Az almásfüzitői I., II., V.,VI és VII. jelű vörösiszap tározók felszínalatti víz szennyezettségére vonatkozó mennyiségi kockázatfelmérés

Az almásfüzitői I., II., V.,VI és VII. jelű vörösiszap tározók felszínalatti víz szennyezettségére vonatkozó mennyiségi kockázatfelmérés

Tartalom Rövid előzmények .................................................................................................................................................... 3 A feladat meghatározása ......................................................................................................................................... 3 A feladat főbb részei ................................................................................................................................................ 4 A környezet-egészségügyi kockázatfelmérés módszere......................................................................................... 4 Szennyezettségi adatok .......................................................................................................................................... 5 A kockázatbecsléshez használt adatok bemutatása ............................................................................................. 14 Az expozíció (kitettség) számítása ....................................................................................................................... 15 Eredmények ............................................................................................................................................................ 18 Humán egészségkockázati értékek ...................................................................................................................... 18 Vörösiszap tározókon mélyépítő munkások és helyi dolgozók ...................................................................... 18 Lakóterületen kiskert használattal járó kockázat gyermek és felnőtt lakosságra ............................................ 19 A felszín alatti vízre vonatkoztatott kockázat ...................................................................................................... 21 A felszíni vízre vonatkoztatott kockázat ............................................................................................................... 23 A (D) kármentesítési célállapot határérték számítások ....................................................................................... 25 Összefoglalás .......................................................................................................................................................... 29 Irodalom ................................................................................................................................................................. 30 Mellékletek ............................................................................................................................................................. 30 1.) A mennyiségi kockázatfelmérés ................................................................................................................ 30 2.) Egyes szennyezők környezet-egészségügyi jellemzése ............................................................................. 31 A pH érték jelentősége .................................................................................................................................. 31 A fajlagos vezetőképesség .............................................................................................................................. 32 Ammónium ..................................................................................................................................................... 32 Nitrát .............................................................................................................................................................. 33 Szulfát ............................................................................................................................................................ 33 Klorid ............................................................................................................................................................. 34 Foszfátok ........................................................................................................................................................ 34 Nátrium........................................................................................................................................................... 34 Fluorid ............................................................................................................................................................ 34 Molibdén ........................................................................................................................................................ 35 3.) Kockázatbecslési input paraméterek ......................................................................................................... 35

2


Rövid előzmények Az Almásfüzitői Timföldgyárban 1950-től az 1990-es évek közepéig folyt a bauxitból Bayertechnológiával a timföld előállítása. Az alumínium kinyerése után gyártási melléktermékként visszamaradt un. vörösiszapot az I.-VII. számú zagykazettákban helyezték el a Duna 1752,0 – 1761,0 fkm között szakasza vonalában. A zagyterek által elfoglalt nettó összes terület mintegy 167 ha, az I.- VII. tározókban felhalmozott vörösiszap mennyisége pedig kb. 16,85 millió tonna. A vörösiszaptározókat mesterséges szigetelő rétegek beépítése nélkül létesítették a Duna változó áteresztő képességű kavicsteraszain, csak a töltések falát védték szigetelő fóliával az oldalirányú elszivárgások ellen. A nagy tömegű vörösiszapok környezetkárosító kémiai jellemzői közül a lúgosság és a toxikus fém tartalom emelendő ki. Lényeges körülmény, hogy a lúgos környezetben a fémek nagy része nem mobilis, nehezen oldódik. A talajvíz megcsapolója, illetve vízállástól függően betáplálója a Duna, és az abba torkolló Szőny-Füzitői csatorna. A feladat meghatározása Az Észak-Dunántúli Környezetvédelemi,Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség (KTVF) a 8431/2013 sz. határozatában a Tatai környezetvédelmi Zrt.-t tényfeltárásra kötelezte, előírta a (D) kármentesítési célállapot határérték megállapítás szükségességét az almásfüzitői I., II., V., VI. és VII. jelű vörösiszap zagytározók kármentesítése érdekében. Ebből eredően a szennyezett talajvíz kármentesítési kvantitatív kockázatfelmérését “A felszín alatti vizek védelméről” szóló 219/2004. (VII.21.) számú Kormányrendelet előírásai szerint végeztük. Különös figyelmet fordítottunk a kormányrendelet 7. sz. mellékletének a kockázatfelmérést érintő pontjaira. Nevezetesen •

a tényfeltárás módszertanára vonatkozó 4. b) pontja előírja az egyszerűsített, illetve részletes mennyiségi kockázatfelmérés módszertanának ismertetését;

•

a vizsgálati eredményekre vonatkozó 5.c) pontja rendelkezik a szennyezőanyagok minőségének, mennyiségének, koncentrációjának, a koncentráció határértékekhez való viszonyának bemutatásáról;

•

6. pontja megköveteli az egyszerűsített mennyiségi kockázatfelmérés, illetve - amenynyiben készült - a részletes mennyiségi kockázatfelmérés eredményeinek közlését, továbbá a részletes mennyiségi kockázatfelmérés elmaradásának indokolását;

•

a műszaki beavatkozás változataira vonatkozó 9.a) pontja pedig előírja:

aa) a javasolt (D) kármentesítési célállapot határérték szennyező anyagonkénti bemutatását, 3


ac) a javasolt (D) kármentesítési célállapot határértéknek megfelelő területhasználatok megnevezését, ad) a javasolt (D) kármentesítési célállapot határértékhez tartozó kockázat meghatározását a maradványszennyezettség mértékének megfelelő szintű mennyiségi kockázatfelmérésre támaszkodóan. A feladat főbb részei 1. A talajvíz alábbi szennyező anyagok, anyagcsoportok, vízkémiai jellemzők okozta szennyezettségből eredő kockázat felmérése: • pH, fajlagos vezetőképesség, ammónium, nitrát, klorid, szulfát, foszfát, fluorid, nátrium; • arzén, molibdén, kadmium; • össz-alifás szénhidrogének (TPH); 2. Az egyes anyagok szennyezettségéből számított kockázati hányadosok és daganatkockázati valószínűség összegzése. 3. A szennyezett talajvízre vonatkozó (D) kármentesítési célállapot határértékek megalapozása, javaslat előkészítése. A kockázatfelmérési tanulmányban foglalt szakvélemény tartalmazza: • a környezet-egészségügyi kockázatfelmérés céljának, koncepciójának és módszerének rövid leírását, • a szennyező anyagok koncentrációinak bemutatását és határértékekhez viszonyítását, • a szennyező forrástól a hatásviselő receptorig terjedő expozíciós utak megnevezését, • a környezet szennyezettségéből eredő expozíció (kitettség) becslését, a kockázatok kiszámítását valamint az elfogadható szintekkel való összevetését, • a reverz kockázatbecslést, amely akkor végezhető el, ha a modell-vizsgálatban meghatározott kockázat meghaladja az elfogadható szintet. Ez esetben az elviselhető kockázatból kiindulva számoljuk vissza a környezeti elem - kármentesítéssel elérendő- maradványszennyezettségének mértékét, ami (D) kármentesítési célállapot határérték javaslatnak tekinthető. A környezet-egészségügyi kockázatfelmérés módszere A kockázatfelmérést a Környezetvédelmi Minisztérium által készíttetett ”Szennyezett területek részletes mennyiségi kockázatfelmérése ” kármentesítési kézikönyv [1] és ”A mennyiségi kockázatfelmérés módszertana” útmutató [2] alapján végeztük. Figyelembe vettük továbbá az Eu4


rópai Közösségek ajánlását [3], az Egyesült Államok Környezetvédelmi Hivatala (US EPA) expozíció becslés módszertani kézikönyvét [4] valamint a kanadai környezetvédelmi miniszteri tanács előírását [5] és az angol ”Szennyezett területek kezelése” c. segédanyagot [6]. A fentiek szerint megfelelőségi pontokat alkalmaztunk, amelyeket úgy választottunk meg, hogy érvényesüljön az az elv, hogy a szennyezettség ne tevődjön át az egyik szennyezett közegről másik környezeti elemre és a szennyező forrás ne szennyezze el a még szennyezetlen környezeti közeget, más szóval a szennyezettség vertikális és horizontális terjedését egyaránt megengedhetetlennek tartottuk. Evidenciában tartottuk a felszín alatti víztestek jó kémiai állapotban tartásával kapcsolatos követelményeket a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004 (VII.21.) Korm. rendelet 12. sz. mellékletének értelmében. A számításokat a Megbízó által rendelkezésre bocsátott dokumentációból vett adatokkal végeztük. A kockázat számításhoz a szennyezettségi adatokat tömöríteni kellett. A szennyező anyagok koncentrációiból az átlagokon kívül kiszámítottuk az átlag értékek 95%-os megbízhatósági felső határát (UCL) az alábbiak szerint: UCL = x + t (s/√ √n) ahol UCL az átlag koncentráció 95%-os megbízhatósági felső határa x átlag s szórás t Student próba t 95% UCL értéke n mintaszám A szennyezettségi értékeket mutatjuk be az 1 –7. sz. ábrákon és az 1. - 4.sz. táblázatokban. Szennyezettségi adatok A vízkémiai monitoring vizsgálatokat az I.; II.; III.; IV.; V.; VI.; K2; és a VII.; NA1; NA2; NA3; NA4/A jelű kutakból 2010, 2011, 2012 és 2013 február és augusztus hónapjaiban vett mintákból végeztek és az általános vízkémiai paraméterekre és a fémekre terjedt ki (2010 és 2011 augusztusi mintákból TPH –t is vizsgáltak). A 2013 évi vizsgálatok lényegesen szélesebb körű mintavételezéssel történtek. Az egyes monitoring kutakban a 2010 -2013 évek alatt mért szennyezettséget, a változások irányát az indikátor jellegű szulfát és nátrium valamint a toxikus fluorid, arzén és molibdén vonatkozásában az 1. - 5. ábrákon mutatjuk be.

5


1. ábra A szulfát koncentráció változása 2010-2013 között A szulfát szennyezettség tekintetében az I., II., V., VI. zagykazettákon a kutak a (B) szennyezettségi határértéket 2-14-szeres mértékben túllépik, de stagnáló állapotúak a IV. jelű kút kivételével, amelyikben a szulfát koncentráció növekvő tendenciájú. A VII. kazettában a szulfát koncentráció határérték körüli, a NA4/A kútban is 2013-ra határértékre mérséklődött.

6


2. ábra A nátrium koncentráció változása 2010-2013 között A nátrium szennyezettség az I., II., V., VI. zagykazetták monitoring kútjaiban jelentős, 2010 és 2013 között hullámzóan a (B) szennyezettségi szint 2-4-szerese, a K2 és V. kutakban 10-20szorosa. A VII. kazetta területén az NA1 és NA2 kutak mutatnak 4-6-szoros szennyezettséget.

7


3. ábra A fluorid koncentráció változása 2010-2013 között A fluorid a VI. kútból vett vízmintában határérték alatti, az I., II., V., VI. zagykazetták többi monitoring kútjában minden esetben (B) szennyezettségi határérték feletti koncentrációt mértek. A VII. kazettában a NA1 és NA2 kutak fluorid koncentrációja jelentősen határérték feletti és ingadozó.

8


4. ábra Az arzén koncentráció változása2010-2013 között Az arzén szennyezettség az V. és különösképpen a K2 kútban magas valamint a VII. kazetta NA1 és NA2 vízmintáiban.

9


5. ábra A molibdén koncentráció változása 2010-2013 között A molibdén szennyezettség az I., II., V., VI. zagykazettákon az I.-V. jelű kutakban a (B) szennyezettségi határérték 3-5-szöröse. A K2 kútban 2011 év elejéig a molibdén koncentráció a határérték 100-szorosát is túllépte, azóta folyamatosan csökken, a felére mérséklődött. Magas molibdén szennyezettségű a VII. kazetta NA1 és NA2 kútja.

10


A 2013 évi vizsgálati adatokat az 1.-4. sz. táblázatokban mutatjuk be. 1. táblázat Az I., II., V.,VI. kazetták talajvízmintáinak általános vízkémiai paraméterei (egyéb szervetlen komponensei) valamint az arzén, molibdén és kadmium koncentrációi

pH Vezetőképesség 25 °C Fluorid Klorid Nitrát Szulfát Ortofoszfát Ammónium Nátrium Arzén Molibdén Kadmium TPH

mértékegység

(B)

átlag

-

<6,5; >9,0

µS/cm mg/L

2500

mg/L

250

mg/L

50

mg/L

250

mg/L

0,5

mg/L

0,5

mg/L

200

µg/L

10 20 5 100

8,20 3557,55 4,54 69,36 13,70 976,80 1,32 1,14 723,03 60,04 265,15 0,44

µg/L µg/L µg/L

1,5

95%os UCL maximum 8,45 4383,69 5,98 86,43 17,57 1180,34 2,32 1,99 1017,17 96,09 387,18 0,68

10,1 15400,00 15,00 280,00 21,00 3500,00 15,00 16,00 4890,00 534,00 1370,00 1,50 <50

n 42 42 31 42 10 40 30 37 41 32 33 11 29*

Jelölés: (B) szennyezettségi határérték a 6/2009 (IV.14.) számú KvVM-EüM-FvM rendelet szerint n a kimutatási értéket meghaladó minták száma * kimutatási határ alatti mintaszám UCL az átlag koncentrációk 95%-os megbízhatósági felső határa sárga színnel kiemelt számok: a ’B’ szennyezettségi határértéket meghaladó átlag és maximális koncentrációk

A talajvíz mintákban a nitrát és a kadmium koncentrációk voltak (B) szennyezettségi határérték alattiak, a többi vizsgált komponens (B) határérték feletti. A talajvíz össz-alifás TPH szennyezettség 2013-ban a monitorozott kutakban a kimutatási határ alatti volt. Nagyobb számú monitoring vizsgálat eredménye állt rendelkezésünkre. Ezért megvizsgáltuk az arzén és a molibdén szennyezett minták %-os megoszlását a (B) szennyezettségi határérték és a maximális koncentráció közötti tartományban. Az arzén minták több mint 40 %-a (B) szennyezettségi határérték alattinak bizonyult, 20 ill. 15 %-a 20 és 50 illetve 50 és 100 ug/L közötti tartományban van, és a 31-ből 6 mintában haladta meg az arzén tartalom a 100 ug/L értéket.

11


6.ábra A talajvíz arzén szennyezettségének %-os megoszlása különböző koncentráció tartományokban

7. ábra A talajvíz molibdén szennyezettségének %-os megoszlása különböző koncentráció tartományokban A talajvíz mintákban a molibdén koncentrációk megoszlása azt mutatja, hogy az átlagérték körüli minták fordultak elő a leggyakrabban.

2. táblázat A VII. zagykazetták talajvízmintáiban az általános vízkémiai paraméterek, (egyéb szervetlen komponensek), a fém- és félfém koncentrációk mértékegység

(B)

átlag

12

95%os maximum UCL

n


pH Vezetőképesség 25 °C Fluorid Klorid Nitrát Szulfát Ortofoszfát Ammónium Nátrium Arzén Molibdén Kadmium TPH Jelölés: ld. 1.sz. táblázat

µS/cm mg/L

<6,5; >9,0

mg/L

250

mg/L

50

mg/L

250

mg/L

0,5

2500 1,5

mg/L

0,5

mg/L

200

µg/L

10 20 5 100

µg/L µg/L µg/L

8,4 3140,8 12,8 84,6 6,0 319,2 4,6 3,6 806,2 102,46 1030,26 3,22

8,90 4221,28 19,74 99,30 9,92 388,85 7,84 5,72 1281,36 190,37 1724,32 6,28

10,4 12300,0 50,0 178,0 8,0 670,0 28,8 18,5 4390,0 595,00 5100,00 16,30 105

23 23 21 23 2 21 20 23 19 20 20 10 20*

Az I., II., V., VI. zagykazetták szennyezettségéhez képest a VII. kazettában a fluorid nagyobb, a szulfát kisebb koncentrációban fordul elő. A VII. zagytározón a molibdén és az arzén szenynyezettség jelentős. 3. táblázat

A telekhatáron kívüli talajvízminták fém- és félfém koncentrációi (µ µg/L)

2013. októberben A monitoring vizsgálatok kútjai: 1. kiskerti (Nagykolónia); 4. (Kiskolónia); D-2 (VII.zagykazettától keletre); 9670; 9674; 9682; 9688 (B) Króm összes Nikkel Réz Cink Arzén Molibdén Kadmium Bárium Higany Ólom

50 20 200 200 10 20 5 700 1 10

1. kiskerti <0,5 <0,5 0,6 20,9 0,6 3,9 <0,1 191 <0,2 <0,5

4. kiskolónia <0,5 11,7 99,4 12,9 <0,5 1,5 <0,1 45,4 <0,2 <0,5

D-2

9670

9674

9682

9688

<0,5 1,3 1,2 4,8 <0,5 1,9 <0,1 153 <0,2 <0,5

<0,5 1 <0,5 3 4,3 4 <0,1 63,7 <0,2 <0,5

<0,5 3,8 76 2610 <0,5 3 <0,1 44,2 <0,2 <0,5

1,1 <0,5 <0,5 1,8 0,6 <0,5 <0,1 97 <0,2 <0,5

<0,5 0,8 1,4 50,9 9,4 9 <0,1 145 <0,2 <0,5

A Nagykolónia terület lévő 1.sz. kiskerti és a Kiskolónia területén lévő 4. sz. kút talajvíz mintája szennyezés-mentes. A szennyezettség-lehatároló 9670; 9682 és 9688 furatok talajvíz minták szintén tiszták, de a 9674 minta cink koncentrációja jelenősen meghaladja a vonatkozó határértéket.

13


A felszíni vizek minősége védelmének szabályairól szóló 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 1. sz. melléklete az arzént és a fémeket a vízszennyező anyagok indikatív listáján és a felszíni vizekre veszélyes anyagok körében tartja. Az almásfüzitői zagytározók Duna szakaszán kettő (DF; DA felvízi, illetve alvízi), a VII. kazetta déli és keleti lábánál folyó Szőny-Füzitőicsatornán (CSA alvízi),valamint az ebbe torkolló Fényes-patakon (CSF felvízi) is további kettő mintavételi hely volt kijelölve. A vizsgálatok kiterjedtek az általános vízkémiai paraméterekre, a fém és TPH szennyezettség mérésére. 4. táblázat A Duna, Szőny-Füzitői-csatorna és Fényes-patak vonatkozó al- és felvízi szakaszain vett vízminták általános vízkémiai paraméterei, fém- és félfém koncentrációi 2013-ban A monitoring vizsgálatok mintavételi pontjai: DF DA pH Vezetőképesség 25 °C-on (uS/cm) Fluorid (mg/L) Klorid (mg/L) Nitrát (mg/L) Szulfát (mg/L) Ortofoszfát (mg/L) Ammónium (mg/L) Nátrium (mg/L) Arzén (ug/L) Molibdén (ug/L) Kadmium (ug/L)

CSF CSA

DF 8,06

DA 7,86

CSF 7,95

CSA 7,94

399

822

1610

1190

0,1 14 6 29 0,12 0,02 10,9 1,2 0,9 <0,1

0,3 45 4 137 <0,06 0,29 33 2,4 4,2 <0,1

0,3 108 <1 425 0,09 0,08 58,7 4,3 7,1 <0,1

0,4 74 1 294 0,18 0,33 59 3,4 8,3 <0,1

A vizsgált szennyező anyagok koncentrációi – más összehasonlítás helyett – az ivóvíz határértékhez viszonyítva az emberi egészségre és a felszíni víz élővilágára veszélyt nem jelent, aggodalomra nem adnak okot. A kockázatbecsléshez használt adatok bemutatása 5. táblázat A kockázatfelméréshez használt, a (B) szennyezettségi határértéket meghaladó komponensek átlag és maximális koncentrációi az I., II., V.,VI. zagykazetták és a VII. zagykazetta területén mérték egység pH Vezetőképesség 25 °C

Fluorid

(B)

- <6,5; >9,0 µS/cm 2500 mg/L 1,5

I., II., V.,VI. zagykazetták átlag maximális 8,20 3557,55 4,54

14

10,1 15400,00 15,00

VII. zagykazetta átlag maximális 8,4 3140,8 12,8

10,4 12300,0 50,0


Klorid Nitrát Szulfát Ortofoszfát Ammónium Nátrium Arzén Molibdén Kadmium TPH

mg/L mg/L mg/L mg/L mg/L mg/L µg/L µg/L µg/L µg/L

250 50 250 0,5 0,5 200

10 20 5 10

69,36 13,70 976,80 1,32 1,14 723,03 60,04 265,15 0,44 2,60

280,00 21,00 3500,00 15,00 16,00 4890,00 534,00 1370,00 1,50 3,70

84,6 6,0 319,2 4,6 3,6 806,2 102,46 1030,26 3,22 19,70

178,0 8,0 670,0 28,8 18,5 4390,0 595,00 5100,00 16,30 101,00

Az expozíció (kitettség) számítása A volt Timföldgyártól északra terülnek el az I-II. és a III., északnyugatra pedig a IV-VI. tározók a Nagykolónia település-részig, a VII. zagytározó a másik irányban, keletre fekszik. A nagy kiterjedésű lerakók szomszédságában mezőgazdasági művelésű területek, rétek, lakó és ipari épületekkel beépített övezetek vannak. A Kiskolónia település-rész a volt Timföldgyártól délkeletre található. A VII. vörösiszap-tározó déli határvonalán folyik a Szőnyi-Füzitői-csatorna, amelybe a Fényes-patakba torkollik és közös, mesterséges medrük keletről megkerülve a tározót éri el a Dunát. A kockázatfelméréshez szükséges expozíciós útvonalakat a Megbízóval egyeztetve, a helyi viszonyok ismeretében fogalmaztuk meg. 6. táblázat A hatásviselő receptorok megválasztása Hatás vis e lő re ce ptor

Területhasználat Szennyező forráson

Szennyező forráson kívűl

vörösiszap lerak ó

építő munkás ok, kármentes ítés t végzők helyi dolgozók

lak óterület, k isk ert használattal

felnőtt lakos s ág

lak óterület, k isk ert használattal mezőgazdasági tevék enység, élelmiszernövény fogyasztás

gyermek lakos s ág

ipari tevék enység

helyi dolgozók

Duna folyó

vízi élőlények

lakos s ág

fels zínalatti víz

15


A kockázat számszerű értékét az alábbi terület–használatokra számoltuk ki: 1.) az I., II., V., VI. valamint a VII .zagykazetták jelenlegi és jövőbeni - vörösiszap tározásfunkciójára, 2.) a vörösiszap tározó telekhatárán kívüli környezetet illetően különböző terület-használatra 2.a) Kiskolónia és Nagykolónia település-részekre (lakóterület kiskert használattal) 2.b) mezőgazdasági művelés valamint ipari tevékenység alatt álló területre. A kockázat számszerű értékét a receptorokat illetően az alábbi hatásviselőkre számoltuk ki: • Helyi dolgozók a szennyező forráson (25 éven át tartó munkavégzés pl. őrszemélyzet) • A szennyező forráson legfeljebb 2 éven át intenzív fizikai munkát (építési, szerelési, karbantartási, kármentesítési tevékenységet) folytató mélyépítő munkás • Almásfüzítő település-részein élő felnőtt lakosság • Almásfüzítő település-részein élő gyermek lakosság • a Duna folyó vízi szervezetei • a felszín alatti víz. A vörösiszap tározón expozíciós útként a talajvízzel munkavégzés közbeni dermális érintkezést választottuk. Lakóterületen gyermek és felnőtt lakossági hatásviselőkkel számoltunk. Feltételeztük, hogy a tárgyi területen a hatásviselők hosszú ideig (30 év) vannak kitéve a szennyező anyagok hatásának. A lakóterületen felszín alatti víz használatával számoltunk. A talajvízzel való érintkezést az alábbiak szerint modelleztük: 1.) az öntözésre használt talajvíz permet belélegzése, kis mennyiségben lenyelése, a bőrön keresztüli szennyező anyag felszívódás; 2) a helyben termesztett élelmiszernövények fogyasztása. A modell-vizsgálatokat a ”Risk-Integrated Software for Cleanups version 5 (RISC5)” számítógépes program használatával végeztük [7]. A humán expozíciós paramétereket, a testtömeg, testfelszín, talajvíz fogyasztás/használat értékeket a szoftver kézikönyvéből vettük, az alapértelmezett paramétereket használtuk. A talajvízből - illetve öntözővízből a vegyi anyagok növénybe jutását a növényi felvételi tényező (uptake factor) figyelembe vételével leveles és gyökeres zöldségre vonatkozóan határoztuk meg. A növényi felvétel alapján a szervezetbe kerülő szennyező anyag mennyiségét a következő összefüggésekből számítottuk ki:

16


Jelmagyarázat: RCF: a szennyező anyag gyökérben való feldúsulásának tényezője (mg vegyi anyag/ kg növényi rész/ L víz) ABCF: földfelszín feletti növényi rész (leveles zöldség) koncentrációs tényezője [(mg vegyi anyag/kg növényi rész) / (mg vegyi anyag /liter víz)] BW: testtömeg (kg) CADD: a szervezetbe jutó átlagos, krónikus napi beviteli dózis (mg/kg.nap) Cave: idő-átlagolt szennyezettségi koncentráció az öntözővízben az expozíció időtartama alatt (mg/L) Cmax: szennyező anyag koncentráció az öntözővízben (mg/L) ED: az expozíció időtartama az élelmiszernövény-fogyasztást tekintve (év) EF: az expozíció gyakorisága az élelmiszernövény-fogyasztást tekintve (alkalom/év) FI: a szennyezett területről származó zöldség részaránya a napi növényi élelmiszerfogyasztásban (-) IRva: a talajfelszín feletti (leveles)zöldség napi fogyasztása (g/nap) IRvr: a gyökér-zöldség napi fogyasztása (g/nap) LADD: teljes élettartamra számított átlagos napi beviteli dózis (mg/kg-nap) LT élettartam (70 év)

Hangsúlyozzuk, hogy a szennyező anyagok növényi részekbe (gyökér, levél) való átjutása nemcsak a fém-szennyezők előfordulási (elemi fém, fém-oxid, -klorid, -szulfát,-nitrát) formáitól, ezáltal az anyag fizikai-kémiai tulajdonságaitól, a biológiai hozzáférhetőségtől függ, hanem a növényi faj(tá)tól valamint a talaj(típus)tól is. Tekintettel arra, hogy az I., II., V., VI. és VII. zagykazetták nagyobb része a szennyeződés érzékenység szempontjából érzékeny területen található és a VII. vörösiszap tározó területe a dunaalmási vízbázis (B) védőidoma felszíni metszetének területére esik, ezért külön figyelmet fordítottunk a felszín alatti víz, mint hatásviselő receptor érintettségére. A felszín alatti víz receptorként való megjelölését a felszín alatti vizek jó állapotának elérése követelmény is indokolttá teszi. A jó állapot elérése azt jelenti, hogy az adott környezetben a talajvíz mindennemű használatra, így ivóvízkénti fogyasztása is alkalmas. A tárgyi területen a szennyezett talajvízből eredő potenciális egészségkockázat úgy számszerűsíthető, ha feltételezzük felnőttek esetében 17


napi 2 liter, gyermekek esetében napi 1,4 liter talajvíz ivóvízkénti fogyasztását, mosdásra, fürdésre való használatát. A toxikológiai szempontból megengedhető koncentrációkat hiteles adatbázisokból [8,9,10] vettük.

Eredmények A kockázatfelmérést a felszín alatti víz toxikus komponensei átlagos ill. maximális szennyezettségi koncentrációival végeztük el. Az eredményeket táblázatokban foglaljuk össze. A bemutatott kockázati értékek megjelenítik mind az egyes szennyező anyagok expozíciójából eredő kockázatokat, mind az összegezett értékeket. A rész-eredmények mutatják • egyrészt a hatásviselő receptorokra számolt kockázatot, • másrészt a különböző expozíciós út eredőjeként számolt kockázatot (pl.öntözővízként használt talajvízzel való érintkezés következményeit). Humán egészségkockázati értékek Vörösiszap tározókon mélyépítő munkások és helyi dolgozók A zagykazetták területén dolgozókra a talajvíz maximális szennyezettségéből számítottuk ki a jelenlegi és jövőbeni vörösiszap tározást szolgáló terület-használatra vonatkoztatott kockázatot. 7. táblázat Az I., II., V.,VI. és a VII. zagykazetta területén építő munkásokra (műszaki beavatkozást, kármentesítést végző dolgozókra) számolt egészségkockázati hányadosok a talajvíz maximális szennyezettségi koncentrációinak szintjén szennyező anyagok arzén arzén* kadmium molibdén TPH összesen Tolerábilis

talajvízzel való bőrkontaktus kockázata

I., II., V.,VI. zagykazetták 0,240 3,1E-06 (elfogadható: 1. 10-5) 0,000 0,086 0,001 0,327

18

VII. zagykazetta 0,150 3,1E-06 (elfogadható: 1. 10-5) 0,0025 0,19 0,187 0,529 <=1


Jelölés: *daganatkockázati érték

A munkavégzésből eredő talajvízzel való érintkezés során nem éri a mélyépítő munkásokat a megengedhető mértéken felüli expozíció, a számított kockázat a tolerábilis tartományon belüli. Az arzén expozícióból származó többlet- daganatkockázat teljességgel elhanyagolható. A tárgyi területen intenzív (építési, szerelési, karbantartási) munkát végzőkre számolt kockázat mérsékelt szintű. A szennyezett talajvízzel való munkavégzés során nem zárható ki a fokozott expozíció. A tározók utógondozásával kapcsolatos tevékenységet végző helyi dolgozókra (telepellenőr, őrszemélyzet, irodaépületben dolgozók) nézve egészségkockázat nem volt számszerűsíthető sem az I., II., V., VI. zagykazetták, sem a VII. tározó területén.

Lakóterületen kiskert használattal járó kockázat gyermek és felnőtt lakosságra Almásfüzítő település-részein a talajvizet használják locsolásra, öntözésre. Ezért modellvizsgálatot végeztünk a Kiskolónia és a Nagykolónia [”4. kiskolónia” és a ’1. kiskerti” (Nagykolónia)] jelű, ásott kútjaiból vett vízmintákban megmért fémszennyezettségi koncentrációkkal mind a locsolásból eredő, mind az élelmiszernövényekbe felszívódó szennyező anyagok okozta kockázat számítására. 8. táblázat Kiskolónia és Nagykolónia település-részeken az öntözési célra használt fúrt kutak fém-szennyezőiből felnőttekre számolt egészségkockázati értékek öntözővíz szennyező anyagok

arzén kadmium molibdén összesen

lenyelés

bőrkontaktus

0,0004 0,0000 0,0002 0,0006

0,0000 0,0000 0,0000 0

permet belélegzés 0,0000 0,0000 0,0000 0

élelmiszernövény fogyasztása

összes

0,0003 0,0012 0,0000 0,0015

0,0007 0,0012 0,0002 0,0021

9. táblázat Az öntözési célra használt fúrt kutak fém-szennyezőiből a gyermekekre számolt egészségkockázati értékék öntözővíz szennyező anyagok Arzén

lenyelés bőrkontaktus 0,0071

0,0013

19

permet belélegzés 0,0000


összes

0,0008

0,0092


Arzén* Kadmium Molibdén összesen

2,8E-07 0,0007 0,0040 0,0118

4,8E-08 0,0001 0,0012 0,0026

0,0E+00 0,0000 0,0000 0

3,0E-08 0,0028 0,0000 0,0036

3,5E-07 0,0036 0,0051 0,018

A locsolásból, kiskerti öntözésből valamint a helyben termesztett élelmiszernövények elfogyasztásából eredő egészségkockázat a gyermekeknél és felnőtteknél egyaránt elhanyagolható. A Duna magas vízállása esetén bekövetkezhet a talajvíz déli irányú, a Kiskolónia irányába történő áramlása. Mivel a település-részen a talajvizet használják locsolásra, öntözésre, ezért az egészségkockázat becslési modell-vizsgálatot elvégeztünk az I., II., V., VI. zagykazetták területének átlagos talajvíz szennyezettségi koncentrációival is. 10. táblázat Gyermekekre számolt egészségkockázati értékek az I., II., V., VI. zagykazetták talajvíz szennyezői átlagkoncentrációinak szintjén öntözővíz szennyező anyagok Arzén arzén* Kadmium Molibdén TPH összesen Megjegyzés:

lenyelés

bőrkontaktus

0,7120 2,8E-05 0,0031 0,2700 0,0000 0,985

0,1250 4,8E-06 0,0005 0,0789 0,0004 0,205

permet belélegzés 0,0000 0,0E+00 0,0000 0,0000 ND 0,000


összes

0,0778 3,0E-06 0,0121 0,0000 0,0005 0,090

0,915 3,58E-05 0,016 0,349 0,001 1,28

*az arzén daganatkeltő hatásának valószínűsége

A RISC5 expozíciós forgatókönyve szerint gyermekeknél az esetenkénti 50 ml mennyiségű öntözővíz lenyelését feltételezve (mindenek előtt a 60 ug/L arzén koncentráció következtében) a számított egészségkockázat eléri az elfogadható kockázati szintet (kockázati hányados = 0,98) amihez még társul a bőrön keresztül valamint a helyben termesztett élelmiszernövények elfogyasztásával járó szennyező anyag bevitel és annak a kockázata. 11. táblázat Felnőttekre számolt egészségkockázati értékek az I., II., V., VI. zagykazetták talajvíz szennyezői átlagkoncentrációinak szintjén öntözővíz szennyező anyagok Arzén arzén* Kadmium

lenyelés

bőrkontaktus

0,0407 6,3E-06 0,0002

0,0026 4,0E-07 0,0000

20

permet belélegzés 0,0000 0,0E+00 0,0000


összes

0,0343 5,3E-06 0,0053

0,078 1,20E-05 0,006


Molibdén TPH összesen Megjegyzés:

0,0154 0,0000 0,056

0,0016 0,0000 0,004

0,0000 ND 0,000

0,0000 0,0002 0,040

0,017 0,000 0,100

*az arzén daganatkeltő hatásának valószínűsége

Az I., II., V., VI. zagykazetták átlagos talajvíz szennyezettségéből, az öntözővíz használattal és élelmiszernövény fogyasztással is számolva felnőtteknél a becsült egészségkockázati érték a megengedhető szint egytizede. Ugyanez az expozíciós forgatókönyv alkalmazható a mezőgazdasági művelés alatt álló területekre is. Kizárólag az élelmiszernövény fogyasztásából eredő kockázat a felnőtteknél 0,04; a gyermekeknél 0,09 értéket adja, azaz jóval a tolerábilis szint alatti. A felszín alatti vízre vonatkoztatott kockázat A felszín alatti víz ökológiai hatásviselőnek tekintendő. A felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004 (VII.21.) Korm. rendelet 4. § értelmében a Kvt.-ben meghatározott időpontig el kell érni, hogy a felszín alatti víztestek állapota feleljen meg a jó állapot, azaz a jó mennyiségi és minőségi állapot követelményeinek. A rendelet 10.§-a szerint pedig a felszín alatti vizek jó minőségi állapotának biztosítása érdekében tevékenység nem eredményezhet kedvezőtlenebb állapotot, mint amit a felszín alatti víz, a földtani közeg (B) szennyezettségi határértéke vagy az annál magasabb (Ab) bizonyított háttérkoncentráció, továbbá az (E) egyedi szennyezettségi határérték, illetve kármentesítés esetében a (D) kármentesítési célállapot határérték jellemez. A fentiek értelmében összevetettük a figyelőkutak maximális szennyezettségi értékeit a (B) szennyezettségi határértékekkel illetve az ivóvízminőségi jellemzőkkel. 12. táblázat Az I., II., V., VI. VII. zagykazettákon a talajvíz egyes komponensei maximális koncentrációinak viszonyítása a jó felszín alatti víz minőségi állapotának követelményeihez szennyező fluorid klorid nitrát szulfát foszfát ammónium nátrium arzén molibdén

maximum (zagykazetta) (B) * 50 mg/L (VII.) 1,5 mg/L 280 mg/L (I.-VI.) 250 mg/L 21 mg/L (I.-VI.) 50 mg/L 3500 mg/L( I.-VI). 250 mg/L 28 mg/L (VII.) 0,5 mg/L 18,5 mg/L (VII.) 0,5 mg/L 4890 mg/L (I.-VI) 200 mg/L 595 ug/L (VII.) 10 ug/L 5100 ug/L (VII.) 20 ug/L

21

ivóvíz-minőségi mutatók ** ivóvíz határérték indikátor jelentőségű ivóvíz-minőségi mutató ivóvíz határérték indikátor jelentőségű ivóvíz-minőségi mutató nem szabályozott indikátor jelentőségű ivóvíz-minőségi mutató indikátor jelentőségű ivóvíz-minőségi mutató ivóvíz határérték 10 ug/L WHO DWQ*** 70 ug/L


kadmium

16,3 ug/L (VII.)

5 ug/L

TPH

109 ug/L (VII.)

50 ug/L

ivóvíz határérték olajszármazékokra indikátor jelentőségű ivóvízminőségi mutató

Jelölés: *(B) szennyezettségi határérték (ug/L) ** 201/2001. (X. 25.) Korm. rendelet az ivóvíz minőségi követelményeiről és az ellenőrzés rendjéről ***WHO DWQ : World Health Organization Guidelines for drinking-water quality.4th ed., 2011

A felszín alatti víz jó minőségben való tartása azt fejezi ki, hogy a talajvíz többfunkciós használata, ivóvízkénti fogyasztása kockázattal nem jár. Ezért kiszámítottuk a talajvíz maximális szennyezettségi koncentrációkból a potenciális egészségkockázat mértékét. 13. táblázat Potenciális egészségkockázat a talajvíz ivóvízként és mosdásra való használata esetén. Felnőttekre számolt egészségkockázati hányadosok az I., II., V., VI. zagykazetták maximális szennyezettségi koncentrációinak szintjén Szennyező anyagok Arzén Kadmium Molibdén TPH összesen

Talajvíz ivóvízkénti lenyelése 48,80 0,08 10,50 0,00 59,38

Talajvízzel bőrkontaktus, mosdás 0,33 0,00 0,12 0,00 0,45

ÖSSZESEN 49,13 0,08 10,62 0,00 59,83

A 13.sz táblázat azt mutatja, hogy az I., II., V., VI. zagykazetták területén a talajvíz maximális szennyezettségéből származó potenciális egészségkockázat csaknem 60-szorosa a tolerábilisnak. A VII. zagykazetta területe beleesik a Dunaalmási Vízbázis hidrogeológiai ”B” (50 éves) védőövezetének felszíni vetületébe. A vízmű 105 – 254 m közötti talpmélységű, karsztvizet termelő kutakból nyeri vizét, mely vízadó a vízbázis feltárási munkálatok során végzett vizsgálatok szerint nincs hidraulikus kapcsolatban a felette lévő talajvízkészlettel. A VII. számú zagykazetta és a dunaalmási vízkivételi helyek között mélyültek az SZFI/1, SZFII/1 figyelőkutak. Az utóbbiban az arzén (9,3 ug/L) megközelíti és a molibdén (8,8 ug/L) közel fele a (B) szennyezettségi határértéknek. A VII. zagykazetta talajvízmintáinak maximális szennyezettségi koncentrációiból is kiszámítottuk a potenciális egészségkockázat mértékét a felszín alatti víz ivóvízkénti használata forgatókönyv szerint.

22


14. táblázat Potenciális egészségkockázat becslése a felszín alatti víz humán használata esetén. Felnőttekre számolt egészségkockázati hányadosok a VII. zagykazetta maximális szennyezettségi koncentrációinak szintjén Szennyező anyagok

arzén kadmium molibdén TPH összesen Tolerábilis

Talajvíz ivóvízkénti lenyelése 38,8 0,638 28,5 0,001 67,94

Talajvízzel bőrkontaktus, mosdás

ÖSSZESEN

0,259 0,004 0,32 0,88 1,46 <=1

39,06 0,64 28,82 0,88 69,40

Megállapítható, hogy a VII. zagykazetta területén a talajvíz maximális szennyezettségéből származó potenciális egészségkockázat mintegy 70-szerese a tolerábilisnak. A talajvízben a (B) szennyezettségi határértéket meghaladó anionokkal kapcsolatban is figyelembe kell venni a 219/2004 (VII.21.) Korm. rendelet 4. §-a szerint a felszín alatti vizek jó minőségi állapota biztosításának szempontjait. Ezért a nem toxikus, de kockázatos anyagokra és vízkémiai jellemzőkre, így a felszín alatti vizet szennyező fluorid, klorid, nitrát, szulfát, foszfát, ammónium, nátrium komponensek és a pH, a fajlagos vezetőképesség kármentesítési célállapot (D) határértékeire a Mellékletben bemutatott veszélyességi jellemzők figyelembe vételével teszünk javaslatot. A felszíni vízre vonatkoztatott kockázat hatásviselő receptor: Duna folyó vízi élőlényei A szennyező anyagok felszíni vizekre vonatkozó határértékei nagyon hiányosak, a vonatkozó joganyagokban ”elsőbbségi” anyagként jelölik a fémeket. 15.táblázat A Dunai vízmintákban mért koncentrációk környezetminőségi kritériumokhoz viszonyítása A Duna víz DF,DA, CSF, szennyező CSA jelű mintáianyagok ban mért maximális koncentrációk ug/L 425 szulfát nátrium 59 4,3 arzén <0,1 kadmium

UK UKEQS

European Community EC WQO

éves megengedhető átlag koncentráció a felszíni vízben ug/L 50 5 5

23


molibdén

-

8,3

Az Európai Közösség és az Egyesült Királyság felszíni vizekre vonatkozó éves megengedhető átlag koncentrációhoz képest a dunai vízminták fémtartalma alacsony. 16. táblázat Ökológiai kockázati hányadosok egyes vízi, vízközelben élő szervezetekre számolva szennyező anyagok arzén kadmium molibdén összesen tolerábilis

kék gém Ardea herodias 0,00087 0,00003 ND 0,0009

kagyló Aythya affinis 0,00011 0,00000 ND 0,00011 <=1

vadkacsa Anas platyrhynchos 0,00010 0,00000 ND 0,0001

A Risc5 szoftver az ökológiai tápláléklánc modellezésre is alkalmas. A tájékoztató jellegű modell-vizsgálatok nem mutattak aggodalomra okot adó veszélyeztetést a hatásviselő receptorként választott kék gém, kagylók és vadkacsa vonatkozásában. A szennyező forráson belül és kívül, különböző terület-használatokra és különböző humán és ökológiai receptorokra valamint a felszín alatti vízre, mint hatásviselőre számított kockázati értékeket foglaltuk össze az alábbi táblázatban. 17.táblázat A kockázati értékek áttekintő bemutatása

Területhasználat

Szennyező forráson

vörösiszap lerakó

lakóterület, kiskert használattal

Szennyező forráson lakóterület, kívűl kiskert használattal

Hatásviselő receptor

Kockázati hányadosok I.-II.-V.-VI: VII. kazetta talajvíz

talajvíz

mélyépítő munkások, kármentesítést végzők

0,327

0,529

helyi dolgozók

0

0

felnőtt lakosság

0,0021

gyermek lakosság

0,018

24

Az almásfüzitői I., II., V.,VI és VII. jelű vörösiszap tározók felszínalatti víz szennyezettségére vonatkozó mennyiségi kockázatfelmérés mezőgazdasági tevékenység, élelmiszernövény fogyasztás

lakosság

ipari tevékenység

helyi dolgozók

Duna folyó

vízi élőlények

felszínalatti víz

0,09

nem rosszabb, mint a szennyező forráson 0,0009 (Receptor: kék gém Ardea herodias) 59,8

69,4

Megállapítható, hogy a legsérülékenyebb hatásviselő receptornak a felszín alatti víz jó állapota bizonyult. A szennyező forráson a ’helyben dolgozók’ kockázata nem számszerűsíthető, a műszaki beavatkozást, kármentesítést végző ’mélyépítő munkások’ kockázata mérsékelt, a tolerábilis szint alatti. A szennyező forráson kívül a lakosság kitettsége a kiskert használat, locsolás, a helyben termesztett élelmiszer- növény fogyasztás révén elhanyagolható mértékű. A fenti eredményeket extrapolálva a szomszédos ipari létesítmény területére az a következtetés adódik, hogy a veszélyeztetés nem nagyobb, mint magán a szennyező forráson, azaz elfogadható mértékű. A mezőgazdasági művelés alatt álló területre extrapolálva a kockázat számítás eredményeit arra a megállapításra jutunk, hogy kizárólag az élelmiszernövény fogyasztásából származó kockázat a megengedhető szint egytizedét sem éri el. A Dunai vízminták szennyező anyagot környezetet veszélyeztető mennyiségben nem tartalmaztak, a tentatív ökológiai tápláléklánc modellezés is elhanyagolható kockázati értékeket eredményezett.

A (D) kármentesítési célállapot határérték számítások

Az almásfüzitői I., II., V., VI. valamint a VII. jelű vörösiszap zagytározókon a jövőben is vörösiszap tározás rendeltetésű terület-használattal számoltuk. Hatásviselő receptorként a zagytározókon dolgozókat vettük. A vörösiszap tározó telekhatárán kívüli környezetet illetően a legérzékenyebb terület-használatot (kiskertes lakóterület) és sérülékeny receptorokat (felnőtt és gyermek lakosság) állítottunk a kockázat értékelés központjába.

25


A kazettákon intenzív (építési, szerelési, karbantartási) munkát végzőkre számolt kockázat mérsékelt, az elviselhető szint alatti (kockázati hányados = 0,5). A szennyezett talajvízzel végzett munka fokozott expozícióval járhat. A zagytározók utógondozásával kapcsolatos tevékenységet végző helyi dolgozókra (telepellenőr, őr-személyzet, irodaépületben dolgozók) nézve egészségkockázat – az expozíció minimálisra csökkentése következtében (fel/kiporzás nincs, talajvíz használat nincs, illékony anyagok kipárolgása nincs) – nem volt számszerűsíthető sem az I., II., V., VI. zagykazetták, sem a VII. tározó területén. A rend kedvéért említjük, hogy Almásfüzítő lakossága vezetékes ellátásból veszi az ivóvízet. Ugyanakkor a Kiskolónia ill. Nagykolónia település-részeken 1-1 talajvízre telepített kút is üzemel, amelyek vizét öntözési célra használják. A talajvíz használata által a gyermek és felnőtt lakosság egyaránt ki van téve a locsolásból eredő vízpermet belélegzése, kis mennyiségének lenyelése, a bőrre került illetve az élelmiszernövényekbe felszívódó szennyező anyagok lehetséges hatásainak. A k két öntözőkút talajvízmintáinak fém-szennyezettségéből eredő kockázat elhanyagolható (gyermekekre nézve a kockázati hányados 0,018) . Irreálisan kedvezőtlen körülményeket modellezve az I., II., V., VI. zagykazetták talajvíz mintáinak átlag szennyezettségével 30(!) éven át öntözéses-locsolásos vízhasználatra számolt kockázat a gyermekekre nézve 30%-kal haladta meg az elfogadható szintet (a kockázati mutató 1,28). Tájékoztató jellegű ökológiai kockázatbecslésünk során vízi, vízközelben élő szervezeteket, a kék gémet (Ardea herodias), kagylót (Aythya affinis) és vadkacsát (Anas platyrhynchos) vettünk receptorként. Az ökológiai kockázati hányadosok elhanyagolható kockázatot jeleztek. A felszín alatti vizet hatásviselő receptornak tekintve kiszámítottuk azt a potenciális egészségkockázatot, amely a szennyezett talajvíz ivóvízkénti használata/fogyasztása során jelentkezne. Az I., II., V., VI. zagykazetták talajvíz szennyezettsége közel 60-szor, a VII. zagykazetta talajvíz szennyezettsége 69,4-szer nagyobb a megengedhetőnél. Az egészségkockázat akkor elfogadható, ha a kockázati hányadosok összege, azaz a kockázati mutató kisebb egynél (=< 1). Ezért a szennyező forrásra reverz kockázatbecsléssel számoltunk (D) kármentesítési célállapot határértékeket. 26


A kármentesítési célállapot (D)-határértékekre vonatkozó javaslatokat az alábbiakban foglaljuk össze. Táblázatban mutatjuk be a zagykazetták felszín alatti víz szennyezőire vonatkozó, javasolt ’D’-értékeket a jövőben is zagytározói területhasználatra. 18. táblázat A kármentesítési célállapot (D)- határértékekre vonatkozó javaslat az I., II., V., VI. és VII zagykazetták területén a talajvízben a (B) szennyezettségi határértéket meghaladó komponensekre a jövőben is zagytározói területhasználat esetére. zagykazetták Komponenesek

pH Vezetőképesség 25 °C Fluorid Klorid Nitrát Szulfát Ortofoszfát Ammónium Nátrium Arzén Molibdén Kadmium össz alifás TPH

mérték egység

µS/cm mg/L mg/L mg/L mg/L mg/L mg/L mg/L mg/L µg/L µg/L µg/L

hatásviselő receptor: helyben dolgozók és mélyépítő munkások

I.,II., V.,VI.

VII.

maximális szennyezettség


kármentesítési célállapot (D)határérték javaslat

<6,5; >9,0

10,1

10,4

10,4* (kvalitatív értékelés)

2500

15400

12300

15400* (kvalitatív értékelés)

1,5 250 50 250 0,5 0,5 200

15 280 21 3500 15 16 4890 534 1370 1,5 105

50 178 8,0 670 28,8 18,5 4390 595 5100 16,3 -

(B)

10 20 5 100

50* 280* (B); tiszta

3500* 28,8* 18,5* 4890* 595* 5100* 16,3* 105*

Jelölések: (B) ’D’

a 6/2009 (IV.14.) KvVM-EüM-FvM rendelet szerinti (B) szennyezettségi határérték; javaslat a (D) kármentesítési célállapot határértékre;

(B); tiszta

adott komponens tekintetében a környezeti közeg tiszta, (B) szennyezettségi határérték alatti ;

*

a vizsgált komponens maximális szennyezettségi koncentrációja tolerábilis szintet meghaladó kockázatot nem okoz a vizsgált expozíciós körülmények között. Túllépése esetén ismételt mennyiségi kockázatfelmérés végzendő. (kvalitatív értékelés): ld.a Melléklet ”Egyes szennyezők környezet-egészségügyi jellemzése” fejezetét

19. táblázat A kármentesítési célállapot (D)-határértékekre vonatkozó javaslat a zagytározók telekhatárán kívül lakóterület és mezőgazdasági művelés alatt álló terület talajvízére vonatkozóan annak locsolásra való használata illetve élelmiszernövények fogyasztás esetére

Arzén

(B) ug/L

maximális koncentráció (ug/L)

(D) ug/L

10

9,4

-

megjegyzések a vizsgált komponensek legnagyobb

27


Molibdén

20

9

-

Kadmium

5

<0,1

-

koncentrációja ’B’ szennyezettségi határérték alatti, következésképpen kármentesítési célállapot (D)határérték javaslat nem tehető



20. táblázat A kármentesítési célállapot (D)- határértékekre vonatkozó javaslat az I., II., V., VI. és VII zagykazetták területén a talajvízben a (B) szennyezettségi határértéket meghaladó komponensekre a felszín alatti víz jó állapotban tartásának elérését megcélozva

Komponenesek

pH Vezetőképesség 25 °C Fluorid Klorid Nitrát Szulfát Ortofoszfát Ammónium Nátrium Arzén Molibdén Kadmium össz alifás TPH

mérték egység µS/cm mg/L mg/L mg/L mg/L mg/L mg/L mg/L µg/L µg/L µg/L µg/L

(B) <6,5; >9,0 2500 1,5 250 50 250 0,5 0,5 200

10 20 5 100

zagykazetták I.,II., V.,VI. VII.

hatásviselő receptor: felszín alatti víz


maximális szenynyezettség

kármentesítési célállapot (D)határérték javaslat

10,1

10,4

10,4* (kvalitatív értékelés)

15400 15 280 21 3500 15 16 4890 534 1370 1,5 105

12300 50 178 8,0 670 28,8 18,5 4390 595 5100 16,3 -

15400* (kvalitatív értékelés) 9 280* (B); tiszta

3500* 28,8* 18,5* 4890* 50 1000 7 105*



(B); tiszta

adott komponens tekintetében a környezeti közeg tiszta, (B) szennyezettségi határérték alatti ;

*

a vizsgált komponens maximális szennyezettségi koncentrációja tolerábilis szintet meghaladó kockázatot nem okoz az ember egészségét illetően. Túllépése esetén ismételt mennyiségi kockázatfelmérés végzendő. (kvalitatív értékelés): ld.a Melléklet ”Egyes szennyezők környezet-egészségügyi jellemzése” fejezetét vastagon jelölve reverz kockázatbecsléssel visszaszámolt, a kármentesítéssel elérendő célkoncentráció, amely azt mutatja, hogy a maradvány-szennyezettségből eredő kockázat mellett a „jó felszín alatti vízminőségi állapot” elérhető, fenntartható. Megjegyzendő, hogy ezek a kockázat számításokon alapuló koncentrációk a jelenlegi szennyezettségi átlagkoncentrációk közelében vannak.

A 18. és 19. sz. táblázatokban bemutatott talajvíz kármentesítési célállapot (D)- határértékeknek javasolt koncentrációk azt mutatják, hogy a műszaki beavatkozás utáni lehetséges expozí28


ció a tárgyi területen a kockázat az elfogadható szintet ne lépi túl. A kockázatbecsléssel számolt ’D’ értékek a toxikológiai szempontból való megengedhetőségen alapulnak. Azt is hangsúlyozzuk, hogy a talajvíz egyes szennyezőinek az érzékszervi (szag, íz) küszöbértékhez történő viszonyítása is fontos lehet. A szag- és íz hatás kellemetlen, diszkomfort érzést válthat ki. Az ammónia 1,5 mg/L koncentráció felett szaghatást vált ki, az íz-küszöb 35 mg/L. A klorid ion íz-küszöb koncentrációja 200-300 mg/L (a nátrium, kálium vagy kalcium vegyülete függvényében). A nátriumszulfát íz-küszöb koncentrációja 250 mg/L. Ez a viszonyítás tehát nem az egészségkárosodás bekövetkezését valószínűsíti, hanem az érzékszervi hatások okozta kellemetlen, diszkomfort érzés előfordulására hívja fel a figyelmet.

Összefoglalás Az almásfüzitői I., II., V., VI és VII. jelű vörösiszap zagytározók kármentesítése érdekében a talajvíz ammonium, klorid, szulfát, foszfát, fluorid, nátrium valamint arzén, molibdén, kadmium és TPH szennyező anyagaira végeztünk kockázatfelmérést, amelynek eredménye alapján számítottuk ki a kármentesítéssel elérendő cél-értékeket. A terület-használatok alapján számított kockázatok függvényében tettünk javaslatot a 18 és 19. sz. táblázatokban összefoglalt (D) kármentesítési célállapot határértékekre, figyelembe véve a terület sajátosságait és a hatásviselők érzékenységét. A VII. zagykazetta szennyeződés érzékenység szempontjából érzékeny területen fekszik. Ezért a felszín alatti vizek jó állapotban tartása érdekében a VII. kazetta talajvíz mintáinak szennyező komponenseire is végeztünk kármentesítési célállapot (D)-határérték számításokat, amelyek eredményeit a 20. sz. táblázat tartalmazza. Végezetül meg kell jegyezni az alábbiakat: Az elemzés azon a konzervatív feltételezésen alapul, hogy a modell-vizsgálatokban használt szennyezettségi koncentrációk tükrözik azt a kitettséget, amivel a tárgybani területen és környezetében tartózkodó hatásviselők érintkeznek a megjelölt expozíciós idő alatt. Az emberek, az ökológiai receptorok tényleges kitettsége sok tényező függvénye (a tárgyi területen töltött idő, napi tevékenység, talajvíz használat/fogyasztás, a szennyező anyag környezetben való viselkedése, táplálék útján történő felvétele, stb.). A kockázatfelmérési tanulmányban foglalt megállapítások, következtetések a rendelkezésre álló, a Megbízó által rendelkezésünkre bocsátott adatokon alapulnak. 29


Irodalom 1. Szennyezett területek részletes mennyiségi kockázatfelmérése. Kármentesítési kézikönyv. KöM, 2001 2. A mennyiségi kockázatfelmérés módszertana. Kármentesítési útmutató.7. KvVM, 2004 3. Technikai útmutató az újonnan bejelentett anyagok kockázatbecsléséről szóló 93/67/EGK számú Bizottsági irányelv és a meglévő anyagok kockázatbecsléséről szóló (EK) 1488/94 számú Bizottsági rendelet alkalmazásához. Környezetvédelmi Minisztérium, 2002 4. US EPA Exposure Factors Handbook. Volumes I-III. EPA/600/P-95/002Fa,b,c. Washington, DC: Office of Research and Development (1997) 5. Canada-Wide Standard for Petroleum Hydrocarbons (PHC) in Soil, 2001 6. J.Nathanail, P.Bardos, P.Nathanail: Contaminated Land Management - Ready Reference. Land Quality Press and EPP Publications, 2002 7. http://www.groundwatersoftware.com/ 8. IRIS (US EPA’s Integrated Risk Information System). 2012 9. IARC monographs on the evaluation of carcinogenic risks to humans. Overall evaluation of carcinogenicity: An updateing of IARC Monographs Vol. 1 to 69 (a összesen of 836 agents, mixtures and exposures). Lyon, 1997 10. G.F.Nordberg , B.A. Fowler, M.Nordberg, L.T. Friberg: Handbook on the Toxicology of Metals. 3rd Ed. Elsevier , 2007

Mellékletek 1.) A mennyiségi kockázatfelmérés A mennyiségi kockázatfelmérés a szennyező forrás – közvetítő környezeti közeg – hatásviselő receptor láncolatban az expozíció (kitettség) mértéke (mg/testtömeg kg.nap) és az egészség ill. ökoszisztéma károsodását nem okozó (tolerábilis) koncentráció aránya, függvénye. A részletes mennyiségi kockázatfelmérés hely-specifikus hidrogeológiai és szennyezettségi adatokat használ. Különösen indokolt a részletes mennyiségi hely-specifikus kockázatfelmérés, ha a szennyező anyag daganatkeltő vagy humán illetve környezeti veszélyessége kifejezett, 30


továbbá, ha a szennyező anyag maximális koncentrációja sokszorosan meghaladja a (B) szennyezettségi határértéket. A fentiek alapján részletes mennyiségi kockázatfelmérési módszert alkalmaztunk. A kockázatfelmérési koncepció szerint a hatásviselő receptorok védelme érdekében figyelembe kell venni valamennyi szennyező anyagot és koncentrációjukat, azok terjedését, környezeti elemek közötti megoszlását és a hatásviselő receptorok kitettségének mértékét. A toxikológiai küszöbdózissal rendelkező szennyező anyagok lenyelése esetében egy szennyező anyagra a Kockázati hányados = Átlagos Napi Dózis / Referencia Dózis összevetéséből nyerhető. Az egészségkockázat az alábbi kategóriákra bontható a szervezetbe jutó átlagos napi dózis (ÁND) és egészségkárosodást nem okozó, un. referencia dózis/koncentráció aránya alapján. Kockázati mutató

A kockázat mértéke

0,01-nél kisebb 0,01 – 0,1 0,1 – 1 1 – 10 10 –nél nagyobb

elhanyagolható kicsi mérsékelt nagy igen nagy

2.) Egyes szennyezők környezet-egészségügyi jellemzése A pH érték jelentősége A kémhatást a pH-skálán mérik a kémiában, a hetes érték jelzi a semleges kémhatást, ilyen például a desztillált víz. A pH 7 érték alatt savas, felette lúgos a kémhatás, a skála logaritmikus, vagyis egy értéknyi változás tízszeres koncentrációt jelent a gyakorlatban. A veszélyes anyagok szállításának nemzetközi szabályait meghatározó bázeli egyezmény 11,5-ös pH-érték felett tekint egy lúgos anyagot veszélyesnek. Az almásfüzítői I., II., V., VI. zagykazetták talajvíz mintáinak átlagos pH értéke 8,2, a maximális érték pedig 10,1. A VII. zagykazetta talajvízében mért legnagyobb pH érték 10,4. Ez azt jelenti, hogy ezerszer lúgosabb a víznél. A vörösiszap veszélyességének meghatározó tényezője a lúgosság. A nátronlúg vizes oldata lúgos kémhatású. A lúgnak önmagában nincs hosszú távú környezeti hatása, mivel általában a vízzel felhígul, viszont maró hatást fejt ki, ha a bőrrel érintkezik. Tömény oldata oldja a zsírokat, illetve a sejthártyát, ami “égési sérülést” okoz. A vörösiszappal, ezáltal a nátronlúggal való hosszabb idejű érintkezés esetén orvosi ellátásra van szükség. Az élő szervezetre gyakorolt hatása az oldat töménységétől függ. Híg oldatokban gyakorlatilag ártalmatlan. (Pl.: a kézmosó szappanos víz, mosó szóda is gyakorlatilag NaOH oldat. Töményebb koncentrációkban már egészségre ártalmas. 0,1 mol/l-es oldata (pH=13) már szemet, bőrt irritáló hatású. A NaOH 1 mol/l-es oldata (pH=14) már erősen károsítja a bőrfelületet, égési sérülést okoz. Még töményebb koncentrációban a bőr felületén súlyos égési sérülést okoz. 31


A fajlagos vezetőképesség A víz vezetőképessége sótartalmával függ össze. Mivel az oldott sók vezetik az elektromosságot, mérésük is ennek alapján lehetséges. A vezetőképesség-mérést a víz tisztaságának az ellenőrzésére használják. Ugyanis a tiszta (desztillált) víz vezetőképessége nagyon alacsony (0,055 - 1,00 µS/cm). Összehasonlításul, a csapból folyó ivóvíz vezetőképessége 500-800 µS/cm (0,50-0,80 mS/cm ), a tengervíz 52 mS/cm. Egy mS/cm megközelítőleg 500-700 mg/l (vagy ppm ) sótartalomnak felel meg. A leggyakrabban használt kalibráló konyhasót oldat 1 mS/cm vezetőképesség megfelel 500 mg/l sótartalomnak. A természetes vizekben természetesen más ionok is (például, K+ , NH4+ , NO3- , PO33- , SO42- stb) vannak. Ezeknek az ionoknak a vezetőképességük különbözik a Na+ -ion és Cl--ion vezetőképességétől, ezért a szárazanyag-tartalom meghatározása a vezetőképesség alapján nem lehet pontos, de közvetve mutatja az oldott anyagtartalmat. A zagykazetták talajvíz mintáiban mért 12-15 mS/cm értékek 6-7 g/L „szárazanyag tartalmat” jelez. Ennek jelentős része a nátrium. Ammónium Az ammónia előfordulhat ionos (NH4+), illetve nem-ionos formában (NH3). Eredete lehet különböző bomlási folyamatok (szennyvizek szerves anyagainak, az elpusztult vízi élőlények), mezőgazdasági és ipari folyamatok, klór-aminos fertőtlenítés, de lehet kőzet eredetű is. Jelenléte utalhat állati vagy emberi eredetű szennyeződésre egyaránt. Az ammónium, nitrit és nitrát, a nitrogén körfolyamat részét képezik. Az ammóniumnak önmagában nem ismert egészségkárosító hatása, de mikrobiális hatásra nitritté, majd nitráttá oxidálódhat, illetve szennyeződésre utalhat, íz- és szagproblémákat okozhat. Amíg az ammónium ember egészségre gyakorolt hatása a telephelyen elhanyagolható, addig a környezetre gyakorolt potenciális hatása nem hagyható figyelmen kívül. Ugyanis a NH3 a nitrogén ciklus, a szerves és szervetlen nitrogén egyensúly fennmaradása szempontjából nagyon fontos. A nitrifikáció révén - a mikrobiológiai oxidáció során – az ammóniából nitrit és nitrát képződik Nitrosomonas és Nitrobakterek közreműködésével. Ez a folyamat erősen függ a mikróbiális populációtól, az oldott oxigéntől, a hőmérséklettől és a pH-tól. Ha az oldott oxigén elfogy, savasodás léphet fel. A biodegradációs folyamatot, a felszíni vizek öntisztulását 2,0 mg/l koncentrációban már kedvezőtlenül befolyásolja. Az ammónia növényélettani megítélése sajátos megközelítést igényel, mivel egyrész fontos nitrogén forrás és a növényi asszimilációhoz szükséges tápanyag, másrészt nagyobb koncentrációban a fitotoxicitása miatt károsíthatja a növényeket a növekedésgátlástól a gombák és más kártevők iránti érzékenység fokozódásáig. Az ammónia a vízi szervezetekre toxikus. Az ammónium nagy koncentrációban a vízi szervezetekre mérgező. Haltáplálék-szervezetek (szökdelő kandicsrákokra) 8 mg/L halálos, Daphnia magnára LC50 25 órán belül 60 mg/L, 50 órán belül 32 mg/L, 100 órán belül 20 mg/L. A felszíni vízminőséget veszélyezteti. Az ammónium szennyezettségre vonatkozó célállapot (D)-határérték megállapítása során figyelembe kell venni azt a körülményt, hogy az emberi egészség veszélyeztetésével nem kell számolni. Az ammónia környezeti előfordulása esetében a természetes, minden élőlénynél betöltött - biológiai, élettani - szerepe dominál. Ugyanakkor a környezeti - beleértve a növényzetet is - veszélyeztetés nem zárható ki, de ennek számszerűsítése nehéz, mert az ammónium toxici32


tása az aktuális környezeti paraméterektől, például a 20 Co feletti hőmérséklettől és a pH 7-től a lúgosság erősödésével nagyon gyorsan változik. Az ammónium koncentrációja, mint természetes, biológia anyag a nitrifikációs folyamatok előrehaladtával csökken. Nitrát Az emberi tevékenység közvetett hatásának tulajdonítható, de természetes jellegű a környezetünkben a nitrát jelenléte. A bioszférában nagyrészt a fehérjék bomlástermékeként jut nitrogén a környezetbe. Az elpusztult növényi részek, emberi, állati tetemek, anyagcsere termékek szerves nitrogénje előbb ammóniummá bomlik, majd - oxidatív környezetben – megindul a nitrifikáció: a nitrit és nitrát képződés. E vegyületek közül a nitrit közvetlenül mérgező, mennyisége azonban általában nem nagy, mivel – természetes körülmények között - ha a nitrit képződés feltétele adott, akkor általában a nitrit - nitrát reakció is végbemegy, vagyis az oxidáció nem reked meg a nitrit fokon, a nitrit mennyisége nem szaporodik fel. A nitrát viszont oxidatív környezetben tovább alakulni nem tud. A vizekben - így a felszín közeli talajvízben - a nitrát mennyisége igen nagymértékben feldúsulhat. A ivóvizek nitrát tartalma súlyos methaemoglobinaemia megbetegedést okozhat csecsemőkön. A megbetegedés lényege az, hogy reduktív bélflórában a nitrát nitritté redukálódik, és a nitrit felszívódva a vér hemoglobinját oxigéntranszportra alkalmatlan methaemoglobinná alakítja. Súlyos esetben csecsemőknél ez halálhoz is vezethet. A nitrát-szennyezés ellen az Európai Unió külön rendszabályt (direktívát) adott ki, amely a szennyező forrásnál igyekszik a kérdést megoldani. A nitrit-tartalom másodlagos eredetű, a nitrifikáció termékeként az ammóniumból keletkezik. A nitrátok és foszfátok természetes tápanyagok. A vízi szervezetekre toxikusak is lehetnek 500 mg/L koncentráció felett. A nitrát és a foszfát, mint természetes, biológia anyag és tápanyag a felszíni vizek eutrofizációját okozhatják. A telephely talajvíz szennyezettsége felszíni vizeket nem érint. Szulfát A szulfát iont a 201/2001. (X. 25.) számú, az ivóvízminőségi követelményekről és az ellenőrzés rendjéről szóló Kormányrendelet az indikátor vízminőségi jellemzők közé sorolja. A határértéke 250 mg/L, azzal a megjegyzéssel, hogy a víz nem lehet agresszív. A földtani közeg és a felszín alatti víz szennyezéssel szembeni védelméhez szükséges határértékekről és a szennyezések méréséről szóló 6/2009. (IV. 14.) KvVM-EüM-FVM együttes rendelet szintén 250 mg/L koncentrációban jelöli meg a szulfát ionok (B) szennyezettségi határértékét. A szulfát ion élettanilag nélkülözhetetlen anion, napi bevitele, nagyrészt élelmiszerekkel, 500 mg körül van. Nincsenek adatok arra vonatkozóan, hogy az ivóvíz szulfát tartalma károsítaná az egészséget. Önkénteseken végzett megfigyelés szerint 1000–1200 mg/L szulfátnak hashajó hatása van hasmenés, dehidráció, súlyvesztés nélkül. A WHO International Standards for Drinking-water szerint 400 mg/L SO4 koncentráció felett romlik a víz ihatósága 500 mg/L felett sajátos íz vehető észre. Ebben semmi új megállapítás nincs, 100 éve használják a szulfátos gyógyvizeket betegségek kezelésére. A hazai glaubersó és keserűsó tartalmú vizek (Hunyadi János, Míra, Ferenc József) fokozzák az epe elválasztást. Hashajtó hatáshoz 3 g szulfátra van szükség, ami pl. a 22,1 gramm/L szulfát koncentrációt tartalmazó Hunyadi János gyógyvízből 1,5 dl fogyasztását jelenti. Következésképpen a szulfátok okozta környezeti szennyezettség negatív egészségi hatásával nem kell számolni. A szulfátok a betont és a vasbetont korrodeáló hatását viszont figyelembe kell venni (ld. a Magyar Építőanyagipari Szövetség Beton és vasbeton készítésre vonatkozó műszaki előírása.) 33


A talaj szerves szennyező anyag tartalma és a pH viszonyok is befolyásolják a szulfátok beton korróziós hatását, ezért kármentesítési célállapot (D) határérték megállapításakor az épített környezet védelmét kell szem előtt tartani. Az érintett területen való építkezés esetén a korróziós hatást - pl. megfelelő cement kiválasztásával – meg kell előzni. A talaj szulfát szennyezésének küszöb és beavatkozási határértékeiről kármentesítési szakirodalomi hivatkozás található (J.Nathanail, P. Bardos, P. Nathanail: Contaminated land management. Land Quality Press, EPP Publication, 2002). A szerzők szerint ház körüli kiskert használat esetében a szennyezettségi küszöbnek 2000 mg/kg, azonnali beavatkozási határértéknek 10000 mg/kg száraz talaj tekinthető. A szulfát élettani jelentőségű anion, nem káros az egészségre, jelenléte elsősorban esztétikai (íz, szag), különösen íz kifogást okozhat. Klorid A klorid ionok a sejtek alapműködéséhez nélkülözhetetlen (ozmótikus nyomás, belső vegyhatás kiegyenlítése, semleges elektromos töltés-szint kialakítása; a gyomorsav képzés). Az emberi szervezet számára a víz klorid ion jelentősége nem különbözik az étkezésre használt konyhasótól. Mivel élettanilag nélkülözhetetlen, ezért egészségügyi szempontú határértékkel nem is rendelkezik. Azt azonban meg kell jegyezni, hogy 250 mg/L feletti koncentrációban érzékszervileg már felismerhető, érezhető. Foszfátok A foszfátok természetes tápanyagok. A vízi szervezetekre toxikusak is lehetnek, erre utalnak az alábbi táblázatok ökotoxikológiai értékei is. Egyes foszfát tartalmú vegyületek ökotoxikológiai jellemzői CAS szám Vegyi anyag Haltoxicitás

Toxicitás Daphnia magnára

7758-11-4 7778-53-2 7778-77-0 7783-28-0

40 mg/L

K2HPO4 K3PO4 KH2PO4 (NH4)2HPO4

900 mg/L 900 mg/L 900 mg/L Pimephales promelas LC50 48 mg/L

Nátrium A nátrium fő forrásának leginkább az élelmiszerek tekinthetőek, de az ivóvízben is jelen van. A nátrium nem káros az egészségre, indikátor vízminőségi jellemző, a 201/2001. (X.25.) Korm. rendelet C táblázatába sorolt paraméter. A WHO ajánlása szerint nem okoz egészségügyi kockázatot, a 200 mg/l-es ajánlás alapját az esetlegesen felmerülő íz panaszok elkerülése adja [WHO, 2011]. Elsősorban esztétikai kifogás merülhet fel a fogyasztók részéről a nagy nátrium koncentrációjú ivóvíz fogyasztása során. Az ízérzetet nagyban befolyásolja az egyéni érzékenység mellett, a nátriumhoz kapcsolódó anion minősége valamint az ivóvíz hőmérséklete is. Fluorid Optimális mennyiségben - 0,5mg/L – 1,5 mg/L tartományban - a fluorid véd a fogszuvasodás ellen, megfelelő mennyisége, főleg gyerekkorban kiemelkedően fontos. Több európai országban az ivóvíz túl alacsony fluoridtartalma miatt a kritikus korosztályt tablettával látják el, és 34


fluoridos fogkrém használatát szorgalmazzák. Az ivóvíz magas fluorid koncentrációja ezzel szemben enyhébb esetben a fogzománc elszíneződését okozza, súlyosabb esetben csontrendszeri elváltozásokhoz, illetve súlyos fogzománcsérüléshez vezethet (fluorózis). 14 mg/nap fluorid bevitel károsíthatja a csontvázat, 6 mg/ nap összes bevitel alatt viszont szintén problémákat okozhat. A fluorid bevitel területenként és egyénenként nagyon eltérő lehet. Molibdén Az ivóvíz minőségi követelményeiről és az ellenőrzés rendjéről szóló 201/2001 (X.25) Kormányrendelet nem határoz meg a molibdénre határértéket. Az Egészségügyi Világszervezet 70 ug/L határértéket ajánl az ivóvízben. A molibdén esszenciális nyomelem az ember és állatok számára, számos enzimnek, így a redox-folyamatot katalizáló enzimek alkotórésze. Ajánlott beviteli dózis 50-100 ug/nap, felnőttekre a napi bevitel tolerábilis felső határa 1,5-2 mg/nap, 118éves gyermekekre, fiatalokra 0,3-1,7 mg/nap. Befolyásolja a rézháztartást (így közvetve a vas és cinkháztartást is). A molibdén pillangós virágú növényekben elősegíti a nitrogén megkötését. A kérődzők, a szarvasmarha és a juh különösen érzékenyek a molibdénra, 8 –12 mg/kg molibdén tartalmú takarmányt fogyasztva, növényt legelve (réz hiányában) toxikózist szenvednek. A molibdén a táplálékláncban nem dúsul fel, ugyanakkor egyes növények, különösen a hüvelyesek (lóhere) szelektíven felhalmozzák és a molibdén koncentráció elérheti az 5 – 30 mg/kg szárazanyag koncentrációt. A molibdénnel érintett területen a kérődzők esetleges legeltetése esetén a rézre és a szulfát-ionokra is kitejedő monitorozás ajánlott.

3.) Kockázatbecslési input paraméterek Risc5 Summary of Input Data for Risk Calculation zagykazetta helyben i munkavallalok

Description:

11-09-2013 15:24:00

Date: Receptors: Worker - Upper Percentile Construction Worker - Upper Percentile Risk results ARE NOT added for carcinogens Routes: Ingestion of Soil Dermal Contact with Soil Chemicals: Exposure Parameters

Exposure Pathway

Units

35

Worker Upper Percentile

Construction Worker Upper Percentile

Az almásfüzitői I., II., V.,VI és VII. jelű vörösiszap tározók felszínalatti víz szennyezettségére vonatkozó mennyiségi kockázatfelmérés Body weight Averaging time for carcinogens Exposure duration

kg yr yr

70 70 25

Units


events/yr mg/d

50 100

Units


events/yr cm2 mg/cm2

250 5,30E+03 7,00E-02

Ingestion of Soil Exposure frequency for soil Ingestion rate for soil

Dermal Contact with Soil Exposure frequency for soil Skin surface area exposed to soil Soil/skin adherence factor

70 70 2 Construction Worker Upper Percentile 250 330 Construction Worker Upper Percentile 250 5,30E+03 0,2

Summary of Input Data for Risk Calculation Description:

locsolas elemiszernoveny fogyasztas

Date:

11-04-2013 20:25:40

Receptors: Adult Resident - Upper Percentile Child Resident - Upper Percentile Risk results ARE NOT added for carcinogens Routes: Ingestion of Irrigation Water Dermal Contact with GW Inhalation of GW Spray Ingestion of Vegetables Chemicals: Exposure Parameters

Exposure Pathway

Units

Body weight Averaging time for carcinogens Exposure duration

kg yr yr

Ingestion of Vegetables

Units

Exposure frequency for vegetable intake

events/yr

36

Adult Resident Upper Percentile 70 70 24

Child Resident Upper Percentile 15 70 6

Adult Resident Upper Percentile 350

Child Resident Upper Percentile 350

Az almásfüzitői I., II., V.,VI és VII. jelű vörösiszap tározók felszínalatti víz szennyezettségére vonatkozó mennyiségi kockázatfelmérés Ingestion rate for root vegetables Ingestion rate for above ground vegetables Fraction of vegetables grown in contaminated soil Trapp and Matthies Plant Model Input Parameters Fraction organic carbon Soil bulk density Water content in soil Water content in leaves (Wp) Lipid content of leaves (Lp) Conductance b coefficient (bCoeff - plant lipids/octanol) Leaf area Leaf volume Transpiration rate Metabolic rate (lambdaM) Photodegradation rate (lambdaP) Growth rate constant (lambdaG)

Ingestion of Irrigation Water

g/d g/d -

87,5 127 0,25

Units g/g g/cm3 cm3/cm3 g/g g/g m/s m2 m3 m3/s 1/d 1/d 1/d

Value 2,00E-02 1,3 0,2 0,8 2,00E-02 1,00E-03 0,95 5 2,00E-03 1,15E-08 0 0 3,50E-02

Units

Exposure frequency for irrigation water Ingestion rate for irrigation water Time in contact with irrigation water

events/yr ml/hr hr/d

Dermal Contact with GW

Units

Exposure frequency for irrigation water Time in contact with irrigation water Skin surface area exposed to irrigation water

events/yr hr/d cm2

Inhalation of GW Spray

Units

Exposure frequency for irrigation water Time in contact with irrigation water Width of sprinkler spray Height of breathing zone for sprinkler exposure Average wind speed Temperature of irrigation water Flowrate of sprinkler Diameter of sprinkler droplet Droplet drop time for irrigation water Inhalation rate around sprinkler

events/yr hr/d m m m/s C l/min cm sec m3/hr

Summary of Ecological Food Web Calculations Description: okologiai kockazat vadkacsa, gem Date: 11-07-2013 15:59:24 Receptors:

37

48,5 55,8 0,25

Adult Resident Upper Percentile 52 50 2

Child Resident Upper Percentile 150 50 2,6

Adult Resident Upper Percentile 52 2 3,19E+03

Child Resident Upper Percentile 150 2,6 8,76E+03

Adult Resident Upper Percentile 52 2 9 2 2,25 25 50 0,2 5 1,6

Child Resident Upper Percentile 150 2,6 9 2 2,25 20 50 0,2 5 1,2

Az almásfüzitői I., II., V.,VI és VII. jelű vörösiszap tározók felszínalatti víz szennyezettségére vonatkozó mennyiségi kockázatfelmérés 1 : Great blue heron 2 : Lesser scaup 3 : Mallard Receptor 1 : Great blue heron Scientific Name Food Web (terrestrial or aquatic) Receptor type Toxicity type (mammalian or avian) Body weight (kg) Food ingestion rate (kg/d) Water ingestion rate (L/d) Soil/sediment ingestion rate (kg/d) Foraging range (km2) Seasonal use factor (-) Area use factor (=site size/foraging range) (-) Fraction of intake from plants (-) Fraction of intake from benthic animals (-) Fraction of intake from worms (-) Fraction of intake from small mammals (-) Fraction of intake from fish (-) Fraction of intake from birds (-)

Ardea herodias Aquatic Piscivorous bird Avian 2,2E+00 9,7E-02 1,0E-01 1,9E-03 8,4E-02 1,0E+00 1,0E+00 0,0E+00 0,0E+00 0,0E+00 0,0E+00 1,0E+00 0,0E+00

Receptor 2 : Lesser scaup Scientific Name Food Web (terrestrial or aquatic) Receptor type Toxicity type (mammalian or avian) Body weight (kg) Food ingestion rate (kg/d) Water ingestion rate (L/d) Soil/sediment ingestion rate (kg/d) Foraging range (km2) Seasonal use factor (-) Area use factor (=site size/foraging range) (-) Fraction of intake from plants (-) Fraction of intake from benthic animals (-) Fraction of intake from worms (-) Fraction of intake from small mammals (-) Fraction of intake from fish (-) Fraction of intake from birds (-)

Aythya affinis Aquatic Omnivorous bird Avian 7,7E-01 4,9E-02 5,0E-02 5,4E-03 8,9E-01 1,0E+00 1,0E+00 0,0E+00 1,0E+00 0,0E+00 0,0E+00 0,0E+00 0,0E+00

Receptor

3 : Mallard

Scientific Name Food Web (terrestrial or aquatic) Receptor type Toxicity type (mammalian or avian) Body weight (kg) Food ingestion rate (kg/d) Water ingestion rate (L/d) Soil/sediment ingestion rate (kg/d) Foraging range (km2)

Anas platyrhynchos Aquatic Omnivorous bird Avian 1,0E+00 6,0E-02 6,1E-02 2,0E-03 6,2E+00

38

Az almásfüzitői I., II., V.,VI és VII. jelű vörösiszap tározók felszínalatti víz szennyezettségére vonatkozó mennyiségi kockázatfelmérés Seasonal use factor (-) Area use factor (=site size/foraging range) (-) Fraction of intake from plants (-) Fraction of intake from benthic animals (-) Fraction of intake from worms (-) Fraction of intake from small mammals (-) Fraction of intake from fish (-) Fraction of intake from birds (-)

1,0E+00 1,6E-01 0,0E+00 0,0E+00 0,0E+00 0,0E+00 0,0E+00 0,0E+00

39

Az almásfüzitői I., II., V.,VI és VII. jelű vörösiszap tározók felszínalatti víz szennyezettségére vonatkozó mennyiségi kockázatfelmérés

Recommend Documents