PÁLLYA
A TAVASZI
CELESZTIN
KIÁLLÍTÁS
M
inden jel arra mutat, hogy az 1918. tavaszi kiállítás lesz a Képzőművészeti Társulatnak utolsó h á b o r ú s kiállítása. Talán búcsút mondhat már a Társulat a Szépművészeti Múzeum a m a , kiállítás céljaira alkalmatlan helyiségeinek, amelyekben a viszonyok kényszerítő erejénél fogva a mostani tavaszi tárlatot rendeznie kellett. De maga az a tény, hogy m o s t o h a körülmények közt sem a k a d t meg az ország legnagyobb művészeti egyesületének munkája, sokatmondó. Alkalmazkodni kellett a körülményekhez, le kellett mondani egyrőlmásról, sok mindent meg kellett szorítani, a fő azonban, hogy tovább folyt a munka s ez a jövő szempontjából igen fontos. Annál fontosabb, mentül inkább meggyőznek minket maguk a tények, hogy a magyar művészek valóban nevezetes feladatokra vannak hivatva s e hivatásra fel is készültek. Gondoljunk a m a sikerekre, amelyeket művészetünk Európa jelentősebb fővárosaiban a világháborút megelőző években elért; hinnünk és biznunk kell, hogy különleges fajsúlya ezután is érvényesülni fog. Ám m a r a d j u n k a jelennél s feladatunkhoz híven számoljunk be a legújabb tavaszi kiállításról. Nem kritikát adunk az alábbiakban, hanem csupán a kiállítás anyagát vetjük áttekintő szemle alá, r á m u t a t v a arra, hogy miféle tárgy1
ITATÓ
körökből hozták művészeink mondanivalójukat. E s z e m l e emlékeztető gyanánt szolgáljon azoknak, akik a kiállítást megtekintették, objektív tárgymutató gyanánt azoknak, akiknek a tárlat m e g t e k i n t é s e nem állt módjában. A kiállított szobrok és festmények (építészeti rész ezidén sincs) a Szépművészeti Múzeumból kihasított részben nyolc t e r m e t töltenek be. Szemlénket az első számú teremben kezdjük. Ebben e teremben, a szoborcsarnoktól jobbra, mindjárt az első kép egészen a jelené, háborús a k t u a l i t á s ú : Markó Ernőnek egy orosz fogoly-tipusa. Juszkó B é l á n a k Tagliamento-melléki kompozíciója hasonlóképen a háborúból való tárgy. Jóval b é k é s e b b jellegű egy sor életkép, a m e l y e k e t Kóbor Henrik, Béli Vörös Ernő, Nádler Róbert, J á m b o r L a j o s , Rottmann Mozárt, P o d v i n e c Erzsébet, Wolff Károly festett. Egy sor oly festmény csatlakozik ezekhez, a m e l y e k nek t á r g y a legfőképpen az ember, tehát a r c képek, tanulmányfejek. A r c k é p e t állított ki Benczúr Gyula, Merész Gyula, Glatter Gyula, Endrey Sándor, Frank Frigyes, Burghardt Rezső, Balló Ede, Kunffy Lajos és P a p p S á n dor. Tanulmány fejet s rokontárgyú festményt Missák Edit, Gaál F e r e n c , Szenes Fülöp, Bednár J á n o s és Kallós Á r p á d . A vásár tarka életét m u t a t j a be Pörge Gergely, alakokkal bővített v á r o s k é p e k Gy. S á n d o r József és Kóbor
Az Orsz. Paed. Könyvtár és Tanszerniúzeum; Üyertyánffy-könyvfára.
A K ö n y v e s Kálmán jogosításával BENCZÚR
GYULA
GRÓF
Henrik festett. Az állatképet ebben a t e r e m ben Edvi Illés Aladár és Heyer Artúr képviseli. Változatos a t á j különféle felfogását tükröző képek sora is. Téli t á j k é p e t küldött Lovaghy D é n e s és Edvi Illés Ödön, a nyár színeit mutatják Gergely Imre, Nádler Róbert, Túry Gyula és Ritter Gyula festményei, őszi hangulatot küldött Gy. S á n d o r József és Edvi Illés Aiadár, tavaszit Kézdi Kovács László. Interieurök és csendéletek zárják le a festmények sorozatát. Interieur képviseli Koszkol Jenő és Reichl Kálmán művészetét, ezek mellett különböző tárgyú c s e n d é l e t k é p e k tarkítják a terem képsorát. Virágot festett K l a m m e r Mariska és Bükkerti Mariska, porcellánt Kallós Árpád, könyveket Gerritsen Vilmos, szobrokat Krutsay Ferenc, terített asztalt B a c h m a n Károly. 2
TISZA
ISTVÁN
ARCKÉPE
S z o b o r m ű v e k is kerültek e b b e a t e r e m b e , nevezetesen Imrey Lajos képmás-plakettjei, Székely Károly képmás-szobrocskája, Beszédes László kisplasztikái, amelyek háborús vonatkozásúak és egy-egy képmás Stróbl Alajostól és Damkó Józseftől. A második teremben túlnyomó az a l a k o s képeknek s z á m a . Még pedig a r c k é p és a r c k é p szerüen felfogott alakos kép v a n itt Feiks J e n ő , Czakóné Udvardy Flóra, Z s o m b o l y a Burghardt József, Miklósi (Mutschenbacher) Ödön, Bednár János, S z u h a n e k Oszkár, B a r d ó c z Dezső műterméből, viszont az életkép régibb és újabb művelői közül képviselve van itt Spányik Kornél, Benjámin Hermán. K r u t s a y Ferenc, Borzásy Béla, Kümmerle Pál, Miklósi Ödön, S z e nes Fülöp, Nagy Ernő és Gergely Imre. Vallá-
KARLOVSZKI
BERTALAN
DR. Z Ó L Y O M I
WÁGNER
GÉZA
A KÉPZŐMŰVÉSZETI TÁRSULAT VOLT
sos vonatkozásút csak egyet láttunk itt, ennek szerzője Jámbor Lajos. Minden egyéb kép a szabad természet vagy interieurök vagy csendé l e t - a r r a n g e m e n t e k köréből került ki. Van egy fantasztikus m e s e k é p is, Kacziány Ödöntől. Ezzel szemben a realitást képviseli egy sor csendélet, még pedig sokféle tárgyú. Porcellánt festett Szuhanek Oszkár és Molnár Z. J á n o s , virágot Csapó Jenő, Bányai Oszkár és gr. L á zár Árpádné, hegedűt Nagy Ernő. Ehhez a m ű fajhoz csatlakozik az interieur-kép, e fajból csak egy van itt, Koszkol Jenőtől. A többi mű motívuma a szabad természetből való. Egy kép bizonyos értelemben architektonikus jellegű : Izay f a t e m p l o m - k é p e . Erdő-mező, felhő és víz változatos hangulatait kaptuk a szorosan vett tájfestőktől. A nyár színeit látjuk viszont Pilch Dezső, Kiss Kálmán, Tipary Dezső és Edvi 3*
IGAZGATÓJA
Illés Aladár festményein, az ősz hervadását Dayka Antal, Kézdi K o v á c s László és Lovaghy Dénes képein, a tél f e h é r j é t Edvi Illés Ödön művén. A harmadik termet jellemzi az arcképek, tanulmányfejek s hasonló képek feltünőpn nagy ^záma. Ily műveket állított ki Voracsek János, Csermely János, R a u s c h e r Juliska, Sz. F r i e d man Margit, Englerth Emil, Endrey S á n d o r , Pogány Lajos, Merész Gyula, Mihály Istí-án, Senyei J ó z s e f , Kende Géza, Csík Jolán, Gaál Ferenc és Halász F e r e n c . Szoros értelemben vett test-tanulmány csak egy v a n : R o t t m a n n Mozárt egyik műve, amely félaktot mutat. V a lamivel kevesebb az életkép, ezt a műfajt képviseli Mihálovits Miklós, Kunffy Lajos, L a k o s Alfréd, Litkei Antal, S z e n e s Fülöp, Béli Vörös Ernő, Kallós Árpád egy-egy festménye. Állat3
KACZIÁNY
ÖDÖN
karaktereket tanulmányozott és állított ki Vastagh Géza, Pilch Dezső, Heyer Artúr és Fáyl Frigyes. Nagyszámú csendélet tarkítja az alakos festményeknek ezt a sorát, valamennyi kizárólag a virág színpompáját, gyöngéd formáit, gazdag költészetét választotta tárgyul. E virágcsendéletek szerzői Molnár Z. János, Edvi Illésné Karádi Etel, Kolbenhayer F e r e n c László, Páldy Zoltán, Brand-Krieghammer Olga, K o m á romi-Kacz Endréné és Dolányi Ida. A virágfestéstől a szélesre fogott tájhoz való á t m e n e tet ad n é h á n y színes kert-kép, Neogrády Antal és Lápossy Hegedűs Géza müvei. De a szorosan vett t á j k é p e k b e n sincs e t e r e m b e n hiány. Tavaszi hangulatot láttunk Horváth Bélától, nyárit Pörge Gergelytől és Clauder Margittól, az őszről Markó Ernő ad képet, téli motívumot dolgozott fel Fáyl Frigyes, Páris Erzsi, V a s s Elemér, Rubovics Márk, a tengert Déry Béla, a vásár eleven képét P ö r g e Gergely. Építészeti motívumokkal gazdagított tájképet Szigeti Jenő, Kató K á l m á n , Markó Ernő, Benjámin Hermann küldött. Az e t e r e m b e n látható interieur-képek szerzői Edvi Illés Jenő, Bruck H e r m i n a és Szontagh Tibor. C s a t a k é p nyitja meg a negyedik t e r e m műtárgyainak s o r á t : Juszkó Béla műve. Hozzá a 4
TAJTÉKZÓ
HULLÁM
csöndes polgári élet s z á m o s genreja csatlakozik, amelyek sorában ott láttuk Garzó Bertalan, Náray Aurél, Spányik Kornél, Dabasi Kovács Gyula, Gyurkovits F e r e n c , Klimó István és Litkei Antal egy-egy festményét. Ha még ide soroljuk Mérész Gyulának egy aktját s Náray Aurélnak egy vallásos tárgyú festményét, továbbá V a s n é K n a p p Anna, Bottka Miklós, Geiger Richárd és André Rezső a r c k é p s tanulmányfő-műveit, kimerítettük a m a képeket, a m e l y e k n e k tárgya az ember. Allatkép is csak kettő van i t t : Vastagh Géza és Heyer Artúr művei. A többi festmény c s u p a tájkép és csendélet. Az első kategóriába tartozik Kézdi Kovács Lászlónak egy tavaszi t á j a t ábrázoló müve, Nyári motívumokat dolgozott fel Nagy Lázár, Zórád Géza, Gerster Károly, Madarász Gyula, Túry Gyula, Sárdy Brutus és Kató Kálmán, őszi hangulat csak egy v a n : Kézdi Kovács Elemértől. Téli képek S t e p a n e k Ernő, Mousson I. Tivadar, Horváth Béla, Gy. Sándor József műhelyéből kerültek ki. A tengert választotta Kacziány Ödön motívum gyanánt, a kertet Negrády Antal, ház és u t c a k é p Degen Árpádné, Nádler Róbert, Ritter Gyula, Csabai Uy Géza ecsetjéből került ki. Egy interieurt láttunk Kó-
KOSZTOLÁNYI
TABÁNI
GYULA
bor Henriktől és egy sor csendéletet, amelyek valóban változatos tárgyúak. így hegedűt festett Takáts János, gyümölcsöt Stróbl Zsófia és Bohuniczky Endre, kelyheket Csapó J e n ő , edényeket Murin Vilmos, könyveket Kőnek Ida, virágot Oppel Magda, gr. Lázár A r p á d n é és Humayer Erzsi. Arcképek, tájképek az ötödik t e r e m uralkodó eleme. Ezek sorában nagy számban akadunk az ifjabb s legifjabb művészgárda tagjaira. Arcképet, tanulmányfejet s egyéb idesorolható tárgyú festményt küldött ide Gulyás János, Kornay József, Józsa Károly, Krusnyák Károly, Schönberger Armand, Márkus Imre, D e m e t e r Róbert, R o m b a y István, Kemenszky Árpád, Müller Ágosta, Meilinger Dezső, Sassy Attila, Csikós Anti és Kóródy-Ferentzy Márta. Életkép jóval kevesebb került ebbe a t e r e m b e , szerzőik: Mund Hugó, Csuk Jenő, Berkes Antal, K e m é n y Nándor, K a d a Alajos és Józsa Károly, amihez még hozzásorozhatjuk Biró Mihály, Moldován Béla, Basch Andor, Pironcsák Antal oly képeit, amelyek tárgyuk révén többékevésbbé összefüggnek a világháborúval. Az alakos képek sorába tartozik egy allegória is,
RESZLET
a m e l y e t Sassy Attila festett. N é h á n y állatképet is láttunk itt, ezek Rainerné Istvánffy Gabrielle, Csuk Jenő és S z i r m a i Antal müvei. A csendélet kategóriájába tartozik néhány gyümölcskép, Bánk Ernő, Aitner Médi és Szirmai Antal művei, továbbá virágok, báró Splényi Erneszte, Rózsaffy Dezső, Schneider Károly és Hadzsy Olga műterméből. Sashegyi K á l m á n n a k egy interieur-képe vezet át innen a szoros értelemben vett tájképhez, amelyből a t e r e m n e k szép s z á m b a n jutott ki. Van itt friss tavasz, Csáky László műve, a z u t á n egy s e r e g kép, amely mind nyári hangulatot ad, ilyenek Dománovits József, Abonyi E r n ő , Gulácsy Lajos, Benczúr Béla, Pogány F e r e n c , Basch Árpád, S e m j é n F e r e n c , W á g n e r Géza, T a m á s s y Dezső és Schwarz Elza festményei. Benczúr Béla és C s a l á n y Béla őszi akkordokat üt meg, téli kép e k e t Bardócz Á r p á d és W i r k e r F e r e n c küldött. Van aztán n é h á n y ház- és utcakép, W á g ner Gézától, Csalány Bélától és Schiller Gézától és egy vás^rkép is Czakó Rudolftól. A teremnek egyetlen s z o b o r m ü v e Lukácsy Lajos nagy portrészobra. A
hatodik
teremben
több
kép
tükrözi
a 5
UJVÁRY
IGNÁC
világtörténeti idők hangulatát. Báró Mednyánszky László, Márton Ferenc, Basch Andor, Kálmán Péter, Biró Mihály egy-egy k é p ü k ö n a csatatereken látott élményeiket m o n d j á k el vagy legalább is összefüggésbe hozzák művüket a világháborúval. Csöndesebb atelier-művészetet jelent néhány akt s félakt, amelyek szerzői Telkessy Valér, Szüle Péter, Jendrássik Jenő. Életkép feltűnően k e v é s v a n : Ruszti Gyula, Nagy Vilmos, Ujváry Ignác, Glatz O s z k á r és Hadzsy Olga állítottak ki ilyeneket. Az arcképfestők sorából a t e r e m b e került más, inkább a tanulmányfő kategóriájába sorolható m ü v e k k e l együtt br. Mednyánszky László, K á l m á n Péter, Jendrássik Jenő, S t e t k a Gyula, Nagy Vilmos, Karlovszky Bertalan, Gábor Mária, Hatvany Ferenc br., Mányai József egy-egy festménye. Pállya Celesztintől egy állatképet találtunk itt. Interieurök, csendéletek, tájképek fejezik be a 6
A
MERENGŐ
t e r e m festményeinek sorozatát. Interieurt küldött Bruck Miksa, K n o p p Imre, Keményffi Jenő, V á r a d y Gyula és Komáromi K a c z Endre, a csendélet művelői közül Benkhard Ágost, P e n telei Molnár János és Romek Árpád porcellánt festett, Pállya Celesztin és Telkessy Valér gyümölcsöt, e d é n y e k e t Schiller Géza, virágot P e n t e l e i Molnár János, terített asztalt pedig R o m e k Árpád. S o k a tájkép. Ujváry Ignác és H e r r e r Cézár a tengert választották motivum gyanánt. Különböző évszakok hangulatát tükrözik Magyar-Mannheimer Gusztáv tájfestményei. Tavaszi k é p e t küldött F e i k s Alfréd, nyárit Kosztolányi Gyula, Szabó Dezső, Kléh J á nos, Csont F e r e n c , Bosznay István, Katona Nándor, Váradi Gyula, őszit báró Mednyánszky László, Kléh János é s Katona Nándor, télit Szlányi L a j o s , Glatz Oszkár, Moldován Béla, Ruszti Gyula, Frecskay Endre. Ház-, u t c a - és város-
képet Kosztolányi Gyula, Herrer Cézár, Jendrássik Jenő és Knopp Imre festett. E teremben egy sor kisebb-nagyobb szobormű is látható, különféle anyagból. Plaketteket állított ki Vaszary László, Csillag István, Reményi József, Kara Mihály és Szamosi S o ó s Vilmos. Vegyes tárgyú kisebb méretű szobrokat Koncz Antal. Medgyessy Ferenc, Martinelli Jenő, F a r k a s Béla, Siklódy Lőrinc, szorosan vett képmást Szamosi S o ó s Vilmos és Murányi Gyula. A hetedik terem nagyméretű háborús képeket is tartalmaz, ezeket Leidenfrost Sándor és Kölber Dezső festette. Mellettük egy sor életképet és figurális tanulmányt helyeztek el, Moldován Béla, Knebel Riza, P a p Emil, Udvary Dezső, Kukán Géza, Kemény Nándor, V a j d a Zsigmond, Tornay Gyula műveit. Egy akt is van itt, Rauscher Juliska festménye. A r c k é p csak kettő van, az egyik Udvary Dezső,
a másik P a p p Gábor munkája. Állatképet R. Istvánffy Gabrielle festett, interieurt pedig K á roly Ernő és Komáromi-Kacz Endre. A figurális tárgyú m ű v e k sorát egy képmás-szobor is gazdagítja, Stróbl Alajos márványmellszóbra. Változatos t á j k é p e k következnek : nyári e m l é kek Moldvai K r a j n a Jánostól, Zorkóczy Gyulától, Szüle Pétertől és Rátz Pétertől, ő s z i motívumot festett Frecskay Endre, télit Gimés Lajos, Olgyai Viktor, Börtsök Samu és Szlányi Lajos. Ház- és u t c a k é p e k Artner Médi, Dános Dávid, B e r k e s Antal, R á t z Péter m ű t e r m é b ő l kerültek ide, tengert Dudits Andor festett. Még fel kell említenünk néhány csendéletképet, így Csákyné Örményi Mária és Zsigmondy Dezsőné virágait, Szlávik Dezső almáit, K o r n a i József és Kovács Sámuel porcellánjait. U g y a n e b b e a t e r e m b e jutottak az összes grafikai munkák, rézkarcok és ceruzarajzok, amelyek befejezik a 7
H E R R E R CÉZÁR
LIBRERIA
festés-rajzolás köréből v e t t művek sorozatát. E rajzok és reprodukciós műlapok s z e r z ő i : Prihoda István, Ürmös P é t e r , Kron Béla, Kron Jenő, Makoldy József, S a m b u g n a c Sándor, Kácziány Aladár, Merényi Rudolf, Ambrus Manó, Kron Kara Mihály és B e r o n Gyula. A nyolcadik terem a szoborcsarnok. Nagyméretű m ű v e k ezúttal — érthető okokból — nincsenek itt. Fa, gipsz, márvány az anyag. Egy akton, amelyet K a r a Mihály mintázott és három síremléken kivül, amelyek Horvai J á n o s művel, az összes itt kiállított müvek k é p m á s o k vagy tanulmányfejek. Szerzőik Gláser Károly, T e n k á c s János, Vas Viktor, Damkó József,
8
VECCHIA
ED
OROLOGIO
C s o r b a Géza, S c h m i d m a n n László és Lukácsy Lajos. Négyszázharmincegy műtárgyról adtunk itt topográfiái és tárgyi s z e m l é t : t e m é r d e k szorg a l m a t és sok r e m é n y t jelent ez a terjedelmes anyag, nehéz viszonyok közt keletkezett, kedvezőtlen körülmények közt került a közönség elé. Rengeteg nehézséget kellett festőknek, szobrászoknak leküzdeniük, hogy létrejöhessen ez a bő kiállítás. E sok fáradozásért viszont rokonszenves fogadtatást várnak a közönségtől, a m e l y e t ez — erre vall a szépen megindult v á s á r — nem is t a g a d meg tőlük.