ORVOSKÉPZÉS A V I D É K I MAGYAR E G Y E T E M E K E N S Z O D O R A Y
L A J O S
gyre t ö b b adat ismeretes arra v o n a t k o z ó a n , hogy az 1770—71 t a n é v b e n meg i n d u l t nagyszombati Egyetem e l ő t t is folyt m á r o r v o s k é p z é s a régi M a g y a r ország t e r ü l e t é n n é h á n y helyen, l e g t ö b b s z ö r h i á n y o s f o r m á b a n . í g y t u d u n k a r r ó l , hogy a F e l v i d é k e n , valamint B r a s s ó b a n külföldi d i p l o m á v a l b í r ó orvosok o r v o s k é p z é s t is folytattak. Első j e l e n t ő s e b b és szervezettebb ilyen i n t é z m é n y volt Dr. Markhót Ferenc k e z d e m é n y e z é s é r e , Esterházy Károly egri p ü s p ö k s e g í t ségével l é t r e h o z o t t Scola Medicinalis, mely 1769. noyember 5-én n y í l t meg a bolognai Egyetem orvosi k a r á n szerezte o r v o s d o k t o r i Egerben. Dr. Markhót oklevelét, és ottani tapasztalatai a l a p j á n kérte Esterházy p ü s p ö k ö t , hogy a ma g y a r o r s z á g i o r v o s h i á n y pótlására o r v o s i s k o l á t állítson fel Egerben, m e l y b e n 5 éves o r v o s o k t a t á s m e g s z e r v e z é s é t tervezte. Ez az első magyar orvosiskola — m e l y nek o k t a t ó j a Markhót mellett Dr. Kresowsky Béla v o l t — 10 hallgatóval i n d u l t meg. A z 1769. november 7-i, Mária Terézia k i r á l y n ő által kiadott h a t á r o z a t , mely a következő é v b e n a Nagyszombati Egyetem orvosi fakultását is meg n y i t o t t a , feleslegessé tette az egri k e z d e m é n y e z é s t , amely m a g á r a utalva n e m versenyezhetett az á l l a m i egyetemmel, é s csakhamar az egri orvosiskola m e g s z ü n tette m ű k ö d é s é t . A z egyre fejlődő t á r s a d a l o m i g é n y e i t azonban sem a külföldi t a n u l á s i lehe t ő s é g e k , sem pedig a felállított nagyszombati egyetem orvosi fakultása n e m t u d t a p ó t o l n i , és így K o l o z s v á r o t t folytak orvosok képzését célzó oktatások, ahol azon ban 1848-ig általában az o r v o s t u d o m á n y t és a s e b é s z e t e t elkülönítve o k t a t t á k . (Viszont é r d e m e s megjegyezni, hogy az álJatorvoslás Nagyszombatban az orvosi fakultás k e r e t é b e n f o l y t ; az é r d e m e s első magyar á l l a t o r v o s , Tolnay Sándor is i t t oktatott.) A magyar k u l t ú r a egyik b ö l c s ő h e l y é n , E r d é l y b e n m á r a X V I . s z á z a d b a n e l ő b b G y u l a f e h é r v á r o t t , majd Báthory István lengyel k i r á l y r e n d e l e t é b ő l 1581-ben K o l o z s v á r o t t k e r ü l t sor egyetem j e l l e g ű o k t a t ó i n t é z m é n y felállítására, melyet j e z s u i t á k vezettek. E g y é v s z á z a d d a l k é s ő b b Apafi Mihály fejedelem N a g y enyeden állított fel h á r o m f a k u l t á s o s főiskolát. Ezek a felsőoktatási i n t é z m é n y e k a g y o r s a n változó p o l i t i k a i e s e m é n y e k k ö v e t k e z t é b e n n e m fejlődhettek k i , leg t ö b b esetben csak v á l t o z ó f o r m á b a n és m e g s z a k í t á s o k k a l m ű k ö d h e t t e k . A z e r d é l y i o r v o s o k t a t á s s z e m p o n t j á b ó l jelentős v o l t Mária Terézia királynő i n t é z k e d é s e , mely s z e r i n t K o l o z s v á r o t t a sebészet és a szülészet o k t a t á s á t rendelte el. A t á r gyakat okleveles orvosok o k t a t t á k . í g y 1787 — 98 k ö z ö t t Laffer József orvosokta-
E
24I
t ó t említik a v o n a t k o z ó írások. II. József u r a l k o d á s a idején az i n t é z m é n y á t alakult királyi f ő i s k o l á v á : Lyceum Academicum Regiummá, ahol s e b é s z o r v o s i k é p z é s folyt. A k é s ő b b i e k b e n / . Ferenc u r a l k o d á s a i d e j é n nagyobb k ó r h á z fel állítására k e r ü l t sor, amelyet a k i r á l y n ő n e v é r ő l Carolina kórháznak neveztek el. A z erre v o n a t k o z ó írásos adatok szerint ennek az i n t é z m é n y n e k k e r e t é b e n k ü l ö n b ö z ő orvosi t á r g y a k o k t a t á s a is folyt. Csajkás Bódog írása szerint patofiziológiai jellegű e l ő a d á s o k o n és sebészeten k í v ü l s z e m é s z e t e t is oktattak. Gortvay adatai szerint 1771-ben az i n t é z m é n y Institutum Medico-Chirurgicummá alakult át, m í g Issekutz közlése szerint ez csak 1786-ban t ö r t é n t meg. 1794-ben a sebészjelölteket m á r 4 s z a k t a n á r oktatta, 1 8 3 6 - t ó l kezdve a s e b é s z o r v o s i k é p z é s t 3 évre e m e l t é k fel. A k ó r h á z i o r v o s k é p z é s jelentőségét jól mutatja az a k ö r ü l m é n y , h o g y i t t olyan kiváló o r v o s e g y é n i s é g e k oktattak, m i n t Lenhossék József, Jendrassik Jenő, Balogh Kálmán, Török Aurél és m á s o k . 1818-ban a Carolina k ó r h á z o r s z á g o s jellegűvé alakult, és egyre i n k á b b m e g k ö z e l í t e t t e a k o r s z e r ű orvosi o k t a t á s formáját és t a r t a l m á t . M á r az 1848—49. évi s z a b a d s á g harc idején K o l o z s v á r város k é r t e a főiskola á t a l a k í t á s á t e g y e t e m m é . A b e k ö v e t kezett politikai e s e m é n y e k folytán csak 20 évvel k é s ő b b , 1868. f e b r u á r 9 - é n , szólíthatta fel Eötvös József k ö z o k t a t á s ü g y i miniszter a kolozsvári sebészorvosi taniskolát, hogy tegyenek javaslatot E g y e t e m m é fejlesztésük t á r g y á b a n . I . Ferenc József 1872-ben hagyta jóvá azt a javaslatot, m e l y szerint a kolozsvári egyetem felállítása i d ő s z e r ű és szükséges. Ennek n y o m á n 40 egyetemi t a n á r kinevezésére k e r ü l t sor, akik k ö z ü l 11 az orvosi karon m ű k ö d ö t t . A z első orvoskari d é k á n Cifra Ferenc a n a t ó m u s volt. É r d e m e s m e g e m l í t e n i , hogy i t t k e r ü l t felállításra h a z á n k első é l e t - és k ó r v e g y t a n i t a n s z é k e , melynek vezetője Plósz Pál lett. Ugyancsak K o l o z s v á r o t t állították fel az első elme- és i d e g k ó r t a n i , valamint az első b ő r - és n e m i g y ó g y á s z a t i t a n s z é k e t is 1889-ben, amikor ezek a t á r g y a k csak fakultatív j e l l e g ű e k voltak. T u d o m á n y t ö r t é n e t i s z e m p o n t b ó l k ü l ö n ö s jelentősége van annak, hogy az általános k ó r t a n i intézet élére a kiváló és energikus Hőgyes Endre k e r ü l t . A z ő m u n k á l k o d á s á n a k és k i t a r t á s á n a k k ö s z ö n h e t ő , hogy az E r d é l y i M ú z e u m - E g y e s ü l e t orvosi szakosztálya megalakulhatott, és E r d é l y o r v o s t á r s a d a l m á n a k t u d o m á n y o s f ó r u m á v á vált. ( É r d e m e s azt m e g e m l í t e n i , hogy az egyesületnek 1859-ben t ö r t é n t m e g a l a k u l á s á b a n Döbrentein&k is része volt.) Hőgyesntk és p r o f e s s z o r t á r s a i n a k lelkesedése, szorgalma tette l e h e t ő v é , hogy az igen szűkös k ö r ü l m é n y e k között felállított orvosi i n t é z e t e k és klinikák csakhamar magas s z í n v o n a l ú és k i t ű n ő o k t a t ó g á r d á j ú l é t e s í t m é n y e k k é váltak. C s u p á n 1880ban k e z d ő d ö t t az egyetemi é p ü l e t e k felépítése, és e z u t á n vált l e h e t ő v é , hogy a jó o k t a t ó m u n k a mellett a t u d o m á n y o s m u n k á t m o d e r n s z í n v o n a l o n fejlesszék k i . A m é g élő, s az I . v i l á g h á b o r ú e l ő t t m ű k ö d ő e g y - k é t kolozsvári orvos megnyilat kozása szerint (Berde Károly, Issekutz Béla, Jeney Endre) az orvosi fakultásnak legnagyobb é r d e m e és jellemzője volt az o k t a t ó k n a k a h a l l g a t ó k k a l végzett b a r á t i h a n g u l a t ú , rendszeres gyakorlati foglalkozása. Ezt azért is k e l l h a n g s ú lyozni, mert a t ú l z s ú f o l t budapesti orvosi f a k u l t á s nem adhatott l e h e t ő s é g e t arra, hogy az o k t a t ó k és a h a l l g a t ó k között i l y e n közvetlen b a r á t i viszony k i alakuljon. E b b e n az intenzív gyakorlati o k t a t á s b a n k ü l ö n ö s é r d e m e v o l t Purjesz Zsigmond b e l g y ó g y á s z t a n á r n a k , aki k ö z i s m e r t e n m u n k á j á n a k n a g y r é s z é t a hallgatók gyakorlati oktatására helyezte. U t ó d a , id.Jancsó Miklós pedig m o d e r n n é
tette a kolozsvári belgyógyászati iskola s z e m l é l e t é t . A t ö b b i klinikai i g a z g a t ó ; Mákara Lajos sebész, a k i t ű n ő és ú t t ö r ő m u n k á s s á g o t kifejtő Lechner Károly (1850—1922) i d e g g y ó g y á s z is h a s o n l ó i r á n y b a n m ű k ö d ö t t . Lechner Károly 1889-től .vezette ideggyógyászati t a n s z é k é t , és a reflexológia m e g a l a p í t ó j á n a k tekintik. A n e u r o h i s z t o l ó g i a t e r ü l e t é n n e m z e t k ö z i h í r n e v e t szerzett a k o l o z s v á r i f a k u l t á s n a k az igen jeles Margó Tivadar t a n í t v á n y a , Apáthy István professzor, aki m i n t b i o l ó g u s , a s z ö v e t t a n t adta elő. A kolozsvári orvosi fakultás é r d e m e , hogy m á r a X I X . sz. v é g é t ő l t ö b b s é g b e n e u r ó p a i h í r ű t u d ó s o k k a l látta el a budapesti, kisebb m é r t é k b e n pedig a k é s ő b b i h á r o m orvosi fakultást. í g y a magyar közegészségtan megalapítója, Fodor József is i n n e n k e r ü l t Budapestre. K é s ő b b Budai Kálmán k ó r b o n c n o k és Kenyeres Balázs, a t ö r v é n y s z é k i orvostan oktatója m ű k ö d t e k hosszabb ideig a budapesti fakultáson, melynek d é k á n j a i k é n t is dolgoztak. E l ő b b kolozsvári, majd m a r o s v á s á r h e l y i p a t o l ó g u s professzor v o l t Haranghy László. Az első v i l á g h á b o r ú i d e j é n K o l o z s v á r o t t t a n u l t és a D e r m a tologiai K l i n i k a t a n á r s e g é d j e k é n t m ű k ö d ö t t Berde Károly. A v i l á g h á b o r ú u t á n , Szegeden, P é c s e t t a Dermato-Venerologia professzora, majd a negyvenes é v e k ben a K o l o z s v á r i B ő r k l i n i k a igazgatója v o l t , aztán az orvosi kar d é k á n j a k é n t m ű k ö d ö t t . K o l o z s v á r o t t kapott először t a n s z é k e t az i d e g k ó r t a n Lechner Károly professzorságával. A b ő r - n e m i g y ó g y á s z a t m a g y a r o r s z á g i első t a n s z é k v e z e t ő professzora Géber Ede v o l t (1840—1891). A magyar pharmakologia jelenkori nesztora és t u d ó s a , Issekutz Béla professzor is K o l o z s v á r o t t kezdte meg t u d o m á n y o s m u n k á s s á g á t , ahonnan az első v i l á g h á b o r ú u t á n Szegedre k e r ü l t a g y ó g y s z e r t a n i tanszék é l é r e . 1937-ben Issekutz Béla professzort a budapesti t a n s z é k r e n e v e z t é k k i , amikor ifj. Jancsó Miklós vette át a szegedi g y ó g y s z e r t a n i intézet v e z e t é s é t , melyet haláláig, I960, á p r i l i s lö-ig vezetett. S z á m o s hazai és n e m z e t k ö z i k i t ü n t e t é s t , elismerést kapott, különösen a r e t i c u l o e n d o t h e í rendszerre, a histamin h a t á s á r a , a g y u l l a d á s p r o b l e m a t i k á j á n a k kidolgozására v o n a t k o z ó m u n k á i v a l . Ez a K o s s u t h - d í j a t m á r korány elnyert t u d ó s a felsza b a d u l á s u t á n a szegedi orvosi kar egyik l e g m a r k á n s a b b k é p v i s e l ő j é n e k t e k i n t hető. A z első v i l á g h á b o r ú i d e j é n került sor a pozsonyi és debreceni egyetemek, s ezek k e r e t é b e n az orvosi fakultások m e g s z e r v e z é s é r e is. A z első v i l á g h á b o r ú u t á n az i m p é r i u m v á í t o z á s o k l e h e t e t l e n n é t e t t é k a pozsonyi és a k o l o z s v á r i egyetemek m ű k ö d é s é t , így ezeknek az o r s z á g megmaradt t e r ü l e t e i r e kellett v á n d o r o l n i u k . Ez a k ö r ü l m é n y , majd a m á s o d i k v i l á g h á b o r ú e s e m é n y e i i n d o kolják azt, hogy a s z á z a d u n k második é v t i z e d é b e n alapított pozsonyi és az é v százados kolozsvári egyetemeket „ v á n d o r l ó egyetemeknek" n e v e z z ü k . A K o l o z s v á r r ó l az a n y a o r s z á g b a költözött o r v o s k u t a t ó k egy r é s z e a negyvenes é v e k b e n v i s s z a t é r t K o l o z s v á r r a , ahol t ö b b neves kutatóval e g y ü t t 1945-ig n e h é z ségekkel k ü z d ő , de s z í n v o n a l a s o r v o s k é p z ő m u n k á t v é g e z t e k . A z ekkor i t t m ű k ö d ő t a n s z é k i igazgatók k ö z ü l Hajnál István belgyógyász, Krompecher István a n a t ó m u s , Putnoky Gyula m i k r o b i o l ó g u s , Miskolczy Dezső n e u r o l ó g u s n e v é t kell e m l í t e n i , akik n é h á n y kolozsvári m u n k a é v ü k s o r á n é r d e m e s m u n k á t v é g e z t e k az o r v o s o k t a t á s t e r ü l e t é n . 1945 u t á n az o k t a t ó k egy része i s m é t távozni k é n y szerült, m á s része M a r o s v á s á r h e l y r e k e r ü l t , így Haranghy László kórboncnok, Krompecher István a n a t ó m u s , Putnoky Gyula m i k r o b i o l ó g u s , Obál Ferenc fizioló-
gus és Miskolczy Dezső n e u r o l ó g u s , akik a k ö v e t k e z ő é v t i z e d b e n m a g y a r o r s z á g i fakultásokon nyertek e l h e l y e z é s t . A debreceni orvosi fakultás felállítására m á r jóval az első v i l á g h á b o r ú e l ő t t t ö r t é n t e k k e z d e m é n y e z é s e k . A Debrecenben m ű k ö d ő híres r e f o r m á t u s főiskola m á r a X V I . század m á s o d i k felében olyan szervezetet nyert, melyben főiskolai jellegű o k t a t á s is folyt. K ü l ö n ö s e n , amikor teológiai és j o g i főiskolai jellegű i n t é z m é n y e k csatlakoztak a r é g e b b i k ö z é p f o k ú o k t a t á s h o z a X I X . sz. m á s o d i k felében, v á l t aktuálissá a debreceni főiskolának e g y e t e m m é t ö r t é n ő fejlesztése. T ö b b e k k ö z ö t t D r . Török József kollégiumi t a n á r és debreceni orvos, a M a g y a r T u d o m á n y o s A k a d é m i a tagja n y ú j t o t t be i l y e n i r á n y ú javaslatot. E javaslatát a T i s z á n t ú l i R e f o r m á t u s K e r ü l e t i K ö z g y ű l é s is t á m o g a t t a . A magyar t ö r v é n y hozás 1883-ban megtartott k ö z o k t a t á s ü g y i b i z o t t s á g i ü l é s é n foglalkozott a har madik magyar orvosi fakultás kérdésével. 1908-ban a debreceni városi b i z o t t s á g közgyűlésén kimondotta, hogy az Egyetem é p ü l e t e i n e k s z ü k s é g e s telkeket, a városi k ö z k ó r h á z a t és a b á b a k é p z ő i n t é z e t e t a felállítandó orvosi egyetemnek ajánlja fel. 1912-ben a magyar o r s z á g g y ű l é s elfogadta a debreceni egyetem felállításáról szóló javaslatot. A z első v i l á g h á b o r ú késletette ennek a h a t á r o z a t n a k a v é g r e h a j t á s á t . A z ü n n e p é l y e s a l a p k ő l e t é t e l r e is csak az első v i l á g h á b o r ú u t o l s ó h ó n a p j a i b a n k e r ü l h e t e t t sor. B á r az é p í t k e z é s e k Korb Flóris m ű é p í t é s z tervei alapján megindultak, a k ö v e t k e z ő évek p o l i t i k a i és gazdasági n e h é z s é g e i a tervezet k e r e s z t ü l v i t e l é t súlyosan n e h e z í t e t t é k . E n n e k ellenére t ö b b lelkes s z e r v e z ő , k ö z ö t t ü k Dr. Kenézy Gyula debreceni k ó r h á z i főorvos és a r e f o r m á t u s e g y h á z i hatóságok f á r a d h a t a t l a n buzgalma a t ö b b s z ö r m e g a k a d ó é p í t k e z é s t újra i n d í t o t t a , sőt az első v i l á g h á b o r ú orosz és olasz hadifoglyai is s e g é d k e z t e k , közöttük m é r nöki m i n ő s é g b e n Andrejevics Milán orosz é p í t é s z m é r n ö k . Kenézy m á r 1914-ben nyilvános rendes t a n á r r á neveztetett k i , 1910-ban elfoglalta a debreceni egyetem szülészeti és n ő g y ó g y á s z a t i klinikájának i g a z g a t ó s á g á t . 1918 — 19 tanév első felében ideiglenes jellegű csonka kar alakult k i , melynek s o r á n az élettani t a n székre Vészi Gyulát, a k ó r t a n i t a n s z é k r a Verzár Frigyest és a k ó r b o n c t a n r a Orsós Ferencet nevezték k i . A z 1918. o k t ó b e r 2 3 - á n m e g n y í l t orvosi kar c s u p á n 4 t a g b ó l á l l o t t . Ennek e l l e n é r e 171 o r v o s t a n h a l l g a t ó v a l é s 28 g y ó g y s z e r é s z hallgatóval r e n d k í v ü l i tanfolyam indult meg. 1921-től kezdve pedig megkezdődött a rendszeres oktatás a debreceni orvosi f a k u l t á s o n . A p é n z ü g y i nehézségek e l l e n é r e folyt a k l i n i k a i és elméleti i n t é z e t e k építése is, melyeket á l t a l á b a n 1926 —27-ben befejeztek. 1921. október 7-én a debreceni orvosi karra m é g a k ö v e t k e z ő profeszszorok nyertek kinevezést : Huzella Tivadar az a n a t ó m i a , Bélák Sándor a g y ó g y szertan, Csiky Gyula a belgyógyászat, Benedek László az i d e g g y ó g y á s z a t , Szontagh Félix a g y e r m e k g y ó g y á s z a t , Neuber Ede a b ő r g y ó g y á s z a t , Elischer Gyula a r ö n t g e n o l ó g i a , Hüttl Tivadar a sebészet, Blaskovits László a s z e m é s z e t (helyette sítő jelleggel), Göllner János a fizika, Dobi Géza az orvosi k é m i a t a n s z é k e i r e . 1922. év e l e j é n m e g t ö r t é n t e k az első d o k t o r a v a t á s o k is. A k l i n i k a i telep z á r ó k ö v é n e k l e t é t e l é r e 1926. o k t ó b e r 17-én k e r ü l t sor. A t a n s z é k v e z e t ő k i r á n y í t á s á v a l az o k t a t ó - és g y ó g y í t ó m u n k a mellett a k u t a t ó m u n k a is m e g i n d u l t . 1932—33. t a n é v b e n az orvosi f a k u l t á s n a k 9 n y i l v á n o s rendes, illetve r e n d k í v ü l i t a n s z é k v e z e t ő t a n á r a v o l t : Orsós Ferenc, Neuber Ede, Benedek László, Hüttl Tivadar, W odetzky János, Bodnár János, Kreiker (Kettesi) Aladár, Fornet Béla, Bókai
Zoltán, Verzár Gyula, Kovács Ferenc és Went István. E b b e n az é v b e n a beirat kozott o r v o s t a n h a l l g a t ó k l é t s z á m a m á r 343 v o l t , mely a 30-as é v e k b e n t o v á b b emelkedett, c s u p á n 1937 u t á n esett vissza 200 alá. Ezekben az években a 8 klinikán 550 ágy állott a betegek r e n d e l k e z é s é r e . I d ő k ö z b e n d r . Gyulay Zoltánt a fizika t a n á r á v á , Jeney Endrét a k ö z e g é s z s é g t a n és g y ó g y s z e r t a n t a n s z é k é r e , Fornet Bélát a b e l g y ó g y á s z a t r a , Kettest Aladárt a s z e m é s z e t r e nevezték k i egyetemi t a n á r r á . Ekkor t ö r t é n t Csilléry András kinevezése a fogászati t a n s z é k r e , aki Orsós Ferenc k ó r b o n c n o k m ű k ö d é s é v e l e g y ü t t a szélső j o b b o l d a l i i r á n y z a t m e g e r ő s ö d é s é t jelentette a debreceni orvosi f a k u l t á s o n . BenedekLászló Budapestre t ö r t é n t m e g h í v á s a k o r Sántha Kálmánt n e v e z t é k k i az elme- é s i d e g g y ó g y á s z a t i t a n s z é k r e , aki viszont n é h á n y m á s t a n á r t á r s á v a l együtt az antifasiszta i r á n y z a t m e g e r ő s ö d é s é t jelentette. A m á s o d i k v i l á g h á b o r ú során Debrecen k ö r n y é k é n elkeseredett harcok d ú l t a k , melynek k ö v e t k e z t é b e n a t a n á r i kar egy része B u d a pestre, t o v á b b i része N é m e t o r s z á g b a m e n e k ü l t . A város felszabadítása u t á n a szovjet h a t ó s á g o k mindent megtettek az egyetemi munka m e g i n d í t á s á r a , s ebben nagy része v o l t Sántha Kálmán ú j o n n a n m e g v á l a s z t o t t d é k á n n a k is, aki a D e b r e cenbe visszatért professzorokkal e g y ü t t b i z t o s í t o t t a az egyetemi m u n k á t . A meg ü r e s e d e t t t a n s z é k e k r e fiatal, energikus professzorokat neveztek k i : 1947-ben Törő Imrét az a n a t ó m i a i s z ö v e t t a n i t a n s z é k r e , Kesztyűs Lorándot az általános kórtani és Vályi-Nagy Tibort a g y ó g y s z e r t a n i t a n s z é k r e . 1948-ban Kulin Lászlót a g y e r m e k g y ó g y á s z a t t a n s z é k r e , 1949-ben Szodoray Lajost a b ő r g y ó g y á s z a t i t a n s z é k r e , 1951-ben Loessl Jánost a s e b é s z e t r e , 1952-ben Krompecher Istvánt az a n a t ó m i a i intézet élére n e v e z t é k k i , m i u t á n Törő Imre 1950-ben Budapestre kapott kinevezést. A m i k o r a I I . sebészeti és I I . belgyógyászati klinika felállítá Gyula sára k e r ü l t sor, élükre Dr. Ladányi Józsa s e b é s z főorvost és Dr. Petrányi budapesti m a g á n t a n á r t n e v e z t é k k i . Bodnár János, az orvosi k é m i a professzora 1949-ben n y u g d í j b a v o n u l t , és a m e g ü r e s e d e t t tanszékére Straub János nyert kinevezést. A felszabadulás u t á n a k ó r b o n c t a n t a n á r á v á Kellner Bélát n e v e z t é k k i , akinek Budapestre t á v o z á s a u t á n Endes Pongrác került a k ó r b o n c t a n i t a n székre. U g y a n ú g y a neves a t o m k u t a t ó , Szalay Sándor az A k a d é m i a A t o m m a g k u t a t ó vezetője lett, h e l y é t Tóth Lajossal t ö l t ö t t é k be. 1950-ben a b i o k é m i a i t a n s z é k r e Tankó Bélát, 1953-ban a stomatologia igazgatójává Adler Pétert ne vezték k i , aki a t a n s z é k e t m á r 1946 óta vezette. A felszabadulást követő é v e k b e n n a g y s z á m ú és kiterjedt s z e m é l y i és é p ü l e t fejlesztésre k e r ü l t sor. M í g a f e l s z a b a d u l á s e l ő t t 21 i n t é z e t b e n 13 nyilvános rendes, 2 n y i l v á n o s r e n d k í v ü l i és 4 c í m z e t e s r e n d k í v ü l i t a n á r m e l l e t t 43 docens és 200 főnyi t a n s e g é d s z e m é l y z e t dolgozott, akik k ö z ü l csak 63-nak volt fizetéses állása, a felszabadulás u t á n s z á m o s új t a n s z é k felállítására k e r ü l t sor, és m á r 1946-ban 99 fizetéses állása v o l t az o r v o s t u d o m á n y i egyetemnek, melyekhez m é g t o v á b b i 21 fizetéses állást szerveztek. Ez a n n á l is i n k á b b indokoltnak lát szott, m e r t az orvosi fakultás 1938—39-es 207 hallgatója helyett 1945—46-ban 491, 1950—51-ben 551 és 1954—55-ben m á r 744 volt. A k ö v e t k e z ő években a hallgatók s z á m a 900 fölé emelkedett; jelenleg 1092 o r v o s t a n h a l l g a t ó nyer k i k é p z é s t a debreceni o r v o s t u d o m á n y i egyetemen. Törő Imre c é l t u d a t o s t e v é k e n y sége k ö v e t k e z t é b e n 1949-ben felállították az orvoskari k ö n y v t á r t , amelynek á l l o m á n y a jelenleg 81 945 k ö t e t és 1005 k ü l ö n b ö z ő , rendszeresen beszerzett
folyóirat. Jelenlegi igazgatója Adler Péter egyetemi tanár. A z egyetem fejlődését jól mutatja az is, hogy a m á s o d i k v i l á g h á b o r ú végéig a k l i n i k a i á g y a k száma n e m érte el a f é l e z r e t ; jelnleg viszont 1768 ágy van. A debreceni o r v o s t u d o m á n y i egyetem nagy részt vállalt t u d ó s o k neveléséből, így s z á m o s o t t nevelt t u d ó s k e r ü l t az o r s z á g t ö b b i orvosi e g y e t e m é n e k t a n s z é keire. Benedek László, Bélák Sándor, Neuber Ede és Törő Imre Budapestre, Jaki Gyula Szegedre, akiket ú j a b b a n Simon Miklós és Berencsi György k ö v e t e t t , Schmidt Lajos P é c s r e , Kudász József a budapesti I V . s e b é s z e t i t a n s z é k r e k e r ü l t . A szegedi orvosi fakultás felállítását is m á r az első v i l á g h á b o r ú előtt kezde m é n y e z t é k . ( E r r ő l Nagy István számol be a szegedi orvosi e g y e t e m r ő l szóló kéziratában.) B á r Szeged a k é t v i l á g h á b o r ú előtti M a g y a r o r s z á g második leg nagyobb v á r o s a volt, a D u n a — T i s z a k ö z é n e k nagy k u l t ú r k ö z p o n t j a , Pozsony és Debrecen m é g i s m e g e l ő z t e a 3—4. magyar egyetem felállításában. A szegedi egyetem t ö r t é n e t e t u l a j d o n k é p p e n akkor k e z d ő d i k , amikor a K o l o z s v á r i Ferenc József T u d o m á n y Egyetemet R o m á n Á l l a m i E g y e t e m m é s z e r v e z t é k át, s a ma gyar o k t a t ó g á r d a n a g y r é s z e M a g y a r o r s z á g r a t e l e p ü l t . E k k o r Klebersberg Kuno k ö z o k t a t á s ü g y i miniszter d ö n t é s e és Szeged áldozatkészsége l e h e t ő v é tette, hogy a volt k o l o z s v á r i egyetem o k t a t ó i Szeged v á r o s á b a n t e l e p ü l j e n e k le, és o t t az egyetem é p í t é s e m e g t ö r t é n j é k (1921. évi 25. t ö r v é n y c i k k ) . E l ő s z ö r ideiglenes jellegű helyeken helyezték el az intézeteket, ennek ellenére az o k t a t á s m á r 1921ben m e g i n d u l t . A szegedi egyetem é p í t k e z é s e l e n d ü l e t e s e n haladt, a 30-as évekre be is fejezték. 1921-ben a következő tanszékvezető professzorok a l k o t t á k közegészség a szegedi orvoskart: Löte József kór- és g y ó g y t a n , Rigler Gusztáv tan, id. Jancsó Miklós belgyógyászat, Reinbold Béla o r v o s i vegytan, Vidakovics Kamill sebészet, Veres Elemér é l e t t a n , Issekutz Béla g y ó g y s z e r t a n , Davida Leó bonctan, Szabó József ideg- és e l m e g y ó g y á s z a t , Berde Károly mb. t a n s z é k vezető b ő r g y ó g y á s z a t , Hajniss Elemér g y e r m e k g y ó g y á s z a t , Demeter Gyula t ö r v é n y széki orvostan, Imre József szemészet, Veszprémy Dezső k ó r b o n c t a n , Kubinyi Pál s z ü l é s z e t . N é h á n y é v v e l k é s ő b b Davida Leót, Davida Jenő váltja fel, m í g Berde Károlyt Poór Ferenc, Demeter Gyulát pedig Jankovics László. Veszprémy Dezső elhalálozása u t á n a budapesti Balogh Ernő lesz a k ó r b o n c t a n professzora. 1929-ben i d . Jancsó Miklós t a n s z é k é t a K o r á n y i Iskola k i e m e l k e d ő t a n í t v á n y a , Rusznyák István vette á t . Kubinyi Pál Budapestre t ö r t é n t k i n e v e z é s e k o r Berecz János l e t t a szülészet és n ő g y ó g y á s z a t i k l i n i k a igazgatója. A z elme- és idegklinika igazgatójává Szabó József halála u t á n a neves S c h a f f e r - t a n í t v á n y t , Miskolczy Dezsőt nevezik k i . 1928-ban a kór- és g y ó g y t a n i intézet i g a z g a t ó j a Jeney Endre lesz, aki n é h á n y év m ú l v a Debrecenbe k e r ü l . 1929-ben a b i o k é m i a i intézet veze tését a k ü l f ö l d r ő l h a z a h í v o t t Szent-Györgyi Albert veszi á t , és nagy h í r ű b i o kémiai i s k o l á t alkot, amelynek egyik legnagyobb e l i s m e r é s e v o l t , hogy SzentGyörgyit N o b e l - d í j j a l t ü n t e t t é k k i . A k é s ő b b i években o d a k e r ü l t fiatalabb t a n székvezető professzorok : Baló József, Tomcsik József, Kiss Ferenc, Lőrincz Ferenc és a t ö b b i e k egyre n ö v e l t é k a szegedi orvosiskola h í r n e v é t . A gazdasági v á l s á g miatt az 1930-as é v e k b e n a szegedi orvosi karon is r e d u k c i ó k r a került sor, majd 1940-ben az o r v o s t u d o m á n y i kar nagyobb része v i s s z a k ö l t ö z ö t t K o l o z s v á r r a , de az 1940. évi 28. t ö r v é n y c i k k gondoskodott az új szegedi egyetem felállításáról. A k o l o z s v á r i átköltözéssel kapcsolatos t a n s z é k i ü r e s e d é s e k r e kiváló fiatal k u t a t ó -
kat neveztek k i : Ivanovics György, Kanyó Béla, Kulcsár Ferenc és Batizfalvi János. 1944. o k t ó b e r 11-én szabadult fel Szeged, a szovjet parancsnokok t á m o g a t t á k és s ü r g e t t é k az egyetemi o k t a t á s m i e l ő b b i m e g i n d í t á s á t . 1949-ben fel á l l í t o t t á k a stomatologiai klinikát, melynek élére Hattyassy Dezső professzor k e r ü l t . A z ú j o n n a n kinevezett k l i n i k a i igazgatók t o v á b b i n y e r e s é g e t jelentettek a szegedi orvoskarnak: Waltner Károly a gyermekklinika igazgatója, Hetényi Géza a belklinika igazgatója és Jáky Gyula a s e b é s z e t i klinika igazgatója lett. B á r az u t ó b b i é v e k b e n ezt a kart is é r z é k e n y v e s z t e s é g érte ifj. Jancsó Miklós és Jáky Gyula elhalálozásával, h e l y ü k r e fiatal, aktív neves szakemberek k e r ü l t e k : Ferenc s z ü l é s z n ő g y ó g y á s z , Julesz Boda Domonkos g y e r m e k g y ó g y á s z , Szontág Miklós és Földi Mihály b e l g y ó g y á s z o k , Simon Miklós bőrgyógyász, Berencsi György h i g i é n i k u s , Szenes Tibor r a d i o l ó g u s és Guba Ferenc b i o k é m i k u s . K ö z b e n a szegedi orvoskar gyógyszerészeti és fogorvosi k a r r a l b ő v ü l t . A g y l é t s z á m a 1938-ban 480 v o l t , jelenleg 1250. A hallgatók s z á m a 1938-ban 272 v o l t , 1968ban 1850. A pozsonyi orvosi fakultás felállítása m e g k ö z e l í t ő e n egybeesik a d e b r e c e n i é v e l . I t t az orvosi fakultás egyes klinikáit és i n t é z e t e i t á t m e n e t i l e g helyezték el. A z első k é t é v b e n csak a harmadik éves és magasabb é v f o l y a m o k hallgatóit o k t a t t á k , m e r t a klinikák elhelyezése k ö n n y e b b e n vált l e h e t ő v é a nagy v á r o s i k ó r h á z é p ü l e t é b e n . A s e b é s z e t i klinika igazgatója Bakay Lajos lett, a belklinikáé Herczog Béla, Ferenc, a s z e m é s z e t i klinikáé Imre József, a k ó r b o n c t a n i intézeté Entz az é l e t t a n i i n t é z e t é Pékár Mihály, a g y ó g y s z e r t a n i é Fenyvesi Béla. A z 1918. év f o l y a m á n m á r rendszeres oktatás f o l y t , azonban m á r az év v é g é n csehszlovák k a t o n a s á g foglalta el Pozsonyt. A h a t ó s á g o k az ú j o n n a n felállított egyetemet c s e h s z l o v á k e g y e t e m m é kívánták á t a l a k í t a n i . 1919. szeptember 8-án egyetemi k ü l d ö t t s é g jelent meg Masaryk e l n ö k n é l azzal a k é r é s s e l , hogy l e g a l á b b egy ideig hagyjanak meg magyar tanszékeket is, mire az e l n ö k á t m e n e t i i d ő t b i z t o s í t o t t . 1920. szeptember 2 2 - é n Mlcoch miniszteri t a n á c s o s á t v e t t e az egyetem klinikáit, é s ezzel a magyar orvosi fakultás m e g s z ű n t , az o k t a t ó k n a g y r é s z e m á r e l ő z e t e s e n M a g y a r o r s z á g r a t e l e p ü l t vissza. A j o g i fakultást 1922. j ú l i u s 31-ével s z ü n t e t t é k meg ( L . Steier 1929-ben Wienben az „ A l m a t h e n V e r l a g n á l " megjelent k ö n y v é b ő l ) . É r d e m e s megjegyezni m é g azt, hogy Szent-Györgyi Albert is h a s o n l ó k ö r ü l m é n y e k k ö z ö t t hagyta el a pozsonyi orvosi f a k u l t á s t . A M a g y a r o r s z á g r a v i s s z a t e l e p ü l t egyetemi oktatók egy r é s z e a budapesti „ Z i t a " ideiglenes k ó r h á z b a n m ű k ö d ö t t t o v á b b , majd a következő é v e k b e n k o r m á n y h a t á r o z a t t a l felállított Pécsi o r v o s i fakultáson helyezkedett el. A z orvosi fakultás h o s s z ú é v e k i g i t t is ideiglenes jellegű é p ü l e t e k b e n helyezkedett el, s a k l i n i k a i i n t é z m é n y e k c s u p á n 2 é v e kaptak v é g l e g e s e n egy k o r s z e r ű , m i n d e n i g é n y t kielégítő é p ü l e t e t . A p é c s i orvosi fakultás v e z e t ő i és a h a l a d ó g o n d o l k o d á s képviselői Entz Béla, Pékár Mihály és Imre József voltak, akik a debreceni S á n t h a - c s o p o r t h o z h a s o n l ó a n m ű k ö d t e k a D u n á n t ú l o n k ü l ö n ö s e n elterjedt n é m e t , fasiszta propaganda ellen. Rajtuk kívül Ángyán Béla, Beck Soma és m é g n é h á n y o k t a t ó képviselte a haladó irányzatot. A f e l s z a b a d u l á s u t á n a pécsi orvosegyetem is á t s z e r v e z ő d ö t t , s z á m o s kiváló professzor nyert t a n s z é k e t : Kerpel-Frónius Ödön g y e r m e k g y ó g y á s z , Romhányi György k ó r b o n c n o k , Szentágotay János a n a t ó m u s , Lissák Kálmán fiziológus,
Schmidt Lajos sebész, Ernst Jenő biofizikus és t ö b b e n m á s o k . A z e m l í t e t t e k k ö z ü l t ö b b e k e t a budapesti egyetemre neveztek k i (Szentágotay János, KerpelFrónius Ödön), Schmidt Lajos pedig elhunyt.
I R O D A L O M Bán I. : A m a g y a r o r s z á g i f e l s ő o k t a t á s a X V I — X V I I . s z á z a d b a n . F e l s ő o k t a t á s i Szle, 17. 275. 1968. Bisztray Gy.Szabó T. A. —Tamás L. : E r d é l y i M a g y a r E g y e t e m t ö r t é n e t e . K o l o z s v á r , 1941. Bugyi B. : S i x t h hundredth A n n i v e r s a r y of the F o u n d a t i o n of the first U n i v e r s i t y of H u n g a r y . M e d . History XI. 3. 1967. Csajkás B. : A k o l o z s v á r i t u d o m á n y e g y e t e m o r v o s t u d o m á n y i karának m e g a l a k u l á s a . E r d é l y i M ú z e u m E g y e s ü l e t É r t e s í t ő j e IX. 311. 1945. Gortvay Gy. : A z ú j a b b k o r i M a g y a r O r v o s i M ű v e l ő d é s é s E g é s z s é g ü g y t ö r t é n e t e . A k a d . K i a d ó , B p . 1953. Hőgyes E. : E m l é k k ö n y v a budapesti királyi M a g y a r T u d o m á n y E g y e t e m O r v o s i K a r á n a k m ú l t j á r ó l é s j e l e n é r ő l . M a g y a r O r v o s i K ö n y v k i a d ó , B p . 1896. Issekutz B. : i d . J a n c s ó M i k l ó s és if j . J a n c s ó M i k l ó s , a k é t o r v o s t u d ó s . A k a d . K i a d ó , B p . 1968. Nagy I. : A szegedi O r v o s t u d o m á n y E g y e t e m t ö r t é n e t e . ( K é z i r a t ) . Pólya J. : A z o r v o s k é p z é s r e f o r m j á b ó l . O r v . H e t i l . 3. 25. 1919. Ringelhann B. : A z e l s ő Magyar O r v o s Iskola. O r v . L a p j a 1948. 505. 15. 1966. Sós J. : A z o r v o s k é p z é s p r o b l é m á i . M a g y a r T u d . A k a d . K ö z i . XVII. Steier L. : „ U n g a r n s Vorgewaltigung" A l m a t h e n V e r l a g , W i e n , 1929. Szodoray L. : A debreceni O r v o s t u d o m á n y i E g y e t e m t ö r t é n e t e . ( K é z i r a t ) 1960. J. : A m a g y a r o r s z á g i f e l s ő o k t a t á s a reformkorban és 1848 —49-ben. Tóth A.—Antall F e l s ő o k t . S z l e . 17. 415. 196.
Zusammenfassung Verfasser berichtet in seiner A r b e i t ü b e r die Gestaltung der Ä r z t e a u s b i l d u n g an den U n i v e r s i t ä t e n U n g a r n s , mit besonderer H i n s i c h t auf die medizinischen F a k u l t ä t e n der P r o v i n z . D i e A r b e i t dieser F a k u l t ä t e n wurde e r h e b l i c h erschwert, da 2 U n i v e r s i t ä t e n K o l o z s v á r ( K l a u s e n b u r g ) u n d Pozsony (Pressburg) n a c h dem ersten W e l t krieg ü b e r s i e d e l n mussten, weil diese beiden S t ä d t e unter die V e r w a l t u n g anderer Staate gerieten. I m L a u f e des zweiten Weltkrieges kehrte ein erheblicher T e i l der m e d i z i n i s c h e n F a k u l t ä t von Szeged wieder nach K l a u s e n b u r g z u r ü c k . N a c h B e e n d i gung des K r i e g e s gingen einige Professoren von hier n a c h M a r o s v á s á r h e l y (heute T î r g u M u r e s ) andere hingegen an die verschiedenen m e d i z i n i s c h e n F a k u l t ä t e n U n g a r n s . W e gen diesen U m s t ä n d e n kann m a n i n letzterem F a l l e , die sonst u n g e w ö h n t e B e n e n n u n g „ W a n d e r n d e U n i v e r s i t ä t " a n w e n d e n . Verfasser betont, dass diese m e d i z i n i s c h e n F a k u l t ä t e n trotz der schlechten V e r h ä l t n i s s e eine wertvolle wissenschaftliche u n d p ä d a g o g i s c h e A r b e i t entfalteten. D i e s e A r b e i t , historischen K a r a k t e r s , beschliesst die Bearbeitung ihres Stoffes, n a c h allgemeinen G e b r a u c h mit 1948.
