Szarv és agancs Hasonlóságok
Az agancs biológiai jellemzõi Nagyvadállományok hasznosítása
< Fejdísz — evolúciós luxus termék? (Megaceros) < Optikai szignál # elsõsorban a hímekre jellemzõ, ha nõsténynek is van, akkor rendszerint fejletlenebb # szerep lehet: ‚ segíti a legigéretesebb partner kiválasztását ¼ rangsorban elölálló egyed kiválasztása ‚ “display” magatartás ¼ magamutogatás ‚ mindezekhez rendszerint szag és hangjelek csatlakoznak (bûgés, barcogás)
< A szarv és az agancs, mint fegyver
# fajtársak közötti vetélkedés: szexuális vagy territoriális # ellenségek elleni védekezés
Az agancs a bírkózás eszköze
Szarv és agancs A szarv jellemzõi
< A szarv a köztakaró módosult képlete # Bovidae család jellemzõje L marhafélék, juhok, kecskék, antilopok # hámeredetû módosult bõrképlet ‚ ‚ ‚ ‚
csontos alapja a homlokcsont üreges szarvnyúlványa L szarvcsap a szarvnyúlványt nyálkahártya borítja kivülrõl elszarusodott anyagú szaruhüvely vagy szarvtömlõ borítja a szaruhüvely a fejbõr bõ vérellátású kötõszövetébõl képzõdik L generatív gyûrû
# A szarv az egyed élete során folyamatosan növekszik ‚ átmérõje a szarv tövénél ‚ a szarv hossza
# A szarv nem ágazik el, de csavarodhat # Nõivarban is lehet/van ‚ muflonnál: 5-10% ‚ rendszerint kisebb, mint a hímeké
Szarv és agancs Más “fejdíszes” állatok
P Villásszarvú antilopok < tülkös szarv, amely azonban évente levetõdik és mindkét ivarnak van
P Zsiráf < 2-5 szõrös bõrrel borított csontdudor
P Orrszarvúak < orrcsonton vagy homlokcsonton lévõ egy vagy két tülök < ha megsérül ismét kinõ
Az agancs fejlõdése Elsõ agancs
< születéskor a két ivar koponyája között kevés a differencia < az elsõ évben nincs agancsfejlõdés # kivétel: jávor-, fehérfarkú-, öszvérszarvas és õz # rénszarvas: néhány héttel a születés után már fejlõdni kezd
< az agancstõ fejlõdése 1 éves kor után kezdõdik meg < az elsõ agancs rendszerint kicsi, jelentéktelen < az agancsot a fejlõdés során szõrös bõr, u.n. barka vagy háncs fedi # idegekben és vérerekben gazdag ¼ gyors fejlõdés
< az agancsfejlõdés befejezésekor a vérellátás megszûnik # a bõr elszárad # az állat ledörzsöli ¼ letisztít
Az agancs, mint modell objektum Csontfejlôdés, -betegségek P Külsô elhelyezkedés — egyszerû megfigyelni és mérni P Nem borítják izmok — könnyû mintavétel P Rendkívül gyors növekedés: 120-150 nap alatt kész — 2 cm/nap is lehet! P A mineralizáció az utolsó 2-3 hétre koncentrálódik P Az agancslevetés miatt ugyanaz az állat többször is használható P Kifejlett állatok vizsgálhatók P Páros szerv — minta és kontroll egy állaton P Rendkívüli érzékenység a hormonális és idegi beavatkozásokra P A gravitációt kivéve semmilyen külsô erô nem befolyásolja (pl. izmok) P Az állatok élettartama 10-20 év — a fiatal kortól az elöregedésig tanulmányozható
Az agancsfejlõdés szabályozása P nehéz általános szabályt találni, de: < az agancstõ kifejlõdése másodlagos nemi jelleg # a hím nemi érés jele ill. azzal függ össze # kasztrált egyedek ‚ pubertás elõtti kasztráció esetén sosem fejlõdik ki
# hormonkezelés ‚ a hím nemi hormon adagolása helyre állítja az agancstõ kifejlõdését ‚ a hím nemi hormon adagolása nõstényeknél is megindítja az agancstõ kifejlõdését ‚ a nõstényeknél bekövetlezõ agancsfejlõdés annak jele, hogy a potenciális lehetõség nemcsak a rénszarvasnál adott ‚ “hormonzavaros” tehenek ¼ agancsfejlõdés és sterilitás
Az agancsfejlõdés szabályozása
Az agancsfejlõdés szabályozása < Az agancs levetése
< Az agancsnövekedés végsõ fázisa # az agancs alja megvastagodik és besûrûsödik ‚ rózsa vagy koszorú
# az itt lévõ erek beszûkülnek, elzáródnak # a növekedés “önelzáródik” # a barka elhal ¼ hántás, letisztítás
Az agancs fejlõdése További agancsok
< Az egymást követõ agancsok általában # egyre nagyobbak és bonyolultabbak # majd visszarakás ¼ az idõsebb egyedek kisebb agancsokat növesztenek
< Az agancs növekedésének jellemzõi # a fõ ág nõ és ebbõl ágazik el a szemág, a jégág, korona stb # az új agancs fajtól függõen 12-16 hét alatt fejlõdik ki ‚ jávornál ez kb. 30 kg is lehet ¼ kb. Megkétszerezi az állat Ca készletét ‚ gímszarvas ¼ 3 kg-os agancsszár felépítése: 536 g Ca + 1000 g egyéb ásványi anyag ‚ az agancsnövesztés végén naponta min. 5 g Ca-t kell az állatnak az agancsba beépítenie
# régi nézet: az agancs “holt csont”, mégsem vetõdik le magától # új ismeretek: ‚ ‚ ‚ ‚
a kasztrálás agancslevetést okoz a kasztrálás utáni hormon adagolás fenntartja az agancsot az agancslevetés nem fokozatos ¼ mindkét agancs levetése gyors az agancslevetés a tesztoszteron szint mélypontján van
# a letisztítását követõen 6-8 hónappal történik # a két szár 1-2 napon belül levetõdik # a rózsatõ feletti seb begyógyul és a következõ agancs azonnal fejlõdésnek indul
Az agancsfejlõdés szabályozása P késõbbi agancsok növekedése < ugyanaz a hormonális ciklus szabályozza < a következõ agancs növekedését az elõzõ levetésekor keletkezett seb indítja el # jávor és õz (õszi levetés) ¼ lassú kezdet, majd felgyorsulás # a hõmérséklet hat az agancsfejlõdés sebességére
P Az agancsfejlõdés szorosan összefügg a szezonokkal < Észak — dél csere < nappal hossz változása ¼ felgyorsítható és lelassítható
Az agancsfejlõdés szabályozása < Az agancstalan bikák problémája # az elsõ agancs kifejlõdése a rózsatõ 4-5 cm-es nagyságánál indul meg # az agancstalan bikák jellemzõi ‚ ‚ ‚ ‚
ritkák szaporítóképesek nem öröklõdik az agancstalanság normális a hormonháztartásuk
# következtetés: a rossz tápálék-ellátottság az oka ¼ az agancstövek kifejlõdése elmarad vagy nem megfelelõ ‚ egy u.n. küszöbtömeget el kell érnie az állatnak ¼ 40-50 kg ‚ ellenpróba ¼ a megsebzett agancstövön fejlõdésnek indul az agancs