Az agancs biológiai jellemzõi Nagyvadállományok hasznosítása
Szarv és agancs Hasonlóságok
< Fejdísz — evolúciós luxus termék? (Megaceros) < Optikai szignál – elsõsorban a hímekre jellemzõ, ha nõsténynek is van, akkor rendszerint fejletlenebb – szerep lehet: – segíti a legigéretesebb partner kiválasztását ¼ rangsorban elölálló egyed kiválasztása – “display” magatartás ¼ magamutogatás – mindezekhez rendszerint szag és hangjelek csatlakoznak (bûgés, barcogás)
< A szarv és az agancs, mint fegyver
– fajtársak közötti vetélkedés: szexuális vagy territoriális – ellenségek elleni védekezés
Szarv és agancs A szarv jellemzõi
< A szarv a köztakaró módosult képlete – Bovidae család jellemzõje L marhafélék, juhok, kecskék, antilopok – hámeredetû módosult bõrképlet – – – –
csontos alapja a homlokcsont üreges szarvnyúlványa L szarvcsap a szarvnyúlványt nyálkahártya borítja kivülrõl elszarusodott anyagú szaruhüvely vagy szarvtömlõ borítja a szaruhüvely a fejbõr bõ vérellátású kötõszövetébõl képzõdik L generatív gyûrû
– A szarv az egyed élete során folyamatosan növekszik – átmérõje a szarv tövénél – a szarv hossza
– A szarv nem ágazik el, de csavarodhat – Nõivarban is lehet/van – muflonnál: 5-10%
Szarv és agancs Más “fejdíszes” állatok
P Villásszarvú antilopok < tülkös szarv, amely azonban évente levetõdik és mindkét ivarnak van
P Zsiráf < 2-5 szõrös bõrrel borított csontdudor
P Orrszarvúak < orrcsonton vagy homlokcsonton lévõ egy vagy két tülök < ha megsérül ismét kinõ
Az agancs fejlõdése Elsõ agancs
< születéskor a két ivar koponyája között kevés a differencia < az elsõ évben nincs agancsfejlõdés – kivétel: jávor-, fehérfarkú-, öszvérszarvas és õz – rénszarvas: néhány héttel a születés után már fejlõdni kezd
< az agancstõ fejlõdése 1 éves kor után kezdõdik meg < az elsõ agancs rendszerint kicsi, jelentéktelen < az agancsot a fejlõdés során szõrös bõr, u.n. barka vagy háncs fedi – idegekben és vérerekben gazdag ¼ gyors fejlõdés
< az agancsfejlõdés befejezésekor a vérellátás megszûnik
Az agancs, mint modell objektum Csontfejlôdés, -betegségek
P Külsô elhelyezkedés — egyszerû megfigyelni és mérni P Nem borítják izmok — könnyû mintavétel P Rendkívül gyors növekedés: 120-150 nap alatt kész — 2 cm/nap is lehet! P A mineralizáció az utolsó 2-3 hétre koncentrálódik P Az agancslevetés miatt ugyanaz az állat többször is használható
Az agancsfejlõdés szabályozása
P nehéz általános szabályt találni, de: < az agancstõ kifejlõdése másodlagos nemi jelleg – a hím nemi érés jele ill. azzal függ össze – kasztrált egyedek – pubertás elõtti kasztráció esetén sosem fejlõdik ki
– hormonkezelés – a hím nemi hormon adagolása helyre állítja az agancstõ kifejlõdését – a hím nemi hormon adagolása nõstényeknél is megindítja az agancstõ kifejlõdését – a nõstényeknél bekövetlezõ agancsfejlõdés annak jele, hogy a potenciális lehetõség nemcsak a rénszarvasnál adott – “hormonzavaros” tehenek ¼ agancsfejlõdés és sterilitás
Az agancsfejlõdés szabályozása < Az agancsnövekedés végsõ fázisa – az agancs alja megvastagodik és besûrûsödik – rózsa vagy koszorú
– az itt lévõ erek beszûkülnek, elzáródnak – a növekedés “önelzáródik” – a barka elhal ¼ hántás, letisztítás
Az agancsfejlõdés szabályozása < Az agancs levetése – régi nézet: az agancs “holt csont”, mégsem vetõdik le magától – új ismeretek: – – – –
a kasztrálás agancslevetést okoz a kasztrálás utáni hormon adagolás fenntartja az agancsot az agancslevetés nem fokozatos ¼ mindkét agancs levetése gyors az agancslevetés a tesztoszteron szint mélypontján van
– a letisztítását követõen 6-8 hónappal történik – a két szár 1-2 napon belül levetõdik – a rózsatõ feletti seb begyógyul és a következõ agancs azonnal fejlõdésnek indul
Az agancs fejlõdése További agancsok
< Az egymást követõ agancsok általában – egyre nagyobbak és bonyolultabbak – majd visszarakás ¼ az idõsebb egyedek kisebb agancsokat növesztenek
< Az agancs növekedésének jellemzõi
– a fõ ág nõ és ebbõl ágazik el a szemág, a jégág, korona stb – az új agancs fajtól függõen 12-16 hét alatt fejlõdik ki – jávornál ez kb. 30 kg is lehet ¼ kb. Megkétszerezi az állat Ca készletét – gímszarvas ¼ 3 kg-os agancsszár felépítése: 536 g Ca + 1000 g egyéb ásványi anyag – az agancsnövesztés végén naponta min. 5 g Ca-t kell az állatnak az agancsba beépítenie
Az agancsfejlõdés szabályozása
P késõbbi agancsok növekedése < ugyanaz a hormonális ciklus szabályozza < a következõ agancs növekedését az elõzõ levetésekor keletkezett seb indítja el – jávor és õz (õszi levetés) ¼ lassú kezdet, majd felgyorsulás – a hõmérséklet hat az agancsfejlõdés sebességére
P Az agancsfejlõdés szorosan összefügg a szezonokkal < Észak — dél csere < nappal hossz változása ¼ felgyorsítható és lelassítható
Az agancsfejlõdés szabályozása < Az agancstalan bikák problémája – az elsõ agancs kifejlõdése a rózsatõ 4-5 cm-es nagyságánál indul meg – az agancstalan bikák jellemzõi – – – –
ritkák szaporítóképesek nem öröklõdik az agancstalanság normális a hormonháztartásuk
– következtetés: a rossz tápálék-ellátottság az oka ¼ az agancstövek kifejlõdése elmarad vagy nem megfelelõ – egy u.n. küszöbtömeget el kell érnie az állatnak ¼ 40-50 kg – ellenpróba ¼ a megsebzett agancstövön fejlõdésnek indul az agancs
