Szerző: Sárosi Ádám (
[email protected]) Készült: 2016. 04. 03. Módosítva: 2016.04.27.
AZ 1. M. KIR. HONVÉD EJTŐERNYŐS ZÁSZLÓALJ ISASZEG TÉRSÉGÉBEN, 1944 NOVEMBERÉBEN
Tűzberek csata után Rohamsisak. Rajta lyukon tódul a hab. Véres kelyhe parázs hóval. A pisztrángok rásiklanak s mulat a víz gyöngyzenével, ringatóval.
Fönn a bozót néha pattan – rőzséje gyúl. Holt katonán csupa láng száll: tüzes Nap még utánanyúl, feszül a tél a hóban, vad, négy mancsán áll.
A halottak tisztelegve néznek terád. Átlőtt sisakjukba füvek pergik csupasz magvukat át. Oly dermedtek, mint veszélyes csókban szüzek.
De van ám itt fekete meg tüzes bogyó! Vérszínű ág-fejdíszedet hullt madárként lepi a hó. Véres csizmád, mintha járna fellegeket.
Ahogy a hó, úgy a harctér is elomlik. Tömült harang a jégbucka. S ó, hányszor tovairamlik az alkonyi őz, mielőtt holtan lebukna.
Kárpáti Kamill
1. Előszó A sülysápi helyi hírekben olvastam először az 1/I. eje zászlóalj 1944 novemberében vívott küzdelméről, a hét kivégzett ejtőernyősről. A témában írt visszaemlékezések általában nem tartalmaztak konkrét helyszínmegjelölést, többségük évtizedekkel az eseményeket követően íródott. A szakkönyvek is inkább csak említés szintjén foglalkoztak a témával. Magyar vonatkozású korabeli dokumentum kevés van. Az egyik az ún. Dárdaynapló, melyet a Hadtörténelmi levéltár őriz. Szerencsésnek tartom magam, hogy kézbe foghattam a két kis füzetét és a mellékleteket, láthattam az eredeti katonai térkép mellékletet. Az igazán hasznos információk a szovjet levéltári anyagokban találhatók. Kézzel írott, gépelt, kockás füzetbe írt papírok, kézzel rajzolt térképvázlatok, ahány, annyiféle. Akad olyan is, amit az ellenségtől zsákmányolt füzetbe írtak, egyeseket szép kézírással, másokat alig olvashatóan. Igyekeztem másról és máshogyan írni, mint az eddig készült írások általában, kevesebb az idézet, több az egyéb forrás. Az orosz nyelvű papírok csak „házilagosan” kerültek fordításra, az alakulatok magyar megnevezését sem mindig sikerült eltalálni. A tévedés jogát fenntartom. Az egykori szovjet iratok forrása a ЦА МО РФ (Az Orosz Föderáció Védelmi Minisztériumának Központi Archívuma). Köszönöm „Sárkányhúzó” úr támogatását.
1
2. Helyszín 2.1. Felvonulás a helyszínre, elhelyezkedés Az 1/I. eje. zászlóalj 1944.11.12-én érkezett Isaszegre. A német Feldherrnhallehadosztály alárendeltségébe kerültek. Másnap megkezdték a felvonulást a helyszínre. Bárczy János eje. szds. Zuhanóugrás c. könyve néven nevezi a helyet, mint Gyertyános-tömb. Bárczy ezt írja: „…megcélozzuk a Gyertyánost. Olyasmi ez a hegytömb, mint egy nagy kenyér. Ahol megszelték, járhatatlan sűrű, bokros, bozótos meredekkel ad helyet a Tápiónak, hogy alatta folydogálhasson. A pék, hogy a kenyér hasonlatánál maradjunk, hüvelykujját belenyomta a lágy tésztába az egyik hosszanti oldalon. Itt széles talpú, egyenletesen emelkedő teknő keletkezett. Ennek középvonalán vezet fel a földút Isaszegről a hegy tetejére.”1
1. ábra IV. katonai felmérés idején készült térkép, részlet
1
Bárczy János (1981) Zuhanóugrás Budapest, Magvető kiadó. p. 482.
2
A „teknő” kifejezés az 1. ábra 1-es ponttal jelzett, sárgával bekarikázott Katlanvölgyre utalhat. Zölddel bekarikázva látható a (feltételezhetően) Gyertyános-tömbként említett rész. Az Alsó-Tápió elválasztja a Gyertyános nevű magaslatot (251. mp.) a Tályog hegytől (238 mp.). Tassonyi Edömér az alábbiakat írta a helyszínről visszaemlékezésében: "Sebtében megebédeltünk, erőltetett menetben értünk a magaslat aljához. (Lapos domb, balra a Tápió völgye, jobbra szőlők, nyílt terep; részben letarolt, vagy letördelt kukoricaföldek.)2 [...] Harcalakzatban értük el a magaslatot. Két lövész század a magaslaton ásta be magát, egy másik század és az árkász század a Tápió völgyétől északra, a szőlőkben foglalt állást." Szőlővel beültetett területek az 1. ábra lilával jelölt részei lehettek, feltehetően az alsó lila kör. A Tápió-völgye a pirossal bekarikázott rész, ahol a műút halad. A helyszínre utaló további fontos utalás Bárczy könyvében: „Mostanában az jelentette szórakozásunkat, szellemi felüdülésünket, hogy sorra nevet adtunk - a térképen látható alaprajz formája, figurája után - az erdőparcelláknak, tisztásoknak, domborzati elemeknek. […] Volt így "Fingerwald"-unk, "Pistolenwaldunk", "Brusthalter"-ünk, és más (egyértelműen pikáns jelentése miatt itt mellőzhető) célpontunk.”3 Az 2. ábra 1-es számmal jelölt erdőparcellája lehetett a Fingerwald (egy kéz, kinyújtott mutatóujjal), a 2-es számú a Pistolenwald (pisztoly-forma), a 3-as vagy a 4-es számú (bár ez nem annyira látványos) a Brusthalterwald (melltartó). Ezek az erdőparcellák ma is megvannak.
2
Tassonyi Edömér. Az isaszegi harcok. [Számítógép-fájl]. p. 1. URL: http://vorosmeteor.hu/szakirodalom/03/84kmsz_a.pdf 3 Bárczy János (1981) Zuhanóugrás Budapest, Magvető kiadó. p. 492.
3
2. ábra 1950-ben készült légifelvétel, a Gyertyános hegy melletti területet ábrázolja
Feltételezésem szerint tehát az elhelyezkedés az 1. ábra Kakas-hegy-Gyertyános hegyen (251 mp.), Tályog hegy (238 mp.), valamint az említett szőlőben. A
Hadtörténelmi
levéltárban
őrzik
a
„Dárday-napló”-ként
is
említett
iratgyűjteményt. Dárday Vilmos ezredes a Szent László hadosztály tüzérparancsnoka volt. Ez a dokumentumgyűjtemény két kis kockás füzetből és nagyon sok mellékletből áll. A mellékletek számozottak, gépelt iratok és ábrák vegyesen, valamint az eredeti katonai térképek. Mivel a térképre csak korlátozottan lehet rajzolni, ezért átlátszó pauszpapírt tettek a térképre és arra rajzoltak. Így elkerülték a radírozást, mely a térkép elhasználódását eredményezte volna. A 13. sz. mellékletet számítógép segítségével a korabeli térképre rétegezve az alábbi képet kapjuk (a piros nyilak és számok nem részei a korabeli rajznak):
4
3. ábra A Dárday-napló 13. sz. melléklete a korabeli térképre másolva
Az 1-es pont által mutatott „fekete nyílban végződő kör” egy aknavető jele. A pontos helye a nagy dudor miatt nem látszik, de az látható, hogy a „Fingerwald-erdő” melletti V-alakú kis erdőnél van, a Pusztaforró nevű tanyacsoportnál. A 2-es pontnál „1. eje. zlj. felvételi állás” szöveg olvasható. Ez azért érdekes, mert ez a vonal nagyon hosszan nyúlik el (feltehető, hogy a védelmi vonal kezdetben igen széles volt). A 3-as számú hosszú kék szaggatott vonal az alaptérképen magán helyezkedik el, futása az Attila I.-vonal nyomvonalára hasonlít. A 4-es és 5-ös pont is érdekes. Ezek a jelek osztályparancsnokság (ütegparancsnokság?) elhelyezkedését jelölhetik, feliratuk: 1.av. Érdekességként: a térképet közelről megvizsgálva látszik, hogy bizonyos dolgokat kiradíroztak róla (feltehetően, mert már idejét múlták az információk, vagy átrajzolták
5
mellékletre). A „Fingerwald-erdő” mellett a „Dahlie”-szó látszik, a Tályog hegynél „Flider”, ezen kívül már ki nem olvasható jelölések is a 252-es magassági pontnál. 2.2. Szárnyak Tassonyi szerint mindkét szárny „szabad” volt.4 A valóságban ez azt jelenthette, hogy nem tudták, milyen egység van mellettük, esetleg a szárnyak között nagyobb mértékű hézag
volt.
A
balszárnyon
a
Feldherrnhalle-hadosztály
védekezett,
mely
a
Pusztaszentkirály felé haladó út mindkét oldalát védte (Bárczy könyvében „3. sz. főút”ként említi meg).5 A jobbszárnyon egy magyar egység helyezkedett el (talán a 10. gyaloghadosztály). 2.3. Aknavetőállás Bárczy szerint: „Még tüzérség van a legtöbb, egy magyar és egy német tarackos osztály, s egy további 120 mm-es aknavető üteg támogatásával számolhatunk, a magunk vetőin kívül.”6 A 120 mm-es aknavető üteg az I. közepes aknavető tüzérosztály lehetett. Róluk a Dárday-naplóban is találni bejegyzéseket. Nagy Árpád m. kir. eje. főhadnagy jegyzetéből próbáltam összeszedni a helyszín megközelítéséről és az aknavető állásról (a zászlóalj saját aknavetőinek állása) szóló részeket: „Isaszegen ébredtünk föl: új védőállás a falu előtt. [...] Kb. hat km-re volt az elágazás a műúttól, ameddig a gépkocsik elvittek. Az eső ismét cseperegni kezdett. Tassonyi az elágazásnál megállapította, hogy nem tudunk taligákkal tovább menni, visszaküldött hát bennünket Isaszegen át, hogy a Cickatanya felől közelítsük meg a védőállást. [...] Késő délutánra - hosszas kínlódás után - sikerült végre elérni a Forrótanyát, kb. 800 mre a Tassonyi harcálláspontja mögött. […] Az oroszok - fene tudja hogyan - már a vetőállás közelébe jutottak és csak egy, főleg az aknavetősökből összeszedett ellentámadó csoport tudta megakadályozni, hogy a vetőállásra törjenek.”7
4
Tassonyi Edömér. Az isaszegi harcok. [Számítógép-fájl]. p. 1. URL: http://vorosmeteor.hu/szakirodalom/03/84kmsz_a.pdf 5 Bárczy János (1981) Zuhanóugrás Budapest, Magvető kiadó. p. 484. 6 Bárczy János (1981) Zuhanóugrás Budapest, Magvető kiadó. p. 479. 7 Martin Kornél. NAGY ÁRPÁD M. KIR. EJTŐERNYŐS FŐHADNAGY HÁBORÚS JEGYZETEI. [Számítógép-fájl]. p. 33-34. URL: http://epa.oszk.hu/00000/00018/00008/pdf/martin.pdf
6
4. ábra Az aknavetős egység lehetséges útvonala, 1944. november
A 4. ábra sárga és zöld színű nyíllal jelöltem az egyik lehetséges útvonalat. Isaszeg felől elindulva kb. hat km-re van az 1-es ponttal jelzett elágazás a Pusztaszentkirály felé vezető úton. Innen visszafordultak, majd Isaszegen át a Cicka-tanya felé haladó úton mentek (a pontos útvonal persze nem ismert, és eltévedés is volt közben). A végállomás a Forró-tanya volt (a térképen az 2-es számmal jelölt Pusztaforró). Az aknavetőállás talán a 3. ábra által mutatott helyen lehetett a Forró-tanyánál.
7
2.4. Harcálláspont Tassonyi Edömér harcálláspontja 800 méteres körön belül helyezkedhetett el a Forró-tanyához képest Nagy Árpád szerint (lásd: Aknavetőállás c. fejezet).
5. ábra A harcálláspont lehetséges elhelyezkedése
A sárga vonal hossza kb. 800 méter (5. ábra). A térképen látható, hogy közvetlen környezetéből erőteljesen kiemelkedik a Kakas-hegy nevű magaslat, jó kilátási adottságokkal. Ez a pont nagyjából egybeesik a 3. ábra által mutatott hellyel. Mindenképpen a Forró-pataktól délre lehetett, mert Tassonyi, „átlábolva a Tápiót és a mocsaras völgyet” jutott el a szőlőben beásott utász századhoz.
8
3. Katonai egységek Az alábbi térkép Ungváry Krisztián: Budapest ostroma c. könyvében található (a piros jelölések nem részei). Látható rajta az 1/I. eje zászlóalj elhelyezkedése, tőle délre a 10. gárda-lövészhadtest, a kép szélén a 7. román hadtest.
6. ábra A front Pest előterében, 1944. november 3. és december 28. között és az Attila-vonalak8
Ungváry szerint a magyar 12. tartalékhadosztály kb. fős 2000 gyalogsággal védte az Isaszeg-Pécel-Dány-dél vonalat, ez azonban nem volt elegendő, ezért nov. 13-tól a magyar 1/I. ejtőernyős zászlóaljat is itt vetették be, mely 600 fővel kb. 5-6 km-es frontszakaszt védett nov. 15-ig, az erősítés megérkezéséig.9
8 9
Ungváry Krisztián (2013) Budapest ostroma. Budapest, Corvina kiadó kft. p. 41. ISBN 9789631361155 Ungváry Krisztián (2013) Budapest ostroma. Budapest, Corvina kiadó kft. p. 43. ISBN 9789631361155
9
A 6. ábra nem mutatja az 1944. november 15. előtti állapotot. A 109. gárdalövészhadosztály csak 1944.11.16-tól vette át a területet, előtte a 37. lövészhadtest 108. és 59. gárda-lövészhadosztályának egységei voltak a helyszínen. A 109. gárda-lövészhadosztály felépítése (csak a lövészezredeket tekintve): • • •
306. gárda-lövészezred 309. gárda-lövészezred 312. gárda-lövészezred A 108. gárda-lövészhadosztály felépítése (csak a lövészezredeket tekintve)::10
• • •
305. gárda-lövészezred 308. gárda-lövészezred 311. gárda-lövészezred A 109. gárda-lövészhadosztályról megjelent kis könyvben szűkszavúan említik meg
az Attila-vonal közelében vívott harcot: „A hadosztály részei folytatták az előrenyomulást és birtokba vették Bénye, Gomba, Mende Tápiósáp településeket. November 20-ra a hadosztály Isaszeg-Pécel vonaláig jutott, Budapesttől 20 km-re keleti irányban. Ezt a védvonalat nem tudták áttörni.”11 Harckocsi-támogatást az 1897. önjáró tüzér-ezred biztosított, mely 1944.11.01-t követően a 2. Ukrán Front állományában harcolt.12 Ez az alakulat SU-76 típusú önjáró lövegekkel rendelkezett. A mellékletben látható az 1897. önjáró tüzér-ezred egyik kitüntetési dokumentuma. A 26. ábra egy kézírásos dokumentumot mutat. A 2. számú felterjesztettnél ez olvasható (nem szó szerinti fordításban): „Tápiósüly és Cifraháza körzetében nov. 17-22 között folyó harcokban a legénység 4 géppuskát, 160 ellenséges katonát és tisztet semmisített meg.” Igazolódni látszik Tassonyi Edömér kijelentése: „A harckocsi ágyúk a tűzfegyverekre vadásztak.”13 A 7. román hadtest ebben az időben az alábbi egységekből állt:14 • • •
19. gyaloghadosztály 2. gyaloghadosztály 9. lovashadosztály
10
Савельев В. П., Попов Н. В. (1978) Гвардейская Николаевская, p. 6. 109-я Стрелковая, а попросту пехотная [hozzáférés:] web http://www.omskcity.ru/proza/publicistika/238-109-strelkovaya.html (2016.01.27) 12 1897-й самоходно-артиллерийский полк. [hozzáférés:] web http://tankfront.ru/ussr/sap/sap1897l.html (2016.01.26) 13 Tassonyi Edömér. Az isaszegi harcok. [Számítógép-fájl]. p. 2. URL: http://vorosmeteor.hu/szakirodalom/03/84kmsz_a.pdf 14 Васильченко А.В. (2008) 100 дней в кровавом аду. Москва, Яуза-пресс. p. 183. ISBN 978-5-90333914-3 11
10
4. A 252-es magassági pont ismét Korábbi írásomban is előkerült már a 252-es magaslati pont kérdése. Szovjet katonai dokumentumokban több esetben említésre kerül a 252-es magaslat. Korábban azt feltételeztem, hogy a szovjetek a IV. katonai felmérés térképeinek másolatát használták. Ezen a térképen a 252-es magaslat Cifraháza pusztánál található (lásd. 4. ábra). Sikerült azonban a szovjetek által 1944-ben használt operatív térkép másolatot szerezni (7. ábra). Ezen világosan látható, hogy a 252-es magaslati pont a Gyertyános hegy csúcsa. Ez a térkép az első világháborúban használt térképnek felel meg.
7. ábra A Vörös Hadsereg 1944-ben használt operatív térképe, részlet
11
5. Az "A" vonatkozási pont és az Alföldi tüzér-dandár Ha az isaszegi harcok említésre kerülnek valahol, nem hiányozhat az alábbi idézet: „Kb. 11 óra tájban hatalmas megsemmisítő tüzet kapott a dombtetőn kulcshelyzetben levő század. Párszáz méteres arcvonalon, az ún. "Alföldi tüzér-dandár” volt bevetve, amely könnyű és közepes ütegekből állt. Az volt az egyetlen eset a háború alatt, amikor ilyen, első világháborús méretű tüzérségi tűz alatt álltunk. Betekintésünk a harcálláspontról erre a szektorra nem volt, de az egybefolyó robbanások és a szüntelen moraj azt a benyomást keltette, hogy nem fog élő ember az állásban maradni, annak ellenére, hogy még a lövész gödrökben is rövid alagutak voltak ásva aknatűz ellen. Pontosan 40 percig morajlott a föld, majd hirtelen halotti csend lett. Ugyanakkor a jobb szárny század rádiója jelentette: "Orosz tömegtámadás, rohamtávolságon a középen." A német tüzér figyelőhöz fordultam: "Azonnal megsemmisítő tüzet az "A" vonatkozási pontra!" "De ez az Ön saját állása! - "Ne törődjön vele!" Stopper órámat néztem; 17 másodperc után 52 csőnek a megsemmisítő tüze az állásunkon és az állásunk előtt feküdt; percek után lelassult, majd néhány percig hátra helyezték. Az orosz gyalogságot ez a tűz telibe találta, rohamtávolságon.”15 Honnan jött vajon a tömegtámadás, mikor és hol zajlott le az alábbi jelenet, melyik szovjet egység volt a támadó? Tassonyi Edömér szerint (körülbelül) a harmadik napon Ha nov. 13-át vesszük kezdő dátumnak, akkor ez nov. 16-a lehet. Tekintve, hogy ~40 év után történt a visszaemlékezés, nov. 16-18 körüli dátum lehet. A helyszín a 252-es magaslat előtt lévő lejtős rész, vagy a 252-es magassági pont környéke lehetett. A támadó egység kilétét nehéz meghatározni: nov. 16 utáni dátum esetén a 109. gárda-lövészhadosztály 309. gárda-lövészezrede lehetett, korábbi dátum esetén a 108. gárda-lövészhadosztály 308. gárda-lövészezrede, esetleg valamelyik büntető alakulat. Az „Alföldi tüzér-dandár” kilétét nem sikerült kideríteni, ilyen, vagy hasonló nevű egységet nem sikerült találni. A bátorság elismeréseképpen a nagyobb városok elfoglalásában résztvevő egységek jogot kaphattak az adott város nevének viselésére (pl. a 108. gárda-lövészhadosztály 308. gárda-lövészezrede a ” Сегедский” név viselésére kapott engedélyt). Lehetett a 46. hadsereg alá rendelt 7. áttörő tüzérhadosztály valamelyik egysége (talán a 9. ágyús tüzérdandár, mely 152 mm-es és 122 mm-es tüzérségi eszközökkel 15
Tassonyi Edömér. Az isaszegi harcok. [Számítógép-fájl]. p. 2. URL: http://vorosmeteor.hu/szakirodalom/03/84kmsz_a.pdf
12
rendelkezett). Ezen egységek részt vettek az Alföldön (debreceni, kecskeméti) lezajlott hadműveletekben. A Dárday-naplóban lévő 24. sz. mellékletet a térképre illesztve az alábbi képet kapjuk (megszámoztam, hogy jobban látható legyen):
8. ábra Dárday-napló 24-es számú melléklete a korabeli térképen elhelyezve
Az 1-es pont a „Dahlie” (a „Fingerwald-erdőnél”), 2-es „Aster”, 3-as „Flider” (nem minden pontot jelöltem meg). A „Dahlie”-pont a „Fingerwald-erdőnél” helyezkedik el. A 251-es magaslatnál a melléklet nem jelöl vonatkozási pontot.
13
6. Szovjet katonai dokumentumok („ahogy ők látták”) 6.1. Utalások az 1/I. eje zászlóaljra, Attila-vonal említése A szovjet vezetés tudott az Attila-vonal létezéséről. A 2. Ukrán Front számára készült jelentésben ez szerepel (nem szó szerinti fordításban): „Dokumentumok alapján /zsákmányolt térkép/, valamint foglyok vallomásai alapján megállapítható: Budapest erősen felkészült a védelemre. A védelem céljára három védelmi vonal készült: Az első védelmi vonal: Csomád, Veresegyház, Domony völgy, Szentgörgy-hegy, Cifraháza, Maglód, Vecsés, Gyál, Dunaharaszti. A második védelmi vonal: Dunakeszi, Mogyoród, Kerepestől keletre 3. km.-re, Pécel, Ferihegy, Pestszentimre, Soroksár, 103-as magaslati pont. A harmadik védelmi vonal: Újpest-észak, Rákospalota, Cinkota-nyugat, Kispest, Kossuthfalva, Csepel. Ezen védelmi vonalak közül csak az első készült el, a másik kettő építési szakaszban van.”
9. ábra Katonai műveletek, erők, csoportosulások a 2. Ukrán Front előtt 1944.11.05-22 között, 3.oldal
Ugyanezen dokumentum megemlíti az ejtőernyős egységet (авиадесантный полк) és a Szentlászló hadosztályt is. Az ejtőernyős egység a Forró (tanya) térségében tartózkodik, a Szent László hadosztályt a tartalékok között sorolja fel.
14
10. ábra Katonai műveletek, erők, csoportosulások a 2. Ukrán Front előtt 1944.11.05-22 között, 4.oldal
A 109. gárda-lövészhadosztály jelentése a 22.,24.,25.,48., az első magyar deszantos gyalogezredet és a Feldherrnhalle gépesített hadosztályt említi meg.
11. ábra 109. gárda-lövészhadosztály, 0225. sz. összefoglaló
Egy másik helyen mint légideszantos ezred szerepelnek:
12. ábra 109. gárda-lövészhadosztály, 0396. sz. jelentés
15
6.2. Szovjet katonai egységek A 108. gárda lövészhadosztály 1944.11.12-én kelt parancs szerint a 108. gárdalövészhadosztály nov. 13-án az 1897. önjáró tüzérezred segítségével folytatja az offenzívát Pánd, Zsigeri, Tahi, Tápiósáp irányába, elvágja a vasútvonalat Barlag állomásnál, Nagy Oszlárnál, és elfoglalja Tápiósápot (27. ábra). A hadinapló szerint nov. 14-én a 311. gárda-lövészezred 6:00-kor elfoglalta Tahit, 14:00-kor Sűrűi majort, 18:00-kor Oszlárt, 22:00-kor Tápiósülyt. 24:00-kor elfoglalta Barlagot és elvágta a vasútvonalat. A 308. gárda-lövészezred kemény harcot vívott az ellenséggel Tápiósápnál, majd elfoglalta Tápiósápot. A 305. gárda-lövészezred feladata az ellentámadás elleni védekezés volt (28. ábra, 29. ábra) Nov. 15-e az ellenséggel való tűzharccal telt (29. ábra). Nov. 16.-a virradó reggelre a 109. gárda-lövészhadosztály egységei felváltották a 108. gárda-lövészhadosztály egységeit (30. ábra). A 108. gárda-lövészhadosztály komoly veszteségeket szenvedett, egy helyen így írnak erről (nem szó szerinti fordításban): „A 10 napos intenzív harc eredményeként a hadosztály 22 km-t haladt előre és november 15-re elfoglalta az Irsa-Tápiósüly-Barlag vonalat. Ezen idő alatt a hadosztály számottevő veszteségeket szenvedett. Elég annyit mondani: 17 századnál kellett feloszlatni a pártszervezeteket.”16
16
Савельев В. П., Попов Н. В. (1978) Гвардейская Николаевская, p. 120.
16
A 306. gárda-lövészezred 1944.11.15.én 24:00-ra az alábbi vonalra vonult fel: Oszlártól északkeletre 300 méterre, Oszlártól 500 m-re északnyugatra lévő útkanyar, 205ös magassági ponttól keletre 200 m-re (31. ábra). A 309. gárda-lövészezred 1944.11.16 11:00-ra elfoglalta Oszlárt. 19:00-ra felvonult a Telek major - 252-es magaslat vonalára (32. ábra). A 13. ábra mutatja a 309. gárda-lövészezred egységeinek mozgását 1944.11.16-án. Látszik, hogy a jobb oldalon lévő 2. zászlóalj Tápiósáp vonalán túl lévő területen halad a Sándor-szállás irányába.
13. ábra A 309. gárda-lövészezred egységeinek támadása 1944.11.16.-án
17
Az alábbi, szépen kidolgozott ábrán látható az egységek elhelyezkedése 1944.11.17-n: Túzberek-puszta térsége, Cicka-tanya előtti rész, 252-es magaslati pont, Telek-major.
14. ábra Vázlat a 109. gárda-lövészhadosztály egységeinek elhelyezkedéséről, 1944.11.17., részlet
A 306. gárda-lövészezred parancsnoksága Két-istállónál, a 309. gárda-lövészezredé Kis-Oszlárnál, a hadosztályparancsnokság Szentistván-pusztánál található. A 312. gárdalövészezred tartalékban van.
18
A 15. ábraán látható az ellenség (magyar és német erők) elhelyezkedése is (a piros nyilak és számok nem részei az eredeti rajznak.). A precíz felderítésnek köszönhetően az aknavetőállások,
tüzérségi
ütegek
elhelyezkedését
is
ismerték,
bejelölték
a
géppuskafészkek lehetséges helyét is. Ez az ábra azért is érdekes, mert itt feltüntették az 1/I. eje zászlóalj elhelyezkedését is (1 ав. полк, vagyis 1. авиадесантный полк). Az eje. zászlóaljat a 2-es pont mutatja. Látható, hogy a Forró-tanyán kívül egy aknavető állás van az ejtőernyős alakulat mögött közvetlenül is.
15. ábra Az ellenség tüzérségi rendszereinek elhelyezkedése a 109. gárda-lövészhadosztály előtt, 1944.11.17. 18:00, részlet
Látható, hogy a Forró-tanyánál, a „Fingerwald-erdőtől” nem messze egy aknavető helyezkedik el (1-es pont). A Feldherrnhalle-hadosztály 20 db. harckocsija a 3-as pont által mutatott erdős területen rejtőzik.
19
Ha a 15. ábra rajzát számítógép segítségével 1970-es légifelvételre rétegezzük, az alábbi képet kapjuk:
16. ábra 1970-es légifelvételre rétegzett állásrajz
A kép jobb oldalán egy feltételezett aknavetőállás látható. 20
Nov. 20-án az ejtőernyősök már észlelték a bekerítés jeleit: „Kb. 20- n(?) jelentek meg az első oroszok mögöttünk. Aknavető állásunktól kb. 1 km-re a szárnyon, az erdős területen gyalogság gyülekezését figyeltük meg.”17 Ekkor már a korábban tartalékban lévő 312. gárda-lövészezred is akcióban volt, Cifraháza-puszta házait elfoglalta, veszélyeztetve a visszavonulási utat a Katlan-völgyön át Isaszeg felé (lásd 17. ábra, 1-es jelzéssel jelöltem a „Fingerwald-erdőt”).
17. ábra 312. gárda-lövészhadosztály csapatainak elhelyezkedése, 1944.11.21. 12:00, részlet
17
Tassonyi Edömér. Az isaszegi harcok. [Számítógép-fájl]. p. 3. URL: http://vorosmeteor.hu/szakirodalom/03/84kmsz_a.pdf
21
A nov. 22-i állapotot mutató 18. ábraán látható, hogy a 309. gárda-lövészezred közel került a „Fingerwald-erdőhöz” (1-es számmal jelöltem) és a Forró-tanyához, az aknavetőálláshoz.
18. ábra A 309. gárda-lövészezred egységeinek helyzete, 1944.11.22., részlet
Az 1/I eje. zászlóalj nov. 22-én éjjel kivonásra került. Bárczy szerint a körülzárás veszélye miatt nem Isaszeg felé indultak el (vagyis nem a Katlanvölgy felé), hanem a 3. sz. főút felé (feltehetően a Pusztaszentkirályt Isaszeggel összekötő útra gondolt)18.
18
Bárczy János (1981) Zuhanóugrás Budapest, Magvető kiadó. p. 495.
22
6.3. Román egységek, röviden A 19. ábra által mutatott térképen látható a 19. román gyaloghadosztály, a 9. román lovashadosztály és a 2. román gyaloghadosztály csapatainak mozgása.
19. ábra 7. gárdahadsereg csapatainak elhelyezkedése 1944.11.11-20 között (részlet)
Nov. 14-én a 19. román gyaloghadosztály elfoglalta Tápósülyt. Tápiósáp mellett elhaladva a nov. 15.én a 176-os magaslat-Tápiósáptól északra 2 km-re lévő erdő vonaláig jutott. Látszik, hogy a jobb szárny halad fölfelé, a balszárny „megakad”a Sándor-tanya táján, (feltehetően a Feldherrnhalle, illetve az 1/I. eje. zászlóalj egységeiben).
23
6.4. Az „A” vonatkozási pont ismét Melyik nap lehetett az a bizonyos tömegtámadás? Dokumentumok szerint 1944.11.17-én elkezdődött a másnapra tervezett nagy támadás előkészítése. A terv szerint (lásd 33. ábra) a tüzérségi előkészítés 10:40-kor kezdődik, 20 percen keresztül zajlik. Az első és az utolsó 5 perc intenzív. Részt vesznek benne a könnyű eszközök is 82 mm-es aknavetők, 45 és 75 mm-es ágyúk, melyek a géppuskafészkeket semmisítik meg. A tüzérségi tűz alatt megtörténik a gyalogság mozgása. A támadás időpontja: 11.00. A 109. gárda-lövészhadosztály jelentésében viszont az áll, hogy 11 órakor kezdődött a gyalogsági támadás, 20 percnyi tüzérségi előkészítés után.
20. ábra 309. gárda-lövészezred operatív jelentése, 1944.11.18., részlet
Egy irat a 92. hadtest-tüzérezredet említi meg, mely a 309. gárda-lövészezreddel együttműködik a nov. 18-i támadásban.
21. ábra 109. gárda-lövészhadosztály 0172. számú parancsa, 1944.11.17. 22:30., részlet
A megjelölt célok is megtalálhatók, 1944.11.17-i dátummal (lásd 22. ábra)
24
22. ábra 109. gárda-lövészhadosztály tüzérségi célpontjai, 1944.11.17.
A korabeli térképre számítógépes eljárással átrétegezve ezt kapjuk:
23. ábra 109. gárda-lövészhadosztály tüzérségi célpontjai, 1944.11.17. egykori térképen ábrázolva, részlet
25
Az 23. ábra látható három területet a 215. ПАП (ágyús-tüzérezred) és a 92. гв. кап (gárda hadtest-tüzérezred) lövi. A 102-es jelű a Forró-tanya és környéke, a 106-os jelű a Kakashegy nevű magaslat és környéke. A tüzérségi eszközök számát az alábbi táblázat foglalja össze (lásd 34. ábra). Egység 1/215 gárda ágyústüzérezred 92. gárda hadtesttüzérezred
76 mm-es ágyú
122 mm-es tarack
10
5
122 mm-es ágyú 6
A nov. 18-i támadás során felhasznált tüzérségi lőszer mennyiségét a 35. ábra tartalmazza (kb. 171 db).
26
7. Hét ejtőernyős A bevezetőben említettem a sülysápi helyi híreket. Ott, az egyik cikkben az alábbi olvasható:19 „…élnek köztünk olyan emberek, akik a II. világháborút nemcsak könyvekből, de saját tapasztalataik, élményeik alapján is ismerik. A minap beszélgettünk egy idős emberrel, aki elmondta, hogy akarata ellenére résztvevője volt 1944 novemberében egy „temetésnek”. Már csak Ő él azok közül a fiatalemberek közül, akiket az oroszok arra kényszerítettek, hogy elföldeljék a harcokban elesett katonákat településünk határában. (A németeket, magyarokat a lövészárokba - jeltelenül, az oroszokat, románokat a helyi temetőkbe.) Egy dombtetőn 7 fiatal magyar ejtőernyős katona jelöletlen sírban nyugszik. Azért lőtték le őket, mert az oroszok a magyar ejtőernyős jelvényt a közepén lévő koponya miatt SS jelzésnek gondolták. A visszaemlékezőtől tudjuk, hogy 18-19 évesek lehettek a magyar katonák. Ruhájuktól, azonosításukat segítő tárgyaiktól megfosztva hordatták a holttesteket a győztesek egy lövészárokba.” Az ejtőernyősök nyughelyének felkutatása nem történt meg azóta sem, az egyetlen szemtanú időközben elhunyt. A feltételezett nyughely koordinátáit a Sülysápi Önkormányzat feljegyezte. A 10. lövészhadtest iratai szerint több alkalommal, nov. 15-16-án és nov. 17-én is ejtettek ejtőernyős foglyokat:
24. ábra 10. lövészhadosztály 0278-as számú műveleti összefoglalója, 1944.11.16.
25. ábra 10. lövészhadosztály 0847. sz. harci jelentése, 1944.11.17.
19
A második világháború Sülysáp határában [hozzáférés:] web http://www.sulysap.hu/?module=news&action=getfile&fid=194823 (2016.01.26)
27
8. Mellékletek
26. ábra 1897. önjáró tüzér-ezred kitüntetési dokumentuma
28
27. ábra 108. gárda-lövészhadosztály 1944.11.12-én kelt parancsa
29
28. ábra 108. gárda-lövészhadosztály hadinaplója, részlet
30
29. ábra 108. gárda-lövészhadosztály hadinaplója, részlet
31
30. ábra 108. gárda-lövészhadosztály hadinaplója, részlet
32
31. ábra 306. gárda-lövészhadosztály jelentése, 1944.11.16
33
32. ábra 109. gárda-lövészhadosztály jelentése, 1944.11.16.
34
33. ábra 10. gárda-lövészhadtest 0143-as számú parancsa
35
34. ábra Összefoglaló táblázat a 109. gárda-lövészhadosztály egységeinek tüzérségi eszközeiről, 1944.11.18.
36
35. ábra Lőszerfelhasználás a különféle tüzérségi eszközök tekintetében, 109. gárda-lövészhadosztály, 1944.11.18.
37
Tartalomjegyzék 1.
Előszó ......................................................................................................................... 1
2.
Helyszín ...................................................................................................................... 2 2.1.
Felvonulás a helyszínre, elhelyezkedés ............................................................... 2
2.2.
Szárnyak .............................................................................................................. 6
2.3.
Aknavetőállás ...................................................................................................... 6
2.4.
Harcálláspont ...................................................................................................... 8
3.
Katonai egységek ........................................................................................................ 9
4.
A 252-es magassági pont ismét ................................................................................ 11
5.
Az "A" vonatkozási pont és az Alföldi tüzér-dandár ............................................... 12
6.
Szovjet katonai dokumentumok („ahogy ők látták”) ............................................... 14 6.1.
Utalások az 1/I. eje zászlóaljra, Attila-vonal említése ...................................... 14
6.2.
Szovjet katonai egységek ................................................................................... 16
6.3.
Román egységek, röviden .................................................................................. 23
6.4.
Az „A” vonatkozási pont ismét.......................................................................... 24
7.
Hét ejtőernyős ........................................................................................................... 27
8.
Mellékletek ............................................................................................................... 28
38
