Az 1-4. szemeszter kötelező tantárgyai és kritérium követelményei

PTE ÁOK Gyógyszerész szak – Az 1-4. szemeszter kötelező tantárgyai – tantárgyleírások - 2013/2014-es tanév

Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar

GYÓGYSZERÉSZ SZAK

TANREND 2013/2014 Az 1-4. szemeszter kötelező tantárgyai és kritérium követelményei 1


1. szemeszter OGA-AN1 ____ OGA-AT1 ____ OGA-BM1 ____ OGA-FI1 _____ OGG-GPR ____ OGO-GB1 ____ OGR-ESE _____ OGR-LAT ____

Analitikai kémia 1. ____________________________________________________________________ 3 Általános és szervetlen kémia 1. _________________________________________________________ 8 Biomatematika 1. ____________________________________________________________________ 11 Fizika-biofizika 1. ___________________________________________________________________ 14 Gyógyszerészi propedeutika ___________________________________________________________ 17 Gyógyszerészi biológia I. _____________________________________________________________ 19 Elsősegélynyújtás____________________________________________________________________ 22 Latin nyelv és gyógyszerészeti terminológia _______________________________________________ 23

2. szemeszter OGA-AN2 ____ OGA-AZ2 ____ OGA-BM2 ____ OGA-FI2 _____ OGA-FZ1 _____ OGO-A1G ____ OGO-GB2 ____

Analitikai kémia 2. ___________________________________________________________________ 25 Általános és szervetlen kémia 2. ________________________________________________________ 29 Biomatematika 2. ____________________________________________________________________ 31 Fizika-biofizika 2. ___________________________________________________________________ 34 Fizikai kémia 1. _____________________________________________________________________ 37 Anatómia, szövettan és fejlődéstan 1. ____________________________________________________ 41 Gyógyszerészi biológia II. _____________________________________________________________ 43

3. szemeszter OGA-FZ2 _____ OGA-GA1 ____ OGA-KD1 ____ OGA-SV1 ____ OGO-AF2 ____ OGO-EN1 ____ OGO-GN1 ____

Fizikai kémia 2. _____________________________________________________________________ 46 Gyógyszerészi biokémia 1. ____________________________________________________________ 48 Kolloidika 1. _______________________________________________________________________ 50 Szerves kémia 1. ____________________________________________________________________ 52 Anatómia, szövettan és fejlődéstan 2. ____________________________________________________ 56 Élettan 1. __________________________________________________________________________ 58 Farmakobotanika 1. __________________________________________________________________ 64

4. szemeszter OGA-GA2 ____ OGA-MAN ____ OGA-SK2 ____ OGG-GI1 _____ OGO-EN2 ____ OGO-FA2 ____ OGR-AZV-I ___ OGR-AZV-S ___ OGR-SG1 _____

Gyógyszerészi biokémia 2. ____________________________________________________________ 66 Műszeres analitika ___________________________________________________________________ 69 Szerves kémia 2. ____________________________________________________________________ 72 Gyógyszerügyi ismeretek 1. ___________________________________________________________ 76 Élettan 2. __________________________________________________________________________ 79 Farmakobotanika 2. __________________________________________________________________ 87 Angol VAGY német szaknyelvi záróvizsga - írásbeli ________________________________________ 90 Angol VAGY német szaknyelvi záróvizsga - szóbeli ________________________________________ 91 Szakmai gyakorlat 1. _________________________________________________________________ 92

OGR-TE1-4 ___ Testnevelés 1-2-3-4.__________________________________________________________________ 93

2


OGA-AN1

ANALITIKAI KÉMIA 1.

Tantárgyfelelős:

DR. OHMACHT RÓBERT, egyetemi tanár Biokémiai és Orvosi Kémiai Intézet

5 kredit ▪ vizsga ▪ Alapozó modul ▪ ősszel ▪ ajánlott félév: 1. Foglalkozás/félév: 28 óra előadás + 42 óra gyakorlat + 0 óra szeminárium = összesen 70 óra Létszámkorlát: min. 5 fő – max. 50 fő Előfeltételek: nincs

Tematika A tantárgy feladata a gyógyszerésztudományokhoz elengedhetetlen analitikai szemlélet elsajátítása, a biokémia, gyógyszerészi kémia, gyógyszertechnológia oktatásához szükséges analitikai ismeretek átadása. A hallgatónak el kell sajátítania az analitikai kémia reakciók, eljárások, számítások elméleti alapjait, a legfontosabb kationok és anionok kimutatási reakcióit, szervetlen vegyületek és keverékeik összetevőinek felderítését a tananyagban felsoroltak szerint. Sajátítsa el a kémiai analitika gyakorlatának szabályait. A reakciók, és azok elméleti hátterének ismeretében a hallgató alkalmazza a megtanultakat ismeretlen vegyületekben és ismeretlen vegyületek keverékeiben a kationok és anionok kimutatására. A félév elfogadásának feltételei Az előadások és a gyakorlatok látogatása kötelező. Hiányzások a fentiek szerint fogadhatóak el, de nem fogadható el annak a hallgatónak a féléve sem, aki legalább egy egyszerű (egy kationból és egy anionból álló) és legalább egy összetett ismeretlen ionjainak felderítését sikeresen nem végezte el. A félév során a hallgatók 3 zárthelyi dolgozatot írnak. Ezek eredményei (max. 15 pont), valamint a gyakorlatvezető által a laboratóriumi munka alapján adott pontok (max. 5 pont) alapján a szorgalmi időszakban szerezhető pontszám összesen 20 pont. A félév végén a hallgatók közös írásbeli vizsgát tesznek. Ennek eredménye (40 pont) és a félévi munkára kapott pontszámok alapján állapítjuk meg a kollokviumi jegyet. Ha az érdemjegy elégtelen, vagy a hallgatónak nem felel meg, írásbeli (utó-, ill. javító-) vizsgát tesz. Az utóvizsgák is írásban történnek. Távolmaradás pótlásának lehetőségei A gyakorlatok folyamatos pótlására lehetőség van (a félév folyamán minden, addig elvégzett kísérletekhez szükséges vegyszer, eszköz rendelkezésre áll). A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok Barcza L., Buvári Á.: A minőségi kémiai analízis alapjai (Medicina, 2008) Kvantitatív analitikai kémia, Semmelweis Kiadó, 2007. (Ez a példatárunk.) P.W. West, M.M. Vieck, A.L. LeRosen: Qualitative Analysis and Analytical Chemical Separations E. Ehlers: Analytik I. (Minőségi analízis) Előadások 1 Az analitikai kémia fogalma, feladata. A gyógyszeranyagok minőségének biztosítása, minőségi szabványok. A minőségi kémiai analízis alapjai. A használható fontosabb reakciók (sztöchiometrikus és nem sztöchiometrikus reakciók). Dr. Ohmacht Róbert 2 Dr. Ohmacht Róbert 3 Oldatban lejátszódó egyensúlyi reakciókkal kapcsolatos számítások áttekintése: sav-bázis elméletek, pH számítás, komplexképződés, csapadékképződés, oldhatóság, redoxpotenciál. Dr. Ohmacht Róbert 4 Dr. Ohmacht Róbert 5 A kémiai reakciók osztályozása: sav-bázis reakciók, komplexképződésen alapuló reakciók, komplexek térbeli felépítése és izomériájuk. Redoxireakciók, elektródpotenciál (feszültségi sor). Csapadék-képződéssel járó reakciók: csapadékok oldékonysága, oldékonysági szorzat. Dr. Ohmacht Róbert 6 Dr. Ohmacht Róbert 7 A kémiai reakciók érzékenysége: határhígítás, határkoncentráció. A minőségi analízis csoportosítása az eszközök és anyagmennyiségek alapján (makro, félmikro stb.) Az analízis előkészítő műveletei: a minta homogenizálása, feloldás, feltárás. Dr. Ohmacht Róbert 8 Dr. Ohmacht Róbert

3


9

A kationok osztályba sorolása. A kationok I. osztálya: szulfidjaik leválasztása (pH 1-2-nél) és oldódásuk, a szulfidok oldódása bázikus reagensekben, az (NH4)2S, a kloridos csoportreakció, az I. osztály kationjainak Lewis sav jellege, hidroxo-komplex képzés, halogeno-komplex képzés. Az ezüst-, ólom , higany(I)- és higany(II)-, réz-, bizmut-ionok reakciói. Dr. Ohmacht Róbert

10 11

Dr. Ohmacht Róbert A kationok II. osztálya: az osztály jellemzése, tiosavanhidridek, anionképzés, oxidációs-redukciós reakcióik, illékony hidridek képzése. Az arzenit-, arzenát, antimon(III)-, ón(II)-ion reakciói. Az I - II osztályú kationok elválasztása. Dr. Ohmacht Róbert

12 13

Dr. Ohmacht Róbert A kationok III. osztálya: általános jellemzésük szulfidjaik stabilitása, hidroxi- és aminkomplex képzés, a cianokomplexek jelentősége. Szerves ligandumokkal képzett komplexeik. Hajlam a redoxreakciókra (Zn és Al kivételével). Hidroxidjaik színének kihasználása analitikai szempontból. Dr. Ohmacht Róbert

14 15

Dr. Ohmacht Róbert A kobalt-, nikkel-, vas(II)-, vas(III)-, króm-, mangán-, alumínium-, cink-ionok reakciói. A III. osztályú kationok elválasztása. Dr. Ohmacht Róbert

16 17

Dr. Ohmacht Róbert A kationok IV. és V. osztálya. Nagy stabilitású, redoxireakciót nem adó ionok. Csapadék képzés fluoridionnal. Halogenidjeik lángfestése. A kálcium-, stroncium-, bárium-ionok reakciói. A magnézium-, lítium-, nátrium-, kálium-, ammónium-ion reakciói. Az IV és V. osztály kationjainak elválasztása. A magnézium elkülönítése az V. osztály többi ionjait tartalmazó oldatból. Dr. Ohmacht Róbert

18 19

Dr. Ohmacht Róbert Az anionok analízise: az anionok csoportosításának lehetőségei. Az anionok I. osztálya. Viselkedésük erős savak hatására, redoxireakcióik. A karbonát-, hidrokarbonát-, szulfit-, tioszulfát-, szulfid- és poliszulfid-, szilikát-, hipoklorition reakciói. Dr. Matus Zoltán

20 21

Dr. Matus Zoltán Anionok II. osztálya: osztályreakciójuk báriumionnal. A jodát és bromát reakciója ezüstionnal. A szulfát-, foszfát-, borát, fluorid-, bromát-, és jodát-ion reakciói. Dr. Márk László

22 23

Dr. Márk László Az anionok III. osztálya: az osztály jellemzése, osztályreakciójuk. A klorid-, bromid , jodid-, cianid-, rodanid-ionok reakciói. Dr. Ohmacht Róbert

24 25

Dr. Ohmacht Róbert Az anionok IV. osztálya: A nitrit-, nitrát-, klorát-, perklorát-, acetát-ion reakciói. Az anionok és kationok szisztematikus keresése összetett analízis során. Dr. Ohmacht Róbert

26 27

Dr. Ohmacht Róbert Összefoglalás. Írásbeli vizsga. Dr. Ohmacht Róbert

28 Dr. Ohmacht Róbert

4


Gyakorlatok 1 Asztalátadás, munkavédelmi oktatás. 2 Asztalátadás, munkavédelmi oktatás. 3 Asztalátadás, munkavédelmi oktatás. 4 Az I. kationosztály reakciói: Réz(II)-ion: 2. NaOH, 3. NH3, 4. H2S, a.(NH4)2S, b. HCl, c. NH3, 5. KI, 6. KCN, 9. Fehling,10. Redukció, 15 Lángfestés; Ezüstion: 2. NaOH, 3. NH3, 4. H2S, a.(NH4)2S, b. HNO3, 5. HCl, a. HNO3, b. NH3, d. Na2S2O3, e. KCN, 7. KI, a. NH3, b. Na2S2O3, c. KCN, 10. Redukció; Higany(I)-ion: 2. NaOH, 3. NH3, 4. (H2S), a. 30% HNO3, b. (NH4)2S, 5. HCl; Higany(II)-ion: 2. NaOH, 3. NH3, 4. (H2S), a. 30% HNO3, c. (NH4)2S, 5. KI, 8. Redukció; Bizmution: 1. Hidrolízis, b.NaCl-CH3COONa, 2. NaOH, 3. NH3, 4. H2S, a. HNO3, b. (NH4)2S, c. 30% HNO3, 5. KI 5 Az I. kationosztály reakciói: Réz(II)-ion: 2. NaOH, 3. NH3, 4. H2S, a.(NH4)2S, b. HCl, c. NH3, 5. KI, 6. KCN, 9. Fehling,10. Redukció, 15 Lángfestés; Ezüstion: 2. NaOH, 3. NH3, 4. H2S, a.(NH4)2S, b. HNO3, 5. HCl, a. HNO3, b. NH3, d. Na2S2O3, e. KCN, 7. KI, a. NH3, b. Na2S2O3, c. KCN, 10. Redukció; Higany(I)-ion: 2. NaOH, 3. NH3, 4. (H2S), a. 30% HNO3, b. (NH4)2S, 5. HCl; Higany(II)-ion: 2. NaOH, 3. NH3, 4. (H2S), a. 30% HNO3, c. (NH4)2S, 5. KI, 8. Redukció; Bizmution: 1. Hidrolízis, b.NaCl-CH3COONa, 2. NaOH, 3. NH3, 4. H2S, a. HNO3, b. (NH4)2S, c. 30% HNO3, 5. KI 6 Az I. kationosztály reakciói: Réz(II)-ion: 2. NaOH, 3. NH3, 4. H2S, a.(NH4)2S, b. HCl, c. NH3, 5. KI, 6. KCN, 9. Fehling,10. Redukció, 15 Lángfestés; Ezüstion: 2. NaOH, 3. NH3, 4. H2S, a.(NH4)2S, b. HNO3, 5. HCl, a. HNO3, b. NH3, d. Na2S2O3, e. KCN, 7. KI, a. NH3, b. Na2S2O3, c. KCN, 10. Redukció; Higany(I)-ion: 2. NaOH, 3. NH3, 4. (H2S), a. 30% HNO3, b. (NH4)2S, 5. HCl; Higany(II)-ion: 2. NaOH, 3. NH3, 4. (H2S), a. 30% HNO3, c. (NH4)2S, 5. KI, 8. Redukció; Bizmution: 1. Hidrolízis, b.NaCl-CH3COONa, 2. NaOH, 3. NH3, 4. H2S, a. HNO3, b. (NH4)2S, c. 30% HNO3, 5. KI 7 A II. kationosztály reakciói: Arzenition: 3. H2S, a. 20% HCl, b. (NH4)2S, c. NaOH, 4. (NH4)2S, 5. AgNO3, 6. BaCl2, 9. Bettendorf, 10.c. Gutzeit; Arzenát: 1. Kémhatás, 2. H2S, 3. (NH4)2S, 4. AgNO3, 5. BaCl2, 6. Mg mixtura, 7. KI; Antimon(III)-ion: 1. Hidrolízis, 2. NaOH, 3. NH3, 5. H2S, a. 20% HCl, b. (NH4)2S, c. NaOH, 8. Gutzeit; 8 A II. kationosztály reakciói: Arzenition: 3. H2S, a. 20% HCl, b. (NH4)2S, c. NaOH, 4. (NH4)2S, 5. AgNO3, 6. BaCl2, 9. Bettendorf, 10.c. Gutzeit; Arzenát: 1. Kémhatás, 2. H2S, 3. (NH4)2S, 4. AgNO3, 5. BaCl2, 6. Mg mixtura, 7. KI; Antimon(III)-ion: 1. Hidrolízis, 2. NaOH, 3. NH3, 5. H2S, a. 20% HCl, b. (NH4)2S, c. NaOH, 8. Gutzeit; 9 A II. kationosztály reakciói: Arzenition: 3. H2S, a. 20% HCl, b. (NH4)2S, c. NaOH, 4. (NH4)2S, 5. AgNO3, 6. BaCl2, 9. Bettendorf, 10.c. Gutzeit; Arzenát: 1. Kémhatás, 2. H2S, 3. (NH4)2S, 4. AgNO3, 5. BaCl2, 6. Mg mixtura, 7. KI; Antimon(III)-ion: 1. Hidrolízis, 2. NaOH, 3. NH3, 5. H2S, a. 20% HCl, b. (NH4)2S, c. NaOH, 8. Gutzeit; 10 A III. kationosztály reakciói: Nikkelion: 2. NaOH, 3. NH3, 4. (NH4)2S, a. (NH4)2S, b. HNO3, c. 30% ecetsav, 6. Dimetil-glioxim; Kobaltion: 2. NaOH, a. HClO, b. H2O2, c. ‘O2’ 3. NH3, 4. (NH4)2S, a. HNO3, 5. KCN, 7. NaNO2, 9. NH4SCN; Vas(II)-ion: 2. NaOH, 3. NH3, 4. (NH4)2S, a. HNO3, c. H2O2, 7. Turnbull kék, 9. Dimetil-glioxim; Vas(III)ion: 2. NaOH, 3. NH3, 4. H2S, 5. (NH4)2S, 7. Oxidáció Fe(VI)-ionná, 8. K4[Fe(CN)6], 9. NH4SCN, a. éter, c. KF; Mangán(II)-ion: 2. NaOH, a. áll, c. H2O2, 3. NH3, b. komplex, 4. (NH4)2S, a. ecetsav, b. zöld szulfid, 8. K2S2O8; 11 A III. kationosztály reakciói: Nikkelion: 2. NaOH, 3. NH3, 4. (NH4)2S, a. (NH4)2S, b. HNO3, c. 30% ecetsav, 6. Dimetil-glioxim; Kobaltion: 2. NaOH, a. HClO, b. H2O2, c. ‘O2’ 3. NH3, 4. (NH4)2S, a. HNO3, 5. KCN, 7. NaNO2, 9. NH4SCN; Vas(II)-ion: 2. NaOH, 3. NH3, 4. (NH4)2S, a. HNO3, c. H2O2, 7. Turnbull kék, 9. Dimetil-glioxim; Vas(III)ion: 2. NaOH, 3. NH3, 4. H2S, 5. (NH4)2S, 7. Oxidáció Fe(VI)-ionná, 8. K4[Fe(CN)6], 9. NH4SCN, a. éter, c. KF; Mangán(II)-ion: 2. NaOH, a. áll, c. H2O2, 3. NH3, b. komplex, 4. (NH4)2S, a. ecetsav, b. zöld szulfid, 8. K2S2O8; 12 A III. kationosztály reakciói: Nikkelion: 2. NaOH, 3. NH3, 4. (NH4)2S, a. (NH4)2S, b. HNO3, c. 30% ecetsav, 6. Dimetil-glioxim; Kobaltion: 2. NaOH, a. HClO, b. H2O2, c. ‘O2’ 3. NH3, 4. (NH4)2S, a. HNO3, 5. KCN, 7. NaNO2, 9. NH4SCN; Vas(II)-ion: 2. NaOH, 3. NH3, 4. (NH4)2S, a. HNO3, c. H2O2, 7. Turnbull kék, 9. Dimetil-glioxim; Vas(III)ion: 2. NaOH, 3. NH3, 4. H2S, 5. (NH4)2S, 7. Oxidáció Fe(VI)-ionná, 8. K4[Fe(CN)6], 9. NH4SCN, a. éter, c. KF; Mangán(II)-ion: 2. NaOH, a. áll, c. H2O2, 3. NH3, b. komplex, 4. (NH4)2S, a. ecetsav, b. zöld szulfid, 8. K2S2O8; 13 Zárthelyi; Zinkion: 2. NaOH, 3. NH3, 4. H2S, 5. (NH4)2S, a. CH3COOH, b. HCl, c. NaOH, d. NH3; Aluminiumion: 2. NaOH, 3. NH3, 4. (NH4)2S, 5. NaF 14 Zárthelyi; Zinkion: 2. NaOH, 3. NH3, 4. H2S, 5. (NH4)2S, a. CH3COOH, b. HCl, c. NaOH, d. NH3; Aluminiumion: 2. NaOH, 3. NH3, 4. (NH4)2S, 5. NaF 15 Zárthelyi; Zinkion: 2. NaOH, 3. NH3, 4. H2S, 5. (NH4)2S, a. CH3COOH, b. HCl, c. NaOH, d. NH3; Aluminiumion: 2. NaOH, 3. NH3, 4. (NH4)2S, 5. NaF 16 A IV. és V. kationosztály reakciói; Kalciumion: 2. NaOH, 5. H2SO4, 8. Na2HPO4, 9. (NH4)2CO3, 10. (NH4)2(COO)2, 11. Lángfestés; Báriumion: 3. H2SO4, a. ccHCl, b. gipszes víz, 5. K2CrO4, 7. Na2HPO4, 8. (NH4)2CO3, 10. Lángfestés 17 A IV. és V. kationosztály reakciói; Kalciumion: 2. NaOH, 5. H2SO4, 8. Na2HPO4, 9. (NH4)2CO3, 10. (NH4)2(COO)2, 11. Lángfestés; Báriumion: 3. H2SO4, a. ccHCl, b. gipszes víz, 5. K2CrO4, 7. Na2HPO4, 8. (NH4)2CO3, 10. Lángfestés 18 A IV. és V. kationosztály reakciói; Kalciumion: 2. NaOH, 5. H2SO4, 8. Na2HPO4, 9. (NH4)2CO3, 10. (NH4)2(COO)2, 11. Lángfestés; Báriumion: 3. H2SO4, a. ccHCl, b. gipszes víz, 5. K2CrO4, 7. Na2HPO4, 8. (NH4)2CO3, 10. Lángfestés

5


19 20 21 22

23

24

25

26

27

28

29

30

31

32

33

34 35 36 37 38 39

Nátriumion: 2. K[Sb(OH)6], 4. Lángfestés; Káliumion: 2. HClO4, 3. Borkősav, 4. Na3[Co(NO2)6], 6. Lángfestés; Ammóniumion: 2. NaOH, 3. Na3[Co(NO2)6], 5. Nessler; Magnéziumion: 2. NaOH, 3. NH3, 5. Na2CO3, 6. Na2HPO4; Nátriumion: 2. K[Sb(OH)6], 4. Lángfestés; Káliumion: 2. HClO4, 3. Borkősav, 4. Na3[Co(NO2)6], 6. Lángfestés; Ammóniumion: 2. NaOH, 3. Na3[Co(NO2)6], 5. Nessler; Magnéziumion: 2. NaOH, 3. NH3, 5. Na2CO3, 6. Na2HPO4; Nátriumion: 2. K[Sb(OH)6], 4. Lángfestés; Káliumion: 2. HClO4, 3. Borkősav, 4. Na3[Co(NO2)6], 6. Lángfestés; Ammóniumion: 2. NaOH, 3. Na3[Co(NO2)6], 5. Nessler; Magnéziumion: 2. NaOH, 3. NH3, 5. Na2CO3, 6. Na2HPO4; Zárthelyi; Egyszerű kation ismeretlenek. Ismeretlenek: CuSO4, Cu(NO3)2, Hg(NO3)2, HgCl2, Hg2(NO3)2, AgNO3, Bi(NO3)3, Na3AsO3, Na2HAsO4, SbCl3, NiSO4, Co(NO3)2, (NH4)2Fe(SO4)2, FeCl3, MnSO4, Zn SO4, KAl(SO4)2, CaCl2, BaCl2, NaCl, KCl, NH4Cl, MgCl2. Zárthelyi; Egyszerű kation ismeretlenek. Ismeretlenek: CuSO4, Cu(NO3)2, Hg(NO3)2, HgCl2, Hg2(NO3)2, AgNO3, Bi(NO3)3, Na3AsO3, Na2HAsO4, SbCl3, NiSO4, Co(NO3)2, (NH4)2Fe(SO4)2, FeCl3, MnSO4, Zn SO4, KAl(SO4)2, CaCl2, BaCl2, NaCl, KCl, NH4Cl, MgCl2. Zárthelyi; Egyszerű kation ismeretlenek. Ismeretlenek: CuSO4, Cu(NO3)2, Hg(NO3)2, HgCl2, Hg2(NO3)2, AgNO3, Bi(NO3)3, Na3AsO3, Na2HAsO4, SbCl3, NiSO4, Co(NO3)2, (NH4)2Fe(SO4)2, FeCl3, MnSO4, Zn SO4, KAl(SO4)2, CaCl2, BaCl2, NaCl, KCl, NH4Cl, MgCl2. Az anionok I. II. és III osztálya; Karbonátion: 1. Hidrolízis, 2. HCl, 4. AgNO3; Szulfidion: 2. HCl, 4. AgNO3, 6. KMnO4, 10. Poliszulfid-kén kimutatása; Tioszulfátion: 2. HCl, 4. AgNO3, 9. KMnO4; Hipoklorition: 2. HCl, 4. AgNO3, 6. KI, 12. Roncsoló hatás; Foszfátion: 1. Hidrolízis, 3. BaCl2, 4. AgNO3, 5. Magnézia mixtura, 6. Heteropolisav; Szulfátion: 2. BaCl2, 4. Pb(CH3COO)2; Fluoridion: 2. BaCl2, 3. CaCl2; Kromátion: 2. HCrO4- / Cr2O72-, 3. H2S, 5. AgNO3, 6. BaCl2, 9. Etil-alkohol; Kloridion: 2. AgNO3, 5. K2CrO4; Bromidion: 2. AgNO3, 4. cc.H2SO4, 6. Klóros víz; Jodidion: 2. AgNO3, 4. cc.H2SO4, 5. Klóros víz, 6. Brómos víz; Cianidion: 1. Hidrolízis, 3. AgNO3, 10. Berlini kék Az anionok I. II. és III osztálya; Karbonátion: 1. Hidrolízis, 2. HCl, 4. AgNO3; Szulfidion: 2. HCl, 4. AgNO3, 6. KMnO4, 10. Poliszulfid-kén kimutatása; Tioszulfátion: 2. HCl, 4. AgNO3, 9. KMnO4; Hipoklorition: 2. HCl, 4. AgNO3, 6. KI, 12. Roncsoló hatás; Foszfátion: 1. Hidrolízis, 3. BaCl2, 4. AgNO3, 5. Magnézia mixtura, 6. Heteropolisav; Szulfátion: 2. BaCl2, 4. Pb(CH3COO)2; Fluoridion: 2. BaCl2, 3. CaCl2; Kromátion: 2. HCrO4- / Cr2O72-, 3. H2S, 5. AgNO3, 6. BaCl2, 9. Etil-alkohol; Kloridion: 2. AgNO3, 5. K2CrO4; Bromidion: 2. AgNO3, 4. cc.H2SO4, 6. Klóros víz; Jodidion: 2. AgNO3, 4. cc.H2SO4, 5. Klóros víz, 6. Brómos víz; Cianidion: 1. Hidrolízis, 3. AgNO3, 10. Berlini kék Az anionok I. II. és III osztálya; Karbonátion: 1. Hidrolízis, 2. HCl, 4. AgNO3; Szulfidion: 2. HCl, 4. AgNO3, 6. KMnO4, 10. Poliszulfid-kén kimutatása; Tioszulfátion: 2. HCl, 4. AgNO3, 9. KMnO4; Hipoklorition: 2. HCl, 4. AgNO3, 6. KI, 12. Roncsoló hatás; Foszfátion: 1. Hidrolízis, 3. BaCl2, 4. AgNO3, 5. Magnézia mixtura, 6. Heteropolisav; Szulfátion: 2. BaCl2, 4. Pb(CH3COO)2; Fluoridion: 2. BaCl2, 3. CaCl2; Kromátion: 2. HCrO4- / Cr2O72-, 3. H2S, 5. AgNO3, 6. BaCl2, 9. Etil-alkohol; Kloridion: 2. AgNO3, 5. K2CrO4; Bromidion: 2. AgNO3, 4. cc.H2SO4, 6. Klóros víz; Jodidion: 2. AgNO3, 4. cc.H2SO4, 5. Klóros víz, 6. Brómos víz; Cianidion: 1. Hidrolízis, 3. AgNO3, 10. Berlini kék Az anionok IV. osztálya; Nitrition: 1. Kémhatás, 3. HCl, 5. KI, 8. Karbamid, 9. Zn, 10. FeSO4, 11. Griess-Ilosvay; Nitrátion: 3. Zn (Griess-Ilosvay), 4. Zn, lúgos közeg (ammónia fejlődés); 6. FeSO4; Klorátion: 4. cc.HCl, 5. cc.H2SO4, 7. Na2SO3, 8. Zn; Permanganátion: 3. KI, 5. H2S, 7. H2O2, 8. Oxidálás: b. etanol, c. manganátképzés; Hidrogénperoxid: 3. KI, 4. Mn2+ (v.ö. 7.3.5.2.c.), 9. KMnO4, 10. K2CrO4; Az anionok IV. osztálya; Nitrition: 1. Kémhatás, 3. HCl, 5. KI, 8. Karbamid, 9. Zn, 10. FeSO4, 11. Griess-Ilosvay; Nitrátion: 3. Zn (Griess-Ilosvay), 4. Zn, lúgos közeg (ammónia fejlődés); 6. FeSO4; Klorátion: 4. cc.HCl, 5. cc.H2SO4, 7. Na2SO3, 8. Zn; Permanganátion: 3. KI, 5. H2S, 7. H2O2, 8. Oxidálás: b. etanol, c. manganátképzés; Hidrogénperoxid: 3. KI, 4. Mn2+ (v.ö. 7.3.5.2.c.), 9. KMnO4, 10. K2CrO4; Az anionok IV. osztálya; Nitrition: 1. Kémhatás, 3. HCl, 5. KI, 8. Karbamid, 9. Zn, 10. FeSO4, 11. Griess-Ilosvay; Nitrátion: 3. Zn (Griess-Ilosvay), 4. Zn, lúgos közeg (ammónia fejlődés); 6. FeSO4; Klorátion: 4. cc.HCl, 5. cc.H2SO4, 7. Na2SO3, 8. Zn; Permanganátion: 3. KI, 5. H2S, 7. H2O2, 8. Oxidálás: b. etanol, c. manganátképzés; Hidrogénperoxid: 3. KI, 4. Mn2+ (v.ö. 7.3.5.2.c.), 9. KMnO4, 10. K2CrO4; Zárthelyi. Egyszerű ismeretlenek. Ismeretlenek: CuSO4, Cu(NO3)2, Hg(NO3)2, HgCl2, Hg2(NO3)2, AgNO3, Bi(NO3)3, Na3AsO3, Na2HAsO4, SbCl3, NiSO4, Co(NO3)2, (NH4)2Fe(SO4)2, FeCl3, MnSO4, Zn SO4, KAl(SO4)2, CaCl2, BaCl2, NaCl, KCl, NH4Cl, MgCl2, Na2CO3, CaCO3, (NH4)2CO3, Na2S2O3, NaClO, Na2HPO4, K2SO4, NH4F, K2CrO4, KBr, KI, KCN, KNO2, KNO3, KClO3, KMnO4. Zárthelyi. Egyszerű ismeretlenek. Ismeretlenek: CuSO4, Cu(NO3)2, Hg(NO3)2, HgCl2, Hg2(NO3)2, AgNO3, Bi(NO3)3, Na3AsO3, Na2HAsO4, SbCl3, NiSO4, Co(NO3)2, (NH4)2Fe(SO4)2, FeCl3, MnSO4, Zn SO4, KAl(SO4)2, CaCl2, BaCl2, NaCl, KCl, NH4Cl, MgCl2, Na2CO3, CaCO3, (NH4)2CO3, Na2S2O3, NaClO, Na2HPO4, K2SO4, NH4F, K2CrO4, KBr, KI, KCN, KNO2, KNO3, KClO3, KMnO4. Zárthelyi. Egyszerű ismeretlenek. Ismeretlenek: CuSO4, Cu(NO3)2, Hg(NO3)2, HgCl2, Hg2(NO3)2, AgNO3, Bi(NO3)3, Na3AsO3, Na2HAsO4, SbCl3, NiSO4, Co(NO3)2, (NH4)2Fe(SO4)2, FeCl3, MnSO4, Zn SO4, KAl(SO4)2, CaCl2, BaCl2, NaCl, KCl, NH4Cl, MgCl2, Na2CO3, CaCO3, (NH4)2CO3, Na2S2O3, NaClO, Na2HPO4, K2SO4, NH4F, K2CrO4, KBr, KI, KCN, KNO2, KNO3, KClO3, KMnO4. Összetett ismeretlenek. Összetett ismeretlenek. Összetett ismeretlenek. Összetett ismeretlenek. Összetett ismeretlenek. Összetett ismeretlenek.

6


40 41 42

Asztalátadás. Asztalátadás. Asztalátadás.

Szemináriumok Vizsgakérdések 1. A kémiai analízis előkészítő műveletei (mintavétel, az oldódás folyamata, minták oldása, feltárás, elválasztás, álcázás). 2. Sav-bázis reakciók és jelentőségük az analitikában (Arrhenius, Brönsted-Lowry, disszociációs állandó, hidrolízis, tompító oldatok, pH meghatározás). 3. Redox reakciók és jelentőségük az analitikában (elektródpotenciál, redoxpotenciál, az oldószer hatása, a pH hatása, csapadékleválás hatása). 4. Komplexképződés és jelentősége az analitikában (definíció, komplexek elnevezése, a stabilitási állandó, lépcsőzetes komplexképzés, sav-bázis reakciók hatása). 5. Csapadékos reakciók és jelentőségük az analitikában (csapadék leválása, oldhatósági szorzat). 6. Csapadékok feloldódása (csapadékok oldódása sav-bázis-, redox-, komplexképződési- reakcióban, oldódás a lecsapószer feleslegében). 7. A reakciók érzékenysége és szelektivitása (az érzékenység fogalma, számszerű jellemzése az érzékenységet befolyásoló tényezők, általános-, csoport-, szelektív-, specifikus-reakciók). 8. A kationok I osztályának jellemzése. 9. A kationok II osztályának jellemzése. 10. A kationok III osztályának jellemzése. 11. A kationok IV osztályának jellemzése. 12. A kationok V osztályának jellemzése. 13. Az anionok I osztályának jellemzése. 14. Az anionok II osztályának jellemzése. 15. Az anionok III osztályának jellemzése. 16. Az anionok IV osztályának jellemzése. 17. Ismeretlen anyag analízisének menete (elővizsgálatok, oldás, egyszerű anyagok azonosítása, összetett anyagok analízise). Közreműködők Bóna Ágnes (BOARAAO.PTE), Dr. Márk László (MALMAAO.PTE), Dr. Matus Zoltán (MAZGAAO.PTE)

7


OGA-AT1

ÁLTALÁNOS ÉS SZERVETLEN KÉMIA 1.

Tantárgyfelelős:

DR. PERJÉSI PÁL, egyetemi tanár Gyógyszerészi Kémiai Intézet

5 kredit ▪ vizsga ▪ Alapozó modul ▪ ősszel ▪ ajánlott félév: 1. Foglalkozás/félév: 28 óra előadás + 42 óra gyakorlat + 0 óra szeminárium = összesen 70 óra Létszámkorlát: min. 5 fő – max. 70 fő Előfeltételek: nincs

Tematika A tantárgy a tanulmányikat kezdő gyógyszerészhallgatóknak bevezetést nyújt a kémiába, lehetővé teszi előzetes ismereteik összehangolását és előkészíti további alapozó kémiai tárgyak (szervetlen, szerves, fizikai és analitikai kémiai) oktatását. Rövid összefoglalást ad az atom szerkezetéről, a különböző kémiai kötésekről és hozzátartozó elméletekről, a halmazállapotokról, a sztöchiometria alaptörvényeiről, a kémiai reakciók energetikai és kinetikai jellemzéséről, a kémiai egyensúlyról és alkalmazásai lehetőségeiről, a kémiai reakciók csoportosításáról, az elektrokémia alapjairól. A félév elfogadásának feltételei A félév elismerése a PTE Tanulmányi és Vizsgaszabályzata alapján történik. Egy félévben orvosi igazolással legfeljebb három előadásról és gyakorlati foglalkozásról történő hiányzás fogadható el. A mulasztott gyakorlatok pótlása kötelező. Az elvégzett gyakorlatokról a hallgató köteles a gyakorlatvezető által elfogadott jegyzőkönyvet készíteni és azt a félévet lezáró vizsgán bemutatni. A hallgatók a félév során két írásbeli dolgozatot írnak, melyek értékelése százalékos minősítéssel történik. A kurzus aláírásának feltétele a megírt dolgozatok mindegyikének legalább 60%-os teljesítése. Távolmaradás pótlásának lehetőségei Egy félévben orvosi igazolással legfeljebb három gyakorlati foglalkozásról történő hiányzás történhet. A mulasztott gyakorlatok pótlása kötelező. A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok Tőkés B., Dudutz Gy., Donáth-Nagy G.: A kémia alapjai I. Általános kémia. Studium Alapítvány Kiadó. Marosvásárhely, 2005. Gergely P. (szerk.): Általános és bioszervetlen kémia, 5. kiadás, Semmelweis, Bp. 2003 Szakács Z. (szerk.): Általános és szervetlen kémiai gyakorlatok, Semmelweis, Bp. 2006 Előadások 1 A kémia története, tárgya, kapcsolata a gyógyszertudománnyal. Az atomok szerkezete, elektronszerkezet és periodicitás. A periódusos rendszer. Periodikus tulajdonságok. Dr. Perjési Pál 2 A kémia története, tárgya, kapcsolata a gyógyszertudománnyal. Az atomok szerkezete, elektronszerkezet és periodicitás. A periódusos rendszer. Periodikus tulajdonságok. Dr. Perjési Pál 3 A molekulák szerkezete. Kémiai kötések. Vegyértékkötés-elmélet, hibridizáció. Molekulapálya-elmélet. A molekulák geometriája. Dr. Molnár Péter 4 A molekulák szerkezete. Kémiai kötések. Vegyértékkötés-elmélet, hibridizáció. Molekulapálya-elmélet. A molekulák geometriája. Dr. Molnár Péter 5 Halmazállapotok. A gáz halmazállapot, gáztörvények. Másodlagos kötések. A folyékony halmazállapot. A szilárd halmazállapot. Halmazállapot változások, fázisdiagramok. Dr. Molnár Péter 6 Halmazállapotok. A gáz halmazállapot, gáztörvények. Másodlagos kötések. A folyékony halmazállapot. A szilárd halmazállapot. Halmazállapot változások, fázisdiagramok. Dr. Molnár Péter 7 A víz és a vizes oldatok. Gázok, folyadékok, szilárd anyagok oldódása folyadékokban. Elektrolitok csoportosítása, elektrolitos disszociáció, disszociációfok, vezetőképesség és összefüggésük. Dr. Molnár Péter 8 A víz és a vizes oldatok. Gázok, folyadékok, szilárd anyagok oldódása folyadékokban. Elektrolitok csoportosítása, elektrolitos disszociáció, disszociációfok, vezetőképesség és összefüggésük. Dr. Molnár Péter 9 Híg oldatok törvényei. Kolligatív tulajdonságok. Kolloidok. Dr. Perjési Pál 10 Híg oldatok törvényei. Kolligatív tulajdonságok. Kolloidok. Dr. Perjési Pál

8


11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28

A kémiai reakciók energiaviszonyai. A termodinamika törvényei. Dr. Perjési Pál A kémiai reakciók energiaviszonyai. A termodinamika törvényei. Dr. Perjési Pál Reakciókinetika. A reakciósebesség ütközési elmélete. A reakciósebességi törvények és reakciómechanizmusok. Dr. Molnár Péter Reakciókinetika. A reakciósebesség ütközési elmélete. A reakciósebességi törvények és reakciómechanizmusok. Dr. Molnár Péter Kémiai egyensúlyok, a tömeghatás törvénye. Protolitikus folyamatok. A víz disszociációja, a pH. Dr. Lóránd Tamás Kémiai egyensúlyok, a tömeghatás törvénye. Protolitikus folyamatok. A víz disszociációja, a pH. Dr. Lóránd Tamás Protolitikus folyamatok. Sav-bázis egyensúlyok. Sók hidrolízise. Dr. Lóránd Tamás Protolitikus folyamatok. Sav-bázis egyensúlyok. Sók hidrolízise. Dr. Lóránd Tamás Pufferoldatok, fiziológiás pufferrendszerek. Sav-bázis indikátorok. Dr. Lóránd Tamás Pufferoldatok, fiziológiás pufferrendszerek. Sav-bázis indikátorok. Dr. Lóránd Tamás Heterogén egyensúlyok. Oldhatósági szorzat. Dr. Perjési Pál Heterogén egyensúlyok. Oldhatósági szorzat. Dr. Perjési Pál Elektrokémia I. Dr. Perjési Pál Elektrokémia I. Dr. Perjési Pál Elektrokémia II. Dr. Perjési Pál Elektrokémia II. Dr. Perjési Pál Komplex vegyületek szerkezete, geometriája és stabilitása. A komplexekben lévő kémiai kötések típusai. Dr. Perjési Pál Komplex vegyületek szerkezete, geometriája és stabilitása. A komplexekben lévő kémiai kötések típusai. Dr. Perjési Pál

Gyakorlatok 1 Követelményrendszer ismertetése. Munka-, tűz-, és balesetvédelmi oktatás. Alapfogalmak. Kémiai rendszer és nevezéktan I. Savak, bázisok, sók. Eszközismertetés. Egyéni felszerelés átvétele. Tömegmérés. 4 Számítási alapfogalmak I.: koncentrációk számítása (a koncentrációs egységek). Oldatok készítése. Sűrűségmérés. 7 Számítási alapfogalmak II.: koncentrációk számítása (hígítási egyenletek). Szervetlen anyagok tisztítása I.: dekantálás, szűrés, átkristályosítás Timsó tisztítása átkristályosítással I. 10 Számítási alapfogalmak III.: koncentrációk számítása (átkristályosítás). Szervetlen anyagok tisztítása II.: Desztilláció, szublimáció. , Timsó tisztítása átkristályosítással II.: Szennyezett kalcium-karbonát százalékos összetételének meghatározása. 13 Számítási alapfogalmak IV.: sztöchiometria. Szervetlen anyagok tisztítása III.: Víz sómentesítése, Extrakció. Csapvíz ionmentesítése ioncserélő gyantákkal. Jód elválasztása szublimációval, jód elválasztása extrakcióval. 16 A termodinamika alapjai és termodinamikai számítások, Hess-törvénye. Hőbomlás megfigyelése. Olvadáspont meghatározása. Forráspont meghatározása. 19 Reakciókinetikai alapfogalmak és számítások. Oszcilláló reakciók. A reakciósebességi állandó. A Landolt-reakció tanulmányozása. Zárthelyi dolgozat I.

9


22 25

28 31 34 37 40

Elektrolitok disszociációja. Gyenge és erős elektrolitok. Bórsav előállítása bóraxból I., Kálium-dihidrogénfoszfát előállítása I. Sav-bázis egyensúlyok I.: Arrhenius-elmélet, Brönsted-Lowry elmélet, Lewis-elmélet, Lux-elmélet. Ionok hidrolízise. Bórsav előállítása bóraxból II., Kálium-dihidrogénfoszfát előállítása II., Kettős sók előállítása (vas(III)-ammóniumszulfát (vastimsó)). Sav-bázis egyensúlyok II.: Gyenge savak és bázisok pH-ja. Pufferek. Sók hidrolízisének a megfigyelése. A pufferkapacitás vizsgálata. Hidrolizáló só koncentrációjának meghatározása vizes oldatban titrálással (nátrium-karbonát). Redoxireakciók I.: Oxidációs számok, egyenletrendezés szabályai, fontosabb oxidáló- és redukálószerek. Néhány redoxireakció megfigyelése. Redoxireakciók II., Elektrokémia: elektródok, galváncellák, elektrolízis. Elektrokémiai számítások. Réz(I)-oxid előállítása. Heterogén egyensúlyok. Oldhatósággal kapcsolatos számítási feladatok Oldhatósági szorzatok kvalitatív összehasonlítása. Kobalt(II)-tetrakisztiocianáto-merkurát készítése. Zárthelyi dolgozat II. A komplexek tulajdonságai, stabilitási állandói. Félévi munka értékelése, leszerelés. Oxálsav-oldat titrálása kálium-permanganáttal.

Szemináriumok Vizsgakérdések Írásbeli vizsga az előadások és a gyakorlatok anyagából. Közreműködők Dr. Almási Attila (ALAFAEO.PTE), Dr. Kuzma Mónika (KUMFABO.PTE)

10


OGA-BM1

BIOMATEMATIKA 1.

Tantárgyfelelős:

DR. GRAMA LÁSZLÓ, egyetemi adjunktus Biofizikai Intézet

4 kredit ▪ vizsga ▪ Alapozó modul ▪ ősszel ▪ ajánlott félév: 1. Foglalkozás/félév: 28 óra előadás + 28 óra gyakorlat + 0 óra szeminárium = összesen 56 óra Létszámkorlát: min. 1 fő – nincs Előfeltételek: nincs

Tematika A matematikai analízis alapfogalmainak és módszereinek megismertetése; ezek fizikai, kémiai biológiai feladatok megoldásában való alkalmazási lehetőségének bemutatása; a grafikus szemléletmódra, az önálló gondolkodásra, önálló problémamegoldásra való szoktatás. A kurzus a matematikai ismeretek alapfokú és általános elsajátítására koncentrál, a speciális alkalmazások bemutatására a szaktárgyak keretében kerül sor. Függvények definíciója, típusai. A differenciálhányados fogalma, geometriai jelentése, differenciálási szabályok és alkalmazásaik. Integrálszámítás, egyszerűbb integrálszámítási feladatok megoldása, egyszerűbb differenciálegyenletek megoldása, biológiai, kémiai, fizikai példák. A félév elfogadásának feltételei Legfeljebb 25% hiányzás megengedett Távolmaradás pótlásának lehetőségei Nincs. A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok Belágyi J., Mátyus, L., Nyitrai, M.: Matematika , PTE-DTE , Pécs, 2010. Előadások 1 Bevezetés. Mi a matematikai analízis Dr. Grama László 2 Bevezetés. Mi a matematikai analízis Dr. Grama László 3 A függvények tulajdonságai. Elemi és összetett függvények Dr. Grama László 4 A függvények tulajdonságai. Elemi és összetett függvények Dr. Grama László 5 Határérték. Függvények határértéke, folytonosság Dr. Grama László 6 Határérték. Függvények határértéke, folytonosság Dr. Grama László 7 Számsorozatok és végtelen sorok. Határérték. Függvénysorok Dr. Grama László 8 Számsorozatok és végtelen sorok. Határérték. Függvénysorok Dr. Grama László 9 A differenciahányados és határértéke. Elemi függvények deriváltja. Differenciálási szabályok Dr. Grama László 10 A differenciahányados és határértéke. Elemi függvények deriváltja. Differenciálási szabályok Dr. Grama László 11 Magasabbrendű deriváltak. Függvények hatványsorba fejtése. Taylor sor Dr. Grama László 12 Magasabbrendű deriváltak. Függvények hatványsorba fejtése. Taylor sor Dr. Grama László 13 Függvények szélsőértéke, alkalmazások Dr. Grama László 14 Függvények szélsőértéke, alkalmazások Dr. Grama László 15 Határozatlan integrál. Alapintegrálok. Integrálási szabályok Dr. Bugyi Beáta 16 Határozatlan integrál. Alapintegrálok. Integrálási szabályok Dr. Bugyi Beáta

11


17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28

Parciális integrálás. Integrálás helyettesítéssel. Összetett függvények integrálása Dr. Bugyi Beáta Parciális integrálás. Integrálás helyettesítéssel. Összetett függvények integrálása Dr. Bugyi Beáta Határozott integrál. Newton-Leibniz formula. Alkalmazások Dr. Bugyi Beáta Határozott integrál. Newton-Leibniz formula. Alkalmazások Dr. Bugyi Beáta A differenciálegyenletek, differenciál-egyenletek típusai Dr. Bugyi Beáta A differenciálegyenletek, differenciál-egyenletek típusai Dr. Bugyi Beáta Elsőrendű differenciálegyenletek megoldása Dr. Bugyi Beáta Elsőrendű differenciálegyenletek megoldása Dr. Bugyi Beáta Differenciálegyenletek alkalmazása: kémiai reakciók, enzimkinetika Dr. Bugyi Beáta Differenciálegyenletek alkalmazása: kémiai reakciók, enzimkinetika Dr. Bugyi Beáta Magasabbrendű differenciálegyenletek. Kompartment modellek Dr. Bugyi Beáta Magasabbrendű differenciálegyenletek. Kompartment modellek Dr. Bugyi Beáta

Gyakorlatok 1 Bevezetés. Mi a matematikai analízis 2 Bevezetés. Mi a matematikai analízis 3 A függvények tulajdonságai. Elemi és összetett függvények 4 A függvények tulajdonságai. Elemi és összetett függvények 5 Határérték. Függvények határértéke, folytonosság 6 Határérték. Függvények határértéke, folytonosság 7 Számsorozatok és végtelen sorok. Határérték. Függvénysorok 8 Számsorozatok és végtelen sorok. Határérték. Függvénysorok 9 A differenciahányados és határértéke. Elemi függvények deriváltja. Differenciálási szabályok 10 A differenciahányados és határértéke. Elemi függvények deriváltja. Differenciálási szabályok 11 Magasabbrendű deriváltak. Függvények hatványsorba fejtése. Taylor sor 12 Magasabbrendű deriváltak. Függvények hatványsorba fejtése. Taylor sor 13 Függvények szélsőértéke, alkalmazások 14 Függvények szélsőértéke, alkalmazások 15 Határozatlan integrál. Alapintegrálok. Integrálási szabályok 16 Határozatlan integrál. Alapintegrálok. Integrálási szabályok 17 Parciális integrálás. Integrálás helyettesítéssel. Összetett függvények integrálása 18 Parciális integrálás. Integrálás helyettesítéssel. Összetett függvények integrálása 19 Határozott integrál. Newton-Leibniz formula. Alkalmazások 20 Határozott integrál. Newton-Leibniz formula. Alkalmazások 21 A differenciálegyenletek, differenciálegyenletek típusai 22 A differenciálegyenletek, differenciálegyenletek típusai 23 Elsőrendű differenciálegyenletek megoldása 24 Elsőrendű differenciálegyenletek megoldása 25 Differenciálegyenletek alkalmazása: kémiai reakciók, enzimkinetika 26 Differenciálegyenletek alkalmazása: kémiai reakciók, enzimkinetika 27 Magasabbrendű differenciálegyenletek. Kompartment modellek 28 Magasabbrendű differenciálegyenletek. Kompartment modellek

12


Szemináriumok Vizsgakérdések Vizsga: 3 feladat megoldása az előadások témaköréből Közreműködők Dr. Bugyi Beáta (BUBEAB.T.JPTE), Dr. Grama László (GRLHAAO.PTE)

13


OGA-FI1

FIZIKA-BIOFIZIKA 1.

Tantárgyfelelős:

DR. NYITRAI MIKLÓS, egyetemi tanár Biofizikai Intézet

4 kredit ▪ vizsga ▪ Alapozó modul ▪ ősszel ▪ ajánlott félév: 1. Foglalkozás/félév: 28 óra előadás + 28 óra gyakorlat + 0 óra szeminárium = összesen 56 óra Létszámkorlát: min. 5 fő – nincs Előfeltételek: nincs

Tematika A tantárgy célja bemutatni a biológiai rendszerek felépítésének és működésének fizikai alapjait. Az előadások témakörei atom és magfizika, termodinamika, transzportfolyamatok, molekuláris és szupramolekuláris rendszerek, bioelektromos jelenségek és biológiai mozgás. A félév elfogadásának feltételei A félév elfogadásának feltétele az összes gyakorlat elvégzése és az azokról készített jegyzőkönyvek elfogadása a gyakorlatvezető által. Legfeljebb 3 gyakorlatról való hiányzás megengedett. A gyakorlatról való késés nem megengedett, a késés hiányzásnak minősül. A félév során a hallgatók dolgozatot írnak, amelynek eredménye alapján mentességet kaphatnak a kollokvium adott részei alól. Távolmaradás pótlásának lehetőségei Az elmulasztott gyakorlatok pótlására pótgyakorlatokat biztosítunk. A hallgatók csak saját csoportjuk gyakorlatán pótolhatnak, egy pótgyakorlat során csak egy gyakorlat pótolható. A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok Damjanovich Sándor, Fidy Judit, Szöllősi János (szerk.): Orvosi biofizika, Medicina Könyvkiadó, Budapest, 2006 Biofizikai gyakorlatok, PTE ÁOK, Pécs Oktatási anyagok a Biofizikai Intézet honlapján: http://biofizika.aok.pte.hu Előadások 1 Bevezető Dr. Nyitrai Miklós 2 Diffúzió Dr. Bugyi Beáta 3 Ozmózis Dr. Bugyi Beáta 4 Folyadékáramlás Dr. Hild Gábor 5 Vérkeringés. A szív munkája Dr. Hild Gábor 6 Fehérjeszerkezet, fehérjetekeredés Dr. Grama László 7 Membránszerkezet. Nyugalmi membránpotenciál Dr. Hild Gábor 8 Érzékszervi receptorok. Akciós potenciál Dr. Hild Gábor 9 Látás Dr. Grama László 10 Hallás Dr. Grama László 11 A citoszkeletális rendszer Dr. Bugyi Beáta 12 Motorfehérjék, sejtmozgás Dr. Bugyi Beáta 13 A harántcsíkolt izom szerkezete és mechanikája Dr. Nyitrai Miklós 14 Az izomműködés és szabályozás molekuláris alapjai Dr. Nyitrai Miklós 15 Termodinamikai alapfogalmak Dr. Visegrády Balázs

14


16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28

A termodinamika főtételei Dr. Visegrády Balázs Termodinamikai potenciálfüggvények Dr. Visegrády Balázs Elektromágneses hullámok. EM spektrum Dr. Grama László A kvantumfizika alapjai Dr. Grama László Az atom szerkezete Dr. Lukács András Szilárd A kvantumszámok értelmezése. Spin Dr. Lukács András Szilárd Molekulaorbitálok. Szinglet és triplet állapot Dr. Lukács András Szilárd A lézer Dr. Lukács András Szilárd Röntgensugárzás Dr. Talián Csaba Gábor Röntgendiffrakció Dr. Talián Csaba Gábor Az atommag szerkezete. Radioaktivitás Dr. Orbán József Sugárzások kölcsönhatása az anyaggal Dr. Orbán József Sugárzások biológiai hatása Dr. Orbán József

Gyakorlatok 1 Bevezetés. Munka- és balesetvédelmi oktatás 2 Bevezetés. Munka- és balesetvédelmi oktatás 3 Egyenáramú mérések 4 Egyenáramú mérések 5 Váltóáramú mérések 6 Váltóáramú mérések 7 Elektromos vezetőképesség. Refraktometria 8 Elektromos vezetőképesség. Refraktometria 9 Színképvizsgálat 10 Színképvizsgálat 11 Polarimetria 12 Polarimetria 13 Pótmérés, szeminárium 14 Pótmérés, szeminárium 15 Folyadékok viszkozitása 16 Folyadékok viszkozitása 17 Felületi feszültség 18 Felületi feszültség 19 Fajlagos felület, duzzadás 20 Fajlagos felület, duzzadás 21 Centrifugálás 22 Centrifugálás 23 Elektroforézis 24 Elektroforézis 25 Pótmérés, szeminárium 26 Pótmérés, szeminárium 27 Pótmérés, szeminárium 28 Pótmérés, szeminárium

15


Szemináriumok Vizsgakérdések Megtalálhatók a Biofizikai Intézet honlapján (http://biofizika.aok.pte.hu) Közreműködők Barkó Szilvia (BASFAA.T.JPTE), Czimbalek Lívia Mária (CZLAAA.T.JPTE), Dr. Bódis Emőke (BOEAAD.T.JPTE), Dr. Bugyi Beáta (BUBEAB.T.JPTE), Dr. Grama László (GRLHAAO.PTE), Dr. Hild Gábor (HIGMAAO.PTE), Dr. Kengyel András Miklós (KEAFACO.PTE), Dr. Lukács András Szilárd (LUATAA0.PTE), Dr. Orbán József (ORJFAAP.PTE), Dr. Talián Csaba Gábor (TACRAAO.PTE), Dr. Visegrády Balázs (VIBAAB.T.JPTE), Futó Kinga (FUKIAAT.PTE), Huber Tamás (HUTEAB.T.JPTE), Kardos Roland (KARFAB.T.JPTE), Kollár Veronika Tünde (KOVGACT.PTE), Raics Katalin (RAKHAAT.PTE), Tóth Mónika Ágnes (TOMIAAT.PTE), Türmer Katalin (TUKIAAT.PTE), Ujfalusi Zoltán (UJZDAA.T.JPTE), Vig Andrea Teréz (VIAFAAO.PTE)

16


OGG-GPR

GYÓGYSZERÉSZI PROPEDEUTIKA

Tantárgyfelelős:

DR. DÉVAY ATTILA, egyetemi docens Gyógyszertechnológiai és Biofarmáciai Intézet

1 kredit ▪ félévközi jegy ▪ Gyógysz. szaktud. elm. ism. és gyak. készségek modul ▪ ősszel ▪ ajánlott félév: 1. Foglalkozás/félév: 14 óra előadás + 0 óra gyakorlat + 0 óra szeminárium = összesen 14 óra Létszámkorlát: min. 5 fő – max. 50 fő Előfeltételek: nincs

Tematika A gyógyszerészhallgatók részére ez a tárgy a „bevezetés a gyógyszerészetbe” (propedeutika). Megismertetjük a gyógyszerészet mai szakterületeit, a gyógyszerészek helyét az egészségügyi ellátásban. A tárgy bevezetés a gyógyszerészeti alapismeretekbe és alapfogalmakba, az egészségügyben dolgozók (orvosok, gyógyszerészek, ápolók, asszisztensek) kapcsolatrendszerébe. A kurzus során ízelítőt adunk a gyógyszerek készítéséből, gyógyszerformák alkalmazhatóságából. A félév elfogadásának feltételei A PTE ÁOK Tanulmányi és Vizsgaszabályzatában foglalt általános követelmények teljesítése. A TVSZ szerinti jelenlét az előadásokon. Eredményes, 50%-ot meghaladó két beszámoló, eredménytelenség esetén egyszer ismételhető. Távolmaradás pótlásának lehetőségei Orvosi igazolással lehet, a hiányzó témakörökből (kb. 1 oldalas, 12-es betűméret) kisbeszámoló készítése. A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok Magyar Gyógyszerkönyv, VII. kiadás, Medicina Könyvkiadó, Budapest, 1986. Magyar Gyógyszerkönyv, VIII. kiadás, Medicina Könyvkiadó, Budapest, 2002, 2005. Formulae Normales, VII. kiadás, Melania Könyvkiadó, Budapest, 2003. Előadások 1 A gyógyszerész helye az egészségügyi ellátásban Dr. Dévay Attila 2 A gyógyszerészet eredete, jelene és jövője Dr. Dévay Attila 3 A gyógyszerész-képzés sajátságai, ismeretanyagok, diszciplínák, a gyógyszerészképzés felépítése Dr. Dévay Attila 4 Gyógyszerészi végzettséggel betölthet feladatok, életpálya lehetőségek Dr. Dévay Attila 5 A gyógyszertár, mint egészségügyi intézmény Dr. Dévay Attila 6 A gyógyszeripar és nagykereskedelem szerepe a gyógyszerellátásban, gyógyszerellenőrzés Dr. Dévay Attila 7 Az egészségügyi dolgozók (orvosok, gyógyszerészek, ápolók, asszisztensek) kapcsolatrendszere, betegkapcsolatok Dr. Dévay Attila 8 Beszámoló - írásban Dr. Mayer Klára 9 A gyógyszerkészítés eszközei, a gyógyszertár felszereltsége Dr. Dévay Attila 10 A mérés eszközei, módszerei, a gyógyszerészi pontosság fogalma a patikában és laikuskörben, Gyakorlat I: Mérési gyakorlat Dr. Dévay Attila 11 A gyógyszer készítése és gyártása, gyógyszerformák alkalmazhatósága Dr. Dévay Attila 12 A gyógyszerészi szakirodalom, gyógyszerkönyvek, FoNo Dr. Dévay Attila 13 Gyakorlat II.: Gyógyszerkészítéstani alapismeretek Dr. Dévay Attila 14 Félévi beszámoló Dr. Dévay Attila

17


Gyakorlatok Szemináriumok Vizsgakérdések Gyógyszertechnológai és Biofarmáciai Intézet honlapja Közreműködők dr. Börzsei Rita Judit (BORPAAO.PTE), Dr. Dévay Attila (DEAHABO.PTE), Dr. Mayer Klára (MAKMABO.PTE), Dr. Pál Szilárd (PASMAAO.PTE)

18


OGO-GB1

GYÓGYSZERÉSZI BIOLÓGIA I.

Tantárgyfelelős:

DR. SIPOS KATALIN, docens Gyógyszerészi Biológiai Tanszék

4 kredit ▪ vizsga ▪ Gyógysz. biol. és orv. elm. ismeretek modul ▪ ősszel ▪ ajánlott félév: 1. Foglalkozás/félév: 42 óra előadás + 0 óra gyakorlat + 14 óra szeminárium = összesen 56 óra Létszámkorlát: min. 5 fő – nincs Előfeltételek: nincs

Tematika A két féléves tantárgy a későbbi tanulmányokhoz elengedhetetlenül szükséges alap molekuláris biológiai ismereteket szolgáltatja. Az első szemeszterben megismerkedhetnek a hallgatók az eukarióta sejt felépítésével, a legfontosabb sejtfunkciókkal. Röviden ismertetjük a prokarióta sejtek és vírusok felépítését. A szemeszter legnagyobb hányadában a sejt információ tárolásáról és átadásáról, valamint ezen folyamatok szabályozásáról lesz szó. A félév elfogadásának feltételei Kollokvium Távolmaradás pótlásának lehetőségei Szemináriumi hiányzás megegyezés alapján pótolható. A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok Az előadások és szemináriumok anyaga a tanszék honlapján megjelenik. Szeberényi J.: Molekuláris sejtbiológia Cooper GM (PubMed-ről elérhető) The Cell: A Molecular Approach. 2nd edition Elliott WH, Elliott DC: Biochemistry and Molecular Biology (Third Edition) Thompson & Thompson: Genetics in Medicine Craig NL: Molecular Biology, Principles of Genome Function (OUP 2010) Young ID: Medical Genetics Előadások 1 A sejt felépítése, fő jellegzetességei. Dr. Sipos Katalin 2 Energetikai alapelvek Dr. Sipos Katalin 3 A sejt építőkövei, az élővilág kezdete. Dr. Sipos Katalin 4 Prokarióta és eukarióta sejtek. Poór Viktor Soma 5 Őssejtek. Poór Viktor Soma 6 A sejtek differenciálódása. Poór Viktor Soma 7 Vírusok. Dr. Pandur Edina 8 Sejtmembrán, sejtmag. Dr. Pandur Edina 9 DNS szerkezet, felépítés, kromoszóma, kromatin, genom. Dr. Pandur Edina 10 Mitokondrium: felépítés, mitokondriális DNS. Dr. Sipos Katalin 11 Citoplazmatikus organellumok: endoplazmatikus retikulum, vezikulumok, endoszómák, Golgi. Dr. Sipos Katalin 12 Replikáció. Dr. Sipos Katalin 13 Repair mechanizmusok. Poór Viktor Soma

19


14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32 33 34 35 36 37 38 39 40 41

Rekombináció. Poór Viktor Soma Prokarióta transzkripció. Poór Viktor Soma Eukarióta RNS polimerázok. Dr. Sipos Katalin Transzkripció szabályozása. Dr. Sipos Katalin Ribozimek. Dr. Sipos Katalin Transzkripciós faktorok. Dr. Pandur Edina Messenger RNS: stabilitás, érés; DNS kötő fehérjék. Dr. Sipos Katalin A genetikai kód. Poór Viktor Soma A riboszómák felépítése és működése. Dr. Sipos Katalin A transzláció fázisai, tRNS-ek. Dr. Pandur Edina A transzláció szabályozása. Dr. Sipos Katalin Fehérjék típusai. Dr. Sipos Katalin A folding alapjai, fehérjeszerkezet. Poór Viktor Soma Génreguláció: prokarióták. Poór Viktor Soma Génreguláció: eukarióták. Dr. Pandur Edina Fehérjék stabilitása. Poór Viktor Soma Poszttranszlációs módosulások I. Dr. Sipos Katalin Poszttranszlációs módosulások II. Dr. Sipos Katalin Targeting. Dr. Sipos Katalin Fehérjék sejten belüli vándorlása: sejtmag. Dr. Pandur Edina Fehérjék sejten belüli vándorlása: ER. Poór Viktor Soma Fehérjék sejten belüli vándorlása: Golgi, lizoszómák. Poór Viktor Soma Jelátviteli mechanizmusok: áttekintés. Dr. Pandur Edina Sejten belüli szignál molekulák. Dr. Pandur Edina Membrán receptor molekulák, G protein kapcsolt receptorok. Dr. Pandur Edina Kálcium és cGMP mint jelátviteli molekulák Dr. Pandur Edina Legfőbb jelátviteli utak: Ras Dr. Pandur Edina Legfőbb jelátviteli utak: PI3-kináz, JAK-STAT Dr. Pandur Edina

20


42

Konzultáció. Dr. Sipos Katalin

Gyakorlatok Szemináriumok 1 A sejtet felépítő makromolekulák. 2 Szeparációs módszerek. 3 Fehérjeanalízis módszerei. 4 Híres kísérletek: DNS, RNS. 5 Sejtalkotók: összefoglalás. 6 Replikáció: összefoglalás. 7 Szekvenálási módszerek. 8 Human Genome Project. 9 Transzkripció: összefoglalás. 10 Microarray. 11 Transzláció: összefoglalás. 12 Módszerek a gyógyszerkutatásban. 13 Targeting: összefoglalás. 14 Felkészülés vizsgára. Vizsgakérdések Nincsenek kiadott vizsgakérdések. A vizsga anyaga az előadásokon és szemináriumokon elhangzottak. Közreműködők Dr. Pandur Edina (PAEFAA.T.JPTE), Dr. Sipos Katalin (SIKMAAO.PTE), Nagy Laura (NALPACT.PTE), Poór Viktor Soma (POVFAB.T.JPTE)

21


OGR-ESE

ELSŐSEGÉLYNYÚJTÁS

Tantárgyfelelős:

DR. TERNÁK GÁBOR, egyetemi tanár Műveleti Medicina Tanszék

0 kredit ▪ aláírás ▪ Kritérium követelmény modul ▪ ősszel ▪ ajánlott félév: 1. Foglalkozás/félév: 0 óra előadás + 6 óra gyakorlat + 8 óra szeminárium = összesen 14 óra Létszámkorlát: min. 5 fő – max. 100 fő Előfeltételek: nincs

Tematika Tájékozódás a heveny egészségkárosodás helyszínén Betegvizsgálat helyszínen, eszméletzavar okai A halál fogalma, halálmegállapítás BLS: betegvizsgálat BLS: légútbiztosítás, lélegeztetés, légúti idegentest BLS: mellkaskompresszió, (AED) Lágyrészsérülések, vérzésfajták és ellátásuk Csont és ízületi sérülések Égés, fagyás Kötözések Életveszéllyel járó állapotok: akut koszorúér szindróma, cukorbetegség Életveszéllyel járó állapotok: görcsállapotok, allergia, anaphylaxia Gyakoribb mérgezések Belgyógyászati balesetek (áramütés, villámcsapás, vízbe fulladás, lehűlés) A félév elfogadásának feltételei Aláírás Távolmaradás pótlásának lehetőségei Előre egyeztetett időpontban pótolható A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok Előadásokon íródott jegyzet Előadások Gyakorlatok 1 Betegvizsgálat helyszínen, eszméletzavar okai 2 BLS: betegvizsgálat 3 BLS: légútbiztosítás, lélegeztetés, légúti idegentest 4 BLS: Mellkaskompresszió ( AED) 5 Lágyrészsérülések, vérzésfajták és ellátásuk 6 Kötözések Szemináriumok 1 Tájékozódás a heveny egészségkárosodás helyszínén 2 A halál fogalma, halálmegállapítás 3 Belgyógyászati balesetek (áramütés, villámcsapás, vízbe fulladás, lehűlés) 4 Csont és ízületi sérülések 5 Égés, fagyás 6 Életveszéllyel járó állapotok: Akut koszorúér szindróma, cukorbetegség 7 Életveszéllyel járó állapotok, görcsállapotok, allergia, anaphylaxia 8 Gyakoribb mérgezések Vizsgakérdések Közreműködők Dr. Sárdi Ferenc (SAFFAAO.PTE)

22


OGR-LAT

LATIN NYELV ÉS GYÓGYSZERÉSZETI TERMINOLÓGIA

Tantárgyfelelős:

TAKÁTS ZSUZSANNA, nyelvtanár Eü. Nyelvi és Kommunikációs Intézet

0 kredit ▪ aláírás ▪ Kritérium követelmény modul ▪ ősszel ▪ ajánlott félév: 1. Foglalkozás/félév: 0 óra előadás + 28 óra gyakorlat + 0 óra szeminárium = összesen 28 óra Létszámkorlát: min. 3 fő – max. 55 fő Előfeltételek: nincs

Tematika A latin nyelv szerepe a gyógyszerészetben. A latin névszók: főnevek, melléknevek és ragozásuk. Számnevek és alkalmazásuk a recepten. A receptírás és –olvasás. Gyógyszerrendelési formulák. A gyógyszerészet görög-latin elemei. A tantárgy feladata a képzés céljainak megvalósításában: A gyószerész-orvosi alapszókincs ismerete. Aktív és mobilizálható készség kifejlesztése a gyógyszerformák, gyógyszertartozékok latin nomenklatúrája területén. A recepteken jellemző nyelvi elemek értelmezése, a leggyakoribb rövidítések aktív kezelése. A hallgatók nyelvi felkészítése a szaktárgyak terminológiájának pontos értelmezése érdekében. A félév elfogadásának feltételei Írásbeli (2) Nem írható alá az indexe annak a hallgatónak, aki a gyakorlatok 15%-áról hiányzott, illetve a gyakorlatok több, mint 25%-án nem vett részt. Távolmaradás pótlásának lehetőségei Indokolt esetben zárthelyi dolgozat pótlására van lehetőség. A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok Lingua Latina medicinális (szerk.: Belák Erzsébet, SOTE,) Orvosi terminológia (Medicina 1995) Brencsán János: Orvosi szótár Formulae Normales Előadások Gyakorlatok 1 A latin nyelv szerepe a gyógyszerészetben 2 A latin nyelv szerepe a gyógyszerészetben 3 A névszók szótári alakja, az I. declinatio. Főnév-melléknév 4 A névszók szótári alakja, az I. declinatio. Főnév-melléknév 5 Egyszerű gyógyszerformák 6 Egyszerű gyógyszerformák 7 A receptek felépítése, A III. declinatio 8 A receptek felépítése, A III. declinatio 9 Gyógyszerrendelési formulák 10 Gyógyszerrendelési formulák 11 I. Zárthelyi dolgozat 12 I. Zárthelyi dolgozat 13 Receptelemek, folyékony és lágy gyógyszerformák. 14 Receptelemek, folyékony és lágy gyógyszerformák. 15 Receptolvasás, receptírás 16 Receptolvasás, receptírás 17 A legfontosabb praepositiók áttekintése. A melléknévfokozás. 18 A legfontosabb praepositiók áttekintése. A melléknévfokozás. 19 Gyógynövények. 20 Gyógynövények. 21 A medicina és a gyógyszerészet görög-latin elemei 22 A medicina és a gyógyszerészet görög-latin elemei 23 II. Zárthelyi dolgozat 24 II. Zárthelyi dolgozat 25 Görög praefixumok és suffixumok.

23


26 27 28

Görög praefixumok és suffixumok. Értékelés, a nyelvi jegyek lezárása Értékelés, a nyelvi jegyek lezárása

Szemináriumok Vizsgakérdések Egyszerű gyógyszerformák Kenőcsök, olajok A receptek felépítése Gyógyszerrendelési formulák Tőszámnevek, a gramma szó ragozása Folyékony és lágy gyógyszerformák Receptírás Gyógynövények A gyógyszerészet görög-latin elemei Közreműködők Takáts Zsuzsanna (TAZHABE.PTE)

24


OGA-AN2

ANALITIKAI KÉMIA 2.

Tantárgyfelelős:

DR. OHMACHT RÓBERT, egyetemi tanár Biokémiai és Orvosi Kémiai Intézet

5 kredit ▪ szigorlat ▪ Alapozó modul ▪ tavasszal ▪ ajánlott félév: 2. Foglalkozás/félév: 28 óra előadás + 42 óra gyakorlat + 0 óra szeminárium = összesen 70 óra Létszámkorlát: min. 1 fő – Előfeltételek: OGA-AN1 teljesített + OGA-AT1 teljesített

Tematika A „Mennyiségi kémiai analízis” tantárgy a gyógyszerész hallgatók számára a kvantitatív analitikai kémiát a gyakorlat oldaláról közelíti meg. A hozzátartozó elméletet - elsősorban az egyensúlyi kémia eredményeit - tárgyalja gyakorlati számpéldákon keresztül. Cél, hogy a gyakorlatban könnyen (és viszonylag olcsón) megvalósítható kísérletek és azok magyarázata segítse a gyógyszerész hallgatókat az összefüggések megértésében, a mérési eljárások értelmezésében. Foglalkozik a tömegmérésre visszavezetett (precipitációs) gravimetriával, a mai napig legpontosabb analitikai eljárással, és a térfogatos analízis módszereivel A gyakorlatok során a hallgató - az előadások elméleti anyagára támaszkodva - sajátítsa el a térfogatos analízis alapjait, az ionasszociációs és redox egyensúlyokon alapuló térfogatos meghatározások legfontosabb típusait, a sav-bázis-, csapadékos-, kelatometriás- redox- térfogatos analízis eljárásait. A hallgató ismerje meg a gravimetria alapvető műveleteit. Fontos a gondos, pontos és kvantitatív analitikai munka begyakorlása. A félév elfogadásának feltételei Az előadások és a gyakorlatok látogatása kötelező. A hiányzások a fenti bekezdésben foglaltak szerint fogadhatók el. Nem fogadható el annak a hallgatónak a féléve, aki az egyéni ismeretlenek közül legalább 1 acidi-alkalimetriás, 1 kelatometriás és egy 1 redoximetriás analízist sikeresen nem végzett el. A félév során a hallgatók 3 zárthelyit írnak. Ezek eredményei (max. 15 pont), valamint a gyakorlatvezető által a laboratóriumi munka alapján adott pontok (max. 5 pont) alapján a szorgalmi időszakban szerezhető pontszám összesen 20 pont, mely a félévközi munka alapján adható jegy alapja. A szigorlati jegy a szigorlaton húzott két tételre kapott jegyből, és a félévközi eredmény alapján adott jegyből kerül megállapításra. Távolmaradás pótlásának lehetőségei Nincs lehetőség A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok Barcza L.: A mennyiségi kémiai analízis gyakorlati kézikönyve (Medicina 2009) Kvantitatív analitikai kémia, Semmelweis Kiadó, 2007. Ajánlott könyvek: D. A. Skoog, D. M. West, F. J. Holler, S. R. Crouch: Analytical Chemistry, an Introduction, Saunders College Publishing 2000. E. Ehlers: Analytik II. (Mennyiségi analízis), Deutscher Apotheker Verlag, Stuttgart 1999. Előadások 1 A mennyiségi kémia analízis előkészítő műveletei: mintavétel, az analitikai módszer helyes megválasztása, a minta oldása, feltárás, szerves anyagok mineralizálása, elválasztó módszerek, álcázás. A mérés: tömegmérés, térfogatmérés. Dr. Ohmacht Róbert 2 Dr. Ohmacht Róbert 3 A kémiai analízis eredményeinek feldolgozása: a mérési eredmények megadása, véletlen és rendszeres hibák. Térfogatos analízis: a térfogatos analízis reakciói (asszoc. disszoc. egyensúlyok, redox egyensúlyok). Dr. Ohmacht Róbert 4 Dr. Ohmacht Róbert 5 A térfogatos analízis mérőoldatai, faktorozásuk, végpontjelzés. A titrálás. Dr. Ohmacht Róbert 6 Dr. Ohmacht Róbert 7 A neutralizációs analízis: az oldószer, pH számítás, a titrálási görbe, a neutralizációs analízis indikátorai. Dr. Ohmacht Róbert 8 Dr. Ohmacht Róbert

25


9

A nautralizációs analízis módszerei: mérőoldatok és faktorozásuk, kémhatás változást eredményező reakciók alkalmazása, titrálások nemvizes közegben. Dr. Ohmacht Róbert

10 11

Dr. Ohmacht Róbert Komplexképződésen alapuló analitikai eljárások. A komplexonátkomplexek stabilitása, a titrálási görbe, végpontjelzési módszerek. A komplexometria módszerei: közvetlen és visszaméréses, közvetett módszerek. Komplexometriás módszerek szelektivitása. Dr. Ohmacht Róbert

12 13

Dr. Ohmacht Róbert Csapadékképződésen alapuló analitikai eljárások: az argentometria titrálási görbéi, végpontjelzési módszerek, nem argentometriás csapadékos titrálások. Dr. Ohmacht Róbert

14 15

Dr. Ohmacht Róbert Redoxreakciókon alapuló meghatározások I.: Oxidimetria: a redoxipotenciált befolyásoló tényezők, oxidimetriás titrálási görbék, redoxiindikátorok, az oxidimetria segédoldatai, indukált reakciók. Permanganometria: a mérőoldat faktorának beállítása, permanganometriásan megoldható analitikai feladatok. Dr. Ohmacht Róbert

16 17

Dr. Ohmacht Róbert Redoxreakciókon alapuló meghatározások II.:Egyéb oxidimetriás eljárások: kromatometria, cerimetria, bromatometria. Dr. Ohmacht Róbert

18 19

Dr. Ohmacht Róbert Redoxreakciókon alapuló meghatározások III.: Jodometria: bevezetés: mérőoldatok, végpontjelzési módszerek, az eljárás pH függése. Jodometriás meghatározások: redukáló anyagok meghatározása, oxidáló anyagok meghatározása, közvetett módszerek, sokszorozó módszerek, vízmeghatározás Karl Fischer szerint. Dr. Ohmacht Róbert

20 21

Dr. Ohmacht Róbert Redoxreakciókon alapuló meghatározások IV.:Reduktometria: a reduktometria elve, titanometria, aszkorbinometria, egyéb reduktometriás eljárások. Dr. Ohmacht Róbert

22 23

Dr. Ohmacht Róbert Tömeg szerinti analízis (gravimetria) I.: A gravimetria elméleti alapjai: a csapadékok oldhatóságát meghatározó tényezők, a csapadékképződés mechanizmusa. A csapadékok öregedése, csapadékok szennyeződése. Dr. Ohmacht Róbert

24 25

Dr. Ohmacht Róbert Tömeg szerinti analízis (gravimetria) II.:A gravimetria gyakorlata: csapadékleválasztási módszerek, a szűrés, a csapadék mosása, a csapadék mérése, a gravimetriás elemzés eredményeinek kiszámítása. Dr. Ohmacht Róbert

26 27

Dr. Ohmacht Róbert Szerves reagensek a gravimetriában. Termikus analízis, kinetikus analízis Dr. Ohmacht Róbert

28 Dr. Ohmacht Róbert Gyakorlatok 1 Asztalátadás, munkavédelmi oktatás. Általános bevezetés. Büretta, pipetta és mérőlombik kalibrálása (1.1.5.). 2 Asztalátadás, munkavédelmi oktatás. Általános bevezetés. Büretta, pipetta és mérőlombik kalibrálása (1.1.5.). 3 Asztalátadás, munkavédelmi oktatás. Általános bevezetés. Büretta, pipetta és mérőlombik kalibrálása (1.1.5.). 4 Acidi-alkalimetria I. 0,1 N sósav készítése az oldat faktorozása (2.5.1); A kvalitatív analitika ismétlése. 5 Acidi-alkalimetria I. 0,1 N sósav készítése az oldat faktorozása (2.5.1); A kvalitatív analitika ismétlése. 6 Acidi-alkalimetria I. 0,1 N sósav készítése az oldat faktorozása (2.5.1); A kvalitatív analitika ismétlése.

26


7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32 33 34 35 36 37 38 39 40 41 42

NaOH ismeretlen meghatározása (külön leirat); Gyenge sav (ecetsav v. propionsav meghatározása) (2.6.3) (egyéni ism.). NaOH ismeretlen meghatározása (külön leirat); Gyenge sav (ecetsav v. propionsav meghatározása) (2.6.3) (egyéni ism.). NaOH ismeretlen meghatározása (külön leirat); Gyenge sav (ecetsav v. propionsav meghatározása) (2.6.3) (egyéni ism.). Nátrium-tioszulfát közvetett alkalimetriás meghatározása (2.6.8.) Bórax és bórsavtartalom meghatározása (2.6.7. ) Nátrium-tioszulfát közvetett alkalimetriás meghatározása (2.6.8.) Bórax és bórsavtartalom meghatározása (2.6.7. ) Nátrium-tioszulfát közvetett alkalimetriás meghatározása (2.6.8.) Bórax és bórsavtartalom meghatározása (2.6.7. ) Kelatometriás mérések (egyéni feladatok): Nikkel meghatározása murexid mellett (3.4.1.); Vizek változó és teljes keménységének meghatározása (külön leirat); A kvalitatív analitika ismétlése Kelatometriás mérések (egyéni feladatok): Nikkel meghatározása murexid mellett (3.4.1.); Vizek változó és teljes keménységének meghatározása (külön leirat); A kvalitatív analitika ismétlése Kelatometriás mérések (egyéni feladatok): Nikkel meghatározása murexid mellett (3.4.1.); Vizek változó és teljes keménységének meghatározása (külön leirat); A kvalitatív analitika ismétlése Higany és cink mérése egymás mellett (porkeverékben v. kenőcsben) (3.5.3.); Zárthelyi Higany és cink mérése egymás mellett (porkeverékben v. kenőcsben) (3.5.3.); Zárthelyi Higany és cink mérése egymás mellett (porkeverékben v. kenőcsben) (3.5.3.); Zárthelyi Argentometria. Klorid meghatározása Volhardt szerint (5.5.3.) (egyéni ism.) Jodid meghatározása Schulek és Pungor szerint (5.5.5.) (egyéni ism.); Argentometria. Klorid meghatározása Volhardt szerint (5.5.3.) (egyéni ism.) Jodid meghatározása Schulek és Pungor szerint (5.5.5.) (egyéni ism.); Argentometria. Klorid meghatározása Volhardt szerint (5.5.3.) (egyéni ism.) Jodid meghatározása Schulek és Pungor szerint (5.5.5.) (egyéni ism.); Oxidimetria: Permanganátoldat faktorozása (4.4.1.1.); Mohr-só Fe(II) tartalmának meghatározása (4.4.1.2.) (egyéni ism.); Oxidimetria: Permanganátoldat faktorozása (4.4.1.1.); Mohr-só Fe(II) tartalmának meghatározása (4.4.1.2.) (egyéni ism.); Oxidimetria: Permanganátoldat faktorozása (4.4.1.1.); Mohr-só Fe(II) tartalmának meghatározása (4.4.1.2.) (egyéni ism.); Jodometria. Tioszulfátoldat faktorozása (4.5.1.1.). Hidrogénperoxid meghatározása (külön leirat); Zárthelyi Jodometria. Tioszulfátoldat faktorozása (4.5.1.1.). Hidrogénperoxid meghatározása (külön leirat); Zárthelyi Jodometria. Tioszulfátoldat faktorozása (4.5.1.1.). Hidrogénperoxid meghatározása (külön leirat); Zárthelyi Kismennyiségű jodid meghatározása, pl. konyhasóban (4.5.1.6.) (egyéni ism.); Jódtinktura (Solutio iodi alcoholica) analízise (külön leirat). Kismennyiségű jodid meghatározása, pl. konyhasóban (4.5.1.6.) (egyéni ism.); Jódtinktura (Solutio iodi alcoholica) analízise (külön leirat). Kismennyiségű jodid meghatározása, pl. konyhasóban (4.5.1.6.) (egyéni ism.); Jódtinktura (Solutio iodi alcoholica) analízise (külön leirat). Amidazofén cerimetriás meghatározása (4.4.3.1.) (egyéni ism.); Aszkorbinsav (C-vitamin) bromatometriás meghatározása (4.4.4.2) Amidazofén cerimetriás meghatározása (4.4.3.1.) (egyéni ism.); Aszkorbinsav (C-vitamin) bromatometriás meghatározása (4.4.4.2) Amidazofén cerimetriás meghatározása (4.4.3.1.) (egyéni ism.); Aszkorbinsav (C-vitamin) bromatometriás meghatározása (4.4.4.2) Kálciumionok meghatározása homogén oldatból való oxalátos leválasztással (5.3.5.) Zárthelyi Kálciumionok meghatározása homogén oldatból való oxalátos leválasztással (5.3.5.) Zárthelyi Kálciumionok meghatározása homogén oldatból való oxalátos leválasztással (5.3.5.) Zárthelyi Ásványvizek kálcium-, magnézium- és kloridion tartalmának meghatározása (külön leirat) Ásványvizek kálcium-, magnézium- és kloridion tartalmának meghatározása (külön leirat) Ásványvizek kálcium-, magnézium- és kloridion tartalmának meghatározása (külön leirat) Asztalátadás Asztalátadás Asztalátadás

Szemináriumok Vizsgakérdések 1. A térfogatos analízis alapjai I. (a térfogatos analízis reakciói, asszociációs, disszociációs egyensúlyok, redox egyensúlyok). 2. A térfogatos analízis alapjai II. (tömegmérés, mérőoldatok, faktorozás, végpontjelzés). 3. Neutralizációs analízis I. (sav-bázis egyensúlyok, oldószer szerepe, titrálási görbe, indikátorok, működésük, indikátorhiba). 4. Neutralizációs analízis II. (mérőoldatok és faktorozásuk, kémhatás-változást eredményező reakciók alkalmazása). 5. Neutralizációs analízis III. (titrálások nemvizes közegben, egy, a gyakorlaton végzett sav-bázis titrálás ismertetése).

27


6. Komlexometria (stabilitási egyensúlyok, titrálási görbe, végpontjelzés, komplexometria módszerei, egy, a gyakorlaton végzett titrálás ismertetése). 7. Csapadékos titrálás (oldhatósági egyensúlyok, titrálási görbe, végpontjelzés, egy, a gyakorlaton végzett titrálás ismertetése). 8. Redox titrálások I. (redoxpotenciált befolyásoló tényezők, titrálási görbék, redox titrálások végpontjelzése, oxidimetria segédoldatai, indukált reakciók,). 9. Redox titrálások II. (permanganometria, kromatometria, cerimetria, bromatometria, egy, a gyakorlaton végzett titrálás ismertetése). 10. Redox titrálások III. (reduktometria). 11. Jodometria (alapegyenlete, mérőoldatai, végpontjelzés, az eljárás pH függése, redukáló anyagok mérése (aldehid-biszulfit), oxidáló anyagok mérése, közvetett eljárások, vízben oldott oxigén meghatározása, sokszorozó eljárások). 12. Tömeg szerinti analízis I. (elméleti alapok, csapadékok oldhatósága, csapadékképződés, csapadékok öregedése, csapadékok szennyeződése). 13. Tömeg szerinti analízis II.Gravimetria gyakorlata (leválasztási módszerek, csapadék mosása, súlyállandóságra hozás, eredmények számítása). 14. A kromatográfia alapjai (a kromatográfiás elválasztási folyamat, mechanizmusok, két-és háromdimenziós lehetőségek, a retenció (tR, k, alfa, Rs), az elválasztás hatékonysága (N, H, van Deemter egyenlet). 15. A folyadékkromatográfia alapjai (készülék felépítése, állófázisok, eluensek, a HPLC alkalmazása, mennyiségi értékelés). 16. Termikus analízis Közreműködők Bóna Ágnes (BOARAAO.PTE), Dr. Márk László (MALMAAO.PTE)

28


OGA-AZ2

ÁLTALÁNOS ÉS SZERVETLEN KÉMIA 2.

Tantárgyfelelős:

DR. PERJÉSI PÁL, egyetemi tanár Gyógyszerészi Kémiai Intézet

3 kredit ▪ szigorlat ▪ Alapozó modul ▪ tavasszal ▪ ajánlott félév: 2. Foglalkozás/félév: 28 óra előadás + 0 óra gyakorlat + 14 óra szeminárium = összesen 42 óra Létszámkorlát: min. 5 fő – max. 50 fő Előfeltételek: OGA-AT1 teljesített

Tematika A modern szervetlen kémia ismeretanyagának elsajátítása; az elemek és vegyületek tulajdonságai és szerkezetük közötti összefüggések megláttatása, a szervetlen vegyületek előállításának, fizikai és kémiai tulajdonságainak bemutatása. A tantárgy különös hangsúlyt fordít a gyógyszerészetben aktív hatóanyagként, vagy gyógyszertechnológiai segédanyagként alkalmazott vegyületek ismertetésére, beleértve azok gyógyszerkönyvi azonossági, tisztaságvizsgálati és tartalmi meghatározási módszereit is. A félév elfogadásának feltételei A félév elismerése a PTE Tanulmányi és Vizsgaszabályzata alapján történik. A hallgatók a félév során két írásbeli dolgozatot írnak, melyek értékelése százalékos minősítéssel történik. A kurzus aláírásának feltétele a megírt dolgozatok mindegyikének legalább 60%-os teljesítése. Távolmaradás pótlásának lehetőségei Egy félévben orvosi igazolással legfeljebb három szemináriumi foglalkozásról történő hiányzás történhet. A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok Tőkés B., Dudutz Gy., Donáth-Nagy G.: A kémia alapjai II. Szervetlen kémia. Studium Alapítvány Kiadó. Marosvásárhely, 2005. Gergely P. (szerk.): Általános és bioszervetlen kémia, 5. kiadás, Semmelweis, Bp. 2003 Szakács Z. (szerk.): Általános és szervetlen kémiai gyakorlatok, Semmelweis, Bp. 2006 Előadások 1 Az elemek tulajdonságainak általános diszkussziója. Az elemek és vegyületek általános előállítása. Szervetlen vegyületek gyógyszerkönyvi nevezéktana. Dr. Perjési Pál 2 Az elemek tulajdonságainak általános diszkussziója. Az elemek és vegyületek általános előállítása. Szervetlen vegyületek gyógyszerkönyvi nevezéktana. Dr. Perjési Pál 3 Főcsoportbeli elemek, és ezek legfontosabb vegyületei. Hidrogén és a hidridek. Nemesgázok. Dr. Huber Imre 4 Főcsoportbeli elemek, és ezek legfontosabb vegyületei. Hidrogén és a hidridek. Nemesgázok. Dr. Huber Imre 5 Főcsoportbeli elemek, és ezek legfontosabb vegyületei. Halogének, halogenidek. Dr. Huber Imre 6 Főcsoportbeli elemek, és ezek legfontosabb vegyületei. Halogének, halogenidek. Dr. Huber Imre 7 Főcsoportbeli elemek, és ezek legfontosabb vegyületei. Oxigénvegyületek. Dr. Huber Imre 8 Főcsoportbeli elemek, és ezek legfontosabb vegyületei. Oxigénvegyületek. Dr. Huber Imre 9 Főcsoportbeli elemek, és ezek legfontosabb vegyületei. Kén és vegyületei. Dr. Huber Imre 10 Főcsoportbeli elemek, és ezek legfontosabb vegyületei. Kén és vegyületei. Dr. Huber Imre 11 Főcsoportbeli elemek, és ezek legfontosabb vegyületei. Nitrogén és nitrogénvegyületek. Dr. Huber Imre 12 Főcsoportbeli elemek, és ezek legfontosabb vegyületei. Nitrogén és nitrogénvegyületek. Dr. Huber Imre 13 Főcsoportbeli elemek, és ezek legfontosabb vegyületei. Foszfor és foszforvegyületek. Zárthelyi dolgozat. Dr. Huber Imre 14 Főcsoportbeli elemek, és ezek legfontosabb vegyületei. Foszfor és foszforvegyületek. Zárthelyi dolgozat I. Dr. Huber Imre

29


15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28

Főcsoportbeli elemek, és ezek legfontosabb vegyületei. Arzén- és bizmutvegyületek. Szén és szénvegyületek. Dr. Perjési Pál Főcsoportbeli elemek, és ezek legfontosabb vegyületei. Arzén- és bizmutvegyületek. Szén és szénvegyületek. Dr. Perjési Pál Főcsoportbeli elemek, és ezek legfontosabb vegyületei. Szilícium és szilíciumvegyületek. Dr. Perjési Pál Főcsoportbeli elemek, és ezek legfontosabb vegyületei. Szilícium és szilíciumvegyületek. Dr. Perjési Pál Főcsoportbeli elemek, és ezek legfontosabb vegyületei. Bór- és alumíniumvegyületek. Alkálifémek és vegyületeik. Dr. Perjési Pál Főcsoportbeli elemek, és ezek legfontosabb vegyületei. Bór- és alumíniumvegyületek. Alkálifémek és vegyületeik. Dr. Perjési Pál Calcium-, magnézium- és báriumvegyületek. Átmeneti fémek. A d-elemek általános tulajdonságai. Dr. Perjési Pál Calcium-, magnézium- és báriumvegyületek. Átmeneti fémek. A d-elemek általános tulajdonságai. Dr. Perjési Pál Komplex vegyületek szerkezete. Mangánvegyületek. Dr. Perjési Pál Komplex vegyületek szerkezete. Mangánvegyületek. Dr. Perjési Pál Vas és vegyületei. Zárthelyi dolgozat. Dr. Perjési Pál Vas és vegyületei. Zárthelyi dolgozat II. Dr. Perjési Pál A réz, az ezüst és vegyületei. Cink-, kadmium- és higanyvegyületek. Dr. Perjési Pál A réz, az ezüst és vegyületei. Cink-, kadmium- és higanyvegyületek. Dr. Perjési Pál

Gyakorlatok Szemináriumok 1 Periódusos rendszer felépítése. Periódikus tulajdonságok 2 A gázhalmazállapot. Kinetikus gázelmélet. Állapotjelzők és állapotfüggvények. 3 Termodinamika alapjai. A belső energia és az entalpia. Az entrópia 4 Reakciókinetika. Reakciósebesség és rendűség. A reakciósebesség hőmérsékletfüggése 5 Homogén és heterogén kémiai egyensúlyok. Egyensúlyi állandók. A LeChatelier elv. 6 A kémiai reakciók szabadentalpia-változása. A folyamatok végbemenetelének termodinamikai feltételei. 7 Elektrolitok vezetőképessége. Gyenge és erős elektrolitok. 8 Sav-bázis elméletek. (Arrhenius, Bronsted-Lowry, Lewis, Pearson) 9 Komplexek képződése és stabilitása. A komplexek kötéselmélete 10 Vizes oldatok pH-ja I. Sók hidrolízise. A hidrolízisállandó. 11 Vizes oldatok pH-ja II. Pufferek. Pufferkapacitás. 12 Galvánelemek. A elekródpotenciál. Első és másodfajú elektródok. 13 A redoxpotenciál. Redoxreakciók termodinamikája. 14 Elektrolízis. Bomlásfeszültség. Polarizáció Vizsgakérdések A félév végén a hallgatók szigorlatot tesznek a tantárgy két félévének anyagából. A szigorlat írásbeli és szóbeli részből áll. A szigorlat szóbeli része megkezdésének feltétele egy sikeres „Minimum-Vizsga” (MV) megírása a szigorlat reggelén. A MV 20 kérdésből áll. A MV befejezésére 30 perc áll rendelkezésre, értékelése százalékos minősítéssel történik. Azon hallgatók szigorlatát, akik a „Minimum Vizsgán” 80% alatti teljesítményt érnek el, elégtelenre kell értékelni. A „B” és „C” vizsgákat is MV előzi meg. A „B” vizsga következményei az „A” vizsgáéval azonosak. A „C” vizsgát megelőző MV sikertelensége esetén a hallgató megkezdheti ugyan a szóbeli vizsgát, ám ebben az esetben vizsgája egy elégtelen részfelelettel indul. A szigorlat szóbeli része kettő tételből áll. Bármelyik tétel elégtelen ismerete esetén a vizsgát elégtelenre kell értékelni. A szigorlati jegy megállapítása a félévi dolgozatok, a Minimum Vizsga, valamint a szóbeli tételek megválaszolásának eredményei alapján történik. Az írásbeli vizsga tematikájáról a hallgatók a félév elején részletes tájékoztatást kapnak. Közreműködők Dr. Almási Attila (ALAFAEO.PTE), Dr. Kuzma Mónika (KUMFABO.PTE), Dr. Maász Gábor (MAGNAAO.PTE)

30


OGA-BM2

BIOMATEMATIKA 2.

Tantárgyfelelős:

DR. GRAMA LÁSZLÓ, egyetemi adjunktus Biofizikai Intézet

4 kredit ▪ vizsga ▪ Alapozó modul ▪ tavasszal ▪ ajánlott félév: 2. Foglalkozás/félév: 28 óra előadás + 28 óra gyakorlat + 0 óra szeminárium = összesen 56 óra Létszámkorlát: min. 1 fő – nincs Előfeltételek: nincs

Tematika A biostatisztika alapfogalmainak és módszereinek megismertetése; ezek fizikai, kémiai biológiai feladatok megoldásában való alkalmazási lehetőségének bemutatása; a grafikus szemléletmódra, az önálló gondolkodásra, önálló problémamegoldásra való szoktatás. A kurzus a matematikai ismeretek alapfokú és általános elsajátítására koncentrál, a speciális alkalmazások bemutatására a szaktárgyak keretében kerül sor. Főbb területek: Adatok kezelése számítógéppel, adatok áttekintése és jellemzése grafikus és számszerű eszközökkel, a valószínűség és a statisztikai következtetés/döntés, az orvostudományban és orvosi gyakorlatban leggyakrabban használt statisztikai alapmódszerek. Fő cél a statisztikai gondolkodásmód megismertetése és egyszerű feladatok megoldása. A félév elfogadásának feltételei Legfeljebb 25% hiányzás megengedett Távolmaradás pótlásának lehetőségei Nincs. A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok Belágyi József: Orvosi biometria, Pécs, 2011 Előadások 1 Bevezetés Dr. Bódis Emőke 2 Bevezetés Dr. Bódis Emőke 3 Alkalmazott modellek, Adatok feldolgozása, gyakorisági eloszlások, hisztogram Dr. Bódis Emőke 4 Alkalmazott modellek, Adatok feldolgozása, gyakorisági eloszlások, hisztogram Dr. Bódis Emőke 5 Populáció és minta jellemző adatai, Hibaszámítás, Valószínűség Dr. Bódis Emőke 6 Populáció és minta jellemző adatai, Hibaszámítás, Valószínűség Dr. Bódis Emőke 7 Diszkrét és folytonos valószínűségi eloszlások Dr. Bódis Emőke 8 Diszkrét és folytonos valószínűségi eloszlások Dr. Bódis Emőke 9 Hipotézisek vizsgálata: előjel próba Dr. Bódis Emőke 10 Hipotézisek vizsgálata: előjel próba Dr. Bódis Emőke 11 Hipotézisek vizsgálata: u-próba Dr. Bódis Emőke 12 Hipotézisek vizsgálata: u-próba Dr. Bódis Emőke 13 Átlagok vizsgálata t-próbával Dr. Bódis Emőke 14 Átlagok vizsgálata t-próbával Dr. Bódis Emőke 15 Illeszkedés- és függetlenségvizsgálat khi-négyzet próbával Dr. Visegrády Balázs 16 Illeszkedés- és függetlenségvizsgálat khi-négyzet próbával Dr. Visegrády Balázs

31


17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28

Varianciaanalízis Dr. Visegrády Balázs Varianciaanalízis Dr. Visegrády Balázs Regresszióanalízis Dr. Visegrády Balázs Regresszióanalízis Dr. Visegrády Balázs Legkisebb négyzetek elve Dr. Visegrády Balázs Legkisebb négyzetek elve Dr. Visegrády Balázs Korrelációanalízis, Rangkorreláció Dr. Visegrády Balázs Korrelációanalízis, Rangkorreláció Dr. Visegrády Balázs Túlélés analízis, a logrank teszt Dr. Visegrády Balázs Túlélés analízis, a logrank teszt Dr. Visegrády Balázs Összefoglalás, ismétlés Dr. Visegrády Balázs Összefoglalás, ismétlés Dr. Visegrády Balázs

Gyakorlatok 1 Bevezetés 2 Bevezetés 3 Alkalmazott modellek, Adatok feldolgozása, gyakorisági eloszlások, hisztogram 4 Alkalmazott modellek, Adatok feldolgozása, gyakorisági eloszlások, hisztogram 5 Populáció és minta jellemző adatai, Hibaszámítás, Valószínűség 6 Populáció és minta jellemző adatai, Hibaszámítás, Valószínűség 7 Diszkrét és folytonos valószínűségi eloszlások 8 Diszkrét és folytonos valószínűségi eloszlások 9 Hipotézisek vizsgálata: előjel próba 10 Hipotézisek vizsgálata: előjel próba 11 Hipotézisek vizsgálata: u-próba 12 Hipotézisek vizsgálata: u-próba 13 Átlagok vizsgálata t-próbával 14 Átlagok vizsgálata t-próbával 15 Illeszkedés- és függetlenségvizsgálat khi-négyzet próbával 16 Illeszkedés- és függetlenségvizsgálat khi-négyzet próbával 17 Varianciaanalízis 18 Varianciaanalízis 19 Regresszióanalízis 20 Regresszióanalízis 21 Legkisebb négyzetek elve 22 Legkisebb négyzetek elve 23 Korrelációanalízis, Rangkorreláció 24 Korrelációanalízis, Rangkorreláció 25 Túlélés analízis, a logrank teszt 26 Túlélés analízis, a logrank teszt 27 Összefoglalás, ismétlés 28 Összefoglalás, ismétlés

32


Szemináriumok Vizsgakérdések Feladatok megoldása az előadások témaköréből, táblázatok használata, egyszerű grafikonok elkészitése. Számítógép felhasználása a feladat megoldásához. Közreműködők Dr. Bódis Emőke (BOEAAD.T.JPTE), Dr. Visegrády Balázs (VIBAAB.T.JPTE)

33


OGA-FI2

FIZIKA-BIOFIZIKA 2.

Tantárgyfelelős:

DR. NYITRAI MIKLÓS, egyetemi tanár Biofizikai Intézet

4 kredit ▪ szigorlat ▪ Alapozó modul ▪ tavasszal ▪ ajánlott félév: 2. Foglalkozás/félév: 28 óra előadás + 28 óra gyakorlat + 0 óra szeminárium = összesen 56 óra Létszámkorlát: min. 5 fő – nincs Előfeltételek: OGAFI1 teljesített

Tematika A tantárgy a Fizika-Biofizika 1 tantárgyra építve tárgyalja az élő anyag szerkezetének és működésének vizsgálatát szolgáló fizikai, biofizikai, valamint fizikai jellegű orvosdiagnosztikai módszerek alapjait. Az orvosi diagnosztikai eljárások alapelvei rövidített formában hangzanak el, utalva a preklinikai modulban ennek a témakörnek szentelt önálló kurzusra. A félév elfogadásának feltételei A félév elfogadásának feltétele az összes gyakorlat elvégzése és az azokról készített jegyzőkönyvek elfogadása a gyakorlatvezető által. Legfeljebb 3 gyakorlatról való hiányzás megengedett. A gyakorlatról való késés nem megengedett, a késés hiányzásnak minősül. A félév során a hallgatók dolgozatot írnak, amelynek eredménye alapján mentességet kaphatnak a kollokvium adott részei alól. Távolmaradás pótlásának lehetőségei Az elmulasztott gyakorlatok pótlására pótgyakorlatokat biztosítunk. A hallgatók csak saját csoportjuk gyakorlatán pótolhatnak, egy pótgyakorlat során csak egy gyakorlat pótolható. A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok Damjanovich Sándor, Fidy Judit, Szöllősi János (szerk.): Orvosi biofizika, Medicina Könyvkiadó, Budapest, 2006 Biofizikai gyakorlatok, PTE ÁOK, Pécs Oktatási anyagok a Biofizikai Intézet honlapján: http://biofizika.aok.pte.hu Előadások 1 Abszorpciós fotometria Dr. Orbán József 2 Fehérjék abszorpciója Dr. Orbán József 3 Infravörös és Raman spektroszkópia Dr. Orbán József 4 CD spektroszkópia Dr. Orbán József 5 Lumineszcencia alapjelenségek, paraméterek Dr. Lukács András Szilárd 6 A fluoreszcencia és foszforeszcencia mérése Dr. Lukács András Szilárd 7 Fluoreszcencia polarizáció, anizotrópia Dr. Lukács András Szilárd 8 FRET Dr. Lukács András Szilárd 9 Fénymikroszkópia Dr. Bugyi Beáta 10 Fluoreszcencia mikroszkópia Dr. Bugyi Beáta 11 Modern mikroszkópiai módszerek 1 Dr. Bugyi Beáta 12 Modern mikroszkópiai módszerek 2. FRAP Dr. Bugyi Beáta 13 Áramlási citometria Dr. Grama László 14 Gyors-kinetikai módszerek alapjai Dr. Nyitrai Miklós

34


15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28

NMR Dr. Visegrády Balázs ESR Dr. Visegrády Balázs MRI 1 Dr. Visegrády Balázs MRI 2 Dr. Visegrády Balázs Röntgendiagnosztika Dr. Hild Gábor CT Dr. Hild Gábor Gamma-kamera. SPECT Dr. Hild Gábor PET Dr. Hild Gábor Diagnosztikai ultrahang Dr. Grama László Kalorimetriai módszerek (DSC, ITC) Dr. Bugyi Beáta Szedimentáció Dr. Talián Csaba Gábor Elektroforézis Dr. Talián Csaba Gábor A tömegspektrometria alapjai Dr. Talián Csaba Gábor A tömegspektrometria alkalmazásai Dr. Talián Csaba Gábor

Gyakorlatok 1 Bevezetés. Munka- és balesetvédelmi oktatás 2 Bevezetés. Munka- és balesetvédelmi oktatás 3 Mérések Geiger-Müller számlálóval. Radioaktív felezési idő I 4 Mérések Geiger-Müller számlálóval. Radioaktív felezési idő I 5 Gamma-abszorpció és spektrometria 6 Gamma-abszorpció és spektrometria 7 Béta-sugárzás abszorpciója, holtidő mérése. Radioaktív felezési idő II 8 Béta-sugárzás abszorpciója, holtidő mérése. Radioaktív felezési idő II 9 Szcintigráfia 10 Szcintigráfia 11 Optika 12 Optika 13 Pótmérés, szeminárium 14 Pótmérés, szeminárium 15 Abszorpciós fotometria 16 Abszorpciós fotometria 17 Vérnyomásmérés. Elektrokardiográfia (EKG) 18 Vérnyomásmérés. Elektrokardiográfia (EKG) 19 Ultrahang 20 Ultrahang 21 Hőmérsékletmérés 22 Hőmérsékletmérés 23 Audiometria 24 Audiometria 25 Pótmérés, szeminárium 26 Pótmérés, szeminárium 27 Pótmérés, szeminárium 28 Pótmérés, szeminárium

35


Szemináriumok Vizsgakérdések Megtalálhatók a Biofizikai Intézet honlapján (http://biofizika.aok.pte.hu) Közreműködők Dr. Grama László (GRLHAAO.PTE), Futó Kinga (FUKIAAT.PTE)

36


OGA-FZ1

FIZIKAI KÉMIA 1.

Tantárgyfelelős:

DR. NAGY GÉZA, egyetemi tanár TTK Kémiai Intézet Ált. és Fizikai Kémia Tanszék

2 kredit ▪ vizsga ▪ Alapozó modul ▪ tavasszal ▪ ajánlott félév: 2. Foglalkozás/félév: 28 óra előadás + 0 óra gyakorlat + 0 óra szeminárium = összesen 28 óra Létszámkorlát: min. 1 fő – max. 100 fő Előfeltételek: OGA-BM1 teljesített

Tematika A Fizikai kémia a kémiai tudományok egyik fő ágát jelenti. Az anyag szerkezetével, kémiai változásaival, különböző anyagok kölcsönhatásával, az anyag-energia, anyag-elektromosság, anyag-mágnesesség egymásra hatásával kapcsolatos általános törvényeket tárgyalja, A gyógyszerészi tudományok műveléséhez szükséges alapvető mennyiségi összefüggésekkel ismerteti meg a hallgatókat. Fizikai kémiai számítási feladatok megoldása nyújt segítséget az elméleti ismeretek elmélyítéséhez, a laboratóriumi munka végzéséhez szükséges készség fejlesztéséhez. A tematika rövid leírása: A fizikai kémia tárgya, módszerei, helye. A termodinamika alapfogalmai, folyamatok állapotjelzők, állapotfüggvények. A termodinamika főtételei. A termokémia alapjai, átalakulási hő, átalakulási entalpia, Hess tétel, Kirchhoff tétele, a gázállapot sajátságai, kinetikus gázelmélet, A folyadék halmazállapot, felületi feszültség, gőznyomás, kritikus jellemzők, A szilárd halmazállapot, Parciális moláris mennyiségek, elegyek, oldatok termodinamikai sajátságai, kolligatív sajátságok, fázis törvény, megoszlás, fázis diagramok, elegyek elválasztása. Kémiai egyensúlyok, kémiai folyamatok iránya. Reakciókinetikai alapfogalmak, kinetikai egyenletek, összetett reakciók, Katalízis, Heterogén reakciók, heterogén katalízis, láncreakciók, fotokémiai, sugárkémiai reakciók, polimerizáció, oszcillációs reakciók, a reakció sebességi koefficiens értelmezése. Az elektrokémia tárgya, fogalmai. Elektrolit oldatok sajátságai, elektromos vezetés elektrolit oldatokban, átviteli szám. Elektród folyamatok termodinamikája, elektród potenciál, elektródok fajtái, működésük, galváncellák, tüzelőanyag cellák. Elektród folyamatok kinetikája, korrózió, elektroanalitikai módszerek elmélete, Az anyagszerkezet alapjai, atomszerkezet és atomi spektrumok, A kémiai kötés, Molekula színképek létrejötte. Forgási-, rezgési-, elektron színképek. A Raman spektroszkópia alapjai. Az anyag mágneses és dielektromos sajátságai, A félév elfogadásának feltételei Kollokvium. A vizsga egy rövid zárthelyi dolgozattal kezdődik. Ennek során a hallgató példák megoldásával alapösszefüggések, definíciók megadásával igazolja felkészültségét. A zárthelyi kérdések felét sikerrel megoldó hallgatók két tételt húznak és rövid felkészülési idő után tábla előtt, állva felelnek. A felelt a tételekről szóló beszámolóval kezdődik, majd a felmerülő, a tananyaggal kapcsolatos egyéb kérdésekre adott válaszokkal folytatódik. A vizsgán az előadásokon elhangzott anyag akkor is szerepelhet, ha azzal a tankönyv nem foglalkozik részletesen. Távolmaradás pótlásának lehetőségei A hallgató a tankönyvből, illetőleg hallgatótársai jegyzetéből pótolhatja a távollétében elhangzott előadások anyagát A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok listája: P.W. Atkins: Fizikai kémia I, II, III. Tankönyvkiadó, Budapest, 1992 P.W. Atkins: Fizikai kémia I, II, III. Újabb javított kiadás: Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 2002. ISBN 9631933164 Szabó Kálmán: Fizikai kémia (SOTE gyógyszerész jegyzet) 1995 Tőkés Béla: Fizikai kémia gyógyszerészeknek, orvosoknak és biológusoknak I, II Mentor Kiadó Marosvásárhely, 2001 Előadások: Az előadásokon bemutatott szemléltető ábrák, vázlatok a hallgatók számára hozzáférhetőek. 1 A fizikai kémia tárgya, módszerei, helye. A termodinamika alapfogalmai, állapotjelzők, azok mérése, A gáztörvények, a gázállapot sajátságai, a kinetikus gázelmélet, Maxwell-Boltzmann sebességeloszlás, reális gázok, Van der Waals állapotegyenlet, viriális állapotegyenlet, a fugacitás, Megfelelő állapotok törvénye, a termodinamika első főtétele, annak alkalmazásai Dr. Nagy Géza 2 Dr. Nagy Géza 3 Hőkapacitás, belső energia, A térfogati munka. Reverzibilis, irreverzibilis folyamatok, entalpia. A termokémia alapjai, fizikai, kémiai folyamatok entalpia változása, Standard képződési entalpia, Hess tétel, Kirchhoff tétel. Kaloriméterek, Az anyagvizsgálat termikus módszerei TG, TA, DTA, DSC. Dr. Nagy Géza 4 Dr. Nagy Géza

37


5

A termodinamika második és harmadik főtétele, entrópia, a Carnot körfolyamat, hatásfok, hűtő gépek, hőpumpák működése, Az entrópia statisztikus termodinamikai értelmezése, Trouton szabály Dr. Nagy Géza

6 7

Dr. Nagy Géza Clausius egyenlőtlenségek, Szabadenergia, szabadentalpia, Maxwell összefüggések, Gibbs-Helmholtz egyenlet, Parciális moláris mennyiségek, a kémiai potenciál. Dr. Nagy Géza

8 9

Dr. Nagy Géza Egykomponensű rendszerek fizikai kémiai jellemzése, Állapotváltozások, fázisdiagramok, fázishatárok meredekségei, a Clapeyron egyenlet, Clausius-Clapeyron egyenlet. A folyadék halmazállapot, felületi feszültség, gőznyomás, kritikus jellemzők, A szilárd halmazállapot, Dr. Nagy Géza

10 11

Dr. Nagy Géza Elegyek, oldatok termodinamikai sajátságai, Az elegyedési szabadentalpia, entrópia. Ideális és reális oldatok. Kolligativ sajátságok, Dr. Nagy Géza

12 13

Dr. Nagy Géza Illékony folyadékok elegyei, a desztillációs elválasztás alapjai, Raoult törvény, Henry törvény, emelő szabály, azeotrópok, elméleti tányérszám. Fázistörvény. Folyadék-folyadék fázisdiagramok, vízgőzdesztilláció, Folyadék szilárd fázisdiagramok, eutektikumok, zónaolvastás. Háromszög-fázisdiagramok Dr. Nagy Géza

14 15

Dr. Nagy Géza Kémiai egyensúlyok, kémiai folyamatok iránya, a körülmények hatása az egyensúlyra, a van’t Hoff egyenlet, Példák a kémiai egyensúlyokra, tömeghatás törvény Dr. Nagy Géza

16 17

Dr. Nagy Géza Reakciókinetikai alapfogalmak, rendűség, molekularitás, kinetikai egyenletek, első, másodrendű reakciók kinetikai egyenletei, a reakció rendűség meghatározása Dr. Nagy Géza

18 19

Dr. Nagy Géza Összetett reakciók, konszekutív reakciók, szimultán reakciók, megfordítható reakciók, katalízis, sav bázis katalízis, Enzim katalízis, Michaelis Menten kinetika, Autokatalitikus folyamatok, oszcillációs reakciók kinetikája. Heterogén reakciók, Heterogén katalízis Oldószerhatás, láncreakciók, fotokémiai, sugárkémiai reakciók. Dr. Nagy Géza

20 21

Dr. Nagy Géza A hőmérséklet hatása a reakció sebességre, Arrhenius egyenlet, a reakció sebességi koefficiens, ütközési elmélet, szterikus faktor, Átmeneti állapot elmélete Dr. Nagy Géza

22 23

Dr. Nagy Géza Az elektrokémia tárgya, fogalmai, Elektrolit oldatok sajátságai, elektromos vezetés elektrolit oldatokban, átviteli szám, diffúziós potenciál, membrán potenciál, Elektród folyamatok termodinamikája, elektród potenciál, Galváncellák, működésük, koncentrációs elemek, ion szelektív elektródok, elektródok fajtái, Másodfajú elektródok, ion szelektív elektródok Dr. Nagy Géza

24 25

Dr. Nagy Géza Elektród folyamatok kinetikája, polarizációs görbék, az elektrolízis törvényei, túlfeszültség, annak fajtái, Volmer-Butler egyenlet, átlépési faktor, Diffúzió, Cottrell egyenlet, korrózió, Az elektrolízis alkalmazásai Dr. Nagy Géza

26 Dr. Nagy Géza

38


27

Néhány anyagvizsgálati módszer fizikai kémiai alapjainak áttekintése, az anyag spektrális sajátságai, hidrogénszerű atomok szerkezete, atomi pályák, spektrális átmenetek, Molekula színképek létrejötte. Forgási, rezgési, elektron színképek. Raman effektus, Anyagszerkezeti ismereteink alapjai Dr. Nagy Géza

28 Dr. Nagy Géza Gyakorlatok Szemináriumok Vizsgakérdések  Ellenőrző kérdések gyógyszerész hallgatók fizikai kémia vizsgájához  A gázállapot általános jellemzése. Ideális és reális gázok. Transzportfolyamatok gázokban, Diffúzió, hővezetés, viszkozitás,  Összefüggés a hőkapacitás és a szerkezet között, Megfelelő állapotok tétele.  Termodinamikai alapfogalmak, hő, energia, belső energia, munka. A termodinamika I. főtétele. Reverzibilis, irreverzibilis kiterjedés térfogati munkája.  Entalpia, Termokémia, Fizikai-, kémia folyamatok entalpia változása, Exoterm, endoterm folyamatok, Hess tétel, Kirchhoff törvény  Kalorimetria, Kaloriméterek, Termikus anyagvizsgálati módszerek, DSC, TG, DTG stb, Képződési entalpia  Hőkapacitás, Joule kísérlet, Joule-Thomson hatás, hőkapacitások kapcsolata tökéletes gázok esetén, Joule – Thomson koefficiens, Gázok cseppfolyósítása, Adiabatikus kiterjesztés munkája tökéletes gázok esetén, reverzibilis, irreverzibilis  A termodinamika II. főtétele. Carnot-féle körfolyamat. Hatásfok. Entrópia. Az entrópia statisztikus értelmezése. Irreverzibilis folyamatok entrópia változása Hőpumpák, hűtőgépek működése, Az alacsony hőmérséklet elérésének módjai.  Szabadenergia, szabadentalpia, a Helmholz és Gibbs függvények értelmezése, tulajdonságai, Gibbs-Helmholz egyenlet, tökéletes gázok kémiai potenciálja, fugacitás  Fázisdiagramok egykomponensű rendszerek esetében, fázisstabilitás, fázisátmenet, a fázisstabilitás hőmérséklet, nyomás függése különböző határfelületeknél, Clausius Clapeyron egyenlet, Olvadás és fagyás. Módosulat változások  Gőznyomás görbült felületek felett, felületi feszültség, kapilláris jelenségek,  Parciális moláris mennyiségek, Gibbs Duhem egyenlet, Az elegyedés termodinamikája, A szabadentalpia és entrópia változása elegyedéskor. Elegyek általános jellemzése: típusai, összetételük. Az elegyedési entalpia, Raoult törvény, Henry-törvény, folyadék elegyek sajátságai.  Kolligatív sajátságok, Híg oldatok gőznyomás csökkenése. Fagyáspontcsökkenés és forráspont-emelkedés. Ozmózis  Illékony folyadékok elegyei, desztillálás, azeotrópok, vizgőz desztillálás, reális oldatok, fázistörvény, szilárd – folyadék fázisdiagramok. Frakcionált kristályosítás, zónaolvasztás  Kémiai egyensúlyok, reakció szabadentalpia, különböző tényezők hatása az egyensúlyra, tömeghatás törvénye, Le Chatelier - Braun elv  A kinetikus gázelmélet, eloszlási függvények, Maxwell-Boltzmann féle sebességeloszlás, effúzió, ütközések száma  Reakciókinetikai alapfogalmak, A reakció sebesség vizsgálatának módszerei, első, másodrendű reakciók, Kormeghatározás reakciókinetikai úton  Összetett reakciók sebességi egyenletei. Párhuzamos elsőrendű reakciók, Konszekutív reakciók, Lindemann Hinshelwood mechanizmus  Láncreakciók, Robbanások, katalízis  Enzim katalízis, autokatalízis, oszcillációs reakciók  Az előegyensúly és a stacionárius állapot a reakciók rendjének, kinetikai egyenletének értelmezésében. Heterogén katalízis, Heterogén reakciók, Fotokémiai reakciók  A sebességi koefficiens értelmezése. Ütközési elmélet, Aktivált komplex elmélete, Arrhenius egyenlet, aktiválási energia, átmeneti komplex elmélet, potenciális energiafelületek  Elektrolit oldatok szerkezete, Debye-Hückel elmélet, aktivitási koefficiens, ionerősség, közepes aktivitási koefficiens, ionok képződési entalpiája  Áram vezetése elektrolitokban, átviteli szám, vezetőképesség mérés, annak alkalmazása, Kohlrausch szabály, Otwaldféle  hígítási törvény,  Elektródpotenciál, elektródpotenciál kialakulása, elektródok felosztása, működésük, a Nernst egyenlet Galvánelvánelemek, potenciometriás mérőcellák, Ion szelektív elektródok, működésük, sajátságaik, a szelektivitás, Meghatározása, a diffúziós potenciál  Elektródfolyamatok, túlfeszültség, polarizáció, átlépési faktor, a Tafel egyenlet, Erdey Grúz-Volmer-Butler egyenlet  Polarizációs görbék alakja, Cottrell kísérlet, -egyenlet, diffúzió  Faraday törvényei, elektrolízis cellák

39


  

Voltammetria, ciklikus voltammetriás görbék, polarográfia, Koncentrációs elemek, gyakorlati szempontból fontos elemek-, szekunder elemek működése, tüzelőanyag cellák Keverékelektródok, korrózió, elektrokémiai stabilitási diagramok, passziválódás, Pourbaix diagramok- Az elektrolízis gyakorlati alkalmazásai Közreműködők

40


OGO-A1G

ANATÓMIA, SZÖVETTAN ÉS FEJLŐDÉSTAN 1.

Tantárgyfelelős:

DR. HORVÁTH GABRIELLA, egyetemi adjunktus Anatómiai Intézet

3 kredit ▪ vizsga ▪ Gyógysz. biol. és orv. elm. ismeretek modul ▪ tavasszal ▪ ajánlott félév: 2. Foglalkozás/félév: 28 óra előadás + 14 óra gyakorlat + 0 óra szeminárium = összesen 42 óra Létszámkorlát: min. 1 fő – 78 Előfeltételek: OGO-GB1 teljesített + OGR-LAT teljesített

Tematika Az emberi test makroszkópos, mikroszkópos és ultrastruktúrális szerkezetének, fejlődésének, és alapvető funkcionális aspektusaiknak megismertetése a Gyógyszerész Szak hallgatói számára szükséges szinten. A két féléves tantárgycsoport első része. Makroszkópos anatómiai és elméleti szövettani ismeretek gyógyszerészhallgatók számára - 1. rész: csont-, izomtan, emésztő-, légző-, vizeleti rendszer, ált. szövettan, fejlődéstan. A félév elfogadásának feltételei Az előadások és a gyakorlatok látogatása kötelező. Érvénytelen a szemeszter, ha a hallgató az össz-óraszám több mint 25%-ról hiányzik. A félév teljesítményének értékelése: elégtelen a teljesítmény és szóbeli utóvizsgára kötelez, ha a három félévközi tesztre adható pontszám 50%-át a hallgatónak nem sikerül megszereznie. Az e fölötti pontszám arányosan érdemesít a 2-5-ös érdemjegyekre. Távolmaradás pótlásának lehetőségei Tantervi gyakorlatokon egyéni pótlás A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok Sétáló György, Rékási Zoltán, Tóth Pál: Humán anatómia, szövet- és fejlődéstan gyógyszerészhallgatók számára. Pécs, 2007. Donáth Tibor: Anatómiai atlasz (ajánlott a makroszkópos anatómia elsajátításának képi segédleteként) Internetes segédanyag gyógyszerészhallgatók számára (szövettani ábrák, előadások kivonatai és illusztrációi; ajánlott főként a szövet- és fejlődéstan elsajátításának képi és szöveges segédleteként - fejlesztés alatt) Előadások 1 A humán anatómia, szövet és fejlődéstan tárgya. Az emberi test felosztása. Szervrendszerek. Dr. Lubics Andrea 2 A csontvázrendszer. A csontok összeköttetései. Dr. Kiss Péter 3 Az izomrendszer. Dr. Kiss Péter 4 Az emberi test szövetei. Hámszövet. Sejtkapcsoló struktúrák. Dr. Tamás Andrea 5 A kötő- és támasztószövetek. Dr. Tamás Andrea 6 Az izomszövet. Dr. Tamás Andrea 7 A vér. Vérképzés. Dr. Lubics Andrea 8 Az erek szöveti szerkezete. A nyirokrendszer. Dr. Rékási Zoltán 9 A nyirokszervek. Dr. Rékási Zoltán 10 A keringés szervrendszere. A szív és a vérkörök. Dr. Gaszner Balázs 11 A légzőrendszer felépítése. Felső légutak. Dr. Horváth Gabriella 12 Alsó légutak: gége, hangképzés. Dr. Horváth Gabriella 13 Alsó légutak: trachea, bronchusfa, tüdő. A légutak védekező mechanizmusai. Dr. Mess Béla 14 Mellhártya (pleura). Légzőmozgások. Dr. Mess Béla

41


15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28

Az emésztőrendszer felépítése, szervei. I. Szájüreg, fogak, garat. Dr. Hollósy Tibor Az emésztőrendszer felépítése, szervei. II. Nyelőcső, gyomor. Dr. Kiss Péter Az emésztőrendszer felépítése, szervei. III. Vékony- és vastagbelek. Dr. Kiss Péter Az ember egyedfejlődésének főbb szakaszai. Megtermékenyítés. Barázdálódás. Morula. Blastocysta. Implantáció. Dr. Tóth Pál Gastruláció. Neuruláció. Placentáció. Dr. Tóth Pál A nagy emésztőmirigyek: máj, hasnyálmirigy. Epeutak. A máj vérkeringése. Dr. Hollósy Tibor A hashártya. Hasüreg. Dr. Gaszner Balázs A csíralemezek származékai. Dr. Gaszner Balázs Magzatfüggelékek. Dr. Gaszner Balázs A vizeleti rendszer felépítése, működése. Dr. Lubics Andrea A vese szerkezete. Dr. Lubics Andrea A váz- és izomrendszer fejlődése. Dr. Lubics Andrea A magzat alaki fejlődése. Érettségi jelek. Dr. Lubics Andrea A fejlődési rendellenességek okai. Dr. Lubics Andrea

Gyakorlatok 1 A végtagok csontjai és ezek összeköttetései 2 A konya és a törzs csontjai, ezek összeköttetései 3 Az emberi test ventrális izmai 4 az emberi test dorzális izmai 5 Légutak 1. 6 Légutak 2. 7 Szív, keringési rendszer 1. 8 Szív, keringési rendszer 2. 9 Az emésztőrendszer szervei 1. 10 Az emésztőrendszer szervei 2. 11 Az emésztőrendszer mirigyei 12 A peritoneum, retroperitoneum, rekeszizom 13 A kiválasztórendszer felépítése 1. 14 A kiválasztórendszer felépítése 2. Szemináriumok Vizsgakérdések http://an-server.pote.hu Közreműködők Dr. Czeiter Endre (CZEFAAO.PTE), Dr. Matkovits Attila (MAASAAO.PTE)

42


OGO-GB2

GYÓGYSZERÉSZI BIOLÓGIA II.

Tantárgyfelelős:

DR. SIPOS KATALIN, docens Gyógyszerészi Biológiai Tanszék

4 kredit ▪ szigorlat ▪ Gyógysz. biol. és orv. elm. ismeretek modul ▪ tavasszal ▪ ajánlott félév: 2. Foglalkozás/félév: 28 óra előadás + 12 óra gyakorlat + 16 óra szeminárium = összesen 56 óra Létszámkorlát: min. 5 fő – nincs Előfeltételek: OGO-GB1 teljesített

Tematika A két féléves tantárgy a későbbi tanulmányokhoz elengedhetetlenül szükséges alap molekuláris biológiai ismereteket szolgáltatja. A második szemeszterben többek között a sejtciklus szabályozásával, a tumorok molekuláris biológiájával foglalkozunk. A szemeszter legnagyobb részében a gyógyszerészek számára nélkülözhetetlen genetikai ismereteket adjuk át, amelyekre szükség lesz a gyógyszerek hatásmechanizmusának és a gyógyszerkutatásoknak a megértéséhez. A félév elfogadásának feltételei Záróvizsga Távolmaradás pótlásának lehetőségei Megbeszélés szerint. A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok Az előadások és szemináriumok anyaga a tanszék honlapján megjelenik. Szeberényi J.: Molekuláris sejtbiológia Cooper GM: (PubMed-ről elérhető) The Cell: A Molecular Approach. 2nd edition Elliott WH, Elliott DC: Biochemistry and Molecular Biology (Third Edition) Thompson & Thompson: Genetics in Medicine Craig NL:Molecular Biology, Principles of Genome Function (OUP 2010) Young ID: Medical Genetics Előadások 1 A sejtciklus jellemzése. Dr. Sipos Katalin 2 A sejtciklus szabályozó molekulái. Checkpoints. Dr. Pandur Edina 3 Mitózis I. Poór Viktor Soma 4 Mitózis II. Poór Viktor Soma 5 Apoptózis I. Dr. Pandur Edina 6 Apoptózis II. Dr. Pandur Edina 7 Tumorok molekuláris biológiája I. Poór Viktor Soma 8 Tumorok molekuláris biológiája II. Poór Viktor Soma 9 Meiózis I. Dr. Pandur Edina 10 Meiózis II. Dr. Pandur Edina 11 Genetikai alapfogalmak. Dr. Sipos Katalin 12 Génorganizáció, genetikai rendellenességek. Dr. Sipos Katalin 13 Kromoszóma rendellenességek: számbeli, strukturális. Dr. Sipos Katalin

43


14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28

Kromoszóma rendellenességek: mozaicizmus, imprinting. Dr. Sipos Katalin Autoszomális rendellenességek. Dr. Pandur Edina Ivari kromoszómák és rendellenességeik. Poór Viktor Soma Mendeli öröklődés I. Poór Viktor Soma Mendeli öröklődés II. Poór Viktor Soma Mendeli öröklődés II. Poór Viktor Soma Mitokondriális génbetegségek. Dr. Sipos Katalin Poligénes öröklődés. Dr. Sipos Katalin Populációgenetika I. Dr. Pandur Edina Populációgenetika II. Dr. Pandur Edina Fejlődésgenetika: fejlődési útvonalak. Poór Viktor Soma Fejlődésgenetika: születési defektusok. Dr. Sipos Katalin Genetikai károsodások kezelési lehetőségei. Poór Viktor Soma Felkészülés vizsgára. Dr. Sipos Katalin Felkészülés vizsgára. Dr. Sipos Katalin

Gyakorlatok 1 Mikroszkóp használata. 2 Sejtek vizsgálata (mikroszkópos gyakorlat). 3 DNS izolálás. 4 DNS koncentráció meghatározás, gélfuttatás. 5 RNS izolálás. 6 RNS koncentráció mérés. cDNS szintézis. 7 DNS hasítása restrikciós enzimmel. 8 Hasított DNS agaróz gél elektroforézise. 9 Elektronmikroszkóp működése: bemutatás. 10 Elektronmikroszkóp működése: bemutatás. 11 Real time PCR: bemutatás. 12 Sejttenyésztés: bemutatás. Szemináriumok 1 Vírusok, prionok. 2 Sejtciklus: összefoglalás. 3 Családfa vizsgálatok. 4 Epigenetika. 5 Genetikai szűrés. 6 Apoptózis: összefoglalás. 7 Farmakogenetika és farmakogenomika I. 8 Farmakogenetika és farmakogenomika II. 9 Cytogenetikai vizsgálati módszerek. 10 Betegségek: felnőttkori kialakulás. 11 Betegségek: Mendeli öröklődés. 12 Egyéb öröklődő betegségek.

44


13 14 15 16

Gyógyszerészeti kutatások I. Gyógyszerészeti kutatások II. Elektronikus adatbázisok. Felkészülés vizsgára.

Vizsgakérdések A vizsgakérdések a szemeszter folyamán felkerülnek a tanszék honlapjára. Közreműködők Dr. Pandur Edina (PAEFAA.T.JPTE), Dr. Sipos Katalin (SIKMAAO.PTE), Nagy Laura (NALPACT.PTE), Poór Viktor Soma (POVFAB.T.JPTE)

45


OGA-FZ2

FIZIKAI KÉMIA 2.

Tantárgyfelelős:

DR. NAGY GÉZA, egyetemi tanár TTK Kémiai Intézet Ált. és Fizikai Kémia Tanszék

3 kredit ▪ félévközi jegy ▪ Alapozó modul ▪ ősszel ▪ ajánlott félév: 3. Foglalkozás/félév: 0 óra előadás + 42 óra gyakorlat + 0 óra szeminárium = összesen 42 óra Létszámkorlát: min. 5 fő – max. 100 fő Előfeltételek: OGA-FZ1 teljesített Tematika A fizikai kémiai alapmérések elvégzésére szolgáló módszerek, eszközök ismerete, a mérési jegyzőkönyvvezetés helyes technikájának tudása a gyógyszerészi ismeretek fontos részét képezik. A gyakorlati munka során megtanulják a hallgatók a mérési eredmények értékelésének korszerű módszereit. A gyakorlati munka a fizikai kémia elméleti ismereteit elmélyíti, közel hozza. A tematika rövid leírása: A korábbiakban hallgatott fizikai kémia alapkollégium különböző területeihez kapcsolódó laboratóriumi gyakorlatok elvégzésére kerül sor a félév során. A hallgatók egyéni feladatok megoldása során megismerkednek a különböző laboratóriumi eszközök, készülékek, kisműszerek használatával. Jártasságot szereznek a mérési eredmények gyűjtésének, feldolgozásának korszerű módszereiben. Megtanulják a gondos, körültekintő laboratóriumi jegyzőkönyv készítés technikáját. A munka során elmélyítik fizikai kémiai ismereteiket, megtanulják alkalmazni a számítógépes adatgyűjtés, adatkezelés kiértékelés előző stúdiumaik során elsajátított módszereit. A laboratóriumi gyakorlatokhoz kapcsolódó elméleti anyagrészek átismétlése megkönnyíti a korábbi kollokviumra elsajátított anyag rögzítését. A félév elfogadásának feltételei A félév elfogadásának kritériuma: A gyakorlati feladatok sikeres megoldása, az évközi zárthelyi dolgozatok sikeres megírása. (Legalább elégséges osztályzat). A gyakorlatokon a részvétel kötelező. A hallgató egy gyakorlatról hiányozhat igazoltan. A gyakorlat megkezdése előtt megfelelő időben a hallgató tájékozódik az elvégzendő feladatról. Felkészül a gyakorlat anyagából és a hozzá kapcsolódó elméletből. Az elvégzendő gyakorlatok anyagából a hallgató a gyakorlat megkezdése előtt röviden beszámol. Maximálisan a három órás laboratóriumi gyakorlatról egy alkalommal hiányozhat. Távolmaradás pótlásának lehetőségei A gyakorlatokon a részvétel kötelező. Sikertelen, vagy elmaradt gyakorlati munka megismétlésére indokolt esetben a hallgató lehetőséget kaphat. A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok Tankönyvek: P.W. Atkins: Fizikai kémia I, II, III, Tankönyvkiadó, Budapest, 1992. P.W. Atkins: Fizikai kémia I, II, III, Újabb javított kiadás: Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 2002, ISBN 9631933164 Szabó Kálmán: Fizikai kémia (SOTE gyógyszerész jegyzet) 1995. Tőkés Béla: Fizikai kémia gyógyszerészeknek, orvosoknak és biológusoknak I, II Mentor Kiadó Marosvásárhely, 2001. David Freifelder: Physical Chemistry for Students of Biology, Science Books Iterrnat. ISBN 0-86720-002-2, (egyes fejezetek) Gyakorlati praktikum: Kovács Barna, Kunsági Máté Sándor: Fizikai kémiai gyakorlatok, JPTE Kiadó, 1997. Tanszéki munkaközösség: Megoldandó feladatok leírása. Tanszék honlapja. Letölthető Előadások Gyakorlatok 1 Oldhatóság meghatározása, differenciális oldáshő kiszámítása 2 Háromkomponensű rendszer viselkedése, oldhatósági háromszög diagram készítése 3 Reakcióhő mérése adiabatikus kaloriméterrel 4 Cukor inverzió reakcióának tanulmányozása polarimetriás módszerrel. 5 Gyógyszer bomlási kinetikájának vizsgálata spektroszkópiás technikával 6 Homogén katalízis vizsgálata (aszkorbinsav oxidáció) voltammetriás méréssel 7 Hatóanyag kioldódási kinetika tanulmányozása tabletták esetében spektrofotometriás méréssel. 8 Potenciometriás mérések tanulmányozása, pH mérés, ion szelektív elektródok szelektivitási koefficiensének tanulmányozása, Redoxpotenciál mérés. 9 Vezetőképességmérés elektrolit oldatokban. Gyengesav disszociációs állandójának mérése 10 Elektród folyamatok kinetikájának tanulmányozása, ciklikus voltammogram, Áram-feszültség görbék tanulmányozása, Cottrell függvény, Tafel egyenlet 11 Oldékonysági szorzat meghatározása potenciometriás úton 12 Indikátor disszociáció állandójának meghatározása spektrofotometriás úton 13 Kémiai reakciók számítógépes modellezése 14 Diffúziós állandó mérése

46


Szemináriumok Vizsgakérdések  A gázállapot általános jellemzése. Ideális és reális gázok. Transzportfolyamatok gázokban, Diffúzió, hővezetés, viszkozitás,  Összefüggés a hőkapacitás és a szerkezet között, Megfelelő állapotok tétele.  Termodinamikai alapfogalmak, hő, energia, belső energia, munka. A termodinamika I. főtétele. Reverzibilis, irreverzibilis kiterjedés térfogati munkája.  Entalpia, Termokémia, Fizikai-, kémia folyamatok entalpia változása, Exoterm, endoterm folyamatok, Hess tétel, Kirchhoff törvény  Kalorimetria, Kaloriméterek, Termikus anyagvizsgálati módszerek, DSC, TG, DTG stb, Képződési entalpia  Hőkapacitás, Joule kísérlet, Joule-Thomson hatás, hőkapacitások kapcsolata tökéletes gázok esetén, Joule _ Thomson koefficiens, Gázok cseppfolyósítása, Adiabatikus kiterjesztés munkája tökéletes gázok esetén, reverzibilis, irreverzibilis  A termodinamika II. főtétele. Carnot-féle körfolyamat. Hatásfok. Entrópia. Az entrópia statisztikus értelmezése. Irreverzibilis folyamatok entrópia változása Hőpumpák, hűtőgépek működése, Az alacsony hőmérséklet elérésének módjai.  Szabadenergia, szabadentalpia, a Helmholz és Gibbs függvények értelmezése, tulajdonságai, Gibbs-Helmholz egyenlet, tökéletes gázok kémiai potenciálja, fugacitás  Fázisdiagramok egykomponensű rendszerek esetében, fázisstabilitás, fázisátmenet, a fázisstabilitás hőmérséklet, nyomás függése különböző határfelületeknél, Clausius Clapeyron egyenlet, Olvadás és fagyás.. Módosulat változások  Gőznyomás görbült felületek felett, felületi feszültség, kapilláris jelenségek,  Parciális moláris mennyiségek, Gibbs Duhem egyenlet, Az elegyedés termodinamikája, A szabadentalpia és entrópia változása elegyedéskor Elegyek általános jellemzése: típusai, összetételük. Az elegyedési entalpia, Raoult törvény, Henry-törvény, folyadék elegyek sajátságai.  Kolligatív sajátságok, Híg oldatok gőznyomás csökkenése. Fagyáspontcsökkenés és forráspont-emelkedés. Ozmózis  Illékony folyadékok elegyei, desztillálás, azeotrópok, vizgőz desztillálás, reális oldatok, fázistörvény, szilárd _ folyadék fázisdiagramok. Frakcionált kristályosítás, zónaolvasztás  Kémiai egyensúlyok, reakció szabadentalpia, különböző tényezők hatása az egyensúlyra, tömeghatás törvénye, Le Chatelier - Braun elv  A kinetikus gázelmélet, eloszlési függvények, Maxwell-Boltzmann féle sebességeloszlás, effúzió, ütközések száma  Reakciókinetikai alapfogalmak, A reakció sebesség vizsgálatának módszerei, első, másodrendű reakciók, Kormeghatározás reakciókinetikai úton  Összetett reakciók sebességi egyenletei. Párhuzamos elsőrendű reakciók, Konszekutív reakciók, Lindemann Hinshelwood mechanizmus  Láncreakciók, Robbanások, katalízis  Enzim katalízis, autokatalízis, oszcillációs reakciók  Az előegyensúly és a stacionárius állapot a reakciók rendjének, kinetikai egyenletének értelmezésében. Heterogén katalízis, Heterogén reakciók, Fotokémiai reakciók  A sebességi állandó értelmezése. Ütközési elmélet, Aktivált komplex elmélete, Arrhenius egyenlet, aktiválási energia, átmeneti komplex elmélet, potenciális energiafelületek  Elektrolit oldatok szerkezete, Debye-Hückel elmélet, aktivitási koefficiens, ionerősség, közepes aktivitási koefficiens, ionok képződési entalpiája  Áram vezetése elektrolitokban, átviteli szám, vezetőképesség mérés, annak alkalmazása, Kohlrausch szabály, Ostwaldféle hígítási törvény,  Elektródpotenciál, elektródpotenciál kialakulása, elektródok felosztása, működésük, a Nernst egyenlet  Galvánelemek, potenciometriás mérőcellák, Ion szelektív elektródok, működésük, sajátságaik, a szelektivitás, meghatározása a diffúziós potenciál  Elektródfolyamatok, túlfeszültség, polarizáció, átlépési faktor, a Tafel egyenlet, Erdey Grúz-Volmer-Butler egyenlet  Polarizációs görbék alakja, Cottrell kisérlet, -egyenlet, diffuzió  Faraday törvényei, elektrolízis cellák  Voltammetria, ciklikus voltammetriás görbék, polarográfia,  Koncentrációs elemek, gyakorlati szempontból fontos elemek-, szekunder elemek működése, tüzelőanyag cellák  Keverékelektródok, korrózió, elektrokémiai stabilitási diagramok, passziválódás, Pourbaix diagramok- Az elektrolízis gyakorlati alkalmazásai Közreműködők Dr. Kovács Barna Szilárd (KOBFAAP.PTE), Dr. Nagyné Zengő Lívia (NAZLAAF.PTE)

47


OGA-GA1

GYÓGYSZERÉSZI BIOKÉMIA 1.

Tantárgyfelelős:

DR. SIPOS KATALIN, docens Igazságügyi Orvostani Intézet

3 kredit ▪ vizsga ▪ Alapozó modul ▪ ősszel ▪ ajánlott félév: 3. Foglalkozás/félév: 42 óra előadás + 0 óra gyakorlat + 0 óra szeminárium = összesen 42 óra Létszámkorlát: min. 5 fő – Előfeltételek: OGA-AN1 teljesített + OGA-AT1 teljesített

Tematika A két féléves tantárgy a sejtekben zajló anyagcsere-folyamatokkal foglalkozik. Leírja ezen folyamatok lépéseit, szabályozási mechanizmusait. Az első szemeszterben a hallgatók megismerkedhetnek számos anyagcsere út működésével, a sejt energiaháztartásával. Különösen alaposan tanulmányozzuk az enzimek jellegzetességeit, szabályozását, tekintettel a gyógyszeres beavatkozás lehetőségeire. A félév elfogadásának feltételei Kollokvium Távolmaradás pótlásának lehetőségei Megegyezés alapján A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok Ajánlott: Ádám Veronika: Orvosi biokémia Előadások 1 Makromolekulák a biokémiában. Dr. Sipos Katalin 2 Biokémiai termodinamika: alapvető szabályok és biokémiai reakciók. Dr. Sipos Katalin 3 Biokémiai egyensúlyok. Dr. Sipos Katalin 4 Szénhidrátok felosztása, jellemzése. Dr. Sipos Katalin 5 Szénhidrátok az extracelluláris térben. Dr. Sipos Katalin 6 Szénhidrátok klinikai jelentősége (véralvadás, vércsoportok, diabetes). Dr. Sipos Katalin 7 Aminosavak jellemzői, csoportosítása. Dr. Farkas Viktória 8 Fehérjék szerkezete és szerepe. Dr. Sipos Katalin 9 Fehérjék foldingja és degradációja. Dr. Sipos Katalin 10 Nukleinsavak: építőkövek és szerkezetek. Dr. Farkas Viktória 11 Lipidek: csoportosítás, kémiai jellemzők. Dr. Farkas Viktória 12 Foszfolipidek, koleszterin, szfingolipidek. Dr. Farkas Viktória 13 Biomembránok: struktúra, transzport. Dr. Sipos Katalin 14 Ingerületátvitel biokémiai vonatkozásai. Dr. Sipos Katalin 15 Lipidek klinikai jelentősége (ciklooxigenáz, leukotriének, endotoxinok). Dr. Sipos Katalin 16 Enzimek jellemzése, típusai. Enzimatikus katalízis. Dr. Pandur Edina 17 Proteázok hatásmechanizmusa. Dr. Pandur Edina

48


18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32 33 34 35 36 37 38 39 40 41 42

Alloszterikus és kovalens szabályozás. Dr. Sipos Katalin Enzimkinetika. Dr. Sipos Katalin Enzimgátlási módok. Dr. Sipos Katalin Enzimgátlóként működő gyógyszerek. Dr. Sipos Katalin Metabolizmus: metabolikus útvonalak közös molekulái. Dr. Sipos Katalin Táplálkozás, vitaminok és biokémia. Dr. Pandur Edina Glikolízis. Dr. Farkas Viktória Glukoneogenezis. Dr. Farkas Viktória Cori ciklus. Dr. Farkas Viktória Glikogén metabolizmus. Dr. Farkas Viktória Piruvát dehidrogenáz komplex. Dr. Farkas Viktória Citrát kör. Dr. Farkas Viktória Citrát körrel kapcsolatos transzportfolyamatok. Dr. Farkas Viktória Terminális oxidáció, ATP szintézis. Dr. Farkas Viktória Terminális oxidáció klinikai vonatkozásai. Dr. Sipos Katalin Pentóz foszfát út. Glutation és NADPH. Dr. Farkas Viktória Komplex szénhidrátok metabolizmusa. Dr. Sipos Katalin Lipidek felvétele és tárolása. Dr. Pandur Edina Lipidlebontás. Dr. Sipos Katalin Ketontestek. Dr. Farkas Viktória Zsírsavak bioszintézise. Dr. Farkas Viktória Komplex lipidek bioszintézise. Dr. Sipos Katalin Koleszterin metabolizmusa. Dr. Farkas Viktória Felkészülés vizsgára. Dr. Sipos Katalin Felkészülés vizsgára. Dr. Sipos Katalin

Gyakorlatok Szemináriumok Vizsgakérdések Külön vizsgakérdések nincsenek. A vizsga anyaga az előadásokon és szemináriumokon elhangzottak Közreműködők

49


OGA-KD1

KOLLOIDIKA 1.

Tantárgyfelelős:

DR. KOVÁCS BARNA SZILÁRD, egyetemi docens TTK Kémiai Intézet Ált. és Fizikai Kémia Tanszék

2 kredit ▪ vizsga ▪ Alapozó modul ▪ ősszel ▪ ajánlott félév: 3. Foglalkozás/félév: 28 óra előadás + 0 óra gyakorlat + 0 óra szeminárium = összesen 28 óra Létszámkorlát: min. 1 fő – nincs Előfeltételek: OGA-AT1 teljesített + OGA-FZ1 teljesített

Tematika A tantárgy feladata a képzésben: A kolloid rendszerek fajtáival, szerkezetével, stabilitásával, kémiai és fizikai-kémiai tulajdonságával és kölcsönhatásával kapcsolatos általános törvények, mennyiségi összefüggések megismerése. A tematika rövid leírása: A kolloidkémia előadásokon a hallgatók megismerkednek a kolloidok felosztásával, és típusaikkal. A fizikai kémiai ismereteikre alapozva megtanulják a határfelületi jelenségeket, ezek hatását a kolloidok stabilitására. Megismerik a kolloidok létrehozásának és megszüntetésének módszereit, ezek jelentőségét az élelmiszer és gyógyszeriparban, a monomolekulás hártyák, tenzidek és liposzómák sajátosságait, ezek biológiai, kozmetikai és gyógyszeripari jelentőségét. A tantárgy keretében mélyebb ismereteket szereznek a hallgatók a kolloid rendszerek adszorpciós sajátságait és a kolloid rendszerekben fellépő elektrokinetikus jelenségeket. A félév elfogadásának feltételei 2 db elfogadott (nem elégtelen) zárthelyi dolgozat Távolmaradás pótlásának lehetőségei A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok Szántó Ferenc: A kolloidkémia alapjai Rohrsetzer Sándor: Kolloidika Előadások 0 A kolloid állapot. Dr. Kovács Barna Szilárd 0 A felületi feszültség. Dr. Kovács Barna Szilárd 0 Gáz/folyadék határfelület. Dr. Kovács Barna Szilárd 0 Oldatok határfelülete, felületi rétegek, állapotegyenletük. Dr. Kovács Barna Szilárd 0 Folyadék-folyadék határfelület. Dr. Kovács Barna Szilárd 0 Folyadék-folyadék határfelület. Dr. Kovács Barna Szilárd 0 Szilárd/folyadék határfelület, kapilláriskondenzáció. Dr. Kovács Barna Szilárd 0 Nedvesedés, nedvesítőszerek. Dr. Kovács Barna Szilárd 0 Az adszorpció jelensége, adszorpciós hő, adszorpciós állapotegyenletek, Dr. Kovács Barna Szilárd 0 Adszorpciós izotermák, adszorpciós hiszterézis. Dr. Kovács Barna Szilárd 0 Elektromos kettősréteg Dr. Kovács Barna Szilárd 0 A reológia vizsgálati módszerei. Dr. Kovács Barna Szilárd 0 Micella képződés, a micella képződést befolyásoló tényezők Dr. Kovács Barna Szilárd 0 Kolloid rendszerek stabilitása, a stabilitást befolyásoló tényezők. Dr. Kovács Barna Szilárd 0 Aeroszolok, habok. Dr. Kovács Barna Szilárd

50


0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0

Elektrokinetikai potenciál Dr. Kovács Barna Szilárd Reológiai alapfogalmak, sajátságok. Dr. Kovács Barna Szilárd Makromolekuláris kolloidok vizsgálati módszerei. Dr. Kovács Barna Szilárd Makromolekuláris kolloidok, sajátságaik. Dr. Kovács Barna Szilárd Liposzómák, Dr. Kovács Barna Szilárd Asszociációs kolloidok. Dr. Kovács Barna Szilárd Elektrokinetikus jelenségek. Dr. Kovács Barna Szilárd Langmuir Blodget rétegek, LB technika. Dr. Kovács Barna Szilárd Szuszpenziók készítése, állandósága. Dr. Kovács Barna Szilárd A kolloid rendszerek csoportosítása Dr. Kovács Barna Szilárd Diszperz rendszerek jellemzői, eloszlás, morfológia, diszperzitás fok. Dr. Kovács Barna Szilárd A határfelület szerkezete, határfelületi jelenségek. Dr. Kovács Barna Szilárd Emulziók és stabilitásuk. Dr. Kovács Barna Szilárd

Gyakorlatok Szemináriumok Vizsgakérdések A kolloid állapot, a kolloid rendszerek csoportosítása A határfelület szerkezete, határfelületi jelenségek. A felületi feszültség. Gáz/folyadék határfelület. Oldatok határfelülete, felületi rétegek, állapotegyenletük. Folyadék-folyadék határfelület. Szilárd/folyadék határfelület, kapilláriskondenzáció. Nedvesedés, nedvesítőszerek. Az adszorpció jelensége, adszorpciós hő, adszorpciós állapotegyenletek, adszorpciós izotermák (Freundlich, Langmuir, LangmuirHückel, BET), adszorpciós hiszterézis. Elektromos kettősréteg, elektrokinetikai potenciál, elektrokinetikus jelenségek. Diszperz rendszerek jellemzői, eloszlás, morfológia, diszperzitás fok. Kolloid rendszerek stabilitása, a stabilitást befolyásoló tényezők. Aeroszolok, habok, Emulziók, szuszpenziók. Reológia, sajátságok, vizsgálati módszerek. Makromolekuláris kolloidok, sajátságaik, vizsgálati módszereik. Asszociációs kolloidok, micella képződés, a micella képződést befolyásoló tényezők, liposzómák, Langmuir Blodget rétegek, LB technika. Közreműködők

51


OGA-SV1

SZERVES KÉMIA 1.

Tantárgyfelelős:

DR. HIDEG KÁLMÁN, emeritus professzor Szerves és Gyógyszerkémiai Intézet

6 kredit ▪ vizsga ▪ Alapozó modul ▪ ősszel ▪ ajánlott félév: 3. Foglalkozás/félév: 42 óra előadás + 42 óra gyakorlat + 0 óra szeminárium = összesen 84 óra Létszámkorlát: min. 2 fő – max. 60 fő Előfeltételek: OGA-AN1 teljesített + OGA-AT1 teljesített

Tematika Az előadás és a gyakorlatok célja, hogy az élettudományi tárgyakhoz megfelelő molekuláris alapot nyújtson, rámutasson a kémiai szerkezet-biológiai hatás összefüggéseire. Az előadások a telített, telítetlen, aromás szénhidrogénektől kiindulva a halogént, oxigént, nitrogént, kénatomot (organogén elemeket) is tartalmazó származékok legfontosabb fizikai, kémiai sajátságait és az egyes vegyületcsoportok biológiai jelentőségét mutatják be. A félév elfogadásának feltételei A gyakorlatról maximum 2 alkalommal való hiányzást fogadunk el. A gyakorlat elfogadásának feltételei: a preparátumok elkészítése, dolgozatok legalább elégséges jegyre való megírása és a jegyzőkönyv bemutatása. Távolmaradás pótlásának lehetőségei Félév közbeni dolgozatok pótlására ill. javítására egy megbeszélt időpont. A gyakorlatok pótlása egy megbeszélt időpontban történik. A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok Antus Sándor, Mátyus Péter: Szerves kémia I-III., Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 2005. Gergely Pál, Penke Botond, Tóth Gyula: Szerves és bioorganikus kémia, Semmelweis Kiadó, Budapest, 2000. Novák Lajos, Nyitrai József, Hazai László: Biomolekulák kémiája, MKE, Budapest, 2001. Bruckner Győző: Szerves kémia I-1, I-2; II-1, II-2; III-1, III-2; Tankönyvkiadó, Budapest, 1964-1981. Szántay Csaba: Elméleti szerves kémia, Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1984. T. W. Graham Solomons: Organic Chemistry, 7th edition, Wiley and Sons, New York, 2000. William H. Brown: Organic Chemistry, Saunders College Publishing, Fort Worth, 1995. Ajánlott irodalom - gyakorlat Kálai Tamás: Szerves kémiai praktikum I., Pécs, PTE ÁOK, 2001. Kálai Tamás: Szerves kémiai praktikum II., Pécs, PTE ÁOK, 2004. Előadások 1 Bevezetés; A szerves vegyületek csoportosítása; A funkciós csoport fogalma. Dr. Hideg Kálmán 2 Dr. Hideg Kálmán 3 Dr. Hideg Kálmán 4 Telített szénhidrogének, a kötésrendszer jellemzése, sp3- hibridizáció, nevezéktan, fizikai és kémiai tulajdonságok, konformáció fogalma. Dr. Hideg Kálmán 5 Dr. Hideg Kálmán 6 Dr. Hideg Kálmán 7 Olefin szénhidrogének, a kötésrendszer jellemzése, sp2-hibridizáció jellemzői, alkének reakciókészsége. Dr. Hideg Kálmán 8 Dr. Hideg Kálmán 9 Dr. Hideg Kálmán

52


10

Acetilén szénhidrogének, sp-hibridizáció jellemzői, alkinek reakciókészsége. Dr. Hideg Kálmán

11 Dr. Hideg Kálmán 12 13

Dr. Hideg Kálmán Fontosabb telítetlen szénhidrogének ipari és biológiai jelentősége - polimerizáció, izoprénvázas vegyületek, szteroidok, karotinoidok Dr. Hideg Kálmán


Dr. Hideg Kálmán Aromás szénhidrogének, aromás jelleg, Hückel-szabály. Aromás elektrofil szubsztitúciós reakciók, irányítási szabályok. Dr. Hideg Kálmán


Dr. Hideg Kálmán Halogénvegyületek; A halogén-szén kötés jellemzése, szintézisük, reakciókészségük, fontosabb halogénezett szénhidrogének. Dr. Hideg Kálmán


Dr. Hideg Kálmán Fémorganikus (Mg-, Li-, Cu-, Zn-, Si-, Cd-organikus) vegyületek. Dr. Hideg Kálmán


Dr. Hideg Kálmán Alkoholok, fenolok, éterek és származékaik kötésrendszere. Fizikai és kémiai tulajdonságaik - elektronszerkezetük, reakcióik. Élettani jelentőségük, fontosabb származékok. Dr. Hideg Kálmán


Dr. Hideg Kálmán Optikai aktivitás, konfiguráció fogalma, mérése, biológiai jelentősége. Dr. Hideg Kálmán


Dr. Hideg Kálmán Szerves kénvegyületek, elektronszerkezetük, reakciókészségük. Jelentőségük biológiai folyamatokban - kéntartalmú aminosavak, fehérjék, biológiai metilezés, Ac-koenzim-A, gyógyszerek. Dr. Hideg Kálmán

32 Dr. Hideg Kálmán 33 Dr. Hideg Kálmán

53


34

Alifás és aromás nitrovegyületek. Elektronszerkezetük, előállításuk, kémiai tulajdonságaik, jelentőségük. Dr. Hideg Kálmán


Dr. Hideg Kálmán Aminok - elektronszerkezetük, reakciókészségük, előállításuk, bázicitás fogalma. Dr. Hideg Kálmán


Dr. Hideg Kálmán Biológiailag fontos aminok, alkaloidok, gyógyszerek, nitrogén tartalmú hormonok. Dr. Hideg Kálmán

41 Dr. Hideg Kálmán 42 Dr. Hideg Kálmán Gyakorlatok 1 Tűz- és balesetvédelmi ismeretek, laboratóriumi eszközök bemutatása, alkánok, alkének, alkinek kémcsőkísérletei (6.1.1.-6.1.14.). 4 Laboratóriumi alapműveletek I. (melegítés, hűtés, kevertetés, szűrés, o.p. meghatározás), acetanilid előállítása. 7 Laboratóriumi alapműveletek II. (színezékek oszlopkromatográfiás vizsgálata), aromás szénhidrogének kémcsőkísérletei (6.2.1.-6.2.11.), 1. ismeretlen meghatározása. 10 Laboratóriumi alapműveletek III. (extrakció, desztilláció, szárítás, f.p. meghatározás), t-butil-klorid előállítása, halogénezett szénhidrogének kémcsőkísérletei (6.3.1.-6.3.4.). 13 I. zárthelyi dolgozat, p-bróm-acetanilid előállítása, p-nitro-acetanilid előállítása. 16 Alkoholok, fenolok, éterek kémcsőkísérletei (6.4.1.-6.5.2.). 19 Fluorenol előállítása redukcióval, fluorenon előállítása oxidációval, 2. ismeretlen meghatározása. 22 Laboratóriumi alapműveletek IV. (folyamatos extrakció, vékonyréteg kromatográfia, forgatóképesség mérés, IR készülék használata). 25 Laboratóriumi alapműveletek IV. (folyamatos extrakció, vékonyréteg kromatográfia, forgatóképesség mérés, IR készülék használata), piperin izolálása borsból. 28 Nitrobenzol szintézise, p-amino-benzoszulfonamid szintézise. 31 II. zárthelyi, aminovegyületek kémcsőkísérletei (6.6.1.-6.6.6.). 34 Antranilsav szintézise, 3. ismeretlen azonosítása. 37 2-Jód-benzoesav szintézise 40 Laborzárás, pótlás, értékelés. Szemináriumok Vizsgakérdések 1. Telített szénhidrogének, kötésrendszer jellemzése, sp3-hibridizáció, nevezéktan, fizikai és kémiai tulajdonságok. 2. Alkil-, aril-halogénvegyületek, a Hlg-C kötés jellemzése, előállítási módszerek, kémiai reakciók, fontosabb halogénezett szénhidrogének. 3. Telítetlen szénhidrogének, a kötésrendszer jellemzése, sp2- és sp-hibridizáció jellemzői, nevezéktanuk, előállításuk, reakciókészségük. 4. Fontosabb telítetlen szénhidrogének ipari és biológiai jelentősége (polimerizáció, izoprénvázas vegyületek, szteroidok, karotinoidok). 5. Aromás szénhidrogének: aromás jelleg, Hückel-szabály. Aromás elektrofil szubsztitúciós reakciók. 6. Alkoholok, fenolok, éterek és származékaik. Kötésrendszerük, fizikai és kémiai tulajdonságaik. Reakciók, előállítási módszerek. Élettani jelentőségük, fontosabb származékok. 7. Fémorganikus vegyületek. Elektronszerkezet, reakciókészség, reakciók (Mg-, Na-, Li-, Zn-, Si-, Cu-, Cd-vegyületek). 8. Szerves kénvegyületek. Elektronszerkezetük, reakciókészségük. Jelentőségük biológiai folyamatokban (biológiai metilezés, AcKoenzimA), gyógyszerekben (szulfonamidok, antibiotikumok). 9. Alifás, aromás nitrovegyületek. Azo- és diazovegyületek. Elektronszerkezet, előállításuk, tulajdonságaik, jelentőségük.

54


10. Aminok. Elektronszerkezet, reakciókészség, előállítás, bázicitás. 11. Biológiailag fontos aminok, alkaloidok, gyógyszerek, hormonok. 12. Sztereokémiai fogalmak. Az optikai aktivitás fogalma, mérése, biológiai jelentősége. Közreműködők Dr. Kálai Tamás (KATFABP.PTE), Dr. Pápayné Sár Cecília (PASFADP.PTE)

55


OGO-AF2

ANATÓMIA, SZÖVETTAN ÉS FEJLŐDÉSTAN 2.

Tantárgyfelelős:

DR. HORVÁTH GABRIELLA, egyetemi adjunktus Anatómiai Intézet

3 kredit ▪ félévközi jegy ▪ Gyógysz. biol. és orv. elm. ismeretek modul ▪ ősszel ▪ ajánlott félév: 3. Foglalkozás/félév: 28 óra előadás + 14 óra gyakorlat + 0 óra szeminárium = összesen 42 óra Létszámkorlát: min. 1 fő – 52 Előfeltételek: OGO-AF1 teljesített

Tematika Az emberi test makroszkópos, mikroszkópos és ultrastruktúrális szerkezetének, fejlődésének, és alapvető funkcionális aspektusaiknak megismertetése a Gyógyszerész Szak hallgatói számára szükséges szinten. A két féléves tantárgycsoport második része. Makroszkópos anatómiai és elméleti szövettani ismeretek gyógyszerészhallgatók számára - 2. rész: az endokrin rendszer, nemi szervek, neuroanatómia. A félév elfogadásának feltételei Az előadások és a gyakorlatok látogatása kötelező. Érvénytelen a félév, ha a hallgató az össz-óraszám több mint 25%-ról hiányzik. A félév teljesítményének értékelése: elégtelen a teljesítmény és szóbeli utóvizsgára kötelez, ha a három félévközi tesztekre adható pontszám 50%-át a hallgatónak nem sikerül megszereznie. Az e fölötti pontszám arányosan érdemesít a 2-5-ös érdemjegyekre. Távolmaradás pótlásának lehetőségei Tantervi gyakorlatokon egyéni pótlás. A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok Sétáló György, Rékási Zoltán, Tóth Pál: Humán anatómia, szövet- és fejlődéstan gyógyszerészhallgatók számára. Pécs, 2007. Donáth Tibor: Anatómiai atlasz (ajánlott a makroszkópos anatómia elsajátításának képi segédleteként) Internetes segédanyag gyógyszerészhallgatók számára (szövettani ábrák, előadások kivonatai és illusztrációi; ajánlott főként a szövet- és fejlődéstan elsajátításának képi és szöveges segédleteként - fejlesztés alatt) Előadások 1 Női nemiszervek I. Petefészek, méhkürt, méh. Ovuláció és menstruációs ciklus. Terhesség. Dr. Tamás Andrea 2 Női nemiszervek II. Hüvely és a külső nemiszervek. A női nemiszervek fejlődése és ezek rendellenességei. Dr. Tamás Andrea 3 Férfi nemiszervek I. Here, mellékhere, ondózsinór. A prostata és az ondóhólyag. Dr. Kiss Péter 4 Férfi nemiszervek II. Penis, herezacskó, az erekció mechanizmusa. A férfi nemiszervek fejlődése és ezek rendellenességei. Dr. Kiss Péter 5 Az idegszövet. Idegsejtek és idegvégződések. Dr. Tóth Pál 6 A gliaszövet. Az idegrendszer felépítése, fő részei. Dr. Tóth Pál 7 A központi idegrendszer fejlődésvázlata. Dr. Gaszner Balázs 8 A gerincvelő szerkezete, pályái, burkai és vérellátása. Liquorterek. Dr. Kiss Péter 9 A nyúltvelő, híd, középagy és kisagy. Dr. Kiss Péter 10 A nagyagy. Az agyvelő felszínei. Agyburkok, agyidegek, az agyvelő vérellátása. Dr. Kiss Péter 11 Törzsdúcok, capsula interna. Dr. Czeiter Endre 12 A thalamus és hypothalamus. Dr. Czeiter Endre 13 Az agyvelő kamrarendszere. A liquor termelése, keringése és elvezetése. Vér-agy és vér-liquor gát. Liquor-agy határfelület. Dr. Gaszner Balázs

56


14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28

A kisagy szerkezete és összeköttetései. Dr. Nagy András Dávid A nagyagykéreg szerkezete. Dr. Nagy András Dávid A biológiai szabályozás módjai. Az endocrin szabályozás, hypothalamikus magvak. Dr. Nagy Zsuzsanna A belső elválasztású mirigyek I. Hypophysis. A hypophysis portális keringése. Epiphysis cerebri. Dr. Nagy Zsuzsanna A belső elválasztású mirigyek II. Pajzsmirigy, mellékpajzsmirigy, mellékvese és diffúz endokrin rendszer. Dr. Tamás Andrea Az autonóm idegrendszer. Dr. Lubics Andrea A központi idegrendszer monoaminerg és peptiderg rendszerei. Dr. Lubics Andrea A szemgolyó, burkai és fénytörő közegei. A külső szemizmok. Dr. Mess Béla A szemüreg kötőszövetes burkai. A szem védőberendezése, könnykészülék. A látópálya, a cornea- és pupillareflex. Dr. Mess Béla Az érző rendszerek. Dr. Gaszner Balázs A motoros rendszerek. Dr. Gaszner Balázs A külső-, közép- és belsőfül. Dr. Hollósy Tibor Hártyás labyrinthus. A halló- és egyensúlyérző rendszer pályái. Dr. Hollósy Tibor A limbikus rendszer. Hippocampus. Dr. Gaszner Balázs A bőr szöveti szerkezete. Dr. Lubics Andrea

Gyakorlatok 1 A kismedence. 2 A női és férfi belső nemiszervek tanulmányozása 3 A gát, a női és férfi külső nemiszervek tanulmányozása. 4 A gát, a női és férfi külső nemiszervek tanulmányozása. 5 A gerincvelő. 6 Az agyvelő felszínének tanulmányozása. Agyidegek. Az agy vérellátása. 7 Az agykamrák. 8 Törzsdúcok, capsula interna. Commissurális pályák. 9 Köztiagy, agytörzs. 10 A kisagy. 11 A látószerv. 12 Az orbita tartalma. 13 A halló- és egyensúlyozószerv. 14 A halló- és egyensúlyozószerv. Szemináriumok Vizsgakérdések http://an-server.pote.hu Közreműködők Dr. Czeiter Endre (CZEFAAO.PTE), Dr. Matkovits Attila (MAASAAO.PTE)

57


OGO-EN1

ÉLETTAN 1.

Tantárgyfelelős:

DR. KARÁDI ZOLTÁN, egyetemi tanár Élettani Intézet

5 kredit ▪ vizsga ▪ Gyógysz. biol. és orv. elm. ismeretek modul ▪ ősszel ▪ ajánlott félév: 3. Foglalkozás/félév: 42 óra előadás + 28 óra gyakorlat + 0 óra szeminárium = összesen 70 óra Létszámkorlát: min. 5 fő – max. 200 fő Előfeltételek: OGO-AF2 egyidejű felvétel + OGO-MB2 teljesített

Tematika A hallgató ismerje meg az emberi szervezet legfontosabb funkcionális jellemzőit. Biológiai, biokémiai, kémiai, anatómiai, és alapvető gyógyszerészeti ismereteikre alapozva meg kell értenie a szervek és szervrendszerek, valamint az emberi szervezet egészének működési mechanizmusait, és az ezeket befolyásoló tényezőket. Az emberi szervezet funkcionális jellemzőinek, működésbeli tulajdonságainak, valamint a szervek és a szervrendszerek működési mechanizmusainak ismertetése. A félév elfogadásának feltételei A Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar Tanulmányi és Vizsgaszabályzatában előírtaknak megfelelően a hallgató köteles részt venni az előadásokon és a gyakorlatokon. A hallgató köteles az előírt gyakorlatokat elvégezni és azokról jegyzőkönyvet vezetni. Az elmulasztott gyakorlatot pótolni kell. Elméleti és gyakorlati ismereteikről a hallgatóknak a félév során be kell számolniuk. Vizsgára csak az bocsátható, aki mindezeket teljesíti. A vizsgaeredmény a félévközi teszt eredményéből és a vizsgán nyújtott teljesítményből tevődik össze. Távolmaradás pótlásának lehetőségei Az elmulasztott gyakorlatot másik tanulócsoporthoz csatlakozva pótolni kell, amíg az adott témakör gyakorlatai zajlanak. A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok Hivatalos tankönyv: Fonyó Attila: Élettan gyógyszerészhallgatók részére. Medicina Kiadó, Budapest 1998. Gyakorlatos segédtananyag: A POTE Élettani Intézet oktatói által összeállított „Élettani gyakorlatok” című jegyzet (Pécs, 1992.) A fentiek mellett használható még: Bálint P.: Orvosi élettan I - II. kötet, Medicina, Budapest 1986. Élettan biológusoknak (szerkesztették: Ádám György és Fehér Ottó), Tankönyvkiadó, Budapest, 1988. W. F. Ganong: Az orvosi élettan alapjai, Medicina, Budapest 1996. Fonyó A.: Az orvosi élettan tankönyve, Medicina Előadások 1 Bevezetés. Homeosztatikus szabályozások alapelvei. Dr. Karádi Zoltán 2 Celluláris transzportfolyamatok. Humorális szabályozási mechanizmusok. Dr. Karádi Zoltán 3 Az elektrofiziológia alapjai. Egyensúlyi potenciál, akciós potenciál és elektrotónusos potenciál jellemzése, összehasonlítása. Dr. Karádi Zoltán 4 Folyadékterek. A vér. A vér organikus és anorganikus alkotórészeinek jelentősége. Dr. Karádi Zoltán 5 Haemoglobin. Vasforgalom. Dr. Karádi Zoltán 6 Fehérvérsejtek élettani szerepe. Dr. Karádi Zoltán 7 Véralvadás. Dr. Karádi Zoltán 8 Vércsoportrendszerek. Dr. Karádi Zoltán

58


9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32 33 34 35 36

Szívciklus. Ingerületképződés, ingerületvezetés. Dr. Karádi Zoltán Electrocardiogram. Dr. Karádi Zoltán Nyomás és térfogatváltozások a szív üregeiben. Szívhangok. Dr. Karádi Zoltán Perctérfogat. A szív munkája. Dr. Karádi Zoltán Haemodinamikai alapfogalmak. Vérnyomás, pulzus. Dr. Karádi Zoltán Kapilláris-keringés. Vénás-keringés. Nyirokkeringés. Dr. Karádi Zoltán Kisvérköri keringés. Agyi keringés. A máj, bőr és az izom keringése. Dr. Karádi Zoltán A szív-érrendszer idegi és humorális szabályozása. A szív és keringésrendszeri homeostasis. Dr. Karádi Zoltán A légzés mechanikája. Mellűri nyomásváltozások. Compliance. Tüdővolumenek, kapacitások. A légutak funkciói. Dr. Karádi Zoltán Gázcsere a tüdőben és a szövetekben. A légzés kémiai szabályozása. O2 és CO2 transzport, pH reguláció. Dr. Karádi Zoltán A légzésszabályozás idegrendszeri mechanizmusai. Akklimatizáció. Dr. Karádi Zoltán A gastrointestinális tractus. A száj emésztési folyamatai. Dr. Karádi Zoltán Az emésztőtractus működését szabályozó humorális és idegi tényezők. A gyomor emésztési folyamatai. Dr. Karádi Zoltán Duodenum és epehólyag. Emésztés és felszívódás a vékonybélben. Dr. Karádi Zoltán A májműködés élettana. Dr. Karádi Zoltán A vastagbél szerepe. Székletképződés. Tápanyagok sorsa a szervezetben. Vitaminok. Dr. Karádi Zoltán A glomerulus működése. A clearance fogalma. A vesén átáramló vérmennyiség. Extrakciós koefficiens, filtrációs frakció. Dr. Karádi Zoltán Vesekeringés. Renin-angiotensin rendszer. Dr. Karádi Zoltán Tubularis folyamatok. Koncentrálás-hígítás. Osmoreguláció. Dr. Karádi Zoltán Volumenreguláció. A vizeletürítés mechanizmusa. Dr. Karádi Zoltán A szervezet pH szabályozása. Dr. Karádi Zoltán Energiaforgalom. Metabolizmus. A helyes táplálkozás alapelvei. Dr. Karádi Zoltán Testhőmérséklet. Láz. Dr. Karádi Zoltán A testhőmérséklet perifériás szabályozása. A testhőmérséklet központi szabályozása. Dr. Karádi Zoltán A hypothalamo- hypophysealis rendszer. Dr. Karádi Zoltán A hypophysis elülsőlebeny hormonjai és hatásaik. Dr. Karádi Zoltán Hormonok celluláris hatásmechanizmusai. Dr. Karádi Zoltán A női nemi működés szabályozása. Dr. Karádi Zoltán

59


37 38 39 40 41 42

Terhesség. Laktáció. Dr. Karádi Zoltán Férfi nemi működések. Erectio, ejaculatio, coitus. Dr. Karádi Zoltán A szexuális magatartás humorális és idegrendszeri szabályozása. Dr. Karádi Zoltán Pubertas, climacterium. Dr. Karádi Zoltán Pajzsmirigy. Dr. Karádi Zoltán A hypophysis hátsólebeny hormonjai. Dr. Karádi Zoltán

Gyakorlatok 1 Ismerkedés a laboratóriummal. Általános információk, állatkísérletes etikai, munkavédelmi és balesetvédelmi szabályok. 2 Ismerkedés a laboratóriummal. Általános információk, állatkísérletes etikai, munkavédelmi és balesetvédelmi szabályok. 3 A vér vizsgálata I. 4 A vér vizsgálata I. 5 A vér vizsgálata II. 6 A vér vizsgálata II. 7 A vér vizsgálata III. 8 A vér vizsgálata III. 9 A vér élettana. Beszámoló. 10 A vér élettana. Beszámoló. 11 Élettani mérőállomások és kezelésük. 12 Élettani mérőállomások és kezelésük. 13 A szívműködés és a keringés fiziológiai folyamatai I. 14 A szívműködés és a keringés fiziológiai folyamatai I. 15 A szívműködés és a keringés fiziológiai folyamatai II. 16 A szívműködés és a keringés fiziológiai folyamatai II. 17 A szívműködés és a keringés fiziológiai folyamatai III. 18 A szívműködés és a keringés fiziológiai folyamatai III. 19 A szív és a keringés élettana. Beszámoló. 20 A szív és a keringés élettana. Beszámoló. 21 A légzés vizsgálata. 22 A légzés vizsgálata. 23 Az emésztés vizsgálata. 24 Az emésztés vizsgálata. 25 Vizeletvizsgálat. 26 Vizeletvizsgálat. 27 Az energiaforgalom mérése patkányban és emberen. Beszámoló 28 Az energiaforgalom mérése patkányban és emberen. Beszámoló Szemináriumok Vizsgakérdések Elméleti vizsgakérdés témák 1. A szervezet folyadékterei és meghatározásuk. 2. A plazma organikus alkotórészei, jelentőségük a szervezet regulációs mechanizmusaiban. 3. Az intra- és extracelluláris tér anorganikus összetevői, a két tér közötti kapcsolat jellege a szabályozásban. 4. A vörösvérsejtek tulajdonságai. 5. A fehérvérsejtek tulajdonságai. 6. Thrombocyták élettani jelentősége. 7. Haemoglobin, funkcionális jelentősége és sorsa a szervezetben. Vasforgalom. 8. A véralvadás előfázisainak folyamatai.

60


9. Véralvadás. 10. Fibrinolysis, a véralvadást gátló mechanizmusok. 11. A vér pH szabályozása. 12. Az ABO- vércsoport rendszer. Az Rh- vércsoport rendszer. 13. A fehérvérsejtek szerepe a szervezet védekező mechanizmusaiban. 14. A szívmechanikai alapjai. A szívizom háromelemes modellje. A Ca2+ áramlás útjai a szívizomsejtben. 15. A szív ingerképző- és ingerületvezető rendszere. Refracter periódusok. 16. A szívciklus fogalma: nyomás és térfogatváltozások a szív üregeiben. 17. Elektrokardiográfia: az EKG elvezetésének módjai. A szabályos elektrokardiogram jellemzése. 18. A szívhangok, fonokardiográfia (PKG). 19. A perctérfogat meghatározása és fiziológiás változásai. 20. A szívműködés energetikája (energiaforgalom, munka, teljesítmény) 21. A szívkamrák összehúzódásának mechanizmusa. Laplace törvény. 22. A Starling-féle szív-tüdő készítmény. 23. Az artériás nyomás és az azt meghatározó tényezők. 24. Artériás és vénás pulzusgörbe. A hemodinamika alapjai. 25. A capilláris - keringés jellegzetességei. 26. A nyirokkeringés jellegzetességei. 27. A vénás keringés. A gravitáció hatása a vérkeringésre. 28. A kisvérköri keringés. A véráramlás megoszlása a tüdőben. 29. A coronaria-keringés. 30. Az agyi keringés. A vér - agy gát. 31. A splanchnicus terület keringése. 32. A harántcsíkolt izom és a bőr keringése. 33. A szívműködés idegi szabályozása. 34. A vérkeringés szabályozásának általános jellemzése. 35. A szervek vérátáramlásának lokális szabályozása. 36. Az autoreguláció fogalma és jelentősége a szervek vérátáramlásának szabályozásában. 37. Baroreceptorok szerepe és jelentősége a keringés szabályozásában. 38. A vérkeringés reflex-szabályozása. 39. Vasoconstrictor és vasodilatator mechanizmusok. 40. A légzés mechanikája (légzőizmok működése, compliance, mellkasi nyomásviszonyok, légterek). 41. Az alveolaris levegő, alveolaris ventilláció, holtterek. A légutak funkciói. 42. Gázcsere a tüdőben és a szövetekben. 43. Az O2 és a CO2 szállítás mechanizmusai. 44. A légzésszabályozás perifériás és központi idegrendszeri mechanizmusai. Légzésszabályozó reflexek. 45. A légzés kémiai szabályozása. Acidosis, alkalosis. 46. Oxigénhiánnyal járó állapotok. Oxigénkezelés. Az akklimatizáció mechanizmusai. Nitrogén narcosis. Keszonbetegség. 47. Nyál, nyálelválasztás. 48. A gyomornedv elválasztás szabályozása. 49. Az emésztőtractus motorikája: serkentő és gátló tényezők. 50. A pancreasnedv emésztésben játszott szerepe. A pancreasnedv elválasztás szabályozása. 51. Az epeszekréció szabályozása. Az epehólyag működése.

61


52. A vékonybél és a vastagbél működése. 53. A szénhidrátok emésztésének folyamata. 54. A zsírok emésztésének folyamata. 55. A fehérjék emésztésének folyamata. 56. A vese glomerulus működése. A glomerulus-filtratum mennyiségének meghatározása. A clearance fogalma. 57. A vesén átáramló vérmennyiség meghatározása. Extrakciós kofficiens. 58. A vese vérkeringése. A vese haemodinamika szabályozása. A renin képződése és szerepe. 59. A vesetubulusok reabszorpciós és szekréciós működése. Vizsgálatuk módszerei. 60. A vese koncentráló és hígító működése. 61. Az izovolémia fogalma; az izovolémia fenntartásában szerepet játszó tényezők. 62. Az izoozmózis és az izoionia fenntartásában szerepet játszó tényezők. 63. Az anyagcsere és befolyásoló tényezői. 64. A szervezet energiaforgalma. Energetikai alapfogalmak. 65. Táplálékszükséglet, fehérjeszükséglet. Vitaminok. Ásványi anyag szükséglet. 66. Az emberi testhőmérséklet és fiziológiás ingadozásai. Hyperthermia, láz, hypothermia. 67. Kémiai hőszabályozás és annak változásai alacsony és magas környezeti hőmérsékleten. 68. Fizikai hőszabályozás és annak alakulása alacsony és magas környezeti hőmérsékleten. 69. A hőtermelés és a hőleadás központi szabályozó mechanizmusai. 70. A hormonok hatásának mechanizmusai: (Receptorok, sejten belüli hírvivők: cAMP, Ca2+ és diacilglycerol, protein kinázok) 71. Hormonális szabályozás mechanizmusai. Negatív és pozitív feedback szabályozás az endokrin rendszerben. 72. A hypophysis elülső lebeny endokrinológiai szerepe, regulációja és hibás működésének következményei. 73. A növekedési hormon szekréció zavarának tünetei fejlődő és felnőtt szervezetben. Somatomedinek. 74. A pajzsmirigy eltávolításának tünetei fejlődő és felnőtt szervezetben. Golyvakeltők. 75. A pajzsmirigy hormonok szintézise és a hormon szekréció szabályozásában szerepet játszó tényezők. A szervezet jódforgalma. 76. A női nemi ciklus alatt lejátszódó endocrinológiai változások. 77. A terhesség alatt lejátszódó endocrinológiai események. A placenta és a foetoplacentaris egység. 78. A laktáció kialakulásáért, fenntartásáért felelős endocrinológiai tényezők. 79. Az erectio és ejaculatio mechanizmusai. A coitus. 80. A here, mellékhere, ondóhólyag és a prostata működése. 81. A szexuális magatartás szabályozása. Az anyai magatartás. 82. Pubertás és climax. 83. Vasopressin és oxytocin. ANH (szívhormon) endocrinológiai szerepe. 84. Prostaglandinok hatásai.

Gyakorlatos vizsgakérdés témák 1. Vérzési, alvadási és prothrombin idő meghatározása. 2. A serum fehérjetartalmának meghatározása. 3. A haematokrit- érték meghatározása. 4. A vér fajsúlyának mérése Hammerschlag szerint. A vér és a plazma fajsúlyának meghatározása Philips - Van Slyke szerint. 5. A vörösvértestek ozmózisos rezisztenciájának meghatározása. 6. A vörösvértestek süllyedési sebességének meghatározása 7. A hemoglobin meghatározása. A hemoglobin gázvegyületeinek spectroscopos vizsgálata. 8. A vörösvértestszám meghatározása.

62


9. A fehérvérsejtszám meghatározása 10. A vörösvértest átmérő és térfogat meghatározása. A vörösvértestek átlagos hemoglobin tartalma (MCH) és koncentrációja (MCHC). 11. Qualitatív vérkép készítése és vizsgálata. 12. A retikulocytaszám meghatározása. A thrombocytaszám meghatározása. 13. Az A,B,0 és AB vércsoport meghatározása. 14. Az Rh vércsoport meghatározása. 15. Extraingerek és termikus ingerek hatása békaszíven. 16. A szív ingerképző és ingervezető rendszerének vizsgálata. 17. A minden vagy semmi törvénye demonstrálása. Summatio. 18. Elektrocardiographia (EKG). 19. A szívhangok vizsgálata (PKG). 20. Vagus és sympathicus ingerlés hatása a szívműködésre. Goltz-reflex. 21. Izolált túlélő békaszív készítése Straub kanüllel. Ionhatás vizsgálata izolált szíven. 22. Acetylcholin és adrenalin hatásának vizsgálata. 23. A humorális ingerületátvitel demonstrálása. (Loewi-féle kísérlet). 24. Keringés vizsgálata béka perifériás ereiben (Laewen-Trendelenburg kísérlet). 25. A pulzus vizsgálata. Fizikai erőnléti index. 26. Vérnyomás mérése emberen. 27. Vérnyomás direkt mérése állatkísérletben 28. Kopogtatás és hallgatózás a mellkas felett. 29. Spirometria. Tüdővolumenek és kapacitások. Időzített vitálkapacitás. 30. A légzési nyomás meghatározása. Donders-féle modellkísérlet. 31. Müller és Valsalva kísérlet. 32. A nyál vizsgálata. 33. A gyomornedv vizsgálata. 34. Tejsav kimutatása (Uffelmann-reakció). A pepsin fehérjeemésztő hatásának vizsgálata. 35. Az exocrin pancreas vizsgálata. Serum és vizelet amylase meghatározása. 36. Az epe vizsgálata. Epefestékek kimutatása. 37. A széklet vizsgálata. 38. A tájékoztató vizeletvizsgálat fogalma és jelentősége. 39. Hogyan és miért határozza meg a vizelet sűrűségét (fajsúlyát)? 40. Fehérje, cukor és ketontestek kimutatása vizeletből. 41. Hemoglobin, bilirubin és urobilinogen kimutatása vizeletben. 42. A vizeletüledék vizsgálata. 43. Az alapanyagcsere meghatározása emberben. Oxigénfogyasztás mérése patkányon. Közreműködők

63


OGO-GN1

FARMAKOBOTANIKA 1.

Tantárgyfelelős:

DR. FARKAS ÁGNES, egyetemi docens Farmakognóziai Intézet

2 kredit ▪ vizsga ▪ Gyógysz. biol. és orv. elm. ismeretek modul ▪ ősszel ▪ ajánlott félév: 3. Foglalkozás/félév: 14 óra előadás + 14 óra gyakorlat + 0 óra szeminárium = összesen 28 óra Létszámkorlát: min. 5 fő – max. 50 fő Előfeltételek: OGR-LAT teljesített

Tematika A farmakobotanika a teljes növénytan gyógyszerészeti vonatkozásait összegezi. Témája kiterjed a növényi sejttanra, szövettanra, a morfológiai alapfogalmak ismertetésére, a növények rendszerezésére. A szisztematikán belül ismerteti a gyógynövények földrajzi származását, termeszthetőségét, a természetvédelem szempontjait. Különösen hangsúlyosak a kemotaxonómiai ismeretek, hiszen a hatás igen gyakran összefügg a gyógynövény rendszertani helyével, ill. az ehhez tartozó kémiai jellemzőkkel. A gyakorlat során a fő hangsúly a gyógynövények felismerésén van, és alapfeltétel a növényhatározó könyvek biztonságos használata. A szövettani alapismeretek teszik lehetővé a helyes anatómiai fogalmak használatát, végülis a fajok (taxonok) pontos azonosítását. A félév elfogadásának feltételei A félév során két alkalommal (7. és 13. oktatási héten) az előző előadások anyagának elsajátításáról zárthelyi dolgozat formájában kell számot adni. A gyakorlatokon szerzett tudásról a félév során 2 alkalommal dolgozat írásával (gyógynövények felismerése és jellemzése) kötelező beszámolni Távolmaradás pótlásának lehetőségei A gyakorlatokon kötelező a részvétel, mulasztás esetén legfeljebb két gyakorlat pótolható - a gyakorlatvezetővel előzetesen egyeztetve. A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok Papp Nóra: Farmakobotanika I. A gyógynövények sejt-, szövet- és alaktana. PTE ÁOK Farmakognóziai Tanszék, Pécs, 2012. Dános Béla: Farmakobotanika. Kemotaxonómia. Argumentum, Budapest, 1997. Dános Béla: Farmakobotanika. Gyógynövényismeret. Semmelweis Kiadó, Budapest, 2006. Dános Béla: Farmakobotanikai gyakorlatok. Feladatgyűjtemény. Semmelweis Kiadó, Budapest, 2007. Haraszty Árpád (szerk.): Növényszervezettan és növényélettan. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1998 (mindenkori legújabb kiadás). Mihalik Erzsébet és mtsai: Növényanatómiai praktikum. JATEPress, Szeged, 1999. Simon Tibor: A magyarországi edényes flóra határozója. Harasztok, virágos növények. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 2000. Király Gergely (szerk.): Új Magyar Füvészkönyv. Határozókulcsok. Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság, 2009. Király G., Virók V., Molnár V. A. (szerk.): Új magyar füvészkönyv. Ábrák. Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság, 2011. Előadások 1 A növényi sejt felépítése. Színtestek, zárványok. Dr. Papp Nóra 2 A sejtfal szerkezete. Dr. Papp Nóra 3 Növényi szövetek I. Merisztémák. Dr. Papp Nóra 4 Növényi szövetek II. Epidermisz, gázcserenyílások, trichómák, másodlagos bőrszövet. Dr. Papp Nóra 5 Növényi szövetek III. Szállítószövetek, nyalábtípusok. Dr. Papp Nóra 6 Növényi szövetek IV. Alapszövetek: valódi, szilárdító, kiválasztó és váladéktartó alapszövetek. Dr. Papp Nóra 7 1. zárthelyi dolgozat Dr. Papp Nóra 8 Gyökérmorfológia. Módosult gyökerek. A gyökér szövettana. Dr. Papp Nóra 9 Hajtásmorfológia. A hajtás szöveti szerkezete. Hajtástípusok. Dr. Papp Nóra

64


10 11 12 13 14

Levélmorfológia. Levélállás. Levélerezet. A levél szövettana. Dr. Papp Nóra Virágmorfológia. Virágzattípusok. Dr. Papp Nóra Megtermékenyítés, embriogenezis, magkezdemény és mag. Terméstípusok. Dr. Papp Nóra 2. zárthelyi dolgozat Dr. Papp Nóra Rendszertani kategóriák, kemotaxonómiai összefüggések, a nevezéktan szabályai Dr. Papp Nóra

Gyakorlatok 1 Mikroszkópos technikák, preparátum-készítés (levélderítés, nyúzatkészítés, mikroszkopizálás). Plasztiszok a növényi sejtben. Plasztiszok zárványai. Kristályok a növényi sejtben. 2 A sejtfal kémiai anyagainak (cellulóz, lignin) vizsgálata. A sejtfal és a citoplazma nyálkaanyagainak vizsgálata. Sejtnedvvakuólumok anyagainak (inulin, alkaloid, cserzőanyagok, antocianinok) vizsgálata. 3 A gyökér- és hajtástenyészőkúp vizsgálata. 4 Lomblevél epidermiszek (nyúzatok, keresztmetszetek) és derített készítmények vizsgálata. 5 Szár keresztmetszetek mikroszkópos vizsgálata: szállítószövetrendszer és szilárdító szövetek tanulmányozása. 6 Alapszövetrendszer tanulmányozása. Kiválasztórendszerek (skizogén, lizigén váladéktartók, tejnedvtartók, mirigyszőrök, mirigypikkelyek, nektáriumok) vizsgálata. 7 Virágtakaró, porzó- és termőtáj, termés és mag szöveti szerkezetének tanulmányozása. 8 A gyökér és módosulásainak morfológiai elemzése. 9 A hajtásrendszer típusai, hajtásmódosulások. 10 Levéltípusok, levélállás, a levél részei és tagoltsága. A levéllemez alakja, levélerezet, levélmódosulások. 11 A virág alaktani elemzése: a virágtakaró, a porzótáj és a termőtáj. Virágképlet, virágdiagram. 12 Virágzati típusok morfológiai tanulmányozása. 13 Termések morfológiai vizsgálata: Száraz felnyíló és zárvamaradó termések. 14 Termések morfológiai vizsgálata: Húsos termések, terméságazatok és áltermések. Szemináriumok Vizsgakérdések A zárthelyi dolgozatok eredménye és a gyakorlaton nyújtott teljesítmény képezi a kollokviumi jegy alapját. Közreműködők Dr. Papp Nóra (PANAAA.T.JPTE)

65


OGA-GA2

GYÓGYSZERÉSZI BIOKÉMIA 2.

Tantárgyfelelős:

DR. SIPOS KATALIN, egyetemi docens Igazságügyi Orvostani Intézet

4 kredit ▪ szigorlat ▪ Alapozó modul ▪ tavasszal ▪ ajánlott félév: 4. Foglalkozás/félév: 42 óra előadás + 14 óra gyakorlat + 0 óra szeminárium = összesen 56 óra Létszámkorlát: min. 5 fő – nincs Előfeltételek: OGA-GA1 teljesített

Tematika A két féléves tantárgy a sejtekben zajló anyagcsere-folyamatokkal foglalkozik. Leírja ezen folyamatok lépéseit, szabályozási mechanizmusait. A második szemeszterben az aminosav és nukleotid metabolizmus megismerése mellett a hallgatók szintetizálhatják biokémiai ismereteiket az egyes főbb anyagcsere utak vonatkozásában, valamint a szervek biokémiája tekintetében. Külön fejezetet szentelünk a biotranszformációnak, amelynek része a gyógyszerek metabolizmusa is. A szemeszter második felében a pathobiokémia alapjaival ismerkedhetnek a hallgatók. A félév elfogadásának feltételei Szigorlat Távolmaradás pótlásának lehetőségei Megegyezés alapján A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok Ajánlott: Ádám Veronika: Orvosi biokémia Előadások 1 Aminosavak felszívódása, szintézise. Dr. Sipos Katalin 2 Aminosavak felbontása. Ammónia jelentősége. Dr. Sipos Katalin 3 Urea ciklus. Dr. Farkas Viktória 4 Aminosav anyagcsere klinikai vonatkozásai. Dr. Sipos Katalin 5 Purin bioszintézis. Dr. Farkas Viktória 6 Pirimidin bioszintézis. Dr. Farkas Viktória 7 Nukleotidok lebontása. Köszvény. Dr. Sipos Katalin 8 Antimikrobiális szerek hatásmechanizmusa. Dr. Sipos Katalin 9 Vasanyagcsere biokémiai vonatkozásai. Dr. Pandur Edina 10 Vízoldékony vitaminok biokémiája. Dr. Sipos Katalin 11 Zsíroldékony vitaminok biokémiája. Dr. Pandur Edina 12 Neurotranszmitterek. Dr. Pandur Edina 13 Az egyes anyagcsere-utak összefoglalása. Dr. Sipos Katalin 14 Az egyes szervek működésének biokémiai jellemzői. Dr. Sipos Katalin 15 Éhezés, elhízás, diabetes biokémiája. Dr. Sipos Katalin 16 Etanol biokémiai hatásai. Dr. Pandur Edina 17 Biotranszformáció és jelentősége. Dr. Sipos Katalin

66


18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32 33 34 35 36 37 38 39 40 41 42

Mikroszomális mono-oxigenáz rendszer. Cytochrom P450. Dr. Pandur Edina Farmakogenetika, farmakogenomika. Dr. Sipos Katalin Gyógyszerek által indukált genetikai betegségek. Dr. Pandur Edina Fehérjék patobiokémiája. Dr. Pandur Edina Gyulladás és patoimmunológia. Dr. Pandur Edina Allergia, infekciók. Dr. Sipos Katalin pH homeosztázis (tejsav, ketontestek). Dr. Farkas Viktória Véralvadási zavarok. Dr. Sipos Katalin Sejtalkotók patobiokémiája. Dr. Farkas Viktória Szénhidrát anyagcsere biokémiai zavarai. Dr. Farkas Viktória Lipid anyagcsere biokémiai zavarai. Dr. Sipos Katalin Fehérje és nukleotidok anyagcsere biokémiai zavarai. Dr. Farkas Viktória Hipertóniához vezető mechanizmusok. Dr. Pandur Edina Obezitás. Dr. Pandur Edina Diabetes mellitus patobiokémiai háttere. Dr. Sipos Katalin Alkoholmetabolizmus biokémiája. Dr. Sipos Katalin Veseelégtelenség patobiokémiája. Dr. Sipos Katalin Gasztroenterológiai betegségek biokémiai háttere. Dr. Farkas Viktória Endokrin megbetegedések patobiokémiája. Dr. Sipos Katalin Öregedés biokémiája. Dr. Farkas Viktória Allergiás betegségek. Dr. Pandur Edina Idegrendszeri, pszichiátriai betegségek. Dr. Sipos Katalin Patobiokémiai összefoglaló. Dr. Sipos Katalin Felkészülés vizsgára. Dr. Sipos Katalin Felkészülés vizsgára. Dr. Sipos Katalin

Gyakorlatok 1 Biokémiai vizsgáló módszerek. 2 Biokémiai vizsgáló módszerek. 3 Fotoszintézis. 4 Fotoszintézis. 5 Enzimaktivitás mérés.

67


6 7 8 9 10 11 12 13 14

Enzimaktivitás mérés. Enzimatikus analízis. Enzimatikus analízis. Klinikai laboratóriumi vizsgálatok. Klinikai laboratóriumi vizsgálatok. Genetika és biokémia. Genetika és biokémia. Biokémiai módszerek a gyógyszerkutatásban. Biokémiai módszerek a gyógyszerkutatásban.

Szemináriumok Vizsgakérdések Külön kiadott vizsgakérdések nem lesznek. A vizsga anyaga az előadásokon és szemináriumokon elhangzottak lesznek. Közreműködők Dr. Farkas Viktória (FAVSAAP.PTE), Dr. Pandur Edina (PAEFAA.T.JPTE), Dr. Sipos Katalin (SIKMAAO.PTE)

68


OGA-MAN

MŰSZERES ANALITIKA

Tantárgyfelelős:

DR. KILÁR FERENC, egyetemi tanár Bioanalitikai Intézet

5 kredit ▪ vizsga ▪ Alapozó modul ▪ tavasszal ▪ ajánlott félév: 4. Foglalkozás/félév: 28 óra előadás + 42 óra gyakorlat + 0 óra szeminárium = összesen 70 óra Létszámkorlát: min. 1 fő – nincs Előfeltételek: OGA-AN2 teljesített

Tematika A műszeres elemzés elméletének és gyakorlatának részletes tárgyalása. A hallgatók, megismerkednek a legfontosabb műszeres analitikai vizsgáló-módszerekkel, a gyakorlatban tanulják meg a műszerek kezelésének alapvető kérdéseit. A félév elfogadásának feltételei Két zárthelyi dolgozat a félév folyamán az elméleti órák anyagából. Szóbeli vizsga. Sikeres zárthelyi dolgozatok a gyakorlatokon. Maximum 2 hiányzás a gyakorlatokon. Távolmaradás pótlásának lehetőségei A gyakorlatokról való távolmaradás esetén egy alkalommal pótlás. A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok Kékedy László és Kékedy Nagy László: Műszeres analitikai kémia. Burger Kálmán: Az analitikai kémia alapjai. Kémiai és műszeres elemzés D.A.Skoog, F.J.Holler, S.R.Crouch: Principles of Instrumental Analysis, 6th Edition, Thomson, 2007 Előadások 1 Műszeres jelképzés Dr. Kilár Ferenc 2 Mérési hiba, adatgyűjtés Dr. Kilár Ferenc 3 Kemometriai alapfogalmak Dr. Kilár Ferenc 4 Elektroanalitikai módszerek (potenciometria, konduktometria, voltammetria) Dr. Kilár Ferenc 5 Spektrofotometria Dr. Kilár Ferenc 6 Spektrofotometria Dr. Kilár Ferenc 7 Molekulaspektroszkópia (IR, fluoreszcencia Dr. Kilár Ferenc 8 Molekulaspektroszkópia (IR, fluoreszcencia Dr. Kilár Ferenc 9 Folyadék-kromatográfia Dr. Kilár Ferenc 10 Folyadék-kromatográfia Dr. Kilár Ferenc 11 Gázkromatográfia Dr. Kilár Ferenc 12 Gázkromatográfia Dr. Kilár Ferenc 13 Elektrokinetikus módszerek, kapilláris elektroforézis Dr. Kilár Ferenc 14 Elektrokinetikus módszerek, kapilláris elektroforézis Páger Csilla 15 Atomspektroszkópia. Dr. Kilár Ferenc 16 Atomspektroszkópia. Dr. Kilár Ferenc

69


17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28

Mágneses módszerek - elektronspinrezonancia-spektroszkópia (ESR). Dr. Kilár Ferenc Mágneses módszerek - elektronspinrezonancia-spektroszkópia (ESR). Dr. Kilár Ferenc Mágneses magrezonancia-spektroszkópia (NMR). Dr. Kilár Ferenc Mágneses magrezonancia-spektroszkópia (NMR). Dr. Kilár Ferenc Tömegspektrometria. Dr. Dörnyei Ágnes Tömegspektrometria. Dr. Kilár Ferenc Ultracentrifugálás. Dr. Kilár Ferenc Ultracentrifugálás. Dr. Kilár Ferenc Mössbauer spektroszkópia Dr. Kilár Ferenc Optikai forgatóképesség és cirkuláris dikroizmus. Dr. Kilár Ferenc Termoanalitika. Dr. Kilár Ferenc Termoanalitika. Dr. Kilár Ferenc

Gyakorlatok 1 Potenciometria 4 Potenciometria 7 Konduktometria 10 Spektrofotometria 13 Spektrofotometria 16 Atomabszorpció 19 Gázkromatográfia (GC) 22 Kapilláris elektroforézis (CE). 25 Kapilláris elektroforézis (CE). 28 Nagyhatékonyságú folyadékkromatográfia (HPLC). 31 EPR spektrometria 34 NMR spektroszkópia 37 Tömegspektrometria 40 Pótlás, jegymegajánlás Szemináriumok Vizsgakérdések 1. A jelképzés fizikai-kémiai alapjai. Az analitikai mérőkészülékek részei. Az analitikai mérési folyamat. 2.

Kalibrációs módszerek. A mérések jósága. Hiba megadása. A mérési zaj. Jel/zaj viszony.

3.

Potenciometriás mérések. Potenciometriás elektródok. A potenciometria gyakorlata.

4.

Vezetőképesség-mérésen alapuló módszerek. A konduktometria gyakorlata és felhasználásának ismert területei.

5.

Spektrokémiai eljárások. A főbb módszerek elvi alapjai. Az (elektrongerjesztésű) spektrofotometria elvi alapjai. Spektrális tartományok.

6.

A molekulaspektroszkópiai módszerek elvi alapjai. Az infravörös spektroszkópia gyakorlata. Az infravörös spektrumok felhasználása.

7.

Koncentrációmérés spektrofotometriás mérésekkel. A Lambert-Beer törvény. A koncentráció-meghatározás hibái, határai, mérési pontossága.

8.

A spektrofotometria gyakorlata. Az egysugaras és kétsugaras spektrofotométer működési elvének részletes tárgyalása. Monokromátorok. Küvetták, Fotomultiplikátor cső.

70


9.

Fluoreszcencián alapuló analitikai módszerek. A fluoreszcencia gyakorlata. Fluorométer és spektrofluorométer. Flureszcenciás gerjesztési és emissziós spektrum. A fluoreszcencia, mint detektálási technika.

10. Mágneses módszerek a minőségi, mennyiségi és szerkezetanalízisben. A módszerek áttekintése. A mágneses magrezonanciaspektroszkópia gyakorlati alkalmazásának főbb elvi kérdései. Az etanol spektrumának részletes tárgyalása. Kémiai eltolódás. Spin-spin csatolás. Csatolási állandó. 11. Az elektronspinrezonancia-spektroszkópia gyakorlati alkalmazásának főbb elvi kérdései. A nitroxil szabad gyökök spektruma. 12. Tömegspektrometria. A módszer elvi alapjai. Tömegspektrométer fajták. Ionforrások, MS-analizátorok, detektorok. 13. A tömegspektrometriás elemzés gyakorlati megvalósítása. A tömegspektrometria, mint detektáló módszer (GC-MS, LC-MS, CE-MS). A n-bután tömegspektrumának áttekintése. 14. A Mössbauer spektroszkópia elve. A Mössbauer spektrométer felépítése. A Mössbauer spektrum finomszerkezete. 15. A kromatográfiás elválasztás elvi alapjai. A kromatográfiás elválasztások fajtáinak áttekintése. A kromatogramok kiértékelésének gyakorlati kérdései. Minőségi és mennyiségi kiértékelés. 16. A folyadékkromatográfia gyakorlata. Injektálás. Detektálási módszerek. A HPLC gyakorlata. 17. A gázkromatográfia elméleti és gyakorlati kérdései. 18. Az elektroforetikus elválasztás elvi alapjai. Az elektroendozmózis. Előnyei és hátrányai. Zónaelektroforézis. 19. Gélelektroforézis. Izoelektromos fókuszálás. Izotachoforézis. 20. Micelláris elektrokinetikus kromatográfia. Kapilláris elektrokromatográfia. Királis vegyületek elválasztása. 21. Analitikai ultracentrifugálás. Szedimentációs sebességi mérés. Szedimentációs egyensúlyi mérés. Diffúziós állandó meghatározása. 22. Termoanalitikai módszerek. Termogravimetria. Differenciális termikus analízis. Differenciális pásztázó kalorimetria. 23. Atomspektroszkópia. Mérési módszerek. Abszorpciós, emissziós technikák. ICP-MS. Közreműködők Borbásné dr. Farkas Kornélia (FAKAAA.T.JPTE), Dr. Bufa Anita (BUAEAA.T.JPTE), Dr. Dergez Tímea (DETCAAT.T.JPTE), Dr. Dörnyei Ágnes (DOASAAP.PTE), Dr. Kilár Ferenc (KIFGAAO.PTE), Dr. Poór Viktória (POVAAA.T.JPTE), Páger Csilla (PACMAAO.PTE)

71


OGA-SK2

SZERVES KÉMIA 2.

Tantárgyfelelős:

DR. HIDEG KÁLMÁN, emeritus professzor Szerves és Gyógyszerkémiai Intézet

6 kredit ▪ szigorlat ▪ Alapozó modul ▪ tavasszal ▪ ajánlott félév: 4. Foglalkozás/félév: 42 óra előadás + 42 óra gyakorlat + 0 óra szeminárium = összesen 84 óra Létszámkorlát: min. 2 fő – max. 60 fő Előfeltételek: OGA-SV1 teljesített

Tematika Az előadás és a gyakorlatok célja, hogy az élettudományi tárgyakhoz megfelelő molekuláris alapot nyújtson, rámutasson a kémiai szerkezet-biológiai hatás összefüggéseire. Az előadások a telített, telítetlen, aromás szénhidrogénektől kiindulva a halogént, oxigént, nitrogént, kénatomot (organogén elemeket) is tartalmazó származékok legfontosabb fizikai, kémiai sajátságait és az egyes vegyületcsoportok biológiai jelentőségét mutatják be. A félév elfogadásának feltételei A gyakorlatról maximum 2 alkalommal való hiányzást fogadunk el. A gyakorlat elfogadásának feltételei: a preparátumok elkészítése, dolgozatok legalább elégséges jegyre való megírása és a jegyzőkönyv bemutatása. Távolmaradás pótlásának lehetőségei Félév közbeni dolgozatok pótlására ill. javítására egy megbeszélt időpont. A gyakorlatok pótlása egy megbeszélt időpontban történik. A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok Antus Sándor, Mátyus Péter: Szerves kémia I-III., Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 2005. Gergely Pál, Penke Botond, Tóth Gyula: Szerves és bioorganikus kémia, Semmelweis Kiadó, Budapest, 2000. Novák Lajos, Nyitrai József, Hazai László: Biomolekulák kémiája, MKE, Budapest, 2001. Bruckner Győző: Szerves kémia I-1, I-2; II-1, II-2; III-1, III-2; Tankönyvkiadó, Budapest, 1964-1981. Szántay Csaba: Elméleti szerves kémia, Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1984. T. W. Graham Solomons: Organic Chemistry, 7th edition, Wiley and Sons, New York, 2000. William H. Brown: Organic Chemistry, Saunders College Publishing, Fort Worth, 1995. Ajánlott irodalom - gyakorlat Kálai Tamás: Szerves kémiai praktikum I., Pécs, PTE ÁOK, 2001. Kálai Tamás: Szerves kémiai praktikum II., Pécs, PTE ÁOK, 2004. Előadások 1 Oxovegyületek, a C=O kötés elektronszerkezeti értelmezése, enol-oxo tautoméria, fontosabb reakcióik, származékaik, biológiai jelentőségük. Dr. Hideg Kálmán 2 Dr. Hideg Kálmán 3 Dr. Hideg Kálmán 4 Karbonsavak: fizikai és kémiai tulajdonságok jellemzése az elektronszerkezet alapján. Biológiai jelentőségük, fontosabb képviselőik. Dr. Hideg Kálmán 5 Dr. Hideg Kálmán 6 Dr. Hideg Kálmán 7 alfa-Helyzetben helyettesített karbonsavak, di- és polikarbonsavak. Dr. Hideg Kálmán 8 Dr. Hideg Kálmán 9 Dr. Hideg Kálmán

72


10

Karbonsav származékok, reakciókészségük, előállítási reakcióik. Biológiai jelentőségük: zsírok, foszfolipidek. Dr. Hideg Kálmán


Dr. Hideg Kálmán Szénsav származékok, előállítási módszerek, reakcióik. Biológiai jelentőségük. Dr. Hideg Kálmán


Dr. Hideg Kálmán Szervetlen savakkal képzett észterek gyakorlati jelentőségük. Dr. Hideg Kálmán


Dr. Hideg Kálmán alfa-Aminosavak, peptidek, fehérjék. Dr. Hideg Kálmán


Dr. Hideg Kálmán Egyszerű szénhidrátok, aldózok, ketózok, di- és oligoszacharidok. Dr. Hideg Kálmán


Dr. Hideg Kálmán Összetett szénhidrátok, tartalék tápanyag és váz szénhidrátok Dr. Hideg Kálmán


Dr. Hideg Kálmán Heterociklusok: egy és két heteroatomos, 5-tagú heterociklusos vegyületek. 5-Tagú heteroaromás vegyületek elektronszerkezete, kémiai tulajdonságai, biológiailag fontos származékok. Dr. Hideg Kálmán


Dr. Hideg Kálmán Heterociklusok: egy és két heteroatomos, 6-tagú heterociklusos vegyületek. 6-Tagú heteroaromás vegyületek elektronszerkezete, kémiai tulajdonságai, biológiailag fontos származékok. Dr. Hideg Kálmán


Dr. Hideg Kálmán Nukleotidok, nukleozidok, nukleinsavak. Dr. Hideg Kálmán

35 Dr. Hideg Kálmán 36 Dr. Hideg Kálmán

73


37

Vitaminok. Dr. Hideg Kálmán


Dr. Hideg Kálmán Szerkezetazonosítási módszerek a szerves kémiában. Dr. Hideg Kálmán

41 Dr. Hideg Kálmán 42 Dr. Hideg Kálmán Gyakorlatok 1 Munkavédelmi, tűzvédelmi ismeretek, felszerelések átvétele, benzaldehid tisztítása, benzoin előállítása. 4 2,6-Dibenzilidén-ciklohexanon szintézise, oxovegyületek kémcsőkísérletei (6.7.1.-6.7.7.) 7 Benzil előállítása, 4. ismeretlen azonosítása. 10 Szénhidrátok kémcsőkísérletei (6.8.1.-6.8.12.), oxálsav előállítása, citromsav, pektin izolálása. 13 Glükóz acetilezése, 5. ismeretlen azonosítása. 16 III. Zárthelyi dolgozat (oxovegyületek, szénhidrátok), karbonsavak kémcsőkísérletei (6.9.1.-6.9.5.), aszpirin előállítása. 19 Lidocain szintézise (I. lépés), karbonsavszármazékok kémcsőkísérletei (6.9.6.-6.9.11.). 22 Lidocain szintézise (II. lépés) 25 Heterociklusok előállítása I., heterociklusok kémcsőkísérletei (6.10.1.-6.10.3), benzimidazol, 4,5-difenil-imidazol előállítása. 28 Heterociklusok előállítása II., Dilantin, 4-metil-7-hidroxi-kumarin előállítása. 31 IV. Zárthelyi dolgozat (karbonsavak, karbonsav származékok, heterociklusok), koffein izolálása 34 Mirisztinsav, kvercetin izolálása. 37 Aminosavak és fehérjék kémcsőkísérletei (6.12.1.-6.12.5.) 40 Laborzárás, pótlások, értékelés. Szemináriumok Vizsgakérdések 1. Telített szénhidrogének, kötésrendszer jellemzése, sp3-hibridizáció, nevezéktan, fizikai és kémiai tulajdonságok. 2. Alkil-, aril-halogénvegyületek, a Hlg-C kötés jellemzése, előállítási módszerek, kémiai reakciók, fontosabb halogénezett szénhidrogének. 3. Telítetlen szénhidrogének, a kötésrendszer jellemzése, sp2- és sp-hibridizáció jellemzői, nevezéktanuk, előállításuk, reakciókészségük. 4. Fontosabb telítetlen szénhidrogének ipari és biológiai jelentősége (polimerizáció, izoprénvázas vegyületek, szteroidok, karotinoidok). 5. Aromás szénhidrogének: aromás jelleg, Hückel-szabály. Aromás elektrofil szubsztitúciós reakciók. 6. Egy és két heteroatomos, 5-tagú heterociklusos vegyületek, heteroaromás vegyületek elektronszerkezete, kémiai tulajdonságai, biológiailag jelentős képviselőik. 7. Egy és két heteroatomos, 6-tagú heterociklusos vegyületek, heteroaromás vegyületek elektronszerkezete, kémiai tulajdonságai, biológiailag fontos származékok. 8. Alkoholok, fenolok, éterek és származékaik. Kötésrendszerük, fizikai és kémiai tulajdonságaik. Reakciók, előállítási módszerek. Élettani jelentőségük, fontosabb származékok. 9. Oxovegyületek, a C=O kötés elektronszerkezeti értelmezése, enol-oxo tautoméria, fontosabb reakciók, származékok, biológiai jelentőségük. 10. Karbonsavak, fizikai és kémiai tulajdonságok jellemzése az elektronszerkezet alapján. Biológiai jelentőségük, fontosabb képviselőik. 11. Alfa-Helyzetben helyettesített karbonsavak, di- és polikarbonsavak. 12. Karbonsav származékok, előállítási reakcióik. Biológiai jelentőségük (zsírok, foszfolipidek). 13. Szénsav származékok, előállítási módszerek, reakcióik. Biológiai jelentőségük. 14. Alfa-Aminosavak, peptidek, peptidszintézis, fehérjék. Biológiai jelentőségük.

74


15. Szervetlen savakkal képzett észterek. Gyakorlati jelentőségük. 16. Fémorganikus vegyületek. Elektronszerkezet, reakciókészség, reakciók (Mg-, Na-, Li-, Zn-, Si-, Cu-, Cd-vegyületek). 17. Szerves kénvegyületek. Elektronszerkezetük, reakciókészségük. Jelentőségük biológiai folyamatokban (biológiai metilezés, Ac-KoenzimA), gyógyszerekben (szulfonamidok, antibiotikumok). 18. Alifás, aromás nitrovegyületek. Azo- és diazovegyületek. Elektronszerkezet, előállításuk, tulajdonságaik, jelentőségük. 19. Aminok. Elektronszerkezet, reakciókészség, előállítás, bázicitás. 20. Biológiailag fontos aminok, alkaloidok, gyógyszerek, hormonok. 21. Egyszerű szénhidrátok, cukrok, glikozidok. Monoszacharidok reakciói. 22. Összetett szénhidrátok, tartalék tápanyag és váz szénhidrátok. 23. Heterociklusok a nukleinbázisokban. Nukleinsavak. 24. Sztereokémiai fogalmak. Az optikai aktivitás fogalma, mérése, biológiai jelentősége. Közreműködők Dr. Kálai Tamás (KATFABP.PTE), Dr. Pápayné Sár Cecília (PASFADP.PTE)

75


OGG-GI1

GYÓGYSZERÜGYI ISMERETEK 1.

Tantárgyfelelős:

DR. BOTZ LAJOS, egyetemi tanár Gyógyszerészeti Intézet/Egyetemi Gyógyszertár

2 kredit ▪ félévközi jegy ▪ Gyógysz. szaktud. elm. ism. és gyak. készségek modul ▪ tavasszal ▪ ajánlott félév: 4. Foglalkozás/félév: 28 óra előadás + 0 óra gyakorlat + 0 óra szeminárium = összesen 28 óra Létszámkorlát: min. 5 fő – max. 50 fő Előfeltételek: OGO-GB2 teljesített

Tematika A gyógyszerészet felépítésének áttekintése, a gyógyszerekre vonatkozó alapvető ismeretek megismertetése: gyógyszerek fogalma és csoportosítása, a gyógyszerré válás folyamatának áttekintése, a gyógyszerkönyvek kialakulása és szerepe, kis, közép- és nagyüzemi gyógyszerkészítés helye és célja. A gyógyszerellátás és a közforgalmú és intézeti gyógyszertárak helyének és szerepének a megismertetése. Az előadások és a megadott témakörök kellő mélységű ismerete képezi a tanulmányi követelmények alapját. Az előadásokon elhangzó, de a jegyzetben nem szereplő témák is a dolgozat anyagát jelentik. A leadott anyag ábráinak másolatait a hallgatóság megkapja. Általános alapozó elméleti tárgyak ismerete előnyös. A tantárgy feladata a képzés céljainak megvalósításában: A tantárgy alapvető feladata a hallgatók gyógyszerészeti szakismeretek iránti érdeklődésének felkeltése, illetve ilyen irányú ismereteik megalapozása. A cél, hogy a megszerzett alapvető gyógyszerészeti ismereteik segítségével egy bevezető; szakmai szemléletre tegyenek szert, mely a nyári szakmai gyakorlatokat is megalapozza. A félév elfogadásának feltételei Félévközi számonkérés: szóbeli, írásbeli. Félévközi jegy: írásbeli. A félév elfogadásának kritériumai: részvétel az órák legalább 75%-án. Sikeres vizsga. Távolmaradás pótlásának lehetőségei Pótlásra egyéni megbeszélés, egyeztetés alapján van lehetőség. A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok Regdon Géza: Gyógyszerészet története és gyógyszerészeti alapismeretek, Egyetemi jegyzet, Szeged, 1992. Ajánlott irodalom: Benke József: Az orvostudomány története, Egyetemi jegyzet, Pécs, 1994. Az előadásokon elhangzott anyagok. Előadások 1 A gyógyítás és gyógyszerészet története: a gyógyítás kezdete. Dr. Botz Lajos 2 Az Ókor orvostudománya és gyógyszerészete. Dr. Botz Lajos 3 Az indiai és kínai orvoslás kialakulása, hatásai napjainkig. Dr. Botz Lajos 4 A görög orvostudomány I.: humorálpatológia. Dr. Botz Lajos 5 A görög orvostudomány II.: típustanok, alkalmazott gyógyszereik. Dr. Botz Lajos 6 Róma orvostudománya és gyógyszerészete. Dr. Botz Lajos 7 Galenus működése és tanai. Dr. Botz Lajos 8 Arab (iszlám) orvostudomány és gyógyszerészet. Dr. Botz Lajos 9 Skolasztikus orvostudomány és gyógyszerészet. Dr. Botz Lajos 10 A reneszánsz kor orvostudománya és gyógyszerészete. Dr. Botz Lajos 11 A placebo hatás helytálló értelmezése és fontossága. Dr. Botz Lajos 12 A gyógyításra használt szereink csoportosítása. Dr. Botz Lajos

76


13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28

Gyógyszerkészítmények vizsgálata és engedélyeztetése. Dr. Botz Lajos Gyógyszertárak kialakulása. Dr. Botz Lajos Az első gyógyszerészeti kiadványok. Dr. Botz Lajos Az orvos- és gyógyszerészképzés kialakulása. Dr. Botz Lajos Iatrokémia és vakcináció. Dr. Botz Lajos Hatóanyagok kivonása és előállítása. XIX. század gyógyszerei. Dr. Botz Lajos Az Egyetemi Gyógyszertárban készült gyógyszerkészítmények bemutatása. Dr. Mayer Anna Gyógyszertári látogatás 1. Dr. Mayer Anna Gyógyszertári látogatás 2. Dr. Mayer Anna Szabványos vényminták gyűjteménye (Formulae Normales – FoNo). Dr. Molnár Béla A szabványos vényminták szerepe és alkalmazása. Dr. Molnár Béla A gyógyszerrendelés és az orvosi vény alapvető ismeretei. Dr. Molnár Béla Alapvető dozírozási elvek. Dr. Molnár Béla Gyógyszerek előállítása: magisztrális-, középüzemi- és ipari gyógyszerkészítés, illetve gyártás. Dr. Mayer Anna A gyógyszerkönyvek kialakulása. Szabóné Dr. Schirm Szilvia A gyógyszerkönyvek szerepe a gyógyszerészetben. Szabóné Dr. Schirm Szilvia

Gyakorlatok Szemináriumok Vizsgakérdések 1. A gyógyítás és gyógyszerészet története: a gyógyítás kezdete. 2. Az Ókor orvostudománya és gyógyszerészete. 3. Az indiai és kínai orvoslás kialakulása, hatásai napjainkig. 4. A görög orvostudomány I.: humorálpatológia. 5. A görög orvostudomány II.: típustanok, alkalmazott gyógyszereik. 6. Róma orvostudománya és gyógyszerészete. 7. Galenus működése és tanai. 8. Arab (iszlám) orvostudomány és gyógyszerészet. 9. Skolasztikus orvostudomány és gyógyszerészet. 10. A reneszánsz kor orvostudománya és gyógyszerészete. 11. A placebo hatás helytálló értelmezése és fontossága. 12. A gyógyításra használt szereink csoportosítása. 13. Gyógyszerkészítmények vizsgálata és engedélyeztetése. 14. Gyógyszertárak kialakulása. 15. Az első gyógyszerészeti kiadványok. 16. Az orvos- és gyógyszerészképzés kialakulása.

77


17. Iatrokémia és vakcináció. 18. Hatóanyagok kivonása és előállítása. XIX. század gyógyszerei. 19. Az Egyetemi Gyógyszertárban készült gyógyszerkészítmények bemutatása. 20. Szabványos vényminták gyűjteménye (Formulae Normales - FoNo). 21. A szabványos vényminták szerepe és alkalmazása. 22. A gyógyszerrendelés és az orvosi vény alapvető ismeretei. 23. Alapvető dozírozási elvek. 24. Gyógyszerek előállítása: magisztrális-, középüzemi- és ipari gyógyszerkészítés, illetve gyártás. 25. A gyógyszerkönyvek kialakulása. 26. A gyógyszerkönyvek szerepe a gyógyszerészetben. Közreműködők

78


OGO-EN2

ÉLETTAN 2.

Tantárgyfelelős:

DR. KARÁDI ZOLTÁN, egyetemi tanár Élettani Intézet

5 kredit ▪ szigorlat ▪ Gyógysz. biol. és orv. elm. ismeretek modul ▪ tavasszal ▪ ajánlott félév: 4. Foglalkozás/félév: 42 óra előadás + 28 óra gyakorlat + 0 óra szeminárium = összesen 70 óra Létszámkorlát: min. 5 fő – max. 200 fő Előfeltételek: OGO-EN1 teljesített

Tematika Az előző félévben tanultakra, valamint biológiai, biokémiai, kémiai, anatómiai, és alapvető gyógyszerészeti tanulmányaikra alapozva legyen képes a hallgató az emberi szervezet egészének szabályozását és az egyes szervek és szervrendszerek működési kölcsönhatásainak törvényszerűségeit megérteni és ezen összefüggések mechanizmusait ismertetni. Az emberi szervezet egészének hormonális és idegi szabályozása, valamint az egyes szervek és szervrendszerek működési kölcsönhatásainak törvényszerűségei. A félév elfogadásának feltételei A Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar Tanulmányi és Vizsgaszabályzatában előírtaknak megfelelően a hallgató köteles részt venni az előadásokon és a gyakorlatokon. A hallgató köteles az előírt gyakorlatokat elvégezni és azokról jegyzőkönyvet vezetni. Az elmulasztott gyakorlatot pótolni kell. Elméleti és gyakorlati ismereteikről a hallgatóknak a félév során be kell számolniuk. Vizsgára csak az bocsátható, aki mindezeket teljesíti. A vizsgaeredmény a félévközi teszt eredményéből és a vizsgán nyújtott teljesítményből tevődik össze. Távolmaradás pótlásának lehetőségei Az elmulasztott gyakorlatot másik tanulócsoporthoz csatlakozva pótolni kell, amíg az adott témakör gyakorlatai zajlanak. A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok Hivatalos tankönyv: Fonyó Attila: Élettan gyógyszerészhallgatók részére. Medicina Kiadó, Budapest 1998. Gyakorlatos segédtananyag: A POTE Élettani Intézet oktatói által összeállított „Élettani gyakorlatok” című jegyzet (Pécs, 1992.) A fentiek mellett használható még: Bálint P.: Orvosi élettan I - II. kötet, Medicina, Budapest 1986. Élettan biológusoknak (szerkesztették: Ádám György és Fehér Ottó), Tankönyvkiadó, Budapest, 1988. W. F. Ganong: Az orvosi élettan alapjai, Medicina, Budapest 1996. Fonyó A.: Az orvosi élettan tankönyve, Medicina, 1997. Előadások 1 A mellékvese velő működése. Dr. Karádi Zoltán 2 A mellékvesekéreg endokrinológiai szerepe. Dr. Karádi Zoltán 3 A pancreas belső szekréciós működése. Dr. Karádi Zoltán 4 Az intermedier anyagcsere hormonális szabályozása. Dr. Karádi Zoltán 5 A calcium homeosztázis humorális szabályozása. Dr. Karádi Zoltán 6 Az egyedi fejlődés fiziológiájának egyes kérdései. Az öregedés élettana. Dr. Karádi Zoltán 7 Az ingerület membrán jelenségei. Az akciós potenciál terjedése. A neuromusculáris junctio működése. Dr. Karádi Zoltán 8 A szinapszisok elektrofizilógiája és neurokémiája. Dr. Karádi Zoltán 9 Gerincvelői reflexek. Dr. Karádi Zoltán

79


10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32 33 34 35 36 37

A gerincvelő integratív funkciói. A motoros egység működésének szabályozása. Dr. Karádi Zoltán Receptorműködések sajátságai. Dr. Karádi Zoltán Szomesztéziás mechanizmusok. Szomatotopiák. Dr. Karádi Zoltán A thalamus és az érzőkéreg élettana. Dr. Karádi Zoltán A fájdalom élettana. Dr. Karádi Zoltán Az izomműködés molekuláris mechanizmusa. Az izomműködés mechanikája, energetikája, hőtermelése. Dr. Karádi Zoltán Az izomműködés elektromos jelenségei, izomtónus, fáradás. A simaizom működése. Dr. Karádi Zoltán A spinális shock. Decerebrációs rigiditás. Dr. Karádi Zoltán Poszturalis koordináció, felállás. Lokomóció Dr. Karádi Zoltán Az extrapyramidalis rendszer. Dr. Karádi Zoltán A labyrinthus működése. Dr. Karádi Zoltán A kisagy működése. Dr. Karádi Zoltán Kortikális motoros működések és a pyramis-rendszer. Dr. Karádi Zoltán Optika. A szem törőközegeinek hibái. Retinális mechanizmusok. Dr. Karádi Zoltán Látópályák, középagyi mechanizmusok. A látás centrális mechanizmusai. Dr. Karádi Zoltán Szemmozgások. Dr. Karádi Zoltán A hallószerv élettana. Dr. Karádi Zoltán A hallás központi idegrendszeri mechanizmusai. Dr. Karádi Zoltán Kémiai ingermodalitások. Szaglás. Ízérzés. Dr. Karádi Zoltán A vegetatív idegrendszer működése. Dr. Karádi Zoltán Electroencephalographia. Dr. Karádi Zoltán Az alvás- ébrenlét szabályozása. A kiváltott potenciál technika klinikai jelentősége. Dr. Karádi Zoltán A diencephalon (hypothalamus) szerepe a motoros, vegetatív és hormonális szabályozásban. Dr. Karádi Zoltán Motivációs mechanizmusok. Homeostatikus hajtóerők. Dr. Karádi Zoltán Az éhség és szomjúság központi idegrendszeri szabályozása. Biológiai ritmusok szabályozása. Dr. Karádi Zoltán A limbikus rendszer. Dr. Karádi Zoltán A monoamin rendszerek jelentősége. Dr. Karádi Zoltán Az emóciók központi idegrendszeri mechanizmusai. Dr. Karádi Zoltán

80


38 39 40 41 42

A tanulás mechanizmusai. Dr. Karádi Zoltán Memóriafolyamatok, memóriazavarok. Dr. Karádi Zoltán Plaszticitás az idegrendszerben. Dr. Karádi Zoltán A frontális kéreg működése. A parieto-temporalis kéreg működése. Dr. Karádi Zoltán Féltekei dominancia. A beszéd idegélettani mechanizmusai. Beszédzavarok. Dr. Karádi Zoltán

Gyakorlatok 1 Vércukorszint mérése nyúlban és emberben. 2 Vércukorszint mérése nyúlban és emberben. 3 Gonádrendszer vizsgálata. Terhességi próbák. 4 Gonádrendszer vizsgálata. Terhességi próbák. 5 Endokrinológia. Beszámoló. 6 Endokrinológia. Beszámoló. 7 Izomgyakorlatok békán. 8 Izomgyakorlatok békán. 9 Fáradás vizsgálata. Elektromiográfia 10 Fáradás vizsgálata. Elektromiográfia. 11 A perifériás idegrendszer vizsgálata békán. Idegélettani alapjelenségek. 12 A perifériás idegrendszer vizsgálata békán. Idegélettani alapjelenségek. 13 Chronaxia vizsgálata emberen, motoros pont lokalizáció. 14 Chronaxia vizsgálata emberen, motoros pont lokalizáció. 15 A harántcsíkolt és simaizom élettana. Idegélettani alapok. Beszámoló. 16 A harántcsíkolt és simaizom élettana. Idegélettani alapok. Beszámoló. 17 Reflexvizsgálatok békán és emberen. Reakcióidő, cselekvési idő. 18 Reflexvizsgálatok békán és emberen. Reakcióidő, cselekvési idő. 19 Sztereotaxikus agyműtét 20 Sztereotaxikus agyműtét 21 Érzékszervi vizsgálatok. Látás, hallás, tapintás, szaglás, ízlelés. 22 Érzékszervi vizsgálatok. Látás, hallás, tapintás, szaglás, ízlelés. 23 Érzékszervi vizsgálatok. Látás, hallás, tapintás, szaglás, ízlelés. 24 Érzékszervi vizsgálatok. Látás, hallás, tapintás, szaglás, ízlelés. 25 Elektroenkefalográfia. Speciális neurofiziológiai vizsgálati technikák (video demonstráció). 26 Központi idegrendszer, érzékszervek. Beszámoló. 27 Élettani gyakorlatos megbeszélés és beszámoló. 28 Élettani gyakorlatos megbeszélés és beszámoló. Szemináriumok Vizsgakérdések Elméleti vizsgakérdés témák 1. A szervezet folyadékterei és meghatározásuk. 2. A plazma organikus alkotórészei, jelentőségük a szervezet regulációs mechanizmusaiban. 3. Az intra- és extracelluláris tér anorganikus összetevői, a két tér közötti kapcsolat jellege a szabályozásban. 4. A vörösvérsejtek tulajdonságai. 5. A fehérvérsejtek tulajdonságai. 6. Thrombocyták élettani jelentősége. 7. Haemoglobin, funkcionális jelentősége és sorsa a szervezetben. Vasforgalom. 8. A véralvadás előfázisainak folyamatai. 9. Véralvadás. 10. Fibrinolysis, a véralvadást gátló mechanizmusok.

81


11. A vér pH szabályozása. 12. Az ABO- vércsoport rendszer. Az Rh- vércsoport rendszer. 13. A fehérvérsejtek szerepe a szervezet védekező mechanizmusaiban. 14. A szívmechanikai alapjai. A szívizom háromelemes modellje. A Ca2+ áramlás útjai a szívizomsejtben. 15. A szív ingerképző- és ingerületvezető rendszere. Refracter periódusok. 16. A szívciklus fogalma: nyomás és térfogatváltozások a szív üregeiben. 17. Elektrokardiográfia: az EKG elvezetésének módjai. A szabályos elektrokardiogram jellemzése. 18. A szívhangok, fonokardiográfia (PKG). 19. A perctérfogat meghatározása és fiziológiás változásai. 20. A szívműködés energetikája (energiaforgalom, munka, teljesítmény) 21. A szívkamrák összehúzódásának mechanizmusa. Laplace törvény. 22. A Starling-féle szív-tüdő készítmény. 23. Az artériás nyomás és az azt meghatározó tényezők. 24. Artériás és vénás pulzusgörbe. A hemodinamika alapjai. 25. A capilláris - keringés jellegzetességei. 26. A nyirokkeringés jellegzetességei. 27. A vénás keringés. A gravitáció hatása a vérkeringésre. 28. A kisvérköri keringés. A véráramlás megoszlása a tüdőben. 29. A coronaria-keringés. 30. Az agyi keringés. A vér - agy gát. 31. A splanchnicus terület keringése. 32. A harántcsíkolt izom és a bőr keringése. 33. A szívműködés idegi szabályozása. 34. A vérkeringés szabályozásának általános jellemzése. 35. A szervek vérátáramlásának lokális szabályozása. 36. Az autoreguláció fogalma és jelentősége a szervek vérátáramlásának szabályozásában. 37. Baroreceptorok szerepe és jelentősége a keringés szabályozásában. 38. A vérkeringés reflex-szabályozása. 39. Vasoconstrictor és vasodilatator mechanizmusok. 40. A légzés mechanikája (légzőizmok működése, compliance, mellkasi nyomásviszonyok, légterek). 41. Az alveolaris levegő, alveolaris ventilláció, holtterek. A légutak funkciói. 42. Gázcsere a tüdőben és a szövetekben. 43. Az O2 és a CO2 szállítás mechanizmusai. 44. A légzésszabályozás perifériás és központi idegrendszeri mechanizmusai. Légzésszabályozó reflexek. 45. A légzés kémiai szabályozása. Acidosis, alkalosis. 46. Oxigénhiánnyal járó állapotok. Oxigénkezelés. Az akklimatizáció mechanizmusai. Nitrogén narcosis. Keszonbetegség. 47. Nyál, nyálelválasztás. 48. A gyomornedv elválasztás szabályozása. 49. Az emésztőtractus motorikája: serkentő és gátló tényezők. 50. A pancreasnedv emésztésben játszott szerepe. A pancreasnedv elválasztás szabályozása. 51. Az epeszekréció szabályozása. Az epehólyag működése. 52. A vékonybél és a vastagbél működése. 53. A szénhidrátok emésztésének folyamata.

82


54. A zsírok emésztésének folyamata. 55. A fehérjék emésztésének folyamata. 56. A vese glomerulus működése. A glomerulus-filtratum mennyiségének meghatározása. A clearance fogalma. 57. A vesén átáramló vérmennyiség meghatározása. Extrakciós kofficiens. 58. A vese vérkeringése. A vese haemodinamika szabályozása. A renin képződése és szerepe. 59. A vesetubulusok reabszorpciós és szekréciós működése. Vizsgálatuk módszerei. 60. A vese koncentráló és hígító működése. 61. Az izovolémia fogalma; az izovolémia fenntartásában szerepet játszó tényezők. 62. Az izoozmózis és az izoionia fenntartásában szerepet játszó tényezők. 63. Az anyagcsere és befolyásoló tényezői. 64. A szervezet energiaforgalma. Energetikai alapfogalmak. 65. Táplálékszükséglet, fehérjeszükséglet. Vitaminok. Ásványi anyag szükséglet. 66. Az emberi testhőmérséklet és fiziológiás ingadozásai. Hyperthermia, láz, hypothermia. 67. Kémiai hőszabályozás és annak változásai alacsony és magas környezeti hőmérsékleten. 68. Fizikai hőszabályozás és annak alakulása alacsony és magas környezeti hőmérsékleten. 69. A hőtermelés és a hőleadás központi szabályozó mechanizmusai. 70. A hormonok hatásának mechanizmusai: (Receptorok, sejten belüli hírvivők: cAMP, Ca2+ és diacilglycerol, protein kinázok) 71. Hormonális szabályozás mechanizmusai. Negatív és pozitív feedback szabályozás az endokrin rendszerben. 72. A hypophysis elülső lebeny endokrinológiai szerepe, regulációja és hibás működésének következményei. 73. A növekedési hormon szekréció zavarának tünetei fejlődő és felnőtt szervezetben. Somatomedinek. 74. A pajzsmirigy eltávolításának tünetei fejlődő és felnőtt szervezetben. Golyvakeltők. 75. A pajzsmirigy hormonok szintézise és a hormon szekréció szabályozásában szerepet játszó tényezők. A szervezet jódforgalma. 76. A női nemi ciklus alatt lejátszódó endocrinológiai változások. 77. A terhesség alatt lejátszódó endocrinológiai események. A placenta és a foetoplacentaris egység. 78. A laktáció kialakulásáért, fenntartásáért felelős endocrinológiai tényezők. 79. Az erectio és ejaculatio mechanizmusai. A coitus. 80. A here, mellékhere, ondóhólyag és a prostata működése. 81. A szexuális magatartás szabályozása. Az anyai magatartás. 82. Pubertás és climax. 83. Vasopressin és oxytocin. ANH (szívhormon) endocrinológiai szerepe. 84. Prostaglandinok hatásai. 85. A pancreas belső szekréciós működése. 86. Az insulin szekréció elégtelenségének (diabetes mellitus) főbb jellemzői. Insulin szerepe a szervezetben folyó anyagcsere folyamatok szabályozásában. 87. A szénhidrát anyagcsere hormonális regulációja. 88. A calcium és phosphor anyagcsere hormonális szabályozása. 89. A mellékvesekéreg működésének szabályozása, a hypophysis-mellékvesekéreg tengely. Stressz és általános adaptációs szindróma. 90. A mellékvesekéreg hormonok hatása az elektrolit- és vízforgalomra. 91. A glucocorticoidok hatásai. 92. Mellékvesekéreg hypo- és hyperfunkciója emberben. A mellékvesekéreg adrogénjeinek és oestrogénjeinek hatásai. 93. A mellékvesevelő hormonok hatásai. A sympatho-adrenális rendszer jelentősége. 94. Az egyedfejlődés és az öregedés élettana.

83


95. Az izomműködés molekuláris alapja; a Ca 2+ szerepe izomműködésben. 96. Az izomműködés mechanikája, a harántcsíkolt izomrostok típusai. A kötőszövet szerepe az izomműködésben. 97. A fáradás mechanizmusa és élettani jelentősége. 98. Az izomműködés elektromos jelenségei (elektromiográfia.) 99. Aerob és anaerob energiatermelő folyamatok az izomban. Az izom hőtermelése. 100. A neuromusculáris junkció működése. 101. Strukturális és funkcionális különbségek a harántcsíkolt és a simaizom között. A simaizom működése. 102. Membránpotenciál és az akciós potenciál fogalma és mechanizmusa. Neuronok membrántulajdonságai. 103. Az idegkötegről elvezetett (összetett) akciós potenciál; a különböző rostfajták vezetési tulajdonságai. 104. A szinaptikus működés neurokémiája, transzmitterek és modulátorok, posztszinaptikus receptorok, IPSP, EPSP. 105. Myotaticus reflex. Gamma motoneuronok. 106. A motoros egység. Az izomösszehúzódás erejének centrális szabályozása. 107. A mechanoreceptorok fajtái és szerepe a mozgás szabályozásában. 108. A bőr tapintó és nyomásérzékelői, szerepük a környezet megismerésében. 109. A gerincvelő és az agytörzs szomatoszenzoros mechanizmusai. 110. A fájdalomérzékelés centrális és perifériás összetevői. 111. A fájdalomérzés és a fájdalmi reakciók descendens szűrése. 112. Ismertesse a thalamocorticális kapcsolatok jelentőségét és az érzőkéreg működését. 113. Ismertesse az elektroenkefalográfia (EEG), valamint az agyi kiváltott potenciál technika jelentőségét. 114. Az alvás idegi mechanizmusai: szomatikus, vegetatív és elektromos kísérőjelenségei. A formatio reticularis szerepe az alvás ébrenlét szabályozásában. 115. A diencephalon (hypothalamus) szerepe a motoros, vegetatív és hormonális szabályozási funkciókban. 116. Az éhség és szomjúság mechanizmusai. A táplálékfelvétel és folyadékfelvétel központi idegrendszeri szabályozása. 117. A lokomoció központi idegrendszeri mechanizmusai. 118. A decerebrációs rigiditás és spinalis shock (tünetek és mechanizmus). 119. Posturalis és felállási reakciók lokalizációja és mechanizmusa a gerincvelőben, az agytörzsben, és az agykéregben. 120. Az extrapyramidális rendszer struktúrái és működésének jelentősége. 121. A különböző extrapyramidális struktúrák sérülését követő tünetegyüttesek. Neurotranszmitterek szerepe az extrapyramidális működésben. 122. A cerebellum működésének jelentősége. 123. A cerebellaris kéreg elemi működési sajátságai. 124. A vestibularis rendszer szerkezete és működése. 125. A vegetatív idegrendszer működésének általános jellemzése, vegetatív tónus, vegetatív reflexek. 126. A vegetatív idegek kémiai mediátor anyagai. Adrenerg, cholinerg, és opioid receptorok. 127. A limbicus rendszer struktúrái, kapcsolatai és funkcionális jelentősége. 128. A motoros kéreg működésének jelentősége és sérüléseit követő tünetek. 129. A corticospinalis (pyramispálya) rendszer. A pyramispálya és a periferiás motoneuron sérülésének következményei. 130. Mit nevezünk drive-nak, motivációnak és milyen idegrendszer struktúrák felelősek az integrációjukért; Reticularis aktivációs rendszer. 131. Az emóciók alapvető jelenségei és feltételezett idegrendszeri mechanizmusai. 132. A klasszikus (pavlovi) feltételes reflex és az instrumentális (operáns) válasz. A megerősítés fogalma és mechanizmusa. 133. Elektromos és kémiai öningerlés. Jutalmazó (pozitív) és büntető (negatív) megerősítés. A tanulás legegyszerűbb formái. A kondicionálási folyamatok korlátai és kivételes esetei. 134. Az emléknyomképződés folyamata, főbb szakaszai, mechanizmusaik. Memóriazavarok.

84


135. Cerebralis dominancia, az agyféltekék aszimmetriája. Hasított-agy (split-brain) vizsgálatok. 136. Parietális és temporális asszociációs (intrinsic) kéregterületek funkcionális jelentősége (apraxiák, agnóziák). 137. A beszéd idegélettani mechanizmusai. 138. A frontalis lebeny élettana (prefrontalis intrinsic area). 139. A temporalis lebeny élettana (Kluver-Bucy szindróma). 140. Agyi monoaminergiás rendszerek jelentősége. 141. A hallás perifériás mechanizmusai (légvezetés, csontvezetés, külső és középfül, Corti-szerv). 142. A hallás centrális mechanizmusai, a hangérzet pszichofizikai jellemzői. 143. A szem, mint optikai rendszer. 144. Retinalis mechanizmusok. 145. A látás központi idegrendszeri mechanizmusa (retina, látópályák, látókéreg). 146. Szín- és térlátás. 147. A szaglás perifériás és centrális mechanizmusai. 148. Az ízlelés perifériás és centrális mechanizmusai. 149. Plaszticitás az idegrendszerben. A szenzoros depriváció következményei a látókéregben. Kritikus érési periódusok. Az idegrendszer öregedése. Transzplantáció.

Gyakorlatos vizsgakérdés témák 1. Prothrombin idő meghatározása. 2. A haematokrit- érték meghatározása. 3. A vörösvértestek ozmózisos rezisztenciájának meghatározása. 4. A hemoglobin meghatározása. A hemoglobin gázvegyületeinek spectroscopos vizsgálata. 5. A vörösvértestszám meghatározása. 6. A fehérvérsejtszám meghatározása. 7. A vörösvértest- átmérő és térfogat (MCV) meghatározása. A vörösvértestek átlagos haemoglobin tartalma (MCH) és koncentrációja (MCHC). 8. Qualitatív vérkép készítése és vizsgálata. 9. Az A,B,0 és AB vércsoport meghatározása. 10. Az Rh vércsoport meghatározása. 11. Extraingerek és termikus ingerek hatása békaszíven. 12. A szív ingerképző és ingervezető rendszerének vizsgálata. A minden vagy semmi törvényének demonstrálása. Summatio. 13. Elektrocardiographia. (EKG) 14. Vagus és sympathicus ingerlés hatása a szívműködésre. Goltz-reflex. 15. Keringés vizsgálata béka nyelvén. 16. A pulzus vizsgálata. 17. Vérnyomás mérése emberen. 18. Vérnyomás direkt mérése állatkísérletben. 19. Spirometria. Tüdővolumenek és kapacitások. Időzített vitálkapacitás. 20. Donders-féle modellkísérlet. A légzési nyomások meghatározása. Müller és Valsalva kísérlet. 21. A gyomornedv vizsgálata. BAO, MAO, PAO. 22. Tejsav kimutatása (Uffelmann-reakció). A pepsin fehérjeemésztő hatásának vizsgálata. 23. Az epe vizsgálata. Epefestékek kimutatása. 24. A széklet vizsgálata, vér kimutatása.

85


25. A tájékoztató vizeletvizsgálat fogalma és jelentősége. 26. Hogyan és miért határozza meg a vizelet fajsúlyát? 27. Fehérje, cukor és ketontestek kimutatása vizeletből. 28. Hemoglobin, bilirubin és urobilinogen kimutatása vizeletben. 29. Húgysav és creatinin kimutatása vizeletből. 30. A vizeletüledék vizsgálata. 31. Energiaforgalom meghatározása emberben. 32. Oxigénfogyasztás mérése patkányon. 33. Oestrus ciklus vizsgálata patkányon. 34. Terhességi reakciók. 35. Szénhidrát anyagcsere vizsgálatok. Vér glukóz koncentrációjának mérése emberben. 36. Ideg-izom készítmény direkt és indirekt ingerlése. Curare hatás. 37. Rángásgörbe. Superpositio. Inkomplett és komplett tetanus. 38. Megterhelés hatása az izomkontrakcióra. Fáradási görbe regisztrálása ideg-izom készítményen és emberen. 39. Az elektromyogram regisztrálási technikája felületes és mély elektródákkal. (EMG) 40. Az idegingerület terjedési sebességének mérése. Akciós potenciál regisztrálása izolált perifériás idegen. 41. A poláris ingerület jelensége és magyarázata (Pflüger szabály). 42. Chronaxia és rheobázis meghatározása emberen. 43. Reflexvizsgálatok békán. Bell-Magendie szabály. 44. Reflexvizsgálatok emberen. 45. Stereotaxikus technika. 46. Reflexidő, reakcióidő, cselekvési idő meghatározása. 47. Electroencephalographia (EEG). 48. Látásélesség meghatározása. A refrakció hibáinak korrigálása szemüveggel. 49. Az astigmia vizsgálata. 50. A pupilla reakciók vizsgálata. 51. Perimetriás vizsgálatok. 52. Színtévesztés és színvakság vizsgálata. 53. A hallásélesség vizsgálata. 54. Csont és légvezetés vizsgálata. Közreműködők

86


OGO-FA2

FARMAKOBOTANIKA 2.

Tantárgyfelelős:

DR. FARKAS ÁGNES, egyetemi docens Farmakognóziai Intézet

3 kredit ▪ vizsga ▪ Gyógysz. biol. és orv. elm. ismeretek modul ▪ tavasszal ▪ ajánlott félév: 4. Foglalkozás/félév: 14 óra előadás + 28 óra gyakorlat + 0 óra szeminárium = összesen 42 óra Létszámkorlát: min. 5 fő – max. 50 fő Előfeltételek: OGO-GN1 teljesített

Tematika A farmakobotanika a teljes növénytan gyógyszerészeti vonatkozásait összegezi. Témája kiterjed a növényi sejttanra, szövettanra, a morfológiai alapfogalmak ismertetésére, a növények rendszerezésére. A szisztematikán belül ismerteti a gyógynövények földrajzi származását, termeszthetőségét, a természetvédelem szempontjait. Különösen hangsúlyosak a kemotaxonómiai ismeretek, hiszen a hatás igen gyakran összefügg a gyógynövény rendszertani helyével, ill. az ehhez tartozó kémiai jellemzőkkel. A gyakorlat során a fő hangsúly a gyógynövények felismerésén van, és alapfeltétel a növényhatározó könyvek biztonságos használata. A szövettani alapismeretek teszik lehetővé a helyes anatómiai fogalmak használatát, végülis a fajok (taxonok) pontos azonosítását. A hallgatónak el kell sajátítania azokat az általános és speciális növénytani alapismereteket, amelyek szükségesek a farmakognózia (gyógynövény- és drogismeret) megértéséhez. Ismernie kell a külső és belső növénymorfológiai és szövettani fogalmakat és a kemotaxonómia alapvető törvényszerűségeit. A félév elfogadásának feltételei A gyakorlatokon szerzett tudásról a 2. héttől kezdődően minden gyakorlaton írásban számot kell adni (gyógynövények felismerése és jellemzése). A gyakorlatokon kötelező a részvétel, mulasztás esetén legfeljebb két gyakorlat pótolható. Távolmaradás pótlásának lehetőségei Mulasztás esetén legfeljebb két gyakorlat pótolható. A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok Papp Nóra: Farmakobotanikai alapok. A gyógynövények sejt-, szövet- és alaktana. PTE ÁOK Farmakognóziai Tanszék, Pécs, 2012. Dános Béla: Farmakobotanika – kemotaxonómia. Argumentum, Budapest, 1997. Dános Béla: Farmakobotanika – gyógynövényismeret. Semmelweis Kiadó, Budapest, 2006. Dános Béla: Farmakobotanikai gyakorlatok. Feladatgyűjtemény. Semmelweis Kiadó, Budapest, 2007. Haraszty Árpád (szerk.): Növényszervezettan és növényélettan. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1998 (mindenkori legújabb kiadás). Mihalik Erzsébet és mtsai: Növényanatómiai praktikum. JATEPress, Szeged, 1999. Simon Tibor: A magyarországi edényes flóra határozója. Harasztok – virágos növények. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 2000. Az előadások anyaga hozzáférhető az intraneten is. (Felelős: Dr. Papp Nóra) Előadások 1 Algae (Phaeophyceae, Rhodophyceae), Fungi, Lichenes Dr. Papp Nóra 2 Pteridophyta, Coniferophytina, Cycadophytina. Magnoliidae Dr. Papp Nóra 3 Caryophyllidae Dr. Papp Nóra 4 Hamamelididae Dr. Papp Nóra 5 Rosidae I. Dr. Papp Nóra 6 Rosidae II. Dr. Papp Nóra 7 Dilleniidae Dr. Papp Nóra 8 Cornidae Dr. Papp Nóra

87


9 10 11 12 13 14

Lamiidae I. Dr. Papp Nóra Lamiidae II. Dr. Papp Nóra Asteridae Dr. Papp Nóra Alismatidae. Liliidae Dr. Papp Nóra Zingiberidae Dr. Papp Nóra Commelinidae, Arecidae Dr. Papp Nóra

Gyakorlatok 1 Fungi: Ganoderma lucidum, Fomes fomentarius és Lentinus edodes morfológiája. Lichenes: Cladonia pyxidata és Cetraria islandica alaktani összehasonlítása. 2 Pteridophyta: Lycopodium clavatum és Equisetum arvense spórái, spóratartó képletei; Dryopteris filix-mas rizómája. 3 Spermatophyta: Coniferophytina: Pinus nigra reproduktív hajtásai, tűlevele, fateste. Angiospermatophytina: Dicotyledonopsida: Magnoliidae: Aristolochiaceae, Ranunculaceae, Helleboraceae. 4 Aristolochia hajtása, Ficaria gyökere és levele, Helleborus levele. 5 Berberidaceae, Papaveraceae, Fumariaceae, Papaver sp. termője, termése. Caryophyllidae: Phytolaccaceae. 6 Polygonaceae, Caryophyllaceae. Saponaria officinalis gyökere. 7 Hamamelididae: Fagaceae, Betulaceae, Juglandaceae. 8 Fagus és Quercus fajok levélmorfológiája és terméstípusai. Juglans regia termése. Növényhatározás gyakorlása. 9 Rosidae I.: Grossulariaceae, Crassulaceae, Rosaceae. Sedum sp. hajtása, Rosa canina áltermése, Malus domestica nektáriuma, Rosaceae terméstípusok. 10 Fabaceae. Phaseolus vulgaris és Pisum sativum keményítőszemei. 11 Rosidae II.: Araliaceae: Hedera helix és Panax ginseng alaktani jellemzői. Apiaceae. Carum carvi és Foeniculum vulgare termése. 12 Punicaceae, Lythraceae, Onagraceae, Rutaceae. Citrus limon heszperidium termése és hajtása. 13 Rosidae III.: Anacardiaceae, Hippocastanaceae, Geraniaceae, Celastraceae, Rhamnaceae. Pelargonium zonale fedő- és mirigyszőrei.Vitaceae, Araliaceae, Violaceae, Cistaceae, Cucurbitaceae. 14 Bryonia alba v. Cucumis sativus hajtása bikollaterális nyalábokkal. 15 Dilleniidae: Brassicaceae, Salicaceae, Tiliaceae, Cannabaceae. Humulus lupulus horgas kapaszkodószőre és mirigypikkelye. Malvaceae, Moraceae, Urticaceae, Buxaceae. Urtica dioica csípőszőre. 16 Euphorbiaceae, Elaeagnaceae, Hypericaecae. Euphorbia sp. keményítőszemek és tejcsövek, Elaeagnus angustifolia csillagszőre. Primulaceae. 17 Cornidae: Caprifoliaceae, Valerianaceae, Rubiaceae. Sambucus nigra hajtása. Apocynaceae. Asclepiadaceae. 18 Nerium oleander levele. Növényhatározás gyakorlása. 19 Lamiidae: Solanaceae: Solanum tuberosum keményítőszemek. Convolvulaceae, Boraginaceae, Plantaginaceae. Boraginaceae fedőszőrök. 20 Scrophulariaceae, Verbenaceae. Verbascum phlomoides fedőszőre. 21 Lamiidae: Lamiaceae. Lamiaceae típusú mirigyszőrök 22 Lavandula sp. levél, Salvia officinalis hajtása. 23 Asteridae: Asteraceae: Helianthus annuus másodlagosan vastagodott szára. 24 Taraxacum officinale rizómája. 25 Monocotyledonopsida: Dioscoreaceae, Convallariaceae, Asparagaceae, Ruscaceae. Convallaria majalis rizómája. 26 Alliaceae, Orchidaceae, Poaceae. Allium sp. gyökércsúcsa és levele, Allium cepa burokpikkelylevele. 27 Botanikuskert / gyógynövénykert látogatása. 28 Botanikuskert / gyógynövénykert látogatása. Szemináriumok

88


Vizsgakérdések A szigorlaton 5 herbáriumi növényt kell felismerni és morfológiailag röviden jellemezni. Az elméleti tudásról 2 tétel ismertetésével szükséges megfelelő tájékozottságot nyújtani, az adott növénycsaládok általános bemutatásával és az oda tartozó gyógynövény fajok morfológiai és kemotaxonómiai jellemzésével. Vizsgakérdések: 1.

Algae, Fungi, Lichenes

2.

Lycopodiaceae, Equisetaceae, Aspidiaceae, Polypodiaceae

3.

Ginkgoaceae, Abietaceae, Cupressaceae, Taxaceae, Ephedraceae

4.

Myristicaceae, Illiciaceae, Lauraceae, Piperaceae, Aristolochiaceae

5.

Berberidaceae, Ranunculaceae

6.

Papaveraceae, Fumariaceae

7.

Chenopodiaceae, Caryophyllaceae, Polygonaceae

8.

Fagaceae, Betulaceae, Juglandaceae

9.

Rosaceae

10. Caesalpiniaceae, Fabaceae 11. Myrtaceae, Onagraceae 12. Rutaceae, Anacardiaceae 13. Hippocastanaceae, Geraniaceae, Linaceae, Erythroxylaceae 14. Rhamnaceae, Vitaceae, Loranthaceae 15. Araliaceae, Apiaceae 16. Violaceae, Cucurbitaceae 17. Brassicaceae, Salicaceae 18. Tiliaceae, Sterculiaceae 19. Malvaceae, Moraceae, Cannabaceae 20. Urticaceae, Euphorbiaceae 21. Elaeagnaceae, Theaceae, Hypericaceae, Primulaceae 22. Caprifoliaceae, Valerianaceae, Ericaceae 23. Loganiaceae, Rubiaceae 24. Apocynaceae, Asclepiadaceae, Gentianaceae, Menyanthaceae 25. Solanaceae, Convolvulaceae 26. Boraginaceae, Scrophulariaceae 27. Plantaginaceae, Lamiaceae 28. Lobeliaceae, Asteraceae, (Cichoriaceae) 29. Dioscoreaceae, Convallariaceae, Asparagaceae, Ruscaceae, Agavaceae 30. Asphodelaceae, Hyacinthaceae, Alliaceae 31. Amaryllidaceae, Melanthaceae, Liliaceae 32. Colchicaceae, Iridaceae, Orchidaceae 33. Zingiberaceae, Poaceae, Arecaceae Közreműködők Dr. Papp Nóra (PANAAA.T.JPTE)

89


OGR-AZV-I

ANGOL VAGY NÉMET SZAKNYELVI ZÁRÓVIZSGA - ÍRÁSBELI

Tantárgyfelelős:

DR. RÉBÉK-NAGY GÁBOR, egyetemi docens Eü. Nyelvi és Kommunikációs Intézet

0 kredit ▪ aláírás ▪ Kritérium követelmény modul ▪ mindkét félévben ▪ ajánlott félév: 4. Foglalkozás/félév: 0 óra előadás + 0 óra gyakorlat + 0 óra szeminárium = összesen 0 óra Létszámkorlát: min. 1 fő – max. 400 fő Előfeltételek: nincs

Tematika A Kari Szaknyelvi Vizsga (KSzV) középfokon méri a szaknyelvi készségeket. Szóbeli („A”) és írásbeli („B) részekből áll, melyek egyszerre és külön-külön is letehetők. A vizsga akkor számít sikeresnek, ha a vizsgázó mind a szóbeli, mind az írásbeli részvizsgán legalább 60%-os eredményt ér el. Emellett a sikeres vizsgához a 3 szóbeli és 3 írásbeli vizsgarészt egyenként legalább 40%-ban kell teljesíteni. A félév elfogadásának feltételei Távolmaradás pótlásának lehetőségei A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok Előadások Gyakorlatok Szemináriumok Vizsgakérdések Közreműködők

90


OGR-AZV-S

ANGOL VAGY NÉMET SZAKNYELVI ZÁRÓVIZSGA - SZÓBELI

Tantárgyfelelős:

DR. RÉBÉK-NAGY GÁBOR, egyetemi docens Eü. Nyelvi és Kommunikációs Intézet

0 kredit ▪ aláírás ▪ Kritérium követelmény modul ▪ mindkét félévben ▪ ajánlott félév: 4. Foglalkozás/félév: 0 óra előadás + 0 óra gyakorlat + 0 óra szeminárium = összesen 0 óra Létszámkorlát: min. 1 fő – max. 400 fő Előfeltételek: nincs

Tematika A Kari Szaknyelvi Vizsga (KSzV) középfokon méri a szaknyelvi készségeket. Szóbeli („A”) és írásbeli („B) részekből áll, melyek egyszerre és külön-külön is letehetők. A vizsga akkor számít sikeresnek, ha a vizsgázó mind a szóbeli, mind az írásbeli részvizsgán legalább 60%-os eredményt ér el. Emellett a sikeres vizsgához a 3 szóbeli és 3 írásbeli vizsgarészt egyenként legalább 40%-ban kell teljesíteni. A félév elfogadásának feltételei Távolmaradás pótlásának lehetőségei A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok Előadások Gyakorlatok Szemináriumok Vizsgakérdések Közreműködők

91


OGR-SG1

SZAKMAI GYAKORLAT 1.

Tantárgyfelelős:

DR. MAYER KLÁRA, egyetemi adjunktus Gyógyszertechnológiai és Biofarmáciai Intézet

0 kredit ▪ aláírás ▪ Kritérium követelmény modul ▪ tavasszal ▪ ajánlott félév: 4. Foglalkozás/félév: 0 óra előadás + 160 óra gyakorlat + 0 óra szeminárium = összesen 160 óra Létszámkorlát: min. 1 fő – max. 70 fő Előfeltételek: OGG-GI1 egyidejű felvétel

Tematika A 4. félév után teljesítendő nyári gyakorlat célja a gyógyszertárnak, mint egészségügyi egységnek a megismerése. A hallgató a gyakorlatát elvégezheti közforgalmú valamint intézeti / kórházi gyógyszertárban. A gyakorlati időből 2 hét gyógyszergyárban is teljesíthető. Lehetősége van a 4 gyakorlati hetet mindkét helyen elvégezni, 2 - 2 hetes bontásban. A nyári gyógyszertári gyakorlat során elvégzendő feladatokat illetőleg megismerendő szempontokat a rövid tematika mellett bővebben a Programfüzet tartalmazza. A félév elfogadásának feltételei A hallgató az oktató gyógyszerész ill. helyettesei mellett és felügyeletével dolgozhat. A gyakorlatról rövid - napi feljegyzéseket jegyzőkönyvet- készít, melyet a Gyógyszertechnológia 1. kurzus gyakorlatán bemutat. Távolmaradás pótlásának lehetőségei A 4 hét gyakorlati idő egészségügyi okokból két részletben is elvégezhető. A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok Fehér köpeny, védőcipő Előadások Gyakorlatok A gyógyszertárban dolgozó szakemberek feladatkörének megismerése. A gyógyszertár helyiségeinek, felszerelésének megismerése Tárolással, raktározással kapcsolatos ismeretek: helyes eltartások, - körülmények; hatáserősség szerinti felosztás A gyógyszertári munkaeszközök, gyógyszertári kisgépek, mérlegek kezelése A már tanult kémiai anyagok ill. drogok tanulmányozása Szabályszerű expediálás, szignálás, csomagolás Technológiai alapműveletek gyakorlása Munkafolyamatok és munkavédelmi előírások megismerése. Szemináriumok Vizsgakérdések A jegyzőkönyvek értékelésével történik. Közreműködők dr. Börzsei Rita Judit (BORPAAO.PTE), Dr. Mayer Klára (MAKMABO.PTE), Dr. Pál Szilárd (PASMAAO.PTE), Dr. Pernecker Tivadar (PETNAAO.PTE)

92


OGR-TE1-4

TESTNEVELÉS 1-2-3-4.

Tantárgyfelelős:

TÉCZELY TAMÁS, testnevelő tanár PTE ÁOK Testnevelés- és Mozgásközpont

0 kredit ▪ aláírás ▪ Kritérium követelmény modul ▪ mindkét félévben ▪ ajánlott félév: 1-2-3-4. Foglalkozás/félév: 0 óra előadás + 28 óra gyakorlat + 0 óra szeminárium = összesen 28 óra Létszámkorlát: min. 2 fő – max. 50 fő Előfeltételek: nincs / OGR-TE1 teljesített / OGR-TE2 teljesített / OGR-TE3 teljesített

Tematika Az egyetemi testnevelés elsődleges célja a hallgatók egészségfejlesztése. A sportmozgások és más mozgáskészletek bemutatásán és gyakoroltatásán keresztül a korszerű edzésmódszerek alkalmazásával fejlesztjük a hallgatók erőnlétét, motorikus képességét. Feladatunknak tartjuk a rendszeres testedzés beépítését a hallgatók életmódjába. A tantárgy típusa: Kritérium követelmény Az általános orvosképzés során a 10. félév- a fogorvos és gyógyszerész képzés ideje alatt a 8. félév lezárásáig négy féléven keresztül heti rendszerességgel, szemeszterenként 28 (heti 2ó) testnevelés órán kell részt venni a hallgatóknak. A követelmények teljesítésének hiányában nem iratkozhatnak be az általános orvostanhallgatók a 11. a fogorvos- és gyógyszerészhallgatók a 9. félévre A félév elfogadásának feltételei Tíz heti gyakorlati foglalkozáson való részvétel a félév elfogadásának minimum követelménye. A szemeszter során két heti összidejű (4x45 perc) hiányzás megengedett. További két heti (4x45 perc) hiányzás elfogadása, igazolása a foglalkozásvezető hatáskörébe tartozik. Távolmaradás pótlásának lehetőségei Pótlási lehetőséget biztosítunk három heti (6x45 perc) ídőtartamban, melyet a foglalkozásvezetővel kell egyeztetni. Ebből a szervezeti egység által meghatározott időben és helyen két heti (4x45 perc) hiányzást lehet pótolni a vizsgaidőszak első hetében. A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok Dr. Ángyán Lajos Testnevelés Motio, Pécs, 2002. Előadások Gyakorlatok sportág

nap

időpont

Aerobic

Hétfő

18.00

Aerobic

Kedd

17.30

Aerobic

Szerda

18.00

Aerobic

Szerda

19.00

Aerobic

Csütörtök

18.00

Aerobic pom pom

Csütörtök

19.00

Airsoft

Hétvégék

Asztalitenisz

Hétfő

12.00

Asztalitenisz

Hétfő

13.30

Asztalitenisz

Hétfő

15.00

Asztalitenisz

Hétfő

18.30

helyszín Sörház Xavér u. 19. Fallabda terem Edzőterem, Szigeti út 12. Sörház Xavér u. 19. Fallabda terem Sörház Xavér u. 19. Fallabda terem Jakabhegyi úti tornacsarnok Sörház Xavér u. 19. Fallabda terem Pécsváradi út (A/1) laktanya Edzőterem, Szigeti út 12. Edzőterem, Szigeti út 12. Edzőterem, Szigeti út 12. Edzőterem, Szigeti út 12.

93

létszámkorlát min ‐ max.

oktató

2

10

Dr. Szilárdné Kordély Erika

2

10

Bálint Tímea

2

10


2

10

Bálint Tímea

2

25


2

8

Lokodi Lilla

2

10

Kovács Szabolcs

4

16

Farkas György

4

16

Farkas György

4

16

Lipcsik Zoltán

4

16

Németh Attila


sportág

nap

időpont

Asztalitenisz

Kedd

12.00

Asztalitenisz

Kedd

13.30

Asztalitenisz

Kedd

15.00

Asztalitenisz

Szerda

12.00

Asztalitenisz

Szerda

13.30

Asztalitenisz

Szerda

15.00

Asztalitenisz

Csütörtök

12.00

Aerobic pom pom

Csütörtök

19.00

Atem Jóga

Kedd

18.00

Cardio Jóga

Péntak

15.00

Falmászás

Kedd

19.00

Szerda

17.00

Kedd

15.00

Csütörtök

19.00

Szerda

17.30

Karate Kezdő

Kedd

20.00

Karate haladó

Csütörtök

20.00

Kick box

Szerda

18.00

Kondicionálás

Hétfő

12.00

Kondicionálás

Hétfő

13.30

Kondicionálás

Kedd

12.00

Kondicionálás

Kedd

13.30

Kondicionálás

Szerda

12.00

Kondicionálás

Szerda

13.30

Kondicionálás

Csütörtök

13.30

Kedd

18.00

Fanatic Jump (fizetős) Floorball Hosszúkard vívás Jóga

Kondicionálás (alakformáló női torna)

helyszín Edzőterem, Szigeti út 12. Edzőterem, Szigeti út 12. Edzőterem, Szigeti út 12. Edzőterem, Szigeti út 12. Edzőterem, Szigeti út 12. Edzőterem, Szigeti út 12. Edzőterem, Szigeti út 12. Sörház Xavér u. 19. Fallabda terem Sörház Xavér u. 19. Fallabda terem Edzőterem, Szigeti út 12. Pécsi Sasok Mozgásközpont Búza tér 6/b Professor's Gym Megyeri út 4. Jakabhegyi úti tornacsarnok Edzőterem, Szigeti út 12. Jóga Kuckó Nagy Flórián u. 19. Edzőterem, Szigeti út 12. Edzőterem, Szigeti út 12. Edzőterem, Szigeti út 12. Professor's Gym Jakabhegyi út 8. Professor's Gym Jakabhegyi út 8. Professor's Gym Megyeri út 4. Professor's Gym Jakabhegyi út 8. Professor's Gym Jakabhegyi út 8. Professor's Gym Megyeri út 4. Professor's Gym Megyeri út 4. Sörház Xavér u. 19. Fallabda terem

94


oktató

4

16

Téczely Tamás

4

16

Finak Gáborné Gombosi Eszter

4

16

Llipcsik Zoltán

4

16

Farkas György

4

16


4

16


4

16

Lipcsik Zoltán

2

8

Lokodi Lilla

2

5

Lebens Kunst

2

10

Ragács Renáta

4

12

Téczely Tamás

2

4

Nagy Dóra

2

10

Lipcsik Zoltán

2

4

Dr. Pap Márton

4

15

Dénes Györgyné

2

15

Schlégl Ádám

2

15

Schlégl Ádám

2

16

Blazsekovics Ferenc

4

20


4

20

Németh Attila

4

20

Lipcsik Zoltán

4

20

Farkas György

4

20

Dr. Rugási Endre

4

20

Farkas György

4

20

Dr. Rugási Endre

4

16



sportág

nap

időpont

Röplabda női

Kedd

16.30

Röplabda férfi

Szerda

16.30

Kézilabda Női

Hétfő

19.00

Kézilabda Férfi

Szerda

19.30

Kosárlabda Férfi

Hétfő

20.30

Kosárlabda Női

Szerda

18.00

Csütörtök

16.00

Labdarúgás

Kedd

19.30

Labdarúgás

Kedd

20.45

Labdarúgás

Csütörtök

12.00

Szerda

17.00

Önvédelem

Kedd

18.30

Labdarúgás

Kedd

19.30

Labdarúgás

Kedd

20.45

Labdarúgás

Csütörtök

12.00

Szerda

17.00

Önvédelem

Kedd

18.30

Labdarúgás

Kedd

19.30

Labdarúgás

Kedd

20.45

Labdarúgás

Csütörtök

12.00

Szerda

17.00

Önvédelem

Kedd

18.30

Úszás

Hétfő

12.00

Úszás

Hétfő

13.30

Úszás

Hétfő

15.00

Úszás

Kedd

12.00

Úszás

Kedd

13.30

Külső Sportegyesület Lacross

Lovaglás

Lovaglás

Lovaglás

helyszín Jakabhegyi úti tornacsarnok Jakabhegyi úti tornacsarnok Jakabhegyi úti tornacsarnok Jakabhegyi úti tornacsarnok Jakabhegyi úti tornacsarnok Jakabhegyi úti tornacsarnok PTE Sporttelep Verseny u. 13. Jakabhegyi úti tornacsarnok Jakabhegyi úti tornacsarnok Jakabhegyi úti tornacsarnok Sport u. 1. Edzőterem, Szigeti út 12. Jakabhegyi úti tornacsarnok Jakabhegyi úti tornacsarnok Jakabhegyi úti tornacsarnok Sport u. 1. Edzőterem, Szigeti út 12. Jakabhegyi úti tornacsarnok Jakabhegyi úti tornacsarnok Jakabhegyi úti tornacsarnok Sport u. 1. Edzőterem, Szigeti út 12. Uszoda Szigeti út 12. Uszoda Szigeti út 12. Uszoda Szigeti út 12. Uszoda Szigeti út 12. Uszoda Szigeti út 12.

95


oktató

2

8

Szabó Tamás

2

8

Balla Péter

2

8

Lipcsik Zoltán

2

8

Lipcsik Zoltán

4

20

Németh Attila

4

8

Németh Attila

2

20

Téczely Tamás

2

4

Dr. Rugási Endre

4

12

Dr. Rugási Endre

4

12

Dr. Rugási Endre

4

15

Dr. Rugási Endre

4

6

Téczely Tamás

2

12

Kovács Szabolcs

4

12

Dr. Rugási Endre

4

12

Dr. Rugási Endre

4

15

Dr. Rugási Endre

4

6

Téczely Tamás

2

12

Kovács Szabolcs

4

12

Dr. Rugási Endre

4

12

Dr. Rugási Endre

4

15

Dr. Rugási Endre

4

6

Téczely Tamás

2

12

Kovács Szabolcs

3

12

Dr. Rugási Endre

3

12


3

12


3

12

Farkas György

3

12

Téczely Tamás


sportág

nap

időpont

Úszás

Kedd

15.00

Úszás

Szerda

12.00

Úszás

Szerda

13.30

Úszás

Csütörtök

15.00

Szerda

18.00

Vívás (tagdíj fizetés)

Kedd

17.30

Vívás (tagdíj fizetés)

Szerda

17.30

Vízilabda

Szerda

20.30

Csütörtök

19.00

Táncoló Egyetem Alakformáló táncaerobik

kedd

16.00

Táncoló Egyetem Báltermi latin táncok

kedd

20.30

Táncoló Egyetem Hastánc

Hétfő

17.00

Táncoló Egyetem Hip‐hop

Hétfő

18.30

Táncoló Egyetem Horvát, szerb, makedón táncok

Kedd

17.30

Vitorlázó repülés

Xco training

Táncoló Egyetem Csütörtök Jóga

20.30

Táncoló Egyetem Kubai salsa

Szerda

17.00

Táncoló EgyetemLatin freestyle aerobik

Szerda

18.30

Táncoló Egyetem Csütörtök Magyar néptánc

19.00

Táncoló Egyetem Csütörtök Önvédelem

16.00

Táncoló Egyetem Show/musical tánc

19.00

Kedd

Táncoló Egyetem Csütörtök Társastánc

17.30

helyszín Uszoda Szigeti út 12. Uszoda Szigeti út 12. Uszoda Szigeti út 12. Uszoda Szigeti út 12. Szigeti út 12. ‐ Repülőtér Belvárosi Iskola Megye u. 15. Belvárosi Iskola Megye u. 15. Hullámfürdő Szendrei Júlia u.7. Mecsek Fitness Táncterem Ifjúság út 6.


oktató

3

12

Téczely Tamás

3

12


3

12

Németh Attila

3

12

Lipcsik Zoltán

4

8

Téczely Tamás

4

12

Farkas György

4

12

Farkas György

4

20

Nádasdi Gergő

2

7

Szőke Zita

2

4

Szuhán‐Glass Beáta

Táncterem Ifjúság út 6. Táncterem Ifjúság út 6. Táncterem Ifjúság út 6.

2

4

Józsa János

2

4

Indzsi Deniz

2

4

Horváth Tamás

Táncterem Ifjúság út 6.

2

4

Vélin Veszna

2

4

Gyenis Boglárka

2

4

Vágási Barbara, Kutni Balázs

2

4

Szabó Adrienn

Táncterem Ifjúság út 6. Táncterem Ifjúság út 6. Táncterem Ifjúság út 6. Táncterem Ifjúság út 6. Táncterem Ifjúság út 6. Táncterem Ifjúság út 6.

2

4

Tandiné Mosgai Andrea, Tandi Tibor

2

4

Jorcsák József

2

4

Dr. Papp Judit

Táncterem Ifjúság út 6.

2

4

Mészárosné Karsai Eszter

Szemináriumok Vizsgakérdések A félév elfogadása nincs vizsgához kötve. Közreműködők Farkas György (FAGMAAO.PTE), Finak Gáborné Gombosi Eszter (FIGMAAT.PTE) Lipcsik Zoltán (LIZIAAT.PTE), Németh Attila (NEAGAET.PTE), Petőfi Áron (PEAEAB.T.JPTE), Dr. Rugási Endre (RUEMAAP.PTE), Dr. Rugási Endréné (RUEMABP.PTE), Téczely Tamás (PETLAAT.PTE)

96

Az 1-4. szemeszter kötelező tantárgyai és kritérium követelményei

Recommend Documents