Az 1-4. szemeszter kötelező tantárgyai és kritérium követelményei

PTE ÁOK Gyógyszerész szak – Az 1-4. szemeszter kötelező tantárgyai – tantárgyleírások - 2014/2015-ös tanév

Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar

GYÓGYSZERÉSZ SZAK

TANREND 2014/2015 Az 1-4. szemeszter kötelező tantárgyai és kritérium követelményei 1


1. szemeszter OGA-AN1 ............ Analitikai kémia 1. ...................................................................................................................................... 3 OGA-AT1............. Általános és szervetlen kémia 1................................................................................................................... 6 OGA-BM1 ............ Biomatematika 1. ........................................................................................................................................ 9 OGA-FI1 .............. Fizika-biofizika 1. ..................................................................................................................................... 12 OGG-GPR ............ Gyógyszerészi propedeutika ...................................................................................................................... 15 OGO-GL1............. Gyógyszerészi biológia 1. ......................................................................................................................... 17 OGR-ESE ............. Elsősegélynyújtás ...................................................................................................................................... 20 OGR-LAT ............ Latin nyelv és gyógyszerészeti terminológia ............................................................................................. 21 2. szemeszter OGA-AN2 ............ Analitikai kémia 2. .................................................................................................................................... 23 OGA-AZ2............. Általános és szervetlen kémia 2................................................................................................................. 27 OGABM2 ............. Biomatematika 2. ...................................................................................................................................... 30 OGA-FI2 .............. Fizika-biofizika 2. ..................................................................................................................................... 33 OGA-FZ1 ............. Fizikai kémia 1. ......................................................................................................................................... 36 OGO-A1S ............. Anatómia, szövettan és fejlődéstan 1......................................................................................................... 40 OGO-GB2 ............ Gyógyszerészi biológia 2. ......................................................................................................................... 42 3. szemeszter OGA-FZ2 ............. Fizikai kémia 2. ......................................................................................................................................... 45 OGA-G1B ............ Gyógyszerészi biokémia 1. ........................................................................................................................ 48 OGA-KD1 ............ Kolloidika 1. ................................................................................................................................................ 1 OGA-SV1 ............. Szerves kémia 1. .......................................................................................................................................... 3 OGO-A2G ............ Anatómia, szövettan és fejlődéstan 2........................................................................................................... 7 OGO-EN1............. Élettan 1. ..................................................................................................................................................... 9 OGO-GN1 ............ Farmakobotanika 1. ................................................................................................................................... 15 4. szemeszter OGA-GA2 ............ Gyógyszerészi biokémia 2. ........................................................................................................................ 19 OGA-MAN........... Műszeres analitika ..................................................................................................................................... 22 OGA-SK2 ............. Szerves kémia 2. ........................................................................................................................................ 25 OGG-GI1 .............. Gyógyszerügyi ismeretek 1. ...................................................................................................................... 29 OGO-EN2............. Élettan 2. ................................................................................................................................................... 32 OGO-FA2 ............. Farmakobotanika 2. ................................................................................................................................... 40 OGR-SG1 ............. Szakmai gyakorlat 1. ................................................................................................................................. 43

OGR-AZV-I ......... Angol VAGY német szaknyelvi záróvizsga - írásbeli ............................................................................... 44 OGR-AZV-S ........ Angol VAGY német szaknyelvi záróvizsga - szóbeli ............................................................................... 45 OGRTE1-2-3-4 ..... Testnevelés 1-2-3-4. .................................................................................................................................. 46

2


OGA-AN1

ANALITIKAI KÉMIA 1.

Tantárgyfelelős:

DR. HUBER IMRE, tudományos főmunkatárs Gyógyszerészi Kémiai Intézet

5 kredit ▪ vizsga ▪ Alapozó modul ▪ ősszel ▪ ajánlott félév: 1. Foglalkozás/félév: 28 óra előadás + 42 óra gyakorlat + 0 óra szeminárium = összesen 70 óra Kurzus létszámkorlát: min. 5 fő – max. 65 fő Előfeltételek: nincs

Tematika Jelen tantárgy egyik legfőbb feladata szerint analitikai gondolkodásra ösztönzi a résztvevőket. Ez a fajta gondolkodási mód elengedhetetlen a gyógyszeranalízis, a gyógyszertechnológia és a gyógyszerészi kémia későbbi elsajátításához. A feladatok és célok megvalósítása érdekében hallgatóink megtanulják a kvalitatív kémiai analízis keretein belül a különböző kémiai reakciók alkalmazását, rendezését, a velük kapcsolatos számítási módszereket és lehetőségeket. Mindezekhez nem csak elméleti, hanem igen fontos gyakorlati tevékenységet is végeznek, amin keresztül képessé válnak bármely tanulmányozott szervetlen minta ismeretlenként történő identifikálására is! A kationok és anionok körében elsajátított ismereteik segítségével megtanulják az analitikus gondolkodásmód szabályait és elveit. Ismereteikről félév közben és végén írásban számolnak be. A félév elfogadásának feltételei Legfeljebb 15 % hiányzás megengedett Távolmaradás pótlásának lehetőségei A gyakorlati képzésben a hiányzásokat a következő héten kell pótolni. A feladatok hétről-hétre torlódhatnak (sok hiányzás mellett lehetetlenné válik a munka eredményes befejezése!). A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok Barcza-Buvári: A minőségi kémiai analízis alapjai, Medicina, 2008. Martinek: Kvalitatív kémiai analízis, Jatepress, 2008. Häfner: Arbeitsbuch qualitative anorganische Analyse, Govi-Verlag, 2000. Werner: Qualitative anorganische Analyse, Wissenschaftliche Verlagsgesellschaft mbh Stuttgart, 2006. Előadások 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12

Az analitikai kémia definíciói, fogalma, módszerei. Dr. Huber Imre A szervetlen kémiai analízis tárgya, módszerei. Dr. Huber Imre A tárgykörben használatos fontosabb reakciók (egyensúlyi, sztöchiometrikus, nem sztöchiometrikus). Dr. Huber Imre Sav-bázis elméletek, pH. Dr. Huber Imre Komplexképződés. Dr. Huber Imre Redoxi folyamatok. Dr. Huber Imre Csapadékos reakciók, oldhatóság, számítások. Dr. Huber Imre Érzékenység, határhígítás, határkoncentráció. Dr. Huber Imre Szelektivitás, analitikai előkészítő műveletek. Dr. Huber Imre Kationok osztályozása. Dr. Huber Imre Sósavcsoport ionjai. Dr. Huber Imre Az I/B csoport jellemzése. Dr. Huber Imre

3


13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28

A II. kationosztály jellemzése. Dr. Huber Imre A két első osztály elválasztása. Dr. Huber Imre A III. kationosztály jellemzése. Dr. Huber Imre A III. kationosztály jellemzése, 2. Dr. Huber Imre Az I., II., III. és IV. osztály elválasztása. Dr. Huber Imre Az V. kationosztály jellemzése. Dr. Huber Imre A kationok egyszerű és összetett analízisének összefoglalása. Dr. Huber Imre Az anionok osztályozása. Dr. Huber Imre Az I. anionosztály jellemzése. Dr. Huber Imre A II. anionosztály jellemzése. Dr. Huber Imre A III. anionosztály jellemzése. Dr. Huber Imre A IV. anionosztály jellemzése Dr. Huber Imre Anionok az egyszerű és összetett analízisben. Dr. Huber Imre Összefoglalás. Dr. Huber Imre Vizsga írásban. Dr. Huber Imre Vizsga írásban. Dr. Huber Imre

Gyakorlatok 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23

Munka- és balesetvédelmi oktatás. Munka- és balesetvédelmi oktatás. Munkahely és munkaeszközök megismerése, átvétele. Az I. kationosztály reakciói: Ag(I), Pb(II). Az I. kationosztály reakciói: Hg(I), Hg(II). Az I. kationosztály reakciói: Hg(I), Hg(II). Az I. kationosztály reakciói: Cu(II), Bi(III). Egyszerű ismeretlenek. Egyszerű ismeretlenek. A II. kationosztály reakciói: As(III), As(V). A II. kationosztály reakciói: Sb(III), Sb(V). A II. kationosztály reakciói: Sn(II), Sn(IV). A III. kationosztály reakciói: Ni(II), Co(II). A III. kationosztály reakciói: Fe(II), Fe(III). Egyszerű ismeretlenek. Felmérő teszt I. A III. kationosztály reakciói: Mn(II), Cr(III). A III. kationosztály reakciói: Zn(II), Al(III). Egyszerű ismeretlenek. A IV. kationosztály reakciói: Ca(II), Sr(II). A IV. kationosztály reakciói: Ba(II). Egyszerű ismeretlenek. Az V. kationosztály reakciói: Na(I), K(I). Az V. kationosztály reakciói: Li(I), Mg(II), NH4+.

4


24 25 26 27 28 29 30 31 32 33 34 35 36 37 38 39 40 41 42

Egyszerű ismeretlenek. Az I. anionosztály reakciói. Az I. anionosztály reakciói. Az I. anionosztály reakciói. A II. anionosztály reakciói. A II. anionosztály reakciói. A II. anionosztály reakciói. A III. anionosztály reakciói. A III. anionosztály reakciói. A III. anionosztály reakciói. A IV. anionosztály reakciói. A IV. anionosztály reakciói. A IV. anionosztály reakciói. Összetett analízis. Összetett analízis. Összetett analízis. Leltár. Asztalátadás. Asztalátadás.

Szemináriumok Vizsgakérdések A vizsgakérdések köre az oktatott tananyag kisebb fejezeteiből áll össze: 1. A kémiai analízis tárgya. Előkészítő műveletek. Kísérleti eredmények értékelése. 2. A kémiai reakciók osztályozása: csapadékképződési, sav-bázis, redox és komplexképződési reakciók elmélete és gyakorlata. 3. A reakciók érzékenysége, szelektivitása. Csapadékok oldhatósága, oldhatósági szorzat. 4. A kationok és anionok osztályozása Fresenius szerint. Az egyes osztályok (öt kationosztály és négy anion) egyenkénti jellemzése, egyszerű és összetett elválasztásuk. 5. Az egyes ionok jellemző és érzékeny reakcióinak alkalmazása azonosításukban, valamint egymástól való elkülönítésükben. 6. Az osztályreagensek jellemzése, alkalmazhatóságuk kémiai alapjai. 7. Ismeretlen anyagminták analízisének elvi és gyakorlati menete: önálló ismertetésben. Közreműködők Dr. Huber Imre (HUIRAAO.PTE)

5


OGA-AT1

ÁLTALÁNOS ÉS SZERVETLEN KÉMIA 1.

Tantárgyfelelős:

DR. PERJÉSI PÁL, egyetemi tanár Gyógyszerészi Kémiai Intézet

5 kredit ▪ vizsga ▪ Alapozó modul ▪ ősszel ▪ ajánlott félév: 1. Foglalkozás/félév: 28 óra előadás + 42 óra gyakorlat + 0 óra szeminárium = összesen 70 óra Kurzus létszámkorlát: min. 5 fő – max. 70 fő Előfeltételek: nincs

Tematika A tantárgy a tanulmányaikat kezdő gyógyszerészhallgatóknak bevezetést nyújt a kémiába, lehetővé teszi előzetes ismereteik összehangolását és előkészíti további alapozó kémiai tárgyak (szervetlen, szerves, fizikai és analitikai kémiai) oktatását. Rövid összefoglalást ad az atom szerkezetéről, a különböző kémiai kötésekről és hozzátartozó elméletekről, a halmazállapotokról, a sztöchiometria alaptörvényeiről, a kémiai reakciók energetikai és kinetikai jellemzéséről, a kémiai egyensúlyról és alkalmazásai lehetőségeiről, a kémiai reakciók csoportosításáról, az elektrokémia alapjairól. A félév elfogadásának feltételei A félév elismerése a PTE Tanulmányi és Vizsgaszabályzata alapján történik. Egy félévben orvosi igazolással legfeljebb három előadásról és gyakorlati foglalkozásról történő hiányzás fogadható el. A mulasztott gyakorlatok pótlása kötelező. Az elvégzett gyakorlatokról a hallgató köteles a gyakorlatvezető által elfogadott jegyzőkönyvet készíteni és azt a félévet lezáró vizsgán bemutatni. A hallgatók a félév során két írásbeli dolgozatot írnak (az előadások és gyakorlatok anyagából), melyek értékelése százalékos minősítéssel történik. A kurzus aláírásának feltétele a megírt dolgozatok mindegyikének legalább 60 %-os teljesítése. A félévközi dolgozatok pótlására, javítására egy alkalommal van lehetőség. A hallgatók a gyakorlat keretén belül legalább négy alkalommal kisdolgozatot írnak, amely dolgozatok átlagának legalább 50%-os minősítésűnek kell lennie. Távolmaradás pótlásának lehetőségei A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok Tőkés B., Dudutz Gy., Donáth-Nagy G.: A kémia alapjai I. Általános kémia, Studium Alapitvany Kiadó, Marosvásárhely, 2005. Gergely P. (szerk.): Általános és bioszervetlen kémia, 5. kiadás, Semmelweis, Bp. 2003 Szakács Z. (szerk.) : Általános és szervetlen kémiai gyakorlatok, Semmelweis, Bp. 2006 Előadások 1

2

3

4

5

6

7

8

A kémia története, tárgya, kapcsolata a gyógyszertudománnyal. Az atomok szerkezete, elektronszerkezet és periodicitás. A periódusos rendszer. Periodikus tulajdonságok. Dr. Perjési Pál A kémia története, tárgya, kapcsolata a gyógyszertudománnyal. Az atomok szerkezete, elektronszerkezet és periodicitás. A periódusos rendszer. Periodikus tulajdonságok. Dr. Perjési Pál A molekulák szerkezete. Kémiai kötések. Vegyértékkötés-elmélet, hibridizáció. Molekulapálya-elmélet. A molekulák geometriája. Dr. Molnár Péter A molekulák szerkezete. Kémiai kötések. Vegyértékkötés-elmélet, hibridizáció. Molekulapálya-elmélet. A molekulák geometriája. Dr. Molnár Péter Halmazállapotok. A gáz halmazállapot, gáztörvények. Másodlagos kötések. A folyékony halmazállapot. A szilárd halmazállapot. Halmazállapot változások, fázisdiagramok. Dr. Molnár Péter Halmazállapotok. A gáz halmazállapot, gáztörvények. Másodlagos kötések. A folyékony halmazállapot. A szilárd halmazállapot. Halmazállapot változások, fázisdiagramok. Dr. Molnár Péter A víz és a vizes oldatok. Gázok, folyadékok, szilárd anyagok oldódása folyadékokban. Elektrolitok csoportosítása, elektrolitos disszociáció, disszociációfok, vezetőképesség és összefüggésük. Dr. Molnár Péter A víz és a vizes oldatok. Gázok, folyadékok, szilárd anyagok oldódása folyadékokban. Elektrolitok csoportosítása, elektrolitos disszociáció, disszociációfok, vezetőképesség és összefüggésük. Dr. Molnár Péter

6


9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28

Híg oldatok törvényei. Kolligatív tulajdonságok. Kolloidok. Dr. Perjési Pál Híg oldatok törvényei. Kolligatív tulajdonságok. Kolloidok. Dr. Perjési Pál A kémiai reakciók energiaviszonyai. A termodinamika törvényei. Dr. Perjési Pál A kémiai reakciók energiaviszonyai. A termodinamika törvényei. Dr. Perjési Pál Reakciókinetika. A reakciósebesség ütközési elmélete. A reakciósebességi törvények és reakciómechanizmusok. Dr. Molnár Péter Reakciókinetika. A reakciósebesség ütközési elmélete. A reakciósebességi törvények és reakciómechanizmusok. Dr. Molnár Péter Kémiai egyensúlyok, a tömeghatás törvénye. Protolitikus folyamatok. A víz diszociációja, a pH. Dr. Lóránd Tamás Kémiai egyensúlyok, a tömeghatás törvénye. Protolitikus folyamatok. A víz diszociációja, a pH. Dr. Lóránd Tamás Protolitikus folyamatok. Sav-bázis egyensúlyok. Sók hidrolízise. Dr. Lóránd Tamás Protolitikus folyamatok. Sav-bázis egyensúlyok. Sók hidrolízise. Dr. Lóránd Tamás Pufferoldatok, fiziológiás pufferrendszerek. Sav-bázis indikátorok. Dr. Lóránd Tamás Pufferoldatok, fiziológiás pufferrendszerek. Sav-bázis indikátorok. Dr. Lóránd Tamás Heterogén egyensúlyok. Oldhatósági szorzat. Dr. Perjési Pál Heterogén egyensúlyok. Oldhatósági szorzat. Dr. Perjési Pál Elektrokémia I. Dr. Perjési Pál Elektrokémia I. Dr. Perjési Pál Elektrokémia II. Dr. Perjési Pál Elektrokémia II. Dr. Perjési Pál Komplex vegyületek szerkezete, geometriája és stabilitása. A komplexekben lévő kémiai kötések típusai. Dr. Perjési Pál Komplex vegyületek szerkezete, geometriája és stabilitása. A komplexekben lévő kémiai kötések típusai. Dr. Perjési Pál

Gyakorlatok 1 4 7 10

13

16 19

Követelményrendszer ismertetése. Munka-, tűz-, és balesetvédelmi oktatás. Alapfogalmak. Kémiai rendszer és nevezéktan I. Savak, bázisok, sók. Eszközismertetés. Egyéni felszerelés átvétele. Tömegmérés. Számítási alapfogalmak I.: koncentrációk számítása (a koncentrációs egységek). Oldatok készítése. Sűrűségmérés. Számítási alapfogalmak II.: koncentrációk számítása (hígítási egyenletek). Szervetlen anyagok tisztítása I.: dekantálás, szűrés, átkristályosítás. Timsó tisztítása átkristályosítással I. Számítási alapfogalmak III.: koncentrációk számítása (átkristályosítás). Szervetlen anyagok tisztítása II.: Desztilláció, szublimáció. Timsó tisztítása átkristályosítással II.: Szennyezett kalcium-karbonát százalékos összetételének meghatározása. Számítási alapfogalmak IV.: sztöchiometria. Szervetlen anyagok tisztítása III.: Víz sómentesítése, Extrakció. Csapvíz ionmentesítése ioncserélő gyantákkal. Jód elválasztása szublimációval, jód elválasztása extrakcióval. A termodinamika alapjai és termodinamikai számítások, Hess-törvénye. Hőbomlás megfigyelése. Olvadáspont meghatározása. Forráspont meghatározása. Reakciókinetikai alapfogalmak és számítások. Oszcilláló reakciók. A reakciósebességi állandó. A Landolt-reakció tanulmányozása. Zárthelyi dolgozat I.

7


22

Elektrolitok disszociációja. Gyenge és erős elektrolitok. Bórsav előállítása bóraxból I., Kálium-dihidrogénfoszfát előállítása I. 25 Sav-bázis egyensúlyok I.: Arrhenius-elmélet, Brönsted-Lowry elmélet, Lewis-elmélet, Lux-elmélet. Ionok hidrolízise. Bórsav előállítása bóraxból II., Kálium-dihidrogénfoszfát előállítása II., Kettős sók előállítása (vas(III)-ammónium-szulfát (vastimsó)). 28 Sav-bázis egyensúlyok II.: Gyenge savak és bázisok pH-ja. Pufferek. Sók hidrolízisének a megfigyelése. A pufferkapacitás vizsgálata. Hidrolizáló só koncentrációjának meghatározása vizes oldatban titrálással (nátrium-karbonát). 31 Redoxireakciók I.: Oxidációs számok, egyenletrendezés szabályai, fontosabb oxidáló- és redukálószerek. Néhány redoxireakció megfigyelése. 34 Redoxireakciók II., Elektrokémia: elektródok, galváncellák, elektrolízis. Elektrokémiai számítások. Réz(I)-oxid előállítása. 37 Heterogén egyensúlyok. Oldhatósággal kapcsolatos számítási feladatok. Oldhatósági szorzatok kvalitatív összehasonlítása. Kobalt(II)-tetrakisztiocianáto-merkurát készítése. Zárthelyi dolgozat II. 40 A komplexek tulajdonságai, stabilitási állandói. Félévi munka értékelése, leszerelés. Oxálsav-oldat titrálása kálium-permanganáttal. Szemináriumok Vizsgakérdések A félévet írásbeli kollokvium zárja. Azoknak a hallgatóknak az írásbeli dolgozatát, akik 60 % alatti teljesítményt érték el, elégtelenre kell értékelni. A két félévközi dolgozat, a félévközi gyakorlati munka és a kollokviumi dolgozat eredménye alapján a hallgatónak az intézet érdemjegyet állapít meg. A félév során megírt dolgozatok átlageredménye maximum 20, a gyakorlatvezető által a laboratóriumi munka alapján adott pontok maximum 5, a kollokviumi dolgozat eredménye maximum 75 százalékpontot jelenthet a kollokvium összpontszámában. Amennyiben a hallgató a megállapított jegynél jobb osztályzatra tart igényt, úgy azt az írásbeli kollokvium megismétlésével javíthatja. A kollokviumi jegy megállapítása minden esetben megegyezik az első vizsga eredménye megállapításának módszerével. Az írásbeli vizsga tematikájáról a hallgatók a félév elején részletes tájékoztatást kapnak. Az első vizsgán való részvétel kötelező. Közreműködők Dr. Almási Attila (ALAFAEO.PTE), Dr. Kuzma Mónika (KUMFABO.PTE)

8


OGA-BM1

BIOMATEMATIKA 1.

Tantárgyfelelős:

DR. GRAMA LÁSZLÓ, egyetemi adjunktus Biofizikai Intézet

4 kredit ▪ vizsga ▪ Alapozó modul ▪ ősszel ▪ ajánlott félév: 1. Foglalkozás/félév: 28 óra előadás + 28 óra gyakorlat + 0 óra szeminárium = összesen 56 óra Kurzus létszámkorlát: min. 1 fő – Előfeltételek: nincs

Tematika A matematikai analízis alapfogalmainak és módszereinek megismertetése; ezek fizikai, kémiai biológiai feladatok megoldásában való alkalmazási lehetőségének bemutatása; a grafikus szemléletmódra, az önálló gondolkodásra, önálló problémamegoldásra való szoktatás. A kurzus a matematikai ismeretek alapfokú és általános elsajátítására koncentrál, a speciális alkalmazások bemutatására a szaktárgyak keretében kerül sor. Függvények definíciója, típusai. A differenciálhányados fogalma, geometriai jelentése, differenciálási szabályok és alkalmazásaik. Integrálszámítás, egyszerűbb integrálszámítási feladatok megoldása, egyszerűbb differenciálegyenletek megoldása, biológiai, kémiai, fizikai példák. A félév elfogadásának feltételei Legfeljebb 25 % hiányzás megengedett Távolmaradás pótlásának lehetőségei Nincs. A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok Belágyi J., Mátyus, L., Nyitrai, M.: Matematika, PTE-DTE , Pécs, 2010. Előadások 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15

Bevezetés. Mi a matematikai analízis Dr. Grama László Bevezetés. Mi a matematikai analízis Dr. Grama László A függvények tulajdonságai. Elemi és összetett függvények Dr. Grama László A függvények tulajdonságai. Elemi és összetett függvények Dr. Grama László Határérték. Függvények határértéke, folytonosság Dr. Grama László Határérték. Függvények határértéke, folytonosság Dr. Grama László Számsorozatok és végtelen sorok. Határérték. Függvénysorok Dr. Grama László Számsorozatok és végtelen sorok. Határérték. Függvénysorok Dr. Grama László A differenciahányados és határértéke. Elemi függvények deriváltja. Differenciálási szabályok Dr. Grama László A differenciahányados és határértéke. Elemi függvények deriváltja. Differenciálási szabályok Dr. Grama László Magasabbrendű deriváltak. Függvények hatványsorba fejtése. Taylor sor Dr. Grama László Magasabbrendű deriváltak. Függvények hatványsorba fejtése. Taylor sor Dr. Grama László Függvények szélsőértéke, alkalmazások Dr. Grama László Függvények szélsőértéke, alkalmazások Dr. Grama László Határozatlan integrál. Alapintegrálok. Integrálási szabályok Dr. Bugyi Beáta

9


16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28

Határozatlan integrál. Alapintegrálok. Integrálási szabályok Dr. Bugyi Beáta Parciális integrálás. Integrálás helyettesítéssel. Összetett függvények integrálása Dr. Bugyi Beáta Parciális integrálás. Integrálás helyettesítéssel. Összetett függvények integrálása Dr. Bugyi Beáta Határozott integrál. Newton-Leibniz formula. Alkalmazások Dr. Bugyi Beáta Határozott integrál. Newton-Leibniz formula. Alkalmazások Dr. Bugyi Beáta A differenciálegyenletek, differenciálegyenletek típusai Dr. Bugyi Beáta A differenciálegyenletek, differenciálegyenletek típusai Dr. Bugyi Beáta Elsőrendű differenciálegyenletek megoldása Dr. Bugyi Beáta Elsőrendű differenciálegyenletek megoldása Dr. Bugyi Beáta Differenciálegyenletek alkalmazása: kémiai reakciók, enzimkinetika Dr. Bugyi Beáta Differenciálegyenletek alkalmazása: kémiai reakciók, enzimkinetika Dr. Bugyi Beáta Magasabbrendű differenciálegyenletek. Kompartment modellek Dr. Bugyi Beáta Magasabbrendű differenciálegyenletek. Kompartment modellek Dr. Bugyi Beáta

Gyakorlatok 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28

Bevezetés. Mi a matematikai analízis Bevezetés. Mi a matematikai analízis A függvények tulajdonságai. Elemi és összetett függvények A függvények tulajdonságai. Elemi és összetett függvények Határérték. Függvények határértéke, folytonosság Határérték. Függvények határértéke, folytonosság Számsorozatok és végtelen sorok. Határérték. Függvénysorok Számsorozatok és végtelen sorok. Határérték. Függvénysorok A differenciahányados és határértéke. Elemi függvények deriváltja. Differenciálási szabályok A differenciahányados és határértéke. Elemi függvények deriváltja. Differenciálási szabályok Magasabbrendű deriváltak. Függvények hatványsorba fejtése. Taylor sor Magasabbrendű deriváltak. Függvények hatványsorba fejtése. Taylor sor Függvények szélsőértéke, alkalmazások Függvények szélsőértéke, alkalmazások Határozatlan integrál. Alapintegrálok. Integrálási szabályok Határozatlan integrál. Alapintegrálok. Integrálási szabályok Parciális integrálás. Integrálás helyettesítéssel. Összetett függvények integrálása Parciális integrálás. Integrálás helyettesítéssel. Összetett függvények integrálása Határozott integrál. Newton-Leibniz formula. Alkalmazások Határozott integrál. Newton-Leibniz formula. Alkalmazások A differenciálegyenletek, differenciálegyenletek típusai A differenciálegyenletek, differenciálegyenletek típusai Elsőrendű differenciálegyenletek megoldása Elsőrendű differenciálegyenletek megoldása Differenciálegyenletek alkalmazása: kémiai reakciók, enzimkinetika Differenciálegyenletek alkalmazása: kémiai reakciók, enzimkinetika Magasabbrendű differenciálegyenletek. Kompartment modellek Magasabbrendű differenciálegyenletek. Kompartment modellek

10


Szemináriumok Vizsgakérdések Vizsga: 3 feladat megoldása az előadások témaköréből Közreműködők Dr. Bugyi Beáta (BUBEAB.T.JPTE), Dr. Grama László (GRLHAAO.PTE)

11


OGA-FI1

FIZIKA-BIOFIZIKA 1.

Tantárgyfelelős:

DR. LUKÁCS ANDRÁS, egyetemi adjunktus Biofizikai Intézet

4 kredit ▪ vizsga ▪ Alapozó modul ▪ ősszel ▪ ajánlott félév: 1. Foglalkozás/félév: 28 óra előadás + 28 óra gyakorlat + 0 óra szeminárium = összesen 56 óra Kurzus létszámkorlát: min. 5 fő – Előfeltételek: nincs

Tematika A tantárgy célja bemutatni a biológiai rendszerek felépítésének és működésének fizikai alapjait. Az előadások témakörei atom és magfizika, termodinamika, transzportfolyamatok, molekuláris és szupramolekuláris rendszerek, bioelektromos jelenségek és biológiai mozgás. A félév elfogadásának feltételei A félév elfogadásának feltétele az összes gyakorlat elvégzése és az azokról készített jegyzőkönyvek elfogadása a gyakorlatvezető által. Legfeljebb 3 gyakorlatról való hiányzás megengedett. A gyakorlatról való késés nem megengedett, a késés hiányzásnak minősül. A félév során a hallgatók dolgozatot írnak, amelynek eredménye alapján mentességet kaphatnak a kollokvium adott részei alól. Távolmaradás pótlásának lehetőségei Az elmulasztott gyakorlatok pótlására pótgyakorlatokat biztosítunk. A hallgatók csak saját csoportjuk gyakorlatán pótolhatnak, egy pótgyakorlat során csak egy gyakorlat pótolható. A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok Damjanovich Sándor, Fidy Judit, Szöllősi János (szerk.): Orvosi biofizika, Medicina Könyvkiadó, Budapest, 2006 Biofizikai gyakorlatok, PTE ÁOK, Pécs Oktatási anyagok a Biofizikai Intézet honlapján: http://biofizika.aok.pte.hu Előadások 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13

Bevezető Dr. Nyitrai Miklós Diffúzió Dr. Bugyi Beáta Ozmózis Dr. Bugyi Beáta Folyadékáramlás Dr. Hild Gábor Vérkeringés. A szív munkája Dr. Hild Gábor Fehérjeszerkezet, fehérjetekeredés Dr. Grama László Membránszerkezet. Nyugalmi membránpotenciál Dr. Hild Gábor Érzékszervi receptorok. Akciós potenciál Dr. Hild Gábor Látás Dr. Grama László Hallás Dr. Grama László A citoszkeletális rendszer Dr. Bugyi Beáta Motorfehérjék, sejtmozgás Dr. Bugyi Beáta A harántcsíkolt izom szerkezete és mechanikája Dr. Nyitrai Miklós

12


14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28

Az izomműködés és szabályozás molekuláris alapjai Dr. Nyitrai Miklós Termodinamikai alapfogalmak Dr. Visegrády Balázs A termodinamika főtételei Dr. Visegrády Balázs Termodinamikai potenciálfüggvények Dr. Visegrády Balázs Elektromágneses hullámok. EM spektrum Dr. Grama László A kvantumfizika alapjai Dr. Grama László Az atom szerkezete Dr. Lukács András Szilárd A kvantumszámok értelmezése. Spin Dr. Lukács András Szilárd Molekulaorbitálok. Szinglet és triplet állapot Dr. Lukács András Szilárd A lézer Dr. Lukács András Szilárd Röntgensugárzás Dr. Talián Csaba Gábor Röntgendiffrakció Dr. Talián Csaba Gábor Az atommag szerkezete. Radioaktivitás Dr. Orbán József Sugárzások kölcsönhatása az anyaggal Dr. Orbán József Sugárzások biológiai hatása Dr. Orbán József

Gyakorlatok 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24

Bevezetés. Munka- és balesetvédelmi oktatás Bevezetés. Munka- és balesetvédelmi oktatás Egyenáramú mérések Egyenáramú mérések Váltóáramú mérések Váltóáramú mérések Elektromos vezetőképesség. Refraktometria Elektromos vezetőképesség. Refraktometria Színképvizsgálat Színképvizsgálat Polarimetria Polarimetria Pótmérés, szeminárium Pótmérés, szeminárium Folyadékok viszkozitása Folyadékok viszkozitása Felületi feszültség Felületi feszültség Fajlagos felület, duzzadás Fajlagos felület, duzzadás Centrifugálás Centrifugálás Elektroforézis Elektroforézis

13


25 26 27 28

Pótmérés, szeminárium Pótmérés, szeminárium Pótmérés, szeminárium Pótmérés, szeminárium

Szemináriumok Vizsgakérdések Megtalálhatók a Biofizikai Intézet honlapján (http://biofizika.aok.pte.hu) Közreműködők Czimbalek Lívia Mária (CZLAAA.T.JPTE), Dr. Kengyel András Miklós (KEAFACO.PTE), Dr. Talián Csaba Gábor (TACRAAO.PTE), Dr. Visegrády Balázs (VIBAAB.T.JPTE), Futó Kinga (FUKIAAT.PTE), Huber Tamás (HUTEAB.T.JPTE), Huberné Barkó Szilvia (BASFAA.T.JPTE), Kilián Balázsné Raics Katalin (RAKHAAT.PTE), Leipoldné Vig Andrea (VIAFAAO.PTE), Tóth Mónika Ágnes (TOMIAAT.PTE)

14


OGG-GPR

GYÓGYSZERÉSZI PROPEDEUTIKA

Tantárgyfelelős:

DR. DÉVAY ATTILA, egyetemi docens Gyógyszertechnológiai és Biofarmáciai Intézet

1 kredit ▪ félévközi jegy ▪ Gyógysz. szaktud. elm. ism. és gyak. készségek modul ▪ ősszel ▪ ajánlott félév: 1. Foglalkozás/félév: 14 óra előadás + 0 óra gyakorlat + 0 óra szeminárium = összesen 14 óra Kurzus létszámkorlát: min. 5 fő – max. 70 fő Előfeltételek: nincs

Tematika A gyógyszerészhallgatók részére ez a tárgy a „bevezetés a gyógyszerészetbe” (propedeutika). Megismertetjük a gyógyszerészet mai szakterületeit, a gyógyszerészek helyét az egészségügyi ellátásban. A tárgy bevezetés a gyógyszerészeti alapismeretekbe és alapfogalmakba, az egészségügyben dolgozók (orvosok, gyógyszerészek, ápolók, asszisztensek) kapcsolatrendszerébe. A kurzus során a ízelítőt adunk a gyógyszerek készítéséből, gyógyszerformák alkalmazhatóságából. A félév elfogadásának feltételei A PTE ÁOK Tanulmányi és Vizsgaszabályzatában foglalt általános követelmények teljesítése. A TVSZ szerinti jelenlét az előadásokon. Eredményes, 60 %-ot meghaladó két beszámoló, eredménytelenség esetén egyszer ismételhető. Távolmaradás pótlásának lehetőségei Orvosi igazolással lehet, a hiányzó témakörökből (kb. 1 oldalas, 12-es betűméret) kisbeszámoló készítése. A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok Magyar Gyógyszerkönyv, VII. kiadás, Medicina Könyvkiadó, Budapest, 1986. Magyar Gyógyszerkönyv, VIII. kiadás, Medicina Könyvkiadó, Budapest, 2002, 2005. Formulae Normales, VII. kiadás, Melania Könyvkiadó, Budapest, 2003. Előadások 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14

A gyógyszerész - képzés sajátságai, ismeretanyagok, diszciplínák, a gyógyszerészképzés felépítése Dr. Dévay Attila A gyógyszerész helye az egészségügyi ellátásban, életpálya lehetőségek Dr. Dévay Attila A gyógyszerészet eredete, jelene és jövője Dr. Dévay Attila A gyógyszeripar és nagykereskedelem szerepe a gyógyszerellátásban, gyógyszerellenőrzés Dr. Dévay Attila A gyógyszertár, mint egészségügyi intézmény Dr. Dévay Attila A gyógyszerészi szakirodalom, gyógyszerkönyvek, FoNo Dr. Dévay Attila Az egészségügyi dolgozók (orvosok, gyógyszerészek, ápolók, asszisztensek) kapcsolatrendszere, betegkapcsolatok Dr. Dévay Attila Beszámoló - írásban Dr. Mayer Klára A gyógyszerkészítés eszközei, a gyógyszertár felszereltsége Dr. Dévay Attila A mérés eszközei, módszerei, pontosság, gyógyszerkészítés Dr. Dévay Attila Gyógyszerkészítés alapismeretek I. folyékony gyógyszerformák Dr. Dévay Attila Gyógyszerkészítés alapismeretek II félszilárd gyógyszerformák Dr. Dévay Attila Gyógyszerkészítés alapismeretek III szilárd gyógyszerformák Dr. Dévay Attila Félévi beszámoló Dr. Dévay Attila

15


Gyakorlatok Szemináriumok Vizsgakérdések Gyógyszertechnológai és Biofarmáciai Intézet honlapja http://gytsz.pte.hu/?q=node/45 Közreműködők Dr. Dévay Attila (DEAHABO.PTE), Dr. Mayer Klára (MAKMABO.PTE), Dr. Pál Szilárd (PASMAAO.PTE), Rezesné dr. Börzsei Rita Judit (BORPAAO.PTE)

16


OGO-GL1

GYÓGYSZERÉSZI BIOLÓGIA 1.

Tantárgyfelelős:

DR. SIPOS KATALIN, docens Gyógyszerészi Biológiai Tanszék

4 kredit ▪ vizsga ▪ Gyógysz. biol. és orv. elm. ismeretek modul ▪ ősszel ▪ ajánlott félév: 1. Foglalkozás/félév: 42 óra előadás + 1 óra gyakorlat + 13 óra szeminárium = összesen 56 óra Kurzus létszámkorlát: min. 5 fő – Előfeltételek: nincs

Tematika A két féléves tantárgy a későbbi tanulmányokhoz elengedhetetlenül szükséges alap molekuláris biológiai ismereteket szolgáltatja. Az első szemeszterben megismerkedhetnek a hallgatók az eukarióta sejt felépítésével, a legfontosabb sejtfunkciókkal. Röviden ismertetjük a prokarióta sejtek és vírusok felépítését. A szemeszter legnagyobb hányadában a sejt információ tárolásáról és átadásáról, valamint ezen folyamatok szabályozásáról lesz szó. A félév elfogadásának feltételei Kollokvium. A szemeszter folyamán szemináriumokon rövid dolgozatok lesznek, amelyeknek összesített átlaga a vizsgajegybe 25%ban beleszámít. Távolmaradás pótlásának lehetőségei Szemináriumi hiányzás megegyezés alapján pótolható. A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok Az előadások és szemináriumok anyaga a CooSpace-en megjelenik. Szeberényi J.: Molekuláris sejtbiológia G.M. Cooper: The Cell: A Molecular Approach, 2nd edition (PubMed-ről elérhető) W.H. Elliott, D.C. Elliott: Biochemistry and Molecular Biology, 3rd edition Thompson & Thompson: Genetics in Medicine N.L. Craig: Molecular Biology, Principles of Genome Function (OUP 2010) I.D. Young: Medical Genetics Előadások 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12

Bevezetés Dr. Sipos Katalin A sejt építőkövei Dr. Sipos Katalin Genom és génexpresszió Varga Edit A sejtek vizsgálómódszerei I. Poór Viktor Soma A sejtek vizsgálómódszerei II. Poór Viktor Soma A sejtek differenciálódása. Poór Viktor Soma Őssejtek Poór Viktor Soma Sejtmembrán, sejtmag. Dudás Réka DNS szerkezet, felépítés Dr. Pandur Edina Kromoszóma, kromatin, genom Dr. Pandur Edina Mitokondrium: felépítés, mitokondriális DNS Dudás Réka Citoplazmatikus organellumok: endoplazmatikus retikulum, vezikulumok, endoszómák, Golgi. Dr. Pandur Edina

17


13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32 33 34 35 36 37 38 39 40

Replikáció I. Poór Viktor Soma Replikáció II. Poór Viktor Soma Repair mechanizmusok Poór Viktor Soma Prokarióta transzkripció Dr. Sipos Katalin Eukarióta transzkripció: mRNS Dr. Sipos Katalin Eukarióta transzkripció: tRNS, rRNS Dr. Sipos Katalin Transzkripció szabályozása Dr. Sipos Katalin Transzkripciós faktorok Dr. Pandur Edina A genetikai kód Varga Edit A riboszómák felépítése és működése. tRNS Dr. Pandur Edina A transzláció fázisai Dr. Pandur Edina A fehérjék felosztása és analízise I. Nagy Laura A fehérjék felosztása és analízise II. Nagy Laura Génreguláció: prokarióták Poór Viktor Soma Génreguláció: eukarióták I. Nagy Laura Génreguláció: eukarióták II. Nagy Laura Posttranszlációs módosulások Poór Viktor Soma Fehérjék lebomlása Poór Viktor Soma Fehérjék sejten belüli vándorlása: Sejtmag, mitokondrium Dr. Sipos Katalin Fehérjék sejten belüli vándorlása: ER Sipos Katalin Dr. Dr. Sipos Katalin Fehérjék sejten belüli vándorlása: Golgi, lizoszómák Dr. Sipos Katalin Antibiotikumok Nagy Laura Jelátviteli mechanizmusok: áttekintés Dr. Pandur Edina Sejten belüli szignál molekulák Dr. Pandur Edina Membrán receptor molekulák, G protein kapcsolt receptorok Dr. Pandur Edina Kálcium és cGMP mint jelátviteli molekulák Dr. Pandur Edina Legfőbb jelátviteli utak: Ras Dr. Pandur Edina Legfőbb jelátviteli utak: PI3-kináz, Jak-STAT Dr. Pandur Edina

18


41 42

Jelátvitel és gyógyszerek Dr. Pandur Edina Konzultáció. Dr. Sipos Katalin

Gyakorlatok 1

Biológiai pufferek készítése (TE, loading, PAGE, DNS izoláló oldatok)

Szemináriumok 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13

A sejtet felépítő makromolekulák. Szeparációs módszerek. Detektálás a molekuláris biológiában. Citoszkeleton. PCR alapjai. Szekvenálási módszerek. Transzkripció: összefoglalás. Vírusok. Human Genome Project. Módszerek a gyógyszerkutatásban Membrán és protein targeting: összefoglalás Antibiotikumok hatásmechanizmusa Jelátvitel - összefoglalás.

Vizsgakérdések Nincsenek kiadott vizsgakérdések. A vizsga anyaga az előadásokon és szemináriumokon elhangzottak. Közreműködők Dr. Pandur Edina (PAEFAA.T.JPTE), Dr. Sipos Katalin (SIKMAAO.PTE), Dudás Réka (DURGAAT.PTE), Nagy Laura (NALPACT.PTE), Poór Viktor Soma (POVFAB.T.JPTE), Varga Edit (VAEQABT.PTE)

19


OGR-ESE

ELSŐSEGÉLYNYÚJTÁS

Tantárgyfelelős:

DR. TERNÁK GÁBOR, egyetemi tanár Műveleti Medicina Tanszék

0 kredit ▪ aláírás ▪ Kritérium követelmény modul ▪ ősszel ▪ ajánlott félév: 1. Foglalkozás/félév: 0 óra előadás + 6 óra gyakorlat + 8 óra szeminárium = összesen 14 óra Kurzus létszámkorlát: min. 5 fő – max. 100 fő Előfeltételek: nincs

Tematika Tájékozódás a heveny egészségkárosodás helyszínén Betegvizsgálat helyszínen, eszméletzavar okai A halál fogalma, halálmegállapítás BLS: betegvizsgálat BLS: légútbiztosítás, lélegeztetés, légúti idegentest BLS: mellkaskompresszió, (AED) Lágyrészsérülések, vérzésfajták és ellátásuk Csont és ízületi sérülések Égés, fagyás Kötözések Életveszéllyel járó állapotok: akut koszorúér szindroma, cukorbetegség Életveszéllyel járó állapotok: görcsállapotok, allergia, anaphylaxia Gyakoribb mérgezések Belgyógyászati balesetek (áramütés, villámcsapás, vízbe fulladás, lehűlés) A félév elfogadásának feltételei Aláírás Távolmaradás pótlásának lehetőségei Előre egyeztetett időpontban pótolható A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok Előadásokon íródott jegyzet Előadások Gyakorlatok 1 2 3 4 5 6

Betegvizsgálat helyszínen, eszméletzavar okai BLS: betegvizsgálat BLS: légútbiztosítás, lélegeztetés, légúti idegentest BLS: Mellkaskompresszió (AED) Lágyrészsérülések, vérzésfajták és ellátásuk Kötözések

Szemináriumok 1 2 3 4 5 6 7 8

Tájékozódás a heveny egészségkárosodás helyszínén A halál fogalma, halálmegállapítás Belgyógyászati balesetek (áramütés, villámcsapás, vízbe fulladás, lehűlés) Csont és ízületi sérülések Égés, fagyás Életveszéllyel járó állapotok: Akut koszorúér szindroma, cukorbetegség Életveszéllyel járó állapotok, görcsállapotok, allergia, anaphylaxia Gyakoribb mérgezések

Vizsgakérdések --------Közreműködők Dr. Sárdi Ferenc (SAFFAAO.PTE)

20


OGR-LAT

LATIN NYELV ÉS GYÓGYSZERÉSZETI TERMINOLÓGIA

Tantárgyfelelős:

HÁBEL GABRIELLA, nyelvtanár Egészségügyi Nyelvi és Kommunikációs Intézet

0 kredit ▪ aláírás ▪ Kritérium követelmény modul ▪ ősszel ▪ ajánlott félév: 1. Foglalkozás/félév: 0 óra előadás + 28 óra gyakorlat + 0 óra szeminárium = összesen 28 óra Kurzus létszámkorlát: min. 3 fő – max. 65 fő Előfeltételek: nincs

Tematika A latin nyelv szerepe a gyógyszerészetben. A latin névszók: főnevek, melléknevek és ragozásuk. Számnevek és alkalmazásuk a recepten. A receptírás és –olvasás. Gyógyszerrendelési formulák. A gyógyszerészet görög-latin elemei. A tantárgy feladata a képzés céljainak megvalósításában: A gyógyszerész-orvosi alapszókincs ismerete. Aktív és mobilizálható készség kifejlesztése a gyógyszerformák, gyógyszertartozékok latin nomenklaturája területén. A recepteken jellemző nyelvi elemek értelmezése, a leggyakoribb rövidítések aktív kezelése. A hallgatók nyelvi felkészítése a szaktárgyak terminológiájának pontos értelmezése érdekében. A félév elfogadásának feltételei Írásbeli (2) Nem írható alá az indexe annak a hallgatónak, aki a gyakorlatok 15%-áról hiányzott, illetve a gyakorlatok több mint 25%-án nem vett részt. Távolmaradás pótlásának lehetőségei Indokolt esetben zárthelyi dolgozat pótlására van lehetőség. A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok Belák Erzsébet (szerk.): Lingua Latina medicinális, SOTE Orvosi terminológia, Medicina 1995 Brencsán János: Orvosi szótár Formulae Normales Előadások Gyakorlatok 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24

A latin nyelv szerepe a gyógyszerészetben A latin nyelv szerepe a gyógyszerészetben A névszók szótári alakja, az I. declinatio. Főnév-melléknév A névszók szótári alakja, az I. declinatio. Főnév-melléknév Egyszerű gyógyszerformák Egyszerű gyógyszerformák A receptek felépítése, A III. declinatio A receptek felépítése, A III. declinatio Gyógyszerrendelési formulák Gyógyszerrendelési formulák I. zárthelyi dolgozat I. zárthelyi dolgozat Receptelemek, folyékony és lágy gyógyszerformák. Receptelemek, folyékony és lágy gyógyszerformák. Receptolvasás, receptírás Receptolvasás, receptírás A legfontosabb praepositiók áttekintése. A melléknévfokozás. A legfontosabb praepositiók áttekintése. A melléknévfokozás. Gyógynövények. Gyógynövények. A medicina és a gyógyszerészet görög-latin elemei A medicina és a gyógyszerészet görög-latin elemei II. zárthelyi dolgozat II. zárthelyi dolgozat

21


25 26 27 28

Görög praefixumok és suffixumok. Görög praefixumok és suffixumok. Értékelés, a nyelvi jegyek lezárása Értékelés, a nyelvi jegyek lezárása

Szemináriumok Vizsgakérdések Egyszerű gyógyszerformák Kenőcsök, olajok A receptek felépítése Gyógyszerrendelési formulák Tőszámnevek, a gramma szó ragozása Folyékony és lágy gyógyszerformák Receptírás Gyógynövények A gyógyszerészet görög-latin elemei Közreműködők Takáts Zsuzsanna (TAZHABE.PTE)

22


OGA-AN2

ANALITIKAI KÉMIA 2.

Tantárgyfelelős:

DR. OHMACHT RÓBERT, egyetemi tanár Biokémiai és Orvosi Kémiai Intézet

5 kredit ▪ szigorlat ▪ Alapozó modul ▪ tavasszal ▪ ajánlott félév: 2. Foglalkozás/félév: 28 óra előadás + 42 óra gyakorlat + 0 óra szeminárium = összesen 70 óra Kurzus létszámkorlát: min. 1 fő – Előfeltételek: OGA-AN1 teljesített + OGA-AT1 teljesített

Tematika A Mennyiségi Kémiai Analízis tantárgy a gyógyszerész hallgatók számára a kvantitatív analitikai kémiát a gyakorlat oldaláról közelíti meg. A hozzátartozó elméletet - elsősorban az egyensúlyi kémia eredményeit - tárgyalja gyakorlati számpéldákon keresztül. Cél, hogy a gyakorlatban könnyen (és viszonylag olcsón) megvalósítható kísérletek és azok magyarázata segítse a gyógyszerész hallgatókat az összefüggések megértésében, a mérési eljárások értelmezésében. Foglalkozik a tömegmérésre visszavezetett (precipitációs) gravimetriával, a mai napig legpontosabb analitikai eljárással, és a térfogatos analízis módszereivel A gyakorlatok során a hallgató - az előadások elméleti anyagára támaszkodva - sajátítsa el a térfogatos analízis alapjait, az ionasszociációs és redox egyensúlyokon alapuló térfogatos meghatározások legfontosabb típusait, a sav-bázis-, csapadékos-, kelatometriás- redox- térfogatos analízis eljárásait. A hallgató ismerje meg a gravimetria alapvető műveleteit. Fontos a gondos, pontos és kvantitatív analitikai munka begyakorlása. A félév elfogadásának feltételei Az előadások és a gyakorlatok látogatása kötelező. A hiányzások a fenti bekezdésben foglaltak szerint fogadhatók el. Nem fogadható el annak a hallgatónak a féléve, aki az egyéni ismeretlenek közül legalább 1 acidi-alkalimetriás, 1 kelatometriás és egy 1 redoximetriás analízist sikeresen nem végzett el. A félév során a hallgatók 3 zárthelyit írnak. Ezek eredményei (max. 15 pont), valamint a gyakorlatvezető által a laboratóriumi munka alapján adott pontok (max. 5 pont) alapján a szorgalmi időszakban szerezhető pontszám összesen 20 pont, mely a félévközi munka alapján adható jegy alapja. A szigorlati jegy a szigorlaton húzott két tételre kapott jegyből, és a félévközi eredmény alapján adott jegyből kerül megállapításra. Távolmaradás pótlásának lehetőségei Nincs lehetőség A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok Barcza L.: A mennyiségi kémiai analízis gyakorlati kézikönyve, Medicina 2009 Kvantitatív analitikai kémia, Semmelweis Kiadó, 2007. Ajánlott könyvek: D. A. Skoog, D. M. West, F. J. Holler, S. R. Crouch: Analytical Chemistry, an Introduction, Saunders College Publishing 2000. E. Ehlers: Analytik II. (Mennyiségi analízis), Deutscher Apotheker Verlag, Stuttgart 1999. Előadások 1

A mennyiségi kémia analízis előkészítő műveletei: mintavétel, az analitikai módszer helyes megválasztása, a minta oldása, feltárás, szerves anyagok mineralizálása, elválasztó módszerek, álcázás. A mérés: tömegmérés, térfogatmérés. Dr. Ohmacht Róbert

2 3

Dr. Ohmacht Róbert A kémiai analízis eredményeinek feldolgozása: a mérési eredmények megadása, véletlen és rendszeres hibák. Térfogatos analízis: a térfogatos analízis reakciói (asszoc. disszoc. egyensúlyok, redox egyensúlyok). Dr. Ohmacht Róbert

4 5

Dr. Ohmacht Róbert A térfogatos analízis mérőoldatai, faktorozásuk, végpontjelzés. A titrálás. Dr. Ohmacht Róbert

6 7

Dr. Ohmacht Róbert A neutralizációs analízis: az oldószer, pH számítás, a titrálási görbe, a neutralizációs analízis indikátorai. Dr. Ohmacht Róbert

8 Dr. Ohmacht Róbert

23


9

A nautralizációs analízis módszerei: mérőoldatok és faktorozásuk, kémhatás változást eredményező reakciók alkalmazása, titrálások nemvizes közegben. Dr. Ohmacht Róbert

10 11

Dr. Ohmacht Róbert Komplexképződésen alapuló analitikai eljárások. A komplexonátkomplexek stabilitása, a titrálási görbe, végpontjelzési módszerek. A komplexometria módszerei: közvetlen és visszaméréses, közvetett módszerek. Komplexometriás módszerek szelektivitása. Dr. Ohmacht Róbert

12 13

Dr. Ohmacht Róbert Csapadékképződésen alapuló analitikai eljárások: az argentometria titrálási görbéi, végpontjelzési módszerek, nem argentometriás csapadékos titrálások. Dr. Ohmacht Róbert

14 15

Dr. Ohmacht Róbert Redoxreakciókon alapuló meghatározások I.: Oxidimetria: a redoxipotenciált befolyásoló tényezők, oxidimetriás titrálási görbék, redoxiindikátorok, az oxidimetria segédoldatai, indukált reakciók. Permanganometria: a mérőoldat faktorának beállítása, permanganometriásan megoldható analitikai feladatok. Dr. Ohmacht Róbert

16 17

Dr. Ohmacht Róbert Redoxreakciókon alapuló meghatározások II.: Egyéb oxidimetriás eljárások: kromatometria, cerimetria, bromatometria. Dr. Ohmacht Róbert

18 19

Dr. Ohmacht Róbert Redoxreakciókon alapuló meghatározások III.: Jodometria: bevezetés: mérőoldatok, végpontjelzési módszerek, az eljárás pH függése. Jodometriás meghatározások: redukáló anyagok meghatározása, oxidáló anyagok meghatározása, közvetett módszerek, sokszorozó módszerek, vízmeghatározás Karl Fischer szerint. Dr. Ohmacht Róbert

20 21

Dr. Ohmacht Róbert Redoxreakciókon alapuló meghatározások IV.: Reduktometria: a reduktometria elve, titanometria, aszkorbinometria, egyéb reduktometriás eljárások. Dr. Ohmacht Róbert

22 23

Dr. Ohmacht Róbert Tömeg szerinti analízis (gravimetria) I.: A gravimetria elméleti alapjai: a csapadékok oldhatóságát meghatározó tényezők, a csapadékképződés mechanizmusa. A csapadékok öregedése, csapadékok szennyeződése. Dr. Ohmacht Róbert

24 25

Dr. Ohmacht Róbert Tömeg szerinti analízis (gravimetria) II.:A gravimetria gyakorlata: csapadékleválasztási módszerek, a szűrés, a csapadék mosása, a csapadék mérése, a gravimetriás elemzés eredményeinek kiszámítása. Dr. Ohmacht Róbert

26 27

Dr. Ohmacht Róbert Szerves reagensek a gravimetriában. Termikus analízis, kinetikus analízis Dr. Ohmacht Róbert

28 Dr. Ohmacht Róbert

24


Gyakorlatok 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32 33 34 35 36 37 38 39 40 41 42

Asztalátadás, munkavédelmi oktatás. Általános bevezetés. Büretta, pipetta és mérőlombik kalibrálása (1.1.5.). Asztalátadás, munkavédelmi oktatás. Általános bevezetés. Büretta, pipetta és mérőlombik kalibrálása (1.1.5.). Asztalátadás, munkavédelmi oktatás. Általános bevezetés. Büretta, pipetta és mérőlombik kalibrálása (1.1.5.). Acidi-alkalimetria I. 0,1 N sósav készítése az oldat faktorozása (2.5.1); A kvalitatív analitika ismétlése. Acidi-alkalimetria I. 0,1 N sósav készítése az oldat faktorozása (2.5.1); A kvalitatív analitika ismétlése. Acidi-alkalimetria I. 0,1 N sósav készítése az oldat faktorozása (2.5.1); A kvalitatív analitika ismétlése. NaOH ismeretlen meghatározása (külön leirat); Gyenge sav (ecetsav v. propionsav meghatározása) (2.6.3) (egyéni ism.). NaOH ismeretlen meghatározása (külön leirat); Gyenge sav (ecetsav v. propionsav meghatározása) (2.6.3) (egyéni ism.). NaOH ismeretlen meghatározása (külön leirat); Gyenge sav (ecetsav v. propionsav meghatározása) (2.6.3) (egyéni ism.). Nátrium-tioszulfát közvetett alkalimetriás meghatározása (2.6.8.) Bórax és bórsavtartalom meghatározása (2.6.7. ) Nátrium-tioszulfát közvetett alkalimetriás meghatározása (2.6.8.) Bórax és bórsavtartalom meghatározása (2.6.7. ) Nátrium-tioszulfát közvetett alkalimetriás meghatározása (2.6.8.) Bórax és bórsavtartalom meghatározása (2.6.7. ) Kelatometriás mérések (egyéni feladatok): Nikkel meghatározása murexid mellett (3.4.1.); Vizek változó és teljes keménységének meghatározása (külön leirat); A kvalitatív analitika ismétlése Kelatometriás mérések (egyéni feladatok): Nikkel meghatározása murexid mellett (3.4.1.); Vizek változó és teljes keménységének meghatározása (külön leirat); A kvalitatív analitika ismétlése Kelatometriás mérések (egyéni feladatok): Nikkel meghatározása murexid mellett (3.4.1.); Vizek változó és teljes keménységének meghatározása (külön leirat); A kvalitatív analitika ismétlése Higany és cink mérése egymás mellett (porkeverékben v. kenőcsben) (3.5.3.); Zárthelyi Higany és cink mérése egymás mellett (porkeverékben v. kenőcsben) (3.5.3.); Zárthelyi Higany és cink mérése egymás mellett (porkeverékben v. kenőcsben) (3.5.3.); Zárthelyi Argentometria. Klorid meghatározása Volhardt szerint (5.5.3.) (egyéni ism.) Jodid meghatározása Schulek és Pungor szerint (5.5.5.) (egyéni ism.); Argentometria. Klorid meghatározása Volhardt szerint (5.5.3.) (egyéni ism.) Jodid meghatározása Schulek és Pungor szerint (5.5.5.) (egyéni ism.); Argentometria. Klorid meghatározása Volhardt szerint (5.5.3.) (egyéni ism.) Jodid meghatározása Schulek és Pungor szerint (5.5.5.) (egyéni ism.); Oxidimetria: Permanganátoldat faktorozása (4.4.1.1.); Mohr-só Fe(II) tartalmának meghatározása (4.4.1.2.) (egyéni ism.); Oxidimetria: Permanganátoldat faktorozása (4.4.1.1.); Mohr-só Fe(II) tartalmának meghatározása (4.4.1.2.) (egyéni ism.); Oxidimetria: Permanganátoldat faktorozása (4.4.1.1.); Mohr-só Fe(II) tartalmának meghatározása (4.4.1.2.) (egyéni ism.); Jodometria. Tioszulfátoldat faktorozása (4.5.1.1.). Hidrogénperoxid meghatározása (külön leirat); Zárthelyi Jodometria. Tioszulfátoldat faktorozása (4.5.1.1.). Hidrogénperoxid meghatározása (külön leirat); Zárthelyi Jodometria. Tioszulfátoldat faktorozása (4.5.1.1.). Hidrogénperoxid meghatározása (külön leirat); Zárthelyi Kismennyiségű jodid meghatározása, pl. konyhasóban (4.5.1.6.) (egyéni ism.); Jódtinktura (Solutio iodi alcoholica) analízise (külön leirat). Kismennyiségű jodid meghatározása, pl. konyhasóban (4.5.1.6.) (egyéni ism.); Jódtinktura (Solutio iodi alcoholica) analízise (külön leirat). Kismennyiségű jodid meghatározása, pl. konyhasóban (4.5.1.6.) (egyéni ism.); Jódtinktura (Solutio iodi alcoholica) analízise (külön leirat). Amidazofén cerimetriás meghatározása (4.4.3.1.) (egyéni ism.); Aszkorbinsav (C-vitamin) bromatometriás meghatározása (4.4.4.2) Amidazofén cerimetriás meghatározása (4.4.3.1.) (egyéni ism.); Aszkorbinsav (C-vitamin) bromatometriás meghatározása (4.4.4.2) Amidazofén cerimetriás meghatározása (4.4.3.1.) (egyéni ism.); Aszkorbinsav (C-vitamin) bromatometriás meghatározása (4.4.4.2) Kálciumionok meghatározása homogén oldatból való oxalátos leválasztással (5.3.5.) Zárthelyi Kálciumionok meghatározása homogén oldatból való oxalátos leválasztással (5.3.5.) Zárthelyi Kálciumionok meghatározása homogén oldatból való oxalátos leválasztással (5.3.5.) Zárthelyi Ásványvizek kálcium-, magnézium- és kloridion tartalmának meghatározása (külön leirat) Ásványvizek kálcium-, magnézium- és kloridion tartalmának meghatározása (külön leirat) Ásványvizek kálcium-, magnézium- és kloridion tartalmának meghatározása (külön leirat) Asztalátadás Asztalátadás Asztalátadás

Szemináriumok

25


Vizsgakérdések 1. A térfogatos analízis alapjai I. (a térfogatos analízis reakciói, asszociációs, disszociációs egyensúlyok, redox egyensúlyok). 2. A térfogatos analízis alapjai II. (tömegmérés, mérőoldatok, faktorozás, végpontjelzés). 3. Neutralizációs analízis I. (sav-bázis egyensúlyok, oldószer szerepe, titrálási görbe, indikátorok, működésük, indikátorhiba). 4. Neutralizációs analízis II. (mérőoldatok és faktorozásuk, kémhatás-változást eredményező reakciók alkalmazása). 5. Neutralizációs analízis III. (titrálások nemvizes közegben, egy, a gyakorlaton végzett sav-bázis titrálás ismertetése). 6. Komlexometria (stabilitási egyensúlyok, titrálási görbe, végpontjelzés, komplexometria módszerei, egy, a gyakorlaton végzett titrálás ismertetése). 7. Csapadékos titrálás (oldhatósági egyensúlyok, titrálási görbe, végpontjelzés, egy, a gyakorlaton végzett titrálás ismertetése). 8. Redox titrálások I. (redoxpotenciált befolyásoló tényezők, titrálási görbék, redox titrálások végpontjelzése, oxidimetria segédoldatai, indukált reakciók,). 9. Redox titrálások II. (permanganometria, kromatometria, cerimetria, bromatometria, egy, a gyakorlaton végzett titrálás ismertetése). 10. Redox titrálások III. (reduktometria). 11. Jodometria (alapegyenlete, mérőoldatai, végpontjelzés, az eljárás pH függése, redukáló anyagok mérése (aldehid-biszulfit), oxidáló anyagok mérése, közvetett eljárások, vízben oldott oxigén meghatározása, sokszorozó eljárások). 12. Tömeg szerinti analízis I. (elméleti alapok, csapadékok oldhatósága, csapadékképződés, csapadékok öregedése, csapadékok szennyeződése). 13. Tömeg szerinti analízis II. Gravimetria gyakorlata (leválasztási módszerek, csapadék mosása, súlyállandóságra hozás, eredmények számítása). 14. A kromatográfia alapjai (a kromatográfiás elválasztási folyamat, mechanizmusok, két-és háromdimenziós lehetőségek, a retenció (tR, k, alfa, Rs), az elválasztás hatékonysága (N, H, van Deemter egyenlet). 15. A folyadékkromatográfia alapjai (készülék felépítése, állófázisok, eluensek, a HPLC alkalmazása, mennyiségi értékelés). 16. Termikus analízis Közreműködők Dr. Avar Péter Ágoston (AVPGAAO.PTE), Dr. Maász Gábor (MAGNAAO.PTE), Dr. Pápai Zoltán (PAZNABT.PTE)

26


OGA-AZ2

ÁLTALÁNOS ÉS SZERVETLEN KÉMIA 2.

Tantárgyfelelős:

DR. PERJÉSI PÁL, egyetemi tanár Gyógyszerészi Kémiai Intézet

3 kredit ▪ szigorlat ▪ Alapozó modul ▪ tavasszal ▪ ajánlott félév: 2. Foglalkozás/félév: 28 óra előadás + 0 óra gyakorlat + 14 óra szeminárium = összesen 42 óra Kurzus létszámkorlát: min. 5 fő – max. 50 fő Előfeltételek: OGA-AT1 teljesített

Tematika A modern szervetlen kémia ismeretanyagának elsajátítása; az elemek és vegyületek tulajdonságai és szerkezetük közötti összefüggések megláttatása, a szervetlen vegyületek előállításának, fizikai és kémiai tulajdonságainak bemutatása. A tantárgy különös hangsúlyt fordít a gyógyszerészetben aktív hatóanyagként, vagy gyógyszertechnológiai segédanyagként alkalmazott vegyületek ismertetésére, beleértve azok gyógyszerkönyvi azonossági, tisztaságvizsgálati és tartalmi meghatározási módszereit is. A félév elfogadásának feltételei A félév elismerése a PTE Tanulmányi és Vizsgaszabályzata alapján történik. A hallgatók a félév során két írásbeli dolgozatot írnak, melyek értékelése százalékos minősítéssel történik. A kurzus aláírásának feltétele a megírt dolgozatok mindegyikének legalább 60%os teljesítése. A félévközi dolgozatok pótlására, javítására egy alkalommal van lehetőség. Távolmaradás pótlásának lehetőségei Egy félévben orvosi igazolással legfeljebb három szemináriumi foglalkozásról történő hiányzás történhet. A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok Tőkés B., Dudutz Gy., Donáth-Nagy G.: A kémia alapjai II. Szervetlen kémia, Studium Alapítvány Kiadó, Marosvásárhely, 2005. Gergely P. (szerk.): Általános és bioszervetlen kémia, 5. kiadás, Semmelweis, Bp. 2003 Szakács Z. (szerk.) : Általános és szervetlen kémiai gyakorlatok, Semmelweis, Bp. 2006 Előadások 1

2

3 4 5 6 7 8 9 10 11 12

Az elemek tulajdonságainak általános diszkussziója. Az elemek és vegyületek általános előállítása. Szervetlen vegyületek gyógyszerkönyvi nevezéktana. Dr. Perjési Pál Az elemek tulajdonságainak általános diszkussziója. Az elemek és vegyületek általános előállítása. Szervetlen vegyületek gyógyszerkönyvi nevezéktana. Dr. Perjési Pál Főcsoportbeli elemek, és ezek legfontosabb vegyületei. Hidrogén és a hidridek. Nemesgázok. Dr. Huber Imre Főcsoportbeli elemek, és ezek legfontosabb vegyületei. Hidrogén és a hidridek. Nemesgázok. Dr. Huber Imre Főcsoportbeli elemek, és ezek legfontosabb vegyületei. Halogének, halogenidek. Dr. Huber Imre Főcsoportbeli elemek, és ezek legfontosabb vegyületei. Halogének, halogenidek. Dr. Huber Imre Főcsoportbeli elemek, és ezek legfontosabb vegyületei. Oxigénvegyületek. Dr. Huber Imre Főcsoportbeli elemek, és ezek legfontosabb vegyületei. Oxigénvegyületek. Dr. Huber Imre Főcsoportbeli elemek, és ezek legfontosabb vegyületei. Kén és vegyületei. Dr. Huber Imre Főcsoportbeli elemek, és ezek legfontosabb vegyületei. Kén és vegyületei. Dr. Huber Imre Főcsoportbeli elemek, és ezek legfontosabb vegyületei. Nitrogén és nitrogénvegyületek. Dr. Huber Imre Főcsoportbeli elemek, és ezek legfontosabb vegyületei. Nitrogén és nitrogénvegyületek. Dr. Huber Imre

27


13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28

Főcsoportbeli elemek, és ezek legfontosabb vegyületei. Foszfor és foszforvegyületek. Zárthelyi dolgozat. Dr. Huber Imre Főcsoportbeli elemek, és ezek legfontosabb vegyületei. Foszfor és foszforvegyületek. Zárthelyi dolgozat I. Dr. Huber Imre Főcsoportbeli elemek, és ezek legfontosabb vegyületei. Arzén- és bizmutvegyületek. Szén és szénvegyületek. Dr. Perjési Pál Főcsoportbeli elemek, és ezek legfontosabb vegyületei. Arzén- és bizmutvegyületek. Szén és szénvegyületek. Dr. Perjési Pál Főcsoportbeli elemek, és ezek legfontosabb vegyületei. Szilicium és szilíciumvegyületek. Dr. Perjési Pál Főcsoportbeli elemek, és ezek legfontosabb vegyületei. Szilicium és szilíciumvegyületek. Dr. Perjési Pál Főcsoportbeli elemek, és ezek legfontosabb vegyületei. Bór- és alumíniumvegyületek. Alkálifémek és vegyületeik. Dr. Perjési Pál Főcsoportbeli elemek, és ezek legfontosabb vegyületei. Bór- és alumíniumvegyületek. Alkálifémek és vegyületeik. Dr. Perjési Pál Calcium-, magnézium- és báriumvegyületek. Átmeneti fémek. A d-elemek általános tulajdonságai. Dr. Perjési Pál Calcium-, magnézium- és báriumvegyületek. Átmeneti fémek. A d-elemek általános tulajdonságai. Dr. Perjési Pál Komplex vegyületek szerkezete. Mangánvegyületek. Dr. Perjési Pál Komplex vegyületek szerkezete. Mangánvegyületek. Dr. Perjési Pál Vas és vegyületei. Zárthelyi dolgozat. Dr. Perjési Pál Vas és vegyületei. Zárthelyi dolgozat II. Dr. Perjési Pál A réz, az ezüst és vegyületei. Cink-, kadmium- és higanyvegyületek. Dr. Perjési Pál A réz, az ezüst és vegyületei. Cink-, kadmium- és higanyvegyületek. Dr. Perjési Pál

Gyakorlatok Szemináriumok 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14

Periódusos rendszer felépítése. Periódikus tulajdonságok A gázhalmazállapot. Kinetkus gázelmélet. Állapotjelzők és állapotfüggvények. Termodinamika alapjai. A belső energia és az entalpia. Az entrópia Reakciókinetika. Reakciósebesség és rendűség. A reakciósebesség hőmérsékletfüggése Homogén és heterogén kémiai egyensúlyok. Egyensúlyi állandók. A LeChatelier elv. A kémiai reakciók szabadentalpia-változása. A folyamatok végbemenetelének termodinamikai feltételei. Elektrolitok vezetőképessége. Gyenge és erős elektrolitok. Sav-bázis elméletek. (Arrhenius, Bronsted-Lowry, Lewis, Pearson) Komplexek képződése és stabilitása. A komplexek kötéselmélete Vizes oldatok pH-ja I. Sók hidrolízise. A hidrolízisállandó. Vizes oldatok pH-ja II. Pufferek. Pufferkapacitás. Galvánelemek. A elekródpotenciál. Első és másodfajú elektródok. A redoxpotenciál. Redoxreakciók termodinamikája. Elektrolízis. Bomlásfeszültség. Polarizáció

Vizsgakérdések A félév végén a hallgatók szigorlatot tesznek a tantárgy két félévének anyagából. A szigorlat írásbeli és szóbeli részből áll. A szigorlat szóbeli része megkezdésének feltétele egy sikeres „Minimum-Vizsga” (MV) megírása a szigorlat reggelén. A MV 20 kérdésből áll. A MV befejezésére 30 perc áll rendelkezésre, értékelése százalékos minősítéssel történik. Azon hallgatók szigorlatát, akik a „Minimum Vizsgán” 80 % alatti teljesítményt érnek el, elégtelenre kell értékelni. A „B” és „C” vizsgákat is MV előzi meg. A „B” vizsga következményei az „A” vizsgáéval azonosak. A „C” vizsgát megelőző MV sikertelensége esetén a hallgató megkezdheti ugyan a szóbeli vizsgát, ám ebben az esetben vizsgája egy elégtelen részfelelettel indul. A szigorlat szóbeli része kettő tételből áll. Bármelyik tétel elégtelen ismerete esetén a vizsgát elégtelenre kell értékelni. A szigorlati jegy megállapítása a félévi dolgozatok, a

28


Minimum Vizsga, valamint a szóbeli tételek megválaszolásának eredményei alapján történik. Az írásbeli vizsga tematikájáról a hallgatók a félév elején részletes tájékoztatást kapnak. Közreműködők Dr. Almási Attila (ALAFAEO.PTE), Dr. Kuzma Mónika (KUMFABO.PTE)

29


OGABM2

BIOMATEMATIKA 2.

Tantárgyfelelős:

DR. GRAMA LÁSZLÓ, egyetemi adjunktus Biofizikai Intézet

4 kredit ▪ vizsga ▪ Alapozó modul ▪ tavasszal ▪ ajánlott félév: 2. Foglalkozás/félév: 28 óra előadás + 28 óra gyakorlat + 0 óra szeminárium = összesen 56 óra Kurzus létszámkorlát: min. 1 fő – Előfeltételek: nincs

Tematika A biostatisztika alapfogalmainak és módszereinek megismertetése; ezek fizikai, kémiai biológiai feladatok megoldásában való alkalmazási lehetőségének bemutatása; a grafikus szemléletmódra, az önálló gondolkodásra, önálló problémamegoldásra való szoktatás. A kurzus a matematikai ismeretek alapfokú és általános elsajátítására koncentrál, a speciális alkalmazások bemutatására a szaktárgyak keretében kerül sor. Főbb területek: Adatok kezelése számítógéppel, adatok áttekintése és jellemzése grafikus és számszerű eszközökkel, a valószínűség és a statisztikai következtetés/döntés, az orvostudományban és orvosi gyakorlatban leggyakrabban használt statisztikai alapmódszerek. Fő cél a statisztikai gondolkodásmód megismertetése és egyszerű feladatok megoldása. A félév elfogadásának feltételei Legfeljebb 25 % hiányzás megengedett Távolmaradás pótlásának lehetőségei Nincs. A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok Belágyi József: Orvosi biometria, Pécs, 2011 Előadások 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14

Bevezetés Dr. Bódis Emőke Bevezetés Dr. Bódis Emőke Alkalmazott modellek, Adatok feldolgozása, gyakorisági eloszlások, hisztogram Dr. Bódis Emőke Alkalmazott modellek, Adatok feldolgozása, gyakorisági eloszlások, hisztogram Dr. Bódis Emőke Populáció és minta jellemző adatai, Hibaszámítás, Valószínűség Dr. Bódis Emőke Populáció és minta jellemző adatai, Hibaszámítás, Valószínűség Dr. Bódis Emőke Diszkrét és folytonos valószínűségi eloszlások Dr. Bódis Emőke Diszkrét és folytonos valószínűségi eloszlások Dr. Bódis Emőke Hipotézisek vizsgálata: előjel próba Dr. Bódis Emőke Hipotézisek vizsgálata: előjel próba Dr. Bódis Emőke Hipotézisek vizsgálata: u-próba Dr. Bódis Emőke Hipotézisek vizsgálata: u-próba Dr. Bódis Emőke Átlagok vizsgálata t-próbával Dr. Bódis Emőke Átlagok vizsgálata t-próbával Dr. Bódis Emőke

30


15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28

Illeszkedés- és függetlenségvizsgálat khi-négyzet próbával Dr. Visegrády Balázs Illeszkedés- és függetlenségvizsgálat khi-négyzet próbával Dr. Visegrády Balázs Varianciaanalízis Dr. Visegrády Balázs Varianciaanalízis Dr. Visegrády Balázs Regresszióanalízis Dr. Visegrády Balázs Regresszióanalízis Dr. Visegrády Balázs Legkisebb négyzetek elve Dr. Visegrády Balázs Legkisebb négyzetek elve Dr. Visegrády Balázs Korrelációanalízis, Rangkorreláció Dr. Visegrády Balázs Korrelációanalízis, Rangkorreláció Dr. Visegrády Balázs Túlélés analízis, A logrank teszt Dr. Visegrády Balázs Túlélés analízis, A logrank teszt Dr. Visegrády Balázs Összefoglalás, ismétlés Dr. Visegrády Balázs Összefoglalás, ismétlés Dr. Visegrády Balázs

Gyakorlatok 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26

Bevezetés Bevezetés Alkalmazott modellek, Adatok feldolgozása, gyakorisági eloszlások, hisztogram Alkalmazott modellek, Adatok feldolgozása, gyakorisági eloszlások, hisztogram Populáció és minta jellemző adatai, Hibaszámítás, Valószínűség Populáció és minta jellemző adatai, Hibaszámítás, Valószínűség Diszkrét és folytonos valószínűségi eloszlások Diszkrét és folytonos valószínűségi eloszlások Hipotézisek vizsgálata: előjel próba Hipotézisek vizsgálata: előjel próba Hipotézisek vizsgálata: u-próba Hipotézisek vizsgálata: u-próba Átlagok vizsgálata t-próbával Átlagok vizsgálata t-próbával Illeszkedés- és függetlenségvizsgálat khi-négyzet próbával Illeszkedés- és függetlenségvizsgálat khi-négyzet próbával Varianciaanalízis Varianciaanalízis Regresszióanalízis Regresszióanalízis Legkisebb négyzetek elve Legkisebb négyzetek elve Korrelációanalízis, Rangkorreláció Korrelációanalízis, Rangkorreláció Túlélés analízis, A logrank teszt Túlélés analízis, A logrank teszt

31


27 28

Összefoglalás, ismétlés Összefoglalás, ismétlés

Szemináriumok Vizsgakérdések Feladatok megoldása az előadások témaköréből, táblázatok használata, egyszerű grafikonok elkészítése. Számítógép felhasználása a feladat megoldásához. Közreműködők Dr. Bódis Emőke (BOEAAD.T.JPTE), Dr. Hild Gábor (HIGMAAO.PTE), Dr. Visegrády Balázs (VIBAAB.T.JPTE)

32


OGA-FI2

FIZIKA-BIOFIZIKA 2.

Tantárgyfelelős:

DR. LUKÁCS ANDRÁS, egyetemi adjunktus Biofizikai Intézet

4 kredit ▪ szigorlat ▪ Alapozó modul ▪ tavasszal ▪ ajánlott félév: 2. Foglalkozás/félév: 28 óra előadás + 28 óra gyakorlat + 0 óra szeminárium = összesen 56 óra Kurzus létszámkorlát: min. 5 fő – Előfeltételek: OGA-FI1 teljesített

Tematika A tantárgy a Fizika-Biofizika 1 tantárgyra építve tárgyalja az élő anyag szerkezetének és működésének vizsgálatát szolgáló fizikai, biofizikai, valamint fizikai jellegű orvosdiagnosztikai módszerek alapjait. Az orvosi diagnosztikai eljárások alapelvei rövidített formában hangzanak el, utalva a preklinikai modulban ennek a témakörnek szentelt önálló kurzusra. A félév elfogadásának feltételei A félév elfogadásának feltétele az összes gyakorlat elvégzése és az azokról készített jegyzőkönyvek elfogadása a gyakorlatvezető által. Legfeljebb 3 gyakorlatról való hiányzás megengedett. A gyakorlatról való késés nem megengedett, a késés hiányzásnak minősül. A félév során a hallgatók dolgozatot írnak, amelynek eredménye alapján mentességet kaphatnak a kollokvium adott részei alól. Távolmaradás pótlásának lehetőségei Az elmulasztott gyakorlatok pótlására pótgyakorlatokat biztosítunk. A hallgatók csak saját csoportjuk gyakorlatán pótolhatnak, egy pótgyakorlat során csak egy gyakorlat pótolható. A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok Damjanovich Sándor, Fidy Judit, Szöllősi János (szerk.): Orvosi biofizika, Medicina Könyvkiadó, Budapest, 2006 Biofizikai gyakorlatok, PTE ÁOK, Pécs Oktatási anyagok a Biofizikai Intézet honlapján: http://biofizika.aok.pte.hu Előadások 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14

Abszorpciós fotometria Dr. Orbán József Fehérjék abszorpciója Dr. Orbán József Infravörös és Raman spektroszkópia Dr. Orbán József CD spektroszkópia Dr. Orbán József Lumineszcencia alapjelenségek, paraméterek Dr. Lukács András Szilárd A fluoreszcencia és foszforeszcencia mérése Dr. Lukács András Szilárd Fluoreszcencia polarizáció, anizotrópia Dr. Lukács András Szilárd FRET Dr. Lukács András Szilárd Fénymikroszkópia Dr. Bugyi Beáta Fluoreszcencia mikroszkópia Dr. Bugyi Beáta Modern mikroszkópiai módszerek 1. Dr. Bugyi Beáta Modern mikroszkópiai módszerek 2. FRAP Dr. Bugyi Beáta Áramlási citometria Dr. Grama László Gyors-kinetikai módszerek alapjai Dr. Nyitrai Miklós

33


15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28

NMR Dr. Visegrády Balázs ESR Dr. Visegrády Balázs MRI 1 Dr. Visegrády Balázs MRI 2 Dr. Visegrády Balázs Röntgendiagnosztika Dr. Hild Gábor CT Dr. Hild Gábor Gamma-kamera. SPECT Dr. Hild Gábor PET Dr. Hild Gábor Diagnosztikai ultrahang Dr. Grama László Kalorimetriai módszerek (DSC, ITC) Dr. Bugyi Beáta Szedimentáció Dr. Talián Csaba Gábor Elektroforézis Dr. Talián Csaba Gábor A tömegspektrometria alapjai Dr. Talián Csaba Gábor A tömegspektrometria alkalmazásai Dr. Talián Csaba Gábor

Gyakorlatok 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24

Bevezetés. Munka- és balesetvédelmi oktatás Bevezetés. Munka- és balesetvédelmi oktatás Mérések Geiger-Müller számlálóval. Radioaktív felezési idő I. Mérések Geiger-Müller számlálóval. Radioaktív felezési idő I. Gamma-abszorpció és spektrometria Gamma-abszorpció és spektrometria Béta-sugárzás abszorpciója, holtidő mérése. Radioaktív felezési idő II. Béta-sugárzás abszorpciója, holtidő mérése. Radioaktív felezési idő II. Szcintigráfia Szcintigráfia Optika Optika Pótmérés, szeminárium Pótmérés, szeminárium Abszorpciós fotometria Abszorpciós fotometria Vérnyomásmérés. Elektrokardiográfia (EKG) Vérnyomásmérés. Elektrokardiográfia (EKG) Ultrahang Ultrahang Hőmérsékletmérés Hőmérsékletmérés Audiometria Audiometria

34


25 26 27 28

Pótmérés, szeminárium Pótmérés, szeminárium Pótmérés, szeminárium Pótmérés, szeminárium

Szemináriumok Vizsgakérdések Megtalálhatók a Biofizikai Intézet honlapján (http://biofizika.aok.pte.hu) Közreműködők Dr. Bugyi Beáta (BUBEAB.T.JPTE), Dr. Grama László (GRLHAAO.PTE), Dr. Szabó-Meleg Edina (MEEDAA.T.JPTE), Futó Kinga (FUKIAAT.PTE), Huber Tamás (HUTEAB.T.JPTE), Kilián Balázsné Raics Katalin (RAKHAAT.PTE), Kollár Veronika Tünde (KOVGACT.PTE)

35


OGA-FZ1

FIZIKAI KÉMIA 1.

Tantárgyfelelős:

DR. NAGY GÉZA, egyetemi tanár TTK Kémiai Intézet Ált. és Fizikai Kémia Tanszék

2 kredit ▪ vizsga ▪ Alapozó modul ▪ tavasszal ▪ ajánlott félév: 2. Foglalkozás/félév: 28 óra előadás + 0 óra gyakorlat + 0 óra szeminárium = összesen 28 óra Kurzus létszámkorlát: min. 1 fő – max. 100 fő Előfeltételek: OGA-BM1 teljesített

Tematika A Fizikai kémia a kémiai tudományok egyik fő ágát jelenti. Az anyag szerkezetével, kémiai változásaival, különböző anyagok kölcsönhatásával, az anyag-energia, anyag-elektromosság, anyag-mágnesesség egymásra hatásával kapcsolatos általános törvényeket tárgyalja. A gyógyszerészi tudományok műveléséhez szükséges alapvető mennyiségi összefüggésekkel ismerteti meg a hallgatókat. Fizikai kémiai számítási feladatok megoldása nyújt segítséget az elméleti ismeretek elmélyítéséhez, a laboratóriumi munka végzéséhez szükséges készség fejlesztéséhez. A tematika rövid leírása: A fizikai kémia tárgya, módszerei, helye. A termodinamika alapfogalmai, folyamatok állapot jelzők, állapotfüggvények. A termodinamika főtételei. A termokémia alapjai, átalakulási hő, átalakulási entalpia, Hess tétel, Kirchhoff tétele, a gázállapot sajátságai, kinetikus gázelmélet, A folyadék halmazállapot, felületi feszültség, gőznyomás, kritikus jellemzők, A szilárd halmazállapot, Parciális moláris mennyiségek, elegyek, oldatok termodinamikai sajátságai, kolligatív sajátságok, fázis törvény, megoszlás, fázis diagramok, elegyek elválasztása. Kémiai egyensúlyok, kémiai folyamatok iránya. Reakciókinetikai alapfogalmak, kinetikai egyenletek, összetett reakciók, Katalízis, Heterogén reakciók, heterogén katalízis, láncreakciók, fotokémiai, sugárkémiai reakciók, polimerizáció, oszcillációs reakciók, a reakció sebességi koefficiens értelmezése. Az elektrokémia tárgya, fogalmai. Elektrolit oldatok sajátságai, elektromos vezetés elektrolit oldatokban, átviteli szám. Elektród folyamatok termodinamikája, elektród potenciál, elektródok fajtái, működésük, galváncellák, tüzelőanyag cellák. Elektród folyamatok kinetikája, korrózió, elektroanalitikai módszerek elmélete, Az anyagszerkezet alapjai, atomszerkezet és atomi spektrumok. A kémiai kötés, Molekula színképek létrejötte. Forgási-, rezgési-, elektron színképek. A Raman spektroszkópia alapjai. Az anyag mágneses és dielektromos sajátságai, ... A félév elfogadásának feltételei Kollokvium. A vizsga egy rövid zárthelyi dolgozattal kezdődik. Ennek során a hallgató példák megoldásával alapösszefüggések, definíciók megadásával igazolja felkészültségét. A zárthelyi kérdések felét sikerrel megoldó hallgatók két tételt húznak és rövid felkészülési idő után tábla előtt, állva felelnek. A felelt a tételekről szóló beszámolóval kezdődik, majd a felmerülő, a tananyaggal kapcsolatos egyéb kérdésekre adott válaszokkal folytatódik. A vizsgán az előadásokon elhangzott anyag akkor is Távolmaradás pótlásának lehetőségei A hallgató a tankönyvből, illetőleg hallgatótársai jegyzetéből pótolhatja a távollétében elhangzott előadások anyagát A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok P.W. Atkins: Fizikai kémia I., II., III., Tankönyvkiadó, Budapest, 1992 P.W. Atkins: Fizikai kémia I., II., III., újabb javított kiadás, Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 2002, ISBN 9631933164 Szabó Kálmán: Fizikai kémia, SOTE gyógyszerész jegyzet, 1995 Tőkés Béla: Fizikai kémia gyógyszerészeknek, orvosoknak és biológusoknak I-II., Mentor Kiadó, Marosvásárhely, 2001 Előadások 1

A fizikai kémia tárgya, módszerei, helye. A termodinamika alapfogalmai, állapotjelzők, azok mérése, A gáztörvények, a gázállapot sajátságai, a kinetikus gázelmélet, Maxwell-Boltzmann sebességeloszlás, reális gázok, Megfelelő állapotok törvénye, fugacittermodinamika első főtétele, annak alkalmazásai Dr. Nagy Géza

2 3

Dr. Nagy Géza .Hőkapacitás, belső energia, A térfogati munka. Reverzibilis, irreverzibilis folyamatok, entalpia. A termokémia alapjai, fizikai, kémiai folyamatok entalpia változása, Standard képződési entalpia, Hess tétel, Kirchhoff tétel. Kaloriméterek, Az anyagvizsgálat termikus módszerei TG, TA, DTA, DSC. Dr. Nagy Géza

4 Dr. Nagy Géza

36


5

A termodinamika második és harmadik főtétele, entrópia, a Carnot körfolyamat, hatásfok, hűtő gépek, hőpumpák működése, Az entrópia statisztikus termodinamikai értelmezése, Trouton szabály Dr. Nagy Géza

6 7

Dr. Nagy Géza Clausius egyenlőtlenségek, Szabadenergia, szabadentalpia, Mawell összefüggések, Gibbs-Helmholtz egyenlet, Parciális moláris mennyiségek, a kémiai potenciál. Dr. Nagy Géza

8 9

Dr. Nagy Géza Egykomponensű rendszerek fizikai kémiai jellemzése, Állapotváltozások, fázisdiagramok, fázishatárok meredekségei, a Clapeyron egyenlet, Clausius-Clapeyron egyenlet. A folyadék halmazállapot, felületi feszültség, gőznyomás, kritikus jellemzők, A szilárd halmazállapot, Dr. Nagy Géza

10 11

Dr. Nagy Géza Elegyek, oldatok termodinamikai sajátságai, Az elegyedési szabadentalpia, entrópia. Ideális és reális oldatok. Kolligativ sajátságok, Dr. Nagy Géza

12 13

Dr. Nagy Géza Illékony folyadékok elegyei, a desztillációs elválasztás alapjai, Raoult törvény, Henry törvény, emelő szabály, azeotrópok, elméleti tányérszám. Fázistörvény. Folyadék-folyadék fázisdiagramok, vízgőzdesztilláció, Folyadék szilárd fázisdiagramok, eutektikumok, zónaolvastás. Háromszög-fázisdiagramok Dr. Nagy Géza

14 15

Dr. Nagy Géza Kémiai egyensúlyok, kémiai folyamatok iránya, a körülmények hatása az egyensúlyra, a van?t Hoff egyenlet, Példák a kémiai egyensúlyokra, tömeghatás törvény Dr. Nagy Géza

16 17

Dr. Nagy Géza Reakciókinetikai alapfogalmak, rendűség, molekularitás, kinetikai egyenletek, első, másodrendű reakciók kinetikai egyenletei, a reakció rendűség meghatározása Dr. Nagy Géza

18 19

Dr. Nagy Géza Összetett reakciók, konszekutív reakciók, szimultán reakciók, megfordítható reakciók, katalízis, sav bázis katalízis, Enzim katalízis, Michaelis Menten kinetika, Autokatalitikus folyamatok, oszcillációs reakciók kinetikája. Heterogén reakciók, Heterogén katalízis Oldószerhatás, láncreakciók, fotokémiai, sugárkémiai reakciók. Dr. Nagy Géza

20 21

Dr. Nagy Géza A hőmérséklet hatása a reakció sebességre, a reakció sebességi koefficiens, ütközési elmélet, szterikus faktor, Átmeneti állapot elmélete Dr. Nagy Géza

22 23

Dr. Nagy Géza Az elektrokémia tárgya, fogalmai, Elektrolit oldatok sajátságai, elektromos vezetés elektrolit oldatokban, átviteli szám, diffúziós potenciál, membrán potenciál, Elektród folyamatok termodinamikája, elektród potenciál, Galváncellák, működésük, koncentrációs elemek, ion szelektív elektródok, elektródok fajtái, Másodfajú elektródok, ion szelektív elektródok Dr. Nagy Géza

24 Dr. Nagy Géza

37


25

Elektród folyamatok kinetikája, polarizációs görbék, az elektrolízis törvényei, túlfeszültség, annak fajtái, Volmer-Butler egyenlet, átlépési faktor, Diffúzió, Cottrell egyenlet, korrózió, Az elektrolízis alkalmazásai Dr. Nagy Géza

26 27

Dr. Nagy Géza Néhány anyagvizsgálati módszer fizikai kémiai alapjainak áttekintése, az anyag spektrális sajátságai, hidrogénszerű atomok szerkezete, atomi pályák, spektrális átmenetek, Molekula színképek létrejötte. Forgási, rezgési, elektron színképek. Raman effektus Dr. Nagy Géza

28 Dr. Nagy Géza Gyakorlatok Szemináriumok Vizsgakérdések Ellenőrző kérdések gyógyszerész hallgatók fizikai kémia vizsgájához

A gázállapot általános jellemzése. Ideális és reális gázok. Transzportfolyamatok gázokban, Diffúzió, hővezetés, viszkozitás, Összefüggés a hőkapacitás és a szerkezet között, Megfelelő állapotok tétele. Termodinamikai alapfogalmak, hő, energia, belső energia, munka. A termodinamika I. főtétele. Reverzibilis, irreverzibilis kiterjedés térfogati munkája. Entalpia, Termokémia, Fizikai-, kémia folyamatok entalpia változása, Exoterm, endoterm folyamatok, Hess tétel, Kirchhoff törvény Kalorimetria, Kaloriméterek, Termikus anyagvizsgálati módszerek, DSC, TG, DTG stb., Képződési entalpia Hőkapacitás, Joule kísérlet, Joule-Thomson hatás, hőkapacitások kapcsolata tökéletes gázok esetén, Joule-Thomson koefficiens, Gázok cseppfolyósítása, Adiabatikus kiterjesztés munkája tökéletes gázok esetén, reverzibilis, irreverzibilis A termodinamika II. főtétele. Carnot-féle körfolyamat. Hatásfok. Entrópia. Az entrópia statisztikus értelmezése. Irreverzibilis folyamatok entrópia változása. Hőpumpák, hűtőgépek működése, Az alacsony hőmérséklet elérésének módjai. Szabadenergia, szabadentalpia, a Helmholz és Gibbs függvények értelmezése, tulajdonságai, Gibbs-Helmholz egyenlet, tökéletes gázok kémiai potenciálja, fugacitás Fázisdiagramok egykomponensű rendszerek esetében, fázisstabilitás, fázisátmenet, a fázisstabilitás hőmérséklet, nyomás függése különböző határfelületeknél, Clausius Clapeyron egyenlet, Olvadás és fagyás.. Módosulat változások Gőznyomás görbült felületek felett, felületi feszültség, kapilláris jelenségek, Parciális moláris mennyiségek, Gibbs Duhem egyenlet, Az elegyedés termodinamikája, A szabadentalpia és entrópia változása elegyedéskor Elegyek általános jellemzése: típusai, összetételük. Az elegyedési entalpia, Raoult törvény, Henry-törvény, folyadék elegyek sajátságai. Kolligatív sajátságok, Híg oldatok gőznyomás csökkenése. Fagyáspontcsökkenés és forráspont-emelkedés. Ozmózis Illékony folyadékok elegyei, desztillálás, azeotrópok, vizgőz desztillálás, reális oldatok, fázistörvény, szilárd - folyadék fázisdiagramok. Frakcionált kristályosítás, zónaolvasztás Kémiai egyensúlyok, reakció szabadentalpia, különböző tényezők hatása az egyensúlyra, tömeghatás törvénye, Le Chatelier - Braun elv A kinetikus gázelmélet, eloszlási függvények, Maxwell-Boltzmann féle sebességeloszlás, effúzió, ütközések száma Reakciókinetikai alapfogalmak. A reakció sebesség vizsgálatának módszerei, első, másodrendű reakciók, Kormeghatározás reakciókinetikai úton Összetett reakciók sebességi egyenletei. Párhuzamos elsőrendű reakciók, Konszekutív reakciók, Lindemann - Hinshelwood mechanizmus Láncreakciók, Robbanások, katalízis. Enzim katalízis, autokatalízis, oszcillációs reakciók Az előegyensúly és a stacionárius állapot a reakciók rendjének, kinetikai egyenletének értelmezésében. Heterogén katalízis, Heterogén reakciók, Fotokémiai reakciók A sebességi állandó értelmezése. Ütközési elmélet, Aktivált komplex elmélete, Arrhenius egyenlet, aktiválási energia, átmeneti komplex elmélet, potenciális energiafelületek Elektrolit oldatok szerkezete, Debye-Hückel elmélet, aktivitási koefficiens, ionerősség, közepes aktivitási koefficiens, ionok képződési entalpiája

38


Áram vezetése elektrolitokban, átviteli szám, vezetőképesség mérés, annak alkalmazása, Kohlrausch szabály, Ostwald-féle hígítási törvény, Elektródpotenciál, elektródpotenciál kialakulása, elektródok felosztása, működésük, a Nernst egyenlet Galvánelemek, potenciometriás mérőcellák, Ion szelektív elektródok, működésük, sajátságaik, a szelektivitás, meghatározása a diffúziós potenciál Elektródfolyamatok, túlfeszültség, polarizáció, átlépési faktor, a Tafel egyenlet, Erdey Grúz-Volmer-Butler egyenlet Polarizációs görbék alakja, Cottrell kisérlet, -egyenlet, diffuzió Faraday törvényei, elektrolízis cellák Voltammetria, ciklikus voltammetriás görbék, polarográfia, Koncentrációs elemek, gyakorlati szempontból fontos elemek-, szekunder elemek működése, tüzelőanyag cellák Keverékelektródok, korrózió, elektrokémiai stabilitási diagramok, passziválódás, Pourbaix diagramok- Az elektrolízis gyakorlati alkalmazásai Közreműködők

39


OGO-A1S

ANATÓMIA, SZÖVETTAN ÉS FEJLŐDÉSTAN 1.

Tantárgyfelelős:

DR. PETHŐNÉ DR. LUBICS ANDREA, egyetemi docens Anatómiai Intézet

2 kredit ▪ vizsga ▪ Gyógysz. biol. és orv. elm. ismeretek modul ▪ tavasszal ▪ ajánlott félév: 2. Foglalkozás/félév: 14 óra előadás + 14 óra gyakorlat + 0 óra szeminárium = összesen 28 óra Kurzus létszámkorlát: min. 1 fő – max. 200 fő Előfeltételek: OGOGB1 teljesített + OGRLAT teljesített Tematika Az emberi test makroszkópos, mikroszkópos és ultrastrukturális szerkezetének, fejlődésének, és alapvető funkcionális aspektusaiknak megismertetése a Gyógyszerész Szak hallgatói számára szükséges szinten. A két féléves tantárgycsoport első része. Makroszkópos anatómiai és szövettani ismeretek gyógyszerész hallgatók számára - 1. rész: csont-, izomtan, emésztő-, légző-, vizeleti rendszer. A félév elfogadásának feltételei Az előadások és a gyakorlatok látogatása kötelező. Érvénytelen a félév, ha a hallgató az össz-óraszám több mint 25%-ról hiányzik (legfeljebb 7 óra (7x45 perc) hiányzás elfogadható). A félév teljesítményének értékelése: írásbeli vizsga a félév végén. Elégtelen esetén szóbeli utóvizsga. Félévközi tesztek alapján jegymegajánlás lehetséges. Távolmaradás pótlásának lehetőségei Legfeljebb 2 alkalommal, egy másik csoport gyakorlatán való részvétellel A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok Sétáló György, Rékási Zoltán, Tóth Pál: Humán anatómia, szövet- és fejlődéstan gyógyszerész hallgatók számára, Pécs, 2007. Donáth Tibor: Anatómiai Atlasz (ajánlott a makroszkópos anatómia elsajátításának képi segédleteként) Internetes segédanyag gyógyszerész hallgatók számára (szövettani ábrák, előadások kivonatai és illusztrációi; ajánlott főként a szövet- és fejlődéstan elsajátításának képi és szöveges segédleteként - fejlesztés alatt) Előadások 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14

A csontvázrendszer. A csontok összeköttetései. Az izomrendszer. Dr. Kiss Péter Az emberi test szövetei. Hámszövet. Sejtkapcsoló struktúrák. Kötőszövetek. Dr. Tamás Andrea Támasztószövetek. Izomszövet. Dr. Tamás Andrea A bőr szöveti szerkezete. Dr. Pethőné Dr. Lubics Andrea A vér. Vérképzés. Dr. Pethőné Dr. Lubics Andrea A keringés szervrendszere, szív. Dr. Gaszner Balázs Az érrendszer. Vérkörök. Az erek szöveti felépítése. Dr. Gaszner Balázs A légzőrendszer felépítése. Felső és alsó légutak. Dr. Horváth-Opper Gabriella A tüdő. A légutak védekező mechanizmusai. Pleura, légzőmozgások Dr. Horváth-Opper Gabriella Az emésztőrendszer felépítése, szervei. I. Szájüreg, fogak, garat, nyelőcső Dr. Hollósy Tibor Az emésztőrendszer felépítése, szervei. II. gyomor. Vékony- és vastagbelek. Dr. Kiss Péter A nagy emésztőmirigyek: máj, hasnyálmirigy. Epeutak. A máj vérkeringése. Dr. Hollósy Tibor A vizeleti rendszer felépítése, működése. Dr. Pethőné Dr. Lubics Andrea A nyirokszervek. Dr. Rékási Zoltán

40


Gyakorlatok 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14

Bonctermi gyak. Csontok, ízületek Bonctermi gyak. Izmok Bonctermi gyak. Szív Bonctermi gyak. Érrendszer Bonctermi gyak. Légzőrendszer Bonctermi gyak. Tápcsatorna 1. (szájüreg, garat, nyelőcső) Szövettan gyak. Metszetek: vérkenet, tüdő Szövettan gyak. Metszetek: bőr Szövettan gyak. Metszetek: nyelőcső, gyomor Szövettan gyak. Metszetek: jejunum, colon Bonctermi gyak. Hasüreg Bonctermi gyak. Hasüreg Szövettan gyak. Metszetek: máj, pancreas Szövettan gyak. Metszetek: vese

Szemináriumok Vizsgakérdések http://an-server.pote.hu Közreműködők Dr. Farkas Boglárka (FABFADO.PTE), Dr. Farkas József (FAJHAAO.PTE), Dr. Fülöp Balázs Dániel (FUBOAAO.PTE), Dr. László Eszter (LAEOAAO.PTE)

41


OGO-GB2

GYÓGYSZERÉSZI BIOLÓGIA 2.

Tantárgyfelelős:


4 kredit ▪ szigorlat ▪ Gyógysz. biol. és orv. elm. ismeretek modul ▪ tavasszal ▪ ajánlott félév: 2. Foglalkozás/félév: 28 óra előadás + 12 óra gyakorlat + 16 óra szeminárium = összesen 56 óra Kurzus létszámkorlát: min. 5 fő – Előfeltételek: OGO-GB1 teljesített

Tematika A két féléves tantárgy a későbbi tanulmányokhoz elengedhetetlenül szükséges alap molekuláris biológiai ismereteket szolgáltatja. A második szemeszterben többek között a sejtciklus szabályozásával, a tumorok molekuláris biológiájával foglalkozunk. A szemeszter legnagyobb részében a gyógyszerészek számára nélkülözhetetlen genetikai ismereteket adjuk át, amelyekre szükség lesz a gyógyszerek hatásmechanizmusának és a gyógyszerkutatásoknak a megértéséhez. A félév elfogadásának feltételei Záróvizsga. A szemeszter folyamán szemináriumokon rövid dolgozatok lesznek, amelyeknek összesített átlaga a vizsgajegybe 25%ban beleszámít. Távolmaradás pótlásának lehetőségei Megbeszélés szerint. A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok Az előadások és szemináriumok anyaga a CooSpace-en megjelenik. Szeberényi J.: Molekuláris sejtbiológia G.M. Cooper: The Cell: A Molecular Approach, 2nd edition (PubMed-ről elérhető) W.H. Elliott, D.C. Elliott: Biochemistry and Molecular Biology, 3rd edition Thompson & Thompson: Genetics in Medicine Craig NL: Molecular Biology, Principles of Genome Function, OUP, 2010 Young ID: Medical Genetics Előadások 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12

A sejtciklus jellemzése. Dr. Sipos Katalin A sejtciklus szabályozó molekulái. Checkpoints. Dr. Sipos Katalin Mitózis I. Poór Viktor Soma Mitózis II. Poór Viktor Soma Apoptózis I. Nagy Laura Apoptózis II. Dr. Pandur Edina Tumorok molekuláris biológiája I. Poór Viktor Soma Tumorok molekuláris biológiája II. Poór Viktor Soma Meiózis I. Dr. Pandur Edina Meiózis II. Dr. Pandur Edina Genetikai alapfogalmak. Dudás Réka Génorganizáció, genetikai rendellenességek. Dr. Sipos Katalin

42


13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28

Kromoszóma rendellenességek: számbeli, strukturális. Nagy Laura Kromoszóma rendellenességek: mozaicizmus, imprinting. Dr. Sipos Katalin Autoszomális rendellenességek. Dr. Pandur Edina Ivari kromoszómák és rendellenességeik. Poór Viktor Soma Mendeli öröklődés I. Poór Viktor Soma Mendeli öröklődés II. Poór Viktor Soma Mendeli öröklődés II. Poór Viktor Soma Mitokondriális génbetegségek. Poór Viktor Soma Poligénes öröklődés. Dudás Réka Populációgenetika I. Varga Edit Populációgenetika II. Varga Edit Fejlődésgenetika: fejlődési útvonalak. Poór Viktor Soma Fejlődésgenetika: születési defektusok. Dr. Sipos Katalin Genetikai károsodások kezelési lehetőségei. Poór Viktor Soma Felkészülés vizsgára. Dr. Sipos Katalin Felkészülés vizsgára. Dr. Sipos Katalin

Gyakorlatok 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12

Mikroszkóp használata. Sejtek vizsgálata (mikroszkópos gyakorlat). DNS izolálás. DNS koncentráció meghatározás, gélfuttatás. RNS izolálás. RNS koncentráció mérés. cDNS szintézis. DNS hasítása restrikciós enzimmel. Hasított DNS agaróz gél elektroforézise. Elektronmikroszkóp működése: bemutatás. Elektronmikroszkóp működése: bemutatás. Real time PCR: bemutatás. Sejttenyésztés: bemutatás.

Szemináriumok 1 2 3 4 5 6 7 8 9

Vírusok, prionok. Sejtciklus: összefoglalás. Családfa vizsgálatok. Epigenetika. Genetikai szűrés. Apoptózis: összefoglalás. Farmakogenetika és farmakogenomika I. Farmakogenetika és farmakogenomika II. Cytogenetikai vizsgálati módszerek.

43


10 11 12 13 14 15 16

Betegségek: felnőttkori kialakulás. Betegségek: Mendeli öröklődés. Egyéb öröklődő betegségek. Gyógyszerészeti kutatások I. Gyógyszerészeti kutatások II. Elektronikus adatbázisok. Felkészülés vizsgára.

Vizsgakérdések A vizsgakérdések a szemeszter folyamán felkerülnek a tanszék honlapjára. Közreműködők Dr. Pandur Edina (PAEFAA.T.JPTE), Dr. Sipos Katalin (SIKMAAO.PTE), Dudás Réka (DURGAAT.PTE), Nagy Laura (NALPACT.PTE), Poór Viktor Soma (POVFAB.T.JPTE), Varga Edit (VAEQABT.PTE)

44


OGA-FZ2

FIZIKAI KÉMIA 2.

Tantárgyfelelős:

DR. NAGY GÉZA, egyetemi tanár TTK Kémiai Intézet Ált. és Fizikai Kémia Tanszék

3 kredit ▪ félévközi jegy ▪ Alapozó modul ▪ ősszel ▪ ajánlott félév: 3. Foglalkozás/félév: 0 óra előadás + 42 óra gyakorlat + 0 óra szeminárium = összesen 42 óra Kurzus létszámkorlát: min. 5 fő – max. 100 fő Előfeltételek: OGA-FZ1 teljesített

Tematika A Fizikai Kémiai alapmérések elvégzésére szolgáló módszerek, eszközök ismerete, a mérési jegyzőkönyvvezetés helyes technikájának tudása a gyógyszerészi ismeretek fontos részét képezik. A gyakorlati munka során megtanulják a hallgatók a mérési eredmények értékelésének korszerű módszereit. A gyakorlati munka a fizikai kémia elméleti ismereteit elmélyíti, közel hozza. A tematika rövid leírása: A korábbiakban hallgatott fizikai kémia alapkollégium különböző területeihez kapcsolódó laboratóriumi gyakorlatok elvégzésére kerül sor a félév során. A hallgatók egyéni feladatok megoldása során megismerkednek a különböző laboratóriumi eszközök, készülékek, kisműszerek használatával. Jártasságot szereznek a mérési eredmények gyűjtésének, feldolgozásának korszerű módszereiben. Megtanulják a gondos, körültekintő laboratóriumi jegyzőkönyv készítés technikáját. A munka során elmélyítik fizikai kémiai ismereteiket, megtanulják alkalmazni a számítógépes adatgyűjtés, adatkezelés kiértékelés előző stúdiumaik során elsajátított módszereit. A laboratóriumi gyakorlatokhoz kapcsolódó elméleti anyagrészek átismétlése megkönnyíti a korábbi kollokviumra elsajátított anyag rögzítését. A félév elfogadásának feltételei A félév elfogadásának kritériuma: A gyakorlati feladatok sikeres megoldása, az évközi zárthelyi dolgozatok sikeres megírása. (Legalább elégséges osztályzat). A gyakorlatokon a részvétel kötelező. A hallgató egy gyakorlatról hiányozhat igazoltan. A gyakorlat megkezdése előtt megfelelő időben a hallgató tájékozódik az elvégzendő feladatról. Felkészül a gyakorlat anyagából és a hozzá kapcsolódó elméletből. Az elvégzendő gyakorlatok anyagából a hallgató a gyakorlat megkezdése előtt röviden beszámol. A gyakorlatra készületlenül jelentkező hallgató nem végezhet gyakorlati munkát. Sikertelen, vagy elmaradt gyakorlati munka megismétlésére indokolt esetben a hallgató lehetőséget kaphat. A gyakorlati jegyzőkönyv értékelése során az egyes feladatok elvégzésére kapott osztályzatból és a félév során írt zárthelyi dolgozatok osztályzatából képzett ötfokozatú jegy kerül a hallgató indexébe (ETR record-jába). Elégtelen jegy a teljes féléves gyakorlati munka megismétlését teszi szükségessé. Maximálisan a három órás laboratóriumi gyakorlatról egy alkalommal hiányozhat. Távolmaradás pótlásának lehetőségei A gyakorlatokon a részvétel kötelező. Sikertelen vagy elmaradt gyakorlati munka megismétlésére indokolt esetben a hallgató lehetőséget kaphat. A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok Tankönyvek: P.W. Atkins: Fizikai kémia I., II., III., Tankönyvkiadó, Budapest, 1992. P.W. Atkins: Fizikai kémia I., II., III., újabb javított kiadás, Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 2002, ISBN 9631933164 Szabó Kálmán: Fizikai kémia, SOTE gyógyszerész jegyzet, 1995. Tőkés Béla: Fizikai kémia gyógyszerészeknek, orvosoknak és biológusoknak I., II., Mentor Kiadó, Marosvásárhely, 2001. David Freifelder: Physical Chemistry for Students of Biology, Science Books Iternat., ISBN 0-86720-002-2, (egyes fejezetek) Gyakorlati praktikum: Kovács Barna, Kunsági Máté Sándor: Fizikai kémiai gyakorlatok, JPTE Kiadó, 1997. Tanszéki munkaközösség: Megoldandó feladatok leírása. Tanszék honlapja. Letölthető Előadások Gyakorlatok 1 2 3 4 5 6 7

Oldhatóság meghatározása, differenciális oldáshő kiszámítása Háromkomponensű rendszer viselkedése, oldhatósági háromszög diagram készítése Reakcióhő mérése adiabatikus kaloriméterrel Hidrolízis kinetikájának tanulmányozása (tercier-butil-klorid v. metil-acetát) konduktometriás úton. Gyógyszer bomlási kinetikájának vizsgálata. Homogén katalízis vizsgálata (aszkorbinsav oxidáció) Hatóanyag kioldódási kinetika tanulmányozása tabletták esetében spektrofotometriás méréssel.

45


8 9 10 11 12 13 14

Potenciometriás mérések tanulmányozása, pH mérés, ion szelektív elektródok szelektivitási koefficiensének tanulmányozása, Redoxpotenciál mérés. Vezetőképesség mérés elektrolit oldatokban Elektród folyamatok kinetikájának tanulmányozása, ciklikus voltammogram, Áram-feszültség görbék tanulmányozása, Cottrell függvény, Tafel egyenlet Oldékonysági szorzat meghatározása potenciometriás úton Indikátor disszociáció állandójának meghatározása spektrofotometriás úton Kémiai reakciók számítógépes modellezése Diffúziós állandó mérése

Szemináriumok Vizsgakérdések A gázállapot általános jellemzése. Ideális és reális gázok. Transzportfolyamatok gázokban, Diffúzió, hővezetés, viszkozitás, Összefüggés a hőkapacitás és a szerkezet között, Megfelelő állapotok tétele.

Termodinamikai alapfogalmak, hő, energia, belső energia, munka. A termodinamika I. főtétele. Reverzibilis, irreverzibilis kiterjedés térfogati munkája.

Entalpia, Termokémia, Fizikai-, kémia folyamatok entalpia változása, Exoterm, endoterm folyamatok, Hess tétel, Kirchhoff törvény

Kalorimetria, Kaloriméterek, Termikus anyagvizsgálati módszerek, DSC, TG, DTG stb, Képződési entalpia

Hőkapacitás, Joule kísérlet, Joule-Thomson hatás, hőkapacitások kapcsolata tökéletes gázok esetén, Joule-Thomson koefficiens, Gázok cseppfolyósítása, Adiabatikus kiterjesztés munkája tökéletes gázok esetén, reverzibilis, irreverzibilis . A termodinamika II. főtétele. Carnot-féle körfolyamat. Hatásfok. Entrópia. Az entrópia statisztikus értelmezése. Irreverzibilis folyamatok entrópia változása Hőpumpák, hűtőgépek működése, Az alacsony hőmérséklet elérésének módjai.

Szabadenergia, szabadentalpia, a Helmholz és Gibbs függvények értelmezése, tulajdonságai, Gibbs-Helmholz egyenlet, tökéletes gázok kémiai potenciálja, fugacitás

Fázisdiagramok egykomponensű rendszerek esetében, fázisstabilitás, fázisátmenet, a fázisstabilitás hőmérséklet, nyomás függése különböző határfelületeknél, Clausius Clapeyron egyenlet, Olvadás és fagyás.. Módosulat változások

Gőznyomás görbült felületek felett, felületi feszültség, kapilláris jelenségek,

Parciális moláris mennyiségek, Gibbs Duhem egyenlet, Az elegyedés termodinamikája, A szabadentalpia és entrópia változása elegyedéskor Elegyek általános jellemzése: típusai, összetételük. Az elegyedési entalpia, Raoult törvény, Henry-törvény, folyadék elegyek sajátságai.

Kolligatív sajátságok, Híg oldatok gőznyomás csökkenése. Fagyáspontcsökkenés és forráspont-emelkedés. Ozmózis

Illékony folyadékok elegyei, desztillálás, azeotrópok, vizgőz desztillálás, reális oldatok, fázistörvény, szilárd-folyadék fázisdiagramok. Frakcionált kristályosítás, zónaolvasztás

Kémiai egyensúlyok, reakció szabadentalpia, különböző tényezők hatása az egyensúlyra, tömeghatás törvénye, Le Chatelier - Braun elv

46


A kinetikus gázelmélet, eloszlási függvények, Maxwell-Boltzmann féle sebességeloszlás, effúzió, ütközések száma Reakciókinetikai alapfogalmak, A reakció sebesség vizsgálatának módszerei, első, másodrendű reakciók, Kormeghatározás reakciókinetikai úton

Összetett reakciók sebességi egyenletei. Párhuzamos elsőrendű reakciók, Konszekutív reakciók, Lindemann-Hinshelwood mechanizmus

Láncreakciók, Robbanások, katalízis Enzim katalízis, autokatalízis, oszcillációs reakciók

Az előegyensúly és a stacionárius állapot a reakciók rendjének, kinetikai egyenletének értelmezésében. Heterogén katalízis, Heterogén reakciók, Fotokémiai reakciók

A sebességi állandó értelmezése. Ütközési elmélet, Aktivált komplex elmélete, Arrhenius egyenlet, aktiválási energia, átmeneti komplex elmélet, potenciális energiafelületek

Elektrolit oldatok szerkezete, Debye-Hückel elmélet, aktivitási koefficiens, ionerősség, közepes aktivitási koefficiens, ionok képződési entalpiája

Áram vezetése elektrolitokban, átviteli szám, vezetőképesség mérés, annak alkalmazása, Kohlrausch szabály, Ostwald-féle hígítási törvény,

Elektródpotenciál, elektródpotenciál kialakulása, elektródok felosztása, működésük, a Nernst egyenlet

Galvánelemek, potenciometriás mérőcellák, Ion szelektív elektródok, működésük, sajátságaik, a szelektivitás, meghatározása a diffúziós potenciál

Elektródfolyamatok, túlfeszültség, polarizáció, átlépési faktor, a Tafel egyenlet, Erdey Grúz-Volmer-Butler egyenlet

Polarizációs görbék alakja, Cottrell kisérlet, -egyenlet, diffuzió Faraday törvényei, elektrolízis cellák Voltammetria, ciklikus voltammetriás görbék, polarográfia,

Koncentrációs elemek, gyakorlati szempontból fontos elemek-, szekunder elemek működése, tüzelőanyag cellák

Keverékelektródok, korrózió, elektrokémiai stabilitási diagramok, passziválódás, Pourbaix diagramok- Az elektrolízis gyakorlati alkalmazásai Közreműködők Dr. Kovács Barna Szilárd (KOBFAAP.PTE), Dr. Nagyné Dr. Zengő Lívia (NAZLAAF.PTE)

47


OGA-G1B

GYÓGYSZERÉSZI BIOKÉMIA 1.

Tantárgyfelelős:


3 kredit ▪ vizsga ▪ Alapozó modul ▪ ősszel ▪ ajánlott félév: 3. Foglalkozás/félév: 28 óra előadás + 0 óra gyakorlat + 14 óra szeminárium = összesen 42 óra Kurzus létszámkorlát: min. 5 fő – Előfeltételek: OGA-AN1 teljesített + OGA-AT1 teljesített

Tematika A két féléves tantárgy a sejtekben zajló anyagcsere-folyamatokkal foglalkozik. Leírja ezen folyamatok lépéseit, szabályozási mechanizmusait. Az első szemeszterben a hallgatók megismerkedhetnek számos anyagcsere út működésével, a sejt energiaháztartásával. Különösen alaposan tanulmányozzuk az enzimek jellegzetességeit, szabályozását, tekintettel a gyógyszeres beavatkozás lehetőségeire. A félév elfogadásának feltételei Kollokvium. A szemeszter folyamán szemináriumokon rövid dolgozatok lesznek, amelyeknek összesített átlaga a vizsgajegybe 25%ban beleszámít. Távolmaradás pótlásának lehetőségei Megegyezés alapján A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok Ajánlott: Ádám Veronika: Orvosi biokémia Thomas M. Devlin: Textbook of Biochemistry with Clinical Correlations Az előadások és gyakorlatok anyaga a CooSpace-en jelenik meg. Előadások 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14

Bevezetés Dr. Sipos Katalin Termodinamikai alapok, biokémiai reakciók. Dr. Sipos Katalin Biomembránok. Transzport folyamatok I Dr. Sipos Katalin Transzport folyamatok II Dr. Sipos Katalin Enzimek: jellemzők, típusok, katalitikus aktivitás. Dr. Sipos Katalin Proteázok Dr. Pandur Edina Metabolizmus alap szabályozási folyamatai Dr. Sipos Katalin Glikolízis Dr. Farkas Viktória Glukoneogenezis Dr. Farkas Viktória Glikogén metabolizmus Dr. Farkas Viktória Cori kör Dr. Farkas Viktória Pentóz foszfát út Dr. Farkas Viktória Komplex szénhidrátok metabolizmusa Dr. Sipos Katalin Piruvát dehidrogenáz komplex Dr. Farkas Viktória

48


15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28

Citrátkör Dr. Farkas Viktória Mitokondriális transzport folyamatok Dr. Farkas Viktória Terminális oxidáció, ATP szintézis I Dr. Farkas Viktória Terminális oxidáció, ATP szintézis II Dr. Farkas Viktória Lipidlebontás Dr. Sipos Katalin Ketontestek Dr. Farkas Viktória Zsírsavak bioszintézise Dr. Farkas Viktória Komplex lipidek bioszintézise Dr. Sipos Katalin Koleszterin metabolizmus I Dr. Farkas Viktória Koleszterin metabolizmus II Dr. Farkas Viktória Aminosavak jellemzése Dr. Farkas Viktória Nukleinsavak: építőkövek, szerkezet Dr. Farkas Viktória Felkészülés a vizsgára Dr. Sipos Katalin Felkészülés a vizsgára Dr. Sipos Katalin


Makromolekulák a biokémiában Táplálkozás és vitaminok a biokémiában Szénhidrátok biokémiai jellemzése. Extracelluláris tér szénhidrátjai. Szénhidrátok klinikai jelentősége. Enzimek szabályozása. Enzimkinetika. Enzimgátlás. Fehérjék szerkezete, foldingja és lebontása. Lipidek: zsírsavak, foszfolipidek, szfingolipidek, koleszterin. Lipidek klinikai jelentősége. Terminális oxidáció klinikai jelentősége. Szénhidrát metabolizmus. Lipid anyagcsere. Enzimgátló gyógyszerek Felkészülés a vizsgára

Vizsgakérdések Külön vizsgakérdések nincsenek. A vizsga anyaga az előadásokon és szemináriumokon elhangzottak Közreműködők Dr. Farkas Viktória (FAVSAAP.PTE), Dr. Pandur Edina (PAEFAA.T.JPTE), Dr. Sipos Katalin (SIKMAAO.PTE), Dudás Réka (DURGAAT.PTE)

49

PTE ÁOK Általános orvos szak – Alapozó modul - tantárgyleírások - 2014/2015-ös tanév

OGA-KD1

KOLLOIDIKA 1.

Tantárgyfelelős:

DR. KOVÁCS BARNA SZILÁRD, egyetemi docens TTK Kémiai Intézet Ált. és Fizikai Kémia Tanszék

2 kredit ▪ vizsga ▪ Alapozó modul ▪ ősszel ▪ ajánlott félév: 3. Foglalkozás/félév: 28 óra előadás + 0 óra gyakorlat + 0 óra szeminárium = összesen 28 óra Kurzus létszámkorlát: min. 1 fő – Előfeltételek: OGA-AT1 teljesített + OGA-FZ1 teljesített

Tematika A tantárgy feladata a képzésben: A kolloid rendszerek fajtáival, szerkezetével, stabilitásával, kémiai és fizikai-kémiai tulajdonságával és kölcsönhatásával kapcsolatos általános törvények, mennyiségi összefüggések megismerése. A tematika rövid leírása: A kolloidkémia előadásokon a hallgatók megismerkednek a kolloidok felosztásával, és típusaikkal. A fizikai kémiai ismereteikre alapozva megtanulják a határfelületi jelenségeket, ezek hatását a kolloidok stabilitására. Megismerik a kolloidok létrehozásának és megszüntetésének módszereit, ezek jelentőségét az élelmiszer és gyógyszeriparban, a monomolekulás hártyák, tenzidek és liposzómák sajátosságait, ezek biológiai, kozmetikai és gyógyszeripari jelentőségét. A tantárgy keretében mélyebb ismereteket szereznek a hallgatók a kolloid rendszerek adszorpciós sajátságait és a kolloid rendszerekben fellépő elektrokinetikus jelenségeket. A félév elfogadásának feltételei 2 db elfogadott (nem elégtelen) zárthelyi dolgozat Távolmaradás pótlásának lehetőségei A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok Szántó Ferenc: A kolloidkémia alapjai Rohrsetzer Sándor: Kolloidika Előadások 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14

A kolloid állapot. Dr. Kovács Barna Szilárd A kolloid rendszerek csoportosítása Dr. Kovács Barna Szilárd A határfelület szerkezete, határfelületi jelenségek. Dr. Kovács Barna Szilárd A felületi feszültség. Dr. Kovács Barna Szilárd Gáz/folyadék határfelület. Dr. Kovács Barna Szilárd Oldatok határfelülete, felületi rétegek, állapotegyenletük. Dr. Kovács Barna Szilárd Folyadék-folyadék határfelület. Dr. Kovács Barna Szilárd Folyadék-folyadék határfelület. Dr. Kovács Barna Szilárd Szilárd/folyadék határfelület, kapilláriskondenzáció. Dr. Kovács Barna Szilárd Nedvesedés, nedvesítőszerek. Dr. Kovács Barna Szilárd Az adszorpció jelensége, adszorpciós hő, adszorpciós állapotegyenletek, Dr. Kovács Barna Szilárd Adszorpciós izotermák, adszorpciós hiszterézis. Dr. Kovács Barna Szilárd Elektromos kettősréteg Dr. Kovács Barna Szilárd Elektrokinetikus jelenségek. Dr. Kovács Barna Szilárd

1


15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28

Elektrokinetikai potenciál Dr. Kovács Barna Szilárd Diszperz rendszerek jellemzői, eloszlás, morfológia, diszperzitás fok. Dr. Kovács Barna Szilárd Kolloid rendszerek stabilitasa, a stabilitást befolyásoló tényezők. Dr. Kovács Barna Szilárd Aeroszolok, habok. Dr. Kovács Barna Szilárd Emulziók és stabilitásuk. Dr. Kovács Barna Szilárd Szuszpenziók készítése, állandósága. Dr. Kovács Barna Szilárd Reológiai alapfogalmak, sajátságok. Dr. Kovács Barna Szilárd Makromolekuláris kolloidok, sajátságaik. Dr. Kovács Barna Szilárd Makromolekuláris kolloidok vizsgálati módszerei. Dr. Kovács Barna Szilárd Asszociációs kolloidok. Dr. Kovács Barna Szilárd micella képződés, a micella képződést befolyásoló tényezők Dr. Kovács Barna Szilárd Liposzómák Dr. Kovács Barna Szilárd Langmuir Blodget rétegek, LB technika. Dr. Kovács Barna Szilárd A reológia vizsgálati módszerei. Dr. Kovács Barna Szilárd

Gyakorlatok Szemináriumok Vizsgakérdések A kolloid állapot, a kolloid rendszerek csoportosítása A határfelület szerkezete, határfelületi jelenségek. A felületi feszültség. Gáz/folyadék határfelület. Oldatok határfelülete, felületi rétegek, állapotegyenletük. Folyadék-folyadék határfelület. Szilárd/folyadék határfelület, kapilláriskondenzáció. Nedvesedés, nedvesítőszerek. Az adszorpció jelensége, adszorpciós hő, adszorpciós állapotegyenletek, adszorpciós izotermák (Freundlich, Langmuir, LangmuirHückel, BET), adszorpciós hiszterézis. Elektromos kettősréteg, elektrokinetikai potenciál, elektrokinetikus jelenségek. Diszperz rendszerek jellemzői, eloszlás, morfológia, diszperzitás fok. Kolloid rendszerek stabilitása, a stabilitást befolyásoló tényezők. Aeroszolok, habok, Emulziók, szuszpenziók. Reológia, sajátságok, vizsgálati módszerek. Makromolekuláris kolloidok, sajátságaik, vizsgálati módszereik. Asszociációs kolloidok, micella képződés, a micella képződést befolyásoló tényezők, liposzómák, Langmuir Blodget rétegek, LB technika. Közreműködők

2


OGA-SV1

SZERVES KÉMIA 1.

Tantárgyfelelős:

DR. HIDEG KÁLMÁN, emeritus professzor Szerves és Gyógyszerkémiai Intézet

6 kredit ▪ vizsga ▪ Alapozó modul ▪ ősszel ▪ ajánlott félév: 3. Foglalkozás/félév: 42 óra előadás + 42 óra gyakorlat + 0 óra szeminárium = összesen 84 óra Kurzus létszámkorlát: min. 2 fő – max. 60 fő Előfeltételek: OGA-AN1 teljesített + OGA-AT1 teljesített

Tematika Az előadás és a gyakorlatok célja, hogy az élettudományi tárgyakhoz megfelelő molekuláris alapot nyújtson, rámutasson a kémiai szerkezet-biológiai hatás összefüggéseire. Az előadások a telített, telítetlen, aromás szénhidrogénektől kiindulva a halogént, oxigént, nitrogént, kénatomot (organogén elemeket) is tartalmazó származékok legfontosabb fizikai, kémiai sajátságait és az egyes vegyületcsoportok biológiai jelentőségét mutatják be. A félév elfogadásának feltételei A gyakorlatról maximum 2 alkalommal való hiányzást fogadunk el. A gyakorlat elfogadásának feltételei: a preparátumok elkészítése, dolgozatok legalább elégséges jegyre való megírása és a jegyzőkönyv bemutatása. Távolmaradás pótlásának lehetőségei Félév közbeni dolgozatok pótlására ill. javítására egy megbeszélt időpont. A gyakorlatok pótlása egy megbeszélt időpontban történik. A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok Antus Sándor, Mátyus Péter: Szerves kémia I-III., Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 2005. Gergely Pál, Penke Botond, Tóth Gyula: Szerves és bioorganikus kémia, Semmelweis Kiadó, Budapest, 2000. Novák Lajos, Nyitrai József, Hazai László: Biomolekulák kémiája, MKE, Budapest, 2001. Bruckner Győző: Szerves kémia I-1, I-2; II-1, II-2; III-1, III-2; Tankönyvkiadó, Budapest, 1964-1981. Szántay Csaba: Elméleti szerves kémia, Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1984. T. W. Graham Solomons: Organic Chemistry, 7th edition, Wiley and Sons, New York, 2000. William H. Brown: Organic Chemistry, Saunders College Publishing, Fort Worth, 1995. Ajánlott irodalom - gyakorlat Kálai Tamás: Szerves kémiai praktikum I., Pécs, PTE ÁOK, 2001. Kálai Tamás: Szerves kémiai praktikum II., Pécs, PTE ÁOK, 2004. Előadások 1

Bevezetés; A szerves vegyületek csoportosítása; A funkciós csoport fogalma. Dr. Hideg Kálmán

2 Dr. Hideg Kálmán 3 4

Dr. Hideg Kálmán Telített szénhidrogének, a kötésrendszer jellemzése, sp3- hibridizáció, nevezéktan, fizikai és kémiai tulajdonságok, konformáció fogalma. Dr. Hideg Kálmán


Dr. Hideg Kálmán Olefin szénhidrogének, a kötésrendszer jellemzése, sp2-hibridizáció jellemzői, alkének reakciókészsége. Dr. Hideg Kálmán

8 Dr. Hideg Kálmán

3


9 10

Dr. Hideg Kálmán Acetilén szénhidrogének, sp-hibridizáció jellemzői, alkinek reakciókészsége. Dr. Hideg Kálmán


Dr. Hideg Kálmán Fontosabb telítetlen szénhidrogének ipari és biológiai jelentősége - polimerizáció, izoprénvázas vegyületek, szteroidok, karotinoidok Dr. Hideg Kálmán


Dr. Hideg Kálmán Aromás szénhidrogének, aromás jelleg, Hückel-szabály. Aromás elektrofil szubsztitúciós reakciók, irányítási szabályok. Dr. Hideg Kálmán


Dr. Hideg Kálmán Halogénvegyületek; szénhidrogének. Dr. Hideg Kálmán

A

halogén-szén

kötés jellemzése, szintézisük,

reakciókészségük,

fontosabb

halogénezett


Dr. Hideg Kálmán Fémorganikus (Mg-, Li-, Cu-, Zn-, Si-, Cd-organikus) vegyületek. Dr. Hideg Kálmán


Dr. Hideg Kálmán Alkoholok, fenolok, éterek és származékaik kötésrendszere. Fizikai és kémiai tulajdonságaik - elektronszerkezetük, reakcióik. Élettani jelentőségük, fontosabb származékok. Dr. Hideg Kálmán


Dr. Hideg Kálmán Optikai aktivitás, konfiguráció fogalma, mérése, biológiai jelentősége. Dr. Hideg Kálmán


Dr. Hideg Kálmán Szerves kénvegyületek, elektronszerkezetük, reakciókészségük. Jelentőségük biológiai folyamatokban ? kéntartalmú aminosavak, fehérjék, biológiai metilezés, Ac-koenzim-A, gyógyszerek. Dr. Hideg Kálmán


Dr. Hideg Kálmán Alifás és aromás nitrovegyületek. Elektronszerkezetük, előállításuk, kémiai tulajdonságaik, jelentőségük. Dr. Hideg Kálmán

4



Dr. Hideg Kálmán Aminok - elektronszerkezetük, reakciókészségük, előállításuk, bázicitás fogalma. Dr. Hideg Kálmán


Dr. Hideg Kálmán Biológiailag fontos aminok, alkaloidok, gyógyszerek, nitrogén tartalmú hormonok. Dr. Hideg Kálmán

41 Dr. Hideg Kálmán 42 Dr. Hideg Kálmán Gyakorlatok 1 4 7 10 13 16 19 22 25 28 31 34 37 40

Tűz- és balesetvédelmi ismeretek, laboratóriumi eszközök bemutatása, alkánok, alkének, alkinek kémcsőkísérletei (6.1.1.6.1.14.). Laboratóriumi alapműveletek I. (melegítés, hűtés, kevertetés, szűrés, o.p. meghatározás), acetanilid előállítása. Laboratóriumi alapműveletek II. (színezékek oszlopkromatográfiás vizsgálata), aromás szénhidrogének kémcsőkísérletei (6.2.1.-6.2.11.), 1. ismeretlen meghatározása. Laboratóriumi alapműveletek III. (extrakció, desztilláció, szárítás, f.p. meghatározás), t-butil-klorid előállítása, halogénezett szénhidrogének kémcsőkísérletei (6.3.1.-6.3.4.). I. zárthelyi dolgozat, p-bróm-acetanilid előállítása, p-nitro-acetanilid előállítása. Alkoholok, fenolok, éterek kémcsőkísérletei (6.4.1.-6.5.2.). Fluorenol előállítása redukcióval, fluorenon előállítása oxidációval, 2. ismeretlen meghatározása. Laboratóriumi alapműveletek IV. (folyamatos extrakció, vékonyréteg kromatográfia, forgatóképesség mérés, IR készülék használata), koleszterin kinyerése epekőből. Laboratóriumi alapműveletek IV. (folyamatos extrakció, vékonyréteg kromatográfia, forgatóképesség mérés, IR készülék használata), piperin izolálása borsból. Nitrobenzol szintézise, p-amino-benzoszulfonamid szintézise. II. zárthelyi, aminovegyületek kémcsőkísérletei (6.6.1.-6.6.6.). Antranilsav szintézise, 3. ismeretlen azonosítása. 2-Jód-benzoesav szintézise Laborzárás, pótlás, értékelés.

Szemináriumok Vizsgakérdések 1. Telített szénhidrogének, kötésrendszer jellemzése, sp3-hibridizáció, nevezéktan, fizikai és kémiai tulajdonságok. 2. Alkil-, aril-halogénvegyületek, a Hlg-C kötés jellemzése, előállítási módszerek, kémiai reakciók, fontosabb halogénezett szénhidrogének. 3. Telítetlen szénhidrogének, a kötésrendszer jellemzése, sp2- és sp-hibridizáció jellemzői, nevezéktanuk, előállításuk, reakciókészségük. 4. Fontosabb telítetlen szénhidrogének ipari és biológiai jelentősége (polimerizáció, izoprénvázas vegyületek, szteroidok, karotinoidok). 5. Aromás szénhidrogének: aromás jelleg, Hückel-szabály. Aromás elektrofil szubsztitúciós reakciók. 6. Alkoholok, fenolok, éterek és származékaik. Kötésrendszerük, fizikai és kémiai tulajdonságaik. Reakciók, előállítási módszerek. Élettani jelentőségük, fontosabb származékok. 7. Fémorganikus vegyületek. Elektronszerkezet, reakciókészség, reakciók (Mg-, Na-, Li-, Zn-, Si-, Cu-, Cd-vegyületek). 8. Szerves kénvegyületek. Elektronszerkezetük, reakciókészségük. Jelentőségük biológiai folyamatokban (biológiai metilezés, AcKoenzimA), gyógyszerekben (szulfonamidok, antibiotikumok). 9. Alifás, aromás nitrovegyületek. Azo- és diazovegyületek. Elektronszerkezet, előállításuk, tulajdonságaik, jelentőségük. 10. Aminok. Elektronszerkezet, reakciókészség, előállítás, bázicitás.

5


11. Biológiailag fontos aminok, alkaloidok, gyógyszerek, hormonok. 12. Sztereokémiai fogalmak. Az optikai aktivitás fogalma, mérése, biológiai jelentősége. Közreműködők Dr. Bognár Balázs (BOBGAAT.PTE), Dr. Kálai Tamás (KATFABP.PTE), Dr. Pápayné Dr. Sár Cecília (PASFADP.PTE)

6


OGO-A2G

ANATÓMIA, SZÖVETTAN ÉS FEJLŐDÉSTAN 2.

Tantárgyfelelős:

DR. PETHŐNÉ DR. LUBICS ANDREA, egyetemi docens Anatómiai Intézet

3 kredit ▪ vizsga ▪ Gyógysz. biol. és orv. elm. ismeretek modul ▪ ősszel ▪ ajánlott félév: 3. Foglalkozás/félév: 28 óra előadás + 14 óra gyakorlat + 0 óra szeminárium = összesen 42 óra Kurzus létszámkorlát: min. 1 fő – Előfeltételek: OGO-A1G teljesített

Tematika Az emberi test makroszkópos, mikroszkópos és ultrastruktúrális szerkezetének, fejlődésének, és alapvető funkcionális aspektusaiknak megismertetése a Gyógyszerész Szak hallgatói számára szükséges szinten. A két féléves tantárgycsoport második része. Makroszkópos anatómiai és elméleti szövettani ismeretek gyógyszerész hallgatók számára - 2. rész: az endokrin rendszer, nemi szervek, neuroanatómia. Általános fejlődéstan. A félév elfogadásának feltételei Az előadások és a gyakorlatok látogatása kötelező. Érvénytelen a félév, ha a hallgató az össz-óraszám több mint 25%-ról hiányzik (legfeljebb 7 óra (7x45 perc) hiányzás elfogadható). A félév teljesítményének értékelése: írásbeli vizsga a félév végén. Elégtelen esetén szóbeli utóvizsga. Az évközi tesztek eredményei alapján jegymegajánlás lehetséges. Távolmaradás pótlásának lehetőségei Legfeljebb 2 alkalommal, egy másik csoport gyakorlatán való részvétellel A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok Sétáló György, Rékási Zoltán, Tóth Pál: Humán anatómia, szövet- és fejlődéstan gyógyszerész hallgatók számára, Pécs, 2007. Donáth Tibor: Anatómiai Atlasz (ajánlott a makroszkópos anatómia elsajátításának képi segédleteként) Internetes segédanyag gyógyszerész hallgatók számára (szövettani ábrák, előadások kivonatai és illusztrációi; ajánlott főként a szövet- és fejlődéstan elsajátításának képi és szöveges segédleteként - fejlesztés alatt) Előadások 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13

Női nemiszervek-I. Petefészek, méhkürt, méh. Ovuláció és menstruációs ciklus. Dr. Tamás Andrea Női nemiszervek II. Hüvely és a külső nemiszervek. A női nemiszervek fejlődése és ezek rendellenességei. Dr. Tamás Andrea Férfi nemiszervek I. Here, mellékhere, ondózsinór. A prostata és az ondóhólyag. Dr. Kiss Péter Férfi nemiszervek II. Penis, herezacskó, az erekció mechanizmusa. A férfi nemiszervek fejlődése és ezek rendellenességei. Dr. Kiss Péter Az idegszövet. Idegsejtek és idegvégződések. Dr. Tóth Pál A gliaszövet. Az idegrendszer felépítése, fő részei. Dr. Tóth Pál A központi idegrendszer fejlődésvázlata. Dr. Gaszner Balázs A gerincvelő szerkezete, pályái, burkai és vérellátása. Liquorterek. Dr. Kiss Péter A nyúltvelő, híd, középagy és kisagy. Dr. Kiss Péter A nagyagy. Az agyvelő felszínei. Agyburkok, agyidegek, az agyvelő vérellátása. Dr. Kiss Péter Törzsdúcok, capsula interna. Hippocampus. Dr. Horváth-Opper Gabriella A thalamus és hypothalamus. Dr. Horváth-Opper Gabriella Az agyvelő kamrarendszere. A liquor termelése, keringése és elvezetése. Vér-agy és vér-liquor gát. Liquor-agy határfelület. Dr. Gaszner Balázs

7


14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28

A kisagy szerkezete és összeköttetései. Dr. Hollósy Tibor A nagyagykéreg szerkezete. Dr. Hollósy Tibor A biológiai szabályozás módjai. Az endocrin szabályozás, hypothalamikus magvak. Dr. Nagy Zsuzsanna A belső elválasztású mirigyek I. Hypophysis. A hypophysis portális keringése. Epiphysis cerebri. Dr. Nagy Zsuzsanna A belső elválasztású mirigyek II. Pajzsmirigy, mellékpajzsmirigy, mellékvese és diffúz endokrin rendszer. Dr. Tamás Andrea Az autonóm idegrendszer. Dr. Pethőné Dr. Lubics Andrea A központi idegrendszer monoaminerg és peptiderg rendszerei. Dr. Pethőné Dr. Lubics Andrea A szemgolyó, burkai és fénytörő közegei. A külső szemizmok. Dr. Horváth-Opper Gabriella A szemüreg kötőszövetes burkai. A szem védőberendezése, könnykészülék. A látópálya, a cornea- és pupillareflex. Dr. Horváth-Opper Gabriella Az érző rendszerek. Dr. Gaszner Balázs A motoros rendszerek. Dr. Gaszner Balázs A külső-, közép- és belsőfül. Dr. Hollósy Tibor Hártyás labyrinthus. A halló- és egyensúlyérző rendszer pályái. Dr. Hollósy Tibor A limbikus rendszer. Dr. Gaszner Balázs A bőr szöveti szerkezete. Dr. Pethőné Dr. Lubics Andrea

Gyakorlatok 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14

Kismedence Női és férfi belső nemi szervek Gát, külső nemi szervek Gát, külső nemi szervek Gerincvelő. Az agyvelő felszíne, agyidegek, az az vérellátása Agykamrák Törzsdúcok, komisszúrális pályák Köztiagy, agytörzs Kisagy Látórendszer Látórendszer Hallórendszer Egyensúlyozó rendszer

Szemináriumok Vizsgakérdések http://an-server.pote.hu Közreműködők Dr. Bánki Eszter Márta (BAENAAO.PTE), Dr. Farkas Boglárka (FABFADO.PTE), Dr. Fülöp Balázs Dániel (FUBOAAO.PTE), Dr. László Eszter (LAEOAAO.PTE)

8


OGO-EN1

ÉLETTAN 1.

Tantárgyfelelős:

DR. KARÁDI ZOLTÁN, egyetemi tanár Élettani Intézet

5 kredit ▪ vizsga ▪ Gyógysz. biol. és orv. elm. ismeretek modul ▪ ősszel ▪ ajánlott félév: 3. Foglalkozás/félév: 42 óra előadás + 28 óra gyakorlat + 0 óra szeminárium = összesen 70 óra Kurzus létszámkorlát: min. 5 fő – max. 200 fő Előfeltételek: OGO-A2G egyidejű felvétel + OGO-GB2 teljesített

Tematika A hallgató ismerje meg az emberi szervezet legfontosabb funkcionális jellemzőit. Biológiai, biokémiai, kémiai, anatómiai, és alapvető gyógyszerészeti ismereteikre alapozva meg kell értenie a szervek és szervrendszerek, valamint az emberi szervezet egészének működési mechanizmusait, és az ezeket befolyásoló tényezőket. Az emberi szervezet funkcionális jellemzőinek, működésbeli tulajdonságainak, valamint a szervek és a szervrendszerek működési mechanizmusainak ismertetése. A félév elfogadásának feltételei A Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar Tanulmányi és Vizsgaszabályzatában előírtaknak megfelelően a hallgató köteles részt venni az előadásokon és a gyakorlatokon. A hallgató köteles az előírt gyakorlatokat elvégezni és azokról jegyzőkönyvet vezetni. Az elmulasztott gyakorlatot pótolni kell. Elméleti és gyakorlati ismereteikről a hallgatóknak a félév során be kell számolniuk. Vizsgára csak az bocsátható, aki mindezeket teljesíti. A vizsgaeredmény a félévközi beszámolók eredményéből és a vizsgán nyújtott teljesítményből tevődik össze. Távolmaradás pótlásának lehetőségei Az elmulasztott gyakorlatot másik tanulócsoporthoz csatlakozva pótolni kell, amíg az adott témakör gyakorlatai zajlanak. A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok Hivatalos tankönyv: Fonyó Attila: Élettan gyógyszerészhallgatók részére, Medicina Kiadó, Budapest 1998. Gyakorlatos segédtananyag: a POTE Élettani Intézet oktatói által összeállított „Élettani gyakorlatok” című jegyzet, Pécs, 1992. A fentiek mellett használható még: Bálint P.: Orvosi élettan I - II. kötet, Medicina, Budapest 1986. Ádám György és Fehér Ottó (szerk.): Élettan biológusoknak, Tankönyvkiadó, Budapest, 1988. W. F. Ganong: Az orvosi élettan alapjai, Medicina, Budapest 1996. Fonyó A.: Az orvosi élettan tankönyve, Medicina, 2013 Előadások 1 2 3

4 5 6 7

Bevezetés. Homeosztatikus szabályozások alapelvei. Dr. Karádi Zoltán Celluláris transzportfolyamatok. Humorális szabályozási mechanizmusok. Dr. Környei József László Az elektrofiziológia alapjai. Egyensúlyi potenciál, akciós potenciál és elektrotónusos potenciál jellemzése, összehasonlítása. Dr. Buzás Péter Folyadékterek. A vér. A vér organikus és anorganikus alkotórészeinek jelentősége. Dr. Vértes Zsuzsanna Haemoglobin. Vasforgalom. Dr. Nagy Bernadett Fehérvérsejtek élettani szerepe. Dr. Nagy Bernadett Véralvadás. Dr. Szabó István

9


8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32 33 34 35

Vércsoportrendszerek. Dr. Szabó István Szívciklus. Ingerületképződés, ingerületvezetés. Dr. Környei József László Electrocardiogram. Dr. Gálosi Rita Nyomás és térfogatváltozások a szív üregeiben. Szívhangok. Dr. Környei József László Perctérfogat. A szív munkája. Dr. Környei József László Haemodinamikai alapfogalmak. Vérnyomás, pulzus. Dr. Ábrahám István Miklós Kapilláris-keringés. Vénás-keringés. Nyirokkeringés. Kóbor Péter Kisvérköri keringés. Agyi keringés. A máj, bőr és az izom keringése. Kóbor Péter A szív-érrendszer idegi és humorális szabályozása. A szív és keringésrendszeri homeostasis. Dr. László Kristóf A légzés mechanikája. Mellűri nyomásváltozások. Compliance. Tüdővolumenek, kapacitások. A légutak funkciói. Dr. Környei József László Gázcsere a tüdőben és a szövetekben. A légzés kémiai szabályozása. O2 és CO2 transzport, pH reguláció. Dr. Környei József László A légzésszabályozás idegrendszeri mechanizmusai. Akklimatizáció. Petykó Zoltán A gastrointestinális tractus. A száj emésztési folyamatai. Dr. Buzásné Dr. Telkes Ildikó Az emésztőtractus működését szabályozó humorális és idegi tényezők. A gyomor emésztési folyamatai. Dr. Buzásné Dr. Telkes Ildikó Duodenum és epehólyag. Emésztés és felszívódás a vékonybélben. Dr. Buzásné Dr. Telkes Ildikó A májműködés élettana. Dr. Ollmann Tamás A vastagbél szerepe. Székletképződés. Tápanyagok sorsa a szervezetben. Vitaminok. Péczely László Zoltán A glomerulus működése. A clearance fogalma. A vesén átáramló vérmennyiség. Extrakciós koefficiens, filtrációs frakció. Dr. László Kristóf Vesekeringés. Renin-angiotensin rendszer. Dr. László Kristóf Tubularis folyamatok. Koncentrálás-hígítás. Osmoreguláció. Dr. László Kristóf Volumenreguláció. A vizeletürítés mechanizmusa. Dr. László Kristóf A szervezet pH szabályozása. Dr. Jandó Gábor Energiaforgalom. Metabolizmus. A helyes táplálkozás alapelvei. Dr. Környei József László Testhőmérséklet. Láz. Dr. Vértes Zsuzsanna A testhőmérséklet perifériás szabályozása. A testhőmérséklet központi szabályozása. Dr. Vértes Zsuzsanna A hypothalamo- hypophysealis rendszer. Dr. Ábrahám István Miklós A hypophysis elülsőlebeny hormonjai és hatásaik. Dr. Ábrahám István Miklós Hormonok celluláris hatásmechanizmusai. Dr. Ábrahám István Miklós

10


36 37 38 39 40 41 42

A női nemi működés szabályozása. Dr. Lengyel Ferenc Terhesség. Laktáció. Dr. Lengyel Ferenc Férfi nemi működések. Erectio, ejaculatio, coitus. Kóbor Péter A szexuális magatartás humorális és idegrendszeri szabályozása. Kóbor Péter Pubertas, climacterium. Kóbor Péter Pajzsmirigy. Dr. Vértes Zsuzsanna A hypophysis hátsólebeny hormonjai. Dr. Vértes Zsuzsanna

Gyakorlatok 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28

Ismerkedés a laboratóriummal. Általános információk, állatkísérletes etikai, munkavédelmi és balesetvédelmi szabályok. Ismerkedés a laboratóriummal. Általános információk, állatkísérletes etikai, munkavédelmi és balesetvédelmi szabályok. A vér vizsgálata I. A vér vizsgálata I. A vér vizsgálata II. A vér vizsgálata II. A vér vizsgálata III. A vér vizsgálata III. A vér élettana. Beszámoló. A vér élettana. Beszámoló. Élettani mérőállomások és kezelésük. Élettani mérőállomások és kezelésük. A szívműködés és a keringés fiziológiai folyamatai I. A szívműködés és a keringés fiziológiai folyamatai I. A szívműködés és a keringés fiziológiai folyamatai II. A szívműködés és a keringés fiziológiai folyamatai II. A szívműködés és a keringés fiziológiai folyamatai III. A szívműködés és a keringés fiziológiai folyamatai III. A szív és a keringés élettana. Beszámoló. A szív és a keringés élettana. Beszámoló. A légzés vizsgálata. A légzés vizsgálata. Az emésztés vizsgálata. Az emésztés vizsgálata. Vizeletvizsgálat. Vizeletvizsgálat. Az energiaforgalom mérése patkányban és emberen. Beszámoló Az energiaforgalom mérése patkányban és emberen. Beszámoló

Szemináriumok Vizsgakérdések Elméleti vizsgakérdés témák 1. A szervezet folyadékterei és meghatározásuk. 2. A plazma organikus alkotórészei, jelentőségük a szervezet regulációs mechanizmusaiban. 3. Az intra- és extracelluláris tér anorganikus összetevői, a két tér közötti kapcsolat jellege a szabályozásban. 4. A vörösvérsejtek tulajdonságai. 5. A fehérvérsejtek tulajdonságai. 6. Thrombocyták élettani jelentősége.

11


7. Haemoglobin, funkcionális jelentősége és sorsa a szervezetben. Vasforgalom. 8. A véralvadás előfázisainak folyamatai. 9. Véralvadás. 10. Fibrinolysis, a véralvadást gátló mechanizmusok. 11. A vér pH szabályozása. 12. Az ABO- vércsoport rendszer. Az Rh- vércsoport rendszer. 13. A fehérvérsejtek szerepe a szervezet védekező mechanizmusaiban. 14. A szívmechanikai alapjai. A szívizom háromelemes modellje. A Ca2+ áramlás útjai a szívizomsejtben. 15. A szív ingerképző- és ingerületvezető rendszere. Refracter periódusok. 16. A szívciklus fogalma: nyomás és térfogatváltozások a szív üregeiben. 17. Elektrokardiográfia: az EKG elvezetésének módjai. A szabályos elektrokardiogram jellemzése. 18. A szívhangok, fonokardiográfia (PKG). 19. A perctérfogat meghatározása és fiziológiás változásai. 20. A szívműködés energetikája (energiaforgalom, munka, teljesítmény) 21. A szívkamrák összehúzódásának mechanizmusa. Laplace törvény. 22. A Starling-féle szív-tüdő készítmény. 23. Az artériás nyomás és az azt meghatározó tényezők. 24. Artériás és vénás pulzusgörbe. A hemodinamika alapjai. 25. A capilláris - keringés jellegzetességei. 26. A nyirokkeringés jellegzetességei. 27. A vénás keringés. A gravitáció hatása a vérkeringésre. 28. A kisvérköri keringés. A véráramlás megoszlása a tüdőben. 29. A coronaria-keringés. 30. Az agyi keringés. A vér - agy gát. 31. A splanchnicus terület keringése. 32. A harántcsíkolt izom és a bőr keringése. 33. A szívműködés idegi szabályozása. 34. A vérkeringés szabályozásának általános jellemzése. 35. A szervek vérátáramlásának lokális szabályozása. 36. Az autoreguláció fogalma és jelentősége a szervek vérátáramlásának szabályozásában. 37. Baroreceptorok szerepe és jelentősége a keringés szabályozásában. 38. A vérkeringés reflex-szabályozása. 39. Vasoconstrictor és vasodilatator mechanizmusok. 40. A légzés mechanikája (légzőizmok működése, compliance, mellkasi nyomásviszonyok, légterek). 41. Az alveolaris levegő, alveolaris ventilláció, holtterek. A légutak funkciói. 42. Gázcsere a tüdőben és a szövetekben. 43. Az O2 és a CO2 szállítás mechanizmusai. 44. A légzésszabályozás perifériás és központi idegrendszeri mechanizmusai. Légzésszabályozó reflexek. 45. A légzés kémiai szabályozása. Acidosis, alkalosis. 46. Oxigénhiánnyal járó állapotok. Oxigénkezelés. Az akklimatizáció mechanizmusai. Nitrogén narcosis. Keszonbetegség. 47. Nyál, nyálelválasztás. 48. A gyomornedv elválasztás szabályozása. 49. Az emésztőtractus motorikája: serkentő és gátló tényezők.

12


50. A pancreasnedv emésztésben játszott szerepe. A pancreasnedv elválasztás szabályozása. 51. Az epeszekréció szabályozása. Az epehólyag működése. 52. A vékonybél és a vastagbél működése. 53. A szénhidrátok emésztésének folyamata. 54. A zsírok emésztésének folyamata. 55. A fehérjék emésztésének folyamata. 56. A vese glomerulus működése. A glomerulus-filtratum mennyiségének meghatározása. A clearance fogalma. 57. A vesén átáramló vérmennyiség meghatározása. Extrakciós kofficiens. 58. A vese vérkeringése. A vese haemodinamika szabályozása. A renin képződése és szerepe. 59. A vesetubulusok reabszorpciós és szekréciós működése. Vizsgálatuk módszerei. 60. A vese koncentráló és hígító működése. 61. Az izovolémia fogalma; az izovolémia fenntartásában szerepet játszó tényezők. 62. Az izoozmózis és az izoionia fenntartásában szerepet játszó tényezők. 63. Az anyagcsere és befolyásoló tényezői. 64. A szervezet energiaforgalma. Energetikai alapfogalmak. 65. Táplálékszükséglet, fehérjeszükséglet. Vitaminok. Ásványi anyag szükséglet. 66. Az emberi testhőmérséklet és fiziológiás ingadozásai. Hyperthermia, láz, hypothermia. 67. Kémiai hőszabályozás és annak változásai alacsony és magas környezeti hőmérsékleten. 68. Fizikai hőszabályozás és annak alakulása alacsony és magas környezeti hőmérsékleten. 69. A hőtermelés és a hőleadás központi szabályozó mechanizmusai. 70. A hormonok hatásának mechanizmusai: (Receptorok, sejten belüli hírvivők: cAMP, Ca2+ és diacilglycerol, protein kinázok) 71. Hormonális szabályozás mechanizmusai. Negatív és pozitív feedback szabályozás az endokrin rendszerben. 72. A hypophysis elülső lebeny endokrinológiai szerepe, regulációja és hibás működésének következményei. 73. A növekedési hormon szekréció zavarának tünetei fejlődő és felnőtt szervezetben. Somatomedinek. 74. A pajzsmirigy eltávolításának tünetei fejlődő és felnőtt szervezetben. Golyvakeltők. 75. A pajzsmirigy hormonok szintézise és a hormon szekréció szabályozásában szerepet játszó tényezők. A szervezet jódforgalma. 76. A női nemi ciklus alatt lejátszódó endocrinológiai változások. 77. A terhesség alatt lejátszódó endocrinológiai események. A placenta és a foetoplacentaris egység. 78. A laktáció kialakulásáért, fenntartásáért felelős endocrinológiai tényezők. 79. Az erectio és ejaculatio mechanizmusai. A coitus. 80. A here, mellékhere, ondóhólyag és a prostata működése. 81. A szexuális magatartás szabályozása. Az anyai magatartás. 82. Pubertás és climax. 83. Vasopressin és oxytocin. ANH (szívhormon) endocrinológiai szerepe. 84. Prostaglandinok hatásai.

Gyakorlatos vizsgakérdés témák 1. Vérzési, alvadási és prothrombin idő meghatározása. 2. A serum fehérjetartalmának meghatározása. 3. A haematokrit- érték meghatározása. 4. A vér fajsúlyának mérése Hammerschlag szerint. A vér és a plazma fajsúlyának meghatározása Philips - Van Slyke szerint. 5. A vörösvértestek ozmózisos rezisztenciájának meghatározása. 6. A vörösvértestek süllyedési sebességének meghatározása

13


7. A hemoglobin meghatározása. A hemoglobin gázvegyületeinek spectroscopos vizsgálata. 8. A vörösvértestszám meghatározása. 9. A fehérvérsejtszám meghatározása 10. A vörösvértest átmérő és térfogat meghatározása. A vörösvértestek átlagos hemoglobin tartalma (MCH) és koncentrációja (MCHC). 11. Qualitatív vérkép készítése és vizsgálata. 12. A retikulocytaszám meghatározása. A thrombocytaszám meghatározása. 13. Az A,B,0 és AB vércsoport meghatározása. 14. Az Rh vércsoport meghatározása. 15. Extraingerek és termikus ingerek hatása békaszíven. 16. A szív ingerképző és ingervezető rendszerének vizsgálata. 17. A minden vagy semmi törvénye demonstrálása. Summatio. 18. Elektrocardiographia (EKG). 19. A szívhangok vizsgálata (PKG). 20. Vagus és sympathicus ingerlés hatása a szívműködésre. Goltz-reflex. 21. Izolált túlélő békaszív készítése Straub kanüllel. Ionhatás vizsgálata izolált szíven. 22. Acetylcholin és adrenalin hatásának vizsgálata. 23. A humorális ingerületátvitel demonstrálása. (Loewi-féle kísérlet). 24. Keringés vizsgálata béka perifériás ereiben (Laewen-Trendelenburg kísérlet). 25. A pulzus vizsgálata. Fizikai erőnléti index. 26. Vérnyomás mérése emberen. 27. Vérnyomás direkt mérése állatkísérletben 28. Kopogtatás és hallgatózás a mellkas felett. 29. Spirometria. Tüdővolumenek és kapacitások. Időzített vitálkapacitás. 30. A légzési nyomás meghatározása. Donders-féle modellkísérlet. 31. Müller és Valsalva kísérlet. 32. A nyál vizsgálata. 33. A gyomornedv vizsgálata. 34. Tejsav kimutatása (Uffelmann-reakció). A pepsin fehérjeemésztő hatásának vizsgálata. 35. Az exocrin pancreas vizsgálata. Serum és vizelet amylase meghatározása. 36. Az epe vizsgálata. Epefestékek kimutatása. 37. A széklet vizsgálata. 38. A tájékoztató vizeletvizsgálat fogalma és jelentősége. 39. Hogyan és miért határozza meg a vizelet sűrűségét (fajsúlyát)? 40. Fehérje, cukor és ketontestek kimutatása vizeletből. 41. Hemoglobin, bilirubin és urobilinogen kimutatása vizeletben. 42. A vizeletüledék vizsgálata. 43. Az alapanyagcsere meghatározása emberben. Oxigénfogyasztás mérése patkányon. Közreműködők Kovács Anita (KOAMAET.PTE), Péczely László Zoltán (PELHAAO.PTE)

14


OGO-GN1

FARMAKOBOTANIKA 1.

Tantárgyfelelős:

DR. FARKAS ÁGNES, egyetemi adjunktus Farmakognóziai Tanszék

2 kredit ▪ vizsga ▪ Gyógysz. biol. és orv. elm. ismeretek modul ▪ ősszel ▪ ajánlott félév: 3. Foglalkozás/félév: 14 óra előadás + 14 óra gyakorlat + 0 óra szeminárium = összesen 28 óra Kurzus létszámkorlát: min. 5 fő – max. 50 fő Előfeltételek: OGR-LAT teljesített

Tematika A farmakobotanika a teljes növénytan gyógyszerészeti vonatkozásait összegezi. Témája kiterjed a növényi sejttanra, szövettanra, a morfológiai alapfogalmak ismertetésére, a növények rendszerezésére. A szisztematikán belül ismerteti a gyógynövények földrajzi származását, termeszthetőségét, a természetvédelem szempontjait. Különösen hangsúlyosak a kemotaxonómiai ismeretek, hiszen a hatás igen gyakran összefügg a gyógynövény rendszertani helyével, ill. az ehhez tartozó kémiai jellemzőkkel. A gyakorlat során a fő hangsúly a gyógynövények felismerésén van, és alapfeltétel a növényhatározó könyvek biztonságos használata. A szövettani alapismeretek teszik lehetővé a helyes anatómiai fogalmak használatát, végülis a fajok (taxonok) pontos azonosítását. A félév elfogadásának feltételei Legfeljebb 25 % hiányzás megengedett Távolmaradás pótlásának lehetőségei A gyakorlatokon kötelező a részvétel, mulasztás esetén legfeljebb két gyakorlat pótolható - a gyakorlatvezetővel előzetesen egyeztetve. A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok Papp Nóra: Farmakobotanika I. A gyógynövények sejt-, szövet- és alaktana, PTE ÁOK Farmakognóziai Tanszék, Pécs, 2012. Dános Béla: Farmakobotanika. Kemotaxonómia, Argumentum, Budapest, 1997. Dános Béla: Farmakobotanika. Gyógynövényismeret, Semmelweis Kiadó, Budapest, 2006. Dános Béla: Farmakobotanikai gyakorlatok. Feladatgyűjtemény, Semmelweis Kiadó, Budapest, 2007. Haraszty Árpád (szerk.): Növényszervezettan és növényélettan. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1998 (mindenkori legújabb kiadás). Mihalik Erzsébet és mtsai: Növényanatómiai praktikum, JATEPress, Szeged, 1999. Simon Tibor: A magyarországi edényes flóra határozója. Harasztok, virágos növények, Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 2000. Király Gergely (szerk.): Új Magyar Füvészkönyv. Határozókulcsok, Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság, 2009. Király G., Virók V., Molnár V. A. (szerk.): Új Magyar Füvészkönyv. Ábrák, Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság, 2011. Előadások 1 2 3 4 5 6 7 8 9

A növényi sejt felépítése. Színtestek, zárványok. Dr. Papp Nóra A sejtfal szerkezete. Dr. Papp Nóra Növényi szövetek I. Merisztémák. Dr. Papp Nóra Növényi szövetek II. Epidermisz, gázcserenyílások, trichómák, másodlagos bőrszövet. Dr. Papp Nóra Növényi szövetek III. Szállítószövetek, nyalábtípusok. Dr. Papp Nóra Növényi szövetek IV. Alapszövetek: valódi, szilárdító, kiválasztó és váladéktartó alapszövetek. Dr. Papp Nóra 1. zárthelyi dolgozat Dr. Papp Nóra Gyökérmorfológia. Módosult gyökerek. A gyökér szövettana. Dr. Papp Nóra Hajtásmorfológia. A hajtás szöveti szerkezete. Hajtástípusok. Dr. Papp Nóra

15


10 11 12 13 14

Levélmorfológia. Levélállás. Levélerezet. A levél szövettana. Dr. Papp Nóra Virágmorfológia. Virágzattípusok. Dr. Papp Nóra Megtermékenyítés, embriogenezis, magkezdemény és mag. Terméstípusok. Dr. Papp Nóra 2. zárthelyi dolgozat Dr. Papp Nóra Rendszertani kategóriák, kemotaxonómiai összefüggések, a nevezéktan szabályai Dr. Papp Nóra

Gyakorlatok 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14

Mikroszkópos technikák, preparátum-készítés (levélderítés, nyúzatkészítés, mikroszkopizálás). Plasztiszok a növényi sejtben. Plasztiszok zárványai. Kristályok a növényi sejtben. A sejtfal kémiai anyagainak (cellulóz, lignin) vizsgálata. A sejtfal és a citoplazma nyálkaanyagainak vizsgálata. Sejtnedvvakuólumok anyagainak (inulin, alkaloid, cserzőanyagok, antocianinok) vizsgálata. A gyökér- és hajtástenyészőkúp vizsgálata. Lomblevél epidermiszek (nyúzatok, keresztmetszetek) és derített készítmények vizsgálata. Szár keresztmetszetek mikroszkópos vizsgálata: szállítószövetrendszer és szilárdító szövetek tanulmányozása. Alapszövetrendszer tanulmányozása. Kiválasztórendszerek (skizogén, lizigén váladéktartók, tejnedvtartók, mirigyszőrök, mirigypikkelyek, nektáriumok) vizsgálata. Virágtakaró, porzó- és termőtáj, termés és mag szöveti szerkezetének tanulmányozása. A gyökér és módosulásainak morfológiai elemzése. A hajtásrendszer típusai, hajtásmódosulások. Levéltípusok, levélállás, a levél részei és tagoltsága. A levéllemez alakja, levélerezet, levélmódosulások. A virág alaktani elemzése: a virágtakaró, a porzótáj és a termőtáj. Virágképlet, virágdiagram. Virágzati típusok morfológiai tanulmányozása. Termések morfológiai vizsgálata: Száraz felnyíló és zárvamaradó termések. Termések morfológiai vizsgálata: Húsos termések, terméságazatok és áltermések.

Szemináriumok Vizsgakérdések A zárthelyi dolgozatok eredménye és a gyakorlaton nyújtott teljesítmény képezi a kollokviumi jegy alapját. Közreműködők Dr. Papp Nóra (PANAAA.T.JPTE)

16


OGAG1B


Tantárgyfelelős:


3 kredit ▪ vizsga ▪ Alapozó modul ▪ tavasszal ▪ ajánlott félév: 4. Foglalkozás/félév: 28 óra előadás + 0 óra gyakorlat + 14 óra szeminárium = összesen 42 óra Kurzus létszámkorlát: min. 5 fő – max. 0 fő Előfeltételek: OGAAN1 teljesített + OGAAT1 teljesített

Tematika A két féléves tantárgy a sejtekben zajló anyagcsere-folyamatokkal foglalkozik. Leírja ezen folyamatok lépéseit, szabályozási mechanizmusait. Az első szemeszterben a hallgatók megismerkedhetnek számos anyagcsere út működésével, a sejt energiaháztartásával. Különösen alaposan tanulmányozzuk az enzimek jellegzetességeit, szabályozását, tekintettel a gyógyszeres beavatkozás lehetőségeire. A félév elfogadásának feltételei Kollokvium. A szemeszter folyamán szemináriumokon rövid dolgozatok lesznek, amelyeknek összesített átlaga a vizsgajegybe 25%ban beleszámít. Távolmaradás pótlásának lehetőségei Megegyezés alapján A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok Ajánlott: Ádám Veronika: Orvosi biokémia Thomas M. Devlin: Textbook of Biochemistry with Clinical Correlations Az előadások és gyakorlatok anyaga a CooSpace-en jelenik meg. Előadások 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14

Bevezetés Dr. Sipos Katalin Termodinamikai alapok, biokémiai reakciók. Dr. Sipos Katalin Biomembránok. Transzport folyamatok I Dr. Sipos Katalin Transzport folyamatok II Dr. Sipos Katalin Enzimek: jellemzők, típusok, katalitikus aktivitás. Dr. Sipos Katalin Proteázok Dr. Pandur Edina Metabolizmus alap szabályozási folyamatai Dr. Sipos Katalin Glikolízis Dr. Farkas Viktória Glukoneogenezis Dr. Farkas Viktória Glikogén metabolizmus Dr. Farkas Viktória Cori kör Dr. Farkas Viktória Pentóz foszfát út Dr. Farkas Viktória Komplex szénhidrátok metabolizmusa Dr. Sipos Katalin Piruvát dehidrogenáz komplex Dr. Farkas Viktória

17


15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28

Citrátkör Dr. Farkas Viktória Mitokondriális transzport folyamatok Dr. Farkas Viktória Terminális oxidáció, ATP szintézis I Dr. Farkas Viktória Terminális oxidáció, ATP szintézis II Dr. Farkas Viktória Lipidlebontás Dr. Sipos Katalin Ketontestek Dr. Farkas Viktória Zsírsavak bioszintézise Dr. Farkas Viktória Komplex lipidek bioszintézise Dr. Sipos Katalin Koleszterin metabolizmus I Dr. Farkas Viktória Koleszterin metabolizmus II Dr. Farkas Viktória Aminosavak jellemzése Dr. Farkas Viktória Nukleinsavak: építőkövek, szerkezet Dr. Farkas Viktória Felkészülés a vizsgára Dr. Sipos Katalin Felkészülés a vizsgára Dr. Sipos Katalin


Makromolekulák a biokémiában Táplálkozás és vitaminok a biokémiában Szénhidrátok biokémiai jellemzése. Extracelluláris tér szénhidrátjai. Szénhidrátok klinikai jelentősége. Enzimek szabályozása. Enzimkinetika. Enzimgátlás. Fehérjék szerkezete, foldingja és lebontása. Lipidek: zsírsavak, foszfolipidek, szfingolipidek, koleszterin. Lipidek klinikai jelentősége. Terminális oxidáció klinikai jelentősége. Szénhidrát metabolizmus. Lipid anyagcsere. Enzimgátló gyógyszerek Felkészülés a vizsgára

Vizsgakérdések Külön vizsgakérdések nincsenek. A vizsga anyaga az előadásokon és szemináriumokon elhangzottak Közreműködők Dr. Farkas Viktória (FAVSAAP.PTE), Dr. Pandur Edina (PAEFAA.T.JPTE), Dr. Sipos Katalin (SIKMAAO.PTE), Dudás Réka (DURGAAT.PTE)

18


OGA-GA2


Tantárgyfelelős:

DR. SIPOS KATALIN, docens Igazságügyi Orvostani Intézet

4 kredit ▪ szigorlat ▪ Alapozó modul ▪ tavasszal ▪ ajánlott félév: 4. Foglalkozás/félév: 42 óra előadás + 14 óra gyakorlat + 0 óra szeminárium = összesen 56 óra Kurzus létszámkorlát: min. 5 fő – Előfeltételek: OGA-GA1 teljesített

Tematika A két féléves tantárgy a sejtekben zajló anyagcsere-folyamatokkal foglalkozik. Leírja ezen folyamatok lépéseit, szabályozási mechanizmusait. A második szemeszterben az aminosav és nukleotid metabolizmus megismerése mellett a hallgatók szintetizálhatják biokémiai ismereteiket az egyes főbb anyagcsere utak vonatkozásában, valamint a szervek biokémiája tekintetében. Külön fejezetet szentelünk a biotranszformációnak, amelynek része a gyógyszerek metabolizmusa is. A szemeszter második felében a pathobiokémia alapjaival ismerkedhetnek a hallgatók. A félév elfogadásának feltételei Szigorlat. A szemeszter folyamán szemináriumokon rövid dolgozatok lesznek, amelyeknek összesített átlaga a vizsgajegybe 25%ban beleszámít. Távolmaradás pótlásának lehetőségei Megegyezés alapján A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok Ajánlott: Ádám Veronika: Orvosi biokémia Thomas M. Devlin: Textbook of Biochemistry with Clinical Correlations Az előadások és gyakorlatok anyaga a CooSpace-en jelenik meg. Előadások 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14

Aminosavak felszívódása, szintézise I. Dr. Farkas Viktória Aminosavak felszívódása és szintézise II. Dr. Farkas Viktória Aminosavak lebontása. Dr. Farkas Viktória Az ammónia jelentősége. Urea ciklus. Dr. Sipos Katalin Aminosav anyagcsere klinikai vonatkozásai Dr. Sipos Katalin Purin bioszintézis. Dr. Farkas Viktória Pirimidin bioszintézis. Dr. Farkas Viktória Nukleotidok lebontása. Köszvény I. Dr. Farkas Viktória Nukleotidok lebontása. Köszvény II. Dr. Farkas Viktória Vasanyagcsere biokémiai vonatkozásai I. Dr. Pandur Edina Vasanyagcsere biokémiai vonatkozásai II. Dr. Pandur Edina Biochemistry of vitamins Dr. Sipos Katalin Mikroszomális mono-oxigenáz rendszer. Cytochrom P450 I. Dr. Sipos Katalin Mikroszomális mono-oxigenáz rendszer. Cytochrom P450 II. Dr. Sipos Katalin

19


15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32 33 34 35 36 37 38 39 40 41 42

Anyagcsereutak integrációja: kalória bevitel. Dr. Farkas Viktória Anyagcsereutak integrációja: a máj funkciói I. Dr. Sipos Katalin Anyagcsereutak integrációja: a máj funkciói II. Dr. Sipos Katalin Anyagcsereutak integrációja: agyszövet, izom, szívizom. Sportolás. Terhesség. Dr. Farkas Viktória Szénhidrátok a táplálkozásban. Dr. Sipos Katalin Fehérjék a táplálkozásban. Dr. Farkas Viktória Lipidek a táplálkozásban Dr. Sipos Katalin Alkohol metabolizmusa. Dr. Farkas Viktória Diabetes mellitus I. Dr. Farkas Viktória Diabetes mellitus II. Dr. Farkas Viktória Genetikai betegségek biokémiai következményei I. Dr. Sipos Katalin Genetikai betegségek biokémiai következményei II. Dr. Sipos Katalin Hemoglobin pathobiokémiája Dr. Pandur Edina Hormonok biokémiája: aminosav származékok, peptidek Dr. Sipos Katalin Hormonok biokémiája: fehérjék Dr. Farkas Viktória Hormonok biokémiája: szteroidok Dr. Pandur Edina Fehérjék emésztése és transzportja Dr. Sipos Katalin Szénhidrátok emésztése és sorsa. Dr. Farkas Viktória Lipidek emésztése és sorsa. Dr. Sipos Katalin Érzékszervek biokémiája I. Dr. Farkas Viktória Érzékszervek biokémiája II. Dr. Farkas Viktória Véralvadás patobiokémiája. Dr. Sipos Katalin Szénhidrát anyagcsere szabályozása I. Dr. Farkas Viktória Szénhidrát anyagcsere szabályozása II. Dr. Farkas Viktória Lipid anyagcsere szabályozása. Dr. Sipos Katalin Aminosav és nukleotid anyagcsere szabályozása. Dr. Sipos Katalin Felkészülés vizsgára. Dr. Sipos Katalin Felkészülés vizsgára. Dr. Sipos Katalin

20


Gyakorlatok 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14

Fotoszintézis Fotoszintézis Biokémiai módszerek Biokémiai módszerek Enzim aktivitás mérés Enzim aktivitás mérés Enzimatikus analízis Enzimatikus analízis Enzim kinetika Enzim kinetika Klinikai laboratóriumi módszerek Klinikai laboratóriumi módszerek Drug development Drug development

Szemináriumok Vizsgakérdések Külön kiadott vizsgakérdések nem lesznek. A vizsga anyaga az előadásokon és szemináriumokon elhangzottak lesznek. Közreműködők Dr. Farkas Viktória (FAVSAAP.PTE), Dr. Sipos Katalin (SIKMAAO.PTE), Dudás Réka (DURGAAT.PTE)

21

PTE ÁOK Gyóygszerész szak – A mintatanterv szerinti 1-4. szemeszter tantárgyai - tantárgyleírások - 2014/2015-ös tanév

OGA-MAN

MŰSZERES ANALITIKA

Tantárgyfelelős:

DR. KILÁR FERENC, egyetemi tanár Bioanalitikai Intézet

5 kredit ▪ vizsga ▪ Alapozó modul ▪ tavasszal ▪ ajánlott félév: 4. Foglalkozás/félév: 28 óra előadás + 42 óra gyakorlat + 0 óra szeminárium = összesen 70 óra Kurzus létszámkorlát: min. 1 fő – Előfeltételek: OGA-AN2 teljesített

Tematika A műszeres elemzés elméletének és gyakorlatának részletes tárgyalása. A hallgatók, megismerkednek a legfontosabb műszeres analitikai vizsgáló-módszerekkel, a gyakorlatban tanulják meg a műszerek kezelésének alapvető kérdéseit. A félév elfogadásának feltételei Két zárthelyi dolgozat a félév folyamán az elméleti órák anyagából. Szóbeli vizsga. Sikeres zárthelyi dolgozatok a gyakorlatokon. Maximum 2 hiányzás a gyakorlatokon. Távolmaradás pótlásának lehetőségei A gyakorlatokról való távolmaradás esetén egy alkalommal pótlás. A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok Kékedy László és Kékedy Nagy László: Műszeres analitikai kémia. Burger Kálmán: Az analitikai kémia alapjai. Kémiai és műszeres elemzés D.A. Skoog, F.J. Holler, S.R. Crouch: Principles of Instrumental Analysis, 6th edition, Thomson, 2007 Előadások 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14

Műszeres jelképzés Dr. Kilár Ferenc Mérési hiba, adatgyűjtés Dr. Kilár Ferenc Kemometriai alapfogalmak Dr. Kilár Ferenc Elektroanalitikai módszerek (potenciometria, konduktometria, voltammetria) Dr. Kilár Ferenc Spektrofotometria Dr. Kilár Ferenc Spektrofotometria Dr. Kilár Ferenc Molekulaspektroszkópia (IR, fluoreszcencia) Dr. Kilár Ferenc Molekulaspektroszkópia (IR, fluoreszcencia) Dr. Kilár Ferenc Folyadék-kromatográfia Dr. Kilár Ferenc Folyadék-kromatográfia Dr. Kilár Ferenc Gázkromatográfia Dr. Kilár Ferenc Gázkromatográfia Dr. Kilár Ferenc Elektrokinetikus módszerek, kapilláris elektroforézis Dr. Kilár Ferenc Elektrokinetikus módszerek, kapilláris elektroforézis Páger Csilla

22


15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28

Atomspektroszkópia. Dr. Kilár Ferenc Atomspektroszkópia. Dr. Kilár Ferenc Mágneses módszerek - elektronspinrezonancia-spektroszkópia (ESR). Dr. Kilár Ferenc Mágneses módszerek - elektronspinrezonancia-spektroszkópia (ESR). Dr. Kilár Ferenc Mágneses magrezonancia-spektroszkópia (NMR). Dr. Kilár Ferenc Mágneses magrezonancia-spektroszkópia (NMR). Dr. Kilár Ferenc Tömegspektrometria. Dr. Dörnyei Ágnes Tömegspektrometria. Dr. Kilár Ferenc Ultracentrifugálás. Dr. Kilár Ferenc Ultracentrifugálás. Dr. Kilár Ferenc Mössbauer spektroszkópia Dr. Kilár Ferenc Optikai forgatóképesség és cirkuláris dikroizmus. Dr. Kilár Ferenc Termoanalitika. Dr. Kilár Ferenc Termoanalitika. Dr. Kilár Ferenc

Gyakorlatok 1 4 7 10 13 16 19 22 25 28 31 34 37 40

Potenciometria Potenciometria Konduktometria Spektrofotometria Spektrofotometria Atomabszorpció Gázkromatográfia (GC) Kapilláris elektroforézis (CE). Kapilláris elektroforézis (CE). Nagyhatékonyságú folyadékkromatográfia (HPLC). EPR spektrometria NMR spektroszkópia Tömegspektrometria Pótlás, jegymegajánlás

Szemináriumok Vizsgakérdések 1.

A jelképzés fizikai-kémiai alapjai. Az analitikai mérőkészülékek részei. Az analitikai mérési folyamat.

2.

Kalibrációs módszerek. A mérések jósága. Hiba megadása. A mérési zaj. Jel/zaj viszony.

3.

Potenciometriás mérések. Potenciometriás elektródok. A potenciometria gyakorlata.

4.

Vezetőképességmérésen alapuló módszerek. A konduktometria gyakorlata és felhasználásának ismert területei.

5.

Spektrokémiai eljárások. A főbb módszerek elvi alapjai. Az (elektrongerjesztésű) spektrofotometria elvi alapjai. Spektrális tartományok.

6.

A molekulaspektroszkópiai módszerek elvi alapjai. Az infravörös spektroszkópia gyakorlata. Az infravörös spektrumok felhasználása.

23


7.

Koncentrációmérés spektrofotometriás mérésekkel. A Lambert-Beer törvény. A koncentrációmeghatározás hibái, határai, mérési pontossága.

8.

A spektrofotometria gyakorlata. Az egysugaras és kétsugaras spektrofotométer működési elvének részletes tárgyalása. Monokromátorok. Küvetták, Fotomultiplikátor cső.

9.

Fluoreszcencián alapuló analitikai módszerek. A fluoreszcencia gyakorlata. Fluorométer és spektrofluorométer. Flureszcenciás gerjesztési és emissziós spektrum. A fluoreszcencia, mint detektálási technika.

10. Mágneses módszerek a minőségi, mennyiségi és szerkezetanalízisben. A módszerek áttekintése. A mágneses magrezonanciaspektroszkópia gyakorlati alkalmazásának főbb elvi kérdései. Az etanol spektrumának részletes tárgyalása. Kémiai eltolódás. Spin-spin csatolás. Csatolási állandó. 11. Az elektronspinrezonancia-spektroszkópia gyakorlati alkalmazásának főbb elvi kérdései. A nitroxil szabad gyökök spektruma. 12. Tömegspektrometria. A módszer elvi alapjai. Tömegspektrométer fajták. Ionforrások, MS-analizátorok, detektorok. 13. A tömegspektrometriás elemzés gyakorlati megvalósítása. A tömegspektrometria, mint detektáló módszer (GC-MS, LC-MS, CE-MS). A n-bután tömegspektrumának áttekintése. 14. A Mössbauer spektroszkópia elve. A Mössbauer spektrométer felépítése. A Mössbauer spektrum finomszerkezete. 15. A kromatográfiás elválasztás elvi alapjai. A kromatográfiás elválasztások fajtáinak áttekintése. A kromatogramok kiértékelésének gyakorlati kérdései. Minőségi és mennyiségi kiértékelés. 16. A folyadékkromatográfia gyakorlata. Injektálás. Detektálási módszerek. A HPLC gyakorlata. 17. A gázkromatográfia elméleti és gyakorlati kérdései. 18. Az elektroforetikus elválasztás elvi alapjai. Az elektroendozmózis. Előnyei és hátrányai. Zónaelektroforézis. 19. Gélelektroforézis. Izoelektromos fókuszálás. Izotachoforézis. 20. Micelláris elektrokinetikus kromatográfia. Kapilláris elektrokromatográfia. Királis vegyületek elválasztása. 21. Analitikai ultracentrifugálás. Szedimentációs sebességi mérés. Szedimentációs egyensúlyi mérés. Diffúziós állandó meghatározása. 22. Termoanalitikai módszerek. Termogravimetria. Differenciális termikus analízis. Differenciális pásztázó kalorimetria. 23. Atomspektroszkópia. Mérési módszerek. Abszorpciós, emissziós technikák. ICP-MS. Közreműködők Borbásné Dr. Farkas Kornélia (FAKAAA.T.JPTE), Dr. Bufa Anita (BUAEAA.T.JPTE), Dr. Dergez Tímea (DETCAAT.T.JPTE), Dr. Dörnyei Ágnes (DOASAAP.PTE), Dr. Kilár Ferenc (KIFGAAO.PTE), Dr. Poór Viktória (POVAAA.T.JPTE), Páger Csilla (PACMAAO.PTE)

24


OGA-SK2

SZERVES KÉMIA 2.

Tantárgyfelelős:

DR. HIDEG KÁLMÁN, emeritus professzor Szerves és Gyógyszerkémiai Intézet

6 kredit ▪ szigorlat ▪ Alapozó modul ▪ tavasszal ▪ ajánlott félév: 4. Foglalkozás/félév: 42 óra előadás + 42 óra gyakorlat + 0 óra szeminárium = összesen 84 óra Kurzus létszámkorlát: min. 2 fő – max. 60 fő Előfeltételek: OGA-SV1 teljesített

Tematika Az előadás és a gyakorlatok célja, hogy az élettudományi tárgyakhoz megfelelő molekuláris alapot nyújtson, rámutasson a kémiai szerkezet-biológiai hatás összefüggéseire. Az előadások a telített, telítetlen, aromás szénhidrogénektől kiindulva a halogént, oxigént, nitrogént, kénatomot (organogén elemeket) is tartalmazó származékok legfontosabb fizikai, kémiai sajátságait és az egyes vegyületcsoportok biológiai jelentőségét mutatják be. A félév elfogadásának feltételei A gyakorlatról maximum 2 alkalommal való hiányzást fogadunk el. A gyakorlat elfogadásának feltételei: a preparátumok elkészítése, dolgozatok legalább elégséges jegyre való megírása és a jegyzőkönyv bemutatása. Távolmaradás pótlásának lehetőségei Félév közbeni dolgozatok pótlására ill. javítására egy megbeszélt időpont. A gyakorlatok pótlása egy megbeszélt időpontban történik. A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok Antus Sándor, Mátyus Péter: Szerves kémia I-III., Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 2005. Gergely Pál, Penke Botond, Tóth Gyula: Szerves és bioorganikus kémia, Semmelweis Kiadó, Budapest, 2000. Novák Lajos, Nyitrai József, Hazai László: Biomolekulák kémiája, MKE, Budapest, 2001. Bruckner Győző: Szerves kémia I-1, I-2; II-1, II-2; III-1, III-2; Tankönyvkiadó, Budapest, 1964-1981. Szántay Csaba: Elméleti szerves kémia, Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1984. T. W. Graham Solomons: Organic Chemistry, 7th edition, Wiley and Sons, New York, 2000. William H. Brown: Organic Chemistry, Saunders College Publishing, Fort Worth, 1995. Ajánlott irodalom - gyakorlat Kálai Tamás: Szerves kémiai praktikum I., Pécs, PTE ÁOK, 2001. Kálai Tamás: Szerves kémiai praktikum II., Pécs, PTE ÁOK, 2004. Előadások 1

Oxovegyületek, a C=O kötés elektronszerkezeti értelmezése, enol-oxo tautoméria, fontosabb reakcióik, származékaik, biológiai jelentőségük. Dr. Hideg Kálmán


Dr. Hideg Kálmán Karbonsavak: fizikai és kémiai tulajdonságok jellemzése az elektronszerkezet alapján. Biológiai jelentőségük, fontosabb képviselőik. Dr. Hideg Kálmán


Dr. Hideg Kálmán alfa-Helyzetben helyettesített karbonsavak, di- és polikarbonsavak. Dr. Hideg Kálmán


25


9 10

Dr. Hideg Kálmán Karbonsav származékok, reakciókészségük, előállítási reakcióik. Biológiai jelentőségük: zsírok, foszfolipidek. Dr. Hideg Kálmán


Dr. Hideg Kálmán Szénsav származékok, előállítási módszerek, reakcióik. Biológiai jelentőségük. Dr. Hideg Kálmán


Dr. Hideg Kálmán Szervetlen savakkal képzett észterek gyakorlati jelentőségük. Dr. Hideg Kálmán


Dr. Hideg Kálmán alfa-Aminosavak, peptidek, fehérjék. Dr. Hideg Kálmán


Dr. Hideg Kálmán Egyszerű szénhidrátok, aldózok, ketózok, di- és oligoszacharidok. Dr. Hideg Kálmán


Dr. Hideg Kálmán Összetett szénhidrátok, tartalék tápanyag és váz szénhidrátok Dr. Hideg Kálmán


Dr. Hideg Kálmán Heterociklusok: egy és két heteroatomos, 5-tagú heterociklusos vegyületek. 5-Tagú heteroaromás vegyületek elektronszerkezete, kémiai tulajdonságai, biológiailag fontos származékok. Dr. Hideg Kálmán


Dr. Hideg Kálmán Heterociklusok: egy és két heteroatomos, 6-tagú heterociklusos vegyületek. 6-Tagú heteroaromás vegyületek elektronszerkezete, kémiai tulajdonságai, biológiailag fontos származékok. Dr. Hideg Kálmán


Dr. Hideg Kálmán Nukleotidok, nukleozidok, nukleinsavak. Dr. Hideg Kálmán


26


36 37

Dr. Hideg Kálmán Vitaminok. Dr. Hideg Kálmán


Dr. Hideg Kálmán Szerkezetazonosítási módszerek a szerves kémiában. Dr. Hideg Kálmán

41 Dr. Hideg Kálmán 42 Dr. Hideg Kálmán Gyakorlatok 1 4 7 10 13 16 19 22 25 28 31 34 37 40

Munkavédelmi, tűzvédelmi ismeretek, felszerelések átvétele, benzaldehid tisztítása, benzoin előállítása. 2,6-Dibenzilidén-ciklohexanon szintézise, oxovegyületek kémcsőkísérletei (6.7.1.-6.7.7.) Benzil előállítása, 4. ismeretlen azonosítása. Szénhidrátok kémcsőkísérletei (6.8.1.-6.8.12.), oxálsav előállítása, citromsav, pektin izolálása. Glükóz acetilezése, 5. ismeretlen azonosítása. III. Zárthelyi dolgozat (oxovegyületek, szénhidrátok), karbonsavak kémcsőkísérletei (6.9.1.-6.9.5.), aszpirin előállítása. Lidocain szintézise (I. lépés), karbonsavszármazékok kémcsőkísérletei (6.9.6.-6.9.11.). Lidocain szintézise (II. lépés) Heterociklusok előállítása I., heterociklusok kémcsőkísérletei (6.10.1.-6.10.3), benzimidazol, 4,5-difenil-imidazol előállítása. Heterociklusok előállítása II., Dilantin, 4-metil-7-hidroxi-kumarin előállítása. IV. Zárthelyi dolgozat (karbonsavak, karbonsav származékok, heterociklusok), koffein izolálása Mirisztinsav, kvercetin izolálása. Aminosavak és fehérjék kémcsőkísérletei (6.12.1.-6.12.5.) Laborzárás, pótlások, értékelés.

Szemináriumok Vizsgakérdések 1. Telített szénhidrogének, kötésrendszer jellemzése, sp3-hibridizáció, nevezéktan, fizikai és kémiai tulajdonságok. 2. Alkil-, aril-halogénvegyületek, a Hlg-C kötés jellemzése, előállítási módszerek, kémiai reakciók, fontosabb halogénezett szénhidrogének. 3. Telítetlen szénhidrogének, a kötésrendszer jellemzése, sp2- és sp-hibridizáció jellemzői, nevezéktanuk, előállításuk, reakciókészségük. 4. Fontosabb telítetlen szénhidrogének ipari és biológiai jelentősége (polimerizáció, izoprénvázas vegyületek, szteroidok, karotinoidok). 5. Aromás szénhidrogének: aromás jelleg, Hückel-szabály. Aromás elektrofil szubsztitúciós reakciók. 6. Egy és két heteroatomos, 5-tagú heterociklusos vegyületek, heteroaromás vegyületek elektronszerkezete, kémiai tulajdonságai, biológiailag jelentős képviselőik. 7. Egy és két heteroatomos, 6-tagú heterociklusos vegyületek, heteroaromás vegyületek elektronszerkezete, kémiai tulajdonságai, biológiailag fontos származékok. 8. Alkoholok, fenolok, éterek és származékaik. Kötésrendszerük, fizikai és kémiai tulajdonságaik. Reakciók, előállítási módszerek. Élettani jelentőségük, fontosabb származékok. 9. Oxovegyületek, a C=O kötés elektronszerkezeti értelmezése, enol-oxo tautoméria, fontosabb reakciók, származékok, biológiai jelentőségük. 10. Karbonsavak, fizikai és kémiai tulajdonságok jellemzése az elektronszerkezet alapján. Biológiai jelentőségük, fontosabb képviselőik. 11. Alfa-Helyzetben helyettesített karbonsavak, di- és polikarbonsavak. 12. Karbonsav származékok, előállítási reakcióik. Biológiai jelentőségük (zsírok, foszfolipidek).

27


13. Szénsav származékok, előállítási módszerek, reakcióik. Biológiai jelentőségük. 14. Alfa-Aminosavak, peptidek, peptidszintézis, fehérjék. Biológiai jelentőségük. 15. Szervetlen savakkal képzett észterek. Gyakorlati jelentőségük. 16. Fémorganikus vegyületek. Elektronszerkezet, reakciókészség, reakciók (Mg-, Na-, Li-, Zn-, Si-, Cu-, Cd-vegyületek). 17. Szerves kénvegyületek. Elektronszerkezetük, reakciókészségük. Jelentőségük biológiai folyamatokban (biológiai metilezés, AcKoenzimA), gyógyszerekben (szulfonamidok, antibiotikumok). 18. Alifás, aromás nitrovegyületek. Azo- és diazovegyületek. Elektronszerkezet, előállításuk, tulajdonságaik, jelentőségük. 19. Aminok. Elektronszerkezet, reakciókészség, előállítás, bázicitás. 20. Biológiailag fontos aminok, alkaloidok, gyógyszerek, hormonok. 21. Egyszerű szénhidrátok, cukrok, glikozidok. Monoszacharidok reakciói. 22. Összetett szénhidrátok, tartalék tápanyag és váz szénhidrátok. 23. Heterociklusok a nukleinbázisokban. Nukleinsavak. 24. Sztereokémiai fogalmak. Az optikai aktivitás fogalma, mérése, biológiai jelentősége. Közreműködők Dr. Bognár Balázs (BOBGAAT.PTE), Dr. Kálai Tamás (KATFABP.PTE), Dr. Pápayné Dr. Sár Cecília (PASFADP.PTE)

28


OGG-GI1

GYÓGYSZERÜGYI ISMERETEK 1.

Tantárgyfelelős:

DR. BOTZ LAJOS, egyetemi tanár Gyógyszerészeti Intézet és Klinikai Központi Gyógyszertár

2 kredit ▪ félévközi jegy ▪ Gyógysz. szaktud. elm. ism. és gyak. készségek modul ▪ tavasszal ▪ ajánlott félév: 4. Foglalkozás/félév: 28 óra előadás + 0 óra gyakorlat + 0 óra szeminárium = összesen 28 óra Kurzus létszámkorlát: min. 5 fő – max. 50 fő Előfeltételek: OGO-GB2 teljesített

Tematika A gyógyszerészet felépítésének áttekintése, a gyógyszerekre vonatkozó alapvető ismeretek megismertetése: gyógyszerek fogalma és csoportosítása, a gyógyszerré válás folyamatának áttekintése, a gyógyszerkönyvek kialakulása és szerepe, kis, közép- és nagyüzemi gyógyszerkészítés helye és célja. A gyógyszerellátás és a közforgalmú és intézeti gyógyszertárak helyének és szerepének a megismertetése. Az előadások és a megadott témakörök kellő mélységű ismerete képezi a tanulmányi követelmények alapját. Az előadásokon elhangzó, de a jegyzetben nem szereplő témák is a dolgozat anyagát jelentik. A leadott anyag ábráinak másolatait a hallgatóság megkapja. Általános alapozó elméleti tárgyak ismerete előnyös. A tantárgy feladata a képzés céljainak megvalósításában: A tantárgy alapvető feladata a hallgatók gyógyszerészeti szakismeretek iránti érdeklődésének felkeltése, illetve ilyen irányú ismereteik megalapozása. A cél, hogy a megszerzett alapvető gyógyszerészeti ismereteik segítségével egy bevezető; szakmai szemléletre tegyenek szert, mely a nyári szakmai gyakorlatokat is megalapozza. A félév elfogadásának feltételei Félévközi számonkérés: írásbeli, szóbeli. Félévközi jegy: írásbeli. A félév elfogadásának kritériumai: részvétel az órák legalább 75%-án. Sikeres vizsga. Távolmaradás pótlásának lehetőségei Pótlásra egyéni megbeszélés, egyeztetés alapján van lehetőség. A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok Regdon Géza: Gyógyszerészet története és gyógyszerészeti alapismeretek, egyetemi jegyzet, Szeged, 1992. Ajánlott irodalom: Benke József: Az orvostudomány története, egyetemi jegyzet, Pécs, 1994. Az előadásokon elhangzott anyagok. Előadások 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11

A gyógyítás és gyógyszerészet története: a gyógyítás kezdete. Dr. Botz Lajos Az Ókor orvostudománya és gyógyszerészete. Dr. Botz Lajos Az indiai és kínai orvoslás kialakulása, hatásai napjainkig. Dr. Botz Lajos A görög orvostudomány I.: humorálpatológia. Dr. Botz Lajos A görög orvostudomány II.: típustanok, alkalmazott gyógyszereik. Dr. Botz Lajos Róma orvostudománya és gyógyszerészete. Dr. Botz Lajos Galenus működése és tanai. Dr. Botz Lajos Arab (iszlám) orvostudomány és gyógyszerészet. Dr. Botz Lajos Skolasztikus orvostudomány és gyógyszerészet. Dr. Botz Lajos A reneszánsz kor orvostudománya és gyógyszerészete. Dr. Botz Lajos A placebo hatás helytálló értelmezése és fontossága. Dr. Botz Lajos

29


12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28

A gyógyításra használt szereink csoportosítása. Dr. Botz Lajos Gyógyszerkészítmények vizsgálata és engedélyeztetése. Dr. Botz Lajos Gyógyszertárak kialakulása. Dr. Botz Lajos Az első gyógyszerészeti kiadványok. Dr. Botz Lajos Az orvos- és gyógyszerészképzés kialakulása. Dr. Botz Lajos Iatrokémia és vakcináció. Dr. Botz Lajos Hatóanyagok kivonása és előállítása. XIX. század gyógyszerei. Dr. Botz Lajos Az Egyetemi Gyógyszertárban készült gyógyszerkészítmények bemutatása. Dr. Mayer Anna Gyógyszertári látogatás 1. Dr. Mayer Anna Gyógyszertári látogatás 2. Dr. Mayer Anna Szabványos vényminták gyűjteménye (Formulae Normales – FoNo). Dr. Molnár Béla A szabványos vényminták szerepe és alkalmazása. Dr. Molnár Béla A gyógyszerrendelés és az orvosi vény alapvető ismeretei. Dr. Molnár Béla Alapvető dozírozási elvek. Dr. Molnár Béla Gyógyszerek előállítása: magisztrális-, középüzemi- és ipari gyógyszerkészítés, illetve gyártás. Dr. Mayer Anna A gyógyszerkönyvek kialakulása. Szabóné Dr. Schirm Szilvia A gyógyszerkönyvek szerepe a gyógyszerészetben. Szabóné Dr. Schirm Szilvia

Gyakorlatok Szemináriumok Vizsgakérdések 1. A gyógyítás és gyógyszerészet története: a gyógyítás kezdete. 2. Az Ókor orvostudománya és gyógyszerészete. 3. Az indiai és kínai orvoslás kialakulása, hatásai napjainkig. 4. A görög orvostudomány I.: humorálpatológia. 5. A görög orvostudomány II.: típustanok, alkalmazott gyógyszereik. 6. Róma orvostudománya és gyógyszerészete. 7. Galenus működése és tanai. 8. Arab (iszlám) orvostudomány és gyógyszerészet. 9. Skolasztikus orvostudomány és gyógyszerészet. 10. A reneszánsz kor orvostudománya és gyógyszerészete. 11. A placebo hatás helytálló értelmezése és fontossága. 12. A gyógyításra használt szereink csoportosítása. 13. Gyógyszerkészítmények vizsgálata és engedélyeztetése. 14. Gyógyszertárak kialakulása.

30


15. Az első gyógyszerészeti kiadványok. 16. Az orvos- és gyógyszerészképzés kialakulása. 17. Iatrokémia és vakcináció. 18. Hatóanyagok kivonása és előállítása. XIX. század gyógyszerei. 19. Az Egyetemi Gyógyszertárban készült gyógyszerkészítmények bemutatása. 20. Szabványos vényminták gyűjteménye (Formulae Normales - FoNo). 21. A szabványos vényminták szerepe és alkalmazása. 22. A gyógyszerrendelés és az orvosi vény alapvető ismeretei. 23. Alapvető dozírozási elvek. 24. Gyógyszerek előállítása: magisztrális-, középüzemi- és ipari gyógyszerkészítés, illetve gyártás. 25. A gyógyszerkönyvek kialakulása. 26. A gyógyszerkönyvek szerepe a gyógyszerészetben. Közreműködők

31


OGO-EN2

ÉLETTAN 2.

Tantárgyfelelős:

DR. KARÁDI ZOLTÁN, egyetemi tanár Élettani Intézet

5 kredit ▪ szigorlat ▪ Gyógysz. biol. és orv. elm. ismeretek modul ▪ tavasszal ▪ ajánlott félév: 4. Foglalkozás/félév: 42 óra előadás + 28 óra gyakorlat + 0 óra szeminárium = összesen 70 óra Kurzus létszámkorlát: min. 5 fő – max. 200 fő Előfeltételek: OGO-EN1 teljesített

Tematika Az előző félévben tanultakra, valamint biológiai, biokémiai, kémiai, anatómiai, és alapvető gyógyszerészeti tanulmányaikra alapozva legyen képes a hallgató az emberi szervezet egészének szabályozását és az egyes szervek és szervrendszerek működési kölcsönhatásainak törvényszerűségeit megérteni és ezen összefüggések mechanizmusait ismertetni. Az emberi szervezet egészének hormonális és idegi szabályozása, valamint az egyes szervek és szervrendszerek működési kölcsönhatásainak törvényszerűségei. A félév elfogadásának feltételei A Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar Tanulmányi és Vizsgaszabályzatában előírtaknak megfelelően a hallgató köteles részt venni az előadásokon és a gyakorlatokon. A hallgató köteles az előírt gyakorlatokat elvégezni és azokról jegyzőkönyvet vezetni. Az elmulasztott gyakorlatot pótolni kell. Elméleti és gyakorlati ismereteikről a hallgatóknak a félév során be kell számolniuk. Vizsgára csak az bocsátható, aki mindezeket teljesíti. A vizsgaeredmény a félévközi beszámolók eredményéből és a vizsgán nyújtott teljesítményből tevődik össze. Távolmaradás pótlásának lehetőségei Az elmulasztott gyakorlatot másik tanulócsoporthoz csatlakozva pótolni kell, amíg az adott témakör gyakorlatai zajlanak. A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok Hivatalos tankönyv: Fonyó Attila: Élettan gyógyszerészhallgatók részére, Medicina Kiadó, Budapest 1998. Gyakorlatos segédtananyag: a POTE Élettani Intézet oktatói által összeállított „Élettani gyakorlatok” című jegyzet (Pécs, 1992.) A fentiek mellett használható még: Bálint P.: Orvosi élettan I - II. kötet, Medicina, Budapest 1986. Ádám György és Fehér Ottó (szerk.): Élettan biológusoknak, Tankönyvkiadó, Budapest, 1988. W. F. Ganong: Az orvosi élettan alapjai, Medicina, Budapest 1996. Fonyó A.: Az orvosi élettan tankönyve, Medicina, 2013. Előadások 1 2 3 4 5 6 7 8

A mellékvese velő működése. Dr. Karádi Zoltán A mellékvesekéreg endokrinológiai szerepe I. Dr. Környei József László A mellékvesekéreg endokrinológiai szerepe II. Dr. Környei József László A pancreas belső szekréciós működése. Dr. Vértes Zsuzsanna Az intermedier anyagcsere hormonális szabályozása. Dr. Vértes Zsuzsanna A calcium homeosztázis humorális szabályozása. Dr. Lengyel Ferenc Az egyedi fejlődés fiziológiájának egyes kérdései. Az öregedés élettana. Dr. Lengyel Ferenc Az ingerület membrán jelenségei. Az akciós potenciál terjedése. A neuromusculáris junctio működése. Dr. Buzás Péter

32


9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32 33 34 35 36

A szinapszisok elektrofizilógiája és neurokémiája. Dr. Buzás Péter Gerincvelői reflexek. A gerincvelő integratív funkciói. A motoros egység működésének szabályozása. Dr. Buzásné Dr. Telkes Ildikó Receptorműködések sajátságai. Dr. Buzás Péter Szomesztéziás mechanizmusok. Szomatotopiák. Dr. Buzás Péter A thalamus és az érzőkéreg élettana. Dr. Buzásné Dr. Telkes Ildikó A fájdalom élettana. Dr. Buzásné Dr. Telkes Ildikó Az izomműködés molekuláris mechanizmusa. Az izomműködés mechanikája, energetikája, hőtermelése. Dr. Környei József László Az izomműködés elektromos jelenségei, izomtónus, fáradás. A simaizom működése. Dr. Környei József László A spinális shock. Decerebrációs rigiditás. Dr. Jandó Gábor Poszturalis koordináció, felállás. Lokomóció Dr. Jandó Gábor Az extrapyramidalis rendszer. Dr. Ábrahám István Miklós A labyrinthus működése. Dr. Ábrahám István Miklós A kisagy működése. Dr. Ábrahám István Miklós Kortikális motoros működések és a pyramis-rendszer. Dr. Ábrahám István Miklós Optika. A szem törőközegeinek hibái. Retinális mechanizmusok. Dr. Buzás Péter Látópályák, középagyi mechanizmusok. A látás centrális mechanizmusai. Dr. Buzás Péter Szemmozgások. Dr. Buzás Péter A hallószerv élettana. Dr. Buzásné Dr. Telkes Ildikó A hallás központi idegrendszeri mechanizmusai. Dr. Buzásné Dr. Telkes Ildikó Kémiai ingermodalitások. Szaglás. Ízérzés. Dr. Szabó István A vegetatív idegrendszer működése. Dr. Környei József László Electroencephalographia. Dr. László Kristóf Az alvás- ébrenlét szabályozása. A kiváltott potenciál technika klinikai jelentősége. Dr. László Kristóf A diencephalon (hypothalamus) szerepe a motoros, vegetatív és hormonális szabályozásban. Dr. Ollmann Tamás Motivációs mechanizmusok. Homeostatikus hajtóerők. Dr. Ollmann Tamás Az éhség és szomjúság központi idegrendszeri szabályozása. Biológiai ritmusok szabályozása. Dr. Szabó István A limbikus rendszer. Dr. László Kristóf A monoamin rendszerek jelentősége. Dr. Buzásné Dr. Telkes Ildikó

33


37 38 39 40 41 42

Az emóciók központi idegrendszeri mechanizmusai. Dr. Ollmann Tamás A tanulás mechanizmusai. Péczely László Zoltán Memóriafolyamatok, memóriazavarok. Péczely László Zoltán Plaszticitás az idegrendszerben. Dr. László Kristóf A frontális kéreg működése. A parieto-temporalis kéreg működése. Dr. László Kristóf Féltekei dominancia. A beszéd idegélettani mechanizmusai. Beszédzavarok. Dr. László Kristóf

Gyakorlatok 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28

Vércukorszint mérése nyúlban és emberben. Vércukorszint mérése nyúlban és emberben. Gonádrendszer vizsgálata. Terhességi próbák. Gonádrendszer vizsgálata. Terhességi próbák. Endokrinológia. Beszámoló. Endokrinológia. Beszámoló. Izomgyakorlatok békán. . Izomgyakorlatok békán. Fáradás vizsgálata. Elektromiográfia Fáradás vizsgálata. Elektromiográfia. A perifériás idegrendszer vizsgálata békán. Idegélettani alapjelenségek. A perifériás idegrendszer vizsgálata békán. Idegélettani alapjelenségek. Chronaxia vizsgálata emberen, motoros pont lokalizáció. Chronaxia vizsgálata emberen, motoros pont lokalizáció. A harántcsíkolt és simaizom élettana. Idegélettani alapok. Beszámoló. A harántcsíkolt és simaizom élettana. Idegélettani alapok. Beszámoló. Reflexvizsgálatok békán és emberen. Reakcióidő, cselekvési idő. Reflexvizsgálatok békán és emberen. Reakcióidő, cselekvési idő. Sztereotaxikus agyműtét Sztereotaxikus agyműtét Érzékszervi vizsgálatok. Látás, hallás, tapintás, szaglás, ízlelés. Érzékszervi vizsgálatok. Látás, hallás, tapintás, szaglás, ízlelés. Érzékszervi vizsgálatok. Látás, hallás, tapintás, szaglás, ízlelés. Érzékszervi vizsgálatok. Látás, hallás, tapintás, szaglás, ízlelés. Elektroenkefalográfia. Speciális neurofiziológiai vizsgálati technikák (video demonstráció). Központi idegrendszer, érzékszervek. Beszámoló. Élettani gyakorlatos megbeszélés és beszámoló. Élettani gyakorlatos megbeszélés és beszámoló.

Szemináriumok Vizsgakérdések Elméleti vizsgakérdés témák 1. A szervezet folyadékterei és meghatározásuk. 2. A plazma organikus alkotórészei, jelentőségük a szervezet regulációs mechanizmusaiban. 3. Az intra- és extracelluláris tér anorganikus összetevői, a két tér közötti kapcsolat jellege a szabályozásban. 4. A vörösvérsejtek tulajdonságai. 5. A fehérvérsejtek tulajdonságai. 6. Thrombocyták élettani jelentősége. 7. Haemoglobin, funkcionális jelentősége és sorsa a szervezetben. Vasforgalom. 8. A véralvadás előfázisainak folyamatai.

34


9. Véralvadás. 10. Fibrinolysis, a véralvadást gátló mechanizmusok. 11. A vér pH szabályozása. 12. Az ABO- vércsoport rendszer. Az Rh- vércsoport rendszer. 13. A fehérvérsejtek szerepe a szervezet védekező mechanizmusaiban. 14. A szívmechanikai alapjai. A szívizom háromelemes modellje. A Ca2+ áramlás útjai a szívizomsejtben. 15. A szív ingerképző- és ingerületvezető rendszere. Refracter periódusok. 16. A szívciklus fogalma: nyomás és térfogatváltozások a szív üregeiben. 17. Elektrokardiográfia: az EKG elvezetésének módjai.A szabályos elektrokardiogram jellemzése. 18. A szívhangok, fonokardiográfia (PKG). 19. A perctérfogat meghatározása és fiziológiás változásai. 20. A szívműködés energetikája (energiaforgalom, munka, teljesítmény) 21. A szívkamrák összehúzódásának mechanizmusa. Laplace törvény. 22. A Starling-féle szív-tüdő készítmény. 23. Az artériás nyomás és az azt meghatározó tényezők. 24. Artériás és vénás pulzusgörbe. A hemodinamika alapjai. 25. A capilláris - keringés jellegzetességei. 26. A nyirokkeringés jellegzetességei. 27. A vénás keringés. A gravitáció hatása a vérkeringésre. 28. A kisvérköri keringés. A véráramlás megoszlása a tüdőben. 29. A coronaria-keringés. 30. Az agyi keringés. A vér - agy gát. 31. A splanchnicus terület keringése. 32. A harántcsíkolt izom és a bőr keringése. 33. A szívműködés idegi szabályozása. 34. A vérkeringés szabályozásának általános jellemzése. 35. A szervek vérátáramlásának lokális szabályozása. 36. Az autoreguláció fogalma és jelentősége a szervek vérátáramlásának szabályozásában. 37. Baroreceptorok szerepe és jelentősége a keringés szabályozásában. 38. A vérkeringés reflex-szabályozása. 39. Vasoconstrictor és vasodilatator mechanizmusok. 40. A légzés mechanikája (légzőizmok működése, compliance, mellkasi nyomásviszonyok, légterek). 41. Az alveolaris levegő, alveolaris ventilláció, holtterek. A légutak funkciói. 42. Gázcsere a tüdőben és a szövetekben. 43. Az O2 és a CO2 szállítás mechanizmusai. 44. A légzésszabályozás perifériás és központi idegrendszeri mechanizmusai. Légzésszabályozó reflexek. 45. A légzés kémiai szabályozása. Acidosis, alkalosis. 46. Oxigénhiánnyal járó állapotok. Oxigénkezelés. Az akklimatizáció mechanizmusai. Nitrogén narcosis. Keszonbetegség. 47. Nyál, nyálelválasztás. 48. A gyomornedv elválasztás szabályozása. 49. Az emésztőtractus motorikája: serkentő és gátló tényezők. 50. A pancreasnedv emésztésben játszott szerepe. A pancreasnedv elválasztás szabályozása. 51. Az epeszekréció szabályozása. Az epehólyag működése.

35


52. A vékonybél és a vastagbél működése. 53. A szénhidrátok emésztésének folyamata. 54. A zsírok emésztésének folyamata. 55. A fehérjék emésztésének folyamata. 56. A vese glomerulus működése. A glomerulus-filtratum mennyiségének meghatározása. A clearance fogalma. 57. A vesén átáramló vérmennyiség meghatározása. Extrakciós kofficiens. 58. A vese vérkeringése. A vese haemodinamika szabályozása. A renin képződése és szerepe. 59. A vesetubulusok reabszorpciós és szekréciós működése. Vizsgálatuk módszerei. 60. A vese koncentráló és hígító működése. 61. Az izovolémia fogalma; az izovolémia fenntartásában szerepet játszó tényezők. 62. Az izoozmózis és az izoionia fenntartásában szerepet játszó tényezők. 63. Az anyagcsere és befolyásoló tényezői. 64. A szervezet energiaforgalma. Energetikai alapfogalmak. 65. Táplálékszükséglet, fehérjeszükséglet. Vitaminok. Ásványi anyag szükséglet. 66. Az emberi testhőmérséklet és fiziológiás ingadozásai. Hyperthermia, láz, hypothermia. 67. Kémiai hőszabályozás és annak változásai alacsony és magas környezeti hőmérsékleten. 68. Fizikai hőszabályozás és annak alakulása alacsony és magas környezeti hőmérsékleten. 69. A hőtermelés és a hőleadás központi szabályozó mechanizmusai. 70. A hormonok hatásának mechanizmusai: (Receptorok, sejten belüli hírvivők: cAMP, Ca2+ és diacilglycerol, protein kinázok) 71. Hormonális szabályozás mechanizmusai. Negatív és pozitív feedback szabályozás az endokrin rendszerben. 72. A hypophysis elülső lebeny endokrinológiai szerepe, regulációja és hibás működésének következményei. 73. A növekedési hormon szekréció zavarának tünetei fejlődő és felnőtt szervezetben. Somatomedinek. 74. A pajzsmirigy eltávolításának tünetei fejlődő és felnőtt szervezetben. Golyvakeltők. 75. A pajzsmirigy hormonok szintézise és a hormon szekréció szabályozásában szerepet játszó tényezők. A szervezet jódforgalma. 76. A női nemi ciklus alatt lejátszódó endocrinológiai változások. 77. A terhesség alatt lejátszódó endocrinológiai események. A placenta és a foetoplacentaris egység. 78. A laktáció kialakulásáért, fenntartásáért felelős endocrinológiai tényezők. 79. Az erectio és ejaculatio mechanizmusai. A coitus. 80. A here, mellékhere, ondóhólyag és a prostata működése. 81. A szexuális magatartás szabályozása. Az anyai magatartás. 82. Pubertás és climax. 83. Vasopressin és oxytocin. ANH (szívhormon) endocrinológiai szerepe. 84. Prostaglandinok hatásai. 85. A pancreas belső szekréciós működése. 86. Az insulin szekréció elégtelenségének (diabetes mellitus) főbb jellemzői. Insulin szerepe a szervezetben folyó anyagcsere folyamatok szabályozásában. 87. A szénhidrát anyagcsere hormonális regulációja. 88. A calcium és phosphor anyagcsere hormonális szabályozása. 89. A mellékvesekéreg működésének szabályozása, a hypophysis-mellékvesekéreg tengely. Stressz és általános adaptációs szindróma. 90. A mellékvesekéreg hormonok hatása az elektrolit- és vízforgalomra. 91. A glucocorticoidok hatásai. 92. Mellékvesekéreg hypo- és hyperfunkciója emberben. A mellékvesekéreg adrogénjeinek és oestrogénjeinek hatásai.

36


93. A mellékvesevelő hormonok hatásai. A sympatho-adrenális rendszer jelentősége. 94. Az egyedfejlődés és az öregedés élettana. 95. Az izomműködés molekuláris alapja; a Ca 2+ szerepe izomműködésben. 96. Az izomműködés mechanikája, a harántcsíkolt izomrostok típusai. A kötőszövet szerepe az izomműködésben. 97. A fáradás mechanizmusa és élettani jelentősége. 98. Az izomműködés elektromos jelenségei (elektromiográfia.) 99. Aerob és anaerob energiatermelő folyamatok az izomban. Az izom hőtermelése. 100. A neuromusculáris junkció működése. 101. Strukturális és funkcionális különbségek a harántcsíkolt és a simaizom között. A simaizom működése. 102. Membránpotenciál és az akciós potenciál fogalma és mechanizmusa. Neuronok membrántulajdonságai. 103. Az idegkötegről elvezetett (összetett) akciós potenciál; a különböző rostfajták vezetési tulajdonságai. 104. A szinaptikus működés neurokémiája, transzmitterek és modulátorok, posztszinaptikus receptorok, IPSP, EPSP. 105. Myotaticus reflex. Gamma motoneuronok. 106. A motoros egység. Az izomösszehúzódás erejének centrális szabályozása. 107. A mechanoreceptorok fajtái és szerepe a mozgás szabályozásában. 108. A bőr tapintó és nyomásérzékelői, szerepük a környezet megismerésében. 109. A gerincvelő és az agytörzs szomatoszenzoros mechanizmusai. 110. A fájdalomérzékelés centrális és perifériás összetevői. 111. A fájdalomérzés és a fájdalmi reakciók descendens szűrése. 112. Ismertesse a thalamocorticális kapcsolatok jelentőségét és az érzőkéreg működését. 113. Ismertesse az elektroenkefalográfia (EEG), valamint az agyi kiváltott potenciál technika jelentőségét. 114. Az alvás idegi mechanizmusai: szomatikus, vegetatív és elektromos kísérőjelenségei. A formatio reticularis szerepe az alvás ébrenlét szabályozásában. 115. A diencephalon (hypothalamus) szerepe a motoros, vegetatív és hormonális szabályozási funkciókban. 116. Az éhség és szomjúság mechanizmusai. A táplálékfelvétel és folyadékfelvétel központi idegrendszeri szabályozása. 117. A lokomoció központi idegrendszeri mechanizmusai. 118. A decerebrációs rigiditás és spinalis shock (tünetek és mechanizmus). 119. Posturalis és felállási reakciók lokalizációja és mechanizmusa a gerincvelőben, az agytörzsben, és az agykéregben. 120. Az extrapyramidális rendszer struktúrái és működésének jelentősége. 121. A különböző extrapyramidális struktúrák sérülését követő tünetegyüttesek. Neurotranszmitterek szerepe az extrapyramidális működésben. 122. A cerebellum működésének jelentősége. 123. A cerebellaris kéreg elemi működési sajátságai. 124. A vestibularis rendszer szerkezete és működése. 125. A vegetatív idegrendszer működésének általános jellemzése, vegetatív tónus, vegetatív reflexek. 126. A vegetatív idegek kémiai mediátor anyagai. Adrenerg, cholinerg, és opioid receptorok. 127. A limbicus rendszer struktúrái, kapcsolatai és funkcionális jelentősége. 128. A motoros kéreg működésének jelentősége és sérüléseit követő tünetek. 129. A corticospinalis (pyramispálya) rendszer. A pyramispálya és a periferiás motoneuron sérülésének következményei. 130. Mit nevezünk drive-nak, motivációnak és milyen idegrendszer struktúrák felelősek az integrációjukért; Reticularis aktivációs rendszer. 131. Az emóciók alapvető jelenségei és feltételezett idegrendszeri mechanizmusai. 132. A klasszikus (pavlovi) feltételes reflex és az instrumentális (operáns) válasz. A megerősítés fogalma és mechanizmusa.

37


133. Elektromos és kémiai öningerlés. Jutalmazó (pozitív) és büntető (negatív) megerősítés. A tanulás legegyszerűbb formái. A kondicionálási folyamatok korlátai és kivételes esetei. 134. Az emléknyomképződés folyamata, főbb szakaszai, mechanizmusaik. Memóriazavarok. 135. Cerebralis dominancia, az agyféltekék aszimmetriája. Hasított-agy (split-brain) vizsgálatok. 136. Parietális és temporális asszociációs (intrinsic) kéregterületek funkcionális jelentősége (apraxiák, agnóziák). 137. A beszéd idegélettani mechanizmusai. 138. A frontalis lebeny élettana (prefrontalis intrinsic area). 139. A temporalis lebeny élettana (Kluver-Bucy szindróma). 140. Agyi monoaminergiás rendszerek jelentősége. 141. A hallás perifériás mechanizmusai (légvezetés, csontvezetés, külső és középfül, Corti-szerv). 142. A hallás centrális mechanizmusai, a hangérzet pszichofizikai jellemzői. 143. A szem, mint optikai rendszer. 144. Retinalis mechanizmusok. 145. A látás központi idegrendszeri mechanizmusa (retina, látópályák, látókéreg). 146. Szín- és térlátás. 147. A szaglás perifériás és centrális mechanizmusai. 148. Az ízlelés perifériás és centrális mechanizmusai. 149. Plaszticitás az idegrendszerben. A szenzoros depriváció következményei a látókéregben. Kritikus érési periódusok. Az idegrendszer öregedése. Transzplantáció.

Gyakorlatos vizsgakérdés témák 1. Prothrombin idő meghatározása. 2. A haematokrit- érték meghatározása. 3. A vörösvértestek ozmózisos rezisztenciájának meghatározása. 4. A hemoglobin meghatározása. A hemoglobin gázvegyületeinek spectroscopos vizsgálata. 5. A vörösvértestszám meghatározása. 6. A fehérvérsejtszám meghatározása. 7.

A vörösvértest- átmérő és térfogat (MCV) meghatározása. A vörösvértestek átlagos haemoglobin tartalma (MCH) és koncentrációja (MCHC).

8. Qualitatív vérkép készítése és vizsgálata. 9.

Az A, B, 0 és AB vércsoport meghatározása.

10. Az Rh vércsoport meghatározása. 11. Extraingerek és termikus ingerek hatása békaszíven. 12. A szív ingerképző és ingervezető rendszerének vizsgálata. A minden vagy semmi törvényének demonstrálása. Summatio. 13. Elektrocardiographia. (EKG) 14. Vagus és sympathicus ingerlés hatása a szívműködésre. Goltz-reflex. 15. Keringés vizsgálata béka nyelvén. 16. A pulzus vizsgálata. 17. Vérnyomás mérése emberen. 18. Vérnyomás direkt mérése állatkísérletben. 19. Spirometria. Tüdővolumenek és kapacitások. Időzített vitálkapacitás. 20. Donders-féle modellkísérlet. A légzési nyomások meghatározása. Müller és Valsalva kísérlet. 21. A gyomornedv vizsgálata. BAO, MAO, PAO. 22. Tejsav kimutatása (Uffelmann-reakció). A pepsin fehérjeemésztő hatásának vizsgálata.

38


23. Az epe vizsgálata. Epefestékek kimutatása. 24. A széklet vizsgálata, vér kimutatása. 25. A tájékoztató vizeletvizsgálat fogalma és jelentősége. 26. Hogyan és miért határozza meg a vizelet fajsúlyát? 27. Fehérje, cukor és ketontestek kimutatása vizeletből. 28. Hemoglobin, bilirubin és urobilinogen kimutatása vizeletben. 29. Húgysav és creatinin kimutatása vizeletből. 30. A vizeletüledék vizsgálata. 31. Energiaforgalom meghatározása emberben. 32. Oxigénfogyasztás mérése patkányon. 33. Oestrus ciklus vizsgálata patkányon. 34. Terhességi reakciók. 35. Szénhidrát anyagcsere vizsgálatok. Vér glukóz koncentrációjának mérése emberben. 36. Ideg-izom készítmény direkt és indirekt ingerlése. Curare hatás. 37. Rángásgörbe. Superpositio. Inkomplett és komplett tetanus. 38. Megterhelés hatása az izomkontrakcióra. Fáradási görbe regisztrálása ideg-izom készítményen és emberen. 39. Az elektromyogram regisztrálási technikája felületes és mély elektródákkal. (EMG) 40. Az idegingerület terjedési sebességének mérése. Akciós potenciál regisztrálása izolált perifériás idegen. 41. A poláris ingerület jelensége és magyarázata (Pflüger szabály). 42. Chronaxia és rheobázis meghatározása emberen. 43. Reflexvizsgálatok békán. Bell-Magendie szabály. 44. Reflexvizsgálatok emberen. 45. Stereotaxikus technika. 46. Reflexidő, reakcióidő, cselekvési idő meghatározása. 47. Electroencephalographia (EEG). 48. Látásélesség meghatározása. A refrakció hibáinak korrigálása szemüveggel. 49. Az astigmia vizsgálata. 50. A pupilla reakciók vizsgálata. 51. Perimetriás vizsgálatok. 52. Színtévesztés és színvakság vizsgálata. 53. A hallásélesség vizsgálata. 54. Csont és légvezetés vizsgálata. Közreműködők Kovács Anita (KOAMAET.PTE), Péczely László Zoltán (PELHAAO.PTE)

39


OGO-FA2

FARMAKOBOTANIKA 2.

Tantárgyfelelős:

DR. FARKAS ÁGNES, egyetemi adjunktus Farmakognóziai Tanszék

3 kredit ▪ vizsga ▪ Gyógysz. biol. és orv. elm. ismeretek modul ▪ tavasszal ▪ ajánlott félév: 4. Foglalkozás/félév: 14 óra előadás + 28 óra gyakorlat + 0 óra szeminárium = összesen 42 óra Kurzus létszámkorlát: min. 5 fő – max. 50 fő Előfeltételek: OGO-GN1 teljesített

Tematika A farmakobotanika a teljes növénytan gyógyszerészeti vonatkozásait összegezi. Témája kiterjed a növényi sejttanra, szövettanra, a morfológiai alapfogalmak ismertetésére, a növények rendszerezésére. A szisztematikán belül ismerteti a gyógynövények földrajzi származását, termeszthetőségét, a természetvédelem szempontjait. Különösen hangsúlyosak a kemotaxonómiai ismeretek, hiszen a hatás igen gyakran összefügg a gyógynövény rendszertani helyével, ill. az ehhez tartozó kémiai jellemzőkkel. A gyakorlat során a fő hangsúly a gyógynövények felismerésén van, és alapfeltétel a növényhatározó könyvek biztonságos használata. A szövettani alapismeretek teszik lehetővé a helyes anatómiai fogalmak használatát, végülis a fajok (taxonok) pontos azonosítását. A hallgatónak el kell sajátítania azokat az általános és speciális növénytani alapismereteket, amelyek szükségesek a farmakognózia (gyógynövény- és drogismeret) megértéséhez. Ismernie kell a külső és belső növénymorfológiai és szövettani fogalmakat és a kemotaxonómia alapvető törvényszerűségeit. A félév elfogadásának feltételei A gyakorlatokon kötelező a részvétel, megengedett maximális hiányzás: 2. A gyakorlatokon szerzett tudásról a 2. héttől kezdődően minden gyakorlaton írásban vagy szóban számot kell adni (gyógynövények felismerése és jellemzése). Távolmaradás pótlásának lehetőségei Mulasztás esetén legfeljebb két gyakorlat pótolható. A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok Papp Nóra: Farmakobotanikai alapok. A gyógynövények sejt-, szövet- és alaktana, PTE ÁOK Farmakognóziai Tanszék, Pécs, 2012. Dános Béla: Farmakobotanika – kemotaxonómia, Argumentum, Budapest, 1997. Dános Béla: Farmakobotanika – gyógynövényismeret, Semmelweis Kiadó, Budapest, 2006. Dános Béla: Farmakobotanikai gyakorlatok. Feladatgyűjtemény, Semmelweis Kiadó, Budapest, 2007. Haraszty Árpád (szerk.): Növényszervezettan és növényélettan, Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1998 (mindenkori legújabb kiadás). Mihalik Erzsébet és mtsai: Növényanatómiai praktikum, JATEPress, Szeged, 1999. Simon Tibor: A magyarországi edényes flóra határozója. Harasztok – virágos növények, Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 2000. Előadások 1 2 3 4 5 6 7 8 9

Algae (Phaeophyceae, Rhodophyceae), Fungi, Lichenes Dr. Papp Nóra Pteridophyta, Coniferophytina, Cycadophytina. Magnoliidae Dr. Papp Nóra Caryophyllidae Dr. Papp Nóra Hamamelididae Dr. Papp Nóra Rosidae I. Dr. Papp Nóra Rosidae II. Dr. Papp Nóra Dilleniidae Dr. Papp Nóra Cornidae Dr. Papp Nóra Lamiidae I.

40


10 11 12 13 14

Dr. Papp Nóra Lamiidae II. Dr. Papp Nóra Asteridae Dr. Papp Nóra Alismatidae. Liliidae Dr. Papp Nóra Zingiberidae Dr. Papp Nóra Commelinidae, Arecidae Dr. Papp Nóra

Gyakorlatok 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28

Fungi: Ganoderma lucidum, Fomes fomentarius és Lentinus edodes morfológiája. Lichenes: Cladonia pyxidata és Cetraria islandica alaktani összehasonlítása. Pteridophyta: Lycopodium clavatum és Equisetum arvense spórái, spóratartó képletei; Dryopteris filix-mas rizómája. Spermatophyta: Coniferophytina: Pinus nigra reproduktív hajtásai, tűlevele, fateste. Angiospermatophytina: Dicotyledonopsida: Magnoliidae: Aristolochiaceae, Ranunculaceae, Helleboraceae. Aristolochia hajtása, Ficaria gyökere és levele, Helleborus levele. Berberidaceae, Papaveraceae, Fumariaceae, Papaver sp. termője, termése. Caryophyllidae: Phytolaccaceae. Polygonaceae, Caryophyllaceae. Saponaria officinalis gyökere. Hamamelididae: Fagaceae, Betulaceae, Juglandaceae. Fagus és Quercus fajok levélmorfológiája és terméstípusai. Juglans regia termése. Növényhatározás gyakorlása. Rosidae I.: Grossulariaceae, Crassulaceae, Rosaceae. Sedum sp. hajtása, Rosa canina áltermése, Malus domestica nektáriuma, Rosaceae terméstípusok. Fabaceae. Phaseolus vulgaris és Pisum sativum keményítőszemei. Rosidae II.: Araliaceae: Hedera helix és Panax ginseng alaktani jellemzői. Apiaceae. Carum carvi és Foeniculum vulgare termése. Punicaceae, Lythraceae, Onagraceae, Rutaceae. Citrus limon heszperidium termése és hajtása. Rosidae III.: Anacardiaceae, Hippocastanaceae, Geraniaceae, Celastraceae, Rhamnaceae. Pelargonium zonale fedő- és mirigyszőrei.Vitaceae, Araliaceae, Violaceae, Cistaceae, Cucurbitaceae. Bryonia alba v. Cucumis sativus hajtása bikollaterális nyalábokkal. Dilleniidae: Brassicaceae, Salicaceae, Tiliaceae, Cannabaceae. Humulus lupulus horgas kapaszkodószőre és mirigypikkelye. Malvaceae, Moraceae, Urticaceae, Buxaceae. Urtica dioica csípőszőre. Euphorbiaceae, Elaeagnaceae, Hypericaecae. Euphorbia sp. keményítőszemek és tejcsövek, Elaeagnus angustifolia csillagszőre. Primulaceae. Cornidae: Caprifoliaceae, Valerianaceae, Rubiaceae. Sambucus nigra hajtása. Apocynaceae. Asclepiadaceae. Nerium oleander levele. Növényhatározás gyakorlása. Lamiidae: Solanaceae: Solanum tuberosum keményítőszemek. Convolvulaceae, Boraginaceae, Plantaginaceae. Boraginaceae fedőszőrök. Scrophulariaceae, Verbenaceae. Verbascum phlomoides fedőszőre. Lamiidae: Lamiaceae. Lamiaceae típusú mirigyszőrök Lavandula sp. levél, Salvia officinalis hajtása. Asteridae: Asteraceae: Helianthus annuus másodlagosan vastagodott szára. Taraxacum officinale rizómája. Monocotyledonopsida: Dioscoreaceae, Convallariaceae, Asparagaceae, Ruscaceae. Convallaria majalis rizómája. Alliaceae, Orchidaceae, Poaceae. Allium sp. gyökércsúcsa és levele, Allium cepa burokpikkelylevele. Botanikuskert / gyógynövénykert látogatása. Botanikuskert / gyógynövénykert látogatása.

Szemináriumok

41


Vizsgakérdések A szigorlaton 5 herbáriumi növényt kell felismerni és morfológiailag röviden jellemezni. Az elméleti tudásról 2 tétel ismertetésével szükséges megfelelő tájékozottságot nyújtani, az adott növénycsaládok általános bemutatásával és az oda tartozó gyógynövény fajok morfológiai és kemotaxonómiai jellemzésével. Vizsgakérdések: 1.

Algae, Fungi, Lichenes

2.

Lycopodiaceae, Equisetaceae, Aspidiaceae, Polypodiaceae

3.

Ginkgoaceae, Abietaceae, Cupressaceae, Taxaceae, Ephedraceae

4.

Myristicaceae, Illiciaceae, Lauraceae, Piperaceae, Aristolochiaceae

5.

Berberidaceae, Ranunculaceae

6.

Papaveraceae, Fumariaceae

7.

Chenopodiaceae, Caryophyllaceae, Polygonaceae

8.

Fagaceae, Betulaceae, Juglandaceae

9.

Rosaceae

10. Caesalpiniaceae, Fabaceae 11. Myrtaceae, Onagraceae 12. Rutaceae, Anacardiaceae 13. Hippocastanaceae, Geraniaceae, Linaceae, Erythroxylaceae 14. Rhamnaceae, Vitaceae, Loranthaceae 15. Araliaceae, Apiaceae 16. Violaceae, Cucurbitaceae 17. Brassicaceae, Salicaceae 18. Tiliaceae, Sterculiaceae 19. Malvaceae, Moraceae, Cannabaceae 20. Urticaceae, Euphorbiaceae 21. Elaeagnaceae, Theaceae, Hypericaceae, Primulaceae 22. Caprifoliaceae, Valerianaceae, Ericaceae 23. Loganiaceae, Rubiaceae 24. Apocynaceae, Asclepiadaceae, Gentianaceae, Menyanthaceae 25. Solanaceae, Convolvulaceae 26. Boraginaceae, Scrophulariaceae 27. Plantaginaceae, Lamiaceae 28. Lobeliaceae, Asteraceae, (Cichoriaceae) 29. Dioscoreaceae, Convallariaceae, Asparagaceae, Ruscaceae, Agavaceae 30. Asphodelaceae, Hyacinthaceae, Alliaceae 31. Amaryllidaceae, Melanthaceae, Liliaceae 32. Colchicaceae, Iridaceae, Orchidaceae 33. Zingiberaceae, Poaceae, Arecaceae Közreműködők Dr. Papp Nóra (PANAAA.T.JPTE)

42


OGR-SG1

SZAKMAI GYAKORLAT 1.

Tantárgyfelelős:

DR. MAYER KLÁRA, egyetemi adjunktus Gyógyszertechnológiai és Biofarmáciai Intézet

0 kredit ▪ aláírás ▪ Kritérium követelmény modul ▪ tavasszal ▪ ajánlott félév: 4. Foglalkozás/félév: 0 óra előadás + 160 óra gyakorlat + 0 óra szeminárium = összesen 160 óra Kurzus létszámkorlát: min. 1 fő – max. 90 fő Előfeltételek: OGG-GI1 egyidejű felvétel

Tematika A 4. félév után teljesítendő nyári gyakorlat célja a gyógyszertárnak, mint egészségügyi egységnek a megismerése. A hallgató a gyakorlatát elvégezheti közforgalmú valamint intézeti / kórházi gyógyszertárban. A gyakorlati időből 2- 2 hét külföldi gyógyszertárban, valamint gyógyszergyárban is teljesíthető. Külföldi gyakorlat esetén előzőleg javasolt 2 hét magyar gyógyszertári gyakorlatban tapasztalatot szerezni. Lehetősége van a 4 gyakorlati hetet két helyen elvégezni, 2 - 2 hetes bontásban. A nyári gyógyszertári gyakorlat során elvégzendő feladatokat illetőleg megismerendő szempontokat a rövid tematika mellett bővebben a Programfüzet tartalmazza. A félév elfogadásának feltételei A hallgató az oktató gyógyszerész ill. helyettesei mellett és felügyeletével dolgozhat. A gyakorlatról rövid - napi feljegyzéseket jegyzőkönyvet- készít, melyet a Gyógyszertechnológia 1. kurzus gyakorlatán bemutat. Távolmaradás pótlásának lehetőségei A 4 hét gyakorlati idő egészségügyi okokból két részletben is elvégezhető. A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok Fehér köpeny, védőcipő Előadások Gyakorlatok 1-160

A gyógyszertárban dolgozó szakemberek feladatkörének megismerése. A gyógyszertár helyiségeinek, felszerelésének megismerése Tárolással, raktározással kapcsolatos ismeretek: helyes eltartások, - körülmények; hatáserősség szerinti felosztás A gyógyszertári munkaeszközök, gyógyszertári kisgépek, mérlegek kezelése A már tanult kémiai anyagok ill. drogok tanulmányozása Szabályszerű expediálás, szignálás, csomagolás Technológiai alapműveletek gyakorlása Munkafolyamatok és munkavédelmi előírások megismerése. .. GYÓGYSZERGYÁR A gyógyszergyár feladatai a gyógyszerellátás szintjeiben A gyógyszergyár organogramja, kulcsemberei Helyes gyógyszergyártási gyakorlat (GMP) jogszabályi és alkalmazási megismerése Gyártási folyamatokban való részvétel Minőségbiztosítási részleg feladatainak megismerése Minőségellenőrzési részleg feladatainak megismerése A gyógyszergyártás mikrobiológiai szemléletének megismerése Speciális gyári feladatkörök megismerése

Szemináriumok Vizsgakérdések A jegyzőkönyvek értékelésével történik. Közreműködők Dr. Mayer Klára (MAKMABO.PTE), Dr. Pál Szilárd (PASMAAO.PTE), Rezesné dr. Börzsei Rita Judit (BORPAAO.PTE)

43


OGR-AZV-I

ANGOL VAGY NÉMET SZAKNYELVI ZÁRÓVIZSGA - ÍRÁSBELI

Tantárgyfelelős:

DR. RÉBÉK-NAGY GÁBOR, egyetemi docens Egészségügyi Nyelvi és Kommunikációs Intézet

0 kredit ▪ aláírás ▪ Kritérium követelmény modul ▪ mindkét félévben ▪ ajánlott félév: 4. Foglalkozás/félév: 0 óra előadás + 0 óra gyakorlat + 0 óra szeminárium = összesen 0 óra Kurzus létszámkorlát: min. 1 fő – max. 400 fő Előfeltételek: nincs

Tematika A Kari Szaknyelvi Vizsga (KSzV) középfokon méri a szaknyelvi készségeket. Szóbeli („A”) és írásbeli („B”) részekből áll, melyek egyszerre és külön-külön is letehetők. A vizsga akkor számít sikeresnek, ha a vizsgázó mind a szóbeli, mind az írásbeli részvizsgán legalább 60%-os eredményt ér el. Emellett a sikeres vizsgához a 3 szóbeli és 3 írásbeli vizsgarészt egyenként legalább 40%-ban kell teljesíteni. A félév elfogadásának feltételei Távolmaradás pótlásának lehetőségei A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok Előadások Gyakorlatok Szemináriumok Vizsgakérdések Közreműködők

44


OGR-AZV-S

ANGOL VAGY NÉMET SZAKNYELVI ZÁRÓVIZSGA - SZÓBELI

Tantárgyfelelős:

DR. RÉBÉK-NAGY GÁBOR, egyetemi docens Egészségügyi Nyelvi és Kommunikációs Intézet

0 kredit ▪ aláírás ▪ Kritérium követelmény modul ▪ mindkét félévben ▪ ajánlott félév: 4. Foglalkozás/félév: 0 óra előadás + 0 óra gyakorlat + 0 óra szeminárium = összesen 0 óra Kurzus létszámkorlát: min. 1 fő – max. 400 fő Előfeltételek: nincs

Tematika A Kari Szaknyelvi Vizsga (KSzV) középfokon méri a szaknyelvi készségeket. Szóbeli („A”) és írásbeli („B”) részekből áll, melyek egyszerre és külön-külön is letehetők. A vizsga akkor számít sikeresnek, ha a vizsgázó mind a szóbeli, mind az írásbeli részvizsgán legalább 60%-os eredményt ér el. Emellett a sikeres vizsgához a 3 szóbeli és 3 írásbeli vizsgarészt egyenként legalább 40%-ban kell teljesíteni. A félév elfogadásának feltételei Távolmaradás pótlásának lehetőségei A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok Előadások Gyakorlatok Szemináriumok Vizsgakérdések Közreműködők

45


OGRTE1-2-3-4

TESTNEVELÉS 1-2-3-4. Tantárgyfelelős: FINAK GÁBORNÉ GOMBOSI ESZTER, testnevelő tanár ÁOK Testnevelés- és Mozgásközpontont

0 kredit ▪ aláírás ▪ Kritérium követelmény modul ▪ mindkét félévben ▪ ajánlott félév: 1 / 2 / 3 / 4. Foglalkozás/félév: 0 óra előadás + 28 óra gyakorlat + 0 óra szeminárium = összesen 28 óra Létszámkorlát: min. 2 fő – max. 30 fő Előfeltételek: - / OGRTE1 teljesített / OGRTE2 teljesített / OGRTE3 teljesített

Tematika Az egyetemi testnevelés elsődleges célja a hallgatók egészségfejlesztése. A sportmozgások és más mozgáskészletek bemutatásán és gyakoroltatásán keresztül a korszerű edzésmódszerek alkalmazásával fejlesztjük a hallgatók erőnlétét, motorikus képességét. Feladatunknak tartjuk a rendszeres testedzés beépítését a hallgatók életmódjába. Az általános orvosképzés során a 10. félév- a fogorvos és gyógyszerész képzés ideje alatt a 8. félév lezárásáig négy féléven keresztül heti rendszerességgel, szemeszterenként 28 (heti 2 óra) testnevelés órán kell részt venni a hallgatóknak. A követelmények teljesítésének hiányában nem iratkozhatnak be az általános orvostanhallgatók a 11. a fogorvos- és gyógyszerészhallgatók a 9. félévre A félév elfogadásának feltételei Tíz heti gyakorlati foglalkozáson való részvétel a félév elfogadásának minimum követelménye. A szemeszter során két heti összidejű (4x45 perc) hiányzás megengedett. További két heti (4x45 perc) hiányzás elfogadása, igazolása a foglalkozásvezető hatáskörébe tartozik. Távolmaradás pótlásának lehetőségei Pótlási lehetőséget biztosítunk három heti (6x45 perc) ídőtartamban, melyet a foglalkozásvezetővel kell egyeztetni. A pótlást a szorgalmi időszak utolsó három hetében lehet teljesíteni. A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok Dr. Ángyán Lajos: Testnevelés, Motio, Pécs 2002 Előadások Gyakorlatok A sportági választástól függő. Szemináriumok Vizsgakérdések A félév elfogadása nincs vizsgához kötve. Közreműködők Farkas György (FAGMAAO.PTE), Finak Gáborné Gombosi Eszter (FIGMAAT.PTE) Lipcsik Zoltán (LIZIAAT.PTE), Németh Attila (NEAGAET.PTE), Dr. Rugási Endre (RUEMAAP.PTE), Dr. Rugási Endréné (RUEMABP.PTE), Téczely Tamás (PETLAAT.PTE)

46


Kurzus megnevezése

Nap

Időpont

Helyszín

Min. létszám

Max. létszám

Oktató

Aerobic

hétfő

18.00‐ 19.00

Sörház Xavér u. 19.

2

10

Dr. Szilárdné Kordély Erika

Aerobic

kedd

17.30‐ 18.30

Edzőterem Szigeti út 12.

2

14

Aerobic

szerda

18.00‐ 19.00


2

10

Aerobic

szerda

19.00‐ 20.00


2

10


Aerobic (Diáksportkör)

csütörtök

18.00‐ 19.00

Jakabhegyi úti tornacsarnok

2

25


Aerobic pom pom

csütörtök

19.00‐ 20.30


2

12

Rill Leila

Airsoft

hétvégék

Külön értesítés

2

10

Lipcsik Zoltán, Kovács Szabolcs

Asztalitenisz

csütörtök

12.00‐ 13.30


4

16

Lipcsik Zoltán

Asztalitenisz

hétfő

12.00‐ 13.30


4

16

Farkas György

Asztalitenisz

hétfő

13.30‐ 15.00


4

16

Farkas György

Asztalitenisz

hétfő

18.30‐ 20.00


4

16

Németh Attila

Asztalitenisz

kedd

12.00‐ 13.30


4

16

Finak Gáborné Gombosi Eszter

Asztalitenisz

kedd

13.30‐ 15.00


4

16

Lipcsik Zoltán

Asztalitenisz

kedd

15.00‐ 16.15


4

16

Lipcsik Zoltán

Asztalitenisz

szerda

12.00‐ 13.30


4

16

Farkas György

Asztalitenisz

szerda

13.30‐ 15.00


4

16


Fallabda

csütörtök

15.00‐ 16.30


4

8

Németh Attila

Fallabda

csütörtök

16.30‐ 18.00


4

8

Németh Attila

Fallabda

kedd

15.00‐16‐ 30


4

8


Fallabda

kedd

16.30‐ 18.00


4

8


47


Kurzus megnevezése

Nap

Időpont

Helyszín

Min. létszám

Max. létszám

Oktató

Falmászás

kedd

19.00‐ 20.30

Búza tér 6/b.

4

12

Téczely Tamás

Gerinctorna

hétfő

16.30‐ 18.00


4

25

Dr. Tihanyi Csabáné

Hosszúkard vívás

csütörtök

19.00‐ 20.00


2

8

Dr. Pap Márton

Jóga

szerda

18.00‐ 19.30

Jóga Kuckó Nagy Flórián u. 19.

4

15

Dénes Györgyné

Karate haladó (Diáksportkör)

csütörtök

20.00‐ 21.30


2

15

Schlégl Ádám

Karate kezdő (Diáksportkör)

kedd

20.00‐ 21.30


2

15

Schlégl Ádám

Kardio Jóga

péntek

15.00‐ 16.30


2

10

Ragács Renáta

Kézilabda férfi (Diáksportkör)

hétfő

19.00‐ 20.30


2

8

Lipcsik Zoltán

Kézilabda női (Diáksportkör)

hétfő

17.30‐ 19.00.


2

8

Lipcsik Zoltán

Kick‐boksz

szerda

18.30‐ 20.00


2

16

Blazsekovics Ferenc

Kondicionálás

csütörtök

12.00‐ 13.30

Professor's Gym ‐ Jakabhegyi út 8.

4

20

Németh Attila

Kondicionálás

csütörtök

13.30‐ 15.00

Professor's Gym ‐ Megyeri út 4.

4

20

Dr. Rugási Endre

Kondicionálás

hétfő

12.00‐ 13.30


4

20


Kondicionálás

hétfő

12.00‐ 13.30


4

20

Dr. Rugási Endréné

Kondicionálás

hétfő

13.30‐ 15.00


4

20


Kondicionálás

kedd

12.00‐ 13.30


4

20

Németh Attila

Kondicionálás

kedd

12.00‐ 13.30


4

20

Lipcsik Zoltán

Kondicionálás

kedd

13.30‐ 15.00


4

20

Farkas György

Kondicionálás

szerda

12.00‐13‐ 30

Jakabhegyi út 8.

4

20

Dr. Rugási Endre

Kondicionálás

szerda

13.30‐ 15.00


4

20

Farkas György

48


Kurzus megnevezése

Nap

Időpont

Helyszín

Min. létszám

Max. létszám

Oktató

Kondicionálás (női alakformáló torna)

kedd

18.00‐ 19.30


4

16


Kosárlabda férfi (Diáksportkör)

hétfő

20.30‐ 22.00


4

20

Németh Attila

Kosárlabda női (Diáksportkör)

szerda

18.00‐ 19.30


2

10

Németh Attila

Külső SE kérvénnyel

2

20

Téczely Tamás

Labdarúgás (Diáksportkör)

kedd

19.30‐ 20.45


4

12

Dr. Rugási Endre

Labdarúgás (Diáksportkör)

kedd

20.45‐ 22.00


4

12

Dr. Rugási Endre

Labdarúgás női

kedd

18.00‐ 19.30

Verseny u. 13.

2

4

Téczely Tamás, Victoria Fossberg

Lacross

csütörtök

16.00‐ 17.30

Verseny utca

2

4

Dr. Rugási Endre

Lovaglás

szerda

17.00‐ 18.30

Sport utca 1.

2

6

Téczely Tamás

Önvédelem (Diáksportkör)

kedd

18.30‐ 19.00


2

12

Kovács Szabolcs

PEAC kérvénnyel

2

20

Téczely Tamás

Röplabda férfi (Diáksportkör)

szerda

16.30‐ 18.00


2

8

Balla Péter

Röplabda női (Diáksportkör)

kedd

16.30‐ 18.00


2

8

Szabó Tamás

Táborok (sí‐, vízi‐, természetjáró)

2

20

Farkas György

kedd

20.30‐ 22.00

Táncterem Ifjúság út 6.

1

4

Józsa János

szerda

15.30‐ 17.00


1

4

Gyenis Boglárka

hétfő

18.30‐ 20.00


1

4

Horváth Tamás

szerda

17.00‐ 18.30


1

4

Vágási Barbara, Kutni Balázs

csütörtök

16.00‐ 17.30


1

4

Raphael Lopes de Carvalho, Murai Barbara

Táncoló Egyetem Latin táncok Táncoló Egyetem Jóga Táncoló Egyetem Hip‐hop Táncoló Egyetem Kubai salsa Táncoló Egyetem Capoeira

49


Nap

Időpont

Helyszín

Min. létszám

Max. létszám

Oktató

csütörtök

16.00‐ 17.30


1

4

Jorcsák József

kedd

16.00‐ 17.30


1

4

Szuhán‐Glass Beáta

kedd

17.30‐ 19.00


1

4

Vélin Veszna

hétfő

17.00‐ 18.30


1

4

Szabó Adrienn

csütörtök

20.30‐ 22.00


1

4

Tandiné Mosgai Andrea, Tandi Tibor

szerda

18.30‐ 20.00


1

4

Indzsi Deniz

csütörtök

19.00‐ 20.30


1

4

Mészárosné Karsai Eszter

Táncoló Egyetem Show/musical tánc

kedd

19.00‐ 20.30


1

4

Dr. Papp Judit

Tenisz

csütörtök

12.00‐ 13.30

Jakabhegyi Tcs.

4

8


Tenisz

csütörtök

13.30‐ 15.00

Jakabhegyi Tcs.

4

8


Tenisz

hétfő

12.00‐ 13.30

Jakabhegyi út

4

12

Németh Attila

Tenisz

kedd

12.00‐ 13.30

Jakabhegyi Tcs.

4

8


Tenisz

kedd

13.30‐ 15.00

Jakabhegyi Tcs.

4

8


Tenisz

szerda

12.00‐ 13.30

Jakabhegyi Tcs.

4

8


Tenisz

szerda

13.30‐ 15.00

Jakabhegyi Tcs.

4

8


Természetjárás (Diáksportkör)

péntek, szombat

Mecsek Fittness

4

20

Farkas György

Tollaslabda (Diáksportkör)

csütörtök

16.30‐ 18.00


2

8

Lipcsik Zoltán

Tollaslabda (Diáksportkör)

hétfő

13.30‐ 15.45


2

8

Németh Attila

TRX

kedd

10.00‐ 11.30


2

4

Bödő Vald Gergő

Kurzus megnevezése Táncoló Egyetem Boogie woogie‐rock and roll‐ swing Táncoló Egyetem Alakformáló táncaerobik Táncoló Egyetem Horvát, szerb, makedón táncok Táncoló Egyetem Latin freestyle aerobik Táncoló Egyetem Magyar néptánc Táncoló Egyetem Hastánc Táncoló Egyetem T ársastánc

50


Kurzus megnevezése

Nap

Időpont

Helyszín

Min. létszám

Max. létszám

Oktató

Úszás

csütörtök

12.00‐ 13.30

Uszoda Szigeti út 12.

3

12

Dr. Rugási Endre

Úszás

csütörtök

13.30‐ 15.00


3

12

Lipcsik Zoltán

Úszás

csütörtök

15.00‐ 16.00


3

12

Czéh László

Úszás

hétfő

12.00‐ 13.30


3

12

Dr. Rugási Endre

Úszás

hétfő

13.30‐ 15.00


3

12


Úszás

hétfő

15.00‐ 16.00


3

12


Úszás

kedd

12.00‐ 13.30


3

12

Farkas György

Úszás

kedd

13.30‐ 15.00


3

12


Úszás

kedd

15.00‐ 16.00


3

12

Téczely Tamás

Úszás

szerda

12.00‐ 13.30


3

12


Úszás

szerda

13.30‐ 15.00


3

12

Német Attila

Úszás

szerda

15.00‐ 16.00


3

12

Czéh László

Vitorlázó repülés

szerda

18.00‐ 19.30

Szigeti út + Reptér

2

8

Téczely Tamás

Vívás (tagdíjfizetés)

kedd

17.30‐ 19.00

Belvárosi Isk.

4

12

Farkas György

Vívás (tagdíjfizetés)

szerda

17.30‐ 19.00

Belvárosi Isk.

4

12

Farkas György

Vízilabda

szerda

21.30‐ 23.00

Hullámfürdő Szendrey Júlia u. 7.

4

20

Nádasdi Gergő

XCO training

csütörtök

19.00‐ 20.00

Mecsek Fittness Ybl Miklós út 10.

2

7

Szőke Zita

YES+ (Youth Empowerment Seminar) részvételi díj fizetés szükséges

szombat

16.00 ‐ 18.00

Sörház

1

5

Lebens Kunst

Zumba (részvételi díj fizetés szükséges)

szerda

18.00‐ 19.00

Fordan Tánccentrum Batthyányi u. 9/b

2

10

Varga Zsuzsanna

51

Az 1-4. szemeszter kötelező tantárgyai és kritérium követelményei

Recommend Documents