avagy Ki lesz az SZDSZ új politikai udvari bohóca?

A TARTALOMBÓL: 2×100-as KISZ-es váltó . . . . . . . . . 2 posztkommunista módra A fõjampec marad? . . . . . . . . . . . . . 5 Nyílt levél az exminiszterelnökhöz!. . 7 A bukott rapper és a neo-Brezsnyev . 10 Gyárilag naiv. . . . . . . . . . . . . . . . . 12 „Nincs az MSZP-nek jövõje” . . . . 14 Rendezõi bal . . . . . . . . . . . . . . . . . 14 Válság Magyarországon: jönnek . . 15 az újkapitalisták?

Pancser puccs, szocialista módra . 16 ENSZ-jelentés: izraeli apartheid. . 17 Össznépi bölcseletek . . . . . . . . . . . 17 Lecsúszik az eurózóna? . . . . . . . . . 18 Kiváló esély egy ripacsnak . . . . . . 19 Medgyessy, mikor szabadon szól . . 22 Kampánylevél . . . . . . . . . . . . . . . . 23 A két torony . . . . . . . . . . . . . . . . . 24 Osztrák lapok: Nem véletlen a bukás . . 25 Öngólhelyzet. . . . . . . . . . . . . . . . . 26

Ön a szocialista nagyváros öntudatos polgárának lapját, a Jó Ha Figyelünk címû alkalmi megjelenésû újságot olvassa. A lap elektronikus formában ingyenesen letölthetõ, a www.tar. hu/jhf, weboldalról. Külföldi olvasóink a http://jhf.fw.hu weboldalról tölthetik le az egyes számokat. Észrevételeiket, kritikáikat és véleményeiket is ide küldjék.

2

jó ha figyelünk

– avagy Ki lesz az SZDSZ új politikai udvari bohóca? – A Stern úr személye körüli politikai huzavona a kisebbik méretû, ám nagyobb hatalommal és befolyással bíró koalíciós párt jóvoltából mára már kormány- és miniszterelnök buktatássá eszkalálódott. Ha illetéktelen kezek próbálják meg lenyúlni a sztrádaépítésekbõl félretett lóvét, vagy önjelölt morálharcosok jelentkeznek arra a magasztos feladatra, hogy megakadályozzák az egyre zsírosodó álliberális törpepárt gazdasági elitjét ebben a tevékenységben, mûködésbe lépnek a védelmi mechanizmusok,

s mint a hálivúdi eksönmúvi fémgyilkológépének, a Terminatornak processzoragyában, érvénybe lép az elsõdleges direktíva, a véd- és dacszövetség megóvása külsõ támadások ellen minden körülmények között. Még akkor is, ezt a parancsot kell végrehajtani, ha ez átmenetileg a kormányzás megingásával jár. A beáldozható miniszterelnök még belefér a statitisztikai hibahatárba. A vörös terminatorokként harcba szálló mszp-s erõk oldalukon a koalíciós partner által delegált szabad(demokrata)csapatokkal most – a szerintük – legégetõbb kérdésre keresik a választ, hogyan nyerhetõk meg a 2006-os választások. „Gyurcsány trónörökös burokban, tisztára mosva” – írta az egyik SMS-ezõ a Hír Tv adásába. És valóban, az egykori pécsi KISZ-es fõfunkci, a hatalom felé vezetõ buktatókkal és hányattatásokkal teli rögös útján, rövidke, jó ha figyelünk

szintén bukással végzõdõ sportminiszteri kitérõje után máris ringbe száll a miniszterelnöki posztért. Amint az mindenki számára sejthetõ volt, ezt a ziccert nem hagyja ki. Mire ezt a mondatot leírom, máris öt lehetséges miniszterelnök-jelölt neve jelent meg a média híradásaiban. Nem kis büszkeséggel tölt el, hogy az egykori pécsi KISZ vezér mellett egy másik pécsi vonatkozású jelölt is van, mégpedig a nómenklatúra elleni ádáz küzdelem élharcos nõje, a parlament elnök-asszonya, Szili Katalin. Igaz, kis idõ múltán újra kettõre csökken a jelöltek száma, már csak a szintén KISZ-es múlttal büszkélkedõ pártbürokrata MSZP-csinovnyik Kiss Péter és a néhol szociáldemokrata ideológiai megmondó-ember szerepében tetszelgõ villámszavú ex sportminiszter marad állva. Érdekesen alakul a helyzet. Egyes elemzések szerint a kormányválság egy szerves folyamat végeredménye, mely – a Fideszhez hasonlatosan – a baloldalon is elkezdõdött kétpártosodás felé mutat, s mely az autópálya építésekbõl a magánszférába történõ pénzkiszivattyúzások megakadályozására tett miniszterelnöki kísérletben csúcsosodott ki. Egyes elemzõk rámutatnak arra is, hogy nem a véletlen mûve az, hogy éppen most és éppen ezekre (Demszky és Wekler) az SZDSZ-es „nagyvadakra” adták meg a kilövési engedélyt. Ennek az lehet a magyarázata, hogy Megyó és a hozzá kapcsolódó gazdasági körök megelégelték, amit a kiseb-

bik koalíciós párt mûvel az MSZP-vel, jelentõs mértékben szûkítve annak „lehalászási területét”, és megkezdték a média kivásárlását az SZDSZ alól. Ha ez a folyamat sikerrel járna, és mondjuk a 2006-os választásokig teljes mértékben lezajlódna, az SZDSZ-nek egyszer, s mindenkorra vége lenne, mint a botnak. Aztán van itt egy másik érdekes fejlemény is. Gyurcsány Ferenc közvetlenül ringbe szállása után telefonon felhívta Kuncze Gábort, aki azonnal biztosította õt, mármint Gyurcsányt, hogy esetleges miniszterelnökké választása esetén feltétlenül támogatni fogja. Így helyreállni látszik a rend, ami az én értelmezésemben körülbelül annyit tesz, ha te nem zavarod az én köreimet, én sem zavarom a te köreidet. Ne felejtsük el, húsz hónap alatt még annyi mindent el lehet privatizálni! Mit is mondott a nép hangja Gyurcsányról? „Gyurcsány volt Medgyessy tanácsadója, mitõl lenne jobb miniszterelnök, mint a tanácsai? Ráadásul öntelt privatizátor, aki imád ripacskodni.” Mire azonban leírom ezt a mondatot, Gulyás István a Hír Tv-n arról tudósít minket, hogy informátora szerint „Gyurcsány begyújtotta a rakétákat.” Úgy néz ki a vidéki pártstruktúra felvásárlására tett kísérletei hatékonynak bizonyultak. Az MSZP elnöksége Kiss Pétert látná szívesen a miniszterelnöki bársonyszékben, és a parlamenti frakció szimpátia szavazásán is a kancelláriaminiszter vitte el a pálmát. A párt tagsága azonban, legalábbis a mérv- és hangadók, úgy tûnik a Kiss Péternél jóval dinamikusabb ám kormányzati tapasztalattal nem rendelkezõ Gyurcsányt látnák szívesebben a befutó jelöltként. A nagy katyvaszban az MSZP belsõ harcaiban új erõre kaptak az ifjúkommunisták is. Mozaik-csoportjuk képében azonnal tiltakoztak az elnökség antidemokratikus jelölési procedúrája ellen és elérték, hogy a rendkívüli kongresszus hozzon döntést az új kormányfõjelölt személyét illetõen. Ezen a grémiumon már valószínûleg nagyobb befolyással bírnak a küzdelem végsõ kimenetelét illetõen. Közben Újhelyi obersthrumbanführer a Köztársaság téri székház lépcsõsorának alján derûsen nyilatkozik a médiának. No problemo, pillanatokon belül meglesz az új kormányfõ és megy minden tovább, mint a karikacsapás. 3

Sziasztok, jó munkát! – köszön el tegezõdve a sajtó jelenlévõ munkatársaitól. Hiába a jó kapcsolat a sajtóval felér egy fél választási gyõzelemmel. A nyilatkozatokat nézve az embernek olyan érzése támad, hogy amolyan jó kommunista módjára ez a jelölés is – ahogy mondani szokták – elõre le van vajazva. Kiss és Gyurcsány (majdhogynem egymás vállát veregetve) együtt mosolyognak a kamerákba, profi módon egymástól veszik át a szót és a média nagy nyilvánossága elõtt biztosítják egymást arról, bárhogy is végzõdjék ez a kis „kaland”, a gyõztes –természetesen – számít a rivális fél szakértelmére és mindenképpen fontos feladattal fogja megbízni az újonnan alakuló kabinetben.

Micsoda színjáték! Az ember elsõ ránézésre azt hinné, sima ügy, kész forgatókönyv, Gyurcsány lesz a miniszterelnök, Kiss Péter pedig ott folytatja ahol abba4

hagyta, kancelláriaminiszterként majd csak kihúzza valahogy ezt a húsz hónapot. Mindenki megnyugodhat, ezt az apró kis fiaskót leszámítva megy minden tovább, ahogyan eddig, a gazdaság dübörög tovább, a tudatlan nép szemeláttára történõ szabadrablás is folyik tovább a maga medrében, a koalíció PR-mûhelyeiben pedig már fogalmazzák a 2006-os választásokra szóló maszlagot, amit majd újból lenyomnak a választók, a birkatürelmû nép torkán. Közben a kitüntetésre váró Nap-kelte egyik vendége, Tamás Gáspár Miklós, aki mostanában egyre sokasodó médiabeli megnyilvánulásai kapcsán szintén kivívta magának a rövidítésben (TGM) szereplõ közszereplõ kivételes status quó-ját, azzal kezdte a beszélgetést a még mindig szürcsögve levegõt vevõ bazidai Darth Vadernél, hogy felsorolta a volt szocilalista országokban megbukott szocialista, szociáldemokrata politikusokat és pártokat. A filozófus-egyetemi tanár a bukások és a szociáldemokrácia válságát abban látja, hogy a szociáldemokrata pártok nem szociáldemokrata programokat hajtottak végre, politikájukkal látványosan eltávolodtak szavazói bázisuktól. TGM elmondta, hogy a baloldali tömegek most is megvannak, csak kihátráltak a szocdem pártok mögül. Ugyanez történt hazánkban is. TGM azt is kifejtette, hogy nem kifejezetten tetszik az ún. kisembernek (én talán még azt is megkockáztatnám, hogy viszolygást szül benne), ha éppen a tengeren túlról nyaralásból visszatérõ napbarnított multimilliomosok mondják meg, hogy mi a jó a népnek. Pedig ha Gyurcsány gyõz, nagy valószínûség szerint nem történik más, minthogy az egyik multimilliomost váltja a másik multimilliomos. A bankár-kommunista által dirigált Magyarország Rt. új neve ezentúl Magyarisztán-Altus Holdingra változik. Ha Kiss Péter lesz a befutó esélye lehet annak, hogy a koalíciós pártok fel tudnak állni ebbõl a helyzetbõl, vagy legalábbis annyira mérsékelni a károkat, hogy képesek legyenek a 2006-os választásokon megakadályozni a Fideszt a kétharmados többség elérésében. A kis, 5%-os törpepárt elerodálja a hatalmas koalíciós társ MSZP-t. Mint amikor egy fekete lyuk elszívja az összes anyagot a mellette levõ csillagtól, s végül magát a ragyogó égi lámpást is bekebelezi, hogy aztán a helyén semmi más ne maradjon csak a végtelen sötétség és a hideg ûr. Augusztus 20-a kapcsán úgy tûnik Gyurcsánynak még valamiben igaza lesz. Miután Mária levette kezét az országról, az elvtársak és – most már hivatalos forrásból is megerõsítetten (hisz maga az exminiszterelnök jelentette be) – korrupt álliberális cimboráik azonmód rátették ragacsos mancsukat az immáron posztkommunista hitbizományként kezelt Magyarország Részvénytársaság portfóliójára.

Ahogyan arról már a korábbiakban esett szó, Gyurcsány azonnal felvette a kapcsolatot Kuncze Gáborral, hogy megszerezze annak támogatását, aki arról szemrebbenés nélkül biztosította is a jövõ reménységét. Azonban az SZDSZ belsõ köreibõl kiszivárgott információk szerint Kiss Pétert ezelõtt már kb. két hónappal is megkeresték az SZDSZ-bõl azzal, hogy elvállalna-e egy esetleges miniszeterlnöki felkérést. Ez azt mutatja, hogy az SZDSZ kormány(fõ) buktatása nem elõzmény nélküli ad-hoc folyamat eredménye, tudatos tervezést sejtet a háttérben. Felmerül egy kérdés. Ha Miska Kancsó Gyurcsányt támogatja, vajon kik keresték fel Kiss Pétert az SZDSZ-bõl? Jó kérdés. Vagy netalán az SZDSZ-ben is hatalmi belharcoknak lehetünk szem- és fültanúi? Elképzelhetõ egy olyan SZDSZ-es forgatókönyv, mely szerint mondjuk egy Fodor Gábor vezette delegáció kereste meg Kiss Pétert? Gondolván, ha Megyó bukik, magával rántja az egykori vízvezeték-szerelõbõl pártelnökké felfújt politikai bohócot is. Ezáltal megnyílna az út az SZDSZ elnöki széke felé az egykor szebb napokat látott áladjunktus számára. Két legyet egy csapásra. A hatalomért, a koncért vívott harc, az osztozkodás és pofozkodás érdekes vadhajtásokat produkál. Kovács elvtárs ötéves biztos jövedelemmel és immáron elmozdíthatatlanul, elégedetten dõlhet hátra kedvenc bársony fotöjében némiképp elégtételt kapván, hiszen mégsem õ viszi el egyedül a balhét az EP-választás fiaskójáért. Igaz, a Pécs Tv-n nyilatkozó Don Tollerone nehezményezte is, hogy lehet az, hogy biztos székben ülõ személy egyik nap bizalmat szavaz, másik nap meg buktat. És egyáltalán, mi az,

Don Tollerone, Mediterrán Moszkva teljhatalmú ura, az MSZP örök lázadója jó ha figyelünk

Mennie kell a Baranya megyei pártpolitikusnak, már fel is ajánlotta lemondását… Na nem az országgyûlési képviselõi helyrõl, a mentelmi jogot és tisztes jövedelmet nyújtó beosztásból! Egyelõre csak a parlamenti alelnöki székbõl kész felállni.

hogy hárman beülünk egy szobába és körbejelöljük egymást? És hol marad a párt? Smith ügynök némi elégtételt érezhet most, amikor a bukott Ügynök, aki pártonkívüli SZDSZ-szimpatizánsként olyan pimaszul, pökhendien és pofátlanul rátelepedett a pártra, maga is áldozatául esett elbizakodottságának. Az egész hercehurcában az a legelszomorítóbb, legelkeserítõbb, hogy Kovácstól Tolleren és Gyurcsányon keresztül Lendvai Ildikóig, mindegyikük a 2006-os választások megnyerésén aggódik. Hogy velünk, az ország lakosságával, ha tetszik a nemzettel, mi lesz, a kutyát nem érdekli. Ez annál is elkeserítõbb, mivel a látszat stabilitást mindenek fölé helyezõ egykori paktumnak köszönhetõen a nép, az istenadta (birkatürelmû) nép, ha akarna sem tudna beleszólni a dolgok alakulásába, hiszen „a szabál, az szabál.” B…tok meg! – mondaná erre az ex titokszolgából lett ex miniszterelnök. Új idõk új szelei fújnak, elõre tör a KISZ-es genereáció, de ezt a KGB elleni küzdelem egykori elit kommandósa valószínûleg már nem fogja végig nézni. Varaderón, Mallorcán, Dubrovnikban vagy valamilyen más frekventált üdülõhelyen heveri ki majd az elmúlt idõk két esztendeig tartó eltévelyedéseit. Fincsi koktélok mellett. Isten áldja Magyarországot!

Amit tett, immár a zsákmányszerzõk pártja sem tudja elviselni. Százmilliós nagyságrendben vett föl adófizetõi pénzt azért, hogy magának s családjának szõlõt telepíthessen. Emellett egy dûlõt átsoroltatott a tolnai borvidékrõl a jobban csengû nevû szekszárdiba – mindezt „szocialista összeköttetéseinek” mozgósításával, ahogy a pártállami idejében mondtuk volna. Ezzel a múlttal miképpen maradhat mégis országgyûlési képviselõ? Miért szavazhat országos kérdésekben egy erkölcsileg alkalmatlanná vált ember? Ezen is elgondolkozhatnánk, van azonban néhány még idegesítõbb kérdés. Miért maradhat ugyancsak magas beosztásában a fõjampec? Az a városvezetõ, akinek korrupciógyanús ügyei a baranyai politikuséval együtt kerültek a nyilvánosság elé? Az illetõ 1972-ben maoista tüntetést szervezett Budapesten. A hetvenes évek közepén bement a politikai rendõrségre, és a pártállam pribékjeinek jelentést tett egy volt maoista bajtársáról. Ugyancsak a hetevenes években eltörte volt barátnõje orrcsontját, s ezért hivatalosan felelõsségre vonták. Ezzel a múlttal lett „liberális” városvezetõ 1990-ben. E minõségében eddig kellõen nem tisztázott pénzforrásokból horvátországi ingatlant vett, s azt felújította. Eme üdülõjébe hivatali sofõr szállította, illetve máskor az utaztatáshoz felhasznált egy luxusterepjárót, amelyet egy városi cég vásárolt (máig tisztázatlan célból), és ezt a vállalati kocsit a fõjampec töredékáron bérelte – vélhetõen politikusi hatalmával visszaélve. A napokban egy író – aki 1953-ban Sztálint dicsõító himnuszt írt, igaz: 1956 után mint forradalmár börtönbüntetést szenvedett –, nos ez az író kilépett a zsákmányszerzõk pártjából, mert erkölcsi érzéke tiltakozott az ellen, amit a vezetõ pártpolitikusok mûveltek. Csakhogy ez a fõvárosi író csak a baranyai politikus tettét tartotta megbocsáthatatlannak, a fõvárosi fõjampec nagyúri allûrjeit bár gusztustalannak, de megbocsáthatónak tekintette. Miért? Mi az alapja a kettõs mércének? Miért kell kirekeszteni a baranyai – vidéki – politikust a megbocsátásból? És miért kell az erkölcsileg súlyosabbnak látszó visszaélések fölött – némi neheztelés után – átsiklani a fõvárosi fõjampec esetében? Netán azért, mert a fõjampec a „köménymaghoz” soroltatik? Mert a mi kutyánk kölyke? Mert leváltása az egész pártot összeomlasztaná? Csak találgathatjuk. A „vízvezeték-szerelõbõl” pártelnökké felfújt politikai bohóc már bejelentette, hogy a párt kupaktanácsa összeül a baranyai politikus ügyében. A fõjampec botrányaira fátylat borítottak a terepjárósok… Itt, Esztergomban az emberek jó része megbotránkozott azon, hogy a még hivatalban lévõ budapesti miniszterelnök a csütörtöki Népszabadságban bejelentette: a koalíciós kispártot súlyos korrupciós ügyek terhelik. Eszerint a feljelentõk pártja, a hungarofób párt, a gyûlöletpárt – korrupt is… „Egymásnak estek” – fogalmaznak az idõsebbek, akik még emlékeznek a Rajk-per idejére. A magyar Sion lábánál most abban reménykednek: közelednek a kegyelmi idõk…

A szocialista nagyváros öntudatos polgára.

Forrás: Tallér Krisztina – gondola

Lendvai Ildikó, az MSZP nagyasszonya, frakcióvezetõje, egykori kultúrcenzor és könyvkiadó igazgató, az egykori MSZMP Központi Bizottsága Kulturális Alosztályának vezetõje, aki hollywoodi sztárokhoz méltón tud bevonulni egy-egy helyszínre a kamerák kereszttüzében

jó ha figyelünk

5

Az MSZP egykori képviselõje nemcsak volt politikusként, de magánemberként is aggasztónak találja a kormány körül kialakult jelenlegi helyzetet. A politikus úgy véli, a két esélyes jelölt közül Kiss Péter lenne a kisebbik rossz választás a miniszterelnöki posztra. Csintalan Sándor a miniszterelnök lemondása és a kormányválság kapcsán a Hír TV-nek adott nyilatkozatában elárulta: magánemberként is felháborítónak tartja, amilyen „pancser módon” irányítják az országot. Az igazi kérdés ugyanis szerinte nem az, hogy Medgyessy nyújtja-e be lemondását, vagy konstruktív bizalmatlansági indítvány miatt váltják le, hanem az, hogy mi vezetett a kormányváltáshoz? A valódi ok feltárására kellene összpontosítani, amely a jelenlegi adatok szerint az autópálya-építéshez kapcsolódik. Amíg azonban ezt nem rendezik, addig hiába minden személycsere, csupán hatalmi harc fog folytatódni, nem pedig valódi változás bekövetkezni. Suchmann Tamás korábbi nyilatkozatára utalva Csintalan elmondta, szerinte nem az SZDSZ vonta meg a bizalmát politikai megfontolásból a miniszterelnöktõl, amit aztán az MSZP is átvett, nézete szerint inkább az történt, hogy Medgyessy Péter az MSZP irányába próbált bizalomnövelõ lépéseket tenni, amelynek az alapja az autópálya-építés volt. A Csillag István által vezetett minisztériummal szemben azonban csakis az MSZP támogatásával tudott keményebb lépéseket tenni, a megfelelõ szocialista biztatás közepette – véli Csintalan. Ugyanakkor hozzátette, hogy volt képviselõtársai „elvesztették a valósággal a viszonyukat”, mivel az SZDSZ nem engedhette meg magának, hogy presztizsharcot csináljon Csillag leváltásából, így a miniszterelnök bukása valójában egy pancser puccsnak tekinthetõ. Csintalan hibának tartja, hogy erre épp akkor került sor, amikor a költségvetés kidolgozásának közepén tartanak a képviselõk, és az egészségügyi reform is napirenden szerepel. Csillag valójában csak ürügy volt Medgyessy megbuktatásához, az SZDSZ ugyanis napok óta azt hangsúlyozta, hogy pusztán „a tárcákhoz ragaszkodnak, a szemé-

6

lyekhez nem” – mutatott rá az ex-politikus. Így még inkább érthetetlen, miért épp most robbantották ki ezt a botrányt, hisz ha Medgyessy alkalmatlan volt a miniszterelnöki posztra, akkor már korábban is lehetett ezt látni, elégedetlenség pedig minden kormány minden miniszterelnökével szemben elõfordulhat, a kormányzás bármely szakaszában. A volt képviselõ bevallotta, személy szerint nem tartja alkalmasnak Medgyessy Pétert a kormányfõi posztra. Ugyanakkor hozzátette, hogy meglátása szerint egyre erõsödnek a hatalmi harcok, és maga Medgyessy is elismerte a Népszabadságnak adott nyilatkozatában – burkolt formában -, hogy az SZDSZ-t már kezelhetetlen mértékû korrupciós hullám öntötte el. A képviselõk többsége érzi, hogy 2006-ban már nem juthatnak hatalomhoz, ezért még az utolsó lehetõségeket mindenki megpróbálja kihasználni. Csintalan konkrétan megnevezte Gyurcsányt, akinek az az egyetlen politikai programja, hogy miniszterelnök lehessen. A tagság pedig „meg is eszi”, amit a sportminiszter elõad, miközben „mint egy paranoid szkizofrén rohangál itt föl s alá”. Az MSZP-ben ugyanis ezidõtájt „borzasztó nagy fáradtság, bizonytalanság, félelem, kimerültség, alternatívanélküliség” uralkodik az ex-képviselõ meglátása szerint, és ilyen körülmények között könnyû bedõlni, amikor egy „erõs fiú” látszólag megoldást mutat. Látszólag tehát Csintalan Kiss Pétert látná a két esélyes jelölt közül szívesebben a miniszterelnöki székben, ám kifejtette, hogy a jelen körülmények közt még egy rendkívüli kaliberû személyiségnek is szinte lehetetlenné válna a normális kormányzás a következõ két évben, de nincs is olyan, akire ez a jelzõ illene. Kiss Péter mellett viszont az is szól, hogy

– noha õ is tagja volt a puccsot kitervelõ négyeknek – õ valójában szorgalmas, és a megfelelõ tapasztalattal is rendelkezik, nemcsak államigazgatási gyakorlatot szerzett, de a kancelláriát is vezette és munkaügyi miniszterként sem vallott szégyent – „tehát károkat nem fog okozni az országnak”. Gyurcsány viszont „felelõtlenül viszonyul a hatalomhoz” – jelentette ki Csintalan. Az ex-képviselõ azt is hozzátette, hogy a jelenlegi helyzetet úgy látja, mint egy nagyon súlyos gyermekbetegség tünetét, amibe az MSZP akár bele is halhat, de ha túléli, akkor is nagyon sokáig megsínyli még. Ha Kiss Péter kerül a miniszterelnöki székbe, akkor Gyurcsány és pártolói továbbra is hatalmi harcot fognak vívni, ami súlyos válságba döntheti a 2006-os választáson a pártot. Csintalan egy barátját idézte, aki szerint változatlan folytatás mellett még a harminc mandátum is kétségessé válhat két év múlva. A miniszterelnök-csere esélyeit latolgatva Csintalan elmondta, a parlament kénytelen lesz megszavazni a konstruktív bizalmatlansági indítványt, ellenkezõ esetben ugyanis Mádl Ferenc köztársasági elnöknek elõrehozott választásokat kellene kiírnia, az pedig nem kérdés, hogy itt nem tudnák összehozni a parlamenti többséget. Magánemberként Csintalan azt is elárulta, nehéz eldönteni, mi lett volna a jobb megoldás a két rossz közül: a jelenlegi csapattal folytatni az eddig megkezdett folyamatokat, vagy mindenkit lecserélni és teljesen új alapokra kellene helyezni a kormányzást. A volt politikus szerint a legjobb megoldás az lehetett volna, ha a kormányzó pártok „összekapják magukat, és Medgyessyvel együtt esetleg egy stratégiaváltással vagy egy felelõsebb politizálással megcsinálják a következõ két évet”. Pillanatnyilag úgy tûnik, Kiss Péternek – vagy aki miniszterelnök lesz – nem lesz lehetõsége egy stratégiaváltásra, a szegénységet és a gazdasági helyzetet pedig már egy teljesen új politikai garnitúra korrigálhatja, de õk is kizárólag abban az esetben, hogyha becsületesen szólítják meg az országot. Erre viszont az MSZP-nek már nincs módja – fejezte be Csintalan Sándor. Forrás: Hír Tv alapján ma.hu

jó ha figyelünk

Tisztelt Miniszterelnök úr! Talán eljut ez a levél Önhöz. Mint meggyõzõdéses jobboldali, mint római katolikus, hívõ keresztény, kötelességemnek érzem Tudatni Önnel, bár nagyon nem örültünk a 2002-es választási gyõzelmének, bár a múltja miatt nem örültünk a kinevezésének, a mostani események mélységes aggodalommal töltenek el bennünket, semmiféle elégtételt, semmiféle kárörömöt nem érzünk, csak félelmet – a látható, tapasztalható események nyomán. Három anonim levelet olvashat itt alább, mindegyik ezzel a szégyenteljes és megalázó helyzettel foglalkozik. A közös bennük, hogy a gondolatok egy útra terelnék ezt a helyzetet – mert mi látunk egy tisztességes megoldást – amely még mindig az Ön rendelkezésére áll – mint utolsó lehetõség, hogy felemelt fejjel, és rehabilitáltan nézhessen szembe a magyar választóival, akik Önt felemelték – és nem utolsó sorban ez egész világgal: Íme a három vélemény: 1. levél „Én azért roppant elítélendõnek látom az MSZP viselkedését Medgyessyvel szemben. Õsi komcsi módszer szerint jártak el. Valahogyan, mint embert roppantul szántam a 20-i ünnepen ott, Mádl Ferenc mellett. Szomorú, hogy saját párttársaikkal ezt merik megcsinálni. ... Szomorú, hogy – bár ki tudja, mennyire jogszerûen, de mégis – az országot képviselõ személyt ennyire le lehet járatni. Nem, mint bankárt, .........sajnálom, hanem tisztségébõl kiakolbólított, megalázott, megszégyenített, bukott embert. És pont akkor kapta a rúgást, amikor elkezdett a saját fejével gondolkodni. Mert eddig azt regélte, amit a kezébe adtak. Most valakik szerintem olyan tanácsot adtak neki, hogy legyen erõs és határozott, és intézzen ultimátumot a koalíciós partnerhez. És ugyanaz a tanácsadó az SZDSZ-nek pedig a fülébe súgta: Keményítsetek be! De az MSZP gyorsan lezárta az ügyet, a legmocskosabb módon. Kijelentve, hogy MP lemondott, pedig NEM, és kirúgta a szerencsétlent. Nagyon, nagyon fel vagyok háborodva. Még Torgyánt se alázta így meg senki. ...a rang az rang, és a világ egyik részétõl megint kaptunk egy fekete pontot. Egy jókorát... Milyen ország, milyen rend az, ahol egy miniszterelnököt hazugsággal el lehet távolítani és másnap a szerencsétlennek oda kell állni az ünneplõ potentátok közé savanyú arccal. Hiába beszélt õ balra Mádlnak, az semmit se válaszolt, csak mosolygott. Hát a jogtalanság akkor is jogtalanság, ha nem velünk szemben követik el. A fair play szabályait elvárom a másik oldaltól is, még akkor is, ha saját magukat rugdossák állandóan fenékbe. Szomorú vagyok, hogy ez itt, a Hazánkban megtörténhetett." 2. levél Én a Hír Tv nevében.....Kitaláljátok, mit tennék? Behívnám Megyót a stúdióba és kicsinység kérdezgetném. Errõl.....arról.....és így tovább. Hadd borítsa ki a bilit. És akkor, ha eddig nem, talán az ország gyengébb képességû része is rájönne, hogy mi folyik itt valójában. Hát igen.... De embert megalázni akkor sem helyes magatartás, ha az ellenségünkkel teszik. Továbbra is ez a véleményem. Mert ha elfogadnám ennek az ellenkezõjét, egyúttal felmentést adnék az ellenségeimnek az ellenem elkövetendõ aljasságokra. Kell lenni egy abszolút igazságnak. jó ha figyelünk

3. levél „...Medgyessy-t egy tájékoztatóban figyelmeztették: Csillag István egy olyan nyertest fog kihirdetni autópálya-építõnek, amely irreálisan nagy kockázatot jelent az államnak. Az M6-Duna Autópálya konzorciumról van szó, amely a lényegesen nehezebb terepen építõ horvátországi autóút-építõnél kétszeresen nagyobb árért épít pályát, és ezért 125 milliárdot kasszíroz be, amelybõl nálunk azért a megrendelést adó egy kis torta szeletecskét vissza szokott kapni. Míg Medgyessy a gyorsvonat biztonságával közelgõ kudarctól akarta megvédeni kormányát, addig az SZDSZ és az MSZP pénzéhes része viszont egy banánköztársaság legrosszabb napjaihoz méltó módon a reálisan létezõ suska láttán egyszerûen megpuccsolta a volt kommunista hírszerzõt, mert nekik az M6-Duna Autópálya konzorcium kell. Az már csak – ahogyan mondják – hab a tortán, ahogyan az SZDSZ-t több mint két éven át mindenben kiszolgáló Medgyessy az utolsó szó jogán, egy megtiprott lélek végsõ kiáltásaként, nyilvánosan, tartós és kegyelmet nem ismerõ kínzóját, az SZDSZ-t vádolta, úgy, hogy a kiáltó lélek nyomorultságának mélységét talán csak egy Dosztojevszkij tudná kellõ árnyaltsággal feltárni. „Baloldali értékek”, „szociáldemokrácia”, „a szegények felkarolása” – Röhej! Wekler háromszáz milliója, az M6-Duna Autópálya konzorcium 125 milliárdja: ez a valóság karavánja! A többi mind kutya, amelyik addig ugat, ameddig a torkát el nem vágják." (Lovas István jegyzetébõl, Vasárnapi Újság, 2004. augusztus 22.) ... Ehhez már igazán nincs mit hozzáfûzni. Legföljebb azt, hogy az országot, mint mindig, most is a Napba Öltözött Asszony ébreszthetné fel a saját maga megmentésére. Azazhogy, ezúttal az O gondoskodó hozzájárulásával egy, a világtengerek selymesen zizegõ homokpartja fölött tündöklõ napfénybe öltözködõ asszony bosszúvágyó belátása: a „Kati”-é. Ha rávenné a férjét: menjen elébe a mérhetetlenül megalázó, még egy D209-hez is méltatlan leváltási ceremóniának, és mondjon le. És tálaljon ki. Mert, különben, önmagánál sokkal nagyobb gazembereket szabadít az országra, amire már nincs mentség. És, az a lemondás v a l ó b a n lavinát indíthatna el. I. d. Kemény szavak, kemény kritika, de nyitva az út – adott a lehetõség és FELEMELKEDHET.....és ténylegese megtisztulva írhatná be az utókor számára a történelemkönyvekbe a nevét! Õszinte jó szándékkal: Szentannainé dr. Peitl Emõke

7

8

jó ha figyelünk

jó ha figyelünk

9

Nagyon hosszú okoskodás a kormányválságról Valamivel több, mint két évet töltött duplalámpás, napfénytetõs, ezerötös kis országunk mûszõrmével borított sportkormányánál Medgyessy Péter, a családi körében méltán népszerû rapper, bankszakember, sokszoros pénzügyminiszter és exkém. (Fideszes smspoén csütörtökrõl: kém over.) A hirtelenre sikerült kormányfõváltás kellõs közepén rengeteg megfejteni, megszakérteni, megbennfenteskedni való adódna, legelõször is ott van a Medgyessy-sztori maga, honnan lett õ, miért, minek, mit sikerült alakítania két év alatt, aztán a távozás körülményei, végül a lehetséges utód, Kiss Péter elég kevéssé vibráló személyisége. Megpróbálunk gyorsan végigsuhanni ezeken a topikokon. Medgyessy az egyetlen lehetséges választásnak tûnt. Németh Miklós belátta, hogy nincs értelme tovább próbálkoznia a visszatéréssel, Kovács László félreállt... A LOJÁLIS PÁRTONKÍVÜLI Az MSZP 2001. június 9-i kongresszusán négyszáznyolcvanhárom szavazattal három ellenében választották miniszterelnök-jelöltnek Medgyessy Pétert, a Horn- és a Németh-kormány volt pénzügyminiszterét, egykori miniszterelnök-helyettest. A szavazati arányból utólag úgy tûnhet, hogy a párt teljesen egységesen állt a jelölt mögött, pedig hosszú hónapokig tartó huzavona elõzte meg a szavazást, amelyen Medgyessy már egyetlen jelöltként lépett a kongresszus elé. A szocialisták közmondásosan kusza belsõ helyzete, kiismerhetetlen viszonyai elõzõleg hosszú és a pártot is jelentõsen amortizáló miniszterelnökjelölt-jelölési harcokba torkolltak. Végül kívülrõl kellett miniszterelnök-jelöltet hozni. Olyat, aki kötõdik a párthoz, lojális, de párton kívüliként is kommunikálható, aki a kelleténél nem kommunistább, nem támadható a múltja miatt (khm), gazdasághoz értõ, hiteles szakember. Az egyetlen ember, aki mindenkinek megfelelt Medgyessy az egyetlen lehetséges választásnak tûnt. Németh Miklós belátta, hogy nincs értelme tovább próbálkoznia a visszatéréssel (tiszta szerencse, hogy Grósz Károly már nem próbálkozhatott), Kovács László félreállt: jöhetett a volt pénzügyminiszter, akirõl addig senki nem gondolta, hogy miniszterelnöki ambíciói volnának. (Barátai szerint nem is annyira Medgyessy akart miniszterelnök lenni, mint inkább a felesége miniszterelnökné.) Mindenestre rajta kívül nem látszott olyan jelölt, akit elfogadtak volna a párt feltörekvõ fiataljai, a kipróbált hornista õskáderek, a szoclib technokraták és a Kádár-nosztalgiás old school szocik egyszerre. Medgyessy nagyjából megfelelt minden pártcsoportosulásnak. A kormányzat gyávasága, bizonytalanságai részben ebbõl a helyzetbõl adódtak... Két év után mondhatjuk, hogy ez a kinnisvagyok-bennisvagyok helyzet (mármint az MSZP-ben is, kívül is, kicsikét talán szadeszos is, de csak nagyon kicsit) rányomta a bélyegét a kormányzásra. Medgyessy igazán egyik kormánypárt teljes támogatását sem élvezte, nem volt valódi hátországa. A kormányzat gyávasága, bizonytalanságai részben ebbõl a helyzetbõl adódtak. MEGLEPETÉSGYÕZELEM ÉS A VALÓRA VÁLTOTT ÍGÉRETEK Medgyessy mögött valódi politikai program nem volt. A nemzeti megbékélésrõl, árokbetemetésrõl, a fideszes pökhendiség és pofát10

lanság helyett eljövendõ barátságos, szerény, kompromisszumos politizálásról szóló lózungok mellett persze a közpénzek átlátható felhasználását, a korrupció megállítását ígérõ kampányszlogenek voltak a legfogósabbak. A Fidesz elaludta a választást, a szocialisták új típusú, harcos kampánycsapata (a jobboldal által démoni figurává satírozott Ron Werberrel az élen) viszont keményen dolgozott, és a legnagyobb meglepetésre megnyerte a 2002-es választást. Medgyessy nekifoghatott, hogy megvalósítsa azt a programnak csúfolt ígérethalmazt, amleyet igazából nem lehetett valóra váltani. A kampányban addig licitált egymásra a jobb- és a baloldal, amíg nyilvánvalóan teljesíthetetlen ígéretek tonnáit halmozta maga elé a hivatalba lépõ kormány. Ilyen egyszerû ez, gondolhatta a kormányfõ: hiába mozgosít a jobboldal, hiába ügynököznek, csalóznak, amíg osztjuk a pénzt, az emberek szeretnek bennünket... MEDGYESSY, A NÉPSZERÛ És Medgyessy nekiállt teljesíteni. Volt még pénz a kasszában, a Fidesznek nem volt ideje mindent kiszórni az utolsó évében. A gazdaság ekkor már lejtmenetben. Az exbankár, expénzügyminiszter Medgyessynek tudnia kellett, hogy a brutális közalkalmazotti béremelés és a többi költséges, viszont semmiféle hatékonyságjavulással sem kecsegtetõ intézkedés megbontja a gazdasági egyensúlyt, és hosszú idõre visszavetheti az országot. De mégsem szólalt meg benne a közgazdász, elnyomta azt a népszerûséget keresõ, hirtelen sikeresnek látszó politikus, és persze a túlzott megfelelési vágy. Közben még lezajlott néhány kemény belpolitikai játszma és botrány: a D-209-ügy nem növelte a kormány hitelét, elõtte az újraszámlálási hiszti, radikáljobbos randalírok, a Fidesz folyamatos harckészültségben tartotta hardcore szavazóit, mintha a 2002-es választás visszacsinálható volna. A PÉNZ ELFOGYOTT, JÖTTEK A CSOMAGOK A Medgyessy-kormány népszerûsége a botrányok ellenére csak nõtt és nõtt. Ilyen egyszerû ez, gondolhatta a kormányfõ: hiába mozgosít folyton a jobboldal, mint egy beragadt légósziréna, hiába ügynököznek, csalóznak, amíg osztjuk a pénzt, az emberek szeretnek bennünket. Hiába az ultrabéna nyilvános szereplések, paródiaszámba menõ beszédek, hiába az általános töketlenkedés. a sok milliárdért megvásárolt népszerûség eltûnt pár hét alatt... 2003 õszére már látszott, hogy a pénz fogytán, a gazdaság szarban, az osztogatásnak véget kell vetni. Jöttek a csomagok egymás után, jött az új pénzügyminiszter, a sok milliárdért megvásárolt népszerûség eltûnt pár hét alatt. És jöttek a korrupciós vagy korrupciógyanús ügyek is sorra Kulcsártól az ifjabb Medgyessy százmilliós megbízásaiig. A legnaívabb választók számára is nyilvánvalóvá vált, hogy az üvegzsebes jelszavakat kiabálók éppen akkora bulisták, mint elõdeik, és az elõdeik elõdei. Pontosan ugyanazokkal a módszerekkel (például: közpénzbõl finanszírozott átlátszó kormánypropaganda) dolgoznak, mint amik ellen ágáltak a kapmányban, amiket végképpeltörölni ígértek. ÜVEGZSEB HELYETT PORTYÁZÓ PÁRTHORDÁK Pedig sokan gondolták úgy, hogy a megállapodott, igen jó anyagi körülmények között élõ Medgyessy tisztán tudja majd tartani korjó ha figyelünk

mányát, de õ egy perc alatt megadta magát az MSZP (és az SZDSZ) közpénzekre portyázó hordáinak. Az illúziók már akkor eloszolhattak, amikor feltûnt a miniszterelnök csapatában és az MFB élén Erõs János, a népszerû Johnny, az emblematikus pártragadozó. A miniszterelnök csalódást okozott ebben is. Lemondott Kovács László, hogy a szétzilált, fejetlen pártot maga után hagyva Brüsszelbe meneküljön... A lemondó ultimátum bejelentése elõtt pár órával adott Népszabadság-interjúban Medgyessy lényegében nyíltan vállalta, hogy Csillag Istvánt azért menesztette, mert a gazdasági miniszter nem engedett bizonyos szocialista lobbistáknak. (Bennfentesek tudják, hogy az M6-os autópálya építettetése körüli kavarásról van szó.) KOVÁCS MENEKÜL, MEDGYESSY ELSZABADUL Az elbukott európai parlamenti választás váratlanul új lehetõséget nyitott meg az MSZP-s támogatói közül is sokat elvesztõ, népszerûtlenségi csúcson lévõ miniszterelnök számára. Lemondott Kovács László, hogy a szétzilált, fejetlen pártot maga után hagyva Brüsszelbe meneküljön. Medgyessy elszabadult. Fõnöke nem volt többé, úgy érezte, végre sarkára állhat, és saját kedve szerint tehet rendet. Persze érdemi átalakításra így sem futotta erejébõl, inkább csak látszatcserékre, személyes bosszúkra. Minthogy gazdaságpolitikai program, vízió továbbra sem keletkezett a semmibõl. A miniszterelnök talán azt gondolta, most megfingathatja egy kicsit az SZDSZ-t, amely épp két korrupciós ügyben (Demszky és Wekler ügyeiben) ült nyakig. De Medgyessy elszámította az ütõtávot. KUNCZE NEM HÁTRÁLT, KONTRÁZOTT Nem számolt azzal, hogy Kuncze Gábor megkontrázza a támadást. Az SZDSZ elnökének nem volt hova hátrálnia ugyanis. Kunczét közelrõl ismerõ pártbeli források szerint az SZDSZ elnöke már napok óta ki volt akadva Medgyessyre, úgy gondolta, a miniszterelnök átverte õt, és megpróbálja átnyomni rá a felelõsséget a kormányzatot terhelõ korrupciós esetekért és a rossz gazdasági eredményekért. Kuncze úgy érezhette, két tûz közé került, és nem maradt más lehetõsége, csakis a Medgyessyvel szembeni támadás... Az SZDSZ elnökét megviselték azok a támadások is, amelyek a párt értelmiségi magjából érkeztek (Eörsi levele és kilépése). Kuncze úgy érezhette, két tûz közé került, és nem maradt más lehetõsége, csakis a Medgyessyvel szembeni támadás. Így átvehette a kezdeményezést, erõsíthette pártját (az SZDSZ-t mindig erõsíti egy kis önállóskodás), kivívhatta a koalíciót kritizáló pártközvélemény rokonszenvét. Másrészt pedig nagyon is tisztában volt vele, hogy az MSZP meghatározó politikusai kapva kapnak majd az alkalmon: ha õ megvonja a bizalmat a miniszterelnöktõl, támogatni fogják Medgyessy elmozdítását. Az MSZP-ben sosem lett volna elég erõ kezdeményezni a miniszterelnök leváltását. NAGY SZÍVESSÉG AZ SZDSZ-TÕL Kuncze pontosan tudta, hogy meghatározó szocialista politikusok az év eleje óta másról sem beszélnek, mint hogy 2006-ban csak Medgyessy és Kovács nélkül van esélye a pártnak, és hogy minél hamarabb váltani kell, mert az idõ vészesen fogy. Kovács elment magától, de Medgyessyvel nem tudtak mit kezdeni. Kuncze nagy szívességet tett. (Egészen biztos, hogy Kuncze nem számolt, nem is számol a koalíció felbomlásával. Mindig is a legszocibarátabb, legkoalíciópártibb szadeszosok közé tartozott.) jó ha figyelünk

A kormányfõ számukra is csalódást okozott, a rendszerváltás utáni magyar történelem legtöketlenebb kormányzásával... A már említett, csütörtöki (augusztus 19.) Népszabadság-interjúból kiderült: Medgyessy még akkor sem gondolt arra, hogy a székébe kerülhet ez az összecsapás, amikor Kuncze már bejelentette, hogy az SZDSZ megvonta a bizalmat. Tehát Medgyessynek mennie kell. Sokat nem sírtak utána a szocik sem, nem követelte senki, hogy maradjon, inkább megkönnyebbült mindenki. A kormányfõ számukra is csalódást okozott, a rendszerváltás utáni magyar történelem legtöketlenebb kormányzásával. ÉPKÉZLÁB JELÖLT NÉLKÜL De most kezdõdik az igazi meccs: akkor ki jöhet utána? Az MSZP-ben közel s távol nem látszik épkézláb jelölt, aki esélyes ellenfele lehet majd Orbánnak 2006-ban, akinek van valamiféle víziója, elképzelése arról, merre kellene taszigálni az országot, akinek van karizmája, párton belüli támogatottsága, és nem lop nagyon látványosan. GYURCSÁNY FERENC BEJELENTKEZIK Egyetlen olyan ember van, aki legalábbis azt terjeszti magáról, hogy létezik valamilyen víziója, és többé-kevésbé nyíltan készül a miniszterelnökségre: ez Gyurcsány Ferenc, frissen leváltott sportminiszter, akinek viszont igen népes ellentábora van a szocpárton belül, mind a régebbi vágású káderek (Kovács, Baja, Szekeres), mind a nehezen elõrejutott fiatalok (Újhelyi, Juhász) utálják, a baloldali platformosok neoliberális nagytõkésnek tartják, akinek az SZDSZ-ben a helye. (Vicces, de most épp azt terjesztik róla, hogy az SZDSZ számára elfogadhatatlan volna.) Egyetlen olyan ember van, aki legalábbis azt terjeszti magáról, hogy létezik valamilyen víziója... Gyurcsány viszont még éppen csak nekikezdett annak, hogy fölépítse bázisát a párton belül. Szövetséget kötött Hillerrel, és a megyei szervezetekben is erõsített, Gyõr-Sopron és Baranya az övé. A hirtelen jött lehetõséget azonban nem hagyhatta ki: megpróbál benyomulni Medgyessy helyére. Paradox módon talán épp Medgyessy csinált belõle komolyan vehetõ jelöltet, amikor mindenki számára világos lett, hogy azért kell mennie a sportminisztérium élérõl (ahová egyébként azzal a nem túl jó szándékkal tetették állítólag ellenfelei, hogy égessék egy kicsikét az arcát), mert a miniszterelnök riválist látott benne, vagy legalábbis emiatt romlott meg a viszonya Medgyessyvel. AZ ELNÖKSÉG LEMUTYIZTA VOLNA Gyurcsányék azt már nem tudták megakadályozni, hogy Kovács, Szili, Lendvai, Kiss régi jó szoci módszerrel ne mutyizza le egymás közt, ki legyen az utódjelölt. Az ad hoc tanácskozásból tízfõs elnökségi üléssé alakult vidám csapat – a Gyurcsány-párti Toller László tiltakozása és lemondása ellenére – csütörtök délután villámgyorsan eldöntötte, hogy Kiss Péter kancelláriaminisztert terjeszti miniszterelnök-jelöltként a frakció elé. Gyurcsányék azt próbálták/próbálják elérni, hogy a szocialisták csak a kongresszuson, a programok kifejtése, megtárgyalása után válasszanak miniszterelnök-jelöltet. Az észrevétlen, dologos apparatcsik legújabb kiadású archetípusa. Egy tunningolt neo-Brezsnyev... Alighanem mindent elmond a szocialista párt belsõ helyzetérõl (és vezetõinek mentális állapotáról valamint valóságismeretérõl) a fent leírt jelöltállítási metódus. Ennél többet csak a jelölt személye árul el. 11

KISS PÉTER, A SZÜRKESÉG VILÁGREKORDERE Kiss Péter a lehetõ legszürkébb, legarctalanabb szocialista politikusok egyike (van belõlük elég). Az egykori budapesti KISZelsõtitkár nem is lehet igazán politikusnak nevezni, hiszen politikai nézeteit senki sem ismeri. Szinte nincsenek kontúrjai. Az észrevétlen, dologos apparatcsik legújabb kiadású archetipusa. Egy tunningolt neo-Brezsnyev. Bár a fiatalabb szoci generáció tagja (negyvenöt éves), hozzá képest még Horn Gyula is dinamikus, friss egyéniségnek tûnik. Ha a szocialisták meghatározó vezetõi elhiszik, hogy Kiss Péterrel egy millimétert is elõbbre juthatnak, akkor ennek a pártnak végképp meszeltek. (A gyurcsányista tábor mondása: képzeljék el Kiss Pétert, amint két év múlva Orbánnal tévévitáz! Tegyük gyorsan hozzá: Gyurcsány Ferencet is vicces elképzelni ilyen helyzetben.) Kiss jelölésének egyetlen üzenet lehet: hiába pofázik évek óta miden MSZP-vezetõ a párt megújításáról, fiatalításáról, hiába Blaireznek, Clintonoznak versenyszerûen, a párt valójában képtelen megújulni, mindig a lehetõ legkisebb ellenállás irányába megy, a legrosszabb hagyományait õrzi tehetetlenül, a döntéshozó vezetõk megújulási képessége, szellemi kapacitása a brezsnyevi gerontokráciáéhoz mérhetõ.

...képzeljék el Kiss Pétert, amint két év múlva Orbánnal tévévitáz! LÁZAD A PÁRT KOVÁCSÉK ELLEN Most, éppen úgy tûnik, hogy Kovácsék háttéralkuját nem fogadja el a párttagság, egymás után jelentik be a különbözõ csoportok, frakciók, hogy nem lehet legitim a sebtében összehívott töredékelnökség jelöltállítási döntése, és rendkívüli kongresszust akarnak. Nagy Sándor meglepõen élesen fogalmazva viccnek minõsítette Kovács László korábbi nyilatkozatát, miszerint az új miniszterelnöknek a régi kormányprogramot kell végrehajtania. (Kovács éles helyzetekben hajlamos hülyeségeket beszélni.) Már Kiss Péter sem tartja elképzelhetõnek, hogy kongresszusi felhatalmazás nélkül legyen miniszterelnök-jelölt. Tehát rendkívüli kongresszus lesz, alighanem. A végeredmény megjósolhatatlan. Hiába látszanak nagyon mélynek a különbözõ szocialista csoportok ellentétei, az utolsó pillanatokban hajlamosak egymással megegyezni, ennek a pártnak még egyetlen olyan konfliktusa sem volt, amely az egységét fenyegette volna. További okoskodásokra szombati koalíciós egyeztetés, illetve a szocialista frakció ülése után nyílhat alkalom. Addig is jó szurkolást mindekinek! Forrás: Index

Nehéz most okosnak lenni, de nem is azért, mert sok a bizonytalansági tényezõ, hanem mert ilyenkor nem okoskodásra van szükség, hanem egy ölelésre, egy jó szóra, egy puszira, vagy csak egy vállra, ahol sírhatunk. Ilyen még nem volt. Antall József is inkább meghalt. Ül a miniszterelnök a tévében, szegény miniszterelnök, akivel most csúnyán elbántak... a rosszak, de nem ám azok a rosszak, akiknek a hazugsággyárát le kellett állítanunk, hanem a sajátrosszak, ami olyasmi, mint a magánvaló. Medgyessy Péterre éppen gyári naivitása miatt tartott igényt a kémelhárítás. „Gyárilag naiv vagyok” – mondja a miniszterelnök kérdésre válaszolva; nem neki való a politika, ez derült ki éppen, számára legalábbis ez a tanulság, hogy túl jó ember õ a politikához, érzelmei vannak, szíve van (tényleg, tényleg van szíve, bizonygatja, mintha újabban terjedne a pletyka, hogy kivették neki), sõt mája és tüdeje van, sõtsõt haja már nem sok van, mondja önironikusan, nincs sok dolga vele a fodrászának, és mégis lám, mégis Mallorcán nyaral, mármint a fodrász, ami nagyszerû tromf, ha szóba jött az utazási szenvedély: méghogy urizálás meg dzsentriallûr, hát nekem még a kocsisom is kaviáron él, nincs abban semmi – ez a túl jó ember (lásd még: túl szexi lány) most, két év miniszterelnökség után belátta, hogy a politika viszont nem túl jó, csúnya dolog az, a hatalom pedig furcsa. Medgyessy Péter, amikor 1966-ban elõször vette fel a munkát a Pénzügyminisztériumban, még nem sejtette, hogy a politika csúnya dolog, hogy az nem való olyannak, akinek szíve van – már akkor is naiv volt, hiszen gyárilag az, és abban a gyárban nem hazugságot termeltek, hanem pici, puha, játékos házi kedvenceket, akiknek egyetlen 12

dolguk az volt, hogy hanyatt fordulva doromboljanak -, néha feltekintett a tervgazdaságból, eszébe jutott, nem volna-e jobb kertészkedni Horányban, vagy révésznek állni a Tiszánál, elbeszélgetni a bölcs, bajszos öreg parasztokkal, esetleg saját bajuszt is tartani háztájiban, hozzá vasbögrét zsírral, élni egyszerûen, tiszta szívvel. De tudta, hogy neki feladata van. Medgyessy Péterre éppen gyári naivitása miatt tartott igényt a kémelhárítás. Le is mondhat, ez az egy gomb még maradt neki. Vagy megteheti esetleg, hogy sztrájkba lép. Medgyessy Péter, amikor 1987-ben pénzügyminiszter lett, még mindig nem vette észre, hogy a hatalmas szíve, amit már külön Roburral hordtak utána, az a túlburjánzó szív lesz a veszte, mert a hatalom furcsa dolog, nem a gyárilag naivak mûfaja az, hanem a silány emberi magatartás színpada. Látta maga körül a törtetõket néha, de csak csóválta a fejét rosszallóan, és szerette a társadalmat, rendületlenül. Már akkor is szerette a társadalmat – nem a népet vagy a nemzetet szerette õ, mint holmi reakciós nemes, hanem a társadalmat a maga felépítményszerûségében, makroszinten. Egy évvel késõbb, miniszterelnök-helyettesként még mindig virágelvtársról virágelvtársra szálldogált, gyanútlanul, mint a nyári lepkék, akik nem hallottak még az õszrõl és a fagyos éjszakákról. És ugyanígy mosolygott a világra minden további poszton, ahova

fújta õt a pajkos szellõ. Egy igaz ember. Nem, nem kellett mindehhez semmi simli, se rúgkapálás lefelé, se csókdobás felfelé. Csak õszinteség és szeretet. Mostanáig megkímélte az élet õt, a gyárilag naivat. Hatvankét évesen kell szembenéznie azzal, hogy van silány emberi magatartás, hogy a szövetségek nem örökre szólnak, hogy a törpök élete nem csak játék és mese. Hogy ezeknek õ csak arra kellett, eldobják, mint egy szál gyufát, amelynek nincsen lángja már. Hogy ezek tulajdonképpen... és ilyet még sohasem mondott, nem volt szükség ilyen szó kimondására eddig soha, de most elszakadt a cérna: ezek hülyék. Ezek nem normálisak. Ezek veszteni akarnak. Átjátszani a hatalmat, odadobni az ellenségnek, ártani az országnak, amit õ most kikér magának, mert szereti a társadalmat. De csak veszítsenek, egyék meg a levest, amibe belefõzték az õ szívét. Lássuk, Uramisten, mire megyünk ketten: le is mondhat, ez az egy gomb még maradt neki, bemehet már holnap a köztársasági elnökhöz naivan, kikéri a munkakönyvét, és megy, vissza se néz, hosszú út porából köpönyeget veszen. Vagy megteheti még esetleg azt is, hogy sztrájkba lép. Hát így történt. Egy gyárilag naiv embert, egy Árvácskát veszít az ország. Hívja meg egy sörre, aki látja, és hagyja beszélni, hallgassa megértõen, lapogassa meg a hátát: nem a te hibád, Péter, te megtettél mindent. Túl sokat tettél. Forrás: Tóta W. Árpád – Index

jó ha figyelünk

„Nem vitás, hogy Medgyessy halotti bizonyítványát a két kormánypárt csendes megállapodásával állították ki” – írja a Peter Schutz a szlovák SME-ben. „A cseh és a magyar szocialisták soraiban az EP-választások nyomán kitört pánik az európai baloldal elfajzásának folyamatait jelzi”, nevezetesen: „minden cselekedetüket elsõdlegesen annak rendelik alá, hogy a következõ választásokkor meg tudják tartani a hatalmat”. Élénken reagált a szlovák sajtó a hét végén Medgyessy Péter magyar miniszterelnök távozásának hírére, egyöntetûen kiemelve azt, hogy a visegrádi országok szocialista kormányfõi már rendre elbuktak, s a térségben egyedül a (jobboldali) szlovák kormány elnöke, Mikulás Dzurinda van még a helyén. A liberális SME cikkírója, Peter Schutz szerint „erõltetett kormányátalakítási játszmájával Medgyessy csak siettette az MSZP szeptemberi kongresszusa óta várható végzetét”. A cikkíró nevetségesnek nevezi a hivatalos indoklást, miszerint a magyar kormányfõ távozását a kisebbik koalíciós erõ, az SZDSZ bizalmatlansága idézte elõ, mert – mint írja – az MSZP Medgyessy megtartása érdekében a legkisebb szándékának sem adta

jelét. „Nem vitás, hogy Medgyessy halotti bizonyítványát a két kormánypárt csendes megállapodásával állították ki” – írja. Jóllehet, az Európai Parlament képviselõinek megválasztásával járó kudarc Magyarországon korántsem volt olyan nagy, mint az ezért távozni kényszerült Vladimír Spidla Csehországában, Budapesten mégis igencsak megingatta a lobbicsoportok és frakciók egymással vetélkedõ tömörülését. „A cseh és a magyar szocialisták soraiban az EP-választások nyomán kitört pánik az európai baloldal elfajzásának folyamatait jelzi”, nevezetesen: „minden cselekedetüket elsõdlegesen annak rendelik alá, hogy a következõ választásokkor meg tudják tartani a hatalmat” – írja a liberális szlovák lap, a SME hírmagyarázója. Ezután szónoki kérdésként veti fel, vajon „nevetésre, sírásra, vagy gratulációra ad-e okot”, hogy a négypárti szlovák kormánykoalíciót vezetõ Mikulás Dzurinda még mindig miniszterelnök. Dzurinda ugyanis hosszú ideje jelentõs kisebbségben kormányoz, és most a függetlenné váltak soraiban keres támogatókat, nem is eredménytelenül.

A Frankfurter Allgemeine Zeitung címû német konzervatív lap hétvégi kiadásában Távozás Budapesten címmel rövid kommentárban foglalkozott a magyar politikai helyzettel. Úgy számítottak, inkább Medgyessy legyen áldozat, mintsem miatta az európai választások óta a liberálisokkal alkotott megrendült koalíciójuk elõrehozott választásokon megbukjon. A magyar szocialisták szenvtelenül hagyták alásüllyedni Medgyessy Pétert, 2002. évi választási gyõztesüket. Úgy számítottak, inkább Medgyessy legyen áldozat, mintsem miatta az európai választások óta a liberálisokkal alkotott megrendült koalíciójuk elõrehozott választásokon megbukjon.

Vajon tényleg õ keverte a lapokat a háttérben, tényleg A kommentár szerzõje „politikailag halványnak, ám idõnként parancsolóan fellé- Smith ügynök bosszúja? jó ha figyelünk

Dag Danis, a pozsonyi baloldali ellenzéki Pravda szerzõje egyenesen drámainak nevezi a közép-európai országok politikájában mutatkozó fejleményeket. A magyar Medgyessy, a cseh Spidla és a lengyel Miller távozását elõidézõ okokról szólva a német kancellár, Gerhard Schröder székét is ingadozónak nevezi. Mint írja: mindezek láttán „Szlovákia a béke és a stabilitás oázisának látszik”, ahol nem hogy mélyebb politikai változásokról, de még csak a kormány kisebb átalakításáról sem esik szó, jóllehet ez Szlovákiában sokkal indokoltabb lenne, „mint mondjuk a szomszédos Magyarországon.” A Dzurinda-kormány kisebbségi helyzete, a korrupciós botrányok, a kabinet csekély támogatottsága ellenére „semmi sem történik, Dzurinda az egyiptomi fáraónál is szilárdabban ül a trónján” – írja Danis. Szerinte ez annak köszönhetõ, hogy míg Magyarországon és Csehországban „régi és nagy, erõs hagyományokkal és támogatói bázissal bíró” pártok kormányoznak, a szlovák politika még gyerekcipõben jár, egyfajta Disneyland-re emlékeztet", ahol a politikai határozatok felületesek, a szavak és a kinyilatkoztatások súlytalanok, semmire nem köteleznek. Forrás: fideszfrakcio.hu

põnek” minõsítette a rendszerváltozás után bankárrá vált Medgyessy Pétert, „aki híján volt kisugárzásnak, érzéknek és pártonkívüliként hatalmi bázisnak”. A szocialista és a gazdaságilag liberális politika közötti ellentétet egyre gyakrabban próbálta kormányátalakításokkal áthidalni, de nem tudott véget vetni a koalíciós súrlódásoknak, valamint a nagyobbik kormánypárt balszárnyáról elhangzó, a takarékossági irányvonal lazítását sürgetõ követeléseknek. A baloldal az elsõ adandó alkalmat kihasználta, hogy megszabaduljon tõle. Az alkalom akkor adódott, emlékeztetett a Frankfurter Allgemeine Zeitung újságírója, amikor Medgyessy meg akart válni a liberálisok által delegált gazdasági minisztertõl. Röviddel hivatalba lépése után, amikor szembesítették a kommunista titkosszolgálat tisztjeként játszott szereppel, Medgyessynek még volt hitele. Mostanra a hitel kimerült – olvasható a német lapban. Forrás: fideszfrakcio.hu

13

– A politológus szerint hiányzik a második, harmadik vonal a szocialisták – Az MSZP két nagy csoportja verseng a miniszterelnöki posztért – mondta a hírTV-nek Tóth Gy. László politológus. Úgy látja, hogy vagy Gyurcsány Ferenc vásárolja fel a pártot, vagy pedig a bürokrata és autokrata szemléletû Kiss Péter aprózza fel a párt maradék energiáit. Általános politológusi vélemény, hogy Kiss Péter autokrata és bürokrata szemléletû. Tóth Gy. László úgy látja, hogy a jelenlegi kancelláriaminiszter politikai tehetsége nem mutat túl önmagán – karizma nélküli személy. Kiss Péter politikai felfogása – Tóth Gy. László szerint – nem tükrözi a szociáldemokrácia alapelveit sem, mert a Miniszterelnöki Hivatal vezetõjének felfogása csak a párt és a hivatala apparátusáig terjed. Gyurcsány Ferenc ellenben – mint nagytõkés – szabadon mozoghat az MSZP-n belül -vallja a politológus. „Megkezdheti az MSZP felvásárlását, miután az MSZP alapvetõen egy pragmatista párt, nagyon kevesen érzékenyek a különbözõ ideák iránt, így sajnos ez a folyamat elképzelhetõ. És a nem európai országok

történetébõl is nem egy ilyen példát tudunk. Amikor is utólag kiderült, hogy bizonyos gazdasági érdekcsoportok a saját céljaik érdekében felvásárolták a politikai pártok egy részét, hogy a döntéshozást befolyásolják” – fogalmazott Tóth Gy. László. A politológus úgy látja, hogy amíg az MSZP a klasszikus baloldal és a szociáldemokrácia alapjait nem valósítja meg, addig soha nem nyerhet választást. Tóth Gy. László gondolataihoz hozzáfûzte, hogy elégé humoros, hogy az MSZP-n belül megtalálható mind a munkavállalói oldal, mind pedig a nagytõkések csoportja. Tóth Gy. László, politológus: „Nincs igazából az MSZP-nek jövõje. Egyszerûen azért nincs, mert nincs második és nincs harmadik vonal. Akik a második vonalban vannak, azok semmivel nem különbek azoknál, akik az elsõ vonalban már leszerepeltek. És az a fajta harmadik vonal, amelyett Újhelyi István, Zuschlag János, Nyakó István és a többi-

A színházban rendezõi balnak mondják, ami a színpadon a színésznek jobb kézre esik. Értelemszerûen minden fordítva értendõ. S nincs olyan eset, hogy a játék mögé ne feltételeznének rendezõt. A kormányválság színjátékában ez a rendezõ vitán felül a Szabad Demokraták Szövetsége. Az a kicsinyke párt, amely foglyul ejtette az MSZP-t, és nem engedi. Látszólag együtt játsszák a darabot, de a valóságban a kistestvér dirigál a nézõtérrõl. Medgyessy Péter megpuccsolt miniszterelnök televíziós hattyúdalában, a Friderikusz-show-ban (ott, ahol nemrégiben Demszky Gábor és Wekler Ferenc is magyarázkodott) leszögezte: nem barkochbázunk. Nincs is rá szükség. A két kormányzó pártot összeköti a közös érdek, „hogy lehessen mutyizni különbözõ ügyekben”. Az autópálya-építésben pedig a mutyizás elõtt is négysávos lehetõség nyílik. S hiába mondja Medgyessy, hogy „az SZDSZ-nek (…) szembe kell nézni azokkal a zavaros ügyekkel, (…) amelyek ma körbeveszik”; s hasztalan sejteti, hogy „képzelje el, hogy ha egy miniszterelnök nem tudna többet, mint önök” ezekrõl a zavaros ügyekrõl – ha egyszer a zavaros (korábbi miniszterelnöki jelzõhasználattal: korrupt) párt úgy dönt, hogy megrendült a bizalma a kormányfõben. A kormányfõt persze e nyilvánvaló zsaroló szituációban is megvédhetnék saját szocialistái, de nem teszik. Beint nekik a rendezõi bal. Medgyessy most úgy látja: „az SZDSZ mindent megtesz, hogy saját renoméját tönkretegye”, továbbá „a Szocialista Párt mindent megtesz, hogy õ is saját magát szétverje”. Azaz a koalíció ebben is egységes. Legfõképp azonban abban, hogy hátba kellett szúrni Medgyessyt. Hiába mondja a felültetett miniszterelnök, hogy „a puccshoz is az embernek valamifajta tehetsége kell legyen” – Kuncze Gábor és Kovács László kipróbált csapatai tehetségesek a puccsolásban. Az egyik kiter14

ek jelenítenek meg: meggyõzõdésem, hogy õk a politika piacán eladhatalanok. Ezeken az embereken látszik az, hogy nem hisznek semmiben, csak a hatalomhoz ragaszkodnak, a szereplési vágyukon nem tudnak urrá lenni, de valójában – saját magukon kívül – nem képviselnek senkit.” Mondatait bizonyítva a politológus azt hozta fel, hogy mind Újhelyi István, mind pedig Mesterházy Attila az MSZP elõtt a Fideszbe akartak elõször belépni. *** Egy másik politikai elemzõ, Kiszelly Zoltán a hírTV-ben azt mondta: az SZDSZ egy kormányátalakításra kihasználta az MSZP-n belüli harcokat. Hozzátette: a szabaddemokratáknak nem Medgyessy személye ellen volt kifogása, hiszen a miniszterelnök inkább liberális elveket vall. Szalai Péter alkotmányjogi szakértõ kifejtette: ha a miniszterelnök lemond, és az államfõ jelöli ki az utódját, akkor elhúzódhat az új kormányfõ kinevezése. Forrás:hirtv.hu

veli az elszabadult hajóágyúként viselkedõ kormányfõ hatástalanítását, a másik elõzékenyen végrehajtja. Ez a – saját elvtársait sem kímélõ – harcmodor fölöttébb ismerõs: a koncepciós perek idejébõl, sõt még elõbbrõl, az illegalitásból. Medgyessy moralizál olyan közegben, ahol az erkölcs fogalma elhomályosult. Szövetséget, házasságot kötött a szocialistákkal, õk meg – mondja keserûen – „a jóban kitartottak mellettem”. Az árulást „silány emberi magatartásnak” minõsíti, „tettetésnek” és „álnokságnak”; s ebben újfent felfedezhetjük a „gyárilag naiv” politikus rácsudálkozását: létezik, hogy ne tudta volna, miféle társaságba keveredik? „Ezzel a két párttal én egy fészekben voltam. Nem akarok a fészekbe piszkítani, de van véleményem, és ez a vélemény nem túlságosan dicsérõ” – összegzi a vele történteket. Dicsérgetésre azonban azóta sem igen van oka: míg például Lendvai Ildikó szerint már réges-rég beleegyezett a konstruktív bizalmatlansági indítványba, az interjúban még lebegteti, mégis inkább a lemondást válassza-e. Kettejük közül valamelyikük hazudik – s ebben a helyzetben Medgyessynek fûzõdik ehhez kevesebb érdeke. Megalázták, jószerivel még „nehéz szívvel, de felemelt fejjel” sem engedik távozni, hiszen eddigi miniszterei is kénytelenek ellene szavazni a parlamentben – s jószerivel egyetlen fegyvere maradt a kíméletes bánásmód kikényszerítésére: a fenyegetés, hogy nekiül megírni az emlékiratait, s abban majd mindent kitálal a koalíciónak és pártjainak fészekmeleg világáról. Medgyessy – bevallása szerint – elõzetesen elmondta az MSZPnek, mire készül, s õk feltehetõleg továbbadták az aranyat érõ információt a koalíciós társnak. Bezárult a kör. A rendezõi mutatóujj beintett, az elõadás megkezdõdött. A vastaps egyelõre várat magára. Forrás: Csontos János – MNO

jó ha figyelünk

A német nyelvterület lapszemléje A kormány válsága leképezi a magyar társadalom mélyreható válságát is, mely egyik csúcspontját az uniós taggá válást követõ néhány hónap múltán érte el. Ráadásul nyoma sincs a megoldásnak – írja a Frankfurter Allgemeine Zeitung. Neue Zürcher Zeitung (nzz.ch): Gyurcsány, a dinamikus A konzervatív napilap értékelése szerint Gyurcsány minden bizonnyal „dinamikusabb” Kissnél. Az egykori KISZ-funkcionárius a magánosítás során olcsó állami vagyontárgyak felvásárlásával Magyarország egyik leggazdagabb embere lett. Reméli, hogy a pártot „harmadik utas politikájával” a választók szemében ismét népszerûvé teheti. Úgy tûnik, Gyurcsány politikai stílusa a fiatalok szemében talál meghallgatásra, akik benne a magyar Tony Blairt látják. Miként kell kinéznie a „harmadik útnak”, hová is vezetne, az egyelõre bizonytalan. Ennek ellenére nem zárható ki, hogy a pártküldöttek szerdán Gyurcsányra szavaznak, hiszen az egykori sportminiszter erõs akaratú, harcos alkatnak számít, aki rendelkezik a szükséges agresszivitással ahhoz, hogy az ellenzéki Fidesz vezetõjével, Orbánnal szemben megállja a helyét. Az MSZP-nek döntenie kell, hogy kitart-e továbbra is Draskovics Tibor szigorú takarékossági politikája mellett. A várakozások szerint enyhe baloldali fordulatra lehet számítani, függetlenül attól, hogy Kiss vagy Gyurcsány lesz a miniszterelnök. Oltner Tagblatt (oltnertagblatt.ch): Jönnek a populisták A svájci regionális lapban Arthur Meyer elemzi Populisták hatalomra törnek címmel a magyarországi kormányválságot. Magyarország bizonytalan jövõ elé néz, mivel bal- és jobboldali populisták megosztják az országot, s többé már nem zárhatóak ki az elõrehozott választások. A kormányzó szocialisták képtelenek voltak egy miniszterelnök-jelöltben megállapodni. A szerdai, rendkívüli pártkongresszuson döntenek Medgyessy utódának személyérõl, ahol a legtöbben Kiss Pétert tartják esélyesebbnek. Tekintettel a kedvezõtlen közvéleménykutatási adatokra, s hogy az elõrehozott választások többé nem zárhatóak ki, erõs a baloldali populista kurzus kísértése. Ennek következtében Kiss ellentétbe kerülhet az EU által elõírt pénzügyi elvárásokkal, s ez tovább ronthatja az MSZP és liberális koalíciós partnerének viszonyát. Kiss párton belüli kihívója, a 43 esztendõs, minden hájjal megkent, bámulatos politikusi karriert befutó Gyurcsány Ferenc vélhetõen hasonlóan populista irányt venne, annak ellenére, hogy õ egészen máshonnan érkezett: a „szocialista” (idézõjel az eredeti szövegben), aki magát hozta szóba Medgyessy utódaként, egy befektetési társaság elnökeként Magyarország egyik leggazdagabb újkapitalistájának számít. A kudarcot vallott gazdaságpolitikából és a szocialisták intrikáiból Orbán Viktor Fidesz elnök húz hasznot. Orbán hosszabb ideje jobboldali populista retorikát használ, ami sokakat Jörg Haider ellenzéki idõszakára emlékezteti. Hasonlóan Haiderhez Orbánnak sincsenek gátlásai, hogy a nacionalista szegélyt súrolja, és ott keres magának választókat. Kiss-sel vagy Gyurcsánnyal, mint miniszterelnökkel, Orbánnal, mint az ellenzék vezetõjével az ország még inkább polarizálttá és megosztottabbá válhat. A liberális közép – amelyik amúgy is csak Budapesten létezett – eközben egész ország kárára felmorzsolódhat. Frankfurter Allgemeine Zeitung (faz.net): Válság Magyarországon Miután a konzervatív napilapban hétfõi számának Magyarországgal kapcsolatos írását jegyzõ Reinhard Olt láthatóan a szombati jó ha figyelünk

Kurierból dolgozott, most az ideiglenesen Kaposváron állomásozó Paul Georg Hefty értekezik a szocialisták válságáról. (Az idõk és a megközelítések változását jól példázza, ha a mostani írását összevetjük az augusztus 7-i sajtószemlében bemutatottal. ) A szerzõ úgy véli: a szocialisták és a kormány válsága leképezi a magyar társadalom mélyreható válságát is, mely egyik csúcspontját az uniós taggá válást követõ néhány hónap múltán érte el. Ráadásul nyoma sincs a megoldásnak. Hefty úgy tudja, hogy a magyarok hagyományosan Európa iránt lelkes népnek számítanak, az volt az álmuk, éppen a szovjet uralom és a kommunista üdvtanok idején, hogy egy nap majd belépnek az Európai közösségbe. Azon sem az 1989-es fordulat, sem a 2004-es EU tagság nem változtatott, hogy a magyar társadalom polarizálódik. A középosztály túl gyenge, a felsõ réteg egyre erõsebb, akikhez szinte naponta újabb és újabb újgazdagok csatlakoznak. Náluk már csak az alsóbb rétegek gyarapodnak gyorsabban, s aki munkaképes korában ott található, annak alig van esélye a felemelkedésre. A 2002-es gyõzelem után a szocialistáknak nem csak a kisemberek, de a bel- és külföldi gazdasági elit támogatását is el kellett nyernie, így az irányukban is engedményekre volt szükség. 1998-ban (sic!) Horn Gyula az abszolút parlamenti többség ellenére a gazdasági liberális SZDSZ-t bevonta a kormányba, 2002-ben a szocialisták megismételték ugyanezt a koalíciót, melynek élére a Kádár-kor elismert „szocialista“ pénzügyi szakemberét és a késõbbi pártonkívüli bankmenedzsert, Medgyessyt tették miniszterelnöknek. Az új kormányfõ megkísérelte, hogy egyszerre elégítse ki az MSZP választóinak, valamint az SZDSZ híveknek és a külföldi befektetõknek az igényeit, akiket Magyarországon nagyrészt mentesítettek a társasági adó fizetése alól. Az alapvetõen a személyi jövedelemadó és a forgalmi adó bevételekbõl élõ állam azonban képtelen volt egyrészt a közszféra béremeléseit és a családtámogatásokat is finanszírozni, másrészt megfelelni a Brüsszel által elõírt eladósodási feltételeknek. A nyugaton gyakran kritizált béremelések azonban szükségesek voltak a közszférában, mert versenyképes bérek nélkül a közigazgatás és az oktatás teljes lepusztulása fenyegetett. A Medgyessy-kormány már tavaly szeptemberben megbukott, amikor az ország legnagyobb szociálpolitikus-asszonya Csehák Judit lemondott. Csehák lemondása óta nyilvánvaló, hogy az MSZP által dominált szociálpolitikát alárendelték az SZDSZ által uralt gazdaságpolitikának. Amikor Gyurcsány jelezte ambícióit, hogy októberben át kívánja venni a szocialisták elnökségét, akkor a párt válaszúthoz érkezett: egy baloldali néppárt, vagy a gazdasági elitek igényeinek feltétlen kiszolgálója kíván lenni. Egy ideig úgy tûnt a párt gazdasági érdekképviseletté alakulását Medgyessy is támogatja, Gyurcsány felmentése óta ez már nem volt annyira egyértelmû. Jellemzõ a szocialista pártvezetés erõviszonyaira, hogy az elsõ adandó alkalmat megragadták, hogy a „bankár” Medgyessytõl megszabaduljanak. Kiss Pétertõl, a párt baloldalának hangadójától az MSZP azt várja, hogy a kormányban állítsa helyre a gazdaság és szociálpolitika egyensúlyát; egy választási kampányban, azonban túl szürkének tartják. Érthetõ, hogy Gyurcsány a párt fiatal képviselõi köréhez közeledett: akikkel együtt volt KISZ-funkcionárius a fordulat elõtt és az elmúlt 15 évben - mivel közel voltak a döntéshozókhoz – a privatizációs politika haszonélvezõivé, vagy biztos politikai mandátumok birtokosaivá, esetleg mindkettõvé lettek. Ezért következik az, hogy az ellenzéki Fidesz, egy polgári párt, azonnal a kormányválság nyilvánosságra kerülését követõen a magánosítás leállítását követelte, megakadályozandó, hogy néhányan kihasználják a politikai felelõtlenség okozta zavaros helyzetet. Forrás: Keresztes Lajos – MNO

15

Toller: Nem tartottuk be a kormányprogamot Pancser puccsnak nevezte Toller az MSZP elnökségének Medgyessy lemondásában játszott szerepét. A volt elnökségi tag szerint az SZDSZ „biztatást kapott“, különben nem mert volna nekimenni a kormányfõnek. A szocialista politikus egy négyfõs találkozóról is e mlítést tett, hozzátéve: ezek az emberek vesztesek lesznek... Puccsnak nevezte a Nap-kelte mai adásában az MSZP vezérkarának Medgyessyvel kapcsolat os múlt heti lépéseit Toller László, a szocialista párt volt elnökségi tagja. – Hogy ezt pancser puccsnak hívjuk, vagy lightos puccsnak, vagy félelegáns puccsnak, a lénye g ugyanaz - fogalmazott az MSZP-s képviselõ. - Volt egy kormányprogramunk, de világosan látszott, hogy nem tartjuk be - ismerte be Toller. - Ezért valakinek el kellett számolni. Az elszámoltatás elmaradt. (...) Az nem változás, hogy a koaliciós partnerünk közli, hogy a miniszterelnök húzzon el, és mi tizenhat órával késõbb azonnal találunk egy miniszterelnököt, akinek személyében elõzetesen egyetért a koaliciós partner - rótta fel a politikus, aki úgy véli: „nem egy leköszönõ pártelnökségnek kell miniszterelnököt csinálni“, „nem lehet kongresszus nélkül játszani“. – Olyan miniszterelnök kell a kormány élére, akirõl elhiszik, hogy változunk, elhiszik, hogy más arculatot tud adni a kormányzati munkának, elég

határozott, elég magabiztos - de ez még kevés. Nem nekünk kell tetszeni egy miniszterelnöknek, hanem a közvéleménynek, tehát akirõl elhiszik, hogy a Fidesszel sikerrel veszi fel a harcot. Persze ehhez néhány ember még kell; minimum negyvenezer párttag és legalább két és fél millió szavazó - jelentette ki Toller, aki a mûsorban kifejtette: õ Gyurcsány mellett teszi le a voksát („kell olyan arc, mint Gyurcsány Feri a dinamikájával“). Mint ismeretes, Toller László kivonult az MSZP múlt csütörtöki elnökségi ülésérõl, majd lemondott elnökségi tagságáról is. Mint mondta: súlyos dolognak tartotta, hogy a vezetõ testület a kongresszus nélkül akar miniszterelnököt állítani. Hozzátette: ugyan a hivatalos álláspont szerint nem történt puccs, sem elõzetes egyeztetés az SZDSZ-szel a miniszterelnök-váltás tekintetében, „hogy jött volna a mi koalíciós partnerünk ahhoz, hogy nekilendüljön Medgyessy Péternek Csillag Istvánért, hogy mondjon le, hogyha nincs valami biztatás valahol, ha nem is telefonon, egy kacsintással akár, hogy meg lehet ezt oldani a politikában, hogy azért most már szabaduljunk meg a Pétertõl“. – Nem volt elegáns, ahogy ezt tettük – sommázta Toller. (Az MSZP elnöksége tegnapi közleményében egyébként ennek ellenkezõjét hangsúlyozza: „Minden alapot nélkülöznek azok a sajtóban megjelent híresztelések, hogy az MSZP elnökségének bármely tagja bármilyen módon együttmûködött volna a koalíciós partnerrel a miniszterelnök távozásának kierõszakolásában“ - írják.)

A magyarság súlyos válságban van, amely az Európai Unióhoz való csatlakozása után még tovább élesedik. Mindenhol pesszimizmus, rezignáció, apátia. Ennek az oka nem csak az állandó további gazdasági romlás, ennek az oka sokkal mélyebben van. Ennek az oka Trianon traumája, amely még mindig megbénítja a magyarságot, mely sokkal mélyebben ül a lelkekben mint hinnénk. Egyetlen magyar sincs, aki belenyugodott volna a magyar tragédiába. Ennek ellenére ez a téma a magyar politikában és társadalomban még mindig tabu. Az utolsó 15 év politikája sajnos elmulasztott egy jövõ perspektívát felmutatni, egy nemzeti stratégiát kidolgozni. Miközben más országok nemzeti és gazdasági fellendülést élveznek, a magyarságnak nem sikerült az öt megilletõ helyét Európa közepén elfoglalnia. Egy elfojtott probléma újból és újból válságot produkál. Trianon egy rákos fekély Európa szívében, melyet el kell távolítani. A népek önrendelkezési jogát itt is érvényesíteni kell. Vegyünk példát Ausztriától. Az osztrák kormány mind a mai napig védelmi hatalmat gyakorol Déltirolért. Vegyünk példát a spanyoloktól. A spanyol kormány 300 évvel Gibraltár brit megszállása óta a mai napig Gibraltár visszaadásáért harcol. Azzal az indokolással, hogy az Utrechti békeszerzõdés 1713-ben egy diktátum volt és emiatt semmis. Harcol a visszaadásért, bár ott már nem is élnek spanyolok. Igazat adtak nekik az ENSZ elõtt, mely Nagybritanniát kötelezte a resztitucióra, a történelmi és kulturális egység visszaszerzése céljából. Az utóbbi idõben sok szó esik a magyar nemzeti egység visszaszerzésérõl. A kettõs állampolgárság és az autonómia követelése jó irányba mutat. De ne felejtsük el, hogy egy nemzethez egy közös territórium is tartozik, a közös történelem és a közös kultúra. Nemzetegyesítés territórium nélkül nem lehetsé16

A politikus mindazonáltal úgy véli: az MSZP nem omlott össze, hanem most erõsödik igazán. A párton belüli változás igénye kapcsán utalt arra: azt senki sem merte kimondani, hogy a miniszterelnök személyén (vagy magán a miniszterelnökön) kellene változtatni, bár „ebbe mindenki benne volt“. - Egy párt, amely kormányon van, több nyilvánosságot kell hogy vállaljon a belügyeiben is. Ebben lesznek vesztesek, sok szempontból azt mondom - minden munkájukat megköszönve -, hogy hála istennek - jelentette ki Toller, aki szerint azok lesznek a vesztesek, akik „nem mérték föl azt, hogy a párttal nem lehet játszani“. - Akik nem mérték föl azt, hogy a kormány nem egy játék, nem egy belsõ viszonya egy pártnak (...), hanem a nyilvánosságra tartozik - és ilyenek többen voltak, minimum négyen - mondta a politikus, hozzáfûzve: ezek „leültek egy szobába, mikor a Magyar Köztársaság miniszterelnöke távozott saját tárgyalójából, (...) körbejáratták a kérdést, ki lesz a miniszterelnök. És akkor a végén valaki mondta: hogyha támogattok és mindenki támogat, bárkit elõre engedek, de vállalom“ - fogalmazott a volt elnökségi tag, aki állítása szerint a beszélgetés egyik résztvevõjétõl tud a részletekrõl. Pécs polgármestere elmondta azt is: a pártelnökségi székért mindazonáltal indulni fog; a megadott holnapi határidõig benyújtja a jelöléshez szükséges anyagot is. Forrás: Ádám Kata – MNO

ges.Végre bátorságot kell meríteni, követelni kell a magyar nemzet és a magyar territórium egységének visszaállítását, követelni kell a határrevíziót, mint ezt számtalan más nép az utóbbi években követelte és meg is kapta. A trianoni szerzõdés semmis. Mert diktátum. Hiszen nem voltak tárgyalások. Jogilag nem kötelez. Egy jogtalan szerzõdéshez való ragaszkodás, amely diszkrimináció, igazságtalanság és milliók szenvedését jelenti, ez nem csak szégyen és történelmi bûn, ez politikai harakiri. Olyan politikusokra van szükségünk, akik széles látókörûek és bátrak, akiknek politikai vízióik vannak és akik szolgálni akarnak a nemzetnek, akik a magyar nemzetet egy jobb jövõbe tudják vinni. Ne csináljunk tovább harakirit. Valljuk a nemzetünket, magyarságunkat, történelmünket, a kultúránkat, valljuk igazunkat. Valljuk az önrendelkezési jogot, amelyhez semmivel sincs kevesebb jogunk, mint más nemzeteknek. Mindent el tudunk érni, csak akarnunk kell, csak bátorság kell, hogy amit akarunk kimondjuk és követeljük. Augusztus 20 -a kötelez minket erre a bátorságra. A magyarság nemzeti, kulturális, lelki és territoriális egységének a helyreállítása legyen ennek a századnak a kitûzött célja. Apellálok minden személyiséghez, politikában, tudományban, mûvészetben, társadalomban, hogy gondolkodjanak el ezen, töröljék el Trianon tabuját. Csak egy szabad és önrendelkezési joggal bíró nép lehet egy boldog nép. Vegyük kezünkbe a sorsunkat, merjünk bátrak lenni. Isten áldja meg a magyarságot. Bécs, 2004 aug. 20. Eva Maria Barki

jó ha figyelünk

A sör lassan butít. De nem baj, én ráérek... Az igazi kolléga nem csak ígérget, hanem be is tart!! Olyan nincs, hogy valami nem sörnyitó! Ajándék szesznek ne nézd a fokát! Biblia arra tanít, hogy szeresd felebarátodat. A Káma Szutra pedig megmagyarázza, hogyan. Egy szép napon az én hajóm is befut ! Amilyen szerencsés vagyok épp a reptéren leszek ! A legrosszabb dolog a cenzúrában a ...........! A véleménycsere az, amikor bemész a fõnöködhöz a véleményeddel és az övével jössz ki. Egyenként a lavina hópelyhei is ártatlanok... Gondolkodom, tehát vagyok! - mondta a rendõr és eltûnt. A pénz nem boldogít. Egy ember, akinek 3 milliárdja van, semmivel sem boldogabb, mint akinek csak kettõ van. Az optimista nem fékez a zsákutcában. Miért nem olvasni soha az újságokban: „Jósnõ nyerte a lottófõnyereményt“? Ha a papok hisznek Istenben, miért van a templomokon villámhárító? Vétkezni emberi dolog, de isteni érzés. Te is mosolyognál, ha tudnád, amit Mona Lisa is tudott. A WORD elszáll, az írás megmarad. Több férfi hagyná ott a családját, ha tudná, hogyan kell összecsomagolni. Minek megjegyezni a dátumot, amikor az minden nap változik? Felejtsük el, hogy meg sem történt. Kétféle ember létezik: az egyik mindig megmondja mit gondol, a másiknak vannak barátai. Meghalni nem is olyan rossz - de másnap szörnyen rosszul érzed magad. Hogy van ez? Mindenki szeretne a mennybe jutni, de senki sem akar meghalni!? Mi nem haldoklunk! Mi így élünk!

Azt mondják, a férfiak állandóan a szexre gondolnak. Ez nem igaz, sokszor eszükbe jut a sör is. Vegetáriánus: régi indián szó. Jelentése: „béna vadász“. Mosolyogj! Ez a második legjobb dolog, amit a száddal tehetsz. A stressz az, amikor üvöltve ébredsz fel, aztán rájössz, hogy nem is aludtál. Statisztikailag bebizonyosodott, hogy a válások 100%-a házassággal kezdõdött. A munka azoknak való, akik nem tudnak horgászni. A sláger az a zene, ami a füleden megy be és a könyöködön jön ki. Lehet, hogy a pénz beszél, de a hallásával biztos baj van, mert sosem jön, amikor hívom. Öregembernek a félrelépés már csak a tizedik emeleti ablakban izgalmas. A negyedik Martini után a férjem gusztustalan állattá válik. Az ötödik után elájulok. Ha megigérem, hogy hiányozni fogsz... elmész? Az életem egy film, melynek nem túl jó a szereposztása és ráadásul a sztoriját sem értem. Minden férfi megkopaszodik, csak van, aki már nem éri meg. Csakis azért kezdtem el 50 évesen kocogni, hogy újra lihegést halljak. Van aki füvezik, van aki fázik. Mindenki jó valamire. Ha másra nem, hát elrettentõ példának. Sose nézd meg a víz mélységét két lábbal. A nõk két problémával küzdenek: nincs mit felvenniük és nincs elegendõ helyük, ahol ezt a semmit tárolhatják. Megpróbáltam szex, drog és alkohol nélkül élni. Életem legnehezebb órája volt... A kivégzéseken a méreginjekciót miért steril tûvel adják be? A számítógépekkel nagyon gyors és pontos hibákat lehet elkövetni. Jegyezd meg: pótolhatatlan vagy. Éppúgy, mint bárki más.

Izraeli apartheid-rezsim mûködik a palesztin területeken, amely rosszabb, mint ami egykor Dél-Afrikában mûködött – olvasható többek közt az ENSZ jelentéstevõjének beszámolójában, melyet a Haaretz címû izraeli lap ismertet.

A dokumentumot szeptemberig terjesztik az ENSZ-tagállamok között, mielõtt sor kerül a világszervezet közgyûlésének szeptemberi ülésszakára. Ekkor tûzik napirendre az Izrael és Ciszjordánia között épülõ falról szóló vitát.

John Dugard dél-afrikai jogász, egyetemi tanár példának okáért rámutat: az útvonalak csak az izraeli telepesek elõtt állnak nyitva, a palesztinoknak tilos használni azokat. Aluf Benn, a Haaretz munkatársa a lap internetes kiadásában is közzétett cikkben ismerteti a világszervezet dokumentumát, mely az emberi jogok érvényesülését taglalja a palesztin területeken. Dugard élénken kritizálja Izraelt „az emberi jogok folyamatos jó ha figyelünk

Forrás: Villanypostán érkezett

megsértése miatt a (megszállt) területeken”. Az ENSZ jelentéstevõje kiemeli: Izrael durván megsérti a Nemzetközi Bíróságnak a palesztin és izraeli területeket elválasztó falról hozott döntését, s kinyilvánította, hogy annak nem hajlandó magát alávetni.

Dugard tagja volt a bukott rendszer bûneit kivizsgáló „Igazság Bizottságnak” az apartheid-rezsim bukása után. 2001-ben emberi jogi jelentéstevõként vizsgálta Ciszjordániát és a Gázai övezetet. 2004 májusában, amikor a zsidó állam katonai hadmûveleteket folytatott a Gázai övezetben fekvõ Rafah ellen, Dugard fegyverembargóra szólított fel Tel-Avivval szemben. Az intézkedést felhívása szerint az 1977-es, Dél-Afrikával szemben foganatosított embargóhoz hasonlatosan kellett volna megtenni. Forrás: Udvardy Zoltán – MNO

17

Az euró gyengül a dollárral szemben, az amúgy is gyengécske fellendülés megtorpant, a vásárlói érdektelenség lefelé nyomja az árakat. Az euró szerdán gyengült a dollárral és jennel szemben, mivel a legfrissebb makroadatok megerõsítették az aggodalmakat, hogy megtört a fellendülés üteme az eurózónában. Az Eurostat tegnap lefelé korrigálta az elõzetes júliusi inflációs adatot: eszerint júliusban az elõzõ havihoz képest 0,2 százalékkal csökkentek a fogyasztói árak az eurózónában. OLCSÓBB Az egy éves infláció 2,3 százalékra mérséklõdött a májusi 2,5 százalékos csúcsról. Az ütem a rendkívül magas olajárak ellenére már a második egymást követõ hónapban csökkent és közeledett az Európai Központi Bank (ECB) két százalékos plafonjához. Az energiaárak júliusban 0,6 százalékkal nõttek az elõzõ hónaphoz és 5,9 százalékkal tavaly júliushoz képest. A szállodák és az éttermek egy százalékkal drágultak, a ruhanemûk viszont hat száza-

A FISZ (Fiatal Írók Szövetsége) Országos Középiskolai Kutatás életmóddal kapcsolatos részében olvashatjuk, hogy a középiskolások harmada szinte sosem jut el színházba, ötöde pedig alig vesz könyvet a kezébe. A diákok legtöbb idejüket zenehallgatással, a barátaikkal, vagy tévézéssel töltik. Negyedik helyre szorult a család: hetente csak egyszer- kétszer lehet együtt a fiatalok 22 százaléka a családjával. Az áll a diákok életmódjáról szóló felmérésben, hogy a középiskolásoknak kevés idejük van sportolni: napi rendszerességgel mindössze 28 százalékuk mozog, és körülbelül ugyanennyi százalékuk havonta csupán néhány alkalommal. A Közoktatási Intézet felmérése arról árulkodik, hogy jó tanuló helyett a mobilos nebuló a menõ. Az a tanulmánykötet, amely „Válaszol az iskola” címmel jelent meg, összegzi annak a vizsgálatnak az eredményeit, melyet az országban iskolaigazgatók körében végeztek. A felmérés eredménye megdöbbentõ volt. Az igazga-

lékkal olcsóbbak lettek, és az élelmiszerek ára is fél százalékkal csökkent. A változékony energia- és élelmiszerárakat kizáró éves maginfláció a 2,2 százalékos júniusi után 2,1 százalék volt. NEM MERIK A piac negatívan reagált a hírre, ami arra utal, hogy a vállalatok a szûkülõ fogyasztás miatt nem merték a vásárlókra áthárítani az energiaárak emelkedését. Ehhez hozzájárult az egy nappal korábbi adat, amely szerint a ZEW gazdasági kutatóintézet német befektetõi bizalomindexe egyéves mélypontra süllyedt. Ez elõrevetíti az unió legnagyobb gazdaságának lefékezõdését, miközben a második negyedévben váratlanul lassult az eurózóna gazdasági növekedése. Az euró árfolyama így a kedd esti 1,2389 dollárról tegnap 1,2325-re gyengült, a japán fizetõeszközzel szemben pedig 136,00-ról 135,36 jenre esett.

tók szerint az utóbbi tíz évben egyre több probléma van a gyerekekkel, agresszivitásukkal, fegyelmezetlenségükkel, és nem különbek a gyerekek családjai sem. Az iskoláknak kellene az ezekbõl eredõ konfliktusokat megoldania, de sem tárgyi, sem pedig személyi feltételei ezt nem teszik lehetõvé. A hiányzás jelenti továbbra is a legnagyobb gondot, ami persze az általános iskolások esetében egy életkori sajátosság- mondta Simon Mária, az Országos Közoktatási Intézet tudományos munkatársa. A legdrámaibb eredménye a felmérésnek az, hogy nõtt a részképesség-zavaros gyermekek száma. A kutatás eredményérõl bõvebb információt is megtudhatnak a „Válaszol az iskola” címû tanulmánykötetbõl, melyet a Bp.V. ker. Dorottya utca 8. szám alatt vásárolhatnak meg. Az olvasáskutató szerint az lenne az iskola legfontosabb feladata, hogy példát statuáljon, hogyan lehet beépíteni a tudásba ezeket az információkat. Két éve megjelent

Forrás: Napi Gazdaság

a 2001- ben lezajlott olvasási vizsgálat eredménye, melyet a PISA és a PIRLS végzett. Vári Péter oktatáskutató elmondta, hogy a PIRLS vizsgálatának eredménye azt mutatta, hogy nagyon jók a magyar gyerekek, nemzetközileg összehasonlítva 35 ország között a nyolcadik helyen szerepelnek a rangsorban, és lehet, hogy ez annak is köszönhetõ, hogy jobb alapot kaptak, mint a 2000- ben 15. életévüket betöltöttek. Az már bizonyos, hogy változtatnia kell valamelyest az oktatáspolitikának. Szakemberek szerint az elsajátítandó tudásanyag mennyiségét kellene csökkenteni- mivel a gyerekek túlságosan is le vannak terhelve- és ezt részben azért, mert hogy a tudás forrásának az elosztása is megváltozott, tehát a számítógép, a televízió, az Internet mind információforrások. Nagyon jó lenne, ha az iskola arra koncentrálna, hogy ezt a sokfajta és rengeteg információt, amit a gyerekek szereznek, zömében olvasással dolgozzák fel. Forrás: Mayer Éva Vivien – STOP.HU

„Nyugat-európai politikai és üzleti körök képviselõi közül egyre többen hívnak fel, és megdöbbenésüknek adnak hangot annak kapcsán, hogy a múlt heti kormányfõjelölés egyhangú döntésérõl szóló hírek mégsem érvényesek, és hogyan fordulhatott elõ, hogy az MSZP elnökségének egyhangú döntése ellenére új önjelöltek vannak“ - jelentette ki Fazakas Szabolcs, az Európai Parlament költségvetés-ellenõrzési bizottságának MSZP-s elnöke. Példaként kérdezték, igaz-e, hogy annak a Gyurcsány Ferencnek a neve is felmerült, mint lehetséges kormányfõjelölt, akinek az ügyeit tavaly részleteiben megismerhették a parlamenti viták vagy a frakcióviták keretébõl - mondta az MSZP-s EP-képviselõ. Fazakas Szabolcs közölte azt is, hogy európai parlamenti képviselõtársai „felhívták a figyelmet arra, ez Európában így nem szokásos, nem jellemzõ, hiszen Európában a költségvetés-ellenõrzési bizottság harcol a korrupció, a csalások, a visszaélések ellen“. Az európai értékekben az egyik legfontosabb szempont az, hogy ilyen személyek ne kerüljenek meghatározó pozícióba - ismertette azokat a véleményeket, amelyeket politikustársai közvetítettek felé a magyar kormányfõjelölés kapcsán. „Rendszeres kapcsolatban állok mind az Európai Unióval, mind nyugat-európai üzleti és politikai körökkel, akik csütörtökön megnyugvással tapasztalták, hogy a kormányfõváltás, amit egyesek kormányválságnak neveznek, milyen gyorsan, milyen zökkenõmentesen lezajlott, hiszen számukra a kiszámíthatóság, a stabilitás a legfontosabb, és gratuláltak ehhez a gyors, szakszerû váltáshoz, amely még a múlt héten körvonalazódni látszott“ - mondta Fazakas Szabolcs. MTI - fideszfrakcio.hu

18

jó ha figyelünk

Magyar Nemzet interjú Csintalan Sándorral Csintalan Sándor: A világ vicce, hogy azért van kormányválság, mert Gyurcsány Ferenc mindenáron miniszterelnök akar lenni – Csak a rend kedvéért tisztázzuk a helyzetet. Egészen véletlenül nem akar miniszterelnök lenni? – Egészen véletlenül nem. Ez az ambíció különleges tulajdonságokat és motívumokat feltételez. Egy idõben nagyon haragudtam az olyan emberekre, akik nem tudtak este elaludni, ha aznap nem lett egy milliméterrel nagyobb hatalmuk. – Sok ilyet ismer? – Jó néhányat. Persze ahhoz, hogy valaki miniszterelnök legyen, a hatalom iránti vágy nélkülözhetetlen. Ezt most pozitív értelemben mondom, mert tulajdonképpen szakmai elõfeltétel. Nem szeretném azt sugallni, hogy akiben erõs a hatalomvágy, az automatikusan rossz ember. Nem az, ha ezeket a vágyait erkölcsi és szakmai korlátok között tudja tartani. Pusztán azzal vádolni vagy lejáratni valakit, hogy szereti a hatalmat, szerintem alapvetõ tévedés. Egy tagolt és hierarchizált társadalomban, márpedig az európai civilizáció ilyenekre épül, kellenek olyan emberek is, akik a munkamegosztásban a hatalmat gyakorolják. – Most több jelentkezõ is van ezen a téren. – Ez önmagában nem is baj, mármint hogy hatalmi versengés folyik. A probléma abban rejlik, hogy az az ember, aki e pillanatban nyerésre áll, aki majdnem bizonyosan megnyeri majd az MSZP-ben a miniszterelnöki címért zajló versenyt… – Ki lenne az? – Gyurcsány Ferenc. – Tényleg? – Szerintem a verseny eldõlt. És errõl az emberrõl semmi mást nem tudunk, mint hogy nagyon szereti a hatalmat. Senkinek még csak fogalma sincs arról, hogy Gyurcsány Ferenc valójában mit képvisel, akár erkölcsi, akár politikai, akár szakmai értelemben. Nagyjából csak annyi látható, hogy az anyósa, Apró Piroska által megteremtett politikai és gazdasági befolyását megpróbálja tényleges politikai és gazdasági hatalomra váltani. Ebben az értelemben szerintem õ egy stróman. Másfelõl pedig annyi látszik, hogy ebben a sajátos belsõ kampányban, ami az MSZP-ben zajlik, mindenkinek mindent megígér. Úgy tesz, mint tett az MSZP 2002-ben. – Az bejött. – Most is be fog jönni. Persze meglesz az ára is. Mert az ígéreteket elõbb-utóbb számon kérik. Gyurcsány Ferenc most a politijó ha figyelünk

kai baloldal és az MSZP lehetséges megváltójaként adja elõ magát. Ebben az értelemben a lélektani helyzet rendkívül sajátos. A mai kongresszus küldötteinek nagy része 1990 óta ebben a pozícióban van. Ezekkel az emberekkel a párt vezetése sokszor feltörölte a padlót, sokszor használta õket arra, hogy utólag szentesítsenek egy-egy döntést, és most ez a második vonal is lázadó hangulatban van. Bizonytalan, frusztrált, a saját pártvezetésükbõl kiábrándult emberekrõl van szó, és Gyurcsány Ferenc most el tudta adni magát mint olyan embert, aki véget vet ennek a korszaknak, és új életet lehel a pártba. – Kiss Péterrel szemben nem nehéz alternatívát képezni. Ráadásul Kiss Péter egyike volt a puccsistáknak. – Ennek az árát meg is fizeti majd. De Gyurcsány Ferenc is egyike volt a puccsistáknak, sõt az egész válságfolyamatot õ dinamizálta. Õ bújt elõ Medgyessy Péter zsebébõl, hogy aztán rögtön el is árulja a miniszterelnököt, mint ahogy mindenkit elárult. És ne lepõdjön meg senki, ha pár hónap múlva elõáll azzal, hogy a pártelnöki és a miniszterelnöki posztnak mégiscsak egy kézben kell lennie, mert ez lesz a következõ projekt, hogy Hiller István bokáját is elkaszálja. A puccsot tekintve Gyurcsány Ferenc és Kiss Péter között csak annyi a különbség, hogy elõbbi jóval kreatívabb a nyilvánosságtechnikák kezelésében, és megérezte, hogy ebben a helyzetben miként tudja magát a megmentõ szerepében megjeleníteni. – A párt vezetésére mindenesetre jól ráijesztett. Nagy a kapkodás. – Azért van a kapkodás, mert nem bíznak egymásban. Hiszen ebben a vezetésben mindenki elárult már mindenkit legalább egyszer. Ráadásul a folyamatok számukra már kezelhetetlenek, mert Gyurcsány Ferenc kezében vannak. Nem tudnak ráígérni. Kiss Péter belement abba a csapdába, hogy úgymond a tisztességes kampány jegyében nem különbözteti meg magát mar-

kánsan Gyurcsánytól. Gyurcsány Ferenc viszont belekényszerítette Kisst abba a verbális mezõbe, hogy a õ múlt képviselõje. Innentõl Kiss Péter képtelen egy épkézláb politikai alternatívát megjeleníteni. Ráadásul, ahogy végiggondolom Gyurcsány Ferenc mozgatórugóit, ha esetleg Kiss Péter nyerne, a válság akkor sem érne véget. – Miért nem? – Mert Gyurcsány Ferenc most akar miniszterelnök lenni, nem 2006-ban vagy 2010-ben. Ennek sok oka van. Részben a személyiségében, pontosabban a személyiségzavaraiban rejlenek, részben azokban az érdekcsoportokban, amelyeket képvisel. Ezek most türelmetlenek, és nem érzik magukat biztonságban, hiszen nagyon sok zavaros ügy van körülöttük, és minél elõbb el akarják foglalni a hatalmi pozíciókat. Szóval ha Kiss Péter nyerne, akkor Gyurcsány ott folytatná, ahol abbahagyta. – Mi röpteti Gyurcsány Ferencet? A képességei, az ambíciói vagy a pénze? – Mindez együtt. A párt második vonalának a rettegése a hatalom elvesztésétõl. A fiatal szocialisták hihetetlen mohósága. A pénze, igen, aminek révén a kormánypárti sajtót könnyedén megvásárolja. Nyilván a hatalomtechnikai tehetsége is, merthogy nagyon ügyesen használja a marketingeszközöket. És végül maga a szituáció, amelyben az MSZP lelkiállapota, vágya az erõskezû vezetõ iránt és Gyurcsány Ferenc ambíciói találkoznak. – Majd Gyurcsány Ferenc fogja legyõzni Orbán Viktort? – Nem kerül ilyen helyzetbe, mert Gyurcsány Ferenccel az MSZP szét fog esni. Ahogy Gyurcsány Ferenc a KISZ-t eltemette, úgy lehet, hogy az a küldetése, hogy az MSZP-nek is megássa sírját, és beletemesse. – Ez egy nagyon szép gondolat. – Ez az ember nem tud másképpen viselkedni. Neki és az általa képviselt csoportoknak kizárólag érdekeik vannak. Semmi más. – Ön szerint mégis megszavazzák a küldöttek. – Ide kell számítani a lelkiállapotukat is. Ez a közösség elfáradt, bizonytalan, és fenyegetve érzi magát. A vezetõi többször becsapták. Például most is. Az elnökség nemcsak abban az értelemben hajtott végre puccsot, hogy Kiss Péter személyében egyetlen jelöltet nevezett meg, hanem abban is, hogy teljesen jogtalanul, mindenféle felhatalmazás nélkül hátrált ki Medgyessy Péter mögül. Két fórum dönthet a kormányfõi hatalomról. Az elsõ Medgyessy Pé19

ter, aki lemondhat. A második az MSZP kongresszusa, ami megadta Medgyessy Péternek a mandátumot, tehát vissza is veheti. Az elnökség nem tehet ilyen lépést. Szóval ez a zilált helyzet összességében kiváló esélyt ad egy ripacsnak. Hiszen mit lát a szocialista politika második, harmadik vonala? Egy harcos fiatalembert, aki mindenkinek mindent megígér. – És miért csak ezt látja? – Ennek egyik oka a kormánypárti sajtó, ahol olyan emberek dolgoznak, akiknek van pszichológiai érzékük és mûveltségük ahhoz, hogy egy ilyen embert és egy ilyen helyzetet megfejtsenek. Hogy értelmezzék azokat a jeleket, amikor egy elfáradt közösség erõs vezetõi kézre vágyik. Ez a sajtó szintén pánikban van, hiszen tudják, hogy 2006-ban Medgyessy Péterrel csaknem menthetetlenül kudarcra vannak ítélve, és ezért inkább bevállalnak egy ilyen húzást. – Egyébként miért evidencia, hogy Medgyessy Péter harc nélkül távozik? A konstruktív bizalmatlansági indítványt öt-hat hívével el tudja hárítani. – Én úgy látom, hogy Medgyessy Péter meg van zavarodva. Megsértõdött, mérges, sajnálja magát, és nincs világos programja. Nem tudja már kezelni a helyzetet. Mellesleg óriási a lelki terror. Az értelmiségnek észre kellett vennie, hogy egy konkrét politikai puccs részesei. Észre is vették, de most éppen fütyülnek a demokráciára, mert Gyurcsány Ferencben látják a megmentõjüket. A kormánypárti sajtó azonnal átadná Medgyessyt a közmegvetésnek, ha egy ilyen akciót meg tudna valósítani. – Ezzel nem kockáztat túl sokat. Most éppen leváltják. – Medgyessy Pétert nemcsak az MSZP vezetõi árulták el, hanem az az értelmiségi és médiaközeg is, amely pár napja még a lábai elõtt hevert. Nem tartom már képesnek racionális döntésekre. De ha már itt tartunk, az is elképzelhetõ, hogy a kongresszuson valaki feláll, és megkérdezi: ugyan miért egyértelmû, hogy Medgyessy Pétertõl meg van vonva a politikai bizalom? Lendvai Ildikó most jelentette ki a televízióban, hogy Medgyessy Péter kitûnõ miniszterelnök volt, de mennie kell, mert az SZDSZ bizalma megrendült benne. Egy küldött megkérdezheti, hogy: mégis, mi van itt? Merthogy Medgyessy Pétertõl a politikai bizalmat kizárólag az MSZP kongresszusa vonhatja meg. És ha ezt a bizalmi kérdést nem veszik napirendre, ha nem szavaznak róla, akár vita nélkül is, akkor az egész történet jogilag érvénytelen. Tekintve, hogy kormányzó pártról van szó, az MSZP alapszabálya ebben az esetben gyakorlatilag törvényerejû, mert a pártok mûködését törvény felügyeli. A bíróság egy per kezdeményezése esetén kénytelen lesz megállapítani, hogy az MSZP nem az alapszabály szerint mûködik. 20

– Ha én küldött lennék, engem zavarna ez a helyzet. – Nagyon sok küldöttet zavar is. De ebben a lélektani helyzetben vélhetõleg mennek a többség után. – A pártvezetés vajon miért hátrált ki Medgyessy Péter mögül? – Ezt a forgatókönyvet nem írta meg senki. Adott egy mentálisan rossz állapotban lévõ vezetõi közeg, amelynek tagjai kölcsönösen már többször elárulták egymást. Õk most rossz valóságismerettel, az erejüket rosszul felmérve hoztak egy rossz döntést, amit Gyurcsány Ferenc azonnal megkontrázott. Az SZDSZ pedig dörzsöli a kezét, mert arra számít, hogy a szétszéledõ MSZP-bõl vagy a szétszéledõ szocialista szavazókból jó sokat begyûjthet majd. – Még szerencse, hogy Zuschlag János szerint nincs kormányválság. – Nem gondolom, hogy ezt Zuschlag János szellemi színvonalán kellene megközelíteni. – Csak tréfa volt. Az MSZP vezetõi miért félnek ennyire paranoiásan egy választási vereségtõl, miért félnek ennyire a jobboldaltól, hogy ilyen eszeveszett lépésekre képesek? Van úgy, hogy veszít egy párt. – A válasz valószínûleg már a pszichiátria területére tartozik. – Kormányzati ciklusának adott pontját tekintve Medgyessy Péter most népszerûbb, mint Horn Gyula vagy Orbán Viktor volt. Miért a dráma? – Medgyessy Péter nem volt jó miniszterelnök, kritizáltuk, én is, mások is. De a kormány mûködött, nagy tragédiák nem történtek. Felmérhetetlen a puccsista kör felelõssége, amely személyes érdekei miatt, saját politikai túlélése érdekében válságba döntötte az országot. De már most veszítettek, és tudják, hogy Gyurcsány nekik fõleg nem fog kegyelmezni. Szelet vetettek és vihart arattak. – Nem állíthatom, hogy ön mostanában népszerû lenne az MSZP-ben. Nem gondolja, hogy azzal, amit elmondott, és azzal, hogy éppen ebben a lapban mondta el, csak Gyurcsány Ferencnek használ? – Azt gondolom, hogy azoknak az embereknek, akik hozzám hasonlóan gondolkoznak, talán adhatok lelki támaszt. Másfelõl vannak különleges pillanatok a politikában. Napok óta csak arra tudok gondolni, hogy Arturo Uit megint meg kell állítani. Amikor Gyurcsány Ferenc már nemcsak egy ígéret lesz, hanem elkezd látható módon politizálni, nagyon sokan a fejükhöz kapnak majd. Én pedig nem a jelennek, hanem a jövõnek szeretnék politizálni. – Ezt joggal mondhatja bármelyik szocialista küldött is. Hogy uraim, rendben van, ez a helyzet, most már mindegy, hogyan jött létre, ezt kell megoldani. Hát mégis, kit válasszanak meg? Hogy fajulhatott idáig a helyzet, hogy ki-

zárólag Kiss Péter és Gyurcsány Ferenc között lehet és kell választani? – Úgy, hogy az MSZP vezetése, a puccsisták minden erkölcsi és politikai érzéküket elveszítették, és minden alap nélkül generáltak egy olyan politikai válságot, amely mindannyiunknak nagyon sokba fog kerülni. Mindenesetre úgy gondolom, hogy Kiss Péter önzõ hatalmi érdekbõl ennek az országnak nem fog ártani. Gyurcsány Ferenc pedig fog, saját személyiségi zavarainak következtében, valakiknek a strómanjaként, hiszen hónapok óta már árt, miniszterként és ennek a belpolitikai válságnak a kirobbantójaként, illetve dinamizálójaként. A világ vicce, hogy azért van kormányválság, mert Gyurcsány Ferenc mindenáron miniszterelnök akar lenni. Egyébként meg kell nézni, hogy Gyurcsány Ferenc úgynevezett kormányfõi programja semmi másról nem szól, mint a pártról és az õ pártbéli pozícióiról. Mit ígér õ ennek az országnak? Mit tesz azon kívül, hogy a hatszáz küldöttnek felváltva ígérget és fenyegeti õket? Semmit nem tudunk róla. Csak azt, hogy megõrül a hatalomért. – Márpedig ha most gyõz, akkor 2006-ban is õ lesz a miniszterelnök-jelölt. – Nem biztos. Ha az MSZP nem lesz jó üzlet, ha nem látszik jó befektetésnek, akkor Gyurcsány Ferenc eltûnik a párt közelébõl. Mint ahogy sehol nem volt addig, amíg az MSZP nem lett jó üzlet. – Hanem hol volt? – Gyûjtögetõ életmódot folytatott. – És most kik a szövetségesei? – A centrumban az anyós és a család van. És mivel az elmúlt években az MSZP-ben mindig alkalmi szövetségek köttettek, most neki is alkalmi szövetségesei vannak. Elsõsorban az „ifjútörökök”, akik pár hónapja még Kiss Péterre tettek, de most az ígéretek hatására Gyurcsány mellé álltak. Olyan miniszterelnököt fognak a személyében megválasztani, aki el fogja temetni az MSZP-t. Gyurcsány bizonyos értelemben gyermekbetegségnek tekinthetõ, de nincs ellene védõoltás. Amíg nem kezd el intézkedni, amíg nem derül ki róla, hogy kicsoda valójában, addig mindig egy legenda lesz, és folyamatosan zülleszti szét a pártot. – Széteshet az MSZP? – Széteshet. A demokrácia azonban ellensúlyokra épül. Sok százezer tisztességes baloldali ember van ebben az országban, sok tízezer tisztességes baloldali ember van az MSZP-ben, majd a romokon újjászervezõdik és felépül egy új párt. Ebben bízom állampolgárként is. Forrás: Csermely Péter – MNO

jó ha figyelünk

A konzervatív Frankfurter Allgemeine Zeitung keddi számában a lap Magyarország-szakértõje, Georg Paul Hefty. A szerkesztõk a címben azt latolgatják, hogy néppárt-e az MSZP, vagy a gazdasági elit kengyeltartója, az alcímben pedig az a vélemény jut kifejezésre, hogy a magyar szocialisták vitájában társadalmi válság tükrözõdik vissza.

Hefty szerint a kormányválság a társadalmi válság átmeneti csúcspontja is, anélkül, hogy látszana megoldás. Sem az 1989-es fordulat, sem az Európai Unióhoz való csatlakozás nem változtatott azon a tényen, hogy a magyar társadalom anyagi értelemben is polarizálódik. A német újságíró úgy látja, hogy a Medgyessy-kormány Csehák Judit kiválásával már tavaly vereséget szenvedett. Attól fogva nyilvánvalóvá vált, hogy az MSZP által uralt szociális politika alávettetik az SZDSZ uralta gazdaságpolitikának. Csehák távozásával a szocialista párt elveszítette szociális arcát és lelkiismeretét, tendenciáját tekintve a kormánykoalíció messze erõsebb tagja, az MSZP a kis SZDSZ juniorpartnerévé vált - vélte a német lap szakírója. Hefty szerint az MSZP választóvonalhoz érkezett: baloldali néppárt legyen-e, vagy a gazdasági elit kengyeltartója. A kormányfõi posztra esé-

jó ha figyelünk

lyes politikusokat szemügyre véve Hefty úgy látja, hogy Kiss Péter a párt balszárnyának a szószólója. Feltételezik, hogy vezetésével helyreállna a gazdasági és a szociális politika egyensúlya, ám személye haloványnak tûnik a választási kampány megvívására. Gyurcsány Ferenc malmára hajtja a vizet, hogy az MSZP-ben nemzedékváltás esedékes, visszavonul a magyar politikától a Brüsszelbe távozó pártelnök, Kovács László. Hefty magától értetõdõnek tartja, hogy Gyurcsánynak hívei vannak a párt fiatal tisztségviselõi között: a rendszerváltozás elõtt együtt voltak a kommunista ifjúsági szervezetben, az elmúlt 15 évben pedig, a politikai döntéshozókhoz való közelségük okán is, élvezték a privatizációs politika hasznát, vagy biztos politikai megbízatásokat birtokoltak, gyakran a

kettõ egybeesett – olvasható a Frankfurter Allgemeine Zeitungban. A Handelsblatt keddi számában megkockáztatja azt a jóslatot, hogy veszélybe kerül a Medgyessy-kormány által az Európai Bizottsághoz benyújtott konvergencia-program megvalósulása. Az ellenzéki Fidesz követeli a privatizálások leállítását, több pénzt sürget a családi parasztgazdaságok számára, követeli az állami szociálpolitika bõvítését. A szocialisták körében is jelentõs erõk követelnek magasabb szociális kiadásokat, s ezek a körök az állam még nagyobb eladósodását sem bánnák. Sok függ tehát attól, hogy hivatalában marad-e Draskovics pénzügyminiszter, s folytathatja-e takarékossági programját - olvasható a Düsseldorfban szerkesztett német gazdasági-pénzügyi lapban. MTI - fideszfrakcio.hu

21

– A mûsorban nem csak Fridi beszédhibás – Olimpia ide, érmek hada oda, vasárnaponként és a hétfõi ismétlésben nem csak a sport a minden, amivel a köztévé nézõket csal a képernyõk elé. A szabad vélemény-nyilvánítás jegyében fogant beszélgetõs közéleti mûsor – a nyári menetrend szerint – este fél tíz körül kezdõdik, s vagy egy órán keresztül szól arról, ami az elmúlt napokban foglalkoztatta a nagyérdemût. Ez A szólás szabadsága Friderikusz Sándor tálalásában. Fridi sok minden volt már az elmúlt években, ami tévésként lehetett. Vidéki mûsorait követõen hamarost fõvárosiként avanzsált a televíziózás nagyágyújává, s vezetett komoly hangvételû, szívfacsaró történeteket bemutató mûsort péntekenként. Ez volt Az én mozim. De ugyanilyen „fridis“ volt a csütörtökönként jelentkezõ show-ja, melyben nagynevû sztárokat, különleges képességekkel vagy szokásokkal megáldott vendégeket vonultatott fel, s mutatott be az érdeklõdõ közönségnek. Ugyanez a Friderikusz Sándor vezetett mûsort a Nap-keltében, és ugyanõ pályázott a tévéelnöki posztra is. Manapság meg A szólás szabadsága címet viselõ opusban házigazdáskodik vasárnaponként. Egy kicsi show, egy csipetnyi komolykodás, játék és szavazás – ez adja a mûsor vázát. Az adás szerkesztõi például arra is keresik a választ, hogy ki jelenti a nézõk számára a legszavahihetõbb, a leghitelesebb közéleti szereplõt manapság. A szavazás alapján ebben a kategóriában – bár még van egy hetük voksolni az érdeklõdõknek – jelenleg Göncz Árpád vezet, de hitelesnek minõsült a hitgyülekezetes Németh Sándor, a volt miniszterelnök Orbán Viktor, a tévédoktor Csernus Imre, valamint ehelyütt volt olvasható Csurka István, Vitray Tamás és Tamás Gáspár Miklós neve is. A mûsor a naprakészségre, az érdekességre és a minél szélesebb körbõl származó információk és vélemények ismertetésére törekszik – kisebb-nagyobb sikerrel. Wekler Ferenc „állami támogatásos“ ügyének prezentálásakor Sándorunk meglehetõsen kritikusan viselkedett beszélgetõtársával, érezhetõen az ügy objektív bemutatásán dolgozott, de mikor a Demszky-féle fejleményeket igyekeztek a fõpolgármesterrel számba venni, némileg enyhült a kritikus szemlélet a la Friderikusz. Még kicsit magyarázkodott is Budapest elsõ emberének atekintetben, hogy a vagyonával és vagyonnyilatkozatával kapcsolatban kérte ezúttal számon. Nos, a hír szent, a vélemény szabad, tehát Sándornak is lehet véleménye, naná, csak nem biztos, 22

hogy a riporter tisztje a mûsor során nézeteit elfogultsággal összekötve tálalni. Errõl csak ennyit. Általában véve a mûsor nem rossz, bár vannak rosszabb pillanatai. A legújabb adás jól mutatja, mennyiben sikerül a vélemények sokszínûségét tálalnia a mûsorkészítõknek: mert mit nekünk olimpia és augusztus 20-a, a leghangosabban a múlt héten a kormányfõ lemondása szólt. Hát a Fridi-mûsor ennek megfelelõen vendégül látta Csillag Istvánt, Kovács Lászlót, Horn Gábort és két politikai elemzõt is. Ez az adás mellesleg nem kisebb kuriózummal szolgált, mint magával Medgyessy Péterrel mint frissen lemondott miniszterelnökkel. Bár Medgyessy nem az élõ mûsorban adott interjút Friderikusznak, a beszélgetés érdekességébõl ez nem túl sokat vont le. Az már inkább, ahogy Medgyessy olykor megnyilvánult – errõl ugyan Sándorunk nem sokat tehet. Szóval a lemondott kormányfõt megkérdezték, hát õ meg válaszolt. Végre alkalma nyílt elmondani, mit érez és gondol az elmúlt pár nap fejleményeirõl. Tele tüskével és burkolt szitokkal, nagy lendülettel beszélt. Olykor valós aggodalom hallatszott a hangjából az ország nemzetközi megítélését és gazdasági stabilitását illetõen, máskor saját érdemeit gyõzte sorolni, a legforróbb pillanat azonban az a kétízben is felcsendült kritika volt, melynek során a koalíciós partnereket „érdekes“ jelzõkkel minõsítette. Beszélt korrupcióról, kicsi puccsról, mi több, a hülyeség szó is elhagyta a száját. Na,

nincs is ezzel semmi baj, nem õ az elsõ, aki a kormánypártokat negatíve írja le. Õ viszont elsõ kézbõl sértõdésbõl, – köztünk legyen szólva – némileg érthetetlen meglepettségében és érthetõbb fájdalmában piszkította be ezúttal a valahai szövetségeseket. A mûsorvezetõ persze a kormányfõ sebezhetõségét jól látta, kimondva is magánemberként faggatta: érdeklõdött arról, mi lesz Péterrel ezután, s olykor – hogy nehogy lankadjon a hangulat – némi provokatív incselkedést is megengedett magának. Jelesül megkérdezte a kormányfõtõl: mit jelent neki a múlt hét óta az „árulás“ és a „szövetség“ szó, mire Medgyessy lesütött szemmel és széles – kicsit zavaró – gesztikulációval kifejtette, hogy tudja ezen fogalmakat a szocikra és a liberálisokra alkalmazni. Az árulást a jelen, a szövetségest csakis múlt idõben használva. Hogy konstruktív bizalmatlansági indítvány vagy lemondás lesz a történet vége, azt még nem lehet tudni, Medgyessy maga is azt mondta az interjúban, hogy még nem döntötte el. De hogy mindez – a kormányfõ lemondása, a koalíció bizalmatlansága, a félidõbeni miniszterelnök-csere – soha nem látott és hallott esemény, és amelyre A szólás szabadságában Friderikusz dirigálásával többen is reflektáltak, s melyet a köz meglehetõs aggodalommal és feszülten figyel, az bizonyos. Az én aggodalmam és figyelmem – a fent nevezett nem mindennapi eseményeken túl – még egy momentumot érintve felerõsödött. A mellébeszélés és a hadoválás megszokott kategória politikusi berkekben. Ebben a mûsorban a gazdasági miniszter tûnt némileg határozatlannak, mellébeszélõsnek vagy védekezõsnek. Beszélni azonban nem csak a szónoki képességeit tekintve, hanem a szó hagyományos értelmében sem tud. S ami a televíziózás varázsát – a vizualitáson túl – adhatja, abban A szólás szabadsága legutóbbi adása bizony bice-bócásra vette a figurát. A gazdasági miniszterrel együtt ugyanis hárman nyilvánultak meg beszédhibásan és – lássuk be – olykor sekélyes mondandóval a kamerák elõtt. In concreto az élõ adás hat szereplõje közül hárman selypítettek. Friderikusz, Csillag és Somogyi Zoltán politikai elemzõ is. Imígyen vasárnap este – és a hétfõ délelõtti ismétlésben – a közéleti és politikai tengelyen markánsan kirajzolódott a szólásnak mindennemû szabadsága. Fridi és vendégei az „s“-ek mentén. Vasárnapi közéleti show-biznisz a közszolgálat jegyében. Forrás: ma.hu

jó ha figyelünk

A GYISM-bõl érkezett kampánylevél teljes szövege. GYURCSÁNY FERENC MINISZTERELNÖKJELÖLT Gyurcsány Ferenc a párt tagságának, középvezetõinek, az új generációk jelöltje. Mindazoké, akik változást akarnak a párt politikájában, valódi megújulást, tartalmi, érdemi politizálást az igazgatás, a befelé fordulás helyett. Akik változást akarnak a pártban, nem értenek egyet az alku-politikával, a párt-elit vita nélküli döntéseivel. Gyurcsány Ferenc az MSZP miniszterelnök-jelöltjeként változást és folyamatosságot képvisel. – Változást abban, hogy végre bátor kormányzásra és magabiztos baloldalra van szükség, – változást abban, hogy a pártnak van kormánya és nem a kormánynak pártja. – változást abban, hogy a kormány és az MSZP sodródjon, valódi prioritások nélkül iga – zgasson. – változást abban, hogy visszahozza a politikai kormányzást, és legfontosabb célja a 2006-os sikeres választási szereplés – változást abban, hogy nem kapkodó személyi változtatásokra, hanem világos politikai vízióra és megvalósításra képes emberekre van szükség. – Változást abban, hogy a belsõ ellentétek szítása helyett, egységben valódi ellenfelünkkel, a Fidesszel szálljunk szembe. – Folyamatosságot abban, hogy az MSZP megnyerje a 2006-os választásokat és így folytathassa a kormányzást. – folyamatosságot abban, hogy párbeszédre, együttmûködésre, összefogásra van szükség a párt, a frakció és a kormány között.

munkán, hiteles és teljesített új kormányprogramon alapul. Baloldali fordulat akkor lesz, ha a kormánytöbbség meghatározó ereje újra bízik önmagában, bízik kormányában és bízik a sikerben és így lesz képes Orbán Viktor ismételt legyõzésére 2006-ban. Miért Gyurcsány?

– Mert pontos képe és terve van az ország jövõjérõl. – Mert a gazdasági életben már bizonyította, hogy jó vezetõ és gondos gazda.

– Mert most kreatív, bátor, önálló és nem végrehajtó országvezetõre van szükség.

– Az országnak és a baloldalnak is vezéregyéniségekre, karizmatiA miniszterelnök-jelölt azt képviseli, hogy az országban van szükség baloldali fordulatra. Baloldali fordulat bátor döntéseken, elvégzett

kus miniszterelnökre van szükség.

– Mert pontosan ismeri a magyar gazdaság helyzetét, mértéktartó, de határozott közgazdász. Racionális tervezõ.

– Mert a magyar gazdasági elit, az értelmiség jelentõs többsége õt támogatja.

– Mert Kis Pétert nem ellenfélként, hanem az új kormány aktív szereplõjeként, partnerként kezeli. – Mert Gyurcsány Ferenc miniszterelnökségével az MSZP tagjai és szimpatizánsai visszakaphatják hitüket a FIDESZ 2006-os legyõzhetõségére. – Mert példakép lehet a magyar fiatalok körében: sikeres üzletember, gazdag, sikeres politikus, egészséges életet él (rendszeresen sportol), vidéki fiúból lett sikeres közéleti személyiség. Gyurcsány idézet: Tíz év múlva a világot Magyarországon sem a politikusok fogják irányítani. A politikusok azért vannak, hogy az országban élôk érdekeit olyan módon hangolják össze, hogy béke legyen. Kinek lesz akkor nagyobb az érdekérvényesítõ képessége? Annak aki alkalmazottként százezer forintot keres, vagy aki mögött egymilliárd forint van. Nyilván az utóbbinak. ... Nagyon fontos a pénz! Nem hiszek azoknak, akik morálisan akarják megváltani a világot...” (Gyurcsány Ferenc, 1996, KÁPÉ gazdasági hetilap) Forrás: Villanypostán érkezett

jó ha figyelünk

23

Ha Gyurcsány Ferenc lesz a másik Egy Gyûrû, az aztán érdekes egy országot csinál ide nekünk. Nagy nyertese ennek a csörtének Gyurcsány Ferenc. Két reális alternatíva merült fel Medgyessy utódlásával kapcsolatban: az egyik, hogy Gyurcsány Ferenc veszi át a helyét, mert innen is nyerhet, a másik, hogy most egy eldobható arc kell, aki elviszi a következõ két évért a balhét, és 2006-ban majd az új jelölt szûzen beszél nekünk egy szép jövõrõl, szerelmesen. Gyurcsány Ferenc tehát nem koptatható arc. Gyurcsány - késõbbi miniszterelnök-jelöltsége szép lassan hallgatólagos evidenciává tömörül a kósza híresztelésekbõl, különösen mint Orbán egyetlen elképzelhetõ kihívója. Az õ arcára vigyázni kell, legjobb lesz védõmaszkot húzni rá, mint a titkos pályákon tesztelt tanulmányautókra. Hacsak nem most jött el az ideje. De vigyáz õ rá magától is: pártelnöknek nem jelöltette magát, az nem méltó hozzá, és nem is igazán hálás szerep a szocialistáknál. Érdekes különben, ahogy az ikonizálódásra szakosodó erõs emberek igyekeznek távol

24

tartani maguktól a pártelnöki pozíciót. Õk egész népüket fogják, nem pettingelnek a felével. Máris párhuzamot vontunk véletlenül. Ha Gyurcsány Ferenc lesz a másik Egy Gyûrû, az aztán érdekes egy országot csinál ide nekünk. (Persze ez most a kontextusból való kiragadottság minõsített esete, a szocialista pártban bármi megeshet, de azért játsszuk most azt, hogy mégsem Nyers Rezsõ lesz a befutó.) a médiatudatos, képernyõképes, jólfésült, sportos politizálás Orbán Viktor nevéhez kötõdik Most ugye az a helyzet, hogy van egy darab olyan politikus, aki mindenkinek jelent valamit, akinek a neve varázsszó. Õ az, aki ha szól, akkor arra oda kell figyelni, legyinteni csak utána merünk, elõtte még ott zizeg a levegõben az a bizonyos szorongás, ami - keresztény kultúrkörben legalábbis - oly fontos komponense, mondhatni prekurzora az áhítatnak. Azt már embere és polgárja válogatja, hogy mi az a valami, amit jelent. A karizmának mindig van ellenhatása. A szocialista

párt utolsó karaktere Horn Gyula volt, de már õ is elsõsorban annak az eszköznek köszönhette a körvonalait, amit Orbán Viktor oly sikeresen forgatott: az egyszerû beszédnek. Nincs ebben semmi új, se pejoratív: amikor a bölcsesség még nem vált szét tudományra és bölcsészetre, akkor az úgynevezett bölcsek igen egyszerûen próbálták kifejezni magukat, s ha mégis hosszabb lére kellett ereszteni, akkor életszagú anekdotákkal, közmondásokkal és állatos rajzfilmekkel illusztráltak, amiket késõbb példabeszédnek neveztek, saját korukban pedig nyilván demagógiának hívta a bölcs helyi ellenzéke. Nomármost ez a médiatudatos, képernyõképes, jólfésült, sportos politizálás Magyarországon Orbán Viktor nevéhez kötõdik, tehát egy hasonló fegyverekkel operáló újdondász ellenfél könnyen megkaphatja, és meg is fogja kapni õszintén és egyszerûen, hogy utánozó majom, ott mászik a falon. A szónoklat mûfaja itt Orbán Viktorhoz tartozik, õ találta ki újra, szabadalmaztatta a duplaklikket mert amikor bárki más szól emberekhez, azt jobb esetben sima beszédnek lehet nevezni,

jó ha figyelünk

vagy beszámolónak, netán hibaüzenetnek. Ha az ilyesmire szintén hajlamos Gyurcsány Ferenc ebbe beleveti magát, ha alternatív kristályosodási csomópont akar lenni, akkor egyetlen lehetõsége van a plágiumvád elkerülésére. Ez pedig az agresszív támadás. Ha meg akarja különböztetni magától azt a másik emberkét, aki a tér túloldalán szintén akaratról és tettekrõl és jövõrõl meg álmokról prédikál, akkor neki minden adandó alkalommal élesen szembe kell helyezkednie vele. Vagy alkalmat kell teremteni rá. Amihez speciel akár jól is jöhet a miniszterelnöki státus, most azonnal. ha két torony közt dõl el a meccs, akkor mindkét csapatnak lesz egyenruhája Ebbõl aztán sokféle poén sülhet ki. Show lesz a javából. A rosszabbik forgatókönyv, hogy gyújtó hangú beszédek perzselik fel azt országot, kétszer annyi gondosan mérnök-

ölt buzzword, szlogen, refrén, lézerélezésû eszmekészlet és világító, elemes ellenségkép zúdul a jónépre, sõt mindegyik mellé adnak egy praktikus, elnyûhetetlen bombázódzsekit, merthogy akkor a legutóbbi választások hangulatánál is keményebb lesz a polgárháború. Akkor csak az egyik félnek volt mit kitûzni a farmerkabátra, de ha két torony közt dõl el a meccs, akkor mindkét csapatnak lesz egyenruhája. Ha másból nem, vízióból. A támadásokat nem védekezés, hanem kemény ellentámadás követi, a világ másik fele is akaratból lesz. Továbbá amikor a varnyú kukorékol, elszárad a búza. A jobbik forgatókönyv szerint addigra mindenki tudni fogja, hogy az urak odafönt csak játszásiból kakaskodnak, és ahogy a gyerekeknek is elmagyarázzuk, hogy igaziból nem halt meg a kutyus, csak egy film volt, úgy tudomásul vesszük róluk is, hogy valójában nincs harag, csak ez a szerepük, és persze

Gazdaságpolitikája az utóbbi két évben inkább volt iránytalan lavírozás, mint világos és következetes irányvonal. E koncepciótlan politika következményeként nem csak a magyar költségvetés és a fizetési mérleg hiánya emelkedett az egekig, hanem a forint is rendkívüli ingadozást mutatott - írja a Die Presse nevû osztrák lap. Az osztrák napilapok hétvégi elemzései szerint Kiss Péter kancelláriaminiszter a legesélyesebb jelölt Medgyessy Péter miniszterelnök utódjaként. Az önmagát függetlenként hirdetõ Kronen Zeitung címû bécsi napilap vasárnapi számában megállapította, hogy az európai uniós csatlakozás érdekében kifejtett reform-erõfeszítések sokba kerültek Kelet-Európa kormányfõinek a népszerûséget és a politikai lényeget illetõen, s ez különösen a szocialista miniszterelnökökre vonatkozik saját pártjukon belül. A lengyel Leszek Miller és a cseh Vladimir Spidla után Medgyessy Péter magyar miniszterelnök is „bedobta a törölközõt“ - fogalmazott a lap. A magyar szocialisták - írja a Kronen Zeitung - már hosszabb ideje perlekednek a politikai iránvonallal kapcsolatban, s ez az utódokkal összefüggésben is kifejezõdik: az apparátus emberének számító 51 esztendõs Kiss Péter kancelláriaminiszter inkább a régi receptekkel rendelkezik a szociálpolitikában, míg a 43 esztendõs Gyurcsány Ferenc „befektetési fõnök és neopolitikus“ inkább a neoliberális gazdasági irányvonal mellett áll ki. Két évvel ezelõtt a szocialisták a kemény reformirányvonallal szembeni szociális tiltakozás szélárnyékában kerültek kormányra. Olyannyira lazítottak a takarékossági irányvonalon, hogy fel kellett adniuk az euró gyors bevezetésének a célját. Medgyessy pedig a párton belül és a koalíciós szociálliberálisokkal is ellentétbe került, amikor miniszterelnökként vissza akart térni a szigorúbb költségvetési politikához, hogy teljesítsék az EU stabilitási kritériumait. Az EU-választáson a kormányt keményen meg is büntették - írta a bécsi napilap cikkírója. A Der Standard címû liberális osztrák napilap szerint Kiss Péter kancelláriaminiszter a favorit Medgyessy udótjaként. Kathrin Laurer a lap hétvégi számában megjelent budapesti tudósításában derék pártkatonának nevezte az 51 esztendõs politikust, aki 2001 jó ha figyelünk

azért tudnak olyan schlagfertigek lenni, mert meg van írva a szöveg elõre Hacseknek is, Sajónak is. A bölcs azt is mondja, hogy a nád meghajlik a szélben. Talán nem fogunk mûvészi teljesítményeken összeverekedni, mint kisiskolások a Depeche Mode-on anno. Meghallgatjuk õket, bólintunk, és hazamegyünk. Aztán majd egyszer egy informatikus hõs átköt egy kábelt a hálózatukban, õk ottmaradnak a játékukban a nagy kupac játékpénzzel, mi meg kimegyünk a Lajos-forráshoz piknikezni. És lakozik a farkas a báránynyal, és a párducz a kecskefiúval fekszik, a borjú és az oroszlán-kölyök és a kövér barom együtt lesznek, és egy kis gyermek õrzi azokat; a tehén és medve legelnek, és együtt feküsznek fiaik, az oroszlán, mint az ökör, szalmát eszik; és gyönyörködik a csecsszopó a viperák lyukánál, és a csecstõl elválasztott a baziliskus lyuka felett terjengeti kezét. Forrás: Tóta W. Árpád – Index

óta a Baloldali Tömörülés Platform elnöke, s ebben a tisztségében szûkszavúnak és elõvigyázatosnak bizonyult. A tudósító szerint egészen más területrõl érkezett a politikailag meredeken felemelkedett Gyurcsány Ferenc. A 43 esztendõs, ambiciózus beruházási társasági elnök 2002-ben Medgyessy Péter választási tanácsadójaként kapcsolódott be a politikába - emlékeztettek a Der Standardban. A cikkíró szerint Gyurcsánynak kisebb az esélye, mert a szocialisták idõsebb generációi nem kedvelik õt. A liberális lap olyan találgatásról is hírt adott, hogy Kiss Péter most „hézagpotló“ szereppel lenne miniszterelnök a 2006-os parlamenti választásokig, amíg a dinamikus Gyurcsány miniszterelnök-jelöltként léphetne fel. A konzervatív Die Presse címû osztrák napilap szerint is Kiss Péter a favorit Medgyessy utódjának, aki reményteljes jelölt Kovács László pártelnök és új EU-biztos utódjaként is. A lap Medgyessy Péter hirtelen vége címmel hétvégi számában ismertette Peter Bognar budapesti tudósító írását. A cikkíró egyebek között kiemelte, hogy a magyar miniszterelnöktõl nem csak a kisebbik kormánypárt vonta meg a bizalmát, hanem saját pártja is bukni hagyta. A Die Presse szerint megfigyelõk egységesek abban, hogy Medgyessy kudarca mindenekelõtt gazdaságpolitikájára vezethetõ vissza. Medgyessy, akinek 2002-ben még nagy szakmai hozzáértést tulajdonítottak, nem tudta beteljesíteni a reményeket. Gazdaságpolitikája az utóbbi két évben inkább volt iránytalan lavírozás, mint világos és következetes irányvonal. E koncepciótlan politika következményeként nem csak a magyar költségvetés és a fizetési mérleg hiánya emelkedett az egekig, hanem a forint is rendkívüli ingadozást mutatott. A rossz gazdasági adatok láttán Medgyessynek nem maradt más választása 2003-ban, mint szigorú takarékossági politikát bevezetni, és ismét fellendíteni a privatizációt. Ezzel maga ellen hangolta az MSZP baloldali bázisát, amely irányváltást sürgetett a kormány politikájában. A lap szerint az SZDSZ sok politikusa számára pedig Medgyessy kegyvesztett lett mindjárt azután, hogy kiderült titkosszolgálati múltja. MTI – fideszfrakcio.hu

25

MEGKURTÍTOTT MEDGYESSY-INTERJÚ: FONTOS RÉSZEK MARADTAK KI Ha Kiss Péter lesz a miniszterelnök-jelölt, Medgyessy Péter megvárja a konstruktív bizalmatlansági indítvány benyújtását, ha viszont Gyurcsány Ferencet jelöli az MSZP, akkor lemond – értesüléseink szerint ezt közölte a kormányfõ a Magyar Televízióban Friderikusz Sándorral A szólás szabadsága címû mûsorban. Csakhogy az interjúnak ezt a részét kivágták a vasárnap este felvételrõl sugárzott anyagból. Friderikusz Sándor megkeresésünkre elektronikus levélben a következõket válaszolta: „Annak, hogy a rögzített interjú végsõ változatából ez a bizonyos rész az utómunkálatok során kimaradt, két oka volt: a beszélgetés sokkal hosszabbra nyúlt annál, mint amennyit a mûsorba terveztünk, valamennyit tehát rövidíteni kellett rajta. A mûsor szerkesztõje úgy vélte – és ezzel utóbb valamennyien egyetértettünk –, nem ízléses az, ha a távozó miniszterelnökkel véleményeztetjük lehetséges utódját. (Ezt egyébként a szerkesztõ már felvétel közben felírta magának – jegyzete ma is megvan.)” Rudi Zoltán, a Magyar Televízió elnöke a Magyar Nemzetnek elmondta: neki nem feladata, hogy konkrét mûsorügyekkel foglalkozzon és Friderikusz adásának szerkesztésébe sem szólt bele. A mûsor szerkesztõje, Szente László a Magyar Nemzetnek azt nyilatkozta: a beszélgetésbõl egy olyan részt hagytak ki, amikor Medgyessy a riporter kérdésére véleményt mondott Gyurcsány Ferencrõl és Kiss Péterrõl. – Abban az öt percben Medgyessy Péter nem mondott olyasmit, amirõl a Magyar Nemzet értesült. – Én egyébként elõre eldöntöttem, hogy az utódokról szóló véleményeket kihagyjuk, mert nem tartottam ízlésesnek a távozó miniszterelnök véleményeztetését – tette hozzá Szente László.

A szocialista párt ura a helyzetnek – mondta Horn Gyula, miközben próbált uralkodni magán. Valóban, felületes szemlélõ számára a „helyzet” nem túl bonyolult és könnyen megoldható. Még ma összeül a párt rendkívüli kongresszusa, és ripsz-ropsz kijelöli az új miniszterelnököt, függetlenül attól, hogy a régi lemond-e, vagy megvárja eltávolítását. Az MSZP nagy, erõs, elveknek elkötelezett, küldetéssel bíró párt, egy ilyen kihívás meg sem kottyan neki. A két jelölt közül az egyik jó, a másik még annál is jobb, de ha elõlépne a sûrû homályból a harmadik, negyedik… százhetvenkilencedik jelölt, azok is mind alkalmasak és kiválóak lennének. Az MSZP ilyen párt, minden tagja egyformán ért akármihez. Ne csodálkozzunk, hogy folyton helyzeteket kavarnak, de mindig urai maradnak annak. Ezért szinte mindegy, kit választ a kongresszus, az attól a pillanattól fogva koncepciózus vezetõ, karizmatikus kisugárzású, példás családapa (-anya), jó humorú társasági ember, nemzetközileg elismert szaktekintély, igazi világfi, ragyogó üzleti érzékkel megáldott, ám szociálisan érzékeny, tisztakezû, erkölcsileg intakt, már a matrikulában is eleve miniszterelnöknek bejegyzett, nélkülözhetetlen politikai személyiség lesz, miként Medgyessy, Horn is az volt. Pillanatnyilag itt a jobboldalon mi sem mondhatunk mást, gyakorlatilag semmi közünk hozzá, hogy a kongresszus kit tisztel meg a bizalmával, Kiss Péter vagy Gyurcsány Ferenc nekünk egykutya, de hogy a tárgy komolyságának megfelelõen fejezzük ki magunkat: az egyik tizenkilenc, a másik egy híján húsz. Persze nekünk sem mindegy, hogy ki vezeti még közel két évig az országot: a korpulens bürokrata, vagy a hisztérikus primadonna, de sok jót egyiküktõl sem várunk. Jó lenne a programjaikat összevetni, s azok alapján alakítani távoli rokonszenvünket, ám politikai programnak nevezhetõ, önálló

tervekkel, célkitûzésekkel, szándékokkal egyikük sem rendelkezik. Jobban mondva Gyurcsány agyában körvonalazódik valami. A Népszabadságnak nyíltan és férfiasan elárulta, hogy „Van határozott elképzelésem, de ezt akkor mondom el, ha tudom, hogy van hozzá kellõ támogatottságom. Ezt hívják kormányprogramnak”. Hát, ha ezt hívják kormányprogramnak, akkor esetleges kormányfõi kinevezését is jobb lenne titokban tartani. Ugyanitt Gyurcsány többször kifejti, hogy a posztok nem érdeklik, nem lobbizik, hanem a programjával kívánja párttársai támogatását elnyerni. Mit mondhat nekik? Isten bizony van programom, ne lássam többé az anyósomat, ha nem mondok igazat? Vannak olyanok, akik hisznek neki? Gyurcsány eddig a morális érzék, felelõsségtudat morzsáit sem mutatta fel, ezért lehet, hogy az SZDSZ-nek is õ a favoritja. Természetesen a koalíciós partner nyilvánosan nem szól bele az MSZP döntésébe, ám ne legyenek illúzióink, különbözõ csatornákon már megüzente, kit látna szívesebben a miniszterelnöki bársonyszékben. Kiss Péter az elnökség tagjainak szavazatára sem számíthat teljes bizonyossággal, ott is vannak a szabad demokratákhoz bekötött „elvhû szociáldemokraták”. Egyébként Kiss a Medgyessy-féle politikai vonalat követné, csak markánsabban és határozottabban. Ez azért figyelemre méltó, mert Medgyessy is éppen markánsabb és határozottabb kívánt lenni. Kiss Péter ellen szól az is, hogy nem erõsítette meg egyértelmûen, miszerint Draskovics Tibort megtartaná kormányában, márpedig a pénzügyminiszter a garanciája a további eladósodásnak, megszorító csomagoknak, a növekvõ inflációnak, hiánynak. Draskovics személye a rövidke, de annál kártékonyabb szoclib jövõ záloga. Persze megeshet, hogy a rendkívüli kongresszus pusztán a pónem alapján dönt, majd utólag megideologizálják az elvi jelentõségét. Fontos az, hogy urai a helyzetnek. Forrás: Ugró Miklós – Magyar Nemzet

WALL STREET JOURNAL: SÚLYOS A HELYZET MAGYARORSZÁGON

Véleményeket, súlyos kijelentéseket egykori koalíciós társairól egyébként mondott a mûsorban Medgyessy: furcsának tartotta, hogy a kisebbik párt diktál, s a nagyobbik ezt „mafla módon nézi és bólogat”, illetve Orbán Viktor ellenfelei „hülyék”. Az SZDSZ-rõl szólva kifejtette: a párt tele van zavaros, korrupciós ügyekkel, amelyekkel szembe kell néznie.

Véget vethet a politikai bizonytalanságnak az új kormányfõjelölt szerdai kiválasztása, de nem változtat azon a tényen, hogy gazdasági szempontból Magyarország túlment saját lehetõségein – írja tegnapi vezércikkében az egyik legbefolyásosabb amerikai napilap, a The Wall Street Journal európai kiadása. A konzervatív újság szerint a magyar költségvetés és a fizetési mérleg hiánya a legmagasabb az OECD-tagok között, s amikor a kormány mérsékelt költségcsökkentéseket vezetett be, csak feldühítette a szavazókat, de nem oldotta meg a gondokat. A magyar problémák a helyzet súlyossága miatt egyedülállónak mondhatóak Európában – állapítja meg a napilap, hozzátéve: a magyar költségvetés helyzete alapvetõen a rossz politikára vezethetõ vissza. Draskovics Tibor a befektetõk megnyugtatásának szándékával a hét elején úgy nyilatkozott, hogy várakozásai szerint az új kormány továbbra is fenntartja a fokozatos költségvetési szigorítás politikáját. A pénzügyminiszter szerint folytatni kell a konvergenciaprogramban megfogalmazott gazdaságpolitikát, amellyel hazánk versenyképességének növelését lehet megalapozni.

Forrás: Kristály Lehel – MNO

Forrás: Szabó Eszter – MNO

26

jó ha figyelünk

jó ha figyelünk

27

28

jó ha figyelünk