ENERGIAKÖRKÉP, AVAGY MI LESZ A JÖVŐ ENERGIÁJA

BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA ÉS NEMZETKÖZI MENEDZSMENT SZAK NAPPALI TAGOZAT EU KAPCSOLATOK SZAKIRÁNY

ENERGIAKÖRKÉP, AVAGY MI LESZ A JÖVŐ ENERGIÁJA

KÉSZÍTETTE: KOSKOCSÁK ÉVA BUDAPEST, 2008

TARTALOMJEGYZÉK TÁBLÁZATOK ÉS DIAGRAMOK JEGYZÉKE .........................................5 TÁBLÁZATOK JEGYZÉKE ................................................................................... 5 DIAGRAMOK JEGYZÉKE .................................................................................... 5

BEVEZETŐ GONDOLATOK ...................................................................7 AZ ENERGIAHORDOZÓKRÓL...............................................................9 1. A KIMERÜLŐ ENERGIAFORRÁSOKRÓL ......................................10 1.1. A FOSSZILIS ENERGIAHORDOZÓKRÓL .................................................. 11 1.1.1. A FEKETE GYÉMÁNTRÓL ................................................................................... 11 1.1.2. A FEKETE ARANYRÓL ........................................................................................ 13 1.1.3. A KÉK ARANYRÓL .............................................................................................. 15

1.2. A NUKLEÁRIS ENERGIÁRÓL................................................................... 17 1.3. ÖSSZEGZÉS ............................................................................................ 21

2. A MEGÚJULÓ ENERGIAHORDOZÓKRÓL ....................................24 2.1. ELŐNY - HÁTRÁNYELEMZÉS ................................................................. 24 2.2. A SZÉLENERGIÁRÓL .............................................................................. 26 2.3. A NAPENERGIÁRÓL ................................................................................ 30 2.4. A GEOTERMIKUS ENERGIÁRÓL ............................................................. 35 2.6. A BIOMASSZÁRÓL .................................................................................. 43 2.6.1. ÁLTALÁBAN ........................................................................................................ 43 2.6.2. A BIOGÁZRÓL ..................................................................................................... 47 2.6.3. A BIOÜZEMANYAGOKRÓL .................................................................................. 48

2.7. A HIDROGÉNRŐL ................................................................................... 56 2.8. ÖSSZEGZÉS ............................................................................................ 56 2.8.1. A VILÁGBAN ....................................................................................................... 57 2.8.2. AZ EURÓPAI UNIÓBAN ....................................................................................... 60 2.8.3. MAGYARORSZÁGON........................................................................................... 64

EPILÓGUS ...........................................................................................70 FÜGGELÉK .........................................................................................72 3

TÁBLÁZATOK ................................................................................................... 72 DIAGRAMOK .................................................................................................... 86

MELLÉKLETEK ..................................................................................93 HIVATKOZÁSOK JEGYZÉKE ..............................................................90 KÖNYVEK ......................................................................................................... 90 NAPI- ÉS HETILAPOK, FOLYÓIRATOK, ONLINE CIKKEK.................................. 90 KAPCSOLÓDÓ JOGSZABÁLYOK, IRÁNYELVEK ÉS AZOK MAGYARÁZATAI ...... 94 KIADVÁNYOK ................................................................................................... 94 ELŐADÁSOK, TÁJÉKOZTATÓK, EGYÉB SEGÍTSÉG ........................................... 98 EGYÉB INTERNETES FORRÁSOK ...................................................................... 98

4

TÁBLÁZATOK ÉS DIAGRAMOK JEGYZÉKE TÁBLÁZATOK JEGYZÉKE 1)

Energiahordozók

2)

A nukleáris energia világban betöltött szerepe

3)

A nukleáris energia EU-ban betöltött szerepe

4)

Az energiahordozók részesedése a primerenergia-mérlegben az EU-ban (%)

5)

A hazai energiahordozók részesedése a primerenergia-mérlegben

6)

Villamosenergia-fejlesztés fajlagos területigénye

7)

A összes szélenergia-kapacitás top 10 listája 2007-ben

8)

A 2007-ig üzembe helyezett magyar szélerőművek

9)

Pesszimista előrejelzés a napelemek kapacitásának alakulásáról 2012-ig (MW)

10)

Támogatások által vezérelt előrejelzés a napelemek kapacitásának alakulásáról 2012-ig (MW)

11)

Összes beépített geotermikus erőmű-kapacitás a világon (MW)

12)

Geotermikus villamosenergia-termelés az EU országaiban 2005-2006 (MW)

13)

A közvetlen geotermikus felhasználásban vezető országok top 15-ös világranglistája

14)

A vízerőművek világban betöltött szerepe

15)

A biomassza csoportosítása

16)

A világ országainak bruttó belföldi biomassza fogyasztása 2005-ban (Mtoe)

17)

Az EU biogázból származó elsődleges energia- és áramtermelése, 2005-2006

18)

Bioüzemanyag-termelés, 2006 (millió liter)

19)

Az EU etanol-termelése, 2004-2006 (millió liter)

20)

A biodízel-termelés az EU-ban, 2005-2006 (1000 tonna)

21)

A biodízel termelési kapacitása (1000 tonna)

22)

Top listás országok a megújuló kapacitások tekintetében 2006-ban

DIAGRAMOK JEGYZÉKE 1)

A világ műrevaló szénvagyonának regionális megoszlása

2)

A kőolaj pillanatnyi árainak havi átlagai 1985-2007 között (US dollár/hordó)

3)

A világ műrevaló kőolajvagyonának regionális megoszlása

4)

A legnagyobb importáló térségek

5)

A világ műrevaló földgázvagyonának regionális megoszlása

5

6)

A világ szélenergia-kapacitása, 1997-2010 (MW)

7)

A megújuló energiafelhasználás megoszlása Magyarországon, 2006

8)

A világ és az EU fotovoltaikus rendszerei 1994 és 2007 között (MWp)

9)

A napkollektorok piaci részesedése, EU-27 + Svájc

10)

A geotermikus energia helyzete a világban 1970-2010 (MW)

11)

A bioüzemanyagok előállításának alapanyagai

12)

Az EU 2020-as megújuló energia célkitűzéseinek tagállami megoszlása

13)

Az EU-27 elsődleges energiatermelése a megújuló energiahordozókból, 2005

14)

A megújuló energiafelhasználás megoszlása Magyarországon, 2006

6

BEVEZETŐ GONDOLATOK „Az ember, mérhetetlen gőgjében és hiúságában, hajlandó elhinni, hogy a világ törvényei ellen is élhet, megmásíthatja azokat és büntetlenül lázadhat ellenök.”1 Mennyire húsbavágóan igaz ez a Márai Sándor idézet, melyet Füves könyvében olvashattam. Az emberek évszázadok, évezredek alatt elhitették magukkal, hogy a Föld őértük van, azt tehetnek vele, amit akarnak, úgy rabolhatják, fosztogathatják értékeit, mintha az a világ legtermészetesebb dolga volna. Egy dologról viszont elfeledkeztek, éspedig arról, amit nagyon találóan James Lovelock fogalmazott meg számukra: „Nem a Föld sérülékeny, hanem mi magunk. A Természet az általunk előidézettnél sokkal nagyobb katasztrófát is átvészelt már. A tevékenységünkkel nem pusztíthatjuk el a természetet, de magunkat annál inkább.”2 Földünkön közel hat milliárd ember él, és ez a szám évről évre nő. Az emberiség lassan „kinövi” saját Földjét, elfogyasztva róla mindazt, ami egykoron földi paradicsommá tette. Az éltető levegő és vizeink beszennyeződtek, a Föld kincsei megfogyatkoztak, az emberi életet fenntartó energia fogyóban van. Mindezekre leginkább a XX. század csapásai döbbentették rá az emberiséget, egyre gyakrabban és pusztítóbban tomboló hurrikánok, áradások és szárazságok kíséretében. A globális felmelegedés kezdetben még vitatott jelensége is egyre nagyobb rémképként fenyeget, melyet megelőzni már nem tudunk, de mérsékelni talán igen. Tudósok és kutatók számtalan forgatókönyvet, megoldási javaslatot, alternatívát sorakoztattak és sorakoztatnak fel a problémák kezelésére és mérséklésére, számtalan konferenciát rendeztek már e témával kapcsolatban, de sajnos a megvalósításuk még csak gyermekcipőben jár. Szász Tibor szerint a környezeti problémákat akkor lehetne kiküszöbölni, ha a gazdasági döntéshozók és szereplők a természet és a gazdaság hosszú távon egybeeső érdekeit a napi döntéseiknél meghatározó módon érvényesítenék, azaz nem sértenék a környezet megújuló és öntisztuló képességét3. Ez nagyon szép gondolat, ám gazdasági és egyéni érdekekkel átszőtt világunkban megtalálni eme egyensúlyt nagyon nehéz. Csak reménykedhetünk abban, hogy a fokozódó gondok végre rádöbbentik a gazdasági és politikai hatalmakat és döntéshozókat, hogy a már 1969-ben U. Thant által kissé drámai hangon megfogalmazott felhívásnak eleget tegyenek, és ennek megfelelően cselekedjenek e jelenben a jövőre tekintettel. „Az emberiség történelme során most első ízben vagyunk tanúi egy olyan világviszonylatú válság kibontakozásának, 1

Márai Sándor: Füves könyv, Budapest, Helikon kiadó, 1999, p. 12. Moldova György: Magyarország szennybemenetele című könyvének hátlapján 3 Szász Tibor: Környezetgazdaságtan, Nyíregyháza, Stúdium Kiadó, 2005, p.8. 2

7

amely mind a fejlett, mind a fejlődő országokat érinti; az emberi környezet válságáról van szó. Ha a jelenlegi irányzatok továbbra is érvényesülnek biztosra vehető, hogy veszélybe kerül az élet a földgolyónkon. Ezért sürgősen fel kell hívni a figyelmet azokra a problémákra, amelyek megakadályozhatják az emberiséget abban, hogy a legmagasabb rendű törekvéseinek megvalósulását lehetővé tevő környezetben élhessen.”4 Amíg nem történik „a hatalmasok körében” e téren változás, addig sokat nem tehetünk Földünk és önmagunk megmentéséért. Ám nem várhatjuk ölbe tett kézzel azt, hogy történjen valami. A környezet védelme, a környezettudatos gondolkozás a hétköznapokban kezdődik, és ez a legfontosabb, amit tudatosítanunk kell. Mi, apró alkotóelemei egy községnek, falunak, városnak, régiónak, országnak, az Európai Uniónak és a nagyvilágnak képesek vagyunk akár nemcsak egy adott, decentralizált szinten tenni közös ügyünk érdekében. Hogy hogyan? Nehéz kérdés, és ez a dolgozat nem is tudna erre átfogó és kielégítő választ adni, nem is szándéka. A gordiuszi csomó feloldása nem az én feladatom. E nagy kihívásnak csak egy kis szegmensével fogok foglalkozni, az energiával. Dolgozatomban egy olyan energiakörképre hívom a Kedves Olvasót, mely segítségével feltárhatjuk a világban, az Európai Unióban és hazánkban zajló tendenciákat, különös hangsúlyt fektetve Magyarországra. A világra való kitekintés nélkül országunkat nem lehet mélyrehatóan bemutatni, globalizált világunkban ugyanis minden mindennel összefügg. Hazánk helyzetének jobb megértése érdekében tehát eme hármas struktúrát végig alkalmazni fogom. Ahogy alapok nélkül nincsen ház, úgy elemzések, háttértanulmányok nélkül sincs tervezhető jövő. Ezért is elengedhetetlenül fontos, hogy megtaláljuk a választ arra, mely energiahordozók lesznek a jövő energiái a jelenlegi helyzetből kiindulva. Ehhez a lehető legprecízebb jövőkép elkészítésével tudnánk hozzájárulni, mely a jövő kiszámíthatatlansága miatt ugyan nem garancia, de mindenképpen támpont. Márpedig a globális felmelegedéssel, klímaváltozással fenyegető közeljövőnkben nem lehet máról holnapra élni. Cselekednünk kell, át kell látnunk a folyamatokat, meg kell találnunk az „ördögöt a részletekben”, mely jelenleg a megújuló energiahordozóknál bújt el, az igazán nagy kérdőjelek ugyanis velük kapcsolatosak. Nem titkolt szándékom, hogy művemmel népszerűsítsem a zöldenergiát, de hozzá kell tennem, az elfogultság csapdájába nem kívánok esni. Kutatómunkám hamar rávilágított arra, hogy a megújulók sem tökéletesek, számtalan gazdasági, környezetvédelmi, társadalmi, esztétikai problémát vetnek fel. Ám tudva azt, hogy a kisebb rossz még mindig jobb, mint a nagy,

4

Dr. Juhász Csaba, http://gisserver1.date.hu/Oktatas/Tananyagok/anyagok/Ter%C3%BCletfejleszt%C3% A9s%20%C3%A9s%20k%C3%B6rnyezetgazd%C3%A1lkod%C3%A1s%20az%20Eur%C3%B3pai%20Uni% C3%B3ban.ppt, letöltés: 2007.10.21.

8

nem kérdés, hogy a fosszilisekkel és az atomenergiával szemben inkább a megújulókat támogatom. Munkám első részében egy rövid fogalomismertető után vizsgálódásaimat a fosszilis energiahordozókkal és a nukleáris energiával folytatom, önmagukat is bemutatva. Előnyeik és hátárnyaik mellett a főbb tendenciákat is felvázolom, hogy meglássuk, hol van és merre tart a világ, az Európai Unió és Magyarország. E rész összegzése után dolgozatom kiemelten fontos részéhez érkezünk, a megújuló energiahordozókhoz. Az előbbi fejezet struktúrájához hasonló elemzésemben a részletekbe jobban belemélyedve tanulmányozom a zöldenergiát a lehető legtöbb kérdésre választ adva. Előny-hátrány elemzésem után külön-külön bemutatom a megújulók legfőbb típusait, s a velük kapcsolatos trendeket, változásokat. A harmadik fejezetben külön-külön is összegzem a világban, az Európai Unióban és hazánkban bekövetkezett és elkövetkező eseményeket, és azok mozgatórugóinak feltárása után megpróbálom megállapítani, mely energiahordozók lesznek a jövő energiái. Mindezeket kommentálva, építő kritikával zárom le dolgozatomat.

AZ ENERGIAHORDOZÓKRÓL Az energiahordozók egy részét a természet szolgáltatja, ezek az elsődleges (primer-, alap-) energiahordozók csoportja. Ezt két nagyobb részre lehet továbbtagolni. Az egyikbe tartoznak a bányászati módszerekkel kinyerhető ásványi energiahordozók, azaz a fosszilis ásványi tüzelőanyagok és a nukleáris energiafejlesztés alapanyagai. Az elsődleges energiahordozók másik csoportját a megújuló vagy zöldenergia-források alkotják, melyek folyamatosan újratermelődnek, ebből kifolyólag nem merülnek ki. Persze nem árt megjegyezni, hogy tulajdonképpen a természetben minden megújul, csak a megújulás ideje, üteme nem mindegy. Ezzel a kiegészítéssel élve, csak azok tekinthetők megújulónak, melyeket legfeljebb a keletkezés ütemében lehet hasznosítani, ilyen ütemben viszont állandóan újratermelődnek. Példának okáért itt a fa. Joggal mondható, hogyha kivágjuk az összest, nem lesz minek megújulnia, így nem is megújuló. Ám ha csak annyit használunk fel, mint amennyi megújul – tehát nem használunk fel több fát, mint amennyit elültetünk – megújuló energiahordozóként kezelhetjük a fát is. A geotermikus energiánál is hasonló a helyzet, hiszen ezt is csak részben tekinthetjük megújulónak. Mindezekre „ A megújuló energiahordozókról” című fejezetben még kitérek.5

5

Vajda György: Energiaellátás ma és holnap, Budapest, MTA Társadalomkutató Központ, 2004, p.16, p.179.

9

Az Európai Unió minden kétely eloszlatására fogalmazta meg 2001/77/EK irányelvében, mit is tekint megújulónak. E szerint megújuló energiaforrásnak számítanak a nem foszszilis energiaforrások, ezen belül is a nap-, a szél-, a geotermikus, a hullám-, az árapály-, a vízenergia, a biomassza, a biogázok energiája, a szennyvíztisztító telepeken és a hulladéklerakóhelyeken keletkező gázok energiája.6 Az 1. táblázat (lásd Függelék) az előbbiek mellett a másodlagos, azaz szekunder energiahordozókat is szemlélteti, melyekről annyit érdemes tudni, hogy az elsődleges energiahordozók több mint feléből energiaátalakító technológiákkal vagy energiaátszármaztatás útján jönnek létre, és igen széles körben elterjedtek. Példaként említeném a benzint, a vízgőzt, az etanolt és a hidrogént.7 Számunkra a primer energiahordozók csoportja, azon belül is a kimerülő energiaforrások és a megújuló energiahordozók lesznek érdekesek. Az alábbiakban ezek általános ismertetése mellett a világban zajló tendenciákat is nyomon fogom követni, melyek segítenek rávilágítani arra, mely energiaforrások válhatnak a jövő energiájává. A világ primerenergiamérlegében8 betöltött szerepüket jellemezve egységesen a Nemzetközi Energia Ügynökség (IEA) elemzéseit9, az Európai Unióhoz és Magyarországhoz pedig az „Európai energia és közlekedés, trendek 2030-ig” című dokumentumot10 használtam fel.

1. A KIMERÜLŐ ENERGIAFORRÁSOKRÓL Ebben a fejezetben a két legnagyobb meg nem újuló energiaforrással fogok foglalkozni, a fosszilis energiahordozókkal és a nukleáris energiával. Az energiaellátás terén olyan jelentős szerepet sikerült betölteniük az idők folyamán, hogy kétséget kizáróan ezek nyerték a „XX. század energiája” címet. A kérdés csak az, hogy meg fogják-e tudni őrizni az eddigi veretlen pozíciójukat a XXI. században is.

6

2001/77/EK irányelv, 2. cikk a) pont, http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=CELEX: 32001L0077:HU:HTML, letöltés: 2008.4.14. 7 Vajda György: Energiaellátás ma és holnap, Budapest, MTA Társadalomkutató Központ, 2004, p.19. 8 Primerenergia-mérleg: Az energiaellátás kiinduló alapjellemzője a primerenergia-felhasználás, melyben a hazai és az importált források egyaránt szerepelnek. Primerenergia: a kimerülő és a megújuló energia, Dr. Büki Gergely: A biomassza energetikai hasznosítása (I.), Bioenergia, 2007. II. évfolyam 4. szám, p.2. 9 IEA: World Energy Outlook 2007, http://www.iea.org/Textbase/npsum/WEO2007SUM.pdf, IEA: Key World Energy Statistics 2007, http://www.iea.org/textbase/nppdf/free/2007/key_stats_2007.pdf, letöltés: 2008.3.30. 10 Prof. P. Capros, Dr. L. Mantzos, V. Papandreou, N. Tasios: European Energy and Transport, Trends to 2030 – Update 2007, http://ec.europa.eu/dgs/energy_transport/figures/trends_2030_update_2007/energy_transport _trends_2030_update_2007_en.pdf, letöltés: 2008.4.15.

10

1.1. A FOSSZILIS ENERGIAHORDOZÓKRÓL A szén, a kőolaj és a földgáz az elmúlt évszázadokban és napjainkban is jelentős helyet foglaltak és foglalnak el az energiaellátás területén. Elhelyezkedésüket tekintve az egyenetlenség jellemzi őket, hiszen nem minden országban találhatók. Számos előnnyel rendelkeznek, mivel olcsón lehet belőlük energiát előállítani a meglévő, jól kiépített infrastruktúrák miatt és jelenleg még rendelkezésre állnak. Emellett még a vegyiparban betöltött szerepük is kiemelkedő, mivel a szénhidrogének a műanyag legfőbb alapanyagai. A hátrányait tekintve kiemelendő, hogy apadásuk, a növekvő energiaéhség és a politikai, gazdasági folyamatok egyre inkább bizonytalanná teszik a közhangulatot, áruk már most is sokszor az egekbe szökik, arról nem is beszélve, hogy őket okolhatjuk leginkább a levegőszennyezés és az egyre nagyobb problémává váló globális felmelegedés miatt. Az alábbiakban röviden jellemezni fogom külön-külön is a szén, a kőolaj és a földgáz energiaellátásban betöltött szerepét, és megpróbálom megkeresni a választ, meddig tarthat jelenlegi „triumvirátusuk” a jövőben. 1.1.1. A FEKETE GYÉMÁNTRÓL11 A szén diadalmenete az első ipari forradalommal kezdődött. Sorra hívta életre a gőzgépeket, gőzhajókat, gőzmozdonyokat, melyeknek sikere összefonódott a szénnel. Eme energiahordozó volt a kialakuló vegyipar alapja, és a villamosság forrása. Hegemóniáját azonban a megjelenő kőolaj és fölgáz megtörte a XX. század folyamán. Az 1930-as években elérte a világ energiaszerkezetében részarányának maximumát, azaz több mint 50 százalékot, ám a századvégre 20 százalékra csökkent. 2005-ben 20,4 százalékban részesedik az energiamixben, mely a fosszilisek között a legkisebbnek számít. Manapság – főleg Kína és India dinamikus fejlődése hatására – új erőre kezd kapni, és ismételt növekedés jellemzi. Ennek legfőbb oka az, hogy e térség bőségesen, s a világon legnagyobb, 30 százalékos mértékben van ellátva szénnel. A második helyen Észak-Amerika áll 26 százalékkal, mely az előbb említett területekkel együtt bőséggel tud exportálni az Európai Unióba, Japánba és Dél-Koreába. A legkevésbé ellátott területek közé tartozik Afrika és a Közel-Kelet 6, valamint Dél- és Közép-Amerika 2 százalékkal. Mindezeket az 1. diagram szemlélteti a Függelékben. Az Európai Unió nem támogatja a szénbányászatot, pedig területén 130 milliárd tonna található.12 Ennek ellenére néhány állam a foglalkoztatás megőrzése és az ellátásbiztonság 11

Vajda György: Energiaellátás ma és holnap, Budapest, MTA Társadalomkutató Központ, 2004, p.51-68.

11

érdekében dotációkkal próbálja fenntartani a széntermelést. Az európai szénbányászat válsághelyzetét tovább rontotta az olcsó importszén is. Megoldásként az úgynevezett „tiszta szén stratégia” (UCG-, CCS- és CTL- technológia) kínálkozik, mely nemcsak hatásfoknövelést eredményez a szenes erőműveknél, hanem a károsanyag-kibocsátást is minimálisra csökkenti. Ezek a fejlesztések azonban igencsak költségesek, melyek a villamos energia árában óhatatlanul tükröződni fognak. Az UCG- technológia a szén elgázosítását jelenti, mely bányászati és átalakítási eljárás is egyben. Az így kapott hidrogént, szén-monoxidot és metánt tartalmazó szintézisgázt hő- és villamosáram-termelésre használják fel, továbbá szénvegyészeti végtermékeket állítanának elő belőle. A CCS a széndioxid lekötését teszi lehetővé, míg a CTL a szén folyadékká történő átalakítását jelenti.13 Magyarországon a hazai primer energiafelhasználásban negyedik helyen szerepel a szén 11,1 százalékos részesedéssel, melyet a nukleáris energia, az olaj és a földgáz előz meg. A nagy múltra visszatekintő magyar széntermelés napjainkban ismét kezd új erőre kapni, 2006ra ugyanis az ásványi nyersanyag kitermelése 105,7 millió tonnára nőtt, mely majdnem kétszerese az 1990-es értékhez képest. A fejlett országokban már használt és az Unió által is támogatott tiszta szén technológia hazánkban ugyan még gyermekcipőben jár, de megtörténtek már az első lépések a Mecsekben.14 Emellett a másik megfigyelhető tendencia a szénerőművek fatüzelésű erőművekké való átalakítása, melyet – többek között – a 2005-ben bevezetett szén-dioxid kereskedelem idézett elő az Unióban. Ez alapján minden államnak megszabják a kibocsátás mértékét, s a kvóták betartását. Mivel a fa égetése kevésbé szennyező, ugyanakkor rá lehet húzni, hogy megújuló, az erőműveknek evidens az átállás. És még üzlet is van benne, ugyanis a fel nem használt kvóták eladásából felújíthatják elavult ipartelepeiket. Fatüzelésű blokk üzemel így a Kazincbarcikai, Ajkai, Pécsi erőművekben, vegyes tüzelésű lett a Mátrai és a Tiszapalkonyai erőmű.15 Azt azonban hozzá kell tennem, hogy ezek az erőművek nem számítanak igazán hatékonynak és korszerűnek, éppen ezért elterjedésük nemcsak az értékes faállományt veszélyezteti, de egyre nagyobb feszültségeket gerjeszt a faiparban. Mindezekre a későbbiekben még visszatérek. Összességében elmondható hogy ugyan a XX. században a hagyományos szénkitermelés környezetszennyező mivolta, nehéz kezelhetősége és munkaerő-intenzitása miatt vissza12

Dr. Zoltay Ákos: Új irányok a bányászatban, Környezetvédelem, XV. évfolyam, 4. szám, 2007. július, p.19. i.m. 14 i.m. p.18-19. 15 GKM: Magyarország megújuló energiaforrás felhasználás növelésének stratégiája 2007-2020 http://www.gkm.gov.hu/data/cms1358659/megujulo__strategia_tars_egyeztetes.pdf, p.23-24., letöltés:2008.1.23. 13

12

szorult, ám a feltörekvő gazdaságok miatt a jövőben egyre nagyobb teret fog majd hódítani, megerősítve pozícióját a világ energiamérlegében (2030-ban 22-26%). Ezzel szemben a fejlett országokban – így az Uniós országokban is – inkább csökkeni fog részesedése az energiamérlegben 2030-ra (16,7%), ugyanakkor az említett új technológiák használata jellemzővé válik. Így eme legbőségesebb, azaz 204 évig elérhető fosszilis erőforrásunk – a fejlődő országokban ugyan nem, de – az EU-ban talán helyrehozhatja a több száz év alatt okozott kárt. 1.1.2. A FEKETE ARANYRÓL16 A kőolaj korunk igen fontos energiaforrása, hiszen nemcsak könnyen tárolható és szállítható, de kis térfogatban sok energiát tartalmaz. Földünk primerenergia-mérlegében is a kőolaj az első számú energiahordozó 40,6 százalékos részesedéssel, s csak ezután következik a földgáz 21,8 százalékkal és a szén 20,4 százalékkal. Nem meglepő ez a nagy szám, hiszen amíg a legtöbb autó benzinnel, dízellel és gázolajjal működik, amíg az óriási haszonkulccsal dolgozó kőolajszektornak érdekében áll, és amíg az államok költségvetésének bevételeit növeli, fenn fog maradni ez az erős ragaszkodás. Ára meghatározó szerepet tölt be a gazdasági folyamatokban, erőteljes hatást gyakorolva a világgazdaság és a nemzetgazdaságok alakulására. Elméletben ezt a kereslet és kínálat alakítja, gyakorlatban azonban ez a törvényszerűség alig érvényesül a gazdaságon kívüli körülmények miatt. Az állami beavatkozások, monopóliumok, és a politikai akarat mind-mind erősen befolyásolják árát. A 2. diagram (lásd Függelék) kiválóan szemlélteti azt a tendenciát, mely már a 80-as években elkezdődött. A kőolaj hordónkénti 10 dolláros árról 2007-re 70-80 dolláros árra szökött fel olykor-olykor megközelítve a 100 dollárt is. Ez az áremelkedés 2008-ban is tovább folytatódott, és elemzők szerint nem kizárt az idei 120 dolláros átlagos árfolyam sem, mivel már napjainkban is ezen rekordérték közelében mozog a fekete arany ára. Ehhez – számos egyéb tényező mellett – az USA gazdaságának recessziója és a feltörekvő gazdaságok óriási kőolajéhsége is hozzájárul. Az évtized végére a 150 dolláros átlagár sem kizárt.17 A Föld kőolajvagyonát igen nehéz felbecsülni, hiszen árának növekedésével egyre inkább nő a kiaknázásra érdemes kőolaj mennyisége. A 3. diagram (lásd Függelék) jól mutatja, hogy a Közel-Kelet kezében van a kőolajvagyon kétharmad része, mely a helyi háborúk legfőbb oka, és kissé leegyszerűsítve a dolgot a legtöbb közel-keleti konfliktus (például a 2003ban kezdődő iraki-amerikai háború) casus bellije is volt. 16

Vajda György: Energiaellátás ma és holnap, Budapest, MTA Társadalomkutató Központ, 2004, p. 88-112. Világgazdaság Online: Nem ismer határt a kőolajár, http://www.vg.hu/index.php?apps=cikk&cikk=219117, letöltés: 2008.4.27.

17

13

Fontos megemlíteni, hogy a kőolajpiac legfontosabb szereplője a Kőolajexportáló Országok Nemzetközi Szervezete, azaz az OPEC, mely a világ kőolajkészleteinek 69 százalékával rendelkezik.18 Monopolpozícióját nem egyszer mutatta már meg az úgynevezett olajfegyver segítségével, gondoljunk csak a két olajárrobbanásra 1973-ban és 1979-ben. Mindezekkel szemben az Európai Unió kiszolgáltatottságát mi sem bizonyítja jobban, hogy a világ olajvagyonának 1 százalékával sem rendelkezik, ugyanakkor fogyasztása a világfelhasználás 20 százalékát teszi ki. A legnagyobb importáló térségek megoszlását tekintve a 4. diagram ad iránymutatást (lásd Függelék). Az Egyesült Államok és szorosan mellette Nyugat-Európa a két legnagyobb importáló, vagyis az a két térség logikusan, mely a legkevesebb kőolajjal rendelkezik. Ugyanakkor Távol-Kelet, és elsősorban Kína és India kőolajéhsége valamint növekvő importfüggősége is szembeötlő. Az Európai Unió kiszolgáltatottsága a kőolajjal szemben a legnagyobb. Az EU primerenergia-mérlegében a kőolaj közel 40 százalékos (2005, 36,7%) részesedést élvez. A legnagyobb importáló országok közé tartozik Németország, Olaszország, Franciaország, Hollandia és Spanyolország. Vélhetően ez nem is fog megváltozni 2030-ig sem, a kőolaj meg fogja őrizni vezető pozícióját (35,3%). Magyarországon az olaj jelenlegi 26,6 százalékos részesedésével a második legfontosabb energiahordozó. Elemzések szerint ezt a pozícióját 2030-ig meg fogja őrizni tovább erősítve részesedését (27,2%) az energiamixben. Ehhez azonban már egyáltalán nem fog hozzájárulni a hazai kőolaj-kitermelés, mivel ennek már inkább csak múltja van. Kitermelésünk 1980-as évek közepén érte el maximumát 2 Mt/éves termeléssel, ám azóta folyamatosan csökkenő tendenciát mutat. A feltárt lelőhelyek kőolajkincse (Zalaegerszeg, Algyő, Kiskunhalas-Szank, Hajdúszoboszló és ezek környéke) 1999. évi termelési szint mellett (1,2 Mt/év) még 9 évig elegendő, azaz körülbelül mostanra tehető kimerülésük. Ebből kifolyólag évről évre nő behozatalunk (2005-ben 79,2%-os importfüggőség!), melyet három határt keresztező vezetéken keresztül oldjuk meg. Az egyik – és talán a legfontosabb – az Oroszországból Ukrajnán át érkező Barátság II. vezeték, a másik a Horvátországból induló Adria vezeték, a harmadik pedig az Adria egyik leágazása, mely Szlovákián és Csehországon keresztül köti össze

18

Pápay József: Kőolaj és földgáztermelés a XXI. században, Bányászati és Kohászati Lapok 139. évfolyam, 2006/3. szám, p. 8.

14

a Barátság I. vezetéket hazánkkal. A Barátság II. vezeték mellett létezik még egy olajtermék vezeték, melyet általában benzin, gázolaj illetve dízel szállítására használ a MOL Nyrt.19 A rendelkezésre álló kőolaj mennyisége véges. Vajda György elemzése alapján a világ műrevaló kőolajvagyona 48,6 évig lesz elérhető. Az azonban tény, hogy a technika fejlődésével újabb és újabb lelőhelyek látnak majd napvilágot, és már most is igaz az, hogy az utóbbi években a vagyon gyorsabban nőtt, mint a felhasználás. Abból kifolyólag pedig, hogy tömegesen még nem lehet helyettesíteni, elengedhetetlen marad még egy jó időre az emberiség számára. A növekvő és egyre súlyosbodó környezeti, gazdasági és politikai okok miatt azonban vissza kell szorítani korunk energiagazdaságában betöltött szerepét. 1.1.3. A KÉK ARANYRÓL A földgáz a XXI. század egyik legfontosabb energiaforrásává lépett elő, és jelentősége folyamatosan nő. Mindezt igen kedvező tulajdonságainak köszönheti, hiszen a fosszilisek közül a legkevésbé káros tüzelőanyag, gazdaságosan, sokoldalúan és energiatakarékosan alkalmazható, melyet nemcsak villamos energia előállítására, de fűtésre, főzésre, vízmelegítésre, motorhajtásra egyaránt alkalmaznak. Az sem elhanyagolható, hogy a Földön még 61,9 évig rendelkezésünkre fog állni Vajda György szerint.20 A földgáz hátrányai közé sorolható az a tény, hogy rendkívül tűz-és robbanásveszélyes. Napjainkban is lehet hallani elhanyagolt csővezetékek által okozott, vagy háztartásokon belül történt robbanásokról. Emellett szállítása a kőolajéhoz képest sokkal költségesebb, hiszen kétszeres csőátmérővel és ötszörös költséggel jár, arról nem is beszélve, hogy tengeri szállítását jó ideig nem tudták megoldani az LPG (liquid natural gas), azaz a cseppfolyósított gáz megalkotásáig.21 Eme energiforrásnak az önköltsége ugyan alacsony, árát azonban - számtalan tényező mellett - a kőolaj árának ingadozása igencsak befolyásolja, s annak magas piaci értéke maga után vonja a földgáz drágulását. Attól viszont egyelőre nem kell tartani, hogy ára extrém magasságokba szökne, már csak azért sem, mert a jelenleg ismert készleteket tekintve még egy pár évtizedig el leszünk látva.22 Az 5. diagramon láthatjuk (lásd Függelék), hogy a közel-keleti és a volt szovjet országok rendelkeznek a legnagyobb mennyiségű földgázzal. Ezen belül is az OPEC és Oroszor19

Matolcsy György: Magyarország energiapolitikájáról, valamint a piacnyitásról az Európai Unióhoz való csatlakozás folyamán, http://www.mkogy.hu/irom37/0651/0651.htm, letöltés: 2008. 4.27. 20 Vajda György: Energiaellátás ma és holnap, Budapest, MTA Társadalomkutató Központ, 2004, p.132-147. 21 i.m. 22 Pápay József: Kőolaj és földgáztermelés a XXI. században, Bányászati és Kohászati Lapok 139. évfolyam, 2006/3. szám, p.135-146.

15

szág birtokolja a legtöbbet, az előbbi 51 százalékot, az utóbbi 28 százalékot. Eme vagyon birtokában Oroszország vált a legnagyobb exportőrré, és a pusztán 2 százalékos földgázvagyonnal rendelkező Európai Unió országai importőrökké. Ezen országok igencsak ki vannak szolgáltatva a GAZPROM-nak, ami tudvalevő az orosz energiafegyver kezelője, s mint azt a 2006. januári ukrán-orosz gázvita valamint a 2007. januári orosz-belorusz energiavita mutatta, eme fegyverét használni sem rest.23 Túlzott félelmeket kelteni azonban nincs ok, hiszen az elmúlt húsz évben igazán komoly ellátási probléma nem volt, és az is tény, hogy Oroszország is ugyanannyira függ tőlünk, mint mi tőle. A fő exportcikküket adó földgáz és kőolaj bevételei létfontosságúak a számára, ahogy nekünk is eme energiahordozók importja. Függőségét tovább erősíti az a tény, hogy szomszédjával, Kínával való viszonya nem mondható éppen „fényesnek”, és emellett a szükséges infrastruktúra sem áll rendelkezésre.24 A mondás azonban itt is igaz, miszerint jobb félni, mint megijedni. Az EU is így van ezzel, s a több lábon állás érdekében éppen ezért foganatosított már számtalan intézkedést. Ezek közül a Nabucco-gázvezeték25 ötletét emelném ki, melyet 2002-ben írtak alá, de hosszú idő óta csak papíron létezik. Mostanra sem tisztult ki igazán a kép ezzel kapcsolatban.26 Mindezeket Oroszország sem hagyhatta szó nélkül, s életre hívta a Nabucco-terv konkurensét, a GAZPROM Kék Áramlat (Blue Stream) vezetékét. Ez Törökországból indult volna, és Románián valamint Bulgárián át szinte ugyanazt az útvonalat futotta volna be hasonló költséggel és kivitelezési idővel. A múlt idő azért helyes, mert ezt a tervet a mostanában igen népszerű témává váló Déli Áramlat27 váltotta fel, melyet 2007. június 23-án Rómában írt alá a GAZPROM és az olasz ENI.28 Magyarország a gázellátást tekintve Európa egyik legveszélyeztetettebb országa, hiszen elsődleges energiamérlegünkben 43,3 százalékot tesz ki részesedése. Ráadásul a földgáz 80 23

Pápay József: Kőolaj és földgáztermelés a XXI. században, Bányászati és Kohászati Lapok 139. évfolyam, 2006/3. szám, p.8-10. 24 V. Pap Zsófia: Magyarország a közös Nabucco-vezetékre szavaz, http://www.gtm.hu/cikk.php?cikk_id=886, letöltés: 2008.2.5. 25 Gázvezeték, mely a közel-keleti és a Kaszpi-térségből fog földgázt szállítani 3300 kilométeren át Közép- és Nyugat-Európa irányába. Építési költsége körülbelül 4,6 milliárd euróra fog rúgni, és 2011-ben fogja elkezdeni működését. 26 EUvonal: A kormány nemzetközi konferenciát tervez a Nabucco-gázvezetékről, http://www.eu2004.hu/index.php?op=hirek&id=3973 letöltés: 2008.2.20. 27 Gázvezeték, mely Oroszországból a Fekete-tenger alatt fog húzódni Bulgáriáig, majd ott kettéválik, s a tervek szerint a déli szakasz Görögországon, esetleg Albánián át tenger alatt jut el Dél-Olaszországig, míg az északi szakasz Szerbián, Magyarországon át megy tovább Ausztriába. A több mint 900 kilométer hosszú vezeték várhatóan 2013-ra lesz üzemképes. Dunai Péter: Állami üzlet lesz a Déli áramlat magyar szakasza, http://www.nol.hu/cikk/482938/, letöltés: 2008.2.28. 28 Budapest Analyses: A Déli Áramlat gázvezeték terve, http://www.budapestanalyses.hu/docs/Hu/Elemz %C3%A9sek_Arch%C3%ADvum/analysys_180_hu.html, letöltés: 2008.2.20.

16

százalékát importból fedezzük, melynek kizárólagos forrása Oroszország.29 A jelenlegi események alapján vélhetően az is marad, hiszen február 28-án aláírtuk a Déli Áramlat magyar szakaszának megépítéséről szóló magyar-orosz megállapodást, mely szerint Magyarországon tízmilliárd köbméter gáz fog áthaladni. A magyar szakasz költsége becslések szerint körülbelül 2 milliárd dollár lesz. 30 Mindezen események tovább erősítik bennem azt, hogy a Nabucco megépülését és a megújulók ügyét annál jobban kell támogatni, hiszen akkor diverzifikáltabbá tudnánk tenni a két, egymást nem kizáró vezetékkel nemcsak a magyar gázpiacot, de az egész energiapiacot, és a versenyt felébresztve talán nem lennénk annyira kiszolgáltatva az orosz gáznak, és a Déli Áramlatnak. A jövőben nagy kérdés tehát, hogy az uniós kőolaj- és földgázszállítások 25 százalékát adó Oroszországot hogy lehet elkerülni, illetve, hogy el lehet-e egyáltalán. Véleményem szerint amíg Oroszországnak ilyen nagy befolyása van az adott térségben, ilyen nagy készletekkel rendelkezik, és a Közel-Keleten ilyen súlyos háborús viszonyok vannak, sok esély nincs a függetlenedésre. S az a tény, hogy az Északi Áramlat és a Déli Áramlat is Európát fogja táplálni, továbbá a Nabucco bevallottan orosz forrásokból is fog vásárolni, elénk vetíti azt a képet, hogy a kiszolgáltatottság talán még nagyobb lesz. A jövőről készített prognózisok alapján is igazolódni látszik a gyanúm, mivel mind Magyarországon (45,3%) mind az EU-ban (25,7) fokozódni fog a földgáz részaránya.

1.2. A NUKLEÁRIS ENERGIÁRÓL Az emberek többsége, ha már csak a szót meghallja, félelem támad benne és ellenszenv. Nem alaptalanul. Bármennyire is régen volt Hirosima, Nagaszaki vagy a csernobili katasztrófa, következményeire, hatásaira mai napig emlékeztetnek a halálvárosok, a kijelölt halálzónák és a még most is sugárzásban, illetve annak hatására kialakuló rákos megbetegedésekben szenvedő lakosság. Az emberáldozatokra vonatkozóan ma sem lehet pontos statisztikákat találni, a kár felbecsülhetetlen. A két legfontosabb aggály sem szüntethető meg teljesen. Az egyik az atomreaktorokból kikerülő radioaktív hulladékok sorsa, melyeket ugyan elrejteni el lehet, de megszüntetni nem. Ezek sugárzása évmilliókig is eltarthat. A másik pedig a balesetek kialakulásának valószínűsége, melyet pont az emberi tényező miatt nem lehet kizárni.

29

V. Pap Zsófia: Magyarország a közös Nabucco-vezetékre szavaz, http://www.gtm.hu/cikk.php?cikk_id=886, letöltés: 2008.2.5. 30 HVG: Gyurcsány és Putyin, http://hvg.hu/itthon/20080228_gaz_orosz_megallapodas.aspx, letöltés: 2008.3.1.

17

Az sem megnyugtató tény, hogy egyre több ország rendelkezik atom- és hidrogénbombával, mely tovább fokozza az atomenergiával szemben táplált félelmet. A folyamatokat öt atomhatalom, nevezetesen az USA, Nagy-Britannia, Franciaország, Oroszország és Kína indította el, mely országok hivatalos státust kaptak az 1968-as atomsorompó egyezmény értelmében. Ez a szerződés az atomfegyverrel rendelkező államokat arra kötelezi, hogy nem adhatja át fegyverét az azzal nem rendelkező országok számára, illetve ezen országoknak meg is tiltja mind az előállítást, mind pedig a beszerzést. Csak a békés célú atomenergia-szükségletek kielégítését engedi meg, feltéve, ha a bécsi központú Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (IAEA) ellenőrzésének aláveti magát. Az atomsorompó egyezményhez napjainkig 190 ország csatlakozott, viszont három "de facto" atomhatalom, azaz India, Izrael és Pakisztán nem tette ezt, Észak-Korea pedig 2003-ban felmondta a szerződést. Emellett még számos állam akar atomhatalommá válni: Irán, Argentína, Brazília, Egyiptom, Dél-Korea, Svédország, Tajvan és Irak, melyek közül nem mindegyiknek békések a szándékai.31 Ugyanakkor energiaéhségünk nőttön-nő, s bármennyire is félünk tőle, rá kellett jönnünk, hogy nélküle nem megy. Még a megújulók egyre nagyobb volumenű használata sem teszi lehetővé a közeljövőben sem kiiktatásukat. Az egyetlen megoldást tehát az jelentette, hogy a legfejlettebb biztonsági technikákat és technológiákat latba vetve kialakították a kor legbiztonságosabb erőműveit. Emellett olyan szigorú előírások is bevezetésre kerültek, melyek minimálisra csökkentették az esetleges balesetek előfordulását. A hulladékok sorsát illetően is – ugyan részleges, de – megoldást találtak. A kis és közepes aktivitású hulladékok végleges elhelyezésére több mint 100 erre alkalmas létesítményt hoztak létre a világon (Magyarországon Püspökszilágyiban illetve Bátaapátiban most épül). A nagy aktivitású hulladékok végleges elhelyezését pedig stabil geológiai formációkban (barlangokban, kőzetrétegekben) valósítják meg.32 Még négy fontos érv szól a nukleáris energia mellett. Az egyik annak fenntarthatósága. Ezt annak köszönheti, hogy nem bocsát ki szinte semmilyen káros anyagot, és a radioaktív sugárzás is minimális (persze csak akkor, ha minden a szigorú biztonsági előírásoknak megfelelően zajlik). A globális felmelegedés súlyos következményeit használatukkal tehát csökkenteni lehetne, és sokak szerint kell is, mivel az már most látszik, hogy még a kiotói egyezményben foglalt előírásokat sem tudja jó pár ország teljesíteni nélkülük. Ez tehát még egy ok a használatuk mellett. A harmadik fontos érv pedig az urán maga. Rendkívül nagy mennyi-

31

HVG: Atomhatalmak, http://hvg.hu/vilag/20061009atomhatalmak.aspx, letöltés: 2008.3.23. Vajda György: Egy energiára (is)éhes világ jövőképe, http://www.epa.hu/00700/00775/00036/1266-1273.html, letöltés: 2008.3.31 32

18

ségben áll rendelkezésünkre, ráadásul az uránérc nagy része politikailag stabil országból származik, azaz Ausztráliából és Kanadából. A stabilitást azonban nemcsak az urán, hanem az atomerőművek működésének jellege is biztosítja. A fűtőelemek ugyanis könnyen, kis helyen is tárolhatók arról nem is beszélve, hogy körülbelül 3-4 év alatt használódnak el, mely nagymértékben hozzájárul az ellátásbiztonsághoz.33 Ezek a tények némiképp csökkenteni tudták a társadalmi ellenállást, melynek hatására mára már az atomerőművek reneszánszáról beszélhetünk. Egyre több ország jelenti be igényét az atomerőművek építését illetően, és számuk növekvő tendenciát mutat. 2005-ben a primerenergia-mérlegben már 11 százalékot foglaltak el. Az IAEA 2006-os adatai alapján összesen 438 reaktor van a világon (371773 MW, 2660,9 TWh). A legtöbb reaktor az Európai Unió területén található (145), de tekintélyes mennyiség van Amerikában (128) és Ázsiában is (106). Az egyes országokat tekintve az Egyesült Államok vezet 104 reaktorral, majd Franciaország (59), Japán (55), és Oroszország (31) következik a sorban a 2. táblázat adatai alapján (lásd Függelék). Az IAEA prognózisai szerint „gomba módra” fognak nőni az atomerőművek. Tizenkét országban harminckettő - összesen 25000 megawatt kapacitású - új reaktor épül, illetve kapott engedélyt. Ha ezek elkészülnek, a világ atomerőmű-kapacitása 2030-ra a 2006-os 371773-ról 447000 megawattra nő. Ha pedig a kormányok és közszolgáltatók terveiben szereplő további, több mint száz reaktor is megvalósul, akár 680000 megawattra is emelkedhet ez a mennyiség. Bármennyire is hihetetlen, még ez sem lesz elég ahhoz, hogy a 2030-ig akár duplájára is növekedő áraméhséget kielégítse. 2030-ban tehát a világ áramigényének mindössze 13,3 százalékát fedezheti az atomenergia a 2006-os 15,2 százalékkal szemben.34 Ami pedig a primerenergia-mérlegben való szereplését illeti az sem lesz túl fényes a jövőben, részaránya ugyanis 5-6 százalékra fog lesüllyedni. Az erőművek többsége várhatóan Ázsiában fog felépülni. Kína és India például a következő 25 évben tucatjával állít majd üzembe reaktorokat. Ez egyesek szerint nem túl megnyugtató, mivel az ázsiai produktumok sohasem igazán a minőségükről, megbízhatóságukról voltak híresek. Addig azonban nincs ok a félelemre, amíg a bécsi központú IAEA ellenőrzése alatt maradnak ezek az államok. Ugyanakkor kétségtelen, hogy szükséges a kapacitásbővítés ebben a térségben, mivel Indiában, Kínában és Pakisztánban mindösszesen 2-3 százalékban részesedik az atomenergia

33

Vajda György: Energiaellátás ma és holnap, Budapest, MTA Társadalomkutató Központ, 2004, p. 237. Nagy Gábor: Az atomenergia reneszánsza, http://hvg.hu/hvgfriss/2007.51-52/200751-52HVGFriss402.aspx, letöltés: 2008.4.3.

34

19

a teljes áramellátásban. Emellett Japán és Dél-Korea is növelni fogja atomreaktorai számát, s Indonézia, Vietnám valamint Malajzia is be fog kapcsolódni az atomenergia termelésébe. Latin-Amerikában Argentína és Brazília akar új reaktorokat építeni illetve Chile fontolgatja az első atomreaktor beüzemelésének lehetőségét. A közel-keleti térséget nézve bármennyire is meglepő, de mindegyik országnak van atomprogramja a gazdag olajvagyon ellenére. A jövőben az uránkincsekben bővelkedő Afrika számos országa és a legnagyobb uránexportőr Ausztrália is felhasználóvá válhat. Velük tehát tovább bővülhet a nukleáris energiát használó országok jelenleg 30 tagú, összesen 438 reaktort működtető csoportja.35 Európában hosszú időn keresztül nem volt e téren előrelépés az 1986-os csernobili katasztrófa nyomasztó emlékei miatt. Azóta huszonkét év telt el, mely idő elég volt ahhoz, hogy mára már egyre többen veszik védelmébe a nukleáris energiát. Ez az EU energiamérlegében is meglátszik, mivel az atomenergia részaránya 14,2 százalék volt 2005-ben. Nemcsak Finnország épít újabban reaktort, de Franciaország is kapacitásbővítésen fáradozik, pedig ott már – ahogy a 3. táblázat mutatja (lásd Függelék) – 78,1 százalékos részesedésnek örvend az atomenergia az összes villamosenergia-termelésen belül. Nem csoda, hogy a legtöbb reaktorral és a legnagyobb részesedéssel is ez az ország rendelkezik, s csak jóval lemaradva következik a sorban az Egyesült Királyság 19, Németország 17, és Svédország 10 reaktorral. A villamosenergia-termelésben betöltött szerepe alapján Franciaországban (78,1%), Szlovákiában (57,2%), Belgiumban (54,4%), Bulgáriában (43,6%) és Szlovéniában (40,3%) rendelkezik a legnagyobb részesedéssel az atomenergia. Az Európai Unió egyébként 2007-ban összesen 145 reaktorral rendelkezett, mely számhoz az újonnan csatlakozó országok is hozzájárultak: Bulgária 2, Csehország 6, Magyarország 4, Litvánia 1, Románia 1, Szlovákia 5, Szlovénia 1 reaktorral. Ráadásul ezek az országok is újabb erőművek építését illetve az eddigiek bővítését tervezik. Magyarországon összesen 4 reaktor működik Pakson. Az 1976 óta üzemelő, 1992-ben részvénytársasággá váló Paksi Atomerőmű Vállalat több mint 1860 megawatt beépített teljesítményen dolgozik, mely így el tudja látni Magyarország villamosenergia-felhasználásának közel 40 százalékát (2007, 36,8%).36 Ez az energiamérlegben való 12,8 százalékos részesedést jelent. Az ország területén – összehasonlítva a napenergiából nyert 85-90 forintos, a biomaszszából nyert 20-25 forintos valamint a fosszilisekből nyelt 12-14 forintos kilowattóránkénti 35

Nagy Gábor: Az atomenergia reneszánsza, http://hvg.hu/hvgfriss/2007.51-52/200751-52HVGFriss402.aspx, letöltés: 2008.4.3. 36 Bemutatkozik a paksi atomerőmű, http://www.atomeromu.hu/bemutatkozas/bemutatKezd.htm, letöltés: 2008.4.12.

20

árral – az atomerőmű állít elő legolcsóbban villamos energiát, 8-9 forintos kilowattóránkénti áron.37 Helyettesítése tehát ilyen kedvező feltételeket és árakat biztosítva lehetetlen. Megszűnésével vélhetően alternatív módon nem tudnánk pótolni a kieső hiányt, mivel körülbelül 11000 szélerőművet kellene építenünk, mely azt jelentené, hogy az ország minden 3x3 kilométerén szélkeréknek kellene működnie. Más lehetőség hiányában villamos áram importra szorulnánk (melyben hazánk így is a világranglista 10. helyén áll!), illetve tovább kéne növelnünk a fosszilis tüzelőanyagokkal működő erőműveink számát, aminek a következményeit szerintem nem kell részletezni.38 Az erőművet 2010 és 2017 között kellene leállítani, ha nem történne az eredeti tervekben változtatás. Mivel azonban élettartamát biztonságosan, műszaki akadályoktól mentesen meg lehet hosszabbítani, akár 20-30 évvel is meg lehet toldani működésének idejét, mely valljuk be, mindenkinek érdeke.

1.3. ÖSSZEGZÉS A Nemzetközi Energia Ügynökség (IEA) elemzései alapján a világ primerenergiamérlegét vizsgálva elmondható, hogy a fosszilisek uralták a piacot 2005-ben 82,8 százalékkal. Ezen belül a kőolaj részesedése a legnagyobb 40,6 százalékkal, mely után a földgáz következik 21,8 százalékkal, és rögtön mellette a szén 20,4 százalékkal. A nukleáris energia 11 százalékot ért el, a vízenergia 2-t. A megújulók utolsóként 4,2 százalékkal részesedtek az energiamérlegben a vízenergia nélkül. Az IEA a jövővel kapcsolatban is készített forgatókönyveket, az egyik az optimista, támogatások által vezérelt, a másik a pesszimista, intézkedésekkel nem számoló előrejelzés. Ezek szerint a jövőben, azaz 2030-ban a fosszilisek uralma még mindenképpen megmarad, ám pozíciójuk kis mértékben csökkenni fog. Az optimista forgatókönyv alapján részesedésük 76,9 százalékos lesz, míg a pesszimista 81,2 százalékos arányt prognosztizál. A kőolaj szereplése a jövőben csökkenni fog, de még mindig a legfontosabb energiahordozó marad földünkön mind az optimista (32,2%) mind a pesszimista (32,6%) előrejelzések szerint. A szén erősíteni fog helyzetén főleg Kína és India miatt 22,8 illetve 26 százalékos részesedést elérve. A földgáz esetében kisebb erősödés lesz majd megfigyelhető, azaz 21,8 százalékról 21,9 illetve 22,6 százalékon fog stabilizálódni. Mindkét szcenárió szerint a nukleáris energia veszíteni fog pozíciójából és az előbbi szerint 6,9 az utóbbi szerint 5 százalékot fog elérni. Végül a megújulók

37

HVG: Árnyékban, http://hvg.hu/hvgfriss/2008.10/200810_Arnyekban.aspx, letöltés:2008.3.30. Dr. Katona Tamás: Élettartam-hosszabbítás a Paksi Atomerőműben, http://www.atomeromu.hu/jovo/jovo.htm, letöltés: 2008.4.3. 38

21

következnek a sorban, ahol is erőteljes növekedés jellemző mindegyik csoporton belül: a vízenergia 2 százalékról 2,4 illetve 2,7 százalékra, a többi megújuló pedig 4,2 százalékról 13,5 valamint a pesszimista szerint 11,4 százalékra. Mindezekből egyértelműen következik, hogy a fosszilisek piacvezető helyzetüket még sokáig meg fogják őrizni. Az is igaz, hogy a közeljövőben még nem kell a nyersanyagok elfogyásától tartani. Ennek ellenére kijelenthető, hogy mindenképp érdemes azokkal takarékosan bánni, nemcsak azért, mert végesek, hanem azért is, mert a fokozódó energiafogyasztás nyomása egyre erősebb. A világ energiaigénye várhatóan 55 százalékkal fog megemelkedni 1,8 százalékos növekedést produkálva 2030-ig. Ehhez leginkább a fejlődő országok fognak hozzájárulni 74 százalékos növekedési szinttel, melyen belül Kína és India együtt generál 45 százalékos növekedést. E két ország ilyen fokú energiaéhsége példátlan nagyságú gazdasági növekedésének köszönheti. Ami elszomorító, hogy ezen országok közül a vízenergián kívül semmilyen más megújuló energiahordozót nem preferálnak. Mindezek maguk után vonják a károsanyag-kibocsátás erőteljes növekedését. Még ha történne előrelépés e téren, már akkor sem tudnánk megakadályozni a szén-dioxid kibocsátás 25 százalékos növekedését 2030-ig. Az országok energiabiztonságával kapcsolatban is egyre több aggály jelenik meg, a kiszolgáltatottság és az importfüggőség egyre nagyobb méretű lesz. Ezzel a kitermelők is tudatában vannak. Nekik az az érdekük, hogy minél magasabb áron tudják a „maradékot” értékesíteni. Kicsit leegyszerűsítve a dolgot kijelenthető, hogy minél kevesebb kimerülő energiahordozó lesz a Földön, annál magasabb árat fognak érte kérni. Arra tehát ne is számítsunk, hogy az OPEC vagy Oroszország a védnöksége alá vonja a megújulók ügyét. Oroszország a gázra esküszik, s ennek eladásáért minden „áramlatot” megmozgat. Az Európai Unió tekintetében az „Európai energia és közlekedés, trendek 2030-ig” című dokumentumot használtam fel, melyet a 4. táblázat is szemléltet (lásd Függelék). E szerint 2005-ben az energiahordozók részesedése a primerenergia-mérlegben a következőképpen alakult: az olaj 36,7 százalékot, a földgáz 24,6 százalékot, a szén 17,7 százalékot, a nukleáris energia 14,2 százalékot és a megújulók 6,8 százalékot értek el. Az EU 27 tagállamainak primerenergia-mérlegeit, és számos más fontos adatot a 1. melléklet foglalja magában. Ha nem történik az energetika terén előrelépés a következő prognózissal számolhatunk. Az EU-ban a fosszilis energiahordozók továbbra is a legfontosabb energiahordozóknak fognak számítani, s szerepük csak kis mértékben fog csökkenni, maximum egy százalékponttal az energiamérlegben (kivéve a földgáz). A nukleáris energia esetén ugyanakkor igen nagy22

mértékű csökkenésnek lehetünk majd tanúi 14,2 százalékról 10,3 százalékra fog süllyedni a részesedése 2030-ra. A megújulók ezzel szemben növekvő tendenciát mutatnak, s 6,8 százalékról 11,8 százalékra fognak növekedni, mellyel ugyan meg fogja előzni az atomenergiát, de igencsak alulmarad a fosszilisekkel szemben. Az EU-tagországok így várhatóan még inkább rá lesznek kényszerülve a gyors cselekvésre. Ezt azonban csak egy egységes energiapolitikán belül, energiatakarékosabb szemlélettel, a megújulókra támaszkodva fogják tudni megvalósítani. Ugyan 2006-ig nem történtek komoly előrelépések e téren, 2007-től mégis azt lehet mondani, hogy új lendületet kapott e kérdés. Erről részletekbe menően a következő fejezetekben írok. Magyarországgal kapcsolatban is az „Európai energia és közlekedés, trendek 2030-ig” című dokumentum az irányadó. Ez alapján az 5. táblázatban láthatjuk (a Függelékben), hogy hazánkban óriási mértékben, azaz 81 százalékban részesednek a fosszilisek az energiamérlegen belül. Megállapítható, hogy a földgáz a legérzékenyebb pont, részesedése ugyanis 43,3 százalék. A kőolajé ennél alacsonyabb, 26,6 százalék, a nukleáris energiáé pedig 12,8 százalék. A szén részesedése a fosszilisek közül a legkisebb, 11,1 százalék. Ahogy az EU-ban, itt is a legutolsó helyen állnak a megújulók 4,3 százalékkal. Ilyen energiamérleg után nem csoda, hogy importfüggőségünk óriási mértékeket kezd ölteni. Leginkább a földgáztól függünk, 81,1 százalékos mértékben, melyet az olaj követ 79,2 százalékkal. A szén is igen jelentős részt foglal el az importált fosszilisek között (43,4%). Összességében tehát a meg nem újuló energiahordozóktól 62,9 százalékban függünk, mely igen nagy érték az EU-n belül.39 Az Európai Unió elemzői a jövőre nézve fosszilis uralmat prognosztizálnak hazánkban. A kimerülő energiahordozóknak sikerül még jobban megerősíteniük pozíciójukat (81,6%) 2030-ban, tovább fokozva importfüggőségünket. Mind a földgáz (45,3%), mind a kőolaj (27,2%) előretör, egyedül a szén fog kis mértékben csökkeni (9,1%) az energiamérlegen belül. Mondanom sem kell, hogy a megújulók igen gyengécske növekedést fognak produkálni. Ugyanakkor hozzá kell tennem, hogy ez az elemzés nem számol a 2020-as vállalásainkkal, melyről a későbbiekben részletesen beszámolok. Ez a helyzet igencsak bizonytalanná teszi energiaellátásunkat a jövőre nézve. Az energiapiacok diverzifikálásával nemcsak függőségi helyzetünket tudnák csökkenteni, de a fenntartható fejlődés aranyszabályának eleget téve elő tudnák segíteni a jövő generációk egészséges életviszonyait. 39

European Commission: Statistical Pocketbook 2007, EU Energy in figures, p.79. http://ec.europa.eu/dgs/energy_transport/figures/pocketbook/doc/2007/2007_energy_en.pdf, letöltés: 2008.4.2.

23

2. A MEGÚJULÓ ENERGIAHORDOZÓKRÓL 2.1. ELŐNY - HÁTRÁNYELEMZÉS A megújuló energiahordozók olyan erényekkel vannak felruházva, melyekkel a kimerülők nem rendelkeznek. A megújulók szinte mindenhol egyenletesen és korlátlanul helyezkednek el a Földön, és ahogy a nevükből is következik folyamatosan rendelkezésre állnak vagy újratermelődnek, ezzel is javítva az ellátás biztonságát, mely különösen fontossá vált az Európai Unió számára függőségi helyzete miatt. A 2006 márciusában kiadott, az „Európai stratégia az energiaellátás fenntarthatóságáért, versenyképességéért és biztonságáért” nevet viselő Zöld Könyv40 is arra figyelmeztet, hogy az EU egyre inkább importfüggővé válik, és ha e téren nem történik változás, a jelenlegi 50 százalékos függőség, 70 százalékossá nőheti ki magát az elkövetkező 20-30 évben. A Zöld Könyv szerint a megújuló energia használatával a levegő- illetve környezetszennyezés is csökkenthető, hiszen előállításuk és használatuk jelentős károsanyag-kibocsátás valamint környezeti károk nélkül megy végbe. Ez hosszú távon a klímaváltozás mérséklődéséhez vezethet, mely ha nem következik be, az évszázad végére 1,4-5,8 fokos hőmérsékletemelkedéssel

számolhatunk

az

éghajlatváltozással

foglalkozó

kormányközi

testület

(Intergovernmental Panel on Climate Change, IPPC) szerint. Az energia iránt folyamatosan növő globális keresletet –, mely a Zöld Könyv szerint 2030-ig mintegy 60 százalékkal fog emelkedni – nagyrészt ki tudná elégíteni a megújuló energia, és csökkenteni tudná a fosszilisek iránti keresletet is, mely évről-évre növekedik. Azt viszont hozzá kell tennem, hogy a megújulók eme jótékony hatása csak akkor valósulhat meg, ha az eddigieknél sokkal nagyobb elhatározás születik a térnyerésük elősegítése érdekében. Mindezek mellett új munkahelyeket, vállalkozásokat teremthet és fellendítheti a helyi, vidéki gazdaságot, megteremtve ezáltal a megélhetést és a biztonság érzését az elmaradottabb régiók lakói számára. E szektor dinamizmusát mi sem mutatja jobban, mint az a tény, hogy 1990 és 2004 között megtízszerezte termelését, és 2006-ban már ötszázezer embernek biztosított munkát az Európai Unió országain belül.41 Akadnak azonban hátrányai is ennek az energiának. Elmondható, hogy jelenleg még sokkal költségesebbek, és ebből kifolyólag a megtérülési idejük is jóval hosszabb a többi meg nem újuló energiaforráshoz képest. Csak hogy néhány példát említsek, hazai viszonylatban 40

Zöld Könyv, Európai stratégia az energiaellátás fenntarthatóságáért, versenyképességéért és biztonságáért COM (2006) 105 végleges, Brüsszel 41 Dr. Göőcz Lajos: Energetika jövőidőben, Magyarország megújuló energia forrásai, Lehetőség és valóság, Besenyei György Könyvkiadó, Nyíregyháza, 2007, p. 24.

24

még a legrövidebb idő alatt megtérülő szélturbináknak is körülbelül 7 évre van szükségük, hogy visszanyerjék a befektetett költségeket. A többi ennél hosszabb idő alatt térül meg: új biomassza erőmű 8-9 év alatt, hulladékégető 10 év alatt, biogáz bázisú erőmű 11 év alatt, napelemek több mint 40 év alatt, geotermikus erőművek 10 év alatt.42 Ennek köszönhetően nem is képesek helyt állni a piacon állami ösztönzők, uniós pénzek nélkül, melyek ugyan sokat segítenek a versenyképesség javítása céljából, de mint ismeretes, torzíthatják is a piacot. Sokat javítana a helyzeten, ha sikerülne beépíteni az externális költségeket a fosszilis energiahordozók árába, melyek már eddig is aránytalanul nagy előnyökre tettek szert. A megújulók így képesek lennének megállni a helyüket akár támogatások nélkül is, mivel már nem lenne olyan nagy távolság a két csoport árai között. Ez azonban még várat magára. Adottságaikból adódóan igencsak függnek az időjárási viszonyoktól, mely miatt nem igazán tervezhető a bejövő energia. A különböző földrajzi viszonyok is meghatározó szerepet töltenek be eme szektor életében, hiszen tudvalevő, hogy nem lehet akárhova építeni egy szélerőművet, vagy egy napkollektort sem. A fosszilis energiahordozókhoz képest az energiaáramuk sűrűsége is kisebb, mely azt jelenti, hogy előállításukhoz nagyobb területet igényelnek.43 Gondoljunk csak bele abba, hogy a hatékony napkollektorok, napelemek mekkora helyet foglalnak el. Példának okáért az Egyesült Államokban kialakított tükrös naperőművek példáját hoznám fel, melyeknek 1 km2 területet elfoglaló tükörre van szükségük körülbelül 100 megawatt csúcsteljesítmény eléréséhez. Mivel hazai viszonylatban naperőművel nemigen találkozhatunk, ezért egy másik példával is szemléltetném a felvetett problémát. Egyéni számítások alapján megállapítottam, hogy a 95 megawattal dolgozó debreceni hőerőműnek megfelelő kapacitású napelem kialakításához 527777 m2-re van szükség 18 százalékos hatékonyság mellett (mivel egy m2 esetén 180 wattot tud felhasználni egy napelem 18 százalékos hatékonyság mellett)44. Ez a terület 70, egymás mellé helyezett focipályából jön ki. Pontosabb, összehasonlításra is alkalmas adatokkal Vajda György táblázata szolgál (6. táblázat, lásd Függelék), mely szerint egy kilowatt előállításához 1-4 m2 hőerőmű, 10-30 m2 vízerőmű, 20-60 m2 termikus naperőmű vagy napelem, 50-150 m2 szélerőmű telep és 40006000 m2 energiaültetvény területe szükséges. A legkisebb területet tehát a hő- és vízerőművek, a legnagyobbat az energiaültetvények igénylik.

42

GKM: Magyarország megújuló energiaforrás felhasználás növelésének stratégiája 2007-2020 http://www.gkm.gov.hu/data/cms1358659/megujulo__strategia_tars_egyeztetes.pdf, p.44., letöltés:2008.1.23. 43 i.m. p. 27. 44 A számításban Csiha András, okleveles épületgépész mérnök, vezető tervező, szakértő segített. Egy m2-re 1000 W esik, melyből 180W-ot tud hasznosítani 18 százalékos hatékonyság mellett egy napelem.

25

Sokak szerint pontosan méreteik miatt rontják annyira a táj képét, és tény, hogy esztétikai szempontból nem a legjobb megoldás. Az is bizonyos, hogy pusztán a megújulók használata nem okoz csodákat a szén-dioxid kibocsátásának csökkentése terén sem, ehhez ugyanis komplexebb megoldások szükségeltetnek. Az alábbiakban a szél-, a víz-, a napenergiát, a geotermikus energiát és a biomasszát fogom jellemezni néhány fontosabb, napjainkban is zajló tendenciával egybekötve.

2.2. A SZÉLENERGIÁRÓL A szélenergia használata régi időkre nyúlik vissza. Már 4000 évvel ezelőtt is az emberek mindennapi tevékenységét szolgálta, gondoljunk csak a szélmalmokra vagy a vízi közlekedésben használt vitorlás hajókra. Babilon uralkodója, Hammurapi már i.e. 1700 körül eme energiához fordult Mezopotámia csatornázása céljából. Azóta óriási fejlődésen ment keresztül a szélenergia kihasználásának formája a szélmalomtól kezdve a szélturbinákig valamint a szélfarmokig és térnyerésük megállíthatatlan.45 A Szélenergia-világszövetség (WWEA) 2007. január 29-ei jelentése szerint 2006-ban már 73904 megawatt energiát termeltek, mely szám körülbelül tízszerese az 1996-os értéknek. Azt azonban nem árt tisztázni, hogy mindez csupán 1 százalékát fedezi a globális áramfelhasználásnak. Az 6. diagram jól mutatja (a Függelékben), hogy 2010-re várhatóan körülbelül másfélszeresére fog növekedni számuk elérve a 160000 megawattos termelést. Ha összehasonlítjuk ezt a növekedést a világ teljes primerenergia-felhasználásának növekedésével, mely 2 százalék évente, akkor láthatjuk igazán, mekkora mértékeket ölt a szélenergia térnyerése.46 Nem hiába tartja két amerikai kutató a legrentábilisebb energiának a megújulók között. Critina L. Archer és Mark Z. Jacobson elsőként mérte fel a tengereken és kontinenseken uralkodó szél erejét, és megállapította, ha a világ energiatermelésében való 0,54 százalékos részesedését 20 százalékosra lehetne növelni, elég lenne arra, hogy a világ áramszükségletét ellássa. Az USA többek között ebből a megfontolásból szeretné szükségleteinek 20 százalékát a szélből előállítani.47 A világ legnagyobb szélerőmű-piaca Európa, mely közel 57136 megawattnyi kapacitással rendelkezik a Globális Szélenergia Tanács (GWEC) 2008-as számításai alapján. A 2007es top 10-es világlistán is az uniós országok tarolnak (7. táblázat, lásd Függelék). Az első he45

World Wind Energy Association, http://www.world-wind-energy.info/ letöltés: 2008. 2.8. Dr. Büki Gergely: A jövő és az energia, http://www.mernokujsag.hu/index.php?tkod=2853&ev=2006&szam=1 0&tcim=A%20jövő%20és%20az%20energia&honap=november&n=90, letöltés: 2008.2.20. 47 HVG: Növekvő tendencia, http://hvg.hu/Tudomany/20061006szel.aspx, letöltés: 2008.2.15. 46

26

lyen Németország szerepel kimagaslóan jó, 22247 megawattos teljesítménnyel, melyet az USA és Spanyolország követ 16818 és 15145 megawattal. Ettől az élbolytól jóval lemaradva sorakozik fel India, Kína, Dánia, Olaszország, Franciaország, Nagy-Britannia és Portugália. Az Európai Unió lendülete megállíthatatlan. Az európai szélenergia szövetség számítása szerint 2020-ban az Unió villamosenergia-felhasználásának 12-15 százaléka származhat a szélből, mely érték ötszöröse a jelenleginek.48 És ez még csak a kezdet. Számtalan kihasználatlan lehetőség van még, s hogy csak egyet említsek, ilyen a tengeri szélenergia. Ez óriási tartalékokat rejt magában, nem csoda, hogy az újításokban mindig is élen járó Nagy-Britannia 2020-ig 7000 új szélturbinát telepítene partjai köré, megoldván az egész szigetország otthonainak energiaellátását.49 Magyarországon 2000-ben épült meg az első szélerőmű Inota és Várpalota térségében, melyet 2001-ben a kulcsi követett. Azóta a Magyar Szélenergia Társaság adatai alapján összesen 41 darab épült, így 2007-ben 65075 kW-os teljesítményt produkáltak a hazai szélerőművek. A legtöbb szélturbina Levél településen és Mosonmagyaróváron van (12-12 db), ezt követi Mosonszolnok (3 db) és Csetény (2 db). A többi településen egy-egy szélturbina található, úgy mint Vépen, Kulcson, Mezőtúron, Mecséren stb. Ezekről részletesebb információkkal az 8. táblázat (lásd Függelék) szolgál. Hogy ezek a turbinák együttesen mekkora teljesítményre képesek a megújulók között, azt mindjárt megtudhatjuk a 7. diagramból (lásd Függelék). 2006-ban a megújuló energiafelhasználás megoszlásán belül a szélenergia 0,3 százalékos részesedést ért el, mely a második legkisebb eredményt jelenti a napenergia után (0,2%). Ezzel szemben a legnagyobb részesedét a biomassza harcolta ki magának 91,8 százalékkal, melyhez képest még a második és harmadik legnagyobb részarányt elérő geotermikus energia (6,6%) és vízenergia (1,2%) is eltörpül. Innen is látszik tehát, hogy hiába az eddigi szép fejlődés a szélenergia területén, még mindig nagyon csekély a többi megújuló energia részesedéséhez képest. Ráadásul a 2000 és 2006 közötti szélerőmű-beruházási boom is a végét járja: 2007-ben mindössze 4 szélerőművet helyeztek működésbe. Ennek számtalan oka van, melyek közül néhányat emelnék ki. Az első a 330 megawattos limit. A Magyar Energia Hivatal (MEH) 2006 áprilisában 330 megawatt kapacitásban korlátozta az engedélyeztethető szélerőműkapacitást, mondván, hogy többet nem bírna el a rendszer. Aki tehát 2006. március elsejéig nem nyújtotta be kérelmét, 2010-ig nem is fogja tudni, kivéve akkor, ha sziget üzemmódú – 48

HVG: 15200 megawatt a tavalyi évben, http://hvg.hu/Tudomany/20070507_szelenrgia_eu.aspx, letöltés: 2008.2.22. 49 HVG: Tengeri flotta, http://hvg.hu/Tudomany/20071212_szelturbina_haztartasi_energia_megujulo.aspx, letöltés: 2008.2.22.

27

tehát nem hálózatra csatolt – szélkereket akar üzemeltetni.50 Az Energiaklub szerint e limit igencsak aggályos, hiszen több nagyságrenddel kevesebb a technológiailag lehetséges menynyiségtől, de még a környezetvédelmi szempontokat figyelembe vevő mennyiségnél is jóval kisebb. 1000 megawattot pedig a jelenlegi villamosenergia-rendszer is elbírna szakértők szerint.51 A második ok a spekulációs lobbi lehet. Érdekes tény, hogy a Callis Energetika nevű magyar cég 161 megawattnyi kapacitást nyert el pályázatok során, s ezt tovább is értékesítette a spanyol Iberdola energetikai nagyvállalatnak még 2007-ben. A beruházások így jóval később, csak 2008-2009 folyamán fognak elkezdődni 108 megawattos kapacitás beépítésével Komárom-Esztergom és Vas megyében.52 A harmadik ok sokak szerint a kormány kedvezőtlen lépésinek köszönhető. A beruházók sérelmezik, hogy a megújuló energiaforrásról és a kapcsoltan termelt energia kötelező átvételéről és átvételi áráról szóló kormányrendelet arra kötelezi a szélerőműveket, hogy a rendszerirányító részére egy hónapra előre, negyedórás bontásban készítsenek termelési tervet. Erre a döntéshozók szerint a közüzemi rendszer január 1-jei megszűnése miatt van szükség, mivel az új kereskedelmi rendszerben a kötelező átvétel alá eső, megújulóból termelt áram elszámolása a kereskedőt terheli. A Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zártkörűen Működő Részvénytársaságnak (MAVIR ZRt.) így már egy hónappal előre meg kell állapítani a kereskedők által fizetendő árat. Ugyanakkor abba senki nem gondolt bele, hogy egy ilyen precizitást igénylő előrejelzés még az Országos Meteorológiai Szolgálat számára is mondhatni lehetetlen feladat, hiszen a várható szélsebességről és a termelés értékéről maximum néhány órára előre tud a hibahatáron belüli pontossággal tervezni. Ráadásul, ha az előrejelzés és a valós termelés között 30 százalékos, illetve azt meghaladó eltérés van, a kilowattóránkénti 26,46 forintos kötelező átvételi árat a különbözet minden kilowattórája után 5 forintos pótdíjjal terhelik. Annyi könnyebbséget ad azonban a rendelet, hogy az adatokat előző nap reggel kilenc óráig még lehet módosítani, a leállást pedig bizonyos feltételek mellett 1 órával korábban még lehet jelezni. Ugyanakkor az ilyen adekvát előrejelzésnek borsos ára van, melyet senki sem akar igazán megfizetni. A befektetők mindezek miatt igencsak elégedetlenek. Már azt is nehezen viselték, hogy tavaly az éves kötelező átvétel mennyiségét, 50

Bíróné Kircsi Andrea: A magyarországi szélenergia hasznosítás tapasztalatai és jövője című konferencia főbb következtetései, http://www.reak.bme.hu/MTAEB/files/Meg%C3%BAjul%C3%B3%20Energia%20Albizotts %C3%A1g_20060622.pdf, letöltés: 2008.2.10. 51 Varga Katalin: Megújuló energia helyzet-kép, p.3-4., http://www.energiaklub.hu/dl/kiadvanyok/230_08_1.pdf, letöltés: 2008.1.20. 52 Sághy Erna:Megtorpanó szélenergia-beruházások,http://hvg.hu/hvgfriss/2008.02/200802HVGFriss_3158.aspx, letöltés: 2008.1.30.

28

majd a garantált átvételi ár kifizetését korlátozta a kormány a megtérülés idejéig mondván, hogy már eddig is túlzott támogatáshoz jutott a szélipar.53 Kérdés csak az, hogy mihez képest. Tény, hogy a többi – nem villamos energiát előállító – megújuló energiához képest mindenképpen többet kap, lévén, hogy a villamosenergiapiacon sokkal kedvezőbb támogatások, szabályok érvényesülnek (például a megújuló alapon termelt áram kötelező átvétele valamint annak kedvező átvételi ára), mint a megújuló alapú hőtermelés esetén, ahol egyáltalán nem találkozhatunk ilyen mérvű ösztönzőkkel. Ugyanakkor a fosszilisekhez képest meg jóval kevesebb támogatást kapnak a szélerőművek. Innen is látszik, hogy minden csak attól függ, milyen szemszögből nézzük a dolgokat. A helyzet tehát igencsak bonyolult, s így nehéz megtalálni a legmegfelelőbb, mindenkinek jó megoldást. Az előbbiekre reflektálva ugyanakkor fontosnak tartom hozzátenni, hogy amíg még csak 65 megawatt körüli kapacitást sikerült megépítenie a befektetőknek, nem kellene feltétlenül a 330 megawattos limitre – mint a befektetetéseket gátló tényezőre – hivatkozni. Ha a közelében járnánk ennek a korlátnak akkor tűnne megalapozottnak a panasz. Az is valószínűsíthető, hogy a rendszerek nincsenek felkészülve az „új jövevények” nagyobb mértékű befogadására a szélenergia ingadozásából fakadó problémák miatt. S ami még inkább nehezíti a helyzetet, az az, hogy az igazság is nagyon nehezen fedhető fel. Ahány érdekcsoport, annyi vélemény, és annyi egymásnak feszülő javaslat találkozik. Az ingadozásból fakadó problémára a Magyar Szélenergia Társaság például a pontos előrejelzéseket és a megújuló kiserőműves mérlegkör szervezését javasolja. Az itthoni döntéshozók ezzel ugyan egyetértenek, ám a szivattyús tározós erőmű54 építését nélkülözhetetlennek tartják a rendszer stabilizálása érdekében. Mindezekkel szemben a befektetők magát a problémát vonják kétségbe, szerintük ugyanis a rendszer elbírná a terhelést, csak a hagyományos energialobbi talál ki mondvacsinált problémákat. Az igazság valahol ezek metszetében található. Véleményem szerint a pontos előrejelzések mindenképpen szükségesek, még ha nehézségeket is okoz a precíz mérés, mivel tervezhetővé válik a bejövő energia, melynek főleg ellátás biztonsági okból van jelentősége. A tározós erőmű pedig hosszú távon lenne egy rendkívül hasznos, nyugaton már használt megoldás, mely segítéségével a szél és a víz erejét összekapcsolva egy tartós energiaforrás kialakítását kapnánk eredményül. Az említett javaslatok tehát

53

Sághy Erna:Megtorpanó szélenergia-beruházások,http://hvg.hu/hvgfriss/2008.02/200802HVGFriss_3158.aspx, letöltés: 2008.1.30. 54 Olyan erőmű, melyet kombináltan lehet használni egyéb megújuló szerkezetekkel, azok időszakosságának kiküszöbölésére. Leginkább a szélerőművekkel szokták őket összekapcsolni, s amíg a szél nem fúj, a víz dolgozik.

29

mindenképpen fontosak, ám ezeket – és ennyiből igaza van a befektetőknek is – nem kellene a szélenergia ipar fejlődésének a hátráltatására felhasználni. A negyedik ok az, hogy Magyarország a szélenergia hasznosításának tekintetében nem rendelkezik olyan jó adottságokkal. Itthon a szél átlagsebessége 1,5-2,5 m/s, mely messze van az ideális, 6-7 m/s értéktől Meskó Attila szerint.55 2005-ben az Országos Meteorológiai Szolgálat által készített széltérképek alapján főleg a Kisalföld környéke és a Bakony alkalmas szélerőművek telepítésére, itt ugyanis 6 m/s az átlagos szélsebesség.56 Az ötödik ok a szélerőművekkel kapcsolatban felmerülő, a lakosság és a környezetvédők által leginkább kifogásolt három problémában rejlik. Ezek a szerkezetek nemcsak zajosak, de a madarak egyik legfőbb ellenségei, továbbá sokak szerint rontják a táj képét. Ezekkel a kritikákkal szemben fontos hangsúlyoznom, hogy nagyobb zajt nem keltenek, mint például a közlekedés, arról nem is beszélve, hogy az uniós előírásoknak az általuk okozott zajszint megfelel. A madarakkal kapcsolatban igaz, hogy ezek a „monstrumok” veszélyesek rájuk, ám az előírások ez ügyben is megoldásul szolgálnak, miszerint nem szabad a madarak vonulásának útvonalába építeni őket. Az meg, hogy kinek tetszenek és kinek nem ezek az erőművek, teljességében szubjektív. Az előbb felsorolt problémakörökből látszik, hogy Magyarországon még számos tennivaló van ez ügyben, nemcsak a rendszerszabályozás és az időjárási előrejelzések megoldása terén, de az érdekek jobb összehangolása miatt is. De ha még ezek meg is oldódnak a jövőben, hazánknak akkor sem lesz kedvezőbb széljárása, mely a legfontosabb korlátja a szélenergia hazai elterjedésének. Mindezekből következik, hogy szélerőmű-nagyhatalom sem most, sem a jövőben nem leszünk.

2.3. A NAPENERGIÁRÓL Minden földi élet forrása és fenntartója a Nap. A megújuló energiák mindegyike közvetlenül és közvetve a Napból táplálkozik, hiszen a szeleket, a hullámokat, tengeri áramlásokat mind-mind ő generálja. A föld mélyén rejlő ásványkincsek és energiahordozók kialakulása is eme égitest tevékenységére vezethetők vissza. Mindemellett korlátlanul és ingyen áll rendel-

55

Meskó Attila: Van-e jövőjük a megújuló energiaforrásoknak? http://www.mindentudas.hu/meskoattila2007/20070503mesko1.html, letöltés:2008.1.24. 56 Dr. Göőcz Lajos: Energetika jövőidőben, Magyarország megújuló energia forrásai, Lehetőség és valóság, Besenyei György Könyvkiadó, Nyíregyháza, 2007, p.156.

30

kezésünkre, s ami a legfontosabb, még körülbelül 5 milliárd évig, Földünk megszűnéséig lát el éltető energiájával.57 Felfogni is nehéz, mennyi energiát kapunk csillagunktól. Már három nap alatt is annyi jut Földünkre, melyet csak egy év alatt tud felhasználni az egész emberiség.58 Ezért törekednek oly régóta a kutatók arra, hogy energiáját minél hatékonyabban „befogják”. Az idők folyamán két módszer alakult ki, az aktív és a passzív napenergia-hasznosítás. Az aktív hasznosításon belül is két típust különböztetünk meg, a fotovoltaikus és a termikus hasznosítást. Az előbbi esetében napelemes rendszerek segítségével (esetleg naperőművel) áramot termelünk. Az utóbbi során hőt állítunk elő napkollektoros rendszerek segítségével. A másik módszer a passzív hasznosítás, mely olyan építészeti megoldásokat alkalmaz, melynek célja minél több hő házon belül tartása. A manapság oly divatos passzív szolár házak épülnek eme technológiával.59 E technikai vívmányok egyre nagyobb teret hódítanak, s ennek éllovasa újfent Európa. Az Európai Fotovoltaikus Ipari Szövetség (EPIA) által készített elemzés szerint a napenergia dinamikus fejlődést mutat, melyet mi sem bizonyít jobban, mint az, hogy a világban 1994-től csaknem húszszorosára, míg az Unióban ötvenszeresére nőtt a beépített napelemek kapacitása. A 8. diagram (lásd Függelék) mindezek mellett arra is rávilágít, hogy Európában van a világ összes napelemének a fele. Az EPIA két különböző előrejelzést készített 2012-ig. Az 9. táblázat által bemutatott pesszimistának nevezett előrejelzés nem számol az állami ösztönzőkkel és egyéb támogatásokkal. Ezzel szemben a 10. táblázat a támogatások által vezérelt előrejelzéseket mutatja (lásd Függelék). Itt évente 7 gigawattos kapacitásnövekedést prognosztizál 2010-ig, majd 10,9 gigawattot 2012-ig, mely 25 százalék feletti évi növekedést jelent. Öt éven belül a világ fotovoltaikus piaca ötszörösére fog nőni a 2007-es szinthez képest, és ennek legfőbb hozzájárulója az USA és az EU lesz. 2012-re a világ összes beépített kapacitása elérheti a 44 gigawattot, mely körülbelül 44 nukleáris reaktor kapacitásával ér fel.60 Mindkét táblázatban Németország vezeti a világranglistát, melyet Spanyolország követ még 2007-ben. 2008-tól azonban a dinamikusan fejlődő USA végleg átveszi a második, majd 2012-től az első helyet. A többi uniós ország is hasonlóan eredményes lesz e téren, főleg 57

Dr. Göőcz Lajos: Energetika jövőidőben, Magyarország megújuló energia forrásai, Lehetőség és valóság, Besenyei György Könyvkiadó, Nyíregyháza, 2007, p. 50. 58 i.m.p.49. 59 Sajti Miklós: Praktikus napenergia, http://www.zoldtech.hu/cikkek/20071219-praktikus-napenergia, letöltés: 2008.3.2. 60 European Photovoltaic Industry Association: Global Market Outlook for Photovoltaics until 2012, http://www.epia.org/fileadmin/EPIA_docs/publications/epia/EPIA__MarketPublication_18feb.pdf, letöltés: 2008.3.22.

31

Olaszországot, Spanyolországot, Franciaországot és Görögországot lehet itt kiemelni. Az elemzés azzal zárul, hogy a piac növekedése a múlthoz hasonlóan tovább folytatódik, s 2020ra akár versenyképessé és olcsóvá is válhat.61 A távolabbi jövőt tekintve egy másik, a Greenpeace és az EPIA által készített elemzés adott pontosabb választ. Ezek szerint 2030-ra a napelemes rendszerek a globális energiaigénynek a 9,4 százalékát is kielégíthetik 1,272 gigawatt összes beépített kapacitással, 1,802 terawatt (TW) áramtermeléssel, 6,33 millió új munkahellyel és évi 318 milliárdos piaci értékkel. Mindezen rendszerek összesen 6,6 milliárd tonna szén-dioxid kibocsátástól óvhatják meg Földünket.62 A termikus hasznosítás terén is hasonló a helyzet. Az Európai Napkollektorok Ipari Szövetsége (ESTIF) által készített elemzés szerint az uniós piac kevesebb, mint három év alatt megduplázódott, 2006-ban 47 százalékos növekedést produkált, továbbá több ezer munkahelyet teremtett. Ám még ez a dinamikus fejlődés sem volt elég ahhoz, hogy az EU energiaigényének legalább 0,5 százalékát elérje.63 A 9. diagram a napkollektorok piacának országonkénti megoszlását mutatja be (a Függelékben), melyben ismét Németország vezet 50 százalékos részesedéssel, s csak utána sorakozik fel Ausztria, Görögország, Franciaország, Olaszország, Spanyolország, Ciprus, NagyBritannia és Svájc. A jövőre nézve ez a sorrend többé-kevésbé megmarad, úgy, ahogy a két számjegyű növekedés és a növekvő munkahelyteremtés is.64 Magyarországon a „napelem ipar” nagy fejlődésnek indult a 80-as években, olyannyira, hogy 1993-ban hazánknak jutott az a megtisztelő feladat, hogy megrendezze a Napenergia Világkongresszust és Kiállítást. Mindez azonban a múlt. Jelenleg a napenergia-hasznosítás korántsem néz ilyen „napos” jövő elé. A megújulók közötti részesedését tekintve is csak 0,2 százalékot tudhat magáénak a 7. diagram alapján. „Magyarország megújuló energiaforrás felhasználás növelésének stratégiája 2007-2020”65 szerint napelemeink 2005-ben csak 0,1 gigawattóra áramot termeltek hazánkban. Ez a szám 2010-re várhatóan 0,3 gigawattórára fog nőni, 2015-re 0,4-re és 2020-ra pedig 0,5-re. Ez azt jelenti, hogy a következő évtized végére

61

European Photovoltaic Industry Association: Global Market Outlook for Photovoltaics until 2012, http://www.epia.org/fileadmin/EPIA_docs/publications/epia/EPIA__MarketPublication_18feb.pdf, letöltés: 2008.3.22. 62 European Photovoltaic Industry Association, Winning policies for solar electricity, http://www.epia.org/index.php?id=136, letöltés: 2008.3.14. 63 European Solar Thermal Industry Federation, Solar Thermal Markets in Europe, http://www.estif.org/fileadmin/downloads/Solar_Thermal_Markets_in_Europe_2006.pdf, letöltés: 2008.3.14. 64 i.m. 65 GKM: Magyarország megújuló energiaforrás felhasználás növelésének stratégiája 2007-2020 http://www.gkm.gov.hu/data/cms1358659/megujulo__strategia_tars_egyeztetes.pdf, letöltés:2008.1.23.

32

ötszörösére fog emelkedni a termelés, mely látva a nemzetközi tendenciákat és figyelembe véve az alacsony bázist, igen kis teljesítménynek minősül. És ha még azt is figyelembe veszszük, hogy a növekedés üteme is lassul, végképp elkeserítő ez a teljesítmény, tudva azt, hogy Magyarország területén szinte minden ház tetejére lehetne tenni egy napelemet. Ugyanez az elemzés azt is megállapította, hogy a napkollektorok terén sem lesz számottevő növekedés, ám még mindig nagyobb, mint a napelemeknél. 2005-ben 0,08 PJ (peta Joule) hőt termeltek a hazai kollektorok, 2010-ben várhatóan 0,18-at fognak, 2015-ben 0,30-at és 2020-ban pedig 0,42-t. Ezek a számok igencsak elmaradnak a szakértők által felbecsült potenciálisan kihasználható 4-10 PJ-s nagyságtól. A szomorú csak az a dologban, hogy Magyarország igen jó adottságokkal van ellátva e téren. Az éves besugárzott energia lehetővé tenné, hogy éves melegvíz-igényünk 70-80 százalékát, fűtési költségeink 30-50 százalékát napenergiával fedezzük, ugyanekkora megtakarítást eredményezve a gázszámlánkból.66 Ezt a lehetőséget ugyan egyre többen használják ki a lakosság körében, de valahogy korántsem mutatkozik oly nagy érdeklődés ezek iránt a technológiák iránt. Az okokat kutatva nem kellett messzire mennem. Elég volt ezen szerkezetek árát megtekintenem. A magyar lakosság nagyobbik része számára mind a napkollektorok mind a napelemek jelenlegi árukon számolva elérhetetlen távolságokban lebegnek. Egy négyfős család melegvízellátását nagyrészt fedező síkkollektoros rendszer ára (melegvíztartállyal és egyéb tartozékokkal együtt) egymillió forint körül mozog.67 Drágaságuk mellett bonyolultak, illetve bonyolultnak hangzanak, melynek oka a félretájékoztatottság és az alulinformáltság. A többnyire rövidtávon gondolkozó magyar emberek számára a megtérülési idejük is igen hosszú. Így nem csoda, hogy eddig csak az igazán „zöld gondolkozású” emberek szánták rá magukat a befektetésre. Ahhoz, hogy a megtérülési időt ki tudjuk számítani, számtalan tényezőt kell figyelembe vennünk, melyek többek között a következők: napelemek ára, az energiaárak és azok növekedése, a napelemek kapacitása, a fejlődés üteme és iránya, a hatékonyság emelkedése, és természetesen a nélkülözhetetlen állami ösztönzők (melyek lehet, hogy nem érdemlik meg ezt a nevet). A Nemzeti Energiatakarékossági Programból (NEP) 2007-ben mindössze 15 százalékos támogatásban részesültek a pályázni vágyók, mely érték igen alacsonynak bizonyult és ebből kifolyólag érdektelenség övezte. 2008-ban 10 százalékkal növelték a NEP-et, mely így 25 százalékkal hívogatja a befektetni szándékozó lakosságot. Mindezeket alapul véve el66

Sajti Miklós: Praktikus napenergia, http://www.zoldtech.hu/cikkek/20071219-praktikus-napenergia, letöltés: 2008.3.2. 67 Varga Katalin: Használd ki a napot! p.4., http://www.energiaklub.hu/dl/kiadvanyok/230_08_1.pdf, letöltés: 2008.1.20.

33

mondható, hogy a napelemek jelenlegi 15 százalékos hatékonysággal, 25 százalékos állami támogatással és az energiaárak 5 százalékos növekedésével számolva lakossági fogyasztó esetén 15 év, ipari fogyasztó esetén pedig 13 év a megtérülési idő.68 A napkollektorok esetén jobb a helyzet, ott a Heti Világgazdaság számítása szerint 5 és 15 év között térül meg energiahordozótól függően eme berendezések ára.69 Emellett még a pályáztatás szerkezete is sok kívánnivalót hagy maga után, hiszen nem az energetikailag és környezetvédelmileg leghatékonyabb megoldásokat támogatja. Mind a gázár, mind pedig a kevésbé hatékony, de kiváló lobbi-csatornákkal rendelkező erőművek magasabb támogatásokat kapnak, mint a napelemes vagy napkollektoros lakossági termelők. Ráadásul a megújulók között privilegizált szélerőművekkel és biomassza üzemekkel szemben sincs túl sok esélye a napenergiának, gondoljunk csak, a már a szélenergiánál említett kötelező átvételi árra. A legnagyobb torzulások azonban mégis csak a fosszilisek és a megújulók közötti támogatási szisztémában figyelhetők meg.70 Ha csak a földgáz árának támogatását vesszük alapul, megállapítható ugyanis, hogy 2006-ig az Unión belül Magyarországon volt a legolcsóbb a gáz fogyasztói ára, azaz 4,77 euró volt egy gigajoule (GJ) gáz egy átlagos fogyasztású háztartásban. Csak a viszonyítás kedvéért érdemes megemlíteni azt az öt országot, melyekben a legdrágább a gáz: Dánia (36,59 euró), Svédország (26,99 euró), Olaszország (17,57 euró), Németország (17,24 euró) és Hollandia (17,10 euró). A helyzet a családok jövedelmi helyzetétől függő, új szociális támogatási rendszer 2007-es bevezetése óta sokat változott, ám még így is 112 milliárd forintot kellett a költségvetésből erre fordítani 2007-ben. 2008-ban tovább csökken a támogatás mértéke a magasabb jövedelműek rovására, ám még így is 82 milliárd forintot fog kitenni.71 Egy dolog biztos, a szomszédjainkhoz képest is és önmagunkhoz mérten is le vagyunk maradva a napenergiával kapcsolatban. Változást valószínűleg a technikai fejlődés és a fosszilisek árának növekedése hozhat, melyre sokak szerint már nem kell sokat várni, főleg hogy már 2008 elején 5 százalékot emelkedett a földgáz ára. Ugyanakkor kedvezőbb támogatási rendszer illetve több szubvenció bevezetésével talán javulhatna már most is a helyzet.

68

Hegyesi József: A napenergia-hasznosítás jelene és jövője Magyarországon, http://www.zoldtech.hu/cikkek/20080213-napelemes-aramtermeles-megterules-szamitas/dokumentumok/ napelemes-aramterlemes-megterulesi-ido.pdf, letöltés: 2008.3.13. 69 HVG: Részletes számítás, Mennyi idő alatt térül meg a napkollektor? http://hvg.hu/im/20070608_napkollektor.aspx, letöltés: 2008.3.10. 70 Hegyesi József: A napenergia-hasznosítás jelene és jövője Magyarországon, http://www.zoldtech.hu/cikkek/20080213-napelemes-aramtermeles-megterules-szamitas/dokumentumok/ napelemes-aramterlemes-megterulesi-ido.pdf, letöltés: 2008.3.13. 71 Új Magyarország, Tájékoztató a megújuló Magyarországért, ingyenes kiadvány, p.16.

34

2.4. A GEOTERMIKUS ENERGIÁRÓL A föld belsejében keletkező, s a radioaktív elemek bomlásából származó geotermikus energiát – vagy más néven földhőt – kvázi-megújuló energiaforrásnak is hívjuk, mivel egyelőre kimeríthetetlennek tűnik, ám hosszú távon nem az, főleg ha nem megfelelően alkalmazzuk. Használatát tekintve már az ókorban is igen népszerű volt, hiszen az emberek a feltörő hévizekben nemcsak fürödtek, de fűtöttek és gyógyítottak is vele. Kiaknázása az idők folyamán tovább bővült, és mára már villamos energiát is elő tudunk állítani belőle. A jelenleg létező geotermikus energiafelhasználást tekintve két módszert emelnék ki. Az első szerint a földből származó hőt közvetlen módon, átalakítás nélkül hasznosítjuk, azaz fűtésre, gyógyvízellátásra, ivóvízellátásra, szárításra és egyéb hőkezelésre. Speciális esete a hőszivattyú, melyet fűtésre, hűtésre és használati meleg víz előállításra lehet használni. A második módszerben az erőművek villamos energiát állítanak elő a geotermális fluidumok, azaz a termálvíz, a gáz és ezek keverékének hőjéből. Ennek folyamata röviden a következő: a közepes és nagy entalpiájú (hőmérsékletű) fluidumok elérése érdekében 1,5-5 kilométer mélyre lefúrnak, s az ott található forró kőzetekre hideg vizet engednek, mely által gőz keletkezik. Ez a gőz meghajtja a turbinákat, melyek így áramot termelnek. Természetesen ahol megfelelő mennyiségű gőz van, az magától is, szivattyúzás és a rétegekbe történő vízvezetés nélkül is a felszínre tud törni. Mindezek után a felhasznált vizet visszasajtolják eredeti helyére, mely így újra fel tud melegedni, tehát újrafelhasználható. Ám ha ez a művelet kimarad, ott lassan kifogyhatnak a források, és ebben az esetben a geotermikus energia elveszti megújuló mivoltát.72 A geotermikus energia szakértők szerint igen nagy mennyiségben áll rendelkezésünkre, hiszen a világ energiaigényének 250 ezerszeresét lehetne kinyerni a föld alól. A kérdés csak az, hogy képesek vagyunk-e ezt a környezetbarát, s a világ minden táján előforduló energiahordozót kihasználni, és ezzel megoldani az energiaellátás minden gondját-baját.73 Eme energia kiaknázására megvoltak és megvannak az ilyen irányú törekvések a nagyvilágban, ezek hozták lendületbe a XX. század második felében ezt az „iparágat”. Ahogy a 10. diagram is szemlélteti (a Függelékben), 1970-től 2000-ig tizenkétszeresére nőtt a világ geotermikus erőmű-kapacitása, s ez a növekedés tovább fog gyűrűzni 2010-ig is, tizenöttizennyolcszoros növekedést produkálva 1970-hez képest. A két nemzetközi szövetség, azaz a

72

Dr. Pátzay György: Kitekintés a geotermális energiaforrások energetikai hasznosítására, ENERGOexpo 2007, Debrecen, 2007. 9.26. 73 Menedzsment Fórum: A geotermikus energiáé lehet a jövő, http://www.mfor.hu/cikkek/37878.html, letöltés: 2008.3.24.

35

Nemzetközi Geotermikus Szövetség (IGA) és a Geotermikus Energia Szövetség (GEA) által készített 2010-es előrejelzések szerint a beépített kapacitás elérheti az előbbi szerint a 10700 megawattos, az utóbbi szerint a 13500 megawattos teljesítményt. Ezek első ránézésre nagy számoknak tűnnek. Ám ha azt vesszük figyelembe, hogy ez a folyamat már 40 éve tart, nem olyan borzasztóan nagy fejlődés ez. Mind a szélenergia, mind a napenergia töredéknyi idő alatt futott be ilyen szintű növekedést. Persze ennek az is lehet az oka, hogy valamivel egyszerűbb szerkezetekről van szó az említett megújulók esetében. A világrangsort tekintve 2006-ban az USA vezetett a beépített geotermikus erőműkapacitás területén, melyet a Fülöp-szigetek, Mexikó, Olaszország, Indonézia, Japán követett a 11. táblázat (lásd Függelék) adatai szerint. Ez a rangsor többnyire napjainkban is változatlan. A táblázatból emellett megtudhatjuk a többi fontosabb ország adatait 1975-től 2000-ig ötéves, 2003-tól 2006-ig éves bontásban. Európán belül Olaszország járt mindig is az élen a geotermikus energia hasznosítása terén. Az első geotermikus villamos erőművet is ott alkották meg 1904-ben Landerelloban.74 Ezt a hatalmát 2006-ig is meg tudta őrizni, és vélhetően ez után is meg fogja tudni. Ebben az évben 810,5 megawattal szerezte meg az első helyet s – ahogy a 12. táblázat is mutatja (lásd Függelék) – ettől a teljesítménytől csak jóval lemaradva következik Portugália 28, Franciaország 14,7, Ausztria 1,2 és Németország 0,2 megawattos teljesítménnyel. Ezen országok összteljesítménye 2006 végén 854,6 megawatt volt, melyet az EU-27 összteljesítményének is lehet mondani, hiszen a többi tagállam nem rendelkezik geotermikus erőművel. Termikus hasznosítás tekintetében 2006-os források szerint Kína az első mind a beépített kapacitás, mind a termelés területén. A második helyet Japán foglalja el, melyet USA, Izland, Törökország, Új-Zéland, Grúzia, Oroszország, Franciaország és Magyarország követ. Jóleső érzés látni, hogy Magyarország a tízedik helyet foglalja el a világranglistán a direkt hasznosítás (ezen belül a termelés) területén, s második az Európai Unió országai között. Csak Franciaország előzi meg a sorban. Hazánk után még Svédország, Mexikó, Olaszország, Románia és Svájc van feltüntetve a listán, melyet a 13. táblázat (lásd Függelék) mutat. Az EU-25 országai a beépített termálvíz-kapacitás területén összességében 9564,6 megawattal zárták a 2006-os évet. Ez a szám két részből tevődik össze, a 7328,3 megawattos hőszivattyú-kapacitásból és a 2236,3 megawattos közvetlen termálhasznosításból.75

74

Dr. Göőcz Lajos: Energetika jövőidőben, Magyarország megújuló energia forrásai, Lehetőség és valóság, Besenyei György Könyvkiadó, Nyíregyháza, 2007. p. 187. 75 EurObserv’ER: Geothermal Energy Barometer, http://www.energies-renouvelables.org/observ-er/stat_b aro/observ/baro181.pdf, letöltés: 2008.3.20.

36

Magyarországnak igen jó adottságai vannak e téren. A világ legmelegebb geotermikus övezetében fekszik, mely annak köszönhető, hogy a Kárpát-medence alatti földkéreg mindössze 24-26 km vastag, vagyis mintegy 20 km-rel vékonyabb a világ más területéhez képest. Ez a földkéreg jelentős mértékű átfűtöttségét okozza, megnövelve így a geotermikus grádiens értékét.76 Mindez azt jelenti, hogy a föld középpontja felé haladva 100 méterenként 5-7 Celsius-fokkal emelkedik a hőmérséklet az átlagos, három Celsius-fokos növekedéssel szemben. Mindezek együttes hatásából több dolog következik. Először is igen nagy hévízkészlettel rendelkezünk, szám szerint körülbelül 500 milliárd köbméterrel, amiből mintegy 50 milliárd köbméter ki is termelhető. Különösen a Duna-Tisza közén és a Nagyalföldön rendelkezünk jelentősebb forrásokkal, de feltételezések szerint Magyarország területének 70 százalékán 30 fokosnál melegebb víz törne fel, ha lefúrnánk a földbe. Ha 1000 méteres mélységbe megyünk le, ott a réteghőmérséklet eléri, illetve néhol meg is haladja a 60 Celsius-fokot, 2000 méter mélységben pedig már 100 fok feletti értéket kapunk. Ilyen adottságok mellett 1409 kutat hoztunk létre az idők folyamán. Számokkal illusztrálva a készleteket, a következő a helyzet: 1409 termálkutunkból 947 üzemel, és ezek közül 422 vizét hasznosítják fürdőkben. 75 kút vize az iparban, 220-é a mezőgazdaságban, 26-é kommunális célokra fordítódik. A vízmű 202 kutat von be termelésébe, és két kút vize a palackozóüzemekbe kerül.77 Magyarország kiváló geotermikus adottságait egykoron nagy lendülettel igyekeztünk kihasználni. Ebben Heller László világhírű professzorunk járt az élen, melyet munkái is igazolnak. Az ő nevéhez fűződik a hőszivattyú ipari alkalmazásának a szabadalmaztatása 1948ban. Abban az időben még a magyar parlament épületét is termálvízzel fűtötték 1953-ig.78 Napjainkra ez a vállalkozó szellem megtorpanni látszik. Minden lehetőség ellenére Magyarországnak még nincsen geotermikus erőműje, pedig rövid, 5 éves megtérülési idővel kalkuláltak a szakértők 170 fokos hőforrás esetén. Területi igénye sem nagy, 400 négyzetméter elég egy gigawattóra energia megtermelésére, azaz saját számításaim alapján egy kilowatt előállításához 0,67-0,72 m2 szükséges, melyet ha összehasonlítunk az 6. táblázatban szereplő többi megújulóval, első helyezést kapunk. A hőszivattyú esetén egy kicsivel jobb a helyzet, mivel tavaly is már 700-at adtak át, s minden évben duplázódik a száma. A környező orszá-

76

Ifj. Bertók Tibor (szerk.): Csináljuk jól! A hazai geotermikus energia hasznosítási lehetőségei Magyarországon, http://www.undp.hu/oss_hu/tartalom/kiadvanyh/kiadvanyh_body/csinaljukjol/szam12/szam12_body/12_bev.htm , letöltés: 2008.1.22. 77 Torma Tamás: Nyakig a vízben, avagy a gyógyfürdők dicsérete, National Geographic Magyarország, 5. évfolyam, 11. szám, 2007. november, p.84-105. 78 International Geothermal Association: Welcome to our page with data for Hungary http://iga.igg.cnr.it/geoworld/geoworld.php?sub=map&country=hungary, letöltés: 2008.3.7.

37

gokhoz képest azonban ez igen csekély. Pedig a megtérülési ideje is rövidnek számít, körülbelül 7-8 év támogatás nélkül is.79 Minden pozitív tulajdonsága ellenére elszomorító, hogy jelenleg a geotermikus energiafogyasztás a teljes energiafelhasználás mindössze 0,28 százalékát teszi ki. Ez ugyan a megújulók közötti részesedést tekintve még mindig jó eredménynek számít (6,6%, lásd 7. diagram), ám tudva adottságainkat igencsak csekély részarány. A gyenge teljesítmény valószínűleg a megújuló alapú hőpiac és a villamosenergia-piac között fellelhető aránytalan támogatásoknak is köszönhető, mivel ezen a piacon nem létezik kötelező átvételi ár és kötelező átvétel sem. Így a távhőszolgáltatók nem érdekeltek abban, hogy geotermikus energiát használjanak, amikor a földgáz sokkal kézenfekvőbb és olcsóbb a számukra. Nem csoda, hogy távfűtés céljából csak kilenc város (Csongrád, Hódmezővásárhely, Kapuvár, Makó, Nagyatád, Szeged, Szentes, Szigetvár, Vasvár) használja a föld hőjét.80 Mi lehet még az alacsony kihasználtságnak az oka? Vegyük sorba a többi lehetséges problémát. Elsőként a geotermikus energia hátrányait kell kiemelni, mint például a helyhez kötöttség, a szállítás nehézsége – mely többnyire minden megújulót jellemez – a hő felhozatalának, kitermelésének gondja, és az ezzel összefüggő hidrogeológiai, visszasajtolási problémák.81 A visszasajtolás igen „drága mulatság”, s ez a tény elriasztja a befektetőket. Éppen ezért sokak örömére az Európai Unió nem követeli meg ezt a műveletet, ha ennek geológiai és hidrogeológiai akadályai vannak. Ám Magyarországon az érvényes jogszabály szerint ez minden esetben kötelező az új termálkutak kiépítésénél, s ezt bebiztosítandó még a magas díjtételek és a progresszív szennyvízbírság bevezetésére is sor került. A Magyar Geotermális Egyesület szerint ezek a rendelkezések nem veszik figyelembe azt a tényt, hogy a Felső-Pannon homokos, agyagos rétegeibe csak olyan magas költséggel lehet visszatölteni a kinyert fluidumot, mely már megkérdőjelezi az energiatermelés gazdaságosságát, hosszú távon meggátolva a geotermikus energia adottságainkhoz mérten így is csekély fejlődését. Ráadásul az EU meg is engedné ilyen feltételek mellett a visszasajtolás mellőzését, mivel még mindig könnyebb ezt a meleg és ásványi anyagokban is gazdag vizet a felszínen kezelni, mint visszajuttatni több ezer méter mélyre.82 79

Kóti Lóránt: A jövő a passzívházé és a hőszivattyúé, http://www.metro.hu/mellekletek/cikk/235022, letöltés: 2008.4.24. 80 Major András: Magyarország geotermikus világhatalom, http://origo.hu/uzletinegyed/hirek/hazaihirek/ 20060218magyarorszag.html, letöltés: 2008.3.23. 81 Dr. Göőcz Lajos: Energetika jövőidőben, Magyarország megújuló energia forrásai, Lehetőség és valóság, Besenyei György Könyvkiadó, Nyíregyháza, 2007. p.166. 82 i.m. p.174.

38

Csak zárójelesen jegyezném meg, hogy végiggondolva az EU „felfogását”, a visszasajtolás hiánya az egész folyamat fenntarthatóságát kérdőjelezi meg, s kétségessé teszi a geotermikus energia megújuló voltát. Ennek az a magyarázata, hogy a vízforrás egy idő után kimerül, s így a közvetlen alkalmazást nem lehet tovább folytatni. A közvetett módszer, azaz a villamosenergia-termelés ebben az esetben még egy ideig járható út – hiszen vízbeinjektálással még termelhető áram – ám a fúrt rétegek idővel kihűlnek, így alkalmatlanná válnak a hő és energia termelésére. A másik probléma ezzel az eljárással az, hogy a felszínen ragadt, többnyire sós, meleg víz környezetvédelmi aggályokat vet fel. Véleményem szerint tehát a visszasajtolás nagyon fontos, s ennek elmaradása a fenntartható fejlődésnek szabhat gátat hosszú távon. Ugyanakkor, ha a magyarországi helyzetből indulok ki, itthon pont ezért nem népszerű ez a fajta energiatermelés, mely hozzátenném még így is sokkal környezetkímélőbb, mint „fosszilis barátai”. Ebben a kérdésben tehát választani kell a kisebbik és a nagyobbik rossz között. Én megpróbáltam egy köztes megoldás találni. A járható út talán az volna, hogy ha egy bizonyos limiten belül mellőzhetővé válna a visszasajtolás – feltéve, hogy a felszínen maradt fluidumok környezetvédelmi szempontból kezelve lettek – és csak ezen korlát túllépésével kellene ehhez az eljáráshoz folyamodni. Így hosszú távon is fenntartható maradna ez az energiaforrás, ráadásul az iparág is fejlődhetne. Visszatérve még a hátrányokhoz a Magyarországon feltörő vizek gázos voltáról is szót kell emelnem. Ez a tény eddig még nem is lenne probléma, ám ezek a gázok szabadon távoznak az atmoszférába óriási mértékben szennyezve a környezetet. Pedig ha be tudnánk fogni ezeket a főleg metántartalmú gázokat, fontos energiaforrássá válhatnának. Erre azonban egyenlőre nincs pénz.83 Így ne csodálkozzunk, hogy emiatt sem lesz a környezetvédők kedvence a geotermikus energia. Emellett még aggodalomra ad okot az a tény is, hogy a több ezer méter mélyre történő fúrások nemcsak nagyon drágák, de gyakran földrengésekhez is vezetnek. Ez történt a svájci Basel városában is, ahol a Richter-skála szerinti 3,1–3,4 fokos rengés hatására a földhőprojektet le kellett állítani.84 Összességében tehát elmondható, hogy világviszonylatban és hazánkban is alacsony a geotermikus energia kapacitáskihasználtsága az áramtermelésről nem is beszélve. Ugyan a felsorolt hátrányokkal (környezetvédelmi akadályok, visszasajtolás, földrengés, költség, meg-

83

Csiha András, okleveles épületgépész mérnök, vezető tervező, szakértő szerint Die Welt / Bayerischer Rundfunk: Mesterséges fölrengések Bázelben, http://www.magyarhirlap.hu/cikk.php? cikk=129283, letöltés:2008.2.10.

84

39

felelő támogatás hiánya) és körülményekkel meg lehet magyarázni ennek okát, de a jövőben hazánknak illene jobban kihasználni ezt az irigylésre méltó földalatti kincset.

2.5. A VÍZENERGIÁRÓL A víz az egyik legrégebben használt erőforrásunk. Az ókori Kínában, Egyiptomban, Indiában és Mezopotámiában leginkább öntözésre és ivóvízellátásra használták erejét vízkerekek segítségével. Az első öntözőrendszer ötezer éves. A vízimalmok ideje későbbre datálódik, s többnyire Rómában és Görögországban alkalmazták ezeket a szerkezeteket először. A vízimalmok a gőzgépek megjelenésekor (1765) háttérbe szorultak, de 1830-ban az első vízturbinák feltűnése nagy lendületet adott eme zöldenergiának. Ennek köszönhetően jelenhettek meg a vízerőművek. Három típust különböztetünk meg egymástól: a folyókra épített vízerőműveket, a szivattyús tározós erőműveket és a tengeri erőműveket. A tengeri erőművek lehetnek árapályerőművek, melyek a napi két árapályhullám erejét használják fel, valamint a tengeráramlat-turbinák, melyek a szélturbináknak megfelelő konstrukcióban dolgoznak.85 A vízenergia számtalan előnnyel van felruházva, melyek közül az egyik legfontosabb, hogy nagy és állandó mennyiségű váltóáramot képes előállítani fenntartható módon. Emellett a környezetet nem terheli károsanyag-kibocsátással, és egy jól kiépített rendszer a vízi élővilág ökoszisztémáját sem károsítja nagyobb mértékben. Ráadásul komplex szerepet tölt be a vízügyben, mivel nemcsak az ivóvizet, az öntözést, az árvízvédelmet és a vízi közlekedést biztosítja, de az üdülési övezetek kialakítását, a haltenyésztést, és a vízi sportok feltételeinek megteremtését is elősegíti. Arról nem is beszélve, hogy hatékonysága és hosszú élettartama mellett még az energiatárolás lehetőségét is meg tudjuk oldani vele, hiszen a felesleges árammal a vizet tározókba tudjuk hajtani, s amint szükségessé válik az energia, onnan zsilipekkel csak ki kell engedni. A már ismertetett szivattyús tározós rendszer tehát a többi megújuló energiahordozónak az időszakosságából fakadó problémáját meg tudja oldani. Példának okáért a szélerőműveket említeném, melyek tökéletesen összekapcsolhatók a vízerőművekkel, s az említett módon a felesleges energiát felhasználva könnyedén tudják tározókba emelni a vizet a szél erejével, s amíg a szél nem fúj, a víz dolgozik. Hátrányait tekintve költségigényét emelném ki elsősorban. Egy vízerőmű felépítése kiterjedt vízépítési munkákkal jár együtt, hiszen a duzzasztáshoz gátakat, a vízgyűjtéshez tározókat, a parti védelemhez szintén gátakat kell kiépíteni. Ezenkívül még zsilipeket, hajóforgalmat lebonyolító zsiliprendszereket, üzemvízcsatornát és egyéb infrastruktúrát is ki kell 85

Vajda Gizella: A vízenergia növekvő jelentősége, Ma & Holnap A fejlesztések lapja, 2007. VII. évfolyam 2.szám, p.62.

40

alakítani. A magas költségek és a hosszú megtérülési idő mindenképpen állami szerepvállalást igényel. Másodsorban a környezetre, a vízi életre gyakorolt hatását kell megemlítenem. Egy ilyen komplexum hosszú távon megváltoztatja az ottani élőlények életfeltételeit, és egyes fajokat a kihalás veszélyének teszi ki. A lelassuló vizek a növények túlzott elszaporodását okozzák, mely hosszú távon mocsaras lápos vidékké alakítja a víztározókat. Ezen negatív hatásokat ellensúlyozandó a helyi igényeket tökéletesen kielégítő kis- és törpeerőművek létrehozását szorgalmazzák az államok és az Európai Unió is, melyeknél minimális a beavatkozás által okozott természeti kár.86 A világ vízerőmű-hasznosítása óriási fejlődést tett meg napjainkig, s a megújulók közül ezt az energiahordozót hasznosítják a második legnagyobb mértékben a biomassza után. 2006-ban az összes termelt energia 2900250 gigawattórára rúgott, mely érték 20 százaléka az összes villamosenergia-termelésnek. Az, hogy ezt a teljesítményt a vízenergia el tudta érni, sokban köszönheti előnyei mellett az ENSZ-nek, a Világbanknak és egyéb szervezetek tevékenységének. Ki kell emelnem itt a magyar Mosonyi professzor által 1998-ban alapított Nemzetközi Vízenergia Szövetséget (IHA), mely jelenleg is kiemelkedő szerepet tölt be a vízenergia népszerűsítésében.87 A jövőre nézve ez a dinamizmus továbbra is jellemző lesz, melyet mi sem bizonyít jobban, mint az a tény, hogy 103 országban jelenleg is 120000 megawattnyi kapacitás áll építés alatt. A legnagyobb arányú fejlesztésben Kína, India, Irán, Indonézia, Vietnam és Brazília jár az élen, de hasonló nagyberuházások zajlanak a FÁK országaiban, Afrikában továbbá Középés Kelet-Európában. Ázsiában Kína vezet, ahol a vízerőművek 40 százaléka fog felépülni 2010-re, mellyel így Kína vízenergia-kapacitása 158000 megawattra fog növekedni. Ezzel szemben Afrika nagy lemaradásban szenved, hiszen kihasznált vízerőkészlete csak 2 százalék. Ennél sokkal jobb a helyzet Észak- és Közép-Amerikában, ahol a vízerőkészletek kihasználtsága 16 százalék, de ott meg csak 4420 megawatt áll építés alatt. A fosszilis erőforrásokban gazdag Mexikóban a legnagyobb a kihasználtság foka elérve a 33 százalékot, de Kanadának sem kell szégyenkeznie a 13 százalékával, hiszen ez is elég ahhoz, hogy villamos energiája nagyobbik részét a vízerőművek adják. Az USA 21 százalékos kihasználtságával azonban nem büszkélkedhet, hiszen ez nagyon kevés egy olyan országban, ahol az energiafogyasztás négyszerese a világ átlagának.88 86

Vajda György: Energiaellátás ma és holnap, Budapest 2004. MTA Társadalomkutató Központ, p. 216-230. Dr. Kozák Miklós: A megújuló vízenergia jelene, jövője és Magyarország, http://mernokujsag.hu/index .php?tkod=3816&tcim=A%20meg%FAjul%F3%20v%EDzenergia%20jelene,%20j%F6v%F5je%20%E9s%20M agyarorsz%E1g&ev=2007&szam=11&honap=DECEMBER&n=90, letöltés: 2008.2.22. 88 i.m. 87

41

Európában a legmagasabb a vízerőművek kiépítettsége (22%), ám 78 százalék még mindig kihasználatlan. Az országok rangsorában itt Spanyolország (42,6%) és Svájc (37,5%) vezet, de Ausztria és Norvégia is nagyon szép eredményt „tett le az asztalra”. Ezen országok energiaellátásának biztonsága magasan felülmúlja az átlagot. Ráadásul, ha még a kihasználatlan területeiket is bevonják vízenergia előállítása céljából, a többi energiaigényes iparág is el lesz látva energiával. Sajnos ezt nem lehet elmondani Magyarország esetében. Hazánk Európa egyik legelmaradottabb országa, ahol a kiépítettség mértéke mindössze 2 százalék, de erről és ennek okairól a következő bekezdésben szólok. (Az előbb említett adatokat a 14. táblázat öszszegzi a Függelékben.)89 Magyarországon az első vízerőmű Csernahévízen épült 1878-ban, melyet számtalan egyéb kis erőmű követett a Kárpátokban. Ma már ezek nem tartoznak magyar fennhatóság alá. Nagyobb erőművek kialakítására a hazai vizek nemigen alkalmasak, éppen ezért túl sok erőművel nem is rendelkezünk napjainkban sem. A megújulók között csupán 1,2 százalékos részesedésre tett szert 2006-ban a 7. diagram szerint. A legfontosabb okai ennek az, hogy a hazai vízenergia-potenciál és az esésmagasság nagyon kicsi, a fajlagos beruházási költség viszont annál magasabb. Versenyképessé csak azok az erőművek válhattak és válhatnak, melyek komplex célokat is képesek kielégíteni, mint például az előbbiekben említett árvízvédelmet, a hajózást, az öntözést, a talaj szintjének stabilizálást stb. E célból tudott megépülni a két legnagyobb teljesítményű vízerőművünk Tiszalökön (1954, 12 megawatt) és Kiskörén (1973, 26 megawatt). Ezeken kívül még 24 kis vízerőművünk van összesen 55 megawatt kapacitással.90 A legnagyobb port kavaró, és ma sem lezárt vízerőmű-elképzelés a Bős-Nagymaros vízlépcsőrendszer. Ebből a 846 megawattos létesítményből 700 megawattot a bősi, 146-ot a nagymarosi erőmű termelt volna meg, s Magyarország 423 megawattot kapott volna mindezekből. Hogy legyen viszonyítási alapunk, fontosnak tartom közölni, hogy ez a hazai villamosenergia-termelő kapacitás 6 százalékával, azaz egy paksi reaktor kapacitásával lett volna egyenlő.91 Hogy mi lett ebből az elképzelésből, mit láttunk mi ebből, azt sajnos mindenki megtudhatta a médiából: dollármilliárdos veszteséget, presztízsveszteséget és a szlovákmagyar viszonyok elmérgesedését. Ráadásul a szlovák oldalon felépített erőmű a magyar fél tulajdonát képező vízmennyiséget jelenleg is ingyen használja. Hogy mi maradt nekünk? Egy 89

Dr. Kozák Miklós: A megújuló vízenergia jelene, jövője és Magyarország, http://mernokujsag.hu/index .php?tkod=3816&tcim=A%20meg%FAjul%F3%20v%EDzenergia%20jelene,%20j%F6v%F5je%20%E9s%20M agyarorsz%E1g&ev=2007&szam=11&honap=DECEMBER&n=90, letöltés: 2008.2.22. 90 Vajda György: Energiaellátás ma és holnap, Budapest 2004. MTA Társadalomkutató Központ, p. 216-230. 91 Forman Balázs: Megújuló energiaforrások, http://formanbalazs.hu/index.php?gcPage=public/cikkek/mutatCik k&fnId=74, letöltés: 2007.11.12.

42

feleslegessé vált duzzasztómű romjai, elmaradt árvízvédelmi töltések, a villamosenergiatermelés elvesztése, a csepeli kikötő forgalmának összezsugorodása, a Szigetközi vízellátás gondjai és végül, de nem utolsósorban Ausztria kártérítése. Összességében tehát elmondható, hogy ugyan nem rendelkezünk túl jó adottságokkal, de még így is lenne hová fejlődnünk e téren. A vízenergia magyarországi potenciálja körülbelül 1000 megawattnak felel meg, s ennek csak töredéke van kihasználva. Tervek mindig is voltak és vannak új erőművek létrehozására a Dunán és egyéb kisebb folyóinkon. Ilyen elképzelés volt például az, hogy a Duna Budapest alatti szakaszára lehetne építeni egy-két százkétszáz megawattos erőművet, melyre az Unió segítségét is kérhetnénk.92 De valahogy mégsem indult el a megvalósítás folyamata sem itt, sem másutt. Hol a környezetvédők erős ellenkezésébe ütköztek a tervek, hol politikai okok miatt buktak meg. Arról nem is beszélve, hogy a hírhedt bős-nagymarosi eset óta inkább szitokszóvá vált a közvéleményben a vízerőműépítés, s mindenki elfelejti ennek a zöldenergiának a jótékony hatását. Talán a Környezeti és Energetikai Operatív Program (KEOP) 2007-2013 közötti időszakra adott támogatása serkentőleg fog hatni. Ez pénzt nyújtana a kis- és törpeerőművek létrehozására, valamint a már meglévő erőművek élettartamának növelésére és hatékonyságának javítására.93 Ezeket a lehetőségeket meg kell ragadni, erre az energiára szükségünk van. Nemcsak a növekvő energiaigény és a vízügy problémáinak megoldása miatt, hanem a globális felmelegedés okozta szárazságok, aszályok ellen is.

2.6. A BIOMASSZÁRÓL A megújulókon belül a legnagyobb csoporthoz, a biomasszához érkeztünk, melyet terjedelme és kiemelt szerepe miatt különösen fontosnak tartok részletesebben is bemutatni. Mivel alcsoportjait (biogáz, bioüzemanyagok, szilárd biomassza) a biomasszával foglalkozó szakemberek külön-külön is be szokták mutatni, én sem teszek másképp. 2.6.1. ÁLTALÁBAN94 A biomassza gyűjtőnév, a bioszféra meglévő élő anyagtömegét jelenti. Szűkebb értelemben a mezőgazdaság, az erdőgazdaság és az ezekkel kapcsolatos iparágak termékeinek, hulladékainak és maradványainak, valamint az ipari és kommunális hulladékoknak biológiai92

Dr. Büki Gergely: A megújuló energiák, http://www.mernokujsag.hu/index.php?tkod=2555&ev=2006&szam= 7&tcim=A%20megújuló%20energiák&honap=július&n=90, letöltés: 2008.2.20. 93 Vajda Gizella: A vízenergia növekvő jelentősége, Ma & Holnap, A fejlesztések lapja, 2007. VII. évfolyam 2.szám, p.63. 94 Dr. Göőcz Lajos: Energetika jövőidőben, Magyarország megújuló energia forrásai, Lehetőség és valóság, Besenyei György Könyvkiadó, Nyíregyháza, 2007, p.97-127.

43

lag lebontható része. A napsugárzás nagy mennyiségű biomasszát hoz létre folyamatosan, megújuló jelleggel. Ennek célja az élet fenntartása, de egy meghatározott részét energia előállítására is fordíthatjuk.95 A biomasszát a termelésben és felhasználásban betöltött szerepe alapján csoportosíthatjuk elsődleges, másodlagos és harmadlagos csoportokba. Az első csoportba a biomasszát alkotó növényi tömeget, a fitomasszát szokás sorolni. A másodikba az állati tömeget tesszük, melyet zoomasszának is szoktak nevezni. A harmadik csoport az emberi eredetű massza, melyet találóan homomasszának hívnak. Ezen csoportokat bővebben a 15. táblázat részletezi (lásd Függelék). A biomasszát halmazállapota szerint is három csoportra lehet osztani. Az első a szilárd biomassza, mely mellett elő tudnak állítani gáz halmazállapotút is, ez pedig a második csoportot alkotó biogáz. A harmadik típus a folyékony halmazállapotú biomassza, mely lényegében a bioüzemanyagokra utal. Mielőtt rátérnék a tendenciák felvázolására, a tisztább kép érdekében egy rövid ismertető következik az előbb említett három biomasszafajtáról. A szilárd biomassza csoportjába soroljuk a faaprítékot, pelletet, brikettet, bármilyen mező- és erdőgazdasági mellékterméket, hulladékot, szalmabálát, energiafüvet esetleg energiaerdőt stb. Ezekből többnyire elégetéssel, eltüzeléssel nyernek ki energiát távfűtés, fűtés valamint villamosenergia-termelés céljából. A biogáz sokoldalúan felhasználható, szerves anyagokból oxigéntől elzárt helyen erjedéssel képződő biomassza származék, melynek legfőbb alkotóeleme a metán és a szén-dioxid. A biogázt három csoportra lehet osztani keletkezésének alapanyagai szempontjából. Az első egységbe tartozik a mezőgazdasági biogáz, mely növényi (búza, rozs, árpa, repce, kukoricaszár, len, fű, nád, kender) és állati eredetű (tehén, hízómarha, ló, sertés, juh, baromfi trágyája és teteme) anyagokból származhat. A második csoportot a szennyvíztelepi biogáz képezi, melyet röviden szennyvíz gáznak is mondanak. A harmadik egységhez a szeméttelepi biogáz tartozik, melyet más néven deponia gáznak is szokás nevezni. Ezek az alapanyagok többnyire csak gonddal járnak, mivel el kell tüntetni őket a környezetvédelmi előírások alapján. Ha viszont ezeket a biogáz termelésére használjuk fel, értékes energiát nyerhetünk (áramot, hőt, üzemanyagot) megszabadulva a káros hulladékoktól, és az égetésükkel járó károsanyagkibocsátástól. Ráadásul az erjedési folyamatok után létrejövő szilárd végtermék – melyet biotrágyának neveznek – már tökéletesen alkalmas mezőgazdasági célokra történő felhasználásra, mint például talajok előkészítésére, trágyázásra, stb. Így tehát „három legyet ütünk egy 95

Dr. Büki Gergely: A megújuló energiák, http://www.mernokujsag.hu/index.php?tkod=2555&ev=2006&szam= 7&tcim=A%20megújuló%20energiák&honap=július&n=90, letöltés: 2008.2.20.

44

csapásra”, mivel megszabadulunk a káros hulladékoktól és egyéb alapanyagoktól, biogázt és így energiát állítunk elő, továbbá trágyát nyerünk a fennmaradó szilárd végtermékből. A folyékony halmazállapotú biomassza alatt alapvetően a bioüzemanyagokat értjük, melyek közül a biodízelt és a bioetanolt emelném ki. Ahogy a 11. diagram szemlélteti (a Függelékben), a biodízel legfőbb alapanyaga a repce és a napraforgó, de számos országban találkozhatunk állati zsírokból előállított motorhajtóanyaggal. A gázolajba keverhető biodízel nem terheli nagymértékben a környezetet és nem igényel nagyobb energiát az előállítása. A bioetanol növényi alapon gyártott, nagy tisztaságú alkohol, mely többnyire cukorrépából, kukoricából,

burgonyából,

cukornádból,

cukorcirokból,

árpából,

búzából

valamint

lignocellulózokból (kukoricaszár, szalma, fás szárú növények, répamelasz, tejsavó, papírhulladék, fűrészpor) készül. Előállításához a cukrot, keményítőt és cellulózt kell energiaintenzív és környezetterhelő folyamatokon keresztül átalakítani és erjeszteni. A cellulóz alapú bioetanol előállítása egyébként a másodgenerációs bioüzemanyagok csoportját képezi, mely technológiailag még nem teljesen megoldott, ám sokkal kedvezőbb, mint a sokszor igen környezetszennyező elsőgenerációs üzemanyagok. A bioetanolok egyébként benzinhez keverve 20 százalékig használható a motor átalakítása nélkül. A keverés történhet közvetlenül vagy az izobutilén

hozzáadásával,

mely

a

kőolaj-finomítás

mellékterméke,

s

melyből

a

bioüzemanyagnak tekinthető etil-tercier-butiléter (ETBE) jön létre.96 A biomassza energiájának a potenciális éves nagysága nyolcszorosa annak a mennyiségnek, amit az emberiség egy évben primerenergiaként elfogyaszt. A jó hír, hogy ennek az energiának egy részét a világ majdnem minden táján ki tudják használni, s ennek köszönhetően a biomassza részesedik a legnagyobb mértékben a világ bruttó fogyasztásából97 a megújulók között, mely szám szerint 1147 Mtoe-val98, azaz 1147 millió tonna olajjal egyenlő (2005). Ez az érték 10 százalékos részesedést fémjelez, mely mellett még a vízenergia képes felmutatni viszonylag nagy teljesítményt (2,2%) a megújulók között. Azt, hogy mely országok járulnak ehhez az eredményhez leginkább hozzá, máris megtudhatjuk a 16. táblázatból (lásd Függelék). A legtöbb biomassza Kínában és Indiában található, s csak jóval kisebb mennyiséggel következik a sorban az Európai Unió 27 tagállama, az Egyesült Államok, Brazília, Kanada, Mexikó, Oroszország, Japán és Korea.99 96

Bioüzemanyagok - szükség és realitás, Ma & Holnap, A fejlesztések lapja, Megújuló energia különszám, 2007. VII. évfolyam, 2. szám, 97 A bruttó belföldi fogyasztás, vagy más néven primer energiafogyasztás: az ország határán belül elfogyasztott energiamennyiség. 98 Mtoe=million tonnes of oil equivalent = egy millió tonna olaj egyenértékű 99 European Commission: Statistical Pocketbook 2007, EU Energy in figures, p.79. http://ec.europa.eu/dgs/energy_transport/figures/pocketbook/doc/2007/2007_energy_en.pdf, letöltés: 2008.4.2.

45

Az Európai Unióban is a biomassza foglalja el az első helyet a megújulók között, 67,8 százalékos részesedésével. Ezen belül a bioüzemanyagok 3,8 százalékot, a fa 52,2 százalékot, a városi szilárd hulladékok 8,2 százalékot és a biogáz 3,6 százalékot képeznek.100 A magyarországi megújuló energiafelhasználás megoszlását tekintve a biomassza a legfontosabb megújuló energiaforrás. A hazai teljes biomassza készletet 350-360 millió tonnára becsülik, melyből körülbelül 110 millió tonna képződik újra. Energetikai célokra ennek egy kis szegmensét, körülbelül 35-40 millió tonnát tudunk felhasználni. Ez a mennyiség is bőven elég arra, hogy a megújuló alapú hőtermelésünknek csaknem a 90 százalékát tegye ki a biomassza, s több mint 60 százalékos részesedést mutasson a megújuló alapú villamosenergiatermelésből is.101 2006-ban az összes megújuló energia legnagyobb részarányát, azaz 91,8 százalékát alkotta a biomassza, melyet igen nagy lemaradással követett a többi megújuló energiaforrásunk a 7. diagram szerint. A biomassza azért tudott ilyen nagy részesedést elérni, mert több mint felét a népszerű tűzifa felhasználás tesz ki 47,4 százalékkal. Ennek elsősorban az lehet az oka, hogy igen nagy mennyiségben áll rendelkezésünkre a fa, s ebből az erdőtörvény alapján 9 millió m3-t ki is tudnánk termelni. Mi ezt a limitet nem érjük el, évente hozzávetőlegesen 7 millió m3-t szoktunk kivágni. Az olcsó faipari hulladékok és a fa tüzelőanyagok igen csábítóvá váltak a széntüzelésű erőművek számára, melyek sorra álltak át biomassza tüzelésére. Emellett még az Unió szén-dioxid kereskedelme is hathatósan hozzájárult ezen üzemek átalakításához.102 A fa iránti megnövekedett kereslet azonban áremelkedéshez vezetett. Ez sokakban – főleg a lakosság és a bútoripar területén – olyan feszültséget keltett, melynek híre a törvényhozók füléig is eljutott. Ennek hatására az új villamos energia törvény (VET) szerint a zöldáram támogatott átvételi rendszerében nem kap támogatást a fűrészipari rönk vagy annál magasabb rendű fával történő villamosenergia-termelés. Ez vélhetően csökkenteni fogja a fatüzeléssel előállított áram mennyiségét, hosszú távon ugyanis az említett kis hatásfokú, nagy alapanyagigényű, és a hőenergiát pusztán áramtermelésre használó fatüzelésűre átalakított szénerőművek nem jelentenek megoldást. Főleg akkor nem, ha ezek az értékes fáinkat égetik el ilyen elégtelen körülmények között. A növekvő energiaigényt célirányos, energetikai célú növénytermesztéssel lehetne kielégíteni fenntartható módon, melyhez egyébként hazánknak 100

European Commission: Renewables make the differences, http://ec.europa.eu/energy/climate_actions/doc/brochure/2008_res_brochure_en.pdf , p.9., letöltés: 2008.3.17. 101 Varga Katalin: Megújuló energia helyzet-kép, p.3-4., http://www.energiaklub.hu/dl/kiadvanyok/230_08_1.pdf, letöltés: 2008.1.20. 102 GKM: Magyarország megújuló energiaforrás felhasználás növelésének stratégiája 2007-2020 http://www.gkm.gov.hu/data/cms1358659/megujulo__strategia_tars_egyeztetes.pdf, p.23-24., letöltés:2008.1.23.

46

igen jó mezőgazdasági- és talajviszonyai vannak. A mezőgazdaság szerkezetátalakításához is nagyban hozzájárulna az energiaültetvények kiterjesztése, fellendítve a munkanélküliség által sújtott, hanyatló vidékeket. Másrészt kisebb biomassza-erőművek építésével kombinált módon lehetne áramot és hőt is termelni kielégítve a helyi igényeket. Ezek a kiserőművek nem igényelnek nagy mennyiségű alapanyagot, elegendő a helyben termelt vagy összegyűjtött biomassza. Ehhez azonban még számtalan intézkedést kell foganatosítani.103 A folytatásban fajsúlyuk miatt külön-külön is bemutatom a biogázzal és a bioüzemanyagokkal kapcsolatos tendenciákat és a velük szemben esetlegesen felmerülő problémákat is. 2.6.2. A BIOGÁZRÓL A biogázból előállított elsődleges energiatermelés folyamatosan növekvő tendenciát mutat az Európai Unióban. 2005-ről 2006-ra 13,6 százalékkal nőtt a biogáz elérve az 5346,7 ktoe-t. Ez az érték magában foglalja a szennyvíztelepi, a mezőgazdasági és a szeméttelepi biogázból létrejövő energiatermelést. A 17. táblázat (lásd Függelék) szerint a legnagyobb teljesítményt Németország és az Egyesült Királyság érte el, s csak jóval lemaradva következik a sorban Olaszország, Spanyolország és Franciaország. Magyarország 10,5 ktoe teljesítményével az utolsók között foglal helyet. A villamosenergia-termelés területén az Unió 17272 gigawattóra (GWh) teljesítményt ért el 2006-ban, mely a 2005-ös 13396,7 gigawattórához képest jelentős növekedést mutat. Ebben az esetben is Németország és az Egyesült Királyság büszkélkedhet kimagasló eredménnyel. Magyarország 22,1 gigawattóra áramtermeléssel itt is az utolsók között sorakozik fel. Összességében elmondható, hogy az Unió tagországai évről-évre emelik a biogáz részesedését mind a primerenergia-termelés mind az áramtermelés tekintetében. Magyarországon eddig túl nagy figyelmet nem szenteltek a biogáz hasznosításra. Öszszesen 15 helyen (Győrött, Nyíregyházán, Szegeden, Délpesten, Jászapátiban, Nyírbátorban stb.) épült ki biogázt hasznosító üzem. Pedig az Európai Unió által támogatott Rebrudar nevű, több országot átölelő projekt keretein belül készített felmérés szerint Magyarországnak kiváló adottságai vannak a biogáz területén is. A projekt számításai alapján az elméleti teoretikus, biogáz előállítására alkalmas biomassza potenciálja 222,84 peta Joule éves szinten, mely 5,7 milliárd m3 földgáz egyenértékével egyenlő, s az éves hazai primerenergia igény (2006, 1034 PJ) 21,5 százalékát képes fedezni. Az éves földgázfogyasztásunk ugyan ennél jóval nagyobb 103

GKM: Magyarország megújuló energiaforrás felhasználás növelésének stratégiája 2007-2020 http://www.gkm.gov.hu/data/cms1358659/megujulo__strategia_tars_egyeztetes.pdf, p.23-24., letöltés:2008.1.23.

47

– 9,5 milliárd m3 –, de a biogáz segítségével ennek a 47,1 százalékát tudnánk kielégíteni. Fontos hozzátennem, hogy az elméleti potenciál ténylegesen nem valósítható meg a műszaki, technikai, gazdasági korlátok megléte miatt, de mindenképpen hangsúlyozandó, hogy a környező országok közül az elméleti potenciál tekintetében is kiemelkedünk.104 A biogáz multifunkcionális használata miatt is fontos lenne jobban odafigyelni rá. Nemcsak áramot és hőt lehet előállítani vele, de szakértők szerint a földgáz minőségűre kialakítható biogázt be lehet vezetni a földgázhálózatokba. Ráadásul bioüzemanyagként még a többi bioüzemanyagot is „lepipálja”. Jó tudni, hogy ezek az üzemek gyorsan megtérülnek (7-8 év), s decentralizált alkalmazásukkal nagyot lendíthetnek a vidékfejlesztés terén. Emellett még kombinálni is lehet őket egyéb megújuló üzemmel, mint például a hőigényes etanolgyárral. Helyi szinten pedig megoldja a mezőgazdasági és egyéb hulladékok problémáját a hő- és áramtermelés, valamint a biotrágya előállítása mellett. Ugyanakkor a nagy kapacitású üzemek megvalósítását ösztönző jelenlegi szabályozás, a magas beruházási költségek, továbbá a biogáz jövedéki adó kötelezettsége – szemben a többi bioüzemanyaggal – eddig nem tette lehetővé a fejlődést.105 2.6.3. A BIOÜZEMANYAGOKRÓL A bioüzemanyagok globális termelése tekintetében a Global Subsidies Initiative által készített tanulmányt fogom bemutatni. E szerint a bioüzemanyagok globális termelése 2006ban elérte az 57,571 milliárd litert (18. táblázat, lásd Függelék), melyből 51,061 milliárd liter volt az etanol és 6,51 milliárd liter a biodízel. A biodízel előállítása és felhasználása ma leginkább az Európai Uniót, és kisebb mértékben az Egyesült Államokat jellemzi. 2006-ben a 6,51 milliárd liter globális biodízel-termelésből az EU 4,859 milliárd litert állított elő. Ennek az az oka, hogy itt az összes üzemanyag fogyasztáson belül a dízel aránya megközelíti a 60 százalékot, ráadásul az EU dízelolajból nettó importőr, benzinből pedig nettó exportőr. Biodízelgyártásban az USA második helyen áll az Európai Unió mögött 850 millió literrel. 2006-ban az 51,061 milliárd liter etanol a világ benzinfelhasználásának körülbelül a 2 százalékát tette ki. Ekkor a világ legnagyobb bioetanol-előállítója az Egyesült Államok volt 18,378 milliárd literrel. 2005-ig Brazília uralta az etanol piacot, ám azóta az USA van vezető pozícióban. A harmadik legnagyobb termelő Kína, melyet az Európai Unió jelentős lemaradással a negyedik helyen követ, termelése mindössze 1,592 milliárd liter volt 2006-ben. 104

Szunyog István: Elméleti biogáz potenciál – Egy európai uniós kutatási projekt részeredményei, http://www.zoldtech.hu/cikkek/20080314-elmeleti-biogaz-potencial, letöltés: 2008.3.20. 105 Kovács Kornél: A biogáztermelés hazai elterjesztésének lehetőségei és korlátai, Ma & Holnap A fejlesztések lapja, 2007. VII. évfolyam 2.szám, p.22-25.

48

Az Európai Unió bioüzemanyagokról szóló 2003/30/EK irányelve az összes üzemanyag-felhasználáson belül 2010-re 5,75 százalékos piaci részesedést határozott meg a bioüzemanyagok részére. Ez az Unió 25 tagállamában 12,6 millió tonna bioetanol valamint 11,5 millió tonna biodízel felhasználását jelenti majd. Mint tudjuk a 2007. januári energiacsomag 2020-ra 10 százalékos kötelező felhasználási célkitűzést irányozott elő a tagállamok számára. Ezzel szemben 2005-ben az EU-25 átlagában a felhasználás csupán 1,4 százalékos részarányt ért el. Fontos megjegyezni, hogy az etanol és biodízel között átválthatóság van, az egyik magasabb arányával helyettesíthető a másik alacsonyabb aránya. Az Európai Unió a környezeti szempontból is fenntartható bioüzemanyag előállításra törekszik. A fosszilis energiafüggőség és az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése mellett a magas energiaigényű bioüzemanyag-feldolgozási technológiák kerülését, továbbá az energetikai célú erdőművelés, valamint a mezőgazdálkodás fenntartható művelését is fontos feltételként határozza meg.106 Ahogy azt már az előbbiekben a 18. táblázat bemutatta, a bioetanol terén az Unió nem versenyképes a tengeren túli országokkal szemben, ám a biodízel terén piacvezető. Az Európai Unióban előállított bioetanol mennyiségét 2006-ben mintegy 1,592 milliárd literre becsülték, ami a világ bioetanol termelésének mintegy 2 százalékát jelenti, de a belső felhasználásban jóval nagyobb a jelentősége. A tagországok közül Németország termel a legtöbbet, mintegy 431 millió litert. Utána Spanyolország következik 396 millió literrel, majd Franciaország 293 millió literrel. Kiemelkedő teljesítményt nyújt még Lengyelország és Svédország. Magyarország a hetedik helyen áll a sorban 34 millió literes gyártással. A 19. táblázat (lásd Függelék) mindezek mellett még a 2004. és 2005. évi etanol-termelést tartalmazza országonkénti bontásban. A 1. melléklet pedig további fontos információval (primerenergia-mérleg, energiaintenzitás stb.) egészíti ki az adott országok teljesítményét azért, hogy még jobban megértsük a fent említett számokat. Az Európai Unió bioetanol termelésének egyik legfontosabb nyersanyagát jelenleg a gabonafélék jelentik, valamint a cukorrépa, mely nem képezi az EU által meghatározott cukorrépa-gyártásra vonatkozó kvóta részét, ha garantáltan bioüzemanyag gyártásra használják. Az etanolra magas vámok vannak érvényben, ám a brazil bioetanol alacsony ára miatt a jelenlegi vámok mellett is megjelenik az európai piacon. A bioetanol Unión kívülről történő im-

106

GKM: Magyarország megújuló energiaforrás felhasználás növelésének stratégiája 2007-2020 http://www.gkm.gov.hu/data/cms1358659/megujulo__strategia_tars_egyeztetes.pdf, letöltés:2008.1.23.

49

portja és a jelenlegi védővámok eltörlése a hazai és európai bioetanol-termelés megszűnéséhez vezethet, a vámmentes alapanyag-import azonban növelheti a biodízel előállítását.107 Az Európai Unió a világ legnagyobb biodízel előállítója, 2006-ban a világ termelésének 75 százalékát állította elő, mely mennyiség 4,859 milliárd literrel egyenlő a 18. táblázat adatai alapján. Az Európai Biodízel Tanács (European Biodiesel Board) számításai alapján ugyanez tonnában kifejezve körülbelül 4,89 millió volt. Ez az érték tekintélyes összegnek tűnik, ám ha az éves uniós dízelfogyasztáshoz viszonyítjuk – mely 230 millió tonnára rúg – a 4,89 millió tonna nem túl sok. Ráadásul a 2010-es célkitűzés teljesítéséhez 14,5 millió tonna biodízelt kellene előállítani, mely a 2006-os érték háromszorosa. A tagállamok közül a legnagyobb termelési részesedéssel Németország (2,66 millió tonna), Franciaország (0,743 millió tonna), Olaszország (0,447 millió tonna) és az Egyesült Királyság (0,192 millió tonna) rendelkezik. Magyarország ekkor még nem kezdte el a biodízel termelését. Az EU biodízel-termelésével kapcsolatos adatait a 20. táblázat (lásd Függelék) részletezi. A termelési kapacitások tekintetében az Európai Biodízel Tanácsnak 2007-es adatai is vannak, melyet a 21. táblázat (lásd Függelék) szemléltet. Ezek szerint a 2006-os 6,069 millió tonnáról 2007-ben 10,289 millió tonnára nőtt a termelési kapacitás, mely értékhez Németország (4,361 millió tonna), Olaszország (1,366 millió tonna), Franciaország (1,78 millió tonna) és az Egyesült Királyság (0,657 millió tonna) járult hozzá leginkább. Ha a 2006-os termelést (4,89 millió tonna) összehasonlítjuk a 2006-os kapacitásokkal (6,069 millió tonna), nagyon nagy különbséget kapunk. Ez arra utal, hogy az Unióban nincs megfelelő mennyiségű alapanyag a rendelkezésre álló kapacitásokhoz képest, melynek az egyre növekvő import az eredménye. Ezt alátámasztja még az a tény is, miszerint az Unió csak 15,5 millió tonna alapanyagot tud megtermelni, s 36 millió tonna kellene. Megállapítható tehát, hogy az EU import nélkül nem tudja elérni a kitűzött célokat. Ezért is alakult ki a jelenlegi vámtarifa, mely szerint a biodízel alapanyagaira alacsony, illetve olajos magvak esetében nulla a vám.108 Ha jobban belegondolunk ezekbe a folyamatokba, rá kell jönnünk, hogy az Unió alapanyaghiányából olyan országok fognak hasznot húzni, melyek termelésüket az őserdők és a helyi lakosság rovására hajtják végre. Nem nehéz kitalálni, hogy Brazíliára és Malajziára gondoltam. Az Unió célszámainak minden áron való elérése lehet, hogy többet árt, mint használ. S ez a probléma csak egy a sok közül, melyet a későbbiekben részletesen kifejtek.

107

GKM: Magyarország megújuló energiaforrás felhasználás növelésének stratégiája 2007-2020 http://www.gkm.gov.hu/data/cms1358659/megujulo__strategia_tars_egyeztetes.pdf, letöltés:2008.1.23. 108 Dr. Gyulai Iván: A biomassza-dilemma, http://www.mtvsz.hu/dynamic/biomassza-dilemma2.pdf, letöltés: 2008.3.24.

50

Magyarországon a bioüzemanyagok részaránya a megújuló energiahordozókon belül 1,7 százalékra rúg a már bemutatott 7. diagram alapján. Ez az érték azonban szinte semmire sem elég, az összes motorhajtóanyag felhasználásának csupán 1,6 százalékát teszi ki. Növelését nemcsak a károsanyag-kibocsátás csökkentése indokolja, hanem az a tény is, hogy a közlekedésben használja fel hazánk a végső energiafelhasználás109 25 százalékát. Ez az arány az Európai Unió más országaiban is hasonlóan magas. Nem meglepő, hogy az Unió a már előbb említett célok (2010-re 5,75 százalékos, 2020-ra 10 százalékos kötelező felhasználási célok) kitűzését sürgette 2003-tól kezdve.110 Magyarországon több mint fél évszázada foglalkoznak kisebb-nagyobb megszakításokkal biomasszával, azon belül is elsősorban bioüzemanyagokkal. Már az 1930-as években árusítottak a benzinkutaknál MOTALKO néven mezőgazdasági termékekből származó alkohollal kevert benzint 8:2-es arányban. A bioetanol és a biodízel előállításához szükséges anyagokban jelenleg is bővelkedik az ország, nemcsak azért mert halomszámra áll az eladhatatlan gabona, kukorica, cukorrépa a raktárakban, hanem azért is, mert bármikor képesek lennénk tovább növelni a megtermelt mennyiséget, persze csak az ésszerűség határain belül. Mind a megfelelő mezőgazdasági adottságok, mind a jövedéki adó törvény módosítása ösztönzőleg hat illetve fog hatni a piacra. Arról nem is beszélve, hogy az e téren vállalt kötelezettségeinket teljesítenünk kell. Valljuk be, még az 5,75 százalék elérése sem lesz könnyű a jelenlegi körülmények között. Szakértők szerint ennek eléréséhez körülbelül 140-150 ezer tonna bioetanol és 170-190 ezer tonna biodízel szükséges.111 Ezzel szemben 2006-ban csupán 80 ezer tonna bioetanolt állítottunk elő a meglévő két üzemünkben Győrött és Szabadegyházán. Megfelelő kapacitásbővítéssel már e két gyártó segítségével is ki tudnánk elégíteni a 2010-es uniós célt. Ráadásul a befektetők is jó üzletnek vélték a bioetanol gyártását, hiszen több mint 20 helyszínen, (Győr, Mohács, Gönyű, Kaba, Martfű, Csurgó, Marcali, Tápiószele, Hajdúsámson, Szabadegyháza stb.) mintegy 5 millió tonna kukorica és 1 millió tonna búza feldolgozására alkalmas bioetanol-üzem létesítését jelentették be 2006-ban. Ám a tervezett beruházások megvalósulása érdekében a hazai bioetanol-gyártásnak évi 8,5 millió tonna gabonára lenne szüksége, ami hazai termelésből aligha fedezhető, reálisan ugyanis 3-5 millió tonna alapanyagot lehet gazdaságosan előállítani. Innen is látszik tehát, hogy irreálisan magas számú beruházást terveztek tető alá hozni a tetemes haszon reményében. Valószínűsíthető, hogy az előbbi té109

A háztartási, ipari, kereskedelmi, közlekedési, mezőgazdasági és termelői szektorok által energetikai és nem energetikai célokra felhasznált energia. 110 GKM: Magyarország megújuló energiaforrás felhasználás növelésének stratégiája 2007-2020, p.21. http://www.gkm.gov.hu/data/cms1358659/megujulo__strategia_tars_egyeztetes.pdf, letöltés:2008.1.23. 111 i.m.

51

nyek és a 2007-es év tragikus terméshozama rádöbbentette a befektetők mindezekre, mivel jelenleg az etanolpiac a stagnálás jeleit mutatja az említett év óta. Az okokat keresve sokan még a magas kukoricaárat és a befektetés kockázatát okolják, az Unió ugyanis még nem dolgozta ki a jogszabályi hátteret ezzel kapcsolatban.112 Fontos megjegyezni, hogy ugyanakkor a bioetanol kutak tekintetében az előrehaladás jelei mutatkoznak, mivel lehet, hogy már idén kiépül az bioetanol kúthálózat, mely E85-ös zöld üzemanyagot113 fog árulni. Már eddig is kapható volt az E85 a fővárosban három helyen, Érden, Bábolnán, Kecskeméten, Székesfehérváron, Veszprémben, Győrben és Sopronban. A tervek szerint pedig Szombathely, Siófok, Sárvár, Debrecen, Kapuvár, Zalaegerszeg, Pécs, Celldömölk, Kaposvár és Miskolc fog ilyen típusú kutat nyitni.114 A biodízel tekintetében Magyarország legfontosabb növényei a napraforgó és a repce, ám a napraforgóból főleg étolajat készítenek, így a potenciális energianövény ebben az esetben a repce. Feldolgozó kapacitások már a biodízel esetében is létrejöttek Kunhegyesen, Bábolnán és Mátészalkán. A MOL Nyrt. pedig 150 ezer tonna éves kapacitású biodízel üzemet tervez Komáromban. Összesen több mint 400 ezer tonna kapacitású üzemet jelentettek be, mely 1,3 millió tonna olajos magot igényel. Ez a mennyiség import nélkül megint csak nem áll rendelkezésünkre.115 Összességében tehát elmondható, hogy mindenképpen több bioüzemanyagot kell előállítanunk, ám a lényeg, hogy mindezt ésszerű keretek között, a meglévő adottságok (pl. mezőgazdasági területek, eltartóképessége, nagysága) figyelembevételével tegyük. Biztosítanunk kell tehát a megfelelő értékesítési lehetőségeket mind a végtermék, mind a melléktermékek vonatkozásában, valamint a folyamatos működéshez szükséges nyersanyagbázist, lehetőleg ne importból. Ehhez persze az kell, hogy túlzottan sok üzemet ne helyezzünk működésbe, mivel ahhoz már a bőségesen rendelkezésünkre álló takarmány nem elég, az intervencióskészleteket is beleértve. Ha mindezeket figyelembe vennénk, nemcsak a célkitűzéseket tudnánk könnyedén teljesíteni, de olyan fontos problémákat is orvosolnánk, mint az évek óta növekvő intervenciós készletek felhasználásának problematikáját, mely 2006-ban 5,4 millió tonnára (ebből 4,7 millió tonna kukoricára) rúgott. Ezen intervenciós rendszer megszűnésétől sem kellene tartanunk, – mely hosszú távon úgyis bekövetkezik az Unió ezen irányú WTO-s kötelezettsé112

Popp József: A bioetanol-gyártás és az alapanyag-termelés dilemmái Magyarországon, http://www.etanol.info.hu/hun/04elemzesek.html, letöltés: 2008.3.7. 113 Az E85-ös üzemanyag 85 százalékban bioetanolt és 15 százalékban szuperbenzint tartalmaz. Jelenleg 70-100 forinttal olcsóbb a 95-ös benzinnél Magyarországon. 114 Piac és Profit: Bioetanol: országos kúthálózat még az idén! http://www.piacesprofit.hu/?r=18987, letöltés: 2008.4.2. 115 Dr. Gyulai Iván: A biomassza-dilemma, http://www.mtvsz.hu/dynamic/biomassza-dilemma2.pdf, letöltés: 2008.3.24.

52

gei miatt – hiszen akkor már egy jól kialakult keresleti-kínálati piac alakulna ki hazánkban, ahol mindennek meglenne a helye. Mind a termelők, mind a feldolgozók jól járnának, mivel a közös érdekek egy hosszú távú és stabil bioetanol és biodízel piacot hoznának létre. A gazdák a gyártók felől biztosítva lennének arról, hogy a megtermelt gabonájukat felvásárolják, a gyártók pedig a gazdaságos termeléshez szükséges alapanyaggal lennének ellátva. A hosszú távú szerződéseknek köszönhetően kiszámítható lenne a termelés jövedelmezősége, ami mezőgazdasági és infrastrukturális beruházásokra ösztönözne, növelné a terméshozamokat, megőrizné a vidéki munkahelyeket és a vidéki életszínvonal emelkedését jelentené.116 Ám az érem másik oldaláról még nem szólt a fáma. A bioüzemanyagokkal kapcsolatban számtalan, újabbnál újabb kritika látott és lát napvilágot, melyek igencsak elgondolkoztató problémákat, veszélyeket vetnek fel. Ugyan a bioüzemanyagok csökkentik a szén-dioxid kibocsátást, de mindkét üzemanyag gyártása költségesebb, mint a kőolajé. Ebből máris következik, hogy nem versenyképes a piacon, s csak állami ösztönzőkkel válhat azzá. A második problémakört az élelmiszeripar és a bioüzemanyagipar között zajló torzsalkodás jelenti. Mindkét iparág a saját céljai elérése érdekében próbál minél több területet kisajátítani, mivel nincs elegendő terület arra, hogy egyszerre elégítsük ki az élelem, növényi rost és energia szükségletünket. A területi vetélkedésnek újabb élőhelyek és zöldövezetek eshetnek áldozatul, mivel ezen területek energiaültetvényekké való degradálása azt jelenti, hogy 93-szor több szén-dioxid kerül a levegőbe magával az átalakítással, mint amennyit a bioüzemanyagok felhasználásával évente megtakarítanak. Ezek az ültetvények ráadásul sokkal kevesebb oxigénnel látnak el minket, melynek következményébe jobb bele sem gondolni.117 Ezenkívül a limitált területeknek köszönhetően az intenzív mezőgazdasági módszerek nyerhetnek teret, melyek nem feltétlenül a környezetbarát metódusaikról híresek. Az egyre nagyobb területeken termelt energianövények, energiaültetvények életre hívnák a monokultúrákat, melyek a biodiverzitás kárára virágoznának fel. Ráadásul ezek a modern latifundiumok nem okoznak foglalkoztatási „boomot”, mivel eltartóképességük nem túl nagy. A harmadik problémakört a műtrágyázás jelenti. A talajba, vizekbe beszivárgó anyagok ökológiai katasztrófát is okozhatnak, mivel ezek a vegyületek a vizekben lévő növények túlzott elszaporodásához vezetnek. Ezek elzárják az oxigéntől a vizek élőlényeit, melyek többnyire elpusztulnak mocsárrá alakítva a tavakat. Nemzetközi viszonyok között a leginkább elhíresült eset a Mexikói-öbölben napjainkban is zajló folyamat, mely vidék a kukorica műt116

Popp József: A bioetanol-gyártás és az alapanyag-termelés dilemmái Magyarországon, http://www.etanol.info.hu/hun/04elemzesek.html, letöltés: 2008.3.7. 117 Nagy Nóra: A bioüzemanyag-mérleg negatív serpenyője, http://www.reflexmagazin.hu/?fejezet=5&cid=456 15, letöltés: 2008.3.30.

53

rágyázása miatt válik napról napra halálzónává. A folyók által a tengerbe hordott káros anyagok az előbb említett módon megnövelik az algák mennyiségét, melyek pusztulása óriási ütemben vonja el az oxigént az ottani élővilágtól. Egyéb kutatások szerint a műtrágyázott föld maga is üvegházhatást okozó gázokat (kéjgázt, azaz dinitrogén-oxidot) bocsát ki, melyek tovább fokozzák a gondokat.118 Ha abban reménykedünk, hogy ki tudjuk váltani bioüzemanyagainkkal a kőolajat, a naivitás csapdájába esünk. Ha a hazai benzin (2 MD liter) és gázolaj (2,8 MD liter) fogyasztásának megfelelő mennyiségű üzemanyagot szeretnénk előállítani, körülbelül 2 millió hektáron kellene kukoricát és 2 millió hektáron repcét termelnünk, úgy, hogy az összes hazai szántóföld mennyisége csak egy kicsivel több ennél, azaz 4,509 millió hektár. Ez lehetetlenség. Idehaza az Agrártárca vélemény szerint 800 ezer hektár vonható be a biomassza termelésébe, míg a European Environment Agency (EEA) szerint 413 ezer hektár. Ha 413 ezer hektárt használunk ki, akkor hozzávetőlegesen 500 millió liter bioüzemanyagot kapunk, mely 10 százalék körüli helyettesítést jelent.119 A negyedik problémakört a növekvő élelmiszerárak jelentik. Ugyan az Unióban és így Magyarországon is túlkínálat van ezen mezőgazdasági termékek esetében, ám a világ más táján ez többnyire nem jellemző. Bioüzemanyagellenes hangokat eddig szinte csak az EU-n kívül lehetett hallani, ám az aszályokkal sújtotta 2007-es év megingatta, és elgondolkoztatta még az Unió tagállamainak szakértőit is a bioüzemanyagok jótékony hatásait illetően. A biodízelhez és a bioetanolhoz szükséges kukorica, repce, cukorrépa, burgonya és búza igen fontos alapanyagait képezik a takarmányoknak, melyek hiányában nincs mivel etetni a tenyésztett és szaporított háziállatokat. Arról nem is beszélve, hogy ezek közül jó néhány (a kukorica, a burgonya és a búza) az emberek mindennapi étrendjének szerves részét képezi. A tisztább látás érdekében fontos közölöm, hogy 8 kiló gabona szükséges mindössze egy kiló marhahúshoz.120 A magas áron beszerezhető takarmány miatt a gazdák vélhetően csökkenteni fogják az állatállományt, melynek hatására a hús, a tej és egyéb termékek ára az egekbe szökhet. Ez a láncreakció odáig is fajulhat, hogy az emberiség számára már-már elérhetetlenné és megfizethetetlenné válhat mindenfajta állati eredetű élelmiszer. Arról nem is beszélve, hogy az előbb említett növények (búza, kukorica, burgonya), és az azokból készülő élelmiszerek esetében is ugyanilyen mérvű áremelkedések várhatók. Szakértők szerint az elkövetkező tíz évben átlago118

Nagy Nóra: A bioüzemanyag-mérleg negatív serpenyője, http://www.reflexmagazin.hu/?fejezet=5&cid=456 15, letöltés: 2008.3.30. 119 Dr. Gyulai Iván előadása: A biomassza dilemma, http://www.enpol2000.hu/?q=node/268, letöltés: 2008.3.24. 120 Napi Gazdaság: Harc az élelmiszeripar és a bioüzemanyag-gyártók között, http://index.hu/gazdasag/vilag/el bio080305, letöltés: 2008.3.30.

54

san 20-50 százalékkal fog megemelkedni az élelmiszerek, és elsősorban a gabona és a tejtermékek ára.121 Emellett még egy megdöbbentő adatot szeretnék közölni. Ha egy nagyobb teljesítményű autó tankját kukoricából előállított bioetanollal töltjük fel, egy ember éves táplálékmennyiségét fordítjuk kocsikázásra.122 Felteszem tehát a kérdést: az ember gyomra vagy az autó tankja legyen tele? Elkeseredni azonban nincs ok, hiszen számtalan intézkedést lehet foganatosítani azért, hogy környezetkímélő módon tudjunk közlekedni ezen hatások elkerülésével. Megoldásként az előbb említett második generációs üzemanyagok is szolgálhatnak, melyek már nem az elengedhetetlen takarmány és egyéb növényeinkből, hanem azok melléktermékéből jönnek létre. Azt is hozzá kell tenni, hogy minden élelmezési célú növény energianövény, de nem minden energianövény élelmezési célú növény. Másrészt a már említett túlkínálatból származó élelmiszeripari és energetikai növényeket fel lehet és fel kell használni az energiaiparban, mivel ezek igen hasznos célokat tudnak szolgálni ezen területen. Harmadrészt a biodízel gyártásának preferenciája (a bioetanol felett) is sokat segítene, hiszen kevésbé terheli a környezetet, mivel nem kell annyi energia az előállításához. Az is mellette szól, hogy hiány inkább dízelből van, mintsem benzinből a folyamatosan növekvő számú dízelautók és így maga a dízel iránti kereslet miatt. Negyedrészt a műtrágya elkerülése sokakban megnövelné a bizalmat ezen üzemanyagok felé, hiszen ha például kevésbé igényes, erre kifejlesztett növényeket használnának a termelők, nem kellene olyan nagy mennyiségű műtrágya. Arról nem is beszélve, hogy a biotrágya még mindig ott van alternatívaként, mely kiválóan alkalmas a talaj tápanyagveszteségének pótlására, ám egyáltalán nem szennyezi a földet, mivel természetes anyagokból áll. Ebből ugyan elég nagy mennyiség áll rendelkezésre, ám valószínűsíthető, hogy a műtrágyát teljesen nem tudja mindenhol kiváltani. Mindezek mellett még problémát okoz az etanol és a biodízel melléktermékeinek felhasználása is. A jó hír az, hogy takarmányként fel lehet használni az etanol melléktermékét. Ami pedig erre a célra nem alkalmas, biomassza-gyártásra fordítható. A biogázzal hajtott motorok elterjedése is remek alternatívája ezen üzemanyagoknak, a hibrid, elektromos és hidrogéncellás járművekről nem is beszélve. Összefoglalva tehát kije121

Napi Gazdaság: Harc az élelmiszeripar és a bioüzemanyag-gyártók között, http://index.hu/gazdasag/vilag/el bio080305, letöltés: 2008.3.30. 122 Nagy Nóra: A bioüzemanyag-mérleg negatív serpenyője, http://www.reflexmagazin.hu/?fejezet=5&cid=456 15, letöltés: 2008.3.30

55

lenthető, hogy ha megfelelő feltételek között, minden fontos követelményt betartva élünk a bioüzemanyagok által adott lehetőségekkel, nem kell félnünk azok káros következményeitől.

2.7. A HIDROGÉNRŐL Kitekintve a jövőbe fontosnak tartom megemlíteni a hidrogént, mely talán a legjelentősebb energiahordozóvá válhat hosszú távon. A fejlesztésében élen járó Európai Unió ugyan még nem tartja számon megújulóként, de minden eszközzel azon van, hogy minél hamarabb azzá tegye. A hidrogénből két módon tudnak energiát előállítani a jelenlegi ismeretek alapján. A már elterjedőben lévő hidrogéncelláról, és a még csak „csecsemőcipőben” járó fúziós erőműről van szó. Az előbbivel kapcsolatban elmondható, hogy az autóipar úttörő munkájának köszönhetően már akár 2010 után megindulhat a tömeggyártás. Az utóbbihoz azonban még a legoptimistább előrejelzések szerint is több mint egy évtizedet várni kell. A világ legnagyobb, ötmilliárd eurós, tíz év alatt felépülő kísérleti fúziós reaktoron, az ITER-en egyébként már dolgoznak az uniós, japán, kínai, amerikai, orosz és koreai szakemberek a franciaországi Cadarache-ban. Ha sikerülne a projekt, közelebb kerülnénk a Nap energiatermelését utánzó berendezés, az atommagok egyesítése útján energiát termelő fúziós erőmű megvalósításához. Ráadásul az emberiség örök időkre biztosítaná magának a zöldenergiát, mivel a fúziós reakció olyan nagy mennyiségű energiát szabadít fel, hogy az – a példának okáért – Magyarország egész évi villamosenergia-szükségletét el tudná látni csupán néhány száz kilogramm – a hidrogén előállításához szükséges – deutériummal és tríciummal.123Mindezekre azonban még várni kell. Az első, villamos energiát szolgáltató fúziós erőművek várhatóan valamikor a század közepén kezdenek majd működni.124 Akkor majd erre a témára én is visszatérek.

2.8. ÖSSZEGZÉS Az előbbi fejezetekben egy átfogó, széles spektrumokra helyezett bemutatást próbáltam készíteni a kimerülő és a megújuló energiahordozókat külön-külön is jellemezve. Mindezek segítségével egy olyan, reális képet kaphatott a Kedves Olvasó, melyben nemcsak eme erőforrások előnyei kaptak hangsúlyt, hanem azok hátrányai is, nemcsak a múlt lett ábrázolva, hanem a jelen és a jövő is, és nemcsak itthon, hanem a nagyvilágban is. Azért, hogy az össze-

123

A deutérium a vízből, a trícium a lítiumból előállítható anyag, korlátlanul rendelkezésre áll. Sipos László: Kitekintés a jövőbe, http://www.mernokujsag.hu/index.php?tkod=2057&ev=2005&szam=8 &tcim=Kitekintés%20a%20jövőbe&honap=augusztus-szeptember&n=90, letöltés: 2008.4.15. 124

56

függésekbe még jobban belelássunk, egy olyan összefoglaló következik, mely még inkább világossá teszi a jelenlegi események sorozatát. 2.8.1. A VILÁGBAN Mielőtt még mélyebben belemennék a világban zajló tendenciák ismertetésébe és összefoglalásába, fontosnak tartom az eddig még nem említett, de a média által az emberek tudatába egyre inkább bevésődő két eseményről, egyezményről egy pár szót „szólni”. Mondanom sem kell, hogy Kiotóra és Balira gondolok, melyek valahol a jelenlegi törekvések legfőbb mozgatórugóivá váltak, mivel olyan fontos célkitűzéseket tűztek illetve tűznek ki a jövőben, melyek megvalósítása a jelen generációkon múlik. Hogy mi köze ezeknek a megújuló energiahordozókhoz? Igenis sok, mivel ahogy azt már sokszor említettem, a megújulók egyik legfontosabb előnye a károsanyag-kibocsátás csökkentése. Így ha Kiotó és Bali törekvéseit siker koronázza, akkor a megújulók ügyét is. A Kiotói Egyezmény 1997-ben jött létre, melyet csak hosszas huzavona után 2005. február 16-án léptettek életbe.125 Ugyanakkor a legnagyobb szennyező Ausztrália és az Egyesült Államok hosszú időn keresztül nem volt hajlandó belépni, ám Ausztrália végül kötélnek állt. Elmondható tehát, hogy az USA az egyetlen olyan fejlett ország, amely nem csatlakozott. Kiotó legfőbb célkitűzése az 1990-es üvegházhatású gázok kibocsátási szintjének 5,2 százalékkal történő csökkentése 2012-re. Az EU eredeti tizenöt tagja 8 százalékot, Magyarország 6 százalékot vállalt. Az Egyezmény fontos eleme a „rugalmas mechanizmus”, melynek lényege, hogy lehetővé tegye a kibocsátási kvóták kereskedelmét. Ez egy olyan elem, ami vonzóvá tudta tenni olyan országok számára is az egyezmény aláírását, akik nem annyira elkötelezettek a környezetvédelem mellett, de ebben az üzleti lehetőségben láttak fantáziát. A kibocsátási joggal való kereskedés 2006-ban mintegy 30 milliárd dolláros forgalmat tett ki.126 Láthatjuk tehát, hogy Szász Tibor – dolgozatom elején említett – gondolata, azaz a hosszú távú környezetvédelmi és gazdasági érdekek összekapcsolása egy életképes elgondolás. A Kiotó Egyezmény folytatásaként is lehet értelmezni az ENSZ 2007 decemberében, Balin tartott konferenciájának döntéseit. A Bali Útitervként is ismert vállalások szerint 2008 áprilisáig el kell kezdeni a tárgyalásokat a Kiotói Szerződésben foglaltak folytatásáról. A lezárásra szabott határidő 2009. Két ajánlást tartalmaz a záródokumentum, az egyik szerint a fejlett országoknak 2020-ig 10-30 százalékkal kell csökkenteniük a kibocsátást az 1990-es évihez képest. A másik terv alapján 2020-ig 20-40 százalékkal. Az a közös e tervekben, hogy 125

Wikipédia: Kiotói Jegyzőkönyv, http://hu.wikipedia.org/wiki/Kiotói_jegyzőkönyv, letöltés: 2008.4.25. Napi Online: Új recept a szemérmetlen meggazdagodásra, http://www.napi.hu/default.asp?cCenter=article .asp&placein=hirkereso_cimoldal%20&nID=366604, letöltés: 2008.4.25. 126

57

2050-re 50 százalékot kell teljesíteni valamint, hogy a fejlődő országoktól is „marginális” fejlődést várnak el.127 E kis kitekintés után a megújuló energiahordozók világban betöltött szerepéről szeretnék a „Megújuló energiák 2007-es globális helyzetjelentése”128 című kiadvány segítéségével egy átfogó képet nyújtani. E szerint 2007-ben több mint 100 milliárd dollárt fektettek be új megújuló energiahordozó kapacitások kialakításába, K+F-be és gyártásba, mely igencsak előre lendítette a már eddig is bámulatos eredményeket produkáló ipart. 2002 és 2006 között az éves átlagos növekedési ráta a fotovoltaikában volt a legmagasabb, 60 százalék, mely után a biodízel következett 40 százalékkal, majd a szél és a hőszivattyús rendszerek több mint 20 százalékkal. A napelemek és az etanol növekedési rátája is szép, 10 százalék feletti eredményt ért el, s csak a kis- és nagyvízerőművek, a biomassza és a geotermikus energia maradt 10 százalékos növekedés alatt. 2007-ben a megújulókból származó villamosenergia-termelés kapacitása világszerte elérte a 240 gigawattot (2005-ben 182 GW; 2006-ban 207 GW), mely 50 százalékos növekedést jelent 2004-hez képest. Ezek az értékek nem tartalmazzák a nagy vízerőművek termelési kapacitását, mellyel kiegészítve az előbbi adatokat 2007-ben 1010 gigawattot kapunk (2005-ben 930 GW, 2006-ban 970 GW). A megújulók 2006-ban egyébként 5 százalékot töltöttek be a globális energiakapacitásban és 3,4 százalékot a globális villamosenergia-termelésben, melyhez szintén hozzáadva a nagy vízerőművek globális termelését 18,4 százalékot kaptunk. Ez az érték ugyan megelőzte a nukleáris energia részesedését, mely 14 százalékra rúgott, de igencsak alulmaradt a fosszilisekből előállított áram mennyiségének, mely szám szerint 67 százalék volt. A villamosenergia-termelési kapacitás (240 GW) legnagyobb komponense egyébként a szélenergia volt, mely 28 százalékkal nőtt 2007-ben elérve a 95 gigawattot (2005-ben 59 GW, 2006-ban 74 GW). Az „szóban forgó” helyzetjelentés szerint a világ leggyorsabban növekvő energetikai technológiájának ugyanakkor a fotovoltaikus rendszerek számítanak, melyek összes beépített kapacitása 50 százalékos évi növekedést produkált mind 2006-ban mind pedig 2007-ben elérve a 7,7 gigawattot. Ez körülbelül másfél millió (hálózatra kapcsolt) napelemmel rendelkező otthont jelent. A napenergia termikus hasznosítása terén is nagy előrelépések történtek: körülbelül 50 millió háztartást látnak ma el napkollektorok, mely értél körülbelül 105 gigawattot 127

Bánsági Éva: Kompromisszumos megállapodás született a Föld jövőjéről, http://www.origo.hu/tudomany/20071216-klimakonferencia-kompromisszumos-megallapodas-szuletettbalin.html, letöltés: 2008.4.14. 128 Renewable Energy Policy Network for the 21st century: Renewables 2007, Global Status Report, http://www.worldwatch.org/files/pdf/renewables2007.pdf, p.1-10., letöltés: 2008.2.17.

58

jelölt 2006-ban (2005-ben 88 GWt, 2007-ben 128 GWt). A geotermikus energia területén több mint 2 millió hőszivattyúról beszélhetünk, melyet épületek fűtésére és hűtésére használnak. A bioüzemanyagok gyártása tekintetében pedig már több mint 53 milliárd litert (becsült érték) hoztak létre 2007-ben, mely 2005-höz képest 43 százalékos növekedést fémjelez. A 1300 milliárdos globális benzinfogyasztás 4 százalékát tette ki az etanol 2007-ben, mely körülbelül 46 milliárd liter jelent. 2005-ben még csak 33, 2006-ban pedig 39 literrel számolhattak a fogyasztók. A biodízel tekintetében a második legnagyobb, 40 százalékos éves átlagos növekedés valósult meg 2002 és 2006 között. Ez az ütem 2006-ban tovább folytatódott, s az éves biodízeltermelés több mint 50 százalékkal nőtt, elérve a 6 milliárd litert, és túlszárnyalva azt 2007-ben még plusz két milliárd literrel. A megújulók energia ágazatában 2006-ban már több mint 2,4 millió munkahely jött létre, ezen belül pedig a bioüzemanyagok terén alakult ki a legtöbb állás, szám szerint 1,1 millió. Ez a tény is sokat lendített az országok megújulókhoz való hozzáállásán, mivel már 66 ország fogadott el különböző célkitűzéseket és politikákat a zöldenergiával kapcsolatban. A megújulók terén élenjáró öt országot a 22. táblázat (lásd Függelék) ismerteti. A globális végső energiafogyasztás tekintetében 2006-ban a megújulók 18 százalékot értek el, mely főleg a hagyományos biomassza 13 százalékos részesedésének köszönhető. Ez az alapvetően fatüzelésből álló technológia inkább csökkenő tendenciát mutat mostanában. A bioüzemanyagok 0,3 százaléka mellett 3 százalékot mutat a nagy vízerőművek részesedése. A többi, „új” megújuló energiahordozóknak nevezett kis vízerőművek, a modern biomassza, a szélenergia, a napenergia, a geotermikus energia és a bioüzemanyagok összesen nem érik el ezt az értéket, s pusztán 2,4 százalékban részesednek a végső energiafogyasztásban. Ugyanakkor növekedésük óriási léptékeket kezd ölteni, és ez a közeljövőben még mindenképpen így marad. Az IEA – már bemutatott – elemzése a világ primerenergia-mérlegének távolabbi jövőjéről készült. E szerint 2030-ban a megújulókon belül a vízenergia 2 százalékról 2,4 illetve 2,7 százalékra, a többi megújuló pedig 4,2 százalékról 13,5 valamint a pesszimista szerint 11,4 százalékra fog emelkedni.129

129

IEA: Key World Energy Statistics 2007, http://www.iea.org/textbase/nppdf/free/2007/key_stats_2007.pdf, letöltés: 2008.3.30.

59

2.8.2. AZ EURÓPAI UNIÓBAN A Kiotói Egyezmény és a Bali Útiterv olyan dokumentumok, amely kihatnak a világ egészére és jelentős eredményeket várhatunk tőlük. Az Európai Unió azonban sok más egyéb irányelvvel, programmal és céllal is rendelkezik a fenti dokumentumokon túl. Talán túlzás lenne azt állítani, hogy az EU a megújuló energiák és a környezetvédelem élharcosa, de mindenképpen fontos látnunk azt a fejlődést, ami az energiapolitika terén zajlik. A célok támogatandók és talán az eszközök is megvannak. Lássuk tehát, hogy hogyan juthatunk el, mi, európaiak a zöldebb jövő megvalósításához, és ehhez mit tettünk le eddig az asztalra. Az első, és legfontosabb tény, amit meg kell említenem az az, hogy az Uniónak nincs egységes energiapolitikája. Ez sajnos eddig is egy komoly visszatartó erő volt az energetika terén, ugyanakkor az utóbbi időben egyre jobban „látni a fényt az alagút végén”. Már az 1996-ban létrehozott Zöld Könyv nagyon fontos dokumentumul szolgált, hiszen ez a Bizottság első olyan átfogó és komoly munkája volt, mely a megújuló energiákkal foglalkozott. A legfontosabb célkitűzés az volt, hogy 2010-re 12 százalékra kellene emelni a megújuló energiák részarányát az egyes tagállamokban az addigi 6 százalékról. 1997-ben a Fehér Könyv ezeket az értékeket szentesítette, és különböző ajánlásokat dolgozott ki a célok elérésének módját illetően: körülbelül 1 millió fotovoltaikus rendszer, 10 ezer megawattos szélfarm és ugyanennyi megawatt biomassza létesítmény kialakítása valamint 100 közösség, régió, sziget nagyobb integráltságának létrehozása a megújulók területén. A Fehér Könyv becslései szerint 95 milliárd ECU szükségeltetik a célok megvalósításához, melyek elérésével számtalan előnyhöz juthat az Unió, azaz akár 900 ezer új munkahelyhez, a 2010-es esztendőtől kezdve 3 milliárd ECU üzemanyag-megtakarításhoz, 2010-ig a széndioxid-kibocsátás évi 402 millió tonnás csökkenéséhez, valamint az egyes tagállamok üzemanyagimportjának a 17,4 százalékos csökkentéséhez. Mindez igen kecsegtető. A kérdés csak az, el tudja- e érni az EU?130 Sajnálatos módon a 2007-es „Megújuló Energia Útiterv, megújuló energiák a XXI. században: egy fenntarthatóbb jövő építése” című közlemény131 (továbbiakban Útiterv) minden eddig elért eredmény ellenére arra a megállapodásra jutott, hogy a Fehér könyv céljait nem fogják elérni a tagállamok. 12 százalék helyett várhatóan még 10 százalék sem lesz megvalósítva 2010-ben. Folytatva a múlt történéseit, 1997 után az első igen jelentősnek számító 2001/77/EK irányelv azaz „a belső villamosenergia-piacon a megújuló energiaforrásokból előállított vil130

European Commission: Renewable energy: White Paper laying down a Community strategy and action plan http://europa.eu/scadplus/leg/en/lvb/l27023.htm, letöltés: 2008.3.23. 131 European Commission: Renewable Energy Road Map, http://europa.eu/scadplus/leg/en/lvb/l27065.htm, letöltés: 2008.3.23.

60

lamos energia támogatásáról szóló irányelv” következett, mely az első olyan jogszabály volt, ami kötelező erővel bírt a tagállamokra nézve. Ez alapján a megújuló energiaforrások arányát a Fehér Könyvben megfogalmazottak szerint a bruttó nemzeti energiafogyasztás 12 százalékára kell növelni 2010-re, melyen belül a zöld áramtermelésnek (megújulóból származó áramnak) 22,1 százalékot kell reprezentálnia. Emellett még a kiotói vállalások betartása is kulcsfontosságú feladatként lett rögzítve. Nagyon fontos eleme az irányelvnek, hogy definiálta a megújuló energiákat, és pontosan, számszerűen meghatározva felállította a nemzeti célokat (indikatív jelleg). Ám a tagállamon belüli támogatási és finanszírozási rendszer kidolgozására a tagállamok szabad kezet kaptak egységes támogatási rendszer híján. 2005. decemberében lett ez a hiány pótolva, négy típusú támogatás bevezetésével: az egyik a zöld bizonyítvány a másik a pályáztatási rendszer, a harmadik a kötelező átvételi ár (feed-in tariffs) , a negyedik pedig az adózási ösztönzők. Ezek célja a tiszta energiaforrásból megtermelt és eladott árammennyiség után a termelő direkt vagy indirekt támogatása. Minden tagállam maga dönti el, melyiket alkalmazza.132 A 2007-es év ezeket az eseményeket is kritikusan fogadta. Az Európai Bizottság Útiterve a 2001-ben kitűzött célok megvalósulását nyomon követve arra jutott, hogy ugyan néhány tagállam, köztük Magyarország, jó úton van e célok elérésében, de a többség ismét nem az elvártaknak megfelelően teljesít. Az Európai Bizottság szerint 19 százalékot fognak tudni előállítani zöldáramból a megállapított cél helyett, éppen ezért további intézkedések szükségeltetnek. Ugyanakkor hozzá kell tennem, hogy még így is ez az ágazat hozta a legnagyobb teljesítményt. A következő jelentősebb lépés 2003-ban következett be a 2003/30/EK irányelv létrehozásával, melynek célja a bioüzemanyagok, illetve egyéb megújuló üzemanyagok alkalmazásának ösztönzése a közlekedési célú dízel, illetve benzin kiváltására a tagállamokban. Ennek legfőbb okát a Bizottság "Európai Közlekedéspolitika 2010-ig: elérkezett az idő a döntésre" című Fehér Könyve fogalmazta meg, mely szerint a közlekedési ágazat szén-dioxid kibocsátása 1990. és 2010. között 50 százalékkal, mintegy 1113 millió tonnára fog nőni. Éppen ezért a kőolajfüggőség jelenlegi 98 százalékos szintjét különböző vonatkoztatási értékek megfogalmazásával, továbbá a tagállamok ezen értékekhez igazodó, ámde indikatív jellegű célkitűzéseivel igyekszik kezelni az Unió. Ezek alapján a piacaikon 2005. december 31-ig forgalomba hozott benzin és dízel üzemanyagok esetében 2 százalék, 2010. december 31-ig forgalom-

132

European Commission: Renewable energy: the promotion of electricity from renewable energy sources, http://europa.eu/scadplus/leg/en/lvb/l27035.htm, letöltés: 2008.3.23.

61

ba hozott benzin és dízel üzemanyagok esetében 5,75 százalék, az energiatartalom alapján számítva.133 Az Útiterve szerint ez a célkitűzés sem fog megvalósulni, csak akkor, ha szigorítják a feltételeket. A félidei 2 százalékos célkitűzést ugyanis két tagállamnak sikerült csak teljesíteni, mely igen gyenge teljesítményre vall az Unió összes tagállamára nézve. E három célkitűzéssel kapcsolatban tehát elmondható, hogy a jelen helyzetben egyik sem tudja elérni a kívánt eredményt 2010-ig, mely igen nagy csorbát jelent az EU hírnevén. Ugyanakkor ha a három, kevés eredménnyel szereplő ágazat (villamos energia, bioüzemanyagok, fűtés és hűtés) eredményességét egymással hasonlítjuk össze, kijelenthető, hogy a legnagyobb előrelépést mégis csak a villamosenergia-ágazat tette meg, melyben egyébként a legtöbb intézkedés történt. Ezután a bioüzemanyagok következnek, melyek esetében főleg az irányelv hatására kezdődött el némi fejlődés. A fűtés és a hűtés területén – mely jelentőségére utal, hogy az EU teljes végső energiafogyasztásának 50 százalékát teszi ki – a megújulók pusztán 10 százalékban részesednek, mely a legnagyobb kihasználatlanságra és elmaradásra utal. Mondanom sem kell, hogy e téren szinte semmilyen erőfeszítést nem tettek. A kérdés tehát a következő: miért nem tudja és fogja tudni elérni az Unió a kitűzött célokat? Mit tehet ezen problémák kezelése érdekében? A gondok hátterét kutatva lajstromba vettem az okokat, melyek közül kiemelendő a megújulók költséges volta, a fosszilisek externális költsége, mely nem szerepel annak árában, az adminisztratív és diszkriminatív szabályozás, az információhiány, a tagállamok e területen elért nem egyenlő teljesítménye, valamint a jogilag kötelező szabályozási keretek továbbá a megfelelő támogatási rendszerek meglétének hiánya. Az EU Bizottsága arra a következtetésre jutott Útitervében, hogy a nemzeti politikák alkalmatlanok az uniós célkitűzés végrehajtására. Egyebek mellett tehát összehangolt szakpolitikák, konzisztens támogató mechanizmusok, kötelező érvényű és szankcionálható szabályozási keretek, célkitűzések szükségeltetnek. Tennivaló tehát van bőven. Vitathatatlan, hogy az Unió mind a szélenergia, mind a napenergia terén piacvezetőnek számít és még hosszú ideig az is marad. Az is tény, hogy a vízerőművek kiépítettsége terén is első Európa, és a biomasszával kapcsolatban is Kína és India után a harmadik. Azt azonban hozzá kell tenni, hogy ezek az eredmények főleg néhány – a világranglistán is szereplő – tagállamnak köszönhető, úgymint Németországnak, Spanyolországnak, Olaszországnak, Svédországnak, Finnországnak, Dániának és Hollandiánk. Ugyanakkor a tagországok nagy többségében elenyészően kicsi a megújulók részesedése a statisztikákat szemlélve (lásd 1. mellék133

2003/30/EK irányelv, http://eur-lex.europa.eu/smartapi/cgi/sga_doc?smartapi!celexplus!prod!Doc Number&type_doc=Directive&an_doc=2003&nu_doc=30&lg=hu, letöltés: 2008.4.14.

62

let). Ez igaz az Unió egészére vonatkozó statisztikai elemzésekben szereplő értékekre is, melynél a megújulók utolsóként kullognak a sorban 6,8 százalékos részesdéssel az energiamixben. A zöldenergián belül 2005-ben a legnagyobb részarányt a biomassza érte el 67,8 százalékkal, melyet a következő tényezők alkottak: a bioüzemanyagok (3,8%), a fa (52,2%), a lakossági szilárd hulladékok (8,2%) és a biogáz (3,6%). A második legnagyobb részesedést a vízenergia érte el 22 százalékkal, melyet a szélenergia (5,1%), a geotermikus energia (4,5%) és a napenergia (0,7%) követett. Mindezeket a 12. diagram szemlélteti (lásd Függelék). Ha a megújulók terén nem történik előrelépés, az „Európai energia és közlekedés, trendek 2030-ig” című dokumentum szerint a 4. táblázat által már bemutatott prognózissal számolhatunk. Ez alapján a megújulók ugyan növekvő tendenciát mutatnak, és 6,8 százalékról 11,8 százalékra fognak növekedni, ám a fosszilisekhez képest mindenképpen alulmaradnak. Nem csoda, hogy ezek után sokan megkérdőjelezték az Unió munkásságát e téren, sőt még a megújulók jótékony voltát is kétségbe vonták. Az EU belátta, többet kell tenni az energiaellátás fenntarthatóságáért, versenyképességéért és biztonságáért, melyek egyébként a 2006-ban megszülető Zöld Könyv kulcsszavai is voltak. Ez a dokumentum olyan sürgető problémákkal szembesíti az Uniót, mint az akár 70 százalékos importfüggőség veszélye, a növekvő energiaéhség, az olaj- és gázárak növekedése valamint az éghajlatváltozás következményei, melyek a XXI. század legnagyobb kihívásainak mondhatók. Mindezek tudatában még nagyobb mozgolódás támadt az eurokraták között, melynek hatására a Római Szerződés és az Európai Atomenergia Szerződés 50. évfordulójának évében, azaz 2007-ben jelentős eseményeknek lehettünk tanúi. Az Európai Bizottság ez év januárjában mutatta be az egységes európai energiapolitika megalapozására irányuló energiacsomagot, melynek részét képezte a Bizottság hosszú távú elképzeléseit összegző – már vizsgált – „Megújuló Energia Útiterv” című bizottsági közlemény. Az ebben szereplő javaslatok alapján az Európai Tanács márciusi ülésén kötelező célkitűzéseket határozott meg az EU új energiapolitikájával kapcsolatban. Ebben a tagállamok elkötelezték magukat arra, hogy 2020-ra uniós szinten a megújuló energiák arányát energiafelhasználásukban 20 százalékra növelik, legalább 20 százalékkal csökkentik a szén-dioxid kibocsátását az 1990-es évek szintjéhez képest (illetve 30 százalékkal egy globális kibocsátás-csökkentési megállapodás esetén), 20 százalékos energia-megtakarítást vezetnek be, valamint a már februárban elfogadott bioüzemanyagok használatát minden tagállamban 10 százalékra emelik. Ezen célok konkretizálása érdekében a Bizottság 2008. január

63

23-án egy irányelvjavaslatot terjesztett elő „Megújuló energia és éghajlatváltozás csomag”134 néven, melyben meghatározta az egyes tagállamokra lebontott nemzeti célokat. Ezek a helyi adottságok figyelembevételével lettek meghatározva. A tagállamok maguk döntik el, hogy a három érintett ágazat (villamos energia, közlekedés, fűtés és hűtés) milyen kombinációjával érik el a nemzeti célokat, továbbá melyek azok az eszközök, melyek legjobban illeszkednek a hazai körülményekhez. Még arra is lehetőség nyílik, hogy a tagállamok más tagállam vagy harmadik ország megújuló energiáinak fejlesztésével érjék el célkitűzéseiket. Ezeket a célokat igencsak ambiciózusnak tartja a „Megújuló energia és éghajlatváltozás csomag”, mivel 2005-ben a felhasznált energia 8,5 százaléka származott megújuló energiahordozókból. Ennek az aránynak a 20 százalékra történő emelése nagy erőfeszítéseket fog igényelni minden állam részéről 2020-ig. Ugyanakkor azt nem szabad elfelejteni, hogy a 20 százalékos célkitűzést arányosan osztották el a tagállamok között. A 13. diagram (lásd Függelék) mindezekről részletesen beszámol. Ha sikerül ezeket teljesítenie az unió tagállamainak az irányelvjavaslat szerint évi 13-18 milliárd euróért cserébe nemcsak évi 600-900 millió tonna szén-dioxid kibocsátása lenne megtakarítható, s nemcsak évi 200-300 millió tonnával csökkenne a nagyrészt importból származó fosszilis üzemanyagok fogyasztása, továbbá nemcsak új gazdasági lehetőségek, munkahelyek és csúcstechnológiai iparágak teremtődnének, de az EU megerősíthetné pozícióját a nemzetközi porondon a megújulók terén. S ugyan még számos kérdés tisztázásra vár, ne felejtkezzünk meg arról, hogy az elhatározás már megszületett, mely sok esetben a legnagyobb lépésnek számít. 2.8.3. MAGYARORSZÁGON Az Európai Unióban meglévő célkitűzések, irányelvek, rendeletek ránk is vonatkoznak, a magyar jogra hatnak. Ebből rögtön következik, hogy a megújuló energiahordozókkal kapcsolatban is kötelezettségeink vannak, mégpedig a már említett irányelvek által elvárt, indikatív jelleggel meghatározott célszámok betartása. A magyar csatlakozási dokumentumban (2004. évi XXIX. Tv. II. melléklet) hazánk vállalta, hogy a megújulók részarányát a teljes energiafelhasználáson belül megduplázza, azaz a 2003-as 3,6 százalékról 7,2 százalékra emeli 2010-re. A megújulókból származó villamosenergia-fogyasztás terén pedig elég csekély, 3,6 százalékos célt jelölt ki az akkori 2 százalékos szinthez képest, melyet már 2005-ben sikerült átlépni elérve a 4,5 százalékot. Ezt az eredményt egyébként néhány széntüzelésű erőmű 134

European Commission: Memo on the Renewable Energy and Climate Change Package, http://europa.eu/rapid/pressReleasesAction.do?reference=MEMO/08/33&format=HTML&aged=0&language=E N&guiLanguage=en, letöltés: 2008.1.27.

64

faapríték-tüzelésre történő átalakításával érték el, mely a cél elérése szempontjából jó, de a helyi

viszonyokhoz

és

a

decentralizált

szemlélethez

nem

alkalmazkodik.

A

bioüzemanyagokkal kapcsolatban Magyarország vállalta az 5,75 százalékos részesedést, mely körülbelül 187 millió biológiai eredetű üzemanyagot fog jelenteni. Ezt a szintet is 2010-re kell teljesítenünk.135 A 2020-as célkitűzésekkel kapcsolatban a megújulók részarányát 13 százalékra kell emelnie a teljes energiafelhasználásban hazánknak a 2008-as bizottsági irányelvjavaslat szerint (lásd 13. diagram). Tudvalevő, hogy hazai politikusainknak nagy szerepe volt abban, hogy eme 20 százalékot uniós szinten, és ne egységesen értsék minden tagállamra nézve. A 13 százalék esetében is bemutattuk érdekérvényesítő tehetségünket, és egy igen kedvező szintet értünk el, mely kisebb megerőltetések árán elérhető. A kérdés csak az, hogy jó-e mindig a könnyebbik utat választani? A 13 százalék egyrészről sok, mert meg kell háromszorozni a megújulók részarányát (4,3% 2005-ben), ugyanakkor kevés, mert egy-két biomasszát égető és előállító nagyüzem, illetve egy pár szélfarm építésével megoldható. Ez sajnos tovább erősíti azt a megújulószerkezetet, melyről már a biomasszáról szóló részben a 7. diagram számot adott. A megújulók energiafelhasználásának hazai megoszlását tekintve megállapítható, hogy 2006-ban is a biomassza volt a legjelentősebb hazai megújuló energiaforrás 91,8 százalékos részesedéssel. Ezt a százalékot elsősorban a tűzifa alkotja, mely 47,4 százalékos részt ért el. Nemcsak a lakosság használja a fát saját kazánjaiban, de egy-két fa- és vegyes tüzelésű erőmű is létrejött erre a célra. Ezzel szemben az inkább környezetkímélő biogáz és a kommunális hulladékot égető üzemek száma és hozzájárulása a megújuló energiafelhasználáshoz igen csekély. A bioüzemanyagok részaránya is elenyésző, de mivel Magyarországnak – ahogy minden más tagállamnak is – 10 százalékot kell teljesíteni 2020-ra, hamarosan nagyobb mértékeket fog ölteni részesedése. Ezek után kijelenthető, hogy mind Magyarországon mind az Unióban a biomasszát részesítik a legnagyobb előnyben, melynek sajnos nem minden formája mondható igazán hatékony és környezetbarát megoldásnak. Az ugyan előnyös, hogy a geotermikus energia hazánkban a második legnagyobb részesedést érte el (6,6%), ugyanakkor az Unióban magas szintet elérő, második helyet elfoglaló vízenergia esetében hazánk igencsak le van maradva (1,2%), ahogy a többi megújulóval kapcsolatban is (szél- és napenergia).

135

GKM: Magyarország megújuló energiaforrás felhasználás növelésének stratégiája 2007-2020, http://www.gkm.gov.hu/data/cms1358659/megujulo__strategia_tars_egyeztetes.pdf, letöltés:2008.1.23.

65

Tény, hogy nem olcsó a megújulók használata. Az is igaz, hogy minden egyes százalék megújuló aránynövelésért 30 milliárd forintot kell fizetnie az országnak, mely 9 százalék esetén 270 milliárd forint, azaz egy évben 22,5 milliárd forint.136 Vitathatatlan az is, hogy a megtérülési idejük még többnyire hosszú, és nem minden esetben szolgálnak jó megoldásként környezetvédelmi, esztétika is társadalmi szempontokat figyelembe véve. Ugyanakkor nem árt szem előtt tartani azt, hogy a fosszilisek támogatottsága, példának okáért a földgáz még a gázártámogatás csökkentésével is 82 milliárd forint lesz 2008-ban. Ha ezzel az értékkel vetjük össze az évi 22,5 milliárd forintot, már nem tűnik olyan soknak a megújulók ügye. Emellett igencsak szembeötlő aszimmetria uralkodik a megújulók támogatása esetében is. Ahogy azt már említettem, a megújuló alapú villamos energia sokkal nagyobb támogatást élvez, mint a teljesen elhanyagolt hőpiac, melyről ez a rendszer valahogy megfeledkezett. Így nem csodálkozhatunk azon, miért nem fejlődik a napenergia, a geotermikus energia, és az e téren felhasznált biomassza. Az Európai Unió elemzői a jövőre nézve nem sok jót ígérnek Magyarország számára a megújulók terén. Az 5. táblázat által már bemutatott eredményeket szemlélve igencsak szomorú jövőképet kapunk. Eme előrejelzés ugyan még nem számol a 2020-ra vállalt kötelezettségeinkkel, de a 2010-essel már igen. E szerint 2010-re még az 5 százalékot sem fogjuk elérni (a 7,2% helyett), nemhogy 2020-ra a vállalt 13 százalékot. A fosszilisek ugyanakkor igen szép növekedést fognak produkálni hazánk energiaszerkezetében. A megújulók energiafelhasználásának várható összetételéről hazai szakemberek készítettek elemzéseket137 (Policy és BAU). A jövő itt sem fog túl sok újat hozni. Az optimista, tehát a szükséges intézkedésekkel számoló (Policy) forgatókönyv szerint a biomassza ugyan veszít a pozíciójából, de verhetetlen marad 70,2 százalékos részarányával. A második helyen viszont már a bioüzemanyagok fognak állni, meg is haladva az elvárt szintet 10,5 százalékkal. A harmadik a biogáz és a biometán lesz 6,7 százalékkal, mely igencsak jó hír a 0,8 százalékos 2006-os szinthez képest, s a geotermikus energia, mely veszíteni fog pozíciójából, csak most következik 6,1 százalékkal. Ami rossz hír, hogy a kommunális hulladék részesedése felére fog visszaesni, s csak 1,8 százalékot fog kitenni 2020-ban. A vízenergia részesedése is több mint felére fog összezsugorodni, azaz 0,5 százalékra. Ami viszont jó, hogy mind a szél- mind a napenergia erősíteni fog pozícióján elérve a 3,3 illetve 0,9 százalékot. Ezen előrejelzés szerint a megújuló részarány 2020-ra elérheti a 15 százalékot is, energiatakarékossági intézkedések

136

Energia Klub: Mire elég a 13 százalék? http://energiaklub.hu/hu/hirek/?news=536, letöltés: 2008.4.1. GKM: Magyarország megújuló energiaforrás felhasználás növelésének stratégiája 2007-2020, http://www.gkm.gov.hu/data/cms1358659/megujulo__strategia_tars_egyeztetes.pdf, letöltés:2008.1.23.

137

66

nélkül, de a bioüzemanyagokkal kapcsolatos célt elérve pedig a 13,8 százalékot, mely még így is az EU által kijelölt célérték felett van. Ám ha minden marad a régiben a BAU szcenárió nem ígér többet, mint 11 illetve 10 százalékot az energiatakarékossági intézkedések elmaradásával. Jelenleg inkább ez tűnik reálisnak. Hiába tehát Magyarország kiváló környezeti, földrajzi adottsága, az uralkodó szemléletet ez nemigen befolyásolja. Azzal a felfogással, mely jelenleg dívik, miszerint egy-két fatüzelésű erőművel elérhetők a célok, s megoldható minden, nemigen lendítjük előre sem a megújulók, sem a magunk ügyét. Így nem a decentralizált, a helyi viszonyoknak kedvező megújuló-mix alakul ki, hanem egy „biomassza-fejű” megújuló-felhasználás. Eszem ágában sem lenne a biomasszát elmarasztalni, ha nem fatüzeléssel szerezné meg az első pozíciót. Jobban kellene diverzifikálnunk megújuló-struktúránkat, mivel így kihasználatlan marad mind a vízés szélenergiánk, mind a geotermikus- és a napenergiánk, melyek esetében sokan megirigyelhetnének minket adottságaink miatt. Biomasszával kapcsolatban már részben kifejtettem a véleményem. A széntüzelésű erőművek átalakítását fa és vegyes tüzelésűre csak néhány esetben támogatható, ám ezektől várni a csodát nem kellene, főleg, hogy már most is olyan folyamatokat indított el a piacon, melyek nem éppen üdvösek (fa árának növekedése stb.). Ugyanakkor az energiaültetvények, energiamezők létrehozása nemcsak megoldást jelentene a szerkezetátalakulásban lévő mezőgazdaságunk számára, de fellendíthetné a vidékek életét. A biogáz üzemek kialakítását is erősíteni kellene, mivel ezekkel számtalan káros anyag alakítható át energiává, és a legsokrétűbb feladatokat képes ellátni. Ehhez viszont mindenképpen kicsiben, helyi szinten kellene gondolkozni, és nem egy-két mamutüzem létrehozásával kipipálni a feladatot. A törvényi szabályozás is sántít, és egyáltalán nem hat ösztönzőleg a racionális befektetésekre. A bioüzemanyagok részaránya (1,7%) mutatja, mennyire gyerekcipőben ját ez az iparág is, ugyanakkor előrejelzések szerint ennek van a legnagyobb esélye a dinamikus fejlődésre. A probléma inkább etikai vonatkozásban súlyos. Hazánkban a vízenergiát olyan mértékben sikerült megutáltatni az emberekkel, hogy e téren előrevivő változást nem fogunk elérni a közeljövőben, s ha így haladunk a távolabbiban sem. Pedig nagy szükségünk volna rá nemcsak növekvő áramigényünk pótlása miatt, de a vízügyben keletkező problémák, a klímaváltozás és az ingadozó teljesítményű megújuló energiahordozók tárolása miatt, hogy csak egy pár példát soroljak. Amíg politikusaink inkább kerülik a témát, és senki nem indít vízenergiát támogató, az embereket meggyőző kampányt, a helyzet változatlan marad.

67

A geotermikus energia vonatkozásában hazánk kiváló pozíciót foglal el nemcsak Európában, de a világon is. Minden feltételünk adott lenne egy geotermikus erőmű felépítéséhez, de nem élünk vele, melynek természetesen megvan a logikus és logikátlan oka is. Hazánkat védendő hozzá kell tennem, hogy ez nem magyar sajátság, mivel a geotermikus áramtermelés a világ más táján sem feltétlenül arat osztatlan sikert, s ennek köszönhetően jóval komótosabban növekszik, mint a többi megújuló energiaforrás. Ugyanakkor jó lenne tudatosítani magunkban azt a közmondást, hogy sok kicsi sokra megy. Ha ugyanis mi, kis alkotóelemei eme országnak kihasználnánk a hőszivattyúban rejlő lehetőségeket –, de mondhatnék más megújuló alapokon működő szerkezetet is – és felhasználnánk házaink hűtéséhez, fűtéséhez és használati meleg víz előállításához, már sokkal kevesebb káros anyag kerülne a levegőbe, és több is maradna a pénztárcánkban hosszú távon. Ám ez a lakosságon kívül sem a távhőszolgáltatóknak sem a hagyományos energialobbinak nem kedvezne, mivel kinek kellene akkor már az általuk kis hatékonysággal szállított meleg víz, kinek kellene a gáz, és esetlegesen az áram? Jelenleg tehát nemcsak a költségek miatt tűnik igencsak hiú ábrándnak eme szerkezetek beépítése, de a hagyományos energiaszolgáltatók aknamunkája miatt is. S ez sajnos minden megújulóval szemben jellemző reakció. Mindezek után egyértelmű, hogy a közeljövőben nem valószínű a geotermikus rendszerek sem lakossági, sem erőművi szintű elterjedése. A szélenergiára hazánk szélviszonyait nézve nem számíthatunk nagyobb mértékben egy elért beépítettség után. Azt a szintet azonban még távolról sem érintjük, mivel az ebben az iparban jelentkező perpatvar miatt nem tud továbblépni a jelenleg pangó piac. Túl nagy áttörés 2010-ig sem valószínű, mivel addig nem is lehet építeni hálózatra kapcsolt szélerőművet a már ismertetett 330 megawattos limit miatt. 2010 után vélhetően megint nagy lesz a befektetők érdeklődése, de reméljük addigra már a rendezetlen piaci viszonyok és szabályok rendeződni fognak, és nem a spekuláció fogja uralni a terepet, hanem a gazdasági szükségszerűség és racionalitás. A napenergiával való ellátottság terén Magyarország igen jó helyzetben van, ám ez mit sem ér, ha a hazai lakosság számára megfizethetetlen, illetve 5 és 15 éves megtérülési ideje ijesztően hosszúnak tűnik egy rövidtávon gondolkozó magyar ember számára. A motiváló erő sem olyan nagy, mivel még mindig nagyobb támogatottságot élveznek a fosszilis erőművek, melyek így megtehetik, hogy például gázár-támogatással a lakosság egy jó részét megkíméljék a magas áraktól. Ugyanakkor a folyamatosan növekvő földgáz és kőolajárak, valamint az egyre hatékonyabb és olcsóbb napelemek és kollektorok egyre nagyobb érdeklődést váltanak ki azok köré68

ben, akik például már nem kapnak támogatást. Ők igencsak fontolóra veszik nemcsak a napenergiába, hanem a többi megújulóba való befektetést főleg a NEP pályázat idei, kedvezőbb konstrukciója miatt. Én magam is töltöttem ki ilyen pályázatot, s nem bizonyult túl bonyolult feladatnak. A probléma azonban az, hogy 1,6 milliárd forintos vissza nem térítendő támogatásra, illetve 16 milliárd forintos hitelre rendelkezésre álló keretösszeg kevés. Április 14-e, azaz a nyitónap után már igencsak sok pályázat érkezett be. Körülbelül 3000-4000 lakás szigetelése illetve megújuló energiahordozókat alkalmazó berendezésekkel való felszerelése lesz támogatva 2008-ban, mely szintén nem túl sok egy év alatt. Más típusú, Európai Uniós támogatást nyújt a Környezet és Energia Operatív Program, mely sajnos szintén igen szerény hozzájárulást tud csak adni a megújulók támogatására, mivel a 1225 milliárdos keretösszegből összesen 5,15 százalék fordítható zöldenergiabefektetésre.138 Véleményem szerint a másik kiemelendő probléma nem csak a napenergia piacon uralkodó zűrzavar. A lakosság egy bizonyos százaléka mindenképpen vevő lenne ezekre a beruházásokra, ám megtorpan látván azt, hogy ahány napelemet, napkollektort, hőszivattyút áruló cég van, annyiféle vélemény, nézet, ajánlat. Egységesebb, hitelesebb információra lenne szükség, mivel tényleg zavaró, hogy ezen a feltörekvő piacon nem tudja az ember, hova forduljon. A hiteles információ kulcs a sikeres befektetéshez illetve ezek ösztönzéséhez. Ebben az államnak, önkormányzatoknak és a szakmának lenne fontos szerepe, mivel több televíziós, rádiós és internetes kampányt, expót, információs napot lehetne szervezni a lakosság bevonásával. Az igény meglenne, de amíg csak belső körökben, a szakmát meghívó rendezvények, konferenciák vannak – mondanom sem kell borsos áron – addig a lakosság nem tud igazán részt venni a megújulók ügyének segítésében. Én is csak ismerősök által tudtam eljutni az „Intelligens energia a jövőért információs napra”, melyet az Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség szervezett Debrecenben, illetve az ENERGOexpo 2007-re. Ki kell emelnem a sorból a RENEXPO 2008-at, mely felismerve ezt a problémát, az expók történetében először ingyen fogadja az érdeklődőket az utolsó napon. Talán az sem lenne elvetendő ötlet, hogyha már az általános iskolában elkezdenék oktatni a csemetéket az energiatudatos, energiatakarékos szemléletről. Fráter Miklós is ezen munkálkodik, és ebben a meggyőződésben vitte sikerre az „Active Learning” projektet, mely ez év januárjában nyerte el az „Európa legjobbja” elismerést a 2005-2008. évi Európai fenntartható energia kampány keretein belül. Ötletek tehát vannak, már csak keresztül kellene vin138

Kóti Lóránt: Zöldáramtermelők ellenszélben, http://www.metro.hu/mellekletek/cikk/235026, letöltés: 2008. 4.24.

69

ni őket, mely sajnos a legnehezebb. Arról, hogy a projekt módszereit belevegyék az általános iskolások tantervébe sajnos egyenlőre nem álmodhatunk.139 A végtelenségig lehetne sorolni a tanácsokat, ötleteket, ám e dolgozat keretei végesek. Remélem, hogy az előbb leírtak halló fülekre találnak, és sikerül előrelendíteni a megújulók helyzetét Magyarországon.

EPILÓGUS Elemzéseim végéhez értem. Most már világosan látszik, hogy a megújulók 2030-ig bizonyosan nem lesznek a legelterjedtebb energiahordozók sem a világban, sem az EU-ban, sem itthon. A fosszilisek pozíciójukat a végsőkig meg fogják őrizni, sőt a szén reneszánsza veszi kezdetét a fejlődő országokban, illetve a tiszta szén technológia miatt akár a fejlett országokban is. A nukleáris energia stabilan megmarad még szinte mindenhol, de a fúziós erőmű hosszú távon felválthatja. Az is valószínűsíthető, hogy a hidrogén hivatalosan is belép a megújulók táborába, mivel számolnunk kell az e téren elért technikai fejlődéssel is. Hosszútávon, 2040-50 körül várható a megújulók térnyerése, mivel akkorra a fosszilisek oly mértékben megfogyatkoznak, hogy áruk elérhetetlen távolságba viszi őket. Az árnövekedés a kutatás és fejlesztés területén olyan lendületet fog hozni, hogy egyre több technikai csoda, találmány által még olcsóbbá és elérhetőbbé válnak a megújulók, hozzájárulva expanziójukhoz az egész világban. Ez azonban késő. Az idő pénz. A Stern-jelentés alapján évi 275 milliárd eurót, tehát Földünk összes GDP-jének egy százalékát kellene a klímaváltozás elleni harcra költenünk. Ha ez nem így történik, a károk nagysága megsokszorozódik, és 5-20-szoros árat kell később fizetnünk a most elmulasztott ráfordítás helyett. Nem mellékes az sem, hogy ha elveszítjük a kontrollt a klímaváltozás fölött, 200 millió embernek kell elhagynia lakhelyét az egyre gyakoribbá váló természeti katasztrófák következtében.140 Az idő sürget. Mellébeszélni már nem lehet, s ez ránk, magyarokra is vonatkozik, főleg, hogy Magyarország a globális felmelegedés egyik leginkább kitett országának számít. Kötelezettségeink vannak nemcsak az EU, de az ENSZ irányába is Kiotó miatt. Ezeket végre kell hajtani, s köztünk szólva, a vállalt célok miatt nem is lesz nehéz.

139

Fráter György előadása: Mintaprojekt bemutatása Magyarországról – „Active Learning” projekt, Intelligens Energia a jövőért információs napon, 2008.3.13. 140 B.D.T.: A Stern-jelentés, Klímaváltozás, mennyibe kerül ha nem tesz senki semmit? http://penz.transindex.ro/?cikk=4861, letöltés: 2008.4.18.

70

Tény, hogy egyelőre nem olcsó és nem versenyképes a megújulók használata Magyarországon sem, de a már napjainkban is egekbe szökő fosszilisek árai és technikai fejlődés újabb és újabb találmányai egyre közelebb hoznak minket a megújulók által adta lehetőségekhez. Ehhez viszont nyitottabbnak kellene lennünk, nem kellene annyira félnünk az új dolgoktól, mely szintén jellemző ránk, magyarokra. Örkény István szavaival élve „...aki javítani akar az emberiség sorsán, annak vállalnia kell némi kockázatot.”141 Szerencsére egyre többen vannak azok hazánkban is, akik azon vannak, hogy javuljon a helyzet, egyre több kiváló szakember hallatja a hangját e területen, és igazán színvonalas rendezvényekkel is találkozhat az arra fogékony érdeklődő. Kezdetnek ez nem is lenne rossz egy ilyen feltörekvő, új iparág esetén. Ám jelen esetben az idő a legnagyobb ellenség. Sürgős szemléletváltásra volna szükség nemcsak a lakosság, de a döntéshozók részéről is. A megoldások, és a több éves tapasztalat itt hever az orrunk előtt. Számos jól bevált gyakorlat létezik tőlünk nyugatabbra, ahonnan lehetne tanulni. De amíg nem fordítunk kellő figyelmet arra, hogy megfelelő információkkal lássuk el magunkat és környezetünket, amíg nem lesznek egységesebb statisztikák, valamint amíg nem készítenek egy pontosan felmért hazai megújuló potenciált tartalmazó adatbázis, addig el lehet ferdíteni sokáig az igazságot. Jelenleg annyi ellentmondás, annyi érdekellentét van a piacon, hogy igazán nem lehet rájönni, kinek is van igaza. Ha ezeken felül tudnánk emelkedni, és megtalálnánk a – lehető legtöbb ember számára – jó megoldást, könnyebb lenne a helyzet. Ám arra a percre sem várhatunk a végtelenségig, hogy konszenzus legyen az energetika területén. Már mi, hétköznapi hősök is tehetünk valamit a jobb érdekében. Ahogy Széchenyi István is fogalmaz: „Egynek minden nehéz, soknak semmi sem lehetetlen.”142 Hogyha csak jobban odafigyelnénk az energiára, energiatakarékosabban élnénk, sokban javulna a helyzet.

141

Idézetek: Örkény István, http://www.mcd.hu/idezetek/szerzok/orkeny.html, letöltés: 2008.4.25. Abbcenter.com: Idézetek, Széchenyi István http://abbcenter.com/index.php?t=bolcs_mondasok&id=42407&cim=1#, letöltés: 2008.4.25. 142

71

FÜGGELÉK TÁBLÁZATOK 1.

táblázat: Energiahordozók

Energiahordozók Primer energiahordozók Szekunder energiahordozók Kimerülő energiaforrások Megújuló energiahordozók Szilárd Folyékony Gáznemű Ásványi tüzelőanyagok: • napenergia • koksz • benzin • hidrogén • szén • szélenergia • petrolkoksz • kerozin • PB • kőolaj • geotermikus energia • brikett • petróleum • SNG • földgáz • hullámenergia • pellet • gázolaj • biogáz • nem konvencionális olaj • árapályenergia • faszén • metanol • acetilén • nem konvencionális • vízenergia • nukleáris • etanol • városi gáz földgáz fűtőelem • biomassza • dízel • vízgáz Nukleáris üzemanyagok • hulladék-lerakóhelyeken és • biodízel • generátorgáz • hasadó anyagok szennyvíztisztító telepeken • gudron • kevert gáz • tenyészanyagok keletkező gázok • pakura • kohógáz fúzió anyagai • biogázok energiája • feketevíz • kamragáz • radioizotópok • olaj • kohófüst Egyéb tüzelőanyagok • folyékony • füstgáz • exoterm kémiai refémek • vízgőz akciók a tüzelésen • víz • szerves kívül gőzök • LNG • MTBE • nitrogén • ETBE • hélium • szén-dioxid Egyéb: villamos áram, sugárzások

Forrás: Vajda György: Energiaellátás ma és holnap, Budapest, MTA Társadalomkutató Központ, 2004, p. 16-21. alapján készített 2.

táblázat: A nukleáris energia világban betöltött szerepe

A világon

Reaktorok

Villamosenergia ellátás

száma

MW

TWh

A teljes termelés %-ban

Svájc

5

3220

26,4

37,4

Ukrajna

15

13107

84,9

47,5

Oroszország

31

21743

144,6

15,9

Amerika

128

117001

911,3

-

Kanada

18

12589

92,4

15,8

Mexikó

2

1360

10,4

4,9

104

100322

788,3

19,4

Argentína

2

935

7,2

6,9

Brazília

2

1795

13

3,3

Afrika

2

1800

10,1

4,4

Dél-Afrika

2

1800

10,1

4,4

Ázsia

106

78193

505,1

-

Kína

11

8572

51,8

1,9

USA

72

India

17

3779

15,6

2,6

Japán

55

47587

291,5

30

Dél-Korea

20

17454

141,2

38,6

Pakisztán

2

425

2,6

2,7

Arménia

1

376

2,4

42

EU-27

145

131788

940,20

-

Összesen

438

371773

2660.9

-

Forrás: International Atomic Energy Agency: Energy, electricity and nuclear power: developments and projections – 25 years past and future, p.2. alapján készített http://www-pub.iaea.org/MTCD/publications/PDF/Pub1304_web.pdf, letöltés:2008.4.4. 3.

táblázat: A nukleáris energia EU-ban betöltött szerepe

Európai Unió

Reaktorok

Villamosenergia ellátás

száma

MW

TWh

A teljes termelésük %-ban

Belgium

7

5824

44,30

54,4

Bulgária

2

1906

18,20

43,6

Csehország

6

3523

24,50

31,5

Finnország

4

2696

22,00

28

Franciaország

59

63260

429,80

78,1

Németország

17

20339

158,70

31,8

Magyarország

4

1755

12,50

37,7

Litvánia

1

1185

7,90

72,3

Hollandia

1

482

3,30

3,5

Románia

1

655

5,20

9

Szlovákia

5

2034

16,60

57,2

Szlovénia

1

666

5,30

40,3

Spanyolország

8

7450

57,40

19,8

Svédország

10

9048

65,10

48

Egyesült Királyság

19

10965

69,40

18,4

Összesen

145

131788

940,20

-

Forrás: International Atomic Energy Agency: Energy, electricity and nuclear power: developments and projections – 25 years past and future, p.2. alapján készített http://www-pub.iaea.org/MTCD/publications/PDF/Pub1304_web.pdf, letöltés:2008.4.4.

73

4.

táblázat: Az energiahordozók részesedése a primerenergia-mérlegben az EU-ban (%) Energiahordozók

1990

2000

2005

2010

2020

2030

Szén

27,3

18,8

17,7

17,2

17,4

16,7

Olaj

37,9

38

36,7

36,4

35,7

35,3

Földgáz

17,9

23

24,6

24,9

25,7

25,7

Nukleáris energia

12,3

14,2

14,2

13,2

11,3

10,3

Megújuló energiák

4,5

5,9

6,8

8,2

10

11,8

Forrás: Prof. P. Capros, Dr. L. Mantzos, V. Papandreou, N. Tasios: European Energy and Transport, Trends to 2030 – Update 2007, p.12. alapján készített http://ec.europa.eu/dgs/energy_transport/figures/trends_2030_update_2007/energy_tran sport_trends_2030_update_2007_en.pdf, letöltés: 2008.4.15. 5.

A hazai energiahordozók részesedése a primerenergia-mérlegben

Energiahordozók

2005

2010

2015

2020

2025

2030

Szén

11,1

10,1

9,2

9,1

8,8

9,1

Kőolaj

26,6

27

27,9

27,6

27,3

27,2

Földgáz

43,3

43,5

43,3

45

45,8

45,3

Nukleáris energia

12,8

13,1

12,6

12,2

12

11,8

Megújuló energia

4,3

4,6

4,9

5,3

5,5

6,1

Forrás: Prof. P. Capros, Dr. L. Mantzos, V. Papandreou, N. Tasios: European Energy and Transport, Trends to 2030 – Update 2007, p.124.alapján készített http://ec.europa.eu/dgs/energy_transport/figures/trends_2030_update_2007/energy_tran sport_trends_2030_update_2007_en.pdf, letöltés: 2008.4.15. 6.

táblázat: Villamosenergia-fejlesztés fajlagos területigénye

Területigény, m2/kW

Energiaforrás hőerőmű (bánya nélkül)

1-4

vízerőmű

10-30

termikus naperőmű, napelem

20-60

szélerőmű telep

50-150

energiaültetvény

4000-6000

74

Forrás: Vajda György: Energiaellátás ma és holnap, Budapest, MTA Társadalomkutató Központ, 2004, p.180. alapján készített

7. táblázat: A összes szélenergia-kapacitás top 10 listája 2007-ben

Országok

MW

%

Németország

22247

23,6

USA

16818

17,9

Spanyolország

15145

16,1

India

8000

8,5

Kína

6050

6,4

Dánia

3125

3,3

Olaszország

2726

2,9

Franciaország

2454

2,6

Egyesült Királyság

2389

2,5

Portugália

2150

2,3

Egyéb

13008

13,8

Összes top 10

81104

86,2

Összesen

94112

100

Forrás: Global Wind Energy Council: US, China & Spain lead world wind power market in 2007, http://www.gwec.net/index.php?id=30&no_cache=1&tx_ttnews%5btt_news%5d=139& tx_ttnews%5bbackPid%5d=4&cHash=6691aa654e, letöltés: 2008.2.10. 8.

táblázat: A 2007-ig üzembe helyezett magyar szélerőművek

Összesteljesítmény

[kW]

[kW]

250

250

2000

E-40

600

600

2001.05.23

ENERCON

E-40

600

1200

2002.12.19

1

ENERCON

E-40

600

600

2003

1

ENERCON

E-40

600

600

2003

1

VESTAS

V27

225

225

2004

Erk

1

ENERCON

E-48

800

800

2005

Újrónafő

1

ENERCON

E-48

800

800

2005

Helyszín

Gyártócég

Típus

1.

Inota / Várpalota

2. 3.

Toronyszám

1

NORDEX

N-250

Kulcs

1

ENERCON

Mosonszonok Mosonmagyaróvár Mosonmagyaróvár Bükkaranyos

2

7. 8.

[db]

4. 5. 6.

Üzembe helyezés időpontja

Egységteljesítmény

Sorszám

75

9.

Szápár

1

Vestas

V90 NH80

1800

1800

2005

10.

Vép Mosonmagyaróvár Mezőtúr

1

ENERCON

E-40

600

600

2005

5

ENERCON

E-70

2000

10000

2005

1

Fuhrlander

MV77

1500

1500

2006

1

Fuhrlander

MV77

1500

1500

2006

5

Vestas

V90

2000

10000

2006

15.

Törökszentmiklós Mosonmagyaróvár Felsőzsolca

1

Vestas

V90

1800

1800

2006

16.

Csetény

2

Vestas

V90

2000

4000

2006

17.

Ostffyasszonyfa

1

ENERCON

E-40

600

600

2006

18.

Levél

12

Gamesa

G90

2000

24000

2006

19.

Mosonszolnok

1

ENERCON

E-48

800

800

2007

20.

Csorna

1

ENERCON

E-48

800

800

2007

21.

Mecsér

1

ENERCON

E-48

800

800

2007

22.

Bakonycsernye

1

Vestas

V90

1800

1800

2007

Összesen

43 db

11. 12. 13. 14.

65075 kW

Forrás: Magyar Szélenergia Társaság: Statisztika, Magyar szélerőművek, 2007. december 31., http://www.mszet.hu/index.php?mid=53, letöltés: 2008.2.5. 9.

táblázat: Pesszimista előrejelzés a napelemek kapacitásának alakulásáról 2012-ig (MW) 2006

2007*

2008*

2009*

2010*

2011*

2012*

Németország

850

1100

1500

1500

1500

1650

1800

Spanyolország

97

300

300

300

400

400

400

Olaszország

12

40

80

130

200

270

360

Görögország

1,2

2

10

50

100

130

180

Franciaország

14

45

60

120

200

270

360

Portugália

2

10

15

20

30

40

50

USA

141

259

350

600

1000

1350

1800

Kína

12

20

25

35

50

70

90

Japán

286

230

200

200

200

270

360

Dél-Korea

21

50

100

250

400

540

730

India

12

20

100

200

300

410

545

egyéb

150

170

200

250

300

410

545

összes

1598

2246

2940

3655

4680

5810

7220

Forrás: European Photovoltaic Industry Association: Global Market Outlook for Photovoltaics until 2012,

76

http://www.epia.org/fileadmin/EPIA_docs/publications/epia/EPIA__MarketPublication _18feb.pdf, letöltés: 2008.3.22.

77

10. táblázat: Támogatások által vezérelt előrejelzés a napelemek kapacitásának alakulásáról 2012-ig (MW) 2006

2007*

2008*

2009*

2010*

2011*

2012*

Németország

850

1100

1500

1750

2000

2200

2400

Spanyolország

97

300

500

500

600

600

600

Olaszország

12

40

150

300

400

540

730

Görögország

1,2

2

20

100

200

270

360

Franciaország

14

45

150

250

300

400

540

Portugália

2

10

20

40

50

70

90

USA

141

259

400

800

1400

1900

2550

Kína

12

20

35

70

100

140

180

Japán

286

230

300

400

500

680

910

Dél-Korea

21

50

150

300

500

680

910

India

12

20

150

300

400

540

730

egyéb

150

170

250

350

500

680

910

összes

1598

2246

3625

5160

6950

8700

10910

Forrás: European Photovoltaic Industry Association: Global Market Outlook for Photovoltaics until 2012, http://www.epia.org/fileadmin/EPIA_docs/publications/epia/EPIA__MarketPublication _18feb.pdf, letöltés: 2008.3.22. 11. táblázat: Összes beépített geotermikus erőmű-kapacitás a világon (MW) Összes beépített geotermikus erőmű-kapacitás a világon (MW) Országok / Évek Kína

1990

1995

2000

2003

2004

2005

2006

31,1

32,1

32,1

32,1

32,1

32,1

32,1

2006-os rangsor 14

Costa Rica

–

55,0

142,5

162,5

162,5

162,5

162,5

10

El Salvador

95,0

105,0

161,0

161,0

151,2

151,2

204,0

9

Franciaország (Guadeloupe)

4,2

4,2

4,2

4,2

14,7

14,7

14,7

16

–

–

33,4

33,4

33,6

49,5

49,5

13

Izland

44,6

50,0

170,0

200,0

202,0

232,0

422,0

8

Indonézia

144,8

309,8

589,5

807,0

807,0

807,0

807,0

5

Olaszország

545,0

631,7

785,0

790,5

790,5

790,5

810,5

4

Japán

214,6

413,7

535,3

535,3

535,3

535,3

537,3

6

Kenya

45,0

45,0

45,0

121,0

127,0

127,0

127,0

11

Mexikó

700,0

753,0

755,0

953,0

953,0

953,0

953,0

3

Új-Zéland

283,2

286,0

437,0

435,0

437,0

490,0

490,0

7

Fülöp-szigetek

891,0

1227,0

1909,0

1930,9

1930,9

1930,9

1930,9

2

Oroszország

11,0

11,0

23,0

73,0

79,0

79,0

79,0

12

Guatemala

1975

1980

1985

78

(Kamchatka) Törökország USA Világ

1300

3887

4764

20,6

20,4

20,4

20,4

20,4

20,4

24,7

15

2774,6

2816,7

2228,0

2020,0

2534,0

2828,3

2830,7

1

5843,9

6836,8

7964,9

8388,3

8919,1

9312,3

9583,8

Forrás: BP Statistical Review of World Energy 2007: Renewables http://www.bp.com/liveassets/bp_internet/globalbp/globalbp_uk_english/reports_and_p ublications/statistical_energy_review_2007/STAGING/local_assets/downloads/pdf/rene wables_section_2007.pdf, letöltés: 2008.1.12. 12. táblázat: Geotermikus villamosenergia-termelés az EU országaiban, 2005-2006 (MW) Országok

2005

2006

Olaszország

810,5

810,5

Portugália

18

28

Franciaország

14,7

14,7

Ausztria

1,2

1,2

Németország

0,2

0,2

Összes

844,6

854,6

Forrás: EurObserv’ER: Geothermal Energy Barometer, p.4. alapján készített, http://www.energies-renouvelables.org/observ-er/stat_baro/observ/baro181.pdf, letöltés: 2008.3.20. 13. táblázat: A közvetlen geotermikus felhasználásban vezető országok 15-ös világranglistája

Országok

Beépített (MWt)

Termelés (GWh/a)

Kína

2814

8724

Japán

1159

7500

USA

5366

5640

Izland

1469

5603

79

Törökország

820

4377

Új-Zéland

308

1967

Grúzia

250

1752

Oroszország

307

1703

Franciaország

376

1360

Magyarország

391

1328

Svédország

377

1147

Mexikó

164

1089

Olaszország

326

1048

Románia

152

797

Svájc

547

663

Forrás: Prof. Dr. Pátzay György: Environmental Aspects of Geothermal Energy Production in Hungary, Hungarian Thermal Energy Society, Environmental Aspects of Geothermal Energy Use, http://www.egec.net/, letöltés: 2008.3.5. 14. táblázat: A vízerőművek világban betöltött szerepe

Országok

Beépítés (MW)

Kihasználtság %

Teljesítmény (GWh/év)

Építés alatt (MW)

Afrika

21500

2

85000

4600

Ázsia

268154

6,7

933300

99080

Ausztrália

13470

15

54000

3

Európa

171000

22

555745

2400

Észak- és Közép-Amerika

63500

16

666900

4420

Dél-Amerika

121990

7,6

605300

15670

Világ

60000

16,6

2900250

126200

Forrás: Dr. Kozák Miklós: A megújuló vízenergia jelene, jövője és Magyarország alapján készített http://mernokujsag.hu/index.php?tkod=3816&tcim=A%20meg%FAjul%F3%20v%EDz energia%20jelene,%20j%F6v%F5je%20%E9s%20Magyarorsz%E1g&ev=2007& szam=11&honap=DECEMBER&n=90, letöltés: 2008.2.22. 15. táblázat: A biomassza csoportosítása Elsődleges

Másodlagos

Harmadlagos

•

természetes vegetáció

•

állatvilág;

• biológiai eredetű anyago-

•

szántóföldi növények

•

gazdasági haszonállatok

kat használó iparok ter-

•

erdő, rét, legelő;

összessége;

mékei, melléktermékei,

80

•

kertészeti növények;

•

vízben élő növények;

•

hulladékai;

állattenyésztés fő- és

• emberi települések szer-

melléktermékei;

ves eredetű hulladékai;

Forrás: Dr. Göőcz Lajos: Energetika jövőidőben, Magyarország megújuló energia forrásai, Lehetőség és valóság, Besenyei György Könyvkiadó, Nyíregyháza, 2007. p. 99.

16. táblázat: A világ országainak bruttó belföldi biomassza fogyasztása 2005-ban (Mtoe) Országok Biomassza

Kína India EU-27 USA Brazília Kanada Mexikó Oroszország Japán Korea Egyéb Összesen 224

158

82

74

56

13

8

7

6

2

517

1147

Forrás: European Commission: Statistical Pocketbook 2007, EU Energy in figures, p.79. alapján készített, http://ec.europa.eu/dgs/energy_transport/figures/pocketbook/doc/ 2007/2007_energy_en.pdf, letöltés: 2008.4.2. 17. Az EU biogázból származó elsődleges energia- és áramtermelése, 2005-2006

EU-25 Országok

Biogázból származó elsődleges termelés (ktoe) 2005 2006 becslés

Biogázból származó áramtermelés (GWh) 2005 2006 becslés

Németország

1594,4

1923,2

4708,0

7338,0

Egyesült Királyság

1600,0

1696,0

4690,0

4997,0

Olaszország

343,5

353,8

1198,0

1233,9

Spanyolország

316,9

334,3

620,2

647,9

Franciaország

220,0

227

483,0

501,0

Hollandia

119,0

119

286,0

286,0

Ausztria

30,8

118,1

69,7

409,8

Dánia

91,5

94,2

274,5

284,6

Lengyelország

50,7

93,8

175,1

241,2

Belgium

84,0

83,3

240,1

237,2

Görögország

36,0

69,4

179,0

578,6

Finnország

63,5

63,5

22,3

22,3

Csehország

55,8

59,9

160,9

174,7

Írország

34,3

34,7

106,0

108,0

Svédország

29,8

33,3

54,0

54,0

Magyarország

7,1

10,5

24,8

22,1

Portugália

10,1

9,2

34,7

32,6

Luxemburg

7,4

8,9

27,2

32,6

81

Szlovénia

6,8

8,4

32,2

32,2

Szlovákia

4,8

4,8

4,0

4,0

Észtország

1,3

1,3

7,2

7,2

Málta

0,0

0

0,0

0,0

Európai Unió

4707,6

5346,7

13396,7

17272,0

Forrás: EurObserv’ER: Biogas Barometer, p.52-54. alapján készített, http://www.energies-renouvelables.org/observer/stat_baro/observ/baro179_a.pdf, letöltés: 2008.3.30. 18. Bioüzemanyag-termelés, 2006 (millió liter)

Régió vagy ország

2006 etanol termelés

2006 biodízel termelés

Ausztrália

148

82

Kanada (becslés)

422

59

Európai Unió

1592

4859

Svájc

1

10

USA

18378

850

223

100

OECD összesen

20764

5960

Egyéb

30297

650

amiből Brazília

17000

68

Világ

51061

6510

Egyéb OECD

Forrás: Magyar Bioetanol Szövetség: Beszéljünk a bioetanolról! Háttéranyagok, p.64. alapján készített, http://www.etanol.info.hu/hun/letoltesek/teljes_hatteranyag.pdf, letöltés: 2008.3.21.

19. táblázat: Az EU etanol-termelése, 2004-2006 (millió liter) Országok

2004

2005

2006

Németország

25

165

431

Spanyolország

254

303

396

Franciaország

101

144

293

Lengyelország

48

64

161

Svédország

71

153

140

Olaszország

0

8

78

82

Magyarország

0

35

34

Litvánia

0

8

18

Hollandia

14

8

15

Csehország

0

0

15

Lettország

12

12

12

Finnország

3

13

0

528

913

1592

Összesen

Forrás: European Bioethanol Fuel Association: Production data, http://www.ebio.org/production_data_pd.php, letöltés: 2008.3.23.

20. táblázat: A biodízel-termelés az EU-ban, 2005-2006 (1000 tonna) Országok

2005

2006

Németország

1669

2662

Franciaország

492

743

Olaszország

396

447

Egyesült Királyság

51

192

Csehország

133

107

Lengyelország

100

116

Ausztria

85

123

Szlovákia

78

82

Spanyolország

73

99

Dánia

71

80

Szlovénia

8

11

Észtország

7

1

Litvánia

7

10

Lettország

5

7

Görögország

3

42

Málta

2

2

Belgium

1

25

Ciprus

1

1

Portugália

1

91

Svédország

1

13

Hollandia

-

18

Bulgária

-

4

Magyarország

-

-

Írország

-

4

Románia

-

10

Összesen

3184

4890

83

Forrás: European Biodiesel Board: Previous Production Statistics, The EU biodiesel industry alapján készített, http://www.ebb-eu.org/prev_stats_production.php, http://www.ebb-eu.org/stats.php, letöltés: 2008.3.22. 21. táblázat: A biodízel termelési kapacitása (1000 tonna)

Országok

2006

2007

Németország

2681

4361

Franciaország

775

780

Olaszország

857

1366

Csehország

203

203

Lengyelország

150

250

Ausztria

134

326

Szlovákia

89

99

Spanyolország

224

508

Dánia Egyesült Királyság Szlovénia

81

90

445

657

17

17

Észtország

20

35

Litvánia

10

42

Lettország

8

20

Görögország

75

440

Málta

3

8

Belgium

85

335

Ciprus

2

6

Portugália

146

246

Svédország

52

212

Hollandia

0

115

Bulgária

-

65

12

21

Írország

-

6

Románia

-

81

Összesen

6069

10289

Magyarország

Forrás: European Biodiesel Board: Previous Production Statistics, The EU biodiesel industry alapján készített, http://www.ebb-eu.org/prev_stats_capacity.php, http://www.ebb-eu.org/stats.php#, letöltés: 2008.3.22.

84

22. táblázat: Top listás országok a megújuló kapacitások tekintetében 2006-ban

A kapacitások tekintetében 2006-ban Megújuló energiahordozók Kis vízerőművek

1.

2.

3.

4.

5.

Kína

Németország

USA

Spanyolország

India

Kína

Japán

USA

Olaszország

Brazília

India

Dánia

Szélenergia

Németország

Spanyolország/ USA

Biomassza

USA

Brazília

Fülöp-szigetek

Német-/Svéd-/Finnország

Geotermikus energia

USA

Fülöpszigetek

Mexikó

Indonézia/Olaszország

Napenergia (fotovoltaikus)

Németország

Japán

USA

Spanyolország

Hollandia/Olaszország

Napenergia (termikus)

Kína

Törökország

Németország

Japán

Izráel

Forrás: Renewable Energy Policy Network for the 21st century: Renewables 2007, Global Status Report, http://www.worldwatch.org/files/pdf/renewables2007.pdf, p.8., letöltés: 2008.2.17.

85

DIAGRAMOK 1.

diagram: A világ műrevaló szénvagyonának regionális megoszlása

Forrás: Vajda György: Energiaellátás ma és holnap, Budapest, MTA Társadalomkutató Központ, 2004, p. 60. alapján készített 2.

diagram: A kőolaj pillanatnyi árainak havi átlagai 1985-2007 között (US dollár/hordó)

Forrás: International Energy Agency: Key World Energy Statistics 2007, p.40. http://www.iea.org/textbase/nppdf/free/2007/key_stats_2007.pdf, letöltés: 2008.3.30.

86

3.

A világ műrevaló kőolajvagyonának regionális megoszlása

Forrás: Vajda György: Energiaellátás ma és holnap, Budapest, MTA Társadalomkutató Központ, 2004, p.94.alapján készített 4.

diagram: A legnagyobb importáló térségek

Forrás: Vajda György: Energiaellátás ma és holnap, Budapest, MTA Társadalomkutató Központ, 2004, p.111.alapján készített

87

5.

diagram: A világ műrevaló földgázvagyonának regionális megoszlása

Forrás: Vajda György: Energiaellátás ma és holnap, Budapest, MTA Társadalomkutató Központ, 2004, p.136.alapján készített 6.

diagram: A világ szélenergia-kapacitása 1997-2010 (MW)

Forrás: World Wind Energy Association: New world record in wind power capacity című jelentés alapján készített www.wwindea.org, letöltés: 2008.2.12.

88

7.

diagram: A megújuló energiafelhasználás megoszlása Magyarországon, 2006

Forrás: GKM: Magyarország megújuló energiaforrás felhasználás növelésének stratégiája 2007-2020, p.14., http://www.gkm.gov.hu/data/cms1358659/megujulo__strategia _tars_egyeztetes.pdf, letöltés:2008.1.23. 8.

diagram: A világ és az EU fotovoltaikus rendszerei 1994 és 2007 között (MWp)

Forrás: European Photovoltaic Industry Association: Global Market Outlook for Photovoltaics until 2012 alapján készített http://www.epia.org/fileadmin/EPIA_docs/publications/epia/EPIA__MarketPublication _18feb.pdf, letöltés: 2008.3.22.

89

9.

diagram: A napkollektorok piaci részesedése, EU-27 + Svájc

Forrás: European Solar Thermal Industry Federation, Solar Thermal Markets in Europe, p.6. alapján készített, http://www.estif.org/fileadmin/downloads/Solar_Thermal_Markets_in_Europe_2006.pd f, letöltés: 2008.3.14. 10. diagram: A geotermikus energia helyzete a világban, 1970-2010 (MW)

Forrás: Karl Gawell, Griffin Greenberg: 2007 Interim Report, Update on World Geothermal Development alapján készített http://www.geo-energy.org/publications/reports/GEA%20World%20Update%202007.p df, letöltés: 2008.3.10. 90

11. diagram: A bioüzemanyagok előállításának alapanyagai

Forrás: Dr. Göőcz Lajos: Energetika jövőidőben, Magyarország megújuló energia forrásai, Lehetőség és valóság, Besenyei György Könyvkiadó, Nyíregyháza, 2007. p.120. 12. diagram: Az EU-27 elsődleges energiatermelése a megújuló energiahordozókból, 2005

Forrás: European Commission, Directorate-General for Energy and Transport: Renewables make the differences, p.9. alapján készített, http://ec.europa.eu/energy/climate_actions/doc/brochure/2008_res_brochure_en.pdf, letöltés: 2008.3.17.

91

13. diagram: Az EU 2020-as megújuló energia célkitűzéseinek tagállami megoszlása

Forrás: Renewable Energy Policy Network for the 21st century: Renewables 2007, Global Status Report, p.22. alapján készített, http://www.worldwatch.org/files/pdf/renewables2007.pdf, letöltés: 2008.2.17.

92

MELLÉKLETEK 1. melléklet: Az EU-27 Primerenergia-mérlege és egyéb energiamutatók (2005)

Szén

Kőolaj

Földgáz

Nukleáris

EU-27

Bruttó belföldi fogyasztás (ktoe) 1811460

Megújuló

Lakosság (millió fő)

GDP*

Bruttó belföldi fogyasztás /GDP**

14,2

6,8

489,091

10949,3

165,4

Bruttó belföldi fogyasztás/lakoss ág*** 3,7

17,7

36,7

24,6

EU-15

1536642

14,1

38,8

25

15,1

6,7

385,566

10287,7

149,4

3,99

Ausztria

33980

11,9

41,6

24,3

0

21,5

8,207

245,1

138,6

4,14

Belgium

54952

9,9

37,4

25,7

22,3

3,7

10,446

298,5

184,1

5,26

Bulgária

19885

34,7

24,4

14,1

24,2

5,9

7,761

21,4

927,1

2,56

Ciprus

2461

1,5

96,5

0

0

2,1

0,749

13,6

180,6

3,29

Csehország

44798

44,9

21,8

17,2

14,2

4,4

10,221

99,7

449,2

4,38

Dánia

19534

19

41,6

22,5

0

16,2

5,411

208,3

93,8

3,61

Észtország

5627

57,8

19,4

14,2

0

11

1,348

11,1

508,7

4,18

Finnország Franciaország Németország Görögország Magyarország Írország

34515

14,3

30,4

10,4

17,4

23,3

5,237

157,3

219,3

6,59

275439

5,2

33,4

14,9

42,3

6

60,702

1710

161,1

4,54

345456

24

35,7

23,4

12,2

4,8

82,501

2241

154,2

4,19

31240

28,7

57,5

7,5

0

5,3

11,083

181,1

172,5

2,82

27920

11,1

26,6

43,3

12,8

4,3

10,098

88,8

314,4

2,76

15121

17,8

55,5

22,9

0

2,6

4,109

161,2

93,8

3,68

186766

8,8

44,5

37,8

0

6,6

58,462

1417,2

131,8

3,19

Lettország

4720

1,8

29,2

28,8

0

36,4

2,306

12,8

367,7

2,05

Litvánia

8606

2,5

31,9

28,8

31

8,8

3,425

20,6

417,4

2,51

Luxemburg

4698

1,7

65,6

25,1

0

1,6

0,455

29,4

159,8

10,33

Málta

953

0

100

0

0

0

0,403

4,6

209,3

2,37

Hollandia Lengyelország Portugália

80963

10,1

39,6

43,6

1,3

3,5

16,306

505,6

160,1

4,97

93935

58,7

24

13

0

5,3

38,174

243,8

385,4

2,46

26677

12,5

57,8

14,1

0

13,4

10,529

147,8

180,5

2,53

Románia

39147

22,4

26

35,6

3,7

13

21,659

79,3

493,6

1,81

Szlovákia

19407

22,1

20,8

30,5

23,6

4,4

5,385

38,1

509,2

3,6

Szlovénia Spanyolország Svédország Egyesült Királyság

7305

21,1

35

12,7

20,8

10,8

1,998

27,6

264,3

3,66

143487

14,4

48,4

20,8

10,3

6,1

43,047

905,5

158,5

3,33

51555

5,1

28,4

1,6

36,2

29,9

9,011

287,7

179,2

5,72

232259

16,4

35,6

36,6

9,1

2

60,06

1792

129,6

3,87

Európai Unió

Olaszország

Bruttó belföldi fogyasztás %-ában

* GDP=000M€05 **Energiaintenzitási mutató: Bruttó belföldi fogyasztás, azaz primerenergia-fogyasztás (toe) / GDP (M€05) ***Bruttó belföldi fogyasztás (toe) / lakosság (fő)

93

Forrás: Prof. P. Capros, Dr. L. Mantzos, V. Papandreou, N. Tasios: European Energy and Transport, Trends to 2030 – Update 2007, p.95-157. alapján készített http://ec.europa.eu/dgs/energy_transport/figures/trends_2030_update_2007/energy_tran sport_trends_2030_update_2007_en.pdf, letöltés: 2008.4.15.

2. melléklet: Mértékegységek A tíz hatványainak elnevezése: (P) peta

= 1015

(d) deci-

=10-1

(T) tera-

=1012

(c) centi-

=10-2

(G) giga-

= 109

(m) milli-

=10-3

(M) mega

=106

(µ) mikro-

=10-6

(k) kilo-

=103

(n) nano-

=10-9

(h) hekto-

=102

(p) piko-

=10-12

(D) deka-

=101

Az energia mértékegységeinek átváltó-táblázata: Átváltás

Ebből:

Ebbe:

TJ

Gcal

TJ Gcal Mtoe GWh

1 4,1868 × 10-3 4,1868 × 104 3,6

238,8 1 1 × 107 860

Mtoe Szorozva 2,388 × 10-5 1 × 10-7 1 8,6 × 10-5

GWh 0,2778 1,163 × 10-3 11630 1

Forrás: European Commission: Statistical Pocketbook 2007, EU Energy in figures, p.6. alapján készített, http://ec.europa.eu/dgs/energy_transport/figures/pocketbook/doc/ 2007/2007_energy_en.pdf, letöltés: 2008.4.2. Egyéb mértékegységek: 1 kW/h = 3600 (1W = 1 Joule/sec) 1 ktoe = 1000 toe 1 Mtoe = 1000.000 toe 24000 toe ~ 1015 Joule ~1 peta Joule

94

HIVATKOZÁSOK JEGYZÉKE KÖNYVEK 1)

Dr. Göőcz Lajos: Energetika jövőidőben, Magyarország megújuló energia forrásai, Lehetőség és valóság, Besenyei György Könyvkiadó, Nyíregyháza, 2007, p. 24., p. 27., p.49-50., p.97-127. p.156., p.166., p.174., p.187.

2)

Márai Sándor: Füves könyv, Budapest, Helikon kiadó, 1999. p. 12.

3)

Moldova György: Magyarország szennybemenetele című könyvének hátlapja

4)

Szász Tibor: Környezetgazdaságtan, Nyíregyháza, Stúdium Kiadó, p.8.

5)

Vajda György: Energiaellátás ma és holnap, Budapest, MTA Társadalomkutató Központ, 2004, p.16-21., p.51-68., p.88-112., p.132-147., p.179., p.180., p.237., p. 216-230.

NAPI- ÉS HETILAPOK, FOLYÓIRATOK, ONLINE CIKKEK 6)

Bánsági Éva: Kompromisszumos megállapodás született a Föld jövőjéről, Origo Tudomány, http://www.origo.hu/tudomany/20071216-klimakonferencia-kompromisszumosmegallapodas-szuletett-balin.html, letöltés: 2008. április 14.

7)

B.D.T.: A Stern-jelentés, Klímaváltozás, mennyibe kerül ha nem tesz senki semmit? Trasindex, http://penz.transindex.ro/?cikk=4861, letöltés: 2008. április 18.

8)

Bioüzemanyagok - szükség és realitás, Ma & Holnap, A fejlesztések lapja, Megújuló energia különszám, 2007. VII. évfolyam, 2. szám,

9)

Budapest

Analyses:

A

Déli

Áramlat

gázvezeték

terve,

http://www.budapestanalyses.hu/docs/Hu/Elemz%C3%A9sek_Arch%C3%ADvum/anal ysys_180_hu.html, letöltés: 2008. február 20. 10)

Die Welt / Bayerischer Rundfunk: Mesterséges fölrengések Bázelben, Magyar Hírlap Online, http://www.magyarhirlap.hu/cikk.php?cikk=129283, letöltés: 2008. február 10.

11)

Dr. Büki Gergely: A jövő és az energia, Mérnök Újság, 2006/november http://www.mernokujsag.hu/index.php?tkod=2853&ev=2006&szam=10&tcim=A%20jö vő%20és%20az%20energia&honap=november&n=90, letöltés: 2008. február 20.

12)

Dr. Büki Gergely: A megújuló energiák, Mérnök Újság, 2006/július http://www.mernokujsag.hu/index.php?tkod=2555&ev=2006&szam=7&tcim=A%20me gújuló%20energiák&honap=július&n=90, letöltés: 2008. február 20.

90

13)

Dr. Büki Gergely: A biomassza energetikai hasznosítása (I.), Bioenergia, 2007. II. évfolyam 4. szám, p.2.

14)

Dr. Kozák Miklós: A megújuló vízenergia jelene, jövője és Magyarország, Mérnök Újság, 2007/december http://mernokujsag.hu/index.php?tkod=3816&tcim=A%20meg%FAjul%F3%20v%EDz energia%20jelene,%20j%F6v%F5je%20%E9s%20Magyarorsz%E1g&ev=2007&szam=11 &honap=DECEMBER&n=90, letöltés: 2008. február 22.

15)

Dr. Zoltay Ákos: Új irányok a bányászatban, Környezetvédelem, XV. évfolyam, 4. szám, 2007. július, p.18-19.

16)

Dunai Péter: Állami üzlet lesz a Déli áramlat magyar szakasza, Népszabadság, http://www.nol.hu/cikk/482938/, letöltés: 2008. február 28.

17)

Energia Klub: Mire elég a 13 százalék? http://energiaklub.hu/hu/hirek/?news=536, letöltés: 2008. április 1.

18)

EUvonal: A kormány nemzetközi konferenciát tervez a Nabucco-gázvezetékről, http://www.eu2004.hu/index.php?op=hirek&id=3973 letöltés: 2008. február 20.

19)

Forman Balázs: Megújuló energiaforrások, 2005. október 6. http://formanbalazs.hu/index.php?gcPage=public/cikkek/mutatCikk&fnId=74, letöltés: 2007. november 12.

20)

Global Wind Energy Council (Globális Szélenergia Tanács): US, China & Spain lead world wind power market in 2007 (USA, Kína és Spanyolország a világ szélenergia piacának vezető országai 2007-ben) http://www.gwec.net/index.php?id=30&no_cache=1&tx_ttnews%5btt_news%5d=139& tx_ttnews%5bbackPid%5d=4&cHash=6691aa654e letöltés: 2008. február 10.

21)

Heti Világgazdaság (MTI): Atomhatalmak, Mely államoknak van atomfegyverük? http://hvg.hu/vilag/20061009atomhatalmak.aspx, letöltés: 2008. március. 23.

22)

Heti Világgazdaság: Árnyékban, 2008/10. szám, http://hvg.hu/hvgfriss/2008.10/200810_Arnyekban.aspx, letöltés: 2008. március 30.

23)

Heti Világgazdaság (MTI): Gyurcsány és Putyin, Moszkvában aláírták a Déli Áramlat gázvezetékről szóló megállapodást, http://hvg.hu/itthon/20080228_gaz_orosz_megallapodas.aspx, letöltés: 2008. március 1.

24)

Heti Világgazdaság (MTI): 15200 megawatt a tavalyi évben, Gyorsan bővül a szélenergia kapacitás az EU-ban, 91

http://hvg.hu/Tudomany/20070507_szelenrgia_eu.aspx, letöltés: 2008. február 22. 25)

Heti Világgazdaság (MTI): Növekvő tendencia: A szélenergia a legkifizetődőbb? http://hvg.hu/Tudomany/20061006szel.aspx, letöltés: 2008. február 15.

26)

Heti Világgazdaság: Részletes számítás, Mennyi idő alatt térül meg a napkollektor? http://hvg.hu/im/20070608_napkollektor.aspx, letöltés: 2008. március 10.

27)

Heti Világgazdaság: Tengeri flotta, Szélturbinák a brit otthonokban 2020-tól? http://hvg.hu/Tudomany/20071212_szelturbina_haztartasi_energia_megujulo.aspx,

le-

töltés: 2008. február 22. 28)

Varga Katalin: Megújuló energia helyzet-kép, Kettőharminc – civilizált energia, intelligens társadalom, Az Energia Klub Környezetvédelmi Egyesület Lapja, IV. évfolyam 10. szám – 2008 tél, p.3-5. http://www.energiaklub.hu/dl/kiadvanyok/230_08_1.pdf, letöltés: 2008. január 20.

29)

Varga Katalin: Használd ki a Napot! Kettőharminc – civilizált energia, intelligens társadalom, Az Energia Klub Környezetvédelmi Egyesület Lapja, IV. évfolyam 10. szám – 2008 tél, p.4. http://www.energiaklub.hu/dl/kiadvanyok/230_08_1.pdf, letöltés: 2008. január 20.

30)

Kovács Kornél: A biogáztermelés hazai elterjesztésének lehetőségei és korlátai, Ma & Holnap, A fejlesztések lapja, 2007. VII. évfolyam 2.szám, p.22-25.

31)

Kóti

Lóránt:

A

jövő

a

passzívházé

és

a

hőszivattyúé,

Metro

Zöld,

http://www.metro.hu/mellekletek/cikk/235022, letöltés: 2008. április 24. 32)

Kóti Lóránt: Zöldáramtermelők ellenszélben, Metro Zöld, http://www.metro.hu/mellekletek/cikk/235026, letöltés, 2008. április 24.

33)

Major András: Magyarország geotermikus világhatalom, Origo Üzleti Negyed, http://origo.hu/uzletinegyed/hirek/hazaihirek/20060218magyarorszag.html,

letöltés,

2008. március 23. 34)

Menedzsment Fórum: A geotermikus energiáé lehet a jövő, http://www.mfor.hu/cikkek/37878.html, letöltés: 2008. március 24.

35)

Nagy Gábor: Az atomenergia reneszánsza, Magrevízió, Heti Világgazdaság, http://hvg.hu/hvgfriss/2007.51-52/200751-52HVGFriss402.aspx, letöltés: 2008. április 3.

36)

Nagy

Nóra:

A

bioüzemanyag-mérleg

negatív

serpenyője,

Reflex

Online,

http://www.reflexmagazin.hu/?fejezet=5&cid=45615, letöltés: 2008. március 30. 37)

Napi Gazdaság: Harc az élelmiszeripar és a bioüzemanyag-gyártók között, Index, http://index.hu/gazdasag/vilag/elbio080305, letöltés: 2008. március 30. 92

38)

Napi Online: Új recept a szemérmetlen meggazdagodásra, http://www.napi.hu/default.asp?cCenter=article.asp&placein=hirkereso_cimoldal%20& nID=366604, letöltés: 2008. április 25.

39)

Pápay József: Kőolaj és földgáztermelés a XXI. században, Bányászati és Kohászati Lapok 139. évfolyam, 2006/3. szám, p. 8-10. p.135-146.

40)

Piac és Profit (MTI): Bioetanol: országos kúthálózat még az idén! http://www.piacesprofit.hu/?r=18987, letöltés: 2008. április 2.

41)

Sajti Miklós: Praktikus napenergia, http://www.zoldtech.hu/cikkek/20071219-praktikus-napenergia, letöltés: 2008. március 2.

42)

Sághy Erna: Megtorpanó szélenergia-beruházások, Ellenáram, Heti Világgazdaság, 2008/02. szám, http://hvg.hu/hvgfriss/2008.02/200802HVGFriss_3158.aspx, letöltés: 2008. január 30.

43)

Sipos László: Kitekintés a jövőbe, Mérnök Újság, 2005/augusztus-szeptember http://www.mernokujsag.hu/index.php?tkod=2057&ev=2005&szam=8&tcim=Kitekinté s%20a%20jövőbe&honap=augusztus-szeptember&n=90, letöltés: 2008. április 15.

44)

Szunyog István: Elméleti biogáz potenciál – Egy európai uniós kutatási projekt részeredményei, Zöldtech Magazin és Piactér, Megújuló energiaforrásokról mindenkinek, http://www.zoldtech.hu/cikkek/20080314-elmeleti-biogaz-potencial,

letöltés:

2008.

március 20. 45)

Torma Tamás: Nyakig a vízben, avagy a gyógyfürdők dicsérete, National Geographic Magyarország, 5. évfolyam, 11. szám, 2007. november, p.84-105.

46)

Vajda Gizella: A vízenergia növekvő jelentősége, Ma & Holnap, A fejlesztések lapja, 2007. VII. évfolyam 2.szám,

47)

Vajda György: Egy energiára (is) éhes világ jövőképe, Magyar Tudomány, a Magyar Tudományos Akadémia lapja, 2001. november http://www.epa.hu/00700/00775/00036/1266-1273.html, letöltés: 2008. március 31.

48)

Világgazdaság Online: Nem ismer határt a kőolajár, http://www.vg.hu/index.php?apps=cikk&cikk=219117, letöltés: 2008. április 27.

49)

V. Pap Zsófia: Magyarország a közös Nabucco-vezetékre szavaz, az Európai Unió gázellátásának új kihívásai, Gazdasági Tükörkép Magazin, 2007/11. november http://www.gtm.hu/cikk.php?cikk_id=886, letöltés: 2008. február 5.

93

50)

World Wind Energy Association (Világ Szélenergia Társaság): New world record in wind power capacity (Új világrekord a szélenergia-kapacitásban) című jelentés alapján készített www.wwindea.org, letöltés: 2008. február 12.

KAPCSOLÓDÓ JOGSZABÁLYOK, IRÁNYELVEK ÉS AZOK MAGYARÁZATAI 51)

Az Európai Parlament és a Tanács 2001/77/EK irányelve a belső villamosenergiapiacon a megújuló energiaforrásokból előállított villamos energia támogatásáról, 2. cikk a) pont, http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=CELEX:32001L0077: HU:HTML, letöltés: 2008. április 14.

52)

Az Európai Parlament és a Tanács 2003/30/EK irányelve a közlekedési ágazatban a bioüzemanyagok, illetve más megújuló üzemanyagok használatának előmozdításáról http://eur-lex.europa.eu/smartapi/cgi/sga_doc?smartapi!celexplus!prod!Doc Number&type_doc=Directive&an_doc=2003&nu_doc=30&lg=hu, letöltés: 2008. április 14.

53)

European Commission (Európai Bizottság): Renewable Energy Road Map, 2007 (Megújuló Energia Útiterv, 2007), http://europa.eu/scadplus/leg/en/lvb/l27065.htm, letöltés: 2008. március 23.

54)

European Commission (Európai Bizottság): Renewable energy: the promotion of electricity from renewable energy sources (Megújuló energia: A megújuló energiából származó villamos energia elősegítése) http://europa.eu/scadplus/leg/en/lvb/l27035.htm, letöltés: 2008. március 23.

55)

European Commission (Európai Bizottság): Renewable energy: White Paper laying down a Community strategy and action plan (Megújuló energia: A Közösség stratégiáját és akció tervét lefektető Fehér Könyv) http://europa.eu/scadplus/leg/en/lvb/l27023.htm, letöltés: 2008. március 23.

KIADVÁNYOK 56)

BP Statistical Review of World Energy 2007: Renewables (BP statisztikai szemléje a világ energiájáról 2007-ben) http://www.bp.com/liveassets/bp_internet/globalbp/globalbp_uk_english/reports_and_p ublications/statistical_energy_review_2007/STAGING/local_assets/downloads/pdf/rene wables_section_2007.pdf, letöltés: 2008. január 12.

94

57)

Dr. Gyulai Iván: A biomassza-dilemma, Magyar Természetvédők Szövetsége, Föld Barátai Magyarország, 2007. http://www.mtvsz.hu/dynamic/biomassza-dilemma2.pdf, letöltés: 2008. március 24.

58)

Dr. Katona Tamás: Élettartam-hosszabbítás a Paksi Atomerőműben http://www.atomeromu.hu/jovo/jovo.htm, letöltés: 2008. április 3.

59)

Gazdasági és Közlekedési Minisztérium: Magyarország megújuló energiaforrás felhasználás növelésének stratégiája 2007-2020 (Munkapéldány – A kormány álláspontját nem tükrözi) Budapest, 2007. július http://www.gkm.gov.hu/data/cms1358659/megujulo__strategia_tars_egyeztetes.pdf, letöltés: 2008. január 23.

60)

European Photovoltaic Industry Association (Európai Fotovoltaikus Ipari Szövetség): Global Market Outlook for Photovoltaics until 2012, Facing a sunny future (Globális piaci előrejelzés a fotovoltaikában 2012-ig, Napos jövő elé nézünk) http://www.epia.org/fileadmin/EPIA_docs/publications/epia/EPIA__MarketPublication _18feb.pdf, letöltés: 2008. március 22.

61)

European Commission (Európai Bizottság): Memo on the Renewable Energy and Climate Change Package (Tájékoztató a megújuló energia és éghajlatváltozás csomagról), Brüsszel, 2008. január 23. http://europa.eu/rapid/pressReleasesAction.do?reference=MEMO/08/33&format=HTM L&aged=0&language=EN&guiLanguage=en, letöltés: 2008. január 27.

62)

European Commission (Európai Bizottság), Directorate-General for Energy and Transport (Főigazgatóság az Energia és a Közlekedés számára): Renewables make the differences (A megújulók kiválósága), Office for Official Publications of the European Communities

(Az

EK

Hivatalos

Kiadványainak

Kiadója),

2007,

http://ec.europa.eu/energy/climate_actions/doc/brochure/2008_res_brochure_en. pdf, p.9., letöltés: 2008. március 17. 63)

EurObserv’ER: Geothermal Energy Barometer (Geotermikus energia barométer), 2007. szeptember http://www.energies-renouvelables.org/observ-er/stat_baro/observ/baro181.pdf, letöltés: 2008. március 20.

64)

EurObserv’ER: Biogas Barometer (Biogáz barométer), 2007. május http://www.energies-renouvelables.org/observer/stat_baro/observ/baro179_a.pdf, letöltés: 2008. március 30.

95

65)

Hegyesi József és Kohlheb Norbert: A napenergia-hasznosítás jelene és jövője Magyarországon, Van még mit tanulnunk a napenergiáról! 2008. http://www.zoldtech.hu/cikkek/20080213-napelemes-aramtermeles-megterulesszamitas/dokumentumok/napelemes-aramterlemes-megterulesi-ido.pdf, letöltés: 2008. március 13.

66)

Ifjabb Bertók Tibor (szerk.): Csináljuk jól! A hazai geotermikus energia hasznosítási lehetőségei Magyarországon, 12. szám, Energiaközpont kht. http://www.undp.hu/oss_hu/tartalom/kiadvanyh/kiadvanyh_body/csinaljukjol/szam12/s zam12_body/12_bev.htm, letöltés: 2008. január 22.

67)

International Atomic Energy Agency (Nemzetközi Atomenergia-ügynökség): Energy, electricity and nuclear power: developments and projections – 25 years past and future, (Energia, elektromosság és nukleáris energia: fejlesztések és előrejelzések – 25 év múlt és jövő) Bécs, 2007 http://www-pub.iaea.org/MTCD/publications/PDF/Pub1304_web.pdf, letöltés: 2008. április 4.

68)

International Energy Agency (Nemzetközi Energia Ügynökség): Key World Energy Statistics 2007 (Kulcsfontosságú, 2007-es energia statisztikák a világról) http://www.iea.org/textbase/nppdf/free/2007/key_stats_2007.pdf, letöltés: 2008. március 30.

69)

International Energy Agency (Nemzetközi Energia Ügynökség): World Energy Outlook 2007, Executive Summary, China and India Insights (2007-es energia szemle a világról, bepillantás Kína és India folyamataiba), OECD/IEA 2007 http://www.iea.org/Textbase/npsum/WEO2007SUM.pdf, letöltés: 2008. március 30.

70)

Karl Gawell, Griffin Greenberg: 2007 Interim Report, Update on World Geothermal Development (Időközi elemzés, a világ geotermikus fejlesztései frissítve) 2007. május 1. http://www.geo-energy.org/publications/reports/GEA%20World%20Update%202007.p df, letöltés: 2008. március 10.

71)

Magyar Bioetanol Szövetség: Beszéljünk a bioetanolról! Háttéranyagok http://www.etanol.info.hu/hun/letoltesek/teljes_hatteranyag.pdf, letöltés: 2008. március 21.

72)

Matolcsy György: a Magyar Köztársaság Kormánya J/651. számú tájékoztató, Magyarország energiapolitikájáról, valamint a piacnyitásról az Európai Unióhoz való csatlako-

96

zás folyamán Budapest, 2001. http://www.mkogy.hu/irom37/0651/0651.htm, letöltés: 2008. április 27. 73)

Miniszterelnöki Hivatal: Közös Kassza, Januári Változások, Új Magyarország, Tájékoztató a megújuló Magyarországért, ingyenes kiadvány, 2008. január, p.16.

74)

Popp József, Potori Norbert: A bioetanol-gyártás és az alapanyag-termelés dilemmái Magyarországon, Agrárgazdasági Kutatóintézet Agrárgazdasági Kutató Intézet Budapest, 2006. november 10. http://www.etanol.info.hu/hun/04elemzesek.html, letöltés: 2008. március 7.

75)

Prof. P. Capros, Dr. L. Mantzos, V. Papandreou, N. Tasios: European Energy and Transport, Trends to 2030 – Update 2007 (Európai energia és közlekedés, trendek 2030ig – frissítve 2007-ben), European Commission (Európai Bizottság), DirectorateGeneral for Energy and Transport (Főigazgatóság az Energia és a Közlekedés számára), Office for Official Publications of the European Communities (Az EK Hivatalos Kiadványainak Kiadója), 2008, http://ec.europa.eu/dgs/energy_transport/figures/trend s_2030_update_2007/energy_transport_trends_2030_update_2007_en.pdf,

letöltés:

2008. április 15. 76)

Renewable Energy Policy Network for the 21st century (Megújuló energia politikák hálózata a XXI. században): Renewables 2007, Global Status Report (Megújuló energiák

2007-es

globális

helyzetjelentése),

2008,

p.1-10.,

http://www.worldwatch.org/files/pdf/renewables2007.pdf, letöltés: 2008. február 17. 77)

European Solar Thermal Industry Federation (Európai Napkollektorok Ipari Szövetsége): Solar Thermal Markets in Europe, Trends and market statistics, 2006 (A napenergia termikus használatának piaca Európában, 2006-os trendek és piaci statisztikák), 2007. augusztus,

http://www.estif.org/fileadmin/downloads/Solar_Thermal_Markets_in_Eu

rope_2006.pdf, letöltés: 2008. március 14. 78)

Statistical Pocketbook 2007: EU Energy in figures (2007-es statisztikai zsebkönyv: Az EU energiája számokban), European Commission (Európai Bizottság), DirectorateGeneral for Energy and Transport (Főigazgatóság az Energia és a Közlekedés számára), 2008.,

p.13.,

p.79.

http://ec.europa.eu/dgs/energy_transport/figures/pocketbook/doc/2007/2007_energy_en. pdf, letöltés: 2008. április 2. 79)

European Photovoltaic Industry Association (Európai Fotovoltaikus Ipari Szövetség): Winning policies for solar electricity (Nyerő politikák a napenergia által termelt

97

villamosenergia-termeléshez), http://www.epia.org/index.php?id=136, letöltés: 2008. március 14. 80)

Zöld könyv, Európai stratégia az energiaellátás fenntarthatóságáért, versenyképességéért és biztonságáért COM (2006) 105 végleges, 2006. március.8. Brüsszel

ELŐADÁSOK, TÁJÉKOZTATÓK, EGYÉB SEGÍTSÉG 81)

Bíróné Kircsi Andrea, Tóth Péter, Tar Károly, Hunyár Mátyás: A magyarországi szélenergia hasznosítás tapasztalatai és jövője című konferencia főbb következtetései, Magyar Szélenergia Társaság, MTA Energetikai Bizottság Megújuló Energia Albizottság, 2006. június 22. http://www.reak.bme.hu/MTAEB/files/Meg%C3%BAjul%C3%B3%20Energia%20Alb izotts%C3%A1g_20060622.pdf, letöltés: 2008. február 10.

82)

Csiha András, okleveles épületgépész mérnök, vezető tervező, szakértő segítsége

83)

Dr. Juhász Csaba előadása http://gisserver1.date.hu/Oktatas/Tananyagok/anyagok/Ter%C3%BCletfejleszt%C3%A 9s%20%C3%A9s%20k%C3%B6rnyezetgazd%C3%A1lkod%C3%A1s%20az%20Eur% C3%B3pai%20Uni%C3%B3ban.ppt, 2007., letöltés: 2007. október 21.

84)

Dr. Pátzay György előadása: Kitekintés a geotermális energiaforrások energetikai hasznosítására, ENERGOexpo 2007, Debrecen, 2007.szeptember 26.

85)

Fráter György előadása: Mintaprojekt bemutatása Magyarországról – „Active Learning” projekt, Intelligens Energia a jövőért információs napon, 2008. március 13.

86)

Meskó Attila: Van-e jövőjük a megújuló energiaforrásoknak? Mindentudás Egyeteme http://www.mindentudas.hu/meskoattila2007/20070503mesko1.html, letöltés: 2008. január 24.

87)

Prof. Dr. Pátzay György: Environmental Aspects of Geothermal Energy Production in Hungary (A geotermikus energiatermelés környezetvédelmi aspektusai Magyarországon, Hungarian Thermal Energy Society (Magyar Geotermikus Energia Szövetség), Environmental Aspects of Geothermal Energy Use, letöltés: 2008. március 5.

EGYÉB INTERNETES FORRÁSOK 88)

Abbcenter.com: Idézetek, Széchenyi István http://abbcenter.com/index.php?t=bolcs_mondasok&id=42407&cim=1#, letöltés: 2008. április 25.

89)

Bemutatkozik a paksi atomerőmű, Rövid cégismertetés 98

http://www.atomeromu.hu/bemutatkozas/bemutatKezd.htm vagy http://www.npp.hu/bemutatkozas/bemutatKezd.htm, letöltés: 2008. április 12. 90)

EGEC - European Geothermal Energy Council (EGEC – Európai Geotermikus Energia Tanács), http://www.egec.net/, letöltés: 2008. március 3.

91)

European Biodiesel Board (Európai Biodízel Tanács): Previous Production Statistics, The EU biodiesel industry, 2003-2007 (Előzetes termelési statisztikák, az EU biodízel ipara 2003-2007), http://www.ebb-eu.org/prev_stats_production.php http://www.ebb-eu.org/prev_stats_capacity.php, letöltés: 2008.március 22.

92)

European Biodiesel Board (Európai Biodízel Tanács): Statistics, The EU biodiesel industry, 2003-2007 (Statisztikák, az EU biodízel ipara, 2003-2007 http://www.ebb-eu.org/stats.php, letöltés: 2008. március 22.

93)

European Bioethanol Fuel Association (Európai Bioetanol Üzemanyag Egyesület): Production data (Termelési adatok) http://www.ebio.org/production_data_pd.php, letöltés: 2008. március 23.

94)

Idézetek, Örkény István: http://www.mcd.hu/idezetek/szerzok/orkeny.html, letöltés: 2008. április 25.

95)

International Geothermal Association (Nemzetközi Geotermikus Szövetség): Welcome to our page with data for Hungary (Üdvözlöm honlapunkon a magyarországi adatokkal) http://iga.igg.cnr.it/geoworld/geoworld.php?sub=map&country=hungary, letöltés: 2008. március 7.

96)

Magyar Szélenergia Társaság: Statisztika, Magyar szélerőművek, 2007. december 31. http://www.mszet.hu/index.php?mid=53, letöltés: 2008. február 5.

97)

Wikipédia: Kiotói Jegyzőkönyv http://hu.wikipedia.org/wiki/Kiotói_jegyzőkönyv, letöltés: 2008. április 25.

98)

World Wind Energy Association (Szélenergia-világszövetség) http://www.world-wind-energy.info/ letöltés: 2008. február 8.

99