Ausztria Osztrák Köztársaság Republik Österreich Republika Avstrija Republika Austrija
Ausztria zászlaja Ausztria címere Nemzeti himnusz: Land der Berge, Land am Strome
Fővárosa
Bécs é. sz. 48° 12′ 12 k. h. 16° 21′
Államforma
szövetségi köztársaság
Vezetők Szövetségi elnök
Heinz Fischer
Kancellár
Werner Faymann
Hivatalos nyelv
német (osztrák változata) helyileg: szlovén, horvát, magyar
Függetlenség
1955 július 27. 1955.
Semlegességi nyilatkozat 1955. 1955 október 26. EU-csatlakozás
1995 január 1. 1995. /
Népesség Népszámlálás szerint
8 402 549 fő (2010. március 31.)[1]+/-
Becsült
8 316 487 fő (2007) 97 fő/km²
Népsűrűség
Földrajzi adatok Terület
83 870 km²
Víz Időzóna
1,3% közép-európai idő (UTC+1) közép-európai nyári idős (UTC+2)
Határolja:
Németország Csehország Szlovákia Svájc Liech.tenstein
Olaszország Szlovénia Horvátország Mo. BÉCS Linz Salzburg Innsbruck Graz Klagenfurt
térkép szerkesztése
Az Osztrák Köztársaság (vagy latin eredetű néven Ausztria, németül Österreich vagy Republik Österreich) közép-európai európai állam. Északról Németország és Csehország, Csehország keletről Szlovákia és Magyarország,, délről délrő Szlovénia és Olaszország,, nyugatról pedig Svájc és Liechtenstein határolja. Fővárosa ővárosa Bécs. Legjelentősebb folyója a Duna (350 km-es szakasz), vízgyűjtő területe az egész ország 96%96% ára terjed ki. 1955. május 15-én Bécsben aláírták az államszerződést, államszerz dést, melyben az ország visszakapta szuverenitását. A megszállók kivonulása után Ausztria örökös semlegességét az alkotmányban rögzítették. Az államszerződés államszerz lehetőséget teremtett arra, hogy Ausztria független, semleges országként a saját útját járja. Ausztria és főleg Bécs, Salzburg neve szorosan összekapcsolódik a komolyzenével és a zenei rendezvényekkel. Klasszikus zeneszerzők: zeneszerz Joseph Haydn, Wolfgang Amadeus Mozart, Mozart Franz Schubert, Richard Strauss (1864–1949). (1864 Az ország 1955 óta tagja a ENSZ-nek ENSZ és 1995 óta az Európai Uniónak is. További szervezeti tagságai: WTO, Békepartnerség, Békepartnerség NYEU, EBESZ, IMF, OECD.
Földrajz Domborzat
Ausztria domborzati térképe Ausztria Közép-Európa déli részén, a Duna felső szakasza mentén fekszik. Területének felét magashegységek, harmadát középhegységek uralják és csak alig ötödére terjednek a medencék,, illetve az alacsonyabb dombvidékek. Ausztria területén öt tájegységet különíthetünk el: •
Bécsi-medence:
•
Osztrák-gránitfennsík gránitfennsík: Két ismert vidéke a Weinviertel,, a borok hazája, és a Waldviertel, az erdők ők tájegysége.
•
Észak-burgenlandi-tekn teknő: közvetlenül az Alpokhoz csatlakozó tlakozó táj, itt helyezkedik el a lefolyástalan Fertő tó, melyet apró szikes tavak fognak körbe.
• •
Keleti-Alpok:: Ausztria legnagyobb kiterjedésű kiterjedés tája Elő-Alpok és Kelet-Stájer Stájer dombvidék: dombvidék E vidéket a Rába, a Mura és a Dráva változatos dombvidékké formálta.
Legmagasabb pont: Grossglockner (3797 m, Magas-Tauern, Központi-Alpok Alpok) Legalacsonyabb pont: Fertő tó (Neusiedler See) (115 m)
Vízrajz
Ausztria egy műholdképen Folyói: Legjelentősebb sebb folyója a Duna (Donau) (350 km), vízgyűjtőő területe az egész ország 96%-ára ára terjed ki. Kivétel Vorarlberg (a Rajna vízgyűjtője); je); a Mühlviertel és a Waldviertel (az Elba és a Moldva vízgyűjtő űjtője). A Duna Passaunál lép be Ausztriába, majd 350 km-t tesz meg az ország területén belül nyugat–keleti nyugat keleti irányba. Leghosszabb jobboldali mellékfolyói: a Lech, az Inn (360 km), a Traun, Traun az Enns és az Ybbs, valamint a Dráva (Drau) a Murával (Mur) és az Mürzzel.. Baloldali mellékfolyói kisebbek, mint például a Krems és a Morva. Az alpesi folyókk nem hajózhatók, de fontosak a vízerőművek vízer vek és a faúsztatásra alkalmasságuk miatt. Tavai:: Ausztria Európa egyik vizekben igen gazdag országa, több mint 9000 tó fekszik az ország területén. Több ország is osztozik két taván, mely két végén terül el: •
•
A Fertő tó (Neusiedler See) – 232 km² keleten, Ausztria és Magyarország közös tava. Közép-Európa Európa egyetlen sztyeppei tavaként ismerjük. Vízfelülete 320 km², szélessége 5–15 km, hosszúsága 35 km, mélysége 1-1,8 m. A Boden-tó (Bodensee) – 539 km², nyugaton, Ausztria, Svájc és Németország közös tava. A legmélyebb alpesi tó. Fő F táplálója és levezetője a Rajna.. Legfontosabb kikötője Ausztriában Bregenz. Bregenz
A számtalan tó közül a Salzkammerguti-tóvidék Salzkammerguti és a Karintiai-tóvidék jelentős jelentő vonzerővel rendelkezik.
Éghajlat Az ország éghajlati adottságai igen különbözőek. különböz Az Alpok északi szélénél átmeneti, középközép európai éghajlat uralkodik: itt minden hónapban hullik csapadék,, gyakran hűvös hű a nyár és hideg a tél. Az Alpok belsejében kevesebb a csapadék, a nyár gyakran forró és száraz, a tél hosszú, hóban gazdag, télen az alacsonyabban fekvő fekv területeket sokszor köd borítja. Az Alpok nyugati részén és gyakran keletkezik főn (száraz, meleg, déli szél). Délre tőle tő száraz és meleg a nyár, a tél enyhe (sokan üdülnek szívesen a Karintiai-tavak mellett). Az ország keleti része mérsékelt éghajlat alá tartozik, Burgenlandban pannon klíma uralkodik.
Élővilág, világ, természetvédelem
Osztrák táj Ausztria Európa egyik legerdősebb legerdő országa. Területének mintegy 46%-át át erdő borítja. A pannon térségre főleg leg a bokros lombhullató erdők erd jellemzőek. Többnyire a közép-európai európai állatvilág jellemző jellemz az országra: szarvas, vaddisznó, vaddisznó nyúl, fácán, fogoly, róka, borz, nyest és mókus. mókus Az Alpokban főleg zergék, mormoták,, és kőszáli kecskék élnek. Emellett jelentős ős a madárállománya, különösen a Fertő tó környékén.
Természetvédelmi területek: Nemzeti parkjai • • • • • •
Hohe Tauernn Nemzeti Park – Salzburg, Tirol, Karintia Kalkalpen Nemzeti Park – Felső-Ausztria Thayatal Nemzeti Park – Alsó-Ausztria Donau-Auen Auen Nemzeti Park – Alsó-Ausztria Neusiedler See (Fertő--tó) – Seewinkel Nemzeti Park – Burgenland Gesäuse Nemzeti Park – Stájerország
Történelme A jelenlegi Ausztria földje Európa legrégebben lakott területei közé tartozik: már az őskőkorszakban éltek itt emberek. Éltek itt egykor illír és kelta törzsek is.
Római és germán uralom ( i.e. 15 – 955) Babenberg-dinasztia (976––1246) A német fejedelmek által Habsburg Rudolf gróf kapta a német királyi címet (1273–1291) ( és ezzel együtt gyütt az osztrák hercegségeket.
Habsburg-dinasztia (1246––1918)
A Habsburg Császár címere A család legfontosabb uralkodói I. Rudolf német király (1218–1291) (1218 III. Frigyes német-római római császár (1415–1493) (1415 I. Miksa német-római római császár (1459–1519) (1459 V. Károly spanyol király, német-római német császár (1500–1558) I. Ferdinánd német-római római császár, magyar és cseh király (1503-1564) (1503 II. Fülöp spanyol király (1527–1598) (1527 II. Miksa német-római római császár, magyar és cseh király (1527–1576) (1527 II. Rudolf német-római római császár, magyar és cseh király (1552–1612) (1552
Mátyás német-római római császár, (II. Mátyás néven) magyar és cseh király (1557–1619) (1557 II. Ferdinánd német-római római császár, magyar és cseh király (1578–1637) (1578 III. Ferdinánd német-római római császár, magyar és cseh király (1608–1657) (1608 1657) I. Lipót német-római császár, magyar és cseh király (1640–1705) (1640 I. József német-római római császár, magyar és cseh király (1678–1711) (1678 VI. Károly német-római római császár (1685–1740), (1685 1740), III. Károly néven magyar, II. Károly néven cseh király Mária Terézia főhercegnő, ő, magyar és cseh királynő (1717–1780) II. József német-római római császár, magyar és cseh király (1741–1790) (1741 II. Lipót német-római római császár, magyar és cseh király (1747–1792) (1747 II. Ferenc német-római római császár (1768–1835), (1768 1835), 1804 után I. Ferenc néven osztrák császár, magyar és cseh király I. Ferdinánd osztrák császár (1793–1875), (1793 1875), V. Ferdinánd néven magyar és cseh király (1848-ban lemondatták). I. Ferenc József osztrák császár, magyar és cseh király (1830–1916) (1830 I. Károly osztrák császár (1887–1922), (1887 IV.Károly néven magyar,, III. Károly néven cseh király Más fontosabb családtagok József nádor (1776–1847) 1847) Magyarország nádora. Habsburg Ottó trónörökös (1912–2011) 1961-ben ben lemondott trónigényéről trónigényérő
Az Osztrák–Magyar Magyar Monarchia térképe
1713 Pragmatica sanctio, VI. Károly császár biztosítja a leányági örökösödést és az örökös tartományok oszthatatlanságát. 1740–1780 Mária Terézia főhercegnő reformjai, állam-, pénz-, oktatás-, hadügy területén. 1780–1790 II. József császár reformjai, államnyelv a német, jobbágy- és türelmi rendelet. 1804. augusztus 11-én az országot a megszűnt Német-római Birodalom részéből Osztrák Császársággá (Kaisertum Österreich) nyilvánították, mely 1867-ig, a magyar kiegyezésig fennmarad. 1814–1815 a bécsi kongresszuson kialakítják Európa új rendjét, Ausztria a Német Szövetség vezető hatalma lesz, létrehozzák a Szent Szövetséget. A következő időkben Metternich Ausztria vezető politikusa. 1848–1849 Ferdinánd császár átadja trónját unokaöccsének, I. Ferenc Józsefnek, a forradalmak leverése orosz segítséggel. 1849–1866 A császár megszilárdítja az abszolutizmus rendszerét, háborús vereségek nyomán lemond itáliai tartományairól, külügyminisztere: Alexander Bach. 1867 Osztrák–magyar kiegyezés, dualista államszövetség, közös uralkodó, az Osztrák– Magyar Monarchia megalakulása. 1914–1918 Merénylet Szarajevóban Ferenc Ferdinánd trónörökös ellen, kitör az első világháború, 1916 Ferenc József halála, 1918 a Monarchia széthullása, I. Károly császár (IV. Károly néven magyar király) lemondása, a Habsburg-ház trónfosztása.
Az első köztársaság kora (1918–1938) 1916-ban I. Ferenc József halálával megkezdődött az Osztrák–Magyar Monarchia összeomlása. Az őt követő I. Károly császár 2 évvel később lemondásra kényszerült. 1918. november 12-én az Osztrák Ideiglenes Nemzetgyűlés kikiáltotta a Osztrák Köztársaságot. 1919 szeptember 10-én a Saint-Germainben megkötött béke megtiltja Ausztria egyesülését Németországgal. A béke lecsökkentette az ország területét, és felelőssé tették Ausztriát a háború kitöréséért. Új alkotmány adtak ki, melyben az országot szövetségi állammá alakítják. A hatalmas Osztrák–Magyar Monarchiából egy megkisebbedett Ausztria maradt.
Németország részeként (1938–1945) 1938. március 13-ra még népszavazás volt kiírva a csatlakozás ügyében, de Hitler döntő lépésre szánta rá magát. Március 11-én lezárták az osztrák-német határt, március 12-én a német hadsereg bevonult Ausztriába, és másnap Hitler Ostmark néven beolvasztotta az országot a Harmadik Birodalomba
A megszállás első napjaiban kb. 90 000 osztrákot (főleg leg zsidókat) tartóztattak le, akiket azonnal valamelyik koncentrációs táborba vittek. Németország természetesen rmészetesen magával rántotta a világháborúba Ausztriát is.
A másodikk köztársaság kora (1945 után)
Werner Faymann osztrák kancellár 2008-tól (SPÖ) Bécs felszabadítása után a Vörös Hadsereg tovább nyomult nyugat felé A második világháború befejeztével a győztes győztes nagyhatalmak csapatai elfoglalták és egy évtizeden át megszállva tartották . 1955. május 15-én én Bécsben aláírták az államszerződést, államszerz dést, melyben az ország visszakapta szuverenitását. A megszállók kivonulása után Ausztria örökös semlegességét alkotmányban rögzítették. Az államszerződés ődés lehetőséget lehet teremtett arra, ra, hogy Ausztria független, semleges országként a saját útját járja. A legfontosabb kérdéseket békésen rendezték, igen ritkán sztrájkolnak. 1945–1966 között az Osztrák Néppárt (ÖVP) és az Osztrák Szociáldemokrata Párt (SPÖ) koalíciója vezette az országot. 1955-ben 1955 az ENSZ, majd 1960-ban az EFTA tagja lett. 1989-ben ben Ausztria kérelmezte felvételét az Európai Unióba (EU). 1994-ben ben a lakosság népszavazással jóváhagyta a csatlakozást. 1995. január 1. óta az EU tagja.
Államszervezet és közigazgatás
Alkotmány, államforma Ausztria államformája parlamentáris szövetségi köztársaság. k Az államfő a szövetségi elnök, elnök, akit a nép közvetlenül választ meg, mandátuma 6 évre szól. Feladatkörébe eladatkörébe tartozik a kormány kinevezése és felmentése. A végrehajtó hatalom a kormány, amelynek élén a szövetségi kancellár (Bundeskanzler) áll. A kormány tagjai: az alkancellár, alkancellár a miniszterek és az államtitkárok.
Közigazgatási felosztás
Ausztriát 9 szövetségi tartomány (Bundesland) alkotja. A tartományt a tartományi kormány (Landesregierung)igazgatja igazgatja , melynek élén a tartományfőnök nök (Landeshauptmann) áll. Bécsben a tartományfőnök őnök egyben a város polgármestere,, a tartományi kormány pedig a városi szenátus.. A települések vezetőit vezet polgármesternek nevezik (Bürgermeister). (Bürgermeister) Ausztria tartományai (Bundesland)
1 Burgenland
2
Karintia (Kärnten)
Székhely
Sorrend Népessé (népessé g g)
Kismarto n (Eisensta dt)
280 350 9
Klagenfur 560 753 6 t
Alsó-Ausztria 3 (Niederösterrei St. Pölten ch)
1 588 5 2 45
Felső-Ausztria 4 (Oberösterreich Linz )
1 405 9 3 86
5 Salzburg
Salzburg
529 085 7
Graz
1 203 9 4 86
Tirol (Észak7 Tirol és KeletTirol)
Innsbruck
698 472 5
8 Vorarlberg
Bregenz
364 611 8
9 Bécs (Wien)
Bécs (Wien)
1 660 5 1 34
6
Stájerország (Steiermark)
Politikai pártok • • • • • • •
Österreichische Volkspartei (ÖVP) – Osztrák Néppárt Sozialdemokratische Partei Österreichs (SPÖ) – Ausztria Szociáldemokrata Pártja Freiheitliche Partei Österreichs (FPÖ) – Osztrák Szabadságpárt Bündnis Zukunft Österreich (BZÖ) – Szövetség Ausztria Jövőjéért Grüne Alternative Liste – Zöld Alternatíva Lista Kommunistische Partei Österreichs (KPÖ) - Osztrák Kommunista Párt Liberales Forum (LiF) – Liberális Fórum
Ausztria 1955 óta katonailag semleges állam.
Népesség Ausztriának mérsékelten növekvő a népessége. 1950-ben még 6,9 millióan lakták az országot, 1970-ben már 7,5 millió volt az ausztriaiak száma, húsz évvel később, 1990-ben pedig meghaladta a 8 milliót. Jelenleg (2007) Ausztria népességének becsült száma 8,3 millió körül van. A környező országok többségével ellentétben, Ausztriában a népességnövekedés bár alacsony, de továbbra is pozitív: 0,23%. A születéskor várható élettartam relatíve magas: férfiak – 76 év, nők – 82 év. A lakosság 66%-a él városokban (2003). Legnépesebb települések: Bécs, Graz, Linz, Salzburg, és Innsbruck.
Etnikai, nyelvi, vallási megoszlás Népcsoportok: osztrák 91%, szerb 2%, horvát 1% (közülük burgenlandi őshonos 40 000 fő), török 1%, német 1%, szlovén 1%, egyéb 3% (közülük magyar 25 000 fő, ebből Burgenlandban 6 000 fő) Az ország hivatalos nyelve a német. 2001-ben a népesség 88,6%-a vallotta magát német anyanyelvűnek. Regionális szinten (Karintiában és Stájerországban) a szlovén, valamint (Burgenlandban) települési szinten a magyar és a horvát számít hivatalos nyelvnek. A Bécsben élő csehek és szlovákok is elismert történelmi kisebbségnek számítanak. Beszélt nyelvek Ausztiában 2001-ben: * török 2,4%, * szerb 2,2%, * horvát 1,6%, * magyar 0,5%, * bosnyák 0,4%.
Gazdaság Ausztria ipari ország.A hűvös űvös és csapadékos Alpok magasabban fekvőő területeit az erdőgazdálkodás, gazdálkodás, a havasi pásztorkodás és a turizmus hasznosítja, míg a védett völgyekben a zöldmező-gazdálkodás gazdálkodás és a könnyűipar könny honosodott meg.
Mezőgazdaság
Tehenek a Schneeberg hegyen Sokoldalú és önálló mezőgazdaság, őgazdaság, gazdaság, valamint fejlett étkezési kultúra jellemzi Ausztriát. A mezőgazdaság belterjes, 90%--ban ban önellátó, a lakosság kis részét foglalkoztatja. • • •
Legjelentősebb sebb termesztett növények: növények: árpa, kukorica, burgonya, cukorrépa, búza, rozs, zab, alma, körte, szilva, cseresznye, ribizli. Az erdőgazdálkodás, gazdálkodás, fakitermelés fontos szerepet játszik az ország gazdasági életében. Legjelentősebb sebb tenyésztett állatok: állatok sertés, baromfi, szarvasmarha,, juh.
Ipar Bányászat: Ausztria ásványkincsekben gazdag ország. Bányászati termékek: • • • • • • • • • •
magnezit: jelentős, ős, a világtermelés 7%-a 7% barnakőszén: Felső-Ausztria, Ausztria, Stájerország kőolaj: Bécsi-medence, medence, Alsó-Ausztria Alsó földgáz: Bécsi-medence medence kősó:: nagy múltú, Salzburg, Hallstatt réz: jelentős cink: jelentős antimon: jelentős ólom: jelentős továbbá: lignit,grafit,, volfrám, vas, arany,, fa, réz, volfrám, vízenergia.
Energiagazdálkodás
Dunai vízerőmű 1978-ban ban a parlament megtiltotta a nukleáris energia használatát, 50,5%-49,5% 49,5% szavazati aránnyal, így Ausztria elektromosságának több mint felét vízerőművek állítják elő. el Szél, nap és biomassza erőművek vek együttes használatával az ország energia szükségletének 80%-a 80% megújuló energiaforrásokból származik.
Kereskedelem Exporttermékek: műszaki m felszerelések, gépjárműű alkatrészek, papír és papíráru, fémek, vas és acéláruk, textil, élelmiszer.
Idegenforgalom Az ország kulturális színvonala, fejlett infrastruktúrája az idegenforgalom alapja. Műemlékei, M természeti szépségei, gyógyfürdői gyógyfürdői és síterületei egyaránt vonzzák a kirándulókat. Mindezek évrőll évre biztosítják az idegenforgalomból származó magas bevételt. Idegenforgalmi Idegenforgalmi bevételeit tekintve a világelsők között van. 1999-ben 1999 ben 17,6 millió külföldi kereste fel az országot, ennek fele Németországból érkezett. Legfontosabb célterületei: Tirol, Tirol Vorarlberg, Salzburg és Bécs. Ausztria mindig is a magyar turisták kedvelt célpontja volt. A nagyvárosok kultúrája, nyüzsgése, a csodás kisvárosok, az egészséges természet, a télen-nyáron télen nyáron kihívást, kalandot jelentõ hegyek egész évben vonzzák a látogatókat, kirándulókat és turistákat. turistákat. Az ország vízi közlekedése a Duna mentére korlátozódik. Fontosabb kikötővárosok kiköt kikötő (összesen 4 kikötője je van): Linz, Bécs, Enns és Krems.
Kultúra Oktatási rendszer Ausztriában 1975 óta minden iskola koedukált, az állami iskolák ingyenesek. Iskolaköteles minden 6 és 15 év közötti gyermek.
Iskola előtti nevelés A 3-6 év közötti gyermekek nagy többsége óvodába jár. Az óvodai ellátás térítés ellenében történik. Bizonyított anyagi nehézségek esetében a térítési díjat elengedhetik, illetve csökkenthetik. Az óvodai helyekre 1-2 évvel a gyermek elhelyezése előtt kell jelentkezni. Általános iskola és középiskolai alsó tagozat Ausztriában a kötelező oktatás általános és szakképzési részre osztható. A kötelező oktatás azon év szeptember 1-jén kezdődik, amelyben a gyermek betöltötte hatodik életévét. A kötelező oktatás három részből áll: • • • •
Általános képzés (1-4 osztályig, általános iskola alsó tagozat) Alsószintű középfokú oktatás (5-8 osztályig, általános iskola felső tagozat, illetve középiskolai alsó tagozat) Kilencedik osztály (technikumban, illetve a középiskola felső tagozatának első osztálya) Középiskolák
Hauptschule Általános oktatás három, választható fakultációból áll: német, matematika, idegen nyelv (általában angol). Általános középiskola (Allgemeinbildende höhere Schule) Az AhS egy négyéves alsó és egy négy éves felső tagozatra oszlik, amely végén érettségi vizsgát (Matura) tesznek. A belépés feltétele az általános iskola negyedik évének sikeres befejezése kiváló eredménnyel. Amennyiben a gyermek általános iskolai eredményei nem kiválóak, felvételi vizsgát kell tennie. Az AhS alsó tagozatának három fajtája létezik: a gimnázium, amelyben az idegen nyelvek kapják a főszerepet, a reálgimnázium, ahol a természettudományokra és a matematikára fektetik a hangsúlyt és a közgazdasági reálgimnázium, ahol a közgazdaságtan és a társadalomtudományok állnak a középpontban. Felsőfokú oktatás Ausztriában négyféle felsőfokú intézményt különböztetnek meg: egyetemet, vallási főiskolát, művészeti főiskolát és szakfőiskolát. Az országban összesen 12 egyetem és 6 művészeti főiskola található.
Tudomány Híres osztrák tudósok: Kurt Gödel matematikus, Konrad Lorenz Nobel-díjas etológus, Erwin Schrödinger Nobel-díjas fizikus, Karl Landsteiner, Nobel-díjas orvos, Karl Popper, filozófus, Ludwig Wittgenstein, filozófus, Rudolf Steiner, pedagógus, az antropozófia alapítója, Sigmund Freud, a pszichológia atyja és Alfred Adler, pszichológus. Lásd még: Osztrák tudósok listája
•
.
Művészetek • v • sz
osztrák művészet •
Építészet
Az organikus építészet 20. századi legismertebb osztrák mestere Friedensreich Hundertwasser (1920–2000).
Képzőművészetek Világszerte ismert mesterek: Gustav Klimt (1862–1918) festő,, a szecesszió vezető vezet képviselője, Oskar Kokoschka (1886–1980) festő és író, az expresszionizmus kimagasló alakja, Alfred Kubin (1877–1959 1959) grafikus és illusztrátor és Egon Schiele. •
Irodalom
Neves költők, írók: Walther von der Vogelweide (1170 k. – 1230 k.), az udvari líra ismert személyisége, Franz Grillparzer a 19. század legjelentősebb sebb osztrák drámaírója, Nikolaus Lenau (1802–1850), ), a természet szépségének költője, költ Ferdinand Raimund (1790–1836) ( és Johann Nepomuk Nestroy (1801 1801–1802) a bécsi Népszínház drámaszerzői, Adalbert Stifter (1805–1868) és Marie Freifrau von Ebner Eschenbach (1830–1916) írók, Arthur Schnitzler (1862–1931) és Hugo von Hofmannsthal drámaírók, a 19–20. 20. század fordulójának jelentős jelent alkotói, Rainer Maria Rilke (1875 1875–1926)) a tárgyias költészet kiváló alakja. A 20. századi osztrák irodalom tehetségei: Robert Musil (1880–1942), Georg Trakl (1887–1914), (1887 Stefan Zweig (1881–1942), Heimito von Doderer (1896–1966), Elias Canetti (1905 1905–), Ingeborg Bachmann (1926–1973), Paul Celan (1920–1970) és Peter Handke (1942–). ). (Nobel-díjas) ( írók: Alfred Hermann Fried, Elfriede Jelinek és Bertha von Suttner. Lásd még: Osztrák költők, írók listája Zene
Wolfgang Amadeus Mozart (1756-1791). (1756 • Salzburgban két múzeum is emléket szentel a város szülöttjének, Wolfgang Amadeus Mozartnak a tiszteletére Ausztria és főleg leg Bécs, Salzburg neve szorosan összekapcsolódik a komolyzenével és a zenei rendezvényekkel. Klasszikus zeneszerzők: zeneszerz Anton Bruckner, Joseph Haydn (1732–1809), Gustav Mahler (1860–1911), Wolfgang Amadeus Mozart (1756–1791), Franz Schubert (1797–1828), Richard Strauss (1864–1949). Az osztrák zenetörténetben rangot képvisel a Bécsi Zeneakadémia neve. Világhírűekké Világhír váltak a Bécsi Filharmonikusok, a Bécsi Szimfonikus Zenekar és a Wiener Sängerknaben kórus. Az osztrák fővárosban városban két operaház, a Volksoper (1904) és a Bécsi Állami Operaház (Wiener Staatsoper) (1869) szolgálja a zenerajongók igényeit. Számos zenei rendezvény otthona a nyári időszakban id szakban egész Ausztria, Bécsben, Bregenzben, Salzburgban rendeznek ünnepi zenei sorozatokat A popzenében nemzetközi sikert ért el Falco popénekes és az Opus együttes.
Hagyományok
Sípálya Tirolban (St. Anton)
Gasztronómia Ételek [ Apfelstrudel: almás rétes • • • • •
Germknödel: gőzgombóc őzgombóc zgombóc (édesség), tésztából és szilvalekvárból áll, fogyasztható vajjal vagy vaníliaöntettel Girardi rostélyos: marhasült szalonnával Gugelhupf: kuglóf Kaiserschmarrn: császármorzsa Knödel: knédli, melynek alapvető alapvet hozzávalói: liszt, krumpli, zsemlemorzsa, élesztő éleszt
• • • • • • • • • • • • •
Krapfen: fánk Sacher-torta: Franz Sacher receptje alapján. Tafelspitz: marhafartő Wiener Schnitzel:: Bécsi szelet Hagymás marhaszelet Párolt szilva Salzburger Nockerln: édesség felvert tojásfehérjéből tojásfehérjéb l és tojássárgájából rántott borjúborda tiroli máj Tiroler Gröstl májgombócleves Meraner-torta „hasított” alma
Italok • • • • • • • • • •
Inländerrum Jagertee Glühwein kávéfélék osztrák sör bodzaszörp almafröccs Almdudler borok Red Bull
Látnivalók UNESCO világörökség része (8 látnivaló)
Schönbrunn Bécsben • • • •
Schönbrunni Kastély és Park (1996) Salzburg óvárosa (1996) Hallstatt–dachsteini dachsteini kultúrtáj (1997) Semmeringi vasút (1998)
• • • •
Graz óvárosa (1999) Wachaui kultúrtáj (2000) Fertő tó és környéke (2001, Magyarország és Ausztria) Bécs óvárosa (2001)
További fontosabb kulturális látnivalói, templomai, kolostorai, várai és kastélyai: •
• • • • • • • • • • • •
Bécs: Hofburg, Schönbrunni kastély, Belvedere palota, Hundertwasser-ház, Szent István dóm, Kapucinus kolostor, Bécsi Egyetem, Parlament, Athéné-kút, Mária Terézia tér, Károly tér, Károly templom, Burgtheater, Volkstheater, Volksoper, Theater an der Wien, Opera, Rathaus, Nemzeti Könyvtár, Rotenturmstraße, Graben, Kohlmarkt, Michaelerplatz, Kärntner Straße, Fogadalmi templom, Schwarzenberg palota, Liechtenstein palota, Spanyol Udvari Lovasiskola, Práter, Mozart emlékmúzeum, Albertina múzeum, Állami Színház, Várszínház, Pestsäule Burgenland: Kismarton – Esterházy-kastély, Forchtenstein – Fraknó vára, Güssing – Güssing vára, Stadtschlaining – Szalónak vára, Léka vára Stájerország: Mariazell – zarándoktemplom Karintia: Launsdorf – Hochosterwitz vára Alsó-Ausztria: Mayerling vadászkastély, Schallaburg kastélya, Riegersburg kastélya, Melk – melki apátság Felső-Ausztria: Wels – hercegi vár, Graz – Eggenbergi kastély, Kremsmünster – bencés apátság Salzburg: Salzburg – Hohensalzburg vára, Werfen – Hohenwerfen vára, Hellbrunni érseki kastély, Tirol: Innsbruck - Innsbruck óvárosa, aranytetőcske Kufstein – Kufstein vára Vorarlberg: Feldkirch – Schattenburg erődje Semmering: vasút Baden bei Wien: Beethoven háza, Római fürdő, Doblhoffpark és a Rosarium Fertő-tó: Fertő-tavi Nemzeti Park, Mithrász-szentély Graz: Óratorony, Szent Egyed Székesegyház, II. Frigyes mauzóleum, Vár, Tartományi Székház és Tartományi Fegyvertár, Hauptplatz, Kunsthaus
Ünnepek Dátum Január 1. Január 6. – – Május 1. – – – Augusztus 15. Október 26.
Magyar név Újév Vízkereszt Nagypéntek Húsvéthétfő A munka ünnepe Áldozócsütörtök Pünkösdhétfő Úrnapja
Német név Neujahr Hl. Drei Könige Karfreitag Ostermontag Tag der Arbeit Christi Himmelfahrt Pfingstmontag Fronleichnam
Nagyboldogasszony napja
Mariä Himmelfahrt
Az örökös semlegesség Nationalfeiertag törvénybe iktatásának napja
Megjegyzés
változó dátum változó dátum változó dátum változó dátum változó dátum
November 1. Mindenszentek
Allerheiligen
November 15.
Szent Lipót napja
Heiliger Leopold (Babenbergi III.Lipót)
November 11.
Szent Márton napja
Martinstag
December 8. Szeplőtelen fogantatás December Karácsony 25. és 26.
tanítási szünet Alsó- és Felső-Ausztriában, illetve Bécsben tanítási szünet Burgenland tartományban
Mariä Empfängnis Weihnachtsfeiertag
Sport Eddig két téli olimpiát az 1964-es és az 1976-os játékokat rendezték az osztrák Innsbruckban (nyári olimpiát még nem rendeztek ebben az országban). Ausztria eddig 73 aranyérmet szerzett az olimpiai játékok során. A téli sportágakban erősebbek az osztrák sportolók. A legeredményesebb sportág az Alpesi sí. Az Osztrák labdarúgó-válogatott eddigi legeredményesebb szereplése az 1954-es világbajnokság ahol bronzérmes lett.
Forma 1 Az osztrákoknak 2 világbajnokuk is van a F1-ben; Jochen Rindt 1970 posztumusz bajnoka és a háromszoros bajnok Niki Lauda (1975, 1977, 1984). Jochen Rindt még a cím megnyerése előtt életét vesztette egy versenybalesetben, özvegye vette át a VB-i kupát. Niki Lauda a Nürburgringen súlyos égési sérüléseket szenvedett, de felépült és folytatta a versenyzést.
