Tudománytörténelem
Áttekintés
İskor
Ókor
Középkor
Alkímia
Jatrokémia Anatómiai Bakteriológiai Napjaink szemlélet szemlélet İskor – Gyógyítás kezdetei; természeti népek Ókor – Mezopotámia, Egyiptom, Kína, India, Zsidók, Görögök, Rómaiak Középkor – Keresztény Európa, Arabok, Középkori Magyarország
Alkímia – A kémia tudományos(?) mővelésének fellendülése Jatrokémia – Orvosi kémia kezdetei Anatómiai szemlélet – Vallási kötelékektıl való megszabadulás Bakteriológiai szemlélet – A legkisebbek felfedezése Napjaink – XIX.-XX. század
İskor
A betegség egyidıs az emberiséggel! Immunitás jelentısebb Ismeretek kevés volta miatt nehéz a rekonstrukció Ismereteket lehet szerezni: - ásatásokból (csontok, kıeszközök, …stb.) - természeti népek megfigyelésébıl - egyéb helyek (pl.: barlangrajzok) - saját teóriák(!)
İskor II. Legkisebb társadalmi egység a család, ezekbıl áll össze a horda (törzs) - gondolatcsere - tapasztalat csere - találmányok cseréje Az elsı orvosok a papok, sámánok és varázslók (rendszerint valami különleges ok miatt lesznek azzá) Istenekkel kapcsolatban állnak - misztikum
İskor III.
A gyógyítást átszövi a misztikum, mindig együtt jár a kezeléssel a ráolvasás, vagy egyéb vallásos cselekmény (sokszor csak az) (autoszuggesztív módszerek) Gyógyító jelleggel bírnak az amulettek, kövek, növények Fejlıdés a sebészetben és a gyógyításban: véletlen, kísérlet, utánzás Eredmények: mőtét után még hosszabb ideig élt koponyalékelt ember, gerinccsigolyába fúródott nyílhegyet körülvevı csontburjánzás, stb. Mai természeti népek tanulmányozása (kritikával) sokat segít az ıskor gyógyításának feltárásában
Ókor Monoteista, politeista vallások Különbség: papi befolyás az orvoslásra (kínaiak, hinduk, asszírok, babilóniaiak, egyiptomiak, zsidók – görögök, rómaiak) Orvos-gyógyszerész
Ókor II. (Mezopotámia)
Hammurápi törvénykönyve (oszlop, ékírással) - egy része tartalmaz gyógyítással és az orvosokkal kapcsolatos utasításokat - szem- és fogmőtétekrıl, állatorvosi tevékenységrıl tesz említést - orvosi honoráriumot szab meg - betegségeket ír le - gyógyszereket említ: növényi, állati és ásványi eredetőeket (pl.: növényi hajtásokat, rügyeket, zsírokét, kıolajat) Babilon és Ninive ásatásakor csatorna és vízvezeték nyomokat találtak
Ókor III. (Egyiptom)
Egyiptomban K.e. 2000-3000 évvel már számos gyógyszert ismertek, szintén állati, ásványi és növényi eredetőeket. Fontosak a hashajtóik és hánytatóik, hajnövesztı szereik(olíva olajban fıztek datolyavirág, agárköröm és szamárpata keverékét). Hérodotosz szerint a szembetegségek gyógyításának igazi hazája Egyiptom
Ókor IV. (Egyiptom)
Orvosi ismereteik jelentısek, de a boncolás itt is tilos (Amon-Ré), de ennek köszönhetı a konzerválás ismeretének tökélyre fejlesztése. Ebers-papiruszok felfedezése (Théba, 1873) K.e. II. évezredbıl I.Amenhotep fáraó idejébıl: említ: gyógyszerek készítését (800 orvosi recept), orvosi tanácsokat ad, ráolvasásokat ír le. Templomiskolákban tanították az egyiptomi papok a gyógyítókat. A csecsemık gyógyításánál az anyával vetették be a gyógyszert, mert így az anyatejjel került át a gyerekbe a gyógyszer.
Ókor V. (Kína)
Régóta ismerték a puskaport, porcelánt, papírt, selymet, iránytőt, stb. És ennek megfelelıen a gyógyászati ismereteik is mélyreható volt. Fıleg a császári udvar egészsége a fontos. Ismerték a variolációt – közegészségügy (himlı). Ismerték: - diétás étkezés jelentıségét - napfürdıt - víz és gyógytorna szervezetet erısítı szerepét.
Ókor VI. (Kína) Gyógyszerkönyvük kb. 5000 éves, nagyon gazdag gyógyszerkinccsel (Van köztük undort keltı is, pl.: tigris vér, állati szervek, kígyóbır, sperma, állati bélsár, stb.) Ismerték viszont az ópiumot és a hasist – érzéstelenítés, fájdalomcsillapítás. Az anatómiai ismereteik gyengék voltak, mert itt is tilos volt a boncolás. DE: akupunktúra!
Ókor VII. (India)
Orvoslással a Védák (kinyilatkoztatások) (Charaka, Susruta) ısköltemény foglalkozik (K.e. IX-VIII. sz.) Foglakozik anatómiával (fıleg csontokat ismer – rothasztás), természettannal, gyógyszerkészítéssel, gyógyszerismerettel, gyógykezeléssel, mérgekkel-ellenmérgekkel Több mint 100 orvosi mőszert és 715-féle gyógyszert ír le (pl.: ricinus, mustármag, orvosi kálmos, gyömbér, viperakígyó, kırisbogár, bórax, timsó, szóda, arzénessav, salétromsó, nehézfémsók) plusz zene.
Ókor VIII. (India)
Ismerték az aranyozást, ezüstözést, szappanfızést, sört, üvegolvasztást, kelmefestést, vászonfehérítést Etikai (orvosi és gyógyszerészi) kérdést is említenek a védák A mai egyetemi képzés helyett a Susruta védák szószerinti megtanulása volt. Tiltották az ivást, kicsapongást, bıbeszédőséget, türelmet követeltek meg az orvostól. „Egészségnek ıre, gyógyulónak barátja, betegnek atyja” ekkor felel meg az orvos. Ennek hiányában büntették is az orvost, kasztbeli hovatartozástól függıen.
Ókor IX. (Zsidók)
Forró égöv alatt laktak és állandó vándorlásban voltak – sokféle járvány Talmudban és a Bibliában sokféle törvény van, ezek egy része egészségügyi vonatkozású - mértékletesség ételben, italban, sok vizet inni - reggeli fıétkezés, friss zöldségfélék - sertéshús és beteg állat fogyasztásának tilalma, - konyhaedények tisztántartása, sőrő kézmosás - körülmetélés fiúknál
Ókor X. (Zsidók) - nık rituális fürdése - betegek elkülönítése, ruhájuk elégetése, poklos után újrameszelés, edényeik kiizzítása - sebet tilos kézzel érinteni – gyulladás De itt is tilos a boncolás – anatómia ismeretének hiánya.
