Átfogó értékelés Decs Nagyközség Önkormányzata gyermekvédelmi feladatainak évi ellátásáról

Átfogó értékelés Decs Nagyközség Önkormányzata gyermekvédelmi feladatainak 2014. évi ellátásáról

Készítette:

Decs, 2015. május 18.

Sági Mónika főelőadó

Átfogó értékelés Decs Nagyközség Önkormányzata gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatainak 2014. évi ellátásáról

Tartalomjegyzék: Bevezető 1. A település demográfiai mutatói, különös tekintettel a 0-18 éves korosztály adataira. 1.1. Össznépességi statisztikai adatok 1.2. 0- 18 év közötti korosztály megoszlása 1.3. Születések és halálozások számának alakulása 1.4. A gyermekpopuláció (0-18 éves korúak) aránya a teljes lakosságszámhoz képest 2. Az önkormányzat által nyújtott pénzbeli, természetbeni ellátások biztosítása: 2.1. A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülők száma, kérelmezőkre vonatkozó általánosítható adatok, elutasítások száma, főbb okai, önkormányzatot terhelő kiadások nagysága 2.2. A hátrányos helyzetű (HH) és a halmozottan hátrányos helyzetű (HHH) gyermekek megoszlása intézménytípusonként 2.3. Óvodáztatási támogatás 2.4. Újszülöttek támogatása 2.5. Gyermekétkeztetés megoldásának módjai, kedvezményben részesülőkre vonatkozó statisztikai adatok. 3. Az önkormányzat által biztosított személyes gondoskodást nyújtó ellátások 3.1. Gyermekjóléti Szolgáltatás biztosításának módja 3.2.Gondozási esetek 2014-ben 3.3. A gyermekek veszélyeztetettségének okai 3.4. Válsághelyzetben lévő várandó anyák gondozása 3.5. Családjából kiemelt gyermek szüleinek gondozása 3.6. Jelzőrendszer tagjaival való együttműködés tapasztalatai 3.7. A Gyermekjóléti Szolgálat által végzett egyéb tevékenységek 3.8. Gyermekek napközbeni ellátása 3.9. A gyermekek átmeneti gondozásának biztosítása 4. A felügyeleti szervek által gyámhatósági, gyermekvédelmi területen végzett szakmai ellenőrzések tapasztalatainak, megállapításainak bemutatása 5. A jövőre vonatkozó javaslatok, célok meghatározása 6. A bűnmegelőzési program főbb pontjainak bemutatása, valamint a gyermekkorú és a fiatalkorú bűnelkövetők számának az általuk elkövetett bűncselekmények számának, a bűnelkövetés okainak bemutatása 7. A települési önkormányzat és a civil szervezetek közötti együttműködés keretében milyen feladatok, szolgáltatások ellátásában vesznek részt a civil szervezetek 8. Összefoglalás

2


BEVEZETŐ A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló többször módosított 1997. évi XXXI. tv. 96. § (6) bekezdése értelmében, a helyi önkormányzat a gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatainak ellátásáról minden év május 31-ig – a 149/1997.(IX.10.) Kormányrendelet 10. számú mellékletében meghatározott tartalmi követelmények figyelembevételével – átfogó értékelést készít, amelyet a képviselő-testület megtárgyal. Az értékelést meg kell küldeni a megyei gyámhivatalnak. A megyei gyámhivatal az értékelés kézhezvételétől számított harminc napon belül javaslattal élhet a helyi önkormányzat felé. A helyi önkormányzat hatvan napon belül érdemben megvizsgálja a megyei gyámhivatal javaslatait és állásfoglalásáról, intézkedéséről tájékoztatja. Tájékoztatom a képviselő-testületet arról, hogy a gyermekjóléti szolgálat működésének tapasztalatairól a gyermekjóléti szolgálat családgondozója által készített beszámoló alapján számolok be.

1. A település demográfiai mutatói, különös tekintettel a 0-18 éves korosztály adataira: 1.1.

Össznépességi statisztikai adatok:

Decs Nagyközség állandó lakosságszáma évente, a december 31-ei állapotnak megfelelően. ÉV

ÁLLANDÓ

FÉRFI

NŐ

0-18 éves

19-65 éves

66 felett

LAKOSOK SZÁMA

2010.

4234

2040

2194

826

2746

662

2011.

4220

2035

2185

811

2749

660

2012.

4153

2007

2146

788

2718

647

2013.

4156

2001

2155

785

2690

681

2014.

4182

2009

2173

802

2672

708

Az előző évek statisztikai adataihoz képest kismértékben nőtt az állandó lakosok száma, amihez nagyrészt hozzájárul a településen működő két szociális otthonba bejelentett lakosok száma is.

3


1.2. A 0-18 éves korosztály megoszlása éves bontásban:

Év

Fő

Ebből férfi

Ebből nő

2010

826

426

400

2011

811

427

384

2012

791

408

383

2013

785

415

370

2014

802

412

390

0-18 éves korosztály korcsoportos bontása (fő) 0-2

3-5

6-14

évesek

évesek

évesek

2010.

131

130

2011.

127

2012.

év

15-18 évesek

Összesen

378

187

826

129

378

177

811

117

120

378

173

788

2013.

111

128

377

169

785

2014.

131

129

376

166

802

A 0-18 évesek száma enyhe növekedést mutat, 2013. évhez képest 17 fővel nőtt az e korcsoportba tartozók száma. A második táblázatból látszik, hogy a 0-2 éves korosztályú gyermekek száma 20 fővel nőtt, ami reménykeltő javulást mutat, a többi korcsoportban közel hasonló adatok látszanak, mint a 2013. évben.

4


1.3. Születések és halálozások számának alakulása: Év

Halálozások száma

Születések száma

2010

43

53

2011

76

37

2012

80

38

2013

81

45

2014

93

49

A halálozások magas számához jelentősen hozzájárul a két szeretetotthonban elhunytak száma. Az éves halálozások tekintetében az otthonokban elhunytak száma ugyanis annak kb. 60%-át teszi ki. Ha az otthonon kívül elhunytak számát tekintjük, akkor a „helybéli” elhunytak száma kevesebb, mint a születések száma.

1.4. A gyermekpopuláció (0-18 éves korúak) aránya a teljes lakosságszámhoz képest

Összlakosság:

2010

2011

2012

2013

2014

4234

4220

4153

4156

4182

19,2%

18,97%

18,88%

19,17%

Gyermekpopuláció 19,5% aránya %-ban:

Az összehasonlító adatokból megállapítható hogy, az összlakosságszám az elmúlt öt évet tekintve alig - alig változott. A gyermekpopuláció aránya a teljes lakosságszámhoz viszonyítva az elmúlt öt évre visszatekintve egyenletes tendenciát mutat, évről évre csak minimális eltérés mutatkozik.

5


2. Az önkormányzat által nyújtott pénzbeli, természetbeni ellátások biztosítása: Ezekről az ellátásokról a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) – annak végrehajtására kiadott 149/1997. (IX.10.) Kormányrendelet - , valamint a Decs Nagyközség Önkormányzata Képviselő- testületének a gyermekvédelmi ellátások formáiról szóló 8/2013. (V.10.) rendelete rendelkezik. Tájékoztató adatként: 2015. május 14-ei adat szerint a helyi Bíborvég Általános Iskolába 159 gyermek, a TESZ-VESZ óvodába 132 óvodás és 5 bölcsődés jár. 2.1.Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény 2006. július hó 01. napjától a családok támogatásáról szóló 2005. évi CLXX törvény módosította a gyermekek védelméről és gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény egyes szakaszait. A módosítás következében a rendszeres gyermekvédelmi támogatást a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény váltotta fel. A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosultság esetén a gyermek jogosult a gyermekétkeztetés normatív kedvezményének, az évente kétszer meghatározott összegű természetbeni támogatásnak, valamint a külön jogszabályban meghatározott egyéb kedvezményeknek az igénybevételére. A települési önkormányzat jegyzője megállapítja a gyermek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságát, amennyiben a gyermeket gondozó családban az egy főre jutó havi jövedelem összege nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének (a továbbiakban: az öregségi nyugdíj legkisebb összege) a 140%-át, ha a) gyermeket egyedülálló szülő, illetve más törvényes képviselő gondozza, vagy b) gyermek tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos, vagy c) nagykorúvá vált gyermek megfelel az előírt feltételeknek; ,illetve az előzőekbe nem tartozó esetekben, ha a gyermeket gondozó családban az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 130%-át, feltéve, hogy a vagyoni helyzet vizsgálata során az egy főre jutó vagyon értéke nem haladja meg különkülön vagy együttesen a jogszabályban meghatározott értékhatárt. 2012. október hó 01. napjától ismételten módosult a gyermekvédelmi törvény a tekintetben, hogy az évente kétszer meghatározott összegű pénzbeli támogatás, természetbeni támogatás váltotta fel, készétel, ruházat, valamint tanszer vásárlására felhasználható Erzsébet-utalvány formájában. 2014. december 31-ei állapot szerint a kedvezményt 196 családban nevelődő, 372 gyermek vehette igénybe. A 196 családból 100-ban egyedülálló szülő gondozza a gyermekeket. Összehasonlításként: 2013. december 31-én 234 családban nevelődő 418 gyermek volt jogosult a kedvezményre. A Kormány családpolitikájának pozitív irányú hatása mutatkozik a gyermekvédelmi kedvezmények igénybevételére jogosultak számának csökkenésében. Az extra GYES, GYED, illetve a gyermek után járó adókedvezmény miatt a családokban az egy főre jutó jövedelem nőtt, így a gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultak köre csökkent.

6


Csökkentette továbbá a kérelmezők számát a lassan, de javuló foglalkoztatás is. Sokan vesznek részt különböző közfoglalkozatási programokban, átképzésekben, így a családokban – ha kismértékben is, de – javulnak a jövedelmi viszonyok. Az egy főre jutó családi jövedelem 52 gyermek esetében az öregségi nyugdíj legkisebb összegének a felét nem érte el (14.250,-Ft). 206 gyermek esetében az öregségi nyugdíj legkisebb összegének a felét meghaladta az egy főre jutó jövedelem, de az öregségi nyugdíj legkisebb összegét (28.500,-Ft) nem érte el. 114 gyermek esetében az egy főre jutó jövedelem az öregségi nyugdíj legkisebb összegét (28.500,-Ft) meghaladta. A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermekek közül 32 fő tartós beteg. A támogatásban részesített gyermekek jellemzően kiskorúak (0-18 év) voltak. 0-2 éves korú: 39, 3-5 éves korú: 65, 6-13 éves korú: 171, 14-17 éves korú: 71, 18 évnél idősebb: 26 fő. 2014. évben rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény megállapítására irányuló elutasított, illetve megszüntetett eljárás összesen: 7 gyermeket érintett. Ezek többségénél a családban az egy főre jutó jövedelem meghaladta a törvényben meghatározott mértéket. Ezen kívül elköltözés, tanulmányok befejezése, illetve nevelésbe vétel miatt szűnt meg jogosultság. A rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény benyújtásakor meg kell vizsgálnunk, hogy ahhoz kapcsolódóan jogosult-e a kérelmező kiegészítő gyermekvédelmi támogatásra is. A kiegészítő gyermekvédelmi támogatás havi pénzbeli támogatás, illetve évente kétszer a támogatottak pótlékra jogosultak. A támogatás havi összege 2014. évben 6.270,- Ft, a pótlék mértéke pedig 8.400,- Ft/alkalom. A támogatást a gyermek olyan családbafogadó gyámként kirendelt közeli hozzátartozója kérheti, aki egyrészt a gyermek tartására köteles, továbbá valamiféle nyugdíjszerű ellátásban részesül. 2014. évben összesen öt családbafogadó gyám részesült e támogatásban, hét gyermek vonatkozásában. 2014. évben összesen 547 ezer forintot fizettünk ki e címen a jogosultaknak a központi költségvetésből származó normatívából, az Önkormányzat e támogatáshoz sem kellett önerőt biztosítania. 2014. augusztus hónapra nézve 5.800,- Ft összegű Erzsébet-utalványt 376 gyermek kapott, november hónapra nézve 359 gyermek, összesen 4.263.000,- Ft értékben. Kiegészítő gyermekvédelmi kedvezményre jogosultak nem Erzsébet utalvány formájában kapják az egyszeri támogatást, hanem pénzbeli (8.400,- Ft/gyermek) támogatás formájában. 2014. évben augusztusban és novemberben is 7-7 gyermekre nézve kaptak e címen támogatást a jogosultak, összesen: 117.600,- Ft összegben. Az Erzsébet utalvány és a kiegészítő gyermekvédelmi támogatás pénzbeli pótléka is teljes egészében a központi költségvetésből igényelt normatívából került kifizetésre, az Önkormányzatot önrész nem terhelte.

7


2.2 A hátrányos helyzetű (HH) és a halmozottan hátrányos helyzetű (HHH) gyermekek megoszlása intézménytípusonként A 2013. szeptember 1-jén, vagy azt követően benyújtott rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény megállapítása iránti kérelmekkel párhuzamosan vizsgálni kell a gyermek HH-ra, vagy HHH-ra jogosító körülményeit. A rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény megállapítása iránti kérelembe „beépítettek” egy ún. „B”-lapot, melyen a szülő kérheti e státusz megállapítását. A három feltétel közül HH esetén egynek, HHH esetén minimum kettőnek kell együttesen fennállnia. A feltételek: a szülő(k) alacsony iskolázottsága (legfeljebb 8 általános iskolai végzettség), a szülő(k) alacsony foglalkoztatottsága (a kérelem benyújtásakor aktív korúak ellátására való jogosultság, vagy ennek hiányában a kérelem benyújtását közvetlenül megelőző 16 hónapon belül minimum 12 hónapnyi álláskeresői státusz), illetve harmadik feltétel: a szegregátumnak nyilvánított településrészben, vagy a gyermek egészséges fejlődéséhez elégtelen lakó-környezetben nevelkedés. Fontos megemlíteni, hogy míg korábban, 2013. szeptember 1-jét megelőzően azok a gyermekek, akik rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesültek, eleve HH-s státuszba kerültek, illetve azok a gyermekek, akiknek a szülei önkéntesen nyilatkoztak arról, hogy legfeljebb alapfokú végzettségük van, HHH-s státuszt kaptak, addig az új szabályozás szerint már a jegyző e státuszt külön, alakszerű határozattal állapítja meg a szülő önkéntesen tett nyilatkozatai, illetve erre irányuló kérelme alapján. A HH, vagy a HHH megállapítására a megállapított rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény időtartamán belül bármikor sor kerülhet, illetve az módosítható, ha olyan irányba változnak meg a körülmények, amik ezt lehetővé teszik: pl. szülő aktív korúak ellátására lesz jogosult. A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 2013. szeptember 1-jén hatályba lépett módosítása miatt a hátrányos helyzet és a halmozottan hátrányos helyzet megállapításának feltételrendszere gyökeresen megváltozott. Az új, szigorúbb szabályozás, illetve a foglalkoztatottság kismértékű, de érezhető javulása miatt a megállapított hátrányos helyzetű, illetve halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek száma folyamatosan csökken.

2012.

Óvoda

Óvoda

Ált.

Ált.

Középf.

Középf.

Ffokú

Ffokú

Egyéb

Egyéb

HH

HHH

iskola

Iskola

intézm.

intézm.

HH

HHH

HH*

HHH*

HH

HHH

HH

HHH

115

73

42

43

nincs

nincs

nincs

nincs

adat

adat

adat

adat

nincs

nincs

nincs

nincs

adat

adat

adat

adat

86

44

10.01. 2013.

126

16

232

21

22

0

01.15.

8

2013.

70

20

Átfogó értékelés Decs Nagyközség Önkormányzata gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatainak 2014. évi ellátásáról 129 58 55 16 17 0

52

18

81

47

38

13

9

0

27

4

25

14

64

31

23

6

0

0

7

6

25

14

69

31

21

6

0

0

19

6

0

0

10.01. 2014. 01.15. 2014. 10.01. 2015. 01.15.

*-gal jelölt oszlopban azok a gyermekek szerepelnek, akik nem járnak oktatási, nevelési intézménybe pl. 0-3 éves korúak, vagy akik „kimaradtak” az iskolából. Hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek és nagykorúvá vált gyermekek adatai 2014. december 31-ei időpontban 0-2 éves

3-5 éves

6-13 éves

14-17 éves

18,vagy

Összesen

feletti RGYK-ben

39

65

171

71

26

372

3 H-s

4

11

28

14

1

58

2H-s

17

20

63

27

12

139

részesülők száma

2.3.

Óvodáztatási támogatás:

A támogatást azon rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermekek részére lehet megállapítani, akik a kérelem benyújtásának napján HHH-s státuszra jogosultak. Továbbá, akik: - első alkalommal történő megállapítás esetén: a kérelem benyújtását megelőző két hónapig rendszeresen jártak óvodába (óvoda vezetőjének igazolása szükséges hozzá), - további támogatás megállapítása esetén: akik a jogszabályban részletezettek szerint rendszeresen jártak óvodába (óvoda igazolása ugyancsak szükséges) - a gyermek legkésőbb annak az óvodai évnek a kezdetéig, amelyben az ötödik életévét betölti, megkezdi az óvodai nevelésben való tényleges részvételt. 2009. évben 11-en kérték ezt a támogatást, melyből 4 elutasításra került. 9


2010. évben a kérelmezők száma 19 fő volt, az elutasított kérelmek száma 2 volt, míg 7 esetben került sor megszüntetésre. 2011-ben 23 új kérelmező részére került megállapításra a támogatás, 4 kérelem került elutasításra. 2012-ben 50 támogatást kérő személyből 6 kérelme lett elutasítva, 44 személy lett támogatásban részesítve. A felhasznált összeg 367.000.- Ft. 2013-ban 9 kérelem érkezett, melyből 6 vonatkozásában el kellett elutasítani, vagy az eljárást meg kellett szüntetnünk, így 3 gyermek részére lett első alkalommal megállapítva a támogatást az elmúlt évben. 2014. évben 5 gyermek vonatkozásában óvodáztatási támogatás megállapítása iránti igényt nyújtottak be a szülők, amelyből 3 gyermekre nézve megállapítottuk a támogatást, egy gyermek vonatkozásában a jogszabályban meghatározott feltételek hiányában (nem állt fenn a HHH státusz) el kellett utasítani a kérelmet és egy gyermek vonatkozásában a szülő a hiánypótlási felhívásnak nem tett eleget, ezért az eljárást meg kellett szüntetnünk. A múlt év folyamán összesen 26 gyermek részesült óvodáztatási támogatásban. Ebből hárman első alkalommal kaptak 20-20 ezer forint természetbeni támogatást. Az óvodáztatási támogatásra nem kell minden évben új kérelmet benyújtani, gyakorlatilag a folyósítás folyamatos a gyermek óvodai nevelésének végéig. A támogatás továbbfolyósítását évente kétszer felül kell azonban vizsgálnunk, május 5-ei és november 5-ei fordulónappal. Ekkor meg kell vizsgálni, hogy a jogszabályban előírt jogosultsági feltételek e napokon is fennállnak-e. Amennyiben igen, úgy június 5., illetve december 5. napjáig ki kell fizetni a további óvodáztatási támogatást a szülő részére. A felülvizsgálatok tapasztalatai szerint a tavalyi évben jórészt a HHH státusz minősítési feltételeinek változása miatt csökkent jelentősen az óvodáztatási támogatásban részesíthetők száma. Két gyermeknek az óvodai hiányzások magas száma miatt kellett megszüntetnünk a támogatását, illetve 8 esetben a szülő a felülvizsgálatot nem teljesítette, nem működött együtt. 10 gyermeknek szűnt meg az óvodai nevelése augusztus 31-ével, ők iskolások lettek, egy felülvizsgálattal érintett gyermek pedig elköltözött a településről. Az Önkormányzat Képviselő-testülete rendeletében szabályozta az első alkalommal folyósítandó támogatás természetbeni kifizetésének lehetőségét. A természetben nyújtott óvodáztatási támogatás célja a gyermek rendszeres óvodába járásának segítése, formája különösen utcai ruha, utcai cipő, váltóruha, váltócipő, tisztasági csomag biztosítása. Ezek megvásárlását a családgondozó bevonásával, az ő felügyeletével biztosítjuk. Az óvodáztatási támogatásra 2014. évben felhasznált összeg 400 ezer forint volt, melyet a központi költségvetésből igényeltünk, az Önkormányzat önrészt ebben a támogatásban nem kell biztosítania. Meg kell említeni, hogy ez a támogatási forma a kötelező óvodáztatás miatt az idén megszűnik, legfeljebb június 4-éig lehet óvodáztatási támogatásra kérelmet előterjeszteni.

10


2.4. Újszülöttek támogatása A 2014. évben hatályos Önkormányzati rendelet szerint a képviselő-testület minden decsi állandó lakóhelyű újszülöttet 5.000.- Ft/fő összegű támogatásban részesítette. A támogatás kizárólag természetbeni juttatásként (babakelengye, virág) formájában volt adható. A támogatás megállapításával a testület a Humán Bizottságot ruházta fel, míg annak átadására a képviselő-testület a nagyközség polgármesterét kérte fel. 2014. évben 28 újszülött gyermek részére nyújtottunk támogatást, 140.000.- Ft értékben. 2.5. Gyermekétkeztetés megoldásának módjai, kedvezményben részesülőkre vonatkozó statisztikai adatok: Decs Nagyközség Önkormányzata a gyermekétkeztetést az általa fenntartott konyha útján biztosítja. Az 1997. évi XXXI. törvény 151. §. (2) bekezdése szerint: „(2)926 Ha a szülő (törvényes képviselő) eltérően nem rendelkezik, a gyermekek és a tanulók számára az óvodai nevelési napokon, valamint az iskolai tanítási napokon a) a nem állami fenntartó az általa fenntartott nevelési-oktatási intézményben, b) a települési önkormányzat az általa fenntartott óvodában és a közigazgatási területén az állami intézményfenntartó központ által fenntartott nevelési-oktatási intézményben, c) a fenntartó az egyéb állami fenntartású intézményben biztosítja a déli meleg főétkezést és két további étkezést.” Ugyanezen törvény 32. §. (1) kimondja, hogy: „A személyes gondoskodást nyújtó ellátásra irányuló jogviszony keletkezését a) a helyi önkormányzat képviselő-testületének határozata, b)209 a gyámhatóságnak a határozata, c) a települési önkormányzat által fenntartott átmeneti gondozást nyújtó intézmény esetében az intézményvezető intézkedése, d) a c) pontban foglaltakon túl a fenntartó önkormányzat rendeletében vagy az állami fenntartó által meghatározott körben az intézményvezető intézkedése, e) a személyes gondoskodás iránti kérelemről dönteni jogosult személy intézkedése alapozza meg.” Ez azt jelenti, hogy a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményről szóló határozat szükséges ahhoz, hogy az étkeztetés ingyenesen kerüljön biztosításra.

Gyvt. „151. § (5) Gyermekétkeztetés esetén a) a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő aa) bölcsődés, ab) óvodás, ac) 1-8. évfolyamon nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő, ad) fogyatékos gyermekek számára nappali ellátást nyújtó, az Szt. hatálya alá tartozó intézményben elhelyezett, aa)-ac) alpont szerinti életkorú gyermek után az intézményi térítési díj 100%-át,

11


b) az a) pont alá nem tartozó, rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermek és tanuló után az intézményi térítési díj 50%-át, c) három- vagy többgyermekes családoknál gyermekenként az intézményi térítési díj 50%-át, d) az ad) alpont alá nem tartozó, tartósan beteg vagy fogyatékos gyermek, tanuló után az intézményi térítési díj 50%-át, kedvezményként kell biztosítani [az a)-e) pont a továbbiakban együtt: normatív kedvezmény].” Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülés pedig a határozatban megjelölt jogosultság időponttól áll fenn, lásd 149/1997. Kormányrendelet 66/A (2) (3) (4): „(3) A rendszeres kedvezményre való jogosultság kezdő időpontja - a 67/A. § (4) bekezdés b) pontjában foglalt kivétellel - a kérelem benyújtásának napja. (4) A rendszeres kedvezményre való jogosultság - ideértve az ahhoz kapcsolódó pénzbeli ellátást is - ismételt megállapításához a szülőnek vagy más törvényes képviselőnek, illetve a nagykorú jogosultnak új kérelmet kell előterjesztenie. (5) A rendszeres kedvezményre való jogosultság - ideértve az ahhoz kapcsolódó pénzbeli ellátást is - ismételt megállapítása iránti kérelem a korábbi jogosultság időtartama alatt, annak megszűnését megelőző három hónapban is benyújtható. Ebben az esetben az új jogosultságot a korábbi jogosultság megszűnését követő naptól kell megállapítani.” A gyermekétkeztetés térítési díjainak megállapításáról, annak szabályairól az Önkormányzati rendelet 9. § -a rendelkezik. Az étkezési térítési díj-kedvezményben részesülő, a decsi Bíborvég Általános Iskolába, illetve a TESZ-VESZ óvodában járó gyermekek statisztikai adatairól a beszámoló 1. és 2. számú mellékletét képező táblázatok útján számolok be. A táblázatokat a Decsi Konyha ügyintézője bocsátotta rendelkezésünkre. Mivel sok gyermek jár szekszárdi, őcsényi, várdombi, illetve más helyiségben lévő iskolákba, az ő étkeztetésükre vonatkozóan nem rendelkezünk adatokkal. A nyári gyermekétkeztetésre - tudomásom szerint - több éve nem pályázott az Önkormányzat. Az idei évben sem tudott pályázni az Önkormányzat erre támogatásra, lévén a pályázati kiírás a benyújtás napját megelőzően került kiküldésre, így az érintett mintegy 200 családnál a szülői igényeket nem lehetett felmérni. Ez az adat viszont a pályázás feltétele, gyakorlatilag első mozzanata lett volna. 3. Az önkormányzat által biztosított személyes gondoskodást nyújtó ellátások: 3.1. Gyermekjóléti Szolgáltatás biztosításának módja Decs Nagyközség Önkormányzata a gyermekjóléti szolgáltatást a Szekszárd és Környéke Alapellátási és Szakosított Ellátási Társulással fenntartott Szekszárd Megyei Jogú Város Családsegítő Központja és Gyermekjóléti Központja (továbbiakban: Központ) bevonásával biztosítja. Decs 2006. óta tagja a társulásnak. A gyermekjóléti szolgáltatás és szolgálat feladatait a Gyermekvédelmi törvény előírásai szerint végzi. A településünkön dolgozó családgondozókkal a munkakapcsolatunk kifejezetten jó.

12


Szakmai tevékenység  A településen a szolgáltatás szakmai programmal rendelkezik.  A családgondozó tevékenységéről – a törvényi előírásoknak megfelelően – beszámolt a képviselőtestület előtt.  A családgondozó kizárólag gyermekjóléti tevékenységet folytat.  A munkatárs tevékenységéről a község lakóit a kábel tévén keresztül, valamint a Polgármesteri Hivatal hirdetőjében folyamatosan tájékoztatja. A gyermekjóléti szolgáltatás tevékenységéről készült ismertetőt, feladatait szintén több helyen kiplakátolta.  A családgondozónak rendszeres kapcsolata van a gyermekvédelmi észlelő - és jelzőrendszeri tagokkal. A jelzések szóban és írásban is érkeznek. Szóbeli jelzések esetén a családgondozó kéri a jelzések írásban történő utólagos megküldését is.  A családgondozó által nyújtott szolgáltatások: információnyújtás, tanácsadás, ügyintézés, közvetítés, amennyiben szükséges: családgondozás, családlátogatás, egyéb tartózkodási helyen (kórház, stb.) történő látogatás, felkeresés.  Jogi-, fejlesztőpedagógiai- illetve pszichológiai tanácsadás helyben nincs. Az ügyfeleket, akiknek ilyen jellegű segítségre van szüksége, a családgondozó Szekszárdra irányítja, ahol előzetes időpont egyeztetés alapján vehetik igénybe ezeket a szolgáltatásokat Az alapszolgáltatásokon túl folyamatosan lehetőség van ruhaadományok osztására, valamint bútorfelajánlások közvetítésére.  A családgondozó – a prevenciót szolgáló tevékenysége keretében – a nyári szünet ideje alatt játszóházat, saját programokat tart a településen élő gyerekeknek.  A családgondozónak folyamatosan lehetősége van az esetmegbeszélésre, a továbbképzésre és a szupervízióra is. 3.2.Gondozási esetek 2014-ben: Gondozás formája

Családok száma

Érintett gyerekek száma

Önként együttműködő

13

20

Védelembe vétel

5

5

Vér szerinti családgondozás

4

8

Gondozásba nem vett, egyszeri esetek

2

2

Összesen:

24

35

13


Szakmai tevékenység adatai

Tevékenység száma

Információnyújtás

181

Tanácsadás

109

Segítő beszélgetés

123

Hivatalos ügyekben való közreműködés

28

Ügyfélforgalom

257

Családlátogatás

102

Közvetítés más szolgáltatásba

5

Adományozás

112

Az ingyenes jogi tanácsadást 2 fő, a pszichológiai tanácsadást 3 fő vette igénybe a 2014-es évben.

3.3. A gyermekek veszélyeztetettségének okai A gyermekjóléti szolgáltató tevékenység a kezelt probléma típusa szerint

Kezelt

probléma

száma Anyagi (megélhetési, lakhatással összefüggő stb)

9

Gyermeknevelési

16

Szülői elhanyagolás

2

Családi konfliktus (szülők egymás közötti, szülő-gyermek közötti)

7

Szülő vagy család életvitele

9

Gyermekintézménybe való beilleszkedés

5

Magatartászavar, teljesítményzavar

10

Családon belüli bántalmazás (fizikai, szexuális, lelki)

4

14


Fogyatékosság, retardáció

-

Szenvedélybetegségek

2

Összesen:

64

A szolgálathoz leginkább a jelzőrendszer tagjainak jelzései alapján kerülnek az ügyfelek. A 2014-es évben 5 új gondozási esetben volt szükség kapcsolatfelvételre. 3.4. Válsághelyzetben lévő várandó anyák gondozása A helyi védőnők tájékoztatása szerint kettő esetben volt szükség válsághelyzetben lévő várandós anya gondozására. Egyik esetben kiskorú anya vonatkozásában éltek jelzéssel a Gyermekjóléti Szolgálat felé, másik esetben lakhatási problémák miatt kellett gondozásba venni a várandós anyukát. Ez utóbbi családban a problémák megoldódtak azóta. 3.5. Családjából kiemelt gyermek szüleinek gondozása A vérszerinti családgondozás célja az, hogy a családjából kiemelt gyermek szüleit újra képessé tegyék arra, hogy a gyermek visszakerülhessen családjába és ott nevelődjön. 2014. évben egy családból kiemelés történt. Egy kisgyermeket érintett, akit egyedülálló szülő gondozott. A gyermeket nevelőszülőknél helyezték el. A szülővel a családgondozó heti rendszerességgel találkozott, a gyermekkel való kapcsolattartást felügyelte. 3.6. Jelzőrendszer tagjaival való együttműködés tapasztalatai A Családsegítő Központ a családok segítése érdekében veszélyeztetettséget és krízishelyzetet észlelő rendszert működtet. Ennek érdekében kapcsolatot tart fenn intézményekkel, akik jelzéssel élhetnek a szolgálat felé. Ezek az intézmények egészségügyi szolgáltatók, oktatási-, nevelési intézmények, személyes gondoskodást nyújtó intézmények, rendőrség, társadalmi szervezetek, egyházak, alapítványok, ügyészség. 2014-ben a családgondozó legtöbb jelzést a Polgármesteri Hivatal dolgozóitól kapott: sok esetben közüzemi díjtartozások, anyagi jellegű gondok, eladósodás miatt jeleztek. Nagyon sok jelzést kapunk idős ember ellátásával kapcsolatos problémák miatt: egészségügyi, mentális okok miatt az idős ember nem tudta ellátni magát saját otthonában. Gyakran a szomszédok, utcabeliek, a helyi lakosság tett jelzést. Ilyen esetekben bentlakásos intézménybe történő elhelyezésben illetve más ellátások közvetítésével (házi segítségnyújtás, támogató szolgálat, közösségi pszichiátriai ellátás) tudott segíteni a családgondozó. Jól működő jelzőrendszert sikerült kialakítani a településen a Gyermekjóléti Központ, Védőnői Szolgálat és az Idősek Klubja, Általános Iskola, Óvoda, Fogyatékosok Nappali Intézményével, a decsi Katolikus Karitász munkatársaival.

15


A családgondozó folyamatosan jó kapcsolatot próbál kiépíteni és fenntartani a jelzőrendszer tagjaival: polgármesteri hivatal dolgozóival, háziorvosokkal, civil szervezetekkel, idősek klubjával, védőnőkkel, gyermekjóléti szolgálattal, házi segítségnyújtás dolgozóival, mert a szociális munkában, így a családgondozás során is az összefogás, a csapatmunka elengedhetetlen feladat. 3.7. A Gyermekjóléti Szolgálat által végzett egyéb tevékenységek A nyári kézműves foglalkozást a családgondozó a Gyermekjóléti Központ családgondozójával és a védőnőkkel közösen szervezte és vezette, 8 alkalommal, 61 gyermek vett részt. Adományok közvetítése és nyújtása 2014-ben az előző évekhez hasonlóan széleskörűen részt vett a családgondozó az adományok közvetítésében és nyújtásában: - ingyenes ruhaosztást szervezett a településen öt alkalommal, a helyi védőnőkkel közösen - bútoradományokat közvetített a családok számára 4 esetben. - a Decsi Katolikus Karitász által felajánlott lisztadományt közvetítette 36 ügyfél/család számára - Nyári gyermekétkeztetés: együttműködve a Decsi Katolikus Karitásszal és a Decsi Református egyházközséggel 48 gyermeket a nyári szünet ideje alatt 20 napon keresztül meleg ebéddel láttunk el. - Kríziscsomag: szintén a Decsi Katolikus Karitász és a Decsi Református Egyházközség adományaiból 2014-ben hét alkalommal krízishelyzetbe került családot segített tartós élelmiszerrel. 3.8. Gyermekek napközbeni ellátása Az óvodai nevelés, bölcsődei nevelés, valamint az általános iskolai napközi ellátás nevelési, oktatási intézmény útján biztosított. A helyi TESZ-VESZ óvodában 6 csoportban folyik a nevelési tevékenység. Ebből egy csoport ún. egységes óvodai-bölcsődei csoport, ahova a 21 gyermek közül 5 bölcsődés korú gyermek jár. Az óvodában összesen a hat csoportba jelenleg 137 gyermek nevelését biztosítják, 12 óvónővel, egy vezető óvónővel, 6 dajkával, 2 pedagógiai asszisztenssel és 1 óvodatitkárral. Folyamatos a nyitva tartás, nyáron sincs szünet, mivel a szülők részéről igény van arra, hogy nyáron is az óvodában tudják elhelyezni a gyermekeket. Nyáron az óvodások kb. 40%-a jár az intézménybe. Az óvoda naponta 6.30-17 óráig tart nyitva, a gyermek felügyelete, napközbeni ellátása ezen időszak alatt megoldott. A helyi Bíborvég Általános Iskolába jelenleg 159 gyermek jár. Az iskola 8-16 óráig van nyitva, a délutáni napközi ellátás biztosított. A gyermekeknek kötelező 16 óráig az intézményben tartózkodniuk, ez alól csak kivételes esetben, szülői kérelemre térhet el az intézmény vezetője, pl. ha a gyermeknek az intézményen kívüli, más irányuló elfoglaltsága indokolja (edzés, zeneórák, stb.).

16


3.9. A gyermekek átmeneti gondozásának biztosítása Átmeneti gondozásra 2014-ben egy esetben került sor, egy gyermek vonatkozásában, őt ezután nevelésbe vették, így átmeneti gondozása megszűnt. Helyettes szülői ellátás a településen nem működik. 4. A felügyeleti szervek, gyermekvédelmi területen végzett szakmai ellenőrzések tapasztalatainak, megállapításainak bemutatása. 2014. évben Decs Nagyközség Önkormányzatánál gyermekvédelem területén kettő vizsgálat folyt. A Tolna Megyei Kormányhivatal Szociális és Gyámhivatala kiemelt célellenőrzést tartott többek között a gyermekjóléti alapellátás és gyámügyi igazgatás területén. A vizsgálattal érintett időszak: 2013.01.02 – 2014. november 15. volt. A vizsgálatról szóló feljegyzés a gyermekjóléti alapellátáshoz kapcsolódóan helyi önkormányzati rendeletmódosítási javaslatokat tett hatályon kívül helyezések miatt, melynek alapján a rendelet módosítása megtörtént. Az óvodáztatási támogatással, a rendszeres gyermekvédelmi kedvezménnyel kapcsolatban, illetve a hátrányos, halmozottan hátrányos helyzet fennállásának megállapításával kapcsolatban a hatóság eljárását, a határozatok meghozatalát alapvetően a jogszabályoknak megfelelőnek ítélték. Indítványként csak a jogszabályi hivatkozások pontosítására tettek javaslatot. Ezen kívül a belső ellenőrzési ütemtervnek megfelelően 2015. február 24-én helyszíni ellenőrzést tartottak a 2014. évre vonatkozóan benyújtott kérelmekre nézve. A gyermekvédelmi témakört érintően az óvodáztatási támogatások megállapítását vizsgálták. Az ellenőrzés megállapította, hogy az ügyintézés precíz, alapos, naprakész. A törvényi változásokat követjük, a beérkezett kérelmek elbírálása az aktuális jogszabályok szerint történik, a személyi anyagok, nyilvántartások rendezettek, könnyen átláthatóak, minden, jogszabály szerint előírt dokumentum lefűzésre került. Belső ellenőrzés megállapításairól szóló ellenőrzési jelentést Decs Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete a 2015. április 29-én tartott ülésén tárgyalta meg és fogadta el. 5. A jövőre vonatkozó javaslatok, célok meghatározása. Az önkormányzatnak működése során továbbra is figyelembe kell vennie – az ezt érintő döntéshozatalai során - a településen élő gyermekek mindenek felett álló érdekeit. Figyelemmel kell kísérni a gyermekek életkörülményeit, az abban bekövetkező kedvezőtlen változások esetén gyors reagálásra van szükség. A Családsegítő Központtal, valamint az észlelő- és jelzőrendszer tagjaival a jó munkakapcsolat fenntartása a továbbiakban is elengedhetetlen, melynek feltétele a hatékony együttműködés. A rendszeres gyermekvédelmi kedvezménnyel sok roma család érintett a településen, emiatt igen fontos a Roma Nemzetiségi Önkormányzattal való folyamatos kapcsolattartás, az esetleges problémák megoldására, kezelésére közösen kell törekednünk.

17


Az Alaptörvény XV. cikke a hátrányos megkülönböztetés (diszkrimináció) tilalmát és az esélyegyenlőséggel, valamint a társadalmi felzárkóztatással kapcsolatos állami kötelezettségeket rögzíti. Kiemelten fontosnak ítéli meg a gyermekek és a gyermeket nevelő családok ilyen jellegű védelmét. Nem lehet cél a gyermek családból való kiemelése amiatt, hogy a család megélhetési gondokkal küzd. Az elsődleges célt a gyermekvédelmi törvény határozza meg: „A gyermekek védelme a gyermek családban történő nevelkedésének elősegítése, veszélyeztetettségének megelőzésére és megszüntetésére, valamint a szülői vagy más hozzátartozói gondoskodásból kikerülő gyermek helyettesítő védelmének biztosítására irányuló tevékenység.” A hangsúly a megelőzésen van, ami miatt a jelzőrendszer tagjaival: az óvoda pedagógusaival, az iskola pedagógusaival, a védőnővel, a családgondozókkal, a Roma Nemzetiségi Önkormányzattal, orvosokkal, rendőrséggel, hivatalos szervekkel, illetve egyéb, a gyermek életére „rálátó” személyekkel való kapcsolattartás megőrzése, - ha lehetséges – javítása elengedhetetlen. Amennyiben az Önkormányzat anyagi lehetőségei adottak és lehetőség lenne rá, a gyermekek testi épülésére, egészségének megőrzése érdekében – és a csellengések számának csökkentésére valamiféle sportcentrum létrehozatala indokolt lenne. A gyermekek mozgásigénye nagy, ha szervezett kereteken belül, egy intézményben, összevontan lehetőség nyílna rendszeres testmozgásra, akár – a teljesség igénye nélkül - foci, röplabda, kosárlabda, teremtorna, ping-pong, konditerem igénybevételére, a gyermekek testi-lelki állapota javulna, sikerélményük lenne, nem csellengéssel töltenék a szabadidejüket. Szükséges lenne a közfoglalkoztatás felülvizsgálata is. Előnyben kellene részesíteni a közfoglalkoztatás során azokat a családokat, ahol egyik, vagy mindkét szülő munkanélküli, nem rendelkezik jövedelemmel. Különös figyelmet érdemelnek a gyermeküket egyedül nevelő szülők. Amennyiben a közfoglalkoztatásba bevonhatók e szülők, úgy a gyermek ellátása és a család életkörülményei is javulnak. 6. Bűnmegelőzési program településünkön nem készült. 7. A települési önkormányzat és a civil szervezetek közötti együttműködés keretében milyen feladatok, szolgáltatások ellátásában vesznek részt a civil szervezetek: A településen a „Szülők a Gyermekekért” Alapítvány kiemelt munkát végez a speciális igényű gyermekek napközbeni ellátása vonatkozásában. Jelenlétük és áldozatos munkájuk mind a településen, mind pedig a környéken élő, speciális gondoskodást igénylő gyermekek javát, épülését szolgálja. A Decs Oktatási, Kulturális és Sportéletének Fejlesztéséért Közalapítvány a gyermekek egészséges fejlődésének támogatását segíti évek óta. A Decsi Általános Iskolás Gyermekekért Alapítvány, a Tesz-Vesz Ovi Óvodás Gyermekeiért Oktatási, Nevelési Alapítvány, a Folland Alma Mater Alapítvány szintén a decsi gyermekek megsegítésére hivatott. Alapítvány a Hátrányos Helyzetű Fiatalok Szakképesítéséhez Jutásának Támogatásáért nevű civil szervezet szekszárdi székhelyű ugyan, de Decsen működik, célja a hátrányos helyzetű fiatalok szakképesítéshez jutása, és ezzel integrációja a munka világába. Ők gyakorlatilag a Baptista „Esély” Szakképző Iskola. A Decsi Szabadidő- és Sporthorgász Egyesület is számos gyermeket tudhat a tagjai között. 18


A sport területén kiemelkedő a Községi Sportegyesület és a Decsi Diáksport Egyesület. A „Csillagrózsa” Hagyományőrző Néptáncegyüttes és a „Gyöngyösbokréta” Hagyományőrző Néptáncegyüttes a mozgáskultúra fejlesztését, a tánc szeretetének felismerését, megőrzését és a hagyományok ismeretére és tiszteletére nevelést tűzte ki célul.

8. Összefoglalás A gyermek a jövő zálogának tekinthető, így örvendetes, hogy a demográfiai mutatókat nézve a születések száma bár csak kismértékben, de évről-évre javul. Összefüggésbe hozható ez a foglalkoztatottság javulásával, illetve a Kormány családokat segítő intézkedéseivel is. Az adatokból egyértelműen látszik, hogy kevesebben részesülnek segélyekben, mint a korábbi években. Ez részint annak tudható be, hogy a családok jövedelmi viszonyai a közfoglalkoztatásnak, a gyermekek után igényelhető adókedvezménynek köszönhetően növekedtek, így a segélyek benyújtására irányadó jövedelemhatárt túllépték. Másrészt viszont a segélyrendszer átalakítása majd csak a 2015. évet követően érezteti hatását. 2015. március 1-jétől ugyanis több segélytípus is kikerült a szociális törvény hatálya alól, azokra – amennyiben pénzügyi lehetősége van – a települési önkormányzatok költségvetéséből kell fedezetet biztosítani. Emiatt szükséges, hogy az Önkormányzat a döntései meghozatalakor körültekintően járjon el a családok és egyben a benne nevelkedő gyermekek védelmét szem előtt tartva. Mint fentebb írtam, nem lehet cél a gyermek családból való kiemelése amiatt, mert a szülők a szociális ellátó rendszer hiányosságai miatt nem tudnak ételt, ruhát adni a gyermeknek. A kötelező iskolába járatáshoz hasonlóan a kötelező óvodáztatás bevezetésével a gyermekek napközbeni felügyelete biztosítva lesz, csakúgy, mint a napi élelmezése is, ami több családban is gondot okozhat. A családok jóléte és a gyermekek védelme csak társadalmi szintű összefogással valósulhat meg a különböző intézményeken, szervezeteken, államigazgatási szerveken keresztül. Ez a rendszer csak akkor fenntartható és működtethető, ha az abban résztvevők együttműködnek, egymást segítik, és mindezt a családok és a gyermekek érdekében, az ő jólétük szem előtt tartásával, empatikusan cselekszik. Decs, 2015. május 19. Készítette:

19

Sági Mónika főelőadó

Átfogó értékelés Decs Nagyközség Önkormányzata gyermekvédelmi feladatainak évi ellátásáról

Recommend Documents