Átfogó értékelés Decs Nagyközség Önkormányzata gyermekvédelmi feladatainak évi ellátásáról

Átfogó értékelés Decs Nagyközség Önkormányzata gyermekvédelmi feladatainak 2013. évi ellátásáról

A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 96. § (6) bekezdése alapján

Készítette:

Tóth-Szivós Anna vezető- tanácsos

Készült: Decs, 2014. május 16.

Átfogó értékelés Decs Nagyközség Önkormányzata gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatainak 2013. évi ellátásáról

Tartalomjegyzék: 1. A település demográfiai mutatói, különös tekintettel a 0-18 éves korosztály adataira. 1.1. Össznépességi statisztikai adatok 1.2. 0- 18 év közötti korosztály megoszlása 1.3. A szociális rászorultság megoszlása az általános iskolai tanulók között 2. Az önkormányzat által nyújtott pénzbeli, természetbeni ellátások biztosítása. 2.1. Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás 2.2. Óvodáztatási támogatás 2.3. Újszülöttek támogatása 2.4. Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény 3. Az önkormányzat által biztosított személyes gondoskodást nyújtó ellátások 3.1. Gyermekjóléti Szolgáltatás 3.2. A gyermekek napközbeni ellátása, átmeneti gondozásának biztosítása 4. A felügyeleti szervek, gyermekvédelmi területen végzett szakmai ellenőrzések tapasztalatainak, megállapításainak bemutatása 5. A jövőre vonatkozó javaslatok, célok meghatározása 6. A bűnmegelőzési program főbb pontjainak bemutatása, valamint a gyermekkorú és a fiatalkorú bűnelkövetők számának az általuk elkövetett bűncselekmények számának, a bűnelkövetés okainak bemutatása 7. A települési önkormányzat és a civil szervezetek közötti együttműködés keretében milyen feladatok, szolgáltatások ellátásában vesznek részt a civil szervezetek 8. Összefoglalás

2


1. A település demográfiai mutatói, különös tekintettel a 0-18 éves korosztály adataira: 1.1. Össznépességi statisztikai adatok: Az előző évek statisztikai adatai népességünk folyamatos csökkenését mutatja. Össznépesség: Év

Fő

Sor

2006

4313

1

2007

4311

2

2008

4260

3

2009

4239

4

2010

4234

5

2011

4220

6

2012

4153

7

2013

4156

8

Év

Fő

Vizsgált évek

2006 2007 7 2008 2009 5 2010 2011 2012 3 2013

4313 4311 4260 4239 4234 4220 4153 4156

1 4000

4100

4200

4300

Fő

3

4400


0-18 év közötti korosztály megoszlása: Ev

Fő

Ebből férfi

Ebből nő

2006

899

440

459

2007

889

436

453

2008

869

432

432

2009

844

414

432

2010

826

426

400

2011

811

427

384

2012

791

408

383

2013

785

415

370

Decs Nagyközség összes lakónépessége 2006- óta folyamatos csökkenést mutat, ezzel párhuzamosan az elhalálozások száma növekszik: Halálozások száma: Év

Fő

2006 29 2007 38 2008 26

3000

2009 37

2000

2010 43

1000

2011 76

0

2012 80 2013 81

Év Év

Év 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 Fő

29

38

26

4

37

43

76

80

81

Fő


1.2.

A 0-18 éves népesség kor szerinti megoszlása:

Sajnos a fiatalkorúak száma továbbra is csökkenést mutat. 0-18 éves 0-2 éves 3-5 éves 0-14 éves 15-18 éves Év Férfi Nő Férfi Nő Férfi Nő Férfi Nő Férfi Nő

Település Decs Decs Decs Decs Decs Decs Decs Decs Decs Decs Decs Decs

2013 2012 2011 2010 2009 2008 2007 2006 2005 2004 2003 2002

415 415 427 426 432 432 436 440 447 473 472 478

370 373 384 400 412 437 453 459 457 475 494 494

60 63 69 69 68 66 63 66 60 68 58 59

51 54 58 62 54 54 59 54 52 51 65 72

71 68 74 70 69 61 69 61 60 58 65 64

57 52 55 60 56 61 57 68 67 76 71 65

326 329 336 331 327 320 321 321 325 351 344 352

290 286 298 308 303 312 321 326 337 364 379 382

89 86 91 95 105 112 115 119 122 122 128 126

80 87 86 92 109 125 132 133 120 111 115 112

2013- ban a 0-14 évesek száma számottevően nem változott, a 0-2 évesek száma csökkent, a 3-5 évesek száma kis mértékben nőtt, a 15-18 éves férfiak száma nőtt, a nőké csökkent. 1.3.

A szociális rászorultság megoszlása az általános iskolai tanulók között:

Évek Hátrányos helyzet (ált. iskolások)

2006

2007

2008

2009

2010

2011

2012

108

109

100

112

136

95

115

2013 129 (2013.10.01.) 81 (2014.01.15.)

Hátrányos helyzet (óvodások)

49

48

41

65

86

81

90

70 (2013.10.01.) 52 (2014.01.15.)

Hátrányos helyzet összesen

157

157

141

177

222

176

205

199 (2013.10.01.) 133 (2014.01.15.)

Halmozottan hátrányos helyzet (ált. iskolások)

92

78

78

86

73

68

73

58 (2013.10.01.) 47

5

Átfogó értékelés Decs Nagyközség Önkormányzata gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatainak 2013. évi ellátásáról (2014.01.15.)

Halmozottan hátrányos helyzet (óvodások)

23

Halmozottan hátrányos helyzet összesen

115

26

27

27

34

36

46

20 (2013.10.01.) 18 (2014.01.15.)

104

105

113

107

104

119

78 (2013.10.01.) 65 (2014.01.15.)

Középfokú intézményben tanuló hátrányos helyzetű diákok száma: - 2013. október 1-jén: 55 fő - 2014. január 15-én: 38 fő Középfokú intézményben tanuló halmozottan hátrányos helyzetű diákok száma: - 2013. október 1-jén: 16 fő - 2014. január 15-én: 13 fő. A tanulók létszáma az utóbbi években csökkent. A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (Gyvt.) 2013. szeptember 1-jén hatályba lépett módosítása miatt a hátrányos helyzet (HH) és a halmozottan hátrányos helyzet (HHH) megállapításának feltételrendszere gyökeresen megváltozott. A 2013. szeptember 1-jén, vagy azt követően benyújtott rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény megállapítása iránti kérelmekkel párhuzamosan vizsgálni kell a gyermek HH-ra, vagy HHH-ra jogosító körülményeit. A rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény megállapítása iránti kérelembe „beépítettek” egy ún. „B”- lapot, melyen a szülő kérheti e státusz megállapítását. A három feltétel közül HH esetén egynek, HHH esetén minimum kettőnek kell együttesen fennállnia. A feltételek: a szülő(k) alacsony iskolázottsága (legfeljebb 8 általános iskolai végzettség), a szülő(k) alacsony foglalkoztatottsága (a kérelem benyújtásakor aktív korúak ellátására való jogosultság, vagy ennek hiányában a kérelem benyújtását közvetlenül megelőző 16 hónapon belül minimum 12 hónapnyi álláskeresői státusz), illetve harmadik feltétel: a szegregátumnak nyilvánított településrészben, vagy a gyermek egészséges fejlődéséhez elégtelen lakókörnyezetben nevelkedés. Fontos megemlíteni, hogy míg korábban, 2013. szeptember 1-jét megelőzően azok a gyermekek, akik rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesültek, eleve HH-s státuszba kerültek, illetve azok a gyermekek, akiknek a szülei önkéntesen nyilatkoztak arról, hogy legfeljebb alapfokú végzettségük van, HHH-s státuszt kaptak, addig az új szabályozás szerint már a jegyző e státuszt külön, alakszerű határozattal állapítja meg a szülő önkéntesen tett nyilatkozatai, illetve erre irányuló kérelme alapján. 6


Az iskolás gyermekek esetében az átmeneti szabályozás (a Gyvt. 161/Q. §. (1) bekezdése) kimondja, hogy a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 95. § (3) bekezdése és a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 121. § (1) bekezdés 14. pontja alapján a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek, tanulók részére a 2013. augusztus 31-én hatályos rendelkezések szerint biztosított kedvezményeket, támogatásokat a 2013/2014. nevelési évben, tanévben változatlan feltételek mellett kell nyújtani. A Gyvt. 2013. szeptember 1. napjától hatályos 67/A. § (3)-(4) bekezdése szerint a gyámhatóság a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság elbírálásával egyidejűleg kérelemre – külön döntésben, a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultsággal egyező időtartamra – megállapítja a gyermek, nagykorúvá vált gyermek hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetének fennállását. A hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzet fennállásának megállapítása a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság megállapítását követően is kérelmezhető. Ebben az esetben a feltételek fennállását a kérelem benyújtásának időpontjára vonatkozólag kell vizsgálni, valamint a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzet a kérelem benyújtásának napjától a fennálló rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény időtartamára állapítható meg. A HH, vagy a HHH megállapítására a megállapított rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény időtartamán belül bármikor sor kerülhet, illetve az módosítható, ha olyan irányba változnak meg a körülmények, amik ezt lehetővé teszik, pl. a szülő aktív korúak ellátására lesz jogosult (Kormányhivatal állásfoglalása). Az új, szigorúbb szabályozás miatt a megállapított hátrányos helyzetű, illetve halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek száma csökkent. 2. Az önkormányzat által nyújtott pénzbeli, természetbeni ellátások biztosítása: Ezekről az ellátásokról a Gyvt. és a Decs Nagyközség Önkormányzata Képviselőtestületének a gyermekvédelmi ellátások formáiról szóló 8/2013. (V.10.) rendelete rendelkezik. Ide tartoznak: 2.1.

Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás

A Szociális, Oktatási, Kulturális és Sport Bizottság (a továbbiakban: bizottság) a gyermeket nevelő szülőt (törvényes képviselőt) rendkívüli gyermekvédelmi támogatásban részesítheti, ha időszakosan létfenntartási gondokkal küzd vagy létfenntartását veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe kerül, feltéve, ha a családban az egy főre jutó havi jövedelem összege nem haladhatja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, egyedülálló esetében 150 %-át. A rendkívüli gyermekvédelmi támogatás iránti kérelmet a polgármesteri hivatal gyámügyi ügyintézőjénél kell benyújtani az erre rendszeresített nyomtatványon. A kérelemhez mellékelni kell a család jövedelméről szóló igazolásokat. A rendkívüli gyermekvédelmi támogatás összege gyermekenként 1.000.- Ft -tól 5.000.- Ft -ig terjedhet. A kérelmező kötelezhető arra, hogy a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás összegének felhasználásáról 15 napon belül számlákkal számoljon el. A rendkívüli gyermekvédelmi támogatás természetben nyújtott ellátás formájában is megállapítható, különösen a védelembe vett gyermekek esetében. 2013. évben nem került benyújtásra rendkívüli gyermekvédelmi kedvezmény iránt kérelem. A rendkívüli gyermekvédelmi támogatás 2014. január 1. napjától beolvadt az önkormányzati 7


segély ellátásba, ezért Decs Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 26/2013. (XII.19.) önkormányzati rendelete hatályon kívül helyezte az erre vonatkozó szabályozást. 2.2. Óvodáztatási támogatás: 2009. január 1. napjától került bevezetésre ez a pénzbeli támogatási forma. Erre a támogatásra azok a szülők jogosultak, akik:  3-4 éves gyermeküket beíratták az óvodába,  gondoskodnak rendszeres óvodába járásukról,  a szülők iskolai végzettsége nem magasabb, mint az általános iskola 8. osztálya,  rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben is részesülnek. (2013.08.31-ig) A Gyvt. 2013. szeptember 1-jével történt módosítása e támogatás kapcsán is új feltételrendszert állított fel. A támogatást azon gyermekek részére lehet megállapítani, akik a kérelem benyújtásának napján HHH-s státuszra jogosultak. Továbbá, akik: - első alkalommal történő megállapítás esetén: a kérelem benyújtását megelőző két hónapig rendszeresen jártak óvodába (óvoda vezetőjének igazolása szükséges hozzá), - további támogatás megállapítása esetén: akik a jogszabályban részletezettek szerint rendszeresen jártak óvodába (óvoda igazolása ugyancsak szükséges) - a gyermek legkésőbb annak az óvodai évnek a kezdetéig, amelyben az ötödik életévét betölti, megkezdi az óvodai nevelésben való tényleges részvételt. 2009. évben 11-en kérték ezt a támogatást, melyből 4 elutasításra került. 2010. évben a kérelmezők száma 19 fő volt, az elutasított kérelmek száma 2 volt, míg 7 esetben került sor megszüntetésre. 2011-ben 23 új kérelmező részére került megállapításra a támogatás, 4 kérelem került elutasításra. 2012-ben 50 támogatást kérő személyből 6 kérelme lett elutasítva, 44 személy lett támogatásban részesítve. A felhasznált összeg 367.000.- Ft. 2013-ban 9 kérelem érkezett, melyből 6 vonatkozásában el kellett elutasítani, vagy az eljárást meg kellett szüntetnünk, így 3 gyermek részére lett első alkalommal megállapítva a támogatást az elmúlt évben. Az óvodáztatási támogatásra nem kell minden évben új kérelmet benyújtani, gyakorlatilag a folyósítás folyamatos a gyermek óvodai nevelésének végéig. A támogatás továbbfolyósítását évente kétszer felül kell azonban vizsgálnunk, május 5-ei és november 5-ei fordulónappal. Ekkor meg kell vizsgálni, hogy a jogszabályban előírt jogosultsági feltételek e napokon is fennállnak-e. Amennyiben igen, úgy június 5., illetve december 5. napjáig ki kell fizetni a további óvodáztatási támogatást a szülő részére. A HHH feltételeinek változása miatti „nagy” felülvizsgálatot a 2013. szeptember 1-jét megelőzően indult ügyekben novemberben kell elvégeznünk, már az új szabályozás szerint. 2013. november 5-ei felülvizsgálat után 29 gyermek részére rendeltük el az óvodáztatási támogatás továbbfolyósítását, gyermekenként 10.000,- Ft összegben, illetve egy gyermek részére fizettünk ki első alkalommal történő támogatást 20.000,- Ft összegben. Összességében az elmúlt év folyamán 43 gyermek részesült ebben a támogatásban. Az önkormányzat képviselő-testülete rendeletében szabályozta az első alkalommal folyósítandó támogatás természetbeni kifizetésének lehetőségét. A természetben nyújtott óvodáztatási támogatás célja a gyermek rendszeres óvodába járásának segítése, formája különösen utcai ruha, utcai cipő, váltóruha, váltócipő, tisztasági 8


csomag biztosítása. Ezek megvásárlását a családgondozó bevonásával, az ő felügyeletével biztosítjuk. Az esetek többségében az elutasítások oka a jövedelmi határ meghaladása volt. Az óvodáztatási támogatásra felhasznált összeg: Év 2009 2010 2011 2012 2013

Óvodáztatási támogatásra felhasznált összeg: 120.000.- Ft. 290.000.- Ft. 620.000.-Ft 367.000.-Ft 710.000.-Ft

2.3.Újszülöttek támogatása A képviselő-testület minden decsi állandó lakóhelyű újszülöttet 5.000.- Ft/fő összegű támogatásban részesíti, a rendkívüli gyermekvédelmi támogatási keret terhére. A támogatás kizárólag természetbeni juttatásként (babakelengye, virág) adható. A támogatás megállapításával a bizottságot ruházza fel, míg annak átadására a képviselőtestület a nagyközség polgármesterét kéri fel. 2013. évben 34 újszülött gyermek részére nyújtottunk támogatást, 170.000.- Ft értékben. 2.4.Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság megállapításának célja annak igazolása, hogy a gyermek szociális helyzete alapján jogosult a Gyvt. 151. (5) bekezdésének a.) és b) pontja szerinti gyermekétkeztetés normatív kedvezményének, a Gyvt. 20/A §-ban meghatározott természetbeni támogatásnak, és a Gyvt-ben és más jogszabályban meghatározott egyéb kedvezményeknek az igénybevételére. A gyermekvédelmi törvény 2012. október 1-től hatályos módosítása alapján a korábbi pénzbeli támogatás helyett a jogosult természetbeni támogatást kap Erzsébet-utalvány formájában. A települési önkormányzat jegyzője megállapítja a gyermek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságát, amennyiben a gyermeket gondozó családban az egy főre jutó havi jövedelem összege nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének (a továbbiakban: az öregségi nyugdíj legkisebb összege) a 140%-át, ha a) gyermeket egyedülálló szülő, illetve más törvényes képviselő gondozza, vagy b) gyermek tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos, vagy c) nagykorúvá vált gyermek megfelel az előírt feltételeknek; illetve az előzőekbe nem tartozó esetekben, ha a gyermeket gondozó családban az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 130%-át, feltéve, hogy a vagyoni helyzet vizsgálata során az egy főre jutó vagyon értéke nem haladja meg külön-külön vagy együttesen a jogszabályban meghatározott értékhatárt. 2013-ban a kedvezményt 234 családban nevelődő, 418 gyermek vehette igénybe. A 234 családból 119-ben egyedülálló szülő gondozza a gyermekeket.

9


444 gyermek részére kérelmezték, ebből 26 gyermek esetében el kellett utasítani a kérelmet, vagy az eljárást meg kellett szüntetni (a jövedelemhatárnál magasabb jövedelem, hiánypótlási kötelezettségének nem tett eleget). A rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény benyújtásakor meg kell vizsgálnunk, hogy ahhoz kapcsolódóan jogosult-e a kérelmező kiegészítő gyermekvédelmi támogatásra is. A kiegészítő gyermekvédelmi támogatás havi pénzbeli támogatás, illetve évente kétszer a támogatottak pótlékra jogosultak. A támogatás havi összege 2013. évben 6.270,- Ft, a pótlék mértéke pedig 8.400,- Ft/alkalom. A támogatást a gyermek olyan családbafogadó gyámként kirendelt közeli hozzátartozója kérheti, aki egyrészt a gyermek tartására köteles, továbbá valamiféle nyugdíjszerű ellátásban részesül. 2013. évben három családbafogadó gyám részesült e támogatásban, három gyermek vonatkozásában. Támogatás megnevezése

Normatíva összege 2013.

Önerő 2013

Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény Óvodáztatási támogatás Újszülöttek támogatása Összesen

4.692.000.710.000.0 5.402.000.-

0 0 170.000.170.000.-

Ellátás

Jogosult kérelmezők száma

Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás Óvodáztatási támogatás Újszülöttek támogatása Összesen

418

Elutasítások/eljárás 2013-ban folyósított megszüntetése ellátás összege száma 26 4.692.000.-

0

0

0

43 34 0

6 0 0

710.000.170.000.5.572.000.-

3. Az önkormányzat által biztosított személyes gondoskodást nyújtó ellátások: 3.1. Gyermekjóléti Szolgáltatás: A gyermekjóléti szolgáltatás olyan, a gyermek érdekeit védő speciális személyes szociális szolgáltatás, amely a szociális munka módszereinek és eszközeinek felhasználásával szolgálja a gyermek testi és lelki egészségének, családban történő nevelkedésének elősegítését, a gyermek veszélyeztetettségének megelőzését, a kialakult veszélyeztetettség megszüntetését, illetve a családjából kiemelt gyermek visszahelyezését. A gyermekjóléti szolgáltatás térítésmentes, a szolgáltatás a szülő vagy a gyermek törvényes képviselője kérelmére, valamint a jegyző, gyámhivatal, vagy bármely állampolgár - a gyermek veszélyeztetettségére utaló - jelzése alapján végezhető. 10


A kérelmet előterjeszteni, illetve a jelzést megtenni közvetlenül a családgondozónál lehet. A Szekszárd Megyei Jogú Város Humánszolgáltató Központ Gyermekjóléti Központja fenntartója a Szekszárd és Környéke Alapellátási és Szakosított Ellátási Társulás. A gyermekjóléti szolgálat ellátási területe: Szekszárd, Decs, Harc, Szálka, Őcsény, Kéty, Felsőnána, Murga, Szedres, Zomba. A gesztortelepülés Szekszárd. Az intézmény 1997-ben került alapításra, Decs község 2006. óta tagja a társulásnak. A gyermekjóléti szolgáltatás és szolgálat feladatait a gyermekvédelmi törvény előírásai szerint végzi. 2013. évben összesen 191 gondozási esetet látott el a családgondozó a községben, amely 102 családot érintett. A családgondozó általános szociális munkás diplomával rendelkezik, ami megfelel a törvényi előírásoknak.

Gondozási esetek 2013-ban: Gondozás formája

Családok száma

Érintett gyerekek száma

Önként együttműködő (alapellátás)

18

41

Védelembe vétel

4

4

Vér szerinti családgondozás

5

11

Gondozásba nem vett, és egyszeri esetek

75

135

Összesen:

102

191

A gyermekek veszélyeztetettségének okai A gyermekjóléti szolgáltató tevékenység a kezelt probléma típusa szerint

Kezelt probléma száma

Anyagi (megélhetési, lakhatással összefüggő stb)

45

Gyermeknevelési

16

Szülői elhanyagolás

21

Családi konfliktus (szülők egymás közötti, szülő-gyermek közötti)

12

Szülő vagy család életvitele

7

Gyermekintézménybe való beilleszkedés

3

Magatartászavar, teljesítményzavar

6

Családon belüli bántalmazás (fizikai, szexuális, lelki)

24

11

Átfogó értékelés Decs Nagyközség Önkormányzata gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatainak 2013. évi ellátásáról Fogyatékosság, retardáció

2

Szenvedélybetegségek

8

Összesen:

3.2.

147

A gyermekek napközbeni ellátása, átmeneti gondozásának biztosítása

- A családi napközi a családban nevelkedő gyermekek számára nyújt életkoruknak megfelelő nappali felügyeletet, gondozást, nevelést, étkeztetést és foglalkoztatást. 2010. évben szeptemberig 6 gyermek, októbertől 2011. április 12. napjáig 3 gyermek ellátását oldották meg a családi napközi keretein belül. A gyermekek 2,5 éves koruk után óvodások lettek. A családi napközi működtetésére a 2012-es évben már nem volt igény, ezért a képviselő testület a 187/2012. (IX. 26.) számú határozatával a működési engedély visszavonását kezdeményezte, mely még 2012-ben visszavonásra került. - A Decs Tesz-Vesz Óvoda alapító okiratába 2013. július 1-jei hatállyal került be az egységes óvoda-bölcsődei ellátás közfeladat biztosítása. Az egységes óvoda-bölcsőde csoportban 5 fő bölcsődés korú, két évesnél idősebb gyermek van. - Az önkormányzat a gyermekvédelmi ellátásokat szabályozó helyi rendelete alapján a gyermekek napközbeni ellátását az óvodai ellátás, illetve iskolai napközis ellátás keretében biztosítja, igénybevételére a nemzeti köznevelési törvény, valamint az intézmények szervezeti és működési szabályzatának rendelkezéseit kell alkalmazni. - Az önkormányzat a Szekszárd és Környéke Alapellátási és Szakosított Ellátási Társulás keretében működő helyettes szülői szolgálattal biztosítja a gyermekek átmeneti gondozását. 4. A felügyeleti szervek, gyermekvédelmi területen végzett szakmai ellenőrzések tapasztalatainak, megállapításainak bemutatása. 2013. évben Decs Nagyközség Önkormányzatánál nem történt szakmai ellenőrzés a gyermekvédelem területén. 5. A jövőre vonatkozó javaslatok, célok meghatározása. A gyermekek fokozott pszichés terhelésnek vannak kitéve, egyre nagyobb a gyermekkorban jelentkező pszichés betegségek aránya. A sajátos nevelési igényű tanulók száma a 2008. tanévtől növekedett, a rossz anyagi körülmények között élő gyermekek száma szintén. Nagyobb hangsúlyt igényelne a gyermekvédelem az általános iskolában, egy csak ezzel a munkakörrel foglalkozó szakembert. A tanítás egy komoly, felelősségteljes, több mint teljes embert igénylő feladat. A gyermekvédelmi gondoskodás más szemszögből közelíti meg, segíti a gyermeket. A két feladat össze nem mosható. Kevés eszközünk van a gyermekek helyzetének javítására, és ehhez nagy szükség van a gyermekellátó- és védőrendszer összes szakemberének jelzésére, amennyiben problémát észlelnek egy gyermeknél vagy családnál. 12


Az általános iskolával, az óvodával, a gyermekjóléti szolgálattal, a védőnőkkel, a háziorvosokkal, a gyermekorvossal, a gyámhivatallal, a rendőrséggel rendszeres kapcsolatban vagyunk, a jelzőrendszer együttműködése megfelelő. 6. Bűnmegelőzési program településünkön nem készült. Jelzés nem érkezett az önkormányzathoz gyermekkorú, illetve fiatalkorú bűnelkövetőről. 7. A települési önkormányzat és a civil szervezetek közötti együttműködés keretében milyen feladatok, szolgáltatások ellátásában vesznek részt a civil szervezetek: A településsel együttműködő, gyermekközpontú civil szervezetek széleskörű tevékenységei közül a „Szülők a Gyermekekért” Alapítvány 2013. évben gyógytornát szervezett a rászoruló gyermekeknek. A Decs Oktatási, Kulturális és Sportéletének Fejlesztéséért Közalapítvány a gyermekek egészséges fejlődésének támogatását segítette. A Decsi Általános Iskolás Gyermekekért Alapítvány, a Tesz-Vesz Ovi Óvodás Gyermekeiért Oktatási, Nevelési Alapítvány, a Folland Alma Mater Alapítvány szintén a decsi gyermekek megsegítésére hivatott. Alapítvány a Hátrányos Helyzetű Fiatalok Szakképesítéséhez Jutásának Támogatásáért nevű civil szervezet szekszárdi székhelyű ugyan, de Decsen működik, célja a hátrányos helyzetű fiatalok szakképesítéshez jutása, és ezzel integrációja a munka világába. A Decsi Szabadidősport- és Természetbarát Egyesület, és a Decs Szabadidő- és Sporthorgász Egyesület a környezetvédelemre nevel. A sport területén kiemelkedő a Községi Sportegyesület és a Decsi Diáksport Egyesület. A „Csillagrózsa” Hagyományőrző Néptáncegyüttes és a „Gyöngyösbokréta” Hagyományőrző Néptáncegyüttes a mozgáskultúra fejlesztését, a tánc szeretetének felismerését, megőrzését és a hagyományok ismeretére és tiszteletére nevelést tűzte ki célul. 8. Összefoglalás „Szinte minden adat – jövedelem, nélkülözés, gyereknyomor, bizalom – rosszabb, mint 2007ben és mint 2010-ben volt, az ország pedig tovább csúszott lefelé az európai rangsorban. 2010 és 2013 között a reálbér valamit nőtt, azonban az egy főre jutó reáljövedelem, az általános vásárlóerő 3,5 százalékkal csökkent. A csökkenés a legszegényebb kétmilliónál a legnagyobb, 10 százalék körüli. Az alsó egymilliónak 2010-ben 25 ezer forint jövedelme volt, most vásárlóértéken számolva 22 ezer. Ha valamivel kevesebbet is, minden középosztályi csoport vesztett. Csak a leggazdagabb egymilliónak sikerült a korábbinál többet kivennie az összjövedelemből. A csúszás általános, a javulás ritka. A foglalkoztatottság kicsit javult, de ez csak a közmunkának köszönhető. Ennek ellenére a jövedelmi szegénység durván növekszik, a 2009-es 46 százalékról 57 százalékra nőtt a gyerekek között 2013-ra. Az évismétlők aránya 2011 és 2013 között 14-ről 16 százalékra nőtt. Egy százalékról hat százalékra nőtt azoknak a gyerekeknek az aránya, akik 15–17 éves korukban nem tanultak és nem is dolgoztak. A korai iskolaelhagyók aránya a 2011-es 21-ről 31 százalékra nőtt! Itt az akkori 10,5 százalékkal a 9. helyen voltunk az EU-ban, most 11,9 százalékkal a 21.-en. A segélyek csökkentek, a gyerekek rendszeres gyermekvédelmi támogatása (évi kétszer 5800 Ft) összegben valamit nőtt, de csak Erzsébet-kártyán adják, kötött felhasználással. A minden gyereknek adott családi pótlék értékét 2008 óta nem növelték, azóta ennek jó ötödét elveszítette. A jobb helyzetű háromgyerekes családok a családi adókedvezménnyel havi 100 ezer forintot kaptak, és most már az 1-2 gyerekesek többsége hozzájut a havi 10 vagy 20 ezerhez – ha van kereső. Annyit tudunk biztosan, hogy sokan esznek kevesebbet, sok gyerek és még több felnőtt fekszik le éhesen. De nem csak ez a baj, bár ez a legnagyobb. Az emberek 13


többségének romlik a helyzete, több mint felének (egyes mérések szerint 70 százaléknak) rosszabb a helyzete, mint a rendszerváltáskor. Vagyis a középosztálynak is egyre rosszabb, 70 százalék nem tudja a számláit fizetni, nincs egy hónapnyi tartaléka, nincs lazítás, csak szorongás. És ennek ellenére még mindig nem érinti meg a többséget a közös tragédia, inkább – talán félelemből is – a legrosszabbtól, a mélyszegénységtől elfordul. Az egészen súlyos nyomorjelenségek jól érzékelhetők, ami jelzi a túlélési stratégiák kudarcát is. Ott valóban éheznek. Tömeges nyomorjelenség a víz és villany nélküli élet: ez is egyfajta stratégia a spórolásra. Itt nincs rezsicsökkentés. Az adatokból látszik, hogy a tízszázalékos rezsicsökkentés a nem szegény gyerekes családoknál 2013-ban valójában nyolc százalékot jelentett, a szegényeknél viszont mindössze négyet, hiszen nincs gáz vagy távfűtés. A szegények ezzel „kaptak” havi ezerhatszáz forintot, de a családi pótlék, a gyes, a segélyek befagyasztásával ennek a sokszorosát veszítették.”1 „Hazánkban emberek milliói ugyanis a létminimum küszöbén tengetik életüket és sokuk jajszó nélkül csendben tűri, hogy a családjával együtt nyomorog. Ők azok, akik mögött semmilyen érdekvédő közösség nincs. Ők azok, akik egyáltalán nem érzik úgy, hogy számukra ez a rendszer igazságos lenne. Ezrek látják nap, mint nap gyermekeiket éhezni és válik belőlük megélhetési bűnelkövető.”2 Állapítja meg Ferge Zsuzsa szociológus. A szociális védőháló- amennyiben beszélhetünk még létezéséről, legalsó segítő fokán állunk mi, a települési önkormányzat. Ezért a mi szerepünk a szociális szolgáltatások terén kiemelkedő. Munkánk során egyszer sem szabad elfelejtenünk a professzionális segítés fontosságát. Minden esetben szem előtt kell tartanunk, hogy „a gyermeket tiszteletben kell fogadni, szeretetben kell nevelni, és szabadságban kell elbocsátani.” / Rudolf Steiner/ Decs, 2014. május 16. Készítette: Tóth-Szivós Anna Vezető- tanácsos

1

Ferge Zsuzsa és Bass László szociológusok: http://nol.hu/belfold/nyilvantartasuk-szunetel-1451655

2

http://geza.nolblog.hu/archives/2011/05/19/Ferge_Zsuzsa_intelmei/

14

Átfogó értékelés Decs Nagyközség Önkormányzata gyermekvédelmi feladatainak évi ellátásáról

Recommend Documents