PEDAGÓGIAI PROGRAM DECS

PEDAGÓGIAI PROGRAM

DECS

Tartalomjegyzék

Óvodánk bemutatása Az óvodai élet megszervezése Nevelési Program Bevezető Gyermekkép, óvodakép Nevelésünk általános célja, feladata Fejlesztés tartalma Gondozás egészséges életmód alakítása Játék és tanulási tevékenység Társas és közösségi tevékenység Munka Komplex foglalkozások rendszere Anyanyelv és irodalmi nevelés Művészeti tevékenység Külső világ tevékeny megismerése Testi nevelés, mindennapi testnevelés Udvari élet Nevelés tervezése Óvoda iskola átmenet támogatása Óvodánk kapcsolatai Kiegészítő programok Sajátos feladataink Óvodánk gyermekvédelmi tevékenysége Gyermekvédelmi munkaterv Egészségfejlesztési program Etnikai program A sárközi hagyományok ápolása óvodánkban Óvodai tehetséggondozó program Óvodai fejlesztő program IPR jogszabályi háttér

3 9 4 5 7 15 15 18 19 24 26 28 28 31 35 39 41 42 46 68 10

71 78 73 47 79 54 59 60 62

Szakirodalom jegyzék Mellékletek Záradék

82

2

ÓVODÁNK BEMUTATÁSA

Az óvoda neve és címe: Decs Tesz-Vesz Óvoda 7144 Decs, Ady Endre u. 12-16. Tel./fax: 74/ 495-052

Az óvoda fenntartója: Decs Nagyközség Önkormányzata 7144 Decs, Fő u. 23. Tel.: 74/ 595-900 Az alapító okirat száma: 103/2013. (V.30) Az óvoda jogállása: Önállóan működő és gazdálkodó költégvetési szerv. Önálló gazdasági szervezettel nem rendelkezik a pénzügyi- gazdasági feladatait Decsi Polgármesteri Hivatal látja el külön megállapodás alapján. Helyi pedagógiai programunk: Az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramja alapján a Tevékenységközpontú program adaptálásával készült, kiegészülve a törvényi előírásoknak megfelelően. Az óvoda működési területe: Decs Nagyközség Közigazgatási területe, igény szerint fogadunk gyerekeket a környék településeiről. Az óvodai csoportok száma: öt óvodai csoport egy egységes óvoda-bölcsődei csoport A korcsoportok kialakítása évenként a beiratkozás függvényében, a felmenő rendszer figyelembevételével történik. A csoportok elnevezésüket állatokról, növényekről kapták.

3

Bevezető Nevelési programunkat a Tevékenységközpontú Óvodai Pedagógiai Program adaptálásával készítette el nevelőtestületünk.  Egyetértünk nevelésfilozófiájával, mely a pedagógiai célok és feladatok fókuszába a társadalmi életre, gyakorlatra való felkészítést állítja, kooperációra és kommunikációra kívánja képessé tenni a gyermeket.  A gyermek tevékenységekben, tevékenységek által fejleszthető leghatékonyabban. Sajátos, sokszínű tevékenységkínálatunk (szövés, fonás, gyöngyfűzés, néptánc, úszás, stb.) kiaknázására ez a program adott leginkább lehetőséget.  E program tág teret ad: - A helyi természeti és társadalmi környezet adta lehetőségek megismerésére, tevékeny befogadására. - Az eltérő szociokultúrájú gyerekek fejlesztésére, képességeik kibontakoztatására, a hatékony felzárkóztatásra, tehetséggondozásra. - Integrált nevelésre. - A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek egyénre szabott fejlesztésére, differenciált személyiségfejlesztésére. Az óvodai nevelés pedagógiai alapelveinek meghatározásánál abból indultunk ki, hogy: - Az óvodai nevelésnek a gyermeki személyiség teljes kibontakoztatására, az emberi jogok és a gyermeket megillető jogok, alapvető szabadságuk tiszteletben tartásának megerősítésére kell irányulnia, az egyenlő hozzáférés biztosításával. - A gyermeket - mint fejlődő személyiséget- gondoskodás és különleges védelem illeti meg. A gyermek nevelése elsősorban a család joga és kötelessége, és ebben az óvodák kiegészítő szerepet játszanak. - Az Alapprogram szerint helyi óvodai nevelésünkben érvényesülnek a különböző innovatív pedagógiai törekvések.

4

GYERMEKKÉP, ÓVODAKÉP Gyermekkép Az Alapprogram az emberi személyiségből indul ki, abból a tényből, hogy az ember mással nem helyettesíthető, szellemi, erkölcsi és biológiai értelemben is egyedi személyiség és szociális lény egyszerre. A gyermek fejlődő személyiség, fejlődését genetikai adottságok, az érés sajátos törvényszerűségei, a spontán és tervszerűen alkalmazott környezeti hatások együttesen határozzák meg. E tényezők együttes hatásának következtében a gyermeknek sajátos, életkoronként, életkori szakaszonként és egyénenként változó testi és lelki szükségletei vannak. Az óvodai nevelés gyermekközpontú, befogadó, ennek megfelelően a gyermeki személyiség kibontakoztatására törekszik, biztosítva minden gyermek számára az egyenlő hozzáférést, nem ad helyet az előítéletek kibontakozásának sem társadalmi, sem nemi, sem egyéb értelemben.

Nevelő és fejlesztő munkánk eredménye képpen:  A gyermek belső érése, valamint a családi nevelés és az óvodai nevelési folyamat eredményeként a kisgyermekek többsége az óvodáskor végére eléri az iskolai élet megkezdéséhez szükséges fejlettséget.       

Gyermekeink derűsek, jókedvűek, kis sikereknek is örülnek. Bizalommal fordulnak társaikhoz és a felnőttekhez, őszinték, empatikusak egymás iránt, elfogadják társaik másságát. Örömmel vesznek részt a különböző tevékenységekben, tartalmasan játszanak. Megalapozódik, formálódik környezet - és természetvédő szemléletük, magatartásuk. Kreatívak, ötletesek. Gondosak, rendszeretők, életkoruknak megfelelően viselkednek. Tisztelik a hagyományokat, ápolják érzelmi kötődésüket.

Óvodakép Az óvoda a köznevelési rendszer szakmailag önálló nevelési intézménye, a családi nevelés kiegészítője, a gyermek harmadik életévétől az iskolába lépésig. Biztosítja az óvodáskorú gyermek fejlődésének és nevelésének optimális feltételeit. Az óvoda funkciói: óvó-védő, szociális, nevelő-személyiségfejlesztő funkció. Az óvoda közvetetten segíti az iskolai közösségbe történő beilleszkedéshez szükséges gyermeki személyiségvonásuk fejlődését. Az óvoda pedagógiai tevékenységrendszere és tárgyi környezete segíti a gyermek környezettudatos magatartásának kialakulását. Valljuk: az óvodában minden azért van, hogy itt a kisgyermekek boldogok legyenek, harmonikusan, kiegyensúlyozottan fejlődjenek bizalommal övezett légkörben. Mivel a kisgyermek emocionális lény, ezért fontosnak tartjuk az érzelmi nevelést: elsősorban a szeretetet, az egymás megbecsülését, tiszteletét, a toleranciát, a másság elfogadásának képességét jelenti.

5

Fejlesztésünk legfontosabb eszköze és színtere a szabad játék, mely egyben a gyermek legtermészetesebb, mindent átható tevékenysége, mely a gyermek egyéni képességeihez igazodva biztosítja a gyermek fejlődését, fejlesztését. A gyermeki személyiség fejlesztésére, teljes kibontakoztatására törekszünk: élménygazdag mindennapokkal, változatos tevékenységekkel kívánjuk eljuttatni gyermekeinket saját képességeik optimális határáig. Kiemelt feladatunk: a gyermeki személyiség különbözőségeiből fakadóan a gyermek egyéni készségeinek és képességeinek kibontakoztatása egyéni bánásmód érvényesítése. Az óvodai nevelésben alkalmazott pedagógiai intézkedéseknek a gyermek személyiségéhez kell igazodniuk. Becses feladatunk hagyományaink ápolása: népdalaink, népviseletünk, a népi kismesterségek beépítése nevelésünkbe. Cigány kisebbségi nevelésünkkel, felzárkóztatással, tehetséggondozással az esélyegyenlőség biztosítása, megalapozása, nyelvi nevelése a multikulturális nevelésen alapuló integráció lehetősége. A hazájukat elhagyni kényszerülő családok (a továbbiakban: migráns) gyermekeinek óvodai nevelésében biztosítani kell az önazonosság megőrzését, ápolását, erősítését, a társadalmi integrálását, az emberi jogok és alapvető szabadságok védelmét. A családi nevelést kiegészítve, óvodai nevelésünkkel összehangoltan kívánjuk figyelembe venni a reális, megvalósítható szülői igényeket, kéréseket.

6

NEVELÉSÜNK ÁLTALÁNOS CÉLJA, FELADATA Óvodai nevelésünk célja: A 3-7 éves korú gyermekek sokoldalú, harmonikus, a társadalmi gyakorlatra felkészítő fejlesztése, mely magába foglalja: - A teljes gyermeki személyiség fejlesztését integráltan. - Az életre való felkészítést, a kommunikációs és kooperációs képességek kiemelésével. - A különböző háttérrel és eltérő fejlettséggel rendelkező gyerekek fogadását, együttnevelését, egyéni, differenciált fejlesztését. - Iskolára való felkészítést, az óvoda-iskola átmenet megkönnyítését. Óvodai nevelésünk feladata: Óvodáskorú gyermekeink testi és lelki szükségleteinek kielégítése, ezen belül: - Az egészséges életmód alakítása. - Az érzelmi, az erkölcsi és a közösség nevelés. - Az anyanyelvi-, értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása. Az egészséges életmód alakítása Az egészséges életmódra nevelés, az egészséges életvitel igényének alakítása, a gyermek testi fejlődésének elősegítése ebben az életkorban kiemelt jelentőségű. Ezen belül az óvodai nevelés feladata:  A gyermekgondozás, testi szükségleteinek, mozgásigényének kielégítése.  A harmonikus, összerendezett mozgás fejlődésének elősegítése.  A gyermeki testi képességek fejlődésének segítése.  A gyermek egészségének védelme, edzése, óvása, megőrzése  Az egészséges életmód, a testápolás, az étkezés, az öltözködés, a pihenés, a betegségmegelőzés és az egészségmegőrzés szokásainak alakítása  A gyermek fejlődéséhez és fejlesztéséhez szükséges egészséges és biztonságos környezet biztosítása  A környezet védelméhez és megóvásához kapcsolódó szokások alakítása, a környezettudatos magatartás megalapozása  Megfelelő szakemberek bevonásával- a szülővel, az óvodapedagógussal együttműködvespeciális gondozó prevenciós és korrekciós testi, lelki nevelési feladatok ellátása. Az érzelmi, az erkölcsi és a közösségi nevelés Az óvodáskorú gyermek egyik jellemző sajátossága a magatartásának érzelmi vezéreltsége. Elengedhetetlen, hogy a gyermeket az óvodában érzelmi biztonság, állandó értékrend, derűs, kiegyensúlyozott, szeretetteljes légkör vegye körül.  A gyermeket már az óvodába lépéskor kedvező érzelmi hatások érjék.  Az óvoda alkalmazottai és a gyermekek, valamint az óvodai alkalmazottak közötti kapcsolatot pozitív attitűd, érzelmi töltés jellemezze.  Az óvoda egyszerre segítse a gyermek erkölcsi, szociális érzékenységének fejlődését, én tudatának alakulását, és engedjen teret önkifejező törekvéseinek.  Az óvoda nevelje a gyermeket annak elfogadására, megértésére, hogy az emberek különböznek egymástól.

7

A szocializáció szempontjából meghatározó a közös élményeken alapuló tevékenységek gyakorlása, a gyermek erkölcsi tulajdonságainak (mint például az együttérzés, a segítőkészség, az önzetlenség, a figyelmesség) és akaratának (ezen belül: önállóságának, önfegyelmének, kitartásának, feladattudatának, szabálytudatának) szokás – és normarendszerének megalapozása. Az anyanyelvi, az értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása Az anyanyelvi nevelés valamennyi tevékenységi forma keretében megvalósítandó feladat. Az anyanyelv fejlesztése és a kommunikáció különböző formáinak alakítása – beszélő környezettel, helyes mintaadással és szabályközvetítéssel – az óvodai nevelőtevékenység egészében jelen van. Az értelmi nevelés további feladatai: egyrészt a gyermek spontán és tervezetten szerzett tapasztalatainak, ismereteinek rendszerezése, bővítése, különböző tevékenységekben és élethelyzetekben való gyakorlása, másrészt az értelmi képességek (érzékelés, észlelés, emlékezet, figyelem, képzelet, gondolkodás- alkotóképesség fejlesztése. Valamennyi értelmi képesség, különösen a képzelet és a kreativitás fejlődését elősegítő, ösztönző környezet biztosítása. Gyermekvédelmi tevékenységünkkel a gyermeki szükségletek és jogok minél maradéktalanabb érvényesítése, egyetlen gyermek se maradjon ki az óvodából a szülők szegénysége miatt. - A HHH gyermekek körében a Hiányzási Nyilvántartás vezetése, folyamatos figyelemmel kísérése, szükséges intézkedések megtétele. - Cigány kisebbségi nevelésünkkel, felzárkóztatással, tehetséggondozással az esélyegyenlőség biztosítása, megalapozása - Fogyatékos gyermekeink integrált nevelésével sikeres beillesztésük, felzárkóztatásuk biztosítása. - Hátrányos és halmozottan hátrányos gyermekek integrált nevelése. - Sárköz sajátos földrajzi, tájegységi adottságainak kiaknázásával természetszerető és környezetvédő szemléletmód, viselkedés megalapozása. Helyi hagyományaink ápolása, sokoldalú hagyományőrző tapasztalatszerzések, tevékenységek által. Pozitív érzelmi viszony és identitástudat fejlesztése. Megjegyzés: A célokat, feladatokat részletesen kidolgozva lásd az egyes fejezeteknél. -

8

Az óvodai élet megszervezésének elvei Személyi feltételek  Az óvodában a nevelő munka középpontjában a gyermek áll.  Az óvodapedagógus személyisége minta a gyermek számára, jelenléte a nevelés egész időtartamában fontos feltétele az óvodai nevelésnek.  Az óvodapedagógus elfogadó, segítő, támogató attitűdje modellt, mintát jelent a gyermek számára.  Az óvodai nevelés eredményességéhez hozzájárul az óvodapedagógus és a pedagógiai munkát segítő alkalmazottak összehangolt munkája.  A sajátos nevelési igényű gyermek fejlesztése speciálisan képzett szakember közreműködését igényli.  A nemzetiséghez tartozó gyermekeket is nevelő óvodában a dolgozóknak feladatuk, hogy megvalósítsák a nemzetiségi óvodai nevelés célkitűzéseit. Tárgyi feltételek  Az óvodának rendelkeznie kell a pedagógiai program megvalósításához szükséges tárgyi feltételekkel.  Az óvoda épületét, udvarát, kertjét, berendezését oly módon kell kialakítani, hogy az szolgálja a gyermekek biztonságát, kényelmét, megfeleljen változó testméretének, biztosítsa egészségük megőrzését, fejlődését.  Tegye lehetővé mozgás – és játékigényük kielégítését és a gyermekeket - harmóniát árasztó színekkel, formákkal, anyagokkal vegye körül.  A gyermekek által használt tárgyi felszereléseket számukra hozzáférhető módon és a biztonságukat figyelembe véve kell elhelyezni.  Az óvoda egyidejűleg biztosítson megfelelő munkakörnyezetet az óvodai munkatársaknak, teremtsen lehetőséget a szülők fogadására. Az óvodai élet megszervezése A gyermek egészséges fejlődéséhez, fejlesztéséhez a napirend és a hetirend biztosítja a feltételeket a megfelelő időtartamú párhuzamosan végezhető, differenciált tevékenységek tervezésével, szervezésével. A szülők munkába állását lehetővé tévő nyitva tartás kialakítása. Az óvoda teljes nyitva tartási idejében a gyermekekkel történő foglalkozások mindegyikét óvodapedagógus irányítja. A napirend igazodik a különböző tevékenységekhez és a gyermek egyéni szükségleteihez, valamint tekintettel van a helyi szokásokra, igényekre. A rendszeresség és az ismétlődések érzelmi biztonságot teremtenek a gyermeknek. A jó napirendet folyamatosság és rugalmasság jellemzi. Fontos a tevékenységek közötti harmonikus arányok kialakítása, szem előtt tartva a játék kitüntetett szerepét. A napi és hetirendet a gyermekcsoport óvodapedagógusai alakítják ki. Az óvodai élet szervezésében a gondozásnak is kiemelt szerepe van. Az óvodapedagógus a gondozás folyamatában is nevel, építi kapcsolatait a gyermekekkel, egyúttal segíti önállóságuk fejlődését együttműködve a gondozást végző többi munkatárssal. Az óvodai nevelés tervezését, valamint a gyermekek megismerését és fejlesztését, a fejlődésük nyomonkövetését különböző kötelező dokumentumok szolgálják. Az óvodai nevelés csak a jóváhagyott pedagógiai program alapján valósulhat meg és a teljes óvodai életet magábafoglaló tevékenységek keretében szervezhető meg, az óvodapedagógus feltétlen jelenlétében és közreműködésével

9

AZ ÓVODA KAPCSOLATAI Az óvodai nevelés a családi neveléssel együtt szolgálja a gyermek fejlődését. Ennek alapvető feltétele a családdal való szoros együttműködés. Az együttműködés formái változatosak, a személyes kapcsolattól a különböző rendezvényekig magukba foglalják azokat a lehetőségeket, amelyeket az óvoda, illetve a család teremt meg. Az óvodapedagógus figyelembe veszi a családok sajátosságait, szokásait, az együttműködés során érvényesíti az intervenciós gyakorlatot, azaz a segítségnyújtás családhoz illesztett megoldásait. Az óvoda kapcsolatot tart azokkal az intézményekkel, amelyek az óvodába lépés előtt (bölcsődék és egyéb szociális intézmények ) az óvodai élet során (pedagógiai szakszolgálat intézményei, gyermekjóléti szolgálatok, gyermekotthonok, egészségügyi, illetve közművelődési intézmények) és az óvodai élet után (iskolák) meghatározó szerepet töltenek be a gyermek életében. A kapcsolattartás formái, módszerei alkalmazkodnak a feladatokhoz és a szükségletekhez. A kapcsolatok kialakításában és fenntartásában az óvoda nyitott és kezdeményező. Kapcsolattartásunk alapelvei: - Jelzőrendszer működtetése a széles körű intézményi együttműködés keretében - bizalomteli, őszinte óvodai légkör, - egyenrangú partnerkapcsolat, - másság tisztelete, elfogadása, - nyitott, segítőkész testület, - egyenletes kapcsolattartás, - pedagógus etika betartása. A kapcsolatteremtés- és tartás megvalósulási formái: Családdal: - tájékoztató óvodánkról szülőknek- írásos formában, még a beiratkozás előtt, - az óvodai előjegyzést követően, azon HHH gyermekek meglátogatása, akik nem jelentkeztek óvodai felvételre - óvodába csalogató rendezvények – játszódélután – „bekukkantó” látogatások -

beiratkozás utáni ismerkedő családlátogatás, még a beszoktatás előtt, szülővel történő, egyéni igényekhez igazodó beszoktatás, rendszeres szülői értekezletek, fogadóórák (óvónő, logopédus), nyílt napok, munkadélutánok, ünnepélyek, rendezvények, kirándulások, SZMK rendszerének működtetése, szülői kérdőívek feldolgozása az elégedettség mérésére a szülői házzal való nyitott kapcsolat

Védőnővel – Gyermekorvossal –Fogorvossal - rendszeres és rendkívüli védőnői látogatások, - aktív információ áramoltatás, - gyermekorvosi- fogorvosi szűrővizsgálatok, - HHH gyermekek egészségügyi problémáinak megállapítása, további ellátása, - eseti, szükségszerű egyeztetések, eljárások.

10

Iskolával - kölcsönös látogatások, - szakmai beszélgetések, - leendő elsőosztályos tanítónők hospitálása az óvodában, - volt nagycsoportos óvónők tanórai látogatása, elemző- értékelő konzultációkkal, - közös szervezésű szülői értekezletek, rendezvények. Faluházzal: - gyermekek számára szervezett programokon való részvétel (játszóház, színházi előadások stb.) - óvodai rendezvények (farsang, táncház, évzárók) lebonyolítása, - kiállítások, tárlatok megtekintése, - könyvtárlátogatás, kulturális programokon való részvétel. Idősek otthonaival: - közös rendezvényeken való részvétel Gyermekjóléti és családsegítő szolgálattal: - kirándulások szervezése - két intézmény közti információáramlás - rendezvényeken való részvétel biztosítása - a HHH gyermekek szociális hátrányaiból eredő lemaradások csökkentése Fenntartóval: - szülők felvilágosítása szociális támogatás lehetőségeiről (ingyenes óvodai ellátás) - pályázati lehetőségek kihasználása a HHH gyermekek óvodai sikeressége érdekében Kisebbségi Önkormányzatokkal – Kisebbségi Szervezetekkel - gyermekek óvodai beíratásában való együttműködés - hiányzás csökkentésében való együttműködés - iskolaválasztásban való együttműködés - közös szülői programok szervezése - pályázati lehetőségek kihasználása a HHH gyerekek sikerességének érdekében - közös rendezvényeken való részvétel - igényszerinti megbeszélések Szakértői bizottsággal – Nevelési tanácsadóval - : - a gyermek fejlesztésében való kooperatív együttműködés

11

Együttműködés formái a családdal

Kapcsolattartási forma

Cél

Munkaforma

-

Ismerkedés az óvodával és az óvoda dolgozóival.

-

Ismerkedés az óvodával.

Játszódélután Beiratkozás

Egyéni beszélgetés. -

Családlátogatás

Óvodakezdés

-

-

-

Szülői értekezlet

Beszélgetés a szülőkkel, közös játék a gyerekekkel.

-

Gyermek életkörülményeinek megismerése. Anamnézis felvétele. Óvoda programjával való ismerkedés. Szülővel történő beszoktatás. Ismerkedés az óvodai élettel. Minél könnyebb elválás a szülőtől. Szülőgyermek kapcsolat megismerése. Bizalom kiépítése az óvodai nevelés iránt. Az óvoda életével kapcsolatos információk megbeszélése, közlése. Jellemző problémák, kérdések megválaszolására szakember meghívása. Egyegy csoport életének, fejlődésének megbeszélése. Egy- egy csoportban készült képek és videofelvételek megtekintése. Egy probléma köré csoportosult szülők fóruma(esetleg szakember meghívása)

Játék a gyermekkel, egyéni beszélgetés.

Közös játék, közös tevékenység szülővel, gyermekkel.

Értekezlet

Előadás

Csoportos értekezlet

Helyzet megbeszélés

Mikrocsoportos esettanulmányozás

12

Kapcsolattartási forma Nyílt napok

Fogadó óra

SZMK

Munkadélután

Mikulásvárás

Adventi közös készülődés, közös gyermek karácsony

Cél -

Betekintés az óvoda mindennapjaiba. -Ismerkedés a nevelési programmal.

Munkaforma Megfigyelés, Közös megbeszélés Egyéni problémák egyéni megbeszélése.

Konkrét esetek, problémák megbeszélése, tájékoztató a Tervezett és eseti fogadó órák. gyermekek fejlettségéről. - Szülői feladatok koordinálása. - Szülői Értekezlet, kezdeményezések Megbeszélés megvalósítása. - Szülők érdekképviselete. - Egy- egy elkészített játékeszköz fejlesztő hatásának megismertetése Közös munkatevékenység, - Kellemes hangulatú beszélgetés beszélgetések kezdeményezése - Szülők megismerése. - Az ünnep csoportszintű szervezésével, lebonyolításával az Csoportonkénti ünneplés. óvodán belüli közösségi kapcsolat mélyítése. - Óvodacsalád kapcsolatának érzelmi síkra terelése. - A közös készülődés elősegíti a karácsony Munkadélelőtt vagy munkadélután, eredendő játékdélután, közös éneklések, mondanivalójának dramatizálások előtérbe kerülését. - A csoportok adventi gyertyagyújtása közelebb hozza a család ünnepét

13

Cél

Kapcsolattartási forma Farsang Családi kirándulás

-

Színházlátogatás

-

Anyák napja, majális

-

Néptánc-évzáró, táncházak

-

Nagycsoportosok búcsúztatása

-

Vidám hangulatú együttléttel közösség formálása Hagyományápolásra nevelés Egészséges életmódra nevelés Szabadidő hasznos eltöltésére ösztönzés Közös beszélgetések kezdeményezése Közös élménnyel óvodai kötődés erősítése Kulturált kikapcsolódás biztosítása Közösségformálás Megfelelő viselkedésnormák megalapozása Meghitt, közös együttlét Közös játékélmény Családi kapcsolatok mélyítése Az év közben tanultak bemutatása Vidám hangulatú együttléttel óvodai közösség formálása Közös élménnyel óvodai kötődés erősítése Vidám hangulatú együttléttel óvodai közösség formálása

14

Munkaforma

Táncos mulatság

Csoport kirándulások, túrák

Bábszínház, mesejátékok

Közös együttlét

Közös együttlét

Közös együttlét

„Csináljon bármit, ami nyitogatja szemét és eszét Szaporítja tapasztalatait. Még azt hiszi: csak játszik. De mi már tudjuk, mire megy a játék. Arra, hogy e világban otthonosan mozgó, eleven eszű És tevékeny ember váljék belőle.” (Varga Domokos)

A FEJLESZTÉS TARTALMA 1) GONDOZÁS ÉS EGÉSZSÉGES ÉLETMÓD ALAKÍTÁSA A teljes körű egészségfejlesztés olyan folyamat, mely a gyermek egészségi állapotának kedvező irányú változását idézi elő. Az egészségfejlesztésnek figyelembe kell vennie a gyermekek biológiai, társadalmi, életkori sajátosságait. A teljes körű egészségfejlesztéssel kapcsolatos feladatokat koordinált, nyomon követhető és mérhető, értékelhető módon, egészségfejlesztési program keretében kell megtervezni. 1. Nevelési célunk: Megteremteni a nevelési hatások kedvező érvényesülésének feltételeit, / a teljes testi-lelki jólétét, egészségét,/ kialakítani egészséges életmódjukat megfelelő szakemberek bevonásával – a szülővel, az óvodapedagógussal együttműködve: hatékony egészségfejlesztő tevékenységekkel Kiemelt figyelmet kel fordítani a teljes körű egészségfejlesztéssel összefüggő feladatokra: - nyugodt, kiegyensúlyozott élettempó, - alvás és pihenés szükséglete, - az óvodai és a családi életritmus közelítése, - helyes táplálkozási szokások, - minél több szabadban történő játékos fejlesztés, edzés. - lelki egészség fejlesztése: Segítsük elő a kiegyensúlyozott pszichés fejlődést. Támogassuk a környezethez történő alkalmazkodást. Készítsük fel és kínáljunk stratégiákat a környezetből érkező ártalmas hatásokkal szemben. Gyakoroljunk pozitív hatást a személyiséget érő változásokra. Az eltérő fejlettségű és szociokultúrájú gyermekekre való odafigyelés, szükség szerinti differenciált segítségnyújtás. A HHH gyermekek teljes körében is kialakuljon az életkorának megfelelő egészségtudatos szokásrendszer. 2. -

Nevelési feladatunk: életritmus, egészségtudatos táplálkozás, testápolás, személyi higiéné, betegségmegelőzés, öltözködés,

15

-

mindennapos testmozgás, edzés, egészség óvása, megőrzése, testi és lelki egészség fejlesztése, viselkedési függőségek megelőzése, bántalmazás megelőzése, baleset-megelőzés és elsősegélynyújtás, pihenés, alvás megszervezése, a környezet védelméhez és megóvásához kapcsolódó szokások alakítása, mindezekhez kapcsolódó gyermeki tevékenységek, szokások kialakítása, a HHH gyermekek egészséges fejlődéséhez szükséges óvodai tárgyi és személyi feltételrendszer biztosítása.

3. A fejlesztés várható eredményei az óvodáskor végére: : Testápolás A gyermekek önállóan - Tisztálkodnak - Ápolják fogaikat - Használják a mosdót, WC-t - Rendben tartják rövid hajukat - Fújják az orrukat - Használják a zsebkendőt Étkezés -

Étkeznek Helyesen használják az evőeszközöket Helyes testtartással ülnek, kulturáltan viselkednek Igénylik az asztal esztétikus rendjét

Önkiszolgálás -

Az önkiszolgálás teljes biztonsággal, természetes teendőként látják el Megfelelően használják a tisztálkodási eszközöket Szívesen vesznek részt a csoportszoba átrendezésében, a napirendből fakadó szervezési feladatokban Törekednek mindennapi szükségleteik - életkoruknak megfelelő- önálló kielégítésére

Öltözködés -

Megfelelő sorrendben öltöznek-vetkőznek Rendben tartják személyes holmijukat, használat után azt a helyére teszik

A környezet rendben tartása -

Ügyeljenek saját személyük és környezetük rendjére, gondozottságára

4. Értékelésünk:

16

Folyamatos megfigyelés és ellenőrzés mellett az aktuális megnyilvánulások értelmezése, a helyes cselekedetek kiemelése dicsérettel. 5. Feltételeink: A gondozás és egészséges életmódra nevelés területén tárgyi feltételeink optimális mértékben adottak. Szükséges feltételek még: - Az egészségügyi szolgálattal való hatékonyabb együttműködés fejlesztése. - Az óvodás gyermekek egészségvédelmének és egészségnevelő tevékenységének megvalósításában aktív részvétel. - Preventív, korszerű és szükségszerű ismeretnyújtás szülők és gyermekek számára. - Rendszeres védőnői látogatások. - Rendszeres gyermekorvosi és fogorvosi szűrővizsgálatok. Táplálkozás Valljuk: a kisgyermekek testi, lelki fejlődésének alapvető feltétele az egészséges táplálkozás. Az óvodás korúak energia bevitelének nem csak a szervezet fenntartására, fizikai aktivitására, hanem a növekedésre fordított energiát is fedeznie kell. Emiatt fontos, hogy megfelelő mennyiségű és minőségű tápanyagok szerepeljenek az étrendjükben. Az élelmiszer alapanyagainak beszerzését lehetőség szerint össze kell hangolni a helyi élelmiszeralap- anyag termeléssel és előállítással. Lehetőségeink figyelembe vételével fogalmazzuk meg feladatainkat. Nevelési célunk: - Gyermekeink egészségének megőrzése. - Az óvodai és a családi étrend összehangolása. - Napi kapcsolattartás az élelmezésvezetéssel. - Egészséges étkezési ritmus kialakítása, az étkezések közti 2 és fél- 3 óra megtartásával. - Szépérzék és ízlésalakítás a terítés és felszolgálás során. - Az ételválasztásban a változatos íz, szín, forma érvényesítése. - Törekedjünk a táplálkozási magatartásban a halk beszéd és megfelelő testtartás kialakítására. - A szülők tájékoztatása a korszerű gyermekétkeztetés témában, egészségügyi tartalmú programok szervezése Nevelési feladataink: - Tájékozódásunk, önképzésünk korszerű és egészséges gyermekétkeztetésben. - Együttműködés a gyerekek egészségmegőrző táplálásának kialakításában, az élelmezésvezetővel, szülőkkel, gyermekorvossal, védőnőkkel, az ÁNTSZ illetékes szakembereivel - Elméleti és gyakorlati tájékoztatás megszervezése - A gyermekek kulturált étkezési szokásszabályainak kialakítása az óvodai napirenden belül - Alakuljon ki a helyes étkezési ritmus a napi 5-szöri étkezéssel - Biztosítsunk bőséges, megfelelő mennyiségű és minőségű tápanyagokat - Domináljon a rostban gazdag étrend - Az ételek legyenek vonzóak és változatosak - Figyeljünk az ételek, fűszerezésére, sózására - Biztosítsunk nyugodt étkezési körülményeket

17

-

Épüljön be a napirendbe a gyümölcsnapok mellé zöldségnap is Ismertessük meg a természetes ízeket A gyermekeket vonjuk be az ételek elkészítésébe Törekedni kell a sokféle étel, illetve tápanyagok megismerésére Figyeljünk a gyerekek folyadékfogyasztására, egész nap legyen lehetőség változatos italok fogyasztására. Törekedjünk arra, hogy a gyerekek édességet csak a főétkezések után fogyasszanak. Érvényesüljön a pedagógusi példaadás a kulturált étkezési szokások kialakításában, lehetőség szerint étkezzünk együtt.

Óvodás kor végére várható eredmények:

-

A családi és óvodai nevelés eredményeként kialakul a helyes étkezési ritmus. Szívesen fogyasztanak rostban gazdag, változatos és természetes ízű ételeket. Természetes igényükké válik az ízléses terítés és felszolgálás. Ismerik a kulturált étkezési és terítési szokásokat. Szívesen fogyasztanak zöldséget és gyümölcsöt. Figyelmeztetés nélkül is fogyasztanak folyadékot. A HHH gyermekek otthoni egészséges életmódja javul.

Értékelés: Folyamatos értékelés és feljegyzés a csoportnaplóban és fejlődési naplóban Feltételek: Az egészséges, korszerű táplálkozáshoz szükséges: - Nyugodt étkezési körülmények (légkör, elegendő idő biztosítása, az egyéni étkezési tempó figyelembe vétele) - A kulturált étkezési körülményekhez a hiányzó eszközök folyamatos biztosítása.

18

2) Játék és tanulási tevékenység A tevékenység központú nevelési program 21-27. oldal. Játék Az óvoda és az óvodapedagógus feladata, hogy megfelelő csoportlégkört, helyet, időt, eszközöket és élményszerzési lehetőségeket biztosítson a különböző játékformákhoz, a gyakorló játékokhoz, a szimbolikus-szerepjátékokhoz, konstruáló játékokhoz, a szabályjátékokhoz. A játék folyamatában az óvodapedagógus tudatos jelenléte biztosítja az indirekt irányítás felelősségét. Az óvodában fontos a szabad játék túlsúlyának érvényesülése. Az ingerszegény környezetből kikerülő HHH gyermekek játéktevékenysége elmarad a kortárs csoporttól. Az óvodapedagógus kiemelt feladata, hogy példaadással motiválja a játéktevékenységre és tanítsa a szabályok betartására. Cél: A tevékenységközpontú programban leírtak mellett: A játék formáinak és tartalmának gazdagítása a gyermek egyéni sajátosságainak figyelembe vételével. - A szociális kreativitás fejlesztése: magatartásmódok, nyitottság a másik iránt, viselkedési szabadság, ízlésformálás, konfliktuskezelés. - A játék rendjének szokássá válása, a játékeszközök épségének megőrzése. - Olyan tulajdonságok kialakítása, melyek segítik társadalmi beilleszkedésüket: önállóság, tolerancia, konszenzuskészség, kezdeményezőkészség, kreativitás, önmegvalósítás, mások tiszteletben tartása. Így válik a játék kiemelt jelentőségű tájékozódó, a pszichikumot, a kreativitást fejlesztő és erősítő, élményt adó tevékenységgé. -

Tartalom: 3-4 (5) éves korban

(4)-5-6 éves korban

a) gyakorlójátékok: -mozgásismétlő játékok nagy mozgások fejlesztése, -ritmusjátékok, szem-kéz koordináció, -manipulációs játékokanyagok, eszközök megismerése -verbális (szöveg-dallam) szociális fejlesztő hatás egyszerű szabályjátékok

a részképességekben enyhe lemaradást mutató gyermeknél

b) szerepjátékok: Egyedi vonásokat hordoznak, szociálisan a legnagyobb jelentőségű tevékenységforma - egyszerű szabálykövetések -a játékszabályok elfogadása -jellegzetes cselekvések, műveletek

a környezet jelenségeinek eseményeinek beépítése önálló vagy csoportos játékba

19

c) barkácsolás: Ne legyen öncélú, legyen az elkészített eszköznek funkciója, játszanak vele a gyerekek. A barkácsoláshoz a gyűjtőmunka legyen folyamatos. -játékjavítások (óvónői segítséggel, irányítással)

- játékok egyszerű javítása - játék-készítések -ajándéktárgyak készítése

d) dramatizálás, bábozás: A meseélmény „másoldalú" befogadása, örömszerzésére ad lehetőséget. - bábmozgatási kísérletek - hangutánzások

- bábkészítések - önálló bábozások (mesék, történetek, kitalált feszültség oldó játékok)

e) építő, konstruáló játékok: Fejlesztő hatásúak: a rész-egész viszonylatok: homokozás

-a kreativitás, a szerkesztés, -a szem-kéz koordináció, -a finommotorika, . -a percepció területén

összerakosgató, összeszerelhető játékok, egyéni elképzelés alapján

- összerakosgatások, szerelések egyszerű, az élethelyzeteknek megfelelő tárgyak elkészítésével.

f) szabályjátékok:

-sok mozgásos szabályjáték -értelmi-verbális-manipulatív játéktevékenységek során önálló szabályra figyelések (logikai,- és társasjátékok, dominók, kártyák stb.)

A fejlesztés várható eredményei az óvodáskor végére: A gyermek: - szükségleteinek és életkorának megfelelő játékot választ - bekapcsolódik a közös játékokba - önálló kezdeményező megnyilvánulásai vannak - szívesen játszik képességfejlesztő játékokkal - részt vesz az erőfeszítést, ügyességet igénylő játékokban - megtanulja, követi a szabályokat, szabályjátékokat - létrehoz egyszerű modelleket, maketteket - egyéni ötletei, javaslatai vannak - helyesen választ eszközt, anyagot az adott tevékenységhez - saját élményeit eljátssza - elfogadja társai javaslatait, ötleteit 20

-

képes a csoportban való játékra, a kitartó együttjátszásra ismert meséket szívesen dramatizál, báboz társaival játék közben viselkedésében az óvoda által elvárt viselkedési szabályok megjelennek

Értékelés: A fejlesztés várható eredményeiben megfogalmazottak megfigyelése, a tartalomban rögzített életkori kategóriák szerint, pozitív megerősítő dicsérettel. Feltételek: A csoportszobai és udvari játékeszközeink optimális mennyiségben, minőségben állnak rendelkezésünkre. További feladatnak tekintjük a meglévő eszközeink állagmegóvása mellett a csoportszobában és udvaron használható képességfejlesztő játékeszközök folyamatos és állandó bővítését. Tanulás A tevékenységközpontú nevelési program 25-27.oldal. Cél: Az óvodás gyermek kompetenciáinak fejlesztése. Az óvodapedagógus a tanulást támogató környezet megteremtése során épít a gyermekek előzetes tapasztalataira, ismereteire. A tevékenységközpontú programban leírtak mellett: -

Testi, szellemi egészség egységének fejlesztése, megőrzése. A képszerű - szemléletes gondolkodás kialakulása. A környező világról szerzett tapasztalatok rendszerezése. Differenciált, egyéni képesség szerinti fejlesztés. Kommunikációs képességek kialakítása és fejlesztése: a beszédészlelés, és beszédértés, szóbeli kifejezés, nyelvi képességek fejlesztése. Egyéni adottságok, hajlam, rátermettség, képességek felfedezése. Felfedezés lehetősége, kreativitás erősítése „Én-kép” fejlesztése, testséma kialakítása. Önálló gondolkodásra nevelés, döntési képesség fejlesztése. Vizuális percepció (forma-érzék, forma-észlelés) fejlesztése. Taktilis-kinesztéziás (mozgásérzeti) szféra mobilizálása. Figyelemkoncentrációs tevékenységek biztosítása. Gyakorlati probléma megoldó képesség fejlesztése. A gyermeki kérdésekre, válaszokra épülő ismeretszerzés. Játékos, cselekvéses tanulás.

21

Tartalom: A tanulás kötetlen és kötött szervezeti formában, a játék adta lehetőségek összes alkalmával, játékos helyzetek teremtésével, valamint komplex foglalkozások rendszerén keresztül folyik. (A tevékenység komplexitásából fakadóan valamennyi tevékenységi formában).Támogatja a teljes személyiség fejlődését, fejlesztését a cselekvéses tanulás által. A HHH gyermekekre a megfigyelés valamint a Difer mérés alapján nagyobb figyelmet fordítunk 3-4-(5) éves korban: - Közvetlen tapasztalatszerzések, megfigyelések (a természeti és társadalmi környezetből). - Figyelemirányítás a lényeges, közös jegyekre. - Élmények, benyomások felfogása, emlékezetből való felidézése. - Kreatív gondolkodást, képzeletet mozgósító tevékenységek. - Szókincsfejlesztés. (4)-5-6-7 éves korban: -

Megfigyelések végzése közösen és önállóan. Egyéni élmények, beszámolók, tapasztalatok felidézése emlékezetből. Megbízások elvégzése (emlékezetfejlesztés). Jelenségek változásainak megfigyelése, azok összefüggései. Összehasonlítások és megkülönböztetések irányított és spontán megfigyelésekkel. Beszédfejlesztés. Többféle megoldási lehetőség keresése.

A fejlesztés várható eredményei az óvodáskor végére:

A gyermek belép a lassú átmenetnek abba az állapotába, amelyben az óvodásból iskolássá érik. A rugalmas beiskolázás az életkor figyelembevétele mellett lehetőséget ad a fejlettség szerinti iskolakezdésre A gyermek: - részt vesz a különböző tevékenységekben, - tud önállóan konkrét, elemi, ismert jelenségek esetében következtetni, ítéletet alkotni megismert modellek alapján, - erősödik feladattudata, - ismeri saját értékeit, törekedik az önértékelésre, - önálló a begyakorolt feladatok megoldásában, - önálló megfigyeléseket végez, felismeri a jelenségeket változásukban is, - felfedez konkrét összefüggéseket, ok-okozati viszonyokat, - törekedik többféle megoldás keresésére, - szándékos figyelmének tartama eléri a 10-15 percet, - képes gondolatait érthető szavakba, mondatokba foglalni, - elkülöníti a mese és a valóság elemeit, - ismereteit alkalmazza a gyakorlatban is.

22

Értékelés: - Pozitív megerősítésekkel. - A megoldások lehetőségeinek megmutatásával. - Az önellenőrzésre való rávezetésével. - Egymás megoldásainak értékelésével. - Személyre szabott, pozitív értékeléssel segíteni a gyermek személyiségének kibontakozását Megjegyzés: Az összes fejlesztési terület eszköz igénye, lásd az adott fejezeteknél.

23

3) Társas és közösségi tevékenység Érzelmi nevelés és szocializáció A tevékenységközpontú nevelési program 28-32.oldal. A tevékenységközpontú programban leírtak mellett: Cél - Barátságos, érzelem gazdag, családias óvodai légkör kialakítása, a gyermek-óvodapedagógus, gyermek-dajka, gyermek-gyermek kapcsolatot pozitív attitűd, érzelmi töltés jellemezze. - A gyermek nyitottságára építve az óvoda segítse elő, hogy a gyermek tudjon rácsodálkozni a természetben megmutatkozó jóra, szépre. Ismerje szűkebb és tágabb környezetét, amely a szülőföldhöz való kötődés alapja - Olyan erkölcsi, érzelmi, akarati tulajdonságok fejlesztése, mint a figyelmesség, egymás segítése, kellő fegyelmezettség, viselkedés, együttérzés, kitartás, nyíltság, szokás és normarendszer megalapozása természetes társas szükségletek kielégítése. Engedjen teret a gyermek önkifejező törekvéseinek. - Integrált nevelésünk során az óvoda teremtsen lehetőséget arra, hogy a gyermek kielégíthesse természetes társas szükségleteit, nevelje a gyermeket a különbözőségek elfogadására, tiszteletére. - A nehezen szocializálható, lassabban fejlődő, halmozottan hátrányos helyzetű, valamint kiemelkedő képességű gyermekek nevelése speciális szakemberek közreműködésével. Tartalom: - A társas tevékenység, mint a nevelés alapvető kerete áthatja a napirend szerinti összes tevékenységformát, (játék, munka, tanulás). - Beszoktatás: a védőnővel kialakított aktív munkakapcsolat keretében, a beíratott gyermekek korai megismerése érdekében, a beszoktatás megkezdése előtt a beíratott gyerekek számára játszó délutánt szervezünk. A beszoktatás fokozatos, egyéni tempójú, szülőkkel együtt történik. A gyermekek behozhatják kedvenc tárgyaikat, játékaikat. A beszoktatást ütemezzük, egyszerre 2-3 gyermeknél több gyermek szoktatását nem javasoljuk. -

Érzelmi megnyilvánulásokra való reagálások. Egyes gyermekek viselkedésében zavart okozó tényezők: haláleset, válás, kistestvér születése stb. feltárása, és közös feldolgozása.

-

Kapcsolatteremtés, kapcsolattartás, az udvarias viselkedés elemi formáinak gyakorlása.

-

Környezetvédő szemléletmód, és viselkedési módok elsajátítása, a környezetünk óvása.

-

Közös élmények átélése (névnapok, születésnapok, kirándulások, szereplések, színház, kiállítás, múzeumlátogatás, huzamosan beteg társuk meglátogatása, kórházban gyógyuló társuk telefonon, levéllel történő megkeresése...). Közös készülődés műsorokra, rendezvényekre. Óvodánk hagyományai, ünnepei: Télapó, Advent, Karácsony, Farsang, Húsvét Majális,

-

24

Anyák napja, Néptánc-évzáró, táncház, Búcsúzó-évzáró. A fejlesztés várható eredményei az óvodáskor végére: A gyermek önálló: - a kapcsolatteremtés és kapcsolattartás következő területein: kérés, köszönés, köszönetnyilvánítás, válaszolás, megszólítás, - a véleménynyilvánításban, - bizonyos döntésekben, választásokban, - vállalt feladatai elvégzésében, A gyermek: - viselkedése tisztelettudó, - ismeri és érti az óvónő metakommunikatív jelzéseit, - igazmondásra törekszik, - megkezdett munkáit befejezi, - képes a belátásra, - észreveszi a környezete rendjét megbontó elemeket, korrigálni tudja az ilyen jellegű helyzeteket, - együttműködik a közös cél érdekében, - örül a csoport közös sikereinek. - A HHH gyermek személyre szabott beszoktatás eredményeképpen sikeresen beilleszkedik az óvodai életbe

Társas kapcsolatok: A gyermek: - Az óvodás gyermekek körében az iskoláskor eléréséig kialakul egymás előítélet mentes elfogadása, - felajánlja segítségét a felnőtteknek, gyermektársainak, ha ennek szükségét látja, - szívesen tevékenykedik a csoport érdekében, - érdeklődik társai és a felnőttek iránt (a csoporton belül), - képes egyéni érdekeit a csoport érdekeinek alárendelni, - legalább egy társkapcsolattal rendelkezik a csoporton belül, - figyelemmel van a felnőttek és a gyerektársak iránt, - igyekszik - a szituációtól függően - elfogadni az alá-, fölé-, és mellérendeltségi helyzeteket. Értékelés: - A csoportban zajló mechanizmusok, egyéni reakciók megfigyelése. - Szükség esetén külső segítségadás az aktuális tevékenységek során. - Aktometrikus, szociometrikus mérések végzése, ismétlődően, látva a változásokat. Feltételek: A program alapján: - biztonságos, otthonos légkör, körülmények, - közös élmények, tapasztalatok szerzése, - az óvónők, dajkák pozitív, határozott mintaadásai. 25

4) Munka A személyiség fejlesztés fontos eszköze a játékkal és a cselekvő tapasztalással sok vonatkozásban azonosságot mutató munka és munkajellegű játékos tevékenység – az önkiszolgálás, a segítés az óvodapedagógusnak és más felnőtteknek, a csoporttársakkal együtt, értük később önálló tevékenységként végzett alkalmi megbízások teljesítése az elvállalt naposi vagy egyéb munka, a környezet - , a növény – és állatgondozás. A gyermek munka jellegű tevékenysége:  örömmel és szívesen végzett aktív tevékenység  a tapasztalat szerzésnek és a környezet megismerésének, a munkavégzéshez szükséges attitűdök és képességek, készségek, tulajdonságok, mint a kitartás, az önállóság, a felelősség, a céltudatosság alakításának fontos lehetősége  a közösségi kapcsolatok a kötelesség teljesítés alakításának eszköze, a saját és mások elismerésére nevelés egyik formája  a gyermeki munka az óvodapedagógustól tudatos pedagógiai szervezést, a gyermekkel való együttműködést és folyamatos konkrét, reális, vagyis a gyermeknek saját magához mérten fejlesztő értékelést igényel. A tevékenységközpontú nevelési program 28-32.oldal. A tevékenységközpontú programban leírtak mellett: Cél: -

A család és az óvoda munkával kapcsolatos elvárásai közeledjenek. Munkamegosztás kialakulása, a munkaszervezés képességének megalapozása. Jártasságok, készségek alakítása az eszközök, szerszámok használatával. A munka iránti tisztelet, eredményének megbecsülése, a dolgozó értékteremtésének megláttatása.

ember

Feladat: - Az óvodai nevelés során ismerjék meg a saját magukkal és környezetükkel kapcsolatos munka jellegű tevékenységeket, cselekvő tapasztalással. - Legyen számukra természetes a koruknak megfelelő a munka. - A gyermek kötelességtudatának fejlesztése az egyéni és a közösségi feladatok végzésében. A „tanulási” feladatvégzési motiváció előhívása, fejlesztése, erősítése, fenntartása. A „tanulás”, ismeretszerzés értékeinek tudatosítása. Tartalom: Saját személyükkel kapcsolatos munkák: - a testápolás, - a táplálkozás, - az öltözködés, - a pihenés és az ezekhez kapcsolódó gyermeki tevékenységek, szokások kialakítása. Alkalomszerű munkák: - egyszeri vagy ismétlődő tevékenységek, megbízatások önkéntesség alapján - rendrakás, kisebb javítások udvaron és teremben, - ünnepi készülődések: ajándékkészítések, díszítőmunkák, figyelembe véve a gyermeki ötleteket is,

26

-

segítségadás a kisebbeknek kérésre és önálló indíttatásra.

Növény- és állatgondozás: - évszakokhoz kapcsolódó munkákban való részvétel kertben, udvaron, csoportszobában egyaránt, - folyamatos növényápolás (ültetés, átültetés, öntözés, gyomlálás stb.), - folyamatos állatgondozás (etetés-itatás, élőhelyük tisztántartása stb.). Naposi munkák: - az étkezéssel kapcsolatos teendők ellátása, - a terem és az udvar rendjének megőrzése (játékok, eszközök előkészítése, elrakása).

A fejlesztés várható eredményei óvodáskor végére: A gyermek: - önállóan ellátja a saját magával kapcsolatos teendőket, - önállóan, kedve és képessége szerint végez munkatevékenységeket, - ügyel környezete rendjére, szépségére, igényli a felfedezett hibák javítását, - meglátja a segítségadás lehetőségeit, - gondozza, óvja, ápolja környezete növényeit, állatait, - ismeri a szerszámok, munkaeszközök helyét, azok használatát, tudja a velük járó veszélyeket is, - törekedik az eszközök megóvására, saját testi épségének megőrzésére, - elismeri saját és mások munkáját. Értékelés: Történjen folyamatos megfigyelés és ellenőrzés mellett, pozitív megerősítéssel a tevékenységek során. - Legyen reális, az egyéni fejlettséget figyelembevevő. - Segítse a gyermeket az adott feladat jobb megoldására, és ébresszen kedvet a további munkához. - Ösztönözze a gyermeket önértékelésre, igényszintje növelésére. - Az óvodapedagógus konkrét , reális a gyermeknek saját magához mérten nyújtson fejlesztő értékelést. -

Feltételek: A munkavégzéshez szükséges: - nyugodt kiegyensúlyozott légkör, - elegendő idő az egyéni tempó figyelembevételével, - megfelelő számú gyermekméretű eszköz biztosítása. A munkavégzéshez szükséges eszközök: Az elhasználódott eszközök folyamatos pótlása. Játékjavításhoz: barkácseszközök Udvari munkavégzéshez: gyermekméretű kerti szerszámok

27

KOMPLEX FOGLALKOZÁSOK RENDSZERE 1) Anyanyelv és irodalmi nevelés A magyar gyermekköltészet, a népi, dajkai hagyományok, gazdag és jó alkalmat, erős alapot kínálnak a mindennapos mondókázásra, verselésre. A mese a gyermek érzelmi, értelmi, erkölcsi fejlődésének és fejlesztésének egyik legfőbb segítője. A mese- képi és konkrét formában- feltárja a gyermek előtt a külvilág és az emberi belső világ legfőbb érzelmi viszonylatait, a lehetséges, megfelelő viselkedésformákat. A mese különösen alkalmas az óvodás gyermek szemléletmódjának és világképének kialakítására. Visszaigazolja a kisgyermek szorongásait, s egyben feloldást és megoldást kínál. A tárgyi világot is megelevenítő, átlelkesítő szemléletmódja, és az ehhez társuló, a szigorú ok – okozati kapcsolatokat feloldó mágikus világképe, csodákkal és átváltozásokkal ráébreszt a mélyebb értelemben vett pszichikus realitásra és a külvilágra irányított megismerési törekvésekre. A mesélővel való személyes kapcsolatban a gyermek nagy érzelmi biztonságban érzi magát, s a játéktevékenységhez hasonlóan a mesehallgatás elengedett intim állapotában eleven, belső képvilágot jelenít meg. A belső képalkotásnak ez a folyamata a gyermeki élményfeldolgozás egyik legfontosabb formája. A gyermek saját vers – és mesealkotása, annak mozgással és/ vagy ábrázolással történő kombinálása az önkifejezés egyik módja. A mindennapos mesélés, mondókázás és verselés a kisgyermek mentális higiénéjének elmaradhatatlan eleme. Az óvodában a népi, a klasszikus és a kortárs irodalmi műveknek egyaránt helye van. A tevékenységközpontú nevelési program 40-42.oldal, 52.oldal. A tevékenységközpontú programban leírtak mellett, azt kiegészítve: Az anyanyelvi nevelés valamennyi tevékenységi forma keretében megvalósítandó feladat, beszélő környezettel, szabályközvetítéssel (a javítgatás elkerülésével)- az óvodai nevelőtevékenység egészében jelen van. Az anyanyelv ismeretére, megbecsülésére, szeretetére nevelés közben a gyermek természetes beszéd és kommunikációs kedvének fenntartására, ösztönzésére szükséges figyelmet kell fordítani, kiemelt figyelmet fordítva a HHH gyermekekre.

Cél: -

A beszéd fonológiai, grammatikai, jelentéstani valamint motorikus rendszerének fejlesztése életkori és egyéni sajátosságok figyelembevételével. A hallási- és beszédhallási figyelem és a hallási differenciáló képesség fejlesztése. Az akusztikus- verbális emlékezet fejlesztése. A szeriális felfogás és kivitelezés erősítése. Analizáló- szintetizáló képesség fejlesztése a beszéden keresztül. A téri és idői (ritmus) érzék fejlesztése. A beszédszervek megfelelő mozgásának fejlesztése. Metakommunikációs elemek jelentésének megismertetése. Az irodalmi élmények iránti igény, az irodalmi fogékonyság megalapozása.

28

A könyv iránti vonzódás kibontakoztatása és a könyvvel való helyes bánásmód elsajátítása. A gyermek érzelmi fejlesztése, szociális problémák oldása (félelmek, gátlások, szorongások). Érzelmek keltése (bánat, öröm, együttérzés). Humorérzék fejlesztése. A különböző emberi tulajdonságok megláttatásával igazságra, az emberi értékek megbecsülésére nevelés. - A vers a mese, a mondóka legyen az egyéni bánásmód eszköze is. - Én- tudat erősítése, személyiségfejlesztés. - A spontán beszéd különböző tevékenységekben és élethelyzetekben való gyakorlása. - A kitűzött célok optimális közelítése érdekében a HHH gyermekekre egyéni foglalkozások keretében valamint a napi tevékenységek során nagyobb figyelmet fordítunk. -

Tartalom: Beszélgetés a napi tevékenységek során. Az óvodai nevelés a gyermek érdeklődésére, mint életkori sajátosságra, valamint meglévő tapasztalataira, élményeire és ismereteire építve biztosítson további élményeket. Beszédművelés: A gyermek nyelvi hátrányainak enyhítése, sikerélmény átélése kommunikációs feladatokban. Szókincsbővítés, szavak, fogalmak megismerése, használata, beépítése, a passzív és az aktív szókincsbe játékosan. A gyermek kommunikációs gátjainak feloldása az elfogadó légkör megteremtésével. Beszédhallás, beszédmegértés és beszédmozgás fejlesztése, helyesejtési gyakorlatok, légzőgyakorlatok, hangadás gyakorlatok, zöngés- zöngétlen hangok differenciálása mintakövetéssel, artikulációs gyakorlatok, nyelvgyötrő, gyorsasági gyakorlatok, ritmusgyakorlatok, időtartam gyakorlatok, hangsúlygyakorlatok, hangerő gyakorlatok. Idő- és téri egymásutániság felfogása, felismerésének és kivitelezésének fejlesztése, (történeti sorba rendezések). Vers- és mesemondások. Irodalmi művek hallgatása: mondókák (népi mondókák, kiszámolók, hintázok, labdázók, párválasztók, felelgetők, lovagoltatók, csiklandozók, altatók, ébresztgetek), mesék (állat, tündér, tréfás mesék, népmesék, műmesék, folytatásos mesék), verses mesék versek (népköltészeti alkotások, klasszikus és mai gyerekversek). Irodalmi művek mimetizálása: tevékenységek, cselekvések megfigyelése, eljátszása mozgással, testtartással, érzelmek kifejezése mimikával, tekintettel, gesztikulációval, irodalmi művek eljátszása - dramatizálás, bábozás, A gyermek saját vers és mesealkotása, annak mozgással és/vagy ábrázolással történő kombinálása az önkifejezés egyik módja Könyvek folyóiratok nézegetése - helyük a könyvespolcon, könyvtárban. Színházi élmények nyújtása, gyerekelőadások, bábszínházi előadások megtekintése.

29

A fejlesztés várható eredményei az óvodáskor végére: A gyermek beszéde: - érthető, folyamatos, megfelelő hangsúlyozású, hanglejtésű és sebességű, - illeszkedik a kialakult beszédhelyzethez és az anyanyelvi szabályokhoz. A gyermek: - minden szófajt használ, megismeri szavak jelentését, - alkalmaz különböző mondatszerkezeteket, mondatfajtákat a nyelvhelyességi szabályoknak megfelelően, - tisztán ejt minden beszédhangot, (egyéni eltérések előfordulhatnak), - játék közben mondogat odaillő szövegeket, rigmusokat, halandzsákat, - szívesen mond mondókákat, verseket, meséket, ismeri a hozzájuk tartozó mozgásokat, - szívesen hallgat mesét, verset, amely ráébreszti a mélyebb értelemben vett pszichikus realitásra és a külvilág megismerésére, - igényli a hallott irodalmi mű újrahallgatását, megszilárdulnak a mesehallgatáshoz kapcsolódó szokásai, - a folytatásos mesék, verses mesék, meseregények szálait összeköti, - figyelmesen végighallgatja a felnőttek és társai beszédét, - alkalmazza a kapcsolatteremtés elemi szabályait, - ismeri a csoportszoba könyvespolcát, eligazodik a könyvek között, és óvja azok állagát, - könyvben kép alapján tájékozódik, - részt vesz dramatikus és mimetikus játékokban, közös szereplésekben, - képes korának megfelelő színházi előadás cselekményének követésére.

Értékelés: Év eleji beszédtechnikai felmérések elvégzése a logopédiai fejlesztés érdekében. A HHH gyermekek beszédfejletségének mérése Difer-rel iskolába lépés előtt Folyamatos megfigyelés, melynek szempontjai: - helyesejtés, hangképzés helyessége, - kifejezőképesség szóban, szókincs - beszédkedv, - beszédfegyelem, - emlékezet fejlettsége, - bekapcsolódás a közös tevékenységekbe, - utánzókedv, Feltételek: Az anyanyelvi és irodalmi fejlesztéshez a tárgyi feltételek optimális mértékben adottak. Szükséges feltételek még: - az elhasználódott képeskönyvek, mesekönyvek folyamatos pótlása, - bábok, - dramatizálás kellékei.

30

2) Művészeti tevékenységek Az óvodapedagógus az ábrázoló tevékenységekre az egész nap folyamán teret, változatos eszközöket biztosít. Maga a tevékenység, s ennek öröme a fontos, valamint az igény kialakítása az alkotásra, a kreatív kifejezésre, a környezet esztétikai alakítására és az esztétikai élmények befogadására. a.) Vizuális tevékenységek A tevékenységközpontú program 50-53.oldal. A tevékenységközpontú programban leírtak mellett: Cél: -

Érdeklődés felkeltése az ábrázolás tevékenységei iránt. Vizuális tapasztalatok nyújtása életkornak megfelelően. A vizuális rendszer megismertetése (pont, vonal, folt, színek, formák). A vizuális megértés, befogadás alapozása. A képi, plasztikai, konstruáló kifejezőképességek kibontakoztatása. A vizuális percepció, a vizuális memória és ritmusérzék fejlesztése. Taktilis (tapintási) ingerek erősítése. Szín- és formavilág gazdagítása. Egyszerű, munkafogások és eszközhasználat képességének fejlesztése (különböző anyagok és technikák megismertetése). Kézmozgások finomítása. Az alkotás örömének megtapasztaltatása. Sokféle lehetőség megmutatása a képi, térbeli megjelenítésre. Képi gondolkodás fejlesztése, belső képek gazdagítása. A térbeli tájékozódó képesség fejlesztése. Az íráshoz szükséges mozgáskoordináció alakítása. A szép iránti fogékonyság és igény kialakítása. Kreatív vizuális alkotókedv kibontakoztatása, tehetséggondozás. Részvétel képzőművészeti pályázatokon. Népművészeti elemekkel, az esztétikus tárgyi környezettel való ismerkedés. Látásfejlesztés: mozdulatok, pozíciók megfigyeltetése, színfelismerés. Kooperatív technikák alkalmazása.

Tartalom: Vizuális percepció: - Alak, háttér: keresztezett vonalak felismerése, rejtett formafelismerés, keresztezett formák differenciálása, alak és háttér cseréje. - Alakállandóság: formaállandóság, geometriai formák, különböző nagyságainak összehasonlítása. - Térbeli helyzet: tárgyak szemlélőhöz viszonyított kapcsolatának felismerése, figurák fordítása, forgatása, részek helycseréje, tárgyak egymáshoz viszonyított helyzete. - Térbeli viszonylagosság: két tárgy helyzetének megnevezése, alakjuk kiegészítése, részek összeillesztése, célirányos útkeresés. Vizuális nyelv: - Képalakítás a vizuális elemek használatával (vonal, folt, forma, színek). 31

-

A képfelület kitöltése. A vizuális elemek egymáshoz való viszonyának megfigyelése, rendezése a képfelületen (soralkotás, hasonlóságok, ritmus). Vizuális - taktilis ingerek - ujjfestés.

Kifejezés: - Terek viszonyainak megfigyelése, ábrázolása. - Egyszerű természeti és mesterséges formák megfigyelése, ábrázolása. - Képalakítás saját élmények, emlékezet után. - Képző és népművészeti alkotások, képek nézegetése, kiállítások megtekintése. - Technikák megismertetése (rajzolás, festés, papírragasztás, mintázás, papírhajtogatás, egyszerű nyomhagyások). Vizuális kommunikáció: - Színek keverése. - A mindennapokban használt információs jelek, megismertetése (közlekedési jelzőtáblák, járművek jelei, egyszerű ábrák). Tárgy és környezetkultúra: - Tárgyalkotás szabadon. - Térrendezések. - Konstruálás. - Mintázás. - Anyagalakítások (gyurma, anyag, textil, fonal, dobozok, papír, gyöngyfűzés, termések, kavicsok, homok, építőkocka, hó, gipsz). Sárközi kismesterségek és technikák gyakorlása. (Részletesen lásd A sárközi hagyományok ápolása óvodánkban című fejezetnél). A fejlesztés várható eredményei az óvodáskor végére: A gyermek: - kifejez elemi térviszonyokat a képfelületeken, - használja a képi kifejezés eszközeit, - hangsúlyozza alkotásaiban a jellemző jegyeket, formákat, - emberábrázolásában megjelennek a részformák, esetleg egyszerű mozgások, - élmény, emlékezet alapján képet alkot, - megfelelően használja az eszközöket - rendelkezik helyes ceruzafogással, tisztán tartja az eszközeit, - mintakövetéssel alkalmazza a technikai eljárásokat, - megnevezi a színeket, azok sötét és világos árnyalatait, - részt vesz a tér rendezésében, figyelembe véve az alapvető térviszonyokat, - megfigyelés után formát mintáz, - önállóan vagy társaival közösen modellt, makettet készít, - saját elképzelései alapján tárgyakat díszít, - véleménye van saját és társai „műveiről", műalkotásokról, - önállóan javítja - megbeszélt módon - hibáit, - rendelkezik koordinált szem- és kézmozgással, - igénye legyen az alkotásra, az önkifejezésre, a környezet esztétikai alakítására és az esztétikai élmények befogadására.

32

Értékelés: Folyamatos megfigyelés, melynek szempontjai, módjai: - helyes eszközhasználat, - vizuális emlékezet szintje, - kézmozgások, fogások, - tiszta, rendezett, alkotás, - részvétel a közös tevékenységben, - egyéni megoldások, ötletek, - egymás és saját munkák nézegetése, ötlet- és segítségadás, - a „művek" bemutatása faliújságokon, folyosón. Feltételek: A sokoldalú vizuális tevékenység fejlesztéséhez szükséges eszköz és anyag folyamatos biztosítása.

b.) Ének-zene Az énekes népi játékok és az igényesen válogatott kortárs művészeti alkotások fontos eszközül szolgálnak a gyermek zenei képességeinek és zenei kreativitásának alakításában. A zenehallgatási anyag megválasztásánál a figyelembe kell venni a nemzetiségi, etnikai kisebbségi nevelés esetében a gyermekek hovatartozását is. A tevékenységközpontú program 54-55. oldal. A tevékenységközpontú programban leírtak mellett: Cél: -

-

A zenei érdeklődés felkeltése. A zenei képességek, készségek kialakítása: Ritmusérzék fejlesztése, a meglévő óvodai ritmushangszerek használata. Zenei hallás, zenei emlékezet fejlesztése. Természeti és tárgyi környezetünk zörejeinek, hangjainak felismerése, differenciálása. Éneklési készség fejlesztése, tiszta éneklésre nevelés. Kreatív zenei alkotókedv kibontakoztatása, tehetséggondozás. Esztétikus, összerendezett mozgás, helyes testtartás kialakítása. Közösségi érzések alakítása, erősítése, a közös öröm és izgalom átélésével. Zenei nevelésünk hozzájárul gyermekeink érzelemvilágának gazdagításához. Mozgás fejlesztés játékosan: rendezett mozgás, éneklés mozdulattal követése.

Tartalom: Magyar népi énekes-mozgásos játékok: - ölbeli játékok, bölcsődalok, - ügyességi- és labdajátékok, - fogócska,

33

- szellemi játékok, - párválasztó játékok, - mondókák, kiolvasók, - népi játékok, énekes játékok gyermekdalok, melyek örömet nyújtanak a gyermekeknek. Más népek dalai, játékai. Gyermekeknek írt műdalok. Hangszeres zene hallgatása: - élő hangszeres zene hallgatása a faluban működő hagyományőrző csoportok (népdalkórus, tánccsoportok, citerazenekar) előadásában, - vokális és hangszeres zene, műdalok, alkalmi dalok, ünnepek dalai. Sárközi népdalok, táncelemek. (Részletesen lásd: A sárközi hagyományok ápolása óvodánkban című fejezetnél). A fejlesztés várható eredményei: A gyermek: - természetes tempóban jár, segítség nélkül tempót tart, - énekel hat hangterjedelmű dalokat, dúdolja az ismert dallamokat, - felelgetős dalt énekel társaival, vagy a csoporttal, - visszaénekel dallamot, - megkülönböztet és reprodukál halk-hangos, magas-mély, gyors-lassú, fogalompárokat dallamban,(ritmusban), - kifejezi cselekvéssel a dalritmust és az egyenletes lüktetést, - egyszerű táncos mozgásokat végez helyes testtartással, - törekedik a tiszta éneklésre, - figyelmesen hallgatja a bemutatott zenét, - alkalmi dalokat énekel, - felismeri dallammotívum alapján a hallott dalt, néhány természeti környezetbeli hangot (többféle zenei és zörejhangot), hangszereket (ritmushangszereket és a furulya hangját), - ismer néhány térforma alakítási lehetőséget (kör, csigavonal), - próbálkozik dallamrögtönzésekkel, - kitalál dallamhoz mozgást, játékot, - énekel, hallgat sárközi dalokat, ismer sárközi táncelemeket. - A felnőtt minta spontán utánzásával az éneklés a mindennapi tevékenység részévé válik. Értékelés: Folyamatos megfigyelés, melynek szempontjai: - Hangtisztaság, ritmika, szövegmondás, énektechnika. - Éneklés és mozgástempó szabályossága. - Szívesen énekel-e, kezdeményez-e, énekes játékot, hangszeres vagy zenés elfoglaltságot? Feltételek: A szükséges tárgyi feltételek folyamatos pótlása. 34

3) A külső világ tevékeny megismerése A gyermek aktivitása és érdeklődése során tapasztalatokat szerez a szűkebb és tágabb természeti – emberi – tárgyi környezet formai, mennyiségi téri viszonyairól. A valóság felfedezése során pozitív érzelmi viszonya alakul a természethez, az emberi alkotásokhoz, tanulja azok védelmét, az értékek megőrzését. A gyermek, miközben felfedezi környezetét, olyan tapasztalatok birtokába jut, amelyek a környezetben való, életkorának megfelelő biztos eligazodáshoz, tájékozódáshoz szükségesek. Megismeri a szülőföld, az ott élő emberek, a hazai táj, a helyi hagyományok és néphagyományok, szokások, a családi és a tárgyi kultúra mértékeit, megtanulja ezek szeretetét, védelmét is. a) Természet, társadalom, ember A tevékenységközpontú nevelési program 46-49.oldal. A tevékenységközpontú programban leírtak mellett, azt kiegészítve: Cél: - Tapasztalatok gyűjtése a természeti, emberi és tárgyi környezet elemeiről, megfelelő tájékozottság kialakítása, ismeretek rendszerezése. - A harmonikus környezet szépségének, a természet lebilincselő varázsának befogadására és élvezetére is érzékennyé váló gyermekek nevelése. - A gyermek érzékelje a környezetvédelem, és a környezethigiénia szerepét. - A „jeles zöld napok” megünneplésével a környezetvédelmi szemléletmód megalapozása. - A közlekedés alapvető szabályainak megismertetése, biztonságos közlekedésre nevelés. - Szülőföldünk Sárköz sajátos földrajzi, tájegységi adottságainak kiaknázásával, az itt élő falusi emberek életmódjával, az állat- és növényvilág megismertetésével, a helyi népszokások, hagyományok felelevenítésével pozitív érzelmi viszony s identitástudat fejlesztése. - Társadalmi érzékenység tudatos fejlesztése (lokálpatriotizmus, hazaszeretet, nemzeti tudat,) Feladat: tegye lehetővé a gyermek számára a környezet tevékeny megismerését. Segítse elő a gyermek önálló véleményalkotását, döntési képességeinek fejlődését, a kortárs kapcsolatokban és a környezet alakításában. Tartalom: Az élő és élettelen természet anyagai, változásai, színei: - időjárás, természeti jelenségek, évszakok, napszakok, - növények tulajdonságai, ápolásuk, - állatok életmódja, környezete, gondozása. Emberi környezet: - az emberi test: testrészek, érzékszervek, testápolás, az orvos gyógyító munkája, - a család élete, tagjai, foglalkozások. Az óvoda és környezete: - az óvoda elhelyezkedése falunkban, - az óvoda épülete, belső terei, udvara, felnőttek munkája, gyermekek tevékenységei, - településünkön működő közintézmények, termelő üzemek, vállalatok, az ott

35

dolgozók munkájának megismerése. Közlekedés a faluban, városban: - lehetőségei, dolgozói, eszközei, szabályai, különös tekintettel a gyalogos közlekedésre. Természetvédelmi és környezetvédelmi teendők, tevékenységek. Sárköz földrajza, állat- és növényvilága, hagyományrendszere. (Részletezve lásd: A sárközi hagyományok ápolása óvodánkban című fejezetnél). A nemzeti ünnepek életkornak megfelelő megünneplése A fejlesztés várható eredményei az óvodáskor végére: A gyermek: - tudja az évszakok, hónapok, napok, napszakok, nevét, jellemzőit, sorrendjét, - korának megfelelő ismeretei vannak állatokról, növényekről, néhány növény - és állatgondozási műveletet elvégez,(pl. ültetés, öntözés, gyomlálás, söprés, gereblyézés, akvárium- és madárkalitka tisztán tartása), csoportosítja az élőlényeket (ember, állat, növény), - ismeri a színeket, - ismeri lakóhelyét, születési helyét, nevét, lakcímét, szülei és testvérei nevét, - tájékozódik saját testén, ismeri a főbb testrészek és szervek funkcióit és azok ápolását, - ismeri a környezetében lévő fontosabb épületek, intézmények funkcióját, az ott dolgozók munkáját, - kialakul benne az értékteremtő- és megőrző munka megbecsülésének képessége, - alapvető ismeretekkel rendelkezik közlekedésről, annak eszközeiről és szabályairól, - szívesen önállóan végez természetvédelmi és környezetvédelmi teendőket, tevékenységeket, - az iskoláskor eléréséig szokásrendszerükbe beépül a tudatos környezetvédelem, - kötődik szülőföldjéhez, Sárközhöz, ismeri annak hagyományait. Értékelés: Folyamatos megfigyeléssel, a fejlesztés várható eredményeiben megfogalmazottak alapján. Feltételek: Meglévő feltételeink: Udvarunk és csoportszobáink: - növényei nagy füves terület, örökzöld, lombhullató- és gyümölcsfák, - egynyári- és évelő virágok, - állatai: fákon fészkelő madarak, bogarak, rovarok, békák, csigák, pintyek, halak. - szemléltető táblák, - diafilmek, - videofilmek, - szakkönyvek, ismeretterjesztő könyvek. - távcső, nagyítók, mikroszkóp, földgömb, térkép, - sztetoszkóp, - igény szerint akvárium, - kiránduláshoz szükséges gyermekméretű hátizsákok, - e tartalmat feldolgozó fejlesztő manipulatív játékeszközök.

36

b) Matematika

A tevékenységközpontú nevelési program 43-45.oldal. A tevékenységközpontú programba leírtak mellett, azt kiegészítve:

Cél: Tapasztalatok szerzése a környező valóság formáiról, mennyiségi viszonyairól, megfelelő tájékozottság kialakítása és a tevékenységeikben való alkalmazása. A felfedezés örömének érzékeltetése. A matematikai képességek fejlesztése: - tapasztalás: érzékelés, észlelés, megfigyelés, - emlékezés: mozgásos, cselekvéses, képi emlékezés, szóhasználatra, eljárásra, módszerre emlékezés, élmények felidézése, - megértés: azonosítás, megkülönböztetés, összefüggések felismerése, állítások, kérdések, utasítások megértése, - konstruálás: szabad és egy-egy feltételnek megfelelő alkotások, formák, mennyiségek, összefüggések előállítása, megkeresése, - ítélőképesség: annak megítélése, hogy egy állítás igaz vagy nem. A matematikai kifejezések, fogalmak beépülése a gyermek relációs szókincsébe. Komplex ismeretnyújtás. Feladat: A gyermeket a környezet megismerése során olyan matematikai tartalmú tapasztalatokhoz, ismeretekhez juttassuk, hogy azokat tevékenységeiben alkalmazza, felismerje a mennyiségi, alaki, nagyságbeli és téri viszonyokat, alakuljon ítélőképessége, fejlődjön tér-sík- és mennyiségszemlélete. Tartalom: Tárgyak, személyek összehasonlítása: - tárgyak válogatása szabadon, vagy adott szempontok szerint, - tárgyak, objektumok méreteinek összehasonlítása, összemérése, különbségeik megfogalmazása (hosszabb-rövidebb, nehezebb-könnyebb, alacsonyabb-magasabb, keskenyebb-szélesebb, több-kevesebb), - sorba rendezések mennyiségi tulajdonságok szerint (tőszámok, sorszámok), - sorba rendezések egyéb szempontok szerint, - halmazok elemeinek leszámlálása (több-kevesebb, ugyanannyi), - halmazok keletkeztetése (hozzátevés, elvétel, egyenlővé tevés a tízes számkörben), - soralkotások, sorváltások balról jobbra, föntről lefelé (szemmozgás), - állítások fogalmazása (igaz-hamis eldöntése), - történetek alkotása képekről a mennyiségek figyelembevételével, Tulajdonságok, formák, színek, méretek vizsgálata.

37

Geometriai tulajdonságok megfigyelése: - építés szabadon, - síkbeli építések síkmértani elemekből (takarások) elemek összehasonlítása, válogatása, geometriai tulajdonságaik alapján, Irányok, arányok megfigyelése: bal-jobb, alá-fölé, mellé, közé, előtt-mögött, vízszintesfüggőleges, ferde, görbe, álló, fekvő, eleje-közepe-vége, első-utolsó, fenn-lenn, felső-alsóközépső fogalmainak, a helyviszonylatokat kifejező névutók gyakorlása. A rész és egész viszonyának megfigyelése. A fejlesztés várható eredményei az óvodáskor végére: A gyermek: - összehasonlít mennyiségeket (több, kevesebb, ugyanannyi, hosszabb, rövidebb egyforma hosszú, magasabb, alacsonyabb, szélesebb, keskenyebb), - megfelelő megállapítást tesz mennyiségi viszonyokat ábrázoló képekről, - számol tízes számkörben, - megnevezi a térbeli állások helyzetének irányait (jobb, bal,előtt, mögött, alatt, fölött, mellett, között), - válogat alakzatokat, tárgyakat, élőlényeket szempontok alapján, - alakzatokat másol síkban, térben, - válogat síkbeli alakzatokat tulajdonságaik szerint (kör, négyzet, háromszög), - felismer térbeli alakzatokat. Értékelés: Folyamatos megfigyelés. Kérdésekre adott válaszok helyessége, melynek szempontjai: - Megértette- e a feladatot? - Elvégzi-e a munkát? - Igényel-e segítséget vagy önálló? - Mennyi időre van szüksége a feladat elvégzéséhez? - Milyen a megoldások minősége? Az életkori sajátosságok és az egyéni fejlődési ütem figyelembevételével. Egymás megoldásainak megismertetése. Az önellenőrzésre való rávezetés. Feltételek: A fejlesztés alapvető eszközkészlete rendelkezésünkre áll .

38

4) Testi nevelés, mindennapi testnevelés A rendszeres egészségfejlesztő testmozgás, a gyermekek egyéni fejlettségi szintjéhez igazodó mozgásos játékok és feladatok, a pszichomotoros készségek és képességek kialakításának, formálásának és fejlesztésének eszközei. Az óvodáskor a természetes hely-, helyzetváltoztató- és finommotoros mozgáskészségek tanulásának, valamint a mozgáskoordináció intenzív fejlődésének szakasza. A spontán, a szabad játék kereteiben végzett mozgásos tevékenységeket kiegészítik az irányított mozgásos tevékenységek. A spontán – a játékban, azon belül a szabadjátékban – megjelenő mozgásos tevékenységeknek, az egészségfejlesztő testmozgásnak az óvodai nevelés mindennapján, az egyéni szükségleteket és képességeket figyelembe véve, minden gyermek számára lehetőséget kell biztosítani. A tevékenységközpontú nevelési program: 55-59.oldal. A tevékenységközpontú programban leírtak mellett, azt kiegészítve: Cél: -

Az egészség megóvása, egészséges életmód erősítése. Testi képességek alakítása, fejlesztése (erő, ügyesség, gyorsaság, állóképesség). Harmonikus, összerendezett, fegyelmezett nagy és kismozgások kialakítása. A légző-, keringési-, csont- és izomrendszer teljesítőképességének növelése. figyelemmel a mozgásfejlődés lépcsőfokaira. Helyes testtartás kialakítása, tartáshibák prevenciója. A növekedés elősegítése, a vázizomzat erősítése. Mozgáskoordináció alakítása. A nagymozgások, a rugalmasság fejlesztése. A térbeli, időbeli tájékozódó-képesség fejlesztése. A szem-, kéz-, láb koordinációjának fejlesztése. Ritmusérzék fejlesztése. A testrészek megismertetése, testséma ismerete. Közösségi magatartás fejlesztése: társra figyelés, koordinációs képesség, egészséges csapatszellem kialakítása. Kitartás, türelem, fegyelem, konfliktuskezelés, együttműködésre nevelés. Együttműködéshez szükséges készségek fejlesztése.

Feladat: Sokszínű, változatos és örömteli, érzelmi biztonságban zajló gyakorlási formák, játékok biztosítása. Mozgásos játékok, tevékenységek, feladatok rendszeres alkalmazása.

Tartalom: A mozgásfejlesztés a mindennapos testnevelés és a kötött, tervszerű foglalkozások rendszerében, az egyéni szükségleteket és képességeket figyelembe véve minden gyermek számára megvalósul. Játékok: 39

szerep,- utánzó,- futójátékok, szabályjátékok, küzdőjátékok (húzás, tolás, emelés) Rendgyakorlatok: egyenes testtartás, vonal és köralakítás, fordulatok meghatározott irányokba, Gimnasztika- szabadgyakorlatok: kartartások, nyakizom gyakorlat, - kar, - láb, - és törzsmozgások, testhelyzetek, kéziszer-gyakorlatok (bot, babzsák, szalag, karika, labda) Járások, futások: természetes járás irányváltásokkal, speciális járások, állatjárások utánzása, ritmusra járások, futás egyenes vonalban és irányváltásokkal, lassítás - gyorsítás, akadályok leküzdése, versenyfutás, Szökdelések, ugrások: helyben és haladva (páros lábon, váltott lábbal), akadályokon át (le, fel, át), Dobások, labdás gyakorlatok: labdafogások, labdaészlelés, labdagurítások, labdavezetések, labda fel, - és ledobások (alsó és felsődobások), labdahajítások, Támasz, - függés, - és egyensúlygyakorlatok: talajon (csúszás, mászás, kúszás egyensúlyozás), padon, zsámolyon, bordásfalon, vízszintes és függőleges irányban, gurulások, egyensúlyozás emelt szeren (pad) Foglalkozások a szabadban: téli játékok (hógolyózás, szánkózás), atlétikai vonatkozású gyakorlatok,

A fejlesztés várható eredményei az óvodáskor végére: A gyermek:    

Képes babzsákkal a fején egyensúlyozó járásra a padon. Tud rövidebb távon egyenletes iramban futni. Versenyjátékokban betartja a szabályokat. Tud ütemtartással járni. 40

     

Tud helyben labdát vezetni. Tud egykezes felső dobással célba dobni. Tud gurulóátfordulást végrehajtani előre. Szeret mozogni, kitartó a mozgásos játékokban. Tud néhány mozgásos játékot irányítás nélkül játszani. Tud térben tájékozódni, ismeri az irányokat.

Értékelés: -

Folyamatos megfigyeléssel. A hibás elemek javításával, a testtartás és a mozgáselemek korrigálásával. Motiválásokkal a helyes végrehajtások és az előnyös viselkedésformák (bátorság, tolerancia, segítőkészség, kudarc elviselése stb.) kiemelésével.

Feltételek: A testi fejlesztéshez szükséges eszközök és szerek gazdag tárával rendelkezünk. Tornatermünk és felszerelése: - TINIKONDI - Geiswald többfunkciós tornapad, - trambulinok, - bordásfal, - tornapadok, szőnyegek, - kenguru labdák, léglabdák, kis- és nagyméretű labdák (a gyermekek számának megfelelően), - Wesco - képességfejlesztő játékok: karikák, topogók, téri tájékozódást fejlesztő lapok. Udvari mozgásfejlesztő játékaink: - mászókák, libikókák, hinták, csúszdák, - kéziszerek: gyűrű, nyújtó, mászókötél, kötélhinta, - mászóháló, - mászóhíd, mászóvár. Feladatunk: A meglévő eszközeink, létesítményeink folyamatos karbantartása, javítása, cseréje.

41

Udvari élet Nevelési célunk: -

Az óvodás korú gyermekeink testi és lelki szükségleteinek kielégítése Az egészséges életvitel megalapozása, szokásainak kialakítása. A szabadban történő rendszeres és sokoldalú mozgástevékenység biztosítása. A gyermekek minél több időt tölthessenek a szabad levegőn, függetlenül az időjárástól. Az udvari élet egységes szokás- szabály rendszerének kialakítása.

A fejlesztés várható eredményei az óvodás kor végére: -

Elsajátítja a természetes mozgások elemeit. Fejlődnek testi és értelmi képességeik. Szociális képességeik pozitív irányban alakulnak. Munkához való viszonya formálódik. Az udvar eszközeit, berendezéseit rendeltetésszerűen használja. Képes saját maga és társai testi épségére vigyázni Az udvar élőlényeit óvja, gondozza. Ügyel környezete tisztaságára. Ismeri és betartja az udvari életre vonatkozó szokásszabályokat.

Értékelés: Folyamatos megfigyeléssel a fejlesztés várható eredményeiben megfogalmazottak alapján. Feltételek: Folyamatos feladatunk a meglevő játékaink felülvizsgálata, állagmegóvása, újak beszerzése lehetőségeinkhez mérten.

Homokozás -

A homokozóból nem szabad a homokot kihordani. A nagy homokozó lapáttal, kisautókkal csak a homokban játszunk. A többi homokozó játékot használhatják a gyermekek az udvar más részein is, termények gyűjtögetésére, szerepjátékokban. Sorakozó előtt a homokozó játékokat tegyék a helyére.

42

Labdázás -

Labdázni lehetőség szerint a kijelölt területeken lehet.

Csúszdázás -

A csúszdán terpeszben vagy állva csúszni nem szabad. Minden esetben meg kell várni, hogy aki lecsúszott a csúszdán, az felálljon, csak az után csúszhat a következő gyerek.

Az udvari tevékenységek gyermekekre gyakorolt fejlesztő hatásai Természetes mozgások, mint:                 

kúszás mászás csúszás járás futás fellépés lelépés dobás fogás ütés húzás tolás szökdelés ugrás gurulás függés lengés

           

koordinációs képesség egyensúlyozás, mozgásérzékelés ritmusképesség tempó ritmusérzék reakcióképesség mozgékonyság hajlékonyság lazaság erő gyorsaság állóképesség

Testi képességek, mint:

43

Az udvaron végzett mozgások: - Kedvezően befolyásolják a gyermeki szervezet növekedését, teherbíró képességét, - Fontos feladata az egészség megőrzése, megóvása. - Felerősíti és kiegészíti a gondozás és egészséges életmódra nevelés hatásait. - A mozgáskultúra fejlesztése mellett segíti a térben való tájékozódást, a helyzetfelismerést, a döntés- és alkalmazkodóképességet, és a személyiség akarati tényezőinek alakulását. Alakítják a szocializációs képességeket, mint:        

Összetartozás érzése. Különböző teljesítmények megtapasztalása. Egyéni sikerek elismerése. Versenyszellem alakítása, önismeret gazdagítása. Egészséges életmód igényének megalapozása. Értékrend alakítása közös élményeken keresztül. A siker élményének elmélyítése. „Jól érzem magam” érzése.

Fejlesztik az értelmi képességeket, mint:             

Ismeretek gazdagítása. Megfigyelés. Összehasonlító képesség. Következtető képesség. Tapasztalatszerzés. Emlékezet gazdagítása. Vizuális élmények befogadása. Esztétikai élmények gazdagítása. Szókincsbővítés. A természet védelmére nevelés. Viselkedési formák gyakorlása. Az ember és a természet kapcsolatának megtapasztalása. Az ember természet alkotó tevékenysége- építés, rombolás megtapasztalása.  Tájékozódó képesség. Teret nyújt a hagyományápolásra, ami óvodai programunk helyi sajátossága. A gyermekek környezetét (természetesen az udvart is) úgy alakítjuk, hogy tükrözze a népi hagyományokat. Erre jó példa a babaház decsi hagyományőrző berendezései, az udvar népi motívumokkal díszített fajátékai, a népi gyerekjátékok, dalos körjátékok udvaron történő játszása.

44

Az óvodáskor végére elérendő célok Ebben az életkorban a gyermekek mozgástempója gyorsabb. A kúszás, mászás, csúszás és kapcsolt változataiban a kar szükségszerűen végzett támasz és kísérőmozgását, valamint a láb elrugaszkodását és lendítését folyamatosan végzi. Minden nehézség nélkül felmásznak rúdra, kötélre. Az ütemtartásos járás nem jelent nehézséget számukra. Váltott lépésű járással egyensúlyoznak 15 cm széles gerendán. Húzás, tolás keretében tolóerejüket a mozgásban lévő teherhez igazítják. Futás közben jó testtartás és kifejezett repülési szakasz figyelhető meg. Nekifutással történő ugrásnál a futásban nyert energiát felhasználják az ugrás teljesítménynél. Leugrások esetén rugalmasan fognak talajt. Távolba dobásnál egykezes, illetve kétkezes hajító mozgást végeznek. Céltárgyakat vízszintes valamint függőleges célba dobási móddal eltalálnak. A labda elfogásánál a társ dobását figyelemmel kísérik, és a fogómozgást a labda röppályájához igazítják. Függő szereken is képesek saját testüket lengésbe hozni, testsúlyukat megtartani.

45

A NEVELÉS TERVEZÉSE A tevékenységközpontú program 60-66 o. mellett, azt kiegészítve: Valljuk, hogy az óvodai nevelőmunkának jól átgondoltnak kell lennie, amely mindenkitől tudatos felkészülést igényel. A jó terv szabadságot, rugalmas alkalmazást, a gyerekekhez való igazodást biztosít. Segíti a folyamatok célirányos, célszerű egymásra épülését. Olyan tervezés kell: - ami nem növeli az írásbeli munkát, - segíti a gyerekek fejlődési ütemének nyomon követését, - jelzi a fejlődésbeli lemaradást, - biztosítja a HHH gyermekek egyénre szabott felzárkóztatását, tehetséggondozását, - láttatja az egyénhez kötődő feladatokat, - mutatja az egyén és a csoport elmozdulásait, A HHH gyermekek egyéni fejlesztési naplójában meghatározott feladatok végrehajtása fejlesztőpedagógiai módszerek alkalmazásával.

A tevékenységben megvalósuló tanulás Az óvodában a tanulás folyamatos, jelentős részben utánzásos, spontán és szervezett tevékenység, amely a teljes személyiség fejlődését, fejlesztését támogatja. Nem szűkül le az ismeretszerzésre, az egész óvodai nap folyamán adódó helyzetekben, természetes és szimulált környezetben, kirándulásokon, az óvodapedagógus által kezdeményezett tevékenységi formában, szervezeti és időkeretekben valósul meg. - Az óvodai tanulás elsődleges célja az óvodás gyermek képességeinek fejlesztése, tapasztalatainak bővítése, rendezése. Az óvodapedagógus a tanulást támogató környezet megteremtése során épít a gyermekek előzetes élményeire, tapasztalataira, ismereteire. - A tanulás feltétele a gyermek cselekvő aktivitása, a közvetlen, sok érzékszervet foglalkoztató tapasztalás, felfedezés lehetőségének biztosítása, kreativitásának erősítése. Az óvodapedagógus a tanulás irányítás során, személyre szabott, pozitív értékeléssel segíti a gyermek személyiségének kibontakozását. -

46

Egészségfejlesztési program

Az egészség fogalma Az egészség a teljes testi, lelki és szociális jólét állapota, és nem csupán a betegség vagy fogyatékosság hiánya. Az egészség tehát a szellemi egészség, a lelki egészség, és a testi egészség állapotának egyensúlya. Egészségünket meghatározza makro-, és mikrokörnyezetünk, a szociális érzékenységünk, személyi kapcsolataink és öröklött tulajdonságaink. Az egészség összetevői szoros kölcsönhatásban állnak egymással. A test és a lélek harmóniája vezet az egészséges és kiegyensúlyozott élethez. Erre a harmóniára való törekvés képezi az egészséges életmód lényegét. Alapelvek -

Elfogadjuk a gyermeki személyiség jellemzőit. Kerüljük a megkülönböztetést. Törekszünk a stresszmentes légkör megteremtésére. Előtérbe helyezzük az egészségnevelést.

Az egészségfejlesztés célja 20/2012. ( VIII.31. ) EMMI miniszteri rendelet 128§ (2) bekezdése alapján a teljes körű egészségfejlesztés célja, hogy az óvodában eltöltött időben minden gyermek részesüljön a teljes testi-lelki jólétét, egészségét, egészségi állapotát hatékonyan fejlesztő, a mindennapokban rendszerszerűen működő egészségfejlesztő tevékenységekben. A helyi pedagógiai program részét képezi az egészségfejlesztési program. Az egészségfejlesztés feladatai A célokból a következő feladatok adódnak: -

egészséges táplálkozás, mindennapos testmozgás, testi-lelki egészség fejlesztése, viselkedési függőségek megelőzése, bántalmazás megelőzése, baleset megelőzés és elsősegélynyújtás, személyi higiéné,

Törekszünk a munkavégzéshez ideális légkör megteremtésére. Megteszünk mindent annak érdekében, hogy nevelésünk a gyermeki személyiség egészére irányuljon. Nevelőmunkánk során figyelembe vesszük az egyéni képességeket. Az egészség értelmezése óvodánkban Az egészség – óvodás korban is – szomatikus, pszichikus, szociális elégedettséget, harmóniát jelent. Az óvodai nevelés egyik alapvető tevékenysége a gondozás, amely magába foglalja a

47

gyermek személyi, környezeti és pszicho higiéniáját. A kisgyermek olyan szükségleteit elégíti ki, amely elősegíti növekedését, fejlődését, hozzájárul egészségének megőrzéséhez, jó közérzetének, egészséges életmódjának kialakulásához és megteremti a nevelési hatások kedvező érvényesülésének feltételeit. Az egészséges személyiségfejlődés egyik legfontosabb feltétele az óvodapedagógus és gyermek közötti jó kapcsolat, valamint a családdal, az egészségügyi hálózattal való szoros, rendszeres kapcsolattartás. A gyermekek értékválasztása elsősorban a családtól függ, ezt az óvoda csak kismértékben tudja befolyásolni. Szép környezetű faluban élve gyermekeinknek lehetőségük van természet közeli életre, nagy részükre jellemző mégis a mozgásszegény életmód, a rendszertelen táplálkozás, a kialvatlanság. Megnőtt a deviáns hatások és a médiák befolyása is. Az elmondottak indokolják az egészségnevelési program létjogosultságát.

Fejlesztési tartalmak az egészséges életmód kialakítására A helyes életritmus Az óvoda napirendje segíti a gyermek biológiai ritmusának követését, biztosítja az aktivitás és pihenés helyes arányát, hogy oldott, kellemes légkörben szívesen, sokoldalúan tevékenykedjen. Egészséges táplálkozás Az egészséges életmód könnyen betartható, ha odafigyelünk a táplálkozásra, mozgásra, rossz szokásainkra. A növekedés és fejlődés egyik legfontosabb feltétele a táplálkozás. Gyermekkorban a tápanyagok nemcsak a játék, a mozgás vagy más tevékenység során elfogyasztott energiát pótolják, hanem a növekedéssel járó testépítést is biztosítják. Az étkezési szokások miatt sok a túlsúlyos, az egészségtelenül és rendszertelenül táplálkozó gyermek is. Fontos, hogy mit, mennyit, hogyan, mikor eszünk. Naponta legalább ötször étkezzünk egészséges ételeket. Elengedhetetlen a zöldségek, gyümölcsök, rostban gazdag élelmiszerek, teljes kiőrlésű gabonafélék fogyasztása. Az óvodai étkeztetés milyensége és mennyisége kiemelt figyelmet kell, hogy kapjon. A kulturált étkeztetés lehetőségének biztosítása segíti nevelő munkánkat. Óvodánkban a gyermekek 100%-a veszi igénybe az étkezési lehetőségeket. Az étkeztetés szervezésével igyekszünk kellő időt biztosítani a tízórai, ebéd, uzsonna elfogyasztására, az egész nap folyamán biztosított a folyadék. Figyelembe vesszük a gyermekek tempóját, egyéni szükségleteit. A speciális étkezési igényű gyermekek óvodai ellátása biztosított. A heti étrend összeállításában részt vesz az óvodavezető és az élelmezésvezető. Az étrend kialakításának fő szempontja az egészséges táplálkozásra való törekvés, valamint a gyermekek ízlése, igénye, a változatosság, a megfelelő tápanyag-összetétel biztosítása. Így törekszünk a gyermekek, közvetve a családok táplálkozási szokásainak alakítására. Naponta biztosítunk gyümölcsöt a szülők segítségével. Zöldség- és gyümölcssalátát is készítünk. A nevelési év folyamán egészségnapokat tartunk, melyekre szakembereket hívunk, akik a szülőknek előadást tartanak az egészséges életmóddal kapcsolatos témában. Csoportonként a gyermekekkel együtt készítünk egészséges alapanyagból ételt, amit a szülőkkel együtt fogyasztanak el a gyermekek. A gyermekek gondozása, testi szükségletük, mozgásigényük kialakítása Az egészségfejlesztő óvodai program célja a gyermekek egészséges testi-lelki fejlődésének elősegítése a testmozgás eszközeivel. Azt tapasztaljuk, hogy a modern kor és az azzal járó 48

technikai fejlődés az embereket olyan életmódra kényszeríti, amely a mozgásszegény életmód kialakulásához, a fizikai képességek hanyatlásához vezethet. Az óvodai testnevelés keretei között az egészségnevelés, a szociális kompetenciák, a csapatmunka, a társakkal történő kreatív együttműködés egyaránt fejleszthető. Óvodánkban elsősorban a gyermekek testi szükségleteinek feltárására helyezzük a hangsúlyt. A testi szükségletek kielégítésével alapozzuk meg a gyermekek jó közérzetét, ami minden tevékenységhez szükséges. A növekedés, fejlődés üteme minden gyermeknél másként alakul, ezért folyamatos megfigyeléssel, testsúly, testmagasság mérésével segítjük az egyéni sajátosságok feltárását. A gyermekek gondozásának záloga az óvodapedagógus és a gyermekek közötti meghitt, megértő viszony, a természetes testközelség megléte. A gyermekek csak azoktól fogadnak el gondoskodást, akik őszinte viselkedéssel közelednek hozzájuk és tapintatot, elfogadást közvetítenek. Ilyen feltételek mellett ismerhetjük meg a gyermekek igényeit, családból hozott szokásait. Az önálló testápolás, étkezés, öltözködés szervezettségét az óvodába lépés pillanatától biztosítjuk. A beszoktatás ideje alatt minden gyermekkel a dajka és gondozónő bevonásával együtt végezzük a teendőket, hogy megtanulhassák a fogásokat, testápolási szokásokat, öltözés, vetkőzés, önkiszolgálás sorrendjét. A testápolási, étkezési, öltözési szokások-szabályok kialakítását vizuális jelek segítik. A szokások végzése közben sokat beszélgetünk a gyermekekkel, kérésükre segítséget nyújtunk nekik. Az óvodapedagógus a szülőkkel együttműködve végzi a gondozási-nevelési feladatokat. Tevékenytettető tapasztalással tanulják meg az ismereteket. A gyermekek gondozásakor megértő, meghitt viszony kialakítására törekszünk, így ők is elfogadnak bennünket. A fokozatosság betartásával arra törekszünk, hogy a gyermekek egyre önállóbban elégítsék ki szükségleteiket. A helyes életritmust fokozatosan, az életkori és egyéni sajátosságoknak megfelelően a családdal együttműködve alakítjuk ki. A gyermekek tisztaságigényének kialakításához szükséges alapvető feltételeket biztosítjuk. Minden gyermeknek saját törölközője, fésűje, fogápolási felszerelése van. Papír zsebkendőt a csoportokban mindenki által hozzáférhető helyen biztosítjuk. Ezeket a tevékenységeket / kézmosás, fogmosás, orrtörlés, mosdóhasználat / bármikor szükségleteiknek megfelelően, önállóan elvégezhetik, ügyelünk itt is a fokozatosság betartására. Az eltérő szociokulturális körülmények között élő gyermekek otthoni szokásai is eltérőek lehetnek a többi gyermekétől. Nekik a feltételeket mindenképpen biztosítjuk az esélyegyenlőség érdekében. E fejlesztési terület szolgálja a gyermek időjáráshoz és egyéni hőérzetéhez alkalmazkodó helyes igényszint kialakítását. Az öltözködésnél a rétegességet hangsúlyozzuk a szülők körében is. Fontosnak tartjuk, hogy ruházatuk tiszta, ízléses és praktikus legyen és ezt önmaguk is igényeljék. Ha melegük van, levetkőznek. A szellőztetést többször elvégezzük nap közben. Pihenéskor pizsamára vetkőznek. A szülők általában túlöltöztetik a gyermekeket. Próbáljuk meggyőzni őket a helyes öltözködésről. A váltócipő zárt, a lábról nem esik le, általában szandál vagy cipő. Arra törekszünk, hogy önállóságukat fejlesszük, tisztaság igényüket kialakítsuk, sok játékkal, szimbólumok segítségével, példaadással, gyakorlással. Fontosnak tartjuk a bemutatást kísérő magyarázatot, állandó ellenőrzést, segítségnyújtást, szóbeli irányítást. Dicsérettel, értékeléssel rögzítjük jó cselekedeteiket, helyes munkavégzésüket. A mindennapi szabad mozgás nélkülözhetetlen eleme óvodai életünknek. A mozgásszervek fejlődéséhez és az élettani szükségletek kielégítéséhez elengedhetetlen a lehetőség szerinti szabad levegőn történő irányított és kötetlen, rendszeres mozgás. A gyermekek a természetes nagymozgásokat, mozgáselemeket egyénileg gyakorolhatják a sokféle mozgásfejlesztő eszközökön, emellett a néhány percig tartó szervezett mozgásos tevékenységek jól szolgálják a gyermekek mozgáskoordinációjának fejlesztését.

49

A gyermekek mindennapi mozgásigényének kielégítését változatos udvari játékokkal, sokféle, sokirányú mozgásos szabályjátékokkal, népi dalos játékokkal és körjátékokkal biztosítjuk. A szervezett séták is hozzájárulnak a gyermekek mozgásszükségletének kielégítéséhez. Óvodánk tornaszobával rendelkezik. A 6-7 éveseknél kiemelten fejlesztjük többek között a finommotorikát. Ez elsősorban az írás elsajátításánál a kézizmok koordinált mozgatására hat. Annak érdekében, hogy az egészségfejlesztő testmozgás hatékonyan megvalósuljon az óvodában, az alábbi feladatokat valósítjuk meg: - A mindennapi testnevelésen valamennyi gyermek részt vesz, melynek helye, csoportszoba, tornaszoba, udvar. - Minden testnevelés foglalkozáson van gimnasztika, a helyes testtartás kialakítását és fenntartását szolgáló gyakorlatanyag, légző gyakorlat. - A testnevelés anyaga a gerinc- és ízületvédelem szabályainak betartását veszi alapul. - Minden testmozgási alkalom jelentsen örömöt, sikerélményt még az eltérő adottságú gyermekek számára is. - A testnevelés és mozgás személyiségfejlesztő hatása minden testmozgási programban érvényesüljön. - A testmozgási program figyelembe veszi a helyi sajátosságokat, hagyományokat, tartalmaz néptáncot, úszásoktatást, gyógytestnevelést - A mozgás összességében feszültség levezető, stresszoldó, lazító hatású, így a gyermekek személyiségfejlődését pozitívan befolyásolja - A testnevelés foglalkozásokon a balesetmentes külső feltételek biztosítása érdekében a gyermekek testnevelési ruházatot viselnek / rövidnadrág, póló, megfelelő cipő /. . A rendszeres mozgás az egészséges életmód egyik meghatározója. Ezáltal tartjuk karban izmainkat. Ez mellett az egyik leghatékonyabb betegségmegelőző orvosság, mely javítja az életminőséget és közérzetünket. A friss levegőn végzett légző gyakorlatok felfrissítenek, csökkentik az idegességet. A helyes táplálkozással és testmozgással le lehet küzdeni a napi stresszt, amihez szükséges a pihenés, alvás. A mindennapi mozgás után a gyermekeknek is szükségük van hosszabb-rövidebb ideig tartó pihenésre, alvásra. A gyermekek alvásigényének egy részét az óvoda elégíti ki. A nyugodt pihenéshez biztosítjuk az optimális feltételeket / szellőztetés, csend, nyugalom /. Mesével, énekkel, halk zenével csendesítjük le és nyugtatjuk meg a gyermekeket. Ismerjük a gyermekek alvásigényét. A különböző alvásigényeket figyelembe vesszük, nem erőltetjük az alvást. A 6-7 éves gyermekeket ezzel is előkészítjük az iskolások napirendje szerinti életre. A gyermek élete az ébrenlét és az alvás ritmusában zajlik. Mivel szervezete a különböző tevékenységek által elfárad, pihenéssel kell reagálnia. A gyermek egészségének védelme, edzése, óvása, megőrzése A betegség a testi-lelki-szellemi egyensúly felbomlása. A betegség lehet örökletes, szervi eredetű vagy sérülésből eredő, lelki eredetű. A betegség a stressz lelki-pszichés problémákra vezethető vissza. Oda kell figyelnünk testünk és lelkünk jelzéseire. Inkább előzzük meg a bajt, mint betegek legyünk. A fertőzések elterjedését, a betegségek megelőzését gyakori fertőtlenítéssel, szellőztetéssel, edzéssel, megfelelő öltözködéssel, saját tárgyak használatával igyekszünk elkerülni. Az óvodában megbetegedett gyermekeket elkülönítjük, és értesítjük a szülőket. Amíg megérkeznek, gondoskodunk a gyermekről. A gyermekek egészségének megőrzéséhez fontos, hogy edzettek legyenek, ezért minden évszakban sokat tartózkodunk a friss levegőn, futkározhatnak, szabadon mozoghatnak, nyáron szükség szerint zuhanyozási lehetőséget biztosítunk. Télen az időjárásnak megfelelően közösen

50

csúszkálunk, szánkózunk, hógolyózunk, hóembert építünk, futkározunk. A szabad levegőn végzett mozgás fokozza a szív jó vérellátását, fejleszti a rugalmasságot és állóképességet. Sokat kirándulunk, sétálunk. Viselkedési függőségek, bántalmazás, baleset-megelőzése, elsősegélynyújtás Az óvodába történő felvétel után igyekszünk minél rövidebb idő alatt, minél alaposabban megismerni a gyermekeket, és családjukat. Családlátogatás alkalmával anamnézist készítünk a gyermekekről. Megismerjük az otthoni környezetet. Beszélgetés közben a szülők és gyermekek viszonyáról, szokásaikról ismereteket szerzünk. Óvodába lépés után is figyelemmel kísérjük az otthoni élet alakulását. A gyermekek az óvodában sokszor a szüleik viselkedését leutánozva agresszív magatartást tanúsítanak. Sajnos sok családban előfordul az agresszivitás, bántalmazás, italozás, a munkanélküliség, kilátástalan anyagi helyzet, megélhetés nehézségei miatt. Az óvodapedagógusoknak az ilyen családokból jött gyermekekre jobban oda kell figyelniük. Az óvoda feladata a gyermekek veszélyeztetettségének megelőzése és megszüntetésében való együttműködés a gyermekjóléti szolgálattal, és más intézményekkel, hatóságokkal. Ha az óvodapedagógus deviáns viselkedést, vagy bántalmazást észlel, értesíti az intézményvezetőt, aki z óvodai gyermekvédelmi felelőssel felveszi a kapcsolatot. Esetmegbeszélés kapcsán próbálják feltárni azokat a lehetséges okokat, amelyek ehhez a viselkedésformához, bántalmazáshoz vezettek. A veszélyeztető okok pedagógiai eszközökkel való megszüntetésének hiánya esetén meg kell keresni a gyermek- és családvédelmi szolgálatot.

Baleset megelőzéssel, elsősegélynyújtással kapcsolatos feladatok A nevelési-oktatási intézményben a gyermek testi épségének megóvása és erkölcsi védelméről való gondoskodás kiemelt feladat. Az intézményben történő belépéstől, az intézmény elhagyásáig terjedő időben, továbbá az intézményen kívül tartott kötelező rendezvényeken, programokon biztosítani kell a gyermekek felügyeletét, védelmét. Óvodánkban a nyitva tartási időben óvodapedagógus foglalkozik a gyermekekkel. Olyan környezetet biztosítunk a gyermekeknek, amely biztonságos, balesetmentes. Feladatunk balesetbiztonsági szokások, magatartási formák kialakítása, a biztonságra való törekvő viselkedés fejlesztése. Séták alkalmával mindig megbeszéljük, a helyes gyalogos közlekedés szabályait. Felhívjuk a figyelmet a balesetveszélyekre. Foglalkozások alkalmával beszélgetünk a közlekedési szabályokról, rögzítjük az ismereteket. Rendőr segítségével tájékoztatjuk a gyerekeket arról, hogy milyen veszélyek leselkednek rájuk, és mi a teendő az elkerülésükre, vagy ha baj történik, a megoldásra. A közúti balesetek mellett a mérgezés, fulladás veszélyeire, az égés, áramütés, esés veszélyeire is felhívjuk szükség esetén a figyelmet. A csoportszoba berendezéseit úgy alakítjuk ki, hogy elkerüljük a baleseteket. Azokat a játékokat, amelyek megrongálódtak, kiiktatjuk. Az udvari játékok alá homokot teszünk, hogy ha véletlenül leesik valaki, akkor ne történjen nagyobb baj. A csoportban lévő nagyobb szekrényeket a falhoz rögzítjük. Az óvoda bejárati ajtaját napközben zárva tartjuk a gyermekek biztonsága érdekében. Ha balesetveszélyt észlelünk, megtesszük a szükséges intézkedéseket. Kisebb sérülések esetén elsősegélyben részesítjük a gyermeket, majd tájékoztatjuk az óvodavezetőt, a szülőt. A nyilvántartási és tájékoztatási kötelezettségnek eleget teszünk. A gyermek fejlődéséhez szükséges egészséges, esztétikus környezet biztosítása Óvodai nevelésünk célja óvodás korú gyermekeink testi és lelki szükségleteinek kielégítése, ezen belül az egészséges életvitel megalapozása, szokásainak kialakítása. Az óvodás korú 51

gyermek lételeme a mozgás. Az óvodai nevelés folyamatában a mozgás a gyermek egészséges testi, mozgás és személyiségfejlesztését szolgálja. Célunk a szabadban történő rendszeres és sokoldalú mozgástevékenység biztosítása. Arra törekszünk, hogy a gyermekek minél több időt tölthessenek a szabad levegőn, függetlenül az időjárástól. A lehetőségeket figyelembe véve igyekszünk olyan esztétikai színharmóniát árasztó, gazdag tárgyi környezetet kialakítani, amely kedvezően befolyásolja a gyermekek egészséges életmódjának alakulását.

Udvaron végezhető tevékenységek: -

Játék, Kezdeményezések, foglalkozások, Munka jellegű tevékenységek, Étkezés, Levegőzés.

A szabad mozgás feltételeinek megteremtése nevelőmunkánk alapja. Ezért az udvar berendezése során törekszünk, hogy a különféle természetes és mesterséges környezeti tárgyak, eszközök más-más mozgásfejlesztést motiváljanak. A gyermekek szabad mozgását, edzését különböző ügyességi játékokkal, mászókákkal az óvoda udvarán, és a csoportokban a különböző tevékenységekhez a biztonságos eszközöket, kellékeket biztosítjuk. Célunk, hogy a gyermekek olyan környezetben legyenek, ahol a szükséges mozgás és cselekvés vágyát maximálisan kielégíthetjük. Óvodánk két különálló, tágas udvarrésszel, sokféle lehetőséget nyújt a változatos játéktevékenységekhez. Esztétikai szépségét a nagy zöld gyepfelület és a sok fa adja. Talajfelülete változatos, füves, homokos, betonos részek váltják egymást. A fák a melegben árnyékot biztosítanak. Mivel mindkét udvart több csoport is használja, valamint a nyári időszakban összevont csoportok működnek, fontos az udvari élet egységes szokásszabályrendszerének kialakítása. Az óvoda dolgozóinak feladata -

Az udvaron minden óvodapedagógus és dajka minden gyermekre köteles figyelni, függetlenül attól, hogy melyik csoportba jár a gyermek. Mire a gyermekek kimennek az udvarra, a dajkák készítsék ki a homokozó játékokat, a homokot a karbantartó szükség szerint ássa fel és locsolja meg. Délután, mielőtt a zárós óvodapedagógus és dajka egyedül marad a gyermekekkel, a játékokat be kell pakolni az udvarról. A dajkák feladata, hogy az egész nap folyamán biztosítsák a gyermekek számára a kellő mennyiségű ivóvizet. A nagyudvaron található babaház rendben tartása minden óvodapedagógusnak és dajkának egyaránt kötelessége. A lengőhintánál mindig szükséges óvodapedagógusi felügyelet. A tornaszoba felszereléseit nem visszük ki az udvarra. Kivétel: hullahopp karika, trambulin, labda. A délelőtt folyamán mindenki használhatja a csoportjához legközelebb eső ajtót. A délutáni udvari játék során azonban, a gyermekek biztonsága érdekében udvaronként csak egy ajtó lehet nyitva. Ezt az ajtót a gyermekek számára is jól látható táblával jelöljük. Mielőtt bejövünk az udvarról, a homokot ki kell önteni a cipőből, a cipőt, ruhát le kell tisztítani, lábakat le kell törölni. 52

Gyermekekre vonatkozó szabályok -

Egymás és saját testi épségére fokozottan figyeljenek! Egymást lökdösni és taszigálni nem illik. Az udvarra érkezéskor köszöntsék a már kint lévő gyerekeket és felnőtteket. A szemetet mindig a kukába kell dobni. Szóljanak lehetőség szerint a saját óvónőjüknek,(ha erre nincs mód, bármely felnőttnek) ha bemennek valamiért az udvarról. A gyermek hazavitelét az érte jövő hozzátartozó az udvaron lévő óvodai dolgozónak jelezze. Fát, bokrot tépni még a terméséért sem lehet, a terméseket a földről gyűjtögessék. Vigyázzanak az udvar élőlényeire. Semmilyen élőlénynek ne oltsák ki az életét. A faragott padokat pihenésre és nem mászókázásra használjuk.

A gyermekek védelme, biztonsága érdekében betartandó szabályok Ezen szabályok egységes betartásával és betartatásával biztonságosabbá tehetjük a gyermekek udvari tartózkodását. Mászókázás -

Mászókára csak üres kézzel, megfelelő cipőben (papucsban, klumpában,magastalpú szandálban nem) kesztyű nélkül mászhatnak fel. A mászókákon kapaszkodva mászhatnak. Kapaszkodás nélkül, egyensúlyozva végigmenni csak abban az esetben lehet, ha az óvónő ezt külön engedélyezi és jelen van. A hintás mászókát mindenki fejlettségének megfelelően, óvónői felügyelet mellett használhatja. A várba felmenni csak a feljárón lehet. Az oldalán felmászni, korlátjára kiülni nem szabad.

Hintázás -

A hintára várakozók a hinta mellett kissé távolabb várakozzanak. A fa mérleghintán óvónői felügyelettel egyszerre több gyermek is hintázhat. Középen állva is lehet hintázni, ha felnőtt figyelemmel kíséri. A rögzített mérleghinta használható egyensúlyozásra is. A kötélhintát nem szabad becsavarni. Kettőnél több gyermek egyszerre nem tartózkodhat egy kötélhintán. Keresztbe lendíteni a hintát nem szabad. Egymást csak óvónői felügyelet mellett hintáztathatják.

53

Sárközi hagyományok ápolása óvodánkban

Sárközben élni gyökerek nélkül nem lehet. Körülvesz, átölel minket a múlt. Tudjuk, ma már más világ van, mint nagyszüleink, dédszüleink idején: mások az emberek, más az életmódjuk, gondolkodásuk, környezetükhöz és egymáshoz való viszonyuk. Annak idején a lét feltétele volt, hogy az idősebb generáció tudását átadja a fiatalabbaknak. A régi falusi világban a gyerekek állandó részesei voltak szüleik, nagyszüleik életének, így a paraszti kultúrát természetes módon sajátították el. Ma a megváltozott körülmények között nekünk – a ma felnőtteinek, pedagógusainak – tudatosan kell őriznünk elődeink hagyományait, vigyáznunk kell arra, hogy a fennmaradt értékek a jövőben se vesszenek el. A helyi intézményes gyermeknevelés óta (első gyermek menedékház: 1891., első óvoda: 1897.) jelen van az nevelési- oktatási munkában a hagyományok őrzése. A pedagógusok belső indíttatásra, családi, közösségi élmények alapján a mindenkori kötelező nevelési program nevelési-oktatási területeihez gyöngyszemekként fűzték a tanult és megismert helyi néprajzi elemeket. Mint falun élők, mindig is természetközelben lehettünk, így a gyerekekkel folyamatosan figyelemmel kísérhettük az állatok, növények életét: gólyát, fecskét köszönthettünk, katicabogarat röppenthettünk, szőlőt szedhettünk, kukoricaaratást nézhettünk, böngészhettünk… Munkaközösségi foglalkozások keretén belül az óvónők megtanulták a sárközi gyöngyfűzés, a tojásfestés, a szövés, fonás, agyagozás, csuhézás, kosárfonás, szalmadísz készítés technikáját. A megismert eljárásokat az erre elhivatott óvónők beépítették az éves ütemtervbe a csoport adottságait figyelembe véve. A mesterfogások tanulásával párhuzamosan a helyi adatközlőktől, szakirodalmakból, archív felvételek felhasználásával néprajzi hagyományokhoz kapcsolódó írások, publikációk, szakdolgozatok tanulmányozásával bővítettük néprajzi ismereteinket. Az így rendelkezésünkre álló ismeretanyagból összeállítottunk, az évszakok láncára felfűztünk minden hagyománybeli emléket és beillesztettük éves tervezésünkbe. Célok: - A még élő és még adatközlőktől vagy írásokban fellelhető sárközi népszokások tárgyi és szellemi értékeinek, emlékeinek a 3-7 éves gyermekek életkori sajátosságainak megfelelő alkalmazása:  A sárközi nép ünnepeinek – naptári ünnepek, gazdasági ünnepek, az emberi élet ünnepei, emlékünnepek – megismerése.  Az ünnepekhez, jeles napokhoz, mindennapokhoz kapcsolódó népszokások (szokás-énekek, táncok, kapcsolódó tevékenységek, jellemző ételek, résztvevők, ruházat, kellékek) felelevenítése.  A sárközi népviselet darabjainak (ünnepekkor és a mindennapokban, illetve korosztályon ként viselt ruházat és kiegészítők), azok elnevezéseinek megismerése.  A paraszti élet berendezési és használati tárgyainak, a régi építészetnek megfigyelése.

54

 A sárközi népzene, néptánc, népdalok, népköltészet szeretete.  A sárközi kismesterségek megismerése, a technikák gyakorlása: szövés, fonás, varrás gyöngyfűzés, agyagozás, tojásfestés -

-

Esztétikai értékítélet fejlődése. Közösségi érzés formálása a közös tevékenységek, közös játékok által. Az „ÉN” megerősödése mellett a „MI” megtapasztalása. Identitástudatuk alakulása. Hazaszeretetük, magyarságtudatuk, szűkebb hazájukhoz, a Sárközhöz való kötődés erősödése. A népi kultúra természetközelisége által a természethez való kötődés, természetvédő szemléletmód kialakulása. A társadalmi környezethez való pozitív viszony, viselkedési formák kialakulása. A tevékenykedtetés során testi, értelmi képességeik fejlődése. Anyanyelvük minél jobb megismerése, a népi kifejezésekkel, szófordulatokkal való találkozás által szókincsük gazdagodása. A hagyományőrző tevékenységek rendszerének, mint folyamatnak a felismerése, néphagyományőrző szemléletmód alakulása, tudatosulása.

Hagyományőrző tevékenységeink színterei: - Komplex foglakozások, játékidő - néptánc foglalkozások - decsi Tájház: építészet, szoba-belsők, bútorzat, használati tárgyak, népviseletek, sárközi hímzések, szőttesek megtekintése - Faluház: Sárköz népművészetét bemutató kiállítások, hagyományőrző együttesek műsorainak megtekintése, táncházak szervezése - Babamúzeum - Kirándulások: Cserenc, decsi hegy

Hagyományőrző tevékenységeink: ŐSZ Szeptember: Szőlőérés, szüret Szőlőőrzés Sárközben: párosítók. Szőlős népi játékok játszása. Szőlőkóstolás, must készítése. Szőlő aszalása. Szüreti felvonulás-faluszintű hagyomány Szüreti táncház szülők bevonásával. Szüreti sárközi népdalok. Szeptember, október:

55

Almás, diós tevékenységek: almaszedés, dióverés, diótörés, kóstolás. Almás, diós ételek készítése. Hagyományos eltartási technikák: gyümölcsaszalás, befőzés, cukorban lerakás, zabban érlelés. Almás, diós népi játékok játszása, mondókázás. Káposzta: savanyú káposzta készítés. Sárközi népdalok. Szent Mihály napja ( szeptember 29. ) Szokások felelevenítése: vásár, állatok behajtása. Vásáros, állatos játékok, kézműves foglalkozások. Szokásénekek. Október: Termések gyűjtögetése, barkácsolások. Barkácsolás krumpliból, gesztenyéből, gyékényből, mákgubóból, száraz virágokból és más gyűjtögetett termésből: krumpli-disznó, tündér, különböző ember- és állatfigurák… Játék a magunk által készített játékszerekkel. Kukoricás tevékenységek: kukoricaaratás, böngészés: kukoricaszár, kukoricacső. Kukoricamorzsolás, játék a kukoricaszemekkel. Barkácsolás szárból, csutkából, csuhéból: lovacska, kismalac, kerítés, babák… Háziállatok etetése. Kirándulás Cserencre: állatok etetése. Kukoricadarálás, málé, prósza készítése, kóstolása. Kukoricapattogtatás. Kukoricás népi játékok, mondókák. Aratáshoz, kukoricához kapcsolódó sárközi népdalok, más vidékek dalai.

November: Takarmány- és úritök felhasználása: takarmányozása. Márton napja ( november 11. ) Barkácsolások. Libás népi játékok.

kóstolás,

barkácsolások:

tök-lámpás.

Állatok

Disznóvágások Szokások felelevenítése, élmények felidézése. Disznótori alakoskodás eljátszása. Malacos, disznóvágással kapcsolatos népmesék, népi játékok, mondókák, sárközi népdalok. TÉL November végétől: Advent: Közös gyertyagyújtás a nagy adventi koszorún minden hétfőn az óvoda folyosóján. Készülődés karácsonyra: Betlehem készítése a csoportokban. Karácsonyi dekoráció készítése a folyosóra és a csoportszobákba. December 6.: Mikulás Mikulásvárás, találkozás a Mikulással, ajándékosztás. Kézműves tevékenységek.

56

Mikulásos énekek, mondókák, versek. Luca napja (december 13.): Luca napi hiedelmek, jósló-varázsló, gonoszűző praktikák. Luca búza vetése. Lucázás: a nagycsoportos fiúk járnak csoportról csoportra, a jókívánságokért cserébe ajándékot kapnak. Karácsony előtt: Karácsonyfa-díszek készítése a gyerekekkel természetes anyagokból. Beszélgetés Jézus születéséről. Karácsonyi énekek. Bölcsőcskézés, betlehemes játékok a gyerekekkel. Óvodai karácsonyi ünnepély az óvó nénik vagy iskolások szereplésével, ajándékok a karácsonyfa alatt. Január: Újév köszöntők: népi énekek, népköltészeti alkotások. Látogatás a Tájházba, és a kézműves házba. Fonóbeli szokások, népi dalos játékok. Népi kismesterségek gyakorlása: Szövés, fonás a gyerekekkel.: kis tarisznyák, kis szőnyegek készítése. Rongybaba, háromlábú baba készítése. Kézműves tevékenységek fonallal. Agyagozás. Gyöngyfűzés. Február: Farsang. Farsangi álarcok készítése természetes anyagokból, papírból. Farsangi énekek. Táncba hívók. Farsang farka: rongyos bál, pizsama-bál, nagy ovis farsangi bál jelmezekben. Farsang után: vénlánycsúfolók. TAVASZ Március: Tavaszköszöntés. Természetmondókák: naphívogatók, katicabogár röppentők, gólyaköszöntők… Tavaszi énekes népi játékok: kapuzós, bújó-vonuló, sövényfonó játékok, piliga járások, párválasztók. Március 15. Nemzeti ünnepünk. Kézműves tevékenységek: zászlók, kokárdák. Séta a háborúban elesett katonák emlékére felállított szoborhoz, kis zászlók kitűzése. Huszárénekek, lovagoltatók, katonás játékok. Március, április: Húsvét. Kézműves tevékenységek: tojásfestés különböző technikákkal, a viasszal (kicával) való tojásfestés technikájának gyakorlása. Tojásfestés természetes anyagokkal (hagymahéj), tojásfestékkel. Húsvéti népi játékok: tojásdobálás, gurítás, tojásvarázsló játékok.

57

Húsvét után: Régi szokások felelevenítése. Locsolkodás a Tájházban. Locsoló versek. Húsvéti táncház a szülők, gyerekek részvételével. Fehérvasárnap (Húsvét utáni vasárnap) Szokások: komálás, mátkálás. Komázós, tojásadogató játék. Május: Majális Májusfaállítás. Régi szokások felelevenítése. Óvodaszintű szervezett játékok az óvodaudvaron. Anyák napi ünnepségek: alkalomhoz illő dalok, versek. Édesanyák köszöntése. Pünkösd: Pünkösdi király, királynéválasztás. Népi szokások felelevenítése. Májusfa kitáncolás. Népviselet bemutató, sárközi táncok bemutatója. Látogatás a Babamúzeumba. Nyárköszöntés mondókákkal, énekekkel.

Várható eredmények: - Gyermekeink érzelmileg gazdagabbá válnak. Mivel aktív részesei a hagyományápoló tevékenységeknek, a megszerzett ismeretek tartósak lesznek, maradandó nyomokat hagynak emlékezetükben. Felnőve jobban ragaszkodnak szűkebb hazájukhoz, erősödik bennük a szülőföldhöz, a gyökerekhez való kötődés. - Észreveszik a természet változásait, kötődnek természeti környezetükhöz. A paraszti életben az irányt, a mértéket mindig a természeti változások adták. A miértekre, a mikorra, a hogyanra a földművelők, az állattartók a természettől kapták a választ, és mivel a természettel együtt éltek, vigyáztak is rá. Tevékenységeink során az esztétikai értékek mellett ezért fektetünk nagy hangsúlyt a természet változásaihoz kapcsolódó mindennapok történéseire. Ha óvodai tevékenységeinkben megjelennek a paraszti munkák fogásai, megértetjük a gyermekekkel, hogy a természettől függünk. Megtapasztalják, hogy a természet alkotásainak minden eleme nem hiábavaló, hanem felhasználható és újrahasznosítható (napraforgót nevelünk, ha beérik, magját a madaraknak adjuk, szárát virágkaróként hasznosítjuk, kerítést készítünk belőle, vagy szivacsos belsejéből barkácsolunk. A kukoricacsövet egészben, vagy lemorzsolva a szomszéd néni állatainak adjuk, de kipattogtathatjuk, ledarálva prószát, málét készíthetünk belőle. A szára állateledel lehet, de készülhet belőle lovacska, kis kerítés, kiskocsi is. A csuhé és a csutka remek barkácsolási ötletet kínál: baba, kis állatok, stb) - Változatosabbá válik óvodai tevékenységünk. Kiszélesedik pedagógiai eszköztárunk, ezáltal több lehetőséget kapunk a testi-érzelmi-értelmi nevelés megvalósításához. - A szülőknek megmutathatjuk, milyen egyszerű útja van hagyományaink bemutatásának és a változatos tevékenységeken keresztül megismertetésének és gyakoroltatásának. (táncház, húsvéti locsolkodás, kiállítás, munkadélután alkalmával hagyományos ételek, italok készítése) 58

- A civil szervezetek és a község lakói megismerik, tapasztalják, hogy a 3-7 éves korosztály is alkalmas arra, hogy bevonjuk településünk hagyományőrző tevékenységébe. Mert a hagyományőrzés akkor eredményes, ha a fiatalok és az öregek együtt vesznek részt benne. Tevékenységünk sikerességének mutatói: - a gyerekek reakciói, - partnereink (szülők, civil szervezetek, kulturális intézmények vezetői, tagjai), vendégeink visszajelzései, - az elkészített alkotások, - hagyományőrző tevékenységeink, programjaink alkalmával készült fényképek, videó anyagok, - a médiában való megjelenés, - együttműködési megállapodások,

„Ezt a kincset nem lehet médiára, könyvre, kazettára bízni. Véren át és lelken át tenyérből tenyéren, testtel a testhez érve, zöldellő búzacsíra fölé hajolva, vagy épp az ünnepi gyertyát gyújtva, csak az együttes élmény során adható át a hagyomány. Itt és most mutasd neki, tedd meg vele, amikor annak a tettnek ideje van.” ( Gabnai Katalin)

59

Óvodai Tehetséggondozó Program

Óvodai Nevelési Programunk része a Népi hagyományápolási program, amelyben megjelenik a mozgásos, a zenei és a vizuális kifejezésmód. Ezeken a területeken keressük kreativitás – a tehetség egyik jellemzője – fejlesztésének lehetőségét. A tanultak és a tapasztalatok alapján igényként jelent meg nevelőtestületünkben, hogy új szemlélettel tekintsünk gyermekeinkre. Célok: -

A gyermekek örömet éljenek át tevékenységeink során. Az öröm következtében pozitív motiváció kötődjön az ismeretszerzéshez, nyitottak, érzékenyek legyenek. Nyíljanak meg a szépség, a harmónia, a kulturális értékek iránt. Ismerjenek meg különböző anyagokat, eszközöket, köztük minél több természetes anyagot. Érezzék meg az anyagból eredő formai lehetőségeket, megoldásokat. Tapasztalják, csodálják meg a természet formagazdagságát, színgazdagságát. Tevékenységeinkben tudják kifejezni érzéseiket, élményeiket, vágyaikat. Érezzék meg, hogy a befogadás és alkotás érdekes, embert formáló tevékenység Ismerkedjenek szűkebb hazánk, a Sárköz hagyományaival, gyermekfolklórjával. Erősödjön nemzeti és lokális identitástudatuk.

Feladatok: -

a gyermekek esztétikai fogékonyságának megalapozása képességeik fejlesztése, személyiségük kibontakoztatása, hozzájárulva sokoldalú, harmonikus, egészséges fejlődésükhöz olyan feltételek biztosítása, amelyben tapasztalatokat szerezhetnek alkotóként és befogadóként egyaránt, ahol fantáziájuk, kreativitásuk fejlődhet. minél több idő-, tér-, mozgás-, hang-, tapintás és színélmény nyújtása új megoldások iránti vágy felébresztése feladatunk az igényes válogatás, értékközvetítés

A témaválasztás szempontjai: A vizuális tevékenység látásos vezéreltsége, mozgásos jellege, kommunikációs formája megköveteli, hogy tehetséggondozó tevékenységeinket komplexen közelítsük meg. A témák kiválasztásánál törekedtünk a minél sokoldalúbb megközelítésre, a változatos tevékenységekre. A hagyomány átadás a kultúra elsajátítás legtisztább modellje, egymásra épülő és egymással komplex módon összefüggő tevékenységrendszerek folyamatában valósul meg. Így biztosítja számunkra tehetséggondozásunkban a sokoldalú megközelítést, a változatos tevékenykedtetést, a komplexitást. Tervezésünket – az aktualitás elvét figyelembe véve – a természeti év és a kalendáris ünnepek, jeles napok változásai határozzák meg. Néprajzi tájegységünk, a Sárköz népszokásai, 60

népművészete, naptári és gazdasági ünnepei, számos lehetőséget kínálnak a fejlesztésre: ízelítőt kaphatnak a gyerekek a sárközi népzenéből, népdalokból, néptáncból, helyi gyermekfolklórból. Modern világunkban, amelyet az állandó gyors változás jellemez, ugyanakkor felértékelődik az alkotógondolkodás és kreativitás. Jelenünk és jövőnk egyszerre követeli meg hagyományaink ápolását és az újító, alkotó gondolkodás tudatos fejlesztését. Ezért törekszünk a hagyományos technikák mellett a modern technikák alkalmazására, újító ötletek megjelenítésére. Lehetőségeinkhez mérten minél több technikával ismertetjük meg a gyerekeket, minél többféle anyagot felhasználva: a természetes anyagok (agyag, gyapjú, rafia, viasz) mellett ábrázoló tevékenységeink során megismerkedünk a gyerekek számára újszerű eszközökkel (különböző papírok, textil- és üvegfestékek, glitterek). Az ábrázoló tevékenységet mindig megelőzi egy ráhangolódás, élményszerzés: egy séta a természetben vagy a közvetlen környezetünkben, ünnepre készülődés, egy közös játék, mesehallgatás, látogatás a múzeumokba. Foglalkozásaink során teret adunk a gyerekek egyéni ötleteinek, az önmegvalósításnak, de sort kerítünk olyan közös alkotásokra, amelyek megkövetelik az együttgondolkodást, az összedolgozást, együttműködést. Tartalmi elemek: - emberábrázolások mozgásban - arcjátékok megjelenítése - állatábrázolások emlékezet és elképzelés után - tájábrázolások emlékezet és elképzelés után - díszítések: sárközi hímzésminták, kitalált motívumok - mintázások: az agyag megmunkálása - kézimunka: szövés, fonás, varrás A komplex tevékenységek során szerzet képességeket -, amelyek a vizuális tevékenységekben teljesednek ki – erősítjük az óvodai nevelés-oktatás egyéb területein is. Különös hangsúlyt fektetünk a gyermekek kreativitásának kibontakoztatására, mert valljuk, hogy ez az emberi képesség, tulajdonság megsegít és védelmet nyújt az életben. Gondolunk itt - a kidolgozás akaraterejére - könnyedségre, - eredetiségre, - érzékenységre, - az átdolgozás képességére, - a hajlékonyságra. Hitvallásunk: Változatos tevékenységformák, felfedezésre alkalmas környezet megteremtésével keltjük fel és tartjuk fenn a gyermekek érdeklődését. Mindig velük együtt, mindig cselekedve.

61

Óvodai fejlesztőprogram „ Elfogadjam őt olyannak amilyen. Biztosítsam bizalmamról minden cselekedetében. Elnyerjem bizalmát. Erősítsem önbizalmát. Elismerjem teljesítményét, igyekezetét. Apró lépésenként tervezzem képességei fejlesztését. Használjam ki erősségeit, kedvező adottságaira építsek. Tanulási folyamatait egyelőre bízzam a szabad játékában tanulható tevékenységekre.” ( A. Adler )

Bevezetés Nevelési tevékenységünk alapkövetelménye, hogy minden gyermek számára biztosítsa a képességei kibontakoztatásához szükséges feltételeket, s nyújtson támogatást ahhoz, hogy leküzdhesse azokat az akadályokat, amelyek hátrányt jelentenek számára. Az óvodai nevelésben mindig vannak kiemelt feladatok. Ilyen az integráció is, amely a különböző szociális, társadalmi, kulturális környezetből érkező, eltérő fejlettségi szintű, más személyiségjegyekkel rendelkező gyermekek együttnevelése. A pedagógiai munka során minden gyermeket úgy kell elfogadni amilyen, úgy kell szeretni ahogy van, abban kell segíteni neki amiben szükséges, óvni, védeni, nevelni kell, hogy minél boldogabb, sikeresebb legyen az életben. Az integráció a társadalmi problémák között központi helyet foglal el, ebben a változó világban. Az óvoda a közoktatási rendszer első láncszeme, gyermekközpontúan viszonyul az integrált neveléshez. A csoportokban mindig van olyan gyermek, akinek kiemelt figyelemre, nagyobb szeretetre van szüksége ahhoz, hogy ne legyen kirekesztett és a normák, szabályok, szokások betartásával el tudjon igazodni a világban. Az elhivatott, szakmailag jól felkészült pedagógusok és szülők szoros, bizalmon alapuló kapcsolata elengedhetetlen feltétele a közös felelősségvállalásnak, a gyermekek fejlődésének. Működése akkor eredményes, ha átfogja az intézmény mindennapi gyakorlatát és közvetíteni tudja az értékeket a partnerek, a környezet és a külvilág felé, figyelembe véve a helyi sajátosságokat, megtartva az értékeket és kihasználva a módszertani szabadságot.

62

Helyzetelemzés Nevelőmunkánk a tevékenységközpontú óvodai program alapján folyik. Programunk tartalmazza azokat a nevelési feladatokat, amelyek biztosítják a gyermekek fejlődését, közösségi életre való felkészítését, a szociálisan hátrányos helyzetben levő gyermekek felzárkóztatását. A csoportok létszáma, a rendelkezésünkre álló tárgyi feltételek, a csoportszobák felszerelése az óvodánkban lévő helyiségek száma és elrendezése lehetővé teszi számunkra, hogy a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek esélyeit növeljük, segítsük őket a zökkenőmentes iskolakezdésben. Az utóbbi évek nagy erejű gazdasági, politikai változásai erősen polarizálták helyi társadalmunkat is. Nevelési alapelveink kialakításánál meghatározó körülmény, hogy a gyermekek milyen társadalmi környezetből érkeznek hozzánk. A nagyfokú munkanélküliség sajnos a családok nagy részét érinti. Ahol az egyik fő munkanélküli, az egy főre jutó jövedelem igen alacsony. Községünkben is általános társadalmi jelenség a szegénység, a munkanélküliség, a nehéz anyagi és rossz lakáskörülmények, család életvitele – egyik napról a másikra élneknélkülözi a tervszerűséget, a gyerekek nem kapnak megfelelő figyelmet, szeretetet. Az anyagiakra hivatkozva ritkán szerveznek közös programokat a családok. Egyedüli szórakozásként a tévézés, vagy a számítógépezés jelenik meg. Sok családnál a gyermekekkel együtt töltött idő sem közös tevékenységgel telik el, kevesen osszák meg a házi, vagy ház körüli munkát a gyermekekkel. A közös játék és mesélés ritka. Az alacsony iskolázottság és az ebből fakadó óvodával, iskolával szembeni negatív attitűd, fokozatosan csökkenő családi szocializációs erő, az alacsony önértékelés talaján negatív identitást eredményez. A felvázolt problémák miatt óvodánkban magas a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek száma. A családok egy részére jellemző az ingerszegény környezet, a családi modellből hiányzó tapasztalat, az élmény és kommunikációs készség hiánya, mely meghatározza feladatainkat. Az óvodai fejlesztőprogram célja -

A gyermek fejlesztésével kapcsolatos pedagógiai feladatok biztosítása A szociális hátrányok enyhítését segítő pedagógiai tevékenységek biztosítása Együttműködések kialakítása a szülőket támogató, és a gyermekek számára szolgáltatásokat biztosító szolgáltatókkal

Az óvodai fejlesztőprogramban részt vevő gyermek fejlődését, a fejlődését hátráltató okokat az egyéni fejlesztésben részt vevő pedagógusok három havonta értékelik. Az értékelésre meg kell hívni a gyermek szülőjét is. Az Óvodai Integrációs Fejlesztőprogram arra vállalkozik, hogy meghatározza az óvodai nevelés azon területeit, amelyek kiemelkedő jelentőséggel bírnak a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek fejlődésének elősegítésében. A halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek iskolai sikerének záloga a megfelelő minőségű és időtartamú óvodáztatásuk. Az élet első évei meghatározóak. A kisgyermekkorban történő pedagógiai támogatás jelentősen csökkenti a későbbi iskolai kudarcokat. Tudatos pedagógiai munkára van szükség ahhoz, hogy a hátrányokat az óvodai nevelés csökkenteni tudja.

63

Szervezési feladatok 1.1 A halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek óvodai beíratásának támogatása CÉL:A halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek óvodai beíratásának támogatása, az esélyegyenlőség biztosítása. A felzárkóztatás csak akkor lehet sikeres, ha ezek a gyerekek már 3 éves kortól rendszeresen járnak óvodába. FELADAT:  Kapcsolatfelvétel :  a védőnőkkel ( 3 évesek névsora, családi körülményeik, fejlettségük)  jegyzővel (a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek névsora, a nyilvántartás 3 évesek névsora)  családsegítő Szolgálattal  gyermekjóléti szolgálattal  gyámügyi előadóval  a beíratandó gyerekek személyes megkeresése, tájékoztató füzet átadása óvodánkról, ami tartalmazza a bekukkantó látogatások lehetőségét és a nyíltnapok időpontját is. Az óvodai beíratás időpontjáról személyesen értesítjük a szülőket.  Nyíltnapok szervezése, ahol lehetőségük van a szülőknek és a gyermeküknek az óvónők és az óvodai környezet megismerésére, kötetlen beszélgetésre a dolgozókkal. 

A Családsegítő Szolgálat, a Gyermekjóléti Szolgálat és a Cigány Kisebbségi Önkormányzat segítségét kérni a be nem íratott halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek ügyében, szüleinek meggyőzésében.



Nevelési évkezdés előtt szülői értekezlet tartása az újonnan óvodába lépő gyermekek szüleinek, valamint családlátogatások előzetes megbeszélés alapján

Szorgalmazzuk a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek három éves korban történő beóvodázását. Figyelünk a rendszeres óvodába járásukra. Törekszünk az igazolatlan hiányzások csökkentésére. Olyan elvet követünk a csoportok alakításánál, hogy a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekeket lehetőség szerint egyenlő arányban osszuk el.

. 1.2. Integrációt elősegítő csoportalakítás CÉL: a megfelelő csoportösszetételek kialakítása az integrációs elvek alapján Mivel óvodánkban vegyes és osztatlan csoportok is vannak, ezért lehetőségünk van a csoportokat úgy kialakítani, hogy a hátrányos helyzetűek minden csoportban azonos arányban forduljanak elő (figyelembe véve a szülői igényeket, testvérkapcsolatokat, stb.) FELADAT:  A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek feltérképezése a jegyző adatszolgáltatásával.  Csoportelosztási szempontok kidolgozása  A szempontoknak megfelelő óvodai csoportok kialakítása

64

1.3. Igazolatlan hiányzások minimalizálása CÉL: az igazolatlan hiányzások minimálisra csökkentése.. FELADAT:  A hiányzó gyerekek szüleit felkeressük, a hiányzás okának felderítése céljából.  Keressük a segítség módját. Pl.: gyermekorvos, Védőnői Szolgálat, Gyermekjóléti Szolgálat, Családsegítő Szolgálat, Kisebbségi Önkormányzat vezetője, Gyermekvédelmi Felelős, Szociális Bizottság, helyi Vöröskeresztes Szervezet, Önkormányzat. 1.4. A szülők munkába állását lehetővé tévő nyitva tartás kialakítása CÉL: a szülők munkába állását lehetővé tevő nyitva tartás FELADAT:  A szülők igényeinek felmérése az óvoda nyitva tartásával kapcsolatban.  Az igényeknek megfelelő nyitva tartás kialakítása  Az új nyitvatartási rend ismertetése a szülőkkel 2. Nevelőtestület együttműködése CÉL: A nevelőtestület kooperatív közreműködése az érintett gyerekek hátrányainak csökkentése érdekében. FELADAT:  A rendelkezésre álló humán erőforrások feltérképezése.  Az együttműködési stratégiák kidolgozása.  Szükség szerint hospitálások, esetmegbeszélések.  Kölcsönös tájékoztatás, segítségnyújtás.

3. Pedagógiai munka kiemelt területei 3.1. Az óvodába lépéskor komplex állapotfelmérés CÉL: A gyermek sokoldalú megismerése. FELADAT:  A családlátogatás során anamnézislap kitöltése a szülővel együtt.  Az óvodai élet során megfigyelések végzése a gyermek szociális, szomatikus, pszichés, kognitív fejlettségéről, gondozottságáról, valamint a gyermekekkel és a szülőkkel való interperszonális kapcsolatairól.

65

3.2. Kommunikációs nevelés CÉL:A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek megfelelő elérése. FELADAT:  Beszédtechnikai felmérés.  Logopédiai fejlesztés.  A korlátozott nyelvi kód oldása.  Szókincsbővítés.  Együttműködés a logopédussal.

kommunikációs szintjének

3.3. Érzelmi nevelés, szocializáció CÉL: Célunk a barátságos, derűs csoportlégkörben a kötődési hajlam erősítése a csoporthoz, egymáshoz.

FELADAT:  A szülőről való leválás segítése.  Beszoktatási terv készítése (szülős beszoktatás).  Erkölcsi, érzelmi akarati tulajdonságok fejlesztése.  A másság elfogadásának erősítése.  A tolerancia és a másság elfogadását modellálja az óvoda összes dolgozója.  Közös élmények megszervezése. 3.4. Egészséges életmódra nevelés CÉL: Az egészséges életmód elfogadtatása a szülőkkel és kialakítása a gyermekekkel. FELADAT:  A halmozottan hátrányos helyzetű családok életfelfogásának tudatos formálása.  Tájékoztató és felvilágosító előadások szervezése a szülők számára évente két alkalommal.  A kisgyermek testi, lelki szükségleteinek kielégítése.  Az egészséges életmód feltételeinek biztosítása  A korszerű és kulturált táplálkozás fontosságának hangsúlyozása  Az egészségügyi hálózattal való szoros és rendszeres kapcsolattartás

3.5. Társadalmi érzékenység tudatos fejlesztése CÉL: Pozitív kép kialakítása az óvodába járó halmozottan hátrányos helyzetű gyermekekről. FELADAT: .  Közös rendezvények szervezése.  Folyamatos tájékoztatás az óvodai életről a helyi lapban, falu tv-ben, az óvoda honlapján.

66

  

Nyíltnapok szervezése, az integrált nevelés megismerése céljából. Munkadélutánok szervezése. A falu lakossága minél több alkalommal találkozzon a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekekkel és családjaikkal.

3.6. Korszerű óvodapedagógiai módszerek CÉL: Korszerű pedagógiai módszerek megismerése és alkalmazása FELADAT:  Továbbképzések szervezése új módszerek megismerésére  Hospitálásokon való részvétel  A megfelelő módszerek alkalmazása az adott gyermek egyéniségéhez igatzodva.  Tudatos pedagógiai munka a hátrányok csökkentése érdekében.  A szülők megnyerése az együttműködésre.

4. Gyermekvédelemmel, az egészségügyi ellátással, szociális segítségnyújtással kapcsolatos munka 4.1. - 4.2. Egészségügyi szűrővizsgálatok. Gyermekorvosi, védőnői tanácsadás CÉL: a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek szomatikus fejlődésének nyomon követése. FELADAT:  Egészségügyi szűrővizsgálatok megszervezése.  Ortopédiai szűrés és gyógytestnevelés megszervezése.  Folyamatos kapcsolattartás a gyermekorvossal, fogorvossal, védőnővel.  A gyermekorvos, a fogorvos, a védőnő és a szülők közötti kommunikáció segítése.  A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek fejlődésének folyamatos regisztrálása

4.3. Gyermekjóléti szolgáltatások kezdeményezése illetve szervezése CÉL: A halmozottan hátrányos helyzetű családok segítése a hátrányok enyhítése érdekében. FELADAT: Gyermekjóléti szolgáltatások kezdeményezése, illetve szervezése. 4.4. A szociális ellátórendszerrel való aktív együttműködés CÉL: Egyetlen halmozottan hátrányos helyzetű gyermek se maradjon ki az óvodai ellátásból. FELADAT: A szociális ellátórendszerrel való aktív együttműködés és a szülők tájékoztatása az őket megillető kedvezményekről.

67

5. Együttműködések kialakítása az óvodán kívüli szervezetekkel, különösen az alábbiakkal -

Gyermekjóléti, családsegítő szolgálat védőnői hálózat szakmai szolgáltatók cigány kisebbségi önkormányzat civil szervezetek

Együttműködés az együttműködési szerződés szerint.

6. Óvoda- iskola átmenet támogatása Közreműködők: -

Óvodások, leendő első osztályosok, különös tekintettel a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekekre. Óvodapedagógusok. Az iskola pedagógusai. A tanköteles gyermekek szülei. Kisebbségi csoportok.

Cél   

 

Egy hatékony együttműködő kapcsolat kiépítése és elmélyítése az óvoda és az iskola között. A hátrányos és a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek általános iskolai eredményessége az egyéni differenciált fejlesztés eredményeként biztosítottá válik Az óvoda- iskola kapcsolatában arra törekszünk, hogy a gyermekeket egyéni képességeiknek megfelelően úgy neveljük és fejlesszük, hogy a környezetükben jól eligazodjanak, együttműködők, kapcsolatteremtők legyenek, és képesek legyenek az iskolai tanulmányok megkezdésére. A DIFER-rel mért halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek iskolai és óvodai mérési eredményei ne térjenek el nagymértékben egymástól. A tanulási képességek megalapozásával, -a tanulási és egyéb részképesség zavarok kialakulásának megelőzésével, - megoldási késztetés, - monotónia tűrés, - figyelem-koncentráció, - az alkotásvágy szükséges szintjének kialakításával a kudarcmentes iskolakezdés biztosítása.

68

Feladataink:       

A gyermekek önbizalmát növelő, szorongásmentes légkör biztosítása. A gyermekek egyéni fejlettségének, haladási tempójának figyelembe vételével történő tevékenységek szervezése. Az átlagtól eltérő képességű gyermekek célirányos fejlesztése (egyéni fejlesztés, tehetséggondozás). A másság tiszteletben tartása. A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek óvoda-iskola átmenetének zökkenőmentes biztosítása. Fontosnak tarjuk a tapasztalatok folyamatos, kölcsönös átadását, a megszerzett. információk közös értékelését, az összefüggések keresését, a folyamatos fejlesztés keresésének útját. A segítő megoldások keresése, az óvoda- iskola átmenet megkönnyítése, ami nagyban hozzájárulhat a nagycsoportos gyermekek zökkenőmentes beilleszkedéséhez az iskolában.

Az átmenet célja: - Későbbi iskolai kudarcok csökkentése - Minél zökkenő mentesebb óvoda-iskola átmenet biztosítása lelki sérülések nélkül. - Nevelőtestület hatékonyabb együttműködésének szakmai fejlesztése - Tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program kidolgozása - Óvoda-iskola átmenet segítő program kidolgozása - A gyermekek fejlődésének után követése 6.1. Iskolaérettség elérését támogató pedagógiai munka CÉL: Halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek iskolaérettségének elérése. FELADAT: A különös bánásmódot igénylő gyermekek problémáinak feltárása, pozitív megsegítése, egyéni fejlesztése, ennek dokumentálása. Differenciált bánásmód és fejlesztés megvalósítása. Mikro-csoportos foglalkozások szervezése. Tehetséggondozás megvalósítása az óvodában, tanácsadás a szülőknek a tehetséges gyermekek otthoni foglalkoztatásához. Felzárkóztatás a segítő szakemberekkel együttműködve, szülők bevonása a hatékonyság növelése érdekében. Korai szakaszban már az óvoda kiscsoportjától az óvónők észrevételei alapján pedagógiai és pszichodiagnosztikai szűrővizsgálattal kerülnek felszínre az egyes problémás esetek, melyeket felkérésre a megyei Nevelési Tanácsadó végez el. Ezt követi a Tolna Megyei Önkormányzat Tanulási Képességeket Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottságának vizsgálata. Azonban a ,,totális érzékelő apparátus,, kialakulatlansága, amely elengedhetetlen feltétele lenne annak, hogy a gyermek körül létrejöhessen egy konstans tárgyi világ, hogy kialakuljon az iskolai tanuláshoz szükséges fogalmi szintű gondolkodás, valamint figyelemkoncenrációjuk gyengesége feladattudatuk feladattartásuk hiánya miatt ezen gyermekek már iskolai tanulmányaik elején kudarcot szenvednek. Kudarcaik tanulmányi elégtelenségben fejeződnek ki. Ez a tény tovább rontja a gyermekek helyzetét, mert teljesítményszorongóvá, gátlásossá 69

válnak, ami fennálló problémájukat mélyíti, az osztályközösségbe való beilleszkedésüket nehezíteti. A több éves megfigyelés a problémás esetek nyomon követése alapján határozott úgy a nevelőtestület, hogy valamilyen módon segíteni kell ezeknek a gyermekeknek. A veszélyeztető problémák megelőzése és megoldására való törekvés. A gyermeki szükségletek és jogok minél maradéktalanabb érvényesítése. Kompetenciánkon belül segítségadás családnak, gyermeknek (életvezetési tanácsok nyújtása). FELELŐS: minden óvónő. HATÁRIDŐ: Egész óvodai élet folyamán folyamatosan. 6.2. – 6.3.- 6.4. Iskolaválasztás. Az érintett iskolákkal közös óvoda-iskola átmenetet segítő program kidolgozása. A gyermekek fejlődésének utánkövetése legalább az általános iskola első évében CÉL: A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek sikeres iskolai beválása. Feladat:  A településen működő általános iskolával szakmai megbeszélés, az óvoda- iskola átmenet problémáinak aktualizálása, utánkövetés megvalósulása.  A gyermekek életkori sajátosságaihoz, érdeklődéséhez igazított, az egyéni adottságokat, fejlődési ütemet messzemenően figyelembe vevő tanulás megszervezése.  Harmonikus, nyugodt légkör biztosítása.  Az óvodában kialakított szokások továbbépítése.  Az óvodai módszerekre, játékosságra, kooperatív tevékenységekre épülő sikeres tanulási helyzetek teremtése.  Gyermekbarát, életkori sajátosságuknak megfelelő esztétikus csoport és osztályterem, környezet kialakítása (mese, játszó, beszélgető sarok stb.).  Tanácsadás az iskolaválasztáshoz, beiskolázás ideális időpontjához.  Célcsoportba tartozó gyerekek osztályba sorolása.  A gyerekek fejlődésének után- követése, legalább az általános iskola első évében.

6. Szülőkkel való kapcsolattartás, együttműködés CÉL: Halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek egységes szemléletű nevelése a családdal. A partnerkapcsolatok építését és ápolását intézményünk az egyik legfontosabb feladatai közé sorolja. Legfontosabb partnernek a szülői házat, a velük való kapcsolattartás formáinak kimerítését fontos feladatnak tekintjük. Az óvodai nevelési programunkban részletesen kitérünk a szülőkkel való együttműködési formákra. A kapcsolattartás formái, módszerei alkalmazkodnak a feladatokhoz és a szükséglethez. A kapcsolatok kialakításában és fenntartásában az óvoda nyitott és kezdeményező.

70

MELLÉKLETEK

Óvodánk gyermekvédelmi tevékenysége „A gyermeknek joga van ahhoz, Hogy a fejlődésüket hátráltató Tényezőket feltárja és a pedagógiai Segítő feladatokat elvégezzék.” Óvodánkban a prevenció mellett célul tűztük ki, hogy a hatáskörükbe tartozó gyermekek problémáit felismerjük, kezeljük az érintett gyermekek eseteit, feldolgozzuk a gondokat, orvoslásra terjesszük elő a gyermekvédelemben érintett társszervekhez. Igénybe vesszük szakemberek segítségét is. Figyelemmel kísérjük, biztosítjuk a gyermeki jogok és szükséges ellátások intézményi megvalósítását. Ha a gyermek bántalmazását, vagy deviáns viselkedésformákat észlelünk, az adott csoport óvónőinek bevonásával esetmegbeszélést kezdeményezünk, közösen feltárjuk a lehetséges okokat, amelyek a viselkedés sajátos formájához vezethettek. A viselkedési problémák többszöri előfordulása esetén az óvodapszichológus segítségét kérjük, ahol a gyermeknek kötelező megjelenni. Mottónk: „A gyermeki jogokat el kell ismerni minden gyermek részére, kivétel nélkül és megkülönböztetés nélkül, függetlenül fajtól, bőrszíntől, anyanyelvtől, vallástól, politikai vagy egyéb meggyőződéstől, társadalmi hovatartozástól, vagy társadalmi eredettől, rangtól, születéstől vagy bármilyen egyéb helyzettől, akár a családjáról van szó.” ( ENSZ által 1959-ben deklarált közleménye alapján). Célunk:    

A gyermek családban történő nevelésének elősegítése. A veszélyeztető problémák megelőzése és megoldásra való törekvés. A gyermeki szükségletek és jogok minél maradéktalanabb érvényesítése. Kompetenciánkon belül segítségadás családnak, gyermekeknek (életvezetési tanácsok nyújtása).

Feladatunk:  Biztosítani a szükséges feltételeket a gyermekvédelmi felelős munkájához.  A szülőket tájékoztatni a gyermekvédelmi felelős személyéről, valamint arról, hogy milyen időpontban és hol kereshető fel.  A hátrányos és veszélyeztetettség jeleinek észlelése.  Közreműködés a gyermek veszélyeztetettségének megelőzésében és megszüntetésében.  Az ártalmazó okok enyhítése, megszüntetésére való törekvés.

71

 

Szükség esetén jelzést tenni s tevékenyen együttműködni a Gyermekjóléti Szolgálattal, más személyekkel, intézményekkel, hatóságokkal, súlyosabb esetben hatósági eljárás kezdeményezése. A szülők értékrendjének formálása, felvilágosító ismeret és életmód, életvezetési tanácsok nyújtása a családoknak: mit?, miért?, hogyan?.

A gyermekvédelem helyi működési rendszere: A gyermekvédelemmel kapcsolatos pedagógiai tevékenységünk szorosan kapcsolódik az óvodai élet egészének feladataihoz, célkitűzéseihez, a nevelési programunkban megfogalmazottak megvalósításához. Az intézményünkre vonatkozó nevelési feladatok:  Szociális  Mentális  Higiéniás  Pszichoszomatikus segítségnyújtás.

72

Gyermekvédelmi munkaterv A gyermek- és ifjúságvédelem összefüggő pedagógiai tevékenységeinket a helyi nevelési programban rögzített elvek alapján végezzük. Mottónk: A gyermeki jogokat el kell ismerni minden gyermek részére, kivétel nélkül és megkülönböztetés nélkül, független fajtól, bőrszíntől, anyanyelvtől, vallástól, politikai vagy egyéb meggyőződéstől, társadalmi hovatartozástól, vagy társadalmi eredettől, rangtól vagy születéstől, vagy bármilyen egyéb helyzettől, akár a családról van szó. Célunk.

    

A gyerek családban végzett nevelésének elősegítése Kompetenciánkon belül segítségnyújtás a családnak és gyermeknek. A hatáskörünkbe tartozó gyermek problémáinak felismerése, kezelése. A veszélyeztető problémák megelőzése és megoldásának elősegítése. Biztosítani kell a gyermek számára mindazokat a jogokat és ellátásokat, amelyeket az intézmény számára a vonatkozó jogszabályok és rendelkezések előírnak.

Az 1997. Évi XXX. Törvény a gyermek védelméről és gyámügyi igazgatásról az 5.-ban meghatározza a veszélyeztetettség fogalmát:” olyan –magatartás, mulasztás vagy körülmény következtében kialakult- állapot, amely a gyermek testi, értelmi, vagy erkölcsi fejlődését gátolja vagy akadályozza.” A hátrányos helyzetű gyermeknél a szükségletek kielégítése korlátozott valamilyen mértékben, de fejlődése nem veszélyeztetett. Intézményünk feladatköréhez tartozik a problémák, veszélyeztetettség, családon belüli erőszak és egyéb a gyermek fejlődésére hátrányosan ható körülmények, események jelzése a megfelelő intézmények felé, lásd Humánszolgáltató Központ, Nevelési Tanácsadó, Szakértői Bizottság stb. Konkrét feladatainkat három negyedévre az alábbiakban jelöltük meg. Összhangban az Egyenlő Bánásmódról és az Esélyegyenlőség Előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény, a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról szóló 321/2011.(XII.27.) Korm. Rendelet és a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól szóló 2/2012.(VI. 5. )EMMI rendelet rendelkezéseivel, Decs Nagyközség Önkormányzata Esélyegyenlőségi Programban rögzítette az esélyegyenlőség érdekében szükséges feladatokat. Az Önkormányzat vállalta, hogy az elkészült és elfogadott Esélyegyenlőségi Programmal összehangolja a település más dokumentumait, valamint az önkormányzat fenntartásában lévő intézmények működtetését. A Program elkészítése során együttműködő partneri kapcsolatrendszerek - különös tekintettel a köznevelés állami és nem állami intézményfenntartók helyzetelemzésére. A helyzetelemzés arra irányul, hogy a településen élő hátrányos helyzetű társadalmi csoportok milyen jövedelmi, foglalkoztatási, képzettségi, szociális, lakhatási, területi, egészségügyi mutatókkal rendelkeznek.

73

Az előzőekben felsoroltakkal szinkronban terveztük gyermekvédelmi tevékenységünket. A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. Törvény alapján az óvodás gyermekek védelmét    

Pénzbeli, természetbeni ellátások, Személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások, Gyermekvédelmi szakellátások, valamint Hatósági intézkedések biztosítják.

A GYVT.17.§ ( 1) bekezdése alapján a köznevelési intézmények, így az óvodánk is a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatokat lát el. Óvodánk pedagógiai programjában kiemelten szerepelnek a gyermekvédelmi feladatok. Nagy figyelmet fordítunk a hátrányos helyzetű halmozottan hátrányos helyzetű és veszélyeztetett gyermekek segítségadására. Ezen törekvések összehangolását hosszú évek óta gyermekvédelmi felelős végzi intézményünkben. Törvényi háttér:        

2011. évi CXC. Nemzeti Köznevelési Törvény 1997. XXXI.Tv. (Gyvt.) 20/2012.(VIII.31.)EMMI rendelet 363/2012.(XII.17.) kormány rendelet 2007. évi LXXXVII. Törvény (az 1993. évi törvény módosítása) 2002. évi IX. törvény A szociális- és gyermekvédelmi törvény 2011. júliusi módosítása A családok tájékoztatásáról szóló 1998. évi LXXXIV törvény

A gyermeknek joga van a testi, érzelmi és erkölcsi fejlődését, egészséges felnevelkedését és jólétét biztosító családi környezetében történő nevelkedéshez. A gyermeknek joga van ahhoz, hogy segítséget kapjon a saját családjában történő nevelkedéséhez, személyiségének kibontakoztatásához, a fejlődését veszélyeztető helyzet elhárításához, a társadalomba való beilleszkedéshez. A hátrányos helyzetű és a halmozottan hátrányos helyzetű gyermeknek joga van ahhoz, hogy fokozott segítséget kapjon a fejlődését hátráltató körülmények leküzdéséhez és esélyeinek növeléséhez. A fogyatékos, tartósan beteg gyermeknek joga van a fejlődését és személyisége kibontakozását segítő különleges ellátáshoz. A gyermekvédelmi törvény II. fejezete a gyermeki jogok felsorolásával kezdődik. Valamennyi felnőttnek minden döntésében, megnyilvánulásában, valamennyi tevékenységében egy percre sem lenne szabad megfeledkeznie ezen jogokról! Felnőtt életünket át kell, hogy szője a gyermekeinkért érzett tudatos felelősség, annak ismerete, hogy a gyermek emberi méltósága, jogainak érvényesülése tőlünk függ. Ha szülők, nagyszülők,

74

nagynénik rokonok, szomszédok, óvónők vagyunk is, szót kell emelnünk, ha úgy tapasztaljuk, hogy a gyermek segítségre szorul. „A legnagyobb gyötrelem, ami a gyermek szívét marcangolhatja az, hogy nem szeretik”- írta Steinbeck. Ha a szeretetet törvényben nem is lehet garantálni a gyermeki gyötrelmek, elhanyagolás, szeretetlenség ellen lehetőségeink szerint, kompetenciánkon belül mindent meg kell tennünk.

Alapvető, folyamatos feladatok:         

Az óvónőkkel együttműködve megismerni az óvodába újonnan beiratkozott gyermekek családjait, szociális helyzetüket Felmérést készíteni a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek létszámáról, nyilatkozatok meglétéről Amennyiben szükséges, felvenni a kapcsolatot a gyermekjóléti szolgálattal, családsegítő szolgálattal Védőnői szolgálat tájékoztatása Az esélyegyenlőségre törekedve a fejlesztőpedagógussal esetmegbeszélés, logopédussal, gyógy testnevelővel a fejlesztés területeinek megismerése Tanácsadás szülőknek és munkatársaknak Szociális ellátások megállapításának kezdeményezése az anyagi esélyegyenlőtlenség enyhítésére Hiányzások figyelemmel kisérése Részvétel a szociális bizottság munkájában

A szülők körében végzett tevékenységek           

Szülői értekezleteken, közös rendezvényeken (táncház, egészségnap, versmondó verseny, stb.) aktív részvétel Szemléletformálás Tanácsadás Érdeklődés esetén előadások szervezése Családlátogatás Fogadóóra biztosítása Az esélyegyenlőséget elősegítő különféle szervezetek elérhetőségének ismertetése Egyéni esetkezelés, törődés A fejlesztési lehetőségekről tájékoztatás Az egészséges környezet, egészséges táplálkozásról ismeretek átadása Egészséges környezet biztosítása

75

A nevelőtestület körében végzett tevékenységek:         

A gyermekvédelmi tevékenység koordinálása A törvényi háttér ismertetése A helyi esélyegyenlőségi program a Gyvt. elhelyezése az óvoda szakmai könyvtárában Együttműködés, szemléletformálás. A halmozottan hátrányos és hátrányos helyzetben nevelkedő gyermekek figyelemmel kísérése. A hátrányos megkülönböztetés elkerülése. Szoros együttműködés a gyermekek testi, lelki fejlődése gondozottságuk javítása, társas kapcsolataik formálása érdekében. Rendszeres információáramlás. A szülők megnyerése az óvónő által javasolt vizsgálatok esetleg terápiák igénybevételéről.

Őrizni és védeni kell az emberi élet értékeit önmagunkban és másokban –ennyit jelent a tisztesség.

I. negyedév  A szülők jól látható helyen történő tájékoztatása a gyermekvédelmi felelős személyéről, valamint arról, hogy milyen időpontokban és hol kereshető fel.  Kapcsolat felvétele a Humánszolgáltató Központ családgondozójával. A rendszeres kapcsolattartás éves megtervezése.  Az újonnan érkező gyermekek családjainál ismerkedő látogatásokat teszünk a beiratkozás és a beszoktatás közötti időszakban, amelyekről a gyermekek személyiséglapjában feljegyzéseket készítünk.  A hátrányos és veszélyeztetett helyzetű gyermekek felderítése, adataik adminisztrálása az előzetes családlátogatásokon szerzett tapasztalatok alapján, a védőnőkkel és a családgondozóval egyeztetve megfigyeléseinket. A testvérek érdekeinek azonos kezeléséért a megfigyelések egyeztetése a csoportok óvónőivel, az iskola gyermekvédelmi felelősével és a Humánszolgáltató Központ munkatársával közösen történik. Az elkészített nyilvántartásról írásban kell tájékoztatni: - az óvodavezetőt - a Humánszolgáltató Központot. A feladatot a gyermekvédelmi felelős végzi, határideje szeptember 31.  Problémajelző füzetet vezetünk, amelybe feljegyzésre kerül egy-egy adott probléma jelzésének időpontja. Ide bejegyzést tehetnek a csoportban dolgozó óvónők, illetve a vezető óvónő vagy a gyermekvédelmi felelős.

76

 Támogatjuk és elősegítjük a veszélyeztetett és hátrányos helyzetű gyermekek óvodába járását. Nevelőmunkánkkal elősegítjük az új óvodások befogadását, beilleszkedését az adott csoportba.  A problémákat, a hátrányos helyzetet okozó tüneteket, az okokat igyekszünk minél hamarabb felismerni, és ha szükséges, ehhez szakember segítségét kérni. A feladatokat a csoportokban dolgozó óvónők és a gyermekvédelmi felelős végzik. Határidő szeptember vége, majd folyamatosan. II. negyedév 

A veszélyeztetett és hátrányos helyzetű gyermekeket és családjaikat a lehetőségekhez képest minél jobban igyekszünk megismerni. Biztosítjuk a gyermekeket megillető jogok érvényesülését az óvodán belül, szükség esetén védő- óvó intézkedésekre teszünk javaslatot A Humánszolgáltató Központ munkatársával történő folyamatos kapcsolattartás. A feltáró munka után az indulási hátrányok kompenzálására tervet készítünk és végrehajtjuk kompetenciánkon belül. A felzárkóztatást megszervezzük. Végzi a gyermekvédelmi felelős, a csoportban dolgozó óvónők. Határidő december 1.  A csoportban dolgozó óvónők kiemelten figyelemmel kísérik a hátrányos és veszélyeztetett gyermekek fejlődését. Megfigyeléseket végeznek a gyermekek: - testi- lelki fejlődéséről, - gondozottságáról, - viselkedéséről, társas kapcsolatairól, - értelmi fejlődéséről, - az óvodába járásának rendszerességéről, különösen a tanköteles korú gyermekeknél. Szükség esetén tájékoztatják a gyermekvédelmi felelőst, a vezető óvónőt. Végzik a csoportban dolgozó óvónők, a gyermekvédelmi felelős. Határidő folyamatos  A hidegebb idő beálltával a hátrányos és veszélyeztetett gyermekek ruházatának felülvizsgálata. Megoldások keresése a hiányok pótlására. Végzik a csoportban dolgozó óvónők. A gyermekvédelmi felelős. Határidő december 1.- majd folyamatos  A családok szociális és anyagi helyzetének megfelelően a különböző támogatásokhoz való hozzájutást lehetőségeinkhez és kompetenciánkhoz mérten elősegítjük.  A gyermekvédelmi fogadóóra tartása egész évben kijelölt, a faliújságon feltüntetett időpontban.  Folyamatos kapcsolattartás a Humánszolgáltató Központtal, amelyet a gyermekvédelmi felelős és az óvodavezető végez.  Nevelési tanácsadói-, egészségügyi vizsgálatok elősegítése, a család meggyőzése szükség esetén.

77

III. negyedév      

Szükség esetén ellenőrző családlátogatások végzése a veszélyeztetett gyermekek családjainál. Végzik a csoportban dolgozó óvónő, gyermekvédelmi felelős. Határidő április 30. Beiratkozás után – a be nem íratott gyermekek családjainak felkeresése, meggyőzése az óvodába járás szükségességéről. Végzik a vezető óvónők, gyermekvédelmi felelős. Határidő május 15. Segítséget igénylő, súlyosabb problémák esetén értesítik az óvodavezetőt. Nyilvántartást készítenek a hátrányos és veszélyeztetett gyermekekről, melyet csatolunk az intézmény nyilvántartásához. IV. negyedév

 A nyári hónapokban is biztosítjuk a gyermekeket megillető jogok érvényesülését, fokozott figyelmet fordítva a HHH-s gyermekeket illetően  A gyermekvédelmi felelős távollétében a jogkör gyakorlója a vezető óvónő vagy a helyettese.

78

A cigány kisebbségi kulturális nevelés programja Településünkön a cigánygyerekekkel való fokozott törődésnek több évtizedes hagyományait napjainkban is folytatjuk. A helyi cigányság szociálisan - kulturálisan megosztott képet mutat: • • • • •

Egy részük sikeresen beilleszkedett, képes alkalmazkodni a társadalmi elvárásokhoz, megfelelő környezetet igyekszik biztosítani gyermekei felneveléséhez. Településünk cigányságának jellemzője még, hogy egyre nagyobb számban olvadnak be a magyarságba, vegyes házasságok révén. Identitásuk nem kifejezetten jelentkezik a kisebbségi anyanyelvük és kulturális örökségük ápolásában. Jelentős részük súlyos társadalmi, beilleszkedési zavarokkal küzd: alacsony a szülők iskolázottsága, magas a munkanélküli-, háztartásbeli-, rokkant nyugdíjas szülők száma. Általános jelenség a nagyfokú elszegényedés, mely megtapasztalható: -

-

A lakások és berendezésük hiányos, gyakran elhanyagolt állapotán. A szocializációs zavarok keletkezését a családi élet nagyszámú konfliktus helyzetei, a válások növekedő száma, a gyakran változó élettársi kapcsolatok, a társadalmi együttélési normákat sértő szülői magatartás indukálja. Ezen családok értékrendje alapvetően tér el az elfogadható társadalmi normáktól, a család szocializációs szerepe ezáltal nem megfelelően funkcionál.

A felvázolt problémákra, az alacsony szociokulturális háttérre vezethetjük vissza, az ilyen családokból származó kisgyermekek: - beilleszkedési nehézségeit, - hiányos ismereteit, - képességbeli lemaradásait, részképesség- zavarait, - és a szegényes szókincset. Pedagógiai hitvallásunkból fakadóan nagy figyelmet fordítunk gyermekeink mind sokoldalúbb fejlesztésére, a testi- lelki szükségletek kielégítésére, a családdal való kapcsolattartásra, nevelésünk összehangolására. Integrált szervezési keretek között autentikusan nevelünk a másság elfogadására is. Ez az alapja a felzárkóztatásnak, az esélyegyenlőség biztosításának, mindez csak akkor lehet sikeres, ha e gyermekek idejekorán, már 3 éves kortól rendszeresen járnak óvodába. Felzárkóztató programunk a nevelés következő keretein belül egyéni bánásmóddal valósul meg: - gondozás, - egészséges életmódra nevelés, - közösségi nevelés. A gyermeki tevékenységek tartalmát komplex nevelési feladatok határozzák meg. A tevékenységek közül a legalapvetőbb és elsődleges: a játék, mely áthatja a gyermek többi tevékenységét is. Ez egyben óvodai nevelésünk eszköze is. Játékidőn belül végezzük az egyéni

79

képességfejlesztést, felzárkóztatást minden korcsoportban, alapul véve az életkori sajátosságokat, az egyéni fejlettséget. A hiányos és javításra váró nyelvi-kommunikációs képességek fejlesztését logopédus szakember segítségével látjuk el, mindennapi segítő munkakapcsolattal. A gyermekek belső érése mellett, a speciális problémákra, a tapasztalható mínuszokra fokozottan figyelve, tudatos fejlesztéssel törekszünk kimenő nagycsoportosaink iskolaérettségére. Ezáltal megfelelő alapot adunk az iskolában is folytatódó etnikai program sikeres megvalósításához. Felzárkóztató nevelőmunkánk hatékonyságát növeljük a már kiépített, szerteágazó kapcsolatrendszerünkkel is: - napi kapcsolattartás védőnővel, gyermekorvossal, - szükség esetén a Kisebbségi Önkormányzat vezetőivel, - folyamatos együttműködés a helyi Önkormányzat Szociális Bizottságával, a Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgálattal, - folyamatos együttműködés a pedagógiai szakszolgálatokkal: Nevelési Tanácsadóval, Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői Bizottsággal, - kölcsönös együttműködés az általános iskola tantestületével. Tapasztaljuk, hogy a cigány gyermekek körében is szép számmal vannak tehetséges, kiemelkedő képességű gyermekek. Érzékenyen figyelünk a gyermekek otthonról hozott élményeire. A cigánykultúra, hagyomány elemei (tánc, dalok, szókincs) megjelennek a különböző tevékenységekben, kiemelten a vizuális nevelés szín- és formavilágában, a zenei nevelés és mozgás területén. Ily módon gyermekeink megtapasztalhatják a cigány és többségi kultúra különbözőségeit, hasonlóságait. Az átélt sikerélmény további tevékenységre bátorít, hozzájárul a gyermekek önbecslésének, önbizalmának megerősödéséhez, s ez által megszerzik a közösség elfogadását, elismerését. Cél A helyi cigány kisebbségi kultúra megismerése, ápolása magyar nyelven. - tapasztalatok, ismeretek, gyűjtése a kisebbségi életmód és kultúra köréből, - ápolják szokásaikat, hagyományaikat, - fejlődjön kisebbségi identitástudatuk, - az óvodai tevékenységi formákon keresztül gyarapodjanak ismereteik a cigány játékok, dalok - táncok, versek - mesék köréből, - ismerjék meg e kultúra sajátos szín és formavilágát, - tapasztalják a cigány kultúra és a többségi kultúra közötti különbségeket és hasonlóságokat. Tartalom •

cigány gyermekirodalomból - kiszámolok, csúfolók, mondókák - pár soros versek - ördög - tündér - állat - és tréfás mesék - népmesék, műmesék

80

• • •

az év jeles napjaihoz kötődő ünnepek újévi köszöntők húsvéti locsolóversek anyák napi köszöntők karácsonyi köszöntők hagyományos és a helyi közösségre jellemző cigánydalok hallgatása

művészeti tevékenység készítsenek babákat, állatkákat természetes - illetve hulladék anyagból, rongyból, csuhéból, csutkából - a cigányság színvilágának megjelenítése festéssel, ragasztással - kézműves mesterségekkel való ismerkedés, kosárfonók, sás, kukorica csuhéfonás -

A fejlesztés várható eredményei óvodáskor végére a családi és az óvodai nevelés hatására - A gyermekben alakuljon ki pozitív érzelmi viszony a helyi kisebbség kultúrája iránt. - Ismerjenek 4-5 játékos mondókát, verset, mesét. - A jeles napi ünnepek hagyományait, szokásait ismerjék, alkalmi köszöntőit szívesen mondogassák. - Művészeti tevékenységek során munkáik a cigányság színvilágát is tükrözzék. - Az óvodáskor végére a gyermekek a kidolgozott nyelvi kódot használják.

81

SZAKIRODALOM JEGYZÉK

1. Az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramja 2. Tevékenységközpontú Óvodai Nevelési Program 3. Nemzeti, Etnikai Kisebbség Óvodai Nevelésének Irányelve 4. A Fogyatékos Gyermekek Óvodai Nevelésének Irányelve 5. Csempeszkopácsi Nevelési Program 6. Nagy Jenőné: Óvodai programkészítés, de hogyan? 7. Porkolábné Balogh Katalin: Kudarc nélkül az iskolában 8. IPR az óvodai gyakorlatban 2009

82

ZÁRADÉK

Véleményezte: a Szülői munkaközösség (1sz.melléklet) Elfogadta: az óvoda nevelőtestülete (2.sz.melléklet) Jóváhagyta: óvodavezető (3.sz.melléklet) Tájékoztatásul megkapják -

óvónők szülők helyi képviselőtestület

Pedagógiai programunkat évente felülvizsgáljuk, szükség esetén módosítjuk. A programmódosítás esetei:- Törvényi változás esetén - Ha a program gyakorlati alkalmazásakor praktikus változtatásokat látunk szükségesnek. - Ha az eredmények elemzése ezt indokolja. Pedagógiai programunk módosítására javaslatot tehet: - Az óvoda nevelőtestülete - A szülői munkaközösség - A fenntartó önkormányzat. A pedagógiai program módosítását a nevelőtestület fogadja el, és az óvodavezető hagyja jóvá. A módosítás a jóváhagyást követő tanévkezdésekor lép életbe.

Decs, 2013.08.30.

83