A sürgősségi ellátás tervezete az NFT IIII-ben, ennek hatása a magyar kórházstruktúra és a kórházak belső szerkezetének átalakulására Dr. Pikó Károly elnök Oxyológiai--Sürgősségi, Honvéd Oxyológiai Honvéd-- és Katasztrófaorvostani Szakmai Kollégium
Mottó:
„The future is unknowable, but the past give us hope” (Sir Winston Churchill) Churchill)
Az előadás vázlata A magyar sürgősségi ellátás jelenlegi helyzete A sürgősségi ellátás jövőbeli víziója – fogalmak tisztázása Milyen hatással van a sürgősségi ellátás átalakulása a kórházstruktúrára? Milyen hatással van a sürgősségi ellátás átalakulása a kórházak szerkezetére? Az átalakítás előnyeinek összefoglalása
Status presens
Az eklektikus magyar egészségügyi struktúrára épülő sürgősségi ellátásban a beteg esélye a megfelelő ellátásra esetleges.
A jelenlegi sürgősségi ellátás jellemzői (1) Nem egységes a prehospitális és hospitális betegellátás sem szakmailag, sem ellátási elvekben, sem pedig kommunikáció szintjén. A lakosság alapvető ismeretei hiányoznak a sürgősségi betegellátással kapcsolatosan. A sürgősségi ellátás riaszthatósága több szintű, nem egységes elvek, nem a triage szakmai és logisztikai elve mentén működik. Nem a szükségletekhez igazodik a mentőállomások, továbbá a mentőegységek eloszlása. A mentési háló független a kórházi ellátás hiányos rendszerétől.
A jelenlegi sürgősségi ellátás jellemzői (2) A betegek megfelelő ellátási helyre kerülése,, vagy egyáltalán belépése a rendszerbe esetleges (lakcím lutri). Számos helyen nincsenek kialakított központi fogadóhelyek,, sürgősségi osztályok az aktív betegellátást végző kórházakban. A sürgősségi eseteket ellátó helyek személyi- és tárgyi feltételei eltérő szinten vannak. A minimum feltételek betartása nem teljesül.
A jelenlegi sürgősségi ellátás jellemzői (3) Az egyes szakterületek szervezik a betegek progresszív ellátását (traumatológia, kardiológiai betegek, stroke-ban szenvedő betegek), azonban a kialakított rendszer nem harmonizált, az egyes szakmáknak eltérő nézetei vannak a sürgősségi betegellátásról. A finanszírozás nem a szakmailag indokolható helyén finanszírozza az ellátást. A sürgősségi betegellátó láncban hiányoznak a szakmai irányelvek és az ezek bázisán leírható helyi protokollok. Az ellátásban résztvevők kompetencia szintje nem jelölt, folyamatos képzésük és akkreditációjuk megoldatlan. A sürgősségi betegekkel kapcsolatos ismeretek oktatásának az orvosképzésben, diplomás ápoló, és szakdolgozói képzésben sincs átgondolt, egységes struktúrája.
A magyar sürgősségi ellátás gyökerei (1) 1887
Budapesti Önkéntes Mentőegylet
1948
Megalakul az Országos Mentőszolgálat
1972
Gábor Aurél oxyológia fogalmának megalkotása
1978
Magyar Mentésügyi Tudományos Társaság
A magyar sürgősségi ellátás gyökerei (2) 1994
Oxyológiai Tudományos Társaság
1998
SBOME
2000
MSOTKE
2000
Oxyológiai-Sürgősségi, Honvéd- és Katasztrófaorvostani Szakmai Kollégium
2000
Sürgősségi Orvostani szakvizsga
2007
Oxyológiai és Sürgősségi szakvizsga
Az egyes orvosi szakterületek sürgősségi betegellátási rendszere
A sürgősségi rendszer átalakításának alaptételei (1) • Csak egyetlen sürgősségi ellátási struktúra létezik • Az ellátás alapját a sürgősségi orvostan adja, amely interdiszciplináris ága a medicinának • Érvényesül a progresszivitás elve • Konszenzuson alapuló protokollok alapján történik az ellátás
A sürgősségi rendszer átalakításának alaptételei (2) • Optimalizálódnak a betegutak • Egységes kommunikáció alakul ki (telemedicina) • Minőségügyileg követhető az új rendszer
A sürgősségi betegellátó rendszer átalakításának céljai (1) A lakosok számára esélyegyenlőséget kell biztosítani. Betegközpontú rendszert kell kialakítani. Regionális szinten kell kooperálni a sürgősségi rendszer szereplőinek. 15 percen belül minden rászoruló beteget érjen el a mentőszolgálat.
A sürgősségi betegellátó rendszer átalakításának céljai (2) Egységes szemlélet kialakítása. Elő kell teremteni a megfelelő humánerőforrás szükségletet. Növelni kell a lakosság ismereteit sürgősségi ellátással kapcsolatban.
A prehospitális sürgősségi ellátás jellemzői
Kistérségi központok
Kórházzal rendelkező városok
Folyamatosan működő sürgősségi ellátóhely
Folyamatosan működő központi ügyelet
Szakrendelő
Mentők
SBO
Mentők
„0” szint – DoktorInfo
A sürgősségi betegellátó osztályok feladatai Folyamatos oxiológiai készenlét, megfelelő tárgyi- és személyi feltételekkel. Ambulánsan rendezhető kórképek végleges ellátása Differenciáldiagnosztika akut kórképekben Intézeten belül mobil reanimációs team működtetése Akut beteg állapotstabilizálása Konzultatív lehetőség a praehospitális szak részére Bizonytalan és határesetek monitorizálása Szerep az oktatásban
SO2 típusú sürgősségi osztályok jellemzői Ellátási terület: népesség: 100 ezer fő alatt, elérhetőség: 30 percen belül, ellátott betegszám: 10 ezer vizit/év Ágyszám: minimum 8 általános ágy + 2 intenzív ágy Lehetőleg minden műszakban sürgősségi szakorvos. Feladat: Végleges ellátás után hazabocsátás Klinikai osztályokra irányítás Speciális intézménybe küldés
SO1 típusú sürgősségi osztályok jellemzői Ellátási terület: népesség: 200 ezer fő alatt, elérhetőség: 60 percen belül, ellátott betegszám: 20 ezer vizit/év Ágyszám: minimum 10 általános ágy + 4 intenzív ágy Minden műszakban sürgősségi szakorvos. Feladat: Végleges ellátás után hazabocsátás Klinikai osztályokra irányítás Továbbítás más intézménybe
Sürgősségi centrummal rendelkező kórházak jellemzői Háttérszakmák: SO1 + hemodinamika, idegsebészet, mellkas sebészet, polytrauma ellátás, PIC, érsebészet Ágyszám: minimum 15 általános ágy + 4 intenzív ágy Minden műszakban sürgősségi szakorvos. Feladat: Végleges ellátás után hazabocsátás Klinikai osztályokra irányítás Állapotstabilizálás után speciális központokba irányítás
Az SFH fogalma
Olyan monoprofilú intézetben kiépített sürgősségi betegek ellátására alkalmas hely, amelyben megtalálhatók a súlyos betegek ellátásához szükséges feltételek.
A sürgősségi rendszer átalakításának hatása a kórházstruktúrára (1)
• Kevesebb aktív beteget ellátó kórházra van szükség
Optimális ellátás vs. elérhetőség?
Javaslat az SO1 és SO2 típusú ellátóhelyek számára Magyarországon Az Oxyológiai-Sürgősségi, Honvéd- és Katasztrófaorvostani Szakmai Kollégium 2005. évi felmérése alapján Jelenleg működő sürgősségi osztályok Régiók
Tervezett sürgősségi osztályok
SO1
SO2
SO1
SO2
Közép-Magyarország
0
6
7
5
Közép-Dunántúl
1
2
3
4
Nyugat-Dunántúl
0
1
3
4
Dél-Dunántúl
1
1
2
5
Észak-Magyarország
0
3
3
5
Észak-Alföld
2
3
3
6
Dél-Alföld
2
3
3
7
Összesen
6
19
24
36
Megjegyzések: 1. Az SO1 típusú sürgősségi osztályok közül országosan 10 db-ot kell sürgősségi centrumként kezelni. 2. Az SFH-k száma a végleges kórházstruktúra átalakítása után határozható meg.
A sürgősségi intézeti ellátás egyes szintjeinek szakmai háttere (1) SC
SO1
SO2
Aneszteziológia
F
F
F
Intenzív ellátás
F
F
F
F
F
-
F
F
Traumatológia: teljes körű csak végtag Idegsebészet
F
F
-
Kézsebészet
F
El
-
Mellkassebészet
F
El
-
Általános sebészet
F
F
F
Érsebészet
F
El
-
Szülészetnőgyógyászat
F
F
F
Neurológia
F
F
El
Urológia
F
F
El
Belgyógyászat
F
F
F
Kardiológia
F
F
El
F: folyamatos El: elérhető Sz: szükséges
A sürgősségi intézeti ellátás egyes szintjeinek szakmai háttere (2) SC
SO1
SO2
Gastroenterológia (endoscopia)
F
F
El
Toxikológia (a fővárosban központilag szervezett)
F
F
El
Pszichiátria
F
F
El
Klinikai
F
F
F
Mikrobiológiai
El
El
El
Röntgen
F
F
F
CT közvetlen közelségben
F
F
El
MRI
F
El
-
Laboratórium (toxikológiai vizsgálatok is):
Képalkotó eljárások:
F: folyamatos El: elérhető Sz: szükséges
A sürgősségi intézeti ellátás egyes szintjeinek szakmai háttere (3) SC
SO1
SO2
Angiographia
F
F
-
UH
F
F
F
Echocardiographia
F
F
El
Orr-fül-gégészet (idegentest-eltávolítás)
F
F
El
Szemészet
El
El
El
Pulmonológia
El
El
El
Gyermekgyógyászat-gyermeksebészet
F
El
El
Klinikai transzfuziológia
F
F
El
EEG
F
El
El
Gyógyszerész
El
El
El
Dialízis biztosítása
F
F
El
2*/15’
30’
60’
Coronaria interventio (elérhetőség – perc) * = helyben 2 asztal
F: folyamatos El: elérhető Sz: szükséges
Hogyan alakul át az aktív kórházak belső struktúrája?
Sürgősségi Betegellátó Osztály
Miért hasznos a sürgősségi betegellátó betegnek? ? osztály működése a betegnek A beteg egy ponton lép be a sürgősségi ellátó láncba Gyorsan jut egy helyen definitív diagnózishoz Egy felelős orvos irányítja a beteg sorsát első perctől kezdve Magas időfaktorú betegségek gyors ellátásával kevesebb a szövődmény
Miért hasznos a sürgősségi betegellátó osztály működése az intézetnek intézetnek? ? (1) Fekvőbeteg osztályok munkavégzése zavartalan Az akut diagnosztikus és terápiás műszereket egy helyen kell koncentrálni A műszerek hatékonyabban vannak kihasználva (non stop működés) A betegek kezelési ideje közelít a HBCS optimum minimumához A fekvőbeteg ellátást nem igénylő betegeket kiszűri
Miért hasznos a sürgősségi betegellátó intézetnek? ? (2) osztály működése az intézetnek A szakmák hatékonysága nő A beteg végleges ellátási helyén kerül felvételre Lehetőség az ágyszám csökkentésére Megfelelő folyamatos ellátásnál a peres ügyek száma csökken Kevesebb a szövődmény Ügyeletesek száma csökkenthető
Miért hasznos a sürgősségi betegellátó osztály működése a finanszírozónak finanszírozónak? ? A HBCS minimum alatt véglegesen rendezhető olyan kórképek, amelyek a HBCS-nél olcsóbban finanszírozhatók A rövidebb ápolási idő következtében a HBCS idő szűkíthető Könnyebb kontrollálhatóság
Az új sürgősségi rendszer kialakítására lehetőség teremtődött, mivel az NFT II. egyik prioritása hazánk sürgősségi ellátásának fejlesztése.
Összefoglalás
Csak akkor van értelme a magyar sürgősségi ellátás fejlesztésének, ha tisztázódnak a sürgősséggel kapcsolatos fogalmak, kialakul a racionális sürgősségi ellátás víziója, amely mind a szakma, mind a társadalom számára elfogadható lesz és minden anyagi forrás csak az elfogadott struktúra mentén használható fel.
Köszönöm megtisztelő figyelmüket!
