Asset building és pénzügyi fejlesztı programok

Asset building és pénzügyi fejlesztı programok

Háttér Az Autonómia Alapítvány 2012. február 24-ikén mőhelymunkát szervezett az A38 hajón. A rendezvény célja az eddig az alapítvány és más NGO-k által megvalósított pénzügyi fejlesztı programok alkalmazási lehetıségének elemzése, tapasztalatainak összegyőjtése és jövıbeni adaptációs lehetıségeire vonatkozó javaslatok megfogalmazása volt. A mőhelymunkán elhangzott elıadások: • Jövedelmi viszonyok alakulása az alacsony jövedelmő háztartásokban (2000-2011) Scharle Ágota, Budapest Intézet • Az Autonómia Alapítvány pénzügyi fejlesztı programjai (Esélykassza, IDA-Lakhatás, CAF, Mikromegtakarítás, Indigo Network) Béres Tibor, Gosztonyi Márton • Pénzügyi fejlesztési program a Magyar Máltai Szeretetszolgálat tapasztalatai alapján, Major Gábor • Az adósságkezelési program mőködése és tapasztalatai a Tamási-kistérségben, Messinger Tímea, Jóléti Alapítvány CsKGySz Dombóvár • Financial Inclusion Study (A Világbank regionális kutatásának eredményei, Joost De Laat, Világbank • Az ETP Slovakia szervezet fejlesztı programjainak tapasztalatai, Slavka Macakova, ETPS, Kassa Asset Building A fogalom meghatározása nem egyszerő feladat. Az „asset” ebben a kontextusban jóval tágabban értelmezendı, mint a fizikai javak összessége. Mint az Indigo Network (a Levi Strauss Foundation által alapított network az asset building koncepció népszerősítéséért) szervezetei megfogalmazták, a szegény háztartások esetében nem csupán az alacsony jövedelem jelent problémát, hanem a mozgósítható tartalékok hiánya is. Amikor egy mélyszegénységben élı háztartás pénzügyi konfliktushelyzettel szembesül, annak megoldása (az elérhetı és méltányos finanszírozási lehetıségek hiányában) jóval nagyobb tehertételt jelent számukra, mint a felsıbb rétegekhez tartozó háztartások esetében. A pénzben kifejezhetı javakon túl a szimbolikus javak hiánya is akadályozza a mélyszegénységben élık egzisztenciális helyzetének javulását. Így a szakképzettség, a vállalkozói készség, a munkatapasztalat, az egészségügyi prevenciós lehetıségek – mind tekinthetık olyan egyéni (de végsısoron társadalmi) javaknak, amelyekbe befektetni és az abba történı egyéni befektetést érdemes támogatni. Erre a logikára épül az USA-ban népszerővé vált IDA (Individual Development Account) módszer. Az IDA-módszer A módszer sokszor feltételhez kötött támogatásként (conditional cash transfer) is szerepel, jóllehet a két módszer nem azonos: Az IDA a megvalósításban alkalmazott eljárást jelenti, azaz azt az elıtakarékossági modellt, amelyben a résztvevık a saját bankszámlájukra heti vagy havi rendszerességgel megtakarítást helyeznek el, majd ez a felhalmozódott megtakarítás egy elıre meghatározott periódus után egyszeres (vagy annál magasabb) szorzójú támogatással egészül ki. A támogatást és a megtakarított összeget csak a program elején közösen meghatározott asset building célra lehet felhasználni. Az ilyen programok fontos kötelezı eleme a pénzügyi képzés, és kiegészülhet egyéni mentorálással coach-inggal. Eredmények: Két ciklusban (2005-2008 és 2009-2012) összesen mintegy 200 fı teljesítette sikeresen a programot. Míg az elsı ciklusban eltérı vagyoni célokra (számítógép, jogosítvány, kisvállalkozás alapítása vagy –fejlesztése, házfelújítás) lehetett megtakarítani, addig a második körben kizárólag lakhatási célra1 volt a támogatás felhasználható. Amíg az elsı körben a lemorzsolódási arányt sikerült 30% alatt tartani, addig a második körben a lemorzsolódási arány 75% körüli volt. Ezt fıként a gazdasági válság miatti háztartási jövedelem 1

A program eredetileg új házak építését is lehetıvé tette volna, de a szocpolos támogatás idıközbeni megszőnése ezt lehetetlenné tette, így jelentıs változtatással a támogatást csak felújításra vagy komfortosításra volt felhasználható.

Az anyagot összeállította: Béres Tibor, programfelelıs Autonómia Alapítvány, www.autonomia.hu [email protected]

1

csökkenéssel tudjuk összefüggésbe hozni. Ezen belül is egyrészt a feketegazdaság „kifehéredése”, azaz a feketegazdaságon belüli jövedelemszerzési lehetıségek csökkenése, másrészt a közhasznú munka lehetıségének megszőnése vagy az innen szerezhetı jövedelmek abszolút összegének csökkenése érdemel említést. A program legfontosabb tapasztalatai: • Nem annyira a háztartási jövedelem nagysága (jóllehet ennél a programtípusnál meg lehet húzni egyfajta jövedelmi minimumot, ami alatt már nem tud valaki részt venni), mint inkább a rendszeressége, kiszámíthatósága határozza meg a megtakarítási kapacitást. • A megtakarítások erısen függenek a szezonalitástól. A legszegényebb, de motivált háztartások nem képesek a főtési szezonban (október-február) megtakarítani, vagy csak jóval alacsonyabb összeget. • A pénzügyi képzés népszerővé, ha azt közösségi találkozási alkalomként és nem kötelezı, frontális oktatás alapú képzésként szervezzük. • Szinte minden bevont településen tapasztalat volt, hogy a résztvevık bizalmatlanok voltak, ezt sok helyütt csak az elsı kifizetések után sikerült eloszlatni. • A helyi önkormányzatok szinte mindenütt, a takarékszövetkezetek majd’ minden esetben, míg a szociális ellátószervezetek csak a legritkább esetben voltak együttmőködıek. • A programot sikerült sok magánadománnyal és felajánlással (kályhagyártó, szigetelıanyaggyártó, önkéntesek) is kiegészíteni, ami ugyan eseti jellegő volt, mértékét tekintve azonban mégis érdemes ezt a lehetıséget rendszer szinten is beépíteni a programba. • A program egyik elıre nem tervezett, de a késıbbiekben hangsúlyossá vált eleme az energiahatékonysági képzés és fejlesztés lett: A résztvevık szívesen spóroltak energiahatékony kályhákra, hıszigetelésre. Ennek fenntarthatósági hatása nagyon fontos, és esetleges állami szerepvállalás esetében itt látjuk a legfontosabb belépési lehetıséget. A CAF-modell A CAF (Comunidades Autofinanciadas - önfinanszírozó csoportok) modell olyan zárt csoportokat jelent, amelyek maguk alakítanak bankot úgy, hogy a tagok egyszerre tulajdonosok, betétesek és hitelfelvevık. A csoport segítséget a mőködési szabályok megalkotásához kap (a modellt „nyílt forráskódúnak” nevezzük) és az induló idıszak (néhány hónap) során külsı mentor kíséri és segíti ıket. A felhalmozott tıkét a csoport rendszerint kamattal (havi 1%) helyezi ki a tagoknak. A kamat és a késésért, hiányzásért fizetett „büntetések” is a csoport közös vagyonát növelik. A CAF módszer a pénzügyi hatása mellett a közösséget, közösségi együttmőködési készségeket is fejleszti. Ez épp a mélyszegénységben élık esetében különösen fontos, hiszen a szolidaritás, közösségi kohézió olyan fontos ’asset’ lehet, amelyre – mint a mikrofinanszírozás nemzetközi gyakorlata mutatja – pénzügyi fejlesztı (akár mikrohitel) programokat is lehet építeni. Eredmények: 2011 eleje óta az Autonómia Alapítvány hat CAF-csoportot szervezett eltérı társadalmi státuszú célcsoportokkal (vidéki cigány háziasszonyok, nem roma háziasszonyok, budapesti egyetemi hallgatók, hajléktalanok stb.). A csoportok a mai napig léteznek – immár mentori külsı támogatás nélkül is. A csoportok kapitalizációja eltérı, 40-150 ezer forint. Bár a hitelezési tevékenység folyamatos, soha nem helyezik ki a teljes kihelyezhetı tıkét (az egyetemista csoport az egyetlen kivétel.) A tagok arról számoltak be, hogy amellett, hogy a felhalmozott tıke pénzügyi biztonságot nyújt számukra, a rendszeres csoporttalálkozók során a csoportmőködéssel kapcsolatos dolgokon túl más, a közösség számára fontos dolgokat is meg tudnak beszélni.

Esélykasssza (’Bank of Chance’) modell A modellt a Grameen (’village bank’) típusú csoportos hitelezéssel kapcsolatos kudarcok tanulságain alapulva dolgozta ki az Autonómia Alapítvány. A program lényege, hogy a csoportokba szervezıdı (egymást szavazással beválasztó tagok) egy közös, csoportszámlára minimum hat hónapig elıtakarékoskodnak, majd az összegyőlt forrást az Autonómia (programlebonyolító) egy azonos összegő kerettel kiegészíti. A megtakarítás és kiegészítés együtt adja azt a felhasználható hitelkeretet, amit a csoport tagjai maguk közt (ismét közös döntés alapján) kihelyezhetnek nem Az anyagot összeállította: Béres Tibor, programfelelıs Autonómia Alapítvány, www.autonomia.hu [email protected]

2

fogyasztói célra. A hitel maximális futamidejét és összegét – még a csoportalakuláskor – úgy kell meghatározni, hogy a havi törlesztırészlet semmiképp ne lehessen magasabb, mint a korábban már sikeresen teljesített havi megtakarítási összeg. A csoportok mőködését a noba.hu internetes felület támogatja. Minden résztvevı itt tudja hitelkérelmét benyújtani, itt kaphat naprakész információkat a többi csoporttag befizetéseirıl, hiteleirıl. (Azoknak a résztvevıknek, akiknek nincs internetes hozzáférésük vagy segítséget igényelnek, a program mentorai személyesen tudtak segítséget nyújtani.) Eredmények: Nyolc csoport alakult meg 2010-ben. Ebbıl mentori segítség nélkül kettı mőködött tovább a program lejárta után. 2012-ben az Autonómia Alapítvány újabb négy csoportot hozott létre. Az 2010-es programban a hitelek 96%-át fizették vissza. A program meglepı eredménye, hogy a résztvevık szinte egyetlen csoportban sem használták ki teljes mértékben rendelkezésre álló hitelkeretet. Más szervezetek által szerzett tapasztalatok Állam által támogatott adósságkezelı program A Szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló többször módosított 1993.évi III. törvény a negyvenezer fınél nagyobb településeken teszi kötelezıvé adósságkezelı program mőködtetését. A program lényege, hogy meghatározott összeghatárok közt és jövedelemi viszonyokat figyelembe véve a programba bekerülık felhalmozódott közüzemi tartozásait (áram, gáz, víz és egyes esetekben kommunális szolgáltatás) adósságkezelı eljárás keretében van lehetıség kezelni úgy, hogy a résztvevı a teljes tartozás 25%-át fizeti ki részletekben, míg a fennmaradó rész 90%-át az állam, 10%-át a helyi önkormányzat vállalja át. A program résztvevıinek ehhez kötelezı az adósságkezelési tervben meghatározott havi részfizetés teljesítése, valamint az együttmőködés az adósságkezelı szakemberrel. Adósságkezelési szolgáltatást nemcsak önkormányzati fenntartású intézmény (jellemzıen családsegítı központ), hanem akár civil szervezet is nyújthat, de az önkormányzati részvétel a tartozásátvállalás miatt kötelezı feltétel. A kisebb önkormányzatok forráshiányra hivatkozva nem vállalják a program indítását, így épp azok a települések illetve lakóik esnek ettıl a segítségformától, akik a leginkább rászorulnának. (Ez a teher egy 2-300 fıs, hátrányos helyzető településen mintegy kétszázezer forint, nem egyszerre kifizetendı kiadást jelentene az önkormányzat számára.) A program természetesen nem jelenthet minden eladósodott ügyfél számára megoldást, hiszen sok múlik a motiváción és azon is, hogy van-e egyáltalán bármiféle pénzügyi teherbíró képessége a résztvevınek, hiszen a legtöbb esetben a már felgyőlt közüzemi tartozás sem saját hibából, szándékos nemfizetés miatt győlt össze, hanem az alacsony háztartási jövedelem miatt. Szlovák pénzügyi fejlesztı program Az ETP Slovakia (Kassa) az Autonómia Alapítvány IDA-Lakhatás modelljét némiképp átalakítva2 vette át. A 2008-2011-ben futó programban a lakáscélú ingatlanok komfortfokozatának javítása mellett új lakások építésére is mód nyílt úgy, hogy a résztvevık megtakarításait hitel egészítette ki, amihez további támogatást adott a szlovák állam és a helyi önkormányzat is. A program részét képezte itt is pénzügyi képzés és mentori segítségnyújtás. A szlovák programban nemcsak az egyéni ingatlanokat újították fel, hanem a telepszerő szegregátumokban közösségi helyiségeket hoztak létre, amikben folyó közösségi szolgáltatásokat szintén a programból lehetett finanszírozni. A programban voltak olyan települések, ahol a rossz minıségő lakóingatlanokból jóval jobb, többnyire új építéső lakásokba lehetett költözni, de olyan településekkel is mőködtek együtt, ahol erre nem nyílt lehetıség az önkormányzati támogatás hiányában. Itt csak a meglévı ingatlanok nyílászáró-cseréjére és közösségi programok biztosítására nyílt lehetıség. A Máltai Szeretetszolgálat Hitel-S adósságkezelı programja A programba az elmúlt években mintegy 1100 ügyfél jelentkezett. Nem mindenkinek lehetett olyan megoldást kínálni a felhalmozódó tartozások kiváltásában, ami megoldotta volna a helyzetüket, de ennek két oka is lehetett. Nagyon sok múlik az ügyfél motivációján, de az is tény, hogy vannak 2

Pontosabban az Autonómia Alapítvány eredeti modelljéhez közelebb álló programot bonyolított a szlovák partner szervezet, mivel itt a lakások építését kiegészítette az állami támogatás, így kerülhetett sor jelentısebb beruházásokra.


3

olyan helyzetek, amikor már ez a program sem tud érdemi javulást hozni a felhalmozódott tartozás nagysága miatt. A programban három munkatárssal próbálják lefedni az egész országot. A programban nyújtott szolgáltatás fıként az adósságok konszolidálására, újraütemezésére, a követelések hitelezıvel történı áttárgyalására van lehetıség. A program adósságkezelést, támogatást vagy hitelt nem nyújt, a segítség a közvetítıi-tanácsadói szolgáltatást jelenti. A veszprémi „pokoli toronyban” egy helyen jól látható, hogy mennyire egyénre szabott szolgáltatásokra van szükség. Itt van, akinek úgy lehet közösségi szolgáltatásokat nyújtani, hogy elıre ki kell fizetnie annak az árát, s vannak, akiknél már egy mikrohitel lehetısége is felmerülhetett. A program példát ad arra is, hogy a lépésrıl-lépésre és egyénre szabottan történı pénzügyi fejlesztésnek van értelme az adósságkezelés, pénzügyi fejlesztés esetében.


4

Összegzés, javaslatok 1. Több olyan kezdeményezés is van akár Magyarországon, akár más országokban, amelyek mélyszegénységben élık pénzügyi fejlesztését tőzik ki célul. Ezek a programok nemcsak többnyire eltérı módszert, beavatkozási logikát alkalmaznak, vagy elérhetı célokat tőznek ki, de a támogatói filozófia is eltérı. Lévén, hogy ezek a módszerek még alig-alig lettek tesztelve Magyarországon, korai lenne állást foglalni a szigorúbb, kevésbé az individuális döntést preferáló, talán paternalistábbnak is nevezhetı modellek vagy a részvételi motiváltságot eleve adottnak tekintı, egyéni döntésekre alapozott megoldások mellett. 2. Minden megismert módszer sajátja a személyre szabott tanácsadás, folyamatos mentoring. Ugyanakkor azt is meg kell jegyezni, hogy egy-két kivételtıl eltekintve ezt a feladatot sehol nem tudják megfelelı minıségben nyújtani a mindennapi feladataikkal túlterhelt önkormányzati-állami ellátórendszerbeli szociális munkások. Feladatukat nehezíti az is, hogy ezekben a programokban egyedi esetekhez rendelt egyedi megoldásokra van szükség, továbbá, hogy több szakterületen (pénzügy, banki ügyek, jog, szociális munka stb.) is jártasnak kell lenni. 3. Csak azok a programok kecsegtetnek sikerrel, ahol több elem együttes alkalmazására is mód nyílik, így a pénzügyi kríziskezelés mellett adósságkezelési terv végigvitele, a pénzügyi képzés és pénzügyi tudatosság erısítése, a megtakarításra ösztönzés, a személyre – pontosabban problémára – szabott mikrohitelek, közösségfejlesztés mind részét kell képezze a pénzügyi programoknak. 4. Az adósságkezelés fontossága megkérdıjelezhetetlen. Az adósságkezelés azonban csak már kialakult pénzügyi krízisekkel tud foglalkozni. Bár a mélyszegénységben élık, így a magyarországi cigányság tarthatatlan anyagi-szociális helyzetét fıként a magas munkanélküliségi arányból adódó jövedelemhiány vagy alacsony jövedelem jelenti, a pénzügyi krízishelyzetek kialakulásában legalább ennyire közrejátszik a megtakarítások hiánya. Minden olyan kezdeményezés, amely vagy az egyéni vagy a csoportos megtakarításra ösztönöz, csökkenti a pénzügyi kiszolgáltatottságot. 5. A vagyoni javak („asset”) hiánya az alacsony életszínvonal és életminıség mellett további problémákhoz vezet. A nagyon rossz minıségő vagy adósságokkal terhelt ingatlanokban élık nem juthatnak hitelhez, ingatlanjaikat még akkor sem tudnák eladni, ha volna rá fizetıképes kereslet. Ezzel a mélyszegénységben élık mobilitási esélyei is elvesznek. A programok bizonyítják, hogy még a legalacsonyabb jövedelmő háztartások körében is van lehetıség megtakarítási, s fıként mikrohitellel és pénzügyi fejlesztéssel kombinált pénzügyi fejlesztı programok indítására. Ezeknek a programoknak közvetett, közösségfejlesztı hatása sem lebecsülhetı. 6. A bemutatott programokban megvalósított fejlesztések egy része a kiadások csökkentésével is hozzá tud járulni a bevont háztartások helyzetének javulásához. A rossz energiahatékonyságú ingatlanokon megvalósított fejlesztések (nyílászárók, energiahatékony főtıberendezés, hıszigetelés) a beszerzendı tüzelı mennyiségének csökkentésével könnyíti a mélyszegénységben élık terheit. Ezek a (feltételhez kötött) támogatások mindenki számára gyıztes-gyıztes helyzetekhez vezet. 7. A pénzügyi fejlesztı programok egy része azzal, hogy a bevontak pénzükkel maguk is hozzájárulnak a kitőzött célok eléréséhez, s azáltal, hogy a csoportok egy tanulási periódus után külsı segítség nélkül is tovább tudnak mőködni, pénzügyileg is hatékonynak tekinthetıek. Ugyanakkor a csoportos hitelezés (fıként a CAF-modell esetében) sem a for-profit, sem az államiönkormányzati szektor keretében nem mőködtethetı ideálisan. Az elıbbiben azért nem, mert nem képzıdik (legalábbis a csoporton kívül) szétosztható nyereség, a modell logikája is kizárja ezt. Az állami-önkormányzati szektortól pedig azért idegen ez a módszer, mert hiányzik a megfelelı szaktudás, a mőködtetéshez szükséges kapacitás és sok esetben a szándék is. Az ismertetett pénzügyi fejlesztı módszerek adaptálása – mint akár a szlovák példa is mutatja – olyan rendszerben képzelhetı ideálisan el, ahol a következı feltételek adottak: Az anyagot összeállította: Béres Tibor, programfelelıs Autonómia Alapítvány, www.autonomia.hu [email protected]

5

-

-

-

Támogató jogszabályi környezet (az önfinanszírozó csoportokra és a nem üzleti célú mikrohitelezésre megengedıbb, ugyanakkor a speciális kockázatokat kezelni képes, de nem a HpTv. részét képezı szabályozás lenne szükséges); Állami támogatás amely: o valóban eljut a célcsoporthoz, figyelembe veszi a mélyszegénységben élık hozzáférési lehetıségeinek korlátait (ld. adósságkezelési program településnagysághoz kötése); o célhoz kötötten mőködik és ez érvényesül a résztvevıi és lebonyolítói oldalon is. Azaz a résztvevık csak olyan célra és feltételek mellett kaphatnak támogatást, amit a program elıír (itt javasoljuk minden, a lakhatás minıségének vagy biztonságának javítását támogató cél elfogadását, különösen az energiahatékonyság javítását, a házak állagmegóvásának támogatását); o rugalmas annyiban, hogy figyelembe veszi az egyéni és települési szintő eltéréseket (eltérı megtakarítási kapacitás, eltérı támogatói környezet – vannak olyan települések, ahol nincs a közelben támogató programot lebonyolítani képes szervezet, így itt csak költségesebben megvalósítható, ugyanakkor annál inkább megvalósítandó a program); o ún. phasing-out logikára épül, azaz a támogatásintenzitás több év alatt csökken a nullára, ösztönözve így a program (eredményeinek) fennmaradását; o országos szakmai támogató és monitoring rendszerrel kapcsolódik össze. Azaz a helyi programok felépítésében részt vesz a szakmai támogató hálózat, majd a lebonyolítás során is folyamatos, személyes és helyi kapcsolattartás van a támogató és lebonyolító szervezet közt (ami nem beszámoltatás, vizsgálat). o olyan független, külsı (azaz nem települési) és szakmai kontroll-mechanizmus a támogatás-kifizetésekkel kapcsolatban, amely kizárja a támogatások harmadik személy általi megszerzését (ld. szocpolos házépítésekkel kapcsolatos visszaélések, melyekben sok esetben részes volt a helyi szakhatóság is), és garantálja a megvalósított fejlesztések minıségi színvonalát (azaz megvédi a résztvevıket a nem megfelelıen elvégzett szakmunkák elfogadására való nyomástól). Programtámogató eszközök: o Országos (regionális központokkal mőködı) támogató hálózat, amely segít összeállítani és felépíteni a helyben leginkább hatékonynak tőnı fejlesztı programot (alkalmazván a legmegfelelıbb fejlesztı módszereket); o Monitori hálózat (lévén, hogy ez nem ellenırzı funkciójú, az elıbbi programtámogató hálózat is végezheti; o Internetes felület a csoportok mőködtetéséhez (ez részben rendelkezésre áll); o Mentorok (tanácsadók) alkalmazását lehetıvé tevı támogatás (megfontolandó, hogy a mentorok egy, országos lefedettséget biztosító szervezetben vagy helyi szervezetekben (NGO-k) legyenek alkalmazva; o Pénzügyi képzésekhez tananyag (rendelkezésre áll) és képzı szervezet (itt mindenképpen célszerő központilag biztosítani a képzıket, mivel a képzık kiválasztása és felkészítése (de fıleg alkalmassága) az egész program egyik legfontosabb eleme és helyben nem valószínő, hogy megfelelı képzıt lehet találni; o A megtakarítások kezeléséhez kedvezményes bankszámla-nyitási lehetıség. Itt az országos lefedettség miatt leginkább a takarékszövetkezeti hálózat jöhet szóba, de megfontolandó a mobil-posták bevonása, vagy a nemzetközi trendnek megfelelıen a mobil(telefonos) bankolás lehetıvé tétele. A programban kifizethetı támogatásnak is a számlára kell érkeznie, ezért megfontolandó, hogy a kiegészítı támogatást extra kamatprémiumban lehetne kiadni a kedvezményezetteknek. o Intenzív és hivatalosan támogatott médiamegjelenés a résztvevıi bizalom kialakításáért.


6

Asset building és pénzügyi fejlesztı programok

Recommend Documents