Arra késztet a Szentlélek, hogy mindent a valóságban szemléljek Hálából fakadó öröm

SZENT IMRE PLÉBÁNIA, KAPOSVÁR ❖ AZ EGYHÁZKÖZSÉG LAPJA ❖ XII. ÉVFOLYAM 3. SZÁM 2009. SZEPTEMBER

„Arra késztet a Szentlélek, hogy mindent a valóságban szemléljek”

Hálából fakadó öröm

Áll az oltárnál, és sugárzik az örömtől. A lelkigyakorlaton, a gyalogos zarándoklaton, a katedrán, a betegágynál, idősek és fiatalok között is. Mindenütt. A mi arcunk is felderül az őszinte örömtől. Szükségünk is van rá ebben a depresszióra egyre több okot adó világban. Varga László, a kaposvári Szent Imre templom plébánosa a Szentlélek embere, akire sokan figyelnek. Figyelték évtizedekkel ezelőtt is, ám ő még több energiával vetette bele magát a szolgálatba. Most is az Úr szőlőskertjében munkálkodik, fáradhatatlanul. Többek között azért, hogy ne csak mi magunk, hanem a közösségek is a szeretet prófétai jeleivé váljanak. Ez pedig csak úgy lehetséges, ha Jézus oldalán állunk, és az üzleti világ, illetve a média irányítása ellenére is képesek vagyunk radikális, szabályokat szegő, elvárásokat átlépő megbocsátásra. (Folytatás a 2. oldalon)

A házasok útján járva Jubileumi zarándoklat a családokért

„Nagy a Te hűséged, ó Urunk…”, és szépen lassan gyűlnek a Szent Imrések a templom előtt, majd egyre bátrabban szállingóznak be a templomba a kicsik és a nagyok. Horváth Eszti és a Kavics szorgalmas tagjai újabb és újabb dalokkal csalogatják egyre közelebb a hívőket, hogy „Mindnyájan együtt dicsérjük Istenünket”. Majd Laci atya veszi át a szót. (Folytatás a 4-5. oldalon)

SZIH 2009 szeptember.indd 1

Karolj fel egy papot! A Pápai Missziós Művek Karolj fel egy papot! címmel mozgalmat indított a Papság évében, melyet Vianney Szent János, az arsi plébános halálának 150. évfordulója alkalmából hirdetett meg XVI. Benedek pápa. A kezdeményezés célja, hogy a hívek mindennapi imával kísérjék lelkipásztoraikat és a szerzeteseket hivatásuk megélésében. Egyének és csoportok ajánlhatják fel imádságaikat egy vagy t ö b b papért az egyházi hierarchia bármely fokán, szerzetesekért, lelki vezetőkért, hogy így támogassák őket Isten országáért végzett szolgálatukban. II. János Pál pápa Redemptoris missio kezdetű enciklikájában ezt írja: „Az Egyház természeténél fogva missziós jellegű”. Ezért mindannyian – hívek és papok – utunkon egymás kezét fogva kell járjuk, küldetésünket egymást segítve kell folytatnunk. A hazai missziós központban várják a híradásokat az imacsoportok megalakulásáról és vállalásaikról a pmmmisszio[kukac]gmail.com címen.

TARTALOM Szolgáló szeretettel

3

Válságtábor 2009

6

Jó továbbadni a jót...

7

Nyári gondolatok

8

Reménykergetők

9

2009.09.19. 13:59:19

(Folytatás az 1. oldalról) – Mivel Isten Országa elérkezett, közöttünk és bennünk van, és mindez megigazultság, béke és öröm a Szentlélekben, azt gondolom, hogy lehetünk derűsek, örömtől sugárzók és békések ebben a válságokkal terhelt világban is – vallja Varga László plébános. – Annyira megszoktuk már a morgást, az elégedetlenkedést, a hiányra való koncentrálást, hogy azt hisszük, ez a normális lét-állapotunk. Pedig a keresztény embernek normális alapállapota az öröm, ami a hálából fakad, abból a hálából, hogy Isten Országa köztünk van, Isten jelenlétében és szeretetében élünk. – Mit adott az idei nyár? Tudtál pihenni, töltekezni, hogy újult erővel vesd magadat bele a szolgálatba? Egyáltalán: egy plébánost mi pihenteti leginkább? – Engem a csendben való lét pihentet. Amikor elvonulhatok, egyedül és teljes csendben lehetek, akár az Oltáriszentség előtt, akár kint a természetben, imádkozhatok hosszan, zavartalanul, és olvashatok anélkül, hogy meg kellene szakítanom félóránként, negyedóránként. Emellett a közösséggel való táborozásra, kikapcsolódásra és töltekezésre is jutott idő, aminek nagyon örülök. – Néhány hónapja püspöki irodavezetői megbízást kaptál Balás Béla kaposvári megyéspüspöktől. Miben lett más a szolgálatod, hiszen ezzel a feladattal, a kancellársággal egy új, s talán nem is oly könynyű szerep hárul rád: legyél híd paptársaid és a főpásztor között? – Ez a megbízás több ajándékot is hozott az életembe. Az első nagy ajándék: 23 évvel ezelőtt kezdtem a naponkénti szentségimádást, ami mellett olyanná lett az életem, mint a folyóvíz mellé ültetett fa, amely a zsoltáros szerint naponként megtermi gyümölcsét. Ez a forrás az elmúlt 16 évben, amit Kaposváron tölthettem, már folyammá duzzadt. Sokak élete táplálkozik belőle. Amikor megkaptam a kinevezést, akkor az jutott eszembe, hogy most már nem csak a város, hanem az egész egyházmegye számára fakadnak azok az ajándékok, amiket az Élő víz mellett töltött időben kapok. A másik nagy ajándék: megújította a Szentlélekre való figyelésemet. Isten segít abban, hogy a szolgálatomban

„Arra késztet a Szentlélek, hogy mindent a valóságban szemléljek”

Hálából fakadó öröm

is megtaláljam az egyetlen fontos nézőpontot. Hogy néz ki egy helyzet, egy kapcsolat, egy találkozás vagy netán egy ügy Isten Országa szempontjából? Arra késztet a Szentlélek, hogy mindent a valóságban szemléljek. A valóság Szent Pál apostol szerint Krisztusban van, és általában kivesszük az élethelyzeteinket ebből az összefüggésből. Így aztán megnő a félelem, a kétségbeesés, túl nagy szerepet kapnak az érzelmek. Ha vissza tudjuk helyezni ebbe a valóságba azokat a dolgokat, amiket el kell végeznünk, vagy amibe a Jóisten visz bennünket, akkor egészben látunk mindent. A harmadik nagy ajándék: a bizalom. Egy ilyen megbízás először is bizalom számomra a Jóisten részéről, hogy szüksége van rám ebben a szolgálatban is, bizalom a főpásztorom részéről és nagyon nagy ajándék megélni a bizalmat a paptestvérek, illetve a hívek részéről. – A Szent Imre Kollégiumot is igazgattad eddig, ám az ősztől Gödölle Katalin, korábbi helyettesed vezeti az intézményt. Gondolom, a diákok lelki vezetését, a katolikus gimnázium hittanári állását nem adtad fel… – Maradtam a kollégium lelki igazgatója és továbbra is tanítok a katolikus gimná-

ziumban. Minden hittanóra, minden lelki program kihívás elé állít. Nagyon hálás vagyok a kamaszoknak, a fiataloknak, mert kérdéseikkel, kritikájukkal, bizalmukkal és szeretetükkel állandóan formálnak és nevelnek. Szükségem van rájuk, hogy egyre hitelesebben adhassam át az örömhírt. – Hagyományos nyár végi lelkigyakorlatodnak ezúttal a Minden kegyelem címet adtad. Tanításaidat nemcsak a helybeli hívek, hanem az ország különböző pontjairól érkezők is nagy figyelemmel hallgatták. Úgy fogalmaztál: a káosz a legnagyobb kreativitás előképe, s minél nagyobb az erkölcsi, az ideológia, a szellemi, az értékrendbeli sötétség, annál nagyobb a vágy a legkisebb fény iránt is. A keresztény ember bízik ebben, jóllehet elég türelmetlen már, de mi van a nem hívőkkel? Ők is bízzanak Isten kegyelmében? – Minden ember Isten gyermeke, minden emberben ott él a Szentlélek. Isten a teremtéskor a saját lelkét lehelte az emberbe. Ebből számomra az következik, hogy amikor igazságról, fényről, szeretetről, kegyelemről beszélünk, akkor van „vevőkészülékük” a nem hívő embereknek is. Ha lemondunk a keresztény szakzsargonról és az ő nyelvükön újra fogalmaz-

zuk a jó hírt, akkor kiderül, nem vakoknak beszélünk színekről, hanem nekik is tudunk segíteni abban, hogy ráhagyatkozzanak a szeretetre. – Rendkívül népszerűek lelkigyakorlatos könyveid. Most mi következik a sorban? – Most a szentgyónásról készül egy könyv és egy füzet. A szentgyónás számomra találkozás a Mennyei Atya szeretetével a gyónó részéről is, és a gyóntató részéről is. Minden szentgyónás feltámadás a halálból az életre. Szó lesz arról, hogy mi a különbség a bűnök és a bűn állapota között. Szeretnék írni a szenvedélyekről és a tekintély sebzettségéről, mert sokszor nincs tekintélyünk nekünk, gyóntatóknak és nagyon sokszor rosszul használjuk a hatalmunkat, a tekintélyünket. Szó lesz a szentek közösségéről is a szentgyónás kapcsán és egy külön fejezet az ars-i plébánosról, az otthontalanság szentjéről. – A gazdasági válság hatása a hívek között is egyre inkább érzékelhető. Nő a szegénység, s fokozódik a mélynyomor. Háromnegyed éve készítettetek egy kérdőívet, amely azt szondázta, ki, s mivel – idővel, pénzzel, kétkezi munkával – tudná segíteni a bajba jutottakat. Mi derült ki a kérdőívek összesítéséből? – Teljesebb képet kaptunk arról, hogy a templomba járókat mennyire érinti a válság. Azóta nyilvánvalóvá vált, hogy a jelen bizonytalan gazdasági helyzetben nem elegendő egy egyszeri felmérés eredményére támaszkodnunk, hiszen a családok a változások miatt – hirtelen munkanélküliség, betegség – egy-két hónap alatt elszegényedhetnek és segítségre szorulhatnak. Előfordul, hogy a fél évvel ezelőtti adományozóból mára segített lesz. Folyamatos figyelemre, szondázásra, soksok beszélgetésre, bizalomra, nyíltságra van szükség. A Szeretetszolgálat a beérkezett pénzadományokat elkülönített bankszámlán kezeli, minden bevételt és kiadást bizonylatol. Ezek az adományok a személyi jövedelemadóból leírhatók, átutalással, csekken és pénztárunkban befizethetők. Hálásan köszönöm

2


2009.09.19. 13:59:20

azoknak, akik rendszeres vagy alkalmi adományukkal lehetővé teszik munkánkat. Az idei évben, alkalmi és rendszeres pénzbeli támogatást tudtunk adni családoknak, betegeknek, rászorulóknak. Lehetővé tehettük néhány gyerek nyári táborozását. Augusztus végén az iskolás gyerekek szüleit szólítottuk meg és ajánlottunk fel anyagi segítséget az iskolakezdéshez. Nagyon sok hálás, reménykedő, mosolyfakasztó választ kaptam. Köszönöm annak a több, mint 30 családnak, aki elfogadta támogatásunkat és köszönöm azoknak, akik lemondtak mások javára! – Hogy lehet kiszűrni azokat, akiket nem illeti meg a segítség, hiszen a legnagyobb körültekintés ellenére e téren is „mellé lehet vetődni”? – Minden kérést személyesen kontrollálunk. Azon segítettek számára, akik nem kapcsolódnak szorosan egyházközségünkhöz - ezért kevesebb információval rendelkezünk róluk - kialakítottunk egy pártfogórendszert, olyan testvérek segítségével, akik irgalmas szamaritánusként észreveszik, személyesen megkeresik a rászorulót, folyamatosan kapcsolatot tartanak vele és mindig a megfelelő, éppen szükséges adományokat juttatják el hozzájuk. Adománygyűjtő Raktárunkban élelmiszert, vegyi árut és vény nélküli gyógyszereket gyűjtünk. A beérkezett tárgyi adományokat a pénzadományokból vásárolva kiegészítjük. Havonta kb. 15 db nagy élelmiszercsomagot tudunk így célba juttatni. – A templom – amely előtt most újult meg a Szent Ignác szobor – közeledik a századik születésnapjához. Milyen tervekkel, rendezvényekkel, kiadványokkal tervezed maradandóvá tenni az ünnepet? – Még van három évünk arra, hogy a képviselőtestület tagjaival megtervezzük a rendezvényeket és a kiadványokat. Addig szép lassan folytatjuk az eddig elkezdett felújításokat, aminek a hangosítás korszerűsítése és az új kivetítő-rendszer után a Szent Ignác szobor eredeti szépségben való visszaállítása is egy állomása volt. A jubileumra készülve a legfontosabb szempont számomra, a Szentlélek templomairól, azaz a ránk bízottakról való gondoskodás és az ő megújulásuk. Ez után következik csak minden jubileum, de szeretünk és fogunk is ünnepelni. LŐRINCZ SÁNDOR

Szolgáló szeretettel Vallomásfüzér az önként végzett munkaterületekről A Szeretetszolgálatban lelkesen tevékenykedőket arra kértük, számoljanak be munkájuk tartalmáról. Íme, a rövid vallomásfüzér: Csomagok a rászorulóknak Tóthné Zelei Ida: – A Szolgálat működéséhez szükséges adatbázist kezelem. Csoportosítom a felajánlásokat, ezekről összevont kimutatást készítek. Ennek segítségével, a pártfogók adatai alapján, havonta kialakítjuk a segítségre (csomagra) szorulók listáját. Összeállítjuk a csomag tartalmát, A raktárkészletből hiányzó mennyiséget megvásároljuk – a szeretetszolgálat pénzéből. Minden hónap második csütörtökjére elkészítjük a csomagokat, amiket a pártfogók, illetve megbízottjaik jutatnak el a rászorulókhoz. Figyelemmel kísérem a szeretetszolgálat templomi dobozába juttatott kéréseket. Személyesen felveszem a kapcsolatot velük, és szükség esetén, továbbítom az ügyben segítséget nyújtani tudó célszemélynek a kérést. Kapcsolatot tartok a Kaposvári Egyházmegye Karitász vezetőjével. Pártfogók szolgálata Dr. Jaczó Nóra: – A pártfogó szolgálatban igyekszem segíteni10 lelkes pártfogó munkáját. Havonta találkozunk, megbeszéljük a felmerült nehézségeket, problémákat és megosztjuk sikereinket is egymással. A pártfogók személyes kapcsolatot tartanak a segítségre szorulókkal és ez a kapcsolat nagyon sokféle: van aki csomagot visz, van aki misére kísér, beszélget vagy éppen munkát keres, recepteket vált ki, fogorvoshoz segít eljutni , az állami szociális háló (?) útvesztőjében próbál fogódzót találni vagy egyáltalán: csak meghallgat. Ezekben a feladatokban próbálom segíteni őket, szervezéssel, kapcsolattartással. Pártfogónak lenni nem csak „plussz munka”: barátságok, ismeretségek is szövődnek, mert közben a pártfogó is kap: ragaszkodást, lassanlassan kialakuló őszinteséget , bizalmat. És néha még sikerélményünk is van,mert lehetetlennek hitt helyzetek oldódnak meg, persze nem csak a mi emberi erőfeszítéseinknek köszönhetően!!!

Ajándékozó, segítő kezek Brolly Gáborné, Vica: – A „Segítő Kezek” csoportját vezetem, aminek hagyományőrző szolgálata hosszú múltra tekint vissza. Nem véletlen, hogy a csoport 15 tagjából hárman 90 év felett járnak. Itt mindenki a saját tehetségéhez mérten igyekszik hasznos és szép dolgokat alkotni (kézimunka stb.), aminek nagy része a karácsonyi vásáron kerül értékesítésre. Így kezük munkájával és az azt kísérő szeretetükkel járulhatnak hozzá a rászorultak megsegítéséhez. Miközben dolgozunk, örömöt és bajt megosztva-, nem marad el az egymásra figyelés sem. Még sok segítő kézre lenne szükségünk, hogy másokat is segíthessünk. Ha késztetést érzel, szeretettel várunk minden szerdán 15 órától a kollégium alagsorában. Egyházközségünkhöz három Idősek Otthona tartozik (Veszprém u. Hunyadi u. Damjanich u.) Akiknek itt az otthonuk, azokkal a kapcsolatot tartani úgy érzem a Szeretetszolgálat lelkiekben leggazdagabb területe. Ez az a hely, ahonnan mindig gazdagabban jövök el, mint amikor beléptem. Ezek a Szeretet találkozások mindig nagy örömmel és megnyugvással töltenek el. Lehetőséget kaptam megáldoztatni azokat, akik lelkiekben erre felkészültek. Általában erre, minden hónap első péntekén kerül sor. Már számolják a napokat, velem együtt. Krisztus testét átadni az itt élő kiszolgáltatott, szenvedő embereknek, a családanyaságon kívül életem legnagyobb ajándéka. Köszönöm, hogy szolgálhatok. Szeretetvendégségek, képzések Virányi Zoltánné Tünde: – Szent Erzsébet ünnepéhez kötődve minden évben vendégül látjuk idős testvéreinket, és süteménnyel, műsorral, ajándékkal köszöntjük őket. Az én feladatom ennek a szeretetvendégségnek a megszervezése. Advent idején jótékonysági bazárt rendezünk, ahol a betérőknek tárgyadományokat, saját készítésű és egyéb ajándéktárgyakat kínálunk. Ennek szervezésében, lebonyolításában segédkezem. Előadást szerveztem idősebb testvéreink számára, ahol a téma személyi biztonságuk és vagyontárgyaik védelme volt.

Tervezem ennek folytatását, akár más, hasonlóan fontos és időszerű témákat érintve. Szeretetszolgálatunkból egy társammal együtt részt veszünk az egyházmegyei karitász szervezet fél éves továbbképzésén. Reményeink szerint a képzés során elsajátítjuk a hatékonyabb kommunikáció elemeit segítő és segítettek között. Ismereteket szerezhetünk a szociális ellátó rendszerről, együttműködési formákról. Fejlődik a problémafeltáró és megoldó képességünk, s az a szándékunk, hogy mindezen ismereteket társainknak is átadjuk. Támogatott és ellenőrzött házipatika Dr. Rajnics Péter: – Olyan egészségügyi szolgáltatás megszervezése és koordinálása a feladatom, melyet a társadalombiztosítás jelenleg nem finanszíroz. Ilyen például a konzerváló fogászat (fogmegőrzés töméssel), implantáció, fogpótlás vagy éppen a psychoterápiás, életvezetési tanácsadás. A célcsoport a Szt. Imre plébánián működő szeretetszolgálat pártfogoltjai, de a Szent Imre plébániához tartozók közül bárki igénybe veheti ezt a szolgálatot. Jelenleg kialakítás alatt áll gyógyszerbázisunk és kaszszánk kiépítése, ahol a legszükségesebb gyógyszerekhez való hozzájutást támogatja szeretetszolgálatunk anyagi és természetbeni segítséggel. A hívek otthonában fellelhető „házipatika” rendszeres ellenőrzésében is segítséget kívánunk nyújtani, ezzel is lehetőséget biztosítva a fel nem használt gyógyszerek környezetkímélő megsemmisítésére. Gyógyszerész munkatársunk (Radnai Márta) készséggel áll rendelkezésre minden héten szerdai napon 16h30 és 17 óra között a Szent Imre kollégiumban, ahol tanácsadásra, a „házipatika” ellenőrzésére és a gyógyszer-támogatások átvételére van lehetőség. Az adománygyűjtő Jáki Zsolt: – Az Adománygyűjtő Raktár felelőseként a Szent Imre Kollégium alagsorában csütörtökönte 16:30-17:30 között átveszem a testvérek által hozott következő adományokat: hűtést nem igénylő tartós élelmiszer; háztartási tisztítószer, tisztálkodószer; vény nélkül

3


2009.09.19. 13:59:20

kapható gyógyszer, gyógyhatású készítmény. Az összeállított adománycsomagokat átadom Szeretetszolgálatunk munkatársainak, akik eljuttatják a rászorulóknak. Vigasztaló imával a betegágynál Mohayné Farkas Ibolya: – A Kórházpasztorációs Csoport, amelynek vezetője vagyok, 10 évvel ezelőtt, 1999. novemberében kezdte el szolgálatát. Csoportunk tagjai a megyei kórház osztályait látogatják. Minden beteget személyesen megszólítanak, vallási hovatartozástól függetlenül. A szenvedőkkel közösséget vállaló Jézus szeretetét, figyelmességét, vigasztalását viszik a betegekhez, nem erőltetve, csupán felkínálva az együttimádkozás, közbenjáró ima lehetőségét. A beteg állapotának, körülményeinek figyelembevételével közvetítjük kérését papjaink felé, ha gyónni, áldozni szeretne, vagy a betegek szentségét kéri. Minden hónap első csütörtökjén találkozik csoportunk. Együtt imádkozunk, megbeszéljük az elmúlt hónapban történteket, a szolgálatunkhoz tartozó témákat dolgozunk fel. Szolgálatunk fontos támasza a köztünk jelenlévő dr. Hörcsik Edit pszichiáter, aki szakmai segítséget nyújt problémáink esetén. Szolgálatunkhoz tartozik még a betegekért végzett közbenjáró ima. Szorosan együttműködünk a kórház lelkigondozásáért hivatalosan felelős református lelkésszel. Részt veszünk a kórházi önkéntesek találkozóin, tapasztalatainkkal erősítve a többieket. Jelenleg heten végzik ezt a szép, de nehéz, rengeteg örömet is hozó szolgálatot: Antalné Kati, Ágostonné Jutka, Diviánszkyné Zsuzsi, Lelovicsné Kinga, Nádas Marika, Nagyné Éva, Szirjákné Teri. Találkozóinkon részt vesz Jobbanné Zsuzsa is, aki otthonában látogat néhány idős, beteg embert. Nekem személyesen nagy öröm, és megerősítés munkatársaim odaadó szolgálata. Ezúton is köszönöm hűségüket, idejüket, energiájukat, amellyel beteg testvéreinket szolgálják. Pályázatfigyelés imával Balogh Móni: – Egyrészt a Szent Imre Öröksége Ifjúsági és Szociális Alapítványt képviselem a szeretetszolgálatban, másrészt pályázatokat figyelek, és írok a különböző feladatkörökhöz rendelve, továbbá a találkozókon és azon túl is imádkozunk a szolgálatban feladatot vállalókért, és a rászorulókért.

A közvetítő Dr. Bogár Gáspár: – Ügyeletet tartok a plébániahivatal helyiségében csütörtökönként 16.30-tól 17.30-ig. Felvilágosítást adok személyesen és telefonon, ilyenkor főként arról tudakozódnak, hogy a pénz– és természetbeni adományokat hol adhatják át. Kapcsolatot tartok az Adománygyűjtő Raktárral, nyugta ellenében átveszem a pénzadományokat.

A házasok útján járva Jubileumi zarándoklat a családokért

Titkár új ötletekkel Számelné Fanyar Szilvia: – A Szeretetszolgálat titkára vagyok. Az én dolgom Laci atyát segíteni a levelezésben, emlékeztetők, jegyzőkönyvek írásában, a döntésekhez szükséges anyagok előkészítésében. A szolgálat különböző egységei között rajtam keresztül futnak az információk. Jelenleg a pártfogók egy csoportjának munkáját is koordinálom. És mindig töröm valami újon a fejem… Külső kapcsolatok éltetője Gombosné Németh Adrienne: – Külső kapcsolattartóként vállalom, hogy felkutatom a gyerekekkel és családokkal foglalkozó önkormányzati és civil szervezeteket(oktatás, szociális szféra, gyermekvédelem,j ogorvoslat stb). Listát állítok össze tevékenységükről és elérhetőségükről (cím, telefonszám). A kört lehetőség szerint igyekszem bővíteni, s szívesen veszem, ha bárki tippet ad, hisz a skála nagyon széles. Konkrét kapcsolatfelvételekben is segítek szükség szerint, azonban azt szeretném kérni, hogy az „egyes ügyekben” a pártfogók, ill. „egyéb segítők” próbálkozzanak.(köszönöm) Olyan kapcsolatok felvételére is törekszem, amelyek anyagi vagy természetbeni támogatással segítik munkánkat. Téka – lelkiségi könyvekkel

Elmondja, hogy mindnyájan zarándokolunk, születésünktől kezdve járjuk az utunkat, melynek végállomása a Mennyek Országa, és társunk a Remény. Bevezető gondolatai után megáldja a családokat, majd reménnyel útnak indít bennünket. A rossz idő ellenére a 10. jubileumi zarándoklatra szép számmal jöttek az ismerős családok, több mint százan vágunk neki az útnak. A városból kifelé tartva a folyamatosan szemerkélő eső hivatott eltántorítani bennünket, azonban a csapat töretlen hittel, reménnyel és jókedvvel gyalogol a megszokott útvonalon. Első állomásainkon megszabadulhatunk illúzióinktól, hogy őszintén belevághassunk kapcsolatainkba, majd a közösségépítésbe és a közösség életébe pillanthatunk be, vidám és testközeli tolmácsolásban. Ahogy szépen, lassan kiérünk a városból, az eső egyre kevésbé érzi feladatának a közösség magasságának gombaszerű növelését, az égbolton kavargó szürke felhőtömegek egyre fogynak, néha már a kék ég kacsint felénk. Kaposvár határában Salamoni döntést nézünk végig, ahol is segítségül Vágó István érkezik, és döntetlen

eredmény születik. A gyerekek kötélhúzásban mérik össze erejüket, aminek eredménye ismét döntetlen. Ezután nehézségekkel küzdő ügyfeleket hallgatunk meg, ahol is – a probléma mértékétől és minőségétől függetlenül – ugyanazt a bíztató tanácsot, mint megoldást kapjuk, azaz „a nehézségek által erősebbek leszünk”. Mert Isten személyre szabottan ránk méretezi terheinket, mindenki annyit kap, melyet elbír, s mellyel meg tud küzdeni. Az erő továbbra is téma marad. Ebéd közben először fiatalok kérek-kapok listáját hallgatjuk, azaz nem mindig azt kapjuk, amire szükségünk van, és amit kérünk. A szülők további gyerkőcökkel azt boncolgatják, hogy mi is az, amit megtehetnek, amit adhatnak gyermekeiknek, hogy erősek legyenek (hitben, erkölcsben, tudásban…), mire a gyerekek frappánsan szembesítenek a valósággal, miszerint terelgetni lehet őket, de helyettük élni nem. A 6. állomás egy érdekességgel szolgál. Az óbudavári Schoenstatt közösség egy családja Szent Imrés már évek óta, és bárdudvarnoki tagjaikkal kiegészülve arról elmélkednek, hogy hogyan

Vargáné Füzesi Márta: – A Szeretetszolgálaton belül konkrét feladatom, illetve szolgálatom: a Lelkiségi Könyvtár működtetése. Könyvtárunk 2008. május15-től csütörtökönként 17-18 óráig tart nyitva (a Kollégium alagsorában található). Jelenlegi állománya: 213 db könyv, 13 db DVD A könyveket a Szeretetszolgálat pénzéből, és erre a célra felajánlott pénzadományból vásároltam. Ajándékként is jelentős mennyiségű könyv került a Könyvtárba. Folyamatosan gyarapszik,az igények és a lehetősége függvényében.

4


2009.09.19. 13:59:21

és mikor is lehet, illetve kell segítenünk egymásnak. A családok közösségben mindig felelősséggel tartoznak egymásért, sokkal könnyebb úgy az élet, ha alkalomadtán

(vagy bármikor) könnyítünk a mindennapi terheken. A közösség azért is különleges, mert nekik köszönhető a házasok útja, ők hozták létre és végezték ezt először.

Sétálunk tovább, a nap egyre bátrabban tűnik elő az oszladozó felhők mögül, egyre vidámabb a hangulat, fenn az égen, és lenn a földön is. Ráhangolódva a következő állomásra néhány bátor pár bevállalja azt, hogy először az egyik kíséri két állomás között a másikat kendővel bekötött szemmel, majd cserélnek. Ez az a bizalom, amire szüksége van minden kapcsolatnak, és a világosság az, ami táplál és reményt ad. Könyörgések hangzanak el házasságban élőktől mindenkinek, melyekben nagyon mélyen és pontosan Isten elé vannak tárva a hétköznapok. Kaposdadán megpihenve házassági „jótanácsokat” kaphatnak a figyelmes fülek, egy könnyed gondolatébresztést hallhatunk arról, hogy milyen fontosak is az olyan apró dolgok, mint az odafigyelés, a bizalom, a beszélgetés és a ráhagyatkozás. Ezután, a falu végén Bruno Ferrero gondolatai által az elengedésről tanulhatnak a szülők. „Gyermekünk kölcsönkapott ajándék Istentől”, a nevelés nem tarthat örökké, akárhogy is szeretnék a szülők. A sok hasznos házassági tanács után ideje volt újra szót ejteni a gyerekekről, és arról, hogy a nevelés nyilvánvaló szükségessége mellett fel kell ismerni azt is, mikor jön el az idő a háttérbe vonulásnak. És hogy ne feledjék el ezt a szülők, mindenki kap egy rövid listát néhány hasznos intelemmel, hogy bármikor is jön el az ideje, ne érje felkészületlenül az esemény egyik családot sem. Szent Benedek szobránál utoljára megpihenve azt a tanulságos történetet hallgatjuk és nézzük meg, amely olyan események sorozatát mutatja be, melyből kiderül, mindennek értelme van, csak ki kell várni azt. Isten útjai kifürkészhetetlenek, de kellő türelemmel és ráhagyatkozással közel

lehet kerülni a megoldáshoz. A hála kap még hangsúlyt, ez az, amit mindennapjaink részévé kell tennünk. Ezekkel a gondolatokkal telve térünk be a templomba, hogy a hagyományos hálaadó szentmisén köszönjük meg Istennek szeretetét. Laci atya prédikációjában újra hétköznapjainkba helyezi a zarándoklat idegen fogalmát. Ábrahámmal kezdődött a zarándoklat, Izsák, Jákob folytatták, majd Jézus, a tanítványok, a szentek és a vértanuk, végül pedig mi zárjuk a listát. Ezek a kiemelt személyek mind életükké formálták a zarándoklást (vagy zarándokúttá alakították életüket?), mert mind zarándokúton vagyunk. Minden nap minden percében azon az úton haladunk, amit Isten kijelölt számunkra, és ebben segítőtárs a házastársunk, hogy ne egyedül kelljen megtennünk az utat. A jubileum 10-es számot takar, 2000 óta járjuk a családokkal hagyományos zarándoklatunkat. És mint minden rendes alkalomnak, ennek az eseménynek is vannak kiemelt szereplői, kivitelező és ötletgazdái. Mohayné Ibolya és Gábor 10 éve szervezi a közösségeket és a zarándoklatokat töretlen lelkesedéssel. Köszönetképp – a sok ima mellett – egy egyedi és utánozhatatlan emlékkönyvvel lepik meg a házaspárt, amely az elmúlt 10 év legszebb pillanatait őrzi képek formájában. Ezúton is köszönünk nekik minden áldozatot és munkát, és sok erőt kívánunk a továbbiakhoz! Minden jó, ha a vége jó, erről Laci atya és Ancilla nővér, na meg a helyiek minden évben gondoskodnak. A kellemesen eltöltött nap után finom falatok és italok várják a kitartó híveket. Ekkor a monostor lenyűgöző környezetében mindenkinek lehetősége nyílik még egy utolsót beszélgetni azzal, akivel a hosszú út alatt nem sikerült. Kifújhatják magukat a fáradtabbak hazaindulás előtt, és ebben a közösségi szeretetben mindenki átgondolhatja és elraktározhatja még egyszer a csodás nap minden hasznos mozzanatát. Azt hiszem, minden házaspár és család elégedetten térhet haza, mert ha mást nem, a szeretetet és a jókedvet mindenképp magukkal vihetik családjaikba, hogy együtt járhassanak tovább az úton. NAGY ÉVA ANNA Fotó: LELOVICS LÁSZLÓ

5


2009.09.19. 13:59:21

VÁLSÁGTÁBOR 2009

Miért jó bérmálkozós táborba menni? Mert… – megerősít lelkileg (közös szentmise, ima, gyónás, kereszthódolat) és testileg (fekvőtámaszok, reggeli torna). – mélyebben megismerheted barátaidat és újakra tehetsz szert. – ha valamit elrontottál a nap folyamán, este lehetőséget kapsz a bocsánatkérésre. – türelmessé tesz az éjszakánként duruzsoló társaiddal szemben. – idegen szavakkal ismerkedhetsz meg (pl. erkölcsi válság). – a legváratlanabb pillanatokban Piroska fagyival áll elő. – a torkosságodat – ha csokin nem is – borsó „lövfezen” kiélheted. – már jó előre gyakorolhatod a mennybéli őrangyalszerepedet. – labdába rúghatsz – szó szerint is. – új meteorológiai jelenségekkel ismerkedhetsz meg: a csirkefelhőkkel. – ha napközben jófiú vagy, az esti színdarabokban eljátszhatod Piroskát, a romlott titkárnőt, a cicababa

tanárt, a Vörös Juhászt megidéző törzsfőnököt vagy az udvaron kapirgáló tyúkokat is. – nem kell félned – a tábor témája (VÁLSÁG) nem az étel vagy a melegvíz mennyiségére utal. A táborzárás után reklamációt nem fogadunk el! ☺ MOHAY BORI és HERNER PANNI

6


2009.09.19. 13:59:22

Elismerő oklevél Juhász Piroskának a hitoktatásért

Jó továbbadni a jót… A Kaposvári Egyházmegye Szent László-napi ünnepi miséjén elismerő oklevelet kapott Juhász Piroska, templomunk hitoktató-kántora. Az oklevelet Balás Béla megyéspüspök adta át a hitoktatás területén végzett több évtizedes, áldozatos munkájáért és példamutató életéért. – Melyek a jó hitoktató ismérvei? – kérdeztük Piroskát, aki tizennegyedik hittanos tanévét kezdte Kaposváron, s akinek ezúton is gratulálunk. – Legyen hiteles, élje a hitét, szeresse és tisztelje a rábízott gyerekeket és fiatalokat. – Könnyű a mai világban hittant tanítani? – Attól függ, hogy hol tanít a hitoktató. Most már csak templomi hittant tanítok. Úgy látom: a gyerekek nyitottak a jóra, bár sokszor támadnak, de mégis keresik a jót, a

szépet, az igazat. Ha ezt megkapják, akkor könynyebben haladnak előre. Bérmálásra készítem őket, s a szüleik helyett ők döntenek, ők választják azt az utat, amire szeretnének rálépni. Ezért dolgoznak, küzdenek, olvasnak, szolgálnak, evangelizálnak közvetlen környezetükben. Nem szégyellik, hanem továbbadják hitüket, beszélnek az örömhírről,

s ez jó. Az evangelizálást egyébként sem lehet túl korán kezdeni. – Milyen gondolatokkal, érzésekkel kezdted az új hittanos tanévet? – Örömmel és félelmekkel vegyes érzés vett erőt rajtam. Szeretek együtt lenni velük, tanulni tőlük, látni azt, ahogy növekednek hitben, szeretetben, de azért ez küzdelem is. Félelmem amiatt van, hogy

időnként küzdeni kell velük és önmagukkal. – Hány csoportot „egyengetsz”? – Kettőt. Az egyik most készül a bérmálásra, a másik pedig a megbérmálkozottakból áll. Ez különösen izgalmas, hiszen az idejárók saját akaratukból jönnek össze, mindenféle kényszer nélkül. Kérdeznek, én pedig megpróbálok válaszolni, ha pedig nem sikerül rögtön kielégíteni kíváncsiságukat, akkor utána nézek, és úgy adok választ kérdéseikre. Ez engem is gondolkodásra késztet, hiszen nem mindegy, hogy miként válaszolok. – Gondolom, az idén is Szent Imre ünnepe alkalmából lesz a bérmálás… – Igen; november elején szolgáltatja ki a bérmálás szentségét Balás Béla püspök atya. L. S.

Szellemi kovácsok kerestetnek! „Kovácsot pedig egész Izráel földjén nem lehetett találni.” (1Sám 13, 19) Abban az időben a filiszteusok igy gondolkodtak: „Ne csinálhassanak a héberek kardot vagy dárdát…Ezér egész Izráelben nem volt senkinek kardja, sem dárdája, csak Saulnak és Jonatánnak.” (1Sám 13, 19-22). Hogy Izráelt rabszolgasorsban tartsák, a filiszteusok eltávolították az összes kovácsot. Ez egy megsemmisítő csapás volt. A kovácsok készítették a

kardot a harchoz és a sarlót az aratáshoz. El tudod képzelni milyen hatással van ez egy népre? A sátán taktikája nem változott. A célja még mindig az, hogy elnémítsa egy új kultúra–Isten országa kultúrájának–alakítóit és formálóit. Miért van szükségünk szellemi kovácsokra? Mert ők értenek ahhoz, hogyan kell a nyersanyagot valami olyanná alakítani, amit Isten használni tud. És ők nem csak alakítják, de élesítik is. Minden vezető finomítatlan nyersanyagból bontakozott ki.

A holnap vezetői ma még feldolgozatlan nyersanyag formájában járnak köztünk, várva, hogy felbukkanjon egy szellemi kovács. Sok vezető el van foglalva azzal, hogy „vezesse a műsort”, és nem szakít időt arra, hogy a nyersanyaggal foglalkozzon. Szellemi kovácsokra nem csak a helyi gyülekezetekben /egyházközségekben/ van szükség, a nemzeteknek is szüksége van rájuk, hogy átformálják a kultúrát. „Befolyásolókra” van szükségünk, aki meg tudják újítani az üzleti életet, az oktatást, a kor-

mányt és a médiát. Vannak jelentkezők? Itt az ideje, hogy az ország szellemi kovácsai kitörjenek a filiszteusok béklyóiból és visszatérjenek ősi mesterségükhöz - hogy férfiakat és nőket formáljanak Isten szolgálatára. A harc túl nagy léptékű ahhoz, hogy Saul és Jonatán egyedül vívja meg! Forrás: Mai Ige, 2009.09.03 Megjegyzés: A Szent András Evangelizációs Iskola célja, ugyan ez: szellemi kovácsok keresése és formálása.

7


2009.09.19. 13:59:23

A szerelmes fa

Hajladozó nádason keresztül keskeny gyalogút vezet a Balaton vízéhez. Az ösvényt magasra nőtt fűzfasor szegélyezi, enyhet adva a fürdeni vágyóknak. Sok-sok évvel ezelőtt egymás mellé került két kis fűzfacsemete. Nőttek, növekedtek, s ahogy fejlődtek, erősödtek, egyre közelebb hajoltak egymáshoz, öszszeölelkeztek, s egymásba fonódva lettek „egy test”. El is neveztük „szerelmes fának. Az évek folyamán terebélyes fává növekedett. Lombja közt madárkák fészkeltek, reggelente hangos csiripelésük köszöntötte a felkelő nap aranyló sugarait. Tövénél egy vadkacsapár talált otthont, ahol nevelgették kicsinyeiket. Akárhányan elmentek mellette, mindenki rácsodálkozott a hatalmas, ölelkező fűz összetekeredett, eggyé vált, szeretetről tanúskodó törzsére. Múlt az idő! A büszke fűz lassan rokkanni kezdett. Törzse megdőlt. Néhány ága még támaszkodik a földön, mintha mondaná: Ne, még ne halj meg! Annyi jót tettél! Sokaknak adtál lakást, védelmet, örömmel töltötted el mindenki szívét, aki csak rád tekintett… De az öreg fa tudja, hogy közeledik a vég, ennek így kell lennie. Születni, élni, meghalni…

Ablak az égre

Enyhe szellő borzolja a víz tükrét, s lágyan ringatja a csónakomat. Alattam a Balaton simogató, selymesen lágy vize, fölöttem hófehér felhők, mintegy pihepaplan takarják az eget. Az északi oldal változatos hegygerince erős kontúrokkal rajzolódik ki. Csupán néhány vadkacsa úszik a vízen. Sirályok elegáns röpte ível fölöttem, időnként le-lecsapva a

Nyári gondolatok víz tükrére, apró hallal a szájukban emelkednek ismét magasba. Körülöttem csend és béke. A természet nyugalma és szépsége áthatja a szívemet. Egyszerre csak a felhők dunyhájában kis lyuk támad, mintha ablak nyílna az égre. A nyíláson fényes sugár tör át, s a sugarak egyre sokasodva és erősödve beterítik fényükkel és melegükkel a tájat. Régi emlékemet érzem megelevenedni. Sok-sok évvel ezelőtt Rómában jártam. A Syxtus-kápolnában Michelangelo csodálatos freskói lenyűgöztek. Lefeküdtem a padlóra, hogy hosszan belemerülhessek az Isten-áldotta emberi művészet lélegzetelállító szépségű műalkotásának szemlélésébe. Az Utolsó ítélet nyitott ajtaján keresztül a mennyország sugarai törnek át. A földöntúli fényben megjelenik Krisztus, az ítéletosztó. Megbabonázva nézem a remekművet, ami számomra most nemcsak egy élettelen freskó. Lelki szemeim előtt megelevenedik a kép. A menny ajtaján az élő Krisztus lép elő, s tekint rám igazságos, jóságos, szeretetteljes szemeivel. Ebben a pillanatban a mennyei örökélet boldogságát élem át. Most itt, a Balatonon újra átélem ezt az élményt. Jézus Krisztus velem van! Tegnap, ma és mindörökké!

Határok

A teremtett világmindenségben, a természetben, az élővilágban, az emberi életben korlátok, határok szabályoznak mindent. Korlátok nélkül nem lehet rend, nincs harmónia, csak kuszaság, csak anarchia. Az emberi

létnek és cselekedetnek az isteni és emberi törvények mutatnak irányt. Te, testvérem, fölismerted-e korlátaidat, amelyek szabályozzák gondolataidat, érzéseidet, cselekedeteidet? Amíg ifjú vagy, úgy érzed, hogy a világ végtelen, s benne végtelen vagy te magad is. Fiatalon mindent látni akarsz, mindent tudni akarsz, mindent te magad akarsz megcsinálni, megoldani. Amikor még messzire nézel, a távolban sok-sok dolgot pillanthatsz meg, de mindent kissé elmosódva látsz. Nem veszed észre, hogy mi a fontos, és mi a lényegtelen, mi az igaz, és mi a hamis, mi a jó és mi a rossz, ki az, akire rábízhatod magad, és ki az, aki megcsal, becsap téged. Ahogy múlnak az évek, rádöbbensz, hogy határaid szűkülnek, zsugorodnak, egyre több a korlát benned és körülötted, de a dolgok érthetőbbé és világosabbá válnak számodra. És eljuthatsz, mintegy az időskor megkoronázásaként ahhoz a bölcsességhez, amit az Isten szánt neked. Ez a bölcsesség megadja, hogy a világot isten szemével láthassad és az Ő szívével is egyúttal. Felismered életed igazi célját – ahogy Böjte Csaba fogalmazza - , hogy „csendesen, szeretettel felnőjél oda, hogy a Három Isteni Személlyel egy asztalhoz ülhess.” Az idő múlásával határaidnak köre egyre inkább közeledik a középponthoz, végül egy pontban egyesülve belezuhansz a végtelenség Omegájába. Isten szerető, ölelő karjaiban találod magad. „Élek, de már nem én, hanem Krisztus él bennem.” DR. GALLAI ISTVÁNNÉ

Vagyunk, hogy élhessünk – együtt, szeretetben Fiatal vagyok és keresztény. Ezzel a mondattal nem sokan indítanak manapság beszélgetéseket. Kár. Pedig lehetne. Ha körülnézek, egyre inkább azt látom, hogy szétesik valami olyan körülöttem, amit eddig egésznek hittem. Az a szó, hogy erkölcs, elveszti jelentését és csak visszatekintve a régi időkre, negatív értelemben értelmezhető. Egy ilyen világban élek és keresem az utam. Azonban ez egyedül nem megy.

Jézus és a Szentírás. Szerencsésnek mondhatom magam, hogy ezek a szavak sokkal többet jelentenek nekem annál, mint amit az átlagnak. Sokan vannak körülöttem olyanok, akik az előttem levő úton már jó előre kis lámpásokat helyeztek el, hogy ne legyen az azért olyan sötét és ijesztő. Az, hogy Ki az, aki segít és vezet, megvan. Ha a kedvem és a Lelkiismeretem elég hatékony, sokszor kezembe veszem a Szentírást, olvasom és magamba szívom

a Jótanácsot, és megpróbálok helyesen élni. De ez nem mindig megy egyedül. És ehhez több kell. Az évek alatt rájöttem, hogy az, ha velem egykorú fiatalokkal veszem körül magam és kölcsönös bizalommal egymást segítjük, abból csak jó sülhet ki. Hogy miért is? Először is kilépek a magam kis világából és megtanulom kinyitni a szívem, a lelkem, a szám. Tágul a világképem, új embereket ismerhetek meg, több oldalról

8


2009.09.19. 13:59:23

Reménykergetők

eménykergetők címmel megjelent lapunk főszerkesztőjének, Lőrincz Sándornak legújabb riportkötete, amelyben egyházi és világi személyek – köztük számos somogyi – vall a hit titkáról, a mindennapokban elrejtett örömről. A sekrestyében megvásárolható kötet bemutatóját szeptember 14-én a püspöki székház nagytermében rendezték meg jeles közreműködőkkel. Az interjúkötet előszavát Dr. Korzenszky Richárd tihanyi perjel írta. Kedvcsinálóul álljanak itt a bevezető gondolatok:

Többször elgondolkodtam azon, mit kellene tenni, hogy megváltozzék a világ. Nem rendkívüli, világot rengető tettekről álmodtam. Természetesen lehet adni nagyon egyszerű választ: élni kell az Evangéliumot, bármilyen keveset fogtam is fel belőle, de azt a keveset megélni! Igen, az Evangélium megváltoztatja a világot. De hol vannak az örömhír hirdetői? Egyszer arra gondoltam, mozgalmat kellene indítani. (Megjegyzem: a mozgalmak erejében nem hiszek…) Ha egyszer – ki tudja, miért – azt a feladatot kapnám, hogy indítsak mozgalmat, a következőt tenném: megkérnék Magyarországon minden embert, mondjon minden nap valami jót egy másik emberről! Elég furcsa nép vagyunk. Ha valaki hall valami jót valakiről, azonnal azt mondja: „Ha te tudnád róla azt, amit én tudok, nem is dicsérnéd annyira!” (Lehet, hogy igaz az, ami miatt nem érdemelne dicséretet. De igaz az is, amiért a jót kimondták.)

Ha tudnánk jót mondani a másikról, megváltozna a világ. S miért ne tudnánk megváltoztatni a világot? A „Reménykergetők” kivétel nélkül egyéniségek. Olyan emberek, akikre nemcsak föl lehet, hanem érdemes is fölnézni. Vannak közöttük országosan ismertek, vannak, akikről talán csak szűkebb pátriájukban hallottak. Közös bennük, hogy föllehet nézni rájuk. Akikre föl lehet nézni, azokhoz igazodni is lehet. Nem akarnak ők mindenképpen útmutatók lenni, de azzá válnak mindannyian, miközben keresik és hirdetik az igazságot. Vállalják önmagukat, hivatásukat – vannak, akik úgy fogalmaznának: vállalják sorsukat. Közös bennük, hogy meggyőződésük: nem vak végzet mozgatja a világot, hanem a Teremtő, személyre szólóan hív meg és ad feladatot mindnyájunknak. Olyan világban élünk, amelyben nagyon sokan vannak, akik nem találnak kiutat, nem találnak célt, értelmet az életüknek. A „Reménykergetők” hisznek és remélnek. Hisznek abban, hogy „nem mindig ember, aki sorsot intéz” (Arany János), és remélnek abban, hogy lesz „új ég és új föld” (Szent Pál). Ebben a labirintus-világban nagyon nagy szükség van arra, hogy világosan megfogalmazzuk az eszményeket. S kell, hogy észrevegyük azokat az embereket, akik nem a folyton változó irányú szélhez igazítják az életüket. Lőrincz Sándor beszélgetései, az általa megrajzolt arcképek, az általa válogatott szövegek ehhez segítenek mindannyiunkat. Figyelemfelkeltő a cím: „Reménykergetők”. Jó cím. De nem értek vele egyet. Mert amint a kötetben fölrajzolt példák mutatják, a remény nem csal meg: beteljesedik. Adja Isten, hogy az olvasók saját életükben is megtapasztalhassák: valóban nem csal meg, - valóban beteljesedik.

is körüljárhatok egy problémát. Megtanulhatom azt, hogy milyen közösségben lenni, alkalmazkodni, megtapasztalhatom annak az örömét, ha szeretnek csak azért, mert vagyok, és annak a nyugalmát, hogy bármi történjék is, vannak, akikre számíthatok. Ez nagy luxus már a mai világban. És én szeretnék ilyen luxusban élni. És hogy hol lehet mindezt megtapasztalni? Én a bérmálkozással kezdtem, egy kis csoportba belecsöppentem és a rövid két és fél éves felkészülést kevésnek érezve folytatni akartam a kényeztetést. Mivel mások is így gondolták, folytattuk és most is vagyunk. A legidősebbektől a

még bérmálkozás előtt állókig egy egyre bővülőbb közösséget alkotunk és vagyunk – szeretetben, örömben, vidámságban és békességben. Közhelyesen hangzik, pedig közel sem az. A hetenkénti, péntek délutáni beszélgetések, elmélkedések, közös nevetések feltöltenek, a „bezárdák”, azaz a plébánián közösen eltöltött hétvégék formálnak, a nyári egyhetes táborok pedig kikapcsolnak és elmélyítenek, még ha ezek ellentétes fogalmak is. Függőséget alakítanak ki, ami jelen esetben egyáltalán nem mondható negatívnak. Várom azt, hogy egy-egy hosszú hét vagy akár év után visszatérhessek ahhoz a biztos ponthoz,

ami megtanított a helyes úton járni és mankókat is adott ehhez. Várom a szeretetet, ami még akkor is eltölt, ha ellenkezem és morcos vagyok, és várom a Csodát, ami elengedhetetlen ahhoz, hogy éljek. Nagy szavak ezek, és lehet, hogy fölöslegesek is. De úgy érzem, kellenek. Körülnézek és szenvedést, fájdalmat látok. Meggyötört arcok és reménytelenség. Leszívják a hétköznapokban minden erőmet. Pedig az élet nem erről szól. Észre kell venni a pozitívumokat és a lehetőséget, az apró lényegeket. És ez a közösség ebben segít engem. Vagyunk, hogy élhessünk – együtt, szeretetben. Ez lehetne a mi mottónk. NAGY ÉVA ANNA

R

9


2009.09.19. 13:59:23

A Kötél Egyesület 2009. április 18-án jótékonysági műsort szervezett a Kisiratosi Pió atya Gyermekotthon lakói javára. Az itt befolyt összeg, és az utána adományokból összegyűlt pénz tette lehetővé, hogy június közepén vendégül lássák a Fonyódligeti Táborban 5 napig a gyerekeket. De kik is ezek a gyerekek, és valójában hol van Kisiratos? Kisiratos Aradtól északnyugatra fekvő kicsi erdélyi falu, egészen közel a magyar határhoz. Itt is alapított egy benntlakóotthont Böjte Csaba testvér erdélyi magyar gyermekek számára (3 és 18 év közöttiek). Ezek a gyerekek rendszerint nem árvák, de a saját környezetükben veszélyeztetett körülmények között éltek. A gyermekotthonban az iskolaév alatt nyugodt körülmények között élhetnek, tanulhatnak, megkapva mindent, ami a fejlődésükhöz szükséges. Az idősebbek a helyi iskolában tanulnak, magyar nyelven. Egy házaspár él a 30 gyermekkel a számukra átalakított, felújított házban: Györfi László és Melinda. Ezek közül a gyermekek közül érkeztek 21-en három felnőtt kísérővel június 15-én a Fonyódliget Gyerektáborba a Kötél Egyesület kisbuszaival. A legfiatalabb gyerek a 7 éves Rezsőke, akinek két testvére is az utazók között volt. A legidősebbek két nagyfiú, 16 évesek. Többen is jöttek „nagycsaládból”: 3-an illetve 4-en testvérek. A Kötél egyesület gazdag programot állított öszsze, sok támogató segítségével. Kedden Budapestre utaztak, megnézték a Parlamentet is. A szerdán

Adni jó!

Pécsre mentek, az Állatkert után még a kaposvári élményfürdőbe is hancúroztak. Csütörtökön hatalmas fürdés a Balatonban, este pedig Búcsúest zárta a nyaralást. Számomra jelentős pél-

da Böjte Csaba testvér tevékenysége. Amikor megtudtam februárban mit tervez Bodó László, a Kötél Egyesület vezetője, úgy éreztem, segítenem kell, hogy ezek a gyerekek eljöhessenek Magyaror-

szágra, és hogy minél „gazdagabban” induljanak vissza. Néhányan pénzbeli segítséget adtak, hogy megteremtődjön az anyagi alapja a nyaralásnak. A házasközösségvezetői találkozón pedig elhatároztuk, hogy „cipősdobozajándékot” készítünk minden gyereknek. Megkaptam a gyerekek névsorát, életkorukkal együtt, és minden házasközösség valamint a Kút közösség vállalt közülük kettőnégy gyermeket, akinek szépen becsomagolt egy cipősdobozt, és telerakta ajándékkal, aminek egy ilyen életkorú fiú vagy kislány örülhet. Aztán ráírtuk a nevüket. Így minden gyerek kapott egy „névre-szóló dobozt”, amely telis-tele volt ajándékkal. Június 18-án a Búcsúestre vittük ki az ajándékokat Bori és Klári lányommal. Erre az estre mindenkit meghívtak, aki segített valamilyen módon, hogy ez a tábor megvalósulhasson. Délután amikor kiértünk Fonyódra, még elmentek a gyerekek a vizirendőrökkel hajózni. Klári beillett az erdélyi gyerekek közé, így őt is magukkal vitték. Mi a táborban vártuk őket, előkészítettük az egyik közösségi termet a búcsúestre. Bevittük az ajándékokat: a cipősdobozokon kívül plüssállatot, csokit, csészét, kicsi trianon-cserepet kaptak a gyerekek más adományozóktól. Mindent szépen kiraktunk egy asztalra. Aztán 7 óra körül megérkeztek, kipirulva, jókedvűen. Mindnyájan leültünk, és Bodó László a Kötél Egyesület elnöke elmondta ennek az egész tábornak a történetét: hogyan kezdődött, és hogyan valósult meg. Megköszönte mindenkinek a segítségét, többek között a Szent Imre

10


2009.09.19. 13:59:24

Közösségéhez tartozóknak is, akik anyagilag, vagy az ajándék elkészítésével hozzájárultak a tábor létrejöttéhez, a gyerekek öröméhez. Köszönetként egy Emléklapot is kaptunk. (Ezt már sokan látták, de aki szeretné még megnézni, a plébániahivatalban lesz szeptember és október hónapban.) A gyerekek már nagyon fészkelődtek. Ezután következtek a számukra legizgalmasabb pillanatok. Megkaptam a mikrofont, és egy kicsit beszéltem nekik a Szent Imrés Házasközösségekről. Elmondtam, hogy katolikusok vagyunk, úgy mint Csaba testvér, és hogy sok család jár ugyanabba a templomba. „Ezek a csalá-

dok sok gyermeket nevelnek, és amikor megtudták, hogy ti Magyarországra jöttök, akkor elhatározták, hogy ajándékot készítenek nektek. Mégpedig személyesen, névre-szólóan mindegyikőtöknek. Mindenki közületek kap egy ajándékdobozt, amit nektek készített egy család. A dobozon rajta van a nevetek, és minden, ami benne van, azt nektek küldik.” Ezután egyenként név szerint szólítottam a gyerekeket, és átadtam a dobozokat, kicsi keresztet rajzolva mindenkinek a homlokára. A dobozok után megkapták a többi ajándékot is. Aztán megköszönték: körbeálltak, és felénk fordulva, áldásra emelt kézzel elénekelték

Két tanítvány, aki ismerte Jézust, hallgatta prédikációit, még zártkörű képzésen is részt vett, sok csodának volt tanúja, most csalódottan tér haza a mindennapi rutinhoz, mert elvesztette reményét. A csalódás útján jártak, miközben egyre hoszszabbak lettek a frusztráció árnyékai, ahogy lemenőben volt a nap. Egyszer csak csatlakozik hozzájuk egy zarámdok, akinek kiöntik szívüket. Tudósítanak az asszonyok tanúságtételéről, de az ő szemükön a csalódás hályoga. Miközben a zarándok magyarázza az írásokat, szívük érteni kezd és sebeiket az Ige gyógyítja. „Hát nem lángolt a szívünk, amikor beszélt hozzánk az úton, és feltárta előttünk az írásokat?” /Lk 24, 32/ A tanítványok ugyanazon az úton térnek vissza, de más szívvel, új reménnyel.

az Ároni áldást . Nehéz leírni, milyen nagy volt az örömük, és nehéz írni arról az érzésről is, ami azon az estén, ott, betöltött mindannyiunkat…. De a búcsúest ezzel még nem fejeződött be. Bodó László a Balatonpartra hívott bennünket. A Badacsony mögött akkor ment le a nap, amikor kiléptünk a táborkapun. De a naplementébe csak mi felnőttek gyönyörködtünk. A gyerekeket újabb meglepetés várta: a kapunál ott állt egy vattacukros bácsi, és mindenki kapott egy-egy hatalmas adag vattacukrot. Aztán a felnőttek óriási tüzet raktak az előre odakészített fából, azt körülállva lehetett ismerkedni, beszélget-

Emmausz Ahogyan átélhető a Pünkösd személyes életünkben, úgy az emmauszi út is. Az Emmausz kurzuson erre az útra és találkozásra hívunk benneteket szeptember 25-27 között a Szent Imre kollégiumba. Részletek a hírdetőtáblán, jelentkezési lapok a plébánia irodában és a sekrestyében találhatók. Info: 30/20-40-504. Kérünk, hogy mielőbb jelentkezz! A jelenzkezés után, további részletekről levélben értesítünk. Tanúságul, íme, most néhány kaposvári testvér (név nélkül) véleménye egy ilyen kurzusról: Sok minden elindult a fejemből a szí-

ni. Amikor pedig leégett, előkerültek a nyársak és a szalonna: kezdődött a szalonnasütés. Az elmúlt napokat is felidéztük az ideiglenesen kifeszített vászonra egy projektorral kivetített fényképek segítségével. Jó volt együtt lenni, beszélgetni… Nagy öröm kapni, és még nagyobb adni. De számomra nem csak a gyerekek öröme volt szívet melengető, jó érzés, hanem az is, hogy bárkit személyesen megszólítottam a Szent Imrében, segítséget kérve, mindenki segített. Nagyszerű volt megtapasztalni ezt a nagylelkű segítségnyújtást! Köszönöm nektek! MOHAYNÉ FARKAS IBOLYA

vem felé. Életem minden területét át kell adnom az Úrnak. A meglévő ismeret 2 dimenzió helyett, 3 dimenziós lett. Tudatosította mi a feladatom. Köszönöm a team egységét és elhivatottságát, hogy túláradt belőlük az öröm, jó, hogy ez ilyen fertőző. Köszönet a nagyon jól megszerkesztett és átadott tanításokért és a háttérnek. Nagy feladatot kaptam a csoportvezetéshez és a közösségem megújításához. Dinamikus előadások, tapasztalat a Szentlélekről. Összefogottság, lelkiség, szemléletes előadások. Az Úr gyógyított és megerősítést kaptam, hogy ne hagyjam el közösségem. Figyelemre méltó az, hogy akik e sorokat írták évek óta járnak templomba és közösségbe! A Team nevében, OZSVÁTH GYURI

11


2009.09.19. 13:59:25

IGELITURGIKUS NAPTÁR SZEPTEMBER 27. VASÁRNAP: ÉVKÖZI 26. VASÁRNAP Szám 11,25-29; Zs 18B; Jak 5,16; Mk 9,38-43.45.47-48 29. KEDD: SZENT MIHÁLY, GÁBOR ÉS RÁFAEL FŐANGYALOK (ÜNNEP) Dán 7,9-10.13-14 vagy Jel 12,712a Zs 137 Jn 1,47-51 30. SZERDA: SZENT JEROMOS Neh 2,1-8; Zs 136; Lk 9,57-62 OKTÓBER 1. CSÜTÖRTÖK: LISIEUX-I SZENT TERÉZ Neh 8,1-4a.5-6.7b-12; Zs 18,811; Lk 10,1-12 2. PÉNTEK: SZENT ŐRZŐANGYALOK Bár 1,15-22; Zs 78; Lk 10,13-16 4. VASÁRNAP: ÉVKÖZI 27. VASÁRNAP Ter 2,18-24; Zs 127; Zsid 2,911; Mk 10,2-16 7. SZERDA: RÓZSAFŰZÉR KIRÁLYNŐJE Jón 4,1-11; Zs 85; Lk 11,1-4 8. CSÜTÖRTÖK: SZŰZ MÁRIA, MAGYAROK NAGYASSZONYA (FŐÜNNEP) Sir 24,23-31; Jud 13,23-25; Gal 4,4-7; Lk 1,26-28 11. VASÁRNAP: ÉVKÖZI 28. VASÁRNAP Bölcs 7,7-11; Zs 89; Zsid 4,1213; Mk 10,17-30 15. CSÜTÖRTÖK: AVILAI SZENT TERÉZ Róm 3,21-29; Zs 129; Lk 11,4754 17. SZOMBAT: ANTIOCHIAI SZENT IGNÁC Róm 4,13.16-18; Zs 104,6-9.4243; Lk 12,8-12

18. VASÁRNAP: ÉVKÖZI 29. VASÁRNAP Iz 53,10-11; Zs 32; Zsid 4,1416; Mk 10,35-45 25. VASÁRNAP: ÉVKÖZI 30. VASÁRNAP Jer 31,7-9; Zs 125; Zsid 5,1-6; Mk 10,46-52 28. SZERDA: SZENT SIMON ÉS JÚDÁS(TÁDÉ) APOSTOLOK (ÜNNEP) Ef 2,19-22; Zs 18A; Lk 6,12-16 NOVEMBER 1. VASÁRNAP: MINDENSZENTEK (FŐÜNNEP) Jel 7,2-4.9-14; Zs 23; 1Jn 3,1-3; Mt 5,1-12a 2. HÉTFŐ: HALOTTAK NAPJA Jób 19,1.23-27a vagy Róm 5,511 Zs 26 Jn 6,37-40 5. CSÜTÖRTÖK: SZENT IMRE (ÜNNEP) Bölcs 4,7-17; Zs 118,1-16; Lk 12,35-40 8. VASÁRNAP: ÉVKÖZI 32. VASÁRNAP 1Kir 17,10-16; Zs 145; Zsid 9,24-28; Mk 12,38-44 11. SZERDA: SZENT MÁRTON Bölcs 6,1-11; Zs 81; Lk 17,11-19 15. VASÁRNAP: ÉVKÖZI 33. VASÁRNAP Dán 12,1-3; Zs 15; Zsid 10,1114.18; Mk 13,24-32 19. CSÜTÖRTÖK: ÁRPÁDHÁZI SZENT ERZSÉBET (ÜNNEP) Péld 31,10-13.19-20.30-31 vagy 1Jn 3,14-18 Zs 33 Lk 6,27-38 22. VASÁRNAP: KRISZTUS KIRÁLY (FŐÜNNEP) Dán 7,13-14; Zs 92; Jel 1,5-8; Jn 18,33b-37 29. VASÁRNAP: ADVENT 1. VASÁRNAPJA (C) Jer 33,14-16; Zs 24; 1Tessz 3,12 - 4,2; Lk 21,25-28.34-36 30. HÉTFŐ: SZENT ANDRÁS APOSTOL (ÜNNEP) Róm 10,9-18; Zs 18A; Mt 4,18-22

Kedves Pedagógus Kollégák! A 2009-2010-es tanévben is folytatódik a Keresztény Pedagógiai Műhely ahova szeretettel várunk minden pedagógust, aki szakmailag is és lelkileg is szívesen osztozna másokkal! I D Ő P O N T O K : 2009. 2009. 2009. 2010. 2010. 2010. 2010.

október november december január február március április

05. 09. 14. 14. 08. 08. 12.

Első alkalom előadásának témája: Válság – mit tegyünk!? LELKIVEZETŐ: VARGA LÁSZLÓ ATYA

BŐVEBB INFORMÁCIÓ: GOMBOSNÉ NÉMETH ADRIENNE (30/719-98-17) Helyszín: KAPTÁR (Szt. Imre kollégium )

Kereszteltek Kulcsár Dorina – 7 év Kis-Kotor Zsombor Sándor– 1 év Müller Vivien – 1 év Dunai Dominika – 3 hó Csatári-Szűcs Előd – 3 év Kőrösi Gáspár – 2 év Zsobrák Hanna Lili Orsolya – 1 hó Gabriel Bálint Chamard – 4 hó Varga-Bödő István – 1,5 hó Dódity Péter – 25 év Horváth Alsec Éda – 4 hó Németh Nóra Katalin – 5 hó Kászlonyi Luca – 3 hó Szonda Eszter Kincső – 3 hó Bruncvig Bálint – 4 hó Porcsa Gergely – 4 hó Hegedűs Jakab Vilmos – 3 hó Tódor Nikolett Éva – 3 hó Puska Bence – 8 év Horváth Regina – 1 év

Özv. Zsalakó Kálmánné Várai Kornélia – 1939. Özv. Hirka Béláné Szitovszky Katalin Anna – 1921. Pájer János – 1923. Szentgróti József Vince – 1923. Borai Lászlóné Dacsev Mária Terézia – 1927. Valkó Ferenc – 1923. Özv. Halasi Károlyné Bizderi Mária – 1923. Katona József – 1942. Wolf Ferenc – 1948. Özv. Kiss Lajosné Turcsi Teréz – 1940. Gyenesei József – 1917. Győrffy Gyula – 1921. Tóth Tamás – 1971. Köves László – 1932. Schützenhofer Emilné Papp Amália – 1923. Horváth József – 1935.

Elhunytak

Házasultak

Hasznosi Gyuláné Tarr Éva – 1928. Horváth József – 1933. Dr. Diviánszky János – 1943. Özv. Kárpáti Lászlóné Mikina Erzsébet – 1922. Csizmadia Pál – 1951. Ágoston Sándor Györgyné Barna Margit – 1941. Ács Mária – 1939. Özv. Dr. Kenedi Béláné Bódis Ilona Matild – 1917.

Árk Csaba – Kollár Tímea Bank Szabolcs László – Tábori Andrea Parrag Balázs – Fenyvesi Judit Dr. Péterfi Lehel – dr. Dezső Anna Krisztina Haupert László – Korb Adrienn Müller Tamás – Rózsa Mónika Darázsdi Zoltán – Gelencsér Bernadett Szalai Richárd Péter – Dobos Krisztina

H Í R E K Élelmiszer-gyűjtés. Október 16-án van az Élelmezési Világnap. A Magyar Élelmiszerbank Egyesület ebből az alkalomból október 16-17-én lakossági élelmiszer-adomány-gyűjtést szervez rászorulók javára a Tesco hipermarketekben, amelyhez plébániánk is csatlakozott. A gyűjtés részleteiről Virányi Zoltánné Tündétől (30/4231230) lehet érdeklődni. Kapszek találkozóra várunk minden 10 éves kort betöltött, és még általános iskolás korú fiatalt, akinek kedve és ideje van kéthetente, minden második pénteken 16.00-19.00-ig egy fiatal és vidám közösséghez tartozni. Helyszín a Kaptár, a Szent Imre Kollégium alagsora. Szeretettel várunk mindenkit. Érdeklődni Balogh Móninál: 30/619-46-32 Kavics találkozók: Minden, már gimnáziumba járó 15 életévet betöltött fiatalnak, kéthetente minden második szombaton 16.00-20.00-ig. Helyszín: Kaptár, Németh István fasor 2. Kollégium alagsora. Érdeklődni: Horváth Esztinél minden hónap második vasárnap az esti misén. Rágcsálnivalót hozzatok! Filmklub. 15 éves kort betöltött fiataloknak októbertől minden hónap első vasárnap délután 16.00 órától Filmklubot szervezünk a Kaptárban. Októberben a Hétköznapi mennyország című filmet nézzük meg. Szent Imre Játszóház: Nyitva tartás október végéig délelőtt 9.00-12.00ig, novembertől: hétfőn-kedden és csütörtökön délután 16.00-18.00-ig. Programok: Kedden: baba-mama torna 2 hónapos kortól 1 éves korig 9.15-10.00-ig. Totyogós torna: 1 éves kortól-3 éves korig 10.15-11.00ig. Októbertől: babamasszázs indul hétfőnként délelőtt bejelentkezéssel. Érdeklődni: Balogh Móninál. Márciustól működik a délelőtti rendszeres gyermekfelügyelet. 2 éves kort betöltött gyermekeket várunk. Januártól elindul az Alapítvány fenntartásában a Napraforgó családi napközi, ahol 7 kisgyermek napközbeni ellátását tudjuk felvállalni. A gyermekeket 2 éves kortól tudjuk fogadni. Részleteket folyamatosan az Alapítvány honlapján: www.szentimrealapitvany.hu-n olvashatók.

A KAPOSVÁRI SZENT IMRE EGYHÁZKÖZSÉG LAPJA MEGJELENIK HAVONTA. SZERKESZTI A SZERKESZTÕBIZOTTSÁG. TAGJAI: JUHÁSZ PIROSKA, LELOVICS LÁSZLÓ, LÕRINCZ SÁNDOR (ELNÖK), V. MOLNÁR JÚLIA, VARGA LÁSZLÓ. FELELÕS KIADÓ: VARGA LÁSZLÓ PLÉBÁNOS. SZERKESZTÕSÉG: KAPOSVÁR, DR. KOVÁCS SEBESTYÉN GYULA U. 2. TELEFON: 512-394. TIPOGRÁFIA, NYOMDAI ELÕKÉSZÍTÉS: VÁRNAI KÁROLY. KÜLÖN KÖSZÖNET A WUPE 2008. KFT-NEK. AZ ÚJSÁG INGYENES, TÁMOGATÁSOKAT ELFOGADUNK.

12


2009.09.19. 13:59:25

Arra késztet a Szentlélek, hogy mindent a valóságban szemléljek Hálából fakadó öröm

Recommend Documents