Mindent a munkaidokeretrol A munkaviszony tartalma szempontjabol donto jelentosege van a munkavegzesi kotelezettseg idobeli meghatarozasanak, azaz a munkaidonek. A munkajog szamos torvenyi korlatot allit arra, hogy a munkavallalo mikor es mennyit koteles dolgozni. A jogszabalyi keretek kozott azonban - foszabaly szerint - a munkaltato jogosultsaga marad, hogy eldontse, mikor kotelezi munkavegzesre a munkavallalot. Ezt a jogat a kollektiv szerzodes, vagy a munkaszerzodes korlatozhatja, de ilyen megkotesek hianyaban a munkaltato egyoldaluan jogosult donteni, hogy a munkavallalonak mikor es mennyi munkat kell vegeznie. [Lasd: a Munka Torvenykonyverol szolo 1992. evi XXII. torveny (a tovabbiakban: Mt.) 118. § (1) bek.]. A munkaido meghatarozasara vonatkozo munkaltatoi jogosultsagnak akkor van kulonosen hangsulyos szerepe, ha az elvegzendo munka mennyisege nem egyenletesen oszlik el idoben: egyes idoszakokban tobb, maskor kevesebb munkaerore van szuksege a munkaltatonak. Mind a munkavallaloknak, mind a munkaltatonak hatranyos lenne, ha a munkaero-igeny ciklikussagat a munkaltato csak az alkalmazotti letszam megfelelo valtoztatasaval tudna kezelni, azaz rendszeresen hoi munkaerot bocsatana el, hoi ujabb munkavallalokat venne fel. Ezert a munkajog lehetove teszi, hogy a munkaltato a munkaidot megfelelo rugalmassaggal, azaktualis munkaero-szukseglethez igazodva ossza be. llyenkor a munkavallalok munkaido-beosztasa egyenlotlen lesz, tehat egy idoszakban tobbet, maskor kevesebbet kell dolgozni. Ezt a lehetoseget a magyar munkajog a munkaidokeret intezmenyevel biztositja. A jogintezmeny 2001-es bevezetese ota a gyakorlatban szeles korben alkalmazotta valt, am maig szamos jogertelmezesi kerdest vet fel. Az alabbiakban bemutatjuk a munkaidokeret lenyeget, ismertetve, hogy milyen elonyei vannak a munkaero-gazdalkodas szempontjabol, es miert jelenthet megoldast a valsagos idoszakok atveszelesehez. Reszletesen targyalunk tobb olyan praktikus kerdest is - mint peldaul a tavolletek elszamolasa -, amelyek eseteben kulonosen bonyolult a jogszabaly ertelmezese. Vegul, bemutatjuk a munkaidokerethez hasonlo, legujabb munkaido-kezelesi jogintezmenyt is, amelyet 2009. junius 1-je ota vehetnek igenybe a munkaltatok.
A munkaidokeret altalanos szabalyai A munkaidokeret lenyege, hogy annak tartama (pi. 1 honap) alatt a munkaltato viszonylag szabadon rendelkezhet az elrendelheto rendes munkaidovel, ugyanis: - a munkavegzes beosztas szerinti heti maximumara vonatkozo rendelkezeseket nem kell minden egyes heten, hanem elengedo a munkaidokeret altal felolelt idoszak atlagaban betartania, es
- a munkaidokeret tartama alatt modja van a heti pihenonapokat osszevontan kiadni, illetve heti pihenoido alkalmazasat elrendelni. A munkaidokeret alapjan tehat - mint az alabb lathato lesz - a munkaltato tobb munkat tud elrendelni akkor, amikor sok az elvegzendo feladat, es akkor tudja pihentetni munkavallaloit, amikor amugy sem tudna foglalkoztatni oket. (gy a megrendelesek atmeneti visszaesesei okozta foglalkoztatasi krizisek elkerulhetoek. A munkaido rugalmasabb beosztasanak elso lepese annak meghatarozasa, hogy milyen munkaidot is lehet beosztani. Az alabbiakban a munkaidokeret intezmenyenek altalanos bemutatasanal a hagyomanyosnak mondhato munkaszerzodes szerinti napi 8, heti 40 oras teljes munkaidos foglalkoztatast vesszuk alapul. Ez az ugynevezett altalanos munkarend, amely heti 6t, 8 oras munkanapbol, es ket pihenonapbol all, amelyek szombatra, illetve vasarnapra esnek. A cikkben a kovetkezokben azt az alapelvet tekintjuk iranyadonak, hogy minden munkavallalonak heti 5 munkanapja es 2 pihenonapja van, es a munkaidejenek beosztasat ezen az alapelven keresztul, azzal osszehasonlitva mutatjuk be.
A munkaido beosztasa munkaidokeretnet Az Mt. 2009. januar 1-jei modositasa vilagosabba, erthetobbe tette a torveny munkaidore vonatkozo fogalomhasznalatat. Ennek alapjan jelenleg ket fogalmat kell elkuloniteni: - a munkaszerzodes szerinti teljes, illetve reszmunkaido es - a beosztas szerinti munkaido fogalmat. A teljes, illetve a reszmunkaido a munkavallalo munkaszerzodeseben kerul rogzitesre. [Kulon kikotes hianyaban a torvenyi szabaly alapjan a munkavallalo munkaideje napi 8, heti 40 ora. Lasd Mt. 117/B. § (1) bek.] Ez hatarozza meg azt, hogy a munkavallalo reszere egy napra hany ora rendes munkaidoben tortend munkavegzes rendelheto el. Ezzel szemben a beosztas szerinti munkaido azt hatarozza meg, hogy a munkavallalo reszere tenylegesen - rendes es rendkivuli munkaidoben egyutt - mennyi munkavegzest hatarozott meg a munkaltato. A munkaidokeret lenyege, hogy a munkaidokeret tartama alatti rendes munkavegzes orainak szamat nem naponta, hanem a munkaidokeret teljes tartama alatt lehet beosztani, a munkaltato belatasa szerint. Munkaidokeret alkalmazasa nelkul ugyanis a munkavallalot minden munkanapon ugyanannyi, a munkaszerzodese szerinti munkaorara kell munkavegzesre beosztani. Ha ettol a tenyleges munkavegzes megis elter, az allasidot [Mt. 151. § (4) bek.] vagy rendkivuli munkavegzest [Mt. 126. §(1)bek.]jelent.
A munkaidokeretben tehat a beoszthato rendes munkaorak szamat ugy kell meghatarozni, hogy a munkaidokeret tartama alatti osszes naptari napra, ami nem minosul a munkavallalo heti pihenonapjanak-vagyis altalaban
egy heten 6t napra - ki kell szamolni a munkavallalo reszere a munkaszerzodese alapjan elrendelheto rendes munkaorak szamat. Az igy kapott oraszamot lehet beosztani a munkaidokeret teljes idotartama alatt.
Hetfo
Kedd
Munkaszerzodes szerint
8
8
8
Tenyleges beosztas szerint
9
8
10
8
5
Allasido
0
0
0
0
3
Rendkivuli munkavegzes
1
0
2
0
0
pihenonap
Oraszam
Szerda
A pelda szerint a munkavallalo munkaszerzodes szerinti munkaideje napi 8 ora. A heten tenylegesen is 40 orat dolgozott, am nem egyenlo, napi 8 oras beosztasban: hetfon es szerdan tobb, penteken kevesebb munkat vegzett. Nezziik meg, hogyan tortenik a munkaido elszamolasa, ha nines munkaidokeret! Ekkor hetfon es szerdan rendkivuli munkavegzes tortent, penteken viszont a tenylegesen ledolgozott 5 ora mellett 3 ora allasidot kell elszamolni, mivel a munkavallalo a munkaltato mukodesi koreben felmeriilo okbol nem tudta ledolgozni a napi 8 orat. Ha feltessziik, hogy a munkavallalo szemelyi alapbere 500 Ft/6ra, akkor a kovetkezo dijazasra jogosult. A heti tenyleges beosztas alapjan 37 orara munkavegzes alapjan munkabert, 3 orara allasidore jaro szemelyi alapbert, tovabbi 3 orara pedig 50%-os potlekkal novelt rendkivuli munkavegzesert jaro bert, vagyis osszesen 22 250 Ft-ot kell fizetni szamara. Ebben harom olyan fizetett ora is benne van, amikor a munkavallalo tenylegesen nem vegzett munkat. Ha azonban a munkavallalo foglalkoztatasa munkaidokeretben tortenik, ugy mod van a napi 8 ora egyenlotlen beosztasara, azaz a tenyleges munkaeroigenyhez igazitva rendelheto el a munkavegzes. Tehat, a munkaltato elore kozli, hogy hetfon es szerdan tobbet, penteken kevesebbet fog majd dolgozni a munkavallalo. Ekkor nines szo rendkivuli munkavegzesrol es allasidorol sem, ilyenkor tehat csak 40 orara jaro ber, azaz 20 000 Ft fizetendo, ami
Csiitortok
Pentek
Szombat
Vasarnap
Osszesen
8
8
pihenonap
pihenonap
40
pihenonap
pihenonap
40
pihenonap
pihenonap
3
pihenonap
3
2 250 Ft-tal kevesebb, mint ha a munkaltato nem alkalmazna munkaidokeretet. Raadasul igy uresjarat sincsen, hiszen a penteki nap utan csak 5 orara jaro bert kell fizetni. A heti munkavegzes maximuma A munkavallalo munkaszerzodes szerinti napi munkaidejenek maximalis merteke 8 ora lehet, ami alapjan egy heten maximum 40 orat dolgozhat rendes munkaidoben. Ettol a torveny csak ket esetben enged elterest; ha a munkavallalo - keszenleti jellegu munkakort lat el, vagy - a munkaltato, illetve a tulajdonos kozeli hozzatartozoja. Esetukben a munkaszerzodes szerinti napi munkaido maximalis merteke akar 12 ora is lehet (Mt. 117/B. §). A munkavallalo tehat egy heten legfeljebb 40 orat dolgozhat rendes munkaidoben, a beosztas szerint, az e feletti munkaorakat rendkivuli munkavegzeskent kell figyelembe venni. A munkaidokeret alkalmazasa ugyanakkor lehetove teszi, hogy a munkavallalok reszere ugy is elrendelheto legyen a heti 40 orat meghaladoan heti munkavegzes, hogy az ne minosuljon egyben rendkivuli munkavegzesnek is, felteve, ha a munkaidokeret atlagaban a munkavallalok legfeljebb heti 40 orat dolgoznak. Ezt mutatja be az alabbi pelda:
Hetfo
Kedd
Szerda
Csiitortok
Pentek
Szombat
Vasarnap
Osszesen
10
10
10
10
8
pihenonap
pihenonap
48
10
10
10
10
8
pihenonap
pihenonap
48
8
6
6
6
6
pihenonap
pihenonap
32
8
6
6
6
6
pihenonap
pihenonap
32
A pelda szerint a munkaltato ugy tudott elrendelni az elso ket hetben 48 oras munkavegzest, hogy az nem minosult egyben rendkivuli munkavegzesnek is, mivel a munkaltato altal elrendelt osszes munkaora ugyanakkor nem lepte at a negy hetre vonatkozo heti 40 oras, a rendes munkavegzes kereteben ledolgozhato maximalis idotartamot: (48+48+32+32)74= 160=40x4
A munkaido beosztasanal figyelemmel kell lenni arra, hogy a teljes munkaidoben dolgozo munkavallalo beosztas szerinti napi munkaideje legalabb 4, de legfeljebb 12 ora lehet, ha az adott napon munkat kell vegeznie. Vagyis lehetoseg van 0 oras munkanapok (un. szabadnapok, kiegyenlito napok) elrendelesere is, amelyeknek a beosztas szerinti heti munkaidonel lesz szerepe.
A munkavallalo napi munkavegzesenek, vagyis a beosztas szerinti napi munkaidejenek maximalis merteke 12 ora lehet, mig egy heten - rendkivuli munkavegzessel egyutt - maximum 48 orat dolgozhat, vagyis a beosztas szerinti heti munkaideje legfeljebb ennyi lehet [Mt. 119. § (3) bek.]. Ettol csak a keszenleti jellegii munkakorben foglalkoztatott munkavallalo eseten lehetfelfele elterni, legfeljebb napi 24, illetve heti 72 ora idotartamig, illetve az Mt. 117/A. § (2) bekezdeseben meghatarozott esetekben heti 72 ora idotartamig. Jol latszik, hogy a napi maximalis 12 oras munkavegzest a munkaltato egy heten legfeljebb ketszer rendelheti el: ekkor ugyanis a munkavallalo 8+8+8+12+12=48 orat dolgozott a het soran. Vannak azonban olyan idoszakok,
amikor kulonosen sok a munka, es akar minden munkanap 12 oraban tudna foglalkoztatni alkalmazottait a munkaltato, mig mas alkalmakkor a napi 8 orat is nehez hasznosan kitolteni. A munkaidokeret erre is megoldast nyujt, mivel munkaidokeret alkalmazasa eseten a beosztas szerinti heti munkaido maximumat (a heti legfeljebb 48 orat) csak a munkaidokeret altal atfogott idoszak (pi. 4 het) atlagaban kell figyelembe venni. Vagyis a munkaltatonak lehetosege van arra, hogy egy heten 48 oranal tobb munkavegzest rendeljen el a munkavallaloknak, ha a munkaidokeret atlagaban legfeljebb heti 48 orat dolgoznak [Mt. 119. § (4) bek.l.
Hetfo
Kedd
Szerda
Csiitortok
Pentek
Szombat
Vasarnap
Osszesen
12
12
12
12
12
pihenonap
pihenonap
60
12
12
12
12
12
pihenonap
pihenonap
60
8
8
8
8
4
pihenonap
pihenonap
36
8
8
8
4
pihenonap
pihenonap
36
8
A pelda szerint a munkaltato az elso ket hetben jelentosen tul tudta lepni az egyebkent 48 oras beosztas szerinti heti munkaido tartamat, igy a munkavegzes mennyiseget az ellatando feladatok mennyisegehez tudta igazitani. Ez a fajta idobeosztas kulonosen elonyos lehet olyan munkakorokben, ahol a feladatok tipikusan a honap elejere torlodnak, peldaul a berszamfejtes, vagy konyveles teruletein. A munkaltato altal elrendelt osszes munkaora ugyanakkor nem lepte at a negy hetre vonatkozo heti 48 oras maximalis beosztas szerinti munkaidot:
(60+60+36+36)74= 192=48x4
a munkaltato csak a munkavallalo munkaszerzodes szerinti munkaidejet oszthatja be elore. Az elozo pelda alapjan tehat a munkaltato ugyanugy koteles 48x8-40x8= 32 orara rendkivuli munkavegzesert jaro berpotlekkal novelt munkabert megfizetni. Amennyiben a munkaltato szeretne fenntartani az elso ket het intenzfv munkavegzeset, de nem kivan a rendkivuli munkavegzesert bert fizetni, ugy kell beosztania a munkaidot, hogy a munkaidokeret atlagaban a heti 40 ora jojjon ki; ilyen esetben a munkavegzes akkor sem szamit rendkivuli munkavegzesnek, ha egy heten az elrendelt munkavegzes tartama a 48 orat meghaladja.
A munkaidokeret atlagaban a heti 40 orat meghalado munkavegzes rendkfvuli munkavegzesnek minosul, mivel Hetfo
Kedd
Szerda
Csiitortok
Pentek
Szombat
Vasarnap
Osszesen
12
12
12
12
12
pihenonap
pihenonap
60
12
12
12
12
12
pihenonap
pihenonap
60
6
6
4
4
szabadnap
pihenonap
pihenonap
20
6
6
4
4
szabadnap
pihenonap
pihenonap
20
Ezt a munkaltato a pelda szerinti szabadnapok (kiegyenlito napok) alkalmazasaval is megteheti. Ezek lenyege, hogy munkanapnak szamitanak, de 0 oras munkavegzest rendelnek el rajuk. A szabadnapok tehat nem azonosak a munkavallalo heti pihenonapjaval, vagy pihenoidejevel, mivel csupan arra szolgalnak, hogy a munkavallalo beosztas szerinti heti munkaidejet a munkaidokeret atlagaban kiegyenlltsek.
A munkaltato tehat a szabadnapok elrendelesevel a negy hetes atlagban elerte, hogy a munkavallalok beosztas szerinti munkaideje nem lepte at a negy hetre vonatkozo heti 40 oras atlagos rendes munkaidot: (60+60+20+20)74= 160=40x4
A munkaidokeret tartama A munkaidokeret bizonyos mertekig barmely munkaltato altal, barmely munkavallalora vonatkozoan elrendelheto, vagyis mindegyikuk elhet a heti munkaido egyenlotlen beosztasanak rugalmasabba tetelevel. A beosztas szerinti heti munkaidohoz kapcsolodo egyeb lehetosegek azonban a fiatal munkavallalokra nezve korlatozottak. A munkaidokeret elrendelheto maximalis hossza a 2009. junius 1-jen hatalyba lepett torvenymodositas alapjan az alabbiak szerint alakult (Mt. 117/A. §, 118/A. §, 129/A. §): Fiatal munkavallalo eseten
egyheti
A munkaltato egyoldalu dontese alapjan, vagy kulon torveny vagy kollektiv szerzodes alapjan, az egeszsegugyi tevekenysegre vonatkozoan
negyhavi, illetve tizenhat heti
Kollektiv szerzodes alapjan, vagy a napi huszonnegy oran at folyamatos szolgaltatast nyujto egeszsegugyi szolgaltatok eseteben, kulon torveny alapjan
hathavi, illetve huszonhat heti
Kollektiv szerzodes alapjan, es - megszakitas ne"lkuli, vagy - tobbmuszakos munkarend eseten, vagy - idenymunka eseten, vagy - az Mt. 117/A. § (1) bekezdeseben felsorolt munkakorokben alkalmazott munkavallalo eseten
eves, illetve otvenket heti
A munkaltato tehat - kiveve, ha a munkavallalo fiatal munkavallalonak minosul - legfeljebb negyhavi munkaidokeretet barmikor jogosult egyoldaluan is elrendelni. A hosszabb tartalmu munkaidokeret bevezetese viszont csak akkor lehetseges, ha a munkaltatoval a szakszervezet ilyen tartalmu kollektiv szerzodest kotott. A munkaidokeret kezdo es befejezo idopontjat elore meg kell hatarozni, es errol a munkavallalot irasban tajekoztatni kell. Irasbelinek minosul ebbol a szempontbol a tajekoztatas, ha azt a munkaltatonal a helyben szokasos modon kozzeteszik [Mt. 118/A. § (4) bek.].
A tavolletek a munkaidokeret alatt Heti pihenonapok -alkalmazas es osszevonas Foszabaly szerint a munkavallalot heti ket pihenonap illeti meg, amelybol az egyiknek vasarnapra kell esnie. Nem feltetel, hogy a ket pihenonap egymas utan kovetkezzen, de mindkettot egy heten ki kell adni. A torveny megfogalmazasa ertelmeben pihenonap a naptari nap nulla oratol huszonnegy oraig tarto idoszak, vagy - munkaviszonyra vonatkozo szabaly vagy a felek eltero megallapodasa hianyaban - a kovetkezo muszak megkezdeset megelozo huszonnegy ora: - harom- es negymuszakos munkarendben, tovabba - a megszakitas nelkul mukodo munkaltato, illetve az ilyen munkakorben foglalkoztatott munkavallalo eseteben [Mt. 117/A. § (1) bek. i) pont].
A munkaidokeret lehetoseget teremt arra, hogy a munkavallalot megilleto heti pihenonapokat ne minden heten, hanem osszevontan is ki lehessen adni. A torveny szerint a heti pihenonapok ugyanis az alabbi idotartamok alatt osszevonhatoak [Mt. 124. § (5)-(6) bek.]: A munkaltato egyoldalu dontese alapjan
Kethetente
Kollektiv szerzodes rendelkezese vagy a felek megallapodasa alapjan
Havonta
Idenymunka eseten, a felek megallapodasa alapjan
Kethavonta
Kollektiv szerzodes alapjan, es keszenleti jellegii munkakorben megszakitas nelkuli, vagy tobbmuszakos munkarend eseten, vagy idenymunka eseten
a munkaidokeret teljes tartama alatt
A pihenonapok osszevonasakor ugyanakkor figyelemmel kell lenni az alabbi garancialis torvenyi szabalyokra: 1. A pihenonap osszevonasanak idotartama az alkalmazott munkaidokeret idotartamat nem haladhatja meg. Ennek a szabalynak fokent kollektiv szerzodes eseten van jelentosege, mivel a tobbi esetben a pihenonapok osszevonasara nyitva allo idotartam rovidebb a munkaltato altal egyoldaluan is elrendelheto munkaidokeret tartamanal. 2. Hat nap munkavegzest kovetoen egy pihenonap kiadasa kotelezo. Ez utobbi alol a kollektiv szerzodes kivetelt tehet: - a tobbmuszakos munkarendben, - a megszakitas nelkuli munkarendben, illetve munkakorben foglalkoztatott, - tovabba az idenymunkat vegzo munkavallalo eseteben [Mt. 124. § (7) bek.]. Ezekben az esetekben tehat akar arra is lehetoseg van, hogy a munkavallalo reszere a munkaltato a heti beosztas szerinti munkaidot 84 (7-12) oraban allapitsa meg. Nem hagyhato figyelmen kivul viszont az a szabaly, hogy a munkaltato a munkaidot is az egeszseges es biztonsagos munkavegzes kovetelmenyeinek megfeleloen koteles beosztani [Mt. 102. § (2) bek.]! 3. A kulon jogszabalyban meghatarozott egeszsegkarosito kockazatok kozott foglalkoztatott munkavallalo eseteben a heti pihenonap nem vonhato ossze [Mt. 124. § (8) bek.]. 4. A heti pihenonapok osszevonasara csak a munkavallalo hozzajarulasaval kerulhet sor: - a no terhessege megallapitasatol a gyermeke egyeves koraig, - a gyermeket egyedul nevelo ferfi eseteben, a gyermeke egyeves koraig [Mt. 124. § (9) bek.].
www.munkajog.hu Iratkozzon fel ingyenes hirlevelunkre!
Hetfo
Kedd
Szerda
Csutortok
Pentek
Szombat
Vasarnap
Osszesen
12
12
12
12
12
pihenonap
pihenonap
60
12
12
12
12
12
12
pihenonap
72
8
8
4
4
pihenonap
pihenonap
pihenonap
24
8
8
8
8
4
pihenonap
pihenonap
36
Az egyik elobbi pelda alapjan, ha a munkaltato ugy dont, hogy tovabb fokozza az intenzivebb munkavegzest az elso ket hetben, egyoldalu intezkedessel a masodik hetrol attolhatja a pihenonapokat a kevesebb munkaerot igenylo harmadik hetre. Ennek kovetkezteben a masodik heten csak egy, a harmadik heten viszont 3 pihenonap illeti meg a munkavallalot, a heti munkaido merteke pedig a masodik heten 72, a harmadikon viszont csak 24 ora lesz, mig a munkaidokeret tartama alatt teljesitett munkaido valtozatlan marad: (60+72+24+36)74= 192/4=48 ora.
A heti pihenoido alkalmazasa A heti pihenonapok kiadasa helyett a munkaltato donthet ugy, hogy inkabb pihenoidot ad ki. A pihenoido alkalmazasa kivaltja a pihenonapok kiadasanak kotelezettseget, azzal viszont, hogy a munkavallalo a munkaidokeret atlagaban nem juthat kevesebb heti piheneshez, mintha heti ket pihenonapot kapott volna - vagyis a munkaidokeret atlagaban legalabb 48 oras pihenoidoben kell reszesulnie. A torveny a pihenoido fogalmat mar nem hatarozza meg. Mivel azonban itt kifejezetten nem naptari naprol, hanem idotartamrol van szo, ezert a pihenoidonek a kovetkezo, beosztas szerinti munkavegzes megkezdese elotti, megszakitas nelkuli idotartam feleltetheto meg. A pihenoido alkalmazasara az alabbiak szerint van lehetosege a munkaltatonak:
Osszessegeben jol lathato, hogy a torveny sokkal rugalmasabb szabalyokat ir elo ehhez a jogintezmenyhez, mint a pihenonaphoz. Az egyetlen megkotes, hogy a pihenoidot nem lehet megszakitani, vagyis - a pihenonapokkal ellentetben - nines lehetoseg egy heten ket rovidebb idotartamu pihenoido kiadasara.
A munkavegzes aloli mentesules esetei Munkaidokeret alkalmazasa eseten a munkaido szamitasakor a torvenyben meghatarozott tavolletek - azon tavolletek, melyek tartamara a munkavallalo reszere tavolleti dij jar -, illetve a keresokeptelenseg idotartamat figyelmen kivul kell hagyni, vagy az erre eso napokat a munkavallalora iranyado napi munkaido mertekevel kell figyelembe venni. A szabalyokbbl meglehetosen bonyolultan kikovetkeztetheto esetek tehat az alabbiak: - keresokeptelenseg; - allampolgari kotelezettseg teljesitese; - kozeli hozzatartozo halalakor, esetenkent ket munkanap; - kotelezo orvosi vizsgalat (ideertve a terhesseggel osszefiiggo orvosi vizsgalatot is) teljes idotartama; - a veradas miatt tavol toltott teljes idotartam, a munkahelyen kivul szervezett veradas eseten legalabb negy ora; - munkaszuneti nap miatt kiesett ido; - rendes szabadsag idotartama; - szoptatasi munkaido-kedvezmeny ideje; - munkaviszonyra vonatkozo szabalyban meghatarozott munkavegzes aloli felmentes
Munkaidokeret eseten, barmikor
Hetenkent legalabb negyvennyolc orat kitevo, megszakitas nelkuli pihenfiido, amelybe a vasarnapnak bele kell esnie.
Munkaidokeret eseten, barmikor
Hetenkent legalabb negyven orat kitevo, megszakitas nelkuli pihenoido, amelybe egy teljes naptari napnak es havonta legalabb egy alkalommal a vasarnapnak bele kell esnie, es a munkaidokeret atlagaban legalabb heti negyvennyolc ora pihenoidot kell kiadni.
Munkaidokeret alkalmazasakor: a rendeltetese folytan vasarnap is mukodo munkaltatonal, illetve munkakorben, a keszenleti jellegCi munkakorben, a megszakitas nelkuli, illetve a harom vagy ennel tobb miiszakos munkarendben foglalkoztatott, valamint az idenymunkat vegzo munkavallalo eseten.
Hetenkent legalabb negyvennyolc orat kitevo, megszakitas nelkuli pihenoido, amelybe havonta legalabb egy alkalommal a vasarnapnak bele kell esnie.
151. §(2)bek., 107. §] A torveny alapjan tehat a munkaltatonak ket szamitasai modja is van a tavolletekkel kapcsolatban: - vagy a munkavallalo munkaszerzodese szerinti munkaidovel veszi azokat figyelembe, - vagy teljes egeszeben figyelmen kivul hagyja azokat a munkaidokerettel kapcsolatos szamftasok soran.
Hetfo
Kedd
Szerda
Csiitortok
Pentek
Szombat
Vasarnap
Osszesen
Altalanos munkarend szerinti napi ora
8
8
8
8
8
pihenonap
pihenonap
40
Beosztas szerinti napi ora
0
12
0
12
12
pihenonap
pihenonap
36
Tenylegesen ledolgozott ora
munkaszuneti nap
szabadsag
betegszabadsag
12
8
pihenonap
pihenonap
20
Figyelembe veheto ora
8
8
8
12
12
pihenonap
pihenonap
48
A pelda szerint a munkavallalo husvet hetfot kovetoen ugy dontott, hogy mivel a szerdai napra a munkaltato reszere szabadnapot rendelt el, ezert a keddet is kiveszi rendes szabadsagkent, es otthon marad, meghosszabbftva az unnepi pihenest. Ez igy is tortent, de sajnos gyomorrontast kapott a rengeteg finomsagtol, amit a locsolkodas kozben megevett, es szerdan elment az orvoshoz, aki aznapra keresokeptelensegi allapotba vette. A pihenes es a gyogyszerek segitsegevel rendbe is jott, es a het hatra levo reszeben mar problema nelkul tudott volna dolgozni, am mivel rendszeres verado, ezert pentek delutan hamarabb elment, hogy a szomszed varosban eleget tehessen ennek az onkent vallalt kotelessegenek. A munkaltato ebben az esetben jol lathatoan igen nehez helyzetbe kerult, hiszen megannyi szabalyt es jogcimet kell figyelembe vennie a beosztas szerinti munkaido nyilvantartasanak pontos vezetesehez, es a munkavallalonak jaro dfjazasok kifizetesehez. A munkaltato a heten a ket pihenonap miatt 5x8=40 ora rendes munkavegzest rendelhetett el, de legfeljebb 48 ora beosztas szerinti munkavegzest, rendkfvuli munkaval egyutt. Ehhez kepest a munkavallalo tenylegesen 20 orat dolgozott, amihez a szamitas soran a munkavallalo reszere meg az alabbiakat kell figyelembe venni: - husvet hetfon munkaszuneti nap jogcimen a munkaszerzodese szerinti napi munkaorak idotartamat, azaz 8 orat, - kedden rendes szabadsag jogcimen ugyanennyit, azaz 8 orat, - szerdan keresokeptelenseg jogcimen szinten ugyanenynyit, vagyis ugyancsak 8 orat, - penteken a munkahelyen kivul szervezett veradas jogcimen 4 orat, azazosszesen tovabbi 8+8+8+4=28 orat. Ezekre az idotartamokra a munkavallalo tavolleti dijra jogosult. Mivel pedig a munkavallalo csak 40 orat dolgozhatott volna rendes munkaidoben, de az osszes, a munkaido szamitasakor figyelembe veendo munkaido 20+28=48 ora lett, ezert a munkaltato a penteki napon vegzett munkaert 8 ora rendkivuli munkavegzesre jaro dijazast is koteles a munkavallalonak megfizetni.
www.munkajog.hu Iratkozzon fel ingyenes hirleveliinkre!
Az eves szabadsag kezelese a munkaidokeretben A munkaidokeret alkalmazasa soran tipikus, hogy a munkavallalok nem heti 5, hanem heti 4, esetleg heti 6 vagy tobb napon vegeznek munkat. Az ilyen munkaido-beosztas nem feltetlenul kotodik a munkavallalo munkaszerzodes szerinti munkaidejehez, de sokszor a heti otnel kevesebb napon munkat vegzok resz- vagy rovidebb teljes munkaidoben dolgoznak. A szabadsag munkaidokeret alatti elszamolasakor lenyegeben ugyanazok a szabalyok lesznek iranyadok, mint barmely egyeb, a torvenyben meghatarozott tavollet eseten. Ugyanakkor a szabadsag kiadasa soran a torveny olyan fogalmakat hasznal, amelyek nem minden munkarenddel lesznek osszeegyeztethetoek, es a torvenyi fogalmak jelentos resze nines is pontosan, egyertelmuen definialva. Az alabbiakban a szabadsag munkaidokereten beluli kiadasara, nyilvantartasara es elszamolasara vonatkozo altalanos es specialis torvenyi szabalyok kerulnek bemutatasra; ezt megelozoen azonban nehany alapelvet szukseges lefektetni, amelyeket a cikk megirasa soran alkalmaztunk. 1. A szabadsag elsosorban regeneraciot, a munkavallalo egeszsegenek es szemelyisegenek megorzeset is szolgalo intezmeny, amelyet ezen celokkal osszefiiggesben kell kezelnie mind a munkavallalonak, mind a munkaltatonak. 2. Az eltero munkarendben foglalkoztatott munkavallalokat a szabadsaggal kapcsolatban ugyanolyan alapveto jogok illetik meg, kulonos tekintettel arra, hogy az Alkotmany ertelmeben mindenkinek joga van a piheneshez, a szabadidohoz es a rendszeres fizetett szabadsaghoz [Alkotmany 70/B. § (4) bek.]. Ennek ertelmeben a torvenyben meghatarozott szabadsag mindenkit megillet, fuggetlenul attol, hogy altalanos munkarendben, vagy attol eltero munkarendben foglalkoztatjak; a munkarend nem szolgalhat sem a munkavallalo elonyere, sem hatranyara a szabadsag kiadasa soran. 3. Az Europai Unio a munkaido-szervezes egyes szempontjairol szolo 2003/88/EK iranyelvben megfogalmazta, hogy a tagallamoknak meg kell hoznia minden szukseges intezkedest annak erdekeben, hogy minden munkavallalot legalabb 4 het eves szabadsag illessen meg. A magyar jog a legalabb 20 munkanap biztosftasaval ennek elvben megfelel, de szabadsag kiadasa
soran ezt az eloirast bizonyos esetekben kiilon is figyelembe kell venni. 4. A szabadsag kiadasa soran olyan modon kell eljarni, hogy az megfeleljen a rendeltetesszeru joggyakorlas elvenek. Amennyiben ezt mindket fel betartja, akkor ez egyben azt is jelenti, hogy a szabadsag kiadasa soran sem a munkaltatot, sem a munkavallalot nem erheti hatrany a masik fel elonyere. A cikk jelen resze egy olyan temat erint, amelynek altalanos eseteire vonatkozoan van ismert gyakorlat, az egyes reszletkerdesekre viszont nines. A bemutatott peldak ugyanakkor a gyakorlati kerdesekbol fakadtak; a rajuk adott megoldasi javaslatok a szerzok allaspontjat tukrozik, amelyeka leheto legteljesebben probalnak megfelelni a teteles torvenyi eloirasoknak es a fentebb emlitett elveknek egyarant.
Szabadnap vagy pihenonap? A nem heti ketto, hanem attol tobb, esetleg bizonyos idoszakokban kevesebb pihenonapot biztosito munkarendben foglalkoztatott munkavallalok eseten ohatatlanul elokerul a szabadnapok es a pihenonapok alkalmazasanak kerdese. A szabadnap (kiegyenlito nap) fogalma nines meghatarozva a torvenyben, igy nem csoda, hogy hasznalata koreben kavarodas tapasztalhato, meg a birosagi itelkezesben is. Ha ugyanis a munkaltato kettonel tobb pihenonapot biztosft a munkaido-beosztasban, akkor az ilyen ,,plusz" pihenonapot egyarant tekintik szabadnapnak, illetve pihenonapnak. Az ilyen munkarend alkalmazasa eseten kulonosen a rendes szabadsag kiadasa okozhat nehezseget, melyre vonatkozoan a Legfelsobb Birosag is hozott iranymutato, elvi erteku hatarozatot. A konkret esetben a munkaltato az erintett munkavallalokat teljes munkaidoben ugy foglalkoztatta, hogy hetente 4 munkanapon napi 10 oras munkaidejukvolt. Ez a munkaido-beosztas a munkavallaloknak hetente 3 pihenonapot biztositott. A szabadsag kiadasanal ilyen esetben ugy kell eljarni, hogy a szabadsag kiadasanal a heti ket pihenonapot es a munkaszuneti napot kiveve minden napot munkanapnak kell tekinteni [Mt. 132. § (5) bek.]. Igy az adott munkaido-beosztas mellett a szabadsag egybefuggo es a naptari het elejen kezdodo kiadasa eseten minden negy munkanap szabadsag utan egy napot a heti harmadik pihenonapon (az ftelet megfogalmazasa szerint szabadnapon) kiadottnak kell tekinteni. A reszletekben torteno szabadsagkiadas miatt celszeru, a torvenynek megfelelo az a gyakorlat, amely az adott munkaido-beosztasnak megfeleloen meghatarozza az egyes munkavallalok evi szabadsaga megallapitasakor, hogy annak kiadasa hany munkanapon (illetve szabadnapon) tortenik. Az adott esetben a munkavallalok heti munkanapjainak a szamat a heti ket pihenonapot biztosito un. otnapos
munkaido-beosztasu munkavallalok munkanapjahoz viszonyitva jart el a munkaltato, amennyiben a munkavallalok evi szabadsaganak 80 szazalekat a munkanapjukra, 20 szazalekat pedig a heti egy tobblet pihenonapjukra adta ki. Ez peldaul az evi 20 munkanap szabadsagra jogosult munkavallalo eseteben a kovetkezo aranypar alkalmazasaval hatarozhato meg: 4:5 = x:20, ebbol tehat x = 4x20/5 ahol 4, illetve 5 a heti munkanapok szamat, x pedig a munkanapon kiadott szabadsagnapok szamat jelenti. A konkret esetben tehat 16 nap szabadsag esett munkanapra. A heti kettonel tobb pihenonapot biztosito munkaidobeosztas eseten a szabadsag reszletekben torteno kiadasa miatt tehat celszeru es a torvenynek megfelelo az a gyakorlat, amely az adott munkaido-beosztast alapul veve meghatarozza az egyes munkavallalok evi szabadsaga megallapitasakor, hogy annak kiadasa hany munkanapon (illetve szabadnapon) tortenik (EBH2007.1637). Jol lathato, hogy a bfrosag sem tudta eldonteni, hogy az a bizonyos 7. nap szabadnap, vagy heti pihenonap; bar az alkalmazando jogszabalyhelyek szempontjabol a kulonbsegtetel lenyeges. A korabban kifejtett alapelv szerint allaspontunk az, hogy a munkavallalo ilyen, a heti ket pihenonapjan feluli, de rendes munkaidoben munkavegzesi kotelezettseggel nem jaro napja szabadnap, es nem minosul a munkavallalo heti piheneset szolgalo pihenonapnak. igy az ellentmondas a perbeli eset vegeredmenye tekinteteben csak latszolagos; ha ugyanis az ilyen harmadik pihenonapot a fentiek szerint szabadnapnak, vagyis olyan munkanapnak tekintjuk, amelyen 0 ora munkavegzest kell teljesiteni, akkor a munkavallalo egy het szabadsag kivetele eseten ugyanannyi idotartamra, 5 munkanapra mentesul a munkavegzesi kotelezettseg alol, mintha minden munkanapon 8 orat dolgozott volna. Allaspontunk szerint ez utobbi szamitas egyszerubb is, es konnyebben alkalmazhato a hetente valtozo munkaido-beosztasok eseten.
Szabadsag kiadasa otnel kevesebb munkanapos munkaheten Az altalanos szabaly az, hogy a szabadsag kiadasanal a munkarend (munkaido-beosztas) szerinti munkanapokat kell figyelembe venni [Mt. 135. § (1) bek.]. Ez a szabaly tokeletesen alkalmazhato abban az esetben, amikor a munkavallalo az altalanos munkarendben, de legalabb heti 5 napon, napi 8 oraban dolgozik. Nemileg bonyolultabb viszont annak a nyilvantartasa es szamitasa, amikor a munkavallalo egy heten otnel kevesebb napon vegez munkat. Erre egy kulon szakaszt is
ad a torveny, mely szerint a heti kettonel tobb pihenonapot biztosito munkaido-beosztas eseten a szabadsag kiadasa tekinteteben a net minden napja munkanapnak
szamit, kiveve a munkavallalo ket pihenonapjat, valamint a munkaszuneti napot [Mt. 135. § (2) bek.]. Nezzuk meg ezt nehany peldan keresztul:
Hetfo
Kedd
Szerda
Csutortok
Pentek
Szombat
Vasarnap
Osszesen
8
8
8
8
8
pihenonap
pihenonap
40
10
10
10
10
szabadnap
pihenonap
pihenonap
40
Tenylegesen ledolgozott ora
szabadsag
szabadsag
szabadsag
szabadsag
szabadsag
pihenonap
pihenonap
0
Figyelembe veheto ora
8
8
8
8
8
pihenonap
pihenonap
40
Altalanos munkarend szerinti napi ora Beosztas szerinti napi ora
A munkavallalo tehat egy heten ugyanugy 40 orat dolgozik, mint azok, akik heti 5 napon, napi 8 oraban vegeznek munkat. A torveny idezett szabalya szerint, ha a munkavallalo egy egesz hetre el akar menni szabadsagra, akkor valojaban egyszeru a helyzet, hiszen a szabaly szerint a szabadsag kiadasa koreben a penteki napot is mun-
kanapnak kell figyelembe venni, es erre a napra is ki kell adni a szabadsagot. Eltero a helyzet viszont akkor, ha a munkavallalo peldaul csak harom napra kivan szabadsagra menni, hetfotol szerdaig.
Hetfo
Kedd
Szerda
Csiitortok
Pentek
Szombat
Vasarnap
Osszesen
Altalanos munkarend szerinti napi ora
8
8
8
8
8
pihenonap
pihenonap
40
Beosztas szerinti napi ora
10
10
10
10
szabadnap
pihenonap
pihenonap
40
Tenylegesen ledolgozott ora
szabadsag
szabadsag
szabadsag
10
szabadnap
pihenonap
pihenonap
10
8
8
8
10
0
pihenonap
pihenonap
34
Figyelembe veheto ora
Ebben az esetben a torveny elobbi szabalya mar nem alkalmazhato, hiszen a munkavallalo nem egesz heten, hanem csak 3 napon volt szabadsagon. Vissza kell tehat terni a munkaidokeret altalanos szabalyaihoz, es a rendes szabadsag idotartamat vagv a telies munkaidovel kell
figyelembe venni, vagy figyelmen kivul kell hagyni; a tablazat ez elobbi megoldast mutatja. Ugyancsak nehezen alkalmazhato a specialis torvenyi szabaly, ha a munkavallalo reszmunkaidoben, peldaul csak szombaton es vasarnap vegez 8-8 oraban munkat.
Hetfo
Kedd
Szerda
Csiitortok
Pentek
Szombat
Vasarnap
Osszesen
Altalanos munkarend szerinti napi ora
3,2
3,2
3,2
3,2
3,2
pihenonap
pihenonap
16
Beosztas szerinti napi ora
szabadnap
pihenonap
pihenonap
szabadnap
szabadnap
8
8
16
Tenylegesen ledolgozott ora
szabadsag
pihenonap
pihenonap
szabadsag
szabadsag
szabadsag
szabadsag
0
Figyelembe veheto ora
3,2
pihenonap
pihenonap
3,2
3,2
3,2
3,2
16
llyen esetben mar a munkaszerzodes szerinti napi orak meghatarozasanal nehezsegek merulhetnek fel; de az altalanos munkarendet figyelembe veve ekkor is heti 5 munkanapra celszeru vonatkoztatni a munkavallalo heti munkaidejet. A munkavallalonak ugyanis ilyen esetben is - az altalanos munkarendben dolgozokhoz hasonloan ket pihenonap jar, hiszen a torveny specialis szabalya csak annyit mond, hogy a legfeljebb heti 30 oras reszmunka-
idoben foglalkoztatott, a felek megallapodasa alapjan rendes munkaidoben kizarolag szombaton es vasarnap foglalkoztathato reszmunkaidos munkavallalo heti pihenonapjanak nem kell vasarnapra esnie [Mt. 124. § (10) bek.]; vagyis a pihenonapok szamatol nem ter el a szabaly. Ha ugyanez a munkavallalo nem egesz hetvegen, hanem csak szombaton kivan szabadsagra menni, akkor a helyzet tovabb bonyolodik.
Hetfo
Kedd
Szerda
Csutortok
Pentek
Szombat
Vasarnap
Osszesen
3,2
3,2
3,2
3,2
3,2
pihenonap
pihenonap
16
Beosztas szerinti napi ora
szabadnap
pihenonap
pihenonap
szabadnap
szabadnap
8
8
16
Tenylegesen ledolgozott ora
szabadnap
pihenonap
pihenonap
szabadnap
szabadnap
szabadsag
8
0
Figyelembe veheto ora
0
pihenonap
pihenonap
0
0
3,2
8
11,2
Altalanos munkarend szerinti napi ora
Ebben az esetben a munkavallalo szamara nem lehet a teljes hetet figyelembe venni szabadsagkent, mivel az szamara hatranyos lenne; ugyanakkor a munkaltatonak is a negy napra eso oraszamnak megfeleloen kellene tavolleti dijat fizetnie. Ha pedig a munkaltato csak a le nem dolgozott nyolc orara szeretne megfizetni a tavolleti dijat, akkor abba a ,,csapdaba" kerul, hogy a szabadsagnapok szamat nem tudja megfeleloen nyilvantartani. Azt ugyanis nem mondhatja, hogy 8/3,2, azaz 2,5 nap szabadsagot adott ki, mivel a szabadsagot munkanapokban kell feltiintetni es nyilvantartani. A Legfelsobb Birosag egy ilyen esethez kapcsolodo elvi donteseben fejtette ki, hogy a munkavallalot megilleto szabadsag merteket a torveny munkanapban hatarozza meg, es ennek megfeleloen a szabadsagot munkanapban rendeli kiadni. Ezert hatarozza meg a torveny, hogy mely napokat kell munkanapnak szamitani a szabadsag kiadasanal, illetve hogyan kell biztositani az otnapos munkahetnek megfelelo szabadsagidot, ha a munkaidot hetente nem 6t munkanapra osztjak be. Az elobbiekbol az kovetkezik, hogy a munkanapban meghatarozott es kiadott szabadsag nyilvantartasa is ertelemszeruen csak munkanapban tortenhet, mert a nyilvantartas a munkavallalo szabadsaga megallapftasanak es kiadasanak szabalyszeru voltat hivatott igazolni. Az ettol eltero, orakban valo nyilvantartas nem felel meg a torveny hivatkozott rendelkezeseinek, es azok betartasanak ellenorizhetoseget nem biztositja (EBH2003. 972). Az elszamolas modja ilyen esetekben az, hogy az adott heten kizarolag egy napon szabadsagon levo munkavallalonak az altalanos munkarend szerinti egy napra - azaz a munkaszerzodese szerinti napi oraszam utan - fizet a munkaltato tavolleti diiat, es a rendes szabadsag eves
Altalanos munkarend szerinti napi ora
szamat eggyel csokkenti. A munkaidokeret vegen, az orak elszamolasakor a munkavallalonak ugyanakkor 4,8 oraval kevesebb ledolgozott ideje lesz, mint amit a munkaltatonak reszere be kellettvolna osztania. Vagyis, ha a munkaltato nem tudja a munkaidokereten belul atszervezni a munkavegzest, akkor 4,8 ora allasidot kell elszamolni es megfeleloen megfizetni a munkavallalo reszere.
Szabadsag kiadasa otnet tobb munkanapos munkaheten Hatnapos munkahet a munkaidokeretben alapvetoen ketfele modon fordulhat elo. Az egyik, hogy a munkaltato a heti pihenonapokat osszevonja, es igy egy heten otnel tobb munkanapot alkalmazhat; a masik, hogy pihenonap helyett pihenoidot alkalmaz, es a munkavallalo heti oraszamat hat naptari napra osztja szet. A kulonbsegtetel a torveny egy specialis szabalya miatt lesz lenyeges; ez kimondja, hogy annak a munkavallalonak, akinek a munkaido-beosztasa nem biztosit hetenkent ket pihenonapot, ugy kell szamitani a szabadsagat, hogy azonos naptari idoszakra (hetre) mentesiiljon a munkavegzes alol, mint az otnapos munkahettel dolgozok [Mt. 135. § (3) bek.]. Ez a szabaly lenyegeben elorija a munkaltatonak, hogy a szabadsag kiadasa soran a munkavallalo munkarendjet az altalanos munkarend szerint vegye figyelembe, vagyis egy naptari heten 5 napra szamitson szabadsagot, es a fennmarado napokat pihenonapkent kezelje. Az elso esetben a munkaltatonak tehat az alabbiak szerint kell eliarnia:
Hetfo
Kedd
Szerda
Csutortok
Pentek
Szombat
Vasarnap
Osszesen
8
8
8
8
8
pihenonap
pihenonap
40
Beosztas szerinti napi ora
8
8
8
8
8
8
pihenonap
48
Tenylegesen ledolgozott ora
szabadsag
szabadsag
szabadsag
szabadsag
szabadsag
pihenonap
pihenonap
0
Figyelembe veheto ora
8
8
8
8
8
pihenonap
pihenonap
40
A munkaltatonak figyelemmel kell lenni arra, hogy a munkavallalonak 48 ora munkavegzest akart elrendelni, de ehhez kepest csak 40 ora veheto figyelembe; a fennmarado 8 orat tehat meg el kell szamolnia valamilyen modon. Termeszetesen, ha azon a heten is szabadsagot ad ki, amikor a munkavallalonak 4 napra csak 32 orat akart
beosztani, ugyanezen elv alkalmazasaval (mivel a pihenonap athelyezesere vegso soron nem keriilt sor) a kerdes megoldodik. A masodik esetben a megoldas lenyegeben azonos, csak a nyilvantartas jogcimei masok.
Hetfo
Kedd
Szerda
Csutortok
Pentek
Szombat
Vasarnap
Osszesen
Altalanos munkarend szerinti napi ora
8
8
8
8
8
pihenonap
pihenonap
40
Beosztas szerinti napi ora
7
7
7
7
7
5
pihenoido
40
Tenylegesen ledolgozott ora
szabadsag
szabadsag
szabadsag
szabadsag
szabadsag
pihenoido
pihenoido
0
Figyelembe veheto ora
8
8
8
8
8
pihenoido
pihenoido
40
Amennyiben viszont a munkavallalo nem teljes naptari hetre, hanem csak egy reszere kap szabadsagot, akkor- az otnel kevesebb munkanapos munkarendeknel lefrtakhoz Hetfo
hasonloan - a munkaidokeretre vonatkozo altalanos szabalyokhoz kell visszakanyarodni.
Kedd
Szerda
Csutortok
Pentek
Szombat
Vasarnap
Osszesen
8
8
pihenonap
pihenonap
40
Altalanos munkarend szerinti napi ora
8
8
8
Beosztas szerinti napi ora
7
7
7
7
7
5
pihenoido
40
Tenylegesen ledolgozott ora
7
7
7
7
szabadsag
szabadsag
pihenoido
0
Figyelembe veheto ora
7
7
7
7
8
8
pihenoido
44
Az elozo pelda szerinti munkarendet figyelembe veve a munkaltato ebben az esetben a munkavallalo reszere kiadott napokat szabadsagkent szamolja el, a munkavallalora iranyado teljes munkaido figyelembevetelevel; ami egyben azt jelenti, hogy ilyen esetben az elszamolando oraszam is megvaltozhat. Ilyen esetben az elszamolasra ugyanazok az elvek lesznek iranyadoak, mint a heti otnel kevesebb napon munkat vegzo munkavallalok eseten; a kulonbseg annyi, hogy a munkaidokeret vegen varhatoan - amint a pelda alapjan mar lathato - nem allasido, hanem tulora jogcimen kell majd kifizetest teljesiteni a munkavallalonak. Amennyiben a munkaltato a hatnapos munkahetet pihenonap-athelyezessel valositotta meg, akkor is ugyanigy kell eljarni.
Osszegzes A szabadsag kiadasanal a III. pont elejen megfogalmazott alapelvek kell, hogy ervenyesuljenek, es a torvenyi szabalyok is ezek alapjan epulnek fel. Ezek az elvek es szabalyok ugyanakkor nem foglalkoznak azokkal az esetekkel, amikor egyedi dontesek befolyasoljak a szabadsag kiadasat, igy a torvenyi szabalyok sem fedik azokat. A fenti peldakbol jol lathatoan az egyes napokra kiadott szabadsagok allitjak a legnehezebb feladat ele a munkaltatot;
ugyanakkor ezek a helyzetek nem feltetlenul eletszerutlenek. A munkavallalo ugyanis a szabadsaganak kiadasaval osszefuggesben, 15 nappal elore kerheti, hogy alapszabadsaga negyedet - illetve ebbol 3 napot bizonyos korulmenyek fennallasa eseten barmikor, akar azonnal - az altala meghatarozott idopontban adjon ki neki a munkaltato [Mt. 134. § (2) bek.]. Vagyis egy 20 nap alapszabadsaggal rendelkezo munkavallalo eseten 5 olyan nap is lehet, amikor a munkavallalo jogszeruen keri, hogy csak a heten csak egy napra kapjon szabadsagot. A rendeltetesszeru joggyakorlas elve miatt ugyanakkor a munkavallalo sem ,,jatszhat" arra, hogy a szabadsag kiadasaval elonyhozjusson a munkaltato hatranyara. A szabadsag kiadasara irt megoldasokat alkalmazva a szabadsag eves elszamolasat megfelelove lehet tenni; a munkaidokereten beluli elszamolas, es a munkaidohoz, munkarendhez illo nyilvantartas viszont nem feltetlenul egyszerusodik. A torvenyi szabalyok a fogalmi pontatlansagok, hianyok miatt szinte betarthatatlanok; szinte csak azt az esetet kezelik megnyugtato modon, ha a munkaltato pihenonapok alkalmazasaval, es azok osszevonasa nelkul hatarozza meg munkarendjet. Egyeb esetekben a munkaltato vagy a szabadsag kiadasanak es nyilvantartasanak szabalyait tartja be, vagy a munkarendjehez eloirt nyilvantartasi rendet; ugy tiinik, megnyugtato modon mindkettore nines lehetoseg.
A munkaidokeret hasznalataval es a szabadsag kiadasaval kapcsolatban viszont itt kerul elo a munkaido tervezesenek szuksegessege. Ugyan van szabaly arra, hogy a munkavalla 16ra iranyado munkaido-beosztast es a szabadsag kiadasanak idopontjat mikor kell kozolni [Mt. 119. § (2) bek., 134. § (5) bek.], vagy, hogy az eves szabadsagolasi tervet az uzemi tanaccsal velemenyeztetni kell [Mt. 65. § (3) bek. e) pont], ezeket az eloirasokat igen keves munkaltato tartja be. Azonban munkaidokeret alkalmazasa eseten, ha a nyilvantartasokat a munkaltato - kulonosen a munkaber kifizetese miatt - torekszik pontosan vezetni, ezeknek az elozetes anyagoknak az elkeszulese nem lesz mellozheto. Ha pedig mar megvan, akkor azt akar kozolni is lehet a munkavallalokkal.
A csusztatott rovidebb teljes munkaido Kimondottan az aktualis gazdasagi krizisre tekintettel szuletett meg az Mt. uj 117/C. §-a, amely egy uj, a munkaidokeretre emlekezteto munkaido-kezelesi lehetoseget biztosit. Mivel a jogalkoto kimondottan csak a jelenlegi gazdasagi koriilmenyek miatt hozta letre, ez az uj szabaly csak ideiglenes, 2011. december 31-en hatalyat veszti. [Lasd: 2009. evi XXXVIII. torveny 11. § (4) bek.] Az Mt. 117/C. § szerinti uj jogintezmenynek nines bevett elnevezese, de sajatossagait figyelembe veve csusztatott rovidebb teljes munkaido'nek nevezhetjuk. A lenyege ugyanis roviden az, hogy egy kulon irasos megallapodas megkotesevel a munkavallalo es a munkaltato megegyezhetnek arrol, hogy: - egyreszt atmenetileg rovidftik a munkavallalo teljes munkaidejet (pi. a munkaszerzodese szerinti napi 8 ora helyett csak napi 6 oraban fog munkat vegezni), es - az igy kieso munkaidot a munkavallalo kesobb - de meg egy bizonyos referencia idoszakon belul - le fogja dolgozni. Tehat, ha a keves megrendeles miatt a munkaltato nem tudja napi 8 oraban munkaval ellatni alkalmazottait, ugy egy ilyen megallapodas alapjan a felesleges munkaorakat lecsusztathatja egy kesobbi idoszakra, amikor remelhetoleg mar ujra tobb munkaerore lesz szuksege. Ennek a konstrukcionak az a lenyege, hogy a megallapodas altal lerovidftett munkaidot tovabbra is teljes munkaidonek, un. rovidebb teljes munkaidonek kell tekinteni. Ez pedig azt jelenti, hogy a munkavallalo kevesebbet dolgozik, mint napi 8, illetve heti 40 ora, am megis teljes munkaidoben es nem reszmunkaido'ben foglalkoztatottnak kell tekinteni. Ezert tovabbra is jogosult mindazon dijazasra, amelyet a munkaltato a teljes (8 oras) munkaidoben dolgozo munkavallaloknak biztosit. Peldaul, napi 6, heti 30 orat dolgozik, megis a teljes munkaidore megallapitott szemelyi alapberre jogosult. Ugyanigy, a rovidebb teljes munkaidoben dolgozo munkavallalok a teljes munkaidore vonatkozo minimalberre jogosultak. [Lasd: a kotelezo legkisebb munkaber (minimalber) es a garantalt berminimum megallapitasarol szolo 295/2009. (XII. 21.)
Korm. rendeletet.] A megallapodas megkotese utan tehat a munkavallalo kevesebb munkaido mellett is ugyanarra a berre jogosult, mintha a teljes munkaidot ledolgozna. FelmerCil a kerdes, hogy meg lehet-e allapodni az Mt. 117/C. § alapjan ugy, hogy a munkavallalonak nem csak a munkaideje, de a munkabere is csokken. A torveny szovege ugyanis ezt nem zarja ki. Hangsulyozzuk, hogy ilyen megallapodas nem lehetseges. Az Mt. 117/C. § szerint a megallapodas rovidebb teljes munkaidoben valo foglalkoztatasra Jon letre. A fent kifejtettek szerint ennek fogalmi eleme, hogy a munkavallalo munkaideje ugy csokken, hogy ez nines kihatassal a dijazasara. Emellett a jogintezmeny celjabol is ered, hogy egy ilyen megallapodas rendeltetesellenes joggyakorlasnak minosulne (Mt. 4. §). A szabalyozas tovabbi resze arra az idoszakra vonatkozik, amikor a munkavallalo a lecsusztatott orakat ledolgozza. Mivel ezekre az orakra a munkavallalo mar elore kapott dijazast, a munkavallalo szemelyi alapberet nem erinti, amikor kesobb a munkaltato elrendeli a kiesett orak ledolgozasat. llyenkor tehat ugy lesz hosszabb a munkaido heti 40 oranal, hogy a szemelyi alapber tovabbra is csak a heti 40 ora utan jar. Fontos korlat viszont, hogy a ,,lecsusztatott" orak alapjan a heti munkaido legfeljebb heti 44 ora lehet [Mt. 117/C. § (5) bek.]. A szabaly ideiglenessege miatt a munkaido ilyen atcsoportositasara (lecsusztatasara) csak 2009. aprilis 1. es 2011. december 31. kozott kerulhet sor [Mt. 117/C. § (1)-(2) bek.]. Kerdeses lehet, hogy hogyan alakul a munkavallalo dijazasa, ha a szemelyi alapbere oraberben van megallapitva. Mivel ilyenkor a munkavallalo a tenylegesen ledolgozott orak szama alapjan kapja meg a munkabert, a csokkentett munkaideju idoszakban a bere is csokkenne. Viszont emelni kellene a beret, amikor a lecsusztatott orakat a munkaltato ledolgoztatja. Ezt viszont az Mt. 117/C. § (5) bekezdese kizarja. Allaspontunk szerint - a jogintezmeny celjabol eredoen - ilyen esetben az oraberben megallapitott szemelyi alapbert a megallapodas megkotesekor - a munkaido csokkentesevel erintett idoszakra - aranyosan novelni kell. Csak fgy biztosithato, hogy a rovidebb teljes munkaido ne eredmenyezzen berkiesest a munkavallalonak. A lecsusztatott munkaorak ledolgozasakor pedig ismet az eredeti oraber lesz az iranyado. Nezzunk a fentiekre par peldat! A felek 2010. januar es februar honapban napi 6 ora, heti 30 ora rovidebb teljes munkaidot kotnek ki. Ezzel a munkaido-csokkentes merteke: 10 ora/het x 8 = 80 ora. Ezt a 80 orat a munkaltato legfeljebb +4 ora/het utemezesben dolgoztathatja le 2011. december 31-ig. Tehat, a 80 lecsusztatott ora ledolgoztatasara legalabb 20 hetre lesz szuksege, amit elrendelhet pi. 2011. januar 1. es majus 31. kozott. Ennel hoszszabb idoszakra is atcsoportosithatja ezt az idot, peldaul 40 heten keresztul dolgoztat heti 42 orat (pi. 2011. januar es oktober 31. kozott). Annak sines akadalya, hogy a munkaltato egyenlotleniil ossza be a lecsusztatott orakat, peldaul 10 hetig heti 44, es 40 hetig heti 41 ora munkavegzest elrendelve (hiszen: 10 x 4 + 40 x 1 = 80).
. A munkaido hosszabb idotartamra, pi. akar egy evre is csokkentheto. A munkaltatonak azonban figyelemmel kell lennie arra, hogy hetente csak 4 ora plusz munkavegzest rendelhet el a lecsusztatott orak terhere, es csak 2011 vegeig. Peldaul, egy naptari evben maximum 208 ora (52 het x 4 ora) munkaidot oszthat be igy. Ha a felek megallapodasa 6 honapra csokkenti a napi munkaidot 8-rol 6 orara, ugy a lecsusztathato munkaido merteke 10 x 24 = 240 ora. Ennek a kesobbi ledolgoztatasahoz 60 hetre lesz szuksege munkaltatonak. llyen megallapodast tehat csak akkor erdemes megkotni, ha meg 2011 vegeig lesz ido a munkaido lecsusztatasara. A fentiekbol lathato, hogy a munkaltato nem berkoltseget tud megtakaritani a csusztatott rovidebb teljes munkaido'vel a valsagos idoszakokban, hiszen a megallapodas mellett is ugyanannyi bert koteles fizetni, mint ha a munkavallalo a teljes munkaidejet ledolgozna. A jogintezmeny jelentoseget az adja, hogy az Mt. szabalyai alapjan egyebkent a munkaltato akkor is koteles lenne szemelyi alapbert fizetni a munkavallalonak, amikor mukodesi koreben felmerult okbol (pi. mert nines eleg megrendelese) nem tudja foglalkoztatni [Mt. 151. § (4) bek.]. Ezt a kiesett idot nevezzuk allasidonek. A csusztatott rovidebb teljes munkaidovel szinten ki kell fizetni ezeket az orakat, viszont ezeket az uresjaratokat le lehet csusztatni, azaz kesobb ledolgoztathatoak. (gy a tenyleges munkavegzessel nem jaro idore fizetett ber nem ,,kidobott penz". A csusztatott rovidebb teljes munkaido a munkavallalo szamara is vonzobb lehet mas ,,valsagkezelesi alternativaknal", elsosorban az egyszeru munkaido-csokkentesnel. llyenkor a felek abban allapodnak meg, hogy (atmenetileg) csokkentik a munkavallalo munkaidejet, amely-termeszetesen - dijazasat is aranyosan erinti. Peldaul, heti negynapos munkarendben dolgozik tovabb, 20%-kal kevesebb berert. Bar igy a munkavallalo tobb szabadidohoz jut, a legtobbek szamara ez nem kompenzalja a kieso jovedelem okozta hatranyt. A csusztatott rovidebb teljes munkaidoben viszont ilyen berkieses nem jelentkezik. A csusztatott rovidebb teljes munkaido tovabbi elonye a munkavallalo szamara, hogy felmondasi tilalmat biztosit arra az idoszakra, amikor a lecsusztatott orakat ledolgozza. Az Mt. szerint ugyanis a munkaltato 2011. december 31-eig nem kozolhet: - mukodesevel osszefuggo okra alapozott rendes felmondast vagy
- csoportos letszamcsokkentesrol valo dontes utan rendes felmondasrol szolo tajekoztatast azzal a munkavallaloval, akinek a teljes munkaideje a fentiek alapjan heti negyven oranal hosszabb. A tilalomba utkozo munkaltatoi rendes felmondas, illetve tajekoztatas jogellenes [Mt. 117/C. § (3)-(4) bek.]. A vedelem tehat csak azokra a munkavallalokra terjed ki, akik a csusztatott rovidebb teljes munkaidorol szolo megallapodas alapjan eppen ledolgozzak a lecsusztatott munkaidot, ugy, hogy heti munkaidejuk 40 oranal hosszabb. Mint a fentiekbol lathato volt, ez az idoszak eleg tekintelyes is lehet, es szinte minden esetben hosszabb, mint a csokkentett munkaideju idoszak. Peldaul, 120 ora lecsusztatasa eseten legalabb 30 hetre (7 es fel honap) kerul felmondasi tilalom ala a munkavallalo. Problemat okozhat, hogy a lecsusztatott (de tenylegesen le nem dolgozott) orakra jaro munkabert vissza lehet-e kovetelni a munkavallalotol, ha meg a lecsusztatott orak ledolgozasa elott megszunik a munkaviszonya. Allaspontunk szerint ilyenkor a munkavallalo reszere jogalap nelkiili berkifizetes tortent, hiszen - a munkaido lecsusztatasarol szolo megallapodas alapjan - ezert a dijazasert ellenszolgaltatast nem teljesitett. Ilyenkor a munkaltato a lecsusztatott orakra kifizetett munkabert irasbeli felszolitassal kovetelheti vissza, az altalanos elevulesi idon (3 ev) belul [Mt. 162. § (1)-(2) bek.]. Ettol a felek megallapodasaban - a munkavallalo javara - termeszetesen el lehet terni. Osszessegeben tehat az Mt. 117/C. § szerinti csusztatott rovidebb teljes munkaido a munkaidokerethez hasonlo munkaido-szervezesi lehetoseg, am joval kisebb rugalmassagot biztosit, mint a munkaidokeret. Egyreszt, az atcsoportosftassal egy heten legfeljebb negy oraval novelheto meg a munkaido, mig a munkaidokeret eseteben lenyegeben csak a napi 12 oras maximumot kell figyelembe venni. Masreszt, itt nines szo a pihenonapok kiadasanak rugalmasabba tetelerol sem. A csusztatott rovidebb teljes munkaido igy azoknal a munkaltatoknal lehet hasznos eszkoz, ahol alapvetoen egyenlo a munkaido beosztasa, es csak atmeneti gazdasagi nehezsegek miatt van szukseg a munkaido ilyen - kisebb merteku atcsoportositasara.
dr. Kartyas Cabor es dr. Takacs Cabor
