INGYENES KÖZÉLETI LAP I. ÉVFOLYAM 2. SZÁM 2013. JÚNIUS MEGJELENIK HAVONTA
Délvidéki országzászló avató Nyolcvan év után, 2013. május 14-én visszaállításra került eredeti helyére a délvidéki országzászló emlékmû. Sajnos a korábbi emlékmûvet elpusztították a bolsevik internacionalizmus hívei, így azt már nem lehetett visszaállítani. Az új emlékmû impozáns és kifejezõ, méltó Szeged városához, a frissen felújított Árpád és Dugonics térhez és az eszméhez, amit képvisel. Az avató rendezvényre minden politikai párt meghívást kapott, azonban csak a FIDESZ, a KDNP és a Jobbik képviseltette magát. Simor Márton kitûnõ alkotását Semlyén Zsolt miniszterelnök-helyettes leplezte le. „Minden nemzetnek, minden nemzeti közösségnek joga van a saját történelméhez. Ennek a jegyében avatunk itt országzászlót” – ezekkel a szavakkal kezdte avató beszédét a miniszterelnökhelyettes. Úgy fogalmazott, „A magyar ember, bármelyik állam polgáraként is, az egyetemes magyar nemzet része. Ez az országzászló nem irányul senki ellen, a történelmi megbékélés és a kölcsönös fõhajtás hívei vagyunk. Minden magyar számára, éljen bárhol a világban elérhetõ a magyar állampolgárság, mely a nemzet újraegyesítését jelenti.” Beszédében kiemelte, hogy a szétszakítottság problémájára a magyar állampolgárság és a területi autonómia megadása a gyógyír. Európában bevált területi autonómia biztosítása jelenti a megoldást, mivel sajnálatos módon, többségi nemzetek nem tekintik a magyarokat államalkotó tényezõnek. „Ez a magyar megmaradás, és a Kárpát medence népeivel sorsközösséget vállaló válasz történelmünk tragédiájára. Ezt jelképezi ez az országzászló” – tette hozzá befejezõ szavaiban a KDNP-s politikus.
A rendezvényen beszédet mondott Balczó Zoltán a Jobbik országgyûlési képviselõje, az Országgyûlés alelnöke. Beszédében kiemelte: „Az országzászló állítási mozgalom által kitûzött cél, a szétszakított magyarságban az összetartás érzésének tudatosítása ma is feladatunk. Ezt írja elõ számunkra az Alaptörvény, mely szerint felelõsséget kell viselnünk a határainkon kívüli magyarság sorsáért.” A rendezvényen beszédet mondott még Szabó Pál Csaba történész, a Délvidék Ház igazgatója, aki a régmúlt eseményeire hívta fel a figyelmet. Szegeden 1933. május 25-én avattak regionális országzászlót, de azt 1946-ban jelképeitõl megfosztották, majd lebontották. Az országzászlót Gyulay Endre nyugalmazott megyéspüspök egyházi áldása után, a KDNP részérõl Semlyén Zsolt, Kalmár Ferenc és Haág Zalán, a FIDESZ, a Jobbik, a Vitézi Rend, az ‘56-os szövetség és a Bálint Sándor Szellemi Örökségéért Alapítvány tisztségviselõi koszorúzták meg. A délvidéki országzászló emlékmû üzenete egyértelmû és világos. Az emlékmûbe négy oldalról hasítanak bele a fekete fejszék, kések, de a talapzat mégis egyben marad. Ezzel azt jelképezi, hogy az országot területileg szét lehet szakítani, de a nemzet akkor is egy megbonthatatlan egység. Az emlékmû négy oldalára, mely a négy égtáj felé mutat, a Magyar hiszekegy híres mondatait vésték kõbe: „Hiszek egy Istenben, hiszek egy hazában, Hiszek egy isteni örök igazságban, Hiszek Magyarország feltámadásában.”
2
ALGYÕI HÍRNÖK
1920. június 4. Igazságot Magyarországnak! Lapunk az alábbi verssel szeretne emlékezni a trianoni diktátum évfordulójára, mely lassan a 100.-hoz közelít. Volt idõ, amikor az alábbi verset mint egy imát kellett elmondani tanítás elõtt, de olyan is, amikor még csak említés szintjén sem szerepelt az iskolai tananyagban. Hitvallás (Magyar Hiszekegy)
június
Magyar, legyen hited és lészen országod, Minden nemzetek közt az elsõ, az áldott, Isten amit néked címeredbe vágott. Szíved is dobogja, szavad is hirdesse, Ajkad ezt rebegje, reggel, délben, este, Véreddé hogy váljon az ige, az eszme: Hiszek egy Istenben, hiszek egy hazában, Hiszek egy isteni örök igazságban, Hiszek Magyarország feltámadásában! Papp-Váryné Sziklay Szeréna
Hiszek egy Istenben, hiszek egy hazában, Hiszek egy isteni örök igazságban, Hiszek Magyarország feltámadásában. Ez az én vallásom, ez az én életem, Ezért a keresztet vállaimra veszem, Ezért magamat is reá feszíttetem. Szeretném harsogni kétkedõk fülébe, Szeretném égetni reszketõk lelkébe, Lángbetûkkel írni véres magyar égre: Ez a hit a fegyver, hatalom és élet, Ezzel porba zúzod minden ellenséged, Ezzel megválthatod minden szenvedésed. E jelszót, ha írod lobogód selymére, Ezt, ha belevésed kardod pengéjébe, Halottak országát feltámasztod véle. Harcos, ki ezt hiszed, csatádat megnyerted, Munkás, ki ennek élsz, boldog jövõd veted, Asszony, ki tanítod, áldott lesz a neved.
Rezsicsökkentés támogatása az interneten
Férfi, ki ennek élsz, dicsõséget vettél, Polgár, ki ezzel kélsz, új hazát szereztél, Magyar, e szent hittel mindent visszanyertél.
Májusi számunkban a rezsicsökkentésrõl írtunk, és ennek kapcsán két pozitív fejleményrõl számolhatunk be. Az egyik, hogy a kéményseprés díját 20% helyett 50%-kal csökkenti a kormány, a másik, hogy lehetõség van az interneten is aláírással hozzájárulni a kezdeményezéshez. Országosan már mintegy 1,7 millió aláírás gyûlt össze és cél a 2 millió szignó összegyûjtése. A Századvég Közvélemény-kutató adatai alapján a FIDESZ szavazók között 95%-os, de az MSZP és az EGYÜTT szavazói között is több mint 75%-os a rezsicsökkentés támogatottsága. Algyõn a helyi FIDESZ szervezet már mintegy 700 háztartás támogatását tudhatja magáénak ebben az ügyben. Aki támogatni szeretné a rezsicsökkentés ügyét és még nem sikerült aláírnia, kényelmesen, a fotelbõl is megteheti az internet segítségével. Az elektronikus aláírásgyûjtõ ívet a http://rezsicsokkentes.fidesz.hu oldalon töltheti ki. Gerzson
Mert a hit az erõ, mert aki hisz, gyõzött, Mert az minden halál és kárhozat fölött Az élet Urával szövetséget kötött. Annak nincs többé rém, mitõl megijedjen, Annak vas a szíve minden vésszel szemben, Minden pokol ellen, mert véle az Isten! Annak lába nyomán zöldül a temetõ, Virágdíszbe borul az eltiport mezõ, Édes madárdaltól hangos lesz az erdõ. Napsugártól fényes lesz a házatája, Mézes a kenyere, boldogság tanyája, Minden nemzetségén az Isten áldása. Magyar! te most árva, elhagyott, veszendõ, Minden nemzetek közt lenn a földön fekvõ, Magyar legyen hited s tied a jövendõ.
június
ALGYÕI HÍRNÖK
Impozáns Szent Anna teret ! (II) „A nem vallásos emberek számára is jobb egy olyan társadalom, amely keresztény értékekre épül.” Májusi számunkban utaltunk arra, hogy bemutatjuk azokat a szobrász képzõmûvészeket, akik olyan magas mûvészi színvonalat képviselnek, hogy alkotásaik méltó helyen lennének a megújult impozáns Szent Anna téren. Cikksorozatunkat Návay Sándor hódmezõvásárhelyi szobrászmûvész bemutatásával folytatjuk. Az Algyõi Faluház nem csak mûvészetet kedvelõ amatõröknek ad lehetõséget munkáik bemutatására, de országos ismertséggel rendelkezõ jelentõs mûvészeket is meghív. Ilyen mûvész Návay Sándor hódmezõvásárhelyi szobrász, akinek színvonalas alkotásait 2012. év végén tekinthettük meg a Faluház galériájában. Návay Sándor 1955-ben született Hódmezõvá sár he lyen. An nak a szob rász ge ne rá ci ó nak a képviselõje, aki nem a moderneskedõ divatokat kö veti. Tanulmányait a szegedi Tömörkény István Mûvészeti Szakközépiskolában kezdi, ahol mes te rei kö zött ta lál juk Samu Ka ta lint, T. Nagy Irént és Kal már Már tont. A Kép zõ mûvé sze ti Fõ is ko lán meste rétõl Szabó Ivántól jól megta nulta a mintá zást és az em beráb rá zo lást, amit a Vá sár he lyi Mûvésztelepen, illetve késõbbi alkotásaiban tovább is ér lelt. Köztéri szobrai, dombormûvei és kisplasztikái drámai erejûek. Érmei dekoratívak. Munkáiból néhány a Magyar Nemzeti Galéria gyûjteményében is megtalálható. 1985 és 1991 között a Nemzetközi Bronzöntõ Mûvésztelep résztvevõje és alapító tagja. Szobrait maga önti bronzba és cizellálja. Realista szellemû figuratív alkotásai lírai árnyaltságúak. A szobrászat klasszikus formanyelvén keresztül jeleníti meg témáit, munkái ezért idõtállóak. Köztéri szobrai szerte az országban Debrecentõl Hódmezõvásárhelyig megtalálhatóak. Sz. V.
Az alábbiakban néhány kiváló alkotásáról készült fotót közlünk: A szobrász védjegyévé vált ló ábrázolás. Feszület. Földeáki stációk (IV.)
3
4
ALGYÕI HÍRNÖK
Újra elõkerült a „Lénia” témája az Algyõi Vállalkozó Klaszter rendezvényén Elsõ számunkban meghirdetett, 2013. április 30-án megrendezésre került Algyõi Vállalkozói Klaszter rendezvényén több, a helyi vállalkozásokat és községünket érintõ ügy került megvitatásra. A rendezvény elsõ felében a Megyei Önkormányzat munkatársai ismertették a 2014–2020 közötti idõszakra vonatkozó területfejlesztési koncepciót. E koncepció fõ prioritásai a vállalkozásokkal való szorosabb együttmûködés, az energia-hatékonyság elõsegítése és a szegénység elleni küzdelem. A vállalkozásokkal való együttmûködésben kiemelt szerepet kap a klasztermozgalom. A klaszter az angol cluster szó magyar fonetikus megfelelõje. Olyan cégek gazdasági hálózata, amelyek ugyanabban az ágazatban (elõállítók, szállítók, kutatók, szolgáltatók) dolgoznak, illetve azonos ágazatokat fognak össze (Kereskedelmi és Iparkamarák).
A rendezvény második részében Bakos Tamás Gábor, a Széchenyi Programiroda megyei irodavezetõje tartott tájékoztatót a jelenlegi pályázati lehetõségekrõl. Bevezetõjében hangsúlyozta, hogy szervezetük a Nemzeti Fejlesztési Ügynökségtõl a Miniszterelnökséghez került. Összefoglalóan annyit mondott el, hogy a 2007–2013-as idõszakra már „elfogytak” az Uniós pályázatok, de nagyon sok „befulladt” projekt van, ahol jelentõs összegek fognak visszafizetésre kerülni, és ezek a pénzek újra elosztásra kerülnek új pályázati kiírások útján még ebben az évben. Ezt követõen bemutatásra került a TÁMOP 2.3.6 jelû „Fiatalok vállalkozóvá válásának támogatása” pályázat, mely a 18–35 év közötti korosztálynak segít saját vállalkozást beindítani. A pályázat két szakaszból, egy képzési és egy, a vállalkozás beindítása utáni támogatási szakaszból áll. A pályázat utófinanszírozott, mintegy 90%-os támogatási intenzitású. A pályázat után érdeklõdõk további részleteket az alábbi címen kaphatnak: http://www.nfu./palyazatok_a_fiatalok_ vallalkozova_valasanak_tamogatasa_erdekeben
június
Az ismertetõk után kötetlenebb hangulatban folytatódott a rendezvény, melyen dr. Piri József és dr. Gonda János megyei képviselõk is felszólaltak. Dr. Piri József két témát vetett fel, a Fehér Ignác iskola és a hamarosan bõvülõ Borbála fürdõ kérdését. Reményét fejezte ki, hogy a hamarosan a 47-es út mellett megépülõ kerékpárút közelebb hozza Algyõt Szegedhez és egyre több baktói gyermek választhatja tanulmányai céljából az algyõi iskolát. A fürdõbõvítés kapcsán került újra terítékre a „Lénia” kérdése. A jelenlévõk egyetértettek abban, hogy elfogadhatatlan az a helyzet, hogy két ekkora nagyságú és jelentõségû település, mint Algyõ és Sándorfalva nincsenek közvetlen úttal összekapcsolva. A „Léniát” környezetvédelmi okokra hivatkozva nem lehetett eddig megépíteni, azonban bármennyire is fontos a környezet és a vízi élõvilág, mára számos új érv szól az út megépítése mellett. Elsõsorban Algyõ, de természetesen Sándorfalva is profitálna az összekapcsolásból. Tekintve, hogy Sándorfalván nem terveznek komoly fürdõberuházást, így a sándorfalviak könnyebben látogathatnák a kibõvített algyõi fürdõt. Az algyõiek is egyszerûbben átjárhatnának Sándorfalvára, akár a piacra, az ottani üzletekbe, a járási hivatalba, rendezvényekre. Felmerült még egy további szempont is. Sajnos Algyõ fokozott katasztrófaveszélynek van kitéve, és egy esetleges árvíz vagy más vis maior esetén nem Szeged, hanem Sándorfalva lehet a menekülés fõ útvonala, ugyanúgy ahogy sajnálatos módon többször menekültek abba az irányba az algyõiek a történelem során. Az út megépítésénél mindenképpen kompromiszszumot kell kötni a természettel. Szükség lehet zajvédõ kerítésre, vad és béka átjáróra, valamint az utat csak a 2,5 tonnánál könnyebb jármûvek részére kellene megnyitni, illetve a zaj csökkentése érdekében sebességkorlátozást is lehet alkalmazni. A „Lénia” infrastrukturális szempontból akkor válik fontossá, amikor megépül a Szegedet és Hódmezõvásárhelyt összekötõ villamosvasút (Tram-train), melynek a tervek szerint Algyõn is lesz megállója. A villamosvasútról részletesen egy késõbbi cikkünkben számolunk be. Dr. Szûcs Szilveszter
Felelõs kiadó: ALGYÕ FEJLÕDÉSÉÉRT ALAPÍTVÁNY l Felelõs szerkesztõ: dr. Szûcs Szilveszter Nyomdai munkák: Bába és Társai Kft. l Felelõs vezetõ: dr. Szûcs Szilveszter l ISSN 2064 0471
l
