Arany János Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény, Óvoda, Általános Iskola, Speciális Szakiskola PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

Arany János Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény, Óvoda, Általános Iskola, Speciális Szakiskola

PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

2013

Arany János EGYMI

A PEDAGÓGIAI PROGRAM FELÉPÍTÉSE Preambulum – az Alapító Okirat szerint

I. II.

Az intézmény filozófiája

III.

Az intézmény szervezeti felépítése működési rendjének bemutatása

IV.

-

Szervezeti ábra

-

Munkaközösségek munkája és működése

-

Működési rend

Az intézmény alapfeladatainak és nevelési céljainak meghatározása pedagógiai modulonként

V. Pedagógiai Szakszolgálat alapfeladatai és nevelési céljai 1. Pedagógiai Szakszolgálat a) a gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés, oktatás és gondozás b) a fejlesztő nevelés c) szakértői bizottsági tevékenység d) a nevelési tanácsadás  Pszichológiai vizsgálatok, terápia  Nyelv- és beszédfejlesztés, „diszes” gyermekek ellátása  Alapozó terápia  Pszichodráma  Drámapedagógia  Mentálhigiénés foglalkozás  Képzőművészeti terápia  Mozgásnevelés  Részképesség zavaros gyermekek fejlesztése  Különleges bánásmódot igénylő SNI gyermekek gyógypedagógiai ellátása  Az autizmus spektrum zavarral küzdő gyermek ellátása

2

Arany János EGYMI  Hallásfejlesztés e) a logopédiai ellátás f) a továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadás h) a gyógytestnevelés i) az iskolapszichológiai, óvodapszichológiai ellátás 2.Óvodai nevelés 3.Alapfokú nevelés-oktatás 1 – 8. Osztályig a. Tanulásban akadályozottak (1.-8.) b. Fejlesztő nevelés-oktatás (súlyosan és halmozottan fogyatékos tanulók fejlesztő nevelése) c. Értelmileg akadályozottak (1.-8.) d. Beszédfogyatékosok (1.-4.) Az iskola tanulói részére napközis, tanulószobai ellátás és szervezett iskolai étkeztetés. 4.Középfokú nevelés-oktatás a.

Speciális Szakiskolában 1. Pályaorientációs képzés szakmai előkészítő 9.E. évfolyamon 2. OKJ-s szakmai képzés 9. – 10. évfolyamon

b.



Textiltermék-összeállító



Sütőipari és gyorspékségi munkás



Parkgondozó

Készségfejlesztő Speciális Szakiskolában: 

Szövött tárgykészítő



Háztartástan

VI. Neveléssel-oktatással kapcsolatos egyéb rendelkezések 1. Az intézménybe járó tanulók számonkérésének és értékelésének regisztrálása az iskolai dokumentumokba 2. Az intézmény és partnereinek (szülők, tanulók, pedagógusok stb.) együttműködési formái

3

Arany János EGYMI 3. A tankönyvrendelés szabályai 4. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok 5. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok. 6. Környezeti nevelés 7. Egészség nevelési program 8. A szociális hátrányok enyhítését szolgáló tevékenység 9. A tanulók fizikai állapotának és edzettségének vizsgálata 10. Gyermek- és Ifjúságvédelemmel kapcsolatos tevékenység VII. Az intézmény személyi, tárgyi feltételei VIII. Az intézmény minőségirányítási programja IX. Legitimációs záradék X. Tantárgyak óraszámai évfolyamonként heti bontásban

4

Arany János EGYMI PREAMBULUM

Az intézmény neve:

Arany János Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény, Óvoda, Általános Iskola, Speciális Szakiskola

Az intézmény rövid neve:

Arany János EGYMI

Székhelye:

9300 Csorna, Erzsébet királyné u. 64.

Telefon/fax:

96/261-467

Telephely:

9300 Csorna, Arany János u. 19.

Telefon:

96/260-821

E-mail címe:

[email protected]

Honlap:

www.aranycsorna.hu

Típusa:

közoktatási intézmény

Működési területe:

Győr-Moson-Sopron Megye

Alapító és irányító szerv

Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium

neve, és székhelye

1055 Budapest Kossuth Lajos tér 2.-4

Középirányító szerv

Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Győri Tankerület

neve, és székhelye

9021 Győr, Nádor tér 4.

A középirányító szerv vezetője a Kormányrendelet 11 § (1.) bekezdésében meghatározott hatásköreit, jogait és feladatait a kormánymegbízott egyetértésével gyakorolja. A fenntartó szerv neve, székhelye:

Klebelsberg Intézményfenntartó Központ 1055 Budapest, Szalay u. 10-14.

A költségvetési szerv gazdálkodási besorolása: Alapító Okirat száma:

Önállóan működő és gazdálkodó

IX-09/30 200/2012

5

Arany János EGYMI

AZ INTÉZMÉNY ÖNMEGHATÁROZÁSA, FILOZÓFIÁJA 1. Helyzetkép:

Intézményünk 1981-ben nyitotta meg kapuját. Az azóta eltelt 25 évben Csorna városának több területén különböző épületekben folyt az oktatás és nevelés. A 2000. – 2001-es tanévtől az intézmény fenntartója a Győr-Moson-Sopron Megyei Közgyűlés. A Győr-Moson-Sopron Megyei Önkormányzat a régi épületek teljes újjáépítésével biztosította számunkra az európai normáknak megfelelő iskolai nevelés és oktatás lehetőségét. 2004. február 15. óta a két új épületben közel 5.000 m2 alapterületen folyik az óvodai nevelés, alapfokú oktatás, a speciális szakiskolai képzés, készségfejlesztő speciális szakiskolai oktatás, kibővülve a pedagógiai szakszolgálati és nevelési tanácsadással, melynek keretén belül több terápiás eljárást vezettünk be, melyet folyamatosan az igényeknek megfelelően bővítünk. Modern, jól felszerelt iskolánkban tanulóinkat a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői Bizottság javaslata alapján iskolázzuk be Csorna városából és az egész Rábaköz területéről. 2012. január 1.-től az alapító és irányító szerv a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium, 1055 Budapest Kossuth Lajos tér 2.-4.

Pedagógiai programunkat, helyi tantervünket meghatározza az a tény, hogy intézményünkben csak sajátos nevelési igényű gyerekek tanulnak. Nevelési-oktatási céljaink meghatározásánál a következőket vettük figyelembe: -

A NAT

-

A Sajátos Nevelési Igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a Sajátos Nevelési Igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve

-

A kerettantervi segédlet az alapfokú nevelés-oktatás tantárgyaihoz és tantervi moduljaihoz

Általános irányelvként fontosnak tartjuk:

-

A sajátos nevelési igényű gyermek harmonikus személyiségfejlődését, olyan környezet biztosítását amelyik, eredményeit, erényeit, sikeres próbálkozásait értékeli, másságát elfogadja.

-

A sajátos nevelési igényű gyermek iránti elvárást fogyatékosságának jellege, súlyosságának mértéke határozza meg; terhelhetőségét biológiai állapota, esetleges társuló fogyatékossága

6

Arany János EGYMI befolyásolja. Gyermekeink egyes területeken kiemelkedő teljesítményre is képesek lehetnek. Ennek felismerése és gondozása kiemelt feladatot jelent. -

Gyermekeinknél is a nevelés általános célkitűzéseinek megvalósítására törekszünk; a nevelés hatására a sérülés arányában náluk is ki kell alakulnia az alkalmazkodó-készségnek, akaraterőnek, az önállóságra törekvésnek, az együttműködésnek.

-

Az oktatás-nevelés során mindig csak annyi segítséget kapjon a gyermek, hogy önállóan tudjon cselekedni.

-

A sajátos nevelési igényű gyermek oktatásának nevelésének sajátossága, hogy az egész napos tevékenység során a különleges gondozási igény kielégítését is szolgálja a kiscsoportos vagy egyéni formában történő foglalkozás. Ennek érdekében a sérülés-specifikus módszerek, terápiák, technikák szakszerű megválasztása és alkalmazása szükséges és indokolt. Ezek mellett a speciális eszközök használatára, elfogadtatására is gondot fordítunk.

-

A fejlesztés rövid távú céljait minden esetben a fejleszthetőséget tükröző gyógypedagógiai – orvosi - pszichológiai komplex vizsgálat diagnózisára, javaslataira kell építeni; a multiszenzoriális fejlesztés magába foglalja a vizuális, akusztikus, taktilis mozgásos észlelés folyamtatait, a motoros képességek, a beszéd- és nyelvi készségek fejlesztését; Az egyes fogyatékossági típusnak megfelelően más-más terület kap nagyobb hangsúlyt.

Az iskola tanulóinak 60%-a bejáró, 40%-a csornai gyermek. A tanulók jelentős része a rossz szociokulturális környezet, a hátrányos helyzet miatt fogyatékosságától függetlenül is megsegítésre szorul. Szüleik közül az alacsony iskolázottság miatt sokan munkanélküliek, vagy a létminimum határán élő rokkant-nyugdíjasok, kisnyugdíjasok. Ritka a biztos munkahellyel rendelkező, rendezett körülmények között lévő családban élő tanulónk. Intézményünkben gyermek és ifjúságvédelmi felelős tevékenykedik, aki munkájával próbálja enyhíteni a nehéz helyzetben lévő családok gondjait. Kiemelten kezeljük a roma etnikumból érkező tanulók nyelvi hátrányaiból fakadó beilleszkedési problémáiknak megsegítését és átvezetését az iskoláztatással összefüggő elvárások, szokásrendszerek elfogadására. Mindemellett teret biztosítunk kultúrájuk és hagyományaik ápolásának. 2. Az intézmény filozófiája

Az Arany János Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Központ és Nevelési Tanácsadó filozófiájának bemutatását Petőfi Sándor: Az Apostol c. művének részletével kívánom kezdeni:

„…A szőlő is csak a napsugaraktul érik Míg édes lett, hány napsugár

7

Arany János EGYMI Lehelte rája élte melegét, Hány százezer, hány miljom napsugár? A földet is sugárok érlelik, de Ezek nem napsugárai, hanem Az embereknek lelkei…”

Intézményünk térségi gyógypedagógiai szolgáltató centrumává nőtte ki magát. A két évtized után végre a gyógypedagógiai oktatáshoz, fejlesztésekhez méltó helyet kapott az intézmény. Az új épületben a gyógypedagógiai munka megkezdése nem volt könnyű feladat, de örömteli időszak volt. Minden korban, óriási teher nehezedett a gyermek érdekét mindenek fölé helyező, jövőépítő családok vállaira. Ott sem könnyű, hol egészségesek a gyermekek, ám ahol valamilyen gyermeki sérüléssel, hátránnyal is birkózniuk kell a szülőknek, ott igazán nagy a teher. Intézményünk célja és feladata, hogy ezt a terhet enyhítse. Ez olyan komplex feladat, amely a sérült gyermek születésétől az óvodai nevelésen át, az iskolakezdésig tartó időszakot, az iskoláskor szakaszait, továbbá a szakképzés lehetőségeit is egy intézményen belül kínálja a rászorulóknak. Két egyforma ember, illetve gyermek nincs. Innen a „sajátos nevelési igényű” elnevezés. Gyógypedagógiai munkánk minden gyermek részére biztosítja az egyéni fejlesztés lehetőségeit. A komplex fejlesztő és feladatterápiákat minden életkorban a gyermek meglévő mozgás – játék és értelemszintjéhez igazítjuk. A szülőkkel való kapcsolattartás is a legfontosabb célok és feladatok közé tartozik. Nagy figyelmet fordítunk az anya-gyermek kapcsolat elmélyítésére szolgáló fejlesztő tevékenységrendszerekre, a gyermek és ifjúságvédelem prevenciós munkájára is. Fontos, hogy a szülők idejében felismerjék a problémákat, kerüljenek be a gyógypedagógiai ellátó – rehabilitáló, - habilitáló rendszerbe.

8

Arany János EGYMI

AZ INTÉZMÉNY SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE ÉS MŰKÖDÉSI RENDJÉNEK BEMUTATÁSA A csornai Arany János EGYMI vezetése és hatáskörei

Intézményvezető Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény, Óvoda, Általános Iskola, Speciális Szakiskola Intézményvezető helyettese

Gazdasági vezető Speciális Szakiskola Intézményvezető-helyettese - Speciális szakiskolai pedagógusok

- Pedagógiai Szakszolgálat

- Asszisztensek - Karbantartó - Szakoktatók

- Általános iskolai oktatás - Iskolai pedagógusok - iskolai tanulószoba, napközi - gyermek és ifjúságvédelem - pedagógiai asszisztensek - gyermekfelügyelő - tanulói étkeztetés - iskolatitkár - portások

9

- gazdasági ügyintéző

Arany János EGYMI (9300 Csorna, Erzsébet királyné u. 64.) Az intézmény szervezete, szervezeti és működési egységeinek felépítése Óvoda

Iskola

Általános Iskola Tan. ak. Ért. ak.

Speciális Szakiskola Beszédfogy. Tan. ak. Ért. ak.

Elők. Osztály

Felj. isk.okt 1-4.oszt. 9 -12. évf 9.-12. évf 1-4. oszt. Textiltermék-össz. Szövött tárgy k.

1-4. oszt. 5-8. oszt.

5-8. oszt

Sütőipari és gyors- Háztartástan pékségi munkás; Parkgondozó

Pedagógiai Szakszolgálat a.) a gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés oktatás és gondozás, b) a fejlesztő nevelés c) szakértői bizottsági tevékenység * d) a nevelési tanácsadás Pszichológiai vizsgálatok, terápia Nyelv- és beszédfejlesztés, „diszes” gyermekek ellátása Alapozó terápia Pszichodráma Drámapedagógia Mentálhigiénés-foglalkozás Képzőművészeti terápia Mozgásnevelés Részképesség zavaros gyermekek fejlesztése Különleges bánásmódot igénylő SNI gyermekek gyógypedagógiai ellátása Az autizmus spektrum zavarral küzdő gyermek ellátása Hallásfejlesztés e) a logopédiai ellátás, f) a továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadás, h) a gyógytestnevelés, i) az iskolapszichológiai, óvodapszichológiai ellátás

Arany János EGYMI Az intézményvezetés felépítése, feladata és hatáskörei

INTÉZMÉNYVEZETŐ Felelősséggel tartozik az intézmény működéséért INTÉZMÉNYVEZETŐ-HELYETTES

GAZDASÁGI VEZETŐ

INTÉZMÉNYVEZETŐ HELYETTES

Közvetlenül irányítja az Erzsébet

Felelős az egész intézmény

Közvetlenül irányítja az Arany János

királyné úti épületben a gazdasági

vagyongazdálkodásáért.

úti épületben a gazdasági vezető

vezető kivételével a pedagógusok,

kivételével a pedagógusok, a pedagógiai

a pedagógiai munkát segítők

munkát segítők tevékenységét,

tevékenységét, és a technikai

és a technikai dolgozók munkáját

dolgozók munkáját.

MUNKAKÖZÖSSÉG VEZETŐK Az intézmény vezetéséhez tartozók feladataikat a részletes munkaköri leírásuk tartalmazza!

MUNKAKÖZÖSSÉG VEZETŐK

Arany János EGYMI

Az intézmény működési rendje 1. Az intézmény nyitvatartási rendje modulonként: 

Óvoda:

7.00-16.00



Általános Iskola:

7.00-16.00



Speciális Szakiskola:

7.00-16.00



Pedagógiai Szakszolgálat:

8.00-19.00

Porta szolgálat:

7.00-21.00

-

Ellátja az intézmény vagyonfelügyeletét

-

Alkalmazkodik az intézményt bérbevevő partnereihez

2. Az intézmény zárva tart: Szabadnapokon, ünnepnapokon, valamint munkaszüneti napokon. 3. A tanítás kezdete: Reggel 7 óra 55 perckor kezdődik. (a bejáró tanulók utazásához igazodva) 4. A gyermekek hazautaztatása: A gyermekek hazautaztatása 3 csoportban történik, amelyeknek rendje az autóbuszok menetrendjéhez igazodik.

Munkaközösség vezetők:

Meghatározott működési rendjük szerint koordinálják a Pedagógiai Programhoz kapcsolódó intézményi feladatok megvalósítását. Az alkalmazottak jogait, kötelezettségeit a KJT. szabályozza. Munkaszervezési kérdéseket a részletes Munkaköri leírások tartalmazzák. Megbízásos feladatkörök esetén a szerződések szövege tartalmazza a kötelességeket és jogokat, és az ellátandó feladatokat.

12

Arany János EGYMI

AZ INTÉZMÉNY ALAPFELADATAINAK, EZEK NEVELÉSI CÉLJAINAK MEGHATÁROZÁSA

1. A Pedagógiai Szakszolgálat alapfeladatai és nevelési céljai Alapfeladatai: a) gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés, oktatás és gondozás, b) a fejlesztő nevelés, c) szakértői bizottsági tevékenység d) a nevelési tanácsadás Pszichológiai vizsgálatok, terápia Nyelv- és beszédfejlesztés, „diszes” gyermekek ellátása Alapozó terápia Pszichodráma Drámapedagógia Mentálhigiénés-foglalkozás Képzőművészeti terápia Mozgásnevelés Részképesség zavaros gyermekek fejlesztése Különleges bánásmódot igénylő SNI gyermekek gyógypedagógiai ellátása Az autizmus spektrum zavarral küzdő gyermek ellátása Hallásfejlesztés e) a logopédiai ellátás, f) a továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadás, h) a gyógytestnevelés, i) az iskolapszichológiai, óvodapszichológiai ellátás,

13

Arany János EGYMI

a. )Gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés, oktatás és gondozás

A korai fejlesztés és gondozás feladata a testi, az érzékszervi, az értelmi, a beszéd- vagy más fogyatékosság megállapításának időpontjától kezdődően a gyermek korai fejlesztése és gondozása a szülő bevonásával, a szülő részére tanácsadás nyújtása. A korai fejlesztés, gondozás a tanév rendjéhez igazodik, mely év közben is megkezdhető. A korai fejlesztés és gondozás feladatait – a Szakértői és Rehabilitációs Bizottság szakvéleményére építve valósítjuk meg.

Célcsoport:

a 0- 5 éves korú különböző sérülésekkel élő sajátos nevelést, fejlesztést igénylő gyermekek.

Célja:

az eltérő sérülésben szenvedő gyermekek olyan prevenciós és rehabilitációs fejlesztő és feladatterápiája, amely minél több kisgyermek integrációját teszi lehetővé a helyi óvodákban, iskolákban

Feladata:

- Intenzív nagymozgás fejlesztés - Kognitív fejlesztés - Percepció fejlesztés - Érzékelés észlelés fejlesztése - Sindelar – program - Beszédfejlesztés sérülésekre adaptálva. - Ayres-terápia

Eszközei:

Nagymozgást fejlesztő eszközök Ayres-terápiás eszközök, vizuális percepciót fejlesztő eszközök, Sindelar-teszt, tanulást segítő és fejlesztő eszközök.

b) A fejlesztő nevelés A fejlesztő nevelés a gyermek egyéni nevelési-fejlesztési terve alapján végzett komplex gyógypedagógiai fejlesztés, melynek feladata a fejlesztő nevelés-oktatásra való felkészítés a szülő bevonásával, a szülő részére tanácsadás nyújtásával. A fejlesztő nevelés keretében a 14

Arany János EGYMI

gyermek állapotának, szükségleteinek megfelelő fejlesztési feladatok végrehajtásának időkeretét a szakértői bizottság szakértői véleményére alapozva a fejlesztő szakember állapítja meg. A fejlesztés megvalósulhat egyéni és csoportos formában is. Ha a fejlesztő nevelés igénybevétele pedagógiai szakszolgálati intézményben nem oldható meg, a gyermek fejlesztésére otthoni ellátás keretében kerül sor. Célcsoport:

Az 5 évet betöltött, tanköteles korú súlyosan, halmozottan fogyatékos gyermek,

Célja:

a súlyosan, halmozottan fogyatékos gyermekek olyan prevenciós és rehabilitációs fejlesztő és feladatterápiája, melynek feladata a fejlesztő nevelésoktatásra való felkészítés

Fejlesztési területek:

- Intenzív nagymozgás fejlesztés - Kognitív fejlesztés - Percepció fejlesztés - Érzékelés észlelés fejlesztése - Beszédfejlesztés sérülésekre adaptálva. - szenzoros integrációs terápia, Ayres-terápia

Eszközei:

c)

Nagymozgást fejlesztő eszközök Ayres-terápiás eszközök, vizuális percepciót fejlesztő eszközök, tanulást segítő és fejlesztő eszközök.

Szakértői bizottsági tevékenység

Célcsoportja: 3-18 éves korú gyermekek, fiatalok (közoktatási intézményi tanulók) Ellátási körzet: A tankerületi szakértői bizottság területi ellátási kötelezettsége arra a járási, tankerületre terjed ki, amelyben működik, illetve amelyet a Fenntartó kijelölt számára.

A szakértői vizsgálat indítható: a) hivatalból, b) hatósági megkeresésre, 15

Arany János EGYMI

c) szülői kérelemre, d) illetve a szülő egyetértésével da) a nevelési-oktatási intézmény, db) a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény hatálya alá tartozó gyámhatóság, gyermekjóléti szolgálat, bölcsőde, gyermekotthon, területi gyermekvédelmi szakszolgálat, dc) a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvény hatálya alá tartozó fogyatékosok ápoló, gondozó otthona, fogyatékosok rehabilitációs intézménye, fogyatékosok nappali intézménye kezdeményezésére. A szakértői bizottsági tevékenységet a pedagógiai szakszolgálati intézmény szervezetileg és szakmailag önálló intézményegysége látja el. A pedagógiai szakszolgálati intézmény szakértői bizottsága a gyermek, a tanuló komplex – pszichológiai, pedagógiai-gyógypedagógiai, továbbá szükség szerint orvosi – vizsgálat alapján szakértői véleményt készít: -

az óvodai nevelésben való kötelező részvétel alóli felmentés céljából

-

az iskolába lépéshez szükséges fejlettség megállapítása céljából

-

óvodába járó gyermek esetén annak megítélésére, hogy hétéves korában szükségese újabb nevelési évet kezdenie az óvodában,

-

annak megítélésére, hogy a gyermek számára javasolt-e, hogy hatéves kora előtt megkezdje tankötelezettségének teljesítését;

-

a beilleszkedési, a tanulási, a magatartási nehézség megállapítása, vagy kizárása céljából.

Amennyiben a szakértői bizottság vizsgálata alapján a gyermeknél, a tanulónál sem a beilleszkedési, sem a tanulási, sem a magatartási nehézség, sem a sajátos nevelési igény nem állapítható meg, de eredményes óvodai neveléséhez, iskolai neveléséhez, oktatásához iskolapszichológiai, óvodapszichológiai vagy logopédiai ellátásba vétele indokolt, a szakértői bizottság a pedagógiai szakszolgálati intézmény keretében történő megfelelő ellátásba vételét kezdeményezi.

16

Arany János EGYMI

A nevelési tanácsadás

d)

Célcsoportja: 3-18 éves korú gyermekek, fiatalok (közoktatási intézményi tanulók) Célja, feladata: -

a pedagógiai szakszolgálati intézménynél valamennyi jelentkező gyermek, tanuló esetében a jelentkező nyilvántartásba vétele, a szülővel az első, problémafeltáró beszélgetés lebonyolítása, a gyermek, a tanuló adaptív viselkedésének, szociális érettségének felmérése, ennek eredményeképpen tanácsadásban részesítés, vagy a szakszolgálati ellátásba vétel szükségességének meghatározása;

-

a pedagógiai szakszolgálati intézmény nevelési tanácsadás feladatának keretében ellátásban részesülők esetében segítség nyújtása a gyermek családi-, és óvodai neveléséhez, a tanuló iskolai neveléséhez és oktatásához, ha a gyermek,

tanuló

egyéni

adottsága,

fejlettsége,

képessége,

tehetsége,

fejlődésének üteme indokolja -

pszichés állapot feltárását célzó vizsgálat végezése és szakvélemény készítése a szülő, a jogszabályban meghatározott esetben a gyermekvédelmi szakellátást, gyermekjóléti alapellátást végző intézmények kérésére

-

esetben pedagógiai, pszichológiai támogatást, fejlesztést, terápiás gondozást nyújt a gyermeknek, a tanulónak, támogatja a család nevelő, a pedagógus nevelő és oktató munkáját, szükség esetén segíti a nevelési-oktatási intézmények és a család kapcsolattartását.

Alkalmazott terápiák: Pszichológiai vizsgálatok, terápia Nyelv- és beszédfejlesztés, „diszes” gyermekek ellátása Alapozó terápia 17

Arany János EGYMI

Pszichodráma Drámapedagógia Mentálhigiénés-foglalkozás Képzőművészeti terápia Mozgásnevelés Részképesség zavaros gyermekek fejlesztése Különleges bánásmódot igénylő, SNI és beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekek/ tanuló, gyógypedagógiai ellátása Az autizmus spektrum zavarral küzdő gyermek ellátása Hallásfejlesztés

Pszichológiai vizsgálatok, terápia

Színtere:

Győr-Moson-Sopron Megye egész területe

Célcsoportja:

3 évtől 18 éves korig

Célja és feladata: A rászoruló, 3-18 éves korú gyermekek, fiatalok pszichés rendellenességeinek feltárása, terápiája. Feladat továbbá, a beilleszkedési zavarokkal, tanulási nehézségekkel, és magatartási rendellenességgel küzdő gyermekek, tanulók óvodai nevelésével, ill. iskolai nevelésével és oktatásával kapcsolatos problémáinak feltárása, a feladatok meghatározása. Ennek alapján szakvélemény készítése, a gyermek rehabilitációs célú foglalkoztatása, a pedagógus és a szülő bevonásával, továbbá az óvoda megkeresésére szakvélemény készítése az iskolakezdéshez, ha a gyermek egyéb adottsága, fejlettsége azt szükségessé teszi. Felülvizsgálat: a nevelési tanácsadó a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségekkel küzdő gyermek és tanuló fejlődését- a fejlesztő foglalkozás fennállása alatt- az első vizsgálatot követő 2. évben, ezt követően 3 évenként felülvizsgálja.

Módszerei: Szűrés, prevenció, anamnézis készítése, beszélgetés, tesztek felvétele 18

Arany János EGYMI

Eszközei: Pszichológiai tesztek Nyelv- és beszédfejlesztés, „diszes” gyermekek ellátása

Az ellátottak köre

A közoktatás területén az alapvégzettségnek megfelelő színtereken a beszéd- és nyelvi fejlődésükben akadályozott gyermekek különböző csoportjai. Valamennyi olyan gyermek, akiknél az anyanyelvi képesség gyengébb színvonala, az olvasás, írás, helyesírás nehézsége és zavara a kortárscsoportban történő továbbhaladást akadályozza.

A fejlesztés célja

-

a beszélt és írott nyelv elsajátításának és használatának elősegítése

-

problémák megelőzése, enyhítése, illetve megszüntetése

A nyelv- és beszédfejlesztő pedagógus feladata, kompetenciája (a logopédiai hálózattal együttműködve)

A kiejtés eltérésének esetén, a beszéd- és nyelv fejlődési elmaradás enyhébb eseteiben -

beszédszervi mozgást fejlesztő gyakorlatok végzése

-

a beszédhangok differenciálása

-

a már kialakult hangok játékos automatizálása, begyakorlása

-

általános képességfejlesztés

19

Arany János EGYMI

A nyelvelsajátítási nehézségek és zavarok esetén -

a beszéd- és nyelv fejlődési elmaradás enyhébb eseteiben szókincsfejlesztés, játékos begyakorlás

-

szociokulturálisan hátrányos helyzetű gyermekek nyelvi fejlesztése

-

beszédgyenge, nem beszédhibás gyermekek anyanyelvi fejlesztése

Olvasás, írás- helyesírás tanulási problémák megelőzése esetén -

-

általános képességfejlesztés 

testsémafejlesztés



az észlelési mozgás és orientációs képesség fejlesztése



nyelvi képesség fejlesztése

figyelem – és emlékezetfejlesztés

Olvasás, írás- helyesírási nehézségek és zavarok esetén -

általános képességfejlesztés 

testsémafejlesztés



az észlelési mozgás és orientációs képesség fejlesztése



nyelvi képesség fejlesztése

-

figyelem- és emlékezetfejlesztés

-

az összeolvasás és a folyamatos olvasás képességének fejlesztése

-

az önálló olvasóvá nevelés elősegítése a gyakorlás különböző formáinak felhasználásával

A folyamatos beszéd eltérése és zavara esetén -

a logopédussal és más szakemberrel egyeztetett feladatok ellátása

-

fokozott egyéni bánásmód alkalmazása

-

a gyermek beilleszkedésének elősegítése az adott szociális környezetben

-

játékos lazító gyakorlatok végzése gyermekcsoportban 20

Arany János EGYMI

-

általános képességfejlesztés

A nyelv- és beszédfejlesztő pedagógiai diagnosztikai kompetenciája

-

a logopédus/okkal egyeztetett módon szűrővizsgálatok végzése

-

javaslat további (logopédus, szakorvos, pszichológus közreműködésével történő) szakirányú vizsgálat elvégzéséhez

-

egyéni ill. speciális fejlesztésre szoruló gyermekek korai felismerése és megfelelő szakemberhez irányítása

-

a szülő irányítása a szakellátás megfelelő intézményeibe

-

a gyermek aktuális nyelvi fejlettségéről és egyéb esetleges problémáiról speciális fejlesztőpedagógiai vélemény készítése, nevének aláírásánál a szakképzettség feltüntetése

Az alábbi szűrővizsgálati eljárások alkalmazása:  a gyermek teljesítményének leírása megfigyelés alapján  anamnézis és jelen állapot felvétele  artikuláció vizsgálata (a Prefer-teszt részpróbájával)  Juhász- Bittera- féle megkésett és akadályozott beszédfejlődés vizsgálat alkalmazása  GMP- teszt felvétele  verbális emlékezet vizsgálata (a Prefer-teszt részpróbájával)  a reláció szókincs vizsgálata (a Prefer-teszt részpróbájával)  Goodenough-féle rajzvizsgálat alkalmazása  Inizan-teszt alkalmazása  a Kassai- Kovács féle szóanalízis és verbális emlékezet vizsgálata  DPT-teszt alkalmazása  az íráskészültség vizsgálata a (Prefer-teszt részpróbájával) 21

Arany János EGYMI

 figyelem- és lateralitás vizsgálatok végzése  olvasás-, írás- és helyesíráskészség felmérése

Terápia eszközei: A nyelv- beszédfejlesztés hatékonyságát elősegítő fejlesztő játékok, terápiás programok, szoftverek, informatikai eszközök, könyvek, munkafüzetek.

A tanulók értékelése, minősítése

A tanév eleji, félévi és tanév végi mérések alapján: -

tünetmentes

-

lényegesen javult

-

részben javult

-

keveset javult

-

nem javult

-

nem minősíthető

-

kimaradt

Alapozó terápia

A terápia fő célja: a mozgáskoordináció fejlesztése, a harmonikus mozgás kialakítása, a rosszul szerveződött agyi struktúrák „ újrahuzalozásával ,a tudatosan felépített terápiával az önkorrekció lehetősége nyíljon meg.

Az ellátottak köre az alábbi felsorolásban szereplő részképesség hiányok illetve egy lassúbb fejlődési tempó miatti kortól elmaradott fejlettségi szint miatti fejlesztésre szoruló gyermekek: 

Nagymozgásokban való ügyetlenség. 22

Arany János EGYMI



Rugalmasságban, egyensúlyban való ügyetlenség.



Finommotorika gyengesége.



Mozgásos játékokban való ügyetlenség.



Térben való bizonytalanság.



Oldaliságban való tájékozódási képtelenség.



Testismeret gyengesége.



Fejletlen grafomotorika, íráskészség elmarad a korától.



Időbeli tájékozódás súlyos zavara.



Szerialitás gyengesége.



Beszédbeli problémák.



Dyslexia gyanúja.



Pszichés problémák.



Családi háttér rendezetlensége miatti problémák.



Túlzott érzelmi függőség illetve elutasítás.

A terápia a humán nagymozgásokon alapul és a tökéletes mozgáskoordináció elérését célozza meg. Miután a mozgáskoordinációs képességek a mozgás-végrehajtás minőségében, a gazdaságos, csiszolt mozgásban és a cselekvés/tanulás eredményességében jutnak kifejezésre, a mozgáskoordináció fejlesztésével a gyereket megtanítjuk uralni saját mozgását, és testének mozgástervezését. A mozgáskoordinációs képességek: a külső környezetből (látás, hallás, irány, mélység, térérzékelés, ritmus) és a belső környezetből (izület, izom, helyzetérzés, mozgásérzékelés) nyert információ finom elemzése, ezért a magasabb rendű idegrendszeri funkciókkal, mint amilyen az anyanyelvi készség szoros összefüggést mutat. A koordinációs képességek a mozgások szabályozását teszik lehetővé. A szabályozó folyamatok feltétele, hogy a gyerekben van egy előre elképzelt mozgásprogram a mozgás meghatározott jellemzői mentén (irány, ritmus, dinamikai összetevők, stb.) és ez azonosságot fog mutatni a végrehajtott cselekvéssel. Ha a kettő között eltérés van, az érzékszervekből érkező visszajelentés alapján képesek vagyunk javítani. Ez a külső-belső környezetből nyert információ, majd az állandó korrekció a végrehajtás során, ez maga az érzékszervi tanulás modellje. 23

Arany János EGYMI

A mozgás-észlelés befolyásolja és szabályozza a mozgást, a mozgás szabályozza az észlelési folyamatot. Mindez fejleszti az összerendező képességet. A gyermek a gimnasztika során megtanulja összerendezni a külső és a belső információkat, kiválasztja azokat az ingerületeket, amelyek bizonyos helyzetben meghatározóak és elutasítja a lényegtelennek ítélt információkat. A gyakorlatok a tudatos és pontos végzésen keresztül felélesztik a koncentrációt és az önfegyelmet. A látásérzékelés fejlesztése a mozgásminták megfigyelésével és utánzásával történik. Az akusztikus és akusztiko-motoros fejlesztés a mozgások ritmusos tapsra vagy ritmusos mondókára, versekre történő végzésével valósul meg. A formaérzék és a koordináció együtt fejlődik, amikor a gyerek az izomműködésből megérzi a mozdulat pontos kivitelét anélkül, hogy látná, és ugyanakkor megtörténik a testrészek mozgásának harmónikus összehangolása. Ugyancsak együtt fejlődik a gyermek mozgásbeli tér, idő és dinamikai érzéke: a mozdulatok pályája meghatározza a mozgás térbeliségét, a mozgás ritmikája az időbeliséget és a dinamika a szükséges erőadagolást és tónusállapotot.

A gyermek mozgásvizsgálatának értékelése-mérése szöveges értékeléssel történik az alábbi mondatbank szerint:  Nem képes a gyerek a mozdulatra.  Képes de nagyon nagy segítséggel.  Igen sok problémával.  Készség, van már ügyessége, de problémával.  Kifejezett készség, de nem automatikus vagy automatikus, de nem szép.  Automatikus és szép.

Eszközei:  Logikai készségfejlesztő  Érzékelést, észlelést fejlesztő  Mozgásfejlesztő terápiás eszközök

24

Arany János EGYMI

Pszichodráma

Ellátottak köre:  Magatartászavarok (túlmozgásos, agresszív gyerekek)  Visszahúzódó, félszeg, szótlan gyermekek ösztönzésére  Pszichoszomatikus zavarok kezelésére (allergia, enurézis, fejfájás)  Halmozottan hátrányos helyzetű családok gyermekeinek fejlődésére  Kreatív gyermekeknek  Súlyos személyiségproblémát felmutató gyermekek kezelésére  Egocenrtikus gyermekeknek  Autisztikus gyermekeknek  Speciális nevelési igényű gyermekeknek  Befelé forduló, magányos, álmodozó gyerekek részére  Családi és társas konfliktusok dramatikus feldolgozására

A terápia célja:

Olyan érzéseket, képzeteket, fantáziát, magatartást idéz fel, vagy éleszt újra, amelynek játékos kifejezése lehetővé teszi a személyiség megismerését, fejlesztését vagy módosítását.

Feladata:

 Tájékozódást ad térben és időben  Diszkréten fejezhetőek ki az érzelmek (szorongás, félelem, szenvedés, öröm) 25

Arany János EGYMI

 Mozgósítják a belső erőket  Önbecsülést teremt  A többiek jobb megbecsülését  Egymásra figyelést  Segíti a szocializációt  A konfliktus kezelési technikák megismerése  Szabályok betartása  Kognitív képességek fejlesztése

Módszere:  pszichodramatikus játék

Eszköze:  különböző ruhák, kendők, anyagok, maszkok, rajzeszközök,  varázslóruha-táska-(sok-sok apró tárgy)

Értékelés:  félévkor a szülők szóbeli tájékoztatása  év végén a gyerekekről szöveges értékelés (Egyéni fejlesztési napló)

Drámapedagógia

Az ellátottak köre

Az ellátottak köre azokból a gyerekekből, illetve gyerekcsoportokból tevődik össze, akiket a Szakértői Bizottság, az orvosok, a pszichológusok, a pedagógusok, a védőnők erre a fejlesztésre javasolnak. 26

Arany János EGYMI

Célok és feladatok

Tánc – Tudatosítsuk a tánc szellemi, fizikai és esztétikai értékeinek lehetőségeit. – Tudjunk különbséget tenni a játékos, a szórakoztató és a művészi tánc között. – Gyűjtsük össze az eddig megismert mozgásos játékokat, táncokat. – Határozzuk meg az emberi élet azon eseményeit, amelyek alkalmával elengedhetetlen a tánc jelenléte. – Meg kell értetni, hogy az egyéni és csoportos tánc, aminek alapja a mozdulat, érzelmeket fejez ki, szorosabbá teheti kapcsolatunkat társainkkal, környezetünkkel. – Kellemes, nyugodt csoportlégkör kialakítása, nyitott, oldott hangulat megteremtése. – Fedezzék fel saját testük lehetőségeit (súly, hajlékonyság). – Fejlődjék a koncentrációs képesség. – Tapasztalják meg, hogy a tánc nem magányos művészet, hanem lehet páros vagy csoportos tevékenység, amely során az együttlét öröme fokozható. –Érezzék az izmok egyenkénti és összehangolt mozgását. –Mondókák tanulásával a tiszta, érthető, hangsúlyos beszéd elősegítése

Dráma – Fejleszteni a gyerekek pszichikus tulajdonságait. – Serkenteni a tananyag felidézésével a reproduktív emlékezetet, az új helyzetekben való újszerű feladatok megoldásával a produktív emlékezetet és képzeletet. – Ösztönözni a gyerekeket a problémalátó, problémafejtő, kombinatív, rendszerező gondolkodásra és tevékenységre. 27

Arany János EGYMI

– Gyarapítani, a jártasságok, készségek, képességek fejlesztésével az önképző személyiség tudását. – Fokozni az akaraterőt, a feladatok megoldására ösztönző és kiterjedő motivációval. – Eredményes megoldásokkal kell bővíteni a pozitív érzelmi megnyilvánulásokat. – Tudatosítani, hogy a játék és a munka együttese nemcsak nehéz feladatot, hanem kellemes szellemi izgalmat és felszabadult – társas együttléti – örömöt is jelenthet. – Fejleszteni a kreatív, alkotó munkaképességet. – Törekedni a beszédkészség (szókincs) fejlesztésére és a kulturált, érthető, kifejező szövegmondás gyakorlatára, megvalósítására. – Alakítani és gazdagítani az egyéniségét, jellemét = személyiségformálás. – A tanulók érzékeljék a tér és idő viszonylatát. – Fejlődjön a megfigyelőképességük. – Tudjanak helyes légzéssel hangot képezni, szöveget mondani, és mindezekkel együtt kifejezően mozogni. – Erősödjön a koncentrációs képesség. – Alakuljon ki a harmonikus csoportmunka, az egyéni és páros gyakorlatok alkalmazásával.

Bábjáték – Törekedni kell arra, hogy a bábjáték, az irodalom/beszédkészség – szép kiejtés és a zene mindig egységes egészet alkosson. – Megmutatni a reális tervezés elsődlegességét és a megvalósítás lehetőségét. – Rávilágítani a beleélő képesség fontosságára. –Kiemelt szerepet kapjon az ötletesség – belső képek – az esztétikai igény fejlesztésével, fokozásával. – A világra nyitott, harmonikus közösségi emberré válás. 28

Arany János EGYMI

– A társakkal szemben/mellett gyakorolt helyesen megválasztott magatartásformák alkalmazása a jó és a rossz harcában, az élet és halál kérdésében.

Munkaformák -

egyéni terápia

-

csoportos terápia

-

egyéniesített csoportterápia

A terápia eszközei

Mindazon eszközök, amelyek elősegítik a tánc, dráma és báb terápia hatékonyságát. Szakkönyvek, népi mondókák, bábok, bábkészítéshez szükséges eszközök, CD lejátszó, DVD lejátszó, televízió, ritmushangszerek, népi gyermekjátékok, rajzeszközök.

A gyermekek értékelése

Az értékelés minden foglalkozás végén, szóban történik. A tanév végén írásos értékelés az éves munkáról.

Mentálhigiénés foglalkozás

Az ellátottak köre A nevelési tanácsadó pszichológusai által javasolt gyerekek, fiatalok.

A foglalkozás célja A gyermek lelki egészségével kapcsolatban felmerülő problémák megoldásának elősegítése. 29

Arany János EGYMI

Feladatok A gyermek lelki egészségének megőrzése, helyreállítása. Személyiségének, képességeinek fejlesztése, pl.: kreativitás, önbizalom, önismeret, stb. Kommunikációs ill. konfliktuskezelő készségek fejlesztése. Szorongás, stressz csökkentése.

Módszerek

Csoportos foglalkozás, tréning. A tréning alapvetően készségfejlesztésen alapuló, csoportos módszer. A csoportban a résztvevők személyes tapasztalatokat szereznek, tapasztalati tanulás útján új ismeretekhez jutnak önmagukról, másokról, különböző helyzetekhez való viszonyulásukról. Ennek eszközei különféle játékok, szituációs és szerepgyakorlatok.

Eszközök Szerepjátékok kellékei, bábok, textíliák (pl. lepedők, fonalak, sálak). Feladatlapok, színes papírok, olló, ragasztó, színes ceruzák, filcek, üres lapok, kártyák, stb.

Értékelés Szöveges értékelés a gyermek viselkedéséről, különböző helyzetekhez való viszonyulásáról, személyes kapcsolatairól; állapotáról a szakvéleményben megfogalmazottak vonatkozásában.

Képzőművészeti pedagógiai terápia

Az ellátottak köre A nevelési tanácsadó pszichológusai által javasolt gyerekek, fiatalok. Elsősorban a nehezen tanuló és/ vagy magatartás-problémával, részképesség problémával küzdő óvodás és általános iskolás gyermekek számára ajánlott. 30

Arany János EGYMI

A foglalkozás célja, feladata A képzőművészeti pedagógiai terápia célja a személyiség és képességfejlesztés, melyet a vizuális-művészeti nevelés eszközeinek felhasználásával ér el. A terápia épít arra, hogy az alkotói folyamat a gyermek szinte minden képességét megmozgatja, ezért alkalmazása a tanulási képesség fejlesztésében is sikeres lehet.

Módszerek A foglalkozások egyénileg és csoportokban történnek, tevékenységtartalmát az alkotó folyamat és a célzott fejlesztés adja.

Eszközök A vizuális alkotás folyamata: ­

Árnyjáték

­

Bábjáték

­

Drámajáték

­

Mozgásos játékok

­

Tánc

­

zene

Mozgásnevelés

Célcsoport: A tanulásban, illetve értelmileg akadályozott, mozgásszervi károsodást mutató sérült gyermekek 0 – 16, illetve 18 éves korig. A mozgásszervi károsodás megmutatkozhat: a. A tartó és mozgató szervrendszer struktúrájának sérülésében vagy hiányában b. A fizikai teljesítő képesség, valamint 31

Arany János EGYMI

c. Az életkori normákhoz viszonyított testi képességek és tevékenységek megváltoztatásában.

Célok és feladatok: A mozgásszervi károsodás rehabilitációja (helyreállítása) korrekciója, kompenzációja, valamint a további károsodások kialakulásának megelőzése. -

„Alkalmazott testnevelés,” vagyis a testi képességek fejlesztése (erő, ügyesség, gyorsaság, edzettség, hajlékonyság, izületi kimozgathatóság, állóképesség, koordinációs képesség).

-

Egészségnevelés illetve az egészség megőrzésére, megszilárdítására való törekvés.

-

A tanulók mozgásműveltségének, és mozgásigényének kialakítása.

-

Mindennapos tevékenységre nevelés, melynek során a gyermek megtanul a sérüléseivel élni, önmagát ellátni, tevékenykedni. (Az önellátási, illetve az életkori sajátosságoknak megfelelő tevékenységek elsajátítása a mozgásállapottól és a feladatmegoldó képességtől függően.)

-

A mozgáskárosodással oki összefüggésben álló beszédzavarok korrekciója a beszédmozgás komponenseinek mozgásnevelés útján történő befolyásolása.

-

Törekszünk az érzékelés – észlelés fejlesztése mellett a pszichomotoros gyakorlás elvének a megvalósítására is.

Módszerek: -

Minden esetben sérülés specifikus módon és formában, a tanuló biológiai károsodása és funkcionális állapotának figyelembevételével kell megválasztani a fejlődés és fejleszthetőség elvét szem előtt tartva.

-

A fokozatosság és az optimális terhelhetőség elvére építünk.

-

A gyermek mozgásmotivációjának, illetve mozgásigényének növelése érdekében a játékba ágyazott mozgásnevelésre törekszünk. (A játék eszköz és módszer is egyszerre.)

-

Előtérbe helyezzük a tanulók szomatikus és funkcionális állapotára adaptált játékos sportot.

-

A korrigált mozgásminták ismételt begyakorlásával azok interiorizálására törekszünk.

32

Arany János EGYMI

Eszköz: -

A mozgásnevelés érdekében felhasználunk minden olyan eszközt (speciális mozgásfejlesztő eszköz, technikai, illetve alkalmi segédeszköz…), amely az adott tanulónál a közvetlen vagy távlati cél elérésében a legmegfelelőbb.

-

Játék és sport, mint eszköz alkalmazása.

-

A zene a ritmusos, harmonikus, dinamikus és összerendezett mozgásra nevelés egyik legnépszerűbb eszköze.

Színterei: -

Mozgásnevelés óra,

-

Testnevelés és egyéb tanórák, munkafoglalkozások,

-

Sportkör,

-

Speciális képességfejlesztő foglalkozások.

Részképesség zavaros gyermekek fejlesztése

Célcsoport: A Nevelési Tanácsadó pszichológusai, vagy logopédusai által készített szakvélemény alapján rászoruló 3-8 éves korú gyermekek. Részképesség zavaros gyermek az, aki életkori fejlettségi szintjétől lényegesen alacsonyabb tanulási teljesítményt mutat, amely gyakran neurológiai deficit vagy funkciózavar talaján jött létre, sajátos kognitív tünet együttessel. Ezek a részképesség zavarok alapvetően nehezítik az iskolai tanulás során az olvasás, az írás és/vagy a matematika elsajátítását. Fejlesztés elsősorban a nagymozgások és finommozgások ügyetlenségének fejlesztésére fekteti a hangsúlyt.

Ezen kívül fontos feladat még: -

súlyos beszédfejlődési zavaros gyermekek ellátása: megkésett/akadályozott beszédfejlődésük esetén

-

iskoláskorú diszlexiában szenvedő tanulók fejlesztése

-

diszgráfiás gyermekek számára az írás alaki oldalának javítására 33

Arany János EGYMI

-

alacsony átlagos, és alacsony határesetű intelligenciahányados esetében, képességükben lemaradt gyerekeknél (IQ: 70-85) komplex fejlesztés

-

túlmozgásos/figyelemzavaros, / hyperaktív/ gyermekek ellátása.

Célja, feladata: A részképesség zavarok: az érzékelés, észlelés, a mozgás, a beszéd, az emlékezet, figyelem, gondolkodás eltérő működésének fejlesztése a szenzitív periódusban gyógypedagógiai módszerekkel, terápiával, eszközökkel. -

bizonytalan, összerendezetlen mozgás, testkép fejlesztése

-

téri- időbeli tájékozódásának, lateralitásának javítása

-

szerialitás kialakítása

-

figyelemkoncentráció fejlesztése

-

figyelemhiányos hiperaktivitásban szenvedő gyermekeket segítése

-

vesztibuláris ingerek erősítése.

-

szenzoros integráció

-

a testséma fejlesztése

-

nagy- és finommozgás koordinációjának pontosítása

-

gyermek izomzatának erősítése, testtartásának javítása

-

a gyakorlatok végrehajtása során ritmus és emlékezet fejlesztése

-

statikus és dinamikus egyensúly és rugalmasság kialakítása

-

taktilis (tapintási) ingerek erősítése, javítása

-

szabálytudat, a kudarc tűrés és a közösséghez tartozás érzésének erősítés

Módszerek:

1. Beszédfejlesztés: - szókincsbővítés, 34

Arany János EGYMI

- hanganalízis-szintézis, - mondatgyakorlatok alkalmazása.

2. Beszédmozgás tudatosítása: - ajakmozgások megfigyelése, - zöngés-zöngétlen mássalhangzók megkülönböztetése. 3. Iránygyakorlatok: - mozgásirányok megfigyelése, - írásgyakorlatok mozgással, - olvasás iránya, sorváltás, - téri relációk verbalizálása, - tájékozódás a vonalrendszerben. 4. „SINDELAR” módszer 5. Ayres-terápia 6. Szenzoros integrációs terápia

Eszköz: Csabay Katalin által összeállított LEXI- sorozat darabjai. Mozgásfejlesztést, érzékelést, észlelést fejlesztő eszközök, Ayres-terápiás eszközök, Puzzle- kirakók, figyelem koncentrációt erősítő játékok

Színtere: Egyéni és csoportos terápiás foglalkozások

35

Arany János EGYMI

Különleges bánásmódot igénylő, SNI és beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekek/ tanuló, gyógypedagógiai ellátása

A komplex pszichológiai és gyógypedagógiai ellátás keretében: - pszichológiai, gyógypedagógiai és pedagógiai vizsgálatot, gondozást végez, - terápiás ellátást, korrektív megsegítést nyújt a szakértői bizottság szakvéleménye alapján a nevelési tanácsadás keretében fejlesztésben részesülő gyermekek, tanulók számára, -

a gyermek, a tanuló fejlesztése során az állapotára irányuló változásokat a folyamatdiagnosztika során értékeli,

-

pszichológiai, gyógypedagógiai, pedagógiai tanácsadást biztosít, és konzultációs lehetőséget nyújt a gyermekek, a tanulók szülei, pedagógusai részére.

Célcsoportja: a TKVSZRB által megállapított SNI , és a SZB szakvéleménye alapján BTMN küzdő tanköteles korú gyermek, illetve közoktatási intézmény tanulója. Színtere: – Egyéni terápia – Csoportos terápia

Eszközök: – Mozgásfejlesztő eszközök – Szenzoros integrációs, Ayres- terápiás eszközök – Értelmi képesség, készségfejlesztő játékok – Érzékelést, észlelést fejlesztő eszközök

36

Arany János EGYMI

Az autizmus spektrum zavarral küzdő gyermekek ellátása

Célcsoportja: a TKVSZRB által megállapított SNI, tanköteles korú gyermek, illetve közoktatási intézmény tanulója. pervazív fejlődési zavarban szenvedő, és/vagy autisztikus tünetekkel élő gyermekek

Színtere: – Egyéni terápia – Csoportos terápia

Az autizmussal élő gyermekre legjellemzőbb a kölcsönösséget igénylő szociális készségek, illetve a rugalmas gondolkodás és kreativitás területén tapasztalható kognitív deficit, a beszéd szintjéhez képest károsodott kommunikáció, az egyenetlen intelligencia, illetve képességprofil és a következményes sztereotíp viselkedés, érdeklődés, aktivitás. A deficitek okozta elsődleges és másodlagos viselkedési tünetek az igen súlyosból a jól kompenzált állapotban csaknem tünetmentessé változhatnak, és az élet különböző szakaszaiban különböző formában jelentkezhetnek. Új helyzetben, váratlan események hatására felerősödhetnek a típusos tünetek. A tünetek változatossága mellett az autizmus súlyossága széles skálán szóródik. Az autizmus spektrum zavarok gyakran társulnak egyéb problémákkal, melyek a következőképpen csoportosíthatóak: – értelmi fogyatékosság, mint a leggyakrabban társuló fejlődési zavar, – beszéd-, érzékszervi-, mozgás- vagy "más" fogyatékosság, – viselkedésproblémák, pl. agresszió, autoagresszió, – étkezési és alvási zavarok előfordulása is gyakori.

A fejlesztési, tanítási módszerek alkalmazása során figyelembe vesszük a következő jellemző tulajdonságokat:

– az elmeolvasás nehézségei: a másik személy szándékának, érzéseinek, érzelmeinek, gondolatainak, szempontjának meg nem értése, az önmagára vonatkoztatás hiánya, 37

Arany János EGYMI

belátás hiánya vagy korlátozott volta egyrészt a saját tudásával kapcsolatban, másrészt a tudás, illetve ismeret megszerzésének forrásával, módjával kapcsolatban, – a szociális megerősítés jutalomértékének, illetve a belső motiváltságnak gyakran teljes hiánya, – a beszéd korlátozott megértése, még látszólag jó beszédprodukció mellett is (ezt a nehézséget fokozzák a beszéd emocionális, szociális sajátosságai), – az egyenetlen képességprofil (pl. ismeretek és önellátás, mechanikus és személyes memória közötti szakadékszerű különbségek).

Erősségek, amelyekre az autizmussal élő gyermekeknél építeni lehet:

– a megfelelő szintű vizuális információ általában informatív, – tanult rutinokhoz, szabályokhoz való alkalmazkodás, – jó mechanikus memória, – megfelelő környezetben, érdeklődésének megfelelő témánál kiemelkedő koncentráció, kitartás, – egyes, nem szociális tartalmú területeken relatíve jó képesség (pl. memoriter, zene).

Nehézségek és kognitív problémák, amelyekkel számolni kell a fejlesztés során:

– szenzoros ingerfeldolgozás zavarai, – figyelemzavar, – utánzási képesség deficitje, – percepciós, vizuomotoros koordinációs problémák, – analízis, szintézis műveleteinek problémája, – lényegkiemelés, problémamegoldó gondolkodás deficitje, – általánosítás, a tanultak új helyzetben való alkalmazásának problémája, – emlékezetfelidézési problémák (szociális tartalmaknál és személyes élményeknél, 38

Arany János EGYMI

– nehézség már ismert tudásanyagban szociális elem bevezetésekor vagy új körülmények közötti alkalmazáskor, – a feladat céljának nem értése, reális jövőre irányultság hiánya, – szimbolikus gondolkodás fogyatékossága, – énkép, én tudat fejlődésének deficitje, – a valóság téves értelmezése, felfogása, – realitás és fantázia összetévesztése, – szóbeli utasítások félreértése, különösen a többértelmű, elvont kifejezések, többtagú utasítások esetén, – képességek, ismeretek kreatív (nem idioszinkretikus) alkalmazásának hiánya, – gyermekközösségben áldozattá, bűnbakká válás, más esetben szociálisan inadekvát viszonyulás a kortársakhoz, – strukturálatlan időben passzivitás, reaktív viselkedésproblémák, – félelmek, fóbiák (gyakran - más által megszokott - hétköznapi tárgyaktól, hangoktól).

Alkalmazott módszerek, eszközök  A fejlesztésben és a viselkedésproblémák kezelésében alapvető a kognitívviselkedésterápiás módszerek alkalmazása: – a kívánt viselkedések szisztematikus megerősítése, – a szóbeli magyarázatok csökkentése, – bemutatás, modell nyújtása: azoknál a gyermekeknél, akik képesek utánozni – fizikai és verbális prompt a kívánt viselkedés elsajátításához  Alternatív és augmentatív kommunikációs (AAK) eszközrendszerek használata: – PECS (Képkártya Cserés Kommunikációs Rendszer), vizuálisan segített kommunikáció  Protetikus környezet kialakítása (TEACCH módszer szerint): – a tér és az idő strukturálása – a tevékenységek szervezése átlátható módon 39

Arany János EGYMI

 Szociális- és kommunikációs fejlesztés: – szociális történetek, – "babzsákos foglalkozás", – Én-könyv és személyes napló, – zenei interakciók – egyéni motivációs rendszerek kialakítása

Hallásfejlesztés Ellátottak köre: Diagnosztizált, átmeneti vagy tartós hallássérülés esetén. A fejlesztés célja: Az egyéni hallásfejlesztés eszközeivel a hallási figyelem, az észlelés, az emlékezet fejlesztése; az artikulációs zavarok csökkentése, a kifejezőkészség és a grammatizmus kialakulásának elősegítése. Hallási figyelem és differenciáló képesség fejlesztése, beszédhangok és zörejek megkülönböztetése, lokalizálása, szavak felismerése. Beszédmegértés fejlesztése, egyszerű utasításokkal, cselekvéses helyzetekkel, képtörténetek mesélésével stb. Aktív és passzív szókincs fejlesztése, bővítése játékosan, cselekvéses helyzetekbe ágyazva, az életkori sajátosságoknak megfelelően. Kifejezőkészség fejlesztése, képtörténetekkel, saját élmény mesélésével, az életkori sajátosságoknak megfelelően.

A szurdopedagógus feladata, kompetenciája:

-

A logopédiai szolgálat által kiszűrt, és az audiológiai állomásokon diagnosztizált gyermekek terápiás fejlesztése-18 éves korig

-

Szájról olvasási készség kialakítása 40

Arany János EGYMI

-

Hangtanítás

-

Hallásritmus fejlesztése

-

Aktív-passzív szókincstartomány bővítése

-

Megfelelő beszédpélda nyújtása

-

Kifejezőkészség fejlesztése

-

Hallás fejlesztése

-

Hallókészülék ellenőrzése

-

Társalgás alapjainak kialakítása

-

Célzott beszéd - hallás fejlesztés

-

Hallásnevelés

Munkaformák: -

Egyéni terápia

-

Csoportterápia

-

Egyéniesített csoportterápia

Terápia eszközei: -

Szájparaván

-

Beszédlottó-képanyagok

-

Hangkeltő-zörejkeltő játékok

-

Varázsdoboz-szoftver

-

Más képességfejlesztő szoftverek, játékok, könyvek, munkafüzetek

-

Elemmérő

-

Steto - clip

A gyermekek értékelése, minősítése: 41

Arany János EGYMI

A tanév eleji, félévi és tanév végi mérések alapján: - Tünetmentes - Lényegesen javult - Részben javult - Keveset javult - Nem javult - Nem minősíthető - Kimaradt A szurdopedagógus egyes esetekben szöveges értékelést alkalmaz.

e) A logopédiai ellátás

Az ellátottak köre: A logopédiai ellátást igénylők köre azon gyermekekből, ill. gyermekcsoportokból tevődik össze, akiket a Szakértői Bizottság, az orvosok, a pszichológusok, a védőnők, a pedagógusok, ill. a szülők logopédiai vizsgálatra javasolnak; valamint a tanév eleji területi - logopédus általi- szűrővizsgálat megállapítása alapján a logopédus terápiára irányít - 18 éves korig. A logopédiai terápia célja: Biztosítsa a beszédhibás egyén személyiségének töretlen fejlődését, célkitűzéseinek megvalósulását, az optimális szocializációt, a sikeres habilitációt, ill. rehabilitációt. Leghatékonyabb formája a megelőzés: a szülők, nevelők felvilágosítása, a veszélyeztetettek korai kiszűrése; előzetes fejlesztéssel az esetleges halmozódó beszédhibák megjelenésének kivédése. A vizsgálat a terápia egész folyamatát érinti. A terápia a szakemberek széles körű, összehangolt team-munkáját igényli. A széles körű program, eszköz alkalmazása, a célirányos fejlesztés, a személyiséget figyelembe vevő intenzív foglalkozás alkalmazása elengedhetetlen a beszédhiba javításában. 42

Arany János EGYMI

A terápia hatékonyságát, az egyén zavartalan beilleszkedését a társadalomba (főként súlyos beszéd- és nyelvi zavarok esetében) az utógondozás szolgálja. A logopédiai tevékenység: A terápia megválasztása a kóroki tényezők, a beszédhibás életkora, a logopédiai kórforma súlyossága, kiterjedése, az esetleges halmozott beszédsérülés, a terápia kezdetének időpontja, a környezet, az integráció lehetőségének érvényesítése alakítja. A logopédiai tevékenység színtere: mobil színtér, ami optimálisan alkalmazkodik az ellátásra szoruló egyén szükségleteihez. A beszédjavítást végző szakemberek kompetenciái: A logopédus a beszéd-, hang-, nyelv- és kommunikációs zavarban szenvedő gyermekek

hátrányainak

megelőzésére,

vizsgálatára

és

felismerésére,

más

beszédkórképektől való elkülönítésére, az ezekből következő feladatok megállapítására, megtervezésére, a sérülés specifikus prevenciós, terápiás (habilitációs, rehabilitációs), fejlesztési, nevelési, oktatási tevékenység ellátására képesített szakember. Kötelező óraszáma a gyermekek/tanulók kezelésének és vizsgálatának feladatait tartalmazza. A logopédus feladata: 

az ellátási körzetébe tartozó gyermekek/tanulók beszéd- és nyelvi fejlettségének és állapotának szűrése;



a beavatkozást igénylő gyermekek/tanulók logopédiai vizsgálata;



szükség esetén a gyermek/tanuló további vizsgálatainak megszervezése;



egyes esetekben logopédiai vizsgálati vélemény készítése;



a kapott és saját vizsgálati eredmények alapján a gyermek logopédiai ellátásának megtervezése, szükség esetén a gyermek/tanuló egyéni fejlesztési tervének elkészítése;



a gyermekek/tanulók rendszeres fejlesztése;



a beavatkozási hipotézis helyességének és hatékonyságnak ciklizált vizsgálata; 43

Arany János EGYMI 

a gyermek egész személyiségének pozitív befolyásolása;



a fejlesztő beavatkozás dokumentálása;



kapcsolattartás a szülőkkel, a gyermek pedagógusaival, a gyermeket fogadó/kezelő más szakemberekkel.

Beszédzavarral, beszédhibával küzdő gyermekek/tanulók kezelése során a logopédus maga állapítja meg és szervezi meg a szükséges vizsgálatokat, és ezek lebonyolításában a szülőnek segítséget nyújt. A segítő szakemberekkel való kapcsolattartás alapján tanácsot tud adni a szülőnek, hogy hová forduljon, vagy a megfelelő szakemberrel maga is felveszi a kapcsolatot. Sok esetben nemcsak vizsgálat, hanem párhuzamos terápia vagy egyéb segítség miatt javasolja mások bevonását. Kezdeményezésére és irányításával a gyermek/tanuló intézményen kívüli szolgáltatásokat igényelhet. A gyermekek/tanulók egy része a közoktatási intézményen belül működő fejlesztéseken vehet részt. Az iskolai tanév időtartamát tekintve a szorgalmi időszak első két hetében a gyermekek/tanulók szűrését végzi és kialakítja a tanév munkarendjét, az utolsó két hétben pedig a tanévben logopédiai ellátásban részt vevők fejlődését minősíti. Módja van arra, hogy szakaszonként mérje és mérlegelje beavatkozása eredményességét. Az esetenkénti egyéni fejlesztési terv készítésének szabályai megegyeznek a pedagógiai munka tervezésének általános szabályaival. A logopédus a gyermek állapotára és egyéni szükségleteire figyelve tervezi a beavatkozás általános célját és a ciklusban kijelölt célterületeket, a feldolgozandó anyag tartalmát, az illeszkedő módszert és eszközt, a felhasználható időt, a gyermek egyéb szükségleteit és sajátosságait és a fejlesztéshez szükséges optimális pedagógiai körülményeket. A logopédiai fejlesztés tervezését nehezíti, hogy ahány gyermek/tanuló vesz részt a foglalkozáson, annyiféle cél, eszköz és módszer kerül megjelölésre, nincs ugyanis két egyforma nyelv- és beszédprobléma. A logopédiai fejlesztés alapelvei A beszédhibák javításában, illetve a beszéd rendellenességeinek korrekciójában alkalmazott módszereknek, eljárásoknak minden esetben összhangban kell lenniük a beszédjavítás alapelveivel. 44

Arany János EGYMI 

A beszédhibás/beszédfogyatékos gyermek/tanuló fejlesztésében törekedni kell a pszichológiai és fiziológiai tényezők összhangjára, a személyiség és a beszédműködés kölcsönhatására, funkcionális összefüggésrendszerére.



A fejlesztés tudatos és tervszerű legyen. A beszéd állapotának felmérésétől, a diagnózis és prognózis felállításától a terápiás terv megválasztásán át a módszerek/eljárások kiválasztásáig, majd a folyamatba épített mérési, értékelési metódusok alkalmazásában is a tudatosság és a tervszerűség domináljon.



A módszerek célszerű megválasztásának elve megköveteli a logopédiai gyakorlatban az életkor, a pszichikai sajátosságok, az értelmi képesség, a beszédhiba típusának és súlyosságának, a terápia adott szakaszának figyelembevételét.



A terápia során figyelembe kell venni a beszédfejlődés szakaszait. Tudni kell, hogy az adott gyermeknél/tanulónál hogyan érvényesülnek és miben jelentkeznek a beszédfejlődési szakaszokon belül az egyéni sajátosságok, amelyek messzemenően befolyásolhatják a módszerek megválasztását.



A logopédiai fejlesztő munkában meghatározó a sokoldalú percepciós fejlesztés. A kinesztéziás, a hallási, a látási és a beszédmozgási benyomások egymást erősítve fejlődnek.



A beszédjavító munka fontos elve a transzferhatások tudatos kihasználása. A különböző beszédműveletek számos azonos elemből épülnek fel, ezért az átviteli megoldások alkalmazása eredményesebbé teszi a fejlesztést.



A beszédhibás/beszédfogyatékos gyermekek/tanulók hatékony fejlesztése során a csoportra irányuló munka folyamatában kell kialakítani az egyénre szabott terápiás programok megvalósításának a módját.



A beszédhibás tanuló fejlesztése legyen folyamatos, intenzitása pedig a beszédhiba típusának és súlyosságának függvénye.



A logopédusnak motiválnia kell a gyermeket/tanulót beszédhibája leküzdésére, ugyanakkor fel kell készítenie az esetleges visszaesésekre, azok kezelésére, valamint arra, hogy a maradandó tünetekkel később együtt tudjon élni.



A beszédjavításban alkalmazott módszerek és eljárások hatékonyságát befolyásolhatja a gyermek/tanuló szűkebb és tágabb környezete (család, óvoda, iskola). A logopédus szakszerű irányítása alapján szükséges a szülők és a gyermekkel/tanulóval kapcsolatba lévő pedagógusok (óvónő, tanító) aktív részvétele.

Munkaformák: -

Egyéni terápia 45

Arany János EGYMI

-

Csoportterápia

-

Egyéniesített csoportterápia

Terápiák eszközei: -

Az adott terápia hatékonyságát növelő terápiás eszközök

Terápiás programok -

A beszédészlelés és beszédmegértés zavara

-

Megkésett beszédfejlődés

-

Pöszeség

-

Orrhangzós beszéd, ajak- szájpadhasadék

-

Beszédritmus zavara (dadogás, hadarás)

-

Diszfónia

-

Dyslexia - dysgráfia – dyscalculia esetén prevenció; reedukáció

-

A gyermekkori afázia

A gyermekek értékelése, minősítése:

A tanév eleji, félévi és tanév végi mérések alapján: - Tünetmentes - Lényegesen javult - Részben javult - Keveset javult - Nem javult - Nem minősíthető - Kimaradt 46

Arany János EGYMI

A logopédus egyes esetekben szöveges értékelést alkalmaz. f) A továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadás,

A továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadás keretében nyújtott tájékoztatás elősegíti a tanuló pályaválasztását, iskola választását figyelembe véve az egyéni tulajdonságokat és a foglalkoztatási lehetőségeket, ennek érdekében kapcsolatot tart a foglalkoztatási pályaválasztási tanácsadóval. A továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadás keretében nyújtott tájékoztatás során figyelembe kell venni a tanuló személyes adottságait és érdeklődését. A tanácsadó a javaslatait a tanuló meghallgatása, szükség szerinti vizsgálata, illetve az érintett pedagógusok véleménye alapján alakítja ki. A továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadás pedagógiai, pszichológiai, egészségügyi tájékoztatással, kiadványokkal, továbbképzésekkel segítheti az iskolai pályaorientációs tevékenységet.

h) A gyógytestnevelés

A gyógytestnevelés célja és feladata 

A gyógytestnevelés hozzájárul a szerzett vagy veleszületett betegség következtében kialakult egészségi állapot helyreállításához, azaz gyógyításához, rehabilitációjához.



A lehetőségekhez mérten segítse elő a gyermekek egészséges testi fejlődését, fokozza edzettségüket, teljesítőképességüket és a betegségekkel szembeni ellenálló-képességüket.



Keltse fel igényüket az egészségi állapotuknak megfelelő testmozgás és sportolás iránt, járuljon hozzá a testmozgás, a sport megkedveltetéséhez, s alakítsa ezzel kapcsolatos szokásaikat.



Fejlessze a gyermekek általános mozgásműveltségét, és készítse fel elváltozásuk fokozódásának megakadályozására, állapotuk javítására.



Járuljon hozzá a pozitív személyiségvonások kialakításához.

47

Arany János EGYMI

A gyógytestnevelés részterületei 

A tartó- és mozgatórendszer elváltozásainak gyógytestnevelése, (gerinc- mellkasi-, alsó végtag deformitásai)



Belgyógyászati és egyéb betegségek gyógytestnevelése. (szívbetegség, juvenilis hipertónia, tüdőasztma, kóros kövérség, csökkentlátás, vegetatív disztóniások)

A gyógytestnevelés módszerei és eszközei

A gyógytestnevelés alapvető eszközei a testmozgások és a testgyakorlatok.(gimnasztika, futás, játékos feladatok, mobilizáló gyakorlatok, izomerősítő eljárások, légzési gyakorlatok stb.) Speciális módszerek: - a mozgásformák sajátos módosításai, -

a terhelés intenzitásának és terjedelmének adekvált megválasztása és adagolása.

A gyógytestnevelésen való részvétel feltétele: szakorvos diagnózisa, besorolási javaslata.

A gyógytestnevelés színterei: gyógytestnevelési óra

Gyógytestnevelés értékelése: szöveges értékelés személyre szabottan

i) Az iskolapszichológiai, óvodapszichológiai ellátás

A nevelési tanácsadás keretében nyújtott iskola- óvoda pszichológiai szolgáltatás feladata

feltárni,

megelőzni,

megszüntetni

azokat

a

problémákat,

amelyek

megnehezíthetik, megnehezítik a tanulónak a tanulótársaival, a pedagógusokkal való kapcsolatteremtését, közösségbe történő beilleszkedését. A tanulónál eredménytelenséget, 48

Arany János EGYMI

teljesítménycsökkenést okozhatnak, okoznak. kialakulását

Az iskolában konfliktushelyzetek

eredményezhetik, eredményezik. Az

iskolai

erőszak kialakulásához

vezethetnek, vezetnek. Az iskolapszichológusi ellátás céljait, a szükséges pszichológiai fejlesztési feladatokat az iskolapszichológus határozza meg, aki indokolt esetben kezdeményezi a tanuló vizsgálatának folytatását a nevelési tanácsadás keretében. Az iskolapszichológus a nevelőtestületi értekezleten ismerteti megállapításait, javaslatot tehet a tanuló személyiségfejlesztése érdekében indokolt pedagógiai módszerek alkalmazására, továbbá arra, hogy az iskola pedagógusai, vezetői milyen módon működhetnek közre a fejlesztési feladatokban.

2. Óvodai nevelés alapfeladatai, nevelési céljai

Színtere:

Arany János Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény, Óvoda, Általános Iskola, Speciális Szakiskola, Pedagógiai Szakszolgálat és Nevelési Tanácsadó Csorna, Erzsébet királyné u. 64.

Célcsoportja: Csorna városából, és a Rábaköz településeiről a Megyei Szakértői Bizottság által intézményünkbe javasolt óvodás korú gyermekek. Alapvető célja és feladata a speciális óvodai nevelést igénylő gyermekek sokoldalú, harmonikus fejlődésének biztosítása, a gyermeki személyiség kibontakoztatásának elősegítése az életkori és egyéni sajátosságokon túl az egyes gyermek egyéni fejlettségének, diagnózisának figyelembe vételével.

Az óvodai nevelés általános céljai:

-

szülőkkel szorosan együttműködve a gyermekek egészséges életmódjának kialakítása

-

mindenoldalú, tervszerű, harmonikus, szakszerű fejlesztés

-

elősegíteni egyéni korrekcióval a fennálló fejlődési rendellenességek javítását, csökkentését; és megelőzni a következményes ártalmak kialakulását

-

a gyermekeket egészséges napirendre szoktatni

-

helyes higiénés szokások kialakítása 49

Arany János EGYMI

-

iskolára való előkészítés

-

hozzájárulni a harmonikus személyiség kialakulásához

Az óvodai nevelés fő feladatai:

-

a gyermekek megfigyelése, megismerése, a szükséges korrekció elvégzése

-

szűkebb – tágabb környezet megismertetése

-

helyes magatartás kialakítása – alkalmazkodás

-

beszédfejlesztés (beszédindítás, beszédmegértés, beszédkésztetés, szókincsbővítés…)

-

játéktevékenységek továbbfejlesztése

-

elemi munkavégzés képességének kialakítása (egyszerű önkiszolgálás, szóbeli utasítások végrehajtása…)

-

közösségi magatartás kialakítása

-

a testi fejlettség szintjének megfelelő tevékenységek gyakorlása, fejlesztése

Alapelveink:

-

Nevelésünkben a rendszeresség, a következetesség és a fokozatosság (kis lépésekben haladás) elve érvényesül.

-

A speciális óvodai nevelés, a sérülés specifikus fejlesztés, a korrekció- az adott gyermek képességei, tulajdonságai alapján- a meglévő ép funkciókra épít.

-

Az alkalmazott módszer- és eszközrendszert az egyes gyermekek állapotából fakadó egyéni szükségletek határozzák meg.

-

Óvodai nevelésünk iskola- előkészítő funkciója mellett a csecsemő- vagy főként a kora kisgyermekkori fejlődés hiányosságait van hivatva pótolni.

3. Alapfokú oktatás alapfeladatai, nevelési és oktatási céljai

50

Arany János EGYMI

Alsó tagozat tanulásban akadályozottak / enyhe értelmi fogyatékosok/ 1. – 4. évfolyam)

Színtere:

Arany János Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Központ és Nevelési Tanácsadó Csorna, Erzsébet királyné u. 64.

Célcsoportja:

Csorna városából, és a Rábaköz településeiről a Megyei Szakértői Bizottság által intézményünkbe helyezett tanköteles korú tanulók.

Célok és feladatok:

Ebben a szakaszban a tanuláshoz nélkülözhetetlen pszichés funkciók fejlesztésére helyeződik a hangsúly. A tanulók között meglévő eltérések differenciált eljárások, tartalmak és oktatásszervezési megoldások, terápiák alkalmazását teszik szükségessé. A képességfejlesztésben hangsúlyos szerepük van a közvetlen érzéki tapasztalatoknak, a tárgyi cselekvéses megismerésnek, a céltudatosan kiválasztott tevékenységnek. A tanuló fejlesztésének hosszú folyamatában az aktuális igényeknek megfelelően kell módosulnia a pedagógiai folyamat korrekciós, kompenzáló jellegének. Az alsó tagozat első évfolyamán javasolt tananyag elsajátítására – a Nemzeti alaptanterv által biztosított lehetőséggel élve – ajánlott egy tanévnél hosszabb időtartamot tervezni. A hosszabb időkeret nagyobb esélyt nyújt az alapvető kultúrtechnikák eszközszintű elsajátítására, amennyiben megfelelő motiváltság mellett, ismétlődő tanulási folyamatban, állandó aktivitásban egyre önállóbb tanulási tevékenységet tesz lehetővé a tanulók számára. Az 1.-2. évfolyamon cél a személyiség biztonságérzetének megteremtésével, az egyéni diagnosztikára épülő funkcionális képességfejlesztéssel elérni az egyénhez viszonyítva azt a legoptimálisabb adaptív állapotot, amely elégséges előfeltétele a tantárgyi rendszerű fejlesztésnek. Olyan fejlettségi szintre kell hozni a tanuláshoz nélkülözhetetlen pszichikus funkciókat – a gyógypedagógia eszközrendszerének, módszereinek, terápiáinak felhasználásával –, hogy a tanuló az alapvető kultúrtechnikák elsajátítására a sérülésének, állapotának megfelelő idő biztosítása mellett felkészült legyen. A tanulókat fogékonnyá, befogadóvá kell tenni a környezet, a közvetlen megtapasztalható természet és a társas kapcsolatok iránt, miközben tág teret adunk az életkori sajátosságoknak, a fejlettségnek megfelelő gyermekjátéknak és mozgásnak, mindezzel felkeltve érdeklődésüket a tanulás iránt. A 3.-4. évfolyamon a cél az alapvető képességek és alapkészségek fejlesztése a tanulók egyéni háttértényezőinek figyelembevételével, a pszichés funkciók fejlesztésének

51

Arany János EGYMI

stratégiáját tartalmazó egyéni fejlesztési tervek alapján, tantárgyi rendszerben végzett intenzív fejlesztési folyamatban. Kiemelt feladat a személyiség érésének, az önismeret fejlődésének elősegítése a tanulási, viselkedési szokások elsajátításával, magatartási normák közvetítésével; a sérülésből, a fogyatékosságból eredő tanulási nehézségek leküzdésének, a jól működő funkciók továbbfejlődésének segítése individualizált programok, terápiák, differenciáló pedagógiai eljárások alkalmazásával.

Fejlesztési területek – nevelési célok

Erkölcsi nevelés Feladata a személyiség erkölcsi arculatának értelmi és érzelmi alapozása.

Az életkori

jellemzőkhöz illeszkedő – a spontán belátáson alapuló – szabálykövetési képesség megerősítése, az alkalmazkodás és az önérvényesítés, a felelősségvállalás képességének alapozása a mindennapi iskolai gyakorlatban. Szociális konvenciók (köszönés, megszólítás stb.) szerepének tudatosítása a közösségi életben. Nemzeti öntudat, hazafias nevelés Az otthon, az iskola, a lakóhely alapvető személyi viszonyainak megismerése, biztos tájékozódás kialakítása az alapvető téri és időrelációkban, a nevezetes események megismerése, az ezzel kapcsolatos élmények feldolgozása. Hagyományok, népszokások megismerése, felelevenítése az abban való aktív részvétel feltételeinek megteremtésével.

Állampolgárságra, demokráciára nevelés Az iskolai keretek között gyakorolható demokratikus részvétel. A házirend értelmezésével a jogok és kötelességek szerepének megértése. Érzékenység kialakítása mások problémái, nehézségei iránt, megoldások keresése.

Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése A tanulók önmaguk megismerésére motiváló tanulási környezet létrehozásával az önmagára jellemző tulajdonságok, érzelmi és indulati megnyilvánulások ismerete. Az énkép, önismeret alakítása, fejlesztése, szociális tanulás, az ember jellegzetes külső- és belső jegyeinek 52

Arany János EGYMI

megismerése. Az egymáshoz való alkalmazkodóképesség, együttműködési készség, elfogadás alapozása. A gyakran előforduló konfliktusok kezelésének gyakorlása, helyes magatartás bemutatásával. Az együttműködés és közreműködés a csoportban, közösségben, a meghatározott feladatok végzésében. A családi és az iskolai szerepek megismerése, alkalmazkodás és azonosulás a családi és iskolai viszonyrendszerekben.

A családi életre nevelés Személyes élmények alapján a családi élet jellemzőinek megbeszélése, szerepjátékok, élmények, történések, családi események. A családon belüli kapcsolatok, egymás segítése, felelősségvállalás a családon belüli feladatokért, az egymásrautaltság.

A testi és lelki egészségre nevelés A testi fejlettségnek, adottságnak megfelelő egészségtudatos táplálkozás - mértéktelenség mohóság - önkorlátozás. Tisztálkodási szokások napi ritmusa.

Felelősségvállalás másokért, önkéntesség Gyakorlati tevékenységekben a részvétel különbözőségeinek megfigyelése, hasonlóságok és különbségek, egymás erősségeinek és gyengeségeinek, felismerése, az együttműködésre alapozott segítés, annak hatásainak megtapasztalása.

Fenntarthatóság, környezettudatosság A környezet adott szempontok alapján történő megfigyelése, a következtetések közös levonása. A szorosan vett természeti környezet ápolása, gondozása mindennapi feladatokban.

Pályaorientáció Foglalkozások,

foglalkozásokhoz

rendelt

tevékenységek

megismerése,

egyeztetése,

tapasztalatgyűjtés. Az érdeklődés felkeltése, egyéni érdeklődések erősítése. Olyan feltételek, tevékenységek biztosítása, amelyek során kipróbálhatják képességeiket, Gazdasági és pénzügyi nevelés Vásárlások, társasjátékok, szituációk segítségével a pénz szerepének, a gazdaságosság fontosságának a felismertetése. 53

Arany János EGYMI

Médiatudatosságra nevelés Életkornak megfelelő gyermekműsorok hallgatás-nézése és a tapasztalatok megbeszélése. A valóság és a virtuális valóság megkülönböztetésének elemi példáival az értelmező, kritikai gondolkodás alapozása.

A tanulás tanítása A tanulás iránti érdeklődés felkeltése, sok személyes élmény biztosítása a tanulói tevékenység serkentésével. Az egyéni érdeklődésen alapuló önművelő és szükséglet kielégítő szabadidős tevékenységek lehetőségeinek megismerése, az azokban való részvétel igényének kialakítása, alapozása.

Kulcskompetenciák, kompetenciafejlesztés

Anyanyelvi kommunikáció Az anyanyelv-elsajátítás folyamatában elsődleges feladat a szókincsfejlesztés, a beszédértés és a beszédprodukció fejlesztése. Ennek során a tanuló képek tartalmáról szóbeli leírást ad, elsajátítja az írás, olvasás képességét. Feladat a szöveg információhordozó funkciójának tudatosítása, az értő olvasásra törekvés. Tények, gondolatok érzések felismerése, átélése olvasott szöveg alapján, dramatizálás.

Idegen nyelvi kommunikáció A tanuló érdeklődésének felkeltése és pozitív irányultság kialakítása a más nyelveken megszólaló beszéd és a más nyelveken beszélők iránt.

Matematikai kompetencia Jellemzője a cselekvő, személyes tapasztalatszerzés. A fejlesztés feladata: az elemi rendszerező képesség és kombinatív képesség fejlesztése. Kialakul a tanuló fejlettségének megfelelő szintű biztos számfogalma. Alapműveleteket végez, manipulál. Ismeri és használja a mértékegységeket. Képes mennyiségi következtetésre, becslésre, mérésre.

54

Arany János EGYMI

Természettudományos és technikai kompetencia Érdeklődéssel fordul a környezet tárgyai, élőlényei, jelenségei felé. A mindennapi életben előforduló jelenségek körében tapasztalatszerzésre törekszik. Tanári irányítás mellett, de mind önállóbban hajt végre kísérleteket, megfigyeléseket, ezek eredményeit értelmezni is tudja. Alkalmazza a segédeszközöket. Figyel az ember és természet kölcsönhatása folyamataira. Gyakorlatias ismeretekre tesz szert. Értékeli a természet szépségét, törekszik annak védelmére, a környezet megóvására (növényápolás, madáretetés). Igyekszik elsajátítani és lehetőség szerint betartani az egészséges életmód szabályait.

Digitális kompetencia A számítógép megismerése, egyszerű kezelési műveletek végzése, szoftverek futtatása irányítással. A tanuló motivált az IKT eszközök használata iránt.

Szociális és állampolgári kompetencia Az iskolai életrend biztonságában a tanulók jól érzik magukat. Ismerik a magatartási szabályokat. Kötődnek a pedagógushoz és a társaikhoz. Szociális képességeik főként az osztályban megélt saját élmények alapján fejlődnek: felelősségtudat, kitartó, szorgalmas munka, mások teljesítményének elismerése, jó és rossz elkülönítése, reális önértékelés.

Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia A tanuló tud segítséget kérni.

Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség A tanuló ismeri az alkotás örömét. Képes történetek, érzések, élmények feldolgozására különböző dramatikus, képzőművészeti elemek alkalmazásával

Hatékony, önálló tanulás

55

Arany János EGYMI

A középpontban az olyan alapvető készségek fejlesztése áll, mint az írás, olvasás, számolás, az IKT-eszközök. A hatékony, önálló tanuláshoz alapvető készségekkel, képességekkel kell rendelkezni. A tanuló a tanuláshoz szükséges taneszközök használatában biztos, gyakorlott. Érdeklődik a tanulás iránt, érdeklődése az elért sikerekből, a fejlesztő értékelés során kapott elismerésből és biztatásból, valamint a korábbi tapasztalatok alapján kialakult kíváncsiságból táplálkozik. Alapelvünk: -

A nyitott, projektorientált oktatás, amely alkalmazkodik az adott gyermek mindenkori szükségleteihez,

-

Ahol megvalósul az esélyegyenlőség, a komplexitás, személyközpontúság.

-

Mindenkor legyen tekintettel a tanuló életkorára, állapotára, juttassa el a tanulót képességei maximumára, az alapfokú nevelés-oktatás szakaszának eredményes befejezéséhez.

-

Alakítsa az önálló életvitelre, eredményes szocializációra, pályaválasztásra való felkészítést.

-

Az iskola tanulói életkoruknak, fejlettségi állapotuknak, szükségleteiknek megfelelő gyógypedagógiai ellátást kapjanak tanórán, tanórán kívül egészségügyi, pedagógiai habilitációs és rehabilitációs foglalkozásokon a gyermekvédelem a kulturális hátrányok enyhítése területén.

Nevelésünk célja olyan személyiség kialakítása kell hogy legyen, mely lehetővé teszi tanulóink beilleszkedését a társadalomba, és amellyel a társadalom őket sérüléseikkel, fogyatékosságaikkal együtt elfogadja.

A tanítást elősegítő eszközök

A tantárgyak tanításához igénybe vehető az iskola 1500 kötetes könyvállománya, amely rendkívül gazdag mesekönyvekben, gyermeklexikonokban, és ismeretterjesztő kiadványokban. A DVD, és CD állomány segítséget nyújthat a szemléletes ismeretátadáshoz. Rendelkezésre álló audovizuális eszközök: interaktív tábla, e tananyagok, TV, DVD lejátszó, video-lejátszó, CD lejátszó, magnó, diavetítő, írásvetítő. 56

Arany János EGYMI

Az iskolában található több bábparaván, ill. sokféle fejlesztőjáték. Az egyes tantárgyak tanításához igénybe vehető a Sötétfény-szoba. Az intézmény jól felszerelt tankonyhája az életvitel tantárgy tanításában nyújt segítséget. A tornaterem ideális lehetőség tanórák és szabadidős programok megtartásához. A Szabadidőteremben délutáni szabadidős foglalkozásokon vehetnek részt a gyermekek. A Kiállító teremben rajzaikat és egyéb kézműves alkotásaikat mutatjuk be.

Felső tagozat (tanulásban akadályozottak / enyhe értelmi fogyatékosok/ 5 – 8. évfolyam)

Az enyhén értelmi fogyatékos tanulók számára készült kerettanterv céljaiban, feladataiban és az ezekre épülő további tartalmakban s figyelembe veszi a jövőben várható társadalmi, gazdasági változásokat, valamint az ezzel összefüggésben megjelenő, a köznevelés egészére vonatkozó célokat és feladatokat. A kerettantervi rendszer az enyhén értelmi fogyatékos tanulók esetében is prioritásként értelmezi azokat a személyiség-, készségés képességfejlesztési tartalmakat, amelyek az egyén és a társadalom számára egyaránt nélkülözhetetlenek. A célok és feladatok meghatározása a Nemzeti Alaptanterven és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelvén alapul. Célok és feladatok A felső tagozaton a tanulók fejlesztése elsődlegesen a megismerési módszerek további fejlesztésére, a szemléletes képi gondolkodás nyomán kialakuló képzetekre, ismeretekre, az elsajátított tanulási szokásokra épül. Hangsúlyosabbá válik az önálló tanulási tevékenység. A tudásgyarapítást, a képességek, a személyiség fejlesztését a konkrét tapasztalásokra alapozva a gondolkodási funkciók különböző sérülését, eltérő ütemű fejlődését figyelembe véve kell elérni. Az 5.-6. évfolyamon a cél a tevékenységek számának és minőségének növelésével, az önálló tanulás képességének fejlesztésével az alapvető kultúrtechnikák használatának eszközszintűvé tétele, valamint az intenzív személyiségfejlesztés. Ehhez szükséges az alapkészségek megerősödésének biztosítása a tanulói tevékenységek középpontba állításával, a gyakorlás lehetőségeinek megteremtésével, továbbá a konkrét megtapasztaláson alapuló tudásgyarapítás erősítése a gondolkodási funkciók különböző sérülését, eltérő ütemű fejlődését figyelembe véve. A tantárgyi tartalmakat, a tevékenységeket, feladatokat, a terápiás célú eljárásokat a fejlődés egyéni üteméhez, a 57

Arany János EGYMI

módosult tanulási képességhez kell igazítani. Végső soron mindennek meg kell alapoznia a tanulók felkészítését az önálló életvitelre, és önálló munkavégzésre, a tanulói a képességkultúra fejlettségéhez igazodó szakiskolai továbbtanulásra, társadalmi beilleszkedésre. A 7.-8. évfolyam legfontosabb célja a tudáselemek szintetizálása, a képességstruktúra megszilárdítása, a személyiség integritásának növelése. E cél eléréséhez szükséges feladatok a tanuló sikeres továbbtanulási, szakmaelsajátítási lehetőségeinek kialakítása; az önálló tanulás, a tájékozódási képesség, a tájékozottság, a döntési képesség erősítése; a társadalmi beilleszkedéshez szükséges szociális és cselekvési kompetenciák kialakítása, az önálló életvitelre való alkalmasság megszilárdítása.

Fejlesztési területek – nevelési célok

Erkölcsi nevelés A szabályok létrehozásának folyamatában való részvétel megtapasztalása, gyakorlati alkalmazása, a megbeszélés, a megegyezés, a szabályokhoz való rugalmas alkalmazkodás képességének fejlesztése. Pozitív erkölcsi tapasztalatok erősítése. A magatartásban, az emberi kapcsolatokban a szeretet, bizalom, türelem, együttérzés, igazmondás stb. megismertetése, gyakoroltatása, befogadása. A negatív tapasztalatok feldolgozása, irigység, közömbösség, harag, durvaság stb., azok hatásai.

Nemzeti öntudat, hazafias nevelés Tantárgyi tanulmányaik során megismert történelmi és kulturális értékeink alapján tudatosodjon a nemzeti összetartozás érzése. Közösségi tevékenységgel, lakóhelyén aktív részvétellel váljon részesévé a jelentősebb társadalmi eseményeknek, ünnepeknek, ezen élmények segítségével, alakuljon ki bennük a közösséghez való tartozás, a hazaszeretet.

Állampolgárságra, demokráciára nevelés Az iskolai demokráciában, a diákönkormányzat tevékenységeiben való aktív részvétellel a demokratikus technikák gyakorlása: véleménynyilvánítás, döntéshozatal, képviselet. A tanulói jogok és kötelességek arányainak tudatosítása.

58

Arany János EGYMI

Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése Az éntudat, az énkép (önismeret) fejlesztése, törekvés önmaga minél sokrétűbb fizikai, pszichikai, erkölcsi megismerése.

A családi életre nevelés A család fogalma, típusai, tagjai, feladatai, családfa, generációk együttélése, családi munkamegosztás, gazdálkodás a családban, a család szerepe az egyén egészséges, harmonikus fejlődésében, egymásrautaltság, lelki közösség.

A testi és lelki egészségre nevelés A mozgásigény kielégítésével, a mozgáskultúra, a mozgáskoordináció, a ritmusérzék és a hallás fejlesztésével, a koncentráció és a relaxáció képességének alapozásával, az egészséges életmódban a tudatosság szerepének bemutatása. Önellátó, testápoló technikák. Az érzelmi intelligencia mélyítése, gazdagítása, az önismeret alakítása, az önértékelés képességének fejlesztése.

Felelősségvállalás másokért, önkéntesség A szociális érzékenység fejlesztése, az együttérző, segítő magatartás erősítése. Segítő feladatok az iskolai életben, rendszeresség.

Fenntarthatóság, környezettudatosság Mindennapi tevékenységeiben váljon általánossá a környezetkímélő, takarékos magatartás, alakuljon ki a természeti és épített környezet iránti szeretet és megóvás igénye. Pályaorientáció A munka szerepe az ember életében. Érdeklődési területek, vonzódások tudatosítása, reális pályakép a képességek, adottságok szerint, mérlegelés. A fizikai és a szellemi munka (a szülők és ismerősök szakmája, ismert szakmák rendszerezése fizikai és szellemi munkacsoportba, melyek a két szakmacsoport lényegi különbségei és hasonlóságai.

Gazdasági és pénzügyi nevelés Részvétel a pénz kezelésében, évfolyam-tevékenységben, a családból hozott példákkal a célszerű gazdálkodás gyakorlása, a pénzhasználat és a fogyasztás területén. A saját felelősség, 59

Arany János EGYMI

az értékteremtő munka felismerése. Gazdasági, pénzügyi intézmények szerepe a mindennapi életben.

Médiatudatosságra nevelés A különböző médiumok, mint ismeretszerzési, művelődési, önkifejező kapcsolatteremtési lehetőségek, az alkalmazásokban lévő veszélyforrások. Tudatosság kialakítása a válogatásban.

A tanulás tanítása Az életkori jellemzők figyelembevételével a kreativitás fejlesztése, az írásbeliség és a szóbeliség egyensúlyára való törekvés, a tanulók egészséges terhelése, érési folyamatuk követése, személyre szóló, fejlesztő értékelésük. Az együttműködésre építő (kooperatívinteraktív) tanulási technikák és tanulásszervezési módok fokozott alkalmazása. Az egyéni tanulási stílus figyelembevétele, egyéni tanulási stratégiák érvényesítése.

Kulcskompetenciák, kompetenciafejlesztés

Anyanyelvi kommunikáció Feladata az anyanyelvhez való pozitív attitűd kialakítása. Szókincsfejlesztés. Különböző helyzetekben szóban, írásban megnyilvánuló kommunikációs képesség kialakítására törekvés. Szövegértés fejlesztése. A tanuló a nyelvi funkciók birtokában képes érvelni, vitázni. Az írásbeli kommunikációban. Elvárás a normakövető helyesírásra törekvés. Képes, a kép-, ábra, grafikon- és diagram-elemzésre. Elsajátítja a jegyzetkészítés alapjait. A metakommunikációs eszközök értelmezésére és alkalmazására törekszik. Képes könyvtárhasználatra. Képes különböző típusú szövegek megkülönböztetésére, információk gyűjtésére és feldolgozására.

Idegen nyelvi kommunikáció Az enyhén értelmi fogyatékos tanulók idegennyelv-tanulásában elsősorban hallásra támaszkodó nyelvtanulás valósul meg. Az elsajátítás során a kommunikáció játékos keretek között zajlik, sok helyzetgyakorlattal. Célja a tanult idegen nyelvet beszélő népek kultúrája iránti érdeklődés felkeltése. Az idegen nyelvi kommunikáció mint kulcskompetencia az enyhén értelmi fogyatékosok nevelésében egyénileg differenciált tananyagstruktúrát igényel. 60

Arany János EGYMI

Matematikai kompetencia A tanuló fejben vagy írásban végzett számításai során matematikai műveleteket végez, s ezt mint eszközt alkalmazza különböző mindennapi probléma megoldása céljából. A matematika órákon elsősorban az elemi számolási készségek fejlesztése valósul meg. Ide tartozik a számírás készsége, az összeadás, kivonás, szorzás, osztás, a törtek használata, a mértékegység-váltás. A tanuló figyelmet fordít a térbeli, időbeli, mennyiségi viszonyokban való pontosabb tájékozódásra. A szövegek értő olvasásával képes adatgyűjtésre, a feladat lényeges elemeinek a kiválasztására. Kiemelten fontos a konkrét cselekvéssel összekapcsolt tapasztalatszerzés és matematikai tevékenység, a szabálytudat és a stratégiahasználat kialakítása. Elsajátíthatók és gyakorolhatók a gondolkodási műveletek (pl. problémamegoldó gondolkodás), a funkcionális képességek (érzékelés, észlelés, felidézés, emlékezés, figyelem, képzelet), a segédeszközök alkalmazása.

Természettudományos és technikai kompetencia A tanuló felismeri a természet működési alapelveit, illetve az egyszerűbb technológiai folyamatokat és azok kapcsolatait. Egyre önállóban használja, illetve alkalmazza az alapvető tudományos fogalmakat és módszereket problémák megoldása során. Tudásalkalmazásra képes az ember és természet kölcsönhatása vonatkozásában. A mindennapi életben előforduló természettudományos jelenségek körében vizsgálódásra törekszik. A természeti és gazdasági, valamint a társadalmi folyamatok közötti összefüggéseket felismeri, megérti. Megismeri az emberi test felépítését, működését, értékeli az egészséget, törekszik annak megőrzésére, ismeri a káros szokások, szenvedélyek egészségromboló hatását. Kiemelt feladat a tanulók egészségvédelmi, betegségmegelőzési és környezeti ismereteinek bővítése, az emberiséget fenyegető járványok, veszélyek és elkerülésük lehetőségének ismerete. Felismeri a gazdaság környezetkárosító hatását (éghajlatváltozás, savas esők) és a környezetvédelmi törekvések összefüggéseit. Belátja, hogy erőforrásaink döntően végesek és ezeket körültekintően, takarékosan kell hasznosítanunk. Nyitottá válik a környezettudatos gondolkodás és cselekvés pl. a veszélyes hulladékok kezelése iránt.

Digitális kompetencia 61

Arany János EGYMI

Számítógépes alkalmazásokat ismer. Képes az elektronikus média használatára. Ismeri az információkeresés technikáit, ezeket a tanórán, tanórán kívül és a hétköznapi életben is alkalmazza.

A

világhálón

elérhető

információkat

megadott

szempontok

szerinti

gyűjtőmunkában is kamatoztatja. A megszerzett információt irányítással, majd egyre önállóbban képes kezelni, azokból prezentációkat, beszámolókat állít össze. Ismeri az elektronikus kommunikáció (e-mail, közösségi portálok) nyújtotta lehetőségeket és használja is ezeket. Fontos feladat, hogy a tanuló felismerje az elektronikus kommunikációban rejlő veszélyeket és törekedjen ezek elkerülésére. A valós és a virtuális kapcsolatok közötti különbségek megláttatása nyomán kellő óvatossággal kezeli a világhálóról származó tartalmakat.

Szociális és állampolgári kompetencia A tanuló megérti és elfogadja, hogy a közösség tagjai felelősek egymásért.

Képes

megfogalmazni véleményét a közösséget érintő kérdésekben, meghallgatja és képes elfogadni mások érvelését. Ismeri az alapvető magatartási, viselkedési szabályokat, megnyilvánulásai az alkalomnak és helyzetnek megfelelőek. Fejlesztendő készségek: a személyközi viselkedés készségei (tolerancia, kapcsolatteremtő képesség, mások elfogadása, konfliktuskezelés, asszertivitás, segítés másokon); az önmagunkkal szembeni viselkedés (következmények vállalása, etikus viselkedés, pozitív énkép, érzelmek kifejezése, pozitív énkép, önelfogadás); feladattal kapcsolatos viselkedés (együttműködési készség, kommunikáció feladatvégzés közben, csoporton belüli aktivitás). A magyar és az európai kultúra, illetve hagyományok megismerésével kialakul a tanulóban az országhoz, a nemzethez, az EU-hoz és általában az Európához való tartozás tudata.

Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia Ismert élethelyzetekben a tanuló képes mérlegelni, döntéseket hozni és felmérni döntései következményeit. Terveket készít céljai megvalósításához. Tudja fogadni mások segítségét, és tud segítséget adni. Csoportos feladathelyzetekben részt tud venni a végrehajtás megszervezésében, a feladatok megosztásában. Céljai elérésében motivált és kitartó.

Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség 62

Arany János EGYMI

Képes történetek, érzések, élmények feldolgozására különböző dramatikus, zenei, tánc- és mozgástechnikai elemek alkalmazásával Nyitott a kulturális sokféleség megismerésére. Az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség lényege a kreativitás fejlesztése. Fontos megismernie

a

sok

érzékszervi,

megfigyelési,

manipulatív

tevékenységre

épülő

tapasztalatszerzést. Érzékeny a művészi önkifejezés felismerésére. A tanuló képes korának megfelelő, különböző művészeti (zenei, irodalmi, dramatikus, képzőművészeti, fotó- és film-) élmények több szempontú befogadására, élvezetére. Képes szabad asszociációs játékokra, gondolatok, érzelmek, hangulatok kifejezésére különböző művészeti területeken alkalmazott kifejezőeszközök, módszerek, technikák alkalmazásával Alakulóban van önálló ízlése, és ez megnyilvánul közvetlen környezete, használati tárgyai kiválasztásában, alakításában is. Feladat az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség fejlesztése.

Hatékony, önálló tanulás Az önálló tanuláshoz szükséges más kompetenciák: kognitív kompetenciák (értelmi intelligencia, kreativitás, alternatív gondolkodás) emocionális kompetenciák (érzelmi intelligencia, érzelmi tulajdonságok) fizikális kompetencia (erő, fizikai állóképesség, ügyesség, gyorsaság, edzettség, ellenálló képesség) affektív kompetencia (feladattartás, feladattűrés, újrakezdés, kitartás), szociális kompetenciák (pl.: együttműködési készség,) és kommunikációs készség. Az önálló tanulásra képes tanuló szükségszerűen rendelkezik ezen kompetenciákat alkotó képességek eszközeivel (számtalan készséggel), alapismeretekkel és pozitív attitűddel. Bizonyos tanuláshoz szükséges tulajdonságokkal is, ilyen az igényesség, a fegyelem, a rendszeresség, a következetesség. A tanulás az enyhén értelmi fogyatékos tanulók számára különösen megerőltető, mert több időre van szükségük, gyakrabban éri őket kudarc, ezért folyamatos feladat a motiváltság biztosítása, kudarctűrésük fejlesztése.

63

Arany János EGYMI

Alapfokú nevelés - oktatás: értelmileg akadályozottak, súlyosan és halmozottan fogyatékos tanulók

Fejlesztő nevelés-oktatás (súlyosan és halmozottan fogyatékos tanulók fejlesztő nevelése)

A tankötelezettség teljesítését fejlesztő nevelés-oktatás keretében az a gyermek kezdheti meg, akinek számára TKVSZRB szakvéleményében ezt javasolta. A tanulók csoportokba sorolásáról - a nevelőtestület véleményének kikérésével - az intézmény vezetője dönt. A csoportok létszáma nem haladhatja meg a hat főt. Minden tanuló részére el kell készíteni a személyre szabott, a tanuló fejlesztésének súlypontjait meghatározó egyéni fejlesztési tervet.

Színtere:

Arany János Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Központ és Nevelési Tanácsadó Csorna, Erzsébet királyné u. 64.

Célcsoportja:

Csorna városából, és a Rábaköz településeiről a Megyei Szakértői Bizottság által intézményünkbe helyezett tanköteles korú tanulók.

Célja és feladata: a súlyosan és halmozottan fogyatékos tanulók fejlesztő nevelése, a SNI gyermekek oktatásának irányelve alapján készített intézményi rehabilitációs pedagógiai program alapján folyik. A tanév rendjéhez igazodó, a tankötelezettség teljes időtartama alatti rehabilitációs célú, az elért fejlődési szakaszokat követő egységes folyamat. A nevelés-oktatás fejlesztési területeinek tartama tanítási évfolyamokra nem tagolódik, a tanítás és tanulás hagyományos felfogása nem alkalmazható. A pedagógiai munka szakaszolása a tevékenység tartalmi kínálatának életkori sajátosságokhoz alkalmazkodó strukturálásában, koncentrikus bővítésében jelenik meg. Ennek során folyamatosan szem előtt kell tartani: –

a súlyosan és halmozottan fogyatékos gyermekek pedagógiájának alapvető tételeit: a tanulás és tanítás kezdeti lépéseinek a tanulók leg alapvetőbb szintű megnyilvánulásainak értelmes közlésként való felfogása és értelmezése.

–

Partneri kapcsolat fokozatos kialakítása, következetes együttműködés

–

Kommunikációs lehetőségek kipuhatolása, mindennapi cselekvésre alapozottság 64

Arany János EGYMI

–

A tanulás része és színtere a mindennapi szükségleteik kielégítése

Tanulási sajátosságaik. –

Kötődés a tárgyakhoz, a jelenhez

–

Cselekvéses tanulás, komplex kommunikációba ágyazottság

–

Tevékenység tanulás kis lépésekben, segítséggel, vezetéssel

–

Spontán tanulási szándék gyengesége

Alapfokú oktatás: értelmileg akadályozottak / középsúlyos értelmi fogyatékosok/ 1. – 8. évfolyam

Célok, feladatok:

Az általános iskolai képzés céljai, feladatai

Az iskolai képzés során az egyéni bánásmód elvét alkalmazva biztosítható a középsúlyosan értelmi fogyatékos tanulók személyiségének harmonikus fejlődése. A képzés célja kialakítani a helyes közösségi magatartást, az együttműködési képességet és a szocializációs készséget a hiányosan működő képességek korrekciója, a hátrányok csökkentése érdekében, miközben folyamatos motivációval, az érdeklődés fenntartásával valósul meg a jól működő funkciók fejlesztése. A képzés feladata minél nagyobb mértékben előkészíteni az önálló vagy támogatott életvezetés lehetőségét, kialakítani a környezethez való kötődés igényét, a közösségi alkalmazkodást és elfogadást, törekedve az önérvényesítéssel és önálló döntési képességgel rendelkezés kialakítására, a tanuló felkészítésére a lehető legeredményesebb társadalmi integrációra. Az intézménytípus megalapozza a tanulói képességekhez és érdeklődéshez igazodó, készségfejlesztő speciális szakiskolai képzésben történő részvétel és a gyakorlati munkavégzés feltételeit úgy, hogy fokozott figyelmet fordít azoknak a kompetenciáknak a fejlesztésére, amelyre a középsúlyosan értelmi fogyatékos tanulóknak az iskolai oktatás után szükségük lehet (a készségfejlesztő speciális szakiskola évfolyamain, napközi otthonokban, családban, lakóotthonokban, védő- vagy integrált munkahelyeken). 65

Arany János EGYMI

A középsúlyosan értelmi fogyatékos tanulók nevelésében kiemelt figyelmet kell fordítani az egyénre szabott terápiás eszközök, eljárások alkalmazásával a képességstruktúra hiányosságainak kompenzálása, az épen maradt funkciók feltárásával, és azokra építéssel. A pedagógusoknak feladatuk a gyakorlatorientált, a mindennapi élet tevékenységeire felkészítő képzés megvalósítása, az életvezetési technikák megalapozása, elsajátítása, gyakorlása. A személyiség gazdagítása érdekében az önelfogadásra és mások elfogadására a toleráns magatartás kialakításával tehet szert a gyermek/tanuló. Mindehhez olyan iskolai légkört kell teremteni, amelyben mind a tanuló, mind a felnőtt jól érzi magát, ahol az emberi és társas kapcsolatok a kölcsönös tiszteleten alapulnak, ahol minden tanuló teljes értékű emberként élheti meg önmagát, a másságot is elfogadva.

Fejlesztési területek – nevelési célok

Erkölcsi nevelés A középsúlyosan értelmi fogyatékos tanuló képes szociális kapcsolatokat kialakítani és fenntartani, ismeri és elfogadja az alapvető emberi értékeket, a személyiségében rejlő pozitív tulajdonságokat meg tudja jeleníteni a környezete számára. Különböző élethelyzetekben képes az adekvát viselkedésre, elfogadja társait és környezetét, megismeri, követi és igyekszik betartani a szabályokat. Interperszonális kapcsolataiban együttműködő, megértő, türelmes.

Nemzeti öntudat és hazafias nevelés A tanuló érdeklődik környezete és lakóhelye szokásai iránt, ismeri a legfontosabb nemzeti ünnepekhez köthető hagyományokat, képességeihez mérten bekapcsolódik az ünnepi megemlékezésekbe. Fokozatosan megismeri a szülőföld, a haza legfontosabb értékeit, megismeri környezetében előforduló szimbólumait.

Állampolgárságra, demokráciára nevelés A tanuló fokozatosan képessé válik az együttműködésre környezetével, közösségében magatartása elfogadó. Megismeri és képességeinek megfelelően alkalmazza alapvető emberi jogait és kötelezettségeit. Kialakul igénye az önállóságra, megismeri az önérvényesítés és a támogatott döntéshozatal lehetőségét. Közösségének alakításába bevonható, igényli a rendezett, célszerűen kialakított környezetet. Önismeret és a társas kapcsolati kultúra fejlesztése A tanuló megtapasztalja saját személyét, bekapcsolódik társas foglalkozásokba. 66

Arany János EGYMI

Megtanulja a helyzeteknek megfelelő kapcsolatokat megteremteni környezetével, cselekedeteit kontrollálni, képes a kapcsolatokban a közeledés és a távolságtartás egyensúlyának és szükségességének megválasztására. Konfliktusait önállóan vagy segítséget kérve próbálja megoldani. Megtanul választani lehetőségei közül, képessé válik korlátai felismerésére, megismeri az adekvát segítségkérés módszereit. Megismeri a nemi szerepekkel kapcsolatos alapvető társadalmi elvárásokat és a biológiai működés elemeit.

Családi életre nevelés A tanuló lehetőség szerint minél nagyobb önállósággal közreműködő önmaga ellátásában, ismeri a családi élet szerepeit, feladatait. Képességeihez mérten elfogadja és kéri személyi segítő tanácsát a magánéletben adódó problémahelyzetek megoldásához.

Testi és lelki egészségre nevelés A tanuló megismeri a helyes táplálkozás és a személyes higiéné alapjait, minél önállóbban képes gondoskodni magáról, ápolni testét. Igényli a rendszeres testmozgást, figyel testi épségének és egészségének megőrzésére. Lehetőségeihez mérten felismeri és elkerüli a káros szokásokat és veszélyes helyzeteket. Testi és lelki érzéseit képes környezetének megfelelő jelzésekkel tudomására hozni.

Fenntarthatóság, környezettudatosság A tanuló igényli a kulturált környezetet, vigyáz lakóhelye, élettere tisztaságára, óvja épségét. Felismeri a szennyező anyagokat, kerüli a káros környezeti hatásokat. Igényévé válik a takarékosság az anyagokkal, energiával, kerüli a felesleges pazarlást. Megtanulja szükségleteihez mérten beosztani a javakat. Megismeri és alkalmazza a szelektív hulladékgyűjtés, az újrafelhasználás és hasznosítás gyakorlati technikáit.

Pályaorientáció A tanuló motivációja felkelthető a munkatevékenységek iránt, lehetőségeihez képest igényli a felnőtt élet alapvető tevékenységének, a munkának megismerését, elsajátítását.

67

Arany János EGYMI

Képes önmaga munkatevékenységi lehetőségeinek felismerésére, belátására, elfogadja a segítséget. Gazdasági és pénzügyi nevelés A tanuló megismeri a pénz fogalmát, adott nagyságrendben tisztában van az ár és az érték fogalmával. Tisztában van a takarékosság, a pazarlás és a felesleges fogalmával. Képes saját tulajdonának felismerésére és megóvására.

Médiatudatosságra nevelés A tanulóban fokozatosan tudatosul a virtuális valóság és az élet közötti különbség. Felismeri az elektronikus eszközök helyes információszerző és szabadidő eltöltési lehetőségeit, ügyel a mértékletességre.

Tanulás tanítása A tanuló az elsajátított kompetenciák felhasználásával igényli az ismeretszerzést, az új információk, tevékenységek elsajátítását. Felkelthető a tanuláshoz és megismeréshez motivációja, kíváncsisága.

Kulcskompetenciák, kompetenciafejlesztés

Anyanyelvi kommunikáció A tanuló képességeihez mérten bekapcsolódik kommunikációs helyzetekbe, igényli gondolatainak, érzéseinek átadását, egyszerű utasításokat megért. Elsajátítja az anyanyelvi verbális vagy nem verbális kommunikáció alapelemeit, megismeri a beszéd kapcsolatteremtő, közlő, informáló funkcióját. Folyamatosan törekszik a formailag és tartalmilag helyes kommunikáció elsajátítására. Képes önállóan kapcsolatot teremteni és adekvát kommunikációban részt venni. Praktikus helyzetekben, a szükséges mennyiségű segítség mellett, alkalmazni tudja a különböző mértékben elsajátított kultúrtechnikai ismereteket.

Matematikai kompetencia 68

Arany János EGYMI

A tanuló felismer elemi ok-okozati összefüggéseket, tevékenységekkel kísérve számlál, mennyiségeket összehasonlít. A mindennapi életben használt egyszerű mértékegységeket ismeri. Megismeri a pénz értékének és az árak összefüggésének alapjait. Egyéni igényekhez igazodó segítséggel tájékozódik térben és időben.

Természettudományos és technikai kompetencia A tanuló segítséggel tájékozódik alapvető természeti jelenségekben és folyamatokban. Megismeri testének működését, együttműködik szervezetének megóvásában és egészségének fenntartásában. Ügyel környezetének védelmére, képes a természet szépségeinek felismerésére. Minél önállóbban, adekvátan alkalmazza környezetének berendezéseit és eszközeit.

Digitális kompetencia – A tanuló megismeri az információs eszközök használatának lehetőségeit a kapcsolatteremtés, a megismerés és a szabadidő hasznos eltöltése érdekében.

Szociális és állampolgári kompetencia – A tanuló fokozatosan elsajátítja a környezetével való együttműködést, lehetőségéhez képest segítséget nyújt rászoruló embertársainak, családjának. Megismeri a különböző népek és csoportok szokásait, kultúráját. – Megismeri állampolgári jogait és kötelezettségeit, megtanulja a helyes mértékű személyi segítség elfogadását.

Kezdeményező képesség és vállalkozói kompetencia – A tanuló területén mindennapi életében megtanul egyszerű feladathelyzetekben célokat kitűzni, döntéseket hozni és kitartani az eredmény elérése érdekében. – Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség

69

Arany János EGYMI

– A tanuló képes különböző művészeti élmények (zene, tánc, dramatikus előadás, irodalmi művek, képzőművészeti alkotások, film és fotó) befogadására. – Különböző művészeti tevékenységekbe bevonható, kifejezi egyéni ízlését, igényét. – Hatékony, önálló tanulás – A tanuló az egyénileg eltérő mértékű tudáselsajátítási technikáknak megfelelően képes a képességeinek megfelelő mértékű támogatással új információkat megszerezni. –

Érdeklődéssel és kíváncsisággal fordul a világ felé, motivált a megismerésre.

– Elfogadja a változás és a változtatás szükségességét. -

Egységesség és differenciálás

A középsúlyosan értelmi fogyatékos tanulók oktatásának követendő szempontja az életkori csoportokban történő fejlesztés megtartása mellett a tanulók egyéni haladási üteméhez igazodó, az önmagához mért fejlődést értékelő, sikerélményt biztosító, a reális életlehetőségeket folyamatosan szem előtt tartó oktatás, nevelés, képzés. A tananyag kiválasztásában és elrendezésében figyelembe kell venni, hogy a foglalkozások célja lépésről lépésre a károsodásokból eredő lemaradások csökkentése a meglévő képességekre építve tanórai keretek között, figyelembe véve a harmonikus személyiségfejlődés igényeit. Fontos a folyamatos ismétlés, gyakorlás, nagy szerepe van a tevékenységek életközegben való alkalmazásának, a cselekvésbe ágyazott ismeretszerzésnek. A tantárgyak tananyagánál a fő hangsúly nem a műveltségátadáson van, hanem azon komplex képességek, készségek, kompetenciák kialakításán, amelyek elősegítik az alapvető fejlesztési célok megvalósítását. A pedagógiai munka során törekedni kell a gyógypedagógiai nevelésben, fejlesztésben kiemelkedő jelentőségű érzelmi motivációra, játékosságra. A nevelési és oktatási módszereket mindig a tanulók életkorának és személyiségjegyeinek megfelelően kell megválasztani. A tanterv a kultúrtechnikai tantárgyak tanítása során, a magasabb évfolyamokon sem javasol képesség szerinti differenciált csoportokat. A differenciálást az ismeretekben, módszerekben, a tanulói tevékenységekben és a segítségnyújtás mértékében, a tanítási órán kell megvalósítani, mert a gyakorlati pedagógiai tapasztalat azt mutatja, hogy minden tanuló képes fiatal felnőtt koráig ezen a téren továbbfejlődésre. A kamaszkor és annak befejeződése után is motiváltak a tanulók az olvasás, írás, számolás elsajátítására. Az egyénre szabott nevelés és oktatás mellett is mutatkoznak - az adott csoporton belül leszakadó, lemaradó tanulók. A lemaradás oka a súlyos akadályozottságban, hosszantartó betegségben, a képesség, tudás elsajátításához rendelkezésre álló időkeret szűkösségében 70

Arany János EGYMI

keresendő. A tanulási képességek terén mutatkozó nagyfokú eltérések leküzdésére fontos a differenciált foglalkoztatás, egyéni és kiscsoportos formában. Tanórai keretben a figyelemfelkeltés, a cselekedtetés, az ismeretek közvetítése és megerősítése differenciált formában, képesség szerinti csoportok kialakításával, esetenként egyéni bánásmóddal történik. Lehetőséget kell teremteni a feladatok elvégzésében az egyéni igényekhez igazodó segítségnyújtásra, a szemléltető eszközök és tanulói segédletek szükséglet szerinti megválasztására. Ebben a munkában a legfontosabb segítők a pedagógiai asszisztensek és a gyermekfelügyelők. A tanulás szervezésénél döntő az állandó ösztönzés megvalósítása, a cselekedtetés, a különböző tantárgyaknál megjelenő tananyagok kapcsolódási pontjainak különböző szempontú megközelítése, megerősítése. Az iskola tanulásszervezése a napközi otthoni foglalkozásokkal együtt egész napos. A tanulók házi feladatot csak saját kérésre kapnak, minden kötelező tanulási tevékenység az iskolában történik. Az egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs és rehabilitációs tanórai foglalkozások célja a károsodásból eredő nagyfokú lemaradások csökkentése, a meglévő képességelőnyökre építve az eredményes személyiségfejlesztés megvalósítása tanórai keretek között egyéni és kiscsoportos formában. A fejlesztés célja nem a tanórai tananyag átismétlése, hanem a képességek, készségek, kompetenciák terápiás fejlesztése: - érzékelés, észlelés, figyelem, emlékezet, koncentráció, grafomotoros koordináció, tájékozódás; - bazális stimuláció, beszédfejlesztés, szociális és kommunikációs tevékenység segítése, - művészeti foglalkozások, zene, rajz, tánc stb.; - mozgásállapot javítása, sporttevékenység; A tehetséggondozás során a fő hangsúly az épen maradt részképességek fejlesztésén van, és elsősorban érdeklődési körök alapján szerveződik. Legfontosabb feladata a szabadidő hasznos eltöltésére nevelés, művészetekkel, az egészséges életmóddal és környezettudatos magatartással összefüggő tevékenységek. A sajátos nevelési igényű tanulók együttnevelésében, oktatásában, fejlesztésében részt vevő pedagógus megközelítése az elfogadás, tolerancia, empátia, és az együttneveléshez szükséges kompetenciák megléte. A pedagógus a differenciálás során figyelembe veszi a tantárgyi tartalmak – egyes sajátos nevelési igényű tanulók csoportjaira jellemző – módosulásait. Szükség esetén egyéni fejlesztési tervet készít, ennek alapján egyéni haladási ütemet biztosít. A differenciált nevelés, oktatás céljából individuális módszereket, technikákat alkalmaz; egy-egy tanulási, nevelési helyzet, probléma megoldásához alternatívákat keres. Együttműködik különböző szakemberekkel, a gyógypedagógus iránymutatásait, javaslatait beépíti a pedagógiai folyamatokba. 71

Arany János EGYMI

A középsúlyosan értelmi fogyatékos tanulók számára szükséges többletszolgáltatásokhoz tartozik a speciális tankönyvekhez és tanulási segédletekhez, továbbá a speciális gyógyászati, valamint tanulást, életvitelt segítő eszközökhöz való hozzáférés. Az adaptív oktatás gyakorlati megvalósításának kulcsmozzanatai:



a bemeneti jellemzők megismerése, melyek alapjaiban kijelölik az egyéni utat, illetve az annak bejárásához vezető stratégia megvalósítandó pedagógiai mozzanatait;



a kimeneti elvárások, melyek a prognosztizálható fejlesztés/fejlődés kritériumainak, a kimeneti követelmények meghatározásához nyújtanak segítséget. A bemenet, az iskolai, oktatási folyamat kezdetén szükséges a sajátos nevelési igény

pontos, egyénre szabott feltárása, a képességstruktúra, a lényegi személyiségvonások, a szocializációs funkciók területeinek feltérképezésével. A feltárás a gyógypedagógia, a pszichológia módszerével történik. – A funkcionális képességek (az észlelés, az emlékezet, a figyelem, a gondolkodás), a tanult képességek (a kommunikációs, a kognitív, a cselekvés, a szocializációs képességek) – a család legjellemzőbb mutatói (a családi szocializáció színterei, a kommunikációs, cél-racionális, dramaturgiai tevékenységrendszer, az interakciók és struktúrák rendszere) együtt jelenthetik a gyermeki szükségletek megfogalmazásának alapjait, amelyre építeni lehet az egyéni út meghatározását, a pedagógiai diagnózist - a stratégiát és terápiát. A kimeneti elvárások, - a pedagógiai folyamatban a tanulók egyéni jellemzőit, fejleszthetőségi sajátosságait mindvégig figyelembe véve - a társadalmi szükségletből vezethetők le. A társadalmi szükséglet meghatározásához kiindulópontot a társadalom leírása jelenti, a jelen és a belátható jövő társadalom sajátosságainak számbavétele. Ez azt jelenti, hogy a klasszikus tudásközlés mellett az információrobbanás korszakának jellemzőjeként az integratív, interpretatív szerepet is figyelembe véve lehet az iskola helyi nevelési rendszerét a társadalom szocializációs közegének modelljeként tekinteni. Így a fejlesztési - nevelési - oktatási - képzési rendszerben érvényesíthetők a következő jellemzők: 

nyitott pluralista tudománykép, mint világkép, 72

Arany János EGYMI



a munka, a tanulás, a szabadidő, a szórakozás határainak elmosódása, az élethosszig való tanulás szükségessége



a piaci elemek, mint a gazdasághoz való viszony fő jellemzői,



nagy választási lehetőség, elágazó életutak, mint az életút jellemzői,



a nevelés, mint kapcsolat, az értékek, a tudás, a cselekvési minták közvetlen cseréje,



az identitás és önismeret, mint szocializációs cél,



párbeszéd, keresés, értékelés, válogatás, kritika, közvetlen megfigyelés, mint tipikus tevékenységek,



érték pluralitás, egyéni boldogság, mint értékek, és a kíváncsiság, mint motiváció.

Nevelési célja:

-

Megsegítő, átfogó, egymást kiegészítő, fejlesztő, támogató, valamint gondozó eljárások biztosítása.

-

Alapvetően humánus pedagógiai, nevelési és terápiás formák alkalmazása.

-

A gyermek formális és informális megfigyelésének tapasztalataira alapozva egyéni fejlesztési tervek készítése.

-

Fejlődési funkcióelmaradások, önkiszolgálás, alapvető készségek kialakítása: étkezés, tisztálkodás, szobatisztaság.

-

Olyan speciális készségek erősítése, amelyek felnőtt korban jól kihasználhatók és az élet teljességének megélését segítik elő.

-

Munkára nevelés munkával

-

Túlzó gondoskodás helyett az önállóság támogatása.

-

Az elsajátított képességek önálló használatának tanítása.

-

Az elsajátított képességek más összefüggésben való használata.

-

Képességek alkalmazása más, elsősorban otthoni környezetben.

-

Önszervezés, önállóság, táguló szociális integráció.

73

Arany János EGYMI

Alapfokú nevelés alsó tagozat (beszédfogyatékosok/ 1. – 4. évfolyam)

A beszédfogyatékosok osztályában azok a gyermekek tanulnak, akiknek az olvasás, írás, matematika tárgyakban beszéd-, nyelvi-, kommunikációs zavaruk miatt sok nehézségük, kudarcuk adódhat. Célunk:

A nehézségek, kudarcok megelőzése, csökkentése speciális gyógypedagógiai/logopédiai módszerek segítségével. Az alkalmazott oktatási, habilitációs/rehabilitációs eljárások teszik lehetővé a sikeres tanulást, a sajátos nevelési igényt okozó problémák csökkenését, a későbbi integrációt. Meixner Ildikó 1958-ban kezdett olvasástanítási módszert kidolgozni a dyslexiás gyerekek logopédiai kezelése során. Több tankönyv szerzője, társszerzője volt. (Olvasni tanulok, Olvasókönyv, Írni tanulok) 1993-ban jelent meg a Játékház című ötkötetes olvasókönyvcsaládja, amelyet a normál 1. osztályokban, logopédiai első osztályokban, az enyhe fokban értelmi sérültek iskoláinak 1.-2. osztályaiban és az ambulanter logopédiai ellátásban egyaránt sikerrel alkalmazott dyslexia-prevenciós módszere alapján írt. A pszichológiailag is megalapozott olvasástanítási módszerrel párhuzamosan alakult ki az a prevención, reedukáción alapuló pedagógiai szemléletmód, amely nem korlátozódik az olvasás-írás megtanítására, hanem az oktatási folyamat egészében alkalmazható paradigmának tekinthető.

Személyi feltételek

A logopédiai osztályban elméleti tárgyakat oktató szakemberek tanítói, logopédiai, illetve gyógypedagógiai (szurdopedagógusi) végzettséggel is rendelkeznek, vagy folyamatban van a képzésük. A sajátos nevelési igényű gyermekek fejlesztését a TKVSZRB diagnózisában szereplő sérülési terület ellátására specializálódott gyógypedagógusok végzik. A többféle logopédiai problémát speciális logopédiai terápiás módszerekkel enyhítjük. A bevezető és a kezdő szakaszokon a tantárgyak többségét az osztályfőnök tanítja, akinek a munkáját szaktanárok (rajz, testnevelés) támogatják.

A logopédiai osztály működésének általános jellemzői

74

Arany János EGYMI

A nevelő-oktató munka elméleti kereteit a Meixner-féle módszertan alapelvei alapján határoztuk meg: -

Meghatározó szerepet kap a tanulók egyéni adottságaihoz alkalmazkodó differenciálás.

-

A tananyag feldolgozásban, általánosságban szem előtt tartjuk a Ranschburg-féle homogén gátlás elkerülését. Általános tanulási törvény a pszichológiában, hogy hasonló tartalmak megtanulása közvetlenül egymás után nehezebb, könnyebb összekeverni, nehezebb megtanulni és könnyebb elfelejteni az egymáshoz közel bemutatott, rokon tartalmakat. Ezt a szemléletet olvasástanítás során alapvető módszertani elvként tartjuk szem előtt, de a többi tárgy tanulásánál is tekintetbe vesszük. Így hatékonyabbá tudjuk tenni tanulóink ismeret elsajátítását

-

Különösen nagy hangsúlyt fektetünk a szemléletességre: Sok, jó minőségű, kézbe fogható szemléltetőeszközzel, képanyaggal, valamint digitális eszközzel dolgoznak a gyerekek. A tanulási nehézségekkel küzdő gyerekek egyéni foglalkoztatásához igény szerint egyéni taneszközöket készítünk. Mindezek a sajátos nevelési igényű gyerekeknél nélkülözhetetlenek

-

Fontos alapelv, hogy az új anyag bemutatásakor az egyeditől igyekszünk az általános felé haladni. Nem szabályokat tanítunk, hanem lehetőség szerint közösen állapítjuk meg ezeket a tapasztalatok alapján.

-

Fontosnak tartjuk, ezért minden lehetséges esetben alkalmazzuk a személyes élményeken, tapasztalatszerzésen alapuló ismeretátadást.

Olyan alapozó alsó tagozatot alakítottunk ki, ahol: • egyrészt azok a szülők is optimális feltételek között iskoláztathatják gyermeküket, akik nem akarják kitenni őket a versenyhelyzettel együtt járó, többnyire speciális területeken támasztott teljesítménykényszernek, • másrészt sajátos nevelési igényű gyerekek integrált oktatási keretben - ép értelmi képességek esetén - számottevő tananyag- és követelménycsökkentés nélkül juthatnak a hátrányaik kompenzálásához szükséges szakszerű pedagógiai ellátáshoz. A bevezető és a kezdő szakaszban (1-4. osztály) kiemelt hangsúlyt fektetünk az alapvető készségek elsajátítására: az olvasás, írás, számolás, szóbeli-írásbeli kifejezőkészség terén az alsó tagozatban olyan szintre akarjuk juttatni növendékeinket, hogy azok révén önálló ismeretszerzésre, tananyag-feldolgozásra legyenek képesek. A tanulási zavar veszélyeztetett, ill. tanulási zavarral küzdő gyerekek az alsó tagozatban már megszokott módon állandó segítséget kapnak az órákon a tananyagfeldolgozáshoz.

75

Arany János EGYMI

Az egyes képzési pedagógiai szakaszok

Az első két osztályt tekintjük az első egységnek, amelynek két fő feladata van: Egyrészt az iskolai munka természetének megismertetése az iskolába kerülő gyermekkel: meg kell tanulnia együttműködni társaival és a pedagógussal, elfogadni az irányítást és az értékelést, rendben tartania felszerelését, nyomon követni a vele szemben támasztott elvárásokat, feladatait Másrészt el kell, hogy érje az olvasás-írás-számolás terén az eszközszerű használat szintjét. Ez a későbbi sikeres iskolai haladás szempontjából kulcsfontosságú 3.-4. osztályban az alapvető készségek elmélyítése, a helyes tanulási módszerek kialakítása és az önálló ismertszerzésre való alkalmasság és igény elérése a fő cél.

Felvétel a beszédfogyatékosok osztályába

A beszédfogyatékosok osztályába a TKVSZRB által vizsgált, sajátos nevelési igényűvé nyilvánított gyermekek nyerhetnek felvételt, akik súlyos nyelvi-kommunikációs zavarral küzdenek és/vagy tanulási zavar veszélyeztetettek. Az ő esetükben a speciális írás-olvasás tanítási módszer alkalmazása, valamint az intenzív fejlesztő foglalkozások teszik lehetővé a későbbi integrációt.

Szervezeti formák, alkalmazott módszerek

A speciális oktatási szükségletekkel rendelkezőknek kétféle módon nyújtunk támogatást. Az egyik, hogy az osztályban tanító pedagógusok a dyslexia-prevenció és reedukáció módszertanában járatos kollégák, akik az osztályban folyó munkát is speciális eszközökkel kiegészítve végzik. Ezek a speciális eszközök a Meixner-féle módszertan kellékei. Lényegük, hogy a szokásos szemléltető eszközökön kívül sok mozgatható, kézbe fogható kép és kártya segíti a tananyag feldolgozását. Ennek az a funkciója, hogy az aktuális anyag megértéséhez és elsajátításához szükséges - a gyengébb nyelvi fejlettségű, dyslexiás gyerekek számára ismeretlen - fogalmakat szemléletesen megmutassa, begyakoroltassa. A fonomimika alkalmazása szintén elősegíti a betű-hang kapcsolat létrejöttét, bevésését. Az általános iskola egy bizonyos nyelvi szintet feltételez, a tankönyvekben használt fogalmak jelentős részét tudottnak, illetve egyszeri magyarázat után megérthetőnek tételezi. Ez persze a gyerekek egy részénél nem is okoz fennakadást. A másik mód pedig ahogyan a speciális oktatási igényű 76

Arany János EGYMI

gyerekeknek segítünk az, hogy heti 2-4 alkalommal kiscsoportos - szükséges esetben egyéni logopédiai terápiában illetve egyéb gyógypedagógiai fejlesztésben részesülnek, személyes szükségleteik szerint. A gyermekek érdeklődésüknek megfelelően választhatnak a művészeti nevelést nyújtó szakkörök közül, amelyeket szintén fejlesztő hatásuk miatt biztosítunk számukra (tánc, képzőművészeti technikák).

A tankönyvek kiválasztásának elvei

1. Színes, gazdagon szemléltetett legyen, a grafika ne csak dekoráció, hanem a megértést segítő jól megtervezett legyen. 2. A tankönyv szövegezése legyen egyszerű, könnyen érthető. 3. A tankönyv az aktuális kerettantervi követelményeknek megfelelő legyen, ne tartalmazzon fölösleges, a tananyagcsökkentés után nem tanítandó részeket. 4. A tankönyv lehetőség szerint biztosítsa a differenciált feladatadás, illetve a csoportmunka lehetőségét Nevelési- oktatási célok, feladatok Az alapfokú nevelés-oktatás első szakasza, az alsó tagozat az iskolába lépő kisgyermekben óvja és továbbfejleszti a megismerés, a megértés és a tanulás iránti érdeklődést és nyitottságot. Átvezeti a gyermeket az óvoda játékközpontú tevékenységeiből az iskolai tanulás tevékenységeibe. Fogékonnyá teszi saját környezete, a természet, a társas kapcsolatok, majd a tágabb társadalom értékei iránt. Az iskola teret ad a gyermek játék és mozgás iránti vágyának, segíti természetes fejlődését, érését. A tanítási tartalmak feldolgozásának folyamatában

–

élményszerű

tanulással,

problémahelyzetekből

kiinduló

izgalmas

tevékenységekkel, kreativitást ösztönző feladatokkal – fejleszti az alapvető képességeket és alapkészségeket, közvetíti az elemi ismereteket, szokásokat alakít ki. Ez az iskolaszakasz a kíváncsiságtól és érdeklődéstől motivált, szabályozott és kötetlen tevékenységek célszerűen kialakított rendszerében fejleszti a kisgyermekben a felelősségtudatot, a kitartást, az önállóságot, megalapozza a reális önértékelést. Mintákat és gyakorlóterepet ad, magatartási normákat, szabályokat közvetít a társas közösségekben való részvétel és együttműködés tanulásához, a problémamegoldáshoz, konfliktuskezeléshez. Megerősíti a humánus magatartásformákat, szokásokat, és a gyermek jellemét formálva 77

Arany János EGYMI

elősegíti a személyiség érését. Támogatja az egyéni képességek kibontakozását, segíti a tanulási nehézségekkel való megküzdés folyamatát. Törődik azoknak a hátrányoknak a csökkentésével, amelyek a gyermek szociális-kulturális környezetéből vagy a szokásostól eltérő ütemű éréséből, fejlesztési szükségleteiből fakadhatnak. A fejlesztést a tanító az egyéni sajátosságokra épülő differenciált tanulásszervezéssel és bánásmóddal szolgálja. Az alapvető képességek, készségek, kompetenciák fejlesztésében a tanulói tevékenységekre épít. Az ehhez felhasznált tananyagtartalmak megtervezésekor, valamint a feldolgozás tempójának meghatározásakor, a pedagógiai módszerek és eszközök kiválasztásakor a tanulócsoport, illetve az egyes tanulók fejlődési jellemzőit és fejlesztési szükségleteit tekinti irányadónak.

Fejlesztési területek – nevelési célok Az erkölcsi nevelés A tanuló

erkölcsi gondolkodása legalább konvencionális szintre kerül, vagyis a

hozzá közelállók elvárásainak megfelelően él, képes alkalmazni az emberi kapcsolatok elfogadott formáit. Tudja, hogy a gyerek, testvér, barát stb. szerep betöltője hogyan viselkedjen, de adott esetben képes a szabályok újraértelmezésére.

Nemzeti öntudat, hazafias nevelés A tanuló ismeri lakóhelye és környékének népi hagyományait és életkorának megfelelő szinten az ország és a magyarság szimbólumait. Ismeri a nagy ünnepkörök egy-egy hagyományát és az éves ünnepkör legfontosabb állomásait: ezeket évszakok szerint is képes elhelyezni, valamint ismer ezekhez kapcsolódó alkotásokat (népdalokat, mondákat, meséket, műalkotásokat). Ismeri nemzeti ünnepeinket, ezek időpontját, részt vesz érzelmi azonosulását segítő tevékenységekben (népi hagyományok felelevenítése, eljátszása, ünnepi díszítések készítése).

Állampolgárságra, demokráciára nevelés 78

Arany János EGYMI

A tanuló el tudja magát helyezni adott közösségben, felismeri a valódi és lehetséges szerepeit egy adott kapcsolati hálózatban. Képes a kooperációra, megérti a szabályok fontosságát. Képes egyszerű közösségi szabályok követésére, bekapcsolódik közös tevékenységekbe és követi a közösségi hagyományokat.

Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése A tanuló képes az együttműködésre, az empátiára, átérzi és gyakorolja a segítségnyújtást. A közös tevékenységek révén ismeretet szerez saját képességeiről és lehetőségeiről. Azonosítja a saját és mások alapvető érzelmeit, illetve kifejezi a problémáit. Életkorának megfelelő szinten ismeri a kapcsolatteremtés, kapcsolatépítés kultúráját, rendelkezik az életkorának megfelelő kooperatív készséggel. Ismeri a különböző megbízatások betöltésével együtt járó felelősséget és a feladatok megosztásának fontosságát.

A családi életre nevelés A tanuló megismeri és elsajátítja az alapvető együttélési, együttműködési normákat a családban, az iskolában, a társadalmi életben. Ismeri és betartja az illemszabályokat. Megismerkedik a családi ünnepekkel és az ezekhez kötődő szokásokkal. Megtanulja a családi szerepekhez (anya, apa, gyermek) kapcsolódó feladatokat, és törekszik rá, hogy saját feladatait napi rendszerességgel elvégezze.

A testi és lelki egészségre nevelés A tanuló képes önállóan, az évszaknak és az időjárásnak megfelelően ruhát választani és felöltözni. Tudja, hogy a rendszeres tisztálkodás, a táplálkozás és a megfelelő folyadékbevitel egyaránt fontos az egészség védelmében. A rendszeres mozgás, a természet szeretete igényként épül be személyiségébe, figyel testtartására. Képes kifejezni a betegség és az egészség mint állapot közötti különbséget. Képes egyes betegségtünetek (láz, fejfájás) megnevezésére. Tudja, hogy a védőoltások is fontos eszközei az egészség megőrzésének. Képes kifejezni, leírni egyes feszültséget, stresszt okozó helyzeteket. Megtapasztal relaxációs 79

Arany János EGYMI

technikákat, képes légzőgyakorlatok és egyszerű tornagyakorlatok (például reggeli torna) önálló elvégzésére. A tanulóban kialakul az igény a harmonikus, barátságos, otthonos környezet iránt. Kipróbálja a testmozgás, a manuális és művészeti, alkotó tevékenység több formáját, és képes megfogalmazni ezzel kapcsolatos élményeit, tapasztalatait.

Felelősségvállalás másokért, önkéntesség A tanuló ismeri és betartja a kapcsolatteremtés elfogadott formáit. Képes az adott helyzeteknek megfelelő magatartási formákat alkalmazni a társas élet különféle színterein. Ismeri a közösségi élet sajátosságaiból fakadó korlátokat, és ennek tudatában alakítja tevékenységét. Tisztában van azzal, hogy a vállalt feladatok felelősséggel járnak. Tapasztalatot szerez arról, hogy nemcsak kötelező feladatai vannak, hanem szabad választása alapján is segíthet környezetében (iskola, otthon).

Fenntarthatóság, környezettudatosság A tanuló érzékennyé válik környezete állapota iránt. Képes a környezet sajátosságainak megismerésére, észreveszi a környezetben lejátszódó kedvező és kedvezőtlen folyamatokat, tudja elemi szinten értékelni e változásokat. Képes saját mikrokörnyezetében olyan változásokat javasolni, amelyek annak minőségét javítják. Értéknek tekinti a természeti és az ember alkotta környezet esztétikumát, harmonikus működését. Késztetés alakul ki benne környezete értékeinek megőrzésére.

Pályaorientáció A

tanuló

megismeri

azokat

a

szakmákat,

amelyek

mindennapi

életvitelének

zökkenőmentességét vagy megfelelő minőségét biztosítják. Felismeri a különböző foglalkozások együttműködésének fontosságát. Képes megfogalmazni adott szakma tevékenységét, és képes csoportosítani a foglalkozásokat különböző szempontrendszer szerint.

Gazdasági és pénzügyi nevelés 80

Arany János EGYMI

A tanuló ismeri az általa mindennap fogyasztott alapvető élelmiszerek árát. A matematikai műveletekről, illetve a mértékegységekről szóló ismereteit alkalmazni tudja pénzre vonatkoztatva is. Képes mindennapi fogyasztási cikkeket önállóan vásárolni, tud vigyázni a pénzére. Beépül az energiatakarékosság cselekvéseibe és gondolkodásába. Vannak ismeretei arról, hogy hazánkban és a világ más részén hozzá képest milyen életszínvonalon élnek gyerekek.

Médiatudatosságra nevelés A tanuló tisztában van a korhatárt jelző szimbólumok jelentésével. Képes különbséget tenni a televízióban történtek és a valóság között. Ismeri a médiumokat és azok szerepét az ő szabadidejében, valamint hasznosíthatóságukat a tanulásban.

A tanulás tanítása A tanuló tapasztalatot szerez arról, hogy lehet játszva tanulni. Napi rutinjába beépül a tanulásból adódó otthoni feladatok elvégzése, egyre inkább saját időbeosztása szerint készül az órákra. Vannak élményei arról, hogy az iskolai oktatáson kívül a tanulásnak és az önművelésnek egyéb lehetőségei is léteznek.

Kulcskompetenciák, kompetenciafejlesztés Anyanyelvi kommunikáció A tanuló törekszik a mások számára érthető és kifejező beszédre. Figyelemmel tud követni szóbeli történetmondást, magyarázatot. Fel tudja idézni, el tudja mondani mindennapi élményeit, olvasmányainak tartalmát. Részt vesz a beszélgetésben és vitában, meg tud fogalmazni saját véleményt. Egyéni sajátosságainak megfelelően képes szövegek értő olvasására, illetve fokozatosan kialakul a kézírása. Megismeri és alkalmazza az anyaggyűjtés és elrendezés szabályainak alapjait. Ismer és alkalmaz néhány alapvető helyesírási szabályt. Képes a korosztályának szóló irodalmi és ismeretterjesztő művek megértésére és értelmezésére.

81

Arany János EGYMI

Idegen nyelvi kommunikáció A tanulóban felébred a nyelvek és a nyelvtanulás iránti érdeklődés. Felfedezi, hogy más országokban más szokások vannak, más nyelvet beszélnek az emberek, ez a felfedezés nyitottabbá

teszi

más

kultúrák

befogadására.

Egyszerű

idegen

nyelvi

szóbeli

kommunikációval próbálkozik. Idegen nyelvi tevékenységei a korosztályának megfelelő dalokhoz, versekhez, mondókákhoz és jelenetekhez kötődnek.

Matematikai kompetencia A tanuló képes érzékelni a tárgyak egymáshoz viszonyított helyzetét, méretét, képes a térben és a síkban tájékozódni. Gyakorlati tapasztalatait felhasználva felfedezi a mennyiségek közötti kapcsolatokat, képes ezen tapasztalatok megfogalmazására. El tud végezni egyszerű méréseket, az eredményeket a tanult mértékegységekkel le tudja írni. Képes a megtanult matematikai algoritmusok felidézésére és használatára gyakorlati tevékenységek során. Tud fejben számolni 100-as számkörben. El tudja dönteni egyszerű állítások igazságértékét, felismer egyszerű logikai kapcsolatokat.

Természettudományos és technikai kompetencia Kialakul a tanuló érdeklődése a szűkebb környezet jelenségeinek, folyamatainak megismerése iránt. Képessé válik a természeti világ alapvető jelenségeinek felismerésére, egyszerű törvényszerűségek meglátására. Képes arra, hogy egyszerű megfigyeléseket, kísérleteket végezzen el pontos utasítások alapján. Tud egyszerű technikai eszközöket megfelelő módon használni. Konkrét példákban felismeri az emberi tevékenység környezetre gyakorolt hatását, a káros következményeket. Felismeri a közvetlen környezet védelmének fontosságát, és törekszik a helyes magatartásminták követésére.

82

Arany János EGYMI

Digitális kompetencia Kialakul és fejlődik a tanulóban az IKT-eszközök használata iránti érdeklődés. Képessé válik az IKT-eszközök irányított használatára (pl. képek, információk keresése, rövid szöveg létrehozása, továbbítása).

Szociális és állampolgári kompetencia Kialakul a tanulóban a társakkal történő közös feladatmegoldás képessége, tud irányítással együttműködni velük. Nyitott társai megismerésére, igyekszik megérteni őket. Elfogadja a közösségben való normaalapú viselkedés szabályait. Megjelenik az egyre táguló környezet megismerése iránti igénye, amely hozzájárul a szülőföldhöz, a hazához való kötődés kialakulásához.

Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia A tanuló motivált a kitűzött célok elérésében, vállalja az ezeket elősegítő feladatokat (pl. háziállatok, növények ápolása). Felismeri és megérti, hogy a feladatok megoldásához többféle út is vezethet, egyszerű élethelyzetekben képes ezeket segítséggel megtervezni. Megérti, hogy felelős a vállalt feladatok teljesítéséért, belátja mulasztásai közvetlen következményeit, képes előre látni cselekedetei egyes kockázatait.

Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség A tanulónak fejlődik az emocionális érzékenysége. Képes versek, mesék befogadását, elmondását segítő, a ritmusérzéket és a mozgáskultúrát fejlesztő játékokra és gyakorlatokra, ritmusos és énekes rögtönzésekre, szerepjátékokra. Tanári segítséggel képes csoportos improvizációval kapcsolatos élmények szóbeli megfogalmazására, történetek, versek, átélt, elképzelt vagy hallott események zenei, vizuális vagy dramatikus megjelenítésére. 83

Arany János EGYMI

A hatékony, önálló tanulás A tanuló a korosztályának megfelelő szinten képes önállóan írni, olvasni, számolni. A tanulás iránti attitűdje pozitív. Egyre gyakorlottabb figyelme összpontosításában. Tanári segítséggel képes saját tanulását megszervezni, segítséggel képes csoportmunkában aktívan részt venni, a sok pozitív visszajelzés hatására ezt egyre magabiztosabban teszi. Segítséggel felismeri szükségleteit, gyakorlatot szerez teljesítményének és képességeinek reális értékelésében. Képes kisebb segítséggel vagy anélkül házi feladatai elvégzésére.

Napközi, tanulószobai ellátás, szervezett iskolai étkeztetés

Nkt. 4. § értelmében: egyéb foglalkozás: a tanórákon kívüli egyéni vagy csoportos, pedagógiai tartalmú foglalkozás, amely a tanulók fejlődését szolgálja

A napközi, tanulószobai ellátásban szervezett iskolai étkeztetésben a szülők írásbeli jelzése alapján minden általános iskolai és speciális szakiskolai tanuló részt vehet.

Színtere: Az Arany János Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Központ és Nevelési Tanácsadó tanórán kívüli foglalkozása.

Célcsoportja: Intézményünk 6 –14 (18) éves tanulói. Szülői igénybejelentés szerint.

Célja: A tanulók szociális, kognitív képességeinek, az egész személyiségének fejlesztése. Az iskolai tanórai munka segítése gyakorlással, alkalmazással. A gyermek hátrányos helyzetéből fakadó hátrányok csökkentése (érzelmi törődés, odafigyelés…) A tanulók aktív és igényes szabadidő eltöltési formákra tanítása, szabadidős szokások alakítása. Megtanítani a gyermekeket képességeikhez mérten való önálló tanulásra, hiszen a gyerekek folyamatos hazamenetele, az 84

Arany János EGYMI

idő rövid terjedelme nem ad lehetőséget a teljes körű felkészülésre, csak a tanulás elkezdésére.

Módszerei: -

Együttműködés az osztályos tanítóval, a csoportban dolgozó gyógypedagógiai asszisztensekkel, egymás munkájának segítése, a differenciált képességek figyelembe vétele egyéni fejlesztés.

-

A napközis és tanulószobai foglalkozás ideje alatt nyugodt, derűs légkör, megfelelő hely, idő biztosítása.

-

Motiváció, kíváncsiság felkeltése → játékos tanulás.

-

Sikerélmény, dicséret, pozitív megerősítés.

-

Cselekedtetve tanulás, minél több érzékszerv bevonásával.

-

Szabadidős lehetőségek kínálása (pihenés, tanulás aránya).

-

Gyakorlás – alkalmazás – megvalósítás csoportos vagy egyéni foglalkozási formában.

Eszközök: Mozgásos játékok, fejlesztő játékok, képességfejlesztő feladatlapok, a gyerekek által készített tárgyak, kirakók, memóriakártyák.

Az otthoni, vagy napközis felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai.

Az osztályokban a tantervi órákon tanító gyógypedagógus a házi feladatot a napközi, iskolai feladatok gyakorlása meghatározott idejére adja. A tanulási idő alatt a házi feladatot a tanulók meg tudják írni, a szóbeli anyagot fel tudják mondani. A szociális helyzetük miatt az otthoni tanulás nehezített. Azoknál a tanulóknál, akik nem napközisek, ugyanígy elvárás a házi feladat elkészítése és a felkészülés a következő tanítási napra otthonukban.

Tanórán kívüli foglalkozások, szabadidős tevékenység

85

Arany János EGYMI

A nevelő-oktató munka mellett iskolánkban kiemelt feladat a szabadidős programok, iskolai kirándulások, mindenekelőtt az általános kultúrával kapcsolatos programok szervezése, az iskola falain belül és kívül egyaránt. A délutáni napközis foglalkozással párhuzamosan szervezzük e tevékenységet, ahol az iskolai könyvállomány mellett játékok, hangszerek, audovizuális eszközök, és megfelelő tér biztosítja a gyermekek komplex fejlődését, szabadidejük hasznos eltöltését.

86

Arany János EGYMI

4. Középfokú nevelés-oktatás

Az iskolai nevelés-oktatás szakképesítés megszerzésére felkészítő szakasza

A 9. E évfolyam feladatai elsősorban a pályaorientáció és a pályaválasztás köré csoportosulnak

Célcsoport: A tanulásban akadályozott (enyhe értelmi fogyatékos) 8 általános iskolai bizonyítvánnyal rendelkező sajátos nevelési igényű fiatalok felkészítése a szakma tanulására az előkészítő 9.E évfolyamon. A beiskolázott tanulók elsősorban Csorna városából és Rábaköz térségéből kerülnek ki. A továbbtanulást szabályozó dokumentumok a 2011. évi CLXXXVII. törvény a szakképzésről és a 150/2012.(VII.6.) Kormányrendelet, továbbá a 20/2012.(VII. 31.) EMMI rendelet 13. A középfokú iskolába történő jelentkezés rendje és a felvételi eljárás szabályai szerint történik a beiskolázás.

Színtere: Az Arany János Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Központ és Nevelési Tanácsadó tanórai és tanórán kívüli foglalkozásai.

A nevelés célja és feladata:

Ebben a szakaszban az előzetes tudások megerősítése és tovább építése, alkalmazása, az önálló életvezetési technikák tudatos gyakorlása kerül a középpontba. Megvalósul a tanítástanulás folyamatában megmutatkozó gyengébb vagy sérült funkciók korrigálása, kompenzálása a szakmatanuláshoz, munkába álláshoz szükséges motiváció megteremtése. A pedagógus feladata biztosítani az enyhén értelmi fogyatékos, alapfokú iskolai tanulmányaikat befejezett tanulók általános tudásának elmélyítését, illetve szinten tartását, a közismereti órákon a szociális kompetenciák fejlesztését, a személyes jártasság, a 87

Arany János EGYMI

problémákkal való megbirkózás képességének erősítését célzó tanulási környezetet, a tevékenységközpontú tanulásszervezést. A képzés feladata elmélyíteni, kiegészíteni az alapfokú iskolában megszerzett általános műveltségeket, feltárni és segíteni az épen maradt részképességeket, támogatni az érdeklődés és tehetség alapján kialakuló tanulói tevékenységeket..

Fejlesztési területek – nevelési célok

Erkölcsi nevelés területén kialakul a szabálykövető magatartás érvényesítése a mindennapi gyakorlatban, az érzelem, az értelem és a cselekvés összefüggésének tudatosításával, az erkölcsi meggyőződés és az erkölcsi cselekvés kívánatos összhangjának felismertetésével valósul meg. A folyamat végén az enyhén értelmi fogyatékos tanuló képes lesz cselekedetei következményeinek belátására, a mások iránti felelősség és felelősségvállalás érzékelésére. Kibontakozik a közösségi élettel kapcsolatos igazságérzete, társaival és az őt körülvevő személyekkel szembeni elfogadása, segítőkészsége. Magatartásában fejlődik az önfegyelem, a másokat megillető tisztelet megadása és tevékenységeiben a kívánatos mértéktartás. Feladatai és munkatevékenységei során megerősödik kötelességtudata. Az állampolgárságra, demokráciára nevelés terén felkészül a társadalmi elvárásoknak megfelelő kötelezettségek és jogok gyakorlására, megismeri és szükség szerint igénybe veszi az önérvényesítés intézményes lehetőségeit. Önismeret és társas kultúra fejlesztése területén az enyhén értelmi fogyatékos tanulóban kialakul a felnőtt élethez kötődő reális énképe, megismeri és kontrollálni tudja a viselkedését. A társas kapcsolatok tudatosan megfigyelt visszajelzései alapján továbbfejlődik önértékelése, önbizalma. Kialakul a társakkal, ismerős és ismeretlen környezettel szembeni bizalom és bizalmatlanság megfelelő egyensúlya. A testi és lelki egészségre nevelés támogatja a tanuló tudatos törekvését az egészséges életmódra a testi és lelki egyensúly megőrzésére. Igénnyé válik a testi épség megóvása és a sérülések elkerülése. A mindennapos testedzés megalapozza a munkavégzéshez elengedhetetlen fizikai állóképesség megszerzését és megőrzését. A pedagógus lehetőséget ad a tanulónak felismerni és elkerülni a káros szenvedélyeket, a testi, szellemi és lelki érettség elérésével megerősödik sikeres társadalmi beilleszkedésének lehetősége. A pedagógus feladata felhívni a tanuló figyelmét a rendszeres és bőséges táplálkozás, a táplálék összetevőinek, minőségének megfigyelésére, megteremteni az egészségvédelem és a szociális gondoskodás gyakorlatát az iskolában, felhívni a figyelmet a rendszeres mozgás, a megjelenés, a küllem, az ápoltság összefüggéseire. A hétköznapi élethelyzetek megbeszélése, gyakorlása segíti a párkapcsolatok megismerését, felelős párkapcsolat kialakítását, az együttlét, a szakítás felelősségét, kultúráját.

88

Arany János EGYMI

A felelősségvállalás másokért és önkéntesség területén a tanuló tapasztalatai bővülnek a társadalom tagjainak különbözőségéről, megerősödik benne az elfogadás érzése, a másság elfogadása, a betegség, a sérült és a fogyatékos emberek iránti együtt érző, segítő magatartás kialakítása. A pedagógus feladata lehetőséget teremteni arra, hogy fejlődjön benne az önkéntes segítségnyújtás igénye, amelyben megismeri és megéli a saját személyének fontosságát, az egyéni és közösségi érdekek összefüggését, az egymásrautaltságot A fenntarthatóságot és környezettudatosságot segíti, ha a pedagógiai helyzetekben cselekedeteit, azok hatását személyesen is megtapasztalja, belátja a környezeti ártalmak és az emberi élet szükségleteit, összefüggéseit. A környezeti ártalmak számbavétele, a védekezés lehetőségeinek kipróbálása, a takarékosságnak, a szükségletekhez igazított szokásrendnek a megismerése teszi lehetővé a mindennapi alkalmazást, azt, hogy fejlődjön az önálló élettel kapcsolatosan az egészséges és esztétikus környezet és élettér kialakításának és megóvásának igénye. A gazdasági és pénzügyi nevelés folyamatában kiemelt szerepet kap a figyelem ráirányítása a tanuló saját felelősségére a javakkal való ésszerű gazdálkodásban, a pénz világában és a fogyasztás területén.

Kulcskompetenciák, kompetenciafejlesztés

Az enyhén értelmi fogyatékos tanulóknak is fel kell készülniük a munkavállalásra, a változások kezelésére és a későbbi tanulásra is. Kompetenciákkal a társadalmi integráció, az önálló életvezetés és a felnőttkori munkaerő-piaci helytállás érdekében nekik is rendelkezniük kell. A valamiben kompetens fiatal tudja, hogy adott esetben mit kell tennie; tudása van róla, képes azt megtenni; kialakult a megfelelő képessége, és meg is akarja tenni, mert megfelelő attitűddel rendelkezik. A kulcskompetencia különböző szintű kompetenciák rendszere - fejlesztése egymásra épülő, tervezhető. Az alapkészségek kialakításához szükséges kompetenciák a jövőben való boldogulás várható igényei szerint kiegészülnek más olyan kompetenciákkal, amelyek a társadalomban való sikeres részvételhez, az egész életen át tartó tanuláshoz szükségesek. Ezek a kulcskompetenciák, amelyek nemcsak egyes tantárgyakhoz köthetőek. Kialakításuk, fejlesztésük a köznevelés feladataként az enyhén értelmi fogyatékos tanulókat nevelő-oktató intézményekben is elvárásként jelenik meg. Egy-egy terület fejlesztési feladatai valamennyi kompetenciát mozgósíthatják, illetve számos terület tartalmainak feldolgozása valamennyi kompetencia fejlesztésére hatással lehet. Az egyes területek kijelölik, hogy mely kulcskompetenciák fejlesztését célozzák meg a fejlesztési feladatok megvalósítása folyamán. Az előkészítő évfolyamon jellemzően fejlesztendő kulcskompetenciák meghatározhatóak, azonban egyénenként eltérő összetevők fejlesztésére helyeződik a 89

Arany János EGYMI

hangsúly - az enyhén értelmi fogyatékos tanulók esetében ez különösen jellemző. Ezért a szakértői bizottságok és a gyógypedagógusok képességekre, részképességekre vonatkozó vizsgálati eredményeire is támaszkodva differenciált, egyénre szabott programokon keresztül érhető el a tanulásra való képesség egyénileg különböző szintre fejlesztése. A tanuló az anyanyelvi kommunikáció kompetenciaterületen elsajátítja a társas, a társadalmi érintkezéshez, kapcsolatfelvételhez és kapcsolattartáshoz szükséges kommunikációs formákat, megerősödik beszédértése és beszédprodukciója. Fejlődik szövegés véleményalkotási képessége. Kommunikációja körülményeknek megfelelő alakítására, továbbá az egyéni racionális és sikeres vita stratégiáinak kialakítására és használatára törekszik. A hétköznapi helyzetekben a magyar helyesírás szabályait követve old meg írásos feladatokat. Az idegen nyelvi kommunikáció kompetenciaterületen a tanuló a tanult nyelv alapvető, mindennapi élethelyzetek egyszerű fogalmait, kommunikációs fordulatait felismeri, alkalmazza. Törekszik a tanult idegen nyelvi kultúra minél árnyaltabb megismerésére. Matematikai kompetenciaterületen a mindennapi élethelyzetekben szükséges kognitív funkciók fejlesztésére fókuszál a terület. Bővül a biztonságot nyújtó ismeretek köre. A pedagógus gyakorlati tevékenységekkel folyamatosan segíti a tér- és időbeli viszonyok megerősítését, a mértékegységek egyre biztosabb használatát, a pénzkezelést és a szakmai ismeretek matematikai kompetenciát igénylő területeinek elsajátítását. A matematikai kompetencia birtokában az enyhén értelmi fogyatékos tanuló rendelkezik azzal a képességgel, hogy a környező világ mennyiségi és térbeli viszonyait felfedezze, képessé válik arra, hogy a tapasztalások útján megszerzett matematikai tudást praktikusan fel tudja használni a társadalmi lét különböző területein. Felismer egyszerű ok-okozati összefüggéseket, logikai kapcsolatokat és törekszik ezek pontos megfogalmazására. A természettudományos és technikai kompetencia területen az enyhén értelmi fogyatékos tanulóknál a gyakorlati jellegű természettudományi műveltség kialakítása folyik, a mindennapi életben előforduló természettudományos jelenségek körében a felhasználói tájékozottság elérése, az egységes természettudományos világkép kialakítása a cél. A tanuló ismereteinek segítségével, a megfelelő módszerek felhasználásával képes leírni és magyarázni a természet egyszerűbb jelenségeit és folyamatait. Érzékeny a hazai és globális természeti környezeti problémák iránt. Képes és kész saját életében környezettudatos döntések meghozatalára. Megismeri az ember szerepét a gazdaság környezetkárosító hatásának kialakulásában, megérti, hogy a környezeti katasztrófák elkerülhetők. A tanuló megfigyeli és értelmezi a mindennapi élethez köthető természeti jelenségeket. Gyakorlattá válik az egészségvédelemmel és betegségmegelőzéssel kapcsolatos ismeretek alkalmazása, bővül a környezet megismerésére való igénye és képessége. A digitális kompetencia azt jelenti, hogy a tanuló képességeinek megfelelő szinten alkalmazza az infokommunikációs eszközöket a tanulás, a kapcsolattartás, a szórakozás és ismeretszerzés területén. Képes adott céllal és adott szempontok alapján dokumentumokat 90

Arany János EGYMI

választani informatikai eszközök segítségével. Az egyéni sajátosságokat és az informális társadalmi elvárásokat figyelembe véve középpontban a munkához, az életvitelhez és a szabadidő hasznos eltöltéséhez kapcsolódó praktikus ismeretszerzés és készségfejlesztés áll. A szociális és állampolgári kompetencia segíti az enyhén értelmi fogyatékos tanulót abban, hogy megtalálja helyét, feladatát a családi és a társadalmi munkamegosztásban. Az állampolgári kompetenciák fejlesztése az enyhén értelmi fogyatékos tanulók gyógypedagógiai-pszichológiai jellemzőit figyelembe véve zajlik úgy, hogy a pedagógus a tartalmakat sajátélményű tevékenységek formájában gyakoroltatva biztosítja. A tanuló felkészült a közügyekben való aktív részvételre, képessé válik a családi munkamegosztásban a felnőtt szerepre, felkészül a társadalmi lét munkavállalási és állampolgári szerepeinek betöltésére. Bővülnek ismeretei a közügyekben való részvétel szabályairól, saját érdekeinek képviseletéről, az önérvényesítés és az ehhez történő segítségkérés lehetőségeiről. Gyakorolja a közösségi viselkedést az iskolai környezet lehetőségeinek igénybe vételével. A kezdeményező képesség és vállalkozói kompetencia területén a tanuló felismeri reális lehetőségeit, képességeinek határait, megtanulja, kitűzött céljai elérése érdekében, megfelelő formában kérni és elfogadni mások segítségét. Felismeri a korának megfelelő élethelyzetekben a számára kedvező lehetőségeket és él azokkal, tájékozódik a pénz világában. Fejlődnek az életvezetési, munkavégzési, munkavállalói technikákra vonatkozó kompetenciái (tervezés, szervezés, ellenőrzés, értékelés, becslés, döntés, irányítás képessége, hierarchiatűrés képessége, megbízhatóság, felelősség- és kötelességtudat, tenni akarás). A kezdeményezőképesség és a vállalkozói kompetenciához szükséges ismeretek, képességek és attitűdök alakítása, formálása a tanulók egyéni sajátosságait figyelembe véve lehetséges. A tanítási-tanulási folyamatban az enyhén értelmi fogyatékos tanuló minden esetben saját cselekedeteinek tükrében ismeri fel lehetőségeit, próbálja elérni céljait. Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség terén a tanuló érdeklődésének megfelelően motivált tevékenységeiben a kreativitásra, részt vesz alkotások létrehozásában, nyitottá válik művészeti alkotások befogadására. Az ötletgazdagság, a kíváncsiság és az alkotókedv kialakulásában nagy szerepe van a motivációnak és az érzelmeknek is. A hatékony, önálló tanulás kompetenciaterületen a tanuló igénybe vesz minden, képességeihez mérten elsajátított kultúrtechnikai eszközt új ismeretek, információk elsajátítására, megismerésére. Tud segítséget kérni új ismeret elsajátítására, mer kérdezni és képes csoportos munkában részt venni. Az önálló hatékony tanulásra képes tanuló képes közös munkában, csoportban dolgozni. Szakképzési évfolyamok

91

Arany János EGYMI

A 9.-10. évfolyamokon a szakmai felkészítéssel és a munkába állással kapcsolatos nevelési feladatokat helyeztük előtérbe. Célcsoport: A többségi középfokú szakképző iskolában tanulókkal fogyatékosságuk miatt együtthaladásra képtelen fiatalok számára a 9. E előkészítő évfolyamot végzettek és (vagy) az alapoktatást eredményesen befejezett 16. életévüket betöltött tanulók szakmaszerzése. E szakasz a szakmai felkészítésen át az önálló életkezdést hangsúlyozó nevelési, képzési szintér. A szakmai vizsga eredményes teljesítése érdekében differenciált segítséget kell nyújtani a szakmai ismeretek elsajátításához, a társadalmi beilleszkedéshez, a felnőtt életre felkészítéshez. A szakmai képzés elméleti előkészítése az iskola tárgyi és személyi feltételrendszerére alapozottan, míg a gyakorlati képzést részben iskolai tanműhelyben, részben a munka világához közeli célszerű megvalósítani. Törekedni kell a szakma megszerzése utáni első munkahelyhez jutás lehetőségének megteremtésére azáltal, hogy a gyakorlati képzés helyszíne a lehető legközelebb legyen a tanuló lakóhelyéhez. A sajátos nevelési igényű fiatalok felkészítése az egész életen át tartó tanulásra, a munkaerőpiacon való eredményes részvételre, a sikeres munkaerőpiaci és társadalmi integrációra. A beiskolázott tanulók elsősorban Csorna városából és Rábaköz térségéből kerülnek ki. A továbbtanulást szabályozó dokumentumok a 2011. évi CLXXXVII. törvény a szakképzésről és a 150/2012.(VII.6.) Kormányrendelet, továbbá a 20/2012.(VII. 31.) EMMI rendelet 13. A középfokú iskolába történő jelentkezés rendje és a felvételi eljárás szabályai szerint történik a beiskolázás.

Színtere: Az Arany János Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Központ és Nevelési Tanácsadó tanórai és tanórán kívüli foglalkozásai.

Célok és feladatok

Az enyhén értelmi fogyatékos tanulók közismereti oktatásának a speciális szakiskolai képzésben kiemelt célja támogatni a szakmai elméleti és gyakorlati ismeretek elsajátítását és a sikeres szakmai vizsgára való felkészülést, gyakorlási-kipróbálási lehetőséget adni a 92

Arany János EGYMI

társadalmi beilleszkedés, az önálló életvezetési technikák, a társadalmi cselekvőképesség, a személyiségstruktúra megszilárdítására. Ebben a szakaszban az előzetes tudások megerősítése és tovább építése, alkalmazása, az önálló életvezetési technikák tudatos gyakorlása kerül a középpontba. Megvalósul a tanítástanulás folyamatában megmutatkozó gyengébb vagy sérült funkciók korrigálása, kompenzálása a szakmatanuláshoz, munkába álláshoz szükséges motiváció megteremtése. A pedagógus feladata biztosítani az enyhén értelmi fogyatékos, alapfokú iskolai tanulmányaikat befejezett tanulók általános tudásának elmélyítését, illetve szinten tartását, a közismereti órákon a szociális kompetenciák fejlesztését, a személyes jártasság, a problémákkal való megbirkózás képességének erősítését célzó tanulási környezetet, a tevékenységközpontú tanulásszervezést. A képzés feladata elmélyíteni, kiegészíteni az alapfokú iskolában megszerzett általános műveltségeket, feltárni és segíteni az épen maradt részképességeket, támogatni az érdeklődés és tehetség alapján kialakuló tanulói tevékenységeket. A szakiskolai képzés gyakorlási – kipróbálási lehetőséget teremt a társadalmi normáknak megfelelő életmód, életvitel szervezéséhez, vezetéséhez. Támogatja a személyiség komplex, harmonikus fejlődését, az önismeret, az önbizalom és megfelelő önértékelés megerősödését, segíti a kognitív funkciók, az érzékelés, a figyelem, az emlékezet, a gondolkodás további fejlődését, teret enged a helyes és kívánatos társas kapcsolatok, viselkedési normák, szociális interakciók gyakorlásának. A tantárgyi struktúra igazodik az értelmi fogyatékosságból adódó nevelhetőség, oktathatóság, képezhetőség sajátosságaihoz. Ennek lényeges eleme, hogy integrált természetismeret tantárgyat tartalmaz; a kompetenciák fejlesztésében megkülönböztetett figyelmet fordít a személyes, a szociális, a kommunikációs és az életvezetési kompetenciákra; és minden tananyagtartalmat a gyakorlati életben előforduló problémák, helyzetek megoldásához kapcsol.

Fejlesztési területek – nevelési célok

Erkölcsi nevelés terén a tanulók erkölcsi érzékének továbbfejlesztése, a cselekedeteikért és azok következményeiért viselt felelősségtudatuk elmélyítése, igazságérzetük kibontakoztatása, társadalmi beilleszkedésük elősegítése zajlik. 93

Arany János EGYMI

A szabálykövető magatartás érvényesítése a mindennapi gyakorlatban, az érzelem, az értelem és a cselekvés összefüggésének tudatosításával, az erkölcsi meggyőződés és az erkölcsi cselekvés kívánatos összhangjának felismertetésével valósul meg. Segíti az érzelem, az értelem és a cselekvés összefüggésének tudatosítását a nemzedékek közötti és a kortársi kapcsolatok megerősítésével, az állampolgári ismeretek gyakorlati értelmezésével, a mindennapi életvitellel összefüggő praktikus tudás nyújtásával. A folyamat végén az enyhén értelmi fogyatékos tanuló képes lesz cselekedetei következményeinek belátására, a mások iránti felelősség és felelősségvállalás érzékelésére. Kibontakozik a közösségi élettel kapcsolatos igazságérzete, társaival és az őt körülvevő személyekkel szembeni elfogadása, segítőkészsége. Magatartásában fejlődik az önfegyelem, a másokat megillető tisztelet megadása és tevékenységeiben a kívánatos mértéktartás. Feladatai és munkatevékenységei során megerősödik kötelességtudata. A nemzeti azonosságtudat és hazafias nevelés segíti a magyar történelemre és hagyományokra, hazájára való büszkeség kialakulását, a más népek, azok kultúrája iránti érdeklődés és tisztelet megnyilvánulását azzal, hogy támogatja a tanuló aktív részvételét szűkebb környezetének megemlékezésein, a történelmi múlthoz kapcsolódó ünnepeken. A társadalom, a társadalmi jelenségek megítélése fókuszba kerül, a tanulót a pályaválasztási és önálló életkezdési ismeretei, motivációja segíti abban, hogy reális képet kapjon a társadalomban elfoglalt-elfoglalható helyéről. Az állampolgárságra, demokráciára nevelés terén felkészül a társadalmi elvárásoknak megfelelő kötelezettségek és jogok gyakorlására, megismeri és szükség szerint igénybe veszi az önérvényesítés intézményes lehetőségeit. Iskolai keretekben gyakorolja a demokratikus jogokat és megismeri annak szabályait. Az iskola egyéni adottságokhoz és lehetőségekhez mérten biztosítja a részvételét a helyi civil társadalom életében azért, hogy fogékony legyen a társadalom jelenségei, problémái iránt. Önismeret és társas kultúra fejlesztése területén az enyhén értelmi fogyatékos tanulóban kialakul a felnőtt élethez kötődő reális énképe, megismeri és kontrollálni tudja a viselkedését. A társas kapcsolatok tudatosan megfigyelt visszajelzései alapján továbbfejlődik önértékelése, önbizalma. Kialakul a társakkal, ismerős és ismeretlen környezettel szembeni bizalom és bizalmatlanság megfelelő egyensúlya. A serdülőkorban mint a személyiség kialakulásának döntő szakaszában, az életkorból adódó problémák kezelése érdekében kiemelt szerepet kapnak a feszültségek, a szorongás, a stressz, a fáradtság oldásának technikái, annak felismerése és leírása, hogy a tanuló önmaga hogyan változik, alakul. Az elképzelések, vágyak, tervek a felnőtt szerepekről - a felnőttkori önmaga megvalósításáról akkor lesznek reálisak, ha a tanuló képes a kudarcok tűrésére, tanulságaik feldolgozására, hasznosítására. A testi és lelki egészségre nevelés támogatja a tanuló tudatos törekvését az egészséges életmódra a testi és lelki egyensúly megőrzésére. Igénnyé válik a testi épség megóvása és a sérülések elkerülése. A mindennapos testedzés megalapozza a munkavégzéshez elengedhetetlen fizikai állóképesség megszerzését és megőrzését. A pedagógus lehetőséget ad a tanulónak felismerni és elkerülni a káros szenvedélyeket, a testi, szellemi és lelki érettség elérésével megerősödik sikeres társadalmi beilleszkedésének lehetősége. A pedagógus feladata felhívni a tanuló figyelmét a rendszeres és bőséges táplálkozás, a táplálék összetevőinek, minőségének megfigyelésére, megteremteni az egészségvédelem és a szociális gondoskodás gyakorlatát az iskolában, felhívni a figyelmet a rendszeres mozgás, a megjelenés, a küllem, az ápoltság összefüggéseire. 94

Arany János EGYMI

A családi életre nevelést segíti, hogy a tanuló a középfokú oktatás időszakában megismeri a harmonikus családi mintákat és a családi együttélés szabályait. A hétköznapi élethelyzetek megbeszélése, gyakorlása segíti a párkapcsolatok megismerését, felelős párkapcsolat kialakítását, az együttlét, a szakítás felelősségét, kultúráját. A támogatást nyújtó társadalmi, egészségügyi rendszerek megismerése, a konfliktusok kezelési lehetőségeinek, az érzelmi bizonytalanságoknak, a magánéleti krízishelyzeteknek a felismerése a felnőttkorba lépő fiatalok számára támpontokat nyújt az érzelmi élet válságaiban. A felelősségvállalás másokért és önkéntesség területén a tanuló tapasztalatai bővülnek a társadalom tagjainak különbözőségéről, megerősödik benne az elfogadás érzése, a másság elfogadása, a betegség, a sérült és a fogyatékos emberek iránti együtt érző, segítő magatartás kialakítása. A pedagógus feladata lehetőséget teremteni arra, hogy fejlődjön benne az önkéntes segítségnyújtás igénye, amelyben megismeri és megéli a saját személyének fontosságát, az egyéni és közösségi érdekek összefüggését, az egymásrautaltságot. A szociális érzékenység, az együttműködés, problémamegoldás, önkéntes feladatvállalás és megoldás képességének kialakulása, az alkalmazás általánossá válása a mindennapi életben, a munka világában is támogatja a beilleszkedést. A fenntarthatóságot, környezettudatosságot segítik azok a helyzetek, amelyekben a tanuló felismerheti, hogy az emberiség összefogása szükséges a környezet épségének megóvása, a természet védelme érdekében. A pedagógiai helyzetekben cselekedeteit, azok hatását személyesen is megtapasztalja, belátja a környezeti ártalmak és az emberi élet szükségleteit, összefüggéseit. A környezeti ártalmak számbavétele, a védekezés lehetőségeinek kipróbálása, a takarékosságnak, a szükségletekhez igazított szokásrendnek a megismerése teszi lehetővé a mindennapi alkalmazást, azt, hogy fejlődjön az önálló élettel kapcsolatosan az egészséges és esztétikus környezet és élettér kialakításának és megóvásának igénye. A pályaorientáció területén tanuló reális önértékeléssel megismeri munkapiaci lehetőségeit, a társadalmi munkamegosztás alapjait. Képességeinek, lehetőségeinek és érdeklődésének figyelembe vételével pályát választ, megismeri és motiválttá válik a céljai elérése érdekében szükséges képességek fejlesztésében. A gazdasági és pénzügyi nevelés terén a tanuló felkészül a változó gazdasági környezet lehetőségeihez történő alkalmazkodásra, megismeri a családi munkamegosztást, gazdálkodást, felismeri, hogy milyen az ésszerű, beosztó felhasználás, takarékosság. A folyamatban kiemelt szerepet kap a figyelem ráirányítása a tanuló saját felelősségére a javakkal való ésszerű gazdálkodásban, a pénz világában és a fogyasztás területén. A tanuló a pedagógiai folyamatban és a valóságban is kipróbálhatja az ügyintézés útjait, a segítségkérés lehetőségeit a lakhatás, a munkavállalás, a lakóhelyi, közösségi ügyintézés terén, tapasztalatokat szerezhet a döntései közvetlen és közvetett következményeinek és kockázatainak mérlegelésében. A médiatudatosságra nevelés különös jelentőséget kap a médiumok használatának előtérbe kerülése, a tanulás, az önművelés területein történő felhasználása miatt. A médiatudatos magatartás a mindennapokban, a munka világában való tájékozódás szolgálatában azt jelenti, hogy a tanulónak megfelelő gyakorlata alakul ki az 95

Arany János EGYMI

információhordozók megválasztásában, használatában, megismeri a hétköznapi élet során szerepüket az ismeretek, a fontos információk megszerzésében, fejlődik képessége az óvatosság területén és az információk hitelességének ellenőrzésében, vigyáz személyes adatainak védelmére, mértéktartó az eszközök használatában. A tanulás tanítása terület a tanuló számára lehetőséget ad az egyénre szabott, képességeknek megfelelő motivációra és a folyamatos fenntartásra az ismeretszerzésben. Segít elfogadni és megismerni a környezet folyamatos változását, fenntartani az igényt és képességet a tevékenységekkel és munkavégzéssel kapcsolatos ismeretek bővítésére a munkapiaci és társadalmi integráció elérése érdekében.

Kulcskompetenciák, kompetenciafejlesztés

Az enyhén értelmi fogyatékos tanulóknak is fel kell készülniük a munkavállalásra, a változások kezelésére és a későbbi tanulásra is. Kompetenciákkal a társadalmi integráció, az önálló életvezetés és a felnőttkori munkaerő-piaci helytállás érdekében nekik is rendelkezniük kell. A valamiben kompetens fiatal tudja, hogy adott esetben mit kell tennie; tudása van róla, képes azt megtenni; kialakult a megfelelő képessége, és meg is akarja tenni, mert megfelelő attitűddel rendelkezik. A kulcskompetencia különböző szintű kompetenciák rendszere - fejlesztése egymásra épülő, tervezhető. Az alapkészségek kialakításához szükséges kompetenciák a jövőben való boldogulás várható igényei szerint kiegészülnek más olyan kompetenciákkal, amelyek a társadalomban való sikeres részvételhez, az egész életen át tartó tanuláshoz szükségesek. Ezek a kulcskompetenciák, amelyek nemcsak egyes tantárgyakhoz köthetőek. Kialakításuk, fejlesztésük a köznevelés feladataként az enyhén értelmi fogyatékos tanulókat nevelő-oktató intézményekben is elvárásként jelenik meg. Egy-egy terület fejlesztési feladatai valamennyi kompetenciát mozgósíthatják, illetve számos terület tartalmainak feldolgozása valamennyi kompetencia fejlesztésére hatással lehet. Az egyes területek kijelölik, hogy mely kulcskompetenciák fejlesztését célozzák meg a fejlesztési feladatok megvalósítása folyamán. A 9-10. évfolyamon jellemzően fejlesztendő kulcskompetenciák meghatározhatóak, azonban egyénenként eltérő összetevők fejlesztésére helyeződik a hangsúly - az enyhén értelmi fogyatékos tanulók esetében ez különösen jellemző. Ezért a szakértői bizottságok és a gyógypedagógusok képességekre, részképességekre vonatkozó vizsgálati eredményeire is támaszkodva differenciált, egyénre szabott programokon keresztül érhető el a tanulásra való képesség egyénileg különböző szintre fejlesztése.

96

Arany János EGYMI

A tanuló az anyanyelvi kommunikáció kompetenciaterületen elsajátítja a társas, a társadalmi érintkezéshez, kapcsolatfelvételhez és kapcsolattartáshoz szükséges kommunikációs formákat, megerősödik beszédértése és beszédprodukciója. Fejlődik szövegés véleményalkotási képessége. Kommunikációja körülményeknek megfelelő alakítására, továbbá az egyéni racionális és sikeres vita stratégiáinak kialakítására és használatára törekszik. A hétköznapi helyzetekben a magyar helyesírás szabályait követve old meg írásos feladatokat. Az idegen nyelvi kommunikáció kompetenciaterületen a tanuló a tanult nyelv alapvető, mindennapi élethelyzetek egyszerű fogalmait, kommunikációs fordulatait felismeri, alkalmazza. Törekszik a tanult idegen nyelvi kultúra minél árnyaltabb megismerésére. Matematikai kompetenciaterületen a mindennapi élethelyzetekben szükséges kognitív funkciók fejlesztésére fókuszál a terület. Bővül a biztonságot nyújtó ismeretek köre. A pedagógus gyakorlati tevékenységekkel folyamatosan segíti a tér- és időbeli viszonyok megerősítését, a mértékegységek egyre biztosabb használatát, a pénzkezelést és a szakmai ismeretek matematikai kompetenciát igénylő területeinek elsajátítását. A matematikai kompetencia birtokában az enyhén értelmi fogyatékos tanuló rendelkezik azzal a képességgel, hogy a környező világ mennyiségi és térbeli viszonyait felfedezze, képessé válik arra, hogy a tapasztalások útján megszerzett matematikai tudást praktikusan fel tudja használni a társadalmi lét különböző területein. Felismer egyszerű ok-okozati összefüggéseket, logikai kapcsolatokat és törekszik ezek pontos megfogalmazására. A természettudományos és technikai kompetencia területen az enyhén értelmi fogyatékos tanulóknál a gyakorlati jellegű természettudományi műveltség kialakítása folyik, a mindennapi életben előforduló természettudományos jelenségek körében a felhasználói tájékozottság elérése, az egységes természettudományos világkép kialakítása a cél. A tanuló ismereteinek segítségével, a megfelelő módszerek felhasználásával képes leírni és magyarázni a természet egyszerűbb jelenségeit és folyamatait. Érzékeny a hazai és globális természeti környezeti problémák iránt. Képes és kész saját életében környezettudatos döntések meghozatalára. Megismeri az ember szerepét a gazdaság környezetkárosító hatásának kialakulásában, megérti, hogy a környezeti katasztrófák elkerülhetők. A tanuló megfigyeli és értelmezi a mindennapi élethez köthető természeti jelenségeket. Gyakorlattá válik az egészségvédelemmel és betegségmegelőzéssel kapcsolatos ismeretek alkalmazása, bővül a környezet megismerésére való igénye és képessége. A digitális kompetencia azt jelenti, hogy a tanuló képességeinek megfelelő szinten alkalmazza az infokommunikációs eszközöket a tanulás, a kapcsolattartás, a szórakozás és ismeretszerzés területén. Képes adott céllal és adott szempontok alapján dokumentumokat választani informatikai eszközök segítségével. Az egyéni sajátosságokat és az informális társadalmi elvárásokat figyelembe véve középpontban a munkához, az életvitelhez és a szabadidő hasznos eltöltéséhez kapcsolódó praktikus ismeretszerzés és készségfejlesztés áll.

97

Arany János EGYMI

A szociális és állampolgári kompetencia segíti az enyhén értelmi fogyatékos tanulót abban, hogy megtalálja helyét, feladatát a családi és a társadalmi munkamegosztásban. Az állampolgári kompetenciák fejlesztése az enyhén értelmi fogyatékos tanulók gyógypedagógiai-pszichológiai jellemzőit figyelembe véve zajlik úgy, hogy a pedagógus a tartalmakat sajátélményű tevékenységek formájában gyakoroltatva biztosítja. A tanuló felkészült a közügyekben való aktív részvételre, képessé válik a családi munkamegosztásban a felnőtt szerepre, felkészül a társadalmi lét munkavállalási és állampolgári szerepeinek betöltésére. Bővülnek ismeretei a közügyekben való részvétel szabályairól, saját érdekeinek képviseletéről, az önérvényesítés és az ehhez történő segítségkérés lehetőségeiről. Gyakorolja a közösségi viselkedést az iskolai környezet lehetőségeinek igénybe vételével. A kezdeményező képesség és vállalkozói kompetencia területén a tanuló felismeri reális lehetőségeit, képességeinek határait, megtanulja, kitűzött céljai elérése érdekében, megfelelő formában kérni és elfogadni mások segítségét. Felismeri a korának megfelelő élethelyzetekben a számára kedvező lehetőségeket és él azokkal, tájékozódik a pénz világában. Fejlődnek az életvezetési, munkavégzési, munkavállalói technikákra vonatkozó kompetenciái (tervezés, szervezés, ellenőrzés, értékelés, becslés, döntés, irányítás képessége, hierarchiatűrés képessége, megbízhatóság, felelősség- és kötelességtudat, tenni akarás). A kezdeményezőképesség és a vállalkozói kompetenciához szükséges ismeretek, képességek és attitűdök alakítása, formálása a tanulók egyéni sajátosságait figyelembe véve lehetséges. A tanítási-tanulási folyamatban az enyhén értelmi fogyatékos tanuló minden esetben saját cselekedeteinek tükrében ismeri fel lehetőségeit, próbálja elérni céljait. Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség terén a tanuló érdeklődésének megfelelően motivált tevékenységeiben a kreativitásra, részt vesz alkotások létrehozásában, nyitottá válik művészeti alkotások befogadására. Az ötletgazdagság, a kíváncsiság és az alkotókedv kialakulásában nagy szerepe van a motivációnak és az érzelmeknek is. A hatékony, önálló tanulás kompetenciaterületen a tanuló igénybe vesz minden, képességeihez mérten elsajátított kultúrtechnikai eszközt új ismeretek, információk elsajátítására, megismerésére. Tud segítséget kérni új ismeret elsajátítására, mer kérdezni és képes csoportos munkában részt venni. Az önálló hatékony tanulásra képes tanuló képes közös munkában, csoportban dolgozni.

Intézményünkben oktatott OKJ-s szakmák:

OKJ-s képzések tanulásban akadályozottak részére:  Textiltermék-összeállító 98

Arany János EGYMI

 Sütőipari és gyorspékségi munkás,  Parkgondozó,

Textiltermék-összeállító résszakképesítés

Színtere: Arany János Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Központ és Nevelési Tanácsadó Arany János úti épülete, elméleti, elmélet igényes gyakorlat és gyakorlati képzést biztosító tanterme, tanműhelye. A nyári gyakorlat a törvényben előírtak alapján történik.

Célcsoport: 16. életévet betöltött, legalább 8 általános iskolai bizonyítvánnyal rendelkező 16 évet betöltött, illetve 9.E bizonyítvánnyal rendelkező, sajátos nevelési igényű tanulásban akadályozott (enyhe értelmi fogyatékos) fiatalok csoportja elsősorban Csorna városából és a Rábaköz területéről.

Célja: 

Államilag elismert szakképesítés (textiltermék- összeállító) életkezdéshez, munkába álláshoz.



Alapozzon meg és fejlesszen ki olyan, a munkahelyen hasznosítható tudást, amely képessé teszi a szakterületen a technikai, technológiai fejlődésből adódó változó, növekvő szakmai követelményeknek való megfelelést.



Neveljen szakmaszeretetre, hivatástudatra, fegyelmezett, szakszerű, pontos, megbízható munkavégzésre, önállóságra, felelősségtudatra és vállalásra, fejlessze a tanulók esztétikai érzékét és készítse fel a tanulókat a munkahelyi közösség elvárásainak megfelelő munkavégzésre.



A tanulásban akadályozott tanulók sajátos nevelési igényéből fakadó fejlesztés, személyiség formálás, szocializációs funkciókra való felkészítés.

99

Arany János EGYMI



A tanulók megszerezzék a textiltermék-összeállító szakma műveléséhez, az önálló munkavégzéshez szükséges elméleti és gyakorlati tudást.



Egyszerű, betanított munkára való felkészítés.



A tanulók megszerezzék a lakástextil-készítő szakma műveléséhez, az önálló munkavégzéshez szükséges elméleti és gyakorlati tudást.



A foglalkozás gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatcsoportok, feladatok és az azokhoz közvetlenül kapcsolódó követelmények:



A tevékenység során felhasználható anyagok meghatározása  az alapanyagok (különböző textilek) készítési módjai, felhasználási lehetőségei  az alapanyagok tulajdonságai  alapanyagok, segédanyagok, kellékanyagok  lakástextíliák típusai  az alapanyagok, kellékek hibáinak felismerése



A textiltermék készítésének technológiai ismerete  textíliák fajtái  a különböző korok, vidékek textíliáinak változása, a mai kor követelményeinek megfelelő textíliák ismerete



Legyen alkalmas a különböző női, férfi, csecsemő és gyermekruházati termékek összeállítására az aktuális divatnak, illetve a megrendelő igénye szerint.  a használat során történő igénybevétel ismerete  az alapanyaghoz és a kívánt darabszámhoz igazodó eszközök, szerszámok meghatározása  a díszítő eljárások és lehetőségek ismerete  a tárgyak készítése  a textiltervek megértése  a tervnek, az anyagnak és az igénybevételnek egyaránt megfelelő technológia kiválasztása  a munkafolyamatok sorrendjének kialakítása 100

Arany János EGYMI

 a varrási műveletek elvégzése a tervben előírt méretek, minták betartásával  a díszítő, befejező munkálatok elvégzése  a minőségi előírások betartása 

A lakástextília varrás, gépeinek ismerete  a huroköltésű varrógép szerkezetének, működésének ismerete, tisztítása, karbantartása.  A tartályos gőzvasaló és elszívó berendezés működésének ismerete a meghibásodott eszközök hiba okainak feltárása, megszűntetése



A meghibásodott lakástextilek javítása  a javíthatóság megállapítása  a meghibásodott tárgyhoz felhasznált alapanyagok, kellék- és segédanyagok felismerése  a varrási technológia meghatározása  a javítás elvégzése  A munkavédelmi, tűzrendészeti és környezetvédelmi előírások folyamatos betartása.

Módszerei: -

Szemléltető anyagok, szakszerű táblarajzok

-

Gyakorlás az ismeretek gyakorlatba ágyazott elsajátíttatása,

-

Magyarázat, beszélgetés, személyes példamutatás

-

Folyamatos ismétlés, ellenőrzés, értékelés

-

Ösztönzés az igényes munkára

-

Üzemlátogatás

Az elméleti felkészítés előzze meg a gyakorlatot, fontos, hogy a kettő összhangban legyen. A műveletek kivitelezésének ismertetése, a készítés módszere, a minőségkövetelmények, a hibák megelőzésének módja.

101

Arany János EGYMI

Szemléltetésként kész darabokat, mintagyűjteményeket, tervdokumentációkat, táblai rajzokat, anyaggyűjteményeket alkalmazunk. A munkavégzés közben ügyelünk a tanulók helyes testtartására, a munkavédelmi szabályok betartására. Nagy hangsúlyt fektetünk kiemelkedő képességű tanulók fejlesztésére.

Eszközei: Pedagógiai: Írásbeli, szóbeli dicséret. Jutalom, elismerés, kritika, figyelmeztetés. Gyakorlati: Szakma műveléséhez szükséges szerszámok, eszközök, prospektusok szakmai újságok kiállítások megtekintése, táblavázlatok, jegyzetek.

A szakmai ismeret és gyakorlat során alkalmazott eszközök: -

Huroköltésű ipari varrógép

-

Interlock varrógép

-

Tartályos gőzvasaló elszívó berendezéssel

Sütőipari és gyorspékségi munkás résszakképesítés

Elméleti és elmélet igényes gyakorlati képzés színtere:

Arany János Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Központ és Nevelési Tanácsadó Arany János úti épülete, tanórai foglalkozások.

Gyakorlati képzés színhelye: Ceres Sütőipari KFT Üzeme, és a tanulók lakóhelyéhez közeli kisebb sütőipari vállalkozások üzemei. A nyári gyakorlat a törvényben előírtak alapján történik.

Üzemlátogatások színhelyei: -

Malmok, kereskedelmi egységek.

102

Arany János EGYMI

Célcsoport: 16. életévet betöltött, legalább 8 általános iskolai bizonyítvánnyal rendelkező, sajátos nevelési igényű tanulásban akadályozott (enyhe értelmi fogyatékos) fiatalok csoportja elsősorban Csorna városából és a Rábaköz területéről.

Célja: -

A szakképesítés munkaterülethez tartozó legjellemzőbb munkakörök, foglalkozások betöltéséhez szükséges kompetenciák elsajátítása.

-

A feladat ellátásához szükséges tulajdonságok kialakítása – szakmai ismeret, szakmai készségek, képességek, személyes, társas és módszerkompetenciák.

-

A képesítés birtokában legyen alkalmas az alapvető sütőipari termékek gyártástechnológiai műveleteinek manuális elvégzésére.

-

Legyen képes a gépek üzemeltetésére, az üzemelés során fellépő üzemzavarok felismerésére.

-

Ismerje a higiéniai és munkavédelmi előírásokat, váljon alkalmassá azok betartására.

-

Tevékenységével segítse elő az élelmiszerekkel szembeni mennyiségi, minőségi, és higiéniai követelmények és szabványok betartását.

-

A tanulásban alakuljon ki az élelmiszert előállító személy felelősségtudata, pontosan tartsa be a technológiai utasításokat.

-

Munkahelyi, társadalmi beilleszkedés.

-

Önálló munkavállalóvá válás, munkára nevelés.

-

Felkészítés az önálló életkezdésre, és egyéni életvitelének kialakítására.

Módszerei: Példamutatás, beszélgetés, előadás, szemléltetés, bemutatás, vita, problémafelvetés és megoldás.

Eszközei: 103

Arany János EGYMI

Pedagógiai: Írásbeli, szóbeli dicséret. Jutalom, elismerés, kritika, figyelmeztetés. Gyakorlati: Szakma műveléséhez szükséges szerszámok, eszközök, prospektusok szakmai újságok kiállítások megtekintése, táblavázlatok, jegyzetek.

Parkgondozó résszakképesítés

Elméleti és elmélet igényes gyakorlati képzés színtere: Arany János Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Központ és Nevelési Tanácsadó Arany János úti épülete, tanórai foglalkozások.

Gyakorlati képzés színhelye: Csorna városának parkjai, terei, illetve külső gyakorlati helyek igénybevétele mindig az aktuális társadalmi környezethez igazodva. (közép, kisvállalkozások) - Szakképzett szakoktatók irányításával. A nyári gyakorlat a törvényben előírtak alapján történik.

Célcsoport: 16. életévet betöltött, legalább 8 általános iskolai bizonyítvánnyal rendelkező, sajátos nevelési igényű tanulásban akadályozott fiatalok csoportja elsősorban Csorna városából és a Rábaköz területéről.

Célja: -

A szakképesítés munkaterületéhez tartozó legjellemzőbb munkakörök, foglalkozások betöltéséhez szükséges kompetenciák elsajátítása.

-

Sajátítsa el a munkakörben elvégzendő feladatokat, ki kell alakítani a azokhoz szükséges tulajdonságokat, szakmai ismeretek, szakmai készségek, képessége, személyes, társas és módszerkompetenciák.

104

Arany János EGYMI

-

A közterületek, parkok házi és hétvégi kertek, temetők gondozási, ápolási teendőinek elvégzésére alkalmas munkások képzése.

-

Kitartó munkára, esztétikai igényességre, közösségi alkalmazkodásra, kommunikációra nevelés.

-

Olyan munkások képzése, akik alapfokon ismerik a kertek, parkok élő és élettelen alkotóelemeit, az alkalmazott növényanyag biológiai tulajdonságait.

-

Önállóan képesek kisebb munkák anyag és eszközszükségletének kiszámítására, tudatosan alkalmazzák elméleti ismereteiket munkavégzésük során.

-

Szakmai és gazdasági ismereteik lehetővé teszik, hogy vállalkozóként végezzenek zöldterületei, zöldfelületi fenntartási, ápolási munkákat, a természet- és környezetvédelem követelményeit betartva.

Feladata: A sajátos nevelési igényű gyermekek életkori sajátosságait figyelembe véve megtanítani velük a szakma sajátos nyelvezetét, a szakmai fogásokat, személyes példamutatással átadni a gyakorlati a tapasztalatokat Módszerei: Bemutatás, megbeszélés, beszélgetés, elméleti és gyakorlati útmutatás.

Eszközei: Pedagógiai: Szóbeli, írásbeli dicséret, jutalom, elismerés az osztály és az iskola nyilvánossága előtt. Gyakorlati: Szakma műveléséhez szükséges szerszámok, eszközök.

Intézményünkben a szakmai vizsgáztatás rendje az alábbiak szerint történik

Szakmai tanulmányokat lezáró vizsgákat a módosított 20/2007. (V.21.) SZMM rendelet és a 2011. évi CLXXXVII. törvény előírásai szerint szervezzük meg.

Szakmai tanulmányokat lezáró vizsgák

105

Arany János EGYMI

Textiltermék-összeállító Vizsgarészek:

- írásbeli vizsga - gyakorlati vizsga - szóbeli vizsga

Megszerzett képesítés: Szakmai bizonyítvány

Sütőipari és gyorspékségi munkás Vizsgarészek:

- írásbeli vizsga - gyakorlati vizsga - szóbeli vizsga

Megszerzett képesítés: Szakmai bizonyítvány

Parkgondozó Vizsgarészek:

- írásbeli vizsga - gyakorlati vizsga - szóbeli vizsga

Megszerzett képesítés: Szakmai bizonyítvány

Készségfejlesztő speciális szakiskola nevelési - oktatási céljai.

Célcsoportja: Az értelmileg akadályozott 9.E. évfolyamot befejezett tanulók elsősorban Csorna város körzetéből és a Rábaköz településeiről

106

Arany János EGYMI

Célja:

Az értelmileg akadályozott tanulók segítése szocializációjukban, a munkavégzéshez szükséges kötöttségek, szabályok interiorizált elsajátításában, a későbbi rehabilitáció, illetve védett munkahelyen történő munkavégzés képességének elősegítésében.

Színtere.

Arany János Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Központ és Nevelési Tanácsadó tanórai és tanórán kívüli foglalkozásai.

Módszerei:

Terápiás módszerek munkaterápia, manipulációs tevékenységek.

Oktatási módszerek: -

Beszélgetés, megbeszélés

-

Differenciált szervezés, egyéni bánásmód, megsegítés

-

Sokoldalú szemléltetés (ismeretek térbeli alapjainak feltárása)

-

Folyamatos ismétlés.

Nevelési módszerek bíztatás, pozitív megerősítés, dicséret, ellenőrzés.

Oktatott modulok  Szövött tárgykészítő  Háztartástan

A beszámolás rendje a szakmai ismeretek megszerzéséről

A szakképzés befejezésével a tanulók gyakorlati munkavégzés közben adnak számot felkészültségükről. A tananyagban szereplő éppen aktuális munka kiscsoportos végzésével. 107

Arany János EGYMI

A minősítést a szakmai követelmények megvalósulásáról az oktató team végzi, beszámítva a képzési folyamat során elért eredményeket is. Írásbeli és szóbeli vizsgára a képzés befejezésével nem kerül sor, mert az értelmileg akadályozott tanulók korlátai ezt nem teszik lehetővé.

A képzésről kiadott bizonyítvány

A Készségfejlesztő Speciális Szakiskola befejezésekor a Bizonyítványt adunk a tanulók fejlődéséről, valamint részletes javaslatot arról, hogy milyen munkatevékenységben milyen önállósági fokon foglalkoztatható életvitele során.

A Tanúsítványban bejegyzésre kerülnek: -

a tanuló azonosító adatai,

-

a képző intézmény azonosító adatai (közöttük OM szám), illetve annak a ténynek, hogy a tanuló ismereteit a készségfejlesztő speciális szakiskolában szerezte,

-

a képzési szakterület, a képzési idő és a képzés engedélyezésének száma.

A Tanúsítvány minősítése: – kiválóan megfelelt, – jól megfelelt, – megfelelt, – a képzésben részt vett* lehet.

108

Arany János EGYMI

* A képzésben részt vett minősítés a követelmények teljesítésének képtelensége esetén kerül bejegyzésre a képzésben aktívan részt vevő, de a követelményeket teljesíteni nem képes értelmileg akadályozott fiatal tanúsítványába.

109

Arany János EGYMI

NEVELÉSSEL – OKTATÁSSAL KAPCSOLATOS EGYÉB RENDELKEZÉSEK 1. Az intézménybe járó tanulók számonkérésének és értékelésének regisztrálása az iskolai dokumentumokba ÉRTÉKELÉS

Tanulásban akadályozottak (enyhe értelmi fogyatékosok) értékelése

Az alsó tagozatban 1.- 4. évfolyamon félévig szöveges, 4. évfolyam második félévében érdemjeggyel történő értékelés van.

Az 5-8. évfolyam, a 9-12. évfolyamon, a szakképesítés a tanuló teljesítményét, előmenetelét, tanítási év közben rendszeresen érdemjeggyel értékeljük, félévkor és a tanítási év végén osztályzattal minősítjük. . A speciális szakiskolában a szakoktatókkal együttműködve történik a minősítés dokumentálása. A tanulók számára az egyes évfolyamokon a Nemzeti köznevelési törvény adta lehetőségekkel élve az egyéni haladási tempó engedélyezett.

Értelmileg akadályozottak értékelése

1-8. évfolyamig, valamint a Készségfejlesztő Speciális Szakiskolában 9.-12. Évfolyamig az értelmileg akadályozott gyermekek munkáját félévkor és tanév végén is szövegesen értékeljük.

A szöveges értékelés személyre szabott, differenciált. A gyermek aktuális állapotát, viselkedését teljesítményét rögzíti. Fontos, hogy megjelenjen benne a gyermek önmagához mért fejlődése. A tanulók számára az egyes évfolyamokon a Nemzeti köznevelési törvény adta lehetőségekkel élve az egyéni haladási tempó engedélyezett.

110

Arany János EGYMI Fejlesztő nevelés-oktatásban résztvevők értékelése

A tanuló fejlődését a nevelőtestület a tanítási év végén, a központilag kiadott nyomtatványon szövegesen értékeli. A szöveges értékelés tartalmazza a tanulónak az egyes fejlesztési területen elért eredményeit és nehézségeit, valamint a következő tanítási év egyéni fejlesztési tervének elkészítéséhez szükséges javaslatokat.

Beszédfogyatékosok értékelése

A tanulók értékelésekor az alábbi szempontokat kell figyelembe venni: -

A tanuló teljesítménye az egyes tantárgyak tanterveiben meghatározott követelmények alapján.

-

A tanuló önmagához mért fejlődése, az ismeretek elsajátítása, képességeinek minőségi, mennyiségi gyarapodása terén.

-

A tanuló szociális képességeinek, magatartásának, viselkedésének fejlődése.

A tanulók tudásának értékelése, minősítése:

Alsó tagozatban szöveges összefoglaló értékeléseket kapnak a gyerekek, amelyről a tanulót és a szülőjét a tájékoztató könyvön keresztül meghatározott időben értesítjük: - félévi értesítő - év végi bizonyítvány Az alsó tagozatban folyamatosan is, illetve félévkor év végén is elsősorban részletes szöveges értékeléssel minősítjük a tanulókat.

Az értékelés rendszeressége és formái:

1.-4. évfolyamon a tanulók munkájáról havonta szöveges értékelés készül a naplóba. Az alsó tagozatban 1.- 4. évfolyam félévig szöveges, 4. évfolyam második félévében érdemjeggyel történő értékelés van. A tanulók számára az egyes évfolyamokon a Nemzeti köznevelési törvény adta lehetőségekkel élve az egyéni haladási tempó engedélyezett.

111

Arany János EGYMI Természetesen a havi érdemjegyes értékelésen túl, más módok és eszközök is alkalmazhatók (naponta, hetente) a tanulók értékelését illetően. Piros pontok, csillagok, jelek, szimbólumok valamennyi évfolyamon ösztönzőleg hatnak.

Értékelés megjelenítése szimbólumokkal

Kiválóan megfelelt: piros csillag Jól teljesített: piros pont Felzárkóztatást igényel: fekete pont

Beszédfogyatékosok írásbeli beszámoltatásának formái, rendje, korlátai, az értékelésben betöltött szerepének súlya. Témazáró, félévi és év végi felmérések százalékos értékelése:

1-3. évfolyam és 4. évfolyam első félév Kiválóan megfelelt:

91% - 100%

Jól teljesített:

77% - 90%

Megfelelően teljesített:

51% - 76%

Felzárkóztatást igényel:

50% alatt

4. évfolyam II. félév 0 – 50% - elégtelen 51% - 63% elégséges 64% - 76% közepes 77% - 90% jó 91% - 100% jeles

112

Arany János EGYMI Magatartás és szorgalom értékelése

A magatartás és szorgalom értékelésének alapját a Házirend tartalmazza. Szöveges értékelés módja: 1. Magatartás

- példás - jó - változó - rossz

2. Szorgalom

- példás - jó - változó - hanyag

A magatartás és szorgalom szöveges értékelésénél az alsó tagozatban ajánlott az alábbi mondatbank: Magatartás: Társas kapcsolatainak jellemzői:  Társaira való odafigyelése: kiemelkedő, megfelelő, még fejletlen, szívesen segít, kérésre segít, nehezen nyújt segítséget.  Együttműködése: aktív, nyitott, udvarias, változó, visszahúzódó.  Konfliktuskezelő képessége: kiemelkedő, jó, változó, még fejletlen.  Szokásrendszerhez való viszonya: megbízható, változó, kialakulatlan, elutasító.  Fegyelmezettsége: a szabályokat – mindig, általában – betartja, A szabályok betartása olykor még nehezen megy.  Közösségi munkához való viszonya: önként vállal feladatot, kérésünkre segít,  Szívesen vállal feladatot, feladatvállalása változó, nehezen vállal feladatot,  A vállalt feladatot megbízhatóan, kitartóan végzi. A vállalt feladatot nem végzi el.

113

Arany János EGYMI Szorgalom:  Figyelme: kitartó, megfelelő, aktivizálható, szétszórt.  Feladattudata: fejlett, elfogadható, változó, jelentősen fejlesztendő.  Tanulási tevékenységeinek jellemzői: egyéni munkája során – önálló, kevés segítséggel  jól dolgozik, indokolatlanul is segítséget kér, probléma esetén nem kér segítséget, gyakran igényel segítséget.  Kitartó, általában kitartó, elkalandozik, könnyen kilép a feladathelyzetből.  Tanórák alatt fegyelmezett, környezetét időnként zavarja, fegyelmezetlen.  Kooperatív munka során (páros, csoportmunka)- együttműködő, segítő, irányító, elfogadó, passzív, öntörvényű.

A tantárgyankénti szöveges értékelés

A szöveges értékelés tantárgyanként jelenik meg, és két részből áll: a minősítésből, és a szöveges részből. Félévi és év végi minősítések:  Kiválóan megfelelt  Jól megfelelt,  Közepesen megfelelt,  Gyengén megfelelt  A tantárgyi minimumkövetelményeket nem tudja teljesíteni.  Dicséret…….tantárgyból.

A minősítéshez kapcsolódik a szöveges rész, amely a minősítést indokolja. A szöveges értékeléshez segítséget nyújt a tantárgyankénti mondatbank. (Lásd. a tantárgyak végén.) Előkészítő osztályban, nincs minősítés, csak szöveges értékelés. A szöveges értékelés félévkor a tanulók Tájékoztató füzetében, év végén a Bizonyítványban jelenik meg. Ezek a dokumentumok írott, és számítógépes formában is elkészíthetők.

114

Arany János EGYMI A pedagógus havonta, de legalább negyedévente írásban tájékoztatja a szülőket a tanuló fejlődéséről. Ez történhet a gyermek Tájékoztató füzetében, vagy más, a pedagógus által választott dokumentumban, írottan vagy géppel kitöltve.

Magasabb évfolyamra lépés feltételei, tantárgyanként:

 A minimumkövetelmények teljesítése.  Amennyiben a tanuló részképesség deficitje miatt nem képes teljesíteni a tantárgy minimum követelményét, akkor is tovább haladhat. Ennek feltétele, hogy az adott területekhez szükséges képességekben, a tananyag tudásában, az eddigi teljesítményéhez képest, pozitív változás történjen.  Ennek érdekében a következő tanévben differenciált fejlesztést igényel a tantárgy adott területén. Amennyiben a tanuló nem képes teljesíteni a tantárgy minimum követelményét, és semmilyen pozitív változás nem tapasztalható a tantárgy egyik területén sem, a pedagógus az alábbiak szerint járhat el:  Abban az esetben, ha a gyermek első évfolyamra járt, a szülővel való előzetes megbeszélés alapján a tanuló munkája előkészítő jellegűnek minősül, tanulmányait a következő tanévben az első osztályban folytathatja.  Ha a tanuló az első évfolyamon első alkalommal nem tesz eleget az előírt követelményeknek, munkáját osztályfőnöke év végén szöveges formában értékeli a tanuló részére kiadott iskolalátogatási bizonyítványon. Munkája előkészítő jellegűnek minősül.  Amennyiben a gyermek második, harmadik, vagy negyedik évfolyamon tanul, a szülővel és az intézmény vezetőjével egyetértve a tanuló a következő tanévben megismételheti az előző évfolyamot.  Amennyiben a szülő ezzel nem ért egyet:  Esetmegbeszélés után, ahol az intézmény igazgatója, a gyermeket oktató valamennyi pedagógus, szükség esetén a gyermek és ifjúságvédelmi felelős, a gyógypedagógiai asszisztens, a szülő is jelen van- a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottsághoz fordulhat, a gyermek vizsgálatát kérve.

115

Arany János EGYMI 2. Az intézmény és partnereinek (szülők, tanulók, pedagógusok stb.) együttműködési formái

Az iskola rendszeres kapcsolatot tart: 

A Fenntartóval



Az iskola körzetéhez tartozó önkormányzatokkal



Családsegítő intézményekkel, azon belül Gyermekjóléti szolgálatokkal



Gyámhivatallal



A megye gyógypedagógiai intézményeivel



A Rábaköz általános iskoláival, intézményeivel



A Városi Művelődési Központtal , a Városi Könyvtárral



A Gyógypedagógiai Szolgáltató Központtal (Győr, Cirkeli u. 31)



A gyógypedagógus, pedagógus és egyéb szociális felsőoktatási képzést folytató felsőoktatási intézményekkel



A gyógypedagógiai asszisztensképző intézményekkel



A Megyei Pedagógiai Intézettel



Tanulóink szakmai gyakorlati képzését biztosító iskolákkal, termelőüzemekkel, cégekkel



A gyermekorvosi, fogászati szakrendeléssel és a védőnői szolgálattal.



Oktatási Hivatallal



(NMHSZFI) Nemzeti Munkaügyi Hivatal Szak-és Felnőttképzési Igazgatóság



NAKVI (Nemzeti Agrárszaktanácsadási, Képzési és Vidékfejlesztési Intézet)



GY-M-S Megyei Kereskedelmi és Iparkamarával



Agrárkamarával



Vállalkozók Országos Szövetségével



Az intézmény működését szolgáló vállalkozások vezetőivel való kapcsolattartás az intézményvezető és intézményvezető helyettesek hatásköre.



Tűz és munkavédelemi megbízottal



Takarításért felelős vállalkozóval

116

Arany János EGYMI 

Étkeztetést biztosító vállalkozás helyi képviselőjével.

A tanulók és a szülők tájékoztatása 1. A tanulókat és a szülőket az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális tudnivalókról az intézményvezetője a bejáratnál és a folyosón lévő hirdetőtáblán, eseti hirdetésekben valamint hangos bemondón keresztül folyamatosan tájékoztatja.

A Szülői Munkaközösség választmányának értekezleteken, szóban ad felvilágosítást.

2. Az osztályfőnökök osztályfőnöki órákon, szülői értekezleteken, fogadó órákon, alkalmanként előre megbeszélt időpontban tájékoztatnak szóban és írásban.

3. A napközis nevelők a napközis foglalkozásokon folyamatosan adnak információt.

4. A szülői értekezlet és a fogadóórák időpontjait tanévenként az iskolai Munkaterv tartalmazza, melyet a porta melletti hirdetőtáblán írásban teszünk közzé.

5. A tanulók és a szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban, egyénileg vagy választott képviselőik útján közölhetik az intézmény vezetőivel, nevelőivel.

6. A nevelő-oktató munka mellett kiemelt feladat a szabadidős programok, mindenek előtt az általános kultúrával kapcsolatos szervezés az iskola falain belül és kívül. A közéleti megnyilvánulásokon a tanulói közösségeket a pedagógusok mellett a szülők és a szülői szervezet képviselői is kiegészítik. (szabadidős foglalkozás, roma napok, tanulók és művésztanárok alkotásainak kiállítása, kirándulásokon való közös részvétel stb.)

117

Arany János EGYMI

3. A tankönyvrendelés szabályai

A tankönyvrendelést A tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről szóló 16/2013. (II. 28.) EMMI rendelet szabályozza A jelenlegi gyakorlatnak megfelelően az iskolán belüli tankönyvellátás megszervezése és lebonyolítása a jövőben is az iskola feladata és felelőssége marad. Így például a Könyvtárellátó által beszerzett és az iskolákhoz leszállított tankönyveknek a tanulók és az iskolai könyvtár részére történő átadása; a sérült, elveszett, hibás tankönyvek pótlása és a visszáru kezelés iskolán belüli feladatainak lebonyolítása; valamint az ehhez kapcsolódó adminisztratív és elszámolási feladatok elvégzése. Az iskola igazgatója minden év január 10-éig köteles felmérni, hány tanulónak kell, vagy lehet biztosítani a tankönyvellátást az iskolai könyvtárból. A tankönyvrendelést a központ fenntartásában működő iskola a központ egyidejű tájékoztatásával a köznevelés információs rendszerének és a Könyvtárellátó által működtetett elektronikus információs rendszer alkalmazásával a Könyvtárellátónak, küldi meg azzal, hogy: a tankönyvrendelés határideje március utolsó munkanapja, a tankönyvrendelés módosításának határideje június 15.,a pótrendelés határideje szeptember 5. A módosítás az eredeti rendeléstől maximum 10%-ban térhet el. A tankönyvrendelés elkészítésével megbízott alkalmazott saját hatáskörben gondoskodik arról, hogy az iskolai oktatásban felhasználható tankönyvek, valamint segédkönyvek hivatalos jegyzéke az igazgató által engedélyezett példányszámban álljon rendelkezésre a szakmai munkaközösségnek és a pedagógusoknak. A pedagógusok február 28-ig írásban közlik az általuk használni kívánt tankönyvre vonatkozó igényüket a tankönyvrendelés elkészítésével megbízott alkalmazottal, aki ezek megfelelő összesítésével 3 munkanapon belül aláírásra elkészíti a rendelést. A tanulók tankönyvellátását szolgáló központi költségvetési támogatás terhére a készségfejlesztő speciális szakiskolai nevelés-oktatáshoz és a fejlesztő iskolai oktatáshoz a szakmai munkaközösség és az iskolai szülői szervezet egyetértésével a pedagógiai programban foglaltak megvalósítását szolgáló, a tankönyvjegyzékben nem szereplő könyvek, munkafüzetek, feladatlapok, digitális ismerethordozók is beszerezhetők tankönyv helyett, ha az iskolában a nevelő és oktató munkához részben vagy egészben nem alkalmaznak tankönyvet.

4.

A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok.

Az iskola nevelési feladata a tanulók közösségi életének, tevékenységének megszervezése, közvetlen és közvetett irányítása. A közösségfejlesztés érdekében céltudatosan kell tervezni a napirendet, egyes foglalkozások, tevékenységek időtartamát. Kisiskoláskorban kiemelt jelentőségű a játék. Az iskolában a legfontosabb közösség továbbra is az osztályközösség, amelynek fő szervezője az osztályfőnök. Az osztályközösség lehetőséget kell adjon arra, hogy bizonyos közösségi szerepeket – irányító, befolyásoló – befolyásolt – peremhelyzetű – a tanuló átélhessen ill. felnőtt irányításával alkalmazkodni tudjon a mikroközösség együttélési szabályaihoz.

118

Arany János EGYMI A közösségfejlesztés további színterei a napközis csoportok, tanulószoba, szakkörök, sportkörök. Társas kapcsolatok alakítására nyílik lehetőség a kulturális és sportversenyeken, vetélkedőkön a tanulóknak hirdetett iskolai és iskolán kívüli megmérettetéseken. Az iskola hagyományainak ápolása, ünnepek, megemlékezések, az együvé tartozás élményét alakítják ki a tanulókban. A közösségfejlesztés a társadalomba való beilleszkedés egyik fontos eleme. Az iskolai közösségekben modellezhető a szeretet, a tisztelet – mások megbecsülése, megértése – segítése. A tanuló értékelése is fontos közösségalakító tényező. A motiválás, pozitív értékelés, jutalmazás megerősíti a helyes magatartást. A közösség fejlesztésben az egyéni bánásmódnak nagy szerepe van. Ez segíti elő a közösségi szabályokhoz való alkalmazkodást. A játékos keretben zajló órák a magatartás gondokkal küzdő tanulók fejlesztését segítik elő.

5.

A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok.

A gyógypedagógiai tanulónépesség taníthatóságát-nevelhetőségét nagymértékben befolyásolja szociális hátterük. Tanulóink sérültségükből adódóan mindannyian hátrányos helyzetűek, közel a felük veszélyeztetett. A tanulók jelentős része a társadalom perifériáján élő családi miliőből érkezik. A családok közül sokan tartoznak a vegetáló, munkanélküli szegények közé, illetve a létminimum határán élő rokkantnyugdíjasok táborába. Sokan alkalmi munkából tartják el családjukat, vagy jövedelmük egyetlen forrása a családi pótlék, a rendszeres nevelési segély. Tanításunk során hatványozottan érzékeljük, mennyire fontos lenne a rendezett családi háttér, a szülők odafigyelése gyermekükre. Éppen ezért iskolai tevékenységeinket megértő pedagógiai hozzáállással szervezzük. Iskolánkban elsődleges szerepet kap a nevelés, a személyes kapcsolat kialakítása a tanulókkal. Hiszünk abban, hogy a speciális tevékenységek /rehabilitációs foglalkozások, szakkörök, érzelmi nevelésre építő diákfoglalkozások/ pozitív változásokat idéznek elő a tanulók személyiségében. Ez a változás olyan erőt képvisel, amellyel képessé válnak beilleszkedni a társadalomba. A tanulók személyiségében bekövetkező fejlődés a tanulók szociális és kognitív hátteréhez képest történő változásban az ún. hozzáadott pedagógiai értékben mutatható ki. Minél alacsonyabb szintű egy tanuló családi és szociális háttere, annál nagyobb erőfeszítéseket kell tennie az iskolának, hogy felzárkóztassa az intézmény normáihoz. A hozzáadott pedagógiai érték azt a csekély vagy nagyobb mértékű hozamot jelenti, amely a tanulók viselkedésében, tudásában, iskolához való viszonyulásában jön létre az iskolai képzés eredményeképpen. A sajátos nevelési igényű tanulók speciális személyiségfejlődése a fejlődést meghatározó, befolyásoló biológiai és környezeti okokra vezethető vissza. A tanulók személyiségének szabad kibontakozásában a differenciált gyógypedagógiai eszközrendszer, a nevelési szükséglethez igazított egyéni megsegítés meghatározó szereppel bír.

119

Arany János EGYMI Optimális fejlesztésük megkívánja, hogy a sérült funkciók részleges vagy teljes helyreállítása mellett, olyan többletszolgáltatásokat nyújtson az iskola, amelyekkel a neveltetésükből, helyzetükből, állapotukból eredő hiányok részben/ vagy teljesen megszüntethetők. A gyógypedagógiai fejlesztésnek a tanulók sajátos fejlődési üteméhez alkalmazkodva szolgálnia kell - a harmonikus személyiség alakítását - az önfegyelmet - a tudatos magatartást - a céltudatos feladat és munkavégzést A társadalmi beilleszkedés érdekében előtérbe kerül a társas kapcsolatok fejlesztése, felkészítés a családi szerepekre, az önálló életvezetésre Célkitűzéseink között szerepel a személyiség értelmi, érzelmi és akarati oldalának fejlesztése, a tanulók önismeretének, önértékelésének erősítése. Felső tagozatban havi rendszerességgel diák önismereti foglalkozásokat tartunk. A tanulói értékelési formák közül a fejlesztő értékelés is alkalmas a személyiség pozitív irányú befolyásolására. Pedagógiai munka során törekedni kell a jó légkörű, gyermekközpontú közösségek kialakítására, melyben a nevelő személyisége megfelel a példamutatásra.

6.

Környezeti nevelés

Törvényi háttér Magyarország Alaptörvénye a XXI. cikkben rendelkezik arról, hogy: (1) Magyarország elismeri és érvényesíti mindenki jogát az egészséges környezethez. (2) Aki a környezetben kárt okoz, köteles azt – törvényben meghatározottak szerint – helyreállítani vagy a helyreállítás költségét viselni

A pedagógiai programok átalakításánál a személyiség és közösség fejlesztés megtervezésében kiemelt hangsúlyt kell fektetni a NAT kiemelt közös követelményeire, köztük a környezeti nevelésre. Az iskola felderíti a gyermekek és tanulók fejlődését veszélyeztető okokat, és pedagógiai eszközökkel törekszik a káros hatások megelőzésére, illetőleg ellensúlyozására. Szükség esetén a gyermek, a tanuló érdekében intézkedést kezdeményez. Az iskolai munkát tartalmi alapjaiban szabályzó közös követelményei között találjuk a környezeti nevelést. A környezet ismeretén és személyes felelősségen alapuló környezetkímélő magatartás egyéni és közösségi szinten egyaránt legyen a tanulók életvitelét meghatározó erkölcsi alapelv. Jövőkép, alapelvek, hosszú távú célok

120

Arany János EGYMI 

Iskolánk feladatának tekinti azt, hogy diákjaink a felnőtt életükre megfelelő ismeretekkel, készségekkel és szemlélettel rendelkezzenek, hogy ne csak saját pillanatnyi érdekeik



életükben való környezettudatos szemlélet megalapozása

Pedagógiai célok



környezet – és fogyasztóvédelmi szerint, hanem a Föld egészének fennmaradása

érdekében cselekedjenek. Ennek eléréséhez a következő célok megvalósítását tartjuk szem előtt az iskolai élet valamennyi színterén. 

Nagy hangsúlyt fektetünk az ismeretek gyakorlatban történő szemléltetésére is. Alapelvek



az egyéni haladási ütemhez mért fejlődést szem előtt tartó nevelés, oktatás



szelektív hulladékgyűjtés, takarékosság, fenntartható fejlődésre nevelés



-a tanulók otthoni és későbbi kultúra fejlesztése



tudatos fogyasztó és környezetvédő magatartás kialakítása



az általános célokra vonatkozó érték- és szokásrendszer érzelmi, értelmi, esztétikai és



erkölcsi megalapozása



az ökológiai gondolkodás kialakítása, fejlesztése



fenntarthatóságra nevelés



a környezetetika hatékony fejlesztése



érzelmi és értelmi környezeti nevelés



tapasztalaton alapuló, kreatív környezeti nevelés



tolerancia és segítő életmód kialakítása



a környezettudatos magatartás és életvitel kialakulásának segítése



az egészség és a környezet összefüggéseinek felismertetése Feladatok



vásárlási szokások kialakítása



pénz megismertetése, takarékosság

121

Arany János EGYMI 

tankonyhai tevékenységek, szavatosság, tárolási módok, mértékletesség



üzletek felkeresése, áruismeret



környezettudatos csomagolás és szállítás



hulladékkezelés, szelektálás, komposztálás



esztétikus környezet kialakítása



növénygondozás Az iskolai környezet



Feladatunk a mindennapi iskolai élet „fizikai” és szellemi környezetének átalakítása a környezeti nevelési program szellemében. Fontos megtervezni az iskola mindennapi életének ezernyi mozzanatát, s azt, hogy ezeken keresztül hogyan válhat az iskola környezet barátabbá, miképpen alakíthatja az ott dolgozók és tanulók életmódját környezettudatosabbá.

Ehhez járulhatnak hozzá az alábbiak: 

anyag- és energiatakarékos iskolaüzemeltetés és tanórai mozzanatok



pedagógusok, dolgozók példamutatása



a szelektív hulladékgyűjtés következetes megvalósítása



termek, folyosók és az udvar zöldítése, a tantermek természetes anyagokkal történő díszítése



az iskolai ismeretterjesztés tanórán kívüli eszközeinek jobb kihasználása (faliújság)

Környezeti nevelés színterei 

- az összes tantárgy tanórai foglalkozásai



- tanórán kívüli foglalkozások (szakkörök, rendezvények, versenyek)



- környezetvédelmi napok (autómentes nap; madarak, fák napja; víz világnapja; Föld napja)



- hazai és nemzetközi együttműködések (más iskolákkal, állami és civil szervezetekkel) Módszerek



szituációs játékok



előadások



kirándulások



versenyek



bemutatás és tevékenykedtetés



megfigyelés

122

Arany János EGYMI Figyelembe véve tanulóink sajátos nevelési igényéből fakadó egyéni adottságaikat, korlátaikat és lehetőségeiket, az iskolai élet minden tevékenységét áthatja a fenntarthatóság szemlélete. Segíti a tanulókat a környezettel harmonikus életvezetési képességeik kialakításában. Eligazítja őket a környezeti problémák felismerésében és azok kezelésében. Fejleszti felelősség érzetüket a környezet állapotának megőrzésére. Ezáltal a környezettel kapcsolatos nézeteik erkölcsi alapértékké válnak Az osztályfőnöki nevelő és oktató munkához kapcsolódva építettük be az egészségvédelmet szolgáló tananyagot, melynek időkerete – 5-12. évfolyamon – tanévenként 10 óra.

7.

Egészségnevelési program

Magyarország Alaptörvénye a XX. cikkben rendelkezik arról, hogy: (1) Mindenkinek joga van a testi és lelki egészséghez. A nevelési-oktatási intézmény által működtetett teljes körű egészségfejlesztés olyan folyamat, amelynek eredményeképpen a pedagógusok a nevelési-oktatási intézményben végzett tevékenységet, a helyi pedagógiai programot és szervezeti működést, a gyermek, a tanuló és a szülő részvételét a nevelési-oktatási intézmény életében úgy befolyásolják, hogy az a gyermek, a tanuló egészségi állapotának kedvező irányú változását idézze elő. A teljes körű egészségfejlesztés célja, hogy a nevelési-oktatási intézményben eltöltött időben minden gyermek részesüljön a teljes testi-lelki jóllétét, egészségét, egészségi állapotát hatékonyan fejlesztő, a nevelési-oktatási intézmény mindennapjaiban rendszerszerűen működő egészségfejlesztő tevékenységekben. (20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról)

Jövőkép, alapelvek, hosszú távú célok

Iskolánk feladatának tekinti azt, hogy diákjaink a felnőtt életükre megfelelő ismeretekkel, készségekkel

és

szemlélettel

rendelkezzenek

az

egészséges

életmód

szabályainak

ismeretében. A mai modern társadalomban az iskolák egészségnevelő, egészségfejlesztő szerepe megnőtt, feladata többrétegűvé vált. Az oktató-nevelő munkán kívül számos más óvóvédő, értékközvetítő, személyiségformáló, szociális munkát kell felvállalnia. Az egészségnevelési tevékenység igen összetett személyiségformáló, személyiségfejlesztő munka, így nem lehet csak egyetlen területre korlátozni a megelőzési folyamatot, ahogy az egészségnevelés sem csak a tanórákon, hanem más szakértő, segítő szervezetekkel közösen lebonyolított programok formájában valósulhat meg. Nagy hangsúlyt fektetünk az ismeretek gyakorlatban történő szemléltetésére is. Alapelvek - a fejlődést önmagukhoz mérten értékeljük

123

Arany János EGYMI - sajátos tanulói képességek figyelembevétele Pedagógiai célok - Korszerű ismeretek átadása, melyek tudatában a tanulók megfelelő készségekkel és jártasságokkal rendelkezzenek egészségük megőrzésére és védelmére. - Az egészséges életmóddal kapcsolatos értékek közvetítése. - Társas kapcsolatok kialakulásának elősegítése. - A káros szenvedélyek kialakulásának megakadályozása. - Minden tevékenységünkkel szolgálni kell a tanulók egészséges testi, lelki és szociális fejlődését. - Fel kell készíteni a tanulókat arra, hogy legyenek képesek életmódjukra vonatkozóan helyes döntéseket hozni, egészséges életvitelt kialakítani, konfliktusokat megoldani,stressz helyzetet kezelni. - Mutassunk rá a szabadidő hasznos eltöltésének módjaira! - Alakítsuk ki az egészséges étkezés iránti igényt! - Fontos a mozgás és a sport megszerettetése Feladatok - egészséges életmódra nevelés - a tanulók testi, lelki, szociális fejlődésének elősegítése - baleset-, és betegségmegelőzés - pozitív szokások, magatartások kialakítása - tömegközlekedés és gyalogosközlekedés szabályainak megismertetése - helyes táplálkozási szokások kialakítása - öltözködési szokások megtanítása - testi higiénia kialakítása - koordinációs és kondicionális képességek megalapozása - pozitív személyiségszokások megerősítése Az iskolai környezet

A gyermekeknek életkori sajátosságaiknak megfelelően nagy a mozgásigényük. A mozgás alapvető emberi tevékenység, mely nem csak hely- és helyzetváltoztatásban nyilvánul meg, hanem kommunikálni, koordinálni is lehet vele, mindig valamiféle cselekvést eredményez.

124

Arany János EGYMI

A szervezet kiegyensúlyozott működéséhez szükséges a mozgásigényt is kielégíteni, mely alkalmas: - többletenergia levezetéséhez - aktív pihenéshez - kötött figyelem feloldásához - szervezet megfelelő működéséhez, karbantartásához (keringési, légzési rendszer) - tanulási folyamatok elősegítéséhez. Egészségnevelés színterei - az összes tantárgy tanórai foglalkozásai - tanórán kívüli foglalkozások (szakkörök, rendezvények, versenyek) - egészségvédelmi napok - hazai és nemzetközi együttműködések (más iskolákkal, állami és civil szervezetekkel) Módszerek - szituációs játékok - felvilágosító előadások - kirándulások - versenyek - bemutatás és tevékenykedtetés - megfigyelés

8.

A szociális hátrányok enyhítését szolgáló tevékenység

Cselekvési terv: - problémafeltárás - megoldásra váró feladatok csoportosítása - törvények, rendeletek ismertetése - különböző szociális juttatások lehetőségeinek feltárása - szülőnek segítségnyújtás ügyintézésben (kérvényírás, pedagógiai vélemény adása, iskolalátogatási igazolás)

125

Arany János EGYMI A szociálisan hátrányos helyzetű tanulóinknak lehetőséget adunk iskolán belüli fokozott fejlesztésre, rendezvényeinken való szereplésre, bevonjuk őket minden olyan tevékenységbe, amely kompenzálja hátrányos helyzetüket. Sikerélményhez juttatjuk őket. Olcsó vagy ingyenes táborozásokat szervezünk, igénybe veszünk pályázati lehetőségeket is. Az iskola gyermekvédelmi felelőse a szülővel és osztályfőnökkel közösen intézkedik a különböző szociális juttatások megszervezésében. Felkutatjuk az anyagi hátteret erősítő intézkedések lehetőségeit. Külső kapcsolatrendszert építünk ki a gyermek illetve a családsegítés érdekében. Az intézmények, szervezetek munkatársait vendégül látjuk iskolánkban. Fontosnak tartjuk a személyes kapcsolattartást, hogy az ügyintézők megismerjék tanulóinkat, munkájukat, képességeiket, az intézményünkben folyó szakmai tevékenységet.

9.

A tanulók fizikai állapotának és edzettségének vizsgálata

Intézményünkben tanévenként kétszer, minden év ősszel, október 15-ig és tavasszal, május 30ig valamennyi évfolyamra kiterjedően, a nappali oktatás munkarendje szerint felkészülő tanulók részvételével megszervezi a tanulók fizikai állapotának és edzettségének mérését, vizsgálatát. A mérést legfeljebb két hétig terjedő időszakban kell elvégezni, melyet osztályonként, tanulónként a testnevelést tanító pedagógus végzi. A lefolytatott mérés, vizsgálat eredményeit a vizsgálatot végző pedagógus a mérésben érintett tanulónként, osztályonként és évfolyamonként rögzíti, az eredményeket a testnevelés tantárgyat tanító pedagógusokkal közösen elemzi és meghatározza a tanuló fizikai fejlődése szempontjából szükséges intézkedéseket.

1. Az alsó végtag dinamikus erejének mérése

Helyből távolugrás (m) A gyakorlat végrehajtása: Kiinduló helyzet: a vizsgált személy az elugróvonal mögött oldalterpeszbe áll.( a lábfejek párhuzamosak és egymástól kb. 20-40 cm távolságra vannak) úgy, hogy a cipőorrával a vonalat nem érinti. Feladat: térdhajlítás ( és ezzel egyidejűleg páros karlendítés hátra, hátsó rézsútos mélytartás helyzetéig), - majd ( páros karlendítéssel előre) - páros lábú elrugaszkodás és elugrás előre. A talajfogás páros lábbal történik. Értékelés: az ugróvonalra merőlegesen, az utolsó nyom és az elugróvonal közötti legrövidebb távolságot mérjük: 1 cm-es pontossággal. A bemelegítő ugrásokat követően, a próba során maximum 3 kísérleti lehetőség megadásával, a legnagyobb ugrás eredményét kell figyelembe venni. Példa: Az 1 m 56 cm-e ugrás pontszám 156. 2. A váll- és a törzsizmok dinamikus erejének mérése (m) Tömött labda vetés (dobás) két kézzel, a fej fölött hátra (m)

126

Arany János EGYMI ( 12 éves korig 2, kg-os, a felett 3 kg-os tömött labdával ) A gyakorlat végrehajtása: Kiinduló helyzet: a vizsgált személy a dobás irányához képest háttal oldalterpeszben áll fel a dobóvonal mögé úgy, hogy a lábával nem érinti a vonalat, a tömött labdát ( két kézzel alulról fogva) a melle előtt könyökben hajlított karral tartja. Feladat: a dobó előrehajlítás - boka-térd- és csípő hajlítás - közben, karnyújtással a labdát a két térde közé lendíti, majd a lábak nyújtásával és a törzs felemelésével lendületet szerez, néhány ismétlés után, ( a térdhajlítás és a csípőhajlítás megállapításával, a nagy farizom egyidejű megfeszítésével) a lábak nyújtásával felemeli a törzsét, majd vető mozgással eldobja a labdát a feje fölött hátra felé. Kilökés alatt ( amíg a dobószer érinti a dobó kezét ) a dobónak a dobóvonal mögött kell maradni. Kilökés előtt és közben a dobóvonalat nem szabad megérinteni. Értékelés: a dobóvonal közepe és a tömött labda becsapódása - dobóhelyhez legközelebbi része közötti távolságot mérjük 5 cm-es pontossággal. A bemelegítő dobásokat követően, a próba során maximum 3 kísérleti lehetőség megadásával. A pontérték átszámításakor a legnagyobb dobás eredményét kell figyelembe venni. Példa: Az 3 m 55 cm-es dobás pontszám 355.

A hátizmok erő-állóképességének mérése

Hason-fekvésből törzsemelés és – leengedés folyamatosan, kifáradásig (db) Maximális időtartam: 4 perc A gyakorlat végrehajtása: Kiinduló helyzet: a vizsgált személy torna, vagy egyéb nem puha szőnyegen a hasán fekszik úgy, hogy a homlokával és behajlított karjaival megérinti a talajt, mindkét tenyere a tarkón van. A hasizom és a farizom egyidejű megfeszítésével a medencét középhelyzetben rögzíti, és ezt a gyakorlat során végéig megtartja! A lábakat nem kell leszorítani! Feladat: 1. ütem: törzs- és tarkóra tett karemelés ( hajlított karral), 2. ütem: karleengedéssel könyök érintés az áll alatt, 3. ütem: könyökben hajlított karok visszaemelése, oldalsó középtartásig, 4. ütem: törzs- és karok leengedésével kiinduló helyzet. Hasonfekvés után újabb törzsemelés következik. A gyakorlat végrehajtása egyenletes, nem gyors tempóban történik. Értékelés: a megadott időhatáron belül, szünet nélküli szabályosan végrehajtott ismétlések száma.

127

Arany János EGYMI Példa: 15 szabályos végrehajtás értéke 15 pont.

A hasizmok erő-állóképességének mérése

Hanyattfekvésből felülés és visszaérkezés, folyamatosan, kifáradásig (db) Maximális időtartam: 4 perc A gyakorlat végrehajtása: Kiinduló helyzet: a vizsgált személy torna, vagy egyéb nem puha szőnyegen a hátán fekszik és mindkét térdét 90 fokos szögben behajlítja, a lábfejeket felteszi a bordásfalra, vagy a tornazsámolyra, vagy a talajra. A vizsgált személy mindkét könyöke előre néz, kezeinek ujjai a fülkagyló mögött támaszkodnak. (A próbázó lábát külső erővel nem kell leszorítani.) Feladat: a vizsgált személy a nyaki gerinc indításával, a gerincszakaszokat fokozatosan felemelve üljön fel úgy, hogy a combokat azonos oldali ( előrenéző ) könyökeivel érintse meg. Ezután a derék indításával a gerincszakaszokat fokozatosan leengedve feküdjön vissza. A fentiek szerint végrehajtott módon újabb felülés és hanyattfekvés következik folyamatosan. Értékelés: a megadott időhatáron belül, szünet nélküli szabályosan végrehajtott ismétlések száma. A gyakorlat végrehajtása egyenletes, nem gyors tempóban történik. Példa: 15 szabályos végrehajtás értéke 15 pont.

5. 1500 m-es FUTÁS A vizsgált tényező: A kardio-respiratorikus állóképesség A teszt leírása: A gyerekek állórajttal indulva 2150m.es távot teljesítik a kimért pályán. Megengedhető, hogy amennyiben a próbázók kifáradtak egy időre lelassítsanak vagy gyalogoljanak. Ezt követően kezdjenek újra tovább futni és igyekezzenek minél rövidebb idő alatt a távot megtenni. Felszerelések:

A gyerekeknek adandó utasítások: Álljatok indulásra készen a vonal mögött. Az egyik lábatokat helyezzétek pontosan a vonal mögé. Amikor meghalljátok a "RAJT" szót kezdjetek el futni a kijelölt pályán. Két nagykört kell majd futnotok. Ha elfáradtatok lassíthattok vagy sétálhattok, majd kezdjetek el újra futni, amíg nem halljátok, hogy "Elég"! Ne kezdjetek el gyorsan futni és versenyezni egymással!

128

Arany János EGYMI Pontozás: A gyerek neve mellé feljegyezzük a célbaéréskor mért időt. Másodpercben adjuk meg az időt. 10 perc 1500m = 100 pont 10 mp +/- 1 pont Példa: 8 perc 45 mp = 107 pont 13 perc 14 mp =81 pont

129

Arany János EGYMI Egyéni összesítő adatlap az általános fizikai teherbíró-képesség minősítéséhez Név

1500 m futás

Szül.év idő

pont

Helyből

Tömött

távolugrás

labdadobás hátra

méter

pont

1. osztály Ősz Tavasz 2. osztály Ősz Tavasz 3. osztály Ősz Tavasz 4. osztály Ősz Tavasz 5. osztály Ősz Tavasz 6. osztály Ősz Tavasz 7. osztály Ősz

130

méter

Felülés

pont

db/pont

Törzsemelés

db/pont

Összpont

Arany János EGYMI Tavasz 8. osztály Ősz Tavasz 9.E. osztály Ősz Tavasz 9. osztály Ősz Tavasz 10. osztály Ősz Tavasz

131

Arany János EGYMI 10.

A Gyermek- és Ifjúságvédelemmel kapcsolatos tevékenység

A gyermekvédelem meghatározása

A gyermek- és ifjúságvédelem célja minden gyermek, fiatal harmonikus testi- lelki, ill. szociális fejlődésének biztosítása. Ez nemcsak a gyermek segítését, hanem a szülők, a család támogatását is magában foglalja. A gyermekvédelmi tevékenység két részre osztható: általános és sajátos. Az általános gyermekvédelem a családban élő gyermekek védelmével foglalkozik; míg a sajátos vagy speciális gyermekvédelem a családban élő veszélyeztetett, vagy a családból kikerült gyermekek védelmét jelenti.

Az iskolai gyermekvédelem

Az iskolai gyermekvédelem sokrétű, összetett és nagyon jelentős szerepet tölt be a felnövekvő nemzedékek életében. A gyermekvédelmi törvény szellemisége szerint a gyermek érdeke az, hogy saját családjában nőjön fel, az iskolának, a pedagógusnak ebben kell segítséget nyújtania - más szakemberekkel: a gyermekjóléti szolgálattal, pszichológussal, iskolai szociális munkással, orvossal, védőnővel együttműködve -, aktív szerepet vállalva a gyermekek védelmében. Az iskolának – mint másodlagos szocializációs színtérnek – a személyiségformálásban betöltendő feladatköre hirtelen kitágult. Az iskolás korosztály idejének jelentős hányadát tölti oktatási-nevelési intézményben. Naponta hallott közhely: a megváltozott társadalmi viszonyok, a szülőkre nehezedő egzisztenciális terhek, a túlhajszoltság stb. következtében eltolódott a család és a gyermekellátási intézmények szocializációban betöltött szerepének aránya. Az óvoda, iskola hirtelen új feladatokkal találta magát szemben: egyre inkább az itt dolgozó pedagógusok kénytelenek ellátni a családi nevelés hiányosságait pótlandó reszocializációs, korrekciós funkciót is. Fokozottan jelentkezik ez a probléma az olyan intézményekben, ahol a gyermekek jelentős része hátrányos családi környezetből érkezik. Sokszor tapasztaljuk, hogy a szülői feladatok kisebb- nagyobb hányadát magunkra kell vállalnunk. A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős gyakorlati feladatai

1. A gyermek veszélyeztetettségének megelőzését, az általános prevenciót szolgáló szervezési és tájékoztatási feladatok

Az általános prevenció, a veszélyeztetetté válás megakadályozása a gyermekvédelmi felelős egyik legfontosabb feladata. Összetett, sok színtéren zajló munka ez:

132

Arany János EGYMI

Tanári közösségen belüli teendők: 

Szemléletformálás;



Ismertető, tájékoztató anyagok közreadása, ajánlása;



Részvétel az iskola pedagógiai programjának kialakításában;



Folyamatos együttműködés az intézmény vezetőjével, osztályfőnökökkel.

Teendők a szülők körében: 

Részvétel a szülői értekezleteken, tájékoztatás, szemléletformálás;



Előadások, fórumok szervezése szülőknek.

A tanulókkal kapcsolatos feladatok: 

Az osztályokat felkeresve tájékoztatja a tanulókat arról, hogy milyen problémával, hol és milyen időpontban fordulhatnak hozzá, az iskolán kívüli gyermekvédelmi feladatokat ellátó intézményekről.



Ismeretterjesztő programok szervezése;



Folyamatos tájékoztatás a támogatásokkal, segítő szervek elérhetőségével kapcsolatban, szakemberhez való hozzájutás megszervezése.

Egyéb feladatok: 

Gyermekek, szülők, pedagógusok tájékoztatása a gyermekek jogairól, a gyermek jóléte érdekében működő szervezetekről, szolgáltatásokról, azok elérhetőségéről;



Programok szervezése az egészséges életmódról, káros szenvedélyek kialakulásának megelőzéséről;



Feltárja az indokolatlan iskolai hiányzások okait



Segélykérési lehetőség biztosítása a gyermekek számára;



Fogadóóra biztosítása a szülők, pedagógusok, családsegítők, stb. számára;



Pedagógusok felkészítése a veszélyeztető tényezők, korai tünetek felismerésére;



Kapcsolattartás a gyermekvédelmi rendszer tagjaival: családsegítő-, gyermekjóléti-, népjóléti szolgálatok, pártfogó felügyelők, rendőrség, védőnő, stb.



Gyermekjóléti Szolgálat felkérésére részt vesz az esetmegbeszéléseken.

133

Arany János EGYMI 

Az iskolában a tanulók és a szülők által jól látható helyen közzéteszi a gyermekvédelmi feladatot ellátó fontosabb intézmények (pl. Gyermekjóléti Szolgálat, Nevelési Tanácsadó, stb.) címét és telefonszámát.

Veszélyeztetettség felismerése, jelzési kötelezettség

A gyermekvédelmi felelős feladata, hogy biztosítsa az iskolán belül a gyermek veszélyeztetettségének felismerését. Az önkéntes segítségkérés azonban nem elég. Az ifjúságvédelmi felelősnek információkat kell gyűjtenie, tájékozódnia kell. A tájékozódás formái: 

Rendszeres fogadóórák tartása, tájékoztatás az elérhetőségekről;



Információszerzés az iskolában törvényesen fellelhető adatok alapján;



Anonim tesztek, felmérések;



Rendszeres esetmegbeszélések a tanári közösségen belül;



Rendszeres kapcsolattartás a gyermekvédelmi jelzőrendszer tagjaival (pl.: gyermekjóléti szolgálatok).

A gyermek veszélyeztetettségének felismerése után a gyermekvédelmi felelős köteles jelezni a megfelelő intézmény felé (családsegítő szolgálat, gyámhivatal, jegyző, rendőrség, stb.).

2. Dokumentációs feladatok

A gyermekvédelmi felelős feladatai közé tartozik, hogy nyilvántartást vezessen a veszélyeztetett gyermekekről, az esetek jelzéséről, kapcsolatfelvételekről, családlátogatásokról, stb. A dokumentáció legcélszerűbb formája a munkanapló vezetése. Fontos, hogy a megtett intézkedések visszakereshetőek legyenek, nemcsak a gyermekvédelmi felelős munkájának egyszerűsége miatt, hanem a bizonyíthatóság miatt is. (Előfordul néha, hogy akár a gyámhivatal vagy a rendőrség számára írásos bizonyítékot kell szolgáltatni a megtett intézkedésekről.)

3. Adatvédelemmel, adatszolgáltatással kapcsolatos jogszabályok A közoktatási törvény meghatározza a közoktatási intézményben nyilvántartott és kezelt személyes és különleges adatok körét.

134

Arany János EGYMI

Nyilvántartott adatok: 

gyerek neve, születési helye, ideje, állampolgársága, állandó és ideiglenes lakcíme és telefonszáma;



a szülő neve, állandó és ideiglenes lakcíme és telefonszáma;



a gyermek fejlődésével kapcsolatos adatok;



a tanulói jogviszonnyal kapcsolatos adatok.

Az adatok továbbíthatók: fenntartó, rendőrség, bíróság, ügyészség, önkormányzat, államigazgatási szerv (pl.: gyámhivatal, járási hivatal, jegyző). 4. Jelzések

A gyermekvédelmi felelős felé a jelzések írásban történnek. Az első igazolatlan óra után és minden alkalommal mikor a tanuló indokolatlanul hiányzott, az osztályfőnökök felszólítást küldenek a tanuló családjának a rendszeres iskolába járásra vonatkozóan. Az igazolatlan hiányzásokat az osztályfőnökök az első alkalom után szóban, 10 óra igazolatlan mulasztás esetén írásban jelzik. a harmadik írásbeli felszólítást követően jelzik írásban. Ezt követően a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős írásban, sürgős esetben telefonon ill. faxon is jelzi az ügyet az illetékes Gyermekjóléti Szolgálat felé. Továbbá 10, 30, majd 50 igazolatlan óra esetén a Gyermekjóléti Szolgálaton túl az intézménynek jelzési kötelezettsége van az illetékes jegyző és a Járási Hivatal irányába. Jelzés a Gyermekjóléti Szolgálatnak: A jelzés írásban történik, általában – a probléma jellegétől függően – esetjelző lapon. Ez tartalmazza az esetet jelző intézmény nevét, címét; a jelző személy nevét, elérhetőségét; a gyermek adatait; az eset rövid leírását és a megtett intézkedéseket. Sürgős esetekben az írásbeli jelzéssel együtt telefonon történő jelzés is szükséges.

135

Arany János EGYMI AZ INTÉZMÉNY SZEMÉLYI ÉS TÁRGYI FELTÉTELEI

Személyi: Gyógypedagógiai tanár

13 fő

Pszichológus

2 fő

Gyógytestnevelő

1 fő

Általános iskolai tanár

6 fő

Tanító

2 fő

Egyéb pedagógiai végzettségű

2 fő

Gyógypedagógiai asszisztens

4 fő

Gyermekfelügyelő

1 fő

Gazdasági vezető

1 fő

Gazdasági ügyintéző

1 fő

Iskolatitkár

1 fő

Portás

1 fő

Tartósan távollévő

6 fő

Összesen:

42 fő

Az intézmény feladatköréből adódóan hangsúlyos munkakörnek minősül mindaz melyet gyógypedagógiai végzettséggel lehet csak ellátni. A szakosodás, specializáció, pedagógus szakvizsga és továbbképzés, önképzés rendszerében folytatjuk kollégáink szakmai továbbfejlődését a gyógypedagógia területén.

Tárgyi: 2004. február 16.-án intézményünk 2 új épületben elfoglalta helyét. Erzsébet királyné u. 64.-ben (székhely) az -

Óvoda

-

Általános Iskola

136

Arany János EGYMI -

Pedagógiai Szakszolgálat

Arany János u. 19.-ben (telephely) Speciális Szakiskola

-

Készségfejlesztő Speciális Szakiskola

Működését új berendezési tárgyak és nevelést – oktatást segítő eszközökkel kezdte. A jóváhagyott eszközfejlesztési tervnek megfelelően az anyagi lehetőségek keretein belül továbbfejlesztjük. A berendezések egy része (informatikaoktatás, irodatechnika) használt eszközökkel indult, mely területen prioritási sorrendben fejlesztést kívánunk végrehajtani.

137

Arany János EGYMI VII.

AZ INTÉZMÉNY MIP PROGRAMJA

Az Arany János Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Pedagógiai Szakszolgálat minőségirányítási programot dolgoz ki, működteti a Comenius 2000 I intézményi modelljét melynek záró beszámolója 2004. május 04.-én elfogadásra került.

A minőségirányítási program az intézmény stratégiai dokumentuma. Partnerközpontú működés Az intézmény működése, működtetése partner központú.

Legfontosabb partnereink:

Közvetlen partner

-

a gyógypedagógusok

-

a diákok

-

a szülők (a szülői szervezetek)

-

a fenntartó (Győr-Moson-Sopron Megyei Önkormányzat, MIK, KLIK)

-

SZMSZ-ben felsoroltak

-

Alapítványok, egyesületek.

Közvetett partnereink:

Az intézmény neve:

Arany János Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény, Óvoda, Általános Iskola, Speciális Szakiskola

Az intézmény rövid neve:

Arany János EGYMI

Székhelye:

9300 Csorna, Erzsébet királyné u. 64.

Telefon/fax:

96/261-467

Telephely:

9300 Csorna, Arany János u. 19.

Telefon:

96/260-821

E-mail címe:

[email protected]

Honlap:

www.aranycsorna.hu

138

Arany János EGYMI Típusa:

közoktatási intézmény

Működési területe:

Győr-Moson-Sopron Megye

Alapító és irányító szerv

Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium

neve, és székhelye

1055 Budapest Kossuth Lajos tér 2.-4.

Középirányító szerv

Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Győri Tankerület

neve, és székhelye

9021 Győr, Nádor tér 4.

A középirányító szerv vezetője a Kormányrendelet 11 § (1.) bekezdésében meghatározott hatásköreit, jogait és feladatait a kormánymegbízott egyetértésével gyakorolja. A fenntartó szerv neve, székhelye:

Klebelsberg Intézményfenntartó Központ 1055 Budapest, Szalay u. 10-14.

A költségvetési szerv gazdálkodási besorolása: Alapító Okirat száma:

Önállóan működő és gazdálkodó

IX-09/30 200/2012

Minőségügyi előzmények A Comenius 2000 I. pályázatát megnyerve kezdtük el az iskola Minőségbiztosítási Programjának kidolgozását, fejlesztését, a szolgáltatások lehetőségét, a partneri igények feltérképezését,

a

humán

erőforrás

rejtett

tartalékainak

feltárását.

Feltérképeztük

erőforrásainkat, azonosítottuk az intézményben alkalmazott módszereket. /PDCA gyakorlati alkalmazását, a dokumentumelemzést/ Kiépítettük a partnerközpontú működést; azonosítottuk folyamatainkat, szabályoztuk, felülvizsgáltuk belső szabályzó rendszerünket, elkészítettük a záró beszámolót. A vizsgálat megállapította, hogy az irányított önértékelés elérte célját, segített azonosítani erősségeinket és a fejlesztendő területeinket. Az értékelés alapján a záró beszámolót elfogadták. A Coménius 2000 I. modell sikeres elfogadás után is folyamatos feladat maradt a partnerközpontú működés és a folyamatokkal szabályozott területek működtetése és állandó fejlesztése.

139

Arany János EGYMI

MINŐSÉGPOLITIKA Küldetésnyilatkozat

Intézményünk a csornai Arany János EGYMI többcélú, összetett oktatási intézmény, amely tanulóit olyan kínálattal várja, hogy egyéni képességeiknek, személyiségüknek megfelelően tanulhassanak. Iskolánkba különböző adottságokkal, készségekkel, képességekkel rendelkező tanulók járnak. A Pedagógiai Szakszolgálat alapfeladatai a) gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés, oktatás és gondozás, b) a fejlesztő nevelés, c) szakértői bizottsági tevékenység d) a nevelési tanácsadás Pszichológiai vizsgálatok, terápia Nyelv- és beszédfejlesztés, „diszes” gyermekek ellátása Alapozó terápia Pszichodráma Drámapedagógia Mentálhigiénés-foglalkozás Képzőművészeti terápia Mozgásnevelés Részképesség zavaros gyermekek fejlesztése Különleges bánásmódot gyógypedagógiai ellátása

igénylő

SNI

gyermekek

Az autizmus spektrum zavarral küzdő gyermek ellátása Hallásfejlesztés e) a logopédiai ellátás, 140

Arany János EGYMI

f) a továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadás, h) a gyógytestnevelés, i) az iskolapszichológiai, óvodapszichológiai ellátás,

Az oktató-nevelő munka színvonalát a pedagógusok rendszeres továbbképzésével, önképzésével biztosítjuk. A gyermekbarát, családias légkör tanulóink képességeinek kibontakoztatását, személyiségfejlesztését segíti. Igényeljük, hogy tanulóink, tanáraink, a szülők közössége véleménynyilvánítással segítse a nevelőoktató munkát, a célok meghatározását; lehetőségeik szerint aktívan vegyenek részt a megvalósításban. Térségünkben működő oktatási intézményként biztosítani kívánjuk a különböző képzések közötti átjárhatóságot, a 0-23 éves korig egyetlen helyen történő fejlesztés, nevelés, tanulás lehetőségét.

Minőségpolitikai nyilatkozat

Intézményünk nyitott a társadalmi és oktatáspolitikai változások követésére, a partnerekkel való folyamatos kapcsolattartásra; információcserére törekszik.

A partnerek együttes igényeinek megfelelő nevelési, oktatási, szakképzési kínálatot biztosítunk.

A szülőknek, tanulóknak tetsző szabadidős tevékenységet kínálunk.

Kapcsolatot tartunk külföldi iskolákkal.

A szakképzési kínálatot folyamatosan bővítjük a változó munkaerő-piaci igényeknek megfelelően, rugalmasan, alkalmazható ismereteket közvetítünk.

141

Arany János EGYMI

Az iskolai dokumentumokban megfogalmazott értékeknek, alapelveknek megfelelően működünk.

Iskolánk dolgozói elkötelezettek a minőségi munka, a folyamatos intézményi fejlesztés, a partnerközpontú működés iránt. Minőségpolitikai célok Cél:

A partnerek igényeinek megismerése, elvárásainak beépítése a nevelő oktató munkába, folyamatos információcsere az elért eredményekről.

A megvalósítás időtartama: 3 év Sikerkritériumok:

Indikátorok

Cél:

-

Hiteles és bevált mérőeszköz alkalmazása a méréshez

-

A partnerek 60 %-a visszajelez,

-

Az erőforrások, értékek figyelembe vételével a visszajelzett igények beépítése, illetve betervezése.

-

A visszaadott partneri mérési lapok számának változása

-

A szöveges vélemények mennyiségi változása

-

A megkérdezettek válaszadási hajlandósága

-

Elvárások-megvalósítható elvárások aránya

Struktúrált oktatási rendszer működtetése; kínálatának folyamatos fejlesztése

A megvalósítás időtartama: 2 év Sikerkritériumok:

Indikátorok:

-

A partneri igények megismerése után az igény kielégítése

-

A változások száma a jelzett idő alatt

-

Jelentkezők és felvettek aránya 142

Arany János EGYMI

-

Cél

A résztvevők számának változása az oktatási formában

Az iskola partnereinek és a munkaerő-piaci kínálatnak megfelelő szakképzési igények, szakok kialakítása

A megvalósítás időtartama: 2 év Sikerkritériumok: - A partnerek egyeztetett igénye után induljon a szakképzési program Indikátorok:

Cél:

-

A képesítést szerzettek és elhelyezkedettek aránya

-

A partneri kérdőívek

Hasznos szabadidős és tanórán kívüli tevékenység kialakítása

A megvalósítás időtartama 1 év Sikerkritériumok:

- Szabad sáv érdeklődésnek megfelelő hasznosítása - Tanulmányi versenyek, szabadidős programok szervezése

Indikátorok:

- A partneri igények kimutatása felméréssel - Tevékenységek, programok számának, kínálatának változása -

Cél

A résztvevők számának változása

Nemzetközi kapcsolatok fenntartása, fejlesztése

Megvalósítás időtartama 1 év Sikerkritériumok:

- A partnerekkel történő együttműködés

Cél:

Az intézmény által képviselt értékelt beépítése a napi oktatásinevelési gyakorlatba

A megvalósítás időtartama: folyamatos Sikerkritériumok

- A mérések-értékelések alkalmával kimutatható pozitív változás

143

Arany János EGYMI

Indikátorok

- csak a konkrét mérések ismeretében határozható meg nem minden esetben számszerűsíthető

Cél:

Megfelelő képzettségű alkalmazotti kör kialakítása

A megvalósítás időtartama: folyamatos Sikerkritériumok:

Indikátorok:

Cél:

-

100%-os szakos ellátottság a nevelőtestületben

-

Évente legalább két tantestületi továbbképzés

-

A továbbképzési terv teljesítése

-

Az alkalmazottak megfelelő képesítése

-

A hiányzó szakemberek száma

-

A továbbképzések fajtái, területei a továbbképzésen részt vettek száma

Nyitottság és önfejlesztés az alkalmazottaknál

A megvalósítás időtartama: Sikerkritériumok:

Indikátorok

1 év illetve folyamatos -

Rendszeres módszertani továbbképzés

-

Részvétel évente szakmai továbbképzésen, tapasztalatcserén

-

Belső képzések szervezése

-

Továbbképzésen résztvevők és a továbbképzésen részt nem vevők arányának változása

Cél:

A szervezeti kultúra fejlesztése

A megvalósítás időtartama: 3 év Sikerkritériumok

-

A klímateszttel kimutatott pozitív változás

Indikátorok:

-

Klímateszttel mért változások 144

Arany János EGYMI

Cél:

Együttműködés a helyi és a kistérségi intézményekkel, szervezetekkel

A megvalósítás időtartama: -

folyamatos

Sikerkritériumok:

Működő kapcsolat a kistérség iskoláival, intézményeivel,

-

szervezeteivel

Indikátorok:

Cél:

-

Működő kapcsolat a város intézményeivel, szervezeteivel

-

Közös továbbképzések programok számának változása

-

Együttműködési megállapodások száma, jellege azok változása

Intézményi szintű értékelési rendszer működtetése

Megvalósítás időtartama:

5 év

Sikerkritériumok

Az értékelési mérési rendszer jól működik, a tapasztalatok hasznosíthatóak beépíthetőek

Indikátorok:

-

Az értékelések mérések száma

-

Az elemzésről készült dokumentumok

Az intézményvezető irányításával a nevelőtestület az önértékelésre alapozva (5 évente) fejlesztési irányokat konkrét minőségügyi célokat határoz meg.

145

Arany János EGYMI MINŐSÉGFEJLESZTÉSI RENDSZER

A vezetés szerepe, felelőssége a minőségfejlesztési programban.

A vezetés szerepe, felelőssége a minőségfejlesztési program működtetésében

Az intézmény vezetője elkészíti a minőségfejlesztési tervet. Szervezetet hoz létre és működtet a minőségfejlesztési terv végrehajtására. Elkészíti, és rendszeresen felülvizsgálja az intézmény stratégiai terveit. Biztosítja a működés feltételeit, lehetőséget biztosít a jogi követelmények megismerésére, és biztosítja a jogszerű működését. Megteremti az intézményi dokumentumok összhangját a változó jogszabályokkal. Kapcsolatot tart fenn és koordinálja a partnerekkel az együttműködést. Biztosítja az intézményben jogaik gyakorlását. Menedzseli az intézményt. Személyes példamutatással segíti a rendszer megvalósulását. Felügyeli a rendszer működését.

Folyamatok, szabályozások rendszere.

Partnerkapcsolatok irányítása Cél: Partnerközpontú működés fenntartása, fejlesztése. A partnerek igényeinek folyamatos figyelemmel kísérése. Az együttesen, több partnertől jelentkező igények koordinálása, prioritási sorrend megállapítása. A lehetőségekhez mérten az igények kielégítése.

Feladat

A meglévő C-I. folyamatos fejlesztése.

146

Arany János EGYMI

Meglévő elemek:

C-I - 1.1.

A partnerek azonosításának folyamata.

C-I- 1.2.

A partnerek igény, és elégedettség mérési szabályzatát bemutató folyamat, eljárási rend.

C-I – 1.3

Összefoglalás a partneri igény és elégedettségmérés folyamatáról és eredményeiről.

Fejlesztendő elemek

Szülői szervezetek és az intézmény kapcsolatának külön dokumentumba rögzítése.

Tervezés.

Cél: Az intézmény, mint szervezet munkája kiszámítható, egymásra épülő ellenőrizhető tevékenységek sora legyen.

Feladat Érvényesüljön a stratégiai tervezés. Operatív tervek készüljenek (munkaterv, továbbképzési terv stb.) Az elfogadott tervek mindenki számára hozzáférhetőek legyenek.

Meglévő elemek Pedagógiai program (helyi tanterv) SZMSZ Éves tervek (Munkaterv, továbbképzési terv, ellenőrzési terv stb.) Házirend 147

Arany János EGYMI

Munka és tűzvédelmi terv

Fejlesztendő elemek MIP Intézményi értékelés, mérések

Cél: Kiszámítható, tervezhető mérések, értékelések rendszerének működtetése annak érdekében, hogy a helyzetelemzés, tervezés objektív tényeken alapuljon; a folyamatos fejlesztés alapja legyen a minőségi munkavégzésben

Feladat: A meglévő mérési, értékelési gyakorlat folyamatos fejlesztése A bevált kérdőívek alkalmazásával összehasonlítható elemzések készítése A mérési, értékelési eredmények beépítése a mindennapi munkába.

Meglévő elemek C-I-2.2.1 C-I-2.3.

Az irányított önértékelés szabályzata Irányított önértékelés általános elemzése

Fejlesztendő elemek: Az egész intézményt átfogó mérési, értékelési rendszer kidolgozása és működtetése. Mérési szakember továbbképzése. Külső mérések lebonyolítása

Ellenőrzés

Cél: A normáknak, a jogi és belső szabályozásnak megfelelő működés biztosítása. 148

Arany János EGYMI

A külső – jogi, törvényességi, hatóság, pénzügyi – ellenőrzések megfelelő előkészítése, a munka segítése. Az ellenőrzés során feltárt hibák javítása, a rendszer javítása a hibák kizárására.

Feladat: Az ellenőrzési szintek meghatározása A vezetői ellenőrzés területeinek meghatározása. Az ellenőrzési feladatok átruházása, ezeknek a területeknek a meghatározása, az ellenőrzés tervezése, a beszámolás, dokumentálás rendjének meghatározása. A PDCA ciklus működtetése. Meglévő elemek: Éves ellenőrzési terv A Fenntartó ellenőrzési terve.

Fejlesztendő elemek: Auditorok kiképzése, megbízása.

Nevelés – oktatás

Cél: Az iskolai dokumentumokban megfogalmazott értékeknek, alapelveknek megfelelően működnek. A biztos alapkészségek birtokában korszerű, használható, alkalmazható tudásra tegyenek szert tanulóink, és legyenek képesek boldogulni a szűkebb és tágabb környezetükben. Az iskolánkban járó tanulók fizikai és lelki egyensúlya összhangjának megteremtésére törekszünk.

Feladat: 149

Arany János EGYMI

Egyeztetés után a partneri igényeknek és a lehetőségeknek megfelelő képzési kínálat kialakítása. A szülőknek, tanulóknak tetsző, hasznos, nevelési-oktatási céljainkat szolgáló szabadidős, tanórán kívüli tevékenységek biztosítása. A pedagógusok közötti együttműködés folyamatának biztosítása a nevelési – oktatási közös követelmények érvényesítésére. A tanulás támogatása; ennek érdekében a megfelelő körülmények biztosítása. A neveltségi szint emelése. A pedagógusok célirányos továbbképzése. A meglévő CI folyamatok működtetése és fejlesztése

Meglévő elemek: C-I-2.8.

Az adottságok és az eredmények összehasonlítása

C-I-2.9.

A probléma és elvárásai –lista, célok meghatározására

C-I-3.

A személyi higiénia és egészségmegőrzés

C-I-3.2.

Fejlesztési területei.

Fejlesztendő elemek: A Pedagógiai Program és a helyi tanterv átdolgozása kiegészítve az egészségfejlesztés és egészségmegőrzés témájával. A tanulók beszédstílusának fejlesztésének kidolgozása.

Folyamatos fejlesztés:

Cél: A minőségirányítási rendszer folyamatai beválásának, eredményeinek mérésével, beavatkozás a mérés eredményének ismeretében.

Feladat 150

Arany János EGYMI

A leírt folyamatok és tevékenységek ellenőrzési, mérési rendszerének működtetése. Belső audit tevékenység. A PDCA ciklus működtetése A fejlesztések tervezése, szabályozása.

Meglévő elemek: Statisztikai adatgyűjtési folyamat

Fejlesztendő elemek: Minőségügyi szervezet kialakítása

MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAM KIALAKÍTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES FEJLESZTÉSEK, FELADATOK

Prioritás

Feladat

Időskála Bemenet Kimenet

A szülői szervezet és az intézmény kapcsolatának külön dokumentumba rendezése MIP Az egész intézményt átfogó mérési, értékelési rendszer kidolgozása és működése. Mérési szakember kiképzése (alkalmazása) Auditorok képzése, megbízása Pedagógiai program, helyi tanterv átdolgozása

151

Felelős

Arany János EGYMI

A dokumentumok kezelésének rendje

A minőségirányítási dokumentumokat az iskolában érvényben lévő Ügyviteli és iratkezelési hozzáférhető minden alkalmazott számára az igazgatói irodában elhelyezett nyomtatott példány.

Intézményi Minőségirányítási Program Minőségirányítási Programjának kiegészítése

1. Intézményünk többcélú gyógypedagógiai intézmény. Jelenleg Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény és Nevelési Tanácsadó! Struktúrájában az alábbi szervezeti felépítésben a) Óvoda -

Többségi óvodába nem integrálható gyermekek részére

b) Általános iskola -

Tanulásban akadályozottak részére

-

Értelmükben akadályozottak részére

-

Fejlesztő nevelés-oktatásban részt vevő, súlyosan és halmozottan fogyatékos tanulók számára

-

Beszédfogyatékosok részére

c) Speciális szakiskola -

Tanulásban akadályozottak (enyhe értelmi fogyatékosok) részére (5 szakmában folyik az oktatás-nevelés)

-

Értelmükben akadályozottak (középsúlyos értelmi fogyatékosok) részére

d) Pedagógiai Szakszolgálat a) a gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés, oktatás és gondozás, b) a fejlesztő nevelés, c) szakértői bizottsági tevékenység *, d) a nevelési tanácsadás,

152

Arany János EGYMI  Pszichológiai vizsgálatok, terápia  Nyelv- és beszédfejlesztés, „diszes” gyermekek ellátása  Alapozó terápia  Pszichodráma  Drámapedagógia  Mentálhigiénés-foglalkozás  Képzőművészeti terápia  Mozgásnevelés    

Részképesség zavaros gyermekek fejlesztése Különleges bánásmódot igénylő SNI gyermekek gyógypedagógiai ellátása Az autizmus spektrum zavarral küzdő gyermek ellátása Hallásfejlesztés

e) a logopédiai ellátás, f) a továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadás, h) a gyógytestnevelés, i) az iskolapszichológiai, óvodapszichológiai ellátás,

153

Arany János EGYMI

2. Minőségpolitikai célok a) A kiosztásra kerülő kérdőívek közel 60 %-ban visszaérkeztek b) Az oktatási rendszer működését bővítettük, szakmakínálatunk két szakmával bővült (parkgondozó, dísznövénytermesztő). Egy szakmát struktúrájában változtattunk. Varrómunkás helyett textiltermék összeállító képzést vezettük be. 2007-ben az intézmény speciális szakiskolájába beíratott gyerekek száma örvendetesen megnőtt. 2012. a Készségfejlesztő Speciális Szakiskola szakmai képzését átalakítottuk: a következő tanévtől a szövött tárgykészítő, és a háztartástan képzés keretében készítjük fel az értelmileg akadályozott tanulókat az önálló életvitelre.

3. 2005-2006.-ban elvégeztük a tanulók nyomon követéses vizsgálatát, mely szerint a nálunk végzett tanulók kb. 40%-a elhelyezkedett a tanult szakképesítésében.

4. A szabadidős programok és a tanórán kívüli tevékenységek növelése folyamatos volt. Bevezettük a családi napok című rendezvényeinket, melyeket a Karácsonyi és a Húsvéti ünnepek köré csoportosítottunk, a délutáni informatikai és a sportolási tevékenységeket kibővítettük. A kérdőívek alapján a visszajelzés egyértelmű volt, mely szerint még több igény mutatkozott a szülők és a gyermekek felől egyaránt. Sajnos a részvételi arányok nem változtak. Minden szabadidő programban ugyanazok a gyerekek és szülők vettek részt. Így némi ellentmondás mutatkozik az igény és a meglévő változatos programok részvétele között.

5. Nemzetközi

kapcsolatok

fenntartása,

fejlesztése

területén

sokat

tettünk.

Kapcsolataink vannak Ausztria, Anglia, Spanyolország, Lengyelország, Németország 154

Arany János EGYMI

hasonló felépítésű intézményeivel. 2006 májusában voltunk Angliában, ezt megelőzően Bécsben, Németországban jártak gyermekeink és az őket kísérő pedagógusok. -

2010-ben pályáztunk a Tempus Közalapítvány által kiírt Comenius iskolai együttműködések projektjére, melynek témája az S.O.S. Nature címet kapta. A programok során olyan tevékenységeket végeztünk, melyek a természet-, és környezetvédelem körébe tartoztak. A pályázat során szoros kapcsolat alakult ki a résztvevő intézmények között. (Románia, Csehország, Törökország, Észtország, Spanyolország, Bulgária, Litvánia, Lengyelország)

-

2012-ben ismételten elindultunk a Tempus Közalapítvány által kiírt Comenius iskolai együttműködések pályázatán. A projekt témája Healthy Lifestyle, melynek keretén belül az egészséges életmód kialakítását és fenntartását kívánjuk átadni diákjainknak különböző módszerek, feladatok segítségével. Ebben a pályázatban román, lengyel és török partnerekkel tartjuk a kapcsolatot.

6. Nyitottság- önfejlesztés az alkalmazottaknál. Az intézményben rendszeres módszertani előadásokra kerül sor. Évente 2-3 alkalommal hívunk külső előadót, ahhoz hogy nevelési vagy új terápiás eljárásokba, nyújtson segítséget pedagógusainknak.

7. A klímateszttel kimutatott változás a vezetés, a pedagógusok, és a technikai dolgozók tekintetében kifejezetten pozitív volt. A pedagógiai munkát segítő asszisztensek voltak a klímát illetően elégedetlenek.

8. Folyamatos cél, a partnerkapcsolatok fenntartása, fejlesztése. A Szülői Munkaközösség és az intézmény kapcsolata a Szülői Munkaközösség SZMSZ-ében szabályozott. A szülők részére Szülői Tréninget szerveztünk. 155

Arany János EGYMI

A mérés tekintetében a külsős szakoktatókkal való kapcsolat jobbítása a cél. A szakoktatók minden iskolai rendezvényre meghívást kaptak és kapnak a jövőben is. A szakképzési programok éven át, folyamatos kapcsolattartás keretében teljesítettük és fogjuk teljesíteni!

9. Tervezés tekintetében érvényesül a stratégiai tervezés! A MIP-ot folyamatosan fejlesztjük, felülvizsgáljuk. Munkánkat éves munkaterv alapján végezzük. Minden olyan tervdokumentációval rendelkezünk, mely az intézmény működéséhez elengedhetetlen.

10. Az intézményi értékelés tekintetében sikerült megvalósítani a mérési értékelési gyakorlat folyamatos fejlesztését, beépítését a mindennapi munkába. A pedagógusok mérés-értékelése kidolgozásra került, melyet intézményünk nevelőtestülete elfogadott. Fenntartói jóváhagyás után ezt a mérési-értékelési rendszert fogjuk használni. Jelenleg a Nevelési Tanácsadó mérési-értékelési rendszerének kidolgozásán dolgozunk, és fenntartói pályázat elnyerése esetén erre a területre is mérési szakember továbbképzését tervezzük.

11. Ellenőrzés tekintetében minden területen megtörtént a feladatok átruházása, a beszámoltatás,

dokumentálás

rendjének

meghatározása,

a

vezetői

ellenőrzés

meghatározása.

12. A nevelés-oktatás területén feladatainkat folyamatosan fejlesztjük. Így A szakképzés területét bővítettük, igazodva a tanulók képességeihez. két szakma megnevezésében más lett: varrómunkás helyett- textiltermék összeállító, 2012. sütőipari munkás helyett sütőipari és gyorspékségi munkás. A Készségfejlesztő Speciális Szakiskola szakmai képzését átalakítottuk: a következő tanévtől a 156

Arany János EGYMI

szövött tárgykészítő, és a háztartástan képzés keretében készítjük fel az értelmileg akadályozott tanulókat az önálló életvitelre. Sikerült a pedagógusok közötti együttműködési folyamatának javítása. A tanulás támogatására megfelelő körülményeket tudunk biztosítani. A Pedagógiai Program és a Helyi Tanterv folyamatos felülvizsgálata fontos a közös követelmények még célszerűbb érvényesítésének érdekében. A pedagógusok folyamatosan teljesítik továbbképzéseiket. Az egészségfejlesztés és az egészség megőrzés témájával, a testi fejlettség, és fizikai teljesítőképesség diagnosztikus mérő rendszerével, a személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatokkal, valamint a szociális hátrányok enyhítését szolgáló tevékenységek meghatározásával egészítettük ki Pedagógiai Programunkat.

157

Arany János EGYMI

IX. LEGITIMÁCIÓS ZÁRADÉK 1. Intézményünk a Pedagógiai Program és a Helyi Tanterv elkészítésénél a következő dokumentumokat vette figyelembe. -

1992. évi XXXIII. tv. A közalkalmazottak jogállásáról,

-

138/1992. (X.8) Korm. rendelet A közalkalmazottakról szóló 1992. évi XXXIII. törvény végrehajtásáról a közoktatási intézményekben,

-

2012. évi I. törvény a munka törvénykönyvéről A 2012. Évi CXC számú Nemzeti köznevelésről szóló törvény

-

229/2012. (VIII.28) Kormányrendelet A Nemzeti köznevelési törvény végrehajtásáról

-

110/2012. (VI. 4.) Korm. Rendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról

-

32/2012. (X. 8.) EMMI rendelete a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról

-

20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról

-

15/2013. (II. 26.) EMMI rendelet A pedagógiai szakszolgálati intézmények működéséről

-

2011.évi CLXXXVII Törvény a szakképzésről

-

A többször módosított 20/2007. (V. 21.) SZMM rendelet a szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjéről

-

A 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet A középfokú iskolába történő jelentkezés rendjéről, és a felvételi eljárás szabályairól.

-

16/2013. (II. 28.) EMMI rendelete a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről

-

a módosított 20/2007.(V.21.) SZMM rendelet a szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjéről

-

a 150/2012.(VII.6.) Kormányrendelet az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről

-

20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 13. A középfokú iskolába történő jelentkezés rendje és a felvételi eljárás szabályai

-

51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelete a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről. 11. Melléklete 158

Arany János EGYMI

Helyi Tanterv elkészítésénél

Enyhe értelmi fogyatékos tanulók 1.-8. évfolyama számára:

51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelete a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről. 11. Melléklete Kerettantervek a sajátos nevelési igényű tanulókat oktató nevelési-oktatási intézmények számára: 11.1. – Kerettanterv az enyhén értelmi fogyatékos tanulók számára (1-8. évfolyam)

Beszédfogyatékosok 1.-4. évfolyama helyi tantervének elkészítéséhez:

51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelete a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről 1. sz melléklete:- Kerettanterv Alapfokú nevelés-oktatás szakasza, alsó tagozat, 1–4. évfolyam és a -

ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Főiskola Gyakorló Iskolájának helyi tantervét vettük figyelembe

Középsúlyosan értelmi fogyatékos tanulók 1.-8. évfolyama, és a fejlesztő nevelés –oktatás helyi tantervének elkészítéséhez a

Fejlesztő nevelés-oktatás helyi tantervéhez

-

A debreceni Nagytemplomi Református Egyházközség Immánuel Otthonának Rehabilitációs Pedagógiai Programját,

-

A szolnoki Liget Úti Általános Iskola, Előkészítő, Készségfejlesztő Speciális Szakiskola és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény Rehabilitációs Program helyi tantervét -

A győri Bárczi Gusztáv Óvoda, Általános Iskola, Készségfejlesztő Speciális Szakiskola, Kollégium és Különleges Gyermekotthona fejlesztő iskolai nevelési programját használtuk fel.

Középsúlyosan értelmi fogyatékos tanulók 1.-8. évfolyama, 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelete a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről. 11. Melléklete 159

Arany János EGYMI

Kerettantervek a sajátos nevelési igényű tanulókat oktató nevelési-oktatási intézmények számára: 11.2. – Kerettanterv a középsúlyosan értelmi fogyatékos tanulók számára (1-8. évfolyam)

Speciális Szakiskola enyhe értelmi fogyatékos tanulók oktatásának helyi tanterv elkészítéséhez: 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelete a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről. 11. Melléklete Kerettantervek a sajátos nevelési igényű tanulókat oktató nevelési-oktatási intézmények számára: 11.3. – Kerettanterv a speciális szakiskolák számára Résszakképesítések oktatásához:

- Textiltermék összeállító

OKJ 21 542 02

- Sütőipari és gyorspékségi munkás

OKJ 21 541 02

- Parkgondozó

OKJ 21 622 02

szakmacsoportok központi programja

Készségfejlesztő Speciális Szakiskola (középsúlyos értelmi fogyatékos tanulóinak) előkészítő évfolyama számára: Bárczi Gusztáv Óvoda, Általános Iskola és Készségfejlesztő Speciális Szakiskola (Budapest Üllői u. 76) Helyi tantervét szakképzési évfolyamai számára: -

Háztartástan központi szakmai programmodul a készségfejlesztő speciális szakiskolai

tanulók szakmai képzéséhez. /Jóváhagyási szám: 18246-7/2009. (10.16.)/ -

Szövött tárgykészítő központi szakmai programmodul a készségfejlesztő speciális szakiskolai tanulók szakmai képzéséhez. /Jóváhagyási szám: 18246- 5/2009. (10.16)/

Valamint:

160

Arany János EGYMI

Az OFI honlapján található: A köznevelési HÍD programok és a sajátos nevelési igényű (SNI) tanulókat oktató speciális szakiskolák számára készülő szakmai tantervi adaptációk munkaanyagai, SNI (OKJ nélküli 2 évfolyamos szakmai képzés) alapján: készítettük el.

-

Szövött tárgykészítő Készítette:

Gál Ferenc Főiskola

-

Háztartástan

Gál Ferenc Főiskola

Készítette:

2. A Pedagógiai Program érvényessége és felülvizsgálata: Jelen Pedagógiai Program 2013. szeptember 01-től érvényes. Bevezetése az új tantárgyak tekintetében felmenő rendszerben történik. Érvényessége határozatlan időre szól. A Pedagógiai Programot szükség esetén a Nevelőtestület felülvizsgálja, módosítására a Nevelőtestület, a Szülői szervezet és a Fenntartó tehet javaslatot. Jóváhagyása után a Pedagógia Program teljes szövegének egy példánya a következő helyeken kerül elhelyezésre: -

Arany János Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Központ és Nevelési Tanácsadó Erzsébet királyné u. 64. intézményvezetői iroda.

-

Arany János Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Központ és Nevelési Tanácsadó Erzsébet királyné u. 64. Intézményvezető helyettes irodája elektronikus formában.

-

Arany János Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Központ és Nevelési Tanácsadó Arany J. u. 19. intézményvezető-helyettes irodája, elektronikus formában.

161

Arany János EGYMI A tantárgyak óraszámai az enyhén értelmi fogyatékos tanulók alsó tagozata (1-4. évfolyam) számára

Tantárgyak

1. évf.

2. évf.

3. évf.

4. évf.

Magyar nyelv és irodalom

7

7

6

7

Idegen nyelvek

-

-

-

-

Matematika

4

4

3

4

Erkölcstan

1

1

1

1

Környezetismeret

2

2

2

2

Természetismeret

-

-

-

-

Földrajz

-

-

-

-

Ének-zene

2

1

2

2

Rajz és vizuális kultúra

1

2

2

2

Informatika

-

-

1

1

Életvitel és gyakorlati ismeretek

1

1

1

1

Testnevelés

5

5

5

5

Osztályfőnöki óra

-

-

-

-

Szabadon tervezhető órakeret

-Rajz és viz. k.

- Ének-zene

- Matematika

-Életvitel és gy.i. 2 óra

-Életvitel és gy.i. 2 óra

-Életvitel és gyi. 2 óra

-Életvitel és gyi. - Informatika 2 óra

Rendelkezésre álló órakeret

25

25

25

27

, rehabilitáció

3

3

3

3

28

28

28

30

Összes óraszám

162

Arany János EGYMI A tantárgyak óraszámai az enyhén értelmi fogyatékos tanulók felső tagozata (5-8. évfolyam) számára

Tantárgyak

5. évf.

6. évf.

7. évf.

8. évf.

Magyar nyelv és irodalom

4

4

4

4

Idegen nyelvek

-

-

2

2

Matematika

4

4

3

4

Erkölcstan

1

1

1

1

Történelem és társadalmi és állampolgári ismeretek

2

2

2

2

Hon- és népismeret

1

-

-

-

Természetismeret biológia

2

2

2

2

Természetismeret fizika, kémia

-

-

2

2

Földrajz

-

1

2

2

Ének-zene

2

2

1

1

Rajz és vizuális kultúra

2

2

1

1

Informatika

1

1

1

1

Életvitel és gyakorlati ismeretek

1

1

2

1

Testnevelés

5

5

5

5

Osztályfőnöki óra

1

1

1

1

Életvitel és gyakorlati ismeretek 2

Földrajz 1 Életvitel és gyakorlati ismeretek 1

Matematika 1 Rajz és vizuális kultúra 1

Rajz és vizuális kultúra 1 Életvitel és gyakorlati ismeretek 1

Rendelkezésre álló órakeret

28

28

31

31

rehabilitáció

3

3

3

3

Szabadon tervezhető órakeret

163

Arany János EGYMI

Összes óraszám

31

31

164

34

34

Arany János EGYMI TANTÁRGYI RENDSZER ÉS ÓRASZÁMOK A BESZÉDFOGYATÉKOS TANULÓK 1.-4. ÉVFOLYAMAI SZÁMÁRA

Óraterv a logopédiai osztály helyi tantervéhez – 1–4. évfolyamon Tantárgyak heti óraszáma

1. évf. 2. évf. 3. évf. 4. évf.

Tantárgyak éves óraszáma

2. évf.

3. évf.

4. évf.

1. évf.

Magyar nyelv és irodalom

7

7

7

7

Magyar nyelv és irodalom

252

252

252

252

Matematika

4

4

4

4

Matematika

144

144

144

144

Környezetismeret

1

1

1

1

Környezetismeret

36

36

36

36

Erkölcstan

1

1

1

1

Erkölcstan

36

36

36

36

2

2

2

2

Rajz és kézművesség

72

72

72

72

1

1

1

1

Életvitel és gyakorlat

36

36

36

36

2

2

2

2

Ének - zene

72

72

72

72

5

5

5

5

Testnevelés és sport

180

180

180

180

Idegen nyelv

-

-

-

1

Idegen nyelv

-

-

-

36

Informatika

-

-

-

1

Informatika

-

-

-

36

Pedagógiai célú rehabilitációs foglalkozások logopédia

144

144

144

144

Rajz és kézművesség

Életvitel és gyakorlat Ének-zene

Testnevelés és sport

Pedagógiai célú rehabilitációs foglalkozások logopédia

Rendelkezésre álló órakeret

4

4

4

4

27

27

27

29

165

Arany János EGYMI Tantárgyak óraszámai a középsúlyos értelmi fogyatékos tanulók általános iskolai 1.-8. évfolyama számára

A nevelésoktatásfejlesztés területei Anyanyelv és kommunikáció Társadalmi környezet

Tantárgy

Alsó tagozat 1

2

Felső tagozat 3

4

5

Természeti környezet Művészetek

7

8

heti

éves

heti

éves

heti

éves

heti

éves

heti

éves

heti

éves

heti

éves

heti

éves

Kommunikáció

4

144

4

144

4

144

4

144

4

144

4

144

5

180

5

180

Olvasás - írás

2

72

2

72

3

108

3

108

4

144

4

144

2

72

2

72

Számolás - mérés

2

72

2

72

2

72

2

72

3

108

3

108

3

108

3

108

Játékra nevelés

2

72

2

72

2

72

2

72 1

36

1

36

2

72

2

72

2

72

2

72

3

108

3

108

1

36

1

36

2

72

2

72

Társadalmi ismeretek Életvitel és gyakorlat

6

Önkiszolgálás

2

72

2

72

Életvitel és gyakorlat

2

72

2

72

Környezetismeret Ének-zene

2

72

2

72

2

72

2

72

2

72

2

72

2

72

2

72

Ábrázolás-alakítás

3

108

3

108

2

72

2

72

2

72

2

72

2

72

2

72

166

Arany János EGYMI Informatika

Információseszközö k használata

Testi nevelés

Mozgásnevelés

5

180

5

180

5

180

5

180

5

180

5

22

22

22

22

24

24

36

1

36

5

180

5

180

180

Testnevelés Felhasználható órakeret

1

27

27

Szabadon tervezhető órakeret: rehabilitáció

3

3

3

3

3

3

3

3

Összes óraszám

25

25

25

25

27

27

30

30

167

Arany János EGYMI

A tantárgyak óraszámai az enyhén értelmi fogyatékos tanulók szakiskolai előkészítő (9. Előkészítő évfolyam) számára ÓRASZÁMOK Tantárgy

heti óraszám

Éves óraszám

Magyar nyelv és irodalom

Magyar nyelv és irodalom

5

180

Idegen nyelv

Német nyelv

2

72

Matematika

Matematika

5

180

Ember és társadalom

Erkölcstan

1

36

Állampolgári ismeretek

1

36

2,5

90

Műveltségterület

Ember a természetben

Természet-ismeret

Művészetek

Műszaki rajz, vizuális nevelés

2

72

Informatika

Informatika

2

72

Életvitel és gyakorlati ismeretek

Pályaorientáció

1

36

Szakmai alapozó ismeretek

4

144

Testnevelés és sport

5

180

Osztályfőnöki

1

36

31

1116

Szakmai alapozó ismeretek 1, Természet-ismeret 1,5, Pályaorientáció 1

144

Testnevelés és sport

Összesen Szabadon tervezhető

168

Arany János EGYMI Mindösszesen

35 Pedagógiai célú rehabilitációs foglalkozások

169

3

1260 105

Arany János EGYMI

A tantárgyak óraszámai a Textiltermék-összeállító szakmai képzés (9.-10. évfolyam) számára

Textiltermék- összeállító Óraszám/ 36 hét 9. évfolyam

Óraszám/ 35 hét 10. évfolyam

Matematika

2

2

Magyar nyelv és irodalom

1

1

Erkölcstan

1

1

Osztályfőnöki

1

1

Testnevelés

5

5

Informatika

1

1

Tantárgyak

szabadon tervezhető közismereti időkeret Matematika

-

1

Magyar nyelv és irodalom

1

1

Összes heti közismereti óraszám

12

13

Közismereti óraterv összesen

432

455

Szakmai követelménymodulok

elmélet

gyakorlat

elmélet

gyakorlat

Ruhaipari anyag- és áruismeret

2

-

1

-

Anyagvizsgálatok

-

2

-

-

10114-12

Ruhaipari gyártáselőkészítés

1

-

1

-

Ruhaipari gyártmánytervezés

Szakrajz

2

2

-

Szakrajz gyakorlat

-

4

-

4

10115-12

Textiltermékek készítése

2

-

2

-

Textiltermékek összeállítása

Textiltermékek készítésegyakorlat

-

8

-

11

10113-12 Ruhaipari anyagvizsgálatok

Tantárgyak

70

szabadon tervezhető szakmai időkeret

170

ögy

Arany János EGYMI 10113-12

Ruhaipari anyag- és áruismeret

-

-

-

1

-

Anyagvizsgálatok

-

-

-

-

1

Textiltermékek készítésegyakorlat

-

2

-

-

-

7

16

70

7

16

Ruhaipari anyagvizsgálatok 10113-12 Ruhaipari anyagvizsgálatok 10115-12 Textiltermékek összeállítása

Összes heti elméleti/gyakorlati óraszám Összes heti/ögy óraszám

23

Szakmai óraterv összesen

252

70 576

70

23 245

Elméleti óraszámok/aránya

497 / 29,18%

Gyakorlati óraszámok/aránya

1206 / 70,81%

Óraterv évi mindösszesen

35

70

Szakmai képzés óraszáma összesen

1703

Képzés óraszáma összesen (közism.+szakmai)

2590

171

560

36

Arany János EGYMI

A tantárgyak óraszámai a Parkgondozó szakmai képzés (9.-10.) Parkgondozó Óraszám/ 36 hét 9. évfolyam

Óraszám/ 35 hét 10. évfolyam

Matematika

2

2

Magyar nyelv és irodalom

2

3

Erkölcstan

1

1

Osztályfőnöki

1

1

Testnevelés

5

5

Informatika

1

1

Tantárgyak

szabadon tervezhető időkeret Matematika

-

1

Magyar nyelv és irodalom

1

1

Összes heti közismereti óraszám

12

13

Közismereti óraterv összesen

432

455

Szakmai követelménymodulok

Tantárgyak

elmélet

gyakorlat

ögy

elmélet

gyakorlat

10961-12

Kertészeti alapismeretek

2

Kertészeti alapismeretek

Műszaki ismeretek

1

4

1

4

10962-12

Munkavédelem

1

2

2

2

Kertészeti munkavállalói ismeretek

Vállalkozási ismeretek

1

11070-12

Parkgondozás

1

2

1

2

Parkgondozás

3

6

3

6

2

70

Dísznövényismeret

11069-12

172

Arany János EGYMI Kertfenntartás

Összes heti elméleti/gyakorlati óraszám

9

Összes heti/ögy óraszám Szakmai óraterv összesen

14 23

315

70

9

70 490

70

23 324

Elméleti óraszámok/aránya

497 / 31,8%

Gyakorlati óraszámok/aránya

1064 / 68,2%

Óraterv évi mindösszesen

35

70 1330

Képzés óraszáma összesen

504

36 1260

2590

173

14

Arany János EGYMI

A tantárgyak óraszámai a Sütőipari – és gyorspékségi munkás szakmai képzés (9.-10.)

Sütőipari – és gyorspékségi munkás Óraszám / 36 hét 9. évfolyam

Óraszám/ 35 hét 10. évfolyam

Matematika

2

2

Magyar nyelv és irodalom

1

1

Erkölcstan

1

1

Osztályfőnöki

1

1

Testnevelés

5

5

Informatika

1

1

Tantárgyak

szabadon tervezhető időkeret Matematika

-

1

Magyar nyelv és irodalom

1

1

Összes heti közismereti óraszám

12

13

Közismereti óraterv összesen

432

455

Szakmai követelménymodulok

Tantárgyak

elmélet

gyakorlat

ögy

elmélet

gyakorlat

10939-12

Tésztafeldolgozás és gépei

3

-

3

-

Tésztafeldolgozás

Szakmai gyakorlat 1.

-

5

-

5

10940-12

Kelesztés gépei

1

-

1

-

Kelesztés, vetés előkészítés

-------------------------------

-------

-----

-----

-------

Szakmai gyakorlat 2.

-

5

-

5

10941-12

Sütés és berendezései

3

-

3

-

Sütés

Szakmai gyakorlat 3.

-

4

-

4

1

-

1

-

70

szabadon tervezhető időkeret 10939-12

174

Arany János EGYMI Tésztafeldolgozás 10940-12

1

-

1

-

-

-

-

-

9

14

9

14

Kelesztés, vetés előkészítés 10941-12 Sütés

Összes heti elméleti/gyakorlati óraszám Összes heti/ögy óraszám Szakmai óraterv összesen

23 315

70 70

490

70

23 324

Elméleti óraszámok/aránya

497 / 31,8%

Gyakorlati óraszámok/aránya

1064 / 68,2%

Óraterv évi mindösszesen

35

70 1330

Képzés óraszáma összesen

36 1260

2590

175

504

Arany János EGYMI

A tantárgyak óraszámai a középsúlyos értelmi fogyatékos tanulók szakiskolai előkészítő

(9.E.

évfolyam) számára

Tantárgy / évfolyam

9.

Anyanyelv

4

Számolás-mérés

3

Társadalmi ismeretek és gyakorlatok

2

Szakmai előkészítő ismeretek

4

Szociális munkatevékenység

4

Életvitel és gondozási ismeretek

4

Környezet és egészségvédelem

2

Ábrázolás-alakítás

2

Ének-zene

1

Testnevelés

5 1

Információs eszközök használata Tánc- és drámajáték

1 2

Rehabilitáció Csoport összes óraszáma

176

35

Arany János EGYMI

Háztartástan szakmai programmodul a készségfejlesztő speciális szakiskolai tanulók számára. Tananyag tartalmának elsajátítására javasolt heti időkeret

A tantárgyak (tananyagegységek) megnevezése

1/11. évfolyam

2/12. évfolyam

Közismereti tantárgyak

9

9

1. Anyanyelv és kommunikáció x

1

1

2. Számolás és mérési gyakorlatok x

1

1

3. Társadalmi ismeretek x

1

1

4. Életvitel és egészséges életmódra nevelés x

1

1

5. Testnevelés - sporttevékenység x

5

5

6. Szakmai elmélet

3

3

a. konyhai munkák

1

1

b. mosás-vasalás-varrás

1

1

c. takarítás, házkörüli tevékenységek (kert, park, udvar)

1

1

3

3

a. konyhai munkák

1

1

b. mosás-vasalás-varrás

1

1

c. takarítás, házkörüli tevékenységek (kert, park, udvar)

1

1

8. Szakmai gyakorlat

15

15

a. konyhai munkák

5

5

b. mosás-vasalás-varrás

5

5

c. takarítás, házkörüli tevékenységek (kert, park, udvar)

5

5

30

30

1

1

7. Anyag, eszközismeret, balesetvédelem

Összesen: tantervi kötött óraszám Egészségügyi és pedagógiai rehabilitációs órakeret (logopédia, tánc-drámajáték, ábrázolás, ének-zene, az önálló életvitel

177

Arany János EGYMI támogatását célzó iskolai helyi szakmai program; munkába állást segítő alapismeretek és gyakorlatok) Egyéni fejlesztés órakerete (korrekció, képességfejlesztés, 4

4

35

35

információs eszközök-, irodatechnikai eszközök használata stb.) ÖSSZES ÓRASZÁM

178

Arany János EGYMI

Szövött tárgykészítő szakmai programmodul a készségfejlesztő speciális szakiskolai tanulók számára. Tananyag tartalmának elsajátítására javasolt heti időkeret A tantárgyak heti óraszáma évfolyamonként Heti óraszám Tantárgyak

9. évfolyam e

gy

10. évfolyam e

gy

Közismereti tantárgyak Társadalmi ismeretek

2

2

Anyanyelv és kommunikáció

2

2

Számítási és mérési gyakorlatok

2

2

Testnevelés

5

5

Anyagismeret

2

2

Szakmai ismeretek

3

3

Szakmai elméleti és gyakorlati tantárgyak

Tervezés gyakorlat

3

Művészeti ismeretek

2

Szövéstan gyakorlat

9

5 2 10

Tervezés

Tervezés

gyakorlat 1

gyakorlat 1

Szabadon tervezhető órakeret Szövéstan

Szövéstan

gyakorlat 2

gyakorlat 2

Összes heti/ögy óraszám

35

36

Rehabilitáció

3

3

179

Arany János EGYMI

Háztartástan szakmai programmodul a készségfejlesztő speciális szakiskolai tanulók számára. A tantárgyak heti óraszáma évfolyamonként

Heti óraszám Tantárgyak

9. évfolyam e

10. évfolyam

gy

e

Társadalmi ismeretek

2

2

Anyanyelv és kommunikáció

2

2

Számítási és mérési gyak.

2

2

Testnevelés

5

5

gy

Konyhatechnika

7

8

Mosás, vasalás, varrás

5

5

6

6

3

3

Takarítás, ház körüli tevékenységek Lakáskultúra Összes heti elméleti/gyakorlati

11

óraszám

11

21

22

Mosás, vasalás,

Mosás, vasalás,

varrás 1

varrás 1

Szabadon tervezhető órakeret Konyhatechnika Konyhatechnika 2 Összes heti/gy óraszám Rehabilitáció

180

2 35

36

3

3

Arany János EGYMI

A Szakmai Munkaközösség 2013. március 8.-án véleményezte a Pedagógiai Program módosítását.

Majorné Molnár Mária alsó tagozat Mk. vezető

Szalai Katalin Felső tagozat Mk. vezető

Dénes Lilla Szakiskolai Mk. vezető

A Nevelőtestület 2013. március 11.-én véleményezte a Pedagógiai Program módosítását.

Lechner Aranka Intézményvezető

Az intézményvezető 2013. március 11.-i nevelőtestületi értekezletén jóváhagyta a Pedagógiai Program módosítását.

Lechner Aranka intézményvezető

181