1\1
A,
MITXN A MULTIMEDIÁlJS,~TIXl!f3lk?
'.~
~.()r1.átO fékoza, '.,.'.:"~
'."• •"":", . '.'•",.•'.".•'•.. ,..tos '.:•,·••.l.ÓgI.,leom1áSáQak ·áVá.,'.J. e.s.zn" . . ,.',vagyünktaniti.Cseppfoly:óssá,válnaka . a.,'.,,'truI.' ·. .,•.• ·.',A.Ó,l.d.,. :a,táste.till.',e.•,.Mn.'.,.".a, gy.,. O..',•man, . •. . Y' . •.O,..•.•. S.'•. . :,.k,... fuitátokgyakorlati és U .. ,l á S . ,
ha ' ... .
elméle?,tiIdás között3:Gyakorla~képzésésl elméleti ?ktatásöss~me~.Ahllll1&lés,:a tennészettudományoso~tásközel~kbke~aszakképzé~p.e~:s'a m~~képi@she:d;a kuta~,a,.tanításhoz.4Azals&o,akö~ és •. a'felsőfokúoktittás·átfediKe~'·• csakú~, mint ;azdntézmény~ített, .sazilltéz:ményemkíViilitanulás.?,iAi.hel)hell-:·ésa,távoktat;ís összeolyad:?És végül,elenyésznek·aikül9nb~gekegyfel?1·. . az,·.'e,gyetemi,'tamilinánY()k; másfelől:a,nyitott.;,és .atávoktatásközött. Tanulmányomban a kölcs()nösközelooéseknek erre azutóbbi elemére összp<mtosít0k. "A'taIÚ~-nevelés",irjaaklasszika-filológusWemeriJaegeI,,,az'a JolYamat,ame1ynek révén}l;:közösségme~őrzi"é~~tadja::fiZikaiés .' szellemite.rm~szetét-jellegzetességeit."~ Vagy;~?gyanDouglasSphlller,fog~ kÖzelmúltb(l1l,niegjeleIlt,!Úfközqsségihálózll~ fok c.l}ÖJ1YVébe~;· ·,;A' ~tás~n~xlés;es~ényile9/táylatö~t,:,éseszközöket:kínálarra,
hogyrés~~gyüílk,a~?alg~él~t~pen;:~?gy,megé~:atátsa~t,sho~,f°nnál~
juk azt~J~.~.Schu1er"íámutat~:!,~ogy;"az:el~ktroniklls!háló~tQk·,szélesk?rűho~érhetős~ge immárc~'·atanlll~,l~~y~g~ágó.átf?nnál~oz~ezethet;;,.,éshlu1~súlYOmt; hogyal~tás-nevelés,mint.olYan;nem.szill.<sé~éppen.~rőföl,tételez,;taruír?kat;'"iskolákat;
könyyeket,;o~itályokat,;s:;egyálta1áIljntézményesített . okta~,,8Görögorszá~< ésR~ mánakilll~g,majscsodálattahadózűnk;, ám az antikvitás nagyi teljesítményei az, intézmény~~ítettqktatás.viszonylagiszűkialapjairatámaszk:odtakiPerikiész}idej~n a,.fiatal•. at-
hénialcmegtanultak ugyani.ímiés;iolvasni,deegyébkén~; 'nema1}Ilyira aZjskolákban tanul~ 'mintinkábp."?;Il1agától9Várostól,. demokfatikus~politikéri: intézrnén:yeiből;'iin nepségeibőlés: tá:rsadalrn~>osszejöveteléibőH'~Az ji •. e. n,egyooik századraa'retorikai ita,;,
l A tan,hltriány a Eu~l)istilIlCeEduéationNetW()tk (EL>EN) 1m. úgyneveiétt23~25~BUda~éri ien&zett évi konf~ciáján~lhanwtl::pl~el~a1apjá,nké,<;ziiJ,t • • .......... .';:; <' .: . .',!:'> 2 Vö, taj~s,1'~s ~1~mtés,~Yie,I,~Acces~ tg. !iigher, ,Efluc:ationtlzrgtt~~;Stuclentll{oQWt)Jcírpütat1Ulrpá;n.Yban. Irt: ,c,ou,l1cilo :E;U fQP7', PIl1'l1}~, ,19~~. p.21·> ::: '. " > < ;... '.' . i , , ' ; ' " , . ' . . , ~ 3 Pélill!ul: 11f,atter oIDei~ees: Colorq~~9overnorRoy Rom~r~n thé ~este~n c;~vern~rs U~iversity;~In: Educom Review~ ;1997/1.'s~EléthetÖmás;a1ábbidézett Educóm Review':anyagokkal egyLitt a http:V/edu
r
com.edll(~e~/pub~/revie~!teachLeaniIndex;h!nJl.9ítnen: 4
Wil1j~JI.;prayes :;;a~ta,úis ,~~.;tarú~lf:Ö~9tph~s ~ichotó~~ól'~qeszélhet éS,~ól,hog)'"azqlda
tás/kUtfitás s~ai élei~be?ésint~~én~i,Wakorl~!áb~ elk~rüll1~t~tienül.ftj~ wID,~fej~Bd.ntk ici,mid9~ a z infonnációs techilológia' megszabadít. b~nnünket:az idŐ; a 'távolság, .'a· tégle és habarcskényszereitöl:" '. In: Educom Review, 1994/1. sz. Vö. még ugyanebben a számban: David Ward: Technology and the Changing Boundqries ofHigher Education. 5 Vö. Seymour Papert, in: Educom Review, 1994/6. sz. 6 Különösen Jack M. Wilson: Distance Learning for Continuous Education. In: Educom Review; lWJI2. sz. 7 W. J~~ge,r: J?pid~,ia:., ,t~~ {de~ls pfGr~(3lf Cul,f1ire. 13~~1 Bl~k\\lel~ 'o}Úot:d, .19,46. I;kö~. p, xiii; 8 D. S9hul~r: Newc'9mm,tf.1Jity}let;works:Wirecifo ri Change; ACMlJ;~ss, New Y prk,~ Adqison~Wesley, ~eading;'Mass, 1996. p. 73.,. . . i , • ":r;<,:, i,.. .•.... , i ' i . " ' M. L. Clarke: Higher Education in the Accident World. Routledge & Kegan Paul, London, 197Lp. 1.
EDUCATIO 1997/4 NYÍRI KRISTÓF: NYITOTT OKTATÁS ÉS TÁVOKTATÁS pp. 699-706.
700
INIERNET
nulmányok fontossá lettek mindazok számára, akik politikai pályára kívántak lépni10; az úgynevezett szabad művészetek egyéb tárgyaival azonban, kevésszámú szakembert kivéve, csake-9é~ze~alaq;onr sZÍ11teJ:i foglalat9skod~. A f~l~~tás az ókorbaIl ,Il1élgánvállalkozásokkeretében zajlott, "szákoSodottintézmények1Jen,: amelyekben egyétleit tárgyat tanítottak, tizenéves fiataloknak. ViZsgák nem voltak, bizonyítványokat nem állítottak ki, címeket nem adományoztakll; a tudóst az minősítette, hogy bizonyos időt eltöltött a tudo~y központjaibart;ooőla nagy tanítók tanítottak ." . •....... ,...;':~:!; Ezeket'aközpontokat',:tulajdonképpennem nevezhetlük egyetellleknek,ám ~~m,,~ft nem; Inert ~ia1izá1tV(lgy szakképzéstadtale i\zaz,e~~pzelés,misz~rintaz "egyet~~' valaha)s'universltasfacultatum~ot jelentett· volna"tökéletesemellribázott;A latin· un~:Yl!~~ sitaskifejezés,.mind.arómaii<;lőkben,Jnind. a. középkorb3Il;:egyszerű~n,s:emélyek,va1a~ melY"iösszességétjelölte:A középkori egyetemek testületek voltak ,. ., amesterekvagyadi"i ákoktestületei. EzértinóndhattaRashdallEurópaegyetemei a .kOzépkorbandmű k1~~z~ s~'!punkájában,ho~ "az.ókori.,világ.,legműveltebh társada1mai;., .. nem··.ismertek egyeteIllet'i,. s.hogy'·"teljesen félrevezető ennek azeln.eVezésnekalkalmazása azókoriAt+ . kl" , '. ben vagy Al'exandri'a IS o alfa. ,,12 . ';)'r Háddidéizek ittValaIl1elYest.hosszabban:·"Ah~l v3rtfelsőokta~-jijaRashda11-1., ott nyi1váJ:lva1óanaz,abbanszer~tjátszó tanárokriak:islenniökk;ell;'és valószínű,
s mé~ikeyésbé,hogy.:az:oktatói testület az emberitu~teljes~k(jrének . képviseletére;töl'ekedjeJ.l.J~emszüksége~~r,olYfutiaRashda1!·~,·.hogya'szalc0k.különáHófakultásokba.(;;~
portosíttassanak,sdlOgymdiákok töbwkevésbé" egyetlen: szaknak.:szenteljékmagQkat Nem·szükséges,.:hogytekintélyjelöljeki. atan~yokValamelymeghatározottvona1át; hogy~ök teljesítése évek' meghatározott· számú: sZakaszált,02?.köttessék;;vagy··hogy:ama s~z.végén adiák.,vizsgáttegyen,s.több-kevesebbf0nn3!itás.§al és~ünnepélyességgel e1nyet:i~n valamely:c;í1p.e~.·<Mindezeketa~özépkormi.köszönhetjülc~o~ó igéi1yek időveL ettől fiigget1tmül iskét~§gkívül elvezettek:volna ValanielyesthasorilóintéZll;íények némileg más formában való kialakulásáhöz. De az általunk' ismert formában az oktatói testületek, a tanszakok, a vizsgák és címeklfokozatok a középkor közvetlen öröksége."13 A.~özépkoI', száJno~egyete1l1efog1a1kozÓtt·kizárólags~épzésse1..~hill,illlesz()gezi:
egyszeIiíen n~m. ig~ .IIlÍsze~nt ,,~ egyet~l1lna&yf~~adatának"a~~éRzés~l·s~rn~ állítVa;' a s7ilbad művészetek oktatásáttekiniettékvolful· "~: T~gyiik~~z.z.á; ,li9~. aiyjk2rt meg~lő~n atlldomány()§és q szak](~P!-és kpz()tti.különbségteVés. ~or~tsep1 vo1tIl)~l'~; A tu4()IlllÍ11ynakT.lll~gabölcsésztudonÍánynak is.- hafuozottan gyakorlati .·irányultsága volt. A b()lcsés:ettudo~yok keletkezése ésfejl~ése .• előbb ,az::alíábetikuslrás.elterjédeséhez, a tQvábbia,kb(l1lpedig . aköpY\'llY0mtatás .·kial~~()~~ötőflö~;akil)()fita~(Qzp félben lév()~lcsé~~1:fu40J:I$lyok~re<1etifóJ,ada,tatelj~~~§ggelgyqkqrlllti voJt: a nrinden~ Uo. p. 5. skk. Uo. p.141. .. 12 Hastings ,JlllShdall: .Th~ Universitieiso[ Eúrope i':' the Middle A$er köt?lar~don Pres~,pxford, 1895. Új'kiadása három kötetben jelent meg F. M.Powi~ke'ésA B.·Emdenszerkesztésé~en (OXford Uni.. versity Press, 1936.), majd 1969-ben újra kinyomtatták. Id. 3. köt. p. 458. sk. ' ' 10
II
tIl;
lllli~~~ 14
Uo. p. 461.
,
NYÍRI KRlSTÓF: NYITOTT OKTATÁS ÉS TÁVOKTATÁS
701
kori újkommunikációs közeg 'sajátosságainakIIlegiSmerése,azta1 a célzattal; ,hogy, az. új ismeret: a 'mindennapi' életben, ,'az üzletben, az oktatásban, a, politikában -'- haszn0Stiljon 15.Addasszika:/ilológia' történetc,című IIlUnkájábanRudolfPfeiffer. újra meg újra visszat~riaIra a mozzanatra, ,hogy. a .homéros?ÍszÖYegekkeLvaló ,-fogalmilag artikulált foglalatoskodás eleinte a holl1éroszihagyományt.tolyta.tó költők ügye volt, akij.<, az ekkoriban~l~r1!~őyé w,íló új segédeszközöket igyekeztek ~. 'mest~rségük, gyakorlását m~g; könnyít~Ildő -; elsajátítani16. OA szofisták tudománywisteljességgel életközeli volt.Egészen gyakorlatias a korai középkor tudományosSága, amely tudniillik pusztánazírni~w dásban·á1Jtiszázado~on,át a, szövegek egyszerű·.lIlegőrzése~átvétele,vagyis fáradságos másolé\sa aföladat; ,at;udás, runelyet aThúespárizsiegyet~In a 12;,százacl körülközvet,ít, az okl~@lfrás tudomAnyábancSlÍcsosodik:ki.Aze&Y~t~msokszorosantúlnyomó részét az artium facultas alkotja,', ittaz;-.oktatás • ,a,latnwal kezdődött, azaz.gram.rrrntikaitanuInm:nyokkal"vagy',akár írá$tanítással;.~f9 cél-;.e~l)at!gzóhagyományok. szerint .-,az oklevelekelkészítéséhez szükségesgyakorlati:-jogijártas~g,elsajátíttatása:'lényegében,ezt~r tették a.retorikán17 , Teológia es filozófia csaJ<:.kés9bbválikfo~tossá" miközbenfélreismerhetet1en.~ vonatkozótanuJmányokésviták·IDögötti etoo tileg gyakorlati-politikai in7 díttatás.Jsmeretesa klasszikus"öröl<ségjtáli~ (reneszánszkori,újra~elsajátításának, a studia hUinaf/itatis-nak gyakorlatias;: élepxözeli~lítQttsága.PetrarcafilológiaiérdeklÖ<.lése költőic:~lok szolgálatában állt.$alutati, .Petrarca~öyetője,a firenzei állam kancellárja; fölfog~ana~asszilrus)hawománya polgápJétjob9iIIlegértését,;hivat()ttszolgální~ "a klass~s.,szövegekponto~QbIll~gértése",Il1~lynekérdekében,fordításait,készíti, ,.pol~ár
társain~ .·tökéletesedését, Sfl,köz.ös~gj lé~z~.yaló)k0t.elítéséthivatottelősegítenL:A késóbW'pUI11MÍsták;, "ai1,<,önyyny0l11~tás . föltá1álását • ,~öYetően, 'tevékenyen" kpzreműköd
nek él klflSSzikus.kiadásQk . te<;hnjkai ~lőállitásápan; '.' és akQnyvnyomtatás kénySzeriti~ki azután az új nyelvtaniésirod$nifejleményeket-" gondoljunica helyesírásta,a szintaktikai é
[email protected]égesítésre: " . A h~zpdik századi filozófia fő' felfedezésének alighanem az tekinthető, hogy végső 'soron mirufen tudásgyakorlati;m~n alaps~.Nenl,kétséges,hogy Wittgenstein' és Hei" degger.1,<:pzösjizenete ~ppeJ,1.eb~n ált18:Ké~zségek.és.ügyes~é~ek nemcsak amesterségekbell",de. ateI1llészettudotruínyban.isszerepet já1§zaílak..Miht John Ziman írja:' "Tény, hogy, a tudományosyizsgálóQá$/.:gyakorl;itiTűvészet.Nelllkpnyvekből tanuljul
smaga:is gyakorlat; ám az elméletre, s újra csakazeltu,életrereflektá16~elInéletvégül igen messzire kerülhet amin~ 15
Erré'\l()~~tkozóan részlétesebben:. NyíriKristóf: B6lc.sészetttt.dományokaz írásbeliség után. In: Világos. .
~1~ffi~
16 Rudolf Pfeiffer: History of Classical Scholarship: From the Beginnings to the End of the Hellenístic Age. Clarendon Press, Oxford, 1968. Különösen p. 3. skk. és p. 87. skk. 17 Vö. Hajnal István:lrástörténet azírásbelíségfelújulásakorábóL BudaváriTudományos Társaság, Buda-
pest, 192~. 18 Vö. Nyíri Kristóf: Hagy01pányés gyakorlptjtudás (In: Mc;:dvetánc, 1985/4';'1986/L),valamintHeidegger és Wittgensteín (In: Nyíri Kristóf: Ahagyomány filpzófiája.T-Twins Kiadó & ,Lukács Archívum; Budapest, 1994.). 19 JopuZiman: Public Knowledge: An Essay concerningthe SocialDimension ofScience. Cambridge University Press, Cambridge, 1968. p. 7. skk.
702
INTERNET
dennapiélet föladataitól.A tizenkilencedik század vége felé ez már Ininden 'bizonnyal állt a bölcsésztudományok legtöbbikére.. A "módemember ~ panaszoltaNieízSvéllóságosműveltség, hanem' csak egyfajtatu~;a műveltségről. .. " Megannyi,,kéUlábon 'járóenciklopédiává" degeneráló9tuIlk.201S79~ ben, 35.éves korában; ,Nietzsche lemondott baseliklasszika-filológiai professzúrájéÍl'óJ:"hátatfordítva i:u1nak az:egyet(;lmirendszemek, amelyről úgy vélte~högy imiriár tökéletesen ~~edett ,
c, ."" ,,' , .' ',' " ,', c, ',. <' Az:pktitás intéZl11én~eit azad~ttkoriinf0nnáqós technológiái ;mind~nidőkbencer~t~J...
jesenf0rtnálták?IJeleSilla középkori egyetem a12, ésa 13. század kéziratos kul1lííáját képvi~li~ ákönyvek még'szűk.ösyilá~át"s' a kOmmunikáció mégerőteljesensZóbelijtW~! gét.' A.·diákok egyeteIllenem csupán-" tagjainak jogi védelmet 'nyújtó-,politikai szervezet volt, hanem a közös:tanulás. éSIl1eIll0ri~ás intézményeskereteis. .Ali0gyana középkori~gyetemirendszertelemezveHéljnalIstvánírja:"Noha a gyors fQgaImazásés rögzítés sorártviasitáblákfóltehetőensz,élesköriíen ~ttak, mégis tény,högyazíráSfu'" dók.iskoláz,ásállak időtállómódszereisúlypontját·akeményszóbeli bevésésjelentette; •.. ', a leír~d.ó szövegn,ekaz'elmében.határozott és.pontosfonnátkellett ,öltenie, mielőtt ;~r gameIiIe, fmásolták:,volna:'..,' Ismeretes;,'hogy·azegyetemiokili1áscmÍképpen folyt, könyvek és írás· nélkül: alectiopublicaalkalmával a szigotúankötelező;hagyoJ:l1án.yösköp.)'V a tanár,~ezében; újraésicújra ismétlő4ikaprelegálás s arészletes,~gyarázat... 'Ma~;~ hallgatók js' hospíciU1ll31klJanelőre.~észüln~k.,a "illlpiilekció ,.szö~egére;.melyet·ma?i~:te:. reik<,és,,(lfelsősökha1lgoSanfiil~be Feci~,. s a111inta',lek~ióIlak vége, aszöv~~et'llle gint ,ésrp.egint .ismétlik; .. ;,A,han~atós~egyszerűene!en~edhetetl~n,hogy yele egykorú és idősebb társakcsopor1jai.vegyékkölü1;ők'alkotják:elevenművelődési esZközeit, agyakorlatokh()z:igélljrbe!vehetö, tudományos anyag !hordözói~."f2 A könyvnyomtatás~alakulásával, .s" azzal, ho~a ,tizehhyol~dikszázadközepérea könyvkínálatibőségesséés viszonylagiolcsóválett,akollektívmemorizálástaz' egyéni" 01vasásváltotta föL N0h
Friedrich Nietzsche: Aförtenelem haszndról és karar6l:Akadémiai Kiadó, Budapest, 1989.'(>. 48. sk Különösen George P. Landow: Newman and the Idea of an Electronic University. In: F. NL' Turner (szerk.):J.H.Newman:,Theldeaofa__ University.. Yale University Press;, New· York, 1996, 22 I. Hajnal:Universities,ándtheDevelopméntofWriting in theXIIth-XIIIthCénturtÚ Irb Scriptötum.'International Review ofManuscript Studies, 1952/2. sz. p. 179. sk. 23 KiilönöseriI.R.Willison ragyogó elemzése: On the History of Libraries and Schotarship. Librafjtof Congress, Washington, 1980. ', . 20 21
NYÍRIKRlSTÓF: NYITOTT OKTATÁS ÉS TÁVOKTATÁS
703
C
gyen?Miképpen teremthetők alkalmas kapcsok a különböző - á1Il rokon -' terilletekhez tartozó.kortyvekés·cikkek között? Hogyan' lehet· a könyvtári könyveket az egyetem okt3.tási progrnmjábá·beépíteni~ 'különösen,ha mondjuk akönyvtárIlak: két példánya van·~ ból a kÖriyVl?ől,amelyet éI szemináriunira egysZerre' ötven vagy'hatvandiáknak~ellene elolvasma?,,24 ...•. Az"ujkori egyetem', más ·módon is' szorosan kapcsolódik a könyvnyomtatás kultúrájá;. hoz. AZ eütópáiközépkor egyetemeinekmunkal1yelve a latin volt. A tizenhatodik szá· zadtól~e~ve.alatint fokozatosan kiegészítették azúj,irQda1l11i-' kialakuIáSllkban,a nyomtatott könyv terjedéséhezközvetlenül kötőd?-~,nemzeti" nyelvek. Ezek az új nyelvek vispntamaguk részéről: alapvetően hozz;ijáiulllikaz újkori' nemzetállamok létrejöttéhe~'~a központosított bürokiáciáks a ne~ti:m~erőpiac felépítéséhez. 25 Az egy~"" tem ettől kezdve' a· nemzeti' oktatásipíramiscsúcsátj~lentette. 26 Atizenkilentedik· század végéreélZűnban,avezető ipariá11amOkban,fe~zűltségalakQlt ki egyfelől a hagyományos egyetemeknevelési'eszményei és oktatási teljesítőképessége és másfelől a tömegesmunkaerőművelődési igényei között. 27 E feszü1tségből;,l nyilvánvaló kiutat a magas színv~ nálú felnőttképzéskialakuIása jelentette'-"- anlely fejleményreaz egyetemi establishment perszevégyes erzelfuekkelreagá1t. "Anevekolykor ··ha:gyobb·. fOhtossággal'bímak,.mintsemazt 'J<özönsegesen. fóltételezik - írtaRashda1l.1895-ben,niunkájaepilógllSát>éUl.- ?gy valmnelyintézményt egyetemnek nev~~-e avagy Sem,'önmagábanjelenté~ele~d()lognal<,tűnh~tÁmezt a nevet'a legrrutgas;lbbtípusú.művelődéssel ke~összekapc~olIipnk:aze~etem nevetlealacsonyítani .3l111)rit, tesZ; .mint .l~ála~sonyítatii l~gmaga~bbművelödési '• es éllyü11Ket.,,28 .RahsZIIl dall szán1ára a két ,leglényegesebb furtkció~éU11~lyeta valódi egy~temnek teljesítenie kell: hogylehetővé tegye a tanulmányoknakszenteltéletet, akárnéfuí11y 'évre, ,akár egy egész életre~shogy. ,:una időszakra összehóm e~sálazelevelr'J(apcsolatszemélyesség~ ben,'atanátt a tanárral, atanártadiákkal, adiákotadiákkal.. Végzetes tévedés volna azt képzelnünk,' ;hogy' akár a.könyveksókasodása,···akár aköz1és.;.köz1ekedés javuló fóltét~leí valaha jsmegszüntetik ama .íntézmények szükségességét;~amelyekai 'ilyen személyes kapcSQJatokatlehetővé teszik: A felnőttoktatás;valarniiír él nyitott;;.· és .távoktatás kérdéseirevonatkozo' vitákban rnáis rendszeresen talá1kozunkeztel·a gondolatIn~nettel:' A kanadáitörtéhész Harold Inniski~ fejezetten' Rashdall-ra'utalt 1947.;.es ,,Fehlőttokta.tásés· az. ~gyetemek" CÍmű jelentésében, midőn óvta akormányzati szerveket: nehagxjáka felsőoktatás céljait propaganda szán-
fI
24NeilR~denstine: The Intern?t iS ChangingHigh?rl~d~uc~tion.ln: AtnericanStudies Journal, 1996/39. sz. i
p.50. . 25 Különösen Ernest Gellner: Nations and Nátionalism. Cornell University Press, Ithaca, 1983. p. 32. skk. 26 Kis nemzetek esetében a nemzeti egyetem gyakorlati jelentősége ma csökkenőben van. A globális gazdaság kialakulásával, s a globális művelődés ebből adódó szükségességével az Össznemzeti kulturális homöge~ neitás fenntartására irányuló nyómásnyilvánvalóan gyöngiiLEhhez képest újidőszeiűségre tesz szerta·helYi közösségek élete, a regionális kultúra és a tájnyelv~ 27 Vö. például Raymolld Williams: The Long Rev'oluti'on. Chattö& Wihdus; I~ondon,1961. p.140. skk. 28 "Hogy az egyetemek számal1övekedj ék~folytatódik·az idézett passzus',""";' bizonyos korlátok között tennészetes és kívánatos; és korántsem lényeges, hogy valamelUlyi ugyanazt a mintát kövesse~· Tennészetes és~ vánatos, megintcsak; hogy erőfeszítésektétessen,ek a tudásnak és • ~. ~zellemi,érdek1ődésnek mindel}néposztály körében történő terjesztésére esti előadások révén ... Ám téveszme volna, méghozzá kártékonytéves~e, azt ~óltételeznünk, hogy· esti· előadás9k;,bánnelUlyire kitűnőek s önképzésselbárnlennyire. kiegészültlekis, azonosak lehetnének az egyetemi tanulás sokéves' szabadságával, melyre a rendszeres, iskolaikéIJzés .még hosszabb szakasza készített elő." (Rashdall, i. m. 3. köt. p. 462.)
704
INTERNET
dékokálta1 elhornályosítani.29,.A,z. eunerikaiTaIlár()k:S?Öyetségeá1tal;a;kö~1múltb~Jq~ adott,.;#owUnions·Can~ess·.theT~hn()logy:R~olutionon··Gat;np~"CÍInííjelrJ:lt~~ arrai~.áll~ntra·helyezkedik; .• hogy;.senunilyen •. un~ergra4uat~· ~ép?-ést;flell~h~s~l1~
magateljességében.úgymond ·;;távolból;:. a4ni.'Ahogy~JJla.delentés·, fogahn,az: ;'. ;.Mi1iden pedagógusi tapasztalatunk azt mon
oIYaIl,~Qzgalom".a1IleIY·;flem'ann~~~,Yagym~gvwtoztatni,kiyánta,a'felsőp~~
szerke~tét,:mintirtkát>b .·19terjes:itel1i;'aihagyQ~y,QsegyeteIJ:let;. nwghala@i,amtak:s,zű kösségétéskirekesztőyoltát; A.,táVOktatástgeatív;EP~tikai válas:z:ahagy~)lnányosegyet~:-I
miszerkezetfokoz(xlÓhÖveked~i:képtele~~gére~~J._.
.... . ' . . . . r ' . ' , '
HéVLérvéreirövidesenvisszatérek~ .• ámhad
tár0fQttiidő~zaka~~~amelY,3:tancírQ1<; ésa!h~lg(l,t9k~ö~tti.elmélyült .személye~kommu
niká9i91<eretéül, szQlgáL.·. ~. '(l~~yQ~~;~o~!TiU~et1~nül. 3,lllellette vagyelleIle szóIQérye1ctől'~"'a ~s1:J.cléW-félele~etem~i':Ié~e;l1111:~g~~t.·:létezni;····.Amie~gew~ijl~t;
biztQsanállít4atoIl1,llQgyacdiál<.év~).(.l1.eW'~9~t'~a1:<íto.1:takrajtam;
amit. valalla,is,e.lsajátítot1aJp.~aiu;laktúWyom(\~t~sz.ét;'ft.1l1g.gmn,yál~Zt.o~kQnYve~PőI,:i11etvekonferenGiá150n
tanwttu,11,a:h:;lsQpló:érde1
gyokazzal' h.ogy azéyti,zedek ;sorá]1 szal<mai eIlergiáilllból'9S11Pá]1 tö~e4éknyit fQt;dítQt~ tam,héJJlgatQimra3~;ésgyakQrlatilag Sellle1JIlyitsem tanárkollégáimra.;· Másoknak mintha hasonló!:taPasztalataikl~nnén~k.;Egy,korábban.• a;l[anvardoll.é~'a,University·of. Cali., fornia-;l1tanító volt egyetemi oktató mondta a köZelmúltban:.;;NagyOIl·mélg
dásokk4l feUépve.bejártaWiaviláp0t,.nempeqigwAlmI, .hogyjó ·taJ1árvoltal1LMinél!.in~ kábhjQ.iJ::má[ voltam;·. MI1ál.~evesepQ;.jjgyeJrnettszáriliattaJRt. pllblikádé>imr(;lX Si ewlel<Sr men~te}~ .• esélyeinrrei',,:3~. A ldt1,la&!lM. :világ'!l1retű . . f!,lektr(?J1iku~ .ggyg{?lnGnnű .könyvében Parker Rossmanegyetért amajóslattal, miszerint "végét jáJja a legtöbb amerikainak képzeletében még élő egyetem - négy boldog év a campus-on eltöltve". Rossman megállapí~a, ~()W 19:0j-~n a;~eT
Harold A lnnis: /FheBiCis o[Communication.1Jniversity. ofToroQto .Press, .Toronto, 1951 :p.203.. skk, . ... ".i ·.ii 30 Interjú. Larry Gold-dal~s Jam.es:R.· Mingle-lel: ShouldDistance· L~arning.; be Rationed? ,In:' Educom Review, .199?/~;L sz..."": James. JvIingle. (Executiv~iDirectorofthéState'. HigherEdu.cationExecutives Qffices) ' élesen p~ráljaajelenté~ti,; . , ' . \ i 31 James,:w~Hall:TheR,t(vplutiOl1 in. Electronic Techno~ogya,nd.TheModern [Jniversity:.The ,con ver.., gence ofMean,r:, Iq: Edl1com Reyiew, 1995/4: sz. 32 Mo~tanáb~n ez megváltozott:riapi;e-m<.tilkapcsolat])aJ1állokkollégiumaim résztvevőivel. 33 Donald:Nonnan al'rans[orming,al1dPreservingEqucation:. Tradi.tiorial Values in. Que~tion cÍlnű (beszélgetésben. In: Educom Review, 1994/6. sz. 29
különös~n. p. 212.
NYÍRI KRISTÓF: NYITOTT OKTATÁS ÉS TÁVOKTATÁS
705
részid9l>enés ide-odautazva,végzik,rrriközbenéve~enátmárál1ásban' Vanrulk.,,34 Nem kétsége~Nhogy a helyzet Európábanjshasonló ,~ vagy hasonlóvá Jesz. ,Ha az élethossziglani .tanWásválik uralkodórrúntává;' ama kezdeti néhány esztendő aligha őrizheti meg döntős~repét. , MárIll0stjól tudjuk,.hogyazinteraktív;háló~ll1ultimediális kommutrikációkor~ ban 'a;ter~k"helyekéshelyszín~k szer~pe .J)ersze "na.gyoni~megváltozott.35Atizikai jelen1étszám0s·'tekint~tbenelvesztette. fonto~ságát:S$nQs:vonatkozásl>an '"'"""ámnyilv<Í117 valóan;n~m,rrúnden . tekinte~w···Virtuális:kgzQs~égy}(l.J;lep:t.pót0llm~áka.valóságos···.k~ zösségeket. ,Avirtuális.'közösségekfizikal. köwssége~et'e1ofqlt~t~lez:zek;rrriközben az is igaz, hogy előbbie~ gyakran vezetnek .utóbb~~Iq~~oz!vagymegerősödéséh~ll~ Nem úgy.áll a helyzet,.ho~:tnindenvirttIális k(j~ssé~~k ;valamelyfizikaiközösségliez kelltartoznia;ihkább:~gy~hogya v4tuális köwsségekvilágában'~zükségvanaszorosji~ zikaikö~sségekbőségéreis.Azo1rtatás--"sazon,l>elü1a:fels~kt,átás ~lsZférájában ·ez azt jelentii·hogy.a.virtuális:~ul~soportokitagjairu1ktsze~élyes.konzu1táqiókban ésvitíkbap is rés~;kellvenniük.1A helyioktatási1;kö~ntokf?gá1mape~zejól ismert; a" üívoktatási szakiiJa'Perkeiben;36 . Ezt.a.fog~tnianövekvő;mértékbenkiegészítia~amiló; közössé'+ gek fo~ahna~vagyisazazeszme~
avir""
ewmás~tánifázisátláthatjukelőre;;r\z:.első·(lZ4'3111elyet·~ames':\V.Halla·lfonvergencia
terminusSál jelöl.;,Miyela:techl1ológia.,'mewált?ztatja .a"távolság'cjelentésétéshatb konyságát '-úja Hall-; a.távoktaUísáltal elfoglaltszegletkevésbé meghatározottésjóvaI kívánátosabb 'leszahagyományos:egyetemszá,triárá;JRövidemazegyetem' a mély szer"" kezeti változás folyamatában leledzik, és.!aIDa;változásújstruktuhilisfogalomhoz vezet: a konvergencia fogalmához. Ez a változás új esélyeket jelent· a 'távoktatás' .számára, ám ugyanakkor 'a hagyományos egyetem, teljes súlyával, közvetlen versengésbe kerül a szakosított távoktatási intézményekkel. .. Ebben a versengésben - jósolja Hall- a már meglévő távoktatási intézményeknek nem kell szükségképpen veszíteniük; maguk is a konvergencia egyetemeivé válhatnak, és valószínű, hogy sokan ténylegesen. azzá is fognak válni·." A második fázist leginkább a partnerség fogalmával jellemezhetjük. Az egyes intézményeknek nem állnak rendelkezésére olyan források, amelyekre hagyatkozva minden szükséges tananyagot kifejleszthetnének. 'A természetes következmény: "virtuális együttműködés a piac differenciálásánkeresztül, amelynek során a különböző intézmények kü34 Parker Rossman: The Emerging Worldwide Electronic University: Information Age Global Higher Educalion. Greenwood Press, Westport, 1992. p. 7. sk. 35 George P~ Landow, i. m. p. 349. 36 Erre vonatkozóan több fontos írás található a Judy Frank és Beryl O'Reilly által szerkesztett Lifelong Learning, Open Learning, Dislance Learning cÍmű kötetben, így különösen: Michel Amaud: Cooperative Learning in Knowledge Centers; Sue Challis - Mollie Oatley - Helen Tolley: Widening Access in RuraI Connnunities; Judith Fage - Roger Mills: New Technologies and the InClllsive Léaniing .SoCiety;' Janet Jenkins:New Pathw{l.ys to Lifelong Learning-', The' PotentialofDistanceEducation. 37 Schuler, i. m. p. 88, A gondolat erősen jelen van Sue Challis - Móllie Oatley - Helen. Tolley: •Widening Access in Rural Communities című cikkében, id. hely.
706
INTERNET
lönböző felsőoktatási sZolgáltatásokra szakosodnak ,,38 MunkamegoSztásal~ki aJrur~ zusokkínálativiszonylatában~ •továbbá munkamegosztás"érthető ·módon, .a ·.ésé:lZ értékelés intézményei· között ·Utóbbi··fejleménnyel·az·akkreditációfogaJ.maftarthlmát;v~ szíti. . . ] ; i.:;: A~dik fázis ~ utópikusJázis, ha úgy tetszik .~ a szewes .tanulá~ikö111yezet f~Sa~ Olyan.virtuális ésfizikaikömye~tI"()lNaIlSZÓ,amelybena tapanyagokelegendő~s~g~ gel rendelkezésre, .··és el~ge~dőenjQFelrelldezettekahhoZ;fliogylehetővé teg)T,élca spon~tanulást. ·.Ilyenköfli1!e~tbella~~~és.abm,nyítványokjránti igény kiv~f~l~ szálnb(i:menne;á s~bály}5e<:ljpfé1z;~banlévőmunkaerőújonnanelsajátít9tt készségeinekmunk$elyi ·:kóll~gID~;'á1tali elismerése volna. ~dőn a.nyitott.ésa;táv,o~tás~álik:a.fel~ktatásura1kodó. mintijáveí;a kutatás~~az oktatásfennálló. intézményeirtekelk~rüIhet~tlenülújrakell fogal1ruliniUk saját·.sze~epü.; ket·· IIacld.mondjak befejezésü1:~éfufuyszótarról;hogyaz azinté ény,amelyhez'ma-
·tanitás.
állnak
Zl11
gamJartozom,·.aM,agyarfTud9n$lyos'~déllliaFiloz9fiai Inté~te,.míkép~l1·törekszik
új hivatást talá1nLÚgygondoljuk;i~Qgyelőszörislaziaszakadék, amely ebben.' az orszá8~
bane!Welől.a·felsőfokAiskolák;,ll1áSfelőlaz~Akutatóintézetei. kö~tttátong,. al~~llii~
nem:spolltán áthidalódik; .amint~'~gy~tel11falai()tnladozni ikezdenelc.Másodszoi~gy vélj~,;hogy. noha:enneka~olYama~·hqss~bbtávon:sPOJ1~keU,leIlllÍe~.terIl1é~ szetéJ1~~önesZl11élődő.megértéseillilsZl1os;;rövid~vú 'segédeszköztjelenthet'EnneklJteg~
felelilen, . két éwelezelőtt'ikuta~iprpjektetindíto~Azeurópai.egyetemflfnkci(),~ál7 tozása címmel. .Már vanllakelső(eIydIrtényeillki':és próbá1jukeze~et~,~r~énye~et';a gyak()datbaátültetni. Jeles@ --~dSzor ~!l1~gkezdtiikegyvirtu~lisegyeteniltervén~k fólépíté$éí1?, jólludva~rsze,.hogyez.aterv csakakkortealizálódhat ·-vagy.virtuali~;. lódhat,ha úgy tetszik .:,..·)hapu1tlerisegítsé~et~punk·azoktól,akiknekaúívoktatástet;~n ténylegestapasztalafuikvanriak. Sjgyigazán.Örülünk 'annak,hogy.aBudá~stiMűszaki Egyetem,atáv0lru.ltísi.mozgalom.egyik magyarországi,fellegvára -' negyedszer.__ éppen ezt a partneri segítséget·ajánlottafól számunkra. ,Számítunk erre. az együttműködésre J_ és mindnyájuk együttmiíködésérééstámogatására. NYÍRI KRISTÓF
38 Brian R. Games: Institutional Transformationto a Learning Web. 1997. Ellllek . elérhetősége: http://ksi:cpsc.ucalgary.caIKSI 39 Elérhetősége: http://www.idg.hu/uniworld
