BEVEZETÉS AZ ÉPÍTÉSZETBE BME Építészmérnöki Kar kötelező tárgyának jegyzete, 2007 szerzők: Benkő Melinda PhD Lenzsér Péter DLA Minden jog fenntartva!
BEVEZETÉS AZ ÉPÍTÉSZETBE szerzők:
BME ÉPÍTÉSZMÉRNÖKI KAR
szerkesztette:
Benkő Melinda PhD /bm/ egyetemi docens – UrbanisztikaTanszék Lenzsér Péter DLA /lp/ egyetemi docens – Középülettervezési Tanszék Benkő Melinda PhD Minden jog fenntartva!
1. /1-2
Építész építész, építész a múltban, szereposztás, alkotás, építészet tanulhatósága, labirintus, BME „K” épület, magyar nyelvű ajánlott irodalom és budapesti sétaútvonalak
2. /1-2
Építés építés, építészet eredete, ösztönös építés, pugliai trullók, szlovén hárfák, nyelvezet, ábrázolás, tervrajz, tervtípusok, modell
3. /1-2
Természet természet, kozmosz, Föld, növényzet / példa: Barcelona Forum Esplanade
4. /1-2-3
5. /1-2
Város város, város és építészet, városszövet, rétegződések, köztér, társadalmi környezet, városváltozások, megismerés / példa: Budapest
Ember érzékelés, fény, használó, emberi lépték, analógiák az emberi test és az építészet között, arányrendszerek / példa: Carlo Scarpa: Brion családi temető, San Vito d’Altivole
6. /1-2-3
Tér tér, térérzékelés, térképzés, tértípusok, térviszonyok, nyílások, términőség, tér és hely / példa: Le Corbusier – Notre Dame du Haut, Ronchamp
7. /1-2-3
Idő idő, történelem, korszellem, emlékezet, szépség, műemlékvédelem, utópia, fenntarthatóság, mozgás, ritmus, változás / példa: Ortner & Ortner: Múzeumnegyed, Bécs
8. /1-2
Forma jel – megjelölés – jelkép, rendeltetés, tiszta geometria, szabad formálás, formálási eszköztár / példa: Mario Botta: Kápolna, Monte Tamaro
9. /1-2
Technika épületelemek: pillér, oszlop, fal, tető, lépcső, anyag: struktúra, textúra, faktúra / példa: Peter Zumthor: Termálfürdő, Vals
10. /1-2
Tudomány szerkezet, tartószerkezet, épületszerkezet, megismerés, tudás - tudomány / példa: Jean Nouvel: Arab Intézet, Párizs 1987
11. /1-2-3
Művészet művészet fogalom változása, tudomány és művészet, stílus, díszítés, alkalmasság, szabadság, festészet, szobrászat, koncepció / példa: Burning Man, Black Rock Desert idézetek forrásai
2
ÉPÍTÉSZ építész
Bevezetés az építészetbe 1/1 bm
„Az építész a specializáció nélküli specialista. Az épületek olyan sok elemből tevődnek össze, oly sok technikai kérdést és egyéb problémát vetnek fel, hogy képtelenség az ehhez szükséges tudás egészét egy személyben birtokolni. Elvárható viszont a különböző elemek és szakterületek összehangolásának képessége.” Alvaro Siza Vieira /forrás: Mérhető és mérhetetlen /szerk.: Kerékgyártó Béla 402. o. „Minden kiváló dolog, amit valaha alkottak az életben, erős egyéniségek tetterejének volt köszönhető, nem csupán megbízható mesterségbeli tudásnak.” Peter Behrens 1910/ forrás: Moravánszky Á. - M. Gyöngy K.: Monumentalitás 68. o.
építész a múltban
bm
Az építész szerepe a társadalomban koronként változott. Egyiptomban az építési titkok őrzője, vezír és főpap. Az ókori görög világban öntudatos művész, aki a szépség ideájának közvetítője. A római birodalomban szabályokat követő ismeretlen architectus. A romanika korában tervez és kivitelez az általában névtelen szerzetes építész, kőfaragó. A gótika idején már jelet hagy munkáin az alkotó és különválik a kigondoló és megvalósító személye. A reneszánsz korban pedig kialakul az építész hivatás. Az épületeket ettől fogva tervezője nevével jegyzik és a polihisztor építész magas társadalmi megbecsülést élvez.
„szereposztás”
lp
Egy-egy híres épülethez hozzá kapcsolódik az „építész” neve. Ugyanakkor az épület megalkotásában és a megvalósulásának folyamatában sok-sok szinten, más-más szerepben találhatunk építészeket, akik segítik ezt a folyamatot. A tervpályázat zsűrijétől, szakértőitől kezdve a többi pályázón keresztül a tervező team bonyolult összetételű csapatáig építészek veszik körül a legelső tervfázist is. Majd a további tervezési-, engedélyezési, de természetesen a kivitelezési, megvalósulási szakaszban is mindenhol szerepet kap építész. A tervezői szerep fontos, de csak egy ezek közül.
alkotás
bm
Az építészeti alkotás szellemiségét meghatározza az épület helye, a kor, melyben létrejön és azok az emberek, akik valamilyen kapcsolatban állnak a házzal /megrendelő, engedélyező, tervező, kivitelező, stb./. Az építészeti feladatok nagyon eltérőek, de mindegyiket az alkotás lehetőségének megbecsülésével kell elvégezni. Mindegy, hogy új építés vagy rehabilitáció, felhőkarcoló vagy nyaraló, múzeum vagy nyilvános wc, falu határában áll-e vagy város központjában, stb. Léptékétől, funkciójától, helyszínétől függetlenül minden építési tett építészeti alkotássá válhat.
építészet tanulhatósága
bm
Vitruvius: Az építész tanulmányai Részlet a Tíz könyv az építészetről című munkájából, mely kb. Kr.e. 27 és 15 között keletkezett: 1. Az építész tudását sok tudomány és különféle ismeretek ékesítik; ezáltal ítéli meg mindazt, amit más mesterségek alkotnak. Ez a tevékenység kézművességből és elméleti gondolkodásból születik. A kézműves munka a hasznosság folytonos és megszokott gyakorlása, tekintettel az alakítás céljára, amelyet anyagból, kézzel végeznek, aszerint, hogy a mű milyen anyagból van. Az elméleti megfontolás pedig a kézi munkával készített dolgokat aszerint tudja bemutatni és magyarázni, hogy milyen viszonyban áll bennük az ügyesség és gondolkodás.
3
ÉPÍTÉSZ 2.
Bevezetés az építészetbe 1/2
Ezért azok az építészek, akik tanultság nélkül akartak gyakorlott kézre szert tenni, nem voltak képesek elérni, hogy fáradozásukkal tekintélyt szerezzenek, akik pedig csak az elméletben és a könyvekben bíztak, mintha a dolog helyett annak árnyékát kergették volna. Ám azok, akik mind a kettőt megtanulták, mivel teljes fegyverzet díszítette őket, hamarabb, tekintélyre szert téve érték el céljukat.
Építésszé önmagunkat nevelhetjük. Az egyetemi képzés ebben segítséget nyújt /építészmérnök, építőművész, tájépítész képzések/, de elméleti ismereteinket az építészetről, az életről olvasással /könyvek, folyóiratok, net/, a szövegek elemzésével és megértésével állandóan bővíthetjük. Az elméleteket azonban csak érzékelésünkkel kiegészítve hasznosíthatjuk. Meg kell tapasztalni az építészetet és az építést, gyakorolni kell a szakmát, hogy művelhessük. Érzékenységünk vezérelhet ebben a folyamatban, amit a világot felfedezve, nyitottan szemlélve utazásaink, sétáink során finomíthatunk.
labirintus
lp
Daidalosz – Knósszoszi palota, Kréta /G Kr.e. 18.sz. Daidalosz mester az építész őstípusa, az általa megalkotott labirintus az építés alapmintája. Élete és alkotása egyfajta „genetikai kód”, melynek újraértelmezhető elemei zavarba ejtően illenek a mai építész életére, szakmai tetteire, habitusára, vele szemben támasztott elvárásokra, sikerekre, kudarcokra. Daidalosz életének és munkásságának szinte minden eleme (athéni ifjúkori hevétől, krétai száműzetése idején alkotott zseniális alkotásain át szicíliai magányáig) elgondolkodtató.
BME „K” épület
lp
Hauszmann Alajos: Magyar Királyi József Műegyetem, Budapest 1902 - 1909 Az építészoktatásnak immáron 100 éve helyet adó, Budapest összképét is meghatározó épület a Műegyetem központi épülete. A Lágymányos nagyszabású feltöltése és beépítése tette lehetővé a főváros déli irányú fejlesztését. A központi épület öt szintes épülete belső udvarok, az aulatér, illetve az Auditorium Maximum köré szerveződve, több, mint 200 m hosszú folyosóival az ország egyik legnagyobb egyetemi épülete.
magyar nyelvű ajánlott irodalom és budapesti sétaútvonalak Hervé, Lucien: Az építészet nyelve – fényképek Paul Valéry szövegéhez, Gondolat, Budapest, 1983 Jodidio, Philip: Az építészet ma!, Taschen / Vince Kiadó, Budapest, 2004 / 2002 Mezei Árpád: Építészetelméleti könyvecske, N & n, Budapest, 1996 Pogány Frigyes: A szép emberi környezet, Gondolat, Budapest, 1976 Szrogh György: Barangolás az építészet világában, Gyorsjelentés Kiadó, Budapest, 1999 Valéry, Paul: Két párbeszéd – Eupalinosz vagy az építész, Gondolat, Budapest, 1973 / 1923 folyóiratok: Új Magyar Építőművészet, Alaprajz, Átrium, Octogon séták: Szabadság-híd, Vásárcsarnok, Váci utca, Szerb utca, Kecskeméti utca, Károlyi kert, Múzeum körút, Kálvin tér, Ráday utca… Ferenciek tere, Reáltanoda utca, Magyar utca, Kálvin tér, Baross utca, Reviczky utca, Mikszáth tér, Krúdy utca, József krt… Roosevelt tér, Gresham palota, Dorottya utca, Vörösmarty tér, Erzsébet tér, Gödör, Hercegprímás utca, Bazilika, Szabadság tér, Honvéd utca, Alkotmány utca, Parlament, … Jászai Mari tér, Pozsonyi út, Szent István park, Tátra utca, … Margit-híd budai hídfő, Frankel út, Gül Baba utca, Türbe tér, Mecset utca, Mechwart liget, Keleti Károly utca, Millenáris park… Batthányi tér, Iskola utca, Toldi utca, lépcsőkön fel…, Szentháromság tér, Tóth Árpád sétány, Vár, … Gellért tér, Orlay utca, Kelenhegyi út, Ménesi utca, Feneketlen tó, Eszék utca, …
4
ÉPÍTÉS
Bevezetés az építészetbe 2/1
építés „Mindennemű tett közül pedig a legtökéletesebb az építés. A mű szeretetet kíván, elmélyedést, azt, hogy legszebb gondolatodnak engedelmeskedj, törvények teremtését lelkedben, s megannyi mást, amit csodálatosképpen kihoz belőled, holott nem is sejtetted, hogy benned lakoznak.” Paul Valéry / forrás: Paul Valéry: Eupalinosz vagy az építész 86.o.
építészet eredete
bm
Az építészet eredetével kapcsolatban három különböző elmélet létezik. A „hegy” elmélet szerint először tömegek, épített tárgyak jelentek meg a tájban, mint az építészet első megnyilvánulásai: menhír, dolmen, obeliszk, zikkurat, piramis, görög templom, stb. A „barlang” elmélet szerint az építészeti formák kialakulásának, fejlődésének előfeltétele volt a belső tér, a barlang ismerete és az az emberi szükséglet, hogy életünk védetté, a külső tényezőktől függetlenné váljon. A „hajlék” gondolat is ezt az örök emberi igényt fogalmazza meg, mikor a védtelen ember feje felé emelt kezeivel házat imitál.
ösztönös építés
lp
A természetben példát találhatunk minden, az építészet alapfeladatait jelentő megoldásokra. A védelmi célú odúktól kezdve a helymegjelöléseken át, a terület elhatárolásokig szellemes és szép példáit mutatják az állatok által készített építmények. Az építés szinte miden alapformája: kivájás, egymásra halmozás, összefonás megtalálható ezek között. A termeszek vára szinte mérnöki teljesítmény. Mindez ugyanakkor ösztönös viselkedés eredménye csupán, az egyed nem tesz ehhez többletet. Az építést a legbonyolultabb esetben is a genetikai kód irányítja. Nincs jelen tudatos építész.
pugliai trullók
lp
Egyszerű mezőgazdasági épületek egyik típusa a területen található kövek összehordásából kialakított trullo (dél Európa). Évszázadok alatt kísérletezte ki a pásztor, hogyan tud köveket egymásra halmozni úgy, hogy azok alatt tér alakuljon ki, és állékony maradjon a nélkül, hogy más (kötő-) anyagot kelljen hozzá használnia. A tudományosan álboltozatnak, álkupolának nevezett szerkezet oly mértékben csiszolódott tökéletessé az idők alatt, hogy többszintes épületek, települések (Alberobello) épülhettek e módon. Az egymásra halmozás az állattenyésztő népek jellegzetes építési módja.
szlovén hárfák
lp
A növénytermesztéssel foglakozó népeknél alakult ki az építőelemek csomózásával, egymáshoz kapcsolásával manipuláló építés. Ennek szép példája a Szlovéniában és környezetében elterjedt ún.: hárfa. A termény tárolására, szárítására szolgáló építmény az egyszerű rácsos faltól indulva a többszintes épületekig, variációk során mutatja az emberi leleményességet. Itt is a több évszázados hagyományról, ill. tapasztalatról beszélhetünk. Nem a pillanatnyi ötlet alakítja a megvalósítást, de az alkotó parasztember is hozzáteszi kreativitását: a díszítésben és részletkialakítás ötleteinél.
5
ÉPÍTÉS nyelvezet
Bevezetés az építészetbe 2/2 lp
Volt idő, amikor az európai építészet közös nyelvet beszélt. Hasonlók voltak az értékek olyan népek között, melyek csak áttételesen érintkeztek egymással. A szárnyaló fantáziájú alkotó embernek is mankó volt a kezében az építészet közös nyelve. Az alaktan belső törvényei megkérdőjelezhetetlen nyelvtani szabályként működött. Ma, amikor a világ majdnem minden embere közvetlen kapcsolatban állhat egymással minden pillanatban, a közös nyelv eltűnt. Sokan saját, egyedi nyelven próbálnak kommunikálni a világban, mások megpróbálják az általuk sosem beszélt és értett nyelveket utánozni.
ábrázolás
bm
Mezopotámiából már méretezett alaprajzok maradtak fenn; az egyiptomiak minden nézetet egy rajzon ábrázoltak; az ókori görögöktől azonban nem maradtak rajzok, de a makett készítés fontossága bizonyított. Egész a középkorig a tapasztalat és szerkesztések alapján terveztek, építkeztek. A reneszánsztól pedig a tervvázlatok, a modellezés és az épületek elméleti háttérének bemutatása került előtérbe. Építészeti gondolatainkat azóta is elsősorban rajz /vázlatok, sémák, pontos tervrajzok, művészi ábrázolások segítségével közvetítjük.
tervrajz
bm
Egy épület megvalósításához szükséges a konvenciókon alapuló és nemzetközileg is egységesnek tekinthető műszaki ábrázolás elkészítése. Az építész tervrajzait a kivitelezők „olvassák”, hogy a rajzok alapján építhessenek. A műszaki rajzok léptéküktől és funkciójuktól függően más-más információt hordoznak. A helyszínrajz az épület egészét és környezeti kapcsolatait ábrázolja, a metszetek /az alaprajz egy képzelt vízszintes metszetként/ mutatják be egy épület téri tagolását és szerkezeteit, a homlokzatok a külső megjelenésről szólnak, a részletrajzok a finomságokról...
tervtípusok
bm
Az épületterveket megkülönböztetjük aszerint, hogy milyen célból, a tervezés melyik szakaszában készülnek. A kezdeti, előkészítő szakaszban elsősorban a koncepciót ábrázoló vázlatterv, tanulmányterv vagy elvi engedélyezési terv születik. Ezt követi, a minden épületre kötelezően elkészítendő építési engedélyezési terv /helyszínrajz 1/1000; alaprajzok, metszetek, homlokzatok 1/100; leírások, számítások…/, mely alapján az építéshez szükséges építési engedély beszerezhető. Az épület igényes megvalósításához pedig még a tenderterv és a minden részletet ábrázoló kiviteli terv is hozzátartozik.
modell
lp
Az építészeti modell készülhet egy tervezés közbeni probléma –beépítés, tömegalakítás, térszervezés, felületalakítás, világítás. stb.- vizsgálatára, elemzésére, vagy az építészeti elképzelés mások –építtető, zsűri, stb.számára történő bemutatására. Ennélfogva az építészeti modell jellemzően nem csupán térbeli kicsinyítés, hanem absztrakt megvalósítása egy építészeti kérdésnek. A hagyományos modellek anyaga általában papír, fa, vagy műanyag. A tárgyszerű modellek mellett egyre nagyobb teret hódít a virtuális, digitális modellépítés, egyre fejlettebb számítógépes háttérrel.
6
TERMÉSZET természet
Bevezetés az építészetbe 3/1 bm
„Természet: nemcsak a „házonkívülit”, felhőket, fákat, viharokat, a terepet és az állatok életét jelenti, hanem vonatkozik természetükre is, mint az anyagok természetére, egy terv természetére, egy érzés, egy szerszám természetére. Maga az ember és minden, ami vele belülről kapcsolatban van. Belső természet, nagy T-vel. Végső princípium.” Frank Lloyd Wright 1953 / forrás: Frank Lloyd Wright: Testamentum 197. o.
A természet fogalom már az ókortól kezdve több jelentést hordoz, mivel egyrészt a látható-tapintható világot, másrészt a világot formáló, csak az elme által megragadható erőket is magába foglalja. A középkor ezt a kettősséget egyértelművé teszi, mikor elkülöníti a natura naturans -t /teremtő természetet/ a natura naturata -tól /teremtett természettől/. A reneszánsz kortól kezdve a teremtett természet válik a „természetté”, de emellett tovább él a fogalom kettős jelentése. Lényegesen különbözik egymástól a nyugati és a keleti kultúrkör természet felfogása is /natura és shinzen/.
kozmosz
bm
Az emberi tér elhatárolódik, de nem választódik el teljesen a kozmikus tértől. Mítoszok az emberi civilizáció világát ég és föld házasság szülöttjének tekintik. A kezdetektől napjainkig próbálkozunk felfedezni, elhinni, megérteni vagy meghódítani a kozmosz titkait /Stonehenge, Correa, Turrell,…/. Az embert szolgáló építészet minden technikai találmánya ellenére sem függetlenedhet teljesen a kozmikus adottságoktól: éghajlattól, napfénytől, hőmérséklettől, csapadéktól, a változó idő ritmusától. Örök félelmeinkkel terhelt csodálatunk késztet a helytállásra.
Föld
bm
A Föld jelképei /geometriai, asztrológiai, kínai/ a négy világtájat és a középpontot ábrázolják, ahol a föld vertikálisan az éghez kötődik. Tehát a Föld a kozmosz része, az építészet a pedig földhöz kötött. Bármit építünk, kitörlünk magunk alól egy darabot a természeti tájból. Vannak helyek, melyek ezt könnyen lehetővé teszik, vannak, ahol keményen küzdeni kell érte és vannak, ahol szinte lehetetlen. Az emberiség a népesség, a technikai szint, stb. változásai révén folyamatosan meghódítja a Földet és hagyományosan az élet forrásának tekintett természetet egyre kevésbé tiszteli. Az építészet a természeti környezet kínálta lehetőségeket értve és érezve kell, hogy alakuljon. A természeti – éghajlati, domborzati, geológiai, vízrajzi adottságok határozták meg a települések létrejöttét, arculatát és befolyásolták az építészeti formálást. Karakteresen más építészeti kultúra alakult ki hűvös vagy meleg tájon, csapadékos vagy csapadékszegény vidékeken, hegyen, völgyön vagy síkságokon, folyó-, tó- vagy tengerparton, homokon vagy sziklákon; épülhet kőből vagy agyagból … A történeti építészet számtalan szállal kötődött a helyhez, ahol született. Földünk megőrzendő változatos épített világa az ember és a természet szükségszerű egymásra utaltságának eredménye. A felgyorsult globalizációs környezetformálás, ill. környezetpusztítás egyre inkább tudatosítja bennünk, hogy milyen veszélybe sodortuk a természetet. Építészként és a környezet használójaként is nagy a felelősségünk a folyamat fékezésében. A természet szerepe a kortárs építészetben felértékelődött, mivel a természeti elemek /pl. Duna, Gellérthegy/ a települések egyediségének őrzői, ill. alkalmazásuk /növényzet, víz/ segíti az épített környezet humanizálását.
7
TERMÉSZET
Bevezetés az építészetbe 3/2
növényzet
bm
„Még sosem láttam fát, amely esztétikai szempontból rossz vagy hibás lett volna. Ugyanez igaz a tájra is.” Rob Krier 1975 / forrás: Moravánszky Ákos – M. Gyöngy Katalin: Monumentalitás 166. o.
A természet a szépség kimeríthetetlen forrása. Az emberek a természet szépségében nem kételkednek, feltételek nélkül elfogadják. A művészet ennek a megkérdőjelezhetetlen szépségnek a megismerésére, törvényszerűségeinek feltárására, utánzására törekedik. Így az építészet is tökéletesíthető a természeti elemek és a természet rendjének alkalmazásával. Az építészet már a kezdetektől „építkezik” a növényzettel: egyiptomi lótuszfejezet, korinthoszi oszlopfő akantusz levelei, romanika levéldíszes oszlopfői, szecesszió növénymotívumai, … Épület és növényzet együttélésének másik klasszikus esete, mikor a ház a természet egy részét a növényekkel, vízzel együtt önmagába zárja. Kis léptékben ezt valósítják meg a belső udvaros, átriumos lakóházak, kolostorudvarok vagy a japán házakba zárt sziklakertek. A többemeletes bérházak belső udvarát már egyetlen fa is átlényegítheti és a modern technika, ill. nagy üvegfelületek segítségével az épületek belső tereibe is növényzet költözik. Hatalmas épületegyüttesek, egyfajta városi luxusként nagy méretű kerteket foglalnak magukba. Korunk építészetében természeti és épített elemek együttélésének újfajta megjelenési formái vannak. Egyrészt épületek mesterséges természetté válnak: növényzettel „takaródznak”, álcázzák magukat, nemcsak tetejüket, hanem oldalaikat és növényekkel borítják vagy formáikat kölcsönzik a tájtól, terepszerűen töredezettek vagy ívelten lágyak… Másrészt épületek természeti környezetük értékeire alázatosan reagálnak: hagyják, hogy a természet uralkodjon, körülvegye őket és kontrasztokra épített építészeti formálásukkal kiemelik a természet szépségét.
példa: Barcelona Forum Esplanade - Európa Kulturális Fővárosa 2004
bm
A műalkotás „a természet ember által, a természet igazi törvényei szerint kivitelezett legmagasabb rangú műve”. Johann Wolfgang Goethe / forrás: Wladislaw Tatarkiewicz: Az esztétika alapfogalmai 216. o. tervezők: José Antonia Martnez Lapena, Elias Torres, Herzog & de Meuron, Josep Lluis Mateo, …
Barcelona az Európai Kulturális Fővárosok közé több mint 10 kilométer hosszú városi tengerpartjának visszahódításával lépett. Amit a 20. század fejlődési igényét kiszolgálva tönkretettek /autópálya a part mentén, hőközpont, megközelíthetetlen tenger, levegőszennyezés, stb./, a 21. század kezdetén újrafogalmaztak. A város hatalmas beruházása volt az autópálya térszint alá süllyesztése, naperőmű és környezetbarát szennyvíztisztító építése. Ezt követően kialakították Barcelona új partjait: kikötőket, strandokat, parkokat és új középületeket /Forum/ adtak át.
8
VÁROS
Bevezetés az építészetbe 4/1
város – település: tanya, falu, város, agglomeráció, regionális város, metropolisz, metacity…
bm
„Az építészet és a város minden más művészettől különböznek, mert egyszerre alkotórészei és átalakítói is a természetnek.” Also Rossi 1974 / forrás: Moravánszky Ákos - M. Gyöngy Katalin: Monumentalitás 166. o.
Az ókori görög városállamok /polisz/ latin nevéből /civitas/ származik a társadalom városokhoz kötődő fejlettségi szintjét megjelölő civilizáció szó. Az elsősorban Rómát illető urbs /város/ főnév az alapja minden általánosan várossal foglalkozó latin eredetű szónak magyar és idegen nyelveken /urban, urbanisztika, urbanitás, urbánus, stb./. A város szó magyarul a várhoz, így a védettség és szabadság érzetéhez kötődik. A város szó azonban a nemzetközi szóhasználattól eltérően leszűkült jelentéstartalmú és a települést használjuk minden olyan hely összefoglaló megnevezésére, ahol emberek laknak.
város és építészet
bm
„…az „emlékműveknek” csak a nem-monumentális struktúrákkal, csak a város „prózai építészetével” összefüggésben van jelentőségük: a várost nem bizonyos pontok határozzák meg, hanem e pontok egymáshoz való viszonya teszi „olvashatóvá.” Moravánszky Ákos / forrás: Moravánszky Ákos - M. Gyöngy Katalin: Monumentalitás 29. o.
Város és építészet egymástól elválaszthatatlan. A város fizikai léte természeti és épített elemekből épül fel. A házak többsége egy „város” nevű együttes névtelen alkotója, míg egyes épületek rendeltetésüktől függően közegükből kiemelkedő építészeti formát, méretet, jelentést kapnak. Vannak városok, melyek szépsége egységükben rejlik és nincs is az építészettörténet által számon tartott jelentős épületük. És vannak olyan neves házak, melyek egy jellegtelen, szétesett települési környezet egyetlen értékét képezik. Eltérő építészeti magatartást követel az épített tömeg részévé vagy vezetőjévé válni.
városszövet
bm
A városszövet rajzolata a település fejlődését és a városalkotó elemek összefüggéseit érzékelteti. Utak, terek, házak, udvarok a valóságban is együtt jelennek meg és olyan egyedi mintázatú szövetet képeznek, ahol nem az egyes alkotórészek, hanem az együttes a lényeg.
rétegződések
bm
A településeket különböző térben és időbeli változásaikban is egymásra ható rétegek alkotják. Állandó adottságnak a táji, természeti környezet tekinthető, mely befolyásolja a ráépülő úthálózat létrejöttét. Ezekkel és a társadalmi adottságokkal összefüggésben alakul a tulajdonviszonyokat tükröző telekrendszer. Így már emberformálta biztos „földi alapokra” épülnek a térbeli épített környezet elemei: az állandó, múlandó és ideiglenes épületek, építmények ill. az időben gyorsabban változó szabad terek. Ezek a rétegek együttesen határozzák meg a település fizikai arculatát.
9
VÁROS köztér
Bevezetés az építészetbe 4/2 bm
A köztér mindenki számára szabadon, korlátozások nélkül elérhető terület, mely a városi események színtere. A közterek hagyományos funkciója a közlekedés, tehát a városon belüli mozgás és a csere, vagyis az áruk, javak cseréje /piac, kereskedés/ ill. a gondolatok, információk átadása. Az életmód változása, a motorizáció kialakulása és elterjedése, az információáramlás új csatornái a 20. században felbolygatták a közterek hagyományos városi világát, de korunk már küzd a társadalom, az egyén és a város kapcsolatrendszerében legfontosabb élettér, a köztér visszahódításáért.
társadalmi környezet
bm
A város és az építészet megértéséhez csak az emberek megismerésén keresztül juthatunk. A társadalmi környezet számtalan összetevője határozza meg, ill. befolyásolja az építészeti kultúra alakulását: - kulturális adottságok: vallás, hagyomány, népművészet, divat, tudomány, … - gazdasági háttér: ipar, szolgáltatás, turizmus, ingatlanpiac, nemzetközi helyzet, beruházások, fejlesztések, … - népesség: korösszetétel, munkaerő, szociális helyzet, változások, … - jogi háttér: politika, igazgatás, szabályozások, tulajdonviszonyok, …
városváltozások
bm
„De… hogyan vonulhatna ki az ember a vidékről? Hová menjen, amikor az egész Föld egyetlen hatalmas korlátlan vidék? A válasz elég egyszerű: falakkal kijelöl magának egy darab földet, és ezt a határolt, véges területet szembeállítja az alaktalan, végtelen térrel…” José Ortega y Gasset / forrás: José Ortega y Gasset: A tömegek lázadása
Napjainkra az egész világot behálózza egy városi rendszer, mely az egymástól függő világ- nagy- és kisvárosok, ill. a városok körül található, velük együtt élő települések, falvak hierarchikus viszonyából épül fel. A városok élete és épített környezetük térségükben, országukban és a Földön elfoglalt helyzetük, ill. az emberi életmód átalakulása miatt is állandóan változik. Egyrészt nagyvárosok soha nem látott növekedésének korszakában élünk, másrészt városok zsugorodnak és falvak tűnnek el. Lassan megszűnik város és vidék különélése és a Föld egyetlen hatalmas „várossá” válik. Uruk - Kr.e.3e. - 100 000 Róma - ókor - 1 100 000 Cordoba, Palermo - középkor - 500 000 / Európán kívüli középkori nagyvárosok: Chang’an, Konstantinápoly, Bagdad, Nanking, Isztambul, Agra, Delhi Peking - 17.sz.végéig a legnagyobb - 2 000 000 London - 19.sz.végén a legnagyobb - 8 000 000 New York - 20. sz. első felében a legnagyobb - 14 000 000 Tókió - 1957-től a legnagyobb, agglomerációjának ma 34 000 000 lakosa van agglomerációk népessége: Tokio /J – 34 200 000 --- New York /USA – 21 900 000 --- Mexico City /M - 22 800 000 Sao Paulo /Bra 20 200 000 --- Bombay /Ind - 19 850 000 --- Delhi /Ind --- 19 700 000 --- Jakarta /Indo - 16 550 000 --- …--Budapest /H – 2 300 000 --- …
A városok növekedése a környezetalakítás szempontjából két különböző módon zajlik. A sűrűsödés a hagyományos városfejlődést is jellemző folyamat, mikor a rendelkezésre álló területen /fallal határolt történeti városban vagy virtuálisan határolt értékes belvárosi területen/ egyre több, egymáshoz egyre közelebb épülő és egyre magasabbra törő épületek születnek. A 20. századi motorizáció, az autó megjelenése és használatának általánossá válása a növekedés egy másik útját is lehetővé teszi. A városok határtalanul szétterülnek és központ nélküli végtelen települési táj születik.
10
VÁROS megismerés
Bevezetés az építészetbe 4/3 bm
„Építészet és várostervezés között nincsenek határok, ahogy nincsenek város és vidék között sem; kölcsönös kapcsolatuk szükségszerű.” José Luis Sert – Fernand Léger – Sigfried Giedion / forrás: Moravánszky Ákos - M. Gyöngy Katalin: Monumentalitás 130. o.
Egy város megismerésében különleges szerepet játszik az egyéni, szubjektív megközelítés, a felfedezés, az érzékelés. A város, az épített emberi környezet kortól, kultúrkörtől, tudástól függetlenül is mindenkinek üzen. Nem tudunk semlegesek maradni, mivel pozitív vagy negatív érzéseink keletkeznek egy hellyel kapcsolatban. Építészként személyes benyomásainkat objektív elemzésekkel tudjuk értelmezni, hogy a város megismerésén keresztül közelebb kerüljünk az építészethez. Számtalan szempont alapján elemezhető a településtörténet, a társadalmi környezet és a fizikai adottságok.
példa: Budapest
bm
Budapest városfejlődése, a város és építészetének alakulása a hely természeti adottságaitól és történelem Budapestet, ill. Magyarországot érintő eseményeitől függ. Az időbeli változások a természeti környezetre reagálva az épített környezet terében egymásra épülnek és az úthálózat, a városforma, a tanúházak őrzik a múltat. A városfejlődésre a különböző építészeti stílusú és korú épületek városban elfoglalt helyzete alapján következtethetünk…
11
EMBER
Bevezetés az építészetbe 5/1
érzékelés
bm
„Minden dolog mértéke az ember...” Protagórasz Kr.e. V.sz.
Az építészet érzékelésében a látás szerepe meghatározó. Személyiségünktől függően változó belső nézőpontjaink vannak és tudatunk a látványt pillanatnyi hangulatunk által befolyásolva is sokféleképpen rögzítheti. Mozogva érzékeljük a tér méretét, formáját. Lépéseinkhez hangok társulnak, egyes épületek illataikkal, zajaikkal hagynak emléket bennünk. A gravitáció révén állandóan érintkezünk a házzal vagy kezünkkel tapintjuk felületeit. Az építészet élménye mindenki számára máshogy élhető meg és tervezőként is tudatosan gondolni kell az érzékelés különböző rétegeire.
fény
lp
A fény önmagában egy nem látható dolog. Viszont semmit nem látunk fény nélkül. A fény média, közvetítő. Ha jól használjuk, épp az építészet lényegét közvetítheti számunkra. A fény használata nem csupán mennyiségi kérdés, ugyanúgy, ahogy a zene nem hangerő kérdése. Sokszor épp a kevés fény a kifejező, akár egyetlen fénysugár. A fény tehát nem csupán fizikai tárgyakat képes megvilágítani, hanem építészeti gondolatot, szellemiséget is képes közvetíteni. A nem megvilágítás, az árnyék szintén az építészeti kifejezéstárunk eleme. A térbeliséget is a fény-árnyék közvetíti legszebben.
használó
bm
Az épületek többségét valamilyen konkrét használatra tervezik. Ez a rendeltetés meghatározza, ill. befolyásolja a ház formáját, tereit és térkapcsolatait. A ház valódi élete azonban a használatbavétellel kezdődik, mikor a tényleges használó, aki mint megrendelő részt vett a ház kialakításában, vagy mint „idegen” birtokba veszi a házat és elkezdi saját igényei, érzései szerint alakítani. Egy jó épület képes elviselni ezeket a szükségszerű változásokat. Egy jó használó pedig megérti a ház szándékait és megőrzi értékeit.
emberi lépték
bm
A lépték az építészetben az ember viszonyát jelenti az önmagán kívüli világhoz. Legegyszerűbben saját testünkhöz mérhetjük a dolgokat: kicsi vagy nagy, keskeny vagy széles, alacsony vagy magas, … Az emberi léptékű épületek, városi helyzetek ismertnek, szerethetőnek, otthonosnak tűnnek. Az építészet azonban léptékváltással tudatosan kiléphet ebből az ismert világból. Emberfeletti léptékkel is mérhet, hogy az ember kicsinysége és törékenysége ellenére is bizonyítsa erejét, nagyságát, hatalmát. Minden kor élt és ma is élünk ezzel az építészetben eredendően benne rejlő lehetőséggel.
analógiák az emberi test és az építészet között
bm
Az építészet kezdeteitől törekedett a mesterségesen felépített környezet humanizálására. Az építészeti szókincs jelentős része származik minden nyelvben az emberi testre vonatkozó szavakból: homlokzat, lábazat, könyökfa, tetőgerinc, stb. A régmúltban az építéshez alkalmazott mértékegységek szintén az emberi test adottságaiból születtek: arasz, öl, lépés, hüvelyk, stb., ill. az angolszász világban használt yard még ma is ezt a kötődést tükrözi. A 20. század elején alakult ki az ergonómia tudománya, mely az emberi test méreteit, mozgásunk térbeli igényeit közvetíti a tervezőknek.
12
EMBER
Bevezetés az építészetbe 5/2 Az analógiák másik szintjét jelenti az építészeti antropomorfizmus. „Ember formájú” építészeti tömegek és részletek sokasága születik ebből a megközelítésből. Építészeti elméletek már az Ókorban megfogalmazták az oszloprendekbe beépített formai, szellemi alapokat /dór – férfi, ión – női, korinthoszi – fiatal lány/. Majd az oszlopok emberekké változtak, hogy mesebeli terheiket épületként viseljék /kariatidák, kolosszusok, atlaszok /. A barokk építészet, az eklektika kora és napjaink építészei is örömmel játszanak az antropomorfizmus adta formálási lehetőséggel.
arányrendszerek
bm
„Az arányosság minden műben a tagok mértékegységének és az egésznek egymáshoz mérése, amelyből a szimmetriák rendje jön létre. Mert hiszen szimmetria és arányosság híján egyetlen templomot sem lehet ésszerűen tervezni, csak ha pontosan oly arányos, akár a jó testalkatú ember tagjainak szabatos rendje.” Vitruvius / forrás: Vitruvius: Tíz könyv az építészetről 71.o. „Csak a szépség tetszik, a szépségben pedig az alak, az alakban az arányok, az arányokban pedig a számok.” Szt.Ágoston / forrás: Wladyslaw Tatarkiewicz: Az esztétika alapfogalmai 99. o.
Az embert a kezdetektől foglalkoztatja a természet szépségeinek megismerése. Törekszünk ennek a szépségnek objektivizálására, hogy saját alkotásaiknak biztos alapokat adhassunk. Az építészetelméletnek több mint 2000 évig állt középpontjában a helyes arány kérdése: a részek egymáshoz és az egészhez való viszonya. Az építészetben használt arányokat két csoportra oszthatjuk. A számtani arányok a tervezés és építés szempontjából könnyen kezelhetőek, ezért a különböző „modulokat” /oszlopátmérő, tégla, stb./, többszörözhető és osztható egységeket már az Ókortól alkalmazzák. Pithagorasz a hallás számszerűsíthető törvényeit /oktáv 1:2, quinte 2:3, …/ kapcsolta össze a vizualitással, így született meg a zenei arányok elmélete. A mértani arányok geometriai szerkesztéseken alapulnak. Ezek közül a legismertebb az ókori Egyiptomban felfedezett és elterjedt szabály, az aranymetszés: egy szakasz felosztása két részre oly módon, hogy a keletkező kisebb és nagyobb szakasz aránya megegyezzen a nagyobb és az egész arányával. Le Corbusier 1948-ban ismertette Modulor-ját, melybe az emberi arányok, az aranymetszés, a Fibonacci sor és az 1:2 igazságait integrálta.
példa: Carlo Scarpa: Brion családi temető, San Vito d’Altivole /I 1969 - 1978
lp
A 20. század egyik legnagyobb hatású olasz építésze Carlo Scarpa annak ellenére, hogy sem munkáinak száma, sem azok nagysága nem kiemelkedő. Az Észak-Olaszországban tevékenykedő építész a hagyományokat ismerve és tiszteletben tartva tudta megfogalmazni elgondolásait és megfogalmazni azokat naprakész, sőt jövőbemutató megoldásokkal. Az anyaghasználat és részletképzés területén az egyedi kézművesség szintjét követelte meg a megvalósítás során. A San Vito-i magán temetőkertjének néhány épületét több mint 2000 vázlaton, szerkesztésen és modellen keresztül tervezte végig.
13
TÉR tér
Bevezetés az építészetbe 6/1 bm
„Az épületnek tehát van egy tárgyiasult része: a „burka” és egy nem tárgyias része: a körülhatárolt tere….Az építészetnek ez a kettőssége eredendő tulajdonság, szinte műfaji meghatározója, és az építészet története valójában nem is más, mint a két alkotóelem egymáshoz való viszonyában bekövetkezett változások sorozata.” Hajnóczi J. Gyula, 1967 / forrás: Hajnóczi J Gyula: Vallum és intervallum 256. o.
Tér és tömeg egymás nélkül értelmetlen és értelmezhetetlen fogalom. Építészeti teret alakítani csak tömeg segítségével lehet ezért érvényesült évezredeken keresztül a földhöz ragadt, egyértelmű, konkrét anyag elsőbbrendűsége a megfoghatatlan, összetett, absztrakt és anyagtalan térrel szemben. A történeti építészet természetes módon alkotta meg és használta a tereit, de nem a térről gondolkodott, hanem a falak, az oszlopok, a lépcsők, a tetők, stb. milyenségéről. A térformálás elméletét az építészet a 20. század kezdetén fedezte fel és a teret az építészeti gondolkodás központjába emelte.
térérzékelés
bm
Az ember számára a földi térben léteznek kitüntetett irányok: a gravitáció által állandóan érzékelhető függőleges és az erre merőleges, biztonságot nyújtó vízszintes. Háromdimenziós világunkban mindent önmagunkhoz viszonyítunk, így fent és lent, elöl és hátul, jobbra és balra viszonyok segítenek tájékozódni a térben. Emellett az ember látásának és térérzékelésének vannak a pszichológia tudomány által már feltárt adottságai, melyeket az építészeti formálás figyelembe vehet. Ezekre támaszkodva építészeti eszközökkel létrehozhatunk egyértelmű vagy téri illúziókkal épített tereket.
térképzés
bm
„Az építészet paradoxona tehát abban rejlik, hogy a többdimenziós, tagolt teret alakítja háromdimenziós térelemekkel, s így újra létrehívja a többi dimenziót is. Az, amit alakít, gazdagabb, mint az alakítás eszköze.” Schneller István, 1982 / forrás: Schneller István: Az építészeti tér minőségi dimenziói 17. o.
A teret határaik – az alsó, felső, és oldalsó határok - definiálják elsődlegesen, ugyanakkor léteznek olyan érzékelhető, de le nem határolható tériségek is, melyeket egy központi elem generál. Ez a két karakteresen eltérő térképző erő általában egyszerre van jelen, de valamelyik dominanciája a tér minősége szempontjából meghatározó. A természet is határokkal /erdő, folyó, szikla, stb./ tagolja a határtalan tájat és az építészet, városépítészet, tájépítészet is alapvetően határok /fal, pillérsor, födém, tető, lépcső, stb./ segítségével hozza létre az épített teret.
tértípusok
lp
Az építészeti tereket sokféleképpen csoportosíthatjuk. Egyik leggyakorlatiasabb módja a térhatároló felületek és a tér egymáshoz való viszonya. A belső terek alulról, felülről és minden oldalról zárt határokkal bírnak. A térfalak egymáshoz való viszonya és a térrészek kapcsolata a belső terek végtelen számú változatát eredményezi. A belső terek irányítottsága, centralitása, nyomottsága mind-mind a térhatároló felületek viszonyának következményei. Magának az építésnek alapfeladata volt a belső terek képzése, de ismerünk belső tér nélküli ősi építészetet is.
14
TÉR
Bevezetés az építészetbe 6/2 Az átmeneti terek külső és belső tér közti átmenetet jelentenek. Legkönnyebben úgy definiálhatjuk az átmeneti tereket, hogy valamely térhatároló felület hiányzik. Az oldalfal hiányakor fedett-nyitott terekről beszélünk, mint az árkád, a szárnyék, vagy a tornác. Amennyiben a felső térhatároló felület hiányzik, de az oldalsó határok dominánsak, úgy zárt, fedetlen tér áll elő: páció. Az átmeneti terek használata összetett térszervezést eredményez, használata a történeti és népi építészetben mindennaposnak tekinthető. A tér köznapi szóhasználatban általában külső teret jelent. A térhatároló felületek viszonyában ez a felső térhatároló felület hiányát jelenti. Az oldalsó térfalak és az alapsík mennyiségi és minőségi viszonya jellemzi a külső teret. A külső tér a tömegek közötti hely, mely lehet szűk sikátor magas épületek között, vagy falu széle és egy erdősáv között érezhető hatalmas pusztaság. Sem a belső, sem a külső terek nem írhatók le csupán geometriai adatokkal, hiszen ahhoz, hogy a siennai Piazza del Campo-ról beszéljünk, hozzá tartozik a teret betöltő élet minden részlete, a spagetti illattól, a lóverseny zajáig.
térviszonyok melléhelyezés önálló térrészekből épül
bm
áthatás a térrészek egymásba fonódnak
befoglalás természetesen létező hierarchikus térviszony
A világban létező sokféle tériség egymással állandó és változatos kapcsolatban áll. Három alapvetően eltérő térviszonyt különböztethetünk meg: a melléhelyezést, az áthatást és a befoglalást. Az egymás mellettiség térhelyzetei /addíció/ lehetővé teszik a terek elkülönülését, elzárkózását, a lehatárolt terek önálló létét. A terek mellérendelő viszonyban vannak egymással és csak felület, ill. tömeg mentén érintkeznek. Az építészetben a funkciók, a városépítészetben a tulajdonviszonyok követelik meg a melléhelyező térviszonyok gyakori és egyértelmű alkalmazását. Az áthatás a terek egymásra helyezésének különleges helyzete, mivel különböző terek összemetsződésénél, vagy közös határukon új tér születik, mely elválasztja és egyben össze is köti az átható tereket. Áthatás esetén a terek nem őrzik meg önálló karakterüket, nem maradnak zártak, hanem egymásba olvadnak és kialakul egy olyan tértartomány, melyik egyszerre több tér része. Választásokat nyújtó nyitott és dinamikus, mozgásra késztető is-is térhelyzet, átmenet jön létre. A befoglalás minden téri helyzetben jelenlévő hierarchikus tér a térben viszony.
nyílások
bm
Különböző terek és térrészek között nyílások /ajtók, ablakok/ teremtenek kapcsolatot. Térbeli formálásukban azonos helyiségek teljesen más karakterűek lehetnek határoló felületeiken különbözőképpen elhelyezett nyílásaik által. A „kétarcú”, minimum két irányból is érzékelhető nyílások formája, mérete, anyaga, díszítettsége, az építészet helytől, kortól, kultúrától és technikától függő kimeríthetetlen változatosságáról tanúskodik. Az épületek kezdeti szükségszerű zártsága feloldódott és az üvegfelület alkalmazása lehetővé tette az egymástól fizikailag elhatárolt terek vizuális együttélését.
15
TÉR
Bevezetés az építészetbe 6/3
términőség
bm
Az építészeti terek az egyértelműen leírható formai, térbeli, szerkezeti, anyagbeli tulajdonságaik mellett még számtalan érzékelhető minőségi dimenzióval is rendelkeznek. Az építészeti téralakítás célja valahol ezeknek a vágyott minőségeknek a létrehozása, azonban létezésükről csak a tér megtapasztalásán keresztül bizonyosodhatunk meg. Léteznek szilárd és folyékony terek, sűrű és híg terek, befelé és kifelé forduló terek, stabil, transzparens és virtuális terek, rendezett és rendezetlen terek, hasznos és maradék terek, intim és nyilvános terek, …
tér és hely „A helyet nem szabad összetéveszteni a térrel. A tér és a hely között az a különbség, hogy a térnek száma, a helynek arca van. A tér, ha csak nem kivételes, minden esetben pontos vonalakkal határolható, területe négyzetmilliméterre kiszámítható és alakja körzővel és vonalzóval megrajzolható. A tér mindig geometriai ábra. A hely mindig festmény és rajz, és nincs belőle több, mint ez az egy. A térnek képlete, a helynek géniusza van.” Hamvas Béla / forrás: Hamvas Béla: Az öt géniusz 54. o.
példa: Le Corbusier /Ch – Notre Dame du Haut, Ronchamp /F 1956
lp
Le Corbusier nevéhez várostervek, nagy lakóépületek, korszakalkotó építészeti elméletek kötődnek. A Vogézekben megépített zarándokkápolnája azonban legalább annyira lényeges műve, mint a „nagy” alkotások. Egyfelől összegzése egy életműnek, másrészt kivétel, mely erősíti a szabályt. A kis zarándokkápolna egyszerre katedrális a domb tetején, a befogadó meghitt belsőt rejtő épület egyszerre szoborszerű szentélyfala a sok ezer embert vonzó szabadtéri miséknek. Az épület előzmény nélküli formái, részletei, jelképrendszere, fénnyel írt belső tere a kortárs építészet kiindulópontja.
16
IDŐ idő
Bevezetés az építészetbe 7/1 bm
„Az idő a mozgás számítható mértéke az előbbhöz és az utóbbhoz képest.” Arisztotelész / forrás: Kristen Lippincott: Az idő története 10. o.
Az idő nem egységes. Az órával mérhető, mozgás által térbelivé tett külső objektív idő mellett legalább olyan fontos az ember belső, szubjektív, a változó valóságot megélő időtartama, melynek különböző stádiumai pontos határok nélkül folynak át egymásba /Szt. Ágoston / Bergson/. Tér és idő, melyek egymást kölcsönösen feltételező kapcsolatára már Arisztotelész is utalt - miszerint változás, mozgás, tehát térbeliség nélkül nincs idő -, az építészetet is befolyásoló fogalom párrá vált. Korunk a tér és idő korábbi statikus viszonyát dinamikussá és interaktívvá formálja.
történelem
bm
Az építészettörténet az építészet egzakt időbeli határok nélküli változását rögzíti a történelemben. Az egységesnek mondható korstílusok a kezdetektől a klasszicizmusig, a múlt értékeit befoglaló stílusok pedig ezt követően a 19. század végéig határozták meg az építészetet. A modernizmus korában már egymással párhuzamosan létező csoportstílusokról beszélünk. Az 1970-es évektől egyéni stílusok a jelennek meg a művészetben, kialakul a teljes stíluspluralizmus, ill. egyetlen stílusként az önkifejező expresszionizmus uralkodik. Az időnk gyorsul, rövidül, sűrűsödik…
korszellem
bm
Az építészet része és kifejezője a korszellemnek. Minden kornak saját korszelleme van és minden korszellemet saját kora alakít. A korszellem egy adott társadalom által a gondolkodásnak, értékeknek, módszereknek közösen elfogadott összességét jelenti. Ez a köztudás részben az építészeten keresztül tárgyiasul és maradandó emlékeket biztosít egy-egy kor szellemiségéről. A művészettörténeti stílusok változása az egyre gyorsabban bekövetkező korszellemváltásokat tükrözi és bizonyítja a korszellem és az építészet örökös egymásrautaltságát.
emlékezet
bm
Az idő változás és minden épületnek más a viszonyulása a múló időhöz. A rendeltetésük, méretük, építészeti kialakításuk miatt kiemelkedő jelentőségű épületek /templomok, várak, paloták/ mindig maradandóságra és állandó jelenlétre törekednek. Ezt a szándékot erősíti időtálló anyaghasználatuk /kő, tégla, beton/ és a stílusváltozásoknak is ellenálló formaképzésük. Az épületek erős szellemisége tekintélyt parancsol, így védik önmagukat a változásoktól. Az európai kultúrkör magas építészetét mindig ez az állandóságra törekvő szemlélet jellemezte, de időtlenné csak legértékesebb alkotásai váltak. Az épületek többségét a világon mindenhol elsodorja az idő, házak születnek és meghalnak. A keleti kultúrkör elfogadja, sőt beépíti a múlandóságot építészetébe és egy ház erejét nem fizikai, hanem szellemi létéhez köti. A 20. század átalakult anyaghasználata /fém, üveg, műanyag/ új megvilágításba helyezi a múlandóság kérdését. Az épületek néhány év alatt elhasználódnak, elöregednek. A jó helyen lévő építészetileg értékeseket /pl. Pompidou Központ/ teljesen felújítják, az értékes helyre épített gyengéket elbontják és újat építenek a helyükre, az értékteleneket sorsukra hagyják /pl. bevásárló-dobozok/.
17
IDŐ
Bevezetés az építészetbe 7/2 Léteznek olyan építészeti feladatok is, melyeknél tudatosan számolni kell az épület, építmény rövid élettartamával, ideiglenes létezésével /pl. világkiállítások épületei, városi eseményekről, építkezésekről informáló pavilonok, kiállítási installációk, stb./. Az ilyen épületek anyagai általában újrahasznosíthatóak: fém, fa, papír, üveg… Így születik meg a pillanat vállaltan eldobható építészete, mely nem alkot fizikailag maradandót, hanem emlékét csak a dokumentumok /fotók, rajzok, írások/ és a látogatókban megmaradó szubjektív élmények őrzik.
szépség
bm
Az épületet élete során különböző tényezők formálják, ill. deformálják /használat, terhelés, külső természeti hatások,…/. Ezek a hatások látható vagy sejthető jeleket hagynak a házon. A 18. század romantikus megközelítése fedezte fel az ebben rejlő költészetet és az idő nyomai azóta fontossá váltak számunkra. Az építészetbe tudatosan beépítjük az időt: újra felhasznosítható anyagokat használunk, épületrészeket megtartunk és bemutatunk, az anyag természetes öregedését mai technikák segítségével felgyorsítjuk, stb. Az elmúlás szépsége esztétikai élményeink forrása.
műemlékvédelem
bm
A 18. századig minden kor természetes módon élt együtt múltjával. Elfogadta az épületek, települések elmúlását és belőlük a számára értékesnek tartott anyagokat újrahasznosította /pl. római fórumok köveiből épített középkori épületek, Pantheon beolvasztott bronzkapujából alkotott barokk baldachin, stb./. A műemlékvédelem gondolata a 18. század végén született meg és attól fogva vált tudatossá a történelmet tükröző, művészileg kiemelkedőnek ítélt épületek megóvása: természetes elmúlásuk megakadályozása és mesterséges átformálásuk kontrollálása.
utópia
bm
A jelenből való menekülés vágya az Ókortól kezdve folyamatosan hoz létre filozófiai és művészeti /irodalmi, képzőművészeti, építészeti, …/ víziókat. Az utópiák általában provokatív és progresszív kritikát fogalmaznak meg az adott kor társadalmi berendezkedése /Platón, Morus Tamás, Bacon, Orwell,…/ és ezzel összefüggésben az emberi élettérrel, a településsel szemben /Atlantisz, Archigram, MVRDV, Mátrix/. Lényegük a probléma torzított, figyelemfelkeltő bemutatása. Az utópia szó „hely-nélküliséget” jelent, de az utópiák többsége időtlen is /uchronia/, mivel a bizonytalan múltba vagy jövőbe helyezi a víziót.
fenntarthatóság
bm
Az 1990-es évek közepétől a fenntarthatóság, a fenntartható fejlődés az emberiség egyik legfontosabb kérdésévé vált. Megkülönböztetjük az időbeli és a térbeli fenntarthatóságot. Nem élhetjük fel a rendelkezésünkre álló javakat, hogy a minket követő generációknak is esélyt adjunk az életre /időbeli/, ill. a fejlettebb területek nem használhatják el a fejletlenebbek erőforrásait /térbeli/. Életmódunk, építési tevékenységünk környezettudatossá kell formálódjon és ebben a folyamatban nagy az építészet és építészek felelőssége /megújuló energiák használata, anyagválasztás, viszonyulás a természethez, stb./.
18
IDŐ
Bevezetés az építészetbe 7/3
mozgás
bm
„A tér … a tömegen keresztül, s a mozgás folyamán átélt idő közvetítésével válik tudatunk számára „érzékelhető” valósággá.” Szentkirályi Zoltán 1967 / forrás: Szentkirályi Zoltán: Az építészet világtörténete 8. o.
Az építészetet a térben mozogva érzékeljük. Kinetikus térélményünk egyrészt mozgásunk sebességétől /séta, kerékpár, autó…/, másrészt a térben bejárt utunk során megélt látványoktól függ. Az épület, a tér tervezésénél előre beépített irányok és útvonalak révén befolyásolható a tér érzékelése. A tengelyes térszervezés egy egyenes vonalra fűzi fel az eseményeket, a tört vonalak mentén irányított mozgás /promenade architecturale/ pedig kötelező útvonalon vezet végig. Létezik olyan téri helyzet /tervezői magatartás/ is, mely a térben való mozgást teljesen felszabadítja és a „bolyongás” élménnyé válik.
ritmus
lp
Az egész világ rezgésekből áll. Dolgok, melyek időben, vagy térben valamilyen rendszer szerint ismétlőnek ritmust, ütemet alkotnak. Vannak ezek közül is kiemelkedő jelentőségűek, mint a szívverés ritmusa, vagy Bach zenéje. Természetesen az építészetben is megtaláljuk a ritmus szerepét. Az ismétlődő elemek egymáshoz való viszonya, belső rendje adhat egy építészeti alkotásnak harmóniát, Legyen az egy költőien szép homlokzati struktúra, vagy egy szerkezeti váz megnyugtatóan tektonikus oszlopsora. A látszólagos ritmustalanság, szünet adott esetben szintén kifejező lehet.
változás
bm
„Épületeinknek túl kell élniük egy cigaretta-automatát.” Robert Venturi 1966 / forrás: Robert Venturi: Összetettség és ellentmondás az építészetben 50. o.
Az épületek többsége élete során /kialakítás, működés, elmúlás/ rengeteg változást kell megéljen. Az alkalmazkodás képessége - mely lehetővé teszi a használat megváltoztatását, a belső térrendszer átalakítását, az arculat átformálást, bővítések építését – befolyásolja az épület élettartamát. Különböző építészeti eszközökkel a változás képessége eleve kódolható egy házon: a pillérvázas rendszer lehetővé teszi a szabad alaprajzi formálást és téri tagolást /flexibilitás/, a homlokzaton, tetőn, belső terekben alkalmazott mozdítható vagy mozgó elemek állandóan változó arculatot eredményeznek.
példa: Ortner & Ortner: Múzeumnegyed, Bécs 2001
bm
1716 Fischer von Erlach – barokk - udvari istállók 1840 Leopold Mayer – neobarokk téli lovarda 1921 – 1998 Bécsi Vásár színhelye 1939 – 1945 Hitler propaganda helyszíne 2001-től Ortner & Ortner – Múzeumnegyed /pályázat 1986-ban történelem – emlékezet - korszellem állandóság – múlandóság – ideiglenesség mozgás – ritmus - flexibilitás
19
FORMA jel – megjelölés – jelkép
Bevezetés az építészetbe 8/1 lp
Az építés egyik alapfeladata a hely megjelölése, kijelölése. Lehet ez éppúgy profán, vagy szakrális célú. (találkozási pont, áldozati hely, stb.) Az épületek, építmények egy részének legfontosabb célja: jelnek lenni. (emlékhely, világítótorony, stb.) Néhány épület valamely hely, vagy történelmi esemény jelképévé válhatott, ezt a szerepét építése után akár évszázadokkal később megkapva. Vannak épületek, melyeknek megalkotásukkor elvárt feladatuk volt jelképpé válni. Ezek az emblematikus épületek általában formai indíttatásúak, vagy szellemi többletet hordoznak.
rendeltetés
lp
„A természetben minden dolognak van alakja, vagyis mibenlétét eláruló formája, tőlünk és más dolgoktól is megkülönböztető külső megjelenése… oly jellegzetesek és oly félreismerhetetlenek, hogy azt mondjuk: egyszerűen „természetes”, hogy ilyenek….a forma mindig követi a funkciót – ez törvény” Louis Henri Sullivan 1896 / forrás: Moravánszky Ákos – M. Gyöngy Katalin: Monumentalitás 54. o.
Néhány évtizede jellemzően, vagy kötelezően a funkció határozta meg egy épület kialakítását. Ma a rendeltetéssel kapcsolatban újfajta kihívások érik az építészeket. Ilyen a meglévő épületek funkcióváltása az eredetitől akár merőben más rendeltetéssel. Ezzel megmenthető az egyébként építészetileg és műszakilag értékes épület. Más funkciók jelentősen megváltoznak az idők során, új felfogású építészeti kereteket kívánnak meg. Végül új építészeti feladatok jelennek meg, eddig nem ismert rendeltetések keresik építészeti környezetüket.
tiszta geometria
bm
„Az absztrakt szellemet ma is leginkább a geometrikus formák csábítják. /Le Corbusier/; szabadságban hajlik az ember a tiszta geometriára”. Hans Sedlmayr 1948 / forrás: Moravánszky Ákos – M. Gyöngy Katalin: Monumentalitás 148. o.
A kör szimbólum jelentésének egyik alapja az égitestek látszólagos gömb formája és körénk írt körpályáik, másik „kerek” emberi létezésünk: a gömbölyű anyaméh, körbe írható testünk, gesztusaink körei… A kör így a világmindenség, az egység, a teljesség, a tökéletesség, a végtelenség, a védettség, az iránytalanság, stb. fogalmaira utaló forma. Az építészetben kör alaprajzzal, egyterű, egyszerű lakóházak, ősi települések ill. az építészet legmaradandóbb alkotásainak jelentős része épül /templomok, tornyok, stb./. A kör formából térbeli testként gömb, félgömb /kupola/, henger, kúp lesz. A négyzet a kör ellentétpárjaként az ég jelképének földi kiegészítője, így az ember által teremtett világ, a racionalitás formája. Az épületek többségének alaprajza négyszögletes formájú, mivel a körrel ellentétben – mely alapvetően zárt és önálló forma -, a négyszögekből könnyen együttes, egymás melletti helyiségekből összeálló ház vagy négyszögletes házakból kialakuló „város” építhető. A négyszögek között a négyzet kitüntetett szerepű, mivel tökéletes geometriai formája az állandóságra, a biztonságra, a rendre utal. A négyzetből térben kocka, téglatest /torony/ vagy gúla /piramis/ válik.
20
FORMA
Bevezetés az építészetbe 8/2
szabad formálás
bm
Az építészeti formálást a rendeltetés mellett a technikai tudás, az anyaghasználat és a kivitelezhetőség szempontjai is befolyásolják. Korábban csak grafikákon létezett formai álmok a 20. században kezdenek valósággá válni és az ezredforduló építészete már tudatosan kutatja és felforgatja az építészeti tömeget. A hagyományos geometriától való elszakadást elsősorban a tudomány és a technikai fejlődése ösztönzi. Egyéni stílusra törekvő építészek keresik az új utakat: töredezett, hajlított, ívelt, szabálytalannak tartott és amorf alakzatokat hoznak létre. És ez a formakereső kísérletezés folytatódik…
formálási eszköztár bm hasonlóság – szövet, rend – irányultság – ismétlés – átmenet – kontraszt – hierarchia - …
Mario Botta /Ch
Botta szerkesztési elvei a tiszta geometrián alapulnak. Kiinduló formája a négyzet és a kör, illetve az erre írt kocka, illetve henger. Épülettömegei általában az alapidomok csonkolásával jönnek létre.
Richard Meier /USA
Meier szerkesztésmódja összetettebb, bár alapvetően geometrikus indíttatású. Az elemek addíciója és összemetszése sokszor kiegészül formai ellenpontozással. A geometriát a fehér szín használatával erősíti.
Zaha Hadid /Irak – GB
Zaha Hadid építészetén, térszervezésein utolérhető az építész matematikusi képzettsége, mely bravúros grafikai tudással párosul. Épületeinek belső terei már-már tagadják az Euklideszi geometriát és a gravitációt.
példa: Mario Botta: Kápolna, Monte Tamaro /Ch 1996
Frank O. Gehry /USA
lp
Gehry épületszobrai másolhatatlan művészeti alkotások. Könnyed, légies gesztusai mögött ugyanakkor hihetetlen háttérmunka, informatikai tudás áll. A technika, technológia és művészet ötvözete.
lp
Mario Botta Monte Tamaro-i kápolnája szép példa a helyszínre történő drámai reagálásnak, a környezetből való építkezésnek. Igaz ez akkor is, ha az épület szerkesztése a bottai életmű elválaszthatatlan része, amennyiben a geometriai szerkesztésnek gyakorlatilag az egész épület alárendelt. A ferde síkkal elmetszett henger (maga a kápolna) már többször kipróbált tömegforma, az építész több épületén visszatérő motívum. Ez adja az alapját annak a tengelyre szervezett útvonalnak, mely gyakorlatilag a felhők közé, a hegyek és madarak világába vezeti az ide látogatót.
21
TECHNIKA
Bevezetés az építészetbe 9/1
épületelemek
lp
pillér, oszlop Az építészetben használt egyik legősibb szerkezet. Az egykori farudat másoló kőoszlop az egész építészet jelképévé vált, a görög építészeknek köszönhetően. Az egyébként csupán a födém terheit függőlegesen a földre továbbító tartószerkezet napjainkban is sokszor többletjelentéssel bír. Szabadon állva méretét és formálását nem csupán statikai számítások határozzák meg, hanem esztétikai, térszervezési kérdések is. Lábazata, törzse, fejezete van, igazi antropomorf épületszerkezet. fal Az épület fából, kőből, téglából, betonból, vagy másból (pl. üvegből) készített függőleges térelhatároló, illetve térosztó eleme. Általában teherhordó szerepe is van. A térhatároló szerep nem jelent szükségszerűen teljes zártságot. A fal áttörései sok esetben erősítik annak hatását. A fal „tartozékai” annak nyílásai az ablakok és ajtók. A nyílások határesetben üvegfallá válnak. A fal szerkezeti anyaghasználatán túl a felületi textúrájával, illetve fraktúrájával alakítja az általa határolt teret. (fényhatások, transzparencia, stb.). tető A tető formáját általában az épület alaprajzi kialakítása, a fedélszerkezet anyaga, a tetősíkok száma, alakja, hajlása és kapcsolódása határozza meg. Magastetőről beszélünk a nyereg, félnyereg, kontyolt, sátor, kúp-, kupola, manzárd, stb tetők esetén. A modern építészet szabad tér- és tömegformálásra való törekvése előtérbe hozta a lapostetők alkalmazását. A tető sok esetben nem különíthető el egyértelműen a falaktól sem formájában, sem szerkezetében és anyagában.
lépcső Az épületben, vagy külső térben található különböző szinten lévő terek összekapcsolásának legelemibb módja. Helyzetéből és szerepéből adódóan a legtérbelibb és legattraktívabb épületszerkezetek egyike. A használó térben történő mozgását segítve a kapcsolódó terek mozgásban történő feltárulását idézi elő. Az épületek közlekedőrendszerének csomópontja, így funkcionális szerepe a szintáthidaláson túl is kiemelt. (pl.: lépcsőházak) Az induló és érkező lépcsőfokok, valamint a pihenő többletértelmet is kaphat.
anyag
lp
„Minden anyag feltételezi a formai kifejezés jellegzetes módját azokon a tulajdonságain keresztül, amelyek más anyagoktól megkülönböztetik és sajátos bánásmódot, technikát követelnek.” Gottfried Semper 1860 / forrás: Moravánszky Ákos – M. Gyöngy Katalin: Monumentalitás 47. o.
Az építőanyagokat különböző szempontok szerint osztályozhatjuk. A szerkezetépítésénél, illetve az épület „öltöztetésénél” használt anyagok mutatnak különbséget. Ismerünk természetes és „mű” anyagokat. Itt a természetben megtalálható, és gyártott anyagokról beszélünk. A gyártottakat is lehetnek szintetikusak, vagy természetes alapanyagokból készültek. Másik érdekes osztályozás a helyszínen elérhető, vagy a helytől idegen, bár természetes anyagok használata. Fontos kérdés, hogy az építőanyag maga megjelenik-e külső jegyeivel, vagy csak befolyásolja az építészeti kialakítást.
22
TECHNIKA
Bevezetés az építészetbe 9/2 Az anyagok tanulmányozása és megismerése nélkülözhetetlen az építész számára. Ismerni kell az anyagok tulajdonságait, lehetőségeit, határait. Igaz ez szerkezeti, műszaki oldalról, és művészeti, esztétikai oldalról egyaránt. Az anyagok megismerése elméleti és gyakorlati kérdéseket is felvet. Az anyag megváltoztathatatlan felépítése a struktúra. Struktúrája tehát minden anyagnak van. Ugyanakkor egy anyagnak nem szükségszerűen egy struktúrája létezik csupán. Egy fa struktúrája az évgyűrűk szerkezete, de a sejtszerkezetek ugyanúgy jelentenek jellegzetes struktúrát. A textúra a struktúra szervesen keletkezett zárófelülete. A felület rajzolata. Egy adott felületnek szintén több textúrájáról beszélhetünk. A rajzolatot befolyásolhatja a vizsgáló távolsága a felülettől. Távolról nézve az elsődleges textúra karakterek érvényesülnek, míg a felülethez közelítve újabb és újabb rajzolatrétegek jelenhetnek meg ugyanazon a felületen. Egy kőfal felületi rajzolata más karaktert mutat, mint magának a kőnek az erezete alkotta textúrája. Az anyagra jellemző struktúra-textúra-faktúra hármasság sok esetben nehezen elválasztható, egymásba átcsúszó fogalmak. A faktúra az alkotófolyamat módját mutatja, annak megjelenési formája, érzékletesen követhető megnyilvánulása, lecsapódása, mely az anyag megmunkálása után észlelhető. A külső behatásra megváltozott anyag felülete. Ez a külső behatás éppúgy lehet elemi erők következménye, mint mechanikus jellegű. Egyes elemek sorolásával, összeadásával halmazokat képezhetünk, melyek képe ily módon faktúrává válik. Ilyen módon faktúráról beszélhetünk egy hajó keltette hullámképnél, egy sorolt elem alkotta kompozíciónál, de egy tükörsimára polírozott fémlap esetében is.
példa: Peter Zumthor: Termálfürdő, Vals /Ch 1997
lp
Peter Zumthor egy kis svájci üdülőfalu melletti dombok közé rejtve hozta létre azt a fürdőépületet, mely azóta is az egyik legnagyobb hatású középület Európában. Nem csupán a fürdőépítészetben jelent mérföldkövet, hanem általában a középülettervezés számára is követendő példát állít. Az építész végigjárva a világot ismerkedett meg a tradicionális fürdőkultúrákkal Finnországtól, Magyarországon és Törökországon keresztül Japánig, hogy azután megalkossa a saját véleményét a témáról. Az épület a kő, a víz, a fény, a hangok, az illatok költői kompozíciója.
23
TUDOMÁNY szerkezet
Bevezetés az építészetbe 10/1 lp
„Tapasztaltuk, milyen kevés eredményre vezet a műszaki haladás, és milyen hamar elhalványul a találmányok fénye, ha nem áll mögöttük több mint a technika újdonsága. Ez nem kisebbíti a kísérleti technológia érdemét, csak revitalizálja. Óvakodnunk kell attól, hogy az igazolatlanul univerzális igénnyel fellépő kísérleti technológiában lássuk az egész fejlődés kizárólagos irányítóját.” Rob Krier 1975 / forrás: Moravánszky Ákos – M. Gyöngy Katalin: Monumentalitás 172. o.
Váz, belső lényegi rend. Az épületek logikus, tiszta struktúrája a jól működő gépeket, az egészséges élő szervezeteket idézi. A jó gépekben nincs felesleges alkatrész, az emberi csontvázban ok nélkül csont, vagy ízület. A mozgáshoz, működéshez tengelyek, kapcsolatok szükségesek. Nincs ez másképp egy motornál, egy csontváznál, mint ahogy egy jó épületnél sem. A szerkezet ugyanakkor nem csupán műszaki szükséglet. Annak esztétikája épp olyan fontos, mint technikai tulajdonságai. Az igazán jó szerkezetek magától értetődően szépek, mint a természet alkotásai.
tartószerkezet
lp
Az építészettörténet a tartószerkezetek fejlődésének története. A technikai tudás fejlődése, új anyagok megismerése és feltalálása mozdította előrébb a szerkezetek fejlődését. Az újabb és újabb szükségletek, kihívások, leküzdendő feladatok pedig a kutatásokat indukálták. Az önmagát gerjesztő folyamat látványos és rohamos. A patakon átdöntött fatörzs és a karbonszálas feszítőpászmák világa hosszú út állomásai, a korszerűség és a fejlődés fogalma ugyanakkor elgondolkodtató. „Technikailag ma már minden megoldható” - mondjuk. De nem minden dolog technikai kérdés.
épületszerkezet
lp
Az épületszerkezetek az épületek „alkatrészei”. Az épületet alkotó műszaki elemek, mint a falak, födémek, boltozatok, ablakok, lépcsők, stb. legtöbbje azonban nem csupán műszaki szükségesség, hanem az épületet, az építészeti teret alkotó és meghatározó, sok esetben önmagában is értelmezhető. Az épülethez, mint rész az egészhez viszonyul. Az épületszerkezetek az építészeti felfogások szerint módosult szerepet kaphatnak, a műszaki fejlesztésekkel együtt módosulhatnak, sok esetben az építészeti gondolatiságuk az idők folyamán akár visszafejlődhet.
megismerés
lp
Az emberi legfőbb vágya megismerni a körülötte lévő világot. A megismerés pedig nemcsak megváltoztatja a világról való képét, hanem új lehetőségeket is nyújt számára. Az építészetben ez a megismerés jelenti a magunk felfedezését, a körülöttünk lévő anyagi és szellemi világról való nézeteink és tudásunk változását, bővülését. A látásmód változása nem csupán a perspektíva felfedezését jelenteti, hanem a környezetünkhöz való viszonyt is. A világ megismerése magunk megismerésével az építés pedig magunk építésével kell, hogy kezdődjön.
24
TUDOMÁNY
Bevezetés az építészetbe 10/2
tudás – tudomány
lp
„A méretegységesítés, az előre gyártás, az ellenőrzött kísérletek, a tesztek és a specializáció nem olyan szörnyűségek, amelyeket egy finomlelkű művésznek el kell kerülnie. Egyszerűen az élethez szükséges anyagokban rejlő lehetőségek kémiával, fizikával, technikával, gyártással és összeszereléssel való kézben tartásának modern eszközei, amelyek a művészt, akinek meg kell szabadulnia a használatukat illető félelmeitől, megfelelő tudáshoz vezetik, bővítik alkotói fantáziáját, merésszé teszik és kalandozásra késztetik felfedezetlen területeken. Így válik munkája korának szerves részévé kortársai gyönyörűségére és szolgálatára… Védelmembe veszem – mert csodálom – azt az építészt, akiben megvan az elszántság, hogy együtt haladjon korunk fejlődésének sokoldalúságával. Egy ilyen alkotó jóval kortársai előtt jár.” Lous I. Kahn 1944 / forrás: Moravánszky Ákos – M. Gyöngy Katalin: Monumentalitás 142. o.
A tudomány a rendelkezésünkre álló tudás összessége. A tudás pedig lehet egyéni tudás és kollektív ismeretállomány. A tudomány rendkívül szerteágazó. Vannak elemei, melyek precízen besorolhatók, vannak melyek kevésbé egzaktak. Az építészet (mint tudomány) egyszerre alkalmazott tudomány, interdiszciplináris. Néhány kérdésben konkrét, sokszor általános. Műszaki oldala a természettudományokra alapul, lényege azonban társadalmi kérdéseket feszeget. Nem véletlen, hogy az építészetet az ókortól fogva az egyik legösszegzőbb művészetnek és tudománynak tartjuk.
példa: Jean Nouvel: Arab Intézet, Párizs 1987
lp
Jean Nouvel egyik legismertebb épülete, mely összekapcsolja a keleti és nyugati: az arab és a francia kultúrát. Egyszerre frissen mai, de a hagyományok megidézésével. Az épület minden elemében utalás az arab építészetre, művészetekre. Könyvtártornya átértelmezett zikkurat, közlekedőtere megidézi az arab épületek udvarait, fénnyel-árnyékkal kirajzolt részletek az arabeszkek ornamentikáját jeleníti mg a házban. Mindemellett egy, a Szajna partján, a modern Párizsban helyet kapó, a XX. század végének egyik legnagyobb hatású kulturális intézménye.
25
MŰVÉSZET művészet fogalom változása
Bevezetés az építészetbe 11/1 bm
Az ókortól az újkor kezdetéig az „ars” fogalom valami létrehozásához szükséges szakértelmet jelentette, mely feltétlenül szabályok ismeretén és betartásán alapult. A középkor ezt a tágan értelmezett művészet fogalmat két részre tagolta aszerint, hogy az alkotás mentális vagy szellemi erőfeszítést igényelt. Így jött létre az egyetemeken is oktatott magasabb rendű 7 szabad művészet /grammatika, retorika, logika, aritmetika, geometria, csillagászat, zene/ és a mechanikai művészetek csoportja, ahol a legfőbb értékelési szempont a hasznosság volt /ide sorolták az építészet is/. A 18. században a kézművesség és tudományok leváltak a művészetekről és kialakult a szépművészetek /festészet, szobrászat, zene, költészet, tánc – építészet, ékesszólás/ egysége és elmélete /esztétika/. A művészet magasabb társadalmi pozícióba került és elsősorban a „szép” létrehozását jelentette. A 19. században még tovább osztották a művészet fogalmát és szépművészetnek már csak a festészetet, szobrászatot, építészetet tekintették. Ugyanakkor művészetnek tartották számon még a szépirodalmat, ill. a zenét és a táncot. Az ipari forradalmat követő társadalmi és technikai változások a hagyományos művészet fogalom felbomlásához vezettek. A 20. században a művészetek kötöttségei megszűntek és legfontosabbá az újdonság keresése vált. Napjainkban a művészet már természeténél fogva a szabadság területe. A művészet összetett, változatos, kiszámíthatatlan és gyorsan változó. Korunk liberális művészet fogalma mindent művészetnek és mindenkit művésznek tekint… építő-, képző-, fotó-, kert-, harc-, zene-, öltözködés-, konyha-, tánc-, mozgás-, film-, színház-, előadó-, nép-, ipar-, életművészet, …
tudomány és művészet
bm
„…az építészet alapelveinek nincs történelmük. Szilárdan és változtathatatlanul fennállnak. Amik mindig változnak, azok a tényleges megoldások, a válaszok, amelyeket az építészet a tényleges problémákra ad.” Aldo Rossi 1974 / forrás: Moravánszky Ákos – M. Gyöngy Katalin: Monumentalitás 156. o.
Az építészet alakulása elválaszthatatlan a tudomány különböző területeinek felfedezéseitől. Kölcsönösen befolyásolják egymás változását, fejlődését. műszaki tudomány: építészettudomány, építéstudomány,… természettudomány: matematika, fizika, biológia, földtudomány, … társadalomtudomány: közgazdaság, jog, szociológia, pszichológia, politika, kommunikáció, … bölcsészettudomány: filozófia, nyelvtudomány, történettudomány, irodalomtud., néprajz, … A művészet az építészeti formálás szellemi, formai háttere és kísérője. A művészi megközelítés, magatartás építészeti újdonságkeresésre ösztönöz. festészet: kubizmus, expresszionizmus, számítógépes művészet… - színek, montázsok, formák, ábrázolás, technika, … szobrászat: konstruktivizmus, minimalizmus, land art, konceptualizmus... - tömegszerűség, forma, anyaghasználat, … iparművészet, fotóművészet, filmművészet zene, irodalom, színházművészet,…
26
MŰVÉSZET stílus
Bevezetés az építészetbe 11/2 bm
A szó eredetileg íráseszközt, írásmodort jelentett. A művészetre csak a reneszánsz kortól alkalmazzák. Elsősorban egy korra, csoportra vagy építészre /egyénre/ jellemző közös formai vonások megjelölésére szolgál. A művészet-, ill. építészettörténet jellegzetes stílusjegyeik alapján különíti el a különböző művészeti korszakokat: egyiptomi, ógörög, római, román, gótika, reneszánsz, barokk, klasszicizmus, romantika, eklektika, modernizmus… A 20. században már inkább irányzatokról, egymással párhuzamosan létező csoportstílusokról beszélünk, ill. napjaink építészeinek személyes stílusáról.
díszítés
bm
A vizuális művészetekben, így az építészetben is elkülöníthetünk egymástól két egymásra épülő részt: a struktúrát és az ornamentumot. Az építészettörténetet ennek a két alkotórétegnek a változó viszonya jellemzi. Kezdetben /ókor, középkor/ a struktúra alkotja a lényeget, de mindig helyet ad a dekorációnak is /festészet, szobrászat/. Később az egyensúly felborul és bizonyos korszakokban /pl. barokk, szecesszió, posztmodern, …/ a díszítés uralkodik a házon, máskor pedig az épület levetkőzik, hogy őszintévé válhasson /klasszicizmus, modernizmus, funkcionalizmus, minimalizmus, …/.
alkalmasság
bm
A szépség fogalom az antikvitás óta kettős tartalmú: egyrészt bizonyos tárgyakban eleve benne rejlik a szépség, más tárgyak egy célra való alkalmasságuk révén válnak széppé. Az építészet minden más művészettől különbözik abban, hogy gyakorlati rendeltetése van. Ezért sorolták a középkorban az építészetet a mechanikai művészetek közé, majd az újkorban a külső megjelenés fontosságának hangsúlyozása emelte szépművészetté. A 19. század közepétől az ipar fejlődése a funkció előtérbe kerülését eredményezte, a ház „géppé” vált, a forma tükrözte, követte a funkciót.
szabadság
bm
„Hogy melyik könyvet akarom elolvasni, melyik filmet megnézni, melyik táncot táncolni és melyik költeményt, melyik drámát, melyik zeneművet akarom átélni, azt egyes emberként eldönthetem. Meghallgatom vagy nem hallgatom meg, elolvasom vagy nem olvasom el, odamegyek vagy nem megyek oda. Ez a hatalmas különbség minden úgynevezett időbeli művészet és a legnagyobb térbeli művészet között. Az építészet van, ahol van…Az építészet mindig valami közösségnek képzelt művészet, egészen más, mint az összes többi művészet; ezért kell, hogy a közösség helyeselje, és nem származhat egyedül csak az építésztől…” Wilhelm Pinder 1934 / forrás: Moravánszky Ákos – M. Gyöngy Katalin: Monumentalitás 110. o.
Az építészet különböző építő /emberi igények és szükségletek, prezentáció, tudás, kreativitás,…/ és korlátozó erők /természeti, műszaki, gazdasági, társadalmi adottságok, szabályok, hagyomány,…/ folyamatos harcának eredményeként jön létre. Az építészet alapvetően „közösségi művészet”, melynek alkotó lehetőségeit az adott társadalom berendezkedése, ebben a társadalomban élő megrendelő egyén és a megbízást teljesítő építész személyisége együttesen határozza meg. A társadalom, az egyén, így az építész alkotó szabadsága koronként és feladatonként is változó.
27
MŰVÉSZET
Bevezetés az építészetbe 11/3
festészet
bm
„A művészetnek az építészetre gyakorolt hatása nem feltétlenül jelentkezik azonnal.” Massimiliano Fuksas /I forrás: Philip Jodidio: Az építészet ma! 58. o.
Az építészeti alkotások elsősorban belső, néha külső felületeket biztosítanak a festészet megjelenésének. Korunkban a festészet alakulása közvetetten befolyásolja, a technika segítségével is változó építészetet. A homlokzati kompozíciók, az anyaghasználat, az üveg színek, betűk, fények, rajzolatok által átrajzolt felülete jelenik meg „festményként”. Az építészeti tervek kétdimenziós ábrázolása és a látványtervek képi világa az építész képességeitől és a feladattól /pályázat/ függően is művészi szintre emelkedhet.
szobrászat
bm
A történeti építészetben szobrászati és építészeti formálás együtt, egymást feltételezve létezett. Az épületek mindig helyet adtak szobrok, kőfaragások, térbeli díszítmények megjelenésének. A Középkorban a kőfaragó és az építész személye nem különült el, az Újkorban neves építészek szobrászként is dolgoztak /Michelangelo, Bernini,…/. Korunkban is a szobrászat és az építészet a két egymáshoz legközelebb álló művészeti terület, mivel a szabadon álló épületek nagyléptékű szoborként léteznek környezetükben. A külső távoli nézőpont pedig erősíti az épületek objektumként való érzékelését. Az amerikai szobrász Richard Serra /1935-/ tájrészleteket és városi tereket von be alkotásaiba. Az anyagban, elsősorban a fémben eleve benne rejlő tulajdonságokat érzékelteti. Egyenes, hajlított, kanyarodó és megtört acéllemez szobrai plasztikailag önállók mégis mindig reagálnak környezetükre. A szobrok hagyományos tömegszerűsége megszűnik, szobrai bejárható tereket hoznak létre. Napjainkra felszakadt a határ az építészeti téralkotás és a szoborszerű tömegformálás között. Egyre inkább szabadon álló, szabadon formált épületszobrok születnek a szobrászat pedig birtokába veszi a teret.
koncepció
bm
A bolgár származású, az Egyesült Államokban élő, de a világ minden táján alkotó akcióművész Christo /1935-/ szobrászat és építészet határán mozogva, festményekkel és fotókkal dokumentálva hozza létre műveit. Évtizedekig készít elő egy-egy alkotást, melyet általában két hétig lehet megtekinteni forgalmas nagyvárosok közterein /Pont-Neuf – Párizs, Wrapped Reichstag – Berlin, The Gates – New York/ vagy „világ végi” természeti környezetekben /szigetek – Florida, Over the River – Colorado/. www.christojeanneclaude.net
példa: Burning Man, Black Rock Desert
bm
A „Burning Man” 1986-tól évente megrendezett nemzetközi művészeti fesztivál Black Rock Desert-ben /USA, Nevada állam/. Több, mint 40 000 ember táborozik itt nehéz körülmények között néhány hétig, hogy előzetesen elfogadott koncepciója alapján létrehozza saját művét, amit a fesztivál záró eseményeként elégetnek. Az alkotások többsége a sivatag léptékének megfelelően általában szoborszerűen megjelenő, komoly munkával létrehozott, de múlandó építmény. www.uchronians.org
28
idézetek forrásai:
Gasset, José Ortega y: A tömegek lázadása, Nagyvilág Kiadó, Budapest 2003 Hajnóczi J. Gyula: Vallum és intervallum, Az építészeti tér analitikus elmélete, Akadémiai Kiadó, Budapest 1992 Hamvas Béla: Az öt géniusz, Életünk Könyvek, Budapest 1988 Jodidio, Philip: Az építészet ma!, Taschen / Vince Kiadó, Budapest 2004 Lippincott, Kristen: Az idő története, Perfekt, Budapest 2002 Moravánszky Ákos – M. Gyöngy Katalin: Monumentalitás, Terc, Budapest 2006 Schneller István: Az építészeti tér minőségi dimenziói, Librarius, Kecskemét 2002 Szentkirályi Zoltán: Az építészet világtörténete, Képzőművészeti Alap Kiadóvállalata, Budapest 1980 Tatarkiewicz, Wladyslaw: Az esztétika alapfogalmai, Kossuth kiadó, Budapest 2000 Valéry, Paul: Két párbeszéd, Gondolat, Budapest 1973 Venturi, Robert: Összetettség és ellentmondás az építészetben, Corvina, Budapest 1986 Vitruvius: Tíz könyv az építészetről, Képzőművészeti Kiadó, Budapest 1988 Wright, Frank Lloyd: Testamentum, Gondolat, Budapest 1974 Mérhető és mérhetetlen – Építészeti írások a huszadik századból, szerk.: Kerékgyártó Béla, Typotex, Budapest 2000
29
