Anyanyelv. 11. évfolyam. A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósult meg

kommunikáció

Anyanyelv 11. évfolyam Tanulói jegyzet

A TISZK rendszer továbbfejlesztése – Petrik TISZK TÁMOP-2.2.3-07/1-2F-2008-0011

A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósult meg.

kommunikáció • anyanyelv TÁMOP-2.2.3-07/1-2F-2008-0011

anyanyelv kommunikáció – anyanyelv

11. évfolyam tanulói jegyzet

A kiadvány a TÁMOP-2.2.3-07/1-2F-2008-0011 azonosító számú projekt keretében jelenik meg.

Szerző: Urbán Barbara Lektor: Hucskó Erzsébet

Borító és tipográfia: Új Magyarország Fejlesztési Terv Arculati kézikönyv alapján

A mű egésze vagy annak részletei – az üzletszerű felhasználás eseteit ide nem értve – oktatási és tudományos célra korlátozás nélkül, szabadon felhasználhatók.

A tananyagfejlesztés módszertani irányítása: Observans Kft. Budapest, 2009. Igazgató: Bertalan Tamás Tördelés: Király és Társai Kkt. • Cégvezető: Király Ildikó

Tartalomjegyzék Bevezetés.............................................................................................................................................................................. 5 A szöveg fogalmához kapcsolódó ismeretek rendszerezése.............................................................. 6 Mire emlékszünk?................................................................................................................................................................ 6 Hogyan alkalmazzuk?.......................................................................................................................................................... 7 Összefoglalva...................................................................................................................................................................... 10 Stílus – stílusréteg – tudományos stílus I. szövegértés....................................................................... 11 Mi a stílus?.......................................................................................................................................................................... 11 A stílusrétegek.................................................................................................................................................................... 12 A tudományos stílus jellemzői............................................................................................................................................ 14 Szövegértelmezési eljárások I............................................................................................................................................. 16 A teljes szöveg áttekintése............................................................................................................................................. 16 A teljes szöveg többszöri elolvasása.............................................................................................................................. 16 A szöveg újraolvasása, szövegreprodukálás jegyzet alapján......................................................................................... 20 Szövegértelmezési eljárások II........................................................................................................................................... 20 Stílus – stílusréteg – tudományos stílus II. Szövegalkotás............................................................... 23 Anyaggyűjtés, cédulázás.................................................................................................................................................... 23 Szövegszerkesztési gyakorlatok.......................................................................................................................................... 26 Elrendezés........................................................................................................................................................................... 28 Szóbeli szövegalkotás, vita................................................................................................................................................. 29 a prezentáció bemutatása....................................................................................................................................... 30

Bevezetés Kedves 11. Osztályos Tanulók! A kezetekben tartott tanulói jegyzet abban próbál segítséget nyújtani, hogy nagyobb bátorsággal, kön�nyebben olvassátok, használjátok azokat a szakmai szövegeket (pl. tankönyvek, lexikonok, ismeretterjesztő írások stb.), amelyekre a tanulmányaitok során szükségetek lehet. A szövegek értelmezési módjai mellett a kiselőadás, prezentáció elkészítésében, az érvelésben, a vitában való részvételben is gyakorlottabbak lehettek. A feladatok a különféle kommunikációs helyzetekben való jártasságotokat is fejlesztik. A feladatmegoldás során önállóan, párban, illetve csoportban fogtok dolgozni. Cél –– A 9-10. évfolyamon elsajátított szövegnyelvészeti ismereteinek ismétlése, rendszerezése. –– A tudományos stílus stílusrétegének felismerése, jellemzése. –– A szakmai szövegekre irányuló szövegfeldolgozási eljárások ismerete és alkalmazása, a szöveghez tartozó nem verbális információk kikeresése, rendszerezése, felhasználása, a verbális és nem verbális információk együttes alkalmazása. –– Szókincsbővítés, a szaknyelv minél pontosabb használata, a kevéssé ismert szókincsű szövegek megértése. –– Anyaggyűjtést, önálló ismeretszerzést igénylő szövegtípusok (értekezés, esszé, érvelés, előadás, prezentáció) elkészítéséhez kapcsolódó lépések gyakorlása, az önálló szövegalkotás fejlesztése. –– A források megjelölésének, az idézés formai és etikai szabályainak megismerése. –– A jegyzetelés, vázlatírás, összefoglalás műveletének gyakorlása. –– Alkalmazkodás a kommunikációs folyamat tényezőihez, a különféle beszédműfajok technikáinak használata. –– Kifejező, helyes beszéd, írás gyakorlása. –– Együttműködés, a megértési folyamat hibáinak elkerülése. Követelmény –– Prezentáció készítése egy választott szakmai témából. –– Írásbeli szövegalkotás meghatározott szövegtípusban. Jelmagyarázat A tanulói jegyzetben a tananyag fontos elemeit, a példákat és a tanulási tippeket különböző ikonok jelölik. Ikon

Jelentés

A fejezet célmeghatározása. Figyelmesen olvasd el, így megismered a fejezet fókuszpontjait! Az ikon fontos, jól megjegyzendő, megtanulandó ismereteket jelez. Az ikon mellett olyan gondolatébresztő, kérdéseket, felvetéseket, problémákat találsz, amelyek megválaszolásával elmélyülhetsz a témában. Az ismeretek elsajátítását megkönnyítik a példák. Az ikon mellett érdekességeket, példákat, gyakorlati életből vett esetleírásokat találsz. Az ikon a házi feladatot, otthoni munkát jelöli.

PETRIK TISZK

TÁMOP-2.2.3-07/1-2F-2008-0011

5

A szöveg fogalmához kapcsolódó ismeretek rendszerezése Ennek a témakörnek az a célja, hogy felelevenítsük a 9-10. osztályban tanult, a szöveg fogalmához és a kommunikációban betöltött szerepéhez kapcsolódó ismereteinket.

Mire emlékszünk? 1. Beszéljétek meg, mit nevezünk szövegnek! Döntsétek el az alábbi részletekről, hogy szövegnek tekinthetők-e vagy sem! Indokoljátok döntéseteket! – Au! Jani és Norbi sétálni viszik a kutyát. Szépen süt a nap. Országos Széchényi Könyvtár Bejött. „kajak [1799] Nemzetközi szó, vö. német Kajak, angol kayak, francia kayak, kayac: »kajak«. Végső forrása az azonos jelentésű eszkimó q’ajaq, kajakka. A nyugat-európai nyelvekbe néprajzi vonatkozású szóként került, sportnyelvi műszóként a 20. század végétől [1979] használatos.” Etimológiai szótár. Magyar szavak és toldalékok eredete. Főszerk.: Zaicz Gábor Budapest: Tinta Könyvkiadó „– Na? – kérdezte, s megállt előtte. – Hán? – horkant föl a hegyből jött fekete ember, s fölnézett a korcsmárosra. – Mi kell? – kérdezte az örmény. – Semmi. – Honnan jöttél? – Onnat. – S hova mégy? – Sehova. – Sehova? – Hán! – Itt maradsz? – Itt. – Hol? – Fönt.” (Wass, 2003:7-8) 2. Gyűjtsétek össze, milyen fogalmakat használtunk 9-10. osztályban a szövegek vizsgálata során! Beszéljétek meg a jelentésüket! Készítsetek ablakot! Az eszetekbe jutó fogalmakat aszerint írjátok az ablak megfelelő részébe, hogy hányan emlékeztek rá. 6

anyanyelv • tanulói jegyzet

11. évfolyam

Ha nem jut több az eszetekbe, húzzatok az asztalon található fogalomkártyák közül. Ennek a menete a következő: egyikőtök húz az asztalon elhelyezett fogalom-meghatározásokból, majd kikeresi a hozzáillő fogalmat. Az óramutató járásával megegyezően egymás után húzzatok! A már összegyűjtött fogalmakat is így ellenőrizzétek! 3. Rendezzétek a csoportokban összegyűjtött fogalmakat a táblánál fürtábrába!

Hogyan alkalmazzuk? 4. A következő szöveget a szakértői mozaik módszer alkalmazásával fogjuk feldolgozni. Olvassátok el magatokban a szöveget! Az A, B, C, és D betűk egy-egy szempontot adnak a szöveg feldolgozásához. Osszátok el a feladatokat! Keressétek meg azokat, akik ugyanezzel a feladattal foglalkoznak, és velük együtt, szakértői csoportban oldjátok meg a számotokra kiosztott feladatot! Készítsetek jegyzeteket! A) Keresd meg a szöveg grammatikai (nyelvtani) kapcsolóelemeit, majd helyezd el őket a táblázatban! Grammatikai (nyelvtani) kapcsolóelemek Grammatikai kapcsolóelem

A szövegből vett példa

Határozott névelő: Utalás névmással Visszautalás (anafora; ←) Előreutalás (katafora; →) Rámutatás (deixis; ↑) Utalás ragokkal, jelekkel Elhagyás (ellipszis)

B) Keresd meg a szöveg szemantikai (jelentéstani) kapcsolóelemeit, majd helyezd el őket a táblázatban! Jelentéstani kapcsolóelemek Jelentéstani kapcsolóelem

A szövegből vett példa

Ismétlés Szó szerinti Rokon értelmű szó Felsorolás Felosztás, részletezés Nemfogalom és fajfogalom Aktuális mondattagolás (téma és réma) Cím Kötőszó

PETRIK TISZK

TÁMOP-2.2.3-07/1-2F-2008-0011

7

C) Vizsgáld meg a szöveg szerkezeti felépítését! Hány bekezdésből áll a szöveg? Keresd meg a bekezdések tételmondatait, a szövegmondatokból felépülő mondattömböket! Milyen szerkezettípus jellemző a szövegre? ..................................................................................................................................................................... ..................................................................................................................................................................... ..................................................................................................................................................................... .....................................................................................................................................................................

Milyen tartalmi-logikai viszony van az első bekezdés mondatai között? ..................................................................................................................................................................... ..................................................................................................................................................................... ..................................................................................................................................................................... .....................................................................................................................................................................

D) Vizsgáld meg, hogyan felel meg a szöveg a szövegtípusba sorolás feltételeinek! A következő szempontokra figyelj: Spontán – tervezett; írott – beszélt; monológ – párbeszéd; milyen mértékben tartalmaz elbeszélést, leírást, érvelést; milyen beszédhelyzet jelenik meg a szövegben; milyen kommunikációs színtéren használható; mi a beszélő célja, a szöveg témája. Milyen szövegtípusba sorolható a szöveg? ..................................................................................................................................................................... ..................................................................................................................................................................... ..................................................................................................................................................................... .....................................................................................................................................................................

A hús tartósítása A paraszti kultúrában hűtőszekrény és mesterséges tartósítószerek hiányában kellett megoldani az ételek megromlásának megakadályozását. Ezért többféle tartósítási eljárást is alkalmaztak az ételek szigetelő anyag közé rakásától kezdve (pl. a zöldség homokba ásása) az aszaláson, szárításon át a savanyításig. Az élelmiszerek tárolásával, tartósításával az ember az év minden szakaszára biztosítani tudta napi betevő falatját. 8

anyanyelv • tanulói jegyzet

11. évfolyam

A hús tartósítására az alföldi pásztorok még a 20. század elején is a hússzárítást használták, amely még a nomád időkből maradt ránk. A borjú, marha vagy juhhúst apró darabokra vágva fedetlen bográcsban pörkölt módjára, sóval, paprikával ízesítve puhították meg. Az elkészült pörköltből frissen ettek, a maradékot zsírjából kivéve több napon át gyékényre, bundára fektetve a szabad levegőn szárították. Az elkészült szárított húst vászonzacskóban vagy bőrtömlőben tartották, így pár hétig is elállt. Ezt az eljárást a parasztháztartás konyháján nem használták. A paraszti háztartás sózáshoz kapcsolódó uralkodó hústartósító eljárása a füstölés. Főleg a disznóöléskor alkalmazták, de a tiszai halászok olykor 5-6 kilós halakat is füstöltek maguknak. A hús mellett a túrót, ritkábban a sajtot is tartósíthatják, ízesíthetik ily módon. A hagyományos tüzelőberendezésű parasztházakban a füstölés helye a szabadkémény, de építettek külön füstölőházakat is. A fölfüstölt hús helye a füstjárta padlás volt. A lesütés a hús konzerválásának újabb keletű módja. A nagyméretű edénybe rakott megsült húst saját olvasztott zsírjával leöntik, hogy a levegőtől elzárja azt. A hús így hosszú ideig fogyasztható lesz. Tarján Gábor (2002): Mindennapi hagyomány, Csíkszereda: Pro-Print Könyvkiadó c. könyve alapján A szakértői csoportokból térjetek vissza saját csoportotokba, és mindenki mondja el a feladatának megoldását a többieknek! Figyeljetek arra, hogy minden részfeladat megoldása szerepeljen a ti munkafüzetetekben is! 5. A csoportok D jelű feladatot megoldó tagjainak segítségével helyezzük el a szövegtípusba sorolás szempontjait a fürtábrában! 6. Gondolkozz – beszéld meg párban – oszd meg! Gondold végig, hogyan befolyásolják a kommunikáció körülményei (a használat) a szövegalkotásunkat és szövegértésünket! Keress egy párt, és vele is beszéld meg a kérdést! Beszéljük meg közösen, és rendezzük a szempontokat a már ismert fürtábránkba! 7. Ötletelj! A hús tartósítása című szöveg milyen más környezetben, szövegtípusban hangozhatna el/ íródhatna meg? .......................................................................................................................................................................... .......................................................................................................................................................................... .......................................................................................................................................................................... ..........................................................................................................................................................................

Házi feladat: Az ötletek közül válassz ki egyet, és fogalmazd át a szöveget a kommunikációs környezetnek, a szövegtípusnak megfelelően!

PETRIK TISZK

TÁMOP-2.2.3-07/1-2F-2008-0011

9

Összefoglalva 8. Ismételjük át az órán megbeszélteket! Húzd alá a helyes választ! A szövegösszetartó erő biztosítja a szöveg elemeinek összekapcsoltságát. Igen   Nem A réma a mondat már ismert elemét jelenti. Igen   Nem Befolyásolja-e a szövegalkotást, hogy egy témából ki alkot szöveget? Igen   Nem A szöveg: –– A kommunikáció önálló egysége, komplex nyelvi jel, teljes, egész, lezárt, üzenet. –– Jellemzi a szövegösszetartó erő, amely lehet jelentéstani (pl. cím, ismétlés, témaréma kapcsolat stb.) és nyelvtani összetevője (pl. névmások, egyeztető toldalékok, elhagyás, határozott névelők stb.). –– Főbb szerkezeti egységei: szövegmondatok, tételmondat, mondattömb, bekezdés, szövegegész. –– Szerkezettípusa lehet: lineáris, párhuzamos, ellentétező, mozaikszerű, keretes, képzettársításos. –– A kommunikációs körülmények, a használat határozza meg.

10

anyanyelv • tanulói jegyzet

11. évfolyam

Stílus – stílusréteg – tudományos stílus I. szövegértés Ennek a témakörnek az a célja, hogy megismerjük a megnyilatkozásaink stílusát befolyásoló főbb tényezőket, illetve a stílusrétegeken belül a tudományos stílus főbb jellemzőit, ismertebb műfajait.

Mi a stílus? Eb, kutya, kutyus, kutyuli, (sőt kutyuli-mutyuli), vau-vau, blöki, véreb, öleb, kopó, dög, négylábú állat és még biztos találnánk jó pár megnevezést attól függően, hogy éppen szidni, babusgatni, bemutatni vagy netán eladni szeretnénk családunk kedvencét (tessék, még egy!). Minden egyes megnevezéshez tartozik egy cél (miért mondom), egy szituáció (kinek, hol, milyen körülmények között mondom), egy hanghordozás, azaz egy stílus. A stílus tehát a nyelvhasználat módja. 1. Beszéljétek meg párban, hogy az alábbi példákban milyen tényezők befolyásolhatták a beszélőt, hogy a következő megnyilatkozási formákat használja? –– Szabad! –– Bújj be! –– Tessék! –– Gyere! –– Befelé! –– Legyen szíves befáradni!

PETRIK TISZK

Miről?

Mit?

Milyen szövegtípus?

Ki?

STÍLUS

Kinek?

Miért?

Hol?

Milyen körülmények között?

TÁMOP-2.2.3-07/1-2F-2008-0011

11

2. Ötletelj! Milyen különböző stílusú szövegeket tudsz elképzelni A macska címmel? .......................................................................................................................................................................... .......................................................................................................................................................................... .......................................................................................................................................................................... ..........................................................................................................................................................................

Ilyenekre gondolj: A kutya címmel rövid ismeretterjesztő cikk az iskolai újságban vagy ugyanitt egy hír az iskolában garázdálkodó ebről. Az ötletek közül válasszatok ki egyet, és írjatok ez alapján egy 3-5 mondatos szöveget!

A Stílusrétegek 3. Az alábbi szövegek más-más céllal keletkeztek. Az ábra alapján határozd meg a következő szövegtípusok stílusát befolyásoló tényezőket! „Elajándékoznám 1 éves fekete kandúr macskámat. Oltva, féregtelenítve, bolhanyakörvvel. Nagyon szeret játszani és szereti, ha simogatják. Lakáshoz szokott, de kertben is nagyon szívesen lenne. Igény esetén a heréltetés költségét is állom. Adom hozzá a hordozható almot.” Forrás: http://www.cicaportal.info „A macska (más néven házi macska, tudományos nevén Felis silvestris catus) egy kisebb termetű húsevő emlősállat, amely a macskafélék (Felidae) családján belül, a Felis nem Felis silvestris fajához tartozik, a vadmacska alfaja, bár a mai rendszertanban inkább kezdik külön fajként kezelni az állatot, ugyanis nagyon sok dologban eltér az őseként tekintett fajtól.” Forrás: http://hu.wikipedia.org/wiki/Macska „Egy legény elvett feleségül egy dologtalan gazdag lányt; ráadásul még azt is megfogadta, hogy sohasem veri meg. A menyecske sohasem dolgozott, hanem csak járt házról házra pletykálkodni, s egyéb hitvány dolgot művelni. Nem verte meg az ura egyszer sem. Hanem egyszer egy reggel, mikor dologra ment, így szólott a macskához: – Azt parancsolom neked, te macska, hogy míg én odaleszek, te mindent dolgozz, amit kell! A házat szépen kitakarítsd, délre ételt készíts, s még egy orsó fonalat is fonj, mert ha nem, mikor hazajövök, úgy megverlek, hogy megemlegeted! A macska a tűzhelyen szunyókált, jámboran végighallgatta a beszédet…” Illyés Gyula (2008): Hetvenhét magyar népmese. A rest macska, Budapest, Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó Zrt.

12

anyanyelv • tanulói jegyzet

11. évfolyam

4. Mi történik, ha egy-egy tényezőt megváltoztatsz? Hogyan változna a szöveg stílusa, ha megváltoztatnánk a szöveg címzettjét, feladóját vagy egyes körülményeit? Kati tavaly Indiában nyaralt. Utazása alatt a naplójába jegyezte élményeit. Hazaérve szüleinek, barátnőjének és a szomszédjának is elmesélte élményeit. Az iskolában magyartanára megkérte, hogy írjon útleírást az iskolaújságba. Történelemórára kiselőadást készített India társadalmáról. Majd levélben fordult iskolája igazgatójához, hogy támogassa egy fotókiállítás rendezését. Azt már tudod, hogy a szituációknak megfelelően különböző szövegeket alkotott. De szövegalkotásaiban csak akkor volt sikeres, ha alkalmazkodni tudott az egyes szituációk által megkövetelt nyelvhasználati szabályokhoz. Például tudta, hogyan kell egy hivatalos levelet fogalmazni, vagy hogyan kell egy kiselőadást elkészíteni. Az azonos szabályok alapján megszerkesztett szövegek azonos stílusrétegbe fognak tartozni. A stílusrétegek fajtái a nyelvváltozatokra épülve: Beszélt nyelviek: –– Társalgási stílus; –– Szónoki stílus –– Előadói stílus Írott nyelviek: –– Tudományos stílus; –– Publicisztikai vagy sajtónyelvi stílus; –– Hivatalos stílus; –– Szépirodalmi szövegek stílusa; –– Levélstílus. 5. I smételjük át az eddig megbeszélteket! Írd be az üres oszlopba a mondathoz tartozó válasz betűjelét! Melyik stílusrétegre lehetnek jellemzők az alábbi kifejezésformák? 1.

Maratoni csata: Babos Tímea a legjobb 16 között

a)

Szónoki stílus

2.

Indulsz a maratonin?

b)

Tudományos stílus

3.

A maratoni futás az újkori atlétikaversenyek és az újkori nyári olimpiák kedvelt műsorszámává vált.

c)

Hivatalos stílus

4.

Vegyük példaként a maratoni futókat! Micsoda heroikus küzdeni akarás, milyen kitartás jellemzi őket!

d)

Társalgási stílus

5.

A maratoni távon elszenvedett sérüléséért Biztosító Társaságunk felelősséget nem vállal.

e)

Publicisztikai stílus

PETRIK TISZK

TÁMOP-2.2.3-07/1-2F-2008-0011

13

A tudományos stílus jellemzői 1. Gondolkozz – beszéld meg párban – oszd meg! Szerintetek a tudományos stílusba sorolhatjuk-e a következő szövegrészletet? Döntéseteket indokoljátok! „Az ütési zóna a ház feletti terület; felső határa a játékos vállának csúcsa és a nadrágjának öve közötti rész középpontján, alsó határa pedig a térdén áthaladó képzeletbeli vízszintes vonal. Az ütési zóna a játékosnak arra a helyzetére értendő, amikor lendületet vesz a feléje dobott labda megütésére.” Forrás: http://www.sportmegoldasok.hu/ 2. Hasonlítsd össze az ugyanarról a témáról, de más-más korosztálynak szóló tankönyvi szövegeket! A) A marathóni csata A nagy perzsa támadás Kr. E. 490 nyarán indult meg. Sok száz hajó Kis-Ázsiából az Attikai-félszigetnek vette az irányt. A perzsák a félsziget keleti részén, a kicsiny Marathón falvacska mellett kötöttek ki és szálltak partra, Athéntől 42 km-re. A perzsák érkezésének hírére az athéni népgyűlés a védekezés mellett döntött. Óriási izgalomban telt el néhány nap. A marathóni síkságon a görögök sáncaik mögül figyelték a perzsákat. A perzsák több mint kétszeres túlerőben voltak. (Horváth, 2007:81) B) A háború első szakasza (Kr.e. 492–Kr.e. 480) Kr.e. 490-ben a szigetvilág érintésével közeledett ismét a perzsa sereg Athén felé. Létszámát, mint általában a perzsákra vonatkozó számadatokat, a kortársak eltúlozták. A feltételezhető valóság is nagy erőt, mintegy 20-25 000 katonát jelentett. A sereggel tartott Peiszisztrátosz elűzött fia, Hippiasz, akit Dareiosz újra hatalomra akart segíteni, a kis-ázsiai ión türannoszok mintájára. Az ellenséges hajóhad útközben felprédált néhány görög várost, majd partra szállt Attikában, Marathónnál, ahol megfelelő sík területet találtak lovasságuk számára. (Száray, 1997:73) C) Marathón Eközben perzsa részről is megtörténtek az előkészületek egy szakavatott görög katonai tanácsadó, Hippias, volt athéni tyrannos közreműködésével. Okulva az athosi katasztrófából, a perzsák most egy másik tengeri útvonalat választottak, Délos szigetének magasságában átszelték a tengert. A célpont a Marathóni-síkság volt. A választás mellett több szempont is szólhatott. A Peisistratida Hippias Braunóból származott, mely a Marathóni-síkságtól délre feküdt, s a Diakria, a Peisistratidák befolyási övezetének déli határát képezte. Hippias tehát a Peisistratidák egykori szövetségeseinek támogatásában is bízhatott. Azonfelül a perzsa sereg fő erősségét a lovasság jelentette, s egy lovascsatára Attika legnagyobb tengerparti síksága kiválóan alkalmasnak tűnhetett. (Hegyi – Kertész – Németh – Sarkady,1999:157)

14

anyanyelv • tanulói jegyzet

11. évfolyam

Az alábbi szempontok figyelembevételével töltsd ki a táblázatot! Szempontok

A

B

C

Kiknek szólhat a szöveg? Mi a szöveg célja? Hány mondatból áll a szöveg? A beszélő szándéka szerint milyenek a mondatok? Szerkezetük szerint milyenek a mondatok? Keresd ki a szöveg szakszavait! A köznyelvben is ismert szó válik szakszóvá: A köznyelvben ismeretlen szakszó: Használ-e a szöveg utaló elemeket? Ha igen, milyeneket? Az elbeszélő, a leíró vagy az érvelő jelleg érvényesül-e a részletben?

3. Alkalmaz-e a szöveg kiemeléseket? Ha igen, milyeneket? Milyen nem verbális elemekkel (kép, térkép, táblázat, grafikon, animáció, ábra) egészítenéd ki a szövegeket? A tudományos stílus jellemzői: –– szakmai (belső) és ismeretterjesztő (külső) információáramlás; –– új ismeretek közlése; –– megfigyeléseken és kutatásokon alapszik; –– az értelmi kifejezésmód túlsúlya; –– egyéb jelrendszerek, szimbólumok (képek, jelek, rövidítések), statisztikai adatok, táblázatok, diagrammok, grafikonok, használata; –– hivatkozások, utalások, jegyzetek; –– szakmai helyesírás, tipográfia; –– szakszavak, szakkifejezések; –– idegen szavak, idézetek; –– saját belső terminológia, zsargon; –– kijelentő mondatok; –– többszörös alárendelések; –– aprólékos, részletező, ok-okozati összefüggések; –– világos, áttekinthető mondatszerkezet, szórend; –– szövegszerkezet: követhető, tételmondatos bekezdések, –– több és bonyolultabb kötőszó – szöveget összefogják, előre- és hátrautalás. Szövegtípusai: tudományos előadás, vitavezetés, előadások, esszé, monográfia, tanulmány, értekezés, szakvélemény, kritika, ismertetés, tankönyv. 4. Mutasd be a tudományos szöveg jellemzőit az alábbi szöveg alapján! A Nap a Naprendszerben meghatározó szerepet tölt ugyan be, de mint csillag, meglehetősen átlagosnak mondható. Legfontosabb adatait a 31.1 táblázatban foglaltuk össze. Ebből kiolvasható, hogy tömege 2x1030 kg, ezzel a csillagok között a középmezőnyben foglal helyet. A Napnál 10-szer nagyobb, illetve 10-szer kisebb tömegű csillagok már nem nagyon vannak. Felületi hőmérséklete 5800 K, ezért látjuk sárgás színűnek. Belsejében a hőmérséklet elég magas ahhoz, hogy ott magfúziós reakciók menjenek végbe. Ez termeli azt az energiát, amit a Nap kibocsát a világűrbe.

PETRIK TISZK

TÁMOP-2.2.3-07/1-2F-2008-0011

15

Házi feladat: Vizsgáld meg valamelyik tankönyved egy leckéjének egy bekezdését a tudományos stílus jellemzőinek szempontjából! Fogalmazz 3 kérdést a bekezdéshez!

Szövegértelmezési eljárások I. A teljes szöveg áttekintése 1. Olvasd el a szöveg címét! A cím a globális kohézió részeként előreutal a szöveg témájára. Jósold meg, miről fog szólni a szöveg! Milyen új információt vársz a szövegtől? 2. Fusd végig a szöveget! –– Milyen kisebb egységekre tagolható? Ezeket hogyan jelöli a szöveg? Melyik egység a legterjedelmesebb? –– Honnan származik az idézett szöveg? –– A fő szövegtesthez kapcsolódik-e valamilyen kiegészítő részlet? Ennek mi lehet a szerepe?

A teljes szöveg többszöri elolvasása 3. Olvasd végig a szöveget! –– Keretezd be az ismeretlen szavakat, kifejezéseket! Kiderül-e a jelentésük a szövegből? Ha nem, nézz utána az Idegen szavak és kifejezések szótárában vagy az Magyar értelmező kéziszótárban! –– Bekezdésenként húzd alá a leglényegesebb mondatot! –– Vázlatírás Egészítsd ki az alábbi kulcsszavas vázlatot! I. ............................................................................................................................................................. II. A barlangok jelentősége –– ...................................................................................................................................................... –– ...................................................................................................................................................... –– ...................................................................................................................................................... –– ...................................................................................................................................................... –– különleges állatfajok –– ...................................................................................................................................................... –– ivóvízbázis III. Fogalma – megnevezései IV............................................................................................................................................................. –– szingenetikus –– ...................................................................................................................................................... –– pusztulásuk V. Hazai barlangok 16

anyanyelv • tanulói jegyzet

11. évfolyam

Barlangok – általános ismertető A természet élettelen értékei közül a barlangok hazánkban 1961 óta ex lege védelem1 alatt állnak, azaz megismerésüktől kezdve, külön védetté nyilvánítási eljárás lefolytatása nélkül is védett természeti értéknek minősülnek; s törvény mondja ki azok kizárólagos állami tulajdonjogát is. Ezt az általános védelmet a barlangok széles körű természettudományos, történeti és gazdasági jelentősége, továbbá az a tény indokolja, hogy minden egyes barlang a természet helyre nem állítható, egyedi képződménye. A barlangok jelentősége Járataik földtani feltárásként tanulmányozhatóvá teszik a kőzetrétegek felépítését és szerkezeti viszonyait. Kitöltésük egyedülálló őslénytani és régészeti leleteket rejthet; egyedi formaelemeik és különleges ásványviláguk a földtörténeti múlt felszínalaktani-, vízrajzi- és klímaviszonyairól szolgálnak információkkal. A barlangok zárt világa különleges, e körülményekhez alkalmazkodott állatfajok számára nyújt életteret vagy tanyahelyet. Sajátos mikroklímájuk egyes légúti és mozgásszervi betegségben szenvedők gyógykezelésére is alkalmas. A vízvezető barlangok alapvető szerepet játszanak az ország jelentős részének ivóvízbázisát alkotó karsztvizek utánpótlása és minősége szempontjából. A barlangok lakó-, rejtek-, temetkezési- vagy kultuszhelyként, mondák és mesék színtereiként végigkísérik történelmünket az ősidőktől napjainkig; egyúttal esztétikai élményt nyújtó látványukkal jelentős ismeretterjesztő és rekreációs feladatot is betöltenek. A barlang fogalma Az ex lege védelem szempontjából barlangnak számít: a földkérget alkotó kőzetben kialakult olyan természetes üreg, amelynek hossztengelye meghaladja a két métert és jelenlegi vagy természetes kitöltésének eltávolítása után mérete egy ember számára lehetővé teszi a behatolást. A barlangok alakja és mérete a kialakító folyamat jellegétől, erősségétől és időtartamától függően igen változatos lehet. A kisméretű barlangok megnevezésére használják a kőfülke, sziklaüreg, sziklaodú, sziklaeresz kifejezéseket is. A barlangok fajtái keletkezésük szerint Barlang keletkezhet a kőzettel egyidejűleg, a kőzetet létrehozó folyamatok hatására (szingenetikus barlangok), illetve utólag, a már megszilárdult kőzeteket pusztító természeti folyamatok révén (posztgenetikus barlangok). A szingenetikus barlangok csoportjába tartoznak a korallzátonyok növekedése során közbezárt korallbarlangok, a sok oldott mészanyagot tartalmazó patakok vizéből kicsapódó mésztufa lerakódása során keletkező mésztufabarlangok, valamint a láva kihűlése során, a megszilárdult felső lávakéreg alatti, még cseppfolyós kőzetanyag kifolyásával létrejövő lávabarlangok. Posztgenetikus barlangokat bármilyen kőzetben létrehozhatnak a földkéreg mozgásai, valamint az így keletkezett repedések mentén egyéb okokból bekövetkező utólagos elmozdulások (tektonikus hasadékbarlangok, áltektonikus barlangok); a szél koptató munkája (deflációs barlangok); a fagy repesztő hatása; valamint a meredek, sziklás tengerpartokon a hullámverés hatása (abráziós barlangok). A gleccserek jégtömegének alján a víz olvasztó hatása is létrehozhat barlangot (gleccserbarlang). A fenti típusok azonban csak a barlangok kisebb hányadát képviselik, a Föld leghosszabb és legmélyebb barlangjai a karsztosodásra alkalmas kőzetek (mészkő, dolomit, gipsz, kősó) belsejében mozgó vizek oldó és koptató hatása révén alakulnak ki. A karsztok belsejében létrejövő elsődleges vízjárathálózat elsősorban ott tágulhat barlanggá, ahol egy ponton nagy mennyiségű – rendszerint nem karsztos tér1 A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény (Tvt.) 23. § (2) bekezdése alapján: „E törvény erejénél fogva védelem alatt áll valamennyi forrás, láp, barlang, víznyelő, szikes tó, kunhalom és földvár. Az e bekezdés alapján védett természeti területek országos jelentőségűnek minősülnek.” PETRIK TISZK

TÁMOP-2.2.3-07/1-2F-2008-0011

17

színről származó – víz jut be a rendszerbe (víznyelőbarlang), vagy ahol a különböző hőmérsékletű és töménységű vizek keveredése fokozza az oldóhatást, mint a forrászónák térségében (forrásbarlangok). A kőzetrések mentén leszivárgó vizek oldó hatása függőleges aknabarlangokat, zsombolyokat hozhat létre. A nagy hozamú patakokat vezető barlangjáratokban a víz által szállított hordalék is jelentős üregtágító hatást fejthet ki. A víznyelőtől a forrásig végigjárható barlangot átmenőbarlangnak nevezik. A karszt megcsapolási szintjének változásával többszintes, ún. emeletes barlangok alakulnak ki. A karsztvízszint feletti zónában a beszivárgó-befolyó vizek által kialakított barlangokat összefoglalóan vadózus barlangoknak nevezik. Megfelelő hidrológiai feltételek mellett azonban kioldódhatnak barlangok a karsztvíz szintje alatt, az ún. freatikus zónában is. Az előzőektől térszerkezetükben és oldásformáikban is különböző freatikus barlangok egy speciális csoportját alkotják a mélyből feltörő hévizek által kialakított, többnyire jellegzetes ásványkiválásokat (kalcit, aragonit, barit, gipsz) is tartalmazó hévizes barlangok. Az üregtágító hatás megszűntével, a barlangok inaktívvá válásával megkezdődik lassú pusztulásuk: a lerakódott hordalék, az omladék és a beszivárgó vizekből kiváló cseppkőképződmények fokozatosan kitöltik az üregeket. A cseppkövekkel különösen gazdagon díszített barlangokat a köznyelv cseppkőbarlangként tartja számon. Egyes barlangokban a megrekedő téli hideg levegő hatására nagy tömegű jég is felhalmozódhat (jégbarlang). Hazai barlangok Hazánk területén jelenleg mintegy 4100 barlangot ismerünk; ezek közül az 1 km-es hosszúságot 30 barlangunk, a 100 m-es mélységet 29 barlangunk haladja meg. A megőrzés szempontjából kiemelkedő jelentőségű barlangok fokozott védelem alatt állnak, ezek száma jelenleg 145. Forrás: http://www.termeszetvedelem.hu/ 4. A szöveg alapján válaszolj a kérdésekre! Mit nevezünk ex lege védelemnek? .......................................................................................................................................................................... .......................................................................................................................................................................... ..........................................................................................................................................................................

Barlangnak nevezhetők-e azok az üregek, amelyeket a jól faragható „tufakőbe” évszázadok során mélyítettek? .......................................................................................................................................................................... .......................................................................................................................................................................... ..........................................................................................................................................................................

18

anyanyelv • tanulói jegyzet

11. évfolyam

Hogyan jöttek létre a jégbarlangok? .......................................................................................................................................................................... .................................................................................................................................................................. ..................................................................................................................................................................

Miért lehetnek jelentősek a barlangok a régészeti kutatásokban? .......................................................................................................................................................................... .......................................................................................................................................................................... ..........................................................................................................................................................................

5. Rendszerezz! Töltsd ki a táblázatot! Keletkezés szerint a barlangok két fajtáját különböztetjük meg. Gyűjtsd ki a szövegből a barlangtípusokat! Szingenetikus

Posztgenetikus

6. A következő állítások Kordos László Magyarország barlangjai című könyvéből származnak. Az olvasott szöveg alapján vajon hogyan folytatódhatnak a mondatok? a) A barlangfolyosók kifejezetten ovális keresztmetszete, a mennyezet közelében kifejlődött, úgynevezett mennyezeti medrek, a rengeteg patakhordalék meggyőzően bizonyítja, hogy a barlangrendszer a fagy repesztő / föld alatti vízfolyások eróziós hatásának köszönheti keletkezését. b) A sajátos oldási formák, különösen az ásványgazdagság arra vezette már az első kutatókat is, hogy e barlangot az egykori hévizek / tektonikus elmozdulások tágították ki, majd borították el ásványokkal. c) A barlang egyes szakaszait elmállott márga, mésztufa, barlangi agyag és törmelék tölti fel, a kőomlások maradványai igen gyakoriak. Mindezek a jellegek azt mutatják, hogy a barlang már még PETRIK TISZK

TÁMOP-2.2.3-07/1-2F-2008-0011

19

nem jutott túl / túljutott fejlődésének első tágulási, majd ásványokban gazdagodó szakaszán, s belépett a pusztulás fázisába... d) Az ebben kialakult vízvezető réteg megcsapolta a felszín vizeit, ezáltal forrásbarlang / víznyelőbarlang fejlődött ki. Ekkor kerültek a barlangba azok a mészkőkavicsok, amelyek a fedettkarsztos térszínről nem juthatnának be. e) A lillafüredi … barlang … karsztosodásra alkalmas kőzetben / mésztufában, s nem a szokásos kemény, tengeri eredetű mészkőben keletkezett. Létrejötte egyidős a bezárókőzet keletkezési idejével… 7. Rendezd táblázatba a következő adatokat! Aggteleki-karszt 165 db; Bükk hegység 423 db; Zempléni-hegység 12 db; Mátra hegység 15 db; Börzsöny-Cserhát-Karancs 22 db; Naszályi-rög 10 db; Budai-hegység 142 db; Pilis hegység 149 db; Szentendre-Visegrádi-hegység 14 db; Gerecse hegység 187 db; Vértes hegység 72 db; Velencei-hegység 5 db; Északi-Bakony 291 db; Déli-Bakony-Keszthelyi-hegység 136 db; Mecsek hegység 85 db; Villány és a Beremendi-rög 41 db; Alpokalja 19 db = 1788 db

A szöveg újraolvasása, szövegreprodukálás jegyzet alapján 8. Nézd át a jegyzetedet! Gondolatban egészítsd ki szöveggé! Olvasd el ismét a szöveget! Csak az általad lényegesnek tartott, megjegyzendő szövegrészekre összpontosíts! Keresd meg az Országos Széchényi Könyvtár internetes adatbázisában Kordos László Magyarország barlangjai című könyvét (http://mek.oszk.hu/).

Szövegértelmezési eljárások II. 1. A következő mondatok három szövegből származnak. Válogasd szét őket, és állítsd a helyes sorrendbe! Próbáld meg meghatározni a szövegek témáját! a) A fürge retiarius csak karvédővel és vállra erősített pajzzsal védte magát. b) A korai indiai művészetből tudjuk, hogy India népei, egyetlen pajzstípus kivételével nem fejlesztettek ki saját páncélokat a 16. századig. c) Az addigi lovas harcmodorral szemben tömegereje, páncélzata és nehézfegyverzete jelentette előnyeit. d) Ekkor a mogul betörés nyomán meghonosodott a perzsa stílusú testpáncél és fegyverzet. e) Bronzsisak, lábvért, nagy pajzs (hoplon) és mellvért tartozott a korabeli görög nehézfegyverzethez (összesen kb. 25 kg). f) Spártában alakult ki a hoplita hadviselés rendje, ez tette a spártaiakat sokáig nehezen legyőzhető, félelmetes harcosokká. g) A pajzs neve latinul galerus volt. h) Szükség esetén a harcos e mögé rejtette az arcát. i) Bár az egyes indiai fegyverek európai fegyverekből alakultak ki, az észak-indiai harcos fegyverei és páncélja hasonlítanak a perzsa vagy török harcos fegyvereihez. Sorrend

Téma

Szöveg 1: Szöveg 2: Szöveg 3: 20

anyanyelv • tanulói jegyzet

11. évfolyam

2. Nézd meg a következő jegyzetet! A jegyzet alapján állítsd helyes sorrendbe a szöveg bekezdéseit! –– 19. századi szerep a hordalék megszűrése –– Csökken a tó vízszintje –– Nő a mezőgazdasági termelés – nő a szennyezés –– Romlik a vízminőség –– Az 1970-es évek tervei –– A munka ütemei Kis-Balaton A munka két ütemben valósult meg: az első ütem a Hídvégi tó kialakítása 1985-re, a második ütem, a Fenéki tó elárasztása lényegében a 2000-es évek közepére készült el az Európai Unió támogatásával. A területen komoly védőgát és átemelő-rendszer valósult meg. A Zala vize tervezett módon kanyarog végig a területen. A 20. századtól a környék gazdálkodói is művelésre alkalmas területeket igyekeztek elhódítani a mocsárvilágtól lecsapolásokkal és mesterséges csatornák kialakításával, ami tovább csökkentette a vizes élőhelyek arányát. Mindeközben a mezőgazdasági termelés növekedése miatt fokozódott a területen a kémiai és biológiai szennyezés, kibocsátás. A 19. században azonban jelentős változások következtek be a térségben, amelyek a Kis-Balaton vízzel borított területeinek csökkenéséhez vezettek. A Balaton déli partján futó vasútvonal miatt komoly szabályozási munkákat végeztek, aminek következtében a tó vízszintje jelentősen csökkent. A 19. századig a Kis-Balaton tava egységet képezett a Balatonnal, a mai tó nyúlványa volt. A vízfelület komoly szerepet játszott abban, hogy a Zala lerakja hordalékát és szervesanyag-tartalmát, mielőtt a Balatonba ömlik. Ezért az 1970-es években a Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság kidolgozott egy tervet a „Kis-Balaton Vízvédelmi Rendszer” kiépítésére, ami a Kis-Balaton újbóli mesterséges elárasztását, a mocsárvilág rehabilitációját foglalta magában. A fenti folyamatok miatt a 20. század közepére a Kis-Balaton fokozatosan elvesztette „szűrő” funkcióját, aminek a Balaton fokozott és gyors vízminőség romlása lett a következménye. A tóba jutó nagy mennyiségű hordalék, tápanyagok ugyanis jelentős eutrofizációs folyamatokat eredményezett. A Zala ugyanis már nem a Kis-Balaton mocsaras térségében, hanem a Keszthelyi-öbölben rakta le hordalékát. Forrás: http://www.heviz.me/kis-balaton.html.(2009.08.10.) 3. Beszéljétek meg, hogyan segítenek a kötőszavak és az egyéb kapcsolóelemek a helyes sorrend felállításában! 4. Az alábbi, eredetileg is félkövér formában szedett részlet kimaradt a szövegből. Hova illeszthető be? Döntésedet indokold! Döntsd el, melyik kifejezés állhatott az eredeti szövegben! Döntésedet indokold! A Kis-Balaton a Balatontól délnyugatra fekvő, természeti és kulturális értékekben gazdag tájegység/terület, amelynek jelentős része immunitást/védettséget élvez. A terület a Zala folyó torkolatvidéke, amely mindig mocsaras, jelentősen ingadozó/ingatag vízszintjéről nevezetes vidék/ terület volt.

PETRIK TISZK

TÁMOP-2.2.3-07/1-2F-2008-0011

21

5. A következőkben az első bekezdés néhány kifejezésének a magyarázatát olvashatod. Keresd meg a kifejezést a szövegben! Tudsz-e más jelentést is a szóhoz kapcsolni? Összefüggő egésznek (területnek, testrésznek stb.) kinyúló része: Mozgó vizektől a talajból kimosott és másutt lerakott anyag, föld, törmelék: Vizenyős területet a víz elvezetésével kiszárít: 6. A szöveg utolsó bekezdésének mondatai összekeveredtek. Állítsd fel a helyes sorrendet! –– A Kis-Balaton olyan jelentős élővilággal (növényzet, hal- és főleg madárvilág) rendelkezik, hogy a nemzetközi jelentőségű vadvizekről, főkén a vízimadarak élőhelyéről született Ramsari egyezmény hatálya alatt áll. –– A látogatás egyes területeken csak szervezett csoportokban, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park szakembereinek vezetésével lehetséges. –– A várakozásoknak megfelelően a mocsárvilág gyorsan regenerálódott, így a terület jelentős része pillanatnyilag fokozottan védett élőhely, ahol jelentős mértékben korlátozott a turisták mozgása. –– A tó körüli erdőkben gyülekeznek minden évben a környék fecskéi, télen pedig ritka madarak húzzák meg magukat a bőséges táplálékkal kecsegtető meleg víz közelében. A tudományos szövegeket gyakran kísérik különböző szemléltetőeszközök: képek, ábrák, táblázatok, diagramok, térképek stb. Szövegünket, előadásunkat ezek felhasználásával tehetjük érdekesebbé, színesebbé. Néhány jó tanács: –– Ha használunk szemléltető eszközt, akkor azt a célnak megfelelően tegyük! –– Ne használjunk túl sok és bonyolult szemléltetőeszközt! –– Minden technikai eszközt próbáljunk ki előre! –– Minden ábrának, táblázatnak és képnek címet kell adni – szövegben számozzuk is, és ennek alapján hivatkozunk rá a szövegben. –– Legyen az ábra összhangban a szöveggel, ugyanaz legyen a mondanivalója! –– Minden kép, ábra és táblázat megfelelő méretű, kontrasztos, jól olvasható legyen! 7. Válasszatok ki egy fényképet, egy diagramot és egy táblázatot! Gondoljátok végig, hogyan kapcsolnátok a szöveghez! Illesszétek a szöveg megfelelő részéhez, és készítsétek el az utalást! 8. Szakszó vagy köznyelvi szó? Értelmezd a címszavakat a fénymásolatok segítségével! Írj egy-egy rövid mondatot, amelyből fény derül a különböző jelentésekre! Plató fn 1. Föld Fennsík.|Lapos hegytető. 2.‫ ٭‬Vendéglátóiparban: felszolgáló tálca. 3. Közl Szállítóeszköznek (oldalfal nélküli) lapos rakterülete. [nk:fr] szifon fn 1. Műsz Folyadékot továbbító szívócső.|Műsz Bűzelzáró. 2. Biz Autoszifon. 3. Föld Barlangnak vízzel teljesen kitöltött szakasza. [nk:lat szilárd erkölcsi magatartás. Megtörik a ~ét. 2. Föld Hegygerinc. 3. Műsz Építményen, szerkezeten az élben találkozó lapok összefoglaló kiképzése. A hajó ~e; a könyv ~e: a két fedőlapot összekötő rész.|Ép Tetőgerinc. 4. vál Vminek legfontosabb központi eleme. A gondolatmenet ~e. [?hangf] pad fn 1. Több személy részére való, hosszú, keskeny ülőbútor.|Iskolapad. 2. nép Padlás. 3. táj Padló. 4. táj Ágyás. 5. táj Lapos tetejű domb.|Föld Folyóban, tengerben meredek oldalú zátony. [szláv] 9. Készítsetek plakátot a tudományos stílus jellemzőiről! 22

anyanyelv • tanulói jegyzet

11. évfolyam

Stílus – stílusréteg – tudományos stílus II. Szövegalkotás Anyaggyűjtés, cédulázás Az előző órákon megvizsgálhattad a szakmai szövegek legfontosabb jellemzőit. Ennek a témakörnek az lesz a célja, hogy ezeket az ismereteket szövegalkotási gyakorlatokon keresztül alkalmazzuk, tudatosítsuk. Ha kommunikálunk, mindig szövegértést és szövegalkotást végzünk. Szövegértésünk azonban nem csak a szavak megértésén múlik. Értelmeznünk kell beszédpartnerünk viselkedését, fel kell ismernünk céljait, viszonyítanunk kell a körülményekhez. Ha szöveget alkotunk, nem csak szavakat teszünk egymás mellé. Figyelünk beszélgetőtársunkra, és reakcióihoz, a környezethez, a céljainkhoz igazítjuk mondanivalónkat. A mindennapi kommunikációban gyakran találkozhatsz olyan esettel, mikor valaki arra hivatkozik hanyag, igénytelen beszédének „mentségeként”: „Minek figyeljek arra, hogyan mondom, úgyis megértik!” Azonban ahogy megjelenésünk, úgy megszólalásunk is sokat elárul rólunk. Ezért fontos, hogy a szövegalkotás legfontosabb elemeivel, lépéseivel is megismerkedjünk. 1. „Írj 10-15 mondatos szöveget a tatárjárásról!” hangozhat el a felszólítás. Milyen szöveget fogalmazol? A témán vagy a címen kívül mi mindent kell tudnod, hogy szöveget alkoss? Húzd alá a felsorolásból a szerinted még szükséges tudnivalókat! Milyen papírra írjam? Kinek szóljon a szöveg? Milyen hosszú legyen? Mi a célom a szöveg megírásával/elmondásával? Kézzel vagy géppel írjam? Milyen szövegtípust válasszak? Szóban hangzik majd el vagy írásban kell fogalmaznom? Kell-e képet, táblázatot, diagramot készítenem hozzá? Milyen betűtípust használjak? Hogyan emeljem ki a fontos dolgokat? Hogyan tagoljam a szöveget? Milyen színű tollal írjak? Kapok-e rá jegyet? Van-e még olyan információ, amelyre szükséged lehet a szöveg megalkotásához? 2. Olvasd el a szöveget, majd beszéljétek meg párban, miről szól! A Krím-félszigeten található Feodosia (Kaffa) városát 1346-ban ostromló tatárok kánjának az az elvetemült ötlete támadt, hogy a városvédőket egy hadászati szempontból is hatékonynak mondható büntetéssel sújtja. A táborában épp akkor grasszáló heveny, gyors lefolyású betegségben elhulló katonái haláluk után is félelmetes fegyvernek bizonyultak, miután tetemüket hajítógépeivel az ellenálló városba juttatta. Egy korabeli krónikás, Gabriel de Mussis beszámolója alapján ezt az eseményt – amit többen a biohadviselés egyik korai előzményének tartanak – tekintik a történelem folyamán immár másodszorra támadó, pestis néven elhíresült járvány kiindulópontjának. A városból igencsak hamarjában menekülő itáliai kereskedők hajóikon a genovai és velencei kikötőkbe hurcolták a fekete halál kórokozóját és hordozóját: a házi patkányon élősködő patkánybolha parazitáját, a pestis baktériumát. 1347 és 1350 között a pestis kiirtotta Európa lakosságának közel egyharmadát, a sűrűbben lakott városokban még számottevőbb, az eldugottabb, kisebb településeken ennél enyhébb mértékben tarolt. A pestis három nagy hulláma közül az első a VI. századi Bizánci Birodalomban, a második a XIV. századi Európában, a harmadik pedig főként a XIX–XX. századi Kelet-Ázsiában pusztított. 1347-es megjelenésétől kezdve az epidémia2 egészen a XVIII. század közepéig Európa fejlettebbnek mondott 2 Gör – lat, orv járvány, ragály PETRIK TISZK

TÁMOP-2.2.3-07/1-2F-2008-0011

23

régióit 15-25 évente igába döntötte, visszahúzódva, regionális területekre összpontosítva várta, hogy erősebbé válva újra tarolhasson. Forrás: http://www.eletestudomany.hu/ 3. Egy-egy kulcsszóval foglald össze az egyes bekezdések témáját! Bekezdés: ..................................................................

Bekezdés: ..................................................................

4. Készíts mindkét témakörhöz cédulát! Hivatkozási adatok

TÉMAKÖR

Szó szerinti idézésnél oldalszám TÉMA Fontos, hogy mindig pontosak legyenek a hivatkozási adataid (később nehéz visszakeresni), a cédulának csak az egyik oldalára írjál, az eredeti információ leglényegesebb megállapításait, gondolatát írd le tömören. 5. Gondolkozz – Beszéld meg párban! Az ábra segítségével gondold végig, milyen más forrásokból tudnál még a témádhoz anyagot gyűjteni! Források Mások tapasztalatai, ismeretei

Saját ismeret

Könyvek

Megfigyelés

Folyóiratok

Kísérlet

Filmek

Személyes élmény

Cd-rom

Egyéni ötletek

Internet Beszélgetés 6. Vitassátok meg, milyen szövegtípusok alkalmasak a saját ismeret bemutatására! Töltsd ki a táblázatot! Saját ismeret

Szövegtípus

Pl.: a víz vizsgálata mikroszkóppal Kirándulás a Börzsönyben

Beszámoló Elbeszélés

24

anyanyelv • tanulói jegyzet

11. évfolyam

Az anyaggyűjtés során legtöbbször az internetes keresőprogramokat használjátok. A kapott találatok hitelessége sok esetben kétséges lehet, hiszen nem tudjuk, ki töltötte fel az anyagot. Alaposabb utánajárással szakmailag megbízhatóbb információkhoz juthatunk. Szinte minden nagyobb könyvtár katalógusa megtalálható az interneten. Ezekből megtudhatjuk, hogy témánkhoz milyen könyvek találhatók meg a könyvtárban. 1. Nyisd meg a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár honlapját (http://www.fszek.hu)! 2. Kattints a KATALÓGUS fülre! 3. Ha csak a témát tudod, a TÁRGYSZÓ keresőablakba írd be azt! Pl. II. Rákóczi Ferenc 4. A  kapott találatok közül a könyvcímek alapján választhatod ki a véleményed szerint megfelelőket! Pl. a II. Rákóczi Ferenc tárgyszóra 97 találatot kapunk. 5. A címek mellett a MUTAT szóra kattintva megtudhatod a könyv fontosabb adatait és kölcsönzési státuszát is. Pl. Asztalos Miklós: II. Rákóczi Ferenc és kora című munkáját a Központi Könyvtár szabadpolcán a 943.93 A 92 jelzett alatt találod meg. 6. Ha szükséged van a könyvre, nincs más dolgod: kölcsönözd ki a könyvtárból! Vannak olyan könyvek, cikkek, amelyek teljes egészükben megtalálhatók az interneten. Ezeket például az Országos Széchényi Könyvtár által működtetett elektronikus könyvtárban keresheted meg. 1. Nyisd meg Országos Széchényi Könyvtár elektronikus könyvtárát (http://mek.oszk.hu/)! 2. A jobb oldalon található KERESÉS A GYŰJTEMÉNYBEN panel TÉMA sorában add meg a keresendő kifejezést! Pl. II. Rákóczi Ferenc 3. A kapott találatok közül válaszd ki azt, amelyiket szeretnéd elolvasni! Pl. a II. Rákóczi Ferenc tárgyszóra 12 találatot kapunk. 4. Kattints a kiválasztott címre, majd a megjelenő ablakban válassz formátumot! Pl. Asztalos Miklós: II. Rákóczi Ferenc és kora című munkáját html, Word, pdf és rtf verzióban tekintheted meg. 5. Ezt követően a számítógépen elolvashatod a művet. Az ország 17 könyvtárának adatbázisát foglalja egybe a Magyar Országos Közös Katalógus (MOKKA), melynek adatbázisa a http://webpac.mokka.hu/WebPac/CorvinaWeb címen érhető el. Cikkeket kereshetsz a http://www.matarka.hu/ oldalon a szerző neve, a cikk címe vagy kulcsszava segítségével. Házi feladat: Keress a témádhoz további könyveket, cikkeket! Készíts róluk cédulákat a tanult módon!

PETRIK TISZK

TÁMOP-2.2.3-07/1-2F-2008-0011

25

szövegszerkesztési gyakorlatok 1. Keresd meg a következő szövegrészlet bekezdéseinek tételmondatait! Hol helyezkednek el a szövegben? Hány információval részletezi az író a bekezdés fő gondolatát? Majer Zsuzsa: Szagos és illatos molekulák – szagkémia (részlet) „Észlelés, érzékelés, szaglás A „szagérzet” teljesen szubjektív. Ugyanazt a szagot érezheti valaki kellemesnek, míg másvalaki kellemetlennek, a nők szaglásérzékenysége pedig nagyobb, mint a férfiaké; az illatszerek egy részét a férfiak nem vagy csak alig érzik. A szagokhoz pedig hozzá is lehet szokni: az állandó szaghatásnak kitett szaglósejtek érzéketlenné válnak a szagingerrel szemben (telítődnek). Az adott anyag koncentrációjától (mennyiségétől) nagyban függ a szagérzet: nagy töménységben a legfinomabb illatok is bántók, büdösek lehetnek, de nagyon hígan (tízezerszeres hígításban) kellemes vagy érdekes illatúak. Az acetaldehid tiszta állapotban szúrós szagú, hígítva almaillatú; a bróm-sztirol vagy a fenil-acetaldehid töményen kellemetlen szagúak, nagy hígításban jácintszagúak. Az indol és a szkatol az emberi bélsár bűzének az összetevői, de nagy hígításban virágillatuk van. A szaglórendszernek az ízleléshez is köze van: az ételek „íze” valójában főleg azoknak a gázoknak az illata, amelyek az ivás, rágás vagy szopogatás folyamán szabadulnak fel a táplálékokból, és beszivárogva az orrlyukakba eljutnak a szaglóhámhoz. Az agy a szaglóhám által kibocsátott összetett szagjeleket összegzi a nyelv által kibocsátott egyszerű ízjelekkel, és a szájban lévő ételhez hozzárendel egy ízt. Bár az ízanyagok általában többféle illóanyagból állnak, gyakran egyetlen összetevő adja meghatározó aromájukat. A metil-2-peridil-ketontól például minden étel pattogatottkukorica-ízű lesz.” Majer Zsuzsa (2008): Szagos és illatos molekulák – szagkémia. Elérhető az interneten: http://www.eletestudomany.hu 2. Alakítsd át a szöveget úgy, hogy a tételmondatok a bekezdések végén szerepeljenek! 3. Az alábbi szövegek kapcsolódási hibákat tartalmaznak. Melyek ezek? Javítsd a hibákat! –– Már a korai időktől kezdve alkalmaztak helyi szinten különféle közegészségügyi rendszabályokat, például a karantén intézményét, amely a fertőzött területek felől érkezőket 40 napi várakozásra kárhoztatta, egészségügyi kordonok, vesztegzárak felállítását. –– A XIX. században a nagy gazdasági és technikai változások forradalmasították a sajtipart is, és váratlan fellendülést hozott. –– A jelentősebb számban fennmaradt reneszánsz emlékek a Perényi-családhoz kötődnek. 1526 után Északkelet-Magyarország fontos, a Felvidék és Erdély között kibontakozó művészeti központjává tették Patakot. 4. Hogyan lesz érthetőbb a szöveg? Egyszerűsítsd a megfogalmazás módját, tömöríts! A kísérlet során a delfinek medencéibe halk, rövid hangokat bocsátottak, amelyek fél másodperc hosszúak voltak. Két hang közé harminc másodpercnyi szüneteket iktattak be. Az állatokat a tesztet megelőzően betanították arra, hogy hosszabb, másfél másodpercig tartó hangokra valamilyen módon reagáljanak. A kísérlet öt napja során véletlenszerűen beiktatták a hosszabb hangokat a rövidebbek közé. Amikor a 120 óra alatt bekeverték a hangokat, mindkét delfin valamennyire reagált, mégpedig azonnal, s az állatok ébersége közt a kísérlet elején és a végén a kutatók nem tapasztaltak különbséget. 5. Rogerius a 13. században élt. A tatárjárásról tudósított. Készíts bevezető szöveget a történelem tankönyv szemelvénye számára az alábbi jegyzet felhasználásával! 26

anyanyelv • tanulói jegyzet

11. évfolyam

–– –– –– –– –– –– –– ––

meghalt 1266-ban olasz származású a tatárjárás idején nagyváradi esperes, később spalatói érsek 1243­– 44: Siralmas ének című műve; a tatár pusztítás forrása Nagyvárad elfoglalásánál szemtanú a lakossággal együtt az erdőben bujdosik tatár fogság a kivonulásukig ír az ország belső állapotáról

6. Alkoss történelmi szakszöveget úgy, hogy az alábbi kifejezések adják a szöveg téma-réma szerkezetét! A szöveg feladója te legyél, a szöveg keletkezésének körülményeként egy iskolai feleletet képzelj el! Történelemi forrás, írásos emlék, régi levél, tárgyi emlék, cserépdarab, hagyomány, segédtudomá­ nyok, régészet, nyelvészet, embertan. 7. Készíts meghatározást! Figyeld meg az alábbi meghatározás szerkezetét, majd a minta alapján fogalmazd meg a következő szavak meghatározását! Szék: olyan bútor, melyre ráülünk, általában négy lába van, fából, fémből vagy műanyagból készülhet, és háttámlával rendelkezik. Meghatározandó fogalom: nemfogalom (nagyobb kategória), faji sajátosságok, ismertetőjegyek, amelyek megkülönböztetik a nemfogalom alá tatozó összes többi fajfogalomtól. Asztal: Kutya: Bableves: 8. Feladatküldés A csoport minden tagja dolgozzon ki egy meghatározást! Olvasd fel meghatározásodat a csoportta­ goknak, és próbálják meg kitalálni a meghatározott fogalmat! Ha nem sikerült, próbáljátok meg úgy átalakítani a megfogalmazást, hogy egyértelműbb legyen. A megoldást írjátok fel a kártya hátoldalára! A kérdéseket cseréljétek ki a csoportok között! Próbáljátok meg kitalálni a küldött feladatokat! Ha egyetértésre jutottatok, fordítsátok meg a kártyát! Ha válaszotok nem volt helyes, írjátok fel a kártya hátoldalára! Amikor a kártyátok visszaér a csoportotokhoz, beszéljétek meg a hátoldalra került problémákat! Mi lehetett az oka a félreértéseknek? Miért nem volt egyértelmű a meghatározásotok? 9. Rajzold le, amit írtam! A csoport minden tagja válasszon az asztalról az A, B, C, és D jelű betűk közül! Feladatod az lesz, hogy minél részletesebben próbáld meg leírni, bemutatni, hogy mit ábrázol a diagram. Cseréld ki írásodat a pároddal, és a kapott szöveg alapján próbáld meg elkészíteni a diagramot! Hasonlítsátok össze az elkészült rajzokat az eredeti képekkel. A kevésbé hasonlító rajz leírását pontosítsátok, majd adjátok oda a csoport másik két tagjának! Most ők fognak ez alapján rajzot készíteni. Hasonlítsátok össze az első rajzzal! Pontosabb lett? PETRIK TISZK

TÁMOP-2.2.3-07/1-2F-2008-0011

27

10. Készíts vázlatot az alábbi témák valamelyikéhez! A szövegek műfaja tevékenység- vagy tárgyleírás legyen! A hajfestés menete A rántotta készítése Az új telefonod bemutatása Házi feladat: A vázlat alapján fogalmazd meg a szöveget! Kinek fog szólni a szöveg? Barátnődnek/barátodnak, édesanyádnak, a fodrász mondja a vendégének, anyukád magyarázza neked, az eladó ismerteti az árut? Szövegalkotás előtt találd ki, ki mondja kinek, majd a stílus kiválasztásánál ügyelj a beszélők személyére!

Elrendezés Az anyaggyűjtést követően szerteágazó, sok kisebb résztémából álló anyagmennyiség van a kezedben. Következő lépésként tehát el kell döntened, mi az, amit fel tudsz/fel akarsz használni az anyagok közül, illetve logikus témarendszerré kell alakítanod ismereteidet. 1. Tegyétek magatok elé az elkészült céduláitokat! Melyik témakör az, amelyikhez a legtöbb információt gyűjtöttétek? Hogyan kapcsolódik ehhez a többi téma? 2. Vitassátok meg párban, mi lesz a prezentációtok fő témája! Egy nagyobb vagy két kisebb témára szűkítsétek a készülő előadást! Pl. A tatárjárás témán belül szűkíthetem a mondanivalóm a hadműveletekre vagy IV. Béla menekülésére. 3. Készítsétek el a prezentációtok vázlatát, témahálózatát! Jelöljétek, hol milyen szemléltetőeszközöket fogtok használni! 4. Ismertessétek csoportotokban prezentációtok témáját! Mutassatok rá arra, miért emellett döntöttetek! Fontoljátok meg társaitok észrevételeit! Ha elfogadjátok, építsétek be a vázlatotokba! A vázlat alapján már elkezdhetitek a szöveg megfogalmazását. 5. A szöveg megfogalmazásához használjátok a Szinonimaszótárt és a Helyesírási szótárt! 6. Az elkészült szövegrészt ellenőrizzék csoporttársaitok! A szöveg megfogalmazásánál tartsd szem előtt: Bevezetés: a téma megjelölése, a vizsgálandó kérdések, szempontok bemutatása; Tárgyalás, kifejtő rész: a kiválasztott szempontok részletes kifejtése, a tételmondatok alátámasztása; Befejezés: visszatérés a bevezetés második részéhez, a kifejtő rész állításainak összegzése, következtetés levonása, további vizsgálandó kérdések felvetése.

28

anyanyelv • tanulói jegyzet

11. évfolyam

Szóbeli szövegalkotás, vita 1. Az asztalon és a borítékban ábrák, térképek, képek, diagramok vannak. A csoport tagjai párokat alkotnak. A pár egyik tagja húz a borítékból egy képet, és megpróbálja leírni, mit lát rajta. Párjának az a feladata, hogy kiválassza az asztalról a megfelelőt. Ha sikerült, húzhatnak még egyet, egészen addig, amíg hibás válasz nem érkezik, vagy le nem telik a nekik járó 1 perc. Ekkor a másik pár következik. Az a páros győz, amelyik a legtöbb képet ismerte fel. 2. Mire kell figyelned, ha szóban fogalmazol szöveget? Adjatok körbe egy papírt és egy tollat, és mindenki írja rá az ötleteit! A szöveg előadásakor figyelned kell a nem nyelvi jelek helyes használatára. Sokban segíthetik szöveged értelmezhetőségét, de a nem megfelelően megválasztott hangerő, tempó, hangsúlyozás érthetetlenné, élvezhetetlenné tehetik előadásodat. Spontán szövegben is figyelj a szabatos fogalmazásra, a töltelékszavakat igyekezz elkerülni! 3. Készülj fel rövid értékelő-minősítő szöveg elmondására! A diákönkormányzat ülésén az iskolai dohányzás visszaszorításának eredményeiről kell beszámolnod! Szöveged a következő szerkezeti egységeket tartalmazza: a) A tevékenység menetének leírása; b) Az értékelést tartalmazó tételmondat; c) Esetleges javaslatok, észrevételek. 4. „A Wikipedia nevű internetes oldalt nem lehet anyaggyűjtésre használni, mert ellenőrizhetetlen, ezért hibás adatokat tartalmazhat.” Gyűjtsetek érveket és ellenérveket a fenti állításhoz a következő T-táblázatba. Az egymással ellentétes állítások egy sorba kerüljenek! Mellette

Ellene

5. Beszéljétek meg, hogy melyek azok az érvek/ellenérvek, amelyeket a csoport minden tagja el tud fogadni! Döntsétek el, hogy az állítás ellen vagy mellett foglaltok-e állást! 6. Fogalmazzatok egy hozzászólást a témához, amelyet a csoport egyik tagja ismertessen! Beszédében ügyeljen a nem nyelvi jelek használatára, az érthetőségre!

PETRIK TISZK

TÁMOP-2.2.3-07/1-2F-2008-0011

29

a prezentáció bemutatása Ennek az órának az a célja, hogy értékeljük saját és társaink munkáját. 1. Az alábbi szempontok szerint értékeld az órán elhangzó prezentációkat! 1-5-ig pontozz! 1 pontot adj, ha legkevésbé, 5 pontot, ha leginkább megfelelt a szöveg az adott szempontnak! Válaszodat röviden indokold! 1.

2.

3.

4.

5.

Felkészültsége, a téma ismerete alapos volt. A bevezetőben megfogalmazta a vizsgálandó kérdéseket. A tárgyalásban logikus témahálózatot épített fel. A befejezésben összegzi mondanivalóját. Előadásmódja nyelvileg megfelelő. Megfelelően használja a szakkifejezéseket. A szöveg stílusa megfelel a tudományos stílus követel­ ményeinek. Az előadás hangereje, tempója megfelelő. Hangsúlyozással, szünetek tartásával tagolja mondanivalóját. A szemléltetőeszközöket céljuknak megfelelően használja. A táblázatok, grafikonok, képek, stb. jól láthatók, a kivetített szövegek jól olvashatók. 2. Fogalmazd meg röviden, milyen új ismeretekre tettél szert az elmúlt órákon, milyen nehézségekkel találkoztál a prezentáció elkészítése során! Értékeld, hogyan sikerült megoldanod a feladatokat!

30

anyanyelv • tanulói jegyzet

11. évfolyam

Nemzeti Fejlesztési Ügynökség ÚMFT infovonal: 06 40 638 638 [email protected] • www.nfu.hu