Anyagok jellemzői 3. Dr. Józsa Zsuzsanna 2006. április 11.
Alakváltozás
OKA: • terhelés ( pl. pillanatnyi rugalmas vagy maradó tartós, kúszás, relaxáció stb.) • hő (hőtágulás, lehűlés okozta összehúzódás) • nedvesség (zsugorodás, duzzadás) • kémiai reakció (pl. kötési alakváltozás, korrózió stb.)
Húzószilárdság
A fa húzási és nyomási feszültés-alakváltozás diagramja
FA
élőnedves
> 50 m%
félnedves
30-50 m%
félszáraz
18-30 m%
légszáraz
12-18 m%
szobaszáraz 6-12 m%
A fa nedvesség okozta alakváltozása 1.
A fa nedvesség okozta alakváltozása 2. fenyő
bükk
Alakváltozás miatt repedés keletkezik
• - túlterhelés miatt normál terhelés sokkszerű (ütközés)
Gátolt alakváltozás miatti repedés
Talajsüllyedés miatti 45 °-os repedés
Alakváltozás miatt repedés keletkezik - zsugorodás vagy hőmozgás következtében
Zsugorodási nyíró repedés
Hőszigetelés elégtelensége Duzzadási repedés
Szilárdulási zsugorodás mérése Pl. Huggenberger-féle deforméterrel (200 mm-en)
Hőterhelés hatása
Külső oldali hőszigetelés
Belső oldali hőszigetelés
Két anyag együttes alkalmazása 1. Vegyünk két anyagot, az egyik merevebb (M), a másik puhább (P). Ha két anyagot „egymás mellé” állítjuk, akkor terhelésre:
VM
VP
εM = εP Azaz az alakváltozásnak mindkét anyagban ugyanakkorának kell lennie. E= ∆σ/∆ε
EM
EP
=> σ=E*ε
VM+VP = 1,0 => VP=1-VM Eegyüttes|| = VM*EM+VP*EP
Behelyettesítve:
Eegyüttes|| = VM*EM+(1-VM)*EP
Két anyag együttes alkalmazása 2. Ha ugyanezeket az anyagokat egymásra helyezzük, egész másképp fognak viselkedni:
VP
EP
σ M= σ P E= ∆σ/∆ε
VM
EM
Azaz a feszültségnek kell az anyagokban ugyanakkorának lennie. => σ=E*ε
VM+VP = 1,0 => VP=1-VM 1/Eegyüttes⊥= VM/EM+VP/EP
Behelyettesítve:
Eegyüttes⊥ = EP*EM/[(1-VM)*EM+VM*EP]
Golyóálló üveg
Építőanyagok tűzállósága - éghetősége Nem éghető (jele: A): - Éghető alkotókat nem tartalmazó (jele: A1) pl. kövek - Éghető alkotókat is tartalmazó (jele: A2) pl. gipszkarton
Éghető (jele: B): - Nehezen éghető (jele: B1) pl. fagerenda - Közepesen éghető (jele: B2) pl. fadeszka - Könnyen éghető (jele: B3) pl. faforgács
Tűz – Füst - Csepegés Füstfejlesztő képesség szerint: - Füstöt nem kibocsátó anyag (jele: F0) - Mérsékelt füstfejlesztő képességű anyag (jele: F1) - Fokozott füstfejlesztő képességű anyag (jele: F2) Égve csepegési tulajdonság szerint: Az anyagból tűz vagy magas hőmérséklet hatására - olvadék nem képződik (jele: C0) - gyulladást okozó olvadék nem képződik (jele:C1) - égve csepeg és gyulladást okoz (jele: C2)
Tűzálló üveg
Tűz hatása a különböző építőanyagok szilárdságára
Vizsgálati adatok • 1. Vizsgálati hely: - jellege /beltér, kültér, pince, homlokzat …/ - légtéri klímajellemzők /hőmérséklet, rel. páratartalom • 2. Kivett minta: - típusa /furatpor, fúrt mag, vésett darab …/ - anyaga /tégla, beton, terméskő …/ • 3. Nedvesség: - nedvességtartalom /tömeg%/ - egyensúlyi nedvesség – szorpciós izoterma ismerete - telítési vízfelvétel /tömeg%/ - telítettség = nedv.tart. osztva tel. vízfelvétellel /%/ (ez írja le a legjobban a szerkezet állapotát, mert anyagfüggetlenné tettük!)
• 4. Oldott anyagok: - kémhatás
Nedvességmérleg (telítettség)
Mennyiségi • 0-20 % egyensúlyi nedvességtartalmú • 20-40% nedves • 40-80% erősen nedves • > 80% vizes Térbeli: magasság és falmélység szerint Higroszkópos nedv.tart (% )
A falakra káros sófajták 1. Szulfátok: talajból, füstgáz, téglagyártás során a tégla anyagába is kerülhet szulfát – Na2SO4*10H2O – glaubersó – MgSO4*7H2O – keserűsó
A falakra káros sófajták 2.
Kloridok: olvasztó só, adalékszer, háztartási szennyvíz – NaCl – konyhasó – KCl – kálisó
A falakra káros sófajták 3. Nitrátok /”salétromok”/: fekália, csatornalé – KNO3 – kálisalétrom – NaNO3 – chilei salétrom
A falakra káros sófajták 4.
Karbonátok: • a falazóhabarcs anyagából – CaCO3 – mész
• szikes talaj, mosószer – Na2CO3 – szóda – K2CO3 - hamuzsír
• Mészkivirágzás a falazóhabarcs anyagából – a tégla felületén – a habarcsfugákban
Sómérleg Mennyiségi • 0-0,1 m% • 0,1-0,5 m% • 0,5-1,5 m% • > 1,5 m%
sómentes kissé sószennyezett sószennyezett erősen sószennyezett
Térbeli: magasság és falmélység szerint Higroszkópos hányad (NO3-, Cl- )
A só hatása • - Kristályosodási nyomás – feszítőhatás alakul ki, – elérheti a 50 N/mm2-t is.
• - Higroszkópikus vízfelvétel • - Hidratációs hatás • - Biológiai korróziós hatás – (tio- és nitrifikáló baktériumok, amik megkötik a levegő NOx és SOx gázait, amik megölik a mészkövet)
Sók károsító hatása
Párolgásnövelés
