ANTENNA HUNGÁRIA MAGYAR MŰSORSZÓRÓ ÉS RÁDIÓHÍRKÖZLÉSI RT

Sorszám: [...]

„ANTENNA HUNGÁRIA” MAGYAR MŰSORSZÓRÓ ÉS RÁDIÓHÍRKÖZLÉSI RT.

INFORMÁCIÓS DOKUMENTUM 2005. ÁPRILIS 11.

SZECSKAY

INFORMÁCIÓS DOKUMENTUM

BEVEZETÉS A jelen Információs Dokumentumot a HVB Bank Hungary Rt., a CA IB Tőkepiaci Tanácsadó Rt. és a Szecskay Ügyvédi Iroda (külön „Tanácsadó”, együttesen „Tanácsadók") készítették az „ANTENNA HUNGÁRIA” Magyar Műsorszóró és Rádióhírközlési Rt.-ről (székhely: 1119 Budapest, Petzvál József u. 31-33. „AH” vagy „Antenna Hungária Rt.” vagy „Társaság") kizárólag nyilvánosan hozzáférhető információk alapján, azzal a céllal, hogy ismertessék a Társaság piacait, tevékenységét, működését és pénzügyi helyzetét. Az Információs Dokumentum nem tartalmaz teljeskörű információt a Társaságról, és azzal a céllal készült, hogy egy dokumentumban összegződjenek és ezáltal egyszerűbben hozzáférhetővé váljanak a Társaságról rendelkezésre álló nyilvános információk. Sem a Tanácsadók, sem a Társaság nem ellenőrizték a jelen Dokumentumban szereplő adatok és információk pontosságát és hitelességét. A Társaság, illetve a Tanácsadók semmiféle felelősséget nem vállalnak a jelen Információs Dokumentumban található adatok és információk pontosságára, teljességére és hitelességére vonatkozóan. A jelen Információs Dokumentumban foglalt információk, illetve tájékoztatás nem tekinthető a Társaság, vagy a Tanácsadók által nyújtott befektetési, jogi vagy egyéb tanácsnak vagy ajánlásnak. A jelen Dokumentum közzététele nem minősül sem a Társaság, sem a Tanácsadók részéről ajánlatnak, és ajánlati kötöttség sem a Tanácsadókat, sem a Társaságot nem terheli. A jelen Információs Dokumentum nem minősül értékpapír zártkörű vagy nyilvános forgalombahozatalához a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény („Tpt.”) alapján szükséges információs összeállításnak illetve tájékoztatónak.

I. FEJEZET AZ ANTENNA HUNGÁRIA RT. BEMUTATÁSA Az I. fejezet általános bemutatást ad az Antenna Hungária Rt.-ről, ismerteti történetét, tulajdonosi struktúráját, illetve kialakulásának fontosabb lépéseit. A fejezet bemutatja továbbá az Antenna Hungária csoportba tartozó vállalatokat, és a cégstruktúra jelenlegi felépítését, kialakulásának és közelmúltbeli változásainak folyamatát. Ebben a részben kerül ismertetésre továbbá a Társaság Alapszabálya és részvényei, illetve az azokhoz fűződő jogosítványok. II. FEJEZET AZ ANTENNA HUNGÁRIA RT. MŰKÖDÉSÉNEK JOGI KÖRNYEZETE A II. fejezetben ismertetésre kerülnek az Antenna Hungária Rt. és leányvállalatainak tevékenységét meghatározó jogszabályok, valamint kiemelésre kerülnek a legfontosabb szabályozások. III. FEJEZET AZ ANTENNA HUNGÁRIA RT. ÉS LEÁNYVÁLLALATAINAK PIACAI A III. fejezet bemutatja a Társaságcsoport piacait, valamint az egyes piacok főbb szereplőit, különös tekintettel a műsorterjesztés és az üzleti telekommunikáció szektorokra.

2/135


IV. FEJEZET AZ ANTENNA HUNGÁRIA RT. ÉS LEÁNYVÁLLALATAINAK FŐ TEVÉKENYSÉGEI A IV. fejezet a Társaság és leányvállalatainak tevékenységeit, szolgáltatásait mutatja be, ismertetve azok műszaki hátterét, a legfontosabb vevőket, beruházásokat, valamint a versenytársakat. V. FEJEZET STRATÉGIA Az V. fejezet a Társaság középtávú stratégiáját ismerteti. VI. FEJEZET SZERVEZET ÉS HUMÁN ERŐFORRÁSOK A VI. fejezetben bemutatásra kerül az Antenna Hungária Rt. menedzsmentje, Igazgatósága és Felügyelő Bizottsága, továbbá a jelenlegi szervezeti felépítése és kialakulásának folyamata. A fejezet ismerteti még a munkavállalói létszám alakulását, a munkavállalói juttatások rendszerét és a szakszervezet működését. VII. FEJEZET AZ ANTENNA HUNGÁRIA RT. A BUDAPESTI ÉRTÉKTŐZSDÉN A VII. fejezetben a Társaság tőzsdei szereplése, árfolyamának alakulása és főbb kereskedési adatai kerülnek ismertetésre. VIII. FEJEZET PÉNZÜGYI INFORMÁCIÓK A VIII. fejezet bemutatja a Társaság, valamint az AH-csoport pénzügyi teljesítményét. Ismerteti 2002-től kezdődően a konszolidált és a Társasági eredményeket, a pénzügyi helyzet és a jövedelmezőség alakulását. IX. FEJEZET EGYÉB INFORMÁCIÓK Az Egyéb információk fejezet bemutatja az Antenna Hungária Rt.-re vonatkozó egyéb fontosabb információkat, többek között a minőségirányítási rendszert, az ingatlanokat és a peres ügyeket, a Társaság SAP és informatikai rendszerét.

3/135


TARTALOM FEJEZET

OLDAL

BEVEZETÉS.............................................................................................................................2 TARTALOM .............................................................................................................................4 DEFINÍCIÓK...........................................................................................................................6 I.

AZ ANTENNA HUNGÁRIA RT. BEMUTATÁSA..............................................................9

1 1.1 1.2 1.3 1.4 1.5

AZ ANTENNA HUNGÁRIA RT. TÖRTÉNETE ....................................................................................9 Történeti áttekintés............................................................................................................... 9 Tranzakciók, tőkeemelések .................................................................................................. 10 A részvények bemutatása .................................................................................................... 12 Tulajdonosi helyzet ............................................................................................................. 13 Az Alapszabály ismertetése.................................................................................................. 14

2 2.1 2.2

CÉGSTRUKTÚRA................................................................................................................. 14 Jelenlegi stuktúra................................................................................................................ 15 Jelenlegi stuktúra kialakulása............................................................................................... 23

II.

AZ ANTENNA HUNGÁRIA RT. MŰKÖDÉSÉNEK JOGI KÖRNYEZETE.........................27

1

JOGSZABÁLYOK ................................................................................................................. 27

2 2.1 2.2

BEJELENTÉSEK, ENGEDÉLYEK ................................................................................................. 27 Bejelentési rendszer az Eht. alapján ..................................................................................... 27 Bejelentések a Médiatv. alapján a műsorszórással, műsorszétosztással és műsorelosztással kapcsolatban ...................................................................................................................... 28 Engedélyek......................................................................................................................... 28

2.3 3

TULAJDONI KORLÁTOZÁSOK A MÉDIATV. ALAPJÁN........................................................................ 29

III.

AZ ANTENNA HUNGÁRIA RT. ÉS LEÁNYVÁLLALATAINAK PIACAI ..........................30

1 1.1 1.2

MŰSORTERJESZTÉS ............................................................................................................ 30 Átviteli infrastruktúra........................................................................................................... 30 Televíziós és rádiós műsorterjesztési piac szolgáltatói és szolgáltatásai, kapcsolódó piacok ...... 33

2 2.1 2.2 2.3

TELEKOMMUNIKÁCIÓ........................................................................................................... 43 Az üzleti kommunikációs szektor szereplői ............................................................................ 43 A távközlési szolgáltatások szervezeti piaca .......................................................................... 43 Készenléti távközlési rendszer (EDR) .................................................................................... 52

3

TORONY INFRASTRUKTÚRA ÜZEMELTETÉS.................................................................................. 54

4

HÁLÓZATÜZEMELTETÉS ÉS SZERVIZ SZOLGÁLTATÁS ...................................................................... 54

IV.

AZ ANTENNA HUNGÁRIA RT. ÉS LEÁNYVÁLLALATAINAK FŐ TEVÉKENYSÉGEI......55

1 1.1 1.2 1.3 1.4

MŰSORSZÓRÁSI TEVÉKENYSÉG ............................................................................................... 56 Szolgáltatások..................................................................................................................... 56 Kiemelt beruházások ........................................................................................................... 64 Versenytársak..................................................................................................................... 66 Legutóbbi események ......................................................................................................... 66

2 2.1 2.2 2.3 2.4 2.5

TELEKOMMUNIKÁCIÓS TEVÉKENYSÉG ....................................................................................... 67 Szolgáltatások..................................................................................................................... 67 Technológiai háttér ............................................................................................................. 72 Beruházások ....................................................................................................................... 73 Vevők................................................................................................................................. 74 Versenytársak..................................................................................................................... 75

3 3.1 3.2

LAKOSSÁGI SZOLGÁLTATÁSOK ................................................................................................ 75 AntennaMikro ..................................................................................................................... 75 Egyéb szolgáltatások ........................................................................................................... 77

4

EGYÉB TEVÉKENYSÉG .......................................................................................................... 79

4/135


4.1 4.2

Szerviztevékenység, fenntartás, telepítés.............................................................................. 79 Ingatlanok hasznosítása, infrastruktúra bérbeadása .............................................................. 80

V.

STRATÉGIA ..............................................................................................................81

VI.

SZERVEZET ÉS HUMÁN ERŐFORRÁSOK ..................................................................82

1

IGAZGATÓSÁG................................................................................................................... 82

2

FELÜGYELŐ BIZOTTSÁG ....................................................................................................... 82

3 3.1 3.2

SZERVEZETI FELÉPÍTÉS ........................................................................................................ 83 A szervezeti felépítés átalakításának folyamata ..................................................................... 83 Az Antenna Hungária Rt. jelenlegi szervezeti struktúrája........................................................ 84

4

MENEDZSMENT ................................................................................................................. 85

5 5.1 5.2 5.3

MUNKAVÁLLALÓK ............................................................................................................... 85 Munkavállalói létszám.......................................................................................................... 85 Bérgazdálkodás................................................................................................................... 86 Juttatási csomagok ............................................................................................................. 86

6

ÉRDEKKÉPVISELETEK........................................................................................................... 87

VII.

AZ ANTENNA HUNGÁRIA A BUDAPESTI ÉRTÉKTŐZSDÉN .......................................88

VIII.

PÉNZÜGYI INFORMÁCIÓK.......................................................................................90

1 1.1 1.2 1.3 1.4 1.5 1.6

AZ AH-CSOPORT PÉNZÜGYI HELYZETÉNEK BEMUTATÁSA ................................................................ 90 A konszolidált beszámoló készítésének alapelvei ................................................................... 90 Az AH-csoport Konszolidált Eredménykimutatása .................................................................. 92 Az AH-csoport Konszolidált Mérlege...................................................................................... 94 Az AH-csoport Konszolidált Cash Flow kimutatása ............................................................... 102 Az AH-csoport tranzakciói nem konszolidált, kapcsolt felekkel .............................................. 103 Jelentős mérlegen kívüli kötelezettségek ............................................................................ 103

2 2.1 2.2 2.3 2.4 2.5

AZ ANTENNA HUNGÁRIA RT. PÉNZÜGYI HELYZETÉNEK BEMUTATÁSA ................................................ 104 A Társaság Eredménykimutatása ....................................................................................... 105 A Társaság Mérlege........................................................................................................... 110 A Társaság Cash-Flow kimutatása ...................................................................................... 115 Pénzügyi értékelés ............................................................................................................ 116 Számviteli politika alapelvei ............................................................................................... 118

IX.

EGYÉB INFORMÁCIÓK ...........................................................................................120

1

KÖRNYEZETVÉDELEM ........................................................................................................ 120

2

KOCKÁZATKEZELÉS ........................................................................................................... 121

3 3.1 3.2

MINŐSÍTÉSEK ................................................................................................................. 122 Minőségirányítási rendszer................................................................................................. 122 NATO beszállítói minősítés................................................................................................. 123

4

INGATLANOK ISMERTETÉSE ................................................................................................. 123

5

PERES ÜGYEK ISMERTETÉSE ................................................................................................ 124

6

SAP ÉS INFORMATIKA ....................................................................................................... 124

7

TÁRSADALMI TEVÉKENYSÉG, SZPONZORÁCIÓ ............................................................................ 124

8

ANTENNA MAGAZIN .......................................................................................................... 125

9

TAGSÁG SZAKMAI SZERVEZETEKBEN ....................................................................................... 126

MELLÉKLETEK ....................................................................................................................127 A

A VEZETŐSÉG ÉLETRAJZAI .......................................................................................... 128

B

MAGYARORSZÁG POLITIKAI ÉS GAZDASÁGI KÖRNYEZETE ....................................... 134

5/135


DEFINÍCIÓK AH vagy Antenna Hungária Rt. vagy Társaság

„ANTENNA HUNGÁRIA” Magyar Műsorszóró és Rádióhírközlési Részvénytársaság

AH-csoport vagy Antenna Hungária csoport vagy Cégcsoport vagy Társaságcsoport

Az Antenna Hungária Rt. és konszolidációs körébe tartozó leányvállalatai, közös vezetésű, valamint társult vállalatai

AT vagy Antenna Távközlési Rt.

Antenna Távközlési Szolgáltató Részvénytársaság

Antenna-Torony Rt.

Antenna-Torony Építő és Szolgáltató Részvénytársaság

AMVH

Antenna Multimédia Vagyonkezelő Holding Részvénytársaság

AMTT

Antenna Multimédia Technológia és Tartalomszolgáltató Részvénytársaság

Eduweb Rt.

Eduweb Távoktatási Részvénytársaság

HungaroDigiTel Kft.

HungaroDigiTel Távközlési Korlátolt Felelősségű Társaság

HUNSAT Rt.

HUNSAT Magyar Űrtávközlés Részvénytársaság

AnteCarE Rt.

AnteCarE Járműelektronikai Fejlesztő Gyártó és Szolgáltató Részvénytársaság

AnteCom Rt.

AnteCom Távközléstechnikai Fejlesztő, Gyártó és Szolgáltató Rt.

AnSzer Kft.

AnSzer Antenna–szerelő, -karbantartó, -gyártó és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság

AnTetra Kft.

AnTetra Professzionális Távközlési Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság

Eurotel Rt.

Eurotel Távközlési és Informatikai Részvénytársaság

Infotrade Kft.

Infotrade Informatikai és Kereskedelmi Korlátolt Felelősségű Társaság

TDC vagy TeleDataCast Kft.

TeleDataCast Kereskedelemi Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság

ÁPV vagy ÁPV Rt.

Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Részvénytársaság

Tanácsadó(k)

A HVB Bank Hungary Részvénytársaság, a CA IB Tőkepiaci Tanácsadó Részvénytársaság és a Szecskay Ügyvédi Iroda

Információs Dokumentum

Jelen az Antenna Hungária Rt.-t és a Antenna Hungária csoportot bemutató dokumentum

Ft

Magyar forint

euró vagy €

Euró

EGYÉB DEFINÍCIÓK Alapszabály

Az AH hatályos egységes szerkezetbe foglalt alapszabálya

Ártörvény

Az árak megállapításáról szóló 1990. évi LXXXVII. törvény

BÉT

Budapesti Értéktőzsde Részvénytársaság

BIX

Budapest Internet Exchange

CAS

Feltételes hozzáférésű rendszerek

6/135


CATV

Vezetékes (kábeles) műsorelosztó hálózat

CENELEC

European Committee for Electrotechnical Standardization

CIB

CIB Bank Részvénytársaság

DAB

Digital Audio Broadcasting

DRM

Digital Radio Mondiale

DTT

Digitális földfelszíni műsorszórás

DVB-C

Digitális kábeles televíziós műsorterjesztés

DVB-T

Digitális földfelszíni televíziós műsorszórás

EBITDA

Earnings before interest, tax and depreciation (Kamat-, adófizetés és amortizáció előtti eredmény)

EDP

Eutelsat Digital Platform

EDR

Egységes Digitális Rádiótávközlő rendszer

Eht.

Az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény (2004. január 1. napján lépett hatályba és jelenleg is hatályos)

EPG

Electronic Programming Guide

ETSI

European Telecommunications Standard Institute

Forrás Rt.

Forrás Vagyonkezelési és Befektetési Részvénytársaság

GPS

Global Positioning System (Globális Helymeghatározó Rendszer)

Gt.

A gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. törvény

GVH

Gazdasági Versenyhivatal

Hkt.

A hírközlésről szóló 2001. évi XL. törvény (hatályos 2001. december 24. és 2003. december 31. napja között)

HVB

HVB Bank Hungary Részvénytársaság

IFRS

International Financial Reporting Standards (Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardok)

IHM

Informatikai és Hírközlési Minisztérium

IP

Internet Protocol

ITU

International Telecommunication Union (Nemzetközi Távközlési Szervezet)

iTV

Interaktív televíziózás

JPE szolgáltató

Jelentős Piaci Erejű szolgáltató

kbps

Kilobit Per Second (kilobit per másodperc), sávszélességi/adatátviteli sebesség mértékegysége

KHB

Kereskedelmi és Hitelbank Részvénytársaság

Kollektív Szerződés

Az AH hatályos, a Magyar Műsorszóró Dolgozók Szakszervezetével kötött kollektív szerződése

Kt.

A koncesszióról szóló 1991. évi XVI. törvény

LAN

Local Area Network (helyi hálózat)

MATÁV vagy MATÁV Rt.

MATÁV Magyar Távközlési Rt.

Médiatv.

1996. évi I. törvény a rádiózásról és televíziózásról

MHP

Multimedia Home Platform

MSzSz

Magyar Számviteli Szabályok

7/135


NATO

North Atlantic Treaty Organization (Észak-Atlanti Szerződés Szervezet)

NHH

Nemzeti Hírközlési Hatóság

NHHT

Nemzeti Hírközlési Hatóság Tanácsa

OMK

Országos Mikrohullámú Központ

ORTT

Országos Rádió és Televízió Testület

OTC

Tőzsdén kívüli piac (Over The Counter)

OTH

Országos Transzport Hálózat

OTP

OTP Bank Részvénytársaság

PP összeköttetés

Pont-pont összeköttetés

PMP összeköttetés

Pont-multipont összeköttetés

Priv. Tv.

Az állam tulajdonában lévő vállalkozói vagyon értékesítéséről szóló 1995. évi XXXIX. törvény

PT Ventures

Portugal Telecom Ventures SGPS SA

RAS

Remote Access Server (távoli hozzáférésű szerver)

RDS

Radio Data System

SCPC

Single Channel Per Carrier

TAPS

TETRA Advanced Packet Service

TCW

Trammel Crow Wallis Részvénytársaság

TEDS

TETRA Enhanced Digital Service

TETRA

Terrestrial Trunked Radio

Tpt.

A tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény

Tt.

A távközlésről szóló 1992. LXXII. törvény (hatályos 1993. július 1. és 2001. december 23. napja között)

Üvegzseb tv.

A közpénzek felhasználásával, a köztulajdon használatának nyilvánosságával, átláthatóbbá tételével és ellenőrzésének bővítésével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2003. évi XXIV. törvény

VIR

Vezetői Információs Rendszer

Vodafone vagy Vodafone Magyarország Rt.

Vodafone Magyarország Mobil Távközlési Részvénytársaság (korábban V.R.A.M. Rt.)

VoIP

Voice over Internet Protocol

VPN

Virtuális magánhálózat

VSAT

Very Small Aperture Terminal

WAN

Wide Area Network (nagy kiterjedésű hálózat)

WLAN

Wireless Local Area Network (vezeték nélküli helyi hálózat)

8/135


I.

AZ ANTENNA HUNGÁRIA RT. BEMUTATÁSA

1

AZ ANTENNA HUNGÁRIA RT. TÖRTÉNETE

1.1

TÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉS Magyarországon 1925 óta létezik műsorszórási tevékenység. 1925-től 1990. január 1-ig a Magyar Posta volt a kizárólagos postai, távközlő, ezen belül a műsorszóró szolgáltató Magyarországon. 1990. január 1-jével a Magyar Posta szolgáltatásait szervezetileg szétválasztották. A műsorszórás az újonnan alakult Magyar Műsorszóró Vállalat feladata lett, amelyet az Állami Vagyonügynökség Igazgatótanácsa 1992. június 30-ai hatállyal Antenna Hungária Magyar Műsorszóró és Rádióhírközlési Részvénytársaság néven egyszemélyes zárt részvénytársasággá alakított át. Az átalakulás idején a részvények 100%-a a Magyar Állam tulajdonába került. Ezt követően a vonatkozó jogszabályok értelmében több magyar önkormányzat jutott részvényekhez a Társaságban. 1994 májusában az ÁPV Rt. nyilvános forgalombahozatal keretében kárpótlási jegy ellenében értékesített egy részvénycsomagot. A Médiatv. megszületését követően megalakultak a kereskedelmi televíziók Magyarországon, a három országos közszolgálati műsor mellett 1997-től a kereskedelmi műsorszolgáltatók műsorainak (TV2 és RTL Klub) műsorszórását is a Társaság végezte, valamint ettől az időponttól kezdve a közszolgálati rádióműsorok (Kossuth, Petőfi, Bartók) mellett a Danubius és Sláger kereskedelmi műsorokat is az AH sugározza országos lefedettséggel. Az országos kereskedelmi televíziók és rádiók indulása új beruházásokat tett szükségessé, ezért 1997 januárjában az AH jegyzett tőkéjét a fő tulajdonos 2,5 mrd Ft-tal megemelte. Az Országos Transzport Hálózat üzembe helyezésével a Társaság belépett a távközlési piacra is. 1998 óta földi, továbbá műholdas hang- és adatátviteli szolgáltatásokat biztosít ügyfelei széles körének, amelyek technológiai megoldásában szerepet kap a Társaság mikrohullámú gerinchálózata, budapesti száloptikai rendszere és a VSAT műholdas átvitel is. A Vodafone 1999-ben az országos közcélú mobilrádiótelefon-szolgáltatásra vonatkozó 15 éves, határozott időre szóló koncesszió elnyerése révén a magyar mobilpiac harmadik szereplője lett, mely társaságban az AH az alapításkor 20%-os tulajdonrésszel rendelkezett. 1999. február 9-én bevezetésre kerültek a Társaság részvényei a Budapesti Értéktőzsdére. 19992000 során az ÁPV Rt. a Társaság jegyzett tőkéjét zártkörű tőkeemelések keretében 11.875,2 millió Ft-ra emelte. 2000. szeptember 18-ával a kódolatlan AM-mikro elnevezésű lakossági szolgáltatás helyett az – analóg - kódolt AntennaMikró műsorelosztó szolgáltatás indult el. 2000-ben az ÁPV Rt. privatizációs tranzakciót indított, az ügylet első lépcsőjeként 2000 júliusában tőzsdei aukció keretében 171 ezer darab AH részvény került értékesítésre. A privatizáció második fázisát, amelyben tőkeemeléssel egybekötött hazai és nemzetközi részvénykibocsátást terveztek, a kedvezőtlen nemzetközi tőkepiaci körülmények miatt határozatlan időre el kellett halasztani. Az ÁPV Rt. zártkörű értékesítés keretében 2001 januárjában 133 ezer darab részvényt tudott értékesíteni, míg a dolgozói részvényértékesítés során a Társaság munkavállalói 219 ezer darab részvényt jegyeztek le. Az Antenna-Torony Rt. 2001. november 26-án került megalapításra a toronyvállalati lehetőségek kihasználásának menedzselése, azaz az infrastruktúra-, elsősorban a toronygazdálkodási tevékenységek kiszervezése céljából. 2002-2003 fordulóján az ÁPV Rt. a Társaság jegyzett tőkéjének 10%-át kitevő részvénycsomagot adott át a Forrás Rt. részére, ezzel a lépéssel részesedése 73,71%-ra csökkent. 2003 során folytatódott a cégcsoport profiltisztítása. Az átszervezések célja az volt, hogy szervezetileg is átláthatóan elváljon a műsorterjesztési alaptevékenység és a hozzá számos ponton kapcsolódó távközlés. Az állam, mint fő tulajdonos a privatizáció előkészítésének következtében szintén igényelte ezeket a változtatásokat. Mindennek eredményeként 2003. október 1-jétől az Antenna Távközlési Rt.-be került kiszervezésre a távközlési tevékenység.

9/135


2004-ben tíz év után először döntött a Társaság osztalék kifizetéséről, részvényenként 100 Ft kifizetésére került sor. 2004 szeptemberében megszületett a megállapodás, melynek értelmében a Társaság Vodafone Magyarország Rt.-ben meglévő részesedése a Vodafone International Holdings B.V. részére kerül értékesítésre, a tranzakció zárására 2005. január 12-én került sor. 2004 októberében két telephelyről - Budapest és Kabhegy - elindult a digitális földfelszíni (DVB-T) üzemszerű sugárzás a három közszolgálati televízió, az mtv, m2 és a Duna Tv műsorával. 2004 végén döntés született a 2000-ben elindított analóg, kódolt műsorelosztó szolgáltatás, az AntennaMikro digitalizációjáról. A privatizációs előkészületek jegyében az AH hosszú távú szerződéseket kötött a legnagyobb műsorszolgáltató partnerek közül a Magyar Televízióval, a Magyar Rádióval, a Sláger Rádióval, valamint a Danubius Rádióval, továbbá folytatja az AH-csoport portfoliójának racionalizálását a nem alaptevékenységet folytató leány-, illetve társult vállalkozásokban lévő részesedések értékesítésével. 2004 októberében megszületett a kormánydöntés az AH privatizációjáról, ennek alapján az ÁPV Rt. felhatalmazást kapott arra, hogy a Társaság 75%+1 szavazatot biztosító részvénycsomagját nyílt pályázaton értékesítse.

1.2

TRANZAKCIÓK, TŐKEEMELÉSEK TRANZAKCIÓK 1992-BEN 1992-ben az AH, melyet az Állami Vagyonügynökség hozott létre határozatlan időre a jogelőd Magyar Műsorszóró Vállalatból, 7.849,3 millió Ft-os jegyzett tőkéjű részvénytársaság lett, s részvényeinek 100%-a a Magyar Állam tulajdonába került. Ezt követően a Magyar Állam a vonatkozó jogszabályok értelmében 34 magyar önkormányzatnak tulajdoni részesedést adott át, 588,7 millió Ft értékben, ezáltal az állami tulajdon részaránya 92,5%-ra csökkent. TRANZAKCIÓK 1994-BEN 1994 májusában az ÁPV Rt. az AH 730 ezer darab névre szóló törzsrészvényét értékesítette nyilvános forgalombahozatal keretében Magyarországon, kárpótlási jegy ellenében, 1:1 cserearányban. A tranzakció össznévértéke 730 millió Ft volt, az ÁPV Rt. részesedése az Antenna Hungária Rt.-ben ezáltal 83,2%-ra csökkent. AZ 1997-ES TŐKEEMELÉS Az ÁPV Rt. figyelembe véve az Antenna Hungária Rt. előtt álló, az országos kereskedelmi televíziók indulásával megnövekedő feladatokat és beruházásokat, 1997. január 31-én az Antenna Hungária Rt. jegyzett tőkéjét 2,5 mrd Ft-tal 10.349,3 millió Ft-ra növelte. Az ÁPV Rt. névértéken történt zártkörű tőkeemelésével a részesedése 86,83%-ra emelkedett. AZ 1999-ES TŐKEEMELÉS A tőkeemelés – 900.900 darab, 1.000 Ft névértékű részvény jegyzése - az 1999. április 26-ai közgyűlés döntése alapján realizálódott, ezáltal az AH jegyzett tőkéje 11.250,2 millió Ft-ra nőtt. A zártkörű tőkeemelés során az ÁPV Rt. 333%-on jegyezte le az új részvényeket, amelyek teljes kibocsátási értéke 3 mrd Ft volt, ezáltal részesedése a Társaságban 87,45%-ra nőtt. TRANZAKCIÓK 2000-BEN A Priv. tv. szerint az akkori állapotnak megfelelően az Antenna Hungária Rt. tevékenységi köre alapján a kiemelt stratégiai ágazatok közé tartozott, ezért törvényi kritérium volt, hogy az állam kezében maradjon az irányítása (50% + 1 szavazat). (A nemzetgazdaság működőképessége szempontjából jelentős gazdasági társaságok körének az 1995. évi XXXIX. törvény alapján történő meghatározásáról szóló – jelenleg is hatályos - 62/1996.(VII.9.) OGY határozat a nemzetgazdaság

10/135


működőképessége szempontjából jelentős gazdasági társaságok között sorolja fel az Antenna Hungária Rt.-t.) A 2000-ben megkísérelt privatizációs tranzakció során az ÁPV Rt. fő célja az 50% + 1 szavazat megtartása mellett történő értékesítés volt, mely 37,45%-os részesedés eladását jelentette volna. A kedvezőtlen nemzetközi és hazai tőkepiaci trendek következtében a több lépcsőből álló tranzakciónak csak bizonyos részei teljesültek.

Tőzsdei aukció A privatizáció első lépcsőjeként az ÁPV Rt. 2000. július 6-án tőzsdei aukció keretében 170.966 darab részvényt értékesített, melynek következtében részesedése az AH-ban 85,93%-ra csökkent.

Tőkeemelés A tőkeemelés – 625 ezer darab, 1.000 Ft névértékű részvény jegyzése - a 2000. augusztus 16-ai közgyűlés döntése alapján realizálódott, ezáltal az AH jegyzett tőkéje 11.875,2 millió Ft-ra nőtt. A zártkörű tőkeemelés során az ÁPV Rt. 560%-on jegyezte le az új részvényeket, amelyek teljes kibocsátási értéke 3,5 mrd Ft volt, ezáltal részesedése az Antenna Hungária Rt.-ben 86,67%-ra nőtt.

A nyilvános értékesítés A privatizáció második lépcsőjében tervezett tőkeemeléssel egybekötött hazai és nemzetközi részvénykibocsátás révén az ÁPV részesedését 50% + 1 szavazatig kívánta csökkenteni, másrészt pedig 9,5 mrd Ft-os tőkéhez jutott volna az AH. A tranzakciót el kellett halasztani, de ahhoz, hogy az ÁPV Rt. a hazai nyilvános forgalomba hozatal keretében 2000. november 27-30. között lebonyolított jegyzés során beérkezett igényléseket el tudja fogadni, a tranzakciót zártkörűvé alakította. TRANZAKCIÓK 2001-BEN

Zártkörű értékesítés A 2001. január 12-én lezárult zártkörű elhelyezés során az AH papírokból összesen 5.505 alanyi jogon kárpótolt és hazai magánbefektető jegyzett. Az ÁPV Rt. a tulajdonában lévő részvénymennyiség 1,16%-át, 132.526 darab részvényt értékesített 5.600 Ft-os ajánlati áron. A befektetők a felajánlott mennyiség közel 74%-ára nyújtottak be igénylést, a legnagyobb érdeklődés az alanyi kárpótoltak részéről mutatkozott. A tranzakció eredményeképpen az ÁPV Rt. részesedése 85,55%-ra csökkent.

Kedvezményes munkavállalói tulajdonszerzés A 2001. február 16-án lezárult dolgozói részvényértékesítés során összesen 921 AH munkavállaló jegyzett a Priv. tv. által meghatározott keretek között. Az ÁPV Rt. a részvénytulajdonának 1,84%át, 218.745 darab részvényt értékesített a program során. Az értékpapírok árfolyama a 2001 januárjában lebonyolított zártkörű elhelyezés árfolyamával és a Priv. tv-nyel összhangban 2.800 Ft volt (a zártkörű értékesítési ár 50%-a), a tranzakció eredményeképpen az ÁPV Rt. részesedése 83,71%-ra változott. VÁLTOZÁSOK 2002-2003-BAN 2002-2003 fordulóján a fő tulajdonos ÁPV Rt. az Antenna Hungária Rt. jegyzett tőkéjének 10%-át kitevő részvényapportot hajtott végre a kárpótlási jegyeket a piacról felszívni hivatott Forrás Rt. részére, ezáltal közvetlen részesedése az AH-ban 73,71%-ra csökkent.

11/135


Az ÁPV Rt. részesedésének és az AH jegyzett tőkéjének változása: Dátum 1992. június 30.

1.3

ÁPV Rt. részesedés

Jegyzett tőke

%

millió Ft

100,00

7.849

1992. december 31.

92,50

7.849

1994. június 15.

83,20

7.849

1997. december 31.

86,83

10.349

1999. december 31.

87,45

11.250

2000. július 06.

85,93

11.250

2000. augusztus 16.

86,60

11.875

2001. január 12.

85,55

11.875

2001. február 16.

83,71

11.875

2003. február 28.

73,71

11.875

A RÉSZVÉNYEK BEMUTATÁSA A 2004. április 16. napján egységes szerkezetbe foglalt Alapszabályban foglaltak szerint az AH jegyzett tőkéje 11.875.200.000 Ft, amely 11.875.200 db, egyenként 1.000 Ft névértékű, névre szóló törzsrészvényből áll. A részvények dematerializáltak.

1.3.1

DEMATERIALIZÁCIÓ 2003. szeptemberében kezdődött meg az AH részvények dematerializációja, a nyomdai részvényeket szeptember 15-től december 13-ig kellett benyújtani. 2003. december 15-én lezárult a nyomdai úton előállított AH részvények dematerializált részvényekké történő átalakítása.

1.3.2

OSZTALÉK Az Alapszabályban foglaltak szerint az osztalékalap összegéről az éves rendes közgyűlés dönt. Az osztalék kifizetésére az osztalékfizetésről szóló közgyűlési határozat meghozatalát követő 30 napon belül közzétett társasági hirdetmény megjelenését követő 20. munkanapot követően kerülhet sor. A részvényes köteles az esedékességet követő 60 napon belül az osztalékot felvenni. A részvényes a Társaságtól az osztalékot csak az osztalékfizetés kezdő időpontjától számított egy éven belül követelheti. A határidő jogvesztő. Osztalékelőleg fizetéséről való döntés a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik, ha a Gt. eltérően nem rendelkezik. A Felügyelő Bizottság előzetes jóváhagyásával az Igazgatóság határozhat osztalékelőleg fizetéséről a közgyűlés helyett.

12/135


1.4 1.4.1

TULAJDONOSI HELYZET TULAJDONOSI STRUKTÚRA A legfrissebb 2005. március 31-én publikált tulajdonosi összetétel: Tulajdonosi kör

2005. március 31.

%

db

Belföldi intézményi

17,63

2.094.146

Külföldi intézményi

2,96

351.674

Belföldi magánszemély

4,43

525.752

Külföldi magánszemély

0,03

3.202

Munkavállalók, vezető tisztségviselők

0,68

80.793

Saját tulajdon Államháztartás részét képező tulajdonos(1)

0

0

74,09

8.798.656

Nemzetközi fejlesztési intézmények(2)

0

0

0,18

20.977

100,00

11.875.200

Nem regisztrált kategória(3) Teljes alaptőke (1) pl.: ÁPV Rt., TB, Önkormányzatok, stb. (2) pl.: EBRD, EIB, stb. (3) Tartalmazza a „Nem nevesített alszámlákat”

Az alábbi táblázat az AH tulajdonosi struktúráját mutatja be 2002-2004. december 31-én: Tulajdonosi kör

2002. dec. 31.

%

%

2004. dec. 31.

db

%

db

Belföldi intézményi

12,62

1.499.097

18,27

2.169.850

6,86

815.006

Külföldi intézményi

0,28

3.380

1,14

135.479

12,42

1.474.641

Belföldi magánszemély

0,95

112.612

4,18

496.587

5,76

683.480

Külföldi magánszemély

0,05

5.976

0,04

5.049

0,04

4.424

Munkavállalók, vezető tisztségviselők

0,11

12.890

0,87

102.949

0,68

80.793

0

0

0

0

0

0

84,08

9.984.176

74,04

8.791.986

74,05

8.793.806

0

0

0

0

0

0

Saját tulajdon Államháztartás részét képező tulajdonos (1) Nemzetközi Fejlesztési intézmények (2) Nem regisztrált kategória (3)

1,91

Teljes alaptőke 100,00 (1) pl.: ÁPV Rt., TB, Önkormányzatok, stb. (2) pl.: EBRD, EIB, stb. (3) Tartalmazza a „Nem nevesített alszámlákat”

1.4.2

2003. dec. 31.

db

227.069

1,46

11.875.200

100,0

173.300 11.875.200

0,19

23.050

100,00

11.875.200

FŐBB TULAJDONOSOK Az alábbiakban bemutatásra kerül az 5%-nál nagyobb részesedéssel rendelkező tulajdonosok köre: Tulajdonos

2005. március 31.

%

darab

Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt.

73,71

8.753.563

Kafijat Kereskedelmi és Consulting Kft.

10,17

1.208.144

A Kafijat Kereskedelmi és Consulting Kft., mely 2004. szeptember 23-án 5,89%-os tulajdonrészt szerzett a Társaságban, 2005. február 1. óta 10,17%-os közvetlen befolyással rendelkezik az AHban tőzsdei ügylet keretében történt részvényvásárlás eredményeként. A Kafijat Kereskedelmi és

13/135


Consulting Kft. tulajdonosai: Megdet Rahimkulov (71,72%), Timur Rahimkulov (14,14%) és Ruszlán Rahimkulov (14,14%). A Forrás Rt. korábban 10,51%-os AH tulajdonrésszel rendelkezett, mely részvénycsomagot az ÁPV apportált a társaságba 2002-2003 fordulóján. A Forrás Rt. 2004. szeptember 23-án több részletben tőzsdei ügylet keretében értékesített tulajdoni részesedéséből, így az 1,29%-ra csökkent, amely részvénycsomagra az ÁPV vételi opcióval rendelkezik.

1.4.3

SAJÁT RÉSZVÉNY ÉS VEZETŐ ÁLLÁSÚ TISZTSÉGVISELŐK AH RÉSZVÉNY TULAJDONA Az AH nem rendelkezik saját részvényállománnyal. A Társaság 2004. IV. negyedévi gyorsjelentése szerint az AH vezető állású tisztségviselői és a Társaság működését befolyásoló alkalmazottai közül egyedül Dr. László Géza vezérigazgató és igazgatósági tag rendelkezik AH részvény tulajdonnal. A 2004. december 31-i állapot szerint 3.500 darab AH részvény volt a tulajdonában, mely 2005. március 31-éig nem változott.

1.5

AZ ALAPSZABÁLY ISMERTETÉSE Az Üvegzseb tv. előírásaiból következő Alapszabályi rendelkezéseken túl az Alapszabály az alábbi kérdésekben tartalmaz a Gt.-t meghaladó rendelkezéseket: •

a közgyűlés hatáskörébe tartozik a cégvezető (vezérigazgató) megválasztása és visszahívása;

•

az Igazgatóság hatásköre szélesebb (pl. a jegyzett tőke 5%-t meghaladó rövid- és hosszúlejáratú hitelek felvételéről dönt, 80 millió Ft feletti ingatlan vagy más vagyon elidegenítéséről dönt, stb.).

Az Üvegzseb tv.-hez kapcsolódó alapszabályi rendelkezések egy részénél (pl. a Társaság és részvényese közötti a jegyzett tőke 10%-át meghaladó értékű szerződések, továbbá az 1 millió Ft összeg feletti ingyenes juttatást tartalmazó okirat cégbírósági letétbehelyezésére vonatkozó kötelezettség) az Alapszabály maga is jelzi, hogy a Társaságot ezen kötelezettségek csak az állami többségi irányítást biztosító befolyás fennállásáig terhelik. A kisebbségi jogok a leadható szavazatok legalább 10%-át képviselő részvényesek által a Gt. szerint gyakorolhatóak.

2

CÉGSTRUKTÚRA Az Antenna Hungária Rt. befektetési portfoliója jelentős változáson ment át az elmúlt időszakban. A Társaság 2002-2003-ban elindított egy folyamatot a racionalizálás és portfoliótisztítás jegyében, mely szerint az Antenna Hungária Rt. a csoport keretein belül működő, ám általa nem stratégiai alaptevékenységnek definiált tevékenységeket fokozatosan leépíti, valamint a nem alaptevékenységet folytató leány- illetve társult vállalkozásokban lévő részesedéseit értékesíti, ezzel párhuzamosan pedig a meglévő kulcstevékenységeket összevonja, a tulajdonlást és a működést pedig átláthatóbbá teszi. A következőkben bemutatásra kerül az AH-csoport jelenlegi struktúrája, majd az egyes leányvállalatok, illetve egyéb a Cégcsoportba tartozó vállalatok története és tevékenységének rövid leírása. Ezt követően ismertetésre kerül a portfoliótisztítási folyamatot megelőző 2001. év végi Cégcsoport felépítés, amelyet követ azon leányvállalatok, illetve egyéb részesedések bemutatása, amelyek 2005 elején már nem, vagy nem önálló jogi személyként tartoznak az AH-csoporthoz. Ezáltal részletesen ismertetésre kerül, hogy hogyan alakult ki a jelenlegi cégstruktúra, milyen lépések történtek a profiltisztítási folyamat keretében az egyes társaságoknál. Az AH szervezeti felépítésének átalakításának folyamata, főbb lépései, illetve jelenlegi szervezeti struktúrája a VI. fejezet 3. pontjában kerül részletesen bemutatásra.

14/135


2.1

JELENLEGI STUKTÚRA Az alábbi táblázat az AH konszolidációs körébe tartozó vállalatokat mutatja be 2004. december 31-i állapot szerint. A tulajdoni, illetve szavazati arány mértéke az AH közvetett és közvetlen teljes tulajdoni részesedését foglalja magába. Megnevezés

Tulajdoni hányad

Szavazati arány

%

Jegyzett tőke

%

Ezer Ft

Leányvállalatok Antenna Távközlési Szolgáltató Rt.

100,00%

100,00%

8.531.595 (1)

Antenna-Torony Rt.

100,00%

100,00%

1.500.000

Antel Invest Kft.

100,00%

100,00%

800.000

100,00%

100,00%

500.000

55,38%

55,38%

877.500

HUNSAT Rt.

50,00%

50,00%

100.000

Eduweb Távoktatási Rt.

50,00%

50,00%

66.700

Antenna Multimédia Technológia és Tartalomszolgáltató Rt. (3)

50,00%

50,00%

134.000

55,38%

55,38%

634

Antenna Hargita Kft. 83,70% 83,70% (1) Az AT alaptőkéje 2005. március 16-i hatállyal 10.531,595 millió Ft-ra emelkedett. (2) Az AMVH Rt. beolvad az Antel Invest Kft.-be 2005 folyamán. (3) Az AMTT Rt. beolvad az Eduweb Rt.-be 2005 folyamán.

5.011

Antenna Multimédia Holding Rt. (2)

Vagyonkezelő

HungaroDigiTel Kft. Közös vezetésű vállalkozások

Társult vállalkozások HDT Telecom Bulgária EOOD

A következő ábra a Cégcsoport struktúráját szemlélteti oly módon, hogy már tartalmazza azon egyesülési tranzakciókat, így az AMVH Antel Invest Kft.-be, és az AMTT Eduweb Rt.-be történő beolvadását, melyek cégbírósági bejegyzése még folyamatban van.

PT Ventures SGPS S.A.

Antel Invest

0,008%

44,62 %

83,72 % 100%

Hungaro DigiTel 100%

Antenna Hargita Kft. (Románia)

Antenna Távközlési Rt. 55,38 %

99,992 % 16.28%

HDTT Bulgaria

5 román magánszemély

50%

HUNSAT

99,33%

0,67%

Antenna Torony Rt.

50%

MATÁV Rt.

50%

Eduweb Rt.

50%

AVENIDA Pénzügyi Szolgáltató Rt.

15/135


A portfoliókezeléssel kapcsolatos alapelvek az alábbiak:

2.1.1

•

a befektetéseknek tevékenységüket illetően lehetőség szerint összhangban kell lenniük az AH infokommunikációs szerepvállalási terveivel,

•

az AH igyekszik néhány jól működő és erős társaságból kialakítani az AH-csoportot és egy bizonyos méretnagyság alatt nem vállal tulajdonosi szerepet,

•

az AH céljai elérése érdekében többségi részesedés megszerzésére törekszik és csak kivételes esetben, átmenetileg és erős kisebbségvédelmi jogosítványok mellett vállal kisebbségi részesedéssel tulajdonosi szerepet,

•

az AH számára fontos, hogy olyan társaságokban vállaljon tulajdonosi részesedést, amelynek tulajdonosai üzleti szempontból korrekt és megbízható partnerek, egyetértenek az AH stratégiai elképzeléseivel és érdekeik érvényesülése mellett támogatják azokat,

•

az áttételes tulajdonosi, illetve a hosszú távú stratégiai célok és előnyök mellett a profit- és megtérülés-orientáció jelenti a tulajdonosi szerepvállalás alapját.

ANTENNA TÁVKÖZLÉSI SZOLGÁLTATÓ RT. Antenna Távközlési Szolgáltató Rt. Jegyzett tőke

10.531.595.000 Ft

AH-csoport tulajdoni hányad

100% (AH: 99,9934%, Antel Invest Kft.: 0,0066%)

Alapítás éve

2003

Ügyvezető

Dobozi Péter, vezérigazgató

Konszolidációba történő bevonás

Leányvállalatként

TÖRTÉNET A három jogelőd társaság (Eurotel Távközlési és Informatikai Rt., AnTetra Professzionális Távközlési Szolgáltató Kft. és Infotrade Informatikai és Kereskedelmi Kft.) összeolvadásáról 2003 júniusában született meg a döntés, majd 2003. szeptember 15-i bejegyzéssel jött létre 600 millió Ft alaptőkével az Antenna Távközlési Rt., mely közvetetten 100%-ban az AH tulajdona volt. A folyamat második lépéseként 2003. október 1-jei hatállyal kiszervezésre került az Antenna Távközlési Rt.-be az AH-n belüli távközlési tevékenység. A távközlési tevékenységek végzéséhez szükséges eszközállomány egyrészt eszközapportok, másrészt értékesítés útján került az Antenna Távközlési Rt.-be. Az átkerülő, összességében 10,5 mrd Ft-ot meghaladó piaci értékű eszközvagyon az AH azon eszközeiből áll össze, melyek eddig is teljes mértékben vagy jelentős hányadban az AH-n belüli távközlési ágazat használatában voltak. Az AH 2003. október 1-jei határozata alapján sor került a társaság alaptőkéjének első, 5,177 mrd Ft-tal történő felemelésére, melyet a Cégbíróság 2003. november 11-i hatállyal jegyzett be. A tőkeemelés eredményeként a társaság alaptőkéje 5,777 mrd Ft-ra emelkedett, mely során az Antel Invest Kft. 0,012%-os részesedést szerzett a vállalatban. A második körös tőkeemelésre 2003. december 9-i cégbejegyzési hatállyal került sor, amelynek következtében 8,532 mrd Ft-ra változott a társaság alaptőkéje. A tranzakciót követően az AH tulajdoni részesedése 99,992%-ra, míg az Antel Invest Kft. részesedése 0,008%-ra módosult. 2005 márciusában tőkeemelésre került sor a társaság fennálló hiteleinek törlesztése, valamint akvizíciók és eszközbeszerzések fedezetének megteremtése céljából. Az AT alaptőkéje így 2005. március 16-i hatállyal 2 mrd Ft-tal, 10.531,595 millió Ft-ra emelkedett, melynek következtében az AH részesedése 99,9934%-ra, az Antel Invest Kft. tulajdoni hányada pedig 0,0066%-ra módosult. A tőkeemelésre névértéken került sort.

16/135


TEVÉKENYSÉG Az Antenna Távközlési Rt. az AH távközlési tevékenységet végző társaságainak összeolvadásával jött létre, és így a távközlési ágazat tevékenységén túl mindhárom jogelőd tevékenységét örökölte, úgymint optikai szálas üzleti adatátvitel (Eurotel), az AH-csoport szerepvállalásának előkészítése és menedzselése a Magyarországon kiépítendő Egységes Digitális Rádiókommunikációs rendszer megvalósításában, amely tevékenység 2004. december 1-jétől a felkészülés részeként az AH-ban önálló EDR Projektként jelenik meg, a 3,5 GHz-es frekvenciahasználatban rejlő üzleti lehetőségek kiaknázása révén az AH-csoport távközlési szolgáltatásainak bővítése (AnTetra), valamint alternatív, mikrohullámú internetszolgáltatás nyújtása több vidéki nagyvárosban (Infotrade). Az Antenna Távközlési Rt. tevékenységének részletes bemutatása, referenciák és műszaki paraméterek a társaság honlapján (www.atrt.hu) érhetők el.

2.1.2

ANTENNA-TORONY RT. Antenna-Torony Rt. Jegyzett tőke

1.500.000.000 Ft

AH-csoport tulajdoni hányad

100% (AH: 99,33%; Antel Invest Kft.: 0,67%)

Alapítás éve

2001

Ügyvezető

Tóth Rudolf, vezérigazgató



TÖRTÉNET Az Antenna-Torony Építő és Szolgáltató Rt.-t a toronyvállalati lehetőségek kihasználásának menedzselése céljából 2001. november 26-án alapította az AH és az AnteCom Rt. 189 millió Ft-os alaptőkével, amelynek cégbírósági bejegyzése 2002. február 11-i hatállyal történt meg. Az AH 89,95%-os, az AnteCom Rt. pedig 10,05%-os tulajdonos volt az alapításkor. Az AnteCom Rt. ekkor az AH 100%-os, majd 2002 elejétől többségi tulajdonában volt. Az Antenna-Torony Rt. 2002. december 19-i közgyűlése döntött a társaság jegyzett tőkéjének 400 millió Ft készpénzzel történő megemeléséről, amely részvényeket teljes egészében az Antenna Hungária Rt. jegyzett le. A tőkeemelést a Cégbíróság 2003. január 20-i hatállyal bejegyezte. Az Antenna Pihenő Kft. Antenna-Torony Rt.-be történő beolvadását a Cégbíróság 2003. április 16-i hatállyal jegyezte be. Az Antenna-Torony Rt. 2003. szeptember 5-i rendkívüli közgyűlésén 1 mrd Ft-os tőkeemelésről döntöttek, amit a Cégbíróság 2003. október 29-i hatállyal jegyzett be. Az Antenna-Torony Rt. jegyzett tőkéje ezzel 1,5 mrd Ft-ra emelkedett. Az AnteCom Rt. által birtokolt részvénycsomagot 2003. október 3-i tulajdonjog átszállással megvásárolta az Antel Invest Kft. A tőkeemelés és értékesítés következtében az alábbi tulajdoni arányok alakultak ki: AH 99,33%, Antel Invest Kft. 0,67%. TEVÉKENYSÉG A toronyvállalat fő tevékenységi köre a tulajdonában, illetve kezelésében álló toronyingatlanok üzemeltetése, az infrastruktúra szabad kapacitásainak bérbeadása.

17/135


2.1.3

ANTEL INVEST KFT. Antel Invest Kft. Jegyzett tőke

800.000.000 Ft

AH tulajdoni hányad

100%

Alapítás éve

1997

Ügyvezető

Halász Mihály, ügyvezető igazgató



TÖRTÉNET A társaság 1997. július 2-án alakult, az AH-csoport infokommunikációs szerepvállalásának előkészítésének segítése, valamint az AH részére vagyonkezelési és üzletértékelési feladatok ellátása céljából. A 2003. január 15-én született alapítói határozat szerint az AH Antenna Hargita Kft.-ben meglévő 83,72%-os üzletrészét az Antel Invest Kft.-be apportálta. Ezt a tranzakciót a Cégbíróság 2003. március 21-i hatállyal jegyezte be, így a társaság jegyzett tőkéje 319,8 millió Ft-ról 323,9 millió Ftra emelkedett, majd az AMVH 99,98%-os részvénycsomagja apportjának 2004. november 3-i hatályú bejegyzésével 800 millió Ft-ra nőtt. Az AMVH 2005 folyamán tulajdonosi döntés következtében beolvad az Antel Invest Kft-be. Továbbá ugyanebben az évben az AMVH által birtokolt két társaság is egyesül oly módon, hogy az AMTT beolvad az Eduweb Rt.-be. TEVÉKENYSÉG A társaság üzletfejlesztési, projektmenedzselési, Cégcsoport szintű stratégiai, koordinációs feladatokat lát el, továbbá az AH részére portfoliókezelési és üzletértékelési tevékenységet végez, illetve közvetlen érdekeltségekkel rendelkezik az AH többségi tulajdonában lévő leányvállalatokban. Az Antel Invest Kft. tevékenységének részletes bemutatása a társaság honlapján (www.antelinvest.hu) érhető el.

Az alábbiakban kerülnek bemutatásra a Cégcsoportba tartozó azon társaságok, melyekben az Antel Invest Kft. jelenleg is rendelkezik, illetve 2005 folyamán az alábbiak szerint további részesedéseket fog szerezni. A 2005. év folyamán az AH tulajdonosi döntése értelmében az AMVH teljeskörűen beolvad az Antel Invest Kft-be, továbbá az AMVH által tulajdonolt két társaság összeolvadása is folyamatban van azáltal, hogy az AMTT beolvad az Eduweb Rt.-be. Az egyesülési tranzakciók cégbírósági bejegyzése folyamatban van.

2.1.3.1

Antenna Multimédia Vagyonkezelő Holding Rt. Antenna Multimédia Vagyonkezelő Holding Rt. Jegyzett tőke

500.000.000 Ft


100% (Antel Invest Kft.: 99,98%; AH: 0,02%)

Alapítás éve

1998

Ügyvezető

Salamon Csaba, megbízott vezérigazgató



TÖRTÉNET Az Antenna Multimédia Vagyonkezelő Holding Rt. jogelődje az Antenna Multimédia Kft. (megalakuláskori nevén Audio-Videonet Kft.) határozatlan időre alakult 1998. április 29-én. A vállalat 2002. március 1-i hatállyal alakult át részvénytársasággá. 2002. június 1-jétől mint holdingközpont működik és a saját leányvállalataiban meglévő részesedéseit kezeli.

18/135


A 2002. év végén a holdingként működő AMVH 4 társaságot foglalt magába: AMTT (a holding tulajdoni hányada: 50%), az AM-IT Rt. (50%), Infotrade Kft. (61%), és TeleDataCast Kft. (51,11%). 2002-ben a társaságnál két ízben történt tőkeemelés, összességében 200 millió Ft készpénz és 107,6 millió Ft apport (a TeleDataCast Kft.-ben meglévő 51,11%-os AH üzletrész) formájában, így a társaság jegyzett tőkéje 400 millió Ft-ról 707,6 millió Ft-ra emelkedett. Az Antenna Multimédia Rt. cégneve Antenna Multimédia Vagyonkezelő Holding Rt.-re változott, amit a Cégbíróság 2002. december 10-i hatállyal jegyzett be. 2003. év során az Infotrade a megalakuló Antenna Távközlési Rt. része lett, míg szeptember 30-i hatállyal értékesítésre került a TDC-ben meglévő tulajdonrész. Az év végén három leányvállalatban látott el vagyonkezelői feladatokat a társaság: az AMTT-ben (a holding tulajdoni hányada: 50%), az AM-IT Rt.-ben (50%), és az Eduweb Rt.-ben (50%). A társaság jegyzett tőkéjét az alapító 2003. szeptember 23-i határozatával 500 millió Ft-ra szállította le. Ezt a Cégbíróság 2004. január 22-i hatállyal jegyezte be. 2003. év során az AH megvásárolta az AM-IT Rt. másik 50%-os részvénycsomagját a célból, hogy azt követően a Cégcsoport értékesítse a teljes 100%-os tulajdonrészt, ami meg is valósult 2004 közepén. 2004. szeptember 29-én az Antel Invest Kft. megszerezte a társaság jegyzett tőkéjének 99,98%-át kitevő részvényeket. 2005 folyamán a társaság beolvad az Antel Invest Kft-be. TEVÉKENYSÉG A holdingközpontként működő társaság jelenleg két leányvállalatban, az Antenna Multimédia Technológia és Tartalomszolgáltató Rt. és az Eduweb Rt.-ben meglévő részesedései kezelésével kapcsolatos vagyonkezelői feladatokat látja el.

2.1.3.2

Eduweb Rt. Eduweb Távoktatási Rt. Jegyzett tőke

66.700.000 Ft


50% (Antenna Multimédia Vagyonkezelő Holding Rt.)

Társtulajdonos

AVENIDA Pénzügyi Szolgáltató Rt. – 50%

Alapítás éve

2000

Ügyvezető

Aszenov Aszen, vezérigazgató


közös vezetésű vállalatként

TÖRTÉNET Az Eduweb Rt. 2000. októberi megalakulása óta aktív szereplője a hazai e-learning piacnak, teljes körű e-learning megoldásokat nyújtva. 2003-ban az AMVH 25,04%-os tulajdonrészt szerzett az Eduweb Távoktatási Rt.-ben 16,7 millió Ftos tőkeemelés végrehajtása következtében, melyet a Cégbíróság 2003. április 24-én jegyzett be. 2003. június 20-án megkötött adásvételi szerződés alapján további részvényeket vásárolt, amely következtében tulajdoni aránya 46,18% lett. Az Eduweb Rt. konszolidációba való bevonási módja 2003. szeptember hóról 2004. szeptember hóra megváltozott, korábban társult vállalkozásként történt a bevonás, míg a 2004. év III. negyedéves beszámolóban már közös vezetésű vállalkozásként szerepel. Ennek oka, hogy a multimédia területen folyamatban lévő átalakulások előkészületeként 2004. szeptember 29-i tulajdonjog átszállással az AMVH további 3,82%-os (2.550 ezer Ft névértékű) részvénycsomagot vásárolt az Eduweb Rt.-ben, így 50%-os tulajdonosává vált a társaságnak. A másik 50%-os részvénycsomag tulajdonosa az AVENIDA Pénzügyi Szolgáltató Rt.

19/135


TEVÉKENYSÉG Az Eduweb Rt. kizárólag elektronikus oktatási szolgáltatásokkal foglalkozó társaság, mely kiterjedt stratégiai és partnerszövetséggel rendelkezik, valamint számos oktatási intézménnyel, tankönyvkiadóval, multinacionális és tréningcéggel alakított ki együttműködést. E-learning szolgáltatóként fő profilja az e-learning képzések alapelemét jelentő elektronikus tananyagok előállítása, professzionális tananyagok kifejlesztése. Az egyes tananyag-elemek elkészítéséhez a legmodernebb hardver-szoftver technológiát alkalmazza. Az Eduweb Rt. tevékenységének részletes bemutatása és referenciái a társaság honlapján (www.eduweb.hu) érhetők el.

2.1.3.3

Antenna Multimédia Technológia és Tartalomszolgáltató Rt. Antenna Multimédia Technológia és Tartalomszolgáltató Rt. Jegyzett tőke

134.000.000 Ft


50% (Antenna Multimédia Vagyonkezelő Holding Rt.)

Társtulajdonos

AVENIDA Pénzügyi Szolgáltató Rt. – 50%

Alapítás éve

2002

Ügyvezető

Kövesdy Gábor, vezérigazgató


közös vezetésű vállalatként

TÖRTÉNET A társaság 2002. április 10-én alakult, ide szervezték ki az Antenna Multimédia Vagyonkezelő Holding Rt. egyes multimédiához kapcsolódó tevékenységeit. A létrehozott társaság tulajdonosai az Antel Invest Kft. és az AMVH voltak 50-50%-ban. A multimédia területen zajló átalakulások előkészítéseként 2004. szeptember 30-i tulajdonjog átszállással az Antel Invest Kft. értékesítette az Avenida Pénzügyi Szolgáltató Rt. részére az Antenna Multimédia Technológia és Tartalomszolgáltató Rt.-ben meglévő 50%-os részvénycsomagját, melynek következtében szeptember 30-tól a társaság tulajdonosai 50-50%-os arányban az Antenna Multimédia Vagyonkezelő Holding Rt. és az Avenida Pénzügyi Szolgáltató Rt. 2004 során a társaság konszolidációba történő bevonása leányvállalatból közös vezetésű társasággá változott a multimédia terület racionalizálása eredményeképpen. 2005 folyamán a társaság beolvad az Eduweb Rt.-be. TEVÉKENYSÉG A társaság fő tevékenységi területe az új típusú, értéknövelt digitális médiaszolgáltatásokat megalapozó technológia- és tartalomfejlesztés. Az egyik legfontosabb tevékenysége az AntennaMikro szolgáltatáshoz kapcsolódó feltételes hozzáférést biztosító informatikai rendszer telepítése és üzemeltetése. A társaság üzemelteti az Antenna Hungária Rt. informatikai hálózatát. Az AMTT tevékenységének részletes bemutatása, referenciák és műszaki paraméterek a társaság honlapján (www.amm.hu) érhetők el.

2.1.3.4

Antenna Hargita Kft. Az Antenna Hargita Kft. 1995. március 3-án alakult. A társaság tevékenysége kábeltelevíziós hálózat kiépítése, üzemeltetése, karbantartása és szervizelése Románia területén, a Csíkszeredához közeli községekben. A 2003. január 15-én született alapítói határozat szerint az Antenna Hungária Rt. Antenna Hargita Kft.-ben birtokolt 83,72%-os üzletrészét az Antel Invest Kft.-be apportálta. Ezt a tranzakciót a Cégbíróság 2003. március 21-i hatállyal jegyezte be.

20/135


A társaság az AH-csoporton belül társult vállalatnak minősül. A Cégcsoporton belüli minimális nagyságrendje miatt a konszolidációba nem kerül teljes körűen bevonásra.

2.1.4

HUNGARODIGITEL TÁVKÖZLÉSI KFT. HungaroDigiTel Kft. Jegyzett tőke

877.500.000 Ft


55,38%

Társtulajdonos

Portugal Telecom Ventures SGPS SA - 44,62%

Alapítás éve

1990

Ügyvezető

Binder László, Antonio Felizardo, ügyvezető igazgatók



TÖRTÉNET A társaság 1990. december 10-én alakult 1 millió Ft jegyzett tőkével. Többszöri tőkeemelések eredményeként a társaság jegyzett tőkéje 1999. december 16-tól 877,5 millió Ft. Az AH 1993-ban szerzett először tulajdoni részesedést a társaságban (49,6%-ot), melyet további tranzakciók követtek, majd 2003-ban megvásárolt további 1,26%-os, 11,05 millió Ft névértékű üzletrészt, amelynek tulajdonjoga 2003. augusztus 29-én szállt át rá. A tranzakció következtében az alábbi tulajdoni arányok alakultak ki: AH 55,38%, PT Ventures 44,62%. TEVÉKENYSÉG A társaság minőségi beszéd- és adatátviteli VSAT (Very Small Aperture Terminal) szolgáltatást nyújt műholdas kommunikációs rendszerén keresztül. Saját és partnerei szolgáltatására távközlési hálózat kiépítésére és felügyeletére, üzemeltetésére vállalkozik, mellyel teljes körű szolgáltatást biztosít a felhasználó informatikai rendszeréhez tartozó távoli végpontok (fiókok, kirendeltségek, kihelyezett munkahelyek, bankkártya-elfogadóhelyek, bankjegykiadó- vagy árusító automaták, stb.) és a központ közötti folyamatos, nagy megbízhatóságú adatforgalomhoz. Az alapszolgáltatáson kívül egyre szélesebb körben nyújt SCPC (Single Channel Per Carrier), háttérhang átviteli, Intranet, videó kamera biztonsági-jel továbbítási, szélessávú adatátviteli kapcsolatok kialakítás és szélessávú virtuális magánhálózat (VPN) szolgáltatást. A HungariDigiTel tevékenységének részletes bemutatása, referenciák és műszaki paraméterek a társaság honlapján (www.hdt.hu) érhetők el.

2.1.4.1

HDT Telecom Bulgária EOOD A HungaroDigiTel Kft. a bulgáriai piacszerzés érdekében alapította a HDT Telecom Bulgária EOOD-t 100%-os leányvállalatként 2004. április 3-i bejegyzéssel a célból, hogy a bulgáriai piaci részvételét, így a jogi, vám, telepítés, helyi ügyek szervezését segítse és biztosítsa. A társaság az AH-csoporton belül társult vállalatnak minősül. A Cégcsoporton belüli minimális nagyságrendje miatt a konszolidációba nem kerül teljes körűen bevonásra.

21/135


2.1.5

HUNSAT MAGYAR ŰRTÁVKÖZLÉSI RT. HUNSAT Rt. Jegyzett tőke

100.000.000 Ft


50%

Társtulajdonos

MATÁV Magyar Távközlési Rt. – 50%

Alapítás éve

1992

Ügyvezető

Dr. Székelyhídi Tibor, vezérigazgató


közös vezetésű vállalkozásként

TÖRTÉNET A HUNSAT egyesülés formájában alakult 1992. november 30-án, amikor a Magyar Köztársaság kormánya határozott arról, hogy Magyarország csatlakozik a nemzetközi űrtávközlési szervezetekhez, és javasolta, hogy a szervezetek működési megállapodásának az aláírására, az aláírói funkció (signatory) betöltésére az érdekelt felhasználók bevonásával önálló gazdasági társaság jöjjön létre. Kijelölés alapján Magyarország két fő műhold kapacitás felhasználója, a MATÁV Rt. és az AH megalakította a HUNSAT Magyar Űrtávközlési Egyesülést. A kormánnyal kötött szerződés alapján a HUNSAT Egyesülés képviselte a kormányt a kormányközi űrtávközlési szervezetekben, amelyekhez a kormány csatlakozott (1993-tól az Eutelsat-ban, 1994től az Intelsat-ban és 1997-től az INMARSAT-ban), és közvetítette azok műholdas szolgáltatásait a magyar felhasználóknak. 1997-ben a magyar távközlési hatóság a HUNSAT Egyesülést bízta meg az INMARSAT műholdas rendszerben működő magyar mobil állomások hivatalos adminisztrációjának a végzésével is (Routing Organisation). 1998-ban az Intelsat egy részének a privatizációjával létrejött a New Skies Satellites, 1999-ben magánosították az INMARSAT szervezetet, majd 2001-ben az Eutelsat-ot és a teljes Intelsat-ot. Ezen nemzetközi szervezetek magánosításával a HUNSAT aláíróból az új magánvállalatok résztulajdonosává, valamint azok és más szolgáltatók disztribútorává vált. Mindezek figyelembe vételével a HUNSAT megtartotta korábbi felhasználó partnereit, illetve sikerült új felhasználókat szereznie és növelnie a közvetített műholdkapacitások mennyiségét. Az egyesülés igazgatótanácsa 2002. december 3-i ülésén végleges döntést hozott a HUNSAT részvénytársasággá történő átalakulásról 3,4 mrd Ft-os jegyzett tőkével, amit a Cégbíróság 2003. február 28-i hatállyal jegyzett be. 2003-2005. években értékesítésre került a társaság által birtokolt 4 részvénycsomag. A legjelentősebb méretű részvénycsomag vonatkozásában a HUNSAT Rt. 2004. április 1-jén megtartott közgyűlésén tájékoztatást nyújtott arról, hogy a Társaság eladta az Eutelsat-ban birtokolt 12.225.850 db, 1,22%-os tulajdoni hányadot megtestesítő részvényét. A Társaság jegyzett tőkéje 2004. szeptember 29-i hatállyal 3,4 mrd Ft-ról 100 millió Ft-ra csökkent. TEVÉKENYSÉG A HUNSAT Rt. nemzetközi műholdas társaságok (Eutelsat, Intelsat, INMARSAT) disztribútora, azok kereskedelmi képviseletét látja el Magyarország területén, közvetíti és értékesíti a felhasználók körében e szervezetek szolgáltatásait. A HUNSAT tevékenységének részletes bemutatása, referenciák és műszaki paraméterek a társaság honlapján (www.hunsat.hu) érhetők el.

22/135


2.2

JELENLEGI STUKTÚRA KIALAKULÁSA Az alábbi táblázat bemutatja az AH-csoport struktúráját 2001. december 31-i állapot szerint. A tulajdoni, illetve szavazati arány mértéke az AH közvetlen és közvetett teljes tulajdoni részesedését foglalja magába. Megnevezés

Tulajdoni hányad

Szavazati arány

Jegyzett tőke

%

%

Ezer Ft

Leányvállalatok Antenna Multimédia Rt.

100,00%

100,00%

Antel Invest Kft.

100,00%

100,00%

400.000 319.800

AnteCom Rt.

100,00%

100,00%

250.000

ANTETRA Kft.

100,00%

100,00%

810.000

Antenna Pihenő Kft.

100,00%

100,00%

142.000

Antenna-Torony Rt. (1)

100,00% 83,70%

5.011

Antenna Hargita Kft.

83,70%

HungaroDigiTel Kft.

54,12%

54,12%

877.500

TeleDataCast Kft.

51,11%

51,11%

316.600

Eurotel Rt.

51,00%

51,00%

1.140.265

AnteCarE Rt.

51,00%

51,00%

20.000

AnSzer Kft.

51,00%

51,00%

20.000

Közös vezetésű vállalkozások HUNSAT Egyesülés

50,00%

50,00%

3.365.174

AM-IT Rt.

50,00%

50,00%

125.000

Magyarsat Kft.

50,00%

50,00%

50.100

Társult vállalkozások V.R.A.M. Rt. 20,68% 30,00% 30.355.001 (1) A társaság 2001 novemberében alakult, cégbírósági bejegyzése 2002. február 11-i hatállyal történt meg.

A következőkben bemutatásra kerülnek azon a Cégcsoportba tartozó leányvállalatok, illetve egyéb részesedések, amelyek 2005 elején már nem, vagy nem önálló jogi személyként tartoznak az AHcsoporthoz. Ezáltal ismertetésre kerül, hogy hogyan alakult ki a jelenlegi cégstruktúra, milyen lépések történtek a profiltisztítási folyamat keretében az egyes társaságoknál.

2.2.1

AZ ANTENNA TÁVKÖZLÉSI RT. JOGELŐD VÁLLALATAI 2003. június 4-én végleges döntés született az Eurotel Rt., az Antetra Kft. és az Infotrade Kft. összeolvadásáról, így mindhárom céget törölték a cégnyilvántartásból 2003. szeptember 15-én, egyidejűleg az Antenna Távközlési Rt. bejegyzésével.

2.2.1.1

Antetra Kft. A társaság 2000. január 10-én alakult, határozatlan időre. Feladata a Cégcsoport szerepvállalásának előkészítése és menedzselése a Magyarországon kiépítendő EDR megvalósításában volt. További szerepe volt a társaság által elnyert 3,5 GHz-es frekvenciahasználatban rejlő üzleti lehetőségek kiaknázása révén a cégcsoport távközlési szolgáltatásainak bővítése.

2.2.1.2

Eurotel Rt. Az Eurotel Rt. 1996. május 30-án alakult az Eurotel Kft. (1991. január 1.) jogutódjaként. A társaság üzleti kommunikációs szolgáltatásai keretében – saját budapesti optikai hálózatán – meghatározott adatátviteli protokoll szerint szélessávú adatátviteli és internet elérési szolgáltatásokat nyújtott

23/135


bankok, állami intézmények és vállalati ügyfelek számára. A társaság feladata volt digitális adatátviteli hálózat tervezése, létesítése és üzemeltetése, ami a különböző pénzügyi tranzakciók, illetve egyéb adatátviteli, számítástechnikai műveletek kiszolgálásához a kívánt sebességű átviteli utakat biztosította. A 2002. december 20-án aláírt részvény adásvételi szerződés szerint az Antenna Hungária Rt. megvásárolta a társtulajdonos Tel-Sys Távközlési Kft. (a Vivendi Telecom 100%-os leányvállalata) által birtokolt 49%-os Eurotel Rt. részvénycsomagot, amivel az 1.140 millió Ft-os jegyzett tőkéjű társaság 100%-os tulajdonosává vált. A tulajdonjog átszállásának időpontja 2002. december 27., a részvény adásvételi szerződés szerint a hatályosulás 2003. január 8-án történt meg.

2.2.1.3

Infotrade Kft. A társaság 1995-ben alakult, az Antenna Multimédia Vagyonkezelő Holding Rt. pedig 2002. február 8-i hatállyal vált tulajdonosává. Fő tevékenysége alternatív, mikrohullámú internetszolgáltatás nyújtása volt több vidéki nagyvárosban.

2.2.2 2.2.2.1

AZ ANTENNA TORONY RT.-BE BEOLVADT VÁLLALATOK Antenna Pihenő Kft. Az Antenna Pihenő Idegenforgalmi, Ingatlanhasznosító Tanácsadó és Szolgáltató Kft. (korábban Kékes Pihenő Centrum Kft.) 1993. december 30-án alakult. 2000. október 31. óta volt a társaság 100%-a az AH tulajdonában. Az Antenna Hungária Rt. feleslegessé vált kékesi adótornyának szállodaként/üdülőként való hasznosítását, illetve egy nagyobb beruházás, a Kékesi üdülő komplexum megvalósítását is célul tűzte ki, később pedig az Antenna Hungária Rt. jóléti ingatlanainak üzemeltetésével és hasznosításával bővült a Társaság tevékenységi köre. Az Antenna Hungária Rt. 2002. év folyamán a társaság jegyzett tőkéjének 50 millió Ft-ra történő leszállításáról döntött, amit a Cégbíróság 2002. november 25-i hatállyal jegyzett be. Ezt követően az Antenna Pihenő Kft. Antenna-Torony Rt.-be történő beolvadásáról hozott határozatot az AH, melyet a Cégbíróság 2003. április 16-i hatállyal jegyzett be.

2.2.3 2.2.3.1

AZ ANTEL INVEST KFT. ÉS A KAPCSOLÓDÓ LEÁNYVÁLLALATOK KORÁBBI RÉSZESEDÉSEI TeleDataCast Kft. A TeleDataCast Kft. 1992-ben alakult. 2002-ben apportálás útján került az AH közvetlen tulajdonából (51,11%) az Antenna Multimédia Vagyonkezelő Holding Rt. tulajdonába. A társaság egyik legfontosabb szolgáltatása a Gazdasági Információs Rendszer (GIR), mely hazai és nemzetközi tőzsdei, valamint pénzügyi információk hozzáférését teszi lehetővé speciális adatszórás (data broadcasting) útján számítógépes megjelenítéssel. 2003 októberében az Antenna Multimédia Vagyonkezelő Holding Rt. eladta 60,58%-os TeleDataCast Kft. üzletrészét a kisebbségi tulajdonosok alkotta konzorciumnak. Az értékesítést követően az AH és a TDC közötti kapcsolat stratégiai együttműködés keretében folytatódik.

2.2.3.2

AM-IT Rt. 2001. július 5-én 50-50%-os Antenna Multimédia Rt. és MINOR Rt. tulajdonnal került megalapításra a társaság, mely a vállalati informatika teljes területén nyújtott professzionális IT szolgáltatást. A társaság outsource szerződés keretében felhasználói támogatást (levelezőrendszer, HelpDesk, elektronikus faxküldés- fogadás, stb.), valamint alkalmazás-üzemeltetést (SAP, Windows, RAS, Intranet, stb.) nyújtott és az értékesítést követően is nyújt az AH-csoport részére.

24/135


2003 decemberében az AH megvásárolta a Minor Rt. AM-IT Rt.-ben lévő 50%-os részesedését azon célból, hogy azt követően a teljes részesedést értékesítse, minthogy a társaság az AH-csoport szempontjából nem kulcstevékenységet folytat. Ennek keretében az Antenna Hungária Rt. és 100%-os leányvállalata, az Antel Invest Kft. 2004. januárjában zártkörű, többfordulós versenytárgyalásos pályázati eljárást indított - 9 résztvevő meghívásával - az AM-IT Rt. alaptőkéjének 100%-át kitevő részvénycsomag értékesítésére. (Az Antel Invest Kft. az Antenna Multimédia Vagyonkezelő Holding Rt. tulajdonában lévő 50%-os AMIT részvénycsomagot az értékesítési folyamat során megvásárolta.) A nyertes pályázóval, a Wallitrade Kft.-vel a részvény adásvételi szerződés 2004. június 3-án került aláírásra, melynek hatálybalépése a GVH engedélyének kézhezvétele napján, 2004. augusztus 5-én történt meg.

2.2.4 2.2.4.1

AZ ANTENNA HUNGÁRIA RT. EGYÉB KORÁBBI RÉSZESEDÉSEI AnteCom Távközléstechnikai Fejlesztő, Gyártó és Szolgáltató Rt. Az AnteCom Rt. az Antenna BHG Kft. általános jogutódja, amely 1994. május 1-jén alakult azzal a céllal, hogy kialakítsa az AH gyártási és szolgáltatási hátterét, s közben új, önálló termékek kifejlesztésével és bevezetésével biztosítsa a folyamatos működést. Fő tevékenységi köre rádiófrekvenciás műsorsugárzó berendezések, illetve az ehhez szorosan kapcsolódó kiegészítő egységek – különféle antennák, antennarendszerek, vonali erősítők, átjátszók, elosztók, tápegységek – fejlesztése, gyártása, telepítése, illetve javítása. A társaság 2000 során részvénytársasággá alakult, mely 2000. augusztus 31-i hatállyal került bejegyzésre a Cégbíróságon. 2001. évben aláírásra kerültek azok a dokumentumok, amelyek alapján 2002. január eleji befizetéssel, tőkeemeléssel a társaságba befektető partner került bevonásra, amit a Cégbíróság 2002. március 11-i hatállyal jegyzett be. Az alaptőke így 350 millió Ft-ra emelkedett, és az Antenna Hungária Rt. tulajdoni aránya 100%-ról 71,43%-ra csökkent. 2003. december 22-én az AH eladta az AnteCom Rt.-ben lévő 71,43%-os részvénycsomagját a kisebbségi tulajdonos Első Pannon Rendszerház Informatikai Rt.-nek. Az értékesítés eredményeként az AnteCom Rt.-vel egyidejűleg befektetései, az Anszer Kft. és az AnteCarE Rt. is kikerültek a Cégcsoportból és így a konszolidációs körből.

2.2.4.2

Magyarsat Kft. A Magyarsat Műholdas Távközlési Kft. 1993. október 26-án alakult a magyar műholdprogram megvalósítása érdekében (CERES műhold fellövése és működtetése), mely nem volt sikeres. 2002. évben a társaság végelszámolásának beindítását a Cégbíróság visszamenőleges hatállyal bejegyezte. A végelszámolás lezárásáról a 2002. decemberi taggyűlés határozott, aminek cégbírósági bejegyzése 2003. március 5-i hatállyal megtörtént, a társaságot a Cégbíróság törölte a cégnyilvántartásból.

2.2.4.3

Vodafone Magyarország Rt. (V.R.A.M. Rt.) A Vodafone Magyarország Rt. (korábban: V.R.A.M. Rt.) a DCS 1800-as tender győztese által 1999. augusztus 13-án 15 éves, határozott időre - országos közcélú mobilrádiótelefon-szolgáltatásra alakított zártkörű koncessziós társaság. A Vodafone az elnyert koncesszió alapján a magyar mobilpiac harmadik szereplője lett. Az AH az alapításkor 20%-os tulajdonrésszel rendelkezett a társaságban. Az AH és a Magyar Posta Rt. opciós megállapodást kötött, melynek értelmében az AH vételi joggal rendelkezett 5%-os részvénycsomagra vonatkozóan, melyet a 2001-es év folyamán lehívott, valamint megvásárolta a Magyar Posta Rt. további 5%-os részvénycsomagját, így 30%-os tulajdonossá vált.

25/135


2001. október 9-én a Vodafone International B.V. és az AH által aláírt opciós szerződés az Antenna Hungáriának lehetőséget biztosított arra, hogy a 2001. évi tőkeemelésben általa nem lejegyzett részvénycsomagot vagy annak egy részét 2002. október 10-ig lehívja. 2002 októberében újabb megállapodás született, mely egy évvel meghosszabbította a Vodafone International Holdings B.V.-vel kötött 2001-es opciós szerződésben rögzített vételi jogot a Vodafone Magyarország Rt. időközben kibocsátott részvényeire, valamint a 2003. évi tőkeemelés kérdését is rendezte azáltal, hogy vételi jogot biztosított az AH-nak az újonnan kibocsátandó részvények 30%-ára, valamint a Vodafone International Holdings B.V. által az RWE Com GmbH & Co. oHG-től megvásárolt részesedésének maximum 25%-ára 2003. október 9-ig. Az AH a Vodafone részvényeire vonatkozó opció 25%+1 szavazat megtartásáig szükséges mennyiségben történő lehívásának finanszírozására banki konzorciumot szervezett. Ezzel párhuzamosan, a bankok igényeinek megfelelve, nagyobb kisebbségvédelmi garanciákat igényelt a fő tulajdonostól. A Vodafone International Holdings B.V. azonban az AH ilyen igényét elutasította, ezért a finanszírozás nem volt biztosítható. Az opció lehívásának hiányában az AH szavazati aránya a tulajdonosi részesedésével megegyező 12,1%-ra csökkent az opció lejártával. Minthogy 2003 októberétől az AH részesedése nem érte el a társult vállalkozás minősítéséhez szükséges 20%-ot, így kikerült a konszolidációs körből és társult vállalkozási részesedésből egyéb részesedéssé minősült. A Vodafone 10,88 mrd Ft-os jegyzett tőke emelést fogadott el 2004. június 28-i közgyűlésén, melyben az AH nem vett részt, így részesedése 10%-ra csökkent. Majd ezt követően 2004. szeptemberében további tőkeemelés történt a társaságban – melyben az AH a korábbi gyakorlat szerint nem vett részt –, mellyel a jegyzett tőke 86,76 mrd Ft-ra emelkedett és az AH részesedésének mértéke 7,235%-ra csökkent. Az AH és a Vodafone International B.V között 2004. szeptember 24-én megállapodás jött létre, amely szerint az AH a Vodafone Magyarország Rt.-ben meglévő összesen 12.553.501 db részvényét a Vodafone International B.V-re ruházza át. 2005. január 12-én a zárási jegyzőkönyvek aláírásával lezárult a tranzakció. Az eladási ár 19,4 mrd Ft volt. Az AH könyveiben a Vodafonerészesedés nyilvántartási értéke 17,7 mrd Ft volt. Az AH Igazgatósága azért döntött az eladás mellett, mert a Társaság részesedése olyan alacsony szintre csökkent volna, amely jelentősen rontotta volna egy jövőbeli eladás értékét, valamint a Társaság várakozásai szerint a Vodafone középtávon sem fizet osztalékot, miközben a harmadik generációs mobiltelefónia bevezetése miatt további igen komoly mértékű befektetések válnak szükségessé. A két cég közötti üzleti kapcsolat a jövőben is fennmarad, az AH-csoport továbbra is béreltvonali, szerviz-, valamint infrastruktúra-bérleti szolgáltatásokat nyújt a Vodafone Magyarország Rt. részére.

26/135


II.

AZ ANTENNA HUNGÁRIA RT. MŰKÖDÉSÉNEK JOGI KÖRNYEZETE

1

JOGSZABÁLYOK A távközlést, illetve hírközlést, majd elektronikus hírközlést három jogszabály szabályozta Magyarországon: (i) a távközlésről szóló 1992. LXXII. törvény (hatályos 1993. július 1. és 2001. december 23. napja között); (ii) a hírközlésről szóló 2001. évi XL. törvény (hatályos 2001. december 24. és 2003. december 31. napja között); valamint a (iii) 2004. január 1. napján hatályba lépett és jelenleg is hatályos elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény. Az Eht. hatályba lépésével a Nemzeti Hírközlési Hatóság látja el az elektronikus hírközlési piac felügyeletét. Az NHH szervezeti egységei a Nemzeti Hírközlési Hatóság Tanácsa és a Nemzeti Hírközlési Hatóság Hivatala. Az NHH jogelődje a Hírközlési Felügyelet volt. A műsorterjesztéssel, illetve a műsorszétosztással kapcsolatban a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény tartalmaz még rendelkezéseket, amelyek közül az alább elemzettek érintik az AH, illetve a Cégcsoport fő tevékenységét.

2

BEJELENTÉSEK, ENGEDÉLYEK

2.1

BEJELENTÉSI RENDSZER AZ EHT. ALAPJÁN

2.1.1

AZ ELEKTRONIKUS HÍRKÖZLÉSI TEVÉKENYSÉG MEGKEZDÉSÉRE VONATKOZÓ JOGOSULTSÁG A Hkt.-val kezdődött meg és az Eht. hatályba lépésével folytatódott a hírközlési piac liberalizációja Magyarországon, amelynek alapja a szolgáltatók szabad piacra lépése. Ez a gyakorlatban az ún. bejelentéses rendszer bevezetését jelentette, amelynek értelmében főszabály szerint a hírközlési szolgáltatás nyújtása pusztán bejelentéshez és nem engedélyhez kötött. 2004. április 30. napjáig a főszabály alóli kivételt az országos és körzeti rádió- és televízióműsor szétosztása, valamint szórása jelentette (a szakosított műsorszolgáltatás kivételével). (A Médiatv. szerint szakosított műsorszolgáltatás az a műsorszolgáltatás, amelynek műsorát a napi műsoridő legalább 80%-ban a műsorszolgáltató által pályázatban vagy bejelentésben vállalt azonos műfajú műsorszámokból szerkesztenek meg.) Eddig az időpontig a koncesszióról szóló 1991. évi XVI. törvény 1. § (1) k) pontja szerint a műsorszórás és műsorszétosztás tevékenységek koncesszió alapján végezhető tevékenységnek minősültek. A koncesszió kizárólagos jogosultja - un. törvényi koncessziós - az AH volt. 2004. május 1. napjától az Eht. szerint valamennyi elektronikus hírközlési szolgáltatás, így a műsorszétosztás és műsorszórás nyújtása is liberalizált. Az ilyen szolgáltatás nyújtására irányuló szándékot, valamint a megkezdés tervezett időpontját az elektronikus hírközlési szolgáltatónak csupán bejelentenie kell az NHH-hoz. Az NHH a bejelentés időpontjától számított 8 napon belül a nyilvántartásba vétel tényét visszaigazolja. A nyilvántartásba vételt az NHH abban az esetben tagadhatja meg, ha a bejelentésben foglalt adatok az elektronikus hírközlési szolgáltató által végezni kívánt tevékenység azonosítására, illetve a nyilvántartásba vételre nem alkalmasak. Amennyiben az elektronikus hírközlési szolgáltató egy adott tevékenység kapcsán a bejelentést már a Hkt. alapján megtette, vagy az adott szolgáltatás nyújtására már a Tt. alapján – engedéllyel vagy bejelentéssel – jogosultságot szerzett, az Eht. alapján nem volt szükséges újabb bejelentést tenni az adott elektronikus hírközlési szolgáltatás tárgyában. Az NHH honlapján (www.nhh.hu) lekérdezhető nyilvántartásban a 2005. március 16. napi állapot szerint a liberalizációt (azaz 2004. május 1. napját) követően egyenlőre nem szerepel bejelentés országos televízió, illetve rádió műsorszórás nyújtására. Főszabály szerint az elektronikus hírközlési szolgáltató az általa nyújtott elektronikus hírközlési szolgáltatások díjait szabadon állapítja meg. Kivételt képez azonban a műsorszóró szolgáltatás díja, amely az árak megállapításáról szóló 1990. évi LXXXVII. törvény

27/135


melléklete, valamint az Eht. 74. § (4) bekezdés b) pontja szerint hatósági áras szolgáltatás, amely tekintetében az aktuális legmagasabb díjat a rádió és televízió műsorszórás legmagasabb díjairól szóló 2/2003. (XII. 26.) IHM rendelet (Műsorszórással Kapcsolatos Hatósági Árat Megállapító Rendelet), illetve annak azzal egységes szerkezetbe foglalt módosításai tartalmazzák.

2.1.2

EGYÉB BEJELENTÉSEK Ez Eht. egyéb, az NHH-nál megteendő bejelentéseket is szabályoz. Ilyen a szolgáltatások módosításának, megszüntetésének, az interfészek bejelentésének, valamint az előfizetői szolgáltatások nyújtásához kapcsolódó általános szerződési feltételek megküldésének kötelezettsége. Bejelentési kötelezettség kapcsolódik továbbá az Eht. 88. § (3) bekezdése szerint az elektronikus hírközlési tevékenységet végző és az általa irányított, őt irányító vagy vele közös irányítás alatt álló más szolgáltatóval az Eht. hatálybalépését követően létrejött hálózati szerződéshez, amelyet a feleknek a szerződés megkötésétől számított 15 napon belül - tájékoztatás céljából - be kell nyújtaniuk az NHH-hoz.

2.2

BEJELENTÉSEK A MÉDIATV. ALAPJÁN A MŰSORSZÓRÁSSAL, MŰSORSZÉTOSZTÁSSAL ÉS MŰSORELOSZTÁSSAL KAPCSOLATBAN A Médiatv. alapján a műsorszórásra jogosult a rádióengedély egy példányát az engedély kézhez vételétől számított nyolc napon belül köteles megküldeni az Országos Rádió és Televízió Testületnek. Az elektronikus hírközlési szolgáltató a műsorszétosztási, valamint a műsorelosztási szolgáltatást is köteles bejelenteni az ORTT-nek az ilyen szolgáltatás megkezdését megelőzően, illetve a műsorelosztó időszakonként tájékoztatni köteles az ORTT-t az elosztásból származó reklámbevételeiről.

2.3 2.3.1

ENGEDÉLYEK RÁDIÓENGEDÉLYEK Korlátos erőforrás lévén a rádiófrekvenciák használata – főszabály szerint – hatósági (NHH) engedélyhez kötött. Ennek megfelelően az Eht. 84. § (1) bekezdése valamint a polgári frekvenciagazdálkodás egyes hatósági eljárásairól szóló 6/2004. (IV. 13.) IHM rendelet szerint rádióberendezést, rádióállomást, rádióhálózatot és rádiótávközlő rendszert telepíteni frekvenciakijelölés alapján, üzemben tartani pedig rádióengedély alapján lehet. Rádióengedély csak jogerős frekvenciakijelölés alapján adható. A rádióengedély érvényességi ideje főszabály szerint nem lehet hosszabb, mint 5 év, illetve mint a pályázaton vagy árverésen nyert jogosultság időtartama. A rádióengedély érvényességi ideje meghosszabbítható. Amennyiben az engedélyes a rádióengedély érvényességi idejének lejárta előtt 60 nappal kéri a rádióengedély meghosszabbítását és a rádióengedély visszavonásának feltételei nem állnak fenn, az engedély érvényességi idejét 5 évvel meg kell hosszabbítani. A polgári célú rádiófrekvenciák használati jogáért a frekvenciakijelöléskor, továbbá használatuk során jogszabályban meghatározott díjat kell fizetni. Speciális szabályok vonatkoznak a műsorszórási célú frekvenciák kijelölésére és rádióengedélyére a Médiatv. szerint. Ennek megfelelően a műsorszórási célú frekvenciát az NHH a műsorszolgáltatási jogosultsággal rendelkező vagy a vele szerződött távközlési szolgáltató számára jelöli ki. A műsorszóró adóberendezések rádióengedélye pedig a műsorszolgáltatási jogosultság érvényességi idejének lejártáig szól. Az NHH a frekvenciakijelölést vagy a rádióengedélyt abban az esetben visszavonja, ha a műsorszolgáltatási vagy más frekvenciahasználati jogosultság megszűnt.

28/135


2.3.2

ELEKTRONIKUS HÍRKÖZLÉSI ÉPÍTMÉNYEK ÉPÍTÉSI MUNKÁINAK ENGEDÉLYEZÉSE Az Eht. 83. § szerint az elektronikus hírközlési létesítmények létesítéséhez, használatba vételéhez, fennmaradásához, átalakításához, megszüntetéséhez – az antennák, antennatartó szerkezetek és az azokhoz tartozó műtárgyak kivételével -főszabály szerint az NHH engedélye szükséges.

3

TULAJDONI KORLÁTOZÁSOK A MÉDIATV. ALAPJÁN Fontos megjegyezni, hogy a Médiatv. VIII. fejezete különböző korlátozásokat határoz meg a műsorelosztást végző vállalkozásban történő tulajdonszerzéssel (befolyásoló részesedés szerzésével) kapcsolatosan. A Médiatv. alkalmazásában a befolyásoló részesedés (Médiatv. 2. § 3. pont): a) az olyan közvetlen és közvetett tulajdon egy vállalkozásban, amely összességében a vagyoni vagy a szavazati jogok huszonöt százalékát meghaladó mértékű befolyást biztosít; a Ptk. 685. § b) pontja szerinti közeli hozzátartozók közvetlen és közvetett tulajdoni részesedését egybe kell számítani; b) az olyan helyzet, amely a vállalkozásban szerződés, alapító okirat (alapszabály), vagy elsőbbségi részvény alapján, a döntéshozó, vagy a felügyelő szervek tagjai kinevezése (elmozdítása) útján, vagy egyéb módon jelentős befolyást tesz lehetővé. A szakosított műsorszolgáltató kivételével az országos műsorszolgáltatásra jogosult és az abban befolyásoló részesedéssel rendelkező nem szerezhet befolyásoló részesedést más műsorelosztást végző vállalkozásban. Aki országos terjesztésű napilapban befolyásoló részesedéssel, kiadói, illetve alapítói joggal rendelkezik, országos - hálózatba kapcsolódás nélküli - műsorszórással terjesztett műsorszolgáltatóban, műsorelosztóban nem szerezhet befolyásoló részesedést. Aki befolyásoló részesedéssel, kiadói, illetve alapítói joggal rendelkezik olyan nem országos terjesztésű napilapban, amelynek eladott napi példányszáma a tízezer példányt eléri, nem szerezhet többségi tulajdont olyan műsorelosztóban, amelynek vételkörzete átfedi a lap terjesztési körzetének nyolcvan százalékát. A többségi tulajdonnál kisebb mértékű tulajdont az előző bekezdésben meghatározott tulajdonos, kiadó vagy alapító akkor szerezhet, ha az adott vételkörzet legalább hetven százalékára kiterjedően már működik másik helyi vagy körzeti műsorelosztó. Aki lapterjesztő vállalkozásban befolyásoló részesedéssel rendelkezik, műsorelosztó vállalkozásban nem szerezhet befolyásoló részesedést.

29/135


III.

AZ ANTENNA HUNGÁRIA RT. ÉS LEÁNYVÁLLALATAINAK PIACAI Az Antenna Hungária Rt. és leányvállalatainak fő tevékenységi területei és piacai az alábbiak: 1. Műsorterjesztés (műsorszórás, műsorszétosztás, műsorelosztás – AntennaMikro) 2. Telekommunikáció 3. Torony és telekommunikációs infrastruktúraüzemeltetés 4. Szerviz szolgáltatás Fő tevékenységi területeit kiegészítik egyéb szolgáltatások, mint a VSAT, multimédia, távoktatás.

1

MŰSORTERJESZTÉS A műsorterjesztés piacának bemutatása elsősorban a következő források alapján készült: NHHT határozat tervezete – Piacmeghatározás, a jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltatók azonosítása és kötelezettségek előírása a „Műsorterjesztés szolgáltatás, tartalom végfelhasználók felé való eljuttatása céljából” nagykereskedelmi piacon, Indoklás B. fejezet I. Piacmeghatározás; Urbán Ágnes: A magyarországi televíziós piac stabilitása, Médiakutató 2004 tavasz; Gálik Mihály: A médiatulajdon hatása a média függetlenségére és pluralizmusára Magyarországon, Médiakutató 2004 ősz.

1.1 1.1.1

ÁTVITELI INFRASTRUKTÚRA ÁTVITELI INFRASTRUKTÚRA A TELEVÍZIÓ CSATORNÁK ESETÉBEN A Magyar Köztársaság területén a műsorszolgáltatók által előállított televízió csatornák az alábbi átviteli főbb infrastruktúrák révén (platformokon) juthatnak el a felhasználókhoz, nézőkhöz: 1. Műsorszórás útján: •

földfelszíni műsorszóró hálózaton,

•

közvetlen műholdvétellel.

2. Műsorelosztás révén: •

kábeles elosztóhálózaton,

•

rádiós elosztóhálózaton - AntennaMikro vételi lehetőségen keresztül.

Az interneten keresztül, személyi számítógép és internet böngésző program segítségével történő TV műsor vétel használata csak szűk körben elterjedt, illetve minősége lényegesen rosszabb, a folyamatos igénybevétel pedig nehezebb. A műsorszóró vagy műholdas feladó egységekhez a műsorszolgáltatók stúdiójából a jelet egy alapvetően telekommunikációs infrastruktúrára épülő műsorszétosztó hálózaton keresztül juttatják el.

1.1.1.1

Földfelszíni műsorszóró hálózat A magyarországi földfelszíni országos adóhálózat és az azt kiszolgáló infrastruktúra (torony, tápáramforrás, stb.) kizárólag az Antenna Hungária Rt., illetőleg az AH leányvállalatainak tulajdonában van. Az AH saját maga, vagy a kizárólagos tulajdonában álló vállalkozások révén végez műsorszóró szolgáltatást. Körülbelül 50 helyi (általában egy-egy települést kiszolgáló, kisteljesítményű) magántulajdonú adó különböző helyi műsorszolgáltató vállalkozások tulajdonában van. A helyi televíziós műsorszórást végző vállalkozások 96,1%-a saját tulajdonában lévő adót üzemeltet, míg az egyetlen körzeti

30/135


televízió, a Fix.tv, illetve egy budapesti helyi televízió, a Csepp tv az AH műsorszóró szolgáltatását veszi igénybe. Az országos földfelszíni műsorszórás jelenleg analóg technológiával folyik. 2004. október 12-én az AH a három magyar közszolgálati televízióadást üzemszerűen digitálisan kódolva is elkezdte sugározni a Kabhegyen, illetve a budapesti Széchenyi-hegyen telepített adótornyokról, így az ország lakosságának nagyjából egyharmadához már ebben a formában is eljut a közszolgálati televízió. A fajlagosan olcsóbb, egyúttal minőségileg jobb szolgáltatásokat lehetővé tévő digitális földfelszíni műsorszórásra való teljes átállás időpontja a vonatkozó kormányhatározat szerint 2012. december 31.

1.1.1.2

Közvetlen műholdvétel A műholdakra feljuttatott, és Magyarországon vehető műsorok: •

nyílt terjesztésűek, vagy

•

feltételes hozzáférésűek, azaz e műsorokat kódoltan sugározzák, vételükhöz dekóder szükséges.

A műholdról érkező műsorok: •

a felhasználók egyéni műholdvevő egységeihez, mely kültéri műholdvevő antennából és beltéri egységből áll, vagy

•

a CATV szolgáltatók tulajdonában fejállomásokhoz jutnak el.

és

üzemeltetésében

álló,

hálózathoz

tartozó

Mind a CATV szolgáltatók, mind az egyéni műholdvevő egységet üzemeltető felhasználók azonos technikai feltételek mellett vehetik igénybe a szolgáltatást, azonban a CATV szolgáltatók – nyílt terjesztésű műsor esetében is - a műsorszolgáltatókkal nagykereskedelmi szerződésben megállapodva, ellenérték fizetése mellett oszthatják el a vett műsorokat a saját felhasználóik részére.

1.1.1.3

Vezetékes (kábeles) műsor elosztó hálózat A vezetékes műsorelosztó hálózat (CATV hálózat) az előfizetők TV csatornákkal (és rádióműsorokkal, illetve egyéb értéknövelő és kiegészítő szolgáltatásokkal) való ellátására kiépített kábelhálózat, amely - kiépítéstől függően - képes kétirányú adatátvitelre is. A korszerű kábelhálózatok jellemzően csillagpontosak, azaz olyan elosztó elemmel rendelkeznek, amely lehetővé teszi az előfizetők választása szerinti műsorcsomagokkal való ellátást. A kábeltelevíziós infrastruktúra kiépülése Magyarországon az 1990-es évek fejleménye volt. A kábelpiac dinamikus fejlődése az elmúlt években lelassult, gyakorlatilag megtörtént a kiépítés azokon a városi területeken, ahol a befektetés megtérülése biztosítottnak látszik. A Nemzeti Hírközlési Hatóság Tanácsa által az országos földfelszíni analóg rádió és analóg televízió műsorszórási szolgáltatás nagykereskedelmi piacának vizsgálata során a szolgáltatóktól bekért adatok alapján 2003 végén Magyarországon 1.396 darab, 330 vállalkozás tulajdonában álló, különböző méretű, műszaki színvonalú és kapacitású vezetékes műsorelosztó hálózat üzemelt. A hálózatok üzemeltetését általában a tulajdonosok végezték. A CATV hálózatok esetében egy adott földrajzi területen általában egy szolgáltató hálózata érhető el, a hálózatok közötti átfedés leginkább a nagyvárosokban tapasztalható.

1.1.1.4

Rádiós elosztó hálózaton (AntennaMikro vétel) Az AH tulajdonában álló, és általa üzemeltetett AntennaMikro rendszert eredetileg a szállodák TV műsorokkal való ellátására hoztak létre. A rendszer egy ponton telepített több, különböző irányban sugárzó adóból áll, a szolgáltatás Budapest 17 km-es körzetében vehető igénybe.

31/135


A sugárzott műsorok feltételes hozzáférésűek, azaz a meghatározott programcsomagot kódolják, melynek vételéhez és dekódolásához az egyéni műholdvevő egységhez hasonló egységgel (settop-box) kell rendelkezni az előfizetőnek.

1.1.2

ÁTVITELI INFRASTRUKTÚRA RÁDIÓMŰSOROK ESETÉBEN A rádióműsorok az alábbi átviteli infrastruktúrák révén (platformokon) jutnak el a felhasználókhoz, hallgatókhoz: •

földfelszíni műsorszóró hálózaton,

•

közvetlen műholdvétellel, vagy

•

vezetékes műsorelosztó hálózaton.

Az interneten keresztül, személyi számítógép és web böngésző program segítségével történő rádióműsor vétel használata csupán szűk körben elterjedt, így nem tartozik a jelentős platformok közé.

1.1.2.1

Földfelszíni műsorszóró hálózat Az országos földfelszíni rádió műsorszóró adóhálózat az AH tulajdonában van és az adóállomásokat is a Társaság üzemelteti. A rádió adóállomások közül 14 körzeti és 117 kisteljesítményű helyi rádióadó különböző vállalkozások tulajdonában van, oly módon, hogy a körzeti adók tekintetében egy vállalkozás rendelkezik 2 adóval, míg a többi vállalkozás tulajdonában 1-1 adó van. A helyi adók esetében pedig nincs olyan vállalkozás, amelyiknek 5-nél több adó van a tulajdonában, legtöbb vállalkozás 1 adóval rendelkezik. Az adókat általában a tulajdonosok üzemeltetik. 6 helyi és 5 körzeti műsorszolgáltató az AH műsorszóró szolgáltatását veszi igénybe, 2 helyi műsorszolgáltató más magántulajdonban lévő adón terjeszti műsorát.

1.1.2.2

Közvetlen műholdvétel Műholdas vétel esetén a rádióműsorok átvitele két kivétellel együtt történik a TV csatornák átvitelével. Az országos terjesztésű közszolgálati rádióműsorok műholdas elérhetőség esetén a Kossuth és Petőfi Rádiót (illetve a közszolgálati regionális műsorokat) a Duna TV, a Bartók Rádiót pedig az m2 kísérőhangjaként terjesztik – az országos közszolgálati rádióműsorok nyílt terjesztésűek, azaz hozzáférésük ellenszolgáltatás, külön szerződés és dekódolás nélkül történhet. 2004-ben az AH elkezdte nyílt formában a kizárólag digitális műholdon működő Kincsem rádió műsorszórását, valamint a Katolikus Rádió földi műsorszórása mellett digitális műholdon történő sugárzását.

1.1.2.3

Vezetékes (kábeles) műsorelosztó hálózat A rádióműsorok ugyanazon a kábelhálózati infrastruktúrán jutnak el a felhasználókhoz, hallgatókhoz, mint amit a TV műsorok elosztására használnak. A hálózatok többségében elérhetőek a közszolgálati rádióműsorok (Médiatv. alapján: Kossuth, Petőfi, Bartók), ezen kívül - nem kötelező jelleggel - kereskedelmi adók is. Ilyenkor a kábelhálózat frekvenciaspektruma van megosztva a rádió- és TV csatornák között, de csak a spektrum kis részét használják rádióműsorok elosztása céljából.

32/135


1.2

TELEVÍZIÓS ÉS RÁDIÓS MŰSORTERJESZTÉSI PIAC SZOLGÁLTATÓI ÉS SZOLGÁLTATÁSAI, KAPCSOLÓDÓ PIACOK A műsorterjesztés értékláncának szereplői és az általuk nyújtott szolgáltatások az alábbiak: •

Műsorszolgáltatók: a műsorokat előállítják, elektronikus jel formájában megjelenítik és a nyilvánosság felé továbbítják, vagy továbbíttatják műsorszétosztó vagy műsorterjesztő rendszeren keresztül.

•

Műsorszétosztás: a műsorszolgáltató által előállított műsorszolgáltatási jelek vezetékes hálózaton, továbbá földfelszíni vagy műholdas nem műsorszóró rádiótávközlő hálózaton keresztül változatlan formában történő eljuttatása műsorszóró adókhoz, illetőleg műsorelosztó hálózatokhoz.

•

Műsorterjesztés: a műsorszolgáltató által előállított műsorszolgáltatási jelek műsorszórás vagy műsorelosztás útján egyidejűleg változatlan formában történő eljuttatása a felhasználó vevőkészülékéhez.

•

Műsorszórás: a műsorszolgáltatási jelek földfelszíni sugárzással, vagy műholdas átvitellel történő továbbítása megfelelő vevőkészülékkel rendelkező, elvileg korlátlan számú felhasználó részére.

•

Műsorelosztás: a műsorok kábelhálózat, vagy más technológia révén a hallgatók, és nézők arra jogosult részéhez történő eljuttatása a műsorszolgáltató telephelyétől vagy a műsorszétosztó hálózat végpontjától.

A jogilag megkülönböztetett műsorszétosztási szolgáltatást, melynek célja a tartalom eljuttatása a műsorszolgáltató telephelyétől (stúdió) a műsorszóró/műsorelosztó fogadó berendezéséig (mely lehet televízió vagy rádióadó, műholdas feladó állomás, illetve a CATV hálózatok fejállomása), Magyarországon többnyire a műsorterjesztők saját maguk végzik el.

1.2.1

FÖLDFELSZÍNI MŰSORSZÓRÓ SZOLGÁLTATÁS Földfelszíni műsorszórás esetében a műsorszolgáltató fizet sugárzási díjat a műsorszórónak e szolgáltatás ellenértékeként, szerződés alapján. A sugárzási díj maximális mértékét jogszabály határozza meg, mely a II. fejezet 2.1.1 pontjában kerül ismertetésre. A földfelszíni terjesztésű országos közszolgálati TV műsor (mtv), és a két ugyancsak földfelszíni terjesztésű országos kereskedelmi TV műsor (TV2, RTL Klub), valamint az egyetlen körzeti TV műsor (fix.tv) földfelszíni szórása kizárólag az AH műsorszóró szolgáltatásának igénybevételével történik. Az AH tulajdonában és üzemeltetésében lévő adóhálózat Magyarország területének szinte egészét lefedi. 2005-ben 97%-os az ellátottság az mtv országos terjesztésű közszolgálati-, és 86%-os mind az RTL Klub, mind a TV2 országos terjesztésű kereskedelmi műsorai esetében. A rádió műsorszórás esetében az AH a tulajdonában lévő URH adóhálózattal az ország lakossága 91%-ának biztosít ellátottságot (66-73 MHz-es frekvenciasáv) az országos terjesztésű közszolgálati Kossuth rádió műsora számára, 86%-ának a közszolgálati Petőfi és 68%-ának az elsősorban komolyzenei műsorokat nyújtó ugyancsak közszolgálati Bartók rádió számára. Ugyancsak az AH hálózata biztosít ellátottságot az ország lakossága 81%-ának a Sláger rádió, 67%-ának a Danubius rádió országos terjesztésű kereskedelmi rádiók műsorai számára. Az AH a Magyar Rádió Kossuth műsorát (540 kHz), illetve regionális műsorait sugározza középhullámon. 2005. április 1-én kezdi meg az AH a Katolikus Rádió középhullámú műsorának országos szintű szórását. A Társaság 2004 novemberétől egy telephelyről sugározza a Magyar Rádió rövidhullámú adásait európai és tengerentúli célterületekre.

33/135


A helyi/körzeti földfelszíni műsorszórók elméletileg képesek lennének együttesen hasonló lefedettség elérésére, azonban a helyi/körzeti adókból álló hálózat és az országos adóhálózat nem biztosít azonos funkcionális körülményeket, így komplex műszaki akadályai vannak annak, hogy a helyi/körzeti adók együttesen az országos hálózattal azonos szolgáltatást nyújtsanak.

1.2.2

MŰHOLDAS MŰSORSZÓRÓ SZOLGÁLTATÁS A két országos terjesztésű közszolgálati műsor (m2, Duna TV) terjesztésében résztvevő műholdas földi feladó állomás (egy telephelyen programonként 1+1 feladó) az AH tulajdonában áll és azt az AH üzemelteti, míg a műholdakon lévő transzponderek (átjátszó adók) külföldi tulajdonban állnak és azok üzemeltetését a külföldi tulajdonos végzi. A transzponderek kapacitásának igénybevétele érdekében az AH nevében megbízott közvetítőként a HUNSAT Rt. jár el, közvetítői díj ellenében. A HUNSAT Rt. 50%-ban az AH, 50%-ban a MATÁV Rt. tulajdona. Az AH-n kívül műholdas földi feladó állomással rendelkezik a Közép-Európai Távközlési Kommunikációs Kft (CEU), az HBO közép-európai műholdas feladó állomása, a UPC Kft., illetve a Telespazio Magyarország Műholdas Távközlési Kft. is. Közvetlen műholdas vételt stabilan körülbelül a lakosság 10%-a használ. A műholdas műsorszórás különböző szolgáltatási elemekre bontható: •

Műholdra való feladás (műholdas feladó állomás üzemeltetése),

•

Műholdszegmens biztosítása (műsorszolgáltató által kívánt területi lefedettséggel),

•

Feltételes hozzáférés, titkosítás és az ehhez tartózó szoftverek, sms (subscriber management system) biztosítása és folyamatos működtetése,

•

A műholdas vételhez szükséges eszközök biztosítása (kiegészítő szolgáltatás).

A műsorszolgáltató választása szerint egymástól független szolgáltatót vehet igénybe a fellövésre, mástól bérelhet transzpondert, és megint mástól a kódolási rendszert. A szolgáltatás zavartalansága érdekében a műsorszolgáltató általában egyetlen fővállalkozót bíz meg a műsorterjesztés biztosításra, aki felelős a televíziós csatorna adáslebonyolítójától átadott jel zavartalan eljuttatásáért az előfizetőkhöz, és a műsorelosztók fejállomásaihoz. Műholdas műsorszórás esetében is a műsorszolgáltató fizet sugárzási díjat a műsorszórónak e szolgáltatás ellenértékeként, szerződés alapján.

1.2.3

VEZETÉKES MŰSORELOSZTÓK A vezetékes műsorelosztó szolgáltatók, azaz a CATV hálózatok tulajdonosai, üzemeltetői a műsorszolgáltatóknak díjat fizetnek a hazai és külföldi előállítású műsorok, csatornák elosztásának lehetőségéért; kivéve a magyar közszolgálati műsorokat, a földfelszíni terjesztésű magyar kereskedelmi adókat és egyes külföldi közszolgálati műsorokat, melyek elosztása után nem kell a műsorelosztóknak díjat fizetniük. A díjakat a felek kölcsönös megállapodása alapján állapítják meg. A vezetékes műsorelosztással foglalkozó vállalkozások érdekképviseletét ellátó két szervezet (Magyar Kábeltelevíziós és Hírközlési Szövetség, valamint a Magyar Kábelkommunikációs Szövetség) működik közre abban, hogy tagjaik a legkedvezőbb szerződéses feltételeket kaphassák a műsorszolgáltatókkal megkötendő szerződéseikben. A vezetékes műsorelosztók árbevétele elsősorban az előfizetőktől beszedett egyszeri és havi díjakból származik, a műsorelosztás ellenértékeként nem jutnak árbevételhez a műsorszolgáltatóktól. A háztartások 49,5%-a előfizetője valamely vezetékes műsorelosztó szolgáltatónak. Az Eht. elfogadásával 2003 novemberében megszűnt a Médiatv. korábbi egyhatodos szabálya, mely az ország lakosságának egyhatodában maximálta egy műsorelosztó vállalkozás vételkörzetét. Ez a szabály a további fejlődés, az iparági konszolidáció akadályát jelentette, minthogy például a UPC már évekkel korábban elérte ezt a piacméretet. A jelenlegi szabályozás szerint egy műsorelosztó

34/135


vállalkozás vételkörzete – a Médiatv. 115. § (4) bekezdése szerint - nem haladhatja meg a Médiatv. szerint definiált körzeti műsorszolgáltatás legmagasabb mértékének (az ország lakosságának kevesebb, mint 50%-ának) kétharmadát. Az AntennaMikro szolgáltatás a kábeltelevíziós szolgáltatás helyettesítőjének tekinthető Budapesten és környékén. A Médiatv. szerint is a vezetékes műsorelosztó rendszerre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni a szolgáltatásra vonatkozóan. Az AntennaMikro rendszer előfizetőinek száma 2003 óta csökkent, és a más platformok, főleg a CATV szolgáltatók által támasztott verseny miatt további jelentős csökkenés várható. A magyar műsorelosztó piac megoszlása 2004-ben

MatávkábelTV 11%

UPC 32%

FiberNet 7% AntennaMikro 4% EMKTV 4% Egyéb 42%

Forrás: Világgazdaság, 2005. febr. 2.

1.2.4

A TELEVÍZIÓMŰSOROK PIACA A csatornaszámnak az 1990-es évek folyamán tapasztalt megsokszorozódása, a kábeles és a műholdas műsorterjesztési technológiák terjedése, vagyis a sokcsatornás televíziós modell kialakulása mélyreható változásokat okozott a magyarországi televíziós piac szerkezetében. A televíziónézésre fordított idő lassuló ütemben ugyan, de folyamatosan emelkedik, ezen belül is egyre nagyobb részt követelnek maguknak a kábelcsatornák. Ezek a főleg szakosodott kínálatot nyújtó műsorszolgáltatók egyre inkább megosztják a közönséget, a tömegigény helyett szűkebb nézői szegmensek keresletét elégítve ki. Az új műsorterjesztési technológiák terjedése is szükséges ahhoz, hogy ezek a csatornák mind több háztartásba eljutva jelentős szeletet hasítsanak ki a televíziós piacból. A TV-nézésre fordított idő napi átlaga (perc) 1995-2004 300 250 200 150 100 50 0 1995

1996

1997

1998

1999

2000

2001

2002

2003

2004

Forrás: AGB Hungary

35/135


A sokcsatornás modell lényege, hogy egyszerre sok szereplő van jelen a piacon, a hagyományos földfelszíni műsorszórás mellett új terjesztési technológiák (műhold, kábel) is elterjednek, megjelennek a szakosodott csatornák és a piac egyre inkább fragmentálódik. Magyarországon a tévécsatornák közül öt rendelkezik országos frekvenciával és 220-ra tehető a kereskedelmi televízió-állomások száma. (forrás: Magyarorszag.hu A kormányzati főportál) KÖZSZOLGÁLATI TELEVÍZIÓ Sajátos jellemzője a hazai televíziós piacnak, hogy a nézettség terén a közszolgálati Magyar Televízió lemaradt a kereskedelmi versenytársak mögött. A Magyar Televízió két csatornán keresztül sugározza műsorait: az mtv-t földi sugárzással, az m2-t műholdas sugárzással juttatja el nézőihez. A Médiatv. a Duna Televíziót is közszolgálati műsorszolgáltatóvá minősítette, mely ugyancsak műholdas vétellel sugározza műsorait a régióban. Mindhárom közszolgálati adó országos lefedettséggel rendelkezik. ORSZÁGOS KERESKEDELMI TELEVÍZIÓK A sokcsatornás modell kialakulásának egyik eredménye a televíziós műsorkínálat megsokszorozódása, ezen belül is a kereskedelmi csatornák számának gyors növekedése. A kereskedelmi műsorszolgáltatók között megkülönböztetjük az általános szórakoztató (general entertainment) és az úgynevezett tematikus, vagyis szakosodott tartalmat kínáló csatornákat. Magyarországon 1997 őszén jelent meg a két országos általános kereskedelmi csatorna (RTL Klub, TV2) amelyek azóta is nagy fölénnyel vezetik a nézettségi és reklámköltési televíziós piaci versenyt. Mindkettő földfelszíni műsorszórással sugározza műsorait. A harmadik kereskedelmi csatorna a műholdas sugárzású és kábeles terjesztésű VIASAT3, amely azonban nézettségben lényegesen elmarad a két vezető kereskedelmi televíziótól. Televíziós nézettségi adatokat az AGB Hungary szolgáltat nézőmérő (peoplemeter) módszerrel, s adatai az ágazatban általánosan elfogadottak, normának tekintett mutatók. Az TV2 és az RTL Klub 30%-os nézettséget ért el 2003-ban a 4 évesnél idősebb lakosság körében, míg a VIASAT 2,4%-os aránnyal állt a harmadik helyen. (Forrás: AGB Hungary, in: Gálik Mihály: A médiatulajdon hatása a média függetlenségére és pluralizmusára Magyarországon, Médiakutató 2004 ősz)

Az alábbi ábra a két fő országos kereskedelmi csatorna és az mtv 18.30 és 22.49 óra közötti közönségarányát mutatja be a 18-49 éves korosztályban, a 2001-2004-es években.

FORRÁS: AGB HUNGARY, TV2 PROGRAMKUTATÁS, IN: MÉDIAFIGYELŐ, 2005. FEBRUÁR 9.

KÁBELCSATORNÁK A sokcsatornás modell kialakulásával az általános szórakoztató csatornák mellett megjelentek a legfontosabb szegmensekben a tematikus csatornák. Ezek egyrészt a globális vagy a páneurópai műsorszolgáltatók szinkronizált változatai (például Eurosport, Discovery), másrészt az elmúlt években magyar piacra készült, jellemzően magyar tulajdonban lévő csatornák is indultak (például Sport1, Filmmúzeum, Spektrum, Hír TV).

36/135


A piac fejlődését jól mutatja, hogy 1998 és 2002 között 17-ről 38-ra nőtt a kábelhálózatokon fogható magyar nyelvű csatornák száma. Az általános szórakoztató csatornák piaca telített, amely az elmúlt években sok szolgáltatót kényszerített tevékenységének beszüntetésére (például Msat, Szív TV, TV3, Satelit). Ezzel szemben a szakosodott piac stabilabbnak tekinthető, az újonnan indított csatornák beváltották a hozzájuk fűzött reményeket. A kábeltelevíziók, különösen a szakosodott műsorszolgáltatók piaci pozícióit javítja a háztartások televíziókészülék-ellátottságának folyamatos bővülése. Az AGB Hungary adatai szerint ma már a háztartások 33%-a rendelkezik kettő vagy több tévékészülékkel, ami lehetővé teszi az egyéni preferenciák érvényesülését, háttérbe szorítva az általános szórakoztató csatornákat a szakosodott tematikus csatornákkal szemben. A kábelcsatornák műsorainak reklámpiaci részesedése a nézettségi részesedénél sokkal alacsonyabb, az országos kereskedelmi televíziók kiszorító hatása különösen érzékenyen érinti ezeket a csatornákat. A szakosodott műsorszolgáltatók speciális típusát jelentik a fizető csatornák, mint például a HBO, amelyek bevételüket nem a hirdetési piacról, hanem a fogyasztók előfizetési díjaiból szerzik. Az alábbi táblázat az egyes televíziós csatornatípusok átlagnézettségi adatait mutatja be a 18-49 évesek csoportjában, egész napra vonatkozóan. 2002

2003

2004

AMR

SHR

AMR

SHR

AMR

SHR

Országos földi sugárzású csatornák

12,5%

76,4%

12,4%

75,6%

11,9%

71,8%

Országos kereskedelmi csatornák

13,2%

80,8%

13,0%

79,2%

12,7%

77,6%

Közszolgálati adók 2,0% 12,5% 2,2% 13,7% 2,5% 14,2% Megjegyzések: AMR: átlagnézettségi adatok SHR: átlagnézettség-részesedési adatok Országos földi sugárzású csatornák: mtv, RTL Klub, TV2 Országos kereskedelmi csatornák: TV2, RTL Klub, HBO, Minimax, Magyar ATV, Viasat, Spektrum, VIVA, Sport1, egyéb magyar kábelcsatornák Közszolgálati csatornák: mtv, m2, Duna TV, Filmmúzeum (2003 júliusától)

Forrás: AGB Hungary, in Médiafigyelő, 2005. január 26.

A Magyarországon terjesztett televízió csatornák három csoportra oszthatók: •

hazai előállítású, országos terjesztésű

•

külföldön előállított, országos terjesztésű és

•

hazai előállítású, nem országos terjesztésű csatornák.

37/135


Az alábbi táblázat a Magyarországon vehető TV csatornákat mutatja be platformok szerinti bontásban 2003-ban. Hazai előállítású, országos terjesztésű

Külföldön előállított, országos terjesztésű

Hazai előállítású, nem országos terjesztésű

Földfelszíni

mtv, RTL Klub, TV2

-

fix.tv, Főnix TV, Csepp TV

Kábel (1)

mtv, m2, RTL Klub, TV2, Duna TV, Magyar ATV, BP TV, Hálózat TV

3Sat, Animal Planet, ARD1, Avante, BBC World, Cartoon Network, CCTV4, Club, CNBC, TCM, CNN, Discovery, Deutsche Welle, ERT Sat, ASPN Classic Sport, Euro News, Eurosport, Extreme Sport, Fashion TV, Fox Kids, Hallmark, HBO, Kabel 1, M6, Mezzo, National Geographic, MTV Europe, millió+, f+, Music Box, ORF1, ORF2, Romantica, Reality TV, Nickelodeon, Private Gold, PRO7, Rai Uno, Rai Due, , RTL, RTL 2, Super RTL, Sat1, Sky News, Spektrum, Travel, TV5, TVE, VOX, ZDF, VH1

Omnicolor, fix.tv, City TV, Cherry Music, Cool TV, Filmmúzeum, Hír TV, Minimax/A+, Pax TV, Spektrum, Sport1, Sport2, Viasat3, Viva+

Műhold

m2, TV2, Duna TV, Magyar ATV, BP TV, Hálózat TV, Viasat3, Hír TV, Filmmúzeum, Sport1, Viva, Viva+ , Humor 1, Minimax, Musicmax, Pax TV (2)

3Sat, ARD1, Avante, BBC Prime, BBC World, Cartoon Network, CNBC, TCM, CNN, Deutsche Welle, ERT Sat, ASPN Classic Sport, Euro News, Eurosport, Fashion TV, millió+, f+ Fox Kids, Hallmark, Spektrum, Discovery, Animal Planet, Travel, Club, Reality TV, Arte, VH1, HBO, M6, Mezzo, National Geographic, MTV Europe, Music Box, ORF1, ORF2, Nickelodeon, Private Gold, PRO7, Rai Uno, Rai Due, , RTL, RTL 2, Super RTL, Sat1, Sky News, TV5, TVE, VOX, ZDF + további csatornák

(1) A kábel TV hálózaton vehető csatornák száma természetesen földrajzi területenként, illetve az előfizetett műsorcsomag összetételétől is függ – a táblázatban a Budapesten, a szolgáltatók legbővebb programcsomagjaiban elérhető műsorok kerültek feltüntetésre. (2) Médiatv.-i értelemben csak az m2, Duna TV, BP TV, Magyar ATV és Hálózat tekinthető országos műholdas csatornának, a többi titkosított sugárzású csak körzetinek.

Forrás: NHHT határozat tervezet

Az országos csatornák általában tehát két platformon keresztül juthatnak el a nézőkhöz. Az mtv országos közszolgálati műsor, illetve az RTL Klub, és a TV2 országos kereskedelmi csatornák mind földfelszíni műsorszórással, mind kábeles platformok útján elérhetők. További néhány hazai közszolgálati és kereskedelmi országos terjesztésű műsor (pl.: m2, Duna TV) és valamennyi külföldi országos terjesztésű műsor közvetlen műholdas és kábeles platformon áll a nézők rendelkezésére. A hazai előállítású, nem országos terjesztésű csatornák (pl.: fix.tv) földfelszíni sugárzással, és általában az adott körzetben lévő CATV hálózatokon keresztül juthatnak el a nézőkhöz. Magyarországon két országos terjesztésű közszolgálati műsor (m2, Duna TV) szórása történik műholdról, analóg, illetve digitális technikával. Az m2 analóg és a Duna TV analóg és digitális formában nyílt terjesztésű, azaz hozzáférésük ellenszolgáltatás, külön szerződés és dekódolás nélkül történhet.

38/135


A következő táblázat a TV csatornák magyarországi vételi helyzetét mutatja be 2003-ban. TV készülékkel ellátott háztartások %-ában

Népesség %-ában

%

%

Csak CATV vétel

57

54

Csak földfelszíni vétel

28

30

Csak közvetlen műholdas vétel

5

5

Csak AntennaMikro vétel

2

2

Földfelszíni és közvetlenműholdas vétel

4

3

Földfelszíni és CATV

2

2

Földfelszíni és AntennaMikro

1

1

Közvetlen műholdas és CATV

1

1

CATV vétel összesen

60

58

Földfelszíni vétel összesen

37

36

Közvetlen műholdas vétel összesen

10

10

Forrás: A rádió és televízió műsorszórás használata a 14 éves és idősebb lakosság körében, TÁRKI Rt., 2004. május

A táblázatból jól látható, hogy a lakosságnak 36%-a használt analóg földfelszíni vételt 2003-ban. A földfelszíni vétel a felhasználó számára az egyetlen olyan lehetőség, amely ingyenesen biztosítja az elsőszámú közszolgálati műsor (mtv) és a két országos kereskedelmi műsor (TV2 és RTL Klub) vételét. ELŐFIZETÉSI DÍJAK A földfelszíni sugárzás esetében a felhasználók, vagyis a TV készüléket üzemeltető háztartások díjfizetési kötelezettségét az állam a költségvetés terhére átvállalja. A műholdas vétel esetén egyszeri díjként a műholdvevő egység megvásárlása és felszerelése jelentkezik. Ha a műsor feltételes hozzáférésű (kódolt terjesztésű), akkor havidíjat és/vagy belépési díjat kell fizetni közvetlenül a műholdas műsorterjesztők számára. Ez esetben az adott műsor vételét dekóderrel biztosítja a szolgáltató, melyet az előfizetőnek vagy meg kell vásárolni, vagy havi bérleti díjat kell használatáért fizetni. A műsorcsomagok havi díja függ a háztartásban lévő hozzáférési pontok számától, azaz a csatlakoztatott TV készülékek számától. A CATV hálózatok előfizetői a műsorok vételéért havidíjat fizetnek - ezen kívül a vezetékes szolgáltató kérhet még egy egyszeri (bekapcsolási, szerelési) díjat is, amelynek az összege a hozzáférési pontok számától függ. A hozzáférési pontok száma a havi díj összegét általában nem befolyásolja. Az AntennaMikro rendszer esetében egyszeri díjként a kültéri egység megvásárlása és a szerződés megkötésekor fizetendő egyszeri belépési díj jelentkezik. Az előfizető havi díjat fizet az igénybevett programcsomagnak megfelelően, valamint bérleti díjat az igénybevett beltéri egységek számától függően. A TELEVÍZIÓS PIAC JÖVŐJE A magyar televíziós piac állandó mozgásban van, még ha a fejlődés várhatóan kevésbé lesz is dinamikus a közeli jövőben, mint az elmúlt évtizedben volt. A televízió az átlagos napi időráfordítást tekintve továbbra is a legjelentősebb médium marad, mint ahogy reklámpiaci pozíciójának gyengülésére sem lehet számítani. A piac szerkezete stabilizálódott, a két országos kereskedelmi televízió dominanciája várhatóan továbbra is megmarad. A kábelcsatornák esetében továbbra is biztos piacnövekedésre lehet számítani, még ha ez egy-egy csatorna szintjén nem is jelent látványos változást. A két vagy több készülékkel rendelkező háztartások számának dinamikus növekedése, valamint kínálati oldalon az új csatornák megjelenése továbbra is biztosítja a piac bővülését, aminek különösen a tematikus

39/135


csatornák lehetnek a haszonélvezői. A fizető televízió piacán nem lehet számítani új belépőre, az HBO azonban minden bizonnyal továbbra sem tér el a fizető modelltől. A televíziós piac alakulását nagyban meghatározza a műsorterjesztési technológiák fejlődése. Ezen a területen már valószínűsíthetően nem lehet olyan robbanásszerű változásokra számítani, mint az 1990-es években, de várható, hogy tovább csökken a földfelszíni vételt alkalmazó, és így legfeljebb három csatornát elérő háztartások aránya, tovább közeledve a sokcsatornás modellhez. A műsorterjesztés piacán a legnagyobb kérdés, hogy mikor és milyen modell alapján kerül sor a digitális földfelszíni műsorszórás bevezetésére. A digitális televíziózás lehetőséget biztosít a fogyasztói igények magasabb szintű kielégítésére értéknövelt szolgáltatások tömegpiaci bevezetésén keresztül. A kormány 2005. március 2-án elfogadta a földfelszíni digitális televízió műsorszórásra való átállás stratégiai célkitűzéseiről és az elsődleges kormányzati feladatokról szóló előterjesztést. 2007 és 2012 közötti átmeneti időszakban egyidejűleg fog működni mindkét rendszer, míg a digitális műsorszórás rendszere fokozatosan kiépítésre kerül, és a 2012-es év került megjelölésre az analóg műsorszórás megszüntetésének végső határidejeként. Szakértők szerint még nem kell azzal számolni, hogy a hálózati (például internetes) műsorterjesztés ebben az évtizedben piaci tényezővé válik. Nem kizárt ugyan, hogy tesztjelleggel, esetleg presztízsnövelés céljából valamelyik műsorszolgáltató a hálózati terjesztés mellett dönt, de Magyarországon ez belátható időn belül nem lesz piaci tényező. Hasonlóak a jelenlegi várakozások a mobiltechnológiával történő terjesztés tömegszerűvé válásával kapcsolatban is.

1.2.5

A RÁDIÓMŰSOROK PIACA A Magyarországon terjesztett rádióműsorok két csoportra oszthatók: •

országos terjesztésű, és

•

nem országos terjesztésű, azaz körzeti illetve helyi hazai előállítású műsorokra.

A következő táblázat a Magyarországon vehető rádióműsorokat mutatja be platformok szerinti bontásban 2003-ban: Hazai előállítású, országos terjesztésű Kossuth, Petőfi, Bartók, Danubius, Sláger Rádió, Magyar Katolikus Rádió Földfelszíni

Kábel

Hazai előállítású, nem országos terjesztésű (1) Juventus Rádió, Rádió C, Rádiócafé 98.6, Fiksz Rádió, Infó Rádió, Gazdasági Rádió, Tilos Rádió, Civil Rádió, Budapest Rádió, Rádió1, Roxy Rádió, Klubrádió, Rádió Deejay, Sztár FM, BBC-RFI, Rádió Extrém, Másik Rádió, Cool FM

Kossuth, Petőfi, Bartók, Danubius, Sláger Rádió, Magyar Katolikus Rádió

Kossuth, Petőfi, Bartók, Katolikus Rádió, Jazzrádió Kincsem Rádió (1) A nem országos terjesztésű rádióműsorok nagy száma miatt itt csak a Budapesten fogható adások vannak felsorolva Műhold

Forrás: NHHT határozat tervezet

Az országos terjesztésű közszolgálati rádióműsorok (Kossuth, Petőfi, Bartók) tehát mindhárom platformon hozzáférhetők. A műholdas elérhetőség esetén a Kossuth és Petőfi Rádiót (illetve a közszolgálati regionális műsorokat) a Duna TV műsor kísérőhangjaként, a Bartók Rádiót pedig az m2 TV műsor kísérőhangjaként terjesztik. Két országos terjesztésű kereskedelmi rádió a Katolikus Rádió és a Kincsem Rádió digitális műholdon nyílt formában kerül kisugárzásra. Az országos terjesztésű kereskedelmi műsorokat (Danubius Rádió, Sláger Rádió, Katolikus Rádió) földfelszíni szórással terjesztik, illetve ezek a műsorok általában elérhetők CATV platformon is. A nem országos terjesztésű műsoroknak két típusa van: •

Az egyik típus azon körzeti műsorok, melyek az ország egy meghatározott területén, és főleg Budapesten, valamint környékén elérhetők, kereskedelmi alapon működnek. Ilyen műsorokat

40/135


földfelszíni sugárzással terjesztenek – illetve a Jazzrádiót műholdon, a Telespazio külföldön telepített feladó állomásán keresztül. E műsorok általában – a sugárzási körzeteikben – elérhetőek a CATV hálózaton keresztül is. •

A nem országos terjesztésű műsorok másik típusa az olyan – általában helyi – kereskedelmi műsorok, melyek műsorszerkezetüknél, hallgatottságuknál, reklámértéküknél fogva nem jelentenek versenytársat az országos terjesztésű kereskedelmi műsoroknak. E műsorok általában egy-egy város, vagy kistelepülés helyi érdeklődésre számot tartó műsorait sugározza, amelyek kizárólag földfelszíni sugárzás révén terjesztenek.

A tulajdonosi viszonyok szempontjából kiemelendő, hogy az országos terjesztésű közszolgálati és kereskedelmi rádióműsorok földfelszíni sugárzása kizárólag az Antenna Hungária Rt. műsorszóró szolgáltatása, hálózata révén valósul meg, és a közszolgálati műsor műholdas átvitel infrastruktúrája is kizárólag az AH tulajdonában van. Szintén az AH nyújt műsorszóró szolgáltatást 5 körzeti és 6 helyi műsorszolgáltatónak. Az alábbi táblázat a rádióműsorok vételi helyzetét ismerteti 2003-ban. Rádióhallgató népesség ellátottsága

Rádióhallgatás módja a rádióhallgatás összes idejének %-ában

%

%

Lakásban elhelyezett rádióvevővel

72

46

Autórádióval

44

21

Hordozható rádióval

52

32

CATV hálózaton

4

<1

Interneten

2

<1

Közvetlen műholdas vétellel

1

<1

Forrás: A rádió és televízió műsorszórás használata a 14 éves és idősebb lakosság körében, TÁRKI Rt, 2004. május

Gyakorlatilag minden háztartás rendelkezik rádióvevő készülékkel, és gyakorlatilag minden gépkocsi felszereltségéhez is hozzátartozik egy rádióvevő. Megállapítható, hogy a rádióműsorok vétele túlnyomó többségben a földfelszíni műsorszórás platformján történik. A rádiós hallgatottsági adatok mérése különböző módokon történik. A két vezető piac- és közvélemény-kutató cég, a SZONDA IPSOS Média- Vélemény- és Piackutató Intézet és a GfK Hungária üzleti társulása szolgáltatja az adatokat, amelyeket hitelesként fogadnak el, s a hirdetők is ezeket használják. Emellett a Gallup Hungary Kft. szolgáltat nyilvánosan hozzáférhető hallgatottsági adatokat. Az alábbi grafikon a rádiócsatornák havi hallgatottsági adatainak alakulását mutatja be a 18-49 évesek körében 2002 és 2004 közötti időszakban. A havi rádióhallgatás alakulása a 18-49 évesek körében (perc), 2002-2004

2.500 2.000 1.500 1.000 500 0 2002. jan.

2002. szept.

2003. máj.

2004. jan.

2004. szept.

Forrás: Szonda Ipsos-Gfk, in Médiafigyelő, 2005. február 9.

41/135


A Gallup Hungary Rt. adatai alapján a rádiós piac megoszlását 2003-ban a 14 évesnél idősebb korosztályokban az alábbi ábra szemlélteti. A két országos lefedettséggel rendelkező kereskedelmi rádió hasonló hallgatottsági aránnyal rendelkezik: a Danubius Rádió és a Sláger Rádió hallgatottsága 24%-24% volt 2003-ban, míg a legnagyobb körzeti rádiócsatorna, a Juventus, mely helyi rádióállomások hálózatára épül, hallgatottsága 7%. A rádiós piac megoszlása a 14 évesnél idősebb korosztályokban 2003 Helyi és regionális rádiók 16%

Kossuth 19%

Petőfi 9% Juventus 7%

Sláger 24%

Bartók 1% Danubius 24%

Forrás: 2003, Gallup Hungary

A következő grafikon a három fő kereskedelmi rádiócsatorna havi közönségarányának alakulását szemlélteti a 18-49 évesek körében 2004 második felében. Az országos kereskedelmi rádiók közönségaránya a 18-49 évesek körében (%) - 2004. II. félév 35% 30% 25% 20% 15% 10% 5% 0% 2004. júl.

2004. aug. Danubius

2004. szept. Sláger

2004. okt.

2004. nov.

2004. dec.

Juventus

Forrás: Szonda Ipsos, in Médiafigyelő, 2005. február 9.

ELŐFIZETÉSI DÍJAK A rádiócsatornák vételéért a földfelszíni műsorszórás esetében a felhasználóknak külön díjat nem kell fizetnie. Kábeles elosztó hálózaton, illetve közvetlen műholdas vétel esetén a rádióműsorok átvitele együtt történik a TV csatornák átvitelével, azokért - a TV csatornák átviteli díján felül – külön díjat nem kell fizetni.

42/135


2

TELEKOMMUNIKÁCIÓ

2.1

AZ ÜZLETI KOMMUNIKÁCIÓS SZEKTOR SZEREPLŐI A távközlési szektor liberalizációja előtt az üzleti kommunikációs üzletág volt az a szegmens, melyben lehetőségük volt elkezdeni tevékenységüket az alternatív távközlési szolgáltatóknak, így ez volt az a piaci szegmens, melyben az AH is elindult. Az Antenna Távközlési Rt. a távközlésen belül jelenleg két piaci szegmensen van jelen, az üzleti kommunikációs üzletág mellett az internetszolgáltatás piacán is folytat tevékenységet. Piaci szakértők szerint az üzleti kommunikációs piac mérete jelenleg körülbelül 90-100 mrd Ft, becsült éves növekedése pedig 10-15% közé tehető. A távközlés szektor üzleti kommunikációs szolgáltatások piaca sokszereplős és nagymértékű verseny jellemzi. A legnagyobb piaci szereplők, valamint a piacvezetők szakértők által becsült piaci részesedései a következők: MATÁV Rt. (48%), PanTel Rt. (21%), GTS-Datanet Távközlési Kft. (8%), Invitel Rt. (8%), Antenna Távközlési Rt. (5%), Hungarotel Távközlési Rt., HungaroDigiTel Kft., eTel Magyarország Kft., Monortel Rt., Banknet Kft., Equant Hungary Kft. A piacon az utóbbi időben megindult a piaci koncentráció, melynek egyik példája a Pantel akvizíciós tevékenysége (Moltelecom, Novacom). Az internetszolgáltatás piacának mérete szakértők becslései szerint megközelítőleg 38-40 mrd Ft, éves növekedése pedig körülbelül 40%-osra tehető. Az internetszolgáltatás piacára nagyon erős verseny jellemző. A legnagyobb magyarországi szolgáltatók többek között az Axelero Internet Magyarország, MATÁV Rt., Emitel Távközlési Rt., Euroweb Rt., Externet Kft., Hungarotel Távközlési Rt., GTS-Datanet Távközlési Kft., Inter.net, Interware Rt., Invitel Távközlési Szolgáltató Rt., UPC Magyarország Kft., stb. A piaci koncentráció ezen a területen is érzékelhető, 2004-ben az Euroweb felvásárolta az Elendert. 2002 áprilisában alakult az Alternatív Távközlési Szolgáltatók Egyesülete a célból, hogy a távközlési szolgáltatásaik nyújtásával kapcsolatos érdekeik hatékony érvényesítése és képviselete céljából egy önálló szakmai érdekvédelmi és érdek-képviseleti szervezet jöjjön létre. Az alapítók a következő cégek voltak: AH, BankNet Kft., BT Magyarország, eTel Magyarország Kft., Euroweb Hungary Rt., GTS-Datanet Távközlési Kft., HungaroDigiTel Kft., Novacom Távközlési Kft., PanTel Rt., UPC Magyarország Kft. Az üzleti telekommunikációs szolgáltatások igénybevevői általában gazdálkodó szervezetek és költségvetési intézmények.

2.2

A TÁVKÖZLÉSI SZOLGÁLTATÁSOK SZERVEZETI PIACA A Medián 2003. december 29. és 2004. február 13. között végzett adatfelvételen alapuló piacelemzést készített a távközlési szolgáltatások szervezeti piacáról. Magyarországon a legalább 10 főt foglalkoztató gazdálkodó szervezetek száma a vizsgált időtartamban 40.843, amelyből 10-49 főt alkalmaz 31.281 cég, 50-249 főt 8.187 társaság, és 1.375 a 250 vagy nagyobb létszámmal rendelkező vállalatok száma. Az alábbi ábrák a kutatás eredményeit ismertetik.

43/135


VEZETÉKES TELEFON Vezetékes vonalakkal rendelkező szervezetek száma és aránya 40.800 35.800

25.500 88% 100% 62%

2.000 5% analóg

ISDN2

ISDN30

együtt

Minden magyarországi szervezet rendelkezik vezetékes vonallal, s azon belül is az analóg vonal a legelterjedtebb (88%). ISDN30 vonallal kevés, mindössze 2.000 cég rendelkezik. Analóg és ISDN vonalakkal rendelkező szervezetek aránya létszámkategória szerint 14%

46%

8%

11%

12%

52%

68% 83%

40%

36%

24% 7% 10-49 fő

50-249 fő csak analóg

250 fő és több mindkettő

együtt

csak ISDN

A cégek valamivel több mint fele rendelkezik mind analóg, mind ISDN vonallal. Mindkét vonal használata legnagyobb mértékben a 250 vagy több főt alkalmazó cégek esetében a legjellemzőbb (83%). A létszám növekedésével egyre kisebb arányban vesznek igénybe a cégek kizárólag analóg vonalat, s egyre inkább nő mindkét vonal alkalmazása. Kizárólag ISDN vonallal a szervezetek 12%a rendelkezik.

44/135


Piaci részesedés a szolgáltatókapcsolatok száma alapján létszámkategória szerint 1%

1%

1%

5%

20%

24%

79%

75%

73%

78%

10-49 fő

50-249 fő

250 fő és több

együtt

MATÁV

21%

22%

helyi/regionális

alternatív

A szolgáltatókapcsolatok alapján minden létszámkategóriában a MATÁV részesedése a legnagyobb 73-79%-kal, őt követik a helyi/regionális szolgáltatók átlagosan 21%-os piaci részaránnyal. Az alternatív szolgáltatók piaci részesedése a legalább 250 főt foglalkoztató szervezetek körében a legnagyobb, mintegy 5%-os. Vezetékes telefon szolgáltatók piaci részesedése a forgalom alapján

alternatív 3% MATÁV 79% helyi/regionális 18%

A szolgáltatók forgalom alapján vizsgált részarányai nem különböznek jelentős mértékben a kapcsolatok számán alapuló részesedésektől. Hasonlóan a MATÁV fedi le a piac több, mint háromnegyedét, míg az alternatív szolgáltatók részesedése valamivel magasabb, mintegy 3%-os, szemben a kapcsolatok száma alapján mért 1%-kal.

45/135


Vezetékes telefon szolgáltatók piaci részesedése a forgalom alapján a legalább 250 főt foglalkoztató szervezetekben

MATÁV 71%

alternatív 5%

helyi/regionális 24%

A 250 főnél nagyobb létszámú szervezetek esetében alacsonyabb a MATÁV részesedése a forgalom alapján vizsgálva, és jelentősebb a másik két szolgáltató csoporté. INTERNET Internet csatlakozás és a kiépítésére vonatkozó tervek létszámkategória szerint

24 ezer

7,7 ezer

1,4 ezer

33,1 ezer

77%

95%

100%

82%

3% 9% 11% 10-49 fő nem tervezik

3%

2% 7% 9%

2%

50-249 fő

250 fő és több

egy éven belül nem

egy éven belül

együtt rendelkezik

Összességében a gazdálkodó szerveztek 82%-a, 33.100 társaság rendelkezik internet kapcsolattal. A legnagyobb vállalatok körében 100%-os az internet használat, az 50-249 főt foglalkoztatók körében 95%, míg az arány a 10-49 fős létszámmal rendelkezők között a legalacsonyabb, 77%-os.

46/135


Az internet kapcsolat módja: abszolút szám és arány a hozzáféréssel rendelkezők százalékában 13.600

ISDN vonal 9.700

ADSL 6.000

analóg vonal

4.800

bérelt vonal kábeltévé

2.300

41%

29%

18% 15%

7%

vezeték nélküli 800 2% egyéb

1.400

4%

Az ISDN alapú internet hozzáférés a legelterjedtebb a szervezetek körében, a kapcsolattal rendelkezők 41%-a veszi igénybe ezt a fajta szolgáltatást. A második helyen az ADSL előfizetések állnak, melyet az igénylők 29%-a használ. Végpontok száma az internet kapcsolat módja szerint 127.000

bérelt vonalas modemes, ISDN

66.800

ADSL

64.900

modemes, analóg vezeték nélküli kábeltévén keresztül egyéb együtt

28.700 23.100 8.100 37.700 356.300

A kiszolgált végpontok 35,6%-a bérelt vonalas szolgáltatás révén biztosított, míg körülbelül fele ennyi végpont kiszolgálása valósul meg modemes ISDN, illetve ADSL kapcsolat által.

47/135


A végpontok aránya a kapcsolat módja és létszámkategória szerint

29

10-49 fő

50-249 fő

21

20

21

22

13

9

1

17

70

250 fő és több

együtt

36

bérelt vonal

ISDN

analóg

8

18

vezeték nélküli

8

3

24

5 3 4 22

14

19

ADSL

4

8

6 2

kábeltévé

11

egyéb

Ugyan a bérelt vonalas kapcsolat elterjedtsége nem annyira jelentős mértékű, a magas számú végpont kiszolgálási képességének köszönhetően jelentős részesedése van a kiszolgált végpontok számát illetően. Az internetszolgáltatás éves költsége összesen és szervezetenként átlagosan 221,0

67,0 49,0 33,0 9,6 10-49 fő

6,2 50-249 fő összesen (mrd Ft)

19,4 3,6 250 fő és több

együtt

átlagosan (ezer Ft)

A szervezetek bevallása alapján 2004 elején az éves internet szolgáltatásra költött összeg 19,4 mrd Ft, míg a szervezetenkénti éves átlagos költség 49 ezer Ft volt. A legalább 250 alkalmazottal rendelkező szervezetek költenek kimagaslóan nagy összeget, átlagosan 221 ezer Ft-ot évente. Ezen létszámkategóriába tartozó szervezetek alacsony számának köszönhetően a teljes internet ráfordításból a kisebb szervezetek költsége lényegesen nagyobb, 9,6 mrd Ft a 10-49 fős, és 6,2 mrd Ft az 50-249 fős szervezeteknél.

48/135


Internetszolgáltatás költségének megoszlása a kapcsolat módja szerint

ADSL 18%

ISDN 23%

analóg 9% vezeték nélküli 4% kábeltévé 2% egyéb 6%

bérelt vonal 38%

Annak ellenére, hogy a magas költséggel igénybe vehető bérelt vonalas internet szolgáltatást a hozzáféréssel rendelkezők 15%-a használja, a teljes internetre költött költségen belül ennek a részaránya a legmagasabb (38%). A költségek további 23%-át képviselik az ISDN kapcsolatok, mely a leggyakrabban alkalmazott szolgáltatás típus, és 18%-ot az ADSL hozzáférések. ADSL, bérelt vonalas, kábeltévés és vezeték nélküli hozzáféréssel rendelkező szervezetek száma a kapcsolat sebessége szerint (ezer) 8,8

6,1

5,7

4,4 3,3 2,2

2 1

1

0,3 10-49 fő 128 Kbps

0,3 0,5 0,3

0,1 50-249 fő 512 Kbps

0,1

250 fő és több 2 Mbps

10Mbps

0,4

0,1

együtt >10 Mbps

Minden létszámkategóriában az 512 Kbps sávszélesség igénybevétele a legelterjedtebb, míg 10Mbps csak a 250 vagy annál több főt alkalmazó szervezeteknél jellemző, de ott sem jelentős még a használati arány.

49/135


Piaci részesedés az internet használat költsége alapján

alternatív 39%

MATÁV/Axelero 52%

helyi/regionális 9%

Az internethasználatra költött összegből legnagyobb mértékben, 52%-ban a MATÁV/Axelero részesül, megelőzve az alternatív szolgáltatókat, melyek 39%-os résszel bírnak. ADATÁTVITEL Belső informatikai hálózattal rendelkező szervezetek száma és aránya

15.300

9.300 38% 30%

4.900 60% 1.100 83%

10-49 fő

50-249 fő

250 fő és több

együtt

Összességében a magyarországi szervezetek 38%-ának van saját belső informatikai hálózata. A különböző nagyságú szervezeteket vizsgálva megállapítható, hogy annál inkább jellemző a saját hálózattal való ellátottság, minél több munkavállalója van egy cégnek.

50/135


Virtuális magánhálózattal rendelkező szervezetek aránya és száma

4.900

3.300 12% 10% 1.100

10-49 fő

14%

500 35%

50-249 fő

250 fő és több

együtt

Virtuális magánhálózattal mindössze a szervezetek 12%-a rendelkezik, de kiugróan meghaladják az átlagos elterjedtséget a legalább 250 főt foglalkoztató szervezetek, amelyek körében 35%-os az ellátottság. A hálózattal rendelkezők abszolút számát tekintve jóval magasabb a kisebb szervezetek részaránya, a 10-49 főt foglalkoztató szervezetek hálózatai teszik ki az összes hálózat 67%-át. Közvetlen adatátviteli kapcsolatokkal rendelkező szervezetek aránya és száma 5.300

3.300

11%

13% 1.400

10-49 fő

17%

600 43%

50-249 fő

250 fő és több

együtt

Hasonló a kép a közvetlen adatátviteli kapcsolatokkal való rendelkezést illetően: az átlagos elterjedtség 13%, amely arány jelentősen magasabb a nagyvállalatok körében, a hálózattal rendelkezők száma pedig a 10-49 főt foglalkozatók körében a legnagyobb.

51/135


Közvetlen adatátviteli kapcsolatok átlagos és abszolút száma 5,9

3,9

1,2

10-49 fő

1,6

1,2

50-249 fő Kapcsolatok száma (ezer)

1,4 0,8

250 fő és több

1,2

együtt

Kapcsolatok átlaga

A közvetlen adatátviteli kapcsolatok számát illetően is hasonló tendenciák olvashatók ki az ábrából. A kapcsolatok száma kis mértékben haladja meg az egyes kategóriákban a hálózattal rendelkező szervezetek számát. A legalább 250 munkavállalót foglalkoztató cégek körében jellemző leginkább, hogy 1-nél több hálózattal rendelkeznek, ahol az átlag 1,4; míg a kisebb szervezeteknél ez az arány 1,2. ADATKOMMUNIKÁCIÓS KAPCSOLATOK A KÖLTSÉGVETÉSI SZFÉRÁBAN A BellResearch átfogó piackutatás végzett a hazai költségvetési intézmények adatkommunikációs kapcsolatairól, amely a következő eredményeket hozta. A hazai költségvetési szféra mintegy 16 ezer intézményének 24%-a, vagyis körülbelül 4.500 szervezet folytat valamilyen irányban adatkommunikációs tevékenységet, s a telephelyek közötti kommunikáció egyelőre ennél is ritkábbnak számít. A központi forrásokból gazdálkodó intézmények a többi szegmenssel ellentétben jelentős arányban (72%) alakították ki a hálózati kapcsolatot. Két vagy több telephely közötti adatátviteli kapcsolatot az érintett szervezetek csupán 17%-a működtet. A technológiák között a kapcsolt vonali megoldás vezet (60%). Bérelt vonalat az érintett intézmények közel ötöde használ, ezt sorrendben az ADSL kapcsolat 17%-os elterjedtsége követi. (Forrás: BellResearch,

Adatkommunikációs kapcsolatok, 2005. január 25.)

2.3

KÉSZENLÉTI TÁVKÖZLÉSI RENDSZER (EDR) A TETRA RENDSZER BEMUTATÁSa A TETRA (Terrestrial Trunked Radio) professzionális felhasználásra tervezett digitális mobil távközlő rendszer. Szabványosítását az Európai Távközlési Szabványosítási Intézet végzi, tehát nemzetközi szabvány, mely mind szolgáltatásaiban, mind egyéb jellemzőiben rendkívül fejlett technológiát képvisel. A rendszert elsősorban a készenléti és kormányzati szervezetek (rendőrség, mentők, tűzoltóság, határőrség, stb.) speciális igényeihez tervezték. A TETRA gyors hívásfelépítési időt (300 ms) biztosít, mely kritikus fontosságú lehet a készenléti szervek kommunikációjakor. A rendszeren átvitt információtartalom magas szintű védelmét biztosítja a titkosítás, akár a rádiós közegen, akár a teljes úton. Az alapszolgáltatásokon túl számos, a készenléti szervek igényeihez igazodó kiegészítő szolgáltatást is biztosít a rendszer, mint például dinamikus csoportképzés, különböző behallgatási funkciók, hangrögzítés, rövidített hívószám használat, terület kiválasztás, és hagyományos távbeszélő szolgáltatások, mint például hívószámkijelzések, hívószámkorlátozások, hívásátirányítások, hívástartás, hívásvárakoztatás.

52/135


A hálózat a felhasználói igényeknek megfelelően rugalmasan alakítható, a rendszeren virtuális magánhálózatok hozhatók létre. A rendszer szabvány szerint a 380-470 MHz-es frekvenciasávban működik, de vannak olyan változatai is, melyek a 800/900 MHz-es sávban üzemelnek. A MAGYARORSZÁGI MEGVALÓSÍTÁS KÖRÜLMÉNYEI A készenléti szolgálatok kommunikációs rendszereinek cseréjével kapcsolatos tervek 1996-ban jelentek meg először Magyarországon. A szolgálatok 30-40 éves technológiával dolgoznak és a kapacitást a szűkös frekvenciatartomány miatt a jelenlegi analóg rendszerekben nem lehet bővíteni, valamint új rendszer nélkül a schengeni követelmények nehezen teljesíthetők. Minthogy a TETRA rendszer által biztosított kommunikációs szolgáltatások megvalósítására többféle szabvány is alkalmas, a magyarországi projekt EDR-re (egységes digitális rádiótávközlő rendszer) került átnevezésre. A Kormány 2002. november 26-án a 1158/2002. (IX.26) Határozatban rendelte el a készenléti felhasználói kör rádiókommunikációs igényeinek kielégítése céljából a schengeni követelményeknek megfelelő EDR megvalósításának előkészítését. A kormányhatározat kimondta, hogy a megvalósítás során a felhasználható állami vagyonelemeket, erőforrásokat és ellentételezési lehetőségeket a lehető legteljesebb módon hasznosítani kell, valamint, hogy az EDR-t a Kormány szolgáltatásvásárlással valósítja meg és biztosítja az ehhez szükséges forrásokat. Ezt követően születetett a 1031/2003. (IV.9) Kormányhatározat az EDR kialakításáról, mely 2003. november 15-ét határozta meg az EDR kialakítására és üzemeltetésére vonatkozó szerződés megkötésének határidejeként. A 1074/2003. (VII. 24.) Kormányhatározat az előbbit módosította, s a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter helyett az Informatikai és Hírközlési Minisztert jelölte ki az EDR projekt felelősének, valamint elhalasztotta a korábbi határidőket, így a megvalósításra vonatkozó szerződéskötés határideje 2004. április 30-ra módosult. Ezt követően további halasztások történtek. Az IHM több alkalommal beszámolt a pályázat tervezetéről, mely szerint kétfordulós, tárgyalásos eljárás lefolytatására fog várhatóan sor kerülni. A nyolc hónaposra tervezett pályázaton bármely olyan társaság indulhat, amely vállalja, hogy a szolgáltatás nyújtásához új gazdasági társaságot alakít. A pályázatokat a szerint bírálják el, hogy a tervezett rendszer megfelel-e az előírt műszaki paramétereknek, és együttműködik-e az EU-ban használt készenléti rádióhálózatokkal, valamint előnyben kívánják részesíteni az elbíráláskor azokat, akik meglévő állami erőforrásokat (pl. rádiótornyokat stb.) nagyobb mértékben vesznek igénybe. A kiírás alapfeltétele továbbá, hogy a rendszer legyen zárt, stabil, biztosítsa a csoportos kommunikációt, és az irányításban képes legyen ideiglenes felhasználói csoportok kialakítására. A kormány a tervek szerint szolgáltatást vásárolna, és díjat fizetne az EDR használatáért. Az IHM 2005. februári közleménye szerint az EDR előkészítésének első fázisa lezárult, a projekt megvalósítása a Miniszterelnöki Hivatalban folytatódik annak több tárcát, feladatot és hatáskört érintő jellege miatt. 2005 márciusában a Miniszterelnöki Hivatal megjelentette az előzetes közbeszerzési tájékoztatót, amelynek alapján várhatóan 2005-ben pályázatot hirdet az EDR rendszer bevezetésére. A tájékoztató szerint a nyertesnek egy országos kiépítésű hálózaton kell majd szolgáltatást nyújtania, és a rendszernek legalább 42 ezer rádióterminál kiszolgálására kell alkalmasnak lennie.

53/135


3

TORONY INFRASTRUKTÚRA ÜZEMELTETÉS A távközlési szektorban az infrastruktúra üzemeltetését és karbantartását általában a tulajdonosok maguk végzik, de korlátozott mértékben jellemző, hogy kiszervezik ingatlanüzemeltetéssel és létesítménygazdálkodással foglalkozó szolgáltatók részére. A magyar piac legnagyobb szereplői többek között a következő társaságok: Antenna-Torony Rt., Hochtief Hungaria Facility Management Kft., MASZER Rt., és a Trammel Crow Wallis Rt. Az iparágat illetően kiemelendő egy közelmúltbeli piaci esemény. A Wallis Ingatlan Rt. és a német DeTeImmobilien új, ingatlanüzemeltető céget hoz létre DeTeImmobilien-Hungary néven, mely a MATÁV Rt. létesítménygazdálkodásáért és ingatlanjainak üzemeltetéséért lesz felelős, valamint átveszi, a TCW és a Wallis Ingatlan Rt. leányvállalatának teljes ügyfélportfolióját. A megállapodás keretében a MATÁV Rt. eladja ingatlanüzemeltető vállalatát, a TELIT Rt.-t a DeTeImmobiliennek. A tranzakció a GVH jóváhagyására vár.

4

HÁLÓZATÜZEMELTETÉS ÉS SZERVIZ SZOLGÁLTATÁS A távközlési szektor hálózatüzemeltetési és szervizszolgáltatási piacán, elsősorban a vezeték nélküli rendszerek területén az AH jelentős szereplőnek számít, tekintve, hogy a három GSM szolgáltató közül kettőnek nyújt fenntartási szolgáltatást (a T-Mobile Magyarország Távközlési Rt. ezt nagyrészt saját szervezettel oldja meg), az országos mikrohullámú hálózattal rendelkező szervezetek közül pedig két jelentős szereplőnek (Antenna Távközlési Szolgáltató Rt., Magyar Honvédség) szolgáltat.

54/135


IV.

AZ ANTENNA HUNGÁRIA RT. ÉS LEÁNYVÁLLALATAINAK FŐ TEVÉKENYSÉGEI •

Az Antenna Hungária fő tevékenységi területe az országos földfelszíni televízió- és rádióműsorszétosztás, illetve -szórás, valamint a műholdas műsorszétosztás és -szórás. Jelenleg az AH az egyetlen társaság, mely országos és körzeti televízió- és rádióműsor-szétosztási, valamint -szórási szolgáltatásokat biztosít Magyarországon. Emellett a Társaság jelentős szerepet vállal a digitális földi televízió- és rádióműsor-terjesztési szolgáltatások kifejlesztésében.

•

Az AH-csoport folyamatosan erősíti üzleti kommunikációs szerepvállalását, melynek keretében elsősorban integrált, IP alapú üzleti kommunikációs szolgáltatásokat, így professzionális internet gerincszolgáltatást és virtuális magánhálózati szolgáltatást kínál, valamint a műsorszétosztás távközlési feladatainak ellátását végzi. A távközlési feladatokat az AH az Antenna Távközlési Rt. leányvállalaton keresztül végzi.

•

A Társaság lakossági szolgáltatások ágazatának fő terméke az AntennaMikro szolgáltatás. Az AntennaMikro televíziós programcsomagok kínálatát tartalmazó lakossági szolgáltatás, mely a Budapesten és környékén élő előfizetők számára televíziós műsorokhoz való hozzáférést tesz lehetővé. Ezen kívül adatszórási, üzleti tv szolgáltatásokat is kínál, valamint kiemelten foglalkozik az elektronikus távoktatás területeivel. A lakossági szolgáltatások az AH keretein belül kerülnek kiszolgálásra, azonban a technikai feltételek biztosítása az AH multimédiával foglalkozó leányvállalatain keresztül történik.

•

A Társaság három tevékenységi területe mellett a távközlés és műsorszórás területére specializálódott szerviz szolgáltatásokat kínál, illetve logisztikai és ingatlangazdálkodási tevékenysége keretében végzi országos kiterjedésű műszaki objektumainak hasznosítását, irodahelyiségek és eszközök bérbeadását, valamint használaton kívüli ingatlanok értékesítését. A szervizszolgáltatásokat az AH végzi, míg az ingatlangazdálkodási feladatok megoszlanak az AH és az Antenna-Torony Rt. között (ez utóbbi a torony infrastruktúra üzemeltetésre és bérbeadására szakosodott).

Az alábbi ábra az AH-csoport 2004. évi konszolidált árbevételének megoszlását mutatja be szolgáltatásonként a Társaság 2004. IV. negyedévi MSzSz szerinti, nem auditált gyorsjelentése alapján. 2004

Távközlés 23%

Műsorszórás 47%

AntennaMikro szolgáltatás 7% Szerviz szolgáltatás 5% Egyéb (1) 18%

(1) Az egyéb tevékenységek infrastruktúra és eszközök bérbeadását, a frekvencia díjak továbbszámlázását, illetve az egyéb ipari szolgáltatásokat tartalmazzák.

55/135


1

MŰSORSZÓRÁSI TEVÉKENYSÉG

1.1

SZOLGÁLTATÁSOK Az AH rádió- és televízióműsor-terjesztéssel kapcsolatos szolgáltatása a rádió- és televíziós jelek a rádió- és televízióműsor-szolgáltatók stúdiójától a hallgatók és nézők vevőkészülékeihez történő eljuttatását jelenti. Az AH a műsorterjesztési feladatok közül a műsorszétosztást és a műsorszórást végzi. Műsorszétosztás során az AH az Antenna Távközlési Rt. vagy (jelenleg egy esetben) külső távközlési szolgáltató távközlési rendszerén juttatja el a hang- és videojeleket a műsorszolgáltatók stúdiójától a műsorszóró vagy műholdas feladó berendezésekig. A műsorszórás történhet földfelszíni vagy műholdas módon. Az AH nem hoz létre rádiós vagy televíziós műsort, hanem kizárólag a más - a Magyar Államtól műsorszolgáltatásra jogosultságot kapott - vállalkozások által létrehozott televízió- és rádióprogramok terjesztését végzi.

Műholdas műsorok / moduláció

KH állomás

OMK KH állomás

TV-URH állomás

TV-URH állomás

Stúdió Optika

Országos Transzport Hálózat (Mikrohullám)

TV-URH állomás

TV-URH állomás TV-URH állomás

Forrás: AH

1.1.1

MŰSORSZÉTOSZTÁS (MODULÁCIÓ) A TV és rádióadások jeleinek földi adóberendezésekhez és/vagy műholdas feladóállomásokhoz való eljuttatása távközlési hálózatokon keresztül történik. Az AH műsorszétosztási feladatainak ellátására az Antenna Távközlési Rt. távközlési rendszerét veszi igénybe. A szolgáltatás a jelen IV. fejezet 2.1.1 pontjában kerül részletesebben bemutatásra.

56/135


1.1.2 1.1.2.1

TELEVÍZIÓS MŰSORSZÓRÁS Földfelszíni műsorszórás Magyarországon 1954-ben kezdődött meg az első kísérleti televíziós műsorszórás. 1957-ben indult meg a rendszeres adás a Magyar Televízió programját sugárzó budapesti adóállomásról, 1969-ben pedig a második tv csatorna megindulásával egy időben kezdődött meg a színes adás. A Társaság földfelszíni televíziós adóhálózata 1997-ig két műsort szolgált ki (MTV1, MTV2, jelenleg mtv és m2) Magyarországon. Ezt követően a két kereskedelmi csatorna beindulásával (TV2 és RTL Klub) az m2 (korábbi nevén MTV2) műsor műholdra került, és a korábban az MTV2 műsort sugárzó adóhálózatot az ORTT a két kereskedelmi csatorna között osztotta meg. Ezen felül a Társaság a Médiatv. által a két csatorna részére megállapított lefedettségi és minőségi követelmények elérése érdekében a két kereskedelmi televízióműsor adóhálózatát új berendezésekkel bővítette. Az AH jelenleg egy közszolgálati (mtv) és két kereskedelmi televízióprogram (RTL Klub és TV2) műsorszórását látja el az egész országra kiterjedő földfelszíni hálózatán keresztül. Jelenleg 18 gerincadót és 120 átjátszóadót üzemeltet az mtv (Magyar Televízió Rt.) sugárzására, amely a lakosság 96%-os lefedettségét biztosítja. A TV2 sugárzásához 14 gerincadó-berendezést és 56 átjátszóadót, az RTL Klub sugárzására 12 gerincadót és 35 átjátszóadót használ. Mindkét kereskedelmi adóhálózat lakossági ellátottsága 86%-os. A Társaság emellett a fix.tv körzeti műsorának lakossághoz való eljutását is biztosítja, és szerepet vállal a helyi televíziók műsorainak sugárzásában a Csepp TV számára nyújtott műsorszórási szolgáltatása révén. Értéknövelő szolgáltatásként üzemel a sztereo kísérő hangszolgáltatás, mely mindhárom televíziónál országosan elérhető.

1.1.2.2

Műholdas műsorszórás Az AH fix feladóállomásain analóg és digitális műholdas műsorszóró és -szétosztó szolgáltatásokat biztosít. Ezeket a televíziós társaságok azért veszik igénybe, hogy műsoraikat közvetlenül tudják eljuttatni a nagyközönségnek, kábeltelevíziós társaságoknak vagy más magyarországi vagy európai stúdiókba. Ezen túlmenően az AH – a magyar állam nemzetközi koordináción alapuló döntése alapján – jogosult a 4° Nyugat szélességű geostacionárius pozícióban lévő űrszegmens használatára.

1.1.2.3

Analóg műholdas műsorszórás A Társaság az analóg műholdas műsorszórási szolgáltatásai keretében – a Médiatv.-nek megfelelően – országos lefedettséget biztosít az m2 és a Duna TV közszolgálati műsorainak. Ezeket a műsorokat a nagyközönség megfelelő fejegységgel ellátott parabolaantennával és egyéni analóg műholdvevő berendezéssel közvetlenül foghatja, illetve kábeltelevízió szolgáltatókon keresztül veheti, amelyek hálózatukon át továbbítják a műsorjeleket.

1.1.2.4

Digitális műholdas műsorszórás A digitális műholdas műsorszóró szolgáltatásokat jellemzően azon kereskedelmi programok készítői részére nyújtja az AH, akik nem jogosultak földfelszíni műsorszóró hálózatok igénybevételére. A két digitális programcsomagban jelenleg hat csatornát bocsát a műsorszolgáltatók rendelkezésére, ezek közül négyet magyar televíziók műsorai foglalnak le: a Duna TV közszolgálati csatorna, a Magyar ATV, a Budapest TV általános kereskedelmi csatornák, illetve az film+ tematikus csatorna. További két csatornán külföldi televíziók műsorainak sugárzása valósul meg: a TV7 Tunis, a tunéziai állami televízió műsora és az f+ román nyelvű műsor. Az AH műholdas feladószolgáltatásokat az Országos Mikrohullámú Központból nyújt, amelyek keretében a műsorjelek a Eutelsat Hotbird 3 vagy 6 műholdon, a Spacecom AMOS műholdján,

57/135


illetve más műholdon az általa vagy az ügyfél által bérelt transzponderen keresztül jutnak az adott műhold lefedettségi térképén meghatározott területekre.

1.1.2.5

Vevők A Társaság legjelentősebb országos műsorszóró szolgáltatást igénybe vevő ügyfelei az alábbiak: •

Magyar Televízió Rt.: Állami tulajdonban lévő közszolgálati televíziós műsorszolgáltató társaság, Magyarországon két országos közszolgálati tévécsatornát működtet, az mtv és az m2 csatornákat. Az mtv analóg földfelszíni, az m2 analóg műholdas terjesztéssel jut el a felhasználókhoz.

•

MTM-SBS Televízió Rt.: Egyike a két országos, magánkézben lévő kereskedelmi televíziós műsorszolgáltatónak, a TV2 csatorna működtetője, analóg földfelszíni terjesztési szolgáltatásokat vesz igénybe.

•

Magyar RTL Televízió Rt.: A másik hazai magánkézben lévő kereskedelmi televíziós műsorszolgáltató, az RTL Klub csatorna működtetője, melynek műsorai országos analóg földfelszíni szórással kerülnek terjesztésre.

•

Duna Televízió Rt.: Állami tulajdonú részvénytársaságként működő, országos közszolgálati televíziós műsorszolgáltató, a magyarországi Duna közszolgálati televíziós csatorna üzemeltetője. A Duna TV műsorai analóg és digitális műholdas terjesztés révén jutnak el a felhasználókhoz.

Jelentősebb ügyfelek közé tartoznak még az AGRO TV-ATV Rt., amely a Magyar ATV nevű kereskedelmi televíziós csatornát, a Budapest Televízió Rt., amely a Budapest TV nevű kereskedelmi televíziós csatornát, az IKO Romania srl., amely a film+ és román f+ csatornákat üzemelteti, illetve a Társaság helyi műsorszolgáltató ügyfelei a fix.tv és a Csepp TV. Jelentős külföldi ügyfél a Eutelsat SA, mely a műholdas műsorszóró szolgáltatást veszi igénybe.

1.1.3 1.1.3.1

RÁDIÓS MŰSORSZÓRÁS Földfelszíni rádióműsorszórás A Társaság jelenleg négy rádiós műsorszolgáltató hat műsorát (három közszolgálati és három kereskedelmi műsor) terjeszti országos szinten földfelszíni műsorszórás révén, melyek a következők: a Kossuth középhullámú adása, a Kossuth, a Petőfi és a Bartók URH-adásai (Magyar Rádió Rt.), a Danubius (Danubius Rádió Műsorszolgáltató Rt.) és a Sláger (Sláger Rádió Műsorszolgáltató Rt.) rádiók, valamint a Katolikus Rádió (Magyar Katolikus Rádió Rt.). A Magyar Rádió középhullámú Kossuth-programjának lakossági lefedettsége 100%-os (AM), a 70 MHz-es URH-adás 91%-os. A 100 MHz-es sávban a Petőfi 86%-os, a Bartók 68%-os lefedettséggel rendelkezik országosan. A Danubius Rádió országos lefedettsége 67%, míg a Sláger Rádióé 81%. A 2003. évben megkezdett 100 MHz-es Kossuth műsor sugárzása további 11 telephellyel bővült, így 2005. év elejétől összesen 18 telephelyről sugározza az AH a Magyar Rádió műsorát. A hálózat kiépítése tovább folytatódik. A teljes adóhálózat várható lakossági ellátottsága az NHH adatai alapján 75% lesz. Az AH 2004 májusában megkezdte a Magyar Katolikus Rádió műsorának középhullámon történő szórását Szolnok állomásról, az 1341 kHz-es frekvencián. 2005 áprilisától már országosan fogható lesz a műsor, miután Lakihegyről a 810 kHz-es és Siófok-Balatonszabadi telephelyről az 1341 kHzes frekvencián is sugározni fogja a Katolikus Rádió műsorát. Ezáltal a Magyar Rádió Kossuth műsora mellett a középhullámú sávban már a Magyar Katolikus Rádió műsorának országos sugárzása is megvalósul. A teljes hálózat kiépítése után a Katolikus Rádió adása az ország népességének 80%-a számára lesz hallható.

58/135


Az országos műsorszóró tevékenység mellett 11 helyi és körzeti rádióműsor-szolgáltató - például a Juventus, a radiocafé, a Klubrádió, a BBC, a Tilos Rádió, a Rádió C, a SztárFM - részére is nyújt műsorszóró szolgáltatást a Társaság. A 100 MHz-es URH sávban üzemelő adóberendezések a rádióműsorok mellett értéknövelő szolgáltatásként RDS-jeleket is továbbítanak. A műsorszolgáltatók közönsége jelenleg a következő információkat veheti igénybe: csatorna megjelölés, programtípus-azonosítás, dekóder azonosító, zene/beszéd azonosítás, automata alternatív frekvenciaválasztás, közlekedési közlemény jelzése, információ további fejlett hálózatokról, óra/dátum, valamint rádiós szövegüzenet-sugárzás. A harmincas években kezdődött az országhatárt is átlépő rövidhullámú műsorszórás. Az adóberendezések a korszerűsített antennarendszerek segítségével ma már ellátják Európát, Északés Dél-Amerikát, illetve Ausztráliát a Magyar Rádió Külföldi Adások Főszerkesztőségének (KAF) magyar (Szülőföldünk) és idegen nyelvű műsoraival.

1.1.3.2

Műholdas rádióműsor-terjesztés A Magyar Rádió Rt. több műsorának terjesztése az analóg műholdas műsorszóró rendszeren keresztül is megvalósul (Kossuth, Petőfi, Bartók, Szülőföldünk, RNI valamint Regionális és Nemzetiségi Adások). Az AH digitális műholdas műsorszóró szolgáltatásai révén 5 rádióműsor (Kossuth, Petőfi, Radio Tunisia, Katolikus Rádió, Kincsem) sugárzását biztosítja. MŰHOLDAS DIGITÁLIS MŰSORTERJESZTŐ HÁLÓZAT A Társaság a műholdas digitális televízióműsor-terjesztő szolgáltatásaihoz hasonlóan rádióműsorterjesztő szolgáltatásait a 13° Kelet pozícióban lévő, teljes európai lefedettséget kínáló Eutelsat Hotbird 3 műholdon, illetve a közép-európai lefedettséget biztosító 4° Nyugat pozícióban elhelyezkedő AMOS-1 műholdon biztosítja.

1.1.3.3

Vevők Magyarországon öt rádiós társaság veszi igénybe az AH országos műsorszóró szolgáltatásait: •

Magyar Rádió Rt.: A nemzeti, állami tulajdonban álló országos közszolgálati rádióműsorszolgáltató társaság. Három közszolgálati rádióállomást üzemeltet, a Kossuth (AM és FM sávban), valamint a Petőfi és a Bartók rádiót (csak az FM sávban), továbbá egy külföldi hallgatóknak szánt adást a rövidhullámú sávban.

•

Danubius Rádió Műsorszolgáltató Rt.: Egy országos kereskedelmi rádióállomást a Danubius rádiót üzemeltető társaság.

•

Sláger Rádió Műsorszolgáltató Rt.: Egy országos kereskedelmi rádióállomást, a Sláger rádiót üzemeltető társaság.

•

Magyar Katolikus Rádió Rt.: A Katolikus Rádió országos kereskedelmi rádióállomást üzemeltető társaság.

•

Transsylvania Rt.: Egy országos műholdon üzemelő kereskedelmi rádióállomást, a Kincsem rádiót üzemeltető társaság.

Az országos műsorszóró tevékenység mellett 11 helyi és körzeti rádióműsor-szolgáltató veszi igénybe az AH szolgáltatásait, többek között a Juventus, a radiocafé, a Klubrádió, a BBC, a Tilos Rádió, a Rádió C, a SztárFM. 2004 végén az AH valamennyi jelentős partnerével hosszú lejáratú megállapodással rendelkezett.

59/135


1.1.4

MŰHOLDAS FELADÓ- ÉS VÉTELI SZOLGÁLTATÁS Az AH fixen telepített analóg és digitális feladó, valamint vételi szolgáltatásokat biztosít azon magyarországi, valamint külföldi műsorszolgáltató vállalatok részére, amelyek egy bizonyos stúdió műsorát más hazai vagy külföldi stúdiókhoz szeretnék átsugározni.

1.1.5

EGYÉB SZOLGÁLTATÁSOK Az AH az NHH számára a tárnoki mérőállomáson a 2850-28000 kHz frekvenciatartományba eső rövidhullámú adások figyelését, azonosítását és a megfigyelés eredményeinek dokumentálását végzi, valamint a mért adatokhoz közvetlen hozzáférést biztosít az NHH számára.

1.1.6

TERVEZETT SZOLGÁLTATÁSOK – FEJLŐDÉSI IRÁNYOK A Társaság jelentős erőforrásokat fordít a földfelszíni digitális televízió- (DVB-T) és rádióműsor(DAB, DRM) szóró hálózatok kiépítésére, és célja ezen szolgáltatások mielőbbi beindítása.

1.1.6.1

Digitális földfelszíni televíziós műsorszórás (DVB-T) A televíziózás világában egyre nagyobb teret nyer a digitális műsorszórás, amely képes a televíziózási szokások gyökeres megváltoztatására. A földfelszíni digitális sugárzás, a DVB-T megoldásainak köszönhetően nagyobb műsorválaszték, kiváló minőség és megbízható vétel biztosítható a nézők számára, általános bevezetése frekvenciák felszabadítását teszi lehetővé új szolgáltatások számára. A digitális televíziós rendszerek által biztosítható többletfunkciók közül a legfontosabbak egyike az interaktivitás, amely lehetőséget ad a nézőnek arra, hogy saját maga alakítsa a hozzá érkező műsorokat. A DVB-T SUGÁRZÁS TECHNIKAI HÁTTERE A sugárzás műszaki paramétereit szabványok és ajánlások tartalmazzák. Az európai DVB projekt keretében több mint 30 anyagot dolgoztak ki, melyek nagy része ETSI vagy CENELEC szabvánnyá, ajánlássá vált. A DVB-T VEVŐKÉSZÜLÉKEK A műsor vételére a jelenleg használatos televízió antennák megfelelőek, azonban a hagyományos TV készülék önmagában erre nem alkalmas. A digitális adásokhoz egy ún. set-top-box szükséges, amely az érkező digitális jeleket veszi és feldolgozza, majd a kimenetén analóg jellé alakítva továbbítja a TV készülék felé. A földfelszíni, műholdas és kábeles terjesztésű műsorok vételéhez különböző set-top-box szükséges az eltérő modulációs technika miatt. Várható a későbbiekben olyan vevőkészülék megjelenése is, amely mindegyik modulációs mód kezelésére alkalmas lesz, a kép- és hangfeldolgozás, tömörítés ugyanis az egyes rendszerekben azonos módon, az MPEG-2 szabvány szerint történik. A vevőkészülékek forgalmazására jellemző példaként az Egyesült Királyságban alkalmazott módszer mutatható be. Itt 1998 óta működik üzemszerű földfelszíni digitális sugárzás, és több különböző csatornán értékesítik a vevőkészülékeket. A készülékek megtalálhatók a kiskereskedelmi boltokban, valamint a műsorszolgáltatóval szerződött partnereken keresztül akár telepítéssel együtt is beszerezhetők (ez alatt gyakorlatilag a vevő beprogramozása értendő, hiszen a telepítés nem jelent többet, mint például egy videomagnó üzembe helyezése). A készülék kínálat nagyon széles és folyamatosan bővül, az alap set-top-boxok alapára 100 euró körül mozog. Néhány európai országban, pl. Németországban, Olaszországban állami támogatást is nyújtanak az MHP-s készülékekre, így jelenleg Olaszországban a 199 eurós set-top-box 49 euróba kerül a kormányzati szubvenció következtében. Természetesen forgalmaznak olyan különleges készülékeket is, melyek ára többszöröse az alapkészüléknek, (például a Personal Video RecorderPVR), de ez tartalmaz egy olyan merevlemezes tárolót, amely akár 18 órányi műsor felvételére is alkalmas.

60/135


A műsorkínálatot országonként eltérő elvek alapján állítják össze. Ezek részben szabadon fogható (free-to-air) csatornákból, részben kódolt előfizetéses programokból állnak. A programszolgáltatók jelentős kedvezményt biztosítanak a készülékárból, amennyiben a néző megrendeli valamelyik előfizetéses műsort. Általános szempont a szolgáltatók részéről, hogy már az induló digitális csomagokban is helyet biztosítanak az analóg módon sugárzott adásoknak is. A DVB-T ELŐNYEI A SZOLGÁLTATÓK SZÁMÁRA •

Lefedettség: az országos lefedésű csatornák száma jelentősen megnő, így új szolgáltatók részére teremt sugárzási lehetőséget.

•

Feltételes hozzáférésű műsorátvitel: a digitális jelekhez hatékony titkosítás tartozhat, amely lehetővé teszi a nézők igény szerinti kiszolgálását, a tartalom hatékony védelmét.

•

Új reklámlehetőségek: a programszám jelentős növekedése állandó reklámcsatornák indítására is alkalmas, amelyek akár mobilvétellel - autóban vagy tömegközlekedési eszközökön - is elérhetők.

•

Nagy sebességű adatátviteli rendszer: a televíziós műsorszórás mellett nagy sebességű adatátvitelre is alkalmas a csatorna, amely tetszőlegesen osztható szét a felhasználók közt.

•

Adatszórási lehetőség: amely költséghatékony, és amelynek segítségével nagyszámú előfizető érhető el tetszőleges címzési módon.

•

Interaktív és multimédiás szolgáltatások.

•

Tervezhetőség: tematikus programcsatornák indíthatók a rétegigények kielégítésére.

•

Hatékony távoktatási lehetőség.

A DVB-T MAGYARORSZÁGON Az AH az elmúlt években megtette a szükséges technikai előkészületeket a DVB-T sugárzásra: adóberendezést telepített a Széchenyi- hegyi adóállomáson, majd 1999-ben megkezdte az első hazai kísérleti adást, amihez a saját forrás mellett az ORTT és az IHM is jelentős támogatást nyújtott. A kísérleti sugárzás a beindítás óta működik, miközben a Társaság folyamatosan vizsgálja a műsorok vételi paramétereit. A DVB-T adóberendezés három közszolgálati műsort (mtv, m2, Duna TV) és mérőjeleket sugároz. 2002 májusában a már üzemelő budapesti adó mellett a Társaság elindította az első vidéki digitális adót Kabhegyen, majd az év végén egy budapesti átjátszóadóval bővítette az ellátott területet. A kabhegyi adó a budapesti műsorcsomag jeleit sugározza, kiegészítve azt a környék regionális híradójával. A sugárzás 1,2 kW teljesítménnyel üzemel, az analóg TV műsorokkal azonos antennáról. A budapesti átjátszóadó a főváros északi területének ellátását javítja. Az Antenna Hungária Rt. 2003-ban saját forrásból finanszírozta azokat a tanulmányokat és kísérleteket, amelyek a földfelszíni digitális televíziózás szociális vonatkozásait, a bevezetendő szolgáltatások várható piaci fogadtatását, az információs társadalomhoz való hozzájárulását, a kiegészítő adatátviteli szolgáltatások technikáját és lehetséges tartalmi összefüggéseit vizsgálta. 2004. októberben kezdte meg az AH üzemszerűen az ingyenesen hozzáférhető digitális földfelszíni televíziós műsorszórást. Az első ütemben az AH a három közszolgálati programot - mtv, m2, Duna TV – sugározza, így Kabhegy és Budapest körzetében egy hagyományos tetőantenna és egy settop-box segítségével bárki digitális minőségben nézheti ezeket a csatornákat. Az adók Budapesten és vonzáskörzetében a 43-as és 51-es UHF csatornán üzemelnek 1 kW kimenő teljesítménnyel, Kabhegyen és vonzáskörzetében pedig a 64-es UHF csatornán 2,5 kW kimenő teljesítménnyel. A szabályozási kérdések tisztázása után a kínálat akár az RTL Klubbal és a TV2-vel is bővülhet, a teljes kapacitás Budapesten 10 program és Kabhegyen 5 csatorna.

Országos digitális televíziós hálózat kiépítése Az NHH által elkészített országos digitális hálózat frekvenciatervei az AH húsz jelenlegi telephelyére és antennájára készültek el. A kijelölt telephelyeken a megvalósíthatóság felmérése lezárult és az

61/135


eredmények alapján az országos hálózat kiépítése várhatóan 2005-ben megkezdődhet a frekvenciatervben szereplő húsz telephelyen, 3 ütemben történő fokozatos bevezetéssel, a jelenleg rendelkezésre álló infrastruktúra kedvező kihasználásával.

Jogi háttér Jelenleg folyamatban van a földi digitális televíziós műsorszolgáltatással kapcsolatos törvényi szabályozások elkészítése. Hatálybalépésük után lehetőség nyílik az üzemszerű műsorszórás megkezdésére és a digitális kereskedelmi műsorszórás beindítására. A kormány 2005. március 2-án elfogadta a földfelszíni digitális televízió műsorszórásra való átállás stratégiai célkitűzéseiről és az elsődleges kormányzati feladatokról szóló előterjesztést az 1021/2005. (III. 10.) számú Kormányhatározattal. A kormányhatározat szerint a földfelszíni analóg műsorszórás teljes leállításának tervezett legkésőbbi időpontja 2012. december 31. napja. 2007-től – a frekvencialehetőségeknek megfelelően szigetszerűen meg kell kezdeni – lehetőleg három műsorcsomag (multiplex) földfelszíni digitális szórását. A földfelszíni digitális műsorszórás területi kiterjesztésére a Nemzetközi Távközlési Egyesület Körzeti Rádiótávközlési Értekezletének 2006. évi ülésén elfogadásra kerülő frekvenciakiosztási terv alapján fokozatosan kerülhet sor. Az országos közszolgálati műsorok jelenlegi analóg módon történő terjesztésének addig kell folytatódnia, amíg e műsorok digitális vételkörzete legalább a lakosság 97%-át el nem éri, és a háztartások legalább 98%-ban nem áll rendelkezésre műholdas, kábeles vagy földfelszíni digitális vételre alkalmas készülék. A földfelszíni analóg műsorszórással terjesztett kereskedelmi műsorok analóg szórása a 2012. december 31-ig és a műsorszolgáltatási jogosultságok érvényességének idején belül addig folytatódhat, amíg arra a műsorszolgáltatók igényt tartanak.

Ütemterv Az AH 2004 októberében tartott előadásán az alábbi lehetséges időtervet vázolta fel a földfelszíni műsorterjesztés teljes digitalizációjára vonatkozóan.

Kormányzati döntés

DVB-T kezdete három multiplexen

Analóg műsorszórás vége

2004

2005-2007

2008-2012

2012

Döntés előkészítő szakasz

További előkészítő szakasz

Átmeneti időszak

Digitális műsorszórás

A „sziget„ DVB-T projekt indulása A DVB-T stratégia kidolgozása A kormányzati szerepvállalás tisztázása

Szabályozás kidolgozása, elfogadása Hálózatterv kidolgozása A hálózat technikai paramétereinek meghatározása Szervezet Piaci előkészítés Vevőkészülékek biztosítása Tartalomszolgáltatói pályázatok lebonyolítása

Hálózat korrekciók meghatározása, kivitelezése Kábel és műhold átállás Vételi lehetőség eléri a meghatározott %-ot Újabb három DVB-T mulitplex tervezése

Felszabaduló csatornák hasznosítása További három mulitplex elindulása

62/135


1.1.6.2

Digitális földfelszíni rádióműsor-terjesztés A DAB RENDSZER A DAB (Digital Audio Broadcasting) egy digitális modulációs eljáráson alapuló rádió-műsorszórási eljárás, amely a CD-vel összemérhető minőségű hang mellett járulékos információk (adat, ill. állókép) átvitelére is képes, mobil vétel esetén is. A DRM RENDSZER A DRM (Digital Radio Mondiale) rövidítés annak a nonprofit konzorciumnak a neve, amely nemzetközi összefogással alakult meg a 30 MHz alatti rádiósávok digitalizálása érdekében, egyben az általa kidolgozott, a jelenlegi hosszú-, közép- és rövidhullámú sugárzást kiváltó digitális rádióműsorszóró rendszer elnevezése is. A DRM konzorcium a szoros ütemtervnek és az aktív tevékenységnek köszönhetően kidolgozta a digitális rendszer műszaki megvalósítását, kísérleti sugárzásokat folytatnak, amelyek nagymértékben elősegítik a rendszer tökéletesítését. A digitális rendszer kompatibilis marad a jelenlegi analóg sugárzással, az átállás idejére biztosítható az egyidejű analóg és digitális sugárzás. A DIGITÁLIS FÖLDFELSZÍNI RÁDIÓMŰSOR-TERJESZTÉS MAGYARORSZÁGON

DAB Az AH és a Magyar Rádió Rt. 1995. december 1-én Budapesten indította el a hazai kísérleti DABadást. 1998-ban az Antenna Hungária Rt. üzembe állította a második adóberendezést azzal a céllal, hogy Budapesten és környékén megfelelő DAB-vételt biztosítson. 2002-ben fejállomás rekonstrukcióra került sor. A 2003. november 27-én az AH és a Magyar Rádió által megkötött hosszú távú stratégiai megállapodás a Kossuth 100 MHz-es hálózat kiépítésén túlmenően kiterjedt a digitális földfelszíni rádió műsorszórási és vételi kísérletek folytatására a DAB rendszeren, valamint a DRM vétel megfigyelési- és adáskísérleteinek indítására is. 2004. július 19-i indulással kísérleti jelleggel új, kétszer 25 órányi műsorfolyam digitális adása kezdődött meg a 230.784 MHz frekvencián. A kísérleti DAB-multiplex jelenleg négy rádióprogramot tartalmaz, a Magyar Rádió 3 adójának műsorát, illetve az úgynevezett Classic+ csatornát is, amelyre önálló zenei műsort szerkesztettek. A két adóval ellátott terület Budapest és 40 km-es körzete. Az országos kereskedelmi műsorok multiplexbe illesztése a DAB-kísérlet befejezését követő rendszeres sugárzás indulásakor válik lehetővé. A műsorok mellett - szintén kísérleti jelleggel – az adásokhoz programkísérő információk rendelhetőek (Programme Associated Data, PAD).

Fejlesztési elképzelések Országos hálózat kiépítése A DAB-adóhálózatok ún. egyfrekvenciás hálózatok, melyekben viszonylag kisteljesítményű adókkal történik a DAB-multiplexek sugárzása. A Wiesbadeni Egyezményben Magyarország számára országos lefedettséget biztosító hálózatonként öt-öt egyfrekvenciás hálózat került kijelölésre. Míg a DVB-T és a DRM esetében lehetőség van az analóg adóberendezések felhasználására, addig DABsugárzásra az URH-adók nem alkalmasak. Ezért az adóhálózat építése új adóberendezések beszerzését igényli. E tőkeigényes beruházás országos lefedettséget biztosító megvalósítása többéves folyamat. A kiépítés várhatóan Budapestről és a nagyvárosokból fog indulni. Adatszolgálatok Mivel a vevőkészülékek elhanyagolható hányada rendelkezik csak grafikus képernyővel, a műsorkísérő információkat általában szöveges formában sugározzák. A DAB Super Radio Text szolgáltatása az RDS Radio Text továbbfejlesztett változata, melynek az eszközfeltétele jelenleg is rendelkezésre áll.

63/135


A hallgatók széles táborának érdeklődésére számot tartó adatszolgáltatásnak ígérkezik az interaktív műsorválasztást biztosító elektronikus műsorkalauz (Electronic Program Guide, EPG), illetve az intelligens közlekedési és utazási információs rendszerek új képviselője, a TPEG.

DRM Az AH 2000 októbere óta tagja a DRM-nek. A tagság részvételi lehetőséget nyújt az üléseken, hozzáférést biztosít a dokumentációkhoz, biztosítja a szerzői jogok védelmét, valamint kedvezményes adóberendezés és vevőkészülék vásárlását teszi lehetővé. Az NHH Visegrádi utcai telephelyén DRM vételmegfigyelő állomás üzemel, amely lehetőséget biztosít adott heti ütemterv alapján a jelenleg Magyarországon is vehető külföldi adóállomások által sugárzott digitális rádióműsor meghallgatására interneten keresztül.

1.2 1.2.1

KIEMELT BERUHÁZÁSOK TELEVÍZIÓMŰSOR-TERJESZTÉS ADÓREKONSTRUKCIÓ, ÁTJÁTSZÓK 2002-ben a 43 csatornájú mtv műsort sugárzó 20/1/0,2 kW-os tokaji adóberendezést közbeszerzési eljárás keretében leszállította a nyertes Sumitomo. Közel 100 millió Ft összegben a Társaság átjátszó adóberendezéseket vásárolt rekonstrukciós céllal. A tokaji adóberendezés telepítése 2003 februárjában befejeződött. A 2002-ben vásárolt TVátjátszókat az első negyedévben telepítette a Társaság, s hároméves időtartamra pályázatot írt ki további szállításokra. Szokolyán betelepüléssel új állomás létesítésére került sor, további három telephelyen befejeződtek a telepítési munkálatok, amelyeken 2004. első félévében megindult a szolgáltatás nyújtása. 2004. második félévében további két telephely került üzembe helyezésre. A budapesti körzeti és helyi tévéműsorok megfigyeléséhez bővítésre kerültek a hálózatirányítási csoport eszközei. 2004-ben Gerecse állomásra 200W-os alapsávi adót, az OMK OIRT 1 csatornás adóberendezéséhez korszerű meghajtó fokozatokat szerzett be az AH. Megtörtént két új mtv műsort sugárzó átjátszóállomás (Szilágy és Kővágószőlős/Cserkút) létesítése, valamint az OMK-ban a 26-os és 47es csatornára egy-egy új sugárzórendszer telepítése. DUNA TV FELADÓREKONSTRUKCIÓ A feladóantenna cseréjére és a Eutelsat által igényelt frekvenciaváltás megvalósítására tárgyalásos eljárás lefolytatására került sor 2003 során. A feladóállomás rekonstrukciója a tervezett határidőre, 2004. februárban sikeresen befejeződött. A rekonstrukció során az új feladóantenna telepítése mellett a frekvenciaváltás miatt sor került az adóberendezés cseréjére is. DVB-T RENDSZER KIÉPÍTÉSE 2002 során a közös antennás sugárzás tárgyában folytatott vizsgálatokat sikeresen végrehajtotta a Társaság. Telepítette mind a kölcsön kapott Harris adóberendezést, mind pedig a kabhegyi sugárzás beindításához szükséges saját beszerzésű berendezéseket (analóg/digitális összegző, modulációs végberendezés stb.). A saját forrásból finanszírozott eszközök beszerzésére zárt versenytárgyalást bonyolított le, ennek keretében NEC 1 kW-os DVB-T adót és további mérőműszereket vásárolt. Megvette a Spinner által 2001. novemberben kölcsönzött combinert. Az OMK-ban lévő modulációs rendszert UPS-el egészítette ki. A helikopteres antennamérésekhez mérőparkját GPS navigációs mérőrendszerrel és két mérőműszerrel bővítette ki. 2003-ban megvásárolta a Harris cégtől a kabhegyi tesztelésre kölcsönkapott 1,5 kW-os adóberendezést. Az országos hálózat tervezéséhez pedig antennatervező szoftver beszerzésére került sor.

64/135


Az AH multimédia ágazata is jelentős, mintegy 107 millió Ft-os beruházást hajtott végre 2002 januárjában a DVB-T projekthez kapcsolódóan. A beruházás során – részben a korábbi évek fejlesztéseire alapozva – a DVB-T projekt feladataiban megfogalmazott célkitűzések eléréséhez szükséges mintarendszerek hardver- és szoftver-elemeit, multimédiás tartalmak előállítására, megjelenítésére szolgáló eszközöket, MHP alkalmazásokat vásárolt a Társaság. A munka során új szakmai együttműködések, kapcsolatok jöttek létre, amelyek közül kiemelkedik a DVB-T finnországi indításában fontos szerepet vállaló, elsősorban MHP alapú interaktív alkalmazások, illetve szolgáltatások fejlesztésével foglalkozó finn Sofia Digital céggel létrejött fejlesztői kooperáció. A külföldi kapcsolatok mellett hazai fejlesztői műhelyekkel is szoros együttműködés alakult ki. 2003ban a DVB-T projekthez kapcsolódóan a DVB-T platform interaktív elemei folyamatos kísérleti üzemre lettek alkalmassá téve. Ehhez a korábbi évek fejlesztéseire alapozva a DVB-T projekt feladataiban megfogalmazott célkitűzéseknek megfelelően interaktív vevőkészülékeket, ezek MHPkompatibilitásának ellenőrzésére szolgáló szoftvereket, multimédiás tartalmak előállítására és megjelenítésére szolgáló eszközöket és MHP-alkalmazásokat vásárolt a Társaság. 2003-ban az AH elkészítette a Sofia Access v1.0 MHP EPG magyar változatát, szoftver és hardver elemeket vásárolt a PC alapú MHP set-top-box kifejlesztéséhez, illetve az MHP-alkalmazások fejlesztői környezetének kialakításához, a set-top-boxok kompatibilitásának teszteléséhez. Kifejlesztett továbbá egy MHP alapú sms-fal alkalmazást, valamint egy grafikus színválasztást segítő rendszert. A további MHPkísérletekhez különböző DVB-platformokon használható ADB gyártmányú MHP kompatibilis set-topboxok kerültek beszerzésre. 2004-ben az IHM-támogatás igénybevételével a DVB-T rendszer fejlesztésére két közbeszerzési eljárást indított az AH, melynek keretében fejállomási berendezések, a budapesti ellátottság növelésére R&S adóberendezések és antennarendszer, valamint 2400 db set-top-box beszerzésére került sor. A nyílt eljárással párhuzamosan tárgyalásos eljárást indított MHP eszközök és feltételes hozzáférésű rendszer hardver és szoftver elemeinek szállítására, telepítésére. A pályázat eredményeként MHP-s set-top-boxokat, Symulcrypt CA rendszert, és MHP-s fejállomási eszközöket szerzett be a DVB-T rendszer fejlesztéséhez. A Társaság az ORTT támogatás terhére tovább bővítette az OMK fejállomási berendezéseit, adóberendezéseket és antennarendszert szerzett be és telepített Kabhegyen, ezzel egy vidéki telephelyen is megindult a DVB-T sugárzás. Az Internet Hungary konferencia keretében 2004. október 15-én ünnepélyes keretek között került sor a hálózat bekapcsolására. Jelenleg csak a három közszolgálati műsor kerül kisugárzásra mindkét multiplexben.

1.2.2

RÁDIÓMŰSOR-TERJESZTÉS KÖRZETI ÉS HELYI RÁDIÓ 2002 során a Harristől 1 kW-os adóberendezést vásárolt a Társaság a Bridge Rádió (jelenleg SztárFM) részére. Lezajlott Kabhegy, Pécs, Szentes és Tokaj ideiglenes és tartalék FM antennarendszereinek átalakítása. 2003-ban új 100 MHz-es URH-telephellyel bővült az AH gerincadó-hálózata. Az új BudapestLágymányos telephelyen egy 250 W névleges teljesítményű, a Tilos Rádió programját sugárzó 1+1 tartalékolt adórendszer és egy 250 W névleges teljesítményű, BBC programot sugárzó modulációval és adóberendezéssel 1+1 tartalékolt adórendszer kezdte meg működését. Az ORTT határozata alapján a Magyar Rádió szolnoki körzeti középhullámú frekvenciája kiváltásra került egy URH frekvenciával. KOSSUTH RÁDIÓ 2002. december 1-jén ideiglenes jelleggel Budapesten megkezdődött a Kossuth Rádió műsorának sugárzása a 100 MHz-es frekvenciasávban. Az országos hálózat kiépítéséhez szükséges antennarendszerek tervezésére és a hálózathoz szükséges eszközök beszerzésére nyílt közbeszerzési eljárás keretében került sor. 2003 végén hét telephelyen kezdődött meg a sugárzás. 2004-ben folytatódott a 2003–ban megkezdett 100 MHz-es hálózat kiépítése, ennek keretében további tíz telephelyen kezdődött meg a Magyar Rádió Kossuth műsorának sugárzása. Folyamatban

65/135


van a tervezett hálózat II–III. fázisának megvalósítása, 2005 év első negyedévétől 18 telephelyen folyik a műsorszóró szolgáltatás nyújtása. MAGYAR RÁDIÓ KÖZÉPHULLÁMÚ HÁLÓZAT 2003 során Miskolcra és Szombathelyre adóberendezéseket és kiegészítő egységeket vásárolt a Társaság, az adóberendezések telepítése és üzembe helyezése 2004-ben megtörtént. Szolnokon megkezdődött a Katolikus Rádió műsorának középhullámú sugárzása. Folyamatban van Siófok és Lakihegy telephelyeken az új berendezések telepítése, melyek üzembe helyezése után országos ellátottság biztosítható a Katolikus Rádió részére. DAB A budapesti DAB-hálózat fejlesztésére 1997 óta nem volt mód, ennek következtében a jelfeldolgozást végző berendezések technikailag elavultak, működésük bizonytalanná vált, a sugárzás kisebb-nagyobb megszakításokkal üzemelt. A gyártó nem vállalta első generációs berendezései (kódoló, multiplexer) javítását, ezért a kísérleti rendszer működésének helyreállítása csak új berendezések beszerzésével volt lehetséges. 2002-ben lehetőség nyílt a két éve bizonytalanul működő DAB jelfeldolgozó lánc berendezéseinek kiváltására. Három gyártó rendszerét megvizsgálva a svéd Factum Electronics cég ajánlata bizonyult a legkedvezőbbnek. A felújított rendszerrel lehetővé vált a Magyar Rádió Rt. négy programjának (Kossuth, Petőfi, Bartók, DAB Classic) egyidejű sugárzása, képes és szöveges programkísérő információkkal együtt. További a műsorterjesztési feladatok ellátása érdekében végzett beruházásokat a Társaság honlapján található éves jelentések Beruházások című fejezetei tartalmazzák.

1.3

VERSENYTÁRSAK 2004. május 1-ig a Társaság volt az egyetlen olyan hírközlési szolgáltató Magyarországon, amely az országos és körzeti rádió és televízióműsorok szétosztását és szórását végezhette (a szakosított műsorszolgáltatás kivételével). Az Európai Unióhoz való csatlakozással 2004. május 1-jével mindkét tevékenység tekintetében megszűnt a kizárólagossága. Az AH azonban továbbra is egyedül végzi az országos műsorszórási tevékenységet. Az NHH vizsgálatot végzett a 16/2004.(IV.24.) IHM rendelet 1. számú mellékletében meghatározott „Műsorterjesztési szolgáltatás, tartalom végfelhasználók felé való eljuttatása céljából” elnevezésű un.18. (nagykereskedelmi) szolgáltatási piacon, mely alapján készült határozat tervezetében a Társaságot Jelentős Piaci Erejű (JPE) szolgáltatónak kívánja minősíteni az országos földfelszíni analóg rádió és analóg televízió műsorszórás nagykereskedelmi szolgáltatás piacán. A határozattervezet részletesebb ismertetését jelen fejezet 1.4 pontja tartalmazza.

1.4

LEGUTÓBBI ESEMÉNYEK 2005. januárjában Rudi Zoltán, a Magyar Televízió Rt. elnöke, valamint Dr. László Géza, az Antenna Hungária Rt. vezérigazgatója hosszú távú, stratégiai megállapodást írt alá, mely 2012. december 31-ig rendezi a két cég közötti együttműködés feltételeit. A hétéves periódusra szóló megállapodás értelmében a közszolgálati televízió műsorterjesztési költségei csökkennek, valamint megoldódik az MTV AH felé fennálló adósságának kérdése is. Az NHHT első alkalommal alkotott határozat tervezetet a földfelszíni analóg rádió és televízió műsorszórási nagykereskedelmi piaccal kapcsolatban. 2005. február 11-i közleményben foglaltak szerint az AH-t jelentős piaci erejű (JPE) szolgáltatóként kívánja azonosítani az országos földfelszíni analóg rádió és analóg televízió műsorszórási szolgáltatás nagykereskedelmi piacokon. Ennek következtében az elektronikus hírközlési törvény alapján négy kötelezettséget kíván kiróni a Társaságra. Ezek „az átláthatóság, az egyenlő elbánás, a számviteli szétválasztás és a hozzáféréssel és összekapcsolással kapcsolatos" kötelezettségek. Utóbbi szerint az Antenna Hungária Rt. köteles lenne az országos földfelszíni analóg rádió és televízió műsorszórási nagykereskedelmi szolgáltatásokhoz való hozzáférést a műsorszolgáltatók, vagy a

66/135


műsorszolgáltatók részére műsorszórási szolgáltatást nyújtó vállalkozások számára biztosítani. A számviteli szétválasztás egyebek mellett megköveteli azt, hogy az elkülönítetten vezetett számviteli kimutatások az egyes üzletágak bevételeit és költségeit, valamint eredményeit tükrözzék. Az NHHT az átláthatóság biztosítása érdekében a szolgáltatót arra kívánja kötelezni, hogy az országos földfelszíni rádió és televízió műsorszórás szolgáltatás nyújtásának és igénybevételének feltételeit, valamint a szolgáltatás árát internetes honlapján hozza nyilvánosságra az ezen szolgáltatásokra kötendő műsorszórási szerződéseket a megkötést követő 8 napon belül, az érvényes szerződéseit a határozat kézbesítésétől számított 30 napon belül pedig küldje meg az NHH-nak. Az egyenlő elbánás kötelezettség értelmében a JPE szolgáltató nem tehet műszaki, illetve gazdasági feltételek által nem indokolt különbséget a szolgáltatók között az igénybevett "országos földfelszíni analóg rádió műsorszórási" és "országos földfelszíni analóg televízió műsorszórási" nagykereskedelmi szolgáltatás nyújtásának feltételeiben. A határozat tervezettel kapcsolatos észrevételeit az AH a Hírközlési Értesítőben való megjelenést követő 20. napig, határidőben az NHH-nak megküldte. A végleges határozat az Európai Unió Bizottságának jóváhagyása után jelenik meg. Az AH közzétette, hogy a GVH-tól 2005. február 18-án kézhez vett határozatban közöltek alapján a GVH versenyfelügyeleti eljárást indított a Társaság ellen. Az említett eljárásban a GVH azt vizsgálja, hogy a Társaság visszaél-e piaci erőfölényével a műsorterjesztési, nevezetesen országos televízió műsor földfelszíni műsorszórási illetve műsorszétosztási árak megállapításakor.

2

TELEKOMMUNIKÁCIÓS TEVÉKENYSÉG

2.1

SZOLGÁLTATÁSOK Az AH távközlési üzletága 2003 során az Antenna Távközlési Rt.-be került kiszervezésre. Az AT az Antenna Hungária Rt. által végzett kép és audió jelátvitel feladatokon túlmenően, mindhárom jogelőd társaságának tevékenységét örökölte, vagyis az alábbiakat: optikai szálas üzleti adatátvitel (Eurotel), az AH-csoport szerepvállalásának előkészítése és menedzselése a Magyarországon kiépítendő EDR rendszer megvalósításában, a 3,5 GHz-es frekvenciahasználatban rejlő üzleti lehetőségek kiaknázása révén az AH Cégcsoport távközlési szolgáltatásainak bővítése (AnTetra), valamint alternatív, mikrohullámú internetszolgáltatás nyújtása több vidéki nagyvárosban (Infotrade). Jelenleg a cégcsoport telekommunikációs szolgáltatásait nagyrészt az Antenna Távközlési Rt. végzi, kivéve az EDR projekt menedzselését, amely az AH tevékenységi körébe tartozik. Az AT jelenlegi fő tevékenységi területei: •

műsorszétosztáshoz kapcsolódó távközlési szolgáltatások (kép- és hangjelek átvitele),

•

üzleti kommunikációs szolgáltatások,

•

lakossági, közép- és kisvállalati távközlési szolgáltatások,

•

a Pandant műholdas járműkövető és vagyonvédelmi szolgáltatások, valamint

•

kormányzati távközlési szolgáltatások.

A távközlési szolgáltatásokat igénybevevő ügyfelek száma folyamatos növekedést mutatott, 2002ben 30%-kal, míg 2003-ban további 50%-kal növekedett a megrendelt távközlési összeköttetések száma.

2.1.1

MŰSORSZÉTOSZTÁSHOZ KAPCSOLÓDÓ TÁVKÖZLÉSI SZOLGÁLTATÁSOK Az AH műsorterjesztési feladataihoz kapcsolódó távközlési szolgáltatásokat alvállalkozóként az Antenna Távközlési Rt. látja el, melynek keretében a stúdióból eljuttatja az audio- és videojeleket az AH műsorszóró és műholdas feladó egységeihez. A televízióprogramok szétosztását az AT tulajdonát képező országos mikrohullámú gerinchálózaton biztosítja az AH. A rendszert az utóbbi években digitális szakaszokkal bővítette. A hálózaton - a

67/135


műsorszétosztás mellett - hazai és nemzetközi műsorcserék, valamint televíziós helyszíni közvetítések lebonyolítására nyílik lehetőség.

2.1.2 2.1.2.1

ÜZLETI KOMMUNIKÁCIÓS SZOLGÁLTATÁSOK Menedzselt bérelt vonali szolgáltatás Az AT menedzselt bérelt vonali szolgáltatása az ügyfelek által meghatározott végpontok között olyan folyamatos és közvetlen kommunikációs összeköttetést biztosít, mely a gyors és biztonságos adat-, hang- és képátvitel mellett a telephelyek helyi hálózatainak összekapcsolására és az internethez való csatlakozásra is lehetőséget ad.

2.1.2.2

LAN összekapcsolás Az AT LAN összekapcsolási (helyi hálózatok összekapcsolása) szolgáltatása olyan folyamatosan menedzselt, rugalmasan méretezhető bérelt vonali összeköttetést biztosít, mely lehetővé teszi az ügyfél által meghatározott végpontok között a gyors és biztonságos adatkommunikációt és a végpontok helyi hálózatainak összekapcsolását.

2.1.2.3

Hang-adat integráció A hang-adat integrációs szolgáltatás olyan folyamatosan menedzselt, rugalmasan méretezhető bérelt vonali összeköttetést biztosít, mely az ügyfél által meghatározott végpontok között gyors és biztonságos adatkommunikációt és korlátlan beszédforgalmat tesz lehetővé. A MENEDZSELT BÉRELT VONALI, A LAN ÖSSZEKAPCSOLÁS ÉS A HANG-ADAT INTEGRÁCIÓS SZOLGÁLTATÁSOK MŰSZAKI MEGVALÓSÍTÁSA

Ezen szolgáltatások állandó, a földrajzilag elszórtan elhelyezkedő telephelyeket összekötő, napi 24 órában folyamatosan menedzselt, az ügyfél igénye szerint változtatható sávszélességű digitális összeköttetések. A menedzselt bérelt vonali szolgáltatás az átviteli utakat és a szolgáltatáshozzáférési pontok kiépítését foglalja magában, a LAN összekapcsolás ezeken felül magában foglalja az adatátvitelt és a helyi hálózatok összekapcsolását lehetővé tévő berendezéseket (ún. routereket vagy útválasztókat) is, a hang-adat integrációs szolgáltatások pedig még a hangátvitelt biztosító hangmodulokat is. A telephelyek összekötése az ügyfél igényétől függően nx64 kbit/s sávszélességű bérelt vonalakon történik. A kommunikációs igény növekedése, illetve a forgalom bővülése esetén az összeköttetés sávszélességének további bővítése lehetséges. A bérelt vonal hozzáférési szakasza a végpont elérhetőségétől és az igényelt sávszélességtől függően pont-pont (PP) vagy pont-multipont (PMP) mikrohullámú összeköttetés. A szolgáltatás során igénybe vett berendezések és hálózatok rendelkeznek az üzemeltetéshez szükséges megfelelőségi tanúsítvánnyal, illetve a hírközlési hatóság típus-, esetleg egyedi engedélyével.

2.1.2.4

Bérelt vonali internetszolgáltatás Az AT menedzselt bérelt vonali internet szolgáltatása az ügyfeleknek lehetővé teszi az internet hálózatok gyors és biztonságos elérését, a folyamatos felügyeletet és készenlétet. A bérelt vonali internet szolgáltatás alapja a cég redundáns nemzetközi hálózati kapcsolata. A szolgáltatás igénybevételével nagy sebességű összeköttetés valósul meg a belföldi és a nemzetközi hálózatokkal. Az AT vállalati ügyfelei és internet szolgáltatói részére különböző bérelt vonali internet szolgáltatási csomagokat állított össze. A vállalati ügyfeleknek az IP Standard, internet szolgáltatóknak az IP Standard, IP Premium, valamint az IP Flex szolgáltatási csomagot kínálja hat különböző

68/135


sávszélességben, melyek a következők: 64 kbps, 128 kbps, 256 kbps, 512 kbps, 1024 kbps, 2048 kbps. •

IP Standard: A szolgáltatás előfizetője számára az AT létesítményein keresztül választható sávszélességű, internet hozzáférési szolgáltatást nyújt, mely állandó összeköttetést biztosít az ország határait elhagyó nemzetközi, illetve belföldi internet-gerinchálózattal. Az előfizető által igénybe vett sávszélesség átlagosan 33%-a, de legalább 25%-a nemzetközi irányban garantáltan rendelkezésre áll. A garantált sávszélesség a szolgáltató hálózatának külső határait átlépő forgalomra vonatkozik. A díjak forgalom független átvitelt tesznek lehetővé.

•

IP Premium: A szolgáltatás előfizetője számára az AT létesítményein keresztül választható sávszélességű internet hozzáférési szolgáltatást nyújt, mely állandó összeköttetést biztosít az ország határait elhagyó nemzetközi, illetve belföldi internet-gerinchálózattal. Az előfizető által igénybe vett sávszélesség legalább 99,6%-a nemzetközi irányban, illetve legalább 99,6%-a belföldi irányban garantáltan rendelkezésre áll.

•

IP Flex: A szolgáltatás előfizetője számára az AT létesítményein keresztül választható sávszélességű, IP hozzáférési szolgáltatást nyújt, mely állandó összeköttetést biztosít az ország határait elhagyó nemzetközi, illetve belföldi internet-gerinchálózattal. Az előfizető által igénybe vett sávszélesség igényelt mennyiségű része (legalább 32 kbps) nemzetközi irányban, illetve legalább 99,6%-a belföldi irányban garantáltan rendelkezésre áll.

•

Kiegészítő szolgáltatások: domain név szolgáltatás, webtárterület bérlet, webszerver elhelyezés.

A SZOLGÁLTATÁS MŰSZAKI MEGVALÓSÍTÁSA A bérelt vonali internet szolgáltatást nyújtó teljes távközlési rendszer eleget tesz a rá vonatkozó ITU szabványoknak. A szolgáltatás központja az AH Országos Mikrohullámú Központjában, Budapesten található. A rendszer magja neves gyártók routereiből, szervereiből épül fel. Az IP-központ közvetlenül csatlakozik az AT országos elérésű digitális távközlési hálózatához, lehetővé téve ezzel, hogy a menedzselt bérelt vonali internetszolgáltatás az ország bármely pontján elérhető legyen. A társaság hálózata két ponton csatlakozik a nemzetközi internet hálózathoz. A fő irány kizárólag nagy sebességű, földfelszíni technikát alkalmaz Európa és Amerika irányába egyaránt. A hálózat valamennyi szegmense mentes a túlterheléstől. Az AT az országban az elsők között a hazai internetszolgáltatók budapesti kicserélő központjához a BIX által előírt átviteli sebességű optikai kábeles kapcsolatot épített ki. Az Internet Szolgáltatók Tanácsa 1998-ban az AH-t feljogosította, hogy a BIX-tagságra jogosult internetszolgáltatók számára saját hálózatán keresztül BIX-csatlakozást nyújthasson.

2.1.2.5

VoIP – IP alapú beszédátviteli szolgáltatás A VoIP (Voice over Internet Protocol) hangátviteli szolgáltatása a korszerű internet protokoll technológiára épül, mely a magas minőség mellett alacsony költségű távbeszélő- és faxkommunikációt biztosít az ügyfeleknek egy, a hagyományos telefonhálózattól független, nagy biztonságú, világméretű zártkörű gerinchálózaton keresztül. A SZOLGÁLTATÁS MŰSZAKI MEGVALÓSÍTÁSA A VoIP szolgáltatást nyújtó teljes távközlési rendszer eleget tesz a rá vonatkozó ITUszabványoknak.

2.1.2.6

IP VPN – virtuális magánhálózati szolgáltatás Az IP VPN szolgáltatás, az AT IP-gerinchálózatának igénybevételével kialakított virtuális magánhálózat, mely a telephelyek közötti IP-szabványnak megfelelő adatforgalom lebonyolítását

69/135


teszi lehetővé úgy, hogy az egyes telephelyek közötti közvetlen pont-pont kapcsolat nem kerül kialakításra, és a telephelyek, illetőleg a felhasználók úgy képesek egymással kommunikálni, hogy az információáramlásból az illetéktelenek teljes mértékben ki vannak zárva. Az ügyfelek az IP-gerinchálózat legközelebbi hozzáférési pontjához csatlakoznak, meglévő hozzáférési technológiákat (mikrohullám, optikai és VSAT összeköttetés) használva. A gerinchálózathoz történő csatlakozás sávszélessége széles skálán választható (64 kbps-2 Mbps), és ezek ugyanazon a virtuális magánhálózaton belül telephelyenként különbözőek is lehetnek. Így a nagyobb sávszélességet igénylő központi telephelyek és a kis forgalmú telephelyek is csatlakoztathatóak ugyanahhoz a VPN-hez. A SZOLGÁLTATÁS MŰSZAKI MEGVALÓSÍTÁSA A IP VPN szolgáltatás lehetővé teszi a felhasználó telephelyein lévő helyi hálózatok (LAN), hálózatvégződések routereken keresztüli IP alapú összekapcsolását, virtuális magánhálózat kialakítását. Az ügyfelek rendszeres tájékoztatást kapnak forgalmi, statisztikai és egyéb menedzsmentinformációkról.

2.1.2.7

Műholdas távközlés A műholdas adatátvitelt lehetővé tevő VSAT rendszer teljes körű szolgáltatást biztosít a felhasználó informatikai hálózatához tartozó távoli végpontok (fiókok, kirendeltségek, leányvállalatok, kihelyezett munkahelyek, bankkártya-elfogadóhelyek, bankjegykiadó- vagy árusító automaták stb.) és a központ közötti folyamatos, nagy megbízhatóságú adatforgalomhoz. A cégcsoporton belül a HungaroDigiTel Kft. biztosítja ezt a szolgáltatást. Részletesebb ismertetés a társaságot bemutató I. fejezet 2.1.4 pontjában található.

2.1.2.8

Kiegészítő szolgáltatások TÁVKÖZLÉS ÜZEMBE HELYEZÉSE Az Antenna Távközlési Rt. optikai és pont-pont vagy pont-multipont mikrohullámú berendezések telepítési folyamatának teljes vagy részleges lebonyolítását végzi, a megvalósíthatósági terv készítésétől, az eszközrendelésen, az engedélyezési eljárás lefolytatásán, a frekvenciakijelölés kérelmezésén, a kiviteli terv készítésén, a kiépítésen és frekvenciaellenőrzésen át az üzembe helyezési eljárás lefolytatásáig. Optikai és mikrohullámú eszközök telepítése mellett televízió és rádió stúdiók modulációs vonalainak kiépítését, áthelyezését és korszerűsítését is vállalja a társaság. HÁLÓZATÜZEMELTETÉS A társaság ellátja működő mikrohullámú összeköttetések és hálózatok karbantartását, üzemeltetését és állandó felügyeletét is. Az önálló hálózatmenedzsment központtal nem rendelkező ügyfelek részére az AT nagy kapacitású hálózatmenedzsment rendszerébe történő bekapcsolást ajánl, mellyel hálózatuk folyamatos rendelkezésre állását biztosítja.

2.1.3

LAKOSSÁGI, KÖZÉP- ÉS KISVÁLLALATI TÁVKÖZLÉSI SZOLGÁLTATÁSOK Az Antenna Távközlési Rt. alternatív internetszolgáltatóként, szélessávú online internetet biztosít. A vezeték nélküli (WLAN) technológia fejlődése lehetővé tette a közelmúltban, hogy olyan távközlési kommunikációs eszközök jelenjenek meg a piacon, amelyek segítségével azokon a területeken is kiépíthetővé vált a rendszer, ahol eddig ez nem volt megoldható, vagy csak nagymértékű beruházással lehetett volna megoldani. Az AT bázisállomások és a végfelhasználók között mikrohullámú összeköttetést valósít meg. A végfelhasználói állomáson egy kisebb kültéri antenna van elhelyezve. Az antenna és a számítógép közötti vezetékes összeköttetés a végfelhasználó igényeinek figyelembevételével kerül kialakításra.

70/135


A csatlakozási pont minden esetben Ethernet mind az egygépes, mind a több számítógéppel csatlakozó ügyfelek részére. Az internet kiegészítő szolgáltatásként az AT különböző levelezési (egyéni és csoportos postaláda, webmail, postaadmin, automatikus válaszadás), valamint web (passzív, aktív, biztonsági webtár, domain) szolgáltatásokat is kínál, melyek részletes bemutatása a társaság weboldalán (www.atrt.hu) megtalálható.

2.1.4

PANDANT VAGYONVÉDELMI SZOLGÁLTATÁSOK A műholdas járműkövető rendszerek a távközlési szolgáltatások egyik speciális területét jelentik, melyekkel az AH már 1993 óta foglalkozott. Ettől az évtől kezdődően az AH a EutelTRACS nemzetközi méretű járműkövető szolgáltatás hazai szolgáltatója volt. Ezen szolgáltatási terület másik jelentős mérföldköve volt az 1997-es év, amikor a Belügyminisztérium eltulajdonított gépjárművek felderítésére és nyomkövetésére kiírt pályázatának egyik nyertese az AH lett. Ekkor indult el a Pandant műholdas gépjárművédelmi szolgáltatás, melynek utódja a Pandant Privát. A Euteltracs és a Pandant szolgáltatás működtetésénél szerzett tapasztalatokat felhasználva az AH 2002 februárjában elindította a vállalati ügyfeleknek szánt Pandant Flotta flottakövető és a már teljes egészében saját fejlesztésű Pandant Privát vagyonvédelmi rendszert. 2003-ban a távközlési üzletág kiszervezése keretében a Pandant szolgáltatások is az AT tevékenységi körébe kerültek. 2002 során értékesítési együttműködést alakított ki az AH több gépjármű-importáló és –forgalmazó vállalkozással. A Pandant szolgáltatásokra a piacon elsőként szerezte meg a Magyar Biztosítók Szövetsége új rendszerű minősítését. 2003-ban a szolgáltatásokat tovább bővítette a Társaság. A Pandant Privát vagyonvédelmi rendszer kiegészítő szolgáltatása révén az ügyfelek egyszerűbben és kényelmesebben azonosíthatják magukat. A Pandant Flotta új lehetősége, hogy a vállalati ügyfelek interneten keresztül, egyszerűen kezelhető webes felületen követhetik gépkocsiflottájukat. Az 2003. év folyamán továbbá a Társaság tovább növelte gépjármű-importáló és -forgalmazó Pandant értékesítési partnereinek körét. A Társaság előrehaladott tárgyalásokat folytat a Pandant üzletág eladásáról. EUROWATCH Az Antenna Távközlési Rt. elnyerte a csaknem teljes Európát átfogó EUROWATCH hálózat magyarországi szolgáltatási jogát 2003 májusában. A EUROWATCH ma már több mint harminc országban elérhető, s az AH kizárólagos magyarországi szolgáltatóként csatlakozott a rendszerhez, mely lehetőséget biztosít az AT számára, hogy a Pandant szolgáltatást a határokon túl is használhassák az előfizetők. A rendszer a műholdas járműkövetés és az internet előnyeit egyesítve csaknem teljes Európát átfogó, határokon átívelő biztonsági szolgáltatást nyújt, elsősorban nemzetközi közúti fuvarozóknak.

2.1.5

KORMÁNYZATI TÁVKÖZLÉSI SZOLGÁLTATÁSOK A kormányzati távközlés keretében az AT szolgáltatásokat nyújt a kormányzati szféra egyes intézményei számára, így többek között a PSZÁF-nak, az NHH-nak, valamint a Magyar Honvédségnek.

2.1.6

EDR PROJEKT Az AH számára különös fontossággal bír az EDR bevezetésében való aktív szerepvállalás. A tevékenységet a Cégcsoporton belül az AH végzi. Az EDR projekt magyarországi körülményei részletesebben a III. fejezet 2.3 pontjában kerültek ismertetésre.

71/135


2.2 2.2.1

TECHNOLÓGIAI HÁTTÉR GERINCHÁLÓZAT Az Antenna Távközlési Rt. távközlési szolgáltatásait a nagy sebességű, az egész országot lefedő digitális mikrohullámú Országos Transzport Hálózatán, valamint vezetékes budapesti optikai hálózatán keresztül biztosítja. Az országos digitális mikrohullámú gerinchálózat 51 állomásból álló SDH rendszerű, gyűrűs kialakítású hálózat. AZ ORSZÁGOS TRANSZPORT HÁLÓZAT

A BUDAPESTI OPTIKAI HÁLÓZAT

2.2.2

HOZZÁFÉRÉSI HÁLÓZAT A hozzáférési hálózatban átviteli közegként használható rézvezető, optikai kábel, VSAT és mikrohullámú összeköttetés. Az AT infrastruktúrájából, magaslati telephelyeiből, tornyaiból adódóan Magyarország területén döntően mikrohullámú elérési hálózat kiépítését tudja

72/135


megvalósítani, mely gyors telepíthetősége mellett magas rendelkezésre állása miatt is előnyös. Budapest területén mikrohullámú és optikai kábeles megoldásokat kínál ügyfelei számára. A mikrohullámú elérési hálózat jellemzően pont-pont és pont-multipont struktúrájú lehet. A pontpont jellegű összeköttetés az adott két pont között teremt kapcsolatot. Pont-multipont esetben a sok végpont egy bázisállomáson keresztül kapcsolódik a hálózathoz. A vezetékes elérési hálózat optikai kábeles, kisebb sebességek esetén rézkábeles megoldással valósul meg. A meglévő budapesti optikai gyűrűs hálózat (SDH alapú STM-1, STM-4 és STM-16-os rendszerek) lehetővé teszi, hogy a végpontokig történő kábelek kihúzásával a gerinchálózaton keresztül a jeleket gyorsan és megbízhatóan a csomópontokba szállítsa. A HungaroDigiTel Kft. révén a professzionális távközlés egy különleges technológiája, a VSAT műholdas digitális távközlési technológiát is alkalmazzák az összeköttetések kiépítésénél. E technológia előnye a földi adatátvitellel szemben a rugalmas hálózat felépítési és módosítási lehetőség, a gyorsabb telepíthetőség, a megbízhatóbb működés és az áthidalt távolságtól független üzemeltetési költség.

2.2.3

HÁLÓZAT FELÜGYELETI KÖZPONT Az Antenna Távközlési Rt. szolgáltatásai végponttól-végpontig menedzseltek, éves rendelkezésre állásuk 99,6%-os. A Hálózat Felügyeleti Központ ügyelete napi 24 órában fogadja a telefonon, emailen illetve faxon érkező hibabejelentéseket. A Hálózat Felügyeleti Központ független klíma és energetikai rendszerrel, fixen telepített dízel berendezéssel rendelkezik. Biztonsági okokból rendelkezésre áll egy tartalék központ is, fizikailag más telephelyen elhelyezve. Az ügyeletes operátorok munkáját szakterületekre specializálódott rendszermérnökök segítik.

2.3

BERUHÁZÁSOK HÁLÓZAT FEJLESZTÉS Az elmúlt években végrehajtott távközlési beruházások célja elsősorban az volt, hogy kiszolgálja az ügyfélkörök igényeit, költséghatékony módon növelje a gerinc- és hozzáférési hálózatok kapacitását, és kialakítsa az új szolgáltatásokhoz szükséges infrastruktúrát.

3,5 GHz-es országos hozzáférési hálózat 2002-ben befejeződött az ügyfelek gyors és hatékony bekötését lehetővé tevő 3,5 GHz-es szélessávú hozzáférési hálózat kiépítésének első fázisa. Budapesten kívül a megyeszékhelyeken és egyéb nagyvárosokban bázisállomások telepítése valósult meg. 2003 során folytatódott a hálózat bővítése. Az ehhez tartozó rendszerek szállítására tender került kiírásra kedvezőbb árak elérése és a kétszállítós modell bevezetése céljából.

VoIP 2002 során megvalósult a hangátviteli szolgáltatásokat biztosító VoIP rendszer végleges beüzemelése.

IP gerinchálózat 2002-ben megtörtént a költséghatékonyabb távközlési szolgáltatáshoz szükséges országos IP gerinchálózat kiépítése.

Modulációs hálózatok 2002-ben befejeződött a budapesti optikai modulációs hálózat kiépítése. A Magyar Televízió Hargita stúdiója számára a társaság korszerűsítéseket hajtott végre az átvitel-technikai berendezéseken mind 2002-ben, mind 2003-ban. 2002-ben jelentős rekonstrukciós fejlesztések történtek a Magyar Rádió Rt. közép-, rövid-, valamint ultrarövid-hullámú modulációs vonalain,

73/135


amely eredményeként a Magyar Rádió budapesti kapcsolótermétől az összes vidéki stúdióig, valamint a KH, RH adókig új, nagy megbízhatóságú és magas minőségű távközlési összeköttetések kerültek kiépítésre. A Magyar Rádió felkérésére elkészültek a Kossuth Rádió országos 100 MHz-es sávban üzemelő sztereó modulációs összeköttetéseinek technikai tervei, amelyek közül elsőként a budapesti adó vételkörzetében indult el a kísérleti sugárzás az év végén. 2003-ban folytatódott a modulációs összeköttetések kiépítése, és az év végére összesen nyolc adó számára épült ki a modulációs áramkör. 2003-ban a Vodafone újabb kapcsolóközpontot helyezett üzembe, és az általa igényelt többletszolgáltatások kielégítése érdekében újabb optikai node-ok telepítése valósult meg. PANDANT VAGYONVÉDELMI RENDSZER 2002-ben megvalósult a Pandant vagyonvédelmi rendszer diszpécserközpontjának továbbfejlesztése, valamint az új járműterminálok fejlesztése. Ezen kívül az AH kifejlesztette az új, GPS alapú flottakövető szolgáltatás diszpécser- és járműoldali terminál egységeit. 2003-ban további fejlesztések, a technológiai fejlődés által megkövetelt korszerűsítések folyamatosan történtek. BERUHÁZÁSOK 2004-BEN A 2004-es évben végrehajtott beruházások elsősorban a Társaság ügyfélköre igényeinek kiszolgálása, az elérési hálózat végpont számának és lefedettségének növelése, az új szolgáltatásokhoz szükséges infrastruktúra továbbfejlesztése, valamint meglévő szolgáltatások minőségének javítása érdekében történtek.

2.4

•

A Társaság tovább folytatta az ügyfelei gyors és hatékony bekötését lehetővé tevő védett 3,5 GHz-es szélessávú hozzáférési hálózat kiépítését.

•

Az országos digitális mikrohullámú gerinc, elérési és IP hálózat fejlesztésével 2004-ben több mint 30%-kal nőtt a szolgáltatási végpontok száma.

•

A vezetéknélküli infrastruktúra felhasználásával a „KözHáló szolgáltatási végpontok üzembe helyezése megvalósult.

•

A Társaság folytatta a Magyar Rádió számára a 100 MHz-es Kossuth Rádió programot sugárzó adók modulációs összeköttetéseinek kiépítését.

•

A DVB-T projekt számára megvalósult a budapesti és a kabhegyi adók bekötése,

•

A lakossági, közepes-és kisvállalati távközlési szolgáltatások fejlesztésének keretében a meglévő internetes hálózat kapacitásbővítésére került sor és a Társaság növelte szolgáltatási területeit.

•

Elindult a fix telepítésű, szélessávú, vezetéknélküli hozzáférést biztosító WiMAX rendszer tesztelése.

Program”-ban

szereplő

VEVŐK Az AT ügyfeleinek és a megrendelt távközlési összeköttetéseinek száma folyamatosan nőtt az elmúlt években. A vevők köre magában foglalja a kormányzati szféra intézményeit, a közepes és nagyvállalatokat a pénzügyi, ipari és termelő szektorokban, a vezetékes és mobil távközlési szolgáltatókat, az elektronikus média, valamint az országos és regionális internet szolgáltató társaságokat, így többek között az alábbiakat: •

Bankok, biztosító társaságok: OTP, Takarékbank, Postabank, Konzumbank, Budapest Bank;

•

Termelő szektor vállalatai: British American Tobacco, Dunapack, EGIS, KITE, Hilltop Neszmély, OMV, Shell;

•

Szupermarketek: Plus, Kaisers;

•

Média vállalatok: Magyar Televízió, Magyar Rádió, UPC;

74/135


•

Távközlési szolgáltatók: Vodafone, Pannon GSM, Nokia, Invitel, PanTel, GIRO, Fornax;

•

Internet szolgáltató társaságok: Externet, TV Net, Nextra, Alarmix, Drávanet, Szabinet;

•

Kormányzati szféra intézményei: PSZÁF, HungaroControl, Szerencsejáték Rt., Magyar Honvédelem, Nemzeti Hírközlési Hatóság.

Az AH mellett az egyik legfontosabb ügyfél a Vodafone. Az AT a Vodafone részére 2002 júniusában nagy sávszélességű bérelt vonali összeköttetést épített ki, majd ezt követően 2003-ban budapesti távközlési gerinchálózat kialakításáról állapodtak meg. A szerződés értelmében az AT öt éven keresztül optikai összeköttetéseket biztosít a Vodafone csomópontjai közt. 2003 októberében a társaság elnyerte a Vodafone negyedik kapcsolóközpontjának helyszínére kiírt pályázatot. HANG-ADAT INTEGRÁCIÓS SZOLGÁLTATÁSOK A 2001-ben elindított hang-adat integrációs szolgáltatások a piacon kedvező fogadtatásban részesültek, és az elmúlt években több egyedi, magas hozzáadott értéket képviselő projektet nyert el a vállalat, többek között: •

Plus Élelmiszer Diszkont: 150 végpontos országos bolthálózatát összekötő üzleti kommunikációs (hang- és adatátvitel, törzsvásárlói és bankkártyaforgalom) magánhálózat megvalósítása.

•

Shell Hungary: az ország több pontján lévő SMART Pontbeváltó Centrumokat összekötő hang-adat integrációs hálózat kiépítése és üzemeltetése.

•

Biggeorge's International: hang-adat integrációs szolgáltatás nyújtása, a vállalat ingatlan tervdokumentációinak beruházási helyszínek közti átvitelének biztosítása.

PANDANT SZOLGÁLTATÁSOK A Pandant szolgáltatások ügyfelei többek között: a McDonald’s logisztikai cége, a Hungarorak, mely több mint 70 magyarországi éttermet szolgál ki, az Ecotrans és a FŐFOTÓ, melyek flottakövető szolgáltatásokat vesznek igénybe, a Jaguár Magyarország Kft., mely számára a megrendelt Jaguár gépkocsikhoz az AT Pandant Privát műholdas vagyonvédelmi szolgáltatást nyújt.

2.5

VERSENYTÁRSAK Az üzleti távközlés piacán az AT szakértők által becsült részesedése mintegy 5%. Legnagyobb versenytársai, valamint azok szakértők által becsült piaci részesedései a következők: MATÁV Rt. (48%), PanTel Rt. (21%), GTS-Datanet Távközlési Kft. (8%), Invitel Rt. (8%).

3

LAKOSSÁGI SZOLGÁLTATÁSOK A Társaság lakossági szolgáltatásának fő eleme az AntennaMikro analóg műsorelosztó szolgáltatás. Emellett a Társaság az alapinfrastruktúrára épülő, multimédia alapú egyéb szolgáltatásokat biztosít ügyfelei számára (adatszórás, üzleti TV, távoktatás).

3.1

ANTENNAMIKRO Az AntennaMikro olyan lakossági szolgáltatás, amely a Budapesten és környékén elérhető előfizetők számára televíziós műsorokhoz való közvetlen hozzáférést tesz lehetővé. A rendszer egy ponton telepített több adóból és különböző irányban sugárzó antennákból áll, amelyekkel az AH a szolgáltatás igénybevételét Budapest 17 km-es körzetében biztosítja. A sugárzott műsorok feltételes hozzáférésűek, azaz a meghatározott programcsomagot kódolják, melynek vételéhez és dekódolásához az egyéni műholdvevő egységhez hasonló beltéri dekódoló egységgel kell rendelkezni az előfizetőnek, melyet az előfizetés megkötésével egy időben bocsát rendelkezésre a Társaság.

75/135


3.1.1

TÖRTÉNET Az Antenna Hungária Rt. 1987-ben építette ki műsorelosztó hálózatát, amely pont-pont közötti mikrohullámú összeköttetésekkel működött, és főleg a szállodák számára nyújtott szolgáltatást. 1989-ben az AH a hálózatot pont-multipont rendszerré alakította át, amellyel az előfizetők számára korlátlanul hozzáférhető rendszer alakult ki. A bővítések során az AM-mikro-rendszeren elérhető tévécsatornák száma 5-ről 8-ra, később 14-re, majd a mai 22-re nőtt. Új, magyar nyelvű tévéműsorokkal színesedett az AM-mikro rendszer programkínálata. 1997-ben indult meg a NICAMrendszerű sztereóhang sugárzása az MTV2 programja mellett, 1998-ban pedig kísérleti adatátviteli szolgáltatás indult a rendszer egyik csatornáján. Az AH 2000. szeptember 18-án indította el az AM-mikrót felváltó, korszerűbb televíziós programkínálatot tartalmazó új szolgáltatását, az AntennaMikrót, s ekkor kezdődött el az első dekóderek értékesítése. Az első kódolásra 2001. március 20-án került sor, amelynek következtében az addig szabadon nézhető német nyelvű műsorok már csak dekóderrel voltak foghatók. Második lépésként 2001. április 18-án folytatódott a kódolás, amely az AntennaMikro által sugárzott összes adás közül az m1 közszolgálati, illetve a TV2 és az RTL Klub kereskedelmi csatornák kivételével minden addig kódolatlanul nézhető csatornát érintett. A szolgáltatás elindításával párhuzamosan megkezdődött a számlázási rendszerekkel konzisztens panaszkezelő szoftver fejlesztése, mely 2001 szeptemberében került üzembe helyezésre.

3.1.2

PROGRAMCSOMAGOK A földfelszíni és műholdas sugárzású adásokat is magában foglaló szolgáltatás előfizetői három programcsomagban (Induló, Alap és Prémium csomag) 19 teljes, és 6 osztott műsoridős tévéműsor közül választhatnak. A programcsomagok összetétele a nézettségi adatok és az ügyfelek visszajelzései alapján módosul. 2002 során bekerült a programcsomagba a Sport1 csatorna, majd a BBC Prime és a Viasat3 csatornák, 2003-ban pedig a szolgáltatás Alap- és Prémium programcsomagja a Hír Televízió adásával bővült. 2004-ben ebben a két programcsomagban az ORF1 csatornát felváltotta a film+ magyar nyelvű csatorna. Televízióműsorok

Havi előfizetési díjak*

Mtv m2

Induló csomag

Duna TV

215.- Ft

SAT1 Cartoon Network/Turner Classic Movies CNN Eurosport Magyar ATV Minimax/MTV Europe National Geographic film + Alapcsomag

Romantica/Private Gold RTL Klub

2.140.- Ft

Spektrum TV2 Filmmúzeum/Információs csatorna VIVA Sport 1 BBC Prime Hír TV Prémium csomag

Alapcsomag + HBO

Kiegészítő csatorna *Bruttó egyéni előfizetői díjak 2005. január 1-től

5.060.- Ft

Viasat 3

76/135


A vételhez szükséges dekóder havi hozzáférési díja 580 Ft, míg a második dekóder díja 655 Ft. Az AntennaMikro rendszer előfizetőinek száma 2002 végén meghaladta a 100 ezret, azóta valamelyest csökkent a fokozódó versenynek köszönhetően. 2004. évben az átlagos előfizetői létszám mintegy 80 ezer volt. 2004-ben a 4 éves hűségidővel kötött szerződések lejártával a havi átlagos előfizetői elvándorlás megháromszorozódott. Ennek csökkentése érdekében az AntennaMikro több ügyfélmegtartó akciót indított, melynek keretében számos kedvezményben részesülhettek az előfizetők. Leginkább azok az akciók voltak sikeresek, amelyekben valamilyen mértékű havi vagy egyszeri hozzáférési kedvezményben részesültek az előfizetők, amelyek igénybevételének feltétele egy, illetve két éves hűségidő vállalása volt. Az ügyfelek bejelentéseit 24 órás folyamatos panaszkezelő rendszer rögzíti, továbbá a társaságnak két ügyfélszolgálata áll rendelkezésre Budapesten. 2004. december 20-án az AH Igazgatósága döntött a szolgáltatás digitalizálásáról.

3.1.3

BERUHÁZÁSOK 2002-ben a budapesti AntennaMikro rendszer előfizetőinek kiszolgálása érdekében több minőségjavító intézkedésre került sor. Az óbudai átjátszón az antennák vételi minőségének javítása érdekében antennacsere történt. Év végére sikerült megvalósítani az AM jelét szektoronként mérő figyelőrendszer kiépítését. Decemberben befejeződött a panaszkezelő rendszerrel együttműködni képes CRM rendszer (Customer Relationship Management System) első fázisának kiépítése, így az 2003 januárja óta segíti az ügyfelek hatékonyabb kiszolgálását. Az AntennaMikro rendszer minőségjavítási program keretében 2003-ban az OMK-ban található adóberendezés egyes részeit korszerűbbekre cserélték le. Tanulmány készült arról, hogy milyen műszaki megoldásokkal lehet tovább javítani az AntennaMikro szolgáltatás minőségét, illetve hogyan lehet ezeket tesztelni. Ugyancsak tanulmányokban vizsgálta a Társaság, hogy milyen műszaki paraméterekkel írjon ki tendereket az AntennaMikro adóberendezés adótörzse, valamint a vevőoldali berendezések vevőszett részét képező vevőfejek gyártására. Az ügyfélszolgálatok napi munkáját, valamint leltározást segítő kódleolvasó rendszer került üzembe helyezésre mind a Hauszmann utcai, mind a Dessewffy utcai ügyfélszolgálatokon, a raktárban és az értékesítési hálózatok üzleteiben. Az AH 2005 elején megkezdte a kiöregedett adópark cseréjét új fejlesztésű adóberendezésekkel, amelyek biztosítják a szolgáltatás tervezett műszaki fejlesztésének lehetőségét. 2005-ben az Igazgatóság határozata alapján, részletes piackutatásra épülő üzleti terv szerint megkezdődött a szolgáltatás platformjának digitalizálása.

3.1.4

VERSENYTÁRSAK Az AntennaMikro a kábeltelevíziós szolgáltatás helyettesítőjének tekinthető Budapesten és környékén, így a kábeltévé szolgáltató piac legnagyobb szereplői tekinthetők a versenytársainak, melyek az alábbi társaságok: UPC Magyarország Kft., MatávkábelTV Kft., FiberNet Rt., Első Magyar Kábeltelevízió Kft.

3.2 3.2.1

EGYÉB SZOLGÁLTATÁSOK TÁVOKTATÁS Az AH 2001-ben döntött új értékteremtő üzletágának létrehozásáról, amely alapvetően az elektronikus tartalomszolgáltatásra és az internet alapú távoktatásra koncentrál. Ennek érdekében a multimédia ágazaton belül létre jött a Távoktatási projekt, azzal a céllal, hogy a magyar elektronikus távoktatási piacon széleskörű kompetenciáinak birtokában komplex szolgáltatásokat nyújtson ügyfelei részére.

77/135


2003 márciusában az Antenna Multimédia Vagyonkezelő Holding Rt. tulajdonrészt szerzett az Eduweb Rt.-ben, mely kizárólag elektronikus oktatási szolgáltatásokkal foglalkozó társaság, valamint a hazai távoktatási piacon is kiemelkedő eredményekkel rendelkezik. SZOLGÁLTATÁSOK A komplex távoktatási szolgáltatás az alábbi területeket foglalja magába:

Internet/intranet alapú e-learning háttérszolgáltatás üzemeltetés A szolgáltatás alapeleme egy oktatási keretrendszer üzemeltetése, amely interneten keresztül biztosítja az oktatási intézmények részére a tartalomfeltöltést, oktatások szervezését, lebonyolítását, illetve ezek ügyfelei részére a tartalomhoz való hozzáférést. A szolgáltatásnak egy specializált változata az intranetes környezetben telepített és használt rendszer, amely technológiáját illetően megegyezik az internetes változattal, felhasználása viszont csak meghatározott, zárt csoport részére hozzáférhető.

Tartalomfejlesztés A tartalomfejlesztési szolgáltatás keretében a megrendelő igényei szerint elektronikus tananyag kifejlesztését végzi a társaság. A szolgáltatás a tananyag papír alapú előállításán túl annak az elearning módszertani elvek szerinti, elektronikus formában történő, multimédiás elemekkel színesített megvalósítását foglalja magában.

Tanácsadási szolgáltatások Az elektronikus távoktatási forma bevezetése során tanácsadási szolgáltatás keretében a Társaság felméri az ügyfél pontos igényeit, a megoldani kívánt problémát, s az ehhez rendelkezésre álló feltételeket, majd ezt követően az ügyfél szakembereinek bevonásával megoldási javaslatot dolgoz ki. Az ügyfél releváns belső szabályzatainak, előírásainak és a szervezetei keretek tanulmányozását követően javaslatot tesz az elektronikus távoktatás szervezeti beintegrálására vonatkozóan és kidolgozza a hatékony üzemeltetéshez szükséges szabályzatokat és módszertanokat. Az elektronikus távoktatás bevezetése során az AH gondoskodik a szakszerű projektvezetésről és a projekt tevékenységeinek minőségbiztosításáról, majd a rendszer bevezetését követően az időközben jelentkező igényeket és tapasztalatokat összegyűjtve és kiértékelve az eredetileg testreszabott rendszert hozzáigazítja a menet közben felmerült igényekhez.

Technológiai kiegészítő szolgáltatások Az e-learning oktatási forma elterjesztésének egyik jelentős követelménye a megfelelő infrastruktúra biztosítása, amely részben a rendszer használatához szükséges hardver elemeket, részben a szolgáltatás közvetítésére szolgáló adatátviteli formákat jelenti. VERSENYTÁRSAK Magyarországon az elektronikus távoktatás még nem elterjedt távoktatási forma. Szakértők szerint a távoktatás mindössze 1-2%-a alapszik e-learning megoldásokon. Jelenleg a piac legnagyobb szereplői támasztanak versenyhelyzetet az AH, illetve az Eduweb Rt. számára, amelyek többek között az SAP Hungary, IBM Oktatási Központ, Coedu Távoktatási Kft.

3.2.2

ADATSZÓRÁS SZOLGÁLTATÁS Az adatszórás szolgáltatása adatok, fájlok, digitális tartalmak nagysebességű, titkosított, magas megbízhatóságú szórását, nagy számú végpont felé történő továbbítását biztosítja. Az adatszórás szolgáltatás az AntennaMikro és az EDP hálózatokon érhető el. Az AH központjában elhelyezett adatszóró szerverről történik az adatok továbbítása a végpontok felé. A végpontok önálló azonosítóval rendelkeznek, egyedi és csoportos címzésük megoldott. Az adatátvitel döntően egyirányú a fogadófél felé, azonban visszaigazoló, nyugtázó üzenetváltásra opcionálisan lehetőség van.

78/135


Az adatszórás szolgáltatás alkalmazási lehetőségei többek között: szoftver-frissítések továbbítása, tőzsdei és pénzügyi adatok szórása, távoktatási anyagok szórása, adatbázisok szinkronizálása, szelektált internet-tartalom szórása (Web-casting), vírusvédelem, automatikus upgrade, stb.

A szolgáltatás műszaki megvalósítása A szolgáltatás műszaki megvalósítása a bérelt vonali internetszolgáltatással megegyező módon történik. Az éves rendelkezésre állás garantáltan minimálisan 99,2%-os valamennyi kapcsolatra, illetve kapcsolatonként. MŰHOLDAS ADATSZÓRÁS

A Társaság a műholdas adatszórás keretében a transzport adatfolyam előállítását és a műholdas feladást végzi a felhasználók által küldött, internetprotokoll szabályai szerint előállított adatfolyamokból.

Az AH Multimédia ágazata és a TeleDataCast Kft. részvételével alakult az Open Way Net projekt 2002 novemberében. A projekt célja, hogy olyan digitális, műholdon folyó, egyirányú adatkommunikációs rendszert építsen fel, amely hozzájárulhat a távközlésben elmaradott térségek infokommunikációs felzárkóztatásához, a kistérségi „információs szakadék” csökkentéséhez. A TDCvel kötött szerződés keretében az Open Way Net szolgáltatáshoz az AH műholdas adatszórás szolgáltatást nyújt. A szolgáltatás front office és üzemeltetési feladatait a TDC biztosítja, s ehhez az AH-tól bérli a szükséges eszközöket.

4

EGYÉB TEVÉKENYSÉG

4.1

SZERVIZTEVÉKENYSÉG, FENNTARTÁS, TELEPÍTÉS Az AH a Társaságon belüli, illetve külső ügyfelek működéséhez kapcsolódóan antennák, műsorszóró és távközlő berendezések fenntartásával, illetve ezek kiegészítő berendezéseinek fejlesztésével, telepítésével és javításával is foglalkozik. Ezekhez szorosan hozzátartozik a saját és idegen tulajdonú műsorszóró és távközlő berendezéseken végzett karbantartási és hibaelhárítási tevékenység. A távközlés és műsorszórás területére specializálódott hibaelhárítással, karbantartással és méréssel foglalkozó szervezet országos hálózatával, felkészült szakembereivel vállal 24 órás hibaelhárítást és karbantartást saját partnerei rendszerein, így mikrohullámú (gerinc, pont-pont, pont-multipont) hálózatokon, mobil telefonhálózatokon, híradástechnikai energiaellátó rendszereken, valamint helyi és országos rádió- és televízió műsorszóró és modulációs berendezéseken és rendszereken, közel 6000 telephely vonatkozásában az ország egész területén. A hibaelhárításon és karbantartáson túl felszerelt mérőgépkocsikkal és a telekommunikáció szinte minden területét lefedő műszerparkkal gyors és pontos mérések elvégzését biztosítják, amelyek lehetnek vételi szint, ellátottság és zavarvizsgálati mérések, antenna és tápvonal rendszerek, stb. vizsgálata. A szervezet munkatársai a telekommunikációs rendszerek kiegészítő berendezésein (tűzvédelmi, tűzoltó- és energiaellátó berendezések) végeznek hibaelhárítási, karbantartási, ellenőrzési, szabványossági felülvizsgálati munkákat. A fenntartási munkák mellett jelentős tevékenységként említhető a mikrohullámú pont-pont, pontmultipont összeköttetések komplett telepítése, üzembe helyezése. VEVŐK Külső karbantartási és szervizszolgáltatások legjelentősebb szerződéses megrendelői a Vodafone Távközlési Rt., a Pannon GSM Rt., Antenna Távközlési Rt. és a Magyar Honvédség. Alvállalkozói szerződés keretében a Vodafone GSM 900/1800 hálózatához tartozó bázisállomások hibaelhárításán, szükségáramforrások biztosításán dolgozott a Társaság. A Pannon GSM hálózatában a bázisállomások hibaelhárításán, karbantartásán, szükségáramforrás biztosításán túl

79/135


bővítési, konfigurációs munkákat is végez az AH. Az Antenna Távközlési Rt. mikrohullámú hálózatának teljes fenntartását, berendezések telepítését, üzembe helyezését végzi. A Magyar Honvédség részére mikrohullámú rendszerekkel kapcsolatos hálózatirányítási, karbantartási és hibaelhárítási szolgáltatásokat nyújt. További megrendelők számára zavartatásmérési, egységjavítási, telepítési és karbantartási feladatok kerültek megvalósításra.

4.2

INGATLANOK HASZNOSÍTÁSA, INFRASTRUKTÚRA BÉRBEADÁSA A szolgáltatás magában foglalja a Társaság országos kiterjedésű műszaki objektumainak, berendezéseinek, tornyain lévő szabad antennahelyeknek hasznosítását bérlet formájában. A Társaság célja, hogy évről évre az infrastruktúra üzemeltetésével, fenntartásával, felújításával, a beruházások bővítésével, a televízió átjátszó -és mikrohullámú állomások telepítésével a Társaság saját hálózatának bővítése és korszerűsítése mellett minél szélesebb körben lehetőséget biztosítson a külső megkeresések, betelepülési igények - megfelelő színvonalú - kielégítésére. Az irodahelyek bővítése céljából az AH a Petzvál utcai székház közelében két irodaházban bérel irodákat, ezeket részben saját szervezeti egységek, részben pedig leányvállalatok, illetve külső cégek veszik igénybe, ez utóbbiak albérleti jogviszony keretében. VEVŐK Az igénybevétel számát és az ebből származó bevételeket tekintve az AH legnagyobb partnerei a Vodafone Magyarország Távközlési Rt., a T-Mobile Magyarország Távközlési Rt., a Pannon GSM Rt. és az Antenna Távközlési Rt.

4.2.1

BERUHÁZÁSOK 2002-ben megvalósult infrastrukturális beruházások közül kiemelt volt a híradástechnikai berendezések – megbízható üzemeltetéséhez szükséges – klimatizálása, ami összesen 11 TV-, rádió- és mikrohullámú állomás, valamint 14 átjátszó állomás technikai helyiségét érintette. A Petzvál utcai székház hálózatüzemeltetési központjának klimatizálására is sor került. Fontos beruházások egyike volt egy diesel szükség-áramfejlesztő telepítése a központi épületegyüttesben, amellyel az esetleges áramkimaradások kiküszöbölése került megoldásra. A Társaság székházában korszerű telefonközpont létesült, és új, strukturált hálózat került kiépítésre, ami az ügyfelek számára az AH kedvezőbb elérhetőségét biztosítja. A műszaki színvonal emelése érdekében, valamint figyelembe véve a külső betelepülők igényét, a 0,4 kV-os berendezések rekonstrukcióját 20 db tv-átjátszó állomáson valósította meg, Solton pedig elvégezte az elavult 120/20/10 kW-os alállomás elektromos felújítását. A 2003-as év során először a Petzvál utcai épületben, majd összesen kilenc fontosabb telephelyen modernizálta a Társaság elavult telefonközpontjait. Az új, integrált rendszertől magasabb szolgáltatási színvonal mellett a költségek jelentős csökkentése várható. A műszaki létesítmények jövőbeli megbízhatóbb kezelése érdekében létesítménygazdálkodási szoftvercsomag bevezetésére került sor. Korrózióvédelmi munkákat végeztek a soproni, a ceglédi és a gerecsei vasbeton, valamint a siófoki, a marcali és a lakihegyi acéltornyokon. A diósdi tornyot új helyre telepítette a Társaság. A központi épületben 100 kVA-es szünetmentes áramforrás került üzembe helyezésre, és megvalósult 13 tv-átjátszóállomás erősáramú rekonstrukciója. 2004-ben a Siemens telefonközpontok üzembe helyezését követően Diósdon és Pécsett automatikus kezelőkészülék bővítés, Sopronban analóg fővonali kártyabővítés történt. Marcali rádióállomás 10 kV és 20 kV-os kapcsoló-berendezés védelmi és működtető rendszerének átalakítása befejeződött.

80/135


V.

STRATÉGIA A külső környezet értékelése és az átfogó cégdiagnózis alapján az Antenna Hungária Rt. középtávú stratégiája továbbra is arra irányul, hogy egy hagyományos televíziós és rádiós műsorszóró társaságból és leányvállalataiból több lábon álló infokommunikációs cégcsoporttá váljon. E cél elérése érdekében az AH arra törekszik, hogy: •

a magyarországi rádió és televízió műsorszórás és -szétosztás területén vezető pozícióját megőrizze, és piacvezető szerepet vállaljon a digitális televíziós és rádiós műsorszórás és szétosztás bevezetésében,

•

A Cégcsoport tudatos építésével, valamint partnerei közreműködésével korszerű technológiai hátterű, integrált és versenyképes távközlési szolgáltatások jelentős szolgáltatójává váljon Magyarországon, különös tekintettel az üzleti kommunikáció és a kormányzati készenléti mobil telefon rendszer (EDR) kiépítésére és üzemeltetésére,

•

a fejlett műsorterjesztő és multimédiás technológiák és szolgáltatások fejlesztése és piacra vitele terén élenjáró szerepet töltsön be Magyarországon,

•

megteremtse a torony infrastruktúra hatékony hasznosításának feltételeit, kezdeményező szerepet vállaljon a "torony szolgáltatói modell" hazai és regionális elterjesztésében,

•

szerviz és karbantartó kapacitásai révén versenyképes és magas színvonalú szolgáltatásokat kínáljon a többi távközlési szolgáltató számára,

•

a belső információ áramlás és a kommunikáció elősegítésével, az ésszerű és összehangolt belső munkamegosztás feltételeinek javításával mobilizálja a szervezet hatékonysági tartalékait a stratégia sikeres megvalósítása érdekében.

A stratégiai célrendszer alapján középtávon az AH számára az alábbi tevékenységek bírnak kiemelt stratégiai jelentőséggel: •

a digitális átállás előkészítése a földfelszíni műsorszórás területén,

•

az üzleti kommunikációs és multimédia fejlesztések folytatása,

•

kormányzati telekommunikációs szolgáltatásban való szerepvállalás,

•

a toronyszolgáltatási tevékenység megerősítése.

81/135


VI.

SZERVEZET ÉS HUMÁN ERŐFORRÁSOK

1

IGAZGATÓSÁG Lévay Örs

az AH Igazgatóságának elnöke az Informatikai és Hírközlési Miniszter tanácsadója az Antenna Távközlési Rt. Igazgatóságának elnöke

Füzesi Attila

az AH Igazgatóságának tagja

Kelemen Gábor

a XI. kerületi polgármesteri vezetés gazdasági tanácsadója

Dr. László Géza

az AH vezérigazgatója az Antenna-Torony Rt. Igazgatóságának elnöke

Dr. Macher Ákos

az ÁPV Rt. vezérigazgató-helyettese

Dr. Simon Dénes

a Horizont Rt. vezérigazgatója

Dr. Sinkovits Péter

az ÁPV Rt. Igazgatóságának tagja a Dr. Sinkovits Ügyvédi Iroda alapítója, ügyvéd

Sterk Péter

a Szonda Ipsos Média- Vélemény- és Piackutató Intézet vezérigazgatója a Piackutatók Magyarországi Szövetségének elnöke

Szabó Antal

a SOLIDUS Pénzügyi és Vezetési Tanácsadó Kft. ügyvezető igazgatója

Dr. Várhegyi Éva

a Pénzügykutató Rt. Igazgatóságának tagja

tudományos

főmunkatársa

és

A 2002. július 24-i rendkívüli közgyűlésen új összetételű, kilenctagú Igazgatóság került megválasztásra az AH élére. Szétválasztották az elnök-vezérigazgatói pozíciót. Az Igazgatóság elnökének Lévay Örsöt választották. Dr. László Géza, a cég vezérigazgatója az Igazgatóság tagja maradt. A 2003. decemberi közgyűlés elfogadta az Alapszabály módosítását, ennek értelmében az igazgatósági tagok száma 11-re bővült, és Kövesi Péter és Dr. Macher Ákos személyében új igazgatósági tag került megválasztásra. A 2005. április 8-i éves rendes közgyűlés elfogadta Dr. Kovács Kálmán lemondását, így a Társaság Igazgatóságának jelenleg 10 tagja van.

2

FELÜGYELŐ BIZOTTSÁG Pitti Zoltán

elnök a Budapesti Corvinus Egyetem Gazdaságpolitika Tanszékének egyetemi oktatója a Magyar Közgazdasági Társaság ügyvezető elnökségének tagja

82/135


Heit Gábor

az ÁPV Rt. Humánerőforrás-gazdálkodási ügyvezető igazgatója

Dr. Horváth Ferenc

az IHM tanácsadója

Jaskó József

az AH adókarbantartója

Dr. Lippényi Tivadar

a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal elnökhelyettese

Malejkó Norbert

az MV Profil Kft. cégvezetője

Nagy Albert

az AH szervezési és minőségirányítási osztályvezetője

Szilágyi Péter

az AH rendszermérnöke

Dr. Wéber Judit

ügyvéd, a Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Karának egyetemi adjunktusa, a Szerzői Jogi Szakértői Testület tagja

3

SZERVEZETI FELÉPÍTÉS

3.1

A SZERVEZETI FELÉPÍTÉS ÁTALAKÍTÁSÁNAK FOLYAMATA A Társaság 1999-ben az új stratégiai szempontok alapján a növekvő távközlési szerepvállalásra való tekintettel kezdte meg egy új szervezeti felépítés kialakítását, melynek során kiemelkedő hangsúlyt kapott a műsorszórási és a távközlési tevékenység Társaságon belüli, külön ágazatokra történt szétválasztása, illetve az alaptevékenységhez nem tartozó tevékenységek folyamatos kiszervezése. Ezen túlmenően megszűntek a területi szerveződések, és a regionális struktúrát felváltotta egy integrált és centralizált vállalati struktúra, melynek keretében a teljes országos hálózat a budapesti központ irányítása alá került. Átalakításra került továbbá a menedzsment rendszer, a racionalizálás eredményeként csökkent a vezetői szintek száma. Az ezt követő 2000. évi átszervezés során divizionális szervezeti struktúra jött létre, melyben profités költségcentrumként működő üzleti ágazatok - műsorterjesztés, távközlés, multimédia, szerviz, logisztika és ingatlangazdálkodás - kerültek kialakításra. Az egyes profitcentrumok teljes mértékben felelőssé váltak saját tevékenységeikért, beleértve a marketing, értékesítési, fejlesztési és üzemeltetési feladatokat. A divizionális struktúra keretében létrehozott központi ágazatok, a Társaság általános irányításával és koordinálásával kapcsolatos feladatok elvégzésén túl, az üzleti ágazatok számára kiszolgáló funkciót töltöttek be, illetve biztosították az önálló üzletágak egységes stratégia szerinti működését. A létrehozott központi ágazatok: stratégiai és vagyonkezelési, gazdasági, jogi- és humánpolitikai, kommunikációs, valamint szervezési és ellenőrzési ágazat. Az így 2000. október 1-jével bevezetett üzletági szervezet alapja a nyereségközpontként tevékenykedő üzleti és a belső szolgáltató, koordinációs ágazatok közötti munkamegosztás volt. A Társaság folyamatosan lépéseket tett az alaptevékenységeihez nem tartozó feladatok kiszervezése érdekében. Ennek keretében az informatikai feladatok jelentős részét a MINOR Rendszerház Rt.-vel közösen létrehozott leányvállalatba, az AM–IT Rt.-be szervezte ki 2001-ben. A működési tapasztalatok felmérése és az egyes ágazatok tevékenységének átvilágítása alapján a menedzsment a szervezet továbbfejlesztésére tett javaslatot 2001-ben, amit a Társaság Igazgatósága elfogadott. Ennek alapján 2002. január 1-jétől – a meglévő és bevált struktúrát lényegében változatlanul hagyva – a szervezet tovább egyszerűsödött, bizonyos feladatok átcsoportosításra kerültek, ami részben munkaerő- és költségmegtakarítással, részben a működés hatékonyságának további növelésével járt.

83/135


A logisztikai és ingatlangazdálkodási ágazat szervezetén belül feladatátcsoportosítás, illetve szervezetkorszerűsítés történt 2002 során. 2002. január 1-jével megszűnt a Szervezési és ellenőrzési ágazat, tevékenységét a Jogi és humánpolitikai ágazat keretébe tartozó szervezési és minőségirányítási osztály látja el. Az alaptevékenységeinkhez nem tartozó feladatok kiszervezése keretében a Társaság tulajdonában lévő infrastruktúrahálózat hasznosításához kapcsolódó feladatokat az Antenna-Torony Építő és Szolgáltató Rt. vette át. A 2003. év során folytatódott az AH tevékenységének profiltisztítása a privatizációra való felkészülés jegyében, valamint annak érdekében, hogy a műsorterjesztési alaptevékenység és a hozzá számos ponton kapcsolódó távközlési feladatok ellátása szervezetileg tisztább formában jelenjen meg. Az AH 2003. október 1-jétől az Antenna Távközlési Szolgáltató Rt.-be szervezte ki a távközlési tevékenységét, amely változás a Társaság szervezeti felépítését is módosította. Ezen túlmenően folytatódott az „alaptevékenységek” körébe nem tartozó egyes folyamatok kiszervezése, illetve ezek előkészítése, valamint további szervezetkorszerűsítési lépések lehetőségének vizsgálata, illetve az AH-csoportba tartozó leányvállalatok és az AH tevékenységi körének olyan jellegű kialakítása, amely csökkenti a feladatokban jelentkező esetleges párhuzamosságokat, illetve jobban épít a cégcsoportban rejlő szinergiahatásokra. 2004 elején hagyta jóvá az Igazgatóság azon szervezeti átalakításokat, melyek célja, hogy az AH-csoport kialakulásával létrejött lehetőségeket kihasználva egyszerűsödjön a Társaság tevékenysége, csökkenjen a Cégcsoporton belül párhuzamosan ellátott feladatok száma, növekedjék a Cégcsoport hatékonysága és a Társaság működésének gazdaságossága. 2004 folyamán az AH kiszervezte az ország különböző területein található egyes létesítményeinek bel- és kültéri üzemeltetési feladatainak ellátását. Az infrastruktúra üzemeltetési feladatokat – a központi épületek kivételével – az Antenna-Torony Rt. vette át.

3.2

AZ ANTENNA HUNGÁRIA RT. JELENLEGI SZERVEZETI STRUKTÚRÁJA

Közgyűlés

Igazgatóság

Felügyelő Bizottság

Vezérigazgató

Stratégiai és vagyonkezelési ágazat

Gazdasági ágazat

Jog és humánpolitikai ágazat

Kommunikációs ágazat

Fejlesztés és informatikai ágazat

Műsorterjesztés ágazat

Szerviz és infrastruktúra üzemeltetési ágazat

Lakossági szolgáltatási ágazat

Stratégiai osztály

Pénzügyi osztály

Jogi és igazgatási osztály

Nemzetközi és kormányzati kapcsolatok osztály

Fejlesztési és beruházási osztály

Műsorterjesztés termékmenedzs -ment osztály

Logisztikai koordinációs osztály

Lakossági termék menedzsment osztály

Befektetési osztály

Számviteli osztály

Humánpolitikai és munkaügyi osztály

Befektetői és sajtókapcsolati osztály

Informatikai osztály

Műsorterjesztésértékesítés osztály

Szerviz koordinációs osztály

Lakossági értékesítés osztály

Portfoliókezelési osztály

Kontrolling osztály

Szervezési és minőségirányítási osztály

PR és marketingkommunikációs osztály

Műsorterjesztésüzemeltetés osztály

Szolgáltatásmenedzsment osztály

Biztonsági osztály

Műsorterjesztési állomások

Szervizközpontok

Társasági titkárság

84/135


4

MENEDZSMENT Dr. László Géza

vezérigazgató

Bádonfainé Szikszay Erzsébet

gazdasági vezérigazgató-helyettes

Kárpáti Rudolf

műsorterjesztési vezérigazgató-helyettes

Hegedűs Sándor

fejlesztési és informatikai vezérigazgató-helyettes, mb. lakossági szolgáltatási igazgató

Dr. Vincze Éva

jogi és humánpolitikai igazgató

Bielek Péter

kommunikációs igazgató

Halász Mihály

stratégiai és vagyonkezelési igazgató

Szvétecz Róbert

szerviz- és infrastruktúra-üzemeltetési igazgató

5

MUNKAVÁLLALÓK

5.1

MUNKAVÁLLALÓI LÉTSZÁM A Társaságnál tapasztalható folyamatos létszámcsökkenés a stratégiával összhangban megvalósított tevékenységkiszervezések és a végrehajtott további létszámleépítések következménye. Teljes munkaidős munkavállalók száma: 2002

fő

2003

változás

fő

2004

változás

fő

változás

Létszám év végén AH

975

-4%

818

-16%

755

-8%

1.214

-6%

1.039

-14%

973

-6%

AH

1.006

+0,2%

912

-9%

780

-14%

Cégcsoport

1.290

n.a.

1.144

-11%

1.010

-12%

Cégcsoport Átlagos állományi létszám

A Társaság átlagos állományi létszámának jelentős csökkenése 2003-ban az Antenna Távközlési Rt. megalapításának és a távközlési tevékenység kiszervezésének az eredménye. A 2004-es további csökkenés a tevékenységek további kiszervezése, részben pedig a negyedévente meghatározott létszámnorma betartása, egyedi okok eredménye volt. A csökkenés nagyobb mértékű az éves átlagos állományi létszám összehasonlítása esetén, mivel a tevékenység kiszervezések nagy része 2004. év elején zajlott, míg a tevékenység bővítés miatt (Pannon GSM tender, EDR) szükséges létszámfeltöltésre az év végén, november-december hónapban került sor.

85/135


Az AH teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállalóinak életkor szerinti összetétele a következő: 2004

fő 31 év alatti

% 90

11,9

31-41 év

194

25,7

41-50 év

212

28,1

51 év feletti

259

34,3

Összesen

755

100,0

Az AH 2004. december 31-én foglalkoztatott teljes és részmunkaidős munkavállalók átlagéletkora 44,5 év volt (az átlagéletkor számításánál a nyugdíjasként foglalkoztatott munkavállalók is figyelembe vannak véve). Az AH munkavállalóinak közel 40%-ának van egyetemi vagy főiskolai végzettsége. A Társaság iránti elkötelezettséget bizonyítja, hogy a foglalkoztatottak 51,8%-a rendelkezik 15 vagy annál több éves a Társaságnál, illetve annak jogelődjénél eltöltött munkaviszonnyal, amelyből 144 fő munkaviszonya 30 éves vagy annál hosszabb időtartamú. A Cégcsoport munkavállalóinak átlagos éves állományi létszámának megoszlását szemlélteti az alábbi táblázat. 2002

fő Szellemi

647

Fizikai Összesen

2003

% 50%

fő

2004

% 509

44%

fő

% 512

51%

643

50%

635

56%

498

49%

1.290

100%

1.144

100%

1.010

100%

2004. év végén az AH 755 munkavállalója közül 311 fő (41,2%) szellemi foglalkozású, 444 fő (58,8%) pedig fizikai munkakörben volt alkalmazva.

5.2

BÉRGAZDÁLKODÁS 2004. évben az ÁPV Rt. az AH részére a keresetszabályozás formáját és mértékét a termelékenység növekedésétől és a nyereségességtől tette függővé. Ennek megfelelően a Társaság 6,26%-os keresettömeg növekedést hajthatott végre, amelynek eredményeképpen a 2004. évi teljes munkaidős bruttó átlagkereset 319.122,- Ft/fő/hó volt. 2004-ben a társaság két lépcsőben hajtott végre béremelést, amelyek révén éves szinten 7%-os keresetnövekedés realizálódott a bérfejlesztésben részesíthető munkavállalók körében.

5.3

JUTTATÁSI CSOMAGOK A Társaság valamennyi munkatársa - a munkakörhöz kapcsolódó jövedelem mellett - az alábbi legfontosabb juttatásokban részesül: -

étkezési hozzájárulás,

-

önkéntes munkavállalói nyugdíjpénztári hozzájárulás,

-

Cafeteria rendszer,

-

utazási költségtérítés, albérleti hozzájárulás, az Antenna Hungária Rt. Kollektív Szerződésében foglalt feltételek teljesülése esetén.

További juttatások: -

vállalati kölcsön felvételének lehetősége,

86/135


-

sportolási lehetőségek,

-

a betöltött munkakörben hasznosítható képzéseken való részvétel: •

vezetőképzés,

•

iskolarendszerű képzések, továbbképzések,

•

részvétel szimpóziumokon, konferenciákon, kiállításokon, tanfolyamokon,

•

műszaki/technológiai/informatikai, minőségügyi képzések,

•

saját szervezésű tanfolyamok, konferenciák,

•

biztonság- és munkavédelmi jellegű képzések,

•

nyelvi képzés,

•

készségfejlesztő tréningek.

A Társaság minden évben magas összegben biztosított béren kívüli juttatást munkavállalói részére. A segélyezésre, a Cafeteria rendszeren belül választható juttatásokra, egyéb jóléti célú kifizetésekre, albérleti hozzájárulásra kifizetett összeg több mint 200 millió Ft volt 2002-ben és közel ekkora 2003-ban, valamint 2004-ben is. Az nyugdíjbiztosításhoz való hozzájárulás munkáltatói összege meghaladta a 100 millió Ft-ot mind a három évben. Az AH nagy figyelmet fordít a foglalkoztatott munkavállalók megfelelő iskolai végzettségére, a munkakör betöltéséhez szükséges szakképzettség meglétére. A munkavállalók folyamatos képzésben részesülnek a szükséges új technológiák elsajátítása, szakmai fejlődésük és a munkakörük ellátásához szükséges képességeik fejlesztése érdekében, különös hangsúlyt fektetve az idegen nyelvi képzésre. 2003-ban az oktatásban nagy szerepet játszott a teljesítményértékelési rendszer bevezetésével kapcsolatos tudnivalók megismerése. 2004-ben 55 millió Ft, 2003-ban a foglalkoztatottak részére biztosított oktatások költsége 55,2 millió Ft volt, amelynek keretében 581 fő vett részt oktatásban, míg 2002-ben is meghaladta az 50 millió Ft-ot a képzésre fordított költség, és 924 fő vett részt benne.

6

ÉRDEKKÉPVISELETEK A Társaságnál Üzemi Tanács működik és hatályos Kollektív Szerződést a Magyar Műsorszóró Dolgozók Szakszervezetével kötött. A Kollektív Szerződés a vezérigazgató kivételével a Társaság valamennyi munkavállalójára és valamennyi szervezeti egységére kiterjed. Leányvállalatok közül egyedül az Antenna Távközlési Rt. rendelkezik a Magyar Műsorszóró Dolgozók Szakszervezetével kötött hatályos kollektív szerződéssel.

87/135


VII. AZ ANTENNA HUNGÁRIA A BUDAPESTI ÉRTÉKTŐZSDÉN Az AH részvényei az OTC piacon már 1994 májusától forognak. Ekkor az ÁPV Rt. kárpótlási jegy ellenében 730.000 darab 1.000 Ft névértékű részvényt hozott nyilvános forgalomba, 1:1 cserearányban. Az Antenna Hungária Rt. részvényeit 1999. február 9-én vezették be a Budapesti Értéktőzsde B kategóriájába, 2001 óta pedig a papírral az A kategóriában lehet kereskedni. 2003-ban lezajlott a Társaság részvényeinek dematerializációja, 2003. december 15. óta kizárólag a nyomtatott részvények helyébe lépő, dematerializált értékpapírokat lehet adni-venni. 1999-2000 fordulóján világszerte megélénkült a kereslet a távközlési cégek papírjai iránt, ez alól az AH sem volt kivétel, a részvények iránti kereslet és az árfolyam a többszörösére emelkedett. 2000 tavaszától azonban a külföldi és a hazai távközlési papírok árfolyamai mélyrepülésbe kezdtek, ami magával rántotta az AH részvényeinek értékét is. A részvényárfolyamok esése 2001-ben, valamint 2002-ben is folytatódott. Az AH részvények 2002-ben a BÉT másik távközlési papírjához, a MATÁVhoz hasonlóan 10-15%-os csökkenéssel zártak. 2003 folyamán a nemzetközi tőkepiacokon a kilábalás jelei mutatkoztak, a távközlési- technológiai papírok árfolyamai döntő többségükben megindultak felfelé. Az AH és a MATÁV árfolyama az egész év során nagyjából együtt mozgott, az AH 5%-os emelkedéssel, a MATÁV pedig 3%-os eséssel zárta az évet. 2004-ben az AH záróárfolyama 2004. december 31-én 3.850 Ft volt, így összességében 67,4%-kal nőtt a 2003. december 31-i 2.300 Ft-os záróárfolyamhoz képest. A részvény teljes éves forgalma 29,13 mrd Ft volt 114,7 millió Ft-os átlagos napi forgalom mellett. Az AH piaci kapitalizációja 45,7 mrd Ft-ot tett ki 2004. év végén. 2005. március végére további 18,6%-kal nőtt a részvény árfolyama a 2004. december 31-i záróárfolyamhoz képest, amellyel párhuzamosan a napi átlagos forgalom is jelentősen emelkedett. 2005. március 31-én a piaci kapitalizáció 54,2 milliárd Ft, a 180 napos forgalommal súlyozott átlagárfolyam pedig 4.046 Ft volt.

Dátum

Tranzakció

1994

730.000 db részvény értékesítése nyilvános forgalombahozatal keretében kárpótlási jegy ellenében

1997

2,5 mrd Ft összegű zártkörű tőkeemelés

1999

Részvények bevezetése a BÉT-re

1999-2000

900,9 millió Ft összegű zártkörű tőkeemelés

2000

170.966 db részvény értékesítése tőzsdei aukció keretében 625 millió Ft összegű zártkörű tőkeemelés

2001

132.526 db részvény zártkörben magánbefektetők részére

történő

értékesítése

alanyi

jogon

kárpótolt

és

hazai

Kedvezményes dolgozói részvényértékesítés keretében 218.745 db részvény értékesítése 921 AH munkavállaló részére 2002/2003

A Társaság jegyzett tőkéjének 10%-át kitevő részvényapport a Forrás Rt. részére

2003

Részvények dematerializációja

Jelenleg a Kafijat Kereskedelmi és Consulting Kft. az egyedüli tulajdonos az ÁPV-n kívül, mely 5%nál nagyobb tulajdonosi részesedéssel rendelkezik az AH-ban. A befolyásszerzés körülményeit az I. fejezet 1.4.2 pontja ismerteti. Korábban a Forrás Rt. 10%-os részvénytulajdonnal bírt a Társaságban, amely jelenleg 1,29%. A Forrás Rt. tulajdoni részesedésének alakulásának bemutatását ugyancsak az I. fejezet 1.4.2 pontja tartalmazza.

88/135


Az AH részvény 0,37%-os súllyal szerepel a BÉT hivatalos részvényindexe, a BUX kosarában és 5,41%-os súllyal a BÉT közepes és kis kapitalizációjú részvényinek indexe, a BUMIX kosarában.

5.000

6.000

4.500

5.000

4.000

4.000

3.500

3.000

3.000

2.000

2.500

1.000

2.000 2004.10.01

Forgalom (millió Ft)

Záróárfolyam (Ft)

Az AH részvények záróárfolyamának és napi forgalmának alakulása 2004. okt. 1. - 2005. márc. 31.

0 2004.11.02

2004.12.01

2004.12.31

Záróárfolyam

2005.01.31

2005.03.01

Forgalom

Az AH részvény, a BUX és a BUMIX relatív változása 2004. október 1. - 2005. március 31. 160% 140% 120% 100% 80% 60% 2004.10.01

2004.11.01

2004.12.01

AH

2005.01.01

BUX

2005.02.01

2005.03.01

BUMIX

Forrás: www.portfolio.hu

89/135


VIII. PÉNZÜGYI INFORMÁCIÓK Az alábbiakban az AH-csoport, majd azt követően az AH tevékenységének pénzügyi vetületeit mutatjuk be. A bemutatott információk a Társaság nyilvános közleményein alapulnak. Először az AH-csoport gazdálkodásának pénzügyi jellemzőit ismertetjük az Antenna Hungária Rt. 2003. évi konszolidált éves beszámolója alapján (Ernst & Young által auditált, IFRS szerinti, internetes elérés: http://www.ahrt.hu/hu/befektetoknek/evesjelentesek.php). A közgyűlés által elfogadott 2004. évi MSzSz szerinti konszolidált beszámoló a Társaság honlapján érhető el (http://www.ahrt.hu/hu/befektetoknek/konszolidalt_adatok.php). Az Antenna Hungária Rt. 2004. évi, Ernst & Young által auditált, IFRS szerinti konszolidált éves beszámolója 2005. április 30-ig kerül nyilvánosságra, és a Társaság honlapján (http://www.ahrt.hu/hu/befektetoknek/evesjelentesek.php) lesz elérhető. Az AH konszolidált 2005. év első negyedéves gyorsjelentésének publikálására előreláthatólag 2005. május 12-én kerül sor, és az AH honlapján lesz elérhető (www.ahrt.hu/hu/befektetoknek/gyorsjelentesek.php). A Társaságcsoport pénzügyeinek ismertetését követően az AH pénzügyi bemutatása következik az MSzSz szerint auditált anyavállalati 2003. és 2004. évi éves beszámolók, valamint a Társaság éves jelentései alapján, melyek megtalálhatók a Társaság honlapján illetve (http://www.ahrt.hu/hu/befektetoknek/anyavallalati_adatok.php http://www.ahrt.hu/hu/befektetoknek/evesjelentesek.php). A Társaságcsoport leányvállalatainak 2003. üzleti évig szóló éves pénzügyi beszámolói elérhetőek a Cégbírósági nyilvántartásokban.

1

AZ AH-CSOPORT PÉNZÜGYI HELYZETÉNEK BEMUTATÁSA

1.1

A KONSZOLIDÁLT BESZÁMOLÓ KÉSZÍTÉSÉNEK ALAPELVEI A konszolidált beszámoló az Antenna Hungária Rt. és jelentős leányvállalatainak (melyekben az Antenna Hungária Rt. a szavazati jogok több mint 50%-át birtokolja, vagy más módon rendelkezik irányító befolyással), valamint közös vezetésű vállalatainak beszámolóit tartalmazza. Ezen vállalatok 2002, 2003 és 2004 végén: Társaság

Üzletág

Tulajdoni hányad (%) 2002

2003

2004

Leányvállalatok Antenna Távközlési Rt

Távközlés

N/A

100,0

Hungaro Digitel Kft.

Távközlés

54,1

55,4

100,0 55,4

Antenna-Torony Rt.

Műsorszórás

-

100,0

100,0

AMVH

Egyéb (Befektetési szolgáltatások)

-

100,0

100,0

AMTT (1)

Egyéb (Multimédia szolgáltatások)

-

100,0

50,0

Eduweb Rt. (2)

Egyéb (Multimédia szolgáltatások)

-

-

50,0

Eurotel Rt.

Távközlés

100,0

N/A

N/A

Antel Invest Kft.

Egyéb (Befektetési szolgáltatások)

-

100,0

100,0

50,0

50,0

50,0

Közös vállalat HUNSAT Rt. Műsorszórás (1) 2004-ben közös vállalatként konszolidálva. (2) 2004-ben közös vállalatként konszolidálva.

A közös vezetésű vállalkozások, amelyeket a Társaság harmadik személyekkel egyenlő arányban irányít, az arányos konszolidáció módszerével kerülnek elszámolásra. Ennek részeként a Társaságnak a közös vezetésű vállalkozás eszközeiben, kötelezettségeiben, bevételeiben és

90/135


ráfordításaiban lévő részesedése kerül konszolidálásra. A 2004. üzleti év során a portfolióban bekövetkezett változások miatt, a HUNSAT Rt. mellett az Eduweb Rt. valamint az Antenna Multimédia Technológia Rt. is közös vezetésű vállalatként került konszolidálásra. Azon hosszútávú befektetések, amelyekben a Társaság 20% feletti, de 50% alatti részesedéssel rendelkezik, illetve amelyek felett a Társaság jelentős befolyást gyakorol („társult vállalkozások”) a sajáttőke-módszer szerint kerülnek elszámolásra (kivéve, ha tevékenységüket a Társaság irányítja, mert ebben az esetben leányvállalatként vannak konszolidálva, ilyen társaság 2004. december 21én a Társaságcsoport érdekkörébe nem tartozott). A társult vállalkozás éves eredményéből a részesedés arányos eredmény a csoport konszolidált eredmény kimutatásának az egyéb pénzügyi bevétele / ráfordítása során kerül elszámolásra. A Társaságnak a társult vállalkozásban lévő részesedésének értéke a mérlegben kerül kimutatásra olyan értéken, amely tükrözi a Társaságnak a befektetés nettó eszközeiben való részesedését, valamint a beszerzéskor keletkezett goodwill-t. Az Eduweb Rt.-t 2003-ig, a Vodafone-t 2002-ig konszolidálta az Antenna Hungária Rt. ilyen módon, és ebből adódott a konszolidált beszámolókban a Vodafone részesedésre elszámolt folyamatos (a Vodafone negatív mérleg szerinti eredményeivel arányos) értékvesztése. A Társaságcsoport vállalatainak körében 2002-2004-ben bekövetkezett változások az I. fejezet 2. pontjában kerülnek részletesen leírásra. A beszámoló a bekerülési érték elve alapján készült. Az állami tulajdonú vállalatok átalakulásáról szóló törvény értelmében a jogelőd állami vállalat eszközei és forrásai 1992. július 1-jével átértékelésre kerültek. Ennek megfelelően az ennél korábbi keletkezésű eszközök és források könyv szerinti értéke e nap szerint került megállapításra. A Társaság értékcsökkenést földtulajdonra nem számol el. Az értékcsökkenés a többi tárgyi eszközre az eszközök becsült hasznos élettartama alatt lineáris módszer alkalmazása szerint kerül elszámolásra. Az értékcsökkenési kulcsok az épületek esetében 16-50 év, az adótornyok esetében 25-33 év, gépek és berendezések és az irodai berendezések esetében 3-8 év, a járművek esetében pedig 5 év. Az immateriális javak értékcsökkenése lineárisan 2, illetve 6 év közötti hasznos élettartam alatt kerül leírásra. Bekerüléskor valamennyi befektetés bekerülési értéken kerül kimutatásra. A bekerülési érték a befektetés ellenértékének valós értéke, amely tartalmazza a befektetés megszerzésével kapcsolatos valamennyi költséget. A bekerülést követően a forgatási célú és az értékesíthető befektetések a valós értékükön kerülnek kimutatásra. A forgatási célú értékpapírok nem realizált eredménye az eredménykimutatásban, míg az értékesíthető értékpapírok nem realizált eredménye a saját tőke külön elemeként kerül kimutatásra. Amennyiben az értékesíthető értékpapírokat értékesítik, vagy bármilyen más módon kikerülnek a könyvekből, illetve véglegesen leírják, akkor az addig a saját tőkében kimutatott halmozott eredmény az eredménnyel szemben kerül elszámolásra. Az egyéb hosszú lejáratú, befektetési célú befektetések – mint pl. a kötvények – amortizációval csökkentett bekerülési értéken vannak nyilvántartva. Az amortizációval csökkentett bekerülési érték a megszerzéskor keletkezett és a befektetés lejártáig szóló engedmény vagy jutalék összegével csökkentett bekerülési érték. Az amortizációval csökkentett bekerülési értéken nyilvántartott befektetéseken keletkezett eredmény a befektetés kivezetésekor vagy értékvesztésekor, illetve az amortizáció folyamán az eredménnyel szemben kerül elszámolásra. A pénzpiacokon forgalmazott befektetések valós értéke a piaci ár függvényében kerül meghatározásra. Ahol piaci ár nem áll rendelkezésre, illetve az nem minősül megbízható viszonyítási alapnak, a valós érték a hasonló befektetések piaci értékének, illetve a befektetés várható jövőbeni pénzáramának alapján kerül meghatározásra. Amennyiben – egyes esetekben - a befektetés valós értéke nem határozható meg kellő bizonyossággal, a befektetés amortizációval csökkentett bekerülési értéken kerül kimutatásra. A Társaságcsoport konszolidált beszámolójának készítése során alkalmazott részletes számviteli alapelveket az Antenna Hungária Rt. Konszolidált, IFRS szerinti, 2003. évi Éves Beszámolója tartalmazza.

91/135


1.2

AZ AH-CSOPORT KONSZOLIDÁLT EREDMÉNYKIMUTATÁSA Ezer Ft

2002

2003

Árbevétel

24.472.744

24.856.212

Üzleti tevékenység ráfordításai

(4.083.052)

(4.069.529)

Általános és üzemi költségek

(1.918.207)

(2.276.425)

Személyi jellegű ráfordítások

(5.445.880)

(5.954.470)

Értékcsökkenési leírás

(4.995.041)

(5.273.495)

Egyéb üzemi ráfordítások

(6.264.153)

(6.316.553)

Egyéb üzemi bevételek Üzemi (üzleti) eredmény

494.499

300.209

2.260.910

1.265.949

(1.327.240)

128.223

Egyéb műveletek ráfordításai: Társult társaságok (vesztesége)/nyeresége Kamatbevétel

54.974

89.621

-

27.872

(287.563)

162.534

Osztalékbevétel Befektetések eladásából származó bevételek Értékpapírok eladásából származó nyereség Kamatköltség Pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai

(221.267)

(212.296)

(3.954.763)

(1.649.973)

Adózás és kisebbségi részesedés előtti eredmény

(1.693.853)

(384.024)

(9.054)

(270.787)

(1.702.907)

(654.811)

Adózott, kisebbségi részesedés előtti eredmény Kisebbségi részesedés Mérleg szerinti eredmény

1.2.1.1

21.187 (1.860.114)

Egyéb műveletek eredménye Adófizetési kötelezettség

1.2.1

15.032 (2.188.699)

(40.497)

(45.860)

(1.743.404)

(700.671)

KIEGÉSZÍTÉSEK A KONSZOLIDÁLT EREDMÉNYKIMUTATÁSÁHOZ Üzleti tevékenység eredménye ÁRBEVÉTEL ÉS ÜZLETÁGI EREDMÉNY A Társaságcsoport árbevételének, értékcsökkenési leírásának, valamint üzemi eredményének üzletági megoszlása 2003-ban Ezer Ft Üzletági árbevétel Üzletági értékcsökkenés Üzletági eredmény

Műsorszórás

Távközlés

Egyéb

17.265.124

5.459.456

2.233.794

2.721.267

2.265.399

286.829

2.248.776

(970.187)

124.035

Kiszűrés

Összesen

(102.162)

24.856.212

(136.675)

1.265.949

5.273.495

Az üzletági eredmény az adott üzletág közvetlen eredményének, valamint a csoportszintű eredményből az adott üzletágra jutó – akár külső felekkel folytatott, akár csoporton belüli tranzakciókból származó – eredmény összege. Az üzletágak közötti transzferár a csoportpolitika által megszabottan, vagy összehasonlító árak módszere, vagy az árréssel növelt költség, vagy a viszonteladói árak módszerével kerül meghatározásra. A szegmensre vonatkozó eredmény a kisebbségi részesedés miatti korrekciók előtt kerül meghatározásra.

92/135


ÜZLETI TEVÉKENYSÉG RÁFORDÍTÁSAI A Társaságcsoport üzleti tevékenységének ráfordításai a következő tételekből adódtak: Ezer Ft

2002

2003

Műholdbérleti költség

3.049.606

2.643.322

Infrastruktúra és közmű költség

1.018.708

1.372.531

ELÁBÉ Üzemi költségek összesen

14.738

53.676

4.083.052

4.069.529

EGYÉB ÜZEMI RÁFORDÍTÁSOK Az egyéb üzemi ráfordítások részletezése: Ezer Ft

2002

Tanácsadói díj

2003

2.150.578

928.867

Gépkocsi kölcsönzés

907.455

1.342.289

Hirdetés

383.990

406.708

Állami frekvenciadíj

462.373

401.716

Jogdíj

748.055

765.627

Adók (nem társasági adó)

434.788

498.229

58.629

486.426

Leselejtezett befektetett eszközök / értékvesztés

173.751

542.671

Egyéb

944.534

944.020

6.264.153

6.316.553

Behajthatatlan követelés leírása

Egyéb ráfordítások összesen

A jogdíj sor alatt az AntennaMikro szolgáltatással kapcsolatos, műsorszolgáltatóknak fizetett jogdíjak szerepelnek.

EGYÉB ÜZEMI BEVÉTELEK Az egyéb üzemi bevételek részletezését az alábbi táblázat mutatja be: Ezer Ft Késedelmi kamat bevétel Elhatárolt bevétel és negatív goodwill feloldása

2002

2003

9.648

1.753

20.295

42.258

Értékvesztéssel kapcsolatos bevételelhatárolás feloldása

127.119

-

Befektetett eszközök értékesítésének nyeresége

129.621

26.570

Jogi ügyekkel kapcsolatos kártérítés

113.184

17.902

Kapott állami támogatás Egyéb Egyéb bevételek összesen

-

88.321

94.632

123.405

494.499

300.209

93/135


1.2.1.2

Adófizetési kötelezettség A Társaságcsoport adófizetési kötelezettsége a törvényes adókulcs szerint fizetendő összegtől a következő tételek következtében tér el: Ezer Ft

2002

IAS adózás előtti eredmény (veszteség) és kisebbségi részesedés Törvényes adókulcs 18%

(384.023)

(304.893)

(69.124)

Társult társaság veszteségének halaszott adókövetelésként el nem ismert része

238.885

(22.020)

Nem adóköteles osztalékbevétel

(87.117)

(5.017)

Leányvállalat veszteségének halaszott adókövetelésként el nem ismert része

-

82.243

Befektetésen szerzett adóköteles nyereség

-

64.627

Csoporton belüli tárgyieszköz-átadás adóköteles eredménye

-

137.236

Állandó eltérések

164.009

82.842

Adókedvezmény

(1.830)

-

9.054

270.787

Adófizetési kötelezettség

1.3

2003

(1.693.853)

AZ AH-CSOPORT KONSZOLIDÁLT MÉRLEGE Ezer Ft Pénzeszközök Követelések Készletek Egyéb forgóeszközök Forgóeszközök összesen Immateriális javak

2002

2003

909.992

1.649.855

3.418.483

5.969.709

955.645

2.003.420

1.703.593

722.476

6.987.713

10.345.460

711.827

1.402.105

27.980.688

24.072.859

Befektetések

4.157.897

10.107.289

Befektetés kapcsolt vállalkozásban

8.083.329

73.648

187.650

332.605

Tárgyi eszközök

Egyéb befektetett eszközök Halasztott adókövetelés

19.021

19.021

Befektetett eszközök összesen

41.140.412

36.007.527

ESZKÖZÖK ÖSSZESEN

48.128.125

46.352.987

Szállítók

2.731.862

2.366.571

Egyéb kötelezettségek és elhatárolások

4.786.175

3.678.711

58.852

66.085

Céltartalékok Rövid lejáratú hitelek

1.535.336

-

-

2.060.000

Rövid lejáratú kötelezettségek összesen

9.112.225

8.171.367

Hosszú lejáratú hitelek

20.645.000

20.585.000

71.508

-

Hosszú lejáratú kötelezettségek összesen

20.716.508

20.585.000

Kötelezettségek összesen

29.828.733

28.756.367

Hosszú lejáratú hitelek éven belüli része

Elhatárolt bevétel

Kisebbségi részesedés Jegyzett tőke Tőketartalék Eredménytartalék

444.012

441.911

11.875.200

11.875.200

7.573.927

7.573.927

(1.593.747)

(2.294.418)

Saját tőke összesen

17.855.380

17.154.709

FORRÁSOK ÖSSZESEN

48.128.125

46.352.987

94/135


1.3.1

KIEGÉSZÍTÉSEK A KONSZOLIDÁLT MÉRLEGHEZ A TÁRSASÁGCSOPORT ESZKÖZEINEK ÉS FORRÁSAINAK ÜZLETÁGI MEGOSZLÁSA 2003-BAN Ezer Ft

Műsorszórás

Üzletági eszközök

19.190.567

Távközlés

Egyéb

14.849.919

Fel nem osztott eszközök – befektetés 18.190.567

14.849.919

2.131.564

Üzletági kötelezettségek

21.053.140

6.041.073

1.662.154

Műsorszórás

Távközlés

Egyéb

Összesen 36.172.050

10.180.937

Konszolidált összes eszköz

Ezer Ft

Kiszűrés

2.131.564 10.180.937

10.180.937 46.352.987 28.756.367

Kiszűrés

Összesen

Üzletági értékcsökkenés

2.721.267

2.265.399

286.829

5.273.495

Üzletági beruházás

1.904.489

268.794

314.712

2.487.994

Az üzletághoz tartozó aktívák és passzívák az üzletághoz közvetlenül, illetve közvetve hozzárendelhető aktívákat és passzívákat foglalják magukba. A szegmenshez tartozó aktívák a csoportmérlegben a kimutatott közvetlen kiszűréssel csökkentett értéken kerülnek meghatározásra. A szegmenshez tartozó aktívák, illetve passzívák között adótétel nem szerepel. A hozzá nem rendelt tételek főleg a csoport egészével kapcsolatos és a szegmens működéséhez közvetlenül hozzá nem rendelhető vállalati, általános és igazgatási költségeket tartalmaznak, mint például az inkább finanszírozással, mintsem a működéssel kapcsolatos rövid és hosszú lejáratú befektetések és kötelezettségek. A beruházások között a szegmensekhez tartozó, hosszú távú használatra beszerzett eszközök értéke szerepel. KONSZOLIDÁLT KÖVETELÉSÁLLOMÁNY Az alábbi táblázat a Társaságcsoport konszolidált követelésállományát részletezi: Ezer Ft Vevők Adókövetelések Dolgozókkal szembeni követelések Kapcsolt felekkel szembeni követelések Egyéb követelések Követelések összesen Kétes kintlévőségek értékvesztése Követelések összesen, nettó

2002

2003

2.781.608

3.250.259

945.654

3.216.136

48.830

54.839

194.950

72.814

51.618

296.891

4.022.660

6.890.939

(604.177)

(921.230)

3.418.483

5.969.709

A kétes kintlévőségek értékvesztése az IFRS szerinti konszolidált beszámoló alapján mindkét évben túlnyomórészt a vevőkövetelésekre volt elszámolva. Adókövetelések 2003-as jelentős állományának az oka az AH által az Antenna Távközlési Rt.-be apportált eszközök apport értékére valamint az AH-tól vásárolt eszközállományra előzetesen felszámított általános forgalmi adó összege. A kapcsolt vállalkozásokkal szembeni követelések állományának csökkenése elsősorban a portfoliótisztítás következménye (alacsony arányú részesedések értékesítése, illetve többségi tulajdon szerzése és konszolidációs körbe történő bevonás).

95/135


KÉSZLETÁLLOMÁNY A Társaságcsoport készletállománya a következő főbb elemeket tartalmazza: Ezer Ft Kábelek

2002 11.496

2003 26.073

Adócsövek

133.378

95.710

Alkatrészek

629.530

1.675.751

Egyéb Készletek összesen

181.241

205.886

955.645

2.003.420

A Társaságcsoport alkatrész állományának 2003. évi növekedése abból származik, hogy az Antenna Távközlési Rt. megalakulása után a nagy mennyiségű beruházási célra beszerzett és apportálással megkapott eszközeit a beruházásokból átsorolta a készletek közé. EGYÉB FORGÓESZKÖZÖK A Társaságcsoport egyéb követelései között elhatárolások és értékpapírok szerepelnek: Ezer Ft

2002

2003

Bevételek aktív időbeli elhatárolása

586.386

Elhatárolt tanácsadási díj

973.970

-

89.274

58.690

Költségek aktív időbeli elhatárolása

663.786

Lejáratig tartott értékpapírok

53.963

-

Egyéb eszközök összesen

1.703.593

722.476

A 2002 végén kimutatott jelentős mértékű elhatárolt tanácsadói díj egy 2002-ben az IHM felkérésére készített, a digitális műsorszórással kapcsolatos terv és megvalósíthatósági tanulmány következménye. A kész tanulmányt a Társaság 2002 októberében adta át az IHM-nek. A tanulmány összköltsége 1.311.470 ezer Ft volt (Egyéb ráfordítások között került kimutatásra a tanulmányok összköltsége), amit a IHM részletekben térített meg. Tekintettel arra, hogy az utolsó részlet csak 2003. július 17-én folyt be a Társasághoz, 2002 végén a Társaság elhatárolta az ügyletből származó, de csak a 2003. év során esedékes tanácsadói bevételeket.

96/135


IMMATERIÁLIS JAVAK Az alábbi táblázat az immateriális javak állományának változását részletezi: Ezer Ft

Goodwill

Szellemi termékek

Jogok

Összesen

Bruttó érték: 2002. január 1.

323.150

325.436

395.112

1.043.698

Növekedés és átsorolás

(109.814)

119.656

487.328

497.170

Csökkenés és átsorolás

-

-

2002. december 31.

213.336

445.092

(330) 882.110

(330) 1.540.538

Halmozott amortizáció: 2002. január 1.

297.312

83.988

221.138

602.438


11.371

56.444

158.788

226.603


-

-

(330)

(330)

2002. december 31.

308.683

140.432

379.596

828.711

(95.347)

304.660

502.514

711.827

1.540.538

Nettó könyv szerinti érték: 2002. december 31.


213.336

445.092

882.110

Konszolidáció miatti növekmény

-

607.206

68.837


-

143.782

396.605

540.387


-

(1.291)

(86.756)

(88.047)

Konszolidáció miatti növekmény december 31-én

-

19

514

533

213.336

1.194.808

308.683

140.432

379.596

-

48.523

20.710

69.233


(10.692)

116.312

341.064

446.684


-

(833)

(76.735)

(77.568)

Konszolidáció miatti növekmény december 31-én

-

7

282

289

297.991

304.441

664.917

1.267.349

(84.655)

890.367

2003. december 31.

1.261.310

676.043

2.669.454

Halmozott amortizáció: 2003. január 1. Konszolidáció miatti növekmény

2003. december 31.

828.711


596.393

1.402.105

97/135


TÁRGYI ESZKÖZÖK A Társaságcsoport tárgyi eszköz csoportjaiban a következő változások történtek: Ezer Ft

Ingatlanok

Műsorszóró és egyéb berendezések

Folyamatban lévő beruházás

Összesen


9.935.339

33.676.210

4.334.784

47.946.333

Növekedés és átvezetés

515.479

3.400.235

262.755

4.178.469

Csökkenés és átvezetés

(309.288)

(478.385)

(128.501)

(916.174)

10.141.530

36.598.060

4.469.038

51.208.628

2.239.535

16.337.463

-

18.576.998

373.739

4.394.699

-

4.768.438

-

127.119

46.632

173.751

2002. december 31.

Halmozott értékcsökkenés: 2002. január 1. Éves leírás Értékvesztés Csökkenések 2002. december 31.

(30.813)

(260.434)

-

(291.247)

2.582.461

20.598.847

46.632

23.227.940

7.559.069

15.999.213

4.422.406

27.980.688

10.141.530

36.598.060

4.469.038

51.208.628

513

204.877

3.395

208.785


Bruttó érték: 2003. január 1. Konszolidáció miatti növekmény Növekedés és átsorolás

159.032

3.201.752

90.075

3.450.859


(21.536)

(1.576.579)

(2.361.194)

(3.959.309)

74.665

8.774

12.953

96.392

10.354.204

38.436.884

2.214.267

51.005.355

2.582.461

20.598.847

46.632

23.227.940

Konszolidáció miatti növekmény december 31-én 2003. december 31.

Halmozott értékcsökkenés: 2003. január 1. Konszolidáció miatti növekmény

(1.052)

22.610

-

21.558


374.983

4.429.865

-

4.804.848


(5.090)

(1.119.229)

(2.748)

(1.127.067)

1.060

4.157

-

5.217

2.952.362

23.936.250

43.884

26.932.496

7.401.842

14.500.634

2.170.383

24.072.859

Konszolidáció miatti növekmény december 31-én 2003. december 31.


98/135


HOSSZÚ TÁVÚ BEFEKTETÉSEK A Társaságcsoport a következő hosszú távú befektetésekkel rendelkezett 2002-2003 végén: Ezer Ft

2002

2003

Tulajdoni hányad (%)

Ezer Ft

Tulajdoni hányad (%)

Ezer Ft

Az AH leányvállalatai Vodafone Magyarország Rt

-

16,17

8.205.664

12,10

AM-IT Rt. (50%-os tulajdonosa az AMVH)

-

-

147.500

100,00

Antenna Pihenő Kft.

35.577

100,00

-

-

Antel Invest Kft.

319.800

100,00

-

-

AnteCom Rt. (korábban Antenna BHG Kft.)

262.772

71,43

-

-

AMVH

574.506

100,00

-

-

Antetra Kft.

636.783

100,00

-

-

4.194

83,70

4.194

83,70

537.960

100,0

-

-

Antenna Hargita Kft. Antenna-Torony Rt. Összesen

2.371.592

8.357.358

A közös vezetésű vállalat befektetései Eutelsat

1.581.959

1,22

1.581.959

1,22

Intelsat

<1,0

119.865

< 1,0

119.865

Inmarsat

36.374

< 1,0

-

-

NSS

48.107

< 1,0

48.107

<1,0

Összesen Hosszú távú befektetések összesen

1.786.305

1.749.931

4.157.897

10.107.289

2002-ről 2003-ra számos társaság kikerült a hosszú távú befektetések közül, ugyanis részben konszolidálásra kerültek a beszámolóban, részben pedig értékesítésre kerültek a részesedések. A közös vezetésű vállalkozások befektetései között a HUNSAT nemzetközi műholas társaságokban tartott részesedései kerültek kimutatásra, a HUNSAT-ban tulajdonolt részesedés arányában (50%). 2003 során az Inmarsat részesedés értékesítésre került. TÁRSULT VÁLLALKOZÁSOK A társult vállalkozások között az Eduweb Rt. 2003-ig és a Vodafone 2002-ig került kimutatásra, mint 20% és 50% közötti mértékben tulajdonolt vállalkozások: Ezer Ft

2002

2003

Nyitóegyenleg

9.410.569

8.083.329

Vodafone veszteségéből részesedés

(3.221.012)

(1.397.000)

Vodafone befektetésen keletkezett goodwill amortizációja

(1.106.220)

(829.665)

2.999.992

2.349.000

-

(8.205.664)

Eduweb megvásárlása

-

67.760

Eduweb eredményéből való részesedés

-

9.319

Eduweb goodwill értékcsökkenése

-

(3.431)

8.083.329

73.648

Vodafone eredménytartalék arányos tulajdonjogának változása A Vodafone befektetéssé történő visszaminősítése 2003 szeptemberében

Záróegyenleg

99/135


Az Eduweb Rt.-t 2004 óta mint közös vezetésű vállalatot konszolidálja az Antenna Hungária Rt., tekintettel arra, hogy az Antel Invest Kft. 50%-ra növelte a részesedését a társaságban. A befektetett eszközökön belül a Vodafone Magyarország Rt.-ben meglévő részesedés a társult vállalkozási részesedésből egyéb részesedéssé került átminősítésre 2003. év végén. Az átsorolást azt tette szükségessé, hogy a Vodafone Magyarország Rt-ben lévő részesedésre vonatkozó 30%-os tulajdoni hányad elérését biztosító opció, illetve az ezzel együtt járó 30%-os szavazati jog 2003 októberében megszűnt. A fenti opció le nem hívása a szavazati arány tulajdoni arány mértékéig való csökkenését idézte elő. Tekintettel a tényre, hogy a szavazati arány a Vodafone Magyarország Rt.-ben nem érte el a társult vállalkozássá minősítéshez szükséges 20%-ot, a részesedés az egyéb tartós részesedések soron került kimutatásra. A Vodafone Magyarország Rt.-ben való részesedés konszolidált beszámoló szerinti értéke 2003. év végén 8.083 millió Ft, amelyből előzőleg 4.211 millió Ft kapcsolt vállalkozási részesedésként, 3.872 millió Ft pedig aktív tőkekonszolidációs különbözetként lett kimutatva. A Vodafone részesedés átsorolása hosszú távú befektetéssé a 2002. év végi konszolidált beszámolóban szereplő értéken történt, azaz a konszolidált beszámolóban a részesedés továbbra is az Antenna Hungária Rt. tulajdoni részére jutó előző évekbeli veszteségekkel csökkentett értéken került kimutatásra. EGYÉB KÖTELEZETTSÉGEK ÉS PASSZÍV IDŐBELI ELHATÁROLÁSOK Az alábbi táblázat a Társaságcsoport egyéb kötelezettségeit és passzív időbeli elhatárolásait részletezi. Ezer Ft

2002

Kapcsolt felekkel szembeni kötelezettség

2.198.381

132.854

Elhatárolt költségek és bevételek

2003

1.058.919

1.031.550

ÁFA-fizetési kötelezettség

379.641

390.771

Bérköltség és társadalombiztosítás

349.664

341.567

Transzponder bérleti díj elhatárolás

223.505

639.530

Adófizetési kötelezettség

104.863

312.276

Kamatok és bankköltség

109.942

252.386

Bérleti díjfizetési kötelezettség

86.269

258.303

Prémiumfizetési kötelezettség

160.392

166.895

Egyéb kötelezettségek

114.599

152.579

4.786.175

3.678.711

Egyéb kötelezettségek és passzív időbeli elhatárolások összesen

A kapcsolt felekkel szembeni kötelezettségek állományának csökkenése a portfoliótisztítás következménye (alacsony arányú részesedések értékesítése, illetve többségi tulajdon szerzése és konszolidációs körbe történő bevonás).

100/135


HITELÁLLOMÁNY

Az Antenna Hungária Rt. IFRS szerinti konszolidált beszámolói alapján a hitelek megoszlását a következő táblázatok szemléltetik. Hosszú lejáratú hitelállomány Ezer Ft

2002

2003

Hosszú lejáratú hitel

0

5.400.000


5.600.000

5.000.000

Hosszú lejáratú kölcsön

4.000.000

4.000.000

Beruházási hitel

3.000.000

3.000.000

Egyéb hosszú lejáratú hitel

3.185.000

3.185.000

Hosszú lejáratú kölcsön

3.360.000

0


1.500.000

0

20.645.000

20.585.000

Összesen Ebből: 1 éven belüli lejáratúak 1 és 2 év közötti lejáratúak

4.860.000

6.185.000

2 és 5 év közötti lejáratúak

15.785.000

14.400.000

0

0

Ezer Ft

2002

2003

Ft-hitel

1.450.000

2.060.000

Egyéb hitel

50.000

0

Folyószámlahitel

35.336

0

1.535.336

2.060.000

5 év felettiek

RÖVID LEJÁRATÚ HITELÁLLOMÁNY

Összesen

A rendelkezésre álló hitelkeretekből 2003. év végén 22.645 millió forint került felhasználásra. A Társaságcsoport valamennyi hitele biztosíték nélküli volt 2003-ban. KISEBBSÉGI RÉSZESEDÉSEK A kisebbségi részesedések értéke a konszolidált beszámolóban a HungaroDigitel Kft. saját tőkéjében lévő részesedését mutatja.

101/135


1.4

AZ AH-CSOPORT KONSZOLIDÁLT CASH FLOW KIMUTATÁSA Ezer Ft

2002

2003

ÜZLETI TEVÉKENYSÉG Adózás és kisebbségi részesedés előtti eredmény Értékcsökkenés Goodwill amortizációja Negatív goodwill amortizációja

(1.693.853)

(384.024)

4.983.770

5.262.224

11.271

11.271

(21.963)

-

(128.223)

1.327.140

Tárgyi eszközök értékesítésének eredménye

(26.570)

(129.621)

Befektetett eszközök értékvesztése/selejtezése

173.751

542.671

Befektetések (eladásának nyeresége)/leírása

159.224

(183.721)

2.188.699

1.860.114

(54.974)

(89.621)

58.968

317.038

Társult társaság veszteségéből/(nyereségéből) részesedés

Fizetett kamat Kapott kamatok Behajthatatlan követelések értékvesztésének változása Céltartalék növekedése/ (csökkenése) Elhatárolt bevétel Pénzügyi műveletek egyéb ráfordítása

(48.567)

7.232

(147.414)

(20.295)

212.296

311.534

-

(27.872)

Követelések és egyéb forgóeszközök növekedése

(384.380)

(912.946)

Készletek növekedése

(127.706)

(838.774)

258.877

(1.975.764)

(2.377.943)

(1.762.354)

Kapott osztalék Működő tőke változásai:

Szállítók és passzív időbeli elhatárolások növekedése/(csökkenése) Fizetett kamatok Fizetett társasági adó Működésből származó nettó pénzáramlás

(9.054)

(63.374)

2.305.911

3.971.156

(2.418.061)

(4.785.453)

-

(67.760)

BEFEKTETÉSI TEVÉKENYSÉG Tárgyi eszközök és immateriális javak beszerzése Társult társaságok megvétele Befektetések megvétele

(1.007.600)

(136.500)

Befektetett eszközök eladásából származó haszon

495.306

332.135

Befektetések eladásából származó haszon

194.886

323.815

Adott hitelek

(2.928)

(144.955)

Kapott kamatok

54.974

89.621

Kapott osztalék

-

27.872

(1.993.833)

(5.050.815)

Befektetési tevékenységből származó nettó pénzáramlás FINANSZÍROZÁSI TEVÉKENYSÉG Hitelfelvétel

7.460.000

1.840.000

(1.000.000)

(6.995.336)

Leányvállalat által kisebbségi részvényeseknek fizetett osztalék

(113.581)

(36.879)

Pénzügyi tevékenységből származó nettó pénzáramlás

427.785

726.419

Hiteltörlesztés

Pénz- és pénzjellegű eszközök állományváltozása

739.863

(353.240)

Pénz- és pénzjellegű eszközök év eleji állománya

909.992

1.263.232

909.992

1.649.855

Pénz- és pénzjellegű eszközök év végi állománya

102/135


1.5

AZ AH-CSOPORT TRANZAKCIÓI NEM KONSZOLIDÁLT, KAPCSOLT FELEKKEL A Társaságcsoport az alábbi mértékben folytatott tranzakciókat a konszolidációs körbe nem tartozó, kapcsolt társaságokkal 2002-2003 folyamán: Kapcsolt feleknek nyújtott bevétel tranzakciók

Ezer Ft

2002 HUNSAT (50%)

2003

2002

2003

571.934

694.979

516.552

789.760

1.268

-

377.367

-

Antel Invest Kft

13.095

-

367.960

-

AM-IT Rt

21.031

50.029

285.975

146.733

140.559

-

184.763

-

1.533.970

1.179.986

-

43.471

AnteCom Rt

Antenna Multimédia Rt. Vodafone Magyarország Rt. Egyéb Összesen

122.552

6.528

203.506

2.560

2.404.409

1.931.522

1.936.123

982.524

Kapcsolt felekkel szembeni követelés

Ezer Ft

2002 Vodafone Magyarország Rt. Antenna Torony Rt AnteCom Rt Antel Invest Kft.

Kapcsolt felekkel szembeni kötelezettség

2003

2002

2003

149.800

72.083

15.771

-

-

539.993

8.122 -

2.017

-

525.291

-

14.240

-

366.556

-

88

-

272.701

-

AM-IT Rt

108

731

203.372

115.179

Antenna Technológia Rt.

378

-

123.153

-

17.842

-

87.208

-

Antenna Multimédia Rt.

Antetra Kft AntreCare Rt Egyéb Összesen:

1.6

Kapcsolt felektől bejövő tranzakciók

-

-

35.438

-

10.477

-

28.898

9.553

194.950

72.814

2.198.381

132.854

JELENTŐS MÉRLEGEN KÍVÜLI KÖTELEZETTSÉGEK MŰHOLDAS JELÁTVITELI BERENDEZÉS BÉRLETI SZERZŐDÉSE A Társaság 50%-os tulajdonú közös vezetésű befektetése, a HUNSAT Rt. hosszú távú műholdbérleti szerződéseket kötött a Eutelsat és Intelsat nemzetközi műholdas szolgáltatókkal. A HUNSAT Rt.-nek három adatátviteli szerződése van a Eutelsat-tal, amelyek egyedüli kedvezményezettje az Antenna Hungária Rt. A szerződésekkel kapcsolatos kötelezettségvállalások az alábbiak: •

Hotbird 3 műhold: 1997-től kezdődően 15 éven keresztül évi 3,4 millió euró,

•

Hotbird 4 műhold: 1998-től kezdődően 12 éven keresztül évi 3,6 millió euró,

•

Hotbird 3 – digitális platform: eredetileg 1998-től kezdődően 15 éven keresztül évi 1,2 millió euró, ami 2001 júliusától évi 3,06 millióra módosult.

A szerződések egy éves felmondási idővel mondhatók fel, de az éves bérleti díjon felül kötbért is kell fizetni. A kötbér mértéke 2003. december 31-én az alábbiak szerint alakult: •

Hotbird 3 műhold: 3,61 millió euró + 12% kamatos kamat minden teljesített évre,

103/135


•

Hotbird 4 műhold: 8,63 millió euró + 12% kamatos kamat minden teljesített évre,

•

Hotbird 3 – digitális platform: 8,48 millió euró + 12% kamatos kamat minden teljesített évre.

2003. december 31-én a fenti szerződések felmondási költsége az éves bérleti díjat és a kötbért is beleszámítva 30,2 millió euró (7,681 milliárd Ft) lenne (2002-ben: 28,0 millió euró). A HUNSAT Rt. több, fel nem mondható szerződéssel rendelkezik az Intelsat-tal, amelyek egyedüli kedvezményezettje a HUNSAT Rt. másik 50%-ának tulajdonosa. 2003-ban ezeket a szerződéseket a másik tulajdonossal (MATÁV Rt.) újratárgyalták, amelynek eredményeként a jogok, kötelezettségek és a kapcsolódó rövid távú kötelezettségvállalások közvetlenül a MATÁV Rt.-re szálltak át. Ennek következtében a HUNSAT Rt. rövid távú kötelezettségvállalásai átstrukturálásra kerültek, míg a hosszú távú kötelezettségvállalásokra továbbra is az eredeti szerződéses feltételek vonatkoznak. Az ezen bérleti szerződésekkel kapcsolatos jövőbeni kötelezettségek az alábbiak.

2002

USD 1 éven belüli 2 –5 éven belüli

2

2003

ezer Ft

262.960

59.468

1.052.253

238.041

USD

ezer Ft

5 éven túli

2.768.447

626.278

2.798.312

581.825

Összesen

4.083.660

923.805

2.798.312

581.825

AZ ANTENNA HUNGÁRIA RT. PÉNZÜGYI HELYZETÉNEK BEMUTATÁSA Az Antenna Hungária Rt. pénzügyi helyzetének bemutatása az MSzSz szerint auditált anyavállalati 2003. és 2004. éves beszámolók, valamint a Társaság éves jelentései alapján készült, melyek megtalálhatók a Társaság honlapján (http://www.ahrt.hu/hu/befektetoknek/anyavallalati_adatok.php illetve http://www.ahrt.hu/hu/befektetoknek/evesjelentesek.php).

104/135


2.1

A TÁRSASÁG EREDMÉNYKIMUTATÁSA EZER FT

2002

Belföldi értékesítés nettó árbevétele

2003

2004

23.032.877

24.537.825

24.897.984

3.667

0

443

Értékesítés nettó árbevétele

23.036.544

24.537.825

24.898.427

Aktivált saját teljesítmények

129.359

65.526

39.672

Egyéb bevételek

548.230

3.019.174

2.061.007

Anyagköltség

1.130.934

1.304.369

1.251.926

Igénybe vett szolgáltatások értéke

6.086.290

7.104.525

8.775.894

612.899

442.833

189.359

1.283

20.633

3.166

2.805.809

3.199.243

3.269.038

10.637.215

12.071.603

13.489.383

3.178.610

3.024.208

3.140.754

731.766

729.048

694.161

1.232.770

1.154.662

1.183.800

Személyi jellegű ráfordítások

5.143.146

4.907.918

5.018.715

Értékcsökkenési leírás

4.602.577

4.618.612

3.478.667

Egyéb ráfordítások

1.176.622

3.867.854

2.834.974

ÜZLETI TEVÉKENYSÉG EREDMÉNYE

2.154.573

2.156.538

2.177.367

483.981

121.243

568.148

0

74.728

1.765.403

15.032

21.187

16.022

Export értékesítés nettó árbevétele

Egyéb szolgáltatások értéke Eladott áruk beszerzési értéke Eladott szolgáltatások értéke Anyagjellegű ráfordítások Bérköltség Személyi jellegű egyéb kifizetések Bérjárulékok

Kapott osztalék és részesedés Részesedések értékesítésének árfolyamnyeresége Befektetett pénzügyi árfolyamnyeresége

eszközök

kamatai,

Egyéb kapott kamatok és kamatjellegű bevétel Pénzügyi műveletek egyéb bevételei Pénzügyi műveletek bevételei Befektetett pénzügyi eszközök árfolyamvesztesége Fizetendő kamatok és kamatjellegű ráfordítások Részesedések. értékpapírok. bankbetétek értékvesztése Pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai Pénzügyi műveletek ráfordításai PÉNZÜGYI MŰVELETEK EREDMÉNYE SZOKÁSOS VÁLLALKOZÁSI EREDMÉNY

8.808

34.840

76.718

28.221

43.018

122.953

536.042

295.016

2.549.244

0

0

0

2.183.057

1.871.454

1.978.084

197.297

403.263

1.126.689

26.464

37.430

21.947

2.406.818

2.312.147

3.126.720

-1.870.776

-2.017.131

-577.476

283.797

139.407

1.599.891

Rendkívüli bevételek

184.801

11.790.808

2.515.474

Rendkívüli ráfordítások

207.262

10.455.083

2.536.422

RENDKÍVÜLI EREDMÉNY

-22.461

1.335.725

-20.948

ADÓZÁS ELŐTTI EREDMÉNY

261.336

1.475.132

1.578.943

Adófizetési kötelezettség ADÓZOTT EREDMÉNY

0

213.458

226.921

261.336

1.261.674

1.352.022

Eredménytartalék igénybevétele osztalékra

0

0

4.110.570

Fizetett (jóváhagyott) osztalék és részesedés

0

1.187.520

5.462.592

261.336

74.154

0

MÉRLEG SZERINTI EREDMÉNY

105/135


2.1.1 2.1.1.1

KIEGÉSZÍTÉSEK AZ EREDMÉNYKIMUTATÁSHOZ

Az üzleti tevékenység bevételei AZ ÉRTÉKESÍTÉS NETTÓ ÁRBEVÉTELE Az értékesítés nettó árbevétele 2004-ben 24.898 millió Ft-ot tett ki. Ez 360 millió Ft-tal, azaz közel 2%-kal magasabb a 2003-as összegnél, mely 24.538 millió Ft volt. 2004 során az árbevételen belül a televízió és rádióműsorszórás bevételei 6%-kal emelkedtek, amelyet főként ár- és nem volumenhatás generált, az AntennaMikro bevételek kismértékben visszaestek az előfizetőszám csökkenésének hatására, a távközlési tevékenységből származó bevételek pedig a távközlési ágazat kiszervezésének köszönhetően mérséklődtek. 2003-ban az értékesítés nettó árbevétele 7%kal volt magasabb a 2002. évi 23.037 millió Ft-os árbevételnél. A növekmény elsősorban a televízió és rádió műsorszétosztáshoz kapcsolódik. Az AntennaMikro bevételek ezévi emelkedése a szolgáltatási díj emelkedésének volt az eredménye. Az egy munkavállalóra jutó árbevétel mindkét évben emelkedett az előző évi bázishoz képest, mely 2004-ben 32 millió Ft, 2003-ban 27 millió Ft volt. Az alábbi ábrák a Társaság árbevételének megoszlását mutatják 2003-ban és 2004-ben szolgáltatások szerint: Árbevétel - 2004 Műholdas szolgáltatás 12,8% AntennaMikro 7,6%

Rádió 18,0%

Ipari szolgáltatás 7,9% Egyéb alaptevékenység 0,3% Bérbeadás 8,9%

TV 39,8%

Egyéb alaptevékenységen kívüli bevételek 4,8%

Árbevétel - 2003

Rádió 16,7%

Műholdas szolgáltatás 13,5%

AntennaMikro 7,8% Ipari szolgáltatás 5,3% Egyéb alaptevékenység 6,8% Bérbeadás 7,9%

TV 38,3% Egyéb alaptevékenységen kívüli bevételek 3,6%

106/135


A leányvállalatoktól származó árbevétel növekedett 2004-ben és 2003-ban is az előző évekhez képest. A növekmény nagyrészt az Antenna Távközlési Rt.-be történt kiszervezésnek volt köszönhető. Az Antenna-Torony Rt.-vel kapcsolatos ingatlankezelési tevékenység végzése 2004 januárjában indult, így a 2004. évi emelkedéshez az ebből származó bevétel is hozzájárult. A társult vállalkozásoktól származó árbevétel változásokat a Vodafone kapcsolt vállalkozások közül való kivezetése okozta. Az alábbi táblázat a kapcsolt vállalkozásokkal szembeni nettó árbevétel alakulását mutatja be. Ezer Ft AH és leányvállalatok Közös vezetésű vállalkozások Társult vállalkozások Összesen

2002

2003

2004

261.818

909.141

2.286.725 495.886

464.840

518.533

1.431.784

5.630

0

2.158.442

1.433.304

2.782.611

EGYÉB BEVÉTELEK Az egyéb bevételek 2004-ben 2.061 millió Ft-ot tettek ki. Ez az összeg 958 millió Ft-tal kevesebb, mint 2003-ban. Az egyéb bevételek összege 2003-ban 2.471 millió Ft-tal, 451%-kal haladta meg a 2002. évit. Az AH egyéb bevételei elsősorban immateriális javak és tárgyi eszközök értékesítéséből, késedelmi kamatból, kötbérből és kártérítésből, valamint a visszaírt értékvesztésből származó bevételek. A 2003. évi kimagasló érték az AT részére értékesített tárgyi eszközök értékének köszönhető, amely egy egyszeri nagy volumenű tranzakció volt. A 2004-es évben az AntennaTorony Rt. részére értékesített eszközök volumene lényegesen elmaradt a 2003. évitől.

2.1.1.2

Az üzleti tevékenység költségei és ráfordításai 2003-ról 2004-re az üzleti tevékenység költségei 2%-kal, 618 millió Ft-tal csökkentek. 2003-ban az előző évhez képest 3.970 millió Ft-tal, 19%-kal nőttek. ANYAGJELLEGŰ RÁFORDÍTÁSOK Az üzleti tevékenység költségeinek és ráfordításainak 54%-át az anyagjellegű ráfordítások tették ki 2004-ben, mely mérlegtétel 12%-os növekedést mutat 2003-hoz képest. A változás mértéke 1.418 millió Ft. 2003-ban az anyagjellegű ráfordítások az üzleti tevékenység költségeinek és ráfordításainak 48%-át tették ki, 2002-ben pedig ugyanez az arány 49% volt. 2002-ről 2003-ra a költségtétel 13%-kal, 1.434 millió Ft-tal emelkedett. Az anyagjellegű ráfordítások jelentős összetevője az anyagköltség, amely nagyrészt a távközlési anyag- és alkatrész-felhasználások költségét, valamint az energiaköltségeket tartalmazza. Az anyagköltségek összességében 4%-kal csökkentek 2004-ben 2003-hoz képest, amelynek oka, hogy a 2003-as évben az anyag és alkatrészköltségek sorban kimutatott, a távközlési berendezések javításához felhasznált anyagok költsége a távközlési ágazat kiszervezését követően már nem az AH könyveiben merül fel költségként. A villamos energia költség, mely a 2004. évi anyagköltség 67%-át tette ki, növekedésének (9%) oka nagyrészt a 8%-os kötelező érvényű hatósági áremelkedés volt. 2003-ban az anyagköltségek összességében 15%-kal emelkedtek. Ebben az évben a villamosenergia költség 13%-kal emelkedett és a teljes anyagköltség 59%-át tette ki. 2004-ben az anyagjellegű ráfordítások legnagyobb hányadát, az igénybe vett szolgáltatások tették ki 65%-kal. 2003-ban és 2002-ben ez az arány 59% illetve 57% volt. A költségcsoport tartalmazza a műszaki és egyéb berendezések, járművek külső vállalkozókkal végeztetett fenntartásának költségeit, az utazási, posta- és távközlési költségeket. A posta- és távközlési költségek körébe a telefon, a tovább nem számlázott transzponder bérleti díjak, az egyéb távközlési összeköttetések költségei tartoznak, valamint a 2003. IV. negyedévtől a kép- és hangátviteli szolgáltatások díjai. Az igénybe vett szolgáltatások tartalmazzák továbbá a bérleti díjakat, a marketingköltségeket, a szakértői díjakat, egyéb rezsiköltségeket és egyéb szolgáltatások igénybevételét. Az egyéb szolgáltatások körébe tartoznak többek között a szerzői jogdíjak, amelyek az AntennaMikro szolgáltatáshoz kapcsolódóan jelentős tételt képviselnek. Az igénybe vett szolgáltatások az előző

107/135


évhez képest 24%-kal emelkedtek 2004-ben és 17%-kal 2003-ban, mely növekedések főként az Antenna Távközlési Rt.-től igénybevett kép- és hangátviteli szolgáltatás díjai okozták. Ezen felül 2004-ben a növekedéshez szintén hozzájárultak az Antenna-Torony Rt.-ba kiszervezett toronyüzemeltetés díjai, amelyek az átadott telephelyek díjait foglalják magukba. Az egyéb szolgáltatások összege 2004-ben és 2003-ban is csökkent, mely elsősorban a távközlési üzletág kiszervezésével kapcsolatos frekvenciahasználati díjak csökkenésének az eredménye. Az eladott (közvetített) szolgáltatások többek között a felhasználók részére továbbszámlázásra kerülő űrszegmens díjakat, valamint az NHH által az adóberendezésekre kivetett és az ügyfeleknek továbbszámlázott frekvenciahasználati és felügyeleti díjakat tartalmazzák. A kategória értéke 70 millió Ft-tal emelkedett 2004-ben, és 393 millió Ft-tal nőtt 2003-ban a bázis évhez képest. SZEMÉLYI JELLEGŰ RÁFORDÍTÁSOK A személyi jellegű ráfordítások 2004-ben az üzleti tevékenység költségeinek és ráfordításainak 20%-át tették ki, a 2003. évi részarány 19%, míg a 2002. évi 24% volt. 2003-hoz képest 2004-re 2%-kal, 111 millió Ft-tal nőtt a személyi jellegű ráfordítások összege. Az előző évhez képest 5%kal, 235 millió Ft-tal csökkent 2003-ban. A személyi jellegű ráfordítások a bérköltség és járulékai mellett a Kollektív Szerződésben meghatározott jóléti és szociális juttatásokat, valamint a létszámleépítések költségeit tartalmazzák. ÉRTÉKCSÖKKENÉSI LEÍRÁS A Társaság tulajdonában levő jelentős értékű eszközállomány következtében az amortizációs költségek összege számottevő, az értékcsökkenési leírás az üzleti tevékenység költségeinek és ráfordításainak 14%-át teszi ki (2003. évi részarány 18%, 2002. évi részarány 21%). Az értékcsökkenési leírás összege az előző évhez képest 25%-kal, 1.140 millió Ft-tal csökkent 2004ben, az Antenna Távközlési Rt részére eladott, illetve apportált eszközök elmaradó értékcsökkenésvonzatának hatására. Az értékcsökkenés 2003-ban 16 millió Ft-tal nőtt az előző évi tényadathoz képest. EGYÉB RÁFORDÍTÁSOK Az egyéb ráfordítások legjelentősebb összetevői az immateriális javak, tárgyi eszközök és készletek selejtezésével, értékesítésével kapcsolatos ráfordítások, a követelésekre elszámolt értékvesztések, a várható kötelezettségekre képzett céltartalékok és az önkormányzatokkal elszámolt adók, például az iparűzési adó. 2004-ben az egyéb ráfordítások az előző évhez képest 27%-kal, 1.033 millió Fttal csökkentek, ami elsősorban a 2003-ban az AT részére értékesített immateriális javak és tárgyi eszközök jelentős összegű kivezetett értékével magyarázható (2004. évben ilyen mértékű tárgyi eszköz értékesítés miatti kivezetés nem történt). A 2003. évi kiugró 229%-os növekedésnek is az egyszeri eszközértékesítés volt az oka.

2.1.1.3

Üzleti tevékenység eredménye A Társaság üzleti tevékenységének eredménye 2004. évben 2.177 millió Ft, mely az előző évhez képest 20 millió Ft-tal, 1%-kal emelkedett. 2003-ban az üzleti tevékenység eredménye 2.157 millió Ft, a 2002. évi 2.155 millió Ft-os értékhez képest 2 millió Ft-tal emelkedett. Az üzleti tevékenység bevételei 2004. évben 598 millió Ft-tal, azaz 2%-kal, a költségek és ráfordítások 618 millió Ft-tal, azaz 2%-kal alacsonyabbak a 2003. évi értéknél. 2003-ban az üzleti tevékenység bevételei 17%kal, 3.972 millió Ft-tal, a költségek és az egyéb ráfordítások együttes összege 19%-kal, 3.970 millió Ft-tal növekedett 2002-höz képest.

2.1.1.4

Pénzügyi műveletek eredménye A pénzügyi műveletek 2002. évi 1.871 millió Ft vesztesége 2003-ra 2.017 millió Ft-ra nőtt, 2004. év végére pedig 577 millió Ft-ra mérséklődött. 2004-ben a pénzügyi műveletek bevételei - elsősorban a Vodafone-ban tulajdonolt részesedés értékesítése következtében - 2.254 millió Ft-tal magasabbak, mint 2003-ban. A pénzügyi műveletek ráfordításai 2004. évben 815 millió Ft-tal

108/135


emelkedtek, melyből az értékvesztések 723 millió Ft-tal, a fizetett kamatok 107 millió Ft-tal haladják meg az előző évit.

2.1.1.5

Rendkívüli eredmény A rendkívüli eredmény 2004. évben megfelel a 2002. évi nagyságrendnek. 2004-ben a rendkívüli bevételek között a HUNSAT Rt. tőkeleszállítása jelenik meg névértéken, míg a rendkívüli ráfordítás kategórián belül a HUNSAT Rt. tranzakcióval kapcsolatos költségek voltak meghatározóak. A rendkívüli eredmény 2003-ban jelentősen nőtt, értéke 1.336 millió Ft volt az év végén. A rendkívüli bevételek és ráfordítások között meghatározó nagyságrendet képviselt az Antenna Távközlési Rt.be apportált eszközök értéke, illetve a ráfordítások között a megszűnt jogelőd cégek kivezetett értékei.

2.1.1.6

Adózás előtti eredmény A Társaság adózás előtti eredménye 2002-ben 261 millió Ft volt, 2003-ban viszont jelentősen növekedett, és elérte a 1.475 millió Ft-ot, 2004. év végére további 7%-ot növekedve meghaladja az 1.579 millió Ft-ot.

2.1.1.7

Mérleg szerinti eredmény A Társaság adófizetési kötelezettsége 213 millió Ft volt 2003-ban. A 2004. április 16-i közgyűlés határozott az adózott eredmény terhére történő 1.188 millió Ft osztalék kifizetéséről, így a Társaság 2003. évi mérleg szerinti eredménye 74 millió Ft. A Társaság 2005. április 8-i éves rendes közgyűlése 5.462,6 millió Ft osztalék, azaz részvényenként 460 Ft kifizetését hagyta jóvá a 2004. évi üzleti év után, melyből 4.110,6 millió Ft az eredménytartalékból kerül kifizetésre.

109/135


2.2

A TÁRSASÁG MÉRLEGE ESZKÖZÖK (Ezer Ft)

2002

Alapítás átszervezés aktivált értéke Kísérleti fejlesztés aktivált értéke

2003

2004

0

0

0

1.317.219

1.191.401

1.185.015

Vagyoni értékű jogok

297.576

346.213

395.733

Szellemi termékek

491.392

542.709

410.144

2.106.187

2.080.323

1.990.892

Immateriális javak Ingatlanok és a kapcsolódó vagyoni értékű jogok

7.177.589

6.889.779

6.439.615

13.741.349

5.758.106

4.664.459

Egyéb berendezések, felszerelések, járművek

1.559.990

1.219.739

1.026.024

Beruházások, felújítások

4.316.136

1.089.147

1.353.859

Műszaki berendezések, felszerelések, járművek

Beruházásokra adott előlegek

Tárgyi eszközök Tartós részesedés kapcsolt vállalkozásban Tartósan adott kölcsön kapcsolt vállalkozásban Egyéb tartós részesedés Egyéb tartósan adott kölcsön

1.077

10.077

1.513

26.796.141

14.966.848

13.485.470

22.617.665

14.043.506

10.937.778

0

0

0

0

17.654.033

0

187.401

322.967

123.340

Befektetett pénzügyi eszközök

22.805.066

32.020.506

11.061.118

Befektetett eszközök

51.707.394

49.067.677

26.537.480

945.962

553.910

376.826

0

0

0

10

10

10

0

0

0

8.139

63.417

11.911

0

0

0

Készletek

954.111

617.337

388.747

Követelések áruszállításból és szolgáltatásból

2.099.449

1.865.721

2.605.177

640.741

3.236.343

811.151

0

72.083

0

156

156

0

Anyagok Befejezetlen termelés és félkész termékek Növendék, hízó- és egyéb állatok Késztermékek Áruk Készletre adott előlegek

Követelések kapcsolt vállalkozással szemben Követelések egyéb részesedési vállalkozással szemben Váltókövetelések Egyéb követelések

Követelések Értékpapírok Pénztár, csekkek Bankbetétek

Pénzeszközök Forgóeszközök Aktív időbeli elhatárolások ESZKÖZÖK ÖSSZESEN

viszonyban

lévő

970.233

712.630

20.094.557

3.710.579

5.886.933

23.510.885

0

85.000

95

2.007

3.175

2.136

294.776

1.121.663

671.986

296.783

1.124.838

674.122

4.961.473

7.714.108

24.573.849

661.447

1.083.976

990.852

57.330.314

57.865.761

52.102.181

110/135


FORRÁSOK (EZER FT)

2002

Jegyzett tőke

11.875.200

0

0

0

Tőketartalék

7.573.813

7.573.813

7.573.813

Eredménytartalék

6.232.057

6.619.211

3.423

Lekötött tartalék

1.317.219

1.191.401

3.770.773

0

0

0

261.336

74.154

0

27.259.625

27.333.779

23.223.209

Céltartalék a várható kötelezettségekre

19.848

66.085

400.770

Céltartalék a jövőbeni költségekre

39.005

0

0

58.853

66.085

400.770

0

0

0

Értékelési tartalék Mérleg szerinti eredmény Saját tőke

Céltartalékok

Hátrasorolt kötelezettségek

11.875.200

Hosszú lejáratra kapott kölcsönök

7.360.000

4.000.000

0

Beruházási és fejlesztési hitelek

3.000.000

3.000.000

0

Egyéb hosszú lejáratú hitelek

Hosszú lejáratú kötelezettségek

10.285.000

11.185.000

0

20.645.000

18.185.000

0

Rövid lejáratú kölcsönök Rövid lejáratú hitelek Vevőtől kapott előlegek Kötelezettségek (szállítók)

áruszállításból

és

szolgáltatásból

Rövid lejáratú kötelezettségek kapcsolt vállalkozással szemben Rövid lejáratú kötelezettségek egyéb viszonyban lévő vállalkozással szemben

0

2.060.000

1.500.000

1.485.336

0

11.650.000

405.736

637.506

688.603

2.475.766

1.810.367

1.584.153

2.219.443

3.979.119

7.607.685

0

320.286

1.438.694

784.863

691.555

1.075.952

részesedési

Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek

Rövid lejáratú kötelezettségek Kötelezettségek összesen Passzív időbeli elhatárolások FORRÁSOK ÖSSZESEN

2.2.1.1

2004

11.875.200

Jegyzett, de be nem fizetett tőke

2.2.1

2003

7.371.144

9.498.833

25.545.087

28.016.144

27.683.833

25.545.087

1.995.692

2.782.064

2.933.115

57.330.314

57.865.761

52.102.181

KIEGÉSZÍTÉSEK A MÉRLEGHEZ Az eszközök és források összetételének alakulása

Befektetett eszközök

2002

2003

2004

%

%

%

90

85

51

Forgó eszközök

9

13

47

Aktív időbeli elhatárolások

1

2

2

100

100

100

48

47

45

0

0

1

49

48

48

3

5

6

100

100

100

Eszközök összesen Saját tőke Céltartalékok Kötelezettségek Passzív időbeli elhatárolások Források összesen

A Társaság eszköz-forrás struktúrája a 2004. évben lényegesen megváltozott. A Vodafone-ban meglévő részesedés értékesítése miatt a befektetett eszközök részaránya csökkent. Az

111/135


értékesítésből származó vételárat 2004 végén a Társaság az egyéb követelések között tartja nyilván, ennek következtében a forgóeszközök részaránya emelkedett. A forrás oldal struktúrája csak minimálisan változott 2004. évben. A saját tőke részaránya 2 százalékponttal alacsonyabb a 2003. évi értéknél annak köszönhetően, hogy az előző évinél lényegesen magasabb osztalék kifizetésre kerül sor, amelynek egy része az eredménytartalékból kerül kielégítésre. A kötelezettségek állományán belül jelentős átrendeződés történt, de részaránya a forrásokon belül nem változott, mivel állománya hasonló mértékben csökkent, mint a mérlegfőösszeg. A Társaság eszköz-forrás struktúrája 2003. évben az előző évhez képest lényegesen nem változott. Az eszközökön belül a befektetett eszközök aránya valamelyest csökkent, főként az AT-be történt eszközátadások miatt, de így is meghatározóan nagyobb arányt képviselt a teljes eszközállományon belül a többi összetevőhöz képest. A forrás oldalon a 2002. évihez hasonló arányt képviselt a saját tőke és a kötelezettségek állománya. Utóbbi részarányának kismértékű csökkenése elsősorban a hosszú lejáratú kötelezettségek csökkenésének volt köszönhető.

2.2.1.2

Eszközök BEFEKTETETT ESZKÖZÖK A befektetett eszközök állománya 2004. évben 46%-kal, míg 2003-ban 5%-kal csökkent a megelőző évhez képest. A 2004. évi beruházások összege 3.551 millió Ft, az aktiválásoké 2.764 millió Ft. 2003-ban a Társaság 2.356 millió Ft értékű beruházást valósított meg, aktiválásai 4.571 millió Ft-ot tettek ki. Az alábbi ábrák a Társaság beruházásainak megoszlását mutatják 2004-ben és 2003-ban. Beruházások - 2004 Műsorterjesztés 43%

DVB-T projekt 24% Lakossági szolgáltatások 3% Logisztika és szervíz 17%

Egyéb 10%

Beruházások - 2003

Műsorterjesztés 23%

Befektetések 31%

Távközlés 8%

Logisztika és szervíz 21%

Lakossági szolgáltatások 7% Egyéb 10%

112/135


2004. évben a befektetett eszközök állományának jelentős mértékű csökkenéséhez az vezetett, hogy a Társaság értékesítette a Vodafone-ban meglévő, 17.654 millió Ft nyilvántartási értékű részesedését. 2004. évben az immateriális javak nyilvántartási értéke 1.991 millió Ft, mely az előző évhez képest 89 millió Ft-tal csökkent. A tárgyi eszközök 13.485 millió Ft-os nyilvántartási értéke 1.481 millió Ft-tal csökkent, ezen belül az ingatlanoké 450 millió Ft-tal, a műszaki berendezéseké 1.094 millió Ft-tal, az egyéb berendezéseké 194 millió Ft-tal alacsonyabb, a befejezetlen beruházások állománya pedig 265 millió Ft-tal magasabb az előző évi záróállománynál. 2003-ban a befektetett eszközök állományának kisebb mértékű csökkenése elsősorban a megalakult Antenna Távközlési Rt.-be történt eszközátadásoknak volt köszönhető. Az immateriális javak záróállománya 26 millió Ft-tal, a tárgyi eszközöké 11.829 millió Ft-tal volt alacsonyabb a 2002. évi értéknél. Ezzel párhuzamosan a Társaság befektetett pénzügyi eszközei 9.216 millió Fttal, 22.805 millió Ft-ról 32.021 millió Ft-ra növekedtek 2003 során. FORGÓESZKÖZÖK 2004. évben a forgóeszközök állománya 24.574 millió Ft, 16.860 millió Ft-tal magasabb az előző évinél. A készletek 228 millió Ft-tal csökkentek, a követelések 17.624 millió Ft-tal növekedtek. A követeléseken belül az egyéb követelések összege 20.095 millió Ft, melyből a Vodafone részvények vételára 19.419 millió Ft. A vevőkövetelések záróállománya 739 millió Ft-tal magasabb a 2003. évi ténynél. A kapcsolt és egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozásokkal szembeni követelések 2.497 millió Ft-tal az előző évi érték alatt maradnak, mivel az Antenna Távközlési Rt. 2003. év végén az AH felé fennálló hitelét 2004. folyamán visszafizette. A pénzeszközök záróállománya 674 millió Ft, mely 451 millió Ft-tal alacsonyabb a 2003. évi záróállománynál. A forgóeszközök 2003. végi 7.714 millió Ft-os állománya 2.753 millió Ft-tal magasabb a 2002. évi záróállománynál (4.961 millió Ft). A készletek 2003-ban 337 millió Ft-tal csökkentek. A követelések állománya 2.176 millió Ft-tal növekedett 2003-ban az előző évhez képest. A követeléseken belül a kapcsolt vállalkozásokkal szembeni követelések 2003-ban 2.596 millió Ft-tal növekedtek. Utóbbi az Antenna Távközlési Rt.-nek nyújtott hitelnek köszönhető. A vevőtartozások 2003-ban 234 millió Ftos csökkenést mutatnak, míg az egyéb követelések 258 millió Ft-tal csökkentek 2003-ban. 2003ban a Társaság forgatási céllal AM-IT Rt. részvényt vásárolt. 2003-ban az év utolsó napjaiban befolyt vevői és leányvállalati átutalások miatt a pénzállomány 828 millió Ft-tal meghaladta az előző évit. Az aktív időbeli elhatárolások legfőbb összetevője a transzponderbérleti díjak elhatárolása.

2.2.1.3

Források SAJÁT TŐKE A Társaság saját tőkéje 23.223 millió Ft volt 2004-ben, vagyis 15%-kal alacsonyabb az előző évi értéknél. Ennek oka, hogy jelentős mértékű, 5.462,9 millió Ft osztalék kifizetését hagyta jóvá az éves rendes közgyűlés. Az éves adózás utáni eredményen felül 4.110,6 millió Ft az eredménytartalék terhére kerül kifizetésre. 2003-ban 27.334 millió Ft volt a saját tőke értéke, mely a mérleg szerinti eredménnyel, 74 millió volt magasabb az előző évinél. A várható veszteségekre képzett céltartalék összege 2003-ban 66 millió Ft, 2004-ben 401 millió Ft volt. KÖTELEZETTSÉGEK A Társaság kötelezettségeinek összege 2004. december 31-én 25.545 millió Ft, mely 2.138 millió Ft-tal alacsonyabb a 2003. évi záróállománynál. Az Antenna Hungária Rt.-nek 2004. december 31én hosszú lejáratú kötelezettsége nem volt. Ennek oka az, hogy a Vodafone részesedés értékesítéséből befolyt pénzösszeg lehetővé tette az év végén fennálló teljes hitelállomány 2005. januári törlesztését, ezért a teljes hosszú lejáratú hitelállomány a rövid lejáratú kötelezettségek közé került átsorolásra. 2003-ban a kötelezettségek teljes állománya 1%-kal csökkent, így értéke

113/135


27.684 millió Ft volt az év végén. A csökkenést meghatározó tényező volt a hosszú lejáratú kötelezettségek 12%-os csökkenése. A rövid lejáratú kötelezettségek 2004. évi záróállománya 25.545 millió Ft, amely 16.046 millió Ft-tal meghaladja az előző évit. A növekedés egyrészt a hitelátsorolások, másrészt az osztalékfizetésnek köszönhetően a kapcsolt és egyéb részesedési viszonyban levő vállalkozásokkal szembeni rövid lejáratú kötelezettségek emelkedésének az eredménye. (A rövid lejáratú kölcsönök és hitelek az átsorolások miatt 11.090 millió Ft-tal magasabbak a 2003. évi záróállománynál) Az előző évhez képest a Társaság hitelállománya összességében 7.095 millió Ft-tal csökkent. 2003 végén a rövid lejáratú kötelezettségek összege 9.499 millió Ft volt, 29%-kal magasabb, mint 2002-ben. A hitelállomány – amely tartalmazza a hosszú és rövid lejáratú kötelezettségek között nyilvántartott hiteleket és kölcsönöket is – 1.885 millió Ft-tal csökkent 2003 során. Az alábbi táblázat az AH hitelállományának megoszlását és változását mutatja be.

2002

millió Ft

2003

2002/2001

millió Ft

2004

2003/2002

millió Ft

2004/2003

Hosszú lejáratra kapott kölcsönök

7.360

+5,3%

4.000

-45,7%

0

-100,0%

Beruházási és fejlesztési hitelek

3.000

0,0%

3.000

0,0%

0

-100,0%

Egyéb hosszú lejáratú hitelek

Hosszú lejáratú hitelállomány Rövid lejáratú kölcsönök Rövid lejáratú hitelek

Rövid lejáratú hitelállomány Összesen

10.285

+119,5%

11.185

+8,8%

0

-100,0%

20.645

+40,7%

18.185

-11,9%

0

-100,0%

0

0,0%

2.060

+100,0%

1.500

-27,2%

1.485

-77,5%

0

-100,0%

11.650

+100%

1.485

-77,5%

2,060

+38,7%

13.150

+638%

22.130

+4,0%

20.245

-8,5%

13.150

-35,0%

A Társaság pénzügyi helyzetének, finanszírozásának további ismertetése a jelen VIII. fejezet 2.4.1 pontjában található. A kapcsolt és egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozásokkal szembeni rövid lejáratú kötelezettségek 2004-ben 4.747 millió forinttal, 2003-ban pedig 2.080 millió Ft-tal emelkedtek. A 2004. évi 110%-os növekedés a jelentős mértékű osztalékfizetési kötelezettségnek köszönhető. 2003-ban a kapcsolt vállalkozásokkal szembeni rövid lejáratú kötelezettségek növekedése elsősorban a leányvállalatoktól a cash-pool rendszer keretében kölcsönvett összegek változásának köszönhető, illetve itt került kimutatásra az ÁPV Rt.-nek kifizetésre kerülő 2003-as évre vonatkozó 875 millió Ft osztalék. A szállítóállomány, a vevőktől kapott előlegek és az egyéb kötelezettségek összességében 2004-ben 209 millió Ft-tal nőttek, és 527 millió Ft-tal csökkentek 2003-ban. A passzív időbeli elhatárolások legfőbb összetevője a transzponderbérleti díjak elhatárolása.

114/135


2.3

A TÁRSASÁG CASH-FLOW KIMUTATÁSA EZER FT Működési cash flow Adózás előtti eredmény

2002

2003

2004

3.414.643

6.709.356

7.578.267

261.336

1.475.132

1.578.943

4.658.420

5.153.749

3.586.421

Elszámolt értékvesztés és visszaírás

302.880

872.827

1.112.222

Céltartalék képzés és felhasználás különbözete

(48.566)

7.232

334.685

0

(394.466)

1.455.633

(63.734)

(435.863)

(927.688)

0

0

17.654.033

Elszámolt amortizáció

Pénzmozgással tevékenység

nem

járó

befektetési

Befektetett eszközök értékesítésének eredménye Értékesített részesedések könyvszerinti értéke Szállítói kötelezettség változása

(1.757.764)

(1.575.386)

1.030.935

Egyéb rövid lejáratú kötelezettség változása

488.651

4.986.653

5.131.371

Passzív időbeli elhatárolások változása

555.267

786.372

151.051

Vevőkövetelés változása

(338.821)

(63.978)

(834.424)

Forgóeszközök (vevő és pénzeszköz nélkül) változása

(252.127)

(2.402.055)

(16.582.432)

Aktív időbeli elhatárolások változása Fizetett adó (nyereség után) Fizetett osztalék, részesedés Véglegesen átadott illetve átvett pénzeszközök Kapott osztalék korrekciója Vevőktől kapott előlegek változása Befektetési tevékenységből pénzeszköz-változás

származó

Befektetett eszközök beszerzése Befektetett eszközök eladása Tőkeleszállítás ellenében kapott eszköz

153.665

(422.529)

93.124

0

(213.458)

(226.921) (5.462.592)

0

(1.187.520)

7.804

12.118

956

(483.981)

(121.243)

(568.148)

(68.387)

231.770

51.097

(4.245.443)

(920.170)

(976.807)

(4.935.959)

(3.955.330)

(4.799.875)

206.535

2.913.917

1.604.920

0

0

1.650.000

483.981

121.243

568.148

766.908

(4.961.130)

(7.052.175)

Részvénykibocsátás bevétele

0

0

0

Kötvény, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír kibocsátásának bevétele

0

0

0

5.970.000

5.060.000

12.200.000

(80.623)

311

91.085

Kapott osztalék Pénzügyi műveletekből pénzeszköz-változás

származó

Hitel és kölcsön felvétele Hosszú lejáratra nyújtott elhelyezett bankbetétek megszüntetése

kölcsönök és törlesztése,

Véglegesen kapott pénzeszköz

0

0

0

Részvénybevonás, tőkekivonás

0

0

0

Kötvény és hitelviszonyt megtestesítő értékpapír visszafizetése

0

0

0

(5.114.666)

(6.945.336)

(19.295.000)

0

(63.987)

(47.304)

Rövid lejáratra nyújtott kölcsön

0

(3.000.000)

0

Véglegesen átadott pénzeszköz

(7.804)

(12.118)

(956)

0

0

0

(63.893)

828.055

(450.716)

Hitel és kölcsön törlesztése Hosszú lejáratra nyújtott elhelyezett bankbetétek

kölcsönök

Alapítókkal szembeni, illetve egyéb lejáratú kötelezettségek változása Pénzeszközök változása

és

hosszú

115/135


2.4 2.4.1

PÉNZÜGYI ÉRTÉKELÉS PÉNZÜGYI HELYZET Az alábbiakban a Társaság 2004. évi pénzügyi helyzetének alakulása, finanszírozása kerül ismertetésre. Az Antenna Hungária Rt. visszafogott beruházási politikájának köszönhetően 2004. évben a beruházási tevékenységek teljes egészében működési bevételekből valósultak meg. A kamatozó adósságállomány az előző évhez képest 7.095 millió Ft-tal, 35%-kal csökkent. Figyelembe véve azt, hogy a HUNSAT részesedés-értékesítések, valamint az Antenna Távközlési Rt-nek történő eszköz-értékesítések áthúzódó hatása következtében a Társaság hitelállománya 2004-ben csökkent, házibankjainak körét 2004-ben nem változtatta meg, ám lejáró hitelszerződései egy része nem került megújításra, így egyes bankjai már nem vesznek részt finanszírozásában. Az elmúlt év folyamán összesen 9,185 Mrd Ft összegű hitelkeret-szerződés hosszabbítására, illetve új hitelkeret-szerződés aláírására került sor, melynek keretében a viszonylagosan nagy finanszírozási mozgástér és a csökkenő hitelállomány biztosította a banki kamatfelárak szinten tartását. Az év végén összesen négy magyarországi székhelyű bank (CIB, HVB, KHB, OTP) vett részt finanszírozásában, ezek a Cégcsoport részére bankonként 3.500 millió Ft-tól 7.185 millió Ft-ig terjedő, többségében éven túli lejáratú, változó kamatozású, Ft-alapú hitelkereteket tartanak fenn. Az AH éven túli lejáratú hitelkeretei 19.285 millió Ft-ot, rövid lejáratú folyószámla-hitelkeretei 3.000 millió Ft-ot tettek ki. A Társaság éven belüli egyéb hitelkerettel nem rendelkezett. A hitelkeretek a 2005. évi üzleti terv megvalósításához megfelelő alapot adnak. A Társaság hitelállományának részletesebb ismertetése jelen VIII. fejezet 2.2.1.3 pontjában található. Az AH-csoport leányvállalatainak finanszírozását továbbra is házibankjai látják el, az AH készfizető kezességvállalása mellett. 2004 végén az Antenna Távközlési Szolgáltató Rt. 3.000 millió Ft, az Antenna Torony Rt. 1.500 millió Ft ilyen hitelkerettel rendelkezett. A Társaság a szabad likviditással rendelkező öt leányvállalat pénzeszközeit cash-pool-ban hasznosítja. A Társaság kötelezettségeinek 2004-ben is határidőben eleget tett; a lejárt vevőállomány nagyságát továbbra is ellenőrzése alatt tartotta. Az Antenna Hungária Rt. számára az elmúlt év legjelentősebb eseménye a Vodafone-csoporttal 2004. szeptemberében létrejött megállapodás volt, amelynek keretében az Antenna Hungária Rt. a Vodafone Magyarország Rt.-ben fennálló részesedését a Vodafone-csoport számára értékesítette. A tranzakció 2005. január 12-i pénzügyi zárásával a vállalat elmúlt években jellemző pénzügyi helyzete alapvetően megváltozott, az Antenna Hungária Rt. hitelfelvevői pozícióból betételhelyezővé vált.

116/135


2.4.2

JÖVEDELMEZŐSÉG A Társaság pénzügyi mutatói 2002 Üzleti tevékenység jövedelmezősége Vagyon-arányos jövedelmezőség EBITDA (millió Ft) EBITDA margin

9%

2003 8%

2004 8%

1%

0%

0%

7.047

7.965

7.036

30%

29%

26%

2.141

2.365

2.791

Likviditási gyorsráta

0,04

0,12

0,03

Likviditási mutató I.

0,54

0,75

0,95

Kamatfedezettségi mutató

323%

426%

356%

Saját tőke/mérlegfőösszeg

48%

47%

45%

Tartósan befektetett eszközök aránya

90%

85%

51%

Egy főre jutó üzleti eredmény (ezer Ft)

Üzleti tevékenység jövedelmezősége = Üzleti tevékenység eredménye / Üzleti tevékenység bevétele Vagyon-arányos jövedelmezőség = Mérleg szerinti eredmény / Saját tőke EBITDA = Adózás előtti eredmény + fizetett kamatok + értékcsökkenés EBITDA margin = EBITDA / Üzleti tevékenység bevétele Egy főre jutó üzleti eredmény = Üzleti eredmény / Átlagos állományi létszám Likviditási gyorsráta = Pénzeszközök / Rövid lejáratú kötelezettségek Likviditás mutató I. = Követelések + Értékpapírok + Pénzeszközök / Rövid lejáratú kötelezettségek Kamatfedezettségi mutató = EBITDA / Fizetett kamatok Saját tőke mérlegfőösszeghez viszonyított aránya = Saját tőke / Mérlegfőösszeg Tartósan befektetett eszközök aránya = Befektetett eszközök / Mérlegfőösszeg

A Társaság üzleti tevékenységének eredménye 2004. évben 2.177 millió Ft, mely 21 millió Ft-tal (1%-kal) magasabb az előző évi eredménynél. Az üzleti tevékenység bevételei 598 millió Ft-tal (2%-kal), míg ráfordításai 618 millió Ft-tal (2%-kal) csökkentek. Mindezek következtében 2004. évben az üzleti tevékenység jövedelmezősége az előző év szintjén maradt. Az üzleti tevékenység jövedelmezősége 2003-ban kismértékben, 1,3%-kal csökkent. Ebben az évben a bevételek 17%kal, míg ráfordítások 19%-kal emelkedtek. Annak köszönhetően, hogy a Társaság közgyűlése jelentős, a 2004. évi adózott eredményt meghaladó osztalék kifizetéséről határozott, mérleg szerinti eredménye a Társaságnak nem volt 2004. év végén. 2003-ban jelentősen csökkent a vagyonarányos jövedelmezőség annak eredményeként, hogy a mérleg szerinti eredmény csökkent, míg a saját tőke emelkedett. A ráta 2003-ban 0,3% volt, annak köszönhetően, hogy a mérleg szerinti eredmény 261 millió Ft-ról 74 millió Ft-ra csökkent, a saját tőke pedig az előző évi szinten maradt. A 2003. évi mérleg szerinti eredmény a részvényenkénti 100 Ft osztalék előírása után 74 millió Ft maradt. 2004. évben az elszámolt értékcsökkenés 1.140 millió Ft-tal alacsonyabb az előző évinél, az adózás előtti eredmény 104 millió Ft-tal, a fizetett kamatok pedig 107 millió Ft-tal meghaladják az előző évit. Az EBITDA 930 millió Ft-tal, 12%-kal alacsonyabb, mint 2003-ban. Az EBITDA margin kismértékben csökkent (29%-ról 26%-ra). 2003-ban az elszámolt értékcsökkenés 16 millió Ft-tal, az adózás előtti eredmény 1.214 millió Ft-tal haladja meg az előző évit, a fizetett kamatok pedig 312 millió Ft-tal csökkentek. Ezekből adódóan az EBITDA 13%-kal volt magasabb, mint 2002-ben, így az EBITDA margin 29% lett. Az értékcsökkenés nagymértékű csökkenésének oka a távközlési ágazat eszközeinek 2003. év végén történt apportba adása és értékesítése volt. (Ezen eszközök 2004. évi értékcsökkenése az Antenna Távközlési Rt. eredményében szerepel.) 2004. évben az üzleti tevékenység eredménye közel azonos az előző évivel, ugyanakkor a statisztikai létszám 14%-kal (131 fővel) csökkent, így az egy főre jutó üzleti eredmény 18%-kal (425 ezer Ft-tal) magasabb az előző évinél. 2003-ban az üzleti tevékenység eredménye közel azonos volt a 2002. évivel, a statisztikai létszám viszont 9%-kal (95 fővel) csökkent, amely eredményeként az egy főre jutó üzleti eredmény 10%-kal meghaladta az előző évit.

117/135


A Társaság 2005. januárjában valamennyi hitelét visszafizette, ezért az éven túli keretek terhére lehívott hitel is a rövid lejáratú kötelezettségek között szerepel a 2004. évi beszámolóban. Ennek, valamint a jelentős osztalékfizetési kötelezettségnek köszönhetően a rövid lejáratú kötelezettségek az előző évhez képest 169%-kal emelkedtek, mely a likviditási gyorsráta romlását idézte elő. 2004. december 31-én a Társaság az egyéb követelések között tartja nyilván a Vodafone részesedés (19.419 millió Ft-os) vételárát. A követelések ennek köszönhetően 17.624 millió Ft-tal meghaladják az előző évit, amely a likviditási mutató értékének 0,75-ról 0,95-ra történő emelkedését eredményezte. A likviditási gyorsráta és a likviditási mutató I. kedvezően változott 2003-ban. A javulás annak volt köszönhető, hogy a Társaság rövid lejáratú kötelezettségei ugyan 29%-kal nőttek, de a pénzeszközök az év utolsó napjaiban befolyt vevői és leányvállalati átutalások miatt ennél jóval nagyobb mértékben, közel négyszeresére emelkedtek. A kamatfedezettségi mutató 300% feletti értéke alapján a hitelek adósságszolgálata biztosítottnak tekinthető mind 2003-ban, mind 2004-ben. 2004. évben a saját tőke összege 4.110,6 millió Ft-tal csökkent a jelentős osztalékfizetés következtében, a mérlegfőösszeg pedig 5.764 millió Ft-tal csökkent, a saját tőke mérlegfőösszeghez viszonyított aránya összességében pedig 2 százalékponttal csökkent. Az AH saját tőkéje 2003. évben kisebb mértékben növekedett, mint a mérlegfőösszeg, így a saját tőke aránya kismértékben, 0,3 százalékponttal csökkent. 2004. évben a befektetett eszközök az előző évhez képest 46%-kal, a mérlegfőösszeg 10%-kal csökkent. A két tényező változása a tartósan befektetett eszközök arányának 34 százalékpontos csökkenését okozta. (A befektetett eszközök nagyarányú csökkenését az értékesített Vodafonerészesedés kivezetése okozta. A tranzakció kapcsán 2004. december 31-én fennállt követelés a forgóeszközök értékét növeli.) A tartósan befektetett eszközök aránya mutató 2003-ban 5 százalékponttal csökkent annak köszönhetően, hogy a befektetett eszközök az előző évhez képest 5%-kal csökkentek, a mérlegfőösszeg pedig 1%-kal emelkedett.

2.5

SZÁMVITELI POLITIKA ALAPELVEI A Társaság eszközeit beszerzési áron (vételi áron, apport értéken), saját előállítás esetén utókalkuláció szerinti közvetlen költségen veszi fel könyveibe, tehát alapvetően múltbéli költségen értékel. A tárgyi eszközöknél értéknövelő tényezőként számolja el a meglévő tárgyi eszköz bővítésével, rendeltetésének változásával, átalakításával, eredeti állagának helyreállításával kapcsolatos beszerzési (előállítási) költségeket. A beszerzési költség tartalmaz minden az eszközhöz egyedileg kapcsolható ráfordítást, beleértve a vissza nem igényelhető áfát, hatósági díjakat, illetékeket is. A Társaság az immateriális javak és a tárgyi eszközök értékcsökkenését a bruttó érték figyelembevételével, lineáris módszerrel, az alábbi kulcsokkal írja le: •

immateriális javaknál 17%-50% között,

•

a tárgyi eszközöknél -

ingatlanokat 2%-8% között, a kiemelt épületgépészeti elemeket 14,5%-kal,

-

gépeket, berendezéseket 12,5%-kal,

-

irányítástechnikai, számítástechnikai berendezéseket 30%-kal,

-

járműveket 20%-kal,

-

bérbe adott berendezéseket 30%-kal (kivétel a bérbe adott AntennaMikro set-topboxok 20%-os leírása).

A Társaság az 50 ezer Ft beszerzési értéket meg nem haladó tárgyi eszközöket használatba vételkor 100%-ban írja le. Ez alól kivételt jelentenek az AntennaMikro szolgáltatáshoz használt settop-boxok, amelyeknél a leírási kulcs 12,5%-os, bérbeadás esetén 20%-os. A 100 ezer Ft beszerzési értéket meg nem haladó tárgyi eszközöket 2,5 év alatt írja le. A Társaság az 50 ezer Ft

118/135


feletti adócsövek esetében figyelembevételével.

teljesítményarányos

leírást

alkalmaz

a

tervezett

égésórák

Gazdasági társaságban meglévő tulajdoni részesedést megtestesítő befektetés esetében – függetlenül attól, hogy az a forgóeszközök, illetve a befektetett pénzügyi eszközök között szerepele – akkor számol el értékvesztést a Társaság, ha a befektetés könyv szerinti értéke és piaci értéke közötti – veszteség jellegű – különbözet tartós és jelentős összegű. A különbözet jelentős összegűnek minősül, amennyiben a befektetések után egyedileg meghatározott értékvesztések összege eléri vagy meghaladja az 50 millió Ft-ot, vagy az egyedileg értékelt befektetés után számított értékvesztés eléri vagy meghaladja a befektetés könyv szerinti értékének 30%-át. A befektetés piaci értéke meghatározásakor figyelembe veszi: •

a gazdasági társaság saját tőkéje és jegyzett tőkéje, illetve a befektetés könyv szerinti értéke és névértéke arányát;

•

a gazdasági társaság tartós piaci megítélését, annak tendenciáját, a befektetés (felhalmozott) osztalékkal csökkentett tőzsdei, tőzsdén kívüli árfolyamát, annak tartós tendenciáját;

•

megszűnő gazdasági társaság esetében a várhatóan megtérülő összeget.

A tőzsdén vagy OTC-n nem jegyzett befektetések év végi értékelésekor az értékvesztés számításánál a Társaság figyelembe vesz olyan •

az üzletmenetet (rendelésállomány, forgalom alakulás),

•

a pénzügyi helyzetet (cash-flow, likviditás),

•

a fejlesztéseket és menedzsmentet

jellemző fontos körülményeket, amelyek meghatározóak a befektetés helyzetének és értékének megítélése szempontjából. A tőzsdén vagy OTC-n jegyzett befektetések könyv szerinti értékét – amennyiben a mérlegkészítés napját megelőző egy éven keresztül csökken az árfolyam – a mérlegkészítéskor érvényes (ismert) piaci értékre csökkenti a Társaság az év végi értékeléskor. Az előbbiekben leírt elvektől függetlenül a Társaság nem számol el értékvesztést az újonnan alapított, vásárolt vagy egyéb módon birtokába jutott tulajdoni részesedést jelentő befektetések esetében, ha a megszerzést követő első három évben a veszteség a birtokolt cég üzleti tervében szereplő érték alatt marad, és távlatilag eredményes működés várható. A Társaság a készleteket súlyozott átlagáras módszerrel értékeli. Jelentős piaci árcsökkenés, feleslegessé válás, megrongálódás esetén értékvesztést számol el. A Társaság a vevő és adós minősítése alapján a mérleg fordulónapján fennálló és mérlegkészítésig nem rendezett követelések esetében értékvesztést számol el. Az értékvesztés mértéke a kétes és határidőn túli követelések, valamint az adott előlegek várható veszteségei után 5-100% közötti. A külföldi pénzértékre szóló követelések és a kötelezettségek nyilvántartásba vétele az Magyar Nemzeti Bank által közzétett hivatalos árfolyamon történik. Az eredményelszámolásban a nettó árbevétel áfa nélkül szerepel. Jelentősnek minősül egy hiba, ha a hiba feltárásának évében egy adott üzleti évet érintően a különböző ellenőrzések során kimutatott hibák és hibahatások értékének együttes összege meghaladja a mérlegfőösszeg 2%-át, illetve 500 millió Ft-ot. A Társaság A típusú mérleget és eredménykimutatást készít, eredményét összköltségeljárással állapítja meg, és a január 1. és december 31. közötti időszakot tekinti üzleti évnek. A mérlegkészítés napja a tárgyévet követő év január 15-e.

119/135


IX.

EGYÉB INFORMÁCIÓK

1

KÖRNYEZETVÉDELEM Az AH környezetvédelmi feladata - működési területén minden munkavállalóra és munkavégzéssel összefüggő tevékenységre, a környezet valamennyi elemére kiterjedően - a környezet igénybevételének, a környezetterhelésnek a minimalizálásával a környezetveszélyeztetés elkerülése illetve legkisebb szinten tartása, és ezáltal a környezetszennyezés és a környezetkárosodás megakadályozása, a kialakult károk mérséklése vagy megszüntetése, a károsodást megelőző állapot helyreállítása. Ezt a jogszerű működés feltételeit biztosító tevékenységet a Társaság a törvényi, jogszabályi keretek között, belső szabályzata alapján látja el, mely a környezeti elemek közül részletesebben a föld-, a víz-, a levegő-, a zaj- és rezgésvédelem, a hulladékok, veszélyes hulladékok kezelésének, a környezetvédelmi hatásvizsgálat elvégzésének feladatait szabályozza. A Társaság szabályozza a létesítés, a műszaki fejlesztési és technológiai - specifikusan a nagyfrekvenciás elektromágneses terhelés csökkentésére irányuló - tevékenységeket, továbbá az üzemeltetés folyamataiban jelentkező környezetvédelmi követelmények betartását, illetve a környezetvédelmi ellenőrzés rendjét. A Társaság környezetvédelmi szaktevékenységét környezetvédelmi felügyelő irányítja és ellenőrzi, tevékenységét közvetlenül, vagy közvetve a két területi biztonsági felügyelőn keresztül gyakorolja. A Társaság 2004. évben környezetvédelmi célú támogatást nem kapott. A hulladékok területi adminisztrációjára (nyilvántartás, belső adatszolgáltatás) vonatkozó feladatokat látnak el a raktárakban, a személyzetes állomásokon (ahol hulladék keletkezik), illetve a szervizközpontokban. Az AH telephelyein elsősorban beruházási, felújítási, karbantartási, fogyasztási, felhasználási tevékenység során keletkeznek hulladékok, melyekről a Társaság a jogszabályban előírtak szerinti hatósági adatszolgáltatást minden év március 31-ig teljesíti. A keletkezett veszélyes hulladékok a keletkezés helyén szelektíven, a környezet veszélyeztetését kizáró módon kerülnek gyűjtésre és évente, térítés ellenében kerülnek elszállításra és átadásra hatósági jogosultsággal rendelkező külső cégek részére. Az Antenna Hungária Rt. a 126/2003.(VIII. 15.) Kormányrendelet szerint, a 2002. év hulladéktermelési adatai miatt egyedi hulladékgazdálkodási terv készítésére kötelezett. Ezt a rendelet szerinti határidőig (2004. február 15-ig) a Társaság elkészítette és jóváhagyásra megküldte az Országos Környezet- és Vízügyi Főfelügyelőség részére, amely azt 2004. dec. 10-i határozatában jóváhagyta. A Társaság telephelyeit a vonatkozó Kormányrendelet szerint bejelentette nyilvántartás céljából a Hulladék Információs Rendszerbe (HIR). Magyarországnak az Európai Bizottság részére adatszolgáltatási kötelezettsége van poliklórozott bifenilekkel (PCB) és az azokat tartalmazó berendezésekkel kapcsolatosan. Az ehhez szükséges adatszolgáltatás elkészítéséhez részletes tájékoztatást adott az AH a területi illetékességű környezetvédelmi felügyelőségek részére. A Társaság a keletkező hulladékakkumulátorok begyűjtésére határozatlan idejű szerződést kötött hulladékhasznosítást koordináló szervezettel. Ezáltal, gazdasági előnyök mellett az AH mentesül az akkumulátorokkal kapcsolatos környezetvédelmi adminisztrációs kötelezettségei alól. „A felszín alatti vizek minőségét érintő tevékenységekkel összefüggő egyes feladatokról” c. Kormányrendelet szerinti bejelentések az érintett telephelyek tárolótartályai vonatkozásában megküldésre kerültek a környezetvédelmi hatóság részére. Az AH lakihegyi állomás területén a telepített olajtartályok miatt környezetszennyezésre utaló nyomokat tapasztalt, az egyébként használaton kívüli tartályokat erre feljogosított vállalkozás segítségével kiemeltette és elszállíttatta, továbbá a kismértékű talajszennyezés elhárítása érdekében talajcserét hajtatott végre. A solti állomáson korábban olajszivárgásból eredő talajvízszennyezést tapasztalt, melynek kármentesítése 1995 februárjában fejeződött be. Az

120/135


olajtartályok rendeletben előírt kötelező kettősfalúsítása kapcsán elvégzett mérések a talajban ismét kimutatták a korábban tapasztalt olajszennyezést, ezért ismételten megrendelésre került a talajvíz laboratóriumi vizsgálata. A vizsgálat eredménye a 2004. éves beszámoló készítésekor még nem állt rendelkezésre. A Társaságnak 21 telephelyen van a 23/2001.(XI.13.) KöM rendelet hatálya alá tartozó, üzemeltetési engedéllyel rendelkező légszennyező pontforrása, amelyek vonatkozásában az előírt hatósági adatszolgáltatásokat teljesítette. A hatósági adatszolgáltatásra kötelezett tüzelőberendezések emissziója után a 2003. évi LXXXIX. törvény szerinti levegőterhelési díj befizetése az APEH részére megvalósult. A Komádi TV állomás veszélyeshulladék-nyilvántartási hiányossága miatt az Országos Környezetés Vízügyi Főfelügyelőség 26.100.- Ft bírság megfizetésére kötelezte a Társaságot. A Társaság a 2004. év folyamán lebonyolított vagyonértékelés keretében felmérette vidéki telephelyeit jogi, környezetvédelmi és egyéb szempontokból is. A szakértői anyag környezetvédelmi kockázatokra vonatkozó megállapításait a fenti összefoglaló tartalmazza, a kárfelmérés és kárelhárítás részben megtörtént.

2

KOCKÁZATKEZELÉS A Antenna Hungária Rt. vagyontárgyait számtalan, előre nem látható kockázat fenyegeti. A Társaság felismerve a kockázatkezelés jelentőségét egy, a nemzetközi standardoknak megfelelő kockázatkezelési stratégiát alakított ki, melynek megvalósítása folyamatos történik. A stratégia részeként az AH vezetése elfogadta a Társaság Biztosítási Politikáját, amely alapján kialakításra került az Antenna Hungária Rt. biztosítási stratégiája és programja. AZ ANTENNA HUNGÁRIA BIZTOSÍTÁSI POLITIKÁJA A Társaság vezetőinek törekvése a kárpotenciál csökkentése és ezen elv mellett a legmegfelelőbb biztosítási stratégia kialakítása. AZ ANTENNA HUNGÁRIA BIZTOSÍTÁSI STRATÉGIÁJA A Társaság mindent megtesz a kockázatok méretének és gyakoriságának lehető legpontosabb becslése érdekében. A Társaság nem hárítja át a biztosítóra azon kockázatait, amelyeknél a kárlehetőség mérete a Társaság vagyona és bevétele szempontjából nem jelentős. Olyan mértékben és olyan fedezeti körre vásárol biztosítást, •

amely védelmet biztosít katasztrofális veszteségek esetén,

•

amelynek megkötését szerződés illetve törvény írja elő,

•

amelynek esetén a biztosító egyéb szolgáltatására (pl. kárrendezés) van igény,

•

amikor a kockázat mértéke összevetve a biztosítás költségével a társaság számra pozitív eredményt mutat.

A Társaság pénzügyi ereje és tárgyi eszközeinek fizikai elhelyezkedése lehetőséget ad arra, hogy maximálisan megtartson saját kockázatban bizonyos nagyságrendű káreseményt. AZ ANTENNA HUNGÁRIA RT. BIZTOSÍTÁSI PROGRAMJA, A BIZTOSÍTÁSI MÓDOZATOK LÉNYEGES PARAMÉTEREI A Társaság biztosításait az Allianz Hungária Biztosító Rt. kezeli, kivéve a D&O biztosítást (vezető tisztségviselők és felügyelő bizottsági tagok felelősségbiztosítása), melyre a fedezetet az AHICO Biztosító Rt. nyújtja.

121/135


All Risks Vagyonbiztosítás A biztosítás kiterjed az AH nyilvántartásában szereplő vagyontárgyra, illetve azon vagyontárgyakra, melyekért szerződés szerint a Társaság a felelős és amelyek a biztosítási összegben szerepelnek, fedezetet nyújt betöréses lopásra, rablásra, elektronikus műszerek káreseményeire, illetve géptörésre.

Üzemszünet-biztosítás Bármely vagyonbiztosítási káresemény miatt elmaradt nyereségre vagy keletkezett plusz költségre (pl. üzemi nyereség, állandó költségek, könyvvizsgálói költségek, rendkívüli elhárítási költségek) nyújt fedezetet.

Belföldi szállítmánybiztosítás A Biztosító megtéríti a biztosítási feltételekben tételesen meghatározott biztosítási események bekövetkezte miatt, a belföldről rendeltetési helyre végzett, illetve végeztetett szállítás során a szállítmányban keletkezett károkat és a károkkal összefüggő költségeket.

Általános, termék és környezetszennyezési és bérlői felelősségbiztosítások Csoportos munkavállalói élet és balesetbiztosítás A csoportos munkavállalói élet és balesetbiztosítás kedvezményezettjei maguk a dolgozók, illetve az örököseik.

Gépjármű biztosítások A biztosítás kizárólag azokra vonatkozik, amelyek 100%-os saját tulajdonban vannak.

Vezető tisztségviselők és felügyelő bizottsági tagok felelősségbiztosítása (D&O) Az Antenna Hungária Rt, valamint az 50%+1 tulajdoni és szavazati hányad feletti leányvállalatok vezető tisztségviselőinek és felügyelő bizottsági tagjainak felelősségbiztosítása. Az 50% tulajdoni hányaddal rendelkező társaságok esetében csak az Antenna Hungária Rt által delegált vezetőkre terjed ki a felelősségbiztosítás.

Biztosítási alkuszi tevékenység A biztosítási program megvalósítását egy a biztosítóktól független biztosítási alkusz végzi, aki felméri a vállalkozás biztosítási igényét és az így megfogalmazott ajánlatot próbálja a biztosítási piacon elhelyezni olyan módon, hogy az a Társaság számára a legelőnyösebb legyen.

Loss Control Engineering (LCE) program Az Allianz Biztosító Rt. kiemelt figyelmet fordít ügyfelei kockázat menedzselésének szakmai támogatására. Ezt a szakmai támogatást egy úgynevezett Loss Control Engineering (LCE) program keretében nyújtja. A program a kockázatok elemzését, a lehetséges kár okok feltárását és optimális minimalizálását foglalja magába, különböző helyszíni szemlék keretében a biztosítási alkusz közreműködésével. A szemlék alkalmával megtekintik a technológiai folyamatokat, felmérik a lehetséges kockázatokat, számba veszik a veszélyforrásokat, majd a program végén ajánlásokat fogalmaznak meg a Társaság számára a kockázatok csökkentése érdekében. A program a Társaságnál 2004. évben kezdődött és a mai napig is folyamatban van.

3

MINŐSÍTÉSEK

3.1

MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI RENDSZER A Társaság minőségirányítási rendszere a teljes irányítási rendszer integrált részeként működik. Továbbfejlesztése a rendszer kialakításához referenciaként használt nemzetközi szabvány (ISO 9001: 2000) követelményének megfelelően történt. Ennek igazolásául 2002 októberében sikerrel zárult a rendszer megfelelőségéről szóló felügyeleti audit, amelyet a tanúsítványt kiadó SGS Hungária Kft. szakemberei végeztek. A tanúsítvány fenntartása nemcsak azt igazolja, hogy az

122/135


Antenna Hungária Rt. meghatározó irányítási folyamatai átláthatóak és megfelelőek, hanem azt is, hogy a Társaság ügyfélközpontú, folyamatorientált, állandó fejlődésre kész és képes szervezet. Az AH tudatosan törekedett arra, hogy a minőségirányítás szemlélete és annak a szabvány által közvetített gyakorlata hatékonyan támogassa a Társaság folyamatainak működtetését, értékelését, javítását és szabályozását. Az üzleti folyamatok értékelése, a vevők elégedettségének még pontosabb mérése, az üzemviteli adatok elemzése, valamint a rendszer részeként működtetett belső auditok során nyert információk hasznosításával a szolgáltatások megbízhatósága és minősége növelhető volt. Számos megvalósított cél a teljes körű minőségirányítási filozófiára (TQM) épülő irányítási rendszernek is eleme.

3.2

NATO BESZÁLLÍTÓI MINŐSÍTÉS 2002-ben az AH a Q53305 számú ISO tanúsító okiratban felsorolt tevékenységi körökben „NATO Beszállításra Alkalmas” feltételeknek megfelelt. A minősítés, mely a NATO Biztonsági Beruházási Programja keretében kiírásra kerülő pályázatokon való részvételnek feltétele, a NATO által megszabott szakmai és gazdasági megfelelőség, jogosultság megszerzésével kapcsolatos eljáráson alapult. 2002 decemberében az AH megkapta a megfelelő honvédelmi minisztériumi embléma használatának jogát is.

4

INGATLANOK ISMERTETÉSE A Társaság székhelyét képező ingatlanon túl az ingatlanokat az ország egész területén elhelyezkedő TV, rádió és távközlési adótornyok illetve más iroda, szerviz, lakás, üdülési, mezőgazdasági és út célú ingatlanok képezik. Az adóállomások tipikusan épületekből illetve adókonténerekből és az antennákat hordozó tornyokból állnak. A Társaság tulajdonában összesen 61, az ország egész területén elhelyezkedő kivett TV és rádió adóként, kivett TV reléállomásként, kivett antennaként, kivett távbeszélőállomásként, kivett repülőgépirányítóként nyilvántartott ingatlan áll; a Társaság tulajdonában továbbá 16 olyan ingatlan is áll, amelyeken adótorony áll, azonban a tornyok az ingatlannyilvántartásban nem kerültek feltüntetésre. AH leányvállalatai közül csak az Antenna-Torony Rt. rendelkezik ingatlanokkal, kizárólagos tulajdonában 15 db, kivett TV és rádió adóként nyilvántartásba vett ingatlan áll. A Társaság valamint az Antenna-Torony Rt. földhasználati illetve bérleti szerződések alapján használ illetve bérel további ingatlanokat.

123/135


5

PERES ÜGYEK ISMERTETÉSE Az AH 15, az Antenna Távközlési Rt. pedig 4 peres eljárásban peres fél. A Társaság a 2004. évi beszámolójában a folyamatban lévő jelentősebb peres ügyek kapcsán szükséges mértékű céltartalékot képzett.

6

SAP ÉS INFORMATIKA A Társaságnál SAP alapon működő Vezetői Információs Rendszer (VIR) működik 2002 októbere óta. Az SAP bevezetése 2002 során a harmadik szakasszal folytatódott. A VIR októberi bevezetésének eredményeként az új modulban a divíziók rendszeres gyakorisággal információkhoz jutnak az üzleti partnerekkel kapcsolatos kimutatásokról, azok törzsadatairól, vevőállományuk kintlévőségeiről, határidőn túli tartozásairól, a saját területük értékesítési adatairól, árbevételéről, a költségek alakulásáról, a költségkeretek felhasználásáról, valamint az adott terület eszközértékeiről és az értékcsökkenés elszámolt nagyságáról (tárgyi eszköz nyilvántartás). A dolgozók részére biztosított, béren kívüli juttatások SAP rendszerben történő nyilvántartására bevezetésre került a HR modulon belüli Cafeteria komponens. 2003-ban tovább folytatódott az SAP bevezetése. A negyedik szakaszban már 12 modult használ Társaság. Kialakításra került az SAP alapú teljesítményértékelési rendszer, és a stratégiai vállalatmenedzsment (SEM) keretében sor került az AH tervezési feladatainak széles körű megvalósítására. Megtörtént az SAP R/3 HR 4.6B rendszerének funkcióazonos verzióváltása (upgrade), valamint az Antenna Távközlési Rt. SAP-ban történő leképezése. Informatikai technológia biztonsága szempontjából fontos előrelépés, hogy továbbfejlesztetésre került a hálózat, felújították a szerverszobákat és korszerűsítették a mentési rendszert. Az Antenna Távközlési Rt.-nél és Antenna-Torony Rt.-nél megvalósult az SAP rendszer üzemszerű működése. Az AH által használt SAP verzió támogatásának megszűnése miatt szükségessé vált verzióváltás mind a hardver, mind pedig a szoftver tekintetében az elérhető legújabb technológia kialakítását eredményezte. Az upgrade utáni fejlesztéseken belül az AH-nál beruházási modul, konszolidációs modul, elektronikus számlaigazolás, új pénzügyi funkciók kerültek megvalósításra. Az IT biztonsági területén a Társaság távfelügyeleti menedzselő szoftvert vásárolt, megvalósította az IT hálózat biztonságát fokozó tűzfalvédelmet, növelte a RAS szerverek biztonságát, másodlagos vírusirtó szoftvert telepített, valamint fejlesztette a területbiztonságot (a szerver szobák védelmét). 2002-ben elengedhetetlenül szükségessé vált a Társaság munkaállomási szoftvereinek frissítése. Ennek keretében 900 Microsoft Desktop licence (alkalmazás, operációs rendszer és szerver hozzáférési licence) megújítására került sor. Megtörtént a Társaság mentési rendszerének a felülvizsgálata, az új mentési koncepció kialakítása is. A 2002-ben végrehajtott Microsoft licensz upgrade 2004-re eső kötelezettségeinek teljesítése megtörtént. A vállalati csoportmunkát és információáramlást támogató Office 2003 Rendszer kiépítésének licensz és hardver feltételeinek biztosítása után a Microsofttal közösen elindult a rendszer pilotja. 2004-ben a műszakilag elavult kliens oldali eszközök cseréje megtörtént. A felhasználók számára egyre nagyobb problémát jelentő spamek (levélszemét) kiszűrésére augusztustól a Mailshield nevű alkalmazás került bevezetésre. A hálózatfejlesztés során megtörtént a Core hálózati eszközök, valamint a 2 Mbps-es távközlési vonalon keresztül a központi routerhez csatlakozó végpontokon a routerek cseréje.

7

TÁRSADALMI TEVÉKENYSÉG, SZPONZORÁCIÓ Az Antenna Hungária Rt. kommunikációs feladatai sorában nagy jelentőségű a mecenatúra és szponzoráció, elsősorban a kultúra, a híradástechnika és a szakemberképzés támogatásán keresztül.

124/135


A szponzorációban kiemelt szerepet kap a Zempléni Fesztivál (korábban Zempléni Művészeti Napok) rendezvénye, melyet 2004-ben tizenharmadik alkalommal rendeztek meg az Antenna Hungária Rt. főtámogatásával. Mára a rendezvény az ország egyik legrangosabb komolyzenei fesztiváljává vált, neves hazai és külföldi előadók szereplésével. Az AH a Zempléni Fesztivál szponzorálásával a kultúrán túlmutató értékeket is támogat, nevezetesen a zempléni régióban fellelhető gazdasági, idegenforgalmi, kulturális értékek megőrzését, feltárását. A komolyzene mellett fontosnak tartja a Társaság a művészetek más ágainak támogatását is. A Társaság a székházában már több éve működő Átrium Galériában a mai fiatal, kortárs képzőművészek számára biztosít megjelenési, bemutatkozási lehetőséget. Az AH támogatásai sorában említést érdemel még az A38-as hajó koncertsorozatához való hozzájárulás és az mtv színházi közvetítéseinek elősegítése. Évek óta főtámogatója a hazai médiapiac legrangosabb eseményének, a Média Hungary szakmai konferenciának. A szakemberképzés támogatása is fontos szerepet játszik a társaság szponzori tevékenységében. Hosszú távú együttműködés áll fenn az AH és a győri Széchenyi István Egyetem, valamint a Budapesti Műszaki Egyetem között. A Budapesti Corvinus Egyetemmel megállapodást kötött vállalati professzori státus létesítésére, 2004-ben pedig két évre szóló együttműködési megállapodás jött létre az intézménnyel a Bertalan László Társadalomtudományi könyvsorozat megjelentetésére. Az AH gyerekek egészséges életmódjának kialakítása érdekében szponzorálja már több éve a Városligetben megrendezésre kerülő gyermeknapi futóversenyt. Az AH alapítványi támogatásai három alapítványi csoportba sorolhatóak: •

8

Közös alapítványok: a Magyar Posta Rt.-vel és a MATÁV Rt.-vel közös alapítványokban az AH, mint alapító, tulajdoni hányadai a következők: -

Postai és Távközlési Budapest Sport Alapítvány: 5%

-

Postai és Távközlési Művelődési Alapítvány: 5%

-

Hírközlési Múzeumi Alapítvány: 20%

•

Az AH működéséhez kötődő, valamint oktatási és kutatási alapítványok: az AH a működéséhez kötődően (pl. az AntennaMikro szolgáltatáshoz kapcsolódóan az Audiovizuális Művek Szerzői Jogait Védő Közhasznú Alapítvány részére), továbbá az oktatással és kutatással kapcsolatosan nyújt (pl. a BKÁE részére) alapítványi támogatásokat.

•

Egyéb alapítványok: az AH a részére beérkező támogatási kérelmek alapján a Társaság négytagú Szponzorbizottságának a határozata alapján az AH profiljával szorosan nem összefüggő tevékenységet végző alapítványok részére is nyújt támogatásokat (pl. kórházak részére műszerezettség javítása, a kultúra és a szakemberképzés támogatása céljára).

ANTENNA MAGAZIN 2003 eleje óta jelenik meg, illetve kerül 10.000 címzett kezébe az Antenna Hungária támogatásával a Print-X Rt. kiadásában készülő Antenna Magazin. A lap kiadásához az AH biztosítja a hátteret azzal a céllal, hogy a Társaság image-ét erősítse, amennyiben új szolgáltatásként egy hiteles, informatív és szórakoztató magazin formájában közöl cikkeket a távközlés, média, IT, kultúra témakörökben. A lapban közölt írások szerzői és a szerkesztők hivatásos újságírók (Magyar Narancs, Index, HVG, Elite Magazin, Műértő stb.). Az ingyenes kiadvány negyedévente jelenik meg és kizárólag zárt körben kerül terjesztésre. Célcsoportját az alábbiak képezik: a média vezető személyiségei, gazdasági vezetők és középvezetők, kormányzati vezetők és középvezetők, a telekommunikációval, médiával és ezek határterületeivel foglalkozó szakújságírók és gazdasági újságírók, a távközlési szektor, a média, IT és kultúra területén működő, azok létét meghatározó állami és önkormányzati döntéshozók, a magyarországi top 200 cég felső- és középvezetői.

125/135


9

TAGSÁG SZAKMAI SZERVEZETEKBEN DRM (DIGITAL RADIO MONDIALE) A non-profit szervezetet műsorszórók, hálózat üzemeltetők, adóberendezés- és vevőkészülékgyártók, hardver-és szoftvercégek és szabványosító és szabályozó testületek alapították meg rövid, közép-és hosszúhullámú (30 MHz alatti frekvenciasávú) digitális műsorszórás bevezetése, valamint egységes nemzetközi szabvány kidolgozása céljából. Az Antenna Hungária Rt. 2000-ben vált a szervezet B kategóriájú tagjává. A szervezetben a jelenlegi éves tagdíj 10.000 USD. A DRM-mel kapcsolatos további részletek ismertetésre kerültek a IV. fejezet 1.1.6.2 pontjában. DIGITAG (DIGITAL TERRESTRIAL ACTION GROUP) A szervezet 1996-os megalakításának célja a földfelszíni digitális televíziós műsorszórás elterjesztésének elősegítése és összehangolása. A DigiTag azon specifikációk, szabványok gyakorlatba való átültetésére törekszik, amelyeket a DVB (Digital Video Broadcasting) Konzorciumban létrehoznak. Tagjai között megtalálhatók vezető műsorszolgáltató, berendezésgyártó, hálózatüzemeltető cégek, valamint a témában érdekelt intézmények. Az Antenna Hungária Rt. 2000-től tagja a szervezetnek. Az éves tagdíj 7.000 EUR. ITU-R (INTERNATIONAL TELECOMMUNICATIONS UNION, RADIOCOMMUNICATION SECTOR) A szervezet a kormányok és a privát szektor közötti nemzetközi együttműködés alapelvén működve olyan globális fórumot képvisel, ahol az ipar és az egyes államok különféle témák közös kidolgozásán munkálkodnak, amelyek hatással vannak a távközlés jövőbeli irányára. Az ITU tagság a telekommunikációs és információ-technológiai ipar keresztmetszetét jelenti, ahol a világ legnagyobb gyártói és szolgáltatói mellett a kis, innovatív vállalkozások is képviselhetik magukat. Az Antenna Hungária Rt. 1998-tól tagja a szervezetnek. Az éves tagdíj 31.500 CHF. EBU (EUROPEAN BROADCASTING UNION) A szervezet a világ nemzeti műsorszóróinak legnagyobb szakmai szövetsége. Az Antenna Hungária Rt. 2000-től tagja a szervezetnek, Approved Participant státuszban. Az éves tagdíj 4.500 CHF. CTAM EUROPE (CABLE AND TELECOMMUNICATIONS ASSOCIATION FOR MARKETING) A szervezet a kábel,- szélessávú- és egyéb média területen keletkező új technológiák értékesítésének elősegítését szolgálja. A tagság feljogosít az éves CTAM Euro csúcstalálkozón, valamint kedvezményes díjjal az ECCA Marketing Napon való részvételre, továbbá elektronikus hozzáférést biztosít számos, kizárólag a kábelszolgáltatók részére készült kiadványhoz. Az Antenna Hungária Rt. 2004-től tagja a szervezetnek. Az éves tagdíj 850 EUR.

126/135


MELLÉKLETEK

127/135


A

A VEZETŐSÉG ÉLETRAJZAI

1.

IGAZGATÓSÁG LÉVAY ÖRS (1966) – ELNÖK 2002. július 26-ától az Antenna Hungária Rt. Igazgatóságának elnöke, a 2004. április 16-i közgyűlés újraválasztotta Igazgatósági tagnak, megbízatása a 2006. évi üzleti évet lezáró közgyűlés napjáig, de legfeljebb 2007. április 17-ig tart. 1989-ben az ELTE-n (Eötvös Lóránd Tudományegyetem) végzett, mint okleveles geofizikus. 1994-ig kampánymenedzserként, majd gazdasági vezetőként az SZDSZ-ben dolgozott. 1994-1998 között a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztériumban volt miniszteri tanácsadó, feladatai közé tartozott többek között a MÁV informatikai rendszerének kialakítása, a PanTel megalapítása, a MATÁV privatizációjában, valamint az 1800 MHz-es mobiltelefon koncessziós pályázat kiírásában való közreműködés. 2000-ig az angol GJW PA/PR tanácsadó cég vezető tanácsadója, majd igazgatója, tevékenységi területe elsősorban a távközlés volt, ügyfelei voltak többek közt a UPC, TDF, Nokia, GTS és a Pannon GSM. 2000-2002 között a Fornax Rt. gazdasági vezérigazgató-helyettese. 2002-től az IHM-ben Kovács Kálmán miniszter tanácsadója. Angolul és oroszul beszél. FÜZESI ATTILA (1969) A moszkvai Lomonoszov Egyetem történelem szakán diplomázott 1994-ben. Ezzel egy időben felsőfokú külkereskedelmi áruforgalmi szakképesítést is szerzett Magyarországon. 1992 és 1997 között az első moszkvai ingyenes reklámújság, az Extra-M létrehozója és vezérigazgatója. 1995-től egy moszkvai magyar vendéglátó-ipari lánc alapítója és vezérigazgatója. 2002-ben a Népszavát kiadó NSZ 1999 Rt. Igazgatósági tagja és vezérigazgatója volt. 2002. július 24. óta tagja az Igazgatóságnak, a Társaság 2004. április 16-i közgyűlése újraválasztotta Igazgatósági tagnak, megbízatása a 2006. évi üzleti évet lezáró közgyűlés napjáig, de legfeljebb 2007. április 17-ig tart. KELEMEN GÁBOR (1963) 1987-ben végzett a Közgazdaságtudományi Egyetem áruforgalmi szakán. 1987 és 1991 között a Magyar Hitel Bank Rt. ipari igazgatóságán főmunkatárs, 1991-től 1993-ig az Első Magyar-Angol Bróker Rt. ügyvezető igazgatója illetve igazgatósági tagja. 1994-ben önálló pénzügyi tanácsadó átalakulás folyamatában lévő vállalatoknál. 1995 és 1996 között a Fininfo Rt. vezérigazgatóhelyetteseként az informatikára alapozott üzletági szabályzatok kimunkálásáért, irányításáért felelős. 1996-tól 2002-ig a Szavak' 96 Kft. ügyvezető igazgatója (irodaházak hasznosítása és a társasági portfoliókezelés). 2003 februárjától a XI. kerületi polgármesteri vezetés gazdasági tanácsadója. Fő feladata a költségvetési tervezés módszertanának felülvizsgálata, kiemelt gazdasági tranzakciók konstrukciójának kidolgozása. Az Antenna Hungária Rt. 2004. április 16-i közgyűlése választotta meg Igazgatósági tagnak, megbízatása a 2006. évi üzleti évet lezáró közgyűlés napjáig, de legfeljebb 2007. április 17-ig tart. DR. LÁSZLÓ GÉZA (1963) 1999. február 1-jétől az Antenna Hungária Rt. vezérigazgatója, 1998 szeptemberétől 2002 júliusáig az Igazgatóság elnöke. 1996 és 1998 között a MATÁV Rt. stratégiai és üzletfejlesztési igazgatója, 1993 és 1996 között az Investel Rt. vezető közgazdásza, 1992 és 1993 között a Budapest Bank Rt. főmunkatársa, 1991-ben a The World Bank tanácsadója. 1987-ben végzett a Budapesti Közgazdaság-tudományi Egyetem pénzügy és szociológia szakán, 1991-ben a London School of Economics, majd a Princeton University (USA) hallgatója volt. 1996-ban kandidátusi címet kapott a Magyar Tudományos Akadémián. 1998. szeptember 30. óta tagja az Igazgatóságnak, a Társaság 2004. április 16-i közgyűlése újraválasztotta Igazgatósági tagnak, megbízatása a 2006. évi üzleti évet lezáró közgyűlés napjáig, de legfeljebb 2007. április 17-ig tart.

128/135


DR. MACHER ÁKOS Az ÁPV Rt. vezérigazgató-helyettese. Az Antenna Hungária Rt. 2004. április 16-i közgyűlése választotta meg Igazgatósági tagnak 2004. május 29-étől, megbízatása a 2006. évi üzleti évet lezáró közgyűlés napjáig, de legfeljebb 2007. április 17-ig tart. DR. SIMON DÉNES (1972) 1996-ban végzett az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán. 1997-2000 között ügyvédjelöltként tevékenykedett. 1996 óta az MSZP frakció Gazdasági Munkacsoportjának, 1997-től az Önszabályozó Reklám Testületnek, 2000-től az Acquis Communications Tanácsadó Kft. jogi tanácsadója. Jelenleg a Horizont Rt. vezérigazgatója. 1998-tól jogász doktorandus (PhD) képzésben vesz részt az ELTE Nemzetközi Jog tanszékén. Szakterülete: szabályozási tapasztalatok az energiajog, távközlési jog, médiajog, reklámjog, fogyasztóvédelmi jog, jövedéki termékekhez kapcsolódó szabályozási területeken. Németül felsőfokon, angolul középfokon beszél. 2002. július 24. óta tagja az Igazgatóságnak, a Társaság 2004. április 16-i közgyűlése újraválasztotta Igazgatósági tagnak, megbízatása a 2006. évi üzleti évet lezáró közgyűlés napjáig, de legfeljebb 2007. április 17-ig tart. DR. SINKOVITS PÉTER (1962) Az ÁPV Rt. Igazgatóságának tagja. 1985-ben szerzett jogi diplomát az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán. A diploma megszerzése után a Budapesti 33. számú Ügyvédi Munkaközösségben ügyvédjelöltként dolgozott, 1988-ban itt lett ügyvéd. A Munkaközösség Ügyvédi Irodává alakulása után annak vezetője volt a 90-es években. 2001 őszén megalapította a Dr. Sinkovits Ügyvédi Irodát, azóta itt végzi ügyvédi tevékenységét. Fő szakterületei a polgári jog, a cégjog és a gazdasági jog. 2002. július 24. óta tagja az Igazgatóságnak, a Társaság 2004. április 16-i közgyűlése újraválasztotta Igazgatósági tagnak, megbízatása a 2006. évi üzleti évet lezáró közgyűlés napjáig, de legfeljebb 2007. április 17-ig tart. STERK PÉTER (1948) Okleveles szociológus (ELTE). 1972 és 1986 között a Tömeg-kommunikációs Kutatóközpont munkatársa, 1983-tól osztályvezetője. 1986-tól 1991-ig a Magyar Közvélemény-kutató Intézet igazgatóhelyettese. 1991-től a Szonda Ipsos Média- Vélemény- és Piackutató Intézet vezérigazgatója. A Sonda Ipsos egyik alapítója és hazai tulajdonosa. Több egyetemen és főiskolán meghívott előadó. 2001 márciusától a Piackutatók Magyarországi Szövetségének elnöke. 2002. július 24. óta tagja az Igazgatóságnak, a Társaság 2004. április 16-i közgyűlése újraválasztotta Igazgatósági tagnak, megbízatása a 2006. évi üzleti évet lezáró közgyűlés napjáig, de legfeljebb 2007. április 17-ig tart. SZABÓ ANTAL (1954) Az Erdészeti és Faipari Egyetem Földmérési és Földrendezői főiskolai karán szerez diplomát 1975ben. 1989-ben okleveles közgazdaként végez az MKKE (Marx Károly Közgazdaság-tudományi Egyetem) Ipari szervező és tervező szakán. Ingatlanközvetítő és Forgalmazó szakvizsgával, valamint minőségirányítási auditor végzettséggel is rendelkezik. 1990 és 1992 között a Dunaholding Rt. vállalkozási igazgatója; főbb tevékenységei: privatizáció, kis- és középvállalkozói finanszírozási projektek, önkormányzati tanácsadás. 1992 óta a SOLIDUS Pénzügyi és Vezetési Tanácsadó Kft. ügyvezető igazgatója. Főbb tevékenységi területek: gazdasági-befektetésiszervezeti tanácsadás, válságkezelés, cégérték-meghatározás, cégátvilágítás, kontrolling. 2002. július 24. óta tagja az Igazgatóságnak, a társaság 2004. április 16-i közgyűlése újraválasztotta Igazgatósági tagnak, megbízatása a 2006. évi üzleti évet lezáró közgyűlés napjáig, de legfeljebb 2007. április 17-ig tart. DR. VÁRHEGYI ÉVA (1952) 1975-ben végzett a Budapesti Közgazdaság-tudományi Egyetemen, 1987-ben megszerzi a közgazdaságtudomány kandidátusa fokozatot (Magyar Tudományos Akadémia). 1975-1984 között

129/135


a Magyar Nemzeti Bank Közgazdasági Főosztályán és Elnökségén dolgozott, 1984-1987 között a Pénzügykutató Intézet tudományos főmunkatársa. 1987 óta a Pénzügykutató Rt. tudományos főmunkatársa, vezető banki konzulense, 1992-től az Igazgatóság tagja. 1994-1996 között a Corvinbank Ipari Fejlesztési Bank Igazgatóságának, 1995-től 2001-ig a Magyar Nemzeti Bank Felügyelőbizottságának tagja. 1996 és 2001 között a Magyar Bankszövetség Etikai Bizottságának tagja. 1990 óta a Magyar Közgazdasági Társaság Pénzügyi Szakosztályának vezetője. A Középeurópai Egyetem Rt. Felügyelőbizottságának tagja. 1997-ben Heller Farkas díjban, 2002-ben Bossányi Katalin emlékdíjban részesül. Kutatási és tanácsadói területei: pénzügyek, monetáris politika, bankrendszer, banki üzleti stratégiák, tőkepiac, vállalatfinanszírozás. 2002. július 24. óta tagja az Igazgatóságnak, a Társaság 2004. április 16-i közgyűlése újraválasztotta Igazgatósági tagnak, megbízatása a 2006. évi üzleti évet lezáró közgyűlés napjáig, de legfeljebb 2007. április 17-ig tart.

2.

FELÜGYELŐ BIZOTTSÁG PITTI ZOLTÁN (1945) – ELNÖK 2002. augusztus 15-étől az Antenna Hungária Rt. Felügyelő Bizottságának elnöke, a 2004. április 16-i közgyűlés újraválasztotta Felügyelő Bizottsági tagnak, megbízatása a 2006. évi üzleti évet lezáró közgyűlés napjáig, de legfeljebb 2007. április 17-ig tart. A Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem Ipari karán végzett okleveles közgazda, a Közgazdasági Továbbképző Intézetnél szerzi pénz- és hitelügyi szakközgazda végzettségét. 1991 és 1993 között a Pénzügyminisztérium főosztályvezető-helyettese, 1993-tól 1994-ig az ALTUS Befektetési és Vagyonkezelő Rt. vezető pénzügyi tanácsadója, 1994 és 1996 között az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal elnöke. 1997-től 1999-ig az Arthur Andersen Co Kft. gazdasági tanácsadója, 1999-től 2001-ig az Általános Vállalkozási Főiskola tanára. 2001-től a Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetem Kisvállalkozásfejlesztési Központjának tudományos kutatója. A Magyar Közgazdasági Társaság ügyvezető elnökségének tagja, a Pénzügyi Gazdasági Ellenőrök Egyesületének, valamint az MTA Regionális Kutatások Központjának (Pécs) külső szakértője, a Magyar Közigazgatási Intézet külső oktatója. Az Adóigazgatások Európai Szervezetének (IOTA), illetve az Európai Régiók Szövetségének szakértője. Nyelvismeret: angol, olasz, orosz. HEIT GÁBOR (1954) Az ELTE szociológia szakán végzett, 1979-1988 között tudományos munkatársként dolgozott az Országos Széchenyi Könyvtárban, majd a Városépítési Tudományos és Tervező Intézetben. 19881992 között MTA Soros ösztöndíjas, valamint az Alternatív Közgazdasági Gimnázium igazgatóhelyettese. 1992-től 2000-ig az ÁB-Aegon Általános Biztosító Rt. Humánpolitikai és PR igazgatója. 2001-2002 között a Biztosítási Oktatási Intézet igazgatója. 1996-ban az USA-ban, 1997-ben Franciaországban vezetőképző kurzusokon vett részt. 2002 decemberétől az ÁPV Rt. Humánerőforrás-gazdálkodási ügyvezető igazgatója. Az Antenna Hungária Rt. 2004. április 16-i közgyűlése újraválasztotta Felügyelő Bizottsági tagnak, megbízatása a 2006. évi üzleti évet lezáró közgyűlés napjáig, de legfeljebb 2007. április 17-ig tart. DR. HORVÁTH FERENC (1939) A Budapesti Műszaki Egyetemen diplomázott 1968-ban, majd 1983-ban rádió-hírközlési szakmérnök végzettséget, 1987-ben műszaki doktori címet szerzett. 1958 és 1982 között a Posta Rádió- és Televízió-műszaki Igazgatóságán technikus, munkatárs, majd osztályvezető. 1982-től 1990-ig a Közlekedési és Postaügyi Minisztérium Postavezérigazgatóságának főelőadója, 1990 és 2000 között a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium főosztályvezető-helyettese illetve főosztályvezetője, 200-től 2002. június 30-ig a MeH Informatikai Kormánybiztossága Informatikai és Hírközlés Szabályozási főosztályvezetője, 2002. július 1-jétől az Informatikai és Hírközlési Minisztérium Rádiótávközlési főosztályának vezetője. 1993-96 között a CEPT Európai Rádiótávközlési Bizottságának alelnöke. 1994-től 2002-ig az Antenna Hungária Rt. Igazgatóságának tagja. 1997-ben Hírközlésért érmet, 2000-ben Baross Gábor díjat kapott. Az

130/135


Antenna Hungária Rt. 2004. április 16-i közgyűlése újraválasztotta Felügyelő Bizottsági tagnak, megbízatása a 2006. évi üzleti évet lezáró közgyűlés napjáig, de legfeljebb 2007. április 17-ig tart. JASKÓ JÓZSEF (1951) Az Antenna Hungária Rt. Felügyelő Bizottságának üzemi tanács által jelölt tagja, az Antenna Hungária Rt. nagykanizsai TV-állomásának adókarbantartója. 2001. április 23. óta tagja a testületnek, a társaság 2004. április 16-i közgyűlése újraválasztotta Felügyelő Bizottsági tagnak, megbízatása a 2006. évi üzleti évet lezáró közgyűlés napjáig, de legfeljebb 2007. április 17-ig tart. DR. LIPPÉNYI TIVADAR (1949) A Miniszterelnöki Hivatal Kormányzati Stratégiai Elemző Központ Innovációs főosztályának vezetője, a Fővárosi Önkormányzat Informatikai Bizottságának alelnöke. A Budapesti Műszaki Egyetem Gépészmérnöki Karán végzett 1973-ban. 1981 és 1982 között a Carleton University (Ottawa) tudományos ösztöndíjasa, 1986-ban a Budapesti Műszaki Egyetemen szerzett doktori címet. 1995-ben a European Business and Innovation Center Network (Waterloo) innovációs menedzser kurzusán vett részt. 1973-tól 1984-ig a Központi Fizikai Kutatóintézet tudományos munkatársa, 1984 és 1992 között a Tungsram fejlesztési csoportvezetője, majd leányvállalatának ügyvezető igazgatója. 1992-ben a Kockázat Nemzetközi Befektetési Tanácsadó Rt. vezető tanácsadója, 1992 és 1995 között a PÓLUS Részvénytársaság igazgatója. 1995-től 1999-ig az INNOSTART Nemzeti Üzleti és Innovációs Központ ügyvezető igazgatója. 1999 óta az INNOLT Fejlesztő és Tanácsadó Kft. ügyvezető igazgatója. Az Antenna Hungária Rt. 2004. április 16-i közgyűlése újraválasztotta Felügyelő Bizottsági tagnak, megbízatása a 2006. évi üzleti évet lezáró közgyűlés napjáig, de legfeljebb 2007. április 17-ig tart MALEJKÓ NORBERT (1968) A Győri Közlekedési és Távközlési Műszaki Főiskola Logisztikai szakán szerez üzemmérnöki diplomát 1990-ben. 1992-ben a Pénzügyi és Számviteli Főiskolán mérnök-üzemgazdászként végez. 1991-1992-ben az IPC Rt.-nél manager, 1993 és 1996 között a Ford Autotop Kft. kereskedelmi vezetője, 1997-től 1998-ig a PRO-PEL Kft. anyaggazdálkodási vezetője, 1999 és 2000 között a MATÁV Főkönyvelőség Eszközszámviteli központjának koordinátora. 2000-től a MOBILKER Kft. cégvezetője. Nyelvismeret: angol, orosz. Az Antenna Hungária Rt. 2004. április 16-i közgyűlése újraválasztotta Felügyelő Bizottsági tagnak, megbízatása a 2006. évi üzleti évet lezáró közgyűlés napjáig, de legfeljebb 2007. április 17-ig tart. NAGY ALBERT (1952) Az Antenna Hungária Rt. Felügyelő Bizottságának üzemi tanács által jelölt tagja, az Antenna Hungária Rt. szervezési és minőségirányítási osztályvezetője. A Társaság 2004. április 16-i közgyűlése választotta meg Felügyelő Bizottsági tagnak, megbízatása a 2006. évi üzleti évet lezáró közgyűlés napjáig, de legfeljebb 2007. április 17-ig tart. SZILÁGYI PÉTER (1965) Az Antenna Hungária Rt. Felügyelő Bizottságának üzemi tanács által jelölt tagja, az Antenna Hungária Rt. tokaji TV-állomásának rendszermérnöke. A Társaság 2004. április 16-i közgyűlése választotta meg Felügyelő Bizottsági tagnak, megbízatása a 2006. évi üzleti évet lezáró közgyűlés napjáig, de legfeljebb 2007. április 17-ig tart. DR. WÉBER JUDIT (1960) 1984-ben szerez diplomát az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán, 1986-ban jogi szakvizsgát tesz, 1999-ben az ELTE Szociológiai Továbbképző Intézetében médiamenedzser, újságíró végzettséget szerez. 1995-ben illetve 1996-ban a European Broadcasting Union szerzői jogi továbbképzésén illetve jogi továbbképzésén vett részt, 1999-ben elvégzi a BACE közszolgálati műsorszolgáltatás tanfolyamát. 1994 és 1997 között a Magyar Rádió Rt. Önálló Jogi Osztályának jogtanácsosa, 1997 és 2000 között az Országos Rádió és Televízió Testület jogi igazgatóhelyettese illetve jogi osztályvezetője. 2000 márciusától egyéni ügyvédként tevékenykedik. A Károli Gáspár Református

131/135


Egyetem Állam- és Jogtudományi Karának Informatikai Jogok Tanszékén egyetemi oktató. A Szerzői Jogi Szakértői Testület tagja. Angolul beszél. Az Antenna Hungária Rt. 2004. április 16-i közgyűlése újraválasztotta Felügyelő Bizottsági tagnak, megbízatása a 2006. évi üzleti évet lezáró közgyűlés napjáig, de legfeljebb 2007. április 17-ig tart.

3.

MENEDZSMENT DR. LÁSZLÓ GÉZA (1963) - VEZÉRIGAZGATÓ 1999. február 1-jétől az Antenna Hungária Rt. vezérigazgatója, 1998 szeptemberétől 2002 júliusáig az Igazgatóság elnöke. 1996 és 1998 között a MATÁV Rt. stratégiai és üzletfejlesztési igazgatója, 1993 és 1996 között az Investel Rt. vezető közgazdásza, 1992 és 1993 között a Budapest Bank Rt. főmunkatársa, 1991-ben a The World Bank tanácsadója. 1987-ben végzett a Budapesti Közgazdaság-tudományi Egyetem pénzügy és szociológia szakán, 1991-ben a London School of Economics, majd a Princeton University (USA) hallgatója volt. 1996-ban kandidátusi címet kapott a Magyar Tudományos Akadémián. BÁDONFAINÉ SZIKSZAY ERZSÉBET (1965) - GAZDASÁGI VEZÉRIGAZGATÓ-HELYETTES 1999 februárjától az Antenna Hungária Rt. gazdasági vezérigazgató-helyettese. 1991 és 1993 között a GE-Tungsram Rt. pénzügyi asszisztense, hitelmenedzsere, 1993 és 1995 között a Nestlé Hungária Kft.-nél treasurer, majd négy évig az UTI Rt. pénzügyi igazgatója, ügyvezető igazgatója. 1989-ben szerzett külkereskedelmi és marketing szakközgazdász diplomát a Budapesti Közgazdasági Egyetemen. Tanulmányokat folytatott a Budapesti Nemzetközi Menedzserképző Központ által szervezett, a Pittsburgh MBA részeként Magyarországon tartott tanfolyamon. KÁRPÁTI RUDOLF (1954) - MŰSORTERJESZTÉSI VEZÉRIGAZGATÓ-HELYETTES 2000 októberétől az Antenna Hungária Rt. műsorterjesztési vezérigazgató-helyettese, 1999 februárjától 2000 szeptemberéig marketing- és értékesítési vezérigazgató-helyettes. 1997-1999 között a Samsung Electronics Magyar Rt. kereskedelmi és marketingigazgatója. 1992 és 1996 között a Medicor Röntgen Rt. vezérigazgatója, igazgatósági tagja, majd a Medicor Holding Rt. belföldi kereskedelmi, fővállalkozási igazgatója. 1978-ban szerzett diplomát a BME Közlekedésmérnöki Karán, majd 1986-ban a Villamosmérnöki Karon. MBA-diplomát szerzett a London Business School-on. HEGEDŰS SÁNDOR (1958) - FEJLESZTÉSI ÉS INFORMATIKAI VEZÉRIGAZGATÓ-HELYETTES 2004 márciusától az Antenna Hungária Rt. fejlesztési és informatikai vezérigazgató helyettese, 2000 októbere és 2004 márciusa között multimédia vezérigazgató-helyettes, 2000 márciusa és szeptembere között stratégiai és multimédia vezérigazgató-helyettes, 1999 februárja és 2000 februárja között stratégiai és informatikai igazgató. 1990 és 1999 között a MATÁV Rt.-nél töltött be több informatikai vezetői munkakört (Informatikai Igazgatóság: fejlesztési igazgatóhelyettes, Távközlési Dokumentációs Központ: fejlesztési igazgatóhelyettes, projektvezető, internet Tartalom Projekt, ETIS board tag, ETIS CEE munkacsoport vezető). 1982 és 1990 között a VEGYTERV fejlesztőmérnöke, illetve igazgatósági tag. A Budapesti Műszaki Egyetemen szerzett matematikusmérnöki diplomát DR. VINCZE ÉVA (1944) - JOGI ÉS HUMÁNPOLITIKAI IGAZGATÓ 1999 májusától az Antenna Hungária Rt. jogi és humánpolitikai igazgatója. 1971-ben szerzett diplomát az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán. 1974-től dolgozik az Antenna Hungária Rt.-nél jogi előadóként, majd később jogtanácsosként, 1983 és 1996 között jogi és igazgatási osztályvezetőként, 1996-tól általános és jogi igazgatóként, majd pedig jelenlegi pozíciójában BIELEK PÉTER (1963) - KOMMUNIKÁCIÓS IGAZGATÓ 2000 októberétől az Antenna Hungária Rt. kommunikációs igazgatója, 1999 februárja és 2000 szeptembere között befektetői és külkapcsolati igazgató. 1998 és 1999 között a Budapesti

132/135


Értéktőzsde Külső kapcsolatok és Marketing főosztály vezetője. 1995-től a Magyar Hitelbank Rt. Kommunikációs Iroda vezetője, majd egy évvel később a PR és Sajtó Igazgatóság igazgatóhelyettese. 1996-tól 1998-ig a Jelzálog Hitelintézetet Előkészítő Rt. projektmenedzsere. 1987 és 1995 között a Külügyminisztérium munkatársa. 1987-ben szerzett okleveles közgazda diplomát a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem nemzetközi kapcsolatok szakán. Tanulmányokat folytatott továbbá a Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Karán, a Hoover Intézetben, továbbá a bruges-i Európa Egyetemen. HALÁSZ MIHÁLY (1968) - STRATÉGIAI ÉS VAGYONKEZELÉSI IGAZGATÓ 2000 októberétől az Antenna Hungária Rt. stratégiai és vagyonkezelési igazgatója. 1992 és 1996 között elemző közgazdász a Szerencsejáték Felügyeletnél. 1996-tól az Antenna Hungária Rt. pénzügyi kontrollere, majd gyakornok igazgatója. 1997 és 1998 között az Antel Invest Kft. stratégiai menedzsere, később a kft. vagyonkezelési igazgatója, ügyvezető igazgatóhelyettese, 2000-től ügyvezető igazgatója. 1991-ben szerzett okleveles közgazda diplomát a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem pénzügy szakán, majd jogi okleveles közgazdász képzésen vett részt az Eötvös Loránd Tudományegyetem Jogi Továbbképző Intézetben. 1998-ban megszerezte a United Kingdom Telecommunications Academy oklevelét SZVÉTECZ RÓBERT (1969) - SZERVIZ- ÉS INFRASTRUKTÚRA-ÜZEMELTETÉSI

IGAZGATÓ

2004 márciusától az Antenna Hungária Rt. szerviz és infrastruktúra-üzemeltetési igazgatója, 2000 októbere és 2004 márciusa között szerviz igazgató. 1998 óta dolgozik az Antenna Hungária Rt.-nél, először a DCS 1800 Tender Iroda műszaki főmunkatársa, majd 1999-től GSM-projektigazgató. 1990-ben szerzett diplomát a Széchenyi István Műszaki Főiskolán, jelenleg a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem MBA képzésének végzős hallgatója. 1990 és 1995 között a MATÁV Üzemviteli Igazgatóság Rendszertámogató Központnál AXE rendszermérnök, 1995 és 1998 között a Pannon GSM Hálózatüzemeltetési Igazgatóságán BSS rendszermérnök

4.

A LEÁNYVÁLLALATOK VEZETŐSÉGE

4.1

Antenna Távközlési Rt. DOBOZI PÉTER (1964) - VEZÉRIGAZGATÓ Az Antenna Hungária Rt. távközlési tevékenységének kiszervezésével 2003. október 1-jétől az újonnan alakult Antenna Távközlési Szolgáltató Rt. vezérigazgatója. Előtte 1999 augusztusától az Antenna Hungária Rt. távközlési vezérigazgató-helyettese, 1999 márciusa és júliusa között távközlési igazgató. 1990 és 1999 között az Alcatel Hungary Kft.-nél először műszaki menedzserhelyettes, majd műszaki menedzser, 1995-től pedig szolgáltatási és műszaki igazgató. 1988 és 1990 között fejlesztőmérnök a Távközlési Kutatóintézetnél. 1988-ban okleveles villamosmérnöki diplomát szerzett a Budapesti Műszaki Egyetem műszer és irányítástechnika szakán, valamint 2000-ben MBA fokozatot a Case Western Reserve University-n.

4.2

Antenna-Torony Rt. TÓTH RUDOLF (1964) – VEZÉRIGAZGATÓ 2002-től az Antenna-Torony Rt. vezérigazgatója, 2001 és 2002 között pedig a Teodóra-Invest Szervezetfejlesztő, Ingatlanhasznosító és Tanácsadó Kft. ügyvezetőjeként tevékenykedett. 1999 és 2001 között a MATÁV Rt. cash-management tevékenységének igazgatója volt, míg 1993 és 1999 között az Investel Rt. vezérigazgató-helyettese. 1989 és 1993 között az Országos Kereskedelmi és Hitelbank Rt.-nél dolgozott, kezdetben osztályvezető-helyettesként, majd főosztályvezetőhelyettesként. Pályafutását az Ipari Fejlesztési Banknál kezdte az 1987 és 1989 közötti időszakban. 1987-ben szerzett okleveles közgazda diplomát a budapesti Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem pénzügy szakán.

133/135


B

MAGYARORSZÁG POLITIKAI ÉS GAZDASÁGI KÖRNYEZETE CSATLAKOZÁS AZ EURÓPAI UNIÓHOZ Magyarország 2004 májusában vált az Európai Unió teljes jogú tagjává. A csatlakozási tárgyalások több mint tíz éve alatt Magyarország végrehajtotta azon teljes körű jogi és intézményi reformokat, melyek eredményeként ma már az Európai Uniós normáknak megfelelő szabályozási és intézményi rendszer biztosított minden befektető számára.

POLITIKAI RENDSZER Az 1989. október 23-án kihirdetett alkotmánymódosítás óta Magyarország államformája parlamentáris köztársaság. Magyarország legfelsőbb népképviseleti szerve a 386 tagú, egykamarás Országgyűlés, ahol a képviselők mandátuma négy évre szól. Az Országgyűlés választja meg a köztársaság elnökét, a miniszterelnököt, az Alkotmánybíróság tagjait, a Legfelsőbb Bíróság elnökét és a főügyészt. Jelenleg Magyarország köztársasági elnöke Mádl Ferenc, az ország miniszterelnöke Gyurcsány Ferenc.

Az utolsó, egyben negyedik parlamenti választásokon 2002-ben a Parlamentbe bekerült négy párt (Magyar Szocialista Párt, Szabad Demokraták Szövetsége, Fidesz Magyar Polgári Párt, Magyar Demokrata Fórum) közül a szocialista vezetésű MSZP-SZDSZ koalíció alakíthatott kormányt.

MAKROGAZDASÁGI TRENDEK A GKI Gazdaságkutató Rt. előrejelzése szerint 2005-ben a tavalyi II. félévhez hasonló, 3,8%-os gazdasági növekedés várható. Az infláció a február 3,2%-hoz képest várhatóan idén már nem csökken, a reálkeresetek pedig várhatóan dinamikusan 4,5%-kal emelkednek az év egészében. A magyar gazdaság 2004-ben már egyértelműen export- és beruházás-vezérelt pályán haladt, a külkereskedelmi deficit kisebb volt a 2003. évinél. 2005-ben is várhatóan export- és beruházásvezérelt pályán halad a magyar gazdaság, de gyorsan bővül a fogyasztás is. A külkereskedelmi hiány 2004-ben kisebb volt az előző évinél, ami a gazdaság erős exportképességét jelzi. Az ipari termelés tavaly az I. félévi 10% feletti ütem után a III. negyedévben érezhetően lelassult, majd a IV. negyedévben ismét kissé élénkült. 2005. januárban az ipari termelés a tavalyinál, s ezen belül a legalacsonyabb dinamikájú decemberinél is lassabban nőtt. A magyar export a tavalyinál lassabban, az import viszont gyorsabban emelkedett. Az év egészében a termelés és kivitel gyorsulása várható. Tavaly az üzleti szektorban a reálkeresetek több mint 1%-kal emelkedtek, a költségvetési szektorban viszont 5%-kal csökkentek. Ez utóbbi azonban részben annak a következménye, hogy a 13. havi fizetést 2004. december helyett idén januárban fizették ki. A gazdaság egészében tavaly mintegy 1%-os reálkereset-csökkenés következett be. A rendszeres (prémiumok, stb. nélküli) bruttó átlagkereset 2005. januárban a verseny- és költségvetési szektorban egymáshoz hasonlóan, 7,2 illetve 6,3%-kal nőtt. Az év egészében a reálkeresetek 4,5% körüli emelkedése várható. A kiskereskedelmi forgalom 2004-ben dinamikusan, 5,7%-kal emelkedett. Ez a már korábban elhatározott, részben a lakásépítéssel is összefüggő vásárlások eredménye. A IV. negyedévben

134/135


azonban már csak 3,4%-kal nőtt a forgalom. 2005-ben a kiskereskedelemben folytatódott a tavaly megkezdődött lassulás, az élelmiszer-kereskedelem eladásai egyenesen csökkentek 2004 januárjához képest, a más termékeket forgalmazóké viszont 6,6%-kal bővült. Az infláció januárban és februárban egyaránt markánsan, a decemberi 5,5%-ról 4,1 illetve 3,2%-ra mérséklődött. Ezt az év során várhatóan némi emelkedés követi, de az infláció az év egészében és az év végén is 4% alatt marad. A forint erősödése márciusban egyes külföldi befektetők egész régiónkat érintő tőkekivonása következtében megállt, de a magyar deviza továbbra is igen erős. Ennek tartós fennmaradása azért is valószínű, mivel az üzleti szféra, az állam és a lakosság devizában történő eladósodása az átváltás során tartós keresletet jelent a hazai fizetőeszköz iránt. A jegybanki alapkamat március végén 7,75%-ra csökkent. Ez az Európai Központi Bank 2%-os kamatához viszonyítva - figyelembe véve az infláció rendkívül kedvező alakulását és a forint továbbra is erős mivoltát - további kamatcsökkentéseket tesz lehetővé.

2002

2003

2004

(tény)

(tény)

1. A GDP volumenindexe (%)

103,3

103,0

104

104

2. Az ipari termelés indexe (összehasonlító áron, %)

102,6

106,4

108,3

108

3. Nemzetgazdasági beruházások (összehasonlító áron, %)

105,8

103,4

108,3

108

4. Az építési-szerelési tevékenység indexe (összehasonlító áron, %)

120,1

102,0

106,8

108

5. A kiskereskedelmi forgalom volumenindexe (%)

108,6

109,0

105,7

103,5

6. A kivitel változásának indexe (folyó áron, euróban, %)

107,4

104,4

115,3

113

7. A behozatal változásának indexe (folyó áron, euróban, %)

106,4

105,9

113,2

114

8. A külkereskedelmi mérleg hiánya (mrd euró)

3,4

4,2

3,9

4,8

9. A folyó fizetési és tőkemérleg együttes hiánya (mrd euró)

2,8

6,6

6,8

6,9

242,9

253,5

251,9

250

1580

1054

1.284,1

1060

12. A bruttó átlagkereset indexe

118,3

112,0

106,1

106,5

13. Fogyasztói árindex

105,3

104,7

106,8

104,0

14. Fogyasztói árindex az időszak végén (előző év azonos hónap=100)

104,8

105,7

105,5

104

15. Munkanélküliségi ráta az időszak végén (%)

5,9

5,5

6,3

6,3

indexe

10. Az euró átlagos árfolyama (Ft) 11. Az államháztartás hiánya (pénzforgalmi szemléletben, helyi önkormányzatok nélkül, mrd Ft)

(tény)

2005

(előrejelzés)

Forrás: GKI Gazdaságkutató Rt.

135/135

ANTENNA HUNGÁRIA MAGYAR MŰSORSZÓRÓ ÉS RÁDIÓHÍRKÖZLÉSI RT

Recommend Documents