ALSÓSZUHA KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK KISMÉRTÉKŰ MÓDOSÍTÁSA. 1 jelű terület

PROVINCIA TERÜLETFEJLESZTÉSI ÉS ÉPÍTÉSZETI TERVEZŐ KFT Levélcím: 3529 Miskolc, Derkovits u. 52. Telephely: 3527 Miskolc, Bajcsy-Zsilinszky út 9. I/2 Tel/Fax: /46/ 356-345, /46/ 313-476 E-mail: [email protected] Web: www. http://provinciaterv.hu/

ALSÓSZUHA KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK KISMÉRTÉKŰ MÓDOSÍTÁSA „1” jelű terület A Dózsa György u. mellett a 187 és 188 hrsz-ú terület lakóterületté történő átminősítésére és az építménymagasság módosítására vonatkozóan

ÚJRAEGYEZTETÉSI ELJÁRÁS

ALSÓSZUHA község településrendezési terv módosítás

2

Feladat meghatározása: Alsószuha községben a Dózsa György úton a 187-es számú ingatlanon a tulajdonos kisgépek tárolásával és kereskedelmével foglalkozó csarnoképületet kíván létesíteni. Ennek érdekében a Településközpont vegyes területből az ingatlan átminősítése Kereskedelmi gazdasági szolgáltatói területté történő átminősítési eljárása megkezdődött. Az egyeztetési eljárás során egyet nem értő vélemények érkeztek, mivel egy telekre egy övezet kijelölése nem lehetséges az Étv. szerint. Másrészt a műemléki környezet, valamint a lakóövezet szomszédságában a Gksz kereskedelmi gazdasági szolgáltatói övezet zavaró hatású. Annak forgalom keltése, és környezet terhelése nem a településközpontba való. Ezért újraegyeztetési eljárás formájába a 187-es 188-as hrsz-ú ingatlanok lakóövezetté minősítendők át, hogy ott a falusias lakóterületen elhelyezhető legyen a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású egyéb- nem nagyüzemigazdasági tevékenység céljára szolgáló építmény. Az újraegyeztetési eljárás során az előző egyeztetési eljárás során érintett államigazgatási szervek véleményére ismételten szükség van.


KÜLZETLAP

Soltész Jánosné TT-1-05-0114-SZKI/2001 TR-1-05-0114/2002 K-1-05-0114/2003 Csintalan Ildikó É-2-05-0015/2003

Településtervező:

Építésztervező: Közlekedés és közműtervező:

Sallai Attila K-1-d-1 Digitális feldolgozás:

Holló György

Miskolc, 2010. szeptember hó.

Soltész Jánosné ügyvezető

3


4

TARTALOMJEGYZÉK I. JÓVÁHAGYÁSRA KERÜLŐ MUNKARÉSZ Határozati javaslat a Településszerkezeti Terv módosításához Településszerkezeti Terv módosítása TSZM-1

M= 1:4000

II. JÓVÁHAGYÁSRA KERÜLŐ MUNKARÉSZ Helyi építési Szabályzat módosítása Szabályozási terv módosítása a külterületre III.ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZEK

SZM-1

M= 1:2000


JÓVÁHAGYÁSRA KERÜLŐ MUNKARÉSZ I.

ALSÓSZUHA TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV KISMÉRTÉKŰ MÓDOSÍTÁSA „1” jelű terület A Dózsa György út mellett 187 és 188 hrsz-ú terület lakóterületté történő átminősítésére és az építménymagasság módosítására vonatkozóan

5


6

HATÁROZATI JAVASLAT:

Tárgy: ALSÓSZUHA KÖZIGAZGATÁSI TERÜLETÉRE készített településszerkezeti terv elfogadásához. Önkormányzatának Képviselőtestülete a fenti tárgyú előterjesztést megtárgyalta és az alábbi határozatot hozza: 1.) A Településszerkezeti Terv szöveges munkarészét a Településszerkezeti Leírás szerint állapítja meg. 2.) A településfejlesztési, településrendezési tevékenységek engedélyezése során a Településszerkezeti Tervben és az elválaszthatatlan részét képező Településrendezési Leírásban foglaltakat együttesen kell alkalmazni.

Felelős:………………………………………..polgármester

…………………………………………jegyző Határidő: folyamatos


7

Előterjesztés: ALSÓSZUHA Településszerkezeti Tervéhez.

I. FEJEZET 1.) A Településszerkezeti Terv módosítás hatálya a település belterületén a tervlapokon jelölt „1” jelű területre terjed ki: A 187 és 188 hrsz-ú területek településközpont vegyes területből lakóterületté történő átminősítése. 2.)A tervezési területen a terület felhasználást korlátozó tényező a műemléki környezet közelsége. 3.)Az egész terület jelenleg közműves szennyvízelvezetéssel ellátott terület. 4.)Az 1.) pontban meghatározott területen területet felhasználni, továbbá telket alakítani, építési munkát végezni és ezekre hatósági engedélyt adni az általános hatósági előírásoknak (az OTÉK, az ágazati szabványok stb.) megfelelően és jelen Településrendezési Leírás és Településszerkezeti Terv, valamint a Helyi Építési Szabályzat együttes alkalmazásával szabad. 5.)A terület felhasználási egységek építési övezeti szabályozását a Szabályozási Terv és a hozzá tartozó Helyi Építési Szabályzat határozza meg. Igazgatási és belterületi határ 1.) A település közigazgatási határa nem változik 2.) A belterületi határ/beépítésre szánt terület határa szintén nem változik. 3.) A Településszerkezeti Terv hatálya alá eső területeken lévő településszerkezeti és terület felhasználási egységek funkció és beépítési mód szerint az alábbiak szerint tagolódnak a megváltozott területhasználat szerint: a.) beépítésre szánt területekre, azon belül építési övezetekre b.) beépítésre nem szánt területekre, azon belül önálló funkcionális övezetekre tagozódnak 5.) Az egyes területek terület felhasználási módját a Településszerkezeti Terv, az építési övezeti besorolást a Településszerkezeti Tervvel összhangban lévő Szabályozási Terv határozza meg.


8

A Településszerkezeti Terv elemei: -

a közlekedési rendszer jelölt elemei és hierarchiája a terület felhasználási egységeken belül eltérő funkciójú területegységek határai szintterület sűrűség

A Településszerkezeti Terv módosítása: -

A Településszerkezeti Terv elemeinek megváltoztatásához a Településszerkezeti Tervet és a hozzá tartozó Településrendezési Leírást módosítani kell. Amennyiben a változás övezeti szabályozást is érint, úgy a Szabályozási Tervet és a hozzá tartozó Helyi Építési Szabályzatot is módosítani kell.

-

A Településszerkezeti Terv módosítása esetén a módosítás az érintett terület felhasználási egységet magába foglaló legalább egy tömbre vonatkozzon, és az adott terület környezetében lévő szomszédos tömbök együttesét is vegye figyelembe.

-

Amennyiben a Településszerkezeti Terv módosítása vonalas jellegű létesítményeket és főforgalmi, forgalmi és gyűjtőutakat érint, úgy az érintett szakasz teljes egészének környezetét figyelembe kell venni.

II. FEJEZET A TELEPÜLÉS TERMÉSZETI ÉS ÉPÍTETT KÖRNYEZETÉNEK VÉDELMI ELŐÍRÁSAI Nem változik

III. FEJEZET A TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV HÁLÓZATI ELEMEI Nem változik IV. FEJEZET A TERÜLETFELHASZNÁLÁSI EGYSÉGEK TAGOZÓDÁSA (TERÜLETI ELEMEK) Beépítésre szánt területek: Megváltozik. A Dózsa György u. mellett a 187 és 188 hrsz-ú terület településközpont vegyes területből lakóterületté kerül átminősítésre.


V. FEJEZET AZ ÉPÍTÉSZETI ÖRÖKSÉG VÉDELME Nem változik

VI. FEJEZET SAJÁTOS JOGINTÉZMÉNYEK Nem változik

VII. FEJEZET AZ ORSZÁGOS TERÜLETRENDEZÉSI TERV ÉS A MEGYEI TERÜLETRENDEZÉSI TERV VONATKOZÁSAI Átkerül az alátámasztó munkarészekbe

9


JÓVÁHAGYÁSRA KERÜLŐ MUNKARÉSZ

II.

ALSÓSZUHA TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT MÓDOSÍTÁSA

10


11

MÓDOSÍTÓ RENDELET a hatályos…./…. (…) számú rendelet módosítására, mely ALSÓSZUHA ÖNKORMÁNYZATA Alsószuha Község Képviselő-testületének ………………….számú RENDELETE Alsószuha Szabályozási Tervének elfogadásáról és a Helyi Építési Szabályzat – HÉSZ – területre vonatkozó előírásainak megállapításáról

TERVEZET (1) ALSÓSZUHA község Önkormányzatának Képviselő-testülete az 1997. évi LXXVIII. törvény az épített környezet alakításáról és védelméről szóló, illetve annak módosításáról szóló 1999. évi CXV. törvény 6.§ (3) bekezdés a.) pontja alapján kapott felhatalmazása alapján az építés helyi rendjének biztosítása érdekében (a települési önkormányzatnak az országos szabályoknak megfelelően, illetve az azokban megengedett eltérésekkel a település közigazgatási területének felhasználásával és beépítésével, továbbá a környezet természeti, táji és épített értékeinek védelmével kapcsolatos, a telkekhez fűződő sajátos helyi követelményeket, jogokat és kötelezettségeket magába foglalóan) a jelenleg érvényes önkormányzati rendeletét az alábbi önkormányzati rendelettel módosítja. 1.§ A jelen rendelet hatálya (1) A rendelet területi hatálya ALSÓSZUHA belterületén a szabályozási tervlapon (SZM-1) jelölt „1” jelű területre terjed ki: A Dózsa György u. mellett a 187 és 188 hrsz-ú terület településközpont vegyes övezetből lakó övezetté történő átminősítésére és az építménymagasság módosítására vonatkozóan. (2)A rendelet hatálya alá tartozó területen területet alakítani, épületet és más építményt (a műtárgyakat is ide értve) tervezni, kivitelezni, építeni, felújítani, átalakítani, korszerűsíteni, bővíteni, lebontani, használni, valamint mindezekre hatósági engedélyt adni az általános érvényű előírások mellett csak és kizárólag e rendelet (és a hozzá tartozó szabályozási terv együttes) alkalmazásával szabad.


12

2.§ Az érvényes önkormányzati rendelet 2-12. § változatlanul marad

3.§ A módosítás tárgyát képező övezetre az érvényes önkormányzati rendelet 13.§ vonatkozik, mely az alábbiak szerint módosul: 13. § (1)Az övezetbe azok a lakótömbök tartoznak, amelyekben a telkek túlnyomó többsége megfelel az I. táblázatban előírtaknak. a) a lakóépület legfeljebb kétlakásos lehet, de legfeljebb két rendeltetési egység helyezhető el egy épület tömegben történő megjelenítéssel. b) az övezetben zártsorú beépítés nem engedhető c) a főfunkció építménye nem lehet alacsonyabb a mellékfunkció építménynél d) amennyiben a kialakult telekméret nem éri el a 550 m 2-t, akkor a rendeltetési egységek számát csökkenteni, vagy melléképítmények építését korlátozni kell (amennyiben a szükséges védőtávolságok nem tarthatók be). (2)I. TÁBLÁZAT Lf-I Beépítési mód

Oldalhatáron álló Szabadon álló Szabadon álló

Az építési telek Övezeti A A A A A megenge jele kialakítható kialakítható kialakítható beépített dett legkisebb telek telek ség legnagyobb telekterület legkisebb legkisebb legnagyob építmény méret szélessége szélessége b mértéke magasság m2 m m % m Lf-I 550 16 30 30 4,0 O Lf-I 550 16 30 30 4,0 SZ Lf-Ia 550 16 30 30 6,0 O

(3)Egyéb előírások: - legkisebb zöldfelület 40 % - terepszint alatti létesítmény: zárt rendszerű szigetelt szennyvíztároló vagy, trágyalé-tároló építmény - környezetvédelmi besorolások. - levegőminőség a hatályos jogszabályok határértékei szerint zajvédelmi és rezgésvédelmi besorolás falusias lakóterület - Közművesítés: részleges


13

A szennyvizek szikkasztása átmenetileg sem engedhető meg. A szennyvíz csatornahálózat kiépítése után a hálózatra való rákötés kötelező. (4)Magasabbrendű jogszabályok miatti előírások: a.) a tájbaillesztés elbírálhatósága érdekében látványterv készítendő b.)a közművezetékek felszín alatti nyomvonal vezetése szükséges, különös tekintettel a villamosenergia, és távközlés vezetékeit földkábelbe fektetve kell megépíteni. Amennyiben szükséges gáznyomás szabályozó elhelyezése, az az utcai homlokzaton nem jelenhet meg. c.)az épületek és épületrészek homlokzata természetes anyagú (kő, fa, tégla, stb), vagy a természetes anyagok megjelenésével azonos, ahhoz közeli tónusú és színű felületképzéssel készülhet. Tipikusan harsány színek a falfelületek színezésére és a tetőhéjalásra nem alkalmazhatóak. (5)A 2001. évi LXIV. törvény 24. §. (1) szerint A régészeti emlékek és leletek előkerülése esetében is törekedni kell a régészeti örökség elemeinek helyszíni megőrzésére. (6)Ha régészeti feltárás esetén kívül régészeti emlék, illetőleg lelet kerül elő, a felfedező (a munka felelős vezetője) köteles a) a tevékenységet azonnal abbahagyni, és az illetékes múzeum nyilatkozatának kézhezvételéig szüneteltetni, b) a helyszín és a lelet őrzéséről – a felelős őrzés szabályai szerint – a jegyző vagy az illetékes múzeum, vagy a Hivatal intézkedéséig gondoskodni. (7) Az emléket vagy leletet az illetékes települési önkormányzat jegyzőjének haladéktalanul be kell jelenteni. E kötelezettség a felfedező, az ingatlan tulajdonosát, az építtetőt és a kivitelezőt egyaránt terheli. (8) A jegyző a bejelentés alapján köteles az illetékes múzeumot és a tevékenység jellege szerint illetékes hatóságot haladéktalanul értesíteni. (9) Az illetékes múzeum köteles a helyszínt, illetőleg a leleteket haladéktalanul megvizsgálni és a tevékenység folytatásának feltételeiről – a hozzá érkezett bejelentéstől számított – 24 órán belül írásban nyilatkozni, és a nyilatkozatot egyidejűleg a Hivatalnak is megküldeni. (10) Amennyiben az illetékes múzeum nyilatkozata alapján a további tevékenység a régészeti emléket, illetőleg az előkerült régészeti leltet nem veszélyezteti, az nyomban folytatható. (11) Ha a múzeum nyilatkozata alapján a régészeti emlék vagy a lelet veszélyeztetése nélkül a tevékenység még részlegesen sem folytatható, a tevékenység jellege szerint illetékes hatóság köteles annak folytatását azonnali hatállyal megtiltani és legfeljebb 30 napra felfüggeszteni, és intézkedéséről a Hivatalt értesíteni.


14

(12) A múzeum köteles a mentő feltárást haladéktalanul megkezdeni, és folyamatosan – az elvárható ütemben – végezni, az előkerült régészeti leletet ideiglenesen elhelyezni. A mentő feltáráshoz feltárási engedély nem szükséges. (13) Ha a mentő feltárást nem lehet 30 nap alatt elvégezni, a Hivatal ideiglenesen védetté nyilváníthatja a földterületet. Ennek hiányában a munka folytatható. Amennyiben a rendezési terv által érintett területen földmunkával járó, 1 hektárnál nagyobb kiterjedésű területet érintő beruházásokat terveznek, az érintett területen található régészeti lelőhelyek megőrzése és szakszerű feltárásának biztosítása érdekében szükséges, hogy a beruházó végeztesse el a terület előzetes régészeti felmérését. Az érvényes Önkormányzati rendelet 14-41. §-a változatlanul marad. 42. § Záró rendelkezések (1)Ez a rendelet ……………….kerül kihirdetésre, és a kihirdetés napjától számított .................30 nap múlva lép hatályba. (2)A rendelet kihirdetéséről a jegyző gondoskodik. Kelt: ......................................, .......év ................ hó ..... nap polgármester

P.H.

jegyző


15

ALSÓSZUHA KÖZSÉG III. TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK KISMÉRTÉKŰ MÓDOSÍTÁSA BIOLÓGIAI AKTIVITÁSÉRTÉK SZÁMÍTÁS A Dózsa György u. mellett a 187 és 188 hrsz-ú terület lakóterületté történő átminősítésére és az építménymagasság módosítására vonatkozóan

A TERÜLET A TSZT ÉRTÉKMUTATÓ BIOLÓGIAI AKTIVITÁSÉRTÉK TERÜLET MÓDOSÍTÁS TERÜLETFELHASZNÁLÁSA NAGYSÁGA SORSZÁMA A VÁLTOZÁS VÁLTOZÁS VÁLTOZÁS VÁLTOZÁS VÁLTOZÁS VÁLTOZÁS (ha) VÁLTOZÁS TERVLAPOKON ELŐTT UTÁN ELŐTT UTÁN ELŐTT UTÁN 1. Vt Lf 0,1237 0,5 2,4 0,06185 0,29688 0,23503


BIOLÓGIAI AKTIVITÁSÉRTÉK ÖSSZESEN: BIOLÓGIAI AKTIVITÁSÉRTÉK VÁLTOZÁS UTÁN

16

0,06185

0,29688 0,23503 +0,23503

ALSÓSZUHA KÖZSÉG IV. TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK KISMÉRTÉKŰ MÓDOSÍTÁSA

ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZEK


17

ORSZÁGOS TERÜLETRENDEZÉSITERV MEGFELELŐSÉGE Az Országos ökológiai hálózat övezetével érintett a település, (ökológiai folyosó) Kiváló termőhelyi adottságú szántóterületek övezetével nem érintett Kiváló termőhelyi adottságú erdőterületek övezetével a település érintett, de a módosítandó területet nem érinti Országos komplex táj rehabilitációt igénylő terület övezetével nem érintett. Országos jelentőségű tájképvédelmi terület övezetével érintett. Kulturális örökség szempontjából kiemelten kezelendő terület övezetével nem érintett. Kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi terület övezetével nem érintett, Felszíni vizek vízminőség-védelmi területének övezetével nem érintett. Ásványi nyersanyag-gazdálkodási terület övezetével nem érintett. Együtt tervezhető térségek övezetével nem érintett. Kiemelt fontosságú meglévő honvédelmi terület övezetével a település nem érintett Jellemzőem erdőgazdasági térség, Földrészlet statisztika fekvésenként fekvés

földrészletek száma

egyéb önálló

egyéb önálló

összes terület

legkisebb legnagyobb átlagos földrészlet földrészlet földrészlet


épületek lakások száma száma

(m2)

18

terület (m2) terület (m2) terület (m2)

belterület

285

15

0

662069

42

24987

2323

külterület

230

6

0

21279084

124

1684654

92518

zártkert

640

0

0

474831

3

12811

742

ÖSSZESEN

1155

21

0

22415984

Földrészlet statisztika művelési áganként földrészletek alrészletek művelési ág száma száma

összes legkisebb alrészlet alrészlet terület (m2) terület (m2)

legnagyobb alrészlet terület (m2)

átlagos alrészlet terület (m2)

erdő

61

70

12467464

142

1607503

178107

gyep (legelő)

51

86

3302964

523

251761

38407

gyep (rét)

221

233

586375

26

61035

2517

gyümölcsös

200

200

81458

3

4349

407

kert

53

53

27891

79

1496

526

kivett

381

396

1389352

33

88211

3508

szántó

96

138

4463694

1138

293417

32346

szőlő

173

173

96786

68

1903

559

A település belterülete: 66,2069 ha Népesség száma: 489 fő Laksűrűség: 7,38 fő/ha, tehát hagyományosan vidékies térség, ahol új településközpont vegyes terület nem jelölhető ki, de a meglévő szerzett jogként megtartható. BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYE TERÜLETRENDEZÉSI TERVÉNEK VONATKOZÁSAI A szerkezeti terv vonatkozásai: Jellemzően erdőgazdasági térségbe sorolja be a települést, illetve a közigazgatási területet. 6.§ (2) A kiemelt térségi és megyei területfelhasználási kategóriákon belül a települési


19

területfelhasználási egységek kijelölése során a következő szabályokat kell alkalmazni: a) az erdőgazdálkodási térséget legalább 85%-ban erd terület területfelhasználási egységbe kell sorolni; b) a mezőgazdasági térséget legalább 85%-ban mez gazdasági terület területfelhasználási egységbe kell sorolni, a térségben nagyvárosias lakóterület és vegyes terület területfelhasználási egység nem jelölhető ki; c) vegyes területfelhasználású térséget legalább 85%-ban mez gazdasági terület vagy erdőterület területfelhasználási egységbe kell sorolni, a térségben nagyvárosias lakóterület kivételével lakóterület kijelölhet; d) a városias települési térség bármely települési területfelhasználási egységbe sorolható; e) a hagyományosan vidéki települési térség a nagyvárosias lakóterület és vegyes terület területfelhasználási egység kivételével bármely települési területfelhasználási egységbe sorolható; f) a vízgazdálkodási térséget legalább 90%-ban vízgazdálkodási terület területfelhasználási egységbe kell sorolni, a fennmaradó részen beépítésre szánt terület nem jelölhető ki; g) az építmények által igénybe vett térséget az adott építmény jellege szerinti települési területfelhasználási egységbe kell sorolni. Az érintettség az alábbi vonatkozásokban került megállapításra: Tervezett egyéb mellékút hálózati elemek – nem érintik a települést Védett természeti területek- érintett, (védett láp, de ez a módosítandó területet nem érinti) Kiemelten fontos érzékeny természeti területek – nem érintett Komplex tájgazdálkodást igénylő térségek – nem érintett Natura 2000 területek – érintett NATURA 2000 madárvédelmi területekkel és természetmegőrzési területekkel érintett, de a módosítandó területet ez nem befolyásolja Borvidékkel nem érintett. A megye területét érintő légszennyezettségi zóna - nem érintett Nitrátérzékeny települések - nem érintett Kedvező termőhelyi adottságú mezőgazdasági terület - nem érintett, Érzékeny települési területek- érintett- érzékeny Védendő szerkezetű települések és települési területek - nem érintett Ipari parkok és logisztikai központok - nem érintett Turisztikai központok - nem érintett Szélerőmű elhelyezéséhez vizsgálat alá vonható területek - nem érintett Kiemelt térségek által érintett területek - nem érintettTérségi tájrehabilitációs terv készítésére kijelölt területek - nem érintett Az övezeti terv vonatkozásai: Kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi övezet – nem érintett Széleróziónak kitett területek által érintet területek övezete - nem érintett


20

Magterület, pufferzóna, ökológiai folyosó – érintett , de a rendezési terv módosítás által érintett területet nem befolyásolja. a) Magterület övezete (3.1 melléklet) 17. § (1) Az övezetben beépítésre szánt terület nem jelölhet ki, kivéve, ha: a) települési területet a magterület vagy a magterület és az ökológiai folyosó körülzárja, és b) a kijelölést más jogszabály nem tiltja. (2) Az (1) bekezdésben szereplő kivételek együttes fennállása esetén, a beépítésre szánt terület a külön jogszabály szerinti területrendezési hatósági eljárás alapján jelölhető ki. Az eljárás során vizsgálni kell, hogy biztosított-e a magterület, a magterület és az ökológiai folyosó természetes és természetközeli él helyeinek fennmaradása, valamint az ökológiai kapcsolatok zavartalan működése. (3) Az övezetben közművezetékeket és járulékos közműépítményeket tájbaillesztett módon, a természetvédelmi célok megvalósulását nem akadályozó műszaki megoldások alkalmazásával — beleértve a felszín alatti vonalvezetést is — kell elhelyezni. (4) Az övezetben a közlekedési infrastruktúra hálózatok elemeinek nyomvonala a magterület természetes él helyeinek fennmaradását biztosító módon, az azok közötti ökológiai kapcsolatok működését nem akadályozó műszaki megoldások alkalmazásával helyezhet el. (5) Az övezetbe tartozó település helyi építési szabályzatában és szabályozási tervében el kell írni a tájszerkezetbe illeszkedő beépítési mód, a tájra jellemző építészeti hagyományok és építmények megőrzését és ezek követelményeit. (6) Az övezetben új külszíni művelésű bányatelek nem létesíthető, meglévő külszíni művelésű bányatelek nem bővíthető. b) Ökológiai folyosó övezete (3.1 sz. melléklet) 18. § (1) Az övezetben beépítésre szánt terület nem jelölhető ki, kivéve, ha a) a települési területet az ökológiai folyosó körülzárja, és b) a kijelölést más jogszabály nem tiltja. (2) Az (1) bekezdésben szereplő kivételek együttes fennállása esetén, a beépítésre szánt terület a külön jogszabály szerinti területrendezési hatósági eljárás alapján jelölhet ki. Az eljárás során vizsgálni kell, hogy biztosított-e az ökológiai folyosó természetes és természetközeli élőhelyeinek fennmaradása, valamint az ökológiai kapcsolatok zavartalan működése. (3) Az övezetben közművezetékeket és járulékos közműépítményeket tájbaillesztett módon, a természetvédelmi célok megvalósulását nem akadályozó műszaki megoldások alkalmazásával – beleértve a felszín alatti vonalvezetést is – kell elhelyezni. (4) Az övezetben a közlekedési infrastruktúra hálózatok elemeinek nyomvonala az ökológiai folyosó és az érintkező magterület természetes él helyeinek fennmaradását biztosító módon, az azok közötti ökológiai kapcsolatok működését nem akadályozó műszaki megoldások alkalmazásával helyezhető el. (5) Az övezetben új külszíni művelésű bányatelek nem létesíthető, meglévő külszíni művelésű bányatelek nem bővíthető. c) Pufferterület övezete (3.1 sz. melléklet)


21

19. § Pufferterületen a településszerkezeti terv beépítésre szánt területet csak abban az esetben jelölhet ki, ha az a szomszédos magterület vagy ökológiai folyosó természeti értékeit, biológiai sokféleségét, valamint táji értékeit nem veszélyezteti. Kiváló termőhelyi erdő és szántó terület övezete – kiváló termőhelyi adottságú erdővel és erdősíthető térségekkel érintett, de a módosítandó területet nem érinti e) Kiváló termőhelyi adottságú erdőterületek övezete (3.2 melléklet) 13/B. § (1) Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezetében beépítésre szánt terület csak kivételesen, egyéb lehetőség hiányában, a külön jogszabályban meghatározott területrendezési hatósági eljárás alapján jelölhető ki. (2) Az övezetben külszíni bányatelek megállapítása, illetve bányászati tevékenység engedélyezése a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó szabályok szerint lehetséges. f) Erdőtelepítésre alkalmas terület övezete (3.2 sz. melléklet) 19/A. § Az övezetbe tartozó területeken beépítésre szánt terület csak kivételesen, egyéb lehetőség hiányában, a külön jogszabályban meghatározott területrendezési hatósági eljárásalapján jelölhető ki. Országos és komplex tájrehabilitációt igénylő területek övezete – nem érintett Világörökség és Történeti települések területének övezete - nem érintett Országos jelentőségű tájképvédelmi terület övezetével - érintett i) Országos jelentőségű tájképvédelmi terület övezete (3.4 sz. melléklet) 14/A. § (1) Az országos jelentőségű tájképvédelmi terület övezetben csak olyan kiemelt térségi és megyei területfelhasználási kategória jelölhető ki, amely a kijelölés alapjául szolgáló tájképi értékek fennmaradását nem veszélyezteti. (2) Az övezetbe tartozó település településszerkezeti tervében csak olyan területfelhasználási egység jelölhető ki, továbbá helyi építési szabályzatában és szabályozási tervében csak olyan építési övezet és övezet hozható létre, amely a kijelölés alapjául szolgáló tájképi értékek fennmaradását nem veszélyezteti. (3) Az építési övezetre, vagy övezetre vonatkozóan meg kell határozni az ott elhelyezett építmények tájba illesztésére vonatkozó szabályokat, ennek ellen őrzéséhez a tájképet jelentősen megváltoztató építmények terveihez külön jogszabályban meghatározott látványtervet is kell készíteni. (4) Az övezetben bányászati tevékenységet a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó szabályok szerint lehet folytatni. (5) Az övezetben közművezetékeket és járulékos közműépítményeket tájbaillesztett módon, a tájképvédelmi célok megvalósulását nem akadályozó műszaki megoldások alkalmazásával — beleértve a felszín alatti vonalvezetést is — kell elhelyezni. Felszíni vizek vízminőség-védelmi vízgyűjtő területek övezete - nem érintett Együtt tervezhető területek övezete - nem érintett


22

Kiemelt fontosságú meglévő honvédelmi terület övezete – nem érintett Rendszeresen belvízjárta terület övezete – nem érintett Nagyvízi meder övezete – nem érintett Földtani veszélyforrás területe -nem érintett Vízeróziónak kitett területek vonatkozásában -érintett v) Vízeróziónak kitett terület által érintett települések övezete (3.14 sz.melléklet) 26. § Vízeróziónak kitett terület övezetbe tartozó települések veszélyeztetett területein olyan területfelhasználást kell el írni a települések településszerkezeti tervében, és a helyi építési szabályzatban olyan építési övezeti, övezeti el írást kell meghatározni, amely a vízerózió mértékét csökkenti.

KÖTELEZŐ ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZEK 1.)Környezetvédelmi és tájrendezési javaslat 2003.04.hóban kiadott dokumentáció szerint az alábbi kiegészítéssel A településszerkezet minden nemű átalakítását, terület-felhasználását úgy kell megtervezni, és végrehajtani, hogy annak során a környezeti elemek (talaj, felszíni és felszín alatti vizek, levegő) elszennyezése kizárható legyen. Ennek érdekében az alábbiakra hívjuk fel a figyelmüket: -A zaj- és rezgésvédelmi követelmények teljesítése érdekében a területrendezési terv módosításakor a „környezeti zaj és rezgés elleni védelem szabályairól" szóló 284/2007.(X. 29.) Kormányrendelet előírásait figyelembe kell venni zajforrások helyének kijelölésekor, zajforrások és védendő létesítmények egymáshoz képest történő elhelyezésekor. Amennyiben csendes övezet és zajvédelmi szempontból fokozottan védett terület kijelölésére kerül sor, a Korm. rendelet előírásai szerint kell eljárni. -A környezeti zaj- és rezgésterhelési határértékeket a 27/20.08. (XII. 3.) KvVM-EüM. együttes rendelet mellékletei tartalmazzák: 1. számú: ipari zaj, 2. számú: építési zaj, 3. számú: közlekedési zajra vonatkozóan. A kulturális fesztiválok vonatkozásában a határértékeket a 2. § (4) bek. tartalmazza. -A rendezési terv környezetvédelmi munkarészén belül zajvédelmi munkarészt kell készíteni. -A helyi zaj- és rezgésvédelmi szabályok megállapítása - a 284/2007. (X. 29.) Kormányrendelet hatálya alá nem tartozó esetekben - az 1991. évi XX. tv. 85. § (1)


23

e) bek. alapján a települési önkormányzat képviselőtestületének feladat-és hatáskörébe tartozik. -A kért adatszolgáltatással kapcsolatban tájékoztatásként közöljük, hogy a település vonatkozásában zajpanasz nem érkezett a Felügyelőségre, így a zajforrásokról illetve esetleges túllépésekről adatokat nem tudunk szolgáltatni, továbbá levegőtisztaság védelmi szempontból sem rendelkezik a Felügyelőség a település vonatkozásában adatokkal. -Levegőtisztaság-védelmi szempontból a légszennyezettség a 14/2001. (V. 9.) KöMEüM-FVM együttes rendelet 1. számú melléklete által szabályozott. -A területen kizárólag olyan tevékenység folytatható, és olyan építmények helyezhetők el, amelyek légszennyező-anyag kibocsátása, légszennyezettségre gyakorolt hatása a mód. 21/2001. (II. 14.) Kormányrendelet előírásait teljesíti, környezetveszélyeztetést nem okoz. -A mezőgazdasági termelés során keletkező növényi hulladék nyílttéri, valamint hagyományos energiatermelő berendezésben történő égetése, a nem védett, illetve a helyi védelem alatt álló területeken a nádas és más vízinövények égetése, a tarlóégetés vonatkozásában is a mód. 21/2001. (II. 14.) Kormányrendelet előírásai szerint kell eljárni. -Helyhez kötött diffúz légszennyező forrásnál az ingatlan tulajdonosa, kezelője, illetve használója köteles - a diffúz levegőterhelés elkerülése érdekében - az ingatlan rendszeres karbantartásáról és tisztántartásról gondoskodni a mód. 21/2001. (II. 14.) Kormányrendelet 10. § - a értelmében. -A háztartásban, kis mennyiségben keletkező papírhulladék, veszélyesnek nem minősülő fahulladék háztartási tüzelőberendezésben történő égetése külön engedély nélkül végezhető a mód. 21/2001. (II. 14.) Kormányrendelet 11. §-a értelmében. -Lakóterületen szagos, bűzös tevékenység nem folytatható, csak külterületen korszerű technológia mellett. Új létesítmények, technológiák telepítése esetén valamint a rendezési terv módosításánál vegyék figyelembe a mód. 21/2001. (II. 14.) Kormányrendelet 5. § szerinti védőtávolságokra vonatkozó előírásokat. -Lakó és intézményterületen csak olyan szolgáltató ipari és kereskedelmi kisvállalkozás kaphat működési engedélyt, amely szükség szerint az érintett hatóságok véleményével is alá van támasztva. -A kért adatszolgáltatáshoz kapcsolódóan tájékoztatásul közöljük, hogy a települést közvetlenül érintő felszíni és felszín alatti vizeinek minőségére vonatkozóan a Felügyelőség nem rendelkezik adatokkal. 2.)Táj- és természetvédelmi javaslat 2003.04.hóban kiadott dokumentáció szerint az alábbi kiegészítéssel 1. Országos védelem alatt álló területek


24

Az 1996. évi LIII. törvény erejénél fogva védelem alatt áll valamennyi forrás, láp, barlang, víznyelő, szikes tó. kunhalom, földvár. Területükre a fenti törvényben az országosan védett természeti területekre vonatkozó természetvédelmi előírások érvényesek. Alsószuha közigazgatási területén több kataszterezett láp található, a következő ingatlanokon: • Alsó-rét: 041 /b, d, f, g, h, j, k, 1 • Felső-rét: 043/1 c • Hideg-kút-völgy: 053, 063/4b, 064/b, 064/h, 067/2b, 067/12. 2. ESA (Természetileg Érzékeny) területek Potenciális ETT célterületek azok, melyek környezetérzékenységi térképek alapján átlag feletti sérülékenységet mutatnak. Az ETT területeket - természetvédelmi támogatás fontossága szempontjából - három kategóriába sorolhatjuk: I. A kiemelt területeken nemzetközi viszonylatban is kiemelkedő természeti értékek jelentős állománya fordul elő, melyek fennmaradása 5-10 év távlatában is kétséges, amennyiben a természetkímélő gazdálkodás nem részesül támogatásban. II. A fontos területeken országos viszonylatban jelentős természeti, táji értékek fordulnak elő, melyek fennmaradása, vagy állapotuk javítása érdekében természetkímélő gazdálkodás támogatása szükséges. III. A lehetséges területek azok, ahol jelentős az extenzív élőhelyek aránya, az értékek jelentősége kisebb, illetve, ahol az extenzív gazdálkodás ösztönzésévei növelhető lenne a terület természeti értéke. Az ESA területek környezetbarát fenntartására kiemelt támogatási rendszert dolgoztak ki. melyek először a mintaterületeken válnak elérhetővé. Alsószuha - az érzékeny természeti területekre vonatkozó szabályokról szóló 2/2002. (I. 23.) KöM-FVM együttes rendelet melléklete alapján -a II. (fontos) kategóriába került besorolásra. 3. Tervezett természeti területek • Tervezett természeti területek, azaz természetszerű élőhelyek, természetvédelmi szempontból jelentős, területekről aktuális helyrajzi számos nyilvántartás nem áll a rendelkezésünkre, határaik a mellékelt térképen láthatók (a területek listája a természeti területek országos listáját kihirdető miniszteri rendelet megjelenéséig még kis mértékben módosulhat). • Kihirdetésük után a természeti területeken a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 21. §-ában foglaltakat be kell tartani. Ezek szerint: Természeti területen az illetékes környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőség engedélye szükséges: a) a gyep és nádas művelési ág megváltoztatásához; b) a gyep, valamint a nád és más vízinövényzet égetéséhez. 4.Ökológiai hálózat


25

Az ökológiai hálózathoz az országos jelentőségű természetes, illetve természetközeli területek és az azok között kapcsolatot teremtő ökológiai folyosók egységes, összefüggő rendszere tartozik, és amelynek részei a magterületek, az ökológiai folyosók és a pufferterületek. A magterületekhez olyan természetes vagy természetközeli élőhelyek tartoznak, amelyek az adott területre jellemző természetes élővilág fennmaradását és életkörülményeit hosszú távon biztosítani képesek és számos védett vagy közösségi jelentőségű fajnak adnak otthont. Az ökológiai folyosókhoz olyan területek (többnyire lineáris kiterjedésű, folytonos vagy megszakított élőhelyek, élőhelysávok, élőhelymozaikok, élőhelytöredékek, élőhelyláncolatok) tartoznak, amelyek döntő részben természetes eredetűek és amelyek alkalmasak az ökológiai hálózathoz tartozó egyéb élőhelyek (magterületek, pufferterületek) közötti biológiai kapcsolatok biztosítására. A pufferterületekhez olyan rendeltetésű területek tartoznak, melyek megakadályozzák vagy mérséklik azoknak a tevékenységeknek a negatív hatását, amelyek a magterületek, illetve az ökológiai folyosók állapotát kedvezőtlenül befolyásolhatják vagy rendeltetésükkel ellentétesek. Az ökológiai hálózatról helyrajzi számosan még nincs kihirdetve, a területek elhelyezkedése a mellékelt térképen látható, illetve az OTrT mellékleteként elérhető. Az ökológiai hálózattal kapcsolatos településrendezési követelményekről az Országos Településrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvény 13.§-ban lehet olvasni részletesebben. Az OTrT az egyes övezetekkel kapcsolatban a következő szabályozást, tartalmazza, kérjük ezeket a településrendezési tervbe beépíteni: Magterület • Az övezetben beépítésre szánt terület nem jelölhető ki, kivéve, ha: a) a települési területet a magterület vagy a magterület és az ökológiai folyosó körülzárja, és b) a kijelölést más jogszabály nem tiltja. • Fenti kivételek együttes fennállása esetén, a beépítésre szánt terület a külön jogszabály szerinti területrendezési hatósági eljárás alapján jelölhető ki. Az eljárás során vizsgálni kell, hogy biztosított-e a magterület, a magterület és az ökológiai folyosó természetes és természetközeli élőhelyeinek fennmaradása, valamint az ökológiai kapcsolatok zavartalan működése. • Az övezetben közművezetékeket és járulékos közműépítményeket tájba illesztett módon, a természetvédelmi célok megvalósulását nem akadályozó műszaki megoldások alkalmazásával - beleértve a felszín alatti vonalvezetést is - kell elhelyezni. • Az övezetben a közlekedési infrastruktúra-hálózatok elemeinek nyomvonala a magterület természetes élőhelyeinek fennmaradását biztosító módon, az azok közötti ökológiai kapcsolatok működését nem akadályozó műszaki megoldások alkalmazásával helyezhető el. • Az övezetbe tartozó település helyi építési szabályzatában és szabályozási tervében elő kell írni a tájszerkezetbe illeszkedő beépítési mód, a tájra jellemző építészeti hagyományok és építmények megőrzését és ezek követelményeit.


26

• Az övezetben új külszíni művelésű bányatelek nem létesíthető, meglévő külszíni művelésű bányatelek nem bővíthető. Ökológiai folyosó • Az övezetben beépítésre szánt terület nem jelölhető ki. kivéve, ha a) a települési területet az ökológiai folyosó körülzárja, és b) a kijelölést más jogszabály nem tiltja. • Fenti kivételek együttes fennállása esetén, a beépítésre szánt terület a külön jogszabály szerinti területrendezési hatósági eljárás alapján jelölhető ki. Az eljárás során vizsgálni kell, hogy biztosított-e az ökológiai folyosó természetes és természetközeli élőhelyeinek fennmaradása, valamint az ökológiai kapcsolatok zavartalan működése. • Az övezetben közművezetékeket és járulékos közműépítményeket tájba illesztett módon, a természetvédelmi célok megvalósulását nem akadályozó műszaki megoldások alkalmazásával -beleértve a felszín alatti vonalvezetést is - kell elhelyezni. • Az övezetben a közlekedési infrastruktúra-hálózatok elemeinek nyomvonala az ökológiai folyosó és az érintkező magterület természetes élőhelyeinek fennmaradását biztosító módon, az azok közötti ökológiai kapcsolatok működését nem akadályozó műszaki megoldások alkalmazásával helyezhető el. • Az övezetben új külszíni művelésű bányatelek nem létesíthető, meglévő külszíni művelésű bányatelek nem bővíthető. Pufferterület • Pufferterületen a településszerkezeti terv beépítésre szánt területet csak abban az esetben jelölhet ki, ha az a szomszédos magterület vagy ökológiai folyosó természeti értékeit, biológiai sokféleségét, valamint táji értékeit nem veszélyezteti. 5. Egyedi tájértékek A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 6.§ (3) bekezdése alapján egyedi tájértéknek minősül az adott tájra jellemző természeti érték, képződmény és az emberi tevékenységgel létrehozott tájalkotó elem, amelynek természeti, történelmi, kultúrtörténeti, tudományos vagy esztétikai szempontból a társadalom számára jelentősége, van. A természetvédelmi törvény 7. § (4) bekezdése és a 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 28/A.§ c) pontja alapján kihirdetésük után az egyedi tájértékekkel kapcsolatos eljárásokba az illetékes környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőséget szakhatóságként be kell vonni. Alsószuha közigazgatási területén 2004-ben megtörtént az egyedi tájértékek előzetes felmérése. Egy bizottság fogja értékelni, hogy a felmért értékek közül, melyeket nyilváníthatja Igazgatóságunk egyedi tájértékké. Az alább megadott tájértékek tehát egyelőre csak előzetes és tájékoztató jellegűek, a lista a kihirdetésig valószínűleg lényegesen csökkenni fog, mert az ugyanazon objektumra vonatkozó különböző típusok összevonásra fognak kerülni. Ssz. Megnevezés 1. Külszíni fejtés

Fő típus 1.3.3.3

Helyszín A falutól

200

m-re

K-re,

a


2. 3. 4. 5.

Szőnyegszerű lejtőcsuszamlás Csuszamlásos térszín Református templom Teraszos szőlők

2.5.2.

Feneketlentől ENy-ra Feneketlen-dűlő

2.5.2. 1.1.2.7. 1.3.1.9.

Milló-dűlő K-i része fölött. EK-en, a falu fölött. Hegyes-hegy D-i része

27

6. NATURA 2000, Különleges Madárvédelmi Területek Az Európai Unió Bird Direktívája alapján különleges madárvédelmi területek kerültek kötelezően kijelölésre, amelyeken meghatározott közösségi jelentőségű madárfaj, valamint meghatározott vonuló madárfaj jelentős állománya, illetve élőhelye található, különös tekintettel a nemzetközi jelentőségű és egyéb vizes élőhelyekre. Alsószuha közigazgatási területét a Putnoki-dombság nevű terület (azonosító: HUAN10002) érinti, a következő ingatlanokon: 047/4, 048, 049/2, 049/5, 049/6, 049/8, 050, 051, 052, 053, 056/3, 057/5, 057/7, 058, 059/1, 059/7, 059/14, 061, 062, 063/2, 063/4, 063/7, 063/8. 064, 065/1, 065/2, 066/1, 066/2, 067/2, 067/4, 067/5, 067/6, 067/7, 067/10, 067/11, 068/1, 068/2. Az érintett ingatlanok listáját a 45/2006. (XII. 08.) KvVM rendelet tette közzé. A NATURA 2000 területekre vonatkozó szabályozást a 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet tartalmazza. A NATURA 2000 gyepterületek fenntartásának földhasználati szabályairól a 269/2007. (X. 18.) Korm. rendelet ad részletes tájékoztatást. 7. NATURA 2000, Kiemelt Jelentőségű Természetmegőrzési Területek Az Európai Unió Habitat Direktívája alapján különleges illetve kiemelt jelentőségű természetmegőrzési területek kerültek kötelezően kijelölésre, a területükön található élőhelyek, illetve fajok miatt. Alsószuha közigazgatási területét a Szuha-völgy nevű terület érinti (azonosító: HUAN20005) a következő ingatlanokon: 03/2, 03/5. 03/6, 03/8, 03/9, 03/10, 03/1 1, 03/12, 03/13, 03/14. 03/16, 03/17, 03/18. 04, 040. 041. 042. 043/1, 043/3, 044. Az érintett helyrajzi számokat a 45/2006. (XII. 8.) KvVM rendelet tette közzé. NATURA 2000 területekre vonatkozó szabályozásokat a 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet tartalmazza. A NATURA 2000 gyepterületek fenntartásának földhasználati szabályairól a 269/2007. (X. 18.) Korm. rendelet ad részletes tájékoztatást. 8. Természetközeli területek Az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet 6.§ (3) bekezdése szerint a beépítésre nem szánt területek között meg kell különböztetni a természetközeli területeket, mint területfelhasználási egységeket. Ugyanezen rendelet 30/A.§ (1) bekezdése szerint a természetközeli területek a következők: mocsár, nádas, karsztbokorerdő, sziklás terület, ősgyep. A paragrafus (2) bekezdése értelmében a természetközeli területeken épületet elhelyezni nem lehet.


28

Beépítésre szánt területek kijelölése Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 8.§ (2) bekezdés b) pontja szerint: „újonnan beépítésre szánt területek kijelölésével egyidejűleg a település közigazgatási területének - a külön jogszabály alapján számított - biológiai aktivitás értéke az átminősítés előtti aktivitás értékhez képest nem csökkenhet." A 9/2007. (IV. 3.) ÖTM rendelet (továbbiakban ÖTM rendelet) tartalmazza a területek biológiai aktivitásértékeinek számításának módját. Beépítésre szánt terület kijelölése esetén kérjük, hogy a rendezési tervnek legalább az alátámasztó munkarészében mutassák be a számítások legfontosabb részeit. A következő információk feltétlenül szerepeljenek: • Az újonnan beépítésre szánt terület elhelyezkedése (hrsz.), kiterjedése, megnevezése; aktivitásértéke beépítés előtti állapotban és a tervezett beépítés után – az ÖTM rendelet alapján; • Amennyiben az új beépítés által az eredeti aktivitásérték csökken, annak a területnek az adatai, amelynek átminősítése az aktivitásérték-csökkenést kompenzálja (elhelyezkedés-hrsz., kiterjedés, megnevezés és aktivitásérték az ÖTM rendelet alapján. Fenti alapadatok és számítások hiánya esetében a rendezési tervet nem tudjuk elfogadni. 3.)Közlekedési javaslat 2003.04.hóban kiadott dokumentáció szerint az alábbi kiegészítéssel A település közigazgatási területét érinti a tervezett törzshálózati jelentőségi útvonal felújításával, ezért az alábbi szempontokat figyelembe kell venni: A közút használójának védelme A közlekedés biztonsága érdekében az összes közlekedő szempontjait a lehetséges veszélyeztetés függvényében figyelembe kell venni: Vakítás elleni védelem Hófúvás elleni védelem Széllökés elleni védelem Közvilágítás Nem kívánt átjárás elleni védelem Egyéb hatások elleni védelem (omlás, kőhullás, sárfelhordás, napfény, szaghatás) A közút környezetének védelme A közutakat övező területsávokban gondoskodni kell a környezeti elemek és rendszerek védelméről, egyrészt nyomvonal kijelöléssel, másrészt – ha szükséges – környezetei berendezéssel. A kiválasztott nyomvonal környezetvédelmi szemléletű tervezésének fel kell tárni az érintett hatásviselőket, hatásterületeket, a várható hatásokat, és meg kell jelölni a vonatkozó törvényekben, szabványokban, rendeletekben lévő előírásokat és az azok eléréséhez szükséges intézkedéseket. A természetes környezet védelme


29

A föld, mint környezeti elem védelme: az alapállapot feltárása, a föld mint környezeti elem minőségének és tulajdonságainak meghatározása (termőhelyi adottságok vizsgálata, értékes mezőgazdasági területek elkerülése) A víz védelme: a felszíni és felszín alatti vízbázisok, védőidomok, természetes és mesterséges, időszakos és állandó, folyó és állóvizek, tározók, vízgyűjtő területek. A levegő védelme: egyenletes haladást lehetővé tevő nyomvonalvezetéssel és forgalomszervezéssel, a jó átszellőzés biztosításával, az érzékeny területeknél nagyobb védőtávolság tartásával, véderősáv telepítésével csökkenteni kell a közúti légszennyezés hatását. Az élővilág védelme: A környezetvédelmi program kidolgozásánál a közlekedési fejezetnél az alábbi környezeti körülményeket kell meghatározni az úthálózat besorolásakor Külterületi közutak esetén a környezeti körülményeket három kategóriába kell besorolni: „A” jelű környezet: síkvidék, természeti és/vagy épített környezet korlátozások nélkül „B” jelű környezet: dombvidék, természeti és/vagy épített környezet korlátozások nélkül síkvidék oly mértékű természeti és/vagy épített korlátozásokkal, amelyek még lehetővé teszik a „B’ kategóriához előírt tervezési sebességekhez kapcsolt paraméterek gazdaságos alkalmazását. „C” jelű környezet: hegyvidék, sík és dombvidék oly mértékű természeti és/vagy épített korlátozásokkal, amelyek csak hegyvi8déki tervezési paraméterek alkalmazását teszik lehetővé. E szerint ALSÓSZUHA A és B jelű környezetbe sorolható Belterületen a környezeti körülményeket az alábbi négy csoportba kell besorolni: „A” jelű környezet: beépítetlen, vagy lazán beépített terület, nem érzékeny környezet „B” jelű környezet: beépítetlen, vagy lazán beépített terület érzékeny környezet „C” jelű környezet: sűrűn beépített terület, nem érzékeny környezet


30

„D” jelű környezet: sűrűn beépített terület érzékeny környezet E szerint ALSÓSZUHA B jelű környezetbe sorolható A topográfiai adottságokat belterületen a környezeti körülményeket módosító tényezőként, az alábbiak szerint kell figyelembe venni:

Főutaknál: - dombvidéken a „B” környezeti körülmény - hegyvidéken a „C” környezeti körülmény Mellékutaknál: - Dombvidéken a „C” környezeti körülmény, - Hegyvidéken a „D” környezeti körülmény A tervezés során e körülmények szerinti tervezési sebességet kell alapul venni, amennyiben ez alacsonyabb, mint a tényleges környezeti körülmények miatt alkalmazható érték. A közutak tervezése, építése és fenntartása során törekedni kell arra, hogy a környezeti kár minél kisebb legyen. Elsődlegesen az út vonalvezetésének és keresztszelvényeinek kialakításánál, környezetbe illesztésével kell törekedni a várható káros hatások csökkentésére. Fázisonként szükséges részletességgel fel kell tárni a védendő környezeti elemeket és rendszereket, (hatásviselők) az ezeket érő káros környezeti hatásokat a környezetvédelmi és természetvédelmi törvény alapján. A közlekedési létesítmények környezetében fel kell tárni és minősíteni kell a természetszerű élőhelyeket, a növény és állatvilág állapotát a védett fajok száma és ritkasága szerint. Részletes hatásvizsgálatot kell készíteni, szükséges lehet ennek függvényében teljes vegetációs periódust felölelő (márciustól novemberig) vizsgálatra szakértő bevonásával. Törekedni kell a védett területek elkerülésére, megfelelő védőtávolság tartására, a természetes élőhelyek területi csökkenésének és feldarabolásának minimalizálására. A vadon élő állatok biztonságos áthaladását elősegítő műszaki létesítményekkel kell elősegíteni. Tájvédelem Törekedni kell a tájhoz illeszkedő vonalvezetés kialakítására, a töltéseknek, bevágásoknak harmonikusan kell illeszkedniük a domborzathoz.


31

A meglévő táji adottságok kihasználásával csökkenteni kell a vizuális és zajhatásokat. Megfelelő növényzet telepítésével biztosítani kell a közút melletti területek zöldfelületi kapcsolatait, a kedvező kilátásokat és rálátásokat biztosítani kell. Őshonos és a különleges igénybevételnek ellenálló, magas esztétikai értékeket nyújtó növényzetet kell előnyben részesíteni. Az épített környezet védelme A közutak helyszínrajzi és hossz-szelvényei vonalvezetésénél az akusztikai és légszennyezési terjedési viszonyokat, valamint az immissziós határértékek betarthatóságát kell szem előtt tartani. A lakóterületeknél a megfelelő védőtávolságok biztosításával kell a zaj-, rezgés és levegőtisztasági határértékeket betartani, hatáscsökkentő megoldásokat kell alkalmazni. 4.)Közműfejlesztési javaslat 2003. április hóban kiadott dokumentáció szerint 5.)Hírközlési javaslat 2003. április hóban kiadott dokumentáció szerint KÖRNYEZETI VIZSGÁLAT 1.A környezeti értékelés kidolgozási folyamatának ismertetése A környezeti vizsgálati terv, jelen esetben ALSÓSZUHA község településrendezési tervének módosítása az egyeztetési és elfogadási eljárási folyamat része. A kidolgozást, az egyeztetést és elfogadást, illetve annak eljárását a 2/2005. (I.11.) Korm. rendelet írja elő. Előzmények, különösen a tematika tartalma A környezeti értékelés a településrendezési terv önálló része, illetve munkarésze. A környezeti értékelésnek azt az információt kell tartalmaznia, ami a Kvt. 43.§ (7) bekezdésében foglaltak, valamint a 7. § (4) bekezdés szerinti tematika kielégítéséhez a jelenleg ismeretek és vizsgálati módszerek, a terv tartalmának és részletezettségének, a döntéshozatali folyamatban elfoglalt helyének figyelembevételével megkívánható. A környezeti értékelés kidolgozásához felhasználható minden rendelkezésre álló környezeti hatásra vonatkozó korábbi, vagy folyamatban lévő tervezési, illetőleg programalkotási munkából származó, valamint ás közösségi jogszabály végrehajtása során keletkezett információ. 1.2.a tervezési folyamat más részeihez való kapcsolódása A környezeti vizsgálat és értékelés kapcsolódik a településtervezés teljes folyamatához. Nagyon sok az átfedés pl. a jelenlegi környezeti állapot a földrajzi terület, a természeti erőforrások vonatkozásában. Különösen fontos a vizsgálat és értékelés. A javasolt intézkedések, pl. csaknem azonosak a kompenzáció


32

lehetőségeivel. Pl. az ökológiai aktivitásérték számítással kimutatott környezet szempontú intézkedésekkel. 1.3.a környezeti értékelés készítése során tett javaslatok hatása a terv, illetve program alakulására Nem volt olyan javaslat, ami befolyásolta volna a tervezést, mivel egyetlen telek területen válik szükségessé településközpont vegyes terület átminősítése kereskedelmi gazdasági szolgáltató területté. 1.4.a környezet védelméért felelős szervek és az érintett nyilvánosság bevonása, az általuk adott véleményeknek, szempontoknak a környezeti értékelés készítése során történő figyelembevétele, az indokok összefoglalása 1.5. a környezeti értékelés készítéséhez felhasznált adatok forrása, az alkalmazott módszer korlátai, nehézségek (mint pl. technikai hiányosságok, bizonyos ismeretek hiánya stb.), az előrejelzések érvényességi határai, a felmerült bizonytalanságok. ALSÓSZUHA KÖZSÉGBEN a településrendezési terv módosítása által érintett területen az érintett tulajdonos műemléki környezet közvetlen közelében kíván csarnok épületet létesíteni, ahol gépkereskedelemmel kíván foglalkozni (kompresszor, fűrész, aggregátor stb) Bizonytalansági tényező, hogy ezen telephelyre teherautóval, kisebb kamionnal esetenként be is kell tudni közlekedni, ezért félő, hogy a lakókörnyezetet zavarni fogja. Számolni kell azzal is, hogy nagy felületű beton platz kerül kialakításra, ahol az olajos csapadék víz biztonságos elvezetéséről gondoskodni kell. 2. A terv, illetve program és a kidolgozásukkor vizsgált változatok (a továbbiakban: változatok) rövid ismertetése Tervváltozatok nem készültek, mivel a település önkormányzata konkrét területet kíván átminősíteni, de ezt csak az esetben támogatja, ha azt a szakhatóságok is engedélyezik. 2.1. a terv, illetve program céljainak, tartalmának összefoglaló ismertetése, kiemelve a környezeti értékelés készítése szempontjából fontos részeket A terület ökológiai hálózat védett természeti területek, NATURA 2000 területekkel nem érintett. 2.2. a terv, illetve program összefüggése más releváns tervekkel, illetve programokkal Nincs összefüggésben. 2.3. a változatok közötti választás indokai, a választást alátámasztó vizsgálat rövid leírása


33

A települési önkormányzat elkötelezett abban, hogy nagy környezetterheléssel járó tevékenységeket nem kíván befogadni, ezért nem készültek változatok. Konkrét területek kerültek kiválasztásra a legmegfelelőbb funkciójú területeken, csak az esetben támogatja a beruházást, ha azt az államigazgatási szervek is támogatják. 3. A terv, illetve program, valamint a változatok megvalósítása környezeti hatásainak, következményeinek feltárása. A közlekedéssel járó terhelés, zaj, por és a kipufogó gázok veendők számításba, illetve a beton felületekről elfolyó esetlegesen olajjal szennyezett csapadékvíz. 3.1. a terv, illetve program céljainak összevetése a terv, illetve program szempontjából releváns nemzetközi, közösségi, országos vagy helyi szinten kitűzött környezet- és természetvédelmi célokkal; Nincs összefüggésben. 3.2. környezetvédelmi célok és szempontok megjelenése, illetve figyelembevétele a tervben, illetve programban Az átminősítendő területeken, a beépítési % 30 %–ban került meghatározásra. 3.3. a terv, illetve program céljainak egymás közti, illetve a releváns tervek, illetve programok (2.2.) céljaival való konzisztenciája környezeti szempontból; Ld 2.2. pont 3.4. a jelenlegi környezeti helyzet releváns, a tervvel, illetve programmal összefüggésben lévő elemeinek ismertetése; Ld !2.2.pont 3.4.1. földrajzilag lehatárolt tervezési terület esetén, illetve, ha a hatásterület földrajzilag lehatárolható, a terület azon környezeti jellemzőinek azonosítása, amelyeket a terv, illetve program megvalósítása valószínűleg jelentősen befolyásol, ALAPÁLLAPOT Tájkataszteri leírás (Somogyi - Péchy tájkataszteri besorolása alapján) 3.4.2. a környezeti állapot egyéb jellemzőinek leírása (eltartóképesség, terhelhetőség) 3.4.3. a fennálló környezeti konfliktusok, problémák leírása és mindezek várható alakulása, ha a terv, illetve program nem valósulna meg 3.5. a terv, illetve program megvalósulásával közvetlenül vagy közvetve környezeti hatást kiváltó tényezők, okok feltárása, különös tekintettel azokra a tervelemekre, tervezett intézkedésekre, amelyek:


34

3.5.1. természeti erőforrás közvetlen igénybevételét vagy környezetterhelés közvetlen előidézését jelentik, 3.5.2. olyan társadalmi, gazdasági folyamatokat váltanak ki, vagy ösztönöznek, amelyek közvetett módon környezeti következménnyel járhatnak (különösen azok, amelyek olyan befektetői, termelői vagy fogyasztói magatartást váltanak ki, vagy ösztönöznek, illetve egyéb olyan tendenciákat erősítenek, amelyek természeti erőforrás igénybevételéhez vagy környezetterheléshez vezethetnek, olyan fajta beruházásokat, fejlesztési irányokat részesítenek előnyben, amelyek további környezetterhelő vagy igénybevevő fejlesztéseket vonzanak, ösztönöznek vagy ha kumulatív hatások léphetnek fel) 3.6. az előző pontok szerint meghatározott információkból kiindulva a terv, illetve program megvalósítása esetén várható, a környezetet érő hatások, környezeti következmények előrejelzése: 3.6.1. jól azonosítható környezet igénybevétel vagy terhelés esetén különös tekintettel: 3.6.1.1. a környezeti elemekre (földre, levegőre, vízre, élővilágra, épített környezetre, ez utóbbi részeként az építészeti és régészeti örökségre), 3.6.1.2. a környezeti elemek rendszereire, folyamataira, szerkezetére, különösen a tájra, településre, klímára, természeti (ökológiai) rendszerre, a biodiverzitásra, 3.6.1.3. a Natura 2000 területek állapotára, állagára és jellegére, valamint e területeken lévő élőhelyek és fajok kedvező természetvédelmi helyzete megmaradásának, fenntartásának, helyreállításának, fejlesztésének lehetőségeire, továbbá 3.6.1.4. az előbbi hatások következtében az érintett emberek egészségi állapotában, valamint társadalmi, gazdasági helyzetében - különösen életminőségében, kulturális örökségében, területhasználata feltételeiben várhatóan fellépő változásokra; A felmért és beépítésre szánt területté átminősítendő területek nem érintenek országosan védett természeti terület, s helyi védelem alatt sem áll. A terület nem természeti terület, szántó nem is jelölhető ki természeti területnek. A fejlesztési területek nem NATURA 2000-es terület, még a madárvédelmi területbe sem került bele. Ugyanakkor műemléki környezet közelében egy csarnok épület kerülne telepítésre. A zaj, por és a kipufogó gázok terhelik a lakókörnyezetet. 3.6.2. a közvetett módon hatást kiváltó tényezők fellépése esetén különös tekintettel: 3.6.2.1. új környezeti konfliktusok, problémák megjelenésére, meglévők felerősödésére, 3.6.2.2. környezettudatos, környezetbarát magatartás, életmód lehetőségeinek, feltételeinek gyengítésére vagy korlátozására, 3.6.2.3. a helyi adottságoknak megfelelő optimális térszerkezettől, területfelhasználási módtól való eltérés fenntartására vagy létrehozására, 3.6.2.4. olyan helyi társadalmi-kulturális, gazdasági-gazdálkodási hagyományok gyengítésére, amelyek a táj eltartó képességéhez alkalmazkodtak, 3.6.2.5. a természeti erőforrások megújulásának korlátozására,


35

3.6.2.6. a nem helyi természeti erőforrások jelentős mértékű használatára vagy a helyi természeti erőforrások túlnyomóan más területen való hasznosítására; Az önkormányzati szándék és település-rendezési terv előírásai szerint sem lehetnek zavaró hatásúak. 3.7. a környezeti következmények alapján a terv, illetve program és a változatok értékelése, a környezeti szempontból elfogadható változatok meghatározása. Nincsenek olyan volumenű fejlesztések, melyekre több változatot kellene kidolgozni. 4. A terv, illetve program megvalósítása következtében várhatóan fellépő környezetre káros hatások elkerülésére, csökkentésére vagy ellentételezésére vonatkozó, a tervben, illetve programban szereplő intézkedések környezeti hatékonyságának értékelése, javaslatok egyéb szükséges intézkedésekre. A várható környezeti hatások terhelik a lakókörnyezetet. 5. Javaslat olyan környezeti szempontú intézkedésekre, előírásokra, feltételekre, szempontokra, amelyeket a terv, illetve program által befolyásolt más tervben, illetve programban figyelembe kell venni. Nem szükségesek oly mértékű környezeti szempontú intézkedések, melyeket más tervekben is figyelembe kell venni. 6. A terv, illetve program megvalósítása következtében várhatóan fellépő környezeti hatásokra vonatkozóan a tervben, illetve programban szereplő monitorozási javaslatok értékelése, javaslatok egyéb szükséges intézkedésekre. Lakossági panasz bejelentések várhatóak a tervezett beruházás miatt. 7. Közérthető összefoglaló ALSÓSZUHA községben a településrendezési terv módosítást érintően olyan környezeti problémák, melyek külön intézkedést igényelnének az alábbiak szerint foglalhatóak össze. -A várható zaj és légszennyezés terhelés miatt korlátozni kell a teherárú forgalmat. -Gondoskodni kell az elcsepegő olajszennyezések ártalmatlanítására. -A tervezett épület, csarnok épület műemléki környezet közelében fog épülni, ezért az engedélyezési eljárásba a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalt is be kell vonni. TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ A TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ MÓDOSÍTÁST NEM IGÉNYEL ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY 2003. április hóban kiadott dokumentáció szerint az alábbi kiegészítéssel:


36

A településközpont vegyes területből történő átminősítés örökségvédelmi szempontból nem jelent lényeges változást. A tervezett beruházás, miszerint kisgép kereskedelmi és raktárüzemet kíván megvalósítani a tulajdonos – a lakóövezeti normákat szigorúbban kell majd teljesíteni, mivel a környezeti határértékek alacsonyabbak, mint a kereskedelmi szolgáltatói, illetve a településközpont vegyes terület vonatkozásában. A rendezési terv módosítás tárgyát képező terület határos a műemléki környezettel. Magasabbrendű jogszabályok miatti előírások: a.) a tájbaillesztés elbírálhatósága érdekében látványterv készítendő b.)a közművezetékek felszín alatti nyomvonal vezetése szükséges, különös tekintettel a villamosenergia, és távközlés vezetékeit földkábelbe fektetve kell megépíteni. Amennyiben szükséges gáznyomás szabályozó elhelyezése, az az utcai homlokzaton nem jelenhet meg. c.)az épületek és épületrészek homlokzata természetes anyagú (kő, fa, tégla, stb), vagy a természetes anyagok megjelenésével azonos, ahhoz közeli tónusú és színű felületképzéssel készülhet. Tipikusan harsány színek a falfelületek színezésére és a tetőhéjalásra nem alkalmazhatóak. A rendezési terv módosítás tárgyát képező terület korábban is beépített terület volt, de a földmunkák végzése során az alábbiakra kell tekintettel lenni : A Rendezési Terv által érintett területeken a tervhez kapcsolódó beruházások során végzendő várható földmunkák során ez idáig még nem ismert, valamint ismert és nyilvántartott régészeti lelőhelyek kerülhetnek veszélybe. Az általunk ismert régészeti lelőhelyek kezelését a Kulturális javak védelméről (…) szóló 2001. évi LXIV. törvény alábbi rendelkezései határozzák meg. Az ismert és nyilvántartott lelőhelyeket lehetőség szerint el kell kerülni, ha ez nem lehetséges, előzetesen föl kell tárolni. 24. § (1) A régészeti emlékek és leletek előkerülése esetében is törekedni kell a régészeti örökség elemeinek helyszíni megőrzésére. (2) Ha régészeti feltárás esetén kívül régészeti emlék, illetőleg lelet kerül elő, a felfedező (a munka felelős vezetője) köteles c) a tevékenységet azonnal abbahagyni, és az illetékes múzeum nyilatkozatának kézhezvételéig szüneteltetni, d) a helyszín és a lelet őrzéséről – a felelős őrzés szabályai szerint – a jegyző vagy az illetékes múzeum, vagy a Hivatal intézkedéséig gondoskodni. (3) Az emléket vagy leletet az illetékes települési önkormányzat jegyzőjének haladéktalanul be kell jelenteni. E kötelezettség a felfedező, az ingatlan tulajdonosát, az építtetőt és a kivitelezőt egyaránt terheli. (4) A jegyző a bejelentés alapján köteles az illetékes múzeumot és a tevékenység jellege szerint illetékes hatóságot haladéktalanul értesíteni.


37

(5) Az illetékes múzeum köteles a helyszínt, illetőleg a leleteket haladéktalanul megvizsgálni és a tevékenység folytatásának feltételeiről – a hozzá érkezett bejelentéstől számított – 24 órán belül írásban nyilatkozni, és a nyilatkozatot egyidejűleg a Hivatalnak is megküldeni. (6) Amennyiben az illetékes múzeum nyilatkozata alapján a további tevékenység a régészeti emléket, illetőleg az előkerült régészeti leltet nem veszélyezteti, az nyomban folytatható. (7) Ha a múzeum nyilatkozata alapján a régészeti emlék vagy a lelet veszélyeztetése nélkül a tevékenység még részlegesen sem folytatható, a tevékenység jellege szerint illetékes hatóság köteles annak folytatását azonnali hatállyal megtiltani és legfeljebb 30 napra felfüggeszteni, és intézkedéséről a Hivatalt értesíteni. (8) A múzeum köteles a mentő feltárást haladéktalanul megkezdeni, és folyamatosan – az elvárható ütemben – végezni, az előkerült régészeti leletet ideiglenesen elhelyezni. A mentő feltáráshoz feltárási engedély nem szükséges. (9) Ha a mentő feltárást nem lehet 30 nap alatt elvégezni, a Hivatal ideiglenesen védetté nyilváníthatja a földterületet. Ennek hiányában a munka folytatható. Amennyiben a rendezési terv által érintett területen földmunkával járó, 1 hektárnál nagyobb kiterjedésű területet érintő beruházásokat terveznek, az érintett területen található régészeti lelőhelyek megőrzése és szakszerű feltárásának biztosítása érdekében szükséges, hogy a beruházó végeztesse el a terület előzetes régészeti felmérését.

ALSÓSZUHA KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK KISMÉRTÉKŰ MÓDOSÍTÁSA. 1 jelű terület

Recommend Documents