Dekódoló
Adó
Kódoló
1. A kommunikáció információelméleti modellje – és az információmennyiség.
Vevı
Csatorna: jel, zaj A kommunikáció során a forrás (adó) az, aki az információ közlés kiindulópontja. A kommunikálás jelek küldésében valósul meg. Ezeket a jeleket át kell alakítani, erre szolgál a kódoló. Az egyik jelrendszerbıl egy másikba kell átalakítani a kódolás során (például az analóg jelet digitálissá kell alakítani). A kódolt jelek a csatornába kerülnek, ezen kerülnek továbbításra. A csatornában a jelhez zaj is társul. A kódolt jeleket a másik (valamely másik) jelrendszerbe alakítja vissza a dekódoló. A nyelı (vevı) fogadja a dekódolóból érkezı jeleket. A folyamat szimmetrikus: az adó információt továbbít és a vevı ezt (vagy a folyamat során valamiképpen átalakult) információt kapja meg. A zajok elleni védekezés: – analóg jel esetén: zajszőrés, szigetelés, például a hang esetében hangszigetelés – digitális jel esetén: szigetelés, ha a zaj hibákat okozott az adatbitekben – általában redundanciával lehet védekezni, a hibákat javítani. Az információ valamilyen új ismeret, új tudás. Az információ bizonytalanságot szüntet meg, cselekvésre késztet. Az információ megjelenési formája az adat. Az adatokat jelekkel közöljük. Az információmennyiség egysége a bit (binary digit – kettes számrendszerbeli számjegy) Ha egy állításról megtudjuk, hogy igaz vagy hamis, az 1 bit információnak felel meg. A kettes számrendszerben csak két számjegy van: a 0 és az 1. Ezek a számjegyek éppen megfeleltethetık a hamis és az igaz állításoknak. Információk és adatok mennyiségének mérése bájtban (KB, MB, GB) történik. Váltószámok: 1 Byte = 8 bit. 1kB= 1024 Byte… (by eight - nyolcasával) Hogy ne legyen eltérés a hagyományos és számítástechnikában használt váltószámok között a kilo- ezerszeres, a mega- milliószoros váltószámot jelent itt is. Az 1024 szeres váltószámhoz a kibibájt (KiB), mebibájt(MeB), gibibájt(GiB) és tebibájt(TeB) elnevezéseket használjuk, ezek még nem terjedtek el Magyarországon. Felcserélhetıek-e a szerepek a kommunikáció során? Elemezze a kommunikáció folyamatát egy e-mail küldése közben! Két magyarul beszélı ember, egy rendszergazda és egy "hétköznapi ember" mindig megértik egymást? Mekkora a kapacitása egy normál DVD lemeznek? Legkevesebb hány biten tárolható az információ, hogy a hét hányadik napja van?
2. A számítógépek fejlıdése az elmúlt kb. 60 évben és az internet története.
Az elsı, már nem tisztán mechanikus számítógépek a II. világháború elıtt jelentek meg. Ezt a korszakot 0. generációnak nevezzük. Ezek a gépek, relés elektromechanikus áramkörök alkalmazásával képesek volt logikai és aritmetikai mőveleteket elvégezni. Az 1. generáció (40-es évek) gépei már tisztán elektronikus mőködésőek voltak. A kapcsoló szerepét az elektroncsı töltötte be. Az egyik elsı, talán leghíresebb elektronikus gépet 1943-1946 között építették a lövedékek röppályájának a kiszámítására, illetve szélcsatorna számításokra használták. Ez a gép volt az ENIAC. A 30 tonnás gép másodpercenként 5000 összeadást volt képes elvégezni. A programozás gépi kódban történt. A mai értelemben vett számítógépek építési és mőködési elvét Neumann János dolgozta ki. 1. 2. 3. 4. 5. 6.
A számítógép teljesen elektronikus mőködéső, külön vezérlı- és végrehajtóegységgel. A számítógép kettes számrendszert használ. Az adatok és a programok ugyanabban a belsı tárban, a memóriában vannak. Van aritmetikai egysége és vezérlı egysége. (univerzális gép) Külsı rögzítı eszközöket alkalmaz (háttértárolók). Soros utasításvégrehajtás.
A 2. generációra (50-es évek) a félvezetı áramkörök (dióda, tranzisztor) használata jellemzı. Megjelentek a mágnesszalagok és a mágneslemezes háttértárak valamint az operációs rendszerek. Elterjedtek a magas szintő programozási nyelvek. A 3. generáció gépeiben (60-as évek) megjelentek az integrált áramkörök. A gépeknek már volt operációs rendszere. Megjelentek a mini- és mikroszámítógépek. A 4. generáció (70-es évektıl) gépeiben megjelent a mikrochip. Felhasználóbarát, könnyő kezelés. Elkezdıdött a PC-s forradalom. 1981-ben jelent meg az IBM PC. Az 5. generáció (90-es évektıl) gépeire a nem soros mőködés, a mesterséges intelligencia lesz jellemzı. Az internetet nevezhetjük a hálózatok hálózatának, mert több helyi hálózatot kapcsol össze egy naggyá. A gerinchálózaton vannak az internet-szerverek, amelyek egymáshoz és a munkaállomásokhoz is kapcsolódnak. 1969-ben az USA Védelmi Minisztériuma olyan számítógépes hálózatot kívánt létrehozni, amely akkor is mőködıképes, ha valahol a vonal egy része megsérül (atomtámadás). Minden gép több másikkal van összeköttetve, és ha az egyik vezeték megsérül, akkor másik úton is el tud jutni a megcímzett adatcsomag (a hálózat csomagkapcsolt és nem vonalkapcsolt). Az interneten tehát nincs "központi gép". Ez volt az ARPANET. Késıbb ketté vált a katonai célú hálózat és az egyetemi, polgári hálózat. Az internet a TCP/IP protokollt használja a csomagok továbbítására. A világhálót, vagyis a World Wide Web-et 1989-ben kezdték kifejleszteni, vagyis 20 éve. Ez ma az internet egyik legnépszerőbb szolgáltatása. Lehetıséget biztosít információk közlésére, szórakoztatásra, üzleti tevékenységre, mindezt ma már teljesen multimédiás megvalósításban. Az Internet többféle szolgáltatást nyújt a hálózat használóinak. Ezek egy része a kommunikációra (pl. e-mail) irányul, más része pedig az információk átadására, illetve távoli számítógépek elérésére (pl. FTP). Az Internet egyre növekvı hozzáférhetısége és fejlıdése egyre inkább háttérbe szorítja a többi kommunikációs csatornát.
Milyen perifériái voltak az 1. generációs számítógépeknek? Miért elınyösebb egy elektronikus gép, mint egy mechanikus? Miért elınyös a kettes számrendszer használata? Miért elınyös memóriában tárolt program? Mit jelent az, hogy univerzális gép? Megbénítható, leállítható-e az internet? Mi az a blog?
3. A szofverhasználat jogi vonatkozásai és a szerzõi jog fogalma. A szoftver-forráskódja, valamint programkódja- és a hozzá tartozó dokumentáció a programozók szellemi alkotása. Mindezen alkotások szerzıi jogával tehát a szoftver alkotója rendelkezik. A szoftver létrejöttének pillanatától szerzıi jogvédelem alatt áll. A szerzıi jogról lemondani nem lehet, nem eladható, másra át nem ruházható. A szerzıi jogvédelmi törvény alapján a szoftvert a szerzıi jogvédelmi ideje alatt csak fizetés ellenében szabad felhasználni. A szoftveralkotások felhasználására licenszek vásárlásával szerezhetünk jogot. A licenszek megvásárlásával a szoftver kiadója feljogosítja a vevıt a termék használatára, a vevı pedig ezzel (illetve számlával, szerzıdéssel) igazolja annak származását. A szoftverek korlátozottan használható, ingyenes változatai az úgynevezett shareware-ek. Ezek szabadon hozzáférhetık, letölthetık például az internetrıl. A felhasználás korlátozása többnyire idıhöz vagy a program valamely lényeges jellemzıjéhez (például a menthetı állományok méretéhez) kötött. A freeware szoftverek ingyenes szabadon használható és terjeszthetı, teljes programok melyeknek általában a forráskódja is szabadon közzétehetı. Azokat a freeware programokat, amelyek futtatása közben megjelennek a szponzorok, támogatók reklámjai, adware programnak nevezzük. Ugyancsak freeware programok azok, melyek futtatása közben a program a felhasználó szokásairól üzeneteket küld a gyártónak, a forgalmazónak. Ezek spyware programok, a külvilág felé irányuló kapcsolatról a forgalmazó nem ad mindig tájékoztatást a felhasználónak. Új géphez illetve új fıdarabhoz adható OEM verzió (Original Equipment Manufacturer) Többnyire csak operációs rendszereket lehet így megvenni, a szoftver teljes árához képest 4050%-os megtakarítással. Az illegális szoftverhasználat, a szoftver hamisítása, ugyanazon program több gépre telepítése jogosulatlanul, internetrıl letöltött illegális szoftverek használata szoftverkalózkodásnak számít. Hazánkban 1994-ben alakult meg a BSA magyarországi szervezete, amely a legnagyobb szoftverfejlesztıket és forgalmazókat tömöríti magába, és feladatának tartja, hogy az üzleti szoftverek felhasználóit a legális szoftverhasználat irányába terelje. A felhasználói szerzıdés (licensz) általába tartalmazza, hogy hánygépre lehet telepíteni a programot, illetve hogy lehet-e másolatot készíteni a programról (többnyire nem, legfeljebb egy biztonsági másolatot, a további másolat jogosulatlan példányak minısül). A legális kereskedelmi szoftverek esetében bevett gyakorlat a szoftverek átruházása adásvételi szerzıdéssel, valamint a szoftverek bérbeadása. Milyen módokon sérhetı meg a licensz-szerzıdés? Mi a shareware programok célja? Milyen elınyei vannak a jogtiszta programok használatának?
4. Számrendszerek, és számábrázolások – bináris, hexadecimális számrendszerek. Egy számrendszer alapszámának a különbözı jegyek számát nevezzük. Például a tizes (decimális) számrendszerben az alap 10, a helyiértékek a 10 hatványai, a számjegyek 1,2,3,…..,9. A legnagyobb számjegy alap-1 értékő. A kettes (bináris) számrendszerben az alapszám 2. Két számjegye van 0 és 1. Kettes számrendszer szüksége: Elektromos áramkörökben könnyen és biztosan megállapítható, hogy egy bizonyos pontban van-e feszültség vagy nincs. Ezt a kétfajta állapotot a kettes számrendszerrel lehet a legegyszerıbben ábrázolni.
25(10) = 1* 2 4 + 1* 2 3 + 0 * 2 2 + 1* 2 0 = 1101( 2 ) A kettes számrendszer számjegyeit bit-nek nevezzük (binary digit) A tizenhatos (hexadecimális) számrendszerban az alapszám 16. A számjegyek jelölésére az angol ABC betőit is felhasználjuk (0,1,2, ... 9,A,B,C,D,E,F). Négy bit segítségével 24 = 16 különbözı számkombinációt írhatunk le, ami praktikussá teszi bináris számok hexadecimális formában történı megadását, pl. RGB-színkódok esetében. 0010 1111 0100 1011 0100 1011 = #2F4C4C Másképp megközelítve, mivel egy bitnyi információ nagyon kevés, a számítógépeknél a nyolc bites ábrázolás honosodott meg, amelyet byte-nak nevezünk ( by eight - nyolcasával) Az elsı modern számítógépek egyszerre nyolc bitet tudtak értelmezni. Egy-egy nyolc bites kombináció megjegyzése nehéz feladat volt, így a nyolc bitet két négyes csoportra osztották. Így érkeztünk el a 16-os számrendszerhez. A fixpontos számábrázolás az egész számok ábrázolására szolgál. Mivel a bináris pont (tizedesvesszı) a szám végén, fix helyen van, ezért ábrázolni nem szükséges. Elıjeles, fixpontos számok esetén az elıjel balról az elsı bit. Nem szükségszerő, hogy van elıjelbit – csak pozitív számok. A lebegıpontos számábrázolás a számok hatványkitevıs ábrázolása. Egy szám hatványkitevıs alakja egy olyan formula, amelyben a szám egy egész és egy törtrészbıl álló szám, valamint a számrendszer alapjául szolgáló szám hatványának szorzataként tárolódik.
236,52 = 2,3652 *10 2 Miért a kettes számrendszert használják a számítógépek? Mik a kettes számrendszer helyiértékei? Fixpontos számábrázolásnál mekkora a legnagyobb tárolható érték elıjeles és elıjel nélküli tárolás esetében?
5. A Neumann-elv. A személyi számítógép részei. A mai értelemben vett számítógépek építési és mőködési elvét Neumann János dolgozta ki. 1946-ban 1. 2. 3. 4. 5. 6.
A számítógép teljesen elektronikus mőködéső, külön vezérlı- és végrehajtóegységgel. A számítógép kettes számrendszert használ. Az adatok és a programok ugyanabban a belsı tárban, a memóriában vannak. Van aritmetikai egysége és vezérlı egysége. (univerzális gép) Külsı rögzítı eszközöket alkalmaz (háttértárolók). Soros utasításvégrehajtás.
Egykori közvetlen munkatársa, Halmos Pál matematikus így jellemzi Neumann munkásságát: „...kiváló matematikus volt, aki jelentıs eredményekkel gazdagította a kvantumfizikát, a logikát, a meteorológiát, a hadtudományt, a nagy sebességő számítógépek elméletét és alkalmazásait, valamint a stratégiai játékok elméletének kidolgozásával a közgazdaságtant.". Amikor megkérdezték Szilárd Leótól, hogy a századelın miért született annyi zseni Magyarországon, hogy még külföldre is jutott belılük, azt válaszolta: „A kérdés rossz. Valóban nagyon sok tehetséges ember volt a század elején Magyarországon, például Gábor Dénes és mások, magamat is közéjük sorolom, közöttünk azonban csak egyetlen zseni volt: Neumann János!" Vannak próbálkozások nem Neumann-elvő gépek létrehozására, ezekre többek között a párhuzamos utasításvégrehajtás, az adatok szabad áramlásának megfelelıen mőködnek. A számítógép hardverét az ıt felépítı „fizikai” alkatrészek alkotják, tágabb értelemben ide soroljuk a hozzájuk csatlakoztatható (vagy már csatlakoztatott perifériákat is) ezt összefoglaló néven számítógépes környezetnek (konfiguráció) nevezzük. A számítógép szoftverét a mıködtetéséhez szükséges programok, dokumentációk, adatok alkotják. A számítógép fı részei: A CPU (processzor), melynek feladata a számítógép vezérlése. A processzorokat többek között a mőveleti sebességgel, az órajel frekvenciájával, illetve a cache memória méretével jellemezhetjük.. Az operatív memória, amely tárolja az éppen futó programokat és a feldolgozás alatt lévı adatokat. A memóriának két fajtája van a ROM típusú csak olvasható és a RAM típusú írható és olvasható. A RAM a gép kikapcsolása után az adatokat elveszti. Mőködési elvükkel, kapacitásukkal jellemezhetıek. A háttértárak feladata a nagymennyiségő adatok tárolása. Az információt a gép kikapcsolása után is megırzik. Mőködési elvük szerint lehetnek mágneses elven mőködık: hajlékony lemezes (FDD), merevlemezes (HDD) meghajtó, mágnesszalagos egység (streamer), illetve optikai elven mőködı (CD, DVD). Egyre nagyobb teret nyernek az elektromos elven, a RAM és a ROM tulajdonságait ötvözve mőködı flash memóriák (memóriakártya, pendrive). A beviteli (input) egységek feladata az információ bevitele a számítógépbe, például billentyőzet, egér. A kiviteli (output) egységek feladata a feldolgozott információ megjelenítése, például nyomtató, monitor.
Egy DVD lemez perifériának tekinthetı? A számítógép tápegysége része a hardvernek? Miért mondhatjuk azt, hogy a számítógép moduláris felépítéső? Miért olyan lényeges, hogy a számítógépben elkülönül a hardver és a szoftver?
6. Memóriák és háttértárak. A memória adatok, programok digitális tárolására alkalmas eszköz. A tárolási rendszer a matematika kettes (bináris) számrendszerén alapul. A kettes számrendszerben minden egyes helyi érték csak két értéket vehet fel: a 0-át és az 1-et. Ez úgy képzelhetjük el, mint egy kétállású kapcsoló, ki- és bekapcsolt állapotát. A memória ilyen "kapcsolók" sorozatából áll. A ROM (Read Only Memory) integrált áramköri memória, aminek a tartalma a gép kikapcsolása után is megmarad, az adatok megırzéséhez nem kell áramforrás. A gyárilag beleírt programokat csak olvasni lehet. Az operációs rendszer betöltı program a ROM BIOS-ban van. A RAM (Random Access Memory) írható és olvasható memória, de tartalma elvész az áramellátás megszőnésével. A ROM és a RAM is közvetlen eléréső. Az éppen futó programok adatait a számítógép itt tárolja, az operatív memória maga is RAM. Többféle típusa létezik. Jellemzıje a kapacitás és a sebesség. Napjainkban az >=2 GB mérető RAM a jellemzı. Cache az összefoglaló neve azoknak a nagyon gyors memóriáknak, amik gyors átmeneti tárolók a processzor közelében. Míg az operatív memória csak ideiglenesen, legfeljebb a gép kikapcsolásáig ırzi meg tartalmát, a háttértárakon nagy mennyiségő információ hosszabb idıre - akár évekig is - tárolható. A flash memóriák olyan írható olvasható memóriák, amelyeknél nincsen szükség áramforrásra az adatok megırzéséhez. Ilyen például a Pen Drive ami, egy hordozható háttértár. Digitális fényképezıgépekben, videokamerákban memóriakártyák használatosak. A mágneses háttértárak mágneses jelként tárolják az adatokat. A hajlékonylemezes adatrögzítések mára már elavultnak számítanak, mert kevés adat fér rájuk és túl sérülékenyek. A merevlemez HDD (Hard Disk Drive), más néven winchester, egy légmentesen lezárt doboz, amiben mágnesezhetı felülettel bevont fémkorongok vannak. A fémkorongokhoz író/olvasó fejek nyúlnak. Az adatok koncentikus körök mentén helyezkednek el (sávok). Precíz mechanikával ellátott rendszer ütésre, rezgésre érzékeny. 5000-10000 fordulat/perc sebességre képes. Az adatelérés sebessége viszonlyag gyors. Létezik hordozható változat is. A szalagos háttértárolók (streamer) is mágneses elven rögzítik az adatokat. Nagy kapacitásuk miatt archiválásra használják ıket. Hátrányuk mivel soros elérésőek ezért lassúak. Az optikai adathordozók optikailag rögzítik az adatokat. Az 1982-ben szabványosított CD (Compact Disk) meghajtó adathordozója a CD-lemez. A CD mőanyag lemez, amin alumínium vagy arany fényvisszaverı réteg helyezkedik el. Ezen sorjáznak a bitek (világosabb sötétebb mélyedések, pit-ek). Az adat leolvasása lézerfénnyel történik az olvasó a visszaverıdött szórt fényt, méri. A lemezen az adatok spirálisan helyezkednek el. A CD-ROM csak olvasható a gyártás során viszik rá fel az adatot. A CD-R (Recordable) csak egyszer írható. A biteket fókuszált lézerfény égeti be. A CD-RW (ReWritable) újraírható lemezt jelent. Az 1997-ben megjelent DVD (Digital Versatile Disc) digitális sokoldalú lemez mőködési elve hasonló a CD-hez. Kapacitása viszont jóval nagyobb, míg a CD-n 640-700 MB-t tárolhatunk addig egy DVD-n 4,7-17 GB-t. Ezt a nagyobb adatsőrőséggel és a többrétegőséggel tudták elérni. DVD-bıl is létezik írható és újraírható is. A DVD új korszaka a Blu-Ray DVD, ami kék fényő lézert használ. Kapacitása 25 GB, illetve két réteg esetén 50 GB.
Mekkora a jellemzı kapacitása egy merevlemeznek? Hány CD lemez tartalma fér el egy DVD lemezen? Hány perc zene fér el egy audio CD-n? Mekkor az átmérıje egy CD/DVD lemeznek? Miért elınyösebb a kék fényő lézer? Milyen behatások tehetnek kárt egy DVD lemezben? Hosszú távon DVD-n vagy merevlemezen biztonságosabb tárolni az adatokat? Mire szolgál a DVD-knél a régiókód?
7. Monitorok és nyomtatók. A monitor (screen, display) az információk megjelenítésére szolgál. Ez a PC-k szabványos kimeneti perifériája. A mőködési elvük szerint a két legelterjedtebb típus a katódsugárcsöves (CRT) és a folyadékkristályos (LCD) monitor. A CRT monitorok a számítástechnika ıskorának hírnökei, abból a szempontból, hogy itt alkalmaznak egyedül még elektroncsöveket, vagyis a képernyı katódsugárcsövét. A folyadékkristályos monitorokban két üveglap között vékony folyadékkristály réteg található. A folyadékkristály olyan anyag, amelynek molekulái az elektromos tér hatására elfordulnak. A monitoroknak illeszkedniük kell a központi egységben található képernyıvezérlıkártya típusához. A videókártya egyik jellemzıje a rajta található memória mérete. Manapság már csak a VGA monitorok különbözı típusait árusítják, mint például SXVGA (1280x1024). A monitorok szöveges (karakteres), illetve grafikus üzemmódban dolgozhatnak. A grafikus üzemmódban a képet apró pontok összeségeként tekinthetjük, amelyeket képelemeknek,(az angol picture element összevonásából) pixelnek nevezünk. A színes monitorok a vörös, zöld és kék színekbıl az additív színkeverést (vagyis a fénnyel való keverést) alkalmazva szinte bármilyen színt kikevernek (RGB). A monitor jellemezhetı a megjelenített képpontok számával (1280*1024), illetve a megjeleníthetı színek számával (24 színbit 16,7 millió szín). A képrissítési frekvenciát Hz-ben adjuk meg. A monitorokat méretük szerint-pontosabban a megjelenített képátló mérete szerint is csoportosíthatók. A képátlót inchben adják meg a gyártók. Léteznek 8-22 colos vagy ennél nagyobb képátmérıjő monitorok is A nyomtató (printer) feladata a számítógép memóriájában megjelenı adatok megjelenítése papíron vagy más anyagon. A grafikus rendszerek bevezették a házi szabvánnyá vált WYSIWYG (What you see is what you get - azt kapod amit látsz) fogalmát, amely az objektumoknak ugyanolyan megjelenést biztosít a monitoron, mint a papíron. A mátrix (tős) nyomtatók 9 vagy 24 tővel dolgoznak. Ezeket a tőket nagy teljesítményő elektromágnesek lökik neki a papír elıtt feszülı festékszalagnak. A festékszalag azokon a tőhegynyi pontokon érintkezik a papírral és összekeni azt festékkel. A nyomtatófej ezután egy pontnyit vízszintesen elmozdul, és a folyamat megismétlıdik. Az ilyen nyomtatók nagy elınye az índigózhatóság és az olcsó fenntartás. Ennek megfelelıen alkalmazzák számlák, bizonylatok nyomtatására, ahol a fenti paraméterek elınyt jelentenek. A tintasugaras nyomtató egy nyomás alatt lévı festéktárból fúvókák segítségével juttat festéket a papírra. A fúvókák igen közel helyezkednek el egymáshoz így nagy felbontás is elérhetı, de ennek léteznek fizikai határai. A festék papírra jutását az un. piezoelektromos kristályokkal oldják meg. Ennek az anyagnak feszültség hatására megnı a térfogata, ezért a festéket a papírra fújja a patron. A fej itt is vízszintesen, a papír pedig függılegesen mozog. A lézeres elven mőködı típusokt echnikája a soronkénti nyomtatással ellentétben a lapnyomtatásra koncentrál. A nyomtatóban a speciális anyaggal (szelénnel) bevont és elektromosan feltöltött hengerre lézersugár írja fel a nyomtatandó képet. Ahol a lézersugár a hengerhez ér, ott annak felülete a henger többi részével és a nyomtatóban lévı fekete festékporral ellentétes töltésővé változik. Így amikor a hengernek ez a része elfordulása közben a festékkazetta fölé kerül, akkor abból festék tapad fel a lézerpásztázta helyekre. A hengerrıl a kép görgetéssel kerül át a papírra, majd beleég abba, amikor az egy 200 C°-os hengerpár között elhalad. A színes nyomtatás elve a következı: minden szín kikeverhetı a türkiz, bíbor, sárga színekbıl szubtraktív színkevereséssel (CMYK). Egy nyomtató fontos tulajdonsága a felbontás, amelyet az inchenkénti pontok számával, vagyis DPI-vel mérünk.
Mi volt a különbség a szürkeárnyalatos és a fekete-fehér monitorok között? Milyen képfrissitesi frekvenciát érdemes beállítani egy CRT monitorra? Melyik típusó nyomtatóba száradhat be a festék? Napi több száz oldal szöveg nyomtatásásra milyen típusú nyomtató a leghatékonyabb?
8. Perifériák jellemzése: digitális kamera, szkenner, billentyőzet, hangkártya, VGA kártya, hálózati kártya, modem, egér. A digitális kamerák/fényképezıgépek általában valamilyen flash memóriát használnak. Hasonlóan a lapolvasókhoz a használt érzékelı elemek CCD áramkörök, melyekben fényre érzékeny cellák vannak, melyek a megvilágítással arányos feszültséget szolgáltatnak. Fontos része még a kamerának az optika. A lapolvasó (scanner) képek digitalizálására szolgál. A papíron, vagy egyéb hordozón lévı dokumentum elektronikus képének elıállítása és számítógépbe vitele. Minısége függ a felbontás nagyságától, aminek mértékegysége DPI (dots per inch) és a színmélységétıl, vagyis a színárnyalatok számától. Ezt bitekben szokták mérni.(pl: 32 bites színmélység = több mint 4 milliárd színárnyalat). Szoftveresen lehetséges a bevitt karakterek optikai felismerése, ezt OCR programok végzik. A billentyőzet az egyik legfontosabb beviteli periféria. Általában kábellel csatlakozik az alaplaphoz. A betők elhelyezése a QWERTY elhelyezést követi kiegészítve néhány speciális (ún. funkció) billentyővel. A billentyők lenyomásakor ill. felengedésekor generálódik egy jel, amit a számítógép dolgoz fel. Milyen részekre, csoportokra oszthatók a billentyők egy szokványos billentyőzeten? A hangok digitalizálást a hangkártya és az ahhoz kapcsolódó szoftver végzi. A digitalizálás során többféle eljárás létezik, de ki kell emelni a standard CD minıséget, ami azt jelenti, hogy a digitalizálás során a hanghullámból másodpercenként 44100 mintát veszünk, és egy mintát 16 bit-en (2 byte-on) tárolunk el. A monitoroknak illeszkedniük kell a központi egységben található VGA kártya típusához. A videókártya egyik jellemzıje a rajta található memória mérete, ami egyik oldalról meghatározza a használható maximális felbontást és színmélységet – másrészt a monitor fizikai felépítése jelent korlátot. Szinte minden Windows rendszerre írt játék használja a DirectX csomagot, ami szintén a Microsoft terméke. A legújabb, 10-es verzióját csak a legújabb videókártyák támogatják hardveresen. A videókártyák korábban AGP porton keresztül, újabban egyre gyakrabban PCI Express porton keresztül csatlakoznak az alaplaphoz. Egy gépben lehet 2-4 videókártya is. A hálózati kártya a számítógépek hálózatra kapcsolódását és az azon történı kommunikációját lehetıvé tevı bıvítıkártya. Ez minden hálózatra kötött számítógépen megtalálható. Ezekbe lehet beledugni a szabványos hálózati kábelt. Léteznek vezeték nélküli kártyák is. Ezek rádióhullámokat vesznek/adnak, és ezzel komunikálnak. Sebességük: 10Mb/s-1Gb/s között mozog. A modem egy olyan berendezés, ami egy vivıhullám modulálásával a digitális jelet analóg információvá, illetve a másik oldalon ennek demodulálásával újra digitális információvá alakítja. Az eljárás célja, hogy a digitális adatot analóg módon átvihetıvé tegye. A telefonos modem például, a számítógép által használt digitális 1 és 0 jeleket úgy alakítja át hangfrekvenciává, hogy az telefon vonalon továbbítható legyen. Az ADSL modem is hasonló, csak magasabb frekvenciát használ. Az egér szinte nélkülözhetetlen beviteli (pozicionáló) eszköz. Van mechanikus egér – ezek alján golyó található, az optikai (infravörös vagy lézeres) egerek alján egy kis optikai érzékelı figyeli az elmozdulás irányát és sebességét. Az egérrel azonos funkciót lát el a track ball. Itt az egér alja helyett a tetején van a golyó amit csak az ujjunkkal kell görgetni. Laptopokban használatos pozícionáló eszköz a touchpad. Ennek is van vezeték nélküli változata. Mire szolgál a Scroll Lock billentyő? Mondj néhány közismert billentyő kombinációt! Legalább hány megapixeles felbontás szükséges egy normál mérető fénykép jó minıségben történı ki nyomtatásához? A fenti perifériák közül melyik elengedhetetlenül fontos a számítógép mőködéséhez, illetve internetezéshez?
9. Hálózatok fajtái, topológiájuk, az internet felépítése. A számítógépeket összekötı kommunikációs rendszereket nevezzük hálózatnak. A hálózaton történı kommunikáció valamilyen protokoll (rögzített kommunikációs szabályok összessége) segítségével történik. A hálózatokat alapvetıen két csoportra osztjuk. A LAN (Local Area Network) helyi hálózat, mint például az iskolai hálózat. A WAN (Wide Area Network) nagy területeket, nagy távolságokat áthidaló hálózat, mint például a hazai középiskolák hálózata.
A számítógépek között az adatcsere több különbözı módon valósulhat meg, például kábelekkel, rádióhullámokkal. A kiszolgáló-munkaállomás típusú hálózatban lévı gépek lehetnek kiszolgálók és munkaállomások. A kiszolgáló (szerver) általában erısebb hardverrel és érıforrásokkal rendelkezik és a hálózatban használt eszközök rá vannak kötve így minden munkaállomás (kliens) számára elérhetıek. A csillag topológia a legidısebb módja egy hálózat kiépítésének. Központja a szerver, melyre minden kliens külön csatlakozik, egymást a szerveren keresztül érik el. A csillag topológia legfıbb elınye az, hogy ha megszakad a kapcsolat a szerver és bármelyik számítógép között, az nem befolyásolja a hálózat többi csomópontját, ugyanakkor hátránya hogy a központ meghibásodásával az egész hálózat mőködésképtelenné válik. Győrő topológia esetében minden állomás, beleértve a szervert is, két szomszédos állomással áll közvetlen kapcsolatban. Az összeköttetés körkörös győrő, ebbıl következıen a hálózatnak nincs végpontja. Az üzeneteket a gépek mindig a szomszédjuknak adják át, s ha az nem a szomszédnak szólt, akkor az is továbbítja. A győrő bármely részén fellépı meghibásodás hatására a teljes adatátvitel leáll. Ezenkívül hátránya még az is, hogy az adat a hálózat minden számítógépén keresztülhalad, és a felhasználók illetéktelenül is hozzájuthatnak az adatokhoz. A sín topológia a legegyszerőbb hálózati elrendezés. Ez az elrendezés egyetlen átviteli közeget, például kábelt használ. A hálózatban lévı mindegyik számítógépnek egyedi címe van, ez azonosítja a hálózaton. Ahogy az adat végighalad a kábelen, mindegyik számítógép megvizsgálja, hogy eldöntse, melyik számítógépnek szól az üzenet. Az internetet úgy alkották meg, amely akkor is mőködıképes maradjon, ha valahol a vonal egy része megsérül (mondjuk atomtámadás miatt). Minden gép több másikkal van összeköttetve, és ha az egyik vezeték megsérül, akkor másik úton is el tud jutni a megcímzett adatcsomag (a hálózat csomagkapcsolt és nem vonalkapcsolt). Az interneten tehát nincs "központi gép". Az interneten minden gépet egy cím azonosít, amelynek segítségével hivatkoznak egymásra a hálózat tagjai. Az Interneten használt cím (IP cím) négy darab egész számból áll, pontokkal elválasztva. Az egyes számok 0 és 255 közöttiek lehetnek. A nehezen megjegyezhetı IP címek helyett kidolgoztak egy szimbolikus címzési rendszert (DNS rendszer), amelyben minden gépet egy karaktersorozat azonosít. Egy ilyen úgynevezett domain neves címet szavak alkotnak, ponttal elválasztva. Például server.mintaceg.net.hu. A címek átfordítását gépek (úgynevezett DNS szerverek) végzik el automatikusan, ezért nekünk elegendı a domain neves címekkel foglalkoznunk, melyeket Internet címnek is szoktak nevezni. Az ilyen "szöveges" címek ugyanakkor további információkat is hordoznak. Ugyanis a cím elsı szava a gép nevét adja, a többi része pedig azt a kis alhálózatot azonosítja, amelyben ez a gép található. A címek általában kétbetős szóra végzıdnek, amelyek az országot azonosítja Például a .hu Magyarországot azonosítja, a .de Németországot jelenti. Ma már létezik eu domain is, az Európai Unió jelölésére.
Mi derül ki a http://www.mintaiskola.sulinet.hu címbıl? Milyen topológiájú az iskolai hálózat? Megbénítható, leállítható-e az internet? Mi az a blog?
10. Az operációs rendszerek fı feladatai, típusai. Egy grafikus operációs rendszer felhasználói felülete, fontosabb felhasználói beállításai. Az operációs rendszer olyan programrendszer, amely a számítógépes rendszerben a programok végrehajtását vezérli. Feladatai: kapcsolat teremtése a felhasználó és a gép között (parancsok fogadása, üzenetek küldése) a processzor vezérlése a programok mőködtetése: indítás, programok közötti kapcsolatok szervezése a háttértárak kezelése: programok, adatok biztonságos tárolása a perifériák kezelése a a memória kezelése (lefoglalás, programok betöltése, memória felszabadítása) a gépi erıforrások elosztása (erıforrás pl.: háttértár, memória, hálózat, nyomtató) Az operációs rendszer komponensei: a rendszermag (kernel), az alkalmazói programozási interfész (API: Application Programing Interface), a rendszerhéj és a szervizprogramok (Utility-k). A legfontosabb és egyben legbonyolultabb komponens a rendszermag. Feladata a hardver kezelése és a futó alkalmazói és rendszerprogramok kéréseinek a kiszolgálása. Az API rendszerhívások győjteménye. A hívásokkal az alkalmazói programok számára tiltott mőveletet kérhetünk a kerneltıl, amelynek a kérésére adott válaszait szintén az API-tól kapjuk vissza. A rendszerhéj feladata az operációs rendszer és a felhasználó (gépkezelı) kapcsolatának biztosítása. Szöveges és grafikus típusú lehet. A szervizprogramok az operációs rendszer olyan kiegészítései, amelyek ritkábban szükséges karbantartási és üzemeltetési feladatokat végeznek. Léteznek parancsvezérelt operációs rendszerek (UNIX, LINUX, DOS, OS/2), melyek különbözı szolgáltatásait parancsok begépelésével tudjuk megvalósítani. A grafikus operációs rendszerek közé tartozik a WINDOWS. A kommunikáció itt egy vizuális-manuális jelrendszer (ikonok, menük, ablakok és egyéb jelek, szövegek) segítségével történik. Az operációs rendszerek csoportosíthatók még a felhasználók száma (egyfelhasználós – DOS, többfelhasználós - NOVELL) szerint és az egyidıben futtatható programok száma szerint is. (egyidıben egy program - DOS, egyidıben több program – WINDOWS) Bekapcsolás után, vagy újraindításkor a számítógép elõször hardvertesztet hajt végre. Ilyenkor teszteli a processzort, a memóriát, a háttértárakat, valamint a többi hardver-elemet. A sikeres hardverteszt a gép megpróbálja betölteni az operációs rendszert, hogy honnan, az beállítható. Az operációs rendszer betöltése a lemez elsõ szektorának betöltésével kezdõdik (BOOT-szektor). Ezután a BOOT-szektorból betöltött BOOT program indul el, amely az operációs rendszer magját tartalmazza. A futó mag átveszi a számítógép vezérlését és betölti az operációs rendszert. A WINDOWS grafikus felület alapvetı elemei: Tálca, Start menü gomb, Asztal. Fontosabb beállítási lehetıségek: felbontás, színmélység, háttér, képernyıkímélı, rejtett fájlok megjelenítése, ismert fájltípusok kiterjesztéseinek elrejtése, területi- és nyelvi beállítások, billentyőzetkiosztás. Ezek a Vezérlıpulton keresztül érhetıek el. Melyik a Windows legújabb verziója? Van-e ingyenes operációs rendszer? Lehet-e egy gépen kettı, vagy akár több operációs rendszer is telepítve?
11. Egy operációs rendszer könyvtárszerkezete. Könyvtárak és állományok kezelése. A számítógép a fájlokat fa-struktúra alapján tárolja, könyvtárakban (directory) és alkönyvtárakban (subdirectory), amelyek elnevezése a Windowsban mappa illetve almappa. Minden meghajtó tartalmaz egy fıkönyvtárat (gyökérkönyvtár, root directory), amelyre a meghajtó azonosítójával és „\”-el (pl. A:\ vagy C:\) hivatkozhatunk. A fájlok azonosítója két részbıl áll: a névbıl és a kiterjesztésbıl (típus), amelyek között pont található. Windows XP alatt a fájlt teljes elérési útja legfeljebb 255 karakter lehet, szóköz és ékezet megengedett. A fıkönyvtár, illetve a fájlrendszer a Windows telepítésekor, vagy a lemez formázásakor kerül kialakításra. A fájlrendszer az az általános struktúra, amely alapján az operációs rendszer elnevezi, tárolja és rendszerezi a fájlokat. A Windows XP három fájlrendszert támogat: FAT, FAT32 és NTFS. Utóbbi használata ajánlott, mert alkalmas biztonsági beállítások tárolására (hozzáférés-vezérlés), tömörítésre, nagymérető merevlemezek kezelésére, valamint adatok titkosítására is. A könyvtárak ugyanolyan azonosítót kaphatnak, mint a fájlok, bár itt a kiterjesztést nem szokás megadni. Minden alkönyvtárban lehetnek állományok és további alkönyvtárak. Viszont ugyanazon alkönyvtárban nem lehet két azonos nevő fájl. A számítógépen a háttértárolókon lévı információ tárolási egysége az állomány vagy fájl (file). Egy fájl tartalma a gép szempontjából vagy adat vagy program, amely a processzor által végrehajtható utasításokat tartalmaz: A fájlban tárolt adat tetszıleges, lehet szöveg, grafikus kép, hang stb. A fájlokra a könyvtárszerkezet megfelelı elérési útvonalával hivatkozhatunk. Elıször a meghajtó azonosítóját kell megadni, majd a gyökérkönyvtártól kezdve felsorolni az alkönyvtárakat, közöttük a “\” jelet alkalmazni, s végül a fájl pontos azonosítója következik. A legfontosabb fájl- és könyvtármőveleteket több helyen, több módon is elvégezhetık. Ezen mőveletekhez leggyakrabban a Windows Intézıt, ill. a Sajátgépet használjuk – esetleg valamilyen fájlkezelı segédprogramot, pl. Total Commander. Megnyitás Bezárás Új létrehozása Átnevezés Törlés Helyreállítás a Lomtárból Másolás
Áthelyezés Keresés Jellemzık (attribútumok) beállítása Mentés másként (fájlok) Mentés (fájlok) Nyomtatás (fájlok)
Sok mővelet elvégzését megkönnyíti a Vágólap használata.
Miért mondhatjuk, hogy a könyvtárszerkezet hierarchikus? Lehet-e egy maghajtón belül két azonos nevő könyvtár? És fájl? Mondj példát elérési útra! Mire jók a joker karakterek a keresésnél? Miért nem lehet a fájlnévben visszaper jel és kettıspont? Mi alapján kereshetünk a néven kívül? Mit jelent a fájltípushoz társított program?
12. Állományok tömörítése és kicsomagolása. A tömörítés fontosabb típusai. A számítógép a háttértárolóin lévı információ tárolási egysége az állomány vagy fájl (file). A fájlok redundásak, vagyis ugyanazt azt az információt rövidebben is le lehet írni, kódolni. A tömörítı eljárások segítségével adatainkat olyan alakra hozhatjuk, amelyeknek kisebb az adatmennyisége, mint az eredetinek. Másképp kifejezve a tömörítés a redundancia csökkentése. A felhasználáshoz természetesen a fájlt vissza kell alakítani az eredeti formátumra. A veszteséges tömörítés olyan kódolás, aminek eredményeként létrejött kódolt jelhalmaz sokkal rövidebb mint az eredeti, de a tömörített adathalmaz nem állítható vissza tökéletesen. Kompromisszumot kell kötnünk a méret és a minıség között. .Így tömörítjük például a digitális fényképeket, hangokat, mozgóképeket. Néhány ismert tömörítési forma: MP3 /hang/; JPEG /színes kép/; MPEG /mozgókép/. A veszteségmentes tömörítés olyan kódolás, aminek eredményeként létrejött jelhalmaz szintén kisebb mérető, mint az eredeti, ugyanakkor tökéletesen vissza is állítható. Programokat, dokumentumokat csak így tömöríthetünk. Természetesen a tömörítés mértéke nem csak a tömörítési eljárástól, hanem az adathalmaz tulajdonságától is függ. Például a hosszú és gyakori jelcsoportokat lehet helyettesíteni egy rövid kóddal, ezt a hétköznapi életben is gyakran megtesszük. A tömörítıprogramok bonyolult, hatékony eljárásokat alkalmaznak. Elemzik az állomány szerkezetét, és annak függvényében határozzák meg a tömörítési eljárást. Néhány ismert (veszteségmentes) tömörítési formátum: ZIP; ARJ; RAR. A tömörítıprogramok képesek jelszavas védelemmel is ellátni a fájlokat, illetve képesek a nagy mérető fájt kisebb részekre darabolva tömöríteni. Az is gyakori, hogy sok fájlt tömörítünk egybe, hogy egyszerőbben tudjuk tárolni vagy továbbítani. Elıny jelent, hogy a tömörített állományok kiterjesztése nem EXE vagy COM, ezért az ilyenekre “vadászó” vírusok nem fogják megfertızni (vagy legalábbis kisebb valószínőséggel). A tömörítésnek hátrányai is vannak. A kisebb jelsorozatba kódolás és az abból történı visszakódolása az eredeti jelsorozatnak jelentıs mővelet igénnyel bírhat. Továbbá ha az archívum valamilyen oknál fogva megsérül, akkor alig marad esélyünk arra, hogy az archívum teljes tartalmához hozzáférjünk A Windows XP külsı segédprogram nélkül képes kezelni a ZIP formátumú állományokat (tömörített mappa). Van-e veszteség nélküli tömörítést kínáló formátum képekhez? Van-e értelme? Mit jelent az archiválás? Te használsz-e valamilyen tömörítı programot?
13. A vírusok és más károkozók jellemzése, kategorizálása. Védekezés ellenük. A vírus olyan szaporodásra képes program, mely futtatható fájlokat fertız meg oly módon, hogy hozzá másolja önmagát, és a program futását magára irányítja. A hagyományos vírusok mára szinte teljesen eltőntek, helyüket átvették a férgek és a trójai programok. De ezért vegyük sorra ıket. A file vírusok egy egyébként hasznos állományt fertıznek meg. A bootszektor-fertızı vírusok a számítógépeknek azt a tulajdonságát használják ki, hogy az operációs rendszer is lemezrıl töltıdik be. Ezek a vírusok arra a lemezterületre írják magukat, ahol normális esetben az operációs rendszert indító rész van, ezért amikor a gép (BIOS) megpróbálja betölteni a rendszert, helyette a vírust fogja elindítani. A vírus persze utána elindítja a rendszert is, de ekkor már a memóriában van. A makro vírusok a Microsoft Office programjaiba ágyazódva különbözı kártékony hatást fejtenek ki. Ez akár régebbi file vírus különbözı könyvtárakba való kibocsátása is lehet (dropper funkció). A napjainkban elterjedt trójai programok elıször magukat hasznos programnak feltüntet kártevık voltak. Fı tulajdonságuk, hogy nem sokszorosítják magukat, a felhasználónak, egy másik programnak kell elindítania ıket. Manapság minden olyan kártevıt trójai programnak nevezünk, mely nem képes önálló terjedésre, viszont valamilyen módon kárt tesz gépünkben. (Fájlokat töröl, meghajtót formáz, letölt egy másik kártevıt, stb.) Jellemzıen elektronikus levélben szét-spammelve érkezhet, vagy valamilyen biztonsági rést kihasználva weblapokon keresztül kerül a gépünkre. A hátsóajtó programok is trójai programok, azaz önálló szaporodásra képtelenek. A felhasználó számára álltalában nem láthatók, de teljes kontrollt adhatnak a számítógép felett egy vagy több távoli személynek. A lehetıségek elméletileg korlátlanok, olyan mint ha a gépünk elıtt ülne az a személy. Az (E-mail) férgek fı tulajdonsága, hogy alapvetıen másolással és nem fertızéssel terjednek. Jelenleg a legelterjedtebb kártevıfajta, mely levelezés, levélmellékletek útján éri el a felhasználót, vagy a vállalati hálózatot. Képviselıi akár napok alatt az egész világot körbejárhatják és megfertızhetik. A levelezéssel terjedı férgek szövege igyekszik eloszlatni a felhasználók gyanakvását azzal, hogy az több elıre megírt lehetséges variációból kerül kiválasztásra. A levélmellékletekben is sokféle változattal találkozhatunk, igen gyakori például, hogy a felhasználók kíváncsiságára (Jennifer Lopez, Kournikova, Britney Spears képek) vagy jóhiszemőségére építenek. Fontos, hogy: Ne nyissuk meg az ismeretlen feladótól, ismeretlen nyelven érkezett leveleket, hanem töröljük le azokat. Legyünk gyanakvóak és figyelmesek akkor is, ha ismert feladótól érkezik mellékletet tartalmazó küldemény. Ha Outlook Express levezıt használunk, akkor rendszeresen futtassuk le a szükséges javító állományokat, melyek a vírusok által kihasznált biztonsági réseket befoltozzák. Mindenképpen használjunk valamilyen víruskeresı programot és annak vírusismereti adatállományát naponta, de legalább hetente egyszer frissítsük. Ha valamilyen levélben érkezı programot mégis futtatni akarunk, azt elıtte mentsük ki fájlba, ne közvetlenül a levélbıl indítsuk el. Fontos állományainkról rendszeresen készítsünk mentést egy külön adathordozóra. A fenti tippeken kívül nem lehet elégszer hangsúlyozni a szoftverfrissítések fontosságát. Az egyik legkritikusabb pont az operációs rendszer, értve ezalatt a Windowst.
Mik a lehetséges jelei egy vírusfertızésnek? Milyen vírusírtó programot használsz? Mi a spam? Mi a tőzfal?
14. Az internet fontosabb kommunikációs szolgáltatásai. Fájlok átvitele, FTP. Sokan a WWW-t (Word Wide Web) azonosítják az internettel, pedig ez csak az egyik szolgáltatás. A WWW elosztott, többé-kevésbé összefüggı hipermédia dokumentumok halmaza – a linkek segítségével távoli gépek közötti „ugrásokat” is lehetıvé tesz. A webhely (website) tartalmilag és formailag összefüggı weboldalak összessége. A böngészık feladata az Interneten lévı weboldalak megmutatása. Sokak számára a legvonzóbb szolgáltatás az interneten az e-mail, vagyis a számítógépes levelezés. Ez lényegét tekintve hasonlít a hagyományos postai szolgáltatáshoz, azonban attól eltérıen a levél megérkezése ritkán tart tovább néhány percnél, teljesen ingyenes (persze a már Internet-hozzáféréssel rendelkezı felhasználó számára), és a levelek írása, feladása, olvasása, a levelek rendszerezése és archiválása is jóval gyorsabb, könnyebb, mint a hagyományos levél esetében. Az e-mail-címünk név@hol alakú. Itt a név a fentiekben említett felhasználói név, a @ karakter, az angol "at" magyar neve legtöbbször "kukac", a "hol" pedig annak a számítógépnek az Internet-azonosítója, amelyre az üzenetet küldjük. A levélnek lehet több címzettje, megadható másolati, titkos másolati cím. A levélnek általában van tárgya. Lehetıségünk van levelet továbbítani, arra válaszolni. Az internet kialakulásakor hamar elterjedtek a sok felhasználó aktív vagy passzív részvételével mőködı, adott érdeklıdési körő emberek információs és vitafórumai, a levelezési listák (mailing lists). A világ összes témájának van saját levelezési listája, elıbb-utóbb rátalálunk a minket leginkább érdeklıkre. A valós idejő beszélgetés, chat során a bejelentkezett felhasználók rövid, online szöveges üzenetváltásokkal kommunikálhatnak egymással. Lehetséges a beszédátvitel is az interneten, az internet protokoll feletti beszédátvitel
(VOIP) segítségével. Ekkor a beszélgetés nem a hagyományos telefonhálozaton, hanem az interneten vagy más, szintén IP-alapú hálózaton folyik. Általanosságban elmondható, hogy az IP-alapú beszélgetés kevesebbe kerül mint a hagyományos távbeszélın folytatott. Ráadásul a szolgáltató hálozatán belüli hívások jellemzıen ingyenesek, hiszen ezek csak az internetet veszik igénybe. Általában lehetıség van webkamera segítségével mozgókép átvitelére is. A fájlok átvitele FTP (File Transfer Protokol) protokollal is történhet. Fájlokat, könyvtárakat tölthetünk fel vagy le a kiszolgálóra (szerverre) ennek segítségével. Nyilvános bejelentkezés a szerverre anonymous névvel történhet – általában csak letöltésre használhatjuk. Ha van felhasználói nevünk és jelszavunk, akkor meghatározott jogosultságokkal dolgozhatunk – például: tudunk fájlokat, könyvtárakat másolni, áthelyezni, átnevezni, törölni, létrehozni. Az FTP használatához megfelelı programra van szükségünk, például az IE vagy a Mozilla böngészıre vagy a Total Commanderre.
Milyen böngészıprogramot használsz? Miért? Milyen elınyei és hátrányai vannak az e-mailnek a hagyományos levéllel szemben? Mi a te e-mail címed? Milyen részekbıl épül fel? Milyen VOIP programot ismersz? Mi az hogy illegális FTP-szerver? Miért foglalnak le ilyeneket a rendırök?
15. Internet böngészı program kezelése, beállításai. Az internetre többféle böngészıprogram segítségével csatlakozhatunk fel. Elterjedtebb weboldalböngészık: Microsoft Internet Explorer, Firefox, Opera, Google Chrome. A legelterjedtebb (de nem a legjobb!) ezek közül az Internet Explorer, hiszen a legtöbb egyéni felhasználó Microsoft Windows operációs rendszert használ, és az Explorer automatikusan települ a Windows telepítésével. Az összes böngészı alapszolgáltatásai ugyanazok. A böngészık legfontosabb feladata az interneten lévı weboldalak megjelenítése. A weboldalak közötti barangolást (navigálást) böngészésnek, szörfözésnek nevezik. Nem mellékesen napjainkban már senki nem „szörfözik” a világhálón – ez a tevékenység a kilencvenes években megszőnt, jelen pillanatban az internetezık több mint nyolcvan százaléka valamilyen keresıbıl jut el egy-egy adott oldalra. A céltalan szörfözés már nem vezet sehová – túl sok oldal, túl sok információ, a szörfözéssel csak annyit érünk el, hogy végleg elveszünk az információ tengerben. Elıfordul, hogy különbözı böngészıkben nem egyformán néz ki ugyanaz a weboldal. Ennek oka az, hogy a HTML, XHTML, CSS, stb. szabványokat a böngészık különbözı módon és mértékben valósítják meg. Egy weboldal megnyitása a címsávba beírt URL-címmel történhet, például http://www.mintaiskola.sulinet.hu. Ha a weboldalon egy linkre visszük az egeret, egy kis kéz jelenik meg. Innen tudhatjuk, hogy az adott szövegrészlet vagy kép linkel egy újabb oldalra. Rákattintva betölti (a beállításoktól függıen új ablakban, vagy ugyanott) az adott oldalt. Általában a weboldal felett található a címsáv, fölötte pedig az Eszköztár. Az Eszköztárban található ikonokra kattintva különbözı „szolgáltatások” érhetık el, mint például vissza lépés vagy elıre lépés, a leállítás, frissítés, kezdılapra ugrás, kedvencek, elızmények, keresés. Ezekhez a funkciókhoz mindig tartoznak gyorsbillentyők is. A mai böngészık sok más szolgáltatást is nyújtanak – nyomtatás, letöltés, levelezés, webszerkesztés, FTP, stb. A weblapok mentése többféle módon is történhet. A weboldal menthetı egy megadott mappába úgy, a weblapon szereplı többi elemet egy almappába mentjük. A weboldal egésze menthetı egy fájlba. Lehetséges az is, hogy a weboldalnak csak a html részét mentjük, illetve csak a szöveget mentjük. A weboldal kijelölt részét, egy képet, stb. is menthetünk. A kijelölt részt a vágólapra másolva más alkalmazáshoz exportálhatjuk. A weboldal egészét vagy részét ki is nyomtathatjuk. Célszerő a nyomtatóbarát változatot nyomtatni (ha van ilyen dokumentum), mert azon csak a kinyomtatható részek szerepelnek. A net szinte összes beállítását az Eszközök/Internetbeállítások menüpont alatt érhetjük el. A Itt állíthatjuk be a kezdılapot (a kívánt lap címének beírásával), az elızmények lista megırzésének hosszát (hány napig ırizze meg az elızményeket), az oldal színét, betőtípusát, nyelvét (ha van több lehetıség), tartalmi tiltásokat (milyen tartalmú [erıszak, szex], és mértékő webhelyeket kívánunk letiltani), az adatvédelmi és biztonsági beállításokat (elıugró ablakok, cookie-k blokkolása, stb), és a képek letiltását, engedélyezését (a gyorsabb letöltés érdekében). A megtekintett weboldalakat a böngészı elmenti a késıbbi gyors hozzáférés érdekében. Ezt a gyorsítótárat (cache) szintén itt tudjuk kitörölni. Milyen böngészıprogramot használsz? Miért? Használsz-e valamilyen billentyőkombinációt böngészés közben? Képes-e egy böngészıprogram jelszavakat megjegyezni? Ez jelenthet-e veszélyt?
16. Adatkeresés az interneten – tematikus és kulcsszavas keresés. Napjainkban már szinte senki nem „szörfözik” a világhálón – ez a tevékenység a kilencvenes években megszőnt, jelen pillanatban az internetezık több mint nyolcvan százaléka valamilyen keresıbıl jut el egy-egy adott oldalra. A céltalan szörfözés már nem vezet sehová – túl sok az oldal, túl sok az információ, a szörfözéssel csak annyit érünk el, hogy végleg elveszünk az információ tengerben. Az oldalak és információk növekedésével azonban már a keresés is kezd nehezebbé válni: míg öt-hat évvel ezelıtt egy, maximum két kulcsszó segítségével szinte bármit megtaláltunk, mára – köszönhetıen a Google-t „átverı” oldalalaknak és a sok reklámnak – bizony nem árt konkrétan, sıt „trükkösen” keresni, ha valóban azt akarjuk találni, amire rákerestünk. A keresıgépek az adatbázisaikban tárolt információkat (elsısorban a weboldalak címeit, kulcsszavait, leírásait indexelik és egy keresés elindításakor ezeket az indexelt állományokat, nézik végig. A keresıgép csak saját helyi adatbázisában keres, ami nem kis feladat, hisz másodpercenként legalább 10 ezer keresési igény érkezik be a Google servereihez. A kulcsszavas keresésnél a jó stratégia lényege: elıször általánosan kell keresgélni, majd – amennyiben a kapott eredmény áttekinthetetlenné válik – ügyesen finomítani kell a keresést. Az ilyesfajta kutatás kizárásos alapon történik, vagyis az eredeti találathoz új fogalmakat kell rendelnünk, ami természetesen csökkenti a helyes találatok számát. A kizáráshoz a matematika két jól ismert jelét, az összeadás- és a kivonásjelet használhatjuk. Például: sütemény +recept +alma –dió Egy további hasznos lehetıség, hogy szőkíthetjük a keresést adott formátumú fájlokra. Például: sütemény recept filetype:doc A legnépszerőbb kulcsszavas keresı a Google, immáron évek óta. A Microsoft 2009. júniusában indította el saját keresıjét a Bing-et (bing.com). Kérdés, le tudja-e majd taszítani trónjáról a Google-t. Léteznek még egyéb, speciális keresık is. A legtöbb keresı képes speciálisan képeket, videókat, könyveket keresni. A találatokat szőrhetjük méret, tartalom, formátum szerint is. Van a világhálón való keresésnek egy másik módszere, a tematikus keresık alkalmazása. Itt tulajdonképpen arról van szó, hogy az oldalak linkjei kategóriákra vannak bontva, és azokon belül is további kategóriák találhatók. Ha az ember tudja mit keres, érdemes alkalmazni. Magyarországon talán a legismertebb ilyen keresı a lap.hu, illetve a hudir.hu. Ha a saját weblapunkat szeretnénk viszont látni egy tematikus keresıben, akkor egy webes őrlapot kitöltve ajánlanunk kell a linket a szerkesztıknek. Ha azt várjuk, hogy valamilyen új hír és információ jelenjen meg kedvenc könyvünkrıl, játékunkról vagy akármirıl, akkor ahelyett, hogy nap mint nap rákeresnénk a Google-ban ugyanarra, majd böngésznénk át a testes találati listát friss infók és oldalak után kutakodva használhatjuk a Google Alert funkcióját így rögtön értesülünk mindenrıl, további keresés és kutakodás nélkül. Te milyen keresıt használsz a Google-on kívül? Miért éri az meg a tulajdonosnak, hogy egy oldal „átveri” a Google-t? Miért kell egy oldalt a keresıkhöz optimalizálni?
17. Elektronikus levelezés. Mit tudnak a levelezıprogramok? Az e-mail vagy elektronikus levél, az internet legrégebbi és legelterjedtebb szolgáltatása. Elınye a gyorsaság (elméletileg) - a küldemény (egy vagy több állomány) a hálózat bármely pontjára percek, másodpercek alatt megérkezik, ezen felül a levelek írása, feladása, olvasása, rendszerezése és archiválása is jóval gyorsabb, könnyebb, mint a hagyományos levél esetében.. Az elektronikus levelek kezdetben csak tisztán szöveges üzenetek átvitelére voltak képesek, mára azonban képet, hangot, vagy futtatható állományokat, akár programokat is csatolhatunk a levelünkhöz. Az e-mail-címünk név@hol alakú. Itt a név a fentiekben említett felhasználói név, a @ karakter, az angol "at" magyar neve legtöbbször "kukac", a "hol" pedig annak a számítógépnek az Internet-azonosítója, amelyre az üzenetet küldjük. A nevet szabadon lehet választani a postafiók megnyitásakor, nem kötelezı a tulajdonos nevébıl származtatni, bármilyen egyedi karaktersorozat lehet. Lehetıleg ne tartalmazzon pontot a végén. Szóköz és ékezetet se lehet benne. Az írásjelek használata korlátozott: kötıjel, pont aláhúzás használható, kérdıjel, csillag, törtvonal nem. A levélnek lehet több címzettje, megadható másolati, titkos másolati cím. A levélnek általában van tárgya. Maguk a levelezıprogramok sokat fejlıdtek, de lényegük ugyanaz: az interneten bármely e-maillel rendelkezı egyénnek küldhetünk levelet. Ehhez egyedül a címzett email címét kell ismernünk. Néhány levelezıprogram: Microsoft Outlook, Outlook Express, Eudora, Bat vagy a ThunderBird. A web alapú rendszerek nagyon hasonlóan mőködnek, mint a hagyományos levelezıprogramok. A rendszerek ingyenesen használhatóak, a tartalomszolgáltató a webes felületen megjelenı reklámokból szerez bevételt. Elınyük, hogy bárhonnan hozzáférhetünk a postafiókunkhoz, valamint hogy semmiféle beállításra nincs szükségünk a levelezırendszer üzembe helyezéséhez. Sokáig hátrányuk volt a korlátozott postafiókméret és a csatolások kissé bonyolultabb kezelése, de ez megváltozott, mióta a Google Mail (Gmail) megjelent és több gigabájtnyi tárhelyet biztosít. További ingyenesen használható szolgáltatók: www.freemail.hu, www.hotmail.com, www.vipmail.hu, www.citromail.hu. Az e-mail részei: Címzett (To): ide a címzett e-mail címe kerül, kitöltése kötelezı. Másolat (CC = Carbon Copy): annak az e-mail címe kerül ide, aki másolatot kap a levélbıl. Ebbe a mezıbe több nevet is írhatunk, de a mezıt nem kötelezı kitölteni, tehát van, hogy nem is látjuk. Titkos másolat (BCC = Blind Carbon Copy): Ide azoknak az e-mail címe kerül, akik szintén kapnak másolatot a levélbıl, de a címzett ezt nem látja, míg a másolatot kapók nevét igen. Ebbe a mezıbe több nevet is írhatunk, de ezt a mezıt sem kötelezı kitölteni. Tárgy (Subject): levél tárgynak rövid (tımondatos) megfogalmazása, kitölteni nem kötelezı, de illik, e nélkül is célba ér a levelünk. Dátum (Date): Ez a mezı tartalmazza a levél elküldésének dátumát. Ezt a mezıt a levelezırendszer automatikusan odailleszti a levélhez. Szövegtörzs: maga a levél szövege. Ez tartalmazza az általunk megírt szöveget. A szövegtörzs része az aláírás. Általában lehetıségünk van saját aláírás (fájl) létrehozására, így rögzíthetjük aláírásunkat, amely a nevünkön, titulusunkon kívül a legfontosabb adatainkat tartalmazhatja és automatikusan odakerül minden elküldött levél végére. Melléklet vagy Csatolás (Attachment): levélhez csatolt állományok kerülnek ebbe a mezıbe, amely bármilyen bináris állomány lehet, pl. dokumentum, kép futtatható program. A Gmailben például maximum 20 megabájtos levélméretet engedélyez. Az e-mail küldése megegyezik a hagyományos postával. A feladó megírja a levelet, megcímzi, postára adja. A címzett pedig megtalálja a postafiókjában, amikor megnézi. Hány e-mail címed van? Mi a spam és mit tehetünk ellene? Mi az eldobható e-mail?
18. Távoli online adatbázisok használata az interneten. A nagytávolságú hálózatokon keresztül elérhetı sok ezer adatbázis segítségével a felhasználók olyan információkhoz férhetnek hozzá, amelyek nem találhatók meg szőkebb környezetükben, vagy amelyeknek hagyományos eszközökkel való megtalálásába túlságosan sok munkát kellene fektetni. A számítógépes adatbázisokba lassan szinte minden olyan fontos és kevésbé fontos információ bekerül, amely az írott és nyomtatott dokumentumokban (újabban már az is, ami a rádióban és a tévében) megjelenik. Szinte mindenféle témában találunk adatbázisokat: az UFO-megfigyelésektıl a repülıgépek menetrendjén keresztül az alapítványok és ösztöndíjak katalógusáig. A számítógépes információforrások nemcsak azért hatékonyak, mert rengeteg olyan adatot tartalmaznak, amelyeket egyetlen könyvtár vagy információs intézmény sem tudna önmagában összegyőjteni, hanem az is lényeges, hogy sokkal több szempont szerint lehet bennük keresni, mint akár a legjobban megtervezett hagyományos katalógusban, indexben, tárgymutatóban. Ráadásul gyakran sokkal aktuálisabbak is, mint a nyomtatott változat; vannak olyan adatbázisok, melyeket gyakorlatilag folyamatosan felújítanak. Ezeket az adatbázisokat általában kutatóintézetek, egyetemek, vállalatok, dokumentációs intézmények és könyvtárak állítják össze, és azután vagy saját maguk szolgáltatják, vagy eladják egy-két szolgáltatóközpontnak, ahonnan ezek azután állandóan elérhetık az egész világnak. Az adatbázisok egy része nyilvános és ingyenes (pl. könyvtári katalógusok, címjegyzékek), másik része (a legtöbb gazdasági és tudományos adatbázis) kereskedelmi jellegő, ezekre elı kell fizetni. Az adatbázisok megjelenésükben, technikai megoldásaikban erısen különbözıek lehetnek, ugyanakkor szinte valamennyi az alábbi szerkezettel jellemezhetı: • • •
•
Az adatok mezıkben vannak tárolva. A mezık hossza vagy kötött, vagy tetszıleges és változó lehet. Egy objektum összetartozó adatai (mezıi) egy rekordban helyezkednek el. A rekordok szerkezete szintén lehet kötött vagy változó. A rekordok sorozata adatállományt alkot, egy adatbázis egy vagy több ilyen adatállományból áll. Utóbbi esetben természetesen valamilyen kapcsolat (reláció) szükséges az állományok között. Az adatbázisban a visszakeresést indexek segítik. Ezek olyan segédállományok, amelyek sorba rendezve tartalmazzák egyes mezık tartalmát, és megfelelı mutatókat biztosítanak a rekordokhoz.
Néhány hazai példa: A Pályázatfigyelı (pafi.hu) a hazai társadalmi szervezetek és alapítványok, intézmények, magánszemélyek, önkormányzatok, vállalkozások számára meghirdetett pályázati kiírások győjteménye. A Magyar Elektronikus Könyvtár (mek.oszk.hu) a magyar Internet egyik legismertebb szolgáltatása és legnagyobb szöveg-archívuma, több, mint 7000 tétellel. A Magyarország.hu (www.magyarorszag.hu) portálon találunk jogszabálykeresıt, ami a hatályos jogszabályok címében, illetve teljes szövegében is képes keresni. Néhány nemzetközi példa: A Wikipedia (wikipedia.org) egy többnyelvő, nyílt tartalmú, a nyílt közösség által fejlesztett webes enciklopédia, melynek szerkesztését önkéntesek végzik. Angol nyelven csaknem 3 millió, magyar nyelven kb. 130 ezer szócikket tartalmaz. Az Internet Movie Database (imdb.com) egy hatalmas online információs adatbázis filmszínészekrıl, filmekrıl, filmsorozatokról, egyéb televíziós mősorokról, reklámokról és videójátékokról. Te milyen on-line adatbázist használsz? Mennyiben igaz szerinted, hogy az iwiw.hu is egy on-line adatbázis?
19. A könyvtárak fejlıdése (története). A könyvtárak típusai. Egy korszerő könyvtár terei, részei. A könyvtár bizonyos szempontok szerint összeválogatott, megırzésre és olvasásra szánt rendezett dokumentumgyőjtemény. Az elsı könyvtárak az írásbeliség elterjedésével már létrejöttek. Az egyiptomi Alexandriában volt az ókor legnagyobb győjteménye: félmilliónál is több papirusztekercset tároltak ott. Sajnos a könyvtár elpusztult Kr. e. 43-ban egy tőzvészben. A tulajdonos szerint léteznek közkönyvtárak és magánkönyvtárak. A használói szerint vannak nyilvános, korlátozottan nyilvános és zárt könyvtárak. (Például egy iskolai könyvtárba csak a tanulók iratkozhatnak be.) Nagyság szerint beszélhetünk kis (kevesebb, mint 10 000 kötet), közepes (10 000-100 000 kötetnyi állomány) és nagy (több, mint 100 000 kötet) könyvtárakról. Ezen kívül természetesen sok további szempont szerint is csoportosíthatók a könyvtárak. Magyarországon a Nemzeti Könyvtár az Országos Széchényi Könyvtár, amit Széchényi Ferenc, Széchenyi István apja alapított 1802-ben 15 000 kötet odaajándékozásával. Feladata minden magyar vonatkozású könyvtári anyag győjtése, feltárása és megırzése a teljesség igényével. (Magyar vonatkozású alatt értjük a külföldön akár idegen nyelven megjelent magyar könyveket is.) Mai állománya közel ötmilliós. Az Akadémiai Könyvtár a neves könyvgyőjtı fıúr, gróf Teleki József adományából jött létre. A könyvtár késıbb gyarapodott más tudósgyőjtemények és hagyatékok által, így hamarosan az ország legjelentõsebb tudományos könyvtára lett. Mai összállománya másfél millió kötet, amelybıl több mint 1000 ısnyomtatvány, tehát a könyvnyomtatás elsı évtizedeinek emléke. Közmővelıdési könyvtárak a fıvárosi könyvtárak, a megyei és városi könyvtárak. Az Interneten keresztül elérhetı könyvtárak között vannak virtuális könyvtárak, ezek nem tényleges dokumentumokat tartalmaznak, csak elérési útvonalakat az információhoz (azaz csak az URL-címmel jelentetik az állományt), vannak elektronikus könyvtárak, ezek tényleges dokumentumokat tárolnak. Van olyan, ami hagyományos formából kerül digitalizálásra, de van olyan is, amely már eleve csak elektronikus formában létezik. A digitális könyvtár: csak a hagyományos, nyomtatott formában megjelent dokumentumok kerülnek digitalizálásra. Ezek a könyvtárak eltérnek a hagyományos könyvtáraktól abban, hogy: • nincs győjtıkörük, • nincs nyitva tartásuk, • nincs használati díj (azaz ingyenesek), és • nincs könyvtárépület; nem kell kimozdulnom onnan, ahol van megfelelı számítógép és Internet csatlakozás. Hozzáférhetıség szempontjából a könyvtárakban megkülönböztethetünk zárt raktárat és szabadpolcos tárolást. A zárt raktárhoz csak a könyvtárosok férhetnek hozzá, az olvasók nem. Itt tárolják a különleges értékkel bíró és a bizalmas dokumentumokat illetve a ritkábban keresett könyvek duplumait (másodpéldányait). Ennek a tárolásnak az az elınye, hogy jó a térkihasználása. A szabadpolcos tárolás esetén az olvasók is hozzáférnek a dokumentumokhoz, közvetlenül válogathatnak közöttük. A szabadpolcos tér további övezetekre tagolódik, például olvasóteremre, multimédia övezetre. Az elrendezés nem véletlenszerő; történhet szak- illetve betőrend alapján, vagy a kettı kombinációjával (ez terjedt el legjobban). A szakrendi csoportosítás a könyvek témakörét veszi figyelembe az Egyetemes Tizedes Osztályozás (ETO) alapján. A betőrendi csoportosításnál a szerzı vagy a cím kezdıbetője és egy szám található meg. Az olvasónak nemcsak az a fontos, hogy a dokumentumokat kikölcsönözze és az otthonában tanulmányozhassa, hanem fontos az is, hogy adott dokumentumokhoz bármikor hozzájuthasson. Ezért a könyvtárak az állományok egy részét (például a tájékozódáshoz legfontosabb mőveket tartalmazó kézikönyvtárat) nem kölcsönzik, csak a helyben használhatóságot biztosítják. Nem kölcsönzik a különlegesen értékes, beszerezhetetlensége miatt védeni kívánt állományt sem. Az állomány helybeni használatára az olvasóterem szolgál. Milyen egyéb szolgáltatásai lehetnek egy könyvtárnak? Milyen könyvtárakban vagy tag? Hány kötetes az iskolai könyvtár állománya?
20. Az elektronikus (digitális) könyvtár fogalma és szolgáltatásai. Egy elektronikus könyvtár bemutatása. Az elektronikus könyvtárak tényleges dokumentumokat tárolnak digitális formában. A tárolt anyagok egy része hagyományos formából kerül digitalizálásra, de van olyan is, amely már eleve csak elektronikus formában létezik. A digitális könyvtárban szintén hagyományos, nyomtatott formában megjelent és késıbb digitalizált dokumentumok találhatók. A két fogalom nehezen választható szét. Általánosságban elektronikus dokumentumnak tekintjük az elektromos, mágneses vagy magnetooptikai hordozón tárolt dokumentumokat. Ha ezeket csak a hálózaton keresztül érhetjük el, akkor digitális dokumentumról beszélünk. A hagyományos könyvtári győjteményeket két okból érdemes digitalizálni: egyrészt a frekventált dokumentumokhoz való hozzáférés megkönnyítése, másrészt az állományvédelem céljából. Az elektronikus (digitális) könyvtárak eltérnek a hagyományos könyvtáraktól abban, hogy: • nincs győjtıkörük, • nincs nyitva tartásuk, • nincs használati díj (azaz ingyenesek), és • nincs könyvtárépület; otthonról is használható a könyvtár Az elektronikus könyvtárak jól ki tudják használni azt is, hogy az információk nagy része nem írásban rögzítve jut el hozzánk. (Ezért sok hagyományos könyvtárban is található ún. multimédiás övezet.) Egy elektronikus könyvtár tárolhat képeket, videókat, hangfelvételeket, zenéket. Vannak virtuális könyvtárak, ezek nem tényleges dokumentumokat tartalmaznak, csak elérési útvonalakat az információhoz (azaz csak az URL-címmel jelentetik az állományt). A könyvtár „virtualitása” ott kezdıdik, ahol a szolgáltatások elhagyják az épület falait („papír nélküli iroda”, „fal nélküli könyvtár”). A számítógépes hálózatok révén elıször más könyvtárak katalógusai váltak elérhetıvé és felhasználhatóvá számukra, majd a 90-es évek elején a WWW adott lehetıséget arra, hogy továbbfejlesszék hálózati szolgáltatásaikat. Világszerte hatalmas, egyre bıvülı és sokrétő forráskínálat jött így létre, amely – feltéve, hogy szükség szerint és rendszeresen frissítik – jóval inkább naprakész tájékozódást tesz lehetıvé, mint a nyomtatott források (ez különösen fontos az adattárszerő összeállítások esetében). A hálózati források nagy része ingyenesen elérhetı és használható. Nem a szigorúan vett szakmai közönségnek, inkább a használóknak nyújt könyvtárakkal kapcsolatos információkat a konyvtar.lap.hu oldal. A könyvtári-tájékoztatási szakterület forrásai internet-katalógusokban is megjelennek. Magyarországon egyedülálló vállalkozás a WebKat.hu, a Neumann János Digitális Könyvtár (neumann-haz.hu) összeállítása, amely feldolgozza az interneten megjelenı, a magyar kulturális örökség körébe tartozó dokumentumokat. Az Országos Széchenyi Könyvtárban a Magyar Elektronikus Könyvtár (MEK) (mek.oszk.hu) teljes szövegő dokumentumokat tartalmaz különbözı témakörökben. A MEK kezdılapján szerzı (ill. szerkesztı), cím és téma szerint kereshetünk a győjteményben. Mindhárom keresımezıbe több szó is beírható és több mezıbe is lehet írni. A találati listában azok a dokumentumok jelennek meg, amelyek bibliográfiai adatai között valamennyi beírt szó egyszerre elıfordul (logikai ÉS kapcsolat). A szavak kisbetővel és ékezet nélkül is írhatók (utóbbi különösen akkor hasznos, ha nem magyar betők is elıfordulnak például a szerzı nevében). Szótöredék is megadható, ilyenkor egy * jellel lehet csonkolni a szavak végét. Érdemes csak jellemzı szavakat beírni (pl. a szerzı vezetéknevét, vagy egy-két fontos szót a címbıl), úgy gyorsabban és biztosabban kapunk találatokat. Ezen kívül kérhetık szerzı és azon belül cím alapján rendezett teljes listák a győjteményben található MP3 formátumú hangoskönyvekrıl, a ProfiVox rendszerrel felolvastatható mővekrıl és a LIT formátumban levı e-book-okról. A hagyományos könyvtáraknak hogy tudnak versengeni a digitális könyvtárakkal? Haszáltál-e valaha digitális tankönyvet, vagy olvastál-e digitális formátumú irodalmi mővet?
