Zaj és rezgésvédelem Mérés

Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar felsőfokú munkavédelmi szakirányú továbbképzés

Zaj és rezgésvédelem Mérés

Márkus Miklós zaj és rezgésvédelmi szakértő Copyright © 2012 Márkus Miklós Minden jog fenntartva.

Zajszintmérő műszer u

1 1. 2. 3. 4. 5. 6.

2

f1

f2

3

ueff/eq

lg

dB

4

5

6

Elektroakusztikai átalakítás (kondenzátor mikrofon) Előerősítés és erősítés Frekvencia felbontás (analóg, vagy digitális sávszűrők, FFT) Effektív érték képzés, integrálás, egyenérték képzés Szint képzés Hangnyomásszint kijelzés (decibelben)

2012.08.24.

Copyright © 2012 Márkus Miklós Minden jog fenntartva.

2

Zajszintmérő műszer

Kondenzátor mikrofon felépítése (sematikus ábra) 2012.08.24.


3


Kondenzátor mikrofon felépítése (robbantott ábra) 2012.08.24.


4


Színkép előállítása Fourier-transzformációval 2012.08.24.


5


Jelformák és színképek 2012.08.24.


6


Oktáv és tercsáv spektrum felbontás 2012.08.24.


7


V

Hz

A-súlyozó szűrő B-súlyozó szűrő C-súlyozó szűrő D-súlyozó szűrő 2012.08.24. Copyright © 2012 Márkus Miklós Minden jog fenntartva. 8

Zajszintmérő műszer L (dB)

L (dB)

idő (s)

idő (s)

Állandó zaj

Ingadozó zaj

L (dB)

L (dB)

idő (s) Intermittáló zaj

idő (s) Impulzusos zaj

Kváziimpulzusos zaj

A zaj időfüggvény szerinti osztályozása 2012.08.24.


9

Zajszintmérő műszer Szabványos mérési időállandók: S

(slow) lassan változó hangnyomásszintek mérésére t = 1000 ms = 1 s

F

(fast) gyorsan változó hangnyomásszintek mérésére t = 125 ms = 0,125 s

I

(impulse) impulzusos zajok mérésére t = 35 ms = 0,035 s

Peak (csúcs) legnagyobb pillanatnyi hangnyomásszint mérésére t = nincs értelmezve (a legnagyobb hangnyomás/amplitúdó szintértéke) 2012.08.24.


10


B&K Components Kft. www.bruel.hu Dr. Szuhay Péter 2012.08.24.

PRODATA Kft. www.prodata.hu Korompayné Katalin

Józsa és Társai 2000 Kft. www.jozsakft.hu Józsa Gusztáv


EnviroPlus Kft. www.enviroplus.hu Pantó Katalin

11

Rezgésmérő műszer u

1 1. 2. 3. 4. 5. 6.

2

f1

f2

3

ueff/eq

lg

m/s2 dB

4

5

6

Elektromechanikai átalakítás (piezoel. gyorsulásérzékelő) Erősítés és integrátor Frekvencia felbontás (analóg, vagy digitális sávszűrők, FFT) Effektív érték képzés, integrálás, egyenérték képzés Szint képzés Rezgésgyorsulás (m/s2) vagy szint kijelzés (dB)

2012.08.24.


12

Rezgésmérő műszer

Gyorsulásérzékelő fejek 2012.08.24.


13

Rezgéshatások

2012.08.24.

Zaj és rezgésvédelem

14

Munkahelyi zaj mérése A munkavállalókat érő zajexpozíció (LEX,8h) és egyenértékű Ahangnyomásszint (LAM) vizsgálata és értékelése: • 66/2005. (XII. 22.) EüM rendelet a munkavállalókat érő zajexpozícióra vonatkozó minimális egészségi és biztonsági követelményekről. • 3/2002. (II. 8.) SzCsM-EüM együttes rendelet a munkahelyek munkavédelmi követelményeinek minimális szintjéről. • MSZ 18150-2:1984 szabvány (Imissziós zajjellemzők vizsgálata. Munkahelyen fellépő megítélési és legnagyobb A-hangnyomásszintek meghatározása) • MSZ ISO 1999:1995 szabvány (Akusztika. A munkahelyi zajhatás meghatározása és a zaj által okozott hallásromlás becslése) • MSZ E 184:2004 szabvány (Zajkibocsátás és zajterhelés vizsgálata. Fogalommeghatározások) • MSZ EN 61672-1:2003 szabvány (Elektroakusztika. Hangszintmérők. 1. rész: Előírások) 2012.08.24.


15

Munkahelyi zaj mérése ALAPFOGALMAK MSZ E 184:2004 szabvány alapján • Alapzaj: olyan, a mérést zavaró zaj, melyet a mérés helyén, a mérési idő alatt nem a zajforrás okoz, és zavaró hatása méréstechnikailag nem küszöbölhető ki. (≠ háttérterhelés) • Alapzajszint: a vizsgált zajforrás működése nélkül mért hangnyomásszint. • Alapállapot: a (munka)környezet eredeti (bármilyen változtatás előtti) zajállapota. • Megítélési szint: meghatározott időtartamra (megítélési időre) vonatkoztatott egyenértékű A-hangnyomásszint (környezeti zaj esetén a tiszta hangú jelleg és az impulzus-tartalom szerinti korrekcióval együtt). 2012.08.24.


16

Munkahelyi zaj mérése ALAPFOGALMAK MSZ E 184:2004 szabvány alapján • Kezelő: az a személy, akinek a munkahelye a gép környezetében van, és aki a géppel kapcsolatos munkát végzi. • Munkahely: a kezelő helye; a gép közelében lévő hely, ahol a gépkezelő tartózkodik, vagy ahol valamilyen feladatot hajt végre; vagyis az a helyzet, ahol a gép kezelője a gép működtetése közben várhatóan tartózkodik. • Zajterhelés a munkahelyen: adott helyzetben, meghatározott időtartam alatt, valamely mérési pontban (munkahelyen) mérhető összes zaj, akár jelen van a dolgozó, akár nincs; azaz a géptől és más zajforrásoktól származó, valamint a mennyezetről, falakról és berendezési tárgyakról visszavert hang. 2012.08.24.


17

Munkahelyi zaj mérése

Zajkibocsátás

Mozgó személy zajterhelése

Zajterhelés

Zajexpozíció

Zajhatások 2012.08.24.


18

Munkahelyi zaj mérése MÉRŐRENDSZER • legalább 1. pontossági osztályú integráló zajszintmérő o megengedett a 2. pontossági osztályú személyi dózismérő o a pontosság jelenleg az MSZ EN 61672-1:2003 szabvány szerint o a pontosság régebben a IEC 651:1979 szabvány szerint

• mérés az „A” és „C” jelű súlyozó szűrőkkel • kizárólag hitelesített mérőműszer alkalmazható • kötelező a mérőrendszer kalibrálása o a mérőrendszer pontosság-ellenőrzése a vizsgálatok előtt és után a műszer használati, kezelési utasítása szerint o kizárólag érvényes hitelesítéssel/kalibrálással rendelkező akusztikus kalibrátorral (vagy pisztonfonnal) 2012.08.24.


19

Munkahelyi zaj mérése MÉRÉSI PONTOK ÉS KÖRÜLMÉNYEK • mérés a munkavállaló fülétől 50 cm-en belül • a mérés elvégezhető a munkavállaló távollétében is o a munkavállaló szokásos tartózkodási helyén o álló munkavégzés esetén 1,5 m magasságban o ülő munkavégzés esetén 1,25 m magasságban

• a vizsgálat a dolgozók zajterhelésére/munkahelyekre jellemző o szerepel a legnagyobb mértékű zajterhelésnek kitett munkavállaló o szerepel a zajvédelmi szempontból legkedvezőtlenebb munkahely

• mérés a dolgozók szokásos tevékenysége közben • a zajforrások általános/üzemszerű működése mellett • a munkafolyamathoz nem tartozó zajok kizárása (pl. rádió) 2012.08.24.


20

Munkahelyi zaj mérése MÉRENDŐ ZAJJELLEMZŐK LAeq

egyenértékű A-hangnyomásszint [dB(A)] > a munkavállalót érő zajterhelés meghatározásához (t)

LCeq

egyenértékű C-hangnyomásszint [dB(C)] > a megfelelő csillapítású egyéni védőeszköz kiválasztásához (SNR80)

Lmax

legnagyobb hangnyomásszint [dB(C)] > csúcs (Peak) időállandójával mért legnagyobb C-hangnyomásszint

2012.08.24.


21

Munkahelyi zaj mérése VIZSGÁLATI IDŐTARTAMOK Megítélési idő (T)

8 óra

> a műszak, illetve a zajhatás időtartamától függetlenül

Értékelési idő (τ)

egyenlő a műszak időtartamával

> részidőkre bontható tevékenység/tartózkodási idő szerint

Mérési idő (t)

a munkavállaló tevékenységétől függően

> megfelelő ha a mérést megismételve az eltérés kisebb mint 3 dB

2012.08.24.


22


V

RÉSZIDŐK SZÁMÍTÁSA

LA(C )eqTM ahol: LA(C)eqTM TM ti LA(C)i

2012.08.24.

1 n 0 ,1LA ( C ) i   10  lg   t i  10   TM i 1 

a TM megítélési időre vonatkoztatott LA(C)eq (dB) megítélési idő (s) az állandó zajhatások időtartama (s) A(C)-hangnyomásszint az i-edik időtartamban (dB)


23


V

VIZSGÁLATI EREDMÉNY Munkahelyi zajexpozíció: a zajexpozíció idővel súlyozott átlaga egy nyolcórás munkanapra vonatkoztatva a 66/2005. (XII. 22.) EüM rendelet (a munkavállalókat érő zajexpozícióra vonatkozó minimális egészségi és biztonsági követelményekről) alapján.

A TM megítélési idő: 8 óra a műszak, illetve a zajhatás időtartamától függetlenül, tehát amennyiben a T mérési idő megegyezik a TM megítélési idővel, úgy LAeq = LEX,8h.

2012.08.24.


24

Méréstechnikai alapfogalmak

V

Amennyiben a τ értékelési idő eltér a TM megítélési időtől:

LEX ,8h

 0 ,1LAeq   10  lg  10   TM 

ahol: LAeq egyenértékű A-hangnyomásszint a τ értékelési időre (dB) τ értékelési idő (s) TM megítélési idő (s) Megjegyzés: a munkavállalót érő zajexpozíció meghatározható munkahétre is 5 munkanappal, vagy heti 40 óra munkaidővel számolva. 2012.08.24.


25


V

VIZSGÁLATI EREDMÉNY Egyéni védőeszköz használata mellett a munkavállalót érő LAM egyenértékű A-hangnyomásszint számítása:

LAM  LCeq  SNR ahol: LCeq egyenértékű C-hangnyomásszint az értékelési időre (dB) SNR az alkalmazott EVE 80%-os csillapítása (dB)

2012.08.24.


26

Munkahelyi zaj mérése MÉRÉSI BIZONYTALANSÁG a) mérőeszközök pontossága: 1,0 dB • •

MSZ EN 61672-1:2003 szabvány szerint 1. vagy 2. pontossági osztályú mérőeszközök esetén

b) működési körülmények: X dB • • •

figyelembevétele ismételt mérésekkel történik (n = 5) számítása a mérési eredmény átlagolásával elhagyható, ha az első három mérés eredményei nem térnek el

c) kombinált sztenderd bizonytalanság a fentiek négyzetösszege

2012.08.24.


27


V

HATÁRÉRTÉKEK …a 66/2005. (XII. 22.) EüM rendelet 3. §-a szerint a napi zajexpozíció szintjére és a legnagyobb hangnyomásszintre vonatkozóan: Zajexpozíciós határértékek:

LEX,8h = 87 dB(A), illetve pcsúcs [Lmax] = 200 Pa [140 dB(C)]

Felső beavatkozási határérték: LEX,8h = 85 dB(A), illetve pcsúcs [Lmax] = 140 Pa [137 dB(C)]

Alsó beavatkozási határérték:

LEX,8h = 80 dB(A), illetve pcsúcs [Lmax] = 112 Pa [135 dB(C)]

2012.08.24.


28

Munkahelyi zaj mérése HATÁRÉRTÉKEK …a 3/2002. (II. 8.) SzCsM-EüM együttes rendelet 5. számú melléklete szerint a fokozott figyelmet igénylő munkavégzés során a dolgozót érő zaj egyenértékű A-hangnyomásszintjére:

• • • • • •

speciális orvosi vizsgálóhelységek, olvasótermek: 40 dB orvosi rendelők, repülés irányítói munkahelyek zajvédelmi szempontból fokozottan igényes irodai munkahelyek: 50 dB irodai munkahelyek, ügyfélirodák, analitikai laboratóriumok: 60 dB művezetői irodák, vezérlőpult vagy vezérlőfülke telefonnal, finommechanikai munkahelyek, diszpécserközpontok: 65 dB fokozott figyelmet igénylő fizikai munkavégzés (elektro-, finommechanikai műszerész, MEO, precíziós munka stb.): 70 dB vezérlőpult vagy vezérlőfülke telefon nélkül, összeszerelői munkahelyek, laboratóriumok gépi zajforrással: 80 dB

2012.08.24.


29

Munkahelyi zaj mérése ÉRTÉKELÉS

A zajexpozíció, illetve a zajterhelés a követelményeknek megfelel a) ha az LEX,8h zajexpozíció és az Lmax legnagyobb hangnyomásszint legalább 3 dB-lel kisebb a követelményértéknél, illetve b) ha a mérést megismételve a két vizsgálat eredményének átlaga kisebb vagy egyenlő a követelményértékkel. A zajexpozíció, illetve a zajterhelés a követelményeknek nem felel meg a) az LEX,8h zajexpozíció legalább 2 dB-lel nagyobb a követelményértéknél, illetve b) ha a mérést megismételve a két vizsgálat eredményének átlaga nagyobb a követelményérténél, és/vagy c) az Lmax legnagyobb hangnyomásszint nagyobb a határértéknél. 2012.08.24.


30

Munkahelyi zaj mérése VIZSGÁLATI JEGYZŐKÖNYV • • • • • • • • •

a vizsgálatot végző szerv megnevezése és címe az érvényes akkreditációra vonatkozó hivatkozás a vizsgálat helye és időpontja, a vizsgálat célja hivatkozás a vonatkozó rendeletekre és egyéb előírásokra a helyszín részletes leírása (vázlatos helyszínrajzzal) a zajforrások leírása, helyzete, működése a mérés alatt a zaj jellege (folyamatos/szakaszos, állandó/változó, impulzusos) a dolgozók munkahelyeinek és tevékenységének leírása a mérési pontok leírása, megjelölése a helyszínrajzon

2012.08.24.


31

Munkahelyi zaj mérése VIZSGÁLATI JEGYZŐKÖNYV • • • • • • • • • •

a méréshez használt műszerek és berendezések gyártmánya, típusa a műszerek hitelesítésének időpontja, a hitelesítési bizonylat száma az egyes mérések időpontja és időtartama a mérési eredmények, illetve mérési adatok az elvégzett számítások és a közbenső mérési eredmények mérési bizonytalanság a kritikus pontokon a mérést befolyásoló esetleges körülmények az expozíciónak kitett munkavállalók megnevezése, száma a vizsgálati eredmény a mérést végző neve és aláírása

2012.08.24.


32

Irodalomjegyzék 1.

Márkus Péter – Tóth Tibor: Zajelhárítás OMKT, Budapest, 2003. 2. Szentmártony Tibor: Zajtalanítás Műszaki könyvkiadó, Budapest, 1963. 3. J.R. Hassall – K. Zaveri: Acoustic Noise Measurements Brüel & Kjær, Dánia, 1979. 4. Brüel & Kjær: Noise Control, Principles and Practice Brüel & Kjær, Dánia, 1982. 5. Tarnóczy Tamás: Akusztika – Hangnyomás, hangosság, zajosság Akadémiai Kiadó, Budapest, 1984. 6. Moser Miklós – Pálmai György: A környezetvédelem alapjai Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1999. 7. Dr. Kurutz Imre – Dr. Szentmártony Tibor: A műszaki akusztika alapjai Műegyetemi kiadó, Budapest, 2001. 8. Reis Frigyes: Az épületakusztika alapjai Terc könyvkiadó, Budapest, 2003. 9. P. Nagy József: A hangszigetelés elmélete és gyakorlata Akadémiai Kiadó, Budapest, 2004. 10. http://hu.wikipedia.org 11. http://www.bksv.com 2012.08.24.


33

Zaj és rezgésvédelem Mérés

Recommend Documents