Albertirsai. Megjelenik minden hónap elsõ hetében

XVIII. évfolyam, 6. szám

2006. június

pr Sz og en ra t m Iv ok án • 7 -éji .o ld al

Albertirsai

HÍRADÓ

Közéleti és tájékoztató lap

Megjelenik minden hónap elsõ hetében

80 Ft

Kultúra Tolmács Nélkül Találkozó 2006. június 9-10-én 2006. június 8. és 11. között városunkban kerül megrendezésre a „Kultúra tolmács nélkül” elnevezésű nemzetközi gyermekfesztivál. A szlovákiai Malackyból, a lengyelországi Zninből, a csehországi Veseli nad Moravouból, a romániai Szilágysomlyóból és Szarvasról érkeznek tanulók, hogy 4 művészeti ágban (ének, zene; tánc; színjáték; képzőművész) mutassák be tudásukat. A képzőművészek előre elküldték alkotásaikat, amelyek a Művelődési Házban tekinthetők meg a rendezvény ideje alatt. A bemutatók a következő időpontokban és helyszíneken lesznek: Június 9. péntek 9 óra:

Megnyitó a Művelődési Házban:

14 óra:

Ének, zene bemutatók a Művészeti Iskolában: Malacky, Znin, Albertirsa.

30

15 óra:

Drámajáték előadások a Művelődési Házban: Szarvas, Szilágysomlyó, Albertirsa.

1630 óra:

Tánc bemutatók a Művelődési Házban: Veseli nad Moravou, Szarvas, Szilágysomlyó. Június 10. szombat

930 óra:

Ének, zene bemutatók a Művészeti Iskolában: Szilágysomlyó, Veseli nad Moravou, Szarvas.

30

14 óra:

Drámajáték előadások a Művelődési Házban: Malacky, Veseli nad Moravou, Znin.

1530 óra:

Tánc bemutatók a Művelődési Házban: Malacky, Znin, Albertirsa.

A rendezvényekre minden érdeklődőt szeretettel várunk!

KEDVES ALBERTIRSAI LAKOSOK! Az Albertirsai Képviselő-testület, a Művelődési Ház és a Gobbi Hilda Színjátszó Alapítvány meghirdeti a II. Térségi Színházi Évadot! Kérjük a település színházszerető lakosságát, hogy jelenlétével tisztelje meg a rendezvénysorozatot! 1. Állatfarm c. zenés színpadi mű: 2006. május 27. 1900 2. Játék–szer–elem c. szórakoztató táncjáték: 2006. június 18. 1900 3. Csupa balláb (musica) 4. Csehov: Cseresznyéskert (dráma) 5. Egy csók és más semmi (zenés vígjáték) 6. Hegedű a háztetőn (musical) Jegyek és bérletek elővételben is megvásárolhatók a Művelődési Házban. A 6 előadásra szóló bérlet ára 3000 forint. A bérletes nézők között 1 db két személyre szóló repülőjegyet sorsolunk ki. Jó szórakozást kívánunk mindenkinek!

Albertirsai Híradó

2

Tartalom VÁROSHÁZA ............................................................................. 3-5. oldal VÁROSHÁZA / KULTÚRA............................................................. 5. oldal KÖZÉLET.................................................................................. 6-7. oldal AKTUÁLIS ............................................................................... 8-12. oldal MESE ........................................................................................... 7. oldal SPORT....................................................................................... 14. oldal KÖZÉRDEKŰ INFORMÁCIÓK ................................................... 16. oldal

2006. június

ÁLLÁSHIRDETÉS A ceglédi Református Általános Iskola 2006-2007-es tanévre az alábbi állasokat hirdeti meg: • tanító – angol műveltségi terület • tanár – angol bármely szak • tanár – matematika – fizika szak Elsősorban keresztyén értékrendet követő református vallású kollégák jelentkezését várjuk, lelkészi ajánlással. Érdeklődni lehet: Arany Zsolt igazgatónál a 06-53-311-963-es telefonszámon, vagy személyesen, illetve levélben a 2700 Cegléd, Szabadság tér 4-es címen. Arany Zsolt igazgató (x)

Fotók: Motyovszki Mária

FELHÍVÁS

Az oktatásról: 6-7. oldal

Tessedik bejárás: 4. oldal

Valamennyi vonalas létesítmények kezelői Társadalmi és civil szervezetek, termelést integrálók és felügyelők, földhasználók, termelők

Felhívás a parlagfű elleni védekezésre A parlagfű elleni védekezési kötelezettség – az egészséges környezethez való jogot előtérbe helyezve – a 2005. évi XXXVIII. törvény alapján került újra szabályozásra (alap jogszabályok: 2002. évi XXXV. Tv., 5/2001. FVM rend). A földhasználóknak, ingatlan tulajdonosoknak, a vonalas létesítmények kezelőinek a parlagfű elleni védekezést: 2006. JÚNIUS 30-IG VÉGRE KELL HAJTANI! Ezt követően pedig a vegetációs időszak végéig az allergén pollen levegőbe kerülését – azaz a virágzást – kell megakadályozni. A védekezés legegyszerűbb módja a június közepétől két-három alkalommal végzett kaszálás. A JÚNIUS 30-I DÁTUM A SZANKCIÓMENTES, ÖNKÉNTES JOGKÖVETÉS LEHETŐSÉGÉNEK HATÁRNAPJA! Ezt követően a hatóság (belterületen az Önkormányzat Jegyzője, külterületen a Növény és Talajvédelmi Szolgálat) közérdekű hatósági védekezést végeztet el. A HATÓSÁGI VÉDEKEZÉST ELRENDELŐ HATÁROZATOT A HATÓSÁG A HELYI ÖNKORMÁNYZATNÁL KÖZHÍRRÉ TÉTEL ÚTJÁN HIRDETI KI. A HATÁROZAT ELLENI FELLEBBEZÉSNEK A VÉGREHAJTÁSRA HALASZTÓ HATÁLYA NINCS! A törvény lehetőséget ad a közérdekű védekezés végrehajtására a parlagfűvel erősen szennyezett, rosszul művelt haszonnövény állományban is. A közérdekű védekezéssel kapcsolatos valamennyi költséget, a föld használójának, tulajdonosának kell megtéríteni. Amennyiben ennek nem tesz eleget, az késedelmi kamattal növelve közadók módján hajtandó be. A VÉDEKEZÉST ELMULASZTÓ NÖVÉNYVÉDELMI BÍRSÁGGAL SÚJTANDÓ, MELY 20 000 FT-TÓL 2 000 000 FT-IG TERJEDHET. Albertirsa, 2006. május 16. Kovács Zoltánné jegyző

A Móra Ferenc Művelődési Központ kéri a lakosok segítségét abban, hogy akinek a tulajdonában van 1956-os magyar forradalom és szabadságharc eszméjéhez, történelmi jelentőségéhez, a mának és a jövőnek szóló üzenetéhez kapcsolódó művészeti alkotás, helytörténeti dokumentáció stb. és az 50. évforduló alkalmából rendezendő kiállításhoz szívesen kölcsönözné, kérjük jelezze személyesen a Művelődési Házban, vagy telefonon: 53370-713! Segítségükkel méltóképpen emlékezhetünk október 23-án! Szilágyiné Papp Tünde igazgató

BAJTÁRSAKAT KERESÜNK Felkérjük mindazokat a bajtársainkat, sorstársainkat, akiket a kommunista diktatúra idején katonai behívóval kényszermunkára (munkaszolgálatra) vittek politikai okból, az az alábbi címen jelentkezzenek érdekvédelmi szervünknél: személyesen szerdánként 14.00 órakor (ekkor tartjuk bajtársi találkozónkat is, lift van), vagy levélben ugyanoda címezve POFOSZ MUSZ 51-56 Tagozata, 1051 Budapest, Nádor u. 36. IV. emelet. Egyben kérjük mindazon segítőkész Olvasóinkat, akik ilyen személyről tudnak, értesítsék Őt! Előre is köszönjük!


2006. június

3

VÁROSHÁZA

ELSÕ KÉZBÕL MIKEBUDAI ÚT Idén már több alkalommal foglalkoztam a Híradó hasábjain az Albertirsa-Mikebuda-Csemő (Ereklyés) közötti összekötő út felújításával. A munka a teljes úthossz 15,8 kilométer hosszú szakaszán eredményesen befejeződött. A teljes újra aszfaltozás 493.291 ezer forintba került. Az összeg kilencven százalékát állami pályázaton nyerte el a három beruházó, vagyis az UKIG (Útgazdálkodási és Koordinációs Igazgatóság), Albertirsa város és Mikebuda község. A hiányzó tíz százalék előteremtését az UKIG vállalta. Így a két település részére a munkavégzés nem került semmibe. Az út állapota igencsak megkívánta a felújítást. Ugyanakkor többen megkérdezték, miért nem kerültek rá a hiányzó belterületi szakaszokon szegélykövek, továbbá hogyan maradhatott el mellőle a csapadékvíz elvezetés. A válasz egyszerű. Annak idején, a pályázat benyújtására mindösszesen bő másfél hónapnyi idő volt. Ilyen időtartam alatt csak olyan dokumentáció összeállítására volt esély, amely nem igényelt tervezői munkát. A csapadékvíz elvezetés és a szegélykő építés egyike sem ilyen. Emiatt erre a feladatra gondolnunk se lehetett. Azt is meg kell mondani, hogy az említett munkák olyan magasra srófolták volna a kivitelezés költségeit, amennyi pénz elnyerése (az adott pályázat összes forrásának ismeretében) nem volt reális. Így tehát maradt annak a feladatnak a megcélzása, ami most sikeresen elkészült. Különösen jóleső érzés, hogy a pályázat benyújtásának ötlete tőlünk, Albertirsa önkormányzatától származik. A gyakorta erre közlekedők pedig érezhetik a régi és az új állapotok közötti különbséget. A kivitelező némi rábeszélésre, plussz feladatként megépítette a Pesti úti becsatlakozás előtti utolsó két ingatlant érintő szakaszon a csapadékvíz elvezetést, továbbá a Somogyi utcai orvosi rendelővel szemközt egy kisebb személygépkocsi parkolót. Köszönet érte. HELYSZÍNI TÁJÉKOZÓDÁS Az előző havi Híradóban, valamint a kábeltelevízió hirdetési oldalán meghívtam minden érdeklődőt május 11-re, a Tessedik Sámuel Általános Iskola központi épülete bővítésének megtekintésére. A képviselőtestület tagjaival együtt kb. húsz érdeklődővel a generál kivitelező vezetője, továbbá a tervezők ismertették a beruházás eddigi történetét, a jelenlegi helyzetet és a befeje-

zésig hátralévő feladatokat, továbbá néhány speciális problémát. A jelenvoltak bejárták az építési terület egészét, megszemlélve a munkálatokat. Lakótársaim azóta a kábeltelevízión megtekinthették a bejárásról készített összefoglalót. Emellett a Híradó másik oldalán, a kivitelező cég vezetőjével készített interjút olvashatnak. Így itt most csupán röviden térek ki a tapasztaltakra. Egyrészt ki-ki láthatta, hogy a kivitelezés ütemesen zajlik. A tél folyamán egyesek által csiholt rémhírek nem igazak: szó sincs minőségi gondokról, továbbá az annak idején kétségtelenül jelentős mértékű beázások nem okoztak az épületben semmiféle szerkezeti károsodást. A munka egésze az eredetileg vállalt határidőre, jó minőségben elkészül. Ugyanakkor felmerült néhány olyan probléma, ami rendszeresen „előjön”, amikor valamely régebben készült épülethez hozzányúlunk. Ezek eddig mind kezelhetők voltak. Egy olyan kérdés került újabban előtérbe, amelyre napokon belül választ kell(ett) adnunk. Arról van szó, hogy a régi épületrész elektromos hálózata a jelenleg érvényes szabványnak már nem felel meg. Ez pillanatnyilag nem jelent ugyan gyakorlati veszélyt, ám belátható időn belül megoldást kíván. Ennek a feladatnak a végrehajtása nem szerepelt az eredeti programban, hiszen a tervezéskor új tantermek létrehozásában gondolkodtunk. Így a meglévő épület felújítása csupán a legszükségesebb mértékben jött szóba. Utóbbi feladatkörből a legnagyobb tételt a meglévő épület szigetelése, valamint összes külső nyílászárójának a cseréje jelentette. Jelen pillanatban az tűnik a legmegfelelőbb megoldásnak, hogy az elektromos hálózat cseréjét egy olyan, következő fejlesztési csomagba helyezzük bele, amely a régi épületrész teljes (hátralévő) felújítását célozza. Ez a technika megegyezik azzal, amit a művelődési ház esetében alkalmaztunk. Ott is (négy esztendeje) előbb a teljes külső és a részleges belső felújítást végeztük el, majd idén kicseréltük az elektromos hálózatot. Természetesen szerencsésebb dolog lenne az ilyen feladatokon egy lépcsőben túljutni. Ám tudomásul kell venni a jelenlegi pályázati rendszer jellegzetességeit és forrásainak végességét. Így például az iskolabővítés esetében jóval nagyobb esély mutatkozott három- és négyszáz millió forint közötti állami támogatás megszerzésére, mint ennél ötven-hatvan százalékkal vaskosabb

kontingensre. Az eredmény így is jelentős lesz, hiszen a tizenegy új, korszerű tanterem hosszú távra megoldja a Tessedik iskola elhelyezési gondjait, a régi épületszárny pedig (bár korántsem teljes mértékben) több vonatkozásban megújul. ÚJABB GONDOLATOK A SZELEKTÍV HULLADÉKGYŰJTÉSRŐL A hat szelektív hulladékgyűjtő szigetet mind többen igénybe veszik. A gyűjtés szabályairól többféle módon igyekszünk lakótársainkat tájékoztatni. Az elmúlt hónapban a családokhoz eljuttatott szórólapot rövidesen újabb követi. Emellett május végétől egy hónapon keresztül valamennyi hétvégén, a kábeltelevízión látható helyi adás kezdetén és végén láthatnak, hallhatnak egy, a témáról szóló reklámfilmet. A szelektív hulladékgyűjtés fontosságáról és szabályairól szóló közismereti munka indul továbbá a város három általános iskolájában. A gyűjtőszigetek funkcionálásának tapasztalatait az indítása első negyedévének végén, tehát június után összegezzük. Anynyi már megállapítható, hogy lakótársaink nagy többsége pillanatok alatt megtanulta a szabályszerű használatot. Sajnos ugyanakkor újra meg újra akadnak néhányan, akik szemétdombnak nézik a gyűjtőszigetet, s így különféle kommunális hulladékot helyeznek el rajta zsákokban, s a legkülönfélébb gyűjtőedényekben, sőt esetenként ilyenek nélkül is. Ez a jelenség leggyakrabban a Köztársaság utcai szigetnél tapasztalható. Mindenkit kérek, aki ilyet lát, szóljon rá a fegyelmezetlenkedőre, hogy ne csúfítsa környezetünket! További érdekesség, hogy néhányan úgy vélik, a konténerek ürítését végző gépkocsik közös térbe öntik a különböző frakciónként összegyűjtött hulladékot. El kell mondjam, ez a megfigyelés teljesen pontatlan. Egy alkalommal egy szigetről ugyanis egyetlen frakció (ez a műanyagok esetében két konténert jelent) ürítése történik. Tehát természetesen, a szelektíven összegyűjtött hulladék elszállítása is szelektíven történik. MÁR MEGINT NEM LESZ BETELEPÍTÉS… Megfigyeltem, hogy „békeidőben” általában két esztendőnként, míg választási évben öt-hat havonként elterjed a mindig „biztos forrásból” származó hír, mely szerint a polgármester, esetleg a képviselő-testület több száz, egy bizony etnikai kisebbséghez tartozó személyt készül betelepíteni Albertirsára. (Folytatás a 4. oldalon.)


4

2006. június

VÁROSHÁZA (Folytatás a 3. oldalról.) Ezekből a hírekből persze soha egy szó sem igaz, ám a legközelebbi felbukkanásukkor mégis újra meg újra sokan hisznek nekik. Most éppen a Thököly utcába érkeznek a jól értesültek szerint a bevándorlók, mégpedig egyenesen Budapest nyolcadik kerületéből. A fő hírharangok szerint mindez már teljesen biztos, hiszen a képviselő-testület döntött róla. Elmondom, leírom ismét, hogy szó sincs semmiféle betelepítésről. A Thököly utcába csakúgy nem telepítünk senkit, ahogyan máshová sem. Albertirsa lélekszáma egyébként mintegy másfél évtizednyi ideje folyamatosan növekszik. A szaporulatot az önként betelepülők okozzák. Így idén elértük, sőt némileg meghaladtuk a tizenkét-ezer főt. Egyik magánszemély a másiktól ugyanis egy szabad országban bármely településen vásárolhat lakóingatlant. Így van ez (nagyon helyesen) manapság Magyarországon is. Az ilyen tulajdoncserék ellen nem tehet semmit sehol az országban egyetlen képviselő-testület, polgármester, de bármely szorgos rémhírterjesztő se. FRISS SZOCIÁLIS TÁJÉKOZTATÓ FÜZET Tavaly ősszel elsőízben jelentettük meg szociális tájékoztató füzetet Albertirsán. A kiadvány célja az volt, hogy összefoglalja a szociális téren helyben elérhető szolgáltatásokról szóló alapvető információkat. A füzet a polgármesteri hivatalban, az orvosi és fogorvosi várótermekben, a könyvtárban, a művelődési házban és a postahivatalban volt hozzáférhető. Ismereteim szerint sokan tájékozódtak belőle. A megjelenése óta eltelt időben a szociális szférában számos jogszabályi változás történt. Ezeket „átvezettük” a tájékoztató füzeten. Az így megújított kiadványt a korábbi (és fönt felsorolt) helyszíneken júniustól ismét forgathatják az érdeklődők. POSTA: SZOMBAT DÉLELŐTT IS NYITVA Már az új postaszékház építésekor fölmerült a hivatal szombat délelőttönkénti nyitva tartásának lehetősége. Nos, ez április elsejétől megvalósult. Mivel a tapasztalatok szerint sokan még mindig nem értesültek a szolgáltatás bővülésről, ez úton közzéteszem azt. Eszerint az albertirsai postahivatal nyitvatartási rendje 2006. április elsejétől a következő: Hétfőtől péntekig: 8,00-16,00, Szombaton: 8,00-12,00. Szombatonként a postabolt munkahelyen a következő szolgáltatásokkal állnak az ügyfelek rendelkezésére: levélpostai küldemények felvétele, utalványok

és készpénz-átutalási megbízások felvétele, letéti küldemények kézbesítése, kereskedelmi értékcikkek árusítása. A közeljövőben várhatóan indul a Szerencsejáték Rt. termékeinek forgalmazása is. MI LESZ A PESTI ÚT ÉS VASÚT UTCA SARKÁN? Miután a Pesti út és a Vasút utca sarkán lévő önkormányzati ingatlanról teljes egészében elbontottuk a rajta volt épületeket, a korábbiaknál sokkal többen érdeklődnek az 1352 m2 nagyságú terület sorsáról. Néhányan pedig aláírás gyűjtésbe kezdtek azért, hogy tartsuk meg a területet köztulajdonban és létesítsünk rajta parkot. A közös gondolkodás és egy önkormányzati tulajdon sorsa iránti aggodalom mindig értéket képvisel. Ebben az esetben azonban némileg megkéstek a protestálók, továbbá valamelyest egyoldalúan ítélik meg a lehetőségeket. Képviselő-testületünk ugyanis 2005. június 30-án olyan döntést hozott, mely szerint a telket a bontás után értékesíti. Igen, értékesíti, ám feltételekkel. Az ingatlant pályázat útján elnyerő tulajdonos (a Pesti útról tekintve) fordított „L” alakban, maximálisan negyven százalékban építheti be, két éven belül. A terület elülső (a Pesti útra és a Vasút utcára húzó) része közterületként funkcionál, miközben mindkét utcafronton másfél méter széles, viacolor járdát kell építeni. A járdák és a majdani épület között parkosított parkoló létesülhet. Nézzük, mik a tiltakozók érvei! Két dolgot emlegetnek. Egyrészt szerintük a most kinyílt tér szépségét elcsúfítja bármely, rajta létesülő épület. Szerintem a fordított „L” alakú, és negyven százalékban korlátozott beépítés esetén ez az amiről szó nem lesz. Az általuk javasolt megoldás egy „szép park” kialakítása. Ez a képviselő-testület fenti határozata alapján részben megvalósulhat. Igaz, jóval kisebb területen, ám egy kultúrált épülettel a háttérben. Ellenkező esetben marad a két jelenlegi rozoga kerítés, jobb esetben azok átépített változata. No meg a szomszéd ingatlanok tulajdonosainak a közpark esetén egy-két éven belül garantáltan megjelenő panasz áradata. A másik gondolat nem az aláírásgyűjtők leveleiben olvasható, de többen emlegetik. Meg kell mondjam, ez a megfontolandóbb szempont. Sokan parkolót szeretnének itt látni. Való igaz, Albertirsán a még meg nem született belváros máris zsúfolt. A problémát azonban ez az egyetlen ingatlan aligha szüntetné meg. Másrészt pedig a képviselő-testület által szabályozott megoldással is létrejön itt 12-14 új parkolóhely, ami már érzékelhető javulást eredményez. A pénzügyi megfontolásokra itt

részleteiben szándékosan nem térek ki. Csupán megjegyzem, az bizony nem közömbös számunkra, hogy mintegy tizennégy-tizenhat millió forintos bevételre teszünk szert az ingatlan révén, vagy ehelyett tíz-tizenöt millió forintért közparkot építünk a helyén (lehet sokkal olcsóbban is, ám az még vagy tíz évig nem lesz igazi park). Összefoglalva tehát úgy gondolom, amennyiben végrehajtjuk a képviselő-testület egy évvel ezelőtti (azóta egyébként más fórumon ismertetett) határozatát, egy szép, kultúrált és nem zsúfolt terület alakulhat ki Albertirsa szívében. VIRÁGOKRÓL Május tizenharmadikán a városháza udvarán lebonyolítottuk a szokásos kedvezményes virágvásárt. Az akció sikerét bizonyítja, hogy mintegy 350 család vásárolt összesen 7100 tő egynyári virágot. Reményeim szerint ezek a kedves növények csakugyan közterületeinket díszítik majd. Ugyancsak májusban lezajlott az önkormányzati tulajdonú közterületek „virágosítása”. Sokunkon, tán mindanynyiunkon múlik, hogy (mint esztendők óta mindig) idén is kicsit szebbek legyünk, mint korábban. Érdemes ültetnünk, ápolnunk, öntöznünk, óvnunk növényeinket, hogy minél többen gyönyörködhessünk látványukban. VÁROSI TULAJDONBAN A VOLT SZAPÁRY KASTÉLY TERÜLETÉNEK EGY RÉSZE Valamikor régi udvarházaink egyik legszebbikének számított a Szapáry kastély, melyet Alberti első földesura 1711-ben épített. A kastély U alakú épülete gondozott belső udvart fogott körbe, melynek szabad oldalát téglából emelt boltívek között művészi kivitelű kovácsolt vaskerítés és díszes vaskapu zárt le. Ma már csupán a kerítés egy romos maradvány áll. A hozzá tartozó 3164 m2 területű ingatlan tulajdonosa eddig a felszámolás alatt lévő Szabadság Szolgáltató és Kereskedelmi Rt. volt. A részvénytársaság felszámolója meghirdette az ingatlan árverezésen történő értékesítését. Önkormányzatunk az elővásárlási joga nyújtotta lehetőséget kihasználva, rendkívül kedvező áron, bruttó három-millió forintért hozzájutott a területhez. Sőt, a pályázat szabályai következtében ezért a pénzért, másik két kis területű szántó is a tulajdonunkba került. Úgy gondolom, az ingatlan megszerzésével tartoztunk elődeinknek, múltunk értékeinek. Hasznosításáról a képviselő-testület később gondoskodik. Fazekas László


2006. június

VÁROSHÁZ

/

MESÉLNEK AZ ÉVSZÁZADOK

A Szent Iván-éji tűz

Fotó: Motyovszki Mária

A Szent Iván-éji Tűzgyújtásnak, június 24-e éjjelének varázslatos ereje van. A lobogó lángok minden jelenlévő érzésvilágát, gondolatait elröpíti egy csodás, misztikus világba, ahol minden lehetséges, ahol minden vágy teljesülhet. Június havának több jeles napja van. 8. Medárd napja. Medárd az utolsó fagyos szent, egyben a szőlő, a gyümölcs patrónusa. A biblia leírások szerint e napon kezdődött az özönvíz, ezért is tartják úgy, hogy ha „Medárd napján esik, akkor bizony 40 napig esik az eső”! Különleges napnak számít június 15-e, Vida napja is, a gazdasági növények ekkora általában befejezték növésüket és megkezdődött az érés időszaka. Ez a nap időjárásforduló, természetjósló nap volt. Ezt követte a jeles napok sorában június 24-e Keresztelő Szent János, népiesen „Nyári vagy Virágos Szent János” napja, amely egybeesett „Szent Iván napjával is. Ez a nap a Lux, a fény ünnepéhez tartozik, a tűz misztikus

5

AKULTÚRA varázsának pillanata. Ehhez kötődik a világszerte ismert tűzugrás szertartása. A tűzrakásra, tűzugrásra, tűzkarikázásra nagy szükség van, mivel mindezeknek gonosz-távoltartó, gonoszűző, illetve betegséggyógyító és varázsló ereje van. Emiatt őrizték meg, és gyakorolták ezt a csodálatos népszokást évszázadokon át. Felmerül a kérdés, hogy volt-e a pogány magyaroknak olyan rituális tűzgyújtó szokásuk, amelyet később a kereszténység Szent Iván-éji tüze helyettesített. Ibn Ruszta arab utazó, földrajztudós a magyarokat „tűzimádónak” nevezte, ez valószínűsíti azt, hogy a szokás már a kereszténység előtt is életben lehetett. A Szent Iváni tűzgyújtásra vonatkozó első hiteles említések a XV. – XVI. századból erednek. Telekdi Miklós prédikátor 1577-ben a szentiváni tűzről, mint az egyház által helyesnek tartott emlékszokásról szól. Imhofer egyháztörténész, két évszázaddal később már azt jegyzi meg, hogy a magyaroknál a XI. században honosodott meg Keresztelő Szent János ünnepe, de ez szemet kápráztató fénnyel és tűzzel, a tűz körüli ugrándozással és a tűz körüli eufórikus tánccal ért véget, pogány babonába fulladva. Figyelemre méltó az a tény, hogy a magyarok az egész országban „szentiváni tűznek” nevezik a szlávos névformát használva, míg az ünnepet magát inkább Szent János ünnepének nevezik. A XVI. századtól ismeretes a „hosszú mint a szentiváni ének” szólás, Heltai Gáspár 1570-ben ezt írta: „Hallottam, hogy igen hosszú a Szent Iván ének, hogy az ördög azt megkezdvén, el nem végezhette, hanem megfulladt rajta.” A Szent Iván napi tűzgyújtás nálunk, Albertirsán is egy igazán színes népünneppé nőtte ki magát. Kellenek az ilyen jelen ünnepek, ahol a település apraja-nagyja maradandó öröm érzéssel gazdagodik, feltöltődik és együtt ünnepel. A rendezvényt magas színvonalon, a Művelődési Ház dolgozói, az Önkormányzat, a település polgármestere és sok-sok lelkes és segítőkész aktivista közreműködésével sikerül mindig örömünneppé varázsolni. Kovács Károlyné néprajzgyűjtő

A KÉPVISELŐ-TESTÜLET ÁPRILISI ÜLÉSÉRŐL Az albertirsai képviselő-testület áprilisi rendes ülésén ismertette Fazekas László polgármester a 2006. évre tervezett beruházásokkal összefüggő legfrissebb eredményeket. Mint az adatokból kiderült a város erre az évre mintegy 452.005.000 forintot irányzott elő beruházásokra és felújításokra, ebből közel 340 millió forint az előző évből áthúzódó kötelezettségvállalásokat tartalmazza, míg kicsivel több mint 112 millió forint fordítható az idén megkezdett munkákra. Ezeknek a beruházásoknak a nagy része pályázati úton elnyert pénzekből valósul meg. Ezen felül tervezik, céltámogatások igénybevételével a szennyvíztisztító telep több mint 300 millió forintos felújításának a megvalósítását. Ennek érdekében a Magyar Államkincstárhoz benyújtotta a város pályázatát, amelyet május-június fordulóján bírálnak el az illetékes hatóságok. A legnagyobb horderejű beruházás jelenleg a Tessedik Sámuel Általános Iskola felújítása, amelyre a város 309.229.000 forintot nyert pályázati úton, a szükséges önrésszel együtt a közel 345 milliós építkezés 2006. nyarára készül majd el. A tervezett munkák közül elkészült már a Művelődési

Központ elektromos hálózatának felújítása és tisztasági festése, több út szőnyegezése, illetve a Mikebuda–Albertirsa–Csemő közötti útszakasz felújítása is. A nyár elején kezdődhet el a Pesti út 29-es szám alatt található Óvoda épületének felújítása, valamint a Városi Könyvtár akadálymentesítése is. Mindkettő pályázati forrásokból készülhet el. Az ideiglenes iparűzési adók megszünte miatt emelte több kategóriában is a vásári és piaci helypénzek összegét a testület, az őstermelők esetében a korábbi összeg nem változott. Megalkotta a testület az adósságkezelési szolgáltatásról szóló rendeletét is, a május elsejével hatályba lépő rendelet azokon kíván segíteni, akik önhibájukon kívül, vagy szociális helyzetükből adódóan halmoztak fel komolyabb összegű adósságot. Az arra jogosultak számára folyósított adósságcsökkentési támogatás vissza nem térítendő szociális támogatásnak minősül, melyet az adósságkövetelés jogosultjának kell folyósítani. (A rendelet részleteit az önkormányzatnál ismerhetik meg az érdeklődők.) Meghallgatta a testület a szociális

alapellátás feladatairól szóló beszámolót, valamint a városi gyámhivatal munkájáról szóló beszámolót is. A testület elvi hozzájárulását adta ahhoz, hogy a Patkós Irma Művészeti Szakközépiskola Albertirsán kaphasson helyet, abban az esetben, ha az intézmény működésének, és oktatási elképzeléseinek a pontos körülményei tisztázódnak. Határozatot fogadtak el a várost irányító képviselők arról is, hogy biztosítják a volt szeméttelep rekultiválásához szükséges dokumentáció elkészítésének költségeit a 2006-os költségvetés terhére. Döntöttek arról is a város irányítói, hogy a vízbázis növelése érdekében a 4. számú vízműkút mellé, melléfúrásos eljárással új kutat furatnak, az arra a legkedvezőbb ajánlatot tevő vállalkozóval. Az engedélyeztetési és a közbeszerzési eljárást követően előreláthatóan 6.5 millió forint plusz áfába kerül majd az új objektum. Az ár magában foglalja a kút terveit, az engedélyeztetési eljárás és a laborvizsgálatok költségeit, valamint a kiépítés árát is. S. L.


6

2006. június

KÖZÉLET Közügyekről röviden a helyi politika tükrében:

AZ OKTATÁS AKTUÁLIS KÉRDÉSEIRŐL ALBERTIRSA POLGÁRAIÉRT EGYESÜLET (APO) Elter János: Albertirsa városában a gyermekek elhelyezésének – bölcsőde, óvoda – illetve oktatásának szép eredményei, és nagy lemaradásai vannak. Igen örvendetes, hogy a jelenlegi intézmények színvonalukban és a személyi állományát tekintve, képesek a feladatok ellátására, és semmiben sem maradnak le a környező települések hasonló intézményei mögött. Azonban a bölcsődei ellátásra többszörös a túljelentkezés, és itt sürgős bővítésre, fejlesztésre lenne szükség, amely csak széles összefogással képzelhető el. Az óvodai elhelyezés tekintetében, az egyházi intézményt is figyelembe véve, szintén – bár sokkal csekélyebb – elhelyezési kapacitás hiány állapítható meg, azonban struktúrájában már hosszú évek adóságával kell szembenézni. Az újtelepi óvoda megépítése és megnyitása nem tűrhetne halasztást. Ennek megvalósulása esetén megszűnnének a jelenlegi gondok, amelyek fő forrása a település egyik végéből a másikba történő napi kétszeri hosszú út. Sajnos ezen a buszközlekedés sem segíthetett – főleg télen –, mivel az elsősorban az iskolások számára jelentett megoldást. Az APO egyesülete, és személyesen én is, mindent megtettünk az évtizedekre visszanyúló elképzelés mielőbbi megvalósítására, de döntési helyzet hiányában csak azt erősíthettük, ami ebben a tárgyban előterjesztésre került. A Tessedik Sámuel általános iskola bővítésével, megoldódnak a legaktuálisabb problémák, és az egyházi iskolákkal együttműködve, nívósan képesek feladataik ellátására. A középszintű oktatás lehetőségéről a közeljövőben tárgyal a Képviselő-testület, és minden városanya és atya azon fáradozik, hogy erre reális lehetőség nyíljon. MDF Nagy László elnök: Városunkban a közoktatás helyzetére ugyan az jellemző mint egyéb, más területre. Nem látható, hogy a városi színvonal eléréséhez milyen út vezet. Nincsenek kitűzött célok amelyek meghatároznák, hogy milyen irányban fejlesszük iskoláinkat, oktatásunkat. Ennek hiányában a kívülről jövő ötletek, ajánlatok és pályázati lehetőségek döntik el, hogy a Győzelem úti épület bővítésével lényegében az iskoláink

központosítása történik, vagy éppen egy alapítványnak a középfokú oktatás beindítására tett ajánlata formálja majd városunk jövőjét. Településünk polgárainak akaratát is tükröző városépítő program hiányában, vezetőink döntései így csupán a jelennek szólnak. Jó, vagy nem jó – kell a városnak, vagy nem kell? Minden ötlet alkalmával felcsapnak az érzelmi alapú viták, meggátolva a fejlődést szolgáló célszerű és szakmai döntések meghozatalát. Tény, hogy az elmúlt években oktatásunk a kornak megfelelően, jól fejlődött. Ebben nagy szerepe volt és van a helyi egyházaknak is. Az oktatási intézményeik fejlesztésével, bővítésével komoly tehertől mentesítik az önkormányzatot. A városi cím azonban többre kötelez bennünket. Az események sodrásának várása helyett, a megoldásokat kell keresni egy elhatározott jövőkép megvalósításához. A továbblépéshez az alapok adottak. A feladat nehéz, de akarni és tenni kell fiataljainkért, a gyermekeinkért, hogy kötődjenek Albertirsához. Ők lesznek a mában hozott döntéseink nyertesei vagy vesztesei. Ma még kérdés az oktatás területén is: HOGYAN TOVÁBB ALBARTIRSA? VÁROS, DE MILYEN LEGYEN? MAGYAR NEMZETI FRONT Dolnik Győzőné: A várossá válás egyik feltétele volt a középfokú oktatás megléte. Albertirsa városának nincs nappali, középfokú oktatása, ezért nagyon fontos lenne ennek beindítása. A Patkós Irma Művészeti Iskola középfokú kihelyezett tagozatát a Táncsics úti Iskolában működtetné a Gobbi Hilda Színjátszó Alapítvány. A képviselők elvi hozzájárulásukat adták az iskola indításához, és vállalták, hogy májusra kidolgozzák a megvalósulás feltételeit. A színjátszás túlságosan speciális, nem hiszen, hogy erre különösebb igény lenne Albertirsán. Egyébként a Zeneiskolában 2001 óta folyik alapfokú tánc és színművészeti oktatás, szerintem, ez kielégíti az ilyen irányú igényeket. Sokkal reálisabbnak tartanám egy közgazdasági gimnázium indítását, amely államilag akkreditált intézményként működne. A Katolikus Iskola 12 osztályossá bővítésének is megvan a lehetősége. A képviselőknek inkább ilyen elképzelések megvalósításán kellene fáradozniuk. A Tessedik Iskolát eredetileg 6 tanteremmel kívánták bővíteni, végülis 11-el bővült. Egyesek már akkor tudhatták, hogy nemcsak a Kolozs-

vári úti épületet fogják kiüríteni, hanem a Táncsics útit is. A Táncsics úti iskolát Klébelsberg Kúnó minisztersége alatt építették, és mindig iskolaként működött. Valakinek megtetszett ez a szép, patinás épület, és lehet, hogy a „színjátszósdi” mögött valójában ingatlan-szerzés áll? MSZP Gér Márton elnök: A Tessedik iskola központi épülete bővítésének befejezésével és a városunkban lévő egyházi iskolákkal együtt Albertirsa alapszintű oktatási helyzete stabilnak mondható. A most épülő tizenegy új tanterem segítségével az általános iskolás korosztálynak belátható időn belül nem lesznek elhelyezési gondjai. Ezek után az a feladat következik, hogy a mai igényeknek megfelelően modernizáljuk oktatásunk feltételeit. Konkrétan az informatikai, számítástechnikai valamint a nyelvi képzés az, amire a jövő kihívásai miatt elsősorban érdemes nagy erőket mozgósítani. Az egyes intézményekben folyó tartalmi munka eredményességét növelné a három iskola közötti szorosabb együttműködés. Akár több tantárgyra kiterjedő városi szintű tanulmányi versenyek megszervezésén is érdemes lenne elgondolkodni. További feladatként jelentkezik városunkban, hogy a korábban az oktatás vonatkozásában lemorzsolódott fiataloknak és idősebbeknek lehetőséget teremtsünk az alapszintű iskola befejezéséhez. Azoknak a munkanélkülieknek, akik iskolai végzettség hiánya miatt nem tudnak szakképesítést szerezni, módjuk legyen alapszintű oktatásukat befejezni, hogy ezek után valamilyen szakképzésben részt vehessenek. Fontosnak tartjuk a következő időben, hogy a városban valamilyen szakirányú képzés induljon. Fel kell mérni, hogy a környéken milyen távlati tervek vannak a mezőgazdaságban és ehhez milyen szakemberekre lesz szükség. Gondolok itt a most szerveződő Homokhátsági Szövetkezetre, ami a jövő feladata. Tisztázandó, hogy milyen munkaerőre lesz szükség az élelmiszer feldolgozás, a csomagolás, a hűtés-tárolás, értékesítés, felvásárlás során. Albertirsa és környéke számára igen fontos lenne egy középszintű oktatási intézmény, mert környezetünk fejlődését ez is nagyban növelné. Gondoljunk csak a zeneiskolára, milyen nagy hatása van városunk kulturális életére. (Folytatás a 7. oldalon.)


2006. június

KÖZÉLET/ A fentieket összefoglalva: oktatásunk jövőbeli helyzete megér egy komoly tanulmányozást és egy előre mutató terv elkészítését, hogy elképzeléseinkhez a pénzt is elő lehessen teremteni. POLKA Pjeczka Pálné és Kaáriné Kabay Lilla: Az oktatás egy település életében az egyik legfontosabb téma, hiszen a jövő nemzedékét érinti, s ezáltal mindnyájunkat. Örömmel tapasztaltuk, hogy jó ütemben folyik a Tessedik Sámuel Általános Iskola bővítése. A tervező és a kivitelező szerint már az új tanévet a megújult épületben kezdhetik tanulóink és nevelőink. Nagyon szép és modern intézményben folyhat az oktatás. Az egy épületbe koncentrált oktatás természetesen újabb problémákat is fölvet. Az egy tornacsarnok nem elegendő ennyi tanulócsoport számára. A régi épületrész villanyhálózata is bizony elavult. A magas színvonalú oktatás és nevelés záloga a zökkenőmentes munka. Ez még mindig nem biztosított. Tehát még mindig van mit javítani, bővíteni. Örvendetesnek tartjuk, hogy egy művészeti középiskola érdeklődik Albertirsa iránt. Sokat jelentene a városnak, ha középiskolával büszkélkedhetnénk. Sok értékes gyermek kallódik el, akik kényszerből választanak valamilyen középiskolát. Lehet, hogy ők szívesen tanulnának tovább olyan intézményben, ahol továbbfejleszthetik színészi vagy zenei képességeiket. Reméljük sikeres lesz és megvalósul az elképzelés. Az albertirsai óvodák (önkormányzati és egyházi óvodák egyaránt) létszámgondokkal küzdenek. Az intézményekben az összesen 16 óvodai csoportban 400 fő helyezhető el, de ettől többre lenne igény. A problémát mindenképpen csoportbővítéssel lehet megoldani, ami lehet új intézmény létrehozása az újtelepen és/vagy már meglévő épület bővítése új csoportszobával. Ahhoz, hogy városunk óvodásai is hasonló körülmények között nevelkedjenek, esélyeik ugyan olyanok legyenek, mint nagyobb városokban élőknek, sok mindent meg kellene oldani. El kellene végezni HACCP rendszer előírásainak megfelelő átalakításokat, ki kellene alakítani a még szükséges és kötelezően előírt helyiségeket. (pl.: akadálymentesítés, felnőtt öltöző, tornaterem stb.) Az udvari játékokat EU-s szabványnak megfelelően át kellene alakítani, vagy újakat telepíteni. Ez mind sok-sok feladat, sok-sok millió. Megoldásuk a jövő zenéje. De reméljük, hogy a közeljövőjé!

7

KULTÚRA

SZENT IVÁN-ÉJ 2006. JÚNIUS 24-ÉN ERZSÉBET TÉRI KULTURÁLIS RENDEZVÉNY 1500 óra: 1600 óra: 1630 óra: 1700 óra: 1800 óra: 1900 óra: 1930 óra: 2030 óra: 2100 óra: 2130 óra: 2200 óra: 2230 óra:

A Művészeti Iskola fúvós zenekara Tessedik Sámuel Általános Iskola néptánccsoportja Tessedik Sámuel Általános Iskola Aerobic csoportja Lui a bűvész KO. Laci és csapata UNIQUE Gerje-Party Fúvószenekar Michael Jackson Show Gráciák Pflumm Orsi – Megasztár TŰZGYÚJTÁS A Sense Of Silence együttes koncertje (rock)

Minden érdeklődőt szeretettel várunk!

MESESAROK (Kedves gyerekek, áprilistól útjára indítottuk a mesesarkot az Albertirsai Híradóba. Hónapról-hónapra egy-egy mesét, mondát olvashattok itt, amelynek a különlegessége, hogy a történethez ti készíthetitek az illusztrációt. A meséhez a legjobb rajzot készítő gyermeket könyvjutalomban részesítjük, és a rajza meg is jelenik a lap hasábjain. Az áprilisban beküldött rajzok közül az első helyet megosztva Andrádi Anita 2. és Doba Nikolett 4. osztályos tanuló nyerte, Garami Zsolt 2. osztályos a második, a harmadik pedig Uszkay Zsófia 3. osztályos diák munkája lett. Gratulálunk! A rajzpályázat díjait a KÖNYVJELZŐ KÖNYVESBOLT ajánlotta fel.) Szép Ernő:

Mit gondolt Kinizsi Pál a maga fejéről? Tudjátok, gyerekek, ugye, hogy a nagy erejű molnárlegényt Mátyás a vitézei közé vette, s idő jártával vezérré tette a seregben azt az egyszerű, szegény molnárlegényt. Mert Mátyás király nem a születést nézte, csak az érdemet. Kinizsi Pálnak pedig nemcsak a karja volt erős, hanem az elméje is; a sok nehéz hadjáratban amilyen jól forgatta a kardját, olyan jól forgatta az eszét is, hű-

ségével és okosságával ilyen fő rangra vergődött azután. Egyszer a király Kinizsi Pált választotta ki, hogy követségben menjen a török szultánhoz. A szultánnak pedig az a szokása volt, hogy megkurtította egy fejjel azt a követet, aki rosszkedvében találta. Mostanában pedig rosszkedve lehetett a szultánnak, mert Mátyás vezérei sorba verték a legszebb török hadakat.

Megvakarja hát Kinizsi Pál a füle tövét. – Elmegyek, ha parancsolod, uram-királyom, de mi lesz, ha a mérges szultán az én fejemet is le találja üttetni?

– Ha leütik a fejed, tüstént ráesem a törökre, fogadom, hogy harmincezer török fejet vágatok le a te egyetlen fejed helyébe. – Elég szép szám – azt mondja Kinizsi –, de félek, ha harmincezer fej közül egy sem fog úgy illeni a Palkó nyakára, mint ez a mostani! Mátyás erre elmosolyodott, megcirógatta a kedves embere orcáját. – Igazad van, komám, nekem is ez a fej tetszik a legjobban a Palkó nyakában. (Unikornis Kiadó Budapest 1999., Nagy Magyar Mesemondók sorozat, Királyi mesék)


8

2006. június

AKTUÁLIS

A helyi oktatás aktuális kérdései Megkérdeztük a Művelődési, Oktatási, Ifjúsági és Sport Bizottság elnökét a helyi oktatás aktuális kérdéseiről, gondjairól és eredményeiről… *** Major Judit a bizottság elnöke: – Ha oktatási kérdésekről beszélünk városunkban, akkor elsősorban a bölcsőde, az óvoda és az iskola az a három intézmény, amelyet be kell mutatnunk valamilyen szinten. Persze itt is változatos a fenntartói rendszer, hiszen egyházi és önkormányzati fenntartású intézményekről beszélhetünk. 1993 óta, amióta az egyház visszaigényelhetett korábban a saját kezelésében lévő iskolákat, működik a Római Katolikus Általános Iskola, a volt zárda épületében, emellett az alberti evangélikus közösség is létrehozta a saját általános iskoláját és óvodáját. Ebből kifolyólag a választás lehetősége településünkön rendkívül szerteágazó és színes. Én úgy érzem, hogy felekezeti hovatartozás nélkül, járnak mindkét intézménybe hívő, és kevésbé vallásos gyermekek is, mindegyik oktatási intézmény magas szintű, és nívós képzést nyújt. Ezt mutatja az is, hogy a középfokú intézményekbe került diákjaink mind jól megállják a helyüket későbbi tanulmányaik során. Ezt a saját tanári munkám tapasztalatai alapján is bizonyíthatom, hiszen több volt albertirsai diákot is tanítottam középiskolában, és bátran állíthatom, hogy megállták a helyüket. Tehát, úgy érzem, hogy az általános iskolánál rendben mennek a dolgok. Na most, amit én, mint oktatási elképzelést, oktatási koncepciót felvetettem a most már 15 éves képviselői munkám során a helyi középiskolai képzéssel kapcsolatban, az talán most kezd körvonalazódni. A kérdés ugye abból indult ki már közel 3 ciklussal ezelőtt is, hogy legyen-e, kell-e középfokú oktatási intézmény Albertrisára. Sokan, ezt például a városi lét alapvető feltételének tartják. Én 1984 óta látok el érettségi elnöki feladatokat, ennek a munkának a tapasztalatai azt mutatják, hogy semmi értelme létrehozni egy gyengébb színvonalú középfokú oktatási intézményt városunkban, hiszen a megyében már rengeteg erősebbnél erősebb iskola várja a diákokat, amelyekkel mi versenyezni képtelenek lennénk. Ehelyett valami olyan kellene inkább, amely azoknak a gyermekeknek hasznos, akik gimnáziumba, erősebb szakközépiskolába nem tudnak bekerülni, ennek ellenére, valami biztos megélhetést nyújtó képzést

adhatna nekik. A másik lehetőség az esti képzés azoknak, akik munka, vagy gyermek mellett szeretnének érettségit, szakmát szerezni. No ez az utóbbi ebben az évben végre megvalósult. Nagyon boldog vagyok, hogy ez létrejöhetett, hiszen ez volt az egyik legfontosabb célkitűzés, amelyet szerettem volna a munkám során megvalósítani. A jelentőségét az is fokozza ennek, hogy legutóbb úgy változott a közoktatási törvény, hogy, akik 1998. szeptember 1-jével iratkoztak be általános iskolába, már 18 éves korukig iskolakötelesek, a taníttatásukról mindenképpen gondoskodni kell mindegy milyen képességűek. Én egyébként egy szakiskola jellegű intézménynek lennék leginkább a híve, amely egy 2 plusz 2 éves képzési keretben biztosítaná a megfelelő alap- és szakmai képzést is, elsősorban azokon a területeken, amelyek munkaerőpiac-képesek. Most legutóbb Andó László jelentkezett egy sajátos művészeti szakközépiskola ötletével a testület előtt. Bár az elképzelés még igenigen kidolgozatlan, mégsem elvetendő ötlet. Jelenleg úgy látom, hogy ha egy komoly pedagógiai programot, elképzelést dolgoz ki a közeljövőben, akkor esetleg 2007-re van reális esélye az iskola felmenő rendszerű beindításának. Persze szerintem az nagyon fontos, hogy komolyan vegyük a pedagógiai munkát, és ne kísérletezzünk, hogy vagy sikerül, vagy nem egy ilyen iskola megvalósítása. Én csak egy alaposan kidolgozott, átgondolt és jó felépített koncepciót tudok támogatni. – Fontos kérdésként merül fel az is, hogy hol és milyen körülmények között kerülhetnek elhelyezésre Albertirsán a Művészeti Szakközépiskola tanulói? Tényleg veszélybe kerülhet a Táncsics utcai alsó tagozatos oktatás? – A Táncsics utcai iskola nekem mindenképpen szívügyem, hiszem az elmúlt korok nagyhorderejű gondolkodói közül Klébersberg Kúnót mindenképpen a legjelentősebbek közé sorolom, és rendkívül tisztelem. Az ő munkájának köszönhetően indult el Magyarországon egy jelentős fellendülés és átalakulás a tanügyben, amely mind a mai napig érezteti pozitív hatását. Ő azt mondta, hogy minden településen a gyermekek lakókörnyezetében 5 kilométeres körzetben kell, hogy általános iskolák létesüljenek. Ennek a programnak köszönhetően épült fel annakidején a Táncsics úti, egy tanítói lakással ellátott iskola 1929-ben. Ebben az időben készült el az

iskola Felső-Mikebudán vagy Csemőn stb. Többségét már gyönyörűen átalakították és kibővítették. Kúnó bácsi azt mondta, hogy legyen szép és világos az épület, így ha bejön a gyerek rögtön láthatja, hogy ahol a tudomány ott a fény is. Ez a fény, később megkopott, és a 90-es évekre borzasztó állapotba került ez az épület. Az itt dolgozó pedagógusok szorgalmának, és kitartásának is köszönhető, hogy végül gyönyörűen megújulhatott, és a város egyik legszebb épületeként létezhet ma is. Itt mindig is volt, és bízom benne, hogy lesz is alsó fokú általános iskolai képzés, amely mellett átmenetileg – ha egyáltalán megvalósul – kaphat csak helyet egy esetleges művészeti intézmény. Én nem örülnék annak, ha itt megszűnne az általános iskolai oktatás, nem is támogatom, de a döntések mindig a testület többségének az akaratát tükrözik. – Mit lehet tenni bölcsődei és óvodai férőhelyek bővítése érdekében, hiszen jelenleg itt tapasztalhatók a legkomolyabb problémák? – A bölcsődei gondokkal kapcsolatban mindenképpen el kell mondanom, hogy Albertirsán mindig is működött ilyen intézmény, még akkor is, amikor a környező településeken folyamatosan bezárták azokat. Itt jelenleg egyetlen megoldás adódhatna, mégpedig az, hogy a mellette lévő óvodát hozzákapcsolják. Igen ám, de jelenleg az óvodai férőhelyek száma is kevesebb, mint az óvodában jelentkező gyermekek száma, így a gond jelenleg nehezen megoldhatónak látszik. Itt persze jelentős pozitív változást hozhatna a sokat emlegetett Újtelepi Óvoda megépítése. Én, amikor elmegyek az új Ceglédberceli Óvoda mellett, mindig fájó szívvel gondolok rá, hogy nem nekünk sikerült pályázati pénzből egy ilyen szép intézmény kialakítanunk. És akkor egy kicsit az a rossz emberi irigység is dolgozik bennem, abban az esetben, amikor arra gondolok, hogy a Csemőiek 200.000.000 forintot nyertek pályázaton, képviselői segédlettel óvodaépítésre. Titkon viszont bízom abban, hogy akár az országgyűlési képviselők lobbija folytán, akár pályázati pénzből hamarosan reális esély nyílik nálunk is egy új óvoda megépítésére, hiszen ez önerőből jelenleg megvalósíthatatlannak látszik. S. L.

2006. június


9

AKTUÁLIS

A művészeti oktatás lehetőségei Albertirsán A művészeti oktatás lehetőségeiről és létjogolsultságáról kérdeztük Lebanov Józsefet az albertirsai alapfokú művészeti iskola igazgatóját, Andó László ajánlata kapcsán. – Évek óta működi színvonalas művészeti alapképzés a városban. Ön hogyan látja, mennyire van létjogosultsága egy specifikusan a színházi kultúrára épülő képzésnek emellett a városban? – Semennyire. Iskolánk 2001-ben kezdte meg csoportos művészeti ágakban (színjáték, tánc) a képzést. Minden tanévben a beiratkozási időszakban igyekeztünk minden tőlünk telhetőt megtenni az iskolában oktatott szakok népszerűsítéséért, a szülők, tanulók tájékoztatásáért, hogy minél több diák vegyen részt művészetoktatásban. Ennek eredményeként viszonylag állandó, az országos átlagnak megfelelő tanulólétszámmal rendelkezünk. Iskolánkban 12 évfolyamon 6-tól 22 éves korig biztosított az oktatásban való részvétel, minden érdeklődő részére. Igény esetén tudnánk több új csoportot is indítani, azonban ismerve a helyi viszonyokat (pl. az általános iskolákban is működnek színjáték szakkörök), nem látom realitását, hogy ezen a területen jelentős ki nem elégített igény lenne. – Bár a város lehetőségeihez mérten segíti a Művészeti Iskola működését, alapvetően az mégis Megyei fenntartású oktatási intézmény. Egy hasonló paraméterekkel fellépő iskola nem eredményezheti-e azt,

hogy esetleg egyik intézmény sem válik működésképessé financiális okok miatt? – Iskolánk működőképességét közvetlenül nem veszélyeztetné másik iskola elindulása, tekintettel arra, hogy ismereteim szerint egyelőre színjáték szakon tervezik az oktatás megkezdését. Azonban ismerve a színjátékoktatás iránti igényt, néhány év távlatában elképzelhető, hogy a másik iskola elindulása esetén az oktatásban résztvevő tanulók számának csökkenése megkérdőjelezheti a színjátékoktatás fenntartását iskolánkban. – Ha mondjuk az alapvetően csak a középfokú képzésre specializálódna a tervezett intézmény, lenne-e lehetőség az önök iskolája és a Művészeti Szakközépiskola közötti együttműködésre színházi vonalon? – Információk hiányában korai erre a kérdésre válaszolni. Érdemes viszont végiggondolni és felmérni, van-e igény Albertirsán egy ilyen speciális középfokú képzése, ill. hogy a végzett diákok továbbtanulására, elhelyezkedésére milyen lehetőségek vannak. Az elmúlt öt évben ismereteim szerint Albertirsán összesen hat diák tanult tovább középfokon ezen a szakirányon. – Ön alapvetően a felvázolt elképzelések alapján mennyire látja reálisnak, és megvalósíthatónak a Patkós Irma Művészeti Szakközépiskolát Albertirsán? – A szakterületen szakértőként is dolgozva van rálátásom az iskolaindításokkal kapcsolatos eljárásra, feladatokra. A Köz-

TISZTELT SZÜLŐK! Az Albertirsai Alapfokú Művészetoktatási Intézmény célja, hogy a különböző művészeti ágakban ( zene, tánc és színjátszás) segítsük gyermekeink helyes értékrendjének kialakítását, lélekbeli gazdagodását. Munkánk során nap mint nap tapasztaljuk tanulóinknál a művészetek vitathatatlan személyiségfejlesztő hatását. Ezért várjuk gyermekeiket szeretettel az alábbi szakokra: FURULYA – ZONGORA – SZINTETIZÁTOR – TROMBITA – TUBA – HARSONA – TENORKÜRT – VADÁSZKÜRT – KLARINÉT – SZAXOFON – FUVOLA – HEGEDŰ – ÜTŐ – GITÁR – NÉPI ÉNEK – SZOLFÉZS – ELŐKÉPZŐ – SZÍNJÁTÉK – TÁRSASTÁNC. Művészetoktatásunk iskolarendszerű, a tanulók bizonyítványt kapnak tanulmányaikról. Nagy súlyt fektetünk arra, hogy a növendékekkel megismertessük a muzsikálás, az együttmuzsikálás, a közös tánc és a színdarab bemutatásának örömét. Vállaljuk a tehetséges tanulók művészeti szakközépiskolára való felkészítését. BEIRATKOZÁS: JÚNIUS 23-IG, MUNKANAPOKON 9-17 ÓRÁIG. A beiratkozás helyszíne: Albertirsa, Luther u. 2/1. Tel: 370-501, 70/382-3418. Kérjük a határidő pontos betartását! Tisztelettel: Lebanov József igazgató

oktatási Törvény meglehetősen szigorú szabályokat tartalmaz ezzel kapcsolatban, melyeknek meg kellene felelnie az induló iskolának (pl. helyiségek feletti kizárólagos rendelkezési jog legalább 5 évre, tárgy feltételek megléte, szakképzett tantestület, min. 70%-ban határozatlan időre alkalmazva). További fontos kérdés, hogy az iskola fenntartója hogyan tudná biztosítani az iskola működéséhez a szükséges költségvetési fedezetet. Szakszerű és jogkövető működés esetén az állami normatív támogatás közel sem elegendő az oktatás finanszírozásához. Mindezek, valamint a korábban említett művészetoktatás iránti igény ismeretében nem látom indokoltnak, megvalósíthatónak és működtethetőnek alap- és középfokon a szóban forgó iskolát.

MINŐSÍTŐ HANGVERSENYRE KÉSZÜL AZ ALBERTIRSAI DALOSKÖR Éppen 15 éve, 1991 májusában, Mozart halálának 200. évfordulója emlékére rendezett hangversenyén énekelt először a majd’ 100 éves, nagyhírű Alberti-Irsai Dalárda utódjaként megalakult Albertirsai Daloskör. A 15 év sok-sok kemény, de jó hangulatú próbát és még több közösen megélt sikeres szereplést hozott. Formálódott, csiszolódott az együttes hangja, zenei kultúrája. Ádám Ildikó, a kórus karnagya, aki immár 13 éve rendületlen lelkesedéssel és szakmai igényességgel vezeti az együttest, elérkezettnek látta az időt, hogy megmérettessünk. A KÓTA (Magyar Kórusok és Zenekarok Szövetsége) által megbízott, neves zenei szakemberekből álló 3 tagú zsűri minősítő hangversenyen értékeli az Albertirsai Daloskör zenei felkészülését, művészi kvalitásait. 2006. június 16-án (pénteken) este 6 órára a Daloskör tagjai szeretettel várnak minden zeneszeretőt a Művészeti Iskola nagytermébe (Luther u. 2/1.), hogy jelenlétével, tapsával segítse kórusunkat a minél sikeresebb produkció létrehozásában. Gutai Pálné kórustitkár


10

2006. június

AKTUÁLIS

„HORGÁSZ A PÁCBAN?” avagy hogyan, milyen körülmények között tevékenykedik az Albertirsai Horgászegyesület jelenleg? Problémák mindig adódnak, de nagyobb gond nincs a Horgászegyesületnél – mesélte Jáger István, az egyesület jelenlegi elnöke –, igaz, hogy a legutóbbi gyűlésünk után néhány személyes ellentétet helyre kellett tennünk, de szerencsére, a kérdések könnyen orvosolhatóak voltak. Maga az egyesület egyébként 1983-ban alakult, az alapszabályunkat 1997-ben módosítottuk, azóta folyamatosan és jól működik a szervezet. 2006-ban tisztújító közgyűlést tartottunk, amelynek köszönhetően szinte teljesen új vezetése lett az egyesületnek, ők irányítják a 107 regisztrált tag munkáját is. Talán éppen a kezdeti nehézségek, a váltás okozhatta a fent említett nézeteltéréseket, amelyek betudhatók annak is, hogy az új vezetőségnek bele kellett tanulnia a ráháruló munkába, meg kellett ismernie azokat a körülményeket, amelyek között hatékonyan tud irányítani és működni. Az Egyesület tulajdonába csak az elmúlt évben kerülhetett a 2805-ös helyrajzi számú terület, a tó, mivel csak a tavalyi évben sikerült elérni a terület átminősítését. Mivel ez a térség 2005-ig külterületi nádas, illetve legelő bejegyzéssel szerepelt, a jelenlegi magyar törvények, jogszabályok szerint nem is lehetett volna egyesületi tulajdon. Ez viszont azt jelentette, hogy a működés érdekében egyik horgásztársunk nevére kel-

lett annakidején felvásárolni a tulajdonrészt, amelyet most végre sikerült hivatalosan is az egyesület tulajdonába átíratni. Rajtunk kívül ez a területen még 5 magánszemély saját rendelkezik területtel, amely osztatlan közös tulajdonként van jelenleg bejegyezve. Emellett a Gerje-bekötő mellett található egyesületi faház tartozik még a területhez, jelenleg ez is magántulajdonban van bejegyezve. Ma

már a tó mellet két parkolóhelyet is sikerült megvásárolnunk, így ez is az egyesület tulajdonát képezi. Jómagam 1998 óta vezetem a Horgászegyesületet, a kezdeti nehézségek megoldásában, majd a munka szervezésében és lebonyolításában rendkívül sokat segített (2005-ig, mint vezetőségi tagok is) az idősebb és az ifjabb Vicha Sándor, emellett Tóth Sándor, Malik Károly, Gál László, az idősebb és az ifjabb Tóth László, Koska Tibor, Abokandil Hasszán, valamint Lehoczki Mihály és Lehoczki Attila. Az ő áldozatos munkájuk nélkül semmit sem tudtunk volna elérni a felsoroltakból. Természetesen az Önkormányzat képviselő-testületének évi 400.000 forintos támogatása, illetve Fazekas László polgármester aktív közreműködése nélkül valószínűleg nagyon nehezen tudnánk elvégezni azt a sok-sok feladatot, amely ránk hárul a tó és az egyesület működtetése kapcsán. Ebből a pénzből részben halat vásárolunk, részben a tó tisztítását és a környezetének a parkosítását, fásítását tudjuk elvégezni. – Legutóbb a közgyűlésen felmerült egy horgásztársuk részéről, hogy a tó állaga és a halállománya igen komoly karbantartásra szorul, igaz ez? Jáger István elnök, Albertirsai Horgászegyesület: Erre csak azt tudom mondani, hogy egyszerűen csak ki kell menni, és meg kell nézni azt, hogy a tó milyen állapotban van. A vize tiszta, a környezete rendezett, és a halállománya sem kifogásolható. Ezt bizonyíthatják azok a horgászok is, akik részt vettek legutóbb, április 30-án a tavaszi idénynyitó horgászversenyünkön. Ezt a versenyt egyébként mindig ezen a napon tartjuk elhunyt horgásztársaink

emlékére. Idén 118 versenyző indult el a tudáspróbán, emellett 5-en részvételi díjjal támogatták az egyesületet, anélkül, hogy botot vettek volna a kezükbe. A küzdelem rangját mindenképpen emeli az, hogy Soltról, Dabasról, Örkényről, és Ceglédről is érkeztek

horgászok a versenyre a helyieken kívül. Ez már önmagában is jelzi azt, hogy ez a kis tó igen jó állapotban van, és megfelelő halállománnyal rendelkezik. A Földművelési és Vidékfejlesztési Minisztériumtól most is mint minden ilyen esetben feloldást kértünk a méret és darabkorlátozás alól a verseny zavartalan lebonyolítása érdekében. Így aztán bárki, aki érvényes horgászengedéllyel rendelkezett benevezhetett a versenyre felnőtt és gyermek kategóriában. Gyermek kategóriában a versenyt Kovács Ferenc nyerte 7 kg 45 dkg-os összteljesítménnyel, második helyen Molnár Tamás, harmadikként pedig Berényi Zsolt végzett. A felnőtteknél első helyezett lett Petró János, ő 8 kg 75 dkg-ot fogott. A második Bernula László, a harmadik pedig Kovács Mihály Ferenc lett. A legnagyobb halat, egy 4 kg 90 dkg-os pontyot, Tóth László fogta. Legközelebb egyébként a városnapok után következő hétvégén tervezünk egy nagyobb horgászversenyt a tavunkon. Emellett az országos engedéllyel rendelkező horgászok előtt állandóan nyitva áll a tó, a napi díj 2000 forintért. Emellett a tó és környéke természetesen nyitott a kiránduló előtt is, mindössze annyit kérnek a horgászok tőlük, hogy legyenek figyelemmel rájuk is, és csendben gyönyörködjenek a tó természet adta szépségeiben. S. L.


2006. június

11

AKTUÁLIS

NEM VÁRT MŰSZAKI PROBLÉMÁK A TESSEDIK FELÚJÍTÁSA SORÁN kellett megoldanunk. Így, bár sokan feltették a kérdést, hogy mi volt az oka annak, hogy a szerződéskötés után azonnal nem kezdődtek meg a szemmel látható kivitelezési munkálatok, a fent vázolt előkészítő, illetve műszaki plusz feladok végrehajtása, adja meg a választ. Sajnálatos módon a felső szint is beázott, ami annak is köszönhető volt, hogy a tetőszigetelő rétegek sem a szokványos

festés-előkészítésével is végeztünk már. A komolyabb kérdés az, hogy mi történjen az épület elektromos hálózatával. Már a terveknél is feltüntették, majd a munkák haladtával egyre inkább fény is derült arra, hogy a régi épület elektromos rendszere teljesen elavult. Egyszerűen ez azt jelenti, hogy a hálózat egyáltalán nem alkalmas a kor technikai követelményeinek a kielégítésére. Nem bírja a

és szabványos formában lettek felhelyezve. Hozzá kell tennem, hogy a mennyezet átvizsgálásakor kiderült, hogy kisebb-nagyobb beázásokra már korábban is sor kerülhetett. A tervezett ütemben haladtunk, az épület fő szárnya január 31-re fóliával le lett fedve, szigetelve, és a fémszerkezet is áll. – Felvetődött olyan kérdés is, hogy miért halad olyan lassan a tetőszerkezet lécezése, és a cserepek miért nem kerültek fel még a tetőszerkezetre? Vágó Csaba: A munkáknak alapvető technológiai sorrendje van, ez azt jelenti, hogy első fázisban az épület külső szigetelését kell elvégezni, és csak ezt követően helyezhetjük fel a léceket, majd a cserepeket. Ez időben nem fog semmilyen fennakadást, vagy csúszást eredményezni, hiszem a cserepek, a faanyagok már megvannak, így gyorsan el tudjuk végezni a feladatokat. A hőszigetelést egyébként a hátsó és az oldalsó részen már befejeztük, már csak egy kisebb szakasz van hátra ebből a technológiai fázisból. Ezalatt a belső betonozássál, az első szint

nagyobb terhelést, nem alkalmas a számítástechnikai rendszer ellátására. Ezt egyébként jeleztem is a testületnek, most folyik arról a tárgyalás, hogy együtt az építkezéssel ezt is rendbe tegyük, vagy legyen ez a jövő problémája. Hozzávetőlegesen, a plusz költségeket úgy 23 millió forintra becsüljük. Ha a testület vállalni tudja a finanszírozását, mi készen állunk a munkák elvégzésére. – Jelenthet-e ez – abban az esetben, ha a várost irányító grémium úgy dönt, hogy szükséges a munkák azonnali elvégzése –, időcsúszást a beruházás vállalt befejezéséhez képest? – Igen, körülbelül egy hét plusz időt igényel. De a tanévkezdést ez nem befolyásolná, mivel elsőként a belső munkálatokat végeznénk el, a festéssel együtt, így csak a külső részeken maradnának feladatok, amelyek az iskolai munkát nem befolyásolhatnák már, legfeljebb egy kisebb kényelmetlenséget jelentenének, de ez a cél érdekében, mindenképpen megérné. S. L.


Május 12-én az albertirsai képviselő-testület tagjai, érdeklődők és szakemberek közösen tekintették meg a Tessedik Sámuel Általános Iskola felújítási munkálatait. Mint a bejárás során kiderült a kivitelezők alapvetően tartják az ígért ütemtervet, azaz a jelenlegi tempóban elkészülhet az iskola a szerződésben vállalt augusztus 31-ei határidőre, és a 2006-2007-es tanévet már a felújított iskolában kezdhetik el a gyerekek. Sajnos ezzel kapcsolatban néhány halaszthatatlan új keletű műszaki probléma is felmerült. A város vezetése leginkább amiatt aggódott, hogy lassan halad a tetőszerkezet lécezése, így a cserepek még mindig nem kerültek rá az épület födémzetére. Ez viszont azt jelenti, hogy azokon a területeken, ahol a fólia sérült, esőzések alkalmával tovább ázhat az épület felső szintje. Így a belső gipszkartonozási munkák sem kezdődhetnek el, ami komoly csúszásokat eredményezhet. A beruházást végző cég vezetői szerint a probléma nem ebből, hanem leginkább abból adódik, hogy kiderült az, hogy a régi épületrész elektromos hálózata teljesen elavult, felújításra szorul. Ez viszont hozzávetőlegesen 20-25 millió forint plusz költséget jelentene, amelyet a város jelenlegi költségvetése nem bír el. A kérdés nyitott, vagy előteremtik a költségeket és elvégzik a munkákat, vagy egy későbbi időpontban – mint az a Művelődési Ház esetében is történt –, újabb beruházás során végeztetik el a halaszthatatlan felújítást. Vágó Csaba ügyvezető igazgató, V Kristály Kft.: Augusztus 31-én kötöttük meg a szerződést az Önkormányzattal, a V Kristály 95 Kft. és az Innoterv Ipari Fővállalkozó Rt. képviseletében. Ekkor kezdhettünk hozzá a beruházás előkészítéséhez. Az Önkormányzat elvárása, kérése az volt felénk, hogy 2006. augusztus 31-ig végezzünk ezzel az épülettel, azaz 2006 szeptemberében már a kibővült iskolaépületben kezdhessék meg a munkát a gyerekek és a pedagógusok. A szerződés megkötése után jelentős előkészítési munkákra volt szükség, hiszen a fent látható acélszerkezeteket, amelyeket minőségi hegesztőkkel készítettünk el, vissza kellett ellenőrizni, majd le kellett gyártatni. Ráadásul a tetőszerkezet eltávolítása után olyan műszaki problémákkal, szigetelési gondokkal is szembe kellett néznünk, amelyekről előre nem volt tudomásunk. Legelőször ezeket


12

2006. június

AKTUÁLIS

Nyílt levél Elter Jánoshoz Tisztelt Elter Képviselő Úr! Ön az Albertirsai Híradó májusi számának „Közélet” című rovatában egész pontosan „a strandfejlesztés aktuális kérdéseiről” szóló körkérdésre) az Albertirsa Polgáraiért Egyesület (APO) képviseletében leírja gondolatait. Ezek között meglehetősen súlyos szavak is találhatók. Idézem: „… a település egyik, ha nem a legnagyobb forgalomképes vagyontárgyáról van szó, amely kiaknázatlanul, parlagon hever hosszú ideje. De miért? Azért mert egyéni érdekek, néhány döntéshozó esetében a sajáthaszon megszerzése motiválta a korábbi hozzáállást. … A képviselő-testület egy részének nem érdeke az előrelépés, mivel jól beágyazott érdekeinek nincs rá szüksége.” Nem tudom (s nyilván más sem, aki ezeket a sorokat elolvasta), hogy Képviselő Úr mely döntéshozókra gondol. Az sem világos, hogy ezeket az állítólagos döntéshozókat mikor, hogyan, mennyiben „motiválta a sajáthaszon megszerzése”? Tisztelettel kérem Képviselő Urat, adjon választ a nyilvánosság előtt, legkésőbb az Albertirsai Híradó júliusi számában a fenti kérdésekre! Tehát még egyszer: ki,

mikor, milyen mértékben és hogyan helyezte előtérbe helyi döntéshozóként saját hasznát az albertirsai fürdő fejlesztésével szemben? Minderre a Képviselő Úr által leírtak után feltétlenül szükség van. Az Ön mondatai ugyanis egyértelműen azt jelentik, hogy valakik képviselői esküjüket megszegve, saját, egyéni haszonra dolgoznak a helyi közéletben. Mindezt úgy teszik, hogy miatta háttérbe szorítják a köz, a város, az itt élő polgárok érdekeit. Aki így tesz, az megszegi képviselői esküjét. Az ilyen embernek nincs helye Albertirsán „döntéshozói” szerepben, még akkor se, ha „korábbi hozzáállásról” van szó. Mindannyiunk közös érdeke, hogy megszabaduljunk az efféléktől. Az ilyen emberről és magatartásról azonban pontosan annyit szabad, s egyben szükséges elmondani, amennyit bizonyítani tudunk. Annyit kötelességünk, többet viszont tilos leírnunk. Ez a közélet tisztaságának alapszabálya, amit pontosan be kell tartanunk. Aki ugyanis tud ilyen esetről és személyről, ha hallgat róla – cinkosává válik. Amennyiben nem nevezi meg konkrétan, bizonyítékaival együtt, akkor

pedig rágalmazónak minősül. Mindkettő több, mint hiba, s ez bármikor, bárhol így van. A rövidesen elkezdődő önkormányzati választási kampány előtti hetekben pedig különösen fontos, hogy a fenti két bűn egyikébe se essünk bele. Ellenkező esetben ugyanis vagy utat engedünk önző egyéni érdekek mentén, a közjó háttérbe szorításával dolgozó helyi politikusoknak, vagy pedig mocskolódó sárdobálásba kezdünk. Albertirsa, városunk lakói, a helyi közélet számára mindkét jelenség alattomosan adagolt mérget jelent. Erre pedig igazán nincs szükség. Képviselő Úr szavai után az egyetlen normális megoldást az jelenti, ha mielőbb megneveztetnek azok a bizonyos „döntéshozók”. Továbbá mindaz, amit elkövettek. Ezt csak konkrétan, nevek, esetek leírásával, a bizonyítékok ismertetésével lehet megtenni. Csak Ön teheti meg Képviselő Úr. Ön, aki birtokában van ezeknek az ismereteknek. Kötelessége ezt megcselekedni. Tisztelettel és őszinte kíváncsisággal várom válaszát, mely remélem, a helyi közélet megtisztulásához vezet. Üdvözlettel: Fazekas László polgármester

Mint arról már márciusban hírt adtunk 2006 februárjára arról döntött a Magyar Állam, hogy a korábban a Zsidó hitközség által épített, majd hosszú időn keresztül raktárépületként használ műemlék épületet ingyenesen Albertirsának adományozza, azzal a feltétellel, hogy azt a város, az épület műemlék jellegét figyelembe véve helyreállítja, és ehhez megfelelő funkcióban üzemelteti majd azt. Mivel a zsidó hitközség arra hivatkozva, hogy a településen már nem található működő zsidó felekezet, lemondott az ingatlanról, így a város a saját céljaira használhatja az épületet. Áprilisban a szükséges papírok aláírását követően végérvényesen a város tulajdonába került a volt zsinagóga. Fényes Elek Magyarország geográfiai szótárában mutatja be

a XVIII. századi zsidóság elhelyezkedését. Ezen adatok szerint, míg Albertin elhanyagolható volt az izraelita vallásúak száma, addig Irsán 1784-ben 420 főt tartottak számon. Nekik valószínűleg már ekkor volt egy kisebb imaházuk, ennek a helyén épült meg később, Szántó József kutatásai alapján 1809-ben, a Magyarországi Zsinagógák című könyvben szereplő adatok szerint pedig 1820-ban a ma is álló zsinagóga épülete. A Zsinagóga a telek belső felén épült fel a vallási előírásoknak megfelelő tájolással. Külső befoglaló mérete 11.6 x 24.75 méter, párkánya 8 méterrel emelkedik az udvar szintje fölé. Építészetileg klasszicizáló, barokk épület, amelynek a falsávok csak díszítésként szolgáltak. A belsőben a hevedereket tartó 80 x 120 cm-es pillérek erőteljesen kiugranak. A női karzat szűk lépcsőházon keresztül közelíthető meg, az előtér és a téli imaszoba fölötti területet foglalja el, a belső tér nyugati szakasza fölé is benyúlva. Padozatát három faoszlop támasztja alá, mellvédje is tömör deszkákkal készült, amelyre áttört, rácsos magasítást helyeztek. A teret csehsüveg boltozat fedi. Az albertirsai zsinagóga jellegében szinte teljes egészében megegyezik


A város tulajdonába került a volt Zsinagóga épülete

építészetileg és korban is az apostagi zsinagógával. Az utóbbit, amely 1822-ben épült, már helyreállították. Az irsai épületben, amelyet hosszú időn keresztül raktárként használtak és emiatt állaga jelentősen leromlott, egyelőre csak a tetőzetet újították fel. Az épület teljes felújítását pályázati és saját erőből 2009-re, az épület (Szántó József-féle datálás szerint) 200. születésnapjára szeretné a település vezetése elvégeztetni. Az így felújított házban múzeumot és kulturális rendezvénycsarnokot szeretnének kialakítani majd, amely méltóképp szolgálná a település művészeit, és a művészet iránt érdeklődő embereket. S. L.


2006. június

13

AKTUÁLIS SIKERES ALBERTIRSÁÉRT MOZGALOM:

Sikeres múlt! Reménykeltő jövő? Amint arról a kedves Olvasók több forrásból is tájékozódhattak, az elmúlt év nyarán néhányunk áldozatos munkájának köszönhetően létrejött az Albertirsa Program, amely alkotórészévé válik a hazánk fejlesztési irányait kijelölő Nemzeti Fejlesztési Tervnek. Ez a dokumentum a 2007-2013 terjedő időszak legfontosabb lépéseit segíti/segítheti megtenni az Európai Unió „játszóterén” egyelőre még gyerek cipőben járkáló Magyarország számára. A helyi műhelymunkáról: az ötletek kidolgozása és pontos megfogalmazása során olyan témákra igyekeztünk koncentrálni, melyek már aktuálisan is fontos problémát jelentenek, vagy kritikusak lehetnek a jövőben – nagy bizonyossággal – felmerülő kihívásoknak való megfelelés szempontjából. Fontosnak tartom – a program néhány pontjának kiemelése előtt – megjegyezni, hogy az általunk alkotott jövőkép nem akciótervszerűen tartalmazza a fontosnak ítélt fejlesztéseket, célunk inkább az volt, hogy viszonyítási pontokat teremtsünk a nem is olyan távoli horizonton. A lehetőségeinket alapvetően meghatározó pályázati témák körvonalazódásáig meggyőződésem szerint ez elégséges ahhoz, hogy jelentős befolyást gyakoroljon döntéshozóink gondolkodási kereteire. Az alábbiakban – a teljesség igénye és sorrendi meghatározás nélkül – kiemelek néhány nagyobb volumenű elképzelést a Nemzeti Fejlesztési Hivatal számára is megküldött anyagból. SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÓ KÖZPONT LÉTREHOZÁSA: „Az intézményben helyet kaphat az idősek napközi otthona, családok átmeneti otthona, krízis otthon, mely helyi átmeneti és tartós elhelyezést is biztosítana. Mindezek mellett az intézmény előmozdítaná

önsegítő csoportok létesítését, személyiségfejlesztő tréningek tartását, megelőző foglalkozásokat, pszichikailag sérült gyermekek számára, autista gyermekek foglalkoztatását, testileg, szellemileg sérült ifjúságunk nevelését, megfelelve a társadalom elvárásainak, igényeinek.” GALÉRIA KIALAKÍTÁSA: „Városunk kulturális értékeinek bemutatása, valamint a helyi művészek támogatása elengedhetetlenné teszi egy galéria létrehozását, amely alkalmas a kiállítások megrendezése és alkotások értékesítése mellett arra is, hogy a városunkban élő népművészek, képzőművészek továbbadhassák tudásukat a fiataloknak. Ennek otthont adhatna a homokrészi iskola és/vagy a faluház. Az intézmény lehetővé tenné művészeti alkotótábor megszervezését helyi és más alkotók meghívásával.” SPORT KOMPLEXUM: „Albertirsa sport életében a legkiemelkedőbb feladat egy a városi ranghoz méltó sport komplexum (sportcsarnok, valamint az atlétikai és futball szakosztály igényeinek is megfelelő sportpálya) kialakítása, amely végleges állapotában otthont adhat a helyben működő valamennyi sportszakosztálynak.” OKTATÁSI INTÉZMÉNY: „Felnőtt képzésre is alkalmas intézmény, szakközépiskola vagy szakiskola létrehozásával meg kívánjuk teremteni annak a lehetőségét, hogy a fiatalok helyben 5-6 szakma tanulása közül választhassanak, illetve érettségi bizonyítványt kaphassanak. Ez elengedhetetlen akár a munkahelyteremtést, akár a népesség helyben való érvényesülését tartjuk szem előtt.” GYÓGYFÜRDŐFEJLESZTÉS: „Albertirsa turista vonzó képességének meghatározó

pontja a helyi strand- és gyógyfürdő. A környező városokban a strandok elsősorban élményfürdők irányába mozdultak el. Ezért számunkra a gyógyfürdő jelleg erősítése jelenthet megoldást, annál is inkább mivel esetünkben a gyógyvíz egy rendkívüli adottság. Ehhez szükségeltetik a fürdő belső fejlesztése, valamint a kapcsolódó szolgáltatások körének bővítése: motel, kemping, vizitorna, rehabilitációs programok. Szükséges egy fedett uszoda és gyógymedence kialakítása is, hogy egész évben fogadhassuk a városunkba érkezőket.” A Nemzeti Fejlesztési Terv végleges összeállítása, az Európai Unió kompetens szervének való megküldése, majd az ezt követő érdekérvényesítés a központi kormányzat feladata. Maradt azonban feladat számunkra is. Az anyag készítésekor ugyanis számos megvalósítandó elképzelés merült fel, melyek megoldását helyben kivitelezhetőnek minősítettünk. Ezek összefoglalását és stratégiai, vagy akár akciótervszerű kidolgozását az idei nyár folyamán el lehet, és meglátásom szerint kötelességünk elvégezni. Úgy gondolom, hogy a tavaly nyári munkánkat segítő emberek és a helyben lakók közös érdeke, hogy az elkészült anyagot az ősz folyamán megalakuló önkormányzati testület asztalára tegyük. További házi feladat a „Találjuk ki Albertirsát!” pályázat győzteseinek megkeresése és velük egyeztetve ötleteik kimunkálása, majd pedig megvalósítása. A tészta fesztivál megtartására – melynek „szülőanyja” Ivanics Melinda – már az idei Városnap alkalmával esélyt látok, persze ennek kereteit az önkormányzati testület elképzeléseivel összeegyeztetve lehet és kell megalkotni. Ennek elvégzésére ezennel – nem csak a tészták iránti rajongásom okán – személyesen is ígéretet teszek, remélve, hogy az ebben rejlő gasztronómiai lehetőségek mást is követésre sarkallnak. Jászberényi Tamás

A gyógyító vöröshagyma (2. rész) A magasabb társadalmi osztályokhoz tartozók évszázadokon keresztül lenézték a népet, mert hitt a vöröshagyma gyógyhatásában. Ma már sok tudós és kutató egyetért abban, hogy ez a növény gyógyhatással rendelkezik. A laboratóriumi vizsgálatok eddig ismeretlen hatóanyagait is kimutatták. Ezzel összefüggésben Ernst Scheider egy tudományos értekezéséből idéz: „Egy gyógyszergyár növényfajtát vizsgált meg abból a szempontból, hogy hatóanyagaik miként hatnak a legelterjedtebb kórokozó baktériumokra. Majdnem 30%-uknál a baktériumok növekedését és szaporodását jelentősebben gátló hatást észleltek. Az antibiotikumokkal (penicillin, szreptomincin, terramicin stb.) ellentétben ezeket a természetes

antibiotikumokat nem szükséges befecskendezni, mivel a táplálékkal visszük be őket a szervezetünkbe, a baktériumok pedig velük szemben nem válnak ellenállóvá, anyagcserénket nem zavarják meg és az immunrendszerünk működésébe sem avatkoznak be. A magas hőmérsékletre azonban érzékenyek. Ezért előnyös hatásuk csak akkor hasznosítható, ha nyersen fogyasztjuk őket. Nagyon sok zöldség- és fűszernövénynek van baktériumölő hatása. A vöröshagyma is ezek közé tartozik, mivel hatása megegyezik az antibiotikumokéval, és mindenki könnyen hozzájuthat. Koska Pálné


14

2006. június

SPORT

JUDO Remekül szerepeltek judosaink májusban a Budapest Bajnokságon és a Civis Kupán Debrecenben. Az eredmények azért is jelentősek, mivel mindkét versenyen nemzetközi mezőnyben kellett bizonyítania az albertirsai kiválóságoknak. A Budapest Bajnokságon serdülő korosztályban Siroki Tímea második, Keliger Bernadett pedig harmadik lett, Siroki Ibolya a Diák B-ben a második helyet szerezte meg. Debrecenben folytatódott a sikersorozat. A serdülő lányok közül Keliger Bernadett első, Siroki Tímea pedig második lett, a fiúk küzdelmében Kukucska Tamás az 5. helyezést szerezte meg. Diák B-ben Siroki Ibolya és Doba Nikolett a 3. lett, míg Diák C-ben Wacker Dávid a 5. helyezést tudhatta magáénak. A csapat legjobbjai a legnagyobb erőbedobással készülnek a Svédországban megrendezendő nemzetközi Budo Nord Kupára. Ennek az eredményeiről az Albertirsai Híradó júliusi számában olvashatnak majd, egy kis évértékelés és élménybeszámoló kíséretében. S. L.

ATLÉTIKA

Nemzetközi győzelmek – sikerek Május atlétikában a nagy versenyek és az olimpiák hónapja. Tiszaújvárosban és Szolnokon a legjobb magyar és néhány külföldi ellen versenyezetek a legjobb albertirsai atléták. Tiszaújvárosban az „Atlétikai Világnap” versenyen junior korcsoportban (18-19 év) magasugrásból 1 helyen végzett Lehoczky Árpád 206 cm-rel, ifjúsági korcsoportban (16-17 év) hármasugrásból 1 helyen végzett Ecsedy Dóra 10,58 méterrel. Serdülőben pedig (15 év) súlylökésben Nagy Tamás az első lett 15.07 méterrel, Birinszki Csaba pedig a második 11,93-mal. Gerelyhajításban a serdülők közül Kolompár Zsolt 47.50 méterrel a második, míg Birinszki Csaba a 44.75-tel a harmadik helyen végzett. Debrecenben meghívásos válogató versenyen magasugrásban Lehoczky Árpád a második lett 204 cm-rel. A Szolnokon megrendezett nemzetközi

felnőtt „Atlétikai Gálán” Olteán Csongor gerelyhajításban az első lett 71,23 méteres dobásával, teljesítménye 2006-ban a legjobb magyar eredménynek számít. A diákolimpia megyei döntőin atlétáink 10 iskolát képviseltek. A jobb eredmények: VI. korcsoport (1987-88): Lehoczky Árpád magasugrásban 207 cm; Mészáros István 200 méteren 25,10 mp-es idő, távolugrásban 612 cm; Benkó István hármasugrásban 11.98 m; Vass György kalapácsvetésben 39,35 m. V. (1989-90) korcsoportban: Ecsedi Dóra 110 méteres gátfutásban 16,54 mp; Benkó Ádám hármasugrásban 11.02 m; IV. (1991-92) korcsportban: Nagy Tamás súlylökésben 15,54 m; Birinszky Csaba kislabda dobásban 73,80 m; Kolompár Zsolt távolugrásban 600 cm, III. (1993) korcsportban: Horváth Katalin négypróbában ért el kiemelkedő eredményt.

„Borongós ősz után ragyogó tavasz”

Dobogós lett az albertirsai férfi kézilabda csapat az NB II-ben! Huszák Ferenc technikai vezető: „Ha most az évet kellene értékelnem, akkor felemás eredményekről adhatok számot. Az őszi szezon sajnos a rengeteg sérülésnek köszönhetően rendkívül gyengén sikerült. Mindössze 10 pontot tudtunk szerezni és csak a 9. helyen fordultunk. Szerencsére a tavaszi szezon meghozta a várva várt jobb eredményt. Jó felkészüléssel, stabil csapattal sikerült a dobogóra felküzdeni magunkat, úgy ahogy ígértem. Bár itt meg kell jegyeznek, hogy az őszi eredmények után, mikor az mondtam Fazekas László polgármester úrnak, hogy én éremmel szeretném zárni ezt az évet, elég kétkedve fogadta a hallottakat. Legutóbb már mosolyogva mondta, hogy úgy tűnik, mégis nekem lesz igazam. Szerencsére a húzó játékosok felépültek a sérüléseikből, így tudtuk is teljesíteni azt, amit ígértünk. – Ha most minősíteni kell a csapatteljesítmény, melyek voltak azok a szempontok, amelyeknek köszönhetően ez a remek eredményt megszülethetett, azaz a csapat a 3. lett az NBII déli csoportjában? – Én egyrészt a siker zálogát abban látom, hogy sikerült egy egységes, jól összekovácsolt csapatot teremteni. Ledacs Károly edző, aki már 6. éve igazgatja az albertirsai klubot, rendkívül jó felkészítő edzésekkel, a mérkőzéseken pedig fantasztikusan jó döntésekkel, kiváló váltásokkal irányította a gárdát. Név szerint nem szeretnék kiemelni nagyon senkit, hiszen mindenki remekül hozta azt, ami benne van a csapat sikere érdekében, akár a védekezésről, akár a támadó játékról beszélünk. Nem véletlen talán az sem, hogy a NBII déli férfi felnőtt csoportban Dávid Sándor végzett a góllövő tabella élén, ehhez is szükséges volt a kiválóan felépített támadás, és a jó csapatmunka a mérkőzések során. – Mik a célok, az elképzelések a jövőre nézve? Egyszer már közel

állt a csapat ahhoz, hogy magasabb csoportba kerülhessen, erre esetleg van reális lehetőség? – A tudásunk meg lenne hozzá, de sem a technikai és edzéskörülmények, sem az anyagi lehetőségeink nem teszik lehetővé azt, hogy ezzel a céllal reálisan számolhassunk. Ha lenne egy igazán jó, az előírásoknak megfelelő albertirsai tornacsarnok és a helyi szurkoló előtt, itthon játszhatnánk legalább a mérkőzéseink egy részét, akkor talán kitűnhetnénk komolyabb célokat is. Egyelőre azonban az is csodálatos eredmény, hogy ebben a csoportban szinte mindig a dobogós helyen tudunk végezni. Jelenleg azt tartom a legfontosabb feladatomnak, hogy egybe tartsam a csapatot, hiszen szinte minden évben a riválisok, vagy a magasabb csoportban játszó klubok, elviszik a legjobb játékosaink, és az őszi felkészítő mérkőzések többsége szinte mindig arról szól, hogy hogyan tudunk egy új és egységes gárdát összekovácsolni. S. L.

ÉLETMÓDNAP „Egészség az életért, élet az egészségért” – mottóval hirdette meg május 20-án az Albertirsai Reforméletmód Egyesület Életmódnapját a Móra Ferenc Művelődés Központban. Amellett, hogy biotermékekkel, egészséges élelmiszerekkel, egészségmegőrző módszerekkel is megismerkedhettek a résztvevők, több olyan programon is szembesülhettek szervezetük pillanatnyi egészségi állapotával, amelyek mindenképpen hasznosak voltak a számukra. Így volt Woll-féle állapotfelmérés, antioxidáns szintmérés, aurateszt é aurafotó készítés, hajgyógyászati vizsgálat, test és fülgyertya-kezelés, kineziológia, szeretetmasszázs és még sok más hasznos mérés és bemutató. S. L.


2006. június

15

AKTUÁLIS

NEM BÁNTJA A SZEMÉT?

KERESZTREJTVÉNY Vízszintes: 1. G. B. Shaw angol drámaíró gondolatának első része. 13. Kicserélt török gyerek neve az Egri csillagokban. 14.Forgólant. 15. Asszonyok lakrésze. 17. Robbanóanyag. 18. Katonai röv. 19. Melegítő egyneműi. 20. Adnak neki. 22. Kenyai autójelzés. 23. Néma bál! 24. Ede betűi. 25. Katafalk. 27. Tanzániai autójelzés ford. 28. Tekében minden bábut ledönt. 29. Beethoven szülővárosa. 31. Leszidta. 33. Kálium és kűrium vegyjelei. 34. Oxigén és jód vegyjelei. 36. Bírósági ügy. 37. Nyúl hímje. 39. Adóhatárok! 40. Zavart gém! 42. Fővárosa: Addiszabeba. 44. Angol-amerikai hosszmérték. 45. Török császár. 47. Has betűi. 48. Az erkölcs íratlan törvényeinek megfelelő. 49. Luxemburgi, svéd és osztrák autójelzések. 51. Ozmium vegyjele. 52. Gyűjtögető rovar. 53. Amerikai fényérzékenységi szabvány. 54. Vulgárisan émelyítő. 55. Mázol. 57. Hajófar. 59. Híradástechnikai szerviz. 60. Lánctalpas földmunkagépek. 63. Sétál. Függőleges: 1. Szobanövény. 2. Hegyi kecske. 3. Gyilkoltat. 4. Verskellék. 5. Kiejtett betű. 6. Ón vegyjele. 7. Fordítva kiejtett betű. 8. Származástan tudományos kifejezésének kezdete. 9. Férfinév. 10. Záhony határai! 11. Kevert eke! 12. Motyója argóban. 13. Kén, hidrogén és mendelévium vegyjelei. 16. Örvénylő mozgással forgat. 20. Félsziget a perzsa (Arab)-öbölben. 21.Több szólamú kotta. 25. Rázkódik. 26. TOA. 27. Tartó. 28. Fed. 30. A gondolat második, befejező része. 32. Rakodóeszköz. 35. Egykor neves fővárosi kávéházból származó ford. 37. A rádió gyermekkórusának egyik karnagya (Valéria).

1

2

Fotó: Kaári Zsófia

Boldogan tapasztalom, hogy városunk épül-szépül, fejlődik. Az idelátogató ismerőseimtől is ezt hallom. Már a szelektív hulladékgyűjtés terén is nagyot léptünk, hiszen hulladékszigetek állnak a város hét pontján. Sajnos nemcsak üde színfoltok, hanem itt-ott szomorú látvány is. Zacskókban összekötött szemét, konyhai szerves hulladék fogadott a Köztársaság utcai szigetnél. Elképedtem, dühöngtem – és elszomorodtam. Ostobaság? Nemtörődömség? Információhiány? Mi vezet valakit ide? Néhányan még nem tudják, mire való? Akkor most elmondom. Papír, üveg, műanyagflakonok, és fémdobozok gyűjtésére szolgál, hogy lehessen újrahasznosítani, hogy ne fulladjunk bele saját szemetünkbe. Felhívnám néhány lakótársam figyelmét. A háztartási hulladékot továbbra is hetente egyszer elszállítják a kukások – a ház elől. Nem kell elcipelni a szigethez és ott ledobálni – fölösleges és rossz is –, csak a kapuig kéne elvinni. Vigyázzunk hát szépülő városunkra! A miénk! Kaáriné Kabay Lilla

3

4

5

G

13

6

7

8

9

16

19

20

24

17 21

25

30

22 27 29

35

36

37

41

42

38

39

43

D

45

47

46

48

51

60

33

32

44

55

Y

23

26

31

40

12

18

28

H

11

14

15

34

10

49

52 56

53 57

61

50

54

58

59 62

I 38. Szenvedés. 41. Korszak. 42. Ezred röv. 43. Határtalanul kilesik! 45. Semmikor. 46. Sándor … híres labdarúgó. 48. Fordított játék! 49. Balatoni üdülőhely a déli parton. 50. Dunakeszihez tartozik. 54. Sárga németül. 56. Bibliai hajós. 58. Tengeri hal. 59. Levegő-föld légvédelmi rakéta (Guided-to-Air Missile) idegen röv. 61. Kabos László. 62. Kicsinyítő képző. 63. A szobába.

63

Z A múlt havi rejtvény helyes megfejtése: „Mi ez a nyár itt a tavaszban / patak táncol, barka pattan” Gratulálunk a nyerteseknek: Barcza János, Irinyi út 31. Pap Lajosné, Bocskai út 31. Petrovics Sándorné, Árpád u. 21. Szollár Ilona, Vasút út 45. Tóth Antalné, Kistemplom u. 2.


16

KÖZÉRDEKÛ

A Művelődési Ház júniusi programja 1.

2.

3.

6.

7. 8.

0900 1500 1700 0900 1500 1800 1900 0900 1900 1600 1800 1800 1800 1100

13. 16. 17.

1500 1300 1800 1800 0900 1600

18.

1900

20. 24.

1800 1500 1600

10. 12.

26. 27.

1300 1900 0900 1800

termékbemutató színjátszó csoport Dalma Dance Vásár LÁÉT közgyűlés Flash dance POLKA közgyűlés Az Őszirózsa Nyugdíjas Klub 15 éves jubileumi ünnepsége 8. osztályos bankett (Zártkörű rendezvény) Diabetes Klub Sunrider MSZP ülés Városi Pedagógus Ünnepség Kultúra Tolmács Nélkül Nemzetközi Gyermekrendezvény sorozat Vasutas Nyugdíjas Klub Nyugdíjas Klub Művészeti Iskola Tanévzáró Bemutató előadása Sunrider vásár „Egyiptomtól – Babilonig” régészeti előadássorozat „Játék-szer-elem” vidám táncjáték a ceglédi Színjátszó Társulat előadásában Sunrider SZENT IVÁN-ÉJI RENDEZVÉNYSOROZAT „Egyiptomtól – Babilonig” régészeti előadássorozat Nyugdíjas Klub Polgárőrség vásár Sunrider

JELES NAPOK Június 5. Pünkösd, Környezetvédelmi Világnap, június 16. Apák napja, június 23. Olimpiai nap, június 26. Kábítószer elleni nemzetközi nap, június 30. Határőrség napja, Szovjet csapatok kivonulásának évfordulója, a Magyar Szabadság Napja.

MÁJUSBAN ELHUNYTAK Kunu Iván Kovács Tibor Huszák Pálné Kerepeszki Zoltán Kostyalik Katalin Mizsinka Jánosné Váradi Zoltán Futó Antal Sándor Pál Magyarkuti Istvánné Gér György Buben Ferenc Elemér Sznopka Erzsébet Fábián György István Merényi János Virág József Dezső Huszák Károly

16 éves 52 éves 85 éves 47 éves 50 éves 85 éves 52 éves 61 éves 76 éves 83 éves 48 éves 57 éves 80 éves 57 éves 83 éves 62 éves 70 éves

József A. u. 8. Szondi u. 5. Szövetség u. 19. Temesvári u. 45. Temesvári u. 57. Köztársaság u. 35. Bethlen G. u. 11. Homokrész I. 18. Bajcsy-Zsilinszky u. 16. Bajcsy-Zsilinszky u. 52. Pozsonyi u. 20. Kinizsi u. 25. Hunyadi u. 46. I. Homokrész 122. Vécsei u. 29. Landler J. u. 22. Hősök útja 1/1.

2006. június

INFORMÁCIÓK Háziorvosok ügyeleti beosztása 2006. június Ügyelet címe, telefonszáma: Albertirsa, Vasút u. 4. (53) 370-552 Ellátási terület, illetve település neve: Albertirsa, Dánszentmiklós, Mikebuda

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15.

Dr. Dezsőfi Ferenc Dr. Pécsi Angéla Dr. Dezsőfi Ferenc Dr. Makkos Gyula Dr. Babinszky Eleonóra Dr. Zolnyan Erzsébet Dr. Galiger Zoltán Dr. Oszvald Gyula Dr. Babinszky Eleonóra Dr. Varga Krisztina Dr. Varga Krisztina Dr. Török Karolina Dr. Kis Ferenc Dr. Galiger Zoltán Dr. Makkos Gyula

16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29. 30.

Dr. Babinszky Eleonóra Dr. Dezsőfi Ferenc Dr. Makkos Gyula Dr. Török Karolina Dr. Zolnyan Erzsébet Dr. Oszvald Gyula Dr. Dezsőfi Ferenc Dr. Pécsi Angéla Dr. Tajti Géza Dr. Varga Krisztina Dr. Hajdúhegyi Ágnes Dr. Kis Ferenc Dr. Hajdúhegyi Ágnes Dr. Dezsőfi Ferenc Dr. Pécsi Angéla

MÁJUSBAN HÁZASSÁGOT KÖTÖTTEK Prazsák Zsolt és Lipthay Ágnes Judit Harangi Sándor és Demeter Éva Tóth Antal és Budavári Katalin Petró Zsolt és Márton Gyöngyi

MÁJUSBAN SZÜLETTEK Tóth Zoltán és Gál Krisztina Klára Török Attila és Kökény Viktória Kovács Gábor és Király Zsuzsanna Ádám József és Ruszó Éva Andó Csaba és Magyarkúti Renáta

Brigitta Anna Fanni Ákos Énok Eszter nevû gyermeke.

Az Albertirsán működő gyógyszertárak ügyeleti nyitva tartása JÚNIUS hónapban A hétvégi ügyeletet az alábbi gyógyszertárak végzik: Június 03-04. Június 05. Június 10-11. Június 17-18. Június 24-25.

Az Albertirsai Híradó szerkesztősége minden hónap első keddjén, 17-18 óráig fogadóórát, 18 órától szerkesztő bizottsági gyűlést tart a Műv. Házban

„IRSA” Gyógyszertár „REMÉNY” Gyógyszertár „REMÉNY” Gyógyszertár „IRSA” Gyógyszertár „REMÉNY” Gyógyszertár

Albertirsai

HÍRADÓ Albertirsa Város Önkormányzati Képviselõ-testületének kiadványa Felelős kiadó: Albertirsa Város Önkormányzata Szerkeszti a szerkesztõbizottság Felelõs szerkesztõ: Solymosi László Szerkesztõség: Albertirsa, Pesti út 85. Tel.: 370-713 Megjelenik 1400 példányban CSATORNA U. 8. (06-30) 9633-487, (53) 313-565

Albertirsai. Megjelenik minden hónap elsõ hetében

Recommend Documents