a
kö
P rn oli 12 yez tiku -1 etv so 3. k é ol del da em l rő l
XIX. évfolyam, 4. szám
2007. április
Albertirsai
HÍRADÓ
Közéleti és tájékoztató lap
80 Ft
Megjelenik minden hónap elsõ felében
HÚSVÉT HAVÁBAN
Mesélnek az évszázadok:
RÉGI HÚSVÉTI NÉPSZOKÁSOK A húsvéti ünnepkör virágvasárnappal kezdődik, és az úgynevezett nagyhéttel folytatódik, majd a húsvétvasárnapot követő fehérvasárnappal zárul. Ez az időszak népünk hitvilágában és szokásaiban is igen jelentős volt. E hiedelmek és szokások úgy vélik egyrészt ősi, pogány eredetű tavaszváró, tavaszt köszöntő, tavaszt előcsalogató szokások, másrészt egyházi eredetűek. Gondoljunk például arra, hogy a tűz-, víz-, zöld ág-, és ételszentelés a pogány gyakorlatból lett átültetve a keresztény liturgiába, és vált annak szerves részévé. Később, amikor az egyház már elég erősnek érezte magát, hatalmát ahhoz, hogy ezeknek a szokásoknak a nagy részét kivesse, az tovább élt a nép hitvilágában. Húsvét előtti csütörtökön liturgikus szokás volt a nagycsütörtöki lábmosás, amely évszázadokon át szerepelt az egyházi szertartásokban is. Általában magas rangú egyházi méltóságok, sőt királyok mosták meg ilyenkor 12 szegény sorsú ember, például koldus lábát. Ennek alapvetően az volt a célja, hogy alázatra nevelje a hatalmasokat, annak emlékére, hogy Jézus Krisztus hajdan az olajfák hegyén virrasztott. Nagypéntek Jézus kereszthalálának emléknapja, a legnagyobb böjt és gyász ideje. A nagypénteki körmenetek, élőképes felvonulások már a középkor óta virágoztak. A passió olvasás és a passió megjelenítése a szenvedéstörténet felidézését szolgálja. A pénteki napot általában szerencsétlennek vélték, különösen a nagypénteket. Ilyenkor tiltott volt minden kétkezi munka. A tilalom elsősorban a női munkákra vonatkozott. Volt persze pozitív töltése is a nagypénteknek, hiszen úgy tar-
tották, hogy aki ezen a napon napfelkelte előtt megmosdik a patak vizében, azon nem fog a betegség. A különböző magyarázatok szerint az ilyen víznek szépség-, egészségvarázsló, gyógyító ereje van. A mosdást azzal magyarázták, hogy a „holló ilyenkor mossa a fiát”, hogy ismét fehér legyen. A nagypénteki hajnali vizet aranyvíznek, aranyos víznek is
nevezték. Szótlan víznek kellett lennie, mivel sem a patakra menet, sem jövet nem volt szabad ugyanis megszólalni. A néphit szerint a rituálé csak így lehetett hatásos. Nagyszombaton ér véget a negyvennapos böjt. Minden vallásnak, minden közösségnek megvoltak a maguk húsvéti ünnepéhez kötődő méltó misztikus hagyományai, népszokásai, amit szüleiktől, őseiktől örököltek, és ezt feltétel nélkül be is tartották. Húsvét nagyon nagy ünnep, hiszen a megváltó Jézus Krisztus feltámadására emlékezünk ilyenkor. Falualapító elődeink is a hosszú böjti időszak végeztével nagyszombaton nagy buzgalommal készültek a húsvét megünneplésére. Minden háznál sonkát, tojást, kocsonyát főztek, a kemencében pedig fonott
kalácsot, rétest sütöttek. Húsvét vasárnap az egész család templomba ment, utána következett a bőséges ünnepi ebéd. Majd a rokoni, baráti látogatások jöttek sorba, sűrű koccintgatások mellett, vidám jókedvvel. A jó kedv húsvét hétfőn csak fokozódott, mivel a férfi nép, fiatalok, gyerekek locsolkodni jártak. Régen miden udvarban volt gémeskút. A legények odavitték a lányokat, és nyakon öntötték egy vödör vízzel. Közben mondták: „Kedves rózsabimbó nyíljál nyiladozzál!” A lányok nem sértődtek meg, hanem italt és virágot adtak a fiúknak. A későbbiekben szép lassan megváltozott, átalakult ez a szép szokás. Kezdetben a vizet kis orvosságos üvegekbe töltötték, gyolccsal lekötötték, és úgy locsolták a lányokat. Majd divatba jött a szagos víz, aminek a lányok jobban örültek. A locsolóknak virág, piros tojás, a gyerekeknek apró pénz volt a bérük. Különböző versikéket mondtak. Amely nagyon régi, de ma is ismert: „Zöld erdőben jártam/ Kék ibolyát láttam/ El akart hervadni/ Meg szabad-e locsolni?” Csak a háziasszony engedélye után lehetett locsolkodni. Az igazi locsolók délig jártak, kora hajnaltól, de volt, aki estig sem hagyta abba. Mindenki boldog, jó kedvű volt ezen az ünnepen. Ezek a régi jó, hagyományos népszokások megerősítették az emberi kapcsolattartást, akár fiatal, vagy idősebb korban is. Jelentősen erősödtek a rokoni, baráti kapcsolatok. Szükségünk van az ilyen felszabadult,vidám és szeretetteljes ünnepekre, hiszen ezek által erősödhet az egymás iránt érzett szeretet, megbecsülés, ez viheti előbbre fiataljaink, utódaink jövőjét. Kovács Károlyné néprajzgyűjtő
Albertirsai Híradó
2
2007. április
Óvodai beíratás
Tartalom VÁROSHÁZA .................................................................................3-4. oldal KULTÚRA ........................................................................................6. oldal KÖZÉLET ................................................................................ 5, 7-8. oldal AKTUÁLIS ..................................................................................9-15. oldal SPORT ..................................................................................... 16-17. oldal
Fotó: Motyovszki Mária
KÖZÉRDEKŰ INFORMÁCIÓK ......................................................18. oldal
Március 15.: 9. oldal.
A Malom tó története: 14. oldal.
FELHÍVÁS! Ezúton értesítjük a Lakosságot, hogy a településen LOMTALANÍTÁST tartunk! Ideje: 2007. április 16-tól április 20-ig. A háztartási hulladékkal együtt helyezzék ki a lomokat az aktuális szemétszállítás napján! Kérjük, az elszállítandó hulladékot reggel 600 óráig helyezzék ki az ingatlan elé! Nem szállítanak el: építési törmeléket, veszélyes hulladékot (pl.: akkumulátor, olajos flakon, műgyanta, festék). Albertirsa Város Polgármesteri Hivatala
RENDŐRSÉGI HÍREK A rendőrség elfogta azt a 3 személyt, akik nemrég az albertirsai MÁV Állomás területén rátámadtak egy ott várakozó dánszentmiklósi lakosra, azt tettleg bántalmazták, aminek köszönhetően a sértett 8 napon túl gyógyuló sérüléseket szerzett. Az elkövetőkkel szemben az eljárás folyamatban van. Lakossági bejelentés után sikerült tetten érnünk és elfognunk egy albertirsai férfit, aki magánlaksértést követett el. Falopás közben sikerült tetten érnünk 2 ceglédberceli lakost, akik a helyszínre érkezésünkkor éppen egy tehergépkocsival próbálták meg a kiemelt akácfákat elszállítani. Előállításra került 3 albertirsai személy, akik külterületi faoszlopok eltulajdonításával
gyanusíthatók. Az elmúlt hetekben a területünkön található temetőkből több bejelentés is érkezett, mely szerint elsősorban színesfémből készült virágtartókat, virágvázákat tulajdonítottak el, sajnálatos módon megszaporodott a lakatlan lakásokba történő betörések száma is. A betörők felszerelési tárgyakat, festményeket, elektronikai berendezéseket tulajdonítottak el. Amennyiben a fenti esetekre vonatkozóan érdemi információval rendelkeznek, kérjük önöket, értesítsék a Rendőrséget az 53/370007-es városi, vagy a 06-20-9739-021-es mobil telefonszámokon, vagy személyesen a helyi rendőrőrsön. Segítségüket előre is köszönjük!
Értesítem a kedves szülőket, hogy a 2007/ 2008-as nevelési évre a 3-6 éves gyermekek óvodai beíratása 2007. április 16-27-ig lesz, a Napsugár Óvodában (Pesti út 29.). Azokat a gyermekeket kell ebben az időpontban itt beíratni, akik 2007 szeptemberétől kezdődő és 2008. májussal záródó időszakban szeretnék elkezdeni az óvodába járást valamelyik önkormányzati fenntartású óvodában (Gyöngyszem Óvoda, Luther u. 8., Nyitnikék Óvoda, Baba utca 1., Mazsola Óvoda, Dózsa Gy. út 11., Napsugár Óvoda, Pesti út 29.). A beíratáshoz szükséges elhozni a beíratandó gyermeket, annak születési anyakönyvi kivonatát és lakcímigazoló kártyáját, illetve a dolgozó szülők munkáltatói igazolását! Az óvodába járást az a gyermek kezdheti majd meg, aki felvételre kerül és a felvétel időpontjáig óvodaéretté válik. Óvodaérett a gyermek, ha szobatiszta, képes önállóan enni, elfogad ételt mástól, el tudja mondani az igényeit, tud kommunikálni az óvónővel, betöltötte a harmadik életévét. Óvodába járni csak ötéves kortól kötelező! Pjeczka Pálné óvodavezető
ÚJ HELYEN A SZAKRENDELÉS! Értesítjük a lakosságot, hogy április elsejétől a Fül-Orr-Gégészet, a Szemészet, az Ortopédia és a Nőgyógyászat a Köztársaság utcai rendelőbe folytatja a működését. Polgármesteri Hivatal
TESSEDIK FÉLMARATON Albertirsa és Mikebuda polgármestereinek a védnökségével 2007. április 29-én vasárnap 11 órától félmaratoni futóversenyt rendezünk. A hivatalos táv 21.097 méter. A verseny központja a Tessedik Sámuel Általános Iskola. A versenyre nevezni a versenyközpontban – Tessedik S. Ált. Isk. – lehet 9 és 10.45 között. A nevezési díj 1500 Ft, (nyugdíjasoknak 50 %-os kedvezmény). Részleteket a helyszínen tudhatnak meg, illetve telefonon Végvári Zsolttól 53/370-091; 53/342-673; 30/342-0635. Szeretettel várunk minden érdeklődőt és sportolni vágyót!
Albertirsai Híradó
2007. április
3
VÁROSHÁZA
ELSÕ KÉZBÕL FELSZÍNI VIZEINK Albertirsa csapadékvíz-elvezető rendszere hiányos. Az elmúlt esztendőkben belterületi úthálózatunk hetede mellett tudtuk korrekt módon kiépíteni, továbbá a legkritikusabb szakaszok zöménél sikerült felújítanunk a hiányzó árkokat, kicserélnünk az összetört gyűrűket. Nagy zivatarok idején így is akad néhány olyan pontja a városnak, ahol újra meg újra gondot okoz az egységes elvezető rendszer hiánya. A megoldáshoz két irányból közelíthetünk. Egyrészt idén el kell készíttetnünk a város egészét érintő felszíni vízelvezetés terveit. Erre annál inkább szükség van, mivel reményeink szerint a rövidesen kiírásra kerülő uniós pályázatok között lesz ilyen témájú, amin csak abban az esetben szerepelhetünk eredményesen, ha tervekkel már rendelkezünk. Másrészt folytatnunk kell a legveszélyeztetettebb szakaszok javítását. Egyik ilyen hely a Pesti út Luther és Batthyány utca közötti része. Nagy nyári zivatarok után a Ceglédbercel felé autózók itt, az út jobb oldalán rendszeresen átfolyásokba ütköznek. Az is előfordult, hogy negyven-ötven méter hosszban a Pesti út egésze eltűnt rövid időre a feltorlódott csapadékvíz alatt. Mindezért az út menti árok tizennyolc méteres szakasza volt okolható, ahol a sok évtizede lehelyezett gyűrűk sorra összetörtek. Most, a korán érkezett tavaszt kihasználva, kicseréltük az összes megrongálódott átfolyót. Ezzel a belterület egyik legrosszabb állapotú részén megszűnnek a csapadékvíz gondok. Hasonló célt szolgált a Bethlen Gábor utca harminckét méteres szakaszán történt felszíni vízelvezető építés. SZIKKASZTÓ ÁRKAINK Az előző témát úgy folytathatom, hogy azokban az utcákban, ahol középtávon sem megoldható a csapadékvíz-elvezető hálózatra történő rákötés, sok esetben jelentős segítséget jelentene a szikkasztó árok megléte. Ám utcáink zöméből ez az egyszerű „műtárgy” is hiányzik. Mivel az elvezető árok, illetve csatorna-rendszer megépítése csak hosszabb távon, jelentős anyagi ráfordítással lehetséges, ahol mód van rá, igyekszünk pótolni a szikkasztó árkokat. Ez a munka a Nagyváradi és a Lőcsei utcában, közhasznú munkásaink közreműködésével elkezdődött. JÁRDA A BA-KO UTCÁBAN A Mikebudai és a Gróf Széchenyi út között, belső tömbfeltárással kialakított BAKO utca a díszburkolatával, s a két oldalán épülő szép házakkal máris városunk egyik
ékessége. Ezekben a hetekben vállalásának megfelelően az Önkormányzat a két végén összesen kilencven méter hosszban járdát (szintén viacolorból) épít és ún. rácsos lefolyó rendszert alakít ki a csapadékvíz biztonságos elvezetése céljából. Ezzel teljessé válik az utca külsejének rendezése, tartozékainak kialakítása. Minden lehetőség adott arra, hogy néhány esztendő múlva a BA-KO legyen az egyik legszebb albertirsai utca. IDÉN IS LESZ KÖZÖS JÁRDAÉPÍTÉS? Februárban Albertirsa Képviselő-testülete olyan költségvetést fogadott el, amelyre manapság számos, hasonló méretű magyarországi város irányító grémiuma nagyon boldogan mondana igent. Ám költségvetésünk részleteiben így is számos feszültségpont található. Ezek egyike, hogy a hét éve zajló lakossági járdaépítéshez nem tudtunk forrást rendelni. Magyarán: célként megjelöltük ugyan, hogy idén is készüljenek a már-már hagyományos megoldással (az utca lakói a kivitelezők, továbbá ők biztosítják a sódert, míg az Önkormányzat a cementet) gyalogjárdák, de a cementvásárláshoz nem tudtunk pénzt biztosítani. Költségvetésünk nem számolt a tavalyi év pénzmaradványával, mivel az február hónapban nem volt ismert. Március első harmadának végére kiderült, hogy annak összege 88 millió 253 ezer forint. Ez az eredmény valahol a legmerészebb várakozásaink csúcsa környékén van, ami azt jelenti, hogy több olyan feladat teljesítésére juthat belőle, amiben eddig teljes volt a bizonytalanság. Az ilyen teendők egyike lehet a lakossági járdaépítés. Erre vonatkozó javaslatomat a képviselő-testület április végén tárgyalja, s reményeim szerint pozitív döntést hoz benne. MI LESZ A PÉNTEKI PIAC SORSA? A címben szereplő kérdést sokan felteszik manapság Albertirsán. A kérdezők a sportpályán péntekenként, a legkülönbözőbb profilú kereskedők portékáit kínáló piacról beszélnek. Az ok pedig egyszerű: a sportpálya területén idén megkezdődik a városközpont kialakítása, s így nem marad hely az említett piacnak. Nos, a képviselő-testület foglalkozott a témával és a következő döntést hozta. Októberig lényegében maradhat a jelenlegi helyszín. Annyi lesz csupán a változás, hogy az öltöző épület mögött ideiglenes kaput nyitunk a Baba utcára, amivel szemközt, a Győzelem utcára történő kihajtást biztosítandó, évek óta működik egy másik nagykapu. A kettő között, a Sport utcai telkek farmezsgyéje és
a labdarúgó pálya által határolt részen lebonyolítható a piac úgy, hogy a valamikori futósávot is igénybe vesszük. A nyár végéig pedig a képviselő-testület kijelöli a pénteki piac végleges helyszínét. Jelenleg két igazán esélyes megoldás látszik. Az egyik a szombati napra történő átcsoportosítás. Ebben az esetben a Vinnyica utcai zöldségpiac lehetne a helyszín. A másik változat szerint a jelenlegi vásártérre kerülne a piac. Ebben az esetben a pénteki időpontot változatlanul hagyhatnánk. Természetesen egyik megoldás sem tökéletes, illetve mindkettő mellett és ellen egyaránt felsorolható néhány érv. OLLÉ, AVAGY EGY LEHETSÉGES MEGOLDÁS A SPORTPÁLYAÉPÍTÉSRE A városi sportpálya új helyszínéül a képviselő-testület több évvel ezelőtt kijelölte a Gerje és a fürdő közötti területet. Alapszintű tervei készen vannak az új létesítménynek, ám ez egyelőre édeskevés ahhoz, hogy a kivitelezés is elkezdődhessék. Márpedig az esztendő vége előtt el kellene készülnie az új pályának, mivel a régi nem maradhat tovább a helyén. Mindez azt jelenti, hogy már-már reménytelenül rövid a megvalósításhoz rendelkezésünkre álló idő. Hacsak nem találunk valami más, a hagyományostól eltérő megoldást! Ezt a lehetőséget villantotta fel előttünk januárban az MLSZ (Magyar Labdarúgó Szövetség) ún. „OLLÉ” pályaépítési programja. Ennek lényege, hogy a rá bejelentkező önkormányzatok háromféle műfüves labdarúgó pálya megvalósítására pályázhatnak. Ezek: nemzetközi méretű nagypálya, kézilabda és annál kisebb méretű, ún. grund pálya. A nyertesek részére az MLSZ idén elkészíti a kért pályát, a nagyméretű esetében konténeres megoldású szociális blokkal, világítással együtt. E beruházás költségeit tizenöt év alatt kell megtéríteni. Március tizedikén megérkezett az OLLÉ Programiroda levele, amelyben arról tájékoztattak, hogy jelentkezésünket befogadták, továbbá újabb adatokat kértek tőlünk. A siker tehát messze van még, ám az első pozitív lépések megtörténtek abba az irányba, hogy 2007. őszén elkészüljön a város új labdarúgó pályája. ZSINAGÓGA: A HARMADIK APRÓ LÉPÉS A hajdan szebb napokat megélt albertirsai zsinagóga épülete évtizedek óta kihasználatlanul áll, miközben állapota egyre romlik. Az elmúlt másfél esztendő két apró, ám fontos változást hozott az épület számára. Előbb korábbi tulajdonosa, a Magyar Állam felújította az igencsak viseltes héjazatot. Ezt követően, 2006-ban önkormányzatunk tulajdonba kapta a zsinagógát. Folytatás a 4. oldalon.)
4
Albertirsai Híradó
2007. április
VÁROSHÁZA
A képviselő-testület áprilisi rendes üléséről Maratoni küzdelemnek bizonyult az albertirsai képviselő-testület áprilisi rendes ülése. Ennek az alapvető oka talán abban érhető tetten, hogy a közel 20, többnyire igen-igen fajsúlyos tárgyalandó kérdés között szerepelt egyrészt a város szervezeti és működési szabályzatának a részletes és átfogó módosítása (erről majd az illetékes bizottság vezetőjének tollából kaphatnak tájékoztatást a májusi számban), másrészt egy rendkívül fontos beszámoló is terítékre került Dr. Bobál István részéről, a Ceglédi Toldy Ferenc Kórház működésével kapcsolatban. Az intézmény főigazgatója hangsúlyozta, hogy április elsejétől a ceglédi kórház az új egészségügyi ellátórendszeren belül területi kórházként fog (Folytatás a 3. oldalról.) Ősszel a II. Nemzeti Fejlesztési Terv keretén belül ún. projekt-ötletként benyújtottuk az épület rekonstrukciójára, kulturális funkcióra történő átalakítására vonatkozó elképzelésünket. Most pedig megkereste Önkormányzatunkat a MAZSIHISZ (Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége). Levélben arról tájékoztat, hogy egy tavaly decemberi, az egyházi közoktatási feladatok, beruházások, felújítások, rekonstrukciók támogatásáról szóló Kormány határozat segítségével kettőmillió forint támogatást tud nyújtani Albertirsának a zsinagóga felújításához. Az összeg természetesen nem elegendő egy átfogó rekonstrukció végiggondolására sem. Ugyanakkor a legalapvetőbb állagmegóvási feladatok elvégzéséhez nélkülözhetetlen, vagyis nagyon jól jön. Másfél esztendő alatt tehát ez a harmadik apró, ám annál fontosabb lépés ahhoz, hogy a közel kétszáz esztendős épület megújulhasson. FÁKAT ÜLTETTÜNK A fákkal, növényekkel teli környezet megteremtése mindannyiunk számára fontos cél, hiszen közérzetünket, életfeltételeinket javítja. Emellett esztétikai értéke sem lebecsülendő. Idén februárban a korábbiaknál jelentősebb lépéseket tehetett ennek érdekében Önkormányzatunk. Két munkatársunk, dr. Kovács Erzsébet és Pálinkás Tamás közreműködésével százharminc darab nyírfához jutottunk ingyenesen egy ceglédi termelőtől. Köszönet érte! Negyvenhárom turkesztáni szilt és három ezüst hársat vásároltunk melléjük. Így összesen százhetvenhat darab fát ültettünk el közterületeinken. Bízom benne, hogy valamennyi megered. További fejlődésük pedig azon múlik, miként ápoljuk őket, s mennyiben sikerül távol tartani tőlük a vandálokat. Fazekas László
működni. Ez nem olyan tragikus helyzet, mint ahogy első hallásra tűnik, hiszen itt az országosan tapasztalható 25%-os ágyszám csökkenéshez viszonyítva mindössze 10%-kal csökken az ágyszám, azaz a korábbi 518-ról 468-ra. Ami még mindig tisztázatlan, az az, hogy mely települések, és hány lakos ellátása tartozik az intézményhez. A jelenlegi elképzelés szerint az eddigi 167 ezerről ez a szám 155 ezerre csökkenne, így a Pilisen és Nyáregyházán élőknek nem Cegléd lenne a területileg illetékes kórháza. A másik problémát, ami működési gondokat okozhatott volna a Ceglédi Önkormányzat 110 milliós támogatásának köszönhetően, ha szűkösen is de sikerül megoldaniuk, azaz a csökkenő források okozta közel 180 milliós hiányt lefaragniuk. Ahogy Bobál István fogalmazott: „2007-ben a korház konszolidáltan, de biztonsággal működhet majd.” Persze ez most is létszámleépítésekkel jár, ami nem igazán javítja a szolgáltatás színvonalát. Major Judit alpolgármester asszony éppen erre utalva jegyezte meg, hogy a korházban a technikai és az emberi tényezők sokszor nem megfelelőek. Dr. Makkos Gyula is fontosnak tartja egyes alkalmazottak hozzáállásának javítását, illetve annak a megoldását is szorgalmazta, hogy a jelenleg 18 beutalási és ellátási körzetet valamilyen úton-módon próbálják meg észszerűsíteni, ha lehet, hiszen például a most fennálló területi besorolások szerint az urológiai ellátásért Kerepestarcsára kell mennie az albertirsaiaknak, annak ellenére, hogy ez az ellátási terület adott a ceglédi kórházban is. Mint azt a kórház igazgatója hangsúlyozta, erről már folynak az egyeztetések, és ők mindent megtesznek annak érdekében, hogy az ésszerűsítések megtörténhessenek. 17 igen szavazattal támogatta a testület az óvoda és a Tessedik Iskola alapító okiratának a módosítását. Ennek az egyik alapvető oka az volt – hangsúlyozta Lebanov József a Kulturális Bizottság elnöke –, hogy az Oktatási Törvény módosításával az esélyegyenlőség biztosítása érdekében körzethatárokat kell felállítani a nevelési-oktatási intézmények számára. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az egyes tagóvodákhoz felosztva besorolták a város egyes részeit. Itt a tagóvodáknak kötelességük a területileg hozzájuk tartozó gyermekeket a törvényes keretek között felvenni, ettől csak minimálisan térhetnek el. Engedélyezte azt is a testület, hogy a létszámproblémák miatt az óvodai csoportok 2007-ben maximálisan 30 fővel működhessenek. Döntött a testület az új vízműkút fúrásáról is. A határozati javaslat értelmében Mészáros Antalt bízzák
meg a munkálatokkal , 10.110.000 Ft + Áfa összegért. Határozatot hoztak arról is, hogy az albertirsai strand működése érdekében a pénzmaradvány terhére finanszírozzák a hibás vízszivattyú felújítását, illetve egy új szivattyú vásárlását is, emellett a hagyományos működési támogatásban biztosítják a forrásokat a legfontosabb felújítási munkálatokra is. Módosították a szociális rászorultságtól függő pénzben és természetben nyújtott támogatásokról szóló rendeletet is. Ezzel bővítették a gyógyszertámogatásra, lakás és rendkívüli támogatásra jogosultak körét. 2007. április 1-től így családosok esetében az egy főre jutó havi jövedelem nem haladhatja meg a mindenkori nyugdíjminimum 180%-át, azaz 48.446 forintot, ez alatt, jár a támogatás. Egyedülállóak esetében ez 220%, azaz 59.686 Ft. Rendkívül indokolt és méltánylást érdemlő esetben a jövedelemhatároktól családonként 3000, egyedülállóknál 6000 forinttal el lehet térni. A rendkívüli támogatások összegének a határát is megemelte a testület a korábbi 4500 forintos felső limitről 10.000 forintra, azzal a módosítással, hogy a támogatás mértékét 2500 és 10.000 forint között a bizottság differenciáltan állapítja meg, a szükségesség mértékének megfelelően. Felemelte a testület 14 igen, 3 nem és 1 tartózkodás mellett a képviselői tiszteletdíjakat is. Így június 1-től a havi alapdíj 80.960 forint lesz, a bizottsági tagságért 18.200 forintot kap egyaránt a külsős tag és a képviselő is. A bizottsági elnöki feladatok díja 70.040 forintra emelkedett. Döntöttek a Nemzeti Fejlesztési Tanácshoz benyújtandó projektötletek sorrendiségéről is, így 1-től 16-ig a sor így alakul: Újtelepi Óvoda – Elkerülő úthálózat – Turizmusfejlesztés – Sportcsarnok – Többfunkciós városközpont – Felszíni csapadékvíz-elvezető hálózat – Tessedik fejlesztésének 2. üteme – Bölcsőde – Kerékpárút – Albertirsa és Ceglédbercel közötti feltáró út – Zsinagóga – Gyógyturizmus – Vasúti aluljáró – 4 és 5 számjegyű utak korszerűsítése – Fecskeház-program. Támogatta a testület azt is, hogy egy pályázatfigyelő céget kérjenek fel az uniós pályázati lehetőségek feltérképezéséhez. Biztosította az önrészhez szükséges költségvetési forrást a testület 2007–2008-ra szennyvíztisztító építéséhez is. Arról is határoztak a városi grémium tagjai, hogy idén az 1 + 1 pályázati programban a Sallai – Erkel utca útburkolatának a felújítására nyújtsanak be pályázatot. Ebben a konstrukcióban az elnyerhető összeg bruttó 11.809.200 forint, míg a szükséges önrész 12.289.200 forint lesz, ha a pályázat sikeresnek bizonyul. S. L.
2007. április
Albertirsai Híradó
5
KÖZÉLET
TERRANO KÁVÉZÓ ÉS ÉTEREM ALBERTIRSÁN Takács Zsolt tulajdonos: „Először úgy gondoltuk, hogy csak egy kisebb éttermet, büfét nyitunk a Pesti út 65. alatt, a város szívében, de aztán a belső építészekkel megvitatva a kérdést, mégis úgy határoztunk, hogy Albertirsa egy igazán hangulatos, és színvonalas vendéglátó egységet érdemel. Ahol a legjobb körülmények között nyújthatjuk kínálatunkat vendégeinknek. Több neves belsőépítész is segítette ennek a projektnek a megvalósulását, sikereségét, így például Szilágyi Márta, aki többek között a gödi Termál és Golf Hotelnek is a belső építésze volt, valamint Ecsedi Cecília, aki munkafolyamatokat felügyelte. Magát az épületet Tőrös Csaba tervezte meg, külön köszönet és elismerés a munkájukért. Figyelembe véve belső tér kialakításánál azt, hogy egy igazán hangulatos és modern kávézó jöhessen létre. A kivitelezést a kezdetektől mi felügyeltük. Annak érdekében, hogy az idelátogatók kényelmét teljes egészében kiszolgálhassuk, egy igen komoly légtechnikai rendszerrel építettük be a helyiségeket, ezzel tökéletesen ki tudjuk szűrni a kellemetlen szagokat, és azt is meg tudjuk akadályozni, hogy a dohányzó részből a nem dohányzó részre cigaretta füst szivárogjon át. Emellett a magyarországi gyakorlattól eltérően mi a mellékhelységeket is európai színvonalon alakítottuk ki és szereltük fel. – Mikor nyílik az étterem, és mit kínál majd az ide látogatóknak? – Április 10-én nyílik az étterem első lépésben, majd a terveink szerint a nyár folyamán a hozzátartozó fedett kerthelységet is be-
OLVASÓI LEVELEKBŐL A Jó példát lehet követni! Sajnos mai korunk emberére a rohanás, kapkodás és az udvariatlanság a jellemző. De hála Istennek nem mindenhol és nem mindig van
ez így. A minap soromra vártam a Polgármesteri iroda ajtaja előtt, másod magammal, amikor is egy csinos és szimpatikus fiatalember elhaladt előttünk, majd megállt, miközben
indítjuk. A szakmai működtetésért Baranyi Balázs üzletvezető, illetve a többi kolléga felel. Az étteremben egyrészt az ide betérő vendégeket szolgáljuk ki, másrészt természetesen házhozszállítást, ételkiszállítást is vállalunk. A pizza és a Gyros a vendégek szeme láttára, úgynevezett látványkonyhán készül. A célunk mindenképpen az, hogy magas színvonalon, elfogadható áron készíthessük el az ebédjét, vacsoráját a vendégeinknek. Bízunk benne, hogy hamar megszeretik az ételeinket. A rendkívül széles és minőségi kínálatnak köszönhetően akár a mindennapjaik részeseivé is válthatunk. – Milyen kínálatra számíthat az ide látogató vendég? – Közel 30 féle pizzát és gyros-t szolgálunk fel. Mindemellett megtalálhatók lesznek az étlapunkon a változatos előételek, levesek, tésztafélék, szárnyas, sertés és marha ételek is. Természetesen gondoltunk a vegetáriánusokra is, őket is változatos ételekkel várjuk. Ezek mellett külön gyerekmenüvel is várjuk a legkisebbeket. Ital tekintetében pedig kávékülönlegességeket, csapolt Beck sört, további üveges söröket és rövid italokat kínálunk az üdítők mellett. Bízunk benne, hogy hamar megszeretik az albertirsaiak a Terrano-t, és sokakat vendégül láthatunk. Nyitva tartás: Hétfőtől-csütörtökig. 06-22. Péntek 06-24 ig. Szombat 08-24 ig. Vasárnap 08-22-ig. 2730, Albertirsa Pesti út 65. Asztalfoglalás 53/370-066. Ételrendelés 70/202 21 21, www.terrano.hu,
[email protected]. (x)
ránk mosolygott és illedelmesen köszönt. (Kezét csókolom!) Rám tetszenek várni? – kérdezte. Mint később kiderült az alpolgármester úr volt, aki ilyen tisztelettel viseltetett irántunk. Arról nem is beszélve, hogy amikor
behívott az irodába, készségesen és türelmesen válaszolt minden kérdésemre. Útravalóul hasznos tanácsokkal látott el. Magatartása példa értékű! Koska Pálné
DOLINA TELJESÍTMÉNYTÚRA 2007 Immár 4. alkalommal invitálom a már hagyománnyá váló tavaszi Dolina Teljesítménytúránkra természetszerető, természetjáró lakótársainkat. Egyre többször, egyre több felől halljuk az egészséges életmód, a mozgás fontosságát, és egyre nagyobb is az igény ezek kielégítésére. Két adat a fentiek igazolására. Míg 2002-ben „csak” 190, a Teljesítménytúrázók által bejegyzett gyalogos túra volt hazánkban, addig az idei évben már 280 túra közül válogathatnak a természetjárók. Míg az első túránkon 2003-ban „csak” 350-en vettek részt, addig 2006-ra ez a szám közel megduplázódott, 640en kirándultak velünk. Május 6-án három táv közül (10,20,50 km) választhat ki-ki erőnlétének megfelelően, azok közül, aki ezt
a vasárnapot az aktív pihenésnek, a természetjárásnak szentelik. Nevezés 7-9 óra között a vasútállomáson, érkezés folyamatosan a távolságoktól függően, a strandra, ahol a távot teljesítők most is kitűzőt és emléklapot kapnak, és persze némi harapni valót, valamint belépő nélkül használhatják a fürdő medencéit. Minden induló térképet és útleírást kap az adott távról. Tehát, aki kedvet érez, hogy bebarangolja velünk településünk legszebb tájait, megcsodálja környékünk természeti szépségeit, azt szeretettel várjuk május 6-án az állomáson! Pásztor János Attila Albertirsa Barátainak Köre Természetvédelmi Csoport
Albertirsai Híradó
6
2007. április
KULTÚRA „A színész-idealizmus Grál-lovagja”
GELLÉRT LAJOS (Irsa, 1885. nov. 5. – Bp., 1963. jan 28.): színész, író Közismert, hogy Irsa kiegyezés utáni, a XIX. sz. végi, XX. sz. eleji gazdasági fejlődéséhez az itt élő, jelentős számú zsidó népesség is nagymértékben hozzájárult. 1820-ban zsinagógát építenek. Ma is áll. Moess Alfréd adatai szerint a zsidók száma 1841-ben: Albertiben 38, Irsán 420. Az izraelita közösség kiemelkedő személyiségei közül kevéssé ismert az Irsán született Gellért Lajos színész, akivel a ferencjózsefi boldog békeidők végeztével színiakadémistaként már Pesten találkozunk Hevesi Sándor műhelyében. „A virágosbolthoz tartozik ez az alkóv – írja Gellért a Nyitott szemmel című kötetében -, de édesanyám hálónak szánta, mert az üzlet bére drága volt. Három éve így lakunk. Megszoktuk. Belátjuk. Csak anyám dolgozik, szegény, művirágokkal. Apám koszorúdrótokkal bajlódik, gyakran a megrendelt csokrokat viszi a vevők lakására, kínlódnak. Kínlódunk mi is, öten testvérek, akik itt zsúfolódunk éjszakánként az alkóvban. Anyám, apám az üzletben a földre ágyaznak.” A Nemzeti Múzeum könyvtárában komoly pszichológiai tanulmányokat folytat, így készül szerepeire. Napokig jegyzetel. Hipochonderré lesz, a rosszullétig. De elmegy az Angyalföldi tébolydába is modelt keresni a szerepéhez. Tanulja a szöveget, izgatja Ibsen társadalmi mondanivalója, a darab etikája. A Galilei kör meghívja március 15-re, verset mondani a Vigadóba. Ady menyasszonya, Csinszka hozta Ady versét, melyet ez alkalomra írt a galileistáknak Véres panorámák tavaszán címmel. Úgy tanulja a verset, mintha Ady maga volna…Egyre ismertebb színésszé válik. A polgári sajtó „Rivalda” című színházi lapjában pl. Márai Sándor (akiről Irsán egy évszázaddal később elnevezik a könyvtárat) többek között ezt írja az irsai születésű színészünkről: „Mit írjak a színészekről, Gellért Lajos halk hangjáról, ideges és vontatott gesztusairól, erről az érett, hallatlanul intelligens, szenzitív és szenvedő színészről, akinek egy fölösleges mozdulata, egy elrajzolt vonala sincsen.” Ez a Karinthy darab ötvenszer ment táblás házzal. Megírja háborús regényét, az „Írás egy emberről, aki mindenképpen boldog akar lenni”-t. A regényének hosszú címe nem tetszik a kiadójának, ezért maga adja ki, 500 számozott példányban. A Nyugatban megjelent Karinthy recenzióból idézek: „Gellért Lajosról annyit tud mindenki, hogy egyike legkomolyabb értékű színészeinknek, nem-
csak testtel-lélekkel szerelmese, de rajongó hívője is művészetének, a klasszikus értelemben vett színész-idealizmus Grál-lovagja, ebben a korban és itt Pesten a legritkább jelenség e nemben. Könyvét azzal a becéző, kivételező szeretettel vettem a kezembe, ahogy az ember olyan művész-kortárs feljegyzéseihez, önvallomásaihoz nyúl, kinek műveltsége, intelligenciája, ízlése biztosíték rá, hogy nem fogja kompromitálni magát
akkor se, ha tollat fog: élvezhető, kellemes formában ád hírt a maga mesterségéről egy más mesterség eszközeivel is… Mintha egy hosszú pillanat volna az egész könyv, egy darabban, rövid, villanásszerű képekből álló egyetlen pillanat: azt az illúziót sikerül végigvinnie, amit két élményünk fejez ki legjobban – a mozikép és az álom.” Móricz Zsigmod írja: „Gellért Lajos oly komoly, megbízható s derék ember, akinek minden szava fed egy gondolatot s minden gondolata érzésből fakad. Pedig az emberek általában csak beszélnek. A szavakra bízzák, hogy ősi jelentés tartalmukkal elfedjék az ő életüket. Mélyen megható, ahogy ez a művész, aki három művészet segítségével – mint színész, mint író s egy kicsit mint festő -, igyekszik kiélni magából a belső szenvedéseket, - megható, mondom, ahogy ez a művész kutatva
és bensőségesen száll saját lelkének titkaihoz. Nem első könyve. Itt most a háború szörnyű óráinak emlékeit tárja föl. Egy lelkes és derék ember szól: kérem figyeljenek.” Az Erőd utcában Budán, a Vár alatt, a postás neki is visz egy S. A. S. levelezőlapot Monorra. „Sietek a lépcsőn – írja Gellért -, ki a kapun, elhatároztam, elnézek a fejek fölött az utcán, nem bírom a szemeket, se a szánakozókat, se a kielégülteket, a kajánok tekintetét éppúgy lenézem, mint a közömbösséget színlelők üres pillantásait. – Na, most a cipőm orrát bámulom, szembe jön egy „árja” újságíró ismerősöm. Két hónapja náluk vacsoráztunk, hajnalig diskuráltunk, ő is, felesége is szívesek, kedvesek voltak. Mondtam magamban, emiatt a gonosz csillag miatt annyi mindent felejtek már. Na jól van, az újságíró nem ismer meg, elhaladt köszönés nélkül, néhány hét és megszokom, hogy nincs ismerős, barát sincs.” Gellért Lajos számára egyetlen lehetőség marad. A müncheni árja-párja törvény. Felesége keresztény. Ezt bejegyzik személyes adataiba is. Megmenekül. 1945-1946-ban a Medgyaszay, a Szabad és a Magyar Színházban jutott feladathoz. 1947-1955 között a Nemzeti, 1955-től 1960-ig a Petőfi, 1961-ben a Jókai Színház tagja volt. Gellért erősen intellektuális játékával, a figurák aprólékos lélektani ábrázolásával új színt hozott a magyar színjátszásba. Novellákat, regényeket, drámákat is írt. Pályatársairól karikatúrát készített. Számos némafilmben szerepelt. Érdemes művész (1956). Több regényt és színdarabot írt. 1963-ban Nádass József vesz tőle búcsút az Élet és Irodalomban. Gellért Lajos élete, művészete őriz magában valami közöset, ha úgy tetszik, valami zsidósat. Hozzátartozik e táj – a szülőföld – több évszázadra visszamenő történelméhez, kultúrtörténetéhez. Major János
MEGHÍVÓ A Márai Sándor Városi Könyvtár április 11., a Költészet Napja tiszteletére idén is megrendezi az általános iskolások 5-6., illetve 7-8. osztályosainak hagyományos SZAVALÓVERSENYÉT. A Városi Szavaló Verseny döntőjére 2007. április 18.án kerül sor 15 órai kezdettel a Márai Sándor Városi Könyvtárban! Minden érdeklődőt szeretettel várunk!
Albertirsai Híradó
2007. április
7
KÖZÉLET
KEDVES LAKÓTÁRSAINK! ELÉRKEZETT AZ AZ IDŐ, HOGY KIFEJEZZÜK TILTAKOZÁSUNKAT A KIALAKULÓBAN LÉVŐ VÁROSKÖZPONT TERÜLETÉN TESCO ÉPÍTÉSÉVEL KAPCSOLATBAN!!! Kérdezhetnék Kedves Lakótársaink, hogy miért pont most? – hát azért, mert 2007. 02. 12én megtartásra kerülő VÁROSFÓRUM alkalmával kész tények elé állította a lakosságot az igen Tisztelt Polgármester Úr az általa bemutatásra kerülő látványterv kapcsán! Már akkor világossá vált, hogy városunk vezetője (merjük remélni, hogy hibáján kívül) belekerült abba a csapdába, amit az előző testület nagy erővel igyekezett megakadályozni! Mit értünk ez alatt? – azt, hogy már előzőekben is felmerült a TESCO kérdése, de a testület többsége nem járult hozzá, hogy MULTI cég a város közepére telepedjen. Ez a tény az összevont Településfejlesztési és Pénzügyi bizottság jegyzőkönyvébe le van rögzítve!
Igen Tisztelt Lakótársaim, hogy világosan lássák a helyzetet, amikor a Polgármesteri Hivatal ezen ominózus területekre a Vasút utcában lévő labdarúgó pálya Baba utcára, illetve a Győzelem utcára eső területekre vonatkozóan közzétette a pályázati lehetőséget, két pályázó nyújtotta be vásárlási szándékát. Két pályázó közül az egyik a TESCO volt, a másik pályázó THOMPSON Ingatlanforgalmazó és Vagyonkezelő Kft. nevű cég. Kedves Lakótársak, itt került csapdába a település, már pedig azért, mert mint ahogy az az előzőekben már említésre került a TESCO pályázata elutasításra került, de a THOMPSON cégen keresztül mégis érvényesül a településünk központjába kerülésének a szán-
déka!!! Egyszóval a THOMPSON cég mint Ingatlanforgalmazó az ominózus területet tovább adta a TESCONAK. Így köttetnek a nem előnyös üzletek! (Tudomásunk szerint a településünkön belül más terület is fel lett ajánlva, de egysem felelt meg nekik, mert a településünk legexponáltabb helyére pályázott!!!) Nem arról van szó, hogy ne legyen TESCO de nem ezen a helyen, legyen a város sűrűn lakott területén kívül, megfelelő nagyságú, széles skálájú áruválasztékkal és nem utolsó sorban megközelíthetősége, gépkocsik forgalma és parkolási lehetősége ne zavarja a lakosságot!!! Kedves Lakótársak! – el kell, hogy mondjuk azzal, hogy idetelepszik a MULTI CÉG A VÁROSUNK KÖZPONTJA értékét veszíti, elsősorban azért, mert egy kereskedelmi egységgel tudott dolog, hogy megnövekszik az egyébként is gépkocsikkal, kamionokkal leterhelt Vasút utca, nem be-
szélve arról, hogy a Győzelem utcán halad az iskolabuszjárat. Másodsorban a kereskedelmi egység előtti parkolási lehetőséget figyelembe véve úgy véljük, hogy majd a későbbi építési fázisban megépítésre kerülő közintézményhez tartozó közterületet kívánja igénybe venni! Nem beszélve a kereskedelmi egységek előtti szeméthalmazra!!! Utoljára, de nem utolsósorban a környékben lévő családi házak, értéküket veszítik a nagy forgalom miatt! Városközpont kialakítása – ami nem ideiglenes – hosszú távon eldönti a település arculatát, ezért javasolt más, azonos lélekszámú városban tapasztalatot szerezni, a többség véleményét, illetve gyakorlattal rendelkező tervezők véleményét kikérni és megfogadni!!! – akkor lesz közmegelégedéssel ideális VÁROSKÖZPONTUNK!!! Az APO egyesület egyik tagja
VÁLASZ „AZ APO EGYESÜLET EGYIK TAGJÁNAK” Egyrészt örülök a fenti levélnek, másfelől tartalmának jelentős része szomorúsággal tölt el. Örülök, mivel így a formálódó városközpont témájában olyan kérdésekre felelhetek, amelyeket minden bizonnyal több lakótársam megfogalmaz. Az ilyen válaszok pedig nyilván segítenek a félreértések tisztázásában. Szomorú vagyok, mert a nevét nem vállaló szerző tájékozatlanságát egészen különleges logikai bakugrással tetézi. Aztán mindennek a végén (illetve a legelején) pontosan nem körülhatárolt tiltakozásra buzdít. Téves állításai három csoportra oszlanak. Ezek a következők: 1. szerinte a polgármester a február 12-i városfórumon „kész tények elé állította a lakosságot”, 2. úgy véli, a Thompson & White cég „tovább adta” a TESCO-nak a területet. Eszmefuttatása szerint így az a „MULTI cég” (riogatásnak nem rossz az elnevezés!) kerülhet ide, amelynek a terület vásárlási szándékát az előző testület elvetette, 3. véleménye szerint a TESCO idekerülésével úgy megnő a környék forgalma, hogy emiatt az itt lévő családi házak értéküket veszítik. Válaszaim a következők: 1. Az Alber-
tirsai Híradó februári számában részletesen leírtam a városközpont sportpálya területén történő kialakításának előtörténetét. Így itt csupán visszautalok ennek néhány elemére. Eszerint már az előző városvezetés idején, 1993-ban elfogadott rendezési terv is városközpontot álmodott ide. Sőt! A kialakítása során megvalósuló épületek funkcióját is a mostanihoz nagyon hasonlónak tételezte. A 2002-ben elfogadott új rendezési tervünk előkészítését kísérő társadalmi vita során számos alkalommal beszéltünk erről nyilvánosan az akkori főépítésszel együtt. 2006 nyarán, a területek megvásárlására beérkezett pályázatok testületi értékelésekor a kábeltelevízió csatornáján ki-ki láthatta azt a filmet, amit a februári városfórumon ismét bemutattunk. A 2005. március 7-ei városfórumon, majd 2006. augusztus 7-én, az előző választási ciklust összegző gyűlésen ugyancsak részletesen megvitattuk az elképzeléseket. Mindezeken túlmenően az Albertirsai Híradó korábbi számaiban (a Hivatal titkárságán, vagy a városi Könyvtárban megtalálhatóak), számos alkalommal írtam, írtunk a tervekről. Ezek után a „kész tények elé állította” kifejezés
számomra elfogadhatatlan. A tisztelt levélíró és mások korábban is jó néhányszor elmondhatták (volna) a témával kapcsolatos véleményüket. 2. A Thompson & White Kft. természetesen semmiféle „ominózus területet” nem adott tovább sehol Albertirsán. Se a TESCO-nak, se másnak. Ezt a vele kötött adásvételi szerződésben kifejezetten kizártuk. A Thompson & White egyetlen m² területet sem adhat tovább Albertirsán a volt önkormányzati vagyonból. Az egy más kérdés, hogy ingatlanfejlesztő céggel van dolgunk, amely a felépítendő épületekben természetesen nem önmaga kereskedik majd. Magyarul: nem ő lesz a boltos. Tavaly a képviselő-testület öt ingatlan értékesítését hirdette meg: kettőt az új posta mögött, a Baba utcával párhuzamosan, hármat pedig a sportpálya túlsó oldalán, a Győzelem utcával párhuzamosan. Az e területek együttes értékesítésére kiírt pályázatunkra ketten jelentkeztek: a Thompson & White és a TESCO. Utóbbit azonban csupán a Győzelem úttal párhuzamos három telek érdekelte. Emiatt az általa benyújtott pályázat eleve érvénytelen volt, ajánlata megfontolásra sem került. (Folytatás 8. oldalon.)
8
Albertirsai Híradó
2007. április
KÖZÉLET (Folytatás a 7. oldalról.) Kedves Névtelen Levélíró! Az Ön által említett bizottsági jegyzőkönyv csakúgy ezt tartalmazza, mint a testület adásvételről döntő 2006. augusztus 30-ai ülésének jegyzőkönyve. A TESCO részére emiatt nem értékesítettük a meghirdetett ingatlant, nem pedig amiatt, mert „személyében” egy csúnya multi tette volna be a lábát Albertirsára. A pályázaton győztes ingatlanforgalmazó az eredményhirdetés előtt világosan elmondta, hogy a Győzelem utcával párhuzamos területre (funkcióját tekintve) egy nagy élelmiszer áruházat kíván hozni. Igaz, akkor nem elsősorban a TESCO-val tárgyalt. Ám végül azzal köt üzletet, akivel sikerül megegyeznie. Erre nekünk már nincs, nem is lehet ráhatásunk. Félek, ha ez a SPAR lenne, most az okozna gondot. Kétségtelen, hogy egy városiasodó településen manapság növekszik a gépkocsiforgalom. Így van ez nálunk, meg mindenütt másutt. Az ide tervezett méretű élelmiszer áruház feltöltéséhez egyébként napi egy kamion szükséges. Ennek biztonságos közlekedése érdekében a Győzelem utca Vasút utca felöli torkolata átépítésre, kibővítésre kerül. A parkolási álproblémához ismét annyi megjegyzésem van, hogy aki mondjuk a TESCO előtt parkol majd, az miért ne mehetne be egyúttal (amíg kocsija továbbra is változatlan helyen áll) a majdani városházára ügyet intézni. Ez perszer fordítva is igaz. Nem látom, mi ebben a probléma. Akkor meg különösen nem, ha a telek adásvétel részeként megállapodtunk abban, hogy a vevő százhét darab olyan parkolót épít meg közterületen, ingyenesen, amelyeket bármelyik albertirsai polgár szabadon igénybe vehet majd. A levélnek az a mondata, mely szerint „a környékbeli családi házak értéküket veszítik a nagy forgalom miatt”, nyilvánvaló tévedés. Sehol a világon nem ismerek olyan várost, ahol a központban lévő ingatlanok ne a legértékesebbek lennének. Pedig mindenütt a központ forgalma a legsűrűbb. Persze, hiszen a forgalomnövekedés pusztán következmény. Abból adódik, hogy itt, a központban érhető el a legtöbb szolgáltatás. Emiatt a város ezen részét keresik fel legtöbben a helyi polgárok közül. Nekik pedig eközben közlekedniük kell. Ám épp a szolgáltatások gyors elérhetősége az az érték, ami nem csökkenti, hanem látványosan megnöveli az itteni ingatlanok értékét. Úgy gondolom tehát, hogy a születő városközponttal kapcsolatos minden kérdésfeltevés fontos. Ám aki eddig nem tette meg, előbb kérdezzen, s utána döntse el, érdemes-e tiltakozásra buzdítania másokat. Fazekas László polgármester
GYERMEKEINKÉRT A BABA – MAMA KLUBRÓL - A mai rohanó világban a családok legnagyobb kincse a gyermek. A személyiség kiegyensúlyozott fejlődésének az alapja az anya – gyermek kapcsolat. Erre alapoz a Baba - Mama Klub is, ahol a gyermekek édesanyjukkal játszva tanulhatnak. Az édesanya oltalmazó karjainak biztonságában ismerkednek a közösség előnyeivel, hátrányaival. Hiszen eddig maximum a testvérekkel kellett megosztaniuk játékaikat. Itt más, velük egykorú gyermekekkel osztozkodnak a játékokon. Az anyukákkal együtt mondókázva, tornázva, énekelgetve fejleszthetjük a csemetéink ritmusérzékét, finom motorikus mozgását, megtapasztalhatjuk az együtt játszás élményét. Az édesanyáknak remek lehetőség a tapasztalatcserére, az esetleges problémák többoldalú megközelítésére. Aki kedvet kapott a Baba – Mama Klub meglátogatására, azt szeretettel várjuk minden csütörtökön 10 órától a Móra Ference Művelődési Ház kistermében. JÁTSZÓHÁZ A MŰVELŐDÉSI KÖZPONTBAN - A nagyobb, iskolás korú gyermekek, akik már szívesen ténykednek közösen, és akár az iskolán kívül is keresik az olyan elfoglaltságot, amelyben jól érzik
magukat, azoknak mindenképpen a Művelődési Központ játszóházában a helyük. Az, hogy a szabadidős elfoglaltság a megfelelő irányba haladjon, az rajtunk múlik. Minél több olyan lehetőséget kell felajánlanunk, biztosítanunk, amelyben a gyerekek megtalálják az érdeklődésüknek legmegfelelőbb elfoglaltságot. Ehhez próbálunk lehetőséget nyújtani a játszóházban, ahol kipróbálhatják
magukat a gyerekek, fejleszthetik a kézügyességüket, fantáziájukat, kreativitásukat, megismerkedhetnek különböző technikákkal és anyagokkal. Aki kedvet érez mindehhez, azt várjuk a Művelődési Házban havonta megrendezésre kerülő játszóházakban. Nemcsak a gyerekeket, hanem a tevékenykedni szerető szülőket, nagyszülőket is. Beni, Kati
Belga vendégek Albertirsán 2007. március 8. és 16. között belga diákok és tanáraik voltak egy cserekapcsolat keretében a Kossuth Lajos Gimnázium franciát tanuló diákjai és tanáruk, a program szervezője, Gulyásné Jónás Anikó vendégei. A tartalmas programok sorát tovább gazdagította, hogy az utolsó délelőttöt Albertirsán, a Faluházban töltöttük, ahol a város önkormányzata, Major Judit és a Kedves Marika néni vendégszeretetét élvezhettük. Az a másfél óra, sajnos rövid idő volt, de mindenkinek nagy-nagy örömet jelentett: határtalan kedvességgel, szeretettel vettek körül minket házigazdáink. A lelkes üdvözlést egy szlovák bájital, a krampampula, majd pedig igazi finom házi rétes követte. Közben kicsit visszautazhattunk a múltba, és bepillantást nyerhettünk őseink mindennapi életébe. Sajnáltuk, hogy nem maradhattunk még, de sajnos ez a nap a búcsú ideje is volt. Az öröm mellett a szomorúság is áthatott bennünket, hiszen itt hangoztak el a búcsúzó szavak, itt készültek az utolsó fényképek, innen kísértük kis idő múlva a reptérre hazautazó belga barátainkat, akik szeptemberben várnak majd bennünket, és megígértük a drága Marika néninek – reméljük, be is válthatjuk azt, amit ígértünk -, hogy jövőre egy egész napra viszszajövünk. Ezúton is köszönjük neki, munkatársainak és a városnak a szíves vendéglátást! Kovács Adrienn, a Kossuth Lajos Gimnázium végzős diákja
2007. április
Albertirsai Híradó
9
AKTUÁLIS
ÜNNEPI MEGEMLÉKEZÉSEK A városi megemlékezések március 15-én az irsai római katolikus temetőben kezdődtek az idén Tassy-Betz László honvédőrnagy sírjánál. A Himnusz eléneklése után, Sipőcz Krisztina előadásában hallhatták a megjelentek Vass Albert Emlékezés egy régi márciusra című költeményét, majd Kiszel Mihály prépost úr emlékezett a 48-as hősökre. A megjelenteknek a haza és az anyaföld szeretetéről beszélt Kiszel Mihály Pál apostol sorait idézve. Mint hangsúlyozta Tassy-Betz László élete és hazaszeretete példaértékű és követésre méltó, megmutatja az utódoknak azt, hogy hogyan kell szeretni a hazát, hogy melyek azok az értékek, amelyek mentén élnünk és dolgoznunk kell. Az ünnepség végén
a Magyarok Nagyasszonya Római Katolikus Általános Iskola diákjai által gyönyörűen rendbe rakott síron koszorút helyeztek el a honvédőrnagy kései leszármazottai Hídvégi Éva vezetésével, majd Csőke Pál és Szőke Károly képviselők helyezték el koszorút az emlékműnél az albertirsai képviselő-testület nevében.
10 órától az alberti evangélikus templomban hagyományos istentisztelettel folytatódott az ünnepségsorozat. Ezt követően 11 órakor kezdődött a városi ünnepség a Hősök kertjében. Az ünnepi műsort a Tessedik Sá-
Albertirsán az 1848-49-es forradalom és szabadságharc 159. évfordulóján
muel Általános Iskola diákjai adták, Nagy Brigitta tanárnő felkészítő munkájának köszönhetően egy igazán átfogó, tartalmas és mozgalmas műsorral lepték meg az öszszegyűlteket. Stílusosan a diákokat az iskola igazgatója, Magócsi László követte, ünnepi beszédében a helyi és a történelmi hagyományok egyaránt felelevenítésre kerültek, párhuzamba állítva március 15-ei mának szóló értékeivel. A forradalom történelemformáló pillanatai mellett elsősorban a békés építő munkát végző elődök tetteit, és a hagyományok tiszteletét, és az azokból leszűrhető tanulságokat emelte beszédének középpontjába az iskola igazgatója. Így felhívta a figyelmet azoknak az albertiirsai iparos ifjaknak a jelentőségére, akik fel merték kérni 1882-ben Kossuth Lajost önképző körük tiszteletbeli tagjának, egy olyan időszakban, amikor mások a nevét is alig merték nyilvánosan említeni. Beszélt Magócsi László annak a Tassy-Betz Lászlónak a nagyságáról is „aki a szabadságharc előtt gazdálkodóként, állatorvosként és Pest megyei számvevőként dolgozott, a szabadságharcban őrnagyi rangig vitte és a világosi fegyverletétel után, mint valami hajótörött került Amerikába, New Yorkba, ahol a megélhetésért kárpitosként dolgozott egy évtizeden át, és volt hite, ami 1859-ben hazahozta, és még negyven évig élhetett.” Beszélt arról is, hogy mennyire fontos megőrizni és ápolni ezeket az történelmi emlékeket. Mementóként álljon most itt egy részlet a beszédből: „Kedves ünneplők, 2007 Batthyány-emlékév. 200 évvel ezelőtt született Batthyány Lajos gróf, első felelős kormányunk miniszterelnöke. Az Árpád-korig viszszavezethető család sarjaként néhány hónap leforgása alatt megteremtette a honvédséget és az ország önálló fizetőeszközével a pénzügyi stabilitást. A Batthyány család tagjaival 7 oldal van tele az életrajzi lexikonban. Egy huszadik századi leszármazott Batthyány-Strattman László szemészorvos az első világháború idején végezte el az orvosi egyetemet, és az ország egyik leggazdagabb embereként saját kastélyát kórházzá alakítva
gyógyította a frontról hazatérő sebesülteket és a nincstelen falusi népet. »Mit kívánsz, mit tegyek veled?«– kérdezi ma is Valaki ettől a nemzettől. »Mester, hogy újra lássak.«
Március 15-ére emlékezve lássuk meg újra kincseinket. Gyermekeink, fiataljaink levett kalappal, de felemelt fejjel (Petőfi Sándor: Apostol) állhassanak, mi pedig a munka és a tisztesség népe lehessünk. Legyen béke, szabadság és egyetértés. Isten minket úgy segéljen.”
A megemlékezések után átadták az idei Albertirsáért emlékérmeket. Kiemelkedő pedagógiai, zenei és szervező munkásságáért Gutai Pálné, majd az Albertirsai Daloskör képviselője vehette át az idei elismeréseket. Az ünnepség végén megkoszorúzták az 184849-es forradalom és szabadságharc emlékművét. A város felnőtt lakossága nevében Fazekas László polgármester, Major Judit és Jászberényi Tamás alpolgármesterek helyezték el a megemlékezés koszorúját. Albertirsa fiatalsága nevében Varga Lilla, Kelemen Gergő és Czirókai Máté koszorúzott, az Alberti Evangélikus Egyházközség nevében pedig Szmolár Attila helyezte el az emlékezés koszorúját. S. L.
Albertirsai Híradó
10
2007. április
AKTUÁLIS
AZ ALBERTIRSAI ZENÉÉRT ÉS A KULTÚRÁÉRT! Albertirsáért emlékplakettet kapott március 15-én Gutai Pálné, a Művészeti Iskola tanára, az intézmény egykori igazgatója, az Albertirsai Daloskör szervezője. Pályájáról, a városhoz és a zenéhez való kötődéséről kérdeztük a frissen kitüntetett.
„A családom generációkra visszavezethetően tősgyökeres Albertirsai családnak számít. A szüleim 1969-ben írattak be az akkori zeneiskolába, meghatározva ezzel az egész életem további sorsát. A 60-as években még az oktatás a Művelődési Házban folyt, szolfézst, hegedűt és zongorát lehetett mindössze tanulni. Én a zongorát választottam, talán az a tanárnő tűnt szimpatikusabbnak, így aztán a billentyűknél kötöttem ki. A szüleimnek rengeteget köszönhetek, hiszen a vasöntő apukám és a csecsemőgondozóként tevékenykedő anyukám nem túl rózsás anyagi helyzetben élt, ennek ellenére mindent megtettek a taníttatásom érdekében, és megvették nekem a tanuláshoz szükséges zongorát. A tanárom Kovács Pálné volt a zeneiskolában. Az ő emberi és pedagógusi nagyságának köszönhetően egyre inkább úgy éreztem, hogy a zenei pályán a helyem. Még akkor is támogatott, amikor egy alkalommal az iskolába látogató szakfelügyelő mindenképpen le akart beszélni engem a zenei továbbtanulásról. Lehet, hogy éppen ez indított arra, hogy csak azért is megmutassam, képes vagyok rá, és nem adtam fel a céljaimat. Persze az utam nem volt akadálymentes és töretlen. Abban az időben egy zeneművészeti szakközépiskolába rendkívül nehéz volt bekerülni, így aztán én is először a hagyományos gimnáziumba iratkoztam be. Ezt követően felvételiztem a szegedi zeneművészeti szakközépiskolába, ahol végül szakmai érettségit tettem újra. Ezt követően kerültem fel Budapestre főiskolára, ahol diplomát szereztem. Hálás lehetek a jó Istennek, hogy azt csinálhatom, amit a legjobban szeretetek:
muzsikálhatok, és gyerekekkel foglalkozhatok. Ma már elképzelhetetlen, de amikor dolgozni kezdtem heti 36 órát tanítottam. Rengeteg gyerek akart zenét tanulni. A zeneiskola folyamatosan működött egész nap, hiszen abban az időben még az általános iskolai oktatás délelőtt – délutáni váltásban folyt, reggel 8-tól este 6-7-ig tartottak sok esetben az órák. Kitűnő iskola volt ez egy kezdő tanárnak. Sok-sok tapasztalattal lettem gazdagabb ezek alatt az évek alatt. Aztán teltek-múltak az évek, és 1987 tájékán az akkori párt- és községi vezetés egyre inkább szorgalmazni kezdte azt, hogy váljon le az albertirsai zeneiskola az abonyi intézményről, és kezdjen el önállóan működni, mint Albertirsai Zeneiskola. Mivel akkoriban nem sok helyi zenetanár tanított a településen, így engem kértek fel az abonyiak, hogy vállaljam el az intézmény vezetését, először mint tagintézmény-igazgató, majd az önálló Albertirsai Zeneiskola igazgatói munkájával is engem bíztak meg. Úgy érzem nagyon sok szép dolog született meg az alatt a 15 év alatt, amíg én igazgattam az
iskolát. Rengeteg új képzési forma indult el, új tanszakok indultak, és nagyot lépett előre ezzel a helyi zenei oktatás és nevelés. Ebben talán az is szerepet játszott, hogy egy igen szerencsés időszakban lehettem igazgató, hiszen a rendszerváltás idején rengeteg lehetőség adódott a számunkra, amit „csak” meg kellett ragadni ahhoz, hogy látványos és tartalmas változások következhessenek be. Rendkívül éhesek voltak az emberek a kultúrára, művészetekre. Nagyon sok koncertet, filharmónia sorozatot rendezhettünk
nemzetközi hírű művészekkel, mindig teltházas közönséggel. Ekkor szerveződött és kezdte meg működését a fúvószenekar, kezdtünk kapcsolatokat építeni külföldi zenekarokkal is. Többször jártak olasz és más nemzetek együttesei nálunk és mi náluk. 1993-ban Dr. Kiss Tiborral, az akkori polgármesterrel együtt gondolkodva megszületett az első fúvószenekari találkozó, mely azóta már hagyomány és 4 évente rendszeresen ismétlődik. Sok-sok külföldi együttessel sikerült megismertetnünk ennek kapcsán városunkat, és (köszönhetően az albertirsai családoknak) a magyaros vendégszeretetet. – Talán egy fontos dologról még nem esett szó, pedig, ha jól tudom abban is fontos szerepet töltött be a 90-es évek elején, mégpedig az Albertirsai Daloskör megszervezéséről! – Ez alapvetően onnan indult, hogy az egykori Dalárda még élő tagjai közül néhányan szerették volna újjáéleszteni a korábbi kórust. Szántó Józsi bácsi és talán leginkább Nagy Gábor, aki most is aktív tagja a csapatnak biztattak, megadva ezzel a kezdőlökést az egykori híres énekes közösség újraszervezéséhez. Sokaknak tetszett az ötlet. Először egy egyesületet hoztunk létre Zenebarátok Kórusa néven, majd később a 100 éves jubileum kapcsán döntöttünk úgy, hogy felvesszük az Albertirsai Daloskör nevet, mintegy tisztelegve ezzel az elődök előtt. Néhány évig eltartott mire sikerült megtalálni a kórus igazi vezetőjét, de miután 1993-ban Ádám Ildikó ezt elvállalta, egy igazán sokoldalú és rendkívül jól képzett zenész kezébe kerülhetett az irányítás, biztosítva ezzel a kórus jövőjét. – Mit jelentett Önnek ez az elismerés, és mennyire inspirálja a munkáját? – Megmondom őszintén, hogy nagyon jól esett, meghatott. Örömmel tölt el, hogy a város vezetése a közösségért végzett munkámat értéknek tekinti, olyan értéknek, melyet értékelni lehet… Ez az elismerés azt jelenti számomra, hogy minden gond és nehézség ellenére, nem volt lényegtelen és hiábavaló mindaz, amit eddig közösségünkért tettem. És mindez – még akkori is, ha talán egy kicsit frázisnak hangzik – megerősít abban, hogy jó úton járok és erről már csak a kitüntetés miatt sem szabad letérnem. A „nagyoknál” szokás ilyenkor a kitüntetéseket valakinek, valakiknek dedikálni. Én a férjemnek szeretném, hisz az ő támogató segítsége nélkül nem tudtam volna véghez vinni mindazt, amit a pályafutásom alatt megtettem. S. L.
2007. április
Albertirsai Híradó
11
AKTUÁLIS
MADÁRETETÉS A DOLINÁBAN A zúzmara, a fagyos reggelek arra figyelmeztetik a kertek tulajdonosait, hogy gondoskodjanak téli eleségről, madárbarát csemegékkel megrakott etetőkről. Nem tehetünk másként mi sem. Bar az idén nem köszöntött ránk nagy hideg, mi mégis gondoltunk a madarakra. Kicsiny csapatunk alkalmanként 4-5 gyermekből és egy-két felnőttből állt. Február elejétől minden héten elmentünk a Dolinába, ahol friss eleséggel töltöttük meg a kihelyezett madáretetőket. Minden alkalommal élménydús órákat töltöttünk el a szabadban. Nagyokat sétáltunk a friss levegőn, meglestük az etetők kis vendégeit, az idén korán nyíló különleges és ritka tarka sáfrányt, madártollat gyűjtöttünk. Egy alkalommal még hóval is találkoztunk, ami kinn a természetben tovább megmaradt ezen a télen, mint a város utcáin. Sajnos hógolyózni, szánkózni azonban még így sem sikerült. Tapasztalt túravezetőnk, Pásztor János segítségével a gyerekek sok érdekességet tudtak meg az erdőről, a növényekről és az itt élő állatok életéről. A harmadik osztály tanulói így írtak az egyik ilyen délutánról:
Ambrózi Márta, valamint a Tessedik S. Ált. Isk. 2. és 3. osztályos tanulói, Kancsár Éva tanítványai
MESESAROK Kedves gyerekek, az Albertirsai Híradóba hónapról-hónapra egy-egy mesét, mondát olvashattok itt, amelynek a különlegessége, hogy a történethez ti készíthetitek az illusztrációt. A meséhez a legjobb rajzot (rajzokat) készítő gyermeket könyvjutalomban részesítjük, és az alkotása meg is jelenik a lap hasábjain. A 2007. márciusi számban így Uszkay Zsófia 4. osztályos tanuló munkája kerülhetett be. Gratulálunk! A rajzpályázat díjait, egy 2000 Ft-os könyvutalványt a KÖNYVJELZŐ KÖNYVESBOLT ajánlotta fel. Arany László:
A farkastanya Egyszer volt, hol nem volt, még az Óperencián is túl volt, volt egy tojás. Ez a tojás megindult világra. Görgött, görgött, egyszer előtalált egy rucát. Azt kérdi tőle a ruca: – Hová mégy, tojás koma? – Megyek világra. – Én is megyek, menjünk együtt. Mennek, mendegélnek, előtalálnak egy kakast. – Hová mentek, ruca koma? – Megyünk világra. – Én is megyek, menjünk együtt. Megint mennek, mendegélnek, előtalálnak egy varrótűt. – Hová mentek, kakas koma? Megyünk világra. – Én is megyek, menjünk együtt. Megint mennek, mendegélnek, előtalálnak egy rákot. – Hová mentek, tű koma? – Megyünk világra. – Én is megyek, menjünk együtt. Megint mennek, mendegélnek, előtalálnak egy lovat, végre pedig egy ökröt. Mentek aztán, mendegéltek, egyszer rájok esteledett. Ott volt egy kis ház, abba bementek. Ki-ki lefeküdt a maga helyére. A tojás belefeküdt a tüzes hamuba. A ruca meg a kakas felültek a kandalló tetejére. A rák belemászott egy dézsa vízbe. A tű a törülközőbe szúródott belé. A ló lefeküdt a ház közepére, az ökör meg a pitvarba. Egyszer jön ám haza a tizenkét farkas, akiké a kis ház volt. A legöregebb még messziről elkezdett kiabálni: – Phű, phű, de idegen szagot érzek! Ki mer bemenni?
Volt köztük egy hányaveti, az azt mondta, hogy ő bemegy, ha ezer ördög van is odabent, nem félek én semmitől. Be is ment. Hogy az övék volt a ház, egészen tudta a dörgést, mi hol áll. Legelőször is a kandalló tetején kereste a gyújtófát, hogy majd mécset gyújt, de a kakas meg a ruca elkezdtek lármázni. Akkor belenyúlt a hamuba, hogy majd parazsat keres, de a tojás elpukkant, szaladt a dézsához mosakodni, ott meg a rák csípte meg ollójával, azután szaladt a törülközőhöz,
ott meg a tű szúrta meg, nagy ijedten a ház közepére ugrik, ott a ló rúgja oldalba, amint szaladt kifelé, az ökör is nekiesett, felkapta a szarvára, az udvar közepére lökte. Erre elkezdett ordítani, mint a fába esett féreg, szaladt a többi farkasokhoz. – Jaj, fussunk, fussunk! Égszakadás! Földindulás! Valamennyi ördög, mind odabent van. Nyúlok a hamuba, meglőnek puskával. Szaladok dézsához, megvágnak ollóval. Kapkodok kendőhöz, banya szúr tűjével. Futok ajtó mellé, kilöknek lapáttal. Szaladok pitvarba, vesznek vasvillára! Egy kiált: Hep-hep-hep! Más ordít: Add feljebb! Akkor nagyot estem, bezzeg jaj volt nekem. Akkor nekiindultak, még most is szaladnak, ha meg nem álltak.
Albertirsai Híradó
12
2007. április
AKTUÁLIS
KÖZÜGYEKRŐL RÖVIDEN A HELYI POLITIKA TÜKRÉBEN Áprilisi számunkban a helyi politikai szereplőktől arról érdeklődtünk, hogy hogyan látják a helyi környezetvédelem esélyeit, lehetőségeit, feladatait! ALBERTIRSA POLGÁRAIÉRT EGYESÜLET (APO) ELTER JÁNOS ELNÖK Albertirsa Városának területe több mint 72 négyzetkilométer, ahol találhatunk országos és helyi természetvédelmi területeket is. A környezetvédelem kapcsán elsősorban ezeknek a sorsa és kezelése jelent gondot az Önkormányzat számára. Nem kétséges, meg kell őriznünk ezeket a területeket az utódaink és a jövő nemzedékei számára. Azonban a szűkös költségvetésből már az eddigi kiadások is jelentősek voltak: védett erdőkkel kapcsolatos tervezetek elkészítése, a korlátozások miatt kárenyhítés. (Meg kell jegyeznem, ismét elszaporodtak külterületen az illegális szemétkupacok!) Persze, a belterületen is vannak nem kevésbé fontos elvárások, ahol például a szelektív hulladékgyűjtés bevezetésével tettünk eleget az elvárásoknak. A szennyvíztisztítás részleges megoldatlansága ebben az évben a telepünk bővítésével, és felújításával végre megszűnik. Ide kapcsolódik, a csatornahálózatra szükségtelenül nagy terhet zúdító, – engedély nélküli – kommunális szennyvízbekötések ez évi felülvizsgálata. Az átemelő berendezések automatizálásával pedig elkerülhetővé válik a rendszer túlterhelése, azaz a csatornából visszaáramlása. Sajnos ez az elmúlt években néha előfordult. Az akadályok elhárulásával, a ceglédi szeméttelep megnyitása után, (várhatóan: 2008. január 1.) végre bezárhatjuk saját lerakónkat, és rekultivációjával megoldódhatnak a környékbeli lakók sajátos gondjai is. Felhívom mindenki figyelmét, hogy ebben az évben szerezze be szabványos kukáját, amit a Polgármesteri Hivatalnál is megvásárolhat! Végül, a lakosság egy részét leginkább érdeklő üzembővítéssel kapcsolatosan megjegyzem: a Dolina kft., tűzihorganyzó beruházása ügyében, az engedélyeztetési eljárásnál a szakhatóságok mondják ki a végső szót. Az Önkormányzatnál történt eddigi meghallgatás során, a környezetet-szenynyezéssel kapcsolatosan felmerült kérdé-
sekre megnyugtató válaszok érkeztek, bár a valószínűleg megnövekedő teherforgalom sokakat aggaszt továbbra is. Remélem, hamarosan mindenki számára elfogadható megoldás születik ebben az ügyben is, amely figyelembe veszi a lakosság és a környezetvédelmi érdekeket. FIDESZ-MPSZ LEBANOV JÓZSEF ELNÖK Albertirsa város legfontosabb környezetvédelmi feladatainak az alábbiakat tekintem: Természetvédelmi területeink fokozott óvása (Dolina, Hársas, Gerje-patak), a környezetszennyezés megelőzése, a lehetséges környezetszennyező források felkutatása. Támogatnunk kell olyan eljárások, beruházások megtelepedését, melynek tevékenységében kiemelt fontosságot kap a környezetbarát technológia. A Polgármesteri Hivatal meghatározó szerepet játszhat a vadkender és a parlagfű veszélyes elterjedésének korlátozásában. További feladat az illegális szemétlerakók megszűntetése, több hulladékgyűjtő elhelyezése. Fontos, hogy ehhez a társadalmi szervezetek, intézmények és a pedagógusok is hozzájáruljanak felvilágosító munkájukkal a megelőzés és a motiválás területén. A város koncepcionális fejlődésében nagyobb hangsúlyt kellene kapnia zöld területek, parkok létrehozásának. Mindezek megvalósításához azonban elsősorban értékrendünkön, gondolkodásunkon kell változtatnunk. MAGYAR DEMOKRATA FÓRUM NAGY LÁSZLÓ ELNÖK Korábban már jeleztük álláspontunkat a helyi környezetvédelemről. Akkor a természeti környezetünk megóvásáról, a parlagfű-mentesítésről, a tisztaságról szóltunk. De, mit teszünk városunk épített környezetének alakításakor a jövőnk érdekében? Ugyanis ez is súlyos kérdés, amennyiben egy átgondolatlan fejlődésnek utat nyitunk településünkön, akkor a parlagfűhöz hasonló nagyságrendű károkat okozunk a természetben. Ha belenyugszunk, hogy a szennyvíz-
telepünk már évek óta komolyan szenynyezi a Gerje patakunkat, ha a kiskertek aljában a természetileg védendő területbe beékelődve engedélyezünk egy éppenséggel nem a környezetet kímélő krómozó üzem létesülését, akkor nem gondolunk a jövőnkre. Bármennyire is furcsa, de a rosszul kialakított, túlzsúfolt városközpontunknak is környezetkárosító hatása lesz. Egy élhető kisváros létfontossága, hogy fejlődése folyamatában óvja a környezetét a káros hatásoktól. Átgondoltan megtervezett és tiszta városfejlesztési szabályokkal kell meghatározni az egyes területekre vonatkozó hasznosítási lehetőségeket. Fel kellene adni azt a régi szemléletet, mely szerint mindegy, hogy hol és mi épül, egy a lényeg: az a városunkat gyarapítsa. Az épített környezetünk alakításával mindenkor beavatkozunk a természeti környezetbe. Rajtunk múlik, hogy miként tesszük. Előrelátóan, vagy csak a mára gondolva. MAGYAR SZOCIALISTA PÁRT (MSZP) GÉR MÁRTON ELNÖK A környezetvédelem napjaink „divatos” kérdésköre mind városunkban, mind pedig az országban és az Európai Unióban, egyébként a környezettudatos szemlélet alacsony foka miatt teljesen jogosan. Amíg nemzetközi viszonylatban a globális felmelegedés elleni küzdelemről és klímaváltozás hatásairól beszélnek, addig helyben a szennyezési források megszüntetése, környezetünk fokozott védelme van terítéken. Meglátásom szerint helyben 4+1 téma köré csoportosulnak a környezetvédelemmel kapcsolatos viták, feladatok: 1. Teherforgalom: az egyre fokozódó, városunk belterületét jelentős mértékben terhelő teherforgalom mielőbbi elterelése nagyon fontos feladat, nem csak a környezetszennyezés, de a közlekedés biztonságának javítása miatt is. Elterelő út kiépítésére – reményeink szerint – a hamarosan megnyíló Uniós pályázatok biztosíthatnak pénzt és lehetőséget. 2. A Dolina Kft. által megvalósítandó üzembővítés ugyancsak a figyelem középpontjába került. A tüzihorganyzó
2007. április
Albertirsai Híradó
13
AKTUÁLIS üzem jelentős kockázatokat jelent, bár a Településfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság elnökének (Tóth Sándor) elmondása szerint a cég képviselői igen nagy hozzáértésről és körültekintésről adtak tanúbizonyságot a bizottság ülésén. Így itt további feladatunk az engedélyezés és beruházás nyomon követése és a rendszeres információcsere fenntartása. 3. Szennyvíztisztítónk korszerűsítése, bővítése: Városunk 2006-ban nyert támogatást a jelenlegi szennyvíztisztító üzem felújítására és bővítésére. A kivitelezésre vonatkozó pályázat – ismereteim szerint – hamarosan megjelenik, és még az idén megvalósulhat a beruházás, amely a Gerje patak terhelését jelentősen csökkenteni fogja. 4. A Duna-Tisza Közi Nagyregionális Hulladékgazdálkodási Rendszer keretében megvalósuló korszerű szemét elhelyezés beindulása után a korábbi – most még üzemelő – szemétbányánk körültekintő lezárása az első számú feladat. Ezzel párhuzamosan pedig a régi szeméttelep (Dánosi út mentén) előírásoknak megfelelő helyreállítása volna szükséges. +1. A környezettudatos szemlélet erősítését célozta meg a nem régiben városunk vendégszeretetét élvező „Hulladékból termék” című vándorkiállítás, amelyen a szelektív hulladékgyűjtés előnyeiről és jótékony hatásairól szerezhettünk ismereteket. A szelektív hulladékgyűjtés terjedése jól látható városunkban is, ennek ösztönzése érdekében további gyűjtő szigetek kiépítése indokolt. A környezetvédelem nem csupán önkormányzati feladat, jelentős szerepünk van ebben nekünk – Albertirsa lakóinak – is. Nem lehet fontosabb hagyatékunk gyermekeink számára, mint az egészséges és természeti értékekben gazdag környezet. **** A POLGÁRI KÖR ALBERTIRSÁÉRT (POLKA), és a VÁLASZTÁSI SZÖVETSÉG ebben a kérdésben nem kívántak állástfoglalni.
Új project a térségben a munkanélküliség megelőzése és kezelése érdekében
Március 21-22-én indult útjára a Kistérségi Rendszerszervezett Együttműködő Szolgáltatások kísérleti programja, rövidebb néven a „KRESZ-project”. Mint azt Lengyel János, a Közép-magyarországi Regionális Munkaügyi Központ vezetője a project bemutatásakor hangsúlyozta, ez a kísérlet Uniós támogatással az országban csak két helyen indulhat el. A pályázatot benyújtó partnerek a Közép-magyarországi Regionális Munkaügyi Központ, a Munkanélküliek és Álláskeresők Egyesületeinek Országos Szövetsége, a Humánszolgáltató Központ, valamint a Dél-Pest Megyei Önkormányzatok Területfejlesztési Társulása 34.353.800 forintot nyert a program végrehajtására. Alapvető céljuk az, hogy gyakorlati tapasztalatok alapján kidolgozzanak egy olyan átfogó módszert, amellyel segíteni tudnak a munkaerő piacról tartósan kiszorult, hátrányos helyzetben lévő embereken. Ez egy átfogó, több területre kiterjedő szolgáltatás
lesz, amellyel egészségügyi, szociális és munkaügyi területen is segíthetnek majd az érintetteknek. 15 kistérségi település, köztük Albertirsa is érintett a kísérleti programban, valamint Örkény. Itt a helyi szociális intézmények vezetőinek és munkatársainak a segítségével felmérik az összes lehetséges érintett személyt, majd a Konzorcium munkatársai felkeresik a listán szereplő embereket, és kinek-kinek a helyzetéhez, elvárásaihoz viszonyítva próbálnak segítséget nyújtani, lehetőséget teremteni a munkahelyszerzésre. A kísérleti szakaszban a tervek szerint legalább 500 főt felkutatnak, közülük legalább 100-at bevonnak az integrált fejlesztési programba, és remélik, hogy ennek az eredményeként legalább 50 fő tartósan visszakerülhet majd a munkaerőpiacra. A program végén elkészíteni egy módszertani kiadványt is, amely majd támpontot adhat arra, hogy a módszer országosan is bevezetésre kerülhessen. S. L.
SZELEKTÍV HULLADÉKGYŰJTÉS A GYÖNGYSZEM ÓVODÁBAN Az ÖKOVÍZ Kft. felhívására a Gyöngyszem óvodások 2006 őszétől szelektíven gyűjtik a hulladékot. A környezeti nevelés keretében a gyerekek nagy örömmel és lelkesedéssel vesznek részt a szelektálásban: műanyag flakonok taposásában, kupakok gyűjtésében, papírok összerendezésében, kötözésében, csomózásában, ezáltal is tapasztalatot szereznek a környezetükben található különböző anyagok – papír, műanyag, stb. – újrahasznosításáról. A szülőket egyre jobban lehet ösztönözni a hulladékok gyűjtésére. Valljuk, hogy az ösztönzés fő mozgatórugója a saját gyermek, aki
motiválja közvetlen környezetét. A mindennapok során a csoportszobában is lehetőség van a papír elkülönítésére. Az óvodáskorban elkezdett szokás és szabályrendszer kialakításával, betartásával felnőtt korra már belső értékként, igényként fog dominálni a környezetvédelem. Bízunk abban, hogy az elkövetkezendő időszakban egyre több család, intézmény él e környezetbarát célkitűzéssel. A Gyöngyszem Óvoda dolgozói
14
Albertirsai Híradó
2007. április
AKTUÁLIS
A MALOM TÓ 25 év a tó szolgálatában TÖRTÉNETÉHEZ Beszélgetés id. Vicha Sándorral Hídvégi Lajos feljegyzései alapján az albertirsai halastavat a XV. században alakították ki. Az első fennmaradt feljegyzések a tóról 1411-re datálhatók, amikor is az akkori Csíkospatak északi partján engedélyezték Alberthy-i Jánosnénak azt, hogy gátat emeltessen, és a patak vízét zsilippel zárja el. Az így létrehozott lapos tóba Margit asszony halakat telepíttetett, létrehozva ezzel a ma is létező halastó elődjét. Nem sokkal később a tó mellett egy malmot is építetett, amely 1948-ig működött. A II. világháború után rövid ideig Izsák Nándor és Szászik Ferenc még üzemeltette a malmot, hol gabonát őröltek benne, hol pedig fűrészmalomként funkcionált. Ezt követően nem sokkal Veress Péternek, a Parasztpárt vezetőjének a kezdeményezésére, mondván „szüntessük meg a nagybirtok összes maradványát és teremtsünk virágzó kerteket Magyarországon”, a 40-es évek második felében hozzáfogtak a malom elbontásához. Rövid idő alatt, 1950-re írmagva sem maradt a tóparti kis épületnek. Ekkor hordták szét az Alberti kastély nagy részét is. Ezeket az eseményeket idősebb Vicha Sándor már többé kevésbé megélte. Az élete furcsa mód már ekkor összefonódott a tóval, pedig még nem sejthette, hogy később, mint tógazda milyen fontos és meghatározó szerepe lesz ennek az albertirsai gyöngyszemnek a későbbi életében. Id. Vicha Sándor: Az alberti Malom tó
legújabb kori történetét alapvetően 4 szakaszra oszthatjuk. Az első időszak a 80-as évek elején kezdődik, amikor is az akkor termelőszövetkezet elnöke, Valent Mihály kezdeményezésére hozzáfogtunk a tó megtisztításához, és ezzel egyidőben egy
horgászegyesület megalakításához. Az volt a cél, hogy ne csak a gyerekek horgásszanak hellyel-közzel az elvadult tóban, hanem a felnőttek is szervezett és hasznos szabadidős programot találhassanak maguknak. 1982 tavaszán indult el a munka és 1983. június 7-én be is fejeződött úgy, hogy egy bizonyos terület horgászásra alkalmassá lett téve.
A június 7-ei avatási ünnepségre még az akkori Pest Megyei Hírlap munkatársa is megjelent, és tudósított a jeles eseményről. A tó és a horgászegyesület élete ettől kezdve teljesen összefonódott a TSZ-szel, mivel abszolút annak a keretei között működött. A kezdet-kezdetén reggel 4-től fél 7-ig szinte minden reggel itt voltak alkalmas időben a horgászok, és többnyire innen mentek dolgozni 7 órára a munkahelyükre. Később ezen a beosztáson többször változtattunk. Mivel a helyi termelőszövetkezet alakította ki a halastavat, azaz szinte magának építette, így többnyire a TSZ dolgozói voltak tagjai az egyesületnek, egy-két külsős tagtól eltekintve. Körülbelül olyan 120-150 fővel alakítottuk meg a horgász egyesületet egy időben a tó avatási ünnepségével, azaz 2008. június 7-én lesz 25 éve annak, hogy ez az egész elindulhatott. 4 évvel ezelőtt, mint a Horgász Szövetség helyi küldötte kezdeményeztem a 20 éves évforduló megrendezését, amit végül a közreműködésemmel össze is hoztunk, de az igazán nagy ünnepséget 2008-ban kell majd megtartanunk. Sajnos sokan, akik a 20 éves jubileumon még jelen lehettek az alapítók közül, azóta már eltávoztak a körünkből, így Szűcs Feri bácsi a TSZ akkori főkönyvelője sincs már közöttünk. 1985-86 fordulóján újabb fontos esemény történt az egyesült életében, ugyanis ekkor kapcsolódtunk be az Országos Horgászegyesület munkájába azzal, hogy felvételt nyertünk a tagjaik közé. Később, amikor régiókba szerveződött az országos egyesület, mi a Pest Megyei Régióba kerültünk. Innen szervezeti okok miatt később átkértük magunkat a Közép-Tisza Vidéki Régióba. Ez az első szakasz a rendszerváltásig, ’90-91. fordulójáig tartott. Azaz a TSZ megszűnéséig. Ebben az időszakban, ’83 és 90 között három vezetője volt a TSZ horgász egyesületének, az első Magyarádi Endre, a második Cselovszky Pál és az utolsó, aki egyben a termelőszövetkezet elnöke is volt, Nagy Gábor. A vezetőség végig 5-7 taggal működött, a titkári feladatokat pedig a néhai Kendra Ferenc látta el mind a három elnök mellett. (Folytatás a májusi számban.)
2007. április
Albertirsai Híradó
15
AKTUÁLIS
CHATFÓRUM
AVAGY KERESZTKÉRDÉSEK A VÁROS POLGÁRMESTERÉHEZ
Rendhagyó fórumot tartott városunk Polgármestere március 2-án este. Rendhagyó alkalom volt, hiszen a résztvevők nem találkoztak személyesen, csak az Internet virtuális rendszerén keresztül. Bizonyára többen Önök közül hallották már az angol kifejezést: „chat”. Ez egy olyan beszélgetési forma, amelyet számítógép segítségével, Interneten keresztül vehetnek igénybe a résztvevők. Leginkább egy csoportos beszélgetéshez hasonlít, ahol egymás szavába lehet vágni, kérdéseket lehet feltenni és megválaszolni (akár saját nevünk eltitkolásával is), mindezt persze az otthoni karosszék kényelmét élvezve. A március eleji beszélgetésen – chaten – 10-12 fiatal albertirsai vett részt a http://albertirsa.trefort.hu internetes oldalon keresztül. Számos hasznos felvetés, kritika hangzott el, melyek továbbgondolásra és megvalósításra ösztönöznek bennünket. Egyértelművé vált az is, hogy ez a fiatalabb korosztállyal való kapcsolattartás, eszmecsere leghatékonyabb módja, ezért a jövőben minden hónapban találkozunk a virtuális „Albertirsa szobában”. Amennyiben Ön is szívesen részt venne egy ilyen nem mindennapi beszélgetésen, legyen vendége – a http: //albertirsa.trefort.hu oldalon keresztül elérhető – Albertirsa szobának 2007. április 6-án 18: 30-tól. Álljon itt ízelítőül az előző chat szerkesztett, kivonatolt szövege. A könnyebb áttekinthetőség érdekében a kérdéseket kiemeltük. Polgármester úrtól azt szeretném megkérdezni, hogy mikor lesz végre telepi óvoda? A választási programomban a 2008. szeptemberi határidő szerepelt, minden reményem megvan a tekintetben, hogy ezt tartani tudjuk. Mikor lesz akkora bölcsőde, hogy ne legyen várólista? Számításaim szerint 2009. őszétől, legrosszabb esetben 2010-től megfelelő mennyiségű bölcsődei férőhely lesz. Mikor lesz a kamionoknak elkerülő út a város szélén?
Amennyiben az uniós pályázatok között kiírnak ennek megvalósítására megfelelőt, úgy 2010 környékén megoldható ez a feladat. Hogyan látja a képviselő-testülettel való következő három és fél évi munkát, ha figyelembe vesszük, ami január végén történt, a napirend meg NEM szavazását? A Képviselő-testületről: izgalmas az együttműködés, de nem mindig felemelő. Izgató, de nem mindig melengető! De hát ez van, tenni kell a dolgunkat! Polgármester Úr! Nagyon örülök a fiatal alpolgármesternek, de nem értem, hogy miért kell 2 fő alpolgármester ez évtől? 1990-2006-ig hogy tudott a falu/város 1 alpolgármesterrel működni? Természetesen minden ciklus más és más. Mikor lesz kész az új sportpálya? Új sportpálya: 2008 tavaszára készül el. A strand jövője: mi erről sokat beszéltünk a Fórumban, nem kellene befektetőnek a világhálón meghirdetni, komplex kivitelezésre az egész strand környékét? Strand: igen komplex kérdés, mivel érzékeny pontja ez a város lakóinak. Most működik egy ideiglenes bizottság, amely kifejezetten ezzel az üggyel foglalkozik. Mi „érzékenyen” odaadnánk 1 euróért is, ha a befektető maga megoldja, és minimum milliárdokat befektet. Többet nyerünk, ha adunk. Ilyen típusú vagyon átadást vagy értékesítést a magyar jogrend (Kbt.) nehézkesen kezel!
A Dolina ABC előtt lévő területen nem lehetne a parkolót lebitumenezni, illetve egy új buszmegállót létrehozni (mert áll a víz az úton)? Vagy egy parkot kialakítani? A város közepe egy romhalmaz, mindez ronda. Mindenki a főúton jár, de a látványt nem tudja nem észrevenni. Sajnos az épület, továbbá a mellette lévő „robbantott” áruház épülete alatti és melletti terület sem önkormányzati tulajdon, így itt a beleszólási lehetőségeink korlátozottak. Mikor szűnik meg az építési osztály, úgy tudom, centralizálják, valamint van-e kilátás okmányiroda nyitására az új városházán? „Építési hatóság”: az eredeti rendelet értelmében július elsejével, ám ismereteim szerint a témában kormány rendeletmódosítás készül, ami „megmentheti” az építéshatóságot, de legalábbis későbbre halasztja az áthelyezést. Okmányiroda: a jelenlegi állami szabályozás csupán 35 ezer fő fölött teszi lehetővé okmányiroda nyitását. Mikor lesz általános hulladékudvar a Mocsi területén, parkosítva, bekerítve? 2008ban oldódik meg a Mocsi ügye. Túl késő. Mikor lesz újra nőgyógyászati rendelés Irsán? A nőgyógyászati rendelés reményeim szerint április 1-jétől ismét zavartalanul működhet. Mennyi tartalék „vagyoneleme” van a városnak, ha megromlana az anyagi helyzete? A költségvetésünk stabil, vagyonunk értéke meghaladja a 8 milliárd forintot. Nekem van ötletem egy múzeumra: Németországban nagyon megy most a retró. Kéne csinálni egy retró-KGST múzeumot az 1945-1989 között gyártott szoci termékekből (játékok, használati cikkek, tipikus bútorok, KGST autók-motorok, stb.). Polgár-
mester Úr! Mi a véleménye arról, hogy a Szapáry-kastély maradványából és a környezetéből lehet egy gyönyörű parkot létrehozni, mondjuk azzal megfejelve, hogy a mellette lévő tüzépnek felajánlani egy másik területet? Már 2000-ben szerettük volna megvásárolni a kerítésmaradványhoz tartozó területet – épp az említett (park) célból. Sajnos akkor a K-t. elzárkózott ettől az ötlettől. Meg kéne védeni Irsa maradék műemlékét, sajnos egy jó pár már a múlté, vigyázni kéne rá. Mi van a régi posta telekkel és parkolóval, miért nem épül? A régi Posta helyén az építkezés a nyár folyamán elkezdődik. A szárszói tábornak hány albertirsai örülhet az idén? 140 gyermek, továbbá a (két fél) záró turnusban mintegy 300-an. A város két végébe nem lehetne egy „sebesség ellenőrző-kiíró” készüléket feltenni??? Mint pl. Péterin, meg pl. Szlovénia összes településén. A sebességellenőrző készülék megvásárlása csak testületi döntés kérdése. Az szerintem is jó, mert az ember jobban észbe kap, hogy hoppá, kicsit gyorsan megy… Bajcsy-Zsilinszky utcában miért van fekvő rendőr? Ki kérte? Miért csak az utca egyik felén? A rendőrségnek adhat az önkormányzat utasítást gyakoribb ellenőrzésre a városon belül? A fekvőrendőr elhelyezésénél a megvilágítást, illetve a mellékutak elhelyezkedését is figyelembe kell venni. Magyarországon nincs önkormányzati rendőrség, ezért nem adhatunk utasítást. **** Ezek természetesen csak kiragadott példák, akik kíváncsiak az összes kérdésre és válaszra, azok a www.albertisa.hu oldalon elolvashatják azokat. Jászberényi Tamás
16
Albertirsai Híradó
2007. április
SPORT
Sporthírek – innen-onnan ALPESI SÍ Egy alföldi kisváros életében ritkán adódik lehetőség a sísportban elért sikerekről beszámolni. Most mégis megtehetjük. Bencsik Ákos (14) a január közepén Murauban megrendezett K”-Kupán a 3. he-
Az Újpesten megrendezett Magyar Köztársaság Kupán serdülőben Deák Sándor és Keliger Bernadett a 2. helyen végzett. Bernadett ezt követően a Magyar Ifi Válogatottal vett részt egy hetes edzőtáborozáson. Nagy László edző KOSÁRLABDA
Rövidzárlat a második negyedben
lyezést ért el, majd ugyanott az Opel-Kupában szintén bronzérmet kapott. Ennél is nagyobb öröm, hogy az ausztriai St. Lambrechtben márciusban megtartott alpesi sí diákolimpia országos döntőjében az első helyen végzett. JUDO Judosaink az elmúlt hetekben is hozták a tőlük már megszokott jó formát. Március 3-án Miskolcon az Ifjúsági EORV V. EB-MEX Kupa nemzetközi versenyén álltak tatamira versenyzőink. A Rendészeti Szakközépiskola Sportcsarnokában megrendezett kupán az Európai Olimpiai Reménységek küzdöttek meg egymással. Ezt a versenyt a visegrádi négyek hívták életre annak érdekében, hogy a kiemelkedő tehetségek megismerkedhessenek a nemzetközi versenyek légkörével, segítve ezzel felkészülésüket, sportpályafutásukat. A küzdelemben Keliger Bernadett a lányok között, Dávid Tibor pedig a fiúk között végzett a 3. helyen. Folytatódtak az országos diákolimpia küzdelmei is, itt ifjúsági kategóriában Keliger Bernadett a 2., Hörömpő Norbert az 5. lett korosztályán belül, serdülő „A” korcsoportban pedig a 3. helyen végzett.
Pest megyei felnőtt női kosárlabda bajnokság: Hernád SE – Albertirsai SE 63-52 (23-19, 15-5, 15-15, 10-13) Vezette: Sértő Róbert, Czéh Csaba. Albertirsa: Répás Andrea 4, Csöbönyei Nóra 17/9, Bartos Dorottya 24/18, Török Eszter, Barta Tímea 5, Cs.: Kovencz Orsolya 2, dr. Nagy Mercédesz, Andor Zsófia. A hazaiak pillanatok alatt 8-0-s előnyt szereztek, de Bartos Dorottya és Csöbönyei Nóra triplaparádéjával az ötödik percben fordítottak a vendégek (9-10). Ennek „örömére“, egy 10-2-es hernádi rohanás következett, viszont Bartos Dorottya és Répoás Andrea nem hagyta leszakadni csapatát. A második negyedben sem játszottak rosszul a mieink a helyiek zónavédekezése ellen, de hiába voltak meg a helyzetek, sajnos nagyon rosszul dobtak a lányok. A térfélcsere után, ismét a Bartos, Csöbönyei duó gondoskodott róla, hogy ne legyen behozhatatlan a lemaradás. A többiektől nem sok segítséget kaptak pontokat illetően, viszont utóbbi harmadik hárompontosával, így is hét pontra zárkóztak a záró felvonás hetedik percében (59-52). A hátralévő időben azonban elfogyott a tudomány, ezért – bár ismét bár most is megszorongatták – kénytelenek voltak fejet hajtani a rutinos hernádiakkal szemben. Kurucz Károly: Szép dolog, hogy az élboly csapatai ellen is partiban tudunk lenni, viszont át kellene már lépni a saját árnyékunkat. Ezúttal is jól játszottunk, mezőnyben megvoltak a helyzeteink, de sajnos úgy nem lehet meccset nyerni, hogy összesen két emberünk képes a gyűrűbe találni. Kákalaki Akka
Idegenben is otthon Pest megyei felnőtt férfi kosárlabda bajnokság: Hernád 52 – Albertirsai SE 60-94 (14-29, 12-14, 16-28, 18-23) Vezette: Buday Zsolt, Görgényi Miklós. Albertirsa: Varga István 14, Kecskés Ádám 14/6, Hanzelik Balázs 18, Süveges Szilárd 17/3, Kurucz Gábor 10, Cs.: Süveges Zsolt 8, Pintér Tibor 4, Klein György 7, Szuda Balázs, Korcsog Barnabás. Edző: Kurucz Károly. Az első öt pecben még tartották a lépést a hazaiak (10-14), de utána egy 15-2-es rohanással elléptek tőlük az albertirsaiak, majd a második negyed elején is produkáltak egy 10-0-s szakaszt (16-39), ezzel végképp letörték riválisaik lelkesedését. Az alsóházban tanyázó ellenfél már tavaly sem volt partiban a mieinkkel, akik fokozatosan növelték előnyüket és hozták a kötelező győzelmet. Kurucz Károly: A kötelezőt sokszor nem is olyan könnyű hozni, mint azt előzetesen gondolnánk, de szerencsére ezúttal nem így volt. Mindenki bőven játéklehetőséghez jutott ma, és könnyed örömjátékkal húztuk be az újabb strigulát. Kákalaki Akka
Albertirsai Híradó
2007. április
17
SPORT
Egy elszalasztott lehetőség és egy fölényes siker Pest megyei serdülő leány kosárlabda bajnokság: Monori SE – Albertirsai SE 46-34 (3-14, 15-10, 16-4, 14-6) Vezette: Mádi Károly. Albertirsa: Paulinusz Krisztina 4, Andor Zsófia 4, Skolnikovics Cintia 2, Petri Anita 14, Kaári Zsófia, Ambrózi Éva 10, Billédi Bettina, Kelemen Henrietta. Edző: Kurucz Károly. A forduló házigazdáját alaposan meglepték a mieink a mérkőzés elején, öt perc alatt 10-2-es előnyre tettek szert, melyből Ambrózi Éva nyolcat vállalt magára. A monoriak nem találták a játék ritmusát, miközben a vendégeknél Petri Anita és Paulinusz Krisztina is bekapcsolódott a pontgyártásba (5-18). Sőt egészen a második negyed hetedik percéig távol tartották maguktól ellenfelüket a fegyelmezetten játszó albertirsaiak (11-24). A félidő hajrája a védekezést váltó hazaiaké volt, sőt a térfélcserét követően, egy 10-2-es rohanással átvették a vezetést (28-26). Ambrózi Éva egyenlített, de a folytatásban sajnos nem tudták megállítani a helyiek gyorsindításait a mieink és a dobószázalékuk is leromlott, ezért esély sem volt az újabb fordulatra. Vác Radnóti – Albertirsai SE 20-40 (2-8, 9-9, 5-10, 4-11) Vezette: Czéh Csaba. Albertirsa: KERESZTREJTVÉNY Vízszintes: 1 Anatole France francia regényíró gondolata. 6. Pontyféle hal. 12. Pesti labdarú-gócsapat becézve. 13. A kormány tagja. 15. Csacsihang. 16. Pusztít. 17. Gléda. 18. Jód és szelén vegyjelei. 19. Gázkitörésről nevezetes alföldi település. 21. Hazai. 24. Befejezetlenül izgat! 25. Férfinév. 26. Olasz kőolaj, földgáz tröszt. 27. Kettőzve: dunántúli város. 28. Peng, zeng. 30. Ipari növény. 31. Gépkocsi rövidítése. 33. Érték a vívópáston. 35. Stelázsi. 36. Égitest. 38. Déry Ti-bor regénye. 40. Térvezérelt tranzisztor (MetallInsulator-Semiconductor) idegen röv. 41. Szürke, lágy, nehéz fém. 42. Piperkőc. 43. Kicsinyítő képző. 44. Harap az állat. 46. Kén, ón és erbium vegyjelei. 48. Monte-Christo várbörtöne. 49. Kupagyőztesek Európa Kupája. 51. Visszahoz! 52. Makrancos hölgy. 54. Marokkói város (r = 2×!). 56. Korengedmény kezdete! 57. Alpesi legelő. 58. Egyik pénzintézet. 59. Német névelő. 60. Cégforma. 61. Hájasabb. 64. Lovagias ügy, párbaj. 66. Orosz női név. Függőleges: 1.Népi hosszmértékegység. 2. Fordított névelő. 3. Női név. 4. Gyógyvíz. 5. Kiejtett betű. 6. Templom németül fonetikusan. 7. Kiejtett betű. 8. Ilyen direktor volt Szendrő József. 9. Keverve szít! 10. Azonos betűk. 11. Görög autójelzés. 12. Arcvonások összessége. 14. Baj németül. 20. Török tiszt. 21. Eszményi. 22. Áraszt. 23. Szanszkrit mesegyűjtemény. 25. Felesleges rész! 27. ...-múlik. 28. Kalcium és fluor vegyjelei. 29. Ókori görög orvos (+ z!). 30. Kacat. 32. Az ismeretlen herceg Puccini Turandot című operájában. 34. Teher népiesen. 37. Finom szemcsék tömege. 39. Páratlan telér! 45. Bí-
1
2
3
Paulinusz Krisztina 16, Andor Zsófia 8, Petri Anita 3, Skolnikovics Cintia 8, Ambrózi Éva 1, Kaári Zsófia 4, Billédi Bettina, Kelemen Henrietta. Edző: Kurucz Károly. A második mérkőzésen az albertirsai lányok a tavalyi mini bajnok váciakkal találkoztak, akik ellen elejétől fogva ők irányítottak. Az első negyedben Paulinusz Krisztina és Skolnikovics Cintia testvériesen megosztozott a pontokon, majd a másodikban Petri Anita csatlakozott, sőt a csapat újonca, Kaári Zsófia is betalált kétszer. A váciaknak csak felvillanásaik voltak a találkozó egyes periódusaiban, így a mieink a játék minden elemében kimagaslót nyújtó Paulinusz Krisztina (16 pont, 11 lepattanó, 12 kiharcolt fault, 5 gólpassz, 4 labdaszerzés) vezérletével magabiztos győzelmet arattak. Kurucz Károly: Nagyon örülök a lányok mai teljesitményének, mivel az alapszakaszban mindkét ellenfelünktől simán kikaptunk. Ehhez képest ma kishíján két győzelemmel távoztunk, ami egyértelműen fejlődésre utal. Sajnálom, hogy a monoriak ellen elvesztettük a fonalat a második félidőre, utána a váciakkal szemben végig kézben tartottuk az irányítást, ha a büntetőinket jobb százalékban értékesítjük, akkor még nagyobb is lehetett volna a különbség. A játék képét tekintve, bizakodó vagyok a folytatásra nézve és hiszem, hogy jó úton járunk. Kákalaki Akka 4
B
12
5 13
15
16
19
20
21
30 35 39
40
42 45
48
49
43 47
46 50
54
51
52
55
57 61
27
29
38
44
11
23
26
34
41
10
22
33 37
9
18
28
36
8
14
25
32
7
17
24
31
6
R
56
58
59
62
66
rósági ügy. 47. Kopasz. 49. Sufni. 50. Álhír. 52. Görög üdülőhely. 53. Női név. 54. MLIM. 55. Autómárka.56. Angol színész. 57. Filmek fényérzékenységi jele az USA-ban. 61. Zalaszentgrót határai! 62. Óvórendszabály. 63. Idegen szavak előtagjaként jelentése: kettős. 65. Fekete Sándor.
53
63
H
60 64
65
M
A múlt havi rejtvény helyes megfejtése: „Pénzhíjánál nincs nagyobb fájdalom”. Gratulálunk a nyerteseknek: Barcsikné I. Szilvia, Ady Endre u. 21. Kerepeszky Istvánné, Szövetség u. 25. Kovács Lászlóné, III. Külterület 21. Koska Endre, Pilis, Rétszél Nagy Jánosné, Pesti út 93.
Albertirsai Híradó
18
KÖZÉRDEKÛ
A Művelődési Ház áprilisi programja 0900 Vásár Nyugdíjas klub 1300 1800 Jóga 3. 1800 Sunrider MSZP 1800 1800 Galambász Gyűlés 5. 0900 Vásár 1000 Baba-Mama Klub 1400 ÁFÉSZ Közgyűlés 6. 1600 Játszóház - tojásfestés 1800 AGAPE 1900 POLKA 7. 1030 Flash Dance 10. 1800 Sunrider Vásár 12. 0900 1000 Baba-Mama Klub 1500 Színjátszó csoport 13. 1700 Termékbemutató 14. 2000 Nosztalgia buli 16. 1300 Nyugdíjas Klub Jóga 1800 17. 1800 Sunrider 19. 0900 Vásár 1030 Gyerekszínház – „Szófogadatlan kiskas” 1000 Baba-Mama Klub 1500 Színjátszó csoport 20. 1800 AGAPE 21. 1030 Flash Dance 1700 Origami Kiállítás Megnyitója 1900 Jótékonysági bál 23. 0900 Tessedik Sámuel Iskola felső tagozat – vetélkedő 1300 Nyugdíjas Klub 1800 Jóga 24. 0900 Vásár 1800 Sunrider 26. 1000 Baba – Mama Klub 1500 Színjátszó csoport 27. 1800 AGAPE gyűlés 28. 1030 Flash Dance Jeles napok: április 11. Költészet Napja; április 13. Űrhajózás Napja; április 22. Föld Napja; április 24. Ifjúság/Szolidaritás/Rendőrök Napja; április 30. Testvérvárosok Napja. 2.
MÁRCIUSBAN ELHUNYTAK Kovács Mihály 63 éves Juhász Ferenc 70 éves Horinka József 51 éves Rózsa Erzsébet 72 éves Kukucska Jánosné 76 éves Hegedűs Pál 56 éves Kiss Zsuzsanna 35 éves Patkó Sándorné 59 éves Zátrok Györgyné 83 éves Kavasánszki Zoltán 37 éves Kondesz Ferenc 46 éves Király Lajos 59 éves Kőhalmi István 56 éves Katona Izabella 84 éves Dankó József 47 éves Happl Lajosné 94 éves
Győzelem u. 1/3. Thököly u. 26. Gorkij u. 8. Kossuth L. u. 6. Dózsa Gy. út 7. Hársfa u. 4. Nefelejcs u. 20. Hámán K. u. 14. Móricz Zs. u. 31. Hunyadi u. 54. Bicskei út 20. Landler J. u. 37. Szövetség u. 44. volt albertirsai lakos Temesvári u. 34. Pesti út 160.
2007. április
INFORMÁCIÓK Háziorvosok ügyeleti beosztása 2007. április Ügyelet címe, telefonszáma: Albertirsa, Vasút u. 4. (53) 370-552 Ellátási terület, illetve település neve: Albertirsa, Dánszentmiklós, Mikebuda
1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16.
Dr. Varga Krisztina Dr. Galiger Zoltán Dr. Zolnyan Erzsébet Dr. Galiger Zoltán Dr. Makkos Gyula Dr. Babinszky Eleonóra Dr. Zolnyan Erzsébet Dr. Pécsi Angéla Dr. Ördög László Dr. Kis Ferenc Dr. Fogel Kristóf Dr. Oszvald Gyula Dr. Babinszky Eleonóra Dr. Tajti Géza Dr. Ördög László Dr. Török Karolina
17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29. 30.
MÁRCIUSBAN SZÜLETETT Dávid Zoltán és Boros Éva Karai Mária Abo Kandil Musztafa és Albert Ágnes Bóbis Attila és Czakó Andrea Barancsuk György és Nagy Zsuzsanna Zatykó Péter és Zoboki Tímea Zila László és Jordán Júlia Nedda Legéndi Csaba és Almási Krisztina
Dr. Zolnyan Erzsébet Dr. Fogel Kristóf Dr. Makkos Gyula Dr. Pécsi Angéla (hétfői munkarend) Dr. Babinszky Eleonóra (pénteki munkarend) Dr. Fogel Kristóf Dr. Oszvald Gyula Dr. Kis Ferenc Dr. Török Karolina Dr. Hajdúhegyi Ágnes Dr. Babinszky Eleonóra Dr. Pécsi Angéla Dr. Pécsi Angéla Dr. Rubi Márton
Bianka Nataniel Dominik Eszám Vivien Nóra Martin Péter Zsófia Noémi Anna nevű gyermeke.
MÁRCIUSBAN HÁZASSÁGOT KÖTÖTTEK Százdi István és Zátrok Zsuzsanna Az Albertirsán működő gyógyszertárak ügyeleti nyitva tartása ÁPRILIS hónapban A hétvégi ügyeletet az alábbi gyógyszertárak végzik: Április 1. „REMÉNY” Gyógyszertár Április 7-8. „IRSA” Gyógyszertár Április 9. „REMÉNY” Gyógyszertár Április 14-15. „REMÉNY” Gyógyszertár Április 22. „IRSA” Gyógyszertár Április 28-29. „REMÉNY” Gyógyszertár Április 30. „IRSA” Gyógyszertár
Az Albertirsai Híradó fõszerkesztője a
[email protected] e-mail címen érhetõ el, vagy üzenetet hagyhatnak a Műv. Házban
Albertirsai
HÍRADÓ Albertirsa Város Önkormányzati Képviselõ-testületének kiadványa Felelős kiadó: Albertirsa Város Önkormányzata Szerkeszti a szerkesztõbizottság Felelõs szerkesztõ: Solymosi László Szerkesztõség: Albertirsa, Pesti út 85. Tel.: 370-713 Megjelenik 1400 példányban CSATORNA U. 8. (06-30) 9633-487, (53) 313-565