Alapszabály ERDÉSZETI és ENERGETIKAI SZAPORÍTÓANYAG TERMÉKTANÁCS a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) és az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (Ectv.) rendelkezéseinek megfelelve az aláhúzással, félkövér és dőlt betűkkel valamint lábjegyzettel jelölt, 2016. március 24-én elfogadott módosításokat egységes szerkezetbe foglaló -
– ALAPSZABÁLYA I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1.) Az egyesület neve: Erdészeti és Energetikai Szaporítóanyag Terméktanács Az egyesület rövid névhasználata: EESZT 2.) Az egyesület székhelye: 9444, Fertőszentmiklós Vadász u. 6. II. AZ EGYESÜLET CÉLJA ÉS FELADATA 1.) Célja: (a) Az egyesület célja, a termékpálya résztvevőinek érdekképviselete hazai és nemzetközi fórumokon, különösen az Agrárpiaci Rendtartásról szóló 2003. évi XVI. törvény1 alapján a terméktanácsoknak biztosított feladatok ellátása, az erdészeti szaporítóanyag termékpályán résztvevők (termelők, kereskedők, fogyasztók) által a piac összehangolása, amely magában foglalja a termelés, a felvásárlás és a kereskedelem összhangjának megteremtését a piacgazdaság feltételei között. (b) A Terméktanács tevékenysége országos, kiterjed a termékpálya minden résztvevőjére. 2.) Feladatai: Szakterületén ellát érdekképviseleti, érdekegyeztető, kapcsolattartó feladatokat. Ennek keretében kiemelten az alábbiakkal foglalkozik: kezdeményezi az illetékes Miniszternél a 94-1 kezdetű METJ számú termékek körében az Agrárpiaci Rendtartásról szóló törvényben foglaltak szerint az egyesület Terméktanácsként történő elismerését, szerződéskötés az illetékes miniszterekkel és hatóságokkal a termék mennyiségének és minőségének szakmai koordinációjának biztosítása, javaslattétel a kiviteli és behozatali engedélyek kiadására. szükség esetén javaslatot tesz a termelés élénkítésére és az árrendszerre, szükség szerint összehangolja a bel- és külpiaci fellépést, ajánlásokat tesz a minőségi paraméterekre és a minősítés rendszerére, ellátja a jogszabályban ráruházott piaci szabályozási feladatokat, és ajánlásokat tesz a jogosítvánnyal rendelkező hatóságoknak, javaslatokat dolgoz ki annak érdekében, hogy az erdészeti és az agrárpolitikai intézkedésekben (törvényekben, rendeletekben, végrehajtási utasításokban) a termékpálya résztvevőinek érdekei megjelenjenek, kialakíthatja a termékeken feltüntethető egyesületi tagság és garancia jelzésének módját, 1
2016. március 24-i Küldöttgyűlés által elfogadott módosítás szerinti szöveg
1
információs rendszert dolgoz ki és működtet annak érdekében, hogy a tagok tájékoztatásán túl megfeleljen az Agrárpiaci Rendtartásban a terméktanácsok információadási kötelezettségének is. A tagok az információkat rendszeresen rendelkezésre bocsátják, és feltétel nélkül hozzájárulnak azok összesítés után nyilvánosságra hozatalához. kezeli az egyesület vagyonát, kiadványokat gondoz és támogathat, kapcsolatot épít ki a hasonló tevékenységű hazai és külföldi szervezetekkel. a tagság adatait, (név, cím, engedélyszám és csemetekert terület) évente leegyezteti megfelelő hatóságokkal III. AZ EGYESÜLET TAGSÁGA
1.) A tagsági viszony keletkezése és megszűnése (a) Az egyesület tagsága önkéntesség alapján a III. fejezetben meghatározott célok érdekében tevékenykedő magánszemélyekből, jogi személyekből, valamint ezek jogi személyiséggel nem rendelkező szervezeteiből tevődik össze. (b) Az egyesület tagja lehet elsősorban minden erdészeti és fásszárú energetikai szaporítóanyag termékpályán résztvevő termelő, feldolgozó, kereskedő és felhasználó természetes és jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, továbbá minden olyan természetes személy és szervezet amely: írásban kéri felvételét az egyesületbe, (a tagfelvételi kérelemben a belépőnek meg kell határozni, hogy a termelői, kereskedői vagy felhasználói oldalhoz kíván tartozni), elfogadja az egyesület Alapszabályát, kötelezettséget vállal a tagdíj, vállalt anyagi támogatás megfizetésére, kötelezi magát arra, hogy a Terméktanács döntéseit betartja, különös tekintettel a Miniszter és a Terméktanács közötti szerződésben foglaltakra. (c) Az egyesület biztosítja a fogyasztói érdekképviseleti szervek részvételét az egyesület munkájában, illetőleg részükre tagsági jogot ad, feltéve, ha a tagfelvételt az érdekképviseleti szerv elfogadja. (d) A (b) pontban foglalt nyilatkozatokat teljes bizonyító erejű magánokiratban kell átadni az EESZT elnökének, aki a nyilatkozatok maradéktalan megtétele esetén azok átvételét követő nappal regisztrálja a tagsági jogviszony kezdetét.2 1/A.) A tagsági viszony megszűnik: kilépéssel, a tagsági jogviszony egyesület általi felmondásával3, kizárással, a tag halálával vagy4 jogutód nélküli megszűnéssel. A tagsági jogviszonyát a tag az egyesület elnökségéhez címzett írásbeli nyilatkozatával bármikor, indokolás nélkül megszüntetheti. A tagsági jogviszony a nyilatkozatának az elnökséghez történő megérkezése napján szűnik meg.
1/B.) A Küldöttgyűlés nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel5 elrendelheti annak a tagnak a kizárását, aki 2
2016. március 24-i Küldöttgyűlés által elfogadott módosítás szerinti szöveg 2016. március 24-i Küldöttgyűlés által elfogadott módosítás szerinti szöveg 4 2016. március 24-i Küldöttgyűlés által elfogadott módosítás szerinti szöveg 5 2016. március 24-i Küldöttgyűlés által elfogadott módosítás szerinti szöveg 3
2
felszólítás ellenére sem fizette meg az esedékes tagdíjat a felszólítástól számított 60 napon belül, egyéb vállalt kötelezettségének nem tett eleget, aki a Terméktanács döntésének végrehajtását akadályozza vagy meghiúsítja.
A tagdíj megfizetésének elmulasztása miatt a tag csak akkor zárható ki, ha a legalább hat hónapos mulasztás elteltét követően az EESZT elnöke – igazolható módon, póthatáridő tűzésével és a jogkövetkezményekre, azaz a kizárásra történő figyelmeztetéssel – felszólította a tagdíjhátralék teljesítésére, mely felszólítás a póthatáridőn belül is eredménytelen maradt.6
A kizárási eljárást bármely tag vagy egyesületi szerv kezdeményezésére az elnökség folytatja le. A kizárási eljárásban a tagot a Küldöttgyűlésre igazolható módon meg kell hívni, azzal a figyelmeztetéssel, hogy a szabályszerű meghívása ellenére történő távolmaradása az ülés megtartását és a határozathozatalt nem akadályozza. Az ülésen biztosítani kell számára a védekezési lehetőséget. Az ülésen a tag képviselővel is képviseltetheti magát. A tag kizárását kimondó határozatot írásba kell foglalni és indokolással kell ellátni; az indokolásnak tartalmaznia kell a kizárás alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat, továbbá a jogorvoslati lehetőségről való tájékoztatást. A Küldöttgyűlés a kizárásról szóló határozatot a tagkizárási eljárás megindulásától számított 30 napon belül meghozza és 8 napon belül igazolható módon közli az érintett taggal.7
A kizárt tag a kizárást kimondó elsőfokú küldöttgyűlési határozat ellen, a kézbesítéstől számított 15 napon belül az egyesület küldöttgyűléséhez fellebbezéssel élhet. A küldöttgyűlés a fellebbezés tárgyában a soron következő ülésén nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel dönt. A küldöttgyűlés határozatát annak meghozatalakor szóban kihirdeti és 8 napon belül írásban, igazolható módon is közli az érintett taggal.8
2.) A tag jogai Az egyesület tagja jogosult a Küldöttgyűlésen9 személyesen vagy meghatalmazottja útján részt venni, megválasztás esetén tisztséget betölteni. Küldöttgyűlésen10 indítványt, javaslatot előterjeszteni, a döntésekben szavazati joggal részt venni csak küldöttje útján jogosult. 3.) A tag kötelezettségei A tagsággal járó, felvételkor vállalt feltételt teljesíteni. A tag köteles az egyesület tevékenységét támogatni, előmozdítani az egyesület célkitűzéseit, tisztségre történt megválasztása után feladatát legjobb képességei szerint ellátni. A tagok a tagsággal együtt azt is vállalják, hogy a Terméktanács az EESZT által is ismert alap adataikat (név, cím, NÉBIH azonosító szám, csemetekertméret) a NÉBIH-hel (vagy utódszervezetével) évente leegyeztetheti. 4.) A tagdíj mértéke A tagdíjat a Küldöttgyűlés11 állapítja meg. 5.) A tagokat terhelő kötelezettségek megsértésének jogkövetkezményei A kötelezettségsértő tagok pénzügyi kedvezményeinek megvonásáról és a tagsági jogaik felfüggesztéséről a választmány dönthet.
6
2016. március 24-i Küldöttgyűlés által elfogadott módosítás szerinti szöveg 2016. március 24-i Küldöttgyűlés által elfogadott módosítás szerinti szöveg 8 2016. március 24-i Küldöttgyűlés által elfogadott módosítás szerinti szöveg 9 2016. március 24-i Küldöttgyűlés által elfogadott módosítás szerinti szöveg 10 2016. március 24-i Küldöttgyűlés által elfogadott módosítás szerinti szöveg 11 2016. március 24-i Küldöttgyűlés által elfogadott módosítás szerinti szöveg 7
3
IV. AZ EGYESÜLET SZERVEZETE 1.) Küldöttgyűlés12 (a) Az egyesület legfőbb szerve a 35 fős Küldöttgyűlés, amelybe a küldötteket az öt évente összehívásra kerülő, valamennyi tag részvételével tartott országos küldöttállító gyűlés (a továbbiakban: országos gyűlés) nyilvánosan választja a tagok közül. Az országos gyűlést elektronikus vagy papíron kinyomtatott meghívóval kell összehívni. A meghívónak tartalmaznia kell az Egyesület nevét és székhelyét, az ülés idejének és helyszínének megjelölését, az ülés napirendjét és azt a figyelmeztetést, hogy a megismételt országos gyűlés az írásban közölt napirendi pontok tekintetében a megjelent tagok számától függetlenül határozatképest. Az országos gyűlés összehívására irányuló meghívóban megjelölhető a megismételt országos gyűlés napja is. Az országos gyűlés határozatképes a tagok 50%-nak + 1 fő jelenléte esetén. A 8 napon belül összehívott másodszori országos gyűlés az eredeti napirendben felvett kérdésekben - a megjelentek számától függetlenül – határozatképes. Az országos gyűlést az EESZT Elnöke hívja össze, s a meghívóval egyidejűleg előterjeszti a küldöttnek javasolt személyeket, s ismerteti a jelölés és választás rendjét. Legalább 10 tagnak az EESZT Elnökéhez címzett együttes írásbeli indítványával lehet az országos gyűlés megkezdéséig további küldöttekre javaslatot tenni. A szavazás lebonyolításának rendjét az EESZT Elnökének indítványára az országos gyűlés határozza meg. (b) A küldötteknek nyilatkozniuk kell, hogy a termékpálya melyik oldalát képviselik: termelői, kereskedői vagy felhasználói. (c) A Küldöttgyűlést13 évente legalább kétszer össze kell hívni, valamint akkor is, ha a tagok 1/3-a az ok és cél megjelölése mellett írásban kéri, valamint ha a felügyelő szerv elrendeli. (d) A Küldöttgyűlés14 határozatképes a küldöttek 50%-nak + 1 fő jelenléte esetén. A 8 napon belül összehívott másodszori Küldöttgyűlés15 az eredeti napirendben felvett kérdésekben a megjelentek számától függetlenül - határozatképes. (e) A Küldöttgyűlés16 határozatait általában nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. (f) Minden küldött egy szavazattal rendelkezik, szavazategyenlőség esetén az Elnöknek új szavazást kell elrendelnie. A határozat meghozatalakor nem szavazhat az, akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy terhére másfajta előnyben részesít; akivel a határozat szerint szerződést kell kötni; aki ellen a határozat alapján pert kell indítani; akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki az egyesületnek nem tagja; aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.17 A küldöttgyűlési határozatokat a levezető elnök a küldöttgyűlésen szóban kihirdeti és az érintett tag(okk)al a határozat meghozatalát követő 8 napon belül írásban, igazolható 12
2016. március 24-i Küldöttgyűlés által elfogadott módosítás szerinti szöveg 2016. március 24-i Küldöttgyűlés által elfogadott módosítás szerinti szöveg 14 2016. március 24-i Küldöttgyűlés által elfogadott módosítás szerinti szöveg 15 2016. március 24-i Küldöttgyűlés által elfogadott módosítás szerinti szöveg 16 2016. március 24-i Küldöttgyűlés által elfogadott módosítás szerinti szöveg 17 2016. március 24-i Küldöttgyűlés által elfogadott módosítás szerinti szöveg 13
4
módon is közli.18 (g) A Küldöttgyűlés19 kizárólagos hatáskörébe tartozó kérdések az egyesület működésével kapcsolatos általános döntések. Ezek: az egyesület megalakulásának, feloszlásának, vagy más egyesülettel való egyesülésének kimondása, végelszámoló kijelölése20 az Alapszabály megállapítása, módosítása, az ügyrend jóváhagyása és módosítása, az Elnök a Választmány és az Ellenőrző Bizottság megválasztása, évi beszámolójának elfogadása, a tagdíj összegének és a befizetés módjának meghatározása, a tagok kizárása az évi költségvetés meghatározása, az évi költségvetés megállapítása, az éves gazdálkodásról szóló beszámoló elfogadása, az Elnök és az Ellenőrző Bizottság beszámoltatása, döntés ügyintézői szervek felállításáról, az egyesület díjazásra jogosult tisztségviselőinek megállapítása és a tisztségviselők díjazása. a vezető tisztségviselő feletti munkáltatói jogok gyakorlása, ha a vezető tisztségviselő az egyesülettel munkaviszonyban áll;21 az olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, amelyet az egyesület saját tagjával, vezető tisztségviselőjével vagy ezek hozzátartozójával köt;22 a jelenlegi és korábbi egyesületi tagok és a vezető tisztségviselők elleni kártérítési igények érvényesítéséről való döntés;23 döntés mindazon kérdésben, amelyet jogszabály vagy alapszabály a hatáskörébe utal.24 Az Alapszabály módosításához a Küldöttgyűlés jelen lévő tagjainak háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata, míg az egyesület céljának módosításához és az egyesület megszűnéséről szóló küldöttgyűlési döntéshez a szavazati joggal rendelkező tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges.25 (h) Szakmai kérdésekben a Küldöttgyűlés26 akként tud a termékpálya résztvevőinek arányos szavazati jogot biztosítani, ha kimondja, hogy a Küldöttgyűlés27 szakmai kérdésekben három részre oszlik, a tagok egyik része a termelői oldalt, másik része a kereskedői oldalt, harmadik része a felhasználói oldalt képviseli. (i) Jelen alapszabály a Küldöttgyűlés határozathozatalát ülés tartása nélkül is lehetővé teszi Az ilyen határozathozatalt az EESZT elnöke a határozat tervezetének a küldöttek részére történő megküldésével kezdeményezi. A küldöttek számára a tervezet kézhezvételétől számított legalább nyolcnapos határidőt kell biztosítani arra, hogy szavazatukat megküldjék az EESZT elnöke részére. Az ülés tartása nélküli döntéshozatal során a Ptk-nak a határozatképességre és szavazásra vonatkozó rendelkezéseit azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a határozathozatali eljárás akkor 18
2016. március 24-i Küldöttgyűlés által elfogadott módosítás szerinti szöveg 2016. március 24-i Küldöttgyűlés által elfogadott módosítás szerinti szöveg 20 2016. március 24-i Küldöttgyűlés által elfogadott módosítás szerinti szöveg 21 2016. március 24-i Küldöttgyűlés által elfogadott módosítás szerinti szöveg 22 2016. március 24-i Küldöttgyűlés által elfogadott módosítás szerinti szöveg 23 2016. március 24-i Küldöttgyűlés által elfogadott módosítás szerinti szöveg 24 2016. március 24-i Küldöttgyűlés által elfogadott módosítás szerinti szöveg 25 2016. március 24-i Küldöttgyűlés által elfogadott módosítás szerinti szöveg 26 2016. március 24-i Küldöttgyűlés által elfogadott módosítás szerinti szöveg 27 2016. március 24-i Küldöttgyűlés által elfogadott módosítás szerinti szöveg 19
5
eredményes, ha legalább annyi szavazatot megküldenek az EESZT elnöke részére, amennyi szavazati jogot képviselő küldött jelenléte a határozatképességéhez szükséges lenne ülés tartása esetén. Ha bármely küldött az ülés megtartását kívánja, a küldöttgyűlés ülését az EESZT elnökének össze kell hívnia. A szavazásra megszabott határidő utolsó napját követő három napon belül - ha valamennyi küldött szavazata ezt megelőzően érkezik meg, akkor az utolsó szavazat beérkezésének napjától számított három napon belül - az EESZT elnöke megállapítja a szavazás eredményét, és azt további három napon belül közli a küldöttekkel. A határozathozatal napja a szavazási határidő utolsó napja, ha valamennyi szavazat korábban beérkezik, akkor az utolsó szavazat beérkezésének napja. 2/A. Választmány (a) A termékpálya résztvevőinek arányos szavazati joga a fentieknek megfelelően úgy valósul meg, hogy a Küldöttgyűlést 28alkotó küldöttek az EESZT által felölelt termékpálya három oldaláról 4 termelői, 4 kereskedői és 4 felhasználói tagot delegálnak saját soraikból a 12+1 tagú Választmányba. (b) A Választmány az EESZT elnökségi szerve, melynek a 12 delegálton kívül tagja az EESZT elnöke is. (c) Küldöttgyűlés29 három oldala a Választmányba 2/3-os szótöbbséggel választja meg képviselőit a saját ügyrendjében meghatározott módon, nyílt szavazással. A választmányi tagság 5 éves határozott időtartamra30 szól. (d) A Választmány határozatképes, ha a 12 válaszmányi tagból 7 fő jelen van. (e) Választmány döntéseit egyszerű szótöbbséggel hozza, szavazategyenlőség esetén az EESZT elnökének új szavazást kell elrendelnie. (f) A Választmányt az EESZT elnöke hívja össze szükség szerint, vagy legalább hat választmányi tag írásbeli kérésére. 2/B. A Választmány Elnöke (a) A Választmány Elnökét 5 éves határozott31 időtartamra a Választmány tagjai közül egyszerű szótöbbséggel választja, nyílt szavazással. (b) A Választmány Elnökének feladata: az EESZT elnökének helyettesítése annak akadályoztatása esetén az EESZT elnök munkaszerződésének aláírása, (c) A Választmány Elnöke azonnal visszahívható, ha a Választmány elvi döntésével vagy határozatával ellentétesen cselekszik. 3.) Az egyesület Elnöke (az EESZT elnöke) (a) Az egyesület elnökét a Küldöttgyűlés32 a tagság soraiból 5 éves határozott időtartamra33 választja, nyílt szavazással, egyszerű többséggel. Az egyesület Elnökét akadályoztatása esetén a Választmány Elnöke helyettesíti. (b) Az egyesület törvényes képviseletét az elnök látja el.34 (c) A képviseleti jog gyakorlásának terjedelme: általános.35 28
2016. március 24-i Küldöttgyűlés által elfogadott módosítás szerinti szöveg 2016. március 24-i Küldöttgyűlés által elfogadott módosítás szerinti szöveg 30 2016. március 24-i Küldöttgyűlés által elfogadott módosítás szerinti szöveg 31 2016. március 24-i Küldöttgyűlés által elfogadott módosítás szerinti szöveg 32 2016. március 24-i Küldöttgyűlés által elfogadott módosítás szerinti szöveg 33 2016. március 24-i Küldöttgyűlés által elfogadott módosítás szerinti szöveg 33 2016. március 24-i Küldöttgyűlés által elfogadott módosítás szerinti szöveg 34 2016. március 24-i Küldöttgyűlés által elfogadott módosítás szerinti szöveg 35 2016. március 24-i Küldöttgyűlés által elfogadott módosítás szerinti szöveg 29
6
(d) A képviseleti jog gyakorlásának módja: önálló.36 (e) Az egyesület Elnökének feladata: az egyesületi tevékenység irányítása, annak képviselete közéleti és szakmai fórumokon a Küldöttgyűlések37 előkészítése és összehívása a Választmányi ülések előkészítése és összehívása az éves költségvetés, munkaterv kidolgozása és végrehajtása, munkáltatói és fegyelmi jogkör gyakorlása a tagság felvétele 4) Az Ellenőrző Bizottság (a) Az Ellenőrző Bizottság 3 tagból áll, akiket a Küldöttgyűlés 5 éves határozott38 időtartamra nyílt szavazással választ. (b) Az Ellenőrző Bizottság tagjai sorából elnököt választ, ügyrendjét saját maga állapítja meg és a Küldöttgyűlés39 elé terjeszti. (c) Az Ellenőrző Bizottság közvetlenül a Küldöttgyűlésnek40 van alárendelve, és évente tartozik annak beszámolni. (d) Feladata a Terméktanács törvények szerinti működésének, gazdálkodásának ellenőrzése. Ennek érdekében az Egyesület bármely szervétől felvilágosítást, adatot kérhet, iratait megvizsgálhatja. (e) Az Ellenőrző Bizottságot az Egyesület ügyeiben intézkedési jog nem illeti meg. 5.) Az egyesület vezető41 tisztségviselői (a) Az Elnök42, a Választmány és az Ellenőrző Bizottság tagjai. (b) Az egyesület tisztségviselőit a tudomásukra jutott üzleti titok tekintetében titoktartás kötelezi. (c) Vezető tisztségviselő az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták. Ha a vezető tisztségviselő jogi személy, a jogi személy köteles kijelölni azt a természetes személyt, aki a vezető tisztségviselői feladatokat nevében ellátja.43 (d) A vezető tisztségviselőkre vonatkozó szabályokat a kijelölt személyre is alkalmazni kell. A vezető tisztségviselő ügyvezetési feladatait személyesen köteles ellátni. Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült. Nem lehet vezető tisztségviselő aki közügyektől eltiltó ítélet hatálya alatt áll (Btk. 61.§ (2) bek. i) pont). Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak. Akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy vezető tisztségviselője nem lehet. Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet vezető tisztségviselő az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől.44
36
2016. március 24-i Küldöttgyűlés által elfogadott módosítás szerinti szöveg 2016. március 24-i Küldöttgyűlés által elfogadott módosítás szerinti szöveg 38 2016. március 24-i Küldöttgyűlés által elfogadott módosítás szerinti szöveg 39 2016. március 24-i Küldöttgyűlés által elfogadott módosítás szerinti szöveg 40 2016. március 24-i Küldöttgyűlés által elfogadott módosítás szerinti szöveg 41 2016. március 24-i Küldöttgyűlés által elfogadott módosítás szerinti szöveg 42 2016. március 24-i Küldöttgyűlés által elfogadott módosítás szerinti szöveg 43 2016. március 24-i Küldöttgyűlés által elfogadott módosítás szerinti szöveg 44 2016. március 24-i Küldöttgyűlés által elfogadott módosítás szerinti szöveg 37
7
V. AZ EGYESÜLET JOGKÉPESSÉGE ÉS KÉPVISELETE (a) Az egyesület jogi személy. (b) A képviselet akként történik, hogy az egyesület előírt, előnyomott vagy nyomtatott (teljes vagy rövid) neve fölé az Elnök nevét önállóan írja. (c) Az Elnököt akadályoztatása esetén a Választmány Elnöke helyettesíti. VI. AZ EGYESÜLET GAZDÁLKODÁSA (a) Az egyesület bevételei: belépési és tagsági díj, állami, közületi vagy magán támogatás, saját alapképzésre szolgáló befizetések, az egyesület egyéb tevékenységéből eredő bevételek, kamatok. (b) Az egyesület az egyesületi cél megvalósításával közvetlenül összefüggő gazdasági tevékenység végzésére jogosult.45 (c) Az egyesület éves költségvetés alapján gazdálkodik. Az egyesület tartozásaiért saját vagyonával felel. (d) Az egyesület nem nyereségérdekelt, nyereséget nem képez, az éves bevétele költségfelhasználáson felüli részét a következő évi feladatok megvalósítására fordítja a Küldöttgyűlés46 döntése szerint. (e) Az egyesület jogutód nélküli megszűnése esetén a hitelezők követeléseinek kiegyenlítése után fennmaradó vagyont az alapszabályban meghatározott, az egyesület céljával megegyező vagy hasonló cél megvalósítására létrejött közhasznú szervezetnek kell átadni. A nyilvántartó bíróság jogszabályban meghatározott szervezetnek juttatja a vagyont, ha az alapszabály nem tartalmaz rendelkezést a megszűnő egyesület vagyonáról, vagy ha az alapszabályban megjelölt közhasznú szervezet a vagyont nem fogadja el vagy azt nem szerezheti meg.47 VII. AZ EGYESÜLET MEGSZŰNÉSE Az egyesület megszűnik, ha: feloszlását, vagy más egyesülettel48 való egyesülését a Küldöttgyűlés49 kimondja, az arra jogosult szerv megszünteti50 VIII. ZÁRADÉK (a) Az Alapszabályban nem érintett kérdésekre a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. tv.51, az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény, továbbá a civil52 szervezetek gazdálkodásáról szóló jogszabályok rendelkezései az irányadók. 45
2016. március 24-i Küldöttgyűlés által elfogadott módosítás szerinti szöveg 2016. március 24-i Küldöttgyűlés által elfogadott módosítás szerinti szöveg 47 2016. március 24-i Küldöttgyűlés által elfogadott módosítás szerinti szöveg 48 2016. március 24-i Küldöttgyűlés által elfogadott módosítás szerinti szöveg 49 2016. március 24-i Küldöttgyűlés által elfogadott módosítás szerinti szöveg 50 2016. március 24-i Küldöttgyűlés által elfogadott módosítás szerinti szöveg 51 2016. március 24-i Küldöttgyűlés által elfogadott módosítás szerinti szöveg 52 2016. március 24-i Küldöttgyűlés által elfogadott módosítás szerinti szöveg 46
8
(b) Amennyiben az egyesületet a Miniszter terméktanácsként elismeri, úgy az agrárpiaci rendtartásról szóló 2003. évi XVI. törvény és kapcsolódó jogszabályainak rendelkezései az irányadóak. (c) Amennyiben az egyesületet a Miniszter terméktanácsként nem ismerné el, úgy az egyesület a terméktanács feladatkörébe tartozó tevékenységeket és feladatokat nem gyakorolja. (d) A Terméktanács ezennel kötelezettséget és az egyesület teljes vagyonával felelősséget vállal azért, hogy a terméktanács tagjai a Miniszter és a Terméktanács közötti szerződésben foglaltakat végrehajtják. (e) Jelen Alapszabályt az Erdészeti Szaporítóanyag Terméktanács alakuló Küldöttgyűlése hagyta jóvá 1994. február 22-én, majd módosította az 1998. február 3-i, 2009. október 15i illetve a 2013. szeptember 26-i és 2016. március 24-i Küldöttgyűlésén.53 Budapest, 2016. március 24. Ezen módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt alapszabály szövege megfelel az Erdészeti Szaporítóanyag Terméktanács alakuló Küldöttgyűlése által 1994. február 22-én jóváhagyott, majd 1998. február 3-án, 2009. október 15-én illetve a 2013. szeptember 26-án módosított, továbbá a Küldöttgyűlés által 2016. március 24-én jóváhagyott szövegmódosítás alapján hatályos tartalomnak.
................................ Kárpáti Béla az egyesület elnöke
Tanú aláírása: Neve: Lakcíme: Személyi igazolvány száma:
53
Tanú aláírása: Neve: Lakcíme: Személyi igazolvány száma:
2016. március 24-i Küldöttgyűlés által elfogadott módosítás szerinti szöveg
9
