ALAPSZABÁLY
A Győri Zabolátlan SE alakuló közgyűlése az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény, illetőleg a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvéről szóló 1959. évi IV. törvény 61. és következő §-ai alapján, a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény és a sportról szóló 2004. évi I. törvény rendelkezéseire is figyelemmel 2011. december 3. napján a következők szerint fogadta el az egyesület Alapszabályát: 1.
Általános rendelkezések:
Az egyesület neve:
Győri Zabolátlan SE
Az egyesület székhelye:
9012 Győr, Hegyalja u. 78.
Az Egyesület működési területe kiterjed a Magyar Köztársaság egész területére. Az Egyesület jogi személy, közhasznú szervezet és a 2004. évi I. törvény hatálya alatt áll. 2.
Az egyesület célja, feladatai: -
-
-
3.
Az állami, társadalmi szervek támogatásával a sportegyesület jogi és anyagi lehetőségeinek felhasználásával az egyesületi tagok rendszeres testmozgásra és egészséges életmódra való nevelése elsősorban úszás sportágban, az ehhez szükséges feltételek megteremtése. Az úszó- és egyéb szakszövetségek által kiírt, játék-, turisztikai-, sport- és egészséges életmóddal összefüggő versenylehetőségek tervezése és szervezése. Ehhez kapcsolódóan az egyesületi tagok utaztatása, nevezési díjának és sportruházatának és sporteszközeinek finanszírozása. Edzőtáborok megszervezése, személyi és anyagi feltételeinek biztosítása. A rendszeres sportolás, testedzés, versenyzés biztosítása, sportkapcsolatok létesítése és fenntartása az úszás sportágban. Közhasznúsági nyilatkozat:
Az Egyesület a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény 26. § c) pontjában megjelölt közhasznú tevékenységek közül az alábbi közhasznú tevékenységeket végzi: -
egészségmegőrzés, betegségmegelőzés, gyógyító, egészségügyi rehabilitációs tevékenység, nevelés és oktatás, képességfejlesztés, ismeretterjesztés, sport, a munkaviszonyban és a polgári jogi jogviszony keretében megbízás alapján folytatott sporttevékenység kivételével.
2 Az Egyesület működésének, szolgáltatásainak és beszámolóinak nyilvánosságát az egyesület honlapján való közzététel útján biztosítja. Az Egyesület, mint közhasznú szervezet működése nyilvános, és nem zárja ki, hogy tagjain kívül más is részesülhessen közhasznú szolgáltatásaiból. Az Egyesület, mint közhasznú szervezet vállalkozási tevékenységet csak közhasznú céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végez, gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt a létesítő okiratában meghatározott tevékenységére fordítja. Az Egyesület politikamentes, pártoktól független, azoknak anyagi támogatást nem nyújt, országgyűlési és önkormányzati képviselőt nem állít, és nem támogat, politikai tevékenységet nem folytat és nem támogat. Az Egyesület sporttal össze nem függő tevékenységet, valamint sporttevékenységével összefüggő kereskedelmi tevékenységet (ideértve a sportegyesület vagyoni értékű jogainak hasznosítását is) csak kiegészítő tevékenységként folytathat. A sportlétesítmények használata, illetve működése – e rendelkezés értelmében – a sportegyesület alaptevékenységének minősül. (Stv. 17. § (1) bek. b) pont) 4.
Az Egyesület tagjai
Az Egyesület tagja lehet az a természetes személy vagy szervezet, aki a jelen Alapszabályban foglalt egyesületi célokat elfogadja és tagfelvételi kérelmét az Elnökség jóváhagyja. A felvételt kérőnek kérelmében nyilatkozatot kell tennie arra vonatkozóan, hogy az Egyesület létesítő okiratát ismeri és az Egyesület alapszabályát, céljait, szellemiségét, értékrendjét és kialakult szokásait magára nézve kötelezőnek fogadja el. A tag felvételével kapcsolatos döntés meghozatala az Elnökség hatáskörébe tartozik. A tag felvételének kérdésében az Elnökség a tag kérelme alapján, egyszerű szótöbbségi határozattal dönt. Az Egyesület Elnöksége köteles az egyesületi tagokról naprakész nyilvántartást vezetni. Az Elnökség egyszerű többségi döntéssel hozott határozattal tiszteletbeli tagnak kérhet fel olyan természetes személyeket, akiket arra érdemesnek tart. A tiszteletbeli tagság annak, a jelölt általi írásbeli elfogadásával jön létre. A tiszteletbeli tagság az Egyesületben tagsági jogokat és kötelezettségeket nem keletkeztet, azzal a kivétellel, hogy a tiszteletbeli tag is jogosult a Közgyűlésen részt venni, felszólalni, véleményét az adott kérdéssel összefüggésben kinyilvánítani és javaslatot tenni, valamint egyben köteles az Alapszabály rendelkezéseit betartani és az Egyesület érdekeivel összhangban tevékenykedni. A jelen Alapszabályban a továbbiakban mindazon rendelkezéseknél, ahol a "tag" kifejezés szerepel, csupán az Egyesület rendes tagjait kell érteni, a tiszteletbeli tagokra vonatkozó eltérő rendelkezések mindig pontosan tartalmazzák a "tiszteletbeli tag" továbbá "pártoló tag" kifejezést. Az egyesületi tagság megszűnik: -
a természetes személy tag halálával, illetőleg a nem természetes személy tag jogutód nélküli megszűnésével, a kilépés írásbeli bejelentésével, kizárással,
3 -
ha az Egyesület megszűnik.
Kilépési szándékát a tag köteles bejelenteni az Elnökséghez. A kilépés az Elnökség részére történt bejelentéssel egyező időpontban hatályos. A Közgyűlés minősített többségi határozattal, a jelenlévő, szavazati joggal rendelkező tagok legalább háromnegyedes szavazat-többségével az Egyesületből kizárhatja azt a tagot, aki valamely, az egyesületi tagságból eredő kötelezettségét ismételten vagy súlyosan megszegi; így különösen, ha a három hónapnál régebben lejárt esedékességű tagdíjat írásbeli felszólításra (8 napos határidővel a hátralék megfizetésére) sem fizette be, illetőleg, ha az Egyesület céljával, szellemiségével vagy az Alapszabállyal össze nem egyeztethető magatartást tanúsít. A tiszteletbeli tagi címet a Közgyűlés minősített többségi határozattal, a jelenlévő, szavazati joggal rendelkező tagok legalább háromnegyedes szavazat-többségével jogosult megvonni abban az esetben, ha a tiszteletbeli tag az Egyesület céljával, szellemiségével, értékrendjével vagy az Alapszabállyal össze nem egyeztethető magatartást tanúsít. Csak azt követően hozható meg a kizárásról illetve a tiszteletbeli tagi cím megvonásáról szóló határozat, miután a határozattal érintett személyt meghallgatták, részére lehetőséget biztosítottak védekezésének előterjesztésére és az enyhítő vagy mentő körülmények ismertetésére. 5.
Tagsági jogok és kötelezettségek
Az Egyesület tagja jogosult: – – –
részt venni az Egyesület rendezvényein, kezdeményezni egyes kérdések megvitatását, tevékenykedni az egyesület szakosztályainak munkájában, rendszeresen sporttevékenységet folytatni és hozzájárulni az egyesület feladatainak teljesítéséhez, – használni az Egyesület rendelkezésére álló sportlétesítményeket, sporteszközöket, sportfelszereléseket, – részt venni az Egyesület színeiben a sportversenyeken, – kezdeményezni bármely rendes vagy pártoló tag felvételét vagy kizárását, – a természetes személy tag személyesen, a nem természetes személy tag képviselője útján a közgyűlésen a többi taggal egyenlő szavazati joggal részt venni, felszólalni, véleményét kifejteni, határozati javaslatot tenni és szavazni, – a természetes személy tagok választhatnak és választhatók, a nem természetes személy tagok pedig törvényes képviselőik útján választhatják meg az Egyesület vezető tisztségviselőit. Az Egyesület tagja köteles: –
az Egyesület alapszabályát és belső szabályzatait valamint az Egyesület szervei által hozott határozatokat megtartani, az Egyesület célját és szellemiségét, értékrendjét tiszteletben tartani, – az Egyesület közgyűlésének a tagokra nézve kötelező határozatok szerint eljárni, – a közgyűlés által évente meghatározott mértékű tagdíjat határidőben megfizetni,
4 –
rendszeres sporttevékenységet folytatni, részt venni az egyesület célkitűzésének megvalósításában, – óvni a testnevelési és sportlétesítményeket, eszközöket, felszereléseket, – mindenkor sportszerű magatartást tanúsítani, – legjobb tudásának megfelelően képviselni az egyesületet. A nem természetes személy tag törvényes képviselője útján gyakorolhatja és teljesítheti jogait és kötelezettségeit. A természetes személy tag jogait csak személyesen gyakorolhatja, meghatalmazotti képviseletnek nincs helye. Amennyiben a jelen Alapszabály eltérően nem rendelkezik, az Egyesület valamennyi tagja egyenlő jogokkal és kötelezettségekkel rendelkezik. Az Egyesület pártoló tagjainak jogai: -
használhatják az Egyesület által igénybe vehető sportlétesítményeket, részt vehetnek a közgyűlésen, ott felszólalhatnak, de azon szavazati jogokkal nem rendelkeznek, javaslatokat, észrevételeket tehetnek az Egyesület működésével kapcsolatban, tisztviselőktől tájékoztatást kérhetnek, a vezetőség megbízásával foglalkozásokat vezethetnek, elláthatnak technikai és egyéb feladatokat.
Az Egyesület pártoló tagjainak kötelességei: 6.
az alapszabályban foglaltak betartása, az Egyesület célkitűzésének erkölcsi és anyagi támogatása, sportszerű magatartás.
Egyesület szervezete, összeférhetetlenségi szabályok:
Az Egyesület legfőbb szerve a Közgyűlés, amely a tagok összessége. Az Egyesület ügyintéző és képviseleti teendőit, illetve a napi ügyviteli feladatokat az Egyesület ügyintéző képviselő szerve, az Elnökség irányítja és látja el. Az Egyesület vezető tisztségviselői: az Elnök, az elnökhelyettes és a kincstárnok. Az Egyesület ügyintéző képviseleti szervének tagja az lehet, aki a közügyek gyakorlásától nincs eltiltva és a) magyar állampolgár, b) a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvényben meghatározottak szerint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkezik, vagy c) a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény hatálya alá tartozik, és bevándorolt vagy letelepedett jogállású, illetve tartózkodási engedéllyel rendelkezik. Az Egyesület vezető szervének határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója, élettársa (a továbbiakban együtt: hozzátartozó) a határozat alapján kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy bármilyen más előnyben részesül,
5 illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. Nem minősül előnynek az Egyesület cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve az Egyesület által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás. A közhasznú szervezet megszűntét követő két évig nem lehet más közhasznú szervezet vezető tisztségviselője az a személy, aki olyan közhasznú szervezetnél töltött be – annak megszűntét megelőző két évben legalább egy évig – vezető tisztséget, amely az adózás rendjéről szóló törvény szerinti köztartozását nem egyenlítette ki. A vezető tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles az Egyesületet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt. 7.
A Közgyűlés
Az Egyesület legfőbb szerve a Közgyűlés, amelyet évente legalább egy alkalommal össze kell hívni (az előző időszak munkájának értékelése érdekében és a következő időszak feladatainak, költségvetésének meghatározására, valamint a vezetőség beszámoltatására). Évente legalább egy olyan közgyűlést (küldöttgyűlést) össze kell hívni, amelyen az Egyesületnek meg kell tárgyalnia éves pénzügyi tervét, illetve az előző éves pénzügyi terv teljesítéséről szóló, a számvitelről szóló törvény (2000. évi C. tv.) rendelkezései szerint készített beszámolóját a jogszabályban meghatározott határidőig. (Stv. 17. § (1) bek. a) pont) Az Elnök az Elnökség egyszerű szótöbbséggel hozott határozata alapján a Közgyűlést egyéb alkalmakkor is jogosult összehívni, továbbá köteles azt összehívni, ha a tagok legalább 1/3-a írásban kérheti. A közgyűlés hatáskörébe tartozik: a) b) c) d) e) f) g) h) i) j) k) l) m) n)
Az Egyesület megalakulásának elhatározása, Az Egyesület Alapszabályának megállapítása, módosítása, Az éves költségvetés meghatározása, Az Elnök éves beszámolójának és a közhasznúsági jelentésnek az elfogadása, Az Egyesület más egyesülettel történő egyesülésének, feloszlásának kimondása, Az Egyesület tagjainak sorából történő kizárás, illetőleg a tiszteletbeli tagi cím visszavonása, Az Elnökség tagjai és az Elnök megválasztása, Az Elnökség tagjai és az Elnök visszahívása, A Felügyelő Bizottság tagjainak megválasztása és visszahívása (Az FB felállítása csak akkor kötelező, ha az Egyesület közhasznú és várható éves bevétele az 5.000.000,- Ftot meghaladja.), Az elnökség határozata ellen benyújtott kifogás felülvizsgálata, Határozathozatal minden olyan kérdésben, amelyet jogszabály a közgyűlés hatáskörébe utal, Szakosztályok létrehozása, munkatervének megvitatása és elfogadása, Az Egyesület esemény- és versenynaptárának megvitatása és elfogadása, Az Egyesület éves tagdíjak elfogadása, fizetési mód meghatározása.
6 A közgyűlést az Elnök hívja össze valamennyi regisztrált tag előzetes írásbeli értesítésével. A meghívót a tagoknak a tervezett időpontot megelőzően - elektronikus úton - legalább 8 (nyolc) naptári nappal meg kell küldeni, a napirendi pontok, valamint a határozatképtelenség esetén megtartandó esetleges megismételt közgyűlés helyének és dátumának pontos megjelölésével. A közgyűlés nyilvános. A közgyűlés akkor határozatképes, ha a szavazásra jogosult tagok 50 %-a + 1 (egy) fő jelen van. A határozatképtelenség miatt megismételt közgyűlés az eredeti meghívóban rögzített napirendi pontok tekintetében a jelenlévők számától függetlenül határozatképes abban az esetben, ha a távolmaradás jogkövetkezményeire a tagok figyelmét a meghívóban kifejezetten felhívták. A közgyűlés hatáskörébe tartozó ügyekben határozatait a jelenlévő, szavazati joggal rendelkező tagok egyszerű szótöbbségével hozza, kivéve a b), e), f) és h) pontot, ahol a jelenlévő, szavazati joggal rendelkező tagok minősített többségének (legalább háromnegyedének) igenlő szavazata szükséges. Tagkizárásra vonatkozó döntés meghozatalakor a kizárni szándékozott tag szavazati jogát nem gyakorolhatja. A közgyűlés az éves beszámolóról és a közhasznúsági jelentés elfogadásáról szóló határozatát az általános szabályok szerint, azaz a jelenlévő, szavazati joggal rendelkező tagok egyszerű szótöbbségével hozza. A levezető elnök személyének megválasztásáról a Közgyűlés az ülés megkezdésekor a jelenlévő, szavazati joggal rendelkező tagok egyszerű szótöbbségével határoz. A közgyűlés a személyi döntések (f), g) és h) pontok) kivételével határozatait nyílt szavazással, a személyi döntések tekintetében pedig titkos szavazással hozza. Az Elnökség tagjainak és az Elnök visszahívására, tovább a Felügyelő Bizottság tagjainak visszahívására csak abban az esetben kerülhet sor, amennyiben a visszahívásra kerülő tisztségviselő feladatait nem látja el. A visszahívás pontos okát részletesen indokolni kell. Az indokolást a visszahívást tartalmazó határozatnak tartalmaznia kell. Szavazategyenlőség esetén a határozati javaslatot elvetettnek kell tekinteni. A közgyűlési határozatot az érintettekkel igazolható módon, írásban közölni kell. Az Elnök köteles a Közgyűlés által meghozott határozatokat a Határozatok Könyvébe bejegyezni. A Határozatok Könyve oly módon tartalmazza a határozatokat, hogy abból a Közgyűlés döntésének tartalma, időpontja és hatálya, illetve a döntést támogatók és ellenzők számaránya (ha lehetséges személye) megállapítható. A közgyűlés jogszabálysértő határozata 30 (harminc) napon belül – tudomásszerzéstől számítottan – bíróság előtt megtámadható. 8.
Az Elnökség
Az Egyesület vezető szerve a 3 (három) tagú Elnökség, amelynek tagjait a Közgyűlés egyszerű szótöbbséggel, titkos szavazással, határozatlan időtartamra választja. Elnökség tagjai: Elnök, elnökhelyettes és kincstárnok.
7
Az Elnökség szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal tart ülést. Az Elnökség ülése határozatképes, ha azon az elnökségi tagok 100 %-a jelen van. Az ülések nyilvánosak. Az Elnökség határozatait nyílt szavazással, szótöbbséggel hozza meg. Szavazategyenlőség esetén a határozati javaslatot elvetettnek kell tekinteni. A határozatot az érintettel igazolható módon, írásban közölni kell. Az elnökségi ülést az Elnök hívja össze valamennyi elnökségi tag előzetes írásbeli értesítésével (ideértendő az e-mail-ben történő értesítés is). A meghívót az elnökségi tagoknak a tervezett időpontot megelőzően legalább nyolc naptári nappal meg kell küldeni, a napirendi pontok pontos megjelölésével. Az Elnökség ügyrendjét egyebekben maga állapítja meg. Az Elnökség hatáskörébe tartozik: a) b) c) d) e) f) g) h) i) j) k) l) m) n) o) p) q)
az Egyesület tagjaira kötelező határozatok meghozatala, az ügyrend elfogadása, az etikai szabályok elfogadása, fegyelmi jogkör gyakorlása, tagfelvétel jóváhagyása, az Elnök utasítása a közgyűlés összehívására, a közgyűlés előkészítése, betekintés biztosítása az érdeklődők részére az Egyesület működésével kapcsolatban keletkezett iratokba, az éves elnöki beszámolókba, a közhasznúsági jelentésekbe, valamint a korábbi közgyűlési határozatokba, a közhasznúsági jelentés tervezetének elkészítése és jóváhagyás céljából a Közgyűlés elé terjesztése, beszámoló elkészítése a közgyűlés részére az elnökség munkájáról, döntés minden olyan egyéb kérdésben, amely nem tartozik a Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe, az Egyesület tevékenységének irányítása, az Egyesület munkaterv és eseménynaptár tervezetének az elkészítése, az Egyesület fejlesztési tervének és költségvetési előirányzatainak kidolgozása a vonatkozó munkaterv és eseménynaptár alapján, sportcsoportok létrehozása és megszüntetése, szakosztályvezetők megbízása és visszahívása, pártoló tagság szervezése, kapcsolattartás a sportban érdekelt más egyesületekkel és társadalmi szervezetekkel, belső szabályzatok elkészítése.
A Szakosztályvezetők visszahívására csak abban az esetben kerülhet sor, amennyiben a visszahívásra kerülő szakosztályvezető feladatait nem látja el. A visszahívás pontos okát részletesen indokolni kell. Az indokolást a visszahívást tartalmazó határozatnak tartalmaznia kell. A Közgyűlés általi visszahívás esetén túl megszűnik az elnökségi tagság a tag halálával és lemondásával is, amely esetekben a Közgyűlés új elnökségi tagot választ. Az időközben választott új elnökségi tag megbízatása a már hivatalban lévő elnökségi tagok mandátumával egyező időpontig szól. Az Elnök köteles az Elnökség által meghozott határozatokat a Határozatok Könyvébe bejegyezni. A Határozatok Könyve oly módon tartalmazza a határozatokat, hogy abból az Elnökség döntésének tartalma, időpontja és hatálya, illetve a döntést támogatók és ellenzők számaránya (ha lehetséges személye) megállapítható.
8
9.
Az Elnök
Az Elnök a Közgyűlés által egyszerű szótöbbséggel, titkos szavazással határozatlan időtartamra választott vezető tisztségviselő, aki az Egyesület szervezetének képviseletre önállóan jogosult vezetője. Az Elnök hatásköre és feladatai: – – – – –
az Egyesület adminisztratív szervezetének kialakítása és vezetése, a munkáltatói jogok gyakorlása az Egyesület munkavállalói felett, a közgyűlés és az elnökség határozatainak végrehajtása, az elnökségi ülések előkészítése és levezetése, az Egyesület képviselete harmadik személyekkel szemben és hatóságok, illetőleg bíróság előtt, – az Egyesület közgyűlésének és az Elnökség határozatairól olyan nyilvántartás vezetése, amelyből a vezető szerv döntésének tartalma, időpontja és hatálya, illetve a döntést támogatók és ellenzők számaránya és személye megállapítható, – éves beszámoló tervezetének készítése, és jóváhagyás céljából a Közgyűlés elé terjesztése, – a Közgyűlés és az Elnökség határozatainak az Alapszabályban megjelölt módon az érintettekkel történő közlése, – az Egyesület a Közgyűlés és az Elnökség által meghozott határozatokat, továbbá az Egyesület közhasznúsági jelentését (mely a számviteli beszámolót is tartalmazza) a tárgyévet követő évben, legkésőbb június 30-áig saját honlapján, a nyilvánosság számára elérhető módon közzétenni. 10.
Elnökhelyettes
Feladata és hatásköre: 11.
Az elnökhelyettes a jelen Alapszabály 13. pontjában foglaltaknak megfelelően helyettesíti az elnököt akadályoztatása esetén. A közgyűlésre megküldi az érintetteknek a meghívót. Vezeti a jelenléti ellenőrzési ívet, akár az elnökségi üléseken, akár a közgyűlésen. Vezeti a közgyűlés jegyzőkönyvét. Az egyesület éves közgyűlése alkalmából beszámolót tart a szervezet tevékenységéről. Vezeti a tagsági kartotékokat. A Felügyelő Bizottság
Az Egyesület, mint közhasznú szervezet éves bevétele az ötmillió forintot nem haladja meg, ezért az 1997. évi CLVI. törvényben megjelölt felügyelő szerv létrehozása nem szükséges. Amennyiben az éves bevétel az ötmillió forintot meghaladja, a Közgyűlés gondoskodik az alapszabály megfelelő módosításáról és felügyelő szerv megválasztásáról.
9 12.
Az Egyesület működése és gazdálkodása
Az Egyesület, mint társadalmi szervezet tevékenységét a nyilvántartásba vételről szóló határozat jogerőre emelkedése napján kezdheti meg. Az Egyesület tagdíjaiból, részére juttatott támogató befizetésekből és esetleges egyéb jövedelmekből gazdálkodik. Bevételeit saját bankszámlán tartja. Az egyesület kincstárnokát a közgyűlés választja meg. A kincstárnok az elnökség tagja. A kincstárnok irányítja és vezeti az egyesület pénzügyeit és gazdasági tevékenységét. Utalványozási jogot gyakorol. A bankszámla feletti rendelkezéshez minden esetben kizárólag az ez irányú képviseleti joggal felruházott kincstárnok és az egyesület elnökének együttes aláírása szükséges. A tagdíj összegét, befizetésének módját a Közgyűlés határozza meg. A tagok tagdíjbefizetéseiről az Elnökség a tagnyilvántartáshoz kapcsolódó nyilvántartást vezet. A tagok a tagdíj megfizetésén túl az Egyesület tartozásaiért saját vagyonukkal nem felelnek. Az Egyesület a vagyonával önállóan gazdálkodik, tartozásaiért saját vagyonával felel. Az Egyesület gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt az Alapszabályban meghatározott tevékenységére fordítja. Az Egyesület befektetési tevékenységet nem végez, így befektetési szabályzat-készítési kötelezettsége nincsen. Az Egyesület az államháztartás alrendszereitől - a normatív támogatás kivételével - csak írásbeli szerződés alapján részesülhet támogatásban. A szerződésben meg kell határozni a támogatással való elszámolás feltételeit és módját. Az igénybe vehető támogatási lehetőségeket, azok mértékét és feltételeit a sajtó útján nyilvánosságra kell hozni. Az Egyesület, mint közhasznú szervezet által nyújtott cél szerinti juttatások bárki által megismerhetők. Az Egyesület a felelős személyt, a támogatót, valamint e személyek hozzátartozóját - a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető szolgáltatások, illetve a társadalmi szervezet által tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő juttatások kivételével - cél szerinti juttatásban nem részesítheti. Az Egyesület váltót, illetve más hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt nem bocsáthat ki. Az Egyesület vállalkozásának fejlesztéséhez közhasznú tevékenységét veszélyeztető mértékű hitelt nem vehet fel; az államháztartás alrendszereitől kapott támogatást hitel fedezetéül, illetve hitel törlesztésére nem használhatja fel. Az Egyesületre irányadó beszámolási és nyilvántartási szabályokra az 1997. évi CLVI. törvény 18-20. §-ai az irányadók. Az Egyesület köteles közhasznúsági jelentését a tárgyévet követő évben legkésőbb június 30. napjáig saját honlapján, ennek hiányában egyéb, a nyilvánosság számára elérhető módon közzétenni. Az Egyesületet a tagok elsődlegesen nem gazdasági tevékenység céljára alapították, és az Egyesület gazdasági vállalkozási tevékenységet kizárólag másodlagos jelleggel, a céljainak elérését elősegítendő és közhasznú tevékenységét nem veszélyeztető módon folytathat.
10
Az Egyesület működése felett az ügyészség gyakorol törvényességi felügyeletet. Az Egyesület működése során keletkezett iratokba a betekintés lehetőségét az Egyesület elnöke biztosítja az érdeklődő részére munkanapokon előzetesen egyeztetett időpontban az Egyesület székhelyén, felügyelet mellett. Az Egyesület közhasznúsági jelentéséről az érdeklődő a költségek megtérítése mellett másolatot kérhet. Az Egyesület bevételei: -
tagdíj, melynek mértékét és befizetés módját a közgyűlés határozza meg, állami vagy önkormányzati hozzájárulás, pályázatokból nyert hozzájárulás, egyéb bevételi források (pl. szponzori támogatás).
Az Egyesület kiadásai: -
eszközök és felszerelések (pl. sportszerek, mérőeszközök, erőfejlesztő gépek, egyenruhák stb.) beszerzése, az egyesület irányításához szükséges személyi feltételek biztosítása (pl. szakosztályvezetők, foglalkozásvezetők, gazdaságvezető, technikai, személyzet bérei stb.), versenyeztetéssel kapcsolatos költségek, táboroztatás, utaztatási költségek, szervezési költségek, egyéb, a közgyűlés által jóváhagyott kiadások.
Az Egyesület önálló vagyonnal rendelkezik, amelyről a közgyűlés dönt. Az egyesület megszűnésével az egyesület vagyona a hitelezők kielégítését követően állami tulajdonba kerül, melyet közérdekű sportcélra kell fordítani. 13.
Az Egyesület képviselete
Az Egyesületet az Elnök önállóan képviseli, kivéve az Egyesület bankszámlája feletti rendelkezési jogot, mely felett az Elnök és a kincstárnok együttesen jogosult rendelkezni. Az elnök képviseleti jogát írásban, az ügyek meghatározott csoportjára nézve az elnökségi tagokra átruházhatja. Ha nem az elnök az aláíró, és jogszabály a nyilatkozat érvényességéhez írásbeli alakot kíván, akkor két képviseleti joggal felruházott személy aláírása szükséges. 14.
Fegyelmi felelősség
Az Egyesület tagjai felett - ilyen minőségében elkövetett fegyelmi vétségük esetén - a fegyelmi jogkört az Elnökség gyakorolja. A fegyelmi eljárás során az Elnökség a következő büntetéseket szabhatja ki: - figyelmeztetés, megrovás, - a tagság felfüggesztése meghatározott időre, de legfeljebb egy év tartamára, - kizárás.
11 A fegyelmi büntetés ellen fellebbezésnek van helye, amelyet a közgyűlés bírál el egyszerű szótöbbséggel. 15.
Az Egyesület megszűnése
Az Egyesület megszűnik, ha a Közgyűlés a feloszlását vagy más társadalmi szervvel való egyesülését kimondja. Megszűnik továbbá az Egyesület, amennyiben az arra jogosult szerv feloszlatja, illetőleg megszűnését megállapítja. Az Egyesület megszűnése esetén vagyonát elsődlegesen a hitelezők kielégítésére kell fordítani azzal, hogy a sportegyesületre – a végelszámolásra vonatkozó rendelkezések kivételével – megfelelően kell alkalmazni a csődeljárásról, a felszámolásról és a végelszámolásról szóló törvény szabályait. A hitelezők kielégítése utáni vagyon felhasználásának módjáról a Közgyűlés dönt. Kivéve, ha sportegyesület bírósági feloszlatása esetén a hitelezők kielégítése után fennmaradó vagyon állami tulajdonba kerül, és azt közérdekű sportcélra kell fordítani. (Stv. 17. § (5)-(6) bek.) A közhasznú szervezet a közhasznú jogállásának megszűnésekor köteles esedékes köztartozásait rendezni, illetőleg közszolgáltatás ellátására irányuló szerződéséből eredő kötelezettségeit időarányosan teljesíteni. 16.
Egyéb rendelkezések:
Az egyesület tagjairól készült nyilvántartás az alapszabály mellékletét képezi. Az Egyesület a Győr-Moson-Sopron Megyei Bíróság nyilvántartásba vételével jön létre. Záradék: Ezt az Alapszabályt a 2011. december 3. napján tartott alakuló közgyűlés egyhangúlag elfogadta. Kelt: Győr, 2011. december 3.
…………………………………. Falvi Zsolt elnök
