Gyömrő Város Képviselő-testületének 25/2002. (XII.19.) sz. önk. rendelete a helyi iparűzési adóról a 33/2003. (XII.22.) az 5/2004. (III.11.) sz. a 8/2012.(III.09.) sz. és a 29/2012. (XI.29.) sz. rendeletekkel módosított, egységes szerkezetbe foglalt szövege
A rendelet hatálya 1. § A rendelet hatálya kiterjed Gyömrő város közigazgatási területének egészére.
Az adókötelezettség 2. § (1) Adóköteles az önkormányzat illetékességi területén állandó vagy ideiglenes jelleggel végzett vállalkozási tevékenység /a továbbiakban: iparűzési tevékenység/. (2) Az adókötelezettséget nem befolyásolja az, hogy az adóalany az adóköteles tevékenységet a székhelyén, vagy a telephelyén /részlegében/ vagy azon kívül végzi. (3) Adóköteles iparűzési tevékenység: a vállalkozó e minőségben végzett nyereség-, illetőleg jövedelemszerzésre irányuló tevékenysége.
Az adó alanya 3. § (1) Az adó alanya a településen iparűzési tevékenységet folytató vállalkozó. (2) E rendelet alkalmazásában vállalkozó: a gazdasági tevékenységet saját nevében és kockázatára haszonszerzés céljából, üzletszerűen végző a./ a személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott egyéni vállalkozó, b./ a személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott mezőgazdasági őstermelő, feltéve, hogy őstermelői tevékenységéből származó bevétele az adóévben a 400.000,- Ftot meghaladja, c./ a jogi személy, ideértve azt is, ha az felszámolás vagy végelszámolás alatt áll, d./ egyéb szervezet, ideértve azt is, ha az felszámolás vagy végelszámolás alatt áll.
2 4. §1
Az adókötelezettség keletkezése és megszűnése 5. § (1) Az adókötelezettség az iparűzési tevékenység megkezdésének napjával keletkezik, és a tevékenység megszüntetésének napjával szűnik meg. (2) Az önkormányzat illetékességi területén ideiglenes (alkalmi) jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén a tevékenység végzésének időtartama az irányadó az adókötelezettség időbeni terjedelmére.
Az adó alapja 6. § (1) Az állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az adó alapja az értékesített termék, illetőleg végzett szolgáltatás nettó árbevétele, csökkentve az eladott áruk beszerzési értékével és a közvetített szolgáltatások értékével, valamint 2000. évtől anyagköltséggel. (2) Ha a vállalkozó az állandó jellegű iparűzési tevékenységét több önkormányzat illetékességi területén végzi és az adó alapja az egyes illetékességi területen elkülönítetten nem áll rendelkezésre, akkor azt – a tevékenység sajátosságaira leginkább jellemzően a vállalkozónak kell megosztania a mellékletben meghatározottak szerint. (3) Alkalmi, ideiglenes iparűzési tevékenység esetén az adó alapja a végzett tevékenység napokban kifejezett száma. /Minden megkezdett nap egész napnak számít./
Állandó jellegű iparűzési tevékenység esetén az adó alapjának egyszerűsített meghatározása 7. § (1) A 6. § (1) bekezdésétől eltérően
1 2
a./
a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint, az adóévben átalányadózó magánszemély (egyéni vállalkozó, mezőgazdasági kistermelő) vállalkozó,
b./
Az 1990. évi C. törvény 52. § 26. pont a.-d.) pontja szerinti más vállalkozó, feltéve, hogy nettó árbevétele az adóévet megelőző adóévben – 12 hónapnál rövidebb adóévet megelőző adóév esetén napi arányosítással számítva időarányosan – nem haladta meg a 4 millió Ft-ot, illetve a tevékenységét adóévben kezdő vállalkozó esetén az adóévben – időarányosan – a 4 millió Ft-ot várhatóan nem haladja meg.2
Hatályon kívül helyezte az 5/2004. (III.11.) sz. rendelet 1. §-a, hatályos 2004. március 11-től Módosította a 33/2003. (XII.22.) sz. rendelet 1. §-a, hatályos 2003. december 22-től
3 Az adó alapját a (2), illetőleg a (3) bekezdésben foglaltak szerint – figyelemmel a (4) és (5) bekezdésre is – megállapíthatja. (2) Az (1) bekezdés a./ pontja szerinti vállalkozó esetében az adó alapja a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti átalányadó alapjának 20%-kal növelt összege, azzal, hogy az adó alapja nem lehet több, mint a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti – e tevékenységből származó – bevételének 80 százaléka. (3) Az (1) bekezdés b./ pontja szerinti vállalkozó esetében az adó alapja a nettó árbevételének 80 százaléka. (4) Ha az adóévben a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti átalányadózásra való jogosultság nem munkaviszony létesítése miatt szűnik meg, vagy a 7. § (1) bekezdés b.) pontjában említett vállalkozó az adóévben – időarányosan – 4 millió Ft-ot meghaladó nettó árbevételt ért el, akkor az adó alapját – az adóév egészére – a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 39. § (1) bekezdése szerint kell megállapítani. Ha a rendelet 7. § (1) bekezdés a.) pontjában említett magánszemély vállalkozó a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti átalányadózásra való jogosultságát munkaviszony létesítése miatt úgy veszíti el, hogy az adóévben elért árbevétele a 4 millió Ft-ot nem haladja meg, az iparűzési adójának az alapját ebben az adóévben a rendelet 7. § (3) bekezdése alkalmazásával is megállapíthatja.3 (5) Az adó alapjának (2) vagy (3) bekezdés szerinti megállapítása adóévre választható, az erről szóló bejelentést az adóévet megelőző adóévről szóló bevallással egyidejűleg, a tevékenységét év közben kezdő vállalkozó, illetve ha az önkormányzat az adót év közben vezeti be, akkor az adókötelezettség keletkezését, illetve az önkormányzat adót bevezető rendeletének hatálybalépését követő 15 napon belül kell megtenni az adóhatósághoz.
8. § (1) Az egyszerűsített vállalkozói adó hatálya alá tartozó vállalkozó az adó alapját – a 7. § (1) bekezdésében, vagy a 6. § (1) bekezdésében foglalt előírásoktól eltérően – az egyszerűsített vállalkozói adó alapjának 50%-ában is megállapíthatja. (2) Az adó alapjának az (1) bekezdés szerinti megállapítása adóévre választható, az erről szóló bejelentést a helyi adókról szóló 1990. évi C. tv. 39/A. § (5) bekezdése szerint kell megtenni. (3) Ha a vállalkozó az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló törvény hatálya alól kikerül, akkor az adó alapját az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló törvény szerinti adóévére az (1) bekezdés szerint, a naptári év hátralévő részére a 5. § (1) bekezdése, vagy a 6. § (1) bekezdés előírásai szerint kell megállapítani, utóbbi esetén feltéve, hogy a 7. § (1) bekezdésében foglalt feltételek egyébként fennállnak. (4) Ha a vállalkozó az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló törvény hatálya alól kikerül, akkor
3
Módosította a Képviselő-testület 33/2003. (XII.22) sz. rendelet 2.§-a, hatályos 2003. december 22-től.
4 a./ köteles azt 15 napon belül bejelenteni az önkormányzati adóhatóságnak, s ezzel egyidejűleg a naptári év hátralévő részére bejelentést tenni a várható adó összegéről. A bejelentett várható adó összege alapján az adóhatóság megállapítja az adóelőleg összegét. b./ az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló törvény szerinti adóévéről szóló bevallást az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló törvényben meghatározott időpontig köteles benyújtani, s ezzel egyidejűleg az adóévre már megfizetett előleg és a tényleges fizetendő adó összegének különbözetét megfizeti, illetve igényelheti vissza.
Az adó mértéke 9. § 4
(1) Az adó évi mértéke az adóalap 2,0%-a.
(2)
Ideiglenes jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az adó mértéke: Az 1990. évi C. törvény 37.§ (2) bekezdés a.) és b.) pontja szerinti tevékenység végzés után naptári naponként 3.000,-Ft.5
Az adóelőleg megállapítása és az adó megfizetése 10. § A vállalkozó az iparűzési adóra adóelőleget köteles fizetni.
11. § Az adóelőleg összege: a./ ha az adóévet megelőző adóév időtartama 12 hónapnál nem rövidebb, az adóévet megelőző adóév adójának megfelelő összeg; b./ ha az adóévet megelőző adóév 12 hónapnál rövidebb, akkor a megelőző adóév adójának az adóévet megelőző adóév naptári napjai alapján adóévre számított összege; c./ az adóköteles tevékenységét az önkormányzat illetékességi területén az adóév közben kezdő vállalkozónál, vagy ha az önkormányzat az adót első alkalommal vagy év közben vezeti be, az adóévre bejelentett várható adó összege. d./ Ha jogszabályi változás miatt az adó alapja vagy mértéke az adóévre módosul, az adóelőleg összegét ennek figyelembevételével kell megállapítani. e./ Nem köteles adóelőleget fizetni az előtársaság, továbbá az adóköteles tevékenységet jogelőd nélkül kezdő vállalkozó, az adókötelezettség keletkezésének adóévében. Nem alkalmazható ez 4 5
Módosította a Képviselő – testület 29/2012.(XI.29.) sz. rendelet 1.§-a, hatályos 2013. január 1-től. Módosította a Képviselő – testület 8/2012.(III.09.) sz. rendelet 1.§-a, hatályos 2012. március 9 – től.
5 a rendelkezés a már működő, de az önkormányzat illetékességi területén első ízben adóköteles tevékenységet kezdő vállalkozó esetében. f./
Az adóhatóság a fizetendő adóelőleg mértékét az éves adóbevallás, illetve a várható adó bejelentése alapján fizetési meghagyásban közli.
g./ Az adóévben az adóévre vonatkozó fizetési meghagyás jogerőre emelkedéséig a 11. § a.-b./ pontjában említett vállalkozó az adóelőlegét az előző fizetési meghagyás alapján fizeti.
Záró rendelkezések 12. § Az e rendeletben nem szabályozott kérdésekben a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény, valamint az adózás rendjéről szóló 1990. évi XCI. törvény rendelkezései az irányadók.
13. § E rendelet 2003. január 1-én lép hatályba, ezzel egyidejűleg az 1/2001. (01.31.) számú, a helyi iparűzési adóról szóló rendelet hatályát veszti.
Gyömrő, 2002. december 16.
Gyenes Levente s.k. polgármester
Varga Ernő s.k. jegyző
Záradék: A rendelet kihirdetve: 2002. december 19.
Varga Ernő s.k. jegyző
A kiadmány hiteléül: 2012. november 29.
Varga Ernő jegyző
