ALAPOZÓ ISMERETEK (20 kredit)

ALAPOZÓ ISMERETEK (20 kredit) TANTÁRGYLEÍRÁS A tantárgy neve: A tantárgy kódja: A meghirdetés féléve: Kreditpont: Heti kontakt óraszám (elm.+gyak.): Félévi követelmény: Előfeltétel (tantárgyi kód): Tantárgyfelelős neve és beosztása: A tantárgyfelelős tanszék kódja:

A nyelvleírás elmélete AKM1101 1. 4 2+0 Kollokvium – Dr. Székely Gábor egyetemi tanár MF

1. A tantárgy elsajátításának célja: A tantárgy célja a nyelvleírás eszközrendszerének bemutatása, különös tekintettel a nyelvleírás új, a 20. században elterjedt változataira. 2. Tantárgyi program: A korábbi ismeretekre támaszkodva foglalkozni kell a fonetika-fonológia, a morfológia, a mondattan és a szövegtan leírásának jellemző vonásaival. Be kell mutatni a nyelvleírás új, különösen a 20. században elterjedt változatait. Behatóbban az univerzális sajátosságokkal kell foglalkozni, de az általános elvek mellett célszerű a jellemzően magyar sajátosságok bemutatása is. A legfontosabb témakörök: 1. a fonológiai elméletek leírásának alapelvei, 2. a morfológia, 3. a 20. század második felének szintaktikai elméletei, 4. a generatív grammatika, 5. a korszerű funkcionális elméletek, 6. a kognitív nyelvleírás modellje. 3. Az évközi tanulmányi követelmények: nincs 4. A megszerzett ismeretek értékelése: szóbeli vizsgán osztályozás 5. Az értékelés módszere: szóbeli vizsga 6. Az ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló segédanyagok: kötelező és ajánlott irodalom, projektor 7. Kötelező és ajánlott irodalom: Kötelező irodalom: 1. Kálmán László – Trón Viktor: Bevezetés a nyelvtudományba. Tinta Könyvkiadó. Budapest, 2006. 2. Pléh Csaba – Lukács Ágnes (szerk.): A magyar morfológia pszicholingvisztikája. Osiris. Budapest, 2001. 3. Ladányi Mária: A grammatizáció kutatása és a modern nyelvelméletek. In: Oszkó Beatrix – Sipos Mária (szerk.): Uráli grammatizáció – Budapesti Uráli Műhely 4. MTA Nyelvtudomány Intézet. Budapest, 2005. Ajánlott irodalom: 1. Siptár Péter (szerk.): Modern fonológiai szöveggyűjtemény II. JATE. Szeged, 1993. 2. Tolcsvai Nagy Gábor: Funkcionális nyelvtan: elmélet és gyakorlat. Magyar Nyelvőr 129. 348–352. 2005.

TANTÁRGYLEÍRÁS A tantárgy neve: A tantárgy kódja: A meghirdetés féléve: Kreditpont: Heti kontakt óraszám (elm.+gyak.): Félévi követelmény: Előfeltétel (tantárgyi kód): Tantárgyfelelős neve és beosztása: A tantárgyfelelős tanszék kódja:

A nyelvészeti kutatások módszertana AKM1102 1. 3 0+2 Gyakorlati jegy – Dr. Minya Károly főiskolai tanár MY

1. A tantárgy elsajátításának célja: A tantárgy megismerteti a hallgatókat a nyelvtudományban elterjedt kvantitatív és kvalitatív kutatási módszerekkel, a tudományos igényű problémafelvetéstől a kutatási adatok összegyűjtésén, értelmezésén át, azok tanulmány- vagy előadásszerű prezentációjáig. A szakirodalom alapján áttekintjük a tudományos kutatómunkában, mindenekelőtt a nyelvészeti / alkalmazott nyelvészeti / szociolingvisztikai kutatásokban alkalmazható módszereket. 2. Tantárgyi program: A kurzus megismertet a tudományos kutatás fogalmával, feladataival, az ismeretszerzés metodikájával, taglalja a tudományos előadás formáit. Szól a tanulmányokhoz, a szakdolgozathoz kapcsolódó anyaggyűjtésről, az írásművek formai és stiláris követelményeiről, szerkesztés kérdéseiről. Az általános nyelvészeti kutatások kapcsán módszer és elmélet összefüggéseire mutatunk rá. Az alkalmazott nyelvészeti kutatások körében az anyanyelv és idegennyelv-elsajátításhoz kapcsolódó vizsgálatokat emeljük ki. Az élő nyelvhez kötődő szociolingvisztikai / dialektológiai kutatások kapcsán szólunk a kapott adatok matematikai statisztikai feldolgozásának feladatáról. A hallgatók szemináriumi dolgozat készítésével, ill. az intézményben szervezett tudományos konferencián, OTDK-konferencián való részvétellel tesznek tanúbizonyságot megszerzett ismereteikről. 3. Az évközi tanulmányi követelmények: 2 témazáró dolgozat megírása 4. A megszerzett ismeretek értékelése: gyakorlati jegy

5. Az értékelés módszere: A félév során folyamatos szóbeli és írásbeli értékelés. Az írásbeli munkák és a szóbeli teljesítmény egymást kiegészítve alakítja ki a hallgató érdemjegyét. 6. Az ismeretek, készségek és kompetenciák segédanyagok: projektor, + szakirodalom.

elsajátításához

rendelkezésre

álló

7. Kötelező és ajánlott irodalom: Kötelező irodalom: 1. Károly Krisztina: Az alkalmazott nyelvészeti kutatások néhány alapvető módszertani kérdéséről. Alkalmazott Nyelvtudomány. 2. évf. 1. sz. 77-87. 2002. 2. Nagy Ferenc: Kvantitatív nyelvészet. Tankönyvkiadó. Budapest, 1987. 3. Gyurgyák János: Szerkesztők és szerzők kézikönyve. Osiris. Budapest, 1996. Ajánlott irodalom: 1. Babbie, E.: A társadalomtudományi kutatás gyakorlata. Balassi Kiadó. Budapest, 1995. 2. Falus Iván – Ollé János: Statisztikai módszerek pedagógusok számára. OKKER Kiadó. Budapest, 2000. 3. Orosz Sándor: Pedagógiai mérések. Korona Kiadó. Budapest, 1993.


A nyelvtudomány története AKM1103 1. 3 2+0 Kollokvium – Dr. Székely Gábor egyetemi tanár MF

1. A tantárgy elsajátításának célja: A tantárgy célja: a nyelvtudomány, illetve a nyelvről való gondolkodást történeti fejlődésének bemutatása, a nyelvtudomány eredményeinek áttekintése az ókortól napjainkig. Különös figyelmet kell fordítani a nyelvtudomány kiemelkedő korszakaira, e korszakok képviselőinek munkásságára, eredményeire. 2. Tantárgyi program: Külön fejezetet kell szentelni az alkalmazott nyelvészet történetének. Főbb témakörök: 1. a nyelvtudomány kezdetei Európában és Ázsiában; 2. a nyelvről szóló filozófiai viták és az egyes nyelvtudományi területek (fonetika, morfológia (ezen belül a szófajok rendszere), mondattan, jelentéstan, etimológia, retorika és poétika) ókori kezdetei; 3. a középkor nyelvészete; 4. a nyelvtudomány fejlődése a reneszánsz és a felvilágosodás korában; 5. empiristák és racionalisták; 6. a Port Royal nyelvészei; 7. nevek és művek a 19. század első felének történetiösszehasonlító nyelvészetéből; 8. az újgrammatikus iskola és képviselőinek tevékenysége; 9. a 20. századi nyelvészet kezdetei; 10 F. de Saussure munkássága és a strukturalizmus irányzatai; 11. a modern nyelvtudomány irányzatai: a generatív grammatika korszakai, a kázus-elmélet, a valenciaelmélet, a függőségi elméletek; a kognitív nyelvtudomány megjelenése. 3. Az évközi tanulmányi követelmények: nincs 4. A megszerzett ismeretek értékelése: szóbeli vizsgán osztályozás 5. Az értékelés módszere: szóbeli vizsga 6. Az ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához segédanyagok: kötelező és ajánlott irodalom, projektor

rendelkezésre

álló

7. Kötelező és ajánlott irodalom: Kötelező irodalom: 1. Robins, D.: A nyelvtudomány története. Osiris. Budapest, 2001. 2. Máté Jakab: A nyelvtudomány (vázlatos) története az ókortól a 19. század elejéig. Nemzeti Tankönyvkiadó. Budapest, 2003. 3. Máté Jakab: A 19. századi nyelvtudomány rövid története. Nemzeti Tankönyvkiadó. Budapest, 1997. Ajánlott irodalom: 1. Máté Jakab: A 20. századi nyelvtudomány történetének főbb elméletei és irányzatai. Nemzeti Tankönyvkiadó. Budapest, 1998. 2. H. Tóth Imre: A nyelvtudomány története a kezdetektől a XX. század elejéig. JATE Press. Szeged, 2005.


Szemantika, pragmatika AKM1104 1. 4 0+3 Gyakorlati jegy – Dr. Pethő József főiskolai tanár MY

1. A tantárgy elsajátításának célja: A tantárgy a szemantika és pragmatika különbözőségeinek feltárását tűzi ki célul. Foglalkozik a szemantika legfontosabb mai irányzataival, fogalmaival és kérdésköreivel. 2. Tantárgyi program: A szemantika és pragmatika megkülönböztetésének problémái. A konvencionális jelentés mint a szemantikai jelentés lényege. A pragmatikai jelentés. A szemantika legfontosabb jelenkori irányzatai, fogalmai, kérdései. A poliszémia. Aspektus, akcióminőség, eseményszerkezet. A modalitás. Az előfeltevések. A jelentés fajtái és szerkezete, denotáció és konnotáció, emotív tartalom. A jelentésváltozás. Kognitív szemantika: jelentés és forma viszonya, a kategorizáció, az idealizált kognitív modell, a prototípuselmélet, a fogalmi metaforaelmélet, a blendingelmélet. A pragmatika kialakulása, történetének vázlata, a nyelvtudomány pragmatikai fordulata. Az ortodox beszédaktus-elmélet: Austin és Searle klasszikus kérdésfeltevései és megoldási javaslatai (lokúció, illokúció, perlokúció; az illokúciós aktusok osztályozása; indirekt aktusok; beszédaktus-sorozatok stb). A beszédaktus-elmélet mai fejleményei, az intencionalitás és a háttérismeret szerepe. A grice-i interakció-elmélet és a maximák újrafogalmazása. Az udvariasság pragmatikája. Pragmatika és interkulturális kommunikáció. 3. Az évközi tanulmányi követelmények: 2 témazáró dolgozat megírása 4. A megszerzett ismeretek értékelése: gyakorlati jegy 5. Az értékelés módszere: A félév során folyamatos szóbeli és írásbeli értékelés. Az írásbeli munkák és a szóbeli teljesítmény egymást kiegészítve alakítja ki a hallgató érdemjegyét. 6. Az ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához segédanyagok: projektor, kötelező és ajánlott szakirodalom

rendelkezésre

álló

7. Kötelező és ajánlott irodalom: Kötelező irodalom: 1. Kiefer Ferenc–Gyuris Beáta: Szemantika. In: Kiefer Ferenc (szerk.): Magyar nyelv. Budapest: Akadémiai Kiadó. 2006. 175–221. 2. Németh T. Enikő: Pragmatika. In: Kiefer Ferenc (szerk.) Magyar nyelv. Budapest: Akadémiai Kiadó. 2006. 222–261. 3. Pléh Csaba–Síklaki István–Terestyéni Tamás (szerk.): Nyelv – kommunikáció – cselekvés. Budapest: Osiris Kiadó. 1997. 4. Szili Katalin: Tetté vált szavak. A beszédaktusok elmélete és gyakorlata, Budapest: Tinta Kiadó, 2004. Ajánlott irodalom: 1. Austin, J. L.: Tetten ért szavak. Budapest: Akadémiai Kiadó. 1990. 2. Kertész András–Pelyvás Péter (szerk.) 2005. Tanulmányok a kognitív szemantika köréből. Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXI. Budapest: Akadémiai Kiadó. 3. Kiefer Ferenc: Jelentéselmélet. Budapest: Corvina. 2000.

4. Lyons, J.: Linguistic Semantics: An Introduction. Cambridge: CUP. 1995. 5. Németh T. Enikő–Bibok Károly (szerk.) 2003. Tanulmányok a pragmatika köréből. Általános Nyelvészeti Tanulmányok XX. Budapest: Akadémiai Kiadó. 6. Szende Tamás: A jelentés alapvonalai. A jelentés a nyelvi kommunikációban. Budapest: Corvinus. 1996. 7. Wildgen, Wolfgang 2008. Kognitive Grammatik: Klassische Paradigmen und neue Perspektiven. Berlin; New York: de Gruyter.


Nyelvtipológia AKM1105 1. 2 2+0 Kollokvium – Dr. Székely Gábor egyetemi tanár MF

1. A tantárgy elsajátításának célja: A nyelvek tipológiai rendszereinek feltárása, a morfológiai, fonológiai és szintaktikai szintek ismertetése, valamint genetikus, areális és stradiális osztályozások. 2. Tantárgyi program: A tantárgy foglalkozik a nyelvek különböző tipológiai rendszereivel (morfológiai, fonológiai, szintaktikai), továbbá megismertet másféle (genetikus, areális, stradiális) osztályzásokkal, bemutatja ezek kialakulását és kapcsolódási pontjait. A tantárgy célja, hogy a hallgatók biztosan alkalmazzák a nyelvtipológia főbb fogalmait, s tisztában legyenek a nyelvtipológia és a nyelvrokonság különbségével. A témakörök között szerepel a nyelvek különböző típusú osztályzásainak története. A nyelvtipológia fogalmának a kialakulása. A 19. századot megelőző tipológiák. A 19. sz.-i (morfológiai) tipológia nagy alakjai: F. Schlegel, W. von Humboldt, A. Schleicher stb. A négy morfológiai típus bemutatása példák elemzésével. Sapir rendszere. A 20. sz. tipológiai kutatásai, különös tekintettel a szórend kérdéseire. Nyelvtipológiák és nyelvi univerzálék. Nyelvtipológia és nyelvrokonság. A nyelvrokonság kritériumai. 3. Az évközi tanulmányi követelmények: nincs 4. A megszerzett ismeretek értékelése: szóbeli vizsgán osztályzatokkal 5. Az értékelés módszere: szóbeli vizsga 6. Az ismeretek, készségek és kompetenciák segédanyagok: kötelező és ajánlott irodalom, projektor

elsajátításához

rendelkezésre

álló

7. Kötelező és ajánlott irodalom: Kötelező irodalom: 1. Havas Ferenc (szerk.): Nyelvtipológiai szöveggyűjtemény I.-II. Tankönyvkiadó. Budapest, 1977. 2. Sapir, E.: Az ember és a nyelv. Gondolat. Budapest, 1971. 3. Róna-Tas András: A nyelvrokonság. Gondolat. Budapest, 1978. Ajánlott irodalom: 1. Dezső László – Hajdú Péter – Telegdi Zsigmond (szerk.): Általános Nyelvészeti Tanulmányok XII. Az emberi nyelv sokfélesége. Akadémiai Kiadó. Budapest, 1978. 2. Cseresnyési László: Nyelvek és stratégiák, avagy a nyelv antropológiája. Tinta Könyvkiadó. Budapest, 2004.


Kontrasztív nyelvészet AKM1206 2. 2 2+0 Kollokvium – Peténé dr. Csige Katalin főiskolai tanár MY

1. A tantárgy elsajátításának célja: A kurzus célja, hogy megismertesse a hallgatókkal a kontrasztív nyelvészet elméleti és gyakorlati kérdéseit, a nyelvek (főként az angol, német, olasz, orosz, magyar) morfológiai típusait, ezek jellegzetességeit. 2. Tantárgyi program: A kurzus kitér az anyanyelv nyelvtanulást segítő, illetve gátló hatásának, azaz a pozitív és a negatív transzfernek a kérdésére a tanult idegen nyelvek elsajátításának folyamatában, ismerteti az idegen nyelven elkövetett hibák megjósolhatóságának és kiküszöbölésének lehetőségét a nyelvek ütköztetésével. Különböző nyelvekből hozott példák alapján az előadások megvizsgálják a nyelv rendszerének minden egyes szintjén a nyelvek közötti lényeges konfliktuspontokat. A kontrasztív nyelvészet fogalma; a kontrasztív, a komparatív és a konfrontatív nyelvészet eltérései. A nyelvek összehasonlításának története. A flektáló és az agglutináló nyelvtípus, a morfológiai kontrasztivitás esetei. Szintetikus és analitikus formák a nyelvekben. A kontrasztivitás egyéb színterei: eltérések a fonológiai szinten, a lexikában és a mondattani rendszerek szintjén. A jelentések összevetése. Nyelvtanulás és kontrasztív nyelvészet. Az interlingva kérdése. Hibatípusok, hibaelemzések. Kontrasztivitás a művészi szövegek fordításakor. 3. Az évközi tanulmányi követelmények: nincs 4. A megszerzett ismeretek értékelése: szóbeli vizsgán osztályozás 5. Az értékelés módszere: szóbeli vizsga 6. Az ismeretek, készségek és kompetenciák segédanyagok: kötelező és ajánlott irodalom, projektor

elsajátításához

rendelkezésre

álló

7. Kötelező és ajánlott irodalom: Kötelező irodalom: 1. Budai László: Grammatikai kontrasztivitás és hibaelemzés. Tankönyvkiadó. Budapest, 1979. 2. Gecső Tamás (szerk.): Kontrasztív szemantikai kutatások. Tinta Könyvkiadó. Budapest, 2001. 3. Jolán Kelemen: De la langue au style - Éléments de linguistique contrastive francaishongrois. Bessenyei Könyvkiadó. Nyíregyháza, 1999. Ajánlott irodalom: 1. Balázs János (szerk.): Nyelvi rendszer és nyelvhasználat. Tankönyvkiadó. Budapest, 1980. 2. Szűcs Tibor: A magyar vers kettős tükörben. Tinta Könyvkiadó. Budapest, 2007. 3. Tronka Krisztián: Vázlat a magyar és a német nazális mássalhangzók kontrasztív hangtani vizsgálatához. In: Csatár P. – Maitz P. – Tronka K. (szerk.) A nyelvtantól a

szövegtanig. Tanulmányok Kocsány Piroska tiszteletére. Debreceni Egyetem Kossuth Egyetemi Kiadója. Debrecen, 2001.


Diskurzuselemzés AKM1307 3. 2 0+2 Gyakorlati jegy – Nagyné dr. Schmelczer Erika főiskolai tanár MF

1. A tantárgy elsajátításának célja: A kurzus célkitűzése, hogy szövegelemzéseken keresztül a diskurzus fogalmának értelmezéséből kiindulva bemutassa a nyelvi jelenség társadalmi és kulturális beágyazottságát. 2. Tantárgyi program: A discours fogalma és diskurzuselemzés iskoláinak vázlatos bemutatása után következik a fogalom által felvetett problematikák taglalása és ezek konkrét szövegben történő elemzése. Ezek két nagy témakör köré csoportosíthatók: a koherencia,/kohézió/izotópia vagyis a diskurzus- vagy szövegkohézió szerkezeti kérdései, illetve a diskurzus szemantikája, a jelentésrétegek és ezek elemzésének módszerei köré. Főbb témakörök: discours fogalma; a diskurzuselemzés angol és francia megközelítése; szövegkohézió; a szemantikai folyamatosság nyelvi (lexikális, grammatikai), illetve egyéb aspektusai; az izotópia fogalma; szövegkohézió szintjei (théma/rhéma fogalma); a diskurzus jelentésrétegei, nyelvi, pragmatikai-retorikai és szociolingvisztikai jelentéselemek a szövegben. Diskurzusstratégiák. A kooperatív elv és társalgási maximák. Udvariassági stratégiák stb. 3. Az évközi tanulmányi követelmények: 2 témazáró dolgozat megírása 4. A megszerzett ismeretek értékelése: gyakorlati jegy 5. Az értékelés módszere: A félév során folyamatos szóbeli és írásbeli értékelés. Az írásbeli munkák és a szóbeli teljesítmény egymást kiegészítve alakítja ki a hallgató érdemjegyét. 6. Az ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához segédanyagok: projektor és kötelező és ajánlott szakirodalom

rendelkezésre

álló

7. Kötelező és ajánlott irodalom: Kötelező irodalom: 1. Ricoeur, Paul: A szöveg mint modell. Szociológiai Figyelő 2002/1–2. szám: 60–76. 2. Banczerowski Janusz: A nyelvi közlés rejtett pragmatikai információiról. Magyar Nyelvőr 121 (1997): 49–62 3. Beaugrande, R. A. de &. Dressler, W. U: Bevezetés a szövegelemzésbe. Corvina, Budapest, 2000. I. fejezet: Alapfogalmak, 19–36 4. Iványi Zsuzsa: A nyelvészeti konverzációelemzés. Magyar Nyelvőr. 2001. 74–93. Ajánlott irodalom: 1. Tolcsvai Nagy Gábor: A magyar nyelv szövegtana. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 2001, 65–88. 2. Greimas, J.–Courtés, J., Sémiotique, Dictionnaire raisonné de la théorie du langage, Hachette, Paris, 1993. 3. Bahtyin, M. M., Beszéd és valóság: Filozófiai és beszédelméleti írások. Budapest: Gondolat Kiadó, 1986

A SZAKMAI TÖRZSANYAG KÖTELEZŐ ISMERETKÖREI (30 kredit) TANTÁRGYLEÍRÁS A tantárgy neve: A tantárgy kódja: A meghirdetés féléve: Kreditpont: Heti kontakt óraszám (elm.+gyak.): Félévi követelmény: Előfeltétel (tantárgyi kód): Tantárgyfelelős neve és beosztása: A tantárgyfelelős tanszék kódja:

Bevezetés a neurológiai ismeretekbe AKM1208 2. 2 2+0 Kollokvium – Dr. Diószeghy Péter MY

1. A tantárgy elsajátításának célja: A kurzus célja, hogy előkészítse a pszicholingvisztika neurológiai alapozását. A hallgatók megismerkednek a pszicholingvisztika neurológiai alapjaival, képessé válnak arra, hogy felismerjék a beszédprodukció és beszédpercepció zavarait, és megértsék azok anatómiai, fiziológiai alapjait. 2. Tantárgyi program: Témakörök: A neurológiai fogalma, tárgya. A nyelv és az agy: az emberi agy szerkezete és működése, féltekék, lebenyek, a 4 lebenyhez kapcsolódó funkciók. Az emberi agy tanulmányozásának módszerei. Elemi idegrendszeri folyamatok. A nyelv alkompenenseinek neurális korrelátumai. A Brocke és a Wernicke területek. A neurális kódolás. A beszédprodukció és beszédpercepció zavarainak neurológiai vetületei. 3. Az évközi tanulmányi követelmények: nincs 4. A megszerzett ismeretek értékelése: kollokvium, vizsgajegy 5. Az értékelés módszere: szóbeli 6. Az ismeretek, készségek segédanyagok: projektor

és

kompetenciák

elsajátításához

rendelkezésre

álló

7. Kötelező és ajánlott irodalom: Kötelező irodalom: 1. Diószeghy Péter: Egységes neurológia. Debrecen, 2001. 2. Bánréti Zoltán: Nyelvi struktúrák és az emberi agy. Budapest, Corvina. 1999. 3. Mumenthalter, M.: Neurológia. Budapest, 1989. Ajánlott irodalom: 1. Pléh Csaba: Bevezetés a megismeréstudományba. Typotex. Budapest, 1998. 2. Hoffmann Ildikó: A mentális lexikon reprezentációja ép és Broca-afáziás személyeknél. Beszédkutatás. 1999. 13-24.


Alkalmazott pszicholingvisztika AKM1309 3. 2 0+2 Gyakorlati jegy – Tukacsné dr. Károlyi Margit főiskolai tanár MY

1. A tantárgy elsajátításának célja: A kurzus célja, hogy bemutassa a pszicholingvisztikai ismeretek alkalmazási lehetőségeit, megismertesse a hallgatókat a beszédtevékenység és beszédpercepció folyamataival, a beszéd, illetve beszédfejlődés zavaraival, továbbá az ezekkel összefüggő tanulási zavarokkal. 2. Tantárgyi program: Taglalja az anyanyelv-elsajátítás folyamatát, az életkori sajátosságok szerepét a nyelvelsajátítás folyamatában, a beszéd- és nyelvfejlődés retardációját, a beszédprodukciós modelleket, a mentális lexikont, a lexikai hozzáférés kérdéseit. Bemutatja a beszédészlelés és beszédmegértés vizsgálatában alkalmazott GMP diagnosztikát. Megismerteti a beszédprodukció és a beszédpercepció zavarait (diszfázia, afáziák, hangképzési hibák, ritmuszavarok, agrammatizmus, a beszédészlelés, a jelentéstanulás, a mondat és szövegértés zavarai). Foglalkozik a beszédfeldolgozás zavarainak és a tanulási zavaroknak 3. Az évközi tanulmányi követelmények: 2 témazáró dolgozat megírása 4. A megszerzett ismeretek értékelése: gyakorlati jegy 5. Az értékelés módszere: A félév során folyamatos szóbeli és írásbeli értékelés. Az írásbeli munkák és a szóbeli teljesítmény egymást kiegészítve alakítja ki a hallgató érdemjegyét. 6. Az ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához segédanyagok: projektor, kötelező és ajánlott szakirodalom

rendelkezésre

álló

7. Kötelező és ajánlott irodalom: Kötelező irodalom: 1. Gósy Mária: Pszicholingvisztika. Corvina. Budapest, 1999. 2. Cole, M. – Cole, S. R: Fejlődéslélektan. Osiris, Budapest, 1999. (8. fejezet) 3. Gósy Mária (szerk.): Gyermekkori beszédészlelési és beszédmegértési zavarok. 4. Pléh Csaba: A beszédmegértés és beszédprodukció pszichológiája. Tankönyvkiadó. Budapest, 1989. (egy-egy tanulmány) Ajánlott irodalom: 1. Gósy Mária: A hallástól a tanulásig. Nikol KKt. Budapest, 2000. 2. Lengyel Zsolt: Nyelvelsajátítási és nyelvtanulási formák. VE. Veszprém, 1994. 3. Aitchison, Jean: A Glossary of Language and Mind. Edinburgh University Press. 2003.


Nyelvi retardáció, nyelvi zavarok AKM1410 4. 2 0+2 Gyakorlati jegy – Tukacsné dr. Károlyi Margit főiskolai tanár MY

1. A tantárgy elsajátításának célja: A kurzus célja, hogy felkészítse a hallgatókat a leggyakoribb beszédhibák, illetve a beszédfejlődés rendellenességeinek megismerésére és felismerésére, a beszédhibák megelőzésének, illetve a már kialakult beszédhibák korrekciójának gyakorlatára. 2. Tantárgyi program: A normális beszédfejlődés feltételei, szakaszai, jellegzetességei. A hangadás rendellenessége, a rekedtség, a diszfónia. A beszéd és nyelvi fejlődés zavarai, a megkésett beszédfejlődés. A fejlődési diszfázia. Az artikuláció zavarai, a pöszeség, az orrhangzós beszéd. A beszédritmus zavarai: a dadogás, a hadarás. Az olvasás- és írásteljesítmény zavarai: a diszlexia és diszgráfia, diszortográfia. A kialakult beszéd zavarai: az eklektív mutizmus és az afázia. 3. Az évközi tanulmányi követelmények: 2 témazáró dolgozat megírása 4. A megszerzett ismeretek értékelése: gyakorlati jegy 5. A megszerzett ismeretek értékelése: A félév során folyamatos szóbeli és írásbeli értékelés. Az írásbeli munkák és a szóbeli teljesítmény egymást kiegészítve alakítja ki a hallgató érdemjegyét. 6. Az értékelés módszere: szóbeli és írásbeli 7. Az ismeretek, készségek és kompetenciák segédanyagok: projektor és szakirodalom

elsajátításához

rendelkezésre

álló

8. Kötelező és ajánlott irodalom: Kötelező irodalom: 1. Torda Ágnes: Beszédhibás gyermekek az óvodában és az iskolában. In: Dr. Illyés Sándor (szerk.) Gyógypedagógiai alapismeretek. Budapest, 2000. 573-601. 2. Salné Lengyel Márta (szerk.): Logopédia. Pilisborosjenő, SuliNova. 2004. 3. Meixner Ildikó: Dyslexia, prevenció, redukció. BGGYTF. Budapest, 1996. 4. Hámori József: Az emberi agy szimmetriái. Dialóg Kampusz. Budapest, 2000. Ajánlott irodalom: 1. Juhász Ágnes (szerk.): Logopédiai vizsgálatok kézikönyve. Új Múzsa Kiadó. Budapest, 1999. 2. Vassné Kovács Emőke (szerk.) A hadarás. Országos Közoktatási Intézet. Budapest, 1993. 3. Fehérné Kovács Zsuzsanna: A gyermeki fejlődés logopédiai szempontú értelmezése. Fejlesztő Pedagógia 2007/2: 36–41.


Szociolingvisztika AKM1111 1. 3 2+0 Kollokvium – Tukacsné dr. Károlyi Margit főiskolai tanár MY

1. A tantárgy elsajátításának célja: A hallgatók már meglévő társasnyelvészeti ismereteinek bővítése, a társadalom és kultúra összefügés rendszerének feltárása. 2. Tantárgyi program: A hallgatók már meglévő társasnyelvészeti ismereteire alapozva a kurzus tovább bővíti, részletezi a nyelvhasználat és társadalom, illetve kultúra egymást föltételező összefüggésrendszerét: nyelvhasználat és társadalmi rétegződés, nyelvhasználat és iskolázottság, nyelvhasználat és vallás, nyelvhasználat és nem, nyelvhasználat és életkor. A nyelv és nyelvhasználat változatossága: szociolingvisztikai változók, társadalmi változók, függő és független változók, változószabályok, standard, dialektusok és regiszterek. A standard rétegződése, a magyar nyelv egy- vagy többközpontúságának kérdése. Kétnyelvűség: bilingvizmus, lingua francák, pidgin és kreol nyelvek, bidialektalizmus, nyelvi kontaktusok. A nyelvhasználat szabályozása: nyelvpolitika, nyelvi tervezés. 3. Az évközi tanulmányi követelmények: szóbeli beszámolók 4. A megszerzett ismeretek értékelése: vizsgajegy 5. Az értékelés módszere: szóbeli és írásbeli 6. Az ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához segédanyagok: tankönyvek, egyetemi/főiskolai jegyzetek, szakirodalom

rendelkezésre

álló

7. Kötelező és ajánlott irodalom: Kötelező irodalom: 1. Chambers: Sociolinguistics theory. Linguistic Variation and its Social Significance. Blackwell Publishers. Oxford. 2003. 2. Kiss Jenő: Társadalom és nyelvhasználat. Tankönyvkiadó. Budapest, 1995. 3. Kontra Miklós: Nyelv és társadalom a rendszerváltáskori Magyarországon. Osiris. 2003. 4. Wardhaugh: Szociolingvisztika. Osiris Kiadó. Budapest. 1995. Ajánlott irodalom: 1. Handbook of Dialects and Language Variation. Ed. Michael D. Linn. 2. ed. San Diego. Acadamic Press. 2002. 2. Romanie, Suzanne: Language in Society. An Introduction to Sociolinguistics. 2. ed. Oxford University Press. Oxford, 2002.


Nyelvpolitika, nyelvi jogok, nyelvtervezés AKM1112 1. 2 0+2 Gyakorlati jegy – Tukacsné dr. Károlyi Margit főiskolai tanár MY

1. A tantárgy elsajátításának célja: A kurzus célja, hogy felkészítse a hallgatókat a nyelvstratégiai és nyelvtervezési problémák felismerésére és szakszerű megoldására. A stúdium áttekintést nyújt a nyelvpolitika és nyelvtervezés elméleti kérdéseiről és gyakorlatáról – különös tekintettel a Kárpát-medencei közösségekre és az európai uniós gyakorlatra a tantárgyi programban szereplő tematika alapján: 2. Tantárgyi program: A nyelvpolitika fogalma, az állami, nemzetközi, területi egységek, nyelvi csoportok. A nyelv mint hatalom, a nyelv mint az erőszak eszköze: történelem, politika, gazdaság és nyelv. A nyelvi egyenlőség ideája. Az EU nyelvpolitikája, hazánk nyelvpolitikája, hazánk és az EU kapcsolatának nyelvi vonatkozásai, hazánk EU csatlakozásának nyelvi vetületei, nyelvpolitikai irányelvek. Nyelvtanulás, nyelvtanítás és a nyelvpolitika összefüggéseinek feltárása. Nyelv és politika, nyelv és nyelvtervezés. 3.

Az évközi tanulmányi követelmények: 2 témazáró dolgozat megírása

4.

A megszerzett ismeretek értékelése: gyakorlati jegy

5. Az értékelés módszere: A félév során folyamatos szóbeli és írásbeli értékelés. Az írásbeli munkák és a szóbeli teljesítmény egymást kiegészítve alakítja ki a hallgató érdemjegyét. 6. Az ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló segédanyagok: projektor és a kötelező és ajánlott szakirodalom 7. Kötelező és ajánlott irodalom: Kötelező irodalom: 11. Andrássy György: Nyelvek és nyelvi jog az ezredfordulón. Jogtudományi Közlöny 2001. július-augusztus: 265–278. 12. Nádor Orsolya: Nyelvpolitika. BIP. Pécs, 2002. 13. Szépe Gy. – Derényi A. (szerk.): Nyelv, hatalom, egyenlőség. Corvina. Budapest, 1999. 14. Szépe György: Nyelvpolitika: Múlt és jövő. Iskolakultúra. Pécs, 2001. 15. Tolcsvay Nagy Gábor (szerk.): Nyelvtervezés. Budapest, Universitas. 1998. Ajánlott irodalom: 1. Nádor Orsolya – Szarka László: Nyelvi jogok, kisebbségek, nyelvpolitika Kelet-KözépEurópában. Akadémia Kiadó. Budapest, 2003. 2. Skutnabb-Kangas, Tove – Phillipson, Robert (eds). Linguistic Human Rights. Overcoming Linguistic Discrimimination. Berlin – New York, Mouton de Gruyter. 1995. 3. Skutnabb-Kangas, Tove: Nyelv, oktatás, és a kisebbségek. Budapest, Teleki László Alapítvány. 1997. 4. Uniuós nyelvpolitika. http://ec.europa.eu/education/languages/eu-language-policy/index_hu.htm 5. Sándor Klára: Nyelvművelés és ideológia. In. Sándor Klára (szerk.). Nyelv, oktatás, jog. Szeged, JGyTF Kiadó. 2001: 153–216.


Kétnyelvűség, nyelvi kontaktus AKM1213 2. 3 0+2 Gyakorlati jegy – Pállné dr. Lakatos Ilona főiskolai tanár MY

1. A tantárgy elsajátításának célja: A kurzus célja, hogy felkészítse a hallgatókat a nyelvstratégiai és nyelvtervezési problémák felismerésére és szakszerű megoldására. A stúdium áttekintést nyújt a nyelvpolitika és nyelvtervezés elméleti kérdéseiről és gyakorlatáról – különös tekintettel a Kárpát-medencei közösségekre és az európai uniós gyakorlatra a tantárgyi programban szereplő tematika alapján. 2. Tantárgyi program: A nyelvpolitika fogalma, az állami, nemzetközi, területi egységek, nyelvi csoportok. A nyelv mint hatalom, a nyelv mint az erőszak eszköze: történelem, politika, gazdaság és nyelv. A nyelvi egyenlőség ideája. Az EU nyelvpolitikája, hazánk nyelvpolitikája, hazánk és az EU kapcsolatának nyelvi vonatkozásai, hazánk EU csatlakozásának nyelvi vetületei, nyelvpolitikai irányelvek. Nyelvtanulás, nyelvtanítás és a nyelvpolitika összefüggéseinek feltárása. Nyelv és politika, nyelv és nyelvtervezés. 3. Az évközi tanulmányi követelmények: 2 témazáró dolgozat megírása 4. A megszerzett ismeretek értékelése: gyakorlati jegy 5. Az értékelés módszere: A félév során folyamatos szóbeli és írásbeli értékelés. Az írásbeli munkák és a szóbeli teljesítmény egymást kiegészítve alakítja ki a hallgató érdemjegyét. 6. Az ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló segédanyagok: projektor, a kötelező és ajánlott szakirodalom 7. Kötelező és ajánlott irodalom: Kötelező irodalom: 1. Andrássy György: Nyelvek és nyelvi jog az ezredfordulón. Jogtudományi Közlöny 2001. július-augusztus: 265–278. 2. Nádor Orsolya: Nyelvpolitika. BIP. Pécs, 2002. 3. Szépe Gy. – Derényi A. (szerk.): Nyelv, hatalom, egyenlőség. Corvina. Budapest, 1999. 4. Szépe György: Nyelvpolitika: Múlt és jövő. Iskolakultúra. Pécs, 2001. 5. Tolcsvay Nagy Gábor (szerk.): Nyelvtervezés. Budapest, Universitas. 1998. Ajánlott irodalom: 1. Nádor Orsolya – Szarka László: Nyelvi jogok, kisebbségek, nyelvpolitika KeletKözép-Európában. Akadémia Kiadó. Budapest, 2003. 2. Skutnabb-Kangas, Tove – Phillipson, Robert (eds). Linguistic Human Rights. Overcoming Linguistic Discrimimination. Berlin – New York, Mouton de Gruyter. 1995. 3. Skutnabb-Kangas, Tove: Nyelv, oktatás, és a kisebbségek. Budapest, Teleki László Alapítvány. 1997. 4. Uniuós nyelvpolitika. http://ec.europa.eu/education/languages/eu-language-policy/index_hu.htm

5. Sándor Klára: Nyelvművelés és ideológia. In. Sándor Klára (szerk.). Nyelv, oktatás, jog. Szeged, JGyTF Kiadó. 2001: 153–216.


Lingvokulturológia AKM1214 2. 2 0+2 Gyakorlati jegy – Dr. Pethő József főiskolai tanár MY

1. A tantárgy elsajátításának célja: A lingvokulturológia tanegység célja a nyelv és a kultúra szerves kapcsolatából kiindulva tárgyalni az emberi kommunikációt. 2. Tantárgyi program: Fő témakörei: a lingvokulturológia fogalma, tárgya, tudománytörténeti előzményei (W. v. Humboldt munkásságának szerepe a XX. században kialakult nyelvészeti irányzatok fejlődésében, Humboldt kutatási eredményeinek, elméletének továbbfejlesztése követői munkásságában, az amerikai etnolingvisztika, F. Boas, E. Sapir, B. L. Whorf munkássága), a lingvokulturológia mai módszerei. A szókészlet és a frazeológia kulturális meghatározottsága, a nyelvi viselkedés nemzeti specifikumai, a kultúrák interferenciája a nemzetközi kommunikációban és az idegen nyelvek tanulásban. A nyelvi és kulturális kontaktusok szerepe a nemzeti nyelvek alakulásában. Ezeknek a témaköröknek a bemutatása által a hallgatók megismerkednek a nyelv és kultúra dialektikus kapcsolatát elemző nyelvészeti kutatások eredményeivel, ismereteket szereznek a világ nyelvi képének mint a szemantikai kutatások tárgyának kérdésköréről, megismerik a kulturális kompetencia, a kommunikatív kompetencia és az interkulturális kompetencia összefüggéseit, különös tekintettel mai, multikulturális világunkra. 3.


4.


5. Az értékelés módszere: A félév során folyamatos szóbeli és írásbeli értékelés. Az írásbeli munkák és a szóbeli teljesítmény egymást kiegészítve alakítja ki a hallgató érdemjegyét. 6. Az ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló segédanyagok: projektor, a kötelező és ajánlott szakirodalom 7. Kötelező és ajánlott irodalom: Kötelező irodalom: 1.Bańczerowski Janusz: A nyelv és a nyelvi kommunikáció alapkérdései. Budapest: ELTE, 2000. 2.Humboldt, W. v. válogatott írásai. Budapest: Európa Kiadó, 1985. 3.Nyomárkay István: A tükörfordításokról, különös tekintettel a szerb(horvátra). Magyar Nyelv 1993. 89: 180–189. Ajánlott irodalom: 4.Boas, F. Népek, nyelvek, kultúrák. Válogatott írások. Budapest: Gondolat, 1975. 5.Maletzke, G. Interkulturelle Kommunikation. Zur Interaktion von Menschen in verschiedenen Kulturen. Opladen: Westdeutscher Verlag. 1996. 6.Wierzbicka, Anna. Semantics, culture, and cognition. Universal human concepts in culture-specific configurations. Oxford, New York: Oxford Univ. Press. 1992. .


Kommunikációelmélet AKM1215 2. 3 0+2 Gyakorlati jegy – Csekéné dr. Jónás Erzsébet egyetemi tanár OR

1. A tantárgy elsajátításának célja: A nyelvi kommunikáció és az alkalmazott nyelvészet kapcsolatának bemutatása, valamint a kommunikáció típusainak és funkciójának bemutatása. 2. Tantárgyi program: A kommunikációelmélet törvényszerűségeinek megismertetése. A nyelv, a kommunikáció és a cselekvés viszonyának bemutatása. A kommunikatív kompetencia fogalomkörei. A kommunikáció típusai és funkciója. A nyelvi kommunikáció csatornái: a verbális csatorna, a nem verbális csatorna és a kulturális szignálok kommunikatív tartalma. A nem verbális jelzések funkciói és értelmezési stratégiái. A metakommunikáció fajtái és funkcionális leírása. Az írásbeli kommunikáció. Stratégiai és taktikai szerepek a kommunikációban. A kommunikáció csapdái. Interkulturális kommunikáció. A nyelvi kommunikáció és az idegennyelv-oktatás. Üzleti kommunikáció. A kommunikációkutatás főbb területei és módszertani kérdései. 3. Az évközi tanulmányi követelmények: 2 témazáró dolgozat megírása 4. A megszerzett ismeretek értékelése: gyakorlati jegy 5. Az értékelés módszere: A félév során folyamatos szóbeli és írásbeli értékelés. Az írásbeli munkák és a szóbeli teljesítmény egymást kiegészítve alakítja ki a hallgató érdemjegyét. 6. Az ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló segédanyagok: projektor, a kötelező és ajánlott szakirodalom 7. Kötelező és ajánlott irodalom: Kötelező irodalom: 1. Cs. Jónás Erzsébet: Mindennapi kommunikáció. Krúdy Könyvkiadó. Nyíregyháza, 2006. 2. Pléh Csaba – Siklaki István – Terestyéni Tamás: Nyelv – kommunikáció – cselekvés. Osiris.29-123. Budapest, 1997. 3. Horányi Özséb (szerk.) Kommunikáció I-II. Generall Press. Budapest, 2003. Ajánlott irodalom: 1. Falkné Bánó Katalin: Kultúraközi kommunikáció. Püski. Budapest, 2002. 2. Szabó Katalin: Kommunikáció felsőfokon. Kossuth Könyvkiadó. Budapest, 2002.


Az EU nyelvhasználata AKM1316 3. 3 0+2 Gyakorlati jegy – Dr. Minya Károly főiskolai tanár MY

1. A tantárgy elsajátításának célja: A tantárgy célja, hogy a hallgatók megismerkedjenek a szakmai kommunikáció általános kérdéseivel, valamint az EU nyelvhasználatának a jellemzőivel. 2. Tantárgyi program: A tantárgy programja: a kialakuló magyar eurónyelv, az EU-terminológia jelentkezése. A politikai szaknyelv, valamint a kialakuló EU adminisztrációs nyelv sajátosságai. A magyar nyelv az Európai Unióban. Nyelvi teendők, nyelvkérdés és közvetítő nyelv az Európai Unióban. 3.


4.


5.

Az értékelés módszere: A félév során folyamatos szóbeli és írásbeli értékelés. Az írásbeli munkák és a szóbeli teljesítmény egymást kiegészítve alakítja ki a hallgató érdemjegyét.

6.

Az ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló segédanyagok: projektor, a kötelező és ajánlott szakirodalom

7.

Kötelező és ajánlott irodalom: Kötelező irodalom: 1. Balázs Géza: Euroterminológia és a magyar nyelv. In: Balázs Géza (szerk.): A magyar nyelvi kultúra jelene és jövője I–II. MTA Társadalomkutató Központ. Budapest, 2004. 279–289. 2. Dróth Júlia: Legyen egységes az Európai Unió terminológiája! Az EU adminisztratív és közigazgatási nyelvezetének magyar fordítása. Magyar Nyelvőr 2000. 287–297. 3. Révay Valéria: A kialakuló magyar euronyelv. In: Mihalovics Árpád (szerk.): Tanulmányok a politikai szaknyelvről. Bessenyei György Könyvkiadó. Nyíregyháza, 2000. 73–95. Ajánlott irodalom: 1. Banczerowski Janusz: Nyelvi helyzetkép – 2005. In: Balázs Géza (szerk.): Jelentés a magyar nyelvről (2000–2005). Akadémiai Kiadó. Budapest, 2005. 117–142. 2. Kiefer Ferenc: Van-e az Európai Közösségnek nyelvpolitikája? Magyar Orvosi Nyelv. II/1, 2002. aug. 23–26. 3. Kiss Jenő: A magyar nyelv és az Európai Unió. Magyar Nyelvőr, 125. (2005: 12-30.) 4. Kurtán Zsuzsa: Szakmai nyelvhasználat. Nemzeti Tankönyvkiadó. Budapest, 2003. 5. Szabari Krisztina: Az Európai Unió és a nyelvek. Modern Nyelvoktatás. II/3: 31–45.


Korpuszlingvisztika AKM1217 2. 3 0+2 Gyakorlati jegy – Dr. Szilágyi Ildikó főiskolai adjunktus MY

1. A tantárgy elsajátításának célja: A számítógépes teremben tartandó gyakorlati munka célja a korpusznyelvészetnek mint alkalmazott nyelvészeti diszciplínának a részletes bemutatása, az elméleti nyelvészettel, a számítógépes nyelvészettel, valamint más empirikus diszciplínákkal való kapcsolatainak feltárása. 2. Tantárgyi program: A tárgy keretén belül a hallgatók megismerkednek a korpusznyelvészet történeti előzményeivel, a korpusz fogalmával és módszerbeli sajátosságaival. A kurzus feltárja a korpuszlingvisztika gyakorlati alkalmazásának lehetőségeit. 3. Az évközi tanulmányi követelmények: 2 témazáró dolgozat megírása 4. A megszerzett ismeretek értékelése: gyakorlati jegy 5. Az értékelés módszere: A félév során folyamatos szóbeli és írásbeli értékelés. Az írásbeli munkák és a szóbeli teljesítmény egymást kiegészítve alakítja ki a hallgató érdemjegyét. 6. Az ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló segédanyagok: projektor, a kötelező és ajánlott szakirodalom 7. Kötelező és ajánlott irodalom: Kötelező irodalom: 1. Balaskó Mária: Bevezetés a korpusznyelvészetbe. Berzsenyi Dániel Tanárképző Főiskola. Szombathely, 2006. 2. Szirmai Mónika: Bevezetés a korpusznyelvészetbe. Tinta Könyvkiadó. Budapest, 2005. 3. Prószéky Gábor–Olaszy Gábor–Váradi Tamás: Nyelvtechnológia. In: Kiefer Ferenc (főszerk.) Magyar nyelv. 1038-1072. Akadémiai Kiadó. Budapest, 2006. Ajánlott irodalom: 1. Biber, D. - Conrad, S. - Reppen, R.: Corpus linguistics. Investigating language structure and use. CUP. Cambridge, 1998. 2. Sinclair, J.: Corpus, Concordance, Collocation. OUP. Oxford, 1991.


Bevezetés a számítógépes nyelvészetbe AKM1218 2. 2 0+2 Gyakorlati jegy – Dr. Szilágyi Ildikó főiskolai adjunktus MY

1. A tantárgy elsajátításának célja: Az előadások célja olyan alapvető számítógépes ismeretek biztosítása, amelyek birtokában a hallgatók képesek lesznek a nyelvtechnológiai, majd a korpuszlingvisztika tárgykörébe tartozó feladatok megoldására. 2. Tantárgyi program: A számítógépes teremben tartott gyakorlati foglalkozásokon (konkordanciaprogramok, szövegkezelés, adatbáziskezelés, programozás a hallgatók elsajátítják az adatbáziskezelés alkalmazott nyelvészek száméra nélkülözhetetlen alapjait; megismerkednek a számítógépes nyelvészet legfontosabb részterületeivel és módszereivel (nyelvhelyességet ellenőrző szoftverek, nyelvi alapú keresőprogramok, szótárkészítés), a számítógépes lexikográfia mint alkalmazott diszciplína problematikájával, módszereivel és különböző számítógépes nyelvoktatási programokkal. 3. Az évközi tanulmányi követelmények: 2 témazáró dolgozat megírása 4. A megszerzett ismeretek értékelése: gyakorlati jegy 5. Az értékelés módszere: A félév során folyamatos szóbeli és írásbeli értékelés. Az írásbeli munkák és a szóbeli teljesítmény egymást kiegészítve alakítja ki a hallgató érdemjegyét. 6. Az ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló segédanyagok: projektor, valamint a kötelező és ajánlott szakirodalom 7. Kötelező és ajánlott irodalom: Kötelező irodalom: 1. Futó István: Mesterséges intelligencia. Aula Kiadó. Budapest, 1999. 2. Prószéky Gábor–Kis Balázs: Számítógéppel-emberi nyelven. (Intelligens szövegkezelés számítógéppel.) SZAK Kiadó. Bicske, 1999. 3. Prószéky Gábor: A nyelvtechnológia és a modern nyelvészet viszonyáról. In: Andor J.-Szűcs T.-Terts I. (szerk.) Színes eszmék nem alszanak … Lingua Franca csoport. 991998. Pécs, 2001. Ajánlott irodalom: 1. Svensén, B.: Practical Lexicography. Principles and Methods of Dictionary-making. OUP: KLTE. 1993. 2. Csernoch Mária-Korponayné Nagy Ildikó: A New Headway sorozat szókészletének számítógépes feldolgozása. In: MANYE XV: Nyelvek és nyelvoktatás Európa és a Kárpát-medencerégióiban. 321-327. 2005.


A beszélt és az írott nyelv AKM1319 3. 3 2+0 Kollokvium – Répási Györgyné dr. egyetemi tanár OR

1. A tantárgy elsajátításának célja: A beszéd és a nyelv viszonyának, a nyelv belső sokrétűségének, a köznyelv és a tájnyelvek viszonyának elemzése, az írott és a beszélt nyelv lexikai, morfológiai, mondattani sajátosságainak vizsgálata. 2. Tantárgyi program: Morfológiai kategóriák a beszélt nyelv - kodifikált irodalmi nyelv oppozícióban. A beszélt nyelvi szóképzés/szóalkotás specifikus módjai: nominatív, expresszív, konstruktív szóképzés. Szemantikai és formai tömörítés, főnevesülés, csonkulás/elvonás, betű- és mozaikszavak. A publikus beszéd formai követelményei. A beszélt nyelvi nominációk, a gesztusok és a verbális szöveg összefüggései. A publikus beszéd jellemzői. Beszélt nyelvi elemek és azok funkciói a szépirodalomban. A gesztusok és a verbális szöveg összefüggései. 3. Az évközi tanulmányi követelmények: nincs 4. A megszerzett ismeretek értékelése: szóbeli vizsgán osztályozás 5. Az értékelés módszere: szóbeli vizsga 6. Az ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló segédanyagok: kötelező és ajánlott irodalom, projektor 7. Kötelező és ajánlott irodalom: Kötelező irodalom: 1. Keszler Borbála: Kötetlen beszélgetések mondat- és szövegtani vizsgálatai. In.: Rácz Endre – Szathmári István (szerk.): Tanulmányok a mai magyar nyelv szövegtana köréből. Tankönyvkiadó. Budapest, 1983. 164-202. 2. O. A. Laptyeva, Szalamin Edit, Fábricz Károly: Az orosz beszélt nyelv a magyarral egybevetve. Egységes jegyzet. Tankönyvkiadó. Budapest, 1990. 3. Répási Györgyné: Szavak a beszédben - szavak a nyelvben. Bessenyei György Könyvkiadó. Nyíregyháza, 1999. 4. Répási Györgyné: Írott nyelv – beszélt nyelv – nyelvészeti konverzációelemzés. In: (Szerk.: Dobos Cs. et al.) Klaudy Kinga barátai. Mindent fordítunk, és mindenki fordít. Értékek teremtése és közvetítése a nyelvészetben. Szak Kiadó, Bicske, 2005: 157-163. Ajánlott irodalom: 1. Martinkó András: A szó jelentése. Lazi Könyvkiadó. Szeged, 2001. 2. P. Lakatos Ilona: Az ismétlés egy sajátos fajtája az élő nyelvben. Magyar Nyelv, XCI (1995): 216-222. 3. P. Lakatos Ilona: Hozzátoldás a beszélt nyelvben. Magyar Nyelv, XCI (1995): 467473. 4. Répási Györgyné dr.: Főnevek az orosz beszélt nyelvben. Nyíregyháza, 1990.

DIFFERENCIÁLT SZAKMAI ISMERETEK (40 kredit) TANTÁRGYLEÍRÁS A tantárgy neve: A tantárgy kódja: A meghirdetés féléve: Kreditpont: Heti kontakt óraszám (elm.+gyak.): Félévi követelmény: Előfeltétel (tantárgyi kód): Tantárgyfelelős neve és beosztása: A tantárgyfelelős tanszék kódja:

A nyelvi szintek grammatikája AKM2101 1. 2 2+0 Kollokvium – Pállné dr. Lakatos Ilona főiskolai tanár MY

1. A tantárgy elsajátításának célja: A tantárgy célja megismertetni a hallgatókat – összehasonlító, funkcionális megközelítéssel is – a magyar nyelv leírásának legfontosabb eredményeivel; bemutatni a hagyományos és újabb irányzatok fonetikai, fonológiai, morfológiai, szintaktikai kutatásait. 2. Tantárgyi program: Témakörök: A főbb fonológiai elméletek. A magyar nyelv morfológiájának kérdései. A morfológia és a nyelvi rendszer: morfofonológia, morfoszintaxis, morfoszemantika, morfopragmatika. A generatív, a funkcionális és konstrukciós mondatleírás elméleti alapja. 3.

Az évközi tanulmányi követelmények: nincs

4.

A megszerzett ismeretek értékelése: szóbeli vizsgán osztályozás

5.

Az értékelés módszere: szóbeli vizsga

6.

Az ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló segédanyagok: kötelező és ajánlott irodalom, projektor

7.

Kötelező és ajánlott irodalom: Kötelező irodalom: 1. Kiefer Ferenc (főszerk.): Magyar nyelv. Akadémiai Kiadó. Budapest, 2006. 2. Strukturális magyar nyelvtan 1. Mondattan. Szerk.: Kiefer Ferenc. Akadémiai Kiadó. Budapest, 1997. 3. Strukturális magyar nyelvtan 2. Fonológia. Kiefer Ferenc. Akadémiai Kiadó. Budapest, 1994. 4. Strukturális magyar nyelvtan 3. Morfológia. Kiefer Ferenc. Akadémiai Kiadó. Budapest, 2000. 5. Hegedűs Rita: Magyar nyelvtan. Formák, funkciók, összefüggések. Segédkönyvek a nyelvészet tanulmányozásához XXIX. Tinta Könyvkiadó. Budapest, 2004. Ajánlott irodalom: 1. Hadrovics László: A funkcionális magyar mondattan. Akadémiai Kiadó. Budapest, 1969. 2. Alberti Gábor – Medve Anna: Generatív grammatikai gyakorlókönyv 1. Szabályok és magyarázatok. Budapest, James/Books. 2002.


Az idegen nyelv elsajátítása AKM2102 1. 2 0+2 Gyakorlati jegy – Dr. Székely Gábor egyetemi tanár MF

1. A tantárgy elsajátításának célja: A kurzus célja bevezetést és tájékoztatást adni az idegen nyelv elsajátításának elméleteibe és a hozzájuk kapcsolódó kutatások eredményeibe az alkalmazott nyelvészet iránt érdeklődőknek. 2. Tantárgyi program: Nyelvoktatás – nyelvelsajátítás. A nyelvelsajátítás és a pszicholingvisztika (L1, L2, L3 közötti különbségek). Nyelvelsajátítás a családban. Nyelvelsajátítás és a neurolingvisztika. Nyelvelsajátítás és a szociolingvisztika (pidgin, kreol nyelvek). Fogyatékosságok (vakság, némaság, süketség, dadogás, diszlexia, diszgráfia, afázia) és nyelvelsajátítás. 3.


4.


5.

Az értékelés módszere: A félév során folyamatos szóbeli és írásbeli értékelés. Az írásbeli munkák és a szóbeli teljesítmény egymást kiegészítve alakítja ki a hallgató érdemjegyét.

6.

Az ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló segédanyagok: projektor és l. kötelező és ajánlott szakirodalom

7.

Kötelező és ajánlott irodalom: Kötelező irodalom: 1. Lengyel Zsolt: Bevezetés a pszicholingvisztikába. Veszprém, 1994. 2. Lengyel Zsolt: Nyelvelsajátítási és nyelvtanulási formák. Veszprémi Egyetemi Kiadó. Veszprém, 1996. 3. Leontyev, A. A.: Pszicholingvisztika és nyelvtanítás. Tankönyvkiadó. Budapest, 1973. Ajánlott irodalom: 1. Bartha Csilla: A kétnyelvűség alapkérdései. Nemzeti Tankönyvkiadó. Budapest, 1999. 2. Pinker, Steven: A nyelvi ösztön. Hogyan hozza létre az elme a nyelvet? TYPOTEXT. Budapest, 1999.


Kognitív szemantika AKM2203 2. 2 2+0 Kollokvium – Csekéné dr. Jónás Erzsébet egyetemi tanár OR

1. A tantárgy elsajátításának célja: A tantárgy célja a megismerés folyamatában a nyelvi formák mellé állított kognitív reprezentáció fogalmi és strukturális szerkezetének bemutatása, a választás oka az adott kulturális tartalom formáinak (a világ kognitív, nyelvi és művészi képének) nyelvészeti magyarázata. 2. Tantárgyi program: Főbb témakörök: A kognitív nyelvészet áttekintő bemutatása: a konceptus, a konceptuális tér, a konceptuális tudat bemutatása. A fogalmi nomináció mezőjének és a szeméma–lexéma viszonyának leírása. A nemzeti és szubjektív fogalmi terek leírása, a centrum és periféria érvényesülése a mezőelméletben. A kognitív szemantika elemzési elvei: a) verbális modell, b) grafikai modell. A nominatív mező magja és perifériáinak jellemzése. A szövegműfajok és a konceptualizáció viszonya. A paremiológia (szólások, közmondások), a reáliák, a frazeologizmusok, és az asszociatív mezők elemzése. A kognitív interpretáció elve. A fogalmi metaforák makro- és mikroszintű leírása. A kognitív szemantika kapcsolódása más tudományokhoz: kommunikációtan, szemiotika, stilisztika, fordításelmélet. 3.


4.


5.


6. Az ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló segédanyagok: kötelező és ajánlott irodalom, projektor 7. Kötelező és ajánlott irodalom: Kötelező irodalom: 1.Kövecses Zoltán: A metafora. Gyakorlati bevezetés a kognitív metaforaelméletbe. Budapest: Typotex Kiadó, 2005. 2.Pléh Csaba: Bevezetés a megismerés-tudományba. Budapest: Typotex Kiadó, 2003. 3.Pléh Csaba – Győri Miklós (szerk.): A kognitív szemlélet és a nyelv kutatása. Budapest: Pólya Kiadó, 1998. Ajánlott irodalom: 1.Bednanics Gábor–Beni László–Kulcsár Szabó Ernő–Szegedy-Maszák Mihály (szerk.): Hang és szöveg. Budapest: Osiris Kiadó, 2003. 2.Попова, З.Д., Стернин, И.А.: Когнитивная лексика. Москва: Восток–Запад, 2007.


Kultúrszemiotika AKM2204 2. 2 2+0 Kollokvium – Csekéné dr. Jónás Erzsébet egyetemi tanár OR

1. A tantárgy elsajátításának célja: A tantárgy elsajátításának célja: bevezetés a szemiotika tudományának ismereteibe, különös tekintettel az alkalmazott nyelvészeti vonatkozásokra. A jeltudomány kapcsolódása a nyelvészethez, a folklórhoz, a művészetekhez, a szociológiához stb. Kultúraszemiotikai tipológia kultúrák egybevetésében. 2. Tantárgyi program: Főbb témakörök: A kultúra, s kiemelten a művészet megértéséhez az alábbi témaköröket vesszük sorra: A szemiotika a jel tudománya (rendszerbeli elhelyezés, fogalmak, tárgykörök értelmezése). A jelek felosztása (ikon, index, szimbólum). A jelek és jelrendszerek világa. Nyelvszemiotika (a hangszimbolikától a napilapok címadásáig). Sajtószemiotika (a reklám). Művészetszemiotika (zene, építészet, irodalom, film, tánc, iparművészet). A folklór szemiotikája (a népművészettől a nagyvárosi folklórig). Társadalomszemiotika (divatszemiotika régen és ma). Rejtett dimenziók (a térköz szemiotikája). A látvány, amelyben élünk (az ünnep szemiotikája). Sztereotípiák, stigmák a népek, nemzetek megítélésében. A nemzetközi kommunikáció szemiotikája (népek, kultúrák, szokások). Szociális viszonyok és státuszok jelrendszere (a család, az iskola, a munkahely). 3. Az évközi tanulmányi követelmények: nincs 4. A megszerzett ismeretek értékelése: szóbeli vizsgán osztályozás 5. Az értékelés módszere: szóbeli vizsga 6. Az ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló segédanyagok: l. kötelező és ajánlott irodalom, projektor 7. Kötelező és ajánlott irodalom: Kötelező irodalom: 1. Bańczerowski Janusz: A nyelv és a nyelvi kommunikáció alapkérdései. Budapest: ELTE, 2000. 2. Cs. Jónás Erzsébet: Ismerkedjünk a szemiotikával! Krúdy Könyvkiadó, Nyíregyháza, 2004. 3. Kapitány Ágnes – Kapitány Gábor (szerk.): "Jelbeszéd az életünk". Osiris, Budapest, 2002. Ajánlott irodalom: 1. Voigt Vilmos – Balázs Géza (szerk.) A kezdetektől máig. A modern magyar szemiotika olvasókönyve. Budapest: Magyar Szemiotikai Társaság, 2003. 2. Hidasi Judit (szerk.): Szavak – Jelek – Szokások. Budapest: Windsor, 1998. 3. Horányi Özséb – Szépe György (szerk.): A jel tudománya. Budapest: General Press, 2005.


Norma és közlésmód AKM2305 3. 2 2+0 Kollokvium – Tukacsné dr. Károlyi Margit főiskolai tanár MY

1. A tantárgy elsajátításának célja: A nyelvhasználat funkcionális-társadalmi meghatározottságú szemléletnek továbbfejlesztése, a kommunikáció-központú anyanyelvi nevelés elméleti megalapozása. 2. Tantárgyi program: A norma szociológiai, pszichológiai és nyelvészeti szempontú értelmezése. Az explicit és az implicit nyelvi norma. A norma rétegződése. A norma közlésmód szerinti meghatározottsága: írott nyelvi norma, beszélt nyelvi norma; köznyelvi norma, szaknyelvi norma, rétegnyelvi norma. A nyelvváltozatok és regiszterek kérdései. A nyelvi norma és stílusnorma. A nyelvművelés hagyományos felfogása és a nyelvművelés-kritika. A közlésmódok és műfajok (ismertetés, ajánlás, összehasonlítás, esszé, értekezés, kifejtés, magyarázat, definíció, kommentár stb.) kommunikatív, szerkezeti, nyelvi normáinak elemzése és alkalmazása. A mindennapi élet és a munka világában szükséges szövegtípusok normáinak elemzése és alkalmazása. 3. Az évközi tanulmányi követelmények: nincs 4. A megszerzett ismeretek értékelése: szóbeli vizsgán osztályozás 5. Az értékelés módszere: szóbeli vizsga 6. Az ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló segédanyagok: kötelező és ajánlott irodalom, projektor 7. Kötelező és ajánlott irodalom: Kötelező irodalom: 1. Kemény Gábor szerk. 1993. Normatudat–nyelvi norma. MTA Nyelvtudományi Intézete. Budapest. 2. Tolcsvai Nagy Gábor 1998. A nyelvi norma. (NytudÉrt. 144). Akadémiai Kiadó, Bp. 3. Kurtán Zsuzsa 2003. Szakmai nyelvhasználat. Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp. 4. Minya Károly 2006. Rendszerváltás – normaváltás. A magyar nyelvművelés története 1989-től napjainkig. Segédkönyvek a nyelvészet tanulmányozásához sorozat. Tinta Kiadó, Bp. 5. H. Varga Gyula 2001. Kommunikációs ismeretek. Hungarovox Kiadó, Bp. Ajánlott irodalom: 1. Kiss Jenő–Szűts László szerk. 1988. A magyar nyelv rétegződése I–II. Akadémiai Kiadó, Budapest. 2. Tolcsvai Nagy Gábor 1996. A stílusfogalom értelmezése a nyelvi norma viszonyában. In. Hol tart ma a stilisztika. Szerk.: Szathmári István. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest. 81–107.


Társadalmi hátrány – nyelvi hátrány AKM2306 3. 3 0+2 Gyakorlati jegy – Pállné dr. Lakatos Ilona főiskolai tanár MY

1. A tantárgy elsajátításának célja: A hallgatók megismertetése a nyelvi hátrányos helyzettel, valamint az abból adódó problémákkal és kezelési módjukkal. 2. Tantárgyi program: A stúdium tovább mélyíti nyelv és társadalom összefüggésrendszerét, a nyelvi szocializáció kérdéskörét, felkészíti a hallgatókat a nyelvi hátrányos helyzetből adódó problémák kezelésére. Főbb témakörök: Nyelvelsajátítás és szocializáció. Nyelvi egyenlőtlenségek. A kommunikációs esélyegyenlőség megteremtésének lehetőségei. Az osztály-, etnikai és nemi különbségekkel összefüggő nyelvi egyenlőtlenségek. A nyelvi hátrányos helyzetűek csoportjai. A hallgatók érdeklődésének megfelelően változhat a tematika (pl. a szociokulturális helyzetből, emigráns, illetve őshonos kisebbségi helyzetből származó hátrány; a fogyatékkal élők (siketek) helyzete. 3.


4.


5. Az értékelés módszere: A félév során folyamatos szóbeli és írásbeli értékelés. Az írásbeli munkák és a szóbeli teljesítmény egymást kiegészítve alakítja ki a hallgató érdemjegyét. 6. Az ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló segédanyagok: projektor és l. kötelező és ajánlott szakirodalom 7. Kötelező és ajánlott irodalom: Kötelező olvasmányok (a tematikának megfelelően változhat): 1. Kisebbségi magyar iskolai nyelvhasználat. Szerk.: Csernicskó István–Váradi Tamás. Tinta Könyvkiadó. Budapest, 1996. 2. Kiss Jenő: Társadalom és nyelvhasználat. Nemzeti Tankönyvkiadó. Budapest, 1995. 3. Magyarok és nyelvtörvények. Szerk.: Kontra Miklós és Hattyár Helga. Teleki László Alapítvány. Budapest, 2002. (pl. Bartha Csilla–Hattyár Helga: 73–124; Grosjean: 125– 9; Borbély Anna: 61–72; Kontra Miklós–Szilágyi N. Sándor: 3–10). 4. Réger Zita: Utak a nyelvhez. Nyelvi szocializáció – nyelvi hátrány. Akadémiai Kiadó. Budapest, 1990. 5. Szociolingvisztikai szöveggyűjtemény. Szerk., A. Jászó Anna és Bódi Zoltán. Tinta Kiadó. Budapest, 2002. (pl. Kiss Jenő: 234–41; Réger Zita: 242–52.) 6. Válogatás: az MTA Nyelvtudományi Intézete Élőnyelvi Osztályának válogatott bibliográfiája 1997–2002. Szerk.: Kontra Miklós és Hattyár Helga. Budapest, 2008. Ajánlott irodalom: 1. Gósy Mária: Pszicholingvisztika. Osiris. 2005. 2. Labov: Language in the Inner City: Studies int he Black English Vernacular. University of Pennsylvania Press. Philadelphia, 1972. 3. Lawton, Denis: Társadalmi osztály, nyelv és oktatás. Gondolat. Budapest, 1974.

4. Pléh Csaba: A gyermeknyelv. In: Kiefer (szerk.): A magyar nyelv kézikönyve. Budapest, 2003. 451–78. 5. Sándor Klára (szerk.): Nyelv és hatalom, nyelvi jogok és oktatás. Csíkszereda, 2000. 76–110. 6. Társadalom és nyelv. Szerk., Papp Mária–Szépe György. Gondolat Kiadó, Budapest 1975. 7. Trudgill, P.: Accent, Dialect and the School. London: Edward Arnold. 1975. 8. Warhaugh: Szociolingvisztika. Osiris–Századvég Kiadó. Budapest, 1995.


Nyelvi jogok többségben és kisebbségben AKM2307 3. 2 2+0 Kollokvium – Pállné dr. Lakatos Ilona főiskolai tanár MY

1. A tantárgy elsajátításának célja: Betekintést nyújtani a jogi szabályozás, azon belül a nyelvi jogok kérdéskörének bonyolult rendszerébe. 2. Tantárgyi program: A nyelvpolitika, nyelvtervezés előadások anyagát előbb a nyelvi jogi kérdések általános áttekintésével, a jogi szabályozás nehézségeinek ismertetésével, majd a magyarországi, illetve kisebbségben élő magyar anyanyelvűek nyelvpolitikai helyzetének tanulmányozásával mélyíti. A hallgatók áttekintik a Trianon utáni időszak nyelvpolitikai helyzeteit az utódállamokban, megismerkednek azokkal a nemzetközi és regionális hatókörű egyezményekkel, ajánlásokkal, amelyek a kisebbségek anyanyelvhasználatához való jogának szabályozását segítik. A nyelvi emberi jogok szempontjából elemzik a rendszerváltások utáni korszak szlovák, ukrán és román nyelvpolitikai gyakorlatát, foglalkoznak a rendszerváltás utáni Magyarország nyelvpolitikai feladatait. 3. Az évközi tanulmányi követelmények: nincs 4. A megszerzett ismeretek értékelése: szóbeli vizsgán osztályozás 5. Az értékelés módszere: szóbeli vizsga 6. Az ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló segédanyagok: kötelező és ajánlott irodalom, projektor 7. Kötelező és ajánlott irodalom: Kötelező irodalom: 1. Nyelvi jogok. ( Szerk.) Csernusné Ortutay Katalin, Forintos Éva. Nyelv, Politika, Oktatás 3. kötet. Veszprémi Egyetemi Kiadó. Veszprém 2000. 2. Nyelv, hatalom, egyenlőség. Nyelvpolitikai írások. (szerk.) Szépe György – Derényi András. Corvina Kiadó. Budapest, 1999. 3. Az anyanyelv használatához való jog. ((Trócsányi László, Andrássy György, Ernszt Ildikó, Varga Attila, Veress Emőd, Szabómihály Gizella, Csernicskó Isván, Szekeres Péter, Göncz László tanulmányai). Romániai Magyar Jogtudományi Közlöny. 2006/2:7– 74. 4. Skuttnab–Kangas, Tove: Nyelvi emberi jogok. Korunk. 1992:82–86. 5. Balázs Géza – Maráz László: Nyelvi geopolitika. Nyr. 120. 1996:31–48. Ajánlott irodalom: 1. Skutnabb-Kangas, Tove–Phillipson, Robert (eds). Linguistic Human Rights. Overcoming Linguistic Discrimimination. Berlin – New York, Mouton de Gruyter. 1995. 2. Lanstyák István – Szabómihály Gizella: Magyar nyelvtervezés Szlovákiában. Kalligram Kiadó. Pozsony, 2002. 3. Lanstyák István: A magyar nyelv Szlovákiában. Osiris Kiadó, Kalligram Kiadó. Budapest, Pozsony, 2000.

4. Csernicskó István: A magyar nyelv Kárpátalján. Budapest, Osiris – Kaligramm Kiadó– MTA Kisebbségkutató Intézet 1998.. 5. Osvát Anna – Szarka László: Anyanyelv, oktatás – közösségi nyelvhasználat. Gondolat- MTA Kisebbségkutató Intézet. 2003. 6. Tájékozódás az Európai Unió és az Európai Bizottság aktuális nyelvpolitikai javaslatairól: http://ec.europa.eu/education/languages/eu-language-policy/index_hu.htm


Lexikológia AKM2308 3. 2 2+0 Kollokvium – Répási Györgyné dr. egyetemi tanár OR

1. A tantárgy elsajátításának célja: A lexikológia és a lexikográfia viszonyának elemzése, jelentéstani és jelöléstani alapfogalmak tisztázása. A szókészlet történeti fejlődésének, a stilisztikai jelentések változásának, a tulajdonnévtan, a szakszókincstan és a frazeológia alapvető elméleti és gyakorlati kérdéseinek vizsgálata. 2. Tantárgyi program: A kurzus foglalkozik a lexikológia tárgyával, a lexikai jelentések típusaival, a lexikai-szemantikai szócsoportokkal, a lexikai fokozás kérdéskörével, a szavak használati körével és stilisztikai megoszlásával, az idegen eredetű szavak típusaival, a szókészlet történeti fejlődésével, a nyomtatott és elektronikus szótártípusokkal. A gyakorlati foglalkozások célja pedig az elsajátított elméleti ismeretek rögzítése és alkalmazása. 3. Az évközi tanulmányi követelmények: nincs 4. A megszerzett ismeretek értékelése: szóbeli vizsgán osztályozás 5. Az értékelés módszere: szóbeli vizsga 6. Az ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló segédanyagok: kötelező és ajánlott irodalom, projektor 7. Kötelező és ajánlott irodalom: Kötelező irodalom: 1. Répási Györgyné: Szavak a beszédben − szavak a nyelvben. Bessenyei György Könyvkiadó. Nyíregyháza, 1999: 31-113; 119-129; 131-151. 2. Székely Gábor: A lexikai fokozás. Scholastica. Budapest, 2001. 3. Szavak — nevek — szótárak. Írások Kiss Lajos 75. születésnapjára. Kiss Gábor és Zaicz Gábor (szerk.). A Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézete. 1997. 4. Pusztai Ferenc: Leíró lexikográfiánk változó és változatlan feladatai, in: A lexikológia és a lexikográfia elmélete és módszertana. 33-41. Magyar Nyelvtudományi Társaság, Budapest, 1994. Ajánlott irodalom: 1. Répási Györgyné: A szó stilisztikai és funkcionális jellemzése a szótárakban (Oroszmagyar lexikográfiai egybevetés). In: Nyelvek és nyelvoktatás Európa és a Kárpát-medence régióiban. Szerk.: Cs. Jónás Erzsébet és Székely Gábor). MANYE Vol. 1/1 Nyíregyháza, 2004: 364-371. 2. Répási Györgyné: Modernizáció az orosz lexikában. In: Heltai Pál (szerk.): Nyelvi modernizáció. Szaknyelv, fordítás, terminológia. XVI. Magyar Alkalmazott Nyelvészeti Kongresszus. Pécs –Gödöllő: MANYE–Szent István Egyetem, 2007. 235–240. 3. Répási Györgyné: Produktív szóalkotási módok magyar és orosz neologizmusokban. In: Nádor Orsolya (szerk.) A magyar mint európai és világnyelv. A XVIII. Magyar Alkalmazott Nyelvészeti Kongresszus előadásai. MANYE Vol. 5/2. CD. Budapest: MANYE–Balassi Intézet, 2009. 775–778.

4. Иштван Пете: Лексикология русского языка для венгерских студентов-русистов. Танкёньвкиадо, Будапешт, 1989: 11-12; 35-39; 51-53; 77-93; 107-148;


Szakmai nyelvhasználat, szakszókincs AKM2309 3. 2 0+2 Gyakorlati jegy – Dr. Minya Károly főiskolai tanár MY

1. A tantárgy elsajátításának célja: A tantárgy elsajátításának a célja, hogy a hallgatók megismerkedjenek a szakmai kommunikáció specifikus kérdéseivel, a szaknyelvek felosztásával, tudják elemezni a szövegtani, pragmatikai, szemantikai és szintaktikai szintjeit. 2. Tantárgyi program: A tantárgy programja: a szaknyelv fogalma és értelmezései. A szaknyelvek felosztása és rétegződése. Különféle műfajú és típusú szakszövegek gyakorlati elemzése (pragmatikai, szövegszerkezeti, szemantikai, szintaktikai és grammatikai szempontból). A szakszókincs és terminológia általános lexikai jellemzői és felosztása. A szakmai nyelvhasználat fejlesztésének színterei és lehetőségei. Nyelvi tervezés a magyar informatikában. A szaknyelvi helyesírás-tervezés feladatai. A mai magyar szaknyelvújítás jellemző szóalkotási módjai. 3. Az évközi tanulmányi követelmények: 2 témazáró dolgozat megírása 4. A megszerzett ismeretek értékelése: gyakorlati jegy 5. Az értékelés módszere: A félév során folyamatos szóbeli és írásbeli értékelés. Az írásbeli munkák és a szóbeli teljesítmény egymást kiegészítve alakítja ki a hallgató érdemjegyét. 6. Az ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló segédanyagok: projektor és a kötelező és ajánlott szakirodalom 7. Kötelező és ajánlott irodalom: Kötelező irodalom: 1. Dróth Júlia: Adalékok az egységes magyar szaknyelvi terminológia kialakításának alapelveihez és módszereihez. In: Balázs Géza (szerk.): A magyar nyelvi kultúra jelene és jövője I–II. MTA Társadalomkutató Központ. Budapest, 2004. 267–279. 2. Minya Károly: Mai magyar szaknyelvújítás. In: Balázs Géza (szerk.): A magyar nyelvi kultúra jelene és jövője I–II. MTA Társadalomkutató Központ. Budapest, 2004. 249–267. 3. Kurtán Zsuzsa: Szakmai nyelvhasználat. Nemzeti Tankönyvkiadó. Budapest, 2003. Ajánlott irodalom: 1. Ablonczyné Mihályka Lívia: Gazdaság és nyelv. Lexikográfia Kiadó. Pécs, 2006. 2. Cabré, M. T.: Terminology today. In: Somers, H. (ed): Terminology, LSP an Translation. Studies in language engineering in honour of Juan C. Sager. John Benjamins Publishing Compani. Amsterdam–Philadelphia, 1996. 15–33. 3. Dróth Júlia: Informatikai és távközlési kifejezések magyarítása egy vegyesvállalat tevékenysége során. Modern Nyelvoktatás, 4. 57–66. 4. Fóris Ágota–Bérczes Edit: A wellness terminológiája. Magyar Nyelvőr. 130. (2006.) 399–413. 5. Glatz Ferenc (szerk.): A magyar nyelv az informatika korában. MTA. Budapest, 1999.

6. Kemény Gábor: Magyar szaknyelv Magyarországon és a szomszédos országokban. Debreceni Szemle. 2002. 201–213. 7. Répási Györgyné: A menedzsment terminológia kérdései (Magyar - orosz - német egybevetés). In: Studia Europaea Nyíregyháziensia 2. Tanulmányok a politikai szaknyelvről. Szerk.: Mihalovics Árpád. Bessenyei György Könyvkiadó. Nyíregyháza, 2000: 63–3. 8. Répási Györgyné: Nemzetközi elemek a politikai/diplomáciai szakszókincsben (Magyar–orosz–német egybevetés). In: Tóth Szergej–Földes Csaba–Fóris Ágota (szerk.): Lexikológiai és lexikográfiai látkép: Problémák, paradigmák, perspektívák. Szeged, Generalia, 2004. 169–174. 9. Répási Györgyné: Интернет-общение как современная функциональная разновидность русского языка. В кн.: Мир русского слова и русское слово в мире. XI Конгресс международной ассоциации преподавателей русского языка и литературы. Том 3 Heron Press. SOFIA 2007: 485-488.


Fordításelmélet és fordítástechnika AKM2410 4. 3 0+2 Gyakorlati jegy – Csekéné dr. Jónás Erzsébet egyetemi tanár OR

1. A tantárgy elsajátításának célja: A tantárgy elsajátításának célja: a fordításelméleti alapismeretek bemutatása az alkalmazott nyelvészet szakosok számára. Bevezetés a fordításelméletbe. A fordítástudomány helyének bemutatása a tudományközi rendszerekben. A fordítástudomány kapcsolódása a nyelvtudományhoz, a kommunikációelmélethez, a szemiotikához, a stilisztikához. A gyakorlatban alkalmazott átváltási műveletek és ekvivalenciaszintek ismertetése. 2. Tantárgyi program: Főbb témakörök: A fordítás általános nyelvészeti kérdései. A fordítás szemantikája. Ekvivalenciaszintek a fordításban. A szemiotika és a fordításelmélet. A szövegtan és a fordítás. A fordítás átváltási műveletei. A fordítás pragmatikai kérdései. A fordítás stilisztikai megközelítésben. A fordítás modellálása. A fordítási norma. A fordítástudomány új irányzatai. A fordítás folyamatának pszicholingvisztikai háttere. A fordítás kognitív nyelvészeti megközelítése. Az előadássorozat a fordítástudomány nyelvészeti és kommunikációelméleti áttekintését adja. Foglalkozik a fordítással mint nyelvek és kultúrák közötti kommunikációval. A fordítás szemantikáján belül vizsgálja az ekvivalencia típusait, a szövegműfajok és szövegtípusok fordíthatóságát. A fordítás pragmatikája sorra veszi a dinamikus és formális ekvivalencia lehetőségeit. A fordítás stilisztikai áttekintése a technikai átváltási műveletekre és a funkcionális stílusokra hívja fel a figyelmet. Példáit az európai nyelvekből meríti. 3.


4.


5. Az értékelés módszere: A félév során folyamatos szóbeli és írásbeli értékelés. Az írásbeli munkák és a szóbeli teljesítmény egymást kiegészítve alakítja ki a hallgató érdemjegyét. 6. Az ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló segédanyagok: projektor és a kötelező és ajánlott szakirodalom 7. Kötelező és ajánlott irodalom: Kötelező irodalom: 1.Károly Krisztina: Szövegtan és fordítás. Budapest: Akadémiai Kiadó, 2007. 2.Klaudy Kinga: Nyelv és fordítás. Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2007. 3.Steiner, G.: Bábel után. Nyelv és fordítás 1. kötet. Budapest: Corvina Kiadó, 2005. Ajánlott irodalom: 1.Albert Sándor: Fordítás és filozófia. Tinta Kiadó, Budapest, 2003. 2.Józan Ildikó, Szegedy-Maszák Mihály (szerk.) A „boldog Bábel”. Tanulmányok az irodalmi fordításról. Budapest: Gondolat Kiadó, 2005. 3.Klaudy Kinga: Fordítás I. Budapest, Scholastica, 1997.


Cigány/roma kultúra és szocializáció AKM2411 4. 2 0+2 Gyakorlati jegy – Dr. Jenei Teréz főiskolai tanár TK

1. A tantárgy elsajátításának célja: A tantárgy célja, hogy ismereteket közvetítsen a cigány/roma kultúráról és szocializációról, különös tekintettel a nyelvi szocializációra. 2. Tantárgyi program: A tantárgy tartalma: A cigányok/romák vázlatos történelme az Európába érkezés előtt és után. Szociológiai és kulturális antropológiai kutatások a cigányság körében. A cigányság etnikai definiálása. Ki a cigány? Vélemények és viták a cigányok meghatározására vonatkozóan. A magyarországi cigány/roma népcsoportok (romungró, oláh cigány, beás) kultúrájának azonos és eltérő vonásai. A magyarországi cigány folklór, a cigány/roma képzőművészet és irodalom. Foglalkozási és megélhetési stratégiák a hazai cigányság körében. Jövedelmek és javadalmazások. A munka világa, a növekvő munkanélküliség problematikája. A cigányok életviteli, életmódbeli jellemzői, s az ebből eredő társadalmi konfliktusok. A magyarországi cigány nyelvek; szociolingvisztikai szempontú kutatások. Romológia és nevelésszociológia. Cigány gyerekek családi és iskolai szocializációja. 3. Az évközi tanulmányi követelmények: 2 témazáró dolgozat megírása 4. A megszerzett ismeretek értékelése: gyakorlati jegy 5. Az értékelés módszere: A félév során folyamatos szóbeli és írásbeli értékelés. Az írásbeli munkák és a szóbeli teljesítmény egymást kiegészítve alakítja ki a hallgató érdemjegyét. 6. Az ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló segédanyagok: projektor és l. kötelező és ajánlott szakirodalom 7. Kötelező és ajánlott irodalom: Kötelező irodalom: 1. Bartha Csilla (szerk): Cigány nyelvek és közösségek a Kárpát-medencében. Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp. 2007 2. Réger Zita: Utak a nyelvhez. Nyelvi szocializáció, nyelvi hátrány. Soros Alapítvány, MTA Nyelvtudományi Intézet, Budapest, 2002. 3. Forray R. Katalin—Hegedűs T. András: Cigány gyermekek szocializációja Aula Kiadó, Bp. 1998. 7—141. Ajánlott irodalom: 1. Liégeois, Jan-Pierre: Romák, cigányok, utazók. Pont Kiadó, Budapest, 2002. 2. Szuhay Péter: A magyarországi cigányság kultúrája: etnikus kultúra vagy a szegénység kultúrája? Panoráma, Budapest. 1999. 3. Réger Zita. Cigány gyermekvilág. Olvasókönyv a cigány gyermekfolklórból. L’ Harmattan Kiadó, Bp. 2002.

4. Törzsök Judit: Kik az „igazi cigányok”? In. Kovalcsik Katalin (szerk.): Tanulmányok a cigányság társadalmi helyzete és kultúrája köréből. Tanítók Kiskönyvtára 9. ELTE – IFA – OM, Budapest, 2002. 29—53. 5. Bari Károly: Cigány folklór. Amaro Drom 2000/ 7-8.


A médianyelv aktuális kérdései AKM2412 4. 2 0+2 Gyakorlati jegy – Dr. Minya Károly főiskolai tanár MY

1. A tantárgy elsajátításának célja: A hallgatók megismertetése napjaink sajtónyelvével. Az egyes regiszterek nyelvhasználati jellemzőinek bemutatása. 2. Tantárgyi program: A bulvársajtó és az internetes kommunikációs csatornák hatása és jellemzői: a szlengesedés, a stílustörés, az indokolatlan regiszterváltás. A sajtó, a média, a reklám nyelvhasználata napjainkban. Sajtónyelvi stílusgyakorlatok. Nyelvi mítoszok, sztereotípiák és a purizmus megjelenése a sajtó nyelvében. Az internetkorszak új kommunikációs formái. A társadalmi szintű kommunikáció újabb kihívásai napjainkban. 3. Az évközi tanulmányi követelmények: 2 témazáró dolgozat megírása 4. A megszerzett ismeretek értékelése: gyakorlati jegy 5. Az értékelés módszere: A félév során folyamatos szóbeli és írásbeli értékelés. Az írásbeli munkák és a szóbeli teljesítmény egymást kiegészítve alakítja ki a hallgató érdemjegyét. 6. Az ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló segédanyagok: projektor és kötelező és ajánlott szakirodalom 7. Kötelező és ajánlott irodalom: Kötelező irodalom: 1. Balázs Géza–Bódi Zoltán (szerk.): Az internetkorszak kommunikációja. Gondolat– INFONIA. Budapest, 2005. 2. H. Varga Gyula (szerk.): Kommunikáció és nyelvhasználat. Eger, 2004. 3. H. Varga Gyula (szerk.): Kommunikáció és nyelvhasználat. Eger, 2007. 4. Németh Erzsébet: Közszereplés. Osiris Kiadó. Budapest, 2006. Ajánlott irodalom: 1. Balázs Géza–Szayly József–Szilágyi Árpád: Médiaismeret. Diák- és Ifjúsági Újságírók Országos Egyesülete. Budapest, 2005. 2. Bryen, J.–Zillmann, D. (eds.): Perspectives on media effects. Hillsdale, 1986. NJ: Erlbaum. 3. Domonkosi Ágnes–Lanstyák István–Posgay Ildikó: Műhelytanulmányok a nyelvművelésről. Gramma Nyelvi Iroda–Tinta Könyvkiadó. Dunaszerdahely–Budapest, 2007. 4. Kemény Gábor: Nyelvi mozaik. Tinta Könyvkiadó. Budapest, 2007. 5. Lang, A. (1995), Defining Audio/Video Redundancy from a Limited – Capacity Processing Perspective. Communication Research. Vol. 22. No. 1. 86–115. 6. Répási Györgyné: Médiaháború és nyelvrontás. MTA Harmadik Magyar Alkalmazott Nyelvészeti Konferencia II. Szerk.: Klaudy Kinga. Miskolc, 1993: 157–162.


Nyelvi tantervek és tananyagok AKM2413 4. 3 2+0 Kollokvium – Dr. Szabó Ferenc Géza főiskolai tanár TK

1. A tantárgy elsajátításának célja: Anyanyelvi és idegennyelvi tankönyvek bemutatása, elemzése, tantervelméleti kérdések tisztázása, a közös európai referenciakeret tanulmányozása. 2. Tantárgyi program: A tantervi rendszer struktúráján keresztül történik a nyelvoktatással kapcsolatos friss oktatási dokumentumok megismertetése, (tanterv, tananyag, nyelvi portfolio) és elemzése. Anyanyelvi és idegen nyelvi tankönyvek, tananyagok bemutatása, a nyelvtanár tantervfejlesztő munkájának elemzése. A közös európai referenciakeret tanulmányozása a nyelvtanulás, a nyelvtanítás és az értékelés vonatkozásában. Tantervelméleti kérdések. A tanterv fogalma és értelmezése, tantervtípusok, a tanterv struktúrája. Oktatáspolitikai szempontok az anyanyelv- és idegennyelv-oktatásban. A tantervi tartalom megjelenítése a nyelvkönyvekben. Az „eurotantervek” tananyagokra vonatkozó ajánlásai. A tankönyvválasztás lépései, szempontjai. A tantervi értékelés értelmezése, szintjei és főbb irányai a célok, követelmények és a teljesítmények függvényében. Közös Európai Referenciakeret szintleírásának kritériumai. A nyelvhasználat, a nyelvhasználó kompetenciái. A kommunikációs és információs technológia nyújtotta lehetőségek a tananyagok tükrében. 3.


4.


5.


6. Az ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló segédanyagok: kötelező és ajánlott irodalom, projektor 7. Kötelező és ajánlott irodalom: Kötelező irodalom: 1.Adamikné Jászó Anna: Anyanyelvi nevelés az ábécétől az érettségiig. Trezor Kiadó. Budapest, 2001. 2.Nemzeti Alaptanterv. Magyar nyelv. 3.Kurtán Zsuzsa: Idegen nyelvi tantervek. Nemzeti Tankönyvkiadó. Budapest, 2001. 4.Nunan, D.: Syllabus design. Oxford University Press. Oxford, 1988. 5.Poór Zoltán: Nyelvpedagógiai Technológia. Nemzeti Tankönyvkiadó. Budapest, 2001. Ajánlott irodalom: 1.Albertné Herbszt Mária: Modern nyelvészet – anyanyelvi oktatás. Tankönyvkiadó. Budapest, 1987. 2.Közös Európai Referenciakeret. OM. Budapest, 2002. 3.Medgyes Péter: A nyelvtanár. Corvina Kiadó Budapest, 1997.


A nyelvi teljesítmény mérése AKM2414 4. 3 0+2 Gyakorlati jegy – Dr. Szerencsi Katalin főiskolai tanár MF

1. A tantárgy elsajátításának célja: A tantárgy bevezeti a hallgatókat az idegennyelvi-tudás mérésének és értékelésének elméletébe és gyakorlati alkalmazásába, különös tekintettel a nyelvi készségek tesztelésére. 2. Tantárgyi program: A gyakorlati foglalkozásokon a hallgatók megismerkednek a nyelvi teljesítmény mérésének helyével és szerepével az alkalmazott nyelvészetben, bemutatja a nyelvi tesztek kialakulását és fejlődését a pszichometriai kutatások tükrében. Az elméleti kurzus foglakozik a teszt, a mérés és az értékelés fogalmának definiálásával, a nyelvi teszt specifikációjával, a tesztírás fázisaival, a teszt megbízhatóságának és hitelességének kritériumaival, az objektív és a szubjektív tesztek sajátosságaival. 3. Az évközi tanulmányi követelmények: 2 témazáró dolgozat megírása 4. A megszerzett ismeretek értékelése: gyakorlati jegy 5. Az értékelés módszere: A félév során folyamatos szóbeli és írásbeli értékelés. Az írásbeli munkák és a szóbeli teljesítmény egymást kiegészítve alakítja ki a hallgató érdemjegyét. 6. Az ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló segédanyagok: projektor és a kötelező és ajánlott szakirodalom 7. Kötelező és ajánlott irodalom: Kötelező irodalom: 1. Alderson, J. C., Clapham, C. & Wall, D.: Language test construction and evaluation. Cambridge University Press. Cambridge, 1995. 2. Bachman, L. F.: Fundamental considerations in language testing. Oxford University Press. Oxford, 1990. 3. Kormos, J. & Csölle, A.: Topics in applied linguistics. ELTE Eötvös Kiadó. Budapest, 2004. Ajánlott irodalom: 1. Szerencsi, K. (Ed.): A handbook for language testing. Bessenyei Kiadó. Nyíregyháza, 1996. 2. Vargha András: Matematikai statisztika pszichológiai, nyelvészeti és biológiai alkalmazásokkal. Pólya Kiadó. Budapest, 2000.


Szakdolgozati (diplomamunka) szeminárium AKM2415 4. 3 0+2 Gyakorlati jegy – Dr. Minya Károly főiskolai tanár MY

1. A tantárgy elsajátításának célja: Megismertetni a hallgatókat az elméleti munkák felépítésének követelményeivel, a szakirodalom kezelésével, a hivatkozások módjával. 2. Tantárgyi program: A szeminárium célja a szakdolgozat elkészítése, amelyben a hallgató a nyelvészti kutatások módszertana előadáson és gyakorlatán szerzett ismereteit egy írásmű formájában alkalmazza. Az elmélet gyakorlatra válthatóságát az oktató által irányított levéltári és könyvtári gyakorlatokon keresztül sajátíthatja el a hallgató, ahol megismerkedhet a leendő korpuszok tárolási, keresési és feldolgozási módszerével, a kutatói munkához szükséges szótárak, kézikönyvek, sorozatok, folyóiratok használatával. Végül a hallgató egy általa választott korpuszhoz rendelve mindezen ismereteit összegzi dolgozat formájában. 3. Az évközi tanulmányi követelmények: 2 témazáró dolgozat megírása 4. A megszerzett ismeretek értékelése: gyakorlati jegy 5. Az értékelés módszere: A félév során folyamatos szóbeli és írásbeli értékelés. Az írásbeli munkák és a szóbeli teljesítmény egymást kiegészítve alakítja ki a hallgató érdemjegyét. 6. Az ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló segédanyagok: projektor és kötelező és ajánlott szakirodalom 7. Kötelező és ajánlott irodalom: Kötelező irodalom: 1. Bertáné Németh Ágnes: Az irodalomkutatástól a hivatkozásig. PTE. Pécs, 2002. 2. Eco, Umberto: Hogyan írjunk szakdolgozatot? Gondolat Kiadó. Budapest, 1991. 3. Fercsik Erzsébet: Dolgozatírás – felsőfokon. Krónika Nova Kiadó. Székesfehérvár, 1993. Ajánlott irodalom: 1. Alexander, L. G.: Essay and Letter Writing. Longman. London, 1965. 2. Ch. F. Hockett: A course in modern linguistics. New York, 1965.


Alkalmazott nyelvészeti speciális kollégium AKM2416 4. 3 0+3 Gyakorlati jegy – Peténé dr. Csige Katalin főiskolai tanár MY

1. A tantárgy elsajátításának célja: Átfogó képet nyújtani az alkalmazott nyelvészet mibenlétéről, annak részdiszciplínáiról, valamint egyegy próbaelőadást megtartani. 2. Tantárgyi program: A kurzus során a hallgatók megismerkednek a hazai és nemzetközi alkalmazott nyelvészet legfontosabb kérdésköreivel. Áttekintik az alkalmazott nyelvészeti kongresszusok anyagát, köteteit (választott kutatási témájukhoz, érdeklődési területükhöz is kapcsolódva). Főbb témakörök lehetnek (a hallgatók választásának megfelelően): nyelvpolitika és nyelvi tervezés, kétnyelvűség/kettősnyelvűség, kontrasztív nyelvészet, alkalmazott névtan, fordítástudomány, kultúra és kommunikáció, idegennyelv- és anyanyelvtanulás. 3. Az évközi tanulmányi követelmények: Egy választott témakörből próbaelőadás megtartása a szeminárium keretén belül. 4. A megszerzett ismeretek értékelése: gyakorlati jegy 5. Az értékelés módszere: szóbeli és írásbeli 6. Az ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló segédanyagok: projektor, megadott és önállóan felkutatott írásos és internetes szakirodalom 7. Kötelező és ajánlott irodalom: Kötelező irodalom: 1. Alkalmazott nyelvtudomány című folyóirat. 2. Gecső Tamás, Kiss Zoltán (szerk.): Ismeretlen ismerős – ismerős ismeretlen. Segédkönyvek a nyelvészet tanulmányozásához 85. Tinta Könyvkiadó, Budapest, 2008. 3. Kiefer Ferenc (főszerk.): Magyar nyelv. Negyedik rész. Akadémiai Kiadó, Budapest, 2006. 4. Modern Nyelvoktatás című folyóirat. Ajánlott irodalom: Az alkalmazott nyelvészeti kongresszusok kötetei.


Szakmai gyakorlat AKM2417 4. 2 30/félév Gyakorlati jegy – Nagyné dr. Schmelczer Erika Eszter MY

1. A tantárgy elsajátításának célja: A szakmai gyakorlat célja, hogy hallgatóink a képzésnek és a hallgatói orientációnak megfelelően a közoktatásban, a médiában, a közigazgatásban, a könyvkiadásban stb. végezzenek olyan szakmai gyakorlatot, mely során megismerkednek a diszciplína felhasználhatóságával, a társadalmi szintű információáramlás gyakorlati, jogi aspektusaival. 2. Tantárgyi program: 3. Az évközi tanulmányi követelmények: 4. A megszerzett ismeretek értékelése: gyakorlati jegy 5. Az értékelés módszere: 6. Az ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló segédanyagok: 7. Kötelező és ajánlott irodalom: Kötelező irodalom:

ALAPOZÓ ISMERETEK (20 kredit)

Recommend Documents