Összefüggő szakmai gyakorlat Teljesítendő 20 kredit

Összefüggő szakmai gyakorlat Teljesítendő 20 kredit

TANTÁRGYLEÍRÁS

Tantárgy neve Tantárgy kódja Meghirdetés féléve Kreditpont Heti kontakt óraszám (elm.+gyak.) Félévi követelmény Előfeltétel (tantárgyi kód) Tantárgyfelelős neve és beosztása Tantárgyfelelős tanszék kódja

Összefüggő szakmai gyakorlat 1. (Felkészülés a tanításra és az óra elemzése) **M0001 2. 2 0+2 Gyakorlati jegy Dr. Czeglédy István János főiskolai tanár TK

1. A tantárgy elsajátításának célja: A tantárgy elsődleges célja az, hogy felkészítse a tanárjelölteket a tanításra/foglalkozásokra, és lehetőséget biztosítson tapasztalataik reflektív, értelmező elemzésére. Fontos célnak kell tekinteni azt, hogy a hallgatók a diák szerep paradigmáját maguk mögött hagyva, de azt el nem felejtve, pedagógusként értelmezzék a tanórán történteket, és az így szerzett tapasztalataik segítségével sikeresen felkészüljenek az általuk vezetett órákra, foglalkozásokra. A kurzus támogatni kívánja a tanárjelölt kezdeményező készségét, törekvéseit az új megoldások alkalmazásában. 2. A tantárgyi program: A foglalkozások előkészítésére és azok elemzésére 12 óra fordítandó. A tantárgy programja - jellegéből adódóan - flexibilis, és a tanárjelöltek egyéni felkészültségi szintjének, személyiségének függvényében változhat, de a következők szükségszerűen megvalósítandók: 1) rövid és hosszú távú tervezés, 2) óramegfigyelés, 3) szakmai önértékelés, 4) a reflektív gondolkodás fejlesztése. 3. Évközi tanulmányi követelmények: A mentortanárral folytatott konzultációk, értékelő megbeszélések, óravázlatok és tervezetek készítése, önreflexiók és azok dokumentálása. 4. A megszerzett ismeretek értékelése (félévközi jegy, vizsgajegy): Gyakorlati jegy 5. Az értékelés módszere: A mentortanár által készített numerikus és szöveges részértékelések. 6. Az ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló segédanyagok: szakirodalom, sajátélmény, tanítás-tanulási napló 7. Kötelező, ajánlott irodalom (3-5 db):  Balassa Katalin (1998): Iskolai kísérlet a vezetőtanári munka és a tanítási gyakorlat tartalmi megújítására. Magyar Pedagógia 3. szám  Buda Mariann (szerk. 1999): Eszköztár a tanár szakos hallgatók intézményi gyakorlatához. KLTE Neveléstudományi Tanszék, Piremon Kisvállalat Nyomdaüzem, Debrecen-Szikgát, 127-268.  Falus Iván (szerk., 2007): A tanárrá válás folyamata. Gondolat Kiadói Kör, Budapest  Knausz Imre (2001): A tanítás mestersége. Iskolafejlesztési alapítvány  Réthy Endréné (2003): Motiváció, tanítás, tanulás, Miért tanulunk jól vagy rosszul? Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest

TANTÁRGYLEÍRÁS Tantárgy neve Tantárgy kódja Meghirdetés féléve Kreditpont Heti kontakt óraszám (elm.+gyak.) Félévi követelmény Előfeltétel (tantárgyi kód) Tantárgyfelelős neve és beosztása Tantárgyfelelős tanszék kódja

Összefüggő szakmai gyakorlat 2. (Tanítás/foglalkozás) **M0002 2. 4 0+3 Gyakorlati jegy Dr. Czeglédy István János főiskolai tanár TK

1. A tantárgy elsajátításának célja: A megszerzett elméleti ismeretek szintetizálása, alkalmazása, kísérletező készség fejlesztése. Segítse elő a pedagóguspálya iránti elkötelezettség megerősítését. 2. A tantárgyi program: 12 óra/foglalkozás vezetése. Ebből legalább 9 óra a közoktatásban, a felsőoktatásban, a tanár-továbbképzésben különböző pedagógiai stúdium, további 3 óra időtartamban osztályfőnöki vagy iskolarendszeren kívüli (pl. tanfolyam, e-tanulás) foglalkozás megtartását jelenti. Mindezek során a tanárjelölt pedagógiai diszciplínákat, tartalmakat dolgoz fel, változatos módszerek, tanulásszervezési technikák alkalmazásával. A program segítséget nyújt a tanárjelölteknek mind a rövid, mind a hosszú távú tervezés elsajátítására, az értékelési módszerek gyakorlati megvalósítása. 3. Évközi tanulmányi követelmények: A szakszerűen elkészített óra/foglalkozás-vázlatok alapján az előírt óramennyiség teljesítése. 4. A megszerzett ismeretek értékelése (félévközi jegy, vizsgajegy): Gyakorlati jegy 5. Az értékelés módszere: A tanárjelöltek szummatív és fejlesztő értékelése. 6. Az ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló segédanyagok: szakirodalom, sajátélmény, tanterv/tanmenet, a gyakorló helyen használt tananyagok, segédanyagok, információ-hordozók 7. Kötelező, ajánlott irodalom (3-5 db.):  Nahalka István: A modern tanítási gyakorlat elterjedésének akadályai, illetve lehetőségei, különös tekintettel a tanárképzésre. Új Pedagógiai Szemle. 2003/3.  Knausz Imre (2001): A tanítás mestersége. Iskolafejlesztési alapítvány

TANTÁRGYLEÍRÁS Tantárgy neve Tantárgy kódja Meghirdetés féléve Kreditpont Heti kontakt óraszám (elm.+gyak) Számonkérés módja Előfeltétel (tantárgyi kód) Tantárgyfelelős neve és beosztása Tantárgyfelelős tanszék kódja

Összefüggő szakmai gyakorlat 3. (Blokkszeminárium) TKM0003 2. 2 0+1 Minősített aláírás Dr. Czeglédy István János főiskolai tanár TK

1. A tantárgy elsajátításának célja A tanári pálya gyakorlása során kiemelten fontos tanári kompetenciáknak, különösen az önreflexió képességének, a szakmai véleményalkotás, állásfoglalás képességének, szociális készségeknek, problémaérzékenységnek, és elfogadó attitűdnek indirekt fejlesztése. A tanítási gyakorlatot támogató szeminárium fő célja, hogy a hallgató önreflexióját fejlessze, képes legyen kritikailag véleményezni saját tanítási gyakorlatát. A blokkszeminárium lehetőséget biztosít a résztvevők tanítással, neveléssel kapcsolatos prekoncepcióinak megismerésére (tudatosodik önmaguk számára is), hozzájárul tanári „hitvallásuk” kikristályosodásához. 2. Tantárgyi program A félév során 3-4 alkalommal tömbösítetten szerveződik. A hallgatókat leginkább foglalkoztató, saját élményű, tanítással kapcsolatos témák kerülnek megbeszélésre. A szeminárium „kevert” munkamódszerű, döntően esetmegbeszélő, de szupervíziós céllal is ötvöződhet. Az egyedi tanítási problémák, dilemmák csoportos megvitatása elősegíti a hallgatók kritikai, döntési kompetenciáinak fejlődését. Szembesülhet azzal, hogy mások is hasonló nehézségekkel küzdenek. Érzelmek, értékek, normák kerülnek felszínre tipikus helyzetekhez kötődően, illetve ki, hogyan kezelte ezeket, s milyen eredménnyel. Az esetmegbeszélés javítja a hallgatók szakmai énképét, csökkenti a bizonytalanság, feszültség érzését. Szupervíziós technikai elemek alkalmazásával elősegíthető, hogy a szupervizált személy rálásson önmagára, jobban megértse, miért viselkedett az adott módon. 3. Évközi tanulmányi követelmények Az esetmegbeszélések beépülnek a portfólióba (pl. vita legérdekesebb hozzászólása, gondolattérkép, kérdések, megoldási javaslatok értékelése) 4. A megszerzett ismeretek értékelése: az esetmegbeszélés révén. 5. Az értékelés módszere: 6. Az ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló segédanyagok: szakirodalom, sajátélmény 7. Kötelező, ajánlott irodalom (3-5 db):  Járó Katalin (2005): Sors mint döntés: az érzelmek felfedezése és felszabadítása. Helikon Kiadó. Budapest  F. Várkonyi Zsuzsa (2005): Tanulom magam. Magyar KK. Kiadó, Budapest  Hunyady Györgyné - M.Nádasi Mária (2004): Pedagógiai tervezés Comenius BT.  Szekszárdy Júlia szerk. (2001): Nevelési kézikönyv nem csak osztályfőnököknek. Budapest, OKI Dinasztia  Szivák Judit (2003): A reflektív gondolkodás fejlesztése. Budapest, Gondolat Kiadói Kör


Összefüggő szakmai gyakorlat 4. (Tehetségfejlesztő gyakorlat) TKM0004 2. 2 0+1 Gyakorlati jegy Dr. Czeglédy István János főiskolai tanár TK

1. A tantárgy elsajátításának célja: A tanárjelölt mesterségbeli tudásának gyarapítása a kiemelkedő képességű tanulók fejlesztésének változatos módszertani megoldásáról. A különleges tanulási igények kielégítését lehetővé tevő tanári kompetenciák (divergens és konvergens gondolkodási képességek) fejlesztése a tanárjelölt gyakorlati tevékenységének révén. 2. Tantárgyi program: A tanárjelölt megismerkedik a gyakorlóhelyen működő tehetségmentő, tehetséggondozó programmal, annak egy relatíve összefüggő egységébe aktívan bekapcsolódik. Foglalkozást tervez és vezet, kidolgoz alkalmas feladatokat az alábbi képességek fejlesztésére:  Fluencia-ötletgazdagság  Flexibilitás - távoli asszociációk képzésével fogalomrendszerek összekapcsolása  Originalitás - szokatlan eredményre vezető újszerű megoldások  Elaboráció - kidolgozottságra törekvés  Problémaérzékenység - a mindennapi jelenségekben rejlő kihívások felismerése  Redefiniálás - feladatok átfogalmazása Ajánlott tevékenységi formák: pl. vetélkedő, verseny, házi „Ki mit tud?”, kreatív nap-ötletvásár. Ajánlott szervezeti keretek: önképző kör, szakkör, szabadidős tevékenység, napközi, kollégiumi kör, iskolai rendezvény. A tanárjelöltnek gondoskodnia kell arról, hogy a tanulói tevékenységek, produktumok minél nagyobb nyilvánosságot kaphassanak. 3. Évközi tanulmányi követelmények: A tanárjelölt legalább 5 óra időtartamban kapcsolódik be az intézmény tehetséggondozó programjába. Ebből két óra hospitálás jellegű, három óra önálló foglalkozásvezetés. 4. A megszerzett ismeretek értékelése (félévközi jegy, vizsgajegy): gyakorlati jegy 5. Az értékelés módszere: gyakorlati tevékenység ötfokú jeggyel való értékelése 6. Az ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló segédanyagok: Szakirodalom, módszertani füzetek (Pszichológiai Tanácsadás a pályaválasztásban 2.) Torrance teszt 7. Kötelező, ajánlott irodalom (3-5 db):  Balogh László (szerk.) (1999): Tehetségfejlesztő programok. Kossuth Lajos Tudományegyetem Pedagógiai-Pszichológiai Tanszék, Debrecen  Farkas Katalin-Avranov András (1998): Tehetséggondozás és alapítvány. Mundus Magyar Egyetemi Kiadó, Szeged  Kósáné Ormai Vera (1998): A mi iskolánk. Országos Közoktatási Intézet Program- és tantárgyfejlesztési Központ  N. Kollár Katalin- Szabó Éva (2004): Pszichológia pedagógusoknak. Osiris Kiadó, Budapest,  Ranschburg Jenő (1989): Tehetséggondozás az iskolában. Tankönyvkiadó, Budapest  Tóth László (2000): A tehetségesek tanítása. Kossuth Egyetemi Kiadó, Debrecen


Összefüggő szakmai gyakorlat 5. (Hátránykompenzáló gyakorlat) TKM0005 2. 2 0+1 Gyakorlati jegy Dr. Czeglédy István János főiskolai tanár TK

1. A tantárgy elsajátításának célja: A pedagógus-pálya gyakorlata során azon kiemelt fontosságú kompetenciák – megfigyelőképesség, empátia, tolerancia, kommunikációs képesség – fejlesztése, melyek elősegítik a sajátos nevelési igényű, tanulmányi hátránnyal rendelkező tanulók tanulási képességének fejlődését. Egyenlő bánásmód, egyenlő esélyek, egyenlő eredmények hármas alapelv érvényesítési lehetőségének gyakorlati megtapasztalása. 2. A tantárgyi program:  A tanárjelölt ismerje meg, milyen sajátos szervezeti megoldásokat alkalmaz az adott intézmény a tanulási hátrányok kompenzálására.  Vegyen részt az eltérő szervezésű, funkciójú formákon (egyéni/csoportos korrepetálás, egyéni fejlesztés, speciális fejlesztés, korrekció, kompenzáció).  Gyűjtsön információt az önállóan megtartandó foglalkozásához a tanulási problémákról, deficitekről, alkalmazza a tanulás kutatásának alapvető módszereit.  Szakmai kompetenciájának messzemenő figyelembevételével tervezzen meg olyan foglalkozást, melynek célja általános tanulási képesség-fejlesztés tartalom-független módon. Elsősorban gondolkodási, tanulás-technikai módszereket próbáljon ki kiscsoportos formában, egyénre szabottabban szervezze meg a fejlesztést. 3. Évközi tanulmányi követelmények: A tanárjelölt legalább 5 óra időtartamban kapcsolódik be az intézmény hátránykompenzáló programjába. Ebből két óra hospitálás jellegű, 3 óra önálló foglalkozás – vezetés, a tanárjelölt kompetenciájának figyelembe vételével. (Ajánlott általános tanulási képességeket fejlesztő gyakorlatot szervezni.) 4. A megszerzett ismeretek értékelése (félévközi jegy, vizsgajegy): gyakorlati jegy 5. Az értékelés módszere: gyakorlati tevékenység ötfokú jeggyel való értékelése 6. Az ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló segédanyagok: szakirodalom, tanári kézikönyvek, 7. Kötelező, ajánlott irodalom (3-5 db.):  Egyenlő Bánásmódról és az Esélyegyenlőség Előmozdításáról szóló, 2003. CXXV. törvény 35. §, NAT 202/2007.(VII.31.) KR, „Új tudás program” www.okm.gov.hu  Falus Iván (szerk.) Didaktika. Elméleti alapok a tanítás tanulásában. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 2004.  Fisher, Robert (1999): Hogyan tanítsuk gyermekeinket tanulni? Műszaki Könyvkiadó, Budapest  Mayer József (szerk. 2006): Esélynövelő és hátránykompenzáló iskolák. OKI, Budapest  Torgyik Judit: Hatékony iskola: együttműködő iskola. Új Pedagógiai Szemle 2004. 10.


Összefüggő szakmai gyakorlat 7. ( Nevelési gyakorlat változó iskolai színtereken) TKM0020 2. 3 0+2 Minősített aláírás Dr. Czeglédy István János főiskolai tanár TK

1. A tantárgy elsajátításának célja: A tanárjelölt azon speciális kompetenciáinak fejlesztése, mellyel eredményesen képes irányítani, szervezni tanulócsoportok rövidebb idejű, elsődlegesen szocializációs célú tevékenységét. Az iskolai élet sokszínű kínálatából néhányat szabadon kiválasztva nevelési helyzeteket, eljárásokat, módszereket, technikákat próbáljon ki, gyarapítsa mesterségbeli tudását, fejlessze személyes hatékonyságát. Az iskola életét teljessé tévő nevelési folyamatokba bekapcsolódva együttműködési és kommunikációs képességének fejlesztése (pedagógus kollégákkal, szülőkkel, tanulói szervezettel). A tanárjelölt szakmai tudásának, elkötelezettségének fejlesztése sajátos kereszttantervi feladatok megtervezésében, tudományos adatgyűjtéssel megalapozott program-tervezésben, innovációs tevékenységben való közreműködéssel. 2. Tantárgyi program: A tanárjelölt a felsorolt négy tevékenység közül három teljesítésével szerzi meg a három kreditet. A hallgató tevékenységét a mentortanár irányítja, felügyeli és értékeli. A) Osztályfőnöki foglalkozás vezetése: A gyakorlat során a gyermekközpontú szemléletet megerősítése, a kommunikációs, konfliktuskezelő és együttműködő képességek fejlesztése az osztályfőnöki nevelő munka keretei között. A teljesítendő feladatok kiterjednek a személyiség és közösségfejlesztés, a szülőkkel való kapcsolattartás formáira, metodikáira, pl. egészségnevelés, ifjúsági szubkultúra, konfliktuskezelés, életvezetési ismeretek, pálya-tanácsadás, állampolgári tudatosság, aktivitás, nemzeti identitás. A tanárjelölt hospitál (legalább két alkalommal) és önállóan megtart két foglalkozást. B) Gyermek– és ifjúságvédelmi feladatok: A tanárjelölt a gyakorlat során szerezzen minél átfogóbb képet az iskola általános és speciális gyermek- és ifjúságvédelmi feladatáról (prevenció, veszélyeztető körülmények felderítése, feltárása, jelzés, közreműködés a megszüntetésben). A különböző tevékenységekben való részvétel járuljon hozzá a jelölt felelősségérzetének megerősítéséhez, tegye érzékennyé a hátrányos és veszélyeztetett tanulók problémái iránt.  Az intézmény gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő programját megismerve közreműködik különböző tevékenységekben. Lehetséges tevékenységek (megfigyelés, részleges közreműködés): szülőkkel való kapcsolattartás, ügyintézés, esetkezelés, tanácsadás, szakszolgálatokkal kapcsolattartás.  Szervezzen meg egy-egy komplex programot, mely összhangban van az adott iskola aktuális, gyermek- és ifjúságvédelmi feladataival. A program során minél változatosabb módszereket, megvalósítási formákat próbáljon ki. Lehetséges tevékenységek: előadás, vetélkedő, fórum, tanácsadás, esetmegbeszélés, karitatív akció, fókuszcsoportos megbeszélés, szülőknek szervezett előadás. Ajánlott témák: „Sebezhető ifjúság”, élet-halál, bűn, kriminalitás, agresszió, másság, életvezetési ismeretek, mentálhigiénés ismeretek, drogprevenció, kortárs-segítők, szenvedélyekfüggőség.

C) Iskolai rendezvény szervezése: Cél a tanárjelölt saját élményei által gyarapítani mesterségbeli tudását, szakmai attitűdjeit az iskolai élet „ünnepnapjainak” megszervezésében vállalt tevékenységek révén. Különböző célú iskolai rendezvények megszervezésének, lebonyolításának technológiájáról, módszertani, technikai feltételeiről tapasztalatszerzés pl. felvilágosítás, fórum, véleménynyilvánítás társadalmi aktivitás, akció, tájékoztatás. A gyakorlati feladatok legyenek adekvátak a gyakorlóhely profiljával. - Iskolai ünnepek pl. verébavató, a névadó napja, fordított nap, nemzeti ünnepekhez kapcsolódó ünnepélyek, - Iskolai média: újság, rádió, tv, évkönyv, - Színjátszó kör, sportrendezvények, diáktalálkozó testvérintézmények között, - Tanulmányi, műveltségi vetélkedők, versenyek, TDK, - „Jeles napok”, Föld Napja, tematikus rendezvények, környezeti akciók. D) Diák-önkormányzati tevékenységben való részvétel A gyakorlat célja felkészíteni a tanárjelölteket a diák-önkormányzati munka pedagógiai segítésére. Képessé tenni őket a diákközéletet, iskolai demokráciát alakító közösségek irányítására, menedzselésére.  A tanárjelölt részlegesen (időlegesen) bekapcsolódik az iskolai tanulói szervezet tevékenységébe, tájékozódik a diák-önkormányzat működéséről.  A diák-önkormányzati munka eredményessé tételére javaslatot dolgoz ki, tervet készít egy adott terület fejlesztésére.  A diák-önkormányzatok irányításának elméleti és módszertani sajátosságait messzemenően figyelembe véve tanácsadóként közreműködik egy aktuális program sikeresebb megvalósításában.  Kezdeményezi, s a diákönkormányzattal együttműködve megszervez olyan programot, mely szorosan kapcsolódik a diákképviselet, a diákjogok, az érdekérvényesítés kérdéséhez (Igazlátó nap, fórum, online fórum, testvériskola diákjaival online eszmecsere). 3. Évközi tanulmányi követelmények: A gyakorlatok megvalósításának részletes dokumentálása változatos média segítségével történjen. A tevékenység értékelése, reflektálás, korrekciók, javaslatok rögzítődjenek. A dokumentumok a portfólió részét képezhetik. A választható gyakorlatok speciális követelményei az irányadóak. 4. A megszerzett ismeretek értékelése (félévközi jegy, vizsgajegy): Minősített aláírás 5. Az értékelés módszere: három fokozatú értékelés kiegészítve rövid szöveges indoklással 6. Az ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló segédanyagok: 7. Kötelező, ajánlott irodalom (3-5 db): (A választható gyakorlatok részletes tematikájával együtt egészül ki!)  Diákönkormányzatok /Állampolgári technikák az iskolában (1993): Iskolapolgár Alapítvány. Budapest  Szabó Kálmán: Osztályfőnöki kézikönyv. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1997  Szekszárdi Júlia (szerk.): Nevelési kézikönyv nem csak osztályfőnököknek. OKI. Kiadó Dinasztia Tankönyvkiadó, 2001.  Veczkó József (2002): Gyermek- és ifjúságvédelem. APC Stúdió, Gyula  Szvetelszky Zsuzsanna: A KUTDIÁK-in: Fordulópont, 2006/3.  Tanári létkérdések. RAABE Könyvkiadó Kft. Budapest I. 3.1.


Összefüggő szakmai gyakorlat 9. (Portfólió készítése) TKM0010 2. 5 0+2 Gyakorlati jegy Dr. Szabó Ferenc Géza főiskolai tanár TK

1. A tantárgy elsajátításának célja: A pedagóguspálya megismerésére irányuló és a mentortanár irányításával végzett gyakorlat tapasztalatainak, valamint az összefüggő, szakképzettségenkénti egyéni gyakorlatok során gyűjtött, illetve a tanítást, gyakorlatot kísérő szeminárium tapasztalatainak rendszeres összegzése. (4. sz. melléklet a 15/ 2006. IV. 3. OM rendelethez) Olyan, a tanári képzés szakdolgozatának egyik összetevőjét jelentő szerkesztett dokumentumgyűjtemény összeállítása, mely lehetővé teszi a tanárrá válás folyamatának nyomon követését és ehhez kapcsolódóan a hallgató reflexióinak rögzítését. 2. A tantárgyi program: A portfólióba a képzés során készített hallgatói produktumok helyezhetők el, amelyek dokumentálják a hallgató szaktanári és pedagógiai fejlődését. A portfóliót a hallgató a diszciplináris, pszichológiai, pedagógiai, módszertani tanulmányai, az elméleti és gyakorlati képzés, valamint az iskolai gyakorlatok során készített munkáiból állítja össze. A felsorolt területek mindegyikéről legalább egy dokumentummal kell rendelkezni úgy, hogy a csatolt anyagoknak a képzés során elsajátítandó valamennyi tanári kompetenciát be kell mutatniuk. Ezek a következők:  A tanulói személyiség fejlesztése  Tanulói csoportok, közösségek alakulásának segítése, fejlesztése  A pedagógiai folyamat tervezése  A tanulók műveltségének, készségeinek, képességeinek fejlesztése a tudás felhasználásával  Az egész életen át tartó tanulást megalapozó kompetenciák fejlesztése  A tanulási folyamat szervezése, irányítása  A pedagógiai értékelés változatos eszközeinek alkalmazása  Szakmai együttműködés és kommunikáció  Önművelés, elkötelezettség a szakmai fejlődésre 3. Évközi tanulmányi követelmények: portfólió dokumentumainak folyamatos szerkesztése konzultációs lehetőségek igénybe vételével. Tanácsadó lehet az értékelési joggal rendelkezőkön kívül (mentortanár, szakvezető, módszertan tanára) bárki, akit a jelölt választ (1 fő), s vele két alkalommal konzultálhat az utolsó félévben. 4. A megszerzett ismeretek értékelése (félévközi jegy, vizsgajegy): gyakorlati jegy 5. Az értékelés módszere: ötfokozatú jeggyel történik az értékelés 6. Az ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló segédanyagok: szakirodalom 7. Kötelező, ajánlott irodalom (3-5 db):  Szivák Judit (2003): A reflektív gondolkodás fejlesztése. Gondolat Kiadói Kör, Budapest.  Falus Iván-Kimmel Magdolna (2003): A portfólió. Gondolat Kiadói Kör, Budapest.

Összefüggő szakmai gyakorlat Teljesítendő 20 kredit

Recommend Documents