Államelméleti és alkotmányjogi ismeretek 1. Alkotmányjogi ismeretek: Az alkotmány fogalma és funkciói
Az alkotmány fogalma és funkciói
Előzetes megfontolások:
Tantárgyi program Tantárgyi követelmények A félév végén vizsga Segédanyagok
Az alkotmány fogalma:
Az alkotmány az adott ország alaptörvénye, a legmagasabb szintű jogi norma. A társadalom és a közhatalom viszonyát szabályozza. Megállapítja az államhatalmi szervek korlátait, és megadja az állampolgárok szabadságjogait. Formai szempontból: 1. A jogforrási rendszer csúcsán helyezkedik el, minden alacsonyabb rendű jogszabály vele összhangban kell, hogy legyen (Hans Kelsen joglépcső-elmélet). 2. Módosításához különleges eljárási szabályok szükségesek.
Az alkotmány fogalma és funkciói
Tartalmi szempontból: tartalmazza az ország
társadalmi és gazdasági rendjére vonatkozó szabályokat, állam- és kormányformát, az alapvető jogokat és kötelezettségeket, az állami szervek típusait és működési garanciáikat, jogrendszert, területi tagozódást, felségjelvényeket (főváros, himnusz, zászló, címer). Alkotmányunk főbb fejezetei:
Preambulum (ideiglenes) Általános rendelkezések, Az Országgyűlés, A köztársasági elnök, Az Alkotmánybíróság, Az állampolgári jogok országgyűlési biztosa és a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosa,
Az alkotmány fogalma és funkciói
Az Állami Számvevőszék és a Magyar Nemzeti Bank, A Magyar Honvédség és a rendvédelmi szervek, A helyi önkormányzatok, A bírói szervezet, Az ügyészség, Alapvető jogok és kötelességek, A választások alapelvei, A Magyar Köztársaság fővárosa és nemzeti jelképei, Záró rendelkezések
Az alaptörvény stabilitását szolgáló garanciák:
Minősített többség (2/3, ¾), alkotmány-módosítást kezdeményezők szűkebb köre, mindkét kamarának el kell azt fogadnia, Az alkotmányozó és törvényhozó hatalom szétválik, az egymást követő parlamenteknek azt jóvá kell hagyni, bizonyos rendelkezések nem módosíthatók, megerősítő népszavazásra van szükség, alkotmánymódosítási moratórium A magyar alkotmány Európa egyik legkönnyebben módosítható alaptörvénye közé tartozik.
Az alkotmányok két fajtája
Történeti alkotmányok (angol történeti alkotmány), íratlan alkotmány – Kartális alkotmányok, írott alkotmányok:
Történeti alkotmány:
folyamatosan a történelem során jön létre, magát az alkotmányt az egyes sarkalatos (alkotmányjogi jellegű jogszabályokból, törvényekből lehet levezetni, ill. összerakni) – Magna Charta Libertatum (nemesi szabadságjogok, egyház függetlensége, 1215, Földnélküli János); Habeas Corpus (személyes szabadság védelme az önkényes letartóztatással szemben, 1679); Bill of Rights (a Parlament jogainak rögzítése, 1689), common law szerepe. Folyamatosan jön létre és alakul, módosul – történeti fejlődés során jön létre. A jogszabályok viszonyát a folyamatos együttélés jellemzi.
Az alkotmányok két fajtája
Történeti alkotmány:
A jogszabályok csak tartalmukban különböznek egymástól, megalkotási módjukban nem. A szokásjog szerepe nagy. A törvényhozó és az alkotmányozó hatalom nem válik szét egymástól. Az alkotmány stabilitását nem biztosítják tartalmi és formai megoldások.
Kartális alkotmány:
Egy ország meghatározó alkotmányjogi szabályait egy a jogrendszer csúcsán elhelyezkedő alaptörvény foglalja magában (1949. évi XX. törvény; USA 1787. évi alkotmánya, 1831. évi belga alkotmány) Az alkotmányozó hatalom az alkotmányjogi szabályokat egy alaptörvényben (chartában) szabályozza. A jogrendszer csúcsán álll, elnevezésében és megalkotásában is eltér a többi jogszabálytól.
Az alkotmányok két fajtája
Kartális alkotmány:
A törvények és más jogszabályok az alkotmánnyal, az abban megfogalmazottakkal nem állhatnak ellentétben. Az egyes alkotmányjogi részletkérdéseket más törvények tartalmazzák. A szokásjog szerepe kisebb. A törvényhozó és alkotmányozó hatalom szétválhat egymástól. Az alkotmány stabilitása többféleképpen garantálható. A modern kartális alkotmányok a polgári forradalmak, a felvilágosodás termékei. Szólon alkotmánya egy kevesek privilégiumát rögzítette csak.
Az alkotmány tartalma, funkciói
Legitimációs funkció (politikai rendszer, főhatalom). Deklaratív funkció (alapintézmények megfogalmazása). Védelmi funkció (védi a társadalmi rendet, tulajdont). Alapjogok biztosítása. Diszkrimináció tilalma (állampolgárok egyenjogúsága). Kormányforma. Közigazgatás. Helyi autonómia gyakorlásának formája. Igazságszolgáltatás elvei, szervezetrendszere. Alkotmányosság védelme (jogi szabályozás). Szuverenitás (felségjelvények, államközi együttműködés, dualista és monista rendszer)
Az alkotmányosság követelményei
A következő szempontokat minden alkotmánynak tartalmaznia kell. Ezen szempontok az indikátorok, lakmusz papírként viselkednek.
Népszuverenitás, népképviselet: Minden hatalom a népé, aki a népszuverenitást…
Közvetlen – népszavazás (véleménynyilvánító és ügydöntő), népi kezdeményezés, közvetett – választott képviselők útján … gyakorolja. Aktív és passzív minden magyar állampolgárt megillet, kivéve akit ezen jogaitól (közügyektől) eltiltották.
Hatalmi ágak szétválasztása, viszonylagos egyensúlya (fékek és ellensúlyok rendszere – amerikai terminológia).
Szervezeti és személyi szétválasztás: Különböző szervek, különböző tevékenységeket látnak el. Ugyanaz a személy csak meghatározott tisztségeket láthat el egyszerre. Klasszikus hatalmi ágak, Montesqieu-i megfogalmazásban: törvényhozó, végrehajtó, bírói. Jelentősége – diktatúra, önkény elkerülése.
Az alkotmányosság követelményei
Kormányformák: a hatalommegosztás rendjét jelenti, annak rendszere, egyensúlyok mértéke:
Törvények uralma, jogállam
A törvényhozó hatalom erősebb: parlamentáris kormányformák – parlamentáris köztársaság (olasz, német, magyar) és parlamentáris monarchia (angol); A végrehajtó hatalom túlsúlyban, ill. a két hatalmi ág egyensúlyban van: prezidenciális kormányformák – alkotmányos monarchia (Marokkó), prezidenciális köztársaság (USA). Kollegialitás (Svájc).
Az emberek közötti jogviszonyokat jogszabályok rendezik, vagy kötelező, vagy diszpozitív módon. A törvényesség megtartására különböző intézmények jönnek létre: Alkotmánybíróság, közigazgatási bíráskodás, ombudsman stb. Alkotmány védelme.
Jogegyenlőség, egyenjogúság elve
Jogok azonos biztosítása, kötelezettségek azonos viselése az emberi méltóságot sértő (indokolatlan) megkülönböztetés nélkül. A jog tele van megkülönböztetéssel: 18. 70. 62. életkor, cigi boltban stb., egyetemi, főiskolai ponthatár, házasság: 1 férfi és 1 nő stb.
Az alkotmányosság követelményei
Emberi jogok védelme: egyetemesen elismert alapvető politikai és erkölcsi eszmék elfogadása.
Az alkotmányjog jogági helyzete:
Az alkotmány rendelkezései által meghatározott jogviszonyokat öleli fel. A közjog része, alapjogág. A jogalanyok közötti egyenjogúság a fenti jogviszonyokból hiányzik. Kógens jogszabályok jellemzik, a jogalanyok részére kötelező előírásokat tartalmaznak. Rendelkezései átitatják, áthatják az összes jogágat.
Államelméleti és alkotmányjogi ismeretek 2. Alkotmányjogi ismeretek: A magyar alkotmányosság története
Állammodellek Magyarországon 1.
Patrimoniális monarchia:
A királyi hatalom alapja a földbirtokmennyiség, patrimóniuma (Ajtony, Gyula, Koppány). Primitív államüzem: törvényhozó, legfőbb bíró, kormányzó. Familiaritás: a hűbériség magyar változata, nincs hűbéri szerződés, a személyesség a kulcsmomentum. X-XIII. század.
Rendi monarchia:
A királyi birtokrendszer felbomlása, adományozási rendszer. Tartományurak és a serviensek hatalma megnő, harc jogaikért: 1222. Aranybulla, 1351. évi törvények: kilenced, ősiség, II. András nem állhatott bosszút felesége gyilkosain, IV. Béla kiszolgáltatott helyzete a tatárok elleni harcban, 1514. Tripartitum. A rendek a feudális társadalom azonos jogállású, kiváltságokkal rendelkező csoportjai. XIII-XIX. sz. Rendek: praelati, barones, nobiles, civites.
Állammodellek Magyarországon 2.
Abszolút monarchia:
Alkotmányos monarchia
Csak kísérletek a Habsburg-ház részéről: az Országgyűlést nem hívják össze, XVII-XIX. sz. Manufaktúra polgárság finanszírozza az államot. Hivatalos hadseregek kialakulása. Expanzió Európán kívüli területek felé. Állam igazgatásának intézményesülése, bürokrácia. Trón betöltése örökösödés útján. Feudális uralkodó réteg és a feltörekvő polgárság egyensúlyi viszonyában jön létre. Szociális intézkedések, vallási türelmi politika. 1848. évi törvények: közös teherviselés, az úrbér, az úriszék eltörlése, a papi tized eltörlése, sajtószabadság.
Neoabszolutizmus időszaka: 1849-67.
Állammodellek Magyarországon 3.
Parlamentáris monarchia:
Kölcsönös engedmények az uralkodó és az államalkotó nemzetek között. Nem foglalták egységes struktúrába a magyar állami szerveket. Az új rendszer alkotmányos alapjait meghatározó törvények: 1867. 12. tc. kiegyezési törvény, 1868. 30. tc. magyar-horvát kiegyezés, 1869. 4. tc. a közigazgatás és az igazságszolgáltatás kettéválasztása, 1870. 18. tc. ÁSZ felállítása, 1881. 21. tc. a rendőrségről, 1878. 5. tc. Csemegi-kódex, 1871. 33. tc. az ügyészségről. 1867-1918.
Népköztársaság: 1918. Tanácsköztársaság: 1919. Közjogi provizórium: 1920. I. tc. az alkotmányosság helyreállításáról. 1946. évi I. tc.: köztársaság. 1949. évi XX. tv.: Népköztársaság.
Állammodellek Magyarországon 4.
1949. évi XX. tv.: Népköztársaság.
Az államhatalom legfelsőbb szerve az Országgyűlés, aki engedelmes szavazógépként fogadta el az elé terjesztett törvényjavaslatokat. Évente 4-6 törvényt fogadott el, melyben már a költségvetési és zárszámadási törvényt is érteni kell. Az ülésszakok közötti időszak „törvényhozója” a NET Népköztársaság Elnöki Tanácsa volt, aki törvényerejű rendelteket hozott. Az államfő feladatait látta el kollektív államfői testületként és az Országgyűlést helyettesítette. 1953. új ügyészi szervezet kialakítása. Demokratikus centralizmus. A tanácsrendszer háromszori reformja: 1950, 1954 és 1971-ben. Az Alkotmányban megfogalmazott alapvető jogok csak „papíron” léteztek.
Békés rendszerváltás.
A szocialista tömb országai a gazdasági versenyben nem tudják a lépést tartani a „nyugati tömb” államaival (NSZK, USA, UK, Franciao., [Közös Piac országai, Európai Közösség országai]).
Állammodellek Magyarországon 5.
A rendszert nem az ellenzék, hanem saját gazdasági válsága, csődje buktatta meg. Megmozdul a civil társadalom: Szegényeket Támogató Alap, Duna Kör. Új pártok alakulnak (FIDESZ, SZDSZ, MDF), vagy egykor betiltott pártok alakulnak újjá, kezdik meg ismét működésüket (MSZDP, FKGP). Az állampárton belül is létrejönnek a reformkörök. A tudomány világában, az MTA Államtudományi Kutatások Programirodában is kibontakozik egy reformirányzat: alapvető jogok tényleges érvényesítése, alkotmánybíráskodás, állami számvevőszék, közigazgatási bíráskodás, népszavazás zászlóra tűzése.
1988. nyara, Kulcsár Kálmán akadémikus igazságügyi miniszter lesz.
Ősszel megalakul a professzorok minisztériuma (Kulcsár, Kilényi, Sárközy). 10 tematikus bizottság, és 1 szerkesztő bizottság az új alkotmány kidolgozására.
Állammodellek Magyarországon 6.
1989. első felében új, sarkalatos jogszabályok kerülnek megalkotásra.
Törvény az egyesülési jogról, gyülekezési jogról, népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló törvény, sztrájk törvény stb. Alkotmányba belekerülnek az Alkotmánybíróságra vonatkozó legfontosabb rendelkezések. Az Ellenzéki Kerekasztal észleli az állampárt alkotmányozó és törvényhozó szándékát.
Létrejön a Nemzeti Kerekasztal.
Tagjai: az Ellenzéki Kerekasztal, MSZMP és a Harmadik Oldal képviselői (HF és szakszervezetek). Tárgyalt témakörök: alkotmányozás, AB tv., ÁSZ tv., pártok legalizálása, választójogi törvény stb. Új alkotmányt csak az új, demokratikusan elfogadott parlament hozhat. A regnáló Országgyűlés csak a régit módosíthatja. Eredmény: 1989. évi XXXI. tv., mely az 1949. évi XX. tv-t módosította.
Állammodellek Magyarországon 7.
Tartalmi szempontból új alkotmány született, mely viszont már preambulumában jelzi ideiglenességét: „… békés politikai átmenet
elősegítése érdekében az Országgyűlés – hazánk új Alkotmányának elfogadásáig – Magyarország Alkotmányát …”
Az első szabad parlamenti választások után a rendszerváltó pártok egy része ellenzékbe vonult, így a gyökeres változtatás, az új alkotmány elfogadása mindmáig elmaradt.
A napjainkig eltelt időszak.
Az 1994-98-as koalíciónak megvolt a lehetősége új alkotmány elfogadására, de csak egy alkotmány-előkészítő bizottságot küldött ki. 1999. A magyar államiság ezredik évfodulójára az IM egy javaslatot készített:
1949. évi XX. tv. helyett az elnevezés legyen 2000. évi I. tv. az Alkotmány. Az alaptörvény élére kerüljön egy méltó preambulum. A XII. fejezet az alapvető jogokról kerüljön előre az alaptörvény II. fejezeteként.
Állammodellek Magyarországon 8.
Alkotmányerejű törvények problematikája (francia minta szerint létrehozva): elfogadása csak az összes országgyűlési képviselő 2/3nak szavazatával volt lehetséges.
Az ország ennek hatására kormányozhatatlanná vált (Antall József). MDF-SZDSZ megállapodás: a fenti törvény a jogrendből kikerült. Továbbra is maradt néhány esetben a fenti 2/3, de az ilyetén 2/3-os törvánnyel szabályozható tárgykörök száma csökkent. A fenti megoldás helyett bevezetik a jelenlévő ogy-i képviselők 2/3-nak szavazatával elfogadható törvények intézményét.
1990. Tanácsrendszerről áttértek a helyi önkormányzati rendszerre, Alkotmány IX. fejezete.
Államelméleti és alkotmányjogi ismeretek 3. Alkotmányjogi ismeretek: Jogforrási rendszerünk
Jogforrási rendszerünk 1.
Alkotmányjogi szempontból kétféle jogforrás jelentést különíthetünk el:
A Magyar Köztársaság jogforrási rendszere:
Anyagi, vagy belső jogforrás az a jogalkotó hatalom (szerv vagy személy), aki jogosult a jogalkotásra. Alaki vagy külső jogforrás a jog külső megjelenési formája, amelyből az megismerhető. Jogszabályok Az állami irányítás egyéb jogi eszközei Legfelsőbb Bíróság jogegységi határozatai Az Alkotmánybíróság határozatai Nemzetközi szerződések Az EU jogforrásai Szokásjog Bírói jog
Alkalmazandó, vonatkozó jogszabályok: 1949. évi XX. tv. és az 1987. évi XI. tv. a jogalkotásról.
Jogforrási rendszerünk 2.
Jogalkotásra jogosult szerv
Megjelenési forma: jogi normák Állami irányítás egyéb jogi eszköze
Országgyűlés
Törvények
Határozat, jogi iránymutatás: irányelv, elvi állásfoglalás
Népköztársaság Elnöki Tanácsa
Törvény erejű rendelet
NET Határozat
Kormány
Kormányrendelet
Kormányhatározat, jogi iránymutatás: irányelv, elvi állásfoglalás
Kormány tagja (miniszterelnök, miniszterek)
Rendelet
Utasítás, jogi iránymutatás: irányelv, tájékoztatás
Országos hatáskörű szerv
Utasítás, jogi iránymutatás: irányelv, tájékoztatás
[Országos hatáskörű szervet vezető államtitkár]
[Államtitkári rendelkezés]
[Utasítás]
Önkormányzat
Önkormányzati rendelet
Önkormányzati határozat
Szokásjog Törvényrontó, -magyarázó, -kiegészítő, -pótló hatással bírt. Mai jogrendszerünkben még nem alakult ki. Pl. önkormányzati rendeletet a helyben szokásos módon hirdetik ki, ogy-i bizottságok elnökei között van ellenzéki képviselő, győztes párt jelöltjét kéri fel kormányalakításra a közt. elnök.
Jogszabályok
Jogforrási rendszerünk 3. Jogalkotásra jogosult szerv
Megjelenési forma: jogi normák Jogszabályok
Önkormányzati szervek [Tanács]
Határozat [Tanácsi rendelet]
[Tanács VB] Magyar Nemzeti Bank Központi Statisztikai Hivatal
Állami irányítás egyéb jogi eszköze
[Tanácsi határozat] [Tanácsi VB határozat]
Rendelet (Alkt. 32/D. § (4)) (Jegybankelnök)
Jegybanki rendelkezés Statisztikai közlemény
JOGSZABÁLY: Az Alkotmány által jogalkotási hatáskörrel felruházott szervek által kibocsátott és szabályszerűen kihirdetett normatív aktus, amely elvileg az állam területén, ill. önkormányzati rendelet esetén, a kibocsátó szerv illetékességi területén mindenkire nézve kötelező, ill. állami kényszer útján érvényre juttatható.
Jogforrási rendszerünk 4.
„Mindenkire nézve”:
Magyar Köztársaság területén tartózkodó valamennyi természetes és jogi személy, ill. jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb szervezet tekintet nélkül állampolgárságra, vagy bejegyzés helyére. Magyar állampolgárok esetén akkor is ha külföldön tartózkodnak. Úszó és repülő államterület: magyar lobogó alatt közlekedő hajón nemzetközi vizeken és magyar lajstromozású repülőgép fedélzetén nemzetközi légtér felett.
„Állami kényszer”: konkrét joghátrány, vagy annak kilátásba helyezése (pl. vagyoni szankció).
Jogforrási rendszerünk 5.
Jogszabályok érvényessége: kiváltja a szándékolt jogi hatásokat:
Az arra feljogosított szerv, Jogilag megfelelő eljárás folyamán alkotta meg, és hirdette ki. A jogszabály illeszkedjék a jogszabályok hierarchiájába.
Jogszabályok hatálya: az érvényesség terjedelmét értjük alatta.
Területi hatály: mely földrajzi területen alkalmazhatjuk a jogszabályt. Időbeli hatály: mely kezdő időponttól, mely végső időpontig alkalmazhatjuk a jogszabályt. (Kezdő időpont hatályba lépés, hatályvesztés: saját maga irányozza elő egy jövőbeli időpontra nézve, azonos vagy magasabb szintű jogszabály helyezi hatályon kívül, az AB megsemmisíti.) Személyi vagy alanyi hatály: mely személyekre nézve alkalmazhatjuk a jogszabályt.
Jogforrási rendszerünk 6.
Jogszabályok hatálya: az érvényesség terjedelmét értjük alatta.
Visszaható hatály tilalma: a jogszabály a kihirdetését megelőző időszakra, visszamenőlegesen nem állapíthat meg kötelezettséget, vagy tehet valamely magatartást jogellenessé – jogállamiság egyik garanciája. Elképzelhető, hogy valamely hatályon kívül helyezett rendelkezést mégis alkalmazunk a múltban megtörtént esemény, cselekmény elbírálására: polgári jog – szerződések, büntetőjog – bűncselekmény elbírálása.
Törvény:
A jogforrási hierarchia élén az alaptörvényünk található, mely formailag egyezik a többi törvényünkkel, kivéve a módosítási módját, melyhez az ogy-i képviselők 2/3-nak szavazata szükségeltetik. A többi törvényünk között viszont nincs rangsor, valamennyi egyaránt fontos. Jat. felsorolja a kizárólagos törvényhozási tárgyköröket: gazdasági, társadalmi rend, államszervezet, alapvető jogok és kötelességek szabályozása.
Jogforrási rendszerünk 7.
Törvény:
Az országgyűlésnek joga van ezen kívül bármely társadalmi vagy gazdasági viszonyt törvényben szabályozni. Törvények fajtái, tárgyuk szerint:
Normatív tartalmuk szerint:
Alapjogi törvények, Költségvetési törvények, Szervezeti törvények, Egyéb törvények.
Normatív törvények, Nem normatív törvények.
Elfogadási mód szerint:
1949. évi XX. tv. módosításához az összes országgyűlési képviselő 2/3nak igenlő szavazata szükséges: 258 fő, Alk. 24. § (3) (képviselők létszáma: 386 fő), Jelen lévő országgyűlési képviselők 2/3-nak szavazata szükségeltetik: 129 fő (határozatképesség: 194 fő), Egyszerű szavazattöbséges, „fapados” törvények: jelen lévő országgyűlési képviselők több mint felének szavazata szükséges (50%+1, 98 fő).
Jogforrási rendszerünk 8.
Törvényerejű rendelet (tvr.):
Kibocsátó a Népköztársaság Elnöki Tanácsa, Kollektív államfői testület, Ellátta mind a köztársasági elnök, mind az országgyűlés feladatait. Az Országgyűlést az évi 4-5 napos ülésezések között helyettesítette. Alkotmányt nem módosíthatta. Ha kifogást emeltek ellene, azt az OGY megvitatta, és döntött felőle. Módosítása, ill. hatályon kívül helyezése csak törvénnyel lehetséges.
Kormányrendelet:
A Kormány, mint testület rendeleteket alkothat, melyeket a Miniszterelnök ír alá. Törvénnyel nem lehet ellentétes. Törvényi vagy tvr-i felhatalmazás alapján, ill. saját feladatkörében hozhat rendeletet. Hivatalos lapban ki kell hirdetni. (Alk. 35. § (2)).
Jogforrási rendszerünk 9.
A Kormány tagjainak rendelete:
Fajtái: Miniszterelnök rendelete (egyenrangú a Kormány többi tagjának rendeletével), tárcát vezető Miniszter rendelete, tárca nélküli Miniszter rendelete, MEH-et vezető miniszter rendelete. Saját feladatkörében, vagy törvényi felhatalmazás alapján, végrehajtási céllal adhat ki rendeletet az érintett kormánytag. Pl. 123/2004. (XII. 12.) FVM rendelet …..
Önkormányzat rendelete: törvény végrehajtását, vagy a helyi gazdasági és társadalmi viszonyok szabályozását jelenti (helyi adók, szociális ellátások, építésügyi szabályok). Államtitkári rendelkezés:
1989. előtt a Minisztertanácsa alárendeltségében működő országos hatáskörű szerv vezetője adhatta ki (államtitkár, nem tévesztendő össze a mai államtitkárokkal). ÁBMH – Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal, ÁISH – Állami Ifjúsági és Sporthivatal, ÁH – Országos Árhivatal, Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal, stb. Miniszteri jogállású személyeknek számítottak.
Jogforrási rendszerünk 10.
Állami irányítás egyéb jogi eszközei
Határozat:
Csak a kibocsátóra és annak alárendelt szervére vonatkoznak. Nem érintik közvetlenül a polgárok jogait és kötelezettségeit. Felsorolásuk nem jelent hierarchiát. Kibocsáthatja: OGY, Kormány, Önkormányzat, [NET] Csak a normatív, szabályozó határozat minősül állami irányítás egyéb jogi eszközének, az egyedi határozat (közigazgatási ügyben, vagy valamely személyi döntésben) nem. Határozat pl. a Kormány ügyrendje, az OGY Házszabálya, SZMSZ.
Utasítás:
Csak normatív utasítások tartoznak ide, az egyediek nem. A miniszter és az országos hatáskörű szerv vezetője adhat ki közvetlen irányítás szándékával az alárendelt szervek felé. Pl. egészségügyi miniszter egy oltóanyag előállítására és tárolására adja ki az összes tiszti főorvos részére.
Jogforrási rendszerünk 11.
Statisztikai közlemény:
Jogi iránymutatás:
A KSH elnöke adhatja ki. Statisztikai fogalmat, módszert, osztályozást, névjegyzéket és számjelet szabályoz vele. KSH hivatalos lapjában kell kihirdetni. Három megjelenési formája lehetséges: irányelv (ajánlást ad a jogszabály alkalmazására – Miniszter és országos hatáskörű szerv vezetője; OGY, Kormány – célokat, programokat határoz meg bennük), elvi állásfoglalás (OGY és Kormány ebben értelmezheti a jogszabályokat), tájékoztató (tény és adat közlése, amelyet a végrehajtó szervnek feladata végzése során ismernie kell).
Nemzetközi szerződések:
Dualista és monista rendszer, kell-e transzformáció? Alkotmánybíróság vizsgálhatja meg az Alkotmánnyal való összhangot (előzetes normakontroll), ill. más jogszabály és állami irányítás egyéb jogi eszközének a nemzetközi szerződésbe való ütközése.
Jogforrási rendszerünk 8.
Az Európai Unió jogforrásai:
Luxemburgi Bíróság gyakorlata szerint akár a magyar Alkotmány fölött is állnak. Fajtái:
Rendelet – egészében és mindenkire nézve közvetlenül kötelező, Irányelv – a kötelezően elérendő célt, ill. elveket határozza meg, de a megvalósítás a tagállamra vár. Határozat vagy döntés – a címzett tagállamra nézve közvetlenül kötelező, Ajánlások, vélemények, állásfoglalások – nem jelentenek kötelezettséget.
A „Bírói jog”:
Preator ius facere non potest – a prétor nem alkothat jogot. Alkotmánybíróság: negatív jogalkotó, jogszabályszöveg egészének vagy egy részének átalakításával a jogi norma értelmét is alakítja. Legfelsőbb Bíróság jogegységi határozata az ítélkezés egységét biztosítja.
Államelméleti és alkotmányjogi ismeretek 4. Alkotmányjogi ismeretek: Szuverenitás
Szuverenitás 1.
Szuverenitás=Főhatalom.
Kérdések: Ki a hatalom forrása? Ki birtokolja az állami főhatalmat? Definíció: A szuverenitás a szabad és önálló hatalomgyakorlás jogát és állapotát jelenti. A szuverén a maga dolgát mindenki mástól függetlenül, szabad akarat-elhatározással alakítja ki. Befelé szabad önrendelkezési jogot jelent, kifelé pedig szabad hatalomgyakorlást és cselekvési szabadságot jelent. A belső szuverenitás állami szinten a lakosság feletti legfőbb hatalom gyakorlását jelenti. A lakosságnak az államhatalom által hozott normatív rendelkezéseket, aktusokat jogkövető állampolgárként el kell fogadnia. A külső szuverenitás az állam függetlenségét, szabad cselekvési jogát, másik államtól való elkülönülését jelenti, államközi kapcsolatait külső kontroll nélkül hozza.
Fogalomfejlődés:
Jean Bodin (karmelita szerzetes, aki a rendből kilép, jogász):
Fejedelmi szuverenitás.
A XVI. sz. francia hatalmi válság hozadéka, terméke.
Szuverenitás 2.
Hatalmi harcok: harc az egyház és a királyi hatalom között (függetlenség a pápától, az egyháztól), harc az európai királyi családok által vezetett országok között (császári és királyi ellentét – a nagy Római Birodalom pátosza), harc a király és hűbéresei között (a rendi partikuralizmus felszámolása). Hat könyv a köztársaságról A szuverenitás gyakorlója a fejedelem, akinek korlátot csak az isteni és természeti törvény jelenthet. A szuverén jog abszolút jog.
John Locke: A hatalom forrása nem a fejedelem, hanem a nép. Népszuverenitás. A Parlament igenis igényt tart arra, hogy a
hatalomból részesüljön, azt gyakorolja a királlyal együtt (parlamenti szuverenitás).
Thomas Hobbes: Az állam feladata az, hogy az emberek békés együttélését biztosítsa. Ehhez szükség van egy teljhatalommal rendelkező szervezetre, ez az állam, akit a bibliai tengeri szörnnyel (Leviatan) metaforizál. „Ember embernek farkasa.” Rousseau: Minden hatalom a népé, amely közvetlenül gyakorolja a hatalmat. Ideája az ókori görög demokrácia, ahol mindenki örömmel ment a népgyűlésekre.
Szuverenitás 3.
Montesquieu: A megoldás a népszuverenitás, és a hatalom feldarabolása, a hatalmi ágak elválasztása egymástól, így a zsarnokság elkerülhető.
Ma a szuverenitás három formáját, fogalmát különböztetjük meg:
A hatalmi ágak egymást kiegyensúlyozzák, egymást ellenőrzik. A közvetlen hatalom gyakorlása kivitelezhetetlen. Az államügyek bonyolultsága nem engedi meg az ilyen hatalomgyakorlást. Elsődleges a közvetlen képviselet gyakorlása.
Népszuverenitás: A hatalom forrása és gyakorlója a nép. Államszuverenitás: Egy adott állam mind a belső, mind a külső szuverenitás jegyeivel rendelkezik. Nemzeti szuverenitás: Azonos nyelvvel, azonos kultúrával rendelkező népcsoport, amely saját ügyei, sorsa felett szabadon rendelkezik. SZU és a hitleri Németország?
A nép a hatalmat közvetett és közvetlen módon gyakorolhatja: képviseleti rendszer, ill. népszavazás és népi kezdeményezés.
Szuverenitás 4.
Az államszuverenitás megvalósulási formái:
Unitárius állam: a szuverenitását egységesen és osztatlanul gyakorolja. Területén nincsenek önálló államisággal rendelkező egységek. Területi tagozódása eltérő is lehet. Föderatív (szövetségi) állam: A szuverenitás megoszlik a szövetségi állam és a tagállamok között. Pl. Németország, USA. Az egyes hatalmi ágakon belül szövetségi és tagállami tagozódást látunk. A tagállamok államisága nem szűnik meg. Konföderáció: államok közötti lazább kapcsolat. Egyes célok, vagy gazdasági érdekek mentén két- vagy többoldalú szerződéseket kötnek. Az EU fejlődése is e felé tendál. Perszonálunió: Az államok egységét a közös uralkodó, államfő köti össze. Nagy-Britannia, Kanada, Ausztrália (Brit Nemzetközösség). Reálunió: bizonyos államhatalmi jogosítványok közös gyakorlásáról döntenek. A közös ügyek kezelésére közös szerveket hoznak létre. Osztrák-Magyar Monarchia.
Az államterület.
Azt a térséget jelenti, ahol az állam főhatalma érvényesül. Ezen területen belül mindenki felett érvényesül ezen joga: állampolgárok és külföldiek is.
Szuverenitás 5.
Az államterület.
Magyar lobogó és magyar lajstromozású hajók és repülők fedélzete nemzetközi vizeken és nemzetközi légtérben. A külképviseletek területe. Az állam rendelkezik a felette húzódó légtérrel, és a földfelszín alatt elhelyezkedő Föld-résszel is. Az államterület alkotói: vizek, folyók, tengerrészek, szigetek, szigetek csoportjai. Világűr? Az állami szuverenitás is korlátozott: nemzetközi mentességgel rendelkező diplomaták, közös határfolyó – vízgazdálkodás, szabad áthaladás joga – hajózás, nemzetközi szolgalmak (vasút fenntartása egy másik állam területén), nemzetközi szerződések. Az államterületet az államhatár fogja körül, melyet a szomszédos államok kétoldalú szerződéssel rögzítenek. Határkijelölési elvek: népesség összetétele, természeti egységek, történeti hagyományok, nemzetiségi eloszlások stb. Magyarország területét az 1947-es Párizsi Békeszerződés rögzítette. 1947. évi XVIII. tc.
Szuverenitás 6.
Az állam felségjelvényei:
A Magyar Köztársaság nemzeti jelképeiről az Alkotmány XIV. fejezete rendelkezik.
A Magyar Köztársaság fővárosa: Budapest. A Magyar Köztársaság himnusza Kölcsey Ferenc Himnusz (1823) című költeménye Erkel Ferenc (1844) zenéjével. Zászló: három, egyenlő szélességű, piros, fehér, zöld színű vízszintes sávból áll. A MK címere hegyes talpú, hasított pajzs, első mezeje vörössel és ezüsttel hétszer vágott. Második, vörös mezejében zöld hármas halomnak arany koronás kiemelkedő középső részén ezüst kettős kereszt van. A pajzson a magyar Szentkorona nyugszik. Nemzeti ünnepeink: március 15., augusztus 20. és október 23-a. Nemzetközi kapcsolatokban egyet ki kell emelni, az állami ünnepet, ami viszont szintén augusztus 20. A MK kitüntetései: Magyar Köztársaság Érdemrend, Magyar Köztársaság Érdemkereszt. A miniszterelnök, ill. az illetékes miniszter előterjesztése alapján a köztársasági elnök adományozza.
