1. Általános biztosításgazdasági ismeretek 1. Milyen lehetséges definíciók léteznek a kockázat, illetve a veszély kifejezésének? A kockázat fogalmának több, különböz tartalommal bíró meghatározás használatos a szaknyelvben és a köznyelvben egyaránt. Íme néhány meghatározás: - Magyar értelmez szótár: „A kockázat valamely cselekvéssel, vállalkozással járó veszély, az anyagi veszteség, kár lehet sége.” - Angol értelmez szótár: „A kockázat a veszteség vagy rossz következmény lehet sége. - Befektetési tankönyv: „A kockázat annak lehet sége, hogy a befektet tényleges hozama eltér a befektetéskor elvárt (várható) hozamtól.” - Kockázatelméleti tankönyv: „A kockázat az adott szituáció kimenetelése vonatkozó objektív kétség. A kockázat az a tendencia, hogy egy vizsgált folyamat tényleges kimenetelei különböznek az el re várható kimenetelt l. 2. A biztosítás a szimmetrikus kockázattal, vagy az aszimmetrikus kockázattal dolgozik? Aszimmetrikus kockázattal. 3. Hogyan lehet a kockázatokat csoportosítani? A várható hatások szempontjából a kockázatokat két nagy csoportra oszthatjuk. Az egyik csoportot a kárral, vagy veszéllyel, veszteséggel fenyeget kockázatok alkotják. A lehetséges kimenetelek itt: - veszteség, kár következik be - változatlan állapot Ez az egyszer (tiszta) kockázat (pure risk) A másik a három lehetséges kimenettel rendelkez kockázatok csoportja, ahol a lehet ségek: - veszteség, kár következik be - változatlan állapot - nyereség, gyarapodás az eredmény. Ez az összetett kockázat (speculative risk). Másképpen üzleti (business) kockázatnak is nevezik. 4. Milyen kockázatporlasztási módszereket ismer? Kockázatporlasztás viszontbiztosítással A viszontbiztosítás esetében az a biztosító, amely eredetileg felvállalta a számára túl nagy kockázatot, a kockázatnak a saját kapacitását meghaladó részét – a díj arányos részével együtt – átadja egy másik biztosítónak, a viszontbiztosítónak. A viszontbiztosító is érezheti természetesen úgy, hogy az átadott kockázat számára túl nagy, s egy másik viszontbiztosítónál is viszontbiztosíthatja a neki átadott kockázat egy részét, és így tovább. Ezt nevezik retrocessziónak. Az eredmény az lesz, hogy egy esetleges kár nem egy, hanem több biztosító fogja állni meghatározott arányban. Így, még ha nagy is ez a kár, ebb l mindegyik biztosító csak annyit kénytelen saját maga fedezni, amennyit kockázatviselési kapacitása bír. Kockázatporlasztás együttbiztosítással Az együttbiztosítás esetében a biztosítók úgy porlasztják a számukra túl nagy kockázatot, hogy azt együttesen vállalják el. Olyan biztosítási szerz dést kötnek, ahol az ügyféllel szemben nem egy biztosító szerepel a szerz désen, hanem pl. 5, akik egymás között feloszják a vállalt kockázatot, és az ügyfélnek a díjat is ilyen arányban kell a különböz biztosítókhoz befizetnie, s ha bekövetkezik a kár, ilyen arányban kapja meg a teljes kárfizetést a biztosítóktól. Az együttbiztosítás kvázi intézményesített formáját poolnak nevezik. Poolnak rendszerint kiemelked és/vagy speciális kockázatokra hoznak létre. 1
Poolt kialakíthatnak állományegyesítés céljából is. Ebben az esetben a kockázat nem kiemelked , azonban az egyes biztosítók szerz désállományai külön-külön annyira kicsik, hogy nem érvényesülhetnek a nagy számok törvényei. E megoldással a biztosítók az állományegyesítésbe feladott portfóliójuk arányában osztoznak a díjon és a kárfizetésen. 5. Milyen kockázatkezelési módszereket ismer? Kockázat kikerülése A kockázat kezelésére a legegyszer bb stratégia az, ha szépen kitérünk az útjából, vagyis nem teremtünk olyan helyzeteket, nem végzünk olyan tevékenységeket, amelyek kockázatosak, vagyis ahol bizonyos negatív következmények, károk érhetnek bennünket. Az illet részben vagy egészben lemond tervezett cselekedetér l. Ebben az esetben a kockázat nullára csökken. Némely esetben azonban nem lehet leállítani, másrészt bizonyos kockázatokat semmiképpen nem lehet elkerülni. Kár megel zése(prevenció) A prevenció a kár megel zésére, a kockázat megszüntetésére irányuló offenzív magatartás. A kármegel zés a kockázatkezelésnek els dleges jelent ség tartománya. Kiemelked szerepét az indokolja, hogy hatékony kármegel zés esetén elenyész mértékre csökkenhet a kockázat. A kármegel zésben rejl hosszú távú érdek akkor érvényesíthet , ha a társadalom belátása (t r képessége) elviseli a kármegel zéssel járó fogyasztáscsökkentést, a távolabbi érdeket fölébe helyezi a napi érdeknek. A kármegel zést jogszabályok, szabványok, normák, kötelez el írások is hatályosítják, melyek magukba foglalnak lényeges biztonsági szempontokat. Önbiztosítás Egyik tevékenységünk pozitív eredményével ellensúlyozni próbáljuk a más tevékenységünkben vagy egy másik szituációban esetlegesen létrejöv negatív következményeket. Van egy általánosan alkalmazható és széles körben használt módszere, a tartalékolás, valamint egy bizonyos szituációkban alkalmazható módszere a kockázat bels kiegyenlítése. - Tartalékolás Ha az ember gyorsan akarja közömbösíteni egy már megtörtént kár hatását, illetve megakadályozni annak további negatív következményeit, akkor célszer , ha tartalékokkal rendelkezik el re nem látható eseményekre. A tartalékképzés történhet természetben, illetve pénzben is. - Kockázat megosztása, bels kiegyenlítése Alkalmazási lehet sége sz k, s csak bizonyos speciális helyzetekben kerülhet rá sor. Az a lényege, hogy a kockázatos vállalkozásokba a vállalkozó nem teljes vagyonát fekteti be, hanem azt megosztja különböz vállalkozások között 6. Miben különbözik a kockázatfelosztás a kárfelosztástól? A kockázatfelosztó rendszer legfontosabb sajátossága a kárfelosztó rendszerhez képest az el leges jelleg, szemben a felosztó-kiróvó rendszer utólagos jellegével. A kárfelosztásnál a kár fedezésére szolgáló pénzmennyiséget csak a kár bekövetkezése után gy jtik be a veszélyközösség tagjaitól. A kockázatfelosztó rendszerben a veszélyközösség szervez je el re felméri a várható kárnagyságot, s a veszélyközösség tagjaitól el re beszedi a kockázat ellenértékét, a biztosítási díjat. 7. Mi a jelent sége és pontos definíciója a nagyszámok törvényének? Amíg a véletlen egyedi esetben el re nem látható, addig tömegben, megfelel nagy számú esetben, a véletlen nagy valószín séggel kiszámítható, felmérhet . A valószín ség annál inkább megközelíti a bizonyosságot, minél nagyobb a tömeg, minél nagyobb számú jelenség alapján számítjuk ki ezt a valószín séget. 2
8. Mi a kárvalószín ség? Az átvállalt kockázat mértékét fejezi ki. A kockázat mértéke attól függ, hogy mekkora vagyoni érték van kitéve a kár esélyének. 9. Milyen kritériumai vannak a kockázat megbízhatóságának? 10. Milyen tulajdonságok jellemzik a veszélyközösséget? Egy csoport csak ugyanazon veszéllyel szemben alkot veszélyközösséget. A veszélyközösségnek homogénnek kell lennie. Nem elegend , hogy a potenciális kár min sége megegyezik a veszélyközösség tagjainál. A potenciális kár mennyiségének is nagyjából azonosnak vagy legalább bizonyos határokon belülinek kell lennie. A veszélyközösség tagjai számának elegend en nagynak kell lennie, hogy megvalósuljon a kockázatkiegyenlít dés. Ez azt jelenti, hogy kicsi a valószín sége annak, hogy a veszélyközösség tagjai közül egyszerre mindenkit vagy legalábbis sokszor és kár vagyis a veszélyközösség egyik szintjén egyszeri pontszer kár a veszélyközösség szintjén az id ben egyenletesen elterített lesz. 11. Mi a biztosítás definíciója? A kockázatfelosztás statisztikai módszerén alapuló pénzalapképzés a hozzájárulást fizet veszélyközösségi tagok jöv beni, esetleges és felmérhet szükségleteinek a kielégítése céljából. 12. Mikor és ki készítette az els halandósági táblázatot? A XVII. Század végén nagyobb tömeg statisztikai adatok alapján szerkesztette meg Halley Edward (1693). 13. Ki és mikor fedezte fel a „nagyszámok törvényét”? A XVIII. Században J. Bernouilli állapította meg. 14. Mikor alakult és milyen szerepet töltött be az EMABIT? Els Magyar Biztosító Társaság megalapítása 1857. A társaság alapt kéje 3 millió akkori forint volt, az eladható és átengedhet részvények névre szóltak. E társaság els és tíz évvel kés bbi mérlege jelent s fejl dést mutatott. Az EMABIT, az 1858. áprilisában megindított jégbiztosítási ágazatot csak Magyarország területére terjesztette ki. Adatait megvizsgálva megállapítható, hogy a t z- és jégbiztosítási ágazata általában veszteséges volt. A legnagyobb nyereséget az üzleti kimutatások szerint az életbiztosítási ágazat adta. Ez jellemz a társaság pénzügyi eredményére is. 15. Mikor jött létre és mikor sz nt meg Magyarországon a biztosítás monopóliuma? Az Állami Biztosító megalapítására az 1948. évi nemzeti vállalatokról szóló XXXVII. Tc. adott lehet séget, amely kimondta, hogy a pénzügyminiszter biztosítási tevékenységet folytató nemzeti vállalatot alapíthat. Az 1949. április 29-i 209 sz. minisztertanácsi határozat alapján került sor az Állami Biztosító megalapítására. Gyakorlati m ködését 1949. június 20án kezdte meg. 1952-ben a szovjet tulajdonban lev Kelet-Európai Biztosító Rt. És Európai Áru- és Poggyászbiztosító Rt. Állományait a szovjetunió átadta a magyar államnak, kezelésüket az Állami Biztosító vette át. Ezzel a lépéssel gyakorlatilag megvalósult a szocialista biztosítás állami monopóliuma Magyarországon. Az Állami Biztosítási monopólim 1986-ig tartott. 16. Mi a biztosítás nemzetgazdaságban betöltött szerepe?
3
Individuális szempontból nézve a biztosítás gazdasági stabilizáció funkciót tölt be. Jelent ségét az adja, hogy általa a gazdasági és társadalmi élet szerepl inek gazdasági kockázatai megszüntethet k, illetve mérsékelhet k, a biztosítás alanyai számára a kockázat tervezhet költséggé alakul. Az egyének számára egyes biztosításfajták befektetési, megtakarítási lehet séget is nyújt. Nemzetgazdaságban betöltött szerepe: - Az els dleges kár lokalizálásával a gazdasági élet egészét, illetve szerepl it nem vagy kisebb mértékben fenyegetik zavarok, a gazdaság m ködések kiegyensúlyozottabbá válik. - A gazdaság egészének t keellátottságát kedvez en befolyásolja, különösen az el re fizetett díjak és a biztosítástechnikai tartalékok képzésének és befektetési szabályainak sajátosságai következtében, emellett a biztosítás jelent s t kekoncentrációt indukál. - Javítja a technikai fejl dés feltételeit, a technikai fejl déssel járó csúcskockázatok fedezetbevételén keresztül kedvez feltételeket teremt az innovációs képesség és készség kibontakoztatására. - Ösztönzi az észszer kockázatvállalást, ezáltal a kockázatkezelés különböz módszereinek kombinációját. - A széles kör és hatékony biztosítási védelem mentesíti az államot a különböz közcélú forrásokat váratlan kiadásoktól. 17. Milyen mérési mutatókat ismer a biztosításgazdaság fejlettségének mérésére? - egy f re jutó díjbevétel - a bruttó bíjbevétel és a GDP hányadosa - a bruttó biztosítási díjbevétel a lakossági jövedelem %-ban - az 1 f aktív keres re jutó személybiztosítás (db) - különböz telítettségi (biztosítottsági) mutatók - az 1 f biztosításban foglalkoztatottra jutó bíjbevétel
1.
2.
3.
4.
5.
18. Hogyan lehet rendszerezni a direktbiztosításokat? Közjogi szabályozás (Bit.) alapján lehet: - Nem-élet biztosítás - Életbiztosítás A biztosítási szolgáltatás fajtája szerint - Kárbiztosítás - Összegbiztosítás Csoportosítás a biztosítás tárgya szerint - Személybiztosítás - Vagyonbiztosítás Fedezeti igények jellege szerinti csoportosítás - Jövedelembiztosítás i. Általában a személybiztosítások ii. A hozam- és eredménybiztosítások (növény terméshozama, üzemszünet biztosítás) - Ráfordítás biztosítás i. Egyes betegségi és baleseti kockázatok térítési jogcímei ii. A vagyontárgyak (dolgok) biztosításának túlnyomó része iii. A felel sségbiztosítások Egyéb rendezési szempontok - A szerz déskötés szabadságát tekintve i. Önkéntes biztosítás ii. Kötelez biztosítás iii. Biztosítás- (szerz dés-) kötési kötelezettség - Termék felépítés alapján 4
i. Veszélynem szerinti (egykockázatú) ii. Összevont (többkockázatú) iii. All risk (összkockázatú) 19. Hogyan lehet csoportosítani a direkt biztosítókat? A m velt biztosítási fajták szerinti csoportosítás A biztosító által m velt biztosítási ágak, illetve fajták szerint a biztosítókat alapvet en két f csoportba sorolhatjuk: 1. Szakosított biztosítók: csak egy biztosítási ággal, vagy csak egy biztosítási fajtával foglalkozik 2. Kompozit biztosító a szakosított biztosítóval szemben nem csak egy, hanem mindkét biztosítási ágban is tevékenykedik. El nye a több lábon állás, az ügyfelek komplex kiszolgálásának a képessége, hátránya viszont, hogy ereje szétforgácsolódhat a két biztosítási ág között, s végül egyiket sem tudja megfelel hatékonysággal m velni. Köteles külön kezelni az egyes biztosítási ágak díjbevételeit és tartalékait, azokra külön mérlegeket kell készítenie. A kiszolgálás kompexitását jelenti, nem azt, hogy az egyik ág veszteségeit a másik ág tartalékaiból fedezi. A biztosító tulajdonosa szerinti csoportosítás A biztosítók tulajdonlása szempontjából két tiszta esetet különböztetünk meg 1. Kölcsönösségi biztosító: esetében a biztosítotti és a tulajdonosi pozíció nem válik el egymástól, vagyis a kölcsönösségi biztosító által biztosított egyén egyben a biztosító tulajdonosa is. Ebb l fakad egyik legfontosabb jellemvonása: a nonprofit jelleg, vagyis, hogy m ködésének célja nem a profit megszerzése, hanem a tulajdonosok biztosítási igényeinek lehet legcélszer bb módon való kielégítése. Egyesületi formában alakulhat Magyarországon. 2. Üzleti biztosító: részvénytársaság formájában üzemel Magyarországon, s itt a biztosítotti és a tulajdonosi státusnak semmi köze egymáshoz. Célja a profit megszerzése. Üzemelhet szövetkezeti formában is, azonban tevékenysége korlátozott, hitel és kezelési biztosítást, valamint aktív viszontbiztosítást nem m velhet. A Felügyelet részleges viszontbiztosításba adási kötelezettséget írhat el (passzív viszontbiztosítás). 20. Mi a „Captive biztosító?” Angolszász találmány, bejegyzési székhelyeik els sorban a „pénzügyi paradicsomokban” (Bermuda, Bahama, Kajmán szk.) illetve Luxemburgban vannak. Általában egy nemzetközi vállalatcsoport nemzeti nagyvállalata által létrehozott „bels biztosítótársaság” – két alapvet jellemz vel: - az adott vállalatcsoport biztosítja a Captive m ködésének jogi pénzügyi kereteit oly módon, hogy ez a biztosítóként m köd társaság, tehát a Captive teljes mértékben az adott vállalatcsoport tulajdonában van; - a szóban forgó Captive csak kizárólag az t létrehozó vállalatcsoport kockázatait biztosítja, vagy m ködik közre a szükséges viszontbiztosítási fedezetek megszerzésében. 21. Mi a szerepe a biztosítási összegnek az összegbiztosításokban? A biztosítási összeg az összegbiztosításban a biztosító térítésének szerz désben el re meghatározott mértéke. A biztosítási összeg kifizetését a szerz désben meghatározott biztosítási esemény bekövetkezése alapozza meg. 22. Mi az alapja a kárbiztosításban a biztosítási összegnek? A biztosítási összeg a kárbiztosításban a biztosító teljesítésének a fels határa.
5
23. Mit takar az alul-, a felül, és a teljes biztosítás? Teljes biztosítás esetén a biztosítási összeg és a biztosítási érték azonos (I=1); a kártérítés egyenl a tényleges kárral. Túlbiztosítás akkor áll el , ha a biztosítási összeg a tényleges értéket meghaladja, azonban az intenzitás értéke és a kártérítés szabályai ez esetben is a teljes biztosításnál mondottakkal azonosak (I=1), vagyis a kártérítés egyenl a tényleges kárral. Ilyenkor az a szabály, hogy az értéket meghaladó összegre a biztosítás semmis, a biztosítási díjat a megfelel mértékre le kell szállítani. Alulbiztosítás esetén, vagyis ha a biztosítási összeg kisebb a tényleges értéknél (I<1), a kártérítés is ugyanilyen arányban kisebb a tényleges kárnál. 24. Milyen részekb l áll a biztosítási díj? Nettó kockázati díj = a károk várható értékének fedezésére +Biztonsági pótlék = a biztosítástechnikai kockázatok fedezésére Bruttó kockázati díj = a teljes kárszükséglet fedezésére +Költségpótlék +Nyereségpótlék +Biztosítási adó pótlék Bruttó biztosítási díj
= m ködési költségek fedezésére = feltételes díjelem = forgalmi adó jelleg (feltételes) elem
25. Mi az egyenérték ség (ekvivalencia) követelménye? Az egyenérték ség fogalma több dimenzióban is használatos: - jelentheti a kockázati díj és a károk várható értéke közötti megfelelést, és - a bruttó biztosítási díj és a ráfordítások értékbeli megfelelését is. A kockázati díj és a károk várható értéke közötti megfelelés értelmezhet az egyes biztosított kockázatra, és a kollektíva egészére. A bruttó biztosítási díj szerz désben megjelölt és pénzben el reláthatóan fedezetet nyújt valamennyi, az adott módozat kockázati közösségének szintjén a biztosítási szerz désben vállalt összes kötelezettség, valamint a zavartalan üzletmenet összes költségére és ráfordítására. 26. Mi a díjdifferenciálás és milyen formái vannak? A díjdifferenciálás követelménye az egyenérték ség elvéb l vezethet le. Differenciált, egyéni, kockázatarányos díjazásról akkor beszélünk, ha a biztosított kockázat egyedi sajátosságai a szubjektív és objektív (alanyi és tárgyi) veszélykörülmények figyelembevételével a díjban kifejezésre jutnak. Ellentétét az általános, átlagos, egységes díjak jelentik, melyek az állományban található valamennyi kockázatra, az egyes kockázatokat jellemz veszélykörülményekt l függetlenül kerülnek alkalmazásra. a. Az els dleges és másodlagos díjdifferenciálás Az els dleges díjdifferenciálásra szerz dés megkötésekor kerül sor, esetleg ezt követ en akkor, amikor változás következik be a biztosítottnál a díjdifferenciálás alapját képez feltételekben. A díjszabások kockázati osztályai az ismert, dönt en tárgyi veszélykörülmények juttatják kifejezésre. A helyosztály a díjszabás regionális differenciáltságára utal, az eltér kockázati viszonyok függvényében. Itt a besorolások változása a megel z id szak káralakulása alapján történik. A másodlagos (tapasztalati, kártól függ ) díjdkifferenciálás valamennyi olyan díjazási eljárás megjelölésére, amely a fizetend díjat a tényleges, egyedi káralakulástól is függ vé teszi. Alkalmazására akkor kerül sor, ha a kockázati csoport a várható kárt tekintve heterogén. Célja 6
a múltbeli tapasztalatok alapján regisztrált, de részleteiben nem ismert kockázati tényez k kifejezésre juttatása az egyedi díjakban. Pl. Bonus-malus rendszer, lényege, hogy a fizetend egyedi díj a megel z id szak kárlefolyásától függ, mind a kedvezmény (bonus), mind a szankció (malus) mértéke el re rögzített. b. Pótdíjak és engedmények A díjszabások alapdíjainak kiegészítésére általában az engedmények és pótdíjak rendszerét alkalmazzák, mely lényegében ugyancsak a díjdifferenciálás részét képezi. A kockázati engedmények mellett ismerestesek a volumen, tartam, díjfizetési (annak módjával, gyakoriságával összefügg ), esetleg egyéb további engedmények, másrészt hasonló jelleg pótdíjak. Kármentességi engedmény a kockázati esemény hiánya vagy bizonyos el re meghatározott alacsony szintjéhez kapcsolódik. A volumenengedmény a meghatározott összeghatár feletti díjhoz (esetleg biztosítási összeghez) kapcsolódik. A tartamengedmény a biztosítási id szakot meghaladó, el re rögzített szerz déses tartamhoz kapcsolódik. Díjfizetés ütemét l függ engedmény. Általában éves, féléves fizetési gyakorisággal alkalmazzák. 27. Mi a biztosítási id szak? A határozatlan tartalmú biztosítást tagolja. A biztosítási id szak meghatározása a feltételekben szerepel. Tartalma általában – de nem szükségszer en – 1 év. A határozatlan tartamra kötött szerz dést a felek írásban bármikor felmondhatják, azzal, hogy az csak a biztosítási id szak végére (évfordulóra) szólhat, és a felmondási id legalább 30 nap. 2. Életbiztosítás 1. Mik az életbiztosítás kockázati sajátosságai? Biztosítástechnikai szempontból az életbiztosítási kockázatok jól kalkulálható kockázatot jelent. Ennek több oka is van. Ha az életbiztosítási kockázatot összehasonlítjuk bármely vagyonbiztosítás kockázatával, akkor azt tapasztaljuk, hogy a bizonytalanság jóval kevesebb dimenzió mentén terül el itt, mint ott. Az életbiztosítások esetében a bizonytalanságnak csak egy dimenziója merül el: a „mikor”, ugyanis a halál mindenképpen bekövetkezik, mindenképpen csak egyszer következik be, s a kár nagysága sem kérdéses, lévén az életbiztosítás összegbiztosítás. 2. Milyen kalkulációs veszélyek lehetnek? A kockázat kalkulálhatóságát els sorban a biztosítottak szándékos magatartása veszélyeztetheti. Jellege szerint három különböz ilyen a kalkulációs veszélyt jelent magatartást különböztetünk meg: - antiszelekció - autószelekció - morális kockázat. 3. A szolgáltatás jellege szerint milyen életbiztosításokat különböztetünk meg? A szolgáltatás jellege szerint megkülönböztethetünk elemi életbiztosításokat és az elemi életbiztosítások kombinációiból álló alap életbiztosításokat. Elemi életbiztosítások: - kockázati (és whole life) - elérési 7
-
term fix (meghatározott lejáratra szóló) járadékbiztosítás a. Nyugdíjbiztosítások b. Árvajáradék biztosítás c. Özvegyi járadékbiztosítás Alap életbiztosítás - vegyes életbiztosítás 4. Egyéb szempontok szerinti csoportosítás szerint milyen életbiztosításokat különböztetünk meg? - Egyéni és csoportos biztosítások - Egy és több életre szóló életbiztosítás - Díjfizetés tartama és gyakorisága szerinti csoportosítás - F biztosítás, kiegészít biztosítás, beépített nem-életbiztosítási elem 5. Mi a szimmetrikus és aszimmetrikus járadék közötti különbség az özvegyi járadékbiztosításnál? Özvegyi járadékszámításnak csak a kétszemélyes járadékok alkalmasak. Ezeket két nagy csoportba oszthatjuk: - szimmetrikus járadékok: a két biztosított bármelyikét tekinthetjük özvegynek, vagyis nem mondjuk meg el re, hogy ki lehet özvegy, hanem egyszer en a túlél t tekintjük annak. Itt tehát a kis valószín séggel egyszerre bekövetkez halálesetek kivételével mindenképpen lesz özvegy. - Aszimmetrikus járadékok: esetében ez nem biztos, mert itt el re megmondjuk, hogy özvegynek csak valamelyik, el re meghatározott biztosítottat tekintünk. 6. Milyen szerepl i lehetnek az életbiztosítási szerz désnek? Biztosító: a Bit.-ben meghatározott jogi személy. Szerz d : köti meg a biztosítási szerz dést a biztosítóval és köteles a biztosítási díj fizetésére is. Lehet természetes személy, gazdálkodó szervezet, jogi személy. Kedvezményezett: az a személy (vagy jogi személy), aki (vagy amely) a biztosítási összegre jogosultságot szerzett anélkül, hogy egyébként a szerz dés tartama alatt ezzel kapcsolatban bármilyen kötelezettsége lett volna. Kedvezményezett lehet: - a név szerint megnevezett kedvezményezett - a bemutatóra szóló kötvény birtokosa - biztosított örököse 7. Mi a mentesülés és a kizárás közötti különbség? Kizárás: a biztosítási esemény meghatározásának módszere. Egyes kockázatokat a szerz dés kizár a biztosítási fedezetb l, így bekövetkezésük esetén a biztosító nem fizet, mivel a kizárt esemény - nem biztosítási esemény. Pl. a casco biztosítás térít a gépkocsi töréskára esetén, de kizárja a térítést, ha a törés versenyen, vagy arra felkészülés során következett be. A verseny közben bekövetkezett törés nem biztosítási esemény! Mentesülés: az életbiztosítási szerz dés kapcsán a Ptk. speciális mentesülési szabályokat állapít meg. A biztosító a biztosítási összeg kifizetése alól csak azokban az esetekben mentesülhet, ha ezen szabályokhoz tartja magát. Nem lehet eltérni a szerz désben ett l sem a biztosított, sem a kedvezményezett terhére. 8. Milyen mentesülési lehet ségek vannak az életbiztosításban? A biztosító kés bb szerez tudomást olyan a szerz dés megkötésekor vagy esetleg a változás bejelentésekor fennállott lényeges körülményr l, amikor a kárfizetésre kerülne sor. Ahhoz azonban, hogy a mentesülés bekövetkezzen, meghatározott feltételeknek is fenn kell állnia, 8
így az adott lényeges körülményt a biztosítottak, vagy a szerz d nek ismernie kellett, vagy ismernie kellett volna ahhoz, hogy a biztosítóval azt közölhesse. A biztosított vagy szerz d csak akkor köteles bármilyen tényt, vagy körülményt bejelenteni, ha a biztosító kérdést tesz fel. Önmagában a kérdésre adandó válasz elmaradása sem jelent közlési kötelezettségsértést, csak ha a válasz ténylegesen valótlan. A biztosított halálát a kedvezményezett okozta. Nem csak okozati összefüggést szükséges a kedvezményezett magatartása és a bekövetkezett halála között, hanem azt is igazolnia kell a biztosítónak, hogy a kedvezményezett magatartása szándékos volt, nem kell azonban ennek a szándékos magatartásnak b ncselekménynek lennie. A biztosított szándékosan elkövetett súlyos b ncselekménye folytán vagy azzal összefüggésben bekövetkezett biztosítási esemény is. A szerz déskötést l számított két éven belül a biztosított öngyilkosságot követ el. Két éven túl a biztosító még közös megegyezéssel sem zárhatja ki a fizetési kötelezettségét egy szerz désben öngyilkosságra való hivatkozással. 9. Mi a maradékjog és milyen lehetséges maradékjogok vannak az életbiztosításban? A díjtartalék alapja és a feltétele a maradékjogoknak. A díjtartalék ugyanis egy olyan pénzösszeg, amit a biztosító azért szedett be, hogy kés bb ezért valamilyen szolgáltatást nyújtson. Ha azonban a szerz dés valamilyen oknál fogva felbomlik, akkor ez a kés bbre ígért szolgáltatás elesik, s a biztosítónak el kell számolnia a díjtartalékkal. Ezt az elszámolási kötelezettséget az ügyfél szempontjából nézve maradékjognak nevezzük. Az életbiztosítások lehetséges maradékjogai a következ k: visszavásárlás, díjmentes leszállítás és kölcsön felvétele. 10. Milyen maradékjog korlátozásokat ismer? Haláleseti életbiztosítás: Két biztosítottban egyszerre érik meg a visszavásárlás gondolata. Ha azonban az egyik jó egészségi állapotnak örvend, s várhatóan a tartam végéig nem fog meghalni, akkor biztosan visszavásárolja a biztosítást. A másik pedig, amelyik a halálán van, inkább nem vásárolja vissza azt, mondván, hogy a családja sokkal több pénzt kap a biztosítási összegként, mint visszavásárlási értékként. Ezzel meg is valósult az antiszelekció, ami ellen a biztosító úgy védekezik a haláleseti biztosítás esetében, hogy semmilyen maradékjogot nem ad rá. Elérési életbiztosítás: Itt az hajlamos megszüntetni a biztosítást, aki érzi, hogy meg fog halni, halála után nem az örökösei kapják meg az addig felgy lt díjtartalékot. Ilyenkor inkább visszavásárolja a biztosítást, ha arra van lehet ség. Miközben természetesen az elérési biztosítás úgy van kalkulálva, hogy néhány embernek meg kell halnia, s díjtartalékát szét kell osztani az életben maradottak között. Emiatt a tiszta elérési biztosítások esetében meg szokták tiltani a visszavásárlást és a díjmentesítést is. Ez azt eredményezi, hogy az elérési biztosítás nagyon rugalmatlan konstrukció, ha az ügyfél nem akarja tovább fizetni a biztosítás díját, akkor minden addigi befizetését elveszíti. E miatt sem szívesen ajánlják a biztosítók. Mivel az azonnal induló járadékbiztosítás is elérési biztosítások sorozata, ezért ugyanez vonatkozik a járadékbiztosításokra is. 11. Mi a halálozási valószín ség és minek a segítségével számítjuk ki? A halálozási valószín ség azt mutatja meg, hogy egy x éves férfi esetében mekkora a valószín sége annak, hogy 1 éven belül meghal. Ez a halandósági táblázat segítségével számolható ki. A halandósági táblázatok összeállításához szükséges adatok forrása általában a népszámlálás, illetve a népesség-nyilvántartási rendszer adatai, de gyakran szokták a biztosítók maguk is az ügyfeleikr l vezetett statisztikák alapján ilyen táblázatokat összeállítani. 12. Mit mutat meg a „kihalási vagy továbbélési rend”? 9
Azt mutatja meg, hogy (hipotetikus népességb l vett) 100000 fiú (n i halandósági tábla esetén lány) újszülött közül hány éri el az 1,2,3…100 éves kort (feltéve, hogy a halandóság úgy alakul, ahogyan azt a kihalási rend készítésének pillanatában megfigyelték). 13. Mi a technikai kamatláb szerepe? Minden biztosító választ technikai kamatlábat, és ezzel számolja ki életbiztosításainak díjait. Az ekvivalencia elvben ezt a kamatlábat használjuk. A technikai kamatláb egyben garantált hozamot is jelent. A biztosító garantálja, hogy a díjtartalék befektetésével legalább ekkora hozamot ér el, s juttat vissza a szerz d höz. Ha a biztosító befektetésével legalább ekkora hozamot érne el ezt a hozamszintet, akkor is vissza kell juttatnia ezt az ügyfeleinek valamilyen más forrásból. A technikai kamatnak megfelel hozam nem jelenik meg biztosítási összegnövekedés formájában az ügyfél el tt, hiszen az már eleve bele van számolva a díjba. 14. Milyen költségelemei vannak a vállalkozói díjrésznek? A vállalkozói díjrészt (a biztosítás költségrészét) hagyományosan a nettó díj százalékában szokták kifejezni. A kalkuláció során különböz jelleg költségelemeket különböztetünk meg, amelyeket a biztosítás más és más paraméterével szoktak arányosnak tekinteni. - A biztosítási összeggel arányos egyszeri költségnek szokták tekinteni a biztosítás megkötésével kapcsolatos kiadásokat, mindenekel tt a jutalékot és a kockázatelbírálás költségeit. - A bruttó díjjal arányos költségek a díj beszedésével kapcsolatos költségek. - Az egyéb kötelezettségeket a biztosítási összeggel arányos évente felmerül költségeknek (a fizetések, az épület-fenntartási költségek, adatfeldolgozás költségei) tekintik. 15. Mib l adódhat a biztosító nyeresége? A vállalkozói díjrész egyik legfontosabb része a kalkulált nyereség. Ezen felül azonban a biztosítási szerz dés révén egyéb nyereségfajták is képz dhetnek. Alapvet en az alábbi nyereségforrásokat különböztetjük meg: - Kalkulált nyereség: belekalkulálják a vállalkozói díjrészbe. - Költségmegtakarítással elért nyereség: abból adódik, hogy a biztosító tevékenysége során nem használja fel az egész beszedett vállalkozói díjrészt kiadásai fedezésére. - Díjtartalék (és alapt ke) befektetéséb l ered nyereség: a díjtartalék hozamából a biztosítónak jutó rész. - Kalkulált és a tényleges halandóság különbségéb l adódó nyereség, az ún. mortalitási nyereség vagy veszteség: a halandósági táblázat alapján számított és tényleges mortalitás eléréséb l adódik. A számítottnál több haláleset a kockázati jelleg biztosítások esetében mortalitási veszteséget okoz, az elérési (és járadék) jelleg biztosítások esetében mortalitási nyereséget. - Rejtett nyereségforrások. 16. Mi az életbiztosítási díjtartalék és milyen el nyei és hátrányai vannak? Az ügyfél által befizetett díjakból a biztosító kés bbi kifizetéseire felhalmozott pénzösszeg. Haláleseti biztosítás díjtartaléka: a tartam elején befizetett díjtöbbletet a biztosító felhalmozza, befekteti, kamatoztatja, s a tartam vége felé fokozatosan felhasználja az ekkora kalkulált díjelégtelenség fedezésére. A haláleseti biztosításnál ez a bizonyos tartam elején felhalmozott díjtöbblet a díjtartalék. Ez kb. a tartam közepéig (ill. kicsit tovább) emelkedik, majd fokozatosan csökken, s a tartam végén nulla lesz. A haláleseti biztosítás díjtartaléka általában nem n számottev mérték re, s így általában nem lesz lapja sem a profit-visszatérítésnek, sem a maradékjogoknak. Haláleseti biztosítást nem szoktak díjmentesen leszállítani vagy visszavásárolni. 10
Elérési és a vegyes biztosítás díjtartaléka: a tartam folyamán fokozatosan össze kell gy jteni a lejárati összeget, amit lejáratkor azután a biztosító kifizet az ügyfélnek. A díjtartalék összege így fokozatosan n , s lejáratkor pont a vállalt szolgáltatás összegével azonos. Az elérési biztosítás díjtartaléka a befizetett díjak révén hasonlóan n , mint egy kamatozó betétszámla. A különbség csak annyi, hogy azonos feltételek mellett (vagyis a bank és a biztosító által felszámított költségek nagysága, a havi betét-, illetve díjrészlet nagysága, a bank és a biztosító által adott kamatláb nagysága azonos) az elérési biztosítás díjtartalékának növekedése nagyobb, mint ezé a betétszámláé, ugyanis a tartam folyamán meghaltak addig befizetett pénzét a biztosító felosztja a még él k „számlái” között. 17. Mi a zillmerezés és mit old meg? A zillmerezés alapproblémája egy ütemezési probléma. A biztosító költségeinek a fedezete a vállalkozói díjrész, ami a tartam folyamán azonos nagyságú részletekben folyik be a biztosítóhoz. Nem lenne semmi probléma, ha a biztosító biztosítással kapcsolatos költségei is ugyanilyen ütemben merülnének fel. Azonban vannak olyan költségrészek, amely ugyanilyen ütemben merül fel. Ezek azonban a jelentéktelenebb költségrészek. A legjelent sebb költségrészek (szerz déskötés, kockázat elbírálás, kötvényesítés költségei) a biztosítás megkötésekor jelentkeznek. Ilyenek a jutalék az orvosi vizsgálat, a manipulálás költségei, amelyek mind a biztosítás létrejöttekor felmerülnek. Ha a biztosító nem zillmerelne, akkor ennek két f következménye lenne: - A kezdeti költségeket a biztosító hosszú id szakra meghitelezné a szerz d nek, amit fokozatosan törlesztene a vállalkozói díjrészb l. - Ha a szerz d a tartam elején felmondja a szerz dést, akkor a biztosító költségei nem térülnek vissza, hiszen elmarad a további díjfizetés. Azoknál a biztosítóknál, amelyek nem alkalmaznak zillmerezést, többek között ezért szoktak várakozási id t megállapítani a maradékjogokra. A zillmerezés ezért ezt a problémát úgy oldja meg, hogy a biztosító az els 0,5-2,5 év díját teljes egészében a költségei fedezésére fordítja (azaz kölcsönveszi a szerz d t l), s a kés bbiekben a vállalkozói díjrészb l fokozatosan törleszti ezt a kölcsönt. 18. Milyen következményei vannak a zillmerezésnek? Amíg nulla a díjtartalék, addig nincs nyereségrészesedés. A maradékjogok értéke ezen id alatt szintén nulla. 19. Milyen módszereket alkalmaznak a biztosítók az infláció elleni védekezésre? Az infláció mind az ügyfélnek, mint a biztosítónak gondot okoz. Az infláció ellen az életbiztosítások esetében két módon védekezhetünk: - Díjemeléssel: inflációs id kben általában minden biztosító lehet vé teszi ügyfeleinek a díjemelést. Ez az ügyfél számára nem kötelezettség, hanem a biztosító által a számára nyújtott lehet ség, és semmi köze az áremeléshez. A biztosító anélkül teszi lehet vé az ügyfelének az infláció miatt elértéktelened összeg biztosítása átdolgozását, hogy ezért bármifajta újabb kockázat-elbírálási procedúrának tenné ki t. Elve: a biztosító úgy veszi, hogy a többletdíjon a szerz d a hátralév tartamra, a biztosított aktuális korát figyelembe véve egy ugyanolyan fajtájú, folyamatos díjfizetés biztosítást vásárol. Ennek az új biztosításnak az összegét egyszer en hozzáadja a korábbi biztosítási összeghez. - Többlethozam-visszatérítés: a megtakarítási jelleg biztosítások befektetés jellegével van kapcsolatban, ezért ennek a technikának nem az inflációkezelés az egyetlen oka. A többletnyereség a díjtartalék befektetéséb l a technikai kamaton felül elért nyereség. Több módja van: vagy szolgáltatásemelésre fordítják, vagy külön számlán, kamatozó betétként jóváírják az ügyfél számára. 20. Mi a revalorizációs technika, milyen el nyei és hátrányai vannak? 11
Ha a díjemelés mértékét is a díjtartalék többlethozamának a mértékében határozzuk meg, akkor a biztosítási összeg is összesen pontosan a díjtartalék többlethozamának mértékében emelkedik. El nye: könnyen átlátható, s sokkal kevesebb nyilvántartási és ezért számítástechnikai igénye van, mint az egymástól elkülönítetten alkalmazott díjemelési és többlethozam-visszatérítési technikának. Hátránya: a biztosító tevékenységét l – és nem objektív mutatótól, mint pl. az inflációs rátától – függ a díjemelés mértéke. 21. Az életbiztosítások értékesítése milyen csatornákon keresztül történik? 22. Mi a biztosítási évforduló és mit nevezünk technikai kezdetnek? 23. Mikor következik be a biztosító teljesítési kötelezettsége? 3. Baleset és betegbiztosítás 1. Melyek a balesetbiztosítási esemény kritériumai? - A baleset egyszeri (egy adott id pontban elkövetkez ) hatással járjon (er - vagy energia behatás). - A baleset legyen hirtelen (id ben relative szorosan behatárolt). - A baleset hatása legyen küls , testen kívülr l ható. - A biztosítási esemény el idézése szempontjából lényeges ismérv az, hogy a baleset a biztosításban érdekeltek akaratán kívülr l jöjjön létre. 2. A baleseti kockázatnak milyen elemei vannak? Baleseti halál: bekövetkezhet azonnal, de jóval a biztosítási esemény id pontját követ en is. A biztosítók ennek ellenére, általában az egy éven belül bekövetkez baleseti eredet halált fogadják el a szolgáltatás feltételeként. Balesetb l ered maradandó károsodás: A végleges állapot kialakulására, s ezzel a szolgáltatás mértékének meghatározására itt a feltételek két éves tartamot engednek meg. Múlékony baleseti sérülés: f jellemz je, hogy a sérülés egészségi állapotbeli következmények nélkül gyógyul. A múlékony sérülés esetére nyújtott szolgáltatások különböz elvek alapján igényelhet k: 10% alatti rokkantság esetén, csonttörés, repedés esetén, adott tartamú táppénzes állomány esetén. 3. Mi a különbség taksálás és a normál vagy osztály-besorolásos módszer között a balesetbiztosítás kockázati díjának kalkulálásánál? Az alapvet módszer a kockázati díjnak a statisztikai adatokra, a jelzett morbiditási számításokra épül , foglalkozás szerinti differenciálása. Ezt egészítheti ki, illetve esetenként ez pótolhatja a biztosítási szakért mérlegelése. Ezt a mérlegeléses módszert szokták taksálásnak nevezni, míg a statisztikai megalapozottságú másikat normál vagy klasszikus vagy osztály besorolásos módszernek. A taksálást önálló módszerként is alkalmazzák olyan új szolgáltatások esetén, ahol nincsenek kiindulópontként figyelembe vehet adatok, de a védeni kívánt kockázat és már jól elemezhet kockázat között gondolati kapcsolat teremthet , vagy ha nem akkor még mindig ott van a modellezés lehet sége. 4. Milyen kockázati elemre nyújt a biztosító szolgáltatást? Baleseti halál: a biztosítók kétféle szolgáltatást nyújtanak: a választott biztosítási összeget, illetve a temetkezési költségekre benyújtott számlát térítik. Baleseti rokkantság: A biztosítók egyrészt a biztosítási összeget vagy járadékot nyújtanak. A szolgáltatás lehet a rokkantság fokával arányos (a szolgáltatás a biztosítási összeg rokkantsági 12
fokának megfelel hányada), lehet progresszív (egy adott fok feletti részt többszörösen számítják). Lehet adott fok felett arányos (ekkor az adott fok alatt a biztosító nem fizet, felette a rokkantság mértéke szerint), és lehet adott fok felett fix összeg a kifizetés. Múlékony sérülés: a biztosítók általában egy kisebb választott vagy általuk meghatározott összeget nyújtanak. Egyes szolgáltatások viszont a keres képtelenségre szólnak, s annak adott hossza után szintén egy meghatározott összeget adnak. A sérülés mértéke abból a szempontból mérvadó, hogy adott biztosító mit tekint múlékonynak. Ez a fogalom szokásosan a következmények nélkül gyógyítható csonttörést, repedést és a 10% alatti rokkantságot öleli fel. Általában kizárják a ficamot, rándulást és a sérvek többségét, valamint a fogak törését, repedését, továbbá a nem maradandó felületi sérüléseket és a köröm elvesztését is. 5. Mi a glieder-taxe és mi a szerepe? Csonkolási táblázat. 6. Mi tekintend múlékony sérülésnek? A biztosítók a múlékony baleseti sérülés esetére általában egy kisebb választott vagy általuk meghatározott összeget nyújtanak. Egyes szolgáltatások viszont a keres képtelenségre szólnak, s annak adott hossza után szintén egy meghatározott összeget adnak. A sérülés mértéke abból a szempontból mérvadó, hogy adott biztosító mit tekint múlékonynak. Ez a fogalom szokásosan a következmények nélkül gyógyuló csonttörést, repedés és a 10% alatti (esetenként könnyen produkálható) rokkantságot öleli fel. Általában kizárják a ficamot, rándulást és a sérvek többségét, valamint a fogak törését, repedését, továbbá a nem maradandó felületi sérüléseket és a köröm elvesztését is. 7. Mi a teljes megrokkanás? A végleges rokkantság a társadalombiztosítás gyakorlatában a 100%-os rokkantsági fokhoz tartozó teljes munkaképtelenség, a biztosítók gyakorlatában viszont az adott testrész, képesség és/vagy életfunkció visszafordíthatatlan károsodásának bármely mértéke. 8. Baleseti sérülés esetén milyen kimenethez köt dik szolgáltatás? A bármely sérülés esetére szóló szolgáltatások adott feltételben köt dhetnek valamelyik kimenethez, vagy egymás mellett is nyújthatók, vagy éppen fordítva, egyes szolgáltatások kizárhatják egymást. Ezek a következ k: - A baleseti okokból bekövetkez keres képtelenségre a. Folyamatos napidíj: teljes tartamra vagy csak a táppénzes id tartamra; az els „X” nap kizárásával, vagy az els napra visszamen leg, vagy az els naptól „n” napig, illetve korlát nélkül; lehet a kies keresetet pótló, azaz a keresettel arányos, vagy fix összeg b. Szakaszos napidíj: a keres képtelenség bizonyos intervallumaihoz kötött egyösszeg szolgáltatás. c. Sima egyösszeg szolgáltatás „x” nap elérése esetére. - Baleseti kórházi ápolás esetére a. Napidíj b. Egyösszeg gyógyulási támogatás c. Baleseti m téti szolgáltatás - Azonnali szolgáltatások a. Bármilyen baleseti sérülésre b. Égési sérülésekre. 9. Hogyan lehet csoportosítani a balesetbiztosítási termékeket? 13
Biztosítottak köre szerint: - egyéni - csoportos Biztosítási védelem terjedelme szerint: - id beliséget nézve: 24 órás védelem vagy ennél sz kebb id intervallum (munkaid vagy szabadid ) - térbeliséget nézve: Föld egész területe, csak Európa, csak Magyarország, csak a munkahely területe. A biztosítási védelem biztosított körre való kiterjedtsége szerint: - Általános, általában mindenkire vagy csak speciális körre védelmet nyújtó biztosítások különböztethet ek meg. A termékek ágazati besorolása szerint: Az egyes szolgáltatások, kombinációk alapján beszélhetünk önálló balesetbiztosításról vagy kombinált balesetbiztosításról. A kombinált balesetbiztosítások kiemelt típusai: - Élet- és balesetbiztosítások - Baleset- és betegbiztosítások - A nem-élet és betegbiztosításokkal együtt egy csomagban értékesített balesetbiztosítási szolgáltatások. 10. Milyen az életbiztosítástól eltér jogi szabályozás, érvényesül-e? 11. Mentesülés tekintetében a súlyos gondatlanságnak milyen esetei lehetnek? 12. Melyek a kockázat-elbírálás fázisai? 13. Mit vizsgál a kockázat-elbíráló a kötvényesítés el tt? 14. Mi a respíró és a reaktiválás közötti különbség? 15. Mi az egészség-betegség fogalma? Az egészség nem azonos a betegség hiányával, hanem a teljes testi és szociális jólét állapota. Beteg az a szerv, amely nem a feladatának, funkciójának megfelel en m ködik. 16. Mi tekinthet betegbiztosítási eseménynek? A betegbiztosítási esemény a biztosítottnak a betegsége miatt bekövetkez orvosilag indokolt - az orvos által szükségesnek tartott id pontban - az orvos által meghatározott és a biztosító által elismert módon, - a szokásos költségszinten történ gyógykezelése. 17. A betegbiztosítási díj kalkulációjánál hogyan érvényesül az ekvivalencia elve? A díjszámítás elvei természetesen megfelelnek az általános biztosítás-gazdaságtani elveknek, de hangsúlyokban jelent s eltérések is megtalálhatóak. Általában a kockázatközösség egészére nézve kötelez érvény ekvivalencia elvének való megfelelés itt úgy értelmezend , hogy az mind az egyén, mind a csoport (az egyénekb l a díj kategorizálása szerinti csoport, illetve csoportos biztosítások esetén a biztosított csoport, családi biztosítás esetén a család) szintjén, illetve a teljes kockázatközösség szintjén els dleges kritérium. Emiatt részben eltér a differenciálás elve is. A betegbiztosítás területén az egyéni és a csoportos kockázatoknak nagyobb szerepe van a díj differenciálásában, mint máshol. 18. Mire szolgál a „Díjon kívüli” befizetések? Egyes országokban szigorúan szabályozott módon, de lehet ség van a tartam során fellép fedezethiány alkalmankénti „felosztó-kiróvó” kelleg , egyösszeg kivetésére. Ez azt jelenti, 14
hogy az adott id szakra kalkulált tartalék kimerülése esetén a biztosító által már teljesített kiadásokat utólag, a trendek alapján prognosztizált várhatóan teljesítend kiadásokkal is korrigálva vetik ki. Ez a díj a kockázatközösség egészére kiterjed, az egyes egyedekre egyenl vagy azokat a díjuk arányában érinti. Általában jogszabályi feltétele az ilyen díjigény érvényesítésének, hogy az nem eredhet az egyedek életkorából, egészségi státusának romlásából bekövetkez szolgáltatási kiadásokból, hanem kizárólag az egészségügyi költségeinek, s ezzel összefüggésben a tranzakciós költség egyes elemeinek váratlan nagymérték emelkedéséb l. Ennek alternatívája lehet egy olyan folyamatosan szedett, az egészségügyi költségek árindexével karbantartott költség-tartalék képzése, amellyel a probléma megoldható. 19. Melyek a tranzakciós vagy rendelkezésre állítás költségei? Ezek azon tevékenységek miatt merülnek fel, amelyek elengedhetetlenek annak érdekében, hogy a szolgáltatás éppen olyan és annyi legyen, mint amilyent a ráfordítások lehet vé tesznek és indokolnak. Ilyen költségek pl. a nagy számú kockázatközösség megszervezésének és m ködtetésének költségei, a min ség ellen rzésének költségei, az információs aszimmetria csökkentésének költségei. Jellemz elemek: - a gyakoribb, egyes termékeknél a teljes kockázatközösségre kiterjed , sz rési jelleg kockázat-elbírálási igényekhez szükséges saját vagy bérelt orvosi munkahelyek, illetve a küls megbízás költségei - a kárrendezés pénzügyi elbírálási rendszere (speciális számlaellen rzés, könyvelés, teljesítés ellen rzés) létrehozási, illetve m ködési költségei. 20. Mi a halálozási valószín ség és a stornó valószín ség? Mit jelent a morbiditás? A kockázati díjat a nettó díjon belül két olyan tényez vel szokták korrigálni, amelyek a díjban a kockázatközösségb l történ kiválás miatt megváltozott összetétel összkockázatra való hatását hivatottak érvényesíteni. A két kiválási ok a halál és a törlés, s így a két korrekciós tényez , amit minden betegbiztosítási kalkulációban alkalmaznak: halálozási valószín ség és a stornó valószín ség. 21. Mit nevezünk öregedési tartaléknak és mi a szerepe? A nettó díj a biztosítás kezdeti id szakában magasabb az életkor miatt indokolt kockázati díjnál, majd ez a különbség folyamatosan csökken, s egy id múlva alacsonyabbá válik, mint az adott kornak megfelel kockázati díj. Ekkortól kezdve viszont a nettó díj önmagában nem lesz elégséges a biztosító által vállalt szolgáltatási kötelezettség teljesítéséhez. Az egyéni ekvivalencia el követelménye nem teszi lehet vé, hogy azoktól akiknek életkorúk miatt túlfizetésük van, a már veszteségesekhez csoportosítsák át, így az a megoldás marad, hogy a kezdeti id szakban az egyén által teljesített többletbefizetésekb l tartalék segítségével csoportosítsák át a kés bb keletkez hiány finanszírozására. Ezt nevezik öregedési tartaléknak. 22. Mi a várakozási id f célja? Mind az objektív, mind a szubjektív kockázatok behatárolása. A kiindulás az a tapasztalat, hogy a már meglév biztosítási kezdet el tt fennálló betegségek, károsodások kockázata a várakozási id alatt vagy megvalósul, vagy legalább a kockázat els dleges behatárolása során meghatározott mértékre csökken. 23. Mennyi a várakozási id normálkockázatok esetében? Az általános várakozási id a normál kockázatokra 3 hónap. 24. Milyen feltételekkel váltható ki, vagy csökkenthet a várakozási id ? A várakozási id az orvosi vizsgálattal általában kiváltható. Csökkenthet a tartam akkor, ha a kockázat csökkentését más módon ki lehet váltani. Ilyen pl. a csoportos betegbiztosítás, 15
valamint a családi betegbiztosítás, de az is, ha a biztosított házastársa a tartam során, a házasságkövetést követ en lép a biztosítási szerz désbe. Pénztáraknál a mindenre kiterjed sz réssel is csökkenthet a várakozási id . 25. Mi a maximális fedezeti összeg vagy „életkeret”? 26. Mi az önrész szerepe és milyen típusú önrészeket ismer a betegbiztosításban? A biztosító a nem finanszírozott rész egy meghatározott hányadát kitev (vagy konkrét összegben meghatározott) önrész el zetes teljesítéséhez köti térítését, illetve szolgáltatásának indítását. Az önrész alkalmazása a biztosító által vállalt fedezet, a finanszírozott terjedelem korlátozásának, de a finanszírozásban résztvev k közötti kockázatporlasztás és költségmegosztás egyik módjaként is felfogható. Jelent sége els dlegesen abban van, hogy az ügyfelet a szükségesség és az indokoltság józan megfontolására, azaz önkorlátozásra és a bevételérdekelt orvos/intézmény ilyen irányú befolyásolására készteti. F típusai: - „els forint típusú” önrész, amellyel az az összeg jelölhet , amit a biztosítottnak feltétlenül teljesítenie kell ahhoz, hogy a biztosítója/pénztára a helyére lépjen és a fennmaradó összeget térítse. - „folyó típusú önrész”: két elkülönült finanszírozási szisztémát összeköt. Ilyen pl. az az eset, amikor egy alapvet szolgáltatásokra védelmet nyújtó biztosításhoz valamilyen kiegészít biztosítás csatlakozik. 27. Milyen korlátozásokat alkalmaznak a betegbiztosításnál? - A biztosítók pontosan meghatározzák, melyik intézményt ismerik el szolgáltatónak, ezzel mondván azt, hogy melyiket nem. - Területileg is korlátozhatják az igénybevételt. - Gyakori módszer a gyakoriság korlátozása. - Ezeknek a kombinációi is elterjedtek. - Bizonyos kockázatoknál az egyes ellátások korlátozás nélküli fedezete, de más ellátások korlátozása is. - A biztosítási viszony kezdetekor már meglév betegségek elleni védekezés, valamint befogadásának, továbbá kezelésének meghatározása. 28. Csoportosítsa a betegbiztosítási termékeket! Biztosítottak köre szerint: - egyéni - családi - csoportos Szolgáltatási kör szerint: - Teljes kör a szolgáltatás - Részleges „lista szerinti” szolgáltatás - Alapszolgáltatás - Alapvet vagy kiemelt betegségekre szóló szolgáltatások Védelembe vett kockázatok tartama alapján - balesetbiztosítási szolgáltatások, termékek és betegbiztosítási szolgáltatások, termékek - rokkantsági szolgáltatások, termékek - keres képtelenségi szolgáltatások, termékek Az egészségügyi ellátást nyújtó intézmények szerint lehet pl. - betegbiztosítás kórházi ápolási esetekre - betegbiztosítás ambuláns (járó beteg) ellátási esetekre - kiegészít betegbiztosítás szanatóriumi, gyógyüdülési, gyógyfürd i ellátásokra. 16
29. Mi a teljes kör és a részleges „lista szerinti” szolgáltatás közötti különbség? - Teljes kör a szolgáltatás akkor, ha a biztosítási védelem a betegségek teljes körére és/vagy mind a költségekre, mind a jövedelmek kiegészítésére, pótlására kiterjed, - Részleges „lista szerinti” ezen belül speciális a szolgáltatás, ha a védelem csak egyegy ellátási formára, funkcióra, intézményre terjed ki. 30. Mi az alapszolgáltatás és az alapvet vagy kiemelt betegségekre szóló szolgáltatás? - Alapszolgáltatásról van szó, ha a biztosítási védelem az adott ország gyakorlatában alapvet betegségi csoportokra, az alapszakmáknak tekinthet egészségügyi ellátásokra nyújt fedezetet. - Alapvet vagy kiemelt betegségekre szóló szolgáltatások továbbá a ritka, nagyon drága ellátások fedezetére szóló ellátások. 31. Mi a hosszú tartalmú ápolásra szóló betegbiztosítás lényege? Lényege, hogy az otthoni (szakképzett ápoló igénybevételével vagy családtag által történ ) vagy választás szerinti ápolási intézményben történ ápolás költségeit finanszírozza. Az ápolási biztosítás tipikusan el takarékossági (elérési) jelleg betegbiztosítási termék, nem feltétele az, hogy az ápolásra valamilyen betegségi esemény, rokkantság bekövetkezése miatt kerüljön sor, a szolgáltatás normális id skori ápolási szükséglet jelentkezésekor is igényelhet . 4. Vagyonbiztosítás 1. Mi a vagyonbiztosítás és mit jelent a „gazdagodási tilalom”? Vagyonon a vagyoni érték jogok és kötelezettségek összességét értjük. A vagyonbiztosítás a biztosítottak saját tulajdonú (vagy kezelésükben lév ), illetve felel sség körükbe tartozó, a vagyontárgyakat és a vagyoni érdekeket érint és a biztosítható károk fedezetét szolgáló biztosítási fajtákat (módozatokat) és egyedi biztosításokat foglalja magában. A vagyonbiztosítás más szóval kárbiztosítás, mert a bekövetkezett vagy a biztosított által okozott kár megtérítését, a kár el tti állapot visszaállítását van hivatva szolgálni. 2. Milyen meghatározó ismérvei vannak a vagyonbiztosítás által nyújtott biztosítási védelemnek? - a biztosítási összeg - a biztosítási formák, illetve (meghatározott kockázatok, illetve biztosítási fajták esetében) - az érték-megállapodások (értékfajták és értékelési módok) 3. Mi a biztosítási esemény és milyen fontosabb vagyonbiztosítási események vannak? A biztosítási esemény a biztosító által átvállalt kockázatviselésének legjellemz bb és legfontosabb eleme. A Ptk. értelmében a biztosítási esemény a szerz désben megállapított esemény lehet, amely meghatározás így a szerz d feleknek nagyfokú szabadságot ad. A veszélynemek egy részénél a biztosítók a biztosítási eseményt feltételeikben egymástól eltér en fogalmazzák meg, más esetekben a felügyel hatóság vagy a szakmai érdekképviseleti szervezete által ajánlott meghatározást használják. A biztosítási esemény meghatározása a veszélynem megnevezésén kívül különböz paraméterekkel pontosítja a biztosítási fedezet mértékét, érvényét, id tartamát. Legfontosabb vagyonbiztosítási események - t zbiztosítási esemény - összeroppanás-biztosítási esemény - villámcsapás-biztosítási esemény - szélvihar-biztosítási esemény - robbanás-biztosítási esemény - felel sségbiztosítási esemény 17
-
földrengés-biztosítási esemény földcsuszamlás biztosítási esemény föld- és k omlás biztosítási esemény üregomlás-biztosítási esemény törésbiztosítási esemény betöréses lopás-biztosítási esemény rablás-biztosítási esemény rongálás-biztosítási esemény
-
árvízbiztosítási esemény belvízbiztosítási esemény felh szakadás-biztosítási esemény hónyomás-biztosítási esemény jégbiztosítási esemény fagybiztosítási esemény a vezetékb l kiöml víz, vízg z károkozásával kapcsolatos biztosítási esemény
4. Mi a szerepe a biztosítási hely megjelölésének a vagyonbiztosításban? A biztosítási hely a vagyonbiztosítások többségénél a vagyontárgyak elhelyezésének, elhelyezkedésének a biztosítási kötvényben történ megjelölése. Ellenkez kikötés hiányában a vagyontárgyra a biztosítási fedezet más helyen nem érvényes. A dolog természeténél fogva eltér szabályok vonatkoznak a helyüket változtató tárgyakra fedezetet nyújtó biztosításokra, így pl. szállítmánybiztosításra. 5. Melyek a t zbiztosítási esemény legjellemz bb kizárásai? - öngyulladás - erjedés, befülledés - lángra és közvetlenül kitett vagyontárgyakban bekövetkezett t zkár 6. Milyen biztonsági el írások vannak a betöréslopás biztosításánál? - pénz és egyéb értékek páncélszekrényben való elhelyezése - a páncélszekrény kulcsainak a biztosítás helyén kívüli elhelyezése az üzemszüneti órák alatt - elektronikus betörés-jelz készülék alkalmazása - kett s szárnyú ajtóknak riglihúzás elleni védelme - biztonsági zárak, egyéb mechanikai vagyonvédelmi berendezések, felszerelések alkalmazása 7. Milyen er sség szelet tekintünk viharbiztosítási eseménynek? Általában a 15m/s (54 km/ h) 8. Melyek a legismertebb robbanásfajták? - fizikai robbanás - kémiai robbanás - villamos robbanás - porrobbanás 9. A földrengés kockázat milyen skála alapján mért és milyen er sség földrengéssel kezd dik? Mercalli-Sieberg féle táblázat alapján az észlelés helyén tapasztalható jelenségek alapján 12 fokozatot különböztet meg. A biztosítók kockázata általában a táblázat 5ös fokozatánál kezd dik. 10. Milyen jellemz törésbiztosítási események vannak? - hajó, gépjárm , repül gép, konténer, tehervagon, vasúti szállítóeszközök casco biztosítása - a szállítmánybiztosítás keretében a szállított árut ért törésbiztosítási esemény, melynek két jellemz válfaját különböztetjük meg
18
•
-
járm vet ért balesettel összefüggésben bekövetkez (a szállított áruban) keletkezett töréskárok • az ún. közönséges töréskárok, amikor csak az áru károsodik géptörés-biztosítás keretében szerszámok, ipari technológiai berendezések töréséb l ered károsodik üveg, tükör töréséb l erd károk
11. Mi a különbség az árvíz és a belvíz-biztosítási esemény között? Árvízbiztosítás esemény: Természetes vagy mesterséges vízfolyásokból, természetes vagy mesterséges tavakból a víz kiömlik, gyakorlatilag hasznos területeket elönt, és az ott lév vagyontárgyakat károsítja. A károsítás formája lehet állatok elpusztulása (vízbe fúlás), lábon álló növényi kultúrák pusztulása, építmények lerombolása, illetve eláztatása miatt azok összeroskadása, ingó vagyontárgyak szétáztatása, víz miatti rohadása, vagy víz által történ elsodrása. A biztosítások jellemz en az árterületen, hullámtereken keletkez károkra nem nyújtanak biztosítási fedezet. Belvíz biztosítási esemény: A föld felszínén összegyülemlett bármilyen természetes eredet víz, amely a föld meghatározott területét összefügg en fedi. Eredhet es b l, olvadásból, talajvízb l, forrásvizekb l, szivárgó vagy fakadó vizekb l. Nagy jelent ség a növénybiztosításnál. 12. Milyen jellemz kizárások vannak a cs repedés biztosítási eseménynél? - sérült cs vezeték, tartály, szerelvény stb. helyreállításának vagy utánpótlásának költsége - csapok, zárak stb. gondatlansággal párosuló nyitva felejtése (természetesen ez esetben a harmadik személynek okozott kárt a biztosító téríti) 13. Hogyan lehet a károkat csoportosítani megjelenési formájuk, mértékük és jellegük szerint? Megjelenési forma szerint: - lehet közvetlen, a biztosítási esemény közvetlen következményeként el álló vagy - az ennek következtében el álló közvetett (járulékos) kár (pl.: oltás miatt keletkezett vízkár, a romeltakarítás) Mértékük szerint: - teljes vagy totálkár - konstruktív totálkár - részleges kár Jelleg szerint: - min ségi - mennyiségi 14. Mi a konstruktív totál kár? Konstruktív totál kárrá min sül egy részleges kár általában abban az esetben, ha a javítás, helyreállítás költsége a kárkori értékét meghaladja 15. Mit nevezünk maradványértéknek? A károsult vagyontárgynak a kár után megmaradó az a része, amely még értékesíthet vagy használható, s amelyet a biztosítók a feltételek értelmében a kártérítési összeg kiszámításánál általában levonásba helyeznek. 16. Milyen értékformákra lehet a vagyontárgyakat biztosítani? - valós értékére (kárid ponti, elavult érték) 19
-
új értékre (új állapotban való beszerzési érték) várható érték
17. Mi a valóságos érték és milyen formái vannak? A valóságos értéken a vagyontárgyak meghatározott id pontban meglév , gyakorlatilag állandóan változó és pénzben kifejezett értéket (forgalmi értéket) értjük. - a valóságos érték legáltalánosabb és leghétköznapibb meghatározása a forgalmi érték. - Kárid ponti érték - A m szakilag becsült érték - M érték - El szereteti érték - a beruházási teljesítményérték - ár - önköltség 18. Mi az újérték és a várható érték? ÚJ ÉRTÉK: a biztosításban a vagyontárgy meghatározott id pontban –kárid ponti- új állapotban való beszerzési árát vagy újrabekerülési költségét, vagy újrael állítási költségét értjük. Fontos szabálya, hogy az újértéket tényleges károsult vagyontárgy értékére vonatkoztatjuk, és nem arra a vagyontárgyra, amely helyette beszerezhet , vagy újból el állítható. VÁRHATÓ ÉRTÉK: olyan gyors és meghatározott id re korlátozható értéknövekményt értünk, amelynek nagysága el re meghatározható, valószín síthet . A várható értéknek nagy szerepe van a növénybiztosításokban. 19. Milyen szempontokat vizsgálunk a vállalandó kockázatok elemzésénél? - a kockázat id horizontja szerint a kockázat lehet hosszú-, rövid-, illetve középtávú (pl.: a beruházási hitelnyújtás, a közlekedés és szállítás kockázatai) - a kockázatot jellemz kárgyakoriság lehet magas, átlagos illetve alacsony - az átlagkár (a kifizetett kártérítés és a bekövetkezett károk számának viszonya) tendenciájában lehet figyelmeztet - az ún. katasztrofális kárral járó kockázatok - a ki, közepes, illetve nagy kárral járó kockázatok - a lehetséges legnagyobb kár (MPL) - a valószín maximális kár (PML) 20. Mi az MPL és a PML közötti különbség? MPL: lehetséges legnagyobb kár= az az elvileg legrosszabb eset, amelyhez az objektum megsemmisülése mellett az összes még adódó költségeket (bontás, jogi védelem stb.) is figyelembe veszik PML: a valószín maximális kár= azt mutatja, hogy a gyakorlatban mekkora lehet az a „rész” ami egy káresemény következtében még valószín síthet 21. Sorolja fel a káralakulás sajátosságait jellemz mutatókat! Az átlagos kárnagyság= összes kár/ károk száma A kárgyakoriság= károk száma/ kockázatok száma A kárhányad= összes kár/ összes biztosítási díj A kárarány= összes kár/ összes biztosítási összeg Kárszükséglet= összes kár/ kockázatok (kötvények) száma Kárfok= átlagos kárnagyság/ átlagos biztosítási összeg 22. Mi a kárhányad és a kárarány közötti különbség? 20
23. Hogyan számíthatjuk ki és hol alkalmazzuk a kárarányt? A kárarány= összes kár/ összes biztosítási összeg 24. Hogyan számíthatjuk ki és hol alkalmazzuk a kárhányadot? A kárhányad= összes kár/ összes biztosítási díj 25. Milyen f bb munkafázisai vannak a vagyonbiztosításnak?
26. Milyen kockázati sajátosságai vannak a növénybiztosításnak? - a fedezet a növénytermelési igény teljes id szaka alatt több-kevesebb valószín séggel, de térben és id ben mer ben bizonytalanul bekövetkez elemi károkra terjed ki - veszélynemei által okozott károsodások intenzitási fokát veszélynemenként más-más arányban és formában, de lényegében több tényez együtthatója határozza meg - a káresemények térbeni és id beni bekövetkezése szoros összefüggésben áll a mikroökológiai adottságokkal 27. Mi a topografikus és a specifikus kockázat közötti különbség? Topografikus kockázat: a kockázatokba vont elemi károk bekövetkezésének a helyi adottságoktól függ valószín ségi foka, amely a vidékre jellemz helyi id járási viszonyoktól, domborzattól, az erd kt l, vagy nagyobb vízfelületekt l való távolságától stb. függ. Specifikus kockázat: a növények biológiai sajátosságaitól és az ezekb l adódó kár iránti érzékenységt l függ veszélyeztetettségi fok. 28. Melyek az állatbiztosítás kockázati sajátosságai? - a betegségb l, valamint a balesetb l ered állatelhullással (kényszervágással) kapcsolatos kárfedezet az ún. állatbetegség- biztosítás foglalja magában - az állatokat ér elemi károsodások fedezete az egyéb elemi kár (t z) módozatokba épül be. 29. Hogyan lehet az üzemek kockázatait csoportosítani az ipari biztosításoknál? a) a tervezés és létesítés kockázatai, melyekre vonatkozó biztosítás az építésszerelésbiztosítás b) a m köd üzem kockázatai, melyekre vonatkozó biztosítások a - t z- és t zkiegészít biztosítások - géptörés biztosítás - elektronikai berendezések biztosítása - üzemszünet biztosítások és az - all risks vagyonbiztosítások 30. Milyen kizárások vannak az építésszerelés biztosítás dologi kár fedezeténél? - általános kizárások (háborús kockázatok, nukleális kockázatok, szándékos károkozások, munkálatok szüneteltetése) - következményi károk - hibás tervezés (záradék alkalmazásával fedezetbe vonható) - anyaghiba és/vagy kivitelezési hiba - a normális id járási viszonyok és a használaton kívül helyezés miatt bekövetkez elhasználódások, tönkremenetelek, korróziós vagy oxidációs folyamatokból származó károk és értékcsökkenés) 21
31. Milyen egyedi biztosítások kapcsolhatók az építés-szerelésbiztosítási szerz déshez? - teljesítménygarancia biztosítás - min ségi és megbízhatósági garanciabiztosítás - anyag- felhasználási garanciabiztosítás 32. Mit tartalmaz a t zbiztosítás FLEXA fedezete? A t zbiztosítás fedezete kiterjed a t z, villámcsapás, robbanás és légijárm lezuhanása által okozott károkra (a fedezetet a kockázati kör angol rövidítése: FLEXA- fedezet) 33. Milyen kiegészít fedezetek alkalmazásával b víthet a t zbiztosítás? - természeti kockázatok: földrengés, árvíz, vihar, felh szakadás, jégverés, hónyomás, szikla, k - illetve földomlás - járulékos veszélyek: cs törés, járm vek ütközése, t zoltó berendezés kilyukadása, füst és k , elektromos áram okozta t z, villámcsapás másodlagos hatása, hangrobbanás, rosszindulatú rongálás, alkalmazotti szándékos károkozás, betöréseslopás és rablás - politikai veszélyek: a nemzetközi gyakorlatban az ún. S.R. and C.C. (Strike, Riots and Civil Commotions) záradék szerint terjeszthet ki a fedezet, a sztrájk, zendülés, polgárháború (polgári engedetlenség) miatti károkra. A hazai biztosítók gyakorlatában ez a záradék szerinti fedezet általában nem szerepel. 34. Milyen kizárások vannak a t zbiztosítás teljes fedezetére, csak bizonyos típusú fedezetre és a biztosított veszélyre? - teljes fedezetre- sok esetben egy biztosító összes ipari biztosítási termékérevonatkozó általános kizárások háborús és politikai kockázatok nukleális kockázatok (atomrobbanás, ionizációs sugárzás, szennyez dés) környezetszennyezés - csak biztosítási típusú fedezetre, de ezen belül minden veszélyre vonatkozó kizárások önrészesedés a biztosítás megkötésekor már meglév hibák és hiányosságok miatt keletkezett károk a vagyontárgyak avultságával, azok karbantartásának elmulasztásával, vagy az építési szabályok be nem tartásával okozati összefüggésében keletkezett károk bírság, kötbér, késedelmi kamat vagy egyéb büntet jelleg költségek következményi károk - a biztosított veszélyekre vonatkozó kizárások t z. Öngyulladás, t zkár nélküli füst és koromszennyezés, elektromos áram hatására az elektromos gépekben keletkez t zkár villámcsapás: másodlagos hatás (túlfeszültség, indukció) miatti károk, villámvédelem hiánya robbanás: tervszer robbantás, hangrobbanás, üzemeléssel összefügg mechanikus hatás vihar: szabadon tárolt vagyontárgyak, üvegezések, küls vakolat és festés 35. Milyen kockázatokra terjed ki a géptörés-biztosítás? - öntvény- vagy anyaghiba - tervezési, gyártási vagy kivitelezési hiba - hibás elhelyezés vagy telepítés, hibás beállítás vagy beszabályozás - rázkódás, rezonancia, alkatrészek kilazulása - olajozás, kenés kimaradása, kazánokban fellép vízhiány
22
-
36. -
-
túlhevülés, kiv a h nek, lángnak rendeltetésszer en kitett berendezések, alkatrészek károsodását fizikai robbanás, repedés (centrifugális er okozta kár kivételével) elektromos energia közvetlen hatásai, mint rövidzárlat, földzárlat, átívelés, átütés, áramer sség túlzott megnövekedése küls események mechanikus hatásai pl.: leesés, lökés, ütközés, idegen tárgyak akadályozása kezelési hiba, a gyakorlat hiánya, gondatlanság, kiv a jogellenesen szándékos vagy súlyos gondatlan károkozás Melyek a legjellemz bb kizárások a géptörés biztosításnál? háború és politikai kockázatok nukleális reakció szándékos károkozás felel sség körében okozott károk t z- és t zkiegészít biztosítások kockázatai a biztosítás megkötésekor már meglév hibák és hiányosságok miatt keletkezett károk a természetes elhasználódás, ill. a karbantartás elmulasztása miatt keletkezett károk tartós vegyi, termikus, mechanikus, elektromos vagy elektromágneses hatások, öregedési, anyagfáradási jelenségek, korrózió, vízkövesedés, ill. más üledék hatása miatt keletkezett károk próbaüzem ill. a biztonsági határt meghaladó üzemi próba alatt keletkezett károk büntet jelleg költségek üzemszüneti veszteségek
37. Az Elektronikus berendezések összkockázatú fedezete milyen részekre osztható és ezen belül a kockázatviselés mire terjed ki? ????- gépkocsi biztosítás - adathordozók biztosítása - többletköltség biztosítása 38. Milyen üzemszünet biztosítási fajták vannak? - t züzemszünet- biztosítás: t zbiztosítási események bekövetkezése miatti üzemszünetre vonatkozik, a kiterjesztett fedezet a szokásos t zkiegészít kockázatokra is vonatkozik - géptörésüzemszünet- biztosítás:a gépbiztosításban fedezett károk bekövetkezése miatti üzemszünetre vonatkozik. 39. Mi a szerepe a bruttó nyereségnek és az üzemszünet biztosításnál és hogyan határozzuk meg? Bruttó nyereség: azaz összeg, amellyel a forgalomnak, a záró kész és félkész termékeknek és a befejetlen termelés záró értékének az össze meghaladja a nyitó kész- és félkész termékeknek, valamint a befejezetlen termelés nyitó értékének és a nem biztosított üzemeltetési költségeknek az összegét. A bruttó nyereség összegét a biztosított üzemnél szokásos könyvelési módszerekkel, az érvényben lév rendelkezések szerint számított értékcsökkenés figyelembe vételével kell meghatározni. 40. Mi a különbség a gépjárm felel sségbiztosítás és a Casco biztosítás között? - gépjárm - felel sségbiztosítás: olyan károkra nyújt fedezetet, amelyeket a gépjárm üzembentartója, vagy vezet je másnak okoz, és amelyeket a vonatkozó jogszabályok alapján köteles megtéríteni (rendszerint kötelez a megkötése)
23
-
gépjárm saját kár-(CASCO) biztosítás: olyan károkra nyújt fedezetet, amelyek a gépjárm vet és a benne ül ket érték, rendszerint saját hibából, vagy a károkozó ismeretlen.
41. Milyen biztosítási eseményekre köthet a Casco biztosítás? A biztosítási események vonatkozásában a biztosítók vagy a Ptk.-ra és pl.: a Vagyonbiztosítás Általános Feltételeire hivatkoznak, vagy részletesen megfogalmazzák azokat a szerz dési feltételekben. Általában részletesen meghatározásra kerül a töréskár, az eleminek tekintett károk csoportja és a biztosított vagyontárgyak ellopása, elrablása és az ezzel kapcsolatos sérülések köre is. A lopástól és a járm önkényes elvételét l meg kell különböztetni a sikkasztást, amely eseményre egyik biztosító sem vállalja a kockázatot. 42. Mi a szerepe az önrésznek, az indexálásnak és a bonus- malus rendszernek a Casco biztosításban? Önrészesedés: A CASCO- biztosításokban a biztosítók különböz önrészesedési rendszereket és mértéket alkalmaznak. A biztosítások általában megköthet k önrészesedéssel vagy önrészesedés nélkül. Ennek ellenére egyes biztosítók nem kötnek (lopás kockázatra is érvényes) önrész nélküli biztosításokat. Az önrészesedés lehet fix összeg , a kár vagy a díj %-ában megadott. A különböz megoldások az infláció követését célozzák. Indexálás: Valamennyi biztosító alkalmazza az indexálást az infláció, a gépkocsi-, az alkatrészárak és a munkadíjjak folyamatos és jelent s emelkedésének díjban történ kompenzálására. Az indexálás mértékére általánosan a KSH Fogyasztói árindex füzetében negyedévenként közzétett indexek szolgálnak alapul. A díjrendszer jellemz i: A más biztosításokban megszokott bonus- malus rendszerrel szemben valamennyi biztosító a bonust alkalmazza, meglehet sen hasonló vagy azonos mértékben. A leginkább elterjedt a kármentes évenkénti bonusfokozat ugrás. A bonus lehet díj- visszatérítés egy vagy több (max. 6) havi, vagy a jöv re szóló díjengedményes formában nyújtható. 43. Melyek a kockázat- elbírálás f szempontjai a szállítmány-biztosításnál? - az áru sajátosságainak ismerete - az útvonal ismerete, az esetleges átrakásokat, közbens tárolásokat beleértve - a fuvarozóeszköz, hajó esetén a hajó neve is - csomagolás módja - a fedezetbe adandó kockázatok 44. -
Milyen tételekb l állhat a biztosítási összeg a szállítmánybiztosításnál? a szállítmány beazonosításra alkalmas módon történ megnevezése a biztosított neve (rendeletre is kiállítható) biztosított útvonal a közbens tengeri kiköt k feltüntetésével biztosítási kockázatok megnevezése, melyre a fedezet érvényes fuvareszköz (hajónév) megnevezése biztosítási összeg kár bekövetkezése esetére szóló instrukció kötvényszám dátum
45. A nemzetközi szállítmánybiztosítás milyen feltételrendszer alapján m ködik? 24
„A”, „B” és „C” néven bevezetett feltételrendszerek közötti különbség a vállalt kockázatok terjedelmében van, a kizárások és egyéb általános rendelkezések azonosak. A legszélesebb biztosítási védelmet az „A” típusú feltételrendszer nyújtja. A kockázati záradék szerint a biztosítás fedezi valamennyi kockázat által okozott kárt, amelyre a kötvény kizárásai nem vonatkoznak. A „B” feltételrendszer sz kebb kör fedezetet jelent, amelynek kockázati záradéka felsorolja mindazokat a biztosítási eseményeket, amelyeket fedez. A legsz kebb fedezetet a „C” feltételrendszer nyújtja. 46. Milyen okmányok szükségesek a szállítmány-biztosítási károk érvényesítéséhez? A kárigényt az azt alátámasztó okmányokkal együtt kell a biztosítóhoz, illetve a kötvényben megjelölt megbízottjához benyújtani. A legfontosabb okmányok, melyekb l a jogalap és az összegszer ség megállapíthatók, a következ k: - biztosítási kötvény vagy bizonylat eredeti példánya - fuvarozási okmányok szintén eredeti példányban - külkereskedelmi számla - kárbiztosi szemlejegyz könyv, melynek kiállítását mindig a kötvényen feltüntetett kárbiztostól kell kérni - a fuvarozókkal, illetve a kárért felel s személyekkel közösen végzett kármegállapítás vagy ennek hiányában reklamációs levelezés 47. Kik a biztosítottak az épületek, építmények és az ingóságok vonatkozásában a lakásbiztosításnál? Biztosítottak köre: Biztosítottak épületek, építmények vonatkozásában - a kötvényen feltüntetett tulajdonos, lakásbérl , bérl társ, társbérl - tulajdonostársak tulajdoni hányaduk arányában - a lakásszövetkezet, a biztosítónál biztosított és a szövetkezet összes lakása darabszámának arányában, valamint - az egy kötvényen feltüntetett társasház, illetve lakásszövetkezet. Biztosítottak ingóságok vonatkozásában - a kötvényen név szerint feltüntetett személy - azok a közeli hozzátartozók, akik a biztosítási esemény bekövetkezésének id pontjában vele állandó jelleggel együtt éltek 48. Milyen vagyontárgyakra köthet lakásbiztosítás? a) Épületek - állandó lakás céljára szolgáló épületek: lakóházak, lakások, lakásbérlemények - nyaralók: nyaralók, hétvégi házak, hegyi hajlékok, présházak, tanyák stb. (évente kevesebb, mint 270 napig lakott) - építmények: medence, kerítés, kút, hidrofor- akna, támfal stb., általában a biztosított épületek értékének 10%-áig - nem lakás céljára szolgáló épületek, épületrészek (istálló, garázs, kamra, ól, terménytároló, picerekesz stb.) Melléképület 1.: a f épülettel megegyez kockázatviselési címen Melléképület 2.: eltér címen található (garázs a szomszédban) b) ingóságok A biztosító a biztosítottak tulajdonát képez , továbbá az általuk bérelt, biztosításra feladott ingóságokra viseli a kockázatot. Ingóságnak min sülnek azok a be nem épített vagyontárgyak, amelyek a háztartás viteléhez szükségesek, a biztosított személyek használatára szolgálnak és nem tartoznak a kockázatviselésb l kizárt ingóságok közé.
25
49. Milyen kockázatok bevállalását tartalmazza az alapbiztosítás és milyenekét a kiegészít biztosítás? a) alapbiztosítás tartalma: a következ kockázatokra terjed ki: t z, robbanás, villámcsapás els dleges hatása, vihar felh szakadás, hónyomás, jégverés, földrengés, földcsuszamlás, k - és földomlás, ismeretlen építmény, üreg beomlása, idegen járm ütközése és idegen tárgyak rád lése. b) Külön díj ellenében biztosítható események (kiegészít elemek): a biztosítók a modulrendszer alapján kínálják az alábbi kiegészít kockázatokra a fedezetet. - betöréses lopás és rablás - vízkár - árvíz - üveg - készpénz - villámcsapás indukciós hatása - felel sség - baleset 50. Milyen hitelbiztosítási formákat ismer? - Áruhitel-biztosítás - részletfizetési hitelbiztosítás - bankhitelek biztosítása - kezesi biztosítás - exporthitel-biztosítás 51. Mi min sül fizetésképtelenségnek a biztosítási esemény szempontjából? - az adós vagyona vagy hagyatéka felett a bírósági egyezségi eljárást a cs d elkerülése érdekében megnyitják - a fizetés megszüntetését követ en a cs dszabálynak megfelel en az ügyfél és valamennyi hitelez je között peren kívüli egyesség jött létre - a biztosított által az adós vagyonára kezdeményezett végrehajtás nem hozott kielégít eredményt 52. Milyen részletfizetési hitelbiztosítási formákat ismer? A részletfizetési hitelbiztosítás tárgya a részletfizetés mellett történ áruszállításból, illetve az áruszállítás finanszírozásából adódó követelés. A részletfizetési hitelbiztosításban szerz d fél lehet - a gyártó, aki termékét részletfizetés mellett közvetlenül értékesíti - a keresked , aki a gyártótól átvett terméket ilyen módon értékesíti - a pénzintézetek, amelyek ilyen ügyletet finanszíroznak - a refinanszírozó pénzintézetek 53. Mi a szerepe az exporthitel biztosításnak? Az exporthitel- biztosítás intézménye arra ad lehet séget az export röknek, hogy meghatározott nagyságú biztosítási díj fizetése ellenében hitelezésb l származó kockázataik terhe alól részben megszabaduljanak. Mikro szinten nézve tehát lehetséges mód a kockázatok általuk viselt részének csökkentésére. 54. Mi az árfolyam kockázati biztosítás lényege? Az export rnek a hitelezés id tartama alatt mindenképpen számolnia kell az árfolyamváltozás kockázatával. Biztosítási eseménynek a biztosítási szerz désben szerepl pénznemek forinttal szemben bekövetkezett értékváltozása min sül.
26
Az árfolyam biztosítás tárgya: a külföldi vev vel kötött áruszállítási (szolgáltatási) szerz désb l ered követelés, feltéve, hogy a fizetés pénzneme a MNB által hivatalosan jegyzett deviza, és a hitelezés id tartama a 360 napot meghaladja. 55. Mi a tenderbiztosítás tárgya és lényeges elemei? A tenderbiztosítás tárgya a tenderekre benyújtott ajánlatok tervezett költsége. Biztosítási eseménynek min sül, ha a biztosított elbírált tenderajánlat (nem formai hibák miatt) nem fogadták el. A biztosító kockázatviselése a biztosítási szerz dés létrejöttének, de legkés bb a tenderajánlat benyújtásának napjával kezd dik és az eredményhirdetés napjával sz nik meg. A biztosítás díja a versenytárgyalás napjáig felmerült tervezett költségek alapján kerül megállapításra. A biztosító kártérítése a versenytárgyaláson való részvétellel kapcsolatosan indokoltan felmerült és számviteli bizonylatokkal alátámasztott költségekre, de legfeljebb a tervezett, biztosított költségek 70%-ára vonatkozik. 56. Mi min sül nemfizetés káreseménynek a biztosításban? Nemfizetésnek min sül, ha az adós a kereskedelmi szerz désben eredetileg megállapított fizetési esedékességt l számított 180 napig nem vagy nem teljes egészében fizeti ki a biztosított kintlév séget.
-
-
-
57. Milyen általánosan alkalmazott kötvénytípusok léteznek a hitelbiztosításnál? az ún. globálkötvények olyan konstrukciók, amelyek szerint a biztosított egy adott termék vagy szolgáltatás vonatkozásában a teljes forgalmát biztosítja. Értelemszer en az ebb l adódó kockázatterítési lehet ség alacsonyabb biztosítási díjakban nyilvánul meg. Az ún. keretkötvényben nagyobb teret engednek a biztosítottnak a választásban. Itt jelölheti meg, mely vev ivel kapcsolatba kéri a biztosítást, az ellenérdekeltség feloldása viszont magasabb biztosítási díjakban juthat kifejezésre. Az ún. egyedi kötvények az ügylet jellegéhez és a szerz dési érték nagyságához igazodó biztosítási feltételekkel rendelkeznek, akkor alkalmazzák ket, ha a globál vagy keretkötvények alkalmazása nem indokolt (különösen nagy kiugró kockázatok).
58. Mi a jogvédelem biztosítás és milyen az érdek-összeütközés lehet ségét csökkent m ködési módok ismeretek? A jogvédelmi biztosítás a jogi költségek viselésére és a biztosítási fedezetb l fakadó már szolgáltatások nyújtására vonatkozó kötelezettség díj ellenében történ elvállalásból áll. A jogvédelmi biztosítás esetében érdek összeütközés keletkezhet a biztosított és a biztosító között pl.: ha a jogvédelmi biztosítással rendelkezik felel sségbiztosítással- ilyenkor a biztosító a számára legkifizet d bb megoldás felé terelhetné a kárrendezést. 59. Milyen rendelkezéseket kell a jogvédelmi biztosítási szerz désnek tartalmazni? A szerz dési feltételeknek több, a törvényben el írt rendelkezéseket tartalmazniuk kell: a) a biztosított azon jogának elismerését, hogy szabadon megválaszthatja jogi képvisel jét, amennyiben a biztosítási szerz dés jogi képvisel igénybevételét írja el b) egy olyan egyeztet eljárás meghatározását, amelyet a biztosító és a biztosított között a biztosító szolgáltatásával kapcsolatban keletkezett véleményeltérés esetén a feleknek követniük kell c) a biztosított azon jogának elismerését, hogy amennyiben a b) pontban jelzett eljárás nem vezetett eredményre, akkor a biztosítási szerz déssel kapcsolatos érdekei védelmében szabadon megválaszthatja ügyvédjét d) a biztosított tájékoztatását arról, hogy a biztosítóval keletkezett véleményeltérés esetén megilletik a b) és c) pontokban meghatározott jogok 27
e) azon eljárás szabályait, amelyet abban az esetben követnek a felek, ha a biztosító szolgáltatási kötelezettsége beálltának alapjául szolgáló esemény során két vagy több ellenérdek fél ugyanannál a biztosítónál rendelkezik jogvédelmi vagy felel sségbiztosítással f) a biztosítónak tájékoztatást kell nyújtani arról, hogy a 3 m ködési mód közül melyiket választja 60. Mi a segítségnyújtás (assistance) fogalma és milyen szerepet tölt be a hazai biztosítás gyakorlatában? A segítségnyújtási (assistance) tevékenység jelenleg még kevéssé ismert a hazai biztosítási piacon, ugyanakkor várható, hogy az elkövetkez években n ni fog e terület jelent sége. Tekintettel arra, hogy a magyar biztosítók még els sorban a csak a gépjárm biztosításokkal és a külföldre utazóknak kínált biztosításokkal összefüggésben kínálnak segítségnyújtási szolgáltatásokat. A segítségnyújtási tevékenység tartalma segítség azonnali hozzáférhet vé tétele a segítségnyújtási szerz dés által meghatározott esetekben és feltételekkel a szerz dés biztosítottja részére, amennyiben a biztosított egy véletlen esemény folytán bajba kerül. 61. Milyen segítségnyújtási szolgáltatások léteznek a külföldi biztosítási gyakorlatban? - utazáshoz kapcsolódó szolgáltatások - gépjárm vel kapcsolatos szolgáltatások - háztartási segítségnyújtási szolgáltatások - személybiztosításokban szerepl segítségnyújtási szolgáltatások - speciális szolgáltatások - szakmai segítségnyújtási szolgáltatások 5. Felel sségbiztosítás 1. Milyen sajátosságai vannak a felel sségbiztosítási szerz désnek? A felel sségbiztosítás lényegében a vagyonbiztosítás egyik fajtája. Ezért tartalmazza a törvény az erre vonatkozó rendelkezéseket a vagyonbiztosítás szabályozása körében külön alcím alatt. Az ilyen elkülönítést f ként az indokolja, hogy a biztosítás e fajtájánál a szerz d fél személyes vonatkozásai kerülnek el térbe, míg a vagyontárgyakkal való összefüggés inkább csak közvetett. 2. Hogyan határolható el a felel sségbiztosítás a vagyonbiztosítástól?
-
Vagyonbiztosításnál: A biztosítottak saját vagyontárgyai károsodnak A biztosító a biztosítottal áll közvetlenül jogviszonyban.
-
-
A kárt a károsult biztosítottnak fizeti meg a biztosító.
-
-
A biztosítási összeg a biztosított vagyontárgy értékéhez igazodik
-
Felel sségbiztosításnál: a károsodást mindig idegen 3. személy szenvedi el a károsult nem áll közvetlen jogviszonyban a biztosítóval, és a biztosítás els dleges célja sem az, hogy a károsultnak kártérítést nyújtson, hanem hogy a biztosítottat mentesítse az t terhel törvényes felel sség alól. Az esetleges limit csak a biztosító szolgáltatásának fels határát jelenti, a biztosítási értékkel nincs összefüggésben, ugyanis azt nem lehet el re meghatározni, hogy a felel sség alapján mennyit is kell majd fizetni A biztosító minden egyes felel sségbiztosítási káreseménynél a teljes kárért felel a kötelez gépjárm felel sségbiztosítási szerz dés alapján, ill. egyéb 28
(túlbiztosítás tilalma, kiv: új érték, helyreállítási érték) -
A biztosító mentesülhet, de ha fizet, akkor a kárért felel s személlyel szemben megtérítési jog illeti meg.
-
felel sségbiztosításnál a biztosítási szerz dés rendelkezéseinek megfelel en a biztosítási id szakon belül a limitösszeg erejéig áll helyt. A biztosítót még a biztosított szándékos vagy súlyosan gondatlan magatartása sem mentesíti, csak regresszjog illeti meg bizonyos- szerz désben szabályzott esetekben a biztosítottal szemben
3. Milyen esetekben van visszakövetelési joga (regressz) a biztosítónak a biztosítottal szemben? A biztosítót a károsulttal szemben a biztosított szándékos vagy súlyosan gondatlan magatartása sem mentesíti. A szándékos károkozás, továbbá a súlyos gondatlanságnak a szerz désben megállapított eseteiben azonban követelheti a biztosítottól a kifizetett biztosítási összeg megtérítését, kivéve, ha a biztosított bizonyítja, hogy a károkozó magatartása nem volt jogellenes. Kártérítési kötelezettség nincs jogellenes károkozó magatartás nélkül. 4. Mi a különbség a vétkes felel sség és az objektív felel sség között? A felel sségi jogalap szempontjából különbséget teszünk vétkes és vétkesség nélküli felel sség között. A vétkesség alapvet értelemben a szándékosságot és gondatlanságot jelenti, és szubjektív megítélést olyan értelemben, hogy a jogellenes magatartás tanúsítójának szubjektív akaratát helyezi a középpontba. Az objektív felel sség tehát a polgári jogban kivételesen érvényesül felel sségi forma, bár esetkörei állandóan b vül tendenciát mutatnak. Aki fokozott veszéllyel járó tevékenységet folytat, köteles az ebb l ered kárt megtéríteni. Mentesül a felel sség alól, ha bizonyítja, hogy a kárt olyan elháríthatatlan ok idézte el , amely fokozott veszéllyel járó tevékenység körén kívül esik. 5. Mi a felróhatóság és a jogellenesség a felel sségbiztosításban? A felróhatóság a polgári jogban az ún. rendes felel sségnek a dönt jellemz je. Aki másnak jogellenesen kárt okoz, köteles azt megtéríteni, ill. mentesül a felel sség alól, ha bizonyítja, hogy úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható. Ez azt jeleni, hogy a magatartás felel sséget akkor eredményez, ha a jogellenes és kártokozó magatartást tanúsító nem úgy járt el, ahogy ez az adott helyzetben elvárható. A jogellenesség a polgári felel sségnek elengedhetetlen eleme, vagyis jogellenesség hiányában tanúsított magatartással okozott károk esetén a polgári jogi következmény nem kártérítés, hanem kártalanítás. 6. Sorolja fel a fokozott veszéllyel járó tevékenységeket! ????????- gépi er vel m köd berendezések, különösen a gépjárm vek üzembetartása 7. Milyen alakzatai lehetnek a kárnak a felel sségbiztosításban? A polgári jogi felel sség tulajdonképpen eredményfelel sség, mert a magatartásnak hátrányos eredményt kell okoznia, amelynek tipikus megjelenési formája a kár, és ezért a szankció általában a kártérítés. Hagyományosan a kárnak két alakzatát különböztetjük meg, a tényleges kárt és az elmaradt hasznot. Ma már kárelemként ismert a káreseménnyel összefüggésben felmerült költség és a nem vagyoni kár is. 8. Közös károkozás esetén ki és milyen mértékben felel s a károsultakkal szemben?
29
Ha többen közösen okoznak kárt, felel sségük a károsulttal szemben egyetemleges, egymással szemben pedig magatartásuk felróhatósága arányában oszlik meg. A kár a károkozók között egyenl arányban oszlik meg, ha a magatartásuk felróhatóságának arányát nem lehet megállapítani. 9. Járadékigény esetén mi alapján határozzák meg a járadék összegét? Nincs jogi akadálya annak, hogy a károkozó és a károsult a ártérítés módjában külön megállapodjanak. Jogi lehet ség van arra is, hogy az érdekelt felek a jogszabálytól eltér , de abba nem ütköz megállapodást kössenek. Folyamatosan ismétl d károsodás esetén kártérítést lehet nyújtani a várható károk összegének t késítésével egy összegben vagy id szakonként esedékes járadék fizetésével is. A baleseti járadéknál az igazolt keresetveszteség, a tartáspótló járadéknál a korábban elért életszínvonal az irányadó. A járadékigényekre vonatkozó közös szabály, hogy a jogosult 6 hónapnál régebben lejárt alapos ok nélkül nem érvényesített részleteket többé nem követelheti. 10. A felel sségbiztosításnak milyen f bb kockázati csoportjait ismeri? - az ipari- gazdasági tevékenység folytatásához kapcsolódó felel sségi károk - természetes személyek által magánemberi min ségben okozott károk - bizonyos szakmák, hivatások m vel i által hivatásuk gyakorlása során okozott károk - bizonyos tisztséget betölt személyek által okozott károk - gépjárm - felel sségbiztosítási károk - termékek által okozott károk - környezet szennyezésével okozott károk - nukleális energia által okozott károk - speciális, új típusú károk pl. média 11. A következmény szempontjából hogyan csoportosíthatja a felel sségbiztosítási károkat? a) vagyoni károk - ténylegesen felmerült kár - értékcsökkenés - elmaradt vagyoni el ny - költségek, kiadások b) nem vagyoni jelleg hátrányok 12. Mi a szerz désen kívüli károkozás és a szerz désen belüli károkozás közötti különbség? (Mondjon rá példákat is) A szerz désen kívüli károkozás esetén természetesen létezik a biztosítási szerz dés a biztosított károkozó és a biztosító között, de nincs szerz dés a biztosított és a károsult között, ill. ha lenne is, a kár nem ezen szerz dés megszegéséb l keletkezik. Pl.: karbantartócéggel kötött felel sségbiztosítás. A karbantartó cég megállapodást köt egy lakás tulajdonosával a lakás kifejtésér l. A munka közben az egyik alkalmazott lever egy értékes vázát, amely összetörik A kárt nem a köztük fennálló szerz dés hibás teljesítésével okozták, hiszen a festést jól elvégezték, hanem a szerz dés keretein kívül. A szerz désen belüli károkozás esetén nem csak a biztosító és a biztosított károkozó, hanem a károsult és a biztosított között is szerz dés áll fenn, s ezen szerz dés keretén belül, els sorban annak hibás teljesítésével okoz kárt a biztosított a károsultnak. Tipikusan szerz désen belüli biztosítási eseménynek számít a szakmai felel sségbiztosítások körébe tartozó valamennyi károkozás. Pl.: - az orvosok által orvosi tevékenységük végzése közben okozott károk
30
- az adótanácsadók, könyvvizsgálók tevékenysége gyakorlása közben okozott károk is ide tartoznak - a termékfelel sségb l ered károk is 13. Mi a limit szerepe a felel sségbiztosításban? Külföldön és hazánkban az a gyakorlat, hogy a felel sségbiztosítási összeg limitált, általában éves limitösszeg határoznak meg. Ha biztosított ezt kimerítette, újabb keret adható, de err l a biztosító dönthet és arról is, hogy az újabb limitet emelt díjjal vállalja-e, vagy a korábbi díjtételt alkalmazza. 14. Milyen f bb felel sségbiztosítási fajtákat ismer? - általános felel sségbiztosítás - munkaadói, üzemi balesetekért való, valamint hivatali felel sségbiztosítás - szakmai felel sségbiztosítások - termékfelel sség- biztosítás - környezetszennyezéssel okozott károk felel sségbiztosítása - fuvarozói felel sségbiztosítás - vadászok, vadásztársaságok felel sségbiztosítása - egyéb speciális felel sség összegbiztosítások: rendez k felel ssége, felel ssége - a kötelez gépjárm - felel sségbiztosítás hazai rendszere
médiák
15. Általános felel sségbiztosításnál melyik az a két kitétel, amelynek megléte nyújt lehet séget a kártérítésre? - a károkozásnak szerz désen kívüli okozottnak kell lennie, azaz nem térítheti meg általános felel sségbiztosítás alapján a szerz désszegésb l ered károkat (ez a szakmai felel sségbiztosítások jellemz je) - a károkozásnak a biztosított kötvényen feltüntetett tevékenységi köre szerinti min ségben kell bekövetkeznie 16. Melyek azok a kockázatok, amelyekre kiegészít biztosítás köthet az általános felel sségbiztosításhoz? Különdíj megfizetése ellenében, b vített fedezetvállalással nyújtanak fedezetet bizonyos kockázatokra. Ezek általában a következ k: - termékfelel sség (sok társaságnál ez teljesen külön módozat) - környezetszennyezési károk - üzemi balesetek - elmaradt vagyoni el ny megtérítése (termeléskiesés, elmaradt haszon, stb.) 17. Milyen fontosabb kizárásokat ismer az általános felel sségbiztosításnál? - hasadó anyagok robbanás a nukleális reakciók, radioaktív sugárzás - gépjárm vek, gépi er vel m ködtetett munkagépek károkozása (erre külön biztosítást lehet kötni) - lassú állagromlás (zaj, füst, korom, rázkódás, stb.) által bekövetkezett károk - harci cselekményekkel, háborús eseményekkel összefügg károk - fuvarozói min ségben okozott károk (erre is külön biztosítás költhet ) - robbanóanyag tárolása - vegyszerek használatából ered károk - olyan tevékenységb l ered károk, amelyek különböznek a kötvényben feltüntetett tevékenységt l - biztosítottak és hozzátartozók egymásnak okozott kárai
31
-
szerz désben vagy egyoldalú nyilatkozatban a biztosított által vállalt jogszabályban rögzített felel sségnél szigorúbb helytállási kötelezettség kötbér, bíróság és hasonló jelleg költségek értéktárgyak elvesztése, ellopása
18. Milyen speciális típusú általános felel sségbiztosításokat ismer? - mez gazdasági tevékenységet folytató vállalkozások - mez gazdasági nagyüzemek - szállodák, panziók, fürd k felel sségbiztosítása 19. Mi a szerepe a gondozói felel sségbiztosításnak? A magánszemély által általviselt felel sség körében az egyik nagy csoport a felel sség olyan személyek károkozásért, akiknek belátási képessége hiányzik, vagy korlátozott. Akinek belátási képessége hiányzik, vagy fogyatékos, felel sségre nem vonható, helyette gondozója felel, kivéve, ha bizonyítja, hogy a felügyelet ellátása érdekében úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható. Gondozónak azt kell tekinteni, aki a vét képtelen személy felügyeletét ténylegesen ellátja, magatartását ellen rzi és irányítja. 20. Mi min sül önhibának az állattartói felel sségbiztosításban? Önhibának min sül, ha valaki ingerli az állatot, vagy a láncon tartott kutyához olyan közel megy, hogy az t elérheti. Az önhiba mentesítheti az állattartót, ha megtartotta az el írásokat és úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben elvárható. Egyéb esetekben az önhiba kármegosztásra adhat alapot. 21. Mikor mentesülhet a munkáltató a munkavállalónak okozott kár térítése alól a Munkaadói felel sségbiztosításnál? A munkáltató mentesül a felel sség alól, ha bizonyítja, hogy a kárt m ködési körén kívül es elháríthatatlan ok vagy kizárólag a károsult dolgozó elháríthatatlan magatartása okozata. A munkáltató felel sség alóli mentesülése szempontjából annak van jelent sége, hogy a károsodást el idéz ok és a munkáltató m ködése közötti összefüggés megállapítható. 22. Mikor köteles a munkavállaló a munkáltató által kifizetett kárt visszatéríteni? A munkavállaló visszafizetési kötelezettségének feltétele, hogy a munkaviszonyból ered kötelezettségét vétkesen megszegi. A munkáltató bizonyítja: - munkavállaló vétkességét - a kár bekövetkeztét - a kár mértékét - az okozati összefüggést 23. Mi min sül államigazgatási jogkörben okozott kárnak? - csak az államigazgatási jelleg , azaz közhatalom gyakorlása során kifejtett szervez , intézked tevékenységgel, ill. ennek elmulasztásával okozott kár - ha fegyveres testület rszolgálatot teljesít tagja a szolgálati feladatának teljesítése érdekében kifejtett tevékenységével okozott kárt. 24. Milyen f bb szakmai felel sségbiztosításokat ismer? - egészségügyi intézmények, magánorvosok, alkalmazott orvosok felel sségbiztosítása - gyógyszerészek felel sségbiztosítása - ügyvédek, jogtanácsosok, közjegyz k felel sségbiztosítása - könyvvizsgálók, adótanácsadók, gazdasági tanácsadók felel sségbiztosítása - gazdasági társaságok vezet tisztségvisel inek felel sségbiztosítása 32
-
tervez i felel sségbiztosítás független biztosításközvetít k (alkuszok, többes ügynökök) felel sségbiztosítása
25. Mi a beteg joga és mi a kezel orvosé? A beteg jogai: - egészségügyi ellátáshoz való jog - emberi méltósághoz való jog - a kapcsolattartás joga - az intézmény elhagyásának joga - a tájékoztatáshoz való jog - az önrendelkezéshez való jog - az ellátás visszautasításának joga - az egészségügyi dokumentáció megismerésének joga - az orvosi titoktartáshoz való jog A kezel orvos joga, hogy a tudományosan elfogadott vizsgálati és terápiás módszerek közül szabadon válassza meg az alkalmazandó eljárását - a beteg beleegyezését adja - a beavatkozás kockázata kisebb legyen az alkalmazás elmaradásának kockázatától, illetve a kockázatvállalására alapos ok legyen. 26. Az orvosi felel sségbiztosításban milyen esetekben térít a biztosító? - az orvosi szolgáltatást nem megfelel en végezték - az orvosi szolgáltatás tárgyi és személyi feltételei nem voltak biztosítva - téves diagnózist állítottak fel - korszer tlen eljárást alkalmaztak - indokolatlan kísérleti eljárás - szöv dmények keletkeztek gondatlan eljárás miatt - jogosulatlan beavatkozást végeztek - elmaradt tájékoztatás - a gyógyszerek mellékhatásának figyelmen kívül hatása fordult el . 27. Gazdasági tanácsadók szakmai felel sségbiztosítása mire nem terjed ki? - a megbízási szerz désben vállalt kötelezettségek nem teljesítése, vagy késedelmes teljesítése miatt felmerült károkra - a befektetési (ingatlan, vagy t zsdei ügyletekkel kapcsolatos) tanácsadással, illetve tevékenységgel okozott károkra 28. Gazdasági társaságok vezet tisztségvisel inek szakmai felel sségbiztosításából milyen kockázatok vannak kizárva? - szerz désben, vagy egyoldalú jognyilatkozatban, a jogszabályban el írtnál szigorúbb felel sség vállalása - befektetési, vagy t zsdei ügyletek során okozott károk (t zsdei ügyletnek min sül a saját vagy idegen értékpapír nyilvános forgalomba hozatala, ill. áruk t zsdei forgalmazása. 29. Milyen biztosítható kockázatokat ismer az alkuszok esetében? - téves tanácsadás - az ügyfél részére rossz vagy nem szükségleteinek megfelel biztosítási szerz dés megkötése - szabálytalan díjkezelés - az ügyfél által befizetett díj késedelmes továbbítása 33
kockázatokra szóló
-
jognyilatkozatok határid n túli továbbítása, illetve a továbbítás elmulasztása
30. A felel sségbiztosítási jogviszonynak milyen korlátai vannak? - id beli elhatárolódás - meghatározott károkozói min ség - összegszer en meghatározott felel sségi mérték - önrészesedéssel vállalt felel sségbiztosítások. 31. Mi a termék? Mit tekintünk hibás terméknek és a gyártó felel ssége mennyi ideig tart? Terméknek tekint a törvény minden import dolgot, beleértve a földm velés, erd gazdálkodás, állattenyésztés, a halászat és vadászat feldolgozatlan termékeit. A termék akkor hibás, ha nem nyújtja azt a biztonságot, amely általában elvárható, figyelemmel a termék rendeltetésére, ésszer en várható használatára, a termékkel kapcsolatos tájékoztatásra, a termék forgalomba hozatalának id pontjára, a tudomány és a technika állására. A gyártót a törvényben meghatározott felel sség az adott termék általa történt forgalomba hozatalától számított 10 évig terheli. 32. Mib l eredhet a termék hibája? A termék hibája eredhet - konstrukciós - gyártási - tájékoztatási hibából, illetve - fejl dési kockázatból - hatósági el írásból (ezt ritkán alkalmazzák). 33. Milyen kizárásokat alkalmaz általában a biztosító a termék felel sségbiztosításnál? A biztosító általában kizárja - a magában a hibás termékben keletkezett kárt - azokat a károkat, amelyek a hibás termék más termékbe történ beépítése kapcsán keletkeztek -
a termék visszahívása, illetve megsemmisítése miatt felmerül károkat a mentesülési esetekben foglaltak révén bekövetkezett károkat.
34. Milyen okai lehetnek a környezetszennyezési biztosítási eseménynek? A biztosítási eseménynek a meghatározása esetén a kár bekövetkeztének oka lehet - hirtelen bekövetkezett, „baleseti” eredet környezeti kár (pl. a csernobili atomer m , vagy jó néhány olajszállító teherhajó katasztrófája az elmúlt években, illetve a romániai ciánszennyez dés a Tiszában) - lassú, folyamatos hatások eredménye (füst, korom, por és egyéb hatások). 35. Milyen káresemények lehetnek a fuvarozói felel sségbiztosításban? - szállítóeszközt ért baleset - t z - robbanás, egyéb elemi csapás - rablás - kiegészítésként lopás esete is. 36. Mi a vadkár és a vadászati kár közötti különbség? A vadkár a vad által a mez gazdaságban és az erd gazdálkodásban okozott kár.
34
A vadászati káreseményben a vadászterületen a mez gazdasági terményekben, termesztett növényállományban, erd ben, védett természeti értékekben, halállományban, sz l ben, gyümölcsösben esik kár, melyet a vadászati jog gyakorlásában részt vev személyek okoznak. 6. A biztosító kockázata és kockázatkezelésének sajátosságai 1. Milyen összetev i vannak a biztosító egész tevékenységét érint kockázatoknak? - a biztosító tevékenységi területeinek kockázata, ezen belül: i. a biztosítási (kockázati, megtakarítási, szolgáltatási) ügylethez, valamint ii. a t kebefektetési ügylethez kapcsolódó kockázat - a biztosítónál folyó üzemviteli tevékenység egyes részfunkcióinak kockázata - a vállalat bels és küls környezetének kockázata. 2. Mi a biztosítástechnikai kockázat? A károk tényleges értékének a várt értékhez képest kedvez tlen eltérése, illetve ennek lehet sége (az egyenérték ség elve alapján számított kockázati díjak elégtelensége) a biztonságtechnikai kockázat. 3. Milyen összetev i vannak a biztosítástechnikai kockázatnak? Összetev i: a véletlen-, a változás- és a tévedés kockázata. 4. Milyen okokra vezethet vissza a véletlen kockázat? - egymástól nem független káreseményeknek a kockázatok nagy számához kapcsolódó egyidej bekövetkezése (ún. kumul-kockázat) pl. egyes elemei károknál - egymástól nem független káreseményeknek egymást követ en több biztosítástechnikai egységet érint , egyikr l a másikra terjed bekövetkezése (pl. szomszéd épületek t zkárai, betegségek közösségben való terjedése) - nagykárok és katasztrófakárok bekövetkezésének kockázata. A nagykárok és nagykockázatok fogalmát és határértékeit, valamint a hozzájuk kapcsolódó eljárási szabályokat általában – így nálunk is – jogszabály rögzíti. 5. Mit értünk a változás kockázatának? A változás kockázata annak lehet sége, hogy a károk tényleges értéke a becsült várható értékt l eltér, az eltérés oka az összes kár valószín eloszlásának a becslés id pontja után bekövetkezett el re nem látható változása. A változások érinthetnek néhány kockázatot, de az állomány egészét is 6. Mib l adódhat a tévedés kockázata? A tévedés kockázata a kockázati díj számítása során elkövetett tévedést jelent, vagyis, hogy a számítás az összes káreloszlás hibás becslésén alapul. A tévedés kockázata mindig hiányos, vagy rossz információra vezethet vissza. 7. -
A kockázatkezelés milyen fázisokra határolható el? kockázatok feltérképezése és felismerése kockázatok elemzése és értékelése kockázatok kezelése konkrét biztonsági célok megjelölése és a megfelel eszközök kiválasztása alapján.
8. Milyen biztosítástechnikai eszközök vannak egy társaság hatáskörében? - díjpolitika - biztonsági pótlék 35
- díjkiigazítási záradék - állománypolitika - kárrendezési politika - kockázati tartalékok képzése. 9. Mi a díjkiigazítási záradék szerepe és minek a függvénye? A változás kockázatához igazodó fontos díjpolitikai eszköz a díjkiigazítási záradék. Hosszú távú szerz dések esetében alkalmazásával a kockázati díj a növekv , vagy csökken kárértékekhez igazítható, mégpedig úgy, hogy a díjkiigazítás a kárgyakoriság és az átlagár változását egyaránt kifejezésre juttatja. 10. Több társaság határkörébe tartozó eszközök melyek lehetnek? - viszontbiztosítás - együttbiztosítás 11. Mi a célja a biztonságtechnikai tartalékok képzésének? Mind az államnak, aki a biztosítók m ködését felügyeli, mind a biztosítóknak egyaránt érdeke a megfelel tartalékképzés, hiszen ez a garanciája annak, hogy a biztosítók tartósan teljesíteni tudják kötelezettségeiket. 12. Milyen biztosítástechnikai tartalék fajták léteznek? o meg nem szolgált díjak tartaléka o matematikai tartalék, ezen belül: - életbiztosítási díjtartalék - betegbiztosítási díjtartalék - balesetbiztosítási díjtartalék - felel sségbiztosítási járadéktartalék o függ kár tartalékok, ezen belül: - bekövetkezett és bejelentett károk tartaléka (tételes függ kár tartalék) - bekövetkezett, de még be nem jelentett károk tartaléka (IBNR tartalék) o eredményt l függ díj-visszatérítési tartalék o eredményt l független díj-visszatérítési tartalék o káringadozási tartalék o nagy károk tartaléka o törlési tartalék o egyéb biztosítástechnikai tartalék. 13. Mi a megnem szolgált díjak tartaléka vagy díjátviteli tartalék? A szerz dés napján könyvelt éves bruttó díjnak a mérlegzárás id pontjáig csak egy része a megszolgált díj, nevezetesen az a része, amelynek fejében december 31-ig kockázatot vállalt. A könyvelt éves díjnak a többi része a mérlegzárás id pontjában még meg nem szolgált díj, amit a biztosítónak át kell vinnie a következ id szakra. A meg nem szolgált díjak tartaléka valójában nem más, mint passzív id beli elhatárolás. Ebb l ered en a tartalék ismertebb neve a nemzetközi szakirodalomban díjátvitel, vagy díjátviteli tartalék. 14. A matematikai tartalékoknak milyen fajtái vannak? - életbiztosítási díjtartalék - betegbiztosítási díjtartalék - balesetbiztosítási díjtartalék - felel sségbiztosítási járadéktartalék 15. Mi a megtakarítási és az öregedési tartalék közötti különbség? 36
Öregedési tartalék: a tiszta kockázati, illetve haláleseti kockázatot is tartalmazó vegyes életbiztosítások kockázati díjából képezik. Megtakarítási tartalék: Elérési és a vegyes életbiztosításokból képezik. 16. Mi a függ kár tartalék és milyen függ károkra kell tartalékot képezni? A függ károk tartaléka a nem-életbiztosítások legfontosabb tartaléka. A biztosítónak a mérleg fordulónapjáig bekövetkezett és bejelentett, de még nem, vagy csak részben rendezett károkra, valamint a még be nem jelentett ún. kés i károk fedezetére kell függ kár tartalékot képeznie. 17. Hol kell képezni eredményt l függ és hol az eredményt l független díjvisszatérítési tartalékot? Azokban a biztosítási ágazatokban, amelyekben a biztosítási feltételek alapján a biztosítottak részesednek az üzletág eredményéb l, ott ezt a nyereségrészt az eredményt l függ díjvisszatérítési tartalékba kell helyezni és ebben a tartalékban tartani mindaddig, amíg az visszajuttatásra nem kerül a szerz dési feltételek, illetve a biztosító döntésének megfelel en. Amennyiben a biztosítási szerz dés kármentesség, vagy alacsony káralakulás esetén a biztosítási díj egy részének visszatérítését tartalmazza, abban az esetben a biztosítónak eredményt l független díj-visszatérítési tartalékot kell képeznie valamennyi olyan szerz désre, amelynél a kedvez káralakulás miatt a biztosítottnak díj-visszatérítési igénye van. 18. Mikor tekinthet megfelel nek a biztosító likviditása? Akkor, ha a biztosító képes egy adott id pontban a hirtelen szükségessé váló fizetési kötelezettségeit korlátozás nélkül teljesíteni. Ez a követelmény nemcsak egy adott id pontra, hanem bármely id pontban érvényes. 19. Mi a szavatoló t ke (szolvencia) és mire szolgál? A biztosítóknak rendelkezniük kell az üzletmenet terjedelméhez igazodó minimális saját t kével. Ezt a saját forrást a biztosító szavatoló t kéjének, idegen nevén szolvenciájának nevezik. A szavatoló t ke arra szolgál, hogy kiegyenlítse azt a hiányt, ami akkor lép fel, amikor a tartalékok együttesen sem képesek elegend pénzügyi fedezetet biztosítani a felmerült kifizetési igényekre, függetlenül attól, hogy ez a hiány a biztosító felróható, vagy fel nem róható magatartásának következtében alakult-e ki. 20. Hogyan határozzuk meg a nem életbiztosítások szavatoló t ke szükségletét? A nem életbiztosítások esetében a szavatoló t ke szükséglet a bevételi index és a kárindex közül a magasabbik érték. 21. Mikor kell szanálási tervet és mikor pénzügyi intézkedési tervet készíteni? A biztosítóknak az éves beszámolójukkal együtt be kell nyújtaniuk a Felügyeletre a szolvencia számításukat is. Amennyiben a meglév eszközök nem fedezik a szükséges szavatoló t ke szintet, abban az esetben a Felügyelet szanálási terv készítésére kötelezheti a biztosítót. A Felügyelet pénzügyi intézkedési terv készítésére kötelezi a biztosítót, amennyiben a biztosító szavatoló t kéje kisebb a garancia alap (biztonsági t ke) szintjénél, illetve ha a biztosító biztosítástechnikai tartalékainak szintje nem éri el a szükséges mértéket, vagy a biztosítástechnikai tartalékok fedezete nem kielégít . 22. Melyek az általános befektetési alapelvek? - biztonság 37
- jövedelmez ség - likviditás - a befektetések megfelel összetétele. 23. A biztosító biztosítástechnikai tartalékait és biztonsági t kéjét milyen eszközökbe fektetheti be? A biztosítók számára korlátozott mozgásteret lehet vé tev befektetési szabályokat (és eszközöket) a Bit. határozza meg. 24. Mi a viszontbiztosítás szerepe? A viszontbiztosítás technikai szerepe az, hogy a biztosítókat megvédje a pénzügyi feszültségek, rosszabb esetben a fizetésképtelenség ellen. A viszontbiztosítás szerepe tehát technikai, hatása stabilizáló. A károkat ugyan nem csökkenti, de könnyebbé teszi a biztosító számára azok anyagi konzekvenciái elviselését. 25. Mi a nostro üzlet és a loro üzlet, valamint a reciprocitás? Nostro üzlet: passzív ügylet. Reciprocitás: a viszontbiztosítási fedezetbe adott (nostro) kockázatok, illet leg a viszontbiztosításba vállalt (loro) kockázatok hozzávet legesen azonos aránya. 26. Mi a retrocessziós szerz dés? A retrocessziós szerz dések keretében a viszontbiztosításba vett kockázat egy részét újabb viszontbiztosítás útján továbbadják, a viszontbiztosító az általa vállalt viszontbiztosításra újabb viszontbiztosítási szerz dést, ún. retrocessziós szerz dést köt. 27. Milyen viszontbiztosítási szerz déstípusokat ismerünk? - arányos szerz dések: - Quota Share szerz dés - Excedens Surplus szerz dés - Quota-Excedens szerz dés - nem arányos szerz dések: - Kárexcedens szerz dés - Stop Loss szerz dés. 28. Mi a különbség a Quota share és a Surplus szerz déstípus között? Quota share: a viszontbiztosító minden kockázatból azonos, el re meghatározott rész (%) erejéig részesül. Surplus: a viszontbiztosító a kockázatból csak akkor részesedik, ha az egy bizonyos összeget meghalad (megtartás) és csak a meghatározott összeget meghaladó részb l. 29. Mi a Quota-excendes szerz dés lényege? A Quota Share és Excedens Surplus szerz désformák kombinációja. A viszontbiztosító %-ban meghatározott részt vállal a kockázatból, de ha a viszontbiztosított %-ban meghatározott magatartása egy bizonyos összeget meghalad, úgy abból is részesedést vállal. 30. Miben különbözik a Kárexcendens és a Stop Los szerz dés típus egymástól? Míg a Stop Loss szerz dés általában egy ágazat (vagy esetleg egy egész intézet) meghatározott id szakban bekövetkezett összesített kárára, illetve kárhányadára vonatkozik, az Excess of Loss (=Kárexcendens) szerz dés egy biztosítási eseményb l ered összesített kár tekintetében nyújt védelmet. 31. Mi a saját megtakarítás és mit l függ ennek nagysága? 38
A viszontbiztosítás lehet vé teszi, hogy a biztosító a kockázatok elporlasztása révén csak olyan értékhatárig vesz részt az általa megkötött biztosításokban, amennyire ezt pénzügyi helyzetének, erejének, biztosítástechnikai szempontoknak megfelel en kívánatosnak tartja. Ez a saját megtakarítás. Sok dologtól függ a saját megtakarítás nagysága, de a legfontosabb a kockázat, a kockázat veszélyességi foka. 32. Mit nevezünk maximál tabellának és összeállításánál milyen szempontokat kell figyelembe venni? A viszontbiztosítási szerz déshez szükség szerint táblázatot csatolnak, amely tartalmazza az els biztosító saját megtartását a biztosított objektumok veszélyességi foka szerint összeállított különböz csoportjaira (maximál-tabella). A maximál-tabella összeállításánál az általános vállalati és kockázati szempontok mellett figyelembe kell venni az egyes biztosítási ágazatok speciális szempontjait is. 7. Biztosításpolitika, biztosítási piac, állami felügyelet 1. Mit értünk biztosításpolitika fogalmának és mi a célja? A biztosításpolitika fogalmán mindazon fels (makro) és közép (mezo) döntéseket értjük, amelyek a magánbiztosítók szolgáltatásainak kínálatát, illetve a keresletét meghatározó lényeges szerepl k magatartását befolyásolják, illetve megpróbálják befolyásolni. Az adott gazdaságpolitikai helyzethez igazodva eltér hosszabb és rövidebb távú célok befolyásolhatják a konkrét biztosításpolitika alakulását, leggyakrabban az állam finanszírozási problémáinak megoldása. 2. Mi volt a tontina és hogyan m ködött? A tontina olyan államkölcsönt jelentett, amelyben a kölcsönadók kamatok helyett esetlegesen életjáradékot kaptak. A kamatot 10 korcsoport között osztották el és a járadékot az adott korcsoport életben lév tagjai kapták. Minél többen haltak meg egy adott korcsoportban, annál nagyobb járadék jutott a túlél knek. Az utolsó túlél halála után az állam kötelezettségei megsz ntek és a t keösszeg az államé maradt. A Lorenzo Tonti orvostól származó jellegzetes életjáradéki biztosítási forma szervezésére Mazarin bíboros-államminiszter tett javaslatot XIV. Lajosnak zavaros pénzügyi helyzetének javítására és ezt a parlament 1689-ben el is fogadta. 3. Mi a vagyonbiztosítási piac sajátossága? A biztosítás absztrakt haszonnal bíró, ún. láthatatlan áru, melynek piacán a kereslet alakításában a kínálatnak meghatározó szerepe van. Gyakorlatilag el bb kerül sor az értékesítésre, mint a „termelésre” és a piacon értelemszer en állandó túlkínálat van (ez nem feltétlenül azonos a megfelel választékkal). A biztosítók általában rendkívül értékesítés centrikus piaci magatartást folytatnak. A díjak területén folyó verseny széls séges esetben aluldíjazás formájában jelentkezik, s így a biztosító fizet képességét veszélyeztetheti. Az ár csak utólag igazodik, a veszteség már érvényes szerz dések „árnyékában”, késve derül ki. 4. Hogyan lehet rendszerezni a biztosítási piacot? A piacon m köd intézmények számát, méretét és jogosítványait megkülönböztethet k a - monopolisztikus - oligopolisztikus - polipolisztikus piacok. A biztosítási piac attól függ en, hogy mekkora a kötelez biztosítások aránya, lehet - teljes 39
tekintve
- részleges. A biztosítások m velésének ágazati, illetve területi hatályait együttesen figyelembe véve célszer különbséget tenni - részpiacok - nemzeti (belföldi) piacok - nemzetközi piacok között. 5. Kik a biztosítási piac szerepl i a kínálati oldalról? - részvénytársaság - biztosítási szövetkezet - biztosítási egyesület - külföldi székhely biztosító magyarországi fióktelepe. 6. Ismertesse a keresleti oldal szerepl it? A biztosítási piacon a kereslet alanyai igen sokszín ek. Az életbiztosítások iránti kereslet meghatározói els sorban magánszemélyek. Bizonyos szakmai felel sségbiztosítások iránt csak az adott szakma m vel i jelentenek keresletet, viszont ha kötelez a biztosítás, akkor a teljes szakma keresletet jelent. T zbiztosítások iránt gazdálkodó szervezetek és magánszemélyek is jelenthetnek keresletet, még ha a biztosítók nem is ugyanazzal a termékkel igyekeznek kielégíteni az igényeket. 7. Milyen biztosítás közvetít k lehetnek? - biztosítási alkusz (bróker) cégek - független (többes) ügynökök - a biztosító ügynöke. 8. Mi a különbség a biztosítási bróker és a biztosítási ügynök között? Biztosítási bróker Biztosítási ügynök nem tartozik a biztosítótársasághoz a biztosítótársaság alkalmazza ügyfelek érdekeit veszi figyelembe az ügyfelek és biztosító érdekeit is figyelembe maga tartozik felel sséggel a tevékenységével veszi összefüggésben általa okozott kárért megbízotti, illetve munkavállalói ügynöki tevékenységet nem végezhet min ségében okozott kárért a biztosító felel s
9. Mi szabályozza ma Magyarországon a biztosítási etikai kérdéseket? A MABISZ Etikai Kódexe szabályozza azt. 10. Melyek azok a magatartásformák, amelyek be nem tartása kimeríti vagy súrolja az etikai vétséget? - az ügynök köteles magát igazolni - teljeskör tájékoztatás nyújtása - ügyféllel való érintkezés szabályai - nem lehet kényszeríteni a biztosítás megkötését - jutalék ügyfél felé történ felajánlása, illetve t le anyagi el ny követelése - más ügyfelekr l tájékoztatás adása - tisztességtelen verseny - üzleti titok megsértése - tájékoztatni kell a Társaságot minden etikát sért mozzanatról. 11. Melyek az állami szabályozás f bb területei a biztosításban? 40
Az állami biztosításpolitika közvetlen eszköze az állami biztosítás-felügyelet, melyet többnyire erre a célra egy elkülönült, részben vagy teljesen önálló intézményen keresztül gyakorol az állam. Maga a felügyelet csak végrehajtója, de nem önálló alakítója lehet a pénzügypolitikának. Szétválik tehát a szabályozó (regulator) és a felügyeleti (supervisor) funkció. Ennek megfelel en a felügyelet, mint jogalkalmazó végrehajtja a jogszabályokat a biztosítási piac szerepl i (els sorban a biztosítók és a biztosítási alkuszok) irányában. Gyakorlatilag minden tényleges biztosítási piaccal rendelkez államban van biztosításifelügyelet is. Ennek els dleges feladata az ügyfélvédelem megvalósítása a biztosítók pénzügyi problémáinak megel zése révén. 12. Milyen jellegzetes felügyeleti rendszerek ismertek? - angolszász (normatív) - német (materiális). 13. Mit szabályoz a Római Egyezmény és mikor jött létre? 1957-ben jött létre és a szolgáltatások szabadságának szükségességét fogalmazza meg az 52. és 60. cikkelyében. 14. Az EU biztosítási szabályzatának mik az alapfogalmai? - letelepedés szabadsága - szolgáltatások szabadsága - egységes engedélyezés rendszere. 15. A magyar szabályozásban melyek a Bit. legfontosabb jellemz i a felügyelet tekintetében? nem diszkriminatív: nem tesz különbséget a hazai és külföldi, szakmai és egyéb befektet k között kevés a Felügyelet mérlegelési joga a különböz engedélyezési, illetve engedély visszavonási eljárások során a termékengedélyezést fokozatosan felváltotta a termékek bejelentési kötelezettsége a szabályozás a biztosítottak érdekvédelmét els sorban azáltal igyekszik megvalósítani, hogy a biztosítók fizet képessége meg rzésének biztosítására törekszik. Ennek érdekében bevezeti az EU szabályozásnak megfelel en m köd (azoknál némileg szigorúbb) szolvencia szabályokat az új biztosítók alapításánál nem ad lehet séget kompozit tevékenységi engedélyre, a régebbi alapításúaknál pedig kötelez vé teszi az élet és nem-élet ágak biztosítón belüli szétválasztását.
-
-
-
16. Melyek a biztosításpolitikai legfontosabb – állami biztosítás-felügyeleten kívüli területei? ügyfélvédelmi alap infláció kezelése természeti katasztrófák biztosítása más pénzügyi szolgáltatásokkal kapcsolatos viszony szabályozása kötelez biztosítások biztosítási szféra adóztatása. 17. Melyek a legfontosabb infláció kezelési módszerek? - indexálás - revalorizáció - nyereségrészesedés - értékkövetés. 41
18. Mit nevezünk természeti katasztrófának és milyen eltér kockázatkezelést igényelnek? A biztosítási szaknyelv természeti katasztrófának nevezi az olyan eseményeket, melyek egy természeti jelenség (vagy természeti jelenségek sorozata) következtében lépnek fel, többnyire több egyedi káreseményt és a károk akkumulációja miatt különösen nagy összesített kárt okoznak. A különböz országok, illetve az országok egyes területei eltér módon vannak kitéve a természeti kockázatoknak (hurrikánok, földrengések…). Épp ezért eltér kezelést is igényelnek e problémák. Egy nagyobb katasztrófa egész országokat hozhat destabil helyzetbe, amennyiben nem történt meg a megfelel védelem, vagy t ketartalékolás. A katasztrófa kockázatok speciális tartalékolást igényelnek, mivel a károk bekövetkezésének várható ismétl dési periódusa általában sok év. 19. Mi a bankbiztosítás (Bankassurance)? A modern pénzügyi rendszerek egyik legjellegzetesebb folyamata a tulajdonosi szerkezetben és a szolgáltatások terén egyaránt végbemen integrációs folyamat. A jogszabályok deregulációs folyamata, a komputerizáció és a globalizáció olyan új lehet séget nyitott meg a pénzügyi szolgáltatások, illetve szolgáltatók együttm ködésére, melyek különböz innovációk sorát indították el a biztosítástechnikában is. Ennek egyik legmarkánsabb megjelenése a bankbiztosítás. 20. Mi a kötelez biztosítás szerepe és Magyarországon milyen biztosítási kötelezettség van? A kötelez biztosítások el írásai általában a biztosítási szférán kívüli érdekb l születnek. A közlekedésbiztonság egyik meghatározó eleme a gépjárm vek kötelez biztosítása. Amennyiben a biztosítás révén a megfelel t ke megteremt dik, úgy egy esetleges baleset után a kompenzáció a javítás lehet ségét adja meg. Ma Magyarországon több biztosítási szerz déskötési kötelezettséget kimondó jogszabály van, pl. a gépjárm vek üzembentartóira, a közjegyz kre, az ügyvédekre, a biztosítási alkuszokra. Számos esetben fordul el , hogy a felel sségbiztosítás kvázi kötelez , azaz jogszabály nem írja el , de az adott szakma csak kamarai tagsággal m velhet , a kamara pedig el írja tagjai számára a kötelez biztosítás megkötését.
-
-
21. Mi jellemzi Magyarországon az adópolitikát a biztosítás területén? társasági adó: a biztosítókat az egyéb vállalkozásokkal azonos módon kezelik közvetlen adó: nem terheli a biztosítási díjakat. Nem m ködik tehát sem ÁFA jelleg , sem biztosítási különadó személyi jövedelemadó kedvezmények: a mai szabályozás a hosszú távú megtakarításokat támogatja (élet-, illetve balesetbiztosítások), de versenyhátrányba hozza a biztosítókat az önkéntes nyugdíjpénztárakkal szemben biztosítási szolgáltatásokat terhel adókat nem vezettek még be, kivéve a személyi jövedelemadó kedvezmény elvesztéséhez kapcsolódó büntet terheket. Ez mindenképpen ösztönz er vel hat a hosszú távú gondolkodásra. 8. A biztosítási szerz déshez kapcsolódó munkafolyamatok
1. Hogyan kell történnie a kárbejelentésnek? A biztosítási szabályzatok rögzítik, hogy a bekövetkezett kárt mennyi id alatt kell bejelenten. Ez általában 48 óra. Ha a biztosított az el írás szerint a kárbejelentést megtette, eleget tett kötelezettségének. A kárbejelentést írásban kell megtenni, azonban a biztosító általában szóban is, telefonon is elfogadja azt.
42
2. A kár bejelentés írásbeli elmulasztása eredményezhet e mentesülést a kártérítés alól? Ha a kárbejelentést nem teszi meg a biztosított és a kár körülményei emiatt kideríthetetlenné válnak, akkor a biztosító mentesül a kár megtérítése alól. A kárbejelentést írásban kell megtenni, azonban a biztosító általában szóban is, telefonon is elfogadja azt. 3. Milyen feladatokat kell elvégezni a károk nyilvántartásba vételekor? A beérkezett kárjelentést regisztrálni kell és hozzá káraktát kell szerelni. A kárakta szerelési munkafolyamat felöleli az adott biztosítással kapcsolatos bels bizonylatok összegy jtését és az alapul szolgáló biztosítás érvényességének és díjfizetésének igazolását. 4. Mit vizsgál a kárügyintéz a jogalap elbírálása során? Azt vizsgálja, hogy: - a kárt bejelent személynek milyen érvényes biztosítása van, - a biztosítási díj megfizetésére, vagy meg nem fizetésére való tekintettel a káresemény id pontjában a biztosító kockázatviselése fennállt-e, - a bejelentett esemény a biztosítási feltételek értelmében biztosítási eseménynek min sül-e 5. Milyen részfeladatai vannak a kárrendezési munkának? - kárbejelentés - nyilvántartásba vétel és kárakta szerelés - jogalapelbírálás - kárkifizetés összegének megállapítása - kárellen rzés - károk felülvizsgálata - kárkifizetési összeg utalványozása. 6. A kárösszeg megállapítása milyen módon történik? A kárkifizetési összeg megállapítása egyes biztosítási módozatoknál csak a kötvényben szerepl biztosítási összeg meghatározását jelenti, pl. élet- és balesetbiztosítás esetében (irodai kárrendezés). Vagyonbiztosításoknál általában a szakért helyszíni kárfelmérést, kárbecslést kell, hogy végezzen: ilyenek a jégkárok, t zkárok stb. (helyszíni kárrendezés). 7. Mir l kell meggy z dni a káresemény bekövetkezésének vizsgálatakor? Arról, hogy a károsult magatartása miatt nem mentesül-e a biztosító kártérítési kötelezettsége alól. Nem áll-e fenn szándékos károkozás, vagy súlyosan gondatlanul okozott kár, illetve, hogy a biztosított közlési kötelezettségét nem sértette-e meg.
-
8. Milyen kárrendezés ágazati szakterületeket különböztetünk meg? személyi mez gazdasági (növény- és állatbiztosítási) gépjárm m szaki kárrendezések.
-
9. Mi tartozik a személybiztosítási szakterület feladatkörbe? az élet-, baleset-, betegség- és járadékbiztosítások alapján történ károk rendezése felel sségi személysérüléses károk rendezése visszavásárlási összegek számfejtése életbiztosítási kölcsön számfejtés orvosi szakért i ellátás. 10. Melyek az életbiztosítás jogalap elbírálásával kapcsolatos legfontosabb okmányok?
43
-
halotti anyakönyvi kivonat, amely hatósági okirat, ez tanúsítja a biztosított halálának bekövetkeztét haláleseti kár esetén a kedvezményezett személyét igazoló okmányok, így személyi igazolvány, születési, házassági anyakönyvi kivonat, hagyatéki végzés stb. a baleseti károknál a baleseti kárbejelent n lév orvosi igazolás, súlyosabb balesetek esetében külön orvosi szemle betegségbiztosítási térítés esetén a kezel kórház, egészségügyi intézmény, külföldre szóló betegségbiztosításnál a kezel orvos igazolása a betegség jellegér l, tartalmáról és a felmerült költségekr l.
11. Kinek a véleményére lehet szükség a személysérüléses károk elbírálásához? Gyakori, hogy az egészségkárosodás okának tisztázásához, a sérülés, vagy munkaképesség csökkenés fokának megállapításához orvosi szakért i vélemény szükséges. Az orvos szakért i feladatot a biztosító orvos szakért i látják el.
-
12. Milyen helyszíni szemlék szükségesek a növénykárok becslésekor? károsult területek helyszíni bejárása el szemlézés, ha az elemi kár miatt bekövetkezett terméskiesés az els bejáráskor nem állapítható meg károk pontos megállapításához rendkívül fontos a helyes mintaterek kijelölése szükség esetén közbees helyszíni szemlézés történik, különösen a hosszú tenyészidej kultúrálnál (pl. sz l , gyümölcs) végs kárbecslés a károk tényleges megállapításához.
13. Kinek és milyen igazolása szükséges a viharkárok rendezéséhez? A biztosítónak szükséges az Országos Meteorológiai Szolgálattól a széler sség igazolását megkérni, amelyet a káraktához csatolni kell. 14. Milyen igazolás bemutatására van szükség az állatkárok rendezésénél? Az állatkárok fontos okmánya a kárbejelent és az ahhoz tartozó állatorvosi igazolás. Az orvosi igazolás alapján tisztázható a kár oka, a kártérítés alá es állat azonosítása, s ezek figyelembevételével az elhullott, vagy kényszervágott állat értéke.
15. Mi alapján végzik el a gépjárm baleseteknél a járadékszámítást? A felel sségi személyi sérüléses károknál járadékfizetés esetén fontos feladat a járadék pontos és elégséges meghatározása. Képzése a járadékszámítási szabályzat alapján történik. 16. Hogyan történik a szolgáltatási összeg meghatározása a m szaki károk esetén? M szaki károk rendezése általában a kárszakért k kiszállása útján történik. A kárszakért a helyszínen kárfelvételi és kárbecslési jegyz könyvet vesz fel, abban részletesen felsorolja a károsodott vagyontárgyakat, azok min ségét, értékét, tisztázza a károsult vagyontárgy avultságát, ha nem új értékre szól a biztosítás. Mindezek birtokában megállapítja a kifizetend kárösszeget. 17. Milyen igazolás bekérése szükséges t zkárok és betöréskárok esetén? T zkároknál szükséges a T zoltóság T zvizsgálati jegyz könyvének bekérése, továbbá betöréskároknál a Rend rségi nyomozást megszüntet határozata, illetve a tettes megkerülése esetén az eljáró bíróság végzése 18. Milyen adatokat kell tartalmaznia a kárjegyz könyveknek?
44
A kárfelvételr l készült jegyz könyvet a kárszakért az ügyféllel is alá kell, hogy írassa annak dokumentálására, hogy a károsult a kártérítési összeget a maga részér l elfogadja. 19. Kifizethet -e a kártérítés kárellen rzés nélkül? Nem. 20. A kárellen rzés során a vizsgálatnak mire kell irányulni? - a kárt a biztosítási szerz dés feltételei és a vonatkozó utasítások szabályainak megfelel en állapították-e meg - a kárösszeg kiszámítása szakmai és számszaki szempontból helytálló-e - a kockázaton kívüli károkat nem térítették-e meg - a kárrendezéssel kapcsolatos iratok kezelése, kitöltése tartalmilag és alakilag megfelel-e az el írásoknak 21. Milyen esetekben kerül sor kárellen rzésre? Az ellen rzéseket valamennyi el írt esetben, illet leg szúrópróbaszer en a kárszakért k, illetve az arra felhatalmazott személyek végzik el. Minden olyan káreseményt ellen rizni kell, illetve a kárrendezést felül kell vizsgálni, ahol b ncselekmény vagy biztosítási csalás gyanúja merül fel. 22. Mi az eljárás vitás káros esetén? Az esetben, ha a károsult (biztosított) nem ért egyet a kárszakért megállapításaival, úgy kérheti a kár ismételt felülvizsgálatát. Ilyen esetben a kárszakért nek részletesen indokolni kell megállapításait és fényképes dokumentáció is szükséges. Amennyiben a károsult ezzel sem ért egyet, úgy kérheti a kár okának, vagy összegének független szakért által történ megállapítását. 23. Az orvosi bizottság hány tagból áll és ki jelöli a tagokat, valamint a bizottság elnökét? Az orvosi bizottságba a biztosító és a biztosított is egy-egy, a magyar biztosítási orvosok jegyzékében szerepl orvost jelöl. A két orvos megegyezéssel kijelöl egy harmadik (elnök) orvost, aki a két választott orvos szakvéleménye alapján – megegyezésük hiányában – dönt. 24. Ki fizeti az orvosi bizottság költségeit és az igazságügyi szakért költségeit? Az orvosi bizottsággal kapcsolatos költségeket maga a bizottság állapítja meg és azt a biztosító viseli. A független szakért költségeit a megbízó fizeti. 25. Mikor utalványozható a kártérítés? A kárrendezési szakfeladat befejez mozzanata a kárkifizetési összeg utalványozása. Az utalványozással az utalványozó azt juttatja kifejezésre, hogy a kárüggyel összefüggésben a jogalapot tisztázták, a kártérítési összeg megállapítása helyesen történt és a kárösszeg kifizethet .
45
