Forgalmi ismeretek 1. Határozza meg a következő fogalmakat: szolgálati elöljáró, üzemegységi diszpécser (KÖFI), forgalmi szolgálattevő! 2. Határozza meg a következő fogalmakat: jelenlétes forgalmi szolgálattevő, naplózó, váltókezelő! 3. Határozza meg a következő fogalmakat: tolatásvezető, térközőr, vonatjelentő őr, járművezető! 4. Határozza meg a következő fogalmakat: vonatvezető, kocsirendező, pilóta! 5. Határozza meg a következő fogalmakat: állomási személyzet, tolatószemélyzet, vonatkísérő személyzet, vonatszemélyzet! 6. Határozza meg a következő fogalmakat: vonalszemélyzet, időszakos megállóhely, forgalmi kitérő! 7. Határozza meg a következő fogalmakat: pályaelágazás, kezelési körzet, szolgálati hely! 8. Határozza meg a következő fogalmakat: járműtelep, nyomtávolság, fővágány! 9. Határozza meg a következő fogalmakat: mellékvágány, átmenő fővágány, vágányút! 10. Határozza meg a következő fogalmakat: vágányzár, motorkocsi, mozdony! 11. Határozza meg a következő fogalmakat: szerelvény, vonat, motorvonat! 12. Határozza meg a következő fogalmakat: rendes vonat, rendkívüli vonat, mentesítő vonat! 13. Határozza meg a következő fogalmakat: különvonat, szolgálati vonat, személyvonat! 14. Határozza meg a következő fogalmakat: tehervonat, szerelvényvonat, tolt vonat, tolómozdonnyal közlekedő vonat! 15. Határozza meg a következő fogalmakat: vonattalálkozás, tolatás, váltó, védőváltó, érintett váltó! 16. Határozza meg a következő fogalmakat: utasítást adó hangszórós távbeszélő, hangrögzítő berendezés! 17. Értelmezze a következő kifejezéseket: „a járművezetőt értesíteni kell” , „értesítés élőszóval”, „az értekezés lehetetlen”! 18. Értelmezze a következőket: „járműmegfutamodás”, „rendelkezési jog”! 19. Értelmezze a következő kifejezéseket: „a vonatnál alkalmazható legnagyobb sebesség”, biztosítóberendezés”, „központi forgalomirányítás”! 20. Ismertesse a szolgálati magatartással kapcsolatos szabályokat! 21. Hogyan kell számozni a vágányokat az állomáson? 22. Hogyan kell számozni a váltókat az állomáson és a nyílt pályán?
Forgalmi ismeretek
1.
23. Hogyan kell számozni az útsorompókat állomáson és a nyílt pályán? 24. Hogyan kell jelölni a peronokat ? 25. Milyen szabályokat ismer a motorvonatok kivilágításával kapcsolatban ? 26. Ismertesse a váltók forgalmi szempontból figyelembe veendő alkatrészeit! 27. Ismertesse a váltók használhatóságának forgalmi feltételeit! 28. Ki és mikor állíthat váltót vonat, illetve a. tolatás részére? 29. Ki engedélyezhet tolatást állomáson, nyílt pályán(vonalon) ? Hogyan kell értesíteni a járművezetőt a tolatás engedélyezéséről motorvonattal történő tolatáskor? 30. Kinek kell a tolatásvezetői teendőket ellátnia motorvonattal történő tolatás esetén 31. Milyen teendői vannak a tolatásvezetőnek ? 32. Hogyan kell közölni a járművezetővel tolatás közben a tolatási vágányút beállításának megtörténtét ? 33. Határozza meg a siklott kocsi fogalmát! Milyen esetben szabad a nyílt pályáról csak műszaki vizsgálat után elindulni a vonattal? 34. Ismertesse a vonatszemélyzet vezénylésére és létszámára vonatkozó szabályokat! 35. Milyen adatokat kell tartalmaznia egy operatív menetrendnek? 36. Ismertesse az állomástávolságú közlekedésre vonatkozó szabályok közül azokat, amelyek a járművezető szolgálat ellátását szabályozzák! 37. Milyen térközrendszereket ismer? Jellemezze ezeket ! 38. Ismertesse térközi közlekedésre berendezett pályán a vonatok közlekedésére vonatkozó szabályok közül azokat, amelyek a járművezető szolgálat-ellátását szabályozzák! 39. Milyen esetben és milyen szabályok betartása mellett kell a vonatokat időközben közlekedtetni? 40. Milyen okból lehet a vonatokat a helytelen vágányon közlekedtetni? 41. Hogyan közlekedhetnek a vonatok önműködő térközjelzőkkel felszerelt pályán a helytelen vágányon vágányzárás miatt? 42. Hogyan közlekedhetnek a vonatok önműködő térközjelzőkkel felszerelt pályán a helytelen vágányon célszerűségi okból? 43. Ismertesse az írásbeli rendelkezés kiállítására , kiadására, kézbesítésére vonatkozó szabályokat ! 44. Hogyan történhet a motorvonat felhatalmazása indításra állomáson? 45. Hogyan történhet a motorvonat felhatalmazása indításra nyílt pályán? 46. Ismertesse a foglalt vágányra történő vonatfogadás szabályait! 47. Milyen vonat minősül tolt vonatnak? Milyen szabályok vonatkoznak a tolt vonat közlekedésére?
Forgalmi ismeretek
2.
1. Határozza meg a következő fogalmakat: szolgálati elöljáró, üzemegységi diszpécser (KÖFI), forgalmi szolgálattevő! Szolgálati elöljáró (21. - 21. pont) 21. A szolgálati elöljáró a hozzá beosztottak munkáját irányító és ellenőrző dolgozó. Üzemegységi diszpécser (22. - 22. pont) 22. Az üzemegységi diszpécser az üzemegység beosztott dolgozóinak rendelkezésre jogosult szolgálati elöljárója. Rendelkezési joga kiterjed a társszolgálatok felé is a közlekedés lebonyolítását érintő kérdésekben. Az utasításban továbbiakban a diszpécserre előírtak a KÖFI-re is vonatkoznak. Központi forgalomirányító (KÖFI) (23. - 23. pont) 23. A központi forgalomirányításra berendezett vonalon a forgalom lebonyolításának egyszemélyi felelős irányítója. Rendelkezési joga kiterjed a forgalom lebonyolításában résztvevő valamennyi dolgozóra, továbbá a forgalom lebonyolítását közvetlenül érintő kérdésekben a társszolgálatok dolgozóira is. Forgalmi szolgálattevő (24. - 24. pont) 24. Vonatközlekedés, továbbá a tolatás irányítója állomáson és kijelölt szolgálati helyen. Szolgálatával kapcsolatos rendelkezéseit a szolgálati helyeken, a nyílt pályán és a vonatokon valamennyi ott szolgálatot teljesítő dolgozó köteles tudomásul venni és végrehajtani. Egy szolgálati helyen egy időben több forgalmi szolgálattevő (rendelkező, külső stb.) is végezhet szolgálatot. Ilyenkor teendőiket és hatáskörüket a szolgálati hely végrehajtási utasításában kell meghatározni. Nem kell forgalmi szolgálattevőnek szolgálatot teljesíteni állomáson és pályaelágazáson akkor, ha a vonatközlekedés az alapállásukban folyamatosan lezárt váltókon bonyolódik le. 2. Határozza meg a következő fogalmakat: jelenlétes forgalmi szolgálattevő, naplózó, váltókezelő! Jelenlétes forgalmi szolgálattevő (25. - 25. pont) 25. A központi forgalomirányításra berendezett vonal állomásain szolgálatot teljesítő forgalmi szolgálattevő. Rendelkezési jogát csak akkor gyakorolhatja, ha a KÖFI az állomás kezelési körzetét a jelenlétes forgalmi szolgálattevőnek (továbbiakban: jelenlétes) helyi kezelésre átadta. Naplózó (26. - 26. pont) 26. Állomásokon szolgálati okmányokat vezető dolgozó. Váltókezelő (27. - 27. pont) 27. A helyszíni, vagy központi állítású váltók állításával, ellenőrzésével, őrzésével, továbbá a helyi viszonyokhoz mérten esetleg gondozásával és az egyes állomásokon a helyhez kötött jelzők kezelésével is megbízott dolgozó, tekintet nélkül arra, hogy milyen elnevezésű szolgálati helyen végez szolgálatot. A felügyeletére bízott váltókörzetet a szolgálati hely végrehajtási utasításában kell kijelölni. Forgalmi ismeretek
3.
3. Határozza meg a következő fogalmakat: tolatásvezető, térközőr, vonatjelentő őr, járművezető! Tolatásvezető (28. - 28. pont) 28. Tolatási műveletet szervező, helyszínen irányító és ellenőrző dolgozó. A tolatásvezető a tolatás vezetése mellett a kocsirendezői teendőkkel is megbízható. Kocsirendező (29. - 29. pont) 29. A tolatásvezető irányítása alatt - a járművezető kivételével - a tolatásban részt vevő dolgozó. Térközőr – vonatjelentő őr – szükség-vonatjelentő őr (30. - 30. pont) 30. Nyíltvonali szolgálati helyen közlekedést szabályozó dolgozó. A térközőr a vonatközlekedést térköz biztosítóberendezéssel, a vonatjelentő őr nem biztosított térközjelzőkkel és távbeszélőn adott közleményekkel szabályozza. A szükség- vonatjelentő őr a vonatközlekedést hordozható jelzőkkel, jelzőeszközökkel, távbeszélőn vagy rádiótelefonon adott közleményekkel szabályozza. Járművezető (31. - 31. pont) 31. Az önjáró vasúti járművek (motorkocsi, mozdony, munkagép) vezetője. Feladata a járművezetői teendők elvégzésén kívül azoknál a vonatoknál, amelyek vonatvezető, illetve vezető jegyvizsgáló nélkül közlekednek, a vonatkísérői ténykedések elvégzése is. Vonatvezető nélküli közlekedés esetén a vonatszemélyzet rendelkezésre jogosult vezetője. 4. Határozza meg a következő fogalmakat: vonatvezető, kocsirendező, pilóta! Vonatvezető (32. - 32. pont) 32. Személyszállító vonat kivételével a vonatszemélyzet rendelkezésre jogosult vezetője. Kocsirendező (29. - 29. pont) 29. A tolatásvezető irányítása alatt - a járművezető kivételével - a tolatásban részt vevő dolgozó. Pilóta (34. - 34. pont) 34. Pilótának nevezzük az adott vonalon vonalismerettel rendelkező olyan dolgozót, aki a vonalismerettel nem rendelkező járművezető mellé van beosztva. A pilóta köteles a járművezető mellett tartózkodni, és őt menet közben a vonalismerettel kapcsolatos tudnivalókról folyamatosan tájékoztatni. Amennyiben a járművet más vasút állományában lévő járművezető vezeti, végrehajtási utasításban kell a pilóta járműhöz történő vezénylésének feltételeit és a vonatszemélyzet felelősségi körét szabályozni.
Forgalmi ismeretek
4.
5. Határozza meg a következő fogalmakat: állomási személyzet, tolatószemélyzet, vonatkísérő személyzet, vonatszemélyzet! Állomási személyzet (36. - 36. pont) 36. Állomáson forgalmi ténykedést végző dolgozók gyűjtőelnevezése. Tolató személyzet (37. - 37. pont) 37. A tolatásban részt vevő dolgozók (a tolatásvezető, a járművezető, a kocsirendező, a váltókat állító dolgozó stb.) gyűjtőelnevezése, tekintet nélkül arra, hogy melyik szolgálat létszámába tartoznak. A rendszeres tolatásban résztvevő kocsirendezők létszámát a szolgálati főnök köteles meghatározni. A megállapítottnál kevesebb létszámmal, szükség esetén 1 fővel is - a szolgálati hely végrehajtási utasításában szabályozott módon - el kell végezni a tolatást az utasításban előírt szabályok szerint. Vonatkísérő személyzet (38. - 38. pont) 38. A vonatra a járművezetőn kívül beosztott dolgozók gyűjtőelnevezése. Vonatszemélyzet (39. - 39. pont) 39. A vonatkísérő személyzet és a járművezető gyűjtőelnevezése. 6. Határozza meg a következő fogalmakat: vonalszemélyzet, időszakos megállóhely, forgalmi kitérő! Vonalszemélyzet (40. - 40. pont) 40. A nyílt pályán a vonatforgalmat szabályozó, illetve vonatmegfigyelésre kötelezett dolgozók gyűjtőelnevezése, tekintet nélkül arra, hogy melyik szolgálat létszámába tartoznak. Forgalmi kitérő (48. - 48. pont) 48. Csak vonattalálkozásra berendezett szolgálati hely. A forgalmi kitérőre az állomásokra vonatkozó rendelkezések érvényesek. Időszakos megállóhely (51. - 51. pont) 51. Olyan megállóhely, ahol csak a menetrendben meghatározott időszakban közlekedő vonatoknak kell megállni. 7. Határozza meg a következő fogalmakat: pályaelágazás, kezelési körzet, szolgálati hely! Pályaelágazás (53. - 53. pont) 53. Nyíltvonali szolgálati hely, ahol más vonal, vagy olyan saját célú vágány, illetve csatlakozó vágány ágazik ki, ahová vonatok közvetlenül bejárnak.
Forgalmi ismeretek
5.
Kezelési körzet (54. - 54. pont) 54. Az a terület, melyre egy adott szolgálati hely biztosítóberendezésének hatása kiterjed. Rendelkezés szempontjából a kezelési körzet állomási területnek minősül, ha: a biztosítóberendezés folyamatosan ellenőrzi a váltó, valamint a vágány foglaltságát; - a biztosítóberendezés üzemképes; - a biztosítóberendezés kezelésével a kezelési körzetben a vonatforgalom irányítását egy személy (forgalmi szolgálattevő, vagy KÖFI ) végzi. A kezelési körzetek határairól, a kezelési körzet átadásának módjáról, valamint a járművezetők ezzel kapcsolatos értesítéséről a szolgálati helyek végrehajtási utasításában kell rendelkezni. Szolgálati hely (55. - 55. pont) 55. Az a hely, ahol jelenléte esetén a dolgozó az utasításokban meghatározott tevékenységeket végzi. A szükséges feltételek megléte esetén a szolgálati hely lehet távvezérelt, illetve időszakos. Ilyen szolgálati helyeken a szolgálati hely végrehajtási utasításában kell szabályozni a szolgálat végrehajtásának módját. 8. Határozza meg a következő fogalmakat: járműtelep, nyomtávolság, fővágány! Járműtelep (59. - 59. pont) 59. Járművek karbantartására, javítására vagy tárolására berendezett szolgálati hely. Nyomtávolság (60. - 60. pont) 60. A vágány két sínszála közötti távolság. A normál nyomtávolság 1435 mm, a széles ennél több, a keskeny ennél kevesebb. Fővágány (61. - 61. pont) 61. Az állomás minden vonatfogadásra kijelölt vágánya. Állomáson és megálló-rakodó helyen a nyílt pálya vágányának egyenes irányba álló bejárati váltón (váltókon) át folytatását képező vágány neve: átmenő fővágány. Ha egyvágányú pálya állomásán a nyílt pálya vágánya egyenes irányba álló váltón (váltókon) át folytatódik, de az állomás túlsó végén kitérő irányba álló váltón (váltókon) át csatlakozik a nyílt pályához (vágánytengely ugrás): az állomásnak két átmenő fővágánya van. Ilyen állomáson azokat a vágányokat kell átmenő fővágánynak tekinteni, amelyekre a vonatok egyenes irányba álló váltón (váltókon) át haladnak be. Forgalmi szempontból nincs átmenő fővágány: a./ fejállomásokon; b./ elágazó és csatlakozó állomásokon az elágazó, illetve csatlakozó vonal felől.
Forgalmi ismeretek
6.
9. Határozza meg a következő fogalmakat: mellékvágány, átmenő fővágány, vágányút! Mellékvágány (62. - 62. pont) 62. Az állomásokon vonatfogadásra ki nem jelölt vágány. Fővágány (61. - 61. pont) 61. Az állomás minden vonatfogadásra kijelölt vágánya. Állomáson és megálló-rakodó helyen a nyílt pálya vágányának egyenes irányba álló bejárati váltón (váltókon) át folytatását képező vágány neve: átmenő fővágány. Ha egyvágányú pálya állomásán a nyílt pálya vágánya egyenes irányba álló váltón (váltókon) át folytatódik, de az állomás túlsó végén kitérő irányba álló váltón (váltókon) át csatlakozik a nyílt pályához (vágánytengely ugrás): az állomásnak két átmenő fővágánya van. Ilyen állomáson azokat a vágányokat kell átmenő fővágánynak tekinteni, amelyekre a vonatok egyenes irányba álló váltón (váltókon) át haladnak be. Forgalmi szempontból nincs átmenő fővágány: a./ fejállomásokon; b./ elágazó és csatlakozó állomásokon az elágazó, illetve csatlakozó vonal felől. Vágányút (66. - 66. pont) 66. Állomáson az a vágányrész, amelyen az érkező vonat az első bejárati váltótól a megállás helyéig (vágányút-ellenőrzésnél az első kijárati váltóig), illetve a teljes áthaladásig, induló vonat az indulás helyétől az utolsó kijárati váltó elhagyásáig haladni fog, tolatás közben pedig az a vágányrész, amelyen a tolatás történni fog.
10. Határozza meg a következő fogalmakat: vágányzár, motorkocsi, mozdony! Vágányzár (67. - 67. pont) 67. Vágány, vagy vágányrész kizárása a forgalomból előre látott, vagy előre nem látott munka elvégzése miatt. Motorkocsi (68. - 68. pont) 68. Személyszállításra berendezett vontatójárművek gyűjtőelnevezése. Mozdony (69. - 69. pont) 69. Személyszállításra be nem rendezett vontatójárművek (kivéve a munkagépeket) gyűjtőelnevezése.
Forgalmi ismeretek
7.
11. Határozza meg a következő fogalmakat: szerelvény, vonat, motorvonat! Szerelvény (72. - 72. pont) 72. Tolatás vagy vonatközlekedés céljából összeállított vontató és vontatott járművek egysége. Vonat (73. - 73. pont) 73. Általában a nyílt pályán történő közlekedés céljából forgalomba helyezett, előírt jelzésekkel ellátott olyan szerelvény, amelynél működő mozdony vagy motorkocsi van, és vonatszemélyzet teljesít szolgálatot. Forgalmi szempontból vonatként kell kezelni: a) egyedül közlekedő mozdonyt (mozdonyokat), motorkocsit (motorkocsikat), b) egyedül vagy kocsikkal közlekedő tehervágány-gépkocsikat, önjáró munkagépeket is. Motorvonat (74. - 74. pont) 74. MIXA-P XXV A., MX-P XXVIII, MXA-P XXVIIIA. típusú járművekből összeállított szerelvény, mely a vonatra előírt feltételeknek megfelel. Legkisebb üzemszerű egysége három kocsiból áll. 12. Határozza meg a következő fogalmakat: rendes vonat, rendkívüli vonat, mentesítő vonat! Rendes vonat (75. - 75. pont) 75. A szolgálati felsőbbség kijelölése alapján naponként vagy csak meghatározott napokon, illetőleg meghatározott időszakban közlekedtetendő vonat. Rendkívüli vonat (76. - 76. pont) 76. Felmerülő szükség esetén forgalomba helyezett teher-, mentesítő, külön-, vagy szolgálati vonat. Mentesítő vonat (77. - 77. pont) 77. Rendkívüli utas áramlás esetén forgalomba helyezett vonat. 13. Határozza meg a következő fogalmakat: különvonat, szolgálati vonat, személyvonat! Különvonat (78. - 78. pont) 78. Közforgalomban igénybe nem vehető, külön rendelkezéssel forgalomba helyezett vonat. Szolgálati vonat (79. - 79. pont) 79. Vasútüzemi célból forgalomba helyezett vonat. Utas- és áruszállításra nem használható fel. Közelebbi elnevezésüket rendeltetésük vagy közlekedtetésük oka határozza meg (kémszemle, segély-, munka-, mérő-, kísérleti-, próba-, mozdony-, szerelvény-, hó takarító-, tanuló-, vizsga-, vágányfektető, vágányszedő, hosszúsín szállító-, sínmező szállító-, műhely- stb. vonat). Személyszállító vonat (80. - 80. pont) 80. Az utas szállítás céljából forgalomba helyezett gyors-, sebes-, vagy személyvonat.
Forgalmi ismeretek
8.
14. Határozza meg a következő fogalmakat: tehervonat, szerelvényvonat, tolt vonat, toló-mozdonnyal közlekedő vonat!
Tehervonat (81. - 81. pont) 81. Áruszállítás céljából forgalomba helyezett vonat. Szerelvényvonat (82. - 82. pont) 82. Szerelvényvonat a tároló állomásról a vonatindító állomásra vagy viszont közlekedő személyszállító járművekből összeállított olyan vonat, amely utasokat nem szállít. Tolt vonat (83. - 83. pont) 83. A nem elöl működő mozdonnyal vagy motorkocsival továbbított olyan vonat, melynél a vonat elején lévő kocsi és a nem elöl működő mozdony, vagy motorkocsi között nincs távvezérlő kapcsolat. Toló mozdonnyal közlekedő vonat (84. - 84. pont) 84. Olyan vonat, amelynél a vonat elején és végén is működő mozdony van, de nincs közöttük távvezérlő kapcsolat. 15. Határozza meg a következő fogalmakat: vonattalálkozás, tolatás, váltó, védőváltó, érintett váltó! Vonattalálkozás (85. - 85. pont) 85. Ugyanazon a vágányon közlekedő vonatoknak szolgálati helyen történő találkozása. Ellenkező irányú vonatoknak szolgálati helyen történő találkozását vonatkeresztezésnek, azonos irányú vonatoknak szolgálati helyen történő olyan találkozását, amikor a később érkező vonat az előbb érkező vonat előtt halad tovább, vonatmegelőzésnek nevezzük. Menetrendszerű közlekedés esetén a vonatok a menetrendben kijelölt szolgálati helyen találkoznak. Késés alkalmával a vonattalálkozások valamelyik más szolgálati helyen bonyolíthatók le. Tolatás (87. - 87. pont) 87. Közlekedő vonatok mozgását kivéve, vasúti járművek emberi, vagy gépi erővel a vágányon végrehajtott szándékos helyváltoztatása. Váltó (88. - 88. pont) 88. Vágányba épített állítható szerkezet, amellyel a haladó járművek eredeti irányuktól jobbra vagy balra más vágányra terelhetők. Forgalmi szempontból nem kell váltónak tekinteni azt a váltót, amelynek simuló csúcssínjét a tősínhez kiszögelték. Az ilyen váltók váltójelzőjét le kell takarni. Védőváltó (89. - 89. pont) 89. Olyan váltó, amely megfelelő állásában rögzítve megakadályozza, hogy a vonat vagy a tolatás vágányútjába oldalról járművek jussanak. Érintett váltó (90. - 90. pont) 90. Olyan váltó, amelyen keresztül a vonat-, vagy a tolatási mozgás lebonyolítódik. Forgalmi ismeretek
9.
16. Határozza meg a következő fogalmakat: utasítást adó hangszórós távbeszélő, hangrögzítő berendezés!
Utasítást adó hangszórós távbeszélő (99. - 99. pont) 99. Olyan távbeszélő, amely lehetővé teszi a forgalmi irodából a váltókörzetekbe és egyéb helyekre az utasítások közlését és nyugtázását, továbbá a hangszórós körzetek egymás közötti értekezését. Hangrögzítő berendezés (100. - 100. pont) 100. Az értekező berendezéseken az adott és vett közleményeket legalább 48 órán át rögzítő készülék. 17. Értelmezze a következő kifejezéseket: „a járművezetőt értesíteni kell” , „értesítés élőszóval”, „az értekezés lehetetlen”! Az utasítás szövegében előforduló kifejezések értelmezése (104. - 104. pont) 104. Az utasítás szövegében előforduló: a) „a járművezetőt értesíteni kell” kifejezés azt jelenti, hogy a közlekedéssel kapcsolatos rendelkezéseket és értesítéseket a járművezetővel írásbeli rendelkezésen írásban és a nyomtatvány kézbesítésekor élőszóval is közölni kell. Nem kell írásbeli rendelkezést adni, ha az értesítés hangrögzítő berendezésre kapcsolt hírközlő eszközön történik, és az utasítás másként nem rendelkezik. b) „élőszóval” kifejezés alatt közvetlenül szóban, távbeszélőn vagy rádiótelefonon adottvett közléseket kell érteni. c) „az értekezés lehetetlen” kifejezés azt jelenti, hogy két szomszédos szolgálati hely között valamennyi hírkapcsolat meghibásodott.
18. Értelmezze a következőket: „járműmegfutamodás”, „rendelkezési jog”! d) „járműmegfutamodás” a vasúti járműveknek a dolgozók akaratán kívül bekövetkezett mozgásait jelenti. e) „legfeljebb 15 km/h” kifejezés azt jelenti, hogy a járművezető a vonat sebességét úgy köteles megválasztani a látási és pályaviszonyoknak megfelelően, hogy a vonatot a felmerülő akadály előtt biztosan meg tudja állítani. A sebesség a legjobb látási viszonyok között sem haladhatja meg a 15 km/h-t. f) „Rendelkezési jog” kifejezés azt jelenti, hogy a rendelkezésre jogosult szolgálati főnök, illetve szolgálati elöljáró forgalom-lebonyolítással kapcsolatos utasításait a szolgálatban lévő forgalmi dolgozók és a társszolgálati ágak dolgozói, valamint a társasággal szerződéses viszonyban álló munkáltatók dolgozói kötelesek maradéktalanul végrehajtani.
Forgalmi ismeretek
10.
19. Értelmezze a következő kifejezéseket: „a vonatnál alkalmazható legnagyobb sebesség”, biztosítóberendezés”, „központi forgalomirányítás”! g) „A vonatnál alkalmazható legnagyobb sebesség” kifejezés azt jelenti, hogy nem szabad túllépni: - a járművekre engedélyezett sebességet; - a pályára engedélyezett sebességet; - a jelzők jelzéseivel engedélyezett sebességet; - a vonat fékezett tömegének (fékezett súlyának) megfelelő sebességet; az utasításokban és rendelkezésekben meghatározott, illetve előírt sebességet. „Biztosítóberendezés” kifejezés azt jelenti, hogy a váltók és a figyelembe veendő jelzők között olyan szerkezeti függés van, hogy a jelzőt csak akkor lehet továbbhaladást engedélyező állásba állítani, ha a vágányútban fekvő váltók, és a figyelembe jövő védőváltók megfelelő állásban vannak, és le vannak zárva. Használatukat a Kezelési Szabályzat tartalmazza. Központi forgalomirányítás” kifejezés azt jelenti, hogy egyes vonalakon vagy vonalrészeken a szükséges műszaki feltételek megléte esetén a szolgálati helyek végrehajtási utasításában szabályozott módon jelen utasítás egyes pontjaitól eltérően a forgalom irányítását egy személy (a KÖFI) is végezheti. 20. Ismertesse a szolgálati magatartással kapcsolatos szabályokat! Felelősség (110. - 111. pont) 110. Valamennyi dolgozó - beosztástól függetlenül - felelős a rábízott munka szabályszerű és biztonságos végzéséért. Felettes jelenléte senkit sem mentesít a szolgálatával járó felelősség alól. A felelősség a munka végzéséért egyéni, de valamennyi dolgozó köteles őrködni afelett, hogy a szolgálatot mások is szabályszerűen végezzék és biztonságot veszélyeztető módon senki se dolgozzék. Veszélyes helyzet vagy cselekmény, baleset vagy más rendkívüli esemény, szabálytalanság, fegyelemsértés, ittasság, továbbá a rend és tisztaság megbontásának észrevételekor a dolgozó köteles a helyzet megszüntetése, a veszély elhárítása iránt intézkedni, szolgálati elöljárójának vagy szolgálati főnökének pedig haladéktalanul jelentést tenni. Szolgálatban lévő dolgozó saját munkáját - a beosztottakra átruházható teendők kivételével mással nem végeztetheti. 111. Az a dolgozó, aki nincs szolgálatban vagy más szolgálati ághoz tartozik, veszélyelhárítás kivételével nem avatkozhat a szolgálatban lévők munkájába, a szolgálati helyiségben nem tartózkodhat, és helyettük még felkérésre sem végezhet munkát. A forgalom elsőbbsége (112. - 112. pont) 112. Nem szabad a forgalom lebonyolítását más munkafolyamat végzésével hátráltatni, kivéve ha a forgalom biztonsága a munkafolyamat elvégzését megköveteli.
Forgalmi ismeretek
11.
21. Hogyan kell számozni a vágányokat az állomáson? A vágányok számozása (149. - 149. pont) 149. A vágányok számozása állomásokon és megálló-rakodóhelyeken általában a felvételi épület előtt fekvő első vágánynál arab egyes számmal kezdődik, és ezzel párhuzamos vágányokon folytatólagosan halad, majd folytatódik a szolgálati hely más elhelyezkedésű vágányain. Fejállomások, különleges elrendezésű állomások, járműtelepek, műhelyek, saját célú vágányok vágányait a helyi viszonyoknak megfelelő más módon is lehet számozni. 22. Hogyan kell számozni a váltókat az állomáson és a nyílt pályán? A váltók számozása (150. - 150. pont) 150. A váltókat a forgalmi szolgálati helyeken a kezdőpont felőli oldalon arab 2-es, majd folytatólagosan páros, a végpont felőli oldalon pedig arab 1-es, majd folytatólagosan páratlan számokkal kell megszámozni. Határvonal általában a felvételi épület középvonala. Az átszelési váltók száma mellett „a” betű jelzi a váltónak a váltószámozás kezdete felé, „b” betű pedig az ellenkező irány felé eső végét. A váltók számozását a szolgálati hely végrehajtási utasításában fel kell tüntetni. Nyíltvonali saját célú vágányok kiágazási váltóit folyamatosan a kezdőponttól a végpont felé haladva az ábécé folytatólagos nagybetűivel és mellettük mindig arab 1-es számmal kell megjelölni. Nyíltvonali kiágazási váltók után levő váltókon a kiágazási váltón alkalmazott betűt és az arab számokat folytatólagosan kell alkalmazni (pl.: A/1, A/2). A nyíltvonali vágány összeköttetések váltóit kezdőponttól a végpontig folyamatosan haladva „Ö” betűvel és mellette folyamatos arab számmal kell megjelölni (pl.: Ö/1, Ö/2, stb.). Állomás területén kiágazó saját célú vágány kiágazási váltója állomási számot kap. A következő többi váltó számozása a kiágazási váltó száma mellett folytatólagosan alkalmazott arab számokkal történik (pl.: 2/1, 2/2, stb.). A járműtelep területén lévő váltók számozása 201-gyel, a műhelyek területén lévőké 301-gyel kezdődik és folytatólagosan halad az utolsó váltóig. 23. Hogyan kell számozni az útsorompókat állomáson és a nyílt pályán? Útsorompó számozása (153. - 153. pont) 153. Az állomási körzetben lévő útsorompókat „SR” betűkkel, és az állomás páros végén páros, a páratlan végén páratlan számmal kell jelölni (pl.: SR1, SR2). Nyíltvonali útsorompókat „AS” betűkkel és azzal a szelvényszámmal kell jelölni, amelyben vannak (pl.: AS 50). 24. Hogyan kell jelölni a peronokat ? Peron jelölése (154. - 154. pont) 154. A végpont felé haladó vonatok részére kiépített peronokat „A” betűvel, a kezdőpont felé haladó vonatok részére kialakított peronokat pedig „B” betűvel kell megjelölni a megállóhelyeken.
Forgalmi ismeretek
12.
25. Milyen szabályokat ismer a motorvonatok kivilágításával kapcsolatban ? Világítás (160. - 161. pont) 160. Az esti szürkület kezdetétől a reggeli világosság kezdetéig, illetve a távolbalátás korlátozottsága esetén a kivilágítandó váltójelzőket, a szolgálati helyiségeket, a személyszállító kocsik utastereit, valamint az utasforgalom részére kialakított területeket ki kell világítani, és a nem személyszállító vonatok végét a sötétben előírtak szerint kell megjelölni. A fenti időszakon kívül ezeket a területeket csak a világítási berendezések karbantartása céljából és annak időtartama alatt szabad kivilágítani. A járművek kivilágításáért a járművezető a felelős, egyéb helyek, területek kivilágításáért felelős személyt a szolgálati hely végrehajtási utasításában kell meghatározni. 161. Az alagúti vonalszakasz világítására vonatkozóan a „H” melléklet 8.4. pontja rendelkezik. Vagyis : 8.4. Az alagúti szakaszba történő bemenetel előtt a teljes alagúti térvilágítást be kell kapcsolni, kijövetelkor minden esetben ki kell kapcsolni. Az alagúti térvilágításnak a munkavégzés (bent tartózkodás) teljes időtartama alatt égnie kell! Amennyiben az nem működik, az alagúti szakaszba bemenni tilos, a bent lévőknek az alagúti szakaszt azonnal el kell hagyni. A térvilágítás kapcsolója Batthyány tér állomás I. sz. vágány utas peronjának végénél, a Ba V1 jelző mellett a falon található. A térvilágítás be-, és kikapcsolásáért, az alagúti szakaszba bemenő, jelen mellékletből vizsgázott dolgozó a felelős.
26. Ismertesse a váltók forgalmi szempontból figyelembe veendő alkatrészeit! Az alkatrészek felsorolása (170. - 170. pont) 170. A váltók forgalmi szempontból figyelembe jövő alkatrészei: • a tősínek, • a csúcssínek, • a csúcssíneket összekötő rudak, • a gyökkötések, • a sínszékek, - egyes váltóknál az állítás megkönnyítésére beépített görgős csúcssín emelő szerkezetek – • az állítókészülék, • a váltójelző, • csúcssín rögzítő szerkezet (kampózár, zárnyelv), • váltózár.
Forgalmi ismeretek
13.
27. Ismertesse a váltók használhatóságának forgalmi feltételeit! A váltók használhatóságának ellenőrzése forgalmi szempontból A használhatóság forgalmi feltételei (198. - 198. pont) 198. A váltó forgalmi szempontból használható állapotban van, ha: a) alkatrészei épek és a mozgatható alkatrészek könnyen mozognak; b) a simuló csúcssín tökéletesen simul a tősínhez, a másik pedig a tősíntől kellő távolságban van; c) a tősínek és a simuló csúcssínek között nincsen oda nem tartozó anyag vagy tárgy (hó, jég, kő, stb.); d) az összekötő rúd nem görbült meg, vagy nem szakadt el; e) a csúcssín rögzítő szerkezet tökéletesen záródik és; f) váltójelzős váltónál a váltójelző a váltó állásának megfelelő jelzést mutatja. A váltójelző használhatatlansága nem zárja ki a váltón történő közlekedést. A váltójelző használhatatlansága esetén a váltóellenőrzést fokozott gondossággal kell elvégezni. A váltójelző használhatatlanságáról a járművezetőt értesíteni kell. 28. Ki és mikor állíthat váltót vonat, illetve a. tolatás részére? Váltóállítás vonat részére (208. - 208. pont) 208. Vonat részére a váltókat a vágányút beállításával megbízott váltókezelők, vagy a forgalmi szolgálattevők kötelesek állítani. Váltóállítás tolatás részére (209. - 210. pont) 209. Tolatás részére a központi állítású váltókat az állítóközpontban szolgálatot végző váltókezelő, vagy a forgalmi szolgálattevő köteles állítani. 210. Tolatás közben a helyszíni állítású váltókat a tolatásban résztvevő dolgozók kötelesek állítani. A váltóállítás ideje (211. - 211. pont) 211. Vonat részére a váltókat a vágányút beállításakor, tolatás közben pedig olyan időben kell állítani, hogy az átállítás a járműnek a váltóhoz érkezése előtt teljesen befejeződjék. Közvetlenül a haladó jármű előtt csak akkor szabad váltót átállítani, ha az átállítással baleset hárítható el. Sohasem szabad váltót jármű alatt átállítani.
Forgalmi ismeretek
14.
29. Ki engedélyezhet tolatást állomáson, nyílt vonalon? Hogyan kell értesíteni a járművezetőt a tolatás engedélyezéséről motorvonattal történő tolatáskor? Alapszabályok (297. - 297. pont) 297. Tolatás engedélyezésére jogosított dolgozó engedélye, továbbá tolatásvezető jelenléte és személyes vezetése nélkül sehol és sohasem szabad tolatni. A tolatás engedélyezése (298. - 301. pont) 298. Állomáson, kezelési körzetben tolatást a forgalmi szolgálattevő, vagy KÖFI engedélyezhet, illetőleg rendelhet el. Központi forgalomirányításra berendezett vonalakon a tolatás engedélyezését a szolgálati helyek végrehajtási utasításában kell szabályozni. 299. Nyílt pályán vagy nyíltvonali szolgálati helyen vonattal végzendő tolatást csak a vonatot a nyílt pályára indító forgalmi szolgálattevő, vagy KÖFI engedélyezhet, illetőleg rendelhet el. 300. Saját célú vágányon a kiszolgálóvonattal végzendő tolatást a vonatot indító forgalmi szolgálattevő, vagy KÖFI köteles engedélyezni. Saját célú vágány tulajdonos dolgozói által végzendő tolatás engedélyezését és mikénti lebonyolítását a szolgálati hely végrehajtási utasításában kell szabályozni. 301. Járműtelepi, továbbá más szolgálati ág vágányzatán végzendő tolatás engedélyezését és saját személyzetével történő lebonyolítását az érdekelt szolgálati főnök köteles szabályozni. Ilyen vágányzaton állomási vagy vonatszemélyzet által végzendő tolatás engedélyezését és mikénti végzését az érdekelt szolgálati főnökkel egyetértve a szolgálati hely végrehajtási utasításában kell szabályozni. Értesítés a tolatás engedélyezéséről (302. - 308. pont) 302. Tolatás engedélyezésekor, továbbá a tolatás engedélyezéséről szóló értesítés alkalmával közölni kell az elvégzendő feladatokat, a tolatás megkezdésének és befejezésének idejét, fel kell hívni a figyelmet az esetleges tolatási korlátozásokra (pl. vágányzárás váltón vagy vágányrészen, a vágányok között folyó munkák stb.) és arra is, hogy mely vágányok között, mellett vagy fölött végeznek munkát más szolgálati ág dolgozói, vagy a vasúttal szerződéses viszonyban álló munkáltatók dolgozói. A fentieket a tolatásvezetővel közölni kell. 305. Nem kell Tolatási Jegyzéken elrendelni a tolatást: • - egyedül mozgó vontatójármű esetében; • - személyszállító szerelvények zárt egységben történő mozgásakor; • - vonatok egyik vágányról a másikra történő átállásakor; • - ha a forgalmi szolgálattevő személyesen vezeti a tolatást.
Forgalmi ismeretek
15.
Engedélyt a tolatásra a tolatásvezetőnek kell adni, és a tolatás engedélyezéséről a tolatásban résztvevő valamennyi dolgozót értesíteni kell. A tolatás engedélyezése (298. - 301. pont) Állomáson, kezelési körzetben tolatást a o forgalmi szolgálattevő, vagy KÖFI engedélyezhet, illetőleg rendelhet el. • Engedélyt a tolatásra a tolatásvezetőnek kell adni, Központi forgalomirányításra berendezett vonalakon a tolatás engedélyezését a szolgálati helyek o végrehajtási utasításában kell szabályozni. • Engedélyt a tolatásra a tolatásvezetőnek kell adni, Nyílt pályán vagy nyíltvonali szolgálati helyen vonattal végzendő tolatást csak a o vonatot a nyílt pályára indító forgalmi szolgálattevő, vagy KÖFI engedélyezhet, illetőleg rendelhet el. • Engedélyt a tolatásra a tolatásvezetőnek kell adni,
Értesítés a tolatás engedélyezéséről (302. - 308. pont) 302. Tolatás engedélyezésekor, továbbá a tolatás engedélyezéséről szóló értesítés alkalmával közölni kell az elvégzendő feladatokat, a tolatás megkezdésének és befejezésének idejét, fel kell hívni a figyelmet az esetleges tolatási korlátozásokra (pl. vágányzárás váltón vagy vágányrészen, a vágányok között folyó munkák stb.) és arra is, hogy mely vágányok között, mellett vagy fölött végeznek munkát más szolgálati ág dolgozói, vagy a vasúttal szerződéses viszonyban álló munkáltatók dolgozói. A fentieket a tolatásvezetővel közölni kell. Nyílt pályán, továbbá saját célú vágányon vonattal végzendő tolatás engedélyezéséről a vonatvezető élőszóval köteles értesíteni a tolatásban részt vevő dolgozókat. Nyílt pályán vagy nyíltvonali szolgálati helyen, továbbá saját célú vágányon kiszolgáló vonattal végzendő tolatásra • a vonatvezetőnek o Írásbeli rendelkezésen kell engedélyt adni. Állomáson (a járművezetőt) • a tolatás engedélyezéséről és az elvégzendő feladatokról a tolatásvezető köteles értesíteni.
Forgalmi ismeretek
16.
30. Kinek kell a tolatásvezetői teendőket ellátnia motorvonattal történő tolatás esetén 314. Nem kell külön tolatásvezetőt alkalmazni az alábbi esetekben, mert annak feladatát a járművezető látja el: • egyedül mozgó két vezető állásos vontatójármű esetében; • motorvonatok zárt egységben történő mozgatásakor; • munkagépek mozgásakor. Egyedül történő tolatás alkalmával a járművezetőnek minden esetben a menetirány szerinti első vezetőállásról kell a járművet vezetni. Vezetőállás hiánya vagy használhatatlansága esetén tolatásvezetőt kell kirendelni a 313. pont szerint. Vagyis 313. A tolatást vezetheti: rendszeresített tolatásvezető; a vonatvezető: vonattal végzendő tolatások alkalmával olyan állomásokon, ahol nincsen rendszeresített tolatásvezető. Ha azonban a tolatás vezetése gátolná a vonatvezetőt egyéb vonatvezetői munkájában és emiatt a vonat tartózkodása meghosszabbodnék: a forgalmi szolgálattevő engedélyével a tolatás vezetése átadható a csapat más tagjának, aki vonatvezetői szakvizsgával, helyi ismerettel, kellő gyakorlattal rendelkezikm akit a vonatvezető jelöl ki;
kocsirendező, váltókezelő: gépkörüljárások, személyszállító szerelvényének csökkentése, erősítése és átállítása alkalmával;
vonat
a tolatószolgálatban jártas vasúti dolgozó: emberi erővel, vagy pedig közúti gépjárművel végzendő tolatás alkalmával; az előzőekben felsorolt személyek hiányában a forgalmi szolgálattevő; más szolgálati ág vágányzatán nem állomási vagy vonatszemélyzettel végzendő tolatást az érdekelt szolgálati főnök által kijelölt dolgozó.
Forgalmi ismeretek
17.
31. Milyen teendői vannak a tolatásvezetőnek ? A tolatásvezető teendői (316. - 318. pont) 316. A tolatásvezető a tolatást a helyszínen köteles vezetni. A tolatásvezetőnek olyan helyen kell tartózkodnia, ahonnan a tolatásban résztvevőkkel : közvetlenül vagy jelzésadás útján értekezni tud, a vágányzatot kellő távolságban áttekintheti, és megfigyelheti a tolatásban résztvevők, valamint a járművek mozgását. Tolatási mozgás megkezdése előtt köteles a tolatásban részt vevő dolgozókkal o közölni az elvégzendő műveleteket és azok végrehajtási módját. Tolatás közben köteles ellenőrizni, hogy a tolatásban résztvevők helyükön vannak-e és rendelkezéseinek megfelelően végzik-e a munkát.
317. A tolatásvezető az első mozgás megkezdése előtt köteles az iránt intézkedni, hogy: a) a járműveken tartózkodó személyeket, továbbá a vágányok közelében tartózkodókat értesítsék a tolatás megkezdéséről; b) a vágányok közelében vagy a vágányok fölött, a kocsik tetején vagy lépcsőjén tartózkodókat, továbbá a járművekben tartózkodó nem szállított személyeket távolítsák el; c) a közúti járműveket és rakodógépeket távolítsák el a vasúti járművek közeléből; d) a kocsiknál szüntessék meg a rakodást, illetőleg a javítást és távolítsák el a kocsikat a rakodóhellyel összekötő tárgyakat, illetve félbehagyott rakodás esetén a rakományt rögzítsék; e) a mozgatandó kocsik ajtóit csukják be, a nyitott kocsik ajtóit rögzítsék, a kocsikat kapcsolják össze és a kerekek alól távolítsák el a megfutamodás megakadályozása végett odatett eszközöket; f) a tervezett mozgás útjában lévő vágányzáró sorompókat, illetőleg siklasztó sarukat a vágányról távolítsák el; g) kellő helyen elég dolgozó álljon rendelkezésre. Amennyiben a tolatásvezető feladatait a járművezető látja el, az a), b) és f) alpontokban előírtakat a tolatást engedélyező forgalmi szolgálattevő köteles végrehajtani.
Forgalmi ismeretek
18.
318. A tolatásvezető minden mozgás megkezdése előtt köteles meggyőződni arról, hogy: a) a tervezett mozgást semmi sem akadályozza és a mozgás következtében nem keletkezik akadály, járműmegfutamodás vagy más veszélyes helyzet; b) meghúzták-e a szükséges kéziféket azokon a járműveken, vagy elhelyezték-e a féksarut azon járművek alatt, amelyekre tolatást fognak végezni; c) feloldották-e a kézifékeket azokon a járműveken, amelyekkel a mozgást végezni fogják; d) a tolatásjelzők „Szabad a tolatás!” jelzést adnak, és a váltók helyesen állnak; e) nyíltvonali tolatás alkalmával a figyelembe jövő főjelzők továbbhaladást megtiltó állásban vannak; f) lezárták-e az útsorompókat, illetőleg helyükön vannak-e a jelzőőrök; g) megvizsgálták-e a tolatás közben kezelendő kézifékeket. Fentiekről a tolatásvezető személyesen vagy pedig a tolatásban résztvevőktől való érdeklődés útján köteles meggyőződni.
Forgalmi ismeretek
19.
32. Hogyan kell közölni a járművezetővel tolatás közben a tolatási vágányút beállításának megtörténtét ? A vágányút beállításának közlése (338. - 339. pont) 338. Ha tolatás közben a váltót (váltókat) nem a tolatásvezető állítja, a váltót állító dolgozó a kért vágányút beállítása után köteles a tolatásvezető felé a tolatás megkezdéséhez, illetőleg folytatásához „Közeledj felém!” vagy „Távolodj tőlem!” jelzést adni annak jeléül, hogy a váltókat a kért vágányútra vezető állásba állította. „Távolodj tőlem!" jelzés Nappal kibontott jelzőzászló vagy az egyik kar, sötétben fehér fényű jelzőlámpa függőleges irányban fel- és lefelé mozgatása a járművezető felé. A látható jelzést szükség esetén ki kell egészíteni a jelzősíppal adott egy hosszú hanggal.
„Közeledj felém!" jelzés Nappal kibontott jelzőzászló vagy az egyik kar, sötétben fehér fényű jelzőlámpa mozgatása vízszintes irányban a járművezető felé. A látható jelzést szükség esetén ki kell egészíteni a jelzősíppal adott egy rövid és egy hosszú hanggal. Ha a tolatás részére nem kell váltót állítani, a váltót állító dolgozó köteles a tolatásvezető felé a tolatás megkezdéséhez, illetőleg a folytatásához jelzést adni. Nem kell a vágányút beállítását közölni és jelzést adni akkor, ha annak megtörténtét a biztosított tolatásjelző (tolatásjelzők) „Szabad a tolatás!” jelzése jelzi, Szabad a tolatás! • egy fehér fény A "Szabad a tolatás!" jelzés azt jelenti, hogy az engedélyezett tolatás a jelzőn túl is folytatható, a forgalmi utasításban szabályozott módon. vagy a váltóállító dolgozó a tolatásvezetőt a vágányút beállításáról élőszóval értesíti. A tolatásvezető csak a kézi jelzés (jelzések), illetőleg a tolatásjelző (tolatásjelzők) „Szabad a tolatás!” jelzésének megfigyelése, vagy az értesítés vétele után adhat engedélyt a tolatási mozgás megkezdésére, illetőleg folytatására.
Forgalmi ismeretek
20.
339. A járművezető és a tolatócsapat tagjai váltóra haladás, illetve a jelzés adás előtt kötelesek megfigyelni a váltójelző jelzéseit, váltójelzővel fel nem szerelt váltónál pedig a váltó állását. A jármű megindítása (340. - 340. pont) 340. A jármű vezetője csak akkor indíthatja el a járművet, ha a mozgás megkezdésére a tolatásvezetőtől élőszóval engedélyt kap, vagy ha a végzendő munkáról történt előzetes tájékoztatás után a tolatásvezetőtől közvetlenül vagy továbbítás útján jelzést kap.
33. Határozza meg a siklott kocsi fogalmát! Milyen esetben szabad a nyílt pályáról csak műszaki vizsgálat után elindulni a vonattal ? Kisiklott kocsik besorozása (493. - 497. pont) 493. Kisiklottnak kell tekinteni: a) az olyan kocsit, amely a vágányról egy vagy több kerekével lelépett; b) az olyan kocsit, amelynél egy vagy több kerék a vágányról lelépett, később azonban ismét vágányra került; c) az olyan kocsit, amelynek kerékpárjai más-más vágányra futottak. 494. A kisiklott kocsi futóképességét műszaki dolgozó köteles megvizsgálni és a kocsit csak az általa írásban közölt sebességgel szabad utánfutóként javításba küldeni. 495. Kisiklott rakott kocsit az átrakó, illetőleg a javító állomásra szükség szerint külön menetként kell továbbítani. 496. A vágányról gépi erővel (pl. daruval) eltávolított, majd ismét a vágányra helyezett kocsik csak műszaki megvizsgálás után továbbíthatók. 497. Féksarut átugró, de a vágányon maradó kocsit nem kell kisiklottnak minősíteni, azonban meg kell vizsgáltatni. Hőnfutott kocsik besorozása (498. - 498. pont) 498. Nem szabad továbbítani hőnfutott, továbbá olyan kocsit, amelynél kezdődő hőnfutás jelei mutatkoznak. Ha valamely kocsinál csapágymelegedés van és a kocsit műszaki dolgozó megvizsgálás után futó képesnek minősíti, a kocsira a további útvonalon fokozott figyelmet kell fordítani és tartózkodás alatt mindig meg kell vizsgálni.
Forgalmi ismeretek
21.
34. Ismertesse a vonatszemélyzet vezénylésére és létszámára vonatkozó szabályokat! A vonatszemélyzet vezénylése, létszáma (512. - 515. pont) 512. A rendes vonatok személyzetének szolgálatát személyzeti beosztási keretben kell szabályozni. A rendkívüli vonatokhoz esetenként kell személyzetet vezényelni. 513. Rendes vonatokhoz szükséges személyzetet a mindenkor érvényes szerelvény fordulótervben meghatározott járműtípusok, illetve vonatnemek szerint kell kiállítani az érvényes menetrend alapján. 514. Szolgálati vonathoz az igénylő szolgálati ág köteles mozdonyt és vonatszemélyzetet rendelni az érdekelt üzemegységtől. Valamennyi más rendkívüli vonathoz az üzemegységi diszpécseren keresztül kell a vonatot indító állomásnak a vonatszemélyzetet megrendelni. 515. A vonatok közlekedhetnek: a) járművezetővel; b) járművezetővel és egy vonatkísérővel, a vonatkísérő lehet: vonatvezető, vezető jegyvizsgáló; c) járművezetővel és több vonatkísérővel. 35. Milyen adatokat kell tartalmaznia egy operatív menetrendnek ? Operatív menetrend (527. - 527. pont) 527. Operatív menetrend a rendkívüli vonatok részére esetenként a vonatot indító állomás forgalmi szolgálattevője, vagy az üzemegységi diszpécser által elkészített egy vagy több állomásközre érvényes menetrend, melyről a járművezetőt értesíteni kell. Az operatív menetrendnek tartalmaznia kell: a vonat számát és elnevezését; az alkalmazható sebességet; a tervezett menettartamot (megállási, indulási időpótlék, tiszta menetidő, tervezett tartózkodás, a visszajelentéshez szükséges idő).
Forgalmi ismeretek
22.
36. Ismertesse az állomástávolságú közlekedésre vonatkozó szabályok közül azokat, amelyek a járművezető szolgálat ellátását szabályozzák! Követő vonat indítása állomástávolságban Alapszabály (558. - 560. pont) 558. Állomástávolságú közlekedésre berendezett pályán az elöl haladó vonat után ugyanarra a vágányra általában csak akkor szabad követő vonatot indítani, ha az elöl haladó vonat megérkezett a következő állomásra és erről visszajelentés érkezett. 559. Visszajelentés nélkül indított vonat részére a kijárati jelzőt kezelni nem szabad, mellette „Szabad az elhaladás!” jelzést kell adni, vagy a járművezetőt értesíteni kell a jelző melletti elhaladásról. 560. Ha két állomás forgalmi szolgálattevője között az értekezés lehetetlen és emiatt visszajelentés nem érkezett, át kell térni az időközi közlekedésre. Vonatindítás visszajelentés bevárása nélkül (561. - 565. pont) 561. Állomástávolságú közlekedésre berendezett pályán visszajelentés bevárása nélkül nappal értekezés lehetősége esetén csak az alábbiakban szabályozott módon indítható vonat: • - az értekezés a következő állomás forgalmi szolgálattevőjével és a vonal személyzettel lehetséges; a távolbalátás nem korlátozott; a következő állomás forgalmi szolgálattevője engedélyt adott az indításra; a forgalmi szolgálattevő a vonalszemélyzetet a közlekedésről értesítette; az elöl haladó vonat nem operatív menetrend alapján közlekedik. 562. A követő egység a vonatot legfeljebb 200 m távolságra közelítheti meg. 563. A vonat járművezetőjét Írásbeli rendelkezéssel kell értesíteni a visszajelentés előtti közlekedésről. 564. A követő vonat a következő állomás bejárati jelzője előtt minden esetben köteles megállni. Tovább csak abban az esetben haladhat, ha részére kezelték a bejárati jelzőt, hívó vagy kézijelzéssel illetve élőszóval kapott felhatalmazást a behaladásra. 565. A visszajelentés bevárása nélkül közlekedő vonat a pálya, a látási és ívviszonyoknak megfelelően úgy köteles közlekedni, hogy felmerülő akadály előtt a vonat biztosan megállítható legyen. Szolgálati vonat indítása visszajelentés előtt (566. - 566. pont) 566. Az elöl haladó vonatot legfeljebb egy szolgálati vonat és legfeljebb 40 km/h sebességgel követheti. Engedélyt a vonat és a követő szolgálati vonat részére egyszerre is lehet kérni és visszajelentést a szolgálati vonat beérkezése után egyszerre is lehet adni. Rendes vonat indítása visszajelentés előtt (567. - 567. pont) 567. Ha a rendes vonat késése a menetrendi követési időköz nagyságát eléri, akkor a követő vonat visszajelentés bevárása nélkül elindítható. A visszajelentés bevárása nélkül elindított vonat után a következő azonos irányú vonat csak visszajelentésre indítható. Forgalmi ismeretek
23.
37. Milyen térközrendszereket ismer? Jellemezze ezeket ! Térközrendszerek (568. - 569. pont) 568. A térközi közlekedésre berendezett pályák között megkülönböztetünk: a) önműködő térközbiztosító rendszerrel felszerelt pályát, ahol a jelzőkön emberi beavatkozás nélkül változnak meg a jelzések; b) biztosított térközjelzőkkel felszerelt pályát, ahol a jelzők között szerkezeti függés van, a jelzőket a térközőrök állítják továbbhaladást engedélyező állásba, a vonatok állítják továbbhaladást megtiltó állásba. A vonatok elő- és visszajelentése a Kezelési Szabályzatban előírt kezelési műveletekkel történik; c) nem biztosított térközjelzőkkel felszerelt pályát, ahol a térközjelzők között nincsen szerkezeti függés, a jelzőket a vonatjelentő őrök állítják, és ők adnak elő- és visszajelentést is, d) szükség vonatjelentő őri közlekedési rendet, ahol térközjelzők nincsenek, a szükség vonat jelentőőr hordozható jelzőkkel, jelzőeszközökkel, távbeszélőn, vagy rádiótelefonon adott közleményekkel szabályozza a forgalmat.
Forgalmi ismeretek
24.
38. Ismertesse térközi közlekedésre berendezett pályán a vonatok közlekedésére vonatkozó szabályok közül azokat, amelyek a járművezető szolgálat-ellátását szabályozzák!
Vonat indítása visszajelentés bevárása nélkül (573. - 574. pont) 573. Térközi közlekedésre berendezett pályán visszajelentés bevárása nélkül vonatot indítani az 558. -567. pontban szabályozott módon szabad. A kiadott írásbeli rendelkezés csak egy térközre érvényes.
Forgalmi ismeretek
25.
Vagyis: Követő vonat indítása állomástávolságban Alapszabály (558. - 560. pont) 558. Állomástávolságú közlekedésre berendezett pályán az elöl haladó vonat után ugyanarra a vágányra általában csak akkor szabad követő vonatot indítani, ha az elöl haladó vonat megérkezett a következő állomásra és erről visszajelentés érkezett. 559. Visszajelentés nélkül indított vonat részére a kijárati jelzőt kezelni nem szabad, mellette „Szabad az elhaladás!” jelzést kell adni, vagy a járművezetőt értesíteni kell a jelző melletti elhaladásról. 560. Ha két állomás forgalmi szolgálattevője között az értekezés lehetetlen és emiatt visszajelentés nem érkezett, át kell térni az időközi közlekedésre. Vonatindítás visszajelentés bevárása nélkül (561. - 565. pont) 561. Állomástávolságú közlekedésre berendezett pályán visszajelentés bevárása nélkül nappal értekezés lehetősége esetén csak az alábbiakban szabályozott módon indítható vonat: • - az értekezés a következő állomás forgalmi szolgálattevőjével és a vonal személyzettel lehetséges; • - a távolbalátás nem korlátozott; • - a következő állomás forgalmi szolgálattevője engedélyt adott az indításra; • - a forgalmi szolgálattevő a vonalszemélyzetet a közlekedésről értesítette; • - az elöl haladó vonat nem operatív menetrend alapján közlekedik. 562. A követő egység a vonatot legfeljebb 200 m távolságra közelítheti meg. 563. A vonat járművezetőjét Írásbeli rendelkezéssel kell értesíteni a visszajelentés előtti közlekedésről. 564. A követő vonat a következő állomás bejárati jelzője előtt minden esetben köteles megállni. Tovább csak abban az esetben haladhat, ha részére kezelték a bejárati jelzőt, hívó vagy kézijelzéssel illetve élőszóval kapott felhatalmazást a behaladásra. 565. A visszajelentés bevárása nélkül közlekedő vonat a pálya, a látási és ívviszonyoknak megfelelően úgy köteles közlekedni, hogy felmerülő akadály előtt a vonat biztosan megállítható legyen. Szolgálati vonat indítása visszajelentés előtt (566. - 566. pont) 566. Az elöl haladó vonatot legfeljebb egy szolgálati vonat és legfeljebb 40 km/h sebességgel követheti. Engedélyt a vonat és a követő szolgálati vonat részére egyszerre is lehet kérni és visszajelentést a szolgálati vonat beérkezése után egyszerre is lehet adni. Rendes vonat indítása visszajelentés előtt (567. - 567. pont) 567. Ha a rendes vonat késése a menetrendi követési időköz nagyságát eléri, akkor a követő vonat visszajelentés bevárása nélkül elindítható. A visszajelentés bevárása nélkül elindított vonat után a következő azonos irányú vonat csak visszajelentésre indítható.
Forgalmi ismeretek
26.
Vonatindítás visszajelentés bevárása nélkül (561. - 565. pont) 561. Állomástávolságú közlekedésre berendezett pályán visszajelentés bevárása nélkül nappal értekezés lehetősége esetén csak az alábbiakban szabályozott módon indítható vonat: • - az értekezés a következő állomás forgalmi szolgálattevőjével és a vonal személyzettel lehetséges; • - a távolbalátás nem korlátozott; • - a következő állomás forgalmi szolgálattevője engedélyt adott az indításra; • - a forgalmi szolgálattevő a vonalszemélyzetet a közlekedésről értesítette; • - az elöl haladó vonat nem operatív menetrend alapján közlekedik. 562. A követő egység a vonatot legfeljebb 200 m távolságra közelítheti meg. 563. A vonat járművezetőjét Írásbeli rendelkezéssel kell értesíteni a visszajelentés előtti közlekedésről. 564. A követő vonat a következő állomás bejárati jelzője előtt minden esetben köteles megállni. Tovább csak abban az esetben haladhat, ha részére kezelték a bejárati jelzőt, hívó vagy kézijelzéssel illetve élőszóval kapott felhatalmazást a behaladásra. 565. A visszajelentés bevárása nélkül közlekedő vonat a pálya, a látási és ívviszonyoknak megfelelően úgy köteles közlekedni, hogy felmerülő akadály előtt a vonat biztosan megállítható legyen. Szolgálati vonat indítása visszajelentés előtt (566. - 566. pont) 566. Az elöl haladó vonatot legfeljebb egy szolgálati vonat és legfeljebb 40 km/h sebességgel követheti. Engedélyt a vonat és a követő szolgálati vonat részére egyszerre is lehet kérni és visszajelentést a szolgálati vonat beérkezése után egyszerre is lehet adni. Rendes vonat indítása visszajelentés előtt (567. - 567. pont) 567. Ha a rendes vonat késése a menetrendi követési időköz nagyságát eléri, akkor a követő vonat visszajelentés bevárása nélkül elindítható. A visszajelentés bevárása nélkül elindított vonat után a következő azonos irányú vonat csak visszajelentésre indítható.
Forgalmi ismeretek
27.
39. Milyen esetben és milyen szabályok betartása mellett kell a vonatokat időközben közlekedtetni ? Vonatindítás időközben (575. - 578. pont) 575. Ha az értekezés két állomás forgalmi szolgálattevője vagy két térközőr, vonatjelentő őr között lehetetlen és emiatt nem érkezik visszajelentés: a követő vonatok indítási idejét úgy kell kiszámítani, mintha az értekezés lehetséges volna, ügyelni kell azonban arra, hogy a két vonat indulása és a következő szolgálati helyre való érkezése között is legalább 5 perc időkülönbség legyen. A vonattal az 565. pontban szabályozottak szerint kell közlekedni. (565. A visszajelentés bevárása nélkül közlekedő vonat a pálya, a látási és ívviszonyoknak megfelelően úgy köteles közlekedni, hogy felmerülő akadály előtt a vonat biztosan megállítható legyen.) 576. Az értekezés lehetetlenségéről a járművezetőt Írásbeli rendelkezéssel értesíteni kell. 577. Ha a térközőr, vonatjelentő őr nem kap visszajelentést: köteles erről a mögöttes állomás forgalmi szolgálattevőjét értesíteni. Értekezés lehetetlensége esetén a 667. pont szerint eljárni. 667. Írásbeli rendelkezést a forgalmi szolgálattevő köteles kiállítani és kézbesíteni. Térközőr, vonatjelentő őr csak értekezés lehetetlensége esetén állíthat ki külön rendelkezés nélkül Írásbeli rendelkezést. Az Irásbeli rendelkezés kézbesítésére a szolgálati hely végrehajtási utasításában kijelölhető más, forgalmi vizsgával rendelkező beosztott dolgozó is. A forgalmi szolgálattevő indokolt esetben azonban a Fejrovatos Előjegyzési Naplóba beírt rendelkezés szövegét lediktálhatja: • a külső forgalmi szolgálattevőnek, illetőleg a naplózónak; •
a térközőrnek-vonatjelentő őrnek a 0670. pont a, f, g, h, k alpontjai esetén;
670. Írásbeli rendelkezést kell kiadni: a., az alkalmazható sebesség megváltozásáról a szolgálati menetrendkönyv adatainak módosításáig; f., segélynyújtás elrendeléséről, amennyiben a segélyt nyújtó vonat még nem indult el a szolgálati helyről; g., értekezés lehetetlenségéről; h., útsorompó használhatatlanságáról; k., visszajelentés elmaradásáról; •
előre tervezett vágányzáráskor a Vágányzárási meghatározott személynek.
Végrehajtási
Utasításban
Az Írásbeli rendelkezést diktálás esetén közvetlenül az Írásbeli rendelkezési tömbbe kell írni. A rendelkezést kiállító dolgozó jogosult a kiállított rendelkezés kézbesítésére is. Az Írásbeli rendelkezés megírására és kézbesítésére utasított dolgozók kötelesek a leírt szöveget a forgalmi szolgálattevőnek visszaolvasni, majd a forgalmi szolgálattevő neve után „s. k.” (saját kezűleg) betűket írni és a rendelkezést aláírni. A rendelkezés kézbesítéséről a kézbesítéssel megbízottak kötelesek a forgalmi szolgálattevőnek jelentést tenni.
Forgalmi ismeretek
28.
578. A főjelzők kezelésére vonatkozóan az 559., 564., 574. pontokban foglaltakat kell betartani. 559. Visszajelentés nélkül indított vonat részére a kijárati jelzőt kezelni nem szabad, mellette „Szabad az elhaladás!” jelzést kell adni, vagy a járművezetőt értesíteni kell a jelző melletti elhaladásról. 564. A követő vonat a következő állomás bejárati jelzője előtt minden esetben köteles megállni. Tovább csak abban az esetben haladhat, ha részére kezelték a bejárati jelzőt, hívó vagy kézijelzéssel illetve élőszóval kapott felhatalmazást a behaladásra. 574. Visszajelentés nélkül indított vonat részére a térközjelzőt kezelni nem szabad, mellette „Szabad az elhaladás!” jelzést kell adni, vagy a járművezetőt értesíteni kell a jelző melletti elhaladásról.
40. Milyen okból lehet a vonatokat a helytelen vágányon közlekedtetni ? A helytelen vágány felhasználása (647. - 647. pont) 647. Kétvágányú pálya helytelen vágányán vonatközlekedés történhet: előre látott és előre nem látott vágányzár miatt; célszerűségi ok miatt. Közlekedés a helytelen vágányon célszerűségi ok miatt (658. - 664. pont) 658. A kétvágányú pálya helytelen vágányát fel kell használni kétirányú közlekedésre minden esetben, ha ebből forgalmi előny származik. Előnyös a helytelen vágány felhasználása, ha ezzel vonattorlódás vagy vonatácsorgás szüntethető meg; ha ezáltal az állomás vagy állomások vágányhelyzete, fogadási vagy átbocsátási lehetősége megjavul; ha a helyes vágányon nyíltvonali rakodást vagy tolatást végző, vagy meghibásodott vonat van, stb.
Forgalmi ismeretek
29.
41. Hogyan közlekedhetnek a vonatok önműködő térközjelzőkkel felszerelt pályán a helytelen vágányon vágányzárás miatt ? A helytelen vágány felhasználása (647. - 647. pont) 647. Kétvágányú pálya helytelen vágányán vonatközlekedés történhet: a) előre látott és előre nem látott vágányzár miatt; b) célszerűségi ok miatt. Közlekedés önműködő térközjelzőkkel felszerelt menetirányváltásra berendezett kétvágányú pálya helytelen vágányán (648. - 650. pont) 648. Az olyan pályán, ahol a helytelen vágány mellett önműködő térközjelzők vannak felállítva és a biztosítóberendezés jól működik, a vonatok helytelen vágányon is követhetik egymást térközben. 649. A közlekedés szabályozása független a helytelen vágányon történő közlekedés okától. Kétvágányú pálya helytelen vágányán közlekedő vonat járművezetőjét, a helytelen vágányra történő indítás előtt csak élőszóval kell értesíteni a helytelen vágányon történő közlekedésről, illetve okáról, akkor ha a helytelen vágányra főjelző továbbhaladását engedélyező jelzése mellett lehet kihaladni. A vonat az ezen a főjelzőn kapott jelzés alapján a biztosított váltókra engedélyezett sebességgel kihaladhat, illetőleg áthaladhat a helytelen vágányra. Ha ez a főjelző használhatatlan, vagy nem kezelhető, a helytelen vágányra kihaladni, illetve áthaladni csak akkor szabad, ha erről a járművezetőt előzetesen írásbeli rendelkezésen értesítették. 650. Ha önműködő térközjelzőkkel felszerelt pályán a helytelen vágányra érvényes berendezés használhatatlanná válik: a pályát a helytelen vágányon történő közlekedés szempontjából önműködő térközjelzőkkel fel nem szereltnek kell minősíteni és a vonatokat a helytelen vágányon ennek megfelelően kell közlekedtetni.
Forgalmi ismeretek
30.
Közlekedés önműködő térközjelzőkkel fel nem szerelt kétvágányú pálya helytelen vágányán Közlekedés a helytelen vágányon vágányzár miatt (651. - 657. pont) 651. A helytelen vágányra kijáró vonat részére a kijárati jelző érvényes, de azt kezelni nem szabad. A jelző mellett elhaladni élőszóval, vagy kézi jelzéssel adott felhatalmazás alapján szabad. 652. Ha a helytelen vágány mellett erre a vágányra érvényes helyhez kötött jelzők vannak, ezeket a helytelen vágányon vágányzár miatt közlekedő vonatok részére szabályszerűen kezelni kell. 653. Ha két állomás között csak a helyes vágány mellett vannak önműködő útátjáró fedező jelzők, ezek a helytelen vágányon közlekedő vonatokra érvényesek. Velük egyvonalban a „Megállás helye!” jelző előtt meg kell állni, és továbbhaladni csak az F. l. sz. Jelzési Utasításban szabályozott módon szabad. Megállás helye jelző : Négyszögletes fekete tábla fehér nagy "Á" betűvel. A jelző fényvisszaverő fóliával ellátott is lehet . A jelző értelme: Megállj ! A jelző lehet helyhez kötött vagy hordozható. 86.“Megállás helye” jelzőt megállóhelyeken, megálló-rakodóhelyeken és szükség esetén állomásokon a személyszállító vonatok megállási helyének megjelölésére kell alkalmazni. A menetrend szerint megálló személyszállító vonatokat közvetlenül a jelző előtt kell megállítani. A jelző az áthaladó vonatokra nem érvényes 87."Megállás helye" jelzőt kell alkalmazni saját célú vágányokon, csatlakozó vágányokon és összekötő vágányokon olyan útátjárók előtt, ahol a kiszolgáló vonatot a jelzőőr, illetve az útsorompó kezelőjének leszállása céljából meg kell állítani, továbbá a helyes vágány mellett felállított útátjáró fedező jelzővel egyvonalban a helytelen vágány külső oldalán a helytelen vágányon közlekedő vonatok részére. A helytelen vágány mellett az útátjáró előtt felállított "Megállás helye" jelző a megállás után meghaladható. Azonban az elindulás előtt a járművezető köteles meggyőződni az útátjárón való áthaladás veszélytelenségéről. Az elindulás előtt "Figyelj!" jelzést kell adni. Egy hosszú hang (-) 654. Ha a helytelen vágány mellett nincsenek erre a vágányra érvényes helyhez kötött jelzők: a vágányzár miatt helytelen vágányon közlekedő vonatok részére a helyes vágány mellett felállított térköz- és fedező jelzők érvényesek. A jelzőket a helytelen vágányon közlekedő vonatok részére nem szabad kezelni. A térköz- és fedező jelzővel egyvonalban, ha a vonat elhaladásának akadálya nincs „Szabad az elhaladás!” jelzést kell adni. (F.1. 138. pont). "Szabad az elhaladás!" jelzés (138) A jelzést adó dolgozó nappal a négyszögletes kézi jelző tárcsát zöld lapjával a vonat felé fordítva, a teste mellett függőleges irányban fel és lefelé mozgatja sötétben a zöld fényű jelzőlámpát maga előtt vízszintes irányban mozgatja mindaddig, amíg a vonat első járműve a jelzést adó mellett el nem haladt.
Forgalmi ismeretek
31.
Ha valamely fedező jelző alapállása a továbbhaladást engedélyező állás: a jelzővel egyvonalban nem kell kézi jelzést adni. A jelzővel adott jelzést érvényesnek kell tekinteni. 655. A helytelen vágányról érkező vonat részére, ha a helytelen vágányra érvényes bejárati jelző nincs, a helyes vágányra érvényes biztosított bejárati jelző a vonatra érvényes, de kezelni nem szabad. Az állomásra behaladni élőszóval adott rendelkezésre, vagy kézi jelzésre szabad (F.1. sz. Jelzési Utasítás 138. pont). Abban az esetben, ha mindkét vágányon vonat közeledik az állomás felé, mind a helyes, mind a helytelen vágányon érkező vonatot csak élőszóval adott engedéllyel szabad az állomásra bejáratni. Nem biztosított állomások helyes vágányra érvényes bejárati jelzője a helytelen vágányon érkező vonatok részére érvényes és kezelhető, ha erről az esetenként kiadott Vágányzárási Végrehajtási Utasítás rendelkezik. A jelzővel adott jelzést érvényesnek kell tekinteni. Az elzárt vágányon közlekedő munkavonat részére az elzárt vágányra érvényes bejárati jelző nem kezelhető. 656. A helytelen vágányra kihaladó vagy onnan behaladó vonatok részére a vágányutat - ha lehetséges - le kell zárni. 657. A vágányzárolt vonalrész kezdő-, közbenső- és végállomásán minden vonatnak meg kell állnia. 42. Hogyan közlekedhetnek a vonatok önműködő térközjelzőkkel felszerelt pályán a helytelen vágányon célszerűségi okból ? Közlekedés a helytelen vágányon célszerűségi ok miatt (658. - 664. pont) 658. A kétvágányú pálya helytelen vágányát fel kell használni kétirányú közlekedésre minden esetben, ha ebből forgalmi előny származik. Előnyös a helytelen vágány felhasználása, ha ezzel vonattorlódás vagy vonatácsorgás szüntethető meg; ha ezáltal az állomás vagy állomások vágányhelyzete, fogadási vagy átbocsátási lehetősége megjavul; ha a helyes vágányon nyíltvonali rakodást vagy tolatást végző, vagy meghibásodott vonat van, stb. 659. Az adott körülmények határozzák meg, melyik vonatot célszerű közlekedtetni a helyes és melyiket a helytelen vágányon. Áthaladó vonatokat előnyösebb a helyes vágányon közlekedtetni. 660. A vonatokat célszerűségi ok miatt a helytelen vágányon csak állomástávolságban szabad közlekedtetni, azokat az állomásokon áthaladtatni nem szabad. 661. Célszerűségi ok miatt a helytelen vágányon közlekedő vonatok részére a helyes vágányra érvényes térközjelzők nem érvényesek. 662. A kijárati, fedező, valamint az önműködő útátjáró fedező jelzőkre vonatkozóan a 0651654. pontban leírtak a mérvadók.
Forgalmi ismeretek
32.
Közlekedés önműködő térközjelzőkkel fel nem szerelt kétvágányú pálya helytelen vágányán Közlekedés a helytelen vágányon vágányzár miatt (651. - 657. pont) 651. A helytelen vágányra kijáró vonat részére a kijárati jelző érvényes, de azt kezelni nem szabad. A jelző mellett elhaladni élőszóval, vagy kézi jelzéssel adott felhatalmazás alapján szabad. 652. Ha a helytelen vágány mellett erre a vágányra érvényes helyhez kötött jelzők vannak, ezeket a helytelen vágányon vágányzár miatt közlekedő vonatok részére szabályszerűen kezelni kell. 653. Ha két állomás között csak a helyes vágány mellett vannak önműködő útátjáró fedező jelzők, ezek a helytelen vágányon közlekedő vonatokra érvényesek. Velük egyvonalban a „Megállás helye!” jelző előtt meg kell állni, és továbbhaladni csak az F. l. sz. Jelzési Utasításban szabályozott módon szabad. 654. Ha a helytelen vágány mellett nincsenek erre a vágányra érvényes helyhez kötött jelzők: a vágányzár miatt helytelen vágányon közlekedő vonatok részére a helyes vágány mellett felállított térköz- és fedező jelzők érvényesek. A jelzőket a helytelen vágányon közlekedő vonatok részére nem szabad kezelni. A térköz- és fedező jelzővel egyvonalban, ha a vonat elhaladásának akadálya nincs „Szabad az elhaladás!” jelzést kell adni. Ha valamely fedező jelző alapállása a továbbhaladást engedélyező állás: a jelzővel egyvonalban nem kell kézi jelzést adni. A jelzővel adott jelzést érvényesnek kell tekinteni. 663. A helytelen vágányon érkező vonat részére, ha a helytelen vágányra érvényes bejárati jelző nincs, a helyes vágányra érvényes bejárati jelzőt kezelni nem szabad, Az állomásra behaladni élőszóval adott rendelkezésre, vagy kézi jelzésre szabad(F.1. sz. Jelzési Utasítás 138. pont). (F.1. 138. pont). "Szabad az elhaladás!" jelzés (138. - 140. pont) A jelzést adó dolgozó nappal a négyszögletes kézi jelző tárcsát zöld lapjával a vonat felé fordítva, a teste mellett függőleges irányban fel és lefelé mozgatja sötétben a zöld fényű jelzőlámpát maga előtt vízszintes irányban mozgatja mindaddig, amíg a vonat első járműve a jelzést adó mellett el nem haladt. Abban az esetben, ha mindkét vágányon vonat közeledik az állomás felé, mind a helyes, mind a helytelen vágányon érkező vonatot csak élőszóval adott engedéllyel szabad az állomásra bejáratni. 664. Nem szabad célszerűségi ok miatt vonatot helytelen vágányon közlekedtetni, ha: a) a távolbalátás korlátozott; b) az értekezés lehetetlen, és c) a vonalszemélyzet valamelyik tagját nem lehetett értesíteni a helytelen vágányon való közlekedésről. Forgalmi ismeretek
33.
43. Ismertesse az írásbeli rendelkezés kiállítására , kiadására, kézbesítésére vonatkozó szabályokat ! Rendelkezések közlése a vonatszemélyzettel Alapszabályok (666. - 669. pont) 666. A járművezetővel, a vonatvezetővel a közlekedéssel kapcsolatos rendelkezéseket Írásbeli rendelkezésen írásban és kézbesítéskor élőszóval, ha azonban az utasítás a megfelelő helyen azt kifejezetten engedélyezi, csak élőszóval kell közölni. 667. Írásbeli rendelkezést a forgalmi szolgálattevő köteles kiállítani és kézbesíteni. Térközőr, vonatjelentő őr csak értekezés lehetetlensége esetén állíthat ki külön rendelkezés nélkül Írásbeli rendelkezést. Az Irásbeli rendelkezés kézbesítésére a szolgálati hely végrehajtási utasításában kijelölhető más, forgalmi vizsgával rendelkező beosztott dolgozó is. A forgalmi szolgálattevő indokolt esetben azonban a Fejrovatos Előjegyzési Naplóba beírt rendelkezés szövegét lediktálhatja: a) a külső forgalmi szolgálattevőnek, illetőleg a naplózónak; b) a térközőrnek-vonatjelentő őrnek a 0670. pont a, f, g, h, k alpontjai esetén; c) előre tervezett vágányzáráskor a Vágányzárási Végrehajtási Utasításban meghatározott személynek. Az Írásbeli rendelkezést diktálás esetén közvetlenül az Írásbeli rendelkezési tömbbe kell írni. A rendelkezést kiállító dolgozó jogosult a kiállított rendelkezés kézbesítésére is. Az Írásbeli rendelkezés megírására és kézbesítésére utasított dolgozók kötelesek a leírt szöveget a forgalmi szolgálattevőnek visszaolvasni, majd a forgalmi szolgálattevő neve után „s. k.” betűket írni és a rendelkezést aláírni. A rendelkezés kézbesítéséről a kézbesítéssel megbízottak kötelesek a forgalmi szolgálattevőnek jelentést tenni. 668. Szóbeli rendelkezés adására jogosultak: az üzemegységi diszpécser, a forgalmi szolgálattevők, az utasításban meghatározott esetekben az állomáson és a nyílt pályán vonatmegfigyelésre kötelezett dolgozók, és végül a forgalmi szolgálattevők által esetről-esetre kijelölt állomási vagy nyíltvonali dolgozók. 669. Az írásban, vagy élőszóban adott rendelkezés a vonatszemélyzet részére feltétlenül figyelembe veendő és végrehajtandó parancs. Írásbeli rendelkezés visszavonásáról, illetve érvénytelenítéséről a járművezetőt értesíteni kell.
Forgalmi ismeretek
34.
Írásbeli rendelkezések kiadása (670. - 670. pont) 670. Írásbeli rendelkezést kell kiadni: a) az alkalmazható sebesség megváltozásáról a szolgálati menetrendkönyv adatainak módosításáig; b) önműködő térközjelzőkkel fel nem szerelt kétvágányú pályákon a helytelen vágányon való közlekedésről; c) jelző- és biztosítóberendezés meghibásodásáról, ha az utasítás másként nem rendelkezik; d) jelző- és biztosítóberendezés átalakításáról; e) jelző üzembe- vagy üzemen kívül helyezéséről; f) segélynyújtás elrendeléséről, amennyiben a segélyt nyújtó vonat még nem indult el a szolgálati helyről; g) értekezés lehetetlenségéről; h) útsorompó használhatatlanságáról; i) saját célú vágány kiszolgálás módjáról; j) nyíltvonali rakodásról; k) visszajelentés elmaradásáról; l) foglalt vágányra történő bejáratásáról; m) rakmintán túlérő küldemény továbbítása esetén; n) operatív menetrend adatairól; o) minden olyan esetben, amikor a forgalom biztonsága megköveteli; p) önműködő térközjelzőkkel felszerelt pályán a helytelen vágányon történő közlekedésről, ha a helytelen vágányra történő kihaladást, illetve áthaladást engedélyező főjelző használhatatlan, vagy nem kezelhető.
Forgalmi ismeretek
35.
44. Hogyan történhet a motorvonat felhatalmazása indításra állomáson ? A vonatok felhatalmazása indulásra, áthaladásra A felhatalmazás módjai (681. - 681. pont) 681. A járművezetőt állomáson az indításra, illetőleg az áthaladásra, más szolgálati helyen, továbbá a nyílt pályán az indításra fel kell hatalmazni. Az indításra történő felhatalmazás az önműködő jelző üzemmód kivételével azokon az állomásokon, ahol egyéni kijárati jelző van, a kijárati jelző kezelésével történik. Önműködő jelző üzemű vonalrészen az indulásra történő felhatalmazást a kijárati jelző továbbhaladást engedélyező jelzése és a menetrendszerű indulási idő együttesen határozzák meg. Amennyiben a kijárati jelző használhatatlan vagy nem kezelhető, a 741.pontban leírtak szerint kell eljárni. (741. Vörös-fehér, továbbá fekete-fehér árboc színű, továbbhaladást tiltó jelzést adó főjelző mellett elhaladni csak külön engedélyre szabad. Az engedély adható Irásbeli rendelkezéssel, „ Hívójelzés”-sel, élőszóval, vagy kézi jelzéssel (F.1. számú Jelzési Utasítás 138. pont ). (F.1. 138. pont). "Szabad az elhaladás!" jelzés (138. - 140. pont) A jelzést adó dolgozó nappal a négyszögletes kézi jelző tárcsát zöld lapjával a vonat felé fordítva, a teste mellett függőleges irányban fel és lefelé mozgatja sötétben a zöld fényű jelzőlámpát maga előtt vízszintes irányban mozgatja mindaddig, amíg a vonat első járműve a jelzést adó mellett el nem haladt. Élőszóval adott engedélyt csak attól a dolgozótól szabad elfogadni, akinek a jelző a felügyelete alá tartozik. Amennyiben az engedélyt a járművezető a jelzőhöz való érkezés előtt kapja, a vonattal a jelző előtt megállni nem kell. Élőszóval, Irásbeli rendelkezéssel, vagy kézi jelzéssel adott engedély esetén a jelző után következő váltókon alkalmazható legnagyobb sebesség 15 km/h, az érintett és védőváltók helyes állásáról és használhatóságáról a járművezető menet közben – amennyire a váltó lezárt állapota azt lehetővé teszi – köteles meggyőződni. A legfeljebb 15 km/h sebességet a jelzőhöz tartozó utolsó váltóról történt teljes lehaladásig kell tartani. A jelző után következő útátjáróra ráhaladni csak az áthaladás veszélytelenségéről történt meggyőződés után szabad. Az útátjárón a vonat elejével legfeljebb 15 km/h sebességgel szabad áthaladni. „Hívójelzés”-sel adott engedély esetén az F. 1. számú Jelzési Utasítás 38. pontjában foglaltak szerint kell eljárni
Forgalmi ismeretek
36.
F. 1. számú Jelzési Utasítás 38. Hívójelzés: 1 villogó fehér fény a "Megállj!" jelzés alatt: A főjelző legfeljebb 15 km/h sebességgel meghaladható. A hívójelzés által adott jelzési parancs érvényes mindaddig, amíg a járművezető „Hívójelzés feloldása” jelzéssel vagy más, főjelzővel adott jelzéssel újabb parancsot nem kap. Fordított helyzetű "V" alakú - bekapcsolt állapotban - zöld fényt mutató jelzés, amely alaphelyzetében sötét. Fekete-fehér árbocszínezésű jelző után alkalmazható téglalap alakú szürke táblán fordított helyzetű fényvisszaverő zöld „V” betűt tartalmazó jelző. A hívójelzés feloldása jelzéstől a vonatnál alkalmazható legnagyobb sebességgel szabad továbbhaladni. Ha a szolgálati helyen forgalmi szolgálattevő teljesít szolgálatot, a forgalmi szolgálattevő vonatindító jelzőeszközzel köteles meneszteni a vonatokat: • • • • • •
ha a vonatindulás helyéről az egyéni kijárati jelző jelzése nem látható, és nincs ismétlőjelző; ha az állomáson közös kijárati jelző van; ha az induló vonat vágánya mellett nincs kijárati jelző; ha a vonat részére Írásbeli rendelkezést a forgalmi szolgálattevő kézbesíti; ha a vonatot a helytelen vágányra indítják és nincs menetirányváltás; ha a helyi viszonyok miatt a szolgálati hely végrehajtási utasításában elrendelték.
Menesztésre jogosított dolgozó (682. - 682. pont) 682. Vonatot csak forgalmi szolgálattevő meneszthet. Forgalmi szolgálattevő által történő vonatmenesztés (695. - 697. pont) 695. Motorvonat menesztése • - A vonat indulási feltételeinek biztosítása után a forgalmi szolgálattevő ha szükséges „Vonatkísérők a helyükre!” és „Felhívás!” jelzést köteles adni a járművezető felé. "Vonatkísérők a helyükre!" jelzés - Egy hosszú hang a jelzősíppal. "Felhívás!" jelzés A forgalmi szolgálattevő a vonatindító jelzőeszközt nappal zöld lapjával, sötétben zöld fényével vállmagasságban mozdulatlanul a vonatszemélyzet felé fordítva tartja
Forgalmi ismeretek
37.
• •
•
A járművezető a jelzés észlelésekor köteles működtetni az utas tájékoztató indításjelző berendezést. A berendezés működtetése közben a rendelkezésre álló visszapillantó tükörből (TV monitorból) folyamatosan köteles figyelni az utasok le- és felszállását. A le- és felszállás befejezése után köteles az ajtókat bezárni és az ajtók zárt állapotáról az ellenőrző lámpa segítségével meggyőződni. Ha a vezető jegyvizsgálónak a vonatindítás folyamatában részt kell vennie, vagy ha a szolgálatvégzésre vonatkozó szabályok azt előírják, akkor a járművezető az ajtókat csak a vezető jegyvizsgáló „Indulás!” jelzésére zárhatja be. - A forgalmi szolgálattevő, ha meggyőződött az ajtók bezáródásáról, „Felhívás az indításra!” jelzést köteles adni a járművezető felé mindaddig, amíg a vonat el nem indul. "Felhívás az indításra!" jelzés A forgalmi szolgálattevő a menesztendő vonat felé fordulva a vonatindító jelzőeszközt nappal zöld lapjával, sötétben zöld fényével a járművezető felé fordítva függőleges irányba fel- és lefelé mozgatja
- A járművezető a jelzés észlelésekor - ha az indulásnak más akadálya nincs, és arról a visszapillantó tükörből (TV monitorból) meggyőződött - köteles a vonatot haladéktalanul elindítani. Ha a folyamat bármely ok miatt megszakad, a menesztést meg kell ismételni. •
Amennyiben a járművezető, vagy a forgalmi szolgálattevő az utas tájékoztató indításjelző berendezés működtetését követően annak részleges vagy teljes működésképtelenségét észleli (hang - vagy fényjelzést nem ad), a vonat menesztési folyamatát meg kell szakítani. Erről az üzemegységi diszpécsert tájékoztatni kell, aki köteles a vonat továbbközlekedéséről rendelkezni. A járművezetőnek ellenőrizni kell a berendezés működésképtelenségének mértékét, majd a következőkben előírtak szerint kell eljárni: Ha az utas tájékoztató indításjelző berendezés oldalanként és kocsinként egy ajtónál nem működik, a hozzá tartozó ajtót le kell zárni. Ezután a vonat menesztését meg kell ismételni. Ha az utas tájékoztató indításjelző berendezés oldalanként és kocsinként egynél több ajtónál nem működik, a menesztési folyamatot meg kell ismételni. Ebben az esetben a le - és felszállás befejezése után, közvetlenül az ajtózárás előtt, a járművezető a vonat utas tájékoztató berendezésén keresztül – beszédszintetizátor útján vagy élőszóban – köteles az utasokat az ajtók záródásáról és a vonat indulásáról tájékoztatni. Az élőszóban adott tájékoztatást az alábbi szöveg bemondásával kell végrehajtani. „Kérem az ajtóknál vigyázzanak, az ajtók csukódnak, a vonat indul.” Ebben az esetben a működésképtelen utas tájékoztató indításjelző berendezéssel a vonat legfeljebb az első járműteleppel rendelkező állomásig közlekedhet, ahol a javításról vagy cseréről gondoskodni kell.
Forgalmi ismeretek
38.
45. Hogyan történhet a motorvonat felhatalmazása indításra nyílt pályán ? Vonatindítás vonatmenesztés nélkül (703. - 704. pont) 703. Motorvonatok indítása • - Ha a vonat indulási ideje elérkezett, és a vonat indításának akadálya nincs, továbbá az Utasításban meghatározott esetekben a vezető jegyvizsgáló „Indulás!” jelzés adásával hozzájárult a vonat indításához, a járművezető köteles működtetni az utas tájékoztató indítás jelző berendezést. •
- A berendezés működtetése közben a rendelkezésre álló visszapillantó tükörből (TV monitorból) folyamatosan köteles figyelni az utasok le- és felszállását. A le- és felszállás befejezése után köteles az ajtókat bezárni és az ajtók zárt állapotáról az ellenőrző lámpa segítségével meggyőződni.
•
- A járművezető, ha az indulásnak akadálya nincs, és erről a visszapillantó tükörből (TV monitorból) meggyőződött, köteles a vonatot haladéktalanul elindítani.
Amennyiben a járművezető az utas tájékoztató indításjelző berendezés működtetését követően annak részleges vagy teljes működésképtelenségét észleli (hang – vagy fényjelzést nem ad), a vonatindítás folyamatát meg kell szakítani. Erről az üzemegységi diszpécsert tájékoztatni kell, aki köteles a vonat továbbközlekedéséről rendelkezni. A járművezetőnek ellenőrizni kell a berendezés működésképtelenségének mértékét, majd a következőkben előírtak szerint kell eljárni: • Ha az utas tájékoztató indításjelző berendezés oldalanként és kocsinként egy ajtónál nem működik, a hozzátartozó ajtót le kell zárni. Ezután a vonatindítás folyamatát meg kell ismételni. • Ha az utas tájékoztató indításjelző berendezés oldalanként és kocsinként egynél több ajtónál nem működik, a vonatindítás folyamatát meg kell ismételni. Ebben az esetben a le- és felszállás befejezése után, közvetlenül az ajtózárás előtt, a járművezető a vonat utas tájékoztató berendezésén keresztül – beszédszintetizátor útján, vagy élőszóban – köteles az utasokat az ajtók záródásáról és a vonat indulásáról tájékoztatni. . Az élőszóban adott tájékoztatást az alábbi szöveg bemondásával kell végrehajtani. „Kérem az ajtóknál vigyázzanak, az ajtók csukódnak, a vonat indul.” Ebben az esetben a működésképtelen utas tájékoztató indításjelző berendezéssel a vonat legfeljebb az első járműteleppel rendelkező állomásig közlekedhet, ahol a javításról vagy cseréről gondoskodni kell.
Forgalmi ismeretek
39.
46. Ismertesse a foglalt vágányra történő vonatfogadás szabályait! Foglalt vágányra történő vonatfogadás (714. - 721. pont) 714. Foglaltnak kell minősíteni a bejárati vágányt akkor, ha a vágány két végén lévő váltójának csúcsa között jármű van vagy járművek vannak (kivéve a főjelzővel megosztott vágányokat), továbbá akkor is, ha a vágány szabad ugyan, de valamely más ok miatt (pl. vágányhiba, túlhosszú vonat) csak részben járható. 715. Foglalt vágányra csak elkerülhetetlen esetben szabad vonatot fogadni. 716. A foglalt vágányra fogadni kívánt vonat járművezetőjét a foglalt vágányra történő bejárásról, a járható vágányrész hosszáról, valamint arról, hogy „Lassan!” jelzést adnak-e vagy sem, és tájékoztatásul a bejárati vágány számáról is értesíteni kell menet közben rádiótelefonon, vagy azon állomás útján, ahol a vonat utoljára megáll. Az ilyen módon értesített vonat részére a bejárati jelzőt szabályszerűen kezelni kell, illetve vágányfoglaltságot ellenőrző biztosítóberendezés esetén hívójelzést kell kivezérelni, és a vonat felé az első bejárati váltónál „Lassan!” jelzést kell adni. „Lassan!" jelzés: Nappal kibontott jelzőzászló vagy mind a két kar ferdén lefelé tartása, sötétben fehér fényű jelzőlámpa vállmagasságban mozdulatlanul oldalt tartva a járművezető felé. A látható jelzést szükség esetén ki kell egészíteni a jelzősíppal adott kettőnél több hosszú hanggal. A „Lassan!" jelzést behaladó vonatok részére kell adni a forgalmi utasításban szabályozott helyen és esetben, foglalt vágányra történő behaladáskor. Egyközpontos állomáson „Lassan!” jelzést adni nem kell. 717. Ha a vonat járművezetőjét nem lehetett értesíteni a foglalt vágányra történő bejárásról, a vonatot „Megállj!” állásban levő bejárati jelző mellett az állomási személyzet egy tagja köteles várni, és a vonat járművezetőjét megállás után szóban kell értesíteni a foglalt vágányra történő bejárásról, a vágány járható hosszáról, és tájékoztatásul a bejárati vágány számáról. A járművezető az értesítés vétele után a „A féket ereszd meg!” jelzést köteles adni. „A féket ereszd meg!" jelzés : Egy hosszú, egy rövid és egy hosszú hang (-. -). A bejárati jelzőre tovább haladást engedélyező jelzést, illetőleg a hívójelzést kivezérelni csak ennek a jelzésnek az elhangzása után szabad. A jelzési kép megjelenése után a vonat legfeljebb 15 km/h sebességgel haladhat be az állomásra. 718. Ha a távolbalátás korlátozott, akkor úgy kell eljárni, mintha a járművezető értesítve nem lett volna. Ebben az esetben a foglalt vágányra a vonattal csak lépésben szabad bejárni. 719. A vágány járható hosszát a bejárati oldalon levő figyelembe veendő biztonsági határjelzőtől kell számítani. A forgalmi szolgálattevő a járható vágányrész vége előtt 10 m-rel minden esetben „Megállj!” jelzés adásáról, vagy kitűzéséről köteles gondoskodni.
Forgalmi ismeretek
40.
720. A foglalt vágányra történő bejárásról értesített járművezető a sebességet olyan mértékben köteles csökkenteni, hogy a vonatot a kitűzött, vagy kézzel adott „Megállj!” jelzés előtt okvetlenül meg tudja állítani. Ettől a helytől megállás után csak akkor szabad elindulnia, ha a továbbhaladásra külön engedélyt kap. Foglalt vágányra történő vonatfogadás előtt a váltókezelőket a vágányút kijelölésekor értesíteni kell a foglalt vágányra történő bejárásról és arról is, hogy a járművezetőt az előző szolgálati hely útján értesítették-e vagy sem. Az ütközőbakkal végződő vágányokat - amennyiben azon nincsenek járművek - nem kell foglalt vágánynak minősíteni. Ugyancsak nem minősül fejállomáson foglalt vágánynak az a vágány, amelyen a vonat „Megállás helye!” jelzővel kijelölt állandó megállási helyétől a vágányzáró bak irányába legalább 10 m távolságig járművek nincsenek. Megállás helye : Négyszögletes fekete tábla fehér nagy "Á" betűvel. A jelző fényvisszaverő fóliával ellátott is lehet
Forgalmi ismeretek
41.
47. Milyen vonat minősül tolt vonatnak ? Milyen szabályok vonatkoznak a tolt vonat közlekedésére ? Tolt vonat (798. - 805. pont) 798. Tolt vonatnak minősül az a vonat, amelynél a járművezető a vonatot nem a menetirány szerinti első motorkocsiról vagy mozdonyról vezeti. 799. A tolt vonatok legfeljebb 15 km/h sebességgel közlekedhetnek. 800. Tolva kell közlekedtetni 2,5%o-nél nagyobb emelkedésben lévő pálya bizonyos pontjáig és onnan visszatérő, az emelkedés iránya felé indított vonatot. 801. Csak a rakománnyal vagy merev kapcsolórúddal összekapcsolt kocsikat tolt vonatba nem szabad besorozni. 802. A vonatokat csak a következő állomásig szabad tolva közlekedtetni. Ettől eltérni csak az üzemegységi diszpécser engedélyével szabad. 803. Menet közben ,ha az lehetséges a vonatkísérők - az összeakadás, illetve kisiklás megelőzése érdekében - kötelesek figyelemmel kísérni a vonó- és ütközőkészülékek helyzetét. 804. Tolt vonatnál a vonatvezetőnek az első kocsin kell tartózkodni. Ha ez nem biztosítható, a vonat előtt, űrszelvényen kívül a vonatvezetőnek kell haladnia. Ebben az esetben a tolt vonat azonban csak lépésben haladhat. A vonatvezető, illetve segélynyújtás esetén a feladatát ellátó járművezető - a 811. pontban előírt figyelési kötelezettsége alapján - megfelelő kézi- és hangjelzésekkel köteles szabályozni a tolt vonat menetét. Ha a járművezető a jelzésekkel kapott parancsot nem hajtja végre, köteles a tolt vonatot vészfékkel megállítani. Nem kell jelzést adni, ha a két dolgozó között rádiótelefon összeköttetés van. Figyelési kötelezettség 811. Menet közben a vonat elején lévő járművezető és -ha van- a mellette előírás szerint tartózkodó másik dolgozó, tolt vonatnál pedig az első járművön lévő vonatvezető köteles figyelni a vonatot, a pályát, a felsővezetéket, a szomszédos vágányokat, az útátjárókat, a figyelmeztető jeleket, a jelzőkkel és jelzőeszközökkel adott jelzéseket, váltóra való ráhaladás előtt pedig a váltó állását, a vágányutat és a biztonsági határjelzők utáni térséget. Fokozott gondot kell fordítani a pályamenti jelzőkre és jelzésekre, ha a távolbalátás vagy a szabadlátás korlátozott. A járművezető a vonat sebességét úgy kötetes szabályozni, hogy a jelzéseket meg tudja figyelni és a továbbhaladást tiltó jelző előtt a vonattal meg tudjon állni. Csonkavágányra történő bejáráskor a jármű sebességét úgy kell szabályozni, hogy a járművet a vágány vége előtt biztosan meg lehessen állítani.
805. Ha a nyílt pályáról visszatoló vonatban merev kapcsolórúddal vagy csak rakománnyal kapcsolt kocsik vannak: a visszatolás fokozott elővigyázattal és legfeljebb lépésben történhet. A rakomány közelében vonatkísérő köteles figyelő szolgálatot ellátni.
Forgalmi ismeretek
42.
