Ajánlás. Ezzel ajánljuk olvasóink figyelmébe a tapasztalatok rövid gyûjteményét. Budapest, 2008 március 1

Ajánlás Semmilyen törvény nem mûködik, ha az állampolgárok nem szólhatnak bele a szabályozás kialakításába, amennyiben viszont igen, a törvény céljai nemcsak kifejezik az állampolgárok akaratát, hanem ösztönzik is õket arra, hogy érdekeiket és felelõsségüket tevékenyen érvényesítsék. Ez minden közhaszon alapja. Az egyén és az állam, a törvényalkotás egésze közötti bonyolult összefüggésrendszer mai helyzetének vizsgálatára a program keretében nincs felhatalmazásunk. Elmondhatjuk ellenben, hogy a népfõiskolák egyik legalapvetõbb célkitûzése születésüktõl fogva is mindig az egyént, a polgárt és érdekeit állították a középpontba. Az egyes polgárok, azok közösségei nélkül se rossz, se jó törvény és társadalmi gyakorlat nem mûködhet. Ezt a felfogásunkat igazolta az is, hogy a hét régióban szervezett összejöveteleken, a szociális szövetkezetek mibenlétérõl és lehetõségeirõl szervezett tanácskozásokat aktív érdeklõdés kísérte a nagyközönség részérõl is. Körülbelül tíz évvel ezelõtt Társaságunk egy PHARE program keretében már tett kísérletet a szociális szövetkezet meghonosítására, amely akkor nem kelhetett tartósan életre. A II. világháború elõtti történeti múltban a szövetkezés európai értékei mély gyökeret vertek a magyar társadalomban. Csak azt követõen egy fél évszázad kiesett. Most az érdeklõdés is azt mutatta, van és lesz jövõje a következõ évtizedekben az európai értékeken alapuló szövetkezésnek, a szociális szövetkezeteknek Magyarországon. Szerény az a tapasztalati anyag, ami az elsõ körben összegyûlt, de fontos figyelmeztetõ észrevételeket és bátorító javaslatokat tartalmaz a folytatáshoz. Ezzel ajánljuk olvasóink figyelmébe a tapasztalatok rövid gyûjteményét Budapest, 2008 március 1. Szigeti Tóth János PhD A Magyar Népfõiskolai Társaság elnöke

1

Hét régió tapasztalatai a szociális szövetkezetek területén

Köszönetnyilvánítás A Magyar Népfõiskolai Társaság ezúton szeretné megköszönni a munkát mindazoknak, aki az elmúlt fél évben néha kötelezettségeiket is túllépve igyekeztek a közös cél elérését segíteni és elhivatottságukkal rajtunk keresztül is biztatták azokat, akik közösségi vállalkozások létrehozására határozták el magukat. Köszönjük dr. Réti Máriának a jogi területen nyújtott állhatatos munkáját és szintúgy Szokolainé Molnár Eszternek, az OFA képviselõjének az eredményes és korrekt együttmûködést. Tisztelettel köszönjük Pál József szakmai hozzájárulását, és természetesen köszönetet kívánunk mondani azoknak a regionális koordinátoroknak, akik nem csak a szociális szövetkeztek népszerûsítésében végeztek kitûnõ munkát, hanem a szociális gazdaság új szereplõinek támogatását mostantól magukénak érzik.

A szociális szövetkezetek népszerûsítésének eredményei A projekt rendezvényeivel, eseményeivel, kiadványaival, írott és elektronikus kommunikációs eszközeivel a szociális szövetkezetek alakításában érdekelteknek igyekezett közérthetõen tájékoztatást adni a szociális szövetkezet szervezeti formájáról, a törvényi háttérrõl, a szociális szövetkezésben rejlõ elõnyökrõl és lehetõségekrõl, a nemzetközi tapasztalatokról, a hazai és nemzetközi adat- és információforrásokról. A programunkkal motiválni kívántuk a szociális szövetkezetek létrehozására az érintett személyeket – különös tekintettel a szociálisan hátrányos helyzetû álláskeresõkre és a fiatalokra. A projekt valamennyi kommunikációs eszközével világossá kívántuk tenni számukra, hogy a szociális szövetkezetek a rászorulóknak munkafeltételeket teremthetnek. A kommunikációs projektünk egy másik kiemelkedõ és általános célja az volt, hogy felismertessük az érintettekkel a szociális szövetkezeti forma közösségszervezõ erejét. Elképzelésünket arra a ma még mindig a leghatékonyabbnak ítélt módszerre építettük, hogy személyesen szólítjuk meg az érdekeltek legszélesebb körét, és a Magyar Népfõiskolai Társaság tagszervezetei hálózatának adottságát és a helyi partneri együttmûködéseket kihasználva az országos program keretein belül régiós szintre szerveztük a kommunikációs projekt bizonyos elemeit, tevékenységeit. Az egyes régiókban tevékenykedõ népfõiskolai szakemberek jól ismerik a megszólított célközönséget és õk maguk is ismert személyiségei a helyi, vagy regionális kulturális és közéletnek. Tehát a célcsoport hatékony elérése érdekében egyrészt a kommunikáció hagyományos eszközeit alkalmaztuk, másrészt jelentõs mértékben építettünk a kommunikáció legkorszerûbb lehetõségeire is a projekt megvalósítása során. Nyitórendezvény

2

2007. november 5-én Budapesten a Magyar Népfõiskolai Társaság szervezésében lezajlott a szociális szövetkezeteket népszerûsítõ programunk elsõ konferenciája. A találkozó célja elsõsorban az volt, hogy megossza a rendelkezésre álló információkat mindazokkal, akik a jövõben

a téma kulcsszereplõi lehetnek és célunk volt az is, hogy az MNT regionális koordinátorai felkészülhessenek a népszerûsítõ tevékenység lebonyolítására a régiójukban. A szociális szövetkezetek helyzetével – jogi, szervezési és társadalmi szempontból megközelítve – több elõadás is foglalkozott, majd ugyanezekre a témákra koncentrálva a több mint 100 résztvevõ szakmai mûhelyekben folytatta a munkát. Legfontosabb tapasztalataink:

3 A mûhelymunkának a régiós információszolgáltatásban is komoly szerepet kell adni, hiszen itt kaphatnak teret a helyi sajátosságok és azok a specialitások, amelyek az egyes szövetkezeti ötletekbõl következnek.

3 A jogi kérdések köré szervezõdött csoport nem csak itt – elsõ alkalommal – Budapesten bizonyult a legnagyobb érdeklõdésre számot tartó területnek. Gyorsan világossá vált számunkra, hogy nem csak a törvény értelmezése vet fel igen sok kérdést, hanem az ebbõl következõ gyakorlati teendõk területén is támogatásra szorulnak mindazok, akik szövetkezet alapításra szánják el magunkat. Az alapszabály összeállítása, a bírósági bejegyzés folyamata, az egyes speciális tevékenységekhez kapcsolódó szabályozások feltárása, minden szövetkezet esetén nagy körültekintést és jogi szakember segítségét igénylõ folyamat.

3 Már a kommunikációs folyamat kezdetén világossá vált, hogy sokan sokféle szempontból érdeklõdnek a szociális szövetkezetek, a szociális gazdaság, a közösségi vállalkozások iránt. Az azonban számunkra is meglepõ volt, hogy nem csak a törvényalkotó szakemberek, vagy egyéb szakmai csoportok kezdték meg a közös gondolkodást, hanem maguk a lehetséges érintettek is. Így a munkanélküliek, családi óvodák képviselõi, közösségfejlesztõk is, kistelepülések kulcsemberei, akik a kommunikációs kampány fél éve alatt rendszeresen együttmûködtek velünk.

3


Régiós konferenciák

Közép-dunántúli régió Székesfehérvár

Dél-alföldi régió Lakitelek

m

ELÕADÓK

Dr. Fiák István ügyvéd Mészáros Zsuzsanna közösségfejlesztõ, OFA

@

KAPCSOLAT

Csörszné Zelenák Katalin Falugondnokok Duna-Tisza Közi Egyesülete,

i

[email protected] TOVÁBBI INFORMÁCIÓK

Nagyné Kiss Mária: A szociális szövetkezetek lehetséges típusai www.nepfoiskola.hu/szocszov/cd Felsõ-kiskunsági Közösségi Munkások Egyesülete www.adata.hu vagy [email protected]

4

2007. december 6-án lezajlott a szociális szövetkezeteket népszerûsítõ programunk elsõ regionális konferenciája a Lakiteleki Népfõiskolán. Az általános forgatókönyvet követve plenáris elõadásokat hallgathattak meg a résztvevõk jogi és gyakorlati témákban egyaránt, illetve az OFA Szövetkezz/2007 pályázatáról is tájékoztatást kaptak. A szociális szövetkezetek történeti, jogi vonatkozásai, külföldi és magyar példák elõadója Dr. Fiák István ügyvéd volt, aki iskolaszövetkezetek jogi képviselõjeként szerzett sok éves tapasztalatot a témában. Az általa elmondottakból egy igen plasztikus példát szeretnénk itt megemlíteni. A szociális szövetkezet fogalmát úgy is magyarázhatjuk – ragaszkodva azoknak a kategóriáknak a használatához, melyeket már jól ismerünk –, hogy ha a képzeletben széttárt karunk jobb kezénél találjuk a civil szervezeteket, bal kéznél pedig az üzleti világ szereplõit, a szociális szövetkezet középen, pont mi magunk vagyunk. A Fórum elõadója volt Mészáros Zsuzsanna szövetkezeti szakértõ is, aki egyúttal az OFA szociális szövetkezeti mentorainak képzését szervezõ Közösségfejlesztõk Egyesületének koordinátora, sõt az OFA munkáját szövetkezeti tanácsadóként is segíti. Elõadásán azokról a gyakorlati kezdeményezésekrõl beszélt, amelyeket már jóval a szövetkezetekrõl szóló törvény elõtt segített és szövetkezeti rendszerû összefogáson alapult, így az – azóta ugyan már nem mûködõ – kunbábonyi paprika szövetkezet, vagy a közösségfejlesztési kezdeményezésként indult kunszentmiklósi családi napközi, illetve az ebbõl kinövõ, helyi közösségi rádió. Mészáros Zsuzsa tapasztalataiból, amelyeket nemzetközi tanulmányútjai, és hazai fejlesztõ munkája során szerzett, a legfontosabb üzenet talán az lehet, hogy a szövetkezet nem csupán egy vállalkozási forma. A vállalkozást a hozzá kapcsolódó kompetenciák legszélesebb skálájával együtt kell értelmeznünk, s ez azt is jelenti, hogy életminõséget megváltoztató hatása nem csak anyagi téren jelentkezhet. A közös cél, a csoportban végzett munka, a közös kockázat izgalma és a siker egyéni vetülete, megoldása lehet szociális és mentális hullámvölgyeknek. Az elsõ regionális fórum egyik legnagyobb érdeklõdésre számot tartó kérdése az volt, hogy milyen tevékenységek, ötletek azok, amelyek szociális szövetkezeti rendszerben jól mûködtethetõek. A teljesség igénye nélkül, íme néhány példa a nemzetközi tapasztalatokból, illetve az általunk hallott ötletekbõl: • Házi gondozás-ápolás, jelzõrendszeres segítségnyújtás • Házfelügyelet, kisállat megõrzõ • Gyermekfelügyelet, családi napközi • Korrepetálás, készségfejlesztés – mûvészeti, sport különórák • Házfelújítás, karbantartás • Gépkölcsönzés (mezõgazdasági gépektõl a szõnyegtisztítóig, esetleg humánszolgáltatásokkal kiegészítve) • Fõzött étel vagy vásárolt áruk házhoz szállítása • Településüzemeltetési szolgáltatások, melyeket a szövetkezet az önkormányzattól vállal át, szerzõdés keretében. Ezeknek egy részéhez megegyezéstõl függõen állami normatíva is igénybe vehetõ. • Környezetgondozás, közösségi közlekedés megszervezése: céltaxi-járatok üzemeltetése vidéki települések között vagy a tanyavilágban, szelektív hulladékgyûjtés és újrahasznosítás

A Közép-dunántúli Regionális Felnõttképzési és Népfõiskolai Szövetség szervezte a régiós konferenciát Székesfehérváron, 2007. december 11-én a Szent István Mûvelõdési Házban tartotta, amelyet Mihályfi Márta az MNT fõtitkára nyitott meg. A program keretében a legnagyobb érdeklõdést a szövetkezetek létrehozásának támogatását segítõ pályázat váltotta ki, amelyrõl részletesen szólt Szokolainé Molnár Eszter az OFA programvezetõje. A szövetkezeti törvény fontosabb elemeit Dr. Réder Erika, az ELTE Agrárjogi Tanszékének PhD. hallgatója ismertette. Nagyon hasznos volt, hogy bemutatta a Roma Program Támogatási Hálózatot Kissné Oláh Anita koordinátor. A munkanélküliséget érintõ kérdéseket Soós Ferenc, a régiós munkaügyi központ szakmai igazgató-helyettese válaszolta meg nagyon részletesen és alaposan. A program fontos tapasztalatának tartjuk a munkaerõ piaci dimenzió kiemelését. A munkanélküliek bevonása a szociális szövetkezetek mûködésbe egyrészt az OFA által támogatott szövetkezetek esetében kötelezõ elvárás, másrészt magát a szociális szövetkezet fogalmát is értelmezõ momentum.

m

ELÕADÓK

Mihályfi Márta MNT

Milyen módon vonhat be munkanélkülieket a foglalkoztatásba egy szociális szövetkezet? • munkaviszonyban, • alkalmi munkavállalói könyvvel, • megbízással A szövetkezet tagjai vagy a szövetkezeten kívüli munkavállalók további két formában is közremûködhetnek: • vállalkozói jogviszonyban • önkéntes jogviszonyban.

Dr. Réder Erika ELTE Agrárjogi Tanszék Szokolainé Molnár Eszter OFA programvezetõ Soós Ferenc K-D Regionális Munkaügyi Központ

@

KAPCSOLAT

A regionális munkaügyi központok képviselõi több fórumunkon is bemutatták a munkanélküliség jellemzõit az adott térségre, megyére vetítve. Általános tapasztalat, hogy vállalkozásunk tervezésekor érdemes ezeket figyelembe venni, hiszen világossá válhat ez által az is, hogy milyen hiányterületek léteznek a piacon. Bár egyetlen munkaügyi oldalról meghívott szakértõnk sem tért ki részletesen azokra az együttmûködési formákra, melyeket a munkaügyi központ és egy szociális szövetkezet kialakíthat, mindenképpen javasoljuk az egyes speciális esetekben ennek feltárását. Ehhez kapcsolódóan szeretnénk néhány szót ejteni arról a közösségi felelõsségrõl is, amely a szociális szövetkezetekhez hasonló kezdeményezések résztvevõit terheli. Munkánk, amelyet a szociális szövetkezetek népszerûsítése során végeztünk, számunkra is nyilvánvalóvá tette, hogy egy folyamat kezdetén járunk. Törvényalkotók, jogászok-ügyvédek, támogatók, népfõiskolák, közösségi munkások, civil szereplõk és a kormányzati rendszer képviselõi – és pl. a cégbíróságok is – most ismerkednek a szociális gazdaság fogalmainak gyakorlatba ültetésével. Ahhoz, hogy a nemzetközi példák nyomán, nálunk is meggyökeresedjenek a szociális és munkavállalói szövetkezetek és a törvényi háttér, valamint a gyakorlati szabályozás rendszere befogadja ezeket az új elemeket, engedhetetlen, hogy mi érintettek hallassuk a hangunkat. Fogalmazzuk meg elvárásainkat, vessük fel ötleteinket, osszuk meg tapasztalatainkat a döntéshozás minden szintjén. Legyen szó a különbözõ szereplõk együttmûködésérõl – önkormányzat/munkaügyi szféra és szociális szövetkezet – vagy a piac gazdaság szintjén kezdeményezett változásokról – ösztönzõ adókedvezmények, piaci esélyek pozitív diszkriminációja – nekünk kell lendületet adnunk. Demokratikus állampolgári felelõsségünk, hogy ezeket a változásokat ne csak üdvözüljük, hanem cselekvési területünkön belül elindítsuk!

Keresztesi József Közép-dunántúli Regionális Felnõttképzési Szövetség [email protected] Piros Ágnes [email protected]

i

TOVÁBBI INFORMÁCIÓK

Állami Foglalkoztatási Szolgálat www.afsz.hu

5


Közép-magyarországi régió Szentendre

m

A Budapest Környéki Népfõiskolai Szövetség 2008. január 16-án a Pest Megyei Könyvtárban rendezte meg a szociális szövetkezetek társadalmi hátterét, mai gyakorlatát és jövõbeni helyi lehetõségeit elemzõ regionális konferenciáját. A megyei közgyûlés elnökének méltató szavait követõ sokrétû szakmai program az idõszerû foglalkoztatási kérdések történeti és földrajzi összefüggéseire rámutatva közelítette meg a gyakorlati tennivalókat és lehetõségeket.

ELÕADÓK

Dr. Szilágyi Klára SZIE Gödöllõ Lengyel János KM Regionális Munkaügyi Központ Váradi Lajos Országos Takarékszövetkezeti Szövetség Dr. Réti Mária

Szakmai bevezetésként dr. Szilágyi Klára pszichológus, a SZIE Gödöllõ Munkavállalási Tanácsadási Tanszékének vezetõje beszélt arról a korántsem elhanyagolható emberi momentumról, amelyet egy új, aktív közösségbe való bekapcsolódás hozhat magával egy munkanélküli ember életében. Az a mentális állapot, amelyet a hosszú távú munkanélküliség idéz elõ nem csak az egyén személyes problémája, így a társadalom, azaz a nagyobb közösség boldogulása elválaszthatatlan a kisebb közösségek és az egyes ember boldogulásától

ELTE Agrárjogi Tanszék Szokolainé Molnár Eszter Lehel Andrásné OFA Hálózat

@

KAPCSOLAT

A szövetkezésnek, mint személyes és közösségi életstratégiának és gazdasági formának történeti alakulását és annak változó jogi környezetét tekintette át dr. Réti Mária, az ELTE Agrárjogi Tanszékének képviseletében. Elõadása, valamint a Takarékszövetkezetek Országos Szövetkezetek alelnökének, Váradi Lajosnak az európai kitekintése nyomán elgondolkodhattunk: vajon eléggé kidolgozottak-e mai hazai jogi kereteink a korlátozott helyzetû társadalmi rétegek öngondoskodásának szorgalmazására.

Nagy Júlia Budapest Környéki Népfõiskolai Szövetség,

i


Dr. Réti Mária több szociális szövetkezeti fórumon is érdekes kitekintéseket tett a szövetkezés történelmi hátterével kapcsolatban. Fontosnak tartjuk ezt mi magunk is, hiszen a szövetkezet fogalmára rakódott – óvatosan fogalmazva is rossz érzetû – történelmi és politikai tartalmak feltétlen revízióra szorulnak. A tervgazdálkodásban beidegzõdött szövetkezet fogalom feloldására álljon itt néhány történelmi tény.1

Dr. Réti Mária Mit biztosít ma a jogszabályi háttér a szociális szövetkezetekkel kapcsolatban? – tanulmány www.nepfoiskola.hu/szocszov/cd

Dr. Réti Mária: Mit biztosít ma a jogszabályi háttér a szociális szövetkezetekkel kapcsolatban? c. tanulmánya alapján.

1

6

A szövetkezeti szabályozás nagy múltú, eredeti, sajátos hagyományokkal rendelkezik Európában és Magyarországon is. Az európai szövetkezeti szabályozás fejlõdéstörténetével foglalkozó elemzések egybehangzó értékelése az, hogy 1844 „határkõnek” tekinthetõ, mivel ekkor Rochdalei-ben természetes személyek egészen minimális tõkeerõvel rendelkezvén alapítottak szövetkezetet abból a célból, hogy a szövetkezet tagjai számára ne csak vagyoni elõmenetelt, hanem társadalmi felemelkedést is biztosítson. Ebben az idõszakban lépnek hatályba az európai szövetkezetek alapításának és mûködésének alapjául szolgáló törvények így például Angliában az elsõ angol és egyidejûleg európai szövetkezeti törvény 1852-ben. Európa számos országában, így például Svájcban, Finnországban, Olaszországban, Svédországban, Norvégiában, a Balkáni államokban, illetõleg Romániában, Lengyelországban, és folytathatnánk a sort még, szintén a gazdaság jelentõs tényezõjévé váltak a szövetkezetek. Fejlõdéstörténeti elemzés körében még egy országot feltétlenül meg kell említeni, ez pedig Dánia. Dániában elsõsorban a mezõgazdaság területén a szövetkezetek szerepe példaértékûen meghatározó volt, és az is maradt napjainkig. Magyarországon a XIX. század második felétõl három alapvetõ gazdasági területen, nevezetesen a pénz-hitelszférában, a fogyasztás szektorában és a termelés területén kerülnek szövetkezetek alapításra. Ószombaton 1845-ben alakult meg az elsõ magyar szövetkezet. A plenáris elõadásokat szekciómunka követte, ahol a résztvevõk foglalkoztak a humán szolgáltatások „természetrajzával”, illetve azzal, hogy milyen mértékû kell, legyen az a helyi vállalkozási igény, amellyel elérhetõ a közösségi vállalkozás fenntarthatósága A csoport témavezetõje Petheõ Attila, OFA Program tanácsadó, kiemelt figyelemmel beszélt arról a versenypiaci jellemzõkkel rendelkezõ gazdasági stratégiáról, amely véleménye szerint követendõ kell legyen a szociális szövetkezetek számára. Álláspontja szerint a szociális és humán elõnyök mellett egyértelmûen a profitra kell helyezni a hangsúlyt. A harmadik csoport a szövetkezet-alapítás – miként általában a szervezetfejlesztés – folyamatában jelentkezõ tipikus buktatókat tekinthette át Katona Csaba, a Részvételi Demokrácia Hálózat nevû szervezet képviseletében.

7


m

Nyugat-dunántúli régió

Dél-alföldi régió

Zalaegerszeg1

Szolnok

A Zalai Népfõiskolai Egyesület, mint regionális partner vett részt a szociális szervezeteket népszerûsítõ munkában, amelynek keretében 2008. január 18-án konferenciát szervezet a nyugat-dunántúli régió érdeklõdõi részére, a zalaegerszegi a Kamarák Házában. A munkanélküliség csökkentését, a hátrányokkal bíró társadalmi csoportok egzisztenciájának megteremtését is célul tûzi ki az európai mintára szervezett szociális szerveztek mûködését szabályozó törvény, amely a konferencia egyik legfontosabb dokumentuma, s amelyet a hozzá kapcsolódó akciókkal együtt jártak körbe a résztvevõk. Megnyitójában Fehér Lászlóné, a Zalai Népfõiskolai Egyesület titkára ismertette a konferencia programját, Dr. Szinku Mihály elnök köszöntötte az elõadókat, vendégeket.

ELÕADÓK

Tarsoly Péter OFA tanácsadó Dr. Réti Mária Szokolainé Molnár Eszter

@

KAPCSOLAT

Fehér Lászlóné Zalai Népfõiskolai Egyesület

i

A konferencia elsõ elõadójaként Szabó Júlia a Magyar Népfõiskolai Társaság munkatársa mutatta be a projekt célját, lehetséges társadalmi szerepét, majd Szokolainé Molnár Eszter programvezetõ, foglalta össze a „Szövetkezz 2007” pályázat célkitûzéseit, különös hangsúlyt adva a szövetkezeti forma közösségszervezõ erejének. Az elõadáshoz kapcsolódva a levezetõ elnök bemutatta a régió OFA által kiképzett tanácsadóit, mentorait is. Az OFA hálózatának tanácsadói elsõsorban a speciális szakterületeken felmerülõ kérdések megválaszolásában segítik az alakulóban lévõ szociális szövetkezeti csoportokat. Az OFA irodáin keresztül ez a szakmai segítség mindenki számára ingyenesen igénybe vehetõ legyen szó akár jogi, gazdaság területrõl, üzleti terv készítésérõl vagy az alapötlethez kapcsolódó sajátos problémákról. A hálózat szociális szövetkezeti mentorainak feladata már általánosabb, így a területükön elinduló kezdeményezések folyamatos gondozása és figyelemmel kísérése elsõdleges céljuk.


OFA tanácsadók és mentorok elérhetõségei www.ofa.hu vagy

A pályázati elképzelés törvényi hátterét Dr. Réti Mária mutatta be, aki elmondta, hogy a szociális szövetkezet, mint társulási forma a 19. század 2. felében indult, fõ rendezõelve a szolidaritás, a tagok szociálpolitikai célkitûzései pedig a társadalmi felemelkedést alapozhatják meg. Bár a magyar joganyagban újdonságnak számít a törvény, annak koncepciója egybeesik az Európai Unió felfogásával, tehát azzal, hogy a versenyképesség fenntartása önsegély alapú szervezõdéseket generál. A jogi, történelmi háttér megismerését követõen Tarsoly Péter OFA tanácsadó foglalta össze a projekt megvalósításának gyakorlati elemeit.

Dr. Csáky Gyopárkán keresztül: [email protected]

A plenáris ülés végén a résztvevõk kérték, hogy a meghívóval ellentétben a délutánra tervezett programot ne mûhelymunka keretében folytassuk, mivel nem szerettek volna egyetlen információról sem lemaradni. A régió különbözõ pontjairól, érkezõ résztvevõk folyamatosan tették fel kérdéseiket, s az elõadók egy-egy kérdést közösen válaszoltak meg. A kérdésözön, és a feltett kérdések azt mutatták, hogy kiemelt érdeklõdés övezi térségünkben a szociális szövetkezetek létrehozását. Központi kérdésként fogalmazódott meg a szövetkezet mûködését biztosító finanszírozás, elszámolás, fenntarthatóság kérdése. Ebben segítségüket ajánlották a tanácsadók, mentorok is.

2008. január 22-én, a Magyar Kultúra Napján, méltó helyszínen: a Megyei Könyvtár Verseghy termében rendezte meg a Magyar Népfõiskolai Társaság és a Jász Nagykun Szolnok Megyei Népfõiskolai Társaság az észak-alföldi regionális fórumot. Nagyné Kiss Máriának, a JNSZM Népfõiskolai Társaság elnökének köszöntõ szavait követõen Bali István, az APURE (az Európai Vidék Egyetemeiért Egyesület) elnöke tartotta meg elõadását a szociális szövetkezetek európai gyakorlatának témájában. Részletesen bemutatta azokat a tendenciákat, amelyeknek következtében nõtt a szociális gazdaság, s ezen belül a szociális szövetkezetek jelentõsége. Az európai új szegénység olyan eddig ismeretlen kihívások elé állítja az egyes országokat, mint pl. a fiatal munkanélküliek kérdése, a tartós munkanélküliek és az idõs munkanélküliek visszavezetése a munka világába. A civil társadalom rugalmasabban tudja ezeket a kérdéseket kezelni, s új vállalkozási formákat elindítani. Jelentõs számú szövetkezet van Európában, de országonként más és más jellemzõkkel. Némelyikük olyan forrásokat tudott bevonni munkája során, amelyeket más szervezet nem lett volna képes. Erõsségeik közé tartozik, hogy szolgáltatásaik valós igényt elégítenek ki, minõségi színvonalon., sok önkéntessel dolgoznak, kis méretûek, ebbõl fakadóan sokkal rugalmasabbak.

m

ELÕADÓK

Bali István

APURE Kelet-Közép Európai Vidékfejlesztõ Központ dr. Longa Anna ELTE Agrárjogi Tanszék

Családsegítõ, terápiás célú, rehabilitációs feladatot elvállaló szövetkezetekkel is találkozhatunk mind Olaszországban, mind Spanyolországban. Jellemzõ például, hogy fogyatékosok számára szülõk kezdeményezik a szövetkezet-alapítást, ahol azután tanulni és dolgozni is lehet. Ugyanígy lehetséges alkoholbetegek, vagy börtönbõl szabadultak tréningjére, oktatására és foglalkoztatására épülõ szövetkezet létrehozása és mûködtetése. Az oktatás, a személyiségfejlesztés fontos része a szociális szövetkezetek tevékenységének. Spanyolországban gyakoriak az oktatási szövetkezetek, Finnországban elterjedtek a gyorsétkezû franchise szövetkezetek.

dr. Csáky Gyopárka OFA Mészáros Zsuzsa

@

KAPCSOLAT

Nagyné Kiss Mária JNKSZ Megyei Népfõiskolai Társaság, [email protected]

A hazai források mellett elsõ alkalommal hallottunk Bali Istvántól egy európai szinten mûködõ un. szövetkezeti bankról, amely 15 millió eurós kölcsönalapból gazdálkodhat. A kezdeményezés Kelet-Közép-Európa számára is nyitott, elsõsorban kézmûves-termékek

i

TOVÁBBI INFORMÁCIÓK

Európai Vidék Egyetemeiért Egyesület APURE – Secretariado E-MAIL: [email protected]

Végezetül a sok-sok kérdést követõen Fehér Lászlóné a konferencia zárásaként elmondta: bízik abban, hogy a Zalai Népfõiskolai Egyesület által megvalósított konferenciának is része lehet majd a Nyugat-Dunántúlon létrejövõ szociális szövetkezetek megalakulásában.

8

1

Zalai Hírlap: Horváth A. Attila anyagának felhasználásával

9


Dél-dunántúli régió Dombóvár

gyártásában és forgalmazásában érdekelt kisvállalkozók támogatására. Elõadásának befejezéseként Bali István sok sikert kívánt az alakuló hazai szociális szövetkezeteknek, és felajánlotta az APURE Kelet-Közép-Európai Központ segítségét a nemzetközi kapcsolatok kialakításában. A délelõtt utolsó elõadója Mészáros Zsuzsa, a közösségi részvételt elemezte a szociális gazdaságban. Személyes élményei alapján, amelyeket a 1994-ben szervezett angliai szerzett. Angliai szövetkezeti vezetõkkel történt találkozása során, azt tapasztalta: nagyon fontos az egyén bevonása az együttgondolkodásba, így mûködtetnek a szigetországban közösen óvodát, postát, boltot, így foglalkoznak fogyatékosokkal, szerveznek gyerektábort és közösségi információs pontokat is. Az általános szövetkezeti elvek szintén komoly hangsúlyt kaptak ezen a fórumon. Fontos folyamatosan tudatosítani, hogy a szociális szövetkezetek olyan értékek mentén szervezõdnek, amelyek a magyarországi szövetkezeti mozgalom alapértékei is, és különösen a szociális szövetkezetek esetében nagyon fontosak: önsegély, egyenlõség, egyéni felelõsség, demokrácia, igazságosság, szolidaritás. A közösségi vállalkozás a benne részt vevõk képességeire, szakértelmére, munkatapasztalataira, mint közös tõkére alapozódik, miközben olyan tevékenységet végez, amely a közösség feltárt szükségleteire épül, és maguk a tagok irányítják, egy demokratikusan megválasztott vezetõvel. Ezért fontos, hogy a tagok megtanulják a szövetkezeti mûködést, ahol alapfeladat az is, hogy mindig meg kell egyezni, s ezt bizony tanulnunk kell, vagy legalábbis fejleszteni, s talán nem túlzás azt állítani, hogy ez olyan terület, ahol érdemes képzési programokat is igénybe venni, az alakuló szövetkezetek még hatékonyabb mûködése érdekében. A bizalom, az öntevékenység, a felelõsségvállalás, a vállalkozási hajlandóság, a kockázatvállalási készség, az együttmûködési készség és a társadalmi elfogadás területén, vagyis az állampolgári kompetenciák fejlesztése a szociális szövetkeztek kapcsán is elsõdleges fejlesztési terület.

Megnyitójában Hefner Erika, a Tolna megyei Népfõiskolai Társaság elnöke ismertette az MNT és a népfõiskolák szerepét az OFA programban, beszélt a szociális szövetkezetek szerepérõl, és az EU vonatkozó javaslatairól. Ezt követõen dr. Kaiser László a Dél-Dunántúli Regionális Forrásközpont Kht. ügyvezetõje elõadásában felhívta a figyelmet arra, hogy elsõsorban a kistelepülések önkormányzatainak koordinációs munkájára van szükség ahhoz, hogy a szociális szövetkezetek megalakuljanak, hiszen ez által a települési munkanélküliség felszámolását segítik. Lehetõség adódik arra, hogy a településen ellátatlan feladatokat oldjanak meg a szövetkezetek, pl. a pillanatnyilag közmunkában ellátott tevékenységekre gondolva, vagy a szociális gondozás ellátására. Olyan tevékenységeket végezzen a szövetkezet, amelyre ugyan jelenleg a falvakban nincs ember, és talán fizetõképes kereslet sem, de a központi támogatásokat is felhasználva ezek gazdaságossá és versenyképessé tehetõek. Számos példát és kimutatást adott közre, hogy mely területek azok, amelyek a szövetkezetek alaptevékenységét adhatják a jövõben.

m

ELÕADÓK

dr. Kaiser László Dél-Dunántúli Regionális Forrásközpont Kht Dr. Tirjer Nikoletta OFA

Dr. Tirjer Nikoletta jogász elõadásában ismertette, illetve részletesen elemezte, magyarázta a szövetkezet létrehozásának jogi kötelmeit, illetve a szükséges dokumentumok elkészítésének és elfogadtatásának útját.

Mészáros Andrea Kék Madár Alapítvány Mók Ildikó Magyar Mûvelõdési Intézet

Mészáros Andrea, szociálpolitikus, a Kék Madár Alapítvány ügyvezetõje elõadásában olyan gyakorlati kérdésekrõl beszélt, amelyek a szövetkezet mûködtetése során gyakran kerülnek elõtérbe. Prezentációjában a szociális szövetkezet mûködését meghatározó külsõ és belsõ feltételekrõl, az erõforrások elemzésének fontosságáról beszélt. Kitért a szövetkezetnek, mint gazdasági társaság megalakításának és mûködtetésének feltételeire, a mûködést nehezítõ tényezõkre. Kiemelten hangsúlyt adott a tervezés fontosságának, az elemzésnek, felhívta a figyelmet a támogatások felhasználására, valamint a nyereségorientált mûködés meghatározó elemeire.

Ignácz József OFA

@

KAPCSOLAT

Vajda Tibor Tolna Megyei Népfõiskolai Társaság [email protected]

A partneri együttmûködés személyi vonatkozásai álltak Mók Ildikónak, a Magyar Mûvelõdési Intézet fõosztályvezetõjének fõosztályvezetõje elõadásának középpontjában. Nem elég a jó ötlet, a biztosnak látszó gazdasági alap ahhoz, hogy sikeres vállalkozássá váljék a szociális szövetkezet – hangsúlyozta. A társas vállalkozások mûködése igen erõteljesen függ a személyi kapcsolatoktól, az alkotó együttmûködéstõl, az emberi tényezõktõl. Elõadásában felhívta a figyelmet a vezetési, szervezési ismeretek fontosságára, majd számos gyakorlati problémát vetett fel és tett javaslatot a megoldásokra a sikeres és hosszú távú mûködés érdekében.

10

A konferencia Ignácz Józsefnek, az OFA Dél-Dunántúli Regionális Irodája irodavezetõjének elõadásával zárult. Részletesen ismertette az OFA tevékenységét és programjait, különös tekintettel a szociális szövetkezetek megalapításával kapcsolatban. Átfogóan mutatta be a régiós foglakoztatási helyzetet, és ebben a megalakuló szövetkezetek helyét és szerepét. Ezt követõen szekciófoglalkozás jellegûvé alakult konferenciánk és a nap elõadóihoz szóló kérdések, majd válaszok következtek.

11


Javaslat

Észak-magyarországi régió Sárospatak

Sárospatakon a Magyar Népfõiskolai Társaság OFA-nál elnyert pályázata segítségével létrehozott országos tájékoztató program utolsó eseményére került sor február 5-én. A konferenciát a Sárospataki Népfõiskolai Egyesület, mint az egyik regionális partner, a Miskolci Egyetem Comenius Tanítóképzõ Fõiskolai Karának dísztermében rendezte meg.

m

A konferenciát néhány gondolattal Szentirmai László, az Sárospataki Népfõiskolai Egyesület (SNE) elnöke nyitotta meg, fókuszba helyezve a jelenlegi és a népfõiskolai mozgalom kezdeti idõszakának hasonlóságait. A régió különbözõ pontjairól érkezõ résztvevõk ezután olyan elõadásokat hallgattak meg, amelyek lépésrõl lépésre közelítettek a konferencia konkrét céljához. ELÕADÓK

Hajdú Krisztina pszichológus Dr. Csáky Gyopárka Dékányné Bodnár Tímea Munkaügyi Központ

Hajdú Krisztina pszichológus, az SNE tagja alapos leírást adott azokról a társadalmi és személyes szindrómákról, amelyek a munkanélküli embereket fenyegetik. Kiútként a társadalomba a munkával való beilleszkedést ajánlotta, amelynek egyik eszköze a szociális szövetkezet lehet. A szociális szövetkezetek jogszabályi hátterét dr. Csáky Gyopárka, OFA – Hálózat szociális szövetkezet országos koordinátora vázolta fel. Kitért a szociális szövetkezetek mûködtetésének operatív oldalára és a pályázati lehetõségekre is.

Sárospataki Kirendeltsége

@

KAPCSOLAT

Tóthné Kovács Katalin Sárospataki Népfõiskolai Egyesület

Délután mûhelymunkák keretében két szekcióra elkülönülve folyt az alaposabb, részletekbe menõ beszélgetés. Legjobban a munkanélküliség foglalkoztatta a beszélgetõket, akik a szociális szövetkezetek alakításának, mûködtetésének pályázati lehetõségeit, illetve jogi buktatóit járták körül. Ezt a szekciót Dr. Csáky Gyopárka vezette. Itt kapott lehetõséget az a résztvevõ, aki bizonyos rövid gyakorlatra visszatekintve, egy már mûködõ szövetkezetet mutatott be a többieknek.

[email protected]

A másik csoportban fõleg a lokális problémákra irányultan, a helyi koordinátákat, a vele összefüggõ jogi környezetet és a benne elhelyezhetõ szociális szövetkezetek lehetõségeit járták körül a szekció tagjai, akiknek beszélgetését Dékányné Bodnár Tímea az Álláskeresõ Klub vezetõje, Munkaügyi Központ Sárospataki Kirendeltségének munkatársa moderálta.

12

Az alakulóban lévõ szövetkezetek kapcsán több tevékenységi körrõl is szó esett, amelyek között vezetett az oktatás (korrepetálás, napközi otthonos nevelés, gyermekfelügyelet, felnõttképzés, humánszolgáltatás, mentori hálózat). A szociális gondozói hálózat kiépítése, turizmusban rejlõ lehetõségek (vadásztatás, idegenvezetés) és bizonyos szakmák egyesítésével, un. brigádok létrehozása is a beszélgetés tárgya volt. A moderátor felhívta a figyelmet arra, hogy vannak olyan tevékenységek, amit a pályázat nem támogat, de ha a szociális szövetkezet több lábon áll, akkor inkább életben tud maradni (pl. mezõgazdaság, fuvarozás, marketing).

A Magyar Népfõiskolai Társaság szakmai munkájában mindig is fontosnak tartotta, hogy ne csupán a gyakorlati szakemberek munkáját segítse, hanem részt vegyen a döntéshozók informálásban is. Az itt közreadandó szakmai anyaggal szintén erre teszünk kísérletet, túlmutatva ezzel a szociális szövetkezetek népszerûsítésén, sokkal inkább a szociális szövetkezetek hosszú távú társadalmi és gazdasági beágyazódására koncentrálva. Az alábbi szakmai anyag Dr. Réti Mária munkája, aki részt vett a jelenleg is hatályos 2006/X. számú szövetkezetekrõl szóló törvény létrehozásában is. A javaslatot a Magyar Népfõiskolai Társaság örömmel adja közre és ajánlja a döntéshozás legmagasabb szintjén, mint olyan fontos és figyelemre számot tartó dokumentumot, amely a gyakorlati szakemberek és az érintettek álláspontját is tükrözi.

A szociális szövetkezetekre vonatkozó szabályok értelmezésérõl, a jogalkotásnak javasolt módosításokról és azok indokairól A magyar jogalkotás „A szövetkezetekrõl szóló” 2006. évi törvény – továbbiakban: szövetkezeti törvény – rendelkezései között léptette hatályba a szociális szövetkezetekre irányadó, alapvetõ elõírásokat. A szövetkezeti törvénnyel, továbbá az ahhoz kapcsolódó jogszabályi rendelkezésekkel kapcsolatos értelmezési kérdésekrõl, valamint a javasolható módosításokról az eddigi elméleti természetû felvetések és gyakorlati tapasztalatok1 figyelembevételével fejtem ki álláspontomat, és fogalmazom meg ajánlásaimat. Az ajánlások célja az, hogy a szociális szövetkezetek alapítására és mûködésére vonatkozó magyar joganyag tisztán és világosan érthetõ rendelkezéseket tartalmazva segítse ezen szövetkezetek elterjedését, céljaik megvalósítását. A szociális szövetkezet fogalmáról Az egyik fõ felülvizsgálandó szabályozási területnek – amely elméleti jellegû értelmezési kérdések felvetésére adott okot, és gyakorlati szempontú, problémák megfogalmazásához is vezetett – a szociális szövetkezet fogalmát rögzítõ törvényi elõírások csoportja jelölhetõ meg. A szociális szövetkezet fogalmát a szövetkezeti törvény tartalmazza. A törvényi elõírás értelmében szociális szövetkezetnek a törvény 7. §-ban megfogalmazottaknak megfelelõ olyan szövetkezet minõsül, amelynek speciális alanyi köre van, és speciális célkitûzéssel is rendelkezik. Ennek a szövetkezetnek ugyanis az a célja, hogy munkanélkülieknek, illetõleg szociálisan hátrányos helyzetben lévõknek munkafeltételeket biztosítson, valamint a szociális státuszuk javítását más, egyéb módon elõsegítse. Ide tartoznak még az iskola szövetkezetek is.2 A fogalmi meghatározásnál két alapvetõ, fõbb sajátosság kiemelendõ. Egyrészrõl arról van 1

2

E körben támaszkodom pld. a Népfõiskolai Társaság által szervezett országos és regionális konferenciákon elhangzott felvetésekre, továbbá Országos Foglalkoztatási Közalapítvány szakembereivel folytatott konzultációkra és a témával kapcsolatos, nyilvánosan elhangzott szakmai álláspontokra (így pld. különösen a Szegedi Televízió Hálózat csatornán leadott több részes mûsorára.) A szociális szövetkezet fogalma: 2006. évi X. törvény 8. § Lényeges, hogy a fogalom a szövetkezeti törvény 7. §-ra utal, amely § az általános szövetkezeti fogalmat tartalmazza.

13


szó, hogy a törvényalkotó a szociális szövetkezet fogalmát az általános szövetkezeti fogalomra alapítottan, mint ahhoz képest egy speciális formát határozza meg. Másik lényeges sajátosság az, hogy a szociális szövetkezet fogalmát a törvényben a jogalkotó megkettõzi. Nevesít és egyes szabályozási tárgyköröknél eltérõen szabályoz, ugyanis két alformát – a közhasznú szervezeti jogállással rendelkezõ szociális szövetkezetet, és e minõsítés nélküli szociális szövetkezetet – de a konkrét fogalmi meghatározásnál „A szociális szövetkezet fogalma” címszó alatt a két jogi természetében eltérõ altípust nemhogy nem tisztázza, de meg sem említi. A szociális szövetkezet elsõ fogalmi sajátosságánál az a probléma, hogy noha a törvényalkotó megfogalmazza az általános szövetkezeti fogalom és a szociális szövetkezeti fogalom közötti összefüggést, azt nem nyomatékosítja kellõen. Ezen hiányosságból pedig, miszerint nem kellõen hangsúlyos, hogy az általános szövetkezeti fogalom a fundamentuma a szociális szövetkezetre irányadó törvényalkotásnak – következik a jogalkalmazóknak, az egyes, konkrét alapítóknak az értelmezési nehézsége, elbizonytalanodása a szövetkezeti forma, a szociális szövetkezeti forma lényegét illetõen. A szövetkezetek nagy múltú, nagy hagyományú sajátossága amely megkülönbözteti és valóban speciálissá avatja õket más társas vállalkozások, illetve szervezeti jogi keretekhez képest éppen az, hogy célkitûzésük kettõs. A valódi szövetkezetek tagjaik irányába vagyoni és társadalmi/szociálpolitikai elõmenetelt is biztosítanak, támaszkodva az önsegély elvére, a kölcsönösség gondolatára, a szolidaritásra, mint közösségszervezõ, a társadalmi kohéziót megsegítõ értékre. Az európai szövetkezeti szabályozás fejlõdéstörténete – ahogyan arról részletesen beszéltem a konferenciasorozat nyitó budapesti elõadásán és más regionális konferenciákon is –3 éppen az bizonyítja, hogy ez a Janus arcú célkitûzés alapozta, és alapozza meg elsõsorban a szövetkezetek jelentõségét az európai gazdaságok és társadalmak különbözõ szektoraiban. A szövetkezetet ez a jellemvonása – erre épülõ más vonásaival együtt – teszi alkalmassá arra, hogy a szociális gazdaság szereplõje lehessen más formációk mellett.4 E fõ jellemvonásból következik a szövetkezeti tagsági jogviszony komplex jellege, amely szerint a szövetkezeti tag nemcsak vagyoni betétet és nem elsõsorban csak azt bocsájt a szövetkezet rendelkezésére, hanem személyesen és aktívan is közremûködik a szövetkezet tevékenységében. A szövetkezet speciális célkitûzése alapozza meg továbbá azt, hogy a nyereség felosztása nem elsõsorban a szolgáltatott vagyoni betét függvényében, hanem a tagok közremûködésének arányában történik. A gazdasági célok megfogalmazása és elérése ugyanolyan fontos, mint a más természetû, a tagok vonatkozásában a társadalmi elõmenetelt biztosító célok megvalósítása. A szövetkezet tehát nem nonprofit szervezet, de nem is tekinthetõ gazdasági/kereskedelmi társaságnak. Lényeges, hogy a szövetkezet általában véve, és értelemszerûen a szociális szövetkezet is – kivéve a közhasznú jogállással rendelkezõ speciális alformát – egyidejûleg és együttesen törekszik gazdasági és szociálpolitikai célok elérésére. Továbbá törekszik a szövetkezet nyereséges gazdálkodásra, a nyereség pedig a tagok között felosztásra kerülhet, de nem a gazdasági-kereskedelmi társaságokra jellemzõ módon, vagyis nem elsõsorban a vagyoni betét arányában, hanem egy speciális rendezõ elv alapján. E speciális rendezõ elv szerint pedig a tagok elsõsorban aktív közremûködésük mértékében juthatnak vagyoni elõmenetelhez. A szövetkezet célkitûzését jeleníti meg például – az eddigieken túlmenõen – a szavazati jogra, és a demokratikus irányításra vonatkozó szabályozási terület is. A hatályos magyar szövetkezeti szabályozás a fentiekben említett szövetkezetspecifikus elemeket szinte maradéktalanul és példaértékûen juttatja érvényre az általános szövetkezeti foga-

lom meghatározásánál. „A szövetkezet fogalma” címszó alatt ugyanis az a törvényi fogalom került megalkotásra, miszerint a szövetkezet „az alapszabályban meghatározott összegû részjegytõkével alapított, a nyitott tagság és a változó tõke elvei szerint mûködõ jogi személyiséggel rendelkezõ szervezet, amelynek célja a tagjai gazdasági, valamint más társadalmi (kulturális, oktatási, szociális, egészségügyi) szükségletei kielégítésének elõsegítése.”5 Ez a szabályozási tartalom jut érvényre a magyar Polgári Törvénykönyvben és végsõ soron ez jelenik meg a Magyar Köztársaság Alkotmányában rögzített elõírásban is. A Polgári Törvénykönyv értelmében ugyanis a szövetkezet a szövetkezés szabadsága és az önsegély elvének alapján létrehozott közösség, amely a tagok vagyoni hozzájárulásával, valamint személyes közremûködésével demokratikus önkormányzat keretében a tagok érdekeit szolgáló vállalkozási és más tevékenységet folytat.6 A Polgári Törvénykönyv definíciójából egyértelmûen kitûnik a szövetkezet azon jellemvonása, miszerint az önsegélyre építkezõ szervezeti-jogi keretrõl van szó, világosan megfogalmazást nyer még, hogy a szövetkezeti tagnak kettõs kötelezettsége van, miként az is, hogy a szövetkezet demokratikus önkormányzattal mûködik, a tagok érdekét szolgálja, méghozzá komplex tevékenységgel, amelyek között a vállalkozási tevékenység kifejezetten nevesítésre kerül. A magyar Köztársaság Alkotmányának szövetkezetekre vonatkozó rendelkezése szerint „az állam támogatja az önkéntes társuláson alapuló szövetkezeteket, elismeri a szövetkezetek önállóságát.”7 Az nem vitás, hogy a magyar Alkotmány rendelkezése a szövetkezetekkel kapcsolatban nem olyan mértékben teljes körû, mint például a latin országok alkotmányaiban foglalt rendelkezések esetében. Az olasz, a portugál, a görög alkotmányok szövetkezeteket érintõ elõírásai markánsabban jelenítik meg a szövetkezetek lényegét, rögzítve az õket megilletõ speciális támogatásokat is. Az olasz Alkotmány például a szövetkezet lényeges elemeként fogalmazza meg azt, hogy „kölcsönös segítségen” alapul és „spekulációs célokat mellõzõ” szervezeti-jogi keretrõl van szó, amelynek társadalmi rendeltetését az Olasz Köztársaság elismeri.8 A portugál Alkotmány kifejezetten meg is fogalmazza a szövetkezetnek nyújtott támogatások jellegét, nevezetesen adó- és pénzügyi engedményeket említ, továbbá más kedvezményes kölcsön feltételeket, és nem utolsó sorban technikai segítségnyújtást is.9 A görög Alkotmány deklarálja, hogy a szövetkezetek minden fajtájának joga van a törvények és alapszabályok alapján az önkormányzáshoz, de kinyilvánításra kerül, hogy az állam védelme és felügyelete alatt állnak a szövetkezetek, amelyeket az állam köteles segíteni fejlõdésüket elõmozdítani.10 A nemzetközi vonatkozású alkotmányjogi kitekintésbõl látható tehát, hogy a szövetkezetek állami elismerésére, a jellegük megfogalmazására, illetve az õket társadalmi rendeltetésüknél fogva megilletõ állami támogatásokra nézve, mérlegelendõ a magyar Alkotmány felülvizsgálata, és az említett tárgykörökben történõ kiegészítése. Lényeges azonban, hogy a jelenlegi alkotmányjogi elõírások megteremtették a szövetkezeti törvényalkotásnak a megfelelõ fundamentumot. Fontos továbbá, hogy a szabályozási modell – amelynek lényege, hogy az Alkotmányra építetten és a Polgári Törvénykönyvre is figyelemmel került kimunkálásra az általános szövetkezeti törvény – megfelel európai gyakorlatnak és helyesnek tekinthetõ. Összességében – véleményem szerint – a szociális szövetkezetekre irányadó elõírások jogrendszerbeli elhelyezkedése egy helyes szabályozási modell alapján történt azzal, hogy egy megfelelõ általános törvényi fogalom került megalkotásra. Miután azonban ennek a helyes általános törvényi fogalomnak a viszonya a szociális szövetkezet fogalmához képest nem teljes mértékben egyértelmû, az alapítók joggal vethetik fel

5 6 3 4

14

A budapesti elõadás kibõvített anyaga a Népfõiskolai Társaság által kiadott kerülõ CD kiadványon fellelhetõ és nyomtatott formában is megjelenik. A szociális gazdaság elemzésére ld. Bruno Roelants: Valójában mit is jelent a „szociális gazdaság” Szövetkezés, a Szövetkezeti Kutató Intézet tudományos és tájékoztató folyóirata (Budapest) XXIV: évf. 2003/1. szám 109-113. A szerzõ az elemzésében támaszkodik Bernard Thiry: „A szövetkezetek és a szociális gazdaság az Európai Unióban.” címû tanulmányára. E tanulmányt ld. úgy mint fenn XXIII. évf. 1999/2 szám. 4-18. o.

7 8 9 10

A 2006. évi X. törvény 7. § 1959. évi IV. törvény 38. § Alkotmány 12. § (1); nem érdektelen, hogy az Alkotmány kifejezetten még azt is rögzíti, hogy a szakszervezetek és más érdekképviseletek védik és képviselik a munkavállalók, a szövetkezeti tagok és a vállalkozók érdekeit. (4. §) Az olasz Köztársaság Alkotmánya 45. cikk; ld. erre: Nemzeti alkotmányok az Európai Unióban szerkesztõ: Trócsányi László-Badó Attila KJK Kerszöv kiadványok Budapest, 2005. 791 o. A Portugál Köztársaság Alkotmánya 85. cikk; ld. erre: úgy mint fenn, 849 o. Görögország Alkotmánya 12. cikk (4); ld. erre: úgy mint fenn, 411 o.

15


azt a kérdést, miért is érdemes szociális szövetkezetet alapítani, miért nem inkább nonprofit gazdasági társaságot, avagy például egyesületet hozzanak létre.11 A nonprofit gazdasági társaságra vonatkozó felvetések azért is idõszerûen megalapozottak, mert Magyarországon „A gazdasági társaságokról” szóló 2006. évi IV. törvény nevesíti a nonprofit gazdasági társaságot.12 A társasági törvény rendelkezései értelmében a nonprofit gazdasági társaság nem jövedelemszerzésre irányuló közös gazdasági tevékenység folytatására is létrejöhet. Ezek jellemzõje, hogy ezen társaság üzletszerû gazdasági tevékenységet csak kiegészítõ jelleggel folytathat. Fontos eleme a nonprofit gazdasági társaság jogi természetének továbbá az, hogy a gazdasági tevékenységbõl származó nyereséget a tagok /részvényesek/ között nem oszthatja fel, azt ugyanis a gazdasági társaság vagyonához kell rendelni, a gazdasági társaság vagyonát szaporítja.13 Ha a társasági törvény a nonprofit gazdasági társaságra irányuló elõírásait összevetjük az elõzõekben lényegre törõen ismertetett szövetkezetspecifikus szabályozási elemekkel, akkor világosan látható az eltérés a két szervezeti-jogi keret között. Noha ezek az eltérések a szövetkezet és az egyesület vonatkozásában is kitûnnek, az eddigi tapasztalatok szerint az alapítók számára mégsem teljesen világosak. Az egyesületeket a Polgári Törvénykönyv a következõképpen szabályozza: „Az egyesület olyan önkéntesen létrehozott, önkormányzattal rendelkezõ szervezet, amely az alapszabályban meghatározott célra alakul, nyilvántartott tagsággal rendelkezik, és céljainak elérésére szervezi tagjai tevékenységét. Az egyesület jogi személy.”14 A Polgári Törvénykönyvhöz fûzött magyarázat15 „Az egyesület fogalmi kellékei” címszó alatt elsõdlegesen említi meg, hogy az egyesület nem gazdasági célra létrejövõ jogi személy, e jogi személyek egyik altípusának minõsíthetõ az egyesületet, és lényegében a gazdasági társaságok „ellenpólus”-ának fogható fel. A magyarázat kifejezetten utal az egyesületekre vonatkozó alapvetõ törvényre, (1989. évi II. törvény-re)16, amely értelmében az egyesület elsõdlegesen nem gazdasági vállalkozásra jön létre.17 A teljesség igénye nélkül, az elõzõekben felvázolt problémák véleményem szerint egyértelmûen rávilágítanak arra, hogy a szociális szövetkezetek alapítását és mûködését megsegítené egy, az eddigiekhez képest egyértelmûbb fogalmi meghatározás, amely nyilvánvalóvá tenné a szociális szövetkezet speciális jogi természetét más társas vállalkozásokhoz, szervezeti-jogi keretekhez képest, mégpedig akként, hogy a szövetkezet általános fogalma és az ahhoz képest megfogalmazott szociális szövetkezeti fogalom közötti összefüggést a jelenleginél hangsúlyosabban jelenítené meg a törvényalkotó. A szociális szövetkezet fogalmi meghatározásának vonatkozásában ez az elsõdleges ajánlásom. Mérlegelendõ a nemzetközi összehasonlító elemzések alapján az is hogy, Alkotmánymódosításra kerüljön sor, mégpedig a fentiekben példaértékûen és csak lényegretörõen, a legfontosabb elõírásokra utalva ismertetett európai alkotmányok alapulvétele mellett. A szociális szövetkezet alapításának személyi feltételeirõl A szociális szövetkezet alapításának személyi feltételeit rögzítõ törvényi elõírások álláspontom szerint ugyancsak felülvizsgálatra szorulnak. A szövetkezeti törvény értelmében az általános szövetkezetek esetében az alapító tagok belföldi és külföldi természetes személyek, továbbá jogi személyek és jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok is lehet11 12 13 14 15 16 17

16

Erre nézve kifejezett konkrét felvetéseket fogalmaztak meg a résztvevõk pld. a budapesti konferencia jogi mûhelyében, továbbá a zalaegerszegi konferencia munkája során is. A gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. tv. 4. § 2006. évi IV. tv. a gazdasági társaságokról 4. § (3) bek. A Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvérõl szóló, többször módosított 1959. évi IV. tv. 61. §-a A Polgári Törvénykönyv Magyarázata Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Elsõ kötet Budapest, 1995. 166-170. o. Az Egyesülési Jogról, a törvény 1. § (3) bek. egyértelmûen rögzíti, hogy társadalmi szervezet elsõdlegesen gazdasági-vállalkozási tevékenység végzése céljából nem alapítható. A Ptk. 62. § (3) bek. szerint. Az egyesület a vagyonával önállóan gazdálkodik, ugyanakkor az egyesület elsõdlegesen gazdasági tevékenység folytatására nem alapítható.

nek.18 A szociális szövetkezetek vonatkozásában az alapítás személyi feltételei az általánostól merõben eltérõ szemlélettel kerültek szabályozásra. Arról van szó ugyanis, hogy szociális szövetkezetnek fõszabályként csak természetes személy tagjai lehetnek. Ezzel a törvényi rendelkezéssel kapcsolatban egyértelmûen aggályok merültek fel elsõsorban a gyakorlat szempontjából. A jelenlegi természetes személyekre és kizárólag csak azokra koncentráló szabályozási felfogás ugyanis különösen megnehezítheti a szövetkezetek alapítása és mûködése során felmerülõ jogszabályi kötelezettségek megfelelõ teljesítését. Az alapítás során félõ, hogy a cégjogi elõírásoknak és az azokhoz kapcsolódó vagyonjogi és egyéb más jogterületrõl felsorakozó rendelkezéseknek a jogi személyek bevonása nélkül nehézkesen lehet eleget tenni. A szociális szövetkezetek alapításának személyi feltételeire vonatkozóan álláspontom szerint három módosításra van szükség. Az elsõ javaslatom az, hogy a jogi személyek bizonyos konkrétan felsorolt csoportját, a szövetkezeti törvényben alapítói minõséghez kell juttatni. Jogtechnikailag azt javaslom, hogy kerüljön megfogalmazásra egy, általános, tiltó elõírás (generálklauzula) a jogi személyek és jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok vonatkozásában azzal azonban, hogy a törvényalkotó kifejezetten nevesítse azokat a kivételeket, amelyre nem vonatkozik a törvényi tilalom. A kivételek között ajánlom felsorolni az önkormányzatokat, a hitelintézeteket, – különös tekintettel a takarékszövetkezetekre –. Álláspontom szerint a már mûködõ általános szövetkezetek, így például a fogyasztási, avagy a mezõgazdasági szövetkezetek ugyancsak alapítói minõséghez, késõbb pedig a mûködés során tagi minõséghez kell juttatnia a törvényalkotónak. Véleményem szerint az alapítói körre vonatkozó, elõzõekben ismertetett javaslat nem csak a magyar viszonylatú gyakorlati szempontból indokolható meg, hanem megfeleltethetõ az irányadó nemzetközi gyakorlatnak is. A jogi személyek alapítói minõsége ugyanis nem idegen az egyes európai országok által mûködtetett szociális szövetkezetekre vonatkozó joganyag tekintetében sem. Így például az Olaszországban 1991. november 8án hatályba léptetett szociális szövetkezetekrõl szóló törvény19 11. §-a „jogi személyek részvétele a szociális szövetkezetben” címszó alatt akként rendelkezik, hogy jogi személy a szociális szövetkezetnek meghatározott feltétel mellett lehet tagja lehet. Konkrétan jogi személy szociális szövetkezetben akkor lehet tag, ha a szövetkezet alapszabályában szerepel a szociális szövetkezetek tevékenységének finanszírozása és fejlesztése. Az alapítói körre vonatkozó rendelkezések közül felülvizsgálni javasolható a befektetõi tagra vonatkozó általános tilalmat elõíró szabály is. A törvény értelmében „ha az alapszabály lehetõvé teszi a befektetõ tag is lehet szövetkezeti tag. A befektetõ tag felvételérõl a közgyûlés dönt. Szociális szövetkezetnek nem lehet befektetõ tagja.”20 Álláspontom szerint megfontolandó, hogy a befektetõi tagra vonatkozó egyértelmûen tiltó szabályt részben fel kellene oldani. A befektetõi tagsági jogviszony legfontosabb tartalmi eleme az, hogy a befektetõi tag csak vagyoni betétet bocsát a szövetkezet rendelkezésére, személyesen nem mûködik közre a szövetkezet gazdálkodásában. Megfontolandó, hogy adott esetben egy befektetõi tag, vagy több befektetõi tag „megkímélhetné” a szövetkezetet attól, hogy pénzügyi nehézség esetén drága hitelhez kelljen folyamodnia. A gyakorlati szemponton túl azt is mérlegelni szükséges, hogy vajon a befektetõi tagra vonatkozó ilyen egyértelmû szabályozási tilalom összeegyeztethetõ-e a szövetkezet már többször említést nyert, nagy hagyományú rendezõ elvével, nevezetesen az önsegély tételével. Nem kétséges azonban, hogy a befektetõi tag szociális szövetkezetben megszerezhetõ státuszához megfelelõ törvényi garanciákat kell beépíteni. Ha garanciák nélkül oldjuk fel ugyanis a jogszabályalkotó egyértelmû tilalmát akkor félõ, hogy a 18

19 20

2006. évi X. törvény 10. § (2) bek. Lényeges megjegyezni, hogy a jogi személyek, valamint a jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok együttesen nem haladhatják meg a taglétszám felét, továbbá az sem érdektelen, hogy kizárólag szövetkezetek részvételével másodlagos szövetkezet alapítható, és mûködtethetõ. A törvény az 1991. november 8-i 381. számú törvény, amely megjelent 1991. december 3-án az olasz hivatalos közlöny (Gazetta Ufficiale) 283. szám 2006. évi X. tv. 60. § (1) bek.

17


szociális szövetkezet eredeti célkitûzését elveszítheti, és éppen a szociális szövetkezet intézményével favorizálni kívánt alanyi kör hátrányba kerülhet, illetõleg csorbulhat az érdeke. Ajánlható, hogy az Országos Foglalkoztatási Alapítvány kurzusain mentori és tanácsadói képesítést szerzõ természetes személyek ugyancsak alapítói minõséghez juthassanak. Nem világos, hogy milyen szempont indokolta az õ kizárásukat – arról nem is beszélve, hogy a diszkrimináció tilalma a szövetkezet esetében, miként bármely más társulás vonatkozásában – fennáll. A diszkrimináció tilalmának akkor lehet érvényt szerezni, hogy ha mentorokat és tanácsadókat nem zárja ki a jogszabályalkotó az alapítói státusz megszerzésébõl. Abban az esetben, ha összeférhetetlenségi problémák merülnének fel, akkor azokra nézve ugyancsak garanciális szabályokat kell hatályba léptetni, miként a befektetõi tag vonatkozásában is. Az egyértelmû törvényi tilalom azonban nem indokolható álláspontom szerint sem dogmatikai/elméleti szempontból, sem pedig a gyakorlati szempontok nem teszik azt megalapozottá.

Kérdések és válaszok1 Kik alapíthatnak szociális szövetkezetet? Szociális szövetkezetet természetes személyek legalább 7 fõbõl álló csoportja hozhat létre. A tagságra vonatkozóan, a legalacsonyabb korhatár meghatározásán kívül egyéb megkötés nincs. Ez alapján nyugdíjasok és családtagjaik is részt vehetnek az alapításban és munkatársaik is bekapcsolódhatnak magánszemélyként, s a tag nem lehet eltiltva a szövetkezet által végzett fõ tevékenység gyakorlásától.

A 14l/2006. (VI.29.) Korm.r. – a szociális szövetkezetekrõl – értelmezésérõl

Kiknek érdemes szociális szövetkezetet alapítani?

A fentiekben említett kormányrendelettel kapcsolatban általánosságban az állapítható meg, hogy e jogszabály elméleti szempontból rendkívül nehezen értelmezhetõ, a gyakorlat szempontjából pedig aggályos annak az alkalmazása. Ezért általános érvénnyel az ajánlható a jogalkotónak, hogy a kormányrendeletben foglaltakat úgy módosítsa, hogy az elõírások tartalma tiszta és világos, elméleti szempontból értelmezhetõ, a gyakorlat szempontjából pedig kezelhetõ legyen. E körben azt a konkrét javaslatot teszem, hogy a szociális szövetkezet tekintetében a személyes közremûködésre vonatkozó jogszabályi módozatokat a jogalkotó tisztázza. Jogtechnikailag erre két lehetõség van. Az egyik megoldás az, hogy a szövetkezeti törvény a személyes közremûködést érintõ rendelkezések körében a szociális szövetkezetekre nézve speciális tartalmú elõírásokat határoz meg. A „Személyes közremûködés és munkavégzés a szövetkezetben” címszó alatti elõírásokat – így különösen az 56. § (1) bekezdésében rögzítetteket – konkretizálni szükséges a szociális szövetkezetekre vonatkoztatottan. A javaslatom az, hogy a szövetkezeti törvény kifejezetten nevesítse, hogy a személyes közremûködés módja lehet a szövetkezet által szervezett munkavégzésben a munkaviszonyban, alkalmi munkavállalói könyvvel, megbízási vagy vállalkozási jogviszonyban, önkéntes jogviszonyban, továbbá intézményi foglalkoztatás keretében történõ közremûködés – a vonatkozó jogszabályi rendelkezések betartása mellett. A jelenlegi általános megközelítés nem elégséges a szociális szövetkezetek alapítását nem segíti kellõ mértékben elõ. A másik lehetõség pedig az, hogy a jelenleg hatályos kormányrendelet rendelkezéseit a jogalkotó egyértelmûen tisztázza akként, hogy kiderülhessen az alapító számára közremûködésének érvényes módozata, és az adott módozat alapvetõ jogi feltételrendszere is. Azzal ugyanis, hogy a kormányrendelet felsorolja az irányadó jogszabályokat, amelyeknek az értelmezése még önállóan – nemhogy egymásra vonatkoztatottan – is igen komoly jogi felkészültséget igénylõ feladat – az alapítók szándékát csak elbizonytalanítja, de semmi esetre sem segíti. A joganyag ezen részének a felülvizsgálata, majd az azt követõ módosítás már csak azért is fontos lenne, mert a jelenlegi potenciális alapítók nem értik, hogy egy szociális szövetkezetnek nemcsak munkanélküliek, vagy egyébként más módon szociálisan hátrányos helyzetû tagjai is lehetnek.

Olyan csoportoknak, akik saját településükön, kistérségükben szeretnének valamilyen szolgáltatást nyújtani, vagy bizonyos termékeket a piacra vinni, elsõsorban úgy, hogy ezzel munkalehetõséget teremtenek a közösség tagjai számára, ugyanakkor úgy látják, hogy tevékenységük hiánypótló, vagyis valós piaci igényekre – a közösség által problémaként érzékelt hiányra – alapozható. Fontos tudatosítani, hogy csak olyan tevékenység lehet életképes, amely hosszú távún mûködtethetõ, vagyis a közösség ellátatlanságában keletkezett ûrt nemcsak kitölti, hanem az igényeket újrateremti, új igényeket kelt vagyis képes hasznot termelni és növekedni.

s

Mekkora legyen a részjegy összege? A törvény a részjegy minimális összegét nem szabja meg. Ez elméletben azt jelenti, hogy az alapszabályban ez akár 1ft-ban is megállapítható. Ennek ellenére érdemes végig gondolni, hogy a részjegyekbõl származó tõke hasznos tartalék lehet, vagy segítheti a megalakulás körüli költségek fedezését is. A tagok egyéni hozzájárulása – természetesen olyan határig, mely még nem teszi ezt szelektáló tényezõvé – erõsítheti a közösségi vállalkozás kohézióját, egyszerûbben fogalmazva, ha a tagnak számottevõ anyagi elkötelezõdése van a vállalkozás felé, sokkal kevésbé valószínû, hogy lemorzsolódik, vagy passzívvá válik a szövetkezetben. Milyen szociális tevékenységeket végezhet egy szociális szövetkezet? A vállalkozás alapötlete, melyre a szociális szövetkezet létrejön tulajdonképpen bármilyen tevékenység lehet, amelyet a törvény nem tilt. Alaptevékenységének nem szükséges szociális irányultságúnak lenni, így bármilyen piacképes ötletre épülhet. Az alábbiakban arra törekedhetünk, hogy a szakmai közéletben elõbukkant eddigi lehetõségeket számba vegyük, illetve összefoglaljuk, hogy a szociális gazdaság milyen új tevékenységi területeket kínálhat, mint a versenyszféra kereskedelmi és szolgáltató alternatívája.

Zárógondolat

18

A magyar jogalkotás a hatályos szövetkezeti törvénnyel kétségkívül jelentõs mértékben elõsegíti a szociális szövetkezetek alapítását, e különös forma elterjedését. Jelen dolgozatban megfogalmazott ajánlásaimat azzal a reménnyel rögzítettem, hogy azok még erõteljesebben biztosítsák az alapítók szándékainak megfelelõ érvényesülését. Dr. Réti Mária Egyetemi docens ELTE Állam és Jogtudományi Kar

Ezek a tevékenységek alapvetõen 3 fõ körben határozhatóak meg2: • Közösségi szolgáltatások • Életkörülményeket javító szolgáltatások • Kulturális szolgáltatások 1 2

Felhasznált források: www.ofa.hu szociális szövetkezeti fórum, www.szovetkezdet.hu, és a 2006/X 1993-ban, az Európai Unió által kiadott, a Növekedés, Versenyképesség, Foglalkoztatás címet viselõ Fehér Könyv alapján.

19


s

Ez az Európai Unió irányelvei alapján tovább speciális szolgáltatások felsorolását jelenti: • személyi szolgáltatások: otthoni segítségként idõs, vagy testileg, szellemileg fogyatékos személy ápolása • háztartásban kiváltandó szolgáltatások: házfelügyelet, szomszédsági portaszolgálat, takarítás, felújítás, fõzés… stb. • munkába járást gátló tényezõk lebontása: gyermekfelügyelet, idõsek felügyelete, családi napközi • oktatási szolgáltatások: tanulási nehézségekkel küszködõ fiatalok korrepetálása, különórák tartása • kiskereskedelem: városközponttól távol esõ körzetekben boltok üzemeltetése, fõzött étel vagy vásárolt áruk házhoz szállítása • településüzemeltetési szolgáltatások: környezetgondozás, elöregedett épületek felújítása, a közösségi közlekedés megszervezése, céltaxi-járatok üzemeltetése vidéki települések között vagy a tanyavilágban, szelektív hulladékgyûjtés és újrahasznosítás • kultúra, szabadidõ és sport: programok szervezése, különös tekintettel az olyan speciális igényekkel (hasznosan eltölteni kívánt, sok szabadidõvel rendelkezõ) rétegekre, mint a nyugdíjasok és a kisiskolások, hagyományõrzés • mezõgazdasághoz kapcsolódó tevékenységek: termeléshez kapcsolódó közvetlen értékesítés, marketingszolgáltatások, gépkölcsönzés

3 Az OFA tanácsadói és mentori hálózatot hozott létre a szociális szövetkezetek tájékozottságának növelésére. A tanácsadók és mentorok területi és tematikus megoszlásban nyújtanak segítséget a szövetkezeteket alakító csoportoknak. Elérhetõségeik szintén az OFA honlapján találhatóak meg. 3 Mivel a szociális szövetkezetek fontos szerepet kell, hogy kapjanak a helyi foglalkoztatási problémák megoldásában érdemes felkeresni a helyi és regionális munkaügyi központokat és érdeklõdni a támogatásokról, kedvezményekrõl. Ilyen támogatás lehet, hogy a szociális szövetkezetben dolgozó, vállalkozóként alkalmazott tag részesülhet akár a vállalkozóvá válást segítõ munkaügyi támogatásban is. 3 A helyi önkormányzatok megnyerése hasznos és fontos kapcsolat lehet mindkét érintett szempontjából. Míg az önkormányzat a rá háruló alapfeladatokat szerzõdéses formában akár át is adhatja a helyi szociális szövetkezetnek – és ezért a normatíva egy részét vagy egészét is kifizetheti – addig a szociális szövetkezet közösségi erejét vetheti latba az önkormányzat érdekében.

Ha a szövetkezet szociális szolgáltatások nyújtására vállalkozik, figyelembe kell vennie az alábbiakat:

3 A Magyar Népfõiskolai Társaság a szociális szövetkezeti formát népszerûsítõ programját követõen is támogatni kívánja a közösségi vállalkozásokat, mint helyi önszervezõdés, civil aktivitás formáit. Az eddig rendelkezésre álló és a lehetõségeinkhez mérten továbbra folyamatosan bõvítendõ információtárunk elérhetõ a www.nepfoiskola.hu/szocszov weboldalon.

Az 1993. évi III. tv. 57. § (1) bekezdése szerint az alábbi tevékenységek minõsülnek szociális alapszolgáltatásoknak, melyeket a szociális szövetkezet mûködési engedély birtokában végezhet.

Fontos azonban tudni, hogy a különbözõ pályázati források és támogatások összehangolást igényelnek. Ugyanaz a tevékenység nem finanszírozható több forrásból is és a támogatók kikötéseket tehetnek más források igénybevételét illetõen is.

3 3 3 3 3 3 3 3 3

a falugondnoki és tanyagondnoki szolgáltatás, az étkeztetés, a házi segítségnyújtás, a családsegítés, a jelzõrendszeres házi segítségnyújtás, a közösségi ellátások, a támogató szolgáltatás, az utcai szociális munka, a nappali ellátás.

Mire van szükségünk, ha szociális szövetkezetet kívánunk alapítani? 3 3 3 3

7 magánszemélyre alapítóként ügyvédi segítségre a szociális szövetkezet bejegyzéséhez a bejegyzéshez több dokumentumra is szükségünk van, de elsõsorban egy alapszabályra alaptõkére mely összeállhat a tagok részjegy befizetésébõl, pályázati támogatásból, tagként bevitt különbözõ apportokból és tagi kölcsönökbõl

s

Miért szociális szövetkezet, s nem inkább civil szervezet vagy gazdasági társaság? A szociális szövetkezeti forma arra a kettõs igényre kínál megoldást, amelyben egyszerre szeretnénk érvényesíteni a profitot termelõ gazdasági vállalkozás sikerességét és a civil világból ismert demokratikus döntéshozatali formákat és a társadalmi, közösségi, szociális felelõsségvállalást. Az egy tag – egy szavazat fontos szövetkezeti elv alapján a tagok egyenlõ jogokat élveznek a döntéshozatalban, anyagi hozzájárulások mértéktõl függetlenül. Szociális szövetkezetként azonban, ellentétben egy alapítvánnyal vagy egyesülettel, a vállalkozási tevékenységbõl származó profitból a tagok – a birtokukban lévõ részjegyek számához igazodóan – részesedhetnek. S hogy miért szociális szövetkezet? Mivel elsõsorban munkanélküliek és más hátrányos helyzetû csoportok életminõségének, munkakörülményeink megváltoztatására törekszik. Emellett a bevételek egy része az úgynevezett közösségi alapba kerül, melyet a szövetkezet tagjai szociális helyzetének javítására használhat fel. A közösségi alapból nyújtható szolgáltatások körét a 124/2006. (V. 19.) számú, a szövetkezet által létrehozott közösségi alapból nyújtott támogatásokra vonatkozó részletes szabályokról szóló Kormány rendelet határozza meg. Én milyen formában vehetek részt egy szociális szövetkezet munkájában?

Hová forduljunk, ha elakadunk? Kik támogathatnak bennünket?

20

3 Az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány 2007-tõl 4 éves támogatási programot valósít meg a Magyarországon létrejövõ szociális szövetkezetek alapításának és mûködésének támogatására. A program keretében kiírt pályázatokról a www.ofa.hu oldalon folyamatosan tájékoztatást adnak.

A szociális szövetkezetben tagok és nem tagok egyaránt elõsegíthetik a célok megvalósulását. A nem tagok bármilyen formában részt vehetnek a szövetkezeti tevékenységben, így önkéntesként vagy munkabérrel honorálva is. Emellett azonban figyeljünk arra, hogy az OFA által támogatott szociális szövetkezetek a megszerzett bértámogatást a tagok munkabérére kell, hogy felhasználják.

21


s

Meg kell jegyeznünk azt is, hogy a vállalkozóként történõ kifizetés akár tag valaki, akár nem, akár egyéni vállalkozó, akár Bt., a számviteli törvény szerint mindenképp „igénybe vett szolgáltatás”, tehát mûködési költség. Ennek megfelelõen kell meghatározni, hogy a tevékenység végzése milyen jogviszonyban történjen. A tagok foglalkoztatása történhet: 3 munkaviszonyban 3 alkalmi vállalkozói kiskönyvvel 3 megbízási jogviszonyban 3 vállalkozói jogviszonyban 3 önkéntesként, ha ezt az erre vonatkozó törvény lehetõvé teszi (2005. évi LXXXVIII. Törvény) Fontos azonban megjegyezni, hogy az OFA által támogatott szociális szövetkezetek esetében a regisztrált álláskeresõ (munkanélküli) tagok foglalkoztatása önkéntesség és a vállalkozói jogviszony nem lehetséges. Természetesen a szociális szövetkezet tagjának vállalkozóként történõ díjazása (amennyiben az illetõ nem munkanélküliként lép be a szövetkezetbe) is elszámolható a pályázatból. Mire szolgál a szociális szövetkezet közösségi alapja? A szociális szövetkezetben keletkezett bevételek egy része az úgynevezett közösségi alapba kerül, melyet a szövetkezet tagjai szociális helyzetének javítására használhat fel. A közösségi alapból nyújtható szolgáltatások körét a 124/2006. (V. 19.) számú, a szövetkezet által létrehozott közösségi alapból nyújtott támogatásokra vonatkozó részletes szabályokról szóló Kormány rendelet határozza meg. Íme néhány példa ezekbõl a támogatási formákból: 3 szociális támogatások (pl: betegápoláshoz nyújtott segély, keresõképtelenek támogatása) 3 oktatási támogatások (pl: ösztöndíj) 3 kulturális vagy közmûvelõdési célú támogatások 3 sport tevékenységek támogatása 3 egyéb, a szövetkezet alapszabályában meghatározott tevékenységéhez és céljához kötõdõ, alapszabályban nevesített támogatás A támogatások igénybevételének módját szintén a fenti kormányrendelet határozza meg. Ezt a szövetkezet által létrehozott közösségi alapból nyújtott támogatásokra vonatkozó részletes szabályokról szóló 124/2006. (V. 19.) Kormány rendelet teszi lehetõvé. Milyen felelõséggel jár a szociális szövetkezeti tagság? A szövetkezeti törvény 42§ szerint a tagsági jogviszony – eltérõ megállapodás hiányában – a felvételrõl szóló határozat meghozatalának idõpontjára, visszamenõ hatállyal jön létre akkor, ha a tag a részjegy összegét vagy annak alapszabályban meghatározott hányadát a szövetkezet részére befizette, illetõleg nem pénzbeli hozzájárulásként átadta.

22

A tagsági jogosultságokról és kötelezettségekrõl a törvényi szabályozást figyelembe véve az alapszabály kell részletesen nyilatkozzon, arról pedig, hogy a tag konkrétan hogyan mûködik közre a szociális szövetkezet munkájában, a tag és szövetkezet által kötött szerzõdés ( pl: munkaszerzõdés) köteles megfogalmazni.

Általános jogok és kötelezettségek3 Az 3 3 3 3

alábbi jogok a tagokat a vagyoni hozzáférés mértékétõl függetlenül illetik: tanácskozási és szavazati jog a közgyûlésen a szövetkezet szolgáltatásainak igénybe vétele tisztségviselõi jogosultság a szociális szövetkezetben információ-hozzáférési jog

s

A részesedés a profitból már a vagyoni hozzájárulás és az egyéb érdekeltségeknek megfelelõen történik. Mindehhez az alábbi kötelességek teljesítése szükséges: 3 a szövetkezet munkájában való aktív részvétel, személyes közremûködés, illetve ha a tag vállalta, akkor részvétel a szövetkezet szerveink munkájában 3 vagyoni hozzájárulás rendelkezésre bocsátása 3 és/vagy a nem vagyoni hozzájárulás teljesítése

Végezetül nézzük meg, hogy az elméleti és gyakorlati tevékenységek, a gazdasági és emberi momentumok, az ötletek és az elhivatott cselekvõk milyen legalapvetõbb fogalmakat kell hogy szem elõtt tartsanak ha a szövetkezés útjára lépnek. Milyen alapelveken nyugszik a szövetkezés gondolata? 1895-ben megalakult Szövetkezetek Nemzetközi Szövetségének Manchester-i kongresszusa a nemzetközi szövetkezeti alapelvek jelenlegi sorát 1995. szeptember 22-i hatállyal a következõk szerint rögzítette: 3 3 3 3 3 3 3

önkéntes, és nyitott tagság demokratikus tagi ellenõrzés a tagok gazdasági részvétele az autonómia és függetlenség oktatás, képzés, tájékoztatás szövetkezetek közötti együttmûködés a közösségi felelõsség

A kongresszus a szövetkezet alapértékeit pedig szintén felsorolta, ezek a következõk: 3 önsegély; 3 egyéni felelõsség; 3 demokrácia; 3 egyenlõség; 3 igazságosság; 3 szolidaritás

3

A 2006/X törvény 46. és a 47.§ szerint

23


@

Kapcsolati adatok Magyar Népfõiskolai Társaság 1077 Budapest, Wesselényi u. 13. Tel: +36 1 411 14 59 www.nepfoiskola.hu

Szociális szövetkezeti honlap: www.nepfoiskola.hu/szocszöv Országos Foglalkoztatási Közalapítvány www.ofa.hu Székhely és cím: 1037 Budapest, Lajos u. 80. Telefon: +36 1 55502900 Programvezetõ: Szokolainé Molnár Eszter, [email protected] OFA Hálózat www.szocialisgazdasag.hu Országos Szövetkezeti Tanács Székhely és cím: 1054 Budapest Szabadság tér 14. Farkas Tamás elnök Telefon: +36 1 312 7467 Email: [email protected]

IMPRESSZUM

Magyar Népfõiskolai Társaság 1077 Budapest, Wesselényi u. 13. Tel: +36 1 411 14 59 www.nepfoiskola.hu [email protected] Szerkesztõk: Mihályfi Márta, Fesztbaum Zsófia Felelõs kiadó: Sz. Tóth János Tördelõ szerkesztõ: Kû Marianna Nyomda: MicroDesign ISBN 978-963-86375-8-1

24

Ajánlás. Ezzel ajánljuk olvasóink figyelmébe a tapasztalatok rövid gyûjteményét. Budapest, 2008 március 1

Recommend Documents