A Magyar Ifjúsági Vöröskereszt
HIV/AIDS prevenciós szakmai anyaga
2011.
Történeti áttekintés Korunk egyik szomorú szenzációja a jelen ismereteink szerint gyógyíthatatlan fertızı betegség, az AIDS (Acquired ImmunoDeficiency Syndrome) magyarul szerzett immunhiányos tünet együttes. A betegséget 1981-ben írták le elıször. Utólag következtetve valószínősíthetı, hogy az elsı megbetegedések az Egyesült Államokban és Európában már a 70-es évek második felében elıfordultak, feltételezetten a kórokozónak Afrikából történı közvetlen, illetve a Karib térség szigetein keresztül történt közvetett behurcolását követıen. Az AIDS azonban ez idı tájt Afrikában is új betegségnek számított. A kórokozó a 70-es évek közepén ebben a térségben ugyan jelen volt, de a betegség nagyobb számban itt is csak a 80-as évek elejétıl fordult elı. 1981 tavaszán vált feltőnıvé New Yorkban, Los Angelesben és San Franciscoban, hogy fiatal homoszexuális férfiak körében szokatlan gyakorisággal jelentkezik Pneumocystis carinii okozta pneumonia, valamint a Kaposi szarkóma agresszív formája. A vizsgálatok alapján rövid idı alatt kiderült, hogy a betegek immunrendszere súlyosan károsodott bizonyos T-limfocita funkciók kiesése következtében. A betegséget az Egyesült Államokban eleinte olyan szorosan kötötték a homoszexualitáshoz, hogy az eredeti elnevezése GRID (homoszexuálisokkal összefüggı immunhiány) volt, aminek kapcsán sok cikk és könyv bélyegezte meg a homoszexuális embert, aki morális és fizikai romlást terjeszt az egészséges, heteroszexuális világban. A másik érintett réteg a kábítószer-élvezık csoportja volt, ezért a konzervatív erkölcs apostolai úgy magyarázták, hogy ez „Isten büntetése” korunk erkölcstelenségéért. Amint azonban a heteroszexuálisok és kisgyermekek is megbetegedtek, az értelmezések természetesen megváltoztak. A bőnbakkeresés és másokat okolás jelensége alkalmanként már korábban is egyetemesnek bizonyult: a XV. század végén Kolumbusz tengerészei „indián kanyaró”-ként emlegették a szifiliszt, a törökök ugyanakkor „keresztény betegség”nek nevezték. A szakemberek elsı prognózisai a fertızés terjedési sebessége miatt a 80-as évek végére világmérető pusztulást helyeztek kilátásba. Ez szerencsére nem következett be, még sincs ok a riadó lefújására. Nehéz lenne ugyan a végkimenetelét megjósolni, de bízni lehet abban, hogy a szellemi erıknek és az anyagi javaknak a betegség leküzdése érdekében létrejött hatalmas koncentrációja végül annyi más betegséghez hasonlóan itt is eredményre vezet. A járvány kezdete: Szub-Szaharai Afrika Mai ismereteink szerint a HIV/AIDS járvány Közép-Nyugat Afrikából indult, de egyes nyugat- és dél-afrikai országokban a fertızöttség aránya már jelentısen magasabb. A fertızés fı terjedési módja heteroszexuális és perinatális (anyaméhen belüli). Második hullám: Európa, Amerika, Ausztrália Európában, Dél-Amerikában, Ausztráliában és Észak-Amerikában a HIV/AIDS fertızések aránya jelentısen csökkent. Elsısorban az AIDS esetek és halálozások száma csökkent gyorsan a hatékony kezelés hatására. A 80-as évek közepén a homoszexuális kapcsolat útján való terjedést mindinkább felváltotta a intravénás droghasználat (elsısorban az USA-ban és Dél Európában), valamint a heteroszexuális terjedés. Latin Amerika és a karibi országok (Brazíliában, Mexikóban, Haiti. Trinidad, Bahamák, Argentínában stb.) fordul elı a legtöbb
fertızés, de egyes karibi országokban (pl.: Trinidad-Tobago) a legmagasabb a fertızöttségi ráta (13 %). A fertızöttek (kb. 2 millió) mintegy fele homo/biszexuális transzmisszió következtében jön létre, sok a korai tinédzserfertızés (utcagyerekek) is. A fertızések egynegyede heteroszexuális kapcsolat és másik egynegyede intravénás kábítószer használat eredménye. Harmadik hullám: Dél-Ázsia A járvány ezen a területen majdnem 10 éves hátránnyal indult, lényegében a nyolcvanas évek végén. Elsısorban India, Myanmar, Kambodzsa, Thaiföld és Kína Yunnan tartománya érintettek. A fertızésre jellemzı a heteroszexuális átvitel, melyért elsısorban a prostitúció, a szexipar, valamint az intravénás kábítószer használat a felelıs. Indiában, a jelenlegi HIV fertızések számát figyelembe véve, fogják az ezredforduló éveiben a világon a legtöbb AIDS esetet regisztrálni. Negyedik hullám: Kelet-Európa Kelet Európában és Közép Ázsiában a 90-es évek közepétıl egy hatalmas HIV járvány bontakozott ki, mely mára számos HIV fertızést eredményezett Ukrajnában, Moldáviában, Fehér-Oroszországban és Oroszországban, Észtország stb. A járvány „motorja” az intravénás kábítószer használat és részben a heteroszexuális terjedés, mely a szex iparhoz kapcsolódik. A fertızöttek 80%-a 30 év alatti. Közép-Európa és Magyarország Közép-Európában: hazánkban, Csehországban, Szlovákiában (a homoszexuális terjedés a domináns) Lengyelországban, Szlovéniában, Horvátországban (ahol már jelentıs az intravénás kábítószer használattal való terjedés is), viszonylag kevés esetet regisztráltak. Különleges helyzetet foglal el Románia, ahol több mint 4.000 gyermek fertızıdött meg kórházakban a nyolcvanas évek második felében. Magyarországon az elsı HIV fertızéseket 1985-ben, az elsı AIDS beteget 1986-ban diagnosztizálták, azóta a diagnosztizált HIV fertızések száma 2041 fıre emelkedett (2011.június. 30. adat). Elsısorban a homoszexuális terjedés a jellemzı, de az utóbbi években nıtt a heteroszexuális fertızések aránya. Nemzetközi helyzet
A legutóbbi, EuroHIV által közzétett epidemiológiai adatok szerint, 86 912 újonnan diagnosztizált HIV fertızöttet jelentettek a WHO Európai Régiójából 2006-ban (50 ország jelentett az 53-ból). A bejelentett esetek 69%-át Kelet-Európából, 29%-át Nyugat-Európából, 2%-át KözépEurópából jelentették. Az esetek 30%-át regisztrálták az Európai Unió tagállamaiban. 2006-ban az újonnan diagnosztizált HIV fertızöttek száma 111 volt 1 millió lakosra vonatkoztatva a WHO Európai Régiójában, illetve az Európai Unió területén 67 fertızött személy jutott egymillió lakosra. Az újonnan felderített HIV fertızött személyek száma változó képet mutat Európa különbözı országaiban. A legmagasabb incidenciát Észtországból (476/1 millió lakos/év), Ukrajnából (288/1 millió lakos/év), Oroszországból (275/1 millió lakos/év) és Portugáliából (205/1 millió lakos/év) jelentették, a legkisebb értékek Törökországból (3,9/1 millió lakos/év), és Bosznia-Hercegovinából (4,3/1 millió lakos/év) kerültek a nyilvántartásba.
2006-ban 13 199 AIDS megbetegedés került regisztrálásra a WHO Európai Régiójában, az Európai Unió tagállamaiban összesen 6 720 esetet jelentettek, ami 13,7 megbetegedést jelent minden 1 millió lakosra nézve. Három országban volt több 1 millió lakosra vonatkoztatva az AIDS stádiumban lévı fertızöttek száma, mint 30: Ukrajnában (99), Portugáliában (66) és Spanyolországban (35). 2007-ben 33,2 millióra becsülték a HIV-fertızöttek számát a világban, ami közel 15%-os növekedést mutat a 2001-es adathoz képest (29 millió). Becslések szerint ebben az évben 2,5 millió ember fertızıdött meg újonnan a HIV vírusával, és 2,1 millió ember halt meg AIDS-ben. A HIV fertızés incidenciája csökkent Afrika szub-szaharai régiójában, ahol 1,7 millióra becsülik azon személyek számát, akik a múlt évben újonnan fertızıdtek. Ugyanilyen csökkenı trend jellemzi Dél-, és DélKelet Ázsiát is. Ezzel szemben az esetek számának emelkedését jelezték Óceániában és Kelet-Ázsiában, ahol az új esetek száma közel 20%-kal nıtt. Az incidencia nem változott jelentısen a karibi-térségben, Észak-, és Dél-Amerikában, Észak-, és Közép-Kelet Afrikában illetve Európában. A vírus Az AIDS kórokozójának a Nemzetközi Vírus Nomenclatura Bizottság 1986-ban adta a HIV (Human Immundeficiencia Vírus) nevet. A korábban LAV, és ARV-nek nevezett vírusok mind egy és ugyanazon vírus a HIV-1, melyet 1983-ban a párizsi Pasteur Intézetben Montaginer és munkatársai fedeztek fel. Az a vírustípus, amelyet elıször ismertek fel, és amely világszerte elterjedt, késıbb a HIV-1 nevet kapta, miután Nyugat-Afrikából származó betegekbıl egy tıle antigénszerkezetben jelentısen eltérı, így HIV-2-nek nevezett vírustípust azonosítottak. Utóbbi jelenleg is elsısorban Nyugat-Afrikában fordul elı, de terjedése már számos országban megfigyelhetı. Megközelítıleg gömb alakú, átmérıje 100 nanométer, RNS tömege 6-7 x 106 mol. A HIV vírusok burokkal rendelkezı vírusok, a Retrovírusok családjának Lentivírus alcsaládjába tartoznak. A retrovírusok jellegzetessége, hogy RNS-ben található genetikai információjuk be tud épülni az arra fogékony gazdasejtek DNS állományába egy enzimatikus átíródás, az ún. reverz transzkripció révén. A genetikai kód RNS-rıl DNS-re történı átírása az élıvilágban egyedülállóan csak a retrovírusokra jellemzı. A Lentivírus alcsalád tagjai a többi retrovírustól eltérıen a szerkezeti géneken kívül többféle szabályozó génnel is rendelkeznek, és általában hosszú latencia-idı után elhúzódó lefolyású, halálos kimenetelő megbetegedést okoznak. Az alcsaládba az emberre veszélyes víruson kívül többek között a szarvasmarhák (BIV), a macskák (FIV), és a majmok (SIV) immundeficiencia vírusa tartozik.
A HIV felületén elhelyezkedı antigének nagy változatosságot mutatnak. Még azok közt a vírusok közt is észleltek antigén eltéréseket, amelyeket azonos emberbıl, különbözı idıpontokban tenyésztettek ki. A vírusok rendkívül érzékenyek fizikai és kémiai behatásokra. Pl. 56 °C hımérsékleten 30 perc alatt, 100 °C-on percek alatt i naktiválódnak. A forgalomban lévı fertıtlenítıszerek a szennyezettség körülményeitıl függı koncentrációban és hatásidıvel biztonsággal alkalmazhatók a vírusok elpusztítására. Sajnos azonban ezeknek a fizikai és kémiai módszereknek a hatékonyságát csak a külsı környezetben és a bır felszínén lehet kihasználni, az élı szervezeten belül nem. A betegség kialakulása Attól függıen, hogyan kerül a szervezetbe, a HIV vírus sorsa kétféle lehet: Limfocitákhoz kötıdik A szabad HIV vírusok többsége a T-helper (segítı) limfocitákhoz, vagy más CD4 receptorral rendelkezı sejtekhez kötıdik. Itt a vírus vagy a, közvetlen sejtkárosító hatást fejt ki, vagy b, a benne lévı RNS-rıl készült DNS másolat (provírus) beépül a gazdasejt DNSébe, és a fertızés mindaddig lappang, amíg valamilyen stimuláló hatás következtében el nem kezdıdik a vírusok termelıdése, amelyek aztán az elıbb említett közvetlen módon károsítják a sejteket. A betegség lényegét jelentı immunologiai gátoltság, immunszupresszió kialakulásáért két folyamat tehetı felelıssé HIV fertızésben: a szervezet által saját maga ellen termelt autoantitestek képzıdése, és olyan, a vírus által termelt faktorok megjelenése, amelyek az immunrendszert gátolni képesek. Falósejtek bekebelezik A fertızött idegen sejtekkel a szervezetbe jutó HIV vírus jelentıs része monocitákba és makrofágokba kerül úgy, hogy ezek a falósejtek a fertızött idegen sejteket bekebelezik. Bennük a HIV vírus elszaporodik, de ıket nem pusztítja el. Így a falósejt a HIV vírus legfontosabb raktára, amelybıl átkerülhet a fent említett limfocitákba, és a korábban leírt utakon fejti ki károsító hatását. A monociták és makrofágok egy része szabadon vándorolva mindenhová eljut a szervezetben, többek között a központi idegrendszerbe is. A HIV fertızés késıi szakaszában (az AIDS kifejlıdését megelızıen) emelkedik a fertızött sejtek aránya és a sejtekbıl felszabaduló vírusok száma. A fertızés elırehaladtát külsı tényezık is felgyorsíthatják. Ilyen lehet pl. a herpesz vírus, vagy a citomegalovírus, amelyek a HIV-et aktiválva a lappangó fertızés állapotából fertızıképes vírust termelıvé tehetik a sejteket. A HIV fertızést aktiválhatja nagyobb mennyiségő alkohol egyszeri fogyasztása, vagy a sejteket érı UV besugárzás is. A HIV nemcsak az immunrendszer károsítása folytán, hanem másféle sejtekben elszaporodva is kifejti hatását.
A diagnózis Mind a HIV-fertızöttség, mind az AIDS betegség diagnózisa a HIV vírusok vérbıl történı kimutatásán alapul. A vizsgálat alapja, hogy a vírus a vérbe kerülve megindítja a szervezet védekezı reakcióit, vagyis az ellenanyagok képzıdését. Ezek az ellenanyagok mutathatók ki laboratóriumi vizsgálattal a fertızött személy vérébıl. A HIV fertızöttséggel kapcsolatos laboratóriumi teszteknek érzékenységük, megbízhatóságuk és költségük alapján két fontos típusa van: a szőrıvizsgálatok és az úgynevezett konfirmációs (azaz igazoló) vizsgálatok. Bár a technológia fejlettségének köszönhetıen ezek az eljárások meglehetısen érzékenyek és megbízhatóak, mindig fennáll a téves eredmény lehetısége. Emiatt, és mert a HIV fertızöttség megállapítása minden szempontból kényes és nagy jelentıségő kérdés, a diagnózis végleges felállításához sohasem elegendı egyetlenegy, pozitív laboratóriumi eredmény. A fertızöttség gyanújának felmerülésekor a végérvényesnek tekinthetı diagnózishoz minden esetben több, különbözı módszerrel elvégzett vizsgálati eredménynek kell pozitívnak lennie. A HIV fertızés kimutatására legalkalmasabb módszerek a HIV specifikus ellenanyagok vizsgálatán alapulnak, melyek az ún. ELISA típusú szőrıvizsgálatok, az aranykolloid színreakción alapuló ún. gyors tesztek és a megerısítı Western blot vizsgálatok a legelterjedtebbek. Az antitest kimutatásán alapuló vizsgálatok hátránya, hogy a HIV fertızés korai stádiumában érzéketlenek, és ebben a stádiumban van egy kéthetes periódus, amikor a HIV fertızött már fertızı, de az antitest vizsgálat még negatív. Ezt a szakaszt nevezzük „ablak periódus”-nak. A korai HIV fertızés diagnosztikájára alkalmas a p24 antigén vizsgálat. Az anonim szőrés Mit jelent az anonimitás? Az szőrıvizsgálaton megjelent személyeket kérés esetén nemre, nemzetiségre, szexuális viselkedésre, egyéb betegségre, droghasználatra és egyéb élvezeti cikkek használatára való tekintet nélkül megvizsgálják. Tanácsot adnak feltett kérdésekre. Kérésre elvégezik a HIV tesztet név és személyi adatok elkérése nélkül. 2000 december óta a hepatitis- és szifiliszszőrések is lehetségesek. Az anonim adatbiztonság kétszeres: jelige, valamint személyes vonalkód. Így a névtelenség megtartása mellett az összecserélés teljes mértékben kiküszöbölhetı. A vizsgálati eredmény negativitás esetében természetesen anonim marad. Mi történik az anonim szőrésen? Az elsı találkozás a szőrésen Az elsı találkozás feladata egy úgynevezett kockázatfelmérés, vagyis a szőrést végzı orvos és az anonim jelentkezı megbeszélik, hogy az adott esetben mekkora valószínősége lehet a HIV pozitivitásnak. Amennyiben szükségesnek látszik, és ha a jelentkezı kéri, elvégzik a vérvételt, amelynek alapján az együttmőködı laboratóriumban elvégzik a szőrıtesztet.
Ehhez a vizsgálathoz a jelentkezınek sem nevét, sem bármilyen személyes adatát nem kell megadnia, erre vonatkozó kérdést az orvos nem tesz fel. A tesztvizsgálat A vérvételt minden alkalommal és kizárólag egyszer használatos eszközökkel végezik. Egyetlen orvosi eszközt sem sterilizálnak újra. A HIV tesztet vénából vett vérrel végezik szaklaboratóriumban, ahol a legmodernebb és tesztanyagokkal dolgoznak. A levett vért egy személyi vonalkóddal ellátott, egyszer használatos vákuum csıben tárolják. Az eredményeket elektronikus úton kapják vissza. Kóddal védett adathordozón tárolják, amelyeket kizárólag személyesen adnak át a vizsgált személynek. A negatív vizsgálati eredmény Ha a szőrıvizsgálat negatív eredményt ad, a vizsgált személy HIV negatívnak minısül. Ebben az esetben, ha szükséges, és a jelentkezı igényli, az orvos tájékoztatja arról, mit kell tenni ahhoz, hogy ezt a negativitást továbbra is megırizze. A pozitív vizsgálati eredmény Amennyiben az elsı vizsgálat során pozitív eredményt kapnak, az a HIV pozitivitás alapos gyanújaként értelmezendı. Ilyenkor további vizsgálatra van szükség, amely vagy igazolja a pozitivitást, vagy cáfolja azt. Ennek oka, hogy a szőrıteszttel az esetek egy részében ál-pozitív választ kaphatunk. Ál-pozitív eredmények születhetnek a HIV-vel azonos családba tartozó vírusfertızés egyidejő jelenléte, vagy más, a vizsgálattal egyidejőleg zajló betegség eseteiben. Ezért pozitivitás gyanúja esetén további vizsgálatra van szükség. A valódi pozitivitás bizonyítását hosszadalmas vizsgálat elızi meg, éppen azért, hogy a fent említett álpozitív lehetıségeket kiszőrjék. Mindez szakorvosi feladat, amelyet a szakkórház (Szent László Kórház, Budapest) végez. Figyelem! A pozitív eredményt adó szőrıvizsgálat nem a vizsgált személy HIV pozitivitását jelenti, csak a HIV pozitivitás alapos gyanúját! Nevesítés - a HIV pozitív beteg biztosítéka a terápiához Azokban az esetekben szükséges a vizsgálatokat nevesíteni, amikor az együttmőködı labor értékei szerint bizonyítottan pozitív eredményt kapnak a szőrıvizsgálat után. Ez természetes, hiszen a beteg érdeke, hogy a további, a társadalombiztosító által finanszírozott vizsgálatokban és terápiában részesülhessen. A HIV pozitivitás alatti terápiát és az AIDS betegség kezelését hazánkban a Szent László Kórházban végzik.
Pozitivitás esetén a nevesítés csakis és kizárólag a további betegellátás, a beteg érdekében történhet. A nevesített vizsgálat adatait (név és TAJ szám) kizárólag a vizsgáló orvos ismerheti meg, akit ebben az esetben is köt a titoktartási kötelezettség. Az adatokat kódolt, adatbiztos számítógép tárolja, amelyhez kizárólag a kezelı orvos férhet hozzá. Fontos! •
A vizsgálati eredmény biztosságát az orvos aláírása támasztja alá!
•
A vizsgálati eredmény csak személyes használatra készül!
•
A szőrıvizsgálat eredménye nem minısül hivatalos igazolásnak!
•
Amennyiben hivatalos munkahelyi, alkalmassági, bevándorlási, spermabankhoz, lombikbébi programhoz szükséges - vizsgálat alkalmából igénylik a szőrést, azt csak az arra hivatott labor végezheti el nevesített formában!
A fertızés Hogyan terjed a HIV? 1. Nemi váladékok útján: menstruációs váladék, nıi nemi váladék, ondó 2. Vér és egyéb szövetek IV tőhasználat, vérátömlesztés/vérkészítmény, szervtranszplantáció, egészségügyi dolgozó sérülése 3. anyáról magzatra vagy újszülöttre méhlepényen át, szülés során, anyatejjel
A fertızés emberrıl emberre terjedésének sokféle lehetısége van, azonban vannak olyan feltételezett terjedési módok, amelyek csak a közhiedelemben léteznek, valójában nem jelentenek veszélyt a fertızés átvitele szempontjából. A fertızés átvitele a fertızött egyén testnedveivel, váladékaival (ondó, vér, hüvelyváladék, anyatej) történhet a vírustartalmú sejteknek és a szabad vírusoknak a bejuttatása révén. A fertızés megtörténhet homo- vagy heteroszexuális nemi érintkezés, vér és vérkészítmények adása, vérrel szennyezett tők, fecskendık használata, sérült bır ill. testnedvvel történı érintkezése, szervátültetés, nyálkahártya fertızött szövetátültetés, mesterséges megtermékenyítés, perinatalis, anyáról magzatra ill. újszülöttre történı átvitel kapcsán. A fertızés átvitelének valószínősége e különbözı átviteli módok esetén nagyon eltérı lehet. Kontaktus jellege
Átvitel (%)
valószínősége Fertızésbıl részesedés (%)
való
Transzfúzió Perinatalis Szex Drog Egészségügy
90 felett 13-30 0,1-1 0,5-1 0,5 alatt
3-5 5-10 70-80 5-10 0,0001 alatt
Látható, hogy a 0,1-1%-os, viszonylag alacsony terjesztési hatékonyság ellenére a HIV fertızöttek nagy része szexuális úton betegszik meg. Ez azt bizonyítja, hogy a szexuális aktusok száma jóval meghaladja az összes többi terjedési mód eseményeinek a számát. Potenciálisan ebbıl a szempontból a lakosság 14-16 éves kortól 60-70 éves korig veszélyeztetett, így a fertızés megelızésével kapcsolatban is erre az átviteli módra és erre a korosztályra kell koncentrálniuk a felvilágosító kampányok szervezıinek. Fertızött anyáról a magzatra ill. az újszülöttre való átvitel leggyakrabban a terhesség 16-20 hetében következik be, de elıfordulhat a terhesség bármelyik szakában, szüléskor és szoptatás ideje alatt is. A természetes úton zajló és a császármetszéssel történı szülések közt a fertızés átvitelének valószínőségét illetıen nincs különbség. Végül néhány szót azokról a mechanizmusokról, amelyekkel kapcsolatban sok a találgatás és nagy a bizonytalanság, és amelyek a közhiedelemmel ellentétben nem jelentenek fertızési lehetıséget. Nem terjesztik a fertızést vérszívó rovarok, és nem terjed mindennapos érintkezések, élelmiszerek, ivóvíz útján, fürdıvízzel és a légutakon keresztül cseppfertızéssel. Nem terjed a betegség továbbá csókolózással sem. AIDS stádiumai 1. heveny HIV fertızés: változatos, influenzához hasonló tünetek, melyek spontán megszőnnek; kevés ellenanyag de fertızıképes; kb. 1-6. hét között jelentkezhet. 2. Tünetmentes HIV fertızés: nincs klinikai tünet, de szaporodik a vírus és gyengül az immunrendszer 3. Tünetes HIV fertızés: nyirokcsomó duzzanatok, testsúlyvesztés, hosszú ideig fennálló hasmenés, éjszakai izzadás. 4. AIDS megnyilvánulása a. általános tünetek: ARC b. fertızések, vírusbetegségek -
opportunista infekciók: pl. PCP
-
vírusbetegségek pl. herpesz vírus (HSV 1-2, CMV, EppsteinBarr vírus, varicella zoster- bárányhimlı), papova vírus (szemölcsö), hepadno vírus (pl. Hepatitis B), adeno vírus
-
bakteriális betegségek (láz, fogyás)
-
gombás betegségek (nyálkahártya, bır, belsı szervek)
-
parazitás betegségek
-
daganatos betegségek pl. Kaposi sarcoma, Non- Hodgkin limphoma
c. idegrendszer fertızöttsége: ADC Tünetek, szövıdmények, opportunista betegségek A fertızést követıen az esetek túlnyomó részében a tünetmentes HIV fertızés állapota jön létre. A fertızötteknek mindössze 0,5-2%-ában figyelhetı meg a fertızést követıen az ún. mononucleosis-szerő tünet együttes, amelynek a fı tünetei a következık: magas láz, fáradékonyság, nyirokcsomók duzzanata, ízületi fájdalmak, csökkent fehérvérsejt szám, csökkent limfocitaszám, emelkedett monocitaszám, a törzsön, esetleg a végtagokon piros, kiemelkedı kiütések megjelenése. Ezek a tünetek 1-2 hét után spontán megszőnnek és a tünetmentes HIV fertızés állapota jön létre ezeknél a betegeknél is. Ebbıl az állapotból átlagosan 7-9 éven belül a fertızöttek 40-50%-ánál kifejlıdik az AIDS, illetve hosszabb idı múlva csaknem valamennyi fertızöttnél bekövetkezik valamilyen tünet megjelenése. A betegség elıre haladtával tehát a tünetekkel járó HIV fertızés stádiuma alakul ki, illetve az AIDS. A legjellemzıbb két tünet együttese a Perzisztáló Generalizált Lymphadenopathia (azaz folyamatosan fennálló, kiterjedt nyirokcsomó-elváltozások), és az ARC- AIDS Related Complex (azaz AIDS-hez társult tünet együttes). Az elıbbire jellemzı a 3 hónapnál régebb óta fennálló, több testtájékra kiterjedı, fájdalmatlan nyirokcsomó megnagyobbodások. Az utóbbi akkor állapítható meg, ha a HIV pozitivitás mellett legalább két klinikai és két laboratóriumi jel egyidejőleg és több mint 3 hónapja fennáll. A klinikai tünetek a következık: fáradékonyság, láz, éjszakai izzadás, fogyás (a testsúly több mint 10%a), nyirokcsomó megnagyobbodás és oralis hairy leukoplakia. A laboratóriumi jelek: csökkent Helper-T limfocita szám, emelkedett immunglobulin szint, vérszegénység, fehérvérsejt szám csökkenés. A betegségeket két nagy csoportra oszthatjuk: 1. az immunhiány következtében fellépı kórképekre (Az AIDS-ben gyakran elıforduló daganatos megbetegedések, fıleg a Kaposi szarkoma és a limfomák, valamint opportunista megbetegedések, pl. Pneumocystis carinii okozta tüdıgyulladás) 2. közvetlenül a HIV által elıidézett, ill. a HIV fertızéssel szemben kialakult immunologiai védekezés mellékhatásaként kialakuló megbetegedésekre. (Pl. AIDS dementia complex, Limfoid interstitialis pneumonitis, Idiopathiás Thrombocitopeniás Purpura) A megbetegedéseket csoportosíthatjuk szervrendszerek szerint is: Tüdıbetegségek
Pneumocystis carinii tüdıgyulladás: Az AIDS-ben fennálló immunhiányos állapot teremt lehetıséget a kialakulásának. AIDS-ben vezetı halálok. A betegség általában hetekig tartó száraz köhögéssel kezdıdik, amelyet gyakran egy mély belégzés, sóhajtás vált ki. A betegeknek hıemelkedése van, a magas láz ritka. TBC (tuberkulózis): A Mycobacterium tuberculosis fertızései AIDS-ben sokkal gyakoribbak, mint a normál népességben. Jellemzı rá a láz, éjszakai izzadás, köhögés és bı köpetürítés. Baktériumok okozta tüdıgyulladások: Hatszor gyakoribbak AIDS betegekben. Legjellemzıbb tünetei a láz, köhögés, mellkasi fájdalom. Limfoid Interstitialis Pneumonitis: Gyermekeknél a leggyakoribb tüdıbetegség, de felnıtteknél is elıfordul. Központi idegrendszeri betegségek AIDS dementia complex: A HIV közvetlen sejtkárosítása miatt alakul ki. Jellemzıi a tanulási funkciók, az érzı és mozgató mőködés rendellenessége és a magatartászavarok. A beteg pszichomotoros (pszichés és mozgásbeli) lassulása a lassú beszédben, mozgásban, gondolkodásban nyilvánul meg. Csökken a mozgások pontossága, megváltozik az íráskép, a korábbi harmonikus mozgás összerendezetlenné, darabossá válik. Károsodik a memória is. Elıször csak feledékenység jelentkezik, majd tanulási és megjegyzési nehézségek lépnek fel. A tanulási-megismerési funkciók közül károsodik a problémamegoldó készség, az absztrakciós képesség, valamint beszédzavarok is jelentkeznek. A betegek egy részénél személyiség- és magatartászavarok alakulnak ki. A beteg elveszti érdeklıdését a külvilággal szemben, indíték-szegénnyé válik, más esetekben épp ellenkezıleg az felajzottság, kritikátlan magatartás lesz jellemzı. Opportunista vírusok és élısködık okozta megbetegedések: Ezek a fertızések komplex, a fent említettekhez részben hasonló idegrendszeri tüneteket, valamint helyi elváltozásokra utaló tüneteket okoznak. (pl. látászavar, beszédzavar, szédülés stb.) Emésztırendszeri betegségek Végigkísérhetik az AIDS-t a szájtól a végbélnyílásig. Lehetnek opportunista fertızések, daganatok, és közvetlenül HIV okozta funkciózavarok. A tápcsatorna megbetegedéseinek legjellemzıbb tünetei a hasi fájdalom, hasmenés, fogyás, nyelési nehézségek, fájdalommal járó szájüregi és végbélnyílás körüli elváltozások. Bır és nyálkahártya betegségei Ezen betegségek rendkívül sokfélék lehetnek. Papulosquamosus (foltos-pikkelyes) elváltozások Seborrhoeás dermatitis (zsíros bırgyulladás): Fokozott faggyútermeléssel járó bırelváltozás, amely részben hasonlóan a nem az AIDS betegségben szenvedıkhöz
a hajas fejbırt és az arcot, nyakat, mellkast és a hát felsı részét érinti fıként, de AIDS betegeknél a lágyéktájékon, végtagokon és a törzs alsó részein is elıfordulhat. A fokozottan zsírosodó területeken piros, hámló bırelváltozás jellemzı. Pikkelysömör (pszoriázis) Gombás fertızések Soor oris (szájpenész): A Candida albicans nevő gomba okozta fertızés, amely a szájnyálkahártyán látható fehéres elváltozással jár, amelynek leválása után mély, fájdalmas sebek alakulnak ki. Vírusfertızések Oralis hairy leukoplakia: Leggyakrabban a nyelv két oldalán elhelyezkedı, fehér, rücskös, fonalszerő felszíni alakzatokat képezı (innen a neve is) elváltozás. Övsömör Ajakherpesz: AIDS-ben jellemzı a folyton kiújuló, kifekélyezıdı formája. A végbélnyílás körül is megjelenhet. Szemölcs: A kezelés ellenére gyakran kiújulnak. Bakteriális fertızések: gennyes, kifekélyezıdı bırelváltozások. Éreredető bırtünetek, hajszálér tágulatok, pontszerő bevérzések, márványozott bır, haj és köröm elváltozásai, korai ıszülés, diffúz és foltos kopaszodás, elvékonyodott hajszálak, köröm deformitás, sárga köröm szindróma Bır eredető daganatok Kaposi szarkoma Melanoma (festékes bırdaganat) Laphámsejtes karcinóma Basalsejtes karcinóma Daganatos megbetegedések Kaposi szarkoma: A betegségnek a bırtünetektıl külön történı tárgyalását magyarázza, hogy más szervrendszereket is érint. Megjelenése gyakorlatilag egyet jelent az AIDS betegség kialakulásával, így fontos diagnosztikai és prognosztikai jelentıséggel bír. AIDS betegeknél lefolyása és megjelenése is eltér a hagyományos formától. A bırön egyszerre találhatóak meg a különbözı fejlıdési stádiumban lévı elváltozások, úgymint a barnásvörös foltok, lapszerinti kiemelkedések, duzzanatok, gyakran kifekélyesedı formában. A betegek nagy részében érintettek a nyirokcsomók, a máj, a tüdı és az emésztırendszer. A Kaposi szarkomában szenvedı beteg életkilátásait meghatározza, hogy társul-e hozzá valamilyen opportunista fertızés. Ha igen, az rövidebb életkilátást jelent, mintha csak magában fordulna elı a betegség.
Limfomák: A limfomák a fehérvérsejtek egy bizonyos típusát, a limfocitákat érintı megbetegedések. Az összes HIV pozitív beteg mintegy 5%-ában alakulnak ki. Az AIDS betegségben kialakuló limfomák a B-limfocitákból indulnak ki. Leggyakrabban az idegrendszert, a csontvelıt és az emésztırendszert támadják meg. A limfoma általános tünetei a láz, fokozatos legyengülés és a fogyás. Az egyéb tünetek a lokalizációtól függenek. Gyermekkori AIDS A terhesség alatt vagy szülés közben fertızıdött csecsemıknél kialakuló AIDS-nek két fı formája különíthetı el: 1. A gyorsan elırehaladó súlyos forma az esetek mintegy 30%-ában fordul elı. A tünetek gyorsan kialakulnak, az immunrendszer súlyos károsodása miatt. Nagyon súlyosak az opportunista fertızések és a szokványos bakteriális infekciók is. Jellemzı az étvágytalanság, súlymegállás, nyirokcsomó-megnagyobbodás és fültımirigy duzzanat. Komplex agykárosodás alakul ki, a pszichoszomatikus fejlıdés elmarad, a korábban tanult funkciók kiesnek. 2. A lassan progrediáló forma a fertızöttek 70%-ánál alakul ki. Lefolyása a felnıttkori betegséghez hasonló. Ez a változat alakul ki a születés után bekövetkezı fertızések esetén is. Az AIDS kezelése Az AIDS betegség kezelése rendkívül összetett feladat. Az egyik legfontosabb teendı a szervezetben lévı vírusok számának minél alacsonyabb szinten tartása. Erre a célra szolgálnak az úgynevezett antiretrovirális szerek (azaz retrovírusok elleni készítmények), illetve ezek különbözı kombinációi. Bár még nem sikerült olyan gyógyszert találni, amivel a vírusok elviselhetı mellékhatások mellett százszázalékosan kiirthatók lennének, az idıben elkezdett gyógyszeres kezeléssel a betegek hosszú idıre panaszmentessé tehetık. Mivel az immunhiányos állapot gyakorlatilag az egész szervezetre kiterjedı szövıdményeket, opportunista fertızéseket okoz, ezért ezeknek terápiája a szintén a kezelés nélkülözhetetlen része. A terápiában használt gyógyszerek számos mellékhatást okoznak, melyeknek csökkentésére további készítmények alkalmazása válhat szükségessé. Magyarországon az AIDS betegek kezelése a Szent László Kórház Immunológiai Osztálya kizárólagos feladata. HIV/AIDS-betegek antiretrovirális terápiája A mai napig a HIV/AIDS betegség a gyógyíthatatlan betegségek közé tartozik, de az egyre nagyobb számú, új hatáscsoportú készítmények alkalmazásával hatékony vírusreprodukció-gátlás érhetı el. Alacsony szérum vírusszám mellett lehetıség nyílik az immunrendszer rekonstrukciójára, az opportunista fertızésekkel szembeni megfelelı védekezésre. Mindezek a fertızöttek morbiditási és mortalitási adatainak drasztikus csökkenését eredményezte. A kedvezı hatások azonban súlyos toxikus mellékhatásokkal, esetenként szuboptimális aktivitással és tolerálhatósággal, kialakuló vírus-rezisztenciával társulnak.
Antiretrovirális gyógyszercsoportok A vírus szaporodását a jelenleg rendelkezésre álló gyógyszerekkel két ponton tudjuk gátolni, a reverz transzkripció és a virális proteáz enzim szintjén. A reverz transzkripció gátlását nukleozid analógokkal, nukleotid analóggal, és nonnukleozidokkal tudjuk elérni. Nukleozid reverz transzkriptáz inhibitorok, NRTI Miután a HIV a célsejtbe jutott, a reverz transzkriptáz enzim segítségével írja át a vírus információit tartalmazó RNS-t DNS lánccá, majd ez komplementer DNS-sel kiegészülve a sejt DNS-láncába véletlenszerően integrálódik a virális integráz segítségével. Ily módon látensen fertızött sejt aktivizálódásával a virális DNS is aktivizálódik, a vírus szaporodni kezd, és a betegség progressziója jön létre. NRTI-ok a fertızött sejtbe jutáskor trifoszforilálódnak, a reverz transzkriptáz enzim aktív centrumához kötıdnek, és hamis láncszemként gátolják a transzkripciót. A NRTI vegyületek általában jól felszívódnak, toxicitásuk közepes. Egymással és más hatáscsoportú vegyületekkel jól kombinálhatók. Ez a legrégebben alkalmazott gyógyszercsoport. A csoportra általában jellemzı, hogy a mitokondriális DNSpolimeráz gátlásával a mitokondriumok funkcionális elégtelenségét okozzák. A sejtben energiahiányos állapot alalkul ki, ez magyarázza a mellékhatások egy részét: myelopathia, myopathia, perifériás neuropathia, pancreatitis, steatosis hepatis, ketoacidosi. Egyéb mellékhatások: anaemia, fejfájás, rossz közérzet, fáradtság, ulcerativ stomatitis, hypersensitiv reakció, hányinger, hasmenés, májenzim emelkedés. Név Zidovudin Zalcitabin Didanosin Lamivudin Stavudin Abacavir Zidovudin+
Védett név Retrovir Hivid Videx Epivir Zerit Ziagen
Rövidítés AZT DdC Ddl 3TC d4T ABC
Nukleotid reverz transzkriptáz inhibitor, NtRTI E csoport ma használatos képviselıje a tenofovir. A tenofovir egy aciklikus nukleotid analóg, mely intracellulárisan tenofovirdifoszfáttá metabolizálódik, és lánc terminátorként kompetetív módon gátolja a reverz transzkriptázt. Általában jól tolerálható. Mellékhatásai: hányinger, hányás, hasmenés, flatulencia. Név Tenofovir
Védett név Viread
Rövidítés TFV
Non-nukleozid reverz transzkriptáz inhibitorok, NNRTI Ebbe a csoportba különbözı kémiai szerkezető vegyületek tartoznak, de közös jellemzıjük, hogy nagy affinitással kötıdnek a reverz transzkriptáz enzimhez, melynek konfiguráció változtatásával gátolják annak mőködését. Hátrányuk, hogy a reverz transzkriptáz mutációjára nagyon érzékenyek, egyetlen mutáció a csoport valamennyi tagjával szembeni hatástalanságot okozhat. Jól kombinálható vegyületek, a NRTI vegyületekkel szinergista és additív módon hatnak. Jól felszívódó
vegyületek, mérsékelten toxikusak. A csoportra általában jellemzı mellékhatás a kezelés 2-5. hetében megjelenı bırkiütés, mely csak ritkán okozza a terápia felfüggesztését. Egyéb mellékhatások: májfunkciós eltérések, központi idegrendszeri mellékhatások (alvászavar, rémálmok, koncentráció zavara), de ezek 2-4 hét alatt elmúlnak. Név Delavirdin Efavirenz Nevirapin
Védett név Rescriptor Sustiva Viramune
Rövidítés DEL EFV NVP
Proteáz inhibitorok, PI A HIV proteáz a virion poliproteinjét virális enzimekre és struktúr fehérjékre bontja. Az enzim gátlásával fertızésre nem alkalmas vírusok jönnek létre. A PI-k a proteáz aktív centrumához kötıdnek, és így gátolják az enzim mőködését. Áltlában nagy molekulák, ezért felszívódásuk nem ideális. Metabolizációjuk a máj citokrom CYP 3A4 izoenzimen keresztül történik, ami gyógyszerinterakciók szempontjából rendkívül fontos. Ez a ritonavir esetében a legkifejezettebb. A ritonavir kedvezı farmakokinetikáját használjuk ki a terápiában akkor, amikor másik PI-ral kombináljuk. A ritonavir minidózisa lehetıvé teszi a második szer alacsonyabb dózisban és hosszabb idıintervallumban való alkalmazását hatékony, önmagában való alkalmazásnál magasabb és tartósabb gátló gyógyszerszintekkel. Mindez a vírus biztonságosabb, hatékonyabb szupresszióját eredményezi, és nem elhenyagolhatóan a betegnek kevesebb számú tablettát, ritkábban kell bevenni, a mellékhatások is ritkábbak és enyhébbek. A PI-k esetében súlyos mellékhatásokkal kell számolnunk. A leggyakoribb krónikus mellékhatás a lipodystrophia, magas koleszterin- és triglicerid-szérumszint. Látható, szinte stigmaszerő elváltozás alakulhat ki az arcon, a végtagokon, a gluteális régióban a zsírszövet eltőnésével centrális típusú obezitás mellett. Néhány betegnél a nyakon "bölénypúp" jön létre. Inzulin dependens diabetes mellitus, anaemia, májkárosodás, ketoacidosis, vesekı (indinavir esetében) fordul még elı. Név Amprenavir Indinavir Nelfinavir Ritonavir Saquinavir Lopinavir+ ritonavir
Védett név Agenerase Crixivan Viracept Norvir Fortovase
Rövidítés AMP IDV NLV RTV SQV
Kaletra
LPV+RTV
Kombinációs kezelés A mai napig még nincs a kezünkben olyan hatékony gyógyszer, amivel önmagában tartós antiretrovirális hatást tudunk elérni, ezért a jelenleg elfogadott kezelés a kombinált terápia. Felmerül a kérdés, hogy mikor, milyen kombinációban kezdjük el a beteg kezelését. Ha korán vezetjük be ART-t, számolnunk kell a korai víruszezisztencia kialakulásával, a korlátozott gyógyszerválasztékkal, a hosszú távú, ma még ismeretlen mellékhatásokkal. Ha sokáig várunk, nagyon magas lesz a vírusmennyiség, gyakoribb a mutáció, és az immunrendszer olyan mértékő károsodása jöhet létre, ami a tartós vírusszupresszió ellenére is csak korlátozott
mértékben korrigálható. Komoly felelısség és "mővészet" a kellı idıben, a kellı mértékben, egyénre szabottan a kezelés megválasztása. Mindez azonban csak az együttmőködı, felvilágosított beteggel valósítható meg, aki akarja a kezelést, vállalja a pontos, rendszeres gyógyszerszedést és kontroll-vizsgálatokat, tisztában van a várható hatásokkal és mellékhatásokkal, vagyis kész a gyógyszeres kezelés bevezetésére. A kezelés monitorizása A kezelés hatékonyságát a rendszeres immunológiai (CD4, CD8 limfocitaszám) és virológiai (szérum vírus mennyiség), valamint a klinikai tünetek vizsgálatával mérjük. A közeljövıben lehetıség nyílik a vírus gyógyszer-rezisztenciájának ellenırzésére, bár a szakirodalomban ennek jelentıségét még nem ítélték meg egyértelmően. Terhesség és az ART A terhesség a HIV fertızés progresszióját gyorsítja, valamint fertızés veszélyt jelent a születendı gyermekre nézve. Ha a felvilágosítást követıen a terhes nı a terhessége megtartása mellett dönt, és a terhesség az ART alatt jött létre, a már megkezdett terápia folytatása javasolt. Megelızés Ma sajnos nincs semmilyen védıoltás, amely megvédene a vírustól. Lehetıségek (a szexuális úton való terjedés) megelızésére: 1. absztinencia 2. monogámia 3. óvszerhasználat Az óvszer története Történetünk elég régre nyúlik vissza. Említsük meg talán elıször a rómaiakat. Õk a szexuális úton terjedı nemi betegségek ellen védekeztek, állati hólyagot használva elsısorban e célra. De megemlíthetjük a perzsákat is. Talán furán hangzik - ám akárhogy is szépítenénk a dolgot -, kis galacsinokba gyúrt elefánttrágyát tartották a legmegfelelıbb fogamzásgátló eszköznek. (Valószínő, hogy aktus-gátló is volt egyben.) Ha már itt tartunk, nem hagyhatjuk ki az egyiptomiakat sem: igen nagyra tartották e téren a krokodilürüléket, Kréta szigetén pedig a kecskebél vált rendkívül népszerővé. Tehát az eddigieket összefoglalva megállapíthatjuk, hogy amíg a mai óvszerek nem léteztek, állati eredető eszközökkel védekeztek. Említést érdemel még a vászonból készült, krémmel átitatott változat is, melynek egyik fajtájáról Gabriel Fallopio, egy itáliai anatómus azt tartotta, hogy megvédi viselıjét a nemi betegségekkel szemben. Állati bélbıl készült kondomokat napjainkban is be lehet szerezni, ezeknek az alapanyaga a bárányok vakbele. Mit tartanak ezekrıl a kondomokról? Hogy érzékibb élményt biztosítanak, mivel az állati szövet jobban vezeti a hõt, mint a gumi. A "nagy" Casanova, a világ egyik legaktívabb (?) szeretıje, birkabélbıl készült kondomokat használt. Egyesek szerint, a legmegbízhatóbb, ha a hölgy a partner magömlésének pillanatában visszatartja lélegzetét, majd tüsszent egy nagyot.
A mai kondom a "tartály" jelentéső latin " condus" szóból származik - legalábbis ez a valószínőbb, mert lehet, hogy II. Károly egyik udvari orvosa, dr. Condom nevéhez főzıdik a forradalmi újítás. Az elsı, kereskedelmi forgalomban megjelenı kondomokat Londonban lehetett beszerezni az 1700-as években. Az óvszerforradalom bekövetkeztét 1844-re tehetjük, amikor is Hancock és Goodyear urak kifejlesztették a gumi vulkanizálásának technológiáját. Napjaink gumióvszereit azért ne hasonlítsuk össze elıdeikkel, mert ezek már jóval biztonságosabbak és szexisebbek. i.e. 1220: egyiptomi óvszerhasználat i.sz. 100-200: Combarelles (Franciaország) barlangrajzai 1700-as évek: egyre népszerőbb állati bélbıl készült óvszerek, 1766. szórólap 1843: gumivulkanizálás feltalálása (Goodyear és Hancock), tömegcikk a gumióvszer 1930-as évek: a folyékony latex (kaucsuktej) átveszi a kreppkaucsuk helyét Biztonságos óvszerhasználat A gumióvszer használata – azonkívül, hogy a nem kívánt terhesség megelızhetı vele – kb. 90%-os biztonsággal képes megakadályozni a szexuális úton terjedı betegségeket. Ennek feltétele a helyes óvszerhasználat. Ha még sohasem használtál gumióvszert, elıször egyedül próbáld ki nyugodt körülmények között! Legyen kéznél a közösülés elıtt! Legyen kéznél tartalék is! 1. Ellenırizd a szavatossági dátumot! 2. Óvatosan bontsd ki a fóliatasakot a perforációnál! Ne szakítsd ki az óvszert körömmel, ékszerrel, bármivel! Ne tekerd le, mielıtt felhúznád! 3. Az óvszer végén lévı zsákból szorítsd ki a levegıt, különben használat közben kiszakadhat! 4. Csak teljesen merev péniszre húzd fel! 5. Az óvszert helyezd a makkra, majd lefelé görgetve húzd fel a pénisz tövéig! 6. Csak vizes síkosítókat használj! Vazelint, olajakat, krémeket nem szabad használni, mert tönkretehetik az óvszer anyagát! 7. Magömlés után a lehetı legrövidebb idın belül húzd ki a péniszt, amíg még merev! 8. Egy óvszert csak egyszer használj! "Defekt", azaz közösülés közbeni óvszerszakadás esetén a péniszt azonnal ki kell húzni, a szakadt óvszert eltávolítani, és egy papírzsebkendıbe csomagolva kidobni (lehetıleg nem a WC-be). A közösülés folytatásához a péniszt meg kell mosni szappannal, és új óvszert kell használni! A gumióvszer használata kb. 90%-os biztonsággal képes megakadályozni a szexuális úton terjedı betegségeket! Az intravénás drogok és a HIV-fertızés
A nemzetközi és hazai statisztikák egyértelmően jelzik, hogy az intravénás kábítószerek (pl. a heroin) használata a HIV fertızés szempontjából súlyos kockázati tényezıt jelent. E fokozott kockázat elsısorban az intravénás drogok élvezıi között oly gyakori közös tőhasználatra vezethetı vissza, ami mindenfajta vérrel terjedı fertızés, így a HIV és a hepatitis melegágya. A tő belsı és külsı felszínére ugyanis a beszúráskor minden esetben azonnal odatapadnak a vérsejtek, és velük együtt a vérben tartózkodó vírusok, még akkor is, ha a fecskendıben nem jelenik meg vér. Életveszélyes tévedés azt hinni, hogy a fecskendı visszaszívásának elkerülésével a fertızés veszélye nem áll fenn! Az intravénás kábítószerekkel kapcsolatosan tehát a következı szabályokat érdemes betartani: 1. A drogok kerülése A kábítószerek használata azon túl, hogy a törvény bünteti, és az egészséget súlyosan károsítja, minden esetben növeli a vérrel, illetve szexuális úton terjedı betegségekkel való fertızıdés kockázatát. A drogok által létrehozott, megváltozott tudatállapotban az ember önkontrollja ugyanis jelentısen lecsökken, könnyebben megy bele veszélyes kapcsolatokba, és kevésbé képes figyelni azokra a szabályokra, melyekkel csökkenthetné a veszélyeket, mint például a megfelelı óvszerhasználat. Kerüljünk mindenféle drogot! Kerüljük az intravénás drogokat! Kerüljük a közös tőhasználatot! Veszélyes kapcsolatok A szexuális kapcsolatok minden esetben magukban hordozzák a szexuális úton terjedı fertızések átvitelének lehetıségét. Hosszú távú, kiegyensúlyozott, kölcsönösen monogám kapcsolat esetén ez a veszély kisebb. Vannak azonban bizonyos típusú szexuális együttlétek, amelyeknél a fertızésveszély sokszoros. Ezeket kerüljük, ha tehetjük. Ha nem tudjuk elkerülni, tegyünk meg mindent a fertızés elkerülése érdekében, használjunk gumióvszert! Veszélyes kapcsolatnak tekinthetık minden esetben a szexuális együttlétek: Prostituálttal: prostituálttal történı közösülés még rendszeres orvosi ellenırzés esetén is veszélyforrásnak tekintendı, ugyanis ha a HIV fertızést követı 5-8 héten belül végezték a vizsgálatot, akkor az negatív eredményt fog adni, holott a vírus már a szervezetben van és a fertızés továbbadható. Biszexuális partnerrel: a statisztikák szerint a HIV fertızés és a hepatitis gyakorisága magasabb a biszexuális emberek között, ezért a biszexuális partnerrel való szexuális együttlét mindenképpen fokozott kockázatúnak tekintendı. Intravénás drogot használó partnerrel: az intravénás kábítószert használók köre a HIV és a hepatitis szempontjából különösen magas kockázatú csoportnak számít, ezért az ebbe a csoportba tartozó személyekkel történı közösülés lehetıség szerint kerülendı, illetve a feltétlen óvatosság ajánlott. Bármely intravénás drogot használó fertızéshordozó lehet, még negatív teszt esetén is, a fertızést követı 6-8 hetes
periódus miatt, amikor a vírus jelenléte még nem mutatható ki semmilyen módszerrel. Magas HIV fertızöttségő országból származó külföldivel: a világ számos országában vannak különösen fertızött területek. HIV fertızés szempontjából kiemelten veszélyesnek tekinthetjük az afrikai kontinens országait, egyes távol-keleti országokat, de sajnos, az utóbbi idıszakban egyes szomszédos országokban is igen gyorsan emelkedik a HIV fertızöttek száma. Volt rá példa, hogy házasságban élı, egyébként monogám férjnek elegendı volt egyetlen félrelépés egy szexturizmusáról ismert távol-keleti országban, és hazatérése után hónapokkal, az elsı panaszok jelentkezésekor diagnosztizálták a HIV fertızést és az AIDS-et. Partnereit gyakran váltogatóval: a szexuális partnerek gyakori váltogatása a promiszkuitás gyakorlatilag lehetetlenné teszi a fertızések biztonságos elkerülését. Ne feledjük: a szexuális úton terjedı fertızésekhez elég egyetlenegyszer figyelmen kívül hagyni az óvatossági szabályokat! Egyetlen hiba végzetes lehet! Terhesség, családtervezés és a HIV Ha a kismama HIV fertızött, a vírus akár a terhesség, akár a szoptatás során megfertızheti a magzatot, illetve a csecsemıt. Bár a magzat és az anya vére elvileg nem keveredik, a tapasztalatok azt mutatják, hogy az anya HIV fertızöttsége esetén komoly veszélye van annak, hogy az újszülött fertızötten jöjjön a világra. A fertızött anya a vírust az anyatejjel is átadhatja. A szülést követıen a biztonságos szexuális élettel kapcsolatos szabályok betartására nem csak az önmagunkkal és partnerünkkel szembeni, hanem a gyermekeink életéért való felelısségünk is kötelez. A terhesség felelısségteljes, megelızı szemlélető vállalásának részévé kell válnia a felmerülı gyanú esetén elvégzendı HIV-szőrıvizsgálatnak. A piros szalag (Red Ribbon) A piros szalag Amerikából származik a sárga szalag mintájára, melyet az amerikai gyerekek az Öböl háborúban elesett katonák emlékére a fák törzsére kötöztek. Sikerét az 1991-ben "Tony Awards" díjkiosztó gálája hozta meg, amikor Jeremy Irons ingére tőzött kis piros szalaggal jelent meg. Azóta milliók viselik a világon, akik ezzel szolidaritásukat fejezik ki a HIV fertızöttekkel, AIDS betegekkel. Szexuális Úton Terjedı Betegségek (STD) Candidiasis A nemi szervek kandidiázisa a hüvely vagy a hímvesszı gombás fertızése, melyet a Candida albicans nevő gombafaj okoz. A gomba normálisan megtalálható a bırön vagy a belekben is, és ezekrıl a területekrıl terjedhet rá a nemi szervekre. A fertızés nemcsak nemi úton terjed.
A kandidiázis a hüvely gyulladásának gyakori oka. A betegség elsısorban az antibiotikumok elterjedt alkalmazásának, az orális fogamzásgátlóknak és a hüvely normális állapotának megváltozását okozó gyógyszereknek tulajdonítható, amelyek a Candida fejlıdéséhez megfelelı környezetet teremtenek. A fertızés gyakrabban fordul elı terhesség és menzesz alatt, cukorbetegségben, ritkábban az immunrendszert károsító gyógyszerek és betegségek (pl. AIDS) következményeként. Tünetek Nıkben általában a hüvely és a külsı nemi szervek viszketése és érzékenysége, valamint hüvelyi váladékozás alakul ki. Gyakori, hogy a nyálkahártya súlyos izgalma mellett a váladék mennyisége csekély. A külsı nemi szervek vörösek és duzzadtak lehetnek, a bırön hámhiányok és repedések keletkezhetnek. A hüvely falát általában túrós lepedék borítja, de normális kinézető is lehet. Férfiakban a betegség általában panaszmentesen zajlik, bár a beteg a hímvesszı végének és a fitymának érzékenységére és irritációjára panaszkodik, fıleg közösülés után. A húgycsıbıl néha kevés váladék távozik. A makk és a fityma vörös lehet, esetleg heges hólyagok és fekélyek láthatók, felületüket túrós lepedék boríthatja. Diagnózis A hüvely vagy a hímvesszı váladékának mikroszkópos vizsgálatával a diagnózis azonnal megállapítható. A váladékból származó mintát laboratóriumi tenyésztésre lehet küldeni. Kezelés Gombaellenes gyógyszerekkel gyógyítható. Lágyfekély (sankroid) A lágyfekély a Haemophilus ducreyi baktérium által okozott, nemi úton terjedı betegség, amely a nemi szervek fájdalmas és elhúzódó kifekélyesedésével jár. Bár a betegség régebben Észak-Amerikában ritkaságszámba ment, manapság újra megemelkedett a lágyfekélyes betegek száma. Ha a beteg HIV fertızésnek van kitéve, akkor az utóbbi fertızıdés kockázata fokozottabb. Tünetek A tünetek a fertızıdés után 3-7 nappal jelennek meg. A nemi szerveken és a végbélnyílás körül kicsiny, fájdalmas hólyagok jelennek meg, melyek hamar kifakadnak és nem túl mély fekélyekké alakulnak. A fekélyek növekedhetnek és egybeolvadhatnak. A lágyéki nyirokcsomók érzékenyek, megnagyobbodnak, majd egybeolvadva tályogot képeznek. A tályogot fedı bır vörös, fénylı, megnyílhat, minek következtében a genny a bır felszínére ürül. Diagnózis A tüneteken és az egyéb, fekélyt okozó betegségek kimutatására irányuló vizsgálatok negatív eredményén alapul. A fekélybıl vett gennyminta kitenyésztése a laboratóriumban nehézkes, de segíthet a diagnózis felállításában.
Kezelés Antibiotikum injekció. A megdagadt fecskendıvel le lehet szívni.
nyirokcsomókban
felgyülemlett
gennyet
A lágyfekélyes beteget az orvos legalább 3 hónapig megfigyelés alatt tartja, hogy megbizonyosodjon a gyógyulásról. Lehetıség szerint fel kell kutatni az összes nemi partnert annak érdekében, hogy vizsgálatuk után szükség esetén kezelésben részesülhessenek. Gonorrhea A gonorrea (kankó, tripper) a Neisseria gonorrhoeae nevő baktérium által okozott, nemi úton terjedı betegség, amely megfertızi a húgycsı, méhnyak, végbél és a garat nyálkahártyáját vagy a szem kötıhártyáját. A kórokozó a vérkeringéssel szétterjedhet a szervezetben, majd fıleg a bırben és az ízületekben telepszik meg. Nıknél a nemi szerveken felfelé haladva megfertızheti a medence képleteit, medencefájdalmat és termékenységi zavarokat okozva. Tünetek Férfiaknál az elsı tünetek a fertızést követı 2-7. napon jelentkeznek. A panaszok a húgycsıben enyhe kellemetlenség-érzéssel kezdıdnek, majd néhány órával késıbb a vizelést enyhétıl súlyosig terjedı fájdalom és a hímvesszıbıl genny ürülése követi. A férfi betegnek gyakori és sürgıs vizelési kényszere van, mely rosszabbodik a folyamatnak a húgycsı felsı szakaszára terjedésével. A húgycsı nyílása vöröses és duzzadt lehet. Nıkben a tünetek 7-21 nappal a fertızıdés után jelentkeznek. A fertızött nıknek gyakran hetekig-hónapokig nincs panaszuk, és a betegségre is csak férfi partnerük betegségének felismerése után derül fény. A megjelenı tünetek általában enyhék, bizonyos esetekben azonban súlyos panaszok is elıfordulhatnak, gyakori vizelési kényszer, vizeléskor fájdalom, hüvelyi folyás és láz formájában. Fertızött lehet a méhnyak, méh, petevezetékek, petefészkek, húgycsı és a végbél, amely medencei fájdalommal jár, és közösüléskor fellépı nyomásérzékenység formájában jelentkezhet. A genny, amely látszólag a hüvelybıl származik, valójában a méhnyakból, húgycsıbıl, esetleg a hüvelynyílás körüli mirigyekbıl is eredhet. Az anális nemi életet élık végbele is fertızıdhet. A folyamat a végbélnyílás körüli kellemetlenség érzéssel és váladékozással járhat. A végbélnyílás körüli terület vörössé és nyirkossá válik, a széklet nyákkal és gennyel festenyzett lehet. Fertızött egyénnel történt orális szex a garat gonorreájához vezethet. A fertızés általában tünetmentes, néha azonban torokfájással és nyelési nehézségekkel járhat. Ha fertızött nedv kerül a szembe, külsı szemfertızés alakulhat ki. Az újszülöttek születés közben fertızıdhetnek anyjuktól, ami mindkét szemhéj gyulladásával és genny ürülésével jár. Felnıtteken is hasonlóak a tünetek, de általában csak egyik szemen jelentkeznek, ha nem kezelik, vakságot okozhatnak. Diagnózis
A baktérium mikroszkóp alatti azonosításával csaknem azonnal felállítható a diagnózis. A férfiak 90%-ában a hímvesszıbıl ürülı váladék mikroszkópos vizsgálata diagnosztikus értékő, nıknél azonban ez az eljárás a méhnyakváladék vizsgálatával csak 60%-ban eredményes. Ha mikroszkóp alatt nem látható baktérium, a mintát laboratóriumba küldik tenyésztésre. A garat- vagy a végbél-fertızés gyanúja esetén innen kell tenyésztésre mintát venni. Bár a gonorreás fertızés kimutatására nincsen vérvizsgálat, a szifilisz és HIV fertızés kizárása érdekében vért vesznek a betegtıl. Elıfordulhat, hogy a betegnek egyszerre egynél több, nemi úton terjedı betegsége is van. Kezelés A gonorreát általában egyetlen, izomba adott injekcióval, vagy egy hétig szájon át adott antibiotikummal kezelik. Ha a fertızés a vér útján már szétszóródott a szervezetben, a beteget kórházban, általában intravénás antibiotikumokkal kezelik. A gonorreás betegekben gyakori a nehezen diagnosztizálható Chlamydia fertızés, ezért ilyenkor kombinált antibiotikus terápiában részesülnek. Ha a kezelés végén a tünetek visszatérnek, vagy még mindig fennállnak, tenyésztésre újabb mintát vesznek, hogy megbizonyosodjanak a beteg gyógyultságáról. Férfiakban ugyanis újra megjelenhetnek a húgycsıgyulladás tünetei. Ezt a postgonococcalis uretritiszek nevezett tünetcsoportot a kezelésre nem reagáló Chlamydia vagy egyéb fajok okozzák, fıleg azoknál, akik nem tartották be az elıírt kezelési utasítást. Vírushepatitisek A vírushepatitis megnevezés különbözı vírusok által okozott fertızéses májártalmak gyüjtıneve. Vezetı klinikai tüneteikben sok a hasonlóság, jellemzı a májgyulladás és a sárgaság, de kórokozóik és az okozott betegségek különböznek egymástól. A csoport betegségeit a kórokozók alapján nevezték el. A jelenleg ismert hepatitis vírusokat A-tól G-ig jelzik és X-szel jelölik a még nem azonosított vírusokat. A vírushepatitisek a kórokozótól függıen két fı formában terjednek: a hepatitis A és E a tápcsatornán keresztül (pl. fertızött élelmiszer), a hepatitis B, C, D és a többi vírus vérrel és testnedvekkel (ondó, hüvelyváladék, nyál). Tápcsatornán keresztül terjedı vírushepatitisek Hepatitis A A betegség hirtelen kezdıdik: tünetei a néhány napig tartó láz, elesettség, étvágytalanság, sárgaság. A klinikai lefolyás rendszerint enyhe. Kórokozója a hepatitis A vírus, amely a fertızött széklettel terjed. A fertızés forrása a beteg és a tünetmentes fertızött személy. Lappangási ideje leggyakrabban 28-30 nap. A fertızıképesség tartama: a lappangási idı második felétıl kezdıdik és a sárgaság megjelenése után néhány nappal megszőnik. Megelızéséhez szükséges az általános higiénés szabályok betartása. Aktív immunizálás lehetséges. Hepatitis E
A hepatitis A-hoz hasonló. A fertızések jelentıs része tünetmentes. Kórokozója a hepatitis E vírus. A fertızés forrása a beteg vagy a tünetmentes fertızött személy, valamint valószínőleg különbözı állatok (sertés, vaddisznó, rágcsálók és majmok). A fertızött terhes nık a magzatot a méhlepényen keresztül fertızhetik. Lappangási ideje leggyakrabban 26-42 nap. Aktív védıoltás nem áll rendelkezésre. Hepatitis B A betegség lassan kezdıdik, rendszerint láz nélkül. A bevezetı szakban a betegnél fáradtság, izületi fájdalmak, étvágytalanság jelentkezik, majd ezt követıen a sárgaság. Akut szövıdménye a májsorvadás (atrófia), ami halálos kimenetelő lehet. A fertızés krónikussá is válhat. Késıi következménye a májzsugorodás (cirrózis) és a májrák. Kórokozója a hepatitis B vírus. A fertızés forrása: az akut és a krónikus betegek, valamint a tünetmentes vírushordozók. Vérrel, szövetnedvekkel, váladékokkal (ondó, hüvelyváladék, nyál) terjed. Ez határozza meg a tipikus terjedési módokat: •
szexuális érintkezés,
•
vér, vérkészítmények,
•
vérrel, szövetnedvekkel, mőszerek,
•
szervátültetés,
•
intravénás kábítószer-élvezık közös tő, fecskendı használata,
•
sérült bırrel, illetıleg nyálkahártyával történı érintkezés,
•
fertızött anyáról újszülöttre.
váladékokkal
szennyezett
orvosi
eszközök,
Lappangási idı: 45-180 nap, leggyakrabban 60-90 nap. A fertızıképesség idıtartama: a lappangási idıben, rendszerint több héttel a tünetek megjelenése elıtt kezdıdik és a heveny tünetek lezajlásáig tart. A tünetmentes hordozók és a krónikus betegek évekig, akár életük végéig fertızıképesek lehetnek! Megelızésében különösen fontos a véradók, vérkészítmények, sejt-, szövet-, szervdonorok, terhes nık szőrıvizsgálata, a kórházhigiénés rendszabályok szigorú betartása és ellenırzése, az egészségügyi dolgozók oktatása. Javasolt a hepatitisz B elleni védıoltás (aktív immunizálás) egészségügyi dolgozók, mővese kezelésben részesülı betegek, vérzékenyek, és szexuális magatartásuk miatt fokozott fertızési veszélynek kitett személyek, intravénás kábítószer-élvezık számára, továbbá azon külföldi országokba utazóknak, ahol a hepatits B elıfordulása jelentıs. Hepatitis C A betegség többnyire enyhe lefolyású, sárgaság csak az esetek kis hányadában jelentkezik. A fertızöttek 75-90%-ában tünetmentes vagy tünetszegény vírushordozás alakul ki. Gyakori a betegség krónikussá válása és ez májzsugorodáshoz (cirrózis) vezethet. Kórokozó: a hepatitis C vírus. A fertızés forrása: a vírushordozó és a beteg ember. Fertızött vérrel, szövetnedvekkel
terjedhet. A fertızött anyáról a csecsemıre történı terjedés valószínőséggel fordulhat elı. A szexuális úton történı fertızés ritka.
6-10%-os
Lappangási idı: 14 - 180 nap, leggyakrabban 6-9 hét. Megelızés megegyezik a hepatitis B-nél leírtakkal. A nemi szervek herpesze (herpesz genitális) A herpesz genitális a nemi szervek, a végbélnyílás körüli bır és a környezı területek nemi úton terjedı betegsége, amelyet a herpesz szimplex vírus okoz. A herpesz szimplex vírusnak két alfaja van, a HSV-1 és a HSV-2. Az utóbbi általában nemi úton terjed, az elıbbi pedig a száj fertızését okozza, azonban mindkét típus érintheti a nemi szerveket, a végbélnyílás körüli bırt, a kezeket (fıleg a körömágyakat), de a test egyéb részeire is ráterjed. A herpeszes fekélyek általában nem fertızıdnek felül baktériumokkal, de elıfordul, hogy a vírus mellett egyéb, nemi úton terjedı kórokozó, így a szifilisz vagy sankroid is megtalálható ugyanabban a kifekélyesedésben. Tünetek A kezdeti elváltozás a fertızıdést követı 4-7. napon alakul ki. Viszketés, égı fájdalom és érzékenység képezik az elsı tüneteket. Ezután egy kis vörös folt jelenik meg, amit apró fájdalmas hólyagocskák követnek. A hólyagok kifakadnak és összeolvadnak, így kerek fekélyeket hoznak létre. Az általában fájdalmas fekélyek néhány nap alatt pörkösödnek. Fájdalom léphet fel vizeléskor és járáskor. A fekélyek 10 nap múlva, hegesedéssel gyógyulhatnak. A lágyéki nyirokcsomók általában enyhén megnagyobbodnak és érzékennyé válnak. Az elsı elváltozás fájdalmasabb, hosszabb ideig zajlik és kiterjedtebb, mint a kiújuló folyamat, és lázzal, valamint rossz közérzettel járhat. Férfiakban a hólyagok és fekélyek a hímvesszı bármely részén, így - ha nincs az illetı körülmetélve - a fitymán is kialakulhatnak. Nıknél a hólyagok a külsı nemi szerveken, a hüvelyben és környezetében és a méhnyakon is kialakulhatnak. Az anális nemi életet élık végbélnyílása körül és végbelében is kialakulhatnak az elváltozások. A HIV fertızöttek vagy más okból gyengült immunrendszerő betegek fekélyei súlyosak lehetnek, a test egyéb részeire kiterjedve hetekig vagy hosszabb ideig is fennállhatnak. A tünetek többnyire ugyanott, vagy a szomszédos területeken alakulnak ki, mivel a vírus a medence környéki idegekben lappang, innen tör elı újabb bırfertızést létrehozva. A HSV-2 könnyebben képes újra aktiválódni ezekben az idegekben. A HSV-1 jobban reaktiválódik az arcidegekben, lázhólyagokat vagy herpesz labiálist okozva (ajakherpesz). Végsı soron mindkét vírus képes megbetegíteni mindkét területet. Az egyik típussal történt elsıdleges fertızés részleges ellenállóképességet nyújt a másikkal szemben, ezáltal a második típus fertızése enyhébbé válik. Diagnózis A herpesz gyanúja a tünetek alapján merül fel. A fekélyekbıl vett kaparék mikroszkópos vizsgálata azonnal alátámasztja a gyanút, a minta speciális
laboratóriumi tenyésztése pedig igazolja a kórismét. Az eredmények legkevesebb 48 órán belül készülnek el. Vérvizsgálattal kimutathatóak az elızı fertızések, az ellenanyag szint emelkedése pedig arra utal, hogy a vizsgálat idıpontjában is fertızés áll fenn. Kezelés A herpesz genitális semmiféle kezeléssel nem gyógyítható, viszont a betegség fellángolásának idıtartama csökkenthetı. A kezelés korán elkezdve a leghatékonyabb. A vírusellenes szerek folyamatos kis adagban való alkalmazásával a kiújulások gyakorisága is visszaszorítható. E szerek hatására csökken az élı vírus terjedése a fekélyekrıl, aminek eredményeként az átvitel valószínősége csekélyebb. A szer továbbá csökkenti az elsı elváltozás tüneteinek súlyosságát. Az elsı elváltozás korai kezelésével sem lehet azonban megelızni a további kiújulásokat. Azok az egyének, akiknek kórelızményében herpeszes fertızés szerepel, nemi partnerüknek átadhatják a fertızést anélkül, hogy észlelnék saját elváltozásukat. Tetvesség A tetvek szabad szemmel alig látható szárnyatlan rovarok, melyek emberrıl emberre terjednek testi érintkezés, továbbá közösen használt ruhadarabok vagy egyéb tárgyak útján. A lapostető a szeméremtájékon okoz fertızést, jellemzıen szexuális úton terjed. Tünetek A tetvesség súlyos viszketést okoz a hímvesszın, szeméremtesten és a végbélnyílás körül. Az erıs vakaródzás miatt a bır sérül, s ez bakteriális fertızéshez vezethet. Kórisme A lapostető a nemi szervekkel vagy végbélnyílással érintkezı alsónemőn szétszórtan apró, sötét ürüléket hagy. A lapostetveket nehéz megtalálni, és apró kékes foltként jelenhetnek meg a bırön. Más tetvektıl eltérıen serkéjük a szırszálak tövén, a bırhöz közel található. Kezelés A tetvek helyi kezeléssel elpusztíthatók, azonban az újonnan kikelı tetvek elpusztítására a kezelés 10 nap múlva megismétlendı. Szifilisz A szifilisz (luesz, vérbaj) a Treponema pallidum nevő baktérium által okozott nemi úton terjedı betegség. A kórokozó a hüvely vagy a száj nyálkahártyáján, esetleg a bırön keresztül hatol be a szervezetbe. Órák alatt eléri a legközelebbi nyirokcsomókat, majd innen a vérkeringés útján szétszóródik a szervezetben. Terhesség alatt megfertızheti a magzatot, veleszületett rendellenességeket és egyéb elváltozásokat okozva.
A szifiliszes betegek száma a második világháború alatt érte el a csúcsot, majd a hatvanas évekig erısen csökkent, aztán újra emelkedni kezdett. Ez idı alatt számos esetet figyeltek meg homoszexuális férfiak körében, az arány a nyolcvanas évek közepéig nagyjából változatlan maradt, majd az AIDS járvány következtében elıtérbe került a biztonságos szex gyakorlása, és így a szifilisz elıfordulása körükben fokozatosan csökkenni kezdett. Következésképpen a szifiliszes betegek száma is lecsökkent. Ezt a visszaesést azonban az új esetek számának gyors emelkedése követte a crack kokaint élvezık körében, elsısorban nıket és újszülötteiket érintve. A fertızött egyén a gyógyulás után nem válik immunissá betegséggel szemben és újra fertızıdhet. Tünetek A szifilisz tünetei általában a fertızés után 1-13, átlagban 3-4 héttel jelentkeznek. A Treponema pallidum fertızésnek számos stádiuma van: az elsı, a második, a lappangó és a harmadik stádium. A fertızés évekig fennállhat, ritkán szív- és agykárosodást, valamint halált okozhat. Elsı stádium Az elsı stádiumban a fertızés helyén, általában a hímvesszın, vulván (külsı nıi nemi szerven) vagy a hüvelyben egy fájdalmatlan fekély (sánker) jelenik meg. A fekély megjelenhet a végbélnyíláson, a végbélben, ajkakon, nyelven, garatban, méhnyakon, ujjakon és ritkán a test egyéb részein is. A betegen általában egy fekély alakul ki, de ritkán több elváltozás is felléphet. A sánker kis, vörös, kiemelkedı foltként kezdıdik, és hamarosan nyílt fekéllyé alakul, amely továbbra is fájdalmatlan marad. A fekély nem vérzik, de dörzsölés hatására nagyon fertızı, átlátszó folyadékot ürít. A közeli nyirokcsomók általában megnagyobbodnak, de ezek sem fájdalmasak. Mivel általában kevés panaszt okoz, a beteg esetleg tudomást sem vesz róla. A fertızött nık fele és a férfiak egyharmada nem tud fekélyérıl. Az elváltozás általában 3-12 hét múlva eltőnik, ezután a beteg teljesen gyógyultnak tőnik. Második stádium A második stádium általában bırkiütéssel kezdıdik, mely általában a fertızıdést követı 6-12. héten jelentkezik. A betegek 25%-ánál még megtalálható a gyógyulófélben levı fekély. A kiütés lehet múló, de akár hónapokig is fennmaradhat. Kezeletlen betegben is gyakran meggyógyul, de heteken-hónapokon belül újabb elváltozások jelentkezhetnek. A második stádiumban gyakran, a betegek több, mint 80%-ában szájfekélyek alakulnak ki, 50%-uknál találhatók testszerte megnagyobbodott nyirokcsomók, és kb. 10%-uknál tapasztalható szemgyulladás. A szemek gyulladása általában nem jár tünetekkel, bár néha a látóideg is megduzzadhat, ami homályos látáshoz vezethet. A betegek 10%-ában lépnek fel heves fájdalommal járó csont és ízületi gyulladások. A vese gyulladása következtében a vizeletben fehérje is ürülhet, májgyulladás következtében pedig sárgaság alakulhat ki. Ritkán elıfordulhat az agyburkok gyulladása, amely fejfájással, tarkókötöttséggel és néha süketséggel jár.
A bır-nyálkahártya átmenetnél - pl. a nagyajkak és a vulva belsı határán - és a bır nedves területein kiemelkedı elváltozások (condyloma latum) alakulhatnak ki. Ezek a rendkívül fertızı képletek ellaposodnak és fakó rózsaszínőek vagy szürkék lesznek. A haj foltokban kihullik, molyrágás-szerő hiányokat hagyva maga után. További tünetek a betegségérzés, étvágytalanság, hányinger, fáradtság, láz és vérszegénység. Lappangó stádium Miután a beteg kilábalt a második stádiumból, a betegség a tünetmentes lappangó fázisba lép. Ez a szakasz évekig vagy évtizedekig - esetleg a beteg haláláig is eltarthat. A lappangó fázis elsı részében a fertızı fekélyek néha visszatérnek. Harmadik stádium (késıi szifilisz) A szifilisz harmadik stádiumában a beteg már nem fertız. A tünetek enyhétıl a megsemmisítı súlyosságúig változnak. Három fı tünetcsoport fordulhat elı: jóindulatú késıi szifilisz, kardiovaszkuláris (szív-érrendszeri) szifilisz és idegrendszeri (neuro-) szifilisz. A jóindulatú késıi szifilisz manapság ritka. Gummának nevezett csomók jelennek meg különbözı szerveken, melyek lassan növekednek, fokozatosan gyógyulnak, és heget hagynak maguk után. A test majdnem bármely részén megjelenhetnek, de leggyakrabban a lábszáron a térd alatt, a törzs felsı részén, az arcon és a fejbırön. Az elváltozás a csontokat is érintheti, a beteg mélyben jelentkezı, áthatoló fájdalomról panaszkodik, amely jellegzetesen éjszaka gyötrıbb. A kardiovaszkuláris szifilisz a kezdeti fertızést követı 10-25 évben alakul ki, az aorta (a szívbıl kiinduló fı ütıér) aneurizmáját (a fal elgyengülése és kitágulása) vagy az aortabillentyők elégtelenségét okozza. Ezek az elváltozások mellkasi fájdalommal, szívelégtelenséggel járhatnak, mely a késıbbiekben halálhoz vezethet. A neuroszifilisz (az idegrendszer szifilisze) a kezeletlen betegek mintegy 5%-át érinti. Diagnózis Szifilisz gyanúja a tünetek alapján merül fel. A végleges diagnózis a laboratóriumi leleteken és a beteg fizikális vizsgálatán alapul. Az elsı és második stádiumban a szifilisz diagnózisát a bır- vagy szájnyálkahártyafekélybıl vett mintából a baktérium mikroszkóp alatti azonosítása is igazolhatja. Vérmintából antitestet kimutató szőrıvizsgálat szintén elvégezhetı. A harmadik stádiumban a kórisme a tüneteken és az antitest vizsgálaton alapul. Kezelés és kórjóslat Mivel az elsı és második stádiumban lévı betegek fertızıek, saját és partnerük kezelésének befejezése elıtt kerülniük kell mindenféle nemi kapcsolatot. A penicillint, mint az összes stádiumra legjobban ható antibiotikumot, általában injekció formájában adják.
Kezelés után az elsı, második és a lappangó fázisban lévı betegség kórjóslata is kitőnı. Az agy és a szívet érintı harmadik stádium prognózisa nem túlságosan kedvezı, mivel a meglévı károsodásokat általában már nem lehet visszafordítani. Trichomoniasis A trichomoniázis a hüvely vagy a húgycsı megbetegedésével járó, nemi úton terjedı betegség, melyet a Trichomonas vaginalis nevő ostoros egysejtő okoz. A kórokozó megfertızheti mind a nık, mind a férfiak húgy-ivarszerveit, a tünetek azonban fıleg nıknél jelentkeznek. A nık 20%-a átesik ilyen jellegő fertızésen fogamzóképes korában. Férfiaknál a kórokozó megtelepszik a húgycsıben, a prosztatában és a húgyhólyagban, de csak ritkán okoz tüneteket. Bizonyos területeken a nemgonococcusos fertızések akár 5-10%-át is kiteheti ez a megbetegedés. Kimutatása férfiaknál nehezebb, mint nıknél. Tünetek Nıknél a betegség általában egy zöldes-sárga habos hüvelyi váladékozással kezdıdik. A nık egy részénél a folyás kisfokú is lehet. A külsı nemi szervek érzékenyek és fájdalmasak, a nemi aktus is fájdalmas lehet. Súlyosabb esetekben a külsı nemi szervek és a környezı bırterületek gyulladttá válnak és az ajkak megduzzadnak. Elıfordul a hólyag fertızésére emlékeztetı fájdalmas és gyakori vizelés. A férfiaknak általában nincsenek panaszaik, viszont partnerüket megfertızhetik. Bizonyos esetekben azonban elıfordul, hogy rövid ideig habos vagy genny-szerő váladék ürül a húgycsıbıl, a vizelés fájdalmassá és gyakoribbá válik. Ezek a tünetek általában kora reggel jelentkeznek. A húgycsı enyhén érzékeny lehet, néha pedig a pénisz nyílásán nedvesség észlelhetı. A herék fájdalmával járó mellékhere-gyulladás csak ritkán fordul elı. A prosztata szintén megbetegedhet. Diagnózis Nıknél a diagnózis felállítása percek alatt megtörténhet a hüvelyi váladék mikroszkópos vizsgálatával. Férfiaknál a hímvesszı végén megjelenı váladékból kell mintát nyerni, ennek mikroszkópos, illetve laboratóriumi vizsgálata alapján állítható fel a diagnózis. Kezelés A nıbetegek 95%-át egyetlen adag gyógyszerrel meg lehet gyógyítani, feltéve ha nemi partnerük is egyidejőleg kezelés alatt áll. Férfiakat általában 7 napig kell kezelni. A betegség gyógyulása elıtt folytatott nemi élet a partner megfertızıdéséhez vezethet. Szexualitással kapcsolatos fogalmak Vaginális (hüvelyen át történı) közösülés
A fertızés átvitelének esélye nagy, hiszen a közösülés folyamán, mind a hímvesszın, mind a hüvelyben keletkezhetnek olyan hámhiánnyal járó apró sérülések, melyeken keresztül a fertızı váladékok közvetítésével (ondóhüvelyváladék, vér) a vírus a szervezetbe juthat. Ennél a közösülési formánál csak a gumióvszer használatával elızhetı meg a baj. Orális (Szájjal történı) közösülés Felláció:(a hímvesszı nyalogatása, csókolgatása, szopása) A fertızés átvitelének valószínősége itt kisebb, mint az anális vagy vaginális közösülés esetében. Természetesen itt is vigyázni kell, hiszen mind az elıváladék, mind az ondóváladék fertızhet! A gumióvszer (ízesített) itt is megfelelı védelmet nyújt. Amennyiben nem kívánnak óvszert használni, akkor a veszély csökkenthetı oly módon, ha a hímvesszı az ejakuláció elıtt kikerül a szájból. A száj nyálkahártyáján ugyanis sok apró sérülés lehet (étkezés után, fogínysorvadás, vagy lyukas fog stb.) melyeken keresztül a fertızés létrejöhet. Amennyiben az ondóváladék mégis a szájba került, azt minél hamarabb el kell távolítani! Fontos, hogy ne szívjuk a szánkat (a kisebb hegek is felszakadhatnak), hanem "engedjük ki" a váladékot. Ne öblögessünk alkohollal, (ne akarjunk rögtön fogat mosni!) helyette inkább valamilyen szénsavas üditıitalt használjunk. A fellációt végzı csak abban az esetben fertızheti meg partnerét, ha szájában illetve a partnere hímvesszıjén is sérülések vannak. (a nyál önmagában nem fertız!) Cunnilingus: (a kis és nagyajkak és a csikló szájjal való izgatása) A fertızés átvitelének valószínősége hasonló a fellációnál leírtakhoz. Fontos tudnunk, hogy a hüvelyváladék is fertız! Itt a kis gumilepedıcskét ajánljuk, (kapható szexboltokban, vagy egy óvszer hosszirányban való kettévágásával is készíthetı), de ha nem áll rendelkezésre, akkor a fertızés átvitelének esélyét csökkenthetjük azzal, hogy nem hatolunk nyelvel mélyen a hüvelybe, hanem csak a külsı területeket ingereljük. Anális (végbélen keresztül történı) közösülés Ennél a közösülési formánál a fertızés átvitelének valószínősége igen nagy. Ez abból adódik, hogy a végbél nyálkahártyája igen sérülékeny. A gumióvszer használata mindenképpen fontos és indokolt! Az óvszer megfelelı síkosítására itt különösen ügyelni kell! Heteroszexualitás: az ellenkezı nem tagjaihoz való vonzódás és szexuális kapcsolatkeresés. Biszexualitás: mindkét nem iránti vonzalom és szexuális kapcsolatkeresés. Homoszexualitás: azonos nem tagjaira irányuló szexuális tevékenység és érzés (leszbianizmus). Transzexualizmus: néhány ember úgy érzi, hogy bár teste megfelel bizonyos nemnek, nemi identitása azonban a másik nemé. Nem homoszexuálisok a szokásos értelemben. A homoszexuálisok meg vannak elégedve a testfelépítésükkel és egyszerően csak saját nemük egyéneit kedvelik. A transzexuálisok ezzel szemben úgy gondolkodnak magukról, mint az ellenkezı nem egyik tagjáról. Monogámia: az egyén egy idıben csak egy másik egyénnel él kapcsolatban. Poligámia: minden olyan házasságtípus, amelyben akár a férfinak, akár a nınek egyszerre több házastársa is van. Poligénia: férfinak van több felesége. Poliandria: nınek van több férje.
MELLÉKLET
A HIV vírus
A HIV vírus evolúciós változásai
A vírus modelljei
MTV Staying alive kampány 1998-ban az MTV Networks Staying Alive név alatt elindított egy nemzetközi szintő, az ifjúságra fókuszáló HIV és AIDS megelızı kampányt. Az alapítvány létrehozója és még ma is vezetıje, Georgia Arnold, aki egy AIDS Világnapi dokumentumfilmmel indította el az MTV Staying Alive kampányt. Az elmúlt 12 év alatt a Staying Alive a világ legnagyobb HIV és AIDS prevenciós média kampányává nıtte ki magát. Az MTV Staying Alive célja, hogy felhívja a fiatalok figyelmét a következıkre: • A biztonságos szex, védekezés fontosságára (óvszerhasználat) • Az AIDS/HIV szőrés fontosságára • HIV/AIDS betegek diszkriminálásának problematikájára • Tudatos megelızésre • A nık kiszolgáltatottságára a HIV/AIDS kapcsán (Afrika)
2004-ben jött létre a Staying Alive Foundation, azzal a céllal, hogy segítse azon fiatalok munkáját, akik erıfeszítéseket tesznek az AIDS-el való küzdelemmel kapcsolatban, éljenek bárhol is a világon. Ami közös a Staying Alive üzenetét közvetítı fiatalokban, hogy azért küzdenek, hogy a HIV és AIDS prevencióról, valamint magáról a betegségrıl minél többet tudjon meg környezetük. Nekik köszönhetıen 2009 végére több mint 130 különálló helyi aktivizáció valósult meg globális szinten, és a Staying Alive Foundation több mint 1 millió dollárt győjtött és fordított az AIDS ellenni küzdelemre.
A Staying Alive kampányt globális szinten minden évben egy ismert és elismert elıadó, zenész, mint nagykövet képviseli, aki arcát adva segít rávilágítani olyan komoly problémákra, mint az AIDS-fertızött betegek diszkriminálása vagy az óvszerhasználat fontossága. 2008-ban Kelly Rowland kapta meg ezt a kitüntetı címet. Ekkor készült a ‘The Diary of Kelly Rowland’, amely Kelly elsı hivatalos kenyai, tanzániai és dél-afrikai látogatását örökítette meg. Kenyában az énekesnı a HIV teszten való részvétel mellett kampányolt, rávilágított a szőrés fontosságára. Kelly találkozott fiatalokkal New York-ban és Johannesburgban is, ahol pedig a szexrıl, HIV/AIDS-rıl és az óvszerhasználatról szóló beszélgetésekkel hívta fel a figyelmet a HIV/AIDS prevenció fontosságára.
