V
XXII.
évf.
4-5.
lüzet.7^
agyar Történeti Életrajzok A
M. T. Akadémia
segélyezésével kiadja a
XXII.
Történelmi Bizottságának
Magyar Történelmi
Társulat
ÉVFOLYAM
VÉRTESY
JEN
KÖLCSEY FERENCZ
Budapest AZ ATHENAEUM R.-TÁRSULAT 1906
KÖNYVNYOMDÁJA
TARTALOM. Kölcsey Ferencz.
Irta
Vértesy Jen.
:
Elszó (}—4.
ELS A —
I.
KÖNYV,
magyar irodalom Bessenyei korá-
Kazinczy föllépte. — Irodalmi jelentsége. — Hatása, (j — 24.) II. Debreczen és ref. kollégiuma. — Debreczeni deákélet. — Tanárok és tanulók. — ban.
Kölcsey születése és szülei. — Gyermekkora. — Debreczeni deákévei. — Olvasmánj'ai. — Kölcsey és Kazinczy. — Els levélváltásuk. (2j—jS.) irodalmi élet. — Kulcsár és III. Pesti Vitkovics irodalmi köre. — Kölcsey Pesten
—
törvénygyakorlaton.
—
Melancholiája. és
Szemere
A
«Mondolat»
tatása.
csey
—
—
Pál.
—
—
— A
kritikus.
Kölcsey
Berzsenyi-birálata.
«
—
Kölcsey
Szemere Pálné.
megjelenése.
«Felelet a Mondolatra».
mint
Gyújtemény».
—
Betegeskedése.
Szerelme.
—
Fogad-
—
Köl-
Tudományos
Csokonai-birálata.
—
Kölcsey családi
MÁSODIK Mag\-arország politikai helyzete. — A franczia forradalom hatása. — Martinovics és társai. — Széchenyi fellépése. — Eszméinek hatása. — Küzdelem a jobbágyság felszabadításáért. — Kölcsey politikai mködése. — Kossuth Kölcseyrl. — (i II — 126.) szatmárvármegyei nemesség. — II. A A vármegye vezéremberei. — Gr. Károlyi G^'örgy. — Wesselényi Miklós. — Kölcsey — Vármegyei mint szónok. — Mohács. közgylés Nagykárol3'ban. — Kölcsey beszéde a zsidók bevándorlásáról. — Az 1830-ik évi országgylés. — Szatmár vármegye fölirata. — Kölcsey szereplése a megyei gj-üléseken. — Követté — Megj-ei fjegyz lesz. választják. I.
«
(126
»
— 146 )
III.
Kölcsey az 1832 — 6-iki országgylé-
l.).
Kölese}'
és
Szemeréné.
— Eszménj'i — Hazafias — Elbeszél románczai. —
IV. Kölcsej' ifjúkori versei.
—
szerelme.
Kölcsey
költeménj'ei.
költeménj-ei.
— —
Fordításai. f6y
dalai.
Hymnusa. Balladái és
— 8i.)
V. Pest mint irodalmi központ.
Károly
faludy
dolgozatai.
—
köre.
—
—
Kis-
Kölcsej' prózai
Irodalomtörténeti
vázlata.
— « Töredékek*. — Korner «Zrinyi»-jérl. — Kölcsey a komikumról. — Kölcsey családi viszonyai. — Kölcsey Kálmán. — Paraenesis. — Kölcsey magánélete. — Kölcsey és az Akadémia. — A «Conversations-Lexicon» pöre. — Ka—
Vallási
nézetei.
— « Pannonhalmi Kölcsey emlékbeszéde KazinczyKölcsey és Vörösmart}-. ^í/— /oáí.y
zinczy Pyrker-forditása.
—
út«-ja. ról.
—
KÖNYV. sen.
—
Országgylési
Kölcsey
és
Wesselénj'i.
tárgyalások.
—
—
Felsbükki
Nagy Pál. — Bezerédj István. — Az országgylés vitái. — Vallási sérelmek tárgj'alása. — Az erdélyi unió kérdése. — Lengyel-
— A
jobbágyság felszabadíKölcsey és Deák beszéde. — A szatmárvármegyei gylés 1834. nov.4. — Kölcsej' lemondása a követségrl.— Kölcsey oOrszággylési Napló»-ja. — Irodalmi tervek. — Akadémiai titkár-
ország ügye. tásának
kérdése.
—
— Kölcsey Pesten. — Elbeszélé— Fjegyzi mködése. — Borús Wesselényi pörbepolitikai látóhatár. — 'édelme. — Zrínyi fogatása. — Kölcsey második dala. — Wesselényi a pesti árvízben. — Kölcsey védirata. — Betegsége. — Halála. — Halálhírének hatása. ság terve. sei.
(146-194.)
FÜGGELÉK. Kölcse\' levele
—
viszonyai.
ÜS-67.)
Szatmármegye rendéihez, (igj — 6.}
MAGYAR TÖRTÉNETI ÉLETRxAJZOK A MAGYAR TUD. AKADÉMIA SEGÉLYEZÉSÉVEL KIADJA
A MAGYAR TÖRTÉNELMI TÁRSULAT
SZERKESZTI
D^ DÉZSI LAJOS
BUDAPEST AZ ATHENAEUM R.-TÁRSULAT KÖNYVNYOMDÁJA 1906
KÖLCSEY FERENCZ. (Barabás festménye után.)
KÖLCSEY FERENCZ *
IRTA
VÉRTESY
,'JENÓ l
:^jw<^
^0
u
i\iví!(
BUDAPEST A MAGYAR TÖRTÉNELMI TÁRSULAT KIADÁSA 1906
P14
ELSZÓ. KÖLCSEYRL sebbek
Két
nag3'oknál.
a
Az
van.
szóló irodalomban a kisebb
jele-
monográfiánk
terjedelmes
Jancsó Benedeké
eg3'ik
munkák
Könyvtár,
(Nemzeti
xxxviiL kötet), a mely ugyan föltétlenül irodalmi színvonalon
de sok kifogás emelhet ellene
A
másik
Vajda Viktoré
érdeme marad meg megpróbálja
nem
viszik
a
;
(Budapest,
1875),
sehol
mélyebb.
se
ennek
az
úttör
szorgalommal szedte össze az anyagot
költt korába
állítani
bele,
de
írói
s
képességei
messzebbre a jó szándéknál. Mindkettnél jobb az
Angyal Dávid
kisebb
tanulmánya
mert jellemzbb és tartalmasabb.
emlékbeszédekben
található.
mely kissé száraz
s
egyik a Gyulai nekkel fest;
s fölfogása
áll,
a
Nem
De
(Budapesti a
költ
Szemle,
említve Eötvös emlékbeszédét,
csupa általános szólamokban folyik
Pálé,
tömör,
1903),
tökéletes jellemzése
tartalmas,
egyszer
és
az
szét,
igaz
szí-
másik a Szemere Bertalané, a mely oly szép,
mint egy antik elégia.
Még egy mvész-lélek
értette
meg
egészen Kölcsey egyéni-
ségét s ez Kallós Ede, a ki ércz-szobrát készítette a nagykárolyi
gróf Károlyi-parkban.
Csupa hangulat
repkénybenötte talapzatán
s
ez a
szobor, a
hogy
ül
örök melancholia lakik az arczán.
ELOSZO
megnéztem
Mikor
cholikus
hatást.
levelekkel.
A
e
minden
szobrot,
Koszorú
a
volt
csak fokozta
kezébe
a melan-
már hervadó
adva,
kék égen aranyfényben égett a nap
s
nyári csend
borult köröskörül az egész hallgató világra.
Még
egyszer fölidézzük irodalmunk e glóriás
akarjuk szomorú-komoly nemes
arczát,
hallani
alakját. Látni
akarjuk hazafi-
ságra buzdító szózatát. Fölidézzük az egész irodalmi és politikai világot, teljes
a
mint
valójában
lerázta
aléltságát,
nagyg3''á
és
fölkelt
magyarrá.
az
Oda akarunk
nagy kor kapujába, melynek szárnyai akkor
A KÖLCSEY-CSALAD CZIMERE.
és
lett
állni
e
tárultak föl teljesen,
mikor az ébreszt költre ráborult a sírhant.
3.
álomból
ELS
KÖNYV.
I.
SAK a
század els tizedeitl lehet szólani magyar
XIX.
irodalomról a szó
irodalom, a míg határozott
megalkotják
a
magyar
irodalmat,
;
írói és
írók, a kik
nézvést
tehetségre
értékre,
egyéni jellem szempontjából
de egytl-eg3'ig érdemesek a nemzet hálájára, mert
egyaránt,
egytl-egyig jó mag3'arok
voltak.
Úgy
mint az égre a csillagok,
Végre
azt.
gárda nincs. Ezek az
írói
különbözk különbözk
dalomba,
Addig nincs
vannak, világító-lámpák a sötétben.
írók
igen
Addig csak egyes
értelmében.
igaz
is
a
legfényesebb
csillagot
csillagos ég
megmaradna annak,
e vitézeibl
is
ki lehetne
vetni
vonultak
mígnem
ki lehetne
is
a mi volt.
föl
A
bármelyiket,
az
iro-
világossá tették oltani, a
magyar irodalom az
irodalom azért
megvolna. Egyetlen eg3'et kivéve és ez az egy Kazinczy Ferencz.
Az
nemléte pótolhatatlan hiány
az irodalom szekere. széthulltak volna.
fokára.
Ha
O
ízekre
O
Megállt
volna
mi nélkül a küllk
volt a vezér, a ki fölütötte a zászlót a vár
szedjük
írói
nincs benne.
nem
se
nagy költ,
volna.
volt a kerékagy, a
semmi igazán nagy is
lett
nagy
író,
és
magánjellemét,
Nem se
a legnagyobb
nagy
bíráló,
se
úgyszólván költ,
st
nagy gon-
!
JEN
VERTESY
8
st
Jellemében sok a csillogó külsség,
dolkozó.
Ám
akad benne.
apró rossz valami nagy egészszé forr össze hatása
tekintélyes
Szét
korlátlan.
ismerjük eszét, szívét,
is
emberben a tömérdek apró jó és
egész
az
zökkenés
lelkét,
s az alak
szedni
kell
nagy és
hogy
ízekre,
össze kell rakni újólag, hogy úgy
ember
volt,
mert
Nálunk csaknem az egész irodalomnak valami sajátos
színt
csodáljuk egész teljében. Mert vezérnek való
csak az ö keze volt méltó kitzni a zászlót.
ad
hogy az irodalmi mködés egyúttal Azért kritikánk, ha támad is íróinkra,
az,
volt.
Müveiket nem olvassuk többé
verrel teszi.
tika színvonalára
nélkül érdemes
nem
is
emelkedtek
emberek
voltak.
érdem
is
leköszörült fegy-
az általános aesthe-
s
de
föl,
hazafias
írói
csaknem
Az irodalomnak
kivétel
ez az általános
hogy van egyáltalában valamelyes irodalom.
jellege attól fogvást,
Ez kezdhet Bessenyeiéktl. Ezek az írók gárdisták mindnyájan, Mag3'arország legdélibb és legelegánsabb
Nagy gonddal
emberek.
sott
írnak.
úgy forgatják a
tollat
:
müveit, olva-
ugyan,
Igaz
tehetsége egynek sincs, s a hogy a kardot is
férfiai,
is
hogy
igazi
parádénak hordják,
tudnak vele bánni élénken, ügyesen,
finoman, de igazában nem. Pedig milyen érdekes alak Bessenyei
mutatnak
melancholiája
lelkesedése,
hazafisága,
Szelleme,
tépeld
elborult, meghasonlott,
;
gazdag
lelket
kedélye mély szívet.
Esemén3'ekben szkös élete különb tragédia, mint a miket összeírt. Azonban mindez nem irodalom még, ez csak egy lelkes kör, a mely kis mezséget tud bevilágítani.
A
Bessenyei «Ágis»-ában nincs egy lap sem, a miben valódi
drámai
élet
lüktetne.
S mégis
Elragadtatással
Kazinczy Ferencz.
Bessenyei
pályáját.
kedvezésre
méltó
Isteni gondviselés'
még nem
el-követett
tsak
azt
természet
az
kit
az
neki
:
mellyeket
iljú
Báróczy Sándor
meg
«Az olyan különös az
Urnák
inkáb'
adtak, mint kevés esztendeiben
szorgalmatossága
engemet,
lelkesedett
olvasgatta
írja
tulajdonságok, s
darabon
kör javalló pillantásai közt kezdi
prózáját s e kis lelkes
irodalmi
e
által
megszerezhette volna,
emberiség mindenkoron
megillet-
KÖLCSEY FERENCZ
désre hoz, de a vad természet embereket szeretetre kényszerítik
.
.
.
is,
magukhoz vonzó
Hlyen megismertet
jelei
szoktak az
emberiségnek
igaz
Kazinczy
lenni)).'
meg
lelkében
is
örzötte a testr írók iránti
tiszteletet.
Mikor a vén hypoarany-
chondrikus,
Báróczy az
csináló
egész
gúny-
világ
tárgya
Ka-
lett is,
akkor
zinczy
mindig ill
is
tiszte-
lettel szólt felöle.
Lassan és észre-
Ka-
vétlenül jutott
zinczy
a
szerepre.
Lényében
nem
vezér-
semmi
volt
semmi
parancsoló,
követel, lágy, zelmes
ér-
kedély,
a
nem
lo-
szenvedély
bogott benne soha,
de
a
szíve
tartalmas
és
dag
volt,
rl
kortársai
gaz-
a milyen-
többjének
sem
olyan
volt.
leg-
szeretett jól
Levele Kazinczyhoz: 1787 február
Magyar
KAZINCZY MELLSZOBRA.
sem más, mint
Egyszeri tekintetre
tebb magyar úri emberek:
J
5.
fogalma
Tört. Eletr. 1906.
1 1.
élni,
a korabeli
mvel-
nagy kedve
telt
JEN
VERTESY
lO
a szép lovakban,- szerette a szép lányokat, asszonyokat. Teli
tüdvel
magába
szívta
a hazafias eszméket, a melyek a leveg-
Az
ben voltak akkor. Tudott lelkesedni úgy, mint senki sem. állandó lelkesedés vérét folyvást némi hevülésben tartja, de
nem
indulat
bele
került
benne lobot
szokott
zöknek nem volt
családja
viselkedik
itt
jellemzen. Börtöne ablakából
meghatja visszás
a
a
lehet
de lelke harmóniáját
a negyven
megházasodik
azután
Már vezér
és mester.
A
S
nem
borítják
felhbe.
is
felét
el
Nem
folytatja
gomolyog-
körülötte forrnak és
ködni, mint tán senki más. Élete
gyönyör-
tud
átálmodja és ez a szeb-
fele.
A
zemplénvármegyei Bányácskán
halomnak nevezte falvakra,
egész
dékig. Innen
el.
az
nézte
Messze szabad
újhelyi
magyar
vele s
már hatalmasan
irodalomról.
sokan voltak, az
toronyig
merengve
várát a
igaz.
csak a széphalmi
Leveleiben sokszor.
lekben.)
Wesselényi
szerette
a
lovakat,
Az
a hol lakát róla
kilátás esett s
a
borsi-i
képzelmei
és ifjak egyaránt leveleztek
aErdélj-i leve-
Nemcsak a lóhoz.
3
föl,
Hogy
mint jó
irodalom értékessé azonban
mester szemében
is
a közeli
sarjadó irodalmat látott bennük.
Az
Szép-
Rákóczy-omla-
Neveiket a kegyelet jegyzi
lovairól.
de értett
lakott,
a szép tájat s építette
Öregek
magyarokat, lelkes hazafiakat.
még 2
börtönben
nyugodtabban
mégis
s
nak képzelete tarka képei, a melyekben úgy
bik
végtelenül
esztendn. Szenvedései meg-
komolyítják,
sokkal
Bát-
sokat olvas. Mikor onnan kikerül,
:
férfi,
életét.
lát-
de túlfinom érzékének
halála,
már meglett
túl
sarat.
kivégzésekrl,
hall a
Hajnóczy nyugodt
hogy
rosszakarat
szerényen és nagyon
Laczkovics kihívó vad bátorsága.'
értékesíti idejét, a
mi különben
a
emberül megállja a
méltóságosan,
pörben,
a
eszkö-
Egész ártatlanul
férfiatlannak látjuk Kazinczyt, kivált
szemben,
tagjaival
erszakos
lojális.
mint a milyennek a
Ha néha gyöngének,
tatta.
ran
volt,
de
összeesküvésbe,
a Martinovics-féle
egészben ártatlanabb
az
vetni,
Hazafi,
barátja.
az
lett,
a kinek felhkön
Jegyzetei Szirmay ejacobinorum Hung.
historiá»-jához.
KÖLCSEY FERENCZ
II
Németországban
lovagló lelke a szomszéd
dalmat akarta átplántálni a szittya földre
Egyébként a német
Bessenyeiék ugyan
németen
követték, de a franczia
is
Németországban
franczia
is
mester, a kinek
támadásaival,
A
a
zászlójára
a
franczia mintát
által került
hozzánk, mikor
volt
a
esküdtek
s
író,
mint inkább
az
annyira
szellemes
Voltaire,
író
Voltaire
divat.
nem
örökös satyr-gúnj^mosolyával,
Voltaire,
hideg
a
is.
minta követése általános volt. Bécs felöl
szell.
frissít
a
fuvallt
ottani iro-
járt s az
a
volt
a filozófus
és méltatlan
kiczirkalmazott
a
a Corneille és Racine halvány árnyékképe.
A
minta általában szerencsétlenül volt választva.
franczia
ugyan Lessing úgy rombolta szét, mint valami ócska várat s a németek a piedestálra Shakespeare
befol3'ást
düle-
dez
és
6.
görögök szobrát volt s a
GYÖRGY XÉVALÁÍRÁSA.
BESSÍJÍYEI
állították.
a
Szó
sincs róla. Lessing nag}- szellem
német irodalom Goethe és Schiller eltt
Winckelmann
olyan kiváló tehetséget, mint
adott
is
két
Korukat
és Herder.
meghaladó gyorsasággal hatoltak elre, gyönyören megépített
mvészet
aesthetikában hirdették a
Es
volt
is
mire támaszkodni. Herder rámutatott a régi német
irodalomra.
íróik
titáni erejével s
ének. miatt
Volt is
és irodalom aranyszabályait.
éltek
a
muIt sötét
legeslegell
mibl
merni.
megfelelbb
volt
az
Az (a
s
mélyében a germán
germán eposz
angol, hatás
mit
Lessing
meg is
:
a
faj
a Nibelung-
egysége
faj
az új
észrevett) s
német irodalom természetes úton sarjadt a régibl.
Csakhogy Magyarországba szellem
volt
ez
e
szellem
nem
Idegen
Azonban legközelebbi szomszéd
harczos és békés érintkezések szakadatlan sora
nem
be.
annak a népnek, a mely eddig csak birokra
szokott menni a némettel.
ki
illett
lehetett kerülni a
német
hatást.
esett
volt,
köztük
s
JEN
VERTESY
12
És a német irodalom se
volt
A
csupa gyöngy.
búsongó
vándorok, hervadó leányok, szomorú holdsugarak, hulló levelek
fejld magyar
czukrosvíz költészete bevonult egyszerre a
dalomba.
Gessner
Ámbár ebbl
valami hiba az egész kor rovására
idben
id3'lljeinek
ez
olasz fordítása van,
st
két
franczia,
dán és orosz nyelvre
lefordítják portugál,
Pedig egy elég g^yönge, szenvelg költrl van
is.*
divatba jönnek s mennél több
idyllek
kézen mennek
gyöngébbekké válnak. Maguknál a németeknél
mezk
költje, a szabad ég
fakadt az a
görög
utánzás
is
adott,
Az
annál :
utá-
erdk
és
erdkön, mezkön
szerelem, a minek
hangokat
hatalmas
ol3'an
szó. át,
Theokritos az
a buja zöld
alatt,
érzéki déli
szilaj
De
Anakreont.
nozzák Theokritost,
esik.
három
angol,
két
iro-
alexandriai
az
Anakreon meg tüzes
szikrázó bor és viruló szép lányok közt írhatta finom, szellemes
Minderrl a németek nem
dalait.
meg
göttingeniek
dalok
kávét
ittak,
tudtak.
a mialatt
Ok
szobában
írtak,
a
ontották az anakreoni
ezreit.'
Két, egymással a Parnassus
merben ellenkez
ormára
:
nek igen nagy volt
s
ma
is
elkel nevük
hogy száraz mind a kett. Végre hosszú
idn
ember,
de
kísérlet.
A
át méltatlan
egyik
se
Szentírás
tehetség hatolt
ezidben
író.
A
hideg,
olyan
se volt tehetségtelen
szerencsétlen
«Messiás»
költészetének Milton
pedig oly halvány és
Közös vonásuk,
nem szokás
pálmát
fre fzni; egyik
nagy
s
is
van.
pedig ö aranyba és lángba tudta mártani a
eposza
föl
Klopstock és Wieland. Hatása mindkett-
mint
is
mögötte marad,
tollát,
a Klopstock
valami holdsütötte
kopár hegy. Wieland érdekes és költi egyéniség, volt jó érzéke is
(a
tatja
mit az
is
egyedül a
mutat,
nem
hogy a mester hatalmas szavával
biz-
ismert, boldogtalan Kleist Henriket), valami
könnyebb, francziásabb formát akart adni müveinek, de nem igen
sikerült.
csíps akart
Kicsit
lenni,
Gessner levele 4 deczember 24-ikén).
nehézkes,
durva
lett,
Kazinczyhoz
nagyon német
volt
hozzá.
Ha
nehéz keze szétszaggatta a szellem
(1783
Grundriss z. Gesch. der Goedeke 5 deutschen Dichtung. Dresden, 1884. :
í3
KÖLCSEY FERENCZ
finom
Ariostót
pókhálóját.
bámulta
s
az «Orlando)) mintájára
megírta az «Oberon»-t. Csakhogy Ariosto szárnyas lovon
járt,
Wieland meg gyalog.
A
mikor
pe-
késbb Goethe
dig és
Schiller
jöt-
tek
divatba,
legis-
mveik
mertebb lettek
GESZNE'R' I
D YLLI UM
amannak
:
emen-
«Werther»,
nek a «Haramják».
A
I.
Fordította
német sentimen-
Kazinczy FerentZo
talismus s a német
durvaság.
Mindezekben otthon
Kazinczy
Egy-
volt teljesen.
hozatta
re-másra
müveiket, a mi pedig sokszor jelenté-
keny anyagi áldo-
Ha
zatába került. itt
nálunk
lehetne
!
úgy Könnyen is
hevül
lelkében ha-
mar
megért
az
KA
FÜSKÚTI LANDERER MIHÁLY*
op-
KÖLTSéGévEL
timismusa hajlandó
17
elhatározás
és
volt mindjárt
és
8 8.
7.
GESSNER 'IDYLLIUMH CZÍMLAPJA.
Hiszen
retett volna.
a tavasz lehellete fuvallt. «Frühling überall
.
mint Göttingában: a holdfényes éjszakák, 6
Hettner
BETIVEL.
meg-
adni azt, a mit sze-
is,
J N,
S S
:
Lit.-geschichte
des
xviir. Jahrhundert. iii.
.
.»*
Úgy
lehet
itt
az eskü a tölgyfa Gesch.
d.
deutschen
Lit.
JEN
VERTESY
14 alatt,
baráti kritikák s középütt Klopstock hatalmas alakja, rep-
kénynyel homlokán
.
.
Nem
,
magának
szerepet mindig
játszotta félig tudatosan,
költk müveit
volt
szerény ember
Késbb
szánta.
Ez
s lelkesedett rajtuk.
Ez a görögség azonban németeken
a mi a
ban valami sok,
szerepét
ez
s
akkoriban,
mégis jobban
magyar szellemnek. De Kazinczy nem annyira a
a
rómaiakat magasztalta, mint ezek eredeti
az,
Goethe
divat volt
is
egy másik iskola a római költket követte megfelelt
a vezér-
Szerette a klasszikus
tudatlanul.
félig
a
s
új
nem
újból
eredeti
forrásait,
görögség
:
az
antik
kultusza,
többé-kevésbbé sikerült munkát hozott
létre.
Goethében sok
volt,
:
Goethét.
képen elsegíthette ez irányt
hanem
volt,
be hozzánk. Mert Németország-
által jött
renaissance keletkezett
nagyobbat említjük
görögöt.
a
archaeologiai s
:
Csak a
minden egyformán. Egy-két rapszódiában hatalmasan
meg
az antik szellem, de az «Iphigeniá»-ban
A
meg
a
déli
telmes
;
borongásaiban,
görög. Kazinczy pedig
szólal
tévútra viszi az a
állott,
drámáikban zúgott és
Goethe drámájában a vér aludt
szenvedély;
a személyekben
tanul-
görögöknél a nyugalom a forma szép-
ségében és meghatározott voltában tajtékzott
leg-
sikerült
neki
klasszikus nyugalom.
mi
a mi kell-
mvészeti
De nem
mán3'ai, a plasztika s a klasszikus nyugalom."
a
a mi élet van benne, az
már
az
nem
tisztára
«Iphigenia»
sej-
német és cseppet se
volt Goethe.
Ezeken kivül Kazinczy tudott és sokat olvasott francziául és
Az agya
olaszul.
benyomást,
amúgy
a
se volt
mi
soh'se
egyre
pihent,
olyan jelleg,
volna, költészetébl teljesen
mint bíráló és aesthetikus
szedte
magába
tömérdek
a
benne.
Tehetsége
hogy nagy dolgokat
alkothatott
jobban
elvegyült
hiányzik a mélység és az er.
kitnt
adhatott
volna,
ha
ki
De
tudja
válogatni a sok közül az igazit s ha ki tudja fejteni, a mit olyan
szépen kigondolt. s
A
formát a tartalommal örökösen összezavarta
mindent örökösen finomítani akart.^ Nagyobb szellemek 7
U.
8
Beöthy
o. :
Horatius és Kazinczy. Budapest. 1890.
is út-
KÖLCSEY FERENCZ
vésztbe jutnak így Goethének :
durva
vakmer
s
lett
Juliát» dolgozza
I5
és Schillernek Shakespeare végre
Schiller «Macbethet».
át,
«Romeo
kézzel nyúltak hozzá. Goethe
a muzsikus, a ki a finom,
alig
A
vége kudarcz. Mint
hangokat
hallható
és
a
keresi,
ki
oly finoman akar játszani, mint az aeol-hárfa zengése és hamisan játszik.
Kazinczy els sorban nagy embernek
hitte
magát. Szeretett
volna üvegpalotában lakni, hogy mindenki lássa,
O
Jelleme valóban átlátszó volt, mint az üveg. ismert titoktartást
hoz maga szolgáltatja az adatokat.
Rendkívül érdekesnek
Goethéét
olvasta,
hogy
a
meg
szemben nem
is
«Magyar Museum»
adós.
két,
De még
e
teszi:
részben. is
a
^
itt
bántotta meg. Bacsányi,
ö
is
durv^a
cselekedtem,
a'
is
Bacsányiról.'"
klasszikus
minta
után
mit Schiller cselekedett kevés-
ezeltt a német földön ». Imígy aztán két különböz jellem-
s a mesterkéltség.
viszi,
kivált
eszünkbe léptére, 9
kitúrja
vele,
akar lenni s Kis
vonás szövdik egybe csodálatosképen jellemében sé%
r
^
bacsányi névaláírása.
egyszeren trágár epigrammát küld azt
kert».'
szerkesztségébl. Kazinczy nem marad
közönséges szitkozódást
«Csak
fnek-
s
marad
irgalmas, a ki
Durva emberrel szemben
Jánosnak
sel
csak
a_
nehéztermészet Bacsányi rosszul bánik
a nyers,
a
:
iJ
eredeti s a
mivel Frank-
hiúság Achilles-sarka
s azzal
írja
^/-^í-'^^-^A^'^v^^f^
Marmontel önéletrajzát régen
és
Ez
ri
mi fog történni.
mi a legjellemzbb, azért lin
Önéletrajzát
mert az
találja,
:
dicsekszik,
is
ö.
soh'sem
«Ez a munka egészen anglus
fának eldicsekszik vele:
Azzal
csinál
közlékeny, szinte, mint a gyermek. Hiúságá-
;
olvasó soh'se tudja
mit
ug3'an
A
hogy
érzi,
ír
és
minden lépten-nyomon
milyen közvetlen most
minden szavára tud klasszikus példát
Kölcseyhez
:
1816 május 22-ikén.
10 1807 július I4.ikén.
a közveden-
közvetlenséget sokszor az ízetlenségig
mikor családi életérl
juttatja,
:
idézni.
s
minden
Az
idézet
JEN
VÉRTESY
l6
végre oly természetévé
mint
válik,
mosoly vagy
a
a ránczba-
szedett homlok.
Minden bizon3m3'al ez az vonást
nem
Kazinczy
igazi
hozzá az adatokat. Szegény Kazinczy tessék
kevesen
és
maga hordta
zene fülének.
Az ers
Dicsért,
!
szívesebben
kik
voltak,
önmaguk dicséretét, mint
sok kicsinyes
e
s
ellenségei bírálatából meríthetni,
hogy
össze
dicsér-
volna
hallgatták
Naivul vallja be, hogy mindez édes
ö.
egy vonása sincs ebben a lágy
férfiasság
emberben. Bizon3'ára kevés vezet ember volt ennyi vezérnek
nem
való tulajdonsággal s
hibái daczára
is
még
eg^ake volt a legérdemesebb vezéreknek.
Mert nem történhetett ok
annyit tudott volna, mint forgott,
.
t ismerte el
Egész
az egész
egy
volt kortársai között
a ki
is,
szépmüvészetek körül
élete a
vag^'onát,
éjszakáit,
napjait,
hogy
nélkül,
gárda mesterének. Aligha
írói
érdekesebb, hogy ennyi és ilyen
költötte
életét
Ez a
rá.
rajongó szeretet a szép iránt teszi mindenek eltt els emberré,
Rengeteg
vezérré.
:
az
ismereteknek,
szemben sem
a
t
olvasottság, ismeretek közlése teszi
még
itt is
menn^'i kicsin3-es
Ha
teljesen,
üveget, többé
csak részek.
A
legfinomabb,
És minél idsebb éves Kazinczynak
ha egyszer
lett,
A
Pedig
formába,
nem
látta
az
többé
legjobban a
szem-
volt
egész,
föltette
nem
óriási
megjeg3'zések
hal-
ugyanolyan halmaza követi.
annál inkább
még jobb szeme
1789 október 20-ikán.
többé
legértékesebb
ítéletek
magyar írókról:" Horváth "
s
se tudta venni. Eltte
le
mazát a helytelen és fonák
a
!
a fától
valamire rávetette magát, azt a kritika
nagyító szemüvegén át vizsgálta
tanul-
Soha és
igazán nagyg^^á.
vonásra akadunk
aprólékosságokba veszett bele az erdt.
világba.
nag}'
Ez az állandó tevékenység,
fukar.
szét
szórja
eszméknek arany
reminiscentiáknak,
pénzét kifogyhatatlanul szórja szét senkivel
pazarul
mely ilyen tekintetben ne volna
leveleiben. Nincs levele, a
ságos
olvasottságát
tudását,
ilyenné van.
Ádám
vált.
A
harmincz-
Aranka Györgynek
ír
víg ficzkó, legényesen öltö-
KÖLCSEY FERENCZ danol, pipál, belül igazi poéta szív
zik,
;
Dugonics
id
eltt sz,
nyájas ember; Révai száraz és irigy, Széchenyi Ferencz grófot
úgy szereti, mint tán senkit, de tiszteli, fél tle. «Szent hazafi». Ez jellemzés. Elete késbbi felében már vag}' égbe emeli az
9.
KAZINCZY FERENCZ
.
embereket vagy igazságtalanul leteremti. Többé se mérték, se ítélet.
Ifjabb
komoly
és
éveiben
mély
Horváth
gondolatokat
lélekrl, a halhatatlanságról, a lét
'-
Kazinczy levelezése
-Magyar Tört. Életr. 1906.
i.
Ádámmal pendítnek
levelezvén,
meg:
az
nagyon emberi
nagy kérdéseirl vitatkoznak.''
JEN
VÉRTESY
l8
Szemük
Késbb
a csillagos égen jár.
désekbl
a verselés! és
nj^elvi kér-
alig tud kibontakozni.
Jókora mennyiség, a mit
írt.
ségei voltaképen leginkább a
dolgozott
sokat, de
is
míg
Fáradhatatlan
mfordításra utalták
elbbre
eg\-fell
A
másfell éppen ann^'ira tévútra vezette.
Tehet-
tolla volt.
irodalmat,
az
vitte
nemben
e
;
úgy ismerte a nép
ki
(minek fényes példája
tsgyökeres, hamisítatlan nyelvét, mint
képes volt másoldalt a
a ((Botcsinálta doktor» fordítása),
nag3'obb magyartalanságokat elkövetni.
De
eredetit
is
leg-'
igen
írt
sokat és sokfélét, nagyon gyönge dolgokat, de nagyon jó szán-
dékkal és
ers
táplálék volt
:
hittel.
zsendülni
Fiatal,
kezd nemzedéknek
jó
Utat tört
lelkesedtek rajta és példát adott nekik.
a rengetegbe, girbe-gurba, csavargós, hibás utat
—
de
kezdte
meg,
a
nála
különb
riadót
fujt
s
az
keltek
riadójára
fel
harczosok.
A legnagyobb gonddal mit — tisztán meglátni — a
hogy
a
az
nyilvánosságnak szánt. Úg}'
Egyre-másra jelennek meg a
sejtette és óhajtotta.
kötetek
Akadémia kiadásában
dalomtörténetírónak, ki
És ez
forrás.
rzötte és gyjtötte levelezését, a
érdeme.
mikor olyan szenvedél3-lyel
Két emberölt
egy
irodalom fejld képe, egy
ifjú
lemi
Hü
élete.
A
lelkivilága
arczképei
az
indult,
de ilyen formában mégis
van ezekben a levelekben,
késn
virágzó
nemzet
magyar
összes
akkori
benne van egész jellemük, minden
Iro-
nélkülözhetetlen
írja,
kor divatja után
levelezett,
eredeti.
testes
Kazinczy levelezése.
a
kor történetét
e
a Kazincz}'
:
lett,
munkájuk,
szel-
íróknak,
minden olvas-
mányuk, minden gondolatuk.
E
levelezések
Kazinczy
központja
volt.
Tettre
buzdított
másokat és gyönyörködött bennük. Lelkében, melyben a hiúság
más egyéb gyöngeségek semmi anyagias gondolat,
állandó
s
a
tanyát
mi a földre
kellett neki se pénz, se birtok, se kitüntetés,
tete'' 1
3
és
a
jó
barátok
Leveleiben igen sokszor.
dicsérete.
Kivetett
ütöttek,
húzta
nem
volna.
csak a jók hajójából
volt
Nem szere-
minden
A '^*'Í*>»^A
.iifL
^^ <-.*^
ij:
lO.
CSOKONAI MELLSZOBRA.
JEN
VERTESY
20 ilyen
Az
podgyászt, hogy annál
fölösleges
a világ, a melyet e levelezés tár
dés kora már elmúlt. nemzetet, hiában
Hiába nyomta
viselt
messzebbre juthasson. tespe-
az uralkodó hatalom
el
a
háborút kivül, an3^agi
szerencsétlen
el
A
értékes volt.
föl,
romlást belül (a devalvatiót), az ország szine-java hitt és remélt
De
a jövben, dolgoztak, tanultak és lelkesedtek.
senkise
úgy
és annyira, mint Kazinczy.
A De
szép iránti lelkesedésének egyik frúgója a hazafiság
ez
hazafiság
a
nála
nemes család ivadéka,
hamar
voltára, mint a
is
magyar, de
alig
ölelni
izzó,
képtelen
valójában
egész
az
módon
naiv
világot.
majdnem
szenve-
igazi
szere-
iránt
Örömmel
nyilvánul.
hogy pár hónapos leánya máris gyönyörködve nézegeti ket.'^
az
Az
igazi leánya!
aesthetikai
szépért
Az még
ember elmosolyodik
érzéket
rajongó
lélekre
a
kis
babában jellemz
rendkívül
s el
nem hagyta soha
Örökké eszmékkel foglalkozó dott.
maradt
s
nem
olykor
nyerseségen
át
szerette,
a képea
fölfedezi,
hogy de
a
Ez a
kísérje volt a
többé. lelke a legfels
dicsérte is
de vele is.
Lehet,
megsejtette
színbb, hogy egyszeren azért
«4
írja,
fokig
finomo-
Igen jellemz magaviselete Csokonaival szemben. Csokonai
költészetét
poéta
rajta,
nyilatkozat.
h
rajongó szeretet tette igazi vezérré, a mely
börtönben
is
szen-
szenvedély
tüzes volt
Természete hozza magával, hogy a szép
sokszor végtelen
tete
akarta
át
Más vérmérséklet embernél
volna belle, de
délyre.
nem-
általános irányba
ol}^
rajongássá fokozódik,
szép iránt lelkesedése
lett
A
benne semmi, de a magyar keménység
volt
hogy szeretetében
vedélylyé.
volt.
Rég^
mutat más magyar
lelkesedés s a lovak kedvelése.
hiányzott belle. Olvasmányai, hajlamai
vezették,
A
nem
hibákból
zeti
elvesztette
teljesen
igazi
jellegét.
faji
volt.
a
szemben
hogy kiváló
biztatta,
mindig
a neki
tehetséget, de
20-ikán.
való-
mert poéta és magyar
Mikor Csokonainak síremléket akarnak
Sárközy Istvánhoz, 1805 október
udvarias
szemet szúró
álUítani,
KÖLCSEY FERENCZ
kezébe
vette
a
dolgot
hogy
foglalkoztatja
át
barátaival.
közli
kora véget
szerencsétlen,
e
idn
hosszú
s
gondolat.'' Terveit egyre-másra
21
költ mennyit
ért
ez
a
Arra gondol, alkotott
volna még. Hevül, gyöngéd lelke mindenképen valami kapcsot keres közötte és
maga
Végre Rousseaura, egyik kedvencz
közt.
írójára gondol, a kinek különczségét és nj'erseségét
tudja
Mizantróp
Csokonaival.
állítani
Csokonai bizonynyal egyik se gondolat, mert szépnek eszébe, a
jut
pásztorok
s
én
Egyszer, szinte,
is.»
emlék
az
a
Kazinczynak
de
g3'önyörü költe-
Schiller
fölirata is
«Arkádiában éltem
:
költi
igazi
Árkádia pásztorai.
A
A
pillangó, a
lélek,
a
síremlékre
mi a halhatatlanság jelképe.
finom.
tetszik e
Aztán Árkádia
találja.
nyers, de
kissé
kié a síremlék, mint a hajdani
még egy lepke jön, nem új, de költi és
meg
hazája
ménye
készen van
volt,
Szegény
czinikus.
és
jellemznek
és
párhuzamba
Az
ötlet
himes pillangó, a mi
csúf hernyóból lesz, aztán kibontja tarka szárnyait s elrepül az
ég
felé,
itt
hag3'va
a
földet,
a port, a sarat.
.
Kazincz}'
meg-
eltt, a
kinek
költ
magáét. Kalapot emelt az elhunyt
tette a
.
irányával sehogy se tudott megbarátkozni, lelkében megfaragta a
síremlék
A
debreczeniek
igaz.
indulatba jöttek
többet belle, mint a
ban
hogy
formáját,
költi rajta,
és
k
jellemz
nem
értettek
mogorva embergvülöl Timont,
lakó, piszkos czinikus
Diogenest
s
legyen.
meg
a hordó-
Árkádiát, a hol
szama-
rakat és kecskéket legeltetnek félvad pásztorok.
Ez
volt az
els támadás Kazincz}^
csorbát
sem
elvenni
tle, pedig
ütött nagyságán.
termett vezérnek.
voltak
Nem
A
nála
ellen,
de a mi legkisebb
vezérszerepet senki se próbálta
kiválóbb
költk, de egyik se
lehetett az Csokonai, ez a sokat szenve-
bohém költ, kinek egyénisége sehogy se volt tiszDe nem lehetett az Kisfaludy Sándor sem, a nemes úr, a népszer Himfy. Egjáknek se volt gárdája. Kazinczy nem nag3-on szerette ket. Csokonait mindvégig dett,
beteg
teletet
1 5
kelt.
Kazinczy levelezése
ív.
KÖLCSEY FERENCZ
urazza s Kisfalud3't keményen
nézve a dolgot, bírálata
nemcsak
szigorú,
hanem s
Más szempontból
megbírálja.'^
de
van,
költi lélek volt
igazi
írója
igaza
23
az
A
igaztalan.
még
viszonyok közt
korbeli
e
a
«
«Himfy Szere]mei»
Regéket » se
lehetett
mikor Kis Jánosra a magasztalás egész áradatát
akkor
lebirálni,
ontja.
Kazinczynak a Himfy költészete nem volt rokonszenves
vagy inkább
nem. Irig3'séggel
a személye
nem
öt vádolni
lehet.
Senki sem örült szintébben, ha dolgoztak a költök, senki sem magasztalta
köszönti a kor legels
ervel
sem alá
szivesebben,
verseiket
a
és tzzel
.
mint
költjét, a fiatal BerzsenNÚ Dánielt.
veri a lantot, mint
eddigelé
hanem eg^'szeren
tör vezérszerepre,
senki
Nincs
Ítélete.
senki, a ki
itt
A nem
ártott
csak
vágna
mveltsége
és
oly tág
:
semmit
a kik ellenben tetszését megnyerték,
;
Maecenas
segített. Igazi
volt,
lesz
mveltségével irodalmának
:
az a
az
a
író,
tehetségével
ki
legérdemesebb
legtanultabb,
Kölcsey Ferencz. Eg3'ik az
ennek az irodalmi áramlatnak
ersvonású arcza szembenéz a mester, a ki szeretett jól
gyöngeségekkel
csak erén3'ei voltak lítjuk
ván3'
:
:
elején,
és
s
a
nagyobb
lett
ö
férfia
a
kor
másik a végén
a Kazincz3^ szép, klasszikus,
a Kölcse3^
élni,
Az
széleskör
mélázó, szomorú, hal-
a kinek
nemes
rómaiaké
lelke
telidesteli
tanítván3', az aszkéta, a szent,
kinek
ha mindkettt a régi klasszikusokhoz hason-
;
Kazincz3' inkább görög, Kölcse3' inkább római.
ez az ö
16
ö.
azokon
fizetni.
ván3' képével, két simára borotvált arcz, mint a régi
volt
mezt
de szegén^^ Maecenas,
ölel karral és mézes beszéddel tudott
tanítványa
áll
elé
s
irodalomnak, ann3'it senki se tud, mint
ifjú
ö
kiknek irányával Kazinczy nem rokonszenvezett, azoknak
tömérdeket ki
Kazinczy
De
sem.
vidéken
él
tehetségével legkevésbbé sincs arányban irodalmi
senki se mutat az
Oly
a Kazincz\- zászlója
Remetének nevezi magát, félrehúzódva
áll.
karokkal
Kitárt
a mesternél, de a mester
érdeme marad.
Leveleiben sokszor.
A
tanít-
mutatta az utat s
VÉRTESY
24
JEN
II.
A
magyar városok között tagadhatatlanul
egyike Debreczen.
Tiszta
magyar
a legérdekesebbek
ellentétben
fészek,
nagyvárosunkkal. Határa messzi kiterjed, dús
megterem
vannak, lapályain jól
földje,
homoki szl,
a
legtöbb
nagy erdi
ipara, keres-
kedelme virágzó, lakossága gazdag. Az egész város sajátságosan különvált
idn
hosszú
életet élt
nyakasul konzervatív jellege
A
keresztül s ebben
is."''
reformáczió egyik ffészkévé
lesz, itt székelt a híres
Melius
szklátókör
ersza-
Péter, a «Péter pápa», lelkes, nj'akas,
kos ember.
Id
gyökerezik
és
folyamán a város körül hajdúk telepedtek
le,
Bocskay István haramja-vitézei, de a városban magában békés polgárság
lakott.
Oly
milyennel magyar
virágzó
város
nem
A
Debreczen nem adott harczos
hanem adózott németnek, töröknek nyomta a város vállát. Istencsuda,
volt,
a
vetekedni, ehhez járult a
tudott
sikeres földmüvelés, állattenyésztés. reket.
kereskedelme
ipara,
elpuhítja az
jólét
nehéz idkben,
férfiakat a
egyaránt.
Hihetetlen teher
meg nem
hog}^
embe-
szakadt
Óriásinak kellett gazdagságának lenni, hogy mindennek
alatta.
daczára viruló állapotban maradt.'^
Minden jólétnek örvendett. Szívós, kemény polgárság ntt dön. lett
A
egyik
kálvinismus
fiskolája
híressé volt
volna valami a Kálvin szellemébl.
puritán
mon
benne. Kollégiuma
föl
erkölcsöket mutatnak.
elfordult
erkölcs
ellen
s
a
lelkész
vétket.
küls behatások ell
:
Ez
a a
Az
A
ridegség lett,
föl-
mintha mindenütt
város régi irományai lépten-nyo-
prédikálta
a
ki
jó
Debreczent a
elzárta
de
nyugalmas messze
vált
ekklézsia-követés
szószékbl
maradibb
s
és
tiszta
magyarságát
jobban megrizte, bárha e magj'arság egy fokkal zárkózottabb, ridegebb 1
7
(Szab.
volt,
Az adatok kir.
Debreczen,
Szüts
István
nyomán
Debreczen város történelme. 1872).
A
mint egyéb magyar vidékeken. 1
8
Zoltai
Lajos
:
mveltség, a
Debreczen
uralom végén. Budapest, 1905.
a
török
KÖLCSEY FERENCZ
tudomány,
mely
karöltve
aránylag elég magas
szokott
színvonalon
25 anyagi
az
járni
jóléttel,
Elmúlván a vallásos
állott.
harczok unalmas évtizedei, ez a tudományosság kezdett
nosabb jelleget magyarságából, lassan tört
ölteni,
a
hogy
nélkül,
engedett
akár kálvinista voltából.
meg ugyan,
a mit
jellemez,
A
jég
hogy
általá-
akár
volna
csak
lassan-
Hatvani
a tudós
professzorból olyan Faust-féle alakot csinált a népmonda.
12.
DEBRECZENI DEÁKVISELET 1803 ELTT.
13.
DEBRECZENI DEÁKVISELET 1803 UTÁN.
Ilyesfélék az állapotok a xix. század elején.
még most
is
megvannak
e korból. Ott
egy tornyával, a mely tömör, egy
igazi
rag3'^ogva
A
felében. épített
kálvinista törik
meg
a forró
nap, a
Nag3^-templom akkor
hatalmas templom, de
Magyar
Tört. Életr. 1906.
A
az
épületei
van a régi Kis-templom,
magas
széles,
templom.
Egyes
és nehézkes, mint
csúcsára
tzött
csillagon
mely otthonos az évnek
még másforma, igazi
gót
gót
stílban
templomok minden 4
JEN
VÉRTESY
26
ékessége és mystikus hatása nélkül;
si
kollégium
nagy
híres
a
vörös-torony,
nagy négyszög egyemeletes
épülete,
még
helyén a kollégium mellett
teri
hely
nagy
a
el,
A
Az
a
említett
akkor
tzvész,
Nagy-templom, nagy bálvány-oszlopai-
került helyére a mostani
melyeknek puritánsága miatt
val,
meg
emésztette
ház, tor-
nevezett mocsá-
Paptavának
a
a
füvészkert
mostani
szalonkákra vadásznak.
hol
1802-ben
épületeket
Mögötte
Rákóczy-haranggal.
nyos kapuval és árkádos folyosókkal.
ros
a meszeletlen
felén
déli
ember
veszi észre az
alig
a
virágos korinthusi oszlopfket. Fekete-tógás, rókatorkos-mentés deákság lakott a kollégium-
A
ban.
deákság
régi
ízben idézett
el
mely a
ivadéka,
nem
igen
hogy
arravaló,
volt
botrányt.
véres verekedést, utczai
mindig hajlandó a rakonczátlanságra
s
században
xvii.
A
több
fiatalság
a kollégium rendszere
nemesebb
irányba
ösztökélje
tevékenységüket.
Ha okunk
debreczeni
a
sincs lelkesedni a deákéletért.
A
nyekben szép az csak.
Az
ifjúság rakonczátlan
ezekbl alkothatunk meg, mindenütt.
az
professzor véleménye
a
s
Költeményekben és regé-
ilyenforma lehetett
eléggé typikus,
voltaképen
fiatal
kép, a mit
semmi
lapozunk,
irattárában
kollégium
az,
hogy
a
ember húzza meg magát.
Csakhogy
ez némileg ferdébb irányba tereldött a debreczeni
mely a kálvinista ridegséget és vas-
szellem következtében, a
kalaposságot hozta be az iskola goltak.
Az
muzsikál,
a deák rossz
meg
az
is,
úton
falai közé.
jár,
a ki hosszú
Külsségeken
a ki pipázik, de
köpenyben
és
az
is,
lovaa ki
görcsös bot-
tal jár.
A
rendszer
Annak is,
daczára,
föbaja
hogy kemén3'en büntették
kell felügyelet
lete
inkább
könnyelm
bennlakos deákság
a
káros
még sem hatású
pajtás lesz, a
szabb és igaztalanabb
a'
:
volt.
szervezete
a kisebb
volt.
vétségeket
Az idsebb deákok
felügye-
a jóindulatú deák mindent elnéz, a
nagyravágyó és
rosszindulatú gono-
legszigorúbb tanárnál.
KÖLCSEY FERENCZ Másfelül hátra.
a
deákság erkölcse
Faragatlanok
jegyzökönyvek dolgokat dolog, ha
is
voltak
ennek.
tükrei
büntetnek,
Szó
nagyobb deákok egy
mellett igazi féktelenkedések
tanulásra
hogy
:
is
szolgáltak.
falopást, a
Nem
valót hagyott
kivánni
A
sincs
kollégiumi büntetési róla,
olyan az
fbenjáró
se
elpoharaznak
ártatlan
ezek
de
;
SÁRVÁRI PAL.
is
akadnak böviben. Egy professzor
Másnap
már
csak lasabban, mert pórul
tések közt a megalázó botbüntetés
rá
sok
kissé
tanítványait.
serkenti
névtelen levelet,
is
szilajok.
ha valaki bálba jár;
14.
jó
és
2/
is
jár.
szerepel, de
egyszer elfordul
mi menthet, mert télen
megkapja
a
lopás
A
úgy
a
büntelátszik,
(mellzve a
fáztak az istenadták s szü4'
JEN
VÉRTESY
2,8
A
ken volt tüzeljük).
deákok
kivált a kintlakó, úri
meg épen
verekedés
napirenden
van,
közt.
Typikus példa rá egy Szodorai Zsigmond nev. Örökös van
A
Kocsmárosokkal,
vele.
ebadtázik
Annyi
rossztól
Csokonai
voltak,
Késbb megkönyörülnek tekinteni,
kell
más
esete
meg
de
újabb garázdaságon
el
lapra
mellét,
a
érik.
O
is
deák
a város, a
mely
Mint
maradt, minden tudása és szorgalma mellett
tanár
is.
Az
is.
van.
jóindulattal
iránta
állásától.
Megvolt a kollégiumnak a jó oldala
tele
vissza-
rajta,
mi szükségképen
a
tartozik.
fosztani
kellett
a
veri
:
baj
verekszik.
káromkodásokkal van
istentelenebb
kizárják.
id múlva
veszik. Kis
A
még
és
Végre
szája.
meg magát
eltt se húzza
bíróság
tanári
czigányokkal, hajdúkkal
olyan sajátos körülmények között jutott virágzó állapotba, tiszta
magyar
magukba
Jó levegt szívtak
volt.
magyarokká nttek
a
deákok
kémén}-
s
föl.
És ebben a megközelíthetetlen régi fészekben tudós tanári kar
Értettek
ült.
modern
Az
idben
említett
Pál,
k
a
nyelveket, ha
Sárváry
Pál,
itt
tudományokhoz, olvastak klasszikus és
kemény
volt
is
tanárkodnak:
Varga
a fejük és
vastag a nyakuk.
Szilágyi
Gábor, Széplaki
Ercsey Dániel és Budai Ézsaiás.
István,
Tisztes nevek, mind jó kálvinista és tudós professzor. Ilyen
volt
a
kollégium
debreczeni
Ferencz növendékei közé
került.
képe,
mikor
Kölcsey
Örökségül magával hozta régi
nemesi nevét és a szomorúságot.
Valamelyes arisztokrata
színe
volt
még
is
majdnem mind
és magyarnak
jól járt.
ban,
nttek
ki föl,
régi s birtoka
Az
valaha
karddal
költk
jól
védte a hazát.
noha törzsökfája nem
volt
Úrnak
mindnek
egyforma nagy. Kölcsey Ferencz még
apa, Kölcsey Péter, elég
Szatmárban
A
régi nemesek, vérre és szívre egyaránt, érezvén
a nemes kötelességét,
egyforma
bárha
kornak,
a
messzirl meg-meglengett már a demokratikus szell.
rendezett
egyike volt a legrégibbeknek
:
tehets ember
birtokon
volt, Bihar-
gazdálkodott.
szájhagyomány
szerint
A az
név
Und
KÖLCSEY FERENCZ
29
vére, az egjik hét-vezéré. An3'ja után erdélyi.
Kölcseyné Bölön}-
Ágnes Sz-Demeteren, Közép-Szolnok vármegyében anyjánál,
mikor Ferencz
fia született,
tartózkodott
1790 augusztus 8-ik napján.
Szüleirl keveset tudunk, a mi pedig rendszerint érdekes,
I^.
nem
bár
BUDAI ÉZSAIÁS.
A
tulajdonítunk túlságos sokat az átörökldésnek.
Kölcsevek
szerepl emberek voltak a vármegyében, alispánok, szolgabírók mi
egy
más,
olyik
kemény
közülük
és
erszakos
ember.
Kölcsey Péter nem volt közülük való. Olvasott embernek mondják
egy
s halála
asszon}-
érzékeny, ideges rokonával,
a
embernek
kit
örültségi
bizonj'ítja.
roham
Kikocsizott
lepett
meg
a
JEN
VERTESY
30
kocsiban s Kölcsey Pétert fojtogatni
Meg
szerencsétlent.
a
lefogni
bírta
rettent jelenet úgy bevésdött se
magát
szedte
esztends asszony
bvebb
volt,
Ferencz egészen
Szke
került.
lázba
alig
esett
s
a
hogy soha
szívébe,
mikor Ferencz még csak hat
maradt.
emlékezet nincs
Az
barna
szép
an3'a
róla.'*
korában himlbe
kis
esett, a
mi balszemébe
árva és félszem,
félénk, kissé g3^önge,
szelíd,
volt,
hlt,
is
agyába,
össze. Meghalt,
Hat gyermeke
volt.
úgy hogy
kezdette,
g3'ermeke eleve már a melancholiának. Csak ilyen hozzávetések-
nyomát
kel kereshetjük lába
könny
lába
és a
nyoma
kedettségnek
nem
ség
a
t
mi
s
mindenütt
csak jó
még
kollégium nem
más
s
korán
tetszket, a többivel
csak
többet
A
neki való volt.
fog tanulni, de igen
lelki
fig3'el
A
kollégiumhoz
nádfödeles
kis
Sámuel meg jött
házban
rá.
A
debreczeni
Nem
kötelességbl bajlódik.
vettek
szobát,
lakott, a
öreg dajkájuk, *Panna néni
;
a
neki
pajtás-
is.-°
neki
lakást
a ki
természetes. Jól
kiválogatja a tantárgyakból
két
Ádám —
meg.
fejldés
kodik, de lesz egy-két jó barátja gyermekül
közel
nem Gyermek
Iskolába
látott.
magába mélyed gyermek,
egészen, de okos és
többet gondolkozik, mint
kicsinyes-
gyöngédség
szeretet,
példát
akart járni s csak ajándékokkal, Ígéretekkel bírták volt
gyermek
igazi lelki emel-
Semmi
állandóan jellemezte.
Minden bizon3'nyal
benne.
volt
körül
vette
is,
annak az
keresni forrását
Ilyen távol kell
A
homokjában.
múlt
a
kicsiny.
egyikben
és
•
testvéreinek,
öcscse
két
—
másikban Ferencz maga. Velük felügyelet se hiányzott, ott volt
a gondos gyám, Gulácsy Antal, a rokon Péchy Imre, kollégiumi
fgondnok illik.
;
a fiúk
kaptak
házi
Ferencz tanúit és olvasott,
miatta,
úgy hogy pajzán
:
mint úri gyerekekhez
néha az
csinyek
Kölcsey Országgylési Naplója. Van hozzá egykorú forrás «Kölcsey Ferencz gyermek- s iljúkori életrajza.) gyermekkori barátjától, Kállay Ferencztl. Egy pár adat az egész értéke, sok lelke"9
ló
tanítót,
éj
helyett
óráit
is
ilyesmiért
meglopta dorgálták
de kevés tartalom. Sokkal fontosabb Kölcsey önéletrajza (levele Szemere Pálhoz, Pozsony, 1833 márczius 20-ikán). sedés,
Ez
kurta,
de gazdag, mert mélyen szánt
mindegyik sora.
KÖLCSEY FERENCZ
Három
meg.
fiúval
barátkozott
31
össze
Kállay
:
Ferenczczel,
Az
Takácscsal és Freytaggal. (A két utóbbi korán elhunyt.) szelleme szerint a régi klasszikusokon tanult lelkesedni
mek els hevének
tárgyai a görögök voltak
város végére
a
s
a
:
trójai
Nagy Sándor. Takácscsal
perzsa háborúk bajnokai,
beszédeket
a gyer-
hsök,
a
kijártak a
domboldalon Athént építettek homokból, a
görög hsöknek csontokból emlékeket emeltek tottak
:
iskola
fölváltva
tar-
Themistoklesröl.
Aristidesrl,
Miltiadesröl,
s
^^Él&Sílí^S^^^^JÉ^ 16.
A DEBBECZENI KOLLÉGIUM AZ 1802-IKI
Szünidre anyjához
járt
haza Almosdra vag}' nagyanyjához Szö-
Demeterre; összeszedett minden
ügyébe akadt
s
olvasott
árnyában, a tornáczon, szaladgálni.
Népes
lett
a
a
mindenütt, a
padláson,
mi csak keze-
szlben,
munka is
a fák
hiában hajtották játszani,
a világ, a mit lelkében hordozott.
csendes mélázás már akkor
még
nyoriitatást,
mindig,
tonos tevékenység, szellemi
tréfálni,
TZVÉSZ ELTT.
edzette,
rágott
ersítette
benne.
Öt
is
A
fol}-
lelkét,
a
hallották
hangosan nevetni, hiszen a gond nélkül él gyermeknek
nevet az egész világ, de igazi vígság
már akkor
se lakott
benne. Tizenkét esztends lett
JEN
VERTESY
32
egészen árva,
volt,
mikor édes
még szomorúbb, még
an3'ja is
meghalt s
csendesebb.
((Anyám halála után mindjárt érzettem a legels mozdulatot
—
keblemben))
maga.
írja
A
szíve újból mélyült: szerelmes
lett.
DICTIONNAIRE HISTORIQÜE ET CRITIQUE, PIERRE BAYLE
M".
SIXIEME EDITION, lEyVE. CORRIGÉE. ET AUCMENTÉE.
AVEC LA VIE DE LAUTEUR. Pak
des maizeaux. ME 7kO S E M£
Mk.
TO
I
K
I
P
A BA SLB. Oin }BAN LOVIS BRANDMULLER.
M VCC XIL 17.
Meglett
férfi
Egy darab midn nem találni,
a
BAVLE "DICTlONNAIREí-JÉNEK CZIMLAPJA.
korában ad Kölcsey errl egy-két szakgatott adatot.
papírra leszek,
írta föl,
mellé.
((Talán
maradék írásaim közt egy-két szót csak a psycholognak, vagy annak, ki
fog a
mi legfelebb
az édes anyja neve
KÖLCSEY FERENCZ. (Ferenczj' István szobormüve.)
KÖLCSEY FERENCZ
33
még akkor is olvasni örömmel Semmi fölös szó nem kell ide, hogy ezt
dalaimat
Durva
megvilágítsa.
késbb
a
szerelembl
köd
:
férfi
írja.
idealismust
még
volt
maradt
de a
ez,
az
neki
wAzonban
e vonás
neked
kulcsot
nézve
sentimentalismusra
kifejlett
Gyermek dolga
adhat. »
a végtelen
volna a szó, ha róla többet mond. Ezt
lett
pedig a negyvenhárom esztends a
érdekes.
lehet
fogja,
se érzett többet
férfi
pára,
és
álom.
és
füst
Es ez a lehelletszerü emlék úgy végig kisérte egész életén
hogy semmi más szerelmi kötésbe nem ment tovább és mindig olvasott.
Olvasott
Elször
a
franczia
l8.
írókra
A DEBRECZENI KOLLÉGIUM AZ l8o2-IKI
Montesquieut,
Rousseaut, Voltairet.
volt a németnél.
Németül késbben
Elég rendszeresen
magát
vetette
TZVÉSZ UTÁN
ez lett az uralkodó literatura Kölcseynél
a francziákat
ban.
A de
vel,
Kölcsey asztala
még inkább
rel (a ki
mint
Lessing és Herder, is
tele lett
volt).
is
lerontották
Schillerrel,
Goethé-
Sentimentalismusa jó táplá-
tovább,
meg kegyében
és csodálatában.
(«Dictionnaire
historique áron.
et
Ez
metszettel ékes czímlapjával, ^i
Nála
odahaza Németország-
nemcsak
férfiassága pedig eleve elbágN'adott tle.
jutányos
de csakhamar
meg,
is.
táplálék
Gessnerrel, Kleisttel, Hagedornnal, Bürger-
legalább igazi költ
lékot nyert vele, égett benne
arán3^1ag
FELÉPÍTVE.
Ez jobb szellemi tanúit
lett
Egy
Ez Ba\'le
critique»)
a
mint a lassú tz,
négy
franczia író maradt
volt.
Nagy munkáját
árverésen
nagy
fejld
fólió
vette
meg,
kötet,
szép
a Kölese}' könyvtárának dísze.^'
Most a M. Nemz. Múzeum könyvtárában van.
Magyar
Tört. Életr. 1906
is.
Regnard-t,
olvasta
:
át,
belé.
5
VÉRTESY JEXÖ
34
Egy
másban már akkor
és
nagyon
Kölese}'
de hatalmas
Az
voltaképen lexicon,
eg3'-két finom, szellemes megjeg^^'zés.
f, akárcsak a könyv nyomása. Sokat tanúit tle.
magyar
írókat
Csokonait. Csokonai
élt
buzgón
is
Azóta
volt.''^
forgatta
fordult az
1805 szeptember 19-ikén
írja
Kölcsey maga
id
De
különbözik a férfiétl.
bevallja, hog}'
is
kereke.
be nevét a fiskola anyakön\'vébe,
A
szép, határozott s mégis finom kezeírásával. alig
Himfyt,
Virágot.
:
még, mikor Kölcseyt a kollégium fogadta
be. Versein lelkesedett mindenki.
bálványa
A kön3-v
apparátussal készült, kritikai alapon, jeg3'zetek légió-
író világos
A
múlta e nagy munka, de
idejét
szerette és méltán.
minden lapján van
jával s
is
hiszen
gyermekifjú írása
már nem
gyermek.
volt
is
Elmúlt az id, mikor mint kisebb deák Haller «Hármas Istóriáolvasott
jából))
sincs
föl
pajtásainak óra eltt.
A
kollégium levéltára
Kölcsey életéhez.
Egyetlen
egyszer
benne a neve a büntetési jegyzkönyvekben. Talán
eg^'etlen
negatív
adatot szolgáltat
éjszakája se volt, a mit lányok karjaiban
vagy cseng poharak
között töltött volna.
Kezdett verseket irogatni, miket fölolvasott néha Kállaynak vagy
más
jó barátjának.
Bven lett
akadt
itt
A
kollégium könyvtárába szabad bejárása volt.
értékes könyvekre, fol}'óiratokra. Maradisága mel-
se volt elmaradott a debreczeni fiskola.
simán
folyt le
itt,
A
Kölcsey élete egész
szerették, becsülték, de a környezet és a szellem
idegen volt neki. Oly mél^^en belevágott ifjúkori emlékeibe a nyers és rideg iskola,
hogy kés
férfikoráig
keseren emlékezik meg róla.
1805-ben a debreczeniek bálványa, a nag\' Csokonai meghal.
Nagy ambitiók
törtek össze benne. Typikus költje volt Debre-
czennek, igazi deák a harmincz esztendn
kitnen
ismerte a francziák szabadgondolkozású
kálvinista lélek
maradt
s vérbeli
halhatatlanságáról
deákság
szilaj
kálvinista
szóló
halotti
Sokat olvasott, íróit,
kenetességgel versezetet.
A
de nyakas írja
meg
a
debreczeni
szelleme belegázolt patkós csizmájával költészete
legszebb virágágyaiba ^^
túl is.
Idézett önéletrajzában.
is.
KÖLCSEY FERENCZ
mi azon esztendben történt
Kölcsey elment a temetésre,
egy
napon. Különös, hogy neki
téli
De mást
is
borotváltarczú urat,
is
bálványa lehetett valaha.
egy magas
temetésen:
a
látott
35
finom,
modorral köszönt-
nyájasan és pártfogó
ki
termet,
MAGYAR SZÓTÁR GYÖKÉRRENDDEL ÉS DEÁKOZATTAL.
KÉSZÍTETTE
KRESZNERICS FERENCZ .SZOMBATHELYI WEGYEBKLI PAP, IKILCSELKEDÉS' DÜCTORA, SAGI PLÉBÁNOS,
KEMENESALI
ESl'EllEST,
SZE-Vf SZÉKI
BÍRÓ,
ÉS
A'
MAGYAR TLDÓS
TÁRSASÁG' TKSZTELETBELI TAGJA.
KIADTÁK A'
INIAGYAR
NYELV
ÉS A'
SZERZ' NÉHÁNY BARÁTJA!
KLSÜ RÉSZ A
rf.l>^.|„iin T)r..nn.. mili, L,L.,o. d,.|„iuil
MENa
.
—
,rtd,.d
K.
v.dclur m..,>
,„d,bu,.
C:,,.,^
Ad
All.tur,,.
L,/..
IV,
Efli.
«.
BUDÁN, A
MAOVAH
19
getett
Az
az
i^ú, a
ez az
1808
k
I
RÁ
L V
T U DO M. COYHTEm' MDCCCXXXI. .
D E
T
'
1
V-
E I»
KRESZNERICS "MAGYAR SZÓTÁR" ANAK CZIMLAPJA.
Ez
ismersöknek.
hogy
I
tisztelettel
is
nézte
bálványkép a
távolból,
volt,
Kazinczy.
megérezte,
hogy
mestere.
május 19-ikén
írta
Kölcsey els levelét Kazinczyhoz.
Jellemz formában. Kazinczy épen Kresznericscsel vitázott, hogy mikor jelent meg Magyarország els mappája. Kazinczy állította.
VÉRTESY
36
hogy nem
a Lipszkyé az els, de többre
Kölcseynek föltnt a elst
JEN
1556
vita
kikereste,
;
Mindezt
táján.
megírta
maga sem
emlékezett.
hogy Lazius
készítette az
alaposan
szerényen
és
Édes anyja ismerte Kazincz3't
elküldötte a mesternek.
s
maga
s ö
forrón vág3ák ismeretsége után.
Kazinczy elég
Ez az
fiatal.
Neki senki sem
sietett felelni.
annyit tud már.
deák épen nem,
ifjú
Ezzel
ki fiatalsága
az
tágult
is
lehetett elég kicsiny,
daczára
is
egy
új
köre,
levelezési
ember, a kire pazarolhatja szíves mosolyát és élvezheti tisztel bámulatát. És
megkezddött köztük a
levelezés.
Kölcsey fölbátorodva verset küld mutatóba. (1808 június
A
A jó
vers bizon}^ átkozottul gyönge, üres és dagályos.
ezt
Kölcsey versei
tartották
választotta
kedvesen
Kazinczy
ki.
Egy
!
nem
levele
ne mondott volna valami
magáról
mibl
kritika volt
ma
volt a széphalmi mesternek,
meglássék, hog}' menn3'it tud
bár a magafajta.
leveleiben,
hangulatnak
hívunk.
De
valami
Érzett
kelnek» nevezett. Gyönyörködött a s lelkére kötötte,
küldte
A
vissza
!
mvészi
mibl
És
tanulni
igazi alapos
Hajszálra vagdalta a a
valamit,
is
rejtelmes
mit
borongást a
német szóval «helldun-
fiatal
deák olvasottságában
(A klasszikus nyelvek jó iskolája volt a versekre
küldött
mutatóba,
élvezetük van
itt
azzal
nem
is
nekik.
között akadt neki ilyen
gyanítja,
Örült,
lelkes
ségeinek volt fészke. Kazincz}'
hogy
felelt,
hadd bámuljon az
magasztalja t. Debreczen
falai
melyben
hogy míg Debreczenben van, tanuljon meg
görögül, de ne léhg kollégium.)
ezt
milyen
valami dicsért
!
abból
érzett
mit jellemz
a
kísérleteiben,
azért
s
milyen finoman,
hízelgt az ifjúnak,
sorokat és a kifejezéseket.
Kölcsey
legjobbnak
a
De
sorok közé ne vetett volna valamit, a
s a
lehet s a
közt
lebírálta.
25.)
barátok
ifjú
a
költ
is
s
hadd
hogy micsoda finom
hogy épen
a
híve, ott, a hol az
maga
magáéit
fiskola ellen-
kálvinista, mint Kölcsey,
mint az egész Debreczen, de szelleme fölülemelkedett ilyes elítéleteken.
mvészibb
a
katholikusokhoz
a vallás
—
vonzódott,
Ezt Debreczen
nem
mert érti
I
ott
költibb,
KÖLCSEY FEREN'CZ
De nemcsak
szempontokban
ilyes kicsinyesebb
Levelei melegségén érzik,
hogy
37
O
Kölcseyt.
szerette
szeretett
S
levelei
tette
egész
mindenkit, dúsan fizette vissza a rápazarolt szeretetet.
harmóniát tükrözik vissza,
azt a
Nem
életét.
ismerte
ö
a
mi sugarassá
a
öröme.
tellett
gondokat igazán, fényesebbnek
hitt
maga körül mindent a valónál, mint a Dickens vak lánya a «Tücsökben». Nagy gyermek volt ha tehetsége
A
nagy ember
s igazi
van.
is
Kölcsey
homlokegyenest
levelei
jókedv, pedig volna oka
is
Kazinczy
megtartja eszében
rövid ideig volt
—
bírálata
dicséretei
nem
olvas.
le
nem
Aránylag többet
mveltsége valaha nagyobb
jobban földolgozza az átvett anyagot.
el
levelei
bennük
okosak
nagyon
a
fiatal
s
lesz
;
jobban
csak a túlzott
embert. Kölcsey
gyermek. Kissé bántotta Kazinczy els a
A
bárhogy
sorokból,
szédítették
mutatnak tehetségre.
a nyílt ég s a
s
igazi
kitetszik
mester
s
Kazinczy nagyon pazar. Kölcsey érzelgés és bú árulja
A
ellenkezk.
Kölcsey bánatos és csüg-
elborulni.
ged, pedig eltte az egész gazdag élet, aratott kalászok. Magában emésztdik és olvas, mint
volna,
lett
meg.
—
leplezi,
késbbi
még nem
Költeményei
igen
divatos német költök utánzatai, a mikben
az érzésnek se ereje, se mélysége.
Másforma hangot
kell
majd
megütnie.
Valami kora dér csapta meg
dagadó ifjúságnak. Környezete
vagy
kedélyét.
fiatal
bántja.
Semmi
jele
a
«Ezek az emberek hidegek
pulyák)). Napról-napra kedvetlenebb lesz s csak a
Kazinczy
levelei vigasztalják.
így
engem
telik el illet,
deáksága. 1809 végén
Kazinczynak:
írja
«A mi
én a múlt szeptemberben oskolai cursusomat vége-
zem, némely debreczeni uraknak nagy ellenére, kik azt akarták volna,
hogy még egy esztendt
itt
reczen szebb érzés emlékekkel helye Ide
volt
,
melyek
elvisz
teljes,
eltávozásommal
november végével érkeztem
gondolom
töltsek
s
el.
Lett legyen Deb-
mégis szenvedéseimnek kisebbedni
a ránk
következ
magával. Legközelebb Álmosdra
látszanak.
hét
úgy szándékozom
JEN
VÉRTESY
38
Péchy Imre úrhoz,
ki
majd magával fog vinni Pestre
—mikor?
nem tudom.
bizonyosan
Mindebben legalább van egy egészséges vonás makacsul összehúzott homlok, a mi a maradt minden szelídsége mellett
:
remény azonban
is,
a
dacz,
Kölcseyben
férfi
a
meg-
is
alig valami.
III.
Pestet úgy a történelmi múlt, mint
vése az ország fvárosává jelölték,
nagyon messze
volt
A
attól.
központtá
voltak, a kik Pestet irodalmi
Kármán
buzgón,
Maga való
az
kezd
beteg
volt.
tartozást.
nálunk
teltek
A
el.
akkoriban
akarták
is
s látható
A
szét,
szép nyelven
Az
meghalt.
Politikai
mindig.
vetette
is
az
idben még között
tenni.
Való-
eredménye még nem
József sokat remélt. Folyóiratot kezdett, dolgozott
tisztulni
is
de ebben
fejld irodalom emberei
sággal az escsepp vájta a követ volt.
szerencsés központi fek-
írók
dolgok
és
már
öltötték
beteges
érezték az egymáshoz
be kapcsaikat,
Martinovics-összeesküvés mint
a
vezér Kazinczy
madarakat.
riadt volt,
a ki
érzelgéssel.
hozta
ket
mint össze,
Azóta esztendk
Széphalmon
lakott.
Napja
deleln.
állott
Pesten két irodalmi ház
volt.'^
A
régibb a Kulcsár Istváné,
az újabb a Vitkovics Mihályé. Kulcsár a régi
idk embere
volt^
Vitkovics szívvel-lélekkel a Kazinczyé. Szinte gúnyképen hangzik,
ha szalon névvel franczia
irodalmi szalonokat,
fészkeit. Itt
elborozgattak
nagyobb költjük -> X.
volt, volt.
fejtegették
s
nagy
léhaság és szellemesség
híres
lehetett.
vidékrl vetdött
fel
Összeült egy-két
egyik-másik,
mveiket,
magyar
elbeszélgettek,
eszméiket.
Buzgalmuk
Az
öreg \'irág Benedek nagy
Ez idben már ersen
vénült, atléta termete össze-
mint képességeik.
Toldy Ferencz
kötet.)
a
ilyesmirl szó sem
néha a
író,
a
nevezzük ezeket, eszünkbe hozván
:
Irodalmi társasköreink emlékezete. (Kisfaludy-társaság Evlapjai
.Jl^ flfc „iTk
20.
KULCSÁR ISTVÁN SZOBRA.
JEN
VERTESY
40 esett,
úgy
kezet
csókolt
Gábor,
neki.
némiképen
ki
kevesebb
lelki
Dániel
A
is.
költ.
szentet.
Fellátogatott
Vitkovicsékhoz
Kazinczy
szerepeit játszotta,
a
nemességgel;
magukat
munkáit
régen
elfeledték,
arcza
és
Nagyon sokat
tett
e
Egyenként
kicsi volt.
Maguk vágták
A
mester,
Kazinczy',
triasának
az
:
s
volna
kiöntötte
az utat
az
kiadásukról gon-
még
végtelen
összegyjteni az elfizetket.
ki
él
emléke.
Tisztázták
mert a közönség
volt ez,
kellett
dús Maecenas se akadt, a
munkáikat
mese-
tovább
asztalának
kör az irodalomért.
kis
Nagy dolog
doskodtak.
Berzsenyi
író volt,
is
emlékezete
barátságos
eszméket, felolvasták egymásnak
tartalmát.
O maga
nála.
megnyer
Kis
de jóval
Dunántúlról
a
feljött
Döbrentei
házigazda, V^itkovics Mihály, mindent megtett, hogy
az írók jól érezzék
kedélyes,
Kulcsárné mindig
mint valami
tisztelték,
Egy
erszénye
eléjük
maguknak elre.
különös kedvvel nevezte hármójukat
Horvát Istvánt és Szemere
Vitkovicsot,
Pált.
Horvát a történettudományt képviselte, kétségtelenül igen müveit ember, sokat
tanult,
sokat olvasott, de
ábrándos,
múltban. ifjú
Ma
ember
rajongó.
akkor nem nevették. Szemere Pál
nevetik,
volt, a
st
Horvát történelmet a
Kazinczy irodalmat teremtett a jelenben,
még
húszas években. Hatalmas mveltséget hozott
magával a körbe, aesthetikus, nyelvész és költ, jó ember, csupa lélek,
azok közül való,
ságra jelöl ki s a kik
éltük
sedni.-^ Élni szeretett és
ismerkedett
meg Kölcsey
Összebarátkoztak és
véralkatuk
szerencsés
kiket
fogytáig
Szemere
sokat
hatottak
az
eltt.
és szótalan,
kett
Szemere vidám
öt évvel volt
Szemere
volt és nyájas,
epikurista,
a szíve gyökeréig és
lelke-
érzékiségig.''^
egymásra,
ségüket kölcsönösen megosztották egymással,
egymás
boldog-
tzzel tudnak
ifjú
élvezte az életet vele.
a
idsebb.
nagy mvelt-
lelküket
Kölcsey
Kölcsey puritán,
Itt
kitárták
mereng
de író mind a
nagyon szerették egymást. Leveleiben többször, kivált Kazinczy-
24 Lásd élte utolsó éveiben Egressy Gáborhoz irt leveleit a M. Nemz. Múzeum
hoz
kézirattárában.
15-ikéig).
2
5
(1812
deczember
29.tl 1813
április
KÖLCSEY FERENCZ
ment
törvénygyakorlatra
Kölcsey
annyi bizonyos,
magát. Méh'en
kellett
szaka bizonyítja.
itt
Nagy
alapot
termett ügyvédnek,
mint
vetnie,
lelkiismeretessége
szomszédságában
Vitkovics
lakott
mihamar
s
egy pár
mint
rá.
se jobbak,
se
meg
a
maga ers
törvény-gyakorlattól
valami
s
mi évekig állandó baja
nagyanyjához
ment,
aztán
volt tisztában magával.
volt
kedve,
mint
egy Kállay
Debreczenbe
még és olyan Semmi reménység.-^ jogtanárnak.
hívták
el,
\'alamit
gazdálkodáshoz épen
A
nem
Panaszkodik,
könnyek
Arról
kellett
élt
elég
lesz^).
:
el
(Kazinczyhoz,
panaszkodik, hogy
is
meghalt. szinte
kellett.
.'
árasztják
—
Ez
évben
gyermekifjút így
hogy
Irtózott attól,
valami állás után nézni, mert atyai öröksége elég kevés. retes férfias válasza
a
szemére vetették, hog}' jó volna
At3'afiai
éljen.
A
keveset
igazi jó barátja, a többi
megtisztelte a fiskola, de neki
Debreczenben
hogy
s
fiatal
181 1 április 23.) az
tette
fölg\'ógyulván,
az ügyvédkedéshez.
össze-összeszorul
Oly
egyéniség
;
Debreczenbe.
újra
nem
szemeit.
nem
Elment a kedve a
újra.
hideglelés
a
utói
úgy nem
szíve
rosszabbak
1810 augusztusában betegen hagyta
volt.
tennie, de
hogy
mást,
nyugtalanság fogta
ideges
Debreczenben érte
Pestet.
lett
hatását.
Csakhogy- Kölese}' elhagyta magát
el
járatos
írt
Az
voltak a Kazincz}'- körének átlagos verseinél.
el.
tisztelték alapos
Imi pedig addig jóformán nem mel3^ek
verset,-
második
élte
se hagyhatta
itt
hozzája. Tudott érvén3'esülni. Meglett emberek
tudását s hallgattak
túlságos
jogba alaposan belegyakorolta
a
is
Nem
Pestre,
Nem
kedvvel, de szinte kénytelen volt vele.
de legalább
4I
Isme-
((Hozzáteszem lelkem függetlenségét és így
Aztán visszavonult Álmosdra, gazdálkodni kezdett,
igen lelkiismeretesen s
nem
is
rosszul s végleg átengedte
magát
a melancholia kínzásainak.
Valami vidéki faluban manapság az ember, hát •2''
Jancsó
hogy Kállay Magyar
még akkor
Benedek barátját
(I.
m.)
elkísérte
Tört. Eletr. 1906.
!
Egy kéz
azt állitja,
Bécsbe
s
is
teljesen
eltemette
ujjain el lehet
ez idóre teszi útját.
maradt.
Nem
De
magát
számlálni a ez
út csak terv
tudmik rá semmi bizonyságot.
6
JEN
VERTESY
42
Kölese}- álmosdi társaságát
neveln
német
Jeanette
Péchy Imre
:
Úza,
és
A
tétlen
házban
is
estek,
kaczagás
epizódokat
Mindegy,
valónál.
a
mégis üres és
bús
és
ábrándok kergetik benne egymást.
«Nem
volt
élet
Kölcsey levelein keresztül nézhetni lelkivilágába
Ferencz hívta Bécsbe.
bön-
festette leveleiben
is
A
Kállay
is
csengett az álmosdi
is
valószínleg Kölese}' sötétebbnek
s
jutott
össze-
és
melancholiának esztendei következtek innen szá-
Különböz levelekbl ugyan vidám
gészhetni össze, tréfák
lelkét
kegyelemkenyér
mvelt, eszes ember, de elkeseredett
osztályrészül,
mítva.
Medicus
lánya,
Martinovics-összeesküvés
a
egyik részese, kinek súlyos fogság után
tört.
a
és
foglak
ez.
tépeldések
:
láthatni,
édes
barátom ... Én már álmodni sem tudok és álmodni legalább mily édes s talán
Bécsbe,
—
!»
neki
írja
készül
édeskés
érzelgéssel.
verseit olvasgatta s megtöltötte
de épen elég
Bécsbe,
visszafordult. «Erzem,
olyan rossz volt
bennem
telik
Csak a volt,
fejét
itt
s
szabad valónak
haszontalan
idm
édeskés
ábrándokkal,
tettereje össze-
de csak Pozsonyig jutott
hogy az én
készül
ömledezik a
siralmas,
és
genius,
a
már
s
el
felét
az
hogy kedélye fonnyadjon
volt,
Elindult
se
hosszabb utat tenni Kállayval
venni; kezében örökké Matthisson
törjön.
«Elaludt
idre ...» Egy hónap
sok
barátságról
Kölcsey.
ide s tova
el,
onnan
betelik; ah.
ezen nyomorult életben s mégis olyan jó!»
Kölcsey szerelmes
lett
újra.
A
könyvekbl
és
ábrándokból
él
poétánál ez szinte kikerülhetetlen, de ez se volt igazi szerelem.
Se
ereje, se
meg
mélysége nem
volt,
csak töméntelen sóhajjal töltötte
Semmi nyoma se maradt. Verseibe nem vitte belé a szenvedély hangját, még ott, a hol szerelemrl esik szó, se biztos, hogy a való ideálról szól. Azon kor divatos költészete — Kölcsey se több még a nagyrésznél — nem tudott realitást vinni a a kék levegt.
költészetbe, csinált
vagy legjobb esetben képzelt érzéseket
Szerelme boldog de
bnnek
tetszett
volt, írja
sokkal
utóbb Szemere Pálnak,^'
els szerelme emléke
-7 Idézett önéletrajzában.
dalolt.
mellett.
A
házasság
KÖLCSEY FERENCZ
gondolata igen távol lehetett a vérébe L'jra
meg
ment
át,
hogy
töIe,
43
hiszen a habozás
külföldi útjára se tudta
újra elfogta a tépeldés.
21.
már annyira
magát
elszánni.
Késbb, mikor vére
teljesen
KALLAY FERENCZ.
lehiggadt, csodálatos tisztán látta egész ifjúsága történetét. Neki
áldozatnak kellett lennie sebeit.
Nem
bánta
meg
s fájó s
gyön\'örrel szakasztotta
valószínleg
újra
fel
szíve
megtette volna. 6'
A
JEN
VERTESY
44
hogy Sámuel
Álmosdon, megházasodott
testvére, ki vele lakott
(1814. május), azonnal otthagyta Álmosdot. Futott az s föláldozta
Kölese}- ki
nem mondta,
sarjadott lassanként
bven
nem
le
Azonközben mélyült a leveleiben
A
magát semmiért.
az
név
itt
is
öntötte
Az
ki.-^
mindig nincs igazi tárgya,
sh'edt.
írta.
szív a sok fájdalom
ifjú.
emlékektl
feledésbe
között
Alaktalan
férfivá
s
dagadt benne
érzés
baráti
s
még
ömlengéseinek
de már emlegeti,
hog}'
«fentebb
s
nehezebb tárgyakért» esdekel, mint a szerelem. Két évvel késbb
hogy az
rájön,
szíve inkább a barátságra,
mint a szerelemre
van teremtve. Szerette barátait szíve egész melegével
eleinte
;
Kállay volt köztük els helyen, aztán Szemere.
Szemere Pál ekkor Péczelen
zöld
lakott,
erdk
virágos
és
bokrok között, iQú feleségével. Szemere Krisztinával. Felesége is
irogatott
Képlaky Vilma név
alatt
;
a
költ nem sok
volt
benne, annál több az eg^'éniség, édes, okos teremtés, ki nyugodt
gyöngédséggel habozott, mert Ígért s
fogadta
el
rokona szerelmi
vallomását.
Szemere mulatós ember hírében
menyasszonyának. ^9 Nagy dáridó val ülték
esküv
Kissé
de javulást
meg esküvjüket
után Szemere visszavonult falusi kastélyába. Kazinczyék
féltették, hog}'
kásságának
egészen
felesége
uralma alá
kerül,
mun-
ez
s
De ha Szemere kön3-vespolczán feledte nem írta halommal baráti leveleit, bizonynyal
árt.'°
néha könyveit
megért
állt,
s
ann^'it családi
boldogsága.
Kölcsey meglátogatta
s
Szemeréék
tárt karral fogadták.
«Itt
gyönj^ör víg napokat éltünk, de égi háborúval vegyest». Szemeréék vidámsága Kölcseybe Szerelmes kezdett
is
lenni,
életet öntött.
De nem
értette
de hogy kibe, nem találták
hatják ki az egész kalendáriumból.
A
Almosdon a rózsalánczokat, ^S
17-ikén).
Nem
olvas-
nem
is elhall-
azért tépte
hog}' Péczelen újakba verje magát.''
Lásd Kállayhoz és Szemeréhez írt évekbl. ^9 Levele Kazinczyhoz (1813 augusztus
leveleit ez
senki.
harmadik nevet
gatva sorozza a másik ketthöz. Azt mondja, hog}el
el.
meg
30 Kazincz3- levele
január i5-ikén). 3'
Önéletrajzában.
Döbrenteihez
(1816
KÖLCSEY FERENCZ ((Zivataros nyári
A
után, tiszta kellemes reggel szokott lenni.
éj
szerelem ábrándjai után
eljött
dolgozni
volt,
kezdettek
kedvük
és
mesterüket,
ideje.
munkabírásuk
is
hozzá
s
két
fiatal
a világban
és
eszméjük
most épen imádott
SZEMERE PAL.
nagy Kazinczyt dobálta meg
a
A
fölkelt, szétnézett
Tömérdek tervük
együtt.
22.
munka
a
ember, a melancholikus és a boldog, és
45
Ök meg-
valaki.
védték és megtorolták ketten.
Ez
a
ütköztek
A si
támadás a itt
össze,
nyelvújításnak
híres
«Mondolat»
nemcsak a
meg
kellett
nyelvújítás
történnie
tisztasága régen odavolt, a mel3-en
írtak.
De már
Zrínyi
is
volt.
és
Régi az
ellentetek
orthologia,
elbb-utóbb.
Pázmány,
Zrin3'i,
A
nyelv
Nádasdy
deák, török és horvát szavakkal keverte
JEN
VÉRTES Y
46
mert szegény volt a magyar nyelv. '^ Azóta még inkább
írását,
'azzá
Mikor Bessen3^eiékkel
lett.
nyelvvel
elromlott
elmaradott,
kellett
élnie.
Ismeretes
hogy Kazinczy egyik vonalon annyit használt a mennyit
a
ártott
Követi még
másikon.
irodalom,
lendületet vett az
új
n^^elvnek,
inkább.
magyar
Késbb
nyelvet.
a
fejldést,
nyelv egyre
de tömérdek hibás szót már szentesített az irodalom használat.
Ezek mind
támadás oka.
volt a
tisztult,
a
s
köz-
nemcsak a nyelv tisztasága
régi dolgok s
Az
a
nyelvi
Igazi
ismeretek nélkül s egészen sutba hajítva a történelmi reformálták a
dolog,
Debre-
eg3Úk ffészkében,
orthologia
czenben, gylöletes volt a Kazinczy személ3^e. Ezeknek a vastag-
nem
nyakú, vasfej kemény mag^^aroknak a
széphalmi
ers
literátor,
szabadkmves
párti volt,
nagy része mikor
k
k
— is.
Haragudtak Kazinczyra,
tüzet Verseghy' megn^^erö egyénisége a rideg és
szemben. szeretete
mert a
'5
Es a Dunántúl egyik
volt
a
pápista,
ki
Révai-
Ez a két
voltak.
kíméletlen
és
volt
Ellene volt
igy hitték legalább.
Versegh}^-pártiak
ember mindkett heves
tétes
ellene
költ. Hite szerint kálvinista, szívében
egész lelkében istentelen a Dunántúl
magyar
eléggé
volt
érzésüknek
vallási
s
ellen-
szította
a
kemény Révaival
bálván}'a, Kisfaludy
Sándor se
Kazinczyt. Összehúzott szemöldökkel néztek egymásra, fén\'es
katonatiszt,
gazdag nemes úr nem szórta a
a
tömjént Kazinczynak s Kazinczy, a matlanul lebírálta a
Kisfaludy
ki dictator
regéit.
akart lenni, irgal-
Bizony ebben
is
sok
a
salak.
Szentgyörg3'i
barátja, becsületes, lelkes
ember) a túlzó n^^elvújítókat egy kis
tréfás füzetben gúnyolta
ki.
támadta meg, Kazinczy
ellen
A
kis füzet csodálatos
Gedeon ebbl
állította
32
A
"Szigeti
veszedelem!)
Barczafalvi
Kivált
hamar
Szabó Dávidot
fordulni esze ágában sem terjedt
s
volt.
Veszprémben Somogyi
össze a «Mondolatot». Megékesítették egy
durvametszés czímképpel,
dében.
orvosdoktor (Kazinczy jó
debreczeni
József
a hol a poéta szamárháton törekszik
elöbeszé-
3 3
Kazinczy igy jellemzi
Révait (Aran-
kához, 1789 október 20-ikán}.
KÖLCSEY KEREN'CZ
A szabadkmvesek
a Parnassusra.
jelképe
(lepke és a három-
Széphalomból
(Dicshalom,
szög), megjelenési hely
47
torzítva),
az
ajánlás (Zafyr Czenczinek) Kazinczyt támadták benne egyenesen
a nyelvújítók egész sátorával, belekeverve Berzsenyi Dánielt
is.
MONDOLAT. ^OK BOVITMÉN YEKtiE L, t
S
E G G Y
lUEGtSZlTETT ÚjJ-SZÓT ÁRRAL E G G Y Ü T T.
-fetí^-í?^!
y^n^yalborbe
D
I
höt've
C
S
Paródiát
írni
Csakhogy
elrontott
e kis
munka
^SZJ Tünet -fcYint.
H A L
18 23.
^
M.
13-
A 'MONPOLATí CZIMLAPJÁ.
szavakból összes
nem
lehetett
humora ebbl
is
nehéz áll.
munka.
102
oldal,
nagyon gyér nyomással, mégis hosszú és unalmas. De nem lehetett
meke.
máskép.
A
A
humor mindig csak
fejlett
is
irodalom gyer-
népben gyakorta van valami öshumor, de irodalmi
kifejezésre csak
késbb
jut.
A
szatíra, a szellem
pajkos játéka
VÉRTESY
48
még inkább
JEN
Ma
kívánja a kifejlett irodalmat.
emlék. 1813-ban azonban
tele
csak
ez
kaczaghattak
szájjal
irodalmi
akár
rajta,
a mint a szamarat meglátták, akár a mint a szöveget olvasták, a kép nekik ügyes volt s a szatira szellemes.
Kis szótárt mesztett
új
csatoltak hozzá
is
szókból)).
«szorgszerények
a
Sokat ezek közül az orthologusok
hozzá. Másfell felvettek
egész helyesen
képmutató, rmester
czímereslevél,
által
mi azóta vérébe ment
át
képzetteket
találtak
mint
is,
tömérdek olyant, a
és
stb.
ter-
a nyelvnek. Mindegy.
Szívesen
meg-
kaczagták nagyon sokan.
Kazinczy elég méltósággal
viselte
fölpattanásában ugyan a «marha»
a támadást.''^ Percznyi
el
s a «fattyú» szókat
is
tollára
nem szitkokban keresett bosszút. Azt írja, nem zavarja nyugalmát. Okos ember volt s hogy elejét vegye a gúnynak s a bántó részvétnek, maga terjeszti a «Mondolatot». Kérdezgeti
veszi,
de
barátait, mit szólnak hozzá. föl
vannak háborodva. És
csak a maradi
ország az övé, elhlt, mikor
menteget érte.
De
Önérzetének
min
látta,
barátok
jól esik,
Az
!
tábor van
mi kerekedett
Kazinczy nem
ír
mesterének.
hiúsága
is
meg-meglegyezi
s
így támadta
meg
:
ellene.
új
barátai
Magyar-
Szentgyörgyi
az ö tréfájából és hosszas
ki
levelet
megjrja, a mit gondol
hogy
egész
is
haragudott
hséges Kis Jánosának Sokratest
Aristo-
is
phanes. «Palma sub pondere ereseit. » Csak az érdekli, hogy lehetett a
fbnös
hogy mások
ebben a támadásban
azt
is
gyanúsítják,
Kazinczy büszkén emeli
A
pirulhat miatta.
Ne
Kazinczynak.
bolondság lódzik; a
s azzal
nagy
tördjék vége
Berzsenyi
!
vele
van.
a Kazinczy emberei mutatnak.
54
Levelezése
xi.
:
ö arcza
tiszta,
a másik
keser megvetéssel
Kazinczy, is
Kisfaludy Sándort.
nagy
a
ír
gonoszság csak
mondásokkal
dobá-
mind így jár: Sokrates, Seneca, Cato. mindebben, de szép az a ragaszkodás, a mit
és igaz
Sok naivság van
O
s
kit
Az
fejét.
föl
gyilkosok
a
ki
kedve tehk benne,
kötetében.
KÖLCSEY FERENCZ
49
Kazinczy helyesen cselekedett, hogy nem maga
Ekkor
volt
—
szólván
Kölcsey Szemerénél reggelét»
«tiszta
Felh nem
még
járt
az
ekkor
s
élte
—
felelt reá.
szép szavaival
hánykódásai csendesültével.
szíve
Ekkor
égen.
Szemerével
írták
a
« Feleletet)).
Helmeczytöl mindjárt
FELELET
kérnek egy sereg
munkát
nyelvészeti
s
alapos tanulmány után látnak munkához. Nem
MONDOLATRA
sietnek vele, mint talán
az alkalom hozta volna
Az hogy akkor még
X»
magával.
é H A
I
igaz,
lassú
BOHÓGYI GEDEON ÚRNAR.
kerekeken forgott minden. Kölcsey áttanul-
mányozta
(le
utóbb)
totta
fordí-
is
Jenisch
pályairatát a nyelvek
természetérl.
Teljes
fegyverzettel
egy
lépett
•
j
Kiegészíietl
Dicáhalom (azaz síkra,
A
Hl^
Pasquilusára.
«zím& a szelid,
zelgs
Kölcsey és
ér-
ke-
kíméletlen
mindig,
volt
eggyOít.
mint rendesen.
lágy,
mény
Szótárral
WESZPRÉMj
ha
P E az
Trattner
Ján.
S
T E Tam,
S Betüivol
1815.
igazságért vívott.
A az
((Feleletnek)) is
a
24.
rövidségében
is
hosszú. Erltetett és durva volt a
a kettnek, pusztán efemer lasztani,
A "FELELET A MONDOLATRA') CZIMLAPJA.
hogy
hibája,
érték
pasquillusok.
mennyi benne a Kölcseyé
benne valami
bizarr,
és
mikor a komoly,
sapkát rázza. Kazinczyért Somogyit Magyar
Tört. Életr. 1906.
humora mind
Nem
tudjuk kivá-
mennyi a Szemeréé. Van
mereng költ
állítja
pellengérre,
a csörg-
még 7
szár-
JEN
VÉRTESY
50
mázasát bánik
is
kigúnyolja
Korbácsot
el vele.
hozzá intézett levélben jó gorombán
s két,
«A búsongó Ámor» a frész «Mondolat» még mindig mulatságosabb. emleget.
is
benne, de elég gyönge, a
Jobban sikerültek a «Felelet» azon parlagias magyarokat csúfolja
elmaradt,
az
hol
részei, a
s az orthológiát s a debreczeni
ki,
iskola erltetett rímü költeményeit parodizáló versek. Kölcseyék ezt bravúros technikával faragták ki
magánhangzó
beszél, hol csak az e
a szatir Zrinyi-versekben
:
fordul el, a lant
meg
való-
ságos kínrimekben. Egészben véve a szelleme mégis magasab-
ban
jár,
Ez
is
humora valamicskét mégis gazdagabb, mint a másiké. a
s
el
neve pedig ismeretes és népszer
nagyon sok
A
volt
Kölcsey
még
szeme
élesebb a
borúsabb
és
korántsem
lelke
magyar irodalom dúsan zsendül
Burján
mint Kazinczy.
sét,
dolgozott, mert
a tennivaló.
örömmel
nézte olyan
gyzött, a Kölcsey
Tovább
lett.
tábora
kaczagtak és többen.
O maga
az irodalom.
állt
ütközetet a kaczagók
harsogóbban
«Feleleten»
Kazinczy mellé
Az
tz.
akár a
elterjedt,
dönti
volt
vegyest.
kalászszal
az,
veté-
Ide
bírálat kell, recensió.
Kazinczy fyt
is,
s
tömérdek
bíráló
formát
finomabban
senki
lelket akart
ítéljen.
ványa
a
kritikában,
egyéniségébe
egész
volt,
meghalt, Csokonai
közelebbrl nem Kazinczyjaw szállni a 3 5
nem
az.
el
a
kellett,
megbírált író
szempontokból
'*'
bál-
s bekül-
az «Erdélyi Múzeumban)). «Csokonai .
valaha az olyan
ismerte)).
Döbrentei
.
.
Recensiómban psycho-
biograph
nem merte
volt az az ember, ki nyíltan
közvéleménynyel.
Levele Döbrenteihez
magyarázni,
Megírta a bírálatot róla
biografusra vár.
festéseket fog
tudta
Kölcseynek ennél több
hogy mélyedjen
adja ki
:
sem
osztogatott
népszer költt, Csokonait. Valaha
nem
de már
megjegyzést
magasabb, általánosabb
s
Kiválasztott egy
dötte Döbrenteinek
logiai
. De
mint
szertehasogatni,
magát Him-
megkritizálta
volt,
leveleiben
A
széjjel.
nag}^ recensens
is
(1815 márczius 6-ikán).
találni,
ki
tet
kiadni. wErdél}'
szembe mert volna
KÖLCSEY FERENCZ
meg
1817-ben indult
a
51
((Tudományos Gyüjtemény». Elszavá-
ban emlegették a szerkesztk, milyen nagy szükség van valahára egy nyugat-európai értelemben
Azt
mány nyelv
ma
már
meljbe
a'
mennyire
a'
is,
állott.
GYJTEMÉNY.
belé
telik,
vágott volna, leg1
alább nagyoló
fejszé-
még
köszö-
jével,
ha
rületlen
ténelmi
volt
7.
KÖTET.
tör-
mindig
legels
mánya.
1
fejld
:
nemzeteknek a
8
ELS
bárdja.
a'
Túln3^omó része
ez
színvonalán
volt
TUDOMÁNYOS
az,
magyar
a'
tehetségétl
nem
kor
Nem
tudo-
((Ritka
:
a
szemlére.
egyik czik-
írta
kében
folyóiratnak, de
a
határozott iránya
vett
tudo-
Fessler
volt
ugyan még a magyar história
f
kútfeje,
de
a czikkek
nem is éppen
rosszak.
Horváth
Já-
nos veszprémi kano-
nok a régi magyarokA' Cs. Kir. Felség' hegyes
ról
deákos és
P E S TE
mveltséggel
Kazinczy
JS
"rattker Tamás Jámos betivel
jóíz magyaros el-
adással.
,
és költségével.
is 25.
ír
Engedelmével.
tanulmányokat,
ír
A "TUDOMÁNYOS GYJTEMÉNY" CZIMLAPJA.
belé többször. Mesz-
lényi Ignácz
Sok
czikk
meg vall
pendíti a
müveit emberre és okos fre. Olyasféle hatást
tesz az egész, mint a
Gellius
((Attikai
jobbágyság fölszabadítása eszméjét.
Sándor István
éjszakái» a római
((Sokféléje»
korban.
vagy az Aulus
Kezdetleges újság,
VERTESY
52
JEN
egy halmaz ismeret rendszertelenül, de mennyi tanulás
Napok
ság!
gyümölcse
és éjszakák
s
ma már
és buzgó-
csak történelmi
emlék. a Kölcsey
Ide kerültek
recensiói
els Csokonairól,
az
:
Sok
másik Kis Jánosról, a harmadik Berzsenyirl. Csokonairól
bírálatban
írt
az
a
igaz a
az egésznek valami olyan irodalmi
s
színvonala van, a mit abban a korban másnál hiába keresnénk.
magyar
Kölcsey az els volt
itt
is,
Csokonai
mint mikor
Rámutat
Blumauer
huzam
jellemzi
a Földi
:
vigyorgó
kemény
«Mondolatra))
hogy
írja,
hal élte virágában. tét
a
élete költészetéhez viszonyítva
költt, mikor azt
ersen
Ám
kritikus.
még
—
igen jó s ismerte a
fejldött volna, ha
meg nem
ers magyarságára
nehézkes és
közt,
s
Csokonai
elismeri
hogy népies dolgai a legjobbak,
s
s
Szerencsés a pár-
poésisére.
—
erejét a «Dorottyában)) (geniális szökdelések
kiemeli,
beállítás
a hatásra, a mi Csokonai költésze-
satyrarczú
Bürger és Csokonai
A
felelt.
—
kíméletlen
és
a
hogy
szilaj
nevezi),
hogy könnyen
ver-
selt és faragatlanul.
De
itt
is
van
éremnek
az
népiesség éppen úgy visszás
érzéke
meg
nem
teljesen
volt,
hiányzott
akarták nemesíteni.
hátlapja.
Kölcseynek az ers
egyikbl sem, de
Jellemz, hogy mi
A
realitást
Goethén tanultak
lelkesedni.
költ
st
volt
Himfy,
Mindez hagyján.
Virág,
ízlés,
még nem
népies
mindketten
Csokonai két
lett
A
természetes-
értették
meg, pedig
versébl, mikor Kölcsey próbaképen átdolgozta. ség esett áldozatul.
A
mint Kazinczynak.
Kölcseynek Csokonainál nagyobb
st Dayka.
hagyomány, körülmények
ide kötötték
nem szabadulhatott. De nagy kérdés, hogy meg Csokonairól szóló bírálatát, ha nem cse-
Kölcseyt, túlpartra
így
írta
lekszi
volna-e
ugyanazt Schiller Bürgerrel, a németek népies költjével
És a Kölcsey kíméletlensége legalább
is
szokatlan volt akkor,
mikor csak úgy szórták egymásnak a tömjént. nagyobb, mint Kölcsey
mibe Kölcsey
írja,
belésülyeszti.
hanem
?
Csokonai nem
S hogy
a környezete volt kisebb, a Schiller
nyomán
haladjon
KÖLCSEY FERENCZ
tovább a
megírja a Kis János recensióját.
is,
Matthisson
szetet,
53
magasztalván
bírálatát,
Schiller
mert ez emelkedett, a míg Bürger közönséges
nem
Csatlós
urához hívebb,
volt
megírta
is
czukrosvíz költé-
a
ezt
volt.
mint superintendens Kis
János Kazinczy Ferenczhez. Szerény és becsületes ember
hogy nem
Paroláját adja,
emlékezései nagyon
kozású embernek
tnek, a
pedig a legközépszerübb köl-
versei
csak magyarul
ki
Hogy Kölcsey
nagyon egyszer gondol-
és
tisztességes
vallják,
írt.
Csokonait
nagyon sokan
azon
megbírálta,
megütköztek, olyik merésznek, másik irigynek tartotta a
de a költnek magának mindegy
De
«kérdések kérdését. »
még
Berzsenyi
A
sióját.
még
való
A
a
Kölcsey borongós
mosolygó
az
arcza
nagy Berzsenyit
a
kedvvel
sok a személyi motívum, de megvan az Berzsenyi
egészen az
élt.
magyar erényeiben,
typikus
és értették
magyar ki
és
mveltség
európai
rentei
a
tisztelje
világában
az
új
irodalmat.
szívesen
szellem
Gróf
hívta
barátja
kitárt
igazat
összeütközésében
elvi ellentét
is.
Kazinczynak,
volt
írt.
máshoz
karjai
de
nem
Kazinczy, Kölcsey, Szemere, Döb-
emberek
voltak,
míg
Berzsen3'i
hibáiban.'^
A
Dunán
fuvallatát,
a
mely megteremtette a
György
Festetics
gyönyör
a
a és
hogy nem
írta,
nagyon
kritika,
baráti
és
Kölcsey és Berzsenyi
írókat.
is
mikor olvasta Kölcsey recen-
magyar irodalomnak
Kazinczy
szoktatták
volt,
bírálót,
már megértette
volt már,
megbirálta
java erejében
mikor
volt.
örök dicsségre számot. Vissza-
tart
volt
túl is hallották
itt
a Maecenas,
Balaton vize mellé az írókat,
tudósokat. Jó barátja volt Berzsenyi, mint Maecenasnak Horatius s mint a
vonult sott
római költ
el falusi
ember
—
mestere és bálványa
—
is
szívesebben
magányába, a somogyvármeg^'ei Niklába. Olva-
volt
is,
kis ujjában volt Horatius, forgatta a
költket és aesthetikusokat, de a magány
s
természetes
német nehéz-
kessége valami parlagi magyarságot adtak egész lényének. Köl36
pest,
Váczy János (Berzsenyi 1895)
terjedelmes
Dániel, Buda-
monográfiájában
az
életirók
szokásos hibájába esik
tos adatokból idealizált képet ad.
:
pon-
VÉRTESY
54
tészetének
van
filozófiai
JEN
tartalma
is
s
magát remetének, de se remete nem
kezleg
maga kedvetelve
magyar
vérbeli typusa a dunántúli
se
volt,
hívta
különcz,
ellen-
földesúrnak. Valódi
a& GR. FESTETICS GYÖKGY.
szittya
ser
lobogott
benne
s
mivel
nem
volt
csata, a
buzogányt forgasson, deákos virtusokban tombolta elpaskolt egy pár németet s kedve
telt
benne, hogy
ki
hol
magát:
els
szere-
KÖLCSEY FERENCZ
tjét elájulásig
Született úr volt s bárha nagyurakat
ölelgette."''
ódákban énekelt meg, eg3'nek se várt semmit.
55
Csak az igaz
magyar
volt
hízelgje
Verseiben valami keleties színpompa uralkodik
27.
ereje
sont
a
kifejezésnek.
igen
ritkán,
egyiktl se
s
lelkesedés hevítette annyira. s
valami aczélos
BERZSENYI DÁNIEL..
Horatiust
utánozza sokszor
mindamellett teljesen
eredeti
és
és
Matthis-
zamatosán
magyar. 5^ Határozottan els költje a maga korának. 37
Kazinczynak
írja
(1811
márczius
38
Fájdalom,
az
e
fajta
riak irodalmunkban,
13-án).
Demek
Gj'ózö
(Matthisson
hatása
irodalmunkra. Budapest, 1891) nagyon túloz.
müvek
elég gj-ako-
melyek költink
detiségét ostromolják,
ere-
JEN
VÉRTESY
56
Mikor
nem
fvárosba Vitkovicsékhoz, személyisége
föl-fölnézett a
keltett
olyan
egykönnyen
kozott s áradozva
melegedett
lassan
ember
között, mint a falusi
eltanulták, az
is
hatalmasbajuszú,
elhízott,
izmoskarú,
nehézkes Berzsenyi prózai volt kissé poétának. Feleségét
egyszerségben vette volt
el s
abban
Kazinczynak (1810 ápr.
róla
ír
Kotzebueért lelkesedik Schiller rovására magasztalja. ben))
is
az
magyarok
elmaradott
magyar
váltig itatja vendégeit.
el-
27).
Berzsenyi
s a Bihari
muzsikáját
nem
(Jellemz, hogy ezt Kölcsey
czigányért és
minden
kik
Pállal,
Szemere nem nagy
gondolatukat megosztották feleségükkel. ragadtatással
teljes
hagyta, '^ a mi nagy ellentét
is
Kazinczyval vagy Szemere
szemben
nem
ismeretlenek
föl
hívei
ezt
s
látszik,
Kazinczy hamar barát-
rendszerint.
öntötte a szót
egy Kölcseyt kivéve. Az
Úgy
mint költeményei.
hatást,
barátkozott,
sajátságául
A
"Felelet-
említi,
hogy a
érti.
bomolnak.) Aztán bort hozat és
nótáért
Kölcsey egy szót sem
szól,
csak
meren
A
személyi
nézi Berzsenyit egy szemével.
Mind ennek része van igazságos
tekintet az
egy szonettjét dicsérte,
Kölcsey bírálatában.
a
megtévesztette néha. Szemere
ítéletét is
lebírálta, azt hivén,
mikor
már
tudta
már unta
kritikus volt s
Általában véve
ki.
ki
a
Helmeczyé
Aztán
írta.
s viszont
Kölcsey szigorú
a Kazinczyék sok magasztalását.
sokat
között jegeczesedett
:
hogy
tépeldött
s
emészt kínok
lassan,
Fájt neki az igazság, a mit
kimondott
és soká habozott, mieltt kimondotta. így volt ez a Berzsenyirl írt
bírálatával
is.
Elismeri Berzsenyi világnézetét.
Poétái
nagy
erejét, lángolását,
karakterét
raphaeli
lélekkel
sorokban
«Emmi nékem sem fedi szívemet jég. Láng az énekl, heve forr dalában Ömledezö bség, magasabb csapongás !
Önti 39
Kazinczynak
ki lelkét.))
írja
(1809 márczius
i2-ikcn>.
fantáziáját, tiszta
nyomta
ki
e
KÖLCSEY FERENCZ
A
Kölcsey éles szeme mindig meglátott valamit
sohse
írt,
és sokat
Sok
igaz van gáncsaiban
A
sokat.
küls formával
Szemére
is.
akármit
sorok valóban jellem-
vetette Berzsenyinek üres
sok gyönge
ifjúkori
dagály vádja alapos
egy Berzsenyivel rideg és
s
az
igaz,
is
zsenyirl, akkor
meg egyenesen anachronismus az epe öntötte
magát, hidegláz emésztette
bárdolatlanul
tört
Nem
érezte jól
is
szidta
s
ki
Eszébe
így mert vele bánni. Haragja
ki
bokrot. Cseppet se
a
el.
volt.
s kocsija is fölborult vele.^°
költ, a
jutott a szótlan fiatal
sophistát, mint
fejezi
mai szempontból se lehetne így beszélni Ber-
egyszeren
Berzsenyit
mert a dicséret
mert gúnyosan
az,
is
köl-
Mégis így bánni
hogy annál ersebben
élére,
végs hang
s a
A
be a bírálatot.
hogy Berzsenyi
kiforrott.
túlzott ítélet volt,
mintegy oda van dobva a kritika kövesse a gáncs
mégis kiadott
s
való visszaélést és költöietlen tájszólá-
tészete már megállapodott, végképen
egész
s
adnak a Berzsenyi karakterébl, bár nem mindent.
dagályát, szükkörüségét, versét, a
E
ürességet a papirra.
vetett
zk
el
57
félszemüt,
a
volt
a
méltóságos.
garázda Felelni
akart rá s nekifeküdt az aesthetikusoknak, különösen Jean Paul-
nak és Hóménak, hogy megadhassa a méltó választ Kölcseynek. Kazinczy bizonyos fölénynyel nézte a
vitát
s
csendesítgette a
haragvó költt.^' Bizonyára sokan voltak, kik nem adtak igaza
maga
Kölcseynek, de Berzsenyi
Hetet-havat összehord benne és védi a saját verseit, a mellett
az p.
dologhoz
a o.
tartoznék.
mikor
fejtegeti,
meg
tárgykörét
rozza
hog}s
Egy
rontotta
f
s
védekezése
meg
cseyvel. 40
vitába
Kölcsey
Kazinczynak
írja
másban neki
és
De
ez
mellett.
igazi gavallér
is
igaza
Tört. Életr. 1906.
van,
deczember
hangon 41
is
igazi
hogy
is,
szóáradatban és
elmondva. Döbrentei
is
Ki akarta békíteni Kölfelel
rá
:
«En tet nagy
Levelei Berzsenyihez (18 17 október
i2-ikén és október i8-ikán).
13-ikán).
Magyar
hog}^ dicséri
egyéniség mutatkozik abban
Berzsen^'i
(1820
az,
a Kölcseyéit szidja, mintha
személyeskedésekkel megtzdelve van a
a dolgot válaszával.
minden költnek egyénisége hatá-
kinek mik a kedvencz tárgyai.
beleszólt
el
8
VERTESY
58
költnek hittem és hiszem
nem
ellen neheztelést
.
.
JEN
Bennem epe
.
nincs
.
.
.
Berzsen3-i
Most már ö kere-
tartok. » (1831 okt. 21.)
kedett fölül végképen.
Ám nem
tudott írni többet
ol3'an
hanem vénül
ódákat, írt
tönkretette
akaratlanul
fejjel
czikkeket
dilettáns
a
az
magát
adta
verselésrl,
a
rag^'ogó
csillogó,
aesthetikára
még
meggyülölte
kedvében
Elborult
pazar színben
kritikáról,
hiúságában,
agyonsebzett
Berzsenyit.
és
vergdött
Kazinczyt
is.+'
Kölcsey munkáival, egyéniségével tekintélyt szerzett magá-
nem
nak, de
ennek. Áldozatok
örült
meghalt,
1836-ban Berzsenyi változott.
esztendk.
A A
dete, a csalódások, a
melyekre a múlt megtanította
egyszer
volt
az.
tette
fejld
a
Berzsenyi
a koszorút
le
melyben Berzsenyi
kort, a
fejld
költészetet, a
kritikát.
Ö
a hasznot, mi ifjúkori tettedbl származik! .
.
Árnyéka az
az engesztel szózat írói
harczainkat
!
nem
Nem
emlékezik.
Emberek valánk
;
Felét
elmondta
járt,
A
mellette
panaszainak,
fájdalom
ült,
hogy Kölcseyben sok ambitió
felöle.
Kiérezni Döbrenteinek
énekeseire
eltemette. volt,
október 5-ikén (Szemere-Tár,
élet
már megszokta. Minden arra
bárha keveset szólt
minden levelébl, hogy tudta a maga írja 1831
vissza-
végigkíséri Kölcsey
vele aludt,
felét
mutat,
42
maradék
szégyeneink azt? Az
miért
útai keresztüljárnak egymáson.))
egész pályáját, vele
ha korunk
s a
békés gondo-
ismerni; s neveinket
mellett,
Korodra
sírod felett zeng
sokára követlek tégedet,
fogja
nevezendi egymás
lattal
lett.
elköltözöttnek,
es
«Osz gyermek,
számláld
.
élt
nagyokat akart
eredmény Berzsenyi elnémítása
akartál hatni?
sír-
Micsoda magas szempontok és mennyi
bírálni s az el
tette,
és szép emlékbeszédében. Igazi engesz-
mély melancholia! Jellemzi a írt,
a nagy
s
életét
volt-e
jára fenségesen
elmúlt és sok meg-
fürtéit kitépték a futó
eszébe jutott pályája kez-
ravatalánál
Lehiggadt szenvedélylyel
tel áldozat
szke
Mikor
körülötte.
úgy megkeserítette. Az igazságért az? És ha az volt, megérte-e?
ódakölt, a kinek
de igazság
már sok id
szigorú fiatal kritikus
Berzsenyi
estek
xi. kötet).
értékét.
KÖLCSEY FERENCZ írói sikerei
aligha
elégítették ki;
59
bántotta,
hogy
tolla is
sebet
vág. Magánélete se volt vigabb.
ÉLET ÉS LITERATÜRA. 18
2-6.
ELS, MÁSODIK, HARMADIK, NEGYEDIK RÉSZ.
PESTED, FETEÓZAI TRATTNER MÁTYÁSNÁL. AZ "ÉLET ÉS LITERATURA.. CZIMLAPJA.
Péczelröl
vármegyébe, sötétsége))
nem Álmosdra
Ádám
is. ^5
tért vissza,
hanem Csekére, Szatmár
öcscsével együtt. Vele jött «a hypochondria
Valamit hasonlított a
lelki
állapota Széchenyié-
4 3 Önéletrajza.
8'
VÉRTESY
6o
hez
De
nál.
vág3"ai,
A
Széchenyinél
föok
a
míg Kölcsey agyára
rejlett,
Homeros
fordítása
az
s lefordította
Ebbe
A
is
magány
Mikor 1815-
eredménye
látogatás
és Ill-at töredékesen.
Il-at
nem
engedik.
Nem
az,
:
ki mellett ifjúi
még
valami
járt.
De
rontották társalgó))
kétség,
mert
hogy mérsékelt
félt,
az
vigaszt
élénkebb
ottani
Harmincz
már
Kazincz}- se volt
sötét oldalát.
Debreczenbl,
a kinek áhítattal írogatott
hévvel tört lándzsát a ((Mondolatw miatt.
müveik
írók és
ki
s
okos volt már és
túlontúl
létére
felsbb lénynek nézte, a
el •+
Pestre ment
a lelkesedés.
és
hit
nagy ember valójában igen gyönge
e
Mmd
tépeldés.
a
1817-ben mégis
talált
ember
fiatal
mindennek észrevette a a ki valaha
a
elszánni,
Lassanként elhagyta a
esztendn inneni
Ott lakik a tettvágy, a
tele.
Gyönge volt és ábrándozó, tehát elhagyta még a tettre. Szeretett volna Pesten élni,
négy hónapig.
életben.
van
önbizalom hián^^a,
az
an^-agi viszonyai
volt,
az,
az,
a
Akkor fölött
hízelkedk
jó fülét és kedélyét. «Kopott pénzhez hasonló sírna
neki
kellett
s
nem
Kölese}-
nem
tudott,
akart
az
Anyagi bajok meggátolták, hogy Pesten maradjon. Vigaszt
merítni visszatért
a
Együtt voltak
lassú évek
lovakat
Szemere
régi
forráshoz
megint
alatt is történt
akartak
fogni a
folyóiratot
Kazinczy háromszor 44 Kölcsey szavai. 5
s
Kölcsey elvette a minden költk sét
de erre se tudta magát
4
A
fölélénkült.
kísértetekkel
eljártak Köicseyhez.
ott volt
rá
el.
éneket egészen, a
I.
feküdt
volt az egyetlen világosság.
lett.
magát. Képtelen volt
hez.
melancholia
lusta
a
agyonhajszolásában
belefáradt.
dicsvágy,
lenni.
idegek
az
reményei tárgytalanul haltak
Szemeréék laka
ben Szemere meglátogatta,
A
vergdés, mint a haldokló madár-
a folytonos önkínzás és
:
JEN
Kölcsey önéletrajza.
Lasztóczra ment Szemeréeszméiket
kicserélhették
s
egy és más
meg,
benézett
az
újfent.
az irodalomban s
Múzsa szekerébe, hadd
indított is
:
«Élet
hozzájuk.^'
és
törjön
k
elre.
Literaturát.)>
Bókokat akart
hal-
KÖLCSEY FERENXZ
öreged gyermek,
lani az
köré
kellemetes, édes beszédet és kiárasz-
olvasmánya, sok
tani sok új
fzdik
az új
6l
eszméje tartalmát. Erezte, hog}'
új
magyar irodalom
nem nézte a Homeros fordítását.
Szemere
se Kölcsey, se
megmutatta neki
De már
és a nyelvújítás.
A
Kölcsey
szemmel.
régi
nem
mester
volt
el-
ragadtatva tle.
A
mai olvasónak ez a munka ismét csak irodalmi emlék, de
azon
kor
múlva
jött
munka
s jól
Szabó
a
ki
olvasható a
ma már
pedig az
helyt
is
az ö
maga korában. Ma már
üres
ma
elavult,
gába.
visszaél
s
sohasem
Kazinczy magát
volt,
verselés
a
egyszer,
si,
adni,
sikerült,
merészeknek
látták
tisztán
találták.-^''
futott
hibáit.
írta
úgy mint embert. megnyílt
az
A
Kazinczyt
dictatort
érczvilá-
a mit
nagynak, bár
hitte
Nyelvbeli újításait
örvény köztük,
is
olyan
egykori mesterének,
félre .. .»,
szeretettel,
gyöngéire,
úgy mint
hiúságán sebzetté
bár
a
meg.
levelet írt neki,
meg
hogy: «édes Uram Bátyám, ne értsen ragaszkodással figyelmeztette
utat,
:
Valóban Kazinczy messze
szépen és becsületes szinteséggel
ezzel
régies
de megmutatta az
mfordításban
kivált a
De
szabadságaival.
valami jelentset
tett
is
itt
ment már. Kölcsey Lasztóczról három
írót,
hogy
érthet,
új volt s
János annyi dicsséggel
Kölcsey és Szemere
nagyon
meg
visszavigyen a pásztorok és harczosok naiv
Kölcseynek nem
késbb Arany
élvez-
Voss zászlójára esküsznek,
a
akkor
nyelvnek régiességet akart nyelvet, a mi
is
sem
az
modorában kezdett Homeroshoz. Fordítása sok
magyartalan
Kölcsey
Harminczhat év
volt.
István Iliasa, becsületes, lelkiismeretes
het. Makacs philologusok
Kölcsey
dolog
mérve, jó
igényeihez
még nem
meg
s
volt látható,
mint a Sully-Prudhomme «Törött vázáján ». Vályi
Nag}^ Ferencz
is
fordítgatta
neki megmutatta a Kölese}' kisérletét.
nem
volt
46 U. o.
meg
Homerost Szegény
s
Vál3'i
az az öröme, hog}^ nyomtatásban lássa
Kazinczy
Nagynak
meg
for-
VERTESY
62 dítását,
átvett az
a
maga
Csak azután
meghalt elbb.
megütközve vette övébl.
jelent
az
hogy Vályi Nagy több
észre,
A
JEN
nem
halott ellen
meg
Kölcsey
s
sort szó szerint
akart nyersen föllépni, de
igazát követelte. Szemerét szólította
föl,
hogy
«TudoGyjte-
a
mánN'os
tegye
ményben))
M
H
E
közzé a plágiumot.
Szemere habozott,
i
L
Á
I
z
s
A.
tartott Kazincz^^tól,
fordította
a kinek
része volt
ebben
elbb
s
közölte
VÁLYI-NAGY FERENCZ,
vele
dolgot.
a
Kazinczy nem
Sáros-Patakon Exegftica Theologiát, Egyházi
jött
szokott
zavarba,
édeskés modorában
Törteneteket, Görög- Lileratúrát tenitó Professor.
azt
hogy
felelte,
Nagy
Vályi
szépnek
Kölcsey
a
fordítását,
hogy csupa letbl
oly
találta
tiszte-
átvette,
kü-
lönben se sokat vett
ELS I.
De Kölcsey ezzel nem érte be s Ka-
—
át.
KÓTET.
— XII. .0
ÉNEK.
zinczynak az egész
SÁROS.PATAKO.\, Nyomtatiatütt N'ádaskay 1
29.
8 2
András
Az
«Elet
és Literatura)) 1826iki
VÁLVl NAGY FERENCZ HOMER-FORDITASANAK CZIMLAPJA.
zétette az összes idevágó levélváltást.
pörben
barátságával ajándékozta meg)). sliterátori
rosz-
szúl esett.
által.
1.
volt: Fáj neki Kazinczyval
vita végtelen
«
Az
lenni,
évfolyamában
végre Szemere közutolsó szó a Kölcseyé «a
ki ifjúsága
Kezemet nyújtom
reggelén
az engesztelésre
pályánk els bajnokáért kevesebbet tennem
nem
lehet.
KÖLCSEY FERENCZ
Ez nemes szó
63
volt s látszólag megtörtént a kibékülés. Való-
jában soha. Kazinczy nem tudta megbocsátani.
A
Kölcsey
fenekén
lelke
maradt némi neheztelés. Bán-
is
totta ez a mérhetetlen hiúság és a felsbbség,
a mfordításokkal
mfordító
:
De
fordítása.
méltóságos és nem
is
adta
a
bírálat
csak
ki,
a
Lasztóczról SzemeréveL együtt jött
feketévé
lett.
vívódás
bérelt s a
de
Már klastromot után
nem is
kimutatta,
mivé
hangja nyugodt és
Kazinczy halála után.
Ádám
Pestre.
öcscse
rossz
gazda
már
el
ért
volt
nem
a szó szoros értelmében.
47 önéletrajza.
Minden áron
szívesen választott volna.
nem
Bodrogon hajózott Tokajig. Tél
Kölese}' most
magány
föl
volt lehetséges. Lelke egész
hazament. Elfogatot
id. Karácsony eltt egy nappal
hozta.
igazi jó
akart bántani többé senkit.
ott szeretett volna maradni,
havi
mit Kazinczy
PEST 1821 BEN.
30.
Nem
a
Pedig ö se volt
agyonfaragta, nyeste, szépítgette az eredetit. Kölcsey
Kazinczy
a
tanúsított.
egy Pindaros-ódát és sorrólsorra
kikeresett tette
szemben
Se
kapott, volt,
Pár
csónakot
ünnep eltti
haza Csekére.^" s
jószágait
mozdulhatott.
nagy zavarba Elborította
a
társaság, se kultúra, semmi.
VERTESY
64
A
JEN
gazdaság nem érdekelte. Ádámot szerette ugyan, de az ö
nem
társasága
kárpótolta veszteségeiért.
így
évet
kilencz
élt
(1818-1826).^'
Cseke szép hetyen a
Egyfell a Tisza
fekszik.
máramarosi
a
hóbérczek
s a látóhatárt
Földje
szegélyezik.
másfelöl
foly,
Túr; egyfell nagy erdk, másfelöl nyílás esik
terem
fölösen
mindenféle vetést, kaszálója hasznos szénát ad, legelje bséges.
De
kora tavaszkor a Tisza gyakorta kiárad
borítja
A
zöldel
a
el
Kölcsey-ház
tekintélyes
vad
de
Szép,
határt.
nemesi lak
szürke habjával
s
magányos.-*^
és
el-
szobával,
öt
volt,
szobával és elcsarnokkal, tágas udvar és kert.^°
És
folyt
tovább a költ lelkében a tépeldés és önkínzás eg3Te ersebben. Valódi kolostor volt szá-
egyre mélyebben,
mára
a
pipa,
se
férfi
Úgy
Kölcse3^-porta.
semmi
anekdotát
ha sikamlós
elpirult,
kevés vidámság volt benne, ez évek
belé
alatt
mikor az udvarból se ment
Volt egy év,
Se
mint egy barát.
semmi szórakozás,
társaság,
korában
élt,
ki.
bor, se
mulatság.
Érett
hallott.''
A
mi
kellett fagynia.
Olykor estétl
hajnalig járt föl és alá a szobában, néha dolgozva egy keveset
néha csak gondolatait kergetve és
mellette,
gatva.
Közben egy-egy csésze
bágyadni érezte felé kelt föl.
A
is
szobaleveg
Olykor hajnalban feküdt s az
álmatlan
éjek
különben nagyon rendesen
tak neki, de
vezete
testét-lelkét.
jó volt,
zaját
léptei
kávét vagy teát
fekete
élt
hall-
ivott,
ha
és dél-
le
használ-
aligha
s úgylátszik,
szer-
mert sohase betegeskedett. Teste gyönge
volt,
mert se vadászat, se lovaglás, se gyaloglás nem edzette, haja hajdan
ers hangja tompává
korán
kihullt,
valója
szívós
maradt
s arra hivatva,
48
Ez esztendk nyomán.
volt
s lelke
adatai
a
mindvégig ön-
és
Szirmai
Antal
:
Szatmár
vármegye, n. kötet (Buda, 1810). 5° Müller és Vahot Nagy Képes Naptára 1857.
5
'
Obernyik Károly
házi körében (Munkái,
49 Kölcsey levele Kállayhoz (1815 októ7-ikén)
szenvedés
de egész
alatt
is
ép
hogy valaha igazán lobogjon.
életrajza
ber
folytonos
mélyült,''
5^
Hogy
hangja
volt,
ifjú
Kölcsey Ferencz
ív.).
korában
Kállay
írja
már tompának mondja 105. szám),
:
(i.
ers, m.i,
cseng
de Kossuth
(Pesti Hirlap 1842
KÖLCSEY FERENCZ
Nem
zordult
el.
beszélni
gyermek
Nem
alig tudott.
is
miatt, de
Ez idben magához hozatta testvére leányát,
A
Kölcsey Lenkát.
úgy
Ádám
zárkózottabban
élt.
egyetlen
volt
megházasodott
ég
.
.
.
hiánya
élet
még
ettl fogva Ferencz
s
«Ismét szíváldozatokat követett
Az
neki.
fájt
el
magán.
áldozat szinte
lett.
Folyt tovább a magányos
még
még
ki
gyermekeket.
Visszaadta Lenkát, pedig végtelen
rögeszméjévé
idtöltése,
panaszkodott a családi
látszik, szerette a
1823 végén
65
Jellemzk gondolatai:'' «Az
élet.
mely így gyötörje magát, mint az enyém, talán Érzem, ez engem megemészt elbb-
szívet,
senkinek sem adott.
utóbb. lenni
De
hová.
míg
Hadd emészszen. Ol}^ idket élünk, melyekben sokáig nem óhajtunk. » Egyszer megígérte, hog}^ elmegy valaaddig két-három
egy alma
fájáról
«De sok
óra van.
leesik.
Nem
történik azalatt,
bizonyos, ha megyek-e ?«
Következett egy olyan esztend, mikor már az udvarra se
ment
A
ki.
melancholiának keresi
szereti és
a
is
szabad
több
fajtája van.
természetet
s
Sok melancholikus kék
a
zöld
ég,
fa
mindig enyhít hatással van a kedélyre. Kölcsey kevéssé élvezte a szép vidéket, pedig ködni.
A
lévén, tudott volna
bezárkózott embernek
Odakinn
fogolynak.
aratás, szüret
aztán újra is
költ
—
aztán a
megcsörren egy ég,
éjetszaka
is
kicsit
aztán látni,
tél
a
hosszúk az
munka
vetés,
:
—
elfogadható
az ablakon
hogy rajzolódnak
53
oka se volt s lesz
Onpanaszok. (Munkái,
Magyar
nehéz esték,
Tört. Eletr. 190ö.
keresztül
látni,
mikor
csillagok az ég boltjára és
Egy évben háromszázhatvan-
a költt a szobában, a négy
petyhüdtsége
test
cséplés,
mikor vég nélkül csepereg az es, néha
ötször lesz virradat és este és ez a sok éri
szántás,
következik, a hosszú
a holdvilág be-benéz az ablakon.
odabent
esztendk, akár a
mikor a szellk lendültével az ember vére
tavasz,
derül az
folyik
benne gyönyör-
rá.
A
lélek
egyszerre
mind
virradat és este fal
között.
És semmi
bágyadtságából
folyik a
testi-lelki baj.
x.)
9
JEN
VÉRTESY
66
1826 telén Szemeréné a közeli Surányba
hogy menjen
Kölcseyt,
angyalai voltak. Újból életre
gondolkozott
sott és sokat
szenved
Kölcsey szónoki biztatja,
volt újra.
:
a végtelenig mélyítette örökké
s ez
barát
a két jó
pál3'ája
st már drámát
De Kölcsey
kezdettek a kezdett.
Szemere humoros
kezdenek
Odakint
írni.
magát
kiragadja
újból
érni
dolgozni
tervelt,
kezddik.
itt
jó
Kilencz év alatt keveset olva-
kelt.
Most kiragadva a magányból,
lelkét.
magány gyümölcsei gokra
jött s kényszerítette
Szemeréék mindig a Kölese}-
vele.
a
is
dol-
tavasz
körbl
baráti
és hazamegy.
csodás
Sötét esztendeiben iránt
Majdnem
táplál.
több
vonzódás,
a a
mit
a
Szemeréék
de megfejthet
barátságnál,
a
magányosságból és Kölcsey rendkívül finom kedélyébl. Szeme-
még ersebben
réné talán
Szemeréné kedves
tanak levelet.
csügged
korholja Ferit, az ö
Kölcseyt asszonyka.
ném
hog}'
>'
5
hat rá, mint az ura.
még jobban Valami
Szemere eltt
neve a
is,
ki
volt-e
szívét
gyanú az
a
gyönyör,
elégikus
biztatja és
+ >
villan
név,
Péczelen
ébresztett, a
az
föl
a
szke
emberben,
mel3^et
kapta
elhallgat
meg? Vagy
a
mi barátság és becsü-
hangú emlékbeszédet
mel. Szilajnak nevezi
intette
lényed szeretetbl volt
te
engem
érteni ...
legszentebb,
nyílnak
ír
benne szíve fájdalmát
emelni Vilmának. Vilma
vissza
szve
róla «Vilma» czím-
s
örök emléket akar
t
az
elsülyedésbl
...
A
sokaság nem fog
Mi gondom nekem a sokaságra
legtitkosabb
érzelmei
csak
lelkem
?
.
.
.
Az én szívem rokonai eltt
feb).
Távol legyen tlem a gondolat, hogy azt akarnám Kölcsey tudatosan szerelmes volt legjobb barátja
5>
Szemeréné levelei Szemere Pál munkái közt. r. Szemere levele Kazinczyhoz 11813 augusztus 17-ikén).
$(•
Önéletrajza.
)4
vál-
Mikor Szemeréné nem sokkal utóbb (1828) meghalt, Kölcsey
lés?'^
liog}'
is
odakötötte Szemeréhez ez a kis
másik, a ki benne mindent
«A
barátját.
halvány
a Vilma
bátor hangon
és
k
Néha
állítani,
felesé-
KÖLCSEY FEREN'CZ
De
gébé.
6^
Kölcsey magányosságban túlfinomodott lelke meg-
a
érthetett olyan
rezgéseket
se tudott volna
kifejezni.
Ö, a
szerelmet
a
ki
formában érezhette a
ismerte, olyan eszményi
asszony áraszt a
más nem
a miket
is,
férfira,
hogy rázkódás se
rugót
adott
meg3-ek
.
.
bág^'adó
lelkének
.
.
hatást, a mit az
közelléte vonzotta
De még
.
keblében.
történt
Tiszta maradt, mint a harmat, csak az ideál és
maga csak könyvbl ért s ö
így
messze
is
.
Ez évek
alatt irta versei
java részét.
IV.
Kölcsey a Kazinczy iskolájához se
A
vehet mereven.
Kazincz}- volt
Kazinczy
els mestere,
de ez semmikép
tartozott,
iskolájához
tle
átvette
mert
tartozott,
az általános
nagy szem-
pontokat, a formai csinosságra való törekvést s a lelkesedést a
német
Goethe
költök, kivált
mint a német költk nyomán),
közvetlenül,
ban
Az
idegen
hatás
érzelgésre
is
magyarok közül jóformán
és
epikájá-
sem.
többnyire gyöngébb verseiben érzik.
Ural-
a
és a melancholiára,
nag}'
:
hajlam
az
néha keser humor, néha erl-
kedv és ers hazafiság. Elete verseiben visszatükrözdik
tetett
lelke
er
lassan
tépeldései sugallják mélázó verseit, sehol sincs benne szenvedél}',
és
emésztdik
tér át, zendül
föl
általános
lesz vérbeli
magyarrá.
lángolt
a
mint az
az életer.
az egyetlen szenvedély társa se
a
meg benne
elbb
sága
Goethe
egy
Bürger,
kodó vonásait levonhatni egyéni jellemébl
bús
aztán
egy kevéssé, de lyrájában inkább Matthisson,
inkább
igazi
Eg3'éniség
megérzik a görög hatás (nem annyira
volt föltétlenül. Versein
Schiller
Csakis ennyiben.
iránt.
is
emberben
sincsen,
az igazi szenvedély hangja. Hazafinyilatkozik
meg,
Akkor, mikor az emberben a hazaszeretet.
hazáért,
hol
Csak mikor a hazafias h-rára
szólamokban
:
a
a
kik
Ilyen
is
késbb fölébred
ervel egy kor-
pedig magj'arabb
jellemek 9'
voltak, mint
más
ö
Csokonai,
:
st
Berzsenyi,
a
tekintetben ezek kiválóbb költök
egyik fejezetét
pál3'ájának csak
g3'önge verset
is
A
még
versei
Ifjúkori
Kevés bennük az érzés
írva.
formákban
klasszikus
római ódákat
csak az
egyénisége
maradt elég benne.
sok az utánzat.
és
meg
is
vannak
reminiscentiákból
próbálkozik
is
Sok középszer,
költ.
pillanataiban
is
nagyrészt
Kezdetben
görög epigrammokat és
:
Divatos formák és divatos költk sugallják
ír.
s
megrázta az ö koszorúját
felejtés
de a hervadó levelek lehuUtával
Egy
Kisfaludy.
Kölcsej'nél, de Kölcsey
is
teszi a
szerencsés
ihlet
tudta ütni az igazi hangot.
két
ma már
a mit
írt,
de az
tesz érdekessé,
is,
JEN
VERTESY
68
:
a
görög anthologia, Horatius, Anakreon, formák az óda különböz
A
mértékei és a szonett.
Ennek
irodalmat.
egy finom
ötlet
az örökké
fiatal
Ámor,
mit
valódi
a
és borús
galambja,
meg
költt
ezt a
írta,
Addig azonban nem Szemeréhez
szerelmes
a
írt
is
a
a ki
a
ifjú
sabb
érzés,
A
mélabújával
akarta az
« Bordal »,
a
« Borkirály »
és a
volt se pipás, se italos ember.
dalokat
ment, hog}^ pajkos szerelmi
írjon.
önéletrajzában végigrezegnek elmúlt szerelmei
f
szerelem a lyrai költk
mert
szobra,
magyarázza meg,
olyan gyöngéden, a hogy a szálló fecske a tó vizét szárnyával.
görög-
legkedvesebben. Verseibl
utánozni
nem
A
töre-
gonosz, pajkos kis
Csak a kor
így lettek a
érzéseivel.
«Pipadal». Ezeket ö
árad.
többet.
a
minden verse egy-
dalai,
vén poéta és különösen
rózsaillat
minden áron
s
tért vissza
voltak
ötletei
a Kypris
:
szitt ihletet
(«dévajság tónjaw,
sok volt az irigye
örökített
kábító
hogy Kölcsey
hangulatnak
De Anakreon nem
elérni.
szellemesség páratlan
ebbl
is
elárasztották anakreoni dalokkal az
pajkos
a
mint nálunk nevezték) kedtek
német irodalom
nyomán
sokszor. Klopstock
mindenkivel
közös
s
tárgya a
;
üti
a legáltaláno-
legegyénibb,
mégis mindig másként nyilatkozik meg. Kölcsey
meg mert
mereng magá-
nyában megírhatta volna szerelmeit vagy inkább szerelme emlékeit
Nem
versekben,
a
melyek
finomak,
mint a pókháló szövete.
tette meg. Költészetében a szerelmi lyra elég g3'önge,
még
oC^ ^^
7^^
^'"'
/
.^.víéilíJ
^'vví^
31.
—
-''^
-'^-
KÖLCSEY "ALKONYI DAI.»-ÁNAK KÉZIRATA.
'^'
"^
VERTESY
70
nem
ha
is
hasonlítiuk össze a
Még
érzéseivel.
valami
fájó,
Ez
mel.
keser
mer
koszorút font
A
se
tudott
ers
hangokat adni,
igaz
«Laurához», «Holdhoz»
«Ideál»,
Matthisson
kinek
a
volt,
az ö planétájuk,
czím-
stb.
bírálatában
Schiller
mely koszorú ma már
fejére,
szilaj,
mint az szi szél zúgása az éjsza-
sóhajt,
írt
holdvilág volt
teljesen elhervadt.
a mi azóta örök
simboluma
a sentimentalis költészetnek.
lett
Annak
más
a kornak
mesteri szerkezettel,
lyek
igaz
lebeg,
volt a költi
Legkitnbb
felé törekedett.
rajzával
ideálja
:
tiszta,
:
költészetrl Kölcsey
is
talajra
lépett,
és
s a
muzsika
Van
hangos.
a
szenvedé-
lyrájában a légben
mint a
volt,
fényes és hideg. így gondolkozott a
az azúrban szállongó felhk közt járni,
:
mert a föld durva
eszményiség
képviselje, Schiller, ki drámáiban
bevégzett jellemíestéssel
reálisabb
az
eszmeiség legigazabb kifejezje
testnélküli
Muttorn királynje
«
Himfy vagy a Csokonai
az érzelgésnek
kában. Verseket
JEN
sphaerák zenéjét neki
egy
igen
hallgatni,
mert a
jellemz
töredéke,
földi
a
Szerelem » «Ne, Múzsa, lantod reszket húrjára
Ne
jöjjön
semmi durva, semmi
Szennyetlen
áll
rút;
a Grátiák oltára.
Hol nyitva minden szépnek van az
A
tiszta
út.
költ fzhet csak magára
Örökre hervadatlan koszorút. Melyet remegvén
szz
kezek fonának
Ékességül piruló homlokának.
Ez
volt
a
kor kivánt
költje,
a
kit
epedve vártak, mint
marquis Posát. Ezek a stanzák voltaképen igen szépek talanul
verselve,
res, de ragyog. mythologia dik),
(a
csinos
A
kissé-
lelkesítette a poétákat, a
görög
mi után Schiller olyan
de csak a formák
Oczeán habjaiból
gyönyör
tiszta szépsége,
meg, a görög szellem eltnt. Kölcsey az
kikél
kifogás-
magas gondolatokkal,
nyelven,
görög világ
:
is
versben vágyó-
a ragyogó nyelv maradt
Venusról énekel, a mint
KÖLCSEY FERENCZ
7I
«Aran3'haj, melyhez csapkodó hab ére,
Sötétesen simult
el
Epedt szemérem
ült tekintetére,
vállain,
Félénk mosolygás lengett ajkain.
Ez a Kölcsey Venusa, az eszményi szerelem szzies nje, nem a Homeros, délyes
Anakreon örökké ölelkez, szenve-
az
gyönyör «aranyos
és
nagy költk ennek
A
Kyprise)).
maradt, a mint az egész költi irány igazi
isten-
hangulatnak
a
Magányos hangulata azonban
töredékben
hamar eltnt, mert bár
is
kifejezést adni, hiányzott alóla a föld,
vers
is
tudtak
megragadó
melyben gyökeret verjen.
sugallt neki
egy olyan
dalt
is,
a mi csupa természetesség és valóság, ez a «Panasz)). «Jaj
nekem
Verset
A
s jaj
annak, a
búmra
írni
ki fáklyát
ki
engem
megtanított,
gyújta képzetimnek,
S
lágy szívembe fuvallt gerjedelmet,
A
kegyetlen
!»
Mindjárt a bekezdésben valami ol3'an kedves van,
a
a
nyelv
milyent is
mindenütt
s
Kölcsey
megkap.
nem
fejezett
sehol
ki
és
itt
Maga
máshol.
Kölcsey ugyan sok gondot
nyelve soh'se köznapi, de
szinte bú
fordított
majdnem minden
rá
sorát
valami színes kifejezéssel zománczozza meg, ez az a szinte keleties
gazdagság, a mit kortársai közt csak Berzsenyinél és
késbb
Vörösmartvnál találunk.
A
költ csak
után és
—
itt
lantot és
dicsséget
kér.
igaz színekkel festi csekei
«Ülök én ím a hideg
De
eljön a tél a
magányát
falak közt.
Ablakom tábláján csattog a szél, S nincs fa, mely lobogna tzhelyemrl, Nincs piros bor, hogy hevítse keblem, S ajkaim közt elhal a kel dal.»
E
sorok búskomorságát újból
földeríti kissé a befejezés
«Szép Apollón, szke fürteiddel
Szánd az énekesnek durva És nem adtál
fát
sorsát.
ha tzhelyére,
nyár
VÉRTESY
-2.
Sem
piros bort,
JEN
hogy hevítse
keblét
Karja közzé tégy szelíd leánykát, Csókjain hogy üjra felhevüljön
Bármilyen bús
a
hangulatot
a
azt
vers,
!j>
embernek édes minden sóhajtás; nem
mikor az
olyan sóhajok ezek,
is
hanem mintha
a mik férfi-mellet dagasztanak,
festi,
leán}'
sóhajtaná
^öl-CSEY FE«e^^^. FPT'^^T'"'^ »S^.^
^M»f
kíábta. Jl
Z£
.^ i: IC
£
-
PA
JL..
EI.SO KÖTET.
V'BS.S.
B SlB
HAATixBor xoiraAo adoi.p TVLAraOVA.
3a.
el.
is
De Kölcsey
KÖLCSEY "MUNKÁJI"
ELS
egyéniségében,
a
KIADÁSÁNAK CZÍMLAPJA.
ki
férfi
volt s tudott
kemény
lenni, nincs-e valami lányos vonás épen a szerelmet illetleg ?
Mint jellemz vers,
még
értékesebb lesz ez a legjobb szerelmes
verse.
Még egy más népdal
volt.
úton
is
tudott jutni
el
Jellemz, hogy
ír
képeim engedték, a paraszt
az igazi dalhoz s ez a
errl Szemerének dal
tónját
:
«... ha
találgatám.
sötét
Nehezebb
KÖLCSEY FEREN'CZ
Stúdiumom egész éltemben nem vala rímre
s
.
.
Felvettem valami rímrl
tárg^Tól tárgyra ugráló paraszt dalt, s annak formájára
s
elbb
csináltam dalt,
.
73
a legmindennapibb,
keresetlen
meg
azután úgy nemesítettem
pór kitételekkel
egyik sort a másik után.
így támadt a Hervadsz, hervadsz, szerelem rózsája; mely évekig
csak emlékezetemben
még most
talán
volt írva.»
a
mit
tanak.
«h
a
De
melancholiája
Ugyanez
a
igen
kegyes» vers
a
Ültem csolnakomban, melyen
az
hogy valaha fonókába
«égi vándor» kifejezések bizonyí-
az
merengés és
:
A
is.
és
szép.
Ennek
sóhaj
a
hangulata.
egyszer maradt
is
ill n^^elven
Kicsit túlontúl megnemesítette,
látszik.
és
így
vonzó
másiké
\gy
látszik,
is
Nem
'~
élt;
szelíd
a
hogy bevégzi
"Hervadsz, hervadsz,
Szerelem rózsája
Nem
nékem
kell
Remény
violája
;
Ujjaim csak Nefelejtset szednek
Büs estéjén Bús emlékezetnek.))
—
akár Petfi
De Kölcsevnek
volna.
irta
soh'se
lett igazi
eleme
a népies, csak próbálkozott benne.
Es vájjon milyen
versekbl hámozható de alapszíne mindig
lehet ki ?
a
A
sötét,
filozófia,
a
mi e magányszülte
költ hangulatához képest
változik,
alaphangja mindig borongó. Utat
talál
lelkébe a stoikus filozófia, római lélekkel, «aequo animo) fogadja
a jót és a rosszat «Itt
bennünk
Nincs
Ez az
«Elet«
két
élet a
utolsó
«Küzdésbl», a hol valami sejtelmesen 5
7
a vigasztalás:
felhk körében. sora.
(újra
a
Ugyanezt
olvashatni
ki
kor divatja szerint) ossiani
borongó szabad jambusokban mondja
el.
De
Önéletrajza.
Magyar
Tört. Életr.
1906.
a
lO
ez
VÉRTESV
74
nem
A
Kölcsey
a
költ
igazi
igazi
Az mulandóság
sírni,
s
sírni,
sírt
még
senki
elsülyedt boldogság után,»
a küzdelem hiábavalósága lakik a lelkében
meg
örökké. Hiában kemén3'íti
A
olykor szívét, a fájdalom ki-kicsap
klasszikusok iskolájában nevelkedett lélek
a keresztény vallás vigasztaló erejét, a vallásos
költészetébl. az
e két
vezet
sem ad
Görög
istenek az
ismeri
Emlékezet,
allegóriák,
két génius,
az élet rögös útján, a kik csak biztatnak, de egyik
vigasztalást.
maga
öleljük)),
az
s
nem
vonás hián3'zik
vagy üres
istenei
Erény vagy a Remény
mint
jellemz.
forrna
a
vágya « Sírni,
belle.
legfeljebb
filozófiája,
Mint nem
A
JEN
Hiában
ajánlja a költ,
tisztára látja a jelen
hogy
örömök
a ((Jelenvalót
ürességét. Teljes
pessimismus ez «Hát mért törödöl a világ Sorsán, maroknyi por?
•
Szárad
szölág,
s kihajt a
Lesz öszszel újra bor.» Szenvedél3^es
haragra
a
világ
versében gyúl. Ez az (dgazságw. fol3'ó
soraiból
fölkelt a
igazi
Gazság
fájdalmas
A
gonoszsága
ellen
egyetlen
költemény' szakgatott, g3'orsan
szenvedél3'
tör el.
Az
Igazság
ellen
«Ajkát méreg haboztatta.
És dühödve
S
vívt velem,
eltiporván megszaggatta
Vérrel ázó kebelem,
S hogy ne
látnék vad szüvébe,
vont szemem fölébe S nem rettegvén már tanút. Nyílt bnének tágas út.» Fát3^olt
Ovidius festve
is
színes
megénekelte sorokkal,
ezt,
mikor
az
;
özönvíz
eltti
romlottságot
Astraea elhag3'ja a véráztatta
KÖLCSEY FEREXCZ
A
földet.
Kölcsey Igazsága
75
fölköltözött
is
csillagpályák közé
a
olyan drámai párbeszédben, a
s ezt beszéli el
mint egy
balladá-
költi
módon
jában se tudott megszólaltatni.
A
küzdelmek
földi
nyilatkozik
A
ban.
meg
igazán
sokat vitatott versében, a «Vanitatum vanitas»-
Prédikátor
hiábanvalóságot
dalommal,
hiábanvalósága
soraira
felséges
fejezi ki,
nem
de
hivatkozik
nagy mgonddal
ugyanazt
mélység keser humor
olyan végtelen
hanem keser humorral. Ez
a mi megtévesztette a
s
a
Az
költemény sok magyarázóját.*^
s kifogástalan
a fáj-
az,
egész
formában van megírva, csak egy
kissé keresett
«FöIdünk egy
kis hangx'afészek.
Egy perezhozta tünemény;
A
villám és
dörg
Csak méhdongás
vészek
s
bolygó fény.»
Ez költi és szellemes, de ezeket az ellentéteket így zi hét versszakon keresztül.
érz
Sokat szenvedett és nemesen ménynek,
melyekbl
most
az
A
hogy koszorúba fzzük.
lélek
igazgyöngyöt
termékei e költeválogatjuk
emelkedettsége
lélek
forma tisztasága ad legtöbbjének valamelyes
fényt,
össze,
nyelv és
s a
máskülönben
igazán kis részét fzhetjük a g3-öng3'sorba. Ahnt szerelmi hiányzik belle az érzés
mélység.
elég
De
Csak
mint bölcselked költ,
;
az
néhány
említett
hisz a szerelmet valójában
nem
nyának nem adott elég ers és mély klasszikus tökély
is
kifejezést
meg
keresése fogta
a
nincs benne
költeménye
ismerte ;
s
lírikus,
kivétel.
magá-
hosszas
részben bizonvos
szenvedély gj-eplöjét,
részben az a szenvedély se volt elég ers.
Nem délyre
ékes
ezt
a
szke vagy barna tépeld,
leányzó
lobbantotta
mélázó embert, hanem
a
szenve-
haza.
Nem
közhely volt e szó akkor a költeményben, mint manapság nép-
szerséget hajhászó poétáknál. Az állandó nemzeti küzdelem, jS
Helyesen
magyarázatokat
méltatja
Angj-al
Dávid
(i.
m.i
röviden
összevetvén
a
különböz
is.
10*
JEN
VÉRTESY
76
miben minden
író részt vett, a politikai
életkérdéseket döntöttek
Kölcsey
érzést.
fias
el,
mozgalmak, a mik valódi
minduntalan fölkorbácsolták a haza-
ismerte ezt az érzést, verseiben, leveleiben,
is
minden írásában meg-megn3'ilatkozik. be
visz
A
hazafias
s
lett
igaz
magyar
meg
új
hangot
igazabbak lesznek.
melegebbek,
versei
kuruczvilág emlékei ihletik
igévé
Költészetébe
s fölzendül lantján az a szálló
sóhajtás
«Rákóczy hajh! Béresén
j'-i
hajhl»
Gyzelmet remél «S rohan, mint
ár,
gyzelem
a
Kelettl nyugatig.
A
láncsa zúg, a lobogót
Magas szellk
Egy Ez
a
kissé szónoklás az egész, de
gyúl
hazaszeretet
negyven évet
úgy E pontnál már nem klasszikus stilus
békói
tekintett
Vörösmarty
O, a
lehullanak.
a
s
habozását,
Kazincz3'-iskola
a
Kölcsej^ben
múlt
költje
tétova
A
« Szerelem »
az anyaföldre szállott
ijgy fohászkodik
föl
le,
a
a
ki teljes
lett
költje,
a
egyéniségével Károl}^
Kisfaludy
modernné
és
vált,
kék felhk közt lebeg költje
pogány poéta hív
a mag3'arok Istenéhez
«Isten, áldd
magaviseletét.
legjelesebb
mellett, hazafias lírájával csak olyan
mint akármelyik.
s
csodás ervel lobog. Mintha álomból
régi
elfelejti
már természetesebb hang.
szenvedélyl3'é
igazi
átélt férfiban
ébredne,
hátrafelé
viszik.
meg
lett
és keresztény.
:
a magyart
Jó kedvvel, bséggel, Nyújts feléje véd kart,
Ha küzd
ellenséggel
Bal sors a
Hozz
kit
régen
Megbnhdte már
A Ez nem üres
tép,
rá vig esztendt,
multat s
e nép
jövendt
!»
dagál}' már, e sorokból vér
buzog
Mag3^ar és keresztény- érzést lehel minden sora.
és élet árad.
A
történelmi
KÖLCSEY FERENCZ áttekintés
utolsó
77
nemzet múltján tömör és ervel
a
soraiban
újra
az
Istenhez
úgy zengenek,
a vers-sorok
emeli
teljes
imára
mint az orgona
az egész, mint egy középkori templomi ének;
kulcsolt
zúgása;
mint
a
s
kezét,
oly
szép
semmi más érzés
nincs benne, csak a múlt tudata s hit az Istenben.
Az
a Kölcsey dalolt most már,
vett a politikai
küzdelmekben.
A
a
ki
minden erejével
részt
«Tisztújítás» frisskedv sorai
0'^Ji^f-<'^y*c-t*t
33.
AZ ERKEL
F.
MEGZENÉSÍTETTE "HYMNUSo KÉZIRATÁNAK KEZDETE.
épen úgy közvetlen érzésbl fakadnak, mint a Zrínyi két
Ebben
nem dása,
a két dalban ismét vigasztalan fájdalom szólal meg, de
dala.
már
üres búsongás, se általános érzések szenvedélylyé magaso-
hanem
Mer
a hazafi szenvedélye,
ég
fájdalma, aczélos haragja.
változás az egész. Mythologiai képet
milyen eleven és reális ez a kép:
Odysseus!
Itt
is
a
használ csillogó allegóriát:
«Honnan
a hír felszáll s arczulatja
Lángsugárit távol ragyogtatja,
S
itt
hazája után
fényt a
kés
századokra vét.»
is
használ, de
síró,
bujdosó
JEN
VÉRTESY
78
De mennyi er
ezekben
valóság
és
pompás,
a
színes
sorokban
De
Zrinyi-dal
két
a
Az els
egymástól.
különbözik
is
hangja a tengermély fájdalom elégikus szava, a másodiké a zúgó szenvedély után a tompa lemondás. Utolsó sorai a betel, kérlelhetetlen, igazságos végzetet felségesen festik
«Törvényem él. Hazád Szülötti bnein leszáll
nem
Szelid sugarait többé
Az sz apák
öncsillagzatja
nyugtatja
sírhalminál.
És más hon
négy folyam
a
áll
Más szózat és más kebl nép S szebb arczot ölt e föld kies
Hogy kedvre
gyúl,
Ezek a költemények az
magyar könyv
Az Csak
lehet
Addigelé
nem
Talán Kölcsey
nem
lett
Goethe
érdeméül volt is
Petfi «Talpra magyarja.»
Kölcsey
költészetben
magyar
jobbakat
költ,
ha
ír,
Schiller
szép
a
ki
késbb
gyönge.
határozottan
hogy
fölhozni,
volna akkor sem. Végre és
gyöngyök. «Hymnusát)) minden
«Szózatja)) s a
elbeszél azt
>*
nélkül tudja. Ezt kivüle csak két költemény érte
Vörösmarty
el: a
határa,
bájkörébe lép.»
ki
igazi
partjára,
csapáson
új
balladákat él,
írt
balladáit,
olvasta
volna.
de sok különbség
voltak eltte példák
is
haladt.
Bürgert,
:
olvasta
olvasta a
skót balladákat és spanyol románczokat a Herder átültetésében.
Csak nálunk
volt az
ösvény
De már néhány év múlva
töretlen.
Kisfaludy Károly gyönyör balladákat hatás
alatt
gondolunk,
készült
«Álmadan
hanem
a
«Budai
ír.
királyraw,
Nem
annyira a német
«Karácsony-éjre»
harczjátékraw,
a
stb.
«Sastollra»,
a
«Bajnokdíjra», a melyek minden ízükben eredetiek, magyarosak s szinte
tavaszi jókedv
költészetét.
5
9
tölti
De Kölcsey nem
el,
volt
mint Kisfaludy Károly egész
elbeszél költ.
Csak a szerencsétlen abájkör» szó zavarja
a hatást.
KÖLCSEY FEREXCZ
Utánozta az
ismert
ió
is,
(«Lenore»,
németben
gáncsolt
dicsért és sokat
(«Róza)))
Schillert
Messze mögötte maradt ennek
inkább Bürgert.
dalmas
balladákat,
79
elbeszél
meg
s
volt tehetség
tudja ütni
«Der wilde Jágerw)
s
A
is.
még sokat
ha hossza-
;
az erösebb húrokat
humor
a
és
iránt
is
van egész-
is
séges érzéke. Kölcsey átvette tle a szélesen részletez elbeszél
nem
hangot, de a drámait nem. Különösen a párbeszédek
sike-
rülnek neki, a szónokias eladás, a magyar költészetnek hosszú
idn
megöl
át
A
hibája, keríti hálójába.
mi népszer ballada-
költnk, Garay János, szónokias az unalomig (szónokias különben mestere, a híres ühland
Arany
jó balladákat egész
És micsoda világ
{«Szép Lenka))), törökök,
elszánt
h
:
egyedül igazi
Kölcsey
elbeszél
szeret, mint Hero
magyarok
költészete
és
fenevad módjára
és
gyermekg3'ilkos
hölgyek,
romantikus ködképek
mit
a
az,
vitéz
írt
Jánosig.
Árnyékképek. Két
föltár?
Kisfaludy Károly
is).
bukott
szerelmében elsorvadt
s
Leander,
dühöng
lány,
üres
kísértetté vált
lovag, az öreg remete stb.
Természetesen nem mind egyforma érték.
A.
jobbak közül
«Vérmenyegz», legalább kerek mese mind kett. Kisfaludy Sándor «Dobozija)) — bár szinte gyönge
való ((Dobozi)) és a a
költemén}-
—
valamivel jobb a Kölcse3-énél, valamivel több benne
a szenvedély. Kölcsey nem tudja a helyzeteket sem kevés olyan sikerült sorokat
zben»
beime, mint a «Vérmen3'eg-
találni
az ara leírása
«S az könny, mint Tánczát vlegénye
—
esti szellet,
mellett"
Szíve olvad, arcza ég
Pártájában
Az
jól festeni
lejti
—
még.»
egész költemény meg\'illan valamikor
véletlen találkozás-e vag}-
maradt támadja
«
sem
Öldökl angyalában »,
meg
a pogán}-.
Olyan
— hol
még — nem
tudni,
Arany János töredéknek szintén a men^^egzs népet
az
e két vers
eg3'más mellett, mint
VERTESY
8o
templom homlokzata
az aeginai
még nagyon szegények
JEN
s a
Phidias mestermvei.
voltunk.
Van ezek közt egyébként egy olyan mellett
az
—
is
—
minden érzelmessége
kedvesen derült románcz, mint a wZáporw,
«Endymion»
de ott
minek mesterkélt nyelve és eladása már
a
is,
Akkor
a paródia hatását teszi.
Ezekben a kudarczokban része van a Kazinczy iskolájának
De olyan igazán újra meg újra föl-
mert nem volt benne se er, se természetesség.
gondolkozó és tanult költ, mint Kölcsey, hangolta
lantját
Elete
környezete
és
végigpróbálta
s
a
legkülönbözbb húrokat.
nem hagyták egészséges ösztönét teljes de egyéniségét nem lehetett egészen Mikor Vörösmarty felséges nyelv eposzait meg-
virágában érvényesülni,
üvegházba írta,
zárni.
Kölcsey
is
hasonló kísérletet
tett:
egyik a «Szondi», másik
a «Kölcsey», egyik tizenhat, másik tizenhét sor, de valami ékes a nyelve
Van
!
aztán egy csaknem ismeretlen kis verse, «Balassa»
czímmel. Ennyi az egész: « Kétségtl
Erdn,
rettegve, bánat közt nyugtalan
könnyemet ontom haszontalan,
Sírok, de
bérczen, völgyön bújdoklom untalan.
nem léi Szélvész mérge tépi leng
Segédkart
Bocsásd
s hajlékot
le,
boldogtalan. vitorládat,
hü remény, biztos áncorádat,
S habok közt
n3'ugtatván roncsolt hajócskádat,
Fordítsd mosolygva rám
még egyszer
orczádal
!»
Ez szép, mert jellemz. Kölcsey nem ismerte még Balassa szerelmes délczeg,
nem
ismerte teljességben
erszakos magyar troubadourt. De
azt tükör
kétsége,
verseit,
nyelv régiessége s
a
:
az üldözött
egyaránt megvan benne,
Balassa stílusának utánzása.
érdekes, mert bizon^'ít. Kölcsey tudott jellemezni Ily
különböz
égvér,
a mit ismert belle,
módjára mutatja e két versszakban keresztény hite
az
ezt
költ
valamint
E
a
kis vers
is.
a Kölcsey költészete tárgyra nézve a «Panasztól»
a «Balassáig», értékre nézve a «Zrinyi dalától» az «Endymionig»
KÖLCSEY ARCZKÉPE A NAGYKÁROLYI VÁRMEGYEHÁZ TANÁCSTERMÉBEN.
KÖLCSEY FERENXZ
mer
Költi eg3'éniségéröl
ers
lehetetlenség
sége megóvták a szélsségektl
képet
de épen akkor
majdnem mindet
él
lelkében
Pedig tásai.
érzelgés
és
Ez
érezte, hog}^
a kor annyiféle
Homerost kezdte
er
mint
az
áthajította
Ilias)
;
De
az
olv
kútjaiból.
költészet. Ezt mutatják fordí-
minden költk sét. Másfelöl (ezek igazabb
le
hangon vannak
Obility Milos vezérrl szól,
egyik
buzogányával
ártott a
merített
gazdagon bug3'ogó
a
fordítni,
két szerb vitézi éneket fordított fordítva,
hatást s Kölcsey
Ezek miatt
is.
van az igaz
itt
volna belle,
lett
ártott egyéniségének.
mélabú
egyszerség és
az
ritkán
magába
ismerte.
és készült-
próbálgatta mindenféle
s erejét
fegyvernemben. Más korban bizon3'nyal más szívott
egy pár
adni
Gazdag tudása
vonással, ki kell rajzolni apróra.
Demeter
Szent
templomot,
a
ki
a
másik Kulin kapitány kedvesérl, kinek fekete hollók beszélik
el
a kedvese elestét
:
és erejével mesél, a
a
Homeros
egyik szinte a
másikban
izzó
s
nyugalmával
lángokban forr a dél-szláv
szenvedélv.
\'
Most már
lehetett beszélni
volt már, mint lett.
magyar
irodalomról.
Kazinczy korában. Pest
Bártfa}' László,
gróf Károlyi
Más
világ
igazi irodalmi központtá
György
titkára,
ki
szeret házát megn^'itotta az íróknak, állandó vendégül
vendégláthatta
Kisfalud}^ Károlyt, Vörösmartyt, Bajzát, Toldyt s a régiek közül
Kölcseyt és Szemere
lánosabb
lenni,
nem
Az érdekldés irántuk kezdett mint nem sokkal azeltt, mikor
Pált.^°
úgy,
A
egy pár ember tudott az irodalomról. vonták
föl
mindenütt. Bártfa}^ naplója
A
mvelt közönséget képviseli . irogat az íróknak gyönyör tiszta lenne.
Nem
60 Toldy.
1.
a
Maecenas szerepét
*^'
és levelei igen jellemzk.
legmélyebb
tisztelettel
írásával, akárcsak
nyomtatás
a ki a
játszsza,
csak
a jó
barátét,
m. M. Nemz. Múzeumban.
Tört. Életr. 1906.
csak
remén}- zöld lobogóját
61 Kézirata a
Magyar
álta-
II
VÉRTESY
82
a
ha író-barátait megkínálhatja
boldog",
ki
JEN
vagy egy pipa dohánynyal. Még messze csendes és
tiszta volt a
A
leveg.
egy pohár borral
volt a forradalom kora,
Bártfay
naplója jellemzi az
életnek ezt a nyugalmasságát, valamint azt a bels, igazi érdek-
ldést az irodalom
Egész délutánokat, estéket töltenek
iránt.
munkáik megbeszélésével, ömlik
s
a
A
eszmékkel.
el
hatás sok forrásból
bségesen mernek belle, de egyre jobban érvényesül magyar.
a nemzeti, a
A
új
XX. század fiának csodálatosnak
tetszik
ez
az
írói
élet,
maihoz viszonyítva. Semmi nyoma annak a lázas sietségnek,
munkának
ideges
utána következ közön3'nek,
s az
szakban
mindenféle
egyaránt.
mind úr ez és magyar,
ki a
Az
fövonás
egymás
az
A
nagyon komolyak.
tisztelete,
mikor
írnak,
sugall.
Nem
félnek, hog}-
Himfy
elfordulnak, Mindnj^ájan
;
írnak, a mit a lelkük
fogja olvasni a közönség. Kicsiny
a közönség, de az övék.
közül
írók
öcscse.
bohém;
is
nem gondolnak pénzhajhá-
a pillanatnyi sikert kergetik
nem
itt
megbecsülése.
nem
új
vegyes,
szüli házból hozta a hagyományt
szatra,
Az
nem
társaság
írói
magával. Kisebb pörpatvarok, torzsalkodások
ugyan ez
mi most
Hatalmas alapot vetnek a leend magyar irodalomnak,
uralkodik.
de
a
deli,
Bohém
a
központba Kisfaludy Károly kerül,
költ,
mint
Csokonai
de
volt,
már
a úri
szép legény, volt katonatiszt, világlátott és gavallér
ember, egész valója csupa elevenség. Új hatást szívott magába romantikus és népies.
A
romantikát a németektl tanulta, kissé
beteges ez az
a
vér lázas
irán}',
hevülésének nagy a része
benne
;
Néha
oly egyszerséggel szól, mint ez ideig senki a
közt.
Gyorsan dolgozik, sokszor
érezné,
de annál tisztább és egészségesebb
hogy az
szál
ember»,
volt,
akár a
az
a
magyar
felületesen, elnagyolva,
nem
szabatott hosszúra
asszonyok,
lányok kedvencze,
ideje
népies irányzat.
—
mintha
«a hatalmas
ki
«nyugtalan
füst».^'^
62 Bártfay levele
Kölcseyhez (1830 október
2i-én).
Szemere-Tár
írók
x.
kötet.
83
KÖLCSEY FERENCZ
1822-ben indítja és a
Szemere
meg
((Élet és
Kisfaludy Károly
Pestre,
örül
neki
megadják
s
ez
mun-
GRÓF KÁROLYI GYÖRGY.
kajának java részét. Kölcsey az utóbbiba
komolysága
((Aurórát))
Literaturája)) adják a kor szellemi
34.
feljön
az
mindenki. neki
a
dolgozik.
De mikor mvei
Jelleme puritánsága,
kell
tiszteletet.
Jó
ember
és
JEN
VERTESY
84
Valami igazabb, tartalmasabb van ez
kiváló elme.
levelek
írói
udvariasságában, mint a Kazinczyéban, a mi már modorossá
Nem
széphalmi
a
klassicismus
az
mester emberei már ezek,
hanem
ideál,
a romantika
nem
vált.
görög
a
nyergelik
paripáját
meg, hog}' a középkorba vigye vissza ket. Kazinczyról mindig
már
szólnak még, de
tisztelettel
az
ideje
kezd
lejárni.
Mikor Kölcsey 1826-ban hazatért Szemerééktl, mintha egy
Maga
kissé megéledt volna.
valamit ...» s
úgy írja « talán végeztem volna De végezett is. Elszedte iQúkori tanulmányait
^'
egyre-másra
dolgozatait.
A
Eltte
a
volt
fejezte
:
adta ki
s
Szemere lapjában prózai
a
sok önkéntes szenvedés után kissé leszürdött.
munka,
Kora
filozófia.
be
is
mez
hatalmas
i^úságától
történelem,
:
fogva gyjtött
olvasmányok, gondolkozás és
anyaga
irodalom,
mit
a
volt,
szem szereztek. Kölcsey ezen
látó
munkáiban nagyobb, mint költeményeiben, értekezései olyanok, a
minket
az ö idejéig
nem
Nem
írtak.
kérdésekben, belátta az egész mezt. is
számot
némely értekezése.
meg
jelent
az elmúlt
milyen kevés volt a kezében világtól lehetett
igazán így.
Horvát
A
István
mkedvel
messze.
Pedig milyen áll
az író rendelkezésére
I
!
a
szeme és
magyar tudósok
gyermek.
ma könny ma
idk forrásaiból Kölcseynek pedig és még hozzá Csekén, a kulturális
Csak
korabeli
apró részlet-
el
Eg3'-más tekintetben
mennyi könyv, mennyi adat
dolgozni,
Mennyi
tesz
veszett
a feje kiválóságával elsül3'edtek
körüle
kontár,
Kazincz}'
Benedek
Virág
mellette.
Két nagy ember munkái támogatták Kölcseyt
:
Bayle-é
Herderé. Eszméik, gondolataik kötöttek szárnyat neki.
mányos munkásság soha
A
és
tudo-
se örökélet. Homerost, Shakespearet
mindig egyforma gyönyörrel
lehet
olvasni,
de a tudós csak
nevét vési be márványba, munkáin tovább építenek s az alapot
idvel
új
építmények fedik
el.
Mi
maradt Bayle négy óriás
kötetébl? Legfeljebb szellemes megjegyzései.
63 önéletrajza.
Herdernek van
KÖLCSEY FERENCZ
egy gyönyör könyve der Menschheit».
nagy a ki
Az
:
«Ideen zur Philosophie der Geschichte
egész emberiség fejldését foglalta belé a
Szépen, lendülettel
író.
kifejti,
van
írva.
Voltaképen
ö
milyen befolyással van a hely, idjárás,
els,
az
kor
és
faj
Kiada KISFALI BT KÁROLY /SítX
ascAAj-
.
^/w^f/íf j
peste:x tilmtiseh. janos
35.
a népek
AZ «AURORA» CZIMLAPJA.
egész szellemi fejldésére.
pompázik, mert
S
ezzel az elvvel
fejtette ki ezt egész teljességében
ma s
Taine
hirdette
a nagy világnak ragyogó, csillogó nyelvén.
Igaztalanság esik,
mondjuk: hiszen tett.
Nem
ezt
ha
Kölcsey
munkáin
végiglapozva
mind tudjuk márl Kölcsey nagyon
adatokat hordott össze,
hanem eszméket
adott.
azt
sokat
Szám-
JEN
VÉRTESY
86
érdemes emberünk dolgozik ma
is
gálgat mindent apróra. Kevesen érnek
föl
talán
hegy lábában
a
honnan
a hegytetre, a
noha a részletek elvesznek a kékl messze-
felséges a kilátás,
ségben. Kölcsey a heg3'en
onnan, a honnan
Érdemes még egyszer körülnézni
állt.
szemével nézni,
nézett körül s egyúttal az
mert nézésében a lelke
megszólal
is
gazdag
s
lélek beszél, a ki
örökké gondolkozott. Nagy dolgok hozták mozgásba. történelem, a nemzet.
Herdertl
vette
Errl
Irodalomtörténet,
mikor Kölcsey
ezt
a
befolyását,
hevertek,
Neki meglehets mindegy volt:
írta.
hol
a
találta
s
költ szíve
a
írt
föl-
tudós esze segítségével. Szép és költi, mikor a nemzetek
és korok ifjúságáról beszél,
ébred
az
glóriájáról, mely óriássá növeszti az
gulatától
is
lelkesedéssel
szított
ír
krónikás szárazsággal
Herder nyomán
—
Aztán
nincs történeti voltak.
romantika
a monda. :
A
hagyománya.
Az emlékeknek
lassanként
a
világossággal
s
fejti
ki
magyarra
tér.
A
hskor nyomai
A
nincs tisztelete.
A
kor han-
még mesés hskorukat
Teljes
jellemzi a középkort
romantikus szellemét.
hagyomány
A
görögök gazdag hagyo-
a
meg.
írták
a
lélekrl,
els hsöket. ^^
mányáról, ellentétben a rómaiakkal, kik is
hagyomány magyar nem-
még bölcsben
történetírás
kutatta az eredeti forrásokat, s a
Ilyen a
«Nemzeti hagyományok».
a
környezet
a
át
beszél
erejét és fontosságát s ezen elveket alkalmazza a zetre.
s vizs-
annak
—
igazi
magyarnak pedig
eltntek,
történetírásból kihalt
magyar szellembl hiányzik
az
igazi
a szerelem.
Legértékesebb része e dolgozatnak a rövid irodalomtörténeti vázlat.
jellemz
A
legfontosabb
korrajzba
nyomait keresi becsére
belé
állítja
kiemeli
s
szállítja
dolgokra mutat rá
le
a
az
adatokat.
kurucz
a
hajdan
s
költészet
néhány sorban
A
népköltészet
értékét.
népszer Gyöngyösi
Valódi
költészetét,
hogy annál jobban kiemelje Zrinyi nyers, de hatalmas talentumát. Ezt a biztos alapozást a 64
Ez
ségében.
ug3'anaz,
a
mit
kés id
Carlyle
is
(The heroes
megtartotta. i.)
is
kifejt
stílusa
egész
fényes-
KÖLCSEY FERENCZ
Az
(cElet és
czímmel
Literatura»
munkája
munkában
mit
a
volt,
munkásság
alatt a
Sok van
átdolgozott.
A
is.
e
lélek leg-
medd,
évei
gondolatok egész falkája járhatott a költ agyában.
Ügy
szenvedés hol
és
emberi
az
Ádámmal
De
tollából.
világít be.
élet
A
levelezésében
való
hol
végessége, a halhatatlanság
eleget foglalkoztatta. Kazinczy
hogy
újra
Kölcsey
a
gazdag
látszik,
sekrl.
meg
Bayleböl, de van a Kölcsey lelkébl
mélyebb kamarájába
A
évfolyamában «Töredékek))
1827-iki
vallásfilozófiai értekezés jelent
Régebbi
87
Horváth
gondolt ilyesmikre.
is
a vallás
s
hosszasan elmélkednek e kérdé-
katholikus ritust sokszor dicséri s Lutherre haragszik,
mvészet
a költészet s a
koszorúját
letépte a vallásról.*^'
A
a Kazinczy gondolatai felszínesek rendesen.
költ beszél
belle, akár Schillerbl, ki a «Stuart Máriá»-ban a római
mystikus költészetében
és hitet egész
tartást
szer-
viszi színpadra.
Kölcseynél mindez mélyebbre vág.
Nem
O
valami
volt
vallásos
inkább katholikus
is
A
a «Stuart Máriá»-t.
még akkor
ers
is
elleni
nem
verhetett
is
A
deismus
volna gyökeret,
nyomok
egyik részen sem. Világos kétkedés,
a
spiritualismus
Kölcsey lelkében. de a
sír
A
küldi a népet,
6$
igen,
írt
vezetett
ez,
az
egész sereg rokon-
Fanatismus nem volt
mutatják,
materialismus férfiú
hogy
a
hit
viaskodtak
nem
levelében (1831 július
félt
a
és
a
néha
haláltól,
hogy munkáiban az elmúlás
Leveleiben többször, kivált Kölcsey-
66 Önéletrajzában azt írja szóllani
2.)
templomba
annak aligha van mélyebb jelentsége. De annak
csak
errl aReliakkor leszen id, :
sivár gondolata
midn vagy gam
hez 1813 szeptember 28-ikán. giómról
ismerte
nálunk az írók közt
hiszen
magába mélyedt
is
örök némasága meg-megriasztotta az éjszakában. Mikor
a kolera idején Bártfayhoz
már
s a
s
irodalom hatása
felé
E gylölet
szenves és lelkes pap dolgozott közöttük.
épen nem.
felekezeti
s
fölvilágosodott
tiszta
nélkül.
^"^
mvészi okokból
s szintén
franczia
volt.
gylölet
egyház
ember
is
írói s
idnként
nem leszek, vagy maemberi pályámra ajövend-
többé
ség számára visszatekintek.))
JEN
VERTESY
88
meg-megszólal.
«Vilmá»-ban,
a
így
«Coelestiná»-ban
a
a
s
Berzsenyirl szóló emlékbeszédben, hol tompa fájdalommal, hol azon
materialismus
g3^öngéd
a
hangján,
Chejjam nézi a virágot, mely szép leány hamvaiból
sarjadt.
Ezek a gondolatok ismétldnek meg a «Töredékek»-ben végre a méla megadás sóhajával tér
vissza
Omár
melylyel
a
a
míg
is,
halványan
hit
lobogó mécseséhez.
Nem el
gondolatok mindezek, de
új
eladás melegsége
s az
fejezet jeligéje
TÍara
kort,
pogány
ez a
igéi.
kifejti
itt
úgy hangzik, mint
összes vallások egyesülését is
igazán jellemzi a középkultúrát, a
Mindezt
védelmébe
szemben
s tagadja
Luther fölléptének szükségét,
miben aztán méltán vádolható elfogultsággal. Észszel
pontjában elfogulatlan.
kézen
A
embert.
az
vallásosság
lenség az érzés csonkasága.
ez
vallást.
a
teszi
ezek, annyi való
is
kell.
Ceremónia és
s
hit
tiszta
«Akármint
összebogozni:
erkölcs, s
legyenek
:
hogy valaha
lehet
történnie.
s
máshol,
Az emberi nemzet
kivirágoz-
nem ezen és
felett
és bolyong, világos-
úgy a mint ezen bujdosó csillagon él ságnak és homálynak bizonyos jóltev egyarányuságban körül,
elterjednie.
67
fogja
csomók mindig maradnak
annak másutt, nem ezen életben, kell
Az
az érzések egyike, a hitet-
indultak virágzatba; s ha elvégeztetett,
planétán,
más
Minden hiábavaló.
hogy az emberiség bizonyos magvakat melyek annyi ezredek folytokban soha sem
marad
keblében, de a
zanak,
téríteni
puszta theismus csak a filozófusnak
Megoldatlan
azokat jobban
hiábavaló
rejt
A
népnek ceremónia
a
való,
vallásra
nincs szava, az megáll a kapuban, a hol a
itt
a
a római pápaság nagy jelentségét, a
veszi Herderrel
észnek
Az els
mutat.
(fúÓT}]Ta xai óo/.iu
u'/j.oi
jelige
Az
Néhány ers vonással
ö""
egyedül a kolostorok tartottak fönn.
mit
a
De
örök békérl szóló
óhajtaná.
meggyzdést
Homerosból való: a(h
Táiiwuevy).^'^
Biblia
igaz
szép formában adva
tiszta,
Magyarul
Bontsd meg az egyarányt,
:
s
És mi nagy esküvel kössünk szövetséget.
kell
akár világosság
a
KÖLCSEY FERENCZ
89
homályon, akár homály a világosságon vegyen ert, mindenik esetben
elvakítottad
az
emberi gyenge szemeket,
majd a sötétben tévelyg mellé vezetül rendelni Kölcsey
gazdagok
esztendei
benne,
fogsz
?»
1826-ban
írta
benne van a magyar dráma- és színügy egész
36.
nyomorúsága. teljes
voltak.
kit
tanulmányát Korner «Zrinyijé»-rl. Nemcsak e drámát
kritikai
bírálja
imez
s
Kölcsey
nem
DÉRYNÉ.
volt
optimista
s
magányából
is
világításban látta az állapotokat.
Eln3-omott
mvészeti
nemzet lévén, a színügy
kérdés
volt.
apostolai voltak s joggal
A
nemcsak irodalmi
vándorszínészek
várhatták
a
a
nemzeti
és
nyelv
magyar közönség támo-
gatását. Elzüllött korhelyek közt lelkes ideahsták járták a világot.
Déryné naplója valóságos adott nekik Magyar
bséges
Tört. Életr. 1906.
korrajz.
kenyeret.
Nem
Az
ország fvárosa
tudtak
nem
állandóan megtele 12
JEN
VÉRTESY
QO
egyik vándor
pedni,
másik váltotta
társulatot a
nyire egykorúak följegyzéseibl vissza lehet
akadtak
Msoruk
Szerdahelyi József
komédiák
burleszk
végtelen g3-önge volt
járták.
rem
s a verset
rozottan ellenük foglalt
E
A
vették be. állást.^^
István,
rémdrámák
:
Kotzebue vígjátékai
mellett
munkákat
Klasszikus
drámái.
érzéken}^
özöné-
s kivált a vig
Balog
mint
tehetségek,
életrevaló
menyállapo-
Kántorné természetes
is.
énekesnnek mondják
ben. Dérynét igen kedves
genreben
módon
az
dicsérettel jeg3-ezték föl a végtelen szavalások
pathosát
és
mvészek
akadtak köztük igazi
tokat,
A
föl.
állítani
is
s
barbár
átdolgoztak
közönség egy része hatá-
Csak így érthet Kölcsey kemény
beszéde a játékszín mellett (1827).
Az
írók
Mennyi
belátták
msort
állandó
1821-ben
megindítja
Nagyra
teremtsen.
«Külföldi
a
tervezte
a
jól-rosszul
közönség egyre növekv lelkesedése
Korner
fogadta
Szemere Pál
A
«Zrinyi»-jét
is,
mellett.
hiszen
fordította igen szabatos
I.
hogy is
Kisfaludy
darabjait,
a
deszkáin,
a
írta
vándorszínpadok
eljátszottak
el
«Macbeth»
füzettel.
11.
Kárply pedig dolgozott buzgón, egyre-másra miket
fontosságát.
Játékszínt)),
dolgot:
a
megsznt
volna benne, de vállalata
jött
végtelen
színpad
beszéd és személyes buzdítás hangzott
fölszólalás,
Döbrentei
az
Ez a lelkesedés
magyar hsrl
szólt.
jambusokban.
Kölcsey prózai dolgozatai egész tárgyilagosak
s
mégis
bennük magából, mint
lyrai költeményeiben.
Mily eleven a «Zrinyi»-bírálat bekezdése,
mikor gyertya mellett
többet
szinte
ülve rajzolja
ad
önmagát, a mint mag3-ar lelkesedése összevegyül
a kritikus elégedetlenségével s az a kevert,
melancholikus han-
gulat jön ki belle, a mi végig vonul az egész értekezés sorain.
Nem
sok drámát vagdaltak úgy
a «Zrinyi»-t.
A
meg
Szinte
magát.
forrott,
68
szerteszéjjel,
mint Kölese}'
mag3'ar irodalomban Korner vesztére örökítette kár ezért a
csapongott az érzés,
Bayer József:
A
lánglelk poétáért, kiben úgy
hogy áradata miatt
nemzeti játékszín története (Budapest,
kifejezést
1887).
sem
KÖLCSEY FERENCZ
Am
tudott adni
neki.
irgalmazott
egyetlen
elismerte,
fogva.
tragédiája igen gyönge.
e
bírálata
Kölcsey nem sem,
egyetlen jelenetének
alakjának,
hogy Szolimán
Gyilkos
9I
alakja
és
halála
bár
drámailag van
közben egész dramaturgiát
ad,
föl-
melv
DÖBRENTEI GÁBOR'
KÜLFÖLDI SZÍNJÁTÉKAL
ELS
KÖTET.
NÉMET JÁTÉKSZÍN.
NYOMTATTA BECSBEN KASSAI KÖNVVÁROS WÍGAND OTTÓ KÖLTSÉGÉVEL GRIN'D LEOPOLD
A "KÜLFÖLDI JÁTÉKSZÍNji CZÍMLAPJA.
37.
szinte
csodás
hogy mi az és
Schiller
.821,
biztonsággal
van megépítve..
igazi történelmi szín és korrajz,
drámáira.
tartja Schillernél, az
(Hogy Goethét
a
Kitnen
kiemeli,
rámutatva Goethe
drámában
is
jobbnak
érthet. Goethe volt a bálvány mindenben. 12*
VÉRTESY
92
Nem
Shakespeareben keresi a
is
Pedig Kölcseyn
Az
hs? Ügy
tragikus
lemondó
küzdelme
"°
hs
a
Maga
emezt.
mesterek nyomán
a
ki
hogy
megemlíti,
is
azt
a
az igazi
el
elkövetnie.
nem szükségképen.
A
tra-
rejlik.''
komikum különböz
kezd
IJgy
adna
a vígjátékíróról
és Lessing.
de világosan, szépen
írottnál,
fajait.
nagyobb
jórészt
Ezek Bouterwerk, Jean Paul
irta.
Kisfalud}' Károlyról,
kell
válik
hosszabb értekezést, mel}' mintegy
írt
Eredetisége jóval kisebb a Zrínyirl fejti
jutott
vétséget
Kölese}"
ebbl
^^
jellemében és küzdelmében
Másfell a komikumról kiegészíti
hsnek
a
Zrinyi
eltt
halál
Gyulai Pál
együtt azt tartjuk, hogy
gikum egyedül
a
és nagy.
De
fölfogta.
csak
s
hogy Kölcsey nem
le,
mert
fölfogásig,
Péterfyvel
ellen
önfeláldozássá.
vonja
következtetést tragikai
nem, a hogy Korner
ha küzd sorsa
szerint lehet,
drámában
Lehet-e
kérdés.
eldöntetlen
Goethében.
A
egyszer
igazi tragikus pathos
még mindig
tragikum
hanem
tökélyt,
inkább látszik a Schiller hatása.)
is
actio kell, lelki actio.
A
JEN
belé,
bírálatot,
mintha
de hama-
rosan átcsap az általánosra, beérve egy-két dicsér szóval Kisfaludyt illetleg.
De
A
személ3'es kritikát abbahagyta Berzsenyi óta.
tanulmány végén
a
hibáztatja költinket,
görögök utolsó
hogy
s forrásaihoz
pontja
is
egy-egy szikra belle,
ki-kivillan
rosszul fogják
A
ket.
utasítja
hogy mikor
az,
is
itt
komikumot
a
föl
s
a
«Nemzeti hagyományok)'
lesz
színköltnk méltó
igazi
játékszínen?
Minden idben s
hatása
minden
dráma
a faját
ezt tartották a költészet
Ebben
legközvetlenebb.
mvelték már, midn
se maradt
mveletlen.
A
a
legmagasabb fokának
midn
korban,
általános
virágzás
a költés volt,
a
«Bánk bán» megvolt már, de
eltemetve egyelre a feledés porába. Kisfaludy Sándor darabjai
csak kísérletek.
nemesebbre 69 70 7>
is
De
törekszik,
Katona és Bank bánja. Összegyjtött munkái,
Bvebben
kit'ejtem
munkái
az öcscse, sekélyes és gyors
formaérzéke
tisztul
utolsó drámája iii. «
kötet.
Vörösmarty
temes
Phil.
ez.
Közlöny
s
mellett,
megírja
dolgozatomban 19061.
az
(F.gye-
KÖLCSEY FERENCZ «Iréné»-t, e
még
minden gyöngesége mellett
a nyelv dadog,
dozik,
a
helyett.
hol
A
is
érdekes munkát.
vergdik a jambus békóiban,
szinte
érzelmes
93
szeretne
lenni
nyelvet Vörösmarty készíti
el,
az érez, mint az ezüst. 1821-ben készül
38.
s
el
írja,
a
nála a
már
király»,
kezd
fiatalos
KORNER
A
1828-ban
költészet.
magyar
história,
már nem csak
s
história
nem
vonult
a valódi,
cseng, mint
«Salamon
már «A bujdosókat"
dráma még formátlanabb, csapongóbb, de
növekszik
ára-
dagályos a fenséges
Shakespeare és a német romantikusok jeg3'ében,
munka, de csupa üde
Ám
színes föl
és
ragyogó, de drámai
a játékszínre,
majdnem
a szónak ereje
ann3'ira
valami
magyar
is.
idealizált
csak, mint a
JEN
VÉRTESY
94
Korner szigetvári
annyit
Kölcsey, a ki
meg
a
írt
próbálni
akarta
de költibb, igazabb,
vitézei,
erejét.
De
oldala mellett, forrongó férfi ereje javában.
abbamaradt ez
Emlék maradott, töredék
is.
Gábor
szomorújátékból. Perényi
hogy
elteszi láb alól,
Ez
tegye. "^
szenved
is
és
lett
Péczelröl távozván,
a «Perényiek»
volna a hse,
aráját elragadja s
majdan
tr
czim
testvérét
ki
féltése áldozatává
német romantika hatását mutatja,
a
alakjai
a
:
asszony, a zordon Perén3'i, az intrikus Lörincz
Ám
deák mind
tipusok.
ügyes
folyékony.
és
szintébb. És
dráma elméletérl, gyakorlatban is Péczelen fogott hozzá, Szemere
a
hs
s az intrikus közti
S nem
hosszú dialóg
Vörösmartyt
halljuk
e
mennyire csökkentette volna a drámaiságot
itt
szinte
sorokban?
«Sem míg hajamnak szke
fürtéit
Körítve fénylett a leányi párta,
Sem
a mióta jobbod elfogadván,
fmet asszonyfátyolom, Más férfi képe szívemben nem élt Azon kivül, kit mátkámnak neveztem, Kezem szabad volt s néki vittem azt.
Befedte
Meghalt, s atyámtól birtokodba jöttem,
S érezve
Bnnek
szentül tartozásomat.
hivém a kívánságot
is.
Mely más karok közt enyhet
lelni
vágy
S ha néma várad sánczain kivül Egy gondolat még mellembl kiröppent, Az csak Ferencznek sírján nyugodott.
Nem is
tudni,
az áradozó lyrai nyelv.
De
méltó e töredéket odaszámítani a
költ egyéb munkáihoz. Sokoldalúsága így teljesül. Nagyon sokat írt. Tanulmányai gazdag sorát még több egé«Kritika» czímmel írt, nemes és szíti ki. Szép és okos, a mit ,
emelkedett fölfogása a kritikának
ha nem eredeti fölfogást tükröz 72
Érdekes,
hogy Arany János meg
tárgyat, de az is töredék maradt.
;
írt
is
költói
a
görög
vissza,
filozófiáról, a
mi
kiérezhet belle a
beszély nek
akarta
földolgozni
e
KÖLCSEY FERIlNCZ
költ gyönyöre, mikor az annyira el.
Az
örök
der
95
szerette antik világba merülhet
egy sugara vetdik vissza a mélabús költre.
SALAMON KIRÁLY SZOMORÚ JÁTÉK.
IRTA
VÖRÖSMARTY MIHÁL.
PESTEN.
NYOMATOTT
39.
1827,
PETRÓZAI TRATTNER
MÁTYÁSNÁL
VÖRÖSMARTY "'SALAMON KIRÁLY»-ÁNAK CZÍMLAPJA.
Foglalkozott a mesmerismussal, az
állati
magnetismus nyomaival
a régiségben, kisebb történelmi tanulmányokat
csonka értekezései.
tett s
maradtak
JEN
VÉRTESY
96
tanulmányok nemcsak
Mindezen
hanem inkább
haladják
túl is
mint a kristály,
egyszer
tömör,
állanak,
S megannyi nemes egyszer-
mint a klasszikusok müvei. Mondatai szabatosak;
séggel írva, tiszták,
azt.
kor színvonalán
a
mint
világosak,
a
nap.
Nyelve oly
mégis emelkedett, hogy messze fölülmúlja
és
kora összes prózaíróit. Kölcseyt kínos melancholiájából nemcsak a múló esztendk, de a sors kemény csapása
forma gondolatképen tnt falut
De
Pestre
s
költözik,
hogy egyedül az irodalomnak
Ádám Ádám
visszatartotta
s
öcscsének
hogy otthagyja
eltte mindig,
föl
visszatartotta az aggodalom,
megélni
Valami ábránd-
segített kigyógyítani.
is
lassú
átadni
hogy
volna
Szerette
is.
megfelel
adóssága ntt
rosszul gazdálkodott,
éljen.
mibl nyugalmasan
lesz-e
természete
birtokát
a ">
kárpótlásért.
De
1827-ben meghalt,
s
özvegyet és árvát hagyván maga után.
A
Kölcsey
miket a
leveleibl,
hogy mélyen
látnivaló,
vérét siratta, de
érezte,
leverte
hogy
Ez a gondolat eltépte
élete
ságból senki se
az
nem
A
habozott.
kelt
vállára
nehezedik a kötelesség.
A
tehets
az
özvegyet
gazda
lépett s
s a kis
hatással
érettük.
volt
rá.
Családja
Minden följegyzés
azt
lett
akaratlanul
velük
újból. volt.
étkezés
idején.
nagybátya óva
úgy megrontotta. De
mekben
is
s
5
az
czéljai eltt,
Obernyik I. m. Önpanaszok. :
a
kellett
élni
s
a
is
kis
nyájasan
volt
a háznál
Kálmán
érzelgéstl,"' a
hajlam,
volt
jó
s
úgy látszik, megvolt. Nemcsak fájdalmában, örömében
73 önéletrajza.
7
t
intette
ifjúságát
74
Gyermek
Kölcsey nagy gonddal nevelte
A
Kálmánt.
hogy nagyon
tanúsítja,
övéivel szemközt."* Odaadással gondoskodott róluk beszélgetett
atyafi-
lett.
Bár a helyzet keresztbe feküdt Kölcsey távol jó
írt,
a test-
maradtak segítségére. Kölcsey
vette
magányosságból a világba
Nemcsak
halála.
minden reményét.
árván
Magához
részvétnyilatkozatokra
Ádám
jó
fiú
mi saját a
gyer-
is
köny-
KÖLCSEY FERENCZ
nyen
sírva
örökségül
fakadt."''
írta
mit
a
az,
a
mit az
a
mit
kátéja,
Kempis Tamás
benne valami a Stoa 76
eltt,
mintegy
«De
Cicero
olvastatnak
czím
officiis))
Marcus a írt
fiának
írt.
A
Kölcsey
haza szempontjából hasonló a Krisztus követésérl.
filozófiájából,
a
Életr.
1900.
Van
mennyiben az erényt,
Kölcsey levele Szemeréhez (1835 január 24-ikén)
Magyar Tört.
az
KÖLCSEY KÁLJIAN.
viszont
munkája a hazaszeretet ahhoz,
halála
legtöbbször
tán
Összehasonlították
40.
könyvével,
kevéssel
neki a «Paraenesis»-t.
Ez a munkája iskolákban.
Kölcsey
97
13
a
JEN
VÉRTES Y
gS
lemondást, a hazáért való nyilvános életet
véve tsgyökeresen magyar munka, érzik
hatása
Mondatai nem oly
is.
egészében
ennek dicsségérl
s
A
teljes nyelv.
egyike a legkellemesebb
«De
ír
mint egyéb
világosak,
tiszták,
munkáiban, súlyos körmondatok lánczolódnak egymásba
áradozóvá lesz az ervel
élet
pálya
országgylési
az
s
Orátor nemzet vagyunk
apotheosisa.
Kölcsey
vármegyei
a
rajta,
De
ajánlja.
magyar nyilvános
a
gyakran
s
ellenkezleg
officiis»
olvasmányoknak. Noha csupa stoikus
filozófia,
mely szerint a kötelesség nemcsak az els, de minden,
mindezt
kedvesen,
elbeszélt példákkal világítja
ségét
jellemzen
életében
a
volt
s
magyar szónok egyénisége mély
vize s
szónok
római
nyugodt, bon-
társalgóknak,
gyönge
hiú,
Cicero, és komor,
keser önérzettel mutatja meg,
író személ}^-
derült,
is
tulajdonképen
Márcus Tullius
ez
A
is.
legkellemesebb
a
lelkébl
fölszínes ember,
az
is,
Az
lapon.
körülményei daczára
egyike
szívébl,
vivant
ez
szellemmel
finom
s
el
meg minden
vissza
adja
öregsége és nehéz ki
mondja
derülten
és
«haza atyjaw
a
mint a tenger
hogy milyen értékes a
szenvedés.
Magánéletét
ban
:
« Jókor
tárgyat
nem
írja
Kölcsey
le
támadt,
s
itt
is
e
néhány
hamar eltnt remények
indulatok; sivatag jelen, s
lelt
többet
a
férfikor;
sorsomat
és
mondat-
lángoló,
;
alaktalan
ime a tündérkar, mely ifjúságomat körüUebegé vala adott
sötét
!
de
jövend:
Nem
sokkal
még sem
mostohának
mondhatom.)) Élnie kellett igazában egyszer.
Van
egy-két anekdota,
a
mi
magába néz szórakozott tudóst félszegül mutatja be, mint gazdát; mondják, hogy saját béreseit se ismerte volna. De az a
eredmény
az,
hogy az
szabadulni a zálog
Lába az anyaföldet
A
magány álmai
Ádám
alul.
A
tapossa,
rendetlen birtoka javul,
költ
ki-kijár
a kasza
szétnézni
peng,
a
a
kalász
szétfoszlottak, mint a hajnali köd.
kezd
föl-
birtokra. sárgállik.
KÖLCSEY FERENCZ
Az Akadémiát
az 1825-iki
denképen nagy esemény
hanem
azért
is,
országgylés
volt ez.
mert biztos
99 alakította
meg. Min-
Nemcsak nemzeti szempontból,
jele volt annak,
hogy
itt
európai
irodalom rendezkedik be.
41.
Az Akadémia
TOLDY FERENXZ IFJÚKORI ARCZKEPE.
tagjai
sietett
híres férfiait. Kölcse3't 1831-ben
Az Akadémia
rövid
id
közé fogadni az irodalom már választották be.
alatt az új
írók palotája
lett,
egyenként vonultak be oda. Egyre jobban érezhetbbé hogy érzésben, gondolatvilágban eltávolodtak a régiektl. faludy Károly volt az
új
világ
embere
s az ö
körébl
a kik vált,
Kis-
került ki 13"
VERTESY
lOO
három
az a
kik
a
író,
JEN magukhoz ragadták
vezérszerepet
a
Vörösmart3% Told}' és Bajza. Vörösmarty nagyobb költ
elzi
mint a
kristály
:
magyar minden
;
mvelt, jelleme
ízében,
magamérsékl,
nyugodt,
csodás buzgalmával és lelkesedésével tnt
de nagy eredményeket ér megalapítója.
Mint
el
ember,
lesz a
:
Bajza
magyar
igazi
Toldy
úr.
nem nagy
ki,
volt,
mint
tiszta,
szellem,
magyar irodalomtörténet
köztük a
legérdekesebb,
a
«melancholikus katona))."' Mveltsége csak közepes, de az esze, a
kitn,
logikája
szikrázó
alatt
olyan
ép
szív,
Érzelgs verseket
érzékeny.
és
Ilyen írók voltak hivatva igazi
makacs kemény
modor
nyugodt
mint a beretva,
elme,
éles
kemény, a milyen
és
kritikákat
magyar irodalmat
írt.
meg-
alkotni a
Nemzetibbek és igazabbak eldeiknél. Kazinczy
indított csapáson.
levelezett velük, de éreznie kellett, hog}' az ö tekintélye csorbul.
A debreczeniek támadását
oly diadalmasan állotta
logusokét; egy támadás, a mi az
A
új íróktól indul ki,
Megtámadta
kezdette.
a ki
készül
a szerkesztésre. fájt
gróffal
czímével
halt.
tak
vele
el.
is
De
Mély
kit
lesz.
ütközet. Bajza
gróf
fedezni
képtelennek volt.
a
ítélt
Kazinczy-
barátjával, DessewfF}-
Döbrenteinél sokkal többre tartotta magát,
megtörténhessék
fiatalok vezére
el
érdemes
végzetes
akarja
támadásnak kell eredménye
a modor, a mivel az ö
bántak
hogysem
A
A
mint az ortho-
nekirontott
vállalatot,
rangjával,
hibákat s nekirontott Döbrentei Gábornak,
nak
els
híres «Conversations-Lexicon» volt az
Dessevvffy Józsefnek,
ki,
elbb
ez."^
Mégis megtörtént.
kidlt. 1830-ban Kisfaludy Károly meg-
részvéttel kísérték koporsóját.
Nagy remények
pusztul-
benne. Kazinczy gyászfátyolt kötött kalapjára."^ Kisfaludy
Még nem
barátaival együtt gyászolta a korán elhunytat.
ütköztek
össze.
Az
írók általános g3'ászában résztvett Kölcsey
mint a többi. Öt
szerették. Bajza,
77 így nevezi magát Toldyhoz irt leveilében 1821 szeptember 9-ikén. (Akadémiai
kézirattár 40 61
c.)
Toldy mély 7^
Levele
Kis
Jánoshoz
4-ikén).
79
Tüntetleg
is,
csak úgy,
tisztelettel
emliti.
Í1831
írnak május
KÖLCSEY FERENCZ neki,
ö sokra
Vörösmartyval pedig határozott
Bajzát,
becsüli
viszonyba
baráti
lOÍ
Eg3'mással váltott
lép.
Vörösmart}'' szokott férfias bizalmasságával
egyszerek,
Kölcseynek nem s
nem
jutott
A
melegek.^''
Kölcseynek, levelei
ír
drámában
következ
cselekv szerep, de
ott volt,
könyve
új
jelent
dolgozó
Pyrker érsek «Szent hajdan gyöngyeinek"
Kazinczynak,
Magyar ember német verseit adta prózában.
tása.^'
t
kötötte
fpaphoz meg
a
alig
tudott
Csak
is
Hála
is
volt szüksége, nag3'számú család-
már gondoskodni,
adóssága
nem hagyta
régi kedélye
fordí-
benne a nagyurat, az egy-
tisztelte
Aztán pénzre
házfejedelmet.
áradat.
néz
mint
st igen fájt neki. meg a szorgalmasan
benne gyön3-örüsége,
tellett
1830-ban
járól
de
rövidek,
bizonyítják
leveleik
el,
mint
ntt,
az
derültséggel
a régi
s élénkséggel ír barátainak munkájáról.
Bajzáék idszernek tartották, hogy ellene forduljanak. Meg-
már
unták
Kazinczy-féle
a
bírálatok
hangiát,
mi szavakon
a
Ebben a
lovagolt s szórta a tömjént boldognak-boldogtalannak.
munkában a
is
volt valami régies
magas rang
udvaronczból.**-
tisztelete.
Aztán
Maecenas eltti hajlongás.
a
íz,
Kazincz}' jellemében
attól
is
lobbot
magyar ember német nyelv munkáját ságos korbács
Toldy
volt a
P3Tkernek,
a
hog3' prózában
kárpálta,
is
hogy
vérük,
a
Lapok»-
Még
Kazinczynak eg3'képen. fordít
verset,
hogy szegény Kazíncz3' mielbb pénzt akart
s ideje
nem
versbe szedni.
az
magasztalja. Való-
hatták,
futotta
valami
bírálata a Bajza «Kritikai
jában. Kijutott belle
miatt
vetett
fordítja,
volt
pedig tudlátni
Maga megmondta
belle
az el-
szóban.
Az öreg mester
ezt
nem
hitte volna.
A
«Mondolat» durva-
ságát méltósággal viselte. Kicsit naiv volt, de önérzetes. Annál
kevésbbé volt méltóságos most.
80 Szemere-Tár. 81
Az egész
Részletessége
irodalmi
pör lefoh-ását
lEgyetemes
Phil.
1.
Auróra Közlöny 1897).
Ble3'er Jakab: aKazinczy pöre az körrelfl
Szokása szerint
mtatt
szerteszéjjel
forrásul
is
hasz-
nálható. s^
Jellemz, mikor Van Swietennek kezet iPáh'ám emlékezete, v. szakasz).
csókol
JEN
VERTESY
I02
«Tudományos Gyjteményben)). De válasza nem mondott semmit, nem czáfolt megírt
barátainak
a bírálatra
s
hang
semmit. Üres
is
Az
volt.
válaszolt a
e körül támadt
cseppet
levelezés
se dicsséges. Elvek és egyének egyszerre ütköznek
össze
s
a
salak kicsap, a tajték fölforr. Döbrentei «komondorfainak» nevezi
Kazinczy szemükre
Bajzáékat.
mindent elnyomni.
lenni s is
S mélyen
csúfot üz.
Kölcseynek
hogy
veti,
már
Rum}''
akarnak minden
Toldyék hazafiságából
a
jellemzi a Kazinczy
Mikor a «Gyöngyök»
ír.
k
gyöngeségét, hogy
Bártfaynak
megjelentek,
pontosan megírja, kinek küldjön tiszteletpéldányt. Kölcsey nincs e
nevek
mint
szoljon,
nem
viszonyuknak vége
közt, az Ilias-pör óta bizalmas
De most mégis bánja,
Szörny
hogy Vörösmaty
fölkeresi levelével,
gyermek
a
:
volt.
ellen pana-
Nem
«Vörösmartynál voltam.
csak
st javallja, hogy a németül író megkorbácsoltatott... midn költnek nincs szíve. » Az egyetlen
dolog,
'*'
nyugodt hang a Bajzáé. Keményen és hidegen
de ill
ír,
tisz-
telettel és mérséklettel.
Nem
tudni, felelt-e
midn
az id,
nem hagyta édes
Kölcsey öreg barátja levelére. Elmúlt az
fegyvert
védelmére. Azonban
öltött
a dolgot s Bártfayhoz
Laczim,
intsed
a
szeretetre
kíméljék a szent öreget. Nincs
ha
sorait
is,
mégis
nem másikunk nem Kazinczy
bizony
volna:
lett
állna ott ahol.
nem
szól Kölcsey,
nélkül
nem
A
csak
voltak
st
de
ez,
kívánja.
egyikünk
Ha sem
részvéttel
nézte s
szomorú
e
nem
hiányzik
a tragikai szín sem.
hívei.
1831
április
havában
hajóra
Pannonhalmára menjen, meglátogatni Guzmicsot *5 1831 márczius 4-ikén
;
tisztele-
április 9.)
széphalmi dictator utolsó harcza volt
belle a drámai,
Még
most sem
Bajzát,
de Kazinczyról tartott emlék-
hogy mennyi
beszéde bizonyítja,
«Kérlek,
:
Bizony nála nélkül egy egész
epochával hátrább állanánk. » (1831
Érzéseirl
nélkül
méltó
tiszteletre
de hálánkat, s a legnagyobb mértékben,
tünket,
csatát.
s
békít
ember gyöngeség
gyengékkel bírna
ezer-annyi
írta
szó
(Szemere-Tár
xi.).
és
ült,
más
hogy
barátait.
103
KÖLCSEY FERENCZ
Gyermek
az
volt
Elfeledte anyagi
kedvvel
sz
szeretetreméltó
maga sem
ez útját,
utolsó. Megírta az út emlékeit
s
Eötvös
remény
ifjúnak,
Kazinczy
volt ez, a ki annyira
Ütja diadalút
báró
volt,
ö
hiszen
42.
hogy
illatárnál
optimismustól.
támadóknak
egyebet
a vágást.
Kár el.
magukat
«gladiatoroknak.))
I
retett s
ragyogó
hogy
hivén,
maga
régi
friss
ez lesz az
kiadta.
ajánlotta.
boldog, hogy a «jók
A nagyA régi szeretik.))
annyi rózsával szórta
be,
PANNONHALMA.
Rag^'og az egész könyv az is.
Visszaadja
vadságnak, »
«Szemtelen
gögnek))
a
könnyelm.
benne a
volt azt a pár lapot beleírnia.
«éretlen
velük
és s
könyvben
Józsefnek
se érzett.
ségnek,))
geség
kis
És ez a kön3'v fegyver
szidalmak éktelenítik
szembeállítja
viszályait
családját,
gondjait,
meg
tette
ember,
nevezi
el
Bajzáék
Hogy jobban irodalmat.
Himnust zeng Kisfaludy Sándornak
is,
a «Mondolat» után gylölt, megvetett.
«neveletlen-
ket
eljárását,
tiporhasson,
rájuk
Végtelen
Csúnya
emberi kit
gyön-
soh'se
sze-
VÉRTESY
I04
A
hogy
könyv
a
kijött,
a
JEN
nyomdafestéktl nedvesen
vele ellenségeihez.
Szemere Pál
a rosszabbik vére.
Mérges kedvében egész
gott '1
Bajzáról
oldyt,
a
legdurvább
Vörösmartyt,
s
elöntötte
is
jellemrajz-félét fara-
Fölkeresték
szavakkal.'^
Fenyéryt
Öt
volt a csatlósa.
elindult
Kazinczy
újjal
mit és
Bajzát,
mutatta,
hogy
róluk.
Toldy
írt
Fény ér}' méregbe
jöttek.
Kazinczy szinte
örömében.
tombolt
Annál jobban
fölinge-
Teljes
Bajza.
relte
hidegen
«Én
oda
vetette
fogok.
felelni
Kazincz}' távozott, de
hogy
érezte,
nem
teljes s
a bosszú
hogy még
nincs vége.
vége
Pedig
járvány
volt.
irtózatos
Galicziából
szét
terjedt
Fels-Magyarorszá-
gon
A
parasztság
föl
is
lázadt
rium a
A
ka-
b aratást vágott.
szás
.
a kolera.
:
itt-ott
s
állította
statá-
helyre
Szatmár
rendet.
43. •KAZIKCZY' ÚTJÁo-NAK CZÍBU.APJA
megye fészke
volt.
Kölcsey
-
mint levelei
mutatják
a kolera egyik
-
lommal várta a járvány elmúlását. Annál jobban barátai: Bártfay és ki a veszélyt,
maga
teljes
nyuga-
féltették
t
Kazinczy.'^ Kölcsey egészségben kerülte
de Kazinczy augusztus 23-án áldozatul
esett.
KÖLCSEY FERENCZ
1832 szeptember havában tartotta
Az
pélyes közgylését.
beszéde Kazinczyról. intézet
A az
105
az
Akadémia els ünneKölcsey emlék-
közt volt
ülés tárgyai
Méltó és helyes dolog
volt,
hogy az
ifjú
megemlékezzék a mesterrl, a régebbi irodalom vezérérl.
vármegyeház nagyterme zsúfolásig
ékszerek,
a
magyar
díszruhák,
megtelt.**^
csörögtek
Ragyogtak
kardok és a
a
sarkantyúk. Gróf Teleki József elnökölt. Jelen volt József nádor
44.
maga
s
is
komoly képpel
hideg,
katonai parádé
A REGI PESTI VÁRMEGYEHÁZ.
lett
ült
székén,^"
mintha valami
volna.
Kölcsey mélyen meghatva lépett a szószékre.
mikor reszket örömmel vette
eszébe jutottak ifjúkora napjai,
Kazinczy
leveleit.
Azóta nagy
Bizonynyal
id
folyt
el.
Neki, a legkiválóbb
tanítványnak jutott osztályrészül elbúcsúztatni
Emlékbeszéde sokban irodalomtörténeti
fejezet,
a múlt vezérét.
úgy körvonalozza
S6 (íJelenkoD) ^7
1832 szeptember 12-ikén. Kölcsey Országgylési naplója.
Magyar
Tört. Életr. 190d.
14
JEN
VÉRTESY
Io6
Kazinczy jelentségét. Korszakot
Jellemz vonásokkal kezddött
festi
magyar
barátaiból a
hány
dolgában,
írók igazi
Elmondja, mennyit fáradott a
írót
lelkesített,
nem mondám,
;
már nincsen
Csak
út.
mondám
azt
lenség és gyöngeség
Kazinczy
maga
a
teljes
által
írásait
írósereg figyelmét
írót,
csínnal, hévvel
alapítója
Ezek
Szellem vala
,
korban,
ízlést
erhöz
midn
az egy s ízet-
;
Pannonhalmi
a
élettel
Útig
be, s ez
öntötte
magához ragadván, literaturánkban fellázasztott
munkált
s
nagy
és
az
maga
ellen
sok
mely írókra és nemzetre a literatúra
parányi
tagadhatatlan
körét
érdemei
.
.
mely a tesped egészet oly sokáig csaknem
egyedül eleveníté.» a szónok
fogvást és iQúi
ln. Kazinczy
elektromi szikra gyanánt kiszélesítette.
pont-
nincs haladás, kivül
Kazincz}'
:
0I3'
kilobbanást okozott,
s ezzel oly
:
mozdulatra vala hajlandó
Gessnerétl
által az
idszak
nem állítám. maga után mint
örökre hibás utat vett volna magának.
minden
új
már
túl
csatolva, kezdett a nyelvvel küzdeni
nagy és következéssel
hagyott
hog}' n3'elvünket a lehetség fels
hogy törekedésein
jára hágtatta, s
hogy teremtette
hadseregét. «Mert
hogy Kazinczy örök emlék mveket az Ilias
búcsúztat.
mikor a magyar irodalom
azt az idt,
s beleállítja Kazinczyt.
n3^elv javítása
és korszakot
fest
S mikor
végül az ember szenvedéseit
szava reszketett
s a hallgatók
«Ah, láttam én ezen kínokat
lozta
:
mas
eljajdulásnak,
midn
barátja
!
festette,
szemét könn}' fátyo-
mert tanuja valék a
vidám asztala
mellett
fájdal-
gyer-
mekeire visszaemlékezett. Megrezzent akkor minden ideg kebe-
lemben
s
;
véráldozatnak képzelem a szent öreget, mely a nép
bneiért utolsó hörgései közt vonaglik. Társaim, nem szenved többet
!
Lenyugvék
sz
fürtéiben, a széphalmi lak
romai közt
úgy hunyván el mint századok eltt, a nyugati tenger partjain egy más hazának fia — Camoens. És gyermekeit idegen kéz fogja ápolni és sírját szívszorúlva kerüli ki a magyar nyelv:
;
mvész,
sorsától
rettegvén.
S bár emlékezete keser
szerencsésb évek hamar feledtetnék
el
!
hogy
a
voltát
maradék eltt csak
dicssége ragyogjon; kínai pedig megfoghatatlanok legyenek.
KÖLCSEY FERENCZ
Keser írói
közé tartozott. Uj
élet indult
1827-ben a
vában ragyogó nyelven óriási
sikerrel
szabadon
Az
adják.
zúgatja
Hugó
fiatal
meg,
írók
:
is
e
a romantikus
PYRKER LaSZLO.
s
a
eg\-szerbb,
Messzirl indultak
:
emberi szenvedélvek húr-
igazi
múlt
idk
mérkznék. Másfelül egyre jobban figyelme
irány
az elmúlt kor
Viktor «Crom\vellje» elsza-
visszaadni. B3Tont kivéve nincs költ, vel
új
is
hirdeti az új eszméket. 1830-ban (^Hernani-
45
jait
maga
szó volt, de igaz. És Kölcsey
s a népies.
iát»
lOJ
szavát
kinek hatása
a
a népies
igazabb lesz
folyamatok,
igazán
a
felé
költészet
akarja az
övé-
fordul az
hangja.
míg a 30-as években nálunk
eltörnek. 14"
VERTESY JEXO
io8 Kölcse3't
itt-ott
szikusnak. Szemere Pál fordítni
Ez nem öt
hamar
«Két
költészet!
szele
lelkesedett
Kölcseynél ez
kezdi. ^^
Vörösmarty
a
e hatás
érintette
:
nem meg}'
szomszédvárát»
De «Csongor
és
is,
de marad klasz-
a «Hernanit» mindjárt
olyan könnyen. Mikor
olvassa,
elborzad
tle.
Tündo) olvasása közben
megkapja e bájos meseköltemény. Romantikus és népies,
is
mese, tündérjáték, a szivárvány minden színével ragyogó nyelven.
A
költ megérti
új
korszak költjének.**^ 88 Töredékeit,
Pesten gel.
ban
;
s
s
s
Kölcsey baráti üdvözletet küld az
Munkái i. kötetében. « Csongort olvasám mivel a drámai actio nem kép:
szerint ment,
Itthon
költt
1.
89 Bártfaynak írja
zcletim
a
alkalmas hidegség-
elolvasám másodszor magam-
harmadszor ismét sógorasszonvom-
^^^c^o'üL/e-Y 46.
Ezen harmadik olvasás megkapott. Ezer oda nem valók, és másképen valók mellett is, Csongor kincs. Hidd el nekem édes barátom, a mi Vörösmartynk nagy költ s ritkán nagyobb, mint a Csongor nak.
sok hel3-eiben.» (1831
április 9-ikén.)
'^^-^^^^^'
KÖLCSEY névaláírása.
MÁSODIK KÖNYV.
I.
Magyarország
z ÍRÓNAK, ki
igen vonzó
foglalkozik,
xix. századbeli
föladat jut
egész nemzet újjáébredéséröl, rázkódással
Aránylag kevés
történt
történetével
osztályrészül.
Egy
van
szó.
átalakulásáról s
idkre
örök
fenséges
bizon3'ságát adta a nemzet életerejének és nemességének.
Magyarország
a külföld
s
mert nincs ország,
a
között
melynek
viszonyai
nyainkhoz hasonlók lennének.
A
története csaknem visszaevez
a
megbénul,
csodás
csak
miatt van ez. volt
a
német
A
és a török
olyan
—
közti
szorosan
hogy
A
közjogi,
A
a
egybefonódtak,
szinte
Scylla
férfiak vallási
is
és
háború katona
s a
Char^'bdis
és
a helyzetet
csak a
nem
itt
csak a folytonos
hán3'kódás tette
hogy nagyesz
ez útvesztben.
mutatja,
háború mindenütt napirenden volt
legszükségesebb polgár.
bonyolódottá,
fejldése
középkorba,
Nem
szó.
mi sajátos viszo-
a
mohácsi ütközet után az ország
szívóssága
veszend nemzetrl van
párhuzamot vonni,
bajos
a
olyan
találomra jártak
politikai
hogy egyiket
—
el
választani a másiktól s egyszerre kellett fáradozni
nem
kérdések lehetett
mindennek
a
megoldásán. Azok az eszmék, a mik Európát mozgatták, ide meg-
VERTESY
112
JEN
változva szivárogtak át s a mel3'ek a nyugaton
kérdések voltak, nálunk gyakorlati jelleget
eszme nemzeti kérdéssé
A
A
lett,
badság védelmére
sorvasztották
Az
állandó harczok kivül és belül csene-
de a haza és szabadság
mveltséget,
a
szatmári béke után
zökkenés
minden magyar szívébe.
tespedés kora
a
Az
fejldésben.
történelmi
a
összezavarták.
urak keltek a sza-
katholikus
szeretetét kitörölhetetlenül égették belé
A
is
így a vallási
hatalom a kivégzések után a protestánsokra
s a
fordította sújtó vesszejét.
vészszé
öltöttek.
vezetk maguk
Wesselén3'i-összeesküvéskor
eszmei
tisztán
be
áll
izzó
egyúttal
s
kezd
hazafiság
kialudni. Fontos nemzeti kérdéseknél hiheteden a közöny. Régi
—
családok
A
egykor
sok zrzavarban
kell eltelni,
helyrehozza az óriási vérveszteséget
idk ersen
szívja az elmúlt
zatosan történik hatják
levegt.
át a
császárt
tovább
a sor fordul
eszme a
A
míg
;
s
érzést.
fuvalló
mire az
új
áramok még lassabban lángra lobbantja a
az eszmék terjednek, szell, lehellet
tanok a nemzet vérébe mennek
a császári hatalom képviseli a reactiót s a nemzeti
liberalizmust.
kész
lett.
osztály,
A
járt,
a
mióta selyem
Az épen maradt hatalom
s
mit
vérbe
fojtottak,
és
szalag
fölhasznált
az
lett
a
saját
védelméért.
Ez
volt
Ausztria révén Magyarországon
császár uralkodása szomorú
képe ketts: egyik
felén
id
és hitvány id.
öltözete,
minden eszközt,
magát. Szemei eltt megvillant a véres
mindenre
Ausztriában
a
rázkódás
volt joga az uralkodásra, a míg
bnhödésre. Addig
biztosítsa
volt
uralkodó
de az
volt,
vasderékban
hogy
által,
franczia forradalom olyan rázkódás volt, a mit megérzett
rászolgált a
here
magába
is
lassan, foko-
egész Európa. Királyok érezték trónjaikat inogni. óriási
egy része
a nemzet
a másik rész
Ez
lépnek
század szabadelv eszméi József
xviii.
De
fölkapottak
hazafias levegjét.
külföldrl
A
s
és
hevítik s türelmetlen tevékenysége
magyar nemzeti viszi
s a
a
kipusztultak.
kihaltak,
meggazdagodottak
Idnek
némelyik helyére.
—
élen járók
az
is.
A
az
A
kard s állapot
Ferencz
császár arcz-
egy kedélyes, amolyan nj^árspolgár-
KÖLCSEY FERENCZ uralkodó, ki patriarchálisán
féle
II3 elintézni az ügyeket,
szereti
a
másik felén a hatalmát félt császár-király, zord, redözött homvan a bakó.
lokkal, kinek állandó kíséretében ott
A
eszmék már kezdették
nyugati liberális
vegyülve
sajátságosan
nemzetet,
össze
nemzeti
a
Egész irodalom támad, a mely ontja magából az Egész
de egytl-egyig olyanok, a kik
koznak
:
Gergely jelent ír,
Batth^-ány
Alajos,
meg még
:
kitn
foglalkoznak
Maga még nem
emberek emelik
is
sereg névtelenül
van
s
meg-
ragyogó lapokat
számot tesznek. Tele vannak
föl
Rousseau
a
jobbág^'ság sorsával. Ez a
türelmesen húzza századok vas
s
meg
csörrenti
szellemét
Mind a
franczia forra-
igazában
lázító
idézik
és szabad
békóját, urak
szavukat mellette.
dalom eszméi ezek, de egyik se Voltaire,
tolla
alkotmányjavítást sürgetnek, sajtószabadságot
részletesen
jobbágyság békés természet igáját.
Hajnóczy, Berzeviczy
Martinovics,
munkák
a mik mint irodalmi
az új fogalmakkal
szellemet.'
új
akarnak és a kik gondol-
látni
egy csapat s egész
munka. Némelyiknek
s kivált
eszmével.
különböz szellemek, különböz tehetségüek,
gárda,
írói
mag^^ar
átjárni a
föl,
Montesquieu,
:
nem
Mirabeauét,
a
Desmoulinsét, Robespierreét. Igazi általános magaslatra kevesen
még
helyezkednek
nemzeti alapon
közülök, a legtöbb egy
áll,
Laczkovics kapitány
ha szidja
teljesen
Martinovics
a
élénk, ideges
Mégis válik.
a
a
mit
papságot,
megindít,
Concha Gyözö
Magyar Tört.
:
A
90-es
Életr. 190ri.
állását.
a
apát
francziás
is.
A
mint
magyarok üres
:
nemzetivé
teljességgel
Azok gylnek, azok csoportosulnak
magyarság a legizzóban lobog »
st
ledér életmódjában a
el
Martinovics
mintha Voltaire lelke beszélne belle.
külsségeit,
mozgalom,
szét
magyar
a legtrülmetszettebb
összeesküvése.
vérmérsékletében,
lenéz gún3'nyal vagdalja cziczomáit,
apipázó, czigányozó,
gondolkozást szívta magába,
franczia
a
magyarságot.
mag3'ar vezén\'szó követeléséért veszti
ki a
Jellemz
maga
vagy más tekintetben
az elmaradott
tele szájjal szidja, lenézi
múltért síró magyarokat, de
ember, a
is
köré,
a
kikben a
az írók.
évek reformeszméi. Budapest,
1885.
15
JEN
VÉRTESY
114
Soha ártatlanabb forradalom nem Martinovicsé,
fegyverük,
Az
a
mi eszmék
keletkezben, mint a
volt
harcza
akkori mag3'ar írók ott vannak mind
:
mveltség mind
pipálnak
táborba
e
A
borozgatnak,
és
A
volt.
urak portájukon
vidéki
polgárság
a
a negyedik rend kapál és
A franczia
nem
szellem
itt
német
egészen
semmi közük hozzá,
még,
a dézsmát.
fizeti
közös mindenkivel soha. Hiányzik
lesz
amely lázasan hullámzik
a nép,
szellem,
de tévedés azt hinni, hogy
lép,
mozgalma
ez az egész nemzet
a
Hajnócz3\ Kazincz}-,
Versegh}^ Szentjóbi Szabó, Bacsányi és a többi sok. a
volt
toll
volna vért ontani.
ideális lelkük képtelen lett
s tiszta,
A
volna.
lett
és alá
föl
nagyok
a
erkélyei
alatt és követeli a jogát.
Mindég}'. jött divatba.
Még
Az álmodozókkal úgy bántak A pallos dolgozott a Vérmezn.
a közszellem
a mely kimondja az
Egy
áll.
és hitvány
alszik
összeesküvkre a
A
a kor.
halált,
mint Parisban
el,
törvényszék,
magyar emberekbl
nem
történetírónk szavai szerint a római szenátus
volt
nyomorultabb a Caesarok korában, mint ez a magyar törvény-
A
szék.^ sítik
a
kivégzettek ismeretlen
föl
nemes Kazinczy,
nem
leiben
Az
zúdul
sírját
frissen tépett
de a közvélemény
kezek, ki
ugyan
soha
ismerte és szerette Hajnóczyról
meg, de távolról sem
szik
haláláért, iránt,
ki
ki
ártatlan
volt,
mindennek az oka
kodás marad meg szívében.
forr
miatta,
jut föl
a hatalom
kiben
Július
Caesar
tüzérhadnagy óriásibb patriczius.
2
A
leveellen.
igaz rokonszenvvel emlék-
eléggé emlékezete
föl
az
ö
Martinovics
bárány.
mint
a
volt,
csak a harag és a méltatlan-
fehér
Még messze
a virradat.
Újból Francziaországra fordul egész Európa szeme.
ember
éke-
Kazinczy,
igazságtalanság
kiáltó
a
alszik.
rablánczot
évekig hordott
föl
rózsákkal
Egy
ifjú
legmagasabb polczára, egy ember,
szelleme pályát
újult
fut
be,
meg,
de
mint az
az
egyszer
elkel római
napóleoni háborúk újból megrengetik a világot.
Pulszky Ferencz Martinovics és :
társai.
Budapest, 1882.
a
tn-Jhyf
i//?c/ 0^r/^.
ue/cÁr ini
Jahr J7^^
ctnyr^^o^tr/?
imc/
JT^S
vcrar/Ar/Zr/' uurc/cn
A MARTINOVICS-FELE ÖSSZEESKÜVÉS EGYKORÚ GUNYKEPE.
VÉRTESY JEN
Il6
Magyarország csendes marad. Napóleon kiáltványa a pusztában hangzik
Az
el.
ország szinte unottan
De minden
s védi az ausztriai házat.
huszár ugyan
megteszi
magáét
a
szánalmas és nevetséges.
de
vitézül,
A
az
magyar
insurrectió
Bátor legények voltak ugyan, de mit
nem sül
tehettek ócska fringiáikkal
és
Alvinczy
csúnyaszájú
szidó
generálist
kötelességét
teljesíti
olyan kisszer.
el
pisztolyaikkal ?
Az
insurgens örök nevet-
ségbe foglalta a gyri kudarczot. Kazinczy a napóleoni harczokat teljesen a poéta
O
szemével nézi
bámulja a nag}' Napóleont
s
gyönyörködik benne.
Nem
is
országon.
volt ez
A
még mindig
:
lethargia ült a szegén}'
frendre számítni most már nem Mert a nemzet
jóformán.
lett
másként
fejei
ketté
idegen
lehetett, az
váltak
a
:
magyarok
vezérei kivesztek vag}- kibújdostak, a túlpartiak pedig az udvar-
hoz
állottak.
A
klérustól se lehetett várni
id, a melyben a fpapok között akadtak az'ok
közt, kiket
A
volna.
minden létérdekük az
kisebb
nemesség meg
semmit
;
elmúlt az az
igazi lelkes
házhoz kötött
ausztriai
léha és
teljesen
magyarok életnek
lusta
adta magát.
Ez idre egész
A
esik
eg3^éniségével
közöny annyira
gróf mködése, a
Széchényi Ferencz
a
és
leveri,
vagyonával
egész
lép
a
hogy kétségbeesve gyászolja
ki
porondra. a
magyar
«rút alacsony létét».
Mindez veszendbe ment nemzet képét tüntetné
magyar szívósság
nem
alatt s
Nem
látszott
egyszer
és
meg
történt
Nemzet nem sokszor akkor
s
lelkesedés a
így.
égett
akkor
nemtördömség Mohács
viselte
mégis római lélekkel
eltt
is
s
is,
a léhaság ez
nagy
de a
bár a hamu
az
volt
magát léhábban, mint viselte el a
föl,
a
miatt. eset.
magyar
katasztrófát.
Ez a mag3'ar léhaság valami sajátos jellemvonás, a melyet javarészben közöny és kevélység alkot. Megtalálható, de némileg eltorzult alakban, a lengyelnél
meg
az a hatalmas
mutatja csak
is.
és ruganyos
teljes erejét.
Csakhogy lélek,
a mi
a lengyelnél nincs a vész
napjaiban
KÖLCSEY FERENCZ
Akkor sem akkor
is,
volt
mint minden
olyan
Ez a fogalom velük
létért.
A
veszve a magyar. népnél,
született
haza fogalma
élt
mely állandóan küzd a minek
emberekkel, a
az
Mondom, ez soha. Van min-
bizonyságát adják az összes fönnmaradt levelezések.
nem
a hazafiság csak pislog, egészen dig,
a mi
hegyes ösztökével éleszsze
49.
de tartós és
maga
A
A
század elején lassú,
indul
meg
a
fels hatalom és
kormányt a Metternich' keze
teljesen jellemzi
nemcsak a
egész kort. Se a szellem,
ámde
föl.
GROF SZÉCHENYI ISTVÁN.
ers küzdelem
nemzet között.
alszik ki
léha teste-lelke.
A
se
a
császári
tehetség
Ausztriát,
nem
a
igazgatja, ki egy-
hanem
hiányzik
törvénytelen rendeletek, adók,
az
belle,
katona-
szedések föllobbantják a nemzetet.
Az megye.
a bástya, a min megtörik a
Nem
akarunk
dicsít
kormány mködése, beszédet
tartani
se
a vára
vár-
JEN
VÉRTESY
Il8
megyékrl, források száz
Eredeti
annak
kimutatják
Ha módjukban
hátrányát.
és
nemességrl.
alkotó
munkák eléggé
földolgozott
és
baját
vármegyéket
a
se
minden
volna,
lett
is
meg3^e kis államot alkotott volna. Sánczai között kényelmes és
meg
kevély nemesség húzta
agarászok,
jó czimborák, jó
könnyelm
ügyek
passzióból
úri
magát. Uraskodó, hetyke legények^
kezelése
és
tánczosok, jó
jó
ket.
jellemzi
Nem
módon.
úri
A
lovasok.
köz-
viselnek
Hivatalt
olvasnak
nem
és
még karddal dolgoztak és vérük hullásával tették kötelességüket. De már már nem ebbl élnek. Térdük jól meg ez a kor elmúlt s tudja ugyan szorítani a ló vékonyát, de kezük már nem volna elég ers buzogányt, kelevézt forgatni, kényelmes derekuk
tanulnak.
Az
elmúlt
idk nemeseinek
ivadékai, a kik
k
megroppanna a pánczél
kergetnek,
nyulat
Rókát,
parádéra.
csak
nem
a
kardot, de
Kölcsey
mondja.
de pártoskodók.
között,
restauratiókon kimutatják a foguk fehérét. Minden párt
maga
jelöltjét.
Hogy még nagyobb
boros palaczkokkal
nak,
Aztán
választókat.
marad
csak az
s
párja
nem
bocsátja
bet
egy
Mulatni
tud
inni,
az
gyönyören
duhaj
kaczagás,
betörik,
Ha vendég a kocsi
A
tudnak.
úgy
s
itatja
a
csáká-
fokosok,
fog fölébredni.
kiszedi
hétig,
olyik ott
is
De jókedvében kerül
kerekeit,
hozzá,
ha
el
akar
anglus
német,
el
töb-
jobbkedv, tánczosabb, figurásabb, de
olasz
zamatosán egy
olyan
napján
ítélet
ennek a nemzetnek.
nincs
menni.
egy-két koponya
s
élteti
érvényt szerezzen magá-
rakatja az asztalt tele
elkerülnek a kurtanyelü
nyok, az ólmos botok
is,
mint
egymás
Valamennyien jó czimborák
A
—
a
Viselik
törököt.
nemzet»
((Sujtásos
lehúzná az aczél sisak.
fejüket
alatt,
se
danolás
mulat, is
járja,
mint de
a
magyar.
Víg
tréfa,
van ennek komoly
fele
mikor a czigánynyal huzatja. Ez az egyeden nép, a mely vigad.
sírva atyafit,
hazát
az
föl
poharat.
És
hogy meg
öreg embert
!
tudja
becsülni
És nincs magyar
ne emlegetnék, a hol
a
a
vendéget,
az
mulatság, a hol a
haza jóvoltáért ne ürítenének
KÖLCSEY FERENCZ
Ez a nemesség alkotmán3't.
Kemény
a
meg nem
vas és tiszta a
a
peng
ejti
Ha
tanulnának, olvasnának, jó
az
szivük,
pénz, hizelgö
Ezek urak mind és nem engednek még a
zsíros hivatal. I
mint
fejük,
mint a kristály. Ezeket
nak se
nem hagyja megtámadni
mely
a
az,
II9
szó,
király-
útra térnének, a világ
legderekabb nemzete válna bellük.
Ám nemzeti
vezeti
tömör vas bástya
még
conservál, de
bontani.
lehet
Az id meghozza
azt
utolját
A
A
a mi
meg
évei-
s
eszmék,
kiesnek
a
mik az de
bellük,
ug3-an
noha szkebb körben, de
reformokra. Nincs
a
század 20-as
általános
nag3'
lelkesítették,
hetbben buzdítanak
kivi-
közmveldésnek
a
ne pendítenének eg3' vag3' más helven.
szépirodalom termékeiben
eszméje, hol
itt.
a biztató jelenségek.
cserébe valóbb alapra lépnek
A
ebbl, a
válik
megvan már
a rész
lassan-lassan.
is
Irodalom keletkezik.
az a pontja, a mit
Az
az hiányzik, a mi reformál.
tl eg3Te-másra tnnek el elbbi század
de pompás anyag
közügyeket,
a
oppositiónak. 013-án
meg nem
nemesség
elfogadni, a mint vannak. Ih'en
haszontalanul
léhán,
mit
ket
igy kell
borúsan, hol
és
él
is
forr
biztatólag. hol
a
a
nemzeti
lángoló
javulás
lelkesedés
hangján. Igaz ugyan, hogy hihetetlenül keveset olvasnak Mag3-ar-
országon akkor (ma se túlságosan
levegt kezdi
áthatni.
mveiket nem
is,
Az
írók
sokat),
de
köztiszteletben
mindez már a
nevüket ismerik az ország minden
Üj alakok lépnek
a
kik
szintérre, a
új
zugában.
zászlókat
lobogtat-
nak a nemzet szeme eltt. Egyre hangosabb
lesz a jelszó,
nem
kell
valamit,
n
a
kell
elég a passziv újat.
kész
a
S
ellenállás, tenni
lassan-lassan
reformra
is.
új
is
nemzedék
S mögötte
a
nag\',
föl,
Ha
részesülnek.
hogy
alkotni
mel3'ik
is
már
nehéz védbást3-a
is
megmozdul.
Rázkódás nélkül nem terjedése
történik
elválasztja a régi
különbség nem nagy
s
világ
semmi sem. Az embereit
az
új
újaktól.
eszmék
A
kor-
mégis csodálatosan mások már az
új
emberek, mint a régiek. Gróf DessewíTv József lelkes mágnás.
VÉRTESY
I20
tevékeny, élénk, irodalommal
De mikor Széchenyi század választaná
ket
el
foglalkozik s lelke igazán tágas.
is
István
JEN
egymástól,
és szegényebb a Dessewffy
Kazinczy az elbbi
lelkivilága.
den iránt érdekldött, a mi szellemi. leveleit.
De
olvassuk
vannak szellemes eszméi,
dobál
jára
kozó és rendszeres
miket
mély
f; Kazinczy
sok történelmi
már
a történelem
szembe
a
állítja
munkát
Kölcsey pedig
nem
is,
mindig
és
Minden romo-
mveli
A
félelmes
országgylés büszke
hatalom megriadva rángatja a gyeplt,
olyan
növekv
a
lenni
gárdát
állít
magyar a
síkra,
lesz
mert
nemzet.
Az
mire
történelem
a
1825.
lehet.
Ez országgylésen gróf Széchenyi
lép föl az új korszak
István. Múltja
dicsséges katonáskodás fiatal éveit,
munkálathoz.
is
után
hogy mint
férfi
kalandokat teljes
történelmi
Kossuth Lajosé.
találta
alak
A
két
Nem
körvonala
alakja,
múltjához
kerget
s
elmulatja
ervel kezdjen a reform-
kezdte megmvelni.
nemzet, mint az álomból ébred.
legnagyobb
hasonlít a nemzet
Mködésére megérve
érdem, hogy
nagy
pohár-
feletti
Az országgylés
nagy parlamenti beszédig.
a
csatamez.
szép
Különös kedvvel
lett.
a nyilvános beszéd minden faját az asztal
köszönttl kezd
népbl
hajdan karddal dolgozó, katonás és kardra termett
most már szónokoló, gylésez nemzet
az
kíméletesen
épül.
A
a
olvas,
némely helyen
ellentét
mindig a haza javára.
de
fegyverekkel,
nejnes
gondol-
igazi
Magyarország embereit, gán-
régi és az új
küzdenek
egymást,
csolják
kon
is
Ez az
szellemét.
mód-
rakéta
filosófus,
de nála a história csak anekdota-gyjtemény, érti
a Kölcsey
el
gondolkozni s
szeret
ötletei,
de Kölcsey
széjjel,
írói
Kazinczy lelkes mag3^ar, de Köl-
csey igazi mélyrelátó politikus; Kazinczy
mindenrl
kezdetlegesebb
annyival
megvilágítva látjuk az embert, a ki min-
világ lelke, leveleiben
munkáit, a Kölcsey
egy
mintha
szemben,
vele
áll
már Olyan
a talajt,
volt
az
de övé egész
sokkal azután egy másik
rajzolódik
a
háttérbe
nagy ember némileg egymás
:
a
ellentéte s
/
A ^^>y^t í^e^t
j cÁlcj^ Arfrt
í^^^^^
0-f~i^
\y
A4Í.
CZÁ
/
/
(^^r>^C
KOSSUTKHOZ. ROLCSEV LEVELE
•<»^Z^t*VO_
y-í-^-cr,,^.*,*^^
/-
^ÍL^
^^.:'":^/'
,
y<M^
ía-^.£^_^
^^«^
-t^^j-^í^c/T-esBi^rt^ ^»_-C _,
'^•^JSu^^^.
<^^2,^
^ ^
.
/
J'ÁJr. A^í/^.' ^'^i-^ ^
,
/
,
//
a
/T
-^ V^^"^ ^
,
(l
/a-^^n^
'»„.-»-.'-«—c/*-*-^
•»
íjL-y^^^-^**-^
,c.w-*^
Z^
-^.^
/'
O. Jic^uu'^. <
OmA^^I
(.
<^^->e^co»„.
^;^,A^
^-. -^-
jA^-é>*
'
*o
<-^'^-^-C^^^^ .^^^
.^ ,,,^„_^^
KÖLCSEY FEREXCZ
némileg egymást kiegészít. vonja az
Magyarország
új
mködésük meg-
együttes
ö
alapját.
már végképen
Most
Az
a
elérkezett
hogy
kor,
a
feudális
rozzant bástyák összedljenek, hogy az alkotmány kitáguljon és
magába
fogadja
egész
az
eszméi ezek, de már
nem
ízrl-ízre reálissá és
magyarrá
A
franczia
forradalom
hanem
a Martinovicsék kátéja szerint,
válva.
jobbágyság fölszabadítása a nagy reform, a mely szabaddá
fogja
A
A
nemzetet.
az
tenni
egész
országot.
A
magyar
jobbágy
nem
parasztlázadások, a mik e korban történtek,
vidékeken g3'úlnak
ki.
Hóra
rájönnek
mag^'ar
és Kloska az oláhokat bujtják
az 1831-i koleralázadás a tót vidékeken harapódzik
Arra
a
békés.
föl,
el.
lassanként,
hogy az ország közgazdaságának a jobbág3'ság
csak árt
nem
és
használ. Berzevicz}' Gergely vilá-
gosan '^
kifejti >
Nem
rl-hegyire.' változást,
oly
elmúlt, hog}'
A
lesznek.
KOSSUTH LAJOS NÉVALÁÍRÁSA.
50.
javítást.
A
jobbágyok fölszabadítása
mitl még nagyon fáznak. De már az az
mellett
megütközést
A
fölszólalt.
kelt,
de
els
szó
késbbi
a
század 20-as éveinek képe
maradott ország, mely nagyra van hivatva és
karddal,
paizszsal
hangulat már emelkedett
védi
s
:
dek
találták olyan szépnek. levert,
kimondása
népszerek
s
elhag3'ott, hátra-
kész
reformálni
A
megvédeni alkotmányát.
igen sok
A
szerepl
;
3
De
férfiak leveleiben tömér-
reménytelen lapra akadunk; sok volt
még
a
makacs
A
conditione et indole rusticorum. Tört. Életr. 1900.
áll
az akkoriak
conservativ ember, a reformtól irtózó, a haladást ellenz.
Magyar
köz-
derék és eszes ember
a nemzet élén. Madártávlatból van így ez bizonyára
nem
is
jég fölreped az egész vonalon.
Ez nagyjából magát
id
Felsbükki Nagy Pált lehurrogták, mikor a «misera
contribuens»
szokatlan,
tövi-
akar rögtöni
hanem fokozatos
dolog, a
plebs
ezt a kérdést
l6
vezé-
VERTES Y
122
egyéni gyöngéit
rek
is
jobban ismerték. Az
kevéssé volt
magyarsága,
csak
idk
De ma már
ifjúsága.
mindenütt,
vért
a
feg
azon kor
fejlettek
Megérett.
esni.
egyes kicsinyes,
lehetett
mérlegbe
a
utolsó
jelenésig.
hogy
várni,
minden
Nem
vessék.
vette
mikor a múltért való lelkesedést a
hagyományokat egyszeren
a
s
az
szerepét
indokát
ezt tekintetbe se Széchenyi,
vetette
kereteit,
vármegyei nemesség áldozatul
a
Eljátszotta
önz
fogja
ki
alkotmány
az
kitágítja
legnagyobb emberektl nem
sutba
minden
talán
eredménjt. Mire
az
látni
nemzet minden jogát,
megújítja
A
hog}^ mivé
látjuk,
Összecsapás eltt lehet vívni a
mint
komoly,^
jöv
a
ifjúság,
történelem kiolvasztotta az aranyat a salakból.
s a
ifjai
JEN
legázolta,
se
Kossuth, mikor a jobbágyság fölszabadításához nem járta végig az összes
nagy
lépcsfokokat, hanem eg3'szerre
lépést.
A
magyar gazdálkodás
iparkodtak
hiában
segíteni
rajta,
szívták magukba. Dessewfíy
gazda
volt,
semmit sem
A
ir.>
rossz
Széchenyi tud,
kétségtelen
A
modern
az egész
rossz
volt,
nem
nézeteket
mvelt ember
József
megmutatta
világosan
oly
meg
tette
és
tanult
neki,
hog}-
mint mikor valaki fehér papirra fekete betket
gazdálkodásnak a jobbágyság fölszabadítása elha-
tározó lökést adott.
Macaulay
mük
a múltban az volt,
népet.
A
nemességrl, hog}-
azt írja az angol
hogy nehéz
magyar nemességrl
ezt
összes
érde-
lovaik lába alá tiporták a
nem
czot könnyebben nem sokszor téptek
el,
lehet
elmondani. Lán-
mint nálunk a jobbágy-
ság lánczát. Nagy vonásokban említettük a nemesség léhaságát, el
lehet
ugyanazt apróra
egyes példákba
seik
vert.
szedni.
vérüket
is
De
mondani,
semmit, mert a nemzet
nem
meleg
szinte,
ontották,
apáik,
szólt
szivük
nagyapáik
hozzájuk;
tenni kellett.
Lemondottak a jogaikról szépen
az ész szava
gyzte meg ket, mert ahhoz
4 ;
Pulszky Ferencz
A
«Világban».
:
Eletem és korom.
okiratokból
levelekbl,
k
a
hazáért
nem
tettek
tettek,
és nemesen.
mert
Nem
faragatlanok voltak,
KÖLCSEY FERENCZ
de
meggyzte
az o hibájuk
hogy a birtokos magyar nemesség czigányszó az
bézolta
sök
Nem
vagyonát.
és szerettek mulatni. szítve.
Meg
De
51.
sokon mégis az kitört,
tudták
ejtette
jó
zett
föl
a
az
els
kötelességüket
sebet.
s újra
elzüllött
s
zsidó
mert neki
fejét,
magának
is
a hol tudja.
teret
a
mellett eldor-
Az
bizo-
Könyelmüek
voltak
nem
elké-
volt
a birtoko-
GROF DESSEWFFY JÓZSEF.
birtokokra, aztán jött a
emeli
közfelfogás
hogy megtörtént, de
puskát. Aztán jött a Bach-korszak,
vérét, kiszívta
élni.
a jobbágy-fölszabadítás
kellett történni,
A
egészen igy történt.
hogy a kárpótlással nem tudtak
n3'os,
hogy kép-
volt,
maradtak, hiányosak a tudományokban.
zetlenek az,
Nem
a szív szava.
123
egy
az adósság ült
aztán
lassanként
kellett s az
rá a
a gentry
elnj'omott
faj
megmaradtak közül kevés
boldogulásra,
akárhányszor
kezükbe vették a kardot, a
és kiszívta
élni
A
Mikor a szabadságharcz
a
nagy
része
pisztolydurranással
ott
szer-
elveszett,
végzett 16
•
el
JEN
VERTESY
124
az elapadt erekbe,
mindent. Új vér áradt
keletkezett, de
honoratior osztál}^
n
fejére
A
buzakalásznak.
a
dicssége
örök
vagyon
tömérdek a gyom, a mit
tart állandóan s
maradt,
nemes
becsületes
és
A
nélküli.
mert a
tépni,
ki kell
nemesség bneiért
vezekelt, de
megmaradásátnem
hog}'
küzdelem
kereste
az
ország romlásával.
Egész sor nevet jegyzett
a
föl
kiknek a nag}-
história, a
átalakulásban részük volt s a fényesebbek közül való a Kölese}" Élete
Ferenczé.
belle
kivette
részét.
mozgalom
a
tartott
Azok közül
való
derekáig
nemzedékhez
—
meg
az
politikus
rrtint
szellemet s
új
áll.
Mint
bár rokonszenvvel kísérte az
tartozik,
a romantikusok és népiesek
értette
a kik
volt,
átalakulásokat, mert ö korszak mesgyéjén
egészen az
új
—
bségesen
s
De
megértik az író a régibb új
nemzedék
nem maga nem is követte. Azonban világé volt. Külseje még a régi munkáit
is.
teljesen
divatot követi, övé az egyetlen simára borotvált arcz a liberális ellenzékiek között.
mködését hosszú idn keresztül egy jelzvel Annak tartották, mert nem politikus)).*^ illették mködését nézték, hanem azt, hogy költ-ember volt, ki beszédeit is ékes formában és magasröpt gondolatokkal megrakva Politikai
«eszményi
:
adta
el
nem
ismerhette eléggé.
ha
nézve,
A
hogy magányban
;
eszmén3'inek
visszavonulva,
élt,
Nem
volna
nevezzük,
magányban olyan fegyelmezett
tett szert,
Hogy
menn3'ire
nyítja
beszéde
ismeri
az
tisztában
szatmári
a
állapotokat
szükséges formáit 6
újabban II.)
ezt
már
és Angyal
is.
Nem i.
m.
a
világot
nem
volt
az.
gondolkozásra
bele a dolgokba.
látott
segítették
mindennel, azt
mindenben.
legjobban
bizo-
adózó nép ügyében. Látszik, hog}-
töviröl-hegyire,
czáfolják
Dávid
ismeretei
volt
igazán
és rendszeres
hogy gyors Ítélképességgel
Hatalmas jogi és történelmi
delmei
de
hol
egyéni jellemére
kisebbítés
a
segély
a
közpályára, hogy
Ákos (A magyar
államiság fejldése, küz-
azért lépett Beöthy'
nemkülönben
KÖLCSEY FERENCZ
költeményeket szavaljon
prózában
írt
volt már,
nem
szószékrl, érett
a
férfi
taps után vág3^odó ifju-ember.
Pulszky Ferencz Kölese}'
esze,
I25
a
hséges követje vezéréül ismert
róla,
írja
hog}'
"
pártnak Deák volt az
a
nem
Kölcsey
szíve.
akart
vezérszerepet,
Wesselényi Miklósnak,
volt
ö
mindenben
kit
Szokott habozását otthon hagyta, bátran és
el.
szilárdan tört elre, hallatta szavát mindannyiszor, mikor érezte,
hogy szükség van
rá.
munkája, Wesselényi
Borongása,
fejére.
már nem
A
nem akkor még
is,^
hivvé
nem hagyták
sem, de
itt
többé
útjában
gátolták
Sok
!
ebbl
csak a 40-es évek tették izzóvá a levegt
jellemz,
a
mi Kölcseyt
Szemere Bertalan, ha
von körülötte.
A
A
el
pessimista s valami volt
rajong érette.
a s
vezérek
a
kihez
tekintve; egyforma
Az
kiséri.
ifjuság
ír,
valóságos glóriát
maguk közé emelik
és büszkék barát-
nagy Wesselén3'i
nemkülönben,
koszorút kötött
az embereket.
köztisztelet
ságára.
Utolsó
volt a pártnak.
hervadhatatlan
melancholiája
volt
kor hangulatáé lázassá,
védelme,
lankasztották,
ember
kiváló
Szerepl embere
róla
hazafiúi
barátja.
testi-lelki jó
egyébként
legközelebb
és okos
nézeteit
áll,
nézik
szemrriel
csak Deák mindig higgadt és óvatos,
Deák Ferencz a világot,
míg Kölcsey tüzesebb
és lelkesebb.
Kossuth vén
«ísten
:
azt
Kölcse3'nek
írja
vig}'ázzon
életedre,
koszorúidon a nemes
tölgy
nekem
a büszke
örömöt
legszebb nyeresége a
ben, van.))
egészségedre,
önérzés karjai
hogy
.
.
.
te barátságod.))
«Onérzés azaltt
m.
I.
8
U.
9
1836 május i5-ikén a Szemere-Tár xv.
o.
kötetében.
s
n^^el-
édesen
engedd
egészen én sem
egyszeren: «Életem
'°
Maga
is
sok volt mind verseim-
mind kritikáimban, de beszédeimben "
7
pihenj
között'
felejtve
mondja Deák egész
vag3'ok.))^ Ug3'anezt
politikai pályájáról:
hinni,
pompás, ragyogó
az
Kölese}'
talán
10
1836 július 4-ikén
1 1
Önéletrajzában.
így
büszkeség
u.
o.
ítél
is
VÉRTESY
126
JEN
II.
vármegyérl
Szatmár
munkája
Szirmay Antal terjedelmes
1809-ben jelent meg. Vérbeli magyar munka, igazi patriarchális
nemesi
büszkeséggel
kedélyességgel
és
töviröl-hegyire.
Büszke rá
s
gondos
írja
vármegyét
a
le
figyelemmel
Írogatja
ki
oklevelekbl, krónikás kön3'vekbl a megye nevezetesebb emlékeit,
eseményeit.
Leírja
hatalmas
gazdagságát,
földje
folyóvizeit, a szélesen kanyargó Tiszán kezdve.
Keletrl
föld rejtett kincsei kerülnek el.
határolják, a
hová Erdély felhi
igen vegyes, ha javarészben
benne meg
lyokat nép,
mogorva,
oláh,
korban, leomló
vadkép
Német
is.
folytán, talán természeti
okokból
is
akad
nép nehéz süvegben, bocslaknak
ruthének,
fekete
és
szegény,
hajlammal az iszákosságra. Talán
—
Lakossága
pihenni.
magyar
kunyhókban
maguk eltt meg
terelnek
öröklött
kik
hajjal,
mármarosi bérezek
a
le-leülnek
tiszta
erdit,
Bányáiból a
biva-
tengd
keveredés
a
a tájék regényes, hegyekkel,
völgyekkel szakgatott, tele vadvízzel, láppal, hol éjente lidércztüz lobog
—
nép hajlandóbb a babonára, mint a józanabb
a
A
magyar vidékeken.
vármegye
krónikája
boszorkány-
tele
pörökkel.
A
nemesség
nevére.
világát,
éli
Még megvannak
büszke hatalmára, birtokaira,
kardját
lobogó, egy fehér selyembl,
három
a fenkölt
nemesség.
vörösbl,
aranyozott hegygyei,
rokkal,
rojtokkal.
Megyés püspök
Közepén
áldotta
akkor
ség tagjai viszik danta kapitányok,
meg is
vonta
ki
a zászlók, a
Négy
melyek
si
a
tetejérl
alatt
lefüggö
Boldogságos
arany zsinó-
Szz
írott
szentelt keze rátevésével.
a vezérszerepet, régi jó
harczos emberek,
ma
képe.
E nemes-
nevek, haj-
alispánok, vármegyei
jegyzk, esküdtek. Ezek a Kendék, Urayak, Darvayak, Csomayak, Budayak, Berzenczei Kovácsok, Csekei Varjuk. Most a Kölcsey Ferencz nevét
is
közöttük fogjuk
találni,
az
sei
is
szerepeltek
vármegyegyléseken, vére cséppel se rosszabb ezekénél, st a
KÖLCSEY FERENCZ családja a legrégibbek
egyike,
maga
127
atyafiságban
van úgy
a
Kendékkel, mint a Varjukkal. -
A
hazafias
egyik
ellenzék
fötámasza gróf Károlyi György,
Hl
a dúsgazdag nábob. Rengeteg birtok ura, nagykárolyi kastélyát
SZATHIVIÁR VÁRIVIEGYF FEKVÉSE, TÖRTÉNETEI, ÉS POLGÁRI ESMÉRETE. írta. És kiadta
SZIRMAI SZIRMA Y ANTAL, CSÁSZÁRI, BI
KIRÁLYI APOSTOLI FELSÉG CDVA-
S
TANÁTSOSSa
TÖBB VÁRMECTÉK. TÓKVÚyxa.' kÖlt^sbe.v, 's vers szerzésben koszorús. ,
szíkb^li bírája, ús
RÉSZ.
/.
U D
B N10MTATTA.TOTT
a' Kih.
A
N,
Magyar UniversitÁj' Betivel.
1809. 52.
—
SZIRMAY nSZATHMÁR VÁRMEGYE' TÖRTÉNETE*
mely valaha vár volt
erdnek is mvelt fej
beillik;
és
maga
lobogó
kinek leveleibl sok
—
szív.
pompás
még
MVÉNEK
kert veszi
fiatal
Titkára
CZ.
a
ember, derék
CZÍMLAPJA.
körül, a igazi
Bártfay
mi
kis
gavallér,
László,
apró jellemz adatot lehetne összeállítani
JEN
VÉRTESY
128
a grófról, a mik összhangzatos képét adják
egy
úrnak és
igazi
hazafinak.
Károlyi György révén
megyébe.
Wesselényi
Erdélyben
birtokai
magyarországi birtokot
Wesselényi Miklós Szatmár
került
szereznie,
kellett
hessen a megyegyléseken. Károlyi neki
feküdtek
hogy
póiba, igazi lovag,
bven
voltak
körébl,
magaslik
szeretete, tehetségei
A
indulatai.
ki.
épen úgy öröklöttek voltak, mint
nemzetsége
Wesselényiek
nehéz
ers
szilaj,
idk
ki
a
tökéletesedett,
folyton
a legkiválóbbat. Mintegy
faj
szenvedélyes, érzéki ember, kegyetlen és durva,
katonája és szép asszonyok szerelme. Utolsó éveiben
öltk hosszú sora múlva megújul nyers és erszakos
szép
lovakat.
Fölemel
s
három szó
Ezeknek debb
jellemzi
:
a sarja az ifjabb
csöppeket
oltott
is
középkori lovag-
szerette a szép asszonyokat s
is
és visszataszító
életében."' Állítsuk mellé felesége képét, életét
O
Ember-
idsebb Wesse-
e jellem az
Miklósban, de finomabban faragva.
tj'pus,
a
izzó, szilaj
hazaszeretete engesztel ki ellenszenves vonásaiért.
lénj'i
mikor
is,
szobor az egyik s, a nádor Wesselényi
dlirva kézzel faragott :
korban
képét a korba. '^ Haza-
Belenj^'omta
míg végre benne választotta Ferencz
e
embereink, szinte kilép a többi emberek
kiváló
fejjel
Még
és gáncs nélkül.
folt
lett.
lovag lépett a gjnjlések sorom-
emlékeztet
régi világra
szerepel-
ajándékozta lophágyi
birtokrészét s Wesselényi szatmármegyei birtokossá
A
elbb
s
is
itt
váltakoznak
képek
Cserey Helénáét, kinek
szerelem, gyöngédség
szenvedés.
és
Wesselényi Miklós. Anyja vére
belé
s
a
Wesselényieknek
csak nemes és nagy tulajdonait örökölte. Egyedül vére si. Hihetetlen erfeszítéseket Életét számtalanszor dobta
ben
12 festi,
volt a lába.
mesteri
tanulmánya az utolsó a
stílus
ereje
is
az.
hogy lehtse
koczkára.
képét
ízig stílszer,
Gyermekkora
szakgatottsága
és
nehéz
'5
A
lényivei
volt az
forró vére habját.
Valóban egy régi kóbor-lovag
Kemény Zsigmond
még
tett,
szelí-
úgyszólva
óta kengyel-
éled
föl
ebben
Kazinczy levelezése az id. Wesseés Cserey Farkassal tökéletes
jellemrajzot ad.
Magyar
Tört. Életr. igo3.
17
JEN
VERTESY
130
emberben, a
e csodás
bejárja az egész országot, bog}' védje
ki
a hazát, a jogot, az eln^'omottakat, szóval, kézzel, karddal. a
Atyja,
eg3'általában a
tetett
a költök,
írók,
iránt.
Fia
örökölte,
ezt
Kazinczyval
hallgatja, ifjú
áhítattal
leglelkesebb
st,
levelezése
való
fúr nagy
rakonczátlan
kevél}',
ha
tisztelettel
neki.
ír
még messzebb
Már
korában rajong
Ez a
visel-
munkásai
és a szellem
toll
lehet,
mutatja.
tisztelettel
gyermek
vitte.
korában
érette, a legmél3'ebb,
ösztön-
az
tisztelet volt
a
zje, hogy Szatmár megye gylésein Kölcse^'vel megismerkedve, igaz barátja legyen.
Mindössze hat évvel volt fiatalabb tak
lélekbl
Szívbl,
egymásra.
közösek, ha
küls viselkedésük különböz
sportember,
az
elegáns
világfi
Kölcsönösen hatot-
nála.
eszméik
egymást,
tisztelték
A
is.
barátságot
köt
fáradhatatlan
magányba
a
otthonül poétával. Levelezésük mutatja, hogy
vonult,
forrtak
össze egyre jobban. Eleinte csak a mél}' tisztelet szól a
késbb
ból,
a
Wesselényi eltt.
tiszta
tüzes,
Hséges
rokonszenv,
végül
az
igaz
sorok-
barátság.
szenvedélyes lelkét fenékig kitárja Kölcsey
fegyveres
társakká lesznek
együtt
s
haladnak
elre.
Mert ez a csendes, mélázó ember Bizonyos, hogy az tatta a helyzetet
De
addigelé. latja el.
:
több remény pihent
közpályára
a
jöv
Maga azonban ad
Ezt hordja magával.
szónoklati pályára
korában
nem
osz-
egj-két magya-
is.
már Szemere
biztatgatta.
A
szónoklás
tulajdonság, a mi Kölcseyben
két
lépett.
keblében, mint
a Kölcsey borús látását, pessimismusát
hagyományos magyar
oly
a
országgylés nagyban megváltoz-
1825-iki
rázó szót politikai pályájához
A
is
törvényszéki
is
meg-
beszédet, egyikét egy
volt.
Fiatal
férj-,
másikát egy gyermekgyilkossággal vádolt asszony mellett.
\'an
még
írt
két emlékbeszéde: «Vilma» és «Coelestin», szép költi
munkák, prózában
írt
elégiák,
különösen
kessé a benne forró mél}^ érzés. Elméletileg
az is
elst
teszi
érté-
foglalkozott vele.
Kölcsey úgy lépett a szónoki pályára, mint a harczba induló
KÖLCSEY FERENXZ
ha nem
bajnok, ki
már
volt
is
még
I3I
csatában,
vívni jól
megtanult
a tornacsarnokban.
De
igen
hogy soha sem
lehetséges,
belle
lesz
politikai
szónok és csak szobája ablakából ábrándozik a haza derülöegérl. Maga
boruló
egész
életét.'-*
hogy öcscse
írja,
Számot
vetett
mikor lebirkózta a lomha,
zást, a
világba
a
ereje
lépni. »
mondat. Attól fogvást gazda
fordította meg Kemény számvetés
halála
magával ».
mikor úg3'szólván elször
lehetett az,
lesz
«
tett
öl
ers, elszánt elhatáro-
lethargiát.
Szkszavú, de sokat mondó
leend szónoknak. Nagyon
azért
nemcsak
szép,
ékíti,
hanem
is,
mert egészen benne van az egész ember és
hazafi.
kezdi,
szabatossággal, a mi prózáját
f vétele
hogy János
százéves évfordulóján azt
hitte,
napján, a mohácsi vész három-
nincs magyar, ki
dolhatna. Ez szónoki fogás, de annál
egész fölháborodásával rek: «... a s
1826-
írt
mert mindenütt költi és sok helyt festi nyelven beszél
azért,
s azzal a klasszikus
Ügy
két
lesz és hivatalbeli.
«Mohács» czím beszéde, melyet még gyakorlatul ban, elképét adja a
hogy
«Hitte,
nem
kevésbbé
hogy
a
reggeli
sei vérpárájától
száz év eltt
is
gon-
mikor szíve
hog}' mil3'en közönyösek az embe-
érzi,
nemes hintóján vagy paripáján
jut eszébe,
másra
az,
hurczoltatja magát,
szell, melyet
terhesült.
A
három-
szív,
kalmár számvet
képpel nyitja boltját; s jegyzkönyve mellett a történet évkön}'veire emlékezni ideje a bástyákon,
nem
király és
nemzet
minden
szívet
nem marad.
sejdítvén,
nélkül, dúló
megkap
((Visszamentem szobám azt
e
A
katona gond nélkül járdái
hogy azok
ez
évnapon maradtak
nép zsákmányaivá leendk)). Mikor hatalmas
mél^^ébe;
kezdem, a mit a drámai hs,
s
kezdettel,
fol3'tatja
így
kezemre hajtván
midn
a szerepek
fejemet,
egyszerre
elfogynak mellöle: beszélek magamban.)) Itt
következik a hazaszeretet leggyönyörbb elégiája.
és költibb, mint a «Paraenesisben)).
Szebb
Darabról-darabra szedi a
>4 Önéletrajzában.
17*
VERTESY
132
emlékeket
történeti
és
egészen
s szíve
A
egyszerre.
lelkesedik
legsötétebb
sorokból
s
a
hallgatni
e
beszédet,
azonközben sóhajt
kiárad,
hagyomány éjszakát
hangjából
kell
munkára
buzdítás,
szemrehányás, legvégül aczélos harag, hog}- az
akkord ismét a lemondó melancholiáé legyen
uraim,
isten veletek
elre
;
e
mint válik
utolsó
költözöm
föl
Végig
bevilágítaná.
is
megg3^özö, szívmozgató lelkesedés, hatalmas tüzelés, végül
lobog
tisztelete
merengés
méla
a
JEN
én
!
tudván
«Azért,
:
nemsokára az én halottaimhoz
úgyis
hogy
sorsomat,
leszek
el
feledve,
mint ök.» Ilyen
ember
gylésre, tudja
kellett
zöld
a
országg^'lésre,
elmondani,
azt
A
valahány húrján.
a
így
hazát,
a
játszik
van,
készülete
ilyen
meg3'e-
szószékre,
a
szereti
egymásután
hog}^
kinek
asztalhoz,
ki
a
érzések
az
az
ki így
már kész
Szónok.
Mint ilyent találjuk a vármegye közg3'ülésén 1829 július 7-ikén
mezváros megélénkül. A vármegyeház tágas udvarhelyen épült palota bséges melléképületekkel. Ugyanaz voltaképen, a mi ma egyemeletes ház, tágas impoNagykárolyban.
A
csinos
:
náló homlokzattal, két mellékutczára elnyúló szárnyakkal. Most,
megjavítva,
kifestve igazán
méltóságos.
Az
említett
patriarchális vonás.
ruhás
nagyurak,
A
szép
alatt
vérük,
is
pirosképü,
az
üli
elnöki
Mint hajdanta, odakünn
ha már meglassudott
alispán
alatt.
a padokat.
Geötz,
A
nagy
Id.
palota
A
a
báró
úgy köznemesség lármázik, le,
Ez már rendesen így
második
is
kicsiny.
maradnak, tágas sátort vervén
tanácskoznak Isten szabad ege fölzúdul és összetöri
széket.
dísz-
zömök
kiknek sei szabad
fél-parasztok, s
föl,
nag3'bajuszú,
készek egy-egy fokos- vag}- csákányütésre.
Vécsey Miklós
Els
belle, komoly és
nemeseknek egész tábora vonul
kurtanyakú,
gyltek össze tanácskozni
ma
lett
közgylésekben van még valami s,
alakok, köznemesek, fél-urak,
ég
épület
alispán
Csomay,
megy.
fjeg3'z
Kovács Sándor, els aljegyz Kölese}- Ferencz, fügyész Nagy Káról}'.
Ezek a Kölcsey els
tiszttársai.
Állása
tekintélyéhez.
t
KÖLCSEY FERENCZ
I33
Az öreg Kovács fjegyz
korához mérve kissé szerény, de jelentssé pennája vitte a szót rendesen az
ékes
ö
lesz.
hel3-ett.
Emlékezés esik az ellentétrl a piros-pozsgás, lármás vidéki urak
s a halván}',
szeg alakja a gyléseknek,
mányát zóval
De sohsem
csendes Kölcsey között. hiszen
ismerik
lesz fél-
tudo-
ékesszólását,
és antik tiszta jellemét. Sárguló protocollumok sok por-
leöntve
lélek érzik
ki
Kölcsey mködésérl.
beszélnek
Eleinte
kevés
egyhangúság, örökös pörle-
azokból. Végnélküli
kedés, se hossza, se vége, kurta Ítélkezés a parasztokkal szem-
ben
börtön
a
:
koplalással
pálczája lépten-nyomon
menete van.
úri
még
arcza
súlyosítva
Bizonynyal
búsabb,
kimerültség, a mi a
a
s
sokszor
lett
mogyorófa-
hajdú
Mindennek
elfordul.
lassú,
a
kényelmes,
Kölcsey mélázó
még halványabb s lelkére is rá-ráült a kés olvasót is elfogja, ha e jeg3-zökön3--
vekben lapoz. De a nemzet nagy és dics küzdelmeinek emlélapokból kereshetni
keit is e
el
Kölcsey nek része van ebben,
s
egyre több, egyre fontosabb az évek multával.
Már
az 1829. év végével
kezdettek
meg3^e székhelyét átteszik Szatmárba. látszott.
Szatmár virágzó
mint Nagykárol3*. házi és világi
A
királyi
tárgyalni arról,
A
város
hogy
a
dolog elég észszernek volt,
nag3'obb,
szebb,
jó öreg Szirmai'' elsorolja nag3'obb egy-
épületeit,
gazdagságát,
palotáit és leírja a város
különös fig3'elemmel a határ szlire, a mel3-ek a világ minden színében pompáznak.
Természetes,
hogy a nagykárolyiak
mi jelentéken3' veszteség mel3'et ez alkalomra
lett
se hagyták jussukat,
volna a városra.
A
bizottságban, is.
Két
igazságosságot ajánlja s
egy
szerveztek, helyet foglalt Kölcsey
beszédében a mérsékletet
s
az
a
hajszáln3'it se irán3'ít se erre, se arra.
Azt mondják, hogy csak
Nag3^károlyban érezte magát otthonosan.'* 1830-ban beszédet
tart
a
szatmári adózó
nép
állapotáról.
Csak a mondatok szokásos klasszikus szabatossága mutatja 15
I.
m.
16 Hagj-omám*.
a
JEN
VÉRTESY
134-
kemény
költt, a beszéd
könyvét tudta,
hogy
hogy
el,
vette
munka
e
mennyi
és czikornyátlan valóság. Vájjon
maradt Kölcseynek az álmodozásból
ideje
van hibás
tele
Nemcsak
a Szirmai
O
adatokat belle.
az
kiírja
?
azt
is
adatokkal.
statisztikai
Tudta a szomszéd vármegyék közviszonyait, még jobban ismerte munkájában
a sajátját, látta a parasztot
beszédében nagy gondolat
meg
villan
:
S egész
izzadni, fáradni.
enyhítni az adózó népen,
mert már súlyos neki a teher.
Mindössze 59
G
mvelni
mérföld
való
a
nem
statisztika
helyeket,
nem
termékeden
a
szól,
szólva a gyakori
is
Ha
gozik, fukarszavú adatokkal.
viszonyok
lenne
között
népességnek akkor Újból
adatokkal
A
tenyésztés.
csak
is
mutatja
fele
részeket,
az adózó
nép a legkedvezbb
táplálkoznék
itthoni terméssel.
lábon
áll
az
méhesek utáni jövedelem majdnem semmi.
földmvel ilyen rossz állapotban van, sincs kedvez viszonyok közt. Kevesen is is
A
tövirl-heg3'ire.
egész
az
illetleg,
a
kereskedést
a
áradásokról. Számokkal dol-
milyen rossz
ki,
mirl vizenys
levonja, a
is
földmvelést
a
is
van Szatmár-
terület
ban. Ennyi a statisztika szerint. Kölcsey azt
A
hol
mesterember
a
ott
állat-
vannak. Tárgj'alja a kivéve a folyóvizek
Tiszát
járhatatlanok. Ilyen helyzetben van az az adózó nép, mely évenkint
csupán a házi és hadi pénztárakba 99.015 ezüst forintnyi
adót
fizet.
Hát még ha szkös esztendk járnak
telkein az épületek tot
semmi
se
teszi földjei
is
köti
többnyire a földesúr tulajdonai, a parasz-
helyhez,
Végül int
ujját
hoz
szerény,
föl
emeli
dorolnak be a zsidók, bátyúval,
elköltözik
hasznát s ezáltal
saját tapasztalatából
Az adózók
!
példákat.
föl.
vagy
O
Galiczia
maga
»7
alul
Kölcsey
jut.
látta.
egyre-másra ván-
fell
hosszú kaftánban, hosszú szakállal, kis
összehúzódó,
összetartó,
élelmes
nép. 013'an, mint a nadály. Biztos romlása a népnek.
kötelezettségek
zálogba
eladja,
hovatovább tönkre
vesztegetésekkel
bújnak
Vármegyei közgylési jegyzkönyv. 1837 márczius
ki.'"
6-ikán.
és ravasz
A A
megyei marha-
JEN
VÉRTESY
136
Övék
kereskedés az ö jövedelmük.
a kocsma, ök mérik a bort,
ök kaparitják kezükbe a pálinkamérést
s
szegén}' népnek mérget
Kölcsey elre
a zsidókról szóló
olcsó
rémmesék
pénzért.
meg
villannak
szomszéd Galiczia sorsa, melyet az
hogy szaporodik
Látja,
megszaporodnak, akkor túlzottnak csey az
szelid,
az
látszott,
az
Kölcsey e rövid
beszéde
Az aggodalom Köl-
elre. Ugyanaz
látott
mikor a zsidóreceptió
Galicziából egyre özönlenek
s
le.
megyékben egész vidékek
északi
kezébe nyomták a koldusbotot
a
országban
mel}'
áll.
de
volt,
Széchenyiben,
föl
Ma már
szavazott.
pedig a
elhangzott a levegben.
hiszen
nemes indulatú ember
aggodalom gyúlt
ellen
hanem
sülyesztenek
izraeliták
zsidóság,
a
Nem
lát.
az eszében,
végromlás szélén
a
adnak a
búfelejtönek
tanulmány.
kortörténelmi
egész
be.'*^
Nagyon hamar beledolgozta magát abba, a mivel foglalkozott. Ugyanaz a teljes biztosság iellemzi másik beszédét, a sorsvonásról tartottat. Lehetetlen állapotok ellen kel
országgylés
Az
1830-iki
ajánlotta az eddigi katonafogdosás helyett a sors-
vonást. Kölcsey élénk színekkel
festi
nyos
valóságos
voltát,
ki.
pálya
katonai
a
rendszer
az eddigi
hátrá-
lealacsonyítását,
az
embertelen fogdosást, a veszedelmet, a mi a katonaszökevények elszaporodásából származik.
A
kaszárnyákból börtön
melegséggel javasolja a szolgálati
olyan
így i^ak
lítását,
mennek
el
s
megtört
id
lett.
méltányos
Éppen leszál-
emberek térnek haza,
kiken végiggázolt a világ minden nyomorúsága.
Ezek szomorú képek, annál inkább, mert híven
Az
ságot.
festik a való-
adó, a katonáskodás csak a népet terheli s a büszke
nemesek szomorú jobbágyoknak parancsolnak. Kölcsey nyugodt szavakkal reformot.
De
hatalmasul
Annak
is
az egész ország
1825-iki
országgylés igen
kev^eset
Bartha Miklós
:
ket, ha még nem
fogja
reformálása
óta.
Ámbár
vívnak
ki,
Kazár földön (Kolozsvár,
ers
is
az a
is
sürget
kezd a gyümölcs.
eljön az ideje, érni
ményül
>S
pártul
léptekkel
halad az
országgylések végered-
bennük
1901).
kifejtett
hatalmas
1
KÖLCSEY FERENCZ. (Kallós
Ede szobormüve Xag-ykároh-ban.)
KÖLCSEY FERENCZ
munka
nem
és igyekezet
A
végkép.
azt
Az
vármegye
Szatmár
De mieltt
A
tiltakoztak
rendjei
meg nem
menn3'dörg
nevezvén
7-iki
máskép eszébe
és
Csomay
a kivánt 20.000 ujon-
Károl3'i jelentését ki akar-
szavaztak.
A
föliratot
kelt
volt.
volna, ha
lett
az
elöntötte
Csomay
ki
izzó
árulónak
ellen,
Csoma3' maga mentegetdzött,
st
eljárását,
le
Wesselényitl
:
A
Valakinek
mondott.
is
köszönetet indítványozzon
hog3'
a választ
köszönetet.
Öt mindjárt
érkezik.
beavatkozás
Eötvös János
ez.
nyugodt
a g3'úlés
hangon
mag3'arázta jutott,
törvénytelen
a
javasolván a hel3^tartó tanácshoz. Ez már a
s fölírást
megkapta
a
elmaradhatlan
az
g3'lésen történt
De
Wesselényi rendes modora
A
György
sor
a
megyei rendek
1831 márczius
Wesselén3'i s
Ebbe
multán az élére
Csomaynak pedig bizalmatlanságot
vonta kérdre a fispánt.
harag
hullámok
a jelentés megjelent volna, felsbb helyrl betiltották.
meg3'e
Az
Mikor
Csomay megszavazta
A
Károlyi nem.
nyomatni,
ellen.
id
vissza-
szavát.
megyét.
ujonczozásra került, czot,
s rövid
1830-iki országg3'ülésen gróf Károlyi
képviselték
ták
növekv
egyre
az
is
küzdelem még elég nyugodt.
küzdelembe sodródik belé Kölcsey kerül s ö viszi a
Ötször-hatszor
kárba.
míg
gátjába, a
szorítják a folyót
kivetik
vész
I37
de
neki,
rossz hazafi
az
is
nem érdemel
pedig eg3'enesen a nádorhoz ment.''^
fölirás
Kölcseyvel készíttették
el.
Ebben
is
megtalálni a
Kölcsey jellemz gondolkozását. Rövid, szabatos és határozott. Világos szavakkal
nyomatni
mutatja
Mindig
jelentését.
hog3' a
ki.
élesen
megyének joga van hogy
kiemeli,
a
menn3áre törvén3'ismerk, alkotmán3'tisztelk, hívek a és hazájukat
tára kiérzik férfi
szeretik.
belle
:
a
kezében karddá
Ann3'ira
kemén3'en emeli
ki,
felsbbség a törvén3-t tagadja. lesz a
toll.
ki-
rendek
királ3'hoz
hog3^
A
tisz-
halvány
Mellette a Wesselén3'i szenve-
délyes hazaszeretete a fujtató.
József nádor
határozott
rosszalással
ellen szólt ez, személ3'i okokból, '9
Kölcsey levele Bártfayhoz
Mag3-ar Tört. Életr. 190ö.
(1831
talán
márczius
felelt.
nem.
A
Talán
Károh'i
nádor helyzete
ii-énj.
18
VÉRTESY
138
üll
szerencsétlen volt, az
hogy
szerepét, a
tudta,
közé
kalapács
került s vitte
néha jóakarattal, néha zsémbesen, de
A
rendesen elég hidegen.
a
és
JEN
vármegye újólag
fölírt
pártját fogta
s
követének.
meg
a
megyei
mely az országgylési követek utasítását
is
elkészí-
Az imént bizottságot,
Tagjai
tette.
közg^'lésen
említett
lettek
gróf Káról}!
:
Isaak Sámuel,
Bálint,
Kende Zsigmond,
Eötvös
Nagy Károly
A
A
Ferencz.
munka
Nagy Károly
ügyész.
tiszti
buzgóbb segíttársa, szerény, de határozott
és
Uray
János,
Kölese}'
és
hónapok következtek.
töltött
részét Kölcsey végezte.
báró Wesselén^'i
G3'örgy,
Gábor,
Swaitzer
Miklós,
Szorgos munkában
alakították
java-
volt leg-
nagy tudományú
Ráfogták Kölcseyre, hogy Nagy Károly volt vezére és
férfiú.
mestere a politikában, pedig csak hséges bajtársa volt." Most
meg Kölcsey
mutatta
benne
kiformálódott
hogy mit
igazában, a
politikus,
szkszavú jegyzökönyvein
kissé
adják a
forrást,
ír
Sr
hogy
Bártfayval. Érdekes, teljesen
tikai.
Az
ldés
élt
megyegylések
Kölcsey
kivül
a
el
Az emlékek kezdenek
nézve.
hagyja száradni a
Szemerével és
szemben pedig
nem hagyta
visszafolyni
levelei
Szemerével szemben csak-
hangja
levelek
saját
keresztül
folytat
Bártfayval
irodalmi jelleg,
s
tollába
levelezést
a levelezés
irodalmat Kölcsey
benne
A
de olykor valami borúlátón
szakadatlanul.
nem
Egyre jobban
a jogász.
Most már nincs olyan id, hogy tintát.
tud.
soha.
v-alamivel
eltte
A
élénkebb
valami
poli-
régi érdeklett.
fényesebb
ködbe. Sóhajtva emlékezik szép ifjúkori éveirl (1832 márczius 14) s ír
nem
jut
eszébe tömérdek szenvedése.
hármójuk barátságáról
Sajnálja,
hogy
Macedóniai
s
Kölcsey minden emléknél ellágyul.
a rossz emlékek
Fülöp asztalánál a
Az álmok korának vége van
A
kolera kitörése
ben. Wesselényi io
Csengery
:
nem
mellette
Döbrentei melegséggel
úgy belekiáltanak a jókba, mint rabszolga a «memento mori))-t.
örökre.
zavarja se munkájában, se
van a dologban,
Magyar szónokok és
státusférfiak.
elviszi
kedélyé-
magával
a
KÖLCSEY FERENCZ
Kölcsey készen lév
Károlyi
Kölcsey mellett.
A
Nem
Nem
Nem
czím esett
a
Mondhatatlan
nyörséggel olvassa
jól,
de
a
lelkes
gróf figyelme.^'
Világát)) viszi
el
Köl-
VAGY
T
S
FELMLÁCOSÍTÓ TÖREDÉKEK
örömmel
NEMI
IIIBA S
ELÓITÉLLT ELIGAZITASAR.\
«nagy város zajában,
a
pusztákon és folyókon megértik
is»
túl
«Hála az égnek,
öt.
VROF SZECHE.WI
mi baj nélkül vagyunk. » (1831 október
folyóiratokat
szépirodalmi
a
sem
Az eddig
ér rá átol-
elkészült rend-
szeres munkálatokat
nyomatni,
most a
elfoglalja
hogy
dolog,
/ÍTÜ^.V
21.)
Annyira
vasni.
«
És
egymást.
ellágyuló
indít-
VILÁG
embe-
üdvözli Bártfayt s barátait, a kik
egyéniségét
Forr
eszmék
születnek és távollév
Kölcsey
egész
ö szokásos
gyö-
el.-'
és pezseg minden. Üj
megértik
az
kapta meg, de e megtisztelés elég
sokkal utóbb Károlyi a Széchenyi
cseyhez.
rek
G3^örgy latba
belé
veti
megye közgylésén fjegyzi czímet
ványoz Kölcseynek. volt neki.
Ügy mélyed
iratait.
szenvedélyével.
139
ki
PESTEN.
akarja
hogy a többi me-
18
3
1
gyéknek is megküldje.^' Aggó55.
dott,
hogy kap-e Pesten
sort,
a
ki
a
kinyomatást megengedje. Gön3'ei könyvnyomtató
Nagykárolyban vállalkozott rendelt
neki
buzgólkodtak
SZÉCHENYI <'VILAG»-JANAK CZIMLAPJA.
cen-
Pesten
rá.
újakat.
Beti kopottak
Mégse
lett
Kölcsey és Nag}' Károly.
voltak, de Károlyi
belle semmi, bármint
Az
alispán
a nyomtatást akkorig, a míg a közgylésen keresztül 2
1
Kölcsey levele
eltiltotta
nem megy.
Bártfayhoz (1831 július 2-ikán).
22 U. o. (1831 október 21-ikén.) 23 U. o. (1831
november
2i-ikén.)
18'
JEN
VÉRTESY
140
min
Kölcsey keseren kifakad.^^ Kezdi érezni,
elre minden
min
s
Valami baleset
nehéz megszabadulni a sok kerékköttl. 1832 február havá-
munkát.
hátráltatta a
is
nehézkesen halad
ban Kölcseyt egy szétpattanó pohár megsértette homlokán.'
Sok
vért vesztett
orvosa
s
Nég}'
olvasástól.
írástól,
eltiltotta
hóig tétlenül kellett várnia a történteket.
A
mióta forrásba
megye, a salak
jött a
Ellentétek mutatkoztak.
Sok
fölhányta magát.
is
maradi ember, kik gyanúsan
volt a
nézték a sok reform elmunkálatát, elmaradott, lomhafej nemes urak, volt ol^^an
még
is,
a ki
a hatalomhoz,
több, a ki félénk volt és
vezéreit
:
a
szilaj
Szidták
tartózkodó.
Wesselényit,
mint a szelid Kölcseyt és
kormányhoz
a
Nagy
az egyik alispán, Geötz Ferencz
Ö
Károlj-t. is,
ellenzék
Károlyit épen
gavallér
a
az
szított,
velük
tartott
úgy,
még
szókimondó
tüzes, bátor és
ember. Így került Kölcsey a vezetk közé. Szerették
különösen az ifjabbak
is,
lemondott, a rendek Kölcseyt
mikor Kovács fjegyz
s
akarták helyébe. Vécsey báró, a
fispáni helytartó kereken megtagadta.
O
is
a félemberek közé
költt
tartozott s úri leereszkedéssel próbálta kibékítni a
hívta
magához Nagybányára. Kölcsey
Nagyon el volt keseredve. Erezte most már marta a méltatlanság. Es
sehogy se bírták keresztül
vinni.
meg-
önérzettel utasította vissza
a meghívást.
szerepét s
:
Károlyi
nem
értékét, vezér-
a
nyomtatást
volt jelen a köz-
gylésen, Wesselén^n. a lovag, nehéz sebben feküdt, a mit párbajban kapott.
Csak Geötz
vetette
ki
a jó
ügyért.
Kölcseyért,
Nagy Károlyért egész egyéniségét s mennydörg szónoklatokat tartott, a míg el nem rekedt belé. Még Csomay, az elgyalázott Csomay is mert szerepelni s Kölcsey a kétszínség gyanújával vádolja meg barátját és rokonát, Kende Zsigmondot.'*^ Azt írja Szemere Pálnak
Róma
romlott
24 U. o. (1831 2)
«01y dolgok történnek körülünk, milyenek a
fijai
deczember
Nagy Ignácz
július 2-lkán.
:
között
sem történhettek mindig bntelen."
19-ikén.)
levele Bártfayhoz (1831
Kiadva Kölcsey
levelei közt).
26
Levele Bártl'ayhoz (1831 szeptember
i6-ikán).
KÖLCSEY FERENCZ
Az
érdemleges
már Xagy
A
közgylés
május
141
7-ikén
Most
kezddött.
maga maradt
Geötzczel.
bizottság munkálatát kellett elterjeszteni s védni
nemcsak a
közgylés,
Káról}'
de
sem
saját
társai
szenvedélylyel vívott
s
bágyadt
De még
el.
Kölese}'
ellen
Tompa
is.
úgy
többséggel,
a
hangjával
hog}- melle
is
és
ers
beléfáj-
KÖLCSEY LAKÓSZOBÁJA A NAGYKÁROLYI VÁRMEGYEHÁZ MELLÉKÉPÜLETÉBEN.
56.
dult
jött
levélben
ezen levélben
is
Bártfayt
tudósítja
van
er
az
eredményrl.^'
s föl-fölcsillámlik az
a
keser
humor, a mit Kölcsey újabban kezd magába venni.
Elször nemesség gj'ülés.
a bevezetést
hibáit
állította
olvasta
pellengérre,
Kölcsey a mellett emelt
27 U. o, (1832 május i2-ikén).
föl.
szót,
Hatalmasan volt írva és a tehát
hogy
félretétette
a
köz-
hag3-ják a bizottság
JEN
VERTESY
142
munkálatát
észrevételeit külön
A
aztán
csonkítatlanul,
jegyzkönyvben. Ebbe se mentek
dolog igen fárasztó lehetett.
báró Vécsej-nél
csey s délután
A
tiát.
mert ha a nagykárolyi bíró
a revolutió. Eltiltották az egészet a
Május 8-ikán
folyt a
meg
Kende
egész
napidijak
Ezek még
ságot se akarták. is
az
tör ki
Kölcseybl
a
volna, kész
hallotta
közgylés
lanyhán
Nem
fdl.
ell.
Kölcsey mellé,
állt
fonákul viselkedett.
A
a sajtószabad-
szeretnek
sötétben
költ
tartott
így
el.
hogy
fájt,
Mind-
kellett ez se.
vállalták
felét
Kölcseynek legjobban
egész ii-ikéig.
urbariumi
vinni
nehéz munka tovább. Kölcsey a nemes-
séget a háziadó elvállalására hívta
össze az országgylési
magán conferen-
mint
folytatta,
nem akarta közg3^lés elé Ezt meg is köszönték neki, —
—
keserség
belé.
Egész déleltt olvasott Köl-
báró
munkálatot.
baglyok.
hozzá a közgylés
csatolják
élni,
mint a
Eötvös János
visszasóhajtja a literá-
pálya nyugalmát és szabadságát. Ki akar követ lenni ilyen
tori
fél-utasítással ?
Nem
hagyta
a székhel3're.
álmodozik,
azért
Oszidn
abba a munkát ablakából
nézi
hogy mihelyt hazatér
s
szorgalmasan bejárt
szakadó est
a
s
arról
csekei fészkébe, elveszi iro-
dalmi dolgait újra.*^
Wesselényi Miklós,
már
ki
iránt annyit
halálhíre szárnyalt, fölépült
be Nagykárolyba. szeretett
st
róla,
volna
A
s
követválasztás
követ
lenni
A
kinek
ruganyos erejében közelgett
ideje
Kölesedével.
az országgylési utasításokat
kihagyták.
aggódtak barátai,
régi
De
tudni
tért
s
nagyon
se
akartak
elkészít bizottságból
követválasztás november 6-ikán esett
meg
s
is
meg-
választották Kölcseyt és Eötvös Jánost. 15-ikén volt a tisztújítás is
s
Kölcsey már jó reményben van, hogy az iQúság fog gyzni. ^^
A
gyzelem
az
ifjúságé
lett
valóban.
Nem
azonban a hagyományos lárma és zavargás
nemesség összetörte a padokat, sátrakat more -8 U. o. (183a
szeptember
í9 U. o. (1832
november
i6-ikán).
7-ikén).
eshetett
meg
A
köz-
nélkül. patrio.
jó
Csákányok
KÖLCSEY FERENCZ villogtak
s a
fispán a közgylés
Alispánok lettek pedig
fjegyzvé
143
bezárásával
Kende Zsigmond kinevezte Kölcseyt.
és
A
Uray
rendek óvást
Kölcsey tehát az országgylésre készült, daczára megnyervén a vármegye bizalmát. vitt,
Bálint.
A
fispán
tettek,
nem Kölcsey személye
csak választási joguk mellett és
magával
fenyegetdzött.
de
ellen.'"
minden ellensége
Az
utasításban, mit
benne volt a rendszeres munkák megvizsgálása,
57.
A NAGYKAROLYI
L'J
VÁRMEGYEHÁZ.
az Úrbér rendezése, az adó mérséklése, a sóár leszállítása, Érdél}'
részek visszacsatolása,
s a
tása, a
a
vármegyei határozatok kinyoma-
vallásszabadság világos fogalmazása, Galiczia és Lodoméria
visszacsatolása, segély a lengyel nemzetnek, a hadpótlás elleni óvás s
mint érdekes mveldéstörténeti adat
megszerzése a Nemzeti de szép 50 3>
liberális
Múzeum
:
a Jankovich-gyüjtemény
számára.''
Nem
új
eszmék már,
programm, úttör szebb jövend számára.
Vármegyei közgylési jegyzkönyv U. o. november 6-ikán.
(1832
november
15-ikén).
VÉRTESY
144
Kölcsey átérezte
JEN
fontosságát s
tiszte
olyan rossz a világ egészen, a hogy néha
Ünnepi ruhában
egyszerre.
érte
magas regiókba emelkedett. mondatokban az
szabad
dicsséges múltra
a
s
méltó
szép
szabatos
:
«Mi szép, vezérként
vidám hevülettel gyülekezni,
kikre
közt,
férjfiak
Ciceróhoz
újra
lelke
s
Követválasztás eltt büszkén hivatkozott
beszélt.
si jogokra
Két tisztesség
hitte.
kardosán
volt,
hogy nem
láthatta,
ülni
saját
arczok színében megjelenni, hazát, törvényt és kormányt szeretni
—
seiktl
szólítja
föl
csendül
meg
tartott
örökség
jutott
leend
a
Ugyanaz
méltóságos
a
mutattatik meg,
;
hang
De
érdemli.
köszönet,
üres hang.
Való köszönet
által
lépend vagyok,
bizonyíttatik
tiszta hazafiú-
félelem
Rendek
nem vonhat; ha
el
visszatértemkor
arczain megelégedés vonásait
fogom
akkor, és csak akkor leszen köszönetem lefizetve.
meg
mely
ha a közjó szerelme, a haza szent ügye melll
sem remény, sem
engedjék
—
Ily megtiszteltetés
csak teljesítés
a pályára, melyre
sággal járandok
a Tekintetes
nyújthatnak.
nem egyéb, mint
mondatik,
tett által
:
az
melyet szabad
a legszebb koszorút,
hálámat
legforróbb
Ha majd
hatni
járuljunk
kebellel
között ismét emelkedik»,
választatásomban, a közbizodalom e nyil-
lett
magok polgártársának
kétségkivül
be.
Tiszta falai
rövid beszédében, melyet mint megválasztott követ
«Követté
:
férfiak a
csak
.
követeket.
vános kijelentésében birom
szóval
.
.
mely elttünk Pozsony
oltárhoz,
a Tekintetes Rendek,
hogy némán rejtsem
olvas-
Addig a hálát
szívembe, e szívbe, mely hazámé volt és marad mindenkor.
Az érzelemnek természetes
s igen
Nem
is
:
csak a Kölcsey
Az
adatokból,
jellemzen
XIX. század
e hullámzása állandóan tart
hol borúsnak, hol derültnek tetszik az ég.
tépeld
lelke
kor színe mindig
latokat, az átmeneti
szedni,
véleménynek
s a
a
miket
tárul
20— 30-as
föl
e
e
festi
különböz árnya-
ilyen.
pár év történetéhez össze lehet
egy magyar megye bels
élete a
éveiben. Pártoskodás, igaztalanság, csökö-
nyösség, léhaság mindennapos vendégek úgy a vármegye házában,
mint
azon
kivül,
de
ha
egyszer
a
lelkesedés szikrája
Magyar
Tört. Életr. 1906.
19
JEN
VÉRTEST
146
föllobban, mit se látni e rossz tulajdonokból.
Ma
gáncsot vetnek
Kölese}- liberális törekvéseinek, holnap követül küldik az országg3rülésre, az ifjúság
az
ég
esik
levetni
süvegét lengeti
Nyugodtan,
boltját.
megszokott köntöseiket,
hazamennek agarászni, borozgatni, jövendbe. egy
Követni
fogják
meg
felé s éljenzajjal repeszti
csendesen akarnak
megszokott
erkölcseiket
míg Kölcsey
a
utat tör a
magyar
mert jó
azért,
nehezükre
élni,
mind
az
lábig.
III.
A
tiszai
követek asztalánál egy
férfi állott,
kinek
halk szózata szent pietás ihletéseként rezgett végig a
csontvelkön. Egj- erós lélek
lánczai között.
töredékeny
test
Tar agyát ószbe vegyült kevés
haj-
szál lengte körül
;
színtelen
arczán
rasztott éjnek tikkadtsága ült
a
nemzet múlt
jelen
s
ezem5'i
egj'etlen
;
átvir-
szemében
bánata tükrözött. Szava
mély és ércztelen, mint eg}' síri hang, melynek monoton egyformasága csak ritkán, csak
tompa,
az indulatok legfbb
ln még
tompább,
hevében szállongott alá; és
még
még
ércztelenebb,
siriasabb,
mikor aztán ökölbe
szorított jobbját emelve, a reá
meresztett szemek
eltt úg^'
másét, az érzékléteg lenül
lelkünk
hangra
síri
mint egy
állott,
túl-
nem úgy, mint segedelmével, hanem közvet-
kinek szellemszavát,
lény,
világi
lelkével
véltük
hallani.
És e
síri
csendesség figyelmeztetett, melyet csak
az érzelmek villanyos kitörése szakasztott félbe.
Kossuth
Az 1832e
36-iki
korszakban.
eg3'ike
Homál30s fogalmak
kérdések
kerülnek
kétség
jöv
a
országgylés
döntés
iránt,
alá.
fegyverek
(Pesti Hirlap 1842., 102.).
a
legjelentsebbeknek
tisztázódnak.
Szakítás
a
Rég vajúdó
múlttal,
összevillanása.
remény
és
Nagy korszak
kezddik. Ide jött
föl
a
költ Kölcsey egy
a tájat köröskörül s az esti
téli
estén,
mikor hó takarta
ködön keresztül homályosan
látszott
I47
KÖLCSEY FEREN'CZ
Mikor a haza szót
a királyi vár. Leírja érzéseit.'^
az
csapongóvá
ifjonti
a
de az
élet iskoláját kijárt érett
humor, a mi egész naplóját
A f-f Ádám
föl
még
derítik
és
Mérey Sándor
:
József nádor, Reviczky Teljes díszben
personális.
Kölcsey unja a
a követek bemutatkozni hozzájuk.
A
ceremóniákat.
szertartásos
közt
emberé az a hol enyelg, hol keser átlengi.
urak fogadónapokat tartottak
kanczellár
vonulnak
érzései a gyönge, fiatal szívé,
El-ellágyúló
beszél.
idegenül
sok
magát,
érzi
lármás,
míg ismers arczok nem
a
Wesselényi Miklós, «erös kebellel és aczél szívveb).
Sietett fölkeresni Kölcseyt s együtt töltötték az estét.
erben
volt,
harczra készen
gylölt, veszedelmes és ers.
A
reform bajnoka.
jogi
ember
ismeretlen
föl.
Feljött
friss
stilusa
de meghiggadt hangja mutatja, hogy
lesz,
már
férfi
leírja,
O Ez
hogy az
s tudta,
személye
az ellenzék igazi vezére.
feszme,
egyesítése Magyarországgal.
Wesselényi
a
az,
a
mi most
A
mirl legtöbbször
nek Kölcseyvel, ezzel foglalkoznak néha éjszakákon
köz-
Erdély
vezérli,
beszél-
át,
régi
míg Kölcsey
foliánsokat és száraz törvénykönyveket lapozva, a
el-elálmodozott a múlton s visszaálmodta Erdély egész történetét
Zápolyát,
Martinuzzit,
Az
Bocskayt és Bethlent.
anyja
is
erdélyi volt.
Megjött Széchenyi
A
áll.
a
is,
nagy reformátor.
g^^zelmi harsonaként
megírta,
A
hol csak szerepel, csodálatos hatása van s
ezt
pihen.
a
Elre, újjáalkotni
tolulnak agyába,
nem
ezt a
Már
nemzetet
találni.
!
Eszméi ezrével
Az emberek
érzi,
döngeti.
politikáját
reformot
:
gazdaggá
már
Széchenyi és
elvált tle,
elször
mveltté akarja
mert az anyagi
hogy
csak bábok
eltte, kiket fölültet eszméi paripájára. így szemelte ki
alvezérül Wesselényit, de
munkát.
egyetlen perczet
tud rajtuk uralktDdni, csak azt
képes egyedül kivezet utat
deleljén
a «Világot»
nagy
szóló
is
sem
Pályája
«Hitel» átment a nemzet vérébe, lelkébe.
a
térre
magának kormány viszi
tenni a magyart.
32 Naplója.
19'
a
Még
VÉRTESY JEXÖ
148
1 nem
agyonhajszolt, roncsolt idegzet Széchen}'!
az
neki akadémiáról, irodalomról, gzhajó-
fogja Kölcseyt s beszél
Kés
lánczhídról.
ról,
jába,
mint
élte
Deczember
nem
estig
válik
el
tle
egyik legszebb napját jegyzi be e napot. 19-ikén érkezett le Ferencz királ}'
betegágyából
kodó a
gyanú
s
másképen.
lehetett
költ napló-
s a
érseki palotában megn3átotta az országgylést. föl
Karon
ez.
Régóta
s
másnap az
Nem
régen kelt
Nem
és bizalmatlanság jött vele. folyik
már
is
a kétszín játék az ural-
és a
nemzet között. Az eszközök a régiek. Bécs városában,
a
pompás Bécsben koholja azokat Metternich berezeg.
víg,
Titkos rendrséggel és személyes lekötelezettségekkel dolgozik.
Fényes mulatságokat rendez,
mik az államüg3^ekkel
a
fölér
fontosságúak. Jellemz, hogy mikor Wirkner lóhalálában rohan
Nagy-Károlyba azt
síteni,
írja,
a
Károlyi
hogy ketts
G^'örgy
követjelentését
czélt ért el
Károlyba, de vissza Bécsbe
:
idején
megsemmi-
hogy húshagyókor még
is,
Nagy-
érkezett
tánczol-
hatott az udvari bálon.''
Léha
dorgálásokban
atyai
beszél
eszközökkel
kicsinyes
és
keresztbe
velük,
mosolylyal. Csudálatos,
semmit se üléseken
lábakkal,
vetett
simán
Metternich
szép
arczán
nagyúri
hogy mennyire nem vesz ez az ember
gondosan ügyel,
Alul az akna dolgozik Telik vele az irattár
embereit.
Ferencz király
József nádor komoly- képpel elnököl az
komol^'an.
s
az
részesíti
dolgoznak.
s
:
hogy valami hiba ne
levelek
fölbontása,
várják a jó alkalmat.
történjék.
névtelen föladások.
hitvány
OI3'
kicsi-
ségek történnek, hogy meghamisítják a rendek üzenetét, szavakat módosítanak, a asérelembb) arczárói
el
akarnak hajtani minden felht.
elég szinték.
a
vitából.
fordúltát.
34
Kén^'telenek
Hosszú
Kevés
ha szereti a 3}
«kivánságot» csinálnak.
a
királ}^
A
királ}- a
hangzik
személ3'ét
el,
mindig kivenni betegsége jóra-
mint a bátor Ebergén^áé
magyar jövedelmet, szeresse
Wirkner Lajos: Élményeim. Budapest, Kossuth Országg3-ülési Tudósításai.
1879.
király
rendek se lehetnek
ünnepi beszéddel üdvözlik
ol^'an szó
A
a nyelvet
is.'^
KÖLCSEY FERENCZ
149
Legrosszabb azoknak, kiket rossz sorsuk az üll és a kalapács közé
helyezett,
mint
József
59.
Egymás
A
ellenségei
s
nádort
1.
Nem
volt
rossz
szívvel
kanczellárt.
KERENl-Z
gáncsot
szívesen
fherczeg-nádorból a hálás
Reviczk}-
és
lojalitás
irántunk
s
ez
vetnek
egymásnak.
nagy embert
már
életében
alkotott.
megkészí-
JEN
VERTESY
150
szobra
tette
Az
tele.
múzeum
Akadémiában,
patrónusa.
Nyilvános pályája kicsinyes és ellenmon-
színházban megjelent.
dásokkal
A
talapzatát.
bizalmatlanságot
udvartól mellzést,
kapott,
császári bátyja zordul nézett reá, az udvariak gúnynyal illették.
Pedig gondos parlamenti elnök volt;
mennydörg
szavát hallotta, azonnal kész volt a rendreutasításra
diák
Kossuth
zeng
szép
nem
iránta a nemzet.
volt
búcsúztatóját s ez a
el
hízelgés.
Ádám
se
egész ember, noha se rossz
volt
ember. Bajuszát
rossz
se
mondta
szavával
mer
volt
Gróf Reviczky magyar,
Annál hálásabb
nyelven.
szabatos
búcsúztató
ha a Wesselényi
kivált
is
magyarosan
fölcsapva
iX-KX^^
60.
hordotta. tott
Egyszer nemesbl
lett
nagy úrrá
velük
hatalmát, a
mellzte, a mit az
nem
udvari levegben rá s
is
is
mi
tekintélyes
bocsátott
meg
rakodott a léhaság
volt.
:
A
nádort
A
soha.
neki
s is
bécsi
mértéken
pazarlott
a császárral fizettette ki adósságait.''
Nagy háromemeletes házban tanácskoztak 1753-ban
építettek.
mégis sötét
ságot, nyíltak.
A szk
töltötte
be
Wirkner
a :
I.
volt,
szk
mert
jelz általában
termet, m.
a követek, melyet
be
Harmincz ablak bocsátotta
minden. Se kényelem, se
55
valamit megtar-
s
még jobban ket
érdességébl. Fényes urak lenézték, ö
éreztette
túl
GRÓF REVICZKY ÁDÁM NÉVALÁÍRÁSA.
dísz.
illett
utczára
világos-
szk
udvarra
mindenre, szorongott benne
Három
azoknál
és
a
zöldposztós hosszú asztal
próbáltak
a
követek
elférni.
KÖLCSEY FERENCZ
A
I5I
terem hátulsó részén korláttal elzárva volt a personalisnak
A
valami szinpadforma emelvén^'e.
vége
hallgatóknak
terem
a
két
jutott.'^
mindebben
Volt
valami
Házszabályokról szó se
valami
kezdetleges,
A
volt.
patriarchális.
belépés se volt korlátozva. Ott
tolongtak a jurátusok, barna zekében, nemzetiszinü szalagon lógó nép, senki se elég radikális
kardjaikkal. Fiatalok, lármás, tüzes
még
nekik,
Kossuth kávéházzal
kártyával,
még egy
tölti
De
Itt
olvasták
ezen üléseknek jogi jelentségük
Az
országos ülés és kerületi
ülés,
együtt ültek a frendek a karokkal és rendek-
nádorispán elnökölt.
kel s a
országos ülés
lett
volna
föl
nem
a királyi leiratokat.
volt.'^
parlament, a
tulajdonképeni
a
hol az összes jogosultak együtt ültek s a személynök
Ezt
Mérey
ezidétt
kell
hogy megkomolyodjék.'"
és másnak,
Az elsben
borozással,
Történni
reménye.
nemzet
a
Ülés háromféle volt: elegyes ülés.
mulatozással,
Ideje javát
se.
Sándornak
teremt-
kanczellár
a
hívják,
elnökölt.
ménye, egyike azoknak, a kiket a véletlen habja
fölvet.
Gyáva,
semmi ember.
A Itt
nem
jelen
volt
foglaltak helyet tiszai,
voltaképen
kérdéseket
a
egy
a dunai
Itt
legalább
bizták.
a
a
tábla
királyi
üléseken döntötték
kerületi
elnököltek
követek. Fölváltva
megyékbl s az elnök nem
a
négy kerület
a
és
jegyzséget
befol3'ásolta
el.
szerint
ketten, eg}- a
a követekre
is
a
vitát,
itt
leg-
alább teljesen az ország akarata jutott érvényre.
Hozzáláttak a munkához.
Azon átmeneti parlamentek közé Magyarország elvegyült már az
tartozott, a hol a régi feudális új
Magyarországba.
Még
cunt inclytae Hungarae s az az
fölhangzott a régi kiáltás gentis
vulnera».
eredmény, hogy a kormány
orvosolja
azokat. Régi
:
38
Az
«Recrudes-
sérelmeket fölírják
elfordítja
sebekbl vérzik a
36 Vahot Imre Országgylési Almanach 1843. 3 7 Pulszkv I. m. :
A
:
nem alkotmány. De
fejét s újra
régi
ülések menetét
és jellemzi Beöthy Ákos.
szépen I.
m.
tárgj-alja
VERTESY
152
JEN
hangosabban kezdik követelni
eg3^úttal
A
a reformot.
magyar
nyelv jogaiba akar lépni, a mag3'ar haza egész területe egygyé
akar
És
forrni.
könn3atés
Nem
már
nagy
a
reform
jobbágyok
a
:
sorsán
való
általánossá lesz.
Annak
a régi római köztársaság senatusa ez.
dicsérete
megírva vag3'on a világ legszebb prózáján. Királyok gyülekezetének
látszott.
Márványhomlokú, aczélszív emberek
kik eltt egyetlen érdek volt
közjó, salus
a
:
ültek ott,
Nyu-
reipublicae.
godtan és röviden tanácskoztak. Ellentétéhez, a franczia forra-
dalom nemzetgyléséhez se
legnemesebb államférfiakkal,
keveredett
össze
a
szabadság
tiszta
szeretetével.
történetét, ilyen és
hasonlítani, hol
lehet
Annak
amolyan világításban
E korszak magyar országgylései retet
A
érdemelnek.
reform
st
azon épült
felé
A
sok tekintetben conservativ.
megírták
a a
is.
ill méltatást és dicsé-
is
hajló
gze
a vér
sokszor
is
cscselék
a
ez,
de
hag3^ta
el,
gyülekezet volt
nem
történeti alapot
olyan hatalmas ert. Igazi újítás
s ez adott neki
csak a jobbágyságot illetleg volt tervben, a többi mind a régi
alkotmány,
nak
si szabadság
voltak
szellemi
visszaszerzése
utódai,
"Istenért és a szabadságért». Sokféle ki
gazdag ismeretek egész
olyan, a ki csak
egy
volt.
kardot
kik
a
A
követek azok-
rántottak
ember akadt
feg^'vertárát
hozta
szál karddal jött: szíve
itt;
Törvénykönyveket
és
mind klasszikus mveltség
meggyzdésével,
még mindig
krónikákat lapoztak
volt
olyan, a
küzdtérre,
a
de a nagyobb résznek számottev jogi és történeti volt.
valaha
többé-kevésbbé
képzettsége át.
s a
Majdnem
szónoklatban
Cicero a mester. Ezért beszélnek olyan szabatosan,
szépen elrendezve.
E
klasszikus iskolának
legkitnbb szónoka
Kölcsey.
Szervezett
pártról
még nem
rakonczátlanabb népe volt
nem
szokta
meg
a
ez,
a
lehetett
szó.''^
Az
Isten
leg-
mely otthon, a vármeg^'énél
pártfegyelmet.
Vezérül Wesselényit lehet
}') Az országgylés tárgyalásánál sokban Horváth Mihályt követem (Huszonöt év Magyarország történelmébl).
KÖLCSEY FERENCZ nevezni, noha
a
frendek közt
I53
De
ült.
az ö eszméi
képvisel-
ték legjobban a reform ügyét s ö volt leginkább vezérnek való
ember,
a*
volt
is
mint Széchényi tekintélye
s
is
ember
erélyes
maradt. Mellette a Kölcsey
csorbátlan
is
Nagyon
észrevette.
személye lesz jelents; jelentsebb, mint a történetírók tartják
O
általában.
Wesselényi els bizalmasa, a «párt szíve» és a
a
jegyzvé
párt pennája. Mindjárt az ülések elején kerületi ják.
de
Az országgylési napló szerkesztését is reá akarják bízni, nem fogadja el. Tolla végig kiséri az országgylés menetét,
m. A
irodalmi
egész,
nemzeti
eszméje világít mindegyikbl. mint
hogy
figyelemmel
milyen
ügynek
tulajdonítja
is
Küls
lesz.
fáradt
öntudat
viselkedése
marad
a
a
érezte
úgy
ezt
is jól
Ö
szavát.
jogok át,
esik,
ugyan is
az
bálványa
mélázó-csendes, sokszor
régi
éjszaka
hajnal óráit szerette átaludni, a mit
nem
itt
dolgozott
is
tehetett);
s
úgy
a írja
magát jellemzen, mikor borongósan és némán elnököl egy
kerületi ülésen a
A
vidám
és tüzes Niczkyvel együtt."*"
követek egyik leghíresebbike Felsbükki Nagy Pál,
a régi
színeket
használnak. Kölcsey
megvett a kormány, rábízván gróf
Mások
ságát.-*'
körülötte. ^^
bátran
támadta
valószín, hogy a néptribun énekelte között.
akarta
Ferencz
is
volt,
tartotta, kit
zárgondnok-
csak
változott,
volt
Cicero
a
az
övé
s
mert
a
világítás
pál3'ája
végén
takarni
Országgylési Naplója
14-ikén.
•Magyar Tört. Életr. 190ö.
Berzsenyi pompás ódában az insurgensek
tanácsban és Kinizsy
Régi világ embere, született
nyegébe 40
:
Renegát nem
árulónak
meg a kormányt, ha hibásnak hitte; de az nem volt határozott politikai hitvallása. Valaha
szerepe
meg
Pálíl'y
hogy nem ö
védik,
más
lett
még
embere. Csillaga halványodik már. Jellemzéséhez
világ
különböz
is
emberi
az
lármás ifjúságnak
(kés
sok munkától
a
is
A
bevégzett
rendeket. Neki
a
hallgatják
azt.
darab
és
nem
Senki
Egy csapásra meghódítja
ö.
minden
szerkeszt;
üzeneteket és feliratokat
le
választ-
a
magyar
1833 január
úr,
a
alkotmányt és
népet,
Többször.
4'
U.
4-
Csengery
o.
köpe-
pártfogó
ki
:
I.
m.
20
de
JEN
VERTESY
15+
mérges
Még
mikor amazt
volt,
rozsdás
olyan
intézmén}^
insurgens vitéz,
hajdani
jára és villogó
mint
pártolt,
is
Valaha a nemes esztendeig
kelés.
emezt fölszabadítani akarták.
javítani,
lóháton járt
is
visszagondolván
talán
Szónoknak mindvégig
kardjára.
a
nemesi
—
emlegette a
föl-
nyalka paripáa
régi
kitüno
maradt.
De
A
beszélt.
ban
idk szellemében köpczös termet, huszároskép Beöth}' Ödön igazá-
volt
sok már jó szónok, a
új
utóda a szabadságharczok huszárezredesének, a
szellemi
guerilla-kapitán3'nak, a ki
meglepn
bátorság, a kémén}'
csap rá az ellenségre, mint
épen úgy jellemzi a tz, az
a villám, mint a futótz. Beszédét
eleven
az
ki
mondatok, mint a jóiz
fölcsattanó
mag3'ar humor.
Az akkor
nem
egész házban
ha soha sem
is,
volt ideálisabb
sem véve
István, Kölcseyt
Azok
ki.
írtak verset.
a haladó korral röpültek együtt. tar
homlokával,
igazibb
minden szava
jeles
ellenzékének
fordítni,
Deák
Szelid
mint
való, a kik költök
Eszméi a magasba törtek
Arczképe igen jellemz magas
tekintetével.
A
népnek legels,
mintegy bels
valóját
s
tüz
leg-
emészti
s
fenkölt.
Egész sor múlt
mereng
védje.
ember, mint Bezerédj
közül
Nagy
ember
hallotta
szavát
Ragályi Tamás, a
:
csillaga, ki
nemsokára jobban palástot fog
Pál, a szép
Balogh János, a nyugodt, komoly
Antal, Borsiczky István, Palóczy László,
Pázmándy Dénes,
György (nagy idn
Klauzál Gábor, gróf Andrássy
át
dicsséges
családnév az országgylések történetében), báró Perényi Gábor,
Bernáth Zsigmond, Siskovics, Niczk}' János, Ebergényi Benedek,
Dubraviczky Simon, jókedv, jöttek
kalászos
alföldrl,
lelkes
ember meg a
hegyek
zöld
aljából,
kik
többi,
szke
folyók
mentérl, ha egy modern Homeros seregszámlát írna róluk. Sokat dolgoztak, de lassan ment a munka nag3^on. Kölcsey naplójába
írta be,
talanszor.
A
kicsiségeken,
hogy hányta
kemleti üléseken
formaságokon.
t is
a harag és az elvitáztak
unalom szám-
vége-hossza nélkül
Hog}' a követek egy része
nem
KÖLCSEY FEREN'CZ volt eléggé képzett, világosan mutatja,
jelszavak után indultak. Pedig sisyphusi szor.
Ha
végzésük
155
hogy gyakran csak üres munkát végeztek sok-
átment a fels táblára, a fels tábla akár-
61.
FELSÓBÜKKI NAGY PÁL MELLSZOBRA.
hányszor visszaküldte javítás végett. Ötször-hatszor végzés ide-oda, míg a frendek
is
fölküldvén, a
is
utazott a
kormány
hette vissza s fol3'tathatták az üzenetek hosszú sorát.
küld-
VÉRTESY
156
JEN
És micsoda frendek voltak azok,
keseren mutatja urakat
Cziráky
elkezdve
határoztak,
seik
eléjük
az
prelátusokat,
és
a kik az ország sorsáról
^országbírótól
élén
lefelé
Neveket
képét. ^'
említ, zászlós-
költvel és Páz-
a
Zrínyivel,
Kölese}^
!
mány Péterrel bajnokok, írók és poéták és hazafiak mind. De most ez az aranyban és bíborban rag3^ogó testület vétójával :
szegült ellen örökösen
keserbb nekik
nemzet kívánságának. Kölcsey egyre
a
keserbb
és
velük szemben. «Akarom, hog}' fájjon
lett
!»
micsoda
És
tanácskozások
egy
neki-nekiereszt
tüzes
beszédet,
Széchényinek
kiigazítsa. Itt
mata. Mélyet bókol
abból indulva
ki,
jut
mégis a magáét mondja
dolgozik a magyarság érdekében,
gylésben
gylésen
és
És azzal a
hog}''
a felsség
volt a hitük
Nem
röl
mindent.
lanul folytak a magánconferentiák,
Nagy
és
tele
szakadatlan
Itt
hanem
munka
ügj^esen,
mindenütt.
is
s alig
vért kell izzadni. Mégis
Az
ülések
egyszerre
más meg
veszti,
politikáját
folytatja.
a
szakadat-
mellett
több
De
is.
lg}"
tar-
Pál conferentiát a legel-elválasztásról habzó poharak
tányérok
választ vitatták
míg Kölcsey
között,
meg pohár
víz és
munka, de még a követek történik
igazát, hog}"
haraggal,
belefárad s hitét
csupán a bosszantás
legtöbben megpróbálnak
tott
diplo-
azoknak az embereknek.
csoda, ha némelyik
elfásulva
kitn
mindennek ellensége
lehet valamit diadalra juttatni s azért
nagy
ki
el.-*^
kívül egyaránt. Lázas
hogy
tudattal,
nem
mindig
nádor
a
nagy szerep, a
nádor eltt, elismeri az
a
Wesselénj'i
náluk!
folynak
érettük
is
pipadohány
díját is az
valami
—
a
frendi
mellett.^'
Folyt a
asztalánál
adózó nép
fizette.
Talán
gondolhatták, ha ugyan gondol-
tak volna ilyenre.
Még egy noha 4
3
személy
sem
követ Beszéde
a
vitt
volt
:
magyar nyelv
ez
országgylésen nevezetes szerepet,
Kossuth ügj'ében.
44 Országgylési Tudósítások. 4>
Kölcsey naplója 1833 márczius
i5-ikén.
Lajos.
Távollevk követéül
KÖLCSEY FERENCZ jelent
él,
meg,
még
Többen
fiskális,
fiatal
régi nemes, elég szerény viszonyok
ember,
nem
g3-anus szemmel
sürgette^-
barátja
—
lett
46 U. o.
«Az írja
sokkal
nézték,"*^
túl
a
bár az ifjúságnak
a Kossuth, ki a kerületi róla
között
harmincz esztendn.
nem
volt
BEZERÉOJ ISTVÁN.
62.
elég radikális.
157
Kölcsey.
Kölcseynek, az ifjabb
1832 deczember 30-ikán.
Az
napló
nyomtatását
Kossuth nemsokára jó ember ragaszkodó és tisztel a
VERTESY
I50
JEN
nem gzölg fej fiatal már s nehezebb szenvedélyei nem zaklatják s ellentétes
barátságával. Pályája elején volt,
még
a férfikor
nem vetnek
érdekek
nagyon nehezen
«szó-árvíz»
A
esett
miatta.
országgylési ifjaknak ifjúság ezidétt kezdett
Az
Általánosan
komolyabb
kiszínezvén
ha
s
beszédét
az
és helyes fölfogását» ellenségei
Az
els
országg^-ülés
válaszfelirat
el
idézte
lojálisok a mellett
adásra
ismert
nem
is
száraz
vitáit
a
szorítván
a
adandó
eladásra
Elsben
is.
jobban
is,
"*'
királyi
kétszeresen
tudósító
«Szellemes, tiszta
üléseknek. elismerik.
a Kossuth
is
utókornak, mert
az
tett
hogy az
tén}',
háttérbe
s
így jobb szolgálatot
mozgalmas képét adta
élénk,
Dolgot adott az
Ez elsben
lenni.
foglalta a
is
szerkeszt pártos volt
a
ellenzékiek
az
conservativokat,
le
irattá a lapját.
«Országg3'lési Tudósítások »
hanem eleven
lett,
vele.
kerületi napló,
valósággá, egész
lett
nyomdát azonnal
kormány, hát Kossuth azontúl
érdeme.
A
salakot csodás pál3'ájára.
az országg3'lés hirlapja,
a
frendek
s
a
kardoskodtak, hogy a válasznak csak az el-
kell kiterjeszkednie.
Csakhogy
eladás a
a királyi
régi
sérelmeket a szokott hallgatással mellzte s a rendek a magyar nyelvet
teljes
is
jogaiba
az udvari kanczelláriánál volt vitás.
A
is.
tesz
téren kapjon engedményt,
De
a
tette
a
az
úrbér
Ügy
egyetértését. a királyi
Wirkner
:
I.
m.
más
mi eleve megkönnyítette volna a fázott
könnj'ebben
akartak segíteni
rajta,
ettl
s
meg abban megbontja
hogy ám
alá a kereskedelmi tárgyat
a szülje aztán végnélküli vitáknak.
47
a ren-
legalább
jó,
eladás sorrendjét, de az úrbérrel egyszerre
vegyék tárgyalás lett
helyre,
a jobbágyságnak,
kormány elre
tárgyalása
els
Úgy akarták, hogyha
volna napolni minél messzebbre, másfelül hog}'
táblánál s
Másodsorban a munkálatok sorrendje
s biztonsági tárgyat.
nemesség áldozatokat
munkálatokat.
helyezni a frendi
eladás az úrbért
királ3'i
dek a kereskedelmi a
akarták
is.
Végre
el
akarta
is
bizott,
a
rendek
elfogadják (iunctim)
Ez a «iunctim» is
elállottak
tle
KÖLCSEY FERENCZ
hogy
s beérték avval,
I59
a kereskedelmi és biztossági tárgy mind-
járt követni fogja az úrbéri tárgyat.
Kölcsey naplójában valóságos maró gúnynyal szól ezekrl.
Üres pörpatvar
Hamar
!
hogy nem mindig
tör
ö
belátott
elég
elre
lélekkel
g3'öngéibe
pártja
saját
kész kerékköt
s
Ö
csakhog}' a kormán}^ minden szavát ellenezhesse.
lenni,
dolgozott tovább és figyelt
Kende
leveleket
naplóját
vezette
:
alispánhoz, kit megkért
is,
és
arra
is,
is
maga
srn
küldött
hogy
viseljen
gondot családjára.
Idközben hogy
átküldték
frendek magyarul válaszoljanak
a
ket és föliratokat
is
hogy kívánják,
rendek végzésüket,
a
ezentúl
s
Ez
magyarul szerkeszszék.
ébred
az
is
A
ország legfontosabb kívánságai közé tartozott.
törvénye-
a
deák nyelv
E
alattvalóvá tette a magyart, megbénította fejldésében.
pont-
ban a rendek mégis diadalra juttatták g3'ket, habár nehezen is.
A
frendek
eleinte hallani
sem akartak
Hiában menny-
róla.
dörgött Wesselényi, hiában beszélt Széchenyi
hosszasan, meg-
g3^zen, heves gestusokkal, bnbánóan vádolva önmagát nemzeti nj-elv elmaradása tartott a
magyar nyelv
fogalmazott,
meg
izzó
az üzenetet,
fiainak
szemei
napján
keményen
kápráztak
keztek az irományt
három üzenet közül kettt
mellett s a
haragja
és s
;
a
hatalmas beszédet
Kölese}'
miatt.^**
is
«Lelkem fájdalmában írtam
:
kesern.
A
sötétség és
dobogásba jöttek
szívei
minden erejébl
s
;
a
mégis
kevés, de
s
igye-
Azonban
kivetkeztetni.
jobb rész nem engedte magát meggyzetni,
rettegés
fontos kihagyással az üzenet megmaradt.))
«Szegény haza, szegény nyelv oltalmazni
sem hagynának
hetitek-e,
hog}'
tek
száraz,
mikor
kinek
De
Mikor még csak melegséggel
!
uraim-,
idegein
tárg3'áról
pharizeus
lángfolyam
hideg szavakat
puszta
szerelme
!
van
találhat
kérdés
?
urak,
s
megrázó ervel pattannak
48 Országgj'ülési Tudósítások.
ki.))
nek-
épen akkor,
Vigyázzatok
halvány emberkében elektromi szikrák lappanganak nyúltok,
az
futkos, fel,
képzel-
;
s
!
ezen
ha hozzá
(1833. márczius 10.)
JEN
VÉRTESY
l6o
meg
Elfogadás után valaki indítványozta, hogy köszönjék
frendeknek. Beöthy Ödön lezúgta
nem érdemesek
:
rá
a
^"^ 1
Azután az üléseken jó lassú menetben megindult az úrbér ügyének tárgyalása
is.
Birtokos nemesek ültek a zöld asztalnál,
meg. Idealisták és praktikusok
érdekeiket vitatták
a kik saját
véleményei ütköztek egybe. Nehéz csatába indultak.
Pozsony
ezalatt farsangolt.
Német
Az
vélemény
is
kell
A
volt.
egyre sürgetbb
s
A
országgylést.
az
áthelyezni
Kölcsey
a is
intéz-
is
készítette el s
tolla
frendek megintették
lett
királyt
hiszen törvények
érezni,
effell. Ezt a föliratot is a
hiábavaló
német és közel Bécshez.
sült
fölvirulni
volna közelükben
szerették
ez
oda
:
város,
már
Pest kezdett
iíjú
kednek
volt az egész
a rendeket
mit
:
zaklatják az öreg királyt ilyesmikkel.
közben más
Mialatt az úrbéren dolgoztak,
vettek s a tárgyalás közbe öltötték és
a
részek
el-
is
így a vallás ügyét, Erdély
:
meg
visszacsatolását
tárgyakat
a
nyújtandó
lengyeleknek
segély dolgát.
A
vallási
szabad
sérelmek
még mindig
vallásgyakorlatát
alkalmával
reversalist
nehezítette,
a
Az
igéri.
mi maga
A
házasságok
féllel,
áttérést
sérelem volt
is
protestánsok
vegyes
a
protestáns
a
gyermeket a katholikus hitnek oktatás
hogy
sértette,
Írattak
fennállottak.
melyben
meg s
a
a hatheti
tetézte az,
hogy a katholikus pap az oktatást szándékosan nem végezte be akárhányszor, csakhogy az illet ne térhessen törvényjavaslatot Beöthy
Ödön
ságával; jellemz, hogy épen
már
elmúlt
beszéltek
a
vallásháborúk
ellene.
terjesztette
,
új
be szokott határozott-
a ki katholikus volt.
kora.
Az
át.
Csak a
De
káptalani
Február 21-én a forrongó indulat
hiszen
követek
úgy
föl-
mint a bomba. Elhallgatták Lonovics és Májer kano-
robbant,
nokokat, a mint a vallásügyi üzenet ellen beszéltek, mert simán szólottak és tette föl,
nem
bölcsesség nélkül, de mikor Beöthy
hogy egy hetvenéves embert
49 u. o.
azt emlí-
tartottak állandó leczkézés
KÖLCSEY FEREN'CZ
idközben meghalván, keresztény temetést
ki
alatt,
l6l
Tágén nagyváradi prépost
fölpattant s az
pedig ((kereken tagadta».>'°
A
szoktak
ug3'an
szokatlan
Mérey elnök mindjárt
ellen.
egymás sértegetése annyira
az
hogy az egész
volt,
még
tagadta,
magyar urak keményen
tüzes jó
de
beszélni,
esetet
se nyert,
gylés
actiót
elvesztette a
Tágén
kiáltott
Nem
fejét.
tudván a
vihart lecsillapítani, széket bontott s lezárta az ülést.
Másnap még jobban érezte, is
hogy megg3'alázták háborodva.
volt
föl
Beszélt
háborgott,
mint
visszhangot.
Szó sincs
Az
meg.
támadták
Mérey
végére,
jutott
leköszönt
végre
kezet
avval
A
nem oda
bár Kölcsey
ember
Mindennek ingott
alul
hel3'ébe,
szólt,
fölül
is,
nádoré dent
került.
Az
megtettek,
hessen.
is.
az
boszankodhatott,
hog3' és
a
Kölcsey naplója
5!
Úgy mondják
az
elnökölt,
az
ö
52
Levele Kendéhez 1833 márczius 7-ikén.
állása
személynöki
meg-
alnádor
embere
1833 február 21-ikén.
190c5.
Ids
ült
personalisúl.
ki
a hivatalos jelentések. Kanczelláriai levéltár.
Tört. Életr.
rajta.
véle-
>^
mikor ellenük
Mére3-
ember hírében
5°
Magvar
már a
úgy
is
szemben figyelmes
valóban liberális
hog3'
Öt szemelték
ellenzék vele
Világosfejü
lett,
Többet nem
Pongrácz.
Reviczk3^ kanczellár
iQúságot
igen gorombán.
az eredmén3'e
Somsich
nem
való ember. az
megütköztek
igen
föl,>'
actió
csóválta
a fejét
volt s bosszantotta a fiatalság zúgása s a
gorombán
szólt,
mások
s
is
hogy
miatt. Nag}' Pál
hallgatóság lármás magaviselete kedett,
Tágent.
abba maradt.
a dolog
s
jóvátenni,
nádor
Az
kiutasították.
istenadta
próbálta
akarta megrendszabál3'0zni.
a
úgy
s
kiutasította
is
Kiviláglott azonban, hog}' a personalis
Erélytelenségét
:
a közbátor-
:
fogott
köteked embernek tnik mikor
vele,
az
szenvedélyl3'el
mihez az iíjúság zajgása adta a
izgága,
de törvénytelenség esett
a szelíd Kölcsey
kevés volt
is
testület
beleizzadott,
Tágén
róla:
Ez
le.
tenger, a
a
röviden,
is,
egész
heves Beöthy úgy
De
elégtétel nélkül.
képviseli becsületet gázolták ságot
A
forrott az indulat.
hel3'ébe
volt
székbe állott.
s
a
minkerül-
Sógora
VÉRTESY
102 volt Siskovics, a baran3-ai tartott.
De nag3Ta
JEN
követ, a
Kölcsey olyan nagyra
kit
Somsichot
tartotta
nevezte, mikor a Duna-parton
s
is
sétálgatott
«lelkes
férfiúnak))
Hamar
vele.^'
csaló-
dott benne.
A
vallási
sérelem
nem
Hatszor
ért czélt.
frendi táblára, hatszor került
terjesztették
föl
püspökök
vissza. Ersekek,
a
ültek
bségben él, befolyásos nagyurak, a kik mindent megtettek ellene. Némi engedmény átment volna. De Károlyi György méltán vágta vissza nekik engedményekrl beszélnek széket,
ott
:
a hol törvénysértésrl van szó
ott,
Hiában hangzott
!
mondott Kölcsey három szép beszédet,
lelkes szó miatta, hiában
hiában mennydörgött Beöthy a visszaélés
fispán gátnak
püspök és tizennégy gette is
meg
hogy még
a frendeket,
rákerülhet
a
Nagy Pál is velük szavazott fontosságát. Az önvád órái következtek együtt.
is
közt egy
segített fölemelkedni se,
tagadta
s
A
László mondta
már
el
magas
s
vallásügv'
a
s Kölese}^ mellét verte,
Somsichnak.
personalisról
forradalmi-izü
volt
fordult sógorával
is
Nem
a ki annyira átérezte, átszenvedte
minden kudarczát, mint .''
elé s fen3''e-
frendi tábla eltörlésére
polczán fordított egyet a paláston. Siskovics
hogy
hogy tizennégy
a nemzet
áll
a
ellen,
Somsich már personalis
sor.'-*
ann}''!
el
volt a követek
volna a gylés
késbb Madarász
véleményét
:
A
magyar
urak olyanok, mint a kéménysepr, minél följebb jutnak, annál
piszkosabbak
lesznek.*'^
De nem hagyták
a
vigyék a király elébe. ványozta,
vihet
keresztül.
erdélyi
véletlenül
!
hogy vegyék
parentálta el:
Az
hogy javaslatukat megtépve Beöthy Ödön maga indítVag^'-vagy rendek,
a
le
napirendrl,
Várnak vele jobb idre.
Nem
halt
kérdés
meg
5 5
Naplója. 1833 márczius 6-ikán,
54
Országgylési Tudósítások.
5 5
Naplója utolsó
lapjai.
is.
egészben
Az
írás
nem
szavaival
a leányzó, csak aluszik.^"
jelentsebb
voltaképen
eredményesebb
ha
A
50 Ballagi
57
kora.
már
ügye
részek
tás
volt
Géza:
A
Millenniumi
emennél
s
elintézett
nemzeti államalkotörténet
Országgylési Tudósítások.
ix. kötet.
KÖLCSEY FERENCZ
dolog
volt,
de elintézetlen
Szolnok vármegyéket és
Végre
63.
mennél jobban
is,
Kraszna,
Közép-
vidékét az 1791-iki országgylés
visszacsatolta Magyarországhoz, de
húzták-halasztották.
Zaránd,
sérelem.
Kvár
163
a
a
valóságos visszacsatolást
kormánynak
érdekében
állt
GRÓF SOMSICH PONGRÁCZ.
szétszakgatni
az
országot.
Erdély
unióját
az
anyaországgal Wesselényi akarta megvalósítani. Kisebb hazájáról volt szó, a
Tengdött régi
melynek siralmas
állapotát
nagyon
jól ismerte.
az ország az erdélyi fejedelemség elmulta óta s csak
dicssége
világította
meg, mint a leáldozó nap sugarai.
JEN
VÉRTESY
104
Ketten készítették a
feliratot
Wesselén}^ és Kölcsey. Kölcseyn
:
valami sajátságos meghatottság vesz ert, valahányszor ez jut eszébe
édes anyja
:
gyöngédség
volt s megilletdött
erdélyi
is
rezeg a szavában, mikor errl szól
"Szegén}', szép kis Erdély,
:
hamvadnak
a te gyermekeid idegen parton
marokn3'i port hozni? hog}^ ha talán
fog
ki
;
onnan egy
egy könny fakadna meg-
egy forró szent könny, mely a sziveken fekv jeget
látására,
felolvaszthatná!)) (1833 január
^•)
Mindezt óhajtották az erdél}^ hazafiak gróf
leveleit
Domokos
Teleki
hozta
Az
is.
megyék
erdélyi
Pozsonyba
el
adta
s
Wesselényi kezébe. Elhatározták, hogy a nádornak adják
Wesselényi kihallgatást Erdély
kért.
A
nádor maga
Magyarországgal jogos,
egyesítése
elismerte,
is
nem szeretett rá. De Wesse-
de
ilyesmiben résztvenni, kivált ha Wesselényi kérte
nem
lén3'i
akart tágítni, Teleki pedig
leket a kerületi ülés elnökének adja
hogy erre
általveszi a leveleket, mint *a
sem
hajlandó
volt
országgylés elnökének
Nagyon kívánatos
s
úgy
vénytelen
kormányszék
az erdélyi
megyék
orvoslást
a
nem
^^
át.
akarták
követeltek. Ezt
id.
ezt
Kölcseyvel
is
tudatni.
csepp vér forrásnak indult
s
az
A
tör-
végrehajtani,
alkotmány
az
függesztése és királyi biztos kinevezése követte. Teleki sietett
mint az
leveleket,
Erdélyben a jobb
rendeleteit
felelte,
király testvére. Wesselén3'i
vétette vele
is
volt pedig
a leve-
Erre a nádor azt
vennie
kell
át
:
hogy
kijelentette,
át.
át.
hogy
Kölcsey szíve
föl-
Domokos
alatt
minden
emlékezet viperáit érezte
föl-
éledni.>9
Wesselényit
fölriasztotta a hír.
is
Pozsonyban, talpa nehéz
pánczélját
A
hallotta.
alatt s
égett a föld.
nyargalt
pozsonyi ligetben
fényes tavaszi estén. Beöthy gáltak, a
mikor
oda,
A
Ödön
volt
el
Kölcsey- naplója. 1833 márczius si-ikén.
U.
i5ikén.
segélykiáltást
barátaitól szép hold-
köszöntötte
aztán elrobogott kocsiján. Vitte
58
maradása többé
kóbor-lovag fölcsatolta
honnan a
búcsúzott
59
o. április
a
Nem
el,
éjfélig
iddo-
magával egész
KÖLCSEY FEREXCZ
165
súlyos fegyverzetét: «mázsás sententiáit»,^° ját,
izzó lelkesedését, forró
költ merengve
a
ment
nézett utána/'
Kölcsey a jó barátot
el.
embere nem
A
Nagy
szívét.
veszteség
sajnálta,
több
volt,
olyan
Barátja, a vezér
bizalmas
is,
a
barátot új
Deák Ferencz,
zalai követ. ki
oroszlán
hang-
volt.*^'
vezért
némiképen pótolta az
is
haragját,
mennydörg
lemondott Antal bátyja
helyett jött
gylésre.
korú
ember
volt, tiszta
Typikusan ma-
vezérnek
és
Nyugodt
ország-
n^-ugodt vér és
fej,
aczél jellem. g3'ar
az
Kossuthtal egy-
fiatal
világos
föl
való.
fölfogásával, reális
egyéniségével
meglepen
párosult ideálisan tiszta gon-
dolkozásmódja.
Hamar
emelkedett
kintél3Te
te-
és
súh'a volt a szavának mindenütt.
Els nag3'obb beszé-
dét egy olyan tisztán ideális
természet dotta
a
el,
üg}-ben
min
mon-
a leng3'e-
leké volt.
Leng3'elország ege borult,
a
be-
minden oroszok
czárja elvette alkotmán3'át,
64.
GRÓF TELEKI DOMOKOS.
szétverte bátor hadait s az északi
magyar vármeg3'ék megteltek lengvel menekültekkel. Osi
szokás volt eg3'máshoz menekülni, a mióta Béla herczeg Péter 60 Kossuth szava. Országgj'ülési Tudósítások.
61 Kölcsej-
naplója.
1833 május 5.ikén.
^- Levele Bártfayhoz. 1833 május aoikán.
VÉRTESY
l66
tre
Lengyelországba
elöl
zte
Boleszlót
pában nagy
magyar
kér
pártfogást
leveleiket
vármegye
alispánja,
nem
de tenni
szét a lengyel
egyet küldtek
A
Borsiczky
István
kormányra
Szóba hozta
leveleit a
—
de kérték, hogy
ember,
keményen
papságra
és
Államtudománynyal
bátor.
föltétlenül
embernek
trencséni alispánt középtermet, száraz
nyers beszéd,
a
a vármegyéhez, egyet az egész
külseje, ruhája elhan3'agolt, kicsit szeles
le,
lesz
«gróf Borsiczkynak»
írtak a lengyelek,
magyar nyelven, egyet
nemzethez.
állandóan
sebes,
tüzel és
foglalkozott.^'
követek eltt. Meghatva hallgatták végig,
—
fontosabbakról lévén szó
halaszsza
el.
nádor elhunyt felesége Pawlowna Alexandra orosz nagy-
herczegn
most
volt s e réven
Semmiképen
se
Kérte a leveleket.
ember
is
évdíjat húzott az orosz udvar-
Ínyére a dolog s Borsiczkyt
volt
az
ha a többség akarja. Az
alá kell írni,
sz
mint harmincz éves szolgálatára hivatkozott
hogy ettl kíméljék meg.
A
A
eredmény.
egyetlen
hogy az indítvány elkerülhetetlen
azt felelte,
hivatta.
hagyják abba, csak az
Borsiczkyt,
Intette
orosz udvar neheztelése lesz
nak
nem
s
Egész Euró-
kézbe.
latin és
tól.
iránt,
Halom számmal küldözték
fszerepl. Neki kettt
A
sokkal utána a lengyel
rokonszenv a lengyelek
volt a
Trencsén
írják
nem
futott s
a kiontott vér László király székéhez.
tettek érettük semmit.
menekültek
JEN
nemzethez szóló
:
bátor
nádor-
s a
államférfi több
annyit elvárhat, levelet
nem
adta
vissza többé.^^
Hogy azoknak
a lelkes idealistáknak
se
lehetett
sok remé-
nyük, kik a lengyelekért oly tzzel beszéltek, bizonyos. Kölcsey
Csak
se remélt.^'
kardra csapás is
kész
Az 63
:
a
Palóczy László szava volt olyan, mint a
Borsodban harminczezer ember van, a
ki
tenni
^^ !
indítvány azonban
Kölcsey
és Pulszky
:
naplója I.
nem maradt
1833 január 6-ikán
m.
64 Kölcsey naplója.
el
65 U. o.
:
Balogh János 1833 január ii-ikén.
66 U. o. 1832
1833 január 20-ikán.
állt
deczember
28-án.
föl
KÖLCSEY FEREXCZ vele,
a
beszéde égett és
kormány is
szép
egyik
volt,
leghevesebb
167
bánat rezgett
benne.
63.
DEÁK
A
ostromlója.
történelmi szempontokkal
tele,
Deák beszédében
a
Kölcsey
szenvedély kötelesség
FEKE.NCZ.
érzete vonul végig vezéreszme gyanánt. Kötelessége
embernek az
embert, nemzetnek a nemzetet segítni. Ez válasz volt Andrássy József szavaira, hogy
Ez a jelentsége
:
nemzetek vesznek
a lengj'el
el
s
ez a világ sora.
ügynek a mag3'ar országg>'lésen
a jogérzet, a kötelességtudás, a
;
szabadság védelme az eszmék,
VÉRTESY JEXÖ
l68
mefyek végigcsengenek a beszédeken. Eredmény úgy se semmi, egy kardot se rántottak ki a lengyelekért. a
Az országgylés
A
képezte.
legfontosabb
kormány
tetszelgett
magának
ellenzéket
meg nem
népvédö
a
az
munkálat
úrbéri
szerepében,
kivált
a
Régóta
míg az
kapta a demokrata áram. Esze ágában sem
igazán segítni
volt
tárgyát
viselkedett a legkétszínübben.
itt
lett
a népen,
csak
hogy maga
remélte,
azt
a
nemesség buktatja meg a szabadelvek indítványát. S valóban az országgylés nem is volt egységes, a frendek között meg épen kevés a
Wesselénjú még a gylés
liberális.
fenyegette ket, hog}^ fölveszi ellenük a keztyüt
emlékben tartsátok e délutáni
Széchenyinek az ellenkez
I»
És
sötétebben
is
a háttérbe s
latból
volt
hallatszott
meg.
nem
int
valami volna
legjobban fázott
A
látott a valónál
nemeseket középkori olygarcháknak nézte, a kik
A
vas sarokkal tapodnak a nép n3'akán. festi
nagy kiterjedésén
szólt e fenyegetés régi barátjának,
Kölcsey maga
is.
«De olygarchák,
:
számosabb nemesség
az adózó népet kapcsolja magához, s javaitok azzal együtt osztozik
a
Dózsa György képét
mutat rá." S mindebbl a hangu-
ujjal
levegben
messzirl
.
.
.
Mintha a láncz csörgése
.
tle a conservativok s
Fáztak
.
maga Ferencz
.
király.
jobbág3'ság sorsa a kor igényeinek régen
A
meg-
emlékben tartsatok enge-
órát, s
met, ha majd kényszerítve lépéseitektl a
^"
elején
nem
földnek csak haszonélvezete volt az övé
s
felelt
már
ha a földesúr
Volt ugyan joga legel-
volt vele megelégedve, kitehette.
használathoz, fát ing3'en kapott, hat hónapi bormérési joga volt,
de igen sok teher súlyosodott rá krajczár,
természetben
tizenkét tojást,
bl
vadászati
^7 U. o. 1833 január 22-ikén. ^8 U. o. 1833 január i-én.
két
tyúkot,
harminczan egy
szljétl
szolgálatot
polgári, politikai joga
füstpénz évenként huszonnégy
kellett
itcze vajat,
kilenczedet, papi tizedet,
teljesített,
volt,
egy
adnia
:
borjút,
kappant,
terményé-
adót, robotra járt, fuvart saját
földesura
a földesúr egész
középkori
végzett.
semmi. S
két
Birája
KÖLCSEY FERFNCZ
módon
parancsolt a falunak
megegyezésével
jeg3'zöjét
bíráját,
:
169
választották s a falu minden dolgába beleszólhatott.
A
mag3^ar ugyan
nem
volt
kegyetlen
igazi patriarchális viszony
kodott
az ellenkez
mikor a
is,
mányául estek
nézte.
De
falu szép lányai a földesúr
akárkire
5
az úr nyerseségein
:
házanépének
tetszett jó szíve s parasztjait
sok helyen ural-
úr,
mogyorófapálczával
által-
is
elfordult
szabad zsák-
verette
rá
az
igazságot.
66.
Az
úrbéri
AZ ALSÓ TÁBLA LLLSTERME,
törvényjavaslatnak négy
tized eltörlése s a robot szabályozása
sen megválthassa szorítása
A
;
vita
a
jobbágy személyének
hozta sznyegre robotra.
a kisebb
;
meg-
az úriszékek
tulajdonának biztosítása.
ennek az
mind az egész nemességnek, hogy önként
s
a
Úgy
reformot, kellett
mikor a nép nyugodtan, békén
lenni,
legyen. Megnehezítette a dolgot, Magyar
s
bírja
'
:
jobbágy magát örökö-
hosszú volt és tanulságos. Örök dicssége
országgylésnek
járt
s földjét tulajdonul
fpontja volt a
;
Tört. Életr. 190K.
hogy nehéz hogy
az
és súlyos
vitatás
ország egyes részei 22
VERTESY
lyo ol}'
különböz állapotban
JEN minden megye más
voltak, úg^^szólva
szempontokat helyezett eltérbe.
Most érezte meg az ellenzék Wesselén}'! hiányát, magántanácskozásokkal
Kölcsey elismert tekintélye nem pótolta öt
teljesen.
követ nagyon sokat dolgozott. Lelkével csüggött a
mezt. Hiszen
állapotáról.
Ezért
ítéli
Az meg
nem
lelke
a túlpártiakat
szatmári
adózó nép
középutat, se habozást.
se
ersen
olyan
A
rajta s ismerte
beszélt olyan okosan a szatmári
ismert
fkép
ki
ket. Deák növekv és
össze
tartotta
s ezért
unja
itt
is,
mint mindig, a «sok czifra beszédet».
Néha
tanácskozások egész labyrinthussá fonódtak. Régi
a
szabású urak riadtan pattantak
Deáknak még
azért
hog}'
a
kellett
világon. Földesurak
pártfogása
alatt
Ábrahám
kebelében.
De
az
mint
humánus eszmét olvashatni ságos vadászatok ellen
mulatsága
s
is
a jobbágy
a
Optimisták
legjobb
a
bírót ne
dolga
okos
sok
fejtegetést,
kikeltek, a
Még a mulatnyers idk vérontó
terhe.''^
mi a
És több
Még
senyezve adták szónoki erejük legjavát. is
fölszólalt
a
volt
a
a feudális
nagy urak önzése és erszakossága
régi idejébl való nyers és
sok
naplóiban.
nemes
eszme, mint az önz. Beöthy, Bezerédj, Balogh és többen
Pál
a
nyugton szunnyadhatnak,
gylés
fölös
hogy a
tekintél3'^ét.
van
parasztnak
mag3-ar
reformok hallatára.
emelnie,
mert az rontja a
lehessen megbotozni, hirdetik,
szót
is
föl a liberális
ver-
Nagy ellen,
mint az érczkürt
imponáló hangon,
rivallása.
De
A
a
legtartalmasabb
Deáké különösen
pontról voltát,
a
volt
a
Kölcsey
létez állapotokat jellemzi
és
az emberi jobb
kormányt, ne kövessen
el
magyarázza
szükségességét:
Országgylési Tudósítások.
A
vétkes mulasztást.
nem csapong
a javaslat
beszéde.
kitnen és
s
czélszer
érzelmekre hivatkozva kéri a
szebb és költibb, bár
69
helyes
pontra kifejtvén a törvényjavaslat arra
Deák
és
Kölcsey beszéde
a felhkbe, «.
.
.
itt
st való alapon nem egyesekrl
KÖLCSEY FERENCZ
van a szó van,
emésztdve le
a szó azon
itt
:
mely százak ég.
ezt
nem zabolázza meg
hatalom; ezt csak megszelídíteni
csak oly közös
tulajdon
h
ez
s
;
Kiváló
Nem
lehet.
érdek csupán ád
becset
neki
a
egyébbel pedig,
szó
szabadság és
:
történelmi
jobbágy sorsán. Borúsabb és keményebb
egyformán
tagjait
két
alatt
nem gyzi
félelem,
mely a társaság
érdekkel,
kösse a hazához
szellemrl
hódíthatatlan
most lánggal lobogva, majd hamv
óta,
És
halhatatlan,
I7I
szó,
áttekintés
mint a Deáké,
lemondás szava csendül meg benne, de az önérzeté
is,
nemesség megtette
ellen,
mindennek
a
magáét
vád
s
kormány
a
is
a terhét fogja viselni. Általában a
a
hogy a a ki
Kölcsey legszebb
beszéde volt ez országgylésen.
Nagyon sokat
vállalt
A
magára.
gylés
munkáin
kivül
naplóját vezette és sürün levelezett Kendé-
Bártfayval
vel,
elbbivel
bven
Szemerével.
és
A
két
t;;^
közölte a diéta minden
fontos mozzanatát.
Szemerének sokat
ír
emlékekrl: emlegeti Kazinczyt, Í3 ^
a régi Ö
, 67.
'
lett
UF.AK FERENCZ
....
NEVAL.MRASA
hogy
ifjúkori terveit, vágyait; elmondja,
mért nem
>
ö azzá, a mi lehetett volna
örökös töprengése,
:
habozó félénksége félbehagyattak vele mindent. S mindezt olyan méla lemondással mondja
szelíd,
^ j^
^Sy
niellett,
hogy
nemes
el,
mialatt egész lelkével vív
alakja
tnik
soh'se
föl
olyan
rokonszenvesnek, mint most.
Idrl-idre szabadságot látni
sógorasszonyát,
kis
magának
vett
öcscsét,
utána
s
hazatért pihenni,
nézni
gazdaságának.
Szemerééknél szüretelnek. Ott szeretne lenni közöttük.
A
vármegye méltányolja nagy buzgalmát
köszöni
meg
buzgalmát."" Kölcsey nemes egyszerséggel válaszol.
Szatmár megye követével együtt
De nem
tartott ki vele
rendek elszántságát,
70
s lendületes levélben
Vármegyei
mindvégig. Mikor a kormány
cselhez
közgj-ülési
érez.
fordult.
A
megyékre akart
jegyzkönyv. 1833 szeptember
g-ikén.
látta a
hatni,
hogy módosítsák követeik ebben a fispánok, a kik örökváltság sikerült,
a
JEN
VERTESY
172
ellen.
eszközeik
Alávaló eszköz volt
kormány embere alispán,
fölbújtották.
ment
Az
nem
volt s
valaha
az
hatna napszáma
volt liberális
4-iki
Vécsey fispán
is.
Uray
A
Bálint
se,
—
de
és szükségtelent, hagyják
közgylésrl
pótló
uta-
gondoskodni; a job-
kell
is
balhír
szelére
azt megtörténni.
el."'
Próbált
«Rendkivül
szél3'lyel
lelte
a
közgylésen
Ha Wesselényi
országgylésen
ott
lenne
küzd
szót
már
hideg föl
elég,
téli
tzték
9-ikére
de ez
hazáért.
És Wesselényi
a közgylést.
még lármásabbnak
az
erdélyi
Kölcsey mégis hisz
jött. jött,
dolga
Úgy
írt
van
fölriadt,
mint a vihar.
Lármás közgylés
Ígérkezett.
Talán csíps
mert a köznemesség borral melegítette
reggel volt,
magát. Puskaporos
lett
Nagyon
Kölcsey,
csalódott
Wesselényi megjelenéséhez.
a leveg.
A
jelenléte csak olaj volt a tzre.
mikor
büszke és
ann^i szilaj
Közgylési jegyzkönyv.
reményt erdélyi
Kende Zsigmond
székben, de csak mint «hallgató jó barát». 7«
szava gyönge
az
De Wesselényi
!
a
ki
Forrongásban
emeljen.
mint a csatamén a hadi kürtre. Váltott lovakon
volt
úgy-
Pozsonyból Nagy-
noha kevés remén^'nyel,
2.),
Erdél3-ben, de hátha eljönne!
December
—
ez megtörténik, követi
hogy most már
itt
van,
(deczember
neki
18.),
visszautazott
utolsót:
a vármegyét s tudta,
lesz.
írt
hogy ne engedjék
vagyok szórva»
Ha
volt.
Már elzleg
Sejtette.
tépnie.
kell
még egy hogy
Károlyba,
hir.
Kendének (november
mond. Eltte megalkuvás nem megbízását szét
—
mint fölösleges
örökváltságot,
az
Kölcseyt egészen megrázta e a
a
köznemességet
bág3'ok törvénybe idézését ne értsék félre a jobbágy javára;
mindez még hagyján,
az
mivel a restelked jobbágy kibúj-
:
büntetésérl
alul,
föl
csak egy pár megyében
s
iíjúság jelöltje.
1834 november
a követekhez
föl
voltak
a köznemeseket zúdították
de e néhány közé tartozott Szatmár
második
sítás
Kész
utasítását.
meg
ült
az
fzött
mágnás elnöki
KÖLCSEY FERENCZ
Wesselényi mindjárt szót hagyta addig szóhoz
magán,
lobbot
Aztán Kölcsey
leült.
azonban Uray alispán nem
kért,
míg egy régebbi
jutni,
Wesselényiben
olvasnak.
vetett
kelt
volt,
hangja
zrzavar
tolongás,
kiáltani.
kezdett
erejével
teljes
ert
vett
de
ö szava elveszett
A
hogy
súlyozta,
hogy a kormányról
A
már
Most
vége
Pozsonyba. Nagyon s
nem
a
Wesselényi hang-
Mihálylyal
együtt.'^
lemondott Eötvös János
helyébe.)
Kölcsey
visszasieteft
hogy Deák épen szabadságon
volt
beszélhetett vele,"' Február 9-ikén ünnepélyesen elbúcsúzott
nem
a rendektl: «Szívünk mondja: és
Eötvös
mindennek.
volt sajnálta,
látta figyel-
föl
Kölcsey lemondott követtársával, (Mert ezt küldték követül
akarta
nem a királyról. megdöbbent csend, mikor
szól,
akkor váltotta
túl
a pokoli hangáradatból
felségsértést talál elkövetni, de
csak
zajt
süketít
zaj
egymaga
s
a kormány kétszínséget szidta. Uray szükségesnek meztetni,
menny-
újra fölpattant s
el
tört
nem
beszélni.
keletkezett
Néhány szó harsogva
jelentést föl
vér,
a
de az
föl,
a kitör zúgás közt. Most Wesselényi
dörg
I73
mondás
önérzetes
búcsúszavai
is
Kölcseyt.
jellemzi
s
Ez szép
rosszúb).
Megható szépek
valának haza és haladás.
«Jelszavaink
:
tettünk
meg
kik a haladás helyett maradást akarnak, gondolják
:
a
Azok,
miképen
a maradás szónak több jelentése van. Korszerinti haladás épen
maradást hoz magával seny védés.
Isten
isten viraszsza
fel
e
Oly kivánság, melyet velünk.
Elválunk,
mellett
harczoltunk,
következése
minden
nemzetet
e
nemzetre a
KK.
a T.
RR.
T.
kérünk. Mint ember,
veszteg maradás
meg
;
rizze
nem s
e
;
teljes felvirágzat
pedig
gonosztól;
szép napját
RR. mindegyike együtt
és
de vétségeinkért
bocsánatot
érez
nem
bántottunk senkit, mint követ elveink harcz
a
haza
színe
eltt
folytatva
czélaiban szentebb vala, mint vétséggé válhasson.
De
köszönetet
mondunk
türelemért, részint forró, hív barát-
1834 deczember Wesselényi hütlenségi búnpere. (Kiadta K. Papp Miklós. Kolozsvár, 7^
Levele Szemeréhez
i4-ikén és a
1876.)
A
közgylési jegyzkönyv
szük-
szavú, 73
Levele Bártfa^-hoz 1835 január ii-ikén.
JEN
VERTESY
174
Ennek emlékezete
Ságért.
legvégs
éltünk
fogja
napjait
fel-
is
deríteni.
Utolsó kérelmünk ez
egy
helyet
kis
nemzetnek
Az
s
tartsanak
:
második
ellenzék
vezérét
míg
ország reményét
s
vesztette
Kölcsey bennük
:
közt
Az
Hangos
iQúság pedig
példákat
búcsúztatták
A
ürített poharat.
az
látott
követtársai
el
Széchenyi
ott,
is
1
nagylelkség és az engesz-
telödés órája volt ez s a néppel egj'ütt éltette azt a
sokszor vele szemben
vívott,
férfit,
a ki
a kit megvádolt, kárhoztatott,
a ki elször szólt a népért, mikor
Nagy
Magyar-
az éjszaka s a szívek megteltek és kiáradtak.
lett
Kölcsey a népért
sznünk.))
az új
látta
Sokan voltak
Kölcseyt régi szokás szerint.
a
Kossuth tudó-
el.
nem is rosszul. Nag}meg kellett komolyodni.
maga eltt Este pezsgs palaczkok
iíjúság
a hazának,
meg nem
gyászkeretben küldötte szét e napról.
sításait
RR. számunkra
T.
emberiségnek hívei lenni
az
gyászt kötött kalapjára.
eljött.
fenn a
de csak addig,
szíveikben,
még
új
de
volt a kimondott szó
Pált.
Másnap
Balogh
János
s
az
lelkesebbjei
ifjak
Köpcsényig
míg a
elkísérték a távozó hazafit s lengették utána kalapjaikat,
tovagördülö kocsi fekete ponttá
lett."* *
Országgylési káját
:
országgylési naplót.
az
nem ragyognak értesült
és
itt.
m
Jellemz
ez.
satirával
van
is)
írva.
a
Nagy
ereje
A
!
Országgylési Tudósítások.
mert
elfogulatlan.
jól
Els
sehol se tündököl úgy,
ers, határozott
legtalálóbbak egyike (de a
Pál jellemzése,
Pár sor és
mun-
oly fényesen
igen fontos,
nem
a
mi
Milyen hangulatos és ervel
lényi búcsúja a ligetben
74
is
szól, az alak néhán}-
vonással szinte kilép a keretbl.
legszebb
képességei
írói
azonban épen
Ha Wesselényirl
legtorzítottabb
köszönhetjük
sehol sem. Mint forrás
igazmondó,
sorban irodalmi mint
szereplésének
teljes
kép.
igazi gyilkos teljes
Wesse-
Somsich
sze-
1
KÖLCSEY FERENCZ
mélynökségével végzi be egész drámai
/D
lendülettel.
Közben egy
pár kitérés olyan szép, olyan ékes, mint a gyöngyházzal kirakott
munka. Ilyen a Révai Miklós emlékezete. És az a hol mereng, hol
keser humor,
a
mi folyton elevenné
teszi a naplót.
KÖLCSEY FERENCZ
NAPLÓJA. 1832-1833.
Bl DAPEST
D
i)
li
o
r
s
s
n
i
á
I.
1848.
68.
Mert ez a benne, a
ki
KÖLCSEY "ORSZÁGGYLÉSI NAPLÓx-jÁNAK CZÍMLAPJA.
munka
keser, nagyon keser. Embert látunk
kötelességbl
vív,
násával a reménynek. És mégis
bús lapokon láttatja,
Érdemes
is
s két hel}'
itt
is
de csak halvány meg-megcsilla!
A
reménynek
akad,
a
át kell
törnie e
mi a szebb jövendt
az egyik költi szívre, a másik éles megfigyelésre vall. elolvasni ismételten e két lapot.
VÉRTESY
176 «.
.
.
.
valamely szép remény egyszeri ya.gy kétszeri, sokszor
nem
épen számtalanszori
A
esni.
fben
magot
elvetjük,
eltapodtatik
s a
egymásba
kezeit
De
arat soha.
nem
deni
nem
A
kislelkü
de
kikél,
midn
dl,
alá
nem
többet
vet
el
ha még sem boldogult, unokájának
s
;
;
s
fejet
ajkait,
nem
s
a lankadatlan férfiú kezdeni s százszor újra
fárad
de
felleg
ember összeharapja
hogy merén3't merény után kezdjen
hagyja,
kétségbe
kell
nemcsak
s
sarló
kétségbeesik,
ölti,
sem
kél; újra vetünk s kikél,
vetünk,
már-már
elveri.
jég
s ki
érik,
miatt
teljesedése
ismét
s
;
hány, s már-már
támad,
JEN
is
is
kez-
meg-
íme eg3'szer eljön
az id, a mag kikél, n, megérik, s gazdag aratással örvendeztet. Való, a kezd már sírban hever, de mi az ? Ha az emberiség egészéért kell munkálni: ez az egész nem halandó. » (1833 április
24
— «.
május .
.
3.1
emberek e gonosz világban vagy makacsok, vagy
az
legalább pajkosok
senek
:
de
Eötvös, ki
viseletet, s
és bókolással, és
homály
(1833 július
Mondom,
ez
halvány remény rja
neki
:
a !
ily
75
hosszú élet
viselt ily
báró
küldöttségben
megyei küldöttekben
ellenmondást,
figyelmetlenséget
ily
bizonyos
ily
a félszázados tréssel
útain járással kínosan keresett czímek
i.)
kor hangulata.
hogy nincs
Széchenyi leveleiben, is
a divatnak
elevenebb és bátrabb a
:
is
Mennyi keserség
s
milyen
Deák, mikor egyszer Kölcsey távol van, azt
örüljön,
méreg. Deák
valaha a
kíméletlen
ily
gyzelmeskedést
iránt.))
is
már sok sok országgylésen
ellülést, nehezen tapasztalt
keresetlen
férgek
mondhatok
Annyit
tanultak.
a
voltak
csak valamicskét nyerhes-
mikép a csúszás módjai
most már
s
;
Vannak ugyan, mint mindig
csúsznak,
jól tudjátok,
alája vetettek
mozgást
tudók.
örömest
kik ti
de semmi esetre kalapvéve és hátgörbítve
nem
tisztelettel állani
és lesznek,
;
itt.^*
Ez a pessimismus ömlik
el
mint
a
mint a vízáradat,
borúsnak
látja a multat,
1833 augusztus 24-ikén. Szemere-Tár xin.
az
ag\'ában,
jelent,
jövt
egyaránt,
«>^^^ í^^^/
^^2r-^
^^t^a-^zv<.
v'
-
/y
% ^ta/^n^ .e^x^/^
'Ki/lfí/
Ai^^
^^^^^^^f^^^'ííVíí '''^«á><^
i^
^^aZ,^
^^^.
^ ,á^/u^^A.A.-<e^^
^
"/^^M,.,.,.Uör-''^^A£/at^J^_
o^^ciúúttuzt^
y^^^piMJ
^tC'A^yeA^
L-oua^l^
'T/ti,^,
^. 'ffu^^d' -1^
^ p:e/á'.
/•^fcu^- JL'^^ 'íí^^„^^
'z Vx^n£«-c;cj
'2-T-
'^CL4-yy% ^x^
"^^^i^^i^^e^
^A^
KÖLCSEY FERENCZ
csak
kötelesség
a
Egyedül
Kossuth
érzete
remény
a
fogja
nem engedi
mi
a
az,
I77
fákh'ájával
csüggedni.
bevilágítani
a
jövendt.
id
Mert ez az sár
olvadó hótól
az
még
talanok
ember
tnik
s
az
szapora tavaszi
a
s
égen
lógnak a szürke felhk.
arcza, mikor szétnéz. Csak a
messzebbre
ki
hogy észrevétlenül langyosabb
föl,
lani s valahol
A föld estl. A fák
hasonló a kora tavaszidöhöz.
csupa lomb-
Elborul az
annak
tekint,
tavaszi szél kezd fuval-
messze a felhk megrepednek
s
kilátszik
kék,
a
a végtelen égbolt.
IV.
Még megmaradt
az irodalom.
Erszakosan
leszorítva a ros-
még mindig nem
trumról, habzó ereje teljes érzetében,
volt
a
tétlenségre kárhoztatva.
Még az
1834-ik évben, mikor Kölcsey Pozson3'ban ült a követek
hogy az akadémiai
között, szó volt róla,
lemondott vagy lemondatták,
Döbrentei
titkárságot
kezdett
rábízzák.
leszorulni
a
szereplés mezejérl, sok sebbel és kevés borostyánnal. Kölcsey barátai,
kivált
rették volna
t
Szemere
Bártfay, juttatni
be a
X'örösmart}'
és
titkári
nag^'on
sze-
székbe. Bártfay sietett tudó-
sítani róla a költt.
Ha
évekkel ezeltt
Akkor álma
újra
teljesült
volna
:
Pesten
között, dolgozhat és vívhat
nem nak
remény valahán}-
fölvonta volna a
élhet,
eszméi
borúi reá. Most habozva vett feleljen.
Család volt rábízva
ha gazdaságát nemi
fol^'tatja
s
a
nem
tovább.
A
rajta.
vitorláját.
Régi
góczpontban,
mellett, tollat
kap
kézzel
két
kitüntetés,
e
éri
a
míg csak a
kezébe, tudta,
régi
barátai
hogy
sír
barátai-
megél-e Pesten,
habozás
újul
meg
benne. Félt a megélhetés gondjaitól, szabadon, nyugodtan akart élni
tovább Bártfay
menn3'i Magyar
is. is,
Szemere
jövedelme Tört. Életr. 190ö.
is
lehet.
biztatták. Kiszámították neki pontosan,
De
Kölese}-
csak habozott s egyre 23
VÉRTESY
lyS
A
több nehézségbe ütközött.
Az Akadémia
nek.
nehézségei
voltak
hamarosan
túltette
JEN
jó barátok szóltak róla Széchen3'i-
alapítója szívesen hallotta :
már nagyon
Toldyt
magát
rajta
:
Toldy
Kölcsey nevét, de Bártfay
fölbíztatták.
visszalép,
ha Kölcseyt
vele szemben.
állítják
Kölcsey nehézkesebb
volt.
Még
magát biztosnak. Széchenyivel
hogy Széchenyi
Tudta,
az anyagi rész iránt se érezte kellett volna, halogatta.
beszélni
de visszás volt neki,
jóakarója,
hog}'
kellesse magát. Elhatározásának
mérlege szüntelen ingadozott.
Toldy
lenni,
is
szeretett
volna
titkár
nem
de
egyszintre Kölcsey vei. Nyíltan, jó szándékkal
írt
magát
tartotta
neki
:
ha Kölese}'
nem áll az útjába. Ám Kölcsey most már nem akart. Toldyval még értekezett él szóval is s tartott, hogy küzdelem lesz egy és más felöl, tülekedés s a jöv nem biztos sehogyan És többet sem. Talán néhány esztend múlva, de most nem akar, ö
!
nem
A
követségrl való lemondása után még eziránt
tették új
beszélt róla."^
is
kecseg-
is
halvány remények." Hátha Szatmár megye visszavonja
De
utasításait?
egyébbel bíztatták.
ez volt a leghalványabb remény.
Jó barátai
Beöthy Ödön Biharban akarta megválasz-
Wesselén3'i Erdélyben, Közép-Szolnokban. Micsoda lelkes
tatni,
levélben
hívta
!
A
melegétl
szíve
tüzárban
úszik
a
világ.
«Öröm-részegen várnak»."^
Ezen remények
elpattantak,
is
mint
Biharban megbukott. Igaz, hog}^ nem
is
buborékok.
a
járt
utána,
Kölcsey
úgyszólván
kézösszetéve várta, hogy mi lesz vele. Erdélybe szívesen
Egykor Wesselényi akart
volna, hiszen olyan sok kötötte oda.^'^
követ
habozás
76
Kölcseyvel,
lenni itt
is
elfogta
:
most
nem
és
Toldyval.
így fogja
föl
Széchj'
is (Kölcsey Ferencz. Kisebb tanulmányok. Budapest, 1897). Jancsó és Vajda magyarázata erltetett.
Károly
Kölcsey
Wesselényivel.
Némi
ismeri eléggé az erdélyi viszonyokat.
Lásd levelezését Bártfayval, Szeme-
révei
ment
77
Levele
Szemeréhez
1835
január
24-ikén. 7*^
1835 január 3-ikán. Szemere-Tár xiv. Wesselényihez. 1835 január
79 Levele 19-ikcn.
KÖLCSEY FERENCZ
De ha
kezet nyújtanak
felé,
I79
ö örömmel
fogadja
Maradt ez
el.
tervnek.
is
Még megmaradt Pesten
haragban
barátja
nemes hangon
Fájt
házát.
útjában
neki
*" !
A
fjegyzi
magát már
Egy
—
ideig
akart.
Szándé-
csak Eötvös Mihály biz-
tisztét is letenni,
tatására tartotta meg.^'
meg-
kibékülés
történt s Kölcsey sietett haza Csekébe. Pihenni volt
kedves
e
Szemerével.
hogy ne volna hajlandó kibékülni vele kában
megállott
hogy
neki,
De hiszen Bártfay olyan Szemeréröl még viszálya évadján is,
van
írt
Hazafelé
irodalom.
az
Bártfay
fölkereste
s
úgy sem
gondolta,
ártja
a zajos vitákba.
Hazament
a Tisza
Lombjaikat hullatták már a
mellé.
Tornácza helyébe kamrát és fürdszobát kkerítéssel
körül
vette
telket váltott ki zálog
felöl
javított.
Két
s
Majd odaköltözteti cselédségét, ha
alól.
tavasz lesz megint s
két
építtetett
Rendezett és
portáját.
fák.
dolgozni
ott fog
a
zöld
árnyában.
fák
El fog érkezni az írói csendélet, az otium literarium, mint a régi
rómaiak
nevezték
írni,
:
nem
elsétálni az idt,
vonzón tud
Plinius olyan
Megpróbált elbeszélést kincstár))
czímmel,
czíme
ír,
elsnél zatban
is
«A
is
írni.
mel3'ben
1833-ban
a phantastikus
a
;
els határozott
lehet.
A
«Kárpáti
elem igen szeren-
Most 1836-ban másikat történet,
jelentsége egyedül az
valódi
hiányos,
elítél
szó,
a
középkori évekkel
mirt
olyan túlzottan, mint Eötvös, a
szer híve s So
ki
nem
volt
regényében mesteri kézzel
Levele Kölcseyhez. 1832 április Szemere-Tár xii. Levele Bártfayhoz. 1835 május 27-ikén.
ii-ikén. Sí
a
ki
^19.,
Levelei
szeptember
épen
állapotát.
késbb a
festi
az
irán}--
Ez
követett
az Eötvös wFalu jegyzöje» és a Szigligeti «Két pisztoly»-a. fest
és
mirl
vármegyei törvénykezést támadja meg
úgy, mint a börtönök az
egyet
írt
vadászlak », érzelgs és borzalmas
gyöngébb, ha
van
A
írni.^^
csétlenül keveredik össze a humorossal. is
ábrándozni
beszélgetni,
olvasni,
vetve gondot a forgó világra.
Nem
meg3'erenda
kort,
de
Szemeréhez 1835 január 12., november 27-én.
23'
JEN
VÉRTESY
l8o
Mert
feketén.
mely a vármegye
bneivel azok teljesen.
Nem
Nem
is
dorbézoló,
léha,
társadalmat
vitézi erén3'^ei nélkül.
nép rossz, ha léha
volt ez a
fjegyzje
vonult a vármeg3'e
rajzol,
a
meg magát, feudális urak Ez a kép nem állhat meg
húzza
közt
falai
lelketlen
is.
irodalom
az
árnyas,
nyugasztó berkeibe vissza. Kezdett bejárni a meg3'ei g3^ülésekre megint. Ez a
meg3'e
Nem,
elvtársai.
követül
föl
eszmék
ki újra a hazafias
mely
a
volt,
de ez küldötte
latait,
hívta
mellett,
itt
vannak rokonai,
Minden" lépten-nyomon
Kölcse3Te
bízzák.
akarják
terjeszteni
Már elbb
irányban.
A
pártfogó szavát.
A
a
A
vissza,
tart
barátai,
fog többé pihenni.
Üj pecsétet vésetnek, magyar körirattal tését
de ez
ez
nem
Kölcse3'
elmunká-
gátolta
ann3-ira
;
kultúra
színjáték
s
a
szerkesz-
körirat
halad
is
mag3^arságot.
a
az
s
ügyében emeli
mag3'ar
is
a
fel
megye
vármeg3^e, a kaszinó könyvtárát gyarapítja.
nagy-vendégfogadó Nagy-Károlyban ing3'en ad neki
« Szarvas))
Kölcse3'^ az elnöke.*^'
szállást.
Minden csekél3^ség fontos ságot s
a
volt,
a mi összébb fzi a mag3'ar-
hazának szüksége volt minden
következtek. Ferencz király meghalt
Nevében
Lajos fherczeg,
uralkodtak
s
mindjárt
eleinte
s
Ferdinánd lépett a trónra.
föherczegn
Zsófia
A
ott lakott a császári palotában.
osztrák császárok voltak, római császároknak
mindig. Valójában azok császárai, a
rikek utódai,
de
voltak,
nem
vasruhás királyok,
harczos,
hanem
is
a régi
és
Metternich
keményebbre fogták a g3'eplt.
Újból absolut császári politika következett.
vágya örökkön
Borús idk
fiára.
Róma
a
hatalom sóvár
Noha már csak érezték
a
magukat
középkor római
Henrikek és Frid-
imperatorai.
Úg3^ faragtatták
szobraikat, babérkoszorúsan, díszített római vértben, fölsarúzott lábbal.
Jellemzk
Bourbonok
e szobrok, az uralkodók szobrai,
eg3'aránt.
térddel, kifeszült mellel.
85
Lóháton
ülnek,
de
nem
Habsburgok, megszorított
Arczukat a ridegség bélyegzi.
Közgylési jegyzökönyvek 1835—
1837-ig.
KÖLCSEY FERE.NCZ
A
most
ki
ült a
nánd, jóindulatú
birodalom trónján, a szerencsétlen Y. Ferdi-
volt,
de
közhangulata
nyomott
eredmén3-n3-el
s
csak
El kell bánni elküldték
Itália
Fidél jutott kellett,
a
ki
föl.
a
Még
velük.
föl
azúr
testileg,
lelkileg
beteg.
Az országgylés
volt.
69.
emberek nttek
l8l
Magyarország bezárult,
kevés
bizalmatlanságot mélyítette. Veszélyes
KÖLCSEY MELLSZOBRA.
a Metternich sima
Reviczky kanczellár ege
alá.
kanczellárnak.
A
A
homloka kibukott
tárnokmester,
és
dölyfös.
elborult.
székbl,
gróf Pálffy
véletlen habja dobta
magyarg3-löl, rideg
is
a
föl.
Ö még
Ember ostoba
a
volt
is
JEN
VÉRTESY
l82 tetejébe.
meghozta a maga
A
1835.
lépésére,
elször az oroszlánra vetették
hogy Wesselényit
knyomdát
támadták meg. Erdélyben tilalma ellenére.
egész
A
véletlenül
jutott
otthon,
^
^
1836.
A
Zichy
fispánnal
mását Bécsbe kül-
levél
bi
vádat.
a
írt
iQak társaskört
üdvözlik
a
Seb, Szemere
hogy tzlelke homályba
85
86
>
kell
A
Forradalmi eszmék
Egy
tavaszi
ajtaján.
Kint
naplója.
s
követeket.
ellenzéki lázító
kik hírt vettek
Bertalan
megriasztani.
és istentelenek. Fáklyás
legveszedelmesebb
Négyet azonban börtönbe hurczoltak,
84 Kölcsey
J
Megindult a pör, hogy
alkottak.
vakmerk
Pribékjeikkel rajtuk ütöttek.
Kossuth
lázító
ifjúsággal, Öt>
Kossuthhoz, a másik rebel-
elítélve.
Lovassy László lázadó beszéddel köszönti a
1837.
e kettö-
Tetejébe összeköttetés-
nemzet reményét, az ifjúságot
sarjadzanak belle. Fiatalok,
Vukovics
kinek
is,
veszedelmes embert, a legveszedelmesebbet.*^^
Az országgylési zenével
elbe-
házigazda nincs
Rögtön megkovácsolták
Rajtakapva, bevádolva és
letörje ezt a
beszélt.
deni.^5
leveleket lishez.
hangon
A
volt a lázadó "-"-*' ben
LOVASSY LASZLO NÉVALÁÍRÁSA.
70.
kormány
a
Péchy László
esetet.
els dolga a
C^v-í.^^^y^^'-'^^^^^^yy
kétfell
s
is
föl
névtelen
a
Csanády Diószegen olvassa a
levelet s közli jó ismerseivel, gróf
^y
ellene
erre
lázító
köztudomásra.
István megírja neki.
fia,
volt a törvény-
állíttatott
szatmári közgylésen
Csanády Ferencz fbíróéknál az
széli
ers
id
Most megjött az
alapján.
Régóta
ki.
Vigyáztak minden
el.
hogy nem tudtak vádat kovácsolni
tisztelet,
feljelentések
Az
ejtsék
de a szenvedélyes hazafiban oly
'^'^
minden év
jöttek s
áldozatát.
hálót
állottak lesben,
Es ezután nehéz idk
eleve
mások,
legelöl
Wesselényit. róla,
mint
kimenekültek.
Lovassy
Lászlót,,
boruljon, édes iQúsága elfonnyadjon.
éjszakán volt
fegyveres
katonák
a budai hegyekben,
1833 február 28-ikán.
Wesselényi védelme. Wesselényi htlenségi bünpere.
hogy
zörgettek a
szabad
I
KÖLCSEY FERLNCZ
természetben idegzete.
frissüljön
És még azon
megrongált egészsége, meghajszolt
föl
budai
a
éjjel
zárják, szoros rizet alá s a tavaszi
71. IFJ.
Ö
is
csak rostélyos
csillagjait
lázadó
újságot szerkesztett;
tzbe mártotta
szelleme
a
bujtogatta,
éj
vár bástyakaszárnyájába
BABO WESSELÉNYI MIKLÓS.
ablakán keresztül nézheti.
riasztva volt
183
mit
írt.
volt
tollát,
ha
tilalom
:
írt,
Bebörtönözve,
ellenére
a forradalom
üldözve,
minden vezér. Deákot és Kölcseyt kivéve.
szét-
JEN
VÉRTESY
184
Az levelei
forrnak
is
gondol
napjaira
s
az
Az
magát.
i^ú Lovassy
mutattak. Emelt fvel
római
a
császárság
ha imperátori önkény
Istene római szivet adott övéinek.
Wesselényi
oroszlán,
üldözött
De
idézi.**"
magyarok
a nyugodt V^örösmarty
Bártfay
indulattól.
Tacitust
kezdett uralkodni, a
Az
Még
elkeseredés általánossá lön.
méltósággal védte
elszánt
László és ösz
apja
római
igazi
álltak föl s igazságot kértek,
nem
lelket keg3^el-
met. Kossuth a börtön homályában parancsolni tanult száguldó
képzelödésének
végig gondolta az ország
s
állapotát
tövirl-
hegyire s ott értette meg, hogy ö nagyra van hivatva.
És a
jog, a
szabadság rtornyai, a vármegyék megmozdulnak.
Az egyik kürtöt fü Az els fölgyújtja
hang végigbúg az egész országon.
s a riadó
a vészjelz tüzet s végesvégig
kigyullad az
ország.
vendég Szatmár megye szék-
Kölcsey pedig újból gyakori városában.
Nem
adja át
magát
munkának, ülvén
a csendnek, a
Elete
napja hajlik
nem tudja, nem sejti. Védeni kell az nem karddal, hanem törvénykönyvvel. Csudás er
üldözötteket,
a zöld fák alatt és sétálván a Tisza partján.
már, de ö
És Kölcsey csatasorba
még
vallja
magát.
A
ráparancsolt a vármegyére
st
pör
is
A
hogy Wesselényi szavaival
barsi követ, kijelentette,
egyetértnek
tette,
kormány :
hívja
t
is
vissza.
akarta
be
A
pörölni
vármegye nem
János sértetlen maradt. Ez
pártul fogta s Balogh
a
szaporította a sérelmeket.
vármegyék kezdettl fogva közügynek
Egymáshoz a királyhoz.
írtak át buzdításul.
A
föliratok
Szatmár megye se marad
tekintették mindezt.
sorban mennek
hátra.'^^
Mihály
A
Eötvös
hogy Wesselényit épen
megye közgylésén mondott
e
Szemere-Tár xv. kötetében. Közgylési jegyzókönj'vek 1836—38.
87 Leveleik a
föl
közgyléseken
fájdalommal
minduntalan fölszólalnak.
88
mert ö
Balogh János,
vármeg3'ék közül Bars kezdte a jeladást.
akkor
s
oda elre, kilép legelre,
áll,
most már igazán.
lesz a vezér
A
lakik abban.
jelenti,
beszédé-
KÖLCSEY FERE.XCZ CSEKEI SÍREMLÉKE.
KÖLCSEY FEREN'CZ
Föl
ért fogták pörbe.
fogadják
kozásra
A
el.
az ö
kell írni
105
Közlelkesedéssel
üg3"ében.
szólásszabadság nemzeti sérelme összes vármegyéket.
kell hívni az
A
kiált.
Csatla-
vezéreket
kölcsö-
nösen megtisztelik. Zala Kölcse3't táblabíróvá választja, Szatmár viszont Deákot.
maga három
Kölese}'
egyet a Kossuth, egyet
remeknek nevezi az
A
Kölcsey szíve
föliratot
a
fogalmazott az i^ak ügyében, ^^
barsmegyei ügyben. Kossuth maga szóló
ifjakért
hel3'ett eszét
de kissé hidegnek.
fölírást,
látja
Ezt
tündökleni.'^'^
hideg-
a
séget a nyugodt, méltóságos hang okozza s ez jellemzi a többi föliratot
Az
is.
szokott
szabatos szónoki stílusa
tiszta,
vény tisztelete világít benne, mint az üstökös hang, rendreutasítja magát a korona viseljét
ez, a tör-
bátor
csillag. Erélyes,
S hogy mindenbl
is.
kivegye részét, elvállalta üldözött barátja, Wesselén3'i védelmét. június
1837
6-ikán
újra
Nagy-Károl^'ban.
volt
tisztújítás
A
deszkasátrak újra megjelentek
a
megvei nemesség. Kölese}' megint beadta lemondását. De
most nem volna
sei
is
voltak
Kölcseyt s a választásból
A
szabad ég
föl vonult
alatt
hogy nyugalomba vonuljon. Alispán
azért,
lenni.
s a
azok.
nem
lett
De
szeretett
fispán nem
a
jelölte
semmi.
gylésen aztán fölemelkedett Berzenczei Kováts Sándor.
Sérelmesnek
Azért
ferentiát.
hogy
ítéli,
nem
a fispán a rendekkel
Kölcseyt
jelölték
zúgtak újra, mint a tenger, egy szóval a költ
állott
büszkeség
is».
föl
szólásra
Sajnálja,
s
szavában
fájdalmat miatta
nem nem
tartott con-
alispánnak. éltetve
A
rendek
Most
Kölcseyt.
«önérzet
st
csengett,
hogy nevét belehozták. Neki joga
volt
ha kérésének sikere nem
volt,
a kijelöltek közé tétetést kérni;
csak köszönettel
nem
tartozik érez.
O
a
alispánsággal
több, se kevesebb, mint Kölcsey
neheztelést vagy
fispánnak,
Ferencz
vagy
s a
a
nélkül
teremben
se
általá-
nosan zajgó helybenhagyás több neki, mint Magyarország minden alispánsága. ^9 Harmadik Könyvszemle»
föliratát
kiadtam a nMagyar
1906. évfolyamában.
Magyar Tört.
Életr.
I90t).
9° Wesselénj'i hütlenségi bünpöre. Kos-
suth naplója.
24
A
helyesl zúgás
jegyzkönyvbe fogadták
birtokrész jutott
a
Kölcsey szavait
föjegyzségrl
nem
:
meg.
parasztokat,
magát
s keseríti el s a
Kölcseyt.
költnek gyönyör
mint kétszáz hold vetés egy tagban
több
költ rokona
részt kapott.
fölbuzdulások történetébe
ment végbe Csekében
másfélszáz szekér szénát
totta
ers
és rút esemén}^ ékeli be
tagosítás akkor
bíró, a
tört ki.
lemondását
s
el.9'
önz
egy
ervel
újfent elemi
iktatták
Kár, hogy a nagy érzések és
A
JEN
VÉRTESY
l86
term
s
kaszáló. Kölcsey Mihály szolga-
és barátja egyébiránt, kevésbbé jó birtok-
Avval vádolta a költt, hog}' szándékosan izgága
Szenvedél3xs,
hogy ket
is
ember
megrövidítik.
marháikat és ráhajtották a költ
A
volt
károsí-
föllázította
s
zendülk
a
összeterelték
legszebb n3ár
szántóföldjére
idején s az oktalan állatok csülke összegázolta, tiporta az egész
St
termést.
hogy
a forrongás terjedett, ostoba pórok azt emlegették,
meg
a király engedte
Kölcsey mindjárt port ez neki
!
indított,
de mil^'en
fájdalmas
lehetett
Régi jó barátja támadt rá ilyen vandal módon
jobbágyság
kelt föl
s
a
Bizony a régi rossz rendszer ösz-
ellene.
szes árnyoldalai támadtak s a
nekik.''
föl.
Pör, a mi az ítéletnapig húzódik
minek végét Kölcsey meg nem fogja
tiltakozik, veri a mellét, hog}'
érni.
Kölcsey Mihály
csak a magáét foglalta vissza
egy esztend múlva a megbántott rokon utolsó
s
útját sírva fogja
nem békülhet vele soha többé. Láthatta még egyszer Kölcsey a régi rossz törvénykezést mködni. Hogy ül össze az úriszék Csekében, s hogy vágatja
kísérni s ki
a parasztokra az igazságot. Statáriumot
szuronyai villannak meg.
A
is
hirdetnek
nemes urak azonban,
ki s
katonák
a kik részesek
voltak a Kölese}- Mihály bujtogatásában, büntetlenül
maradtak.
Hiában dorgálják meg hivatalosan a szájas köznemeseket, hiában köti föl kardját
91
Almásy
János, nemesek hadnagya.
Közgjülési jegyzkönyv.
Levele Szemeréhez 1837 szeptember 25-ikén és Bártfayhoz 1837 szeptember 92
24-ikén.
A
levéltárban.
pör
iratai
Nem
ismerik
a szatmári megyei
KÖLCSEY FERENCZ tisztében többé, Varjú Benjámint
el
vereked Varjúk
közül.
A
187
választják
helyébe, a híres
pör pedig folyik tovább.
Kölcseynek jelentékeny anyagi kára
belle. Keseren,
lett
de nyugodtan emlékszik felle. Sok minden zúdult már a
Dolga
tömérdek
volt,
megyei
mindenütt csak küzdelem hírek és füstbe
72.
a
bátor
eltépett
és
s
üg3'ek,
Wesselényi
nem egyszer
ment remények. Geötz
is
fejére.
védelme,
Rossz
vigasztalan.
meghalt, a volt alispán.
WESSELÉNYI, A PESTI ÁRVÍZI HAJÓS. (HOLLÓ BARNABÁS MÜVE.)
erélyes
állapotban
az érzelg, lág}*
férfiú.
Néha úgy
érzi,
van, mint eddigelé
ember
búja,
hanem
hogy
De
soha. 9'
lelke
ez
ol\-an
már nem
küzd, harczoló ember
a
haragos n3'ögése, háborgó fájdalma. Il^'en
«eltépett
állapotában»
És a küzdés óráiban
«A
ferrói
remél
9;
meg
szent újra
fa»
vetett
czímmel,
nem remél
írta
papírra oly
Zrínyi
a
második
egy elbeszélés-töredéket,
állapotban, mikor
és küzd és
dalát.
fárad.
Az
az
ember
Atlanti tenger
Levele Kendéhez 1837 márczius 27-ikén. 24'
JEN
VÉRTESY
l88
közé
hullámai idylli
képzelete
viszi
él nép
életet
hajót, a
írja le a
guánok
si
vívó,
volna.
Színes
hazáját, életét, a
közelg
szólt
min bátor kalandorok érkeznek világot hódítani
guánok könyörgését
a
szent
Fájdalom
hegyhez.
s
a
minden
sír
ez elbeszélés-töredék mennyire
hogy
sorából. Érdekes másfell, elüt
küzdelmeirl
utolsó
nyelven, romantikusan
egy szabadságért
s
Kölcsey egyéb munkáitól. Romantikus történet oly könnyen elbeszél
folyó
hogy
nyelven,
egy
akár
beillenék
Jókai-
novellának.
De
Wesselényinek
ideje javát
szkebbre
lán körül egyre
A
közeledett.
szorult a hurok.
két hazafi barátsága egyre szorosabb
leikben kiöntötték panaszaikat kölcsönösen.
Öt
vakkal.
Kölese}^
fölkiáltásai. is
g3^ötrik
s leve-
és
levelei
irtózatos nj'ögései
vigasztalja
fölháborodás
a
lett
A Wesselényi
ember
a testileg-lelkileg elg3'ötrött, elroncsolt és töredezett
Az üldözött oroszAz utolsó felvonás
szentelte.'^
bátor,
a
bánat,
ers
sza-
de
lelke
edzdik, mint az aczél a tzben. Megfeszített ervel dolgozik.
Maga Wesselényi
A mit
utat s
Deák segítenek
pör kimenetele iránt
akarták némítani a
és
s
szenvednie
úgy
a
nem
is
ellensége
a
Kossuthé. Azt épen úgy nem
magáét. Sejtette, hogy büntetése kemén}'^ lesz
egyidre vége.
A
el
eltte az
«czimborák» garázdálkodását. szította
középkor régen elmúlt.
Nem
el
Rettenetes,
volt.
Vas sorompóval zárták
kellett.
kellett néznie a
különösen a
kétség. Wesselén3'it
lehetett
nádor maga
dlt minden. Wesselényi fájdalmát is,
neki.
Romba
mások üldözése felejti
s
el,
mint a
szereplésének
gázoltathatta
le
üldözit fegyveres jobbág3'aival. Herkulesi ereje tódúlt
ag3'ára,
is
hog3'
kezdett megrokkanni. \'ére zúgó patakban
majd szétrepedt
belé.
Éjjelenként
lanul hánykódott ágyán. Nápol3'ba szeretett volna
de a
nem
mehetett, fogol3'
mi több, ez a bnökkel 94 Kölcsey
és
volt, teljes,
menni pihenni,
ha eg3'elöre békó nélkül de mégis
Wesselényi levelezése.
A
013-
álmat-
is.
Es
szép világ kezdett
Wesselén\-i levelei a Szemere-Tár xv.
és XVI. kötetében.
1
KÖLCSEY FERENCZ
Már jobb szemét volna
ezüstös
napja, az
szép
az Isten
szemére hályog borult
Bal
elsötétülni.
is
s el-eltünedezett
Legalább prét döntötték
húzták-halasztották, mintha
is
eltte
és a zöld természet.
csillagok
fen3-egette a kór.
hamar, de ezt
el
189
szándé-
kosan akarták volna megvakítani. Folyamodott a nádorhoz, hogy engedjék
Szinte lopva ment
—
tett
el
si
apja,
elkésett
Berlichingeni
Cserey Heléna,
kit
Götz.
idsebb Wesselén3'i
az
az
szép
idk
szilaj
Wesselényi
!
^^^^^^
73.
l^Cxi^
a
an3'a,
oltár
elébe,
romantikus világ érzéseit
tudja
leírni.
>^f^^^o
A VAK WESSELÉNYI NÉVALÁÍRÁSA.
Sziklák merednek a háttérben
homlokcsarnokkal,
széles
nem
édes
az
vittek
mint valami középkori várkisasszony!. Régi és
nagyúr,
szenvedélyes
Mellette
úgy rabolva
Elutasították.
Rövid látogatást
birtokára.
Nyugszik az örökké nyugtalan,
az
szép
Zsibóra,
temetben. Ott pihen
a
Miklós.
ez
szemét gyógyíttatni.
Gráfenbergbe
el
s ott trónol
a Wesselényi-kastél}'
messze vetett szárnybástj'ázatokkal,
fedélzete kúpjai messzire csillognak-villognak
.'' .
.
Istállóiban ott
dobognak, toporzékolnak a legjobb vér-lovak. Oda nem megv a vár ura, mert a szíve szakadna beléje
föl
Még szer
és
elborítja
jajgatás
egyszer megelevenednek a lovag-világ regéi, utolszor.
a
szép,
a
hol
Mikor 1838. márcziusában kiárad iíjú.
fejld
Pestet,
még eg}'a Duna s
házak dlnek a vízbe
be a levegt. Ott megjelenik a kóbor-lovag,
tölti
tova
síklik siet,
I
gyors csónakján, evez, csákl3'a a kezében a jajgatás
s
s
ott
oda
legersebb. Szá2an és százan köszönik
életüket neki.
Kölcsey ezalatt tömérdek papirt szántott írta
9)
a
védelmet.
Kemény:
A
Kitn
két Wesselényi.
patvaristái
tele
voltak,
betvel. Meg-
mint
Obernyik
Károly és Pap Endre a többi benne.
Egész lelkével
a
védelembl
s
másnap
kik
közt, a
dolgozott s
Mikor Szemere meglátogatta, föl
JEN
VÉRTESY
190
ez
szintén
hogy
tette.
szinte elámult rajta. Éjfélig olvasott
folytatta.
A
ember
csendes, halvány
megntt, mint valami óriás. Szemere, ki oly érezte,
segítettek
ruganyossá
újra
ismerte
jól
öt,
eltörpül e mellett az író mellett, a ki olyan
szabású s olyan az
ítélete,
mint a napvilág. És
úgy
nagy-
egészséges,
friss,
vidám, nyájas, eleven, ers.^*'
A munka hatalmas htlenséggel,
gylésen ezt
kihúzta 9
azért
felségsértéssel
R.,
mely csalárd
álorczát
szatmári
a
«A kormány nem
:
ocsmány
tévén
akarja
képére,
zsírját s most csak azon várakozik, hogy ezen
millió
9 millió ez
mert
vádolták,
következt mondotta volna
a
K.
t.
terjedelm, egész vaskos kötet. Wesselényit
annak körmei közül ö szaba-
felingereltetvén,
által
dítson ki; ekkor jaj
nekünk!
t.
emberekbl
K. R., mert szabad
rabszolgákká alacsonyodunk.)) Kölcsey kimutatja, hogy ez eset-
ben htlenségrl szó nem
Hogy
a
kormány
a
Hogy htlenség
egész menete törvénytelen. el.
Hogy
lehet.
és a fejedelem két
pör egész formája, csak
tettel
különböz
követhet
dolog.
Hogy
hogy mindez
a tanúvallatás szabálytalanul ment végbe. És a
el
ügyvédi munka remeke. Minden oldalról beviláismeri az egész magyar törvénykönyvet Szent
van mondva, az gítja a kérdést,
Istvántól kezdve, a nehéz latin törvények, rendeletek a mozsár-
üt
súlyával zuhannak
úgy hogy maga
alá,
a pör megindítása
gálád, lehetetlen, nevetséges.
De még
ez
minden rendén
nem
nált
Az
szedi
be
vallottak.
egész
meg nem
mozsárba.
törve.
Szemere levele Bártfayhoz 1838
Egy
hogy mondta
sor tanút idéz, a
Mire így szembe
tanúkat, a vád ízzé-porrá
96
a
sincs bebizonyítva,
mondatot. Aztán
javára
de
engedve, hogy
történt volna, alperes ártatlansága mégis kiderül.
Most a tanúkat közülük.
elég. Föltéve,
állítja
Semmi
július
se
marad
Wesselényi
kik
a felperesi sincs
épen
volna az incrimi-
az
s
alperesi
egész súlyos
25-ikén (Kiadva Kölcsey levelei között).
KÖLCSEY FERENXZ vádból, csak az igazság ragyogó
bevégzés
bnre
be a hosszú
zárja
kimondott
boszú csak
emelkedik
szenvedés
testi
a
bnt
jelekkel
n3'omja
igazság
le;
a
személyes
semmivé, de a
bntl
erejében
házára mutatva, néma, de
testi
földhöz
szól
emelkedett, hatalmas «Díjosztó
ersödve, szellem
által
és öszveroncsolt
fel,
törülhetetlen
ményhez
s :
testet sanyargat, testet teszen
lélek
tiszta
fénye
vádiratot
magát
ítélettel
I9I
emberi közvéle-
éghez,
és
és isteni változatlan igazsághoz.
«Alperes e lélekemel gondolatban
hazája
bírái,
áll
s Istene
eltt. Saját tiszta voltát tudva és érezve, hiszi s nyiltan kimondja,
miképen t, teheti
bnt nem
igazságát
lelki
;
Tudja
ki
követett
semmi
el,
ítélet
hogy polgártársai (most
azt,
semmi
nem
el
és
ítélet
homályosíthatja.
jövendben) igazságát
,
megismerik és méltánylani fogják. Tudja, hogy eltt
ítéletet
álland
várva
a jelen
és
jöv
hatatlan
közvélemén}'
harsogja
ki ítéletét
együtt álland
ártadanság
ez ítélet
áll,
kimondása után
tekintet
eltt, kinek
Isten
szenvedése len3'omó
letiport szerencse
ki
most
bírái
együtt
bíráival
kor törvényszéke eltt, hol a korlátoz-
osztogatja
s
bnössé nem
nélkül,
áldását
nyersen vag}-
és
szabadon
átkát, s bíráival
örök igazsága mérlegében súlyban
ki
áll,
az
a méltadanúl
leggyengébb sóhajtását, a méltadanúl kiontott
vér legparán3'ibb cseppjét kérlelhetetlen szigorúsággal számlálja végetlen
kinek
-el,
hogy minden, kéig
rázkódjék
hatalom
lelke
Szemere melegség
A
irgalmát
ki felé
egy gondolatot emelni
keresztül
eltt
s
igazsága
kicsinységébe
hogy S3'mmetria,
de
Wesselényit. Igaz,
mi haszna
97 Idézett levelében.
fel
fene-
fén}^
és
oszoljon.))
világosság és
^-^
hogy gyönyör védelmét nem veszik számba
tetik,
tekintet,
pör lefolyását Kölcsey már nem érte meg.
czolják
éri
bátor, szíve
minden emberi
mondhatatlan
mondta,
méltán
jellemzik.
csak végetlen
?
s
Nem
érte
meg,
börtönbe hur-
hogy az üldözést hamar megszün-
Wesselényi kiszabadul
s
mehet Gráfen-
JEN
VERTESY
192
bergbe
s ott veszti
rülten kerül
ki
el
szemevilágát végképen. Lovassy
a börtönbl.
Csak Kossuth jön
László
ersebben
ki
mint valaha, hogy vezérévé legyen az egész nemzetnek. Körülbelül a diéta idejében kezd Kölcsey egészsége hanyatlásáról
panaszkodni, de csak
semmi
jel
hogy
mutatta,
se
elvétve.
napjai
Fekv
beteg se volt és
meg vannak
számlálva.
Wesselényi védelme kissé kimerítette. Életereje apadni kezdett, de
nem
hitte
74.
Gyarmathára átfázott,
le
veszélyesnek.
állapotát
1838 augusztus
i6-ikán
KÖLCSEY RÉGI SÍRJA A CSEKEI TEMETBEN.
utazott hivatalos dologban.
kellett
feküdnie.
Útközben zápor
érte,
elég
friss
De másnap
hazatért,
kedvben, daczára, hogy állapota súlyosodni kezdett. Csak 21-ikén hivatta
fogta
el
el,
23-ikán
az orvost.
Akkor már menthetetlen
nagy fájdalmai voltak éjszaka
kezddött a
s
volt.
eszméletét
haláltusa.
Összes
is
Gyilkos
el-elvesztette.
meglév
iszonyúan küzdött a kaszás emberrel. Sógorasszonya,
Károly és hséges Péter iszonyú
nyári
orkán
szolgája
keletkezett
virrasztottak :
szakadt
az
láz
mellette.
es,
ereje
Obernyik
Kunt
villámlott,
KÖLCSEY FERENCZ
mennydörgött. Kölcsey el
menni
akarok
Aztán,
I»
—
kezdett és káromkodott
Szürkületre
Még s a
vett
A
róla.
igazi
ült
s
az
;
elcsépelt, kigúnyolt
s
is
a szinházból
Nem
ember
félve
mondás
írja le
Oltár
lett.
Augusztus 29-ikén
?
Szemere
megkérdezte,
ábrándos
kilépvén, az
is
dúlt arczczai
ott volt,
mi baja?
csillagját
cXagy,
bajom van; olyan állapotban vagyok, mint az áradás
Nem
nyílt
mulatóhely
hogy megnézze az ö
az égre tekintett,
felh
borítja-é
hel3-ére
elbbi évben
az
eljártak belé.
Múzsák temploma
járt Bártfa}'
ember mindig
után
Bártfa}- volt az els,
föl.
nyelv számára s az emberek lelkesedni jártak
volt a mag3'ar
nem
költ nehéz álomba merült.
nemzeti szinház
e kifejezést, a mi azóta
Oda
dühöngeni
eresztették,
elször életében. a
s
"Bocsássatok, mert
:
meghalni.^**
föl
hazafiak nap-nap
hanem
volt az,
bele.
talán
a Kölcsey jó barátait keressük
a ki hírt
meg
nem
hogy
a vihar
elállt
Csak déleltt ébredt
viharra
a
fölriadt
T93
volt képes
megmondani
a valót, csak
nagy
idején.))
Szemerénének súgta
meg, közölje gyöngéden az urával, hogy Kölcsey meghalt.
A
másnap
Kölese}' halála volt a
lagott
«Vadászkürt»
szállóba
Wesselényi
összerázkódott
közénk való
volt!))
egymástól kérdve
:
igaz-é ?
szorítottak
halhatatlanságról s a Alert
számára.
I.)
Valami
A
kezet
jöv
Antonine levele (i.
arczát
csalfa kósza hír
fölkereste Bártfayt.
múlt története
és Obernyík
temette
g3'ászhírrel.
arczczai jártak
;
leültek,
«Nem
:
az utczán, is
szárnyalt,
Már
tudott mindent.
pipára gj'^újtottak
is
nem omolhat
Wesselényihez
1838
vissza
augusztus
az éjszakába,
26-ikán.
(Történeti
m.).
Életr. 1906.
a
van a kiválasztottak
99 Bártfa\- naplója.
Magyar Tön.
és
életrl beszélgettek.^^
van halhatatlanság, legalább
98 Kölcsey
Lapok
kezébe
a
meg.
halt
Harmadnap Szemere
a legels gondolata. Elbal-
Wesselényihez
Emberek borús
hogy másik Kölcsey
Szomorúan
s
is
25
VERTESY
194
Az
mint a kártyavár.
a kor, a
JEN
mirl emlékeztünk,
a
legdics-
ségesebb kor kezdete volt Magyarországon. '°°
Még sedik,
ha
a XX. század restelli is
kényelmes
bevallani
fia
is
erényeken
magának. Költemények
hsei még mindig a Rákóczi kuruczai harcz, a mit fegyvertelen
vitézi
nem
és
és
lelke-
álmok
az a szabadság,
kézzel vívtak 1825-tl
1848-ig.
Pedig
egy kor sem termett nagy embereket olyan bséggel, mint Valóban
egy
új
Kerek-asztal
bizonynyal Kölcsisy volt a czélja ezüst, tisztább, 100
Horváth Mihály
is
vitézei
voltak
szz Galahád
:
nemesebb valamennyinél. annak
tartja.
I.
m.
k
paripája
és
ez.
közöttük
fehér, pán-
FÜGGELÉK. KÖLCSEY LEVELE SZATMÁR MEGYE RENDÉIHEZ. Rendek!
Tekintetes
Az kormány, melyben tartott
oly ragyogó legtisztább
örömmel
tetlen kötelesség ;
s e
is
Rendek
f.
évi szeptember 9-én
velem való megelégedésüket
s
értésemre
kifejezésekkel
adni
keblemet a
méltóztattak,
és legforróbb hálával töltötte be.
Midn Magyarnak nak
a Tekintetes
közgylésébl, követtársammal
:
eg3HUt
születtem,
velem született az engedhe-
híve lenni Hazámnak, híve polgári alkotványunk-
kett fennmaradásáért,
s
nagyobb virágzásra emeléseért híven
tenni mindent, a mit tehetségeim csekély volta véghez
pedig a Tekintetes Rendek megbecsülhetetlen
Midn
vihet.
bizalma
Szatmár
által
V^ármegye Követévé elválasztattam, lettem volna bár idegen Föld gyermeke, mégis e
tett el
szép megyéhez, e
nem téphet
szép megye
lánczokkal
viszonzásáért semmi áldozat drága
nem
tékben
lehet
gyengeségemet,
s
teljesítésére jól
bizalom
valamit, a mi a Tekintetes
esetre
csak
legszorosabb
bár e legszorosabb kötelesség egész mérelég
erm
lett
volna.
De
érzem, hogy a Tekintetes Rendek
tisztaságát tekintek, mikor
Ily
lehet.
Most mint Magj'ar és Követ, ha tettem Rendek helybenhagyását érdemli, minden kötelességemet teljesítem;
fzött volna engem e
nemeslelk Rendéihez.
számomra
az- érdekelt
én csak
jól
érzem
akaratom
irományban a
szebb, a legszívemelbb jutalmat készítek, a mit Szabad
Nemzet
leg-
tagjai
a
magok
a
Elfogadom azt, nem mint megérdemlett jutalmat, de mint emlékét magas lelkesedésnek, mellyel a Tekintetes Rendek a Hazát szeretik,
s
a legcsekélyebb buzgóságot
hazafitársának n3'ujthatnak.
is,
mit követek e hazáért mutatni töre-
kedett,
meleg kebellel fogadják. Ez emlék fog nekem örökre biztos
rizöm
maradni, hogy a
hség
utáról
el
ne tántorodjam,
ez
emlék
FÜGGELÉK
igo
fog reám egykor a végnyugalom órájában vigasztalást
dességet önteni; és ez emlék fogja az én idöig
emlékeztetni,
nevemnek
mi sokkal tartoznak ök
is
a
és
lelki
csen-
örököseit
késö-
közös Hazának,
s
benne e fényes Megyének. Éljenek szerencsésen a Tekintetes Rendek,
szívem méh'ében olthatatlan
nek
hála, szeretet és
tettekkel bebizonyíthatására Istentl
Forró mély
A
tisztelettel
ert
s
hidjék
hség
él
kérni soha
el,
miképen
érettök
;
mik-
sem szünök.
maradván
Tekintetes Rendeknek
Csekén, október 22-d. 1833. alázatos szolgája
Kölcsey Ferencz. (Eredetije a vármegj-ei levéltárban.)
HASONMÁSOK SZÖVEGE.
AZ ccALKOXVI CA
Nyögve
DAL.).
6p. lapon.)
kél az esti szellet,
Balzamillat szárnyain
Csolnakom
;
[leng] száll
Csörg
víznek habjain.
Csillag
's
Zöld
hold
erd
a'
partja^
a'
part mellett
tükrében,
víz'
mentében,
Bokrain száz rózsa leng, Philoméla közttök zeng. Csattogó bájhangozatja,
Mint ezüst hab, ömledez,
Lengem [így, Lelkem ht] minden Lágy érzésben sülyedez. Szívem habzik, mint az ének, szemem' könyének
h
'S cseppje
Vízen, parton,
erdn
Ismeretlen tárgyért
Eg oh
sátorod'
Merre vonsz
a'
túl
hull.
pompáján
messzeség?
Leng
eg}' csillag n^-úgot^ táján,
Melly
ott
Csillaga
rózsaszínben ég.
a'
szerelemnek,
Habja mért dagad keblemnek
Hozzád mért gyújt Idvesség tán tled
illy
j
I
er ?
?
gondolatja
HASONMÁSOK SZÖVEGE
KÖLCSEY LEVELE KOSSUTHHOZ. (A
120. lapon.) Cseke, april' 25 1837.
Kedves Barátom, köszönöm. Híreid
de hiszen mi már az
Az
Most az
is.
lemondá
talát e' miatt
Wesselényinek
rokonom
becses leveledet
igen
költ
keserk valának;
levél éreztet,
mindent meghalad, mit csak álmod-
hogy
tábla' két bírája hiva-
kir.
a'
Pestrl talán többet íbgok tudni.
;
ma
épen
viszi soraimat
bv
Tled
itélet
hír szárnyal,
a'
a'
megszoktuk.
félét
e'
hozott
ifjak üg3''ében
hatánk
17-dikén
febr[uár]
érzéseid, miket
""s
irtam,
neki
bár reájok választ
;
Neked Kölcsey Gábor Bár hozna is hozhatna
és
!
minden tudni szükségesekrl. Közgy-
adatot és tudósítást
kezddik 's nagyon szeretném, ha úgy jelenhogy a' tenni valókban ne lennék járatlan. Martius 6-diki közgylésünkre érkezett meg b.' Cancellaria dorgáló levele az ifjak' ügyében tett els felírásunkra. A' dorgálás ugyan az, melly több Megyékhez is érkezett. Darvay inditván3't tett, hog}^ újabban is Írjunk fel. Az Alispány Urak ezt nem akarták, hanem csak lésünk Június 5-dikén
meg
hetnék
;
ott,
gravament akartak belle
|i
[2.
mondák, sokszorozott sikeretlen
Rövid
után
vitatás
jöv
1.]
felirás
többség újabb
a'
diaetára
csinálni
;
mivel úgy
csak gyengeségünket árulja
Azt íme
végzett.
felírást
el.
ide
csatolom.
A'
tábla' Ítéletei
kir.
Megdöbbenésem tartam ket
a'
jöv
hagyni
közg3'ülésre
ez elszigetelésben
kivihet.
Itt
vala. ;
Tanácsosnak az ítélete-
's
több megyék, mint
kimerít tudósítást
küldöttségrl, eredeti.
a* a'
Tled
el
;
mert én
keveset tudok meg.
itt
Csanád* ideája
hogy lássam:
fel;
kezdenek cselekedni. Azért kérek
nem
nagy
az az napi végzés szerént készitni
felírást
a'
ezen végzés napjának estvéjén érkeztek meg.
váratlan igazságtalanságon
magistratusnak,
^s
De
itt
mindenek
nálunk valami illyen felett a' két alispány-
nak befolyása intéz mindent. Nemességünk számra nagy, befolyásra kicsiny.
A' barsi dolgokról
is
kérek tudósítást,
Múlt márciusi gylésünkre érkezett írásokra
még
nézve
múlt
nálunk
a'
II
[3.
is
külön
lap]
a'
t.
i.
a'
commissioról.
magyar nyelven készül
cancellariai decretum,
fel-
melly ezen tárgyban
nyáron küldött felírásunkra
magyar nyelv' ügye minden képzelet
válaszoltatott.
De
ersen
áll.
felett
HASONMÁSOK SZÖVEGE
I99
A' rendek nem tárták szükségesnek, hogy válaszoljanak tak
a'
Lapjaidból fájdalommal
ügyét elhagyta,
megye van
's
Az
;
de
országgylésrl, és
En
Pesten.
azt
nyelv'
meg
:
hán}-
ír ?
Ertem
nem
vehe-
tudom, teszesz
is,
körül forganak, mindent.
a'
hogy oda az
arról,
újabbi törvény-
partiummegyék
visszakapcsoltatni rendelt
által
magyar
a'
Kérlek írd
de elszigeteltetésem tekintetébl
közügyért, mert kérdéseim
a'
mit mondatok
tak,
visszatért.
ha válaszolásra kényszerítlek.
:
erdélyi
czikkely
'
jelenben, melly egyedül magyarul
nehezen
valamit
hogy Zemplén
értem,
az 1805:4 czkre
Dolgaid tudom sokak, ted
hanem marad-
;
nyelv mellett.
nekünk
hiszem,
e'
is
meghivat-
miatt
fel
kell
kiáltani.
Múlt gylésünk tárgyon volta.
Aztán
vágynak.
||
[4.
Midn
conclamatió
a'
végeztetett.
nálunk különben
lap.]
felírás végeztetik
által
Lapjaidra
nagyon futtában ment véghez
közérdek nem
kívül
végeztetik
's
a'
felebbi két
is
vitatkozások
nem
igen
rend szerént egyes indítványra
el.
nemesi pénztárból valósággal assignáltatott.
fizetés a'
Reméllem eddig kézhez
is,
;
Innen tudósításom száraz
is
vevéd. Mindenesetre errl kívántalak tudó-
sítani.
Élj 's
szerencsésen,
's
el
haladj
minden jó kebel eltt
nehéz, és kedvetlen,
tiszteletreméltó pályádon.
de közhasznú
Ölellek hív barát-
Kölcsey F.
sággal.
AZ ORSZÁGGYLÉSI IFJÚSÁG BÚCSÚJA KÖLCSEYTOL. (A
i-j6.
Haza melletti küzsdésért küls — Hazánkban hol üldözés,
ban
!
;
volt eddig többnyire bére
a'
vér hazánk hív bajnoka tel
új
Oczeán véfzeivel daczoló
;
hatják. I
elv
is
keserbb
magát feláldozó honfinak. le
mondásába
e'
félre értés
— Két
test-
szavait fájdalmas érzet-
igazolva,
— bár
le
mondása
szírt, 's
eddig szinte példátlant hazánkban
!
hazánkban eddig szinte isme-
egy új, minek üdvös gyümölcseit csak utódaink aratnövényként ültette ezt át sziveinkbe, 's mi e^ növényt
viránylott,
Ers
nyerni mi ritka Hazánk-
az ennél
mert charactert mutatott rendületlent, mint
A' magas követ pályáján retlen
jutalmat 's
Wcfselenyi Miklós
haza els követe
látjuk a'
fényt árasztott nevére
lapot 1.)
Törvénvczikkre.
's
HASONMÁSOK SZÖVEGE
200
míg
Nem
rizni,
nevelni
nemzet
háláját érdemlett követ emlékezetébe hozni, mint gerjesztették
magas
elvei
fogjuk,
sirba
lételünk,
keblünkbe azon fzellemi szent
száll
tüzet,
,
,
.
irán^'t,
künknek.
--
—
nem azon
mit lelket ragadó magasztos gondolatjai tüzének ki
De mély
fájdalmunkat,
—
a*
minek lángra kapott
szikrája világító szövétnekként fogja napjainkat kísérni;
nemes
akarjuk
— nem
melly leirhatlan,
lel-
titkol-
's az ügy* esése aggodalmat szül keblünkben a' kétes jövöség mert fényl napot láttunk napjainkba homályba burkolva. -
hatjuk, iránt;
Setétség tartá a világosságon diadalát.
A' nagy
's
most
juk
;
el
—
férfiú
ugy
lételünket,
nekünk atyánk mint
is,
ki
itt
ugy
vala,
mint ezt
ki
nemzé
is
a'
fajnál-
hálátlan homály, hiflzük:
hogy
—
mene-
szelleme eg3'iránt fogja híveit távolban
is
éltetni,
's
hogy
el
phoenixnek rövid idre ön erejével hamvaiból feltámadandó
—
kimultát képezi;
's
mi növendékei fogadjuk: hogy helyzetink bár
melly irányt nyerendnek, gondolatunk, szellemünk nevelnk zett irányát
által
kép-
híven követendi, hog}' emberiség' szózata vezérlendi lép-
habár «fénytelen küzsdésben kellene ez
teinket,
fzellemi
gondosan neveié,
menetelével nemznk', nevelnk távozását egy iránt
de habár árvákká teve
tele csak
is,
volta ideje alatt
vadni, gyümölcseinek
élet virágainak her-
Po'sony Február 7-kén 1835. Ormós 'Sigmond Temesmegye. Winkler Imre s. k. Sáros. Fodor el
hullani»
!
Ferencz m.
k. Borsodi. Spelletich Szerencsély Bácsi. Lovassy Ferentz Csapó Lajos Bihari. Lányi Sándor m. p. Szepesi. Szllsy Jósef Arad. Simon Lajos s. k. táblai esk. Pesti. Lázár Györg}' mpria. Arad vgyei. Bogyó Nep. János s. k. Békés Vgyei. Thodorovits Ignátz
Bihar.
Temes Vgyei. Tormássy János Békés Megyei. m.
k.
Borsodi.
Bedécs Sámuel m.
s.
k.
||
borsodi.
[2.
1.]
Kun
Szalay Pál Dániel msk.
Bóday Lajos mk. Komáromi. Állaga Imre Bács. Gesztessy Sándor Torontál. Hegyessy János Tolna. Farkas János Pest. Zsolnai Dávid mk. Tolna. Tarnay László Csanád. Kovász Miklós Hajdú várm. Vladár Bertalan Honth. Pállya Adolf Csongrád. Sperlágh Dániel V^eröcze.Váradv' Máramaros. Szabó mp. Máramaros. Kosztolányi Férd Bars. Rudnay Eduárd Nyittra. Chernél Lajos Borsodi.
Markovits Isván mpria.
Nógrádi.
:
Sopron. Vagyon Antal. Ihászi Ihász János m. Detto.
Komlóss}^
Pauer Kornél m.
Imre. k.
k.
Veszprém. Márton Antal
Imrey András Hevesi. Ba'sa
József Bihar.
Heves. Szentpétery János. Gogh Sándor Zemplén
Vgye. Budaházy Károly Ungh Vgye.
Palatitz Mihály.
Bihar V^gye. Nyeviczkey Kristóf m.
Zemplén
k.
Szabolcs vgyei. Tóth István Nagy-Kun Ugocsai. Bozók}' Sándor Jász
's
Kun
kerület.
Kerület.
\'g3^ei.
Fényes István Barla Sándor
Dienes Ferentz
s.
k.
Vörös Antal Szathmár.
!
HASONMÁSOK SZÖVEGE Bereghszászi
20I
Nagy Antal Bihar. Dolinay Károly Pest. Táby Károly Szathmár.
Halász Gusztáv
Beregi. Alsó Dabasi
Bárcziházi
Bárczy
Közép Szolnok. Szintay János Szathmár. Palóczy Tamás Borsodifi. Szent Imre}' György Abaujifi. Okolicsányi Lajos Borsodi. Sándor János Nyittrai. Chászár András Gömörifi. Hutirai Lukátsy Sándor Csongrád. Kiss Lajos Pest Vármeg}'ei. Kászoni Dániel Zemplén. Xámessny Ignácz Temesi. Feheregyhazai Orosz István Hajdú Kerület. Ormós Sándor Arad. Asztay Menyh. Zemplén. Szentkirályi Mihály m.
István
Antal m.
k.
k.
Szatmár Megye. Kostyán János Torontál NBetsker. sk.
Csanád.
Pongrácz
Bonaventura
Lyptó.
Zemplén Vgyei. Fogarassy István Ugochai. Fráter
Magyar
Tört. Életr. 1906.
Dániel
Stépán. Mihály Joseí Bekesi.
26
TARTALOM. Elszó (j—4.
ELS A —
I.
ban.
magyar irodalom Bessenyei Kazincz}'
—
jelentsége. II.
—
föllépte.
korá-
Irodalmi
irodalmi
Pesti
—
élet.
Kulcsár és
—
Kölcsey Pesten törvénygyakorlaton. — Betegeskedése. — Melancholiája. — Szerelme. — Kölcsey Vitkovics irodalmi köre.
és
Szemere
A
«Mondolat»
tatása.
csey
— mint
—
kritikus.
— A
Kölcsey
Berzsenyi-birálata.
I.
Szemere Pálné.
—
megjelenése.
«Felelet a Mondolatra».
Gyjtemény)).
—
Pál.
Magyarország
—
Fogad-
—
Köl-
«Tudományos
Csokonai-birálata.
—
Kölcsey családi
—
költemén3'ei.
Károly
—
nézetei.
V^allási
vármegye vezéremberei.
nemesség.
—
Gr. Károlyi
—
Irodalomtörténeti
—
Kis-
Kölcsey prózai vázlata.
«Töredékek)>.
—
Korner «Zrinyi»-jérl. — Kölcsey a komikumról. — Kölcsey családi viszonyai. — Kölcsey Kálmán. — Paraenesis. — Kölcsej' magánélete. — Kölcsey és az Akadémia. —
A
«Conversations-Lexicon»
út»-ja. ról.
—
pöre.
—
Ka-
—
Pannonhalmi — Kölcsey emlékbeszcde KazinczyKölcsey és Vörösmarty. ^á7—/o<S'.^
zinczy Pyrker-forditása.
MÁSODIK KÖNYV. — György. —
—
—
köre.
—
— Kölcsey Vármegyei — Kölcsey
Wesselényi Miklós.
közgylés
A
Hymnusa. Balladái és
dolgozatai.
— Széchenyi fellépése. — társai. Eszméinek hatása. — Küzdelem a jobbágyság felszabadításáért. — Kölcsey politikai mködése. — Kossuth Kölcseyrl. — — 126.) A szatmárvármegyei
— —
V. Pest mint irodalmi központ.
mint szónok.
II.
— Eszményi — Hazafias — Elbeszél románczai. —
dalai.
Fordításai. (6j—8i.J
A franczia forradalom hatása. — Martinovics
(i II
Szemeréné.
és
ifjúkori versei.
Kölcsey
költeményei.
politikai helyzete.
és
Kölcsey
Kölcsey
szerelme.
falud}-
levélváltásuk. (2j—j8.)
—
víszonj-ai.
OS-67.) IV.
kollégiuma.— Deb-
rel.
reczeni deákélet. — Tanárok és tanulók. — Kölcsey születése és szülei. — Gyermekkora. — Debreczeni deákévei. — Olvasmányai. — Kölcsey és Kazinczy. — Els
III.
KÖNYV.
Hatása, (y — 24.)
Debreczen és
l.).
beszéde a
—
«Mohács.»
Nagykárolyban.
—
zsidók bevándorlásáról.
— Az
országgylés. — Szatmár vármegye fölirata. — Kölcsey szereplése a megyei gyléseken. — Követté — Megyei fjegyz lesz. választják. 1830-ik
évi
(126 — 146.)
TARTALOM Kölcsey az 1832 — 6-iki országgyléOrszággylési tárgj'alások. — Kölcsey és Wesselényi. — Felsbükki III.
—
sen.
Nagy Pál. — Bezerédj István. — Az gylés vitái. — Vallási sérelmek
— Az
lása.
erdélyi unió kérdése.
ország ügye.
— A
kérdése.
beszéde.
— A
nov.
4.
tárgya-
— Lengyel-
jobbágyság felszabadíKölcsey és Deák szatmárvármegyei gylés — Kölcsej- lemondása a
tásának
1834.
ország-
—
203
követségrl.
—
Kölcsey
«
Országgylési
Napló »-ja.
— Akadémiai titkárKölcsey Pesten. — Elbeszélé— Fjegyzi mködése. — Borús sei. politikai látóhatár. — Wesselényi pörbefogatása. — Kölcsey védelme. — Zrinyi második dala. — Wesselényi a pesti árvízben. — Kölcsey védirata. — Betegsége. — IV. Irodalmi tervek.
ság terve.
Halála.
—
—
Halálhírének hatása. (1^—1^4.)
FÜGGELÉK. Kölcsey levele Szatmármegye rendéihez, (igj — 6.)
26'
KÉPEK JEGYZÉKE. ÖNÁLLÓ KÉPEK. Lap
Lap 1.
2.
3. 4.
5.
Kölcsey Ferencz. Czímkép. (Barabás festménye után) Kölcsey Ferencz. Ferenczy István szobormüve Kölcsey csekei dolgozószobája Kölcsey arczképe a nagykárolyi vármegyeház tanácstermében Kölcsey levele Kossuthhoz. (Eredé-
a
tlje
Nemzeti Múzeum120
ban)
i
6.
32 56
Magj-ar
7.
Kölcsey Ferencz. Kallós Ede szobormve Nagykárolyban 136 Az országgylési ifjúság búcsúja Kölcseytöl. (Eredetije a M. Nemz.
Múzeumban)
176
Kölcsey csekei síremléke
184
80 8.
SZÖVEGBE NYOMOTT KEPÉK Lap
Lap Czimlap. Tervezte Helbing Ferencz
A A A
«Mondolat» czimlapja
47
i
23.
Tervezte Helbing Ferencz A Kölcsey-család cimere Fejlécz. Tervezte Helbing Ferencz
3
24.
4
25.
lapja
5'
Kazinczy Ferencz mellszobra Bessenyei György névaláírása...
9
26.
Gróf Festetics Gj'örgy
54
11
27.
Berzsenyi Dániel
55
Gessner «Idyllumi» czimlapja
13
28.
Az
59
Bacsányi névaláírása Kazinczy Ferencz arczképe
15
29. Vál3'i
tásának czimlapja
62
Csokonai mellszobra A debreczeni Nagy- és Kistemplom Debreczeni deákviselet 1803 eltt
19
30.
Pest 1821-ben
63
22
31.
69
25
32.
Kölcsey « Alkonyi dal a-ának kézirata Kölcsey ciMunkái» els kiadásának
Debreczeni deákviselet 1803 után
25
czimlapja
72
Sárvári Pál
27
33.
Az
Budai Ézsaiás
29
Fejlécz.
A
17
debreczeni kollégium az 1802-iki
tzvész
elótt
Bayle«Dictionnaire»-jénekczimlapja
A
7
34.
felépítve
«
Tudományos Gyjtemény"
Nagy Ferencz Homér-fordi-
Erkel F. megzenésítette nusa kéziratának kezdete
35-
36. Dér3'né
33
38.
Kresznerics<<Szótár»-ának czimlapja
35
39.
Kulcsár István szobra
39
Kállay Ferencz
43
4°-
Szemere Pál
45
4^-
«Hym-
Gróf Károlyi György Az oAurorau czimlapja
32
37.
A
49
czim-
oÉlet és Literatúrai) czimlapja
31
debreczeni kollégium az 1802-iki
tzvész után
eFelelet a Mondolatra» czimlapja
77
83 85
89
(.Külföldi Játékszínn czimlapja...
91
Korner Vörösmarty aSalamon király»-ának
93
czimlapja
95
Kölcsey Kálmán Toldj' Ferencz ifjúkori arczképe...
97
99
KEPÉK JEGYZEKE
20:
Lap 42.
Pannonhalma
43. aKazinczi útjá»-nak czímlapja 44. 45. 46.
47. 48.
49. 50.
51.
52.
Pozsony látóképe
104
l.
145
Pyrker László Kölcsey névaláírása Fejlécz. Tervezte Helbing Ferencz A Martinovics-féle összeesküvés egykorú gúnyképe
107
Ferencz 149 Gróf Reviczky Ádám névaláírása 150 Felsöbükki Nagy Pál mellszobra... 155
108
Bezerédj István
157
112
163
115
Gróf Somsich Pongrácz Gróf Teleki Domokos Deák Ferencz
Gróf Széchényi István Kossuth Lajos névaláírása Gróf Dessewíly József. Szirmay «Szathmár vármegye
117
Az
169
121
Deák Ferencz
123
Kölcsey ((Országgylési
A
régi pesti
vármegyeház
történetei* ez. 53.
A
54.
A
mvének
105
.
.
.
czímlapja 127
régi gróf Károlyi-kastély Nag}'^-
károly ban
nagykaroh'i
1
vármegyeház
28
135
56.
Széchényi «Világ»-ának czímlapja 139 Kölcsey lakása a nagj'károlyi vár-
57.
A
55.
Lap
103
megyeház melléképületében nagykárol}-i
új
I4i
vármegyeház... 143
alsó tábla
165 167
ülésterme névaláírása
171
Napló »
jának czímlapja
175
Kölcsey mellszobra Lovassy László névaláírása
182
181
líj. báró Wesselénj'i Miklós 183 Wesselényi, a pesti árvízi hajós... 187
A
vak Wesselényi
névaláírása...
189
Kölcsey régi sírja a csekei temetben 192 Záró-vignette. Tervezte Helbing Ferencz 194
MEGJEGYZÉSEK A KÉPEKRL. ÖNÁLLÓ MELLÉKLETEK. Kölcsey Ferencs arczképe. Czimkép.
Weinwurm
képes termében.
Kölcsey Ferencs.
(32.
(i.
Barabás festménye a M. Tud. Akadémia
1.)
A. eredeti felvétele.
Ferenczy
1.)
márvány
István
szobormüve
a
M.
Nemz.
Múzeumban. Kölcsey csekei dolgozóssobríja.
(56.
A
1.)
múlt század közepén készült metszet után.
Kölcsey arcsképe a nagykárolyi vdrinegyehds tanácstermében.
évben készült olajfestménye Kölcsey
után.
Kossuthhos.
levele
Weinwurm
(120.
A
1.)
(80.
1.)
Einsle
1839-ik
A. eredeti felvétele.
M. Nemz.
Múzeum
kézirattárában
(Irodalmi
Levelestár) rzött eredetirl.
Kölcsey Ferencz.
As
(136.
A. eredeti felvétele.
orssággytilési ifjúság búcsíija Kölcseytó'l.
tárában
lév
(176.
1.)
A
Nemz.
M.
Múzeum
levél-
eredetirl.
Kölcsey csekei síremléke. (184.
Aurél
Ede szobormüve Nagykárolyban a gróf Károlyi
Kallós
1.)
Weinwurm
kastély parkjában.
l.i
A
múlt század közepén készült metszetrl Richter
rajzolta.
SZÖVEGBE NYOMOTT KÉPEK. A
csimlapot
tle való a
3.,
7.
(i.
1.)
Helbing Ferencz
Kazinczy Ferencz mellszobra. ban.
Weinwurm
festmvész
tervezte
és
rajzolta.
Ugyancsak
lév sáróvignette. müve a Szépmvészeti Múzeum-
és 112. lapon \e\-6 fejlécs s a 196. lapon (9.
1.)
Ferenczy István
A. felvétele.
Gessner 'Idyllmni- czimlapja.
(13.
1.)
A
M. Nemz. Múzeum könyvtárában
lév
pél-
dányról készült.
Kazinczy Ferencz arczképe. (17. 1.) Ender János festmén3-e után Hofmann M. metszette. M. Tud. Társaság Évkönyvei, i. köt. (Pest, 1833) czimképérl. Csokonai mellszobra. (19. 1.) Ferenczy István szobormve a debreczeni ref. kollégium könyvtárában. A debreczeni Nagy- és Kistemplom. (22. 1.) A múlt század derekán készült metszetrl.
A
Richter Aurél rajza.
A
debreczeni deákviselet iSoj eltt és után.
Debreczen város történelmei) lu. 5«Vi'rtV>' FrtVarí-s*r/)í'. (27.
Buday Ézsaiás
A
1.)
arczképe. (29.
(25.
1.)
köt. (Debr. 1871) ez.
Szcs
István
mben Hódy
királyi « Szabad Gyula rajza.
:
Olajfestmény a debreczeni ref. kollégium könyvtárában. 1.) Olajfestmény a debreczeni ref. kollégium könj'vtárában,
debreczeni kollégium az iSo2-iki tzvész eltt. (31.
Megjelent a fiskola i894/5-iki millennáris értesítjében.
1.)
Régi
knyomat
után készült.
MEGJEGYZÉSEK A KEPÉKRL Bayle
«
Dictioitnatreo-jének csímlapja. {32.
historique
Dictionnaire
Tome
critique.
et
l.)
A
207
Nemz. Múzeumi példányról. (P. Bayle éd. á Basle 1741), mely Kölcsey :
6.
iri.
tulajdona volt.
A
debrecseni kollégium as i8o2-iki íüsvéss után felépítve. (33.
A
1.)
debr. koll. i894/5-iki
értesítje után. Kresznerics
«
Magyar
Szótár.t-ának czimlapja.
(35.
A
1.)
M. Nemz.
Múzeum
példányáról
készült.
Kulcsár István szobra.
(39.
Ferenczy István müve a budapesti belvárosi plébániai
1.)
templomban. Vasárnapi Újság » 1869. Kállay Ferencz arczképét (43. 1.) Richter Aurél rajzolta a számában megjelent arczképrl. Szemére Pál arczképe. (45. 1.) A Beöthy-féle Képes Magyar Irodalomtörténet i. köte<•
49.
tébl
való.
A
«Mondolatn
(47.
1.)
és a
«
a Mondolatra»
Felelet
(49.
Képes Magyar Irodalomtörténetbl (r. kötet) vettük A « Tudományos Gyjtemény » czimlapja. (51. 1.)
czimlapmásolatait a Beöthy-féle
1.)
át.
A
Nemz. Múzeum könyvtárának
példányáról való.
Gróf
Festetics
György
arczképe. (54.
Berzsenyi Dániel arczképét
Az
(55.
üElet és Literatúrai^ (59.
Vályi
1.)
Kininger rajza után Weiss egykorú metszete.
1.)
Barabás rajza után
1.)
Axmann
József metszette.
és
Nagy Ferencz Homér fordításának
czímlapjait (62.
1.)
Nemz. Múzeum könyv-
a
tárának példányairól vettük. Pest 1S2 I-ben.
{6^.
Blaschke rézmetszete Schams Ferencz «Vollstándige Beschrei-
1.)
bung der Kgl. Freystadt Pest in Ungarn» (Pest, Kölcsey «Mioikáji.> els kiadásának czimlapja.
mely oda Bacsánjá könyvtárából
került.
A
1821) ez. (72.
1.)
czimlap eltt
A
müvében. Nemz. Múzeum példányáról,
álló
levelén
Bacsányi jegy-
zeteivel.
Gróf Károlyi György arczképe. (83. 1.) Barabás Miklósnak a M. Tud. Akadémia képestermében rzött festményérl Weinwurm A. eredeti felvétele. Déryné arczképe (89. 1.) egykorú knyomat után. A "Külföldi Játékszín « czimlapja. (91. I.) A múzeumi könyvtár példányáról.
L.
Korner arczképe. (93. 1.) Korner Emma rajza után Seidel G. metszete. Vörösmarty «Salamon királya-ának czimlapja. (95. 1.) A Nemz. Múzeum példányáról. Kölcsey Kálmán arczképe. (97. 1.) Az id. Ábrányi Kornélné tulajdonában lev képrl. Pap Károlynak az «Urania» 1906. évfolyamában megjelent értekezését, mely külön-
nyomatban
is
megjelent.
Toldy Ferencz ifjúkori arczképének
(99.
1.)
eredetije
Toldy László birtokában,
ki
szíves készséggel adta át reproductio végett.
Paimonlialma. (103.
((Magyarország képekben. Honismertet Album. Szerk. Nagy
1.)
Miklós. Pest, 1870)) ez. müböl. (282.
Kazinczy útjának czimlapja.
A
régi pesti vármegyeház. (105.
városainak tájleírása»
ez.
mben
Pyrker László arczképe.
Weinwurm
(107.
Aláírása
1.)
(104.
1.)
1.)
:
«
Pannonhegye,
nyugatról.')
A
nemz. múzeumi könyvtár példányáról. Gróf Vasquez Károly oBuda és Pest szab.
kir.
megjelent egykorú rézmetszetrl. 1.)
A
Szépmvészeti Múzeumban lév olajfestményrl.
A. eredeti felvétele.
A
A
Nemz. Múzeum könyv« Martinovics D féle összeesküvés egykorú gúnyképe. {115. l.) tárában rzött ((Wahrhaíftige Beschreibung wie es mit denen Criminal-Processen wider Nádasdi Péter von Zriny vnd Frantz Christophen Frangepan eigentlich hergangen.
m
Wien, i67i» ez. bels táblájába van beragasztva. Gróf Széchényi István arczképe. (117. 1.) Ehrenreich metszete. A Szépmv. Múzeumban. Gróf Dessewffy József arczképe. (123. 1.) Ender J. festménye -után Clarot knyomata a Szépmvészeti Múzeumban.
MEGJEGYZÉSEK A KÉPEKRL
2o8
Ssiniiay «Szatnidi' vármegye történeteid
müvének csmilapja.
ez.
múzeumi könyvtár példánj'áról. A régi gróf Károlyi-kastély Nagy-Károlyhan (1794— 1894) állapotában tünteti és pesti palotája. Budapest,
A
1
Éble G.
föl.
Sséciiénvi
n
Világa
müvének
cs.
(128.
A
1.)
kép
czímú
Cserna Károly
1.)
csítnlapja. (139.
SVagykárolvi új vármegyeház. (143. látóképe.
(145.
1.)
A
Weinwurm
1.)
nemz.
kastélyt
régi
rajza.
Nemz. Múzeum példányáról. 1.)
és a
A, eredeti felvétele.
Alt Rudolf rajza után
1-)
A
Károlyi grófok nagykárolj-i várkastélj^a
Kölcsey lakása a nagykárolyi vármegye/uis melléképületében (141.
Pozsony
a
l.i
müvébl.
897.0 ez.
nagykárolyi vármegyeház. (135.
«
(127.
Láng
W.
Wohl
aczélmetszete.
:
oDie Donau» (Triest, 1854) c. mvébl. /. Ferencs arczképe. (149. 1.) Egger Vilmos festménj-e után a Történeti Képcsarnokban. Felsöbükki
Nagy Pál
mellszobra. (155.
1.)
Ferenczy István alkotása
a
Szépmvészeti
Múzeumban. Bezerédj István arczképe. (157.
1.)
Aláírása az eredeti metszeten
:
n
Leykum
Eybl rajza után
mvészeti Múzeum arczképgyjteményében. Gróf Somsich Pongrácz arczképct (163. 1.) Barabás
rajza után Ehrenreich
a Szép-
metszette.
Bárdi Somsich Pongrácz, ó cs. k. Felségének Tanácsosa,
az ítéletekben Személynöke, Baranya V^ármegye' Fó-Ispánja
's
knyomata
A.
s'a't.»
Gróf Teleki Domokos arczképe. (165. 1.) Eybl rajza után egykorú knyomat a Szépmvészeti Múzeum arczképgyjteményében. Deák Ferencz arczképe. (167. 1.) Swoboda 1844-iki vizfestménye után (Gr. Festetich Bennó birtokában.) Az alsó tábla ülésterme. (169. 1.) Egykorú aczélmetszet után, Miss Pardoe oThe City Hungary and her institutions in 1839 — 40.» (London, 1840.) of the Magyar or ez.
müvébl. Kölcsey
ti
Országgylési Napló í-jának czimlapja
(175.
1.)
A
M. Nemz. Múzeumi könyvtár
példányáról.*
A
Kölcsey mellszobra. (181. 1.) Ernst Lajos gyjteményében. Báró Wesselényi Miklós arczképe. (183. 1.) Barabás rajza után Szépmvészeti Múzeum arczképgyjteményében.
Wesselényi a pesti árvizi hajós. (187.
mának
falában elhelyezett reliefjérl.
1.)
készült
knyomat.
Holló Barnabásnak a Ferenczrendiek templo-
Weinwurm
Kölcsey régi sírja a csekei temetben, (19a.
1.)
A. eredeti
A
felvétele.
múlt század derekán készült metszet
után.
NÉVALÁÍRÁSOK, KÉZÍRATHASONMÁSOK. Bessenyei György névaláirása. •
Ember
(11.
A
1.)
próbáján ez. munkájából. Olvasása
Bacsányi névaláirása.
(15.
1.)
A
M.
:
M. Nemz. Múzeum
kézirattárában rzött
Bessenyei György.
Tud.
Akadémia kézirattárában rzött
eredeti
levelérl. Olv. Batsányi. (69. 1.) A M. Tud. Akadémia kézirattárában. Erkel Ferencz megzenésítette 'Hymntis* kézirata (77. 1.) a M. Neuz. Múzeum
Kölcsey 'Alkonyi dah-ának kézirata.
Az
kézirattárában.
I.
Fol.
koszorúzott és Pálya 1S44.
I
Mottó.
munkául
Itt
az
|
Mus.
:
\
|
Érett ésszel, józanon.
ezt a kéziratot nyújtotta be s természetesen mint
III.
Basle I74i.»
ez.
|
\
írás, forgassátok
Kölcsey névaláírása. (108.
Tome
'Kölcsey Hymnusra 20 darab arannyal Czime Nép Melódiának Szerzje Erkel Ferencz Pest Juliits 2-án
jelzettel.
nyertes
1.)
Pierre Bayle
mvének
eltti levélben. Olv. Kölcsey Ferencz.
:
Kölcsey, »
il^^en,
Erkel
pálya-
idegen kézírása.
tDictionnaire historique et critique.
6. éd.
Nemzeti Múzeumi könyvtári példányában a czím
MEGJEGYZÉSEK A KEPÉKRL Kossuth Lajos névaláírása.
(121.
A
1.)
oPesti Hirlapn
209
gyjt-ivén
a
Nemz. Múzeum
levéltárában. Olv. Kossuth Lajos.
Gróf Reviczky Adátu
névaláírása. (171.
1.)
Az 18257. törvények
szentesítésén. Olv.
Contes Adanius Reviczky.
Deák Ferencz
névaláírása.
(171.
A
1.)
M. Nemz.
Múzeum
levéltárában rzött 1839.
márcz. io-én,kelt levelérl. Olv. Deák Ferencz.
Lovassy László névaláírása.
(182.
1.)
A
Nemz.
Múzeum
kézirattárában rzött 1834.
aug. 26-án kelt levélérl. Olv. Lovassy László.
A s
vak Wesselényi névaláírása.
(189.
1848. jan, 17-én kelt levelérl. Olv.
Magyar
Tört. Életr. 1906.
1.)
A
M.
Nemz. Múzeum levéltárában rzött
Wesselényi Miklós.
27
KÉPEK JEGYZÉKE. ÖNÁLLÓ KEPÉK. Lap
Lap 1.
Kölcsej' Ferencz. Czimkép. (Barabás
2.
festménye után) Kölcsey Ferencz. Ferenczy István
3. 4.
5.
tije
szobormve
32
56
Magyar
120
6.
Kölcsey Ferencz. Kallós Ede szobor-
7.
Az országgylési
mve
Nag3'károIyban
Tervezte Helbing Ferencz címere Fejlécz. Tervezte Helbing Ferenc Kazinczy Ferencz mellszobra Fejlécz.
A
Kölcsey-család
György
Bessen3'ei
névaláírása...
Gessner «Idyllumi» czimlapja Bacsányi névaláírása
Kazinczy Ferencz arczképe Csokonai mellszobra
A
debreczeni Nagy- és Kistemplom Debreczeni deákviselet 1803 eltt
Debreczeni deákviselet 1803 után Sárvári Pál
Budai Ézsaiás
A
debreczeni kollégium az i8o2-iki
tzvész eltt Bayle((Dictionnaire»-jének czimlapja
A
debreczeni kollégium az i8o2-iki
tzvész után
felépítve
Kresznerics « Szótár »-ának czimlapja
Kulcsár István szobra Kállay Ferencz
Szemere Pál
A «Mondolat» czimlapja A ((Felelet a Mondolatra» czimlapja A ((Tudományos Gyjteményi) czimlapja
Gróf Festetics György Berzsenyi Dániel
Az
(cElet
Vályi
és Literatura» czimlapja
Nagy Ferencz Homér-fordi-
tásának czimlapja
Pest 1821-ben
Kölcsey ((Alkon3'idal»-ának kézirata Kölcsey « Munkái* els kiadásának czimlapja
Az Erkel
F. megzenésítette ((Hym-
nus» kéziratának kezdete
Gróf Károh'i György Az «Aurora» czimlapja Déryné
A
«Külföldi Játékszína czimlapja...
Korner
ifjúság
136
búcsúja
Kölcseytól. (Eredetije a M. Nemz.
Múzeumban)
80 8.
Kölcsey csekei
NYOMOTT KÉPEK SZÖVEGBE NY( Czímlap. Tervezte Helbing Ferencz
Nemzeti Múzeum-
ban)
i
Kölcsey csekei dolgozószobája Kölcsey arczképe a nag3-károlyi vármegyeház tanácstermében Kölcsey levele Kossuthhoz. (Eredé-
a
176
síremléke
184
A
Magyar Történeti
Életrajzok
1906. évi folyamában megjelent
TÓTH SZABÓ
PÁL-tól
SZATMÁRI GYÖRGY VÉRTESY JENÖ-tl
KÖLCSEY FERENCZ A
Magyar Történeti 1907. és
II.
Életrajzok
1908. évi folyamában megjelenik
RÁKÖCZI FERENCZ ÉLETRAJZA MARKY SÁNDÓR-tól HS
bp:atrix királyné BERZEVICZY ALBERT-tl A MAGYAR TÖRTÉNELMI ÉLETRAJZOK egy-egy évfolyamát a Magyar Tört. Társulat tagjai a
vagy a
társulat pénztáránál
1
titkári hivatalnál
korona elfizetési áron rendelhetik meg. I
V
PH
Vértes/,
Jen
ílolcse/ Ferenc
3281 K655Z9
PLEASE
CARDS OR
DO NOT REMOVE
SLIPS
UNIVERSITY
FROM
THIS
OF TORONTO
POCKET
LIBRARY
