Magyar. Történeti Életrajzok BACSÁNYI JÁNOS. A M. T. Akadémia Történelmi Bizottságának. Budapest SZINNYEI FERENCZ:

XX.

1904.

évf.

3

—

4.

füzet.

Magyar Történeti Életrajzok A

M. T. Akadémia

segélyezésével kiadja a XX.

Történelmi Bizottságának

Magyar Történelmi

Társulat

ÉVFOLYAM. 3—4 FÜZET.

Dr.

SZINNYEI FERENCZ:

BACSÁNYI JÁNOS (1763—1845)

Budapest AZ ATHENAEUM R.-TÁRSULAT KÖNYVNYOMDÁJA 1904

TARTALOM. Irta Dr.

Bacsányi János (1767 -1845).

FEJEZET.

I.

A

a

— Bacsányi ifjúkora — Els munkája. — Össze,

Bacsányi család.

és tanuló évei.

köttetése az Orczy családdal, (j—14.)

— A

Latin

— Viszonya — Szerelme.

Politikai nézetei miatt bajba keveredik.

Vizsgálat.

Elveszti hivatalát, (ij — 40.)

—

III.

—

Mveltsége.

nulmányai

:

A

M. Museumhoz. fordításai.

mködése

Kassán.

—

Kritikai szelleme.

—

fordításról.

—

Ányos

— Bessenyei

mködése

Irodalmi

—

kiadása.

versei.

Gabrielával.

— —

:

—

Beszéd.

Megismerkedik

—

Szerelmük.

—

Györgyrl.

—

Nagy-

fordíinté-

zett proklamáczióját? Párisi élete. 2000

(10J

elfogják

és

Brünnbe

ft.

— Az

penziót kap a franczia kormánytól.

viszik.

— 116.) VIII.

Ta-

Ossian-

— Ö

menekül.

Napóleonnak a magyarokhoz

totta-e

Bevezetés a

Pálról.

FEJEZET.

VII.

Bacsányi Parisba

osztrákok

FEJEZET.

Bacsányi tudományos

—

alkalmi

Kassai magyar

Kazinczyval és irótársaival.

—

írókkal.

Egybekelésük. (SS—joj.)

társaság és a Magyar Museum.

— —

magyar

Ányos verseinek Baumberg

FEJEZET.

II.

Bacsányi Kassán.

Szinnyei Ferencz.

FEJEZET.

Bacsányi brünni fogsága. levelezése.

—

Gabriela

badonbocsátását.

—

—

Nejével való

kieszközli

sza-

Linzbe internálják.

—

raélts. Gr.

Forgách Miklós úrhoz. — A védelmeztetett magyar nyelv Báróczitól. — Ráday Gedeonról. — Elegyes dolgok. —

Badeni fürdzésük. (116— i2j.)

A

— Anyagi gondok. — Viszonya a magyar irodalomhoz. — Szerepe a nyelvújítási harczban. — Ekkori munkái A magyar tudósokhoz. — Hatása.

Rájnissal való polémia a forditás és Mil-

ton fordításának ügyében.

—

Bacsányi

m-

ködésének jellemzése, (^i—-]^.)

IX FEJEZET.

Bacsányi Linzben.

:

—

FEJEZET.,

IV.

Bacsányi költi munkássága Kassán. Alkalmi költeményei. — Költi levelei.

—

Kisebb versei.

Politikai

— —

költeményei.

(74- Sí.) gr.

FEJEZET.

val.

—

Forgách Miklós

titkára lesz.

—

versei.

—

Utolsó évei.

halála.

—

—

—

két

—

Linzi barátai.

—

—

—

Gabriela

Síriratuk. (i2j

— ij6.)

X. FEJEZET.

FEJEZET.

FÜGGELÉK. ( 16-]

—

— 201.)

Ké-

Emlékezete.

Bacsányi jellemzése. (ijj—i6j.) VI.

—

Költészetérl általában. — — Nyelve. — Verselése.

Bacsányi halála.

Hagyatéka.

kiadása.

.

Bacsányi Bécsben telepszik le s hivatalt vállal. — Bécsi élete. — Összeköttetései

Kiadat-

Levelezése íróbarátai-

Szeretne hazájába visszatérni.

Bacsányi verseinek Horatius hatása.

— A Martinovics-összeesküvés felfedezése. — Bacsányit elfogják. — A pör. — Egy évi börtönre itélik — Kufsteini fogsága. — A kufsteini tlegiák. (Sí— 88.)

—

lan értekezései.

sbbi V.

Bacsányi

Faludi életérl és munkáiról.

fl^p

MAGYAR TÖRTÉNETI ÉLETRAJZOK A MAGYAR TUD. AKADÉMIA SEGÉLYEZÉSÉVEL KIADJA

A MAGYAR TÖRTÉNELMI TÁRSULAT

SZERKESZTI

Dr.

DÉZSI LAJOS

BUDAPEST AZ ATHENAEUM R.-TÁRSULAT KÖNYVNYOMDÁJA 1904

l

BACSÁNYI JÁNOS 1763—1845

IRTA /

Dr.

SZINNYEI FERENCZ

/1/w

ú.sl /

BUDAPEST A

MAGYAR TÖRTÉNELMI TÁRSULAT KIADÁSA 1904

(

I.

BACSÁNYi családról eddigelé igen keveset, mondhatni

semmit sem tudtunk.

Az

irodalom és közélet terén

csak egy Bacsányi szerepelt, a költ, s

emlékezik igen ki

nagy

meg

családjáról, rokonairól.

volt s

most

is

virágzik,

maga sohasem

Pedig a Bacsányi család

habár

tagjai

nem

maguknak ismert nevet s nem tntek ki semmi Tapolcza, Zala megyének ez a kis mezvárosa,

vívtak

is

téren.

volt a Bacsá-

nyiaknak ffészke, hová a családi hagyomány szerint a kurucz világban

költöztek

át

Pozsonymegyébl, Tót-Újfaluból

donképen Bossányiak, vagy Bassányiak voltak. lottam gyermekkoromban,

—

—

írja

magyarok vagyunk.

Nem

« Gyakorta hal-

Bacsányi Juranics Lászlónak

hogy mink onnan származtunk

eredeti

s tulaj-

és

valóságos szittya

*

vér

lévén gyermekeim és az efféle

régi s elavult dolgokról keveset aggódván,

nem igyekeztem

ere-

detünkrl bvebben tudakozódni; azután pedig idegen messze országokban élvén, nem volt erre sem idm, sem alkalmatosságom.^ '

2

»

A

Nemzeti

Múzeum

levéltárában

lév újabban elkerült

Értényi plébános, késbb pécsi kanonok. Levélconceptus dátum nélkül (körülb. i8a7-böl), B. hagyatéka az Akadémia kéz-

irattárában.

SZINNYEI FERENCZ

4

zalamegyei oklevélen egy Martinus Baczanj (1612.) vagy

két

Buczany színvé

si

az

hogy

teszi,

nem

a Bacsányiak

A

voltak nemesek.

gimnázium klasszi-

van

írva.

A

össze, mint

ez

anyakönyvekbl

az

és Mihály, kik a család

nyi Jánosnak

(a

Ferenczet kivéve mind leány.

brt

is

tapolczai

fiai

János,

:

Bacsá-

alapítói. +

költnek) szülei Bacsányi György és Mészáros

Jánossal fiágon kihalt.) ki a

tapolczai

A

kitnik.

három ágának

Katalin voltak. Jánosnak hét testvére elhalt

A

nemes családokkal házaso-

család különben

Bacsányiak családja Bacsányi Izsáktól származik,

György

hiva-

név melll mindenütt hiányzik a

de a Bacsányi

mellett,

«nobilis» jelz.'

dott

hogy

anyakönyveiben a nemesség pontosan jelezve van a

plébánia

nevek

Zalamegye

s

való,

pesti piarista

fikáczióiban «ignobilis»-nak és «plebeus»-nak

Ez való-

volt.

nemesek voltak

nem Pozsony megye. Annyi

fészkük s

talosan

iudex nobilium

(1620.) aláírása látható, ki

maga

A

költ

készítette

Bacsányi János 1763-ban eltérk az adatok: márczius

atyja

gyermekkorában

a

volt,

(A családnak ez az ága állítólag

sarú-varga

volt,

ki.

született. Születése

napjára nézve

május

május 7-ike és

ii-ike,

ii-ike,

május 9-ike szerepelnek, mint Bacsányi születésnapjai. Ezek közül

Bayer Ferencz

csak a májusiak jöhetnek tekintetbe.

május

9-ike,

mely a tapolczai anyakönyvben van, a keresztelés

dátuma, ezért kombináczió útján 7-ikére napját,*

míg mások helyesen május

teszi

maga

igazítja ki

Bacsányi születése

9-ikére teszik.^

nyi május 9-ikét tartja születése napjának.

rajzban

A

Maga

Kazinczy

Feleségének verse:

«Am

9-ten

5 Nagy Iván Horányi Nova Memóriájanak alapján mondja nemesnek. (L. Magyarország családai).

A

zsef,

B. család genealógiáját tapolczai

plébános

úr

nagy és fáradságos munkával és rendelkezésemre is

ft.

volt

Ley

szives

összeállítani

S

1828,))

^

továbbá

ii-ikét.'

született.^ linczi sír-

Bayer Ferencz. B. életrajzához. Figyel

1878. ív. 52. 6

Szinnyei József Magyar írók Élete és

Munkái, 7

i.

321.

Erdélyi

Múzeum.

1816.

5.

példánya a N. Múzeumban,

(B.

itt

S

mondok neki.

9

bocsátani, a miért

ismételten hálás köszönetet

Jó-

May

Bacsá-

írta élet-

május 9-ikére a hibás márczius

Két levelében határozottan mondja, hogy május 9-ikén

4

szerint a

Akad. Akad.

kéziratt.

kéziratt.

f.

91. lap.

:

BACSANYI JÁNOS felirata

ezt

is

Azt hiszem, hogy ezek után hatá-

bizonyítja.'"

hogy

kimondhatom,

rozottan

5

Bacsányt

május

lyój.

g-ikén

született.

nem

I^ú koráról s iskolázásáról

valószínleg szülhelyén végezte,

A

premontreiek gimnáziumába."

sokat tudunk. Elemi iskoláit

azután Keszthelyre került a

két évvel

legmeghittebb barátja volt egy évig.

i^abb Juranics

itt

a

«Mi köthetett akkor ben-

nünket oly szorosan össze, hogy mindennapi lenne társalkodásunk,

nem

kedte))

—

képzelhetem, talán természetünk egyformasága csele-

A

Juranics Bacsányinak.'^

írja

kies Keszthely vidékét

együtt kóborolták be, így a Kisfaludy megénekelte Szent Miháty

hegyét

s

''

valószínleg a régi váromladékokat

Tán azért Fejér György

hatottak Bacsányi iQú lelkére. szerelmeinél a Regéket. ''^ szintén

habár nem jártak

a

verseket

tanár

említi

Szokásban

Bacsányit.

hogy

is

Himfy

-/

egy helyen ugyanis,

volt

az

írtak

felügyelete

3-

iskolában

Bacsányi

alatt.

nev

valami Propotich

melyek mélyen

egy osztályba. '^

is

Naplótöredékében

y\

volt Keszthelyen,

iskolatársa

is,

szerette jobban

is

bacsánvx kévax-Airása.

de

verset,

csinált

horvát legyzte a versenyben ezzel a

hexameterrel «Vertagus in sylvis cervos latrando sequatur.»

Fejér Pesten

is

iskolatársa

volt

többé sohasem látták egymást,

Bacsányinak,

'^

de Juranicscsal

noha majdnem életük végéig

leveleztek.

Kazinczy, Horányi és Toldy szerint Veszprémben folytatta az iskolát. »o

ben.

Errl többet semmit sem tudunk,

Thaly K. B.

Figyel

sirja

1877.

m.

és emlékezete Linz-

13.

Juranics levele 1823. ápril a6. U. o*

és Akad.

14.

Kisfaludy

k. 243.

1.

•I

Juranics L.

életrajza.

v. k. 725.

1.

Szinnyei

Ma-

és B. levelei. Ak.

kéziratt. 12

maga mondja. Váczy

zinczy Levelezése vi.

kéziratt.

gyár írók.

a veszprémi piarista

1822. június 22-ikén.

'5 12.

Fejér Gy. levele B.-hoz

kézirat.

:

Ka-

1.

1837. május

és 1838. okt. 20. Akad. kéziratt.

16 Szilasy János.

Akad.

k. 85.

Uj M.

Múzeum

Fehér Gy.

1853.

i.

k.

életrajza.

SZINNYEI FERENCZ

6

gimnázium

sem igen

hogy miért ment

járt ott, bizonyítja az a

Bacsányi, holott

grammatikai

Sopronban

át

Veszprémbe, de

körülmény, hogy a Kazin-

majdnem mindegyikre

osztályok

nem

német szóra küldték.

bizonyosan

után a humani órákat

elvégzése

évkönyvben tényleg szerepel a

és az 1782-iki

Itt

az 1781-iki

neve.'^

Sopronba

még akkor

Elt-e

czáfolja

megjegyzést.

tesz

benczések gimnáziumában.

folytatta a

Annak

nyújtanak.'''

fönnebb említett életrajznak ezt az adatát

czy-féle

A

sem

felvilágosítást

tudják okát adni,

hogy mégis

meg

semmi

iratai

atyja,

nem

tudjuk; anyja körülbelül 1800-ban halt meg.'^

Mindezek az adatok azonban Bacsányi tanulmányokban való

nem

haladására

igen derítenek világot.

Sopronból Pestre került a húsz éves iQú

náziumában végezte a

két

filozófia

s a

piaristák gim-

esztendejét.

Ez a két év

hatalmas lendületet adott szellemi fejldésének. Tudjuk, hogy a piarista

gimnázium akkor

st

nak,

mondhatjuk,

is

ritkította

párját.

egyaránt kiválók. Jellemz adat erre

már

a xviii. század

a

modern

elején

Tanárok

pl.,

hogy a

és ausztriai

iskolák-

tanrendszer

és

pesti piaristák

Wolff és New-

Leibniz,

fejtegették

magyar

ton tanait, mikor a

legkitnbb

egyike volt a

egyetemen hire sem

volt

Bacsányi tanárai közül elég Horányit és

filozófiának.''"

Benyákot említenünk.^' Mind a kett lelkes magyar és nagy mvelt-

ség

Benyák Bernát különösen mint

tudós.

filozófiai

tanár neve-

Horányi pedig «Memoria Hungarorum»-a révén (1775 — 7) már akkor európai hírnévre emelkedett. Horányi különösen sze-

zetes,

rette a tehetséges

a mit az

ifjút,

is

bizonyít,

hogy «Nova Memo-

riá»-jában (1792) nyolcz oldalt szentel neki s rendkívüli dicsére-

tekkel halmozza

el.

A

mvelésére buzdította ben termékeny '7

8

«9

magyar irodalom

tanítványait s buzdításai

Bacsányi lelké-

talajra találtak.

Bayer Ferencz. Bacsányi János. Sop-

rony. 1879. •

lelkes tudós bizonyára a

Bayer

8.

Bacsányi

Baumberg

1801. márcz. 20.

20

Takáts Sándor.

légium

1.

F.

Bacsányi a jeles és szorgalmas

J. 8.

Gabriela

Akad.

ü

1.

levele

kéziratt.

B.-hoz

tört.

A

bpesti piarista kol-

Bpest. 1895. 178.

Mind a ketten

1.

1784. júliusáig tanítot-

tak Pesten. U. o. 200., 280.

1.

^

SZINNYEl FERENCZ

8

A

tanulók közé tartozott.

kérdésrl vitatkozott («defendit egregie»)

metafizikai

volt,

filozófiában «inter excellentes quartus»

vános vizsgálatot

Hasonlóképen szép eredményt

tett.

s nyil-

ért el a

históriában és oekonomiában,

csak a mathematikában volt vala-

mivel gyengébb." Viselete

kifogástalan, csak azt jegyzik

hogy

róla,

«sui iuris»

is

már akkor

tehát

:

megvolt benne az

is

késbben még ersebben

önállóság és önérzet, mely

meg

kifejldött

benne.

Tanulmányainak

tartotta ienn

Kristófot

Nolli

iskolatársát

petitorsággal,

maga

ideje alatt

más

élelem fejében, 1784-ben azonban úgy látszik, lemforrása, mert

hanem a

ban,

A

filozófia

Megersítik

hogy

t.

lakott

szállás

volt a jövede-

maga

fizetett.^'

végeztével a pesti egyetemen jogot hallgatott.

ezt saját szavai,

még

és

Nolliéknál a Kecskeméti-utczá-

szervitáknál s lakásáért

«most

i.

már nem

magát korre-

tanította

^^

melyeket els munkájában mond,

csak a Themisnek leczkéit»

hallgatja.^

Mint egyetemi hallgató Orczy Lrincz báró házába került Orczy István mellé, a ki jogásztársa

Kármán

volt.

ekkor hallgatott jogot Pesten, szintén összeköttetésbéri

Az Orczy

család révén

és szellemes

ifjút

elkel

családokba

is

Magyar játszók

által

keny

részt vett, Voltaire «Mahomet))

összetoborzott

adatta

el

«

akkori

az

fel

a

vállalkozásról ezen kívül

Ez idre ik informatio

A

budapesti

ban.

dor

esik

1783., 1784.

gymn.

levéltára-

Ezekhez az iratokhoz ft. Takáts Sánúr szívességébl juthattam.

*J U. ott.

Ráday

^'^

«az

magyar ottani

Kazinczy szerint ö

hogy errl

nag3''érdekü

a

2J

1792. 318.

1.

A

magyarok

is.

I^úkori kísér-

vitézsége,

Elöljáró be-

szed. 26 B. levele Jankovich Miklóshoz 1837. szept. 18. 27

Nova Memória

i^ú

tragoediáját

els munkájának megjelenése

dr.

24 Horányi.

Az

társaságában)) tevé-

semmit sem tudunk.

GymnasüRegü piarista

örömére)).

Kár,

társaság.''''

szép

valószínleg az

«kis játékszínben))

magyar publikumnak nem kevés miatta oszlott

czím

lehetett.

bejutott, hol a

ekkor ismerkedett meg.

báró

nyelven

is

bizonyára szívesen fogadták;

öreg Ráday Gedeonnal

ugyan-

Józseffel, ki

Akad.

Kaz. lev.

kéziratt. 11.

k.

120.

1.

5-

Magyar

Tört. Életr. 1904.

HORANYI ELEK ARCZKEPE.

SZINNYEI FERENCZ

lO

melynek czíme

ez a kis könyv,

let

régiek

:

megvilágosítva.

példáival

A

magyaroknak

Pesten,

vitézsége

(czímképpel).

1785.

Maga azt mondja róla, hogy latinból fordította,^^ mindazáltal nem merné igaz fordításnak nevezni «sem nem egészlen ere:

munka, sem nem egészlen

deti

nak «a

Báró Orczy

fordítás)).*^

mindenséges tudományaknak

pesti

tanuló társának)) ajánlja könyvét, melynek megjelenését

bkezsége

színleg az öreg Orczy

jellemz

barátjához

fiatal

tet és hála,

god nagyra

írt

tette

István-

föoskoláiban

királyi

való-

is

lehetvé. Érdekes és

elszava, melybl egyrészt szere-

másrészt önérzet és komolyság sugárzik. ((Nagysá-

nemes

született

nem

származásával,

eleitl

szíve

nem

kölcsönezett

f rend

vérbl

fényességgel,

lett

hanem

valóságos érdemekkel, nemes tulajdonságokkal kíván ékeskedni, tündökleni.

érdem

mely üres semmi légyen a büszke nevezet

Tudja,

nélkül, oly

világban,

és az igaz érdemet azt mondhatjuk,

meg

melyben a valóságot az árnyéktól

kezdik választani a

elttünk

áll

Bacsányi;

küls

máztól.)) íme,

egyszerre

tnik elénk

jellemének komolyságával, szelleme kincsének tudatával, önérzetének fényében.

Egy

szegény, nem-nemes i^ú, ki rá van szorulva

nagyúri jóltevöinek kegyére

s azért

mégis büszke a maga sze-

génységében, nemes alacsony származásában és független másokvaló függésében. Kész jellem

tól

sérl csak sejtelmünk lemzi. Elljáró zeti

lehet.

beszédében

áll

elttünk,

melynek fejldé-

Könyvét különben hazaszeretet

kis

jel-

munkáját a magyar i^úság nem-

önérzetének felserkentésére szánja.

Maga

a

munka némileg

keretesnek mondható, amennyiben egy katona barátjának mondja el

történeti példáit, melyeket hét csoportra

kapcsolatos vallásos buzgalom,

szz Mária

oszt:

a vitézséggel

tisztelete, a bajvívás-

ban tanúsított vitézség, a hazáért való önfeláldozás, az rhelyek (várak) halálig való védelmezése, a haza és király

iránti

önfel-

áldozás s a veszedelemmel való merész szembeszállás példáira.

Ez a különben jelentéktelen 28 Petrik Bibliográfiája 29

Magyar Múzeum,

i.

sz.

kis

könyv ékesszólóan

Akai János Epistolae heroum

k. 307.

1.

ez.

tanúsítja az

munkája

után.

i

:

BACSANYI JÁNOS

Bacsányi

ifjú

nemes

lelkes

Nem

komoly és

hazaszeretetét,

melynek végczélja a haza dicssége, boldo-

törekvését,

gulása.

magyarságát,

II

csodálkozunk

hogy

rajta,

hatást tett ez a hazafias kis

m

és

ifjú

még

között nagy

társai

verssel

szerzjét. így Berzeviczy Sándor lelkes latin

is

verset

ünnepelték ír

hozzá

s

hogy

bevallja,

«Me quoque

perlectus (nam cur id dicere nolim

Egregia movit conditus arte

?)

liber.

Horányi az egész verset közli

'°

maga

s

nagy

is

szeretettel és részletesen

Bacsányi

szól

kisérletérl

s

els

ez az

ifjakat

hasonlók írására buzdítja.

Bacsányi

szellemi

gyarapodására nagy hatással volt az Orczy-ház-

ban

tartózkodása.

való

Nem

tekintették

úgy,

mint alárendelt személyt,

hanem tagját.

mint

Az

meghitt

ifjú

a

család

Istvánnak

barátja,

maga

az öreg Orczy Lörtncz, ki

ekkor már visszavo-

nult a magánéletbe, fia" ként bánik vele. «Nekem

^ 6. BliNYAK BERNÁT ARCZKEPE.

'

atyám helyett édes atyám vala» énekli róla Bacsányi a Barcsaihoz

írt

költi levélben. Másutt

tevje, ösztönzje és atyja

is

volt.''

azt mondja,

Tehát ösztönzje

lelkesítette a költészetre s tanácsaival

30 J»

hogy Orczy is

volt,

jói-

a ki

támogatta tanulmányaiban.

Nova Memória. 321—2. 1. Magyar Minerva, i. k. Ányos Pál munkái. Bécs.

1798. 186.

1.

SZINNYEI FERENCZ

12

nem büszke

Orczy, mint tudjuk,

hbéri alkotmánynak, de

krata, híve a

már

st

észreveszi,

nem

aristokrata,

demo-

is

a «szegény paraszt népet»

magasztalja, mint a nemzetiség öserej, rom-

latlan

védjét, rét, míg a külföldiesked aristokratiát pellen-

gérre

állítja.

Mily hálás lehetett ezekért iránta

érz

nyomását

különbségek

iQú

I

—

társadalmi

a

h

Orczy

alattvaló,

Az

büszke magyar. A*

középszer)) hirdetje,

ME.G

P

l^

É L D

y1

I

Vonzó egyénisége nagy

y /}L

ifjúra, s

így útmutatása, tanács-

lása

mert hiszen a kedves

is,

oktatónak vesek.

Qii)

(angijine

tanításai

Bacsányi

kétségkívül

és

dolgában

N,

N YoMrATiAToTT Trattneíi Betuiv '

7.

7 ö

Eí.

a mi

sajá-

itt

késbb

egész

elkel

déggé

tette

mvelt

társaságokban, habár

bizonyos

5

A társalgás

szívesen látott ven-

életében

ES T E

is.

a tár-

«pallérozó-

modor finomságát

tította el,

P

st

szellemi tekintetben,

sas érintkezésben dás))

ked-

is

köszönhet a családnak

sokat

nobis

fuo.

hatás-

komoly, lelkes

lehetett a

sal

ILAGOSITTy A.

Hanc Patriam pcperere

egyszer

néha szatirikus és humorista.

VITÉZSÉGE REGIEK

« arany

bölcselked,

természetes

és

MAGYAROKNAK

de

az

merevség

és

mindig

volt viselkedésében.

«A MAGYAROKNAK VITÉZSÉGE* CZÍMLAPJA.

A sors

azonban, mely

éle-

tében annyit hányta-vetette, ekkor mérte rá az els csapást,

mely megváltoztatta kedvez a tizenkilencz

éves Orczy István, 1785-ben meghalt.

családot gyászba borította

megrendítette.

Hírmondóban

viszonyait. Tanítványa és barátja,

ez

a

Els nyomtatásban 1785.)

csapás s Bacsányit megjelent verse

ennek a megrendülésnek ad

Az is

(a

egész

mélyen

Magyar

kifejezést.

Egy

8.

BÁRÓ ORCZY LRINCZ ARCZKÉPE.

!

SZINNYEI FERENCZ

14

nagyobb költeményt

ebbl azonban csak egy

oszlopa czímen,

Barátság

emlékére

barátja

tervezett

is

töredéket közölt, mely-

ben István unokahúga báró Splényi Francziska keservét azaz síríratát

Koporsó-írását,

maga

bánata

hazafiúi

dicsöültet,

is

Ebbe

megírta barátjának.''

belevegyül,

is

festi.

'^

a

mikor arra kéri a meg-

hogy könyörögjön istenhez a «veszni

tért» hazáért.

... a Halál tet már öregnek vélte, S nagy erkölcseirl idejét Ítélte. —

Mint feljöv napját, hazája úgy nézte,

S

Úrhoz

érte sóhajtásit az

intézte.

Néki másként tetszett! s azért bús végzése Nem engedte, légyen délre jöhetése Megholt! s a ki elébb reményét felhozta, Édes nemzetének gyászát az okozta. Eredj már s kérd te is mennyei atyánkat: Szánja meg már egyszer veszni tért hazánkat!

Fájdalma tartósságát

bizonyítja,

emlékezik vissza Virághoz fára»,

még

Mibl

tartotta fönn

Az

bizonyos,

mas viszonyban tanulmányokkal,

folytonos

is

búvárkodott

zés után,

' ^

s

hogy

valószín,

szintén szorgalmas látogatója

pesti tartózkodása alatt

nagy mveltség Museum Museum

3 3

54

Figyel

és

könyveket

volt.

egyetemi

az

meg újra a rendeAz bizonyos, hogy

hatalmas szellemi tkére

magyarázza meg, hogy a Magyar Museum M. M.

jogi

irodalmi

szükséges

1786 nyarán nyitottak

könyvtárnak, melyet 5*^

nemcsak

töltötte,

Az ezekhez

és bizal-

könnyen megkaphatta, az öreg báró tarna-örsi

útján igen

könyvtárában

tanulással

tudjuk.

Orczy Lrinczhez

hanem bizonyára sokkal inkább

eszthetikai tanulmányokkal.

3»

alma-

valamilyen alkal-

is

hogy állandó összeköttetésben

volt a családdal, mutatják ezt

Idejét

levelei. '"^

nem

magát,

hogy Orczyéknál maradt továbbra

mazásban.

Orczy

« ne vendek

két évig maradt ezután Pesten, bizonyára jogi

tanulmányait folytatva.

írt

Búsongásában a

szomorúan

is

mely ledlt virágjában, mieltt gyümölcsöt hozhatott volna.

Bacsányi

Lehet,

irt

hogy késbb

szert, ez

tett

lapjain

már mint

íróval és kritikussal találkozunk vele.

i.

k. 355.

1.

k. 5.

3J

1.

36

1.

1879. vii. k. 314.

1.

U. ott. 315. 1. Levele Orczyhoz. Pauler Tivadar. A bpesti m. kir.

egyetem

tört.

1880.

i.

k. 292.

1.

t.

BACSÁNYI JÁNOS

I5

11.

1787-ben elhagyta Pestet és Kassára költözött, hol a kama-

majd Írnoki

ránál n3^ert gyakornoki,

(kancellista)

Vécsey Miklós kamarai adminisztrátor Tehát

ezt

hogy

«a

:

az

állását

nagy

követve»

jött Kassára.^ Eleinte

rezhessen magának.

Orczynak

szívvel vissza

:

nem

volt valami

Orczy segítségére

s

Segítséget

»Ha

Orczy veje

ki

Maga

közönheti.

'

azt

is

báró volt.

mondja,

emlékezet Orczy Lrincznek tanácsát

és áldott

viszonyok között

azt Írja

neki

is

alatt,

állást

hogy ruhát

szorult,

kér

anyagi

fényes

levelében

sze-

(1787. aug. 20.)

aztán majd lábra kaphatok, háládatos

fogom Nagyságodnak

Többre volna ugyan

fizetni.

szükségem, mert Pesten holmi kis adósságaim vannak még: de csak úgy kell nyújtóznom, a mint a

lepedm

nem

nagy

terhére,

esik

hittem volna, hogy

nekem ily

mint én tapasztalom. eléltem

:

ellenben

Soha sem

Napjaimnak talán már többet, mint

felét

és mégis alig láthatom hasznát annyi fáradtságos tanu-

nem tudom, miként

A

Nagyságodnak

nehéz legyen egy ifjúnak valamit kapni,

lásomnak. Valóban, ha a más világon sorsa,

ér.

segítség.

megnyer külsej

békéllenék

és szellemes

geket kötött a városban s

« némely

is

így lenne az emberek

meg iiQú

rendelésemmel. «

'

csakhamar ismeretsé-

uraságokhoz bejárós»

lett,*

bennünket azonban fleg irodalmi összeköttetései érdekelnek. Baróti Szabó Dávid, exjezsuita, a deákos iskola els munkása,

tíz

éve tanítja Kassán a rhetorikát,

mikor Bacsányi oda-

Már akkor neves költ Új mértékre

kerül.

vett

külömb versei

(1777.), Paraszti majorsága (1777—80.), Kisded szótára (1784.) s

Verskoszorúja (1786.) révén. Bacsányi

siet

felkeresni

Szabót,

noha nagy a korkülönbség köztük (Szabó majdnem kétszer

kivel,

annyi ids, mint Bacsányi),

csakhamar

bens

barátságot köt s

bizonyára gyakran megfordul Szabónak rendetlen szobájában, í 1789. májusban irta: A mikor a sors engemet két esztendvel ezeltt e városba

hozott

,

.

,

(M.

Museum.

i.

k. 294.

1.).

2

Értekezés töredéke. Akad. kéziratt.

3

Figyel

4 U. ott.

1879. vii. k.

;

315.

1.

SZINNYEI FERENCZ

i6

melyet Kazinczy így olaj

lámpása

miatt,

le

írt

mely

:

«Szobája csinatlan, rendetlen, s

^

nappal asztalán

éjjel

eledelétl büdös; könyve, ruhája, papirosai

Kazinczy Ferenczczel kerület

:

ekkoriban

megelz, J

6

:

«Szava, járása s

mutat ; nincs

hús

vannak szórva...)) ki

ekkor a kassai

vagy a Magyar Músa

megyében fekv

rajta

mozdulása, s mindene egy régi

semmi

franczia sikló

elfogadni kész ajánlóság; tiszta s

Utazások. Orpheus 1790. U. o. 377. I.

nationális isko-

Kazinczy érdekesen jellemzi Bacsányit

igazgatója». ^

s rigója

BAROTI SZABÓ DÁVID ARCZKEPE.

«a kassai tudománybéli

lák királyi

Rittert

megismerkedik,

nemzeti iskoláinak felügyelje,

9.

szerint

is

el

áll,

i.

k. 376.

1.

könnység, semmi

vels magyarsággal

:

BACSANYI JÁNOS

noha accentusa

I7

hogy közelebb

szól és

ír,

styriai,

mint a moldvai hegyekhez és csudálást

elárulja,

sággal s fáradhatatlansággal szerint kikölteni.»

ben,

szemtelenség

burschnak»

merész fellépés fiatalember

Kristóf piaristával,

volt.

kinek elfo-

hogy Bacsányi önérzetes

gultságot leszámítva annyi lehet igaz, és

nevezi,

Ebbl egy adag

tágas a Kassa utczája».'^

((nem vala elég

annak rendi

mit kiad,

a

azt

érdeml munkás-

Egészen máskép jellemzi késbb magánlevél-

((Vakmer

hol

bír,

született a

Az

még Simát

írók közül

magyar drámaírás egyik úttörjével,

a

ekkor szintén Kassán tanárkodott,^ és az

ifjú

ki

Dayka Gáborral

ismerkedett meg.^

Nagyon közé

is

hogy ugyanakkor

valószín,

belépett,

tán a miskolczi

a

szabadkmívesek

((Az erényes kozmopolitához*

melynek Kazinczy 1784 óta tagja

czímzett páholyba,

mert több adat van

annyival valószínbb,

arra,

volt.

Ez

hogy a fels-

magyarországi szabadkmíves páholyok akkor egyleti czéljaikhoz irodalmi törekvéseket

Irodalmi

lommal

is

mködését

folytatja.

kötöttek.'" író

meg els értekeMagyar Musában. De hivatalos dolgai

1787 szeptemberében jelenik

zése a fordításról a bécsi

nagyon

is

barátainak körében fokozott buzga-

különösen utazásai. Ekkor Galicziában s

elfoglalják,

a Szepességben utazik. Galicziai útja közben látta

Mniszechnének

mely a ((Nyugodjál csendesen, dicsség

sírját,

leánya» kezdet szép emlékvers írására

eltt pedig Szabó

hozzá egy kedves

írt

Duklán gróf

ihlette.

Szepességi útja

kis költeményt,

melyben

többek közt így énekel Köszálakkal eget rémít bérezek, ugyan mit

Vétettem ? Szivem része Bacsányim, elhagy

És öletekbe

siet

Versszerzö 7

!

Lágyuljon kebletek, e nagy

fejivei

bánjatok óva, puhán."

Kazinczy F. levelezése Kisfaludy Ká-

9

Dayka 1787. szén távozott Kassáról, Magyar írók 11. k. 663. I.

rolylyal és körével. Pest* 1860. loi.l. Lev.

Szinnyei.

Sebedéihez 1827. jul. 34. 8 Toldy emlékbeszéde S. mun. V. k. 23. 1.

B.-tól.

Magyar

Tört. Életr. 1004.

Károly Gy. Hugó. Irodalmi beszéd Figyel. 1875. 43. 1. x i B. levele Orczyhoz 1 787. október 22. Figyel. 1879. ; vu. |c. 316. 1. 'o

felett.

Összes

3

SZINNYEI FERENCZ

i8

Szép bizonysága ez Szabó önzetlen volt s nis ellen

nem abból

megvédte

ifjú

barátja iránti szeretetének, mely

hogy Ráj-

a lekötelezettségböl eredt,

öt Bacsányi, mint ezt

Kazinczy szeretné

késbb

tntetni." Hiszen ez a védelem két évvel

történt.

1787 november 13-ikán egy jelents esemény adott

Ekkor

nak. ^-'^'í-KS'Z'SÍK

'*

új fordu-

Bacsányi életének, mondhatjuk, az egész magyar irodalom-

latot

I

fel-

M

magyar

kassai

MAGYAR U S E U M.

Kazinczy

így eléggé

ELS KÖTET

ez

társaság .^^

sokszor és részle-

emlékszik

tesen

meg a

alakult

meg errl

meg van

Az

érdekes esemény.

az

s

világítva

nap estéjén Kazinczy

említett

meglátogatta Szabót és közölte

1788- es 1789-

ESZTENDBEN.

vele

hogy egy

tervét,

ságot

akar

s

egy

folyóiratot

indí-

alakítani

szépirodalmi

társa-

elhanyagolt nyelv és

tani az

mvelésére.

irodalom

Szabó

nagy örömmel fogadta a

tervet,

de mindjárt meghitt barátjára, Bacsányira gondolt s fölvételét

P

T E N, Trattner MAtvá*' betüiivel

Kazinczyt nagyon elkedvetle-

^nT*^AAAAAAAA^5fc^l^^l*fAy 10.

indítványozta a társaságba.

ILS

nítette

ez

szenvedhette. tikus hajlamú, finom Kazinczyt

nagyon bántotta

nála ifjabb Bacsányi büszke önérzet.essége fellépése,

ezért

s

kezdettl

Bacsányi épen úgy volt letlen

fogva

Pályám emlékezete. Nrmk. io6. U

könyvtár in.

akkor

sem

Az arisztokraa nem nemes s

merev, parancsoló

ellenszenvet

érzett

iránta.

Kazinczy tehát csak kénytelen-kel-

egyezett bele Szabó kívánságába.

12 Kazinczy. zeti

vele.

s

mert

kikötés,

már

Bacsányit

A 'MAGYAR MUSEUMt CZIMLAPJA.

a

13

Épen akkor

Elször a M. Museimi

lépett ii.

czimlapján nevezik így magukat.

be

kötetének

I9

BACSANYI JÁNOS

Bacsányi, kívél mindjárt közölték tervüket. Jellemz Bacsányira,

hogy mindjárt

diktál feltételeket

ben csak hármuk

döntsön

szótöbbség

el,

hogy

s

elsbe beleegyezett, de

két

jottista maradt).'^

hosszú költeményt kelve

meg

hogy a

:

ír

meg

els

füzeté-

Kazinczy a

legyenek.

y-isták

(

nem

az utolsóba

így alakult

folyóirat

hogy minden kérdést

munkái jelenjenek meg,

maga

tényleg

az írói triumvirátus.

a «társaságkötés» emlékére

'^

'^

Szabó

lelkesen éne-

szövetségüket:

Már jól van ; már jöjjön halál, elmegyek örömmel S boldog atyáinkhoz tettünknek megviszem hírét. Öszve

A

munkára! Kitettük

kötött lelkek! szaporán

tárgyat:

már gondolatunk legyen

arra szegezve.

így énekel a nemes öreg szinte örömmel s ezután a jós

ihle-

tével folytatja:

Kis idnek

E

alatta

szikrácska derék lángot fog vetni. Szerencsés

Példánk mindenüvé, minden rendekre

A

szikra valóban lángot vetett

mas fejldésnek ln törtük

meg

a szerény vállalkozás hatal-

s

Méltán mondhatja Bacsányi: «Mi

a jeget, mi emeltünk, úgyszólván, zászlót

nemzeti

sainknak,

kezdete.

kiterjed.

nyelvünk

szent ügyének

hazafitár-

hathatósb

védel-

mére, oly szerencsés foganattal, mely nemsokára minden remény-

ségünket felülhaladta. '7 Guzmics pedig egyenesen a Museumtól számítja a

magyar irodalom

újjászületését.**

Folyóiratukat Kazinczy «Kassai Parnassus»-nak akarta nevezni,

de aztán a Bacsányi ajánlta nevet fogadták melyet

umot,

örömmel

Ráday Gedeon

15

A

ö. 1-

helyeselt.

csatlakozott hozzájuk s 75 esztendejét tekintve valóban

bámulatos tevékenységet 14 V. 104—5.

is

Magyar MuseAz öreg Ráday a

el, '?

fejtett ki

Kazinczy. Pályáin emlékezete. L. alább.

házat, hol ez történt (most a pre-

montrei rend kassai társháza), szép" emléktáblával jelölte meg a premontrei fgimn.

1897—98. évi i^úsága.

a

Museum

érdekében.

»6

M. Museum

i.

k.

1—3.

1.

'7 B. emlékezései a kassai

saságról. 1

8

Figyel

1874. 497-

Levele Kazinczyhoz

K. lev. Guzmicscsal 125. 1. »9 Kaz. Lev. i. k. 184. 1.

Fleg

magyar

tár-

1-

1827.

aug. 21.

ao

SZINNYEI FERENCZ

az

közbenjárásának köszönhet, hogy Pesten Trattner

lalta

a

nyomtatást,

melyre

maga Ráday

bejárva Péczelrl s fáradhatatlanul írva

I

kassaiaknak. ^°

A

l

ügyelt

levélbeli

fel,

elvál-

sokszor

tudósításait a

RAIIAY C.EUEON ARCZKEPE.

korrigálást Földi

János végezte,

ki

akkor Pes-

ten az orvosi szigorlatokra készült.^' 20 Kaz. Lev. 21

i.

k.

Károly Gy. Hugó:

A

kassai

magyar

társaság.

Az

Közlönye

v. évf.

Orsz. Középt. Tanár-egylet

1871— 2

29. sz.

21

BACSÁNYI JÁNOS

Míg így a trias terve a megvalósulás felé közeledett, addig magát a triast a felbomlás veszélye fenyegette. Kazinczy és Bacsányi közt, úgy

látszik,

melyet Bacsányi nyíltsága

Kazinczy érzékenysége

s

mind nagyobb

lett

gorombaságig

men

siettetett.

nem maradt adós

és

a

elhidegülés,

szintesége

is

Bacsányival, ki

finom lenézést igen

nyilatkozatokkal viszonozta, a milyen

s

mely ket

Ezt a különbséget,

egymástól elválasztotta, bizonyára éreztette szintén

az

szinte

is

hogy Kazinczy dobja

pl. az,

tzbe Bácsmegyeijét megjelenése eltt, mert nevetségessé teszi magát vele «egy hs nemzethez nem illik ez az asszonyi szerelmes nyavalygás)).-A Museum nyomtatása lassan halad, úgy hogy az els

a

:

«negyed» csak 1788 nyarán jelenhetik meg.-' Mieltt tartalmáBevezetésének történetérl

ról és hatásáról szólnék.

megemlékeznem, nézve

s

mint

Bacsányira

mely elég fontos

a

bevezetést mutatott be társainak, kik fogadták,

azért

«öszve

Bevezetést

nem

s

Kazinczy

tesznek

tetszett ez a bevezetés,

matériáljábób).''^

Museum

a

^i Kaz.

s

maga mondja

ezt.

23 Trattner

új

Lev. 25

I.

k.

i.

Rádayhoz

k. 301.

nyomta-

193. és 198.

1.

1788. márcz. 14. Kaz.

is

dolgozott, eljárását,

szerkesztségbl, a

K. Lev.

k.

i.

191.

1.

leg-

Ezzel megczáfolja

magának azt az állítását, hogy néhány nap múlva a megegyezés (1787. nov.) után (K.)

írt

volna B.

már akkor

lékezete. 106.

Késmárkról

Kazinczy, noha

Museummal, Bacsányi

21.

és

saját

1.

1.

K. Rádayhoz

telt s

második negyedbe

kiszorítja a

K. F. levél.

csak júliusban fog

táshoz. Kaz. Lev.

a

szakít a

kezdeményezt így

Kisfaludy K.-al és körével. 101.

24 Kaz.

még

hogy végkép

elhatározta,

hogy

maradt

csodálkozását

vál-

bevezetését és a magáé-

nak mellzését. Ezzel a pohár csordultig társ

új

Kazinczy

Ezt

hogy távollétében

Képzelhetni

czikkén.^^'

boszankodását, mikor látta a

színleg

némi módosításokkal

nem hagyván követ kövön ....

tudta, csak sejtette, azért aggódott,

toztatásokat

társaságra

Kazinczy egy kész

azt

hanem Bacsányinak nem bontotta,

épített a

a

volt

röviden

jellemz.

is

Mindjárt a társaság megalakulása után

el is

kell

1788. jún.

új

bevezetést

tudta volna

1.).

s

(Pályám

ezt

Em-

SZINNYEI FERENCZ

32

jobb

sem

akarattal

bizony

kifogástalannak;

tarthatjuk

abban

sok a személyeskedés és hatalmaskodás s nagy elfogultság hozzá,

hogy

természetesnek

ezt egészen

érdemének tulajdonítsuk (mint

A Museum

ezt

találjuk,

Bayer Ferencz

els negyede igen gazdag

st

kell

Bacsányi

teszi).

^^

magas színvonalon

és

tartalommal jelent meg. Kazinczynak négy, Bacsányinak

álló

Szabónak három dolgozata van

recensió

Gessnerböl,

Klopstockból,

fordítások

Ányos emlékét

felújító ismertetés,

a külföldi és a

tehát

;

magyar irodalom

fejlesztésére

milyen hatást

kifogásolták a czímét,

költemények,

Ossziánból,

Miltonból, s

egy

magyar irodalom ismertetése a mutatványokkal, tanulmá-

Museum programmja.

arra nincs

tett,

eredeti

magvas értekezés

két

czélzó

nyokkal. Ez volt aztán végig a

Hogy

benne:

öt,

sok adatunk. Némelyek

Dugonics, Horányi,^^ másoknak igen

pl.

különösen Erdélyben,^^ hol a legbuzgóbban

tetszett az egész,

pártolják a vállalatot; így Marosvásárhelyre loo

példányt

nek belle.^' Annál rosszabbul kel másutt. Földi

a Kis-Kunság-

ban csak egy példányt tud ben,''

pedig nagyon

egy negyedet 28

delmezését,

eladni, 5° a felsövidéken sincs külön-

olcsón

Kazinczy panaszkodva

ennek tulajdonítható, hogy

1789. májusában

sem ismerik

(!)

hogy a posta nem

az

lehet

idhöz lát

kr.-ért,

szállítás és

Nagyváradon még

s

A

így

baj,

kereskedkkel,

füzetek megjelenését

mert a kéziratok beérkezésétl és sok-

szor a nyomtató szeszélyétl függ. így a

májusában

40

frt

említi Trattner kése-

pl.

vállalja el a szállítást

kötni,

i

els negyedet. '^ Nagy

bizományosokkal lehet csak közvetíteni.

sem

évre

adják (egész

Lassú terjedésének oka a

kr.-ért).

terjesztés lassúsága.

kér-

negyed csak 1789

11.

napvilágot."

Kazinczy ezalatt

új

folyóirat

tervével

foglalkozott,

látván,

hogy a Museumnál nem érvényesítheti akaratát; «lárma nélkül — 40,

26 Bacsányi János. 39 27 Kaz. Lev. i. k. 442.

28 U. o.

I.

k. 404.

1.

29 U. o.

I.

k. 279.

1.

11.

1.

1.

k. 41.

1.

30

Kaz. Lev.

51

Toldy Bacsányi kiadása. 248.

32

Kaz. Lev.

35

U.

ott.

i.

i.

k. 264.

k. 348.

1.

1.

:

BACSANYI JÁNOS

voná

közül s ezt

félre magát^'-* társai

23

már 1789 márczius

meg is írta Rádaynak: «mind gyakori mond — mind egy más okra nézve

utazásaim miatt

így

írja

ember

nj-argala

vala jelen Bacsányi. Igen,

34

Pályám Emi.

JS

Kaz. Lev.

i.

ha

io6.

öregen

A

Mondám B.-t is

1.

k. 300.

Mindég együtt valánk

az

akara, de én recalcitráltam.

—

szakítás történe-

KAZINCZY FERENCZ ARCZKEPE.

((Bacsányi Kassára jött.

kezdek.

A

meg késbb Sebedéinek

12.

dölyfös

úgy-

magamat a Museum

is,

úgynevezett tagjai közül kiszakasztottamw.'^ tét

14-ikén

—

1.

(t.

i.

Szabón),

estve. s

Ez a

rajtam

is

húr megpattant. Egy este

nem

Szabónak, hogy én holnapos

írást

beveszem társnak.

—

Tiszta szívbl.

SZINNYEI FERENCZ

24

—

Jön B.

—

gyz.

s ezt teszi talpúi

mindég

Sz.

:

a redactio háromból

azt akará a mit B.

kezdek; Orpheust)) (1827. január

akarta

Ádámmal

nagyon

s

—

:

.

.

:

«Ich glaube, mein

.

kénytelen lesz

az Orpheus lantja megcsendül, hogy

Az Orpheus

dl».'9

abban az évben

hónapos

írást»,

gazsága miatt»

nem

el

—

st

magára «az

«egy

és

ív.

negye-

1792-ben, a min méltán cso-

ki a hibákat,

fordítását vesse

de Bacsányi

nem

aristarchusi hivatalt».4°

Bacsányi tehát már a s

iii.

hogy Messiás

Bacsányit,

össze az eredetivel s jegyezze

11.

negyedtl kezdve maga

szerkeszti

ugyancsak derekas igyekezettel. Minden követ

megmozgat, hogy a tet

túlélte az

mint Kazinczy mondja. Kazinczy különben

dálkozhatunk, felkéri

Museumot

Museum

de ugyan-

mely nyolcz hó múlva megsznt «a nyomtató

dében van még egy-egy verse,

a

mihelyt

Museumjuk dugába

ö

végképen Bacsányival, a Museum

szakított

vállalta

az

A

hallgatott.

is

Orpheus

általlátni,

1790-ben csendült meg,

lantja

Littera-

Kovachichnak,'^ Horváth pedig

írja

hogy «Bacsányi

s ujat

különösen Horváth

tervezte

bízott sikerében

wird Sensation machen» azt jövendöli,

Kivonám magam

25.).'^

ersen

nevezni), '^

votum

két

;

melynek az Orpheus nevezetet adta (elbb

Folyóiratát,

tornak

áll

folyóirat létét biztosítsa.

Kassán nyomatja Ellingernél

s ezzel

A

második köte-

megkönnyíti

a kiadást.

1791-ben kieszközli a helytartótanácsnál, hogy postán lehessen küldeni a füzeteket (1791. augusztus 23. 15401.

továbbá a munkatársakat tás költségeihez, a mit

az akkor

vesz

fel

még

többen

szokatlan

meg

elfizetést,

s

Kaz. Fer. Levél. Kisfaludy K.-al

körével (Kaz. Gáb.) Pest. 1860. 6i-

is

tesznek,-^^

továbbá 200

szemrehányólag gs

1.

írja

Htt. rend.),'^'

meghonosítja frt

kölcsönt ^^^

Az

1791-ben Aran-

4' Orsz. Középt. Tan.

1871— 2.

Közlöny

v.

évf.

30. sz.

U. U.

o. 303.

1.

42

Figyel

38

o. 51a.

1.

43

A Museum

39

U.

o. 507.

1.

37

sz.

hogy járuljanak a nyomta-

Széchényi Ferencz gróftól a költségek fedezésére.

anyagiakkal sok baja van 36

felszólítja,

szept. 21. és

1871.

403—4.

1.

kiadóinak Tudósítása 1 791-

Toldy

kiad. 242.

1.

40 B. levele Arankához. Toldy kiadása. 247. lap.

i

J

BACSANYI JÁNOS

«még mind

kának, hogy

uraságok

a

között,

ez ideig

nem

saját pénzbeli kárával

kiállja

'^^

is

sem szántak

idvel

kiszo-

«Szabó Dávid úr

:

Museu-

HóiNAPOS írás, JOZAN-GONDOLKOZASNAKj IGAZABB ízlésnek

levelében (1791. aug.

intézett 8.)

Aranka Györgyhöz

el

távol,

EGCY

Hogy kik voltak tagjai a kassai magyar társaságnak, maga mondja

De st a

adniw.'*''

ORPHEÜS.

ket.^^

rítsa

bandériumok

folytatja folyóiratát. Czélja a

versenyt az idegen

a

a

!

hogy

emelni,

folyóiratokkal s

elmozdítani

minden nyerészkedési vágytól

önzetlenül,

annyira

a gazdagabb

forinttal

fájdalom

holott

czifraságaira negyven, ötven ezereket

mot

találkozott

egynehány száz

ki

kívánta volna igyekezetünket,

azért

25

aláza-

é

s

JMAGYAR TÖRTÉNETEKNEK ELÖ-SEGELLÉSÉRE..

tosan

tiszteli

ki légyen,

a

úgy

is

társak ím

A

mélt.

Ráday Gedeon

úr.

férfiú.

Mu-

id.

gr.

ELS

Budán

i79odilí

Nagy tudományú, hárfát

úgy

veri, s e

Jan.

KÖTET. Febr.

Mart.

April.

KASSÁN,

elméj, igaz lelk derék

A

-

Vérségi

expaulinus,

privatizál. nyilt

KI

többi

a

ezek (NB.

seumra nézve): Ferencz

ADTA SZÉPHALMY VINTZE.

tudja ked-

barátom uram.

ves

Urat.

Mélt.

FÜSKUTI LANDERER MIHÁLT kölreégével.

mellett oly szépen énekel,

hogy 13.

hozzá fogható

alig

KAZINCZY «ORFHEUS»-ÁlíAK CZÍMLAPJA.

van a hazá-

ban erre nézve. Virág Benedek professor Székesfehérvárott. Ez expaulinus. Különös jó

versekben.

poéta,

Kreskay Imre

mind

expaulinus

volt azeltt director scholarum. Jó 44 Toldy kiad. 240. 45

Figyel

1871.

1.

403—4.

46 Toldy kiad. 240.

Magyar

Tört. Életr. JQ04.

1.

cadentiás,

is

mind metrumos

hasonlókép,

Szatmárott

deák és magyar poéta; és

SZINNYEI FERENCZ

a6

szép

tudományú

ember.

jeles

Szentjóbi

rhetorices professor Nagy-Bányán.

emlékezett,

A

Szabó László,

minap

lévén

itt

néhai

Kassán,

hogy van szerencséje személyesen ismerni kedves

barátom uramat. Most nyomtatódnak Pesten minden munkái.

Ezek a tulajdonképpen való nincs

Maga

közöttünk.

közül, mint

már

Rájnissal

ezt

társaságunknak. Kazinczy úr

Museumban. Verseghyvel Kazinczy

egymást

s csak azért lettek barátok,

voltak, '^^

valószín azonban,

is

levelez

vele,'*'

Virág azonban

hogy

polémiájában

szerepel a «köszegi poétaw szerint

nem szenvedhették

mert mind a ketten yisták

is

ezért.

hozzá, s

ír

késbb

Gruber verse (Hymnus an Pallas Athene. azt

ismert

nemcsak

barátja Bacsányinak, ki költi levelet

bl

csak megersítette,

nem

hogy

társaság tagjai

Szabóval volt a legmeghit-

folytatott

Ezért

kelt.

^

dolgozik)).'^^

a barátságot

Révaival

és

Bacsányi a védelmére a

kezére

említettük, Baróti

tebb barátságban,

Szabó

tagjai

Virág

még

is

jó

Bécs-

megneheztelt rá a

1802.) miatt,

melyben

mondja Gruber: «Kühn, wie keiner vor ihm, erhebt sich der Bárd Bacsányi, Virág strebet ihm nach, versuchet die Höhen des Pindus.s^o

Kreskay pénzzel

is is.^'

Érdekes Bacsányihoz

írt

levele (1790 auguszt.

melyben elmondja az ijyS-iki pesti tudós társaság Szentjóbi Szabó

jó barátja.

testi lelki

Nem

ddött barátságuk, de bensségérl tanúságot mikor

47

Toldy

kiad.

245—6.

Virág

k. 503.

történetét.'''

mikor kez-

maga

másutt

Bacsányi,

meg

ezt

lev.

tagjai,

1.

Kazinczyhoz.

Kaz.

1.

lev.

1.

5«

Figyel

je

Akad.

53

Bessenyei,

1871.

403—4.

Kreskay s még hárman voltak néhány gylést is tartottak a Beleznai-háznál, de csakhamar dugába dóit az egész, mikor Bessenyeit Kollár, a császári könyvtár igazgatója, ki ellene müködött a dolognak, Bécsben tartotta vicéLrincz,

I.

49 Lev. Virághoz 1799. Toldy kiad. 259.

II.

tesz

6.),'^

róla:

48 K. lev. Kisf. K.-al és kör. 50.

50

tudjuk,

egy felének » nevezi Szentjóbit,

« lelke

mondja

st

buzgón támogatta a Museumot dolgozataival,

1.

bibliothecarius czimmel.

kéziratt.

Horányi, Ányos,

Orczy

BACSÁNYI JÁNOS

«... Pályafutásom

te

3?

kiben végtére veszélyes

alatt elszánt

h

társra, s barátság

Tisztiben a legjobb, legigazb emberre találtam. (Hazafiúi aggódás.)

Költi

emlékére négy költeményt szentel.

levéllel is megtiszteli s

Rádayval való viszonyát már ismerjük,

viszony

e

nem soká

tartott,

mert Ráday 1792-ben elköltözött az élk sorából. Ezeken

kívül a

munkatársak sorában

Ádámot

Museumba),

:

Kazinczyt, Földit, Horváth

Orpheus megjelenése óta nem

az

(kik

látjuk

Döme

Barcsai Ábrahámot,

Károlyt,

nyei Sándort, br. Szilágyi Sámuelt, gr.

Sándor

dányit,

Istvánt,

Aranka

Szuhányi Ferenczet,

Simayt,

Báróczitj

Györgyöt, Daykát,

dolgoznak a

Besse-

Teleki Józsefet,

Gva-

Veszprémi Istvánt. Munkatársaival vagy

személyesen, vagy levél útján érintkezett. Arankával, az erdélyi

nyelvmvel

kir. táblai

ülnökkel, s az

pítójával,

különösen élénk levelezést

tünteti fel

erdélyi

társaság megala-

folytatott,^*

mely jellemzen

szerkeszti ügyességét, fáradhatatlanságát

s önzetlen

buzgalmát a magyar irodalom ügyéért. Mint

magyar s az

Museumban

látjuk, a

és

német

iskola.

képviselve van a franczia,

Bacsányi

maga egyikhez sem

deák,

tartozik,

úgynevezett «válogató» vagy «egyeztet» irány híve néhány

társával együtt.

A

Museum ennek

az

iránynak

f

orgánuma

s

mondhatjuk elkel orgánuma, mely magas színvonalát, melyre

els negyedben emelkedett, végig

mindjárt az

Bacsányi

és

írói

szerkeszti

mködése

önképzéssel gyarapította ismereteit, meg.>>

tanult

Hivatalos dolgai

utazott mindenfelé.

Orczy

54 5 5

Józseffel,

nem

i.

folytonos is

ekkor

elfoglalták,

sokat

francziáúl

pl.

igen

Vécse3rvel Pestre s onnan a kis

Orczy Lrincz unokájával, Bécsbe

utazott,*^

igen tudjuk. Kazinczy szerint valami állás ügyében,'"

Toldy kiad. 237—258. 1. Mikor Kassára jött, még nem

Kaz. Lev.

mellett

Két utazását már említettem Kassára érke-

zésekor. 1789 szeptemberében

miért,

így

szintén

megtartja.

k. 185.

1.

S^ Kaz. Lev. tudott.

57

U.

o. 469.

i. 1.

k. 449., 464.

1.

:

SZINNYEI FERENCZ

aS

mert

hogy a

félt,

Petronellt

érintette

is,

ügyében

Traun kastélyban

hol a híres

hogy október

hívták meg, noha Pesten járt, lelkét)).

))Hanem ö csakugyan

tovább.

—

Abba

tartott értekezletre

imponál

—

embernek

az

nem írja

magát, a mely ezt mondja

a figurába szedi

sorba járt minden

s

uraságot az els regni bárótól fogvást az utolsó miig)).^°

Ka-

mert ismerik «garabonczáskodó

vagyok a híres Bacsányi,

Igenis, én, én

utat.

magyar tudós társaság

a

3-ikán,

Széchényi Ferencz házánál

gr.

volt,'^ s

megint megtette ezt az

visszajövet Pestet, ^^ 1790-ben

zinczy említi,

megsznnek. Ekkor

hivatalok

kanczelláris

nem tudom

Talán a tudós társaság érdekében buzgólkodott, melyet

nagyon a szívén hordozott mindig. Révaival, az ügy fmozgatójával összeköttetésben állott, st a saját állítása szerint, mikor Pozsonyban fenn

koronázáskor

volt

ben személyesen járt a királynál,

A

dolog kissé

különösnek

akadémia ügyé-

kegyesen fogadta.^'

igen

ki

de ha Bacsányi igen

látszik,

hogy akkor már neves

önérzetét tekintjük, továbbá azt, s

(1790.) az

ers

író volt,

bizonyos vezérszerepet játszott Museumával az irodalmi téren,

nem fogunk néhány

mény

tett

Ugyanekkor

csodálkozni.^^

rajta

hétig. ^^

volt

Bécsben

is

Úgylátszik, kassai helyzetével, melyet több körül-

kellemetlenné, ^'^ sehogy

áron más állásra szeretne szert

megelégedve

sincs

s

minden

1791-ben a Werthes Fri-

tenni.

gyes távozásával megürült széptani és szépmvészeti egyetemi tanszékre pályázott többek közt

de

pályáztak),

nevezte

ki.^^

nem

nyerte

el

is

ez

(Révai és Rájnis szintén

A

állást.

király

Schediust

1793 elején ismét több mint egy hónapig idzött

Bécsben^^ hivatalt keresve. Valószín, hogy ekkoriban ismerkedett

meg 58

Kisfaludy Sándorral, Levele nejéhez 1816.

jan.

ki

ebben az idben

Akadémiai

kézirattár. J9

testrhadnagy.

párhuzamosan

a

Bacsá-

nyiéval.

Kaz. Lev.

60 U. o.

vékenységéról

lett

II.

k.

i.

k. 513.

120.

64

61 Lev.

Arankához. Toldy kiad. 237. 1. Benedek Révai Miklós élete czimfi nagy müvének iii. kötetében {201— aai.) részletesen szól Révai ez irányú te6i Csaplár

Arankához. Toldy

63 Lev.

1.

1.

Errl

6j Pauler. i.

k. 394.

kiad. 240.

1.

alább.

A

bp. m. kir. Tud.

E. tört.

1.

66 Lev. Arankához.

Toldy

kiad.

251.

1.

:r^^

SZINNYEI FERENCZ

30

Bacsányi nyilvános szereplésének ismertetése után, mintegy

nem épen

pihenül, életének egy térek

komoly

szíve

férfi

epizódjára

annak bizonysága, hogy e külsleg rideg és

mely

át,

fontos, de érdekes

melegen és gyengéden érzett

is

—

els

sze-

relmének rövid történetére. Szerelmének tárgya egy elkel,

gazdag leány, jlosvay Krisztina. Valószínleg még 1788 elején (vagy 1787 végén) ismerkedett reczenben, hová s

szép

maga is és mvelt s

A

a

késbbi

fiatal leány,

fordítgatott és il^úval.^'^

egy bálban, tán Deb-

vele

Semsey Andrással,

kamarai elnökkel ment.

tket

meg

abauji fispánnal

igen szerette a köl-

ki

szívesen

írogatott,

társalgott

Az érdekldés szerelemmé

a

fejldött.

Viszonyukról alig tudunk valamit. Kazinczy 1788 február 27-ikén

Rádaynak

írja

^^

sírásnál

s jajoknál

kedves

kigyógyul

vidáman

énekli

nem

«Bacsányiból most

:

fogadást

s

meg boldog

azonban nem soká

s a

tart,

ság: Krisztina férjhez

lehet

egyéb szót a

h

hogy

tesz,

A

marad.

Az ábrándos

szerelmét.

is

tudja azt

kadt

jól,

hogy Krisztina

is,

viszony

daczára

panasz, 7°

melyben

neki

rézbe metszett

hangon emlékezik meg

szenved miatta.

mindkettjükben

él

arczképét, Bacsányi róla

Kazinczyhoz

«Ha

össze találna vele jönni az úr

közt

—

kérem bizodalmasan, ne

67 Kazinczy jegyzete

leveléhez.

Toldy

68 Kaz. Lev. 69

Egy

i.

B.-nak

hozzá

írt

kiad. 260. L k. 21a.

1.

kiadatlan verstöredéke órzi csa-

lódásán érzett bánatát. Akad. kéziratt.

e találko-

ne tartóz-

kéri,

a

De

még

sajnálja 7° Lev. kiad. 243. 7»

írt

a megsza-

emlék.

pedig igen levelében

egyszer

—

Arankához kiad. 260.

meleg

(1802):^'

írja töbjbek

néki,

1791. július 4.

1.

1.

de

hogy küldje

megmondani

Toldy

van,

kedves

Krisztina 1803-ban Kazinczy által kéreti Bacsányit, el

sze-

*^^

hogy mindennek vége

is

A

remélhette volna, hogy

Két évvel késbb találkozik vele Nagy-Kálióban,

Esdekl

költ

regénynek véget vet a prózai való-

valaha hozzá menjen a gazdag nemes leány ?

kodjék tle, hiszen tudja

a

viszony

megy Sárosy András rnagyhoz.

gény, alacsony származású író hogy

zás emlékét rzi az

De

mert kedvese halálán van.»

hallani,

hogy Toldy

»

BACSÁNYI JÁNOS

31

nem

nálamnál nagyobb és igazabb tisztelje a világon

és hogy én, akárhol legyek és akármely sors kövessen

is

Krisztina,

tesen

enge-

is

nem feledkezem róla.» Késbb leveegymással,'^ mikor már gróf Tholdy Ádámné lesz Bacsányi pedig szintén megnsül. Ez már természe-

met, soha a míg leznek

lehet;

nem

élek, el

szerelmi levelezés (Bacsányinéval

is

levelez különben

Tholdyné). Szomorú visszhangja az egykor oly kedves dalnak

melyeket Bacsányi hagyatékában

az a két levele Krisztinának,

Nagyon panaszkodik ezekben

találtam.

ellen, ki elprédálta

férje

vagyonát, gyermekeit elidegenítette tle

most úgy

s

két idegen. Leveléhez egy elégikus

hangú költeményt

melyben

Másik

kesereg (1827).

sorsán

«Oh kedves

ír:

Jancsim,

jó

be jobb

gyakran olvasom

Szomorú

:

vagyok; sorsomnak

érzés a

nem

szerencsétlen leszel, engemet

magányosságba Uosvay

:

.

.

.

kedves leveled,

nem

okoztad,

okozhatsz.

Barátnéd, a ki a síron

igy

bánat, de én nyugodt

bölcs szavadra emlékezem, kicsordulnak

írt

tel

te

mellékel,

(1828.)

volna veled lenni

lett

kés

ilyetén változását

is

levelében

Megvan

a világ akármely távoles vidékében.

élnek, mint

Midn

én,

ha

ezen felyül

könyveim, sietek a túl is szeret

és

tisz-

Krisztina.

íme a rövid vázlata egy szerelmi történetnek, melybl nem árul el többet a multak homálya.

Bacsányit azonban magánügyei sohasem foglalják

hogy

annyira,

a közért ne lelkesedjék s hazájának állandóan ne szolgál-

Szerelmi

jon.

el

nemhogy

még jobban megedzi

csalódása

elcsüggesztené. Hazáját annál jobban

a szerelemben

nem

a

küzdelemre,

szereti s

ebben

mindennapi a csalódás, de sok a

olyan

bánat és boldogtalanság.

A

II.

József

alatti

törvénytelenségek mélyen sértik hazafiúi

érzését.

A

feljajdul

költeményeiben

reformokban

« veszni tért 72

is

s

hazát» siratja

az

csak sérelmeket

«erszak

s szive

lát,

melyek miatt

igája» alatt

görnyedve a

«honjáért vérzik».

Az

elnyo-

sToldyné mégis levelez B.-val?* kérdi Kazinczy Szentgyörgyit 1809-ben. Kaz. L.

VII. k. 9.

1.

SZINNYEI FERENCZ

32

matás

a szabadságért való rajongást. Bacsányi

szüli

is

rajong

érte, a

magyar alkotmányos szabadság, a magyar nyelv min-

dennél

elbb

magyar,

való

Nem

ö szemében.

az

lelkesül

ki

ugyan

hanem

kozmopolita,

egész emberiség ügyéért

az

is,

de fleg és mindenek eltt hazája szabadságát és boldogságát

bármi áron,

óhajtja és ezt

Nem

rezni.

csoda,

hogy

még forradalommal új

társadalmi

Ezért

Ígértek.

boldogabb

és

kort, új állami és

olyan

üdvözli

lelkesedéssel

amicam aurem (1790 — i.) ez. annyira megfelel gondolkodásának. Mit akar Batthyány?

Ad

gr. Batthyány Alajost, kinek röpirata

megsze-

mélyen hatottak a kilenczvenes

lelkére

évek reformeszméi, melyek rendet

kész

is

Monarchiát, melyben jogegyenlség uralkodik s az elnyomás ki

van zárva, mert a népnek joga van az uralkodó törvénytelenségeinek erszakkal ellenszegülni. Akarja az egyenlséget

nemesek egyenjogúsítását), a

A

intézményének reformálását.

végs dául

eszköznek

állítja

lelkesedéssel

A

szól

elnyomó uralkodók

Batthyányról

franczia forradalmat

is

egy

egyház sok

forradalmat int elé.

költeményében.

egész lélekkel üdvözli, mint a szaellen

fenyegetleg emeh

egyenlséget, felvilágosodást,

szavát és a szabadságot,

pél-

Bacsányi rajongó

kiadatlan

badság hajnalát; a zsarnok uralkodók fel

nem

forradalomtól irtózik s azt csak

tartja s ezért a franczia

a népeiket

az

közteherviselést,

(a

vényt dicsíti (A francziaországi változásokra.

A

látó.).

tör-

Nem

a véres forradalomnak (hisz a vérengzést, háborúskodást

híve

ehtéli),75

csak

a

végs

esetben

tartja

szükségesnek,

mint

nem mondhatjuk, ki szintén nem híve a verseivel egy idben

Batthyány, a köztársaság hívének pedig épen hisz

akkor nem dicsítené Batthyányt,

respublikának s

nem

szólna

forradalmi

«bölcs fejedelmekrl)) s «jó királyról)).

Az

igaz forradalmár és republikánus eltt nincs «jó király »,

Bacsányi eltt van s ez az igazságos, alkotmányos uralkodó, csak a deszpoták ellen kelt 73

Az

európai hadakozásokra.

74 L. alább.

ki,

mint

maga

mondja,7'^

nem minden

BACSANYI JÁNOS fejedelem

33

Forradalmi költeményeinek hangja igen ers,

ellen.

heve elragadja, a min nincs mit csodálkoznunk, ha

fiatalságát,

fívdolpJto.s .CaroiosJeriianday^Iaxm Jjanoo

CeniLS In .

.

Hoc .A iio .Ter ra 3eata .Víro .

15

a

JÓZSEF ARCZKEPE.

II.

forrongó kort s a -nagy eszméket tekintjük,

kesült. Magj-ar Tört. Életr.

.

ifjoj.

.

melyekért .

.

5

lel-

SZINNYEI FERENCZ

34

A

forradalom túlzásai

franczia

egészen lehtik

1798-ban

s

Beszédében már ((eltévelyedett

írt

nem hangoztat

nevezi Parist s többé

kegyetlen városnak»

késbb

lelkesedését

ideális

for-

radalmi eszméket.

Különben egészen határozott véleményt Bacsányi gondolkodásáról észre

rajta,

vannak

életének

homályos

vehet

ingadozás

bizonyos

;

a mi életkörülményeibl

azonkívül

eléggé érthet,

melyeknek ismerete

pontjai,

támaszkodhatunk, ezek pedig

föltevésekre

csakis

mondani

bajos

politikai

híján

a határozott

állítást kizárják.

Felvilágosult gondolkodása s merész eszméi, melyeket költe-

ményeiben nyiltan nösen a papság

körében,

kodó és beszél embereket

papok különösen zik

módon gondolkodó

a franczia

(dtt

—

emberekre nagyon vigyáznak

A

sokaknak szemet szúrtak, külö-

hirdetett,

is

—

úgymond

s a józanul okos-

hamar jakobinusoknak

is

A

mesterségeket. »^5

régi

nevezik.

forradalmat

elkerülhetetlennek tartja, s mivel nálunk a felvilágosultság hiánya véres

zik,

általlátnák

forradalmat.

az ilyen

is

((De

emberek? Nekem

esztendvel egy valaki mondani kevesebb változás

neve

Más

alatt)

—

levelében

—

legyen

kikel

((a

<(egész spanyol inquisitiót

el

józan

akarnak behozni))

...

sokáig úgy sem

leg-

a religió

hazah

.

.

.

ellen, kik

és személye ellen

minden módot elkövetnek, hogy

megszabadulni

is

k

az egész magyar

s

hol

értenek

észnek ellenségei))

hassanak)). ^^

Szeretne

merte ezeltt két

azt

mit

különösen agyarkodnak,

papfészektl)),

ha szinte

ezzel,

Mintsem a religionkban

:

(tudjuk,

inkább veszszen is

gondolnak

mit

árt-

((ettl a tót országtól és

maradhat ))alacsony lelk

üldözi)) miatt.

Ezekhez a kellemetlenségekhez még más nösen tarthatatlanná lása.

:

76 Lev.

Arankához. 1793. Toldy k. 252. Arankához 1793. márczius 19.

kiad. 253.

1.

a mi külö-

fnökével való meghason-

Valami összeszólalkozás következtében"

75 Lev.

Toldy

tette helyzetét

is járult,

br.

77 Kaz. szerint az

Vécseyt

ok az

volt,

állí-

hogy V.

valamit igazított conceptusában (!?) Kaz. lev. vii, k. 292.

1.

:

BACSÁNYI JÁNOS

35

tólag párbajra hívta s ez Kazinczy szerint

A

tasának kihívását.

nem

fogadta

el alan-

kihívás levél útján történt, e levelet Vécsey

megmutatta Kazinczy apósának, így tudta meg Kazinczy a különben titokban tartott esetet,^^ mely ismét igen jellemz Bacsányira, ki a

rang és társadalmi különbséget nem tekintve, a szenvedett

sérelemért elégtételt kér fnökétl. Vécsey valószínleg eligazította a dolgot valahogy vele, mert és

el

nem

igen tehetjük

hogy a büszke

fel,

önérzetes ember eltrte volna az egyszer visszautasítást. Ez idtl fogva elvesztette fnöke kegyét s az minden áron

akarta

Museum

nev

t ii.

sárosi

Erre alkalmat szolgáltatott Bacsányinak a

távolítani.

Egy Péchy

kötetében megjelent három verse.

nemes

''^

József

Sárosmegye nevében feladta ezekért 1793-ban.

Lehetséges, hogy Vécsey keze volt a dologban s ez annál való-

színbb, mert ezek a versek három évvel ezeltt jelentek s a feladás

csak most történt.

Kazinczy

mikor azt mondja, hogy «Vécsey állhat »^°

és

kereste

megbuktathassa)).^'

Az

dekhez intézett költi tartják

az

örült,

hogy

alkalmat,

inkriminált

levél,

is

mellett

e

meg

bizonyít,

hogy Bacsányin boszút «ezt a garázda embert

három vers

:

a Virág Bene-

melynek következ két versszakát

feltnnek lm nyög a

Nem

hazafi

most

is

fájdalmában,

vehetvén reményt árva mivoltában

S nem találván hazát önnön hazájában Csak panasz, csak jajszó zeng bús ajakában. Hasztalan említi törvénye szentségét.

Annyi drága vérrel szerzett örökségét; St gyanúba hozván egyenes hívséget. Ez által halmozza nagyobbra Ínségét.

A

második az Abauj vármegye örömünnepére

melyben szintén a

II.

írt

költemény,

József uralkodására vonatkozó panaszokat

kifogásolják. 78 Kaz. lev. Kisf. K.-al és kör. loi. 79 Toldy kiad. 2. 1. 80 Kaz. lev. Kisf. K.-al és kör. loi.

1.

8i

Kaz. 1.

Szirmay.

A

magy. jakobinusok tört. Magyar Könyvesház

jegyzeteivel.

i55— 157-

sz.

102.

1.

;

;;

SZINNYEI FERENCZ

36

A

következk

kiemelt sorok a

:

Hasztalan reményltiink urunk

koronánkban

s

;

Idegenek voltunk tulajdon hazánkban

Az

öröm, kedv, s népünk szokott nyájassága

Eltnt

Nem

mert kötve volt a szív szabadsága.

!

bizott az atya saját

magzatjában

Barát ellenségét vélte barátjában

Titokban

sírt

a jó hazafi s hallgatott,

Mert, ha szólt, pártosnak s bolondnak tartatott.

De mely

szivemet?

titkos érzés terheli

Mely komor gondolat zavarja kedvemet? ki elmémet az idk titkába

Múzsám

!

Felvivéd

Még sem

jövendnk sürü homályába, szünhet-e meg hazámnak insége

Soha sem

A

harmadik

lesz-e hát

A

panaszinknak vége

francziaországi változásokra czím;**^ külö-

A

nösen az utóbbit tartják «sehr anstössig»-nek.

példányok elkobzását, a czenzor kinyomozását

lsségre javaslatát.

vonását javasolja,"' ""

A

a király

tényleg

A

czenzort.

Nóvák

ki

nagyon engedékeny ember

lefoglalták

a megyei

s

nem

volt,**^'

már meghalt. Bacsányi

pedig,

meg a czenzor engedelmével s mindenütt megengedte

a

postai

levéltárba

kit

ersen

helytartótanács

kanczellária

még 82

a forradalom

czím

Alább szólunk német

felterjesztés

róla.

még

könyv

1790-ben

tetszésben részesült,

szállítását

s

verset öt évvel ezeltt

azonfölül

A franczia-

írta,*^

mikor

szomorú következményeit nem tudhatta elre

A

prózai

verseket a fordításban

adja.

8j

tették.

kérdre vontak,

példaként említette a nemzeti nyelv müvelése terén. országi változásokra

lév

felelsségre

lehetett

jelent

Ervei ezek:

fele-

akadémiai tanárát,

igen

a

szerz

a a

helyesli

Istvánt, a természetjog

védekezik.

kanczellária a

s

értelmében a szerkesztnél

királyi rendelet

84 példányt

vonni, mert

?

?

84 Leirat 1793. ápr.

4.

Orsz. levéltár: «Ich

genehmige das kluge und ordnungsraássige Einrathen der Kanzley. Franz m. p.»

A

kanczellária fölterjesztése a király-

hoz. 1793. márcz. 14. Orsz. levéltár.

8;

Toldy

86

itt

eg\-

kiad. 237.

1.

évet téved.

l6.

tA FRAN'CZIAORSZÁGI VÁLTOZÁSOKRA* ÍRT KÖLTEMÉNY KÉZIRATA.

SZINNYEI FERENCZ

38

csak a deszpotákra czéloz.^^ Abaujmegye

s a vers

Bacsányi védelmét

kiemeli

s

hogy erkölcseitl

fejedelme iránt s azt,

egy lázadásra czélzó

ismeretes

irattal

A

kanczellária

távol

mködnek». azonban nem

magyar irodalom

kik a

fogva

kielégítnek a védekezést,

tartja

tartja,

mert úgy való el,

hogy

valami

számíthat-e

védelmébe veszi Bacsányit nek

elö-

forradalomra

a

s

megérdemli a szerz, hogy hivatalából elbocsássak,

mindazáltal megvizsgálandó, nél

tiszteletét

hogy «magát

áll,

mert szerinte a vers világosan a királyokra czéloz, ezért

és

akarta volna bemocskolni, továbbá,

hogy Bacsányi egyike azoknak, a vitelén hathatósan

hségét

támogatja

s a

bizonj'^os

elnézésre. ^^

hivatalos

A

érdemei-

helytartótanács

további lépéseket szükségtelen-

mert a könyvet a czenzura engedelmével nyomatta is

ki,

lefoglalták a példányokat s végül irodalmi érdemeire

tekintettel.^^

A

király a helytartó tanács javaslatát fogadja

de rosszalja, hogy ilyen könyv postán való szállítását meg-

Az ügy tehát Bacsányi javára dlt el, de állását azért nem tarthatta meg sokáig, mert csakhamar egy másik össze-

engedte. 9°

ütközése támadt, mely ezúttal állásába került. Szentjóbi Szabó Lászlóhoz szát együtt

A

ki

költi levelét

írt

s Szentjóbi vála-

akarta adni egy füzetben s czenzura

alá adta.

czenzor ekkor egy nyugalmazott katonatiszt, br. Saalhausen

Móricz kassai kerületi prodirektor

meg, hogy «inkább a költi

levél

illett

néhány helyét kifogásolta

hogy a fejedelme-

Ellenségei azt álHtják,

meg

ezzel.

«Nem

gondolják

meg,hogy szemtelen árulkodásokkal ókbantanák meg az udvart, azt mondván neki, hogy ö reá van készítve az a feleletem

ródzzék

könny

!

kemény

volna.

közmondás. »

A

vers.

Az én

s

ezeket a helytartó-

89 Fraknói. Martinovics és társainak ösz

szeesküvése 1880. iratot

nem

90 Canc.

alch

168.

].

(Az eredeti ok

láthattam az Orsz. levélt.) fölt.

1793. július 25. Orsz. Ivt

genehmige das Einrathen der

halterey, für die es aber

fehlend

ist,

gar

Statt

emp-

dass selbe dieses Buch so Pag

56. eine höchst anführerische

(A

nicht

Passage ent zu ver

ki rühes, vaka-

halt

Toldy

áusern und mittelst der Post an die Prae

kiadása

249-ik lap.

88 Canc.

kirl Kazinczy azt jegyzi

káplárnak, mint prodirektornak».'' Ez

87 ((Namentlich aber kein Landesfürst berflhrtworden sey.» így nyilatkozik Aránkához irt levelében is (1792. ápr. i3-ikán). ket sértette

volt,

fr .-országi

változásokra),

numeranten abzuschicken erlaubte. Franz"> fölt.

1793. július 25.

Orsz.

Ivt.

9'

Kaz. lev.

11.

k.

583.

1.

:

BACSÁNYI JÁNOS

szándékozott

tanácshoz

A

helyeket.

hogy

s

meg

czenzor ezt

egyszeren az

törölje

is Ígérte,

az

tiltakozott

inkriminált

mindazáltal mégis

föl-

Budára. Ez ellen a többször tapasztalt és érthetetlen

terjesztette

bánásmód

Bacsányi

fölterjeszteni.

ellen s kérte a czenzort,

39

czenzorhoz

ellen a

írt

ershangú

levélben tiltakozott

egyszersmind kérvényt intézett a nádorhoz, mint ártatlanul

A

üldözött.'*

megyegylés egyhangúlag pártfogásába

A

budai czenzor fölterjesztésébl (1793. nov.

hogy fleg a papok

szóló

ellen

Ezek a részletek a vers késbbi iratai

megvannak

közt

szenteskedökre. "

Nézd a

vette

s

érdekében a helytartótanácshoz.''

fölterjesztést tett

Az

ilyen

ers

12)''^

részleteket

kitnik,

kifogásolták.

kiadásaiból kimaradtak, de kéz-

czímen

:

Bosszús

tndés

a vakító

érdekes s eddig kiadatlan vers a következ

régi homályra szokott sok

gyáva miképen

Üldözi mindazokat, kikrl a józan okosság

Éleszt tüze súgárit tndökleni látja! Nézzed az Ostobaság véres zászlóihoz esküdt Vak-buzgók mi dühös-törekedve rohannak élnkbe, Szíveiket vad gylölség mérgével itatván

A

szeretet szolgái miként gerjesztgetik

Mint fenekednek

!

ket!

mint hányják az ezernyi kelepczét

hogy a szabad észt szkebb korlátba rekesztvén, Népünket levetett alacsony jármokba szorítsák Újra,

I

Még

A

csak alig

keres

közjót

Még

jve

fel

valamely jeles elme hazánkban,

pályamezben

bölcs polgár

csak alig láttatta magát

;

mikor íme legottan

Hitvallása fell vetekednek, otromba nevekkel Illetik

és

mérges nyelvökkel

92 Neque enim ego is sum, — írja kérvényében többek közt — qui debitum

meae dicasteriis parendi stúdium unquam abnegem, aut justam etiam crisim

patriae

subterfugere, vei pláne toré talentis cae,

cuius

meis

felicitas

mearum scopus Kérvénye

in

est,

acceptis

a Crea-

detrimentum

reipubli-

contentionum

unicus

impie

abuti

velim.

1793. szept. 19. Orsz. Itár.

93 Erre vonatkozólag írja Publica haec concivium meorum aestimationis testificatio :

földig alázván est, profundiusque cordi meo quam ut tam cito oblivisci possem per quid eam meruerim, qualibusque in futurum conatibus conservare debeam; etiamsi inde ab eo'tempore, quo primum Patriae meae

carior mihi

insidet,

calamo servire constitui, firmiter apud me non proposuissem: nihil me unquam scienter scripturum, quod hominem ingenuum, bonnumque Reip. civem dixisse dedeceret, aut ultima vitae suae die poenitere oporteret. 94 U. ott.

!

!

SZINNYEI FERENCZ

40

E

fene képmutatók diadalmaskodva lerontják

!

Csalfa világ! gonosz álnokság! balsorsa hazámnak!

Oh s hát hogy még éjjelit is szaggatva s az édes Nyugodalom puha karjairól munkára sietve !

Eletének fonalát váltig rövidíti hazája

Mély álomba merült

serkengeti s régi

fiait

Durva homályokat oszlatván új lényre deríti S méltóbb állapotunk útját mutogatja — tehát Fáradozásaiért ez légyen-e végre jutalma ?

Ti boldogságunk dühös ellenségi

lesz-e

Ó

te,

.

!

mikor lesz

gonosz szándéktoknak valahára határja?

világok szent Fejedelme!

S gondvisel Bírája! Lelked

.

sötétség

!

Szemtelenül cseveg vad terjeszti

S

.

illy

szikráját,

Te mindenek

atyja

por testébe lehellvén

ki

szabadon formáltad az embert!

Meddig, meddig nézheted

el,

hogy

dúlja hazánkat

E nevedet gonoszul káromló czimbora ? meddig Késik még méltó haragodnak mennyköve ? Fordítsd, Ah,

fordítsd le reánk

Már valahára

s

szemeid végetlen Igazság

kevély ellenséginket alázd

Bacsányi védekezése hasztalan s

felügyelet

alá

volt, hivatalából

mint

helyezték,

olyant,

miatt» (ccpropter seditiosos versus») s

még sem

hajlandó észre

le

a

elbocsátották

« lázadó

ki

már elbb

is

versei

megrovatott

térni. ^^

Bacsányi Pestre ment és ismét folyamodást intézett a nádorhoz,

melyben közbenjárását kérte a szigorú

tására

(Pesten

kelt

kérvény

1794.

ítélet

márczius

i.),

megváltozta-

de

kérését a

helytartótanács támogatása ellenére elvetették.

megsznt a kassai magyar társaság, megsznt a Magyar Museum is, vagy mint Pápay Sámuel mondja «Museumunknak ajtaja, mintegy négy Bacsányinak

Kassáról való

távoztával

:

esztendei nyitva állása után, egészen bekiHncseltetett))^^

—

bizony

nagy kárára irodalmunknak 95 Hinc eundem B. a suo, quod penes Cameralem Administratíonem Cassoviensem gerit, cancellistatus officio amovendum

Vesolvisse, eo addito, vigili

iit

actionibiis ipsius

oculo intendatur, ac eattfnus concer-

injungatiir.

nenti

iurisdictioni

(Pálffy

Károly gróf kanczellár). Canc.

vigilantía

leirat

i793- decz. 28. Orsz. levéltár. 9^

A

magy. Literatura Esmérete. 1808.

(Magy. Minerva

ív.

k.

416.

1.

BACSANYI JÁNOS

4I

III.

kincstár

szellemi

tökéletes nyitja

ajtaját

egyike,

A

tudása

három

hatalmas

eltte.'

Rendkívül

magyar

Bacsányi a legmveltebb

német és franczia nyelv

föl

írók

latin,

sokat

olvas és sokfélét Horatius verseitl kezdve a franczia politikai

Hosszú jegyzéket

röpiratokig.

állíthatnék össze a világirodalom

kitnségeinek, költknek és tudósoknak neveibl, melyek munkáiban és irataiban számtalanszor elfordulnak. Nemcsak igen sokat kivonatol

nagyobb részeket

is,

legtöbbször egész czikkeket másol

Zeitungból és levelezését

a

le

Schiller

és

Goethe

egészen leírja. Ezek a másolgatások természetesen

pl.

Hogy

st

(különösen az Allgemeine

Journal de Francfortból),

igen sok idejét fölemésztették, melyet önálló volna.

magának,

ki

ír

hanem

olvas,

milyen

munkára szánhatott

figyelemmel olvasott, arról a

alaposan és

tömérdek széljegyzet és javítás tanúskodik könyveiben. Természetesen

nem nézhettem

könyvei

közé

át

(különösen tesz,

és

magyar

a

melyek

kérdjelbl

néha

állanak,

az írásjelekre

fontosságúak,

személyesked

sokszor

könyvekben).

egy-egy

csak

azért

mindegyikben sok jegyzést

s

nem nagy

találtam. -Ezek többnyire

eredményei

De nemcsak

jegyzeteket

aláhúzásból,

hanem határozottan

értékét az

ers

elfogultság

A

korrigál, sokszor

különben

nagyon

ebbl

Keserg

nem

legújabban

de

az

utóbbi

1

Angolul

nem

keztetjük, olaszul

tud,

mint irataiból követ-

sem

ninteUigens

deinde

(1790) 69.

De ennek

1.

et

sokat. Révai szerint Italicao) alig találjuk

nyomát.

Magyar

Plánum valami

2

Kis

jegyzetek

is.

Az elbbit

megkerült

A

versei 651.

most

s

könyv czímlap-

és

Bacsányi.

E. Phil.

Lásd még Zeisel

jegyzetei Kis János költeményeihez.

fögymn. jegyzetei

Tört. Életr. 1904.

J.

Közi. 1892.

a szem-

Kisfaludy Sándor

szerelmet

Horánszky Lajos képvisel birtokában van,

ért.

még

melyet Pap

érdekes

leszállítja.

kérésére átjavítja a Regéket és a ismerjük,

vagy

felkiáltó-

pontból Kis János verseinek telejegyzett kötete,

Ferencz ismertett részletesen.^

inkább futó

maliczia

kiterjed pontossággal. Érdekes

is

Múzeum nem egy

a

s

álló

hanem

könyvtárát;

beosztott

könyve megfordult a kezemben

benyomások

kötetbl

1121

1900— i.

J.

B.

Lcsei

Esztegár L.

B.

a Zrinyászhoz. M. K. Sz. 1903.

6

«

SZINNYEI FERENCZ

42

melynek kezdetét

iára írta Bacsányi Kisfaludyhoz intézett levelét,

hasonmásban közöljük. »Alig remélhetem,

ezen

a

becsülni

világon foglak,

--

láthassalak

mint

írja

többé,

hazámnak

—

mintegy búcsúképen de a míg

igaz jó

fiát,

élek, s

hogy

tisztelni,

nemzetemnek

egyik fö diszét halhatatlan poétáját.

'#

17.

A végezte.

levélbl

látjuk,

KIS JÁNOS ARCZKEPE.

hogy a javításokat brünni fogságában

Majdnem minden

lap

tele

van

helj'^esírási

módosításokkal, melyeket néhol hosszasabban szélére

írt

kritikai

megjegyzéseiben.

A

müveinek 1833-as kiadásában többnyire

is

megokol a

javításokat

fel is

lap

Kisfaludy

használta.

kívül érdekes és értékes irodalmi ereklye részletes

és méltatását Horánszkytól várjuk.

és stiláris

A

rend-

ismertetését

I

»

BACSÁNYI JÁNOS

43

A

Bacsányi inkább receptív tehetség, mint produktív.

tömérdek dolgot olvasott és

épen olyan keveset alkotott

tudott,

sem

önállóan s a mit alkotott, azon

milyen

meg nagy mvelt-

látszik

sége. (Különösen késbbi munkáin.) Idézni igen sokat idéz,

nem

ez

elégséges

A

nyítására.

szellemi

a

gondolkodásmódját

átalakítani

nem

sok idegen hatás

a

s

nagy jártassága

való

téren

de

bizo-

tudja

egészen kicsiszolni,

nélkül

hogy eredetiségének

ártana, színezni egyéniségét.

F jellemz vonása Bacsányi

komoly oktatás, mely nem egyszer

éles kritika és a

kép leli

tudományos mködésének az nagy-

fajul

leczkéztetéssé. Mindkét jellemvonás Bacsányi egyéniségében

hanem

magyarázatát. Bacsányi nemcsak sokat tud,

nagyon

hogy sokat

jól tudja,

rendkívüli egyenességgel

ers

tud, önérzete

és szókimondással

is

önérzet

s ez az

párosul

azt

nála.

így

egyrészt hivatva érzi magát arra, hogy másokat oktasson, más-

hogy bíróként

részt arra,

Ez

tette

bölcsel

kritikussá.

fogva.

A

lépjen

tanító

és

másokkal szemben és

fel

költvé,

ez

értekezvé

tette

Az ers kritizáló hajlam különösen jellemzi Museum korában már szinte kritikát mond

dött dolgozatokról, így

pl.

Ádám

Horváth

ítéljen.

verseirl,

és

kezdettl a bekül-

megróván

bennük «az egy versbl másikba való átcsapást», meg a sok jegyzetet és

Földi verseirl

idézetet.'

Valószín, hogy másoknak faludy Sándort,

is

írt

mond kritikai

ilyen

rövid

is

megbírálja.

hogy sokszor a hozzá

ítéletet.'*

leveleket.

legnagyobb magyar költnek

a

Ányosát

mint kedves szellemére,

kit

is

tart,

ers

Jellemz

kritizáló

leveleknek

intézett

Kisvala-

helyes-

írási hibáit javítgatja.

Önmagával szemben nem kevésbbé iratait át

meg

kikéri, így

—

írja

kemény

át javítja s

többször

kritikus;

'Szigorú

írja le,

st mások

kéz-

ítéletét is

Arankáét \ Virágét. «Ne kedvezz nékem teljességgel

—

Virágnak^ krisist

tetled

nem

dicséretet,

hanem

kívánok.

3

Kaz. Lev.

i.

k. 289.

1.

5

4

Kaz. Lev.

i.

k. 263.

1.

*

Toldy Toldy

kiad. 238.

1.

kiad. 260.

1.

krisist,

—

SZINNYEI FERENCZ

44

Els

és legkiválóbb

melyet a Bécsi Magyar Musába

Magyar Museumban

maga

A

tér át.

mvelésének

fordítás

annyi értelemmel

munka

mint a

(1787)

^

s

újra

kiadott

a

mely

visszapillant szellemi életünkre,

fontosságáról szólván, a fordításra

nem könny is,

irt

czímü,

(1788) ^ Értekezésének bevezetésében,

kerek kis értekezés,

is

azután a nyelv

A fordításról

értekez dolgozata

dolog,

«a fordítónak,

bár

nem

legalább annyi jó Ízléssel kell bírnia, vala-

szerzjének)).

18.

A

szerz szabadon

alkot,

a fordító

KISFALUDY SÁNDOR ARCZKÉPE.

kötve van s a ((könyvszerzt épen úgy kell néki ezen az idegen

nyelven beszéltetni,

a

miként beszél vala, ha maga benne

írt

volna)).

A az

mondottakból arra az eredményre

iró

az

jut,

els rend nagy elmék közül

talanság lenne fordítójának legalább utána

hogy

való,

az

«ha

tehát

nagy igazság-

els helyet nem

engedni)). 7

577.

Szeptember

5., 8., 12-iki

számok (559—

1-

negyed 6—19 »a szükséges változEzek valószínleg helykímélés czéljából történtek, mert csak rövidítések8

I.

tatásokkalc.

bl

állanak.

Toldy az els, teljes kiadást 113—127) s helyesen, mert

közli (T. kiad.

bvebb

és

érdekesebb.

nálom ismertetésemben.

Én

is

ezt hasz-

BACSANYI JÁNOS

Bacsányi buzgalmának hevében

Itt

majdnem

szerz mellé

a

hogy a

jegyzés,

fordító Ízlésének

Bevezetését avval

ízlését.

emeli, az

túloz,

mikor a

fordítót

azonban igen helyes meg-

meg

fejezi be,

45

kell közelítenie a

hogy a

szerz

nehéz és

fordítás

fontos dolog lévén,

szükséges, hogy

zonyos hoz jék.

bi-

szabályok-

A'

alkalmazkod-

Ebben az

kezésében

érte-

BETSI

MAGYAR MÜSÁNAK

tehát

néhány szabályt fog HARMADIK ESZTENDEJE.

adni Gatterer, göttingai

mán.

nyo-

tanár, «

1789-

Tan ácsiások

ezek

—

inkább,

—

úgymond törvények

mint javas-

:

lások oly hazafiakhoz,

velem

kik

együtt a nemzetnek

hasznát

keresvén,

hazájok

magyari-

nak kedvekért hasznos

könyveket

anyanyelvünkre fordítgatnak.))

értekezés

Iraton Efttelneki Statnay Sándor álul

— Az

els

Kr«raa(iaiík

részét

a

19.

fordításnak:

nyelvét és ízlésének

azt,

kell

fordításában;

ii,

A

(BECSI

MAGYAR

lfUSA« CZIMLAPJA.

a

különös regulák)) teszik. bályai

i=>

Matyar Hau' MIuígéftL.

ré-

szét a «közönséges,

második

»• a.

a

a

A

fordítónak

melybl

lenni; « tulaj

az

közönséges regulák általános sza-

fordít;

író

donképen

tudnia kell értenie

eredetiségét

csak

kell, is

fel

anya-

a

saját

a

mit fordít;

kell

magához hasonlót

tüntetnie kell

az

;

SZINNYEI FERENCZ

46

embernek

—

megjegyzés; kell

—

fordítani »

használni

úgyhogy a

a

régi írók fordításában

fordítás

a

legjobb kiadásokat

végre szabatosan

fordítónak;

a

Ezután következnek

az

eredetinek «hív és igaz

a

különös regulák,

gondolatárnyalatokra tér

mása» legyen.

is

nálunk polgári jussal

«nem

kell,

«Vagyon minden gondolatnak

át.

melyek

még meg nem

ajándékoztattak)),

kerülni

lehet mindazonáltal a fordítónak vétekül tulajdonítani,

szókkal fejezi

ki.

dolgokat és gondolatokat új

tij

Ez korántsem

«Némelyek nem újítanak

meg

írásaikat, mivel

értenék ket,

st

elég

st gazdagítja

rontja,

azt

hanem deák

így,

azt

kell

szókkal

hogy máskép meg sem

hiszik,

vakmerk

nyelvünket.

gondos vigyázassál

különös

mívelésében

a nyelvnek

rakják

tulajdon

és

szókat,

«Idegen

kifejezésekkel.

ha az eredetírásban található

lennünk.

aztán

ki,

vissza kell tükröznie a fordításnak megfelel,

vagy legalább hasonló

nem

bvebben

melyekrl

tulajdon színe, tulajdon árnyékozatja (Schattierung)

érdeme», ezeket

De

fordítania,

kell

Legelször ismét a szabatosságot, hséget emeli

szól.

a

ez különösen helyes és figyelemre méltó

állítani,

hogy

nyelvünk

alkalmas «a jelesebb tudományokra.)) Szól ezután a

lefordít-

hatatlan Kszóejtésekrb) (soloecismusokról), a barbarizmusokról,

megemlítvén nün/^,

csak

itt,

hogy szabad más müveit nyelvbl kölcsönöz-

ne

ellenkezzék

a kölcsönzés a nyelv szellemével

dicsérend példaként emhti e tekintetben Báróczy és Bessenyei fordításait.

Megemlíti ezután a

pontjából

s

magyar a

kiemeli,

hogy

mvelt

milyen

nyelveket a fordítás szem-

nehéz

ezeknek

fordítása

nyelvre, mely velük semmiféle rokonságban sincs. Szól

nyelvszépségekrl,

melyekhez a fordításban legalább meg-

közelítleg híveknek kell maradnunk, s ha

nem

lehet nekik

meg-

felel szépségeket találnunk, legalább hasonlókat kell keresnünk.

Mint kiváló

és

még

jellemz

nyelvszépségeket,

említi.

Szól

végül

egy igen csattanós igazságot mond

a

« kerekbeszédek))

a

(periódusok) ki,

közmondásokat fordításáról s

hogy

t.

i.

«a

nyelvnek külömbsége, az értelmesség, és jó hangozat az egyedül, a

mi

fordítónak

szabadságot adhat a

változtatásra)).

Rövid

BACSÁNYl JÁNOS befejezés beszél,

kerekíti

ki

st ersebb

az

húrt

egészet. is

Itt

penget

:

47 kissé

leczkézö

«Vannak

hangon

olyanok,

kik

KESEJIGÖ SZERELEM.

J^éJLi'ix,

Á^yÁ^^ 20.

/^g<*;^»cr

BACSANYI LEVELE A 'HIMFY SZERELMEI! -SEX. (Horanszky Lajos tulajdonában.)

szájokat magyarul csak tátani se

még

pedig

a

mi

nag^'obb

tudják

boszúság,

Ezeket a szemteleneket korbácscsal

kell

jól,

mégis könyveket,

versekben

Parnassus

fordítanak. alól

elvemi,

SZINNYEI FERENCZ

48

hogy

annak

egészen a

ordításaikkal ne

lakósit

értekezését Gatterer után

Bacsányi

Gatterer e munkáját

irta.

Ez már

háborgassák.))

késbbi értekezések nyersesége.

megtalálnom. Toldy sem ismerte, sem Bayer Ferencz, a

legbvebb tanulmányt

hanem

Gattererének,

hanem a példák

irta

átdolgozása.

értekezése

A

fordítás

magyar irodalomból,

a

Gattereréi,

elvei

a kitérések

—

Bacsányi tollából erednek.

vetett fejtegetések

eddig

ki

De ha nem ismerjük is nem fordítása

Bacsányiról.

hogy Bacsányi

az eredetit, láthatjuk,

az

ezt

nem sikerült

közbe-

és

Értekezésében

a hü fordítás mellett kardoskodik. Erre a felfogásra szükség

rendesen

inkább

átdolgoztak

mint

különösen a mfordításban elég hiba

nem

de az

szól,

is

beli szigorú alaki

hogy jobban

volt.

A

követeli. Erre

szeretné

A

mfordítás-

mutat megjegyzése,

Ádám

ha Horváth

szerette volna,

pedig,

mfordításról külön

versek helyett kétsarkúakban fordította volna.

jobban

a mi

fordítottak,

bele van értve tanulmányába.

hséget nem

Vergiliust négyes

Az

eredeti formát

de a magyar forma ellen sem

ugyan,

is

szabadságot élveztek s

mert addig a fordítók korlátlan

volt,

tesz

kifogást.9 Azután Ossziánt prózában fordítja s azt mondja, hogy

a fordításról adott szabályai fordít a

magyar nyelvre

zt úgy

kell beszéltetnie

vala,

ha maga benne

mint Kazinczynak, sajátságait s

nem

áldozni.

is

és ez

írt

írónak

más

Bacsányi óva is

engedi meg, melyek

és

át akarja vinni

int

nyelvnek

nem

eredeti

a magyarnyelvbe szellemét

az idegenszerségektl s

tartózkodó állást foglal

el

s

az

kiad. 117.

1.

kiad. 141.

1.

félté-

E tartózkodása késbb

engesztelhetetlen haraggá fokozódik a merész nyelvújítók Toldy Toldy

újítá-

csak azokat

emlegeti, Bacsányi

kenyen rzi a romlatlan magyar nyelvet.

9

fel-

ellenkeznek nyelvünk szerkezetével.

Kazinczy a «minden nyelvek ideálját»

ío

szer-

tehát a felfogása

ennek kedvéért a magyar nyelv

sokkal szemben

figyelmet

nagy érdeme. Szerinte a

volna». Egészen

az idegen

ki

Nagy

el.'°

magyarul a fordítónak «a miként beszél

minden tekintetben

átallja

szerint járt

ellen.

BACSÁNYI JÁNOS

—

49

Mindenesetre nagy érdeme Bacsányinak, hogy a fordítások

e korában megírta a fordítás elméletét s igazán megszívlelend

szabályokat adott az e téren buzgólkodóknak, és érdeme, hogy

nyelvünk életrevalóságát

müvelésének fontosságát

s

oly. hat-

hatós szavakkal védte a latin nyelvvel szemben.

Bacsányi értekezése üdvös között a fordítás ügyében.

más véleményben

mozgalmat

idézett

Sokan helyeselték

az

írók

sokan

szabályait,

voltak.

Horváth Ádám a Magyar Músa 1787. november Bacsányi

reflektál

el

de csak

czikkére,

A

Vergilius-fordítását illet megjegyzésére.

számában

21-iki

személyes

okból,

az

szabályokkal, melyek

már késn

jöttek, nem foglalkozik. Péczeli József 1789-ben Gyjtemény I. negyedében «A fordítás mestera Mindenes ségérl)) czím czikkében D'Alembert nyomán szabja meg a

neki

fordítás szabályait

a

fordítóknak

s a

legnagyobb szabadságot engedi.

«Nem mond

érhetünk

hogy ö-'

-

ánglus, franczia,

mi

—

arra

00'

a

úgydeák,

göröST,

21.

a mi

azoknak velejüket vagy

bennek,

azzal gazdagítsuk

hogy homlokegyenest

ellenkezik Bacsányi

felfogásával.

Nevét nem

czéloz rá a

következkben

említi s n3áltan :

«

a rosszat

nem

polemizál vele, csak

Vágynak némelyek,

vényeket szabnak a fordítóknak

nem szabad nékik szépíteni, hanem a

ki tehát

legfelségesebb

litteraturánkat.» Látjuk,

is

s

jobbítani,

az

Bacsányi dolgozatát i.

s

a jó

11.

esik,

kötetében (Kreskay Imre a Magyar

Tört. Életr. 1904.

Rájnis

((Toldalékában)) (1789) nyiltan bírálja

ugyanabba a hibába

st

mint Péczeli; követéssel

Szerinte Vergilius Homerosnak és Theokritosnak Errl különben alább bven szólok. Kreskay Imre

Magyar

Ízléssel

által tenni,))

a fordítást összetéveszti az átdolgozással,

Museum

tör-

helyeket

éktelen

haszontalan szószaporításokat,

József Magyar Virgiliusának

más

a kik

azokat úgy megkötözik, hogy

ellenkez gondolatokat tartoznak szórúl szóra

t.

....

.

RAJNIS JÓZSEF névaláírása.

német jó munkákat

végtl végig leforgassuk. Húzzuk essentiájokat, s

.

'

is.

fordítója!

a

Museum

Magyar íróihoz) 7

SZINNYEI FERENCZ

50

Bacsányi

dicséri

mondja,

reguláit és tökéleteseknek

csak

ott

«szorosabbacskák» szerinte, «a hol a verseknek magyarázatját

Ö

ik».

magyar

a

lényegének a rímet

verselés

tartja

ha magyarra fordítunk verses mvet, rímes versben

—

tanunk. talán

Bacsányi

azon szavait

van

eredetiben

nem

a

értette

«hacsak

sehol

szól

a

hogy Bacsányi figyelmen

kívül

irt

jegyzetében, melyben

újra röviden körvonalozza elveit a fordításról (88.

hogy Bacsányi mennyire

látjuk,

fölötte

hogy

Nagy

álláspontunkkal. fejtegetéseivel

elméleti

mozgalmat, mely a

fordítás,

kortársainak

helyes és meg-

köszönettel tartozunk neki,

megindította

és

keltett

vitát

1.)''.

áll

a fordítás lényegének felfogásában. Álláspontja

egyezik mai

mi az kell

hagyja ezt a kérdést Kreskay czikkéhez

íme

a

azt,

ugyanazon renddel»

lehetséges,

kifejeznie a fordítónak. Különös,

hogy

így

fordí-

Kreskay

versalakról,

versalakra,

s

kell

különösen a mfordítás

a

elveinek

tisztázására vezetett.

Második értekezése a

Magyar Museumhoz

melynek történetét már életrajzában

Bevezetése,

írt

láttuk.'^

Visszapillantván szellemi életünkre, keresi az okokat, melyek

megakadályozták áldozhassunk

a

fejldésünket

múzsáknak.

önvédelmi és belharczok, a

nem

s

Ezek

engedték,

hogy többet

okok

háborúk,

az

küzdelmek

vallási

a s

a latin

az

nyelv

uralma. Most röviden szól a renaissanceról az egyes nemzetek irodalmáról, s a szellemi fejldés

f

mozgatóiról, a tudós társa-

Mi «a poezisban már jó tova mentünk», st a tudomány terén is mutathatunk föl reményre jogosító munkákat. ságokról.

Csoda, hogy mostoha viszonyaink ellenére ennyire

is

jutottunk.

Máshol pártolják az irodalmat, nálunk nem. Mégis haladunk, de tökéletesek II

A

még nem vagyunk. különösen

fordítás,

elméletének

további

Radó Antalnak

«

A

Heinrich

mfordítás illetleg

magyar mfordítás

ténete» ez. tanulmányára

és

a

fejldését

Gusztávnak

tör-

(Budapest 1883)

«A mfordítás

Ezért kellene egy tudós társaság, elméletéhez»

ez.

székfoglalójára (A

1883— 1884) Magyar Museum

T. Évlapjai 12

xxiv.

(névtelenül)

1.

128—138.

1.

Kisf.

utalok. i.

és

1788 — 89.

Toldy

iir.

kiad,

BACSÁNYI JÁNOS

mely

Szükség

irodalmunkat.

vezérelné

51

módjait új

magában

hogy ne

foglalná,

továbbá

volna

magyar nyelvkönyvre, mely a magyar nyelv

szavait

egy

szólás-

és

vagy rossz

kellene idegen,

szókkal segíteni magunkon. Ezeken a hiányokon akar ideig-

Magyar Museum.

lenesen segíteni a

szól röviden folyóiratuk

Itt

Museum

programmjáról és nevérl. Azért adták neki a tágabb

dolgozatokat Látjuk,

nemcsak

mert

elnevezést,

hanem

szépirodalmi,

tudományos

akarnak benne közölni.

is

hogy a czikk három részbl

multunk szellemi

életére, a

áll

els

az

:

rész pillantás

második a külföld szellemi

életére s

a harmadik jelenünk képe.

A

deák

nyelv

mert

neki,

ebben

hatására

hogy fontosnak

Látszik,

kiterjeszkedik.

adhatunk

káros

a

nyelv

latin

dolgozatában

a

tartja

mveldésünknek, mint minden háború.

ebben igazat

s

többet

nemzeti

ártott

Kevéssé

érdekes és

nagy nemzetének

értékes az a részlet, melyben a külföld négy

irodalmáról szól. Csak nagy neveket sorol

el

minden

tanulság

úgy hogy conclusiója erszakolt, mikor így szól mentek tehát szomszéd nemzeteink arra a magasságra, a nélkül,

most ket tündökleni bemutatnia, de ezt

látjuk. »

nem

szép

melyet Bessenyei

fölvetett,

is jeles.

verselésrl

melegen

látszik,

arra

kis

m

ez,

melyet a

tudós védi.

Földi

számít,

A is

Valóban

akarunk.

felfrissíteni s

részben általánosakká lesznek

Kerek

már

alkotni

volna

:

«Igy

holott

röviden

mit íróink önzetlen munkál-

A

értekezésében.''

melybl

létez anyaggal akarja

Ügy

igaz.

Ezt különben

szóló

nyelvanyagot,

újítást.

és

fejldést kellett

A

tette.

kodásáról mond,

eszméje

A

is

nem hogy

s irodalmi

társaság

magyar szótárnak magyar

a

érintette

ismernünk

Bacsányi szereti a

a

eszméjét,

kell

a

nyelvünket mesterséges

tájszavak

legalább

nyelvünket gyarapítják.

meggyzdés, nemes

törekvés és

lelkesedés hangja tesz vonzóvá. Szép zászlóbontás volt s a siker

nem 13

is

maradt

el.

M. Músa, 1787.

SZINNYEI FERENCZ

52

Ugyancsak Pálról

Museum els negyedében

a

czím

rövid

ismertetése

elhunyt költ emlékét

újítja fel.

(62

Nem

meg Ányos

jelent

— 72

mely

1.),

az

ifjan

hanem csak

értekezés ez,

néhány megjegyzés, melyekkel az Ányos verseibl közölt mutatványokat

Az

kiséri.

((Elfelejtve

keseren

elején

részvétlenségrl:

a

szól

nyugoszik szegény a földnek gyomrában, mintha soha

közöttünk sem

volna

lett

Ez

!»

a

pedig

részvétlenség

nagy

kárára van irodalmunknak, mert így sok becses szellemi termék

veszendbe megy, sokan pedig elkedvetlenednek hiszen hazájuk tetszése, elismerése az

sem nyerhetik

nem is tévesztette el hatását. Ányos verselésérl is szól néhány

A^

/f

/J

/

/9^

^. %/i^y
'

sen

^ ^^/iíf^

sorú végezetes

((két

versben))

'

/

£->
,

.„, ÁNYOS

^/^

helye-

és ezt

írt

tette,

s tán

hogy több-

szót s kiemeli,

nyire

/

közül,

Igen helyén volt ez a kis feddés akkor

el.

'

íróink

egyetlen jutalmuk, s ezt

mert ez a forma

költibb, mint az egyrímü

Cll>^—

^

négy soros szakok.

((A hal-

érzékenylegkényesebb J O ^ sége az embernek. Az egylás

„^„„.„/,. PAL névaláírása. .

forma hangoknak mértékletes egyeztetése kedves nékie; vala-

minthogy

ellenben

okozza.)) Látjuk,

azoknak

hogy a

erltetett

ebben a tekintetben. Lehet, hogy

unalmát

többszörezése

fogadja

francziás iskola álláspontját

még Orczy Lrincz

el

hatott rá,

kinél nevelsködött, de mindenesetre ezt javasolta a saját izlése is.

Különben hozzáteszi, hogy a négyes verset se

megvetendnek

páros és négyes alexandrinusokat,

nak

három

tartja

költeményét

mutatja

st

négyest többet.

be.

Az

isteni

—

poéta»,

egy levéltöredékét

s

Ányos-

gondviselés

czímt, ((melybl nyilván meglátszik mégis, hogy Ányos valóságos derék

azért

és valóban költeményei közt egyképen találunk

híres

született

elégiáját

(Egy boldogtalannak panaszi a halvány holdnál), melyet különösen magasztal. Végül kéri a

Ányos

összes verseinek kiadását igéri és

gyjtésben honfitársainak támogatását.

BACSANYI JÁNOS

Errl

nincs sok

a kis dolgozatról

mondani

érdeme Bacsányinak, hogy Ányosban

esetre

séges költt s oly buzgón iparkodott

korát

tudta,

éli,

t

Minden

valóm.

felismerte a tehet-

megismertetni a közön-

hogy irodalmunk felújulásának

séggel, emlékét megrizni. Tudta,

hogy ilyenkor minden nemes törekvés

résre méltó, ilyenkor

munkásokról sem s

53

nem szabad

a csendben

elfeledkezni, tudta,

elisme-

dolgozó, szerény

hogy ha Ányost

méltatja

munkáit megrzi az elfeledtetéstl, csak érdemet jutalmaz

másokat

ezzel

s

tettre buzdít.

is

Nagy érdeme Bacsányinak Osszián fordítása és ismertetése Az els részlet (Osszián utolsó éneke) szintén a Magyar is. Museum els negyedében jelent meg (38—50. 1.)''^ egy br. Orczy Lrinczhez

intézett

«Csak ezen

fordított részlethez.

—

úgymond

nagy

tiszteletre,

mennyire s azon

levél kíséretében,

—

mely

kis darabból

kitetszik vala-

is

hogy érdemes Osszián a

melylyel Európa költeményeihez visel-

valamelyik külföldi forrás után

maga

tesz hozzá valamit.

is

Itt

(szavai

mondja

megmondja, hogy miért Azért

tette,

jóltevje iránt

:

hogy

«én

ajánlotta

vannak)

idézjelben azt

is,

a

nebb említettem, hogy a fordítás szabályai szerint

lehet

fordításra,

Ezután Ossziánnak rövid és jó jellemzését adja talán

tetik.))

letet.

bevezetés a

rövid

Orczynak

ezt

mit

már

járt

el.

az

els

fön-

Azt

is

kísér-

egykori

tiszteletét és háláját nyilvánítsa

aki,

s

ha mi olyas van már, vagy idvel

bennem, a mi hazámnak hasznára szolgálhat, többnyire

Nagyságod

több

mint

édesatyai

serkengetéseinek köszönöm,

és

a

gondoskodásának, ki

Alpin

s

szives

szavaiban tulajdon

érzéseimet oly igazán kifejezve találom.))

Alpin

t.

Ossziánt, a megaggott bárdot, énekével gyönyör-

i.

ködteti s dicsíti, mint harczost és énekest.

negyedében halála)

14

ismét közöl egy kis

(197—200),

Toldy

kiad.

még

140—148. U

A

részletet

Museum harmadik Ossziánból (Oskár

pedig hexameterben

fordítva.

«TaIán

SZINNYEI FERENCZ

54

—

legjobb

volna

versben

fordítani.))

saját

—

úgymond

egész

az

Ezt a nézetét azonban megváltoztatta,

példányában a következ széljegyzetet

vélekedés volt az

—

koztam. '^

hogy prosodiai

Említi,

fejtegetéseket

is

más

tartja és

mutatvány a Museum

meg

jelent

nem

akart adni

ki,

— A

hehezetnek.

«Balcsalat-

két tudós

foglalkozik ezzel, elállott szándékától, csak azt jelenti

mássalhangzónak

mert

utána:

tette

nemsokára megesmértem, mely igen

s

ebben a negyedben, de értésére esvén, hogy

h-X.

ilynem

Ossziánt

is

hogy a

harmadik

kötetének (1792) harmadik negyedében

II.

(Kárthon) néhány felvilágosító jegyzettel (279—303

1.).

Még egy részletet hozott az Erdélyi Múzeum (v. f 1816. 91—99 1.).'^ Ezt Kazinczy közölte Bacsányinak Virág Benedekhez írt

levelébl

«minden változtatás

kivéve,

Az

rövid életrajzával. Ez féle

szabad

iambikus

Kazinczy

fordította

Bacsányi

nélkb),'''

iniszthónai háború czímü ének Herder-

sorokban

még

Ezt

fordítva.

1798-ban

szerint.

Bacsányi nagy kedvvel és lelkesedéssel fordította Ossziánt.

németbl Fábián Gábor szerint már

Fordítása többféle kiadás után készült, de eleinte fleg fordított

Harold

kiadása

után.'^

1785-ben elkezdte fordítani. '^ Fordításainak

bár anticipatió, 1802.

jun.

magamat

illet:

itt

i6-ikán

soha

ezt írja

Kazinczynak:^"

sem

fenn.))

ki

kerestem

azután,

sorsáról,

«A mi engemet én,

nyomtatásban. Tudhatja az

ki

;

tehát most barátja. Osziánt azonban

mikor adassék

további

be.

könnyen megtörténhetik, hogy

semmit sem adok celebritást

számolok

úr,

a

míg

hogy én

annyival kevésbbé el

akarom

habár nékem

a

élek,

a

vagyok

készíteni, akár-

porom sem volna

Ezután a különböz Osszián-kiadásokról

szóV melyek

mind birtokában vannak. Vasárnapi Újság 1869. 703. Toldy kiad. 164—171. I. "7 Erre B. a N. Múzeumban lév saját példányába azt írja, hogy « hazugság !» 15

16

:

és tényleg sok helyet kiigazít,

úgy

látszik

melyeket Kazinczy megváltoztatott.

iSDieGedichte Ossians. Mannheim. 1782.) 19 F. G. Osszián énekei, i. xvi. i. 20 Toldy kiad. 260. 1. 21 A N. Múzeum könyvtárában tén3'leg megvannak,

BACSANYI JÁNOS

Virág 1802 nov.

12-ikén

ezt

55

Kazinczynak:

írja

wBécsben

létemkor Bacsányinál láttam egy árkuson Inisthona, egy másikon

Szalma, a harmadikon Darthula, a negyediken Komála és tovább, minden ének nek

a

asztalon, széken hevertek

neve

:

—

ezek

hogy látnám

;

és

így

többek nála az

tudniillik.

Az

Iniszthónai

háborút, a melyet elvégzett, neked küldöm.))"

33.

Parisban ez

is

MACPHERSON ARCZKEPE.

Ossziánnal való foglalkozást,

folytatta az

mint

könyvkeresked barátjának, Blanchardnak levelébl kitnik,

mel3'^ben ezt

mondja:

«Je

vous avais vu constamment occupé

de vos études favorites de votre Ossian».^5 Érdekes, hogy neje

Osszián travesztálására gondolt. «Ha több élez volna benned, mint értelem

—

írja

neki

aa Kaz. levelei n. k. 506. >3

Akad.

kéziratt.

1.

—

Ossziánodat travesztálnod kellene.

SZINNYEl FERENCZ

56

Blumauer

bizonyára épen

is

olyan jól tudta volna az Aeneist

mint travesztálni«, de inkább travesztált, mert ismerte

fordítani,

A

korát.^'^

komoly Bacsányi azonban

travesztia ellenszenves eltte s a Schiller

is

ban csak az «Iniszthóni háború»

Úgy

hogy a

válaszolja,

nagy talentumokhoz méltatlan,

elitélte. ^^

Vájjon folytatta-e fordítását ezután

fordításait

azt

is,

nem

Hagyatéká-

tudjuk.

és a «Szelmai dalok» töredékes

találtam.

abbahagyta egészen. Tán szerencsétlen körül-

látszik,

ményei okozták, habár ez nem valószín, hiszen Linzben tonosan foglalkozott irodalommal

foly-

különös és megmagyarázhatlan

;

dolog volna tehát, hogy épen Ossziánt tette volna félre, melyen majdnem három évtizeden át dolgozott. Valószínbb, hogy az kedvetlenítette

el,

hogy Kazinczy 1815-ben megjelent Osszián-

fordításával elébe vágott.

St

van egy másik föltevésem

melyet Bacsányinak egy

is,

jegyzetére alapítok, melyet Kazinczy Ossziánjába

mely Bacsányi tulajdona

^PP-

357- J^gy

Ugyanis oda, hol

^l^t^ található.)

bevezetésben az Osszián-Macpherson vitáról írva: «és utoljára

is

csak az sült

voltak e költemények)).

után

vita

arról

Nem

gyzdött

ki,

Osszián-költeményeket és ez vette

miután

illusiói

szétfoszlottak.

az

le

hogy s

a

egészet, mégis volt

külföldi

a

legels,

nagy

van

hogy Macpherson el

a

bele-

uramé e

nagy az

írta

kedvét a további munkától,

Bárhogyan

nagy érdemet ki

ez

hogy Bacsányi

dolgot, mindig különösnek kell tartanunk. is

szól,

Kazinczy

hogy Macpherson

lehetetlen,

meg,

(E példány,

írt.

Múzeum könyvtárában

a Nemzeti

volt,

találgatják

szerzett

ezt

is

De ha nem

a

fordította

magának

azzal,

Ossziánt Magyarországon ismertette

Osszián-mozgalomnak

hazánkba

is

utat

nyitott.'^

Magasztalásai és mutatványai

24 Lev. férjéhez 1816 május 26. U. ott. 25

Lev. nejéhez 1816 jun. 1—2. U.

26

Az

európai

ott.

Osszián-mozgalomról és

felköltötték

az

érdekldést e

ennek keretében a magyarról

is

képet nyújt Heinrich Gusztáv

kitn

monographiája

:

Osszián. 1903.

világos kis

:

BACSÁNYI JÁNOS

szép költemények iránt

De nemcsak

a közönség figyelme fordult

s fordítani kezdték. 1790-ben id.

Sándor

Báróczi

(Eviralla).

gondolt

is

1816

Ruszék apáthoz

agg, fordít egy részletet

fordítani

április

14-ikén

tenni

mégis mindig nagyon

trés

hibázott.))*^

februárusi füzetében

tervezte fordítását,^'

is

kedvem

nem

—

st Kisfaludy

—

szeretek

írja

magyarra

Ossziánt

csak a békességes

volt,

Döbrentey tényleg

íróké

az

homályos énekeibe»

« ködös,

«Noha

rá.

hanem

felé,

Orpheus

az

Ráday Gedeon, már mint 77 éves

prózában

megismerte Ossziánt.

közönségünk

s

kik szintén belemélyedtek Osszián

is,

57

fordított

egy

részletet^^

'° 1815-ben Kazinczy kiadja Ossziánnak minden énekeit prózában.

gael

eredeti volt

ki is

—

mértékben».

ebben

költészetünkön

Károly

Gábor

pedig Fábián

1833-ban

gúnyolja az

adja

Osszián

ki

«az

énekeit

Osszián hatása igen észrevehet

úgy hogy Kisfaludy

idben,

az

(Hs

«ossziánistákat»

Andor

Fercsi,

és Juczi, Ossziánisták).

Bacsányi

prózai

költi, jellemz

és

verses fordításai

és

gyönyören

mely

színes,

Nyelve

igen szépek. adja

vissza

az

Osszián-énekek borongó fenségét, elégikus hangulatait és zordon Igazán a gondolatokhoz simuló nyelv, mely épen

erejét.

ezért

kifejez és hatásos. Fordításai mély költi lélekrl tanúskodnak,

mely megértette egészen az ossziáni költeményeket, mely beléjük ki

pedig

fejlettebb

nyelv

tudott merülni. Fordítása van olyan

mint Kazinczyé,

több mint két évtized múlva fordítja

s

áll

rendelkezésére.

Nem

két fordítást, de csak

színvonalon

máskor a másik

azért Bacsányi

mikor

tollát

ezt

tüzetes

már

tanulmány tárgyává a

némi összehasonlítás után

hogy körülbelül egy kifejezbb,

vezette,

tettem

így

s

állanak.

is úgy láttam, Néha egyik jobb,

legtöbbször egyformán

csak a Kazinczy iránt való

írta

a

szépek,

elfogultság

Kazinczy fönnebb említett Osszián-

kiadásának els lapjára 27 Kaz. Lev.

29 Szinnyei.

i. k. 239. 1. í8 Kaz. Fer. Eredeti munkái. 1842. Leve-

lek

2. k.

226.

1.

Magyar Tört.

.

Eletr. 1904.

Magyar

irók

k,

i.

....

3° Szépliteratúrai

munkái

vi.

1038.

vu.

ö

köt.

SZINNYEI FERENCZ

58 «Ces

sublimes tour a tour

traits nobles, hardis,

Sous un pinceau grossier Malheureux

!

ne traduit pas, mais

11

sans retour.

s'efl'acent

en touchant á l'oeuvre du génié, calomnie

le

il

!»

Verses fordítása az «Iniszthónia háború)) szintén versenyt Fábiánnak

1833-ban,

tehát

késbb

35 évvel

a

kiállja

készült

fordításával.

A Museum i'í

második negyedében

Györgyrl

Bessenyei

és

jelent

annak munkáiróh

meg Bacsányinak ismertetése.''

ez.

Tartalma röviden a következ. Irodalmunk

felújulását

nyelvünk

nemzeti

és

felkarolását

néhány embernek köszönhetjük. Gr. Haller László és Faludi úttöri

Az a

követkre

de

ezeknek,

voltak

elmúlt évtized elején lépnek

Cid

Báróczi és

fordítója,

verselés

klasszikus

magyar nyelv kivált a hatos

a

fel

a

:

többiek,

meghonosítói,

verselésnek ezen

még

nem

kik

utánuk csakhamar

megmutatták,

adnunk

kell

onokáink

is

társainknak

II.

«hogy a

versben (hexameterben) a deáknak méltóságához

után az

Bessenyeirl

ket

láthassák,

szól.

megillet

Neki

elismerést,

s

járul«.

E

kis

meg «hogy jövend társainak

hogy nem voltunk érzéketlenek polgár-

érdemeikhez,

és

tudhassák

egyszersmind azt

kiknek hamvaikat kellessék leginkább áldaniok azért, is

a

mértékre vett módjában,

új

minden európai él nyelvek közül legközelebb visszapillantás

találtak.

Teleki Ádám,

Bessenyei, gr.

hogy

is,

k

Andrásnak, Nagy Lajosnak, és a Hunyadiaknak nyelvén

beszélhetnek)). Bessenyei belátta

fontosságát; bírni a

s

azért

írásaival

a

nemzeti nyelv mvelésének

annak megkedveltetésére akarta

magyarokat. Tudta, hogy akadályokkal fog találkozni

ezt ki is

mondta, de

nem tördött

s

vele és megelégedett kevesek

tetszésével.

Ezután Bessenyei munkáinak rövid ismertetése következik. Bacsányi megemlíti, hogy leginkább Bessenyei honosította }i

M. M,

I.

k.

1788-89,

106-133.

1-

Toldy

kiad.

172-181.

1.

meg

BACSÁNYI JÁNOS a

példájára

francziák

a

sorú verset», kiemeli Lucanus-

«két

megemb'ti továbbá, hogy Bessenyei kritikát

fordítását,

írótársainak munkáiról

és

helyesen

ezt

minden nemzetnél. Kritikának azért

s

lát;

esmérése

59

s

is

kimutatott

a

tette,

«Több szem többet

lenni.

kell

meg-

hibának

megbizonyított

s

mondott

mert így van ez

jobbítása soha sem válik a szerznek kisebbségére;

a felfútt magameghíttség pedig mindenkor.)) Klopstock és Voltaire

példáira hivatkozik

De

itt,

mint a kik szintén hallgattak a kritikára.

a kíméletlen kritikát

Bessenyei eljárását,

nem

helyesnek s ezért rosszalja

tartja

hogy Kónyit nevetségessé

sában. Bizony Bessenyei

tette

ersen kigúnyolja Kónyi János uramat,

meg is érdemli barbár verseiért. Bacsányi pedig késbb ugyancsak kiméletlenül kritizált de ezt

24.

Philosophu-

itt

igen elnéz,

is.

BESSENYEI GYÖRGY NÉVALÁÍRÁSA.

Ezután áttér Bessenyei kéziratban maradt munkáira, melyeket a pálosok

födözte a

kolostorában

ezeket).

czenzura

kitér

a

látott

hogy

Megemb'ti,

nem engedte

érdekükben

áll,

a

hogy népeik

késbb

«Tudós társaság»

kinyomatni.

gondolatszabadság

(Toldy

olvasott

és

föl-

czímüt

ad vocem czenzura

Itt

A

fejtegetésére.

fejedelmeknek

is

felvilágosultak legyenek, mert annál

jobban lehet kormányozni ket.

«Tudta

szabadította az igazságnak nyelvét,

ezt

II.

József s

fel-

hogy szavát a királyiszékig

emelhesse.))

Ez után az aránylag hosszú és oda nem ill részleteket

mutat be Bessenyei

«Hunyadi

Végül kéri a szerzt, hogy munkáit javítsa hagyja

ki

azokat a helyeket, melyek egyik

kitérés

Mátyás»

után

eposából.

át s adja ki, s

vag}^ másik

fleg

vallást

sértenének, mivel «lehetnk jó polgárok, igaz hazafiak, anélkül,

hogy Rómának, Kálvinnak vagy Luthernek

ellenségei légyünk». 8*

;

SZINNYEI FERENCZ

6o

—

Értekezését e szabadelv gondolattal végzi,

mely a költ

Zrínyi híres mondására emlékeztet. Bacsányi e dolgozatának az a czélja, a mi Ányosról

kis ismertetésének

írt

merése és méltatása. Emlékeztet ez Bessenyeire,

küzdterérl

elvonult az irodalom

A

közönség hamar

nem emlékezik meg

sokszor

nagyon

helyes

lehetleg ébren

tartani.

harczosát

vonult

is

Bacsányinak róla

érdemeket

teljes

így

felfrissíteni

s

így

Valószín, hogy az irodalom nyugalomba

már

kezdték

szólani

elfeledni;

s

érdemeit kiemelni.

és

azért

kellett

És ezeket az

mértékben felismerte Bacsányi. Neki és társainak nyelvünk

irodalmunkban,

helyüket

kijelöli

látván,

az úttörkrl, a régi munkásokról

irodalmunk föllendülését,

tulajdonítja

elis-

ekkor már

ki

emberek mködését

emlékezetét idnkint

tehát

érdemek

csak magának dolgozgatott.

s

és az új

felejt

:

is

megújulását s

mely

a

helyet

aztán

irodalomtörténetünk egészen biztosított nekik.

Mint ismeretetés

is

figyelmet érdemel Bacsányi czikke. Pontos

könyvczímeket és évszámokat közöl jegyzeteiben

adatokat,

bizonyos

egyáltalában

rendszerességgel,

bibliographiai módszerrel

él,

a

irodalomtörténeti

mit mi már, kik ehhez

szoktunk, alig veszünk észre, annyival inkább,

de a

tökéletes,

kort

Még egy érdeme s

tekintve

szokatlan

ez

tulajdonít neki.

Azt

fejtegeti

szükséges

is

azt érdekesen

szó,

A

:

az

ódiumot

volt olyan korban,

idegenkedett.

mondja

s

Hogy

el

akarja

róla

is

szól

dolog.

benne

mondani, hogy

lehet

mintegy szoktatni akar a kritikához, mikor voltát

felötl

dolgozatának, hogy a kritikáról

nagy fontosságot

és

hozzá-

még nem

mivel és

s

annak szükséges hárítani.

mely a még szokatlan

És ez

kritikától

milyen nehezen szoktunk hozzá a kritikához,

bizonyítja

Kölcseyy

aki

még

1833-ban

is

(I)

azt

«Nincs nálunk sem inkább gylölt, sem kevésbbé értett

mint ez: kritika

e

kritika.yy

{Bajza: Kritikai Lapok.

védelmével mintegy

negyed toldalékában Rájnis

útját

ellen írt

11.

füz.

3.

1.).

egyengeti a harmadik

polemikus munkájának.

BACSÁNYI JÁNOS

A

Museum

ii.

kötetében jelent

6l

meg

levele

nyilt

méltóságú G. F. M. úrhoz (Budára, Szt. János hava

B. jegy e szép

alatt.

levél,

A

Nagy-

:

20. 1790),'*

szabadelv Forgách Miklós grófhoz van intézve

mely lelkesen védi a magyar nyelvet.

«Soha egy

egész nemzet idegen nyelven tudományra, közönséges világosbölcseségre

ságra, s

nem

tásával elhagy attatnak

a

A

juthat.

nemzeti nyelvnek elhagya-

zetnek egész tulajdona, megkülömböztet bélyege»

meggyzdéssel

a nem-

nemzeti erkölcsök, szokások,

és a rómaiakra,

legnagyobb ereje nyelvkben

meg

—

a francziákra mutat, kiknek

Bárcsak a mi eleink

volt.

mondja

is

jobban

megbecsülték volna nyelvnket, «ezt az oly kevésség ismert, oly méltatlanul elhagy attatott aranybányát)).

az ideje,

Itt

hogy

hozzuk seink mulasztását, olyan fejedelmünk van, a lehetséges. Azért állítsuk

fel

ki alatt ez

mely

a tudós társaságot,

helyre-

virágzó

nyelv irodalmat teremtsen, így majd az ország területén él más nemzetiségek is belátják nyelvnk elfogadásának szükségét és hasznát. E munkában Forgáchra nagy szerep vár, ezért nemzeti

intézte

hozzá ezt a buzdító

levelet.

Ez a

kis czikk

Bacsányi

leg-

mely legjellemzbb

szebb, legegységesebb alkotásainak egyike,

tanúbizonysága a hazai nyelvért való lángoló buzgólkodásának s

melyrl Kazinczy

is

elismeri,

hogy «sok

jó és helyes tanácsot

foglal magában)).'' *

Még egy értekez, illetleg ismertet czikke jelent meg a Museum n. kötetének második negyedében B. jegy alatt: (f.A védelmeztetett magyar nyelve'* Báröczitól.^* Errl

nincs sok mondanivalónk. Báróczi munkáját ismerteti,

melyet a Görög és Kerekes pályázata, nyelvet

érdemes

védelmez munka fordítójával, s

nyelvet védelmezi.

íratott

illetleg

meg Calprenéde

melyben, mint czíme

Bacsányi,

is

mint Báróczi nag}'

M. M. n. köt. a. négy. 159. 1. Toldy kiad. 223. 1. K. levele Ráday G.-hoz 1792. febr. 13. K. Lev. n. 34 M. M. 1792. 217 — 229. 1. Toldy kiad. 217 — 224. 1.

és

Marmontel

mutatja, a

J2 3 3

egy a deák

k. 249.

1.

magyar

tisztelje,

ki

SZINNYEI FERENCZ

62

tekintetben

e

nézeteiben

munkáját. Szól a pályázatról,

magyar nyelvrl)) végül

maga

s

bséges

felemeli

is

—

((Szomorú tapasztalat

röviden

osztozott,

teljesen

ismerteti

magáról a «Védelmeztetett

aztán

idézetekkel elmondja a tartalmát s

szavát

nyelv

nemzeti

a

—

úgymond

érdekében.

hogy tulajdon magunk

országában, önnönmagok között a magyar hazafiak között, édes anyai nyelvünknek oly sok ellenségire kell találnunk

hogy majd az egész Európának értelme

csalatkozás,

mi magyarok nem láttatunk

egyedül

ellen

hatásának kútfejét

éppen

s

hazánk

van szüksége

nyelvre, mert sokféle idegen

elembl

boldogúl-

egységes

egy

ennyi ellenséget

ennyi akadályt,

melyrl csak kételkedni

is

nemzeti

fognak

találhatott

világos igazság,

oly

tn

szembe

Pedig

!))

((Csudálkozni

áll.

idben születend maradékink, miként

majd jobb

példája

s

legbizonyosb eszközét megismerni

országunknak

mi

a

Szomorú

!

tudatlanság.))

a

Valóban

mi már csak csodálkozni tudunk ezen a küzdelmen és hálával

gondolunk vissza oly szép

azokra, kik szegény,

elhanyagolt nyelvünket

hathatós szavakkal védelmezték

és

a

maradiak

ellen

és szép jövjének alapját megvetették.

Még id.

két dolgozata van Bacsányinak a

Ráday Gedeon

grófról

halálakor Baróti Szabó

írt

rövid

Museumban. Az egyik

megemlékezése

Virág gyászversei

és

után.''

gróf

a

Szép és

meleg hangon szól Ráday nagy érdemeirl különösen kiemelve azt,

hogy

«

volt

hazánk

fbb rend

fiai

közül legels,

a

ki.

nemzetünk felserkentésére tárgyazó igyekezetünket megkedvelvén,

már ezeltt 4 esztendvel közinkbe állott; - olyan idben, a mikor sok nagy születés magyar — szomorú emlékezet — magyar lenni s magyarul beszélni általlott!)) !

A

másik Elegyes dolgok czímet

tartalmaz

akkori

az

visel

viszonyokra

'^

és

néhány

vonatkozólag.

A

reflexiót

nevelés

fontosságáról szólván (Bölcs rendelés), óhajtja, hogy a (cközönnégy. 400 — 402. B. jegy

3J

M. M.

36

U. ott 414 — 422. B. jegy

I.

k.

4.

alatt.

alatt.

BACSANYI JÁNOS

papnevel

séges nának.

seminaria)

(generalia

türelemre (Vallásbéli

Vallást

akkori példát hoz

csöknek

házak))

fel.

oskolája)),

A

színházat,

védi

és

63 újra

felállíttat-

türedelem) int

színpártolásra

buzdít

egy

s

mely «a nyelvnek és

erköl-

(Magyar

Teátrom). Végül az iíjságirásról szól (Vélekedés és Javallás),

25.

GÖRÖG DEMETER ARCZKÉPE.

mely legtöbbet használhat, de

legtöbbet

térjenek el az újságírók az igazságtól. lesz,

inkább

hallgassanak

tekintetek miatt leljenek.

0I3'

nem szabad

-

s

is

;

ezért ne

Míg sajtószabadság nem

dolgokról,

írniok,

árthat

melyekrl bizonyos

valótlanságokat ne

hír-

SZINNYEI FERENCZ

64

Végül Rájnis

Kszegi

ellen

polemikus tanulmányát ismertetem.

írt

Rájnis József 1789-ben megjelent

ának els darabjához, a Baróti Szabó

ment

paizsoSf kardos

«melyben

Magyar

a

Múzeumról

írása után

pedig

mesterségének reguláiról való

Elször szemükre hányja emberrel

gúnynyal

de nemcsak a

készített,

e

azt a ((furcsaságukat)),

ragyognak

úgy

(7.

1.)

az

sr

a

csillagok

fordítást,

néhány

hibák

irtóztató

epés

Museumhoz

az

Szabó

eredetit

is,

szépségek csak mint egynehány

között,

bevont égnek

fellegekkel

s

melyet szintén

hanem magát

((melyben

munkát)),

((Szerencsétlen

hogy olyan

mint Szabó

versét, melyet a

Ezután Milton fordítását rosszalja,

írt.

fordítás

Ítéletét kinyilatkoztatja)).'''

Szabónak bevezet

bírálja

Magyar

foglaltatott

kezdték pályafutásukat,

együtt

híres Sisakos,

írt

Toldalékot függesztett,

^bban

az

Virgilius-

szerzje a kassai

Virgiliusnak

jelesbben

ellen

egy

Magyar

tisztább

részein)).

Szavainak igazságát egy részlet tartalmának elmondásával

bizonyítja,

mely tényleg bizarr egy

gondoskodik

róla,

Rájnis természetesen

kissé.

hogy még furcsábbnak tüntesse

fel.

Miltont így kivégezvén, áttér arra a ((botránkoztató vétekre,

mely a Magyar Museumnak els negyedét szenny esi ti)). Ez Bacsányinak hibája,

a

fordításról

hogy nem

szóló

értekezése,

melynek legnagyobb

Már pedig

tünteti föl a fordítás fajtáit.

lévleg háromféle

a

fordítás

rahi

:

fordítás,

köz-fordítás

Ezt elször példabeszéd-formában

jeles fordítás.

tudvaés

magyarázza,

elmondván, hogy egy német gyereket mint fogad magához egy paraszt.

Rab

Mihály,

végre egy nemes

sokon megy

át

a

úr.

egy jó módú gazda Közi^X^y Ferencz s Jelese László,

gyerek.

tegye a dolgot, egy silány tását,

melyek közül a

az eredetihez.

Az eredmény

Radó Antal

hogy milyen

hogy még világosabbá

hogy

tás

fordí-

nagyon keveset hasonht a

lehet

munkát,

(dlyen

a jeles fordító

ültetheti át az idegen

«A magyar mfordi.

átalakulá-

szövegnek adja háromféle

fordítás

az,

a Ment-írást és a Tol-

dalékot összezavarja

s

Ezután,

latin

((jeles))

legnagyobb szabadsággal 37

—

története

nyában. 1883.

1772—1831)). (5.

1.)

ez.

tanulraá-

BACSÁNYI JÁNOS

poéta volt Virgüius,

ki Theokritust,

65

Homérust

egyéb

több

és

görög poétákat megtámadván, igaz poétához ill szabadsággal a fordításban.)) (30.

élt

— O maga

1.)

fordító lenni, megelégszik a köz-fordítással

«vetekedik» Virgillel.

{32.

Museum

negyedének

3.

dalékaképen jelent

Czíme a

néha

mindazáltal

is,

TOLDALÉK.

védMagyar

dásra egy 59 oldalas

mely a

akar jeles

1.).

Bacsányi erre a táma-

irattal felelt,

nem

(Rájnis)

MELLYBEN

tol-

A'

MAGYAR VIRGILIUSNAK

SZERZJE

meg.'*

tulaj donképen nincs,

« Milton, s

Toldy adta

MAGYAR MÚZEUMRÓL

czímet

ügyében))

tersége

neki.

Bevezetleg ismerteti

KASSAI

A'

a fordítás mes-

JELESÉBEN PEDIG AZ ABBAN FOGLALTATOTT

rö-

viden Rájnis vádjait. Elol-

FORDÍTÁS' MESTERSÉGÉNEK

vastam ket, úgymond «s

regulairol-Valo íteletet

mindinkább megersödtem

NYILATKOZTATJA.

KI

azon els vélekedésemben,

hogy

ez a te

úgy nevezett

egyenes Ítélettételed nyire

nem

több-

hanem

egyéb,

csak társunk ellen töreked

FPONTBAN,

nehéz szívednek, és a dicsségre

kelletinél

felettébb F

vágyakodó elmédnek

ÜS K

Ú

TI

LAND ERER

költségével

cse)).

hozott

MIHÁLY*

betÜivol.

hirteí

lenkedve

és

gyümöl-

7 8

9-

26 RÁJNIS 'TOLDALÉKt-JÁNAK CZIMLAPJA.

Ezután Rájnis fenye-

getéseit és hatalmaskodó szavait idézve kijelenti,

hogy nem'

fél

tlük. Csak a támadás ellen védekezik s így nincs joga Rájnisnak

vagy nevét mocskolni. S ha tenné, ám lássa, «a mások hírében nevében keresztüljárni igyekez író vastag

rá neheztelni,

38 Toldalék a kiad.

182—216.

Magyar

Magyar Múzeum

in-dik negyedéhez. M. M.

i.

k.

271—330

1.

1.

Tört. Életr. 1904.

,

Q

Toldy

SZINNYEI FERENCZ

66

önnönmagát szokta

ecsetével többnyire csak

ejteni ». Az Az elsben Szabót

lefesteni, s a publi-

cumnál utálatba

értekezést

három

osztani.

és Miltont

védi Bacsányi,

részre

lehet

dikban a fordítás szabályait, s a harmadikban részletesen Rájnis dolgozatát. Lássuk az

els

fel-

máso-

a

bírálja

részt.

inkriminált versére nézve kijelenti, hogy nem azért Museumuk elejére, mintha a többi darabnál jobbnak tartották volna, hanem mivel tartalma (társaságuk megéneklése) javasolta. Különben sem szokták a közölt mveket érdem szerint

Szabónak

tették

elrendezni.

E

ponttal

nem

többet

foglalkozik

nem

s

terjeszkedik

ki

Rájnis gúnyolódó bírálatára, valószínleg azért, mert rosszakaratú

túlzásnak tekinti csak.

Már

kérdéssel. Rájnis bírálata,

részletesebben foglalkozik

úgymond, nem

ijesztette

a Miltona józan

el

embereket Miltontól és Szabó fordításától. «Mert jól tudják

k a

Longinussal

azt,

hogy egy poéta

másik ellenben nevezetes hibák

k

Tudják

lehet.

azt

is,

mégis nagy;

hibázhat,

és

nélkül

igen

hogy Milton

is

egyike

ám

a

középszer legnagyobb

poétáknak, kik valaha az emberi nemzetet énekeikkel gyönyörködtették,

elme

oktatták,

és

boldogították))

hibái. Milton tárgyválasztása

Vergiliusé.

vé^gy

vannak,

Hibái

hogy

és

a

hibái

nagy

fenségesebb mint Homerosé,

de

vannak

Vergiliusnak

is,

(cannak az Augustus udvarában oly igen kipalléroztatott, kényes

érzés,

A

méltán elannyira becsltetett római csínos költnek)).

s

felhozott hiba,

testüket,

hogy a gonosz

hogy a palotába

csodára Milton

eléggé elkészíti

allegorikus jelenet pedig

Bemutatja Szabó utána,

beférjenek,

elég

nem

az

nem

hiba,

a

olvasót,

olyan, mint

sikerült

összevonták óriási

lelkek

s

való)).

Voltaire Henriásában Eris szerepeltetése a

másik idézett

méltán kérdezi

Nem

furcsább-e

modern világban ?

Tehát mégsem olyan «furcsaság)) Milton

fordítása.

(Itt

zetben közli Péczeli Miltont méltató szép költeményét, '' 39

M. M.

I.

k.

292 — 294.

1.

a

ahogy Rájnis eladja.

fordításában

hogy mi abban «a nevetségre

mivel erre

jegy-

mely a

BACSÁNYI JÁNOS

Maga

Toldy-féle kiadásból kimaradt.)

fordítására

Bacsányi ösztönözte M. ö buzdítására

az

egyáltalában

valamint

Szabót,

67

fogott újra költi munkálkodásához. Megemlíti, hogy dolgozata

fordítását.

«Csak abból

Szabónak és Rájnisnak Vergilius-

közli

végén összehasonlításul

nyilván kitetszik, ha vagyon-e tenéked

is

okod. Szabónak Músáját becsmérlened

ha furcsaság volt-e

és,

;

mitlünk, olyan egy társsal kezdeni pályafutásunkat.))

Az ezután következ részt a fordításnak szenteli. Amit Rájnis oly terjengsen magyaráz, azt jól tudta. ))Hogyha én oly képtelenül vélekedtem volna, hogy minden fordítás igaz

mássá

és jól eltalált

volna,

hogy

szer, és szabni,

a

jeles,

képe az eredeti írásnak

fordítás külömbféle

vagyis jó

:

;

és azt

azaz

lehet,

nem tudtam

alávaló,

közép-

mi módon tudhattam volna regulákat

módot mutatni miként

kellessék jól fordítani?))

a további hiábavaló vitatkozást elkerülje, fordításról. Szól a fordítás hasznáról

újra

— Hogy nézeteit a

kifejti

a jó fordító érdemérl.

s

—

Öt reguláinak kiadására a rossz fordítások indították.'*'* Nem szabályok teszik ugyan az írót jelessé, «de tagadhatatlan az mégis, hogy a természet, ha hozzá mesterség járul, nagyobb fényre mehet)).

A

széptudományok nem fejldhetnek és virágozhatnak

mely nemzetnél, ha

ízlését

szet alapsajátságait

nem

Ízlés

és

Ítélet,

nem

fejleszti s

vizsgálja.

mely csak

szükség a kritikára, mely az

Nem

a költészet

középszerségre

és

mvé-

ösztönszer

az

elég

vala-

Ezért van

vezet.

Ízlést tkélesíti s az ítéletet biztossá

teszi.

Körülbelül így

nem

az

A is

el

esztétikai

melyek

ugyan

(Home s mások után indul), de érdeméül hogy e józan nézeteket magáévá tette és

hogy a

kell hir-

külföld szellemi színvonalára tudott emelkedni.

szabályok szolgai követését

adott

nézeteit,

sajátjai

tulajdonítanunk, dette, s

adja

utálja,

úgymond,

s azért

nem

nagyon szoros szabályokat, nem szabta ket sem a

40 Itt jegyzetben közli sában kimaradt.

Révai versét a

fordításról.

M. M.

i.

k. 298.

1.

Toldy

kiadá-

SZINNYEI FERENCZ

68

költkre, sem a történetírókra, filozófusokra

hanem

stb.,

általában

csak a fordításról szólott.

Elmondja a már ismert közönséges regulákat körülbelül ugyan azon szavakkal mint els czikkében, de a fszabálylyal foglalkozik;

t.

kell

«Ha

lenni)).

munka ménye

hogy «a fordításnak az

i.

a

másának

eredeti írás

csonka

valami kimarad,

fordításból

bvebben lesz a

... ha valami hozzáadódik, az a fordító elméjének szülelesz,

ha a gondolatok egymástól elszakasztódnak

s

más-

hová tétetdnek, akkor ismét a szerz gondolatainak módja, rendi, láncza (mely az íróknak egyik nevezetesebb

felbomlik

jelök)

s

A

megváltozik.))

külömböztet

olyannak

fordítást

tekinti,

mint a képírásban a másolást. «Megengedem, hogy lehet valamely jeles

munkát a fordításban még jelesbbé

tenni s

nagyobb

töké-

más ékesebb formába önteni, szebb s díszesebb köntösbe öltöztetni, de, hogy ez a más nyelvre ily

letességre vinni,

lehet

módon

megszebbített

általtett s

jól eltalált képe,

A

munka

az eredetírásnak hív

mása

azaz igaz fordítás légyen, teljességgel tagadom».

fordítás ilyetén íelfogásából következik a többi különös regula,

melyeket ismét világosan formuláz. Értekezésének harmadik részében ismét áttér Rájnis Toldalékára.

Megtámadja Scaligerbl

túlzott

magasztalása, és

Homerost imitálta

kifejti,

és Theokritost,

mely

Vergilius

hogy Vergilius nem

fordította

mottóját,

vett

hanem csak

ket. Megkülönbözteti

kölcsönzött tlük, követte,

a fordítást az utánzástól,

magyará-

átdolgozástól. Rájnis példája, melyet felhoz a fordítás zatára,

nunk.

még

már pedig csak

silány, Itt

s

dolgokat szabad

jegyzetben annak a nézetének ad

inkább csak

tanunk

jeles

((gyönyörködtet))

kifejezést,

fordíta-

hogy most

«kellene

írásokat

szabad

miután ezekkel megkedveltettük az olvasást,

fordíta-

a

hasz-

nosakat)).

A

Rájnis

adta

latin

hasonlít az- eredetihez. tását vehette

szöveg

Különben

volna például,

adott. Ossziánt

nehéz

((jeles )) is

mel}^

fordítani,

is

fordítása

inkább fordítást

az

épen hogy

Osszián-fordí-

maga

is

például

csak szabályainak köszön-

BACSÁNYl JÁNOS heti,

hogy megbirkózott

vele.

Már

69

a fordítás eltt behatolt Osszián

szellemébe s azután több fordítását összehasonlítva ültette

át a

lehet leghívebben magyarra. Rájnisnak így megfelelvén, kimondja, hogy ellenfelének

csak a hevesség és

«az

27. ID.

Dicséretére

nem

PECZELI JÓZSEF ARCZKEPE.

vágyik. Érdemeit elismeri,

a nagy önmagasztalást s a

néhány példával

hogy Rájnis

is

teszi

vét

mások

elfogult

de megrója benne birálgatását. Szavait

nyomatékosabbakká, melyekkel bizonyítja,

munkáiban a magyar nyelv, az igaz

és a jó Ízlés ellen s végül abbeli reményét fejezi

jövre mérsékeltebb

tollát

elsségért való irigykedés vezérlette».

lesz.

ki,

Ítélet

hogy Rájnis

!

SZINNYEI FEHENCZ

70

Ez a

nemcsak

Bacsányi nagy értekezésének, mely

gondolatmenete terjedelmét,

hanem

tekintve

tartalmát

kiválik

is

a

többiek közül.

Elször mint polemikus munka

megállja

teljesen

a

helyét.

meggyzök, hisz az igazság Bacsányi részén van. Rájnis rosszakaratú és hevesked támadását pontonkint czáfolja meg.

Ervei

Válaszának hangja egészen mérsékelt, nyugodt, néha

éles,

sohasem türelmetlen vagy

:

tudományosan

A

és

Mint Horányi mondja

elfogult.

de

«époly

mint szerényen czáfolta ellenfelét m."^'

élesen,

polémia azonban csak keret tulajdonképen, ' mely keretbe

értekez részleteket

az író

volt czélja

alkalomnak tekintette

arra,

hogy nem

nem is melybl az hanem hogy Rájnis támadását csak irodalomra

hogy

nézeteit kifejtvén, ezzel irodal-

használjon.

Miltont

védve

egyszersmind méltatja

közönség figyelmét, mint Ossziánra.

érdeme részben, akarja

látszik,

is

a személyeskedés,

háramlott volna sok haszon,

munknak

Ebbl

foglal.

hiszen Szabót

lassankint

Kár, hogy

nem

Milton

buzdította

megismertetni a mag3''ar együtt

jeles kortársával

ö

A

is

a

külföldi

folytathatta ebbéli

és

felhívja

fordítása

is

íme,

reá.

rá

a

az ö

hogy

közönséggel többi

irodalom kiváló termékeit.

mködését, mely kétségkívül

sokat használt volna az irodalomnak, tekintve költi

tehetségét

és szigorú fordítási elveit.

Helyes széptani nézeteket s

különösen a

meggyzen,

is

hangoztat ebben a munkájában

kritika jogosultságát

mint Bessenyeirl

írt

és

fontosságát

czikkében.

Fontos rész továbbá a fordításról szóló, melyben kifejti

szabályait,

hogy a

Homeros

fölötte

áll

még

e

tekintetben

és

az

Rájnisnak,

átdolgozástól. ki

Vergiliust

és Theokritos fordítójának tartja

Szóval Bacsányinak ez az értekezése sokoldalú

4«

egyszer

felmerült kétségeket eloszlassa. Világosan

megkülönbözteti a fordítást az utánzástól

Mennyivel

bizonyítja

Horányi: Nova Mem. 1792. 325

1.

és

széles

BACSANYI JÁNOS

kör mveltségrl vonalán

áll,

tanúskodik,

értvén ezen

színvonalát, mert

mely

a

magyar

7I

külföldi

írótársaiét

egészen

irodalmi

a

kor

szín-

mveltség akkori

sokszor felülmúlja

tisztult

Ízlésével és biztos ítéletével.

28.

FEJÉR GYÖRGY ARCZKÉPE.

Válasza bizonyára nagy hatást legtöbben neki adtak igazat.

Museum nád))

—

3-ik

keltett

« Hatalmasan

abban az idben

megadta Rájnisnak a

darabjában. Szeretném, ha minél hamarább

írja

Kazinczy

1789.

szeptember

Horváth Ádámnak.'^^ 4* Kazinczy Ferencz levelezése,

i.

k.

469

1.

s

19-ikén

láthat-

levelében

SZINNYEI FERENCZ

72

Rájnist érzékenyen érintette Bacsányi válasza, de azért,

azután

látszik,

leveleztek egymással, mint ezt Rájnis

is

úgy

felelete

mutatja Bacsányi levelére, melyben Bacsányi megjegyzéseket tesz

munkáira. Rájnis

Kazinczynak

Bacsányi

czáfolja

levelében, melyet

állításait

megküldött 1791-ben/'

is

Tehát magán úton folytatták a polémiát. Valóban csodálkozhatnánk azon, hogy a

nem támadta meg

(.<.lxt]^6Xog»

Bacsányi

nyilvánosan

masan dolgozott

melynek

vitairatán,

tsúfos

Tnéseit

jelenés készült

1820-ban

:

de csak 25

«jelenésre»

belle,

itt

félbehagyta valószínleg Bacsányi

el

a

ismerteti

Nem

kéziratot

Fejér

György

osztotta,

meg

jelent

is

«az

szerint

a

Tudományos

ellenfélnek

egész

elejbe való

tilalmazzák)). Ezért csak két jelenést közöl

hogy nem volna érdemes bvebben jelenésnek ez

czíme

a

:

Egy ki

ágain

Ebben

filemilék

láttattak.))

nemcsak

borostyán

Ossziánt

:

.

is

oly

Ízetlenek,

velük.

A

15.

alatt

ült,

melynek

dorongolja

le,

ki

nem érdemes, hanem

koszorúra

jelenésnek czíme pedig ez

.

bámulva nézett egy

fa

hogy borostyánfa árnyékában

arra se, 17.

borostyán

ifjú

.

(a 15. és 17-et),

foglalkozni

szájtátott

ökörszarvat fúvó parasztra,

A

a kicsiny-

terjesztését.

belle

melyek legkevésbbé személyeskedk, de ezek

még

meg-

hangosan zött koczódás, az ócsárló kifakadások

ezen munkának köz világ

szerinte

csak

életében,

Fejér György

czáfolása ürügyével közbevegyített sérves csipsség, is

« Apulejus

annak sokféle

és

27

GyüjteményhQW.^^

ségeken

szorgal-

láthatni».

megilletdve.

elfogatásán

és

ezt a czímét adta

Tükre, melyben a kassai Próteusnak képét

nem

ha

válaszát,

tudnánk, hogy készült egy nagyszabású támadásra

Rájnis"**

üljön.

«Egy majom egy öreg

pásztornak epecselésit követte s egy mosolygó iQú a majmot megcsókolta.))

A

majom Geszner, az öreg pásztor Theokritos, — Ebben azt bizonygatja, hogy Scaliger

az i^ú pedig Bacsányi.

45 K. F. levelezése

ii.

k.

146— 151.

44 Földi János nevezi így. 45

1820.

VIII.

köt.

3—51

1.

K.

F.

1.

lev.

11.

k. 209.

1.

BACSÁNYI JÁNOS

különb

Azt

Gesznernél.

volt

író

hosszasabban foglalkozni ezzel az a

legfbb érdeme, hogy nem

73

hiszem,

volna

fölösleges

Ízetlen vitairattal,

melynek az

meg,

jelent *

mködésének java részét ezzel át is tekintettük s érdemeit már itt világosan látjuk. A Museumban megjelent értekez dolgozatait már //oráwy/ is kiemeli, mint a hazaBacsányi tudományos

szeretet tanújeleit,

magyar nyelv ügyében való buzgólkodás fényes

a

és

midn

ezeket mondja

«De

:

többféle emlékezetre méltó

dolog van, melyek miatt Bacsányi lángoló hazaszeretét az utó-

doknak méltányolni a

mint a

kell,

elmetehetségének java részét

ki

magyar nyelv müvelésének elmozdítására,

ségének

öregbítésére

Bizonyság

fordította.

Museumban lev több Bacsányi a magyar nyelv

dics-

honfitársai

erre

Magyar

a

munkája. »+^

mindenható

magyar

társaság s a nagy

Meg elveit

az

Izgat

a

is

fordít

magyar tudós

szótár érdekében.

a

ítélettel méltatja

mag^'^ar

Ha

buzdít.

fordítás

kincs-

helyes

oktat,

helyes bírál,

érzékkel

hangoztatja

és

a

nagy fontosságát az irodalom bölcs-

és

maga

kell,

A

legnagyobb szükség van.

részvétlenséget;

az írói érdemeket,

kritika jogosultságát

korában.

fordításra

akkor, mikor arra a

kifejti

Kárhoztatja

s

még

akkor

akarja nyitni nemzete eltt a külföldi irodalmak ismertet,

tárait;

szemben.

nyelvvel

latin

védje

lelkes

is

vagdalkozik, polemizál s

megvédi

nézeteit.

Menn}^ erély önzetlenség

magához

!

Az

ragadni

hogy mveltebb, Nincs

az alig

a

úttör munkában, mennyi harmincz éves vezérséget,

fejlettebb

Ízlés,

meg benne Kazinczy

ifjú

mert

szinte érzi

lelkesedés

és

erszakkal akarja

tehetségét,

tudja,

mint legtöbb derék írótársa.

simasága, de

több

a bátorsága

és energiája.

Irodalmi vezérnek született. Sokszor tán erszakos és kímé4í

Nova Memória

Magyar

1792. 323.

Tört. Életr. 1904.

1.

lO

'

SZINNYEI FERENCZ

74

vezér

letlen

volna, kit azonban az igazi tehetségek

lett

kétség-

kívül követnek.

Nagy

kár,

kezébl

hogy pályája félbeszakadt

s a vezéri pálczát kiütötte

a sors.

IV.

Bacsányinak,

csakugyan

vagy

poétának

ha

pedig,

nem

az

a saját

valló

Ezekbl

s

tartotta

magát

hiszen

más hasonlókból

máskülönben nem

lett

ki

ítéletét

tnik

az

alkotásaival

s

hogy legyek,

semmi. »

szavakkal mondja

költnek

jó

—

inkább

lehetek,

után,

akarom,

természet, jó poéta

költészetérl.

elégedve,

«Azt

szólani.

a

szült

Ezekkel az önérzetességre

hogy

megismertetése

aesthetikusnak,

költrl fogok

a

Bacsányiról,

ha

mint

meg

ki,

volt

volna költ e nyilatko-

zat után.

De

melyik költ

az-e, azt

nem

tartja jó

azután a kritika és az

Bacsányi, mint

költnek magát? Hogy igazán

id

dönti

el.

már mondottuk, néhányadmagával nem

lakozott a korabeli költi irányok

mesterének sem Voltairet,

egyikéhez sem,

sem Horatiust

és

nem

csat-

vallotta

Vergiliust,

sem

sem Gyöngyösit, hanem mindeniktl tanúit valamit és törekedett, hogy a különböz irányoknak azokat az esz-

Goethét, arra

közeit

és

költészet fejlesztésére a

irodalmat,

tegye magáévá,

tulajdonságait

a

legüdvösebbeknek

melyeket tartott.

modern nemzetekét, valamint a

dalmat tanulmányozta

s

régi

a

A

magyar

klasszikus

magyar

iro-

tanulmányainak eredményeit értekezései-

ben és költeményeiben felhasználván, elméletileg és gyakorlatilag gyümölcsöztette.

Költeményeiben,

mint

és versformákat használ

Ebben a '

fejezetben

Lev. Arankához. 1791.

látni

s

fogjuk,

különböz mformákat

különböz irányok

hatását mutatja.

csak azokról a költeményeirl szólok,

Toldy

k. 245.

BACSÁNYI JÁNOS

Museum korában

melyeket Kassán a Magyar

egy része a Museumban

A

is

75

jelent

írt

melyeknek

s

meg.

költemények keletkezésének korát meglehets nehéz meg-

állapítani

s

pontosan csak az alább következkét

kétségtelenül kassai

mködésének

lehet.

idejében készültek.

Ezek

Sok köz-

BATSÁNYI JANOS'

VERSET.

•i-»4feij

JElso Kötet.

PESTEiXN,1827.

39.

lök jóval

késbb

'BATSAMTI JAMOS VERSKI* CZIKLAPJA.

jelent

meg

nyomtatásban,

bizonyára jelenté-

keny változtatásokkal, úgy hogy zására nem nyújtanak nekünk elég biztos adatokat, annyival a költi

fejldés tanulmányo-

kevésbbé, mivel az egyes költemények pontos idrendi csoportosítása

egyáltalában

kéziratok alapján.

nem

lehetséges

sem

a

kiadások,

sem

a

»

:

SZINNYEI FERENCZ

76

Ebben a csoportban

Az

több, ú.

alkalmi költeményt találunk.

n.

alkalmi verseket mindig bizonyos elítélettel fogadjuk és ezt

az elítéletet

költeménye sem ment az alkalmi versek István

halálára

írt

Bacsányi e néhány

eléggé igazolja.

a tapasztalás

gyászversek

ifjúkori

hibáitól.

töredékek

Az Orczy kevés a

s

költi értékük, ilyen a Búcsúvétel (gróf Mnisech Mária Amália

Az

elégia (gróf

Andrássy Mária

sírjánál)

is.

töredék,

már magasabb színvonalon

áll

s a

halálára),

mely csak

rendes alkalmi ver-

sek fölé emelkedik, mikor a nemzeti elkorcsosulást ostorozza, s szép az a néhány sora gét

E ket,

is,

mely az

elhalt

iQú

leány szépsé-

festi.

versek közé sorozhatjuk a Báróczi Sándorhoz

mely Bárócziról, mint a

néhány magasztaló

töredé-

írt

magyar nyelv védjérl mond

szót.

Ide tartozik a herczeg Hohenlohe Károlynéhoz, született báró

Reviczky Judithoz

írt

dicsít költemény

is,

mely a herczegnt,

mint a honleányok mintaképét magasztalja. Bevezet része Berzsenyi

híres

(1790-ben,

II.

ódájára

Ugyanazon hangulat

emlékeztet.

szülötte

József halála után keletkezett).

Legérdekesebb

közöttük

az

Orczy Lászlót ünnepli fispáni

a

melyben

költeménye,

beiktatása

báró

(Abauj

alkalmával

vármegye örömünnepén). Baróti Szabó versével együtt önállóan

meg: «Két hazaíi érzékenységei tekintetes nemes Abauj vármegye örömünnepén (1790))) czímen.

jelent

Nem

dicsíti túlságosan az ünnepeltet,

Ers midn

val foglalkozik legnagyobbrészt. korát, azt a

szomorú

«Titokban

sírt

kort,

hanem

vonásokkal

a haza sorsáfesti II.

József

a jó hazafi, s hallgatott.

Mert, ha szólt, pártosnak s bolondnak tartatott.

A

régi rend visszatértét

újításait kárhoztatja, így a

nagy lelkesedéssel üdvözli nemesség megadóztatását

szabadelv Bacsányitól igen különös.

is,

s

József a mi a

Ezt tán azzal magyaráz-

hatnánk meg, hogy az általános öröm

t

is

elragadta s így

BACSÁNYI JÁNOS

egészen a konzervatív nemes

77

szemével nézte Józsefnek ezt a

melyben csak az si jogok

törekvését,

eltiprását

Sokkal

látta.

egyszerbb magyarázata különben ennek az ellenmondásnak a vers alkalmisága, mely

a költt

nézeteinek érvényesítésében

annak okát

költeményét,

hálájában kereshetjük.

pedig

—

az

ennek

Az

került.

daczára megírta

Orczy-család iránt érzett

Érdekes, hogy ez a konzervatív irányú

verse és a Francziaországi változásokra

költeménye a Magyar

érzelmeinek és egyéni

gátolta

hogy

s

Museum mind

említetteket

ii.

czím

híres forradalmi

egymás mellé

kötetében

hazafias

hang

mely

jellemzi,

elnyomja az egyén magasztalásának hangját. Bacsányi mindig

megénekeltnek

a hazára vonatkoztatja a

t

mindig megóvja

érdemeit s ez

életét,

a hízelgéstl, mely az efféle költeményekben

oly gyakori.

Másik nagyobb melyeket

teszik,

A

részét

ennek a csoportnak költi levelek századbeli

a xviii.

költészet

franczia

írt.

ség

ügyében))

költi levele Bacsányinak. Nincsenek

legszebb

benne hosszadalmas történelmi reminiscentiák, inkább a táló

elem a túlnyomó. Elégikus borongással

keztet bölcselkedéssel kezddik.

A

s

Virág Benedekhez

intézett

Horatiuséra emlé-

Serkent Válasz

jával és jelenével foglalkozik s szintén a

végzdik.

A

jövnek

münk kimagasló

mozzanatairól

a török által ránk

török hódoltság),

A

jelen

is

jövnk

a

bels

szól,

ítéli

a haza múlta reményével

a

el s történel-

a véres honfoglaló küzdel-

mért csapásokról (Várna, Mohács,

viszályokról

és

a vallásüldözésrl.

szomorú, az elnyomatás korát éljük

szakot kifogásolta

de

fel.

török egykori hatalmáról s mostani slyedésérl

elmélkedik, majd a háborúskodó emberiséget

mekrl, majd

reflek-

haza sorsán való aggódás

hangját azután a nemes lelkesedésé és reményé váltja

A

hatása

Levél egy régi várból «a nemzeti nyelv és nemzeti-

alatt

Múltunk

czenzor).

(ezt a két vers-

s jelenünk is

szomorú,

tán jobb lesz.

Küzdjünk

a

nyelvért

s

jutalom, az utókor ehsmerése.

a

nemzetiségért,

meglesz érte a

SZINNYEI FERENCZ

78

Az

egész költeményen nemes hév ömlik

de terjengössége

el,

sokat árt neki.

Ugyanezeket a gondolatokat fiúi

s

érzelmeket variálja a Haza-

aggódás czímü Szentjóbi Szabó Lászlóhoz Tudakozódik Szabó

ment, hallgat.

Itt

Mohács mezejét

holléte

után.

levél.

írt

Mohács vidékére

Mióta

ert

azután hazafi bánata vesz rajta ismét

mint

apostrofálja,

késbb

Kisfaludy

s

(«Hajh,

iszonyú térség, gyászos

temetje hazámnak

BATSÁNYI

A

JÁNOS' is

J

igen

A jöv

I.

is

itt

tér át,

me-

sötétnek

lát.

kétesnek

lát-

a jelenre

lyet

M U N K Á

!»).

viharos múltról

Munkálkodnak-e a

szik.

nemzet javán az ország

költk

?

tudósok,

hát a

nagyjai,

Mit mivel Virág,

Koppi, Verseghy, Második, megbóvitett kiadás.

A költeményt a meleg bensség

hangja

teszi

széppé, melylyel kedves

budAnn, KlBíLH

A

Kres-

Miért hallgatnak ?

kai ?

Univehsitái' Betüjive"

Szabójához

szól.

Tudjuk,

18 3 5.

hogy az 30.

ennek

inkriminált

»BATSANY1 JÁNOS POETAI MUNKAI* CZÍMLAPJA.

tndés, mely nak állásába

került. Aesthetikai

Barcsai Ábrahámhoz

meg,

ki

kell

költi.

Boszús Bacsányi-

nem

rövid levélben

ill

rész

kimaradt.

Orczyról emlékezik

«néki atyja helyett édes atyja vala» s az akkori politikai

forrongást

közé

írt

része

szempontból csak használt a köl-

teménynek, hogy ez a hosszas, oda

A

volt

is érinti.

A

többihez képest gyenge.

sorolnunk a Tartóztatást

Baróti Szabóhoz

is,

A

költi levelek

nem

habár költinek épen

van intézve a Rájnissal való polémia

alkalmával s czélja Rájnis sértegetése. Ez a gondolatmenete

:

Ne

BACSANYI JÁNOS neki, hisz csak azt akarja.

felelj

szóba

állsz vele

veszem

Engem

(i.).

Ne

is

79

alázd

gyaláz,

meg magad

de én

ingerel,

hogy

azzal,

sem

fel

Mit nyernél vele, ha semmivé tennéd? Mit nyert

(ii.).

Apolló Marsyas lenyúzott brével (m.)? tér eszére, rajzold

hogy megundorodjék magától

képét,

le

Mindent eltrni gyáva

és

De ha semmikép nem

illetlen

(ív.).

dolog, a rágalmakért boszút

kell állani (v.).

hogy

Látjuk,

a

vége

durva, polemikus hangon

Még egy

Virághoz

ellentmond

az

Az

elejének.

egész

jambuszokba szedett próza.

írt

intézett

levele

a Biisongás,

van,

mely

Ezek közül az els a legszebb,

szintén 5 kis részre oszlik.

leg-

tömörebb, leghangulatosabb.

Hogy

ez «élénken

mint Bérczy

jére,

Ábrahám «A

Jen

állítja,

nem

Petfi szeptember végéntalálom.^

Inkább Barcsai

télnek közelgetése» czímú költeményére

sz

mely az

tet,

emlékeztetne»

átmenetét a télbe éppen így hozza kapcsolatba

a múlandó ifjúsággal, persze terjengsen. Bacsányi kal kifejezbb

sora sok-

2.

pontban

Orczy István emlékezetének szen-

a negyedikben jó szándékainak

s az utolsóban

8.

A

mint Barcsai 8 strófája.

és szebb,

a halálról szól, a harmadikat teli;

emlékez-

'

keseren jövendöli

irigy üldözését panaszolja

Ezt a mély keser-

halálát.

ségrl és életúntságról tanúskodó költeményt kassai üldöztetése korában

írhatta.

A

halál gondolata

ersen

Ezeken kívül van még ebbl a korból melyek közül

A

kis szerelmi

Isten

els

költeményérl

B.

J

A

vitézek 5írfordítása.

kell

periódusba tartoznak.

szólanom,

Az els

hadakozásokra czím, melyben arról elmélkedik, az

embert

békességre

teremtette

öldöklésben keresi dicsségét. 2

magyar

epigrammának alkalmazott

politikai

melyek szintén ebbe az

hogy

epigrammája,

költeményét már az életrajzból ismerjük.

Végül még három

Az Európai

eg^^-két

martinyesti ütközetben elesett

kövére{\']^)2íZ ismert görög

Két

foglalkoztatja.

J. Bacsányi János. 31. 1. Bessenjei György Társasága. 1777.

28.

1.

s

az mégis

az

^

8o

;;

:

SZINNYEI FERENCZ

Messze felülmúlja

még

politikai,

lehet

a

következ kett, mely már egészen

pedig forradalmi.

tnk, habár, mint

nem mas

ezt

Bacsányi els forradalmi kölláttuk,

a

szó teljes

forradalmárnak neveznünk.

E

két

életrajzából

fellobbanása a társadalommal elégedetlen

hamar

a mely azonban

értelmében

költemény

hatal-

érzelem tüzének,

beletör-

kialszik, elfojtva a józanság, a

dés hamujától.

A

hbéri államrendszert leromboló

a Bastillet és a s a

czím költeményében

Francziaországi változásokra (1789)

midn

szabadság felkel napját üdvözli,

franczia népet

a nemzeteket s a

zsarnokokat figyelmezteti a párisi eseményekre «Nemzetek, országok

!

kik rút kelepczében

Nyögtök a rabságnak kínos kötelében

S gyászos koporsóba dönt vas igátok Nyakatokról eddig le nem rázhattátok Ti

is,

kiknek vérét a természet

Hív jobbágyitoknak Jertek

!

s

kéri,

felszentelt hóhéri.

hogy sorsotok elre nézzétek,

Vigyázó szemetek Parisra vessétek Rendkívüli tömörség és

er

sorából forradalmi láng csap el,

nyilatkozik az egészben,

minden

vérét jósló

kér

tünk többet,

tartotta

A

rút

:

rabság

kelepcze,

a felszentelt hóhérok

iga,

természet s a két utolsó sorban a forradalom vészt-

sötétsége.

rendekre

vas

minden

kifejezés éles és súlyos,

minden szó mintha kalapácsütés volna kínos kötele, gyászos koporsó,

!»

—

még

«Ily

nem

fenyeget hangot

mondja Arany László ^ véresebb szavakkal

—

nem

míg Petfi a pozsonyi riadt. »

Bacsányi legjobb versének.

másik,

párja ennek.

a legújabb

Czíme

:

A

költésze-

hallott

Kazinczy

ezt

»

idkig ismeretlen^ költemény méltó

látó,

tartalma

még

világosabb, s hangja

nem kevésbbé ers. 4

A

magy.

politikai

költészetrl.

Bp.

Szemle. 1874. 7. kiad. 88—131. 1. 5 Kazinczy Lev. Kisfaludy K.-al és körével. I02.

1.

...

6

Az

Irodtört,

folyamában

Közlemények

közöltem

1898. év-

Bacsányiról

szóló

tanulmányomban, melynek a jelenlegi dolgozott és bvített kiadása.

át-

;/

-<^1^^

BACSÁNYI »LÁTÓ« (Eredeti kézirata az

CZ.

KÖLTEMÉNYE.

Akadémia köny\tárában.)

<m,'i,^C^

'S>~^

í^

^J^^^^^-^' Z^'^-^^'^-- '-^^^^^>

BACSÁNYI JÁNOS

Míg elbbi versében csak

s lelkesedve üdvözli

szabadon ujjong

A

a világ megváltóját.

a franczia nemzetet, mint

forradalom heve elragadja, a szabadság,

egyenlség, igazság, erkölcs nagy eszméi betöltik fenyegetéssel fordul a zsarnokok ellen.

ez kissé

már

czéloz és figyelmeztet, ebben

Amaz

s

lelkét

vad

a verse tömörebb,

van nyújtva, de több benne az eszmei tartalom.

el

Hatalmas forradalmi szónoklatként hat az emberre ez a

költe-

röpte s a

mény, melyet az érzelem heve, a gondolatok szabad dikczió ereje Bacsányi legjobb verseinek sorába emel.

Bacsányi az állaniszolgálatból elbocsáttatván, magánhivatalt keresett és talált és

Gr. Forgách Miklós,

is.

gondolkodásáról ismert

felvilágosult

1790-ben nyilt levelet

A

fogadta

intézett,'

nagy mveltség

a

nyitrai

maga

fispán,

kihez

mellé titkárnak.''

rokonszenves fúr mellett bizonyára boldog napokat

de csakhamar innen

A

is

távoznia

kellett.

megkezddött a

Martinovics-összeesküvést fölfedezték s

A

vizsgálat.

már

látott,

elfogottak vallomásai

mind több

kevertek a fbenjáró ügybe s az elfogatások

és több

srn

embert

követték

egymást. Bacsányi neve szintén szerepelt a terhel vallomásokban.

Hajnóczy

Martinovics pedig

Ez elég

A

Bacsányi

volt

a

hírrel

érkezett

titkos társaság

elfogatására.

egyik igazgatója.^

Kazinczy

gróf

a

fherczeg

elküldötte

nádornál».

I

M. Museum.

-

Hajnóczy

is

11.

159.

volt

.

Fraknói. Martinovics. 99.

Magyar

hogy Bacsányit

Bécsbl,

hogy bnösnek

gróf kérdésére,

ekkor

hogy a

azt,

'

volt vele,

elbeszélése

«éppen Forgách nyitrai jószágán idzött, mikor a grófné

szerint,

azzal

hogy ismeretségben

azt vallotta róla,

Budára 3

1.

1.

Tört. Eletr. 1904.

titkára.

.

.

magát,

nemmel

hogy jelentkezzék

Budára,

Bacsányi

Forgách

érzi-e

kerestetik.

4

ér

és

jelenti

felelt,

Sándor magát,

...

Fraknói. Martinovics összeesk. 257.

U,

ott. 247.

1.

II

1.

SZINNYEI FERENCZ

82

hogy

esküszik, s azzal a

ártatlan, a palatínus örvend, följegyezteti szállását,

fogadással

ereszti

el,

hogy nem

féljen az elfogatástól, ez szállására

órakor (1794 szeptember

Öt

is

a

az

zott

megyén, leveleket elfogják

ii-ikén)^

baja,

és tizenkét

ír

Bécsbe

és

ne

viszik.^

gróf Saurau Ferencz elnöklete alatt álló vizsgáló

bizottság hallgatta

ismerkedett

semmi

lesz

meg

utczán

ki.

Vallomásából kiderült, hogy június elején

Martinovicscsal, és

lakásán,

többször találko-

kivel aztán

de bizalmatlan és tartózkodó volt

mert tudta, hogy némelyek veszélyes egyénnek, mások

iránta,

kémnek

titkos

Ezt Mar-

tartják.

tinovicsnak szemébe mondta, ki

néven

rossz

is

tle

vette

ezt

gyanakodást. Érdekldvén a kos társaságok

szabályokat

s

melyeket

le

a

a

felvételi

jeleket,

titkos

is

írt

tit-

Martino-

iránt,

vele

közlötte

vics

a

magának,

hogy végére járjon a dolognak, de senkivel sem közölt semmit a 31.

igazgatói O O

MARTINOVICS ARCZKÉPE.

tisztet

is

Vallomásában

neki.

emelte,

Martinovics

hallottakból.

az

felajánlotta

végül

hogy Magyarországban forradalmat senki sem

ki-

óhajt,

de igen sokan kívánják az alkotmány reformját.^

A

bizottság

fölterjesztésében

kimondta Bacsányiról, hogy

Martinovics terveirl tudomása volt s fel,

mégsem

jelentette azokat

továbbá, hogy forradalmi szellem munkái vannak és vallo-

másaiban túlzó nézeteket hangoztatott; ezért a legveszedelmesebb emberek közé tartozik.^

A

foglyokat ezután Budára szállították (november 22-ikén és

24-én), hol a nádori

testrség volt laktanyájában helyezték

J

Fraknói, Martinovics. a8a,

6

Szirmay,

7

A

1^

magy. jakobinusok, Fraknói, Martinovics. 282—284.

102, !•

U

8

Fraknói. Martinovics. 288.

9

U.

ott.

305.

1.

el

1.

ket.'

83

B ÁCSÁN YI JÁNOS

Az Ügy

József volt, a

ügyész

kir.

a rosszakaratú

mentette

pedig nyéki Németh János, ez

A

mert csak

kir.

maga Martinovics

mi

végre

forradalmi

verseit

tábla

(tehát

nem

a saját vallomásai alapján pedig

tanú) vallott rá,

A

tisztét

és jellemtelen ember, viselte.'"

Bacsányit,

elítélni.

melynek elnöke Ürményi

a királyi tábla elé került,

egy

lehetett

már

azokért

illeti,

föl-

kiállotta a büntetést."

A

fölment

oly

ítélet

falára ezt a verset írta

örömmel

:

«Szép a hazáért trni, Lánczot,

hogy börtöne

töltötte el,

s halált

viselni rab-

szenvedni dics dolog,

A

mely halandó él s vesz érte, Nemzeteket nemesít nevével.»i2

Öröme

korai

mert a hétszemélyes

volt,

elnöklete alatt) megváltoztatta

nem

tartotta

volt s

nem

ták

kir.

tábla

ménynek

'5

s védíratában

nádor

Bacsányit

«kárhozatos elveket»

bécsi bizottság véleményét fogad-

hogy a

Látjuk,

tekintették,

«proterve»

s

ítéletét

Kazinczy szerint a föntebbi verset

el.

(a

bntelennek, mert Martinovics terveirl tudomása

tett feljelentést

hangoztatott.

a

tábla

valamint

azt

is,

is

súlyosbító körül-

hogy a

kir.

ügyészszel

bánt.'"^

Mindezekért az

egy évi börtönre

ítélet

kihirdetésétl (június i-jén) számítandó

ítélték,'*

tehát

nem

számították be neki a több

mint kilencz hónapi vizsgálati fogságát.

A

lehets

társaloghattak egymással,

volt,

s írással, olvasással is foglalkozhattak.

közös csapás bizonyára a két 10

Kazinczy

«vérszomjas

Bacsányi fogságát nagy-

'I

Szirmay.

ellenfelet

1

A magyar jakobinusok. 103.

1.

5

st

Fraknói. 367.

12 Fraknói. Martinovics. 358.

1.

— A

megvan Németh János

13 Fraknói. Martinovics. 366.

1.

van húzva Figyel. 1875.

át

is.

1.

1.

ványa, mely B. fejére

(Kaz. följegyzése.)

Kazinczyé

kibékítette némileg

14 Szirmay. 103.

Caraffának»

nevezi.

fogadhattak

látogatókat

ban enyhítette Verseghy, Szentjóbi társasága,

A

Helyzetük meg-

27 ehtélt egyelre Budán maradt fogva.

és 44.

N.

Múzeumban

eredeti is halált

fölé

z

fogalmazkér.

Neve

Pálé

írva.

1.

Il'

SZINNYEI FERENCZ

84

Augusztus

egymással. Szentjóbit,

Verseghyt

szállították."'

A

elején s

«felhkig

küldi sóhajait az ég

társukat

ér

felé

:

Bacsányit,

Kufstein

várába

volt börtönük,

De

mit ér ez

A 'VÉRTANUK FÁJA»

durva fogház rejtekibl» szomorúan

s a

holddal

madárral beszél elhagyatottságában, »6 Fraknói. 416.

foglyok

kilátás nyílt a szép tiroli tájra.

3a.

A

még négy

a

magas hegyi vár kerek tornya

honnan gyönyör

a rabnak ?

elváltak

és az ablakára szálló kis s a

beteg Szentjóbi nyö-

BACSÁNYI JÁNOS az

gését hallgatja

hamar

csendiében.

éjtszaka

kiszabadította

börtönébl

Barátjának ez a korai halála Lelki hánykodásairól
nem

múlt

el

ez az

ményekbl

A nem •7

írt.

szegény Szentjóbit

a halál. (1795 október lo-ikén.) fogol}' lelkét.

néhány költeménye tanúskodik, az szebbeket

sem

azeltt,

ú. n.

sem

VERSEGHY FERENCZ ARCZK£PE.

Hogyan, mennyi nélkülözés és szenvedés közt

egy esztend, nem tudjuk, csak ezekbl a

költe-

sejthetjük.

(fkufsteini elegiák»,''' is

A

mélyen érinthette a

melyeknél

elegiákyi,

33.

azután

is

8=;

noha egy kivételével tulajdonképen

határozottan elégiák,

Beöthy Zsolt elnevezése.

hangjuknál fogva méltán nevezhe-

SZINNYEI FERENCZ

86

Ezekben már a német lyra

tök így.

énekek hatását

is

A Tndés panaszai a

Ányos

ismert

(Egy boldogtalannak

elégiájára

Mindkett a holdat

halavány holdnál) emlékeztet.

holdnak panaszkodik

apostrofálja, a

hajlik s az ossziani

felé

mutatja.

s a halálra,

mint megszabadu-

lásra gondol.'* Bacsányi költeménye

azonban hasonlíthatatlanul

A

mi Ányosnál tán érzelgs-

tnik

szebb, mert igazabbnak

ségnek

tetszik,

nál egészen

t.

i.

nem csoda

hozzá,

hogy

a

« csillagos

hogy

tehát,

A

Kszíve keservét)).

sínyld

rab

kölcsö-

álmatlan

ég dics fénynyel

magányában

éjsza-

mosolygó

mintegy társul szegdik s várja megjelenését)),

«óhajtja

a megjelent

és köszönti»

«áldja

az Bacsányi-

a helyzet mélységet

Itt

börtönben

végtelen

ki

való panaszkodás,

A

meg

világítja

asszonya)),

a holdnak

másként hat ránk.

nöz az érzelemnek. káját

fel.

s

neki

panaszolja

el

szabad természet nyugalmának ellentéte a

börtön nyugalmával megragadó kifejezést nyer e költeményben,

mely

emelkedettségével

Az

«a felhkig

éj

hold, a

ér

hangulatosságával

rendkívüli

s

durva

fogház)),

börtön csendje s a bujdosó

a börtön ablakán éji

szél

képzetei

hat.

besüt mind a

hangulat egységét szolgálják. Tökéletes elégia, melynek hatását

A

a fenséges komolyságú klasszikus forma csak növeli.

kezdete

és befejezése különösen szép.

A

rab és madár

bikus sorai

nem

költemény. Egyenetlen jam-

rapsodikus

korlátozzák tartalmát, mely szabadon csapong,

mintegy a megénekelt «ékes szavú, szép tétova

röptét

dalán,

mely

követve.

A

felvidítja, lelke

fogoly követi

tollú,

drága

kis

tekintetével,

madáD)

elmereng

vele repül ki a szabadba és a szabad-

ságról álmodik.

A

kis

madár röpködéséhez,

újuló dalolásához

új

fzve csapongó

meg

új

változatossággal követik egy-

mást a természeti képek, a hangulatok és

még

igazabb,

még emberibb

i8 Dajka Gábor Kesergése ményével és így B.-éval is.

is

helyzetéhez, meg-meg-

talán,

reflexiók.

mint a másik.

megegyezik az

érintett

E

költemény

Abban csak

pontokban Ányos költe-

BACSÁNYI JÁNOS

87

a bánat komor fönsége uralkodik, ebben a kis madár dalával a

kedvesség hangja

báj és

is

Maga

megszólal.

szetes és igaz s éppen azért

megkapó

:

a tárgy

az ellentét a

is

termé-

szabadság

után vágyódó rab s a szabad kis madár között,

A

szenved rapsodikus hymnus istenhez a «De profundis»

hangján kezdve s magas ódái szárnyalással folytatva.

34. SILVIO

Az

isteni

kegyelem könyet fakaszt szívébl: «irgalom

czája a ksziklából

emelkedik

b

vizet ver»,

«a halhatatlanok

szer fenségének

dics

hangján dicsíti

felhívja dicsítésre, igazán kal.

PEIXICO ARCZKEPE.

lelke kirepül fogságából,

hajiékihoz » istent

és

pálfel-

s a zsoltár egy-

a

hatalmas költi ervel

természetet

zeng

is

szavak-

Utolsó része: elmélkedése saját és a természet érdemtelen-

ségérl

isten dicsítésére, csak

hez képest, különben

gyönyör

hangra nézve slyedés az elbbibefejezése

az egésznek,

mely a

SZINNYEI FERENCZ

88

hymnikus költemények

remekeinek

A

mélyen megható a Gyötrdés. kedves barátja, Szentjóbi

elég,

Éjjel hallja,

vagy

hallani

rei nem bocsátják hozzá.

maga

is

ott

vitték

így

ki

sínyldik

vele

együtt.

jószív börtönr, meg-

börtönének

ajtaját.

A

költ

költtársa sírjára (Egy szerencsétlen

Pellico jut eszünkbe, kinek barátját

ifjú sírjánál). Silvio

nem

szerencsétlensége

halál, ez a

hallgatja sóhajait és megnyitja barátja

koszorúja egy kis vers,

Egyszerségével

nyögését, szíve vérzik miatta, de

véli

A

egyike.

mellle a börtönbl az idegen

éppen

temetjébe.

föld

Szentjóbi kedvesének panasza (Lina panasza) s a hozzá intézett

Vigasztalás zárja be a sorozatot.

Az utóbbinak

czímét viselhetné

egy eddig kiadatlan töredéke, mely szintén Szentjóbi kedveséhez intézett vigasztalás.'''

Ezeket a költeményeket sugallta neki a börtön. Mély szinte megindultságból fakadtak

lelki

nak, mint költnek

is

s azért

maradandók

és Bacsányi-

föntartják emlékezetét.

VI.

Fogságából kiszabadulván, jének eltelése

Ferencznek

elhagyám

proscribáltatván,

Bécsbe;

s

—

'

ide-

—

írja

üldözésektl,

hazánknak

egész

az

reménylvén, hogy

hetem azoknak

«Rabságom

Budára való visszahozattatásom után

s

Széchényi

gróf

Bécsbe ment.

így a

kik

nagy

országot,

elbb

annál oly

veszedelmemet.))

Arankának pedig még

Bécsben szeretne

állást kapni,

s

részébl ide

jövék

megmeneked-

megátalkodva keresik 1793-ban

írja,

hogy

mert nagyobb városokból, fkép

Bécsbl, tetemesebb szolgálatot tehetne hazájának.^ Ez igaz

is,

mert akkor Bécs a testrírók fellépése óta jóformán magyar irodalmi középpont; lap jelenik 19

Akad.

1

1796.

2

Toldy

meg

és

számos

író tartózkodik ott,

sok befolyásos magyar

fúr

kéziratt.

szeptember 27-ikén. N. Múzeum. Széchényi-levéltár. kiad. 255.

1.

több magyar és ftisztvisel

I

35- GR. SZECHE-NYI

Magyar

Tört. Életr. 1904.

FERENCZ ARCZKEPE.

^

SZINNYEI FERENCZ

9© lakik a császárvárosban.

Ez vonzhatta Bacsányit leginkább Bécsbe,

másrészt az a körülmény, hogy ott hamarább volt kilátása valami mint Magyarországon.'

állásra,

ember

Élnie kellett s szegény

hivatalokban.

hatott

a

Lázár

királyi

nem nagyon

válogat-

Kazinczy szerint eleinte gróf Somsich

udvarnok

pénzzel, lakással

lévén,

tanácsos

helytartósági

és

segítette

élelemmel^ (késbb állítólag megneheztelt

és

azután gróf Saurauhoz fordult s állást kért tle, hivatkozva

rá),

hogy

arra,

bécsi fogságakor

«nagy jutalmakkal

biztatgatták)).

ártatlanul szenvedett, annál több joga van tehát segítséget kérni.

Saurau pártfogása következtében «bankóhivatalnál»

a

45 krajczár

lo-ikén,

i8-ikán

I

forintra

(Bankal-Administration) napidíjjal,"

emelnek azzal a kikötéssel, hogy néha Semsey mellett

Ennyi

1803-ig,

dolgozik

20 krajczárra emelik

forint

1

Eleinte

igen

szeptember

1796

melyet azonban már szeptember

András kamarai tanácsos fizetésért

nyerte kis napidíjasi állását

^

Széchényi Ferencz grófhoz

írt

szolgálatokat.^

teljesítsen

mikor

(augusztus

i8-ikán)

napidíját."^

anyagi

szorult

is

helyzetben

volt.

Kitnik ez

levelébl, melyben nagyon panasz-

kodik nyomorúsága miatt. «Maholnap koldústáskára juthatok e

mostoha

földön))

—

elkeseredetten és segélyért

írja

grófhoz. Állítólag Müller János, a híres segítette

is

esedezik a

történetíró és politikus

egy ódájáért (Ode ad inclytos SS.

OO.

et

regni

Hungáriáé), 15 forint havidíjat adományozván neki.'° lo

Kantz föltevése, hogy B. azért jött mert már fogsága eltt ismerte Baumberg Gabrielát, nem valószín. El-

írta s

szr

mondhassa.

J

Bécsbe,

nincs

másodszor még abban bizonyos,

hogy szerette

Bécsbe.

jött

hogy

bebizonyítva,

A

sem

esetben

az s

ismerte,

az ö kedvéért

Kantz-féle életrajz.

Akad.

Kazinczy Lev. v. köt. 94. 1. Szirmay. 103. 1. Levél gr. Széchényi Ferenczhez.

4 5

6 •

Kinevezési okiratok. Akad.

7

8

—9

ratt.

Kinevezési

bajos

okiratok.

Kéziratt.

Akad. Kéz-

megengedte

(levél

B.-nak,

Kis Jánoshoz,

bízhatónak,

sem

a

dologban,

állítását

nem

szemben egészen meg-

más adatunk pedig

nyelvbl B. több

vetve,

hogy magáénak

Mi igaz ebben eldönteni. Kazinczy

tekinthetjük B.-val

A

Kézirattár.

Kazinczy szerint

1807 július 19-ikén) ezt az ódát gr. Somsich

erre nincs.

latin verseivel

lehet eldönteni,

mert

össze-

feltn

különbséget nem lehet találni köztük. Megjegyzend, hogy az óda névtelenül jelent meg.

BACSANYI JÁNOS

Kazinczynak azt az tagjává tévé magát üzi a

maga

hatjuk.

.

.

állítását, .

hogy Bacsányi «a

titkos polizei

s a levelek feltördelése departementjánál

szolgalatját)),"

mende-mondánál egyébnek nem

tart-

Kazinczy ezt «egy emberséges embertöl» hallotta

mint Bacsányiról szóló rossz

36.

pénznek vette

ML^^^.

hírt,

-.^

Még akkor

is

s

ARCZKEPE.

állítást,

csak annak a bizonyos «emberséges

alapszik ?

'^

természetesen, mindjárt kész-

s iparkodott minél szélesebb

Vájjon elfogadhatjuk-e ezt az s

91

körben

terjeszteni.''

mely egyedül Kazinczyé

embemek» mende-mondáján

kételkedve kellene fogadnunk, ha Kazinczy

mint a legelfogulatlanabb ember volna ismeretes, pedig tudjuk.

' I

Szirmay. 103.

12 Szirmay. 103.

1. 1.

1 3

553.

L. több levelét. (Kazinczy Lev. rv. köt. 1.;

vn. köt. 305.

1.;

v. köt. 94.

1.

stb.)

SZINNYEI FERENCZ

92

hogy Kazinczy minden inkább,

csak

bíró

nem,

alapja

teszi

elfogulatlan

különösen Bacsányival szemben.

De

az

ezt

hanem Bacsányi

kétségessé,

Bacsányiról,

és

a

szemben

kivel

nemcsak igen

állítást

jelleme és a közvélemény

egyeneslelk, mindenkor

nyílt,

szinte

lábbal

jellemét

bizonytalan

Bacsányiról

minden-

és

hogy

feltehetjük-e,

elveit

önmagát?

megtagadja

egyszerre

tiporva,

is.

Bizonyára nem.

S

feltehetjük-e,

nagyszámú

nem

hogy

fordultak volna

séget üz ?

nem

társadalom

a

ítélte

látunk? Elete végéig faludy Sándor ódát

ír

el

s

hogy milyen mester-

tle, ha megtudják,

el

Bizonyára elfordultak volna tle

''^

volna

(magyarországiak és bécsiek egyaránt)

író barátai

környezi,

tisztelet

hozzá'

barátai

nem

mit Kis-

szeretik,

adja becslésének. Azt hiszem, méltóbb czáfolata

annak a szóbeszédnek, mint

helyett

a közvélemény számos

s

^

e

s

tanújelét

lehetne

is

ez.

Annyi bizonyos, hogy Bacsányi

szenvedett üldözés és

a

megpróbáltatás után igen óvatos.

Kazinczynak i8oi-ben hozzá

írt

levelét bemutatta gróf Saurau-

mikor Kazinczy 1803-ban meglátogatta,

nak,'*

s

mivel

t

figyelemmel kisérik,

Kazinczyhoz

írt

miért?

de

árnyékát

ritkán

írjanak

tapasztalásból

is

kell

ne igen jöjjön többet

levelében (1802 június

hogy csak nagy

«Az egek

még

hogy

tudom,

hozzá, '^

pedig azt

i6-ikán)

egymásnak,

hogy

kérte,

írja,

tudják,

árnyéknak

az

kerülnöm; noha egész életemben eme regulát

követtem: Nil conscire mihi, nulla pallescere culpa.»'^ Kazinczy mindezt rosszakaratúlag értelmezi, pedig

elmúltakon,

«csúszás-mászásnak»,

nagyon természetes, hogy Bacsányi, okulva az

gyanúnak még árnyékát

a

azért cselekedett így, az

bizonyára

barátai és ismersei.

is

akarta

el

kerülni s

már pedig Kazinczyval, kinek olyan

emberséges ember még hamarább megtudták volna bécsi és magvarországi »4 Pedig ha az

megtudhatta,

kegykeresésnek

is

1892.

Kisfaludy 11.

köt. 48.

Sándor

minden

jelenmunkái,

1.

16

Kazinczy Lev.

17

U. ott és Szirmay. 104.

18

Toldy

vii. köt. 305.

kiad. 262.

1.

1.

1.

I

BACSANYI JÁNOS

tékeny

nem

szerepe

volt

érintkezhetett

a

93

Martinovics-összeesküvésben,

gyakrabban

a

gyanúsításoknak és zaklatásoknak

nélkül, ki

valóban

hogy magát újabb

ne tegye.''

Bécsben ekkortájt igen sok magyar

író megfordult.

Többen

állandóan ott laktak, a magyarországiak pedig gyakran

37.

A «MAGYAR MINERVAt KÜLS

elláto-

CZUtLAPJA.

gattak hozzájuk s így Bacsányi ezentúl

is

állandó

összekötte-

Görög Demeternek, a Hadi és más nevezetes történetek, késbb Magyar Hírmondó szerkesztjének, lakása eg}ák ftalálkozó helye a magyar íróknak s az is rendes tésben maradt barátaival:

Kazinczy azért is neheztelt rá, mert egy bécsi vendéglben ignorálta, noha magyarul beszélt, s így észre kellett öt 19

öt

vennie

a

mellette elhaladó Bacsányinak.

Kazinczy Lev.

vi. köt. (200. 253.

1.)

SZINNYEI FERENCZ

94

dolog

hogy valamelyik

volt,

íróbarátjuk

más nevezetesebb alkalommal kedélyes lakomákat Ilyen

lakoma

volt az, melyet

vagy

látogatásakor

rendeztek.

annak örömére adtak, hogy Péteri

Takáts kieszközölte az engedélyt a Himfy-dalok nyomtatására.

A

lakomán többek közt Báróczy, Horányi, Révai, Szentgyörgyi,

Takáts, Decsi, gróf Teleky Sámuel és Bacsányi

Az

öreg Báróczyval igen jó viszonyban volt Bacsányi, ö

hogy arczképét rézbe metszesse

vette rá,

a kép

írta is

engednie

noha Báróczy

alá,

kellett

tiltakozott

dicsér verset

a

s

az

de végre

ellen,

Bacsányi erszakoskodásának.^'

Kisfaludyval való barátsága szintén ekkor

hogy

resztvettek.^*

is

lett

bensvé,

oly

csak halálukkal ért véget.

Csodálnunk

kell,

hogy

ilyen környezetben oly keveset

Hosszú bécsi tartózkodása

dolgozik.

meddnek

dushoz képest majdnem

a

és

termékeny kassai perió-

mondható.

1798-ban kiadja Ányos költeményeit bevezetéssel tekkel a ((Magyar Minerva»

ír

czím

és jegyze-

melynek

vállalatban,

létre-

hozását és szerkesztését Toldy s utána mások neki tulajdonítják.

Ez azonban tévedés.

A

Magyar Minerva megteremtje

Takáts József volt.|Ové az eszme, ö készítette s

el

mikor gróf Festetich többé nem segélyezte a

saját költségén folytatta. ^^

nyitotta meg, innen ered

A

és

két

részbl

egyszersmind késedelmezését

eljárásával ismertet meg. verseit javítsa

O

át,

Némelyek

mások pedig semmiféle

a verselés ellen hozta helyre,

2"

áll,

Péteri Takács

Kaz. Lev.

J.

ív.

270.

a

Budapest.

^»

els

költe-

kimenti. Ezután

javítást

hogyÁn3'os

sem

ajánlottak.

nagyobb vétségeit a nyelv és

mennyire az értelemnek cson-

22 Péteri T. v.

vala».

fej.

M. Minerva, i. Ányos Pál munkáji. Bécs. 1798. — Toldy k. 225 — 31. 1. 25

1.

az

Ányos

vagy egész rendeknek felbontása nélkül lehetséges

20 Takács. 1890. 43.

((a

is

azt kivánták tle,

az arany középúton járt s csak a

kítása,

vállalatot,

Toldy tévedése. Bacsányi bevezetése

részében elmondja Bacsányi, hogy gyjtötte össze s ezzel

a tervezetét,

Minervát Bacsányi Ányos-kiadása

az ((Ányos Pál élete» czímet viseli

ményeit

Péteri

!

BACSÁNYI JÁNOS

A ki

nem

mi felfogásunk szerint, természetesen

ma már nagyon megharagudnánk

középút sem és

a

95

helyes ez

a

arra a kiadóra,

például Petfinek egy rossz rímét jobbal cserélné

fel.

Egy ügyes hasonlat után, melyben a magyar nyelvet szz leányhoz hasonlítja s egy oldalvágást ad «nyelvünk alkalmatlan költi

pallérozóinak»,

lendülettel folytatja, a

ÁNYOS

múzsát apostrofálván.

Végül

ezeket a

vakat

adja

múzsa

a

M U N K Á

Azon hazafi társatok, ó magyarok a kinek énekeit tlem nincs már halljátok

ajkaira

«

:

P A

L'

sza-

I.

J

:

közöttetek

többé

Régen

s

még

.

.

.

virágzó

korában, elköltözött arra a hosszú

és

fé-

lelmes útra, a melyen tinéktek

kell

el

is

maholnap indulnotok;

amaz

ismeretlen mesz-

sze országra, a honnan

BE TSEE

még soha senki vissza nem térhetett. Oly tartományban van,

ÖZVEGY ALBERTI

ÍC H ATZNB-B

17

hol

BTJÍVEÍ*

8-

9

öt sem az emberi nyelv 38.

szidalmának

kony rete

ereje,

nem

'ÁNYOS MUNKÁJH-NAK CZÍMLAPJA.

kárté-

sem

az érdemetlenek becstelenségre

szolgáló dicsé-

De ha énekének megbájoló

hatalmával jóra

érdekelheti.

indíthat benneteket;

nek nehezen

ha szíveiteket arra

viselhet

s

néha

majd

bírhatja,

földig

kevesebb zúgolódással hordozzátok; emberi ségteket

nyilvábban ismérvén,

örömestebb

s

hogy az

lenyomó polgári

élet-

terheit

köteles-

teljesítsétek;

édes

SZINNYEI FERENCZ

96 hazátokat,

még

törvényes

még

éreznek,

higyjétek

:

a sírnak hideg

megilletdve lebeg

töknek dicsült árnyéka

Ez az

is

mennyei áldást

reátok,

kedves énekel-

is

hogy Bacsányi a numerosus

mestere volt a maga idejében.

Érdekes ez

is

és

életrajz

rövid

a

és elüt némileg a sablonos életrajzoktól,

Bacsányi már némi figyelmet

a mennyiben

1

körületek,

Ezután következik tulajdonképpen az jellemrajz.

nyugovó hamvai

is,

I»

idézet bizonysága annak,

költi prózának

szeressétek,

hogy boldogító örömöt

el,

gyomrában

még most is mosolygó szemekkel néz még most s

még jobban

fejedelmeteket

hívebben szolgáljátok

a

fordít

lélektani

még kevés nyomát találjuk életnem tagadhatunk meg tle bizonyos

motívumokra. Ennek ugyan mindazáltal

rajzában,

mvészi

törekvést.

Már ekkor

lomra.

késbb

Ányos költeményeihez

csipked megjegyzéseket

czélzásokat és

elfordult

a

törekvéseitl,

nyelvújítók

Ez az irányzat még jobban kitnik egy közölt Szana

(Töredék.) Tartalom

közé

akkori

az

itt-ott

iroda-

hogy

engesztelhetetlen haraggal támadjon ellenük.

mely szintén ebbl az

Hugó

jegyzeteiben

írt

tesz

idbl

s

Tamás Figyeljében. és

stílus

Polemikus

tartozik.

való

kézirati

^'^

Czíme

tekintetében

:

Beszéd. 1798.

legjobb munkái

B.

hangja aránylag

ellenére

czélzásai

töredékébl,

melyet Károly György

nyugodt és komoly.

Az Ányos

életrajzában

használt

szép magyar nyelv szebbítire,

Az egyiknek fogalma újít,

hasonlattal

újítóira.

sincs

áttér a

Kik ezek?

magyar

a

kezdve

stílusról,

de azért

mert éppen magyarnak született; a másik nem ismerve a

régi nyelvet s a nyelv szükségét, egyre-másra új szókat kohol;

a harmadik idegenességekben tetszeleg ; a negyedik a különöset keresi; az ötödik verset ellen vét,

noha

grammatikát

ír

ezt belátja

csinál

római formában

késbb

grammatikából

24 Irodalmi beszéd Bacsányitól. Figyel. czimen hagyatékában.

(Baróti) s

1875.

;

s a

mindent 3—4.

nyelv szelleme

a hatodik és hetedik

sz.

elítél,

A

a mi

kézirat

:

evvel

Beszéd. 1798.

BACSÁNYl JÁNOS

97

A

jobb elmék szomorúan

ellenkezik (Debreczeni grammatica).

mely végpusztulásra

a nyelv e rontását,

nézik

át

ne

igaz

Most a nyelvújítóknak egy Ezután tér

De

Ráday Gedeon mondása, hogy magyar könyv nem lesz, sok jó sem lesz».

essünk mégse kétségbe, «a míg sok rossz

vezet.

kis leczkéztetése következik.

beszédé-

nek

tulajdonképpeni

jára,

mely a komolyabb és

czél|

MAGYAR

jelesebb elmék buzdítása a

munkára. Sokan nem

tesz-

nek semmit, a kik legtöbbet

GRAMMATIKA.

tehetnének, pedig minél több

valaki,

annál többel tarto-

hazájának.

zik

szónoki modorba

csap

maga

vetéseket,

tesz

ellen-

melyeket

meg-

«Szép

czáfol.

*

1 >

(•

KÉSZÍTETT OESRECZESBÉNiT

azután

Itt

egészen át,

t L

gyjtött

kincset

szellemi

M

MAGTAR TARSÁSAC.

vagy

hírre,

névre, ill jutalomra vágysz?

—

Érdemeld meg! Annak

idejében önként fog jönni;

BiTSBZHlt

ha most nem, máskor, ké-

sbben, halálod után

Mi

!

A

MAGTÁR ilíSMONDÚ tRóiSAK KÖtTStÉV^U ALSÉSTÍ BCTÍiviI..

hasznod benne, ha egyszer meghaltál?

Ha

ezt

zed, nincs

beszédem

Nem vagy

méltó s

juthatsz soha

veled.

nem

is

9

39.

S-

A DEBRECZENI GRAMMATIKA CZIMLAPJA.

is

dicsségre, ha dicséretre vársz. »

jutalom a szívben van.

ügye

\1

kérde-

Más dolgod van ?

Jó,

A

a legfontosabb dolgok egyike, hátha a többi ennél kisebb ?

Hiába fáradoznál ? Ne hidd, valamint a természetben semmi, csak átalakul, úgy az erkölcsi

Az

legnagyobb

de a haza nyelvének

akadályoktól Magyar

nem szabad

Tört. Életr. 1904.

el

nem

vész

világban sem veszhet

visszarettenni,

még

attól ^3

el.

sem,

:

SZINNYEI FERENCZ

98

hogy a nemes buzgalomért

De hány

hálátlansággal,

embert csodálunk ma,

jeles

sok példát hoz

a

fel

kit

üldözéssel

fizetnek.

kora üldözött? Erre

Beszédének ez a része

világtörténetbl.

nem

különösen szép és lendületes, kár, hogy heve egy oda

Végül ismét buzdít

hosszas kitérésre ragadja. be:

fejezi

«Ha minekeltte pályánkat végigfuthatnék

munkálkodásunk tárgyát elérhetnk, csakugyan

meg

emlékezzünk

ama jobb

kel

s

is

menjünk nyugodt

ítélnek cselekedeteinkrl

óra, a melyet,

hazafiúi

s

kellene esnünk

el

halandók lévén,

!

lélek-

Üssön akármikor

nem

el

:

számot kérnek

világba, hol, a mint hitünk tartja,

ugyan, de igazán

ama nagy

Sokrates poharáról,

ill

beszédét így

s

kerülhetünk

ha híven eljártunk hivatalunkban, eleget éltünk !»

néhány

Láthatni e rövid ismertetésbl s

milyen

nemes

sikerült,

tartalmú,

kerek kis

melyet természetesen sehol sem mondott

formájában

írt

értekezés az egész.

el

m

idézetbl,

hogy

ez a «beszéd»,

Bacsányi

;

szónoklat

*'

Van néhány latin verse is ebbl az idbl. Az egyik a már Ode ad inclytos SS. et OO.^^ regni Hungáriáé, mel}'

említett

:

fegyverre szólítja a magyarokat

s a

Mária Terézia

alatti

nemes

önfeláldozást magasztalja és Ferenczet dicsíti. Névtelenül jelent

A

meg.

hagyatékában lev példányon

igazítja ki a czímet s ezt írja alá:

jelent

meg Mantua czím

verse,

Ode ad Hungarosv^.

«M. Novemb.

1799-ben

1796.))

melyet akkor

mikor az

írt,

osztrákok Mantuát visszafoglalták a francziáktól.

A

ban lev példányon javításokat

distichont

s

három

Múzeum levéltárában van még egy Woltmannum czím verse s néhány epigramma

hozzá.

Ad

Müller

Ad

tett

A Nemzeti

hagyatéká-

(a jeles svájczi történetíróra),

Herder,

kézirata:

Ad Hungaros

manes Romanorum. Az utóbbi kett kiadatlan. Ezekrl nincs mit mondanom. Középszer latin alkalmi

melyek csak 25

avval

azt bizonyítják,

Károly Gy. Hugó idézett is

czikkében

el ezt

a beszédet Bacsányi.

Ennek a fölösleges menye természetesen 26

fejtegetésnek negatív,

Status et Ordines.

és

versek,

hogy Bacsányi ezen a nyelven

loglalkozik, hogy vájjon elmondta-e

és hol mondhatta

írt

kiadatlan

is

ered-

:

BACSÁNYI JÁNOS

— A

elég ügyesen versel.

alá

keszthelyi hajóra

még ebbl

alkalmi versét ismerjük

99

idbl

az

(1798)

czím

kis

Báróczi képe

s

apróságát {1798)

írt

Híven szolgálta a hazát; Fenn lészen érdeme,

Míg el nem hagyja szép szavát Árpád dics neme. Ossziánt

fordítgatta,

is

Különös, hogy bécsi tartózkodása

Talán hivataloskodása

tetben. jától

A és

meg munkakedvét?

ilj^en

szerep

medd

van.

irodalmi tekin-

nagyon, vagy a hazá-

foglalja el

való távollét s a vezérl

s bénítja

nyoma

de ennek kevés

elvesztése

Erre bajos a

kedvetleníti el

felelet.

milyen szegény Bacsányinak nyilvános élete szereplésben

eredményekben,

irodalmi

egy fenkölt lelk Ez a

n

n

éppen olyan gazdag magánélete

barátsága és szerelme

Baumberg

Baumberg

Gabriela,

és levéltár-igazgató (Hofsecretár

által.

Flórián, udvari titkár

und Hofkammer-Archivsdirector)

leánya.

Már

igen

tehetsége, mit a s

mondhatni

i^ú,

Baumberg-ház

mások befolyása mindinkább

gyermekkorában

fejlesztett.

írón, Gabrielának meghitt barátnéja, azt karcsú termet leány arczczal,

Kiemeli

lelkes

továbbá

volt,

kék

nem éppen

szemekkel,

rendkívül

Alkalmi költeményei

Pichler Karolina,

is.

írja róla,^^

a jeles

hogy finom,

szép, de rendkívül kifejez

kellemes

ízléses

költi

Alxinger, Blumauer

író barátai,

kedveltté tették felsbb körökben

kitnt

csengés hanggal.

öltözékeit,

melyek

akkor

megbeszélés és utánzás tárgyai voltak.

Bacsányi

nem els

szerelme,

éppen úgy mint Bacsányi.

ménye rzi ben, -7

s

maga

is

Els

is

csalódott

már

szerelmének emlékét több költe-

megemlékezik róla önéletrajzi töredéké-

mely szerint volt egy magasrangú udvarlója, K. Pichler. Die

Dichtei;'in

egyszer,

kit

szüli

Gábrielé Baumberg. Oesterr. Morgenblatt. 1840 július

25v 27. 13'

SZINNYEI FERENCZ

IC»

ö azonban mindjobban meggylöl. Ajándékait

szívesen látnak, is

udvarlónak,

Sedlniczky

másik fiatalemberrel, a

A mkedvel

Az

is

játszotta a fszerepet. Ennyit

udvarló neve mindenütt ki van vágva.

—

Pichler Karolina

tesz

is

meg

ennél

az

nem

egymással,

De

említést.

a

ifjúkori

de

tudjuk,

Bacsányi, mint arczképei mutatják,^^ valóban

iránt.

szép külsej

termet

?).

hogy a leány csakhamar heves szerelemre gyúladt

az bizonyos, férfi

kezdd

Ekkor ismerkedik meg egy

szerelme erösebb volt

iránti

magasrangú

betvel

S.

le,

A

igen udvarias, elmés és jó tánczos

ábrándnál. Mikor ismerkedtek

a szép

ír

rá.

ki itt-ott javítgatott is az önéletrajzon.

tette,

az udvarlásról

magyar költ

ki

eladásokon ö

árúi el az önéletrajz.

Talán Bacsányi

Errl

haragszik

nagynak, robustusnak

kit

neve volt (Saurau,

volt.

anyja

miért

a

visszautasítja,

De

járult.

nemes arczához szép nyúlánk

komoly,

férfi volt,

lelkébe bizonyára

még

szerelmesebb volt az

ábrándos költ leány. Bacsányi sokat járt bizonyosan

itt

a

ismerkedett

gerrel s Haydnnal, ^^

a

vendégszeret

meg

nagy zeneszerzvel, kirl

hogy «igen szeretetreméltó

jeles

Gabrieláját különösen

és az

Baumberg-házhoz

ember

tisztelte.

Az

elkészült.'" Gabrielát szintén lefestette

más

isw

le

is

festette

mvészek »,

t a

Füger.

öreg Baumberg igen szerette Bacsányit,

kinek, mint láttuk,

mondja,

Megismerkedett továbbá

festmény látására «seregesen mentek a bécsi

mikor

azt

társalkodásban

volt

Fügerrel, a belvederei galléria igazgatójával, ki s e

s

Blumauerrel, Ratschkyval, Alxin-

pártfogoltja volt, az a

nem úgy

felesége,

bizonyos magas-

rangú fiatalember. Gabriela azonban nem szenvedhette ezt az udvarlót, ki

sem

meglehets tolakodó

noha ö semmi reményt

nyújtott neki. Anyjával ezért sokszor heves jelenetei voltak,

mindennek ellenére 1801

április

í8 Legjobb

utána

volt,

készült

1835 eltt).

a

Füger

állhatatos

13-án

maradt

meghalt

festménye s az (költeményei

rézmetszet

s a

szegény költt

Gabriela

atyja.

29 B. levél-conceptusa. 3°

U.

ott.

szerette.

Halála

Akad.

eltt

Kéziratt.

BACSANYI JÁNOS

Bacsányira ruháját.

«Er

is

áldását

adja

dein

Freund

soll

s

lOI

hagyományozza

neki

öleiben,

ich

rechtschaffenen Mann», mondja leányának,

ne hamarkodják

el

40.

a

házasságot.

ihn

fekete

für

einen

de hozzáteszi, hogy

Gabriela ezt

nem

is

teszi,

BAUMBERG GABRIELA LEÁNYKORI ARCZKEPE,

noha néhány hó múlva (augusztus egészen támasz nélkül marad

A

halt

új

8-ikán) anyja

csekél)'^

is

meghal,

s

(826 forintnyi) örökségével.

szerelmesek sokkal ritkábban érintkeznek ezután, inkább

leveleznek egymással (németül és francziául).

Állhatatosságuk végre elnyerte jutalmát. 1804-ben (augusztus 30-ikán) Bacsányit eddigi szorgalma és

hasznavehetsége

tekin-

SZINNYEI FERENCZ

I02 tétbe

der

vételével

k. k.

udvari

fogalmazónak nevezik

Hofkammer, Finanz

fizetéssel,''

ki

(Hofconcipist

Kommerz-Hofstelle) 700 forint

u.

melyet 1807-ben 900,

majd

1000 forintra emelnek.

Most már szerény, de biztos jövedelme lévén, elvehette Gabrieláját. 1805 június lo-ikén keltek egybe. '^ Gabriela szép költeménynyel ünnepli

ezt

az

örömnapot.''

Barátot,

testvért,

tanítót és

G E BI C H TE geb.

Baumbcrff.

W

I

£ N.

Gedriickt btyJ.V^De^en. 1805. 41.

BACSÁNYINÉ KÖLTEMÉNYEINEK CZIMLAPJA.

szerett nyert férjében, úgymond, neki köszön mindent, ö

tette

igazán költivé.

Szerelmük mélysége és heve egyikük sem három évvel 5'

52 3 3

fiatal,

elfeledteti

velünk,

hogy Bacsányi 42 éves

ifjabb nála.

Kinevezési okirat. Akad. Kéziratt. Házassági szerzdés. U. ott. Die Glückliche. Gedichte. 146. ].

s

hogy már

Gabriela csak

I03

BACSÁNYI JÁNOS

még

Frigyükhöz sietnek szerencsét kivánni a jó barátok,

agg Baróti Szabó

is

megszólal s kedves levélben üdvözli ket.

Szeretne eljönni hozzájuk, úgymond, de öreg ö Gabrielára nézve

még

azért

ekkor rendezi sajtó alá

férje

az

is

verseit,

már

az utazáshoz.'*

nevezetes ez az év,

melyek egy barátjuk

mert F.

W.

Mayer hosszú bevezet tanulmányával jelennek meg (Gedichte von Gábrielé Batsányi geb. Baumberg). Bacsányi

h

és

szeret nejével nyugodtan és boldogan

él,

házasságuk gyermektelen ugyan, de ez egymás iránt való vonzal-

mukat nem

egymásnak élnek

s

ha oly sok

küls csapás meg nem zavarta volna nyugalmukat,

frigyüket a

csökkenti. Egészen

legboldogabbnak mondhatnánk.

Mieltt Bacsányi életének újabb forduló

pontjához

megemlítem, hogy Bécsbl néha Magyarországra

is

érnék,

ellátogatott,

így Debreczenben járt egyszer, 5' hol Csokonaival, máskor (1800

meg

Balaton-Füreden, hol Kis Jánossal ismerkedett meg.'^ Talán

ekkor

látta

utoljára

hazáját,

melj^tl a

sors

ezután végképen

elszakította.

VII.

1809-ben

seregek bevonulnak Bécsbe,

a franczia

ismét elhagyják a várost, Parisba. Ez az találgatásra

és

Bacsányi

is

velük

esemény Bacsányi életében a legtöbb nézeteltérésre

adott

alkalmat;

s

mikor

megy egyenesen föltevésre,

azért,

hogy az

eredményeket összefoglaljam és mérlegeljem, kénytelen vagyok én

is

tovább idzni ennél a pontnál.

E

különös és gyors távozás okát abban keresték, hogy

fordította le

Napóleonnak a magyarokhoz

intézett híres proklamá-

czióját s e miatt kellett menekülnie.

Ezt a 34 Fig3-el. 3 5

Kazinczy

hírt

xm.

köt. 395.

Kazinczy Lev.

terjesztette

1.

v. köt. 67.

1.

róla

leveleiben

s

Szirmay

36 Kazinczy Lev. v. köt. 60. 1. éS Kis János emlékezései. Olcsó könyvt. 283. 1.

SZINNYEI FERENCZ

I04

munkájához Kazinczy

tle vették

jegyzeteiben,'

írt

Bécsbl Márton Józseftl

pedig

a

át

történetírók.

nyert

értesülései

alapján állította ezt Bacsányiról.'

Ez

nézet

a

azonban

hitelét

idkig

legújabb

a

ersen megingatta Bayer Ferencz

Wertheimer Ede.' Az elbbi

tagadja,

mikor

magát,

fentartotta

különösen

s

hogy Bacsányi

fordította

volna a proklamácziót, az utóbbi pedig arra az eredményre

hogy nem

Jen

Károly

is,

ki

a

tartani

a régi nézethez csatlakozik

"*

Bacsányi fordította (érvelni

a

t

lehet határozottan

s

alig

hogy hasonlóképen Széchy

valószínnek

érvel),

Bayerral és Wertheimerrel

tartja,

Mellzvén

polemizál.'

négy értekezés érveinek és ellenérveinek összehasonlító

latát,

jut,

Bérczy

fordítónak.

bírá-

mely igen hosszadalmas volna, csak maguknak az érvek-

nek csoportosítására törekszem, melyeket az emhtett értekezésekbl, fleg Wertheimerébl (válogatva) merítettem,

magam

találtam

Fczélom

A

Bacsányi

hagyatékának

s

melyeket

átkutatása

közben.

a rövidség s az áttekinthet összeállítás.

tényállás Kazinczy szerint a

következ.

(s

bizonyosan

franczia sereg

akkor államtitkár,

bevonulásakor Marét, bassanoi berezeg, akarta fordíttatni

A

átjavíttatni)

a

le

proklamácziót.

Decsyt, a Kurír szerkesztjét, ajánlották neki, de Decsy, beteg-

ségére hivatkozva, Márton Józsefre

hasson

Márton

neki,

azonban

tolta

alattvalói

a

hogy

dolgot,

árt-

hségét emlegetve

szintén igen szabadkozott. Marét ekkor Bacsányi után tudakozódott, ki neki

Kufsteinban rabtársa

proklamácziót, (mit, azt

st

valamit

írt is

Kazinczy maga sem

volt.^

Bacsányi lefordította a

«Hungarus ad Hungaros» czímen

tudja),

és

a

Kazinczynak forrása Márton elbeszélése

Ennek a forrásnak nagyon meggyöngíti hogy mikor Decsy '

I.

föladta

Ezek az új Magy. Múzeumban 1851— 2.

Kazinczy Lev, VII. köt. 311., 382., 443. 1. Napóleon viszonya Magyarországhoz. Bp. Szemle 1883. xxxiv. kt. 161 — 169. 1. 3 'í.

volt,

mint említettük.

erejét az a

körülmény,

Mártont a proklamáczió

köt. is megjelentek. 2

császárt szidalmazta.

4

fordítása

Bacsányi János. Kaposvár,

é.

n.

Magyar költ idegen földön. Az Erd. Múzeum-Egylet kiadv. 1889. vi. köt. S

6

Marét 1795-ben osztrák államfogoh- volt,

;

BACSÁNYI JÁNOS miatt,

Márton a császárhoz

tényleg

dolgozott

véd

intézett

— —

munkájával nem voltak megelégedve, a

említi

czikke

7

proklamáczió fordítójaként

—

nem,

szerint

iratában bevallja,

kényszerségbl,

francziáknak

a

I05

de

hogy azok

hanem Bacsányit nem Wertheimer

legalább

pedig igen kényelmes

lett

eltnt Bacsányira hárítani a dolgot. Miért nem

volna a Bécsbl

állítja itt, s

miért

PnOCLAMATIO. Csáftári fiállásomon, Schönbrunnb::'^.

Punkósd hav. iS-dik napján, löo^

Magyarok! A,

AuTztnai

^z

Velem

kötött,

mar három

Csáfzár

,

megrzegvén

nem gondolván azon

's

a"

ízben, név fzerént pedig az

háború" végével, iránta mutattam

;

Békcsíéget

,

mellyel

nagy-lciküséggtl, mellyel

ISoSdiL efztendóbéJi

megiámadia hadi ntfpemet.

Vifzfxaveriem En az igazságtalan raeé'ámador: az Isien.

gyözedelmcketadgya teti,

a"

háládatlanokat

s

hiifzegöket

ki a'

megbün-

fzerentsésekke tette fegyvereimet elfoglaltam Auf/.iria' fóvé-

rossát, és

At

és

már

a'

Ti hati^aLfokonn

AuPitriai Csáízár. jiem pedig a

állok diadalmas seregeimmel.

Magyar

Király, üzeni

Nékem

had«t. Flarai Conslilutiótok fzerent, nem-is tselekedhette volna

ö ezt Isak

a'

T. megftgygyezéselek nelkol.

Orfzágotoknak mindég

Haza' oltalmára intézett egcfz fiiízlémája, és azok a' rcndelesck.amellyeket ehhez képest az utolsó Orfzsg gylésén a'

te<-

teiek,

clegge

fennlarla.sái 4a.

állítja

s

nyilván kimutallyák

hogy Ti

a"

békejscgnek.

kívántátok.

RÉSZLET AZ

Kazinczy hoz

írt

hallomásból tudta s

I.

NAPÓLEON PROKLAMÁCZIÓJÁBÓL.

Úgy látszik, ö is csak hírbölennek alapján nem mert Bacsányi ellen leveleiben ?

vádat emelni. Lehet különben, is

,

hogy Kazinczyhoz

írt

leveleiben

(melyek ismeretlenek) csak mint szó-beszédet említi s Kazinczy

veszi mindjárt készpénznek.

Lássuk most már a tényeket ellen és 7

s

érveket,

melyek Bacsányi

Bacsányi mellett bizonyítanak.

Adalékok a Magyar Kurír történelméhez. Századok.

Magyar Tört.

Életr. 19^4.

1897.

I4

SZINNYEI FERENCZ

I06

A

Ez menekü-

francziákkal elhagyja Bécset és Parisba megy.

A

lésnek látszik. 6-ikán

kelt

helytartótanács körözteti

köröz

levélben

franczia sereget követte Bacsányi, mindazáltal a

tassák

következ

A

:

köröz

el s

levélhez a

ránk nézve különösen érdekes személyleírás van

s

«B.

J.

ezeltt udvari fogalmazó, 48 éves,

Magyarországban (fuscae faciei)

született,

katholikus,

magas termet, sárgás-barna arczú

hosszú és szabályos orra, fekete szeme,

;

szürkül, ell levágott, hátul tekercsbe font haja van

magyar csizmát (cothurnos hungaricos cum

;

kissé

sarkantyús

calcaribus), sötétkék

magyar nadrágot, ugyanolyan szín kabátot kalapot

a

megyék nyomoz-

ha netalán Magyarországon lappangana, fogják

s

tegyenek azonnal jelentést az elfogatásról.

csatolva

az 1810 április

hogy valószínleg

mondja,

azt

s

is

(Kaputt)

kerek

és

hord rendesen, ünnepi vagy gála öltözetül (seu gála)

azonban fekete magyar ruhát és háromszögletes kalapot. Tekintete,

valamint viselkedésének módja büszke (superbus). Felesége,

született

Ezzel

Baumberg, Bécsben a

körözéssel

van.w**

különös ellentétben

áll,

hogy Odonell

pénzügyminiszter, mikor Bacsányi Parisból elbocsáttatását

kéri,

elismer szavakkal adja meg a fölmentést, felesége pedig 1810 július

188 forint 51

23-ikán

minden akadály nélkül veszi

krajczárnyi

fizetésbeli

hátralékát

fel.^

Parisban 2000 franknyi pensiót kap Napóleontól.

Ámde nem

tásáért kapta volna.

melyekben az az

hogy a proklamáczió

lehet bebizonyítani,

Az egykorú

ilyen pensiókról

franczia

szó

van,

bulletinek

nem

említik

Archives Nationales sem tud felvilágosítást

mondja

róla,

adni.'°

hogy évszázadok óta szokásban

volt

és

fordí-

lapok,

az övét;

Maga

azt

Franczia-

országban az idegen tudósok kitüntetése, melyet csak értelmetí*

Közli Kazinczy Gábor; Új M. Múzeum.

1851—2.

1.

köt.

438—53.

1.

Zemplén vm. történetéhez. 216. 9

és 1901.

Adalékok vi.

köt.

Meglehets

érthetetlen

körözvénye.

ezek után a

Ezeket

adatokat

az

él

Kont

Ignácz

hazánkfiának, szíves

kutatásai alapján közlöm. Fogadja e helyütt is

1.

Helytt.

'o

úrnak, Parisban

köszönetemet értük. Az «Archives Natiois birtokomban van.

nalesw nyilatkozata

BACSANYI JÁNOS

lenség és rosszakarat magyarázhat

XVIII. Lajos

nem

elnyerésére

E

beleértjük.

E

jóakaratára.'^

nyilatkozat daczára tán

nem

—

kissé

nagyon

maga

jár

is

jó

önérzetes

tévedünk, ha e jóakaratba a Marét

Fontos adat továbbá az

hogy

ellen,

a proklamáczió fordításáért kapta volna pensióját,

Metternich

mert

kitüntetés annál jobban esik neki,

volt szüksége hatalmas pártfogókra, csak a

nemes embereknek

is

melyet

jutott,

megersített a «legjóságosabb, legnemesebb és

is

legfinomabb módon»."

barátjáét

éve volt már

Másfél

félre.

mikor ez a kitüntetés osztályrészéül

Parisban,

és

107

az

hogy

is,

közbe Bacsányi brünni fogsága után

a

pensió újra folyóvá tételének ügyében.''

Mikor a szövetséges seregek bevonulnak Parisba, Bacsányi Mettemichnél akar jelentkezni, hogy közbenjárását kérje a császár jóindulatának megnyeréséhez. '+ Miért, ha ártatlan?

Ebben sem zatot.

Tudta

kell

jól,

éppen bntudatot látnunk, hanem elvigyá-

hogy

bebörtönöztetése s kiván-

kassai dolgai,

dorlása miatt gyanús embernek

tartják

s

ezzel

akarta elejét

venni a további zaklatásnak.

E

jó szándékának ellenére elfogják,

börtönbe

sokáig

vetik,

vallatják, vizsgálják.

Thun hogy

gróf'' ezek

Bacsányi

ártatlanságáról.'^

hatott

rá.

Maga

ellenében

Hammer-Purgstallhoz azt

prének ügyiratait átnézvén, meggyzdött S tényleg a vizsgálat semmit sem bizonyíta

mondja, hogy Bacsányinak a

császár azt

kivándorláson kívül semmit sem

Bacsányi beismer vallomást

tett

lehet

11

12

Levele nejéhez. 1816 augusztus 14— Akad. Kéziratt.

Levele nejéhez. 1815 február

állítása

Gabriela levele

1 5

Thun közremködött Bacsányi

elfoga-

tásában. 16

3-ikán.

Hammer-P. levele Bacsányi nejéhez

181 7 április i6-ikán. .\kad. Kéziratt.

ott.

15

ezt

Hogy az állítást, nem sem felel meg a felróni.'"

hogy Bacsányit Bécsbe hozták volna vasban.'^

15-ikén.

U.

bnül

volna,

tudom honnan vette Kazinczy. Az az valóságnak,

írja,

17 Gabriela levele 1817

1817 január i6-ikán.

Akad. Kéziratt. 14 Levele nejéhez 1815 augusztus U. ott.

U. 8-ikán.

január i6-ikán.

ott.

18 Szirmay. 106.

1.

14'

SZINNYEI FERENCZ

lo8

Maga Bacsányi mindig

legnagyobb határozottsággal

a

lannak mondja magát, a vádakat rágalmaknak bélyegzi emlegeti

ellenségeit,

huszonnégy év óta

masak

üldözit,

^°

zaklatásának

kik

úgymond,

üldözik folyton,

gyakran

s

Már

okozói. '^

ellenségei hatal-

és merészek, nekik pedig (magának és nejének) egyedüli

hogy van tehetségük,

hibájuk,

fog derülni, a ki úgy

nem mint k,

találni védjét)).

élt,

életük

tiszta

nincsenek hatalmas pártfogóik s ki

ártat-

az «a sírban

Nejének a császárhoz

""^

ban a «Gnade» szó mellé

de

jellemük,

és

gazdagok,^' de az igazság is

meg

folyamodványá-

intézett

«Gerechtigkeit

ezt jegyzi

fogja

!

I

nicht

!

Gnade, nicht Amnestie!»^'

Az

ártatlanságnak

ezt

keveset bizonyít.

Igaz,

hogy

nem

hangoztatását

«mer

egyszeren semmitmondónak, ^''^

ers

az

lehet

mely

állításnak» tartanunk,

leveleik,

melyekben ezek a

nyilat-

kozatok elfordulnak, a rendrség kezein mennek keresztül, de

éppen ez mutat

szerintem

Hiszen Bacsányi

jól tudta,

majd kérdre vonják getett ellenségekrl.

hogy igazságot tartalmaznak.

arra,

hogy ezek miatt az

s felvilágosítást

Ha nem

hogy

Valószinnek tarthatjuk ezek máczió

De

kérnek tle a sokat emle-

volna

lettek

vájjon írhatott volna-e úgy, a

ezek

az

után,

hogy nem

miért hagyta

egy

kijelenti,

udvari

el

akkor Bécset?

ki

távolítsa

Fogsága

nem minden

tanácsoshoz

maga

hogy

tanácsára,

«9

a prokla-

fordítója.

^

elbb

ellenségek,

írt?

Maga Metternichhez intézett véd iratában^ hogy egy t üldöz párt miatt ment el. Felesége ezt

miatt

állítások

alatt

azt el.

írt

siettette

mondta

neki,

^^t is

fölterjesztésében,^^ férje

elutazását

hogy ha

szereti

mondja,

megersíti

melyben

gróf Saurau férjét,

minél

Miért mondta ezt Saurau? Hafner (Bacsányi

feleségének

írt

majd-

Akad. Kéziratt. Széchy teszi id. tanulmányában. 25 — 26 Akad. Kéziratt. Tehát nem igaz

25

24 Mint

levelében.

ío Levelei nejéhez 1816 június 1—2. és

Kazinczy

július 30-ikán. 21

Levele nejéhez 1816

22

Levelei nejéhez 1816 február 8—10.

július ao-ikán.

állítása,

hogy feleségét

képnél hagyva, lódult

«a

fa-

el láb alól».

i

43.

HERCZEG METTERNICH KELEMEN ARCZKEPE.

SZINNYEI FERENCZ

IIO barátja) szerint s

Saurau

ez akart minden

fia

volt Gabriela kikosarazott

áron bosszút

Ekkor Saurau

rajtuk.

állani

sürgetése tán úgy volna magyarázható, hogy éppen

Az s

hogy Bacsányi nem

bizonyos,

nem

volt megelégedve.

szemmel

A

tartják.

lett

Más

versió

volna a vetélytárs.*^

jól érezhette

magát Bécsben

Maga mondja, hogy 24 év

óta üldözik,

Kassán megjelent költemények

gyanú

Bécsbl

a

való eltávozással akarta gyanússá tenni Bacsányit. szerint a hatalmas Sedlniczky unokaöcscse

udvarlója

ideje

óta

mint valami lavina,

tehát folyton zaklatják

s

mindig nagyobb

Makacs, erszakos, sokszor trhetetlen

lesz.

szerezhetett

jelleme szintén

mind kellemetlenebb Bacsányi

a

lett.

neki

iránta,

ellenségeket

helyzete

így

Marét talán jobb jövvel

bíztatta

s

hogy

Bécset ott hagyta,

alkalmat felhasználva,

az

s

Parisban próbáljon szerencsét.

Mindez természetesen csak

hogy közel

föltevés,

jár az igazsághoz, lehet,

újabb adatok meghazudtolják.

A

valószinség. Lehet,

és

hogy

felmerül

véletlenül

rendelkezésünkre

adatok

álló

hézagosak, egymásnak ellenmondók, ezért e kérdést véglegesen

id

eldöntenünk ez

szerint lehetetlen.

említeni,

hogy Vas Gereben

nevezet

váczi kanonokkal akarta

de ezt

— A

szerint

Érdekesnek tartom meg-

Napóleon valami Balogh

lefordíttatni a proklamácziót,

nem lehetett a dologra rábeszélni. (Dixi. 1864. 86. lap.) Magyar Szalonnak (1898) egy névtelen kis közleménybe: i.

(Ki fordította

magyarra

I.

Napóleon proklamáczióját ? 1085 — 7.

hasábon) «régi családi feljegyzések és naplók » részletesen leírja a fordítás történetét.

A

alapján

egészen

fordító Falussy Mihály

szatmármegyei nemes, az 1791 — 2-iki országgylésen távollevk követe s nagy nyelvtalentum. Bécsben egy Aplée

nev

mester ajánlotta Falussyt Davis tábornoknak

le

totta

a

proklamácziót.

személyesen Kaunitz-féle

27 Thaly.

is

Mikor Napóleon

beszélt Falussyval,

kis

Bacsányi

kastélyig kisért.

sírja

kit

Az

s

F.

is

nyelvfordí-

Schönbrunnban

volt,

egy ismerse egészen a illet

följegyzéseiben így

és emlékezete Linzben. Figyel. 1877.

iii.

köt. 248.

1.

BACSANYI JÁNOS

meg errl

emlékezik

most állandóan

:

«

III

A hatalmas és félelmetes

mulat Schoenbrunnban és naponként jelen

itt

van a Gárda Paradérozásánál ... be van egyebek eltt zárva tiszteknek szabad

ott

sétálni.

s

A

csak

schoenbrunni kert most sebes katonáknak és

a

Miskát ezért

kisértem, a ki onnan salvus conductussal

44.

I.

nokkal vizsgáltatta megdicsérte

a versiót

is,

természetes,

mely

nem

csak a kapuig

ment a vártákon

mondta

fölül fordítását, kik

érte.

is

F.-nak,

hogy

mind a két nyelvet

Mint érdekes adalékot említettem

hiteles

olyaértik

meg

ezt

bizonyítékokra való hivatkozás hiján,

megbízható.

Végül megemlítem még, hog}' Thallócz}- Lajos, kiváló ténetírónk,

át

NAPOLEOK.

a Tsászár eleibe... » Napóleon azt

s

franczia Tsászár

állítása szerint

Bacsányi

nem

fordította a

tör-

proklamá-

SZINNYEI FERENCZ

112 cziót,

hanem a

fordítást

A

átcorrigálta.

adatok

bécsi levéltári

feldolgozása kétségkívül teljes fényt fog deríteni Bacsányi életé-

nek eme homályos pontjára.

Bacsányi neje nélkül ment Parisba s ez természetes

egyelre maga se ságban van ^^

grófn)

s

tudta,

hogy

is,

meg. Bécsben Gabriela bizton-

él

nemeslelk pártfogói (Odonell grófn, Korokosova

társaságában van, így nyugodtan hagyhatja

ott.

Parisban megtelepedvén, nem. tudjuk milyen munkához Lehet,

abból

hogy

egy

volt

kis

pénze (felesége

küldött

is

látott.

utána) s

míg a pensiót meg nem kapta. Szórakozása a tudo-

élt,

mányos

hiszen

és költi

mködés

Ossziánján

volt,

pl.

is

itt

állandóan

dolgozott.^'

E

mellett

ismerse

társaságba

volt az

is

s

járt,

mint

maga mondja,

sok

akadémikusok, egyetemi tanárok és képviselk

Jó ismersei közül név szerint csak Blanchard-t, a derék könyvkereskedt ismerjük, ki Bacsányi elfogatása után között. 5°

könyvéit és

iratait

megrizte.

Neje egyes ügyeiket lebonyolítván Bécsben,

hogy

férje

megélhetése már biztosítva van

még

terhére, utána utazik Parisba,

Meauxba

megtudván,

s

nem

így

lesz

pedig a császár tudtával és

engedelmével.'' 1811 április 27-ikén érkezett együtt, ki

s

meg

Parisba férjével

eléje utazott.'^

Most már ismét együtt

él

a

szeret házaspár szerényen, de

boldogan. Jövedelmük az a 2000 franknyi kegydíj, mert Gabriela zalathnai

aranybánya-részvényei

jövedelmeznek,

keveset

st

nem is juthatnak e jövedelmükhöz. késbb Gabriela visszautazott Bécsbe. Nagyon

valószín, hogy ekkor

Három

évvel

2S L. levelezésüket. 29 Blanchard levele.

Akad. Kéziratt. U.

ott.

jo Lev. nejéhez 1816 január 15—18. Hagyatékában találtam egy képviseli beszédét Lehir-töl s a nyomtatványon ezt a

fölírást:

De

la

november.

19.

3'

part de

I'

auteur.

Paris, a

1814.

Gabriela levele

Würtemberg berezeg-

hez 181 1 márczius 22-ikén. 32 Gabriela levele 1811

május

i-én.

BACSÁNYINE. BAUMBERG GABRIELA.

BACSÁNYI JÁNOS bántotta

a

honvágya' és a maga és

II3 férje

jövjérl

gondoskodni. Férje beleegyezett elutazásába,

Kazinczy

sikerrel,

hogy Bacsányi

állítása,

örve

alatt parancsokkal)),

—

'+

franczia kegydíjat élvezett

s

Kazinczy elfogultsága tehet

bíztatta

küldözgetett

« titkon

híreket Bécsbe» s feleségét két ízben küldték

akart

is

nem

de

hozzá ((látogatás

teljesen valótlan állítás.

Bacsányi

kém volna? Ilyent csak S ha osztrák kém lett volna,

osztrák

föl.

úgy bántak volna-e vele az osztrákok, mint a hogy bántak? Felesége is csak egyszer utazott Parisba s ott maradt vájjon

három

többé aztán

évig,

nem

tért vissza.

1814 augusztus 15-ikén utazott

Badenben (Bécs állítása

mellett) használta a

ki

fürdt egészségének helyre-

ftirdköltségeinek

czéljából,''

császártól,

Gabriela Parisból. Gabriela

el

támogatását

további

Gabriela csalódott jövjüket illet fáradozása hiábavaló

kieszközölte a

kifizetését is

megigérte,

reményeiben,

s

mindazáltal

utazása

volt.'^

Bacsányit nagyon lehangolta nejének eltávozása.

hangulatban van,

(1814 november

nejének

írja

legjobban sikerülne neki

Osszián

bíztatja,

hogy legyen jókedv, de

oublier

quelque chose, c'est y

((Azor)) is búsul

úrnje

után.

Gabrielához hasonlít,

ki

E

folyton

mellett

viszonyok iránt

és

leveleiben

verseinek

megy:

Még

teljes

a

most

vigasztalja, (cvouloir

kutyájuk, a

utczán utána fut minden

aztán szomorúan jön

érdekldik

s neje

ez nehezen

penser.))

Az

Neje

fordítása.

Szomorú

8-ikán),

megint

magyar

kis

nnek,

vissza.'"

irodalmi

kiadását szeretné sajtó

alá rendezni.

Ekkortájban folyik a franczia állami nyugdíjak vizsgálata, mel}' után sokat teljesen megvontak, felére vagy harmadára száUítottak

Ez

le.

is

aggasztotta

Bacsányit,

de aggodalma alaptalan

mert az övét egészen meghagyták rias,

33

határozatot igen udva-

majdnem hizelg nyilatkozatok kíséretében adták

Bacsányi levele 181 4 október i8-ikán.

54 Szirmay. 106. 3 5

s ezt a

1.

Bacsányi levele 1814 október i8-ikán.

Magyar Tört.

Életr. 1904.

36

volt,

Bacsányi levele

tudtára.'*

1815 július aa-ikán.

Bacsányi levele 1814 október i8-ikán. 38 Levele nejéhez 1815 február 3-ikán. 37

'5

SZINNYEI FERENCZ

114

1815 márczius i-én Bellevillebe költözik

ki

kertre

s

nyíló

lakásában egészen boldognak érzi magát. Háromszobás lakásáért csak 150 frank évi bért

Anyagi viszonyai

fizet.

rendezettek

is

lehetnek, mert 300 frankot küld nejének. '^ Márczius 15-ikén írja

Gabrielának, hogy a politikai viszonyok zavarossága miatt

meddig maradhat

tudja,

aggódnia, hiszen ö

nem

Bellevilleben, egyébiránt neki nincs mit

a

író,

egész világgal békében

az

ki

avatkozik oly dolgokba, melyek

hogy az

Tudjuk,

dicsségének

csillaga.

át s július 14-ikén,

közt

Elbáról

tartoznak

él

s

rá.'^°

Napóleon

márczius

Waterloonál letnik

i8-án

Bacsányi a nagy eseményeket falun

éli

mikor a postai összeköttetés Paris és Bécs

megújul,

ismét

nem

visszatér

vonul be Parisba s június

20-ikán

nem

megnyugtató

siet

levelet

írni

nejének,

melyben

egyszersmind

tervet

közöl

is

egy Egyik

vele.

tisztvisel ismerse, ki nyuga-

lomba vonul, vidékre költözik 45. GR.

gazdaságot sze-

s házat és kis

WKBKA NÉVALÁÍRÁSA.

hogy

rez, felszólította,

kozzék hozzá. ki

a jövt,

rielát,

O

ezt

nagyon

elvonultság,

az.

valóságáról.

s

Egész lelkesedve színezi

szeretné.

nyugalom boldog képeit

megtudná-e azt osztani vele

honvágyából

meggyzdött

?

csatla-

Reméli, hogy

a halandók

Gab-

s kérdi

már kigyógyult

Ígéreteinek

hiába-

Nekik már csak önmagukra lehet támaszkodniok.

Gabriela azonban,

Bécsbe visszatérjen

úgy

látszik,

azt

szerette

s lépéseket is tett

volna,

érdekében,

bántódása ne legyen az emigráczió miatt.

hogy

hogy

férje

esetleg

1815 február 28-ikán

audienczián van a császárnál, ki férjére vonatkozólag azt mondja

warum

neki: «Ich weiss nicht, a Glacis-n találkozik. biztosítja ír

hozzá 39

A

pártfogásáról. férje

er nicht

herczeg

Ekkor

kommt.» Metternichchel

kegyesen

elhatározta,

beszélget

érdekében, másolatát pedig gróf

Levele 1815 márczius

i-én.

40 Levele 1815 márczius i5-ikén.

vele

és

hogy egy kérvényt

Wrbnához

viszi,

"5

BACSANYI JÁNOS a

valósággal atyjaként pártfogolja,

ki

meg

is írja

mondja

:

1815 augusztus

3-ikán

kérvényét Metternichhez, melyben többek közt ezeket

«Kegyeskedjék fenséged megszívlelni, hogy egy ember-

nek, ki a sorsnak

minden viharát elvonulni

látta feje felett,

joga

^:L.,^.^^Ip' 7.

^^ C^^'i^^^^^íyy^

W^ 46.

van

fellépni s az

által,

BACSÁNYI ELFOGATÁSÁRA VONATKOZÓ PARANCS.

államnak kétszeresen hasznára válni ismeretei

melyeket gyjtött

házi boldogságának

A 41

s a ki

tapasztalatokban gazdag, melyeket

nyugalma árán igen drágán

szerzett.»'*'

szép terveknek és ábrándoknak azonban véget vet a rideg Gabriela levelei és folyamodván3'a.

15'

SZINNYEI FERENCZ

Il6

valóság. 1815 augusztus 5-ikén

des Malaquais

(Quai

lakásán

magát

s

három gránátos kíséretében

Egy kaszárnyába

elfogja/^

néhány napig egy ocsmány, nedves börtönben

itt

minden ágyruha

s takaró nélkül fekszik s

8-ikán

nejét

tudósítja

sorsáról,

érkeznek meg. Innen ismét s elég jól érzi

magát

viszik,

hová nyolcz nap múlva

vele,

nejének 26-ikán

«Te ismersz engem,

:

indulnak útnak ismét

s

5-ig vesztegelnek. Innen

Isten kezében

legyen

meg

utókor

Ítéljen

leginkább,

az

a

értékem érzete

:

bánnak vele

Jól

—

—

írja

tudod

fölé emelik.))

'^^

12-én

érkeznek Mainzba, hol október

négy

levelet ír nejének. «Mindenesetre

—

vagyok

akarata

ö

szeptember

írja !

mindnyájunk

maga

sorsával

s

—

emberi méltóságom,

« Öntudatom,

—

úgymond

tlem, lelkemet a

el

a jelenkor és

;

tördik.

igen

—

Neje miatt aggódik

fölött. »

nem

levelében

14-iki

Meghajtom fejemet

aztán

halandó sem vehet

s

majd meghal éhen/'

hogy nincs mit aggódnom magamért. » Szeptember 2-ikán

tehát,

földi élet

mit semmi

ez új viharai

Október 6-ikán ismét útnak indulnak; Bacsányival

kis kutyája is vele

alatt.

ír

száUítják

tartják, hol

Fontainebleauba

9-ikén

honnan ii-ikén Dijon-ba indulnak

h

Szoikovich

megjelenik

sz.)

19.

gránátos hadnagy egy zsandár és s holmiját lefoglalván,

négy órakor Bacsányi

reggeli

van

s ez kissé földeríti a

Most már gyorsabban haladnak

s a

szomorú utazás

városokat csak érintik

végre megérkeznek Brünnbe.

VIII.

Október 21-ikén csukódik be Bacsányi mögött a spielbergi vár kapuja

Hü a

s

egy hosszú évig nem

Gabrielájával

mondani 42

Maréchal

4-ikén

kelt

valója."

A

térparancsnok

elfogatási

méltatlan augusztus

parancsa.

Akad.

Kézirattár, 43

üldözés

meg

»

memoranduma.

44 Levelei nejéhez 1815 szeptember 24.

különösen

Megjegyzend, hogy

rség kezén mennek szór

Levele nejéhez 18 15 augusztus 8-ikán

s Metternichhez írt

nyílik

is

számára.

megint csak levélben beszélgethet, pedig sok

fel

is

tartóztatja

nehezére

leveleik

keresztül,

azokat

a rend-

mely soks

így

nem

egyszer kínos bizonytalanságban vannak

egymás sorsa

felöl.

'^-*'

/et.^-

^0C^ ájr^

jCxZ^^^h^/ 1^1.

^^^^

^^U^.

^^ í/^

GABRIELA LEVELE FÉRJÉHEZ.

^^^-^

/

SZINNYEI FERENCZ

Il8 esik

oly

nincs

s

különben megadással tri sorsát ((Mindenemet

biztos

és

a legmérgesebben

jövben olyan

:

is

is

meg

súlyosbítja.

szabad-

megélhetésemet

s

azonfelül

megrágalmaztak

De

legveszedelmesebben.))

és

azért

bízik

a

sok derék ember ismer s kiknek élete

A

kell.

úgy

mint mi,

élt,

a

Fogságát betegségeskedése

fogja találni védjét.))^

Deczember 30-ikán

ki

igazságnak

az

igazságtalanul;

el

elbb-utóbb gyzedelmeskednie sírban

—

úgymond

az idegenben talált tisztes-

nem veszhetünk

tiszta,

bizalommal.

s

kiket oty

((Mi,

—

panaszkodnék,

vetett

egészségemet

ságomat, jogaimat, séges

ne

istenben

s

emberek,

az

elvették

errl

melyben

levele,

oly rosszul lesz,

hogy

azt hiszi^

vége van,' de állapota jobbra fordul jó és derék orvosa, Kayser^ kezelése

A

alatt.

javulás

üveg eau de Colognet kér elviselhetbbé felé (1816)

már

börtöne

természetesen lassan halad,

igen rossz hely, melynek levegje olyan fojtó,

fölkelhet betegágyából

hogy nejétl egy Január vége

tételére.'^

s áprilisban

meg-

azt is

engedik neki, hogy kimehet a szabad levegre, de csak kétszer hetenkint s akkor

is

csak

fél

Ez természetesen keveset

órára. ^

használ, étvágya nincs és ertlensége egyre tart, néha elesik, s

egy

mikor rövid sétájáról visszatér elsemeleti brtönébe,

órát

majd

pihennie

kell

reménykedik, neki,

majdnem

kimerültség

a

miatt.*^

Csak

hogy a badeni fürd, mely máskor

helyreállítja

egészségét.

is

abban jót

tett

Válósággal sóvárog utána

és sok levelében emlegeti.

1816 január

19.,

20. és

22-ik

és május

napján vallatja egy vizsgálóbizottsága felküldi Bécsbe.

i.,

2.,

4.,

s a vizsgálat

Errl természetesen nem

7.

és 8-ik

eredményét

írhat

nejének

humánusan

bánnak

s

így

mi sem tudunk semmit az egészrl. Különben, írnia, olvasnia

mint maga

szabad

mondja,^

s így

Levele nejéhez. 1816 február 8—10. Levele nejéhez. 1816. január 8— 11. 4 Levele nejéhez. 1816 január 8— 11. 5 Levele. 1816 április 24.

a

vele.

fogság unalmát irodalmi tanul-

2

6

Levele. 1816 június 12—15.

3

7

B. följegyzései.

S

Levele. 1816 május 14.

BACSÁNYI JÁNOS

Hiányokkal

Sokszor

tölti.

feledve

kér,

után kérdezsködik. Gabriela ellátja könyvvel s

felel

kérdéseire, megírja

még

hitt,

15

folytatott

levelei

— i8-iki

irodalmi dologról,

hogy az öreg Szabó,

neki,

pl.

a mi igen

él,

ban a nejével kettejök

hosszasan elcseveg

sorsát,

könyveket

leveleiben nejével mindenféle író barátai

II9

megörvendezteti

többnyire igen

f

egyik

levelezés

szórakozása. Mind-

Bacsányinak január

hosszúak,

Nagyon

levele (4 napig írta) 38 oldalra terjed.

kes levelezés

ez,

hanem

változatos,

Gabriela

mely nemcsak tárgy rendkívül jellemz

elttünk leveleinek olvasásakor.

mindkettejökre.

is

A h,

domborodik

ki

szeret, önfeláldozó

n

valóságos mintaképe, ki nemcsak hogy teljesen megérti fel

magas

barátja

ságát

is

eszmevilágába,

hanem

férjének, kiért folyton

férjét s

annak szellemi színvona-

tud emelkedni nagy mveltségével

lára,

érde-

hangulat dolgában

és

gyönyören

különösen

jelleme

halottnak

kit

Bacsányit.^ Egyáltalá-

a

szeret,

ki

aggódik,

h

társa,

minden kíván-

kinek

kinek érdekében

kitalálja és teljesíti, kit bátorít, felvidít s

megtesz minden lehett. Fogságában nemcsak szellemi táplálékkal látja

el,

hanem egyébbel

hogy mit tartalmaz

sorolva,

Minden

is.

levele

végén

egy jó gazdasszony figyelme csak néha

teát,

s

süteményt,

csemegét,

számtalan más

dolgot,

kitalálhat

feleség és

kávét,

:

van

mely

a levélhez mellékelt kis láda,

bségszarúként ontja a sok mindent, a mit egy jó

rumot,

el

czukrot,

finom bort, egy kis pénzt

mi a szegény

fogoly

is

sorsát

enyhíti. Alig olvashatjuk meghatottság nélkül ezeket az inven-

tariumokat,

melyekben a jó asszony még a

kis kutyáról

sem

feledkezik meg, ki urával együtt raboskodik.

Bacsányi

nem

hálátlan

a sok jóért,

minden levelébl gyen-

szeretet és hála sugárzik, folytonosan csak neje sorsa miatt

géd

aggódik, iránta érdekldik és jól tudja, hogy milyen kincse van Gabrielájában. «Mint egy tem)) 9

—

írja

neki

'°

isteni lény,

rködöl

felet-

és méltán, Gabriela nemcsak fogságát eny-

Levele. i8i6 január 28.

10 Levele. 1816 február

magasabb

8—10.

SZINNYEI FERENCZ

I20

hanem

hiti,

Még

kiszabadítása czéljából

1815 november 14-ikén megírja folyamodványát a császár-

Szép és megható könyörgés

hoz.

minden követ megmozgat.

is

szeret engedni,

n

írhat.

—

—

többek között

írja

ez,

nem

nt

az

fogják

meg-

hogy gonosz teremtmények

rágalmai egy boldog házasságot szétválaszszanak szerencsétlen

csak a férjét

a milyent

«Felséged atyai érzelmei

rületbe kergessenek

.

.

s

egy szegény,

Felséged

.

atyai

szívéhez könyörgök azért, hogy sorsának rögtöni kegyes eldöntésével

vessen

nekem,

t

nemest és ártatlanul üldözöttet, t,

a

ember eltt az enyém befolyásos

hogy

okiratok asztalán."

sem,

O

apróbb

1000

a

franczia

kész

szóló

frtról

senkinek sem tartozott,

kifizették, tehát

és

pensiójára

u.

i.

azt

vonatkozó

nyugtatvány

úgymond,

elmegy kikérje.

Bacsányí

Parisban holmijainak

tartozásait

is

hogy támogatásukat

eljár férjének.

is

elfogatásakor

egy

s

isten

ki

hanem személyesen

ír,

ftisztviselkhöz,

Azután egy másik ügyében állította,

ismét

I»

De nemcsak folyamodványt a

t

véget gyötrelmemnek s adja vissza

voltak

egy sou-val

eladási

árából

jogosan követelheti vissza.

Gabriela lépéseket tesz a rendri minisztériumnál, de azt az értesítést nyeri,

hogy nem

és bélyeget, okiratokat szintén

Gabriela bécsi tartózkodása

kegyébl

pártfogóinak köszönhet,

ki

nála ebédel gatja

t

él.

barátnjeként

Gabriela,

a

kész nyugtát,

találtak

kis

nem

csak papirost

találtak.'^

alatt

legnagyobbrészt

gazdag

Legtöbbet Korokosova grófnnek bánik vele; hetenkint háromszor

comtesse pedig gyakran megláto-

lakásán.''

Küldeményei férjének bizonyára nagyobbrészt innen kerülnek. kit

Többi barátaik szintén megemlékeznek Bacsányi

egykor

Gabrielának.''*

így éldegél

nem tudnak megtörni "

B. levele 1816 június

»2 Gabriela levele.

pénzzavarából

i,

róluk, az egyik

kisegített,

50 forintot küld

szegényesen a ritka lelk

a sorscsapások. Hitét, reményét 2.

1816 június

19.

pl.,

13 G. levele. 1816

május

9.

14 G. levele. 1816

május

9.

n,

kit

sohasem

48-

l.

FERENCZ CSÁSZÁR ÉS MAGYAR KIRÁLY ARCZKÉPE.

Mafryar Tört. Életr. igo4.

i6

:

SZINNYEI FERENCZ

122

veszti el s ezernyi gondja közt

még

irodalommal

költészettel,

is

ráér foglalkozni.

1816 augusztus 7-ikén, aggódván húzásán-halasztásán, a császárhoz

mondja,

azt

hogy az ügy

igen barátságos

aktáit

könyörgésének meg

fogja

Gabriela

int.'^

mert

császár

Különben

nézni.

eredménye,

az

lesz

is

A

audiencziára.

nyájasan igent

sürgetésére

és

ügyének érthetetlen

férje

megy meg

másnap

a

(augusztus 8-ikán) kelt leírat megnyitja férje börtönének

ajtaját.

Szabadságát augusztus 14-ikén'^ nyeri vissza Bacsányi, egyszer-

hogy

smind megtudja,

vele együtt Linzbe

feleségével

utaznia

kell

s ott

keznie. Bacsányit igen lehangolja

úgymond, semmit sem

gálat,

bánnak

a

találkozván,

rendrfnöknél

A

ez a végzés.

bizonyíthatott

rá

jelent-

szigorú vizs-

mégis úgy

s

mint valami gyanús vagy közveszélyes emberrel."'

vele,

örömét

Gabriela

Brünnben

itt

mondja, hogy

megkeseríti

szintén

nem

ez

az

tudja, vájjon férje fogsága,

eljárás

vagy

s

ilyen

maga módon

való szabadonbocsátása okozott-e neki nagyobb szomorúságot.'**

Bacsányi, kiszabadulása után, látogatást s másoknál. Mindenütt

nyilatkoztak

fogsága

diploniaták

a

a kormányzónál

igen udvariasan fogadták alatt

tanúsított

viseletérl,

legszintébb nagyrabecsülésüket fejezték

iránt a rias

tett

linzi

nézve

internálásra

csak azért küldik Linzbe,

mert

s

továbbá neje

Az

ki.'^

udva-

megnyugtatják

is

((kellemetlen

itt

elismerleg

volna

neki

bevárni a legfelsbb utasításokat)), a rendrfnöknél való jelent((kényelméért van elrendelve)).

kezés pedig tisztán az

meg Brünnbe, hogy két Még megvan az a papir-

Gabriela augusztus 26-ikán érkezik évi távollét után viszontlássa férjét. lap,

melyre tüstént megérkezésekor lázas sietséggel

irta czeru-

Kék Oroszlánban. Kedves férjem Ebben a pillanatban érkeztem meg s epedve várlak. Sietségében Gabrielád.))^° Harmadnap már együtt utaznak Linz felé,

zával

«Hétfn

:

este

8 órakor,

a

!

»S

G. levele. 1816 augusztus

»6 B. 1815

«Tegnap '7

U.

7

augusztus

15-iki

7.

levelében:

óra óta ismét szabad vagyok.»

ott.

18 G. levele.

1816 augusztus

19 Levele. 1816

augusztus

20 Akad. kéziratt.

18.

14.

BACSANYI JÁNOS

hová szeptember 2-ikán érkeznek meg. pota sem

kedvez

s

123

Egyikük egészségi

mindketten végtelenül vágyódnak a badeni

fürdbe, de Bacsányit Linzhez köti a legfelsbb csakis

folyamodás

engedélyt.

álla-

és

utánjárás

Természetes,

hogy

útján

lehet

Gabriela jár

rendelet, tehát

az

kieszközölni utána.

Maga

is

'/S 49.

fáradt, beteges,

GABRIELA IRONNAI. IRT ÜZENETE.

de hsies lelke parancsol gyenge testének

még szeptemberben

{21-ikén)

Bécsbe

utazik.

s

ö

Fáradozásait siker

koronázza, a császár megengedi, hogy Badenbe utazhassanak.^'

Bacsányit ezalatt Linzben ismét zaklatták a pensiójára vonatai

G. levele. 1816 október

10.

i6'

:

szín N Vei ferencz

124

kozó elveszett iratok a mi

egyfolytában,

Két napig vallatják öt-hat óráig

miatt.

Végre

kimeríti."

teljesen

vonja vissza panaszát,

de Bacsányi ezt

izgalmak rövid idre

megint

meg

imádságom))

—

a

írja

Az

teszi. ^^

ágyba döntik.

újabb

Végtelenül

örül,

október 21-ikén megérkezik hozzá

mikor a császár engedélye «Isten tartsa

nem

hogy

felszólítják,

császárt

—

!

els gondolatom

ez volt

Az engedély

Gabrielának.^^

és

szerint Bécset

nem szabad érinteni s a fürdt elhagynia. A Hoch rendrfnöktl kölcsönvett 50 forinttal kiegyenlíti tartozásait s fedezi útiköltségét. Október 27-ikén már a régen és környékét

Badenben van nejével

óhajtott

Ez a vágyuk tehát

együtt.

teljesült,

de az anyagi gondok súlyos

teherként nehezednek rájuk. Csakhamar

ez a teher

is

könnyül,

mivel a császár magánpénztárából 500 forint évi kegydíjat ado-

mányoz Gabrielának

míg

addig,

kedvezbbek

körülményei

lesznek.^ 5

Ebbl befolyásos gr.

hogy

látszik,

jó

Wrbnát,

voltak

barátjaik

kit

másokat

50

A

forintot küld

kegyessége,

császár

hasonló kegyességre

is

említi

indít,

úgy

látszik,

így a hatalmas Sedlniczky

v^Die deutsche Muse^i

Gabrielának

költeménye nyomtatási költségeire.

ezek közül

kinek mindent köszönhet, a

tekint s

mit a császártól kapott.^^

de voltak

ellenségeik,

maga

Gabriela

is.

atyjának

ugyan

czím

szép

''^

Mindez természetesen nem elég jövjük biztosítására, azért a franczia nyugdíj

ügyében Bécsben

is

s

újra

lépéseket

való

megnyerése,

tesznek.

Gabriela

illetleg

többször járt e miatt

magának Metternichnek közbenjárását

utasítást

adta

egy bizonyítványért

s

neki,

hogy menjen

mondja meg

2» Levele. 1817 október 17—18. ij Levele. 1816 október 19.

24 Levele. 1816 október 21. 2$ Császári leirat. i8i6 október 29.

neki, 26 G.

(Wrbna

el

br.

meg

tudja

a császár

Sedlniczkyhez

hogy Bacsányinak más

levele. gr.

is

hogy

nyerni. ^^ Metternichnek elmondja az audienczián, azt az

folyósítása

1815

augusztus

1

és

7.

több levele B. hag3^-ban.)

27 Zettler, udvari

fogalmazó értesítése.

B. hagy. 2S G. levele. 181 7 január 16.

+

T25

BACSÁNYI JÁNOS

bne

mint a kivándorlás («dass

nincs,

zur Last legén kann,

A

als die

man dem Mann

nichts

Auswanderung»).

badeni fürdzés soká tartott

s

kétségkívül használt, habár Bacsányi

sokat szenvedett köszvénye miatt,

mindkettejök egészségének

idközben betegeskedett

st

rendri zaklatásoknak

és is

ki volt téve.'9

181 7 június végén, tehát 8 hónapi fürdzés után,

Badent

hagyják

el

érkeznek Linzbe, hányatott életük utolsó

s július 2-ikán

állomására.

IX. Linzi életük anyagi gondokkal kezddik.

Nem

mibl

tudják,

fognak megélni, mert a franczia nyugdíj nagyon kétséges. Aggo-

dalmukat azonban eloszlatja Richelieu

20OO frankos nyugdíj földön

is

tovább élvezheti

Már most ebbl de újabb csapás

nem a

és

elég arra,

ket.

A

1820-ban megszünteti az

császár

érte újra Gabriela,

kiemelvén, hogy

Bécsben

is,

is

levonnak,

hogy megéljenek belle.^ Tehát most már csak

megnyirbált 2000 frank és

nek csekély jövedelme marad

Gabriela aranybányarészvényei-

meg

számukra.'

Jellemz Bacsányira, hogy, noha maga viszonyok közt

a

azt.'

melybl Parisban

nyugdíj,

szerint

Gabriela kegydíjából szépen élhetnének,

folyamodik

utóbbit, hiába

a franczia

éri

mely

átirata,

ismét folyóvá tétetik s Bacsányi osztrák

élt,

nénjét Katalint, özv.

szegény rokonait

Büky

Imrénét,

is

is

igen szerény anyagi segélyezi,

késbb ennek

így

öreg

unokáját, ki

végtelenül hálás iránta és atyjának nevezi leveleiben.

Bacsányi

linzi

számzetésében,

megkapja Parisból, J9 I

munkához

Memorandum fogalmazványa.

A

linzi

rendórigazgatóság értesítése.

1817 szeptember -

ismét

13.

Folyamodványconceptus.

miután

3

A

eladni,

fog.

könyveit és

iratait

Talán érezte reg-

részvényeket

többször

próbálják

de sikertelenül. (Levelezésük.)

4 B. hagyatéka.

SZINNYEI FERENCZ

126 ségét,

nem

gyengeségét és azt gondolta, hogy már nem

hogy még valami

akart meghalni a nélkül,

A

hazai irodalom kísérte, a

viszonyait

számzetésében

linzi

mennyire messzirl, közvetve

nem

így szerzett ismeretek és tapasztalatok

hogy

arra,

alaposan

az új irodalmat

Maga

hesse.

elfeledett

felújítanák s fenntartanák.

is

lemmel

szolgálatot ne

melyek már-már

tegyen hazájának néhány munkával, nevét

sokáig s

él

is

figye-

de az

lehetett,

voltak elégségesek

tárgyilagosan

és

egy késbbi

mondja

is

megítél-

értekezéstöredékében

' :

Hazámnak tudós fiaival már sok esztendktl fogva nem társalkodhatom, nem beszélhetek. Semmi szövetségben nem vagyok, nem lehetek vélek. Igen kevéssel és csak néha s igen ritkán levelezek. És, a mi több, szinte már síromwidegen földön élek.

A /^ yy ö/^^ ^^^ J4.^^u^t~d^r*^

nak

^

szélin

állapotban utolsó

nézem

így és

állok.

életemnek

töltvén

csak

napjait,

ilyen

messzirl

és látom s többnyire csak

olvasásból, nyomtatott könyvek50.

JURANICS NÉVALÁÍRÁSA.

bi, folyóírásokból, újságlevelek-

bl

tudom, tapasztalom

és hírbl-hallomásból

kednek,

mirl mikép

miképpen igyekeznek...

tanak, várnak és remélnek, s áltáljában

most a magyar tudósok. » Csak a dunántúli írókkal összeköttetésben,

költjének,

testl-lelkestl

híve

Virág, Guzmics,

a

a derék

nem 5

is

író pl.,

nem

hozattam meg,

Kiadatlan. Akad. kéziratt.

6 Jur. levele.

1830 márczius

8.

U.

ott.

István,

más

marti Tholdiját és Hedvigét, senki

én

kor

leveleiben

Érdekes

találjuk

mond: «... csak olvastad volna

ról

s

Horvát Endre, Horvát

köszönet benne.

a

tartotta

volt

némi

legjobb

Juranicscsal levelezett, ki tes-

dunántúliaknak

Károly nevein kívül ritkán találjuk, nincs

Sándort

Kisfaludy

legsrbben

véle-

mit kívánnak, óhaj-

mit akarnak,

ítélnek,

miképpen

:

méltó».^

Takáts,

nevét említve

Döme s

ha

a mit Vörösmarty-

az idei

meg nem

Kisfalud}-,

Aurorába Veres-

értheti, oly

bolond,

Mindez nem nagyon

I27

BACSÁNYI JÁNOS

mozdította

a

irodalmi

nem

(ha

nem

oly

újabb

iro-

s az

elfogultság

jellemzi

oly becsesek, mint a

Museum-

meg

mindennek daczára

kell

öreg költnek munkái

is.

emlékeznem

A korától

róluk,

elmaradt

melyek nem hatottak

ezek,

noha némi visszhangot azért mégis

többé,

ezért fordult

a szeretet

habár terjedelmükhöz képest csak röviden s elfeledett

s

ered

tájékozatlanságból

való

ekkori munkáit, melyek ezért korabeliek, de

Ez

felé.

hogy az

vallja is bel,

törekvések idegenek rá nézve

heves szeretettel a régiek

dalomban

is

Éreznie

elfogulatlanságot.

és

látást

tiszta

Bacsányinak magának

kellett új

el

keltettek.

Ezekkel vett részt Bacsányi a nyelvüjitási harczban,

Kazinczy Gábor a neológus elfogultságával és epésségével

mködését:

ebbeh

Bacsányi

jellemzi

«Mint

midn

álmainak rózsakorában a nyelvreform bajnoka; hog3^

téren

e

magasabb erk szárnyalják

is

mozgalmat ... a

vissza akará sodrani a

Bacsányi híve volt az újításnak, nemcsak

—

is

ezt

mint az

A

A

st maguk

Sándor, Verseghy

stb.).

hanem örve

a

tény

hanem

sértett

azután

is

mindig

kitnik.

S

ezt az

láttuk, s

maradiaknak de

ambitió

is

sok

tüzelte

új

csúfolt

nem

ellen-

szóval élnek (Kisfaludy

Bacsánj^it

az

a sok visszaélés, melyet elkövettek a nyelv

alatt.

hog}^

az,

korában,

nyelvrontást kárhoztatják,

ségei az újításnak,

Nem

fiatal

alábbiakból

antiquariusoknak,

az

el

orthologusok mind.

mint

hangoztatja,

n3'iIatkozik,

foglalták

állást

tehetségeit:

túl

de csak a józan, mérsékelt újításnak. Már legels

értekezésében

e mellett

érezné,

reactió elcsatára lenni,

csakhogy vezére legyen a hátráló seregnek. »"

késbb

ambitió

az

író,

Ezek a visszaélések egyrészt

újítók

ellen,

mvelésének

a rettenetes

szófara-

gásban nyilvánultak (Barczafalvi Szabó, Helmeczy, Bugát

stb.),

másrészt az idegenszerségeknek a magyar nyelvre való erszakolásában (Kazinczy). Bacsányit igen ersen foglalkoztatta a nyelvújítás

7

kérdése,

mi

a

új M. Múzeum. 1851— 2.

i.

nemcsak

értekezéseibl

tnik

ki,

SZINNYEI FERENCZ

128

és levelezésébl

hanem jegyzeteibl

tékában) ezt találjuk írva

:

Helmeczy, Schedel, Bajza is

Egy papiroson

is.

(hagya-

«Barczafalvi Szabó, Kazinczy, Bugát,

Ebbl

comp.w

et

tnik

az

hogy

ki,

egy kalap alá vette az összes nyelvújítókat (mint annak idején

a Mondolat), pedig sok ellentét és különbség volt köztük, hiszen

hogy Kazinczy maga

tudjuk,

Toldy pedig Bugát

Barczafalvit,

pl.

Egy már több

megtámadott több

Gyöngyösiek,

Káldiak,

vagy újdon

czifra,

úgy most a

éltek,

Haller

Faludiak,

Pázmányok,

új

faragású szókkal

Ányosok

Lászlók,

vagy konyhamagyarságot ajánlanak

nyelve helyett nak,

((Valamivel ezeltt,

:

római classikusok nyelve

a régi

patvarista-deáksággal

helyett

újítót,

újításai ellen kelt ki.

levélfogalmazatában ezeket olvassuk századoktól fogva,

túlzó

s

gyakorol-

és kifejezésekkel

holmi

s

tarka-barka czigányfoltokkal kevélykedve bolondoskodnak

hogy a Döbrenteiek, Sche-

azt állítják és hirdetik,

s azt vélik,

delek, Bugátok, Helmecziek, s ki tudja hány hasonló üres kopo-

nyák,

magyar nyelvnek

a

napjai Itt

!»

említem

általában,

meg

Dávidot

is,

(s

írt:

így

nem

aggyá

Bacsányi

mód».*^

értekezéseket.

oldalra terjed önálló füzet,

mely 1821-ben

nél.

Czíme

:

A

Szabó

öreg

argumentálván

A bsz

jottista és

vett részt.^

az

lássuk

Kazinczy

stb.).

az

állítólag azzal

protestáns

((jottizmus

magukat

attya,

hogy

csábította,

harczban azonban

De

hogy Bacsányi, mint az orthologusok

leveleiben,

y-istaságra

is

hogy a

eltte,

azt

volt

y-ista

sokszor emlegeti

y-ista

megannyi fényes

litteraturának

és

magyar tudósokhoz,

i.

Az

egyik

jelent

meg

Faludi

egy 76 Trattner-

Ferencz,

más magyar költk munkájinak kiadásáról. 11. A nemzeti rl s poézisrl és a mái nyelvrontók törekedésirl. Bevezetleg elmondja, hogy Trattner

mveinek 8

Kazinczy

vei. 50. 9

sorozatát

indítja

meg,

lev. Kisfaliidi K.-a) és köré-

1.

Érdekesen ismerteti ezt az évtizedekig

s a

jeles

s

több

nyelv-

magyar költk

sorozatot Faludi verseivel

Péteri küzdelmet Takáts Sándor Takács József életrajzában. (6. fejezet.) tartó

:

Cu

•w

H

•<

N z

,

BACSANYI JÁNOS

ad

melyeket

(Erre ö

129

vette

rá

Faludi kiadásának élbeszédében elmondja.)

Az

kezdi,

tudósítja

errl

azonban

csak

alkalom,

hogy

ki,

s kéri segítségüket

csekély «

egyes

irodalom barátait

munkájához. Ez a

munkájának,

része

felszólítás

tulajdonképp

dolgokról

litteraturabéli

mint

Trattnert,

csak

véleményt

»

mondjon. Kívánja ezt a zabolátlan

(cnyelvrontók

A'

merészsége)) és az aka-

démia

szükséges ez a

méknek

Magyar Tudósokhoz.

fiatal el-

kik

tanács

kalauz

nélkül

is,

bölcs

és

továbbá

hiánya,

's több más Magyír Költök' Munkájinak Kiadásáról.

Faludi Feremt'

I.

szkölködnek. Szólottak

már néhányan

sem maradhat

ról,

ki

a

II.

e dolog-

A' Nemzeti Nyelvrl s Poézisról

,

és

a'

mái

iN'yelvrotilók' türeKedésiról.

el,

Magyar Museumban

annak idején a nyelv és irodalom ügyéért küzdött.

irodalmunk

Nyelvünk, fejldésének

f és

maradiság

jövben de

hetünk,

korántsem

munk

volt.

is

jár-

remélP

még

azért

I>c1ij]ivcl

2

k.;ili«(é«el.

1-

mint
MAGTÁR TOOÓSOKHOZ..

CZÍMLAFJA.

állítják.

Ez helytelen különbség;

káros nézet.

és

igazi

Versel

költ közt nagy a

és

költnk nagyon kevés van.

abba költinknek Horatiussal, és valljuk

pedig haladni akarunk,

Tört. Életr. 1904.

Ovidiussal stb.

be inkább, hogy

meg

verseinek összegyjtése Magyar

e n n

t

18

51.

lítgatását

e »

J4.öt* Tam.'s

irodal-

éljük

aranykorát,

némelyek

a

sokáig

Most jobb idk nak, a

t

.

közöm-

tartó akadálya a

bösség,

I

Batsányi János.

kell

még

Hagyjuk tehát való összehason-

hátra vagyunk.

Ha

becsüklünk régi költinket. Faludi

igen fontos,

egyike azoknak, kiknek ^7

SZINNYEI FERENCZ

130

magyar nemzet legtöbb

a

kitn senki

prózaíró,

sem versenyezhet

minden más s

egészben

is

most

poétái

s igazi

becsmérelnek az

tzzel,

ma nem

a Szirénának valóban

lélekkel

Megjegyzend, hogy ez csak

verselésre vonatkozik (habár általában érthet így, a

mert

Zrínyit

de versei

bíró,

igen gyönyörködtethet szerzjét

messze meghaladta légyen».

mondva),

« nemcsak

s

szegény verselt könnyen meggyzött

hanem önnönmagát

elfelejtetett,

gyarlósága miatt már

kit

is,

nemzeti jobb verselésnek

a

régi valázó

nagy elmével

a pásztori költészetben

is,

vele.

Gyöngyösi

volt

atyja

nemcsak

Faludi

tartozik.

hanem kitn költ

Hasonlóképpen epigonok,

hálával

elméjw

«nagyobb

hogy

költnek

el

a

van

tartja

Gyöngyösinél, mint az egyik kéziratban maradt értekezésébl kitnik. Egyébiránt ennek

értekezésnek egy jegyzetében

az

hogy oly

így nyilatkozik a Zrinyiászról. Csodálatosnak mondja,

rövid ról

id

is

Zrínyi s nagy elismeréssel szól compositiójá-

alatt írta

«Még inkább nevekedik pedig csodálúgymond — ha költeményének bels szép tulaj-

és jellemfestésérl.

—

kozásunk, donságira,

mind

s

felosztásában

az

egésznek

elrendelésében,

s

elintézésében

mind

a

a

részek

és

poétái

és

személyek

karakterek okos és mesterséges rajzolásában s helyes és kelle-

metes kifestésében nyilván megmutatott mvészi talentomára bölcsességére tekintünk.)) Értekezésének végén rontókat)) s a

«békákként

rekeg mostani

s

szidja a «nyelv-

poétákat)).'"

íme Bacsányi nagy értekezése fbb vonásaiban. Legelször a rendszer hiányát érezzük benne,

visszaugrások bonyolulttá.

teszik

az

Legfbb

hibája

író

és

azonban, hogy

mégis hivatottnak

»o

zavarossá

epés szavakban tör

tartja

nem

és

meglehets

Ez2el Kazinczy

«

ki

minden ok

jól ismeri

nélkül.

az új irodalmat

magát ennek az irodalomnak meg-

ítélésére, ítélete túlzott és elfogult,

czéloz.

elrendezés, kitérések,

Azután hiányzik belle a mérséklet, mindjárt inge-

rült lesz

s

ismétlések

és

semmi

brekeke, brekeke,

különösen Kazinczy iskolájá-

brekeke, kloax, tuú,

tiiÚD

refraines Békáira

:

BACSÁNYI JÁNOS val,

éppen olyan

iránt,

Faludit,

régit

ldését.

új

dicsíti

Az

mintegy

volt,

mellett a régit

A

túlzottá

elfajult,

kedv

lett nála.

és becsülte, most csak

is tisztelte

irodalmunk

szellem és sokoldalú

oly szabad

ifjúkorában

megfordítva.

régiség tisztelete,

ennek alapján reméli

csak

s

öreg korában rossz

A

csakhogy

is,

Gyöngyösit egekig magasztalja.

Azeltt az

költk

a milyen elfogult az új

a régiek iránt

mely azeltt érdeme

a

S

a nyelvújítókkal szemben.

I3I

író

«laudator temporis acti»-vá válik.

régóta hallgató író e megszólalását barátai nagy örömmel

üdvözölték. Juranics szerint sokan

örülnek neki;

ban azt tapasztalta, hogy a tudósok

«

« igyekezetére))

nagyon hajolnak» Bacsányi

«idegenek a nagy nyelvbéli

és

Pesten jártá-

újításoktól)),

azért mérsékelje hevességét." Bitnitz Lajos ezt írja neki:

de

«Nem

mély tudománynyal és

kétlem,

néha csípsen érdekl

vels,

b

észrevételekkel

t/l-^€'<^

ci ^^1-

^

munkád

-

^

.

^^^t^-^^^

józanabb gondolkozású tudó-

fog találni, mint a milyen örömérzettel

tlünk

*

^

^

3„^,„

^ •


í^

v

saink eltt mindenütt oly kedvet

A

fej-

xévai^áirasa.

fogadtatott.))''

boszankodtak

neologusok természetesen

Kisfaludy szerint

nagyon magára

neologusokat

a

haragította

támadáson.

a

ezzel a munkájával.''

Schedel

«Linczbl

egy

Ferencz

rövid

Bacsányit Kazinczy Zoilusának

Kazinczy erre örvendve

írja

kikapá a magáét.

roggyanak a Jerichó kfalai; mindentudó embert egy

J 3

1824 április

9.

Jut. lev. 1823. április 26.

U.

k.

ott.

Akad

k.

a

nevezi.'-^

Linzben,

s

Fels-Ausztriában,

fujja

így

meg

nem

esik

14

Schedel:

Pest. 1822.

azt

a kürtöt, összerosszul,

kis tüsszentésbe hozzátok.

Akad.

Jur. lev. 1822 június 22.

J2 Bitnitz lev.

meg

Sebedéinek (1822 május 15-ikén)

hogy ha

hivé némely levelezinek,

IX

csipkedi

nemrég kinyomatta-

vitorlás hajón érkezett, s Pesten

tott hirdetést)) s

(cBacsán}^'

jegyzetben

Isocrates

A

ha a

mit neki

erkölcsi intései

>

SZINNYEI FERENCZ

132 lap 60 mondái,

de csak

is,

mondva

...

nagyon szeretem, szeretem olykor

csatázást

kat

igen bölcsen van

ha nemesek és elmések

Faludi Programmjában

Én

a tudományos

a szabdalkozáso-

Bacsányi

amit

:

a

mondogata, némely citátumokon kívül

nagyobbrészt vagy haszontalan, vagy elméletlen, vagy paraszt.))'

A

Tudományos Gyjteményben'^ Szerényi Vilmos (Szentmik-

lóssy Alajos)

bírálta

meg. Faludi kiadását helyesli «habár az

idrend kedvéért jobb az

is,

ezért

lett

volna Gyöngyösit kiadni elbb. Igaz

hogy irodalmunk még nem csodálatos,

érte el aranykorát, de

éppen

hogy Bacsányi miként merülhet Gyöngyösi

István és Faludi Ferencz munkáinak

oly rendkívül való s min-

den mértéket meghaladó magasztalásába.)) Igen érdemes költk ezek, de

müveik nem tökéletesek

ezek maradandók.

Az sem

helyes,

pedig csak

klasszikusak,

és

hogy Bacsányi többre

becsüli

Gyöngyösit Zrínyinél. (Ez a kifogás alaptalan, mint a föntebbiek-

bl

Helyteleníti továbbá éles és kíméletlen támadásait

kitnik.)

a nyelvújítók ellen. Ervei régiek, azokra

Végül

nyelvújítók.

ban azon

nagyon

azt mondja,

tiszteletet,

melylyel

hogy

már rég megfeleltek

ezzel a munkájával ((sokak-

hajdan

neve iránt

nem maradtak

Bacsányi fáradozásai

A

viseltettek,

alászállította».

Ilyen fogadtatásra talált az öreg Bacsányi

munkája hazánkban.

siker nélkül,

három év múlva tényleg megjelentek

ben

a

kötet felét

értekezése

foglalja el

:

a mennyiversei.

'^

Faludi Ferencz életérl

s

Faludi

munkáiról és a magyar nyelvrl és versszerzésrl. Ez körülbelül

A

legterjedelmesebb

munkája (128

kis

nyolczadrét

oldal).

12 pontra osztott értekezésében elmondja Faludi életét Révai

után, szól

a

megelz

majd a magáéról, mely a

kiadásokról,

nagyszombati eredeti kézirat után készült. (Toldy nálta

késbb.) Igen csekély változtatásokat

is

tett rajta,

ezt hasz-

melyeket

hosszasan megokol. Szól Faludi néhány értelmi és verselésbeli «

S

Kazinczy

vei. 20. •

6

lev. Kisfaludi K.-al

Tud. Gyjt. 1822. in.

és köré-

«

7

Faludi

Trattnernál.

1.

91.

1.

Ferencz versei.

Pest.

1824

BACSÁNYI JÁNOS hibájáról, azután jelességeiröl.

rend

és mérsékelt újítását,

rontókéval»,

I33

Méltatja prózáját kiemelve dicsé-

ellentétben

méltatja verseit

s

mai «tudatlan nyelv-

a

azoknak

válogatott

czifraság nélkül ékesen és tisztán hangzó

mesterséges elhelyezését,

mely hol

versnek

a

alkalmazott.

Gyöngyösit

ról beszél,

miatt harczolni.

Mind

minden

magyarságát, a szók

ebbl származó

menetét,

de mindig a tárgyak

lassú, hol sebes, tüzes, indulatos,

minségéhez

s

Azután prosodiai

és verstani dolgok-

méltatván, Szerinte kár a versformák

is

jó az, csak

—

«igaz poétái beszéd» legyen.

Végül igen szépen és emelkedett hangon buzdít a jó költk becsülésére,

szól

képzeletrl,

melyet

a

költi szabadságról, a lantosköltkrl értelemnek

az

megjegyzései közül érdekes, a szonett

nem

kell

Verstani

korlátoznia.

a mit a szonettrl

s a

mond. Szerinte

fog meghonosodni nálunk és mesterkélés marad,

mert «szoros regulái ellenkeznek nyelvünk szabad és

kényes

géniusávab).

A leoninust is

határozottan

elítéli.

« Iszonyú

ban csak az a nehéz hallású ember nem a kinek

hatja,

megromlott

inkább

fiiemilét,

a

Tiszaháton

állva andalgó borzas juhász

Hayden

vagy

hallgatja.))

(236.

füle

inkább a kakukot,

nem

utál-

mintsem a

Körös vagy Maros partján

s

nyekeg

olvasztó

szivet

ízetlenségét való-

érezheti,

és

dudáját, lelket

mintsem Mozart

emel

muzsikáját

1.)

Mindez így röviden elmondva és összefoglalva, tulajdonképen csak az éremnek egyik oldala, az értekezés tárgyilagos része, a másik része elszórt kifakadásokból és új

költk

ellen.

áll

a nyelvújítók, kritikusok

alkalmat megragad, hogy haragját kitöltse és

rosszalásai,

szedett

ket rajtuk. De

Bacsányi folytonosan szidja

s

minden

szidalmai

melyek kacskaringós mondataikkal és szemen-

epithetonaikkal

egészen felszínesek

s

a

nem

vallási

vitairatokra

hatolnak soha

a

emlékeztetnek,

dolog

mélyére.

Jellemzésül néhányat idézek a «diszít jelzk)) és czímek közül,

melyekkel megtiszteli az

új írókat:

«vaktában ítél tudatlan és

merész kritikusok)) és «más ilyen rendbéli kis birákw, «a nemzet

SZINNYEI FERENCZ

134

vakmer

poétáinak

jeles

((fennyen

kérked szegény

kodva tévelyg lármás kritikusok

ember

feje

Bacsányinak

a

folytonos

ezt

stb.

versfaragók»,

igazat

Egészen elkábul az

stb.

szitkozódástól

munkáját,

a

«büszke

becsmérlöi»,

metristák», «szegény törpék», ((vakos-

fáradtan

és

adva Toldynak,

mondja

róla,

azt

ki

egy

mint

szenvedélyes

nagy,

Versei.

le

hogy ((nem

egyéb,

volt

YALVTDl FERENTZ^

teszi

epés

részben

és

invectiva

az akkor harcztéren állott

Kiadta

iskola

új

mesterhez szépészhez

iskola-

ellen,

inkább illö».'^

mint

Külön-

ben, a mi a durva hangot az

illeti,

az

elkesere-

dettnyelvújítási harczban

nem

ritkaság a neologu-

sok részérl sem. Elég e tekintetben a Mondolatra írt

Feleletre utalnom.

Ez

a

második érteke-

már nem

zés

mint

hatást

keltett oly

az

els.

((Eluntam a birkózgatást Peti-ó^iti Trattofir

Jáuos

vélek s magokra hagyom,

— 53.

írja

Kazinczy Kis

nosnak

BACSANVI FALUDI-KIADASANAK CZIMLAPJA.

(1824

ber 23-ikán)

midn

Já-

szeptem-

—

kivált,

oly faragatlan és epesáros emberekkel van dolgom, mint

a Faludi

Verseinek kiadója Linzben,

átallom kimondani,

hogy nekem az

a mesterezés, melyet

18 Faludi F.

úgy

viszen,

fels Ausztriában.

Nem

beszéde,

és az

mintha tripószon ülne,

éppen

minden munkái. Nemzeti Kvt.

ampulláit

1853. xviir.

BACSÁXYI JÁNOS

Úgy ezt

kiállhatatlan,

mint az Aspásia prózája. »'' Schedel pedig

Kazinczynak (1827 február 5-ikén)

írja

sem Bacsányi

sem

kurjongatásai,

nem

Vidovics

a

teljesség kedvéért

még meg

lapjában, 1825-ben megjelent

jegyzéseket

említenem, hogy Bacsányi

Tudományos Gyjtemény

1.),

melyekben

ismert

megérdemli a «mag3''ar Petrarca)) nevet és

A

egyszersmind

buzdítja

Muzárion (Élet és Literatura)

ív.

Sándor a

üti

iránt,

«kérked,

költket.

tehetségesebb

a

kötetének (1829)

czikkében pedig Kis Jánost támadja meg, <(Felelet))-ében a

nézeteit

vak vezért vaktában követ gyáva

hívatlan nyelvpalléroknak a s

mellék-

elmélkedésekhez)) hosszas

«poétai

{121 — 135.

csatol

kell

hangoztatja. Nagyrabecsülését fejezi ki Kisfaludy

seregét))

sem

szegedi vígjátékok,

így elhangzanak. Ez reconvales-

recenseáltattak.

a Szépliteraturai Ajándékban, a

ki

hogy

«Szeretem,

:

mutat. »*°

centiánkra

A

135

sz.

7.

kis

megjutalmazott

ki

magyar nyelv kellemetes hangzásának

bizonyí-

tására Virágból igen szerencsétlen példát idéz.

Kis

Bacsányi

védekezik

«Emlékezéseiben))

János

túlzott

bírálata eUen.^'

befejeztem Bacsányi

Ezzel

munkáinak

Hagyatékában még két értekezés kéz-

tárgyalását.

iratát találtam,

nyomtatásban megjelent prózai

melyek kiadatlanok

rövid ismertetését

is

s

záradékul ezeknek

ezért

szükségesnek tartom, annál inkább, mivel

valószínleg úgy sem fognak egyhamar napvilágot hangjukat,

eladásmódjukat

sabb

illeti,

st elre mondhatom, színvonalon amazokénál. Az

ketthöz,

különösen

buzdította

mondja.

színleg

írta,

A

öreg

Olcsó Kvt.

sz. 494.

sem

áll

maga-

a kézirat dátuma 1828. Trattner Mátyás

ennek

megírására,

mint

élbeszédében

szánta, de közlése (való-

Trattner közbejött halála

• 9 Kazinczy Fer. Eredeti Munkái. Levelek, ii. köt. 324. 20 Kazinczy levezése Kisfaludj' K.-al és körével. 66. 1.

21

mi

elst, mint jegyzeteibl kitnik,

Tudományos Gyjteménybe

az

A

egészen hasonlók az elbbi

tartalmi értékük

1826. és 1827. közt

látni.

1.

miatt)

elmaradt.

SZINNYEI FERENCZ

136

Czíme

tulajdonképeni

v.Ertekezéseky> s

:

polémia és kritika

noha tárgyát

czélja,

a

Hosszú, rend-

a nyelvújítók ócsárlása.

teszi,

szertelen és

bbeszéd elbeszéd

hangoztatja,

hogy nem akar személyeskedni, mégis jobbra-balra

vagdalkozik, tetszik,

áttér

els

az

noha ersen

melyben,

után,

értekezésének els pontjára, vagy ha úgy

A

értekezésre.

polémia és kritika fontosságát

bizonyítja s a jó kritikus tulajdonságait sorolja

Ezek

el.

«ép és

:

gyors értelem, kész ítél tehetség, sok elismeret, többféle hosszas tapasztalás

gyakorlottság,

s

egyszersmind hazafiúi

buzgó hazafihoz

igaz és bölcs emberhez,

nemes bátorság»

igazság szeretete vezessen.

hogy a «tudós

eltökéllett

akarat,

ill, állhatatos lelki

és

ügyes

toll,

s

er

melyet az

második pontban azt magyarázza,

jogosultsága,

a

nem szabad

melyeket

A

nyelv-

és

mindezek mellett

s

vetélkedésnek)), «pennacsatának», «tollharcznak»,

megvan

polémiának

izlés,

szándék és

tiszta jó

s megtántoríthatatlan

nyelvbirtok

tökéletes

tudomány, helyes és kimívelt kényes

de

vannak

í'törvény

átlépnünk.

e

határai

is,

tekintetben

a

wszelid emberség)), s a «díszes illendség)) (urbanitas és decorum).

Valóban elmosolyodunk, mikor ezeket éppen a személyesked, heves és

nem egyszer durva

mindjárt,

hogy

azért a méltatlanul

nek szabadságukban Apollónak

is

író szájából halljuk.

áll

nemcsak

Utána

is

bántalmazott nagy emberek-

apró becsmérliket ((megsemmisíteni)).

lantja,

hanem

nyilai is

vannak. Különben

ezen nincs mit csodálkoznunk, ha a finom lelk Kazinczy a fölemel tanácsot adja, s

teszi

hogy a

agyonverni (nevetve) szabad)).

is

azt

((lélektelen írót)) ((ütni, csigázni

Meg

kell

itt

említenem Péteri

Takács József nagy értekezését

((A

recensiokrób) (Tud. Gyjt.

mely alaposság

és

rendszeresség tekintetében

1818.

VI.

fölötte áll

köt.),

Bacsányiénak.

Lehet,

hogy tán ez adta az impulsust

Bacsányinak hasonló tárgyú értekezés írására. Vannak eszmék,

melyek közösek bennük, a mit megmagyaráz a tárgy rokonsága s az

eszmék általános igazsága

kában).

— A

(pl.

a részrehajlatlanság a

harmadik pontban a nyelvújításról

szerinte csak annyiban szabad,

((a

mennyiben

ezt

szól.

kriti-

Újítani

a nyelvnek

B ÁCSÁN YI JÁNOS

valósága,

küls, bels

különös tulajdonsága, géniusza,

saját természete, teljes

I37

minemsége

egész épületének

s

sérthetetlen

symmetriája megengedi s a szószármaztatásnak azon épült meg-

vagy

szeghetetlen, változhatatlan törvényei megkívánják

és az analógiának szerint

Az

vezérl regulái elszenvedik, nem legyen igazi tudós és

újító

séges

hangzásnak és helyes izletnek ezek

a jó

s

és

—

szerencsés.

író,

ellenzik,

körében igen sok

elfér.

Mindezek

mondanom

helyes és szükséges,

is

— Hogy

kitn

valóban

csak a

a

tanácsok,

újítást,

mint a

mely fogalom tág

a nyelvújítók

fölösleges.

tilalmazzák».

az újítás pedig legyen szük-

Kazinczy-féle «minden nyelvek ideálja»,^^

kikapnak,

nem

melyek jobban meghatározzák az

illetleg elvek,

eltrik,

borzasztóan

itt

A nyelvújítás Bacsányi szerint

«bódult Ikarusok»,

«szóherélk»,

«nyomorúságos apró reformátorok)), «mondolatos törpék megbocsáthatatlan ostoba vakmerségét, eszels, nyavalyás, erszakos

kábaságát

—

illeti

a vád és az igen

is

méltó közönséges panasz ».

Ez az értekezés néhány alapgondolatának összegezése, mely

h

azonban nem adhat

képet az egészrl.

Itt ki

vannak emelve

melyek többnyire általánosan elismert igazságok,

a feszmék,

de ezek a szók roppant áradatában mintegy elvesznek.

A

idézet (Vergiliusból, Ovidiusból, Quintilianusból, Senecából, tiusból, Fr.

a szinonimák, jelzk halmozása, mely

stb. stb.),

általában jellemzi Bacsányi

stílusát,

hetetlenné teszik az egészet.

nem egyszer eszünkbe Ezzel egyszersmind

mely Értekezések. iSjj. mint

a

czéljából

többit, írja,

az

még

és kimeríthetetlen

22 Kazinczy

:

a

nehézkessé és élvez-

igen

A Kazinczy emlegette

következ értekezést

szív.

A

poézis

jellemeztük, áll.

helyes útra

megmagj^arázhatatlan,

Ezt

is,

terelése

A lantos költészet

(magában

tekintve)

egy

noha nyilatkozása,

OrthologU3 és Neológus. Tud. Gyjt. 1819.

Tört. Életr. igo4.

is

hat részbl

fölírást visel és

pedig a lantos költészetrl.

s

«mesterezés»

jut olvasásakor.

iQú írók oktatására,

örök forrása az emberi

Magyar

Hora-

Aug. Wolfból, Göthébl, Lessingbl, Delavignebl,

La Bruyérebl

is

sok

xr. köt.

18

SZINNYEI FERENCZ

138

alkotó munkálkodása számtalan, sokféle a népek érzése, gondol-

kodása, nyelve, lakása, klimája,

társadalmi

és

politikai

teremt

az egyes költök sajátságai szerint. Mi a

élete s

Erre az

lélek ?

elrehaladott physiologia s az agyvel anatómiája sem tud

—

Lantos költ,

ember,

szerinte, poésisra született

felelni.

a termé-

ki

tehets elmét) mesterséggel (mvészi tudománynyal,

szetet (poétái

bölcsességgel) párosítja.

Bels

sugallatból énekel

gondol arra, hogy napvilágot látnak-e

mvei

ekkor nem

s

valaha, de ha kiad

valamit honfitársainak intésére, oktatva való mulattatására, akkor

mind a küls, mind a bels szépségre ügyelnie

örömmel

kritikát és tanácsot

els a

fordítja hasznára.

része,

személyesked

A

lesz.

tökéletes költi

s így

mvek

árthat nekik.

örökké élnek

középszer

lesz,

és rossz

hogy a

versekrl

ságot

szve

azt mondja, is

az

A

áradatát.

hogy nem lesznek kritikusok.

elfogult

ezt az igazságot 106

A

mgondról mondja

már elbb mondott, néhány

bele.

és a saját

sem hízelg czímek

hogy

részben a költi adományról és ugyanazt, a mit

rosszakaratú becsmérlés

hogy ennél többet mondana.

nélkül,

hogy a

fejtegeti,

saját verseit érti

bárhogy magasztalják

maradandók,

Jellemzésképen megemlítem, a

s a

azt

áradozó,

epés,

folytonosan irodalmi ellenfeleire czélozgat

Itt

egészen világos

fejtegeti

Ez értekezésének

elkalandoz,

második részben

kritikusaira zúdítja a legkevésbbé

A

helyes

mely elég rendszeres és gondolatokban gazdag, de

következ részekben már ismét

nem

A

kell.

negyedikben az

sorban

harmadik körülbelül

prosodiai általános-

ellen az állítás ellen kel ki,

hogy az ember középszernél egyebet nem

alkothat.

Az

ötödik-

ben és hatodikban a kritikusokról beszél és az Akadémiát ellenfeleit csipkedi, gúnyolja, szidalmazza.

tárgyától.

A

posványába

komoly elmélkedés

—

s

íme, egészen eltért

magaslatáról

a

szitkozódás

sülyedt.

Vannak még más töredékes tanulmányai

is

kéziratban, melyek

tárgy és hang tekintetében teljesen az ismertetettekhez hasonlók (csatározások a nyelvújítók

ellen

és sokszor ismételt általános-

ságok); s azért fölöslegesnek tartom részletesebb fejtegetésüket

:

BACSÁNYI JÁNOS

I39

tömérdek javítás

annyival inkább, mivel töredékes voltuk és a

nem

miatt

adhatnék róluk egységes képet.

is

Valóban, ha visszagondolunk

velük szellemének e kései termékeit, szomorú-

s összehasonlítjuk

ság

bennünket

tölt el

Museumkorabeli munkáira

régi,

s

méltán kérdezhetjük, miért

ennek

kellett

a sok reménynyel kecsegtet pályának így végzdnie.

A

régen hallgató Bacsányi váratlan megszólalása nagy

tnést

keltett

mint láttuk,

irodalmi

az

boszankodtak,

Ellenségei

világban.

azonban igen megörültek

barátai

fel-

neki

többen

s

Legels ezek közt gyermekkori

újra összeköttetésbe léptek vele.

Annál

barátja Juranics László, kivel

már régen nem

élénkebb levelezés fejldik

most köztük. Juranics valósággal

ki

levelezett.

bálványozza Bacsányit, kinek minden versét kön3rv nélkül a legnagyobb magyar írók egyikének

s a kit

Az

tart.

tudja,^'

irodalmi

eseményekrl, írókról (fleg a dunántúliakról), mint már

hségesen megír mindent,

tettük,

hanem

tesz,

barátját, ki

Többi barátai

gyakran szkölködik, pénzzel

Némelyek azért

mind becsülik és

is

azt hiszik,

nem mernek

megemlékezik róla

hogy nagy

neki eleinte s

hogy

kifejezést adjanak.

mény

nagy

szerencséd

:

és

késbb nagyprépost 23

Juranics i-én.

!

—

Bitnitz

Lajos,

5

ír

a

és

a

mindig

felkeresik

szeretetüknek

Tudományos Gyjte«Ha valaki, én

hozzá:

jeles

te

idd, a

tiszta

te

érzésed

szombathelyi tanár,

és akadémikus, szintén levelez vele (Faludi

1823

^4 Juranics levelei. 2

tiszteletüknek

is

s

levelez vele,

Mások azonban

nagyobb vagy, mint a

Bacsányihoz Akad. Kézirattár.

levele

nem

de

mindenkor nemes, mindenkor

tisztellek.))^"

augusztus

iránt,

így Thaisz András,

férfiú

van Linzben

Kisfaludy Sándor

erre».''^

szerkesztje, egy levelében így

értelek,

azért

való

iránta

távolmaradását.

felügyelet alatt

írni.-'

segíti,

is

neki.^'^

fájlalják

érdekldik sorsa

mert «felsbb helyrl intették leveleikkel,

nemcsak ennyit

a mit tud, de

hol 40, hol 60, hol 100 (ezüst) forintot küldvén

emlí-

26 Juranics levele 1822 deczeraber loikén. 27

Thaisz

levele

1825

január

>Vkad. Kézirattár.

Juranics levele i823augusztus 31-ikén.

18*

9-ikén.

SZINNYEI FERENCZ

140

kiadásához

is

szolgáltatott

((érdemeinek tiszteletére

s

adatokat),

hazafisága

tanítványait

követésére»

Bacsányi

buzdítja

*®

s

mint az Akadémia elkészít bizottságának tagja tanácsokat kér

Ferenczet,

nem

is

egyetemi nyomda igazgatóját,

s

György

tle.'' Fejér

az

54,

nagyon

srn

Vitkovics

Bacsányit *8

Bitnitz

5**

is

neki leveleket,

ír

leveleznek

nem

feledték,

levele

1826 május

vele.

levele

Trattnert,

Többen arczképét

György. '' Mindez

st hogy ii-ikén.

Akad. Kézirattár. 29 Bitnitz

Sághy kik

TOLDY FERENCZ IFJÚKORI ARCZKEPE.

és Stettner

Akad. Kézirattár.

említve

sokan 50

azt

kérik,

bizonyítja,

így

hogy

tisztelték és tekintélynek

Thaisz

levele

1825

május

8-ikán.

Akad. Kézirattár. 1828

február

3-ikán.

}i

Stettner levele

Akad. Kézirattár.

1828 június i8-ikán.

BACSÁNYI JÁNOS tartották. fel

Nem

mulaszthatom

I4I

hogy még egy érdekes adatot

el,

ne hozzak erre. Schedel Ferencz Handbuchját már Toldy

név

alatt

adta

még sokan nem

akkor

ki s

hogy Toldy

tudták,

kicsoda. 1827 augusztus ii-ikén írja Schedel Kazinczynak,'^ hog}'

Bacsányi már megtudta, hogy eltt, esküszöm,

megölöm,

Told}^

«Ha

:

kikürtöli a

ha Burschnak neveznek

s

publikum

is

érte

.

.

.

a Handbuch költségei jóval meghaladják a 2000 forintot; prae-

numeransaim száma nak veszett

említést

hírét költi,

noha kicsinylették

sem érdemel

szegénynyé

ellenségei,

tesz.»

mégis

ha Bacsányi munkám-

:

Ebbl

Bacsányi

kéri

Handbuchjába,''

de

Trattner

által,

hogy

neve

írjon

igaz

határidt a megírásra. Toldy erre Bacsányit

nem

írta

s

üzeni

azt

meg

életrajzát.

még neki

hosszabb

adjon

s

hogy «üdvözli

felelte,

punctum».'+ Sajnáljuk, hogy ez így történt

hatott volna

s

Bacsányi

Mennyi homályos pontot megvilágít-

!'^

Bacsányi

irodalmi

különösen

törekvéseiben

magyar irodalomtól való tette a

alatt

azt

hog}^

már Toldy néven

sokat nyomott a latban. Ugyanekkor Schedel életrajzát

is látszik,

mert szava

féltek tle,

tapasztalta

a

elszigeteltségét, mint hazafit is keserí-

hontalanság szomorú érzete, ezért visszavágyott hazájába.

Óhajtását megírja Juranicsnak, Kisfaludy megígéri,

ki közli azt

hogy közben fog

Kisfaludy Sándorral. nádornál,

a

járni

csak

elbb adja ki Bacsányi összegyjtött munkáit, mert így ez is ersen támogatná a kérést.'^ 1827-ben wnémely követek által sürgette is hazajövetelét)) barátjának, hanem mivel az maga nem kérelmezte, a Karok és Rendek nem avatkoztak a dologba. Ezt mondja gróf Teleki József

kihez

is,

Juranics

ügyben. «Bacsányi Jánost mint költt és magyar

52

Kazinczy levezése Kisfaludy

körével. 104.

K.-al és

Toldy levele Bácsányihoz 1827 július 5-ikén. Akad. Kézirattár. 34 Schedel levele Kazinczyhoz 1827 július i6-ikán. Kazinczy levelezése Kisfaludy K.-al 3 3

és körével. 98.

3 5

Juranics

neki

1.

1.

is

életrajzát

dolog.

Juranics

s

írót

kérte,

akkor levele

fordult

—

úgy-

hogy küldje is

1824

ez

elmaradt

el

a

április

10-

október

28-

ikén. 36

ikán.

Juranics

levele

1825

»

:

SZINNYEI FERENCZ

142

mond

—

fájlalván

sem

senki

tlünk való

jobban mint én,

tiszteli

tiszta

szívembl

tudományosságunkhoz vonzó

kirekesztetését;

szeretetemtl ösztönöztetve, nagyon óhajtom visszaeresztetését»,

—

de a dolgot ezen az országgylésen már

mert már végére jár

s

nem

lehet elintézni,

mert sem maga nem esedezett, sem vala-

mely törvényhatóság támogatását

ki

nem

elmúlik az egész s Bacsányi tovább eszi

eszközölte." így lassan a

keser

hontalanság

kenyerét.

idben néhány költeménye is napvilágot Tudományos Gyjtemény melléklapjában, a Szépliteraturai

Értekezéseivel egy lát a

Ajándékban (1821-tl

hogy

van,

versei

kötetbe gyjtve jelenhetnek

derék Juranics áldozatkészsége felügyelt s a költségeket

A

kis

öröme

1826-ig) s 1827-ben az az

(több

lehetvé,

tette

«els

meg-

meg. Ezt

ki a

is

a

nyomtatásra

mint 400 pengforint) födözte.

130 lapos kötet a Batsányi János versei czímet

a czímlap szerint

is

kötet».'^

A

viseli s

második kötet nem jelent

meg, hanem a helyett 1835-ben megjelent egy bvített kiadása az

elsnek

Batsányi János poétái munkáji czímen a szerz

:

arczképével

a

s

következ

ajánlással:

László pétsi kanonok úrnak,

«Ftisztelet Juranits

vármegyék

több

táblabírájának,

mint legrégibb .szíves jó baráttyának küldi s ajánlya a szerz.

Ez a kötet már 214

A

nem

versek

hogy Parragh, a

lap.

találnak jó

göllei

meleg

valami esperes,

ezt

fogadtatásra.

több

írja

Igaz,

eladni való

példányra Sokszor fogja a nap hazánkat kerülni.

Míg egy magyar anya Bacsányit fog de másoknak

meg nem

sokkal többen

vannak.

A

Zomborban

fispáni

installátión

37 Juranics

a

levele

1827 július

Ez nem arczképpel

tetszenek

jelent

versek

s

ezek a mások

második bvített kiadásból például

a8-ikán.

meg, mint a bibliographiák állítják. A tévedés onnan ered, hogy a Nemzeti Múzeumban Bacsányi 38

a

szülni. 39

egyet se vettek meg,

saját példányát látták, tott

azt

melybe maga ragasz-

egy arczképet.

59 Juranics levele

iSapdeczemberai-ikén.

:

BACSÁNYI JÁNOS okul,

világ,

—

hogy

adván

már

írja

nincs

Az Ofner ír

«régi magyarsággal)) van írva. «Ilyen

keseren a

A

haszna.))

—

jó Juranics kritika

most a

hiába böstörködünk, de

keveset

is

foglalkozik

vele.

Pester Zeitung melléklapja (1835 szeptember 25-ikén)

egypár magasztaló általánosságot

Lapokban ersen

Kritikai

I43

nem

már Toldy

de

róla,

a

-megbírálja.

kor nem

már a régi költt, régi magyarságot. Ez mélyen megszomoríthatta Bacsányit. Látta, hogy az kora már lejárt, sem tudományos, sem költi eszméi nem hatnak többé, ezért el is Egyáltalában

igen beszélnek róla,

a

érti

meg

E

hallgatott végképen.

két kötetben régibb versein kívül össze

vannak gyjtve azok a versei

Brünnben

melyeket fleg Parisban és

is,

hogy

Valószín,

írt.

legtöbbet

a

késbb

Linzben

átdolgozta.

A

Kufsteini elegiákhan s forradalmi verseiben

éri

el

tet-

pontját Bacsányi költészete, innen kezdve aztán némileg hanyatlik.

Késbbi

verseiben

magas

szárnyalást.

látjuk,

de

már nem találunk oly mély bensséget s oly A modern német Hra hatását még ebben is

mindinkább a

századbeli

xviii.

emlékeztet bölcselkedés lesz túlnyomóvá, is

észrevehetjük

elmélkedéseken.

költemény

a

bven öml

A

emelkedettek,

gondolatok szépek,

ki is válik a többi közül,

fáklyához világol))

A Tndés

;

egészítik

ki.

életünket, ((hazafinak

bölcseimi

Az els

«magát

mely

hasonlítja,

és

A

fölveti

a

s

kereszténynek

költemény az Int

sötétben

író

ég

másoknak egymást

hogy szabad-e eldobni

elveszett, a

kötelesség

az

másik megfelel rá élet.))

Igen

szép

Gondolatmenete ez: ne

meg magunkat. Elménk együtt vezérli tetteinket. S így

kutassuk Isten végzéseit, hanem ismerjük csodálatos és szívünk. sugallatával

lesz.

magyar

állhatatossága

kérdést,

szózat.

írót

A

megemésztve

bölcsnek

ha minden reményünk

néhány

terjengs, szétfolyó

esik,

hogy a magyar

ki,

hatását

de legnagyobb részük az

bujdosók erteljes, hiperbohkus nyelvével;

szép gondolatával tnik

költészetre

alexandrinokba foglalt hosszas

elmélked versek gyakori hibájába

A

franczia

st Gyöngyösi

»

SZINNYEl FERENCZ

144

az ember a vak sors ellen bátran harczolhat,

lenné

teheti

de lelke méltóságát

ugyan,

Legyen ellensége az egész «a királyi sas,

világ,

S

az igaznak Klió

s

a

is

meg nem

s

vigad

s

a

tudományosság nem

az

A

gondolatok

szép nyelv becsessé teszik

költeményt, melynek csak hosszadalmassága és

nap körül.

a

KUFSTEIN VARA.

igazságot fog szolgáltatni.

hang emelkedettsége

alázhatja.

ö felülemelkedik üldözin, mint

mely szabadon kering

55.

mely szerencsét-

árt.

A

e

hazai nyelv

eszme újdonságával, mint inkább

annak tömör és hatásos kifejezésével

hat.

A

mester és a

tanít-

BACSÁNYI JÁNOS

145

vány czímt legszebb bölcsel énekeink közé

A

magyar költnek ad igazán szép

számítanunk.

kell

és megszívlelend tanácsokat,

melyek közül az a legfontosabb, hogy «ne kövesse az oskolák hiú

hanem kövesse az

tetszéseit)),

törvényeit)),

indulatainak

A

mellett

tanácsok

hevét

nemes

«ész

és

elméjének

s

hivatására

örök

tapasztalás

szabad

röptét.

Szép

figyelmezteti.

is

gondolatait rendkívül könnyed formában fejezi

a mi nagyban

ki,

hozzájárul a költemény értékének emeléséhez.

Két verscziklus és

Mohács

és

A

négy költeménybl

melyeknek

áll,

ról s neki ajánlja ezt a verscsoportot.

czím egy sz nemes

er

Sok benne az

és

Az elbbi

földön.

Kisfaludy-Himfyhez

elseje a

Ebben a barátság meleg hangján

intézett epistola.

Fáma

van e kései költemények közt: a

is

magyar költ idegen messze

Az els

szól Kisfaludy-

Ulászló Szegeden

beszéde Ulászlóhoz a frigyszegés

ellen.

néha majdnem Aranyra emlé-

lendület,

keztet tömör kifejezésmóddal.

—

Déli György látása a mohácsi ütközet eltt

sajátságos

költemény subjektiv s a század els tizedének történetére való rejtett

Egy

vonatkozásokkal.

Déli Györgynek, felszólítja,

serkentse

éjjelébl)),

fel

«isteni szüz)) jelenik

bíztatja.

tesz,

a

alig

s

mennyei jutalom reményéa

jövend

Mindez egy rövid költeményben eladva

talán hatásos volna, de 193 alexandrin sorba foglalva

egyebet

költ

magyarokat «halálos álmukból))

a

a kötelesség teljesítésének felemel tudatával s

dicsséggel

a

hogy jöjjön el magánossága «gyászos

mikor a költ ellenvetéseket vel,

meg

kelthet.

Sokkal sikerültebb

a

unalomnál

Majthényi Barta

keserve «a mohácsi veszedelem után fogságban)). Elégia, kissé a

Tndésre s

emlékeztet (formája

is

ugyanaz),

komor

éji

hangulatát

a haza pusztulásának sötét képeit csak végének elégiái lendü-

lete enyhíti.

A magyar

valószínleg

elmélkedéseket))

vigasztalására

s

mások

sorozat ez két részben

énekében a Magyar

költ idegen messze földön czím

lirai

és

Parisban

oktatására.

12

A

«poétai

Bacsányi a maga

Terjedelmes

rövid énekben.

elem uralkodik.

Tört. Életr. ig04.

írta

költemény-

Az els

rész öt

természet képeivel párhúza19

;

SZINNYEI FERENCZ

146

mosan

A

hangulatait.

festi

tavasz

szabad természetbe vonja

a

a zajos városból, a szerencsétl békét és magányosságot kér, a

madarak

hajnal ébredése reményt s bizadalmat ébreszt benne, a

éneke Isten dicséretére

megnyugvás

készti, a

A

száll szívébe.

sikerült mint az els.

A

sok küzdés és szenvedés után

nagyobb rész nem oly

második,

múzsát apostrofálja és elküldi Magyar-

országba, hogy tegyen koszorút Kisfaludy Sándor fejére s Baróti

Az

sírjára.

ezután következket a múzsával mondatja

emlékezik Barótiról, az

él költket

már irodalmunk

Magyarország határain

s híre

Kisfaludy költi érdemeit méltatja szépen. lesz,

hogy

azzal lelkesíti,

Itt

el.

Meg-

föllendült

is túlterjed,

majd

azután terjengssé

népek háborúskodásáról, a költ hivatásáról, köteles-

a

ségérl, az elme

mveinek maradandóságáról

ismét

Kisfaludyra

visszatér

elmélkedik s végül

másvilágon

a

s

való

egyesülés

reményével végzi. Egészen Gyöngyösire emlékeztet bbeszédüség jellemzi ezt

a

mve

Bacsányinak.

írta s

nem

hosszú költeményt, mely kevéssé sikerült Meglátszik

rajta,

korában

olyan kedvvel és tehetséggel mint a többit.

Ezzel számot adtunk Bacsányi

melyrl

hogy öregebb

itt

kívánok

Láthattuk,

.

gondolati elem

még néhány

egész költi munkásságáról, összefoglaló szót mondani.

hogy költészetében nem a

túlnyomó,

ezért szükséges ezekre

is

reflexiók

egy

az teszik

érzelmi,

f

hanem

a

alkotó részét

vetnünk befejezésképen,

pillantást

annyival inkább, mert e vizsgálat a költ jellemét és gondol-

kozásmódját

is

jobban

meg

fogja világítani.

Vallási felfogása tiszta és fenkölt, istenben való

számos bizonyságát adja költeményeiben hivatkoznunk).

Egyes vallásokkal szemben nem

vallási viszálkodásokat elítéli

A

vallásos rajongásnak,

(Serkent

az

idbl

meg nem

való

kassai

volt)

üldöztetése

Szentjóbihoz

írt

nem

szereti,

eléggé levele,

jelent részében, mint láttuk,

ers

hitének

Szenvedre s

a

ellensége,

a

elfogult

válasz).

vakbuzgóságnak nagy

papokat (noha több pap barátja irántuk, a mit

a

(elég

nagyon

elfogult

megmagyaráz. Ebbl

melynek nyomtatásban a papokat igen kímélet-

BACSÁNYI JÁNOS

meg

lenül támadja

tinek)),

nevezi

«a setétség szemtelenül

terjesz-

követiket.

s

Megjegyzend, hogy élete végéig. látjuk,

cseveg vad

((ostobaság véres zászlóihoz esküdt vakbuzgóknak))

az

ket

:

I47

ezt a felfogást a papságról megtartotta

Talán nem csalódunk, ha ebben Voltaire hatását

habár gondolkodása e pontra nézve nem azonos

56.

is

teljesen

BACSÁNYI Állítólagos arczképe.

(Emst Lajos tulajdonában.)

a Voltairévei.

A

Szenvedben már a megnyugvás

és az Istennek

való föltétlen meghódolás hangján szól.

Az emberi

lét

nagy kérdése

is

(Levél

egy

az örök életben való

ers

foglalkoztatja.

régi várból.)

Kételkedése és tépelödése hitté változik.

Az

(A

késbb

bölcsnek állhatatosságát

egyenességet, szinteséget, mely jellemének egyik fvonása 19*

:

SZINNYEI FERENCZ

148

költeményeiben

volt,

önérzettel hirdeti

is

magát az igazság,

és

emberség hív énekesének nevezi: «Ki senki kedveért, ha Lantja

Az Az

A

észnek,

szz

«ész

az

nem érdemiette. nem illette.»

soha

húrjait

mennyei világának»

nagy magasztalója.

vezérlinknek.

észt s a szív sugallatát tartja

béke híve, a háborút, vérontást

(Int

{Az európai hadakozá-

ehtéli

sokra), s az egyetértést hirdeti, többször kikelve a fajzása», az egyenetlenség ellen.

szózat.)

A józan

«pokol rút

mérséklet barátja, mint

Horatius.

Horatius bölcselete nagy hatással volt Bacsányira,

els

pillanatra

költeményei

szembetnvé

tesz a Horatiusból

vett

a

mit

15 jehge

eltt.''^°

Bacsányi,

ki

bízik az utókor

életében

oly

hálájában

és

kevés elismerésre

talált,

Nem

elismerésében.

vakon

egyszer, de

sokszor emlegeti ezt (Serkent válasz. Déli György. Poét. elm.), ezért

érdemesnek

tartottam

helyen

e

ezt

is

felhozni,

mint

jellemz dolgot. Tán egy költ sem csügg annyira ezen a gondolaton, mint

.

Politikai elveirl

életrajzában

szóltam, azért e

mellzöm ezeket, csak azt emelem ki, hogy Bacsányi ers demokrata volt egész életében s demokrata elveinek és

helyütt

érzelmeinek többször ad kifejezést költeményeiben, leghevesebben a Mester és a tanítványban

Ébreszd, tanítsd az

A

gyáva, büszke,

elfajult,

rest,

S más érdemével kérked Sok nemtelen nemest. Ki nem tekintvén, hol

És mely idben

s

mikor

él.

Dzsölve tölti napjait S barom gyanánt henyél. 40 Horatius hatását

1.

az Irodt. Közl.-beli

tanulmányomban, melyben általában

sok

az idézet B. és felesége verseibl, melyek

innen kimaradtak.

:

:

:

!

BACSÁNYI JÁNOS

I49

Hazaszeretetével végzem, pedig ezzel kellett volna kezdenem.

A

nem

hazaszeretet ugyan

ers

hogy

volt benne,

szenvedni jelent

kell.

Els

meg, már

elv,

hanem

elveket szült

de ez az érzés oly

érzés,

a hazának

:

versében, mely ifjúkori

élni,

a hazáért

mvének

czímlapján

ezt hirdeti

Hazájáért

élni,

szenvedni

s jót tenni,

vagy rabságot érte fel sem venni Barátom oly dolgok, melyek az embernek

Halált,

!

Dicsség mezején oszlopot emelnek.

S

legutolsó versében hazájától búcsúzik

Érzem

Hogy

s

naponként látom

életem végére

azt,

jár.

Isten hozzád, édes hazám. Isten

Els

és

utolsó

elválasztó hosszú

seibl

is

hozzád örökre már

gondolata

id

haza volt

a

alatt is mindig.

bebizonyíthatnánk,

e két gondolatot

s

Ezt tetteibl láttuk

s ver-

de akkor jóformán minden versét

idéznünk kellene, mert alig van egy

is,

melyben a hazáról meg

ne emlékeznék. Ez költészetének legszebb vonása. "

Lássuk most már, milyen formában jelennek

Nyelvérl Toldy 1836-ban az «csupa mindennapi

írt

szavak

árja».

Toldy

kissé vastagon fogott, ítéletét nem már Vörösmarty nyelvének színpompája

a

kis

eszméi.

kritikájában azt mondja, bíráló tolla

fogadhatjuk

fényhez szokott szeme

meg

fényt

el,

ben.

Noha nem

szépen

zeng

használta

fel

a

telenné,

nyelvújítás

nyelven tudta gondolatait

Ez a nyelv kissé ódon ugyan,

egyhangúvá

teszik a

feladatát

nag}'

nyelvvel,

vennünk az akadályokat, melyeket

gyzniök. Bacsányi derekasan oldotta meg

egy

Elfeledte,

találta.

hogy Bacsányi korában a költk még küzdöttek a azért tekintetbe kell

itt

Öt akkor

el így.

kápráztatta

sötétnek

hogy

le kellett

e tekintet-

segítségét,

mégis

kifejezni.

de magyaros, sokszor szín-

jelzhalmozások

s

egyes fordulatok

:

!

:

SZINNYEl FERENCZ

150

gyakori

de sok finomságot,

ismétlései,

st ert

és fenséget

is

tud fejezni.

ki

Különösen jelzi és metaforái újak Költeményeiben,

meglepen szépek

éppen úgy, mint prózai munkáiban,

jelzhalmozásokat,

«A

s

néha.

szereti a

pl.

görbe, sanda, rút, merész rágalmazót» (T.

k.

33.)

«Önként jöv, szünetlen változó,

Mindenkor

mindenha víg

új,

S mindig örömmel Ezek

a

jelzhalmozások

ünnepéröl.» (T.

teljes

nem

rendesen

k.

válnak

50.)

verseinek

javára. Mint jellemz dolgot, említem, hogy a «homály», «borulat»,

de különösen a «homály» metaforice használva sokszor

«felleg»,

elfordul verseiben (én 20 helyen találtam)

ezeknek bizonyos

s

ossziánias hangulatot ád, de egyszersmind egyhangúságot

Ugyanígy

a hasonlatok

szereti alkalmazni

hánykódó hajóhoz való

közül

is

okoz.

a sorsnak,

Minden

túlzás

nélkül mondhatjuk,

hogy Bacsányi nyelve minden hibája

mellett

nem egyszer

emelkedik a korabeli költi nyelvnek.

életnek

A

a

költi

föléje

mformák

közül

a

hasonlítását.

levelet,

ódát,

elégiát,

epigrammát, bölcsel éneket és tankölteményt használja.

formák

közül

pedig

formákat ilyen arányban I

:

V2

:

Noha

magyar,

a :

és nyugateurópai

klasszikus

magyar

:

klasszikus

dalt,

A vers-

:

nyugateurópai

=

'h.

hogy

a verselésrl azt tartja,

A

rythmus csak szolga

Szolgálat a dolga

Ez a versszerzés oly

titka,

—

ritka

Melyet a

mégis nagy gondot

ki

fordít rá.

tudna

Technikája igen jó

hexametert gördülékenyen, szépen

mákat

is

meglehets

hibátlanul

rímei pedig sokszor tökéletesek.

írja,

(pl.

A

st

:

az alexandrint,

a rímesmértékes for-

mester és a tanítvány),

:

BACSANYI JÁNOS

A

I5I

mondottak meglehets fogalmat nyújtanak Bacsányi

Komor

tészetérl.

költészet

köl-

jellemz a komor költre,

ez,

ki

bölcselkedik és tanit s kinek kedélj'e ritkán lesz viharossá.

Komor

hasonló a

költészet,

nem

fényét

életének

alkonyáról

mindenben csalódtam, csak tetük

egymás

rz

homloka komor redit

elsimítja

ki

iránt

nem

még

szólok

sokszor csalódott férfiúnak van egy

érti,

égboltozathoz,

de a mely a nap

ders

ismeri,

Bacsányi

A

szürke

borús,

melyet néha keresztülhasít egy villám,

néhány

szót.

angyala, ki meg-

kirl elmondhatja

s

benne nem; ez Gabriela. Szerea jó egyetértést köztük soha

csökken,

semmi sem zavarja meg, hajuk

sz

már,

testük

roskatag, de

szeretetük a régi.

E

páratlan

nn

még egy ember

kívül

Hafner József. Hafner

linzi

áll

közel szívéhez

lakos volt s Bécsben tanulta a

mvészeti akadémián a szobrászatot. Tanára,

ki

Bécsbl

ismerte Bacsányit, azt tanácsolta neki, hogy ismerkedjék kiváló képzettség

magyar

képz-

igen jól

meg

a

íróval s ajánló levelet is adott neki.

Hafner megismerkedett Bacsányival megszerette a tehetséges fiatalembert

még

i8i8-ban, ki nagyon

s fiaként

bánt vele. Hafner

igen sokat járt Bacsánjáékhoz s a legbizalmasabb

emberük

lett,

úgy hogy családjukhoz tartozónak tekintették. Tle tudunk néhány adatot Bacsányi linzi életébl.*' Szerinte sorsuk miatt sohasem

panaszkodtak,

múltat

a

nem

emlegették;

Bacsányi

szívesen s lelkesülten beszélt hazájáról, de csak egyszer hallotta

tle szomorúan mondani országon

!»

:

meg Magyar-

«Es én nem halhatok

Linzben Bacsányiékat nagy tiszteletben

Hoch, a szigorú rendrfnök, igen jó viszonyban

tartották.

volt velük,

hasonlóképpen Bauernschmied, az egykor olvasott novellaíró.*-

Ha

a

sétatéren

megjelent Bacsányi,

4' Thaly czikke. Figyel 1877. m. Hafner levele. Akad. Értesít. 1872. 75.

1-

és vi.

4^

a város Hoch

és

hagyatékában.

elkeli

Bauernschmied

vették

levelei B.

SZINNYEI FERENCZ

152

Ennek a közbecsülésnek

körül.

alapját

valószínleg abban keres-

hetjük, hogy Bacsányiék a kormányzónak, Lamberg berezegnek

házához

járatosak voltak, mit nemcsak Hafner

is

állít,

berezeg és herczegn udvarias levelei és meghívói

melyekbl kitnik, hogy

tanak,

a berezegi

többek

így

közt

Í1843).

Mily

jól eshetett

vendégek

mint levelezésükbl

Szalay László akkor már

57.

sugara

bizonyí-

mondis

sok-

kitnik,

HAFNER JÓZSEF ARCZKEPE.

a szegény

számzöttnek, hogy

S

honfi-

bizonyára jól

megemlékezésnek és elismerésnek az a néhány

mely hazájából elhatott

is,

a

ismert publicista

társaival hazája nyelvén, hazájáról beszélhetett.

eshetett neki a

^^ is

családdal jó,

hatni baráti viszonyban voltak. Magyarországi

szor megfordultak Bacsányiéknál,

hanem

linzi

Jankovich Miklós meleghangú levelet

magányába. így 1837-ben írt

neki s a pesti nemzeti

színház megnyitására kiadandó emlékkönyv számára verset kért

tle

:

«

A

Bacsányi

kihajnallott !

!

meg

magyarság egy hse, az él

ne szólaljon

a

magyar

43 B. hagyatékában (levelek és följegyzések).

hsök

Nestora

díszes pesti theátrum

BACSÁNYI JÁNOS

mintsem

méltóbban,

(színpalota,

Bacsányi szép

lehetetlen. »**

emlékezést, de nagyon öreg már, neje

nem

állapotban

—

—

írja

is

meg-

s ilyen

« annyival is

inkább,

mivel a versszerzésnek végét vetettem, különben sem

melyek nemcsak tavaszi

napokban, hanem deczemberben

is

az erszakos

nyelvnk

természete

elvetendök

.

.

Annak, a

.

melyek

szerint

ki ezt végrehajtsa,

barátunk tudna legjobban megfelelni.

Bacsányi természetesen

már öregségénél

s

nem

melyek

elfogadhatók,

grammatikusnak kellene

philologusnak,

vállalná

véleményét közzé tenni:

szavakat megrostálni,

új

levelében

írt

magára

«Vajha barátunk

így nyilatkozik Bacsányiról:

s

egyre énekelnek*/^

Kisfaludy Sándor ugyancsak 1837-ben Juranicshoz

szerepre

a

nagyon beteg

tehet eleget a kívánságnak

bírván azon madarak természetével, nyári

meg

köszöni

udvarias levélben

és

kinyitására? s ezen

színház)

némán, hidegen fogadja,

fölszólítást

153

nagy

tekintettel bíró

Ezen feladásnak

lenni.

»^^

erre

vállalkozhatott

nagy

a

megromlott egészségénél fogva sem.

Linzben sokat betegeskedik, az éghajlat árt neki, többször van-

mikor azt

nak

ájulási

Még

1823-ban búcsút vesz Juranicstól

rohamai,

hogy végórája

hiszi,

ütött.*^

«azon esetre, ha meg-

de természete szívósabb, mint hitte s ez a búcsú

halna)),'^^

még

korai volt akkor.

Szegény annyira 1835-ben

azt

hogy

van,

rosszul

betegeskedik alig

férje

tudja

a

el

azzal,

hogy

engedély késik.

A

28-ikán érkezik

meg

meg

akarja

halál

Magyar

Tört. Életr. 1934.

de a nyomtatási

gyorsabb volt mint a censor. Július

a nyomtatási engedély, de

1837 augusztus 6.

18. (conceptus.)

még

nagyon rosszra

örvendeztetni utoljára

költeményét kinyomatja,

45 Levele Jankovichhoz. 1837 szeptem-

ber

*^

egyik kezét se

szobát köszvénye miatt,

Férje

utolsó

44 Jankovich levele.

sokszor hozni.

életre

tudja jól használni s nehezen sántikál. 1839-ben fordul betegsége.

és

egy barátnjének, hogy már harmadik éve,

írja

nem hagyhatja

sokat

szintén

felesége

késn

:

Gabriela

46 Juranics levele. 1837 szeptember 13.

47-48

Följegyzései,

49 Följegyzése.

20

SZINNYEI FERENCZ

154

már akkor

—

örökre,

írja

24-ikén

Július

halott.

Bacsányi

—

'°

11 óra eltt elszunnyadt

este

eltemették július 26-ikán délután

5 órakor.

«Ah

te

meae

Maturior

partém animae rapit

si

quid moror altéra

vis,

?»5'

Mennyire átérezhette a szegény öreg költ Horatiusnak ezeket a szép szavait

!

Valóban

« lelkének

ez a nemes,

volt

fele»

végtelen jóságú asszony, kinek halálával a földi boldogság meg-

sznik reá nézve. Elborult kedélylyel munkában talást.

A

nyire

mind járnak

keres vigasz-

hazai lapokat és folyóiratokat olvasgatja, melyek többneki,

'^

st

a poHtikát

is

figyelemmel

kiséri,

mint ez jegyzeteibl kitnik.

ennek

angyala nincs többé mellette,

Vigasztaló

beteges

s

epésségének tulajdoníthatjuk, máskép megmagyarázhatatlan össze-

Nem

zördülését legjobb barátjával és jóltevjével Juranicscsal.^'

csodálkozhatunk ezután azon sem, hogy akadémiai taggá választását

nem

október 7-ikén választja

veszi tudomásul. 1843

Toldy indítványára «a

az akadémia levelez tagjának

egy régibb és kevésbbé biztató

korszakában

tett

meg

literatúra

érdemeiért»>^

egy szavazat kivételével egyhangúlag.'' Bacsányi azonban nem felel

a nagyon

Toldy,

'^

elkésett

hiába sürgeti hivatalosan

kitüntetésre,

majd Lukács Móricz.

5"

Ennek okát nemcsak meghasonlott kedélyében és büszkeségében találjuk meg, hanem abban is, hogy az akadémiát, hol ellenségei voltak többségben,

levéltöredékébl kitnik,

nem

becsülte sokra,

melyben igen epésen

kimondja, hogy a «nagy nehezen

démiát

s

ságtól

méltán jobbat

és

illbbet

várt

s

mint ez egy

ítéli

felállott

el

az aka-

tudós társa-

reménylett

a

magyar

nemzet)).

Utolsó

éveit

érintkezett, ki

elvonulva töltötte s

öreg korában

is

csak

kedves Hafnerével

élénken emlékezett

s

Följegyzése.

5'

Hor. Carm.

5^

Hagyatékában megvannak.

56

1844 február

)J

Levélconceptus. 1840

57

1844 márczius 27.

54 Gr. 11.

17.

* 5 5

április.

még

a vég-

Teleki József lev. 1843 október

Szalay László

lev.

3.

1843

november

7.

19.

BACSÁNYI JÁNOS

nemes arczkifejezés, a

telén

karcsú,

lélek

I55

mélyéig ható éles tekintet,

magas termet Bacsányira,

agg kora daczára egye-

ki

nesen, fölemelt fvel járt.

fekv

Halála eltt alig két hétig volt ágyban

meg 82

halt

között és a

éves

Hafner karjai

korában, 1845 május 12-ikén,

temetbe

linzi

beteg. '^ Elfeledve

költözött Gabrielája mellé,

kipihenni

a hosszú keserves életet.

Otthon, hazájában mit

meg

akarta látogatni

s

sem tudtak

akkor tudta meg, hogy már két évvel

azeltt meghalt. Sietett haza megvinni a hirt kezetét,

1847-ben Toldy

haláláról.

emlé-

s felújítani

békejobbot nyújtani az ellenfélnek, mint Kölcsey

tette

Berzsenyivel.

1847 augusztus 5-ikén

ban

:

(ítészem ezt

lességbl,

—

tartotta

úgymond

—

emlékbeszédét az akadémiá-

nem

hanem szivem ösztönébl

legalább árnyékát békéltessem kiw.^^

még

azzal

pusztán

is,

hivatalos köte-

hogy

irántam

azzal

Szép emlékbeszédén kívül

kimutatta az egykori ellenfél iránt való kegyeletét,

is

hogy 1865-ben összegyjtött munkáit kiadta (Bacsányi János költeményei prózai írásaival egyetemben).

Bacsányi végrendeletében

Hafiferl

kereskedt

örökösévé, mert Hafferl közvetítette franczia tozott neki. 1121 kötetbl

álló

pensióját

^°

és

síremléket

állítván,

hogy

a hagyaték

fedezte

a

kiadását

tartozást,

teljesítésére.

A

nem

kettejüknek.

*''

Hafiferl

eladásából befolyt volt

derék Hafner

hajlandó

maga

emléket Bacsányinak és nejének,

megrzését

levélnek és kéziratnak,

is.

O

viselte

azt

összeg alig hogy

a két utóbbi kívánság

állíttatott

kikhez

verseinek

azonban,

íiúi

tehát

szép

sír-

szeretettel ragasz-

kodott mindig. Neki köszönhetjük továbbá Bacsányi

hagyatékának

tar-

s

könyvtárát a Nemzeti Múzeum-

hagyományozta, továbbá kikötötte neje összes

nak

általános

tette

gondját

míg Kantz Zsigmond (nyg.

nagybecs a tömérdek kir.

hánya-

Thaly id. czikkv. Toldy Ös3z. Mnk. v. 211. 1. 60 Most is sajtókészen vannak az Akadémiában. ss

59

61 Végrendelete. U. ott.

20'

SZINNYEI FERENCZ

156 és erdészeti ftanácsos)

megismerkedvén

nem

vele,

rendezte az

egészet.

Valóban állította

vázlatot

elismerésre

össze a nagy anyagot, is

írt

szorgalommal

méltó

Bacsányiról

'^^

st ennek s

és

alapján

az egész becses

fáradsággal

egy

életrajzi

gyjteményt

Hafner engedelmével elküldte az Akadémiának.

58.

«Die Mitwelt

mag

KANTZ ZSIGMOND.

neidisch oder undankbar, aber die Nach-

welt wird gerecht sein.» Ezt mondja Bacsányi

Kövessük

meg

az

ezt

a remény

idegen földben

mindig vágyódott

s

a

alakjában

sírirata.

kifejezett intést

porladó magyar költnek mit

életében

el

nem

azt,

érhetett:

s adjuk

a mire szolgál-

tassunk neki igazságot!

62 Die Lebens-Ereignisse des ungarischen Gelehrten

vom

Jahr 1796 bis zu seinem Tode, Akad. kézirattár.

und Dichters Johann Batsányi

BACSÁNYI JÁNOS

157

X. Bacsányi

munkásságát

és

életét

tudományos és költi érdemei-

összefoglaló szót akarok szólani

valamint egyéniségérl

rl,

még

hogy mködésének jelentségét

is,

egyszer megvilágítsam

még néhány

áttekintvén,

helyét irodalmunk

s

történetében

pontosabban kijelölhessem. Irodalmunk megújhodásának kora az utánzás kora épen úgy,

kezdd

mint az 1825-tel

korszak a nagy egyéniségeké.

Bessenyei fellépéséig irodalmunk hatni

szkebb mederben

s

egy irányban halad, 1772-tl kezdve pedig egyszerre

mondkiszé-

lesedik s több felé ágazik. Igen érdekes kor ez, de sokkal nehe-

zebben áttekinthet és jellemezhet, mint az elzk. Irodalomtörténeteink az áttekintés megkönnyítésére bizonyos

csoportokra osztják az irodalom érdemes úttör

iskolákra,

írói

munkásait

s szólnak francziásokról, deákosokról,

magyarosokról,

németesekrl, debreczeni körrl és válogatókról. Ebben a osztásban van sok igazság, de elég önkényesség

mereven határolja golja a köztük

el

lev

is,

egyes irodalmi irányokat

az

fel-

mivel kissé s

elhanya-

kapcsolatokat.

Egyben minden kör

megegyeznek

írói

nyájan utánoznak valamely

írót

:

az utánzásban. Mind-

vagy irodalmat, még pedig vagy

egyoldalúan, vagy pedig szélesebb látókörrel, több oldalúan.

Az

egyoldalú utánzók közé tartoznak

kezd

deákosok, a két

irány hívei, kiknek

a francziások és a

hatása a legegyete-

mesebb. Bessenyeinek és testr-társainak biekre

is

ersen

hat s

buzdító,

«francziás»

útmutató

iskolája a töb-

munkásságuk nem

kevésbbé fontos, mint kezdeményezésük érdeme. Csak egy-két

összeköt

szálra

akarok

itt

rámutatni,

mely

biekhez fzi. Orczyt Bessenyei buzdítja költi tatására, Barcsai pedig az

Orczy

és

Barcsai

Kazinczynak

is

iíyói

Ányos

költeményeit

a

Bessenyei a buzdítója

ezt a kört a töb-

mködésének

foly-

Pált annak megkezdésére,

«deákos» s

Révai

adja

ki.

els munkája Bessenyei

SZINNYEI FERENCZ

158

egy német regényének zája s Baróti

nak

fordítása,

de tudjuk, hogy Báróczi pró-

Szabó mértékes versei még nagyobb hatással van-

Bacsányi els buzdítói Orczy és Báróczi.

rá.

rosokra

Még

a magya-

hat a franczia iskola. Gvadányi, ki Péczelivel levelez,

is

négyrím alexandrin helyett kezd párosrímt használni, Pálóczi Horvát Ádámra pedig Péczeli Henriás fordítása hat Hunniásának a

írásakor.

Szintén

nagy és egyetemes hatása

a deákosok lelkes

volt

munkásságának, melylyel a classicus versformákat meghonosították s ezzel a rímesmértékes {nyugateurópai) versformák

meg-

nyelvünk fejldését

honosodását elsegítették, másrészt költi mozdították nagy mértékben el.

A

oldalúak az utánzásban,

többi ú. n. iskola munkásai több

mondhatnók, hogy mind «válogatók».

azt

nics

elbb

classicus

német hatás

és

alatt

«magyaros)) Dugo-

Horváth Ádámra, mint

áll,

hat Voltaire s Vergilius

említettük,

A

Gyöngyösin

is

Rudolíiását pedig nyugateurópai versformában

A

írja.

debreczeniek közül Fazekas Mihály híres Ludas Matyiját

franczia

része

kívül,

mese alapján

is

classicus

formákat használ.

classicus

formájú.

Hogy

a

formában

írja,

lyrai verseinek jó

Földi classicusokat fordít s nyugati

nagy mveltség és

Kazinczy mennyire «válogató», nem

is kell

látókör

széles

hosszasabban bizo-

nyítanom, csak fordításaira utalok.

Irodalomtörténetünk Bacsányit Verseghyvel, Szentjóbi Szabóval s

Daykával együtt a válogató, egyeztet elnevezés

alá fog-

lalja, de ez a fönnebb mondottak után, mint látjuk, nem nagyon jellemz. Hogy széles látókör, sokoldalúan mvelt s az iro-

dalomban vezet szerepre vállalkozó

író létére

mereven egyik

irányhoz sem csatlakozott, egészen természetes dolog. ismerte a külföldi irodalmak nagy alkotásait s úgy s méltatni,

mint

,

egyoldalú utánzóvá

nem

Látszólag a francziás iskolához fzi buzdítója

gabb

és

napjait

A

ki

úgy

tudta élvezni

lehetett.

legtöbb

kötelék.

Els

mestere Orczy Lrincz, kinek házában legboldotölti.

Természetes,

hogy legelször

a

francziás

!

BACSANYI JÁNOS iskola

éves

tagjaival

ked

nevezi

társának »

ervel

«Üjult

tiszteli

megnyerni

bizonyosan

kedvet

annyinak

lelni

.

.

hogy késbb

követd

lelkesen

hogy a mester, Bessenyei munkáit Barcsaihoz költi levelet

A

A

lehetnék

!»

Nem

a

homályából,

feledés

intéz.

nagy híve

franczia eszméknek, mint láttuk,

s

magát

«fran-

tartja.

deákosok közül Barótival és Virággal baráti viszonyban

van, költi leveleket intéz hozzájuk s

formáknak

A

engedett

oly kegyelettel méltatja s

is

módon gondolkodó embernek»

czia

felel

Báróczi Védelmeztetett

ismerteti

hogy Ányost kiemeli

nyelvét,

vetél-

mint nemzetem eltt

tartom,

Vajha annyi tehetséget

.

volna a kegyes természet, hogy méltó

magyar

huszonhárom

Bacsányi lelkesedve

buzdítja.

s

A

meg, melyben «szerencsés

kiszegzett czélomnak elérésére; mert a te

sietek

tetszésedet

csoda,

I59

müveikkel ismerkedik meg.

s

Báróczi levéllel

ifjút

:

maga

mestere a classicus

is

latinul is versel és életbölcseséget Horatiustól tanul.

;

német irodalom

is

ersen

hat fogékony lelkére, mint lyrai

német fordításból ismeri meg,

versei mutatják, Ossiant leginkább fordítási elveit

német tudóstól

tanulja s a rímes-mértékes vers-

formában a német költkkel versenyez.

S

mellett

e

bámulója egyesíti Ily

s

Zrínyinek,

Gyöngyösinek,

Faludinak

is

nag}'

szépen gördül alexandrinjaiban néha Zrínyi erejét

Gyöngyösi formaérzékével.

sokoldalú képzettséggel s a legkülönbözbb irodalmi

nyok, mü- és versformák iránti finom érzékkel indítja

magyar tudományos

és szépirodalmi

folyóiratunkat s az akkori

neves írókat mind zászlaja alá tudja gyjteni.

eszmék fölvetésében rencsés, mint a társaság).

A

s

Tud

vezetni. Új

épen oly ügyes és sze-

megvitatásában

másokéinak propagálásában (magyar nyelv, tudós

magy^ar nyelv üg3'ében

nak az abauji megyegylésre

is

lelkes

írt

volt

hangú

buzdításai-

hatásuk. Jórészt ezeknek

köszönhet, hogy elhatározták hivatalos nyelvvé

Arankához

irá-

meg els

tételét (levele

1791).

íme Bacsányi szerepe irodalmunk

új

életre ébresztésében

'Ssíü^^^S^y

59.

BAROCZI SÁNDOR.

BACSÁNYI JÁNOS

Mint költ egyike a kiválóbbaknak

A

fölülmúl.

l6l

kortársai közül többet

s

nagyobb egyéniségekig nem

ugyan

ér

de a

fel,

kisebbek mindegyikével versenyez. Epikai

és

müve

drámai

nincs,

csak

tehát

a

lyrikusokkal

hasonlíthatjuk össze. Ellenfelét Kazinczyt határozottan felülmúlja a lyrában, a mivel

ugyan nem mondottunk igen nak a lyra nem ers

sokat, mert tudjuk,

finomkodó, formai szép-

oldala. Mesterkélt,

séget hajhászó verseiben

hogy Kazinczy-

érzelemnek kevés nyomát

az

találjuk,

csak szellemes, de néha erltetett epistoláiban s epigrammáiban kiválóbb.

Verseghy már egy fokkal magasabban

ugyan

kevés

az

áll.

Lyrai verseiben

könnyedségükkel,

de

eredetiség,

olykor humorukkal s satirájukkal

s

mindenek

pompás formáikkal kedvesek elttünk.

A

derjökkel,

fölött válogatott,

mélyebb érzést nála

nélkülözzük s néha nyelvének költietlensége

is

bántó. Némileg

rokon Verseghy lyrájával a Szentjóbié és Fazekasé két utóbbi mint lyrikus

pap,

nem

oly jelentékeny, mint a

bár a

is,

zeng

szavú

kirl Bacsányi azt jegyzi meg, hogy «a hárfát úgy

s e mellett

oly szépen

hogy hozzá fogható

énekel,

is

alig

veri,

van a

hazában erre nézve».

Ányos tehetségre

elégikus

mutat,

érzelmessége,

ers

classicus

borongása és

ki-kitör

tüze

igazi

lyrikus

hasonlóképen Dayka bús epedése, gyengéd

melybe néha báj vegyül. Eredeti egyénisége az hatás

ellenére

élénken nyilatkozik. Kár, hogy

is

mindkettjük költi pályája oly hamar félbeszakadt. Virág Benedek, a «nemzeti lélek tüzes ébresztje», Horatius-

nak Berzsenyi mellett legnagyobb tanítványa, költnk,

ers költi

jeles classicus óda-

egyéniség.

Lelkes hazaszeretete

s

nemes

erkölcsi felfogása költeményei-

nek minden sorából hathatósan szól hozzánk. Sokszor hévvel, de legtöbbször a meghiggadt elme bölcs nyugalmával s komoly erélyével hirdeti

nemes eszméit

s csak

ritkán váltja

fel

az ódái

hangot a horatiusi satirikus enyelgéssel. Magj'ar Tört. Eletr. 1904.

21

SZINNYEY FERENCZ

l6a

Az

e

költk közül egyik sem

korbeli

foglalkozik annyit a

haza sorsával Virágon kívül, mint Bacsányi.

A

haza gyászos,

de dics múltja és kétes jelene legjobban foglalkoztatják a

magyar nyelv

és nemzetiségünk

ügye nem kevésbbé. Alig van

melyben valami hazafias vonatkozás ne volna.

verse,

nem

Hazaszeretetének melegét azonban

s

hidegen hagy bennünket

örök életben való

hitét,

A meg

s az

nemcsak bennünket, hanem

bölcs szavaival.

hangja csak nagyon halkan és hidegen csendül

szerelem lantján,

tetszik

épen úgy, mint mikor istenben

meg akarná gyzni

is

igazán érez-

az Isten akaratában való megnyugvást,

a békét és mérsékletet hirdeti. Mintha

önmagát

tudja

mert komoly elmélkedése kissé száraznak

velünk,

tetni

lelkét,

nem

hiába oly nagy magasztalója az ész «mennyei

világának)).

A

elmélked

francziások

megegyezik,

nagy mértékben

alexandrinban, szólva

mely

hajlamát, örökli

bbeszéd

kedvelt

s

lesz,

természetével

is

formájában, az

de azért mindig tartalmas

marad. Említettük, a legnagyobb.

hogy forradalmi verseiben

Amazokban

igazi

tz

és

er, emezekben mélyen

megindító bánat és fájdalom nyilatkozik. hozzánk, ezekkel magával

«Ha

lehetne

—

is

s kufsteini elegiáiban

Ezekbl

igazi érzés szól

tud ragadni bennünket.

mondja egyik levelében

—

oly tömöttséget

adnék verseimnek, hogy minden periódusom lángba hozná olva-

sóm képzelödését óhajtását

és megolvasztaná velem

csak ezekben a verseiben

éri

érez el,

szívét.))

Ezt az

melyek a kor

leg-

szebb költeményei közé tartoznak s a kiválóbb tehetségek alkotásaival lítjuk,

pl.

is

versenyeznek.

Ha

a kufsteini

Verseghynek ugyanott

nyeivel, akkor látjuk igazán,

írt

elegiákat összehason-

hasonló hangulatú költemé-

hogy Bacsányi

mil^'en

nagy költi

tehetség.

Feltn

sajátsága költészetének a

tebb hangulatok

teljes

humor

s általában a derül-

hiánya. Ez a komolyság,

st

mely sohasem enyhül, Bacsányi egyéniségét híven

komorság,

jellemzi,

de

BACSANYI JÁNOS

egyik

f

oka annak

is,

hogy az

163

említett

verseken kívül lyrája

hidegen hagyja az olvasót. *

Bacsányi mint ember

is

a legérdekesebb egyéniségek egyike,

Eszbelileg és jellembelileg igen

korában önérzetes, egyenes lelk ki

magának

társai között,

is

majd az

már

írói

is

is.

is.

Huszon-

még

versben

öregbíti

s

ezzel

egyenes

Ez a nagyon ers önérzet komolysággal,

mének. Kazinczy «régi Ritterhez»

elzékenység

tekintélyt vív

része,

erélylyel, nyíltsággal és hevességgel párosulva

jasság,

is

szorgalma és munkabírása, melyet

tudását gyorsan

csodál,

arányban önérzetét

tudásával

elkel körökben

dicsségben van

magasztalják. Törhetetlen

Kazinczy

s

tanuló

BACSÁNYI ÉS NEJE LINZI SÍREMLÉKE.

60.

kétéves korában

Már

gyorsan fejldik.

nincs.

alapvonása

jelle-

hasonlítja, kiben

semmi nyá-

merész

parancsoló.

Fellépése

és

2l'

SZINNYEI FERENCZ

164

Hogy

e mellett

nem

rossz modorú, mutatja szereplése a felsbb

körökben, valamint levelei

is,

melyekben sokszor szinte Kazin-

czyra emlékeztet udvariasságot találunk. Gyengéd

is

tud lenni,

de csak kevés emberrel szemben, ezt nejének, néhány barátjá-

nak

rokonainak iránta való nagy szeretetébl

s

nem

szerettek,

lehetett

sokszor ezt bizonyítják.

csak ridegnek,

egészen rideg

is

Költeményei

ember.

Az emberek nagy tömege

—

büszkének ismerte. Büszke,

személyleírásában

látjuk. Kit így

jellemz vonásaként

is

természetesen

superbus volta

szerepel.

Önérzetét és erélyét legjobban jellemzi kassai mködése, a

hogy

vezérséget magához

a

mond

bírálatot

írótársai

ragadja, a

hogy

nyílt és

egyenes

müveirl, a hogy élesen és kíméletlenül

polemizál s a hogy nyíltan és hevesen hangoztatja és védi elveit.

Hevessége

politikai

szegi

nyakát.

vádak

ellen,

pártjára

áll

nézeteinek

Önérzettel,

hangoztatásában elragadja s ez

igazságának érzetében védekezik

úgy hogy a megyegyülés, st a helytartótanács is s mikor fölmentik, akkor sem hagyja abba a nagy

igazságok hirdetését. Mikor már börtönben van

függ a

feje felett,

követelni

sabbá tése,

nik

s

az

akkor

is

ügyészszel

elég

vakmer

«proterve» bánni.

szenvedései közepette aztán

hóhérpallos

A

börtön óvato-

is

megrzi

önérzetét,

nem sz-

igazságát, ártatlanságát hangoztatni. Bámulatosan tevé-

keny mindvégig. megtörni.

s

az alkotmány reformját

de heves természete ismét bajba keveri. Üldözte-

teszi,

meg

a

A

Haláláig

sors

semmi csapása nem

nem sznik meg

dolgozni

tudja

végképen

s hazája irodal-

máért lelkesedni.

Késbbi

túlzó és elfogult

zete és a sok

szere

ekkor

szenvedéstl

magatartását, epés modorát önér-

még

ingerlékenyebbé vált idegrend-

magyarázza. Linczi és magyarországi barátai eltt is

nagy a

tekintélye a büszkén,

még

fölemelt fvel járó, éles

tekintet aggastyánnak.

Mindvégig

felvilágosult gondolkodású, a

lség

törhetetlen híve, a zsarnokságnak,

sége,

ennyiben forradalmár.

De épen

szabadság és egyen-

vakbuzgóságnak olyan

híve

ellen-

az alkotmá-

:

BACSÁNYI JÁNOS

nyosságnak, életének

nem

megpróbáltatásai

mint mély és mindig

Istenben vetett hitét hosszú

békének,

törvénynek,

I65

tudják megrendíteni épen úgy,

tettre kész hazaszeretét

sem.

Ezzel végére értem tanulmányomnak. Azt hiszem,

tem hiábavaló kozzunk

végez-

hogy

megérdemli,

Bacsányi

munkát.

nem

foglal-

mert egyike volt legbuzgóbb íróinknak, kik a

vele,

nehéz idkben fáradhatatlanul harczoltak nyelvünk, irodalmunk igaz ügyéért. Újító volt s a

jövbe

meg, mikor a régiek

feledkezett

tekintett,

de a múltról sem nemzetét.

intette

tiszteletére

Ismerte a külföld irodalmát és lelkesült érette, de a magunkéért

még jobban Tanítani,

s

minden erejével ennek felvirágoztatásán munkált.

vezetni

érezte

akart,

nagy munkára. És az

er

magában

és hivatás

az

meg

ert

és hivatást a

volt benne,

is

hogy nem

szerencsétlen körülményein és természetén múlt,

csak lett

irodalmunk egyik vezéralakja, hanem hazájából számzve, messze idegenben hajtotta

Ne törjünk még ezekben is a

fejét

fölötte

örök nyugalomra. pálczát

volt sok jóakarat,

magyar nyelv ügyének

tévedései miatt, hiszen

hibái és

hanem ismerjük

felkarolását,

a

fordítás

el

érdemeit

helyes elvei-

nek megállapítását, a kritika jogosultságának és szükséges tának hangoztatását, Ányos, Bessenyei, Faludi méltatását, és

Faludi

kiadását,

Osszián legels ismertetését

Milton védelmét s néhány

Ismerjük

nemes

el

érdemeit,

gyönyör költemény tiszteljük

mindig

61.

BACSÁNYI UTOLSÓ VERSE.

Ányos

és fordítását,

szerzését.

hazájáért

szívét s gondoljunk hálával Bacsányira.

vol-

dobogó

:

!

FÜGGELÉK. I.

Bacsányinak

BACSÁNYI KIADATLAN KÖLTEMÉNYEI. az

de

ban,

azért

Ezek közül a itt

mellzzük,

Akadémia kézirattárában lev

Toldy felhasználta Bacsányi

verskézirat. Ezeket

néhány

maradt

Az

alább

a

is.

melyet hasonmásban közlünk, ezért ezt

látó,

Bosszús

a

hasonlóképpen

keretében láttunk,

sok

munkáinak kiadásá-

helyesebben verstöredék, kiadatlan

vers,

A

legértékesebb

hagyatékában

összes

tünödés-i

következ,

is,

nagyrészt

melyet

az

életrajz

töredékes versek szintén

megérdemlik a kiadást. Töredékes voltuknál fogva természetesen csekélyebb az értékük, mint többi

alább érdekesek már csak életrajzi

mely

htlen

kedveséhez

Ez olyan formában

de mégis elég értékesek, vagy leg-

költeményeinek,

szempontból Krisztinához)

{Ilosvay

(alkaiosi

van

versszak)

Ilyen az a kis töredéke,

is.

búcsúversébl maradt.

írt

mint

írva,

az,

melyben

elbb

boldogságát zengette (Egy nevendék bükkfához):

1.

Elmúltak immár mindezek Megváltozott ah

's

!

és

:

.

.

.

másnak adá kezét

Szívével eggyütt .... 'S szent fogadásai füstbe

mentek.

De bár lemondott rólam örökre, bár Megszegte régen nékem adott hitét Egek

!

ne büntessétek érte

Szenvedek én

Gr. Batthyány Alajoshoz

Nem Nem

írt

láttalak láttalak

;

legyen

!

szerentsés

ódája szintén a kassai periódusba tartozik

még drága hazámfija, még tégedet én soha.

Mért nem hozott oh Eddig-elé veled

!

a'

engem öszve Szerentse

?

:!

;

FÜGGELÉK

l68 nem

Hidd-el,

Téged

ismert még-is az, a' ki szült,

talán úgy, és alig ismeri

Élted' szerelmes párja barnúltt

Artzulatod magyaros vonásit.

Úgy, mint igaz, jó 'S felséges elméd'

's

emberi szívedet,

ritka

,

tulajdonit,

nagy

(Értékeket, mellyekkel a'

Osztogató' keze felruházott)

E'

Múzsa, melly most tiszteletedre j, szavát. hallyad bátran az

Battyányi

!

Útállyuk

a'

porban fanyalgó

Kedvkeresk' alatsonykodásit

'S a'

szent Igazság', Emberiség', Haza',

Törvény'

Szabadság' hív követjirl

's

Zengvén, az Országlók' aranyból Vertt koronájokat ollyba veszszük.

Mint

mezk

a'

Nimfájit ijesztget

Otromba Faunok' sás-koszorújokat 'S határt

Fbb

nem ismer hatalmok' 's egekbl

erejét mutató,

Vett származások' tzímerez jelét

Úgy

nézi,

mint

társai köztt

a'

mern

Büszkélked gyermek' kezében Hajladozó fejedelmi páltzát

Élly,

oh dicsültt s-elejid

Magzattya

Míg

a'

!

Míg

jeles

nagy Duna' partyait

a'

Tiszának

tér vidékit

Bajnokaink' unokáji lakják.

El

St

nem

felejtnek tégedet

k

soha

;

áldva fogják áldani nagy neved'

Mindenkor, és mély tiszteletben Tartani

még

Nints Phídiásunk

;

teteraid'

nints ki

ma

Márványba metszett képedet Évekre szíves

porát-is.

a'

Párosi

jöv

tisztelojid'

Hív unokájinak általadgya.

:

:

:

,

!

!!

FÜGGELÉK

Az európai hadakozásokra

169

költeményének két ismeretlen versszakát

ez.

találtam hagyatékában Nints isten, nints

ki

a'

vigyázna reátok.

Dühös vakságtokban tán azt gondollyátok?

Nem

eshetik porba, minthogy nints birátok.

Nemzetek átkával

terhelt

koronátok

?

Oh, ha már értztzé váltt kegyetlen szívetek 'S nints

emberi érzés már többé bermetek,

Tekintsetek köri, vakok,

Nem

's

reszkessetek.

állhat így soká megrendült széketek

!

Bacsányi Szentjóbi Szabó László halálakor egy kis költeményben vigasztalja Szentjóbi kedvesét (Vigasztalás).

töredéke,

Ugyanezt a czímet viselhetné következ

mely ugyanakkor keletkezett És megnyítá

!

... Ne

sírj,

oh

Szz

Szüntesd szemednek záporát.

Ne

Ö

háborítsd, oh drága Szz, Barátom nyugovó porát

néki megnyitotta

Révét

a'

már

jóltév halál

A' mi hajónk habok köztt jár, 'S

nem tudgyuk,

partot, hol talál

És most azért sóhajtanak Ott szenved baráttyai, Hogy egygyütt n3'úgodhassanak Hamar mindnyájok' hamvai.

Letette minden terheit.

Nem tsüggnek lántzok karjam Nem várja Bécs kegyelmeit — Az Ég

segítte kínnyain.

Megeskütt ellenséginek

Nem 'S

érzi

már

irigy dühét

hatalmas üldözjinek

Mosolyogva nézi menny kövét. Magyar Tört.

Életr. igol.

! !

FÜGGELÉK

lyO

5—9.

A A

következ

hányatott költ

töredékek lelki

közepette

szenvedései

üldözése,

megnyugvást keres bennök,

midn

keletkeztek,

iparkodik

felül-

emelkedni az igazságtalan és kegyetlen sorson: 5.

Felelet.

Az

erkölts' 's ártatlanságnak

riz angyala

A' kit

—

;

— —

A' ki használt a' Világnak,

Senkinek sem árt vala Igaz ember,

's

Hazának

a'

Jó polgárja, hív

Bátran nyugszik

!

;

.

fia .

.

—

:

gyilkossának

Kell inkább aggódnia.

6.

Készület.

(Midn gonosz

és hatalmas ellenségeim halálomra törekedének.)

Ez tehát érdemim'

árra,

így fizetnek nékem-is

Gonosztevknek

sorsára,

Juttatnának engem-is

Lelkem

!

!

vedd ezt gondolóra

;

Nehogy, ütvén majd az óra. Készületlenek legyünk.

Üdvöz* légy, oh örök álom Földi Jók

Nem

!

irigylem,

!

maradgyatok.

nem sajnálom,

—

A' mivel bíztattatok.

Ti, kik erköltsim tudjátok, 'S

holttom' irtózva hallyátok,

Kedvesim

!

ne sírjatok.

Alkotómnak rendelése íg}'

engedte végemet,

Legyen áldott

a'

tetszése

Végye-vissza éltemet

!

Bár megtsalt álmád ozásom, 'S rövid volt pállyafutásom,

Térdet hajtva engedek. Jer szabadság' szent szerelme,

Bátoríttsad lelkemet Ellenségid'

dühödelme

Érted ontj'a véremet.

i

:

;

;

:

!

FÜGGELÉK

I7I

h

fija voltam, Hogy hazám Hogy balsorsát panaszoltam,

In.e,

vétkem ez

vala.

Te, kiért most könyveimnek

Folyva

O

zápora,

folj'-le

tetemimnek

hültt

!

Hogy ha nyugszik majd pora Ne hidgy a' rágalmazásnak (Becstelen sírt azzal ásnak)

Tudgyad

A

>áldozat vagyok

:

!<

következ három czímnélküli töredék 7.

Te, kit legkedvesb híveim

Között legelsnek 'S

lelek,

mint boldogabb esztendeim' Társát, szeretve tisztelek

Ki hogy

hségem'

karjain

»

Karunkba béavatkozál, 'S

velem Hazánk' oltárain

Fbusnak egygyütt Ha

áldo^ál,

hív öledbe rakhatám

Szándékim' édes

Enyhülve

's

titkait.

bátran járhatám

Pállyám' veszélyes úttyait.

De hogy Hazád' Ötsénkkel

barátidért

's

meg

feltámadál,

Eltemnek már enyészni

Kedvéhez

St

új

tértt

reményt adál.

megtartván vad mostohánk, A' Sors, az volt tán eggy oka.

Hogy el ne veszne még Hazánk' Több kínra szántt két bajnoka.

Mit ketsegtetsz, vak Szerentse

?

Nints nekem veled közöm. Nints, ki lelkem' megrettentse

Ennmagamba költözöm I

«NB. M. Múzeum*

(B. saját jegyzete).

A

vers

!

tán

Baróti

Szabóra,

vagy más

barátjára vonatkozik.

22*

FÜGGELÉK

17a

Nevelés' roszsz maradéka,

minden félelem

Félre,

!

Cátó' felséges árnyéka, Jer

tsak te légy velem.

te,

!

Lássa véres teteménél

»Van magyar még,

Te,

kit

e'

ma sem

ki

A' halállal alkura

kél

!«

bánatos elme

Meg nem

fog, de vélve vél.

Égnek, Földnek Fejedelme

Add meg,

még

mit

a'

!

reméli

;

Add, hogy méltatlan halálom

Oh Hazám (Ah

!

!

lm felajánlom

.

fogadd-el) éltemet.

9.

Rabságra termett szolga

Hogy

tsalfa tanátsival

pártfogóid' porba tapodva, ne

Légyen,

ki fertelmes nadályid'

Véred' erét kiszopó fogától

Megmentsen, E'

szenved

!

'S

?

mi vagy

Szó, hang

?

Attya

te

!

vagy költemény tsak agyszülemény ? hiu váz ?

Elnézed azt Lételed

imád

hisz és

kit lenni

szív, mindenek'

te,

?

Erkölts

Igazság

Bálvánnya

?

!

?

nem tsupa

Természet

Isteni rended,

név, üres

balgatagok' süket !

hol

a'

örök hatalmad

te

?

Ezeken kívül a hagyatékban még sok a pár sornyi rím, egy-egy ötlet,

önteni.

Ezek

a mint a

azonban

gyakran érthetetlenek lékben,

mely

tígy

költ papírra

nagyon is,

is

följegyzés,

egy-egy

vetette s elkezdte verses

formába

töredékesek,

összefüggéstelenek

úgy hogy közlésük nem

volna

sem akar Bacsányi verstöredékeinek

s

ezért

indokolt e függe-

teljes

kiadása

lenni.

FÜGGELÉK

II.

Bacsányinak prózai

m,

AESTHETIKAI ÉRTEKEZÉSEK.

közé

iratai

elz

is

f

czélja

s

ígj'

körülmény

az a két

— még

Linzben

typusa összes

pedig

a nyomtatásban megjelentek

is

indokolja

kiadását,

mkö-

is

Bacsányi

— nehezen hozzáférhetk.

helyettesítjük írjuk

a

s

hogy

helyesírásán,

a

melyek

értekezéseinek,

írt

a kéziratból szó- és betszerint adjuk (mint a verstöredékeket

változtatunk

a

De ha mint tudományos munkának

hogy egyrészt Bacsányi utolsó prózai munkája, befejezése tudományos désének, másrészt

az

is

legértékesebb.

érdekes és jellemz az íróra épen subjectiv

igen

Másrészt

miatt.

nem a a

szidalmazása

értekezésébl.

az értéke, mégis

eladásmódja

Mint említettük, ez

tárgj^ilagosság teljesen hiányzik belle, épen

tudományos munkához szükséges úgy, mint a három

írt.

tartozik s tartalmilag

csipkedése,

ellenfeleinek

Magj'arországi

czím

munkája az Értekezések. 1837.

rendszeres

utolsó

melyet Linzben, 74 éves korában

kései polemikus

kevés

173

sorközépi

hosszú ö és ü hangzókat o és

A

csak annyit

is),

rendes

(Q

s-et

szöveget

-vel

helyett

és

s-el

-vel

át.

I.

Natura

laudabile carmen, an arte,

íieret

Quaesitum

Ege nec stúdium

est.

Nec rude quid

epem

Altéra poscit

sine divite véna,

possit, videó ingenium; alterius sic res, et

conjurat amice.

Horatius.

Nemzeti nj'elvünk' és litteraturánk' üg\'ében újra vételeimet hazám' fiaival bízodalmasan úttal és

e'

mondanom

végre

kell,

közölvén,

minden

's

felszóll alván,

légyen szabad:

mellyékes

tekintet

hajlás nélkül nyilván kimondani szándékozom, leginkább az

szebb tehetség

nemesebb igyekezet

's

még

az igaz útról

hez,

vagy

pállyája'

oskolai

végéhez

el

nem

meg nem

sem tartoznak,

párthoz

gyakor

írónak

érkezett,

vetik,

és szavait

Azt vélem ugyan-is

vagy szükségtelen féle

tudományos

és

dolgot,

azt

ha,

részre-

és

oUyan

rendbéli

intéznem,

a'

kik

hanem annak mind

's

az

idsebb

nem

tartom,

már

és

szinte

elmélkedésenn és hosszú tapasz-

hallyák, tiszta szándékból

félre

értik,

balra

ered

javal-

nem magyarázzák.

hogy nem tselekszem

haszontalan

minekeltte végképpen elnémulnék, több olyan-

tárgj'akról és kérdésekrl

bvebben emlékezem, mellyek érdeklik,

mit ez

tsábíttathatván, semmiféle különös tzélú felekezet-

talásonn épült véleménnyét örömest lását

olvasókhoz

fiatal

észre-

's

a'

a'

magyar

jelenkori

ma még literaturát

egyszer,

nem tsak

kétes és zavaros

és

valamivel

igen közelrl

állapottyára,

mind

FÜGGELÉK

174

minden

egész jövendjére

tekintve,

különös

érdemelnek

figyelmet

úgy hiszem, fképp'

dolgot,

Ifjúság' jelessebb

részére,

hazai

nagy Költnek

és Kritikusnak

vágva, szinte végképpen eldönteni

gondolkodásom

nyilván

szerént,

mondám; különösen poétái

A' mennyire

képpen szóUani

nem

az

i.

's

a'

minden oskolai szoros

de

rendszert

's

igyekezete'

's

itt

's

mind

azokra

bajos

tsak igen

mint újdon új poétikát

különösen

és

saját

tzéljáról,

érthet-

és

elmellzve (mellynek

itt

ide tartozható

szándékomban.

Mert

ez

felette

hoszszas

unalmas,

hanem tulajdonképpen annyi

írni,

készíteni,

nyomtattatni,

viszszhangoztatni,

a'

szünetlenül mit,

népeknél

köztt némelly

nagy elméj

's

olly

széles és

's

's

könyvekbl könyvet

idejétl fogva mind

gyakran

és

olly

mély tudományú

kötött

beszédben)

böltsen mondottak, énekeltek,

tanítottak.'

volna,

az illyennem taníttó-

tegyük hozzá, még akkor-is

és,

ismételni,

Aristoteles'

már mások

több Európai

majd

fejtegetésébe

és

többnyire tsak azt emlegetni,

szabadon folyó,

's

eggyenként megfelelni, válaszolni

könyvek számát szükség nélkül szaporíttani;

tsinálva

f

minemségérl.

jegyeznem már elre, hogy minden egyéb

tellyességgel nints és nem-is lehet

nem

Költrl,

annak

világosan

netalán valóban ide tartozó további kérdések' vizsgálásába

ereszkedni,

érzésem és

saját

munkálkodása'

általában,

's

nemzeti Költ-

a'

Éneklrl,

lantos

foglalni

A' nemzeti

szóllok.

mvészi

vagy

elsben-is

megeggyez

mind szándéka'

dolgokról

efféle

magában

kérdést eggyszerre ketté

a'

volna) szabadon értekezni, tanátskozni, vélekedni lehet.

Meg-is kell

's

egyenesen

pedig és név szerént

versszerzi,

's t.

itt

megnevezett régi

a'

hitvallását

—

látszik,

's

tulajdonságairól, természetérl, és

's

Magyar ha most,

azzal mindenképpen

's

szükségtelen

és értelmes barátira nézve,

egész ebbéli

rl, hasonló értelemben

helye

tselekszem poézist

és

meghatározott világos értelmével

olly tökélletesen

részérl

hazafi'

kedvell

nyelvet

annak igaz

's

Nem

kívánnak.

és

a'

gondolkodó

és

gyanánt elrebotsátott felelethez képest, melly

a' jelszó

mind

tanúltt

igen

olly

jól

bven

jeles 's

e'

napig,

's

Azok

férfiak

(majd

olly

szépen és

poétique — b) Popé, essay on criticism — c) Lowth Hebreorum — Herder, vom Geist der ebráischen Poesie. Könnyebben megszerezhet [t. i. Lowth müvej imezen fordittásban Cours de Poésie Sacrée traduit J

Mint

de sacra

p. o. a) Boileau, l'art

pofisi

;

;

;

:

du Latin en Fran9ais par F. Roger, Paris 1813. munkájának) figyelmetes olvasását nem lehet ez

E

két utóbbinak

úttal

(Lowth' és Herder'

nem ajánlanunk mind Azoknak,

legeggyszerbb és legfelségesebb poézist közelebbrl ismerni mennyire t. i, azt (az eredeti nyelvnek értése nélkül) a jobb fordíttásokból ismerni lehetséges. [Megjegyzend, hogy Bacsányi a jegyzeteket «Világosíttó jegyzések és bizonyíttások ezen Töredékekhez » czimen dolgozatának végére egy csoportba irta össze s nem jelölte meg, hogy a szöveg melyik helyére valók, azért mi csak megközelít pontossággal iktathattuk ket azokra a helyekre, a hová valószínleg szánva valakik

voltak.]

legrégibb,

a'

kívánnyák

;

a'

I

FÜGGELÉK Egyébaránt gondollyuk meg a'

poézisnak, úgymint

van

ságairól

itt

külömben-is mihelyt és valahányszor

's

képzetek' és képzemények' végtelen országa, hogy,

tárgya

bels

élet

munkálkodásának

alkotó

's

gyakrabban

festésével

annak tulajdon kútfeje szív szokott lenni detes,

nemének, tulajdon-

hogy annak ugyan közönségesen

el,

az "egész nagy természet, az egész erköltsi világ

és általában

saját

f

szép mvészet' ezen els és

a'

kérdés, soha se felejtsük

a'

T75

!

ez

(fképp'

a'

térmezeje

lehet

de

;

és leginkább foglalatoskodó lantos

Költnél)

kifogyhatatlan örök forrása különösebben az emberi

's

ennek

vagy szomorú

az ideák',

's

mondom, annak mind

hajlandóságai, szenvedelmei, víg és örven-

indulati,

bánatos érzelmei határozván-el rendszerint hatásának

's

egész körét.

GondoUyuk-meg

bels valóságában

eggy, és

féleképpen

külömbözhet,

változhatatlan

külömböz

valóban

's

vallások, uralkodó vélemények, 's

's

megrögzött

változhatnak

változnak

és

úgy

:

hasonlóképpen eggy és kimeríthetetlen

akármiféle

mind

nézve,

a'

szép

vagy

külömbözhet,

szokott-is megjelenni

's

a'

poézis

polgári és

's

tekintve)

noha meg-

;

éneke'

's

egyházi

birodalmak-is,

(magában

beszéde'

hit-

hajlandóságok,

megmagj'^arázhatatlan

's

formájira,

küls bels minémségére

társasági helyheztetése

;

tudománnyok

's

nagy külömbséghez

ezen

és,

politikai állása szerént,

más meg más alakban

's

minden

képest,

más

jelenhet-meg,

mind az eggyes személyeknél, azoknak külömböz

sajátságaik, tehetségeik, neveltetések, több talásaik,

országok

alkotmánnyainak

nemzetnél másképpen mutatkozhatik, és

az

munkálkodása,

miveinek,

erköltsök,

és

népek' érzése, gondolkodása, nyelve, lakása, klímája, levegje,

egész polgári élete,

nagyon

vagy

nyilatkozása',

jelenése',

's

szokások,

elítéletek

st magok

törvények és országos intézetek,

's

ámbár az igen sok-

;

mind ezekbl folyó vagy ezekhez alkalmaztatva szabott

változva

mindenha

egj'szersmind: hogj', valamint az emberi természet

mindenütt

vagy kevesebb

szerént változhatik,

és ízletek

ismereteik, tapasz's

változnia,

kell-is

külömböznie.

Mind

ez olly

Mi légyen 's

mi

alkotó a"

lelki

0II3'

fbb

és

mindenütt

és

tulajdonképpen

lélek

?

.

.

Már

képzel

képez, vagy

ész

?

mivoltára

's

munkálkodása'

;

's

mi légyen, eggy szóval,

ez egészen

kielégítt világos feleletet adni tellyes

?

megkívántató

igen nehéz és szövevényes kérdés, mellyre 's

poézis

a'

okvetetlenül

különös tulajdonság,

mvészi találmányos

vagy teremt

tudott elhatározó

(bels

's

magában

még-is

rendbéli

nagy er,

poétái elme,

pedig

mindazáltal

dolog, mellyet talán senki

kétségbe-is hozni.

légyen az arra mindenkor

ritka tehetség,

lév bizonyos

világos és tudva

sem fog tagadhatni, vagy tsak

más kérdés

;

még

mind eddig senki sem minthogy ennek tárgya,

minémségére

nézve),

a'

mint

:

FÜGGELÉK

176

mondám, valósággal megmagyarázhatatlan, mindenható bölts Urának azon

szet'

látszik,

Senki sem tudván eddig-elé tsak

megmondani: 's

elrejtett

hogyan

«

Hogyan

miképpen

és

a'

test

a'

barátom

(organa sensoria), talású,

újabb

's

nem ok

a'

már napjainkban eggy

okosabb

eggyenként kijelelve

szókkal kifejezve

's

mvészi találmányos

ész

«

és

vagy teremt

Orgánumok

állíttson

a'

lélek

által »,

jó Gall,

?

.

mint az én

a'

«érzesztjit»,

nevezte,

agyvelnek

az

erszakos felbontzo-

's

anatómiája

—

által

ki

«Mi légyen és

munkálkodva képez

által »

feltalál-

tudná,

's

általában

név szerént 's

az

ki

a'

illyen

alkotó poétái láng-

.

mondám, a többes számban. Mert akármit vagy

testre?

a'

megmondani, világos értelm

mi légyen különösen

's

?

másoknak

ámbár ennek

.

vagy,

vélte;

elhatározva megmagyarázni;

vagy amoUyan orgánumok elme,

nevezhetni

ma nékünk

merné, vagy akarná még-is, azt

tartozni

igen éles esz, sokféle tapasz-

és tzélszerbb)

meg-is

.

jeles physiologus,

az olly sokáig szokásban voltt régi durva

(és

's

hír nev

nélkül nagy

lásnál szemlátomást jobb, hatni,

Baróti Szabó Dávid

társam

és

's

lélek

a'

lélekre ?»

orgánumait, eszközeit, szerszámait, mszereit, érzékeit, néhai tudós

közé

titkai

Termé-

a'

fejthet.^

emberben

az

hat

viszontag

hat

és

kitanulni, felfedezni,

azt-is

miképpen

és

mélységes

meg nem

mellyeket halandó ember soha

a*

Természetnek

a'

's

annak

valamellyik

jöhet

vánnyá, tagadhatatlan és kétségbe sem

még

életben

bizonyos

dolog,

véllyen

lév az

tanít-

saját

2 A cetté question, baissons humblement les yeux, et reconnaissons que c'est ici un des plus grands mystéres de la création, et qu'il ne noiis a pas été donné de connaitre. Les différentes tentatives que les plus profonds philosophes ont faites en divers temps pour tácher de l'expliquer, sönt autant de monumens élevés a la force et a la faiblesse de l'esprit humain. Bonnet contempl. d. 1. nature p. 94.

Test és elme vagyunk de tsudálatos öszvekötéssel ; 'S minthogy ez a' kett szerez eggy hallatlan Egészet, Egyszersmind egymástól függ. A' számtalan inból, iLrböl és tsökböl érzesztök vannak ezekben Minden kül szerek ingadozást, 's érzést-is okoznak. :

:

Agykaponyánk' velejét a' fö' fel vára kerítti Arra viszik minden kis erek munkájok', ereglö Mozgással, jegyeket nyomogatván rája. Közöttök Kormányt tart a' lélek ugyan, 's maga színli magának A' dolgok' képit 's kedvére vezetgeti 's immár Elválasztya, megint foglallya; marasztya, vagy zi. Am de bell a' másod er (sokat eggybe-vegyítt ;

:

Képzelet) örönn

áll,

's

a'

távúlabbakat,

hímz

Mesterségével festvén, közelebbre voníttya. iLS mikor a' fáradtt testben elnyugszik az elme, 'S tsendességnek ereszti magát követéssel az ennek Elrendeltt miveit fel akarván érni, tudatlan Kézzel eretskéket rángat szaggattya, tseréli A' készltt ábrázatokat, 's felzúrja, zavarja. Illy munkát faragott képzéssel az álom eldbe, 's. a' t. :

;

Baróti Szabó Dávid (Milton'

elv. párad.

a6

1.)

FÜGGELÉK theoriája

's

szisztémája szerént

hogy

is,

I77

poézisra született és nevére valóban

a'

méltó jeles Költnek,


cui

eggynél

van

többre

St

divinior, atque os

—

meg sem

külömben

szüksége;

tzéllyának.

rendeltetése'

mens

cui

sit,

Magna sonaturum*,

mivel ez

«eggyütt», (azoneggy személyben

a'

természeti találtatik

—

i.)

t.

felelhetvén

«több» olly igen ritkán

éppen ez okozza, hogy néha meg

annyi híres versszerzk között-is, kik az eggjik vagy másik különös izlet

majd

felhkig

magasztaltatnak, alig van

emeltetnek,

felekezettl

szinte

eggy, ki

Poétának vagy nemzeti Költnek nevét

a'

a"

dologhoz ért igaz és tudós

Ha

szabad,

kimondanom,

nagy

és

mit

vélek

mint

Genius,

hatalmas

nékem úgy

:

iránt,

stock',

Gthe'

Schiller',

most

itt

poétái

Corneille',

munkájiból

emlékezvén

nem-is

nagy elme,

Tasso',

Petrarca',

Dante',

Milton',

—

;)

vagy teremt

lángész,

maga

hasonlatosságára alkotta;

képére

's

az

ki

noha jobb

's

mindnyájan

erssen

és

nints Istentagadó

ban találtathatik, rendiben

nem

éjjel

abbavaló

's

!

!

.

szikra,

melly 's

fejet

megfejtenünk,

az

a'

ugj-'an

még

pedig

rabnygibl

lassanként felszabadúltt, és

alatt

él,

hiszünk,

's

és

méltóságokat

emberi

vagy, ha van, egj-^edl tsak

hanem munkájiban

a'

bolondház-

munkájinak álmélkodtató

nem

tisztelnünk,

igaz

bámulva

Életr. 1904.

?

és

valóban

lélekkel

és

meg-is kell

mint mondám)

(a'

szép

Költnek már

másokétól megkülömbözteti

szívvel

's

nem lehet-is tudnunk magyaráznunk: mi légj'en magában és egész

mennyei

melly tet minden

Magyar Tört.

nem érünk

durvaságokból kivergdött,

a'

Ehhez képest elégedgyünk-meg,

.

valósága szerént az

jutott,

fel

régi

elégednünk azzal, hogy, ha bár világosan

boldogabb jövendt

és

tsak

(mert

hajtva

a'

tekintet-

nappal szemlélhetünk, tsudálhatunk, és nem-is lehet

tsudálnunk, térdet

nem imádnunk

!)

egyéb

nem

de

polgári társaságban józan törvénj'ek

érz népeknél

ám

hiszünk,

tsupa testiség' vagy állatiság'

a'

már

és

nemesebb részünkre nézve szebb

meg nem foghatunk;

semmiképpen

rendbéli

bizonytalan élet, mara-

halhatatlanságot reményl, földi lakosok, eszünkkel

és

"s

és

els

önnön magához

kit mi,

a'

's

ben olly igen gyarló' teremtmények, olly rövid és dású,

Klop-

Fontaine',

illyen

valóban

lélek,

hasonlítt,

saját

La

(Moyses' szavai szerént) az embert

ama' nagy Mesterhez

a'

Pindarus',

más halhatatlanokról

(több

mondom,

hogy,

rendbéli

Osszián', Shakespeare',

Racine',

ismerünk,

a'

világosan

's

oUyan

az

Homerus',

o.

p.

vagy

Sophocles', Euripides', Virgilius', Horatius', Naso',

's

megérdemlené.

szintén

itt

hogy

látszik,

millyent

a'

megérdemelhetné,

valóban

szerént

Ítélete

szóban forgó nehéz kérdés

a'

a'

mbírák

másoktól,

és

ritka

nagj'

születésekor, és

az

ajándék, vagy

különös

ebbéli

isteni

osztályrészben

tulajdonát

minden

legalább munkájiból, szívre lélekre ható,

23

's

az

FÜGGELÉK

178 érzékeny

néha

olvasót

értelmes

és

gyönyörködtet

megbájolva

szinte

's

elragadó szép miveibl, bátran ítélhetünk, és szóllhatunk-is rólla bízvást az egész tudós Világ eltt. A' mit annál bátrabban tselekedhetünk, (ha egyéb-

tudomány

aránt elégséges elismeret, tapasztalás,

helyes

eggyszer az

valódi Szép és Jó, melly

's

Poéták'

igaz

nem

tellyességgel

nem-is függhet,

függ, és

a'

jelenkori

tudományos kultúrának nehéz

vakmeren

's

mesterek,

egyenes lelk

még nem

minémsége

meneteléhez,

lassú

és

mbirák,

derék

megismerni,

szerént

rágal-

mindenütt, minden

magas fokához,

elég

kétes

tudós,

másokkal-is

s

akarnák. Tanúk, nagy és nevezetes tanúk,

's

érzés, világos igazságos itél-

és

vagy

érezni,

's

tellyes

tudnák

megismertetni

bizonyíttó

ottani

az egész

's

bizonytalan

és

ép

bölts

kik azt eléggé betslni, voltaképpen látni

a'

kissebbítve

ha bár egyébaránt az

;

haladásához képest, igen kevesen találtatnának-is ollyan 's

vagy tegnapi)

(mai,

marad az mindenha

Jó

és

akkori köz mivelttségnek talán

értelm,

találtatik,

rossz akaratú pártos felek és büszke

értelmes, tudós, betsületes hazafinak szemeiben 's

remekmiveiben

tsevegésitl.

Szép

lessz.

's

tudatlanságától,

irigy

tetszésétl,

mazva betsmérl kába Szép és Jó

kimiveltt

's

jelesebb elmeszüleményekben, melly

a'

alkotmánnyaiban,

tökélletesebb

tsekély tehetség, félszeg tudományú,

vélekedk

és itélhehetség

nem szkölködünk), mennél bizonyosabb, hogy az az

nélkül

ízlet

példák

hires

és

erre,

több másokkal eggyütt, az utóbbi századokban-is, Milton, Thomson, Camoens, Tasso. 'S tanú lehet

Corneille,

idkorára nézve, szerzje-is

oUy

még

késn,

igen

itt,

a'

maga

szerentsétlen és felette

Szirénájának

tenger

Adriai

tulajdonképpen

és

tsak

akkor

homályos

halhatatlan

mint Poétával, mint nemzeti jeles Költvel,

a' kivel,

;

az

kezdettek

a'

érdem

Magyarok

(hosszú

mély

álmokból végre valahára felébredvén) közelebbrl megismerkedni, mikor már, a'

sokkal tisztább

móniával

tellyes

Murányi vagy

Nymphája többé

!

és

tsínosabb

Szétsi Máriája,

mellett,

kedvet leltek

sem

Kemény

többnyire valóban szép

itt

;

a'

versei-is

lantos

sem

versiftcatiója

már

ország-szerte

és

har-

Gyöngyösinek

elméj)

nem

's

Keserg

tetszhetett

Faludi Ferentz' énekei olvastattak,

és

's

mindenütt

minekeltte még nyomtatásban megjelentek volna).

poézisról

Költrl;

mondanunk

nagy

Jánossá, Tsalárd Kupidója,

magyarsága,

általában megjegyezvén,

elrebocsátván, lássunk már a'

's

(Annyival-is inkább, minthogy akkor

különös szépség pásztori

Ezt

nyelv,

beszéd (noha nem ollyan

lehet

feltett

minthogy

és kell,

a'

's

rövid

bevezetés gyanánt

tzélunkhoz, és szóllyunk most különösen

mit ez úttal

egyszersmind

említtenünk,

(kissebb

's

ezen

vagy nagyobb

eggyrl

mértékben)

í

:

;

FÜGGELÉK a"

többit-is

—

illetheti,

poézisnak külömbféle

még bvebben

Értem ugyan-is

V

tehetségeit

hogy szükséges

képest,

e"

a'

született,

neveltt

jól

's

szív- és

lehetne,

a"

szóUani,

nemzeti

oktatott,

mind azon

lelki

elmebéli ritka tulajdonságait, különös értékeit,

virágzóbb

élete'

és

gerjesztetvén,

nagy

•Értékeket, melh'ekkel a'

már

vag>'

Költ », vagy «Magj'ar Lantos*

nevezet alatt: « lantos

poézisra

—

Osztogató' keze felruházta,* szinte

volna,

mindenikrl különösen

itt

saját jó geniussától indíttatván,

ki, 's

nélkül,

emlékezni.

különösebben azt

Költt,

a'

nemeihez

I79

ill szorgalommal

éveiben

mivelni

kezdette,

's

szünetlen tanulás, elmélkedés, tapasztalás, igyekezet és gj'^akorlás által hová

tovább mind inkább és ki 's

jónak

a'

indúltt,

és

a'

valóban jóra hajló, de kalauzt,

biztos segédet kívánó természetet,

szU,

Az oUyan

lehetségig kimivelte.

—

mint

melly,

Költt

igaz

t.

i.

hív és okos vezért

maradtt

parlagon

a'

(ha bár Tokaji, Ménesi, vagy Somlj-^ai fajta volna-is) magára hagyattva

kevés hasznot és örömet hozna

st, mint

;

tengerre botsátott és kormánj'os

a'

nélkül szélnek eredtt vitorlás hajó, könnj'en eltévedne,

—

jutna;

a'

mondom, az

ki,

illyen jobbféle,

bizonyosan veszélyre

's

valóban

ritka,

középszer vagj' alrend természetet (poétái tehets elmét)

éppen nem

's

koránn

kellete

mesterséggel (mvészi tudománnj'-al, böltseséggel) párosítva segítvén, azt ez

veszélyes

azonegy

hevében

lángoló

ersítteni,

által

igazgatni,

tonn mind a' kettt (ingenium fbb tzélra^ intézve eggyesítteni 's

annál méltábban tselekszi, mennél

mérsékelni, et

nag}'

a'

kegj-es

erk'

Ég

bizonyosabb,

el

nem

érhetne.

Az kényes 5

Un

illyen

ízlet,

a'

még

et

artem)

Ezt

pedig

taníttóji

közül

szokta.'

hogy

nehéz és

maga, hogy mind azon

és ritka tehetségek' tökélletes harmóniája nélkül, mellyekkel

megáldotta, kevésre

boldogulhatna,

így

stúdium, naturam

eggyeztetni

sem tudhatta vagy érezhette valaki jobban, mint lelki

's

's

mehetne,

vagy mvészi

poétái

soha

szándékiban

feltett

sem

hívattatása, rendeltetése' tzéllyához

Már rendbéli 's

gazdag

embert

és

grand poéte, quelle qui

er,

világot sóit la

széles

tudományú,

ismer,

—

nem

forme dans laquelle

kímíveltt és

tiszta,

tsak il

könjTekbl

és

enveloppe ses idées,

est toujours un écrivain de génié.

Peu de juges aujourd'hui sönt capables d'apprécier ce dans vos vers, peu d'oreüles le

—

qu'il

y a de

fini

assez délicates pour en savourer I'harmonie.

et d'achevé

Le

travail

plus exquis s'y cache sous le naturel le plus charmant. Chateaubriand a M. Béranger.

Artis est, celare artem.

Les Gráces s'y montrent sans fard Chaque mot au vrai se mesure Et tant d'adresse y cache l'art, Que l'on n'y voit que la nature.

;

Pemard m.

p. 166.

23'

FÜGGELÉK

l8o

maga tulajdon lakhelye, városi vagy falusi vidéke', illyen vagy amoUyan különös felekezete' szk és homályos körébl), 's tapasztalásából közelebbrl és voltaképpen ismer Magyar hanem saját Kólt, nem oda 's arra néz és aranyoz, hogy hamar és sokat írjon, hogy mennél elbb és mennél többet öszveszerezzen, halomra gyjtsön, vagy hallomásból (vagy

'a

b

Nem

legottan és hevenyében közre botsásson.

nem

és

,

vágy

arra

az

val

Ítélni

vagy az

tsudáltassa;

hogy nagy-sietve készült

nem tudó sokaságnál

vak vezetjétl felhkig

gerjeszszen,

méltatlan és alatsony szándék, valaminthogy

Wer

hozzá.

nicht als Mensch gross

der gross als Dichter seyn

Még

kevesebbé

?

mély

hazafiúi tiszta buzgóságához, és felemelkedett,

valakinek ditssségét irigyelhesse

's

szerette

!

és,

hírre, névre,

hazájának valamellyík

kissebbítse,

vagy mások

a'

megfosztassa,

's

fér

wie soll

illetlen

és igazság-

szerentsétlen gondolat,

helyett,

hogy

hogy annak követésre int nagyra-termett jobb

a'

jeles

dítssségre .vágyna, törne, szaggatna,

nagy

fiját,

kissebbíttesse,

által

író,

szokása szerént nemes vetélkedésre gerjedne,

mindenkori

hasonló szép érdemre,

az oUyan-

úgy nem-is

jeles

minden

's

a'

valóban követésre méltó példájánn felindulna, vagy,

elmék' természete 's

illik,

's

;

komoly természetéhez,

eleven érzés

és

talan tselekedettl irtózó szabad lelkéhez, az

's

gondolkodik

és

A

.

férhetne

nem

úgy mond egy

isi,

attól

szapora-szavú

az igaz Költ, Sokkal jobbra, szebbre, magasbra vágy és tör féle

magát

's

valamellyík

Koránt-sem úgy érez

emeltesse[n].

tzéloz,

és kirepített számtalan sorai-

figyelmet

és világtalanok'

értetlenek'

nem oda

azt akarja,

magát méltóbbnak

nev

—

Költjét, kajánkodva

régen megérdemlett koszorújától hirdettesse

kiáltassa,

!

.^

.

4 Der hohe Stolz das in sich selbst erhabenen Gemüthes, der alles Irrige veráchtlich von sich hált, ist des Dichters Genius. Wer nicht als Mensch gross ist, wie kann der Fr. W. Meyern. gross als Dichter seyn ?

Fuyez, surtout fuyez ces basses jalousies, Des vulgaires esprits malignes frénésies. Un sublime écrivain n'en peut étre infecté

;

C'est un vice qui suit la médiocrité. Du mérite éclatant cetté sombre rivale

Contre lui, chez les Grands, incessamment cabale, Et sur les pieds en vain táchant de se hausser, Pour s'égaler a lui, cherche a le rabaisser. — Ne descendrons jamais dans ces láches intrigues, N'allons point á l'honneur par de honteuses brigues

!

BoiUau.

így érez valóban és így gondolkodik minden igaz Költ. így érzett és gondolkodott név szerént Horatius ez a' szíves tiszteletre olly igen méltó régi bölts Poéta, a' ki, :

éles Ítéletére 's

utóbbi

's a'kit

's

kimiveltt

kényes

azért

itt-is

Lucihusról,

a'

nézve,

ízlete' tisztaságára

Római Költt, de néha

szinte

magát

a'

Nagy

nem

tsak minden

Márót-is

más elbbi

meghaladni látszik

!

példa gyanánt említhetünk.

Római Szatírának

(Graecis intacti carminis) feltalálójáról,

szerzjérl, többször emlékezvén munkájiban, megismeri ez

a'

nevezetes annak

bölts és igaz bíró

\

;

FÜGGELÉK

Nem hogy még

akarhatná, vagy, az igazságról és

ezt

arról-is,

önnön magának

mivel

a'

l8l

egészen elfeledkezve, valamit oUyast elkövethetne

bi

minden

óhajtaná

dits

ezen

mennél

's

honnyában-is

kedves

ma

nekkel már

vagy

Poéta,

méltónak

névre

elbb

mennél

igaz

érzi,

nagy

írók,

több más Európai népek

ollyan ('s

és

oUy

régi

tehetség

ritka

megrögzött

dísztelen

arúltt és ajánlott

nem

poétái

tsak

's

's

káros

és

elítéletek',

éjjeli

versszerzi gántsait

természeti fogyatkozásait,

's

(a'

úgy szóllván

setét

szíve' méllyé-

:

magát

ki

a'

hogy

Költk,

jeles

vajha

a'

az millye-

némellyek

szinte

és valóban ditsekednek-is.

nemes igyekezet

's

így

('s

támadnának

és

's

bölts írók

Költk,

szándékú nemzeti

tiszta jó

bal vélemények'

lehet

ezek köztt

már több századoktól fogva) méltán ditsekedhetnek, Ollyan nagy elméj, jeles tudományú,

Költ,

méltó

támadhatnának

többen

oUyan

st inkább

;

nemzeti

valóban

's

illendségrl,

hírének nevének tartozik)

és saját

mer

kik

a'

t.

i.,

sok

igazság gyanánt

homállyát lassanként eloszlat-

hamar és sokat írónak szokott

eredeti bneit,

vétkeit,

mellyekenn egyedül tsak

a'

hanem jeles érdemeit, és különösen azon ritka, de hazafihoz, Római szabad és felemelkedett elméj polgárhoz, bölts emberhez, 's a' Scipiók' és Laeliusok' meghitt jó baráttyához ill nemes limae labor

et tnora,

bátorságát-is

tsak

multa dies

a'

et

multa

volna

litura, segíthetett

;

:

quod

Urbem

sale multo

ausus

defricuit

Primus in hunc operis componere carmina morém, Detrahere et pellem, nitidus qua quisque per ora Cederet, introrsum turpis Atqui Primores populi arripuit, populumqúe tributim Scilicet uni aequus virtuti atque ejus amicis.

Nem hogy a'

ötét kissebbítteni,

's

tetemes fogyatkozásainak kimutatása mellett-is

tUe

megérdemlett poétái koszorút,

Haerentem

capiti

multa

cum

laude

akarná, inkább önnön magát vallya

szatiraszerzésben tittventore

helyheztetésére

's

minre

birtokára,

's

coronam, igazságtalanul

merné vagy

elitélni

kissebbnek, úgymint

nevezi több tekintetben

a'

vagy társasági mind elmebéli tehetségére nézve) tinfra Lucili censum és egyébként-is (azaz mind

polgári

ingemumque. »

És vallyon kinek, vagy mellyik régi jeles Poétának volt még-is valaha több számosabb irigy, értetlen és igazságtalan betsmérlöje, rágalmazója, mint -néki ? Szinte pállyája' végéhez érkezett vala már, mikor azt mondhatta aEt jam dente minus mordeor invido». 'S még akkor-is tsak tmintis OUy igen bizonyos és tagadhatatlan, hogy az értetlenség, kevély tudatlanság, 's kaján irigység, hogy a' rút, fertelmes háládatlanság, 's üldöz, rágalmazó rossz akarat és gylölség, eggy szóval hogy mind az, a' mi az emberi természetet e' tekintetben alatsonyíthattya, disz!

ellensége, .

.

.

:

.'»

telenítheti, valósággal tsak

De még

kinek volt ellenben,

—

.

.

.

tposi fata quiescit /»

már annyi századoktól fogva mind eddig és kinek van

ma-is több igaz és szíves tisztelje, több tudós kiadója, commentatora,

's fordíttója,

mint ugyan ö-néki ?

így bizonyodott, így tellyesedett-bé különösen -reá magára nézve-is, szavainak minden hív és állhatatos küszködt vígasztalható bölts értelme :

virtutem incolumem odimus, Sublatam ex oculis quaerimus,

Lnvidi.

imezen

FÜGGELÉK

l8a elmék' reggelre hajló

az

ván,

felderíttenék

a'

;

nem tudó kemény

engedni

fényesebb világának melegitt

olvasztanák

az egész nemzet' örömére

hazának a'

ég

ditssségnek

és igaz

bús egét hová hamarább

fagyos

az ép és józan

jegét,

és böltseség' ;

kezd

tisztulni

's

sok érzéketlen durva, hideg és

ész'

már

nemzeti nyelvnek és litteratúrának örök díszére lehetnének

Ismérvén

szemmel tartván mindég pállyája'

és

jól

mind

érezvén

nagy

természeti

járó szent kötelességét

azzal

mind

példáját

minden ervel

azonn van

:

!

tzéllyát

tudván és

;

méltóságát, mind

és

igyekezettel,

útmutató fényes

's

hogy mennél

jobbat és tökélletesebbet alkothasson, teremthessen; azaz, mihelyt

hányszor tet

benne lakó

a'

propheta légyen a neve) és

érdemet és állandó jó akarja,

's

legyen

századokban

ellenben

utt-is

gyönyörködtetvén,

és

még

arra

és

!

idegen

és

fbb

rendbéli tiszta

azaz,

's

minden

!

^

Egy

szóval

unokák'

az

még

mind

megjegyeztem, nélkül

st még

unokájitól-is

Azoktól

vagy

hallani,

az-is,

's

azt

:

oktatva

Költnek nevére mindenképpen

nemzeti

a'

énekeit

keresés

gyönyör-

mint már eggykor másutt-is említettem) igaz

népeknél-is

bizonyos

hasonlóképpen

fakad,

(a'

kegyes Ég' ebbéli szép ado-

'a

így

nevet, ditssséget szerezhessen

hírt,

nyelvét érteni,

kik az

's

!

kén-

annyival inkább, szíve szerént

és

szüntelenül arra tör és tzéloz, hogy, hazafi-társait intve

mulattatván,

méltó

éppen azért

énekeilyen

vala-

igaz és hív Látó (akár vates, akár

népe' jobb részének örömet és

mind önnön magának

séget,

igaz

de,

;

tellyességébl

lelke'

mánnyával mind

más

minden

mint

ugyan,

telenségbl

szebbet, és

bels

titkon vezérl jó Genius ihlette,

's

'a

így

's

;

tekintvén egyszersmind és híven követvén

's

;

f

rendeltetése'

's

mind az újabb idkori nagy Poéták' int

régi,

a'

hivatala'

lelkében

hathatósan gerjesztenék

szeretetét

meg-

valahára

tüzes Ifjúság'

's

tudomány'

valódi

's

súgárival,

neveked

lágyulni

szivek'

hogy

a'

késbb

ítéltessék,

olvasni fogják.

kéntelenségbl

önként jöv, saját

a'

(Ámbár

már eggyszer

mint

a'

bels

mikor

méltónak

ösztönébl,

másénekre poétái

seinen Idealen, in seinen Gesinnungen dichtet der Dichter — in dent, was den edeisten und reinsten Gefühlen des Schönen und Guten ihm zur thátigen, belebenden Regung erwachst aber auch zugleich in seinem Wissen und Erfahren als Mann und als Mensch, wie die Dinge nach Umstanden und Bedürfniss, nach den Fortbesorgt für das bessere Daseyn, schritten und Gefahren der Zeit, ihm náher treten für die Sitten, den Namen und den Ruhm seines Volkes. Unter gleichen Ideen, unter Seine Sprache bindet den Dichter an sein Volk gleichen Beziehungen des Orts und der Lage, wird er, im Lob oder Tadel, nur hier 6 In

aus

;

;

.

am

bestén verstanden.

An

seinen Zustand knfipft er

Ihn

ihm

beschrankt

.

Volk aber Anlass und Vorstellungen giebt es ihm. den Faden, an den er anreihet was Welt und Gescliichte Beziehung betritt er jedes férne Land

nicht

darbietet. In seiiter

.

sein

;

.

.

.

F.

IV. Mtyern.

;

FÜGGELÉK bels

hajlandóságából,

szíve'

's

183

és

vagy bánatos

örvendetes

—

önti,

akkor ugyan

képzeményit, versekbe

szókba,

érzelmeit

önnön magáról

sepi

ered

tellyességébl

lelke'

quoqtie gratiora, quae sua sponte nascuntur,

víg

énekbe

foglallya,

vagy

nevérl,

hírérl

saját

és

ingenio

in

gondolatit

szerzeménnyének jövendbéli sorsáról, sem olsvasójinak hasznáról és gyönyö-

rségérl nem aggódván valakinek

gondolkodik,

tsak

st, ha, vallyon

?

gondolkodhatik

nem-is

's

vallyon

«ha,

arról-is:

vagy

olvassa-e,

!

tetszeni

még

valaki

hallgattya-e

azt

sem?»

valaha, vagy

azonban

Minekeltte

kötetét) közre botsáttaná

(egy egész

részét,

önként és híven megteszi,

:

ösztönéhez, természeti hajlandóságához, mind régi és bátor vetélkedésre

gonddal

végbe

annak küls bels szépségére,

már

viszi

tellyes jóságára

szle-

's

vagy

mind

maga

a'

nagy mesterének

serkent példájának többszöri

vigyázattal

és

elméje'

könyvét,

vagy

munkáját,

kész

valamelly

ménnyeinek nyomtatásra-szántt valamelly

ill

sem

legkevesebbet

;

még valaha éneke

fog-e

!

mind

eleve

azt,

képest,

mi még

a'

megkíván-

tökélletességére

's

's

intéséhez

bölts

saját

szabad

tathatik, és valóban szükséges leheti

Tudván egyszersmind,

gyakorta

és

meggondolván

hogy. valamint

azt,

általán

fogva

akármi

nagy

észszel,

tehetséggel, tudománnyal, tapasztalással és böltseséggel bírjon,

akár-

minden

más halandó ember, akárki

melly magas, fényes, világos helyenn állyon, vagy a'

Poéta,

még

a'

legtisztább

legjobb,

—

hogy

lát>

—

;

imezen közmondásnak

azoneggy városban lakó,

nem

ügyelnie,

nagy-kevélyen tsak

a'

vagy

's

a'

azt,

megvetve,

:

dologhoz valóban

és

tsupa

ggös

köszönettel

méltán rizkedvén,

veszi,

helyes észrevételeit

7

's

's

recH !}

szem

többet

«több

az

jól

ért, jeles

férjfiak' ítéle-

mint valamelly helytelen és különös véleményt, akaratosságból

középszer büszke verselk' béllyegez

tseleitl-is

—

lehetképpen

taníttását

is.

St

(melly

tulajdonsága)

ezt,

's

külömben-is

nem

követni

az önszeretet' szemfény-

örömest elfogadgya, szíves

hasznára igen

j

fordíttya

tudós

hálával

barátinak

szerentsének tartya,

Saepe stilum vertas, iterum quae digna

's

légi sint,

neque, te ut miretur turba, labores, Contentus paucis lectoribus. — Carmen reprehendite, quod non Multa dies et multa litura coércuit, atque Praesectum decies non castigavit ad unguera. Scripturus

's

specie

úgy nevezett mvészi az -vele azoneggy idben él, talán

még

's

tudván, mondom, és gyakorta meggondolván

veszt

szándék, akarat,

(Decipimur

szerént-is:

éppen nem volna okkosság tlle,

böltseséggel-is egyenesen ellenkeznék

tére

értelme

különösen

úgy

üllyön;

egyenesebb

és

hibázhat;

igyekezet mellett-is tsalatkozhatik és és

légyen,

;

Horatius.

mint

;

!

!

FÜGGELÉK

184

kegyes Ég' további különös ajándékát úgy tekénti, ha Ezek köztt ollyan

a'

ritka tulajdonságú, olly igaz és egyenes lelk, tudós bíró-is

bonus

prudens!)

et

bölts és

Ítéletét,

mindenha bátran

intését, javallását, szelíd,

kinek

a'

méltó

tiszteletre

's

Ollyan

bízvást követheti.

és

tanátsadó

szíves

t.

mint

i.,

hajdan Virgilius, Varius, Horatius, TibuUus, és több más akkori kik

Római nyelvet

a'

felemelték,

's

mind

a'

emberi nemzet javára liusban

el

nem

poézist

's

tökélletességnek

a'

kettnek arany

idejét

millyent

a'

jeles

magas

olly

's

jó,

Költk,

pontyára

fényessé tették, és az egész

olly

Cremónai Quinti-

a'

baráttyában, kedves földijében) tiszteltek,

lelki jó

halála utánn olly sokáig, olly keservesen megsirattak, és soha

felejthettek.*^

Az

Költ, mondám, megteszi már elre mind

illyen rendbéli

tlle kitelhetik,

akármelly tekintetben és

's

kívántathatik. írhat egyszersmind, munkájit írhat

olly

ditssségére halhatatlanították,

's

nagy Marónak

(a'

betsltek,

és

(vir

találtatik,

okonn épltt barátságos

helyes

kétség-kivl

és

talán

amazt,

's

netalán mind

okból szükségesnek békés

ollyan

a'

8

t.

vagy

elljáró,

az eggyiket

i.

méltán

okból

mi

meg-

vagy másikat,

az

egész

ezt

vagy

kettt, illnek és jónak, vagy valamelly különös

ha egyébaránt

gondolhattya, 'S tegyük hozzá:

ítélheti,

állapotban,

biztos

és

ha

;

a'

botsáttani szándékozván,

közre

úgynevezett

-is

ír

könyvet berekeszt beszédet

akármelly

azt,

Multis

ille

bonis

Nulli flebilior,

helyzetben,

's

fképp'

olly

szelíd

és

flebilis occidit

quam

tibi,

Virgili

Horatius.

Tíz esztendvel

három lustrummal) késbben, életének utolsó napjaiban, még egyszer, a' Písókhoz írtt megbetslhetetlen érték nagy

(szinte

imúgy emlékezik rólla Levelének vége felé :

Quintilio si quid recitares, Corrige sodes Hoc, ajebat, et hoc. Melius te posse negares Bis terque expertum frustra, delére jubebat, Et male tornatos incudi reddere versus. Si defendere delictum, quam vertere, malles, Nullum ultra verbum, aut operám insumebat inanem, Quin sine rivali teque et tua solus amares.

Az

egyenes lelk tudós embernek, bölts és szeHd tanátsadónak szívesméltán úgy tekintheti minden igaz Költ, mint a' kegyes Égnek szinte neg3^edik ajándékát mellyet, a' többivel együtt, soha eléggé meg nem hálálhat illyen jó

's

ségét, barátságát,

;

—

«Minden igaz Költö», mondom.

jó tanátsot el

sem eléggé

betsülni,

Mert a' középszer büszke versszerzök az illyetén sem illképpen hasznokra fordíttani nem tudván, talán

sem fogadnák. Gaudent scribentes, et se venerantur, et ultro, Si taceas, laudant quidquid scripsere, beati.

Ezekre nézve tehát

a'

quintiliuskodás

nem

tsak

hanem egyszersmind

sikeretlen,

igen háládatlan és unalmas fáradozás volna.

jelenti

két

utolsó

Nullum ultra verbum tovább nem veszdni.

ket magokra

hagyni,

értelme

:

's

a'

t.

Ugyanezt Legjobb is azért

a'

versnek 's

vélek

FÜGGELÉK gyanútlan idkben

hogy,

él,

mit érez és gondol,

a'

hasznosnak és említtésre méltónak lenni hattya;

számot

védelmére

hathatós

mára,

vél,

népe' közjavára nézve

's

bátran

tselekedvén, honnya' törvényeinek

ezt

's

185

szabadon

és

kimond-

törvénnyszékinek

és

De ha már eggyszer

tarthat.

oltal-

a'

kész

munkát, vagy

többféle költeménnyeinek valamelly részét, kezeibl kieresztette,

nyomtatásban

közre

az

botsátotta,

Az oUyan

Ítélettételt.

ízlés, bölts olvasókra

t.

hogy a dologhoz értenek melly egyéb hasonló

—

i.,

nem

kikrl méltán

a'

felteheti,

akár-

vagy

efféle

egyenesebben

's

nem

el

's

inkább

okos

érdeklik)

minémsége

minden

szerént,

feleik'

és

vagy

nemzetet

ha valamelly

küls bels mivolta mellyékes

tekintet,

akármiképpen vélekedgyenek

;

ill

férjfiakhoz és,

;

's 's

arról

mondgj'anaJc mások.

poétái

igazságos bíráji

elmeszülemények'

mivek',

nem szkölködnek

ket

útmutató vezérlése nélkül. ritkán

saját

hazát

betsületes

és

részrehajlás,

személyválogatás nélkül szóllani tudnak és akármit

A'

a'

fogódott szabad lélekkel Ítélnek

szerzeményrl szóUani akarnak, annak egész

tulajdon

fel-is teszi,

szüleménnyeirl, szép mesterségbeli régibb

polgártársaik' poétái szebb miveirl, (minthogy ezek

tsendes vérrel

örömest

's

elmének

újabb alkotmánnyairól, úgy különösen és annál

közelebbrl

másokra hagyván jobb és miveltebb

valamint általában az emberi

és,

;

;

's

hallgat*

és

« eláll

és élesebb látású,

tisztább

és

alig

illetheti,

's

e'

tudós

értelmes

illyen

végre senkinek intése

tehát az elljáró

tulajdonképpen

's

olvasóji

's

oktatása vagy

vagy befejez beszéd igen

nem-is

hanemha

illeti,

szóban forgó versgyjteménynek egészítt része volna,

így

's

talán

a'

eggyet

azzal

tenne.

Ehhez volna

képest,

tanátsos,

munkájinak bevezet,

úgy

így

illyen

látszik

és

nékem, hogy

ekképpen

rendbéli jó szándékú

magj'^arázó,

s

vagy mentegetve szépitt,

majd 's

a'

Szerznek részérl éppen nem

már elre kedveket

tettetett

keresni,

végett

e'

's

akaratú bölts olvasójít akármiféle

's

alázatossággal simogatva hízelked,

botsánatért esedez,

majd

nyilván

és

minden

tartózkodás nélkül ajánló, fennyen kérkedve ditsér, magasztaló hímes színes beszéddel megkísérteni, gatni.

Mert az

's

vélekedésbeli

szabadságok' gyakorlásában

illyetén haszontalan és viszszás igyekezet által

unalmat és kedvetlenséget okozhatna nékik nélkül-is éreztetvén vélek,

hogy

De ugyanazért

a'

értésekre

Szerznek sem

tiszta kell

igazsággal, vétekül tulajdoníttanunk,

Magyar

azt,

a'

Tfirt. Életr. 1904.

mi talán még

t.

és

i.

és

hábortsak

szándéka

tudománnyok-

jóságában kédelkedik.

viszontag, és valóban nem-is lehet

ha nem

lévén a

különös oka, vagy, több szükséges tekintetek miatt, Világ elébe mind

adván

— vagy itéltehetségekben

ban nem bízhatik, vagy akarattyok'

ám

;

inkább

szívénn

nem

fekszik

szóUásra

semmi

terjeszthetvén

vala

(noha

^

a'

mink

FÜGGELÉK

l86

-tölle magától örömest értettük, hallottuk volna)

azt

Nem

sem akart olvasójinak alkalmatlankodni.

nem

nem-is

és

kell

követvén

-is

gazdának

betsületes házi

nem

gesnek

rossz

lehet

jövevényeket

a'

hogy

tarthatta,

sem

látó

már

a'

minekutánna beszállottak

és

asztalhoz ültek,

vendégeit

új

kezdettek, unszolva

delni

tulajdonságát,

még

többel

kábasága

és

új

b szóval emlegesse, szolgálhat,

többfélével-is

—

mind

foltassa, nevettesse,

ételeit

és

italait,

és

Nasidienus, (vagy Salviditsérje,

hogy majd bizony

unalmas

alkalmatlan

és

otromba neveletlensége miatt mind önnön magát méltán

's

ebé-

különös

vég nélkül ajánlya,

illy

vagy

;

számos étkeinek

mellett azt-is,

e'

régi

kedvvel

minémségét,

ritka

valamelly

kérkedve jelentvén mind

's

;

mint

természetét,

dienus Rufus), eggyenként és

magasztallya

feladott

szüksé-

vártt

tartóztassa

talán elég jó

meg amollyan

borainak nevét, eredetét, illyen jó

hálálkodva

;

sem

vélhette,

bizodalommal

's

erltetve kínállya

's

nem

méltó

és

kapunál sokáig

vagy

értenünk,

félre

szíves emberséggel fogadó

's

illnek

tiszteltt

semmiféle élbeszéddel

vennünk, balra magyaráznunk, ha

néven

örömest

példáját,

;

mondom,

kell,

nyomorúltt

bségével,

kitsú-

gazdagsá-

gával eggyütt, örökre megutáltassa.

Lehetnek kétség-kívl és vagynak-is néha több oUyan esetek, több ers,

nagy

és különös okok,

befejez teszik,

lehet

beszédet,

az

így

's

az

t,

i.

's

's

talán igen-is méltó tekintetek mellyek az elszót,

egyenes,

a'

nyilatkozást,

egészen

megváltoztathattyák.

SzÜKséges mivoltára,

kérdést

tulajdon minémségére, majd

a'

hazai litteratürának különös állapottyára,

vagy eggyszerre

az abban koronként elforduló,

véletlenül

megjelen,

lanságokkal figyelmet gerjeszt sokféle tüneményekre nézve;

znek majd lójira,

saját

helyheztetésére,

vagy munkálkodása' körére munkájinak

pedig, és elég gyakran,

névtelen

álnev

és

betsmérljire,

mérges rágalmazójira tekintve; litteratúrájában találtatnak

A' a'

!

.

—

a'

irigy, 's

tudatlan és

rossz,

sokáig

könyvszerzk'

élt

's

szokata'

Szer-

tzéllyára,

vakmer

birá-

álnok és alatsony lelk

minden

millyenek, fájdalom!

auteur á genoux, dans une humble préface, lecteur qu'il ennuie, a beau demander grace U ne gagnera rien sur ce juge irrité, Qui lui fait son procés de pleine autorité.

ki

majd

feltett

's

's

nemzet'

.^

Un Au

9

vagy

szükségessé tehetik és

könyv' nevezetesebb tárgyának természeti

ebbéli

majd

világos

;

Boileau.

és a' Világban megfordult, saját tapasztalásából-is tudhattya,

elöljáró beszédét,

hogy

akármi szépek, jók és szükségesek légyenek-is azok

— vagy igen ritkán és tsak futólag, vagy éppen nem olvassa. Hihet, hogy azért-is, mivel méltó várakozásában, reménységében, már elbb gyakorta megtsalatott, és minden kedvét, bizodalmát elvesztette. Igaz ellenben még az-is, hogy az egész könyvet elolvasni 's ill figyelemmel megvizsgálni restell, vagy ahhoz talán nem-is ért, de róUa még-is szóllani akaró, 's a'

némellykor, az olvasó közönségnek elég nagy része

FÜGGELÉK Önként értetdik azonban minden és

tekintetek'

jól

és

minémségét

igaz

—

voltaképpen megítélni,

maga tudhatván

esetre még-is,

ismerni,

látni,

Szerznek

a'

tudván legjobban

és

187

's

hogy az

kiadónak

és

okok'

illyetén

minden különös esetben dolga

saját

;

mit lehessen és mit kellessék, azokhoz

:

képest, tselekednie.

E' szerént tehát senki

ném,

sem

se'

munkájit közre eresztvén, dolva, semmit

és,

sem látván

azt

mindent

ollyast,

állítani),

mint mondám, az

a'

részrl az

már tsak

elbb

—

bízonyíttya,

vélekedésivei keveset gondol

tudós Világ

elött-is

nyilván

;

jól

Ítéletet

félre

szabják, arra építtik, szánttszándékkal

még

olly

világos

azt

mer,

félre

és

tiszteletét,

azt-ís

bizonyosan reméll-

szinte

.

.

véleményeket ahhoz

gonoszul eltsavarván

's

.

's

álnev

névtelen és

szeles kritikázók,

értvén

értelmét-is

hallgat;

's

valamint eggy

az értetlenek' és igazságtalanok'

hogj'

furtsa recensensek, többnyire tsak az élbeszédhez ragaszkodnak,

szavainak néha

áll :

úgy más részrl egyszersmind

tudván

hozni

elgon-

már elre különösen

úttal

maga

illképpen

's

ha,

tselekszí,

tudós olvasók iránt viseltet bizodalmát,

említett

jelenti,

balul

másokra haggya. Mert

ez által-is nyílván kimutattya,

világosan

elég

Ítélettételt

hogy

megtekintve

jól

mirl eggy

a'

emlékeznie, szükségképpen szóUania kellene, és,

nem mer-

állíthattya róUa, (én legalább se'

nem akarnám valakirl

Ezt pedig talán

tsak

a'

Szerz'

nem mernék

tselekedni, ha kenteiének volnának, magokat megnevezni; — 's így mind az igazságot és köz illendséget, mind önnön magokat-is, jobban megbetslvén, a' névtelenséggel olly igen gyakran és olly igen rútul vissza nem élni!

Meg kell itt ez úttal azt-is jegyeznünk, hogy nem ártalmas, st igen hasznos, 's néha

rossz, 's

azért nem-is lehet

és tagadhatatlan,

a'

hogy

Nem

névtelenség magában ugyan

litteratúrábau általán fogva tilalmas. a' ki

azzal feltett szándékból

kárára vagy kissebbségére, viszszaél,

ember!

a'

szinte szükséges

lehet ugyan-is,

—

ha magába

a'

maga

száll,

bizonyos egyszersmind

és rossz végbl,

saját

nem

De

nem

és elkerülhetetlen; azaz, valakinek

szemeiben sem lehet betsületes éreznie,

's

világosan

nem

látnia,

az erd' szélinn, vagy útfélenn lappangva leselked gyilkoshoz, melly igen hasonlíttson ki a' jámbor és fegyvertelen utazót véletlenül megtámadván, nem tsak pénzétl 's egyéb

vagyonától,

hanem, ha magát védelmezni kezdi,

A' Bakonyi rengeteg erdkben szokták),

's

kóborló

még

életétl-is gonoszul megfoszttya.

^szegény legények*,

az országnak egyéb részeiben ólálkodva tsavargó

(a'

mint magokat nevezni

más oUyanféle zsiványok,

és gylöletesebbek a' mi hazánk tsendes kebelében, mint az tudományos kalózok akármeUy nemzetnek litteratúrájábann fképpen 's különösen ott akkor, a' hol és a' mikor az orozva megtámadott betsületes tudós ember magát úgy, a' mint akarná 's méltán kívánhatná, vagy a' mint valóban kellene védelmezheti; 's így, eggy 's illenék és szükséges volna, talán nem-is oltalmazhattya, részrl jó hírétl nevétl 's igaz érdemekkel szerzett ditssségétöl lassanként megfosztatván, más részrl pedig a' gonosz nyelv pártok és felekezetek által egyéb titkos útakonn a' Nagyok és Hatalmasok eltt gyanússá 's gjrlöletessé tétetvén, elbb vagy de abban utóbb áldozattá lehet A' rágalmazók sokfélék ugyan, és több rendbéliek szinte mindnyájan megeggyeznek, hogy mindenkor és mindenütt ezt a'pokolból származott ördögi maximát követni szokták, 's követni, gyakorolni nem irtóznak, soha meg nem alig

lehetnek rosszabbak

illyen rendbéli

!

!

sznnek

:

.

.

;

ccaluntniare audacter; semper aliquid haeret.*

24*

!

FÜGGELÉK

l88

hogy az

hetven,

mondolatos

illyenféle rossz

Azokkal eggyütt,

egyedül

's

magokat

féle

a'

!

értelmesebb részét

és

betsteleníthetik és

rossz akaratú, tsekély tudományú,

gyáva rablelkek

jobb

magukat

önnön

tsak

—

többnyire

's

hogy

nélkül pedig,

a'

találhatnak

tudós Világ eltt valamelly

a'

ket, vagy közlök valamelly iket, valamelly

mint

meg akarná

nyerhetnének

.

;

álnev

annak .

et

szerz-

hanemha

különösen és neve szerént

«famosior

Colotes

új

eggy-két sorával

feleletet

s

illyen-

vagy

névtelen

'° !

rágalmazott munka' hitelének az

tudó betsületes hazafiak' szemeiben árthatnának, vagy

Ítélni

jétl

az

betsteleníttik

el

mind

betsteleníthetik,

kiknél ez által kedvet keresnek és

a'

tsak önnön

Igen-is;

közönségnek

olvasó

az

törpék,

nem ámíthattyák,

ellenséges indulatú furtsa kis-bírák, szeles,

és

azt,

ki,

volna,

notahilior»

loquacitate

talán

a'

béllyegezni."

11.

Ha már

munka,

vagy

több

külömbféle

költe-

ményeket magában foglaló gyjtemény, melly egyszer így napfényre

jött és

köz

ollyatén

az

poétái

valóban

botsáttatott,

Ítéletre

bels mivoltára, mind küls tulajdonságainak

szép,

nek

t.

mondom, az 's

nem-szépnek

és

nem-jónak,

ollyatén költeményes

idk', helyek', személyek',

vagy

mus

's

lélekkel

egymásra

méltó

.

:

.

bír,

és

a'

következ

és így, ezen

;

élni

fog

!

's

képest,

1 1

a'

minden

Lásd

értz-

és

p. o. Horatius'

által az

;

ha,

tárgyak',

rhyth-

harmónia nélkül nem

életre

koszorúra

s

emberekbl,

tudós 's

bölts és

bizonyosan tovább-is

márvány-oszlopoknál

X-dik szatíráját.

Költ neveik

halhatatlan

Sostusok

külömbféle

valósággal

az értelmes,

10 Nec enim his verbis vult imperitum vulgus ignarum sub peritiae ostentatione.

ez

melly-

helye

nints

els rendbéli tulajdonságaihoz, fbb eredet, nem

mindég

az

nem

—

gondolatok, képzetek' és

igazságos bíráktól, nagyobbra becsltetní mindenkor, tartani,

nem

gyarló,


poézisban

zengedez kedves

származatú, saját természetéhez

földi

beszédben

kötött

poétái rajzolatok' természeti mivoltához alkalmaztatott

és modulatio szerént változva

szkölködnek

a'

mind

munka, vagy egész versgyjtemény, éltet

szívreható, titkos ervel, tzzel,

képek',

a'

és érdemel),

mind ezen tekintetekben nem tsupa

és

mint

i.

ha

azaz,

;

nyelv- és versalkotásbeli

's

(melly

nézve,

mindenha mindenütt különös figyelmet kíván tökélletlen,

kellemetes

's

formájára,

színére,

minémségére

egész

jó,

és

szerént

—

intelligi;

genus

kiállíttatott,

hominum

veri

Macrobius.

A' kiket akkor abban

kárhoztatott,

egész Római Világ' elébe

sed

(és a' többiben-is)

szégyenkre

itélt

—

azok

ott állanak

és

a*

még

derék ma-is;

és ott fognak állani mindenkor ezutánn-is, az idk' fogytáig. Discite justitiam, ntoniti, tton tentnere vates!

et

FÜGGELÉK

maga

Élni fog az, igen-is; és

minden rossz

kevély

akarat,

189

magát mindenha minden bal

fogja

tudatlanság,

értetlenség,

mérl, gyalázó vak indulat, álnok ravaszság delmesen 's

védelmezni;

nélkül,

a'

hogy

bets-

gonosz hatalom ellen gyze-

és

valakinek

magasztaló ditséretére szüksége volna,

ítélet,

irigykedve

's

vagy

oltalmára,

ajánló

valahol valaha szüksége lehetne.

's

Bizonyos dolog ugyan-is és minden kétségen kivl van, hogy az illyen boldo-

gabb órában

költt és szerentsésen napfényre jött szép, jó,

mányt, poétái légyen-is az,

—

tulajdonától,

küls bels

a'

idben

szerzeményt, akármelly

jeles

sem

senki

foszthattya-meg

tellyes értékétl

«Elni fog az!»

származott

betsétl,

saját

igaz

sem annak szerzjét, akárki légyen,

;

mondom, ersíttem

újra-is

maga

aere perennius,

magát minden segedelem

fogja

akár bérbe vett és fogadott, akár

saját

;

—

kaponyájü,

's

tudó, még-is

philologiát tsak

a'

álnev, még

a'

kához folyamodó, és érdemét

a'

nevérl

vagy szélmalomi

kis-biró

's

ügyetlen

ügyész

majd

memé-is

St

!

kertalatti

's

hazudozva,

fenyéres

hináros

ha bár

egész

kissebbíttenék,

's

's

tudományra

netalán

tudományos

's

hízelkedve

másokat

's

tzre

artzátlanül

meg

kéje

vala-

itélni

üj

oskolai

támadó mindenféle nagy doktorok

gántsol-

Az

olvasó

mivelttebb

néz,

számá-

tudákos

tellyes

patvarkodó,

egyesületek,

kárhoztatnák-is azt és

Közönség' jobb, okosabb,

érdemre

mer

névtelen

ha bár elvégre

mesterkedéssel

rágalmazva

ditsekedve,

«

«Békaft», 's

;

róka-ravasz

Vadótzi-Kodrus»

ingerl

pártok, felekezetek, és naponként

nák,

beszéllni

annyi

vagy oskolai

akadémista,

és

melly eszels, nyughatatlan és majd

ellen

meg

's

;

hosszabb vagy rövidebb sorok' nagyobb vagy kisebb

kába

kedve szerént gyalázná, betsmérelné, rosszallaná-is

tsábíttó,

deákul és magyarul sem

ismer,

furtsa

lapos

üres,

nemzeti Költk' elmebéli tehetségét, poétái geniussát

a'

pedánt, és hegyallyai

mások

száz

perben-is az ortályozó prókátori tsalfa dialekti-

litteratori 's

száz ggös, makats, és

;

grammatikus;

minteggy ex iripode

s

Ítélni,

magahitt,

embertelenked,

fogadatlan és önként

szerentsétlen

mindenrl vaktában

szélházi recensens,

ból Ítél,

nem akaró

jobbülni

's

és pártfogás

ha bár száz

vad kedvébl garázdálkodó hamis Aristarchus

engedni

monu-

valóságos

mint

és,

;

nélkül mindenha mindenek eUen megoltalmazni

és

tökélletes alkot-

mindenképpen megérdemlett hervadhatatlan koszorútól.'

mentum

's

maga

a'

's

országban

és

és

érdem,

annak

új

szerzjét.

emberségesebb

tudomány,

részének (ennek az

igazság

és

illendség

Mert a' kötött (számra 's idömértékre vett) poétái beszéd, vagy poétái nyelv, a* Régiség köz értelme szerént «a2 istenek nyelven ! — Ehhez képest, nem ok nélkül énekli magáról az újabb idk' eggyik legjelesebb lantos Költöje-is I

bölts

:

«Ce n'est pliis un mortel, Qui parle par ma voix !»

c'est

Apollón lui-méme, J. B. Rot4Sseau.

FÜGGELÉK

190 itél

szerént

akadémiúnak») ép

« nagyobb

tudománnyá,

's

majd (elbb, vagy utóbb) mind

a'

és világos értelme,

'S

kettnek.

megvizsgáló

mindent ill figyelemmel semmiféle

hazafiak',

annál nagyobb

megeggyez váltt

különös

az

nem

illyen

tzimborának,

kik,

a'

akármelly

nem

a'

hanem alatsony

vezettetvén,

sem

párthoz

méltó) 's

tartozó

Tudósok'

valódi

lassanként köz ítéletté

mind

más

a'

vak

munkának vezér

hasonló

és

utánn

rend,

a'

munka' szerzjének,

indúltt

nyelv-

tsevegk' híjában agyarkodó kába seregének. Eggy szóval

Azoknak,

böltsebb

megfontoló,

tzélú

tiszteletre

gondolkodású,

helyes

(consensus eruditorum) igazságot szolgáltat majd

sokára,

vagy amoUyan

's

mellyékes

helybenhagyó javallása,

szíves ditsérete,

talán

's

vagy

tehetség, voltaképpen

's

bízodalomra,

hitelre,

kedvez véleménnyé

eggykor,

mind

tsábíttathaló józan

az írók' vagy könyvszerzk' és olvasók öszveségéhez képest minden-

kor mindenütt igen kevés számú, de jeles

('s

nem

érzése, el

vele-termett igazságszeretete, pártyát fogja

szép

mvészet

indulataik'

's

és

tudomány'

mellyékes

és

álnok

ízrontó

szeles

irigy

és

és általában

igaz

mind

szeretetétl

szándékaiktól izgattat-

ván, gerjesztetvén, és váltig szepelkedve hánykolódva tellyes erejekbl mutatni

akarván, hogy k-is sednének,

a'

Világon vágynak,

a'

legszebb elmeszlemények

és

's

örömest és mennél elbb

legismerétesebb

nev

's

elhíre-

érdem

hazafiak ellen leginkább ingerkednek, morgolódnak.^ (A' mit-is annál bátrab-

2

És

a'

kik (ez az «invida túrba.'a) szünetlenül zajongván, tsevegvén,

alkalmatlan-

kodván, eggy kis korig az egész hazai litteraturának terhéie lehetnek ugyan,

's

viszszás,

heves és erszakos törekedéseik által a' nemzeti nyelvnek és tudományos kultúrának kívánatos elmenetelét, természeti kifejldése' 's gyarapodása' további szabad és örvendetes folyamattyát, szándékjok és akarattyok nélkl-is sokféleképpen akadályoztatván, némellykor igen kevés id alatt-is több kárt tehetnek és tesznek, több zavart és botránkoztató rendetlenséget okozhatnak, 's valóban okoznak-is, mint-sem azt némellyek talán vélhetnék, vagy, ha mind a' régi, mind a' most él 's virágzó tudós népek' és nyelvek' történeteit eléggé nem ismerik, tsak el-is gondolhatnák. Ártanak fképpen és legnagyobb kárt tesznek az illyenféle zajos tsevegk, új meg új oskolai pártok, nyugtalan és n3mghatatlan apró felekezetek, 's álnok tzimborák különösen a' már felserdltt, de még elégséges tapasztalás 's hív kalauz és okos tanátsadó nélkül szkölköd, 's természete szerént minden újságonn és szokatlan tüneményenn kapva kapó tüzes Ifjúságra nézve — mellynek, mint a* nemzet' és haza' legszebb reménnyének, illy megbotsáthatatlan eltsábíttatását minden igaz, és a' jövendt elgondoló tudós Magyar mély fájdalommal ;

láttya, szemléli.

Kevés esztendk múlva

mindazáltal, (és tsak ez a' tapasztalás adhat még,

's ád-is,

nagy és tetemes káronn nem segíthet, és azt soha többé helyre nem hozhattya úgy eltnnek a' Világ színérl, valamennyi tzinkossaik' 's titkos tzélra néz hamis pártfogójikkal eggyütt, és, végképpen elenyészvén polgártársaik' emlékezetébl, úgy lemerülnek a' feledttség' komor éjjelébe, mindnyájukat örökre lenyel 's eltemet setét homállyába, mintha soha sem éltek, alkalvalami tsekély vigasztalást

;

ámbár az

emiitett !)

matlankodtak, tsevegtek és zajogtak volna.

FÜGGELÉK

191

ban tselekedhetnek, mivel rendszerént azt tapasztallyák, hogy az senki

seiket

fel

—

hatná!)

sem

nem hogy ket

veszi,

tsevegé-

valaki valamelly feleletre méltat-

—

hogy, a' dolgot több oldalról megtekintvén, az ellenHa viszontag kez esetrl-is emlékezzünk ha viszontag, a' nyomtatás által közönségessé ;

mdarab, vagy egész könyvekre

poétái

lett

—

mellyet

t.

nem

i.

fellobbanva bels kéntelenségbl

poézisra termett,

a'

mvészi hajlandósága

tellyes

szabadsággal munkálkodó lángelme

vagy

a'

tsak

az

Minerva'

"s

szükséges

ebbéli

Apolló' világos

kábaság, tsak

a'

elnyomorítva

a'

hírre névre

mer,

's

szapora

és

tilalma ellen-is

szemlátomást nélkl-is,

st

boldogulhatni

vél

ajándéka

's

's

és heves

természet

igyekezet,

improbus)

Gomba

Erdélyi

emészt gond,

's

's

haszontalan,

vagy, ellenben,

'

;

Mihályok' szertelen

hozhatott

léteire;

sóvárgó büszke tehetetlenség, tsak

.

.

's

testet

a'

Római

könny-

mellyet

tsak

mindenbe kapó, mindént

a'

nyakra-fre sietve hamarkodó kevély oktalanság és vak bizodalom

ereszthetett napvilágra;

Ha

saját jó

képezve,

Múzsa', titkos sugallása,

a'

nappali rágó

éjjeli

kemény

kifárasztó

Crispinusok' és Magyarországi

hasonló

és

alkotva,

hanem nyilván

's

sovány

hideg,

versfaragásra készt gyógyúlhatatlan viszketegség, megátal-

sikeretlen erlködés, fáradozás, (labor

ségéhez

nem

engedelme

akarattya

kodott nehéz és kínos szorgalom, lelket

;

's

majd eggyszerre

önként

ösztöne szerént tsendesen

's

poétái lelkesedés (enthusiasmus), istenek'

's

majd

fakadó,

énekre

kedve,

neve-

kötetekre

versgyjtemény, valósággal igen gyarló,

kedett, vastagodott és tökélletlen,

több

talán

's

—

pedig neveiket netalán valamelljdk

valameUy különös okból emiitteni bizonyosan

a'

's

érdemes író, vagy nemzeti jeles Költ, szükségesnek vélhette, gondolhatta

fenntartani

:

Thersítesek', Zoilusok', Colotesek', Filistusok', Cornificiusok', Anserek',

Maeviusok', Baviusok', Salviatiak', de' Rossik', Klotzok'

olly

's

és újabb idkori fertelmes hír, rossz és artzátlan firkálok,

's

sok más illyen régibb

nyughatatlan és eszels

emberkék' sorsára jutnak ; és így, azoknak számát szaporítván, nem tsak tulajdon házáazonegy idben él tudós és betsületes fijainál, 's ezek' unokájinak késbb unokájinál, hanem, több századok múlva, még más idegen népeknél-is közönséges megvetteaz akkori 's ottani hasonló majom- és tés' 's átok' és utálat' tsúf tárgyai lesznek róka-természet gonosz tsevegknek még annyi rút váz gyanánt int 's ijeszt péljok'

!

dájokra

!

unságlichen Pruritus für die Musenkunst geplagt werden, eine Kunst, worinn es so ohne mit, einem wirkUchen Talent geboren zu seyn schwer ist den Bestén gleich zu kommen, und worinn die Pratension ohne Talent eben so gémein als veráchtlich ist. Wieland. Multi jam esse latini libri dicuntur scripti inconsiderate, ab optimis illis quidem viris, sed non satis eruditis. — Fieri autem potest, ut recte quis sentiat, et id, quod sentit, poüte eloqui non possit. Sed mandare quemquam litteris cogitationes suas, qui eas nec disponere, nec illustrare possit, nec delectatione aliqua aUicere lectorem 3

Man kann von einem

;

.

.

.

:

hominis est intemperanter abutentis et alio et

litteris.

Cicero.

FÜGGELÉK

iga Ha, mondom, poézisra nem

ahhoz tartozó versalkotás' ipse

hand facilem

.

.

ert, képzel

ségének bels az

él

ervel

tudó,

nem ismer,

tövissel,

vagy

hasonló

nem

eredeti sok

okosan és józanul

legszebb és

legillatozóbb

nem

dísztelen és

isme-

sem

avattathatott;

szép és igen ritka jó

hathatós

férjfiúi

használva

megbetslni

nem

holmi

zab-

talán

virágit

keleti

bogánts-kóróval, bojtorjánnyal,

holtt-tsalyánnal,

erdei

tsekély

böltseséget kívánó mester-

nem-is

's

az

néphez ill méltósággal tellyes nemzeti-

vitéz

és

's

's

nem kevés tudományt, és

különös és már szavai' hangzásában-is

régi

st annak

avatott,

természetét,

nem

Szerz' részére

a'

's

költés'

a'

könny, (Páter

igen

olly

alkotó tehetséget,

saját

nagylelk szabad

's

ségét eléggé

voluit!)

soha bé nem

titkaiba

's

nem

mvészi gyakorlatosságot

's

hazai nyelvnek

tulajdonságát,

ugyanazért sem

's

de

szép,

viam

esse

képez vagy

's

tapasztalást,

retet,

született,

igen

való

kertekbe

Múzsák

a'

('s

egyéb

's

Grátziák'

és

kényes udvari kertébe tellyességgel nem ill) nehéz-szagú hitvány tsemetével bátran

feltserélhetni

származván,

szkölködik

.

bven

's

—

;

Ha, mind ezekhez, képest, 's

fogható,

a'

's

magyar

a'

vér,

szók'

és kifejezések'

aránnyát és jelent

mind

erköltsi,

nem

's

ismer,

magyar olvasónak

foglalatoskodtattya,

ditsnek

és

hevítti,

nem

mvészi

's

érzésére

élesítti,

tet

's

nem

's

ersítti,

oktatva gyönyörködtetve

belsképpen nem szebbiti ;

nem

—

szebb,

Ha, következleg, ennyi sok, gántsai,

vétkei,

miatt, mellyeket

most

itt

tetemes, és talán

illy

szembetn

hibáji,

fogyatkozásai,

még bvebben

és

szöri

nem

szükséges, és nem-is

figyelmes olvasásra,

ajánlya, méltóvá

mesterség'

nem

tzéllyának

's

teszi

;

volna

szívét

lelkét

gerjesztve

gyönyörködteti,

vagy

(Plató szerént)

még több

nagy

efféle

tagadhatatlan

bnei

elszámlálni,

vagy

eggyenként

némelly híres verselk' munkájiból kiszedett különös bébizonyíttani,

's

kész

mulattatva

jobb és emberi

feltételekre

vígasztallya,

jobbíttya, tökélletesítti,

hanem,

elfogadására

's

világosíttya,

ekképpen

serkenti,

bátoríttya,

különös

tekíntetben-is,

kellemetesen

méltóságához ill nemesebb érzelmekre, gondolatokra, szoktatva

meg nem

érezhet),

nem-is

azért

képzel-tehetségét

értelmét

nem

megindítva, felemelve

's

az igaz

's

ért,

helyheztetésbeli

mind poétái

hazafiúi,

nagynak

minden szépnek, jónak, és hajlandó

nem

erejét

vagy emberi

nem

természetet

nélkül

nem durva

gondolkodású,

értelmét,

tellyes

versfaragótól

szikrája

nehézhallású,

nyelv,

elmét,

szívet,

nem

és

tanúllt,

a'

minden

tüzének

szent

eltompúltt érzés, (vagy idegen

poétái geniust és

vél boldogtalan

kipótolhatni

mennyi

Prometheus'

.

példákban

tanátsos

!)

mutogatva

magát

a'

további tsendes elmélkedésre, gondolkodásra 's

meg nem

így felel

a' :

legszebb, legditsbb és

— —

több-

nem

legfelségesebb

!

FÜGGELÉK Vallyon

ményes "s

vagy

munkáról,

nem

az oUyan

lehet és mit kell

mit

!

193

versgyjteményrl,

egész

kiadójáról, méltán és igazán itélni

annak

és

Világ eltt, bátran és nyilván mondani, igaz lélekkel jövendölni?

nem

kívül

hanem

egyebet,

mány, hogy az

tsak azt

melodiátlan

illy

egyenesen ellenkez nehéz menetel

versekbl,

dísztelen

mind

's

get, zavarva keverve

a'

füleit

szünetlenül gj'ötr, durva natis)

"s

még

mintha közre sem tagadhatatlan

természet,

köz és

minémség

's

gyermeksége^' korra

jutott,

"s

hamistól, helytelentl,

efféle

a'

jót

részénél kedvet

botsáttatott

sebb hallású tudós nyerheti,

tsak arra

nem

sem az élesebb

;

rossztól,

a'

valótlantól,

dolgokban többé vízre

enged

bizonyos

a'

hogy

olvasók'

találhat, látású,

's

a'

felszabadúltt,

az

valót,

kelletlentl,

és

igazat

kend-

hiú piperétl és üres dagálytól,

meg

tudó,

magát

's

megtsalattatni

újra

az

nem

mellynek nyelvénn készltt és közre

mivelttebb ízlés,

helybenhagyó javallását,

sajtóra

adattassék,

tisztább és kénye-

's

ditséretét

(minthogy azt semmiképpen meg nem érdemli)

sem vala méltó, hogy

illyen

az eggyszer természeti

's

külömböztetni újra

Mert

!

az

sem azon népnek

a'

nem-széptl,

's

tekintethetik,

érzés, vagy legalább

helyest,

nem-igaztól tzifra

alávalótól

vitetni,

a'

született,

volna

jelent

—

ép

's

úgy

dolog,

sérte-

olvasónak

költeményekbl

üres

már-is

meg nem

értelm

meg\'álasztani,

litteratúrában-is

a'

st

!

versgyjtemény

és világos

zött rúttól, éktelen pulyától és

már

él

halva

pólyakötelébl már kivergdött,

nagyot, ditst és felségest

szépet,

sokáig

mehet

sem

kérdésbe

rend, de józan

al

érettebb a'

és

úgy

bénna

versibus et

(incultis

szóUván,

száraz és ízetlen

nem

soha nyomtatásban

jött,

foglalatú

* elmebéli

—

gyjtemény

és,

tsinál-

egyre

és tiszta hallású tudós

akadékos sorokból

's

ertlen,

tudós

Kétség-

sánta

metrikát

a'

.

értelmével-is

szók'

a'

hangozatú

kellemetlen

's

a középszernél-is alábbvaló

Choerilusi

álló

még

a'

.

boldogtalan

illyetén

nemzeti nyelvet és

sovány,

hideg,

az

többnyire

mind az ép

tsúfoló,

male

's

hogy

:

és

költe-

szerzjérl

mit kell és mit lehet arról,

's

?

tulajdonságú

's

"s

's

;

meg nem

így és e'-szerént

nyomtatásban nap-

világot lásson

Ezt pedig kiki

méltábban

bizonyosabb, hogy azt ugyan

róUa, mennél saját

bátran és annál

ditsérete

's

ajánlása,

vagy

mentegetve

értekezése, mesterséges okoskodása, böltselkedése,

vagy soha divatban sem sekkel,

"s

a"

akár újdon

Magyar

voltt

's

elmondhattya,

már többé szépítt 's

— sem 's

jövendiheti a'

Szerznek

oltalmazó

tudós

akár holmi régen elavúltt,

nem-is lehetett, silány szókkal és kifejezé-

néhai patvarista-deáksághoz hasonló nyelvzavarral, keverékkel, új,

's

talán tsak

Tört, Éleir. 1904.

ma

koholtt,

vagy

rútul

megherélve

's

eltson-

!

FÜGGELÉK

194 kítva bémotskoltt, eltsúfított

nevekbl"*

mesterkélve

ízetlenül

öszvefértzeltt,

még amannál-is eltrhetetlenebb

tarka

tzikornyázott,

fürtözött,

magyarsággal

készültt értetlen és érthetetlen tzifra beszéde, sótalan és elmétlen

elméskedése,

tatarozott,

nyomorúságos

's

és

soha

antikritikája

's

nem

olvasásra méltóvá

teendi

Önként értetdnék, ha nem em!íttenk-is, hogy az származott, és

het

hanemha és

a'

poézist

a'

's

nevet, ditssséget senki

hirt,

vagy azon

talán valaki méltán kinevettetni,

álnev derék mübirák közé kívánná

nevérl ismer-

számláltatni,

sem

ígérhet

szabadon gúnyolván, kissebbítvén,

a'

;

.

.

egynéhány

névtelen

kik most,

egymást

a'

alku szerént ditsérvén, magasztalván, másokat ellenben, az egész tára,

órában

illy szerentsétlen

poétái tökélletes beszédet tsak

szegény köUésznek állandó

sem az ö

;

tehetetlenség

's

felhkig emelve felmagasztaló nevetséges

verselötársának és vak tiszteljének ditsérete kellemetessé

széppé

jóvá,

tehetség

valamellyik különös jóakarójának, vagy hasonló

haza'

lát-

koszorút és jutalmat kedvek sze-

osztogattyák.

rént

«Sinistra quos in lucem natura extulit,

Ne quidquam

possint, nisi meliores carpere.*

III.

mondám,

Azt 's

dologhoz

a'

ért

jeles

az okos tanátsot örömest elfogadó

férttak

bölts

ítéletére

méltán figyelmez,

emlékezvén, hogy, ha

Poétáról

baráttyai köztt ollyan éles esz, mély belátású, kimiveltt

egyenes lelk tudós

mindenha

javallását

úgy

tekénti,

Nem

kinek

ítéletét ;

ezt

ízlés,

igaz és

's

"s

barátságos

a'

ritka jó szerentsét

intését,

kegyes Égnek további különös ajándékát.

a'

szükségtelen

talán

nehogy

;

a'

bátran és bízvást követheti

bvebben

valamivel határozni

mint

lessz

találtatik,

bíró-is

ezen

felvílágosíttani,

azt

valaki

félre

's

utolsó

szóknak

közelebbrl

értse,

vagy

és

most

értelmét

voltaképpen

akármelly

itt

meg-

okból

balra

magyarázza.

Lássuk bölts

(mint

ama' szép

végett

e'

Lantos (Lib. IV. a'

uralkodó

Trójából

6.) a'

pártfogóját) szíve

szerént

Római

si nagy áldva

4 Mint p. o. gyök, pir, rény, rom, szakoskodó kevély tudatlanságnak és szOleménnyeibl !

mellyben

többször

a'

említett

század-évi nagyobb énekhez készülvén,

származott

nemzetségének

ódát,

népnek

Istenét,

dicsítvén,

tzikk, 's a'

's

és a'

nevezetesen

Költk"

kába

végre

szélességnek, olly

sok

régi

Apollót

Júliusok"

mindenha

magasztalván,

vakmerségnek

a'

's

kegyes

(a'

balgatagúi

8-dik

er-

egyéb hasonló zab-

:

FÜGGELÉK

195

Stróphában) az -néki magának-is különös osztályrészben jutott hármas ado-

mányt, mennyi szép ajándékot, örömmel

hálával említti

és

«Spiritum Phoebus, mihi, Phoebus artem Carminis, nomenque dedit poétae

Ez az eggy pár tozó,

lelki

ert,

vers,

mind

azaz,

vagy találmányos

mellyben Horatius

észt,

mind

a'

a'

ritka virágot, koszorúba fzi,

«adotí») olly szépen és olly

mondom, különös

vers,

könny

's

de egymáshoz

kétféle,

a'

versalkotásra, e'

tar-

tehetséget,

elmebeli

vagy poétái szókötésre szük-

két jeles tulajdonsággal eggyütt-

mind meg annyi

járó dits nevezetet, eggj-enként elhozván, illatú

—

megkívántató

költésre

séges tudományt, alkalmatosságot, és az

's

!»

eggy rövid

mesterkézzel

figyelmet és megfontolást

ige

saját

öszveköti

érdemel

!

nev, szín,

—

;

—

(«dedit»

által

ez

fképp

a'

az

két

iQú

versszerzkre, poétákra nézve. Mert ugyanez az olly kevés, olly igen eggy-

szer,

's

éppen nem szokatlan,

kifejezésekbl,

tzifra

gatás nélkül önként

st inkább

jöv

vagy

(külömben-is

igazabb és szentebb indúlatihoz

az

újdon

keresett itt

emberi

nevek' és

új

minden keresés

szívnek

jobb,

's

válo-

tisztább,

majd egyedül ill)

leginkább és többnyire

"mindennapi szókból» öszvealkotott, 's

keresve

elég ismeretes, és

magában

szerkeztetett két sor,

nyilván felfedezve kijelenti a2 egész abbéli titkot, mind

Azok

foglallya,

eltt, a' kik

érthetik és értik.'

I

Ces termes

frivoles et ces hyperboles fades dönt les

pour masquer tout ce dönt

Qui est-ce qui a jamais

fait

ils

n'ont pas la force de parler

consister

la

beauté de

la

méchants potes se servent simplement et noblement.

poésie dans ces

phrases vaines

et insipides ? Dacier.

»Köpfe mitleren Schlages, untergeordnete Talente, habén die Manie des Neuseynsollenden.o

nek 's

k

Újdon

új

szót, újdon új kifejezést, tarka-barka tzifraságot és piperét

mindenütt, mint

poétái

szépséget,

újságot,

ékességet

;

keres-

meg nem gondolván

sem vévén, hogy az igaz Költk' legszebb és legfelségesebb mondásai többmind igen egyszer mindennapi szókban és kifejezésekben foglaltatnak. ímhol számtalan sok kOzül egynéhány példa észre

njrire a'

:

1.

2.

3.

4.

Si fractus illabatur orbis, Impavidum ferient ruinae.

Non

Horatius.

ignara mali, miseris succurrere disco.

Littora quum patriae lacrimans portusque relinquo, Et campos ubi Trója fit.

Disce, puer, virtutem ex me,

Fortunám ex

Virgüius.

Ident.

verumque laborem, Idem.

aliis.

Stat sua unique dies breve et irreparabile tempus est vitae, sed famam extendere fastis, Hoc virtutis opus. Scribendi recte, sapere est et principium et fons. Rem tibi Socraticae poterunt ostendere chartáé, A. P. 309—11. Verbaque provisam rem non invita sequeutur. 5.

:

Omnibus

25'

FÜGGELÉK

196 Lássuk tehát

és

vizsgállyuk-meg

dolgot

a'

közelebbrl

hogy

;

annak

mibenlétérl kiki legottan és önként Ítélhessen.

Ez de,

a'

három névszó: «spiritum, artem carminis*, két ollyan különös,

mint már említtém, öszvetartozó tehetséget, poétái tulajdonságot

a'

mellynek azoneggy személyben slnie, párosodnia

Jelenti

t.

i.

alkotó,

's

másik nélkül

a'

valósággal

jót,

szépet,

elsben :

azt

termékeny

éles,

Természet adhattya,

születésekor,

és

nem

jelent,

eggye-

'a poézis-

's

vagy

állandót,

és

!

találmányos

képzel

képez,

's

másodszor:

jó

a'

lángelmét,

poétái

észt,

minthogy azt halandó

;

's

különös oltalmába

«Es kegyes szemmel mosolyogva nézett Jelenti,

lehetvén,

embernek

egyedül tsak Annak adni szokta,

's

Múzsa megkedvellt,

a'

el

tökélletest

tehetséget, azt a'

a' lelki jeles

mellyre tanulással, senki sem tehet szert a'

elválaszthatatlanul

régen bevett józan értelmében valósággal teremt,^ nagy

a'

és hatalmas ert,

tsak

és

nem hozhatván

(landabile carmen)

ditséretre méltót,

vagy

eggyik

kell,

semmi különös

ban

szükségképpen

igaz

's

már

a' kit

vett,

!»

versszerzésnek

ugyanezen

természeti

szép adományhoz, elmebéli ritka tehetséghez megkívántató mesterségét, úgy-

mint

a'

poétái technikához (szókötéshez, versalkotáshoz) tartozó kész

mányt, és 'S

a'

hazai

nyelvnek

tudós

ismerete

's

tökélletes

birtoka

mi lehet egyszerbb és felségesebb, Moyzesnek imezen mondásánál, még

ban-is

'S

monda

az Isten

:

Legyen világosság És lón világosság.

Artis

Ez zisban

fordíttás-

:

«

^

tudomellett

a'

maximé propríum, creare

et gignere.

!»

Cicero.

költésre mindenha mindenütt okvetetlenül megkivántató ritka tehetség,

els

és fö tulajdonság lévén,

a'

dologhoz ért

's

arról

méltán

a'

szóllható

poé-

tudós

sem fogja tagadhatni, hogy a' Poéta mí-nálunk Magyaroknál igen helyesen neveztetik Költnek; mint a' Németeknél-is ez a' nevezet «Dichter» ugyanazt jelenti. Valamint t. i. számtalan sok egyéb esetekben, úgy itt és ebben-is, — Ugyanazért nem-is jutott eddig-elé valakinek még eszébe, «a potiori fit denominatio hazafiak közül senki

jól és

.) .

sem

Németeknél), sem

itt, a' mi hazánkban, hogy ezt a' már elég régen és igen méltán és közönségesen bevett és szokásban lév nevet tudós emberek eltt gántsolni,

ott, (a'

roszszallani, kárhoztatni merje

;

jól

saját értetlenségét, tudatlanságát

szó

tudván mindenki, hogy ez

bizonyíttaná.

által

egyedül tsak

Ellenben ez az újdon

új

a'

maga

faragású név-

(xköltésza, melly annak helyébe a' magyar akadémia' vagy tudós társaság évkönyveinek els kötetében (274. 1.) ajánltatik, a' mi nyelvünkönn inkább tsak azt jelentheti 's jelenti, a' mit német nyelvenn vDichterlingí> jelenthet és jelent; mellynek valóban meg-is felel, és ezen rossz értelemben az említett tudós társaságnak engedelmével és :

további jóváhagyásával,

és *ügyész», (ha

t.

i.

el-is

ez-is

fogadtathatik. így, ez a' rossz

szokásba jne,

's

közönségesen

értelm két szó elfogadtatnék)

:

két

iköltésssi, új

neve-

vagy névszóval bvíthetné, gazdagíthatná szótárunkat, következleg mind a' tsupa verselöt, tehetetlen és ízetlen, büszke versfaragót, mind «a' Verbötzi 'tsátsogó fijdt» a' maga tulajdon nevénn nevezhetnök. zettel

:

FÜGGELÉK vagy

elégséges tapasztalást, gyakorlatosságot,

tulajdonná

^Solus

mvészi

tett

nemében

és

maga

a'

szkölködhetvén, vers

nem

!

az

kötött,

melódiával

beszéd,

helyénn,

vagy számra

tellyes

bájos erejével szívet lelket megindítva

's

nia

És

I

azt

itt-is

Ebbl és

Római

Koránt sem

még

forma

nép' prosodiája

's

él

nagy nemzet'

két

tulajdonképpen

metrikát

jó

bír,

a'

szinte

's

szép

maga

sem

gondolat-

minthogy

a'

meg-

a'

most

és

az ahhoz szabott

ott

tsak

tulajdonsága,

mint

tulajdonsággal. ÍA'

mag^f-ar

a'

*s a'

errl

bven szóUottunk.J

poé-

már

Egyéb-

hogy minden nemzet' nyelvének meg van

kell elfelejtenünk,

saját

régi

prozodiájával

egyedül

Faludi Ferentz Verseihez adott Toldalékban elég

aránt azt a'

megbecsülhetetlen

azt

a'

ítéletet hozni.

felette

nyelv bírván és ditsekedhetvén most ezen elsséggel, valóban ritka, zisban

ám

poézissáról-is

és

inkább,

sem követelheti;

senki

harmó-

poétái

akarjuk

nem-is

tökélletes

virágzó tudós népek között eggj'iké sem

's

mit

rei.»^^

és

annyival-is

nyelvének

I

poétái

ebbl származó,

metrikája szerént kellessék

—

próza

akárki

pedig,

gj'önyörködtethet

következik,

nem-is

's

tökélletes

és

!

mert ez igen helytelen és hibás vélekedés,

;

lan állíttás, következtetés volna;

nevezett

nélkül

maga

a'

tsakugyan

vett,

rhythmus

dat esse

«

nem

említt

szabadon

szkölködvén,

nélkül)

hogy minden más nemzet' nyelvérl

következtetni,

Görög

mondhatni:

mindazáltal

sem

!...£'

nints poétái

vagy

kellemetes légyen-is

's

(az

szókkal

próza,

idmértékre

's

poétái nyelv !

imezen

a'

«numerus*

nevezett

véllyen és állíttson, nints ének

Mert

akármi jó

szép,

tulajdon

úgy

—

tisus.»

kötetlen beszéd, akármi

folyó,

nem

qui focit,

et artifices

koránn megszokott és

kellete

Ovidius

mellyet

készséget,

197

különös

természete,

geniussa

;

's

hog\'

azért

egyiknek grammatikája sem szolgálhat kötelez például és törvényül a másik-

3 így p. o. a' régi zsidó nyelv kihalt ugyan, és annak ebbéli saját természetérl vagy prosodiájáról, azaz a' versbeli szótagok, számáról és azok' hangjainak mennyiségérl, ma már a legtudósabb emberek sem igen ítélhetnek többé de igaz még-is és bizonyos legalább az, hogy a' zsidó poézisban-is megvolt, st megvan és feltaláltatik még ma-is, az ebbéli nagy különbség elannyira pedig, hogy, a' mint a' tudós angol püspök Lowth megjegyzi, «usu venit litteras hebraeas discenti, ut qui in historicis jam probe fuerit versutus, idem tamen in potis sese plane hospitem sentiat.» Megvan a' zsidó poézisban különösen az úgy nevezett parallelismtts niembrorutn; megvannak és elég ismeretesek még a' költemények többféle nemeinek nevei-is, mint p. o. tnÍ2tuor és maslial; és senki sem tagadhattya mind e' mellett még azt-is, hogy a psalmusok ;

;

énekeltettek

:

a'

mi pedig tartus nélkül, mellynek

a'

poézisban,

hattya, tsak a' ntetrunt felelhet-meg, szinte lehetetlen vala járult (a'

hozzá! Egyébképpen, azaz,

szép

mvészetnek

ajándékot)

nem-is

metrum

lehetne

tactus

a'

mint kiki

jól tud-

fképp, mikor tántz és muzsika

nélkül

a'

poézist és a' muzsikát

ditsbb nemét, valóban mennyei nagy érövei egymással megeggyeztetni holott, ha egyesített tsudát tehetnek és tesznek, 's néha még a' legdurvább és

ezt a' két legszebb

összvemunkálkodnak, szinte

és

;

és

legkeményebb kszíveket-is érzékenyíthetik

;

's

meg^indíthattyák

!

FÜGGELÉK

198 nak,

bár azoneggy köz anyától származnának-is

lia

spanyol,

franczia,

hogy, ha

bár

dicits

hangjainak

szók'

a'

prosódia

az

o.

p.

olasz,

nyelvekre

vagy

mennyiségénn,

az

nélkül

úgy

nézve,

nevezett

szükölködnek-is,

még-is mindenikben legalább az úgynevezett tonicus vagy prosomellyet

accentiis,

poéták követhetnek

a'

még

mindnyájan,

követni

idmértékre

's

pedig

mellyet (fképp' és különö-

's

;

sebben az angol- és németországiak) számra szoktak-is

mint

;

Igaz egyszersmind, az említett

t.)

épltt jobb és tökélletesebb

quaníiíasonn feltaláltatik

a'

's

rímeltt,

a'

vett

verseikben

vagy öszvehangzó

páros versekben-is.'^

Ehhez

hogy

képtst,

dolog

a'

a'

mivoltára

igaz

's

mindenha mindenütt

poétái beszédnek

böznie kell

a'

még inkább

prózától, és

Van azonban, mind

fbb

velejére

sem kevesebbet mondani nem akarván, tsak

többet,

minden nyelvenn

és

a'

néha még

tehets elme

a'

nélkül pedig,

hogy

szokásban lév vetné,

's

hatná

a'

legmagasb

a'

sem

külöm-

beszédnek-is eggy ollyan

kötetlen

neme, mellyet rendszerént poétái prózának nevezni szoktak,

a'

és

tsupa társalkodásbeli köz beszédtl.

a'

van

mellett,

e'

tekintvén,

azt véllyük és állíttyuk,

hangú

költvel-is

's

mellyben

vetélkedhetik,

nemzet' tanúlttabb, mívelttebb és tsinosabb részénél

mindennapi

szókat

és

eggyszer helyes

kifejezéseket

meg-

azokat kerülve kerülni jónak vagy szükségesnek vélhetné, gondol-

!

Jegyezzük-meg, (ámbár az eddig mondottakból önként és elég világosan következni látszik) alkotás'

hogy

:

melly,

nem

az ének', (lantos)

minémségéhez helyheztetésbeli

a'

dal',

költemény' képest,

's

már

's

tárgyainak értelmét,

szók'

aránnyát

poétái

szókötés',

vers-

említett

második

tulaj-

kész tehetség és gyakorlatosság értetdik,

külömbféle a'

a'

vagy hymnus',

az óda',

mind

különös

különösen

alatt,

donság vagy müv.észi tudomány

vagy

versszerzés,

a'

itt,

mesterségének neve

és

erejét,

akármelly egyéb

a'

's

mind

a'

mondám,

már

mint

illyen-

mivoltához és

természeti

szótagok'

számát és

azok hangjainak igaz mennyiségét, mindenkor mindenütt híven eggyesíttetni,

rhythmus

és

accentus' nemei

szerént illképen egyeztetve,

's

a'

a'

poétái harmóniát eszközleni szokta.

Nintsen és nem-is lehet semmi kétség benne, termett és eléggé gyakorlott,

nem

4

tsak biró,

Az

hanem okosan

Paris. 1803.

:

él

és ill

Traité de

's

nemzeti nyelv'

annak egész

's

olasz és íranczia nyelvre

papnak imezen munkáját

az

's

ismer,

geniussát, voltaképpen

ezt tsak a' reá-

természetét,

szóbeli bségét,

mértéklettel

versificatióra

la

hogy mind

váltogatva,

különös

gazdagságát,

használni-is tudó tökélletes

nézve lásd Scoppa Antal tudós olasz

poésie italienne rapportée a

la

poésie fran<;aise.

I99

FÜGGELÉK jó Versszerz

haszontalan

Poéta

igaz

's

vetemednék,

nj'elvrontásra új

szókkal

kolná. Mert ezt tsak kedni,

"s

Ebbl viheti

következik már, azt

viszi

's

hattya. Tha

t.

betslni tanulta

még

ott

nem

nemzeti Költk'

a"

vakmer-

találhattya, azokat ostoba

—

hogy

végbe,

I)

I

mint

a'

mindenki már

olvasásából

ezt

azokat már

és

beszéd

majd

a'

—

akkor érteni

sok

a"

napokban

kissebb folyókkal gazdagodott,

partyai

"s

nagy

haladó

méltósággal

tsendes

st

ömledez Dunához,

Beszkédi hegyek' és ksziklabértzek" magas tetejérl zúgva dörögve

szakadó,

gyönyören zöldell magános völgynek árnyékos ölében

's

keskeny és követses ágyában mormolva tsergedezve

melyéhez hasonlítthat

b

folyamának

minden

^

sietve

bujdosó,

mendegél

kis tser-

az egymásra következ sokféle képzetek' és indú.

"s

I

hullámi

szerént

emelked

rerum verborumque

zengedezésével (beatissimá

flumine)

majd pedig

az egész környék' echójit felriasztó vizek' árjához,

's

a'

latok'

tud-

jól

de még-is könnyen és szabadon folyó,

szorított,

majd

szelíd

nagy

régi

a'

fogva

korától

ifjú

hogy, mondom, az így lekötött és bizonyos határokba,

I)

minteggy partok közé

poétái

tsele-

munkájiban-is

annál könnyebben és minden akadály nélkül tellyes szabadsággal

köztt nyári

és

meg

mint

szokta

versfaragó

ízefogyott

és

hív és okos taníttóra talált

i.

valaha

szükségtelen

ezen nehéz és titokkal tellyes mestersége által

"s

Poéta

a'

Költk' munkájinak

s

minthogy

és,

;

hogy

i.,

kifejezésekkel,

tzifra

betsmérelve gyalázni, kisebbíteni, rágalmazni

séggel

"s

tehetetlen

az oUyatén silány «úJsá^oí»

oktalanul keresni

t.

holmi

ékességgel, szennyesítve díszteleníttené, bémots-

véltt

a'

nélkül

(A'

szüleménnyeit

elméje

keresve keresett

's

annyi kedves újságnak

tselekedheti.

"s

érzékeny

és

értelmes

's

hanyattló

kellemetes

quodam

eloquentiae

copiá, velut

megindítthat.

olvasót

*s

gyönyör-

ködtethet.'

Egyébiránt tudni való. vagy-is inkább

hogy mind smind

a'

a'

tökélletes jó

természeti "s

Szépet

és

mind az

és

idkori

újabb

legjelesebb

Versszerzk

valódi Böltsek,

keresvén

Jót

tzifraságból,

Novem ver Lyricorum

figuris,

ter

Poéták

kifejezésben

S

régi,

legjobb és

hiú

Világ-szerte

's

legnagyobb voltak

mindenha találván,

piperétl

's

tudva

;

's

Költk,

üres

dolog,

egyszer-

mint

ugyanazért,

mindenütt

vagy

lév

az

teremtvén,

dagálytól,

egyszer szó-

a"

mindnyájan

longe Pindarus princeps, spiritus magnificentia, sententiis,

beatíssima rerum verborumque copia, velut

quodam eloquentiae

flumine

:

prop-

quae Horatius cum merito credidit nemini imitabilem. Quintilianus. p. 425. (L. X.)

velut amnis, imbres super notas aluisse ripas,

Monté decurrens

Quem

Fervet, immensusque ruit profundo

Pindarus ore.

Horatius.

^

FÜGGELÉK

200 rizkedtek

ámbár

;

a'

szükséges, az ill,

nem ellenkez,

természetével

bölts

tudós és

okos,

's

mértékletes

és

sem

tanátsos szépíttgetéstl, jobbítgatástól, eggyik

irtózott

nyelv'

a'

st

;

saját

lehetséges

újíttástól,

és

majd

erre-is

mindenik legjobb példát adott.

's

az a' két

ollyan különös,

és,

a'

természeti

adomány,

személyben

elvál-

tulajdonság, mellynek tellyes

harmadikra («nomen poeiae») senki sem

a'

költi

szó vala,

itt

szép

ritka

azoneggy

f

versszerzi két

's

melyrl most

a'

már említtém,

mint

hatatlanúl eggyesltt poétái birtoka nélkül

vagy

ajándék,

vagy

tehetség,

jeles

kész tudomány és titkos mesterség,

ollyan szükséges mennyei 's

hogy

továbbá:

Jegyezzük-meg sajátság

tarthat,

és

ne-is

tartson soha, számot.

Jegyezzük-meg elvégre tott

's

bizonyságul

világos

kettvel

majd

az

hogy Annak,

munkájinak egész minémségéhez

szemeiben a'

:

és

önként

vagy

(elbb

és

minden

szolgáló

legkevesebbé sem kell

bir,

a'

kimaradhatatlanúl fog következni.

mivoltához

harmadikról

Nem ok

idejében

nélkül

fordíttója

's

Úgy van zeti

;

az ilyen

és

Költnek, igaz

bizonnyára tsak

son

de

nevét,

irtózó

között senki sem vetemedhetik

's

duzma pedántok,

közül,

irigy

és

le

mi hazánkban ;

.

névtelen

artzátlan

:

«

.

Római

a'

Quiconque

troisiéme.

II petit

Renommée.« Sanadon.

la

geniussát,

a'

nem-

természetét

—

az ostoba kevély tudatlanság, vagy meg-

már semmit sem szégyenl, !

idnkben,

és

Hlyen alatsonya'

kivévén talán eggyet vagy

idegen vér, nyelv, szokású, természet

bukott

jegyzi-meg

ajnicusi szemtelenség tagadhatná-meg

ságra, szemtelenségre pedig, a'

oskolai

bizonyosan

!)

commentatora

tehetségét,

átalkodott rossz akarat, és rútul pártoskodva

semmitl sem

minthogy

!

tulajdonságú versgyjtemény' szerzjétl

Poétának

vak irigység

a'

nom sur

mind

képest,

aggódnia

annak

!

posséde ces deux avantages, ne tardera pas á avoir se reposer de l'immortalHé

tudó betsületes hazafi'

itélni

tellyes

utóbb

nagy Lantos' munkájinak eggyik tudós

nyomtatásban közre botsá-

ki,

'a

és

's

gondolkodású

álnev kába

versfaragók

"s

porban

kik (noha már több ízben kudartzot

Magyar

írók

kettt amaz

korts-magyarkák,

sophisták,

farnyalgó

vagy

meg-

kedvkeresk

vallottak)

az olvasó közön-

séget durva betyárkodásokkal eggyre botránkoztattyák, és

mindenha minden-

a'

rl fennyen tsevegvén,

még a'

a'

Római

nemzeti

nevetséges oktalanságból és otromba hízelkedésbl

szent-székkel-is

litteratúrát

6

's

Sur

tout,

«magyar bullákat»

naponként

díszteleníttik

qu'en vos écrits

la

;

's

Írattatván,

ugyanazért

küldöztetvén,

mély

meg-

langue réverée sóit toujours sacrée.

Dans vos plus grands excés vous

Sans la langue, en un mot, l'auteur le plus divin. Est toujours, quoi qu'il fasse, un méchant écrivain. Boileau.

20T

FÜGGELÉK vettetésnél egyebet

vakmer

szeles

betyárokkal,

közUök

a'

nem

érdemelnek. Ki-is

emberkékkel,

akarna

vallyon

!

illy

tudós Világ eltt szóba ereszkedni

?

ki

akarná

valamellyiket, legkissebb egyenes feleletre megtzáfoló

válaszadásra méltatni

?

'

tudatlan és

durva, neveletlen és szünetlenül veszeked

illy

ket, s'

vagy

szégyenítt

*

Ne vous engageons

point dans les querelles. Méprisons les propos de l'imprusoyons convaincus qu'il n'y a que des hommes abjects qui osent nous insulter Ne soyons pas plus offensés de leurs injures que nous ne serions flattés de leur Un des chátimens de la folie est éloge ; abandonnons le pervers a sa honte secréte de se déplaire a elle-méme Diderot. 7

dent

;

.

.

!

'

A

múzeumi

kisebb értekezés

kéziratban, is

van, de

melybl ezeket,

ezt a

mint

három értekezést

kiadtuk,

még három

kevésbbé jelentékenyeket, bizvást elhagy-

hatónak tartottuk.

Magyar

Tört. Életr. 1904.

26

!

HASONMÁSOK SZÖVEGE. ORSZÁGI VÁLTOZÁSOKRA. (KASSÁNN,

A' FR.

1.

(A

1789.)

jy. lapon.)

Nemzetek, orfzágok kik rút keleptzében Nyögtök a' rabságnak kínos kötelében *S gyáfzos koporsóba döntS vas-igátok', Nyakatokról eddig le nem rázhattátok; Tí-is, kiknek vérét a' Terméfzet kéri, Hív jobbágyitoknak felfzenteltt hóhéri! !

's hogy sorsotok' elCre nézzétek. Vigyázó szemetek' Parisra vessétek!

Jertek,

BACSÁNYI LEVELE A «HIMFY SZERELMEI»-BEN.

2.

(A ímhol

Regék Miéccwv

a'

séggel fáradságomat,

a'

4]. lapon.)

Dalok

is.

Vedd

A' sok repetitiót látván,

meg ne

ütközzél

fogságomban, és külömbféle idkben figyelmezhettem Isten velünk

!

a'

;

rajta.

írogatván

meg már

Beteges állapotban, jegyzéseimet,

másutt,

nem

mit nem.

—

Én, egynéhány nap múlva, feleségemmel egygyütt, Lintz

várossába megyek

vagyok

mit jegyzettem

arra,

jó névenn és ollyan fzíves-

milyennel én tettem

a^

vifzfza.

és Isten tudgya

Ott vagyon lakóhelyem, maradásom. Beteg

meddig

élek.

[Ugyanazért nem-is várhatom-meg

kivántt tudósittást, ha kezedhez jutottak-e

már

a'

Regék, vagy sem.

Hihet, hogy azon eggy alkalmatossággal fogják hozzád küldeni mind a'

három

sát

kis kötetet.

Óhajtom egyszersmind, hogy munkáid* új kiadá-

megelzhessem.] Alig reméllhetem, hogy ezenn

salak

többé

Hazámnak

de

a'

igaz jó

míg fiját,

a'

Világon láthas-

élek, tifztelni betsulni, *s fzeretni foglak, s

Nemzetemnek egygyik

fij

dífzét,

mint

halhatatlan

Hidgyük, édes jó földim, kedves jó barátom 's hidgyük eros reménységgel, hogy majd ama' jobb Világban megláttyuk egy-

Poétáját. hittel,

;

.

; ! !

:

!

;

!

HASONMÁSOK SZÖVEGE mást,

's

bven, fzabadon

bajainkról

földi

kitüirtt

203 befzéllgethetünk

Vígafztald ezzel magadat, ha majd halálomnak hírét hallod, és az idegen

Magyar Költnek ezeltt

mefzfze földön bujdosó

[bár több efztendíjvel]

szerzett kilentzedik (utolsó) Énekét, mellyben bútsút vészen tuled, olvasni, 's

még

szavainak értelmét megilletdve

fogod

hozzád,

Isten

!

örökre

!

Barátom

lelkem jó

hogy nem

Hidd-el,

világosabban látni !

hozzád,

Isten

's

érezni

talán

már

Tégedet tisztább és

fzeretett és tifztelt

igazabb lélekkel senki, mint ^.[atsányi] Postscriptum. Hunyadi Jánosodnak fzép

mind

eddig

nem

tehettem

szert

reá.

hallottam;

hírét

de

még

Most hozattya-meg fzámomra

egy Bétsi könyváros Pestrl. Igen örülök már elure, hogy ismét olvastuled, tudván, hogy feltalálom elmédnek ezen új alkot-

hatok valamit

mányában mind

lelkedet,

mind

fzívedet.

Vajha láthatnám már egyszer

legalább rajzolt vagy rézbe metszett képedet-is

A

3.

(A

LÁTÓ.' 80. lapon.)

Vídúlly, gyáfzos elme!

'S elubb, mint

e'

!]

megújul

a'

Világ,

fzázad végsíj pontyára hág.

Zengj hárfa! Hallgasson ma minden Valakinek kedves nemzete 's hazája,

reája.

a' magyar változó ég alatt fzabadságnak híve 's ember maradt kiknek fzívek örök búba merúlt, lm, remény tek* nem vártt víg napja felderült

'S valaki

Még a' Oh ti !

lm, az igazságnak terjednek sugári,

Dlnek

a^

Mellyek

a'

babona' fertelmes setétség' fene

oltári,

bálvánnyának

Annyi fzázadoktól vérrel áradának. ditso nemzet felkelt ím egéfzen,

Ama

Melly

a'

két Világnak megváltója léfzen,

'S mellynek

már

lántzoktól fzabad vitéz karja

Mutattya, mit tehet eggy nép, ha

—

akarja

Az

ember' elnyomott örökös jussait Délre hozván, porba veri bálvánnyait

míg köz ellenségink poklokra süllyefzti, Hozzánk ím ölelu karjait terjeszti

'S

!

imádandó fzéki Nemzetek, orfzágok, hódollyatok néki Uralkodgyék közttünk Éfz, Érdem, Igazság, Törvény 's Egyenlijség, .s te áldott Szabadság. «Állyon-fel az Erkölts'

26*

;

HASONMÁSOK SZÖVEGE

204 A'

kereksége megrendül

föld'

hogy érkezik

e' fzóra,

régen vártt óra. A' letapodtatott emberi nemzetnek Tsontyaiból épHltt thrónusok refzketnek. 'S láttya,

Rémülve

a'

fzemlélik közelgetu sorsok'

A' vérre sóvárgó koronás gyilkosok Ök kiknek még imént fzáz-ezrek' halála !

Tsak eggy intésekben, eggy szavokban álla; *S kiknek több nagy város' tüzes leomlása Olly vala, mint annyi hangyaboly' romlása. Vídúlly, gyáfzos elme

'S elubb, mint

4.

!

megújul

a'

Világ,

fzázad végso pontyára hág.

e'

BACSÁNYI ELFOGATÁSÁRA VONATKOZÓ PARANCS. (A

iij. lapon.)

Dem Herrnn Oberlieutnant Szoikowits vom grenadier Battaillon Moese wird hiemit aufgetragen, sich mit einem gendarme und 3 grenadiers in das Haus N. 19. quai Malaquai und zwar am 5. August um 4 Uhr früh zu verfügen, den dórt wohnhaften Herrnn Badziany zu arretiren, sich unter persönlicher Veranwortung dessen sámmtlichen Papieren zu bemáchtigen, und hierorts abzugeben, der arretirte aber ist sogleich in der Caserne de la nouvelle francé Fauxbourg poissoniere an einem eigens hiezu aufgestellten

Führer oder Profossen des

dem gefertigten dann von dem geschehenen sogleich der mündliche Rapport abzustatten. Paris, am 4. August 1815. Br. Mareschal (m. p.) Platzkommendant. Grenadier Battaillon Storr zu übergeben, und

(P. H.)

GABRIELA LEVELE FÉRJÉHEZ.

5.

(A

am August

iS"*

Aug. 18 16

1816.

eine zweite

um

vieles

—

Mein

levél

[a

iiy. lapon.)

érkezési

lieber guter

Audienz zu habén,

freundlicher

heutige Bittschrift

fand

als

wo

um

dátuma, B.

Bitté,

baldige

írása.]

Heute war

!

ich S.

es mir

und mündliche

und dringende Vorstellung

Mann

M. unseren

neulich

war nur

den

7-ten

ich so glücklich

guten Kaiser

schien,

und meine

eine widerhoUung,

Entscheidung, da es bereits

und dass du krank bist, und ich vor Angst vergehe. »Er ist in der Untersuchung sagte der Monarch, mit einer ganz herzlichen Gutheit, und ich versicherte entgegen, dass schon im [az ügy aktái már megérkeztek tudomása szerint, a császár megigérte^ hogy utánanéz stb.] ein volles Jahr

ist

.

.

.

!

!

HASONMÁSOK SZÖVEGE

205

GABRIELA IRÓNNAL IRT LEVELE.

6.

{'A I2J. lapon.)

Montag um 8 Uhr Abends im blauen Löwen — Lieber Mann Diesen Augenblick bin ich angekomen und erwarte dich mit Sehnsucht im Eile deine Gábrielé.

7.

GRÓF TELEKI JÓZSEF TUDÓSÍTÓ LEVELE BACSÁNYI AKADÉMIAI TAGGÁ VÁLASZTÁSÁRÓL. (A

accepi 26 Octobris 1843

ij6. lapon.)

—

Tekintetes Ur

Kegyed

e^

efztendö

folyó

májusában

töltötte

vanadik évét. A' magyar tudós társaság, most ben, megragadta ez alkalmat Kegyedet biztató

korszakában

millyennel óhajtását,

e'

az küldetik;

literatúra

nagy gylésé-

egy régibb

's

kevésbbé

érdemeiért levelez tagi oklevéllel tisztelni

tett

meg. Fogadja Kegyed

a'

be életének nyolcz-

álló xiv.

részvev üdvözletet 's

a'

fogadja az academia

hazából oUy szívvel, tagjai

azon szinte

hogy Kegyed még sokáig tanúja lehessen nemzetünk

rencsésen megindult felvirulásának, mellynek efzközli között

maradék Kegyedet

is

meg

a'

fze-

hálás

fogja nevezni.

A^ titoknoki hivatal meg van bizva, hogy mihelyt Kegyednek hozzá intézend válaszából adreíré[t] meg fogja érteni, az oklevelet valamint az Academia Rendszabásait 's némelly egyéb hivatalos iromámányait útnak Elek az

indítsa.

alkalommal Kegyedet azon különös tekintetrl

is

nyossá tenni, mellyel vagyok A' Tekintetes Urnák Pesten, 1843. kész fzolgája

8.

G. Teleki Jófef.

BACSÁNYI UTOLSÓ VERSE. (Az

Érzem,

Hogy

's

i6y. lapon.)

naponként látom

életem végére jár;

hazám! hozzád örökre már.

Isten hozzád, édes Isten

azt.

bizooct. 7.

TARTALOM. FEJEZET.

I.

A

Bacsányi család.

és tanuló évei.

—

Bacsányi ifjúkora

— Els munkája. —

Össze-

köttetése az Orczy családdal, (j — 14.)

társaság és a

— A

—

III.

—

—

—

Viszonya Szerelme.

Elveszti hivatalát, (ij—40.)

—

Mveltsége.

—

— —

Beszéd.

:

—

Megismerkedik Szerelmük.

—

mködése

Kassán.

Kritikai szelleme.

—

FEJEZET.

VII.

— O

Bacsányi Parisba menekül. totta-e

penziót kap a franczia kormánytól. elfogják

és

inté-

2000

zett proklamáczióját? Párisi élete.

(10j

fordi-

Napóleonnak a magyarokhoz

osztrákok

FEJEZET.

Bacsányi tudományos

versei.

Gabrielával.

Kassai magyar

Politikai nézetei miatt bajba keveredik.

Vizsgálat.

alkalmi

mködése

Irodalmi

kiadása.

Egybekelésük. (88—103.)

Magyar Museum.

Kazinczyval és irótársaival.

— —

Latin

Baumberg

FEJEZET.

II.

Bacsányi Kassán.

—

a magyar írókkal. Ányos verseinek

Brünnbe

ft.

— Az viszik.

— 116.) VIII.

Ta-

FEJEZET.

M. Museumhoz.

Bacsányi brünni fogsága. — Nejével való szalevelezése. — Gabriela kieszközli

forditásai.

badonbocsátását.

nulmányai

:

A

fordításról.

—

Bevezetés a

— Ányos Pálról. — Ossian— Bessenyei Györgjrröl. — Nagymélts. Gr. Forgách Miklós úrhoz. — A védelmeztetett magyar nyelv Báróczitól. — Ráday Gedeonról. — Elegyes dolgok. —

A

Rájnissal való polémia a fordítás és Mil-

ton fordításának ügyében.

—

Bacsányi

m-

ködésének jellemzése. (41— -j 4.)

—

Linzbe internálják.

Badeni fürdzésük. (116 IX.

—

—i2j.)

FEJEZET.

— Anyagi gondok. — Viszonya a magyar irodalomhoz. — Sze repe a nyelvújítási harczban. — Ekkori munkái A magyar tudósokhoz. — Hatása Bacsányi Linzben.

:

—

FEJEZET.

IV.

Bacsányi költi munkássága Kassán. Alkalmi költeményei. — Költi levelei.

Kisebb versei.

—

Politikai

— —

költeményei.

(74-81.) V.

Bacsányi

gr.

FEJEZET.

Forgách Miklós

titkára lesz.

— A Martinovics-összeesküvés felfedezése. — Bacsányit elfogják. — A pör. — Egy évi börtönre itélik — Kufsteini fogsága. — A kufsteini elégiák. (81-88.)

—

Faludi életérl és munkáiról.

lan értekezései.

—

Levelezése

val. — Szeretne hazájába visszatérni. — Bacsányi verseinek] két kiadása. — Késbbi versei. — Költészetérl általában. — Horatius hatása. — Nyelve. — Verselése.

—

Utolsó évei.

halála.

—

—

—

Linzi barátai.

Bacsányi halála.

Hagyatéka.

—

—

—

Gabriela

Emlékezete.

Síriratuk. (i2j

— jj6.)

.

X. FEJEZET. Bacsányi jellemzése. (íjj — iój.)

VI.

FEJEZET.

Bacsányi Bécsben telepszik le s hivatalt vállal. — Bécsi élete. — Összeköttetései

Kiadat

íróbarátai'

FÜGGELÉK. (167—201.)

207

KEPÉK. ÖNÁLLÓ MELLEKLETEK. Lap

Lap Bacsányi arczképe

Bacsányi

czímü

»Látó»

Baumberg Gabriela

arczképe

iia

40

5.

Linz látképe

128

6.

Gróf Teleki József tudósító levele

költe-

menye

sz.

4.

Bacsányi arczképe Ernst Lajos

gyüjeményében

Bacsán3nné,

i

80

Bacsányi akad. taggá választásáról

A SZÖVEGBE NYOMOTT KÉPEK. Czimlap. Richter Aurél rajza

Tapolcza. Richter Aurél rajza

...

I

...

Bacsányi névaláírása

A

keszthelyi

régi

premontrei

gimnázium és rendház Horányi Elek arczképe Benyák Bernát arczképe «A Magyaroknak vitézsége* czímlapja

9-

10. II.

Báró Orczy Lrincz arczképe Baróti Szabó Dávid arczképe

A

... ...

Magyar Museum» czímlapja Ráday Gedeon arczképe «

13-

Kazinczy Ferencz arczképe Kazinczy «Orpheus»-ának czím-

14-

A

12.

25

lapja

15- II. i6.

«A

kassai premontrei rendház

...

József arczképe Francziaország^ változásokra*

költemény kézirata Kis János arczképe Kisfaludy Sándor arczképe A «Bécsi Magyar Musa» czímlapja Bacsányi levele a «Himfy szerel-

37

mei»-ben

47

írt

1718.

19-

29 33

Rájnis József névaláírása

Ányos Pál

42 44 45

49

névaláírása

52

Macpherson arczképe Bessenyei György névaláírása... Görög Demeter arczképe

55

59

Rájnis «Toldalék»-jának czímlapja Péczeli József arczképe

Fejér

György arczképe

• Batsányi

János versei» czímlapja

wBatsányi János' poétái munkáji» czímlapja

78

Martinovics arczképe

82

A

«Vértanuk

84

fája»

Verseghy Ferencz arczképe

...

85

136

MEGJEGYZÉSEK A KÉPEKRL. ÖNÁLLÓ MELLÉKLETEK. Bacsdnyi Jánosnak czímképUl közölt arczképe a M, Tud. Akadémia levéltárában rzött Bacsányi-Album fényképe után készült. Ez a fénykép a Kassai Múzeumban lev olajfestmény reproductiója.

Bacsdnyi arczképét

(40.

1.),

mely Ernst Lajos gyjteményében van, nem merjük

Bacsányi-arczképnek tartani mindaddig, míg Kininger Vincze György arczképével össze nem vetettük. A kép alatt a következ aláirás van «Kininger seinem Freunde Baisdnyi.y> Hátlapján: <ígezeichnet iyn Marz 1802. Ebbl az tnik ki, hogy vagy

hiteles

:

>i

Kininger vagy Bacsányi arczképével van dolgunk. akartuk vetni az cAuer's polygraphisch

Hogy

e kérdést eldönthessük, össze

illustrirter Zeitschrift

«

Faust* (Wien

lékletéül megjelent Kininger arczképpel (festette Kininger, metszette

még nem

de e folyóiratot eddig

Bacsányi «Ldtó»

(80.

I.)

4r.)»

mel-

Mayer Keresztély),

kaphattuk meg.

czimü költeményének eredeti kézirata a M. Tud. Akadémia

levéltárában van.

Bacsányiné, Bauntberg Gabriela arczképe (112. 1.) a M. Tud. Akadémia BacsányiAlbumában lev fénykép után készült az eredeti^festmény — Füger Frigyes Henrik munkája (1807) — a Kassai Múzeumban. V. ö. Vasárnapi Újság 1894. évfolyamában Nyári Sándor czikkével. ;

Linz látképe

Gróf nek (136.

(128.

1.)

eredeti fényképfelvétel után készült.

Bacsdnyi akadémiai taggd való vdlasztdsáról eredeti kézirata a M. Tud. Akadémia levéltárában van.

Teleki József 1.)

írt

tudósító levelé-

A SZÖVEGBE NYOMOTT KÉPEK. A A A

cziwilapot Richter

Tapolczdt

(3.

1.)

Aurél

festmvész

tervezte és rajzolta.

ábrázoló fejlécz szintén Richter Aurél rajza.

keszthelyi régi premontrei gymnasium és rendház (7. 1.) a keszthelyi kath. gymnasium millennaris értesítjében megjelent fénynyomat után készült. Hordnyi Elek arczképe (9. 1.) Horányi «Nova Memória, i. (Pest, I792)» czímü müve melléklete gyanánt jelent meg. Aláirása u^nton Tischler Pinx. et Sculp. Pest íjSS.x :

Benydk Berndt arczképe 2.

kiadás, ifA

i.

(11.

1.)

meg. czimü

köt. 521. lap) jelent

Magyaroknak

vitézségeit

a Beöthy-féle

m

«Képes Magyar Irodalomtörténet»-ben

czímlapját a (12.

1.)

könyvtárának példányáról reprodukáltattuk. Báró Orczy Lörincz arczképe (13. 1.) Abauj vármegye

egykorú olajfestmény reproductiója. Baróti Szabó Ddvid arczképe (16.

a

Magyar Nemzeti Múzeum

kassai

székházában

rzött

festménye után «Költeményes munmeg. A mMagyar Mt4seum» czimlapja (18. 1.) a Magyar Nemzeti Múzeum példánya után. Rdday Gedeon arczképe (20. 1.) Klimes metszete az Országos Képtárban 3776. sz. a. Kazinczy Ferencz arczképét (23. 1.) Kininger Vincze festménye után (1803) John F. metszette i8o4-ben. Ernst Lajos gyjteményében. kái»-ban (Kassa 1789 és

Komárom

1.)

Klimes

1802) jelent

^

:

MEGJEGYZÉSEK A KEPÉKRL

209

Kazinczy («Széphalnii Vincze») *Orphetts »-Ár\ak. czimlapja

Múzeum

A

kassai premontrei retidhiiz (29.

1.)

a

Magyar Nemzeti

eredeti fényképfelvétel a «M. Tört. Életrajzok*

1.)

^ ^^—

számára. //.

(25.

példányáról.

'Jossef csdseár

magyar

és

arczképe

király

(33.

1.)

Mansfeld rézmetszetének

reproductiója.

'A' Francsiaországi valtoztísokra *

költemény

írt

(37.

I.)

eredeti kézirata a M. Tud.

Akadémia levéltárában. Kis János arczképe (42. 1.) Kriehuber rajza után (1842) Rauh János knyomata s elször a Schedel-féle Nemzeti Könyvtár «Kis János poetai munkái. Pest, i846» czim kötete eltt jelent meg. Kisfaludy Sándor arczképét (44. 1.) a Beöthj'-féle Képes magyar irodalomtörténetbl (2. kiadás, i. köt. 763. 1.) vettük át, mely a Mayer Károly metszete után készült. A 'Bécsi Magvar Musa* czimlapja {*^. 1.) az Egyetemi könyvtár példányáról való. Macpherson arczképe (55. 1.) Reynolds J. festménye után Knight C. metszete ; megjelent «The poems of Ossian. Translated by James Macpherson, Esq. Vol. r. London i8o6.«

czimképe gyanánt.

Görög Demeter arczképe (63. 1.) A. R. Ritter von Radmansdorf knyomata; megjelent « Görög Demeter életleirása. Kiadta Márton József Professor. Bétsben, i834»

czim mú

mellékletéül.

Rájnis

«

müve

Toldalék* czimü

(65.

1.)

«Mag\-ar Virgilius.

i.

darab.

Ford.

Kszegi

Rájnis József. Pozsonyban 1789.* függelékében jelent meg. Péczeli József id.

arczképét

(69.

1.)

Kaergling

rajza

Lenhardt metszette s

után,

elször megjelent a Tudományos Gyjtemény 1823. évfolyama x. kötetében. Fejér György arczképe (71. 1.) (Passini János metszetei a Tudományos Gyjtemény 1820. évfolyama vi. kötetében jelent meg elször. 'Batsányi János' verseia és tBatsányi János' poétái munkáji*

mvek

czimlapja a Nemzeti

Martinovics Igniícz arczképét 1.

köt. 803.

1.)

vettük

át.

V.

(75.

és 78.

1.)

czim

Múzeumban. ö.

(82.

l.i

a Beöthy-léle képes

irodalomtörténetbl

Millennaris történet viii. köt. 557.

(2.

k.

1.

A 'Vértanuk fája* ez. rajz (84. 1.) rendkívül sok másolatban maradt fenn, egy egykorú példánya a Mag\-ar Nemzeti Múzeum könyvtárában. A fán Bacsányi neve a baloldalon alulról számítva a második levélen olvasható. Verseghy Ferencz arczképét

mvei. Budapest. Silvio Pellico

1903. » ez.

arczképe

(85. 1.) Császár munkájából vettük.

(87.

1.)

Gottschick

«

Verseghy Ferencz

C. B. metszete az

J.

Silvio Pellico da Saluzzc. Lipsía. 1834.1) 40 ez.

Elemér

élete és

nOpere compiute

di

mben.

Gróf Széchényi Ferencz arczképe (89. 1.) Czetter Sámuel rézmetszete 1 798-ból, (lásd Fraknóí V. Gróf Széchényi Ferencz. Budapest. 1902.) Miiller János arczképét («Diogg pinx. 1797. H. Lips sculp.») (91. 1.) «Johannes v.

mbl

Werke. 8. Theíl. Tübingen i8io.» ez. vettük. 'Magyar Minerva* küls czimlapját (93. 1.) és 'Ányos Pál munkáji»-nák (95. L) a Debreczeni Grammatikának (97. 1.) czímlapjait a Magyar Nemzeti Múzeum és Egyetemi Müller sámmtlíche

A

könyvtár példányairól vettük.

Baumberg

Gabriela leánykori arczképe (loi.

1.)

a M. Tud. Akadémia kézirattárában

fest neve (Klein de Muntii) valószínen álnév. Bacsányiné költeményeinek czimlapja (102. 1.) az Egyetemi könyvtár példányáról való. /. Napóleon három nyelv proklamdcziója, melybl csak a magyar rész elejét közöljük (105. 1.), elször megjelent a Millennaris magyar nemzet története viii. kötet 582. rzött fényképrl

készült. .\

lapján önálló mellékletül.

Hg. Metternich Kelemen arczképe jelent a «Metterních's Nachgelassene

Magyar

Tört. Kletr. 1904.

(109.

1.)

Lawrence Th. olajfestménye

-Schriften.

i.

Bánd.

Wien

i88o.» ez.

után.

mben. 27

Meg-

MEGJEGYZÉSEK A KÉPEKRL

2IO

ner

/.

Napokon arczképe

(iii.

/.

Feietics csdssdr és

magyar

I.

W.

1.)

arczképét (121.

Titdósokhozr> ez. mii és Bacsáiiyi

Múzeum

a M. N.

Toldy Ferencz

I.)

készüli.

IJppnhi

/'.

leslelte s

Windt-

kiadás

i.

arczképe

rajzát

kötet 63a.

Falitríi-hiadásának c'zimlapjai (129.

és

példányairól.

ifjúkori

vdr

./ kufsteini (2.

egykorú knyomat után kira'/v

nürnbergi rézmetszó metszette.

'A Magyar 134.

1.)

1.)

(144.

vettük

(140.

1.)

Kézirajz Ernst Lajos gyjteményében.

Képes magyar irodalomtörténetbl

a Beöthy-tele

1.)

át.

Bacsdnyi állítólagos arczképe (147. 1.) olajfestmény Erust Lajos gyjteményében. Hátsó lapján egy szelet papiron következ jegyzés van «Johann Bacsdnyi berühmter :

ungarischer Dichter geb. 1763. gest. 1845.

War

in die

Martinovics'sche Verschwörung

vervvickelt und sass bis 1796 auf dem Spielberg.» Fest nincs megnevezve. Hafner Jóssef és Kants Zsigmond arczképei (152. és 156. 1.) a M. T. Akadémia kézirattárában (Bacsányi-Album) rzött fényképek reproductiói. Bacsdnyi és neje linzi sireinlékét (163. 1.) a Beöthj'-féle Képes magyar irodalomtörténetbl (2. kiad. I. köt. 639. 1.) vettük át. Bacsdnyi arczképét a borítékon, Fiiger W. festménye után John F. metszette. Ez a metszet ((Batsányi János poétái munkáji. Budánn i835.» czimképe gyanánt jelent meg.

1794

Olajfestményben az Akadémia képes termében (1. 100. lap). Bdróczi Sdndor arczképe (i6o. 1.) Czetter metszete.

NÉVALÁÍRÁSOK, OKLEVÉLHASONMÁSOK. Bacsdnyi névaláírása lérl való. Olvasása

:

(5.

1.)

a M. Tud.

Akadémia kézirattárában rzött

A' Francziaorssdgi vdltosdsokra kézirattárában. Olvasását

írt

Akadémia

költemén3'^ eredeti kézirata a M. Tud.

Hasonmások szövegé >)-ben. Buda 1807. » czím mnek (47. a

1.

«

A "Hitnfy szerelmei Bacsányi egy, Kisfaludy Sándorhoz intézett

az a

1.)

Horánszky Lajos országgylési képvisel birtokában ((Hasonmások szövegé»-ben.

Rdjnis József névaláírását

(49.

1.)

melybe

példánya,

levelét irta be, s egyszersmind a verseket

is átcorrigálta,

lásd a

eredeti leve-

Batsdnyi.

a M. N.

Múzeum

kézirattárában

Olvasását

van.

rzött levelérl

Rdjnis Józef m. />. Ányos Pdl névaláírása a M. Nemz.

vettük. Olvasása

:

Múzeum kézirattárában rzött levelérl (NagyBoldog Afzfzony hava 9.) Olvasása Leg Kifsebh Ssolgdja P. Ányos Pdl m. p. Bessenyei György névaláírása (59. 1.) az ((Ember próbáján ez. munkájáról. A M. N.

Gyr

1784.,

Múzeum Gr.

Olvasása

:

kézirattárában (136. quart. hung. jelzettel.) Olvasása

Wrhna :

névaláírása (114.

1.)

a

:

Bessenyei Györgv.

M. Tud; Akadémia kézirattárában rzött levelérl.

A. G. IVrbna.

Bacsdnyi elfogatdsdra vonatkozó parancs

(115.

1.)

eredetije

Olv. lásd a

ugyanott.

((Hasonmások szövegé»-ben. Gabriela férjéhez

írt

leijeiéinek

(116. és 123.

1.)

eredetije

ugyanott.

Olvasásait

a

((Hasonmások szövegé»-ben. Jiiranics Ldszló névaláírása (126.

László m.

1.)

ugyanott rzött levelérl. Olvasása

:

Jiirnnits

p.

Bitnitz Lajos névaláírása (131.

lérl. Olvasása

:

1.)

a M. Tud.

Akadémia kézirattárában rzött

leve-

vkész szolgdd Bitnitz Lajos Prof.n

Bacsdnyi utolsó versének (165. 1.) eredeti kézirata a M. Tud. ban van. Olv. a «Hasonmások szövegé»-ben.

Akadémia

kézirattárá-

KEPÉK. Önálló mellékletek, Lap I.

Bacsányi arczképe

a.

Bacsányi arczképe

i

Emst

Bacsányi

«

40

Látói

czim

költe-

ménye

Tapolcza. Richter Aurél rajza

... ...

Bacsányi névaláírása keszthelyi

régi

18.

19-

20.

Gróf Teleki József tudósító levele Bacsányi akad. taggá választásáról

Pelbco arczképe Széchényi Ferencz arczképe Müller János arczképe A «Magyar Minerva* küls czím-

5

36.

37.

lapja

7

9

38.

39.

13

A

40.

Baumberg Gabríela leánykori arcz-

41.

Bacsányiné költeményeinek czím-

képe

20

lapja

23

42. Részlet a

lapja

25

«A

...

József arczképe

Napóleon proklamáczió

jából

Francziaországi változásokra*

44.

45.

költemény kézirata Kis János arczképe Kisfaludy Sándor arczképe A «Bécsi Magyar Musa» czímlapja Bacsányi levele a «Himfy szerel-

37

mei»-ben

105

43. Metternich

29 33

21. Rájnis József névaláírása

czím-

Debreczeni Grammatika czím-

Kazinczy Ferencz arczképe Kazinczy tOrpheusi-ának czímkassai premontrei rendház

muiikáji*-nak

lapja

16 18

tAnyos Pál lapja

11

Báró Orczy Lörincz arczképe ... Baróti Szabó Dávid arczképe ... A » Magyar Museum* czímlapja Ráday Gedeon arczképe

A

136

34. Silvio 35. Gr.

12

írt

17-

i

lapja

15- ír. 16.

ia8

6.

3

premontrei

gimnázium és rendház Horányi Elek arczképe Benják Bernát arczképe «A Magyaroknak vitézsége* czim-

14-

112

Linz látképe

sz.

szövegbe nyomott képek.

Czimlap. Richter Aurél rajza

13-

arczképe 5.

80

A

A

Bacsányiné,

Lajos

gyjeményében 3.

Lap

Baumberg Gabríela

4.

46.

Kelemen herczeg

arcz-

képe 1. Napóleon Gróf Wrebna névaláírása Bacsán3ri elfogatására vonatkozó parancs

42

108

m

114

115

44

47. Gabríela levele férjéhez

45

48.

47

49. Gabríela írónnal irt levele

123

49 52

50. Juranics névaláírása

126

117

Ferencz császár és magyar rály arczképe

I.

«A Magyar Tudósokhoz*

ki-

121

22.

Ányos

23.

Macpherson arczképe Bessenyei György névaláírása... Görög Demeter arczképe

55

52. Bitnitz névaláírása

59 63

53.

lapja

134

26. Rájnis «Toldalék»-jának czímlapja

65

54.

Toldy Ferencz ifjúkon arczképe

140

69

55.

Kufstein vára

144

71

56.

Bacsányi

57.

Hafner József arczképe Kantz Zsigmond

156

Sándor

160

24-

25-

Pál névaláírása

27. Péczeli József 28. Fejér

arczképe

György arczképe

29-

•

Batsányi János versei* czímlapja

30-

•

Batsányi János' poétái munkáji*

czímlapja

arczképe «Vértanuk fája*

32.

A

33-

Verseghy Ferencz arczképe

...

131

Bacsányi Faludi-kiadásának czím-

58.

82

59. Báróczi

84

60.

85

czímlapja 129

állítólagos

arczképe

(Emst Lajos gyjteményében)

75 78

31- Martinovics

51.

...

Bacsányi és neje linzi síremléke 61. Bacsánj'i utolsó verse

147

15a

163 165

:

•

A .

Magyar Történeti

Életrajzok

1904. évfolyama:

Bártfai

SZABÓ

LÁSZLÓ-tól

GHYMESI FORGÁCH FERENCZ 1535—1577

SZINNYEI FERENCZ-tl

BACSÁNYI JÁNOS 1763—1845 és

PÓR ANTAL-tól

KÉSZEI MIKLÖS ÉLETRAJZÁT hozza.

Továbbá munkába vannak véve Beatrix királyné, Berzeviczy Alberttl.

Kupeczky János, Zsilinszky

Mihálytól.

Ferenczy István, Meller Simontól.

Rimay

János, B. Radvánszky Bélától.

Zalánkeméni Kakas István, Veress Endrétl. Szatmári György prímás, Dr. Tóth-Szabó Páltól. Mikes Kelemen/ Dézsi Lajostól Berzeviczy Márton, Veress Endrétl stb.

A MAGYAR TÖRTÉNETI ÉLETRAJZOK egy-egy évfolyamát a Magyar Történelmi Társulat tagjai a titkári hivatalnál vagy a társulat pénztáránál 10 korona elfizetési áron rendelhetik meg.

j

(

z

%

T

PH 3213

Szinn/ei, Ferenc Sacsan/i Jaaos

U5Z86

PLEASE

CARDS OR

DO NOT REMOVE

SLIPS

UNIVERSITY

FROM

THIS

OF TORONTO

POCKET

LIBRARY

^v