!> MAGYAR KIRÁLYI SZÉK BETÖLTÉSE GS A PRAGMATICA. SAÍíCTIO TÖRTÉNETE. IRTA SALAMON FERENCZ. PEST KIADJA 11 Á T II M () II

"^ ^^

-

V-

.^^

-<í

/!>

MAGYAR KIRÁLYI SZÉK BETÖLTÉSE GS A

PRAGMATICA SAÍíCTIO TÖRTÉNETE.

IRTA

SALAMON FERENCZ.

PEST. 1866.

KIADJA

11

Á T

II

M

()

II.

JKi

TAETALOM.

Lap.

Elszó I. A II.

V királyi szék az Arpádliáz alatt

1

Az Anjoui ház

7

IV.

A A

szabad választás elvének további gyakorlata a vegyes királyok alatt

29

V.

A

Habsburgi ház magyarországi uralkodásának els korszaka

...

41

VI.

I.

Leopold

III.

szabad választási elv tovább

e's I.

VII. III. Károly és VIII.

A

18

fejle'se

58

József országlása

els

le'pések a

82

pragmatica sanctióra

pragmatica sanctio elfogadása Erdélyben

114

IX. Magyarország helyzetérl 1722-ben X. XI.

A A

pragmatica sanctio

elvi

elfogadása 1722. június oU-ikán

pragmatica sanctio formulázása az országgylésen

XII. További részletek és befejezés

Toldalék

127

....

140

164 108 2-37

Digitized by the Internet Archive in

2010 with funding from University of Toronto

http://www.archive.org/details/magyarkirlyiszOOsala

ELOSZO. Ha

ez a

könyv

magyar

lenni a

jogtani

királyválasztásról

vének behozataláról,

nyomóan

tisztán

s

nem

s

az

—

akarna

örökösödés

vala

választ

történelmi szemi^ontot,

értekezés

szerzje

nagyon

el-

túl-

fölösleges

volna ii'odalmunkban.

Ha

ez a

lat,

akár

alá,

— súlyos

értekezés,

régi,

könyv, mint túlnyomóan törtéiielnn vázakár újkori pártnézeteknek vetné magát Ítéletet

mely a

mondana magára. Egy

történelmi

jelen pillanat érdekei és szenvedélyei

szerint akarja átidomítni a történeti adatokat, röpirat,

s

a röpiratoknak

is

—

csak

könnyen azon osztályába

sorozható, hová a pamphlet tartozik:

—

pamphlet a

miilt embereire és eseményeire.

Könyvein

fölösleges volna,

mert tudományosságunk mind

mint jogtani értekezés; latin,

mind magyar kor-

szakában a magyar trónhoz való jog sanctio

bven meg

teljesen tisztába

volt vitatva^

s

és a

kitn

pragmatica

jogtudósaink

hozták a kérdés jogi oldalát.

hogy mást ne említsek

—

gróf

Cziráky

így

Antal

—

tgj

— nagyon alapos

és jó

fölvett tárgyróP).

van,

VI

könyvet

1820-ban az általam

irt

Müve azonban nemcsak

liogy latinul

nemcsak hogy egészen polemicus Lakífs

s

korábbi Lustkandlek

ellen,

hanem

más

s

kizárólag jogi szem-

pontból van Írva.

Több oldalnak, jóval magasabban állanak egy korunkbeli nagy jogtudósunk és államférfiunk e tárgynem csak, hanem hazánk ban irt és mondott müvei,

—

gyakorlati

politikai

történetében

Különösen a mi a

események.

korszakot

alkotó

„pragmatica sanctió"t

a kérdés jogi oldalát, mint napjainkban oly

illeti,

fontosságú kérdést, a közönség

mán

is

teljesen

ama munkálatok nyo-

Deák Ferencz

ismerheti.

nagy

1861-iki

és

1866-iki föliratai, 1861. június 4-iki nevezetes beszéde, s

ezenkívül a „Budapesti Szemle" új (18G5-iki) folya-

mának els

füzetében megjelent polemikus

(mely azután önállóan és hathatós, s

is,

kiadatott)

annyira ismert

fontosabb kérdéseinek

taknak

is

hogy

én,

s

e

igaz

közjogunk

kifejtései

igy az

értekezése,

oly világos,

leg-

könyvben tárgyal-

mint a kinek nem szakfoglalko-

zásom a jogtudomány, már csak annál fogva sem akarerrl az

hattam

oldalról

valami

ujat,

valami eltért

mondani.

St

ellenkezleg fölhasználtam

azt,

a

mi jogtudo-

mányunkban dönthetlennek tekintend, hogy

a

küls

körülmények eladásából, magából a történetbl más oldalról

is

világot vessek a tárgyra, a mennyire

tlem

kitelik.

')

„Disquisitii) Ilistorica de

modo

uonseijuendi

sumimmi

Imiteriuin in

Hungária, a primordiis niouarcliiac in haec tempóra. (Ncvtclenííl.) Biidae, 1820.

— Könyvem

-

VII

kapcsolatba akarja liozni a jogi elveket

az élet valóságával, hazánknak idnkénti viszonyaival.

A

jogtudományban

mondanunk:

elég azt

ez volt az irott és a

ez volt a jog,

nemzet százados szokásaiban élö

törvény; de a történetkutató ezenkivül azt kérdi: ezen

törvény

és

vésben

mi

jog határain belül engedett szabad volt

irányadó

cselek-

önelhatározásra?

az

örökre dönthetlen igazság, hogy hazánkban

így

a király-

—

választás elve uralkodott a trón betöltésében,

mér-

sékelve a bizonyos dynastiákhoz való ragaszkodás által

ezen választásokban.

mi

kell,

hát

volt

De

a történésznek azt

a szabad választás mellett

seink szem eltt

szabály, melyet

nézve

jogtannak tévedésbe,

is,

érdekes,

magára a

hogy

a király választásban

magyarázza

azt,

mely a találni,

a mi onnan

mi a pragmatica sanctio

—

összeállitni

ismert adatok tem.

tók

Könyvem és

a,

emberi

az

látszó szabály-

—

a legitimi-

nem magyarázható.

történetét

ennek a könyvnek két harmadát foglalja

tem

törté-

a mennyiben kevesbbé eshetik valaki azon

talanságban szabályt igyekszik

A

az a

hanem hasznára válhatik

ész természeti hajlamánál fogva,

tásb<31

is

tartottak?

Ily kérdések vizsgálata nemcsak

nelemre

vizsgálnia

is

illeti,

el,

mely

igyekez-

mind az ismeretes mind a kevesbbé

közül azokat, sokat hagy

melyekhez hozzá

még

férhet-

fenn az ezutáni kuta-

—

tanulmányozók részére;

mert különös

az,

hogy épen ezen tárgyra szkebbek itt Pesten forrásaink, mint némely XVI-ik XVII-ik századbeli eseMindamellett az összeállitás, ha mind csuményre.

—

pán ismert adatokb()l történik oldalról földeriteni.

is,

a tárgyat képes töl)b

— Az

1712-iki és

—

VIII

országgylés okmányai,

1722-iki

melyeket a Nemzeti Miizenm kézirattárából fölhasználtam, remélem, egyben

nak

másban

dor barátomnak, ki az

jezet

adatokkal

is

szolgál-

az olvasónak.

Végül köszönetemet

sz(Uó

új

okmányokat végén

kell kifejeznem Szilágyi Sán-

erdélyi

pragmatica sanctióról

szolgáltatván, név szerint a Vl-ik Fe-

és a VlII-ik Fejezetben, szives volt

egy munkatársként járulni

mint-

ezen könyv létesitésébez.

Pest, május S-iin 1866.

Salamon Ferencz.

I.

A

FEJEZET.

királyi szék az

Árpádház

alatt.

JMagyarországon 900-tól 1300-ig az Árpádház uralkodott. tározva.

Á

De

az örökösödés rendje

nem

férfi

volt

ága

megha-

nemzet szabadon választotta uralkodóit ama

ház íér ágáhól.

hahár gyakorlatban

nek elsséget adtak.

az

els

szülött-

így az örökösödés elve egyesítve

volt a szabad választáséval.

Utóbbi elv s

1200-ig sok zavart

1000-töl

lábat adott a királyi ház

tagjai

okozott,

egymás

által

ellen

támasztott polgári liáborúknak és olykor idegen hatalmak

beavatkozásának.

A

keresztj^énség és pogányság miatti

bels meghasonlás kész vezetki-e kodóliáz

féi-fi

talált

mindig az ural-

maradékai közt, kiknek mindenike elvileg

egyenl jogot tartliatott a királylyá választatásra, i\Iinden bels egyenetlenség, mely a nemzet kebelében támadt az örökösödési rend meg nem határozása miatt, uralkodó változás kérdésévé lehetett.

jén

is

föllázadt

volt

Nyugodtabban kezde

II.

V-ik István és ennek

a XlII-ik század ele-

Endre uralkodó

lefolyni

választás 1200-tól 1300-ig. fia

Még

fia

Endre

Kún

bátyja

a trónöröklés fia

és

ellen.

király-

IV. Béla, ennek

László úgy következnek

egymásután, mint valamely örökösödési országban. A két elbbi föllázadt ugyan apja ellen; de a lázadás a

— okokból

kérdésén kivl

egymásután-következés

trónra való

Xem hozom

el.

állott

a

tol

Endre

Ill-ik

mintha maga a nemzet fogalomzavarban

eredt,

es

mely nem onnan

támadt meghasonlást,

léptével

ti'ónra

—

2

lett

volna

jogára nézve, hanem részint idegen cselszövények,

az

Kún

a

részint

bels anarchia

Az még

László idejében más

alatt

hogy

szokás,

Ez

utódjukat.

az

uralkodók

hanem meg

életökben nemcsak kijelölik,

is

koro-

a nemzet beleegyezésével tör-

melynek érdekében

tént,

elállott

idézte el.

Ai'pádház

náztatják

okokból

állott

venni a királ}^á-

elejét

lasztás miatti villongásoknak.

Az Árpádház

ágának kihaltával a nemzet az

férfi

Arpádnemzetség leány ágon való maradékai közt váloga-

nem

tott,

volna

mintha ez már

azért,

mert a törvény csak fiuágra

:

mivel az Árpádház

ii^ánti

eredetileg szólott,

kötelesség

hanem

kegyelet ezt sugallá.

részint részint

mivel a másutt m^alkodott fogalmak következtében, melyek a

magyaroki'a

trónkövetelkül.

is

befolyással

a

s részint végi'e,

zsinórmérték

tétetik

vala

ki.

vérbl származott

kii'ályr'M.

ivadéka.

az örökösödésnek

elv

tágabb

kívánván, a leányág megtagadásával a válasz-

is

minden

rákiiak ku-ályi

hanem

betöltésében,

ti'ón

föl

mivel a választás

négy századon keresztül nem lévén az egyetlen

normáját tás

azok léptek

kik leány ágon IV. Béla és V. István

hu maradékai valának, elve

voltak,

a

A

ki

ne

lett

hazában

nélkül

bizonytalan

Legalább jelölti'l.

nem

volt

conjectu-

szó

oly

mint megválasztandó

volna leányágon az Árpádház

született oligarchák pedig

álmodni

sem mertek a trónról. Nincs egy adat. mely azt muhogy a hatalmas Csák Máté királyságra vágyott volna, mig az általa támasztott belzavarok természete tatná,

épen

azt

bizonyítja

.

hogy

ilyes

nem

jutott

eszébe.

;

Sziiitoly

kevéssé volt szó Apor vajda királyságáról, holott

a koronát kezére kerítette és Erdélyen nagy függetlenséggel országolt.

megválaszták Venczel

Ellenben

aztán Ottó bajor herczeget.

IV. Béla leánya

:

— Mindkettnek

De nem

volt.

következési rendet

cseh

tárták

léphet vala

Az

nagyanyja szorosan a

S mégis Róbert

megkoronáztak. — Asszony

volt, kit

kodóról szó sincs még.

de ennek ha

fiát,

közelebbi rokon volt Róbert Károly,

kinek édes anyja V. István leánya.

Károly utolsó

meg

király

III.

nem megy

ural-

Endrének maradt egy leánya

kolostorba,

idvel legfeljebb

fia

föl ti'ónkövetelöként.

anjoui Róbert Károly megválasztatása ellen

ellenszenv uralkodott sokáig.

anyai jogon követeli vala

Korántsem

magának

azért,

nagy

mintha

az országot, a mit

különben kötelez jognak mondani nem

lehetett,

hanem

azért, mivel Károly nevében azt hirdeté a hogy Árpád fimaradéka kihalván, a magyar korona

ellenkezleg pápa.

visszaszállott arra, a ki Szent Istvánnak ajándékozta volt, t.

i.

a pápára, s ez különben is fölhatalmazva érzi

magát

a keresztyénség minden országainak tetszés szerinti

adományozására.

—

A

nemzet

pedig

Árpádház öröklési joga régibb mint s

még

annál

is

tudta,

el-

hogy az

Sz. István koronája,

régibb a nemzet szabad választási joga,

melyet csak jó szántából szorított az Árpádházra. Róbert Károly lett mégis a király; de nem a pápa követelése értelmében, kikiáltásával.

meg nem

a szabad választás elvének

Megválaszták t. mert a más két követel

állhatott,

szakadt vége,

hanem

— mert

ezáltal

küls bonyodalmaknak

melyeket egy generatio óta a pápákkal

való ellenkezés hozott az országra.

volt,

Mig az Árpádház nem támadhatott

sarjadékai közül valaki életben oly idegen trónkövetel,

a ki a

nemzetben pártot alakithatott volna. Innen van. hogy a világ-uralomra vágyott német császárok, s az oly hatalHohenstaufenek sem birták magokat legalább szellemileg befészkelni s következleg anyagi ervel sem;

massá

lett

mert az egyesült nemzet vitézül visszavert minden támadást, mely soha sem is volt egyéb a nemzet jogi fogalmai szerint

oly

erszakos

min

in vasiónál,

a mongoloké.

A

német császárok nem is a vérségnél fogva léptek fel követelkként: mint a római szent bh'odalom kii'ályai az egész földkereksége telték,

uralom

fölött a világi

maimat ép ngy köve-

Az anyagi

mint a pápa a szellemit. felett

és világi

nemzet két praetendense nem

az emberi

kett ers liarczba keveredett. Az Arpádfiak majdnem mind végig a pápa részén állottak, tudta elvonni a határt s a

— egyfell

vallásos buzgalomból, másfell azon hatalmas

hogy a közelebbrl és kézzela német császár ellen

politikai érdeknél fogva,

foghatóbban fenyeget

hatalom,

Csak az

szövetségest találjanak.

Kún

László alatt fordult

meg

utolsó

eltti Árpádfi,

Habsburgi

ez a politika.

Addig a

Rudolf ersítésére a magyarok sokat tnek.

német császárokban a hagyománynál fogva a pápa természetes ellenségét látták. Most nagy ok volt adva rá, hogy a nemzet a pápa lehet

ellenfeleit

támogassa

ugyanazon idben kezdenek a pápák a

világi

;

— mert

uralomban

a legtulságosabb követelésekkel állani el, s e követelések

Magyarországon

is

fenyegetni kezdek a korona önálló-

ságát. Különben Habsburgi Rudolf elég ildomos volt, hogy valamint késbb a magyar Anjouiak, a i)ápaság és

királyság közt transactio által békét szerezzenek.

A

nemzet

teljes

komolyan soha sem

függetlensége

jött

kétség

az Ar])ádliáz sógorság utján

alá.

nem

országgal, mint Horvátországgal.

az Árpádház

De

áll

terjeszté Itt is

alatt

hogy liatárait más az

is,

oly formán,

hogy

— a horvát iiralkodóliáz Sz. László

magyar

—

5

kihalt

Zvoiiimirban,

király testvére volt.

zavar támadván a trónkövetelés ment Horvátországba (a Kulpán tiába),

fölött, tiili

kinek neje

Horvátországban László fegyverrel

részekbe és Dalmá-

— a mire valamint a horvát korona

elnyerésére, az

Árpádházbeli királyi özvegy sorsa volt az egyik fogantyú.

De ezen

esetben sem historiailag bebizonyított tény, hogy

f

És ha az lett csak ngy állhatott be, hogy a

leányágon való követelés volt a

— ez az egj

volna,

eset is

horvát nralkodó ház kihalt

indok.

maradékaiban, a 11 -ik

férfi

százév végén.

A

második nevezetes eset a rokonság ntján való terjeszkedésre IV. Béla idejében fordult el. A szomszéd Ausztria, Stiria és Karántföld lu'alkodóháza, a Babenbergi

kihalván, magyar fogalmak

üresedésbe

jött.

harczmezn

124G-ban a németujhelyi

Fridrikben

ház,

Itt

szerint a herczegség ti'ónja

sem közvetlen rokonságnál, hanem a

bajor herczeggel, az egyik ti'ónkövetelvel való sógorság-

nál fogva jutott a

magyar

királyi ház a bonyodalomba,

melynek egyik phasisában a bajor berezeg lemondott követelésérl ipja, IV. Béla, s illetleg ennek fia részére, kit is Stiria rendéi

uroknak ismertek

1252-ben.

el

A

bonyolódás

egy másik pliasisában IV. Béla és Ottokár cseh király megosztoztak a Babenbergiek örökségén 1254-ben, miután

ers harcz

folyt a cseh királylyal e miatt,

szintén egyik praetendens

király

lett

úrrá

a

volt.

fegyverek

— mert utóbbi

Végre késbb a cseh

szerencséjénél

fogva az

mig Habsburgi Rudolf alatt Kún László nem segíté a német császárt Ausztria és Stiria visszacsatlására a német birodalomhoz. összes örökségen,

Mint látjuk, Ausztriában rendek választása

lett

örökösödési követelése.

is

inkább fegy\^er és a

volna dönt,

mint a királyi ház

— Tény

az,

liogy az

—

6

Ai'pádház

az

alatt

uralkodók

rokoni összeköttetése kevéssé folyt be a nemzet

hatalmának

Megemlítend újra is az Ái-pádház azon szokás, hogy a kii'ály még életében tetni s

megkoronáztatni utódát

;

alatt ui'alkodott

szerette kijelöl-

hogy számára kormányzás végett,

oly formán,

a birodalom egyegy részét adá át

a mi csaknem oly zavarokat idézett el,

merben

küls

terjesztésére.

uj király választása.

föllázadtak a

f

király ellen.

Az

—

mint egyegy

ifjú kii'ályok

gyakran

II.

FEJEZET.

Az Anjoui A tagját,

ház.

Francziaországból Nápolyba szakadt Anjoui ház

meg

Róbert Károlyt választván

a nemzet Magyar-

ország trónjára, egyszersmind dynastiája örökösödését kikiáltá

ban

is

ugyanazon határozatlansággal, mint az Arpádházé-

divatozott.

A

választási

okmány azonban nem

magában az Anjoui háznak a nápolyi részét is; mert kiköti, hogy csak Károly

ti'ónon

és az

dékai (posteritas) tekintessék megválasztottnak.

foglalá

maradt mara-

^)

És valóban, midn Róbert Károly 1342-beu, több mint harmincz választják

és

tizenhét éves,

é\'i

uralkodás után meg'hal, rög-tön meg-

megkoronázzák a rendek az elhunytnak idsbik fiát, Lajos herczeget.

Az Anjouiak

az uralkodó életében való lényeges és

következéseiben messze ható szokásokat hoztak be, me-

lyek az Árpádház

alatt

nem

divatoztak.

Mig ezeknél az

uralkodó ház rokonulása kevéssé folvt be a birodalom

1)

Egy 1307-beli választási okmány Dominum nostrum Karolum,

praehabita, legalis

successio

exigit,

in

szavai: „Nos... diligenti collatione

Posteritatem ejus,

ac

regein Hungáriáé

„De modo consequendi summum impérium."

196.

suscipimus." 1.

prout

Cziráky:

nagyobbodására, az Aiijouiak a Lázasodást eszközül hasz-

nagy mérv terjesztésére. Róbert Károly els neje Katalin Mária volt, Kazimir lengyel király leánya; a második Beatrix, János cseh nálják bii'odalmuk

király leánya

;

a harmadik ismét egy lengyel herczegn, Lo-

kietek Vladiszlávnak, késbbi lengyel királynak gyermeke.

felé,

Hogy nem ok nélkül kitnt még Károly, s

kiknél

a

szemét Lengyelország

annál inkább Lajos életében.

1339-ben Kazimir Lengyel

Károly idejében,

magyar királyné

vetette

testvére,

szabad

kii'ály-választás

mellett

meg

dynastiákhoz való ragaszkodás szintén nekik,

hogy fiu-magzatai nem levén

remélvén,

esetében

halála

király,

a

összehíván a lengyel rendeket,

s

válaszszák

a

bizonyos

volt,

nem

is

iirokúl

a

azokat

meg

eladá

magyar király egyik fiát, a nagyremény Lajost, mit nem minden pártoskodás nélkül a lengyel fm-ak elfogadtak s aztán a lengyel országgylésen egyhangúlag végzésnek

Maga

kiáltottak ki.

Kazimir, a király, számos nemeseinek

kíséretében sietett Visegrádra, hogy Károlynak ezen óhajtott hirt

meghozza.

— És valóban Lajos mindjárt Kazimir

halála után, 13 70-ben Lengyelországba utazott, hol lelkesen fogadtatván,

november 17-ikéu a krakkói székesegyház-

ban annak rendje szerint megkoronáztatott.

Lajos anyját,

a lengyel Erzsébetet, küldé Lengyelország kormányzására, miritegy példát mutatandó az asszony kormányzásra, oly

országoknak,

melyek

azt

nem

ismerték.

Lengyel és

Magyarországnak.

Nagy Lajosnak három leánya volt: Katalin, Mária Hedvig. Kett részére trónokát akart biztositni: Katalinnak Nápolyt, országot.

Máriának IMagyarországot és Lengyel-

Csak a harmadik

és legkisebbik leány

Hedvig

volt

korona nélkül maradandó, a mennyiben Vilmos ausz-

triai

berezegnek jegyeztetett

el.

—

—

9

Lajos 1374-beii a lengyel furakkal elfogadtatá egész átaláiiosságbaii,

liogy az ö, Lajos halála után, leányai

valamelyikét választják meg.

Késbb

épségben maradván

az ausztriai berezeg eljegyzése, Hedviget szánta Lengyel-

Végül azonban a nagy király, úgy szólva halálos ágyán megmásitá szándékát. Ügy vélvén,

ország trónjára.

hogy a kis Ausztria herczegség nem képes oltalmat adni Hedvignek a Lengyelországot háborgató pogány litvánok ellen, elhatárzá, hogy ugyanazon fn hagyja egyesítve a magyar és lengyel koronát. Ezt a Magyarországon követségben járt lengyel nagyok is elfogadák s Máriának és

leend

férjének,

Ez Lajos

A

Zsigmondnak bemutatták hódolatukat.

életének utolsó évében történt.

nápolyi combinatio, mely szerint egy Valois ház-

beli berezeg,

Katalin leend

a francziákkal való

férje,

összeköttetést volt biztosítandó, meghiúsult Katalin kora

halála

által.

Az

Anjoui ház sógorság utján való hatalom- terjesz-

kedésére bizonyság Boznia

is.

Róbert Károly fegyverrel

ugyan \dssza a magyar korona eme régi tartományát; de nem sokára Kotromán Istvánt küldi annak kormányára. István pedig sógora volt Károlynak, mindkett

foglalja

a lengyel

kii'ály

leányát vévén feleségül.

Ezen Istvánnak

leánya Erzsébet a magyar udvarnál neveltetett király nejévé

föl,

s

Lajos

lett.

Boznia fontos elbástya levén mind a török, mind pedig a Dalmátiára sóvárgó Velencze

kapocs

vélték

által

Anjouiak.

ellen,

trónjukhoz

volt,

különös

eset

is,

csatolni

az

melynek eredménye

mint talán hitték.

Erzsébet anyakirályné udvarában két neveltetett:

ezt is családi

Mennyire ment e részben a család, bizonyltja

a következend

nagyobb

legj óbbon

fiatal

rokona

egyik a nevezett bozniai bán leánya, Lajos

;

— leend

—

10

a másik Aiiua,

hitvese,

a

scliweidiiitzi

herczeg

idsb magyar kii'ályué nagynénje volt. els IV. Károly német császár nejévé lett, utóbbi a magyar királyé; de szerzdést köte a két n, bogy a tlök születend fiuk és leányok házasleánya, kinek az

A

két növendék közül az

Annától Zsigmond

ságra lépjenek.

Mária —

és igy

alapja annak,

fentebbi vázlatban

mellzénk

is

Erzsébettl

hogy a magyar

német császári korona Zsigmondra

kii'ályi és

A

ln megvetve

született,

szálljon.

némely összeköt-

tetéseket, czélunk csak annak kimutatása akarván lenni,

hogy habár az Anjoui ház ugyanazon választással vegyes örökösödés által birta Magyarországot, mint az Árpádház családi

összeköttetések

által

ország

több

Különösen Lajos nagyban

egyesítésére

zé

nemcsak a szövetségek egész rendszerét, hanem némely országok confoederatióba vagy personalis unióba hozatalát. A nemtörekedett.

zet a szövetkezések becsét annjival inkább fölfogá, mivel

Nagy

Lajos

alatt

különben

dicsségre emelkedett,

—

kezdve gyakorlatban

vala.

valának és tatják, a

ama

is

addig

nem

és ezen politika Róbert Károlyon

Ha

Lajosnak

még egykét

politikát

ismert jóllétre és

fiu

maradéki

generation át foly-

nemzet nagy valószinííséggei azt tanulja meg,

hogy az országok közös

czélra egyesülésének legnagyobb

biztositéka az ui'alkodó

ugyanazonsága levén, legczélsze-

rbb ugyanazon teni,

tási

egy uralkodó

fején több koronát egyesí-

a mi például a lengyel és magyarra, ezen két válasz-

királyságra nézve

lehetleg sokat áldoz

is

alig lehetséges,

föl

mintha mindkett

a választás szabadságából

hetleg sokat enged a bizonyos rendben

s tel-

szabályozott

örökösödési elvnek.

De miután Magyarországon Lajos politikájának

folytathatására

fiu

király és atyja

maradék nem

volt,

a

nemzet megtanulta ugyan, hogy a coalitiók czélszerek

—

de a választás szabadabb volta

és szükségesek;

akarták elérni kii'ály

ország

több

szerinti

Ezután a

szövetkezését.

mint az Árpádok

opportunitás,

Es az

követett legitimitás elve.

alatt

opportunitás elve mellett

mindinkább a kényszerít szükség emelt szót halála után a török

által

nagyobb szerepet játszik a körül-

választásnál

mények

—

11

már a magyar

mert Lajos

;

bii'odalom déli tartomá-

nyaira kezdé kiterjeszteni rablásait és hódításait.

A másik,

az Ai'pádokétól

Anjouiak behozának, els pedig

látszik;

mél}Teható

különböz

tekinteti-e

s

szokás, melyet az

csupa külsségnek

következményeiben nagy-

fontosságú.

Róbert Károly, ki különben egyike sabb fejedelmeknek, koronáztatta

ház

alatt,

meg még

fiát,

a

a nagy

maga

volt a legóvato-

remény

életében.

Lajost

melynek a trónhoz való joga oly kétségtelen,

melyben már szokássá kezdett

volt válni,

életében megkoronáztatta utódát.

volt

még

is,

fia,

mivel

maga Károly

úgy

látszik tartott

kii'ály

Különösnek is,

s

hogy mindig

elssége legyen az els szülöttnek, az idsb eset azért

nem

Pedig az Árpád-

még

tetszik az

kinek Lajoson kivl

némely zavartól; mert

még életében kieszközlé a pápa beleegyezését, hogy Magyarország mindhárom érsekének koronázása érvényes legyen azon esetben, ha az, kinek elsbbsége van, nem végezné vagy végezhetné a a

szertartást.

Hogy Róbert Károly nem koronáztatta meg fiát még maga életében, épen az Árpádházbeli példák ijesztek.

Lajos gyermekkora eltt csak hetven nyolczvan évvel történt,

hogy IV.

V. Istvánt

mény

még

Béla, az egyik legderekabb kii'ály, fiát

életében kii'álylyá kiáltatta

ki, s

az ered-

az ország fölforgatása lett, azon bels zavar, melynek nyomait még Róbert Károly több mint harmincz évi bölcs kormányzása is alig birta elenyésztetni. Mert régi

— magyar szokás ifjú

s

—

12

-^ mint érintem

szerint

— az ngynevezett

királyok soiiverainekké lettek, külön udvart tartottak,

külön ország részeket kaptak,

Róbert Károly fiának

támadt a fejetlenség. életében való

a két fejüségbl könnyen

s

meg nem

koronáztatása

által

még

a

maga

egy régi rósz

szokással többet szüntetett meg. I.

Lajos, a Róbert Károly

negyven évi országlás

fia.

után követé apja azon példáját, liogy

az

nem

avattatott föl

Nagy

országban egy második koronás fejedelmet.

Lajos király esete pedig kényesebb,

1300 körül a magyar nemzet nem

is

st

hallatlan volt.

látszik gondolni arra,

hogy az utolsó Árpád magzatát trónra emelje, mivel az leány

Most pedig 1380 körül Lajos királynak nem

volt.

sem Róbert Károlytól származott fiu testhogy egy nt, a király leányainak egyikét, Máriát emelje trónra. Ez esetben maradván vérei,

fiai,

a nemzet beleegyezett,

méltán tarthatott volna Lajos király a zavaroktól, a nemzet

nuralom miatt, meg Máriát még a maga életében. eltt szokatlan

september 16-ikán múlt

ki, s

s

4nég sem koronáztatá

A nagy király

1382-ben

másnap, september 17-ikén

koronázzák meg Mária királynt.

Azonban úgy számára a áll.

ti'ónt,

látszik.

Károly

is

eleve biztositá utóda

valamint Lajosról ez több hihetséggel

Károlyra nézve valószín

az.

Még Károly

életében,

1339-ben, elször a lengyel frendek egyeznek bele Lajos lengyel

eventualis

fogadásába és

királylyá

országgylés határozattá emeli Róbert Károly, miután

azt.

Igen hiliet

ritkán tartott

a

lengyel

hát, iiogy

országgylést, leg-

alább a magyar frendek szó- vagy Írásbeli igéretét bh'ta fia

megválasztatására.

Lajos király gyüjté a

lengyel

elismerteté

velk

még 1374-ben Kassán maga rendeket,

s

leányainak

lengyel királynak.

Itt

körül

valamelyikét

megjegyzend,

— hogy lengyel rendek fpapok és furak.

—

13

alatt alig

érthet más mint a lengyel

hogy a lengyelek Kassára forma szermti országgylésre gyltek volna Megjegyzend továbbá, hogy midn Lajos, három össze. évvel utóbb, visszatért Lengyelországból. Nagy-SzombatBajos

elliinni,

—

ban eljegyezteté az akkor kilencz éves Zsigmondot, a meghalt német császár

fiát,

a hat-liét éves Máriának,

s

Zsigmondot udvaránál marasztá, hol a nemzet nyelvével megismerkedjék.

és szokásaival

emlitém tatá

— Lajos

Végre,

hogy

— mint

ágyán ismét megn}'ug-

kii"ályt halálos

némely lengyel nagyok azon

biztosítása,

hogy Máriát

és Zsigmondot fogják uralkodój oknak ismerni.

egyezésével, és

azt sejtetik, hogy Mafrendek elleges belemásfell, hogy Máriának jegyesére, Zsig-

mondra

is

Ezen megjegyzések egyfell gyarországon

is

nézve

beérte Lajos a

volt

elleges

valami

megállapodás,

annyival inkább, mivel Zsigmond már Brandenburg feje-

delme volt

Egy

s

számot tarthatott a német császárságra

is.

irt történész fölhoz egy adatot, mely hogy a magyar nagyok eleve szavokat adták Mária és talán eventualiter Zsigmond ti'ónra léptetésére is. Ezen adat az: hogy 1378-ban Lajos király összehivá

latinul

arra mutat,

Budára a Kendeket

(Ordines),

kijelenté

s

nekik abbeli

hogy nagyobbik leányát Máriát, király lyá válaszszák és t Zsigmonddal, IV. Károly császár és cseh kii'ály fiával összeházasítván, ezt is annak rendi szándékát,

egyértelmüleg beleegyeztek.^) iró állitja,

ezen alkalommal fölfogadtatá Lajos a szintén

Anjoui házból

de

nem Róbert

Károlytól

durazzói herczeggel, Károlylyal, hogy

telként a magyar koronára. ')

—

a mibe a rendek Továbbá mint ugyauazon

szerint ellássák a királyi jelvényekkel,

Pálma Cziráky

idézett

munkája.

.58.

1.

nem

leszármazott lé}) föl

köve-

— Az st

a

—

14

utóbbi fölfog-adást illet

meiiiijii'e

az eddig ismert adatok megengedik a bírá-

A

inkább elvetend, mint elfogadandó.

latot,

Budára gyjtését okból, mivel az

kétség fér;

állitáslioz

illeti,

jue ki belle, bogy Lajos

az országgylés által igérteté

Már pedig

trónraltetését.

mi a rendek

— azon

szintén kétségbe vonják,

meg

király 1378-ban

leánya és leend veje

bilietetlen,

hogy

ily

fontos

országg}^ilési határozatról a hazai krónikák hallgatnának.

— így

azt tehetjük

ugyan,

de az ország furai adták Lajosnak

föl,

Mária megválasztására.

hogy nem egy országgylés szavukat

0rszágg}4ilésen bajosan

is

tör-

ténhetett olyas, miután ott a választást rögtön koronázás

szokta követni, mi pedig ezúttal elmaradt.

Másfell, hogy elleges egyezés

történt,

eléggé bizo-

hogy Máriát mindjárt a király halála után való nap forma szerint s egyhangúlag megválasztják és kinptja

az,

kiáltják.

A

frendek,

papi és világi

furak

nagyobb

jóval

tekintélyre emelkedtek volt az Anjoui ház alatt, mint az

Árpádház

alatt

;

mert mind a papi mind a világi furaknál

a banderialis rendszer ezen

idben fejldik

A

ki.

mességnek, mely csak az ország határain belül s

nem

is lehetett

zsoldos

és

oly gyakorlott a hadban, mint a

nem lehetett többé Azon furak, kik Lajos

cselédsége,

mint azeltt

volt.

lengyelországi

expeditióira

kisérték,

közne-

szolgált,

furak

oly követelése, királyt nápolyi

több

befolyást

nyertek az országgylésbe, mint a köznemesség tömege.

Ha

ezek közül valaki

köznemes.

Az

nem maradt érdem szerint alázta meg

liiven szolgált, többé

igazságos király

a régil)b zavargó nagyokat, hogy a kisebb

emelje által által,

föl

azokat,

kitntek.

Az

nemességbl

kik szolgálatkészség és harcziasság aristokratia felében

kiknek befolyása

ellen

nem

is

más

lett uj

lehetett a

emberek

köznemes-

—

—

15

ségnek oly panasza, mintha a

f

aristokratia csupán szüle-

tésénél fogva gyakorolta volna azt.

Az az

uj

országg}üléseken mint csak

és

XV-ik században

annyira háttérbe szoritá a kis

is

nemességet, hogy már tömegesen,

XlV-ik

faristokratia a

királyválasztásra

Endre

III.

alatt

sem jelent meg is, hanem kezd

megyénként csak négy-négy képviselt küldeni a rákosi nemzetgylésre, mi által ismét egyik alapköve tétetett le a megyei politikai életnek mert a követküldés oly gylé;

tn

seket

szükségesekké, melyek

midn minden szavazata volt

nem

voltak

meg

akkor,

nemesnek Székesfehérváron egyenl a legnagyobb fúréval. És a megyei képkis

viselség kisebbségben maradt a nemzetgpiléseken, mert a fm-nak is megvolt adva a jog, hogy személyes meg

nem

helyettest

jelenhetése esetében

küldjön a nemzet-

gylésre.

így még a két els Anjoui behozta valószinen azt a szokást, hogy csak a frendekkel igértette meg a király utóda megválasztását

;

— ez

elég biztosítékot látszott adni

az utódokról való gondoskodásban. lesz a

Annyi bizonyos, hogy Lajos után szokássá ti'ónkövetkezés ily

nem

formaszerinti elleges

tnni. elv,

Mig

biztosítása.

Az

Ígéretet

késbb

szerzdések alakjában látjuk

föl-

az Árpádok alatt a verség és választás a két

melyet a nemzet szem eltt

kezdve az ország nagyai biztosabbá a következést

;

tart,

által

Lajoson,

st Károlyon

adott szó teszi látszólag

de bizonyos esetekben ugyanaz

okozá a legnagyobb bonyodalmat. Lajos utódára Máriára nézve bajosabb kérdés, hogyan

mind Máriát mind Zsigmondot királyul akará elfogadtatni a lengyelekkel s valószinen ugyanazon Ígéretet tétette a magyarokkal is. Azok, kik ezen

történt az,

hogy

kérdést jogtani szempontból tái-gyalták, ugy fejték

meg

a

—

—

16

hogj Lajos csak Máriát akarta megkoronáztatni férjét, nem akará magyar királylyá s Zsigmondot, az tétetni. És valóban 1382-ben csak Máriát koronázzák meg, nem Zsigmondot is. Az egybekelés is kettjök közt csak 1385-ben megy véghez és végre az ország sok talányt,

belzavara ntán

Mária

és

királyn

fogságba

vetésével

1387-ben választják és koronázzák meg a magyarok Zsigmondot királyokká, ki uralkodását az utóbbi évtl

De

számitja. volt

a történész méltán teszi azt a kérdést, mi

Lajosnak szándéka Lengyelországgal? Ott

]\Iáriát

csak

akará-e trónra ültetni, bogy férje legfeljebb az

nevében kormányozzon, vagy pedig akará megkoronáztatni ország

?

ott

nem

Máriát

s

királynéként szerepeltetni két

is

Vagy

épen Zsigmondot

királyként

hanem

végre mindkettt mind-

mely esetben

koronájával akará elláttatni,

egyik ország sem marad egyik félnek a másik országba utazásával uralkodó nélkül? csodálatos.

De

annyi

A

combinatio mindenesetre

hogy Mária

áll,

és

Zsigmond

következésében egyoldalúság csak Magyarországot

egyszersmind

Lengyelországot

is

tekintetbe

tróns

nem

vennünk.

Föl tehet-e továbbá, hogy a két országban egy házas

pái't

akarván elfogadtatni Lajos, némi szereposztást ne hagyott volna meg, miután

még

az

uralkodása

alatt bebizonyult,

hogy a kettt egy ugyanazon helyrl bajos kormányozni s

azért

volt

kénytelen

oly

gyengén

Erzsébetet küldeni Lengyelországba

A

következés

talány megfejtésére;

nem

adott

országolt

anyját

al királynak?

kulcsot

kezünkbe

ezen

mert a lengyelek Lajos királynak

igéretökbl, ennek halála után csak ainiyit tartottak meg, hogy a király egyik leányát vitték királyuknak,

tett

de

—

nem

Máriát,

hanem Hedviget. Ezt pedig elszakaszták

a tervezett Irigytl az osztrák herczcggel

Anjouiaknak korona-házasitási

politikáján,

:

okulván az

egy valóban

— oly combinatiót vittek ki

—

17 ,

melynél szebbet ezen nemben

Károly és Lajos sem mutatnak érintem,

halálos

föl.

voltak

ellenségei

A a

lithvánok,

mint

lengyeleknek,

s

magának Lajosnak is sok dolgot adtak. Ezenkix'iil a nép és fejedelme pogány volt. Hedvig és a litbván fejedelem, Jagelló, közti házasság ellenségbl és pogányból nemcsak baráttá és keresztyénné tette a lithvánokat, hanem országuk egyestilt is Lengyelországgal. Zsigmondot okozzák különösen, hogy Lengyelország ily módon elszakasztatok a magyar uniótól. A lengyelek kedvét is

meg nem

nyerte, s talán a szeles ifjúból férfkorára

De

rósz uralkodót jósoltak.

sökre az

is,

befolyhatott idegenkedé-

hogy Zsigmondot a magyarokon és lengyele-

ken kivl talán a csehek és egész Németország uralkodójóknak fogják

meg

gondja,

elismerni.

Ily

nem lakhaték

roppant birtokai mellett

is,

sok ország közt oszolván

tartósan köztök s

Zsigmond

könnyen a lithvánok zsákmá-

nyául hagyhatja ket.

Zsigmond, ha Lajos terve sikerül, három birodalom császárja lesz vala: a magyar, lengyel és német biroda-

A lengyel korona már elveszett, mint látjuk, mieltt Zsigmond magyar királylyá koronáztatott volna.

lomé.

IIL FEJEZET.

A

szabad választási elv tovább

Mária nagyon

mében

fiatal lévén,

fejlése.

az ország törvényei értel-

Grara nádor kormányzott valóban.

A

souverainitást

Mária nevében az özvegy kii'ályné képviselte.

Elbbinek

mint fiu'nak sok irigye és ellensége volt; ntóbbi termett oly

nem

nagy ország kormányzására. Zsigmondnak az

els években, szava sem volt a fontos ügyekbe, annyii'a, hogy bárom évvel Lajos elliimyta után az özvegy kii'ályné más férjet keresett leányának, egy franczia herczeget. Nem lett eredménye, s azalatt az ország mind nagyobb zavarba jött. Kitnt, hogy a nemzet nem tekinti természetesnek a ni uralmat, s ez magában is követke-

—

zetlenségei és ingadozásai

által

a legroszabbnak

bizo-

nyitá azt.

E

közben

uj

trónkövetel lépett

föl,

kinek semmi

joga sem volt a magyar koronához: ez az Anjoui ház egyik tagja volt ugyan; de

nem a Róbert Károly

féle ágból,

hanem az úgynevezett durazzói mellékágból. Mindamellett sikeiiilt nagy pártot szereznie az országban. Sokat tett az, hogy személyesen s jó oldalról ismerték t, hogy Lajos király méltónak tartá a nápolyi trónra; de legfelt-

nbb

az,

hogy

épen

Dalmát-Horvátország és Bozuia

— t

pártolta

Ugyanazon okok, melyeknél fogva

kiválóan.

Róbert Károlynak

is

—

19

egykor épen ezen országrészek voltak

legels és legtüzesebb párthívei, munkálhattak most

Ezen

okok egyike

Velencze ellen, mit trón

mire Lajos

egyesíttetik,

diirazzói

Károly

alatt

ugyanez a töröknek válandó

;

Adria

az

biztosít az,

tenger

Inában törekedett, látszott.

si

birtok, az

s

mi

— Különben

ellenségévé

legelszántabb

mert Dnrazzó, az

szabadsága

ha a magyar és nápolyi

elérhetnek is

is.

volt

Adria tengernek

törökök torkában.

innens, azaz

keleti partján feküdt, a

Ezen

szempont mellett leginkább Károly kezére

politikai

dolgozhatott az asszony kormányzásnak mindinkább tr-

hetlenné válása.

így magyarázható, hogy Károly csaknem minden akadály nélkül Budára jöhetett, hol Mária lemondván a Sz. -Fehérváron azt ünnepélyesen fejére tétette.

koronáról,

Tudva van az

uj

király szomorú sorsa.

uralkodás után az anyakirályné

t

Alig hat heti

orozva meggyilkoltatja.

Károly megjelenése az ország határán azt eredmény ezé, hogy Mária sietve eljegyeztetett Zsigmondnak, ki most

,,

ország gyámja" nevet nyert.

A királynékat a pártosok állandók

rajtuk

Károly

Szeremben elfogván, boszút

meggyilkoltatásáért,

börtönbe

Zsigmond indulván kiszabadításukra, most ,, ország kapitánya "nak kiálták ki. Azután meg is koronázták t királylyá. így ha Lajos király csakugyan Zsigmondra

vetették.

frendek szavát, egyrészben az országos a királynk fogsága emelte t trónra, más hogy a magyar koronával mást is egyesítend

adatta volna a

zavarok és részben az, volt

homlokán.

És Zsigmond csakugyan 1411-ben német 141 9-ben cseh királylyá

lett,

császárrá,

mely koronákat, a magyarral

együtt életfogytig, 1437-ig viselte. 2*

— Hogy

a ti'óukö vétkezésben mily nagy szerepet ját-

események

ktilügyi érdeke, arra az

már az ország

szott

—

20

egy sajátságos experimentnmot rögtönöztek Zsigmond éleZsigmondot egyszer az ország-nagyok törvénytelen

tében. tettei

miatt fogságra vetik.

Az

ország egyszerre

új király

S hogyan gondolkozott? Az éjszaki megyék a lengyel királyt, Hedvig férjét a nyugati megyék Vilmos herliívták ki meg is indult választáson kezdett gondolkozni.

;

,

czeget,

Hedvig mellzött jegyesét,

és a déli részek,

vátország, Dalmátia és Boznia durazzói Lászlót.

kiszabaduh'án csak utóbbi maradt densnek, s

késbb ennek

meg

kis pártja

Hor-

Zsigmond

boszuból praeten-

is szétveretett.

íme, a véletlen mily világosan kimutatta ,. hogy az

nem a legitimitást, hanem a küls szemmel; mert maga a legitimitás

ország már választásaiban szövetségeket

nem

lehetett

részében;

s

tartá

különböz az ország

éjszaki, nyugati és déli

mert a candidáltak közül Lászlónak majd

semmi és Vilmosnak legtávolabbi jogczíme sem lehetett nemcsak a magyar, hanem bármely más akkori jog szerint is.

Az

ország fekvéséhez képest a közvetlen külügyi

érdekek szerint pártoskodtak.

Zsigmondnak Máriától nem maradtak gyermekei. Második nejétl Czilley Borbálától volt egy leánya, Erzsébet, kit habsburgi V. Albertnek, ausztriai berezegnek

Zsigmond ellegesen

ad nül.

s

ország

Albertet választják magyar

kihogy vejét, Zsigmond 1437-ben deczcmber 9-ikéu hal meg

nagyjaival, rálylyá.

fölfogadtatja az

Albert az 1^38-iki uj év táján megkoronáztatik.

Habár nagy mind

vita folyt a felett,

hogyan

történt,

hogy

Ei'zsébet választott és megkoronázott kh'álynnek,

mind pedig Albert nevezi

magát,

bocsátkozni e

—

választott és megkoronázott királynak

nem szükséges hosszú

fölött.

Hogy nt

fejtegetésbe

óhajtottak volna uralko-

—

21

—

dónak, szó sem volt róla többé.

Bizonyítja ezt Mátyás

királynak egy negyven ötven évvel utóbb kelt levele

is,

melyben azt mondja, hogy a Mária királyné uralkodásának

még akkor

is megvan a magyarok szájában s szó sem hogy a magyarok az , Mátyás nejét elfogadják utódul a trónon. Készebbek leöletni magokat, hogysem ilyesbe egyezzenek. ^) Nincs egj tény, mely azt mutatná,

íze

lehet róla,

hogy Albert neje az uralkodó jogait gyakorolta volna. Legfeljebb nagyobb rangúnak tekintek, mint hajdan; de Eme nagyobb rang valósággal Albert volt a kii'ály. kétségkívül Mária királynétól számítható,

ki a királyi

méltóságnak már akkor birtokában levén, mieltt királylyá

lett,

meg magának, nékat

mint a

mink az Árpádház idejében a király-

Ezek kétségkívül

illették.

második

férje

az országban nagyobb birtokokat tartott

nejére, Czílley Borbálára

is.

rászálltak

Zsigmond

így nem csoda, hogy

Albert megengedi nejének, hogy tetszés szerint válaszszon

magának a

bktokok

királyi

közt.

Zsigmond második

mely hanem külön királynéi bandérium

nejének idejébl országos törvény maradt fenn, szerint is

van,

nemcsak

királyi,

— mindkett ezer

lovast tartozik kiállítani a várak

oltalmára.

Albertnek magának beleegyezését,

hogy

nem az

meg a magyarok volt. Hogy Albertre

szerzé

a vén király veje

csak igéretöket adhatták, ennek reményének kellett lenni a minthogy a németországi és cseh

idegen hatalomra

is

korona ránézett.

Több mint valószín, hogy a

:

király

már

leánya férjhez adásában meghallgatá az ország nagyjait,

És ha a magya-

mint most megliallgatják ílyesekben a minisztereket.

nem méltán föltehetjük-e, hogy azon esetben, rok nem látják üdvösnek Albert jövendbeli megválasztatását, a király nem adta volna hozzá egyetlen leányát? ')

Kovachich, Script. Min.

I.

.S41.

—

—

22

Albert két évig sem

Csak két

a magyar trónon.

tilt

leánya maradt, és lialálakor reményben volt nejétl magzatja

még meg nem

született

nem

:

tudhatták

fiu lesz-e az,

vagy leány.

Az országban özvegy sem.

vegye

kii'ályné

A rendek

senki sem látta jónak, liogy most az

kormányt,

át a

s

els

beleegyeztek, s köztök

maga

talán volt az

özvegy

ki arra szavazott, liogy Ulászló fiatal lengyel

kii"ályné,

király hivassék

meg

a trónra.

Talán, hogy

nem annyira

Erzsébet, mint férje rokonainak követeléseitl menekülje-

nek, legjobb transactiónak vélték a

még

elég fiatal özve-

gyet a leend magyar királyhoz adni nül, mivel igy ha Erzsébetnek

inkább,

minden bonyolódás

talál

fia

— annyival is

születni,

el lesz háritva.

Azonban leginkább Erzsébet vonakodása miatt a házasság elmaradt,

—

és

bekövetkezett

bonyodalom, melytl tarthatának.

a

legnagyobb

Mig az országos

kül-

döttség útban volt Lengyelországban Ulászló meghívására,

Erzsébetnek

Ezen örökösödési volna,

fia született, kit

atyja

után született László nemcsak

országokban

hanem a magyar

elsséget adott kivált,

halála

Lászlónak kereszteltek. koronaörökös

törvényes régi

szokás

mindig az uralkodó

törvényes

ha mint jelen esetben, egyetlen

lett

habozás nélkül

is

volt.

fiának,

— Lengyel

Ulászló ki volt ugyan kiáltva Budán királynak, de

nem

hogy meg lett volna koronázva, hanem még a hozzá indított magyar követség sem járt volt el küldetésében, midn meghallá, hogy Erzsébetnek

Mi

fija született.

forgott fenn ily viszonyok közt az ország rendel

eltt? Egyfell Erzsébetnek, mint Zsigmond leányának, mint koronás kh'álynnek követelése, továbbá ugyanennek

egy sokkal nyomatékosabb követelése

fia,

kinek a magyarok jogfogalma szerint

is

László nevében,

elssége van a

:

—

23

—

királylyá választatásbau. Másfell ezen legitimitási elvekkel

szemben

szabad választása.

belle a

nem

nemzetnek

a

állott

— Amaz — a

ni ág minden

legitimitás

Erzsébet

szerinti

— leszámítván

lehet követelését, melyet jogosnak

ismertek, a lehet legersebb mellett;

opportiinitás

mert

argumentumokkal

ennek csecsem

fia

a

szólt

szokott

helyen, Székes-Fehérváron, Sz. István valódi koronájával,

az esztergomi érsek Szécsi Dénes

által,

ki a

csecsemt

csak ezeltt mintegy három hónappal keresztelte, királylyá koronáztatott

— az egészbl

semmi egyéb

szertartás

nem

hiányozván, mint az ország törvényesen egybehítt rendéi-

nek beleegyezése csak a pártos egyházi és világi furak voltak jelen a bámész sokaságon kivíil. Hozzá járult az a szomorú körülmény is, hogy Sz. István koronája egy :

orzás következtében került volt Visegrádról Erzsébet kezei

A

közé.

koronázás 1440. május 15-ikén történt,

a lengyel Ulászló

még csak Eger

midn

táján volt Lengyel-

országból jövet.

A

rendek

,,

nagyobb számmal, mint bármikor" június

29-ikéu Budán újból Ulászlót, s oly

is

kh'ályuknak választák lengyel

okmányokat

állítanak ki közmegegyezéssel,

melyek a választás szabadságának

elvét a leghatározot-

tabban kimondják.

Az

1440. június 29-iki manifestumban mondják a

rendek Érett megfontolásuk tárgya volt oly királyról gondoskodni, ki az országot épségben tartsa, növelje és a

törökök beütései ellen védeni a rendek,

Magyar

és

mily üdvös volt

így emiékezének meg egykor Sz. László idejében

tudja.

Lengyelország szövetkezése

s

mily javára

szolgált tiszteletreméltó emlékezet Lajos király alatt mind két országnak a közös fejedelem alatt való egyesülés,

ki szerencsésen tudván vezetni mindkét ország

kormány

:

— rúdját, a két

24

—

nemzet közel érintkezése, ellenségök

elleni

kölcsönös védelme becsülést, dicsséget szerzett mindket-

tnek

és fölvirágoztatá.

^)

Ez igen lényeges,

st

leglényegesebb

okmánynak, ha kiveszszük egj másik

része

az

melyben

helyét,

Erzsébet fiának koronázása érvénytelennek van mondva, mivel a rendek beleegyezése nélkül történt.

Szó sincs benne arról

is,

mintha lengyel Ulászlót

egyébért választották volna meg, mint személyiségéért és a lengyel és gért,

magyar között

óhajtott véd- és daczszö vétsé-

mi az uralkodó közösségénél fogva magától

értetik.

Lengyel Ulászló két hónappal késbb koronáztatik meg, mint Erzsébet gyermeke, a csecsem László.

Július

17-ikérl a rendek egy másik fontos okmánya maradt

Ez már nem a legitimitás elvével szemben védi a választás jogát, hanem tovább megy és a választás elvét ránk.

a koronázás

volt.

általi szentesités fölébe helyezi.

A koronázásoknál használt korona Erzsébet kezében A rendek elhatározzák, liogy I. Ulászlót azon diadé-

mával koronázzák meg, melylyel Sz. István eltemettetett, s mely még meg volt a sz. fehérvári sírboltban. Kimondják egyszersmind ,,hogy a királyok

megkoronázása mindig a nemzet

akaratától függ, s a korona hatálya és érvénye az

bele-

egyezésökben állót" ^).

Ezen határozatok, melyek hozatalában Hunyady János is, valamint az egész király

részt

vett

választás,

leginkább a miatt leltek végzéssé, mivel az országot a török miatt mind nagyobb veszély fenyegette és a

')

Katona, XIII.

2)

„Considerantes etiam potissime,

k.

1440-hez.

quod semper regum coronatio a

regnicolarum voluntate dependet, ac efficacia approbatione constitit."

csecsem

et virtus

Coronae

(Kovachich. Vest. Comitiorum 235.

1.)

in

ipsorum

—

—

25

László felnttéig szükségessé válandott regensség látszott oly

ki

alkalmas kormányzásnak,

Lengyelország

egyszersmind

Magyarországnak. vettek

Igaz, liogy

Erzsébet érdekeinek

érdekével.

De

Ulászlóé,

segedelmét

biztositá

már elbb mindent

kiegyeztetésére

magyar

ti'ón

elkö-

ország

betöltésében,

Különben

s

az,

mely

most ismét oly közeli szövetségbe a mit a koronázás érvényérl mon-

danak, az egészen si, hagyományos elv

Tudjuk, hogy

hsi

az

nagyon egyezett a lengyelekével, kikkel oly közel

érintkezésben voltak léptek.

nem

I.

a rendek határozatában világosan ki van

fejezve jogi fölfogásuk a fölfogás

mint

I.

volt.

Ulászló négy évi uralkodása után

halállal kimúlt a várnai

mezn. Midn 1445

tavaszán

gyltek össze, választás elve csaknem érvényre jutott. A hazafiak egy része azon volt, hogy a belföldi f nemesek valamelpkét emelje tróm'a. Voltak,

Magyarország

rendéi

ismét

királyválasztásra

már a legkorlátlanabb

kik a választás elve mellett fölöslegesnek tartván a koronát,

mely

diszjel

a

maga

viszontagságba keveri a

mányformáért emeltek

A

megannyi

viszontagságaival

nemzetet, — republicanus

kor-

szót.

belföldi uralkodó választását illetleg

:

hogy

ilyes

eszmék támadhattak, természetes volt kivált egy Várna után. melyben a küls szövetség több mint szükségtelennek

—

kártékonynak bizonyult

gesek nem

l)e.

Hogy

— még

a

szövetsé-

menthet lett volna magában; de menthetlenné az által vált, hogy segítették a magyart,

így a jelszó, mely másfél század hogy t. i. a király választásokban f

Ígéreteket tettek volt. óta uralkodó vala,

vezérelv legyen a külföldi szövetség,

most hatalmasan

megingott.

Azonban

volt

még egy ers

párt,

mely az elkesere-

désen túlemelkedve, folytatni kivánta a trón betöltésében

— az elbbi szokást.

26

—

Lászlót, Albert király

fiát,

talán mint

megválasztandónak vélték; de nevezetes ok volt

ilyet is

nem annyii*a mintha hanem mivel sokat árthatott. nemcsak a magyar, hanem apja után a

mellette az ország külügyi viszonya,

sokat

volna,

segíthetett

Lászlóra nézett

cseh királyi s ausztriai berezegi korona

berezeg miatt az

király és osztrák

éjszaknyugati határai

már

is,

nem

is.

ország

Mint cseh nyugati

és

Es

lettek volna bi"ztosságban.

gyámja, a Habsburg ház egy másik ágából szár-

mazott berezeg és római király Fridrik, ellenséges indu-

Nemcsak

latot mutatott.

sem ismeré törvényes királynak L UlászMagyarország, melynek minden erejét a török ellen

koronát, lót.

—

hanem

el

nem csak háborgatva

kell vala fordítnia,

rl,

átvevé és magánál tartá a magyar

hanem benn az ország kebelében

dásokat szít vala,

is

lett

volna kívül-

mindig pártosko-

ha László nem választatik királylyá.

És csakugyan a köznemesség és városok, ezenkivi Hunyady János tanácsa által gyzött az a párt, mely királyt óhajtott s királyul Lászlót,

De

egészen váratlanul Fridrik se a gyermeket se a

nem

koronát ki

adta kezébl, mire jogtalan követeléseiben

keresett ürügyet.

— Úgj

látszik, az ország rendéi

nem

épen kéntelenségbl, de azon okból nem vitték végsig a dolgot, mivel az öt éves gyermek különben sem lesz vala nagy Fridrik

biztosítéka

ama

hogy egy

a

kormány szilárdságának.

lépéssel újból is közeledjék a királyi szék betöl-

tésében a választás absolut elve

felé.

Az ország

határain

kivül levén a király, egy koronátlan urat választott

nak

—

De

tette mintegy kényszerité az országot arra,

s ez

Hunyady János

volt

kormányzói czímmel, de

uralkodói hatalommal íolruházva.

—

magá-

Hunyadi hat

évi kor-

mányzása (1446 1452) arról is meggyzé a nemzetet, hogy nem épen múlhatatlanul szükséges oly uralkodóért

—

—

27

nézni körül, ki idegen koronákat

is

egyesít fején.

hsi fnemes még jobban

hazafias és

egy királjd vérbl származott

Egy

országolhat, mint

király.

1452-ben, miután az ausztriai és cseh nép föllázadt

gyám

Fridrik, a

hogy kezet fogjanak a magyarral

ellen,

közös királyuk kiszabadítására, László végre átvette az

Hunyady lemondván a kormányzóságról. Azonban Sz. István koronája még Fridrik kezében maradt, jeléül annak, hogy csak látszólag mködött korábban lu'alkodást,

László mellett.

— Önz

ezéljait elpalástolá

könny volt keresztül látni tervein. Ez önz politika pedig a népek szövetkezését de

Magyarok, osztrákok sült most,

most

s

által,

a személyes,

mozdítá el.

a csehek tekintélyes része egye-

Ez

Fridrik ellen volt

következend század

elején a három nép

a legszintébb frigyben.

fordítva; de a

László

közeledésére ez fontosabb volt talán, mint minden trónkövetelés.

Ama szövetkezés és sikeres kölcsönös

magyarokat vényeit

nem

meggyzé lehet

arról,

segítség a

hogy Fridrik késbbi

magának az

ausztriai

cselszö-

népnek róni

föl.

Teljesen bizonyosnak tarthatjuk, hogy ha a valódi

korona a magyarok kezénél van, most megkoronázzák vala újból Lászlót; mert 1440-iki koronáztatását a legna-

gyobb

ostentatióval érvénytelennek kiáltották volt ki; s

mert 1447-ben törvény

furak telen a

választása,

ha

kelt,

teljes

melynélfogva magában a

számban volnának

is,

érvény-

köz nemesség, az ország összes rendéinek hozzá-

járulása nélkül.

Beérték a rendek azzal, hogy Lászlót megesketek az ország törvényeinek megtartására Pozsonyban, az 1453-iki

országgylésen.

— A koronázás hatálya ez ujabb — ellenben a rendek szabad választása által

csorbát szenvedett, és a királyi

ezen tény

eskü újból

által.

is

lényegesebbnek

ln

hirdetve

— László király

—

28

a születési jog

ti'óiu-ajutása látszólag

és a koronázási szertartás tiszteletben maradását kép^d-

selné

;

de valóban mindkettben megingatá a nemzet

hitét.

Mint láttuk, már születése évében a nemzet szabad választási joga érvényi'e

emelkedett

mind a

s

születés,

mind a koronázás fölött elsséget adtak a rendek beleTrónra jutván, a még gyermek király egyezésének.

—

jelentéktelenné

törvényes,

most

s

is

ország megszabadítója,

az

törpült

tettleges

kormányzója,

Hunyady

mellett.

Tekintélyét ronták tanácsosai, kik örökös

zásba

ellentétbe liozták

s

befolyást

Hunyadyval,

már

e

njjliu-

kik az idegen

még jobban meggylöltették. A nemzet csaknem

mindenesti Hunyady részén s

s

volt

nagy

állott

férfin életében

ezen ujjhuzásokban,

mind határozottabb

a szándék, hogy ennek családját, nagy valamelyikét emelje

ti'ónra.

Hunyady

remény

ln

a

fiainak

János, mint tudva

van, épen legdicsbb, az egész keresztyénséget bámulatra

ragadt

tette,

Belgrád fölmentése után múlik

magasztosb színben mazott embert

:

látta

ki.

— A nép

t, mint egy királyi vérbl szár-

az ég, a gond\iselés választottja volt

neve csaknem oly mértékben egyesült a vallásos

s

hittel,

mint Francziaországban közel ugyanazon idben (1431.) az orleansi szzével.

Hunyadyról. halála után

vegye

t

még

A

nép emberfölötti csudákat beszélt

életében a szentek közé sorozta,

komoly lépések

történtek,

hogy a pápa

és föl-

a szentek sorába.

V. László király, vagy inkább rokona Fridrik császár,

már

is tartott attól,

hogy László halálával Hunyady két

fiának valamelyike jut a trónra. történt

Hunyady László

és liiveik üldözése,

Es épen ezen félelembl

kivégzése. Mátyás fogságba vetése,

mely nem hogy használt

többet ártott Fridrik ügyének, s többet jutására, mint bármi egyéb.

tn

volna,

hanem

j\látyás ti'ónra-

lY.

A

FEJEZET.

szabad választás elvének további gyakorlata a vegyes királyok alatt. Mátyás megválasztását nem

Mondják, 40,000 fegyverese

szakolnia.

1458-ban

télen.

De

ez a katonaság

is

volna?

Mátyás megválasztására

;

mert most

el

küls

tekintetbe vették az ország

már

eleve

dói közül

az

meg volt vitatva,

is

váltig szokás

elre a király

Mátyás megválasztatása idején 1^'

szegült

ellene

Miliálylyal forma szerinti szerzdést

hogy a fiu*ak határozták

volt,

fnemesek

Tudva van, hogy Mátyás választása eltt a

fnemesség Szilágyi kötött

volt-e a

mely sükerrel

oly tetemes párt,

—

volt

nagyobb részben nem

És

volt más, mint a választók tömege.

közt

era Rákoson

kellett Szilágyinak

is

választást.

kétségkívül nagyon

összeköttetéseit.

Azért

a szomszédos országok uralko-

melyiknek megválasztatása lenne leghasznosabb nézve,

országra

kivált

a permanens

Fridi'ik

német császár

háború

török

szempontjából ?

Egyik pályázó volt, s

nem

is lehetett róla.

volt.

Szó sem

Nemcsak azok valának

ellene,

kik boszúval voltak eltelve a számos háborgatás és kártétel

miatt,

melyeket már két év tized óta

Magyarország

ellen, és

kik eltt ha neve

folytatott

említtetett,

csak

—

—

30

épen a Hunyadyakboz való rokonszenv nyilatkozatát idézte

— lianem

el,

a józan politika sem tanácsolta.

Fridiik

ember nem

volt, se ügyesebb kormányzó Habár Fridrik fukar, Zsigmond veszteget volt, a német birodalom amaz alatt épen ugy nem igért nagy támaszt az országnak, mint nem adott Zsigmond kormányzása alatt, banem inkább bátrányára vált. Oly kicsinyes fogások, minkkel Fridrik a magyar korouáboz

se

liarczias

Zsigmondnál.

jutott s

most a trónboz

is

kivánt jutni, az a pártoskodási

melyet Giskrái

apró csatározás,

a török

által folytatott,

merben basznavebetlen módja Különben is, bár német császár és 1457 óta fherczeg lett, a cseb korona elszakadt tle,

ellenében a badakozásnak lett

volna.

auszti'iai

bogy Podiebrád György választassék meg Podiebrád Imsszita érzelmeinél fogva arra,

bogy Magyarország

anyagi segély fenntartson. látszott az,

Maga

volt alkalmas

pápa közötti oly fontos és

és a

tekintetében

királylyá.

nem

nélkülözbetlen jó

viszonyt

Egyébii'ánt ezzel való szövetségét biztosítni

bogy Mátyásnak, mint tudva van, Podiebrád

leánya volt eleve nejéül szánva; és bogy Podiebrád a fogoly

gyermeknek mintegy második atyjává

Különösebb és feltnbb

az,

miért

lett volt.

nem

volt

országban nagy pártja Kazimir lengyel királynak, s különösebb, bogy a magyar történetirók,

zetesebben írnak

is

eme

még

csak nem

is

még

a kik legtü-

korról, mint valami csekélységet

mellzik ezen egyik leglényegesebb kérdés

st még

az

teszik

eme

kérdést.

megfejtését,

Midn

az ország

minden nevesebb történetbuvára setétségbeu bagy erre nézve, kénytelenek

vagyunk mi

múlt században Pray közlött,

s

is

beérni azzal, a mit a

a minél többet az

ideje

sem akart tudni. Annálfogva, nebogy igen merészeknek láttassunk, igtassuk ide, a mit Szilágyi mondott erre nézve azon beszédében, melyben Mátyás óta

senki

—

—

31

megválasztását ajánlotta. Szilágyi átaláu idegen uralkodók

megválasztása ellen beszélt. Zsigmondot, a német császárt ijeszt példaként mutatta

föl s

valóban

nem nagy

ékes-

hogy azt szomorúnak bizonyítsa be. Fölliozá, liogy Albert özvegye miatt mily káros ln az idegen befolyás, mi miatt a csak elbb meghalt László király szólás kellett rá,

uralma sem volt kecsegtetbb.

Azonban Szilágyi beszédében mindez inkább Fridrik ellen volt intézve, a

egj szóval sem

minthogy

—

lengyel trónon

nehezebben

Különben

Ulászlót és a lengyeleket

Kázmér

érinti.

találjuk a beszédben:

Kázmér

I.

lengyel

— még

mondja

az

királyról

örökségül

ezt

nyert

Még bii' megállani. meg magát Magyarországon. Magyarországot más jogon nem követeli, is

csak nagy nehezen

tarthatandja

is

mint hogy oly király (V. László) nénjét vette feleségül, kit

egy magyar sem

egy Hunyady

siratott

felett,

Szilágyi beszédében históriai

mint minden nemzeti

annyi lenne,

önérzet megtagadása.

h

Kázmérnak elsséget adni

meg.

okmánynak

— melyet különben meglehets

tarthatunk, s legalább az egyko-

rúak emlékezete utáni kivonatnak, nevezetes az, hogy egyátalában

A

ismeri el a sógorság utáni jogczímet.

mi különben a lengyel

nem a

nem

elégít ki.

Ersebb

kii'ály választó

követe, ki

ennek

—

királyról közöltetik, egyátalában

érveket kellett föllioznia,

gylésen

jelen

volt

midn

Kazimirnak egy

megválasztatása mellett buzgólkodott.

Azonban szabad legyen csak annyit tennünk hozzá, hogy a lengyel szövetség is, L Ulászló alatt, kevésbbé és hogy Lengyelország volt gyümölcsöz, mint vélték ;

—

már természeti fekvésénél fogva meszszebb

is

még ebben

esett a török hódítások vonalától,

épen a fdologban, a török

elleni

idben hogy sem az

védelemben Magyaror-

—

32

nagy érdekét magáévá

szag-

— Alkalmasint

tette volna.

az m-alkodó személye dönté

el

a kérdést Kazimii-

nem

ellen,

hanem a két nemzetnek most már külön vált érdeke, melynélfogva ha Kazimir tán a legitimitás ersbb érveivel tud vala is elállani, valószintíleg nem juthat ti-ónra. Mátyásnak tehát egyfell ugyanazon kedvez helyzete volt, a mi Róbert Károlynak,

hogy

t.

nem

tudtak

is

De másfell még

czélszereu mást választani, mint t.

meglepbb az

i.

analógia Róbert Károly és Corvin Mátyás

megválasztatásának okai közt.

A küls

hatalmak közül

a pápa volt Róbert Károly leghatalmasabb támogatója, és a

külshatalmak

f

közíil

ugyancsak a pápa

—

Mátyás

volt

És valamint az els Anjoui idejében a pápa szövetségét ohajtá mindenek fölött az ország mind a bels rend mind a küls nyugalom szempontjából, úgy

király

pártfogója.

a pápa most a legnélkülözhetleüebb egyedüli szövetséges

volt,

anyagi segítséget lehetett voltak eddig

is

a nagy

úgy szólván az kitl nemcsak szellemi, hanem várni a török ellen. A pápák s

Hunyady János legbuzgóbb

fogói s ezen pártfogásukat rászállíták fiaira

így Mátyás király hozta

azt,

belföldi

nemes

párt-

is.

lettére

magával

a mit N. Lajos óta minden uj királyban szük-

séges kelléknek tártának: a külföldi szövetségek azon

mely a szomszédi smiódások és a

legbiztosabbikát,

összeköttetésekbl kel sem

késbb származható

családi

kellemetlenségek-

járt.

Mátyás nemcsak hogy elbb magyar királyok nemzetségébl nem származott, hanem a valódi koronával sem volt megkoronázható. érvénytelennek

Ebbl

a nemzetnek új alkalma adatott

s üres szertartásnak nyilvánítani

názási tényt, ha a nemzet beleegyezése hozzá

a koro-

nem

járul;

mert Fridrik császár 1459. márczius 4-ikén megkoronáztatá

magát

—

az

igazi

koronával

—

nem

Sz. -Fehér-

— hanem

—

33

sem véve, liogy a pápa egyházi átokkal fenyegette mindazokat, kik Mátyás királyt

váron,

Bécsiíjlielyeu,

háborgatnák a törökök

föl

elleni vállalatában.

Ezután Fridrik magyar királynak

hogy a nemzet elismerte

nélkül,

volna.

írta

A

némely küls

házaknál uralkodott örökösödési elv,

fejedelmi

—a

magát,

melyre

Fridrik támaszkodott, éles ellentétbe jött újból a magyar

nemzet

írott és

De

él

jogaival.

az ellentét magára a választási formára nézve

is

Mátyás megválasztásában a köznemesség vitte a a fnemességnek alig maradt egyéb, mint a beleegyezés. A nemesség ily tömeges befokitnt.

szót és fszerepet:

már kiment volt divatból az azeltti században, midn a furak kezdtek a koronáról intézkedni. Fridrik egy részben az ezen daemocraticus irány elleni visszahatásnak köszöné, hogy a magyar föaristocratia nagy része körébe gylt, s t a rákosi nemzetgylés ellenére magyar királynak kiáltá ki s meg is koronázta. Kiemelend még, hogy a fnemesség az ország abbeli érdekére is hivatkozott, hogy a királyi széket egy külföldi tetemes errl rendelkez fejedelem töltse be, mint emlitém,

lyása a választásokba,

minnek

k a német császárt

álliták.

Tehát Mátyás trónra jutásában az úgynevezett befolyása helyett a köznemességé jutott érvényre. földi összeköttetésekre tetett

legiti-

fnemesség túlnyomó

mitás ellenében a szabad választás, a

való tekintet oly kevéssé

A

kül-

mellz-

Mátyás, mint Fridrik pártjában. Csakliogy Mátyásnál

más alakban

volt

meg

az,

mint Róbert

Károly óta

divatozott.

Néhány évvel

trónralépte

másik, korábban kezdett szokás leges

után is

szerzdés utján leköté a

esetére.

:

egy Mátyás el-

alkalmaztatott

hogy

királyi

t. i.

széket,

halála

1462-ben Gréczben szerzdés kelt Mátyás és

—

34

—

magyar korona visszaszolgáltatása és Magyarország nyugalma díjjában Mátyás beleegyezik, hogy Fridrik használhassa a magyar kii'ályi czímet, és ha Mátyás íiu-maradékok nélkül múlna ki, Fridrik, vagy annak fia, vagy ha több fiai volnának, a Magyarország által kijelölend fiu választassék meg magyar királylyá. Mig régebben az ily szerzdéseket a fjDapok és f-

Fridrik közt, melyben a

urak Írták

most az összes nemzettel fogadtatá

alá,

el

a kiiály.

Mátyás még azon évben nagy országgylést olyat melyben az összes nemesség részt vett

össze,

hitt

—

s

ez helyben hagyta a szerzdést, és az addig pártoskodott

furak kibékültek Mátyás kormányával. hivatkozik jogra, sem az elsszülöttségi állapítja,

st

A

szerzdés nem

rendet

meg

jiiem

a mennyiben az összes ország szentesíté, a

szabad választás érvényére hozható

föl

példaként.

hogy ezután ersebben kitört a háború Fridiik és Mátyás közt, mint valaha. A háború egyik stádiumában 1478-ban kél ugyan egy békeokmány, de ebben csak annyi áll, hogy Mátyás továbbra is atyjának vallja Fridriket: a korábbi szerzdésnek a magyar ti'ón Tudjuk,

betöltésére vonatkozó pontja se megersítve, se eltörülve nincs.

Történeti adataink bizonytalanságban hagynának.

ha nem tudnók, hogy késbb uj háború ütött ki, mhiek Ezután több következtében Mátyás elfoglalta Bécset.

nem történt. okmány békeszerzdés

formaszerinti békekötés

Az gen

fél

egy

uj

1468-iki közt.

A

békeszerzdés minden

háború, s igj Fridriknek

nem

volt

két ide-

pontját fölbontá volt

többé jogos

követelése a trónra.

Mindamellett ama szerzdés fontos momentum, melyet a

királyi

szék

mellzhetünk.

betöltésének

történeti

vázlatában

nem

— Mátyásnak törvényes kellett néznie az

35

—

fia

nem

országnak, kit válaszszon meg.

német császárt vagy

fiát,

ha

bonyodalom

az

különös

a

köri

Ismét

maradt.

Fridrik

Maximiliánt talán megválasztja,

nem

vet

Bécs Mátyás halálakor magyar kézben elfogadása dijában kétségkívül a

liogy

gátot,

A

volt.

korona

magyarok Lajtán

túli

összes birtokait követelte volna vissza az nj király, a mit

pedig a nemzet

nem

Aztán

akart volna kiadni.

lehetett-e

kívánni a nép hangulatának oly gyors fordulatát, hogy

urának válaszsza

ki tegnap

azt,

még

ellensége

volt,

ma

hogy

boszujának önkényt alá vesse magát?

Csak egy jó választás

látszott lehetségesnek, és ez a

cseh Ulászlóé.

Ez Albert

ni

ágon

—

s

unokája

Albert, mint irtam, Kazimir lengyel királyhoz adta

volt.

volt

királytól származott

Erzsébet leányát.

Utóbbi házasságból származott

Ulászló, kit Podiebrád halála után a cseh rendek kirá-

lyuknak választottak

volt

1471-ben.

Ulászló

meg nem

választása esetében kétségkívül visszakövetelendi Morvát, Sleziát és Lausitzot,

koronától elszakított vissza

nem adása

mely tartományokat Mátyás a cseh és a magyarhoz csatolt volt. Ezek

esetében kész a háború.

Ha

pedig kirá-

lyul választják, szintén

visszamennek ugyan Csehországhoz

ama tartományok; de

a kikötött zálog összegért,

Ulászló megválasztatása fejében kétségkívül Ulászlóval a rendek megmentenek

le

fog

melyet fizetni.

magoknak három

st a Podiebrád alatt erre kapott Csehorszámagyar szövetségbe vonják. így Albertnek, Ulászló

tartományt got

is

öcscsének, ki lengyel királylyá volt leend, s ki szintén föllépett jelöltül,

Ulászló

nem

lehetett einiyi érve

megválasztására

ugyan a köznemesek

is

zások hosszúra nyújtása

1490-ben

maga

mellett.

összehivattak

volt

Rákosra; de az urak a tanácskoáltal

kifáraszták ket,

úgy hogy

— kevés

így Ulászló a furak válasz-

eltávoztak.

liíjjáii

—

36

Ulászló ellenében más

tottja volt.

ers

párt

nem

volt az

országban, mint Corvin Jánosé, Mátyás törvénytelen gyer-

De

mekéé.

a furak Mátyásban a régi szabadítékok

fel-

forgatóját és a régi szilaj függetlenség fékezjét ismervén,

ki egyszersmind a kis nemest, a zsoldos

katonaságot a

fnemesség fölébe emeli, nem szerették, hogy a íiu folyKülönben is ers argutassa majd apja politikáját. mentum volt János ellen, hogy Mátyásnak nem törvényes gyermeke. Hozzájárult mindezekhez az is, hogy a török

—

már korántsem

Mátyás megválasztatása év óta

nem

jött

ha Jánosban

nem

idején.

oly

mint

Legalább csaknem ötven

egész seregével Magyarország

atj'ját

ez

volt

oly félelmes ellenségnek,

látszott

ellen.

így

megközelít hadvezért remélnek

mindenek

fölött

uralkodó

tekintet

is,

a

királyválasztásban.

Azonban Ulászló foglalt s

illetleg

is

kénytelen volt a Bécset vissza-

országba messze elnyomult német császárral, annak római királylyá lett fiával, Maximiliáunal

íiz

szerzdésre lépni a királyi szék eventualis betöltésére.

A Pozsonyban, lót

elismeri

1491-ben kelt szerzdés értelmében Ulász-

a császár

magyar királynak; st

elismeri

leend fiumaradékát is. De ha Ulászló törvényes fiúgyermekek nélkül múlna ki, vagy pedig ezen fiu gyermekei halnának

meg

fiu

örökösök nélkül, Magyarország rendéi

Maximiliánt, s ha ez

ha ezek

is

nem

ellialnának, a

élne, fiai

közül valamelyiket, és

tlök egyenes vonalban

leszár-

mazandó törvényes örökösök közül valamelyiket tartozzanak királyul választani. Ki van kötve továbbá, hogy Ulászló eme szerzdés megersítésérc hívjon össze országgylést.

Azonban bár a szerzdés 1492-ben februárban az országgylés elé terjesztetett, a rendek nagy méltatlan ko-

—

—

37

sem iktatták. Mindmagyar és horvát fúr. Ismeretes a furaknak eddigi külön szerzdése ily tárgyakban. Láttuk, hogy még az Anjoui ház alatt divatba jött, hogy a furak elleges Ígéretet tnek az utód megés törvénybe

utasították el,

(lássál

amellett aláirta azt számos

választatására.

Az

e részben fennmaradt

csak a frendek

szerzdés.

elleges

ily

okmányok^), kétségkívül ígéretei,

s

nem

országos

Annyi bizonyos, 1505-ben a rendek, kiknek

tanácskozásaiban nagy részt vett a köznemesség, kímondák, hogy Ulászló

esetében csak belföldit fognak

lialála

hogy már Zápolyára a dolog oly színben áll, hogy ha a fnemesek Látni,

ismét királyul választani. gondoltak,

s

Miksának adták szavukat, a

kis nemesség, a rendek több-

sége szintén elígérte szavazatát Zá pólyának. II.

Lajos,

LTlászlónak ki

magyar királylyá I.

gyermeke

két

150 (3-ban

született,

a másik egy

lett,

volt:

Anna nev

Ferdinánd ausztriai fherczeghez ment I.

vagy Nagy Lajos

könnyen nem

— st mióta

volt

I.

óta

átmenend

Károlyról

az egyik

és Il-ik Lajos

név

liu,

alatt

leány, ki

férjliez.

oly kétségtelen joggal és

a korona az

eldrl

utódi'a,

Lajosra ment át az uralkodás,

I.

nem is történt meg, Mindhogy a király életben iiut hagyjon maga után. amellett ezen egyszer következés sem történt meg ugy, hogy egy különös eset ne adja el magát. II. Ulászló a fiát még két éves korában ohajtá megkoronáztatni. De mint most Ulászlóról

II.

hogyan történjék

mikor a választás alkalmával a

ez,

Lajosra,

—

rendek eltt esküt kell letennie a királynak az ország törvényeinek megtartására?

•)

Codex,

Firnhabernél

folio latin.

—

és

a

Ezt a királyi apa tévé

nemzeti

múzeum

kéziratai

közt:

meg

Széchenyi

— fia

nevében

—

38

de föltételül volt szabva, hogy mihelyt teljes

;

maga

kort ér a gyermek,

leteszi

is

az esküt, különben

gyakorolja a királyi hatalmat, elbbi megkoronázta-

nem

Ulászló föllbgadá, hogy a gyermek

tása daczára sem.

sem pedig más külfejedelgyámul, hanem magyar egyházi és

mellé sem Maximilián

met nem nevez ki

császárt,

világi furakat.

Megemlítend még egy II.

nül

Ferdinándhoz, hanem

Ferdinánd testvére, Mária, Lajos nejévé

Ezen házassági szövetség

el

Nemcsak

uj családi kötelék.

Lajos leánytestvére adatott

lett.

fontos különbséget idézett

a Mátyás és Fridrik közti szomszédság és a mostani

Maximilián-Ulászló

Az

Lajos féle közt.

féle

még inkább

s

a

Ferdinánd-

akkori éles ellenszenvek lecsillapultak,

a két udvar közt, kivált Mária Magyarországba jövetele óta, a

legbennsbb bizalmasság támadt.

—A

királyi családok

közt netalán megállapított kölcsönös öröklés vagy kétes

szerzdések, melyeket az országgylés el.

nem tnek

még nem

ismert

annyit a következend trónváltozásra, mint

a magyar-osztrák- cseh nép barátságosabb érintkezése

st

tettleges segítsége.

Midn

1515-ben Bécsben a nevezett eljegyzés

egy ujabb szerzdés volt,

hogy Lajos

kösödési

joggal

kelt,

melynek egyik

titkos

történt,

pontja az

és Ferdinánd családja kök'Sönösön Örö-

egyfell

bírjanak

a

Lajoshoz

tartozó

Magyar- és Csehországban, másfell a Ferdinándhoz

tar-

tozó Ausztriában.

Azonban

nem

érvénynek, szempontjából

zd

ez,

tekintetett se

fél.

s

mint

udvarok közt

eventualis

nem

szerzdés,

kelt

Magyar-, se Csehországban kötelez

ismerte

esetben

volna

tán el

épen az

Ausztria

illet

szer-

— A

—

30

mohácsi vész után a választás széls szabadsága

ismét érvényre jutott Zápolyában,

mint Mátyás

csaknem oly módon,

s

alatt.

Utána megválaszták Ferdinándot is, s az országnak két királya volt, kik apránként az ország azon maradékát, melyet a török ell

A

külön részre szakaszták.

még

kedvezett

;

tudtak menteni, két

keleti részben,

megmaradt a szabad választás rainitás

meg

elve,

Zápolyáéban

minek a török souze- -^

de a választás szabadságát

itt

is

szabályozá a fejedelmi vérre való tekintet.

Az

ország másik részében a választásra ugyanazon

korlátozások álltak be, mint az Árpádház

alatt,

a mennyi-

4-

ben egy ugyanazon nagy család tagjaiból választattak a fejedelmek.

Különben a vegyes házbeli királyok alatt, mint láttuk, egy részben az uralkodók fiu maradék nélküli kihalása más fell a viszonyok kényszersége miatt, a trón betöltésében a választás szabadságának elve mindinkább ,

Csaknem a hány

kifejlik.

trónra

de

;

király, annyiféle

Nagy Lajoson kezdve

módon

jut a

talán csak V. László és i~

IL Lajos trónralépte olyan, melyet születésének köszönhetett az uj

s e kett közül az elbbi eset épen hogy ellenében a nemzet szabad választása

király,

arra szolgált,

hathatósabban

annál

kimondassék.

Ha

fölteszszük

hogy a nemzet örömestebb maradt volna egy ivadékai mellett, ha

t.

i.

fiu

gyermekei vannak,

királyi

—a

is:

s

legiti-

mitásnak ezen fogalma szerinti nemét teljességgel nem gyakorolhatta.

A vonni

kik az örökösödés elvei szerint akarnak szabályt

el

A dönt

a királyi szék betöltésére nézve, tévúton járnak.

szempont a királyok megválasztásában

13')0-tól

L527-ig az ország idszerinti érdeke, és legtöbb esetben külügyi érdeke

volt.

— A

szerzdések

Anjouiak

alatt

e

czélra,

láttuk,

—

40

a

mint már eredetökben az

szabad választás

mellett köttettek, s épen a szülöttségi

fenntartása

vagy vérségi követ-

kezésben való nem bízást foglalták magokban.

A

vegyes házbeli királyok

alatt

sokat kellett szen-

vedni a nemzetnek a választási pártoskodások,

—

s

az

örökösön változtatott dynastiákból elállott praetendensek miatt.

De

tagadhatlan az, liogy mintegy kétszáz év alatt

Olaszországgal különben

is

közlekedésben, kétszer Német-

országgal, kétszer Lengyelországgal personalis unióban

a nemzet látköre szélesedett s politikai és bels mveltsége több oldalúvá lett. Ekkor ismerte Európa legjobban a magyart s ekkor állott a dicsség és becsülés tetpontján. De nagy szerencsétlenség volt, hogy a nemzet bels fejldésében mind untalan föl kellett hagyni a megkezdett úton való haladással, és hogy Lajos után egy Zsigmond, ez után a Hunyadiak más más politikát követtek és különösön, hogy a Mátyás elkezdte nagy mvet egy méltó fia nem folytathatá. Nem átmenet, hanem fölbomlás élvén,

volt.

a trónváltozás Mátyásról Ulászlóra.

y Y.

A

FEJEZET.

Habsburgi ház magyarországi uralkodásának

els korszaka. 1526-ban elször Zápolya koronáztatott meg. t i. november 11-ikén, Székes-Fehérváron, miután 10-ikén

—

Ersekek

az országgylés megválasztotta t.

gyászos esemény zást

után — nem voltak

Podmaniezky

nyiti'ai

Sz. István koronájával s

püspök

— a mohácsi

életben.

hajtotta

A

koroná-

végre;

minden forma megtartásá^'al.

de

—

Csak az hiányzott a választás formai törvényességébl, hogy nem a nádor adta az els szavazatot; mert a nádor, Báthory István, nem volt

jelen.

Megtartá Zápolya azon szokást volt

is,

hogy a pártján

fbbek beleegyezését még azeltt megnyeré egy

Tokajon

tartott

gyülekezet eltt.

Törvényesség szempontjából egy hatalmas argumentum szólott mellette Ferdinánd ellenében. Ez amaz 1505fölfogadta, hogy többé magának idegen fejedelmet. És valóban Zápolya hívei, különösen a nagy szónok, Verbczy erre diki végzés,

nem

melyben az ország

választ

helyezték a

')

f

súlyt

mind Tokajon

Lásd Horváth Mihálynál,

III.

7.

^),

mind Székes-Fehér-

—

—

42

Továbbá mivel a magyar, Mátyás példája daczára is, szerette, hogy fejedelmei szomszédos iiralkodóházakkal legyenek rokonságban, fíüliozták most, hogy a lengyel király, Zsigmond, sógora Zápolyának, mert az a Mátyás váron.

alatt oly hiressé és

hatalmassá

lett

Zápolya István leányát.

Borbálát vette nni.

Ferdinánd rályné,

pártja,

vagyis inkább Mária özvegy ki-

elször Komáromba, de majd Pozsonyba híva össze

hogy királyt válaszszon. A gylés törvényesebbnek látszott, mert nemcsak az özvegy királyné, hanem a nádor, Báthory István hívta össze. A gylés nem volt oly teljes és számos, mint a székes-fehérNemesség azonban megvári az egy hónappal azeltt, lehets számmal volt, mind a f-, mind az alsó rendbl a a magyar országgylést,

—

;

városok közül csak Soprony és Pozsony.

Deczember 16-ikán Ferdinánd Pozsonyban királynak

— csak

választatott.

választatott,

mert

meg nem

koro-

názhatták,

Megelzé ezen országgylést hasonlóképen Ferdinánd

is

Némely

az,

történetírónk

úgy

tünteti föl

a dolgot, mintha

ezen frendieket pénzzel és hivatallal vásárolta volna

Ferdinánd

s

En

azt tartom,

és sehol

meg

mintha a Pozsonyban volt nemesség csak

kíváncsiságból jelent volna

sem

hogy

sok tekintélyes frendi szavazatát nyerte meg.

meg

ott!

az országok nevezetes ügyeit soha

sem dönti

el

csupán egyesek magánérdeke,

kivált alkotmányos nemzeteknél,

és

hogy a magyar nem

lehet kivétel az általános szabály alól.

Nemhogy Ferdinándnak, hanem flottákkal rendelkezett V. Károlynak

és meghiliet ígérete,

hogy

fél

az arany és ezüst

sem

volt annyi kincse

Magyarországot megbírja

vásáiolni ennek nrszdf/os érdekei ellenére. választott királynak érvényre jutása,

min

— Egy csupán

Ferdinánd

volt.

—

—

43

egy meg is koronázott király ellenében, min János vala, hatalmasabb országos érdekeken fordnlt meg. Ha szorosan azon betkhöz ragaszkodunk, melyek az illet országgylési beszédekbl töredékesen fennmaradtak, kevésbbé

jövünk

mintha az akkor

tisztába,

Az

viszonyokat, magát a politikai helyzetet vesszük.

ügyvédkedésekben sok a mesterked Sokszor hozatnak

föl ilyen

létezett

oly

fogás, a rabbulistika.

esetekben oly okok, melyek a

kérdés lényegétl csak félre akarják vezetni a közönséget.

És valóban csaknem

frivolitásoknak látszanak némely ezen

esetben fölhozottak, a helyzet komolyságához képest.

János

szónokai,

mint emiitk,

fkép

az

1505-iki

országgylés végzésére támaszkodtak. Ferdinánd ügyvédei ennek Fridrikkel és Miksával

ban

is

ellenében óvakodtak a

kötött,

s

magok-

valósziniileg

kétesbb jogérvényü egyes szerzdésekre helyezni

a súlyt.

János hivei emliték az

nánd

liivei

hogy ezen kérdést,

királyi sógorságát, Ferdi-

ezen tekintetben érzék felsbbségöket, érzék,

melyre magok a János pártiak vitték a

téren,

k

ersebbek.

Nem

is

mulaszták

kiemelni, hogy Ferdhiánd leány ágon

vérébl származik

még

el

nagyon

az Árpádok

le.

A

mi az ntóbbi pontot illeti, a szabad választás ellenére, mely a vegyes házbeli királyok alatt mind nagyobbá fejlett, és Mátyás megválasztatása ellenére, Magyarországon is, mint mindenütt, tagadhatlan, volt a nép közvéle-

ményében bizonyos varázsa a királyi családból való származásnak s volt bizonyos kegyelet különösön az Árpád és Anjoui dynastia maradékai házbeli királyok

alatt,

iránt.

ámbár

Mint

láttuk,

a vegyes

politikai opportunitás intézé

a választásokat, az usus megersité a népet azon kegyeletében,

kivéve Mátyás

esetét,

hol a kegyeletnek

más

— neme

st

pótolá,

44

tiünyoniá

ezt.

még

versenykirályok esetében

— —

azt

Ferclináiid

és János

kérdheté a nép

is

csakugyan nincs semmi tekintet a

királyi

:

ha

vérségre,

s

különösen a korábbi magyar királyok vérségére, miért

hogy Zápolya még II. Ulászló alatt össze akart házasodni ennek leányával, Annával, ki késbb Ferdinánd nejévé

lett,

—

s miért kérte

mindjárt

Lajos eleste után

II.

az özvegy királynét, Máriát feleségül?

Mindamellett Ferdinánd ügyvédei hatást az ilyes

— nem ugyan, melynél vala hanem mely a nemzet — ugyanezen argumentummal olyat

is fel,

szó,

érzelmeire hat,

szintoly erélyesen fölléphet vala

Zsigmond lengyel király

Egyik mint másik ezen czimmel csak

lehetett; de

A

nagy

;

azok elnyt mutattak

is.

tehettek

argumentumokkal mert ha János ellenében

fogva követelésrl lehet ti'aditionalis

nem

nem

király jelölt

trónkövetel.

hogy az 1505-iki végzés János mellett szólott, s arra oly nngy súlyt helyezett Verbczy, azóta oly fejlemények álltak be, melyek ama végzést helytelennek bizonyíták, s ékesebb szólók \oltak magánál mi pedig azt

illeti,

Verbczy nél, a hatalmas népszónoknál 1505-ben azon gyott nagy

ország

mérv

felé, s

masabb alatt,

és

hódítási terveivel

De

Belgrád

terjeszkedni

elvesztése

vágyóbb,

mint

akar apránés

Mohács

roppant világ hatalommal,

Még más

változás

II.

Mohammed

— Világos,

hogy a mérkzhetik egy maga nem

llunyadyék idejében.

nemzet, ha ellen akat állani,

magát.

által

a fell a nemzetet, hogy most a török hatal-

— azaz

meg a

is.

hogy a török felha]\Iagyar- és Német-

csak kisebb kalandozások

ként terjeszkedni.

meggyzte

álhit uralkodott,

is

minvé

történt.

a török kintte

Hunyady

idejében legtöbbet tehetett az összes keresztyénség

pápa.

és fia feje,

a

Most az összes keresztyénség két nagy táborra

— volt oszolva.

spanyol

Egyiknek

feje

a másiké

király,

—

45

V. Károly német császár és

Ferencz

I.

franczia

király,

kiknek viszályában a pápa hatalma nagyon alárendeltté

Es az egyik hatalom,

vált volt.

részén

I.

Ferencz,

a szultán

volt.

Belgrád s Mohács meggyzvén arról a magyart, hogy egymagára hagyatva nem lehet többé a keresztyénség védpajzsa,

nemzetek

annyival inkább, is

mivel hatalmas keresztyén

közvetve kezére dolgoznak,

két út állott

vagy V. Károly és Ferdinánd mellé, vagy

nyitva:

I.

Fe-

rencz és a szultán mellé csatlakozni. Élethalál kérdése forgott fenn,

ságok kérdése,

a nemzet

s

nem

kusokért nézett körül nnndenek mivel választása teljesen szabad

És nem a lönbség

még

jogi szempont,

szakasztá

életben van,

két

midn

felé

juristákért, fölött,

jogi forma-

hanem

politi-

annyival inkább,

volt.

hanem a

nem a

a politikai nézetkü-

nemzetet.

St

II.

Lajos

az európai helyzetbl folyt

két felé szakadás tettleg megtörtént.

eme

JMohácsnál csak egy

V-ik Károly pártja ütközött meg a törökkel. Állott ez többnyire fpapokból, furakból, s egy német és cseh contingensbl. A köznemességnek és városoknak legfel-

párt,

jebb

Dunán

túli

és Bécshez közelebb lakó része mutatott

készséget a király táborában való megjelenésre.

Ellenben

még azeltt külön Verbczy vezetése

az az egész köznemesség, mely

ország-

alatt, a gyléssé vált volt Zápolya és vesztegelve Báthoryak és a frendek nagy része ellenében, nézte elbb Szeged, majd Fegyvernek alatt Szulejmán gy-

zedelmet és az ellenkez párt vereségét.

Ha nem

korábban

még

titkos szövetségben volt a török szultánnal,

a hallgatag egyetértés

már a

mit

áll is,

sokan mondanak, hogy Zápolya, a kis nemesség vezére,

meg

volt,

—

a mennyiben Zápolya

franczia- török politikához szított.

:

— Ily nevezetes

ok

—

46

mellett,

;

melyet a késbbi következ-

mények csak világosabban illustrálnak, gyengének nevezhet a hivatkozás az 1505-iki végzésre. A be nem vallott Jánost oly embernek ismerték, ki

indok nevezetesebb.

merészen össze nem fog tzni Szulejmán

hanem

transactiókkal,

st

fél

függés

által

megmenthet. Az

fogja menteni, a mi

a

hatalmával, törökt(")l

pártja hangoztatá

legersebben, hogy hasztalan bízik a nemzet ségben,

— az

ségnek

tartja

meg

meg

küls

segít-

hogy vakmera magyar fölkelk gyülevész népét szembe pártja mutatta

azt

is,

vezetni a gyakorlott török hadsereggel.

János pártja a

békepárt volt a török ellenében.

Még

felületesbb és mondhatni frivol

argumentum

volt,

mintha János pártja lengyel szövetséggel kecsegtette volna magát.

Ez nagyon

csekély lehetett legjobb esetben

is:

de épen semmivé ln, midn még 1526 folytán kitnt, hogy a lengyel király Ferdinánd pártján van.

Ellenben Ferdinánd pártja a török ellenében a czias párt volt,

— azon

párt,

mely nem

hitte,

híir-

hogy a

törökkel keresztyén nép másként szövetségben lehessen,

mint szabadsága és egész existentiája árán. után

még jobban

De Mohács

belátván, mint a Zápolya párt,

Szulejmán erejével

hogy egy

meg nem mérkzhetik, küls országok

segítségét múlhatatlannak tartá.

Ezért a pozsonyi gylésen a fölhozott argumentumok között ezek valának legdöntbbek

Elször, hogy Ferdinánd már Csehország választott

Ezen argumentum fontosságát érezte Ferdinánd jött a magyar határra, habár Zápolya itt már teljes tevékenységben volt, mig october 23-ikáii a cseh rendek meg nem választák. Es most épen ugy, mint Ulászló megválasztatásakor, valószim'i volt, hogy ha Cseiiországban más a király, mint Magyarországon, az ki királya.

mert addig nem

—

— nem

47

—

adja Morvát, Sléziát és Laiisitzot, mely az 1478-iki

szerzdés értelmében

]\Iaoyarorszáo-lioz tartozott.

Ezenkivül Ferdinánd föherczeg Ausztria és a tle

es

félre

német tartományoknak, melyek Magyarországot

félkör módjára veszik körül nyugaton, szintén ura volt.

Ezek ugyanazon veszélyben forognak, melyben ország

a

török

miatt,

—

tehát

]\Iagyar-

legtermészetesbb

szö-

vetségesek.

Végre eme tartományok a német bii'odalom részeinek is tekintetnek, és I. Ferdinánd nemcsakhogy testvéröcscse a hatalmas V. Károly császárnak, hanem egyszersmind Németország helytartójának volt kinevezve. Mindezen igen természetes okoknál fogva hinnünk kell, hogy V. Károlynak azon saját levele, melyet a Pozsonyba gylt rendek eltt fölolvastak, s melyben ez

hogy hadat küldend a töröknek Magyarországból való kiszorítására, nagyobb, legalább maradandóbb hatást Es e mellett tett, mint Verbczy sz. -fehérvári beszéde. Ferdinánd fölfogadta az ország minden törvényeinek és

Ígéri,

szabadságainak megtartását, valamint területének védelmét

Melyik történet

—-szokás szerhit —

is.

volt a jogszerinti király,

midn

eldöntötte,

melyik nem?

mindkettt királynak

—a

ismeri.

A

késbbi események megtevék a bölcs-salamoni területis. melyet czélszer lesz vala, hogy a két király azonnal megtegyen egyik érte volna be az ország keleti,

osztályt

:

a másik nyugati felével.

így

lett

az a Zápolyák kihaltá-

nagy különbséghez képest csak egyik félnek ura nevezte magát magyar királynak, a másik pedig török fclsség alatt s az

val,

csakhogy a területhez és

politikai

—

uralkodó választás korlátlanabb szabadságával az erdélyi fejedelem czimével érte be.

— Annyi bizonyos,

liogy

föl azt

1526-ban ersbb

meg

politikai

magyar kimint vérrokonsága elbbi királyainkkal. Tegyük

szükségesség választatá rálylyá,

—

48

az esetet

is,

Ferdinándot

liogy Ulászló

Anna nev leánya nem

Ferdinánd, hanem Zápolya nejévé

lesz,

alig hihet,

hogy

mind a csehek, mind a magyarok meg ne válaszszák Ferdinándot, s a magyar birodalom nyngati fele azzal ne tartson, ki a szomszéd népek ura s Németország segítsé-

gérl

biztosítja.

Ferdinánd IMagyarország királyává

lett,

—

s

ha a

nem mondja is ki, magától értetett volna, az si magyar jogi fogalmak szerint, hogy fiörökösei és maradékai

törvény

közül választja azután a nemzet a törvényben

is

maga

uralkodóit.

De

ki van ez fejezve.

1547-ben a nagy-szombati országgylésen kérik a rendek Ferdinánd királyt, lakjék az országban, legalább tartózkodjék

itt

huzamosabban.

Vagy ha

ez,

a német

birodalomban való elfoglaltatásai miatt lehetetlen, legalább

nagyobbik

fiát,

lakni; mert, ,,

midn

Maximiliánt engedje Magyarorországon

ugy mondanak: az ország karai és rendéi

nem csupán

fel-

hanem örökösei uralmának és hatalmának is örök idkre alá vetek magokat," nem kevesebb engedelmessége,

—

séggel lesznek Maximilián, mint lennének a király iránt.

^)

így a Habsburgi házat ép ugy uralkodó dynastiának ismeré

el

a nemzet, mint az Árpádliázat, s mint ismerte

volna tán akármelyik vegyes házbeli királyét, ha nemze-

dékrl nemzedékre fiu maradékai vannak. Csakhogy oda kell érteni, hogy a választás szabadsága ezen fiu maradékok közt fenntartatott, — a mint érvényben volt az Arpádliáz

A

alatt.

')

Fridrikkel és Miksával kötött szerzdések alkal-

Corpus Juris

II.

1547. 5.

t.

csi.

5.

§.

— mával

—

49

ezen szabadság ki vala kötve, ugy hogy a követ-

is

kezés rendje

meg nem

— épen

határoz tátott,

a szabad

választás érdekében.

Mik ismét

I.

voltak a választást szabályozó tekintetek, kitnt

Ferdinánd uralkodása végén.

Ferdinánd 1563-ban, miután a frendekkel tanács-

I.

gylést

koronázó

kozott, czélból,

leend

hogy

legidsbik

ott

kii'álynak a

Maximiliánt ismerjék

—A

el

koronázásnak nem

mint egykor Sz. -Fehérváron, mely már

lehetett oly fénye,

lett volt. Mindamellett a frendek gazdagabb nemesek iparkodtak külsségekben is utá-

a törökök és

fiát,

magyarok.

azon

Pozsonyba,

össze

hitt

tanyája

nozni az egykori király-választó gyléseket.

Nem

oly

tömegesen, mint egykor, de az ország akkori csekély terü-

nagy számmal jelentek

letéhez és zilált viszonyaihoz képest

meg

s

igen díszes bandériumok kisérték a furakat.

Ferdinánd magát a díszelgést szereti üres ünnepélyesség

benne.

A

lett

volna;

Volt ezen

is

látott

a régi jog

lenni.

tüntetésnél kellemetlenebb

rendek nagy része meg akará

királyt,

ha csupán

demonsti'atiót

régi szokás utánzása valóban

symboluma akart

zatát.

de

vala,

fordítni a

dolog

is.

Ferdinánd mindenekeltt ki akará kiáltatni az

hogy meg

is

A

talan idkre.

uj

koronáztassék, s csak azután követ-

kezett volna a sérelmek tárgyalása

pedig ezen egész

A

napirend soro-

gylésrl

el

— a nádor-választást

akará lialasztatni bizony-

rendek egy nagy része pedig azt kivánta,

mindenek eltt választassék nádor, azután orvosoltassanak a sérelmek s csak azután legyen

meg

a kii'ály- választás

és koronázás.

De legnagyobb abban, hogy választott,

és leglényegesebb volt a

meghasonlás

Ferdinánd azt kivánta, Maximilián ne legyen

hanem az örökösödés jogánál fogva

elismert

—

—

50

Ezen túlzott követelés ellenében a rendek egy része komolyan azt javaslá, liogy ne is Maximiliánt az els szülöttet, hanem ennek egyik öcscsét, Ferdinánd herczeget kiáltsák ki és koronázzák meg magyar királynak, mindamellett, hogy 1547-ben épen Maximilián szekii'ály.

mélyére vonatkoznak a csak imént emiitett törvény szavai, s mindamellett, hogy régi bevett szokás szerint is a magyarok az els szülöttnek adák az elsséget. Természetes, hogy az ids király I. Ferdinánd azon vágyáról lemondott, hogy a nemzet egyszeren csak fölhagyjon si jogával, a király választással. Könnyen

érthet

mert különben a koronázás elmaradt volna.

;

De

a rendek

is

fölhagytak azon szándékkal, hogy ne

az els szülöttet válaszszák királynak, világosan érthet; mert habár az

ifjú

— a mi

szintoly

Ferdinánd berezeg

magyarok s erélyes hadvezért jósoltak 1556-iki hadjáratából; de megválasztatásával a német császári és magyar királyi korona két különböz fre kerül, st a Lajthán túli örökös tartományokon is más uralkodik, mint Magyarországon. Maximiliánt atyja elbb megkoronáztatta volt német császárnak, aztán cseh királynak s csak azután ki^'ánta a magyaroktól, hogy ismerjék el is királyuknak. A magyarok csak választottnak ismerték el; de azért választották meg, mivel legidsbbik íia, hanem nem több személyes vonzalmat éreztek a

iránt

k

fkép

azért,

Csehország,

mivel

Ausztria

ura

s

ezen

kivül német császár volt már. Így a régi szokáson kivül, melynél fogva az elsszülöttet választák királylyá, dönt volt az

ország érdeke, vagy inkább a kénytelenség

is.

Ferdinándnak Annától, Lajos király nénjétl tizenöt

gyermeke három hu

született

volt,

és nyolcz

Ferdinánd és Károly.

s

leány.

tizenegy v

A

három

tiu:

u.

m.

Maximilián,

—

—

51

A

magyarok mintegy háromszáz év óta nem az nralkodó ház ily virágzását magzatok dolgában. I.

látták

Midn

Ferdinándot 1526-ban megválasztották, ezen választás-

ban

is

egy

esetét látták.

fin

csak a „vegyes házbeli királyok" megválasztásának

Ha Nagy

Lajosnak, ntána Zsigmondnak

maradékai vannak, szintúgy megmaradnak az egyszer emelt dynastia

trónra

mellett;

de nemcsak

ezek

nem

hagyának íiutódokat, hanem Albert is csak egyet, ki ha nem csecsem még s nem oly úton koronáztatik meg, szó sem lett volna másról. Különben László is trónra jutott.

A dolog csak akkor válik valóban lónak fia

fia született

nem

volt.

bonyolulttá,

De sem ennek sem

volna.

Mátyás sem hagyott törvényes

nemzetségben dynastia

is

kihalt

ha

Ulász-

I.

V. Lászlónak

fiút.

A Jagelló

második ízében Mohácsnál,

így a fatalitas hozta magával hogy vegyes házbeli uralkodóink egyike sem alapithata dynastiát Magyarországon.

A

választás mellett Lengyelországon

meg

is

nagy mértékben

Nagy

volt a dynastiákhoz való ragaszkodás.

Hedvig

leánya,

által

Lajos

1385 körül megalapittatváu a Jagelló csaknem kétszáz évig ver-

dynastia, kihaltáig, 1573-ig,

senytárs nélkül ült a lengyel trónon.

Ferdinánd három

közt megosztá monarchiáját.

fia

Azt határozta, hogy Maximilián, mint els

magyar

való

utján

választás

és

Ausztriát.

koronákat:

cseh

királyit

Tirolt

középs

—

a

szülött kapja a

német

ezenkívül

császárit,

a

az örökösödési

fiának, Ferdinándnak, Stiriát a

így néhány generatión a családnak három különböz ága volt: az ausztriai,

legkisebbiknek. Károlynak adá. át

A

tiroli

és

alatt

olvadt ismét a

kaik. trónra, I.

stiriai.

stiriai II.

fágba

Ferdinánd, a

tiroli I.

s egyesíttetének

Mind három ág azonban választható

Leopold

ismét birto-

volt a

magyar

mint a mely Magyarország választott királyától,

Ferdinándtól

származott.

Ellenben ki volt zárva a 4*

—

—

52

melynek

trónról a Habsbiirgi ház spanyol ága,

magyar

ala-

—

valaKároly császár, a Ferdinánd bátyja volt mint liogy ki volt zárva hajdan az Anjouiak nápolyi ága is. pitója V.

Maximilián magyar királynak tizenhat, a stiiai

I.

Károly föherczegnek tizenöt gyermeke született. így I. Ferdinándnak két fiától harmincz egy unokája származott. Maximiliánnak nyolcz gyermeke maradt életben, köztök öt

fin

A

:

Rudolt^ Emészt, Mátyás, Maximilián és Albert.

Károlynak négy

stiriai

fia

maradt életben.

uralkodó ház annyira bizhatott már

hogy

abban,

Az férfi

utódokban szkölködni nem fog, hogy Károly herczeg egyik fia papnak szenteltetett föl. Maximilián uralkodása végén maga a magyar nemzet is

végkép

le vehette

választást gyakorolnia kelljen. stiáról,

hogy a korlátlanabb Szó sem lehetett uj dynakörülmények változnak is,

gondját arról,

ha különben a

politikai

melyek pedig nem változtak. Rudolf, Maximilián idsbbik

fia

még

utóbbi életében,

1572-ben, a tavaszi országgylésen kii'álynak ny'dvánittatík és

az ugyanazon évben öszszel tartott gylésen meg-

koronáztatik.

— Ezen

hogy a magyar ,,

alkalommal

alkotmányos

is

történtek kísérletek, a

szótárból

választás-' szó kitörültessék s helyébe az

iktattassék.

A

rendek az utóbbit nem

választás formáját megadván,

magát a

Rudolf nem választott hanem a rendek tatott király volt.

,,

örökösödés"

teljesítek;

de a

szót enyhiték s által kinyilatkoz-

Rudolf megkoronázásával

látták a rendek; mert egyfell liogy

kellemetlen

késbb

sietni is

t

jónak

válasz-

leend német tandják, nem volt benne kétség. császár és cseh király. Másfell Maximiliánt már csak betegsége sem engedé, hogy Magyarországon gyakran tartózkodjék, legalább a leend királyt ohajták az ügyek volt a

vezetésében részt venni

látni.

— Rudolfnak nem volt

—

53

Utána következett öcscse

fia.

1595-ben meghalván, születési sorban Mátyás

Erneszt,

fherczeg következett utána, ki nagy részt

ügyekben

s

életében

ugy

kényszerité.

mint tudva van,

még

a koronához,

hogy

jutott 1,1.

bátj^a, ezt

Rudolf

lemondásra

Mát}^ás 1619-ben múlik ki fiumaradékok

Annyival

nélkiil.

magyar

megnyeré a nemzet rokonszenvét.

Mátyás,

II.

vett a

inkább

még

életében

gondoskodnia

161G-ban és 17-ben két öcscse volt még

kellett utódáról.

életben: Maximilián és Albert.

Mindkett, mint maga a

A

király éltes és gyermektelen volt.

stiriai

ágból szár-

mazott Ferdinánd foherczeget szemelte ki utódul a család. Maximilián, kinek elsbbsége pártolója

volt

még

a

fiatal

maga is buzgó Ferdinándnak, st rávette lett

volna,

öcscsét Albertet, Németalföld kormányzóját is a lemon-

hogy a Habsburgi ház spanyol ágából III. Fülöp is föllépett követelként a magyar és nem más jogon, mint hogy anyja, cseh koronára! Anna, ntestvére volt Mátyásnak, s midn ez II. Fülöp Legkülönösebb

dásra.

volt,

—

spanyol királyhoz

nül ment,

csak a Maximilián

utódai részére mondott le a nevezett jogáról.

III.

tel alatt,

álljon

fiu

fölté-

örököseire nézve

ezen lemondás.

II.

el

Fülöp azonban lemondott igényérl oly

hogy csak Ferdinándra és

férfi

koronákhoz való

Ferdinándot elször a cseh rendekkel fogadtaták

1617-ben.

1618-ban tavaszszal az

választásáról és

megkoronázásáról tanácskozott a magyar országgylés.

A

rendek hathatósan éreztették, hogy a választás joga, a királyi család tagjai közt,

kezökben van.

Ers

óvással

ln

kiemelve a választási jog, hangosan követelték a nádor választást és a sérelmek orvoslását.

is

Megjegyzend, hogy még folyvást s ezen alkalommal a frendek tették a javaslatot. Sok vita után Ferdinánd

:

—

—

54

.

addig meg" nem választatott, mig a rendek által készített azon föltételeket alá nem irta, melyek az ország szabadságát biztositák.

rendek

II.

Két körülmény magyarázza, hogy a

Ferdinándnak ennyire nehezítek a

egyik hogy

nem

szabadságra egyátalában

politikai és lelkíísmerétbeli

adott biztosítékot,

ti'ónra jutást

ismerték jellemét, mely a

stíriai eljárásaiból

— a másik, hogy a kikötött alkupontok

megtartását a rendek egy része biztosítva látta Bethlen erdélyi fejedelemnek

alkalomszerínt remélt interventíója

által.

II.

Ferdinánd idejében már komoly aggodalom támadt

aziránt,

hogy a szülöttekben az eltt oly gazdag uralkodó ivadékának magva szakad.

család

férfi

jónak

látta testvérével,

és

t

így

Ferdinánd

11.

Leopolddal elhagyatni a kolostort

megházasitani.

n. Ferdinándnak hét maradt

fiai

Ferdinánd-Ern

Ernt még

fia született,

kik közül életben

és Leopold Vilmos. Ferdinánd-

Ma-

atyja életében 1625-ben megválasztják

gyarország rendjei Sopronyban, III. Ferdinánd név alatt. III.

Ferdinándnak három nejétl tizenegy gyermeke

kik közül az els

volt,

IV- ik

lett.

koronáztatott

Ez még

fiu

1647-ben.

Ferdinánd,

ki

ezen néven

meg választatott és Csak késbb lehetett kivinni

atyja

életében

nagy nehezen, hogy római királylyá elfogadtassék. Azonban IV. Ferdinánd,

mieltt

tettleg

trónra

ülhet

vala,

meghalt még atyja életében, 1654-ben, huszonegy éves korában. III. fija

Ferdinánd addig bizhatott abban, hogy emiitett

hagyni fog maga után fiörökösöket, ha tovább

Ezenkívül a császár öcscse, Leoi)old Vilmos berezeg életben volt s végre legroszabb esetben

múlt században,

I.

Ferdinánd

alatt

még meg

elszakadt

él.

is

volt a

tiroli

ág.

Ezen megnyugvás nélkül bajosan érthet, miért adá egy

— másik

fin

55

—

gyermekét, ki a király tizenegy szülöttje közt

az ötödik volt, papi növeldébe, hol a szerzetes élet örök ntlenségre kárhoztatta. Ezen papnak adott ötödik szülött

késbb

oly hosszasan nralkodott I. Leopold. Ezt még Ferdinánd életében, 1655-ben a magyar országgylés megválasztja és a szokott koronázási diploma és volt a

ÜL

atyja

eskü letételével megkoronázza, mint választott

Azntán való évben cseh

kii'álylyá koronáztatik

római királylyá választatása eznttal

nem

sikerült.

királyt.

meg.

De

A német

fejedelmek közti egyenetlenség és Francziaországnak a

német

ügyekbe

szerzett

nagy

meg akará

befolyása

hogy a császári korona a Habsbm-gi háznál Németországon interregnnmot állított el, mert az elbbi császár meghalt volt s néhány évig hinsitni,

maradjon.

nem

—

választhattak njat.

hogy czélt nem Habsbnrgi háztól kísérletet tön

A

fi'anczia diplomatia belátván,

hogy a császári koronát a elidegenítse s magának szerezze meg,

ér

azzal,

Leopold Vilmos fherczeggel

nándnak még életben

volt testvérével;

,

de ez

III.

nem

Ferdi-

akart

a családjában megállapított örökösödési rend ellen csele-

kedni

s elutasitá az ajánlatot.

hogy mintegy száz évvel azeltt I. Ferdinánd fiját német császárrá és cseh királylyá, s ez által akart a magyarok eltt egy dönt argumentumot szerezni els szülöttének megválasztására. Most megfordítva: a magyar és cseh koronázás megelzi a német császárságit; mert Magyarországon nem volt semmi ok Láttnk,

elbb

választatá

hogy ne válaszszák meg a dynastia tagjai közül akár mig Németországon dynastia változás forgott fenn. Magyarország rendéi, mint egykorú iratok bizonyítják, egyik f argumentumnak tekintek most is azt, hogy a német császári és magyar királyi koronát egy személy viselje. St volt már oly magyar, ki a német császár rá,

melyiket,

— segedelmét arra hozta el

56

—

föl okul. liogy a

magyarok fogadják

a választásé helyett az örökösödés

vagy nem

A

elvét.

rendek

elre a nehézségeket, melyek Németországon támadtak az iij választásokra nézve, vagy nem hitték légy (jzhetleneknek, a mmthogy le is gyzettek. Mindamellett nem akadt pártja annak lG55-ben sem a magyar látták

rendek közt, hogy a szabad választásról a nemzet lemond-

hogy több mint száz év óta a küls segítség érdekében a nemzet azt választá királylyá, ki Ausztria herczege, Csehország királya és Németország császára volt, vagy nagy valószinüséggel azokká volt leend. Ezenkívül az uralkodó házban megállapított öröködési elvek, mig hu utódokról volt szó, nem valának ellentétben a magyar választási ususokkal.

jon,

habár

Ha

állott is az,

tekintetbe veszszük az ország és az uralkodó ház

\iszonyait

I.

Ferdinándtól

I.

Leopoldig, látjuk,

viszonyok nagyon keveset változtak. ép ugy megvoltak,

st meglátszanak

csak egy orvosság lehetett

:

A török

hogy a

miatti bajok

öröködve. Ellenökben

a szomszéd német tartományok-

kal és Németországgal való szövetkezés, melyek legin-

kább tekintek magokénak ezt az ügyet. Ezen viszony tette kényszerít szükséggé nemcsak azt, liogy a magyar a Habsburgi házhoz ragaszkodjék, mit különben jogilag is kötelességének ismert, hanem hogy a gyakorlatban

mondjon a család badságáról

is.

tagjai közti válogatás kisebb

kör

le-

sza-

Föl volt mindannyiszor szabaditTa, hogy a

családnak oly tagját válaszsza meg, ki csak magyar király

legyen s ezenkívül más koronát ne viseljen. annyiszor azt választá, ki legtöbb

De mind-

küls hatalmat

egyesit

így Magyarország szabad választásában lett volna némi illusió; mert az ország királyválasztó rendel kezében.

mindig, a családban tott,

még

I.

Ferdinánd idejében megállapí-

trónöröködés szerint voltak kénytelenek határozni.

— De

ez iránt

nem

is

57

—

voltak illusióban.

Csak két ok

mi miatt a szabad választás jogát fenntartsák

:

lehetett,

egyik

az,

hogy a sok viszontagságon és változáson keresztül ment nemzet nem akará jövendbeli eshetöségeki'e mindennem trónkövetelk háborgatásainak kitenni magát.

A

másik: a

nagy kezességet hogy a király megtartandja az ország alkot-

választásban, mint törvényhozási tényben, láttak arra,

mányát és

törvényeit.

A

tartásainak mellztével,

választás elvének és

ugy

vélték,

elavult,

küls

szer-

fölösleges

szokássá válik majd az iuangurale diploma és a koronázási

eskü

is.

És

valóban, mint

I.

Ulászló példájában láttuk, a

választás és azzal kapcsolatban a király azon fogadása,

hogy a nemzet szabadságait megtartja, lényegesebbnek tnt föl magánál a koronázásnál is.

YL FEJEEZT, I.

Leopold

és

József országlása.

I.

Alig volt uralkodó, ki annyi féle sziubeu mutatkozott volna,

országon ségének, uralomra,

mint

I.

Leopold

még nem késbb minnek

—

Magyarország.

oly

dozá a tatár

az

alkotmányosság

hajlamot

példáját

még

mutat az soha

Uralkodása kezdetén nem

gondoskodni a török elvesztésére.

uralkodása kezdetén Magyar-

látszik

maiért elégedetlenek vele,

vádolták, hogy

:

hanem

azért,

elleni oltalomról.

sem

ellen-

önkényes látta

volt

zsarnoki hajla-

mivel

nem

látszik

Egyenesen azzal magyar nemzet

a törökkel fogott kezet a

így magyarázták azt, hogy Erdélyt föláldul ásóknak és megköté a vasvári békét

Magyarország kárával és megkérdezése nélkül. Es ime késbb ugyan, kit török szövetkezéssel vádoltak, megteszi azt, a mirl sei másfél száz év alatt alig mertek álmodni: kitisztítja a törököt Magyarországból!

Ö

az, ki

szersmind

Magyarország fölszabaditójának, de egykit a magyar alkotmány legnagyobb

az,

elnyomójának nevezhetünk.

Ha

Pedig a kett elválhatlan ezen uralkodó jellemében. nem reméli vala, hogy Magyarországot hódított tarto-

mányként nevezheti magáénak, hogy

ott

kénye

szerinti

— szabad

tér nyilik

kitartás

vallásos térítési buzgalmának,

erély alig lesz

^ oly

vala várható tle a törökök

harezokban, melyeket többnyire üres fináucziával

elleni s

s

—

59

számos más baj között oly dicsségesen végezett be. Uralkodásában nevezetes év az 1687-iki, melyben a

nemzet oly nagy lealkuvást tesz szabad választási jogából, mint még egy uralkodójának sem tn.

Ezen év elzményeirl néhány

A rok

szót.

nemzet, mint érintem, neheztelt Erdélynek a tatá-

általi

kirablásáért,

Várad

melyet a

elvesztéséért,

akkori tábornokai meggátolliattak volna.

császár

Még

jobban emelkedett ezen elégületlenség Újvár elvesztése és a vasvári béke miatt. Innen a Nádasdy-Zrinyi-Frangepán féle összeesküvés.

az országot

A

császár,

— igy gondolkodtak k —

nem védi többé a török ellen. Magunknak magunkon jövre. A császárnak különben

kell segitnünk

sincsenek

fiu

gyermekei.

Mint tudva van, a Zrínyi- Frangepán 1666-tól 1670-ig folyt

elhaltak.

els nejétl

így az 1668-ban született

három hónapos korában. nélkül múlik

Az

ki,

mozgalom

is; de hamar gyermek elhalt És ha Leopold fiu gyermekek

Születtek ugyan

elször.

féle

Leopold az elbbi évben nsült

le.

íijai

fiu

a szabad választás visszaszáll a nemzetre.

összeesküdtek terve ezen

eseti*e

az

volt,

hogy Magyar-

ország maradék részét oly forma függéssel, mint Erdély,

a török oltalma alá adják, tett,

— a mi máskép

mint ha több részre osztatik.

nem

történhe-

^)

Tudjuk, hogy Zrínyiek lefejeztetésével együtt Magyarországon addig hallatlan absolutismus hozatott be. Következett rá Tököli fölkelése,

1)

munka:

Legalább

ily

indokot

is

mely az ország elégületlensé-

felhoz

az

„Histoire des Révolutions de Hongiie"

összeesküvésre I.

k.

273.

I.

az

ismeretes

— De

g-ébl táplálkozott.

—

60

szintén bátoritá a király gyermek-

telensége; mert Leopold 1678-ig egyedtüi és utolsó volt

Habsburg!

a

háznak

I.

Ferdinándtól

Tököli politikája ugyanaz

ágából.

csakhogy tovább

vitte:

volt,

féi-fi

származott

a mi Zrínyieké,

a török tettleges

segitségét

is

használta.

1780 után kedvez fordulat állott be. A király országgylést hirdetett, melyen nádort választanak: gr. Eszterházy Pált. Az országgylés és az ott hozott törvények biztositni látszanak az alkotmányosságot, kivált

miután a

többség katholikus levén, elnyomá a protestánsok panaszait.

A

rendek a vallása mellett buzgó fejedelemnek

concessiókat tettek a vallás szabadságából, hogy a politikai

szabadság biztosabban megállhasson. Bekövetkezett Bécs

más váraink visszafoglalása Az eredmény váratlan és nagyszer volt.

fölmentése 1683-ban,

1686-ban.

Buda

és

Sokan élhettek még a rendek

közt, kik

vagy húsz

é^^'cl

nem

tárták

az eltt a miatt békétlenkedtek, mivel Leopoldot

Most ezek annál jobban

a török erélyes ellenségének.

meggyzdésben. Hozzáuralkodó utódára nézve is megsznt a

lelkesedtek az ellenkezrl való járult

hogy az

bizonytalanság.

nev

1678-ban

született

Leopoldnak József

1687 köri nyolcz-kilencz éves volt; 1685-ben született a második íiu. Károly. Bajosabb leirni azt a hangulatot, mely az alkotmányosság tárgyában 1687 köri uralkodott. Az 1681-iki jobb jövt Ígér országgylés végzéseinek megtartására fija,

ki e szerint

nagy meghazudtolás volt Caraffa eperjesi vértörvényszéke, mely nem is ,, törvényszéki gyilkolás" hanem törvényszék nélküli vérengezés volt.

— hogy

De

egyet

nem

kell felednünk,

az 1687-iki országgylés roszalását monda ki

ugyan Carafta eljárására, és bár mindenkiben az emberi érzés

is föllázadt;

de sokan inkább az eljárás formája, mint a

—

—

61

A

dolog lényege miatt fejezték ki roszalásukat.

nagy része Caraífa eljárásában

azt látta,

két tábla

a mi valóban

leginkább volt: a spanyol inquisitió utánzását, a prote-

Nem

stánsok üldözését.

kimondák-e hangosan, hogy a

protestánsok a Tököli mellett való föllázadás által

szák 1681-ben nyert csekély szabadságukat is?

mi amaz

iuquisitióbau politikai volt

távol voltak attól,

ugy tnt

az 1687-iki rendek

hogy oly nagyon borzadjanak tle, mint

a szenvedélyek által ki

is,

elját-

— És a

el

nem

vakított utókor.

Tökölit,

a

mintha ellensége volna annak, hogy az

föl,

ország fölszabadittassék a török pasák nyomasztó és végpusztuláshoz közel juttatott zsarnoksága alól, korántsem

hsének; st a mennyiben

tekinté mindenki a szabadság

a más oldalról behozott önkény ellen küzdött

megveszte a harczot

s

is,

miután

miután tehetlennek bizonyult be

ellenállása, még Caraífa kegyetlenségeiért is egy részben ugyan csak ráháriták a felelsséget. Illusió volt ugyan, mintha I. Leopoldnak, a 11. Fülöpök nevendékéuek egy Tökölire lett volna szüksége, hogy hajlama legyen az önkényes uralomra; de a mennyiben igaz volt, hogy az eperjesi és debreczeni végletekig való menetel csakugyan ellenhatás volt, magát az egész politikai irányt a

—

Tököli-féle fölkelésnek tulajdonították.

— Ha Caratfának

magának nem, de az országgylésen nagy kivált a

vallásos

lésen még az alsó für képviselje ült:

mal; mert átalán

A

ország.

kevés.

A

Az

üldözésnek. táblán

is

pártja

országgy-

1687-iki

sok fpap,

volt

káptalan

és

megyék képviseli kevés számkevés megyébl állott akkor Magyara

negyedik rend, a városok képviselete, szintén városok nagy része

még mindig nem

—

szabadult,

vagy csak imént szabadult föl a török alól s különben is legkevesebb nyomatéka volt akkor ezen negyedik rendnek.

— Az

—

62

ország'g-yülés tái'gyalásai a terrorizálásiiak kétségviselik

telen jeleit

De

magokon.

ez

nem

a kormány,

hanem inkább az országgylési többség terrorizmusa

Midn

liogy véleményéért föl fogja jelenteni,

tére,

erre

volt.

egy itélmester rá mer kiáltani egy megye köve-

nem

áll föl

—

midn

s

egy emberként az egész ház óvást

tenni,

hogy az itélmester nemcsak a hatalmat, hanem az országgylés többségét érzé háta mögött. Vagy azt hiszszük, hogy tán az összes országgylés is küls erszak által volt kényszerítve bizonyos magahogy tartásra és némely határozatok kimondására? világos,

—

talán ezredek állottak készen a rendek kényszerítésére és

ágyú

volt szegezve az ország

Ily

kényszerítés

viszonyok

háza ellen ?

kényszerítése,

s

—

meg volt a épen semmi szkség sem

fölösleges;

mert

vala ágyút szegezni az ország házára, hogy az határoztassék, a

mi

határoztatott.

Két nagy concessiót tettek a rendek, mint tudva van, ezen országgylésen; de egyik sem volt olyan, bármi nagynak látszott, hogy az ország alkotmányosságát és törvényes önállását legkevésbbé koczkáztatta volna. Mind-

kett

elavult

s

az

ujabb

korba be nem

ill

törvény

volt már. I.

Leopold király azt kivánta,

törvény, melynél fogva a

veres ellenállásra,

nemes

föl

midn a kormány

sznjék meg azon

van jogosítva a fegyáltal

a törvényt sértve

látja.

Ez már

régóta olyan törvény vala, melynek legkisebb

gyakorlati fontossága

is

megsznt. Az Árpádház

és vegyes

alatt, a banderialis oligarchiák idejében egy embernek ily ellenállása még daczolhatott tán a magános nagyon csekély királyi haddal. De ha akkor képzelhet Annyit tett, mint is ily ellenállás, nagyon veszélyes volt.

királyok

— minden egyes nemesre rázza a törvényt

hogy kénye szerint magyahatározza meg, mi a törvény-

bízni,

s

Azonkivül már akkor sem volt gyakorlati jelent-

sértés.

Róbert Károly a legels

ség benne. is

—

63

rend

hogy az ország

elfogatta és börtönbe tétette, a nélkül,

ezen zavargók ártalmatlanná

tételét

oligarchákat

csak sajnálta volna

is.

És vájjon nem magok a rendek voltak-e legbékétlenebbek a Giszkrák, Ujlakyak ellen, kik nem is ezen törvény alapján mertek íoUázadui a Hunyadiak ellen?

De

bármint legyen

garchák letntek

s a

a mohácsi vész után az

ez,

megyei hatóságok nyertek

vidéken, s kivált a Bocskay, Bethlen és

a

megyék

oli-

túlsúlyt a

Rákóczy idejében

voltak az óvástételek és a fegyveres ellenállás

már akkor annyira nem hivatkozhattak ezek sem az itt szóban lev törvényre, úgy hogy nemzetközi békeszerzdésben kellett kikötni az amnestiát. A megye már fészkei; de

megfosztá az egyeseket,

maga

s

vette

át

a törvények

iuterpretatiójának jogát.

De tott s

látni való,

hogy ez

is

egyfell sok zavart okozha-

másfell biztosítékot nem

megtartására minden idben nincs

nyújtott. is

más

A

törvények

biztosíték, mint

az alkotmányos törvényhozás, az alkotmányos kormány, és független törvényszékek.

Amazt a múlt századokban

a nemesi rend országos gylése, emezeket a nádor és országbíró

képviselték.

Ha

ezeket

nem

biztositliatá

a

a nemzet, a személyes ellenállásról szóló törvény hijában volt

meg

—

papiron.

— Fegyverre

kelést különben

is

a

más kényszerit szkség szokott elis megadva rá papiron a fölhatalmazás; s a magyar nép csupán ezen törvény ala])ján az eltt seDi fogott fegyvert, hanem leggyakrabban tömérdek mennyiség sérelmet terjeszte az országgylés elé a megyék utján.

nagy elnyomatás

s

idézni a népeknél, ha nincs

—

—

64

—

Mindez a dolog természetébl folyt; de volt rá egy küls kényszerség is. Leopold császárnak nagy számú mig az országban a nemesi rendes katonasága volt,

—

fölkelésekben állott a fegp^eres er.

És ama rendes had-

sereggel szemben, mely azeltti évben diadalról diadalra

ment,

mely 1687-ben

s

folytatá

gyzedelmek sorát, Tököli nem birt mega

mely eltt a törökkel szövetkezett ily hadsereggel rendelkez kormánynyal szemben állani

—

fegyveres

garantiát

ellenállásban

vélni

nem

látszhatott

észszernek.

A

rendek beérték

mára ezen törvény

vele.

hogy az ország lakosai

szá-

eltörlése mellett is fenntartsák a sze-

mélyes szabadságot, kikötvén, hogy ezután csak az ország rendes törvényszékei mondhatnak ki

bnvádi

— Ha sikeri vala az országgylés részére

Ítéleteket.

a parlamen-

taris függetlenség több biztositékát kieszközleni,

üdvös lesz vala; de ez több

azon korban

s kivált

volt,

nagyon

mint a mennyit átalán

Magyarország akkori viszonyaiban egyenl érték a föladott

várni lehetett, s jóval több, mint ellenállási joggal.

A másik

concessió a rendek részérl a szabad válasz-

tás föladása volt

Leopold

íiu- örökösei

részére.

elfogadták nemcsak azt, hogy Leopold

örökösi rendben

esetében a Habsburgi

kilialta

ivadékait

Az oly

következ

íiu

is

A

rendek

és ezeknek

liait

maradékait, hanem ezek

ház spanyol ágának

fin

örökösödési jogon illesse a magyar korona.

akkori viszonyok közt senki sem tekintheté ezt

engedménynek, mely az ország lényeges jogainak

föladása

A esetre

lett

volna.

mi Leopold fiu maradékait illeti, azok mindena magyar trónra jutnak a még I. Ferdinánd meg-

választatásával elvileg

magától értdött elv

szerint.

szabadon válogathattak ugyanazon

A

rendek

fiu- örökösök

—

—

65

.

közt; de kénytelenek voltak mindig ugyanazt választani, ki cseli király, ausztriai fherczeg és német császár volt.

A

magyar

szokás

magában

is

megtartott bizonyos egymás-

De ezen

utánt az- uralkodók fiu-maradékai közt.

érdekében

állott

nevezett idegen koronákat egyesité fején.

császárság választási volt ugyan rendet a választásban, tért el

kivül

a család azon fejét megkoronázni, ki a

;

de

itt is

Maga

a német

megtarták azon

mely úgyszólván semmiben sem

az örökösödési rendtl.

— És Leopold fegyvereinek

dicssége, mely Németországra

is

nagy mértékben

kiáradt,

további biztositék volt ott a császári koronának a Habsbursi

családban való topább maradására.

Épen Leopold foganatosabb volt

mely alatt a külföldi segitség Magyarországra nézve, mint összesen idejében,

valamennyi eddigi német császárok

alatt,

ne kivánta

volna-e a nemzet biztositni azon personalis uniót, melyben

a nemzet hol egyik hol másik szomszédjával csaknem

szakadatlanul állott

Nagy Lajos

király ideje óta?

— Ha

valaha, most látták be a rendek az ily unió szükségét s

most voltak legjobban meglepve sikere nalis

által.

Ezen perso-

uniónak pedig legnagyobb biztositéka volt az, hogy

a trón üresedése esetére mindenik unióban volt országban

egy ugyanazon személy

töltse

be azt

— azaz

közös örö-

kösödési rend legyen behozva mindenikére nézve.

Ezen

tekintetben aligha volt valaki a rendek közt,

a ki üdvösnek ne tartsa az örökösödés behozatalát. Egyéb volt az, a

mi miatt a rendek oly vontatva mondták

ki.

Mert a vonakodás feltn. Régi hagyományos szokás volt,

mint láttuk, hogy a frendek jelölték ki a leend

királyt s ez nyerni. föl

mindenekeltt a frendeket kivánta meg-

Szintén

hagyomány

volt,

hogy a frendek léptek

inditványozólag a király- választásnál,

volt az

els

s

köztök a nádoré

szavazat. 6

— Most pedig,

—

66

midn

I.

József,

király lyá kiáltása forgott fenn, a

inditvánjozók lenni

— Ez

— az

Leopold

fia

„örökös"

frendek nem akartak adák az els szót!

alsó táblának

pedig napokig liúzta halasztotta a dolgot

nagy vonakodás után mondta

csak

s

mely még nagyobb

ki,

volt

a frendeknél.

A rendek attól tartottak,

liogy az örökösödés elfogadá-

sával mellztetni fog majd a király által a törvények tartására adott biztositás, s talán

— mellztetni fog a

idvel még a koronázás

meg-

királyi eskü

is.

Azonban József 1687-ben megtartá mind azon formámelyek az addigi választott" királyoknál megtar-

kat,

,,

tattak a koronázás alkalmával.

háromszori felszólítása

is

még

Megtörtént

a nádor

akarj átok-e ?

:

Ezután a koronázás, mely elválhatlan

lett

az ország

törvényeinek megtartására szóló fogadástól, lényegesebbé

ln, mint annak eltte, a szabadabb választás idejében volt. És máig is ebben áll a magyar alkotmányosság küls f biztositéka. Ama küls biztositék, melyrl itt szó választás" utján van, nem volt ersebb akkor, midn ,,

tölték be a trónt, mint azután,

király

1G87

—

midn még

eltt,

és Leopold a

,,

választott király volt,

ideig csak oly önkényüleg kormányzott, mint

midn fia örökös királynak volt Nem akarok hosszadalmas késbbi éveinek

festésében.

A

ben

Nem

volt valódi

1687

egy után,

elfogadva. lenni Leopold uralkodása

nemzet 1687 után ismét a

legönkénycsebb kormányzás alá látszott forogni,

választott"

vettetett s

azon veszély-

hogy minden joga megsemmisíttessék.

magyar, ki

ezt helyeselte volna

— az

egyetlen KoUonics érseket kivéve, ki az volt papi ornatusában, a mi Caraífa az kivételes egyén,

nem

katonai mellvéi'tjében. Egészen

kitl egyfell a nagy eszet megtagadni

lehet bámulatos egyoldalúsága mellett is

:

de másfell

— szenvedélyesség'e

—

67

igen gyakran az eszeveszettség

által

Magyarország

symptomáit mutatta.

nem

története

bir

hozzá hasonló nagyobb szerep magyart fölmutatni, a ki hazája szokásait,

erkölcseit annyira megveti vala s a

ki a despotismusnak oly tökéletes sans-culotte-ja lett volna.

És Leopoldnak volt legmeghittebb tanácsosa a magyar ügyekben. Ezen fpap jelleme csaknem elegend Leopold uralkodása legszomorúbb korának jellemzésére.

1700-ban be volt végezve a még 1683-ban kezddött

nagy török háború

;

mert azeltt való évben megköttetett

a karloviczi béke — magyar tanácsosok hozzájárulta — Magyarország kivéve Temesvárt körülötte nélkül.

területérl,

néhány kisebb ersséget,

Eugen a

s

ki volt szorítva a török.

Savoyai

császári vezér halhatatlan érdemeket szerzett ezen

hogy ezen ép oly nagy hadvezér, mint jellemére nézve valódi nagy ember, maga és, mve iránt még ekkor nem kelthetett nagy lelkesedést, okai a Kollo-

fölszabadításban, s

nicsok voltak, kik a magyar nemzetet minden lehet jogából kitagadták.

— A nemzet

hogy kezét kötözzék meg

A

lábáról levették a bilincset,

vele.

nemzet panaszai tán soha sem voltak oly méltók,

mert soha sem volt oly

teljes

elnyomatásban, oly sanyarú

elszegényedésben mint, akkor.

Magát a török

alóli fölszabadítást

sával fizette az ország.

annyira

is

rendezett fináncziák,

Wallenstein kitalálta,

ideje

óta,

ki

is

a hadfolytatási

hanem

gazdagitni a népekre vetett sarcz

rendszer

volt.

A

Kivált

rendszerben

folyt.

azt és vezéreit által,

ez szokás,

hadakat Leopold idejében sem a több-

nyire üres kincstár tartotta,

a harcz

mint jelenleg.

miként lehet egy garas nélkül nemcsak negyven

ötven ezernyi zsoldost toborzani,

meg

anyagi tönkrejutá-

Azon idkben nem voltak csak

A harcztér

hanem azon

föld népe,

pedig Magyarország

volt,

6*

melyen melyet

—

—

68

a török uralom és azeltti százötven évi folytonos liarczok

A

kimeritének.

nem

az emberi érzet hijjával

hadjárata

is

is

terhesebb

a hol napjainkban

magok

s

el.

a

A

lett.

vádolható francziák

azon korban, Németországon

nak nem túlzottan neveztetett

,,

rablóhadjárat "-

fenyiték

nem

volt

kormány jelentések

nptják, mily kegyetlenségeket követett

ott,

bizo-

a zsoldos had

el

Többnyire nem a kormány akaratjából

a magyar népen. történt,

ma

mint máskor, azon korban valódi zsarlóvá

a népen,

Még

katona, ki háború idején

a mely bármily jó indulattal

tehetett róla; de oly

számos más

jel

lett

volna

nem

is,

mutatá ama jóindulat

hogy a nép hajlandó volt minden Ínségét egyenesen a kormánynak tulajdonítani. hiányát,

Ezenkívül

is

tömérdek panasz

volt fölhozható.

1687-

ben a királyválasztás és a fegyveres ellenállás joga azon kikötéssel törültetett

ben marad.

Ámde

hogy minden más törvény épség-

el,

alig volt az

országnak oly fontosabb

nemléteznek ne tekintetett volna. A kormányformát egészen megváltoztatták. Nemhogy az országgylés, hanem a furak sem nyertek meghallgattatást. így törvénye, mely

köté

nyek

meg

a kormány a karloviczi békét a világos törvé-

Alkotmányos elvek helyett absolutismus

ellenére.

mindenben.

1687-ben terület

igértetett,

hogy a töröktl

visszafoglalt

Magyarországba visszakebleztetik. De hogyan

tént ez ?

Azon

földesurak, kik száz ötven éven

uralom ellenére

is

át,

tör-

a török

némi élvezetében voltak si birtokaik-

nak, most megfosztatának s ha documentumokkal be

nem

bizony iták hozzá való jogukat, a császári kincstár részére foglaltatott el a birtok

megtérítési íizetniök,

;

— ha pedig be — a hadi költségek

nagyobb összeget kellett mint a mennyit a birtok ért. Ezt sem hazai

törvényszék

czírae alatt olykor

igazította.

Bécsbe

kellett

utaznia a jogos

~ birtokosnak,

hogy mint

igazolja magát.

69

—

eleve bitorlónak nyilvánított ember,

Egyetlen magyar törvény sem

csak ilyen formát

volt, mely Ezen utón az

megengedett volna.

is

ország egj nagy része elvétetett jogos tulajdonosaitól. Egykoron tekintélyes családok özvegyei és árvái jutottak koldus botra, mig nagyon sok idegen telepedett be, kiknek nemcsak birtok, hanem tisztség és rang osztatott, a mi hasonlókép igen világos és számos törvénybe ütközött. A jászokat és kunokat egész összeségben eladták a német

—

lovagrendnek.

st

— A nemzet jószántából

kétségkivül hálás

nagylelkii lesz vala fölszabaditói iránt

sem

azt

kérdeztetett,

tartozik semmivel

;

monda, hogy

mert a

;

de

midn meg

tulaj donkép

kii'ályi hitlevélben

nem

is

kötelességül

van kitzve az ország területének megvédése és épségének helyreállítása.

hogy a magyar kh'ályi kamara, az ország ezen önálló pénzügyi kormánya a német kamarától függvé tétetett; hogy a só ára önhatalmúlag oly magas, hogy a nép sok helyen sótalan eszi kenyerét. A Méltó panasz

volt,

királvi fiskálitások el voltak ides'enitve. tiltottak

;

a

— a kormány. A katonai kivetések hetlenek; — a pénzbeli adó sok

nélkül;

mit a törvénvek

vámok fölemeltettek az ország megkérdezése st némely áruczikkekbl monopóliumot is

csinált

(portiók) elvisel-

milliónyira

megy

—

országgylés beleegyezése nélkül. Mindez az oly termékeny ország népét végs szegénységbe és ennek nyomán Szokatlan sok öngyilkossági eset

kétségbeesésbe dönté. fordult

el

s a

jobbágyok közül némelyek önként török

rabszolgaságra mentek,

— némelyek feleségöket a német

katonának adák zálogba, mások gyermekeiket török rabszolga-vásárra küldték.

Nagy

sereimül

.

hozták

királyi város egyaránt fizeti

hogy mágnás, nemes, az adót, a mi az akkori törföl,

— vények szintén

liallatlan

—

70

megsértése

volt.

Behozatott az

—

akkor még hallatlanabb accisa és katonai executió. To\'ábbá országos törvényszékek nem tartattak volt már emberi emlékezet

Innen iszonyú zavar támadt a

óta.

tulajdonjogban s szabadon

a

folyt

gonoszok

kártétele.

Idegen törvényszékhez folyamodni senki sem akarván, fenekestül felfordult minden jó rend. clenis is

érzékenyen sértve

volt,

—

— Maga a katholikus

miután nagyon sok idegen

magas polczra, ezek pedig keveset gondoltak a magyar néppel. Sérelem volt, hogy országgylés nem hivatott össze oly régi id óta, a mi nyilványos jele az absolutista szán-

neveztetett ki

déknak.

A

helyett állandó dicasteriumok hozattak be s

ezek csak szolgái az udvari tanácsnak, tönöztetnek s országon

kivl

Ítéltetnek

A el,

hazafiak bebör-

idegen törvény

szerint.

Nem kisebb

is

emiitjük

a protestánsok

A

nagyobb önkényt.

fentebbi

lajstrom a valóságnak csak árnyéka.

sérelmeit teljesen

De bven

s

más

hiteles

elég annak

hogy a magyar nép a kétségbeesésig volt víve s csak ez lehet valódi magyarázata annak, hogy a Rákóczy féle fölkelés nem a nép nyomorának daczára, hanem épen ennek következtében terjedt oly nagygyá s volt képes oly sokáig fenntartani magát a ^ilág akkori indokolására,

legvitézebb, gyakorlottabb, és sokkal rettentbb ellenfe-

lekkel szemben

rege

is

csaknem mindig gyzedelmes, hadse-

ellen.

A Rákóczy féle forradalom jellemzésére tartozik megemlitenünk, hogy

Tököli vei ellenkezleg

kezett többé a törökkel.

szággal

állott

harczban,

A

nem

szövet-

császár 1700 óta Francziaor-

—

s

Rákóczy XIV. Lajosra a régi magyar poli-

támaszkodott. Támaszkodott volna tika egyik traditióját fölelevenítve

— — Lengyelországra

is,

—

—

71

ha ezt ugyanazon idben nem tatás

Xll-ik Károly részérl

nem

lett

s

éri

a legnagyobb megaláz-

ha azután a lengyel király

A

volna Ausztria egyik szövetségese.

számítás

legalaposabbnak látszott a bajorokkal való egyesülésben,

Az angol- osztrák egyehadak gyzedelme semmisité meg ezt a reményt. Meg kell emlitnünk még egy indokot, melyet magok

kik a francziák pártján sült

állottak.

a Rákóczy hivei elhallgattak; de kétségkivül nevezetes

szempont

vala.

Meg

kell annyival inkább, mivel ez

tárgyunkkal szoros kapcsolatban

fölvett

az 1687-iki örökösödési törvény daczára

épen

áll.

Rákóczyék,

nem

tárták való-

színtlennek, hogy a magyar nemzet szabad királyválasztását

még

megérhetik. Mert a Habsburg ház spanyol ága,

mely eventualiter a magyar koronát örökölhette volna, férfi

ágában kihalt

spanyol királynak

volt;

— az 1700-ban kimúlt

nem maradtak

II.

Károly

örökösei.

fiu

Leopoldnak pedig, ki háromszor házasodott, összesen 16 gyermeke közül, kik közt 5 ben.

A

magyar

fiuk

kii'álylyá,

kh'ályi ház

fiu,

csak két

fiu volt élet-

egyike József, ki 1687-ben avattaték

föl

a másik Károly, ki most, a spanyol

magvaszakadtával Spanyolországba küldetett

a trón elfoglalására. franczia kii'ályi ház

is

azon európai háború,

Tudjuk, hogy a spanyol

magának

ti'ónt

a

ebbl fejlett ki melynek combinátióiban Kákóczy is követelte

s

szerepelt. I.

Leopold

elször Józsefet szánta volt a spanyol

trónra; de megfontolván,

hogy

,,azt

a többi országokkal

együtt kormányozni és ezekkel egyesítui bajos lenne",

úgy s

vélte,

jobb lesz két

fia

közt megosztani az örökséget

Károlyt, az itjabbikat küldeni spanyol királylyá, kinek

azon ország és a hozzátartozók trónja ünnepélyesen átengedtetett. ')

^)

Rink az 1703-ik évhez.

—

—

72

Magyarországon, ha József maradékok nélkül múlna ki,

könnyen támadhat zavar ^). Ennélfogva Leopold végs

éveiben szükségesnek látta elejét venni ezen eshetségnek.

A

még

családban

meghatározva a

eddig-

nem

volt egész szabatossággal

Öröklésének rendé,

ti'ón

s

nevezetesen,

hogy az egyenes vonalon való származásnak elnye legyen a mellékágak fölött, mibl könnyen vita támadhatott. Leopold ennek elejét veend, egyfell fiainak fentebbi de másfell azt

megosztoztatását látta szükségesnek;

meghatározá,

is

hogy ha József, Magyar- és Csehország nélkül múlnék ki, ennek örökös

kii'álya fiii-maradékok

Ha Károly szintén fiu maradék nélkül halna meg, József leányaira száll az örökség, s csak ezek kihalta esetében Károly leányaira. tartományai Károlyra szállanak.

Ezen szerzdést a két ifjú kii'ály apja jelenlétében irta alá. Ez természetes családi rendelkezés volt s a népekre, különösen Magyar- és Németországra nézve legkisebb kötelez ereje sem lehetett. Leopold 1705-ben meghalván,

I.

magyar

ti'ónra

huszonhat éves korában.

Spanyolországban,

Német- és

alatt

spanyol

maga József pedig Olaszországban

részint a

a

harczban

')

lett

küls háborúk

miatt,

küzdenek a

volna Magyarországon

békeajánlatoknak telt el

amaz

nem

Rákóczy neve

alatt

akart

hogy Rákóczy hinni,

De és

folytonos

uralkodás.

Hogy ilynem combiuatiók

Zrinyi és Tököli féle

kormányzásba.

részint

forogtak fenn Rákóczy táborában,

hanem abból

nem

hihet, hogy franczia nyelven megjelent emlékiratban a Frangepánfölkelk egyik számítását hasonlónak mondja.

csak magából az akkori helyzetbl valószín a

Öcscse Károly

hat évi uralkodása

folyvást

absolutismusból az alkotmányos

pártja

József lépett a

ti'ónért.

József uralkodása átmenet az

I.

,

is

— Leopold és

I.

I.

—

73

korona jogának egy különös

még

esetét kell

Ez pedig Erdély

röviden érintenünk.

magyar

a

uralkodásából

József

legalább

ügye.

mint fentebb eladtam, megmaradt volt a szabad

Ott,

választás elve,

— azon

megkötéssel,

bogy a

választott

De

fejedelmet a szultán, Erdély védura ersítette meg.

különben szabad választás mellett tárták,

ha alkalom

sának

elvét.

is

mindig szem eltt

a fejedelemség

^'olt rá,

Ezen szokás egyenes

a

firól fira szállá-

traditió utján szállott

a magyar királyokról az erdélyi fejedelmekre, egy terméátmeneti

szetes

Ián ez- szemen.

Zsigmond, Zápolya

delem

volt,

fia.

Zápolya János nem erdélyi

hanem magyar

király,

a késbbi fejedelmek területét is

Ezen lánczszem János

birta.

Fia János Zsigmond

els éveiben még király czímet

élete

késbb mondott

feje-

habár élete végén csak

viselt,

— csak

szerzdésileg.

így a királyságból a fejedelemségbe, vagy mint akkor szerényebbiil nevezek, vajdaságba az átmenet még személy változással

sem

történt.

le

róla

A Zápolyák

levén els lánczszemei az erdélyi

fejedelemségnek, traditióikat követik a fejedelmek. Báthory

Zsigmond, mint gyermek nem jut vala fejedelemséghez, ha nem fejedelem

fia lett

volna.

Ha

Bethlennek bár kis-

Rákóczy György után, kinek volt fia, ez következett, II. Rákóczy György név alatt. I. Apafty Mihály után hasonlókép ennek

korú

fia,

marad,

fia

II.

az

lett

volna uralkodóvá.

I.

Apafty Mihály következett, ki az utolsó erdélyi

fejedelem

volt.

Bizonyosnak tarthatjuk, hogy Erdélyben

is,

ha

ott

akár a Zápolya, akár a Báthory család nemzedékrl nemzedékre

fiu

maradékokkal

lett

volna megáldva, Erdélyben

tán a török cselszövénye

— És

ha vagy belzavarok ideiglen meg-

állandósítá vala dynastiáját a fejedelmi trónon.

foszthatták volna is a családot, a nép jogilag azt tekinti

—

74

vala urának és

tettleg" is

És a mi

van ezen szabály

eltérés

—

visszahelyezte ^'olna nemsokára. alól,

kivált a fejedelem-

ség utolsó rendkivüli éveiben, mutatja, mily ragaszkodás volt

amaz

elvhez, mely oly közel

Mieltt ugyanis

áll

az örökösödéshez.

Rákóezy György szerencsétlen

11.

len-

még gyermek fiát, Hogy késbb nem I. Rákóczy Ferenczet választják meg. lett tényleges fejedelemmé, ^gj részben maga is volt oka; gyelországi hadjáratára indul, a rendek

mert elhagyván az Erdélyben m'alkodó vallást,

kussáln; de másfell, nyoknak

s leginkább, a rendkivüli viszo-

— Erdélyben a három nemzet

lehet tulajdonítani.

szabad választását megsztinteté egy részben

hogy a török

hallatlan brutalitás,

katlioli-

s

fleg az a

saját vazallja országát

mongol kegyetlenséggel kiraboltatta, másrészt Leopold befolyása. Európa két legnagyobb hatalmassága látszott összeesküdni a kis ország

ségesség fejedelme ségben.

hogy

De

volt,

Kemény János

ellen.

bár rövid ideig volt a fejedelem-

is leginkább annak köszönte, gyámja a gyermek Rákóczy Ferencznek.

fölemelkedését

volt

a szük-

—

Apafyt a török mintegy ráerszakolta Erdélyre.

Ezen kirablott, tönkrejutott országban a szabad választás már tettleg megsznt I. Apafy trónraléptével. Az volt a kérdés csak, melyik van túlnyomó erben a német, vagy töröli császár? mert az fog Erdélyre fejedelmet :

—

Ha

octroyálni.

azeltt

is

egy egy

uj

családnak fejedelmivé

tételekor a

rendeknek az opportunitás más szempontja

nem maradt

fenn, mint az

:

melyik képes a török védurral

hogy az ország

legjobb egyességben

lenni,

jogait föláldozná, most

már csakugyan kénytelenség néven

volt

ln

a nélkül,

nevezhet azon opportunitás, melynél fogva Apafy Erdély urává.

A késbb

török által I.

tett

fejedelem

Leopoldnak köté

ezen kénytelenségbl

le Erdélyt.

I.

Leopold fegy-

—

—

75

vérei sziutoly szerepet játszanak Erdély szabad választá-

sának megsemmisitésébeii, mint 1657-tl 1662-ig' IV. Moszultán fegyverei. És mindamellett késbb Rákóczy Ferenez fölemelkedésére nagyon sokat tn az, hogy t tekinté a nemzet az erdélyi fejedelemség termé-

hammed 11.

szetes örökösének.

A

Rákóczy háznak katholikussá lette ellenére is az marad vala Erdély fejedelmi székén, ha emez ország népe nem érzi magát képtelennek, hogy egyszer egyik, másszor a másik nagyhatalmasságnak ellenálljon.

Normálisabb viszonyok közt szabálynak fogadhatjuk

hogy a fejedelmi szék ugyanazon módon töltetett be, mint a magyar királyi szék a vegyes házbeli uralkodók csakhogy uj családok fölemelésekor a viszonyok alatt, el,

—

természete szerint a törökkel való barátság szempontja helyettesité

azon personalis uniók szempontját, melyet a

nemzet nagyobbik

fele

szem eltt

tartott.

így Erdély

feje-

delmeinek szabad választásában szintúgy együtt volt a szabad választás elve az örökösödésével, mint a magyar király-választásban.

Apaíy kormányzása nem viselés azon utjánál,

volt

egyébre való a gond-

melyen Erdély egyenesen

uralma alá kerüljön.

—A

I.

Leopold

német császár fegyvereinek

minden gyzelme Erdélyben egy meghódolási nyilatkozatot eredményezett.

alkalmával,

veresége jelent

Már 1683-bau,

meg

I.

A

alkudozás.

föltételek

fölött

I.

Leopoldot fogadja véd-

négy évig

folyt

1686-ban Buda elfoglaltatván

kedvezbbre

fordul

vala Leoi)old részére;

szükségesnek

látott

az utóbbi.

sikeretlcn

1687-ben a

s

török ujabb vereségeket szenvedvén, a dolog

interventiót is

alatti

egy követe

Leopold eltt, a ki jelenté, hogy Erdély

lemondván a török pártfogásról, iirának.

a törököknek Bécs

Apafy fejedelemnek

magában

is

de fegyveres

A

lotharin-

:

— geui

herczeg-

1687

hadai

—

76

telén

Erdély

megszállására

küldettek.

Ezen katonai megszállás

volt

Erdély közjogi és bei-

kormányzati viszonyainak az egyik fontos tuma.

leginkább a kormányt.

momen-

A lotharingeni berezeg után Caraffa

tábornok küldetik Erdélybe,

Erdély rendéit hódolati-a lényege

itt

visszatér

a

és

leend magyarországi

örökös királyok

országgylésen

nyilvánittatotf)

legújabb pozsonyi

atyai és hatalmas oltalmát, a rendek

Lemondunk

közmegegyezésébl.

teljhatalmú megbízásunknál és nagyobb biz-

tosítás okáért a fenséges fejdelem és

megersít

;

Leopold római császár és magyarországi örökös

király^ s utódai,

(mint a

Magyarország királyához, melytl az

egyesek vakmerényei különválasztották

irigy sors s I.

egy nyilatkozatot, melynek

következik

Erdéhi elfogadja

hogy neve terrorismusával És csakugyan a rendek

szorítsa.

és fejedelem biztosai aláírnak

,,

históriai

Azután sokáig a fhadi parancsnokság képviseli

rendek végzéseinket

önkény tesen és keresztyén buzgalomból az ottoman oltalomról s jövendre minden érintkezésrl a portával s a római császár legkegyelmesebb urunk és utódai a magyarországi törvényes s örökös királyok bármely elleneivel, htlenség és felségsértés levelénél fogva, közakarattal,

mely a vád igazságának kiviláglása után Erdély törvényei szerint fogja sújtani a bnöst. Elfogadbüntetése

alatt,

ván másrészrl, szintén és oltalmát,

magunk

s

jó

hiszemmel, ö felsége atyai

Erdély öszves utódsága számára; és

hogy ezen magunk-alávetésének és alkalmazkodásának tettleg némi jelét adjuk, a felébb emiitett felhatalmazásnak s végzéseink a fenséges fejedelem és rendek általi megersítésének alapján, befogadjuk a római császár rségeit a kvári, huszti, görgényi és brassai ersségekbe (azokon

kivl melyekben már

tettleg

létezik

császári rség,)

s

—

—

77

készek vagyiink fegyverrel menni a keresztyénség közös

vagy bár

ellenére,

kire,

felsége parancsolni fogja;

lia

könyörögvén alázatosan,

kogy a gyzhetetlen

császár,

vele született kegyelmességében szahadságainkat és kiváltságainkat, névszerint az eddig befogadott hitvallások szabad

gyakorlatát megersíteni, s minket és utódainkat azokban

oltalmazni és megtartani méltóztatik;

hogy gróf Caraffa

nem kételkedvén

nagyméltósága a fenséges fejdelem

s

az öszves ország alázatos folyamodványait ö felségének

hatályosan fogja ajánlani.''

S ez okmánynyal Erdéjy

átszállása a

bevégzett ténynyé vált volna, ha elre

nyek váratlan

fordulatot

nem idéznek

év ezen események után.

midn

megtört Apafy fejedelem meghalt.

Habsburgi házra

nem

esemé-

látott

El sem

el.

telt

két

a testben és lélekben

Az

1688. és 1689-ik

évek hadjáratai legdicsségesebbek voltak mind azok közt, melyeket valaha Ausztria a török ellen

körülmények közt semmi kedvezésre sem

ily

De ime gyogott

legválságosabb pillanatban

e

a

félhold.

Tököli

erdélyi

Erdély

folytatott.

még

számított.

egyszer

felra-

fejedelemmé

lesz.

Leopold fegyverei csapást osapásra szenvednek,

s

szükségessé vált hogy Erdély leköteleztessék.

Bethlen

Miklós ez alkalmas perczet

16-án aláíratott a leopoldi

oct.

nak fel

nem

engedte elsiklani.

hitlevél.

Az

1690

erdélyi közjog-

nagy fontosságú okmánya három biztosítékot az ország önállóságának megmentésére: e

1)

ujolag

állított

évenként tartassék országgylés.

2) a politikai

fhivatalok a három nemzet és négy

bevett vallás tagjai közül választás által töltessenek be. 3) a nemzeti fejedelmek alatt hozott

nye

s

törvények érvé-

a három nemzet uniója és paritása elismertetett.

Tudva lev, hogy ezen szerzdés csakhamar bíztosítékká

lett.

])apír-

Erdély utolsó önálló fejedelme Bécsben

:

— nyugdijon

s

élt

—

78

Erdélyben császári tábornokok alá volt

rendelve a kormány.

Erdélynek további önállásáiól Leopold fegyvereinek diadala ntán

nem

lehetett

vissza Magyarországba,

szó.

Miért

nem

kebleztetett

a viszonyokból folyt

fbb

okai

következendk Elször is minthogy Leopold Magyarországot a legnagyobb önkénynyel kormányzá, magok az erdélyiek s tán leginkább a magyarok nem vágytak az egyesülésre; mert nálok a kormányzás oly szabadelmfívé fejlett, hogy gyakorlatban volt a fejedelem tanácsosainak felelssége is

a rendek eltt.

Ezen kivül a nagy többségben

protestánsok vallásszabadsága, látszott

st úgy

szólván,

eljoga

veszélyezve lenni, ha kivált azon idben Magyar-

országgal

egyenl kormányzás

alá fogatnék. Utóbbi pontra

nézve Erdély nemcsak a kormánytól, hanem szintúgy hatott

volt

tart-

Magyarország rendéitl, kiknél, mint érintk, azon

idben nem

volt

kedvesen

hangzó

elv

a

lelkiismeret

szabadsága.

Második, ezzel szoros kapcsolatban

állott

ok

volt,

hogy épen mig Erdély visszacsatlásának kérdése tetpontot magyar országgylés nem tartatott, s midn vagy húsz évi szünet után ismét szóhoz jutottak volna

—

ért volt,

Magyarország rendéi, már Erdély különállása bevégzett tények és szerzdések által régen biztosítva volt.

Harmadik

volt,

hogy maga

a

kormány

ellenzé

Erdély bekeblezését a magyar korona területébe.

Mig

Erdélyt a XVII-ik század folytában mindig azon alapon követelik része, a

a császárok,

mivel Magyarország

kiegészít

XVII I-ik században ellenkezleg Erdély

külön

állására követtek el mindent.

P>dély nem élvezheté a számára biztosított szabadságokat.

Kormányzata ugy

alakíttatott

át,

hogy minél

— függbbé

—

79

Fkép

váljék Bécsbl.

Leopold absoliitismusa

okozá, hogy Erdély azon félszeg állapotban maradt, s hogy Magyarországnál jobban elnyomatott. Késbb, jobb idk beálltával sem volt képes többé iigy lerázni magáról az absolutismus maradványait, mint ez Magyarországon történt. I.

József uralkodásának vége felé a korlátnoki hivatal

A

intézkedett Erdélyben. helyett

nem neveztek

,,

kormányszék" kihalt tagjai agy hogy már 1711-

volt ki ujakat,

még életben közülök. De különben nem volt már egyéb, mint felsbb paran-

ben csak három volt is

a kormányszék

csok expeditora.

Es mindezen külön

állás és

külön kormányzat daczára

a Magyarországgal való kapcsolatból megtartatott annyi,

hogy a magyar királylyá koronázott uralkodó Erdélynek már annál fogva fejedelme, és azért az mint Erdély

—

fejedelme ezen ország törvényeinek megtartására külön

inauguráló hitlevelet

egyszer

nem

biztosító leiratot

adott ki.

külde Erdély rendéihez, hogy a

leopoldi hitlevelet és a fejedelemség

Hasonlót

tartandja.

országi

fölavatási

tn

József trónraléptével

I.

utóda, III.

hitlevél

más

Károly

Erdélyre

megmagyar-

törvényeit

is

is.

A

kiterjesztettnek

hogy az 1687-iki örökösödési törvény Erdélyben be sem czikkelyeztetett, s a trónváltotekintetek.

Innen van,

zást leirat

alakjában tudatták Erdélylyel.

nem

fejedelem" czimet se József se utóda

gyobb czimébe

:

— csak az Erdélybe

Az

,,

erdélyi

vette föl na-

küldött leiratokban

használták.

így Erdély a magyar korona területéhez számíttatott ugyan; de oly fontos közjogi dologban, min a trón betöltése,

nem

A

volt

nyomatékos szava.

Rákóczy

féle belháború,

a XVIII-ik század

els

mely hazánk történetében

tizedét foglalja

el.

pillanati tény-

— közösséget hozott

leges

80 létre

is

befejezett

1711.

május

Ebben

ki

Erdély és Magyarország-

a közösség egy uj kapcsát képezé az

közt; de jogilag

ama

belliáborút

—

1-sei,

—

béke-szerzdés,

értem az

úgynevezett szathmdri békekötést.

van kötve, bogy a vallásszabadság mind Ma-

gyarországban,

mind Erdélyben meg fog

tartatni

(3-ik

pont); liogy a kii-ály ,,mind Magyarország mind Erdély

szabadságait s törvényeit szentül és sértetlenül

jogait,

fenntartandja"* (9-ik pont).

A

közjogi elveket kivánt,

tárgyazó

pontjaiban

is

olyat

benne ne

nem lett

idben oly forma alapszerzdésnek,

azeltti században a bécsi és linczi békekötés volt.

Ugyancsak 1711-ben, még I.

semmi

mi a magyar közjogban különben

volna, elismertetett azon

min

— mely

szatlimári békekötés pedig, mint tudjuk,

a nevezett békekötés eltt

A

József kimúlt fiumaradékok nélkül.

legkritikusabb lesz vala,

ha a spanyol

tronváltozás a

kii-ályul

Em'ópa

széls végére utazott Károlynak sikerül vala megszilár-

magát Spanyolország és a hozzá tartozott In^iia és Amerika trónján. Magyarországon, azon esetben is, ha Károly Spanyolországban marad, Károlyt kellett volna ditui

ugyan elismerni a magyar trón ,, örökösének", az 1687-iki törvény értelmében, minthogy fiai nem voltak a különben is nagyon ifjan elhalt királynak. De mint érintem, ebben az esetben

is

koronát,

Károly nem

tarthatta volna

mind a Német-

meg mind

és Magyarországit.

Spanyolországban maradásra határozza magát,

a spanyol

És ha a nyilván

uj transactió áll el az családjával vagy pedig mind Német- mind Magyarország uj dynastiát választ. Magyarország, melynek oly sokáig volt fgondja a

vagy

—

török elleni harcz, s melynek

még egy

századig,

csaknem

az egész XVIlI-ik század folytában, rögeszméje maradt

még

a török fell jöhet veszély, kétségkívül többet látott

—

81

—

Leopold idejének gyzelmes hadvezéreiben és a hadsereg-

Különben is még 1711-ben Temesváron benn volt a török, honnan még Budát is vissza remélte hódítliatni. így Magyarország egy 1711-ben

ben, mint

más viszonyok

közt.

bekövetkezendett szabad választás esetében azt tartá vala szemmel,

fejedelme,

melynek

esz fvezére

ki lesz

is

kétségkivül

ama nagy hadseregnek

erejét kétszerezé az,

hogy oly láng-

van, mint a halhatatlan Eugen.

Azonban

ily kritikus választás

dult a nemzet.

gondja

Károly, ki különben

is

alól fölszaba-

már már veszve

érezte ügyét Spanyolországban, mihelyt bátyja halálának hirét vette, hajóra ült Bareellonában s sietett a

magyar korona

elfogadására.

német és

VII.

m.

FEJEZET.

Károly és els lépések a pragmatica sanctióra. Szükségesnek tartottam fentebb kissé bvebben

ereszkedni, kivált

I.

Leopold hosszas uralkodása

ki-

idejére,

hogy annál jobban megérthessük azt a nagy ellentétet, mely a közt, és Károly uralkodásának kora közt tnik föl. A két sokban ellenkez korból I. József kora átmenetinek mondható.

Mig Leopold az önkényes uralomnak

és vallásbeli türelmetlenségnek mintaképe volt,

I.

József

hajlandóbb volt transigálni a politikai szabadsággal és az

övétl különböz vallásos hiten levkkel. Vallásos türelmének bizonyságául hozták föl, hogy apjával ellentétben,

nem

engedett befolyást a jezsuitáknak, kik különben

is

azon gyanúban voltak a bécsi udvarnál, hogy az ellenséghez szítanak: a francziákhoz, st hogy Rákóczynak, ki ezen rend növendéke volt,

most kezére dolgoznak.

Annyi bizonyos, hogy azon körülmény,

hogy

I.

József

leghatalmasbb szövetségesei Anglia és Holland voltak, ezen két protestáns hatalom, magában

is

—

engedékenyebbé

hangolá Józsefet a magyarországi és erdélyi protestánsok iránt,

mi annyival nagyobb

mivel ez egyszersmind a is

kezességnek

látszott;

elégtételül

])()litikai

szolgálhat vala,

saabadságok

tiszteletére

mert Magyarország politikai alap-

szerzdéseinek és törvényeinek egyik lényeges része volt a lelkiismeret szabadsága.

József más tekintetben

Legalább

követésétl.

is eltért

nyomdokaínak ha nem volt is

atyja

törekv^ést mutatott,

képes következetes lenni hozzá, az állambevételekkel való gazdálkodásra. s

nem

Ha nem egy

magát kényszerítve

látja

következik,

Leopold után folytatni

a hasonlókép

Magyar-

atyja által kezdett spanyol örökösödési háborút,

trheten meg lett volna elégedve vele. De I. Leopold alatt annyira megrendült volt

ország

magyar nép bizalma, hogy József, ha tán egész ügyekezetét annak helyreállítására fordítja is, nehezen boldogult volna. És valóban a Rákóczy féle fölkelés egyik legjellemzbb vonása, hogy az elégületlenek az annyiszor ajánlott békét

fkép

azért utasítják vissza, mivel

és kikötésnek

nem képesek

a

semminem

hitelt adni.

Ígéretnek

Ezen gyanakodás,

ezen bizalmatlanság nélkül a fölkelés jóval korábban és

A

hasonló eredménynyel lesz vala befejezhet. példátlan hitetlenség Leopoidnak

majd hasonló példátlan

nemcsak József-

politikája által érzé magát följogosítva, és

nek aránylag által

rövid, hat évi. s

különben

nyugtalanított uralkodása

lapítására,

csaknem

nem

küls harczok

is

volt

elegend

lecsil-

hanem ezen bizalmatlanság messze benyúlik

Károly békésebb uralkodásába

is.

József csak két leány gyermeket hagyott

maga

után.

Kísértetbe jöhet vala. hogy miután Károly Spanyolországl)an volt, leányaira

hagyja örökségét, ha azon népei bele-

egyeznek, melyek beleegyezése szükséges volt södés elismerésére.

ben

is

De

utolsó idejében

éves volt;

s

ily

ez nehézséggel jár vala.

nagyobbik leánya

is

örökö-

Külön-

csak tizenkét

veszélyes vala egy regensségre bizni országait.

Ezért jobbnak látta megersíteni az 1703-iki családi szer-

zdést

s halálos

ágyán anyjára bizván az ügyek 6*

ideiglene-

— Sincs vezetését, mig* Károly SpaiiYolországból Bécsbe fog érkezni. I. József azon hittel szállott hát sirjába, hogy

abban az esetben, ha Károlynak íiu maradékai nem lesznek, az , József leányai fognak a németországi Habsburgiak trónjára emeltetni, a

népek remélhet beleegyezésével. évében

huszonhatodik

Károly

Spanyolországból haza tér kiáltatott ki,

midn még

járt,

útjában

német

— még pedig nagy megszór

i

császárnak

fásával a császári

hatalomnak, melyet Leopold önkénynyel gyakorolt, s mely

József alatt sem tartá tiszteletben a német fejedelmek és

—

Elhatározták, hogy ezután a Awonépek minden jogát. názás alkalmával minden császár által aláíratni szokott föltételek kötelezzék necsak az illet császárt,

hanem

utódát

hogy a császár ne legyen habom, is; és béke ura, hanem csak a német fejedelmek megkérdezésével indíthasson hadat és köthessen békét. A már mintegy egyebek közt azt

is,

ötven év óta, csaknem szakadatlan háborúk miatt nyo-

morra

jutott

népek követelbbek

lettek

szükségbl,

— és

a fejedelmek, miután hadseregeik éltet ere, a nép vagyona kiapadt, csak

szükségbl

is,

szintoly

engedékenyek

lettek.

Magyarországon a kieugeszteldés napjai következtek be Károly ti'ónraléptével.

már József nem Károly

élt

—

A

szathmári békekötés idején

azt az anya-királyné fogadta

1712-ben január utolsó

érkezett, hol a nép

napjaiban

nagy lelkesedéssel fogadta

s

el.

Bécsbe

számos

frendi magyar emelte az elfogadás fényét, kik az örökös király elé hódolatuk bemutatására siettek, s kik ünnepélyesen felkérték t, hijjon össze koronázó országgylést Pozsonyba. Az összehivó levél Károly megérkezte után

pár nappal, február 2-ikán ki

is adatott.

Ez hivatkozik

az 16.S7-iki törvény Il-ik czikkelyére, melyben egyfell elismertetik a íiuörökösödés,

de másfell ki van kötve,

hogy a trón örököse az országban bevett szokásos

forrná-

— kat megtartja, a koronázás

85

— megesküszik

föltételeit aláírja s

A

az ország jogainak fenntartására és védelmére. összehívó

hosszasan

levelében

fejti

hogy

ki,

király

csak a

spanyolországi bonyodalmak és hosszú út halasztaták vele ily

sokára a koronázó országgylés összehívását. Ez most

ugyanazon 1712-iki év

april 3-ikára, húsvét utáni vasár-

napra hivatott össze.

A

koronázás csakugyan végbe

egykorúak

már

által

még nem

látott

ment, melynek az

is

fénye és ünnepélyessége

— A király

egy jobb jövend sejtelmére mutatott.

is

biztosítá a nemzetet jogai és szabadságai fönntartásáról s

a koronázási szertartásokból csak az maradt többé

t

nem

kérdezte már a nádor a néptl:

királyotoknak",

fogva

nem

volt

is

—

már

a

,,

el,

hogy

Akarjátok-e

minek az örökösödés elvénél

jelentése.

Még

be sem várva az

országgylést, Károly mártius 30-ikán megersité a szath-

mári békekötés pontjait,

melyeket anj^a

irt

volt

alá.

Megersité, holott az egyházi frendek közül némelyek

nem

javasiák azt a protestánsoknak abban engedett sza-

badság

miatt,

s

forradalomban

némely fúr. ki nem

s ezért a

hirdetett amnestia által

vett részt a

Rákóczy

fölkelk megkárositák, az abban megfosztva érezték magokat

nem

annyira a megtorlástól, mint a kárpótlástól.

A

királyi

meghívóban szó sem

volt arról,

hogy a

király a rendeket föl akarta volna híni a trónbetöltésrl való gondoskodásra abban az esetben, ha

,

a

Habsburgok

mindkét ágának utolsó fiusarjadéka fiúgyermekek nélkül találna kimúlni.

Bár nincs benne kétség. Károlynak már

is fgondja ugy látszik, maga az ud\'ar sem gondolkozott még arról, hogy a ni örökösödés ügyét most vegye föl, s annál kevésbbé, hogy

volt a trón biztosítása

még

a leány ágban

is,

a világ elé hozza nyilvános, országgylési tárgyalás

által.

— Mint is,

86

—

titok volt még- az az örökösödési

látni fogjuk,

meg

melyet Leopold 1703-bau állapított

nak

rend

József leányai-

elsbbségére nézve.

Károlynak még eddig nem liogy

gyermeke sem

hanem

fiu,

nbl

Átalán rajta kivül öt

volt.

leány-

állott

az

egész család: tudniillik József két leányából, kik közül az idsbik 13, a fiatalabbik 11 éves; s Leopold liárom leányából, kik

is:

késbb Belgium regensnje, fherezegn (23 éves) és Anna, a

Erzsébet,

(32 éves); j\Iagdolna

portugáli király neje (28 éves).

Egy ni tebbiekrl

De

s

örökösödés megállapításában csupán a fen-

els sorban József

leányairól

akár Leopold leányai jnssanak a trónra, sziníi volt, liogy

neki

leányai születhetnek,

ha

is

fiu

midn

férjhez menvén,

oly való-

nejét Spanyol-

?

még nem

József i^u leányai

volna szó.

gyermekei nem, legalább

— mindamellett, hogy

országban hagyta volt egy idre

hogy

lett

hogy akár József

kérdés, akarta-e koraolyan a kii'ály,

voltak azon korban,

lemondhassanak azon követelések-

rl, melyekre az 1703-iki családi szerzdés följogositá. Azért egy

uj

idelttinek err*'»l

örökösödési rend forma szerinti megállapítása látszhatott.

ábrándozott

De

irne a

Habár a

— mély

király alkalmasint

titok lehetett

horvát rendek megelzték a király titkos

vágyainak nyilvánosságj'a

jöttét.

ban összegyltek, hogy az

april 3-ikán

Mártius 9-ikén Zágráb-

názó gylésre követeket küldjenek lássák

már

ezen vágya.

s

megnyílandó koro-

ezeket utasításokkal

el.

Miiulenekeltt a királyhoz rendelnek mivel annak Bécsbe érkeztekor az

id

alkalmatlanííága és

rósz utak miatt ezt elmulasztották volt, ellenére,

hogy a magyarok ezt nem

küldöttséget,

-

küldik annak

helyeslik, azt

mondván,

:

—

Bécsben volt üdvözl követségök Horvátor-

hogy az szágra

—

87

is kitérj edettnek

értend.

Ezen külön horvát küldöttség utasítása jelenteni a királynak, hogy Horvát- és Tótország megemlékezvén az interregnumokból származható veszélyekrl és forradalmakról, melyek bekövetkezhetnének nélkül kimnlta esetében, tagját

is

Stiria,

felsége fin

gyermek

készek a királyi ház egy

királyul ismerni, oly

n

tagját, a ki

n

egyszersmind

Karinthia, Karniolia ura lesz és Ausztriában fog

lakni.

Kijelentik a rendek,

hogy

ezt

magok

egészen

Csakhogy kérik egymegersítse a korábbi magyar

eszétl és jószántukból határozták. szersmind, hogy a király

királyok által a magyar országgylésen hozott végzéseket.

Kérelmeik közé szövik a báni hatóság szoros megtartását,

hogy némely ügyeik, melyek ez elé tartoznak, ne vitessenek a magyarországi hatóság elé; hogy felsége és utódai tartsák

meg

Horvátországot a maga jogaiban.

Jelentik

hogy a Pozsonyba küldend horvát- és tótországi követek indítványozni fogják a magyar országg}^ilésen a azt

is,

ni

örökösödés elfogadását.

A királyhoz irt b szavú

levelökben a horvátok többek

közt ezt mondják

A

választási

hozzákapcsolt rettenetes

királyság

részekkel)

(min Magyarország

kétségtelenül

csak

volt a

véres

és

háborúk színpadjává, bels forrongások tzhe-

lyévé lesz, kitétetik a haza polgárai szivét belsleg szét-

szaggató pártoskodás veszélyének,

a

küls fejedelmek

s

nagyravágyásának és elttünk ismeretlen emberek veszélyes izgatásainak. Király és vezér néllcül a hatalmasabb kénye-kedve szerint fog bánni velünk, ki megvetvén nemzetünk minden jogát és szabadságát, le-

talán zsarnokok

igázand.

Közel

,

szemünk eltt a

választó Lenfjyelország

példa.

módjára veszünk

el,

A

szabadon

hol senki

sem

:

sem

parancsol, csak az idegen s senki

fosztatik ki, csak

a polgár.

A

zágrábi rendeknek a királyhoz küldött levele nagy

demonstratióval tesz czélzást arra

hogy ha Magyar-

is,

n-

ország a szabad választásban eltérne a felséges ház ágától, a horvátok

nem

fogják fölbonthatlannak tekinteni

a kapcsolatot Magyarországgal. Fölemiitik, hogy ha

Lajos megérdemlé

ház

Ausztriai

leánya megválasztatását,

ni

hogy a

megérdemli,

is

Nagy

a felséges

ág örökölje

a trónt.

A

horvát rendek ilyes határozataira gr. Eszterházy

Imre zágrábi püspök tévé az indítványt. Ezen határozatokban feltn volna az, hogy leend királyul épen azt óhajtják,

szomszéd németországi tartományok

ki a

ha nem tudnók, hogy az egész török Karinthia és Karniolia a

maga

ly ezé a horvát várakat.

A

id

közös veszély közös védelmet

Es a horvátok korántsem

magokat a török

miatti veszélyen

;

látták

eltartását a

Károly mindezen határozatokra nem

magok

érsek,

ki

volt, értesité

most

egy

rólok a királyt.

m égkor onáztatása

Károly a maga véleményadás

szászországi

Meglep

lehetett és

,,

ezek véleménye

itt

ügyet

következik

Császári királyi felséged legkegyelmesbb parancsára

valóságos bels titkos tanácsosa april)

még

eltt érkezett.

titkos tanácsosai elé térj észté az

végett, s

Az

folyt be.

külföldi,

kedves ezen ajánlat neki, annyival inkább, mivel pozsonyi

tul

nem gyzik.

esztergomi

berezeg

még

mert egnittal kérik a

gondoskodjék váraikról, melyek

költségén

ura,

Stiria,

biztossága érdekében segé-

tön szükségessé.

királyt,

alatt

27-ikén a

a sachsen-seizi

szkebb lierczeg,

b.

Seilern

e

hó (talán

conferentia elé terjeszté, mit

a

bibornok

10-ikén a Horvátország rendéi

által

irt

Pozsonyból e hó

nem rég köz meg-

—

—

89

egyezéssel hozott határozatról, mely szerint azon esetben, (mit a triai

mindenható kegyelmesen eltávoztasson) ha az ausz-

ház

törzse

férfi

Auszti'iában

beleegyeznek ugyanazon

kihalna,

ágának trónrajutásába, ha az uralkodón

felséges há-z leány

lakik s Stiriát és

Karnioliát

birandja.

bibornok ezen hirt vévén, bizonyossá tette a

magyar

A ren-

kik errl vele beszéltek, hogy császári felséged

deket,

mitsem tudott ezen dologról ; mert különben

nem

a horvá-

toknak, hanem Magyarországnak terjesztette volna el.

Elttünk fekszik, a mit felséged folyó hó 13-ikán a bibornoknak válaszolni kegyeskedett. És azután nem sokára bizonyos tudomást nyerénk a nevezett horvát rendek valódi határozatáról, a mit megersített azóta az e tárgyban külön felküldött követek

egy audientián

történt szó- és Írásbeli

eladása. ,,

Ezeket a legalázatosabban értvén,

arról

kellene

felséged legkegyelmesebb parancsából tanácskoznunk most, és felségednek legalázatosabb véleményt adnunk, mit kel-

lessék

cselekedni a dolgok

tudniillik a

országgylésen

is

el

,,A legalázatosabb bizottság

Vajon

kell terjeszteni jelen

ezen törvényczikket

kivánni ? vagy pedig késbbi idre '

állásában?

ilyetén

magyar rendeknek

s

beleegyezésöket

kell halasztani ?

egyelre csaknem

azt

még maradjon egy kissé továbbra, nem mintha magában igen kívánatos és üdvös nem lenne, s nem mintha az alkalom nem lett volna kedvez, miután kivánta volna, hogy ez

a magyarok félelemben vannak

verkezve Magyarországon,

lehetne ily szerzdést végrehajtani, ilyen kötés

sznyegre soha be

maga

és

nera

van fegy-

s felséged jól

hogy

jó

eredménynyel

— hanem

azért,

ne

mivel

a királyi széken való következés rendét

világ elé liozná olg esetre, mely remélhetleg

következik,

holott

annak a Leopoldtól és is, nagy

Józseftl származott fherczegnket illet része

:

— foiitosságii

„De miután ház

iránti

eltakartatott.

a horvátok egyfell a felséges flierczegi legalázatosabb bizalom és kegyelet

szeretet,

dicséretes ösztönébl, dos,

—

90

okokból titok maradt, szándékosan nem említ-

vagy legalább

tetett

:

másfell a

— de — imádkozzunk

saját

javukra czélzó gon-

istennek, szükségtelen

— elre-

ezen nyilatkozatukkal kiléptek, s ennek már a magyarok közt is hire terjedt, az alázatos bizottság nem lát semmi okot, hogy ne tanácsolja felségednek, hogy minden habozás nélkül terjeszsze a magyar rendek elé látásból

ugyanazon

javaslatot, és a legalázatosabb bizottság indít-

ványozza is, hogy a ni örökösödés Magyarországon Horvátországban

történt,

még

mint

is,

a jelen országgylésen egy

határozat által s igy az ország törvényhozása utján, egészen biztosittassék, ,.1.

— még pedig a következend okokból

A Horvátország által nyilvánosságra

hozott s most

a magyarok tudomására jutott ezen nyilatkozat által egy

nagyon kívánatos

el nem

többé

mintegy

rendelte,

talán

soha

forduló alkalom van adva rá,

hogy

ezen,

s

isten

különben kényes, korábbi idben

el nem

jövend idkben

ügyben,

is

kellemetlen

fordult, s talán

ezúttal

invidia" s biztos reménynyel boldoguljunk a

Nemcsak

zetnél. ,,2.

van

s

,,sine

magyar nem^

azért mivel ezen nemzet

mostan, mint fentebb jelentettük,

még

felséged az országban fölfegyverkezve

félelemben

áll;

és mivel,

ugyanazon nemzet ,.8.

a horvát királyság hathatós föllépte után

zen fog oly bátor lenni, hogy felséged

ell

kitérjen, a mintliogy

nem

is

föltehet,

nehe-

ama kívánsága hogy egyedül a

st

horvátoknak engedje az érdemet ebben a részben, inkább igyekezni fog abban velk osztozni, vagy is

tesz rajtok a

hanem

azért

is,

m

gyors elfogadása és kivitele

még által

;

túl

—

:

— ,,4.

mivel császári felséged minap a biboriioklioz kül-

dött levele által,

vátok

—

91

melyben

által táplált

ama

irá,

hogy mit sem

tudott a hor-

szándékról, a magyarok minden

Hozzájárul

idegenkedését és bizalmatlanságát eloszlatta. ,.5.

Magyar- és Horvátor-

liogy a két királyságban,

szágban ezen

ni

örökösödési rend meghatározása által

véve a különben fél szakadásnak, mely a

eleje lesz

isten akarja, soha be

nem

következend —

— ha

halálesetben,

felséged csehországi örökös királysága és ausztriai tarto-

És végre

mányai közt támadhat. ,,6.

a fentebb ,.pro ratione dubitaudi'- fölhozott ok

oly fontos,

hogy a miatt oly nagy

kivánt alkalmat

el

s

kelljen szalasztanunk

közeli hasznot és

kezünkbl. Ilyen

alkalom pedig hogy a horvátországi rendek successionis foemineae in defectum

nem

..in

masculorum"

puncto

ily

híven

és hódolattal önkényt felséged minden ösztönzése nélkül

ama nyilatkozatot felséged uralkodó háza iránt, és magok gondoskodtak minden jövendben lehet esetre. ugy hogy felséged nem is mködhetett kezökre, sem pedig készségöket nem bátorithatá. í'elséged határozza el. hogy

tették

—

két szeretett királyságának, Magyar- és Horvátországnak itt

fennforgó kölcsönös segítsége és eddigi hagyományos,

szoros kapcsolatjuk és nníójok meg'&rökifése végett ezen javaslat a

magyar rendeknek

lésen elterjesztessék, a

is

még a mostani

or.
mi felségednek kétség nélkül annál

kellemesebb, mivel a magyarok hozzájárulásával, akkor,

ha az isten áldásából felséged várt örököseire nézve a

nemremélt halál-eset bekövetkeznék, vagy akkor

ni nembl

is.

ha

hagyna maga után, üdvösen eleje lenne véve egy jövendbeli interregnnmnak, mely „inter maia Reipyblicae pessimus^' lenne, és .Jn antecsak

való

örökösöket

cessum" elre lenne gondoskodva.

:

— „Ezen kérdések

—

92

fontolóra vétele után a legalázato-

sabb küldöttség- azon

mi módon

kérdést hányta meg,

legyen ezen javaslat a magyarok elé terjesztve ?

kezendkben

A

követ-

meg

állapodott

,,Hogy a dolog egyelre hizahnasan adassék a magyar rendeknek tudtára.

és

külön-külön

Elször

a szász-

is

bibornokkal kellene közölni, azután a megbizliatóbb

seizi

és tekintélyesbb mágnásokkal, valamint egyháziakkal

világiakkal, mint a nádorral, Pálfy,

kalocsai érsekkel

nem különben

stb.,

teldöttekkel, mint Károlyival

indokokkal meggyzni,

De mieltt

szélni.

szkebb

s

az újonnan kiengesz-

ezeket hathatós, helyes

stb., s

ez történnék,

meg

kellene híni ezen

kizárván minden referendariust,

conferentiába,

s

ennek mintegy különösön

,

bizalommal tudtára adni, hogy

vetett

ugy

grófokkal, a

mindenikkel külön-külön be-

lUéshdzy magyar cancellárt,

benne

Erddy

a canceilár,

kinek ismert buzgalmában, hségében és hódolatában

fel-

séged a legkegyelmesebb bizalommal van, nemcsak hasznát,

hanem szükségét

is

belátandja ]\Iagyarországra nézve

annak, annyival inkább, hogy ezen királyság az

get

hatalom

török

ellen

másként nem

magát, mint egy patrimonialis királyságok

t fenye-

tarthatja fenn és

országok által

hatalmas uralkodó alatt; de egy interregnum esetében a

bels mozgalmak miatt

csalhatatlanul magától

meg kellene

semmisülnie. ,,

mébl

Habár felséged virágzó korában van

családjának életben, és

férfi

törzsébl ez

nagy uralkodók

véletlennek, a mint a talás

s isten

kegyel-

teljesen jó egészséget élvez, de felséges uralkodó

nagyon

inditó okokat,

is

fris

is

id

alá

szerint

egyedül van

vannak vetve az emberi

emlékezetben lev sajnos tapasz-

világosan igazolta.

Fontolóra véve ezen

Horvátország rendéi elre kívántak gon-

doskodni a fentebbi nyilatkozat

által

magokról és utódaik-

— ezen szomorú

93

—

melyet isten kegyelmesen eltánagy mértékben dicsérendk. Azért méltóztassék felséged mindenekeltt a cancelláriának és azután a magyar királyság legalázatosabb rendéinek értésére adni kegyelmesen, nyilatkoztassák ki, bogy nemcsak bogy semmivel sem akarnak bátrabb maradni Horvát-

ról

voztasson, miért

eseti-e,

is

k

k

országnál a bazájok iránti szeretetben és gondoskodásban,

banem ebben az érdemet tlök

el is

akarják nyerni, és

ezzel együtt minden esbetségre bazájok üdvében magokról és utódaikról

elre gondoskodnak.

magyar királyságban ezen

ni

E végbl

elfogadják a

örökösödés rendét,

s

még

ezen országgylésen basonlókép törvénynyé emelik azt a netalán támadandó bármely akadály elbáritásával

az

,

örökké tartandó dicsségökre és császári felséged különös

Ebben

tetszésére.

császári felséged bizonyos lebet, ba a

a mint a legfelsbb bizalmas közlés tétetnék

cancellár,

a mágnásokat, bárókat és az ország rendéit az

neki,

bséges

szorgalmas

és

a fenn elsorolt

szolgálatában

okok erélyes elterjesztése által erre elre készít a mit felséged basonlókép megtenne és azután magának az országgylésnek elterjesztené, a mit a borvátok sürgeté-

inditó

sére

1^

semmi esetben nem utasitbatnának ,,

Miután pedig

ily

el.

buzgó rábeszélést sem a cancellár

sem az ország más mágnása felséged kedvéért nem tagadbat meg, az s

megbizbató készségére lenne bizandó,

ügy az

min

a további fejleményekbez képest elbatározandó,

idben, vajon

^^ante

vei post roronationem"

elterjesztés az országgylés

A még

viend-e az

"^)

tanácsosok azonban a borvátokkal együtt most

biában fáradtak. ')

okmány zett

elé.

Articuli

et

coiistitutioiies

eredetié német,

gyjteményben.

—

diaetaium ....

niA.solata néhol

bizonytalan

Croatiae liíi.ségü

107.

1.

Ezen

az utóbb neve-

— A

—

94

elzékenységének nem lett eredménye Magyarország rendéinél, melyek összeségébe a Itorvátok is be voltak foglalva. Mert tudva van, hogy az 1715-ikieknek nevezett törvények közt nem hogy ki lenne mondva a

ni

meg

liorvátok

ág örökösödése, hanem törvényczikkben

njittatik

az 1687-iki határozat, mely szerint a

kihaltával

fin maradékok Magyarországon a szabad király váhisztás joga

Az

megújul ismét.

1715-iki 2-dik törvényczikk 8-ik §-a

igy szól: ,,

ha

Abban az

esetben (a mit isten messze távoztasson), ivadékunk magva szakad, nevezett karaink és

féríi

rendeink király választási és koronázási kiváltsága (praerogativa) visszanyeri hajdani hatályát és állapotját és érin-

marad fenn ezen Magyarországnál és nevezett

tetlenül

Részehiél, a régi szokáshoz képest."^)

Azt lennénk liajlandók hinni ebbl, mintha talán az 1715-iki országgylésen fennforgott a horvátok vagy király indítványára ezen tárgy,

—

-

s

épen a fent

leirt

horvát

kezdeményezés egyenes elutasítását kereshetnk benne. De nagy tévedésbe esnénk; mert a dolog fejleménye ez:

Törvénykönyvünk lyezése történt

idézett pontjának csak beczikke-

171.5-ben,

de kelti ideje

nem 1715,

—

St

hanem 1712.

megmondhatjuk keletkezése napját is. a magyar rendek 1712-ben april hivattak volt össze Pozsonyba koronázó ország-

Mint emiitettem, elejére

gylésre.

De, szokás szerint, lassan gyülekeztek;

akkori nehéz közlekedés miatt.

követek három hétnél tovább

— az

Például a biharmegyei utaztak

Bihar

városától

Pozsonyig.

Az els Néhány

•)

ülést a

ülést a

rendek csak május 2-ikán

koronázás elkészítése

Corpus Juris Hnngarici.

foglalt

el.

tárták.

—

A rendek

—

—

95

hogy a koronázást megelzve

oly véleményben voltak,

kell a nevezetesbb sérelmek

Ennél-

orvoslását kívánni.

fogva elhatározták, hogy a fölférjesztend sérelmek néhány

ponttá legyenek

átalánosítva

s

a koronázási föltételekbe

iktatva.

A

május 11-iki ülésben

fölveendnek a

alsó tábla

öt pontot indítványozott az 1) pont:

királyi hitlevélbe.

a

király és törvényes maradékai az alkotandó törvényeket

megersítik, megtartják rint,

az esküt az

s

I.

Ferdinándé sze-

csak az 1687-íki kihagyással, fogják letenni.

korona hozassék

s

riztessék az országban.

visszahódítandó

verrel

országrészek

3)

A

2)

A

fegy-

kebleztessenek az

országba. 4),, Abban

ha

felsége

az esetben (a mit isten messze távoztasson)

férfi

ivadékának magva szakad, a nevezett

karok és rendek kírályválasztásí és koronázási kiváltsága (praerogatíva) visszanyeri hajdani hatályát és állapotját és érintetlenül

marad fenn ezen Magyarországnál

és nevezett

részeinél a régi szokáshoz képest.'*

Az

5-dik pont kiköti, hogy valahányszor a király

utódai megkoronázandók, mindig biztosító levelet adnak ki és leteszik az esküt.

Az

utóbbi pontot a frendekkel váltott több feleselés

után, mivel

emezek fölöslegesnek tárták a más törvény

által is biztosított kikötést, szintén elfogadták.

^)

A negye-

dik pont, mint látni, csekély szóbeli változtatással meg-

maradt a koronázási hitlevélben. És átalán az 1712. május 11-iki öt pont egész terjedelmében átment az 1715-iki tör-

vényekbe,

hol

2-ik törvényczikk épen

a

koronázási llitlevelet *)

Az

1712-iki

országgylés

követeinek följegyzése, a 2j

Az

foglalja

n.

magában.

folyamáról

az

1712-iki

'^)

fennmaradt

Biliarvármegye

múzeumban.

alsó tábla indítványát két izben vetette

vissza a fels,

—

har-

— Mindez május

hogy a

ni

—

9C,

11-ikéii történvén,

alig'

örökösödés szóba hozassék.

id

volt

Magok

rá,

a király

tanácsosai april utolsó napjaiban tanakodnak, s akkor

is

csak azt végzik, hogy az országgylés késbbi folya-

mában

terjesztessék

el

a

ni

örökösödés, míg

id

lesz

nyerve az országgylés befolyásosbb tagjait egyenként megnyerni. Erre már az

id nem

mert a rendek mindjárt országgylés elején, még a koronázás eltt hoztak volt;

ellenkez irányú határozatot. Nincs nyoma az országgylési naplókban, hogy a horvátok megpendítették volna ezt az ügyet.

S nekik ez nem

azon viszonyok közt.

nagyon

is

fekhetett szivökön

Eljárásuk azt a politikát árulja

el

legvilágosabban, hogy minél inkább kedvében járjanak az uj

királynak

ez által minél

s

több külön szabadalmat

magoknak. A horvátok, abban az esetben, ha a magyarok nem követik példájokat, kedvez hely-

biztosítsanak

zetben

voltak

mert egyfell a mi határozatukban hát-

;

Idvel magok a magyar rendekkel együtt érvénytelennek mond-

rányossá válhatik, az könnyen

el lesz háritható.

hatták volna egyoldalú határozatukat oly fontos államjogi

kérdésben,

min

a koronázás, mely egyik leglényegesebb

kapocs vala Magyar- és Horvátország közt. hibásan nevezi bárki

is

még

Már csak

horvátok 1712-iki határozatát. átalános,

egy

pIv

Nagyon

,,pragmatica sanctió"nak a

szerkezete

is

oly

hogy törvénynek vagy szerzdésnek nem, csak kimondásának fogadhatni el. A horvátok semmit

sem koczkáztattak, hanem a fejedelem részére egy nagyon kedves demonstratiót hajtottak végre. Másfell pedig ha a magyarok nem hoznak az övékhez hasonló határozainadikszor elfogadta. kifogása.

^Jgy látszik,

követeljen. Hosszú

Különben maga az

"elv ellen

fölöslege.snek tartotta liogy

viták

izenetek és az elfosradás.

nem

folytak;

sem volt maga a diploma diplomát

a felsö-táblának

mert egy ülésén

történtek

meg

az

— tokát, nyilván annál

—

97

nagyobbnak fog feltnni az

hódoló

hségük, kik koronázás s igy ünnepélyesen kikötött feltételek nélkül ily nagy ajándékkal járulnak a ti'ónhoz. Lényegesen más volt a magyarok helyzete. Az új fejedelem ismeretlen; a belviszonyok rendezetlenségében a

sérelmek nagyok és sokfélék,

— az adó annyival nagyobb,

mivel a lefolyt háborúk az országot kimerítették; az igazságszolgáltatásban, hadi és pénzügyi szervezetben, politi-

kai kormányzatban új rendezésekre, reformokra volt szük-

Mindez nem nyerhet meg és

ség.

biztositható puszta bi-

zalmi szavazattal, csupa elzékeny szívességgel.

kodó kegye, ha az a legnagyobb terjed ki

—

s

így

nem

is,

Az

ural-

csak egy ember életre

elég biztosíték a törvényességre és

alkotmányosságra. Különben

a kor a lefolyt zavarokban

is

és zavarok után. mnit mondtuk, bizalmatlanságra hajló volt.

Szóval a rendek 1712-ben Magyarországot és ennek

alkotmányát voltak mintegy újra megalapitandók annyi kegyetlen sérelem és szenvedés után. Hihet, hogy többet véltek nyerni a szilárd, erélyes magatartással, mint túlzott

engedékenységgel, jesztésként

nélkül

nem

—

s

ha a

ni

javaslatba jön is.

örökösödés királyi elter-

nagy viszonteugedmények

állanak rá a rendek.

Bármint legyen ez, az udvar még a maga kebelében

meg ezen tárgy formulázhatását. Az örökösödés rendje még meghatározva nem volt, és oly határozatlan alakban, mint a horvátok, Magyarország nem sem

érlelte volt

emelhette törvénynyé.

A

király csak május közepén köszönte

toknak mártiusi liatározatukat.

—

s

ronázáskor^) királyi fogadásként ersíté pontot,

')

mely a

ni

A koronázás

meg

a horvá-

május 20-ikán, a ko-

meg

a máj.

1 1-iki

örökösödést Magyarországon kizárja.

20-dikán

s

nem

•22-dikóa

ment végbe.

:

— Nevezetes

szánva a

adat az

liistóriai

ni

liogy

is,

Károly bár

késbb

—

mutatja

melyet

dött oly törvényre, tott változtatni.

is

— mindamellett megeskü-

késbb

Azonban a

el volt

— mint taná-

örökösödés törvénynyé tételére

csosainak tárgyalása

tént, és

—

98

épen ellenkezvé óhaj-

kézalatti értekezés megtör-

az országnagyokkal, ahhoz képest,

is folyt

mint a császár német tanácsa javaslá,

A királyi magyar tanácsosok csak 1712. július 1-sején tárgyalták a ni örökösödés kérdését. A vén nádor, herczeg Eszterházy Pál elnöklete jesztik a

8-ikán fölter-

alatt július

— melyeket —A nagy átalánosság-

királynak nézeteiket,

meg.

ülésökben állapítottak

július 7-iki

király

ban csupán arra kérte tanácsosait, adjanak véleményt, mint lesz betöltend a lálna kimúlni?

A

trón,

ha

íiu

maradékok nélkül

tanácsosok érthették ebbl, hogy a

—

örökösödés behozataláról van szó.

ta-

ni

Fölterjesztésökhöz

csak azt bocsátjuk elre, a mit már említénk, hogy ezúttal

a tanácsosok- csak Leopold és József leányairól szólot-

tak,

minthogy Károlynak leánya sem

A

volt

még.

tanácsosok véleménye ez: az interregnum veszé-

lyeinek elejét

veendk, magok javaslanák, hogy a

az országgylés elé terjessze a ezt csak a

következend

ni

király

örökösödés ügyét.

föltételek alatt vélik

De

elérhetnek

Elszór: Hogy a királyi háznak csak egyetlenegy ntagja és ennek utódai választassanak a trónra, a többi

tag

forma

szerint,

s

örökre róla amaz egynek

ha s

kell,

is,

lemondjon

Csehország,

Slézia

és

— valamint a spanyol örökösödésbl is.

Mindezeket ugyanazon

foloszthatlanúl birja.

Mieltt a jelen(1712-iki)

a családra szálló birtokok ura

n és utóda

is

utódainak érdekében. Es ugyan-

ezen egy legyen egyszersmind

Morva uralkodója

esküvel

ni

országgylés lefolyna, valamennyi örökös ország rendéi és szövetség által fogadják föl, hogy ugyanazon

szerzdés

—

99

—

nöág uralkodásához fognak ragaszkodni. Ezen szövetségben azt

is

meg

kell liatározniok.

mivel és mennyivel fog-

nak mind béke, mind liáború idején a Magyarországon

lev várak is

és katonaság eltartásához járulni

mert nekik

;

közeli érdekök ^Magyarországnak a török elleni

vé-

delme.

Másodszor: Ezen szerzdések közöltetnének a ma-

gyar országgyléssel.

Harmadszor:

A

Magyarország trónjára jutandó

n-

uralkodó diplomát állítna ki magára és utódaira szólót,

hogy Magyarország

és

a hozzá kapcsolt részek

szokásait megtartandja és

..ezen

országot

törvényeit^

nem más

örökös

tartományok módjára, hanem magának az országnak eddig

XRgj jövendben az országgylésen hozandó törvényeiAz egykor a magyar koronához fogja kormányozni. "

liozott

vel

tartozott

terület visszafoglalt és

visszafoglalandó részét

Magyarországhoz visszacsatolandja

nem

s

semmi

szin alatt el

idegeníti.

Kegyedszer: Fimagszakadás esetében ha a nnembeli utód kiskorii találna lenni, a nevezett diplomában elre kell

gondoskodni, hogy Magyarországot idegen nemzetbeli ministerium ne igazgassa,

hanem a kormányzást a nádor vigye

az ország törvényeihez és szokásaihoz képest. Ötödször és hatodszor:

hajadon,

Ha

a nnembeli

utód

még

az Magyarország és a többi tartomány véle-

ményéhez képest adatnék férjliez. Az ebbl eredhet háborúk elhárítására Magyarországon ersebb, s egy részben magyarokl)ól is álló hadak tartassanak s a várakról legyen gondoskodva. Hetedszer: Minthogy Csehország Németország része,

meg

kellene határozni, miként állhatna

meg

a

n nembeli

utód házassága eltt és után a német fejedelmi electorság-

—

—

100

Házassága pedig mással ne léphessen, mint

ban.

katholi-

kussal.

Xyolczadszor : Ezen

férj

megkoronáztatja magát Ma-

gyarországon. Kilenc zedszer: Minthogy a kirdy sem az országgylésre raeghivó levélben

tn

sem a királyi elterjesztésben nem

emlitést szándékáról,

elterjesztetni.

ban nem

Jiélkül végezni

által

ebben a tárgy-

lehet.

Tizedszer: tesz,

szükséges azt most a nádor

Országgylés

Minthogy Magyarország oly engedményt

mely eddig nem

volt,

a kii'ály nyilvánítsa

,

min

en-

gedményekre számitliat viszonzásul Magyarország a török

Egyik engedmény lenne, hogy a király bels tanácsába neveztessenek ki magyarok is, mivel a fentebbiek szerint Magyarország örökös kaelleni

védelem

pocsba

jne

tekintetébU

Mivel

a többi országgal és tartománynyal.

pedig eme többi ország és tartomány a német bii'odalom része

is

egyszersmind, magyaráztassék meg,

legyen köztök és Magyarország közt.

vényes rendet

A

helyi'e

min

viszony

Az országban

a tör-

kell állitni s szilárdul megtartani.

király legyen ott személyesen az országgyléseken.

Némely sérelmek megszüntetésével kell meg^igasztalni az országgylést; a magyar ügyek a törökkel s másokkal ne kezeltessenek magyarok által köttessék béke a magyarok hozzájárulása nélkül; a királyi birtokok nem fognak elidegenittetni a köznéptl csak az Tizenegyedszer

:

;

;

országgyülésileg meghatározott adók fognak vétetni; az

ország egyházi és világi adassanak.

tisztei

Más sérelmeket

dek hajlandókká váljanak a sára,

csak magyarországiaknak

is el

ni

kell oszlatni, hogy

a ren-

örökösödés oly elfogadá-

hogy mind a rendek mind küldik belenyugadjanak.*)

•)

„Budapesti Szemle" XIX. kötet, 267.

I.

Szalay

László közleménye.

— Az

—

udvar és bels tanácsosai a magyar tanács ezen

nem

méltányossága ellen kevés kifogás

bár

véleményét, hetett,

101

találliatták

kedveznek; mert elfogadása

le-

által

határozottan ki lesz vala zárva az örökösödésbl Károly-

nak netalán születend leány gyermeke. Eszterházyék legmulhatlanabb föltételnek mondják, hogy ne csak megneveztessék a ni ntód, hanem az ki is zárjon minden más ágat az örökösödésbl és különösen utódai nevében diplomát állítson ki,

rályn ép úgy egy mint a mily satyja

új

volt

dynastia

,

hogy ez a maga

—

szóval az

sanyjának

iij

és ki-

tekintessék,

Róbert Károly az Anjoui dynasti-

ának, a mellékágak kizárásával. S mindezek megtörténtét

még az 1712-iki országgylés folytában sürgetik a rendek. Már pedig Károly ezeket nem teheté még nem létezett leánya nevében,

s

igy József vagy Leopold leányai közül

valamelyik zárja ki a többi leányát

is

ni

rokont, s Károly netaláni

az örökösödhetésbl.

A

magyar tanácsosok ilynem válasza nem buzdíthogy ha koronázás eltt nem, koronázás után vigye az általa táplált kedvencz eszmét a magyar hatta Károlyt arra,

országgylés

elé.

Magyarországra nézve tehát a pragmatica sanctio megpenditésére Károly kénytelen volt bevárni, hogy leány-

—

különben épen maga ellen fordítja gyermeke szülessék, az ügyet. Az országgylés a pestis miatt 1712. september 28-ikán föloszlott, a nélkül, hogy szó

lett

volna a

ni

örö-

kösödésrl.

Az udvar sem

még átalán a leányörökösöMaga Anglia, mely a tiz eltt.

óhajthatta

dés ügyét föltárni a világ

évig folyt háborúban

hii

szövetségese volt Ausztriának, az

utrechti congressuson ellene nyilatkozott

södésének.

aleányág örökö-

— A

—

102

leány - örökösödés tárgyában a Magyarországra

nézve fennforgott fentebbi nehézség

— de

szett el;

hamar

még

sokáig

nem enyé-

az utóbb érintett külügyi nehézség csak-

el lett háritva.

1713-ban mártius 14-ikén megköttetett az utrechti

melynek értelmében Károlynak ki kellett vonnia Ezen Francziaországgal kötött

béke,

csapatait Spanyolországból.

szerzdést nem a császár, hanem szövetségesei az angolok és hollandiak hozták létre

;

egy elpártoltak Ausztriától,

nem

többé

de épen mivel ezek most mint-

—

világos lön,

hogy Károly

Nem

számithat a spanyol trónra.

is lehetett

többé szó, hogy ezen örökösödés miatt Anglia fegyvert fogjon

a császár mellett; mert egyfell Francziaország elismeré

egy n, Anna királyn uralkodását az angol trónon, másfell a szerzdés eltiltá, hogy a spanyol és franczia korona a Bourbon ház valamely tagjának fején egyesíthet legyen,

így annál kevésbbé ismerték volna el jogosnak, hogy a spanyol és Habsburgház többi koronái egy fn egyesíttes-

A

senek.

császár

nem

fogadta ugyan

két; de ha a spanyol trónra többé

inkább remélheté, hogy a

ni

nem

az utrechti bé-

el

tart igényt,

annál

örökösödés más országaira

nézve nem fog angol részrl elleneztetni többé.

A

császár 1713. mártius 14-ikén elfogadta a Spanyols

mintegy egy

ni

örökösödést

ország odahagyására vonatkozó szerzdést, hóval azután, april

19-ikén elkészült a

illet családi szerzdés,

mely

által

Károly születend

le-

ányainak elsség adatik József és Leopold leányai eltt az örökösödésben.

Az

april 19-ikén kelt családi

okmány els

szörhozza nyilvánosságra a Leo])old örökösödését illet szerzdést.

által

része el-

1703-ban a

nág

Második része pedig épen

ezen szerzdést semmisíti meg, a mennyiben Károly leend

leányainak elsséget ád József és Leopold leányai

felett.

;

— Az okmány, melynek fordításban

itt

eredetije németül

keletkezett,

következik:

császári felsége

,,0

—

103

órára valamennyi Bécsben

1713-diki április 19-dikén 10

lev

titkos tanácsosait a

séges helyen összegyülekezni rendelte.

Midn pedig

határozott óra bekövetkezett

császári

tanácstermében a baldaclún alá

lépett,

közön-

meg-

a

felsége

titkos

és a közönséges

császári asztal elé állott azntán pedig titkos tanácsosait s

maga köré gyüjté. Ezek belépének rendjök szerint s mindenki a maga helyére állott vala ngymint: savoyai Engen berezeg, Trautsohn berezeg, Schwarzenberg minisztereit

herczeg, gróf

Traun

helytartó, gróf Tluirn,

császári

fel-

ségének, Eleonórának fudvarmestere; gróf Dietrichstein,

flovászmester; Seilern gróf, udvari korlátnok; Starhem-

berg

gróf,

kamaraelnök; gróf Martinchy;

alhadelnök; gróf Schlickh,

stein,

Schönborn,

birodalmi

alkorlátnok;

gróf Sinzendorf, fkamarás;

gi-óf

iQ.

gróf Herber-

cseh fkorlátnok; gróf a valencziai érsek;

Paar,

császári felségé-

nek Amáliának fudvarmestere; gróf Sinzendorf líirodalmi s

udvari alelnök; gróf Pálffy Miklós,

magyar

királyi or-

magyar korlátnok; gróf KhevenGallas gróf; Salm felségének Amáliának fölovászmestere

szágbíró; Illésházy gróf, htiller,

Alsó-Ausztria

gi'óf,

császári

Marches Romeo, gróf,

helytartója;

királyi spanyol titkos államtitkár

erdélyi alkanczellár; ,,

Midn

— Schickh

;

Kornis

referendarius.

valamennyi elsorolt titkos tanácsnokok

niszterek együtt valának,

s

mi-

császári felsége tudtul adá,

hogy titkos tanácsosai s miniszterei ilyszerü egybehivásának oka s czélja ez volna: értésökre juttathatni, liogy megboldogult és Istenben nyugovó kegyes és nagyon tisztelt atyja Lipót császár, valamint legkedveltebb testvérbátyja,

akkor római

zet

József

király, utóbb

római császár, boldog emléke-

felsége s szeretett atyjafia és végre

Csá-

—

—

104

akkoriban Spanyolország elismert ki-

szári Felség-e. mint

rálya között bizonyos egyezmények, rendelkezések s örö-

kösödési szerzdések léptettek életbe, melyeket különféle császári titkos tanácsosok és miniszterek jelenlétében ki-ki hitével ersített és biztosított.

azonban ama tanácsosok

s

miniszterek

közül jelenleg kevesen volnának már életben,

Császári

,,i\Iivelliogy

Felsége múlhatatlanul szükségesnek

gyjtött titkos tanácsosoknak

s

hanem az

a fennebbit tudomásokra adni,

zéseket

mint

s

szerzdéseket

találta,

a

minisztereknek

maga köré nem csak

emiitett rendelke-

közzétenni és felolvastatni, a

is

Császári Felsége a felolvasást udvari korlátnok-

is

jának, Seilern grófnak legott megparancsolni méltóztatott. ,,

ban

Ennek

folytán tehát a gróf a kezébe adott, akkori-

királyi, jelenleg

függ

már

cs.

Felségétl

aláirott, királyi

pecsétjével megersített spanyol királyi eredeti el-

fogadási okmányból a spanyol bevezetést

Leopold császártól császári s királyi dési

okmányt

s

;

József római királytól

függ

is teljes

ennek utána a és

aláii't

ketts

pecsétekkel megersített örökösö-

tartalmához képest elejétl végéig,

a mellé csatolt jegyzi függelékkel, végre ismét a királyi

spanyol okmányból elfogadását s a benne foglalt kölcsönös kötelezettségeket a végéig,

függelékkel

ugyancsak

értelmesen és nyilván

felolvasta,

mányok Bécsben 1703-ki september 12-rl ,,

A

meztetett:

is

még

mely ok-

keltek.

Miután mindezek ekképen történtének,

Felsége továbbra

a jegyzi

szinte

Ö

Császári

különösen a következkre íigyel-

felolvastatott

okmányokból kiki tudomásul

vehette József s Károly ágainak életbeléptetett s hittel sített

er-

rendelkezését s azon örökös egyezményt, mely köl-

csönös örökösödésüket szabályozza. hai császári felségeiktl,

Józseftl

Ö

Hogy

ennélfogva né-

boldog emlékezet l^eopoldtól

s

Császári Felségére ruházott spanyol örökös

— királyságokon néhai

s

—

105

tartományokon

test vérbátyjuk s

kivíil s mellett jelenleg

kedvelt rokonuk fiágbeli utód nélkül

történt elhunyta után az utóbbinak

rályságai s tartományai

melyek

valamennyi örökös

összeségökben az elsszülöttség joga szerint

is

ki-

Császári Felségére estének, tör-

mig ilyek léteznek, elválasztvényes hatatlanul megmaradandanak. Felsége jiágdnak magvafiágbeli utódainál, a

szakadtával pedig, a mit Isten kegyelmesen eltávoztatni méltóztassék, törvényes lednydgbeli

koron az elsszülöttség joga

s

utódaira szálljanak, mindenrendje szerint, s ugyancsak

elválaszthatatlanul; továbbá

ból származó, mindkét

Császári Felsége ágyékai-

ágon lev törvényes utódai kihaltá--

val s hiányában, valamennyi királyságok s tartományok

O

Császári Felsége

emlékezet József

császári felsége

örökösödési joga elválaszthatatlanul testvérbátyja, boldog s

kedvelt rokona ágyékaiból származó leányaira

utódaira,

ugyancsak az

joga szerint szálljanak

;

emiitett

is

a jelen kedvezményekben

hogy a jelenleg uralkodó Károly ágyékából

s

az ezt felváltó

leányutódaiban fennmaradt József ágyékából

sarjadzott

Császári Felsége ntestvéreit s a fenséges ház

az elsszülöttség joga s az

valamennyi többi ágait

illeti

ebbl

mindennem

folyó rend szerint

mi éhez

ér-

Mindezt pedig ugy értvén,

történtekben részeltetendk.

ágak után

törvényes

ugyanezen jognak és rendnek

telmében herczegasszonyaik s

s

módon az elsszülöttség

tartozik, mire

örökösödési jog,

nézve tehát a fenntartás nyilván

s

a

ki-

Mely végbl ezen örökké tartó egyezmények, s szerzdések Isten dicsségére s valamennyi örökös tartományok megrzésére léptettek életbe köttetik.

rendelkezések

és néhai felséges atyjuk s testvérbátyjuk s

sége által

hittel ersíttettek.

Azért

(

)

rendelményeket mind maga megfogja titkos tanácsosait s minisztereit

Császári Fel-

Császári Felsége e tartani,

kegyelmesen

mind pedig inteni s ne-

—

—

106

kik megméltóztatik parancsolni, hogy

zenek

s

maguk

igyekez-

is

iparkodjanak eme szerzdéseket s rendelményeket

teljességökbeu megfigyelni, megtartani és megvédeni; mely

Császári Felsége titkos tanácsosait

czélból s reit

Császári Felsége

is

miniszte-

Ezek után

a titoktartás kötelessége alól feloldja.

a fennnevezett titkos tanácsosok

s

mi-

s

niszter urak elliagyák a termet.''

,,Hogy mindezek ekképeu történtének zonyltom saját kezem aláírásával

s

s folytának, bi-

közönséges pecsétem-

havának tizenkilenczedik

mel. Bécs, az 1713-ki év április (19) napján.

Schickh János Gryörgy Frigyes, a róm. csász.

fels.

udvari tanácsosa, Alsó-Ausztriai titkos referen darius s ezen ünnepélyes zott császári s

végzendre felhatalma-

fherczegi közjegyz:

Magyarországnak, mint ebbl

látni,

^)

két tanácsosa

voltjelen a szerzdésen: az országbíró és caucellár, s ezek

csak annyit fogadtak, hogy ügy ekézni fognak, a menynyiben rajtok áll, a szerzdés kivitelére közremködni. A

is

nádor, Eszterházy,

ki ezen évben

nem

Az ügy még

lehetett jelen.

cancellár

sem

magán

már tiusban

csak az országbii'ó és

lelkiismerének ügye

tekinté általa legkevesbbé

Az 1714-ben

iijra

is

összehítt

ködését 1715 nyaráig folytatta,

mást a fenntebbi szerzdésrl.

halt meg,

volt, s

maga

a király

kötelezve az országot.

országgylés, mely

nem

m-

nyert hivatalos tudo-

Legalább semmi nyoma,

hogy ezen ügy elhazatott volna. Ez, mint a magyar tanácsosok 1712-diki véleménye bizonyltja, nem is történhetett, míg Károlynak leány -gyermeke nem született volt. Már pedig nem született. A királyné csak 1713-ban hagyta oda Spanyolországot, hol két évet

Azután még két évig nem •)

lett

Magyar Jogtudományi Közlöny

élt férje

nélkül.

gyermeke. 1866. évi folyam.

Ökröss

B.

—

—

107

— 1715-iki országgylés elkéAz a mi születnek tekinthet a pragmatica nevezetesebb országgyléseink egpke marad. — Mindamellet az 1714

sanetióra.

A

mi addig

szerepet

leg-

XVII-ik században oly kiváló a magyar politikában s ert adott a

kivált, a

játszott

kormány elleni oppositiónak a protestánsoknak államjogi szerzdések által biztosított s igy nevezetes politikai hitczikkelylyé vált szabadsága, sokat veszített már éles.

ségébl.

hogy azl715-diki törvények nem czikkelyezték De kiemelend, hogy ez nem egészen a kormányon, vagy legalább nem az uralkodón miilt. ki azt mint említem, már azeltt megersítette volt. Magyarország rendéinek többsége volt az, ki a bevett szabadságát biztosító okmányt nem vallások Igaz.

be az 1711-dikiszathmári szerzdést.

vette

föl.

II.

Ferdinánd ideje óta a

térítés

buzgalmából nagy hódításokat katholiczismus részére

;

különösön a jezsuiták

tett kivált az úri rendben a

— IIL Ferdinánd

sok és protestánsok- egyensúlyozták.

I.

alatt katholiku-

Leopold els éveiben

paralyzálták egymást az országgylésen.

1662-ben már

a katholikus rendek túlnyomó többségben ^'annak s a vallásos türelmetlenség világi táján.

urak közt

—

A lági

is.

nagyon feltn a többséget képezett Érintem, mily messze ment az 1687

felekezetek közti ingerültség sokat enyhült a vi-

rendek közt 1715

táján,

—

egy oly foiTadalom

után,

melynek vezére Rákóczy Ferencz, maga katholikus volt, s melynek szövetségese a ,,legkatholikusabb'' XIV. Lajos. A rendek nagy többsége az alsótáblán is katholikus levén, annyival kevesbl)é elégité ki most teljesen a protestáns követeléseket, mivel

horderej viszály

nem

tartott

fejlik ki,

—

már

attól,

és ha most

hogy ebbl nagy is

maradtak pa-

—

108

—

iiaszaik a protestánsoknak, a sérelmes háborítások

üldözés

pold

s irtó

alatt,

háború szinét viselték magokon, mint

hanem a

siiprematiáét,

nem I.

az

Leo-

melyet nehezen trtek

ngyan, de hatalmas óvások helyett kisebb nyomatékú panaszokat idéztek vétetett föl

el

A

azok.

szathmári szerzdés

ugyan a törvénykönyvbe;

nem

— de törvényczikkek

keltek melye-k e szabadságot biztositák.

Károly uralkodását már kodó szemmel nézni,

is

töltötte

ugyan; de épen a spanyol kér-

désprotestáns hatalmak szövetségesévé

kudozások

alkalmával mindig

után

is

lakott, férjhez

kik a béke

tette,

a magyar márl714-beu

menetele eltt protestáns

nagyon türelmes

volt.

De

eltt,

s kitérte

Azt beszélték, hogyabraun-

schweigi születés Erzsébet császárné titokban a vassa.

al-

szót emeltek

vallás szabadság mellett. Ezenkivül neje, ki

Bécsben

for-

fiatalkora legszebb részét

dulni igazság szeretetéhez.

Spanyolországban

kezdek kevesbbé gyana-

és a vallásügyben bizalommal

bibliát ol-

leginkább feltnhetett az akkori protestánsok

hogy Károly udvarából eltntek a jezsuiták, kiknek

Leopold idejében az egész vallásos üldözést tulajdoniták.

Még

József lemondott volt rólok; de József udvaráról ke-

veset tudtak a többnyire

Rákóczy táborában

átalán, mint érintem, a bizalmatlanság

mely különbséget mi a

fiú

ban higgadtabb fölfogás

állott be.

,

tes jel

volt

rendek

nem engede látni

és apa közt volt.

s

né-

Most azon-

Mindeneseti'e neveze-

hogy a protestánsok, ezen addig örökös

ellenzék,

már sokat látszanak várni jogaik méltánylásában a királytól

személyesen, ki különben

is

örökös komolysága mellett

egyénileg nagyon jó indulatunak mutatkozott. Már maga a tény, hogy az 1712-iki országgylés után,

mely csak kénytelenségbl

oszlott el öt hónapi szor-

galmas mködés után, 17 14-ben újra összehivatott, bizalomgerjeszt vala.

—

—

109

Az országgylés megnyitására Károly személyesen jelent meg a királynéval együtt, kit ez alkalommal meg-

A

koronáztak. mutatott.

Az 1713-ik

liázy helyébe

A

nádorválasztás

uj

is

Károly

érzületi-e

év tavaszán elhunyt herczeg Eszter-

nádor választatott

királynak személyes befolyása

Nemcsak

alkotmányos

fiatal lettére

:

nem

gróf Pálffy Miklós.

csekély

volt.

sok élettapasztalásu ember

volt.

hanem a viszontagságok egész hosszú során ment keresztül, s nemcsak a hadi, hanem az államügyek más ágaival is alkalma volt megismerkedni. világot látott,

— Az akkori világ legmveltebb nemzeteit és azok legne-

-

vezetesebb

férfiait

vagy mint jó

barátjait

vagy

köz^'etlen

ellenségeit ismeré.

Mig Leopold az államban csak katonát

és jezsuitákat

ismert s ezeken kivül legfeljebb a bureaucratáknak tulajdonított értéket,

— Károly több

oldalú

sok egy már újkori államférfiuból.

ember

s volt

benne

Nagy gondja

A

országainak államgazdasági emelésére.

nemzeteknél a kereskedelmi társaságok

s

volt

kor a nyugati

nagyobb

mérv

pénzügyi operatiók és a szédelgésig ment kísérletek kora volt. mérsékeltebb meggondolással, mint a Law tanait felölelt

franczia kormány,

a pénzügyek rendezésére,

kereskedés elmozdítására törekedett, is

— mire

a

különben

kényszerítve volt; mert a lefolyt nagy háborúk a tönkre-

jutás széléig vitték volt államait.

Ezenkívül

mánynyal

III.

Károly sokat foglalkozott a jogtudomely tulajdonai sehol

s igen jól beszélt latinul,

sem szerezhettek neki több népszerséget, mint épen az akkori magyar intelligentiánál. De több is volt ez csupa személyes elnynél. A magyar belkormányzat és igazságszolgáltatás reformokra várt,

ség volt a rendeknél

s

— ez átalánosan

érzett

szk-

a király jogászi dilettantismusa

annyival inkább tetszhetett, mivel

nem a mindig

absolu-

— tismiisra törekedett

jelent

—

110

Leopold rögeszméinek szabásában

I.

meg\

És valóban az 1715-iki törvények, melyek magokba országgylések végzéseit

ölelik az 1708-iki és 1712-iki is,

a jogfolytonosság

alapján

alakjában, nj korszakot nyitnak

—

csak tovább-fejlesztés

s

meg

a

magyar közéletben.

Országgylési állandó bizottságok neveztettek ki, melyek a reformok kidolgozását toválfb folytassák, s a közigazgatás minden terén a legnagyobb mnnkásság kezEgyik legfontosabb njitás az állandó magyar ddött. katonaság behozatala

már

legjobban. Tényleg

országon

is

volt.

Magok

a rendek ohajták ezt

Leopold

I.

alatt

megvolt Magyar-

az állandó katonatartás, szabad toborzás ntján.

A

nagy török liáborn hogy a hadtudomány

Rákóczy

és a

fölkelés bebizonyiták,

fejléséhez képest a rendes kato-

nj

naság ellenében a gyüle\'ész insurrectiók meg nem nak.

Az

enyészett,

tetemesnek

adó

szabályozva

tartatott;

történt sok,

részén a jó akaratot,

Nem

kell is

nem

mi eléggé bizonyitá a kormány

—

és megnyugtató

végre felednünk,

egy békekötés

ország mintegy ötven évi

vala,

hogy a

melyen azokat orvosolni

törvényhozás fóruma megnyílt, lehet.

ügye legalább

de

Ezenkiviil bár minden sérelem el

Ion.

franczia háború

állhat-

küls

hogy 1714-ben a

által befejeztetett,

s

az

bels csaknem szaka-

és

datlan háborúk után elször élvezheté a béke nyugalmát.

— Nemcsak

az éltesek,

hanem a

teljes

korúak csaknem

egész generatiója szemével látta a rendkívüli contrastokat

a politikai rendszerekben: ságát,

— utána Rákóczy

Leopold terrorisáló zsarnok-

fölkelését,

legnyugtalanabb izgatottsággal bizonytalansággal párositá.

A

s

a

mely a szabadságot a

jöv

iránti kellemetlen

romboló és hosszasan

tartó

zivatarok után a nemzet felüdültnek érzé magát a mérsékelt

szabadságban

.

mely azonban

mer

ellentéte

volt

— a Leopold

alatti

—

111

állapotnak, és azon nyugalomban, mely

még kellemesebb Az országgylés a

természetesen

volt a forradalom zakla-

tottságára.

jelennél szebb

és a

nyugalom

jövendt

állandósítását ígérte.

Szóval az 1715-ikí országgylés nevezetesebb elkészületnek tekinthet a pragmatíca sanctíóra, mint mit a horvátok

Másik

id

az,

a

eltt elhirtelenkedének.

dönt elkészület

szintoly

években az ország

teljes

volt

következ

integritásának helyreállítására

Temesvár még a Bánság nagy részével török kézben volt, most Magyarországhoz visszacsatoltatott nemcsak ez, hanem Nándor-Fehérvár Szerbia egy történt

nagy

lépés.

—

— Vissza

részével és Oláhország az Oltíg.

legdícsbb fegyvertények egyike is

halhatatlan

által,

hadjárat

mely a különben

Eugen herczeget csaknem nagyobbnak

mint a zentai csatatéren.

teti föl,

csatolta tott a

folyt,

A

kétszerezte a király

tün-

modor, melyben a

Az

tekintélyét.

a

gyorsaság és biztosság, melylyel lángesz hadvezére a túlnyomó számú ellenséget mindenütt megsemmisité, a hol találta,

fölért

becsével.

Az

a közvéleményben 1716^

— 1718-íkí

a

herczeg hsisége szintoly nevezetes, tesebb elkészítje az

visszanyert

hadjárat, s illetleg s

tán

még

1722-íki pragmatíca

mint az 1715-iki országgylés.

És bár a

terület

Eugen neveze-

sanctiónak,

történet

ama

háború okául azt adja, hogy a császár szövetségese, Velencze

— bizonyosak Magyarország területének ama a egyik indoka, —

iránti lovagíasságból inditá,

tünk benne, hogy helyreállítása

volt

liáború

s

leheteljes

ezen

buzgalomnak az adott ert, hogy díjában a ni ág örökösödését nyerje a rendektl az ezen pontra nézve különösön aggodalmas király. terlet-helyreállitásbelí

így készíttetett el a pragmatíca sanctio behozatala Magyarországon. Ily elzmények után annyival bizonyo-

— már

—

112

hogy azon akadály is megsznt, mely 1712-ben a fbbek közé tartozott. Ezen akadály, mint emiitk 1712-ben az, bogy Károly királysabbiiak látszott

elfogadása,

nak még leány gyermeke nem volt. De a nevezett török háború alatt született Károly els leánya, Mária Terézia, mintán egy azeltt évben született fiu gyermek csakhamar meghalt

Károly leánya, Mária Terézia 1717-ben,

volt.

május 13-ikán

jött

a világra.

Külföldön már nemzetközi szerzdésben

volt szó

is

ni

ág örökösödésérl. Londonban 1718-ban megköttetvén a négyes szövetség. Károly császár nemcsak a maga és íiu örökösei, hanem leány örökösei nevében is a

birtokoltaknak mondja az olasz tartományokat és Belgiu-

mot, és igy legalább közvetve a szerzdésben részt vett

n-ág

hatalmak elismerik az emiitett tartományokra a eventualis örökösödési jogát.

Elkészületeknek lehet

tekinteni,

nág, hanem Mária Terézia

ha nem

átalán a

is

trónra jutásához az

is,

hogy

József császár idsbbik leánya, Mária Jozefa fherczegn,

midn s

1719-ben, Fridrik Auguszttal, a szász fejedelemmel

késbb

eltti

nap örökre lemondott minden jogah'ól a Károly

uralkodása

alatti

országokhoz,

Károlytól származandó szére

az egybekelés

a lengyel királylyal egybekelt,

is.

—

még

hanem

fiu-,

pedig nemcsak

1722-ben József második leánya

menvén, az hasonló okmányt

is

is

férjhez

kii'ály

országa

irt alá.

1720-ban történt elször, hogy Károly népeinek

hivatalosan tudtára adá akaratát.

nevezett ,,ausztiiai rendek",

a

leány- maradékok ré-

kik

még

voltak egy-egy törvényhozó testületnek

— Az úgy-

árnyékai s

is

alig

csak rendeletek

meghallgatására hivattak össze, a mondott év april havá-

nak 22-ikén összegylvén,

fölolvastatott

nekik a császár

változhatlan akarata a leány örökösödés tárgyában. Sléziá-

— ban

is

1720-ban fogadták

113 el

—

az ottani rendek a leányörö-

kösödést az nralkodó meghatározta formában.

Habár a fentebbieknél kevésbbé dönt; de érdekes bvebben szólanunk még egy elkészít lépésrl, s ez a pragmatica sanctio elfogadása Erdélyben.

YIII.

A

FEJEZET.

pragmatica sanctio elfogadása Erdélyben.

Erdély, félszeg viszonyánál fogva, melyben Magyar-

országhoz

sajátságos helyzetbe jött a pragmatica

állott,

sanctio kérdésének elkerülésével.

mondtuk, már csak az

lett I.

ország királyává koronáztatott,

Erdély fejedelme, mint

Leopold

—a

ki

óta,

nélkül,

Magyar-

hogy Magyar-

országon a megkoronázandó kilétének elhatározására be-

Ezen viszony olyan

folyhatott volna.

matica

sanctio

volt,

hogy a prag-

tárgyában bármely esetben anomáliákra

vezetett. Méltánytalan, igazságtalan lesz vala,

meg

se

kérdeztessék,

hanem

hogy Erdély

egyszeren tudomására

adassék a trón-öröklés ujabb rendé. Ezen igazságtalanság

nem

is

követtetett

1722-ben,

el.

midn

arról

volt

szó,

hogy a magyar

trónon egy uj következési rend határoztassék meg, méltá-

nyosnak is

látszott,

hogy Erdély

is

megkérdeztessék ezen

t

illet dologban.

Ha

mellzendnek s nem elbb kérdezzék-e is mellzték, az volt a további kérdés meg Erdélyt mint Magyarországot, vagy pedig késbb ? Hogy késbb kérdezzék meg, ajánlá azon tekintet, tehát Erdélyt

nem

vélték

:

hogy az anyaországnak van joga királya dynastiája válasz-

:

—

mig Erdély annak

tásálioz,

—

115

királyát el tartozik fogadni

fejedelmül, s így ntólagos hozzájárulásnál több szava nincs

a dologhoz.

De

ezen utólagos szavazat esetében ismét

hozhatnak

méltánytalanságot

Magyarország

tnik vala föl. sem kérdezik.

Ha

dönt határozata Ez csaknem annyi

Erdély erkölcsi

rendéi;

mert

kényszerként

lesz vala, mint

ha meg

végre Erdély ellegesen kérdeztetik meg,

hogy nincs

igaz,

föl

—

rajta ily méltánytalanság elkövetve; de

hogy Erdély vaktában egy, s Magyarország késbb más módon határozza meg a sanctio azon visszás eset állhat pragmatica pontjait,

be,

minélfogva azon elvbe ütközhetnék

más nem

idvel, mely szerint Erdély fejedelme

Magyarország koronás

De

ezen

határzá

el

lehet,

mint

királya.

veszély

daczára

magát: elbb

is

Károly az utóbbira

terjeszté a pragmatica

sanctiót

Erdély, mint Magyarország rendéi elébe.

Erdélyben annyival kevesbbé

hogy a

kii'ály elterjesztéseit el

lehetett tartani attól,

nem

fogadják a rendek,

mivel a Leopold idejebeli provisoriumok

alatt

ezek alkot-

mányos önállása csupa árnyékká ln. Egy egy tábornok nemcsak királyi biztosnak tnt föl g}^iléseiken lianem több hatalmúnak, mint Magyarországon a nádor; a kormányszék pedig, ezen kész engedelmességü hivatalos ,

testlet,

dönt

Kem

tekintek az akkori

is

seknek

s

nem

Károly

factor volt

alaft az

gylések

országgylésen.

végzéseit érvénye-

igtatták törvénykönyvbe.

Károly életében

csak két országgylés határozatai vannak beczikkelyezve

1714-rl

Az vattak

Mártius gr.

és 1733-róL erdélyi rendek

1722. február 19-ikére összehi-

N.-Szebenbe a pragmatica sanctio elfogadására. 30-ikán

történt

a

Virmond tábornok, mint

ni

örökösödés

kimondása

királyi biztos jelenlétében. 8»

^ Az

IIG

—

csupa ünnepélyes formaságnak tnik

eg'ész

nevezett tábornok

niártiiis

A

föl.

30-ikán a kormányszék kísére-

tében a rendek gyüléstermébe ment,

kik közfelállással

és kiáltással elfogadták az elejökbe adott ,,sanctio prag-

maticá"t.

Ez

napról egy felterjesztést készítettek Károlylioz:

„Gróf Vírmond Damian Hugó,

e folyó

gylésre kinevezett

telybatalmii biztos, felséged erdélyi örökös fejedelemségé-

nek javára és biztosságára czélzó több intézkedései közt élnkbe térj észté felségednek gondosságát, melylyel mind azt mit örökös tartományai javára s emelésére szolgálónak tart,

atyailag végrehajtja, s

melyek közé

hogy

tartozik,

felséged azon fenyeget szerencsétlenségeket

is,

melyek

idvel a legnagyobb nyomorokkal látszanak fenyegetni. Isten segélyével el akarván hárítani: feltárta elttünk felségednek azon kegyes szándékát, melylyel dics

emlék

seinek intézkedését követte abban, mit az els szlöttségre nézve az örökre tartandó törvény ereje végett sanctio pragmaticáúl

határoztak és egyenként

férfi-ága kihalván,

hogy

rendeltek:

a leány-ág ugyanazon

elsszülöttség

hogy mi

jogával következzék az örökösödésben,

is

fel-

séged tartományai és országai példájára ezekkel szorosabb

viszonyba lépjünk felfoghatóvá

gyzdve

azt

elttünk biztos és ers okokkal

Minthogy

tette.

elhittük

és

meg vagyunk

hogy az legfként felséged ezen örökös fejede-

lemségének üdvös szolgáló,

— s

örökös biztosságára és méltóságára

hogy felséged többi örökös

tartományaival

s

országaival összecsatoltassék, határszéli helyzetébl kifo-

lyólag

ezen örökösödést tartozó ünnepélyességgel és

is:

móddal elfogadván, s a lehet legbiztosabb ván

ki,

okmányt

állít-

felséged nevezett telyhatalmu királyi biztosának

átadtuk."

Néhány

azt ersítse

meg

sorral azután kérik az uralkodót

s igtassa

az ország törvényei közé.

hogy

— Maga

117

—

okmány ekkép hangzik ,,Mi VI. Károlynak Isten kegyelmébl stb, Erdélyország és az

:

Svábország fejedelmének

stb.

Erdélyország királyi

kormányszéke, és a több ezen Erdélyország fejedelemsége és ahoz kapcsolt magyarországi részek liárora nemzetének,

ezen Erdélyország fejedelemsége

jeleri

közönséges ország-

gylésére ünnepélyesen összegylt egész hiv karai és rendéi.

,,Orök emlékezeti adjuk ezennel mindazoknak tud-

vagy a kiket akármi módon illethet. Magunk, és kedves maradékaink nevében: hogy miután kiknek

tára,

illik,

mtgos gróf Virmont Damián Hugó

bels

felsége

és udvari hadi tanácsosa, gyalogság

valóságos

legfbb vezére,

egy gyalog ezered parancsnoka, nem különben az

felsége

ezen örökös fejedelemségében, és az Oltón inneni Oláh-

országban lév liadainak kormányzója, az utolsóban leg-

fbb

igazgatója, és a jelen közönséges országgylésre

császári királyi felsége a vezett

teljeshatalmu

örömmel.

Magunk

és

Mi legkegyelmesebb urunk kine-

biztosa

kés

biztosítással értettk,

országai,

istentl

is

abból kiható

.császári királyi felségének a

legkegyelmesebb urunknak den

különös

excellentiájától

maradékainkra

s

Mi

örökös fejedelmünknek min-

hatalma alá rendelt

örökös tartományai iránti azon szeretetét,

és

atyai

vetett

vigyá-

zását, és gondoskodását, melyeknél fogva felséges eleinek

fként azon szerencsétlenségeknek, melyek ezután a megmondott országokban és örökös tarszokása

szerént,

tományaiban nyomorúságot és eltávoztathatlan veszedel-

met okozhatnának, mennyire a mindenható Isten hasznos igyekezeteikben a királyokat és országokat szabad tetszé-

sébl kegyelmesen megsegíti, elre gondoskodva, gátot vetni lehessen, kegyelmesen határozta, liogy dics eleinek halhatatlan nyomdokát követve, azt, mit az (iríikre tar-

—

118

—

tandó törvény és országlási szerzdés módjára az els-

nézve rendeltek, azon

szülöttség-re

határozták, szülöttség

felül

pedig különösen

hogy kihalván a férfiág, a leányág ngyanazon rendén örökösödjék,

is

az elsokért

ez

istentl segíttetvén. az országok és tartományok, mind a

melyeket

császári királyi felsége jelenleg

bii',

mind a

segedelmébl hatalma alá vettetnek, a kölcsönös és valóságos védelem, és nagyobb bátorság okáért azokból származó fény, és ellenségek rettentésére

melyek ezntán

isten

örökre elválhatatlan egybeköttetéssel egyesülhessenek s

mind

összekapcsoltathassanak,

hatalmú királyi biztosa

nyájan összegyülteknek

él

ván,

s

az

ezt

tisztelt excellentiája

bvebben

felsége

teljes

Nékünk mind-

és világosabban, nyil-

érthet szóval, és megczáfolhatatlan okokkal

kinyilatkoztatta s

császári kh'ályi fel-

bebizonyitotta.

sége a mi legkegyelmesebb urunk ezen felettébb fáradsággal,

járma

költséggel,

alól kivett

s ii-ánta

örökös fejedelemségét különösen kedveli,

megkülömböztetett tekintettel

viseltetik, elannyira,

és okos személy

hogy az minden értelmes ismert s bebizonyított lehet,

azzal testesített

való

számtalan vérontással a török

eltt

meg-

ezen örökös fejedelemség,

s

részek, mintegy védfal, a keresztyénség

megesküdt ellensége dühének kitétetve lévén, az ellen ön felsége orszáerején magát nem védheti, hogy azért az gainak, és örökös tartományainak ezen örökös egyesülése, és

az elsszülöttség

által

mind két ágára megersített rend

a közdolog fényt,

fognak nyerni, felségének a

bátorságot,

a honfiak

hasznot

abban legkisebbet sem kétkedünk. Mi

Mi örökös urunknak

elébb mondott királyi

kormányszéke, és a három nemzet több, és

teljes karai és

rendéi ezen oly nagyon boldogító rendszabást, és hivséggel, egész készséggel, nyilván és

lemmel, önként elfogadjuk, nemkülömben

örömmel

egyenl

érte-

felsége a

Mi

—

119

—

legkegyelmesebb urunk, és az egész felséges Ausztriai liáz ii'ánti

szeretetbl és hivségbl a

azon örökösödést, hogy t a

keresztyén

nemzet

Nekünk

elterjesztett

azon esetben (melvet az isten

i.

szánakozásbúl

iránti

eltávoztatni

kegyesen méltóztassék) ha az ausztriai férfiágnak magva szakad a leány felsége

és

a

férfi

dics

elei

is

elsszülöttség rendje szerént az által

arról

készitett

velünk

a felséges Auszti-iai ház ezen

közlött oklevélnél

fogva,

fejedelemségében

azzal testesített részekben,

s

s

annak örök-

ségében és igazgatásában kétségtelen joggal örökösödjék,

mentl alázatosabban,

hivségesebben

és

kész

akarva

bevesszük, és arról mind a három nemzet pecsétje

alatt,

mind pedig nagyobb ersség, és ezen lépésünk, s ezen fejedelemség örökös dicssége tekintetébl a mostam (isszegyült honfiaknak, a

Mi

felséges,

gyzhetlen, császár

király és fejedelmünk VI. Károly, legkegyelmesebb urunk-

nak, országai és örökös tartományai leggondosabb atyjá-

mind két ág örököseinek és maradékainak, mint felséges fejedelmünknek, s hazánk díszének, hasznos és szükséges, törvényes, eredetiben kettsön, annak módja nak,

szerént, tr>rvényesen költ, és ezen fejedelemség törvényei-

hez számított oklevélnek, melybl egyiket a fenn mondott, és ezen országgylésére kinevezett teljes hatalmú királyi biztos

és

excellentiájának hivségünk jeléül, azon tisztelettel

engedelmességgel,

melyei ill,

pedig ezen

fejedelemség

vigyázattal

tartva,

mely országlási

pragmatica), és akárkitl

is

másikat

szerzdés

isanctio

soha változtatást semmiképen

nem szenvedhet örökös törvény bii"ó

általadjuk,

levéltárában nagy gonddal és

légyen, betesszük, akárkinek

erejével, és hatalmával is

gását, felszabaditását, feloldozását, és

ellenmondását, kifo-

más ellenkez akár-

mely menedékeket örökre kizárva, azon reménynyel és alattvalói, st fiúi bizodalommal bizakodva, melynél fogva

—

—

120

császári királyi Felsége a

mi legkegyelmesebb urunk,

ausztriai kegyelmességét, és alattvalóin való szelid ország-

melyet eddig bels nagy vigasztalásunkra

lását,

lenni tapasztaltunk s most

is

s

javunkra

tapasztalunk, minden

leány örökösökre kiterjesztett,

férfi

melyért ujabban s

és

meg

ujabban alázatosan esedezünk, boldog és az egekre bocsátandó buzgó könyörgéssel a felséges ausztriai ház mind két ága maradékain örökre tartandó országlást óhajtva

mindnyájan,

Magunk

és maradékaink nevében aláírunk, és

maradunk örökre hiv alattvalók, illetleg szolgák. Kelt Nagy-Szeben szabad királyi szász városban Mártius 30-án. 1722-ik évben."

Következik a három nemzet pecsétje

s

a kormány-

szék és országgylés tagjainak aláii'ása. Néhány nap múlva apr. 5-én gróf Vii'mond 33 darab

okmányt

tett le

a rendek asztalára, melyek

I.

Ferdinánd

idejétl Vl-ik Károlyig az ausztriai családi örökösödésre

vonatkozó okmányok másolatalt, kivonatait foglalták magokban. Az uj közlemény alapján a rendek egy uj föliratot készítettek,

kormányszéki

melynek fogalmazásával Köleséry Sámuel titkár volt

megbízva.

—

,,

Semmisem

—

történ-

irák ebben és üdvömi értünkre kívánatosabb sebb a köz biztosságra és Erdély nyugalmának megszilárdítására, mint az, hogy a folyó szebeni országgylésen

hetett a

gr.

Virmond Damian Hugó

stb.

királyi biztos és telyha-

talmu küldöttl megértettük, hogy felségednek szándéka s atyai

és

uralkodásának gondja volna a jelenleg igazságosan

erélylyel

sított

kormányzott tartományokat telyesen bizto-

nyugalomban

bocsátni a

kés

s

minden eshetségre elkészítetten

utókorra."

Ezután bséges köszönetet Szeretnének

mondanak az uralkodó nem is örök életet, de hosszú még a magok életének hozzátoldásával is. kegyességéért.

felségének ha

életkort kérni

Igaz,

hogy

:

—

—

121

felségének virágzó egészsége, ereje gései bizton remélni engedik,

porodni ,,de mintliogy

megszámlálvák,

s

—

liogy férfiága

folytatják

magok

s alattvalóinak

a királyok

felsége

férfi

fog sza-

fel

— az emberek napjai a halandóság tör-

is

vényei alá vetvék, s ha isten Ítéletébl az kijátszatnának s

könyör-

reményeik

örökös nélkül lialna

is

meg

hogy Erdélynek, melyet rósz szomszédok környékeznek, régtl fogva annyi szerencsétlenség üldöz, annyi keresztyén vérrel mentetett ki az ottomán zsarnokság karjaiból, annyi

belviszály tépett,

sebb

sem

s

nyugalma megörökíttessék, arra üdvö-

köz és magán javát elmozdítóbb módot

lehetne mint csatlakozni az osztrákház

találni

hatalmához

az örökösödés jogával és kötelékével hozzá ragaszkodni, fényt és bátorságot tle kölcsönözni tolván

s

az

alattvalói

hnség

is

Mind

:

ezt megfon-

hozván magával,

ezt

a telyhatalmu biztos jelenlétében, Erdély három nemzeté-

maga

fkormányzó, önkénytesen egyenl készséggel, élszóval, egyhangúlag és érzelemmel együtt és külön külön üdvök e horgonyá-

nek karai

és

hoz fogództak

rendéi,

:

t.

i.

elljárván

hogy a

kijelenték

a

felséges ausztriai

háztól, névszerint felséged birtokai és tartományai köz-

vetlen elsszülött örökösétl

ennek kihaltával a

mindenek eltt a

férfiágon,

nágon levktl kivannak

magokat és utódaikat Erdély ezen örök

függeni s

érvény

alaptör-

vényével vagy pragmatica sanctiójával lekötelezek" ünnepélyes okmányt állítottak által el,

ki.

felsége lábaihoz tétetik,

s

errl

Ezt a telyhatalmu biztos

hogy azt

igtassa Erdély törvényczikkei közé

hogy

s

,,

felsége fogadja

biztosan remélve,

az osztrákház kegyessége, szelídsége akként száll át

mind két nemen lev örököseire, hogy azok által mindenki értse és érezze, hogy nem mástól kormányoztatik. mint VI. Károlytól, Erdély els örökíis fejedelmétl."

felséged

—

122

—

Öt nappal utóbb az országgylés

mány Bécsbe nap múlva

felvitetett.

Megersítve azonban csak 18

1723. dec. 30-án,

lett:

eloszlott s az ok-

midn

az

okmány meg-

ersített s ünnepélyesen kiállított példánya leküldetett kiliirdetés végett

országgylés

meg

az 1724. jan. 10-ére Szebenbe összeliivott

A

elébe.

kirliidetés

február 24-én történt

a kormányszék és országgylés jelenlétében gr.

Kö-

nigsegg telyliatalmu királyi biztos jelenlétében a példány felolvasása

mondja röviden tica sanctio

dek

által

Az

által.

gr.

ünnepélyes okmány bevezetése

Yirmond

felterjesztésének s a

elfogadásának történetét, azután

kiállított

okmányt

s

pragma-

átirja

a ren-

megersíti következ sza-

vakkal: ,,Mire nézve mi fennevezett

künknek

el-

h

k.

kormányszé-

és erdély országi örökös fejedelemségünk, s ahoz

kapcsolt Magyarországunk részei három nemzete karai és

rendelnek ezen alázatos esedezéseket kegyelmesen meghallgatván, az annyiszor mondott erdély országi fejedelemsé-

günkben,

s azzal testesített

részekben

férfi

maradékunk

magvaszakadásának esetére leányágunkra is, s egész auszti-iai házunk nemzetségére s nemére fennebbi mód szerint kiterjesztett és szállandó

tekintetébl

tett,

örökös következés, és országlás

és fenn emiitett kinyilatkoztatást,

vagy

törvényt kegyelmesen helybehagyva, szóról szóra minden elvétel és hozzátétel,

vagy valamely változtatás nélkül

je-

len levelünkbe foglaltattuk, és beírattuk, és azt kedvesen, és jó szívvel véve,

minden pontjaiban, jegyzeteiben, és

czikkelyeiben kegyelmesen jóvá hagytuk, és arról

kedvez

megegyezésünket, nem különben helybehagyásunadtuk, és császári királyi legfbb hatalmunknál

királyi

kat

fogva

helybehagytuk,

helyesitettük

és

megersítettük,

hogy azon kinyilatkoztatás, vagy is törvény, országlási szerzdés (sanctio pragmatica), akárkitl soha is változtatást semmiképen nem szenvedhet oly

móddal,

—

—

123

örökös törvény erejével, és hatalmával biró légyen, és ezen fejedelemség-, s azzal testesített részek

száma közé méltán

más köztörvényei

fog-laltassék és számittassék, a

mi több

elfogadjuk, helybehagyjuk, helyesitjük, és megersítjük jelen leveliink ereje, és bizonyításánál fogva."

Következik a

egy

kelet, az uralkodó, a bécsi

hivatalnok

cancelláríai

példány kutyabrre van

leírva,

korlátnok

s

(Maga az

eredeti

vászonba bekötve.)

A fel-

aláírása.

olvasás végeztével a rendek elhatározák,

hogy ezen

,,örök

érvénynyel bírandó okmány az alkotmányba sorozandó an-

nak

eredetié pedig mint

örökbecs kincs hivséges megrzés S ugy lett.

végett a fkormányszék levéltárába tétessék."

Az okmány ma

is ott

riztetik.

Mindezen ünnepélyességek daczára az okmánynak sem sem keletkezése nem volt olyan, mely a régi

kiállítása,

törvényekkel megegyeztethet fenálló helyzet

ln

lett

Álláspontul a

volna.

elfogadva, tekintet nélkül

st Az okmány

hogy az nem

törvénybe gyökerez,

a régi alkotmányos formákkal

ellenkez.

elfogadása olyan formán

véghez, mint az örökös tartományokban.

ment

A beczikkelyezés

említése üres szó volt s az egésznek története legvilágo-

sabb bizonysága

vényeket

s

nek érzete

annak hogy a régi alkotmány alaptörnem léteznek tekintették. En-

szerzdéseket tette

szükségessé, hogy az els leány- örökösö-

dés beálltával a mellzött törvényes formák szerint újra be-

czikkelyeztessék az okmány, mely

nem csak

fenn álló tör-

vényekkel hanem magával a korábbi alapszerzdésekkel is

bizonyos pontban ellentétben

állt.

—

Mária Terézia

trónvaléptével nyert Erdélyben a pragmatica sanctio tör-

vényesebb alakot jeztetett

s

az

ügy nem elbb, mint 1793-ban

fe-

be teljesen.

Mária Terézia trónralépte után 1744-ben hozá rendbe az erdélyi országgylés alkotmányos ügyeit.

Csak ekkor

:

—

124

—

a törvénykönyv azon czikkeit, me-

liirdeté eltörlöttekiiek

lyek a török véduralmat, a fejedelem szabad választását

Minthogy

illetik.

—

mondanak a rendek

—

még

az

1722-beu kelt „Pragmatica Sanctió"-ban ezen tartomány (provincia) a fejedelem választási jogból az Ausztriai ház

örökös jogába ment

ezért mindaz, a mi törvényeink

által,

codexében a fejedelem szabad választásáról

találtatott,

mindazt eltörültük, elavultnak nyilatkoztattuk és megszüntettük."

Egy

mindjárt rá

következ pontban igy nyilatkoznak

a rendek ,.Mely deciaráit íidelitásunknak és Conjucturáknak consequentiája, liogy

t.

i.

egész és csalhatatlan remény-

ily

séggel ejuralta légyen f^rdély országa a Jus electivumot,

nem

melynél a magyarnak drágább kincse találta,

okául ezt

vala,

hogy ab Anno 1686 a Felséges Austria Ház

nata clementiajából folyó minden

nem,

kor közlött atyai indulatinak bels

vet számtalan

in-

de kivált augustiaiés

ezeket kö-

jelek, annyira elkötelezték, és

meggyzték

részei,

szegény hazánkat, hogy conferálván azt a faciessét ennek a hazának,

a mely volt sub electivis principibus hazánk

mostani directiojával és faciessével. a mennyire az arany a salaktól, napkelettl a napnyugot,

vagy az ég a

annyival hazánk Felséges Austriai

Ház

alatt

földtl,

lev

direc-

tiojának diguitássa, felicitássa, régibb boldogtalan és bokros intestina seditiókkal ladja, és

veszd

sorsát és ábrázatját feljül ha-

igy csalhatatlanul elhitette a haza magával, hogy

stante patre patriae,

domo

nincsen az electivum jusra

;

Austriaca,

st ha

volna

semmi szüksége is,

azt egész kész-

séggel, fidelitással, subjectióval és bátorsággal resignálja

maga magával együtt in benei)haticum triacae,

omnium

alté fatae

domus Aus-

ea spe et fiducia freta patria, liogy futuris quoque posteritatum temporibus nagy fidelitásnak ebbéli

—

—

125

példa nélkül való drága tesserájáért

Felsége ezt a hazát,

a miképeii in benignissimo verbo Regio affidálni már kegyel-

mesen

szemének

ver

intra

maga

méltóztatott, sicuti oeiili sui pupillám, mint a

exterorum armis,

feketéjét,

adversus insultus

civitatis

moenia legibus jam

tntálni és defendálni in

fogja

coníii*raatis

omne aevum."

Ugyanazon 1744-iki országgylésen elfogadják Erdély rendéi Mária Terézia királyn férjének lothringiai

Ferencznek conregensségét

is.

Mindamellett, hogy a szabályosan alkotmányos életrl

Erdélyben szó sem

az alkotmányos szellem

lehetett,

iijra

éledett már csak annálfogva is, mivel a pragmatica sanctio, melynek erejénél fogva Mária Terézia trónra jutott, több or-

szággylést

idézett el.

De

beczikkelyezése magában

a pragmatia sanctio ünnepélyes is

szükségessé

tette,

hogy az

országgylés a hajdani alkotmányos formáknak megfelelbb

—

hogy bizonyos sérelmek orvosoltassanak. így Erdélyben is megtéve a pragmatica sanctio azt a hatást, hogy általa a nemzet jogai és szabadságai ersbb biztosílegyen,

s

tékokat nyertek.

A fejedelmek

ideje óta az emiitettek va-

lának az els törvényes országgylések, melyek ha azután ritkábban tartattak

Ha

is,

erre

s hatályra

1722-ben ez a hatás kevés

késbb

volt,

nézve gyarapodtak.

mintegy húsz évvel

bekövetkezett.

Azonban maga a pragmatica

sanctio

más alakot nyert Úgy-

Erdélyben, mintegy hetven évvel efogadtatása után. szólván fölöslegessé

—

tétetett.

A kérdést felelevenité az

1791. VI. czikk mely az er-

délyi pragmatica sanctiót teljesen a magyarországihoz dositá,

midn

az 1688-iki nyilatkozat

s

az 1744-iki

mó-

III.

t.

czikkre hivatkozva, mint a melyek a magyarországi 1 G 8 7-iki

mondja

II. III.

és 1723-iki törvényekkel tétettek párvonalba,

hogy

ezen törvények, és szerzdések erejénél fogva mind

:

—

—

126

—

mind azon felséges austriai házból következ mint Magyarország törvényes királyai, Erdély or-

felsége, utódai,

mint a magyarországi szent koronához tartozót,

szágát,

Magyarországgal együtt ugyanazon egy uralkodási, és következési joggal birják, és mint saját törvényével birót s

más ország hatalma sített saját

alá

nem

vetettet,

megernem pedig más örö-

törvényesen

törvényei és rendszabásai,

kös tartományok módja szerént, kormányozzák minden szágokkal és tartományokkal: csak az és kölcsönös oltalomra nézve

or-

egytitti birtoklásra,

maradván épen az egyesülés

(unió) megoszolhatatlan és elválhatlan kötele, az országlási

szerzdés szerint az 1744-ik

évi czikkely következé-

sében.

Azonban térjünk

vissza az 1722-ik évhez, melyben

Erdély a pragmatica sanctio fejében csak átalános megnyugtatásokkal volt kénytelen beérni alkotmányos jogai tárgyában.

a

ni

Most Erdély

s

ezeltt

évvel Horvátország

örökösödés mellett nyilatkozván,

rendek tagadhatlanul némi nyomás kat.

tiz

De

a magyarországi

alatt érezhették

mago-

tévedés lenne tán azt vélnünk, hogy mindez

dönt

hatással volt, s kényszerítésnek lenne nevezhet. Erdély

némely részben más pragmatica mint Magyarország

;

de

ez,

sanctiót fogadott volt

eladandó

el,

esetben, kétségkívül

nem Magyarországot, hanem Erdélyt kényszeríti

arra,

hogy

az uralkodók következése rendét az anyaországéhoz idomítsa.

Ha más okok

elhatározásához,

hozzá nem járulnak a magyar rendek

1722-ben Erdély példája oly kevéssé

dönti el a pozsonyi rendek elhatározását, mint 1712-ben a

horvátoké.

FEJEZET.

IX.

Magyarország helyzetérl 1722-ben. Habár

III.

Károly király a magyar koronához

tar-

tozott országokat kivéve, birodalma többi részében absolut

uralkodó

a pragmatica sanctio

volt,

a népek jogát némileg elismerje. totta elégséges

Teljhatalmát

késbbi

maga nevében

nül

nem

tar-

nül adandó másik

fe-

adott egyik

leánya lemond-

az osztrák ház koronáiról; de utó-

daik föleleveníthették az 1703-iki végrendeletet. által

liogy

,

József császárnak a szász

lengyel királyhoz

és a bajor fejedelemhez

hatott a

an-a vezette

garantiának végrendeletszern családi ren-

delkezésének teljesedésére. jedelemhez, a

t

ügy ekézett leánya jogát

népek egy része oly kevéssé

biztosíttatni,

A népek

ha mindjárt e

volt is független, mint

német

örökös tartományainak lakossága.

Mennyivel többet ból Magyarországon, zási hitlevelében

hogy

féi*fi

el kellett

hol,

utódok nem létében,

emliti a történet

meg

maga koroná-

megersité a nemzet abbeli szabadságát,

visszaszállt az országra.

is

ismernie a nemzet jogai-

mint láttuk, saját

a királyválasztás joga

Már pedig Károlyról dicsérleg

hogy kevésbé ünnei)élyesen

szokta tartani.

adott szavát

—

—

128

Magyarország akkori viszonyai közt kénytelen elfogadni a pragraatica sanetiót;

nem mintha

szág és Erdély példája erszakolta volna azt,

még

még kevesbbé

oly terrorismiist gyakorolt volna, mint Leo-

pold 1G8 7-ben,

engedtek

hanem mivel a viszonyok

meg más

teljességgel

utódai örökösödé-

sének elismerését sürgeti, a rendeket királyválasztó lésre hivja vala össze 1722-ben,

születik.

— Láttuk már,

óta gyakorlatában volt

gy-

bizonyos, hogy leányát,

Mária Teréziát választják meg, azon

nem

nem

elhatározást.

Ha Károly a helyett, hogy leánya és

fia

ke-

mintha Károly más kényszerítéseket használt,

vésbbé,

nak

volt

Horvátor-

esetre,

ha a király-

hogy I. Lajos ideje a nemzet annak, hogy majd szaka-

datlanul personalis unióban éljen valamely szomszéd néppel.

Most

Lengyelország,

majd Csehország koronáit

egyesítek homlokukon fejedelmeink, és Zsigmond és Albert alatt,

valamint

késbb

I.

Ferdinánd óta Németországgal

magyar personalis unióban. Ezen unió egyik részrl sem járt reális kötelezettségekkel, még a közös vé-

volt a

—

delem dolgában sem.

Követelése oly kevés volt rajtunk

Németországnak, mint nekünk Németországon. Csak a

fe-

jedelem azonossága és azon önkény tesség volt a magyar

nemzet kezessége a segítségrl, melylyel a római szent

bi-

rodalom hozzájárulni illnek tartá a mohamedanismus

el-

A

leni vállalatokhoz.

mi közös uralkodóinknak

képi örök(>s tartományait, a szomszéd

Csehországot

Stiriát,

ellen.

szerzdést,

De

itt

hanem

Ausztriát és

ezek szorosabb kötelességöknek tárták

illeti,

Magyarországot rendes évi segedelemmel

kök

tulaj don-

látni el

a törö-

sem a népek egymás közt kötének

mindamellett, hogy a török miatti ve-

szély teljesen közös volt, csak a fejedelem személye utján

a szövetség. Es éi)en innen van az, hogy eme népek szövetségének megnyerésére más módot egyátalában

létezett

— nem

—

129

seink, mint a fejedelem közösségét, a perso-

láttak

A

nalis uniót.

ki, tulaj donkép

horvátok 1712-ben mintegy azt mondák

mellékes kérdés nekik az örökösödési rend,

az úgynevezett jogi oldala az ügynek;

f dolog az,

hogy

ugyanaz legyen urok, ki a szomszéd Stiriáé és KarántA magyar tanács ugyanazon évben hasonló gondol-

földé.

kozással van,

midn Cseh-,

Morvaországgal és Ausztriával

A

mit kivannak, az reális segély

óhajt közös uralkodót.

a közös védelem tekintetébl; de ezt csak personalis unió mellett tárták lehetségesnek.

Akkor még nem biztak a s a magyarok annyival

népek érdekeinek közösségében

,

kevesbbé bízhattak a nevezett szomszédok önkénytességében, mivel nálok absolut kormányzás divatozott.

A inkább

szomszéd nemzetek közül Lengyelország az,

mely ly el a traditióknál fogva legelébb

volt leglett

volna

És

való-

tán hajlandó personalis unióba lépni az ország. ban,

ha a lengyel az

évvel azeltt

t.

:

lett

volna most, a mi vagy negyven

egy rendezett hadsereg és egy

i.

hadvezér

által

ersnek mutatkozó

getsége

által

a magyarral egy

kitn

és a török hóditás fenye-

érdek

nemzet, talán akad

vala pártja a pragmatica sanctio azon nézetbl való visszautasításának,

hogy a bekövetkezend királyválasztás

a nemzet szövetségest cseréljen példa volt

rá,

hogy

se

;

által

mert a Rákóczy-fölkelés

Magyarországon se Lengyelország-

ban nem feledék az egykori szövetkezéseket. De Lengyelország 1720 körül csupa árnyéka volt egykori hirének és hatalmának.

mutatnak

rá,

Mint

láttuk,

1712-ben a horvátok

mint szomorú példára.

is

ujjal

Magok a magyarok

ha valaki Lengyelországot emlité, bizonyára inkább az jutott eszökbe, hogy mindenesetre jobb egy uralkodó család mellett maradni s állandó viszonyok közt, bár bajjal is, élni, mint sem a szabad választás oly szélsvé fajueltt,

lása mellett,

minvé Lengyelországban

lett,

örökös belza9

e

—

—

130

Az

varnak tenni ki magokat.

oroszszal márcsak vallásánál

fogva sem örömest szövetkezett volna az akkor még nem nagy vallásos türelm nemzet, és ha említé valaki mint alább látandjuk inkább gúnyosan említé. A poroszról még keveset tettek föl s tán alig ismerték, vagy tá-

—

volabbi helyzeténél fogva

messzebb

—

—

nem

Még

tárták alkalmasnak.

Lengyelország egyik megrontója, Svéd-

volt

ország.

A

kérdések sora oda szorult hát össze, megállhat-e

az ország minden personalis unió nélkül,

s követheti- e

a

Mátyás idejében való példát, vagy pedig a szomszéd német szövetségeseknél maradjon továbbra is? Az els eszmét aligha táplálta valaki komolyan.

Mátyás

alatt a

népesség

sokkal gazdagabb nyargatva.

A

volt,

lefolyt

srbb,

az ország városokban

és a föld népe

nem

annyira elsa-

háborúk nem engedtek majd semmi

hogy az ország kiépülhesse veszteségeit: alig midn uj hadak jöttek, melyek mindannyiszor eltapodtak és elsepertek mindent, a mi n}^igtot,

jutott

egy kis békéhez,

utjokba

esett.

Különben

is

a százados török uralkodás az

ország nagy részét mondhatni pusztává

tette volt.

Oly

ország pedig, melynek népe annyira megapadt, mely oly

gyökeresen Ínségre volt juttatva, bajosan küzdhet vala

már küls nagyobb kellett

ellenséggel,

lenni a telepítésnek,

midn els

a puszták mivelésének és

városokkal, falukkal való beültetésének.

az ország akkor a sére

nem

Rákóczy

maga lábán ?

Megállhatott-

— ezen kérdés megfejté-

volt szükség elméleti szemléldésre.

példája.

föladatának

^Katoj^inak vitézsége

Közel

mellett, és

volt

annak

hogy a császár külföldön egy nagy háború hadának csak kis részét fordíthatta ellene, megállani nem volt képes. Nem tudott magának elegend számú katonát toborzani, s a mi több, nem volt meg a daczára

is,

által elfoglalt

— pénz kis serege eltartására

is,

s

Serege az

legszükségesebbek.

annálfogva hiányoztak a

meg

kimerültségének

ország

Egy küls

képét viselte magán. az ország aligha

—

131

hatalmas ellenség ellen

tudta volna védeni magát.

És lett volna-e ily küls ellenség? Azon idben három száz éves álmából ébredettnek tartják vala azt, a török, s

Még

kérdez.

ki ilyet

nem

telt

mindig rettegett ellenség volt a

bele húsz év,

rúan igazolva ln.

hogy ezen

Még hozzá

fölfogás szomo-

véve azt, hogy a magát

teljesen különváltnak nyilvánitandó ország nyugoti

szédai ellen tika

is

tán harczra kényszeríttetik

vagy kétségbeesés

seink

választani.

esetben

is,

Nem

lesz vala

egy

:

szom-

rövidlátó poli-

belföldi fejedelmet

elrelátását koránt sincs

okunk ezen

mint sok másban, kétségbevonnunk.

maradt hát más választás, mint folytatni a szá-

zados viszonyt, a mely egy fpontban, a török fell jöhet veszélyre nézve biztos és oly fényesen sikeresnek bizonyult segedelmet igért, s újra megalapitni azt a dynastiát,

mely

kapcsul

szolgált

eddig több

közös

érdek nép

uniójára.

De

a trón betöltése épen leglényegesbb részében, a

népek szövetségében most némi különbséget mutat attól

föl,

a mint a Habsburgi házból származott királyaink

idejében alakult volt

ország

nem

ama

szövetség.

oly lényeges a

Ekkor már Német-

combinatióban.

I.

Leopol-

don innen Magyarország azon állandó hadsereget leginkább szem eltt, alakult

meg

valóban,

tartá

mely mintegy Bécs ostroma óta s

mintegy külön államot képezett.

Ezen hadseregnek csak mellékes

részei voltak a

német

fejedelmek segédhadai.

Németország ennek nem

tette

lényeges részét, szintoly

kevéssé az ausztriai örökös tartományok csak magokra.

Nem

fogdosás vagy ujonczozás által

gylt az

össze, 9*

hanem

—

Nagyon sok

önkénytesekbl. az

olasz,

Nagy

132

a franczia,

—

módon

része oly

s

— volt közte a spanyol, sok

ne feledjük

gytilt össze

—a

magyar

is.

Európa minden emi-

gránsaiból, mint ugyanazon idben az amerikai gyarmatok.

Legkitnbb

vezérei

is ily

emigránsok voltak.

Lothaiin-

giai Károly franczia származású, Eugen berezeg olasz származású és franczia nevelés. Ezen állandó sereg bár

egyéneiben kicseréldött negyven év alatt de ()sszeségében mintlia

ugyanaz

lett

volna

ostrománál, 1686-ban volt.

1720 köri is, a mi Buda Csak azeltt két évvel csodát

nagy szolgálatot tn MagyaitTrszágnak. Igaz bogy az 1716 1718-iki badjárat a kormány akarata Az adó ellen is nagyon sok régi sérelmet ujitott meg. mivelt és

—

nagysága, a katonai élelmezés s törvénytelen zsarolások fölzavarták a polgárok békéjét

Rendes, alkotmányos

s

próbára tették trelmöket.

élet lielyett

Leopold kora

bár szelídebb alakban, visszavarázsolva. gulatlan látta,

látszott,

De minden

elfo-

bogy ez szkségképi ideiglenes nyomor

egy örökös nyomortól való megszabadulás fejében. A magyar rendek sok panaszt tettek ugyan a zsoldos bad zsarlásai miatt; de elvben korántsem voltak ellenségei az állandó katonaságnak, st azt obajtották, bogy az állandó

magyar contingens, bogy az idegen badak béke idején kivitetnek az országból, s benn csak magyar liadseregben minél nagyobb legyen a

— ez

által azt is el

remélvén

érni,

ezredek maradnak.

Mindezen nyomatékos okok mellett azt binné az ember, kevés vagy majd semmi vonakodás nem történt a rendek részérl a pragmatica sanctio elfogadása

nem

igy

iránt.

Ez

áll.

Mindenki érzé amaz okok súlyát; de tudta azt

is,

bogy ba a nemzet nem áldoz is semmit, mert maga a nemzeti önérdek sem sugalbat egyebet a pragmatica

— saiictiü elfogadásáDál

kiszámitni

nem

de

;

lehet, s

133

—

jövend eshetségekbeu, miket

miknek

szót adni ritkán szokott a

megkötését foglalja magában az elfogadás, mindamellett, hogy minden eventualitásokat összevéve, valószínbb volt, hogy

politikus, a szabad elhatározás károssá válhatandó

a stabilitás elbb való a választásból mindenesetre szár-

mazandó

zavarnál, melyet oly meggyökerezett viszonyok

netaláni fölbontása mindig okozni szokott.

Aztán annyit a nemzet részérl

tudott mindenki, tett áldozatot,

ha csekélynek vélte

hogy az

rendki^lil becses

az uralkodó eltt- És egy leopoldi korszak elzvén meg

a

keser

tapasztalások arra szolgáltak,

is

ezt,

hogy az engedmény

dijjában az ország régi szabadságai és jövend fejldése

jobban biztosíttassanak.

ményei nélkül

is,

nem

De

oly szomorú korszak elz-

a dolog természetében,

magyar alkotmány szellemében nása?

Egy

tisztán csak választó királyságban elég az illet

választott személyét kötelezni az

Egy

magában a

volt-e a föltételek kívá-

alkotmány megtartására.

— mondhatni — örökössé válandó dynastia választá-

sánál

már az utódok megfelel kötelezése

Ez már messzebbre

volt kívánatos.

ható államjogi szerzdést tesz elkerül-

hetlenné.

A kérdés ni

már nem annyira az

örökösödést,

—

volt

:

elfogadják-e a

mint az: mit kívánjanak a rendek

ama becses engedményért? És a már a közelebbi országgylésen másik kérdés az kell-e határozni ezen tárgyban, vagy halasztható az késbbi évekre is? Azon kérdésre, mi történjék a jöv országgy-

viszont engedményül,

volt:

lésen, azt felelték a hazafiak, orvosolja a király a sérelme-

melyek ha már oly kétségbeejtk nem is, mint Leopold idejében, de elég érzékenyek és számosok s biztosítsa az ket,

ország alkotmányát.

—

—

134

fbb

Sajnos hogy az ország frendéi és ,

capacitásai

közt e tárgyban folyt levelezésbl eddigel oly kevés látott

De

napvilágot.

eléggé földeríti a helyzetet és a rendek

e tárgyban való gondolkodását

egy levelezés, mely Pálfy

Miklós nádor és Szluha Ferencz nádori itélmester közt

1722

elején folyt.

Pálíy Miklós mint országbíró jelen volt az 1713-iki udvari szerzdés megkötésénél, s cancelláron kivül

rajta, s

más magyar nem

Kornis Illésházy

vett részt benne.

fölfogadta az országbíró, s mostani nádor,

fog

ama szerzdés

Akkor

hogy iparkodni

kivitelében.

Szluha Ferenczet pedig az 1712-iki országgylésen

meg itélmesternek. Azeltt Rákóczy pártján

választák

st

volt

egyike azoknak, kik a fejedelemmel kibujdostak volt

Lengyelországba a fölkelés kezdete eltt.

A

nádor 1722. február 21-ikén egy Bécsben kelt

konikus levélben mint már logról szól a

Szluhától,

nünk

,,

ni

örökösödés ügyérl,

vájjon mit lehetne

Szluha,

kérdi röviden

succesióért kér-

Pozsonyból február 23-ikán kelt levelében

kii'álynak

Leopold királynak fiúgyermekei.

megy

Levele értelme oda

látszik szükségesnek a

miután Károly

nem

s azt

minekünk a

felséges urunktól?"

kitérleg válaszol.

nem

la-

— természetesen — ismert do-

is

A ni

még

ni

ki,

hogy

örökösödés elfogadása,

születhetik

csak sok évi házas

fia,

élet

a minthogy

után lettek

örökösödés megengedése tárgyában

tudná, mit kérjen a nemzet,

mely egyenl érték

le-

gyen. Pálfty nádor február 25-ikén fölszólítja itélmesterét,

értekezzék Pozsonyban az országgylés

mitévk

ott

lev tagjaival,

lesznek, ha a király a következend országgy-

lésen elterjeszti a

ni

örökösödést?

Szluha mártius 2-án azt

feleli,

hogy a kik eltt a

dol-

got megpendité, nagyon vonakodnak véle menny mondani.

—

—

135

Egyik sem mert mint magán ember

Hanem

avatkozni.

vosaltlan sérelmet.

ily

közjogi kérdésbe

annál többet emlegetik a számos or-

—

Egyik fsérelem

,

hogy Erdély, a

„temesi fispánság", Szerémség, Ser via és a katonai vég-

helyek az országba

nem

kebleztetének. Hozzájárul a

adó, téli és nyári elszállásolása a

vetkez nagy

kár vallások

;

nagy

hadaknak, és ebbl kö-

az egész hazának nagy mérvfí

elszegényedése; a magyaroknak jobb hivatalokban való

nem- alkalmazása; a só drágasága; ,,a magyar ezredek számának leszállítása s a köznemeseknek a hadseregbe való

nem vétele. Ezek a fpanaszok, melyeket Szluha fölemlittetni hallott. Ezenkivül azt mondák neki s is úgy véli, ily tárgyban magán embernek nem szabad ajánlatot tennie; mert ha egyes ember adót meg nem szavazhat, mennyivel

föl

kevesbbé szólhat oly fontos dologba, mint a trónöröklés. Azért szót sem kell tenni

nem

együtt

mig az országgylés

róla,

tagjai

lesznek.

Különben újra fölhozá Szluha azt az ellenokot, hogy Károly kii'ály állandó egészségben van (s valóban utolsó halálos betegségén kivül soha sem volt beteg), és hogy még fiatal, (mintegy 35 éves volt), s könnyebben megtörténhetik,

elbb több

hogy leánya

,,

gyenge

virág

gyanánt

elhervadjon", annyival inkább, mivel érett korához

id

kívántatik. (M. Terézia ekkor öt éves volt).

ha szerencsésen férje s

min

teljes kort ér is,

indulattal lesz az

Es

bizonytalan, ki lesz a

Magyarországhoz. Minden-

esetre külföldi lesz, mert a felséges uralkodóháznak

féi-fi

ivadékai nincsenek.

A

mit ezenkivül a nádori itélmester fölhoz, az a né-

met császárságot oly

a

mindenek

illeti.

fölött

Láttuk ugyan, hogy most nem vala

uralkodó tekintet, mint azeltt, hogy

magyar király egyszersmind római császár is legyen, az-

—

136

— — mert

az az összes német birodalom ura,

Németország nélkül

I.

Leopold óta elég hatal-

külön hadserege

által

masnak

de már csak traditiónál, a császársággal

látszott;

járó nimbusnál

s

is

bizonyos eventiialitásokban mindenesetre

az onnan várható segélynél fogva

is

a magyarok

még minKü-

dig ohajták a personalis uniót a német birodalommal.

lönben

is

involválta ezen viszonyt az,

hogy az örökös

tományok egyszersmind ama Szluha úgy vélekedik, hogy azon esetben

tar-

német bii'odalom tartományai. is,

ha

hitbizo-

mánynyá lennének az örökös tartományok, a német bii'odaÉs ha lomtól függ, hogy azokban az utódot megersítse.

nem ersíttetnék meg, a magyarok reménye füstbe menne. De ha nem a férj, hanem maga a leányutód alkalmasnak Magyarországon és az örökös tartományokon az uralomra, bizonytalan miként állana a dolog a német

találtatnék is

császársággal.

Azért

— mond Szluha — abban van legnagyobb

ménye, hogy

Az

felségének

fia

re-

fog születni.

aggasztja t, hogy a pragmatica sanctio, mint

is

hivé, szorosabban

fzné Magyarországot

Ausztiiához.

Már

pedig miként lehessen a szabad és Németországtól függet-

a német bü'odalom

len Magyarországot

egyik tagjával

magyar szent korona hogy a nagyobb legyen a ki-

összekötni? ,,Sem a politika sem a

méltósága

meg nem

sebbnek járuléka

Különben sem s

s

'engedi,

a király mg egy

tartja

lierczegség alá vettessék.^'

jónak az asszonyok trónrajutását,

Angliát és Svécziát ijeszt példaként hozza

ségének

id

eltt aggodalmaskodni,

föl.

Kár

smég jobban

—

fel-

örökössé

akarni tenni az országot, melynek biztosságáról annak ide-

jében választás

által

is

csak oly jól lehet gondoskodni.

Hiszen a felséges ausztriai ház

is

választás utján nyerte a

magyar trónt s ennek alapján birta századokig. Illend, hogy a ni ág is választás utján jusson trónra. Magyar-

—

—

137

ország századokon át (1687-ig')

nem

engedett annyit az

uralkodó ház férfi-ágának, mint a mennyi most kivántatik a

ni

ág

részére.

Ezek

Af

Szlulia aggodalmai.

hogy az ausztiiai örökös tartományok más nralkodó alá találnak kegyengítve azzal, hogy az ausztriai rendek,

ellenvetés,

a pragmatica sanctio miatt rülni,

meg

volt

mint láttuk már elfogadták volt a elismerték külföldön

a

tiáját

—

s

Félig

örökösödést.

mint kiemelem

gyzedelmes hadseregben

ország ellenében

A

is,

ni

láthatták,

— f garan-

még Német-

is.

mi az elhalasztás lehetségét

illeti,

aiTa nézve

némult az itélmester ellenvetése pár nap múlva. nádor mártius 7-iki levelében azt

irá,

el-

Mert a

hogy az udvar minden

áron a közelebbi országgylés elé hozandja a pragmatica

A

sanctiót.

kérdés

nem

az lesz hát, hogy most határoz-

zanak-e a rendek, vagy késbb, hanem hogy elfogadják-e,

A

vagy

elvetik a javaslatot.

látja:

az uralkodóház maradjon-e meg, vagy idegen ural-

kodóház ültettessék a

trónra.

nádor csak azt a kérdést

Utóbbira nézve úgy adja

el

a dolgot, hogy gondolni sem lehet arra, hogy ^^muszkát

A nádor csak azzal bizza meg az itélmestert, tudakozza meg, min feltételeket vagy más idegen potentiát válaszszunk^'.

kivannak a rendek a

Tanácskozzék errl

Mik

folytak

s tudja

azután

közt ebben a tárgyban taink.

Csak az

kezésre a

ni

,

örökösödés elfogadása dijjában.

meg kéz alatt

a véleményeket.^)

Szluha és az alsó tábla tagjai

arra mindezideig nincsenek ada-

áll eddig,

hogy

b

alkalom volt az

rendek legtekintélyesbb tagjaival;

érint-

mert ezek

többnyire Pozsonyban és Pesten azon állandó bizottságok-

1)

Azon

tetében Szalay

levelezés nyomán, melyet a „Badapesti tett

közzé.

Szemle" említett kö-

—

—

138

ban mködtek, melyeket az elbbi országgylés nevezett ki az igazgatás minden ágára, hogy alapos tanulmányok

nyomán reformterveket dolgozzanak országgylésnek.

Hogy

ni

a

ki s nyiijtsanakbe az

örökösödés dolgában

min

néhány hónap

alatt,

vélemények nyilatkoztak a hátra

volt

ez ideig. De ezek a pragmatica Minem merben nélklözhetlenek.

sem tudunk

arról mit

sanctio történetéhez

—

dn nagy elhatározások hozatnak

sznyegre,

— akár nagy — egyesek

engedményekrl, akár nagy reformokról van szó és testletek

számos oly okot szoktak felhozni, melyek épen

nem lényegesek s csak palástul szolgálnak részint a bizonytalan jövtl való félelemre, részint a különben meglev készség titkolására, hogy annál nagyobbnak legyen feltntetve az áldozat.

Ha

tudjuk a helyzet domináló szempontjait, gyakran

vesszük észre, hogy az emberek nyilatkozataihoz való szó szerinti

gása ád,

ragaszkodás csak félrevezet.

az,

mely magoknak

hanem keznkbe

találót

és helyest

a-

—

A

helyzet fölfo-

szavaknak nemcsak értelmet

adja a ki'itikai próbakövet

is,

hogy a

megkülönböztessük a csupán hatásra

számított fogásoktól.

A helyzet volt,

minnek

pedig, mint feljebb

bven

kifejtettk, olyan

a nádor találóan és igazán monda:

nem

az a

kérdés, elfogadják-e a rendek a pragmatica sanctiót, ha-

nem miként

használják alkalmul az ország szellemi és

anyagi jóllétének biztosítására,

—

szóval,

hogy újabb ga-

rantiát nyerjenek alkotmányos önállásának.

Annyi bizonyos, hogy mikorra a fennebbi levelezés után nem egészen négy hónappal az országgylés egybehivatott, az ország rendéi már a legnagyobb készséggel elfogadák,

st magok ajánlák fel a pragmatica sanctiót. Az országgylési 1722. június 20-ikára összehítt

rályi levél

ugyan azon

évi

május 1-sején

kelt.

ki-

— A

király eladván,

—

139

hogy

a közbejött háboník gátolák

az országgylés összehívását 1715 is

tárgyául

tzi

a

óta.

ki az országg^-iilésnek

;

ni

örökösödést

de csak czélzás-

szer, burkolt szavakban.

Nehogy, úgymond, ..országunk jövendben bármi zavarokba és veszélybe essék, hanem inkább magoknak a

h karok

és

rendeknek legkegyelmesebb szándékainkban

való megegyezésével s támogatásával bármely

lom és belmozgalom

küls

hata-

üdvös orvoslat találtassék és

ellen

rendeltessék, s az országgylés

gyen, hogy az Istentl nekünk

is

oly intézkedéseket te-

s felséges

házunknak

alá-

vetett többi örökös országahikkal s tartományainkkal való

szomszédi

s

nyugalom

és állandó, zavartalan

san

barátságos egyetértés és egyesség által a köz-

meg legyen

béke mindenesetre

tartó-

alapítva, s e szerint az ország lakosaínak

megmaradásáról, fenntartásáról, oltalmáról és védelmérl a

lehet legjobb módon gondoskodva legyen

gunk

Magyarorszá-

és kapcsolt részei valamennyi karaínak és rendéinek

folyó évi június 20-ikára,

szabad királyi Pozsony váro-

sunkba közönséges gylést vagyis isten segedelmével

A alatti

:

diaetát hirdetni és

azon

személyesen jelenlenni elhatároztuk.''^)

tárgyalásokból ki fog tnni, hogy az egy korona

egyesüléssel csak tiszta personalis uniót értett a király.

onnan hogy az örökös

Az, hogy most különös nyomatékot helyeznek erre van. mivel most valószínbbnek

látszott,

,

tartományok a német

birodalomt(')l elkülönitettebb állásban

juthatnak. S némileg

már

is

függetlenebbekké

lettek,

után a német fejedelmek épen Károly trónraléptével

mint említem

— nagyobb önállóságot vívtak

ki.

')

Kovachich, Suppl.

III.

k.

—

Ez haszmeg a

nára válandott Károly utódainak, ha ez nem nyeri

német császárságot.

mi-

X.

A

FEJEZET.

pragmatica sanctio

elvi

elfogadása 1722.

június

30-ikán.

Az országgylésre hivó levél mintegy intésül szolgált a rendek magok legyenek kezdeményezk a

arra, liogy

ni

örökösödés tárgyában.

És az országgylés csakugyan megtéve nyezést,

Ha

még

a kezdemé-

pedig egyértelmleg és nagy készséggel.

a fentebb kifejtett viszonyokat

nem ismernk, bámula-

tosnak mondanók az eredményt.

Elttünk fekszenek az illet országgylés naplói. Látjuk, liogy a mi a nyilvánosság eltt történt, igen gyorsan folyt le. Vita sem volt a ,, pragmatica sanctio" elvi elfogadásában. Egy részben az országgylés akkori szervezete foszt

meg

az akkori kor e tárgyban való gondolkodását

tükrözhet viták ismeretétl.

Többnyire az országgylés

egyes alkatrészei eleve megvitatták a tárgyat formulázva és

meg

Csak a nyilvános

is

s

az készen

vitatva került nyilvános ülés elé.

ülés actái

maradván

fenn, a viták isme-

retlenek. A júniusi ülés leirása fkép mint korrajz érdekes. A karok és rendek mintha csupán csak a pragmatica sanc,,

tio"

megünneplésére gyltek volna egybe, miután magán-

körökben el voltak rá készítve a lelkek.

—

141

—

Lássuk tehát a nem érdektelen jimius-jiümsi ünnepélyek sorozatát.

korrajzot, az 1722-iki

Az országgylést, mint mondám, egy május

1-sején

kelt királyi levél június 20-ikára hivta volt egybe. Június

els napjaiban

Íratott

meg Bécsben egy programm,

Pálífy

Miklós nádor részére, melyben a király Pozsonyba utazásá-

nak

részletei batároztatnak

meg.

A

felség e szerint nejével

együtt, de leányai nélkül, július 3-ikán volt elindulandó a

,,Favoriotá"-ból (Scbönbrunnból) Pozsonyba.

Ki

volt kötve,

hogy a rendek ne verjék magokat nagy költségbe, s ne ügyekezzenek nagy fénynyel fogadni a királyi párt. Ezen utasítás, melynek részleteibe itt nem bocsátkozunk, volt a május 1-sején kiadott összehívó levelén kivül a másik okmány, mely a rendek eltt

midn

volt,

június

20-ika táján Pozsonyba kezdenek gyülekezni. Talán csak

a következend hónapban kezdik vala tását,

nem

ha a királynak

meg

július 4-ikére tett

az ülések tar-

Pozsonyba érkezte

sürgette volna.

Június 27-ikén az országház kapujára kiragasztott jelentés hirdeté,

plomában fog

hogy az nap

tíz

órakor Sz. -Mihály tem-

tartatni a Szent- Lélek segítségül hívása,

mh-e

mágnások egyenként a nevezett órában jelendenek meg, fél órával elbb az országházban gylnek össze, hogy testületileg jelenjenek meg. Ez alkalommal jelenté az al-nádor Nagy István, hogy a királyi személynök gyöngélkedvén, nem lehet jelen a gyléseken; azért a

a rendek pedig

,

az al-nádor fogja ideiglen betölteni az

A

lielyét.

legels, nyilvános ülés június 30-ikán

a Pozsonyban a volt arra,

maga

tartatott.

hogy az országgylés els

és ftárgyáról

közt értekezzenek.

Kikbl nem

állott

így

idején megjelenteknek tíz napjuk

akkor az

alsó- és fels-tábla?

árt röviden megemlíteni.

egymás

—

talán

— Az

—

142

1722-iki ülésszakra a fels táblának összesen 156

tagja jelent

meg; kik közt 33 fpap,

ronar, 16 fispán, 38

59 báró, köztök 5

8 országbáró, 2 ko-

köztök két

gróf,

bonfiusított idegen,

A jelen nem levk

bonfiusított,

az alsó

táblára küldenek képviselket, mint például a bonfiusított

savoyai Eugen, kinek képviselje jelen

De

volt.

akkor sem birtak nembogy szavazattal, banem az országgylésen,

Az

alsó tábla

— csak

1722-ben

állt

281 tagból, mibl levontulaj donképi

(2

volt.

talanbeli követ, és 70 városi követ, (utóbbiak közt vátországi).

mada az

A

megyei követeké csak

összes számnak.

Torontál,

sem

Ezen számban van a Horvátország részérl), 43 káp-

217 tagja

15 tagja

királyi tábla

üléssel

jelenlétök engedtetett meg.

ván a távol lev mágnások 64 képviseljét, a alsó táblának csak

ezek már

89,

vagy

10 bor-

alig bar-

Megjegyzend még, bogy Arad,

Csanád, Pozsega megye elszámláltatnak; de

képviselve nincsenek, mint batárrvidéki megyék; Temes,

Krassó meg sincs említve, mert nem rég foglaltattak Ezenkívül nincs képviselve, bár elsoroltatik. déke, — míg Kraszna

és

vissza.

Kvár

vi-

Zaránd képviselve vannak.

Mint a kimutatás bizonyítja, az országgylés nem volt

nagy számú,

s

még

is

—

mint alább

látni

fogjuk

—

mondák azon idben, hogy a rendek szokatlan nagy számmal jelentek meg. Július 30-án ülést tártának, mind a fels mind az alsó

azt

ugyanazon egy épületben, különböz két teremben. Az alsó tábla összegylvén, els dolga lett volna megha-

tábla;

tározni,

min

megyék

követei.

lyet,

vre. s

renddel üljenek a

kikötvén,

A

Nagy

De

Dunán

ezúttal csak

tiili,

inneni és fels

vegyesen foglaltak he-

bogy ebbl nem vonnak következtetést

követek helyfoglalása után a

jö-

zaj lecsöndesedvén,

István alnádor, mint személynök-helyettes rövi-

den üdvözölvén az alsó táblán egybegylt rendeket, ezek

!

—

—

143

könyörgést tartanak Bartakovics Pál az esztergomi káp-

elimádkozása után. Erre a helyettes személynök eladja magyar nyelven^ hogy miután isten segedelmével a mágnások is együtt vannak, úgy véli, országgytalan követje

lési

Az

szokás szerint egy küldöttség

által kell

ket köszönteni.

alsó tábla e végre 12 küldöttet bocsát ki.

Ezek

vissza-

térvén, jelentik, liogy a fels-liáz köszönettel fogadta az

üdvözletet, s ezt saját küldöttsége által viszonozni fogja.

Nemsokára jöttét,

vez

s

jelenté az elnök az fels házi küldöttség

fogadására egy megyei

s

egy városi követet ne-

ki.

Azonnal meg

is

Ez elmondván a

sége.

jelent a

mágnások

viszonüdvözletet, a

öt tagú küldött-

mágnások nevé-

ben ezt adá el: ,,

Tudva van a rendek

méltóztatott séges,

(azaz alsó tába) eltt, mi végre

felsége ezen országgylést összehíni. Szük-

hogy a rendek elvéve a

királyi

meghivó

levelet,

annak tárgyában véleményöket tudassák a Mágnásokkal.^' Nagy István elnökl alnádor megköszönvén a frendek üdvözletét, igére, hogy a határozatról

értesítendi a

fels-házat.

íme, legalább külsleg mily könyüséggel és röviden tétetett

meg egy

nevezetes lépés!

— A mágnások most

is,

mint 1687-ben az alsó táblára bizták a kezdeményezést a

legnagyobb fontosságú kérdésben, egy király-

s

úgyszólva

dynastia- választásban

A

frendek

küldöttei eltávozván, az alnádor

monda mintegy a következendket „Igen s

mi okért

jól

:

magyarul

*)

tudják a rendek — úgymond — mi végbl

hivatott össze ezen országgylés.

A

végbl

tár*) Sajnos, lio^y az akkori országgylési Írnokok kötelességöknek így az alnádor ták mindazt latinra fordítni, a mi magyarul mondatott is.

beszéde csak latin fordításban van meg.

— tudniillik,

—

144

hogy az ország jövend békéjérl

és

nyugalmá-

gondoskodni. Mert tekintvén az állapotot és

ról lehessen

min

körülményeket, megfontolván,

ellenség a szomszédja,

ha csak máshonnan nincs segedelem s biztos pártfogás, ezen annyi szerencsétlenség által megromlott ország nem képes oly nagy hatalom

ellen,

ha mindjárt a fölvirágzás

magas fokára jutna

maga

erején

tartani magát.

Ha

a

is,

megvédem

pedig interregnum találna közbejni,

ebbl

mily nagy szerencsétlenségek szoktak nyilván van mindenkinek.

hogy ha netalán

és fenn-

származni,

Azért szükségesnek látszanék,

felsége fiuörökös nélkül találna kimúlni,

mit isten távoztasson, az ország a

maga

idejében gondos-

kodjék utódról, a mi nagyon hasznos és üdvös lenne kivált

magára az országra nézve, a mint azt Szluha Ferencz úr

bvebben

kifejtendi."

Ebbl désrl.

állott,

Egyszer

líttetett s

a mit az alnádor mondott a szavak; de a mi a

a tiszta igazságnál egyéb

fok nem

volt,

ni

örökösö-

az

megem-

volt bennök.

Egészen más volt Szluha Ferencz, nádori itélmester beszéde, kinek egy ugyanazon évi mártiusi levelét fentebb láttuk.

Szluha volt

ennek

az, ki

midn Rákóczy

h bajtársa kiutazott

volt Ijcngyelországba,

,,Si fractus illabatur

nae", mi eléggé mutatja,

Leopold

mely ily szavakkal kezorbis, impavidum ferient rui-

császárhoz egy kevély levelet

ddött:

Ferenczczel, mint

irt,

hogy kissé szerelmes

volt a

nagy szavakba. De akkor húsz évvel volt fiatalabb, mint 1722-ben, s azt vélhetnk, hogy most kevesebbet gondolt a szóvirágokkal, tuk,

— annyival inkább,

csak három hóval ezeltt

szólott a

ni

is

mivel, mint lát-

mily óvatos higgadtsággal

örökösödésrl a nádorhoz

irt

levelében.

Azonban június 30-iki beszéde egészen más. Mintha

nem

volna a mártiusi Szluha Ferencz.

A

latin irók leg-

—

—

145

keresettebb kifejezései és szavai,

inkább czifrává mint

Habár magyar

széppé teszik szónoklatát. lesz vala

—

képtelen

volt,

ugyanazt magyarul elmondani. Ünnepélyes szó-

noklatoknál, kivált abban az

idben mintegy megkivánták Azon kor volt az, midn

a legnagyobb mesterkéléseket.

még

él

az

nemzeti nyelveken

is

Enrópaszerte

Ízléstelen

ment a latinság majmolása, s a mytliologia és római szokások némi ismerete nélkül alig lehetett valaki

tulságig

egy mvelt nnél becsben, nem hogy egy országgylés eltt. Hozzájárult, hogy különösen Leopold óta nagyon elspanyolosodott az udvar, s általa a felsbb körök.

formák nemcsak az ban divatosokká

életben,

lettek volt.

hanem beszédben

Az

üres

és irodalom-

Szluha egész Európa szine

eltt vélt beszélni, s valóban az akkoriak eltt a magyar mveltségnek dicséretet szerezhetett szóvirágaival. Nagyobb hibák vannak a beszédben. Oly argumentumokat használ, melyek valótlanok, s melyek legkevésbbé illettek annak ajkára, ki azeltt pár hóval nem úgy gondolkozott. Beszéde a helyesnek és helytelennek sajátságos

vegyülete.

Hogy ünnepélyes demonstratio akart lenni ezen szónoklat, s nem a rábeszélés erejével hatni akaró parlamentáris beszéd, nem csak a fi'ázisok bizonyítják, hanem azok a túlzások, ügyvédi csínyek

is,

mben

s

minden nyomon

találunk,

melyeket ezen czifra

melyeket egy nagyon

középszer szónok, igen száraz szavakkal diadalmasan megczáfolhat vala.

így Szluhának

nek a

volt igaza,

midn

királyi vér iránti kegyeletét

bár, mint láttuk,

itt

más

a korább

hozza

föl

politikai tekintetek

tk. De Nagy Lajos leányát Máriát hozni

komoly vitában a legügyetlenebb

élt

sök-

például,

ám-

valának dönföl

példaként,

fogás lesz vala;

mert

azt épen netaláni ellenfele hozhatta volna föl ijeszt példa10

~ De

ként.

—

146

nagyobb

ennél a históriai szemfényvesztésnél

azon ügyvédi, mely szerint a magyar magánjogot akarja

A

a közjogra alkalmazni.

magánjog

ni

ugyan

szól

örö-

kösödésrl; de ha az alkalmazható lesz vala a királyi házra, fölösleges

lett

volna külön államjogi

szerzdést

kötni érette. Hasonlókép túlmegy a beszéd azon része

is

az igazságon, midn a gyermekek királyul -jelölésének üdvös voltára ismét Máriát és Zsigmondot, I. Ulászlót Lajost hozza

és II.

föl.

És ezen megannyi

példa után csaknem jobbnak tünteti érett

korúak

kii'álylyá választását!

Valamint

sophismákban

ily

mindenütt kilátszik a szónok

és

is,

azok daczára,

nem közönséges

véve igazon alapszik.

egészen

beszéde

szerencsétlen

gyermekek, mint

föl a

úgy Csakhogy az esze,

ügyvéd és udvaroncz modornak sajátságos vegyülete, a

túlzások

tartja s tán

Ízlése

és

czifrázatok nélkül

annak

— Nem

is.

maga

is

hiányosnak

tartá vala beszédét az akkori

azért

mondjuk

akarnánk kimondani a nádori

ezt,

s

közönség

mintha szigorú Ítéletet

volt itélmesterre,

—

st

inkább azon hitünket akartuk kifejezni, hogy az ország-

gylés számos alkalomra,

tíz

tagja,

ha

latin oratiót

készít vala

ezen

közül kilencz szintúgy fitogtatni akarta

volna latin mveltségét, szintúgy kevert volna valótlanságot a való közé; illemtan

is

mert ezt

magával a

politikai

abban az idben.

De minden gyenge tartjuk

liozta

oldalai

mellett is

érdekesnek

magyar fordításban közleni az egész

beszédet.

Hozzátartozik a ,,pragmatíca sanctio" történetéhez, bár csak

küls

történetéhez.

íme a beszéd egész terjedelmében:

ha-

—

147

Szluha Ferencz beszéde. „Illenék bizonyára a hon ezen átalános öröm-ünne-

pén levetkezni a gyász-ruliát, tekintetes karok és rendek;

ha az erény valódi szereti többre nem becsülnék a valódi

bármely pompájánál és a

színek

a

lelkesedést

önkényt fakadó szerelmét a bibor- öltözetnél.

kebel

Mert valamint a föladat nagysága

úgy titeket, hogy ennyi

tekintetes

kitn

Szerencsés

férfiúnak

és ezen

veszem

öröm-ünnep vfe-

egyszer gyászruhában

hanem

láttatni,

eljelnek

arczomon,

karok és rendek, ki látlak gyúlni,

jeinek szerelme lángja közt csak

merem nemcsak

pirt önt el

—

is

magamat.

tekintetes

karok és

hallatni

ezt,

És a haza közönséges javára való indulatotok én jövend boldogságának

rendek!

föllángolásából jóslom

ezen

mert

teljes földerülését;

mének

a vkrasztó eltt Phoebus sze-

els íölmosolygása kedvesebbnek szokott tetszem,

a nap többi pompájánál. ,,

Közelebb jutok a tárgyhoz.

,,

Tekintsünk a mi hazánki'a!

alatt

annyi csapás látogatta,

Az

a felséges császár és leg-

kegyelmesebb királyunk, VI. Károly által tatott

a török háború vészteljes

húsz

és

több

s

fejedelmek eltt, után, több

rátsága

küls

által

évi

midn és

sabban csatoljuk.

ell révbejut-

csendes béke kikötjébe he-

szomszéd

ezt tenni a

oly rettent, de diadalmas háborúk

bels biztosság

fölvirágoztatandjuk,

Ausztiiai házhoz az

dicsséges erénye

zivatarai

Kedvessé fogjuk

lyezett hazánkra!

elmúlt századok

népek ba-

és a határos

st maga

a

felséges

atyai szeretet viszonya által

szoro-

Pedig sohasem egyesittetik szilárdabban

midn még

úgy-

szólván a csecsemkorban fejedelemnik gyöngéd

pólái

a fejedelmek és alattvalók szive,

mint

10*

— által is összeköttetnek.

—

148

És a mily lelkembl óhajtom

ép oly biztos sikerét remélem.

—

,,De hol kell kezdenünk?

a

ezt,

tekintetes rendek

engedelmével.

A

kitudakolja

veszélyes ho-

Nagy dolgot mozgatunk. elbb a viz mélységét, nehogy

kormányos

mok-zátonyokon hajótörést szenvedjen; kiszámítja a

semmi

ségeket;

ségén

felül

ereje fölöttit a hadvezér,

nem

semmit a politikus; mert a jelesség

is

saját

ügye természetes körén belül nyilatkozhatik.

kell,

intéz kell nekünk!

állandó védurat verbenállást,

a soha

;

a tartós béke,

szn

csak

Vezér

Mert a maradandó nyugalom az

ers

és folytonos fegy-

virágzó és jó állapotban tartott

meg nem

költ-

vállal tehet-

serget

és

trónöröklést annyira megkívánja,

hogy ha a szerencse viharos rohamai közepett a kormányos,

még

mindjárt

természetes halállal

utána

következzék,

is

a

kimúlhatván, nincs a ki

hullámok

martalékai

Mintegy a természet rendének látszik azon

leszünk.

ta-

hogy az országok elég biztosságot soha sem élvezhetnek, ha a királyok szakadatlan egymásután következése nem tartja fenn. Nincs oly szilárd béke, mely pasztalás,

háborút ne szülne; nincs oly biztosított nyugalom, melyet

vagy az ország bels bajai ne zavarhatnának, vagy a századok óta ingatag hitnek tapasztalt szomszédok uralomvágya,

ott hol

tott volna,

tani,

—

egyszer rés mutatkozott, be ne szakasztha-

vagy jobban mondva be nem szokott szakasz-

ha csak a felséges házzal való fölbonthatlan unió

és a trónörökösödés folytonosságának szilárdsága

nem

ol-

íme a kedvez szél; ki a vitorlákat, föl a horgonyt! hogy az annyi küls és bels háborúk hullámain sokat hányatott hazánk boldogsága a biztosságnak mindig óhajtott kikötjében a felséges Ausztriai liáz egy királya és a trónöröklés ugyanazon törvénye alatt békés nyugalmat találhasson! talmazza,

—

— „Mely

öröklési,

—

149

folytonos és születési

következés

hasznait a tekintetes rendek ily bölcs gyülekezete eltt fejtegetni

takból

is

nem

tartom föladatomnak, különben a mondot-

világosak.

,,Csak egyet teszek ,,Két ok mutatja

még

hozzá.

fleg szükségesnek

és

hasznosnak

a királp következés örökre való meghatározását a

nemre nézve szükség

is.

ni

Mennyire ajánlja azt mindkett, nem

b szavakkal adni el, midn maga a dolog beszél.

,,Mert

ha érettebben megfontoljuk,

jában lakunk, mi az

ereje,

kora mindkett katonasága;

kinek szomszéd-

mi a mienk, milyen és mekkiben van harczvágy, mi a

mekkora gylölettel

kincstár ereje a kettnél és együtt,

küls zsarnok a magyar nemzet iránt? mi a mi hazánk óhajtása? Tele vannak vele az országok évkönyvei, és a síremlékek megmondják, ha hallgatván a viseltetik a

múlt végzetteljes eseteirl, csak Zápolya idejére és saját

korunkra gondolunk. ,,

Hasznosnak mutatják

azt a

magán

és családi érde-

kek, feleségeink, szeretett magzataink, a több mint száz éves járom alól fölszabadított haza,

az ország rabsága

miatt

felsége által állott boszú, az ország határainak oly

teljes s

a legszélsig való visszaállítása, a haza városainak

oly teljes visszaszerzése, és a mi f, az élet és vagyon legnagyobb biztossága, és a tekintetes karok és rendeknek

a felséges Ausztriai háztól

eredend

fölvirágzása,

ered

s

ezután

még bvebben

mely felséges ház annyi század óta tartja egész Európát, s melynek

úgyszólván egyensúlyban

hazánk

iránti

különös szeretetét ha elhallgatnám

gosan szólana a számtalan szédos

s

diadaljel,

is,

han-

melyet a velünk szom-

a keresztyénség iránt halálos ellenségen, a szá-

át nyakunkon életünkre áhítozott törökön nyert, hogy hálátlanság bne nélkül megtagadnunk nem leúgy

zadokon

— het.

—

150

az 1687 és 1715-iki 3-ik törvéiiyczikkben meghatá-

rozott öröklési rendet,

ha ö felsége fiumaradékok nélkül

múhia ki (mit isten távoztasson) az elsszülött leánytól sem, vagy leányörökös nélkül való halála esetében a többi ágak öröklését sem, mig csak életben lesznek; söt orszá-

gunk

iránt mutatott ennyi atyai jótétemény szólalván

ez kötelességünknek

is

látszik a

mi

vére és a mindjárt mondandó czélból

is

és

föl,

maradékink üd-

('megtartván mindig

az elsszülöttség jogát) reánk fordítottak fejében. ,,

Részemrl nem

is

akadhatnék fenn valaha az örö-

kösnek akár n, akár kiskorú voltán

megemlékszem Máriára, Lajos évkönyveire, —

Nem

n

voltán,

ha

király leányára és hazánk

szüljének az országnagyok mind hadban mind békében kitünte-

IMáriára, kit

és egész ország ii'ánt tett szeretete,

!

ezek méltóságának fenntartása, és a hontiak-

nak az apa érdemei iránti háladata ajánlott. És az ország t, az ifjút, gyermeket megkoronázta. Mit kivan e szerint

tlünk

a hála a felséges Ausztriai házból századok óta vá-

lasztott királyok és a

mi szentséges

királyi felségünk által

hadban úgy mint békében véghez vitt dicsséges tettek, hazánk számunkra való visszaszerzése, életünk és vagyo-

nunk bizton ben ? Mire

léte,

indít

szabadságink vcmrAt visszanyerése

benneteket az oly kegyeletes eralékfí

fejé-

sök-

nemes versenyzés? kik mindig méltónak tárták a trónra azt, ki a trónon született, kik akkor voltak ersek

kel való

és boldogok,

kerítésen túl

midn is

a haza szabadságának gyümölcsét a

kinyújtották?

nagyremény brandenburgi alig

éli;

így a dics Lajos király a

herczeget, Zsigmondot, ki

még

fölserdlt kort, Mária leányának eljegyezvén, ide-

jén gondoskodott a trón betöltésérl

;

igy Albert, Ausztria

herczege, Erzsébet Zsigmond leánya utján választatott és koronáztatott

meg; így az apja

halála után született László

a csak három hónapos királyfi, bölcsjében tétetett királylyá,

;

— ki helyett a Cilley gróf, az Lajos, Ulászló

—

151

iiagybátj'ja esküdött fel; igy

alig két éves korában,

fia,

még

apja életé-

ben megkoronáztatik, mig ez a szerencsétlen mohácsi közetben halálát lelvén,

I.

Ferdinánd Anna, Ulászló

üt-

kii'ály

leánya és az emiitett Lajos király ntestvére, utján szerencsésen megszerzé az ország szent koronáját. ,,Ime, tekintetes rendek, a

ni

ág!

íme dicsségesen

uralkodó kh-ályi felségünk hozzánkig szerencsésen leszármaztatott utódsága

!

Mihez tartsuk magunkat ? Nincsenek-e ti seiteknek a királyi ni vérre,

már példáink ? Példa a

még

a haza határain túl

pedig

is

nem szükséges ama

Már

kiterjesztetett szerelme.

nagy seitekkel

ti

távoli orszá-

gok messze tájaii*a mennetek; a szomszédban, st itthon, magában a fvárosban találjuk hódolattal, a mit atyáitok távolban

nem

szül

A

sas

gyáva galambot; erstl származik az ers.

A

kérésének

is szeretettel

haza egykori atyáinak

fiai

föl,

a királyi vért.

vagytok, tekintetes rendek

si erényeknek akár képmása, akár

Az

!

visszhangja levén,

szükséges ugyanazt fejeznünk ki, a mitl származunk.

Mert az almában

is

kútfejének ize van.

maga tjének,

a

A

a folyóban a

maga

mely erényes ragaszkodást mutattak

atyáitok a távoli királyi vérhez, utánozzuk azt a királyi udvarnál, s utánozzuk hamar,

retk

tulajdona, inkább

—

mindjárt

megelzni a

ma; mert

sze-

napot, mint végig vá-

rakozni.

,,Nem osztozom a netalán a gyönge kor miatt támadható aggodalmakban,

st

inkább ez a mi

biztat,

mivel a

nem halasztatja, hanem sietteti a szándékot. Lám Pomona els szülöttei is kedvesebbek szoktak lenni

jó alkalom

a tavasz els zsenge adományi kellemesben illatoznak Bol-

dog Arábia aratásinál illeti

els

;

több méltóságbeli tiszttárs közt azt

a kitüntetés, a ki elsbb volt foglalóé; a

fembernek

illik

;

hiszen a dicsség

is

az

ell járnia; Atalanta sza-

!

— ladva nyerte

el

—

152

az arany almát

avvagy a

;

gyz-

felséges,

hetlen VI. Károly, római császár és legkegyelmesebb ki-

rályunk elsszülött magzatja ell más királyi ág ragadja-e el a szent korona aranyaimáj át? Ki kételkednék ama felséges család elsszülöttségi leszármazásának akár szeren-

—

cséjében, akár dicsségében,

amaz elsszülött-

és igy

nek ki nem adja az elsséget? Eleget mondék.

Hiszen a

hajnal megjelenti, milyen lesz a nap. Hercules a bölcsben

adá

jelét erejének. ,,

Hosszas beszéd és kivánatok nélkül kell kimondani

a szót Magyarország királyához. Senki se aggódjék azon,

hogy a királyi sarj szerencsésen nem fog elhaladni mert atyja hsisége diadaljelekbl készitett neki vert utat és ;

egyengeté

meg

aczéljával

;

mivel pedig más mint az ország-

úton (viam regiam) és atyja utján het egyéb, mint a mi atyja

nem

Férjli

!

járhat,

is

nem

is le-

n személyében — még!

pedig a legnagyobb joggal. (Tripart. Tit.

7. et

50. Pars.

I.)

Mert a hazai alaptörvény a nket férfiaknak nyilatkoztatja. Szerencsés Verbczy, a ki vallom;

szerencsésebbek

irta; ti,

szerencsés

magam,

ki ja-

kik megersítitek; mert az

országgylésre egybegylt rendekre mindig szabad a vatkozás

;

törvény rég óhajtott gyümölcsét örökre élvezhetik. rencsés rendek

!

min

ez a mi nemzetünk

ezeltt hozott törvény hatályát latkoztatja.

Más uralkodók

számítják a törvények

!

A

Oh

sze-

századokkal

magán a törvényhozón

nyi-

a királyi méltóság jogai közé

alóli föloldoztatást

a most kiskorú, de felséges .

hi-

de legszerencsésebbek utódaink, kik a legjobb

ni

;

a mi törvényünk

elsszülöttet férfivá, ki-

rálylyá teszi

,,Min hazánk törvényeinek morphosist tud eszközölni! Csak egy betjét se változtassuk.

ereje,

ezért

Midn

is

tehát

midn méltó

ily

meta-

rá,

hogy

beszédem a

tör-

vényen alapszik, ezt pedig senki sem meri tagadni, mi

;

—

—

153

törtéujék miiidcDki beleegyezésével?

min

következtetést

vonjunk abból, minek elzménye a törvényen alapúi? Azért

ti,

kik esküdt tiszteli vag-ytok a törvénynek, vélemé-

nyemet Írjátok alá. Mert ebben versenyeztek seitekkel ez a frendek véleménye, ez az összes nép várakozása

—

Írjátok alá!

,,Mi következik

—

ebbl

hosszasan neoi tartoztatlak

:

a

rendek? azzal

tekintetes

küls er

elleni biztosság,

a hazai nyugalom, a szivek szinte egyesülése, a szent béke, a nép gyarapodása, a

frendek

sága és az egész ország boldogsága

nem

valóság

lesz.

és

nemesség méltó-

nem csak

óhajtás, ha-

Ezen hazaszeretet bámulatra

fogja ra-

gadni a világot, csodálni fogják okosságunkat; az idegen

a maga ügyével foglalkozandik, dot,

s

rozsda fogja majd a kar-

melyet minden oldalról fennek reánk.

A

roszakarók

mi mást tehetnének, mint csodálni fogják, a mit nem akartak? Fölhagynak a bizalmatlanság vádjával, midn boldog utódaink jóllétét a mennyire tisztelendik, kétségtelenül hó-

dolatunk dicsségét, ép annyira fogják azzal gyanúsítani,

hogy több kegyelem nyerésére használtuk. ,,Ime az seitek határozata által egészen hozzánkig lehozott, a jesztett,

mi szavazatunkkal méltán örök idkre

a felséges uralkodóház

ni

boldogul uralkodandó örökösödés!

kiter-

ágában, mig élni fog,

Örökre maradjon hát

fenn isten dicsségére és népeinek üdvére!

„Tiyat!"0 Szónok az utóbbi

szót emeltebb

hangon monda, mire a

rendek háromszoros ,,vivat''-ban törtek

A

,,

vívat" kiáltások

megsznvén,

ki.

indít ványozá, liogy

ezen határozat adassék tudtára a mágnásoknak egy ki-

')

Szluha beszéde

példánya a Nemz.

ki

Múzeumban

is

nyomatott ugyanakkor Pozsonyban

van.

,

s

egy

— uevezend

küldöttség

dött.ség'gel

Mig a

által.

foglalkozik,

táblája külön

—

154

a fels magyarországiak másik

kinyilatkoztatja:

is

királyi tábla ezen kül-

,,

Nehogy

azt higye va-

mintha ket némelyek rábeszélték vagy rávették volna

laki,

a szóban

lev örökösödés

elfogadására, újból

is kijelentik,

minden ken-

hogy ezen örökösödést önként,

jó szántukból,

sz erités nélkül fogadták el."

Ezután hasonló szavakban

tn

nyilatkozatot a

Dunán

a

túliak és

Dunán inneniek

táblája és a többi rendek a nevezett örökösödés tárgyában.^)

Erre kineveztetett a küldöttség, mely a mágnásoknak jelentend vala a rendek határozatát a ni örökösödés tárgyában. Tizenkilenczen neveztettek ki a rendek mindenik osztályából,

Acsády jelentést, elvét.

Acsády Ádám, gyri kanonok vezérlete

ezek

Acsády

,,Vivat"-tal

mondák

ki a

ni

örökösödés

ezt viszont jelenté az alsó táblának.

Erre Szluha Ferencz

hogy

megtévén a mágnásoknál a

és a küldöttség is

alatt.

uyilvánitá

azon véleményét,

jó lenne a mai határozatot felajánlani

felségének,

mieltt szerencsésen leérkeznék, és ezen czélra a mágná-

—

Ha a sok és rendek közül Bécsbe küldöttség indítandó. is ezen külmágnások jónak látják, gondoskodjanak

k

döttség kinevezésérl. koztatta,

A

nádor ezen határozatra kinyilat-

hogy a frendek

is

tekintetbe veendik.

Erre megjelent a rendeknél a mágnások egy tiz tagú küldöttsége Erddy Gábor egri érsek vezérlete alatt, ki a

—

A frendek mindkét határozatára elmondá a választ. rendek izenete nem üres formaság. Igen nevezetes záradékot kivannak csatolni az általánosságban kimondott határozathoz,

»)

— mely Magi/arorfízág

integritását

illeti.

Szorul szóra fordítva a Trencsén megyei kttvetek azon évi ország-

gylési naplójából.

Más megyei követek

naplója azonos ezzel.

•— Az

—

155

izeiietben a mág'iiások mindenesetre támogatják

az örökösödés jelentett elfogadását; de oly formán, liogy ,,a

magyar szent korona más országai

tartományai

és

olyanoknak tekintessenek, mint a melyek a

ni

is

örökösödést

elfogadták.*'

Két irányban nevezetes eme végzés. legessé teszi a Horvátország által

Egyfell

feles-

1712-ben kimondott

maga

határozatot, melyet most Horvátország a

helyén, a

magyar országgylésen, melyen törvényesen volt képviselve, másodízben tett magáévá. Magyarország másfelöl Erdély pragmatica sanctiójára nézve is már ekkor szót emel.

A

mi pedig a Bécsbe küldend deputatiót

illeti,

rendek a lajstrom elkészítésérl gondoskodtak.

A

indítványt tévé

által,

ki visszatérvén,

ni

Miután az Austriai ház

:

f-

rendek

elkészítvén a küldöttség lajstromát, azt bejelenték a

násoknak Szlnha Ferencz

a

mágezt az

örökösödését

mind a mágnások mind a rendek eyyértelmJeg elfogadták, a rendek jelenjenek meg a mágnások termében s ott ,

egyesülten nyilatkozzanak a határozat elfogadásáról.

rendek általmentek a mágnások termébe.

A

Ott elször a

nádor, azután a kalocsai érsek rövid beszédben szólának

az

elzményekrl

s

ki jelenték,

küldöttségnek sietnie

f^zt

kell.

sány ,,Vivat"-ozás követte,

s

hogy a Bécsbe indítandó háromszor megújult har-

ezzel mindkét ház eloszol-

ván, az azon napi ülés befejeztetett,

így egyetlen egy nap fogadák dek a

ni

tió"t,

mely nem

még csak

örökösödést, de is volt

frendek

ki,

—

és a ren-

pragmatica sanc,,

eléjök terjesztve.

szólott, s e szerint

bécsi küldöttségbe a

neveztek

a

a

P^zen határozat

a királyi meghívó levélre volt válasz.

nagyon átalánosságban

A

még nem

el

amaz

frendek elször 34

Ez pedig is.

küldöttet

közülök egyet Horvátország és hatot a

— clerus részérl.

156

De ezekhez

—

a uádor utólagosan

frendek küldöttsége 40 tagból

adváu. a

állott,

még

—

hatot

mig a

rendek küldöttsége 22 tagból, kik közt Horvátország

szérl

a

1,

viselibl

megyék részérl

7,

a távollev

mágnások kép-

a városok részérl ugyanannyi.

4,

— A két ház

részérl kinevezett 62 küldött közül sokan

még

június

A

nádor

30-ikán, a többi július 1-sején Bécsbe indultak. jelenté, s

hogy

ré-

június 2-ikán reggel fog Bécsbe érkezni

az nap 9 órakor reggel a küldöttség az

lakásán

gyl-

jön össze. itt mellékesen, hogy III. Károly mágnásoknak is csekély része volt otthonos Bécsben. Az oly els rend dynastákat kivéve, mink az Eszterházyak, Pálífyak és Erddyek. a többi magyar-

Megjegyezhetjük

idejében

még

a

országi bii'tokain lakott állandóan.

mányzásának egyik

Leopold császár kor-

hogy az az eltt a vidéki élt fnemességet ennek fényét emelend, részint

elve volt,

élet miatt korlátolt helyi

viszonyok közt

udvarába gyjtse, részint

a függetlenség és decentralisatio ezen egyik legfontosabb elemét, az állami összpontosítás érdekeinek

használandó

föl.

Nem

az

találmánya volt

szolgalatjára ez.

gylölt francziák uralkodói egyik feszköznek föl

Az

általa

találták volt

a középkori rendi és egyéni függetlenség eltörlésére

és helyette az állam

önkényének és uralkodói mindenhaLajthán túl már Leopold alatt

tóságnak megalapítására.

véghez ment ezen átalakulás. stu-iai és

Leopold

alatt

az ausztriai,

cseh urak fölvettették vagy pusztulni engedek

seik

hogy Bécsbe vagy nagyobb tartományi városokba tegyék át lakásukat. Mondhatni az egész nemes,,

sas-fészkeit"'

ség lemondott a várbeli életrl,

— annyival inkább,

mivel

maga Leopold a hség és ragaszkodás egyik jelének tekinté, ha a fnemes városokba, s különösön Bécsbe költözik.

—

—

157

Magyarországon, bár maga a kormány

is

sok várat

fnemesség Bécsben lakása nem volt Csak a XVIII-ik század második oly általános divatban. Mária Terézia nd varának varázsa és a magyarok felében, rontatott

le,

még

kedvezése

iránti

a

fejté ki

azon

Aztán még akár

liajlamot.

Leopold akár József és Károly idejében Bécs nem

királyn

a mivé a városban,

maga

idejében

melybl egy egész

vált.

A

nép

külvárost laktak spanyolok,

a közbiztosság gyengén tartatott

rosi élet

volt az,

nagyon vegyes fen, s

a valódi vá-

És Leopold uralma hogy az udvart, a hol a ma-

kényelmei kevesek voltak.

koránt sem volt alkalmas arra,

gyarokat elítéletes idegenséggel fogadták, kedvessé tegye elttök.

ben

III.

Károly uralma csak átmenet

volt ezen rész-

is.

Mindamellett

kedés"

iránt

nem szabad

felednünk, hogya,,bécsies-

már nagy hajlam mutatkozott. Már a vegyes es megyék na-

házbeli királyok alatt a Bécshez közelebb

gyobb nemessége ismerte a várost, mely akkor is nagyobb volt Budánál, habár az udvar fénye távolról nem vetekedlietett a vizsegrádi pompájával.

—

I.

Ferdinánd ideje

nemcsak az tett sokat, hogy Bécs volt a király székhelye, hanem az is, hogy az országgylések majdnem kivétel nélkül Bécs szomszédjában, Pozsonyban vagy Sopronyban tartattak. Sokat tn ezenkívül az is, hogy a Tököli és Rákóczy-mozgalmakhoz nem állott magyar fnemesek Bécsbe menekültek s József alatt nagy számmal nem is említvén hogy fvoltak kénytelenek ott lakni, óta pedig

—

papjaink már régibb a

idk

óta központnak tekintek Bécset

magyar katholicismusnak a magyar protestantismus

el-

leni százados háborújában.

Bécs már nagy befolyást gyakorolt a társadalmi szokások mer átalakítására is. Magyarországon milyen mér-

ték

lehetett ez,

bizonyság rá Erdély, mely távolabbi fek-

— vese daczára

Károly idejében egész metamorplio-

III.

ment keresztül szokásaiban,

sisoii

Apornak

e

bizonyltja.

nemben

mint az

egykori

b.

hasonlitbatlan érdekességíí emlékirata

^)

Ezekbl volt,

is

—

158

Ítélve

a bécsi küldöttség külseje bár

más

mint napjainkban lenne; de nagyon különbözött az

nem

azeltti század ily

lönösen oly idkben,

fenyegetve nincsenek,

ünnepélyes menetétl

midn

si politikai intézmények a magyar si szokásaiból a külsaz

ségekben sokat hajlandó engedni. alkalmazkodni ezúttal

És kü-

is.

is

A

küldöttség kész volt

a küls, de kivált az udvari szo-

kásokhoz.

A

rendek július 2-ikán összegyltek a nádor, Pálffy

Miklós bécsi szállásán, (hospitium), mert háza Bécsben, iigy látszik,

nem

De

volt.

meg

a nádor sem érkezvén

a

kitzött idre, délután öt órakor tanácskoztak a királyi

Szó sem

audientiára menetel rendérl. net, régi szokás szerint

hogy a meEz már III.

volt,

lóháton történjék.

Károly idejében avult divat kezdett

lenni.

A

rendek csak

az iránt tudakozódtak a formaságokra kényes udvarnál,

meg

lesz-e engedve,

hogy nemesek

is

tartsák a bevonulást, miután a törvény

A

különbséget a két rend közt.

hogy mindenki oly

A

hatlovas hintóban

nem ismer lényeges

király válasza az volt,

fogattal és kocsival mehet, a

min telik.

kocsik sora és rendje meghatároztatván

,

július

3-ikán a menet a karinthiai kapuii és a városon át a császár lakához, azaz a ..Favoritába" vonult, hol a kihallgatási

teremben a küldöttség szónoka,

kalocsai érsek ki

gatója volt

egykorúak

magán körökben

tásának, hosszú beszédet

•)

Az Akadémia

C'sáky

állítása szerint is

a

tartott,

„Moiiumentái''-ban.

ni

bibornok és

egyik

f moz-

örökösödés elfogadta-

mely habár szintén

frá-

— zisoö volt

—

159

de az alkalomnál fogva

;

nem ereszkedvén

bi-

zonyításokba, mentebb volt a sophismáktól, mint Szlulia szónoklata.

Csáky bibornok-érsek beszéde

itt

következik:

„Szentséges császári királyi felség, ,,

,,

Legkegyelmesebb nrunk!

Midn

szentséges felséged nagylelk királyi megbivó

által

Magyarország összes karait és rendéit köze-

levele

lebbrl múlt junins 20-ik napjára az ország közönséges

gylésére Pozsony szabad összebivatá, és a nevezett

királyi városába

karok és rendek felséged

való hódolati kötelezettségöknél fogva e s

kegyelmesen iránt

végbl hségesen

ha valaha, most a legszámosabban megjelentek, ezen

apostoli és az istennek szentelt királyság szokása szerint

ennek kegyelme lását

és segítsége kérése után az

megkezdendk más

ügyek tárgya-

nap, Szent Lászlónak, hajdan

ugyanazon Magyarország királyának (kinek bkezségé-

bl volt)

az én váradi püspökségem és káptalanom alapíttatott a hasonlókép hozzám tartozó Szent Márton püspök

praepostságának templomában, a hol felséged felséges házabeli

legdicsbb emlékezet eldei közül számosan

felséged

is

s

maga

az ország szent koronájával megkoronáztattak,

az isteni tiszteletet elvégezték, az országgylésnek mindjárt azutáni,

azaz els ülésében

,

bizonyára a szent lélek

sugallatából, azon szent király érdemeinél fogva, kinek ün-

nepén a szent lelket Krisztus testének kitételével én vé-

gezvén az

isteni szolgálatot, segítségül liívtuk, az

karai és rendéi valamennyien

kényszerítés által, szájjal,

nem rábeszélés, nem

hanem egyhangúlag

és

ország

erkölcsi

egy szívvel és

önkényt, szabadon, meggondolással és jóakarattal

;

;

— abban egyeztek meg

s

1

—

GO

szentséges

felségedet

alázatosan

arra határozták kérni:

,,Hogy felségednek a férfinemre nézve a királyság-

ban való örökösödést Magyarországon az annak koronájához tartozó minden visszafoglalt és isten segítségével visszafoglalandó tartománynyal együtt, azon esetben (mit

a kegyelmes jó isten elháritni méltóztassék) ha a

mind örökre a

kihalna, akkor, és

elfogadni, megtartván

ni

ágra

is

férfi

ág

méltóztassék

mindig a következésben az elsszü-

löttségi rendet.

,,Javaslá ezt

valamint

dics emlékezet seinek

magának felségednek

jai és törekvései,

barbárok járma

és

eldeinek

érdemei, fáradozása, gond-

melyeket ezen apostoli kii'ályságának a

alól való föl szabadítására,

kiterjesztésére

és emelésére fordított.

,.Javaslá ezt felségednek a trónváltozás idejére

is,

s

magából a meghívó levélbl is az ország nagy vigasztalására kitn atyai gondoskodása és mind a bels mind a

küls

bizton

lét és

,,Javaslá az,

npigalom tekintetébl a józan ész hogy a végzetteljes interregnumoknak

eleje vétessék;

,,Javaslá a múlti-a, jelenre és

jövre való emlékezés

min állapotban volt, min állapotban van s min állapotba jnthat a viszonyok változandósá-

és elrelátás,

illetleg

gával ezen Szent István els királyunk óta annyi szerencsétlenség látogatta ország; ,,Javaslá a felséged hit és ,.

kegyelmében és hajlamában való

remény Szóval javaslá mindez

s

javasolná minden, míg épen

semmi ok sincs, ami a beleegyezéssel ellenkezt ..jVIert

telhetné

javasolna.

mindent kellen megfontolva, ki másnak szen-

Magyarország magát és angyali koronáját sze-

-_

161

—

rencsésebben, mint felséged felséges házának, annyi dics

császár és király termékeny anyjának?

„Bármely oldalról más helyes határozat nem lehetett, mint hogy ez a korona, melyet annyi viszontagság és veszély között védtek és tartottak meg felséged dics eldei és maga felséged is, s mely annyi század szakadatlan során az ausztriai ház magas homlokán maradott a gondviselésnek titkos szándékából, felséged maradékaién

is

meg-

nyugodjék. ,.Mert kiben lehetne bátrabban bizni, kitl biztabban remélni, ki iránt lennénk lángolóbb szeretettel, kit lenne ta-

nácsosabb segítségül Innunk, hol lehetne szilárdabban biztosítnunk s biztosabban szilárdítanunk magunkat, mint fel-

séged buzgó felséges házában, melyben nincs mit

félteni

akár az apostoli kaíliolikus országot, akár az angyali koronát,

hogy más mint katholikus

mint kezdetben

fejre,

volt,

valaha szállhasson. ,,Mert ez által a legersebben hiszi és reméli ország,

hogy mind maga, mind felséged

Magyar-

többi örökös or-

szágai és tartományai jóllétét elzmozdithatja, ha felséged és mindkétneniü örököseinek vezett ,,

un lóban

kormánya

alatt

azokkal a

ter-

lesz.

Hiszi és reméli

mondom egész

biztossággal,

hogy

igy nemcsak szilárdabban és állandóbban megtartatnak az

si szabadsíígai és kiváltságai, hanem felséged atyai kegyelmébl és mindkét nem utódainak kegyébl a kegyelmek és adományok nagyobb bségét is. ,,Ha felséged óhajtásunkat

teljesiti,

tandjuk magunkat, hogy mi e végre

itt

az örömet és vigasztalást közölhetjük

egyértelm kívánságára küldeténk ,,Hadd boszankodjék kelet, rint

boldogoknak

tar-

jelenlev küldöttek azokkal, kiknek

ki.

ám

bírálják tetszés sze-

vetélytársaink vagy a felséges ház irigyei; keveset 11

—

—

1G2

vagy semmit sem gondolunk vele egyszer s mindenkorra elég nekünk az isten akaratjából felséged kegyelme által ;

végzendkhez „Fogadd

szilárdul és állandóan ragaszkodnunk.

azért kegyelmes úr a nép kivánságát, kö-

nyörgését és szive óhajtását, melyre

nem fegyver, nem

csel,

sem valamely elleges rábeszélés vagy tanács, vagy pedig a felséged iránti hségre nézve mástól vett példa által, hanem önkényt, saját szabad és jóakaratú elhatározásából, a felséged iránti szeretetet örnnagából meritve érzé magát ösztönözve, alávetvén magát felségednek s felséged mindkét

nem ,,

utódainak örök idkre.

Fogadd a minden bizalmatlanság és kétség árnyától

megtisztult sziveket és lelkeket. ,,

Vigasztald

különben jál!

is tied,

meg

csak ezzel

is

Magyarországot, mely

és végre haladj, gyarapodjál és uralkod-

Istennek (kinek gondviselésébl és csudálatos végzé-

sébl

mindez), segítsége legyen örökre velünk.

lett

Ezen beszédre a

Ámen."

király röviden válaszolt; mert ha-

bár a latin nyelvet jól tudta, kivált nyilvánosan mentül

kevesebbet szeretett beszélni.

Magán

kihallgatásokban

is

olykor, mintha restellette volna a megszólalást, alig érthet

halkan és hanyagul

ejté

a szavakat.

Most azonban

vilá-

gos és érthet hangon monda: ,,

Hallá

helyesli,

Ó és

— úgymond — a karok

hogy a

felsége

is

ni

és rendek szándékát;

örökösödést megajánlják. Ennélfogva

azokra, a mik átalán és részletesen a karok

rendek megmaradására szolgálandóknak fognak

szani,

lát-

gondot forditand, különben biztosítja kegyelmérl a

a karokat és rendeket."

Erre a kalocsai érsek kezet csókolt

mely csókra

felsége kissé

megemelé

felségének,

kalapját.

Azután

—

163

—

a meghatározott rendben a mágnások, nemesek és minden

magyar kézcsókra eljárultak. Mindez türhekivéve azt az mond tovább a jelentés tleg folyt le bemenvén a palotába, hogy többeknek cselédsége is egyet, ebbl is többen elj árultak kezet csókolni.

jelen volt

—

—

Innen több termen keresztül az érsek vezetése

alatt

a

császárnéhoz mentek, kinek az érsek német beszédben jelenté az örökösödésnek a leányágra való kiterjesztését, s

kérte pártfogását. sitá.

Mire a császárné jóindulatjárói bizto-

Kivánta az érsek, hozzák

eljöttek.

Az

a herczegnket.

érsek üdvözölvén ket,

herczegnknek

Még

el

is

Ezek

a császárnénak és

kezet csókolának.

3-ikán sokan visszatértek Pozsonyba a rendek

közül.

Az országgylés

júliusban a kimondott elv törvény-

nyé formulázásával foglalkozott. Látni fogjuk a tárgyalások menetét, melyek azonban már kevesbbé viselik mago-

kon a csupa ünnepélyesség szinét, mindamellett, hogy távol

vannak a korunkbeli parlamenti viták képétl.

11*

XI.

A pragmatica sanctio A

FEJEZET.

formulázása az országgylésen.

feuntebbi részletezés a külsségekben

nálfogva

is

szükségesnek

látszhatott,

jedt s itt-ott hitelt talált traditio. hii\

már csak an-

mivel némileg

elter-

vagy talán ujabb kelt

mintha a pragmatica sanctio kimondása alkalmával a

pozsonyi országházra ágyak

szággylési jegyzkönyvek

lettek ,

volna irányozva.

Az

or-

melyeket a megyei követek

küldenek a megyékre, ilyesrl nem emlékeznek. viszonyokat, III. Károly jellemét ismeri

,

A

ki a

az egészet ma-

mesének tarthatja; de nem fölösleges a bvebb sem mert teljesen földeriti a kérdést a dolgok menenetének leirása, mely nem felettébb részletes ugyan, de bizonyos, hogy egyetlen egy valótlanság vagy ferdités gában

is

földerítés

;

Sok

sincs benne.

tek azért

el

van hallgatva, az

igaz, a mit a

köve-

nem tártának szükségesnek jelenteni, mivel azon

Hogy épen oly rendkívüli dolog, min egy bombázás veszélye, még csak távolról se legyen érintve, ha volt benne valami, az nem hihet. Az olvasó elc)tt fennebb nem emiitk ezen mondát azért, hogy maga Ítéljen az ügy menetébl, és most korban a

töl)bi

magától érthet

volt.

—

kérdhetjük,

a

fenn eladottak olvasójában ébredhetett-e

csak legtávolabbról

is

olyas gyanú, mintha az országgyü-

— lés terrirorizálva lett

165

volna?

—

Még

azon habozásnak sincs

mely az ]G87-iki gylést jellemzi. Napnál világosobb. hogy 1722-ben a pragmatica

legkisebb

jele,

sanctío kérdése

már magán tanácskozásokban

teljesen el

volt döntve, s a nyilvános ülés a kivitelnek, bár mulhatlan,

formaságához

tartozott.

getése alatt vSzluha el volt készítve,

ha rögtönözte volna.

Az

Rögtönözve

nem mond

s

kivált

ágyuk fenyeAz elre

vala oly beszédet.

minthogy nyomtatásban is megjelent. Vagy

is,

a

,,

vivát "okban gazdálkodóbbak lettek

egész ügy lefolyása

épen a készség jellemét

viseli

nem

a kényszerítés,

hanem

magán. Egy elbbi szakasz-

ban kimutattam, mik voltak a pragmatica sanctio mellett szólott okok. Még azok sem nevezhetk annpra kényszeritknek, mint a józan ész szerint rábeszélknek. Nem hozzá ágyú kiszegezés: a

kellett

politikai eszély

sokkal

könnyebb utat készített az ügy lefolyásának. Hasonló jellemüek az országgylés további cselekményei

is

ebben a tárgyban.

Kövessük id rendben ezen országgylés folyását. 1722-ben június utolsó napja után csaknem egy heti

szünid

volt.

Július G-ikán országos ülés, melyben elhatároztatván

a megyei követek ülszékeinek rendé, s eladatván, hogy

Pozsonyba jövend, másnap azaz 7-ikén Farkasfalvára érkezik, hová a rendek is megjelennek fogadására, felsége,

a meghatározott programm szerint, fölállottak

Eladák

Zemplén, Abauj és

alapos mentségeiket, hogy

Ung megye

követei.

elbb nem érkezhettek

az országgylésre. Hallották, hogy a rendek ezalatt elfogadák az uralkodóház ni ága örökösödéíii jogát Azon

k

is erre adják szamegyék nevében, mehjek ket kfilrlék, maguk is helyeshatározatát rendek és vazatukat és a karok

lik és

megersitik.

— Jelenti az

—

IGG

hogy Bécsbl az országgylési

aliiádor,

küldöttség szerencsésen visszaérkezett.

A

kalocsai érsek

a mágnások tábláján jelentést akar tenni a küldetés ered-

Kívánják, hogy a rendek menjenek a mágná-

ményérl. sok ülésébe

s ott

egy

Ez meg

a jelentést.

testületté

meg

egyesülve hallgassák

is történt.

Ezután mind két tábla kinevezi a küldöttséget

,

mely

a királyt Farkasfalván fogadja.

A

király

nem

hanem 6-ikán hogy az ország-

3-ikán, mint tervezve volt,

indult el a ,,Favoritá''-ból;

mibl

látszik,

gylés elbbi bécsi küldöttsége, mely a király lej ö vételét elhalasztatá, nem volt az udvar által eleve tudott demonstratió.

A

rendek elkészítik a királynak Farkasfalván leend

elfogadása programmját, s többek közt intézkednek

hogy, mint Bécsben történt, alsóbb

jussanak kézcsókoláshoz.

másnap délután

öt

rendek

ne-

,

és szolgák

Miután a kh'ály valószínen

órakor érkezik Farkasfalvára az

ott

szokás szerint elkészített sátorhoz, a rendek jelenjenek

meg

délután három órakor, nehogy megelztessenek.

Az

esztergomi érsek, a szász berezeg,

a frendek ülésében, mentegetdzött kijelenti,

hogy maga

is

hozzájárul a

késn

ni

megjelenvén érkeztéért

örökösödés

s

elfo-

gadásához.

A Erddy

király

vezérlete alatt a küldöttség, ez 7-ikén oda indult,

és kiküldetett

pat

is

fogadására kineveztetvén az egri püspök

egy magyar és horvát katonaságból álló

csa-

a király kíséretéül.

Megérkezvén a király és királyné a nevezett helyre, Erddy Gábor ékes beszéddel fogadta. Hízelg szónoklatában VI. Károly császárt nagyobbnak az egri püspök, gr.

mondja Nagy Sándornál kintetben állítni

ezt,

;

de elég ügyes csak abban a

hogy mig emez fegyverrel

te-

hódított s

— nem

1G7

—

gondolt a népek boldogságával,

fleg szem

tartja

Károly császár ezt

Es mig Nagy Sándor megosztotta

eltt.

birodalmát utódai közt, Károly utódai alatt örökre egyesíti bii'odalma külön részeit.

A

püspök ezen elleges üdvözlete után, mely a sá-

torban történt, a rendek élén az esztergomi érsek tartott rövid beszédet s nyert rövid választ.

A i-endek részint lóliáton, részint kocsiban jelentek meg. A király lóháton tartá a bevonulást. Eltte egy fpap szintén lóháton vitte a keresztet.

A

A

királyné kocsiban ment.

közvetlen kíséretet a Pálífy- ezred vasasinak egy szá-

A pozsonyi hajóhidnál a fegyveres

zada képezte.

polgárság

ügyelt, s

mely a várig a rend fenntartására többek közt arra is, hogy az ünnep örömére pus-

kákat

ne sütögessenek.

négy százada el

állott,

Meg

volt hagyva,

hogy az ágyúnagy

lövéseknél, melyek szavánál történt a bevonulás,

vigyázattal kell lenni, nehogy szerencsétlenség történjék

A

miatta.

város kapujában a polgárság átadá a város

kulcsát a királynak,

ki a rövid

szónoklat után azokat

visszaadá. Innen a magistratus liajadon rályt a várba. Ott pedig a királyt a

a mágnásnék várták,

s

fvel

kisérte a ki-

mágnások, a

elbbieket a király

kii'álynét

s utóljbiakat

a

királyné fogadá kiliallgatáson.

Másnap, július 8-ikán 9 órára voltak a rendek a várba meghíva.

Itt

adattak át a szokásos szertartássál a királyi

eladások az esztergomi érseknek, nyújtotta ték,

át.

A

ki azokat a

kézcsókolás elmaradt ezúttal,

a nagy liség miatt a király

nyújtani a szertartást.

A

nem

—

nádornak

úgy

vél-

akarta liosszúra

rendek visszatértek az ország

házába, hol mindkét tábla a frendek termében egyesült. Itt

a nádor, gróf Pálífy Miklós fölolvasá a királyi el-

adásokat, idézzük.

melyek

ide

tartozó részébl

a

fbb

helyeket

— A

168

az egybegylt rendeket atyai

biztosítván

kii'ály

—

hogy az egykor oly virágzó Magyar-

indulatjáról, eladja,

ország, ezen eltte oly kedves örökös országa mily

mas

mihez

állapotra jutott volt a török foglalás által,

háborúk

is járultak.

sii*al-

bei-

Leopold császár, nagy részben vissza-

foglalta az országot a töröktl; azután József királyi jósága

kibékítés által lecsendesíté a

bels zavarokat. Eladja, hogy

maga nem csak megtartá az

országot azon határok közt,

melyekben eldeitl

nemcsak visszafoglalá egész Magyaország

területét,

hanem a

melléktartományaira

A

is.

midn

rendek,

fell ezen

átvette,

visszafoglalást kitérj észté

küls

a

ni

ellenség,

örökösödést elfogadják, egy-

másfell a bels zavarok ellen

mely zavarok a trónöröklés meg nem határozása esetében könnyen elállanak. De követik seik példáját is, kik sz. István király ni ágon való utóbiztosítják az országot,

magoknak, a minthogy ni ágon Sz. Istvántól

daiból szerettek királyt választani

az 1547-iki 5-ik törvény czikkben a

származott

I.

Ferdinánd utódait ismerték

Fölhozza a király az 1687-iki és

1

örökösödést kimondja a íiu-ágra.

Hogy

el

királyoknak.

715-iki törvényt, mely az azt a

ni

ágra

is ki-

terjesztek a rendek saját érdekökben, s ebben oly készség-

gel jártak

A

el,

elismeréssel fogadja.

király reméli,

hogy a rendek az örökösödés ugyan-

azon módon rendezendik, a mint más örökös tartományai-

ban rendezve van. Ennek fejében igéri a király, hogy a rendeket minden jogaikban, szabadságaikban, kiváltságaikban, szokásaikban

szággylésen

és

s

valamint eddig hozott úgy a jelen or-

más jövend országgyíúéseken

diaetaliter s

király hozzájárrdásával hozandó törvényeikben,

meg

a

fogja

tartani.

ígéri a király a várak jó karba helyezését.

A törvény-

kezési reformokra kinevezett bizottságok munkálatainak

—

—

1G9

tárgyalását ezen országgylés föladatának mondja. Szól a

népen való igazságosabb

királyi rendelet az adóteliernek a

és

egyenl

kiosztásáról és az ország számos bajairól, me-

lyeket telhetleg orvosolni igér.

A

királyi leirat

korántsem

ad meg-, korántsem igér mindent, a mit a rendek óhajtottak volna; de az alkotmányos tér nyitva állott a sérelmek or-

A

voslására.

A is

királyi

eladás

következend

kelti ideje 1722. julins 8-ika.

ülés július 12-ikén tartatott,

midn

a királyi propositiók ismét fölolvastatván, az alnádor

eladta, hogy mivel az elterjesztés els pontja azt tartal-

mazza, hogy az örökösödést Magyarországon úgy kell szabályozni, mint a többi örökös országokban van, szükséges az ottani örökösödés rendét tudni. Ennél fogva szükséges az arra vonatkozó okmányokat ismerni. Ezeket solatokban

A

frendektl küldöttség

érkezett,

mely óhajtá tudni

eladásokra nézve.

alnádor tudtára adván a rendeknek ezen izenetet,

hogy mivel a király már csak rövid ideig akar mulatni, óhajtandó lenne, hogy mieltt elutazik, a poli-

hozzá itt

má-

el is terjeszti a /iffe^aA'.Ezeksorban fölolvastatnak.

az alsó tábla véleményét a királyi

Az

hiteles

tikai,

tévé,

katonai és közigazgatási rendezésre vonatkozó né-

mely törvény ezikkek eléje legyenek terjeszthetk. Nagy vita támadt a miatt, hogy az állandó bizottságok mindezekkel nincsenek készen. Abban állapodtak meg, hogy a terjedelmes munkálatoknak legalább kivonatát mutatják be a királynak.

Ezek egyik

pontja a

magyar

,,consilium" föl-

állitásának szükségét és módját mutogatá.

Ugyancsak a

12-iki

gylésben

kineveztetett a bizott-

ság a sérelmek összegyjtésére és szerkesztésére. Július 13-ikán és 14-ikén

tok körül folyt a

vita,

is

az új szervezési munkála-

mig azok mibenlétét 14-ikén

után 7 órakor jelenték be a királynak.

dél-

— A július

16-iki

170

—

gylés majd egészen a ni örökösödés

kérdésének volt szentelve.

A

mit ezen ülés tárgyalásairól

az akkori országgylési jegyzkönyvek fenntartottak, de terjedelmesen közöljük. nem is szóról szóra,

lia

—

Az

ülés reggel tizedfél órakor kezddött.

akar utazni. Küldjön az ország-

hozzá,

kik további maradásra kérjék.

gylés követeket

Azután emlékezteté a rendeket, hogy a

ni

örökösödés

vét elfogadták ugyan; de arra nézve törvény

Az el

alnádor ezen szavai

voltak

alnádor

el

eladta, liogy a király

nem

Az

is

még

el-

nincs.

mutatják, hogy a rendek

— az erdélyiek példájára —

a pragmatica sanctiót, mint a Lajthán

iigy

tiili

fogadaudók

tartományok,

melyeknek eléjök terjesztett okmányait most hivatalosan tudatták velk. A rendek idközben nemcsak azt határzák el, hogy más formulázást adnak az országos szerzdésnek, hanem már el is készítek e részben a törvényjavaslatot. Szluha Ferencz, nádori itélmester, az elnök felszólítására a fentebbiek után

föl

magyar fordításban

is

itt

következik

„/.

„Ö

olvasá a törvényjavaslatot, mely :

^)

Törvény czikk.

Császári királyi szent Felségének az ország karai

és rendéi iránt, kik a jelen

csésen és azeltt alig látott össze, valóban atyai és

országgylésen nagy szerenigen nagy számmal gyltek

nagykegyelmü hajlamát,

és az

fennmaradásokra és a magyar királyság országos érdekei-

nek (status publici) elmenetére s minden esetre, még a küler ellen is, a szomszéd örökös országok és tartomá-

a fordításban vagy meghagyni némely latin >) Szükségesnek láttam mszavakat, vagy zárjelben kitenni. Törvényrl levén szó, annak mszavait mint tán nem is igen szabad oly kifejezésekkel cserélnünk föl, melyek

—

jelen törvénytudományunkban

szavak a közéletben

ma

is

—

gyakran roszak.

divatozván, mindenki

Különben érti.

is

a

latiu

m-

:

—

—

171

nyokkal való unió megalapítására és a belcsenclesség tartására irányzott gondját s aggodalmát,

feii-

császári királyi

szent felségének az ország és hozzá kapcsolt részekhez

legkegyelmesebben bocsátott királyi megliivó leveleibl és legújabban ájtatos

tett

hségök

elterjesztéseibl igazán hódoló

buzgalmával és állandó lelkesedésével legalázatosab-

ban megértvén

:

az atyai indulatnak irántok kimutatott ezen

hogy bármely nagyon fontos gondjai és munkálkodásai, melyek a római szent birodalmat és az különös

jeleért, és

európai békét érdeklik, ellent

jönni

s

nem

állván,

ket legmagasabb, elttök

személyében atyailag vigasztalni eltt, és a

s

h

karai közé

mentül tisztelendbb

legelször

mindenek

s

h Karok és Rendeknek minden abbeli alázatos

esedezésök elbocsátása nélkül, irántok

tiszta atyai indu-

hogy magyarországi örökös királyságának

latból,

s a

hozzá

kapcsolt részek, országok és tartományoknak összes ka-

valamennyi mind diplomaticai, mind bármely más jogaiban, szabadságaiban, kiváltságaiban, men-

rait és rendéit,

tességeiben, szokásaiban, eljogaiban s törvényeiben,

lyek

eddig

engedélyeztettek

orszdfjgyidésen és jövre

is

s

alkottattak

és

me-

a jelen

országgy'dUsíleg alkottatni fognak,

megtartandja, ajánlani és azokat s azok mindegyikét leg-

kegyelmesebben megersíteni s

a mennyire tlük

méltóztatott, legalázatosabb

császári királyi szent felségé-

telik,

nek legnagyobb köszönetet mondanak, azért ,,1. §. is,

ennek

s

Hogy midn

is

legfelségesb ausztriai háza

nága

az ettl leszármazandó ivadékoknak kihaltáig

Magyarország

koronájára

kii'ályi

s

azon szent koronához

tartozó részekre, országokra és tartományokra az ország és

hozzá kapcsolt részek

r>sszes

hangú szabad szavazatával *) Szlnha törvényjavaslatáljan

nyé

vált

szöveg ezen szavai

:

karainak és rendéinek egy-

kikiáltatott*).

„et per

még nincsenek meg

a

késbb

solemnem eorundem Statuum

törvényet

Ordi-

;

— ,,2. §.

Ezen

kegyelmesen kegyes

s

—

172

ajánlatot

is

méltóztatott oly kegyesen és

s hálás indulattal

fogadni s

h karai

és rendéi

üdvös kivánatainak nemcsak helyt adni

,,3. §.

Hanem

a magyarországi királyság koronájában

és a hozzá kapcsolt részekben,

nyokban olyan

síiccessiot.

dine) mint a fiágbeliekét,

országokban és tartomá-

azon elsszülöttségi sorban

(or-

császári királyi szent Felségének

Németországon belül és kivül fekv örökös többi országaiban és tartományaiban már

általa rendelt,

megállapított,

közzétett és elfogadott rendszabály (norma) szerint, elválaszthatatlanul s a vérségi ízek

jogának tekintetbe

egyenl

voltában a íiág el-

vételével, kivan irányoztatni, fentartani

és megriztetni; ,,4. §.

ügy

Ö n-

liogy az

vagy

fiörököse, a ki a fen-

séges ausztriai ház elbocsátott országainak és tartomá-

nyainak az

a fenséges ausztriai házban elfogadott

említett,

elsszülöttségi rendszabály szerént örököse

:

az utódkövet-

kezésnek ezen és minden jövend esetekben épen azon örökösi jogával Magyarország és a hozzá kapcsolt, szinte

értend részek, országok és tartományok leend királyának is tartassék és koronáz-

feloszthatlanokul csali látatlanul

tassék. „//. ,,

részek

Törvmyczikh

Jóllehet a magyarországi királyság és hozzákapcsolt

h karai és rendéi

császári királyi szent Felsé-

gének élénk és virágzó s legjobb állapotú korát, erejét és az isteni áldáshoz legnagyobb bi-

egészségét szemlélik

s

zalommal

nagyon biznak, hogy t

és

levén, igen

dics utódokkal,

num ad

Sacratissimam Caes.

tatioiiem vocatum." iniiidazáltal

A

íiágbeli

h karainak könyörgésére et

Reg. Majestatem

törvényjavaslatban

ezen külsséget

itt

iiinrs

is,

nagy

melyeket

Viennain expeditam depu-

meg

a §-okra os'/tás

is,

meghagytam könnyebb átnézés kedveért.

—

;

— a jó Istenhez

e

173

végett bocsátanak és bocsátani fognak,

nagy bséggel megajándékozaudja datlan sorával az ország .,1. §.

s

úörököseinek szaka-

h karait megvigasztalandja;

Mintliogy azonban azt

is jól

általlátják,

hogy

más emberek halandó-

szinte a királyok és fejedelmek is

sága egyenl sorsának vetvék alája, ennélfogva éretten és tanáestartva megfontolván

mind

császári királyi szent

Felsége eldeinek, dicsült hajdani atvja Leopold és

test-

Magyarország dicsséges királyainak, mind császári pedig és fképen legkegyelmesebben lu^alkodó vére József.

királyi szent felségének a hazai közjó öregbedésére s

polgárai örök üdvére hadban saját

h

úgy mint békében véghezvitt

legdicsbb cselekvényeit és

tetteit

:

midn

e magyiU'-

országi örökös királyságát a hozzá kajK^solt országokkal,

részekkel és tartományokkal nemcsak megtartotta azon álla-

dics eldei által helyeztetett volt: ozmán háború alkalmával is ennek nagy dühös megtámadásai ellen ezt lelkesen megrizvén, gyzpotban, melyben érintett

hanem

a legntolsó

hozzá kapcsolt országok

tes és szerencsés fegyvereivel, a

és tartományokba vel és a

is,

saját

nevének halhatatlan dicsségé-

karok és rendeknek, az ország magánpolgárainak hogy bármely következ

örök biztonságával kiterjesztette

:

idkben minden küls, valamint bels zavarok lyektl megóvathatik,

st

boldog

s folyvásti

csendességben

elmék szinte egységében, minden kíds szerencsésen örökké fennállhat; s az

,.2. §.

és veszé-

er

ellen is

Ezenkivül minden bels mozgalmakat és az

in-

terreguumnak könnyen támadni szokott magok az ország karai és rendéi eltt régtl fogva igen ismeretes bajait gondosan elhárítani kívánván „3. §.

seik

„4. §.

S

dicséretes példája által ösztönöztetve;

császári kiriUyi szent felsége, legkegyel-

;

:

— mesebb és

iirok iránt

—

174

magokat legalázatosabban hálásoknak

hségeseknek akarván

bizonyítni

császári királyi szent felsége fiágának

,,5. §.

mag-

vaszakadtával, (melyet isten nagy kegyelmesen eltávoz-

következés öröklési jogát

tatni méltóztassék), a

(jus

hae-

reditarium suecedendi) a magyarországi királyságra nézve, és a koronát s az ehhez tartozó

és országokat,

melyek már

részeket, tartományokat

isteni

segedelemmel visszasze-

vagy vissza fognak szereztetni, igazgatás és kormányzás végett általruházzák fenséges aiisztiiai háza leányágára is; még pedig els helyen, fennevezett most reztettek

uralkodó császári királyi szent felségétl ,,6. §.

zseftl

Azután ennek

kihaltával, dicsült hajdani Jó-

;

,,7. §.

Ezeknek

kihaltával dicsült hajdani Leopold

is

császárok, királyok ágyékaiból leszármazókra, s azoknak

mindkét ágon lev törvényes, római katholikus, ausztriai fherczegi utódaira, azon elsszülöttségi sor szerént, melyet uralkodó császári királyi szent felsége

gon bell

Németorszá-

kivül fekv, emiitett jogon és rendben feloszt-

s

hatatlanúl és elválaszthatatlanul, egymással és együtt és a

magyarországi királysággal

s

hozzá ka})csolt részekkel,

országokkal és tartományokkal egyetemben örökösképen birandó

más örökös országaiban

állapított

is

meg-

;

,,8. §.

,,9. §.

És a nevezett utódkövetkezést elfogadják; Es ilyeténképen a fenséges Ausztriai Házban

behozott és elismert erre

és tartományaiban

nági

utódkövetkezést (kiterjesztvén

mostan akkorra az 1687-ik évi

képen az 1715. évi

2.

2.

és 3-ik és hasonló-

és 3-ik czikkelyeket) a fent eladott

rend szerént megállapítják; ,,10. §.

eladott

Annak, az

módon

emiitett,

nyilvánított

fenséges

Háza nága, az

örökösök és mindkét águ

;

—

—

175

ausztriai fherczegi utódok általi elfogadását,

lielybeulia-

gyását, és az elbocsátottakkal, szintén az eladott

módon

szent felsége által legkegyelmesebben

császári királyi

megersített diplomaticai és egyéb, az ország és hozzá kapcsolt részek, országok és tartományok karainak és ren-

déinek fentnyilvánitott szabadságaival eljogaival együtt,

az elbb idézett czikkelyek tartalma szerint minden

jöv

idkben megtartásának koronázás alkalmával történend felfogadását elhatározzák ,,11.

És a mondott ágnak csak mindenképeni

i;.

lása utánra tartják fenn azt

úgy

kiha-

hogy a királyok

értetni,

választásában és koronázásában a karok és rendek és régi és jóváhagyott és bevett szokásának és

si

eljogának

fog helye lenni."

Miután ezen javaslatok fölolvastattak, az elnökl

al-

uádor fölszólítá a rendeket nyilatkozzanak: elfogadják-e ezen törvényczikkcket, a mint ^'anuak, terjeszteni a

A

kivánják-e úgy

s

frendek elé?

rendek elfogadták a két törvényczikk egész

Meg

kell adni, gyors eljárás!

melyek századokra

szövegét.

Azon törvényczikkek,

állarajogilag kötelezik a nemzetet ép

ugy, mint az uralkodót, egyetlenszeri nyilvános fölolvasásra minden

Ha

\'ita

nélkül fogadtatnak

volt törvény,

mirl

el lehet

országgylési viták tartósságáról volt,

— még tán inkább

el.

vala mondani,

Ítélve,

— hogy

—

az

rögtönzött

ráillenék az a fentebbii'e, mint az

1848-ikiakra! Ilyesen azonban csak az csodálkozik, a ki régi par-

lamentárisszokásainkat az újabl)akhoz méri. Hajdani rendi képviseletünkben épen a legfontosabb határozatok nagy része ily rövid utón keletkezett. lája,

saját

Többnyire

—

Maga

kebelében ritka esetben el volt

a követek táb-

vitázott

készülve a tárgygyal,

midn

hosszasan.

nyilvános

— ülésbe

tak el.

s

vitte.

A

—

176

tárgyalások

nem

.

a nyilvános ülésben foly-

a határozatok mintegy a színfalak mögött készültek

— Hogy az igy

volt,

nem csupán

a sokszor üdvös po-

hanem az országgylés akkori szervezete nem igen engedé, hogy máskép litikai titkolódzás

szándékával

történt,

történjék.

A

magyar országgylés, a székesfehérvári és rákosi nemzetgylések idején egy testület volt, s mágnás és nemes egyenl jogú. A vegyes házbeli királyok alatt a banderialis rendszer kifejlése már több különbséget hozott be nemcsak a fzászlósok és töb])i nemesek, hanem az önálló banderiumos nemesek és azon kisebbek közé, kik megyei zászlók alatt szolgáltak közfölkelés idején.

már az Anjouiak néhány követ

alatt

által képviselteti

ház koránt sincs elkülönitve,

láttuk,

magát. Mindamellett a két

st

a mohácsi vész korában

a köznemesség újra tömegesen jelenvén

meg kezdé

meg

a Rákoson,

Csak a Habsgyléhatározottabban külön a mágnások táblája a

a fnemesség túlsúlyát burgi királyok sek, válik

Mint

a köznemesség csak megyénként

alatt,

szüntetni.

midn Pozsonyban

tartatnak a

köznemesség és városok táblájától, s lesz állandó szokássá, hogy a nemesség megyénként képviselteti magát. Az országnak a török uralom idejéten való szakadozottsága magyarázza

ezt.

Mindamellett elvben

még mindig

egynek

te-

magát a mágnások táblája az alsó táblával. Bizomint csak a fentebbi tárgyalások is nyítja ezt az, hogy tanúsítják a nyilvános gylés nem állott egyébbl, mint örökös izengetésbl egyik tábláról a másikra, s minden

kinti

—

—

fontosabb határozatra vagy ünnepélyes demonstratióra egy

terembe gylt a két tábla, csakliogy

A

más teremben gylés

nyilvános

tartá

tehát

mely ugyanazon épületben, gylését.

nem

volt egyéb, mint a két

táblának mintegy diplomatiai alkudozása.

— A

—

177

tanácskozások menetét kissé meghosszíták a fels

és alsó tábla közti izengetések ezt könnyebbé,

;

de a miilt században az

tette

hogy nem csupán kész határozatok kerül-

Az

tek egyik tábhítól a másiklioz.

A

mondhatni folytonosan.

érintkezés

viszony oly familiáris

meg

volt,

hogy

volt,

egyik ház a másikról minden pillanatban tudósítva volt

még

kisebb fontosságú ügyekben

kat hosszura nyújtá, az

volt,

is.

A

mi a tanácskozáso-

hogy a koronával csak

felira-

tok és leiratok útján érintkezett az országgylés, s a ko-

rona tanácsosai

A

nem

vettek részt közvetlenül az ülésekben.

„diaetalis tractattis"

még hosszabbá

lett azáltal,

hogy a

múlt idkben többnyire a korona legbefolyásosb idegen tanácsosai épen

ság

s

nem

voltak rokonszenvvel az alkotmányos-

sokan nem maga a magyar név iránt sem, mi

által

sok fontos tárgyban az országgylés nemcsak igen lassan boldogult,

Maga

hanem

,,tractatusa"

merben

fenn

is

akadt.

az alsóház elég gyorsan végzett sajátságos

szervezeténél fogva, mely azt külön táblákra osztá.

Csak rövidség okáért mondám fentebb is „alsó táblának'^ a rendek gylését. Ezen nevezet az akkori országgylési okmányokban nem igen fordul el. Alsó tábla" valóban nincs, hanem van királyi tábla", a Dunán túli kerület táblája, a Dunán inneni és fels megyék táblája. Ezen kerületek törvényhatóságilag azáltal váltak volt külön ily határozottan, hogy a török elfoglalván a magyar alföldet, a felvidék és Dunán túli rész egymástól messze ,,

.,

szakadt, s e részeknek külön kapitányság, külön királyi

kamra Dunán

kellett, s

néha különbözk voltak érdekeik

megyék már

is.

A

XVI. században tartanak kerületi megyék néha a XVII. században is, nemcsak visszaéléskép, hanem törvényesen is elnézett gyléseket. Még els Leopold uralkodása els felétúli

országgyléseket

ljen

is,

s

a

a fels

az országgylés szünetelésével a lels tizenhárom

—

—

178

vármegye külöu gyléseket

tart

a felvidék egyegy váro-

sában.

A

török kimenetele után

megmaradt a

is

kerületi

képviseletek ezen liatározottabban elkülönített állása, mi

az alsó táblának

nem

matiai tractatussá

nyilvános üléseit

tette,

Már ezekben

is

olyforma diplo-

mint a min a nyilvános gylés

meggyzdés

az individuális

volt.

alá volt

rendelve némileg a kerületi tábla egyetértésének.

Régi országgyléseinket

— azt hiszem —

nyira a követeknek megyei utasítások

általi

nem

any-

megkötése

jellemzi; mert ezen utasítást saját felelsségére áthághatta

a képvisel, kerületi

—

hanem

—

gylések,

jellemzi

ama

táblákra oszlás,

ama

szóval jellemzi a nyilvánosság hiá-

nya, a cUsc/issiok, a debatfeok ritka volta, mi miatt valódi

parlamentáris pártok sem fejldhettek

ki.

A

táblák confe-

rentiái helyettesítek a pártértekezleteket, s a táblák a pár-

Úgy

tokat.

látszik az ügyvitelben

lottság és fegyelem, mint

nagyobb

volt a

gyakor-

némely újkori parlament

párt-

jaiban.

A nem

fentebbi tör vény czikkek genesisérl nyilvánosság

létében mitsem tudunk; mert az országgylési acták

csak azon nyilvános gylésekrl szólanak, melyekben valamennyi tábla egyesit egy már egymás közt elvégzett határozat ünnepélyes elfogadására.

Ily szerkezet mellett

Szluha azon minapi nyilatkozatának, mely szerint egyes

nagy tárgyhoz, mint az örökösödés, nem szólmég nagyobb jelentése volt, mint napjainkban lenne

ember hat,

ily

egy képvisel hasonló vonakodásának. Ma szerénység, ildom és honpolgári erény, akkor némileg kénytelenség volt.

Azonban épen azon szerkezetet ismervén,

hogy június 27-ike

óta,

midn

föltehetjk,

a rendek elég nagy szám-

mal voltak Pozsonyban, nemcsak hogy fels és alsó házbeli

egyes tagok közt beszéd tárgya

volt,

mint említk, a

;

— pragmatica

—

179

hanem az egyes

saiictio,

táblák gyléseiben

is

forranlázott javaslatok olvastattak fel s voltak megfontolás tárgyai.

Szlulia törvénj'javaslata, meglehet az

de könnyen megeshetik, hogy

nem

az.

A

mve;

saját

mit bizonyosnak

tarthatunk annyi, hogy a királyi tábla kebelében fogalmaz-

Meglehet a kerületi táblák különböz módosításaival

tatott.

került a nyilvános

nek sem

St

gylés

elé oly

modorban, hogy senki-

volt ellene kifogása.

hogy midn június 30-ikán a rendek közmegegyezéssel kimondák elvben a ni örökösödés elfogadását, már tudták, mi módon fogják azt formu-

nagyon

valósziníí,

lázni s tanulmányozták volt a kérdés

— mi a fkérdés

lát,

amaz

volt

— min

elv törvénybe-iktatásához

még csak

tározat

ama lényeges

mert a június 30-iki ha-

;

a készség kijelentése volt

megalkotására; de arról törvényczikk

kevéssé volt

még

olda-

feltételeket csatoljanak

nem

ama törvény Oly

készült.

az .pragmatica sanctio", mint a horvá,

tok 1712-iki határozata. Szluha július 16-iki javaslatában (I.

t.

ez. 1. §.)

csak elbeszél modorban van érintve

az,

a

bécsi küldöttség elhallgatásával.

A

tárgyalások

nem

nyilvános részének ismerete ér-

dekes lenne ránk nézve nem annyira nók, mi kifogás lehetett a

ni

azért,

örökösödés

hogy megtudellen,

hanem

azon lényeges és fkérdésben, mit kívánjanak a rendek az uralkodótól és utódaitól

amaz örökösödés elfogadása

di-

jában.

Az 1722-ben ersített

I.

és

II.

hozott és 1723-ban változatlanul

törvényczikkben a magyar alkotmányos-

ság eddigi alapkövei újra

A javaslat 1)

hogy a

meg-

le

vannak téve

és megszilárdítva.

ni örökösödés dijjában ezeket kívánja: ni utód épen úgy, mint a férfi utód koronáza

tatása eltt tartozzék

megesküdni a törvények megtartására 12*

:

—

—

180

2) Magyarország rendéi megmaradnak mindazon törvények élvezetében, melyeket törvényes országgyülésök alkot és a király megersit. Értetik ez nemcsak az addigi

hanem a jövendbeliekre is. Szóval ki van mondva, liogy Magyarország csak alkotmányos törvények törvényekre,

Mindamellett a rendek külön

szerint igazgattatik.

mon-

dák ki

hogy Magyarországot idegen törvények

3)

mány formák

nem

szerint igazgatni

sem törvényes

örökös,

A ni örökösödés magokban semmi

fogja

és kor-

sem a ni

trón-

örökösei. fentebbi föltételei

új elvet

nem foglalnának

Magyarország önállására és

al-

kotmányára nézve. Osi

vény,

hogy Magyarországon csak az

elv,

a mit az országgylés

a

lehet tör-

maga szokásos

szer-

vezetében határoz és a mit a törvényesen koronázott király megersít,

—

törvényesen koronázott király pedig

senki sem lehet, mig az ország

diploma

által

—

nem

ersiti

meg

szabadságait

és eskü által

és jogait

nem

kötelezi

magát rá; és végre a diploma és eskü épen az alkotmányos kormányzás biztositéka. Azonban, mindamellett, hogy a pragmatica sanctio alkotmányunk biztosítására új elveket

nem

magyar államjog s betetzése az 1723 eltti Kitnik az egy rövid törté-

hozott be, 1723 óta raaig a

sarkköveit foglalja magában

alkotmány-biztosítékoknak.

,

nelmi vázlatból, melyet azon éven kezdünk,

midn

a ki-

rályi szék betöltésére az örökösödés elve fogadtatott

A

el.

—

nagyon szoros, egyik lánczszem csak folytatása a másiknak de a haladás még is feltn. 1687-ben, midn a koronának firól fira szállását ellánczolat

;

határozták a rendek, beli

nem is kötöttek ki

egyebet, a jövend-

örökös királyokra nézve, mint a mit a választási ki-

rályoktól követeltek: egy ,,inaugurale diploma" kiadását

— a korábbi királyok

—

181

formában, és a királyi eskíít

alatti

II.

Endre bullájára és arra, hogy mind az eddigi törvényekben és szabadságokban megmaradnak a rendek, mind pedig megtartják azon törvényeket, melyekre nézve király és

országgylés meg fognak egyezni/)

midn

Erintettem fennebb, hogy

ben trónra tenek.

—

a horvátok

ezen ják.

a rendek

lépett,

Emiitettem azt

is,

koronázási hitlevelet készí-

új

—

liogy

megelz ama

uj hitlevelet,

legalább egy részben

határozata idézte volt

k a ni örökösödés

hogy

— És ha tán a/o

Károly király 1712-

ok a horvátok túlságos buzgalma

volt az új diploma szerkesztésében,

nekik lehet köszönni

/ó'%, hogy 1712-ben az uralkodó ház

ha nem

is

nek, mint

iij

elvek, de

1 (38

el

elvét elfogad-

bvebben

fiu

örökösödéséhez

kifejtett föltételek kötteté-

7-ben.

Egy elbbi

fejezetben, hol a pragmatica sanctióra tett

elkészületekrl szóltam, elszámláltam azt az melyet Károly elé a megkoronázás

nek a rendek, kikötik hogy h^ndre

öt pontot,

föltételéül elterjeszte-

bullája (az

lG87-ikben

eltörült ponthijján) megtartassék továbbá az ország integri;

tását követelik; fenntartják a

uralkodó ház

minden

íiu

szabad választás elvét az

maradékainak nem

léte esetére; s végre,

utódtól trónraléptekor az ehhez hasonló diploma

kiadását és az esküt megkívánják.

Mindez de az

')

által

még csak

elvileg

ott állana,

Az inaugurale

diplom.'ira

nézve az

§-a,

ségi

rendben elismerik a rendek örökösödési

köti: „et erga semper, toties

seii

quoties ejusmodi

praeinsinuatorum

Regiam asfiecurationem

,

coro^ia/uri.^''

Articidorum

fin

második

törvényczikk

örököseit

els

királyoknak

,

—

esset,

forma;

szülött-

másfell

inauguratio instauranda IJiplomaticorum.

(lineUtUter

iiitra

kiérit,

acceptationem,

deponendumque superinde juramentum

qnk a majoribus suis praestitnm Uiigariae

l()87-iki

miután elmondá, hogy az akkori király

l-sí)

praemiUenclam

aholaz 1687-iki;

nyer nagyobb fontosságot, hogy forma sze-

,

in

ea,

hoc regnum

—

törvénykönyvünkbe,

beczikkelyezék

rint

—

182

örökre

szóló,

valódi alaptörvényként.

Es

úgynevezett ,,1715-iki"

ez képezi az

törvények

Il-ik czikkét.

De

IIL Károly 1712-iki inaugnrale diplomája nem-

csak a beczikkelyezés

által

A

nyert nagyobb fontosságot.

rendek liozzácsatolának a következend czikkben egy másik

bvebb

magyarázatot, mely a magyar alkotmánynak

E

Ö

sem akar máskép uralkodni és kormányozni, mint magának Magyarországnak eddig hozott vagy jövendben országgyüUsileg egyik alapczikkelye.

szerint:

felsége soha

hozandó törvényeinek megtartásával.

Ez

az 1715-iki nevezetes 3-ik törvényezikk leglé-

nyegesbb része eventiialis

— mert az

itt

csak a diplomából ismételt

szabad király választás kikötése

themánkhoz

Az

;

,

nem

jelen

tartozik.

úgynevezett „1715-iki" Il-ik és Ill-ik törvény-

ezikk közép lánczszem 1687 és 1723 közt.

A

egyfell kipótolja 1712-ben, Károly trónraléptekor

nemzet azt,

a

mit József koronázásakor ily terjedelemben elmulasztott

másfell

volt;

leteszi

sanctio azon részének,

nemzet irányában

A

legersebb talpkövét a pragmatica

mely az egyik

felet,

az uralkodót a

kötelezi.

mi 1687-et

illeti,

világos,

hogy annak 1-s

czikke nincs oly határozottan kifejezve és oly fejtve,

mint az

és 2-ik

bven

ki-

1715-iki 2-ik és 3-ik, habár az elvek

egyezk. Károlynak, ki a második örökösödési király volt

Magyarországon

,

trónraléptekor alkalmasabbnak látszott

az id, mint József koronázásakor, hogy a nemzet az úgyszólván örökre kötelez fiu örökösödés fejében, formára

nézve

is

örökre alaptörvényül szolgálandó tör vény czikket

alkosson, mely törekvésre mutat a bvített diploma beczik-

— —

kelyezése,

—

183

azon diplomáé, mely maga

is

egyik sza-

kaszában a következen(l(5 királyoktól hasonló diplomák kiadását követeli, liogy minden uralkodó megesküdvén ezzel ntóda

is

kötelezve legyen.

így az 1712-iki

rá,

diplo-

mának az 1687-iki mintegy csak fiókjává lett. Az 1712-iki egy koronázási diplomából alaptörvény rangjára emelkedett

—

a

örökösödés korábbi

fiu

elfogadásának dijjában

;

—

devaíószinenani örökösödés elfogadtatásának reményében

is.

Es valóban a mi a ni örökösödés 1723-iki

az 1712-ben kelt diploma és annak függeléke az

illeti,

1715. 3-ikczikk, elválhatlan kapcsolatban

— nemcsak

sanctióval,

erre hivatkozva

nem

létrejöttét

azért,

annak egyik jogi

történelmileg

áll

ala])ját

mert mint kiemeltem,

is;

a pragmatica

mivel az 1723-iki 2-ikczikk képezi,

ha-

az 1712-iki

diplomát a rendek, már azon nyomás alatt készitették,

vagy ha

\\gy tetszik, rögtönözték, melyet a

ni ág

elismer-

tetésének szándéka gyakorolt rajok Zágráb és Bécs fell.

Ha

elrelátás és kiszámitás volt 1712-iki államférfiaink-

tól

a mit határoztak s 1715-ben megersittettek, minden

tával,

nagyobb mérvii nyert csanemcsak a horvátok megelzött inditványa tekinte-

tében,

hanem a jövend törvényhozás elkészítése

tekintetben fölér tettök egy-egy

ban

dolgá-

is.

Maga

az 1712-iki diploma,

mnek

mint

1715-iki alaptör-

hogy midn 1723ban egyszeren arra utalják a jövendbeli ni trónörökösöket is, nem kell semmit tenni hozzá, és ha még mellette vény oly bevégzett

látszott,

hivatkozás történik az lG87-iki czikkekre ezen tekintetben, Il-ik

úgy

kell

vennünk, hogy mint emlitém, az 1715-iki

czikknek

most az

fiókját

1723-ikinak

tör vény czikk.

képezé az 1687-iki, fiókját

—

valamint

képezé az 1715-iki 2-ik

;

—

—

184

Másként áll az 1715-iki 3-ik törvéiiyczikkel, melyre midn 1723-ban hivatkozás történik, az, egyszer törvényczikkbl most szintén alaptörvény rangjára emelkedik.

Azon czikkben Károly még csak a maga személyét kötelezi 1715-ben, hogy csnpán a rendes országgylési nton hozott és hozandó törvények megtartásával fog

kormá-

De 1723-ban, midn ezen czikket köteleznek Magyarország minden leend, akár férfi akár ural-

nyozni. Írják

kodójára nézve,

—

n

ki az uralkodó ház meghatározott vo-

nalaiból származik, kötelezve van ezáltal

nemcsak Károly, nemcsak netalán következ leány utóda, hanem mindenik királylyá leend tagja az uralkodó háznak mindaddig, mig csak azok örökösödés jogához ragaszkodnak.

Az

1723-iki Il-ik törvényczikk oly tökéletes biztosi-

téka a magyar államjognak, melynél különbet szerzdésileg kivánni alig lehet. talom, s

Nem

csak papir az

csaknem kényszerség

:

rejlik benne.

materialis biztosítékokat közvetlenül

nem

morális ha-

nyújt,

melyeket

bels szervezet adhat; de a módot, az

a politikai

kikötött alkotmányosságban

Talán épen

azért,

mivel a

megadja ennek

XVI, XVII

és

hogy

Igaz,

alapul

kifejlesztésére.

XVIII -ik

szá-

zadban a nemzet érzé anyagi gyöngeségét, iparkodott oly

ers is

minkkel Európában sem dicsekedhetik mert nem

morális biztosítékokat szerezni,

tán egy alkotmányos nemzet

;

érzé annyira szükségét anyagi biztositékainak tudatában.

Az

1723-iki I-s és Il-ik törvényczikk

nem

nevez-

tetik tör vény vköny vünkben ,,pragmatica sanctió"-nak;

magából a ,,Cor}ms Juris"-ból szerzdés,

s

kalommal

kelt.

világos,

de

hogy az államjogi

Vegyük csak azt, min alCorpus Jurisban ilynem határozatokat

alaptörvényünk.

A

a királyok trónraléptével vagy koronázásakor találunk.

1723-ban se trónváltozás nincs, se koronázás, leány, a hat éves Mária

még nem

is

volt

s

De

a király-

megkoronázható

— mert Károlynak

még

csekély külsség,

—

185

fia is születhetett

az

1723-iki

volna azntán. Ezen

törvények hozatalának

alkalmában njjmntatás, hogy nem az

iiralkoclóról

,

nem

is

hanem egész ntódságáról van És átalán véve magában a Corpus Jnrisban a szöveg oly szerzdésnek bizonyitja azt, melyet mindkét fél a legünközvetlen utódáról,

szó.

nepélyesebb és örökre szóló kötésnek tekint.

Annak

tekinté azt Ill-ik Károly.

Az

1723-iki két

els törvényezikk magába foglalja a Habsburgi dynastiának I. Leopoldon inneni összes fiu és leány maradékait s ezek összes

fiu

egész dynastia,

és leány örök(">seit, s

tia alatti

fél

foglalja

másfell az ugyanazon dynas-

országok egy üttm áradását,

mi a kölcsönös

s

kö-

zös védelmet föltételezi, s mi szintén századokra szól.

Hogy Károly

az

a szerzdés már ennélfogva századokra

De magában

szól.

— igy az egyik

—

mindezt a közönségesnél jóval fontosabb ha-

tározatnak tartá, az a Corpus Jurison kivül

még világosabb,

miután tudva lev tény, hogy oly tartományának népeit

is,

melyeket különben nagy fontosságú ügyekben sem kérdezett

meg, ezen rendkívül fontos ügyben megkérdezte

mulhatlannak

tartá,

hogy a küls hatalmak

által is

,

st

szen-

tesittesse.

Es a magyar nemzet, mely 1723-ban századokra köté le magát, már ennélfogva sem tekinté nemhogy közönséges törvénynek, hanem közönséges államszerzdésnek sem az akkori 1-s és 2-ik czikket. Es ezért soha sembiztositá ünnepélyesebben, 1222 óta a maga si alkotmányát, melyet ép iigy

kodó házat

századokra s általa

látott

megörökitve, mint az ural-

a többi tartományokkal való personalis

uniót.

Maga

a dolog természete szerzdésnek mutatja az

1723-iki két czikket.

—

—

186

Ha

Károly császár meg lesz vala nyugodva fiu örökösök dolgában, a nemzet ünnepélyes szerzdésnek tekinti vala az 1687-iki törvényczikkeket az 1715-iki beczikkelyezett

diplomával együtt,

meddig

fiu

s

hivatkozának vala rá vala-

örökösök lettek volna életben. Es valóban ama

czikkek magokban foglalák az alkotmány leglényegesbb biztosítékait.

— De miután a Habsburgiak fejedelmi

Károly kimultával

fiu

örököseiben

e mai napig a hajdani fejedelmi

háza

kilialt,

és azóta s

mind

háznak

ni ága

ül sz.

István trónusán, a dynastiával való utolsó alapszerzdés-

nek az 1723-iki két els törvényczikk tekintend,

annak tekinteni nem

tatása

A

kötés, a dolog természe-

,

sem képzelhet, miután mindkét

tését találhatja benne,

mint a

lókép

mi abban

nem kivánhat

fél teljes

ha pontosan megtartatik.

uralkodó ház az örökösödésre nézve bet,

mást

ers hogy fölbontani nem hogy egyoldahanem hét oldalú fölbontása vagy megváltoz-

ténél fogva oly

lúan lehetne,

is lehet.

s

foglaltatik,

töl)bet

nem s

államjogi

is

kielégí-

A felséges

kívánhat töb-

az ország hasonönállására

nézve,

mint azt, hogy más törvény ne legyen Magyarországon,

mint a mi alkotmányos utón eddig hozatott fog hozatni; hogy a király tételt

s

már koronázás eltt ezen

elfogadja és koronázásakor megesküdjék

nincs értelme a mai nap némelyek

pragmatica

saiictió'-

'

-

jövendben

által

rá.

föl-

Ezért

emlegetett

„iij

nak.

Ámbár jogában állana egyik vagy másik félnek a maga részérl elengedést indítványozni a pragmatica sanc-

— deföltehet-e azon lehetség, hogy akár a uralkodó ház az örökösödési rendében valaha megrövidítést indítványozna, — akár a nemzet tio

szigorú követeléseibl; felséges

bármely törvényes képviselete lealkudnék a minden alkot-

mányosság

alapelveit

képez kikötésekbl?

—

uralkodó személye alatt 1723-ban

el-

egyesülteknek nyilvánított országok közt

le-

Az ugyanazon válliatlanul

het

töl)l)

—

187

érintkezés s közösség, mint eddigel('i; de ezen fö-

a pragmatica sanctio, mely azon esetl)en sem veszt-

lül áll

heti el

azon alaptörvénye

san, a

nemzet képviselete

erejét,

hogy csak alkotmányo-

s koronázott királya által

közö-

sen hozott törvények által kormányozható. Lehetett késöl)bi

idben

oly törvényeket hozni,

melyek a

diaetalis ti'actatu-

sokat könnyebl)é teszik a korona tanácsosainak megjele-

nése

melyek a nemzeti képviseletet más alapokra

által,

fektetik,

melyek a törvények végrehajtását

szóval reformálják az egész alkotmány

biztosítják,

—

szervezetét;

de

mindez a pragmatica sanctio szellemében van, ha az

or-

szággylés határozta

Nem

és a koronás

király

szentesitette.

lehet másról szó, mint a gyakorlatban való foganato-

Magát a szerzdést a dolog természeténél fogva változtatni nem lehet; miután több mint valószíntlen, hogy akár az egyik akár sításnak szilárdabb és teljes biztosításáról.

a másik

ván

fél

valaha hajlandó legyen abból, a mi rá úgyszól-

életkérdés^

A

engedni valamit.

magyarországi pragmatica sanctio nevezetes tüne-

nemény azon korban, melyben

európai continensen az absolutismus kora, is

Azon kor az

keletkezett.

smég Angliában

akkor, habár megvoltak az alkotmányos formák, az al-

kotmány szelleme hanyatlásnak indult volt. És ezen mostoha idben kelt hazánk második Arany Bullája!^) 1)

ben

A magyar

fejtegetni

való munkái tán zelebbi

nemzet jogait

idben.

4-ikén tartott tüzetes beszédét,

I-s füzetében

biztosító

kikötéseket

bvebben

s

teljeseb-

Hazánk els jogtudósa és államférfia e részben a legismeretesebb magyar olvasmányok közé tartoztak kö(Lásd az 1861. és 1866-iki föliratokat; Deák 1861. jun.

fölösleges.

irt

kedvéért hoztam

s

értekezését.)

föl.

A

nevezetes

a

A

„Budapesti fentebbieket

törvényt,

Szemle" is

új

folyama (1865.)

csak munkáin teljessége

mint más nagy históriai tényt,

legalább vázlatban jellemeznem mulhatlan volt.

— A mi

—

188

a prag-matica saiictiónak az örökösödést njvsí sza-

bályozó részét

mint a törvényczikk szövegébl

illeti,

az országg3'ülés nemcsak abban

tn

engedményt,

a mi azeltt liallatlan volt, nnralkodót

nek leányágát

is,

lianem abban

is

látni,

liogy,

—

elismert, s en-

hogy nem csak Károly

is,

egyenes ntódaira terjeszté az örökösödést, hanem, mintegy visszahatólag, József

mind

férfi

rendben.

st Leopold leány

mind ni ntódaira

Emlékezzünk

ntódaira s ezeknek

a megszabott öri'tkösödési

is,

vissza 1712-re,

midn

az e tárgy-

ban összehítt magyar tanácsosok az akkori nádor elnöksége alatt azt kívánták, liogy a tassék ngyan

el

zend ni tagját

;

s

ni

örökösödés elve fogad-

de csak az nralkodó ház egy megneve-

annak mindkét

rendii ivadékait illesse a

magyar korona, minden más korábbi ágak kizártával. Emhogy a magyar tanácsosok ezen ki vánata homlok-

litettiik,

egyenest ellenkezett a

De

miért

nem

követelték ezt 1723-ban a ren-

midn Károlynak már

dek,

király

ezen alapon lehetlenné vált a meg-

titkos óhajtásával, s

egyezés.

még gyermektelen Károly

ezek valame-

leányai levén,

lyikére rnházhatták volna a trónöröklést V Ezt annyival

kább

kívánhatják vala,

mivel

egészen

király választási elv szerint történik vala. rolyt,

midn I.

közvetlen

Midn Róljert Ká-

Ferdinándot megválaszták, csak ezekre és

—

tértek volt el ezen elvtl, bár

a spanyol ágra

is

Csak 1687-ben

nagy vonakodással,

ni ágra

nézve tnek, most kiterjesztek a volt ez

tartották

csnpa ntánzás

döntnek.

—

A

s

nem

is.

mi-

1722-

kiterjesztek az örökösödést.

ben az ntóbbi példát követték: a mit akkor a

nem

kizárván

nápolyi Anjoniakat. másodikban a spanyol

Habsburgiakat, szóval a korábbi ágakat.

dn

az si magyar

ivadékaikra szálliták a koronát,

els esetben a

in-

fin

ágra

Azonban

az 1687-iki praecedenst

dolog természete, a logika hozta

magával valamint 1687-ben,

iigy

1722-ben az örökösö-

— désnek több ágra való

—

189

kiterjesztését.

Elbbi esetben a

rendek azért látják szükségesnek az öröklési elv elfogadását és szabályozását, utóbbiban azoknak a

ni

ágra való

kiterjesztését, hogy az interregnum veszélyeinek elejét vegyék, és a szomszéd tartományokkal való personalis unió megszntével az ország ne maradjon szövetség nél-

kül a törökök

ellen.

Ha

tehát akár 1687-ben, akár 1722-

ben csupán csak egy ágra szorítják az örökösödést, a rendek ismét egy hajszálon függnek láthatták volna a trón és az ország jövendjét. Ha 1722-ben csak Károly két kisded leányára, kik közül az idsbik, Mária Terézia is

csak öt éves

élete

volt, szorítják

az örökösödést, már Károly

végén könnyen megszakadhatott volna a

perso-

nalis unió Magyarország s melyek már József és Leopold leányainak örökösödhetéés a rendek minden intézkedése a sét elismerték volt,

a császár többi országa közt,

—

trón biztosítására

merben

hasztalanná válhatik vala. Ká-

roly király méltán hozhatta volna föl ellenvetési,

igy a magyarok

nem akarnak

hogy

egyebet, mint a visszatérést

a szabad választásra. Igaz, hogy a végzet iigy hozá, hogy

Mária Terézia nemcsak trónra

jutott s sokáig

dicsséggel

hanem számos közvetlen utódokat ád neki

uralkodott,

a gondviselés; de az 1722-iki rendek, valamint Károly

sem láthatták ezen akkor inkább szin jövendt.

A okból,

rendek ha elismerik a

mibl

örökösödést, ugyanazon

ezt tevék, észszerüleg

mint hogy Károly leányain

Leopold leányainak

is

túl

nem

tehettek egyebet,

elismerjék József, azután

evcntualis örökösi követeléseit, ép

oly módoji, mint a Lajtlián

ték

ni

valósziníítlen mint való-

túli

tartományok már elismer-

volt.

Mindamellett van különbség az örökösödés

mére nézve

is

a Lajthán

túli és

terjedel-

a magyar pragmatica sánc-

—

—

190

Magyarországon az 1723-iki törvény értelmében Károly, József és Leopold leányainak és ezek törvényes tio közt.

ivaclékainak kihalta esetében a szabad választás joga visz-

mig az 1713.

szaszállt a nemzetre,

április

családi szerzdés, mint láttuk, a nevezett

a Lajthán

túli

19-iki bécsi

ágak kihaltával

tartományokban ,^afennséges ház valamennyi

többi ágait illeti az örökösödési jog"

az elsszülöttség rendje

szerint^).

A

história

eddigel feleslegesnek bizonyítá az öröklés

gyakorlatában a két alapszerzdés eme különben elvileg lényeges eltérését; de a szabályzat czélszersége szempontjából

Az

nem érdektelen tán egy

két megjegyzést tennünk.

1713-iki szabályzat idézett záradéka nagy mér-

tékben impracticus.

s

ha a sor a múlt században rákeri,

a legbizonyosabb háborúba dönti elfogadóit. Ki van kötve

ugyan, hogy a Leopold és két után a többi ág

kikbl

állott

is

lyány utódainak kihalta

meg

az elsszülöttség rendét tartsa

ezen többi ág?

hog}^ név szerint

fia

el

—

megnevezve

sincs,

;

volna sorolva.

Egyenesen a Habsburgi ház

fin

ágából származott

leány sem volt több életben 1712-ben, mint mondtuk, nél;

Leopold és József leányai. Ezek örökösödését

merek mind a Lajthán roly leányain

túl.

túliak,

De

kik

voltak

— zavarok szülanyjáúl.

valódi és koholt genealógiai táblákkal,

s

szól, s

tudni, ho-

Eventualis esetben egész sereg praetendens

áll

ép oly érvényt követelnek vala, mint az eredetiek.

Ezen muukám feutebbi 105-ik

lapján.

vala

a koholtak

Legels

lesz vala a spanyol és franczia trónon ült Bourbon-ház,

'j

elis-

azon nem egyenes

kikrl 1722-ben a magyarok mitsem akarnak

el

öt-

— Ká-

mind Magyarország,

ágon leszármazottak, kikrl az 1713-iki okmány

mályban hagyatott,

de

nem-

mely

—

—

191

hogy az uralkodó ág leány ágon egyenes utóda a Habsburg! háznak, nem ugyan a Habsburgi ház német, hanem spanyol ágának. Volt szándékában Károlynak az, hogy a Bourbon-ház mely t kiszorítá a spanyol trónról, smelyaz Ausztriai ház

hitelesen kimiitatliatá, s az egész világ- tudta,

—

ép oly örökös ellenségének tekintett, mint a szultánok, a Habsburgiaknak ne csak spanyol, hanem német örökségét is

elfoglalja?

Ez

—

hihetetlen.

Vagy

talán

Károly

hitelt

hs, Lotharingiai Károly a Habsburgiak si nemzetségébl származott volna, s már akkor ennek késbbre annyira kegyelt családját akará Errl sincs tua nevezett eshetségben ti'ónra emelni adott azon mesének, mintlia a híres

'?

—

domásunk.

De az

hogy az 1313-iki családi kötésnek, mely a trón betöltését maradandóan akarta szabályozni, idézett

bizonyos,

záradéka

mer

bizonytalanságnak

tette

volna

ki.

Másként nem érthetjük azt, mintha fölteszszük, hogy a szabályzat keltekor nagyon valószintlennek tárták, hogy ama záradékra valaha szükség legyen. Azonban az örökre szóló szerzdés /o?'»?a;"a megkívánta, hogy a valószintlen esetrl egy nagyon távoli jövrl is szó legyen benne,

— különben azon

merben

A

felelet

logikai kérdés:

,,hát

azután?"

nélkül marad.

felelet tehát

megvan mind a német mind a magyar

pragmatica sanctióban, csakhogy ellenkezleg, minthogy

nem

is

lehetett

máskép.

Ama

a választási szabadságot. voltak volt

s

a

pragmatica

más jelentsége.

szág,

csaknem hihetlennek

német tartományoknak Károly nem

esetre a

nem

volt

Azok sanctio

patrimonialis idézett

látszott

adliatá

meg

országok

helyének

alig

Magyar- és Horvátorország s ezért a kett-

Ellenben

patrimonialis

nek 1723-iki közös pragmatica sanctiójában is nem patrimonialis királyságoknak, hanem olyanoknak nyilváníttat-

—

—

192

nak, melyekre eredetileg választás útján nyert jogot az

uralkodó ház, melynek magvaszakadtával az eredeti jog visszaáll.

Erdély

is,

mint a választási magyar korona egy

része az 1744-ben beczikkelyezett törvényben ugyanazon

örökösödési rendet

s

csak oly terjedelemben fogadja

Magyarország, — azaz kimondatik, hogy azon ség

nem

patrimouialis korona alatt

szabályzat idézett része

megfelel kikötésének

s

mint

így az 1713-iki

magyar pragmatica

a

sanctio

nem egy eshetségben számítva, hanem inkább s

eltérése

ganatosítandó szabályul volt

merben

áll.

el,

fejedelem-

fo-

tán

egy államjogi fontos különbség elvi kifejezése akart

lenni.

A

pragmatica sanctiónak azon részén kivül, mely a

magyar nemzet alkotmányosságát kösödésnek a

ni

mely az örö-

biztosítja,

ágra való kiterjesztését szabályozza, egy

harmadik, most ránk nézve érdekes szempont azon unió,

vagy

kapcsolat, melyet a pragmatica sanctio

és az uralkodó

más

Magyarország

birtokai közt követel, s melyet fölbont-

hatlannak mond.

Hogy

azalatt legtávolabbról

sem

értették a

rendek a

közös kormányzatot, bizonyosnál bizonyosabb onnan, hogy épen az ellenkez van kikötve akkor,

midn

örökre szóló

alapelvnek van nyilvánítva az 1723-iki törvényben, hogy

Magyarország csak rendes utón hozott

saját törvényei által

kormányozható.

Az

elválhatlan unió

nem

jelent egyebet a közös és

kölcsönös védelem szükségénél.

lemben

nem Károly kormánya

Magyarország rendéi

Ha

uniót pedig ily érte-

históriai fej lését,

gondolkodásába —

találni.

ha behatunk

mit az alábbi ország-

gylési töredék-adatok lehetvé tesznek, természetesnek fogjuk

hanem magok

követelte^

sürgették.

veszszük a dolgok

az egykorúak

Az

—

ezt

nagyon

— Kezdjük

—

193

folytassuk

e tárgy történetén,

az 1722-iki

országos ülések krónikáit, s a dolog ki fog világlani.

Em-

lékezzünk vissza mindenekeltt, mit írtak a magyar tanácsosok 1712-ben ezen tárgyban.

A

ni

tanácsosok a

dk közé

örökösödés dolgában az els teen-

sorozzák:

valamennyi örökös országok és tarto„Hogy mányok státusai külön szövetség és szerzdés által belehogy ... a nágnak csak egyetlenegy egyeznének, t.

utóda alatt gattatni.

i.

akarnak

Mely szövetség mivel

kellene dolgozni, zett

élni s általa

örökös

országok

és és

és

kormányoztatni és igaz-

szerzdés alkalmával azt is ki mennyivel fognának a neve-

tartományok

mind

háború idején a Magyarországon lev hadak

várak fenntartásához járulni;

A

is

s

mert Magyarország a ke-

ama várak oltalmának hasznát

resztyénség védfala levén,

magok

mind a magyar

béke,

szintúgy fogják érezni."

következ pontban a tanácsosok jónak

tartják,

hogy a nevezett örökös tartományoknak ezen tárgyban való határozatai a magyar rendek elé terjesztetnének'). Ezen védelem az, mit 1722-ben unió alatt értenek. Korántsem és

a Dunán

új volt az. Stiria és Karinthia túli

részekkel

;

Horvátországgal

Csehország és Ausztria a Du-

nán inneniekkel volt ily viszonyban. Az elbbi két században az ily szerzdés csak annyiban volt két oldalú, hogy j\Iagyarország midn saját magát védte, követeié,

hogy a szomszéd tartományok magokat

is

kintsék, s hála fejében, s saját érdekökben

magyar végvárak

védetteknek is,

Más

és végbeli katonák tartásához.

kal csupán csak a török elleni védelemrl volt szó

•)

Budapesti Szemle.

XIX. kötet, (9.

füzet),

269.

te-

járuljanak a

1.

Szalny

közleménye. 13

szók-

—

el-

László

— annyira,

hogy egyik

fél

—

194

sem

tekinté Magyarországot a

védelmi szövetségnél fogva arra kötelezettnek, hogy fegyverre keljen, ha például Csehországot valamely nyugati

Ama

ellenség támadja meg.

szerzdésben az

is

jellemz,

—

a hogy inkább az úgynevezett béke törökök béke idn is folytatván a kisebb háborút. Nagyobb háborúk esetében a szomszéd tartományok ereje nem volt idején volt értelme

némi contingenssel járulhatott a segítséghez. töröktl való veszély még mindig fenyeget levén,

elég, legfeljebb

A

maga Magyarország

érthet, hogy

sürgeti

amaz

uniót,

mely

azeltt a török elleni véd és dacz szövetségnél se több, se kevesebb nem volt. Most más oldala is volt ugyan a dolognak. Magyarország most a nyugati védelmi háborúkra kötelezi magát, habár

még mindig

azzal szabadkozhatott

eladandó esetben, hogy saját katonái szükségesek az szágnak a töröktl való rzésére, a minek szükségét zonyítja az,

orbi-

hogy még mindig nélkülözhetlennek tárták a is, a magyar vé-

szomszéd tartományok hozzájárulását

gek oltalmazásához.

A

erre nézve külön-külön gati

szomszédokkal

;

rendek alkotmányos szellemben

szerzdésekre akartak lépni a nyu-

az országgylés alábbi krónikájának

folytatásából ezt látnifogjuk, holakirály válasza is elfordul.

A július

16-iki ülésben

nyomban

azután,

hogy Szluha

törvényjavaslata fölolvastatott és elfogadtatott,

az elnök

Nagy István, indítvánj^ozá, hogy miután az öröegyez rendének elfogadása által a többi tartomá-

alnádor.

kösödés

nyokkal való elválhatlan egyesülés ki van mondva,

gon-

doskodni kellene a többi országokkal és tartományokkal való

szerzdések

A

létesítésérl.

rendek elliatározzák, hogy ezen unió érdekében

mködni

kell.

javaslatait

További határozataik, hogy Szluha törvény-

elfogadván,

bejelentik a

mágnásoknak, hogy

küldöttséget indítnak a király tovább marasztására és vé-

— gl, hogy elismerésök

195

— felsége megjelentéért hu-

jeléül

szonötezer forint honoráriumot szavaznak meg^).

Visszaérkezvén a küldöttség (mely

még nem

át

vitte

a törvényczikkeket) jelenté, liogy a mágnások beleegyez-

nek a ni örökösödés oly rendezésébe, min a szomszéd tartományokban elhatároztatott; helyben hagyják a többi országokkal és tartományokkal való szerzdést illet határozatot

is,

azon kikötéssel, hogy

,,

Magyarország jogai

és szabadságai mindemellett fenntartassanak."

riumot illet határozatot

vényczikkeket

átvitte

Idközben az

is

helyeslék.

A

honorá-

Erre Szluha a

tör-

a mágnásoknak.

alsó tábla a sérelmek szerkesztésérl

tanácskozván, megjelent a mágnások küldöttsége. Sürgeté,

hogy

felsége marasztására a küldöttség neveztessék

liogy azonnal felindulhasson. dijat

A királynak

adandó

ki,

tisztelet-

a fels-ház ötezer forinttal óhajtja pótoltatni, hogy

harminczezer forint legyen

;

végre a mi a szomszéd tarto-

mányokkal kötend szerzdéseket kell azokat meghatárorni ^).

De

illeti

az alaptörvényben

a törvényjavaslatra nézve

az volt az izenet, hogy mivel az ü^j fontos, nem kell vele annyira sietni, hogy még aznap hitelesíttessék más napra

—

kell halasztani.

ugyanazon gylésben a királynak egy melyben a bizottságok által felterjesz-

Fölolvastatott

aznap kelt tett

leirata,

szervezeti munkálatok tizenliárom pontjáról

nagy örömét lielytartó

tiót,

jelenti

tanács

szól,

s

azon a kívánságon, hogy egy 23 tagú

(consilium

locumtenentiale)

állíttassék

1) Ugyanazon ülésben jelenté Szluha a nádor által neki átadott petimelyben Nebenius Károly, a császár „koszonis költje" folyamodik,

neveztessék ki ö ezen országgylésnek „mintegy historicnsává", ezért díjt ^)

is

kivánna.

De

s i'igy

látszott

ez határozat nélkül maradt.

—

„Per instrumentum prarimaticum" mondják a frendek. így u mszó már alkalmasint használtatott a rendek közt.

pragraatica sanctio

13*

— A

fel.

fölterjesztett

más ügyekrl

13 tagot kiiievezendi.

több

s

—

196

nem

Szól a király

melyekbl

sérelemrl,

jó aka-

ratát és részvétteljes figyelmét láthatták a rendek.

17-én reggel 9 órakor volt a következ

hogy tegnap

nádor eladja,

országgylési

sok

(az

kinek

irnok,

ülés

az

Az

ülés.

eloszlása

ország

al-

ntán)

házában

Írással kell vala foglalkoznia, nyugtalanságokat támasztott,

a nép összecsdült és a zavargásokban a ..jurátusok"

Az

részt vettek.

ország házához közel szállásolt ausz-

eancellár Sinzendorf biztosságát féltvén,

triai

odament a zavar lecsendesítésére len roszalásukat fejezik

hogy ha

Úgy

az alnádor

de ennek azt felelték a

—

ki a rendek,

Ily zavargók elazt tevén hozzá,

ismétldnék, a zavargók

ily eset

el

fognak bo-

Különben a zavarnak semmi következése nem

csáttatni. volt, s

;

hogy nekik nem parancsol.

a fiatalok,

indokáról hallgatnak az országgylési irományok.

látszik, a fiatalság

már azon

régi

egyes ilyes zajgásai nem voltak

idben sem

szokatlanok.

Ezután Szlulia visszaérkezvén a mágnásoktól,

hogy

is

azok-

is

jelenti,

elfogadták a törvényczikkeket^ s most az a kér-

Bécsben járt küldöttség vigye-e a kh"ályhoz, vagy más nevezend ki? Azonban Szluhát visszahívják a mágnások; mert az esztergomi érsek nem volt jelen a törvénydés, a

czikkek felolvasásán,

— most azonban megérkezvén, az

kedvéért újra föl kell olvasni.

E

közben a tegnap a kh'ályhoz rendelt felsházi kül-

döttség megjelent az alsó táblán s jelentést

eredményérl. fontos

A

eurói)ai

tn

küldetése

király azt felelte a marasztásra, hogy bár

ügyek távozásra kényszerítik, lélekben Továbbá megköszönte a rendek

együtt lesz a rendekkel. által felajánlott

ben

fizetik;

oltalmára

honoráriumot, de azt jobb, ha két részlet-

végre a mi a

tíUjbi

országok és tartományok

kötend szerzdéseket illeti, a

király gondoskodni

— fog az ország hizton

ama

197

létérl.

Miutegy azt

fejezte ki,

hogy

szerzdések szükségtelenek^).

A

királynak tökéletesen igaza

és tartományok" absolntismiis

hogy a ez

—

ni

volt.

A,, többi országok

alatt valának.

Különös kegy,

örökösödés szabályzatát eléjök

terjeszté,

s

csak mintegy felsbb rendelet kihirdetése volt ré-

is

szökre.

De megengedni

azt,

hogy ezen tartományok mint

valamely szövetség független tagjai egymással védelmi

— többnek

szerzdéseket kössenek,

tetszhetett,

részökre bels önkormányzatot kivannak. ilyes eszébe

mint ha

Xem is jutliatott

másnak, mint az önálló Magyarországnak,

—

sem valami revolutiouaris újítást akart létesítni, hanem egy régi viszonyt megújítani. Károly kétségkívül azt mondliatta eiTe, hogy a magyarok elmaradtak a világtól. Nem tudják, vagy szemet hunynak rá, hogy vége már a XVI. és XVII. századnak, melyek folytában még az örökös tartományoknak volt annyi önállásiik, hogy a török s ez

kölcsönös

elleni

védelemre pénzt

ket szavazhattak meg.

s

néha fegyvereseés más száma már concentrálva a

Most a bécsi hadi

nélküli udvari tanácsok kezébe volt

Lajthántúliak minden oly vagyona, melylyel Magyarország

védelméliez járulhattak.

Világos,

hogy Magyarország, ha

vágyát a király teljesülni engedi, nem úgynevezett reál uniót,

hanem a confoederatio egy laza nemét létesítette volna. Azonban Károly fentebbi kijelentése az utolsó szó ezen tárgyban

s

az országgylés elhallgatott vele.

nagyon rövid szavakban foglaltatott. Hihetleg hanem a kevés szóval beszélni szokott Károly mondta ily röviden, vagy tán még rövidebben és szárazabban. Az országgy„De okmányokban a jelentés ide vonatkozó része szóról szóra ez lési *)

nem

Ez a

fontos válasz

a küldöttség rövidíté,

:

unione

et securitate,

8ua majestas status:

respectu aliorum regnorum et provinciariim, se soUicitavi

curam hahituram, quatenus plenam

tem ac tranquiUüatem habere possint.^

adsecurat securita-

XII.

FEJEZEL

További részletek és

Az 1722-ben

befejezés.

elkészült két törvényczikk,

mely a prag-

matica sanctiót foglalja magában, azon esetben

még nem

két ház elfogadja,

tesítése kellett hozzá.

Ez

Az

törvény.

pedig,

mmt

is,

ha mind-

nralkodó szen-

emiitk, a leghosz-

szasb része szokott volt lenni a diaetalis tractatusoknak.

ha egy országgylés kezdetén némely czikkek ellen a koronának sem volt semmi kifogása, nem vált az törvénynyé az országgylés végéig;

De még abban

az esetben

is,

mert az ugyanazon országgylésen hozott törvényeket egy egésznek vette a törvényhozási gyakorlat s igy az 1722-

ben kezddött országgylés czikkei közül, bár mhidannyi 1722-ben

hozatott, 1723-ról datáltatik.

Épen ezen

elvet

érvényesítek

magok

a rendek a

pragmatica sanetióra nézve. 1722. július 17-ikén a fels tábla elvette az eleve

1-snek saját

és 2-iknak számozott tör vény czikket.

A

király

személye képviselésére a gylésbe rendelé Sinzen-

dorfot, saját

meghitt tanácsosát, kinek családja 1659 óta

nidigenatust birt s igy mint a fels-ház tagjának szava volt

abban.

A királyi udvarnál legbeíblyásosbb

vánta,

hogy a

ni

tanácsnok azt kí-

örökösödést illet, sznyegre került tör-

— vényczikkek

ktílöiiválasztva,

Ezen esetben a király

alá.

volna

Egyszersmind

alá.

meg

említtessék

döttség

—

199

külön kelti idvel Írassanak

is

mint önálló szerzdést

kivánta

a módositváuytev,

a hó elején Bécsben járt ünnepélyes kül-

az okmányban, mi annak a

is

magok

és rendek

irta

is

a

ni

jele.

hogy a karok

örökösödés elfogadását többi ha-

tározataikon felül és azoktól külön állónak tekintik.

Kü-

id

kivá-

lönösön ezen követségbl indult ki a külön kelti nata dolgában, melyet

A

töhbszöi^i fölszólalással sürgetett.

frendek nem fogadták

el

az indítvány azon részét,

hogy az eddig elkészült két törvényezikk külön Írassék alá s külön dátummal láttassék el, mivel ,,az országgylés határozatai az egész ülésszak folytában hozottaknak szok-

tak tekintetni."

íme az

ok, miért nincs a pragmatica sanctio oly

kü-

szerzdéskép beiktatva törvénykönyvünkbe, mint pélKülönben azzal, liogy dául az 1606-iki bécsi békekötés.

lön

—

valamely szerzdés beczikkelyeztetett a Corpus Jurisba, a többi czikkek számában tett,

hanem

illeti,

ennek akkor

gylésen

nyert.

A

megy

el,

jelentsége

nem

s

veszí-

mi a külön czimzés formaságát

lesz vala helye,

kivül kelt volna.

ha a szerzdés ország-

Az országgylés

által hozott

minden határozat, a legfontosabb ép úgy, mint egy-egy indigena fölvételét illet, törvényezikk alakját nyerte.

Ha ki,

nem vihette 1-s törvényczikkbe

Sinzendorf indítványának lényegét

egyben

teljesítek kívánságát: az

betoldák a Bécsben járt ünnepélyes küldöttség megemlítését.

')

) hely

:

Caes.

,,et

et

így Sinzeudorf müve az 1723-iki I. per solemnein eorundem Statuum

§-ának végéu ezen

t.

ez.

et

Ordiuuiu ad .Saciatissimani

1.

Reg. Majestatem Viennam expeditam deputationem vocatum."

— Ez volt az

egyetlen s az

által készített fontos

frendek

A

—

200 is

csekély módositás az alsó-

törvényczikken,

két

melyet a

tettek.

király július 17-ikén, miután a

frendek

az alsó

s

nagyon számos tagjai búcsúüdvözletre megjelentek s miután a két els törvényczikk átadatott neki, Po-

tábla nála,

zsonyból eltávozott.

Más nap

fölolvastatott

egy 17-ikén

Pozsonyban kelt leirat, melyben a király sajnálatát fejezi ki, liogy a német birodalom s más országai sürgs ügyei elutazásra kényszeriték de a rendeknek a koronával való érintkezése könnyítésére s igy az országgylési egyezke;

dések gyorsabb ellialadása végett, udvarának két minis-

bagyá

terét

ott kii'ályi biztosokul,

berg-Gundacker Tamást és

gr.

úgymint

gr.

Starbem-

Kinszky Ferenczet.

Ezúttal ennyi történt a ,,pragmatica sanctio" tárgyá-

A

még megersítve nem lehettek s a rendek hivatalosan nem tudták még hogy az országgylési tractatus további folyamában nem kiván-e a kormány némi módosításokat tétetni. Még a két törvényczikk nem is volt

ban.

czikkek

,

hogy a rendek elkészítsék a czikkekhez a bevezetést; de hátra volt áz is, hogy a pragmatica sanctióban foglalt elveket némely törvéuyczikkek által teljes.

Hátra

volt,

megvilágosítsák és s

bvebben

kifejtsék az ország jogainak

a rendek szabadságának szempontjából.

Ezt azon

óriási

munkálatok között, melyek az országgylés elé voltak szabva, csak nagy idközökkel folytathatták; mert az 1722-23-iki országgylés, mely egy egész évig

tartott,

nemcsak a pragmatica sanctióról nevezetes, hanem arról is, hogy a beligazgatás összes ágainak reformjára adta ma-

Az

gát.

1715-iki országgyléssel együtt

nem

a csupán

sérelmi,

hanem a némileg alkotó országgylések közé

tartozék.

A

tása

,

beligazgatás felsbb orgánumainak megalko-

az igazságszolgáltatás rendezése

,

az adózás és ka-

—

—

201

rendszer új szabályzása vett igénybe minden ert a

toiiai

legfontosabb

államjogi kérdéseken kivül.

Természetes,

hogy ezen helyen az olvasó nem kívánhatja az egész akkori kormányzatban tervezett reformok ismertetését. Beérjük azon egykét törvényczikk tetésével,

alkudozások ismer-

fölötti

mely szorosabb kapcsolatban

állott a

pragmatica

sanctióval az 1 723-iki törvények emiitett bevezetésén kivül :

egyik a nemesi szabadságokat, másik az ország

területi

épségét tárgyazza.

Mindezek tárgyalása együtt s párhuzamban folyt; mert a rendek a törvényczikkek számának nagyobb menynyiségét

terjesztek

felelt rajok,

egyszerre s a király együttesen

föl

A

sorba vévén azokat.

nem

eltérj esztetének újra az el

már elfogadottak

fogadottakkal.

így

is

pél-

dául az 1722-ben július 17-ikén a rendek által elfogadott s

késbb

a korona által

vényczikk

még

sem módosított 1-s

a következend évben

is

és 2-ik tör-

mindig

föl

és

onnan leküldetett a többi vitás czikkekkel együtt. 1722-ben october 10-ikén olvastatik föl az alsó táblán egyszerre számos törvényjavaslat, melyeket akkor ,,postulatum''-nak neveztek, terjesztek a király elé.

ötven

hatvan,

de

s

harminczat

törvényczikkek küldettek

mint a rendek óhajtását

Ekkor nagy mennpségtí mindenesetre

,

talán

meghaladó

föl.

Deczember 2-ikán a rendek elkészültek valamennyi törvényczikkel melyek száma nem kevesebbre, mint 145-re ment. Az els és második fölterjesztés alkalmasint ,

csak a czikkek számára, de

nem

tartalmára nézve külön-

bözött egymástól.

Lássuk a deczember

2-iki teljes fölterjesztést, mely-

nek szövege egész terjedelmében elttünk foglaltatik mindenik, s igy a két

pragmatica sanctiónak nevezünk.

fekszik.

Benne

els czikk is, melyet Megmaradt az gj^ a

—

202

—

volt. De már el els czikknek bevezetésül szolgáló rész meg volt az, mint a királynak egy késbbi válaszákitnik, már october 10-ikén.

mint július 17 ikén a rendek elfogadták

van készítve az is,

—

ból

Ezen bevezetés a

—

nem,

resztül.

A

szentesítésig

lényeges változáson

csak inkább egykét stylaris javításon ment ke-

^)

rendek a bevezetést nem tekintek tulajdonkép a

—

pragmatica sanctióra nézve valami újat mondó résznek,

csak épen megadták az egésznek formáját egy bevezetéssel, melynek végén azt kérik, liogy a király az utána kö-

vetkezend törvényczikkeket megersítse.

A lius

rendek ezen „praefatiót"' válaszul irták az 1122. júkirályi

8-iki

így az 1-s czikk,

elterjesztésre.

s

egyszersmind a többi czikkek bevezetése nem egyéb, mint az, a mit ma országgylési feliratnak neveznénk melyet a trónbeszédre szokott készitni az ország képviselete.

hogy az a

királyi

okmány minden pontjára

nem

Igaz,

felel;

de a

fontosabbakat kiemeli; mindenesetre az azon évben alko-

nem csupán csak

tott összes t'árvényczikkek^ s

az

1-s

czikk

Egyik magától érthet változtatás, hogy a hol a június 20-ikára országgylésrl van szó, a decz. 2-iki fölterjesztésben folyó évinek a szentesitett okmányban múlt évinek mondatik azon június 20-ika. Az 1-sö (Status) merito dibitavissent" a javaslatban igy van ki§. elején, az „iidem 1)

összehítt

fejezve: „iidem,

tamquam

in Bivio

„Hercules válasz útja" -féle:

van

itt

ajánlása,

mit

érintve a

Heradis

constituti

phrasis felesleges

is

merito dibitent."

—

A

volt Továbbá a bevezetésbe

pragmatica sanctiónak az ünnepélyes Mild'óttség által fölkihagyatott. Ez is a rendek módosítása lehetett,

míg az 1-s §-ból

késbb

visszaállítanak az

1.

§.

korábbi szerkezetébe. Végül a bevezetés kevesebb szóval és ünnepélyességgel

5-ik §-a a decz. 2-iki fölterjesztésben kéri a királyt az utána

következend czikkek megersítésére. (Az 1722-23-iki

országgylés actái közül a Jankovich-féle 4 kötetes vegyes gyjteménybl, melyben azonban a leírások hibátlanabbak, mint azon általunk itt kénytelenségbl rendesen használt diáriumokban, melyeket az iró diákok kevés gonddal másoltak.)

:

— s

uem

is

—

203

csak a két els bevezetése,

tésben elszámlált rovatok alá

nem

A

mi ezen beveze-

tartozik, az többbnyii'e

alárendeltebb, speciális ügy.

íme a rövidbe

foglalt tartalom

A bevezetésben hódoló tisztelettel

rendek mindenekeltt hálával és

a

mondanak köszönetet

Köszönetet azért

foglalt atyai érzelmekért.

keleti s nyngoti

a király leiratában is

,

gyzelmes háború ntán a béke

hogy egy helyreáll-

ván, s félre tévén a németországi és eiu'ópai ügyeket, múlt évi junins 20-ikára lent személyesen

országgylést hirdetett

azon megje-

is.

Különösen mintán

§. 1.

felsége hadai oly diadallal

meg Magyarországot

szabaditák

s

örökös és kegyetlen

el-

lenségétl, a töröktl, méltán estek gondolkodóba, mivel hálálhatják §. 2.

meg

mindezeket.

ország kiterjesztetett §. 3.

nagy diadalok vívattak csaknem régi határszéléig.

Mert két év

A

rendek

alatt

ily halhatatlan

téteményért, szebben

nem

s

az

dicsségért és enn}i jó-

vélték kitüntethetni hálájokat,

mintha magokat és maradékaikat az uralkodó királynak

s

másod sorban maga az ausztriai uralkodó ház maradékinak örök idkre fölajánlják s alá vetik magokat a közvetlenül alább következend czikkek (1. és 2-ik czikk) értelmében. felségét, ersítse meg az azon ország§. 5. Kérik gylésen hozott törvényczikkeket, melyeket a sérelmekbl és kívánatokbl (postulata) állítanak össze. Ezen czikkek hozatalának szükségét hosszasan indokolják a 4-ik §-ban, mely indokolás ezekben foglalható össze: 1) Ezen czikkek által Magyarországon sok veszélynek és zavarnak veendi elejét felsége. mindkét nembeli utódainak,

s

—

2)

Az

ország biztosságban lesz ezek

eveutualis esetben minden

küls erszak

és

által

bármely

bels mozga-

;

—

—

204

lom ellen. Ennek módozatai törvényhozás utján vannak meghatározva Egyszersmind

3)

felsége többi királyságaival és

tartományaival létesül egyetértés és unió által az ural-

kodó ház 4)

két

alatt

örökre biztosítva lesz a béke és nyugalom.

Jobban meg lesz

nemben való örökösédése melyet a rendek önként ,

készséggel ajánlanak

A

5) s

szilárdítva az ausztriai ház mind-

ezután

és

föl.

rendek jogáig szabadságai

eddig

és alkotandó törvényei-

is országgyülésileg alkotott

nek múlhatlan megtartása,

és kiváltságai, és

— valamint

az igazságnak^ a hazai s ezen országgylésen

6)

alkottatott

törvények

szerinti

zavartalan

szolgáltatása

is is

biztosíttatik.

Mindezekkel a rendek a királyi elterjesztésben

7)

kijelentett atyai

szándéknak tesznek

És ezen óhajtásainak

eleget.

teljesülése szempontjából kérik

a törvényczikkek szentesítését.

Az

1. 2.

lajdonkép

és 3.

§.,

nem egyéb

eltérésekkel.

terjesztésében

valamint

ami

azokat megelzi tu-

válasz föliratnál, némely érdekes

mig a király czélzást tesz ela Rákóczy-féle mozgalmakra is, a rendek

így például

e helyett a királynak csak a franczia és a török háborút

említik

meg; mig a

királyi elterjesztés azt mondja,

császár hadai Magyarország határain túl

Oláhországban) hódításokat tettek

mondják, hogy a király a határok hazát,

— úgy vélekedvén, hogy a

használt

kifejezés

—

,

is

hogy a

(Szerbiában és

a rendek csak azt

felé kijebb terjeszté

a

királyi elterjesztésben

tsak akkor lenne

szabatos,

ha már

Szerbia-, Oláh- és Bolgárország valnmint Hoznia déli határain túl is kiterjedett volna a hódítás.

A nagyobb világosság

kedvéért

pontok az országgylés mködését

itt

általam számozott

és az általa alkotott

—

—

205

czikkek tartalmát csaknem kimerítik. pont alatt

áll,

t.

i.

nem csupán

sége,

mi

itt

a két els

a trón öröklés szabályozására és állandó-

sítására czéloz: a rendek

gaikról beszélnek,

létezhetésének

A

a rend és nyugalom biztosításának szük-

úgy

föltételei.

tleg az örökösödést

midn

említik,

A

együtt-maradást tárgyazza.

szám

és 4.

3.

alatti

egy uralkodó

az

és

azon országgylésen

Az

jo-

mint a melyek az ország kirekesz-

alatti

örökös

5-ik a pragmatica sanctió-

nak a magyar nemzet szabadságait illet részére, az-az az 1723-iki 2-ik törvényczikkre vonatkozik; de kiterjed a

törvényczikkre

3-ik

is.

A

6-ik

pont alá tartozik

az

1723-iki törvényczikkek igen nagy többsége.

Ezenkívül az 1722. deczember 2-ikí fölterjesztésben (mely legalább els czikkeiben egyezik az october 10-ikivel)

magára

Tudva

vonja figyelmünket

van, liogy

a

3-ik

némelyek hozzá számiták a pragmatica

sanctióhoz az 1723-iki 3-ik törvényczikket újból,

törvényczikk.

külön czikkben

is biztosítja

is,

mint a mely

a rendek szabadságát

és törvényeit.

Az

1723-iki rendek, mint látni fogjuk, bár

pragmatica sanctio f'ltételeMnt

s

nem mint ahhoz

nem

a

tartozót

terjesztek föl ezen czikket; de szintén alaptörvényt akar-

tak vele alkotni, mely semmi

nem

viszonyok közt meg-

másítható ne legyen.

Nem

egyéb akar az

lenni,

mint a

kiráJiji

eskü formá-

ban egyik helynek a magyarázata, kiegészítéséül az 1715iki

3-ik czikk,

2-ik szakaszának.

Illeti

pedig ezúttal a

nemesi kiváltságok épségben maradását.

Maga

a szentesitett 3-ik törvényczikk,

vénykönyvünkben olvasható,

a mint

ezt ily világosan

nem

törbi-

zonyitja; mert ott átalánosságban van szó a rendek bármi-

nem jogainak,

szabadságainak, kiváltságainak, mentessé-

geinek, alkotott törvényeinek és helybenhagyott szokásainak

— megtartásáról,

vendben

is

—

s igy,

—

206

midn nem mondja

alkotandó törvények

el,

liogy a jö-

megtartandók,

is

ily áta-

lánosságban kevesebbet mond, mint az 1715-iki 3-ikczikk s

mint az 1723-iki 2-ik, melybe az

A nem

szentesített

fölvétetett.

,,Corpus Juris"-beli 3-ik törvényczikk

hivatkozik másra, mint az ezt megelzött ugyanazon

évi két czikkre,

az 1715-iki

a koronázási esküre.

1.

2.

és 3-ra,

Úgy de mindezek

—

s

ezenkivül

szintén átalánosság-

ban szólanak a mindennem jogokról

s

nem különösen

a

nemesi szabadalmakról és kiváltságokról.

Pedig liogy a rendek utóbbiakat akarták különösen

egy

elévíilbetlen alaptörvénynyel biztosítni,

kitnik ugyan-

ezen törvényczikk azon els fogalmazatából, melyet de-

czember 2-ikán terjesztenek

föl, s

kitnik az

e fölött hosz-

szasan folyt oszággyülési egyezkedés folyamából.

Az

1722. deczember 2-ikán a ,,postulatumok" közt azt mondja: az ország karainak

fölterjesztett 3-ik czikk,

és rendéinek fennmaradása az

jogaik és szabadságaik,

törvényeik sértetlen fönntartásától függ leginkább.

A

ki-

rály ezen jogok, szabadságok s hozott és hozandó törvé-

nyek

fenntartását Ígérte

st meg sítés

is

is

július 8-iki elterjesztésében,

ersítette volt ezeket.

Hogy

azért ezen

meger-

az egész keresztyén világ színe eltt, azaz ünnepélyesen

történjék, s örökre tartandó alaptörvény hatályára emelkedjrk^

megújítását kívánják ezen külön törvényczikkben, liívatkozik mindenekfölött Verhöczy

Hármas

törvénykö)iyve

1-s részének 9-ik czimére^ aztán az 1681-iki czikkre, s ezekkel 2.

mely

2.

egyezleg az 1687-iki 4-ik

és 10 -ik

és az 1715.

és 3-ík törvényczikkre ^).

Már pedig maíg 1848 eltt a nemesek •)

A Toldalékban

is

átalánosan tudva

által

közöljük

172a-iki szentesített 3-ik czikkel.

lev mi van az

annyiszor büszkén emlegetett ezen javaslat

szövegét

párhuzamban az

— 1-s

207

—

rész 9-ik czimében. Elszámláltatik

t.

a nemes

ott

i.

ember 4 sarkalatos kiváltsága, u. m. 1) liogy nemes embert megidézés vagy törvényszéki Ítélet nélkül elfogatni

nem szabad;

2) a törvényesen koronázott királyon kivül

s még ez is törnem bánthatja sem személyében, sem vagyonában; 3) hogy a maga földjén a nemes teljesen szabad ura tulajdonának, s adót, vámot nem fizet, csak

senkinek sem tartozik engedelmességgel,

vényes kihallgatás nélkül

hogy a haza védelmére katonáskodni köteles 4) a nemes föl van hatalmazva a fegyveres ellenállásra oly uralkodó ;

ellenében, a ki a nemesi sarkalatos szabadságok ellen cselekszik.

Az

1681-iki 2-ik törvényczikk a nádorválasztás szük-

ségességét újítja meg; alO-ikpedig mindenekeltt a Hár-

mas Könyv

fentebbi czimére hivatkozik, s

els részében a

nemesi szabadságokról, másikban az ország ezzel egybekötött szabadságáról szól. azért van idézve által

4-iknek

tett

itt,

Az

1687-iki 4-ik törvényczikk

mivel abban foglaltatik a Verböczy

nemesi kiváltság, a szabad ellenállás

mig a többinek, valamint

Endre bullája minden más részének érvényben maradása ki van kötve. Háteltörlése,

II.

rább ki fog tnni, miért hivatkoznak a rendek az 1715-iki 2-ik és 3-ik czikkre, s kapcsolatban ezzel ki fog is,

tnni az

miért nincs hivatkozás az 1722. deczember 2-iki 3-ik

postulált czikkben

a koronázási eskürl^

mig a

szentesített

czikkben erre történik hivatkozás. Itt

midn

elég legyen a fentebbiekhez hozzá tennünk, hogy

az országgylés késbbi folyamában egy alkalom-

mal (martius jelentést

tn

6.

1723.) Szluha itélmester a rendek eltt

a 3-ik törvényczikkrl. igy szól:

helyben hagyja az 1-s és 2-ik törvényczikket tica sanctiót);

,.A király (a

pragma-

a mi pedig az utána következket,

t.

i.

a

nemesi kiváltsáf/ról (de nobilitari praerogativa) szólót (azaz

—

—

208

3-ik czikket) és a nádori hatalmat tárgyazót (4-ik czikk)

nem kevés módosítások

illeti,

kifogást talált a 6-ik czikkre nézve

nem

fogliatatásáról szól stb.

is,

el

a törvényhozók

hogy kiválóan a nemesi

De

kiváltságok biztosítására van szerkesztve.

A

király-

mely a nemesek

így magok

azt vallják a 3-ik czikkre nézve,

országgylési

A

tétettek rajtok."

lássuk az

menetét ebben a tárgyban.

tractatiis

király az october 10-én és deczember 2 -ikán fölter-

jesztett törvényjavaslatokra 1723. febiiiár 18-ikán irta alá

az általa kiváut módosítványokat, 1-sei ülésében olvastattak

s

A

föl.

ezek a rendek martius

1-s

király az

és 2-ik

czikket változatlanul elfogadja; de a harmadikat illetleg azt Írja

:

Az

ország karainak és rendéinek minden jogait,

szabadságait,

kiváltságait biztosította az

1715-iki 2-ik

czikkben (az 1712-iki diplomaj, továbbá az ugyanazon czikkben foglalt eskü formában és végre a jelen országgylés

1-s czikkében, utalja a

meg

ezt

is

Azokra

köszönték^).

(Más szókkal fölöslegesnek

király a rendeket.

tartja ismét

A

hol

külön czikk alkotását e tárgyban.)

rendek martius 21-ikén felelnek a királynak ezen

resolutiójára. Feleletökben azt

mondják, hogy a királynak

átalán a fölterjesztett czikkekre adott válaszai

nem

meg ket. Az 1-sü és 2-ik törvényczikk helybenhagyását

vigasz-

talják

detes tudomásul veszik

örven-

de óhajtanák, hogy a király meg-

;

ersítse az ország fennmaradására czélzó többi czikket

A ban,

is.

3-dik czikket illetleg a rendek biznak ugyan ab-

hogy a király megtartandja az 1715-iki

II.

törvéuy-

czikkben foglalt koronázási diplomáját és koronázási esküjét; de

*)

Az

1681-ben mindamellett, hogy Leopold királynak 1-sí!

czikknek az 1-sö

rálynak azon kijelentett

§.

eltti elözméuyei

ismét válaszúi szol-

csakugyan megköszönik a rendek a kikészségét, hogy a rendeket jogaikban stb. megtartja.

gálnak a királyi propositiókra,

s

ott

—

—

209

szintén volt diplomája és koronázási esküje,

süt

1687-ben

a fiuörökösödés elfogadása alkalmával njból diploma és es-

küforma

kelt,

rendek szabadságainak

iktatni a tartását.

— nem tárták fölöslegesnek külön törvénybe s

a törvényeinek meg-

Magának Károlynak mind diplomája mind

1715-ben törvényczikké

lett s

esküje

mégis az akkori 3-ik czikk-

ben külön biztosíttatnak a szabadságok.

A

mi pedig azt illeti, mintha a király a 3-ik czikkben kívántakat jelen országgylésen is megersítette, s ezt a rendek mégis köszönték volna, megjegyzik, hogy a

ki-

eladás még nem megersítés, s a hol a jelen czikkek bevezetésében valamint az 1-s czikk külön beverályi

zetésében szó van a jogokról és szabadságokról, az kire-

kesztleg a

kii'ályi

elterjesztésre szóló válasz,

st meg

is

elzi az 1-s és 2-ik törvény czikket. Ennél fogva csak az országgylési jó rendtartás is megkívánja, valamint a rendek bizton léte az eiTl szóló külön czikket.

Ez

volt a

rendek válasza.

az országgylés mielbbi vasták

föl

az alsó táblán a királynak egy april 12-én kelt

melyben

leiratát,

utaznia

,

A király nemsokára sürgeté

befej eztetését. April 17-ikén ol-

hogy Prágába levén szükséges hogy elindulása eltt az országgylés

jelenti,

óliajtaná

,

bevégezze munkálatait. Ezek gyorsabb elhaladása végett

nevezzenek ki a rendek keblökbl bizonyos számú kiküldötteket, kik az

országgylési királyi biztosokkal szemé-

lyesen érintkezzenek és egyezzenek ki azon

czikkekre

nézve, melyekben a királyi rendek postulatumai eltérnek a

Ezen egyezkedések eredményét

királyi resolutióktól.

jeszszék az országgylés

elé,

— a mit

ter-

egyetértleg elha-

tározliatnak, szerkeszszék törvényczikkekké s terjeszszék frd

a királynak szentesítés vagy módosítás végett.

sok a kidolgozandó az id.

Inti

— mond a király —

végi a

-

Még

már pedig rövid

rendeket, ne kezdjék az ül/seket 14

—

— mint eddigel

—

délelötf

—

210

10

hanem

órakor,

8-kor, legfeljehh

hogj gyorsabban haladjanak.

0-kor,

Utóbbi kivánatát teljesítek

is,

valamint azt

is,

\\ogj

ezntán egy országgylési küldöttség a királyi biztosokkal értekezett a törvényczikkek módosítására nézve.

Most

is,

valamint az országgylési egyezkedés egész folyamában, a

nem

utat, s

1722

czikkek a vitásokkal együtt megtevék az

vitás

igy az

1-s

júliusától

és 2-ik törvénye zikk

is,

mely azonban

1723 júniusáig, a megersítésig,

változat-

lanul maradt.

A

3-ik czikkel annyira haladtak,

hogy

april

20-ikán

a királyi biztosok beleegyeztek a kii'ály nevében,

hogy a

rendek jogairól, szabadságairól

meg legyen

szóló czikk külön is

stb.

ez a 3-ik helyen álljon; de

s

úgy

látszik,

más

fogalmazást adtak neki a királyi biztosok, melynek szö-

vege ismeretlen ugyan; de az izenetek eléggé fölvilágosít-

hogy az olyanszer lehetett, mint a ,,Corpus Juris''Csakhogy a rendek a Hármas Könyvi'e való hivatkozással nem hagytak föl, a királyi biztosok nak,

ban

—

találjuk.

—

pedig ezt kihagyván, oly záradékot kívántak beletétetni,

mely az egész czikk

eredeti czélját a nemesi kiváltságok

némileg megmásítsa. Elterjesztek az ország-

biztosítását,

gylésen június 1-én a záradékos törvényczikket. Ezen záradék szerint a rendek jogait, szabadságait

stb.

á törvé-

nyesen megkoronázandó magyar királyok az 1715. 2-ik czikkhez képest tartják meg, tehnezríiére

és

,,a

mint

tiidniiUik azok tr-

használatára nézve a király

közös egyetértésével országgy'dlésileg

és

a rendek

meg fognak

egyezni^)."

Ezt a záradékot pedig a rendek semmiként nem akarták benne hagyni az 1723. 3-ik törvényczikkben ezáltal ')

;

mert

ellenkezje történik annak, a mit akarnak. „Prouti

nempe

Statuum conseiisu,

siiper

diaetaliter

eoruin

intellectu

couventum

fuerit."

et

usu,

regio

et

communi

— Ama

nem

záradék

formának egy

— mint a

volt egyéb,

—

kii'ályi eskü-

ugyancsak a rendek jogaira és Már 1715-ben a 3-ik törvényczikk

helye,

szabadságaira értve.

211

s

ezen záradék alól egyben némileg kivételt tesz; mert mi-

dn

megszabja az 1-s §-ban, bogy Magyarország csak

országgylése és törvényes uralkodója

saját

törvények

által

által hozott

koimányozható, a 2-ik §-ban megnyugvás

van kifejezve, hogy az esküforma clausulája nem lesz arra érthet, hogy (a törvények valamely helytelen magyarázatával) az országtól

valamely hozzá tartozó rész elszakasz-

tassék vagy az ország idegen kormányzat alá jusson.

Ezzel kimondták, hogy az eskiiformában foglalt azon

mely szerint a törvényhozás korlátlanul határozhat a rendek joga és szabadsága fölött, korlátozva van azáltal, hogy még az országgylés sem hozhat oly törvényt, mely elv,

az ország részeit elidegenítse, vagy idegen törvények alá vesse; mert ezt teszi az,

zatára nézve

még

hogy ama szabadságok magyará-

a királynak és országnak együttvéve

sincs joga. mit pedig az esküforma fenntartott.

1723-ban ép záson

is fölül álló

ily alaptörvényt,

magán

a törvényho-

szabályt akartak a rendek megalkotni

a 3-ik czikkel a nemesi szabadságokra nézve,

—

a mint-

hogy a december 2-iki javaslatban elég világosan kifejezik, hogy változatlan alaptörvényt akarnak szerkeszteni. Mint említem, a királyi biztosok elterjesztése június 1-sején történt, s javaslatukban a szabadságok, jogok stb. „sérthetlen"

megtartásának kifejezését használják.

A

tör-

vényczikk, a többivel együtt, azon megjegyzés kíséretében közöltetett az

országgyléssel,

hogy a rendek adjanak

végleges választ.

A

rendek másnap, június 2-ikán

leges választ.

Meg nem

foghatják,

el is

készítek a vég-

úgy mondanak,

rui

ok-

ból akarja a korona kétségessé tenni a rendek jogait és 14*

— szabadságait,

—

212

vagy jövre bárki

tetszés szerinti

magyará-

Azok már századok óta szakadatlan érvényben vannak. A korábbiakat s nem a jövendbelieket szokták megersítni. A Hármas Könyv els részének 9-ik czime nem is említi semmi nem jövendbeli föltételét a zatára bizni azokat.

nemesi kiváltságoknak,

st inkább

rendeket jövre és örökre minden

kiveszi a karokat és

föltétel alól.

A

rendek,

felségének kijelentett akaratja szerint mindenben arra

törekedtek most

is,

gyobb biztosságot

liogy

minden intézményök minél na-

és állandóságot (stabilitást) nyerjen; de

a törvényczikkbe iktatott záradék miatt ezen szándékkal

ellenkezleg, szabadságaik és kiváltságaik, kétesekké és

ingadozókká válnak. Nehogy jövre bárminemíí egyezke-

ama záradéknál fogva a szabadságok és kiváltságok rovására történhessék, ama záradékot ki kívánják hagyatni dés

a törvényczikkbl.

Hasonlókép ki kell

törülni ezt a szót:

„sértheflenl" (inviolabiliter) s helyette ezt kell tenfti „örök

idkre"

(in

perpetuum).

A

rendek nem térhetnek

el

ezen

kívánságuktól a királyi elterjesztés értelmében sem, mely

hogy a törvények

azt kivánja,

nem

világos, határozott,

pe-

dig kétséges és ingadozó szavakkal legyenek szerkesztve.

Ezen biztosok

fölterjesztés után

nem sokára jelenték

— hihetleg a sürgetés —

által

a királyi

nyomást gyakorlan-

hogy a mely törvényczikkre nézve a dók a rendekre, király és rendek most meg nem egyezhetnek, elmarad más országgylésre.

Ezen nyomás alatt a rendek június 1 7 -ikén beleegyeznek, hogy a 3-ik czikk a királyi leirathoz képesti szerkezetben megmaradjon, csak arra kérik ki

belle a

vitás záradékot;

badságaikat teszik,

felségét,

hagyja

mert a rendek jogaikat és sza-

nem tekintlietik egyezkedés tárgyának. Hozzá ki nem marad, a rendek az

hogy ha ama záradék

egész törvény czikket kihagyják.

A

rendek most

,,

sérthet-

—

—

213

nem az ..örök idkre" kifejezést ajánlhanem a közvetítbb változatlanul" szót (immutabiliter). Tndva van, hogy a király két nap múlva, jnnius

lenül" szó helyett ják,

,,

19-én megersíté a törvényczikkeket.

A

,,sérthetlennl"

kormány akarata

szó bennmaradt a czikkben, a

szerint;

az esküforma vitás záradéka pedig csakugyan kihagyatott,

de kárpótlásul hivatkozás történik azon eskiiformára, mely az 1715.

törvényczikkben foglaltatik. Kimaradt végkép

II.

a Hármas Könyvre és az 1781-iki törvényczikkre való hivatkozás, így a törvén yczikkel

nem

értek czélt a rendek.

Alig maradt benne olyas valami, a mirl az ember azon

hogy itt nem átalánosan a nemzet közjogi szabadságairól, hanem különösen a nemesi mentességekrl és kiváltságokról akart szó lenni. Már pedig a fentebbiek elég világosan mutatják, hogy a czél

alapos következtetésre jutna,

ez volt.

hogy a nemesek szabadsága oly szorosan össze volt szövdve régibb alkotmányunkban az ország szabadságával, hogy gyakran bajos meghatározni, hogy midn ,, uraim, a rendek" (domini status et ordines) kifejezés fordul el, az országgylést, vagy pedig a nemesi Ali az,

—

osztályt kell-e alatta értenünk;

igaz,

hogy egyik szabad-

sága biztosítá a másikét sok oldalról; igaz végre az

is,

hogy az 1723. 3-ik törvényczikk többet mond átalánosságában, mint a rendek javaslata az igaz az

is,

hogy ezen

czikk,

specialitásában;

de

a mint törvénykönyvünkbe

egészen átmódosítva bejutott, fölösleges; mert a közvetlenül eltte álló czikk jóval többet biztosít az államjogi szabadságból, mint ez. Bizonyos az

is,

hogyaz 1723-iki 3-ik

vényczikk nem a pragmatica sanctióhoz tartozó rész, alább

is

fölösleges ráadása az 1723-iki törvényeknek.

mi fczélja volt hogy

t.

i.

tör-

s leg-

A

az 1715-iki 2-ik (;zikk eskü-

formáját egy oldalról módosítólag magyarázza,

nem hogy

—

—

214

hanem még ugyanazon esküformára hivatkozik is. Magok az akkori nemesek sem tekinthették azt saját jogaik valami ers megújításának. elérte volna,

Többre mentek

Mária Terézia

e részben

alatt,

kinek

eskütbrmájából, ott hol a szabadságokról, szabadítékokról, kiváltságokról van szó, kimaradt az a záradék, hogy azo-

kat a törvényhozás magyarázgathatja és módosíthatja.

És

ugyanazon alkalommal,

t. i. 174 l-ben a királyn diplomája els pontjában benne van ugyan a záradék; de az 1741.

8-ik törvéuyczikk határozottan

úgy van

a rendek 1723-ban hasztalan kívánták:

tességek a zik

Hármas Könyv

ama záradékon. Az 1723-iki 5-ik

szerkesztve, mint t. i.

a nemesi men-

része 9-ik czimét felül helye-

I.

melyek már az 1722. különálló czikkek voltak, s me-

és 6-ik czikk,

deczemberi javaslatban

is

lyek a nemesek megidézés nélkül való befogását és adó alá vetését tiltják, a leglényegesebbekben megvigasztalák

a nemességet a 3-ik czikk elnj^omorodásáért.

Volt

még

a rendeknek egy kivánata 1722-ben, mely

a pragmatica santióval kapcsolatban látszik

ránk nézve több gyakorlati érdekkel

bii-na;

nemcsak módosult, hanem az országgylési ben egészen szélylyel

állani,

s

mely

de a mely

ti*actatús

köz-

az ország területi integritá-

tört: ez

sát tárgyazta.

Emiitk lés

fennebb,

hogy

midn 1722ben

az országgy-

megnyílta eltt kevéssel Szluha Ferencz nádori itél-

mester mintegy a kormány nevében megkérdeztetett, mit

kívánnának a rendek a

ni

a sok sérelem orvoslását,

örökösödés elfogadása dijában, s

ezek közt azét

liogy Erdély az ahhoz kapcsolt

is

kivánta,

megyék, valamintatörökti

újonnan visszahódított temesi fispánság,

Szerémség és

Szerbia határrvidéki helyei az országba bekebleztessenek,

— szóval

kivánta az ország integritását,

másfell

azt,

:

—

—

215

hogy az ország semmi része ne legyen kivétel azon átalános szabály alól, mely szerint más törvények által kormányozni Magyarországot s annak bármely részét nem lehet, mint a magyar országgylés és a törvényes király által mi az 1715-iki 3-ik hozott és hozandó törvények által,

—

ezikkben a

vonatkozólag

területi integritásra

omni á Regno avuhíone). hogy eme törvényczikk a pragmatica

kifejeztetik (,,de dig,

is

világosan

Tudva van

pe-

sanctio kiegé-

szít része.

Midn

tehát a rendek

kesztenek Erdély, annak

1722-ben törvényczikket szer-

részei,

s

a katonai vidékek be-

keblezése tárgyában, egyfell a királyi diplomában mindig kifejezett integritási elv elleni sérelem orvoslását kérték,

másfell gyakorlati végrehajtását a pragmatica sanctio egyik nevezetes pontjának.

vényczikk csak

Az

erre nézve alkotott új tör-

bvebb magyarázatul

szolgál vala a prag-

matica sanctio ezen pontjának. Mig, mint láttuk, a 3-ik czikk a nemesi szabadságok biztosítására volt szolgálandó, s ezek egyik fbiztosítéka,

a helytartók helyett a nádori hatalom épségben tartásának kikötése a 4-ik ezikkben foglal helyet, az 5-ik czikk az

ország területének

deczember

A

teljes helyreállítását

tárgyazá a rendek

2-iki fogalmazatában.

törvényczikk igy szólott

„5-ik czikk: „A magyar koronára néz országrészeknek a mnggar szent koronához való visszacsatlásáról (reapplicatio) és vissza-

kehlezésérl.

,,A teljes unió, a

bels nyugalom

és a haszon,

st

a

nagyobb fénye, valamint a karok és rendek eljoga integritásának tekintete megkívánná: hogy már az áldott béke meglévén, nemcsak az ország kebelében benn királyi felség

fekv megyék, vidékek

és földek, mint Pozsega,

Vercze

)

t

— Temes

—

216

Szörénymegyék az ország közös terheinek hordozására mind igazságszolgáltatás mind Szerem, Valkó,

és

politikai igazgatás tekintetéiben hivatalaikkal és méltósá-

gaikkal

egészen

(ellátva)

Kraszna,

hekebleztessenek Marmaros,

Kvár, Közép-Szolnok,

Zaránd, Arad, Csanád,

Csongrádmegyékkel, valamint az 1715.

92., 113.,

116 és

118-ik törvényczikkben már beketdezendkül elismert más

vidékekkel együtt (tractibus)

és

;

törvényczikkek minden további végrehajtassanak

hanem

;

hogy

l)izottsági

eljárás nélkül

oly országok és tartományok

mint Erdély, Szerb- és Oláhország, laltak és visszafoglalandók,

s

más eddig

is,

visszafog-

melyek mivel Horvát-, Dalmát-

és Tótországokkal együtt régen ronájától,

e szerint a nevezett

Magyarország szent ko-

kormányzatától vagy nádorától függenek a Ill-ik

rész 3-ik czime értelmében, és pedig mind az

országgy-

lések, országos igazságszolgáltatás és felebbezési átvizs-

gálás tekintében az 1500.

pedig a hivatalok

s

6.

és 18 czikkek szerint,

más közügyek

tekintetében, az

I.

mind rész

94-ik czime és a Il-ik rész 13. és 65-ik czime, valamint

Albert király 25-ik törvényozikke értelmében,

— Magyar-

ország azon szentkoronája alatt legyenek."')

Ezen törvényczikket a rendek 1722-hen mind ber 10-ikén, mind deczember 2-ikán

A

octo-

fölterj esztek.

király 1723. február 18-iki válaszában arra kéri a

rendeket, részletezzék, s terjeszszék föl neki, miként véle-

kednek amaz országrészek visszacsatolhatásának módjáról. Különben Ígérkezik a király, hogy ebben a tárgyban bizottsági tanácskozást rendel ki, s vizsgálata

gálja,

Majd aztán

mely az ügyet megvizs-

eredményérl

jelentést

kívánja.

')

A

tegyen neki.

felsége intézkedni fog iigy, a mint a

fentebbinek

latin

szövege

a

„Toldalól{"-baii.

közügy

— En-e

is

—

ülhetett a rendek azon mártius 21-iki átalá-

nos megjegyzése, hogy

A

217

nem vigasztalta meg ket. 21-iki föliratukban bvebben

felsége

rendek ngyanazon mártius

részletezik az 5-ik czikkben foglalt kiváuatukat.

Hat osztályba sorozzák az 5-ik czikkben

visszacsa-

toltatni kivánt területeket.

Az

eh osztály:

Szörény, Krassó és

Pozsega, Vercze, Szerem,

Temes megyék, melyek

Magyarország kebelében feküsznek

;

Valkó,

kétséf/felenill

továbbá Likká, Cor-

bavia megyék, melyek Horvátország kebelében vannak.

Mindezek alakitassanak megyékké, legyenek meg tisztvdMost még nincsenek visszahelyezve a nádor haselik. tósága alá sem.

Második osztály Mármaros. Kraszna, Kvárvidéke,

Közép- Szolnok, Zaránd, melyek rendes tisztviselkkel elmegyék; de politikailag nincsenek visszacsatolva

látott

Magyarországhoz.

Harmadik osztály Arad, Csanád, Csongrád megyék, melyeknek hasonlókép vannak megyei tisztviselik; de törvénykezési és politikai tekintetben a királyi komra hivatalnokai alá rendelvék, igy idegenek kormányozzák, mi ellenkezik az ország törvényeivel.

Negyedik osztályba tartoznak a katonai végvidékek, különösön Bács és Bodrog megyében, és számos másutt

fekv

helyek, melyek generálisságok hatósága alatt

ál-

(A rendek

itt névszernit elsorolnak igen számos melyek közül megemlítjük Szabadkát, Zombort, Tisza Kanizsát, melyek a szegedi generálisság alatt vol-

lanak.

helyet,

tak; Titelt, dot,

Nagy

gost,

mely a péterváradi generálisság

alatt;

Lakot, Arad városát, Paulist, Sólymost

Jent, és

Lii>i)át

Csaná,

Vilá-

az aradi generálisság alatt; Szege-

den minden rácz katonai hatóság

alatt, s. a.

t.)

—

—

218

Ötödik osztály Soprony, Vas,

szlk

megyékben azon

s

Mosony

s

más szomszéd

gazdaságok, melyeket

ansztriai

melyek adóra nézve s más tekintetben nem engedelmeskednek a megyei hatóságoknak. lakosok hirnak

s

s más Ezek is kebleztessenek vissza, mint a melyek hajdan a magyar szent koronától függöttek, hogy

Hatodik osztály Erdély, Szerb- és Oláhország,

visszafoglalt területek.

azon véghelyek elnyomott szegény népe ismét visszanyerje törvényes földesiu'ait s megyei hatóság alatt lehessen, felségének

Azon

nagyobb szolgálatára lehessenek.

szek a régi törvények értelmében (1500.

6.

s

ré-

18; 1504.

és

30. ez.) a kii'ályi táblára felebbezék pereiket s a 3-ik rész

3-ik czime értelmében az országgylésen megjelenjenek.

Kormányoztassanak a régi módon. A többi visszafoglalandókról nézve a jelen országgylés 1-s és 2-ik czikke

Ezek elválhatlanúl s oszthatlanúl legyenek a többi megyékkel együtt kormányzandók a nevezett czikkek érszól.

telmében.

A

mi a visszacsatlás módját

illeti,

mire nézve a király

a rendektl javaslatot kivan, az egyetlen végrehajtása^^.

,,«

törvény

adózásban függjenek a nádortól, más

törvénykezésben,

rendes bíráktól és saját

megyéjök

hajtásnak más módja és formája

törvény végrehajtása.

A

táshoz tartozik az 1715. való határjárás

mód

Szabassanak meg az illet megyék határai; hatóságától.

nem

mi Erdélyt

A

végre-

szükséges, mint a

illeti

itt

a végrehaj-

10-ik törvényczikk értelmében

Es ezen végrehajtásnak még a

is.

jelen

orszáf/gyi'/és alatt kell megtörténnie.

A közbe

rendek ezen részletesebb elterjesztése után

(apr. 17.)

a király

mielbbi befejezését

srgetdz

illetleg.

Az

levele a april

jött

munkálatok

19-ikén ülésben

azt jelenték a királyi biztosoknál értekezleten volt ország-

gylési küldöttek

,

hogy a

királyi biztosok a

négy els

— czikk

—

219

bennmaradását (módosításokkal) helybenhagyják;

de az 5-ik ezikkét nem. April 20-ikán elterjesztettek a felküldött czikkek a kmílyi biztosok megjegyzéseinek kí-

Az

séretében.

5-ik czikkre nézve a biztosok

megmarad-

nak azon nézetben, hogy a visszakeblezést eszközölni nem lehet (azaz a törvény követelése üres szó), mig a rendek a visszakeblezés módját jobban

meg nem határozzák. Külön-

meg, hogy a török ellenében a katonai Azonban a biztosok azzal akarják megnyugtatni a rendeket, hogy az njonnan kinevezett helytartó-tanács az erre kinevezend biztosokkal meg vizsgálandja a dolgot a jelen országgylés bevégezte ben

is

fontolják

határr\idékek szükségesek.

után.

April 21. 22. és 23-ik napján a rendek küldöttei foly-

tonos értekezleten voltak a királyi biztosoknál.

A

rendek

újból elterjesztek ez alkalommal az 5-ik czikkre nézve,

hogy a jelen országgylésen tesítend

1-s

határozottan

hozott s kétségkívül szen-

és 2-ik czikk, azaz a pragmatica

tiltja

sanctio

valamint az 1715. 2-ik és 3-ik czikk

is,

hogy a magyar korona területének bármely része másként Azért kormányoztassék mint Magyarországgal együtt. még jelen országgylés alatt be kell keblezni a megjelölt területeket. A consiliumnak más dolga ne legyen ebben, mint azon végvárak meghatározása, melyek fenntartandók, ,

s

melyeket a mostani 15-ik czikk értelmében magyaror-

szági születés katonákkal kell riztetni.

A térleg

biztosok ezen határozott sürgetéssel szemben kifeleltek.

felsége

már

mködjék — ségéhez.

gére járó

Ok

— úgymondanak —

elhatárzá,

hogy

engednének

azért a kívánattal járuljanak a rendek

gylés

alatt,

de

e tárgyban külön biztosság

Különben ha az nem

országgylésen.

;

teljesedik

fel-

már vémajd a következend

teljesedik ezen

—

220

Ezzel bevégzett ténynyé mint ilyennek, kimaradása.

lett

A

— az 5-ik törvénye zikknek,

rendek június 1-sei végleges

fölterjesztésében az azeltti G-ik czikk csiiszott

a helyére,

a megszentesitésben

s

el ennek

5-ik czikknek ez ma-

is

szólván a nemesek különös mentességérl.

radt,

De

az

ötödiknek javaslott czikk két töredéke benne maradt az 1723-iki törvényekben: egyikbl a 20-ik, másikból a 88-ik

rzikk

A

telt ki.

hatóság

alatti

20-ik czikk csak a katonai és kamarai

helyeknek a megyei hatóságok alá rendelését

kéri; a 88-ikban pedig bizottság neveztetik ki a varasdi

Likká és Corbavia vaSlavonia vidékén a dolog miben létének meg-

geuerálissághoz tartozott terület lamint alsó

vizsgálására,

s

a kiegyenlitendk kiegyenlítésére s

a be-

keblezendk bekeblezésére, miket már 17 15-ben kívántak volt Magyarország rendéi, de teljesitlenül maradtak. Erdélyrl szó

megyékrl

sincs,

st

Az ügy

sem.

nincs a hozzá kapcsolt vitás

leglényegesb részei elhalasztat-

tak bizonytalan idkre.

Erdély, melynek viszonyairól fentebb szóltunk leg-

magán azon idben:

alább röviden,

maga nem

Magyarország

tehetett volna legtöbbet érdekében.

segíthetett

gyar korona ama tartománya, mint bonyolítva a sok

,,

bevégzett tény"

láttuk, s

A

ma-

nagyon be

volt

ezenkívül az egymást

hogy Mig egy szerzdés Magyarország ki-

keresztül vágó szerzdések és törvények hálójába,

maga

is

aligha tudta tájékozni magát.

azt monda, az uralkodója csak az

,

ki

törvénykönyvébl nem valának még kitörülve a szabad fejedelem választást illet törvények; mig tör-

rálya, addig

vényei liberalisabbaknak hítszottak az anyaországéinál

is,

tényleg egy-egy jött-ment tábornok adta tovább neki

a

Bécsb(")l

kapott parancsokat. Fogalmak, tények, törvények

tökéletes zrzavarra, anarcliiára vezettek ténete

ugyan kevéssé van még

ott.

föhleritve;

A kor

—

törté-

kevesbbé,

— mint az elbbi két századé ismerete nélkül

is

—

221 ;

de a szerepl

elmondliatjiik.

hogy

féi-fiak

közelebbi

leniiiök kellett föl-

világosult vezér hazafiaknak Erdélyben

akkor

is,

kik be-

hogy a mit Erdélyben külön jognak, külön szabadságnak neveznek, az csak akkor nyer valóban biztositékot, ha a magyarországi állam és közjog közvetlen védelme látták,

•alá helyezik

— különben

és szabadságaiknak.

nincs ereje irott törvényeiknek

Annyira nincs, hogy ügyökben.

alig emelhettek saját

szót

is

sem

volt a

pl.

1723-ban

Magyarországon

törvényhozásnak kivánt ereje; de a közszabad-

ság 1700 óta egy-két fokkal mindig magasabban

állott,

mint Erdélyijén.

Magyarországnak jogos szava s

mmt

láttuk a pragmatica sanctio

volt

Erdély ügyéhez,

alkalmával sem mu-

lasztá el azt hathatósan hallatni; de az akkori nál,

mely érdekében állónak

csak azon okból

is

a külön

,.

találta Erdélyt

kormány-

többek közt

fejedelemség" árnyék czimé-

vel kérkedni engedni, mivel Erdély rendéi kevesebb gon-

dot adnak, mintha Magyarországgal egyesülten a pozsonyi

gyléseknek nagyobb

súlyt és

ert kölcsönöznek.

Egyébiránt a 3-ik és 5-ik törvényczikk történetét

nemcsak tárgyukért beszéltem el oly részletességgel, hanem annak kimutatására is hogy régi törvényhozásunk az alkotmányosságnak csaknem páratlan morális biztosítékai mellett is, mily kevésre tudott menni határozataival. Nemcsak hogy a törvényhozás útjába áthághatlan gátokat tudott görditni az alkotmány ellenes szellem, mely a ,

múlt században a király környezetében uralkodott,

—

(az

akkori európai közszellem sem volt más), hanem a végrehajtásban

még

százszorta nagyobb volt a késedelmezés,

mint a törvényczikkek megersítésében. kívül ban,

nem nagy

A

rendek kétség-

elégültséggel távoztak Pozsonyból 1723-

midn július els

napjaiban, egy egész évi szakadat-

— nagy erfeszítéssel

laii s

Nemcsak

oszlottak.

kök 129-re

olvadt

folytatott óriási

liogy

le,

—

222

145

munka ntán

szét-

fölterjesztett törvényczik-

hanem némely

olyan,

mi szivökön

feküdt, tetemes módosításokat szenvedett.

Régi országgyléseink kell a türelmet,

nem

munkálataiban csodálnunk

annyira a munkálatok nagy halmaza

hanem mer sikeretlenségminek tudata mindig nyomasztó és elkeserít. Nem lehettek a rendek soha megnyugodva hogy a mit a lega csekély siker, vagy

miatt,

miatt,

,

tökéletesebb egyértelmséggel határoznak vettetni

—

is,

nem

fog e el-

vagy átmódosittatni egyébbé, mint a mi lenni

és lia megersíttetik

végrehajtása

is.

koránt sem volt

,

Hiányzott egy kerék, egy

alkotmány gépezetébl, bár a felelsség elve

s ez

meg

még ,,

akart,

biztosítva

regulator" az

az alkotmányos kormány ; de

volt régibb törvényeinkben, a va-

kormány behozatalát kívánni 1723-íkí eldeinktl csaknem annyi lenne, mint anachronismus. Ugyanazon korban magában Angliában is a szabad instítutiók mellett a kormányzatba sok önkény kapott be s csaknem végig a XVIII-ik század nem volt ott a parlamentalódi parlamentaris

—

rismus virágzó kora.

Magyarország ugyanazon XVIII-ik század

alatt vá-

gyai legfelsbb fokának vallotta, hogy fenntartsa és biztosítsa

ügygyei

bajjal, a

lajdona volt.

Még

hozatala, azt

is

adta

mi si

idk

óta elidegeníthetlen tu-

a mi új volt is, a rendes katonaság benagyon keveset mer conservativismussal

meg: fenntartván az

insurrectíonalis kötelezettséget, s

így kivonván magát az adók viselése

alól.

Új intézmény

volt a helytartótanács fölállitása is; de ez által

igazgatás

magyar

sbb magyar

voltát

akará

bureaucratiát,

berniumnak, mely ha

nem

biztositni, teremtett

— megfelelen az

is

míg a egy

belfel-

erdélyi gu-

nehézkedhetett egész súlyá-

val mint emez, a törvényhozásra,

hogy

azt elnyomja, kivül-

— állott

—

223

mintegy az alkotmányon

magyarsága nemhogy

s

biz-

hanem

tosíték lesz vala a végrehajtás gyorsaságára,

esz-

köz annak lassítására és kijátszására. De a XVIII- ík század országgylései megmentették a magyar közjog elveit s épen mivel mindig conserválni törekedtek, a jogfolytonosság

iránti

fenntarták a közszellemben.

A

sok áldás

volt.

Az

ragaszkodást élénken

törvényeken nem

positív

ország szellemi és anyagi fölvirágoz-

tatására czélzott intézkedésekbl kevésnek volt

dekében való óvástételek

vre

nagy foga-

bnzgalom és annak

natja; de a törvényesség melletti

gyümölcsözök maradtak

ér-

jö-

is.

S különösen a pragmatica sanctio és késbb a század végén az 1791-iki törvények maradandó mvei törvényhozásunknak. AUamjogi tekintetben amaz teljes biztosíték; de egy egész század tapasztalása és mer veszteglése mely alatt joíiban elmaradtunk volt a kortól, mit történetünk más szakaiban, elég bizonyíték volt rá, hogy az alkotmányosság biztositva van ugyan de az alkotmányt, mely mellett ,

;

üdvös törvények alkotása oly nehéz munka alkalmazása

még nehezebben

resen reformálni

kell.

gylés alkatában

Nem

tuk, az különös gépezete mellett

is

— gyöke-

meddvé

mert mint

lát-

csaknem gyorsabban

dolgozott, mint az uj szervezett mellett

és

a törvények

annyira magában az ország-

volt a háti'amaradás oka;

nagyon hosszúvá

s

valósuló kívánat,

;

— hanem az

tette

az országgylési alkudozá-

sokat a múlt században, hogy közvetlenül a koronával,

azaz vagy a fölséggel vagy annak személyesével

s

nem a

korona felels tanácsosaival folytak az alkudozások. 1723ban, mint láttuk, a rendek készen voltak czikkeikkel

hó

alatt,

azaz november végére

;

val mintegy hét hónapig tartott s

hogy egy

részét

öt

de a tractatus a koroná-

akkor

máskorra halasztották.

is

úgy

lett

vége,

— De nem

—

224

föladatomhoz

tartozik

eg'ész politikai rendszer bírálata.

a

múlt századbeli

Még némely

pótlék-ada-

tokat jegyzek ide a pragmatica sanctio történetébl.

A

pragmatica sanctiót, mint emlitém, 1720-ban

fogadták volt

el-

az alsó ausztriai és sléziai rendek. Csehor-

:

szág ugyancsak 1720-ban nyilvánitá azt alapszerzdésnek. Krajna, Karántföld és

Stiria

következend két évBelgiumban 1724-

ben vallák azt örökös törvényüknek. ben adatott

ki,

a rendek beleegyezésével,

hirdetmény; — az

mint császári

1725-ben történt a

olasz birtokokban

pragmatica sanctio kihirdetése.

Meg gyar-,

kell

itt

emlitenünk Fívmét, mely valamint Ma-

úgy Horvátországtól

tica sanctiót,

Meg

1725-ben.

kell

is

külön fogadta

^)

emiitnem hasonlókép,

hogy a horvátok

pragmatica sanctiója ugyanazt a kelti idt

magyar,

t.

i.

a pragma-

el

viseli,

a mit a

az 1723-ik év június 19-ikét: azaz a ketté

azonos; mert a horvátok törvényesen képviselve voltak az

1722-23-iki óvást

ellene.

táblájok,

országgylésen

s

nem

tettek kifogást

vagy

Fpapjaik, mágnásaik, fispánjaik, báni

megyéik,

városaik káptalanjaik

egész clerusok képviselve

valának.

s

úgyszólván

Azon ünnepélyes

küldöttségben, mely a királyhoz Bécsbe ment volt 1722. július

els pár napjában, hogy a ni örökösödés

elve elfo-

gadását jelentse, a fels tábla küldöttei közt külön ki volt téve,

hogy Horvátország részérl Mallenics ezredes vesz

részt a küldöttségben; az alsó-háznál pedig tik,

hogy

,,

külön kitéte-

Horvátország részérl"' Czindery György, va-

rasdi alispány küldetik

föl.

Aláira a törvényeket a liorvát-

országi fclerus és a bán.

Deák, 1801. június

4-iki

országgylési beszéde.

— Magok

225

—

horvátok sem tekinthették 1712-beii kelt melv mit sem formulázott s nem is forhatározatukat, mulázhatott még a trón betöltésére nézve, egyébnek, egy a

elismerésére

elv

A

kézségnél.

^'aló

mennyiben

pedig

eltér kikötések lehettek volna benne, azokat az 1723-iki

törvényczikkeknek a horvátok hozzájárultával való kotása

Magok

eltörülte.

1740-ben gylést

al-

midn

tartanak,

határozatukat, mint

diki

is

Mária Terézia idejében megemlítik ngyan 1712-

hségök

jelét;

1723-iki

de az

1-s és 2-ik czikkére is mint törvényre hivatkoznak. St maga Mária Terézia a horvát rendekhez 1740. october 22-ikén intézett leiiatában nem is empozsonyi végzések

liti

az 1712-iki elvi nyilatkozatot,

— csak az

1723-iki

országgylési czikkekre, azaz a magyar korona országainak közös pragmatica sauctiójára emlékezteti a horvá-

tokat.')

És mindezekkei még nem hogy kimerítve lenne a pragmatica sanctio története, hanem némely része alig volt érintve. Nem azt értem ez alatt, hogy nem iram és nem irom

le

,

miként fogadtatá

el és

Károly a

irata alá III.

pragmatica sanctiót a külföldi kormányokkal. Elég legyen itt

megemlitni, hogy garantirozta azt Franczia-, Spanyol-^

Angolország, Holland, Dánia, Svédország, Oroszország, a Német választó fejedelmek testülete^ Poivszország Lengyel,

es Szászország,

— úgy

De maga

államai.

a

tének legszebb része

1723-ban csételte

szólván az egész civilizált világ

magyar pragmatica is háti-a

lenne

még

sanctio történe;

mert habár az

mintegy tizenhat évvel késbb penagy tettekben a nemzet amaz emlékezetes s

szentesitett,

meg

egész Európában viszhangzott kiáltással: ^^vitam

vinem"

*)

—

,,

et

életünket és vérünket".

Articuli et Constitutiones Croatiae. Zágráb. 124 és 125

l

1.

sang-

— 1740-eii túl

midn

—

226

Mária Terézia uralkodott, a prag-

matica sanctio gyakorlatban alkalmazandó

volt.

Józan ész, igazság, méltányosság és a nemzeti jog

magokban

hogy semmi küls VI. Károly császár mindazon népek ünnepéis

elég biztosítékok lehetnek vala arra,

Mária Terézia jogát kétségbe hatalom.

lyes szavazatát és fogadását

ne vonja

leánya

birta

örökösödésé-

nek elismerésére, kiket az kizárólag illetett. Az kodó ház és népei közt kötött szerzdés csnpán

magok dolga

volt s

nem

—

saját

vagy fenyegetett egy

károsított

szomszéd népet és államot sem,

ui'al-

s

ben nemhogy változást hozott volna

Európa súlyegyenébe,

hanem ellenkez-

leg biztosítandó volt az addigit.

De sem amaz

ünnepélyes szerzdések, sem az igaz-

ság és népjog nem biztositá Mária Terézia narchiáját a legnyíltabb

A

mo-

invasiók ellen.

pragmatica sanctio megersiti közt volt Frigyes

Vilmos porosz király drik

küls

ti'ónját és

is.

Ez nem rég meghalván,

fia,

Fri-

ugyanazon évben, melyben Mária Terézia, 1740-ben sem vélte magát nagyobb biztosság-

trónra lép. Senkitl

ban a bécsi udvar. ifjú

Az

ifjú

király apja szövetségese volt az

A

Mária Terézia at}^ának.

porosz koronaherczeget

fzték a bécsi udvarhoz. Elbbi években a bizalmasság oly nagy volt a két udvar közt, hogy Fridrik savoyai Eugén, a valóban ,,nagy" mellett, személyes kötelékek

is

ta})asztalás szerzés végett részt

tában,

—

st

Fridrik életét

is

vn

közbenjárásának köszöné, akkor,

höncz Fridrik Vilmos

gyermekét

halállal

Ausztria egy hadjára-

egy részben VI. Károly

midn

a hóbortos és dü-

egy szándékolt

akará büntettetni,

desertióért s

saját

bntársát csak-

ugyan ki is végezteté. De különben is az új porosz királynak semminem jogos követelése sem lehetett a llabsburgi ház örökségének bármelyik részére.

Nem

Sziléziára sem;

— mert egy

szerzdés eszébe is

régibb, száz évvel azeltti követelés óta több volt Poroszországgal, a nélkül

hogy ennek csak

volna Sziléziára nézve óvást tenni,

is jutott

emlitve,

—

227

bogy

magok

Szilézia rendéi

is

— nem

ünnepélyesen

el-

fogadák 1720-ban a pragmatica sanctiót, melyet azután Poroszország

St midn

óvás nélkül.

is aláirt

Mária Te-

rézia trónraléptét Berlinben diplomatialag jelentik, a kül-

uralkodók közül egyik sem nyilatkozott megnyugta-

földi

tóbban, mint a porosz Il-ik Fridrik,

De

dn kat

egy pár

alig telt el

liét

ezen nyilatkozat után, mi-

titokban elkészített hadseregével az ausztriai liatároátlépi,

a szomszéd Sziléziát elborítja, s mire Bécsben

Fridrik ellenséges fölléptének hire érkezik,

már az egész

védtelen tartomány két-három vár kivételével a poroszok

kezében van.

Ha valamire, is

ezen

tettre ráillik

a rablás szó

—

s

nem

a nyilt rablásé, hanem a períidiával, barátság szinlelé-

más állam-rablók legalább

sével párosult

rablásé; mert

jegyzékekben,

ultimátumokban eladják követeléseiket;

nem

de Fridrik nemcsak ezt festum,

tévé,

egy háború-izenet nélkül

hanem egy hadi-manitört

be a szomszéd

tokának megrablására, mig maga iparkodott azt Fridriket,

nagy

f

zetre

elaltatni.

észbeli tehetségei, szilárd akarat ereje és

nagynak nevezni épen dologban, mi a valódi nagyság alapja, a morális ér-

bámulatos tevékenysége mellett a

bir-

nézve gúny.

franczia oskolában

Fridrik,

ntt

föl,

is

ki a múlt századbeli azon

mely mindennel gúnyolódni

addig tiszteletben tártának, tettekben ép úgy cynismusig vitte ezen lelki irányt, mint Voltaire, az baszeretett, mit

rátja,

ját

könyveiben.

A

nagynak nevezett porosz király sael mik birták t Szilézia

mémoirjaiban maga mondja

megtámadására: ^^Kagyravágyús, érdek

^

s

azon kívánság^ 15*

—

—

228

hogy az emberek rólam beszéljenek, volt az elhatározó ezen liáboiú indításában."

Fridrik

bne

nagyobb

mint

volt,

Annak

mint szomszédja megrablása.

szerzdésszegés,

kedveért,

hogy a

vi-

lág nyelvére kerüljön, ezen tettével lelkiismeretlenül há-

borúba keverte Európa valamennyi államát; mert miután példát mutatott a szerzdések ily nyilvános megszegésére,

miután oly

könny

szerrel elfoglalt

egy szép tartományt,

az osztrák-ház alatti monarchia minden titkos ellenségeit

Ha

nyilt föllépésre bátorítá föl.

ily büntetlenül

lehet ját-

gyengének mutatkozott ausztriai monarchia kész zsákmánynak tnt föl bármely hódítónak. Mindenekeltt Bajorország uralkodója. Károly Albert követé Fridrik példáját, annyival inkább, mivel több ürügye volt a követelésekre. Nem azon jogczimmel állott el, hogy szani a kötésekkel a

neje

I.

József császár leánya levén, az 1703-iki családi

szerzdésnél fogva elssége van Mária Terézia

fölött,

mert

József leánya, mint irtuk, férjhez menetelekor lemondott

ezen jogáról; hanem elállott zésével,

mely szerint azon

maradékaiban

Ferdinánd egy rendelke-

I.

ha a Habsburgi ház

eseti'e,

kihal, a bajor uralkodó

Habsburgiak örökös tartományaihoz. francziákkal szövetségben elfoglalta Linczet s

meg

is

már Bécset

férfi

háznak van joga a

A

bajor király a

rohanta Fels-Ausztriát, is

fenyegette.

Föllépett

csakhamar Mária Terézia másik sógora, a szász választófejedelem és lengyel király

is.

A

bajor ettl féltve Csehor-

szágot, fölhagya Bécs ostromával s a francziákkal egye-

sülten elfoglalta Prágát.

—

Alig volt a pragmatica sanc-

tiónak része, melyet külföldi aláírói meg ne támadtak volna.

A

porosz Sziléziát követelte elfoglalása után, minek

fejé-

ben nagylelken nemcsak békét, hanem szövetséget ajánlott;

a bajor beérte volna fels Ausztiiával és Csehország-

gal,

mely esetben Németországon nagyobbá

lesz Porosz-

— nemcsak

országnál

kedvez

is

ládi

Az

követelte egy

egyezkedésnél fogva.

kokat

oliajtá

országok

a szardíniái és spanyol az olasz

;

birtokokra nytijtá ki kezét. is

hanem az

terjedelemre,

fekvésre nézve

gyar koronát

—

229

A

II.

utóbbi

még

Ferdinánd

a cseh és maalatt kelt csa-

fi^anczia a németalföldi birto-

Egész európai összeesküvés

megszerezni.

támadt a pragmatica sauctio külföldi aláirói közt, anélkül,

hogy Mária Teréziának valamelyik hatalom, legalább a háborii els évében tettleges segítséget adott volna. Anglia még nem volt készen egy háborúra, a minthogy soha nem is szokott békében fölfegyverezve lenni s így nem is képes rögtönözni a háborúkat. Oroszország, mely Mária

—

Terézia pártján

állott volna,

kedés volt els gondja

s ezúttal

meg,

maga

volt foglalva a

,,el

minden áron való

terjesz-

Svédországot támadván

dolgaival."

Mária Terézia nemcsak szövetségesek nélkül

hanem ers hadsereg nélkül ausztriai

zr-

fölhasználván az európai

zavart, szintén szokása szerint, a

és üres financziákkal.

.

állott,

—

ház hadserege, mely Károly uralkodása els

lében,

Savoyai Eugen vezérlete

serege

volt,

fe-

Európa els had-

ugyanazon uralkodás második felében mind

jobban-j óbban elhanyatlott.

többnyire

alatt

Az

nem

A

régi hadvezérek,

kik leg-

hanem

az ausztriai monarchia szülöttei,

külföldrl bevándorlottak valának, lassanként kidltek, s az örökös tartományok

Leopold tyrannismusa

—

II.

Ferdinánd és utódai, valamint

alatt ki voltak

úgy szólván pusztítva

különösen tehetséges s önálló féremberek dolgában, fiakban, a magyarokra pedig régi rendszernél és elíté-

—

letnél fogva

a

nem rég

fparancsnokságot nem igen bíztak.

De

befolyt

oly diadalmas hadsereg elhanyatlására a hosz-

szas háborúk miatt elszegényedett nép adóképességének apadása, s így a pénztárak üres volta

is;

annyira,

hogy

Károly halálakor az osztrák hadsereg valódi létszáma

fe-

— léiiyinél is

kevesebb

—

230

volt,

mint 1717 táján.

liogy a liadak szervezésében

nem mindig

is,

Befolyt az

a legjobb tanácsokra hallgatott. így

nálá föl teljes

is,

mint eg'j^ébben Károly

nem

hasz-

mértékben Savoyai Eugen basonlíthatlan

1719 óta, az ellene mködött udvari iselszövényekkel veszdni nem akarván, többnyire nyngalomban tölte hátra volt életét, mely csaknem húsz évre terjedt még azután. Nem érte meg azonban az 1737 és 1738-iki szerencsétlenséget és szégyent, midn az eltte soha megtehetségeit, ki

nem

állani

megverte az ausztriai hadakat

tudott török

s

visszafoglalván Belgrádot, a császár megalázó békét volt

kénytelen kötni, melyben Savoyai Eugen 1717- és 18-iki fényes diadalai egy részben

háborúval az ausztriai rét és

hiúkká

lettek.

Ezen török

ház hires hadserege elveszte jó

minden nimbusát. Mária Teréziának összes

birto-

kaiban, odaszámítván az olaszokat és németalföldieket

nem

volt több liatvanezer harczra kész

a régi hadsereg többé, rend volt

meg benne

— csak

emberénél

lehetett

is,

az sem

a régi rögzött és elavult

a régi szellem nélkül.

Mária Terézia tekintélyét csökkenté az

n nem

s

hi-

német császárrá, mint

férfi

is,

hogy mint

sei;

férjét

Lotharingiai Ferericzet akará a császári trónra emelni; de

a bajor fejedelem ebben megelzé,

—

szövetségesei által

így Mária Terézia egyedüli czime a külföldi diplomatiában „Magyarország királynje" volt. A következés azonban megmutatta, hogy

magát koronáztatván német

e

czimnek

is

elég

császárrá.

nagy nyomatéka

van.

A

magyarok századok óta abljan látták fkép megnyugvásukat, hogy a personalis unió által szövetségbe hozza

ket

Németországgal;

csaknem másodrendvé

lett

Leopold kora óta pedig ez

a nagy és

gyzedelmes

állandó

hadsereg tekintete mellett. Mária Terézia pedig sem egyik

sem másik elnyt

föl

nem

tudta mutatni.

—

—

231

Ily viszonyok közt történt, liogy az 1741-iki ország-

gylésen a magyarok ják

föl

életöket és

verket lelkesedve

a monarchia együttmaradásának és a

a ti'ónnak,

És

pragmatica sanctiónak fönntartására.

hk

Ámbár

maradtak.

ajánl-

ehliez tettleg is

az insurrectiót csak

magának

]\[a-

gyarországnak megtámadása esetében szokták kihirdetni,

most a megtámadott védelmére zetnél

is

is

Slézia,

megrendelték.

Csehország és fels Ansztria

A

magyar egyéneknél

és

nem-

egyik jellemvonás, hogy a tevékenységre szólító

bizonyos pillanatokban

mindent

félre

képes tenni,

gondolván a rósz következésekkel és veszélylyel, oly hatalommal mutatkozott,

nem

— most

hogy több a kérkedésnél,

hogy Magyarország mentette meg akkor a monarchiát. Igaz, hogy a kiállított csapatok többnyire ujonczok, gyakorlatlanok

s

még fegyelemhez nem

szokottak valának,

mig különösen a porosz hadsereg a leggondosabban be volt gyakorolva és fegyelmezve, s a közönségesnél egy nagyobb hadvezér,

11.

Fridrik volt a parancsnoka. Mindemellett az

új magyar csapatok szolgálata is meghaladá a várakozást s nagyobb volt, mint némely oszti'ák történész ma állítja. Fölhozzák ellenök, hogy kihágásokat, dúlásokat követtek el. Igaz, hogy ez Fridrikkel szemben, ki nagy rendet tudott tartani, súlyos vádnak látszik; de a magyar hadak, ha

félszázadig teszik vala alig lenne

árnyéka

hadak elkövettek pold, József s

is

e

is

azt,

a mit szemöki'e hánynak,

annak, a mit a német

,,

rendezett''

nemben ]\Iagyarországon egész Leo-

némileg Károly uralkodása

alatt

is.

— Mind-

két esetben leginkább a hadak pontatlan fizetése vagy

épen nem fizetése okozá az

gyarok harcztéren

ily sajnos tetteket.

tett szolgálatait is

De

a ma-

kevésre becsülik.

Ha

végig nézzük a Mária Terézia alatt folyt csatákat, úgy találjuk, hogy a királyn lovassága mindig külömb volt, s

még

elejénte

is

a porosz királyénál.

Gyakran kezében

— annak a gyzelem,

volt

s

232

—

csak Fridrik peldányszer

meg

s új

a nap szeren-

módon

szervezett gyalogsága fordíta

cséjét,

az oszti-ák gyalogság gyengébb volta miatt.

Ama

lovasság pedig a magyar huszárok voltak.

De Magyarország nemcsak az által

vez

fordulatot

Mária Terézia ügyének, hogy anyagilag

Nagyobb

segité.

adott egészen ked-

volt a morális hatalom, mivel az összes

monarchiában csak maga Magyarország segité és segitheté September havában 1741-ben Fridrik Mária Teréziát. Sléziában; Károly Albert és a francziák

Miridenki kétségbeesett,

nyitva az út Bécsig.

s

egészen

a Lajthán

némán várták nyakukra az ellenséhangulatában magában a hadseregben

túli

népek

tétlenül és

get.

A

ily

nép

eltt

Oly sereg, mely nincs azon hogy egész nemzet vagy nemzetek közvéleménye támogatja, ritkán azon lelki erben, hogy mindent trni s minden veszélylyel daczolni kész legyen. Ezúttal Magyarsincs valódi éltet szellem.

tudatban,

ország lelkesedése, veszélyeket tósan

emel

megvet

bátorsága hatha-

hatással volt a Lajthán túli népek és a had-

sereg hangulatára

is.

És Magyarországnak

ez alkalommal mutatott

maga-

viseletével még nagyobb ellentétben is állott elejénte a Nemcsak tompa nyugalommal Lajthán túli közhangulat.

várták az ellenséget, hanem kézséggel hódoltak neki, a hol megjelent.

Fridriket tárt karokkal fogadta Slézia népe,

melynek egy része protestáns. Károly Albertnek meg hódoltak mind Linzben, mind Prágában igen elkel oszst nem kis aggodalom volt maga Bécs trák családok, miatt is, hol jelei mutatkoztak volt, hogy a nép egy része

—

várva várja Károly Albertet,

Lajthán sanctio,

tiil

pedig

mint leend uralkodóját.

szintúgy kötelez volt a pragmatica

mint Magyarországon.

—

—

233

Mindezekben nagy és mély tanulságok

rejlettek,

ha

az akkori osztrák államféi^fiak képesek lettek volna leolvasni

örökre szemmel tartandó igazságokként

és

Megtanulhatták volna,

gyezni.

szerzdések csak akkor üdvösek

,

följe-

hogy a népekkel való ha ezen népek szabad

akarattal határozhatnak s fontos érdekök van hozzá kötve,

melyet élénken képesek érezni; hogy egy alkotmányos

népnek a törvények és szerzdések

iránti tisztelete

na-

gyobb, mint a leigázottaknak; és végre hogy veszélyek

midn

idején,

morális

erre

és önfeláldozásra

csak a szabadabb nemzeteknél található az a

van szükség,

maga

valódi-

ságában és nagyszerségében, és a kötelességérzet a sza-

badokban hatalmasabb er a szolgák vak engedelmességénél.

És ezen igazságokat annyival könnyebben tett

volna

nemény kára

lehe-

mivel ugyanakkor külföldön hasonló tü-

lelni,

volt tapasztalható.

tettleg is

föl

Egyedül Anglia kelt nem

so-

Mária Terézia segítségére. Elször pénzzel

ségité t, aztán kardot is rántott mellette.

És mind a pénzt,

mind a katonaságot nem valamely udvari intiiga eszközölte ki, hanem maga a parlament fejezé ki ezzel a szerzdések szentsége

iránti tisztelétet.

Azt lehetne tán a

ellenvetni,

maga hatalma érdekében

szállott síkra; de

tékenyen és éberen rködjenek dekeik

fölött,

olyan

nem

hogy Anglia egyszersmind is

bármily

fél-

a szabad népek saját ér-

önzésig soha sem

mennek a

valóban alkotmányos nemzetek, mint az absolutismus. Képzelhet-e, hogy ha Poroszország 1740

forma

áll,

lehetséges

lóz-betörés,

selség,

8

min

II.

lett

volna egy oly igazolhatatlan ka-

Fridriké

ha csak maga a képvi-

volt,

a nemzet szerfölött depra válva nincs?

Fájdalom, mindezen tanulság

maga

köri alkotmányos

a nagy királyn, bár sokat

szág régi sérelmeinek orvoslására

merben

tn s

elejénte

elveszett,

s

Magyaror-

bár mindig nagy haj-

—

— —

234

lamot mutatott a magyarok

késbbi éveiben tanulságokkal ellenkez irányban mködött.

a fentebbi

Egész bels

iránt,

politikája, ministerei tanácsából,

nyos szellem elzsibbasztására

s helyette

tikai beligazgatásban az élettelen

sára volt ii'ányozva.

monopoliummá tanulván

II.

élete

Az

az alkotmá-

a katonai s poli-

pedansság meghonosítá-

mindennek állammely felé törekedtek,

összpontosítás,

tétele volt

Fridriktl, s

az ideál,

nem ügyekezvén

arra,

hogy a

monarchia a maga alkatrészeinek természetéhez képest

magából fejldjék,

— úgy hogy

II.

József csak modorban

különbözött anyjától, de czéljaiban nem.

így a magyar nemzetnek föladata továbbra is az mahogy legalább a mi meg van, azt megvédje, s a haladásban a legmerészebb vágy is csak addig terjedhetett, radt,

hogy a mi

helyreállíttassék.

volt^

De ha

az 1741-iki tanulságok

meddk

voltak

is

ama

korban, egy nagy tény felejthetlen marad az, hogy a magyar nemzet az els elkerült alkalommal mindent kész volt áldozni s áldozott is azon pragmatica sanctióért, mely :

egyaránt hatalmas biztosítéka a trónnak és alkotmányosságának.

A

magyar

biztosítá a

államjog,

mint láttuk,

mindig egyszerre

kettt mind a szabad királyválasztás korában,

mind az örökösödési elv elfogadása után; de a törvénykönyvünkben foglalt pragmatica sanctio nemcsak legvilágosabban és legerélyesebben kifejezi ezt, hanem ugyanazon szerzdés egyszersmind az, melyet az események legkézzelfoghatóbb tényekben tevének tíízpróbára 1741ben.

A

nemzet diadalmasan

kiállotta a próbát,

midn

h

maradt azon szerzdéshez, melyet úgyszólván egész Európa kérdésbe

tett volt,

vagy egyenesen megtámadott.

— A félszáz

jövend éves

és 1866-ban. diadalát fogja

könyveibe

!

235

—

fogja meginii a

már

is

csak

nem más-

„pragmatiia sanctió" történetét

1861-ben

Reméljük, liogy annak egy

de békés

eme dátumok

alatt

í ölj

íijabb,

egyezni hazánk év-

TOLDALÉK.

I.

eladás.

1722. július 8-iki királyi

Sacratissiraa

Caesarea Regiaque Majestas dominus do-

minus noster clementissimus, reverendissimis reverendis, honorabilibus, spectabilibus ac magnificis, item egregiis, bilibus,

nec non prudentibus

Hungáriáé

sui haereditarii

et

et

circumspectis inclyti

et

no-

Regni

partiam eidem annexarum, do-

minis statibus et ordinibus, qui vei in persona, vei etiam ablegationis

munere fungentes nomine principalium suorum, pro

praesenti generáli hujus Regni Hungáriáé

per altefa-

diaeta

tam suam Majestatem Sacratissimara clementissime et

promulgata congregati sünt

et confluxerunt,

terni sui regii afFectus et clementiae oblatione,

indicta,

praemissa pa-

haec sequentia

benigne proponenda esse duxit:

Et praeprimis, quod praelibati Status perpendentes, qualiter nimirum jestatis Sacratissimae

rum

et

regnum Hungáriáé

olim quidem florentissimvvi

,

divulsum

et

Ordines mature

dilaceratum, ac

sibi

suae Ma-

cumprimis cha-

sed a duobus,

cedit, saeculis vicini praepotentis hostis

mis

et

haereditarium hoc

Othomani

demum

et

quot ex-

infestis ar-

adeo, ut

perpauci

superessent Comitatus, qui non hostilera eorum vim et servile

jugum

experti,

coarctatum

;

sub eodem

miserum

in

modum

gemuissent,

sed et frequentioribus intestinis quoque motibus,

— per

rerumque

ambitione

nonnixllos

—

240

potiundarum

eorum

stimulatos, suscitatis, infestoque

cupidine

ferro in propria

patria

grassante, regnicolis in mutuas caedes prolabentibus, funesto

concussum

et

serante bonitate,

et,

exitu

ac justa divi gáriáé regis

olini

ruinatum

;

iram suara

gentes barbaras convertente,

Romanorum

Leopoldi

arma contra

tandem nihilominus divina miin

Tmperatoris

et

Hun-

hostem Turcam

Christiani nominis

assumpta, secnndante, per modofatum olim gloriosae menioriae

Principem potiori expost

ver

jugo Turcico

in parte a

intestinis

renissimiam condara principem

rum imperatorem,

et

fortiter vindicatura,

iterum motibus exagitatura, ast per Se-

dominum Josephum Romano-

Hungáriáé regem gloriose defensum,

tandem regia benignitate pacificatum, sed que cura,

et soUieitudine

modo

per

et

non minori quo-

et

regnantem

gloriose

alte-

fatam suam Majestatem Sacratissimam, idem ipsura haereditarium regnum

per

felicis

suum Hungáriáé non modo

memóriáé

praedecessores

suos

eo

in

victricibus

recuperatura fuerat conservatum, sed occasione

sime per

Othomanum

rupti foederis,

dum

sed in annexa etiam futuris

quoque

eidem regna

et successivis

bus peramplis et

armis suis

victricibus

totaliter

cofusionibus

et

quibusvis et

arrais

etiam novis-

palam

est,

non

recuperatum,

feliciter

extensum,

provincias

temporibus ab omni-

periculis

consequenter quoraodo adversus

uti

hostilibus armis po-

tenter impeteretur, fortiter tutatum, imo prout

tantum

statu,

praeservari possit,

omnem vim

externam,

et

quosvis etiam, interregni praecipue temporibus, facile evenire

queuntes internos motus,

semper experiri potuerunt) spicere

et

raalo

sibimet principaliter,

huic salutare

remedium

et

tírmum obicem

eum

in defectu sexus masculini etiam

sangvine Protho-regis

hactenus

tempore per-

fatales et nocivos, in

Status et Ordines ponere cupientes, qvxod

jorum suorum

(uti

in

finem

ma-

foemineum ex

Apostoliéi Sancti Stephaui

descenden-

tem, in reges suos continua quasi serié desiderantium, exempla imitari, in

casu defectus (quem Deus clementissime avertere

dignetur) sexus masculini alté fatae suae Majestatis Sacratis-

— símae successionem regni

—

241 et

coronae, sexum etiam foemíneum

regium Augustissimae Domus Austriacae aeque ex sangvine antelati S. Regis Stephani

Anni 1547,

Ariiculi 5.

(casu

in

normám

propagatum,

omne

in

regem

praescripto)

in conformitate etiam

dominum

et

Ferdinandi

Hungáriáé regum

memóriáé

felicis

observatam, demisse petierint, taliterque in Articulo 1687., et pariter 3-a novissimae diaetae tara avitam,

et

ad

concedi

sibi

antiquitus etiam et signanter temporibus

primi et Maximiliani 2-di

eodem

terapus transferre ac ex

Anni

o.

Anni

conten-

1715.

veterem approbatamque consvetudinem, prae-

rogativamque Statuum,

Ordinum

et

cum

simae haereditariis regnis,

electione et coronatione

ipso facto declaraverint, et hoc

regum habitam, intelligendam etiam pacto observata

in

reliquis suae Majestatis et provinciis

mutua

Sacratis-

cointelligentia

Unione publicam quietem constantem, et imperturbatam pacem, ac in quemvis inopinum etiam casum optatam, et arctiori

regni tranquillitatem

Sacratissima

hanc

in

voluerint,

stabilire

Ordinum commodum cessuram, gratam

et

acceptam habét.

stas Sacratissima aliis

Majestas

sua

sicut

proprium quoque ipsorum Statuum

&ua Maje-

Ita vicissim benefata

hujusmodi successionem

regnis suis haereditariis et ditionibus

et

promptitudinem

devoti animi

ad

quo

eura,

ordináta

jam

in est,

modum, ordinaturam, ipsosquae status et ordines in omnibus tam diplomaticisj quam aliis quibusvis jiiribus, lihertatihiis, privilegiisj

immunitatihus, consvetudinihus, praei'ogativis

tenus

concessis

et

conditis ac in praesenti diaeta

etiam diaetaliter, ex benigno suae

et

legibus

et

in

liac-

futurum

Majestatis Saaratissimae

inter-

veniente coiisensu^ condendis, conservaturam offert. •

Praeterea

licet

regia secundante feliciter

quidera

Deo

propitio

regnum hoc Hungáriáé a

et

gloriosa

arma

servitute barbára

vindicatum, ac ultra limites suos extensum,

per

tam cum Turca paceni

securitati assertum haberetur;

tamen tempore pacis de

bello cogitandura,

ini-

quia

adeoque de prae-

sidiorum confiniorura seu fortalitiorum hosti oppositorum necessaria reparatione et conservatiune provisioneque, 16

prout et

—

—

242

praesidiariae in iisdem niilitiae intertentione et solutione gra-

secunduni

tuitorumque labonim,

positivas

patriae

ad

leges,

ejusmodi praesidia praestatione, adeoque omnium in complexu

Regni Coniitatuum contributione id exigente, etiam

coramodo

tractare, ita publico

determinari, altefata

Sua Majestas Sacra-

tissima clementer desiderat.

Et quia summe

Suae Majestatis Sacratissimae

titulatae

veluti

siipremo justitiario juris

stratio

praeprimis cordi esset, et ob hoc clementissime menior 24. novissimae

Articnli

et justitiae

diaetae juridicum

accurata admini-

systema

elaborari

benigne jussisset, idemque ad modernam diaetam praetitulatis .

Statibus

Ordinibus pro

et

revisione

ulteriori

et

in

ordinem

redactione praestandum veniret: Hinc eosdem status et ordi-

paterne

nes

etiam hortandos

quatenus in hac matéria neqiieunt,

et

feruntur),

eo

nt

lint,

leges

et

de geute

constitutiones

regni

in

gentem

et

et

omni pror-

ut

non privato uni vei

duntaxat casui accomodentur; uniformis ubique penes

easdem procedendi modus Judicibus praescribatur

num

trans-

omnibus aequaliter

clare concinnenturr,

ohscw'itate et amhiguitate careani,

alteri

duxit,

intentionem et conatum impendere ve-

communiter deserviturae, tam sus

esse

qua regna subsistere

(sine

propter injustitiam

omnem

commonendos

et

justitia

praesertim messis et vindemiae tempóra

persaepe inter judices

et

ipsos causantes

;

juristitio-

ad avertendas

intervenire solitas

dubietates, terminus a quo et ad quem, definiantur. Item festa

solemniora ne iisdem partes causantes ad praefixos terminos

monere, vitii

et itinerari, vei

ex termino redire cum neglectu

ser-

domini cogantur, majori quam hactcnus, veneratione ob-

serventur. similibus,

cessariae figantur,

In arduioribus in

demum

quibus productiones

esse videntur,

nec ad unam

eodem Comitatu

velut successionibus

antiquarum litterarum ne-

duntaxat quindenam

ubi „pars in

etiam pro

his

causis, termini competentiores prae-

causam

numerosis seribis

quantumvis

in

attracta" residet, restrin-

guantur; ingentes, prout communis querela

Judices

et

fért,

expensae, per

et famulitio suis, prae-

—

ad solam praecedentium Judicum con^ruam, impensi recompensam; scribarum ver et famulitii corapeten-

tensae, laboris

tem intertentionem nefors

(stante

forma litii

—

248

pro arbitrio principaliura discretionem

et

priori

administrationis

methodo) limitentur,

et

cursu

justitiae

quam famu-

numerus compendientur; tabulae demum regiae Judicibus

ad mentem praecitati Articuli

24- provideatur.

praeattactum Juridicum Systhema, tati

nempe

scribarum,

et tani

Tandemque

ordinem vigore

in

praeci-

Articuli 24., novissimae diaetae, redactura, altefatae suae

Majestatis

benigna

pro

íSacratissimae

demisse

ratilicatione

praesententur.

Non

absimiliter

Regia sua,

praelibata

hoc regnum

in

nes, propensione iisdera contestanda

Articulo

Majestas Sacratissima,

sua

praelibatos

et

Status

Ordi-

et

quoque Systhema

aliud

:

59 Novissimae diaetae indigitatum pari benignitate

per Articulares commissarios elaborandum ordinavit, stante bac

suae Majestatis Sacratissimae

diaeta pro et

decisione referendum.

anni vei

1715

Ac

diaeta ordinatae,

etiam int«i»ruptae

fiericommode

et

Regni ^revisione

insuper ut reliquae, in novissinia

hactenus

et

potcrit, terminentur,

nondum inchoatae, quam primum

comissiones,

articulares

clementer committeret eadera

sua Majestas Sacratissima.

Et quoniam Systhema Militare

nem

finitimorura

tamine

cursu,

praeprimis

in

praeseferat,

adeoque

publica utilitas

haec

ver

conservatio-

iisdem militiae pro tu-

excubaturae intertentionem

regni

exoliitionem

praesidiorum ac

sine

,

subsistentiara

puhlicis contrihutionibus, íieri nequeat, ac et

et

Regnicolarum conideo

conservatio regni prout hactenus ita in fu-

turum etiam publicam contributioriem indisputabiliter necessariam esse rctur,

si

nemo

rcquirat,

nec ea tam gravis fre existima-

hujusniodi onus aequa lance contribuentium humeris

supportandum imponeretur,

et inpropoi'tio illa,

de qua plurimi

Comitatuum laraentantur, justa ratiune tolleretur, tentatuiu equidem alternis vicibus jam fuisse alté mcmoratae Suae Majestatis

Sacratissimae

clementer

constat,

qualitcr it>*

pencs

—

—

244

Ideas generáli conscriptioni subservituras, ejusmodi regni con-

magnis sane expensis per diversos, ad quemvis Co-

scriptio

initatuum deputatos perfici exindeqiie justa proportio eri po-

sed vei ex eo, quod idea conscriptionum vei omnibus

tuisset,

quiaipsae conscriptiones

locis applicari nequivisset, vei potius

per diversos conscriptores

rei

oeconomicae minus gnaros,

et

etiam in similibus neutiquam versatos, peragebantur, post re-

portationem talium conscriptionum tantae, ex praescriptae ideae

minus sent,

observato ut

aut percepto

sensu,

majorem longe, quam

prius

respectu nonnuUorum

Comitatuum inproportionem evenire necessum in priori

stere

et

confuso

adhuc

statu

praelibatos

fuisset,

et hinc

complures Comitatus se persi-

Hinc Altefata Sua Majestas

gravari lamentarentur,

Sacratissima

prodivis-

difFormitates

Status

,

Ordines

et

prout

paterne

suprema authoritate jubet et desiderat, quatenus oecasione moderna, diaetaliter insimul constituti, eam

hortatur,

regia

ita

communi voto adinvenire aequitati,

tas etiam erga ter

velint modalitatem

quae unum prae

proximum

alio

ut justitiae et

,

gravari non admittit, et cbari-

disvadet, conformem,

seu ex novi-

ordinanda conscriptione penes idaeam cum consensu suae

Majestatis Sacratissimae

accommodendam per

Statuum assumendam

et íidelium

unius ordinis juratos,

et

et

praesertim oeco-

nomiae gnaros, ac bene possessionatos conscriptores, non attenta diuturniori tione,

ad

eorundem

circa

ejusmodi

conscriptionem occupa-

deputandos peragenda, seu

id

alia

methodo, quam

huic salutari intentioni proxiniiorem judicaverint, assumenda,

proportionem eruere,

et tot querelis

et

lamentis finem ponere

possint.

Accederet pnncto huic praenuncupatam suam Majesta-

tem Sacratissimam quem admodum displicenter condolenter,

ver ticnlo

tum ex

querulantium ö7.

íide

digna nonnuUorum

supplicatione

novissimae

diaetae

doniesticas

tatuum impositiones cum publicis taliterque

sub

praetextu

intellexisse, et

ita

respective

relatione,

quod

tum Ar-

privatas Comi-

contributionalibus

publicorum

licet

misceri,

onerum privatas etiam

— impositiones

nonnunqaam exequent

venientis

praesertim

Atmalistis

magnas, ut

et

inter

officialium

ver

portám

et

possessionatos

non-

in

honira

et

non habentibus

pro

nonnuUorum duntaxat

adscriptis,

ideo alleviatis,

et

praeter taxám ruralium personarum obligatione ob-

strictis

desumi

que de

causa vei motivo

rationes

a contribuentibus,

Comitatensis, vei

magistratus

arbitrio

aliis

quidem adeo aniplas

Comitatibus dimidium nefors publici quanti iisdem ob-

nullis

aliis

et

—

245

et

tardius,

extorqueri

;

a

perceptoribus

super perceptis

aut minus

accurate

ver

qnacundebitas

et erogatis

exigi,

ut

ita

plurimae

saepe restantiae demortuis quandoque perceptoribus, vei penes

ipsorum successores

dandis obnoxios, admissa

alias rationibus

subinde frivola etiam excusatione, aut nonnullorum ipsis faven-

tium interpositione apud eosdem remaneant, vei restantibus contribuentibus condonentur, sicque ad solvendum

promtiores

morosorum etiam onera subire cogerentur, sed et oceasione hujusraodi contributionum domini quoque terrestres, impetrata a Comitatu ex generáli quanto eidem obvento respectu bono-

rum suorum subditos suos privatis

suis

promiscue exigerent, alteri

minus,

nerent,

dem

ac

nibus, et et

sine

secundum

et

quotam eandem cum

et tributis

libitum

praescitu oíficialium

a misera plebe

suum huic

comitatensium,

et benignis

cesareo regiis resolutio-

ac publico bono etiam

ipsi aequitati,

plus,

impo-

suos gravarent, quae omnia siqui-

taliter síibditos

praecitatae légi

et

respiciente

dominalibus censibus

praejudiciosa

damnosa esse comperirentur: hinc praemissis etiam

efficax

reraedium statuendum altefata sua Majestas Sacratissima

menter

Demum

quia bene

memorata Sua Majestas domum

hac regnicolarnm Posonii habitam monetaria applicatam et

cle-

cupit.

sub

et

praeterita

ante-

aliquo tempore pro re

adhuc

diaeta

Statibus

Ordinibus regni restituendam clementer resolvisset, eaque

effective

per regiam

ejusdem Cameram Hungarieam iisdem

resignata esset; interim

ver

ipsorum regnicolarum

et

benigne iníormaretur non absque

publici

boni

dispendio,

ac Jurium

— etiam jactura: nullum

—

246

regno publicorum actorum seu diae-

in

seu comniissionalium, seu etiam juridicorura Archivum

taliura

et

conservatorium

et

Ordinum

contigit

dari, ubi

ejusmodi acta pro futura Statuum,

notitia et directione secure conservai'entur^

hujusmodi Acta Palatinalia

et

rum etiam ordinariorum judicum Regni generalium brevium

octavialium

alio-

itera

seu

judicorum per-

extraordinariorum

et

unde

protocolla, item

saepe distracta fuisse, nec ad manus in talismodi oÖlciis successorura devenisse, et

quacunque de causa

sic

in

pei'petuum

deperdita fuisse. Quapropter hoc in passu etiam Sua Majestas

Sacratissima ex paterno, quo erga praefatos Status et Ordines fertur

eorumdem publico commodo ac

aíFectu,

torum actorum

exemplo aliorum bene ordinatorum Regnorum

rum ex opportuno cum

cupiens

prospicere

et

Provincia-

domo

praenotata

in

Conservatorii regni instaurationem

seu

regnicolarura Archivi

praerecensi-

instrumentorum conservationi,

litteraliunique

necessariis ad id deligendis subjectis clementissirae censtante

seret,

dam.

Quem

moderna Regni in

priam eorumdem

bene notis

et

diaeta,

ordinandam

et eífectuan-

domus regnicolarum, juxta

finem attacta

pro-

intentionem, ex mediis ipsis fidelibus statibus

ad

modo restauranda

debito

id destinatis,

et

adoptanda veniret. Displicenter porro

Sacratissimam, quod rura et

et

intellexisse

id

piae fundationes

Seminariorum pro Alumnis seu

suam Majestatem

nonnullorum CollegioClericis prout et

Con-

victuum, et aeque Seminariorum pro tenuioris sortis nobilium filiis

ante hac factae,

administrarentur, quirat,

alantur;

ribus, ac

suis

in spiritualibus,

tur; et

idcirco

in

litteratis

viris

intentionibus

quam

in

in

fundatio re-

animae

curato-

destituantur, et fundatores

summum

in

quam et

boni publici, tam

temporalibus dispendium frustraren-

eo quoque

Ordines monendos esse

1715.

,

unde dioeceses parochis

Comitatus

salutaribus

non ad mentem priorum fundatorum

personae pauciores

et

Sua Majestas Sacratissima Status voluit,

suo esse permanente)

quatcnus Articulo (

74.

Anni

super hujusmodi fundationes

-^ reflectere

et

,

praefato

si

—

247

adhuc acldenclum

Articulo aliquid

censerent, id pro benigna ratificatione Suae Majestati sacratissimae, stante adhuc moderna diaeta, demisse praesentare studeant.

Proprio denique ipsorummet Statuum

modo

iisdem constare non ambigit

Ordinum

et

com-

in

sua Majestas Sacratissima,

Danubium ad liberam regiamque Civitatem suam Posoniensem saepius tum ob gravem ibidem praeterfluentis Danubii inundationem, tum hiemis rigorem, periculosus qualiter transitus per

exindeque non solmn commercia

nimiiim

sit^

vinciis

cum

damno, sed

successivis

expensis

et

iidem

stabiHter

et

de paterna gratia

et

super

conservationem

Ordines provideant,

et

debeant.

intertenendo

de necessariis ad eiusdem

Status

Ordinum

diaeta, de construendo

Majestas Sacratissima clementer desiderat,

Ordines

vicinis proet

quandoque exigente transennae mi-

quoque temporibus

Danubio ponté,

cum

etiam

boni publici dispendio retardari

adhuc praesenti

stante

ut

ac

regiis

et necessitate

cum summo

litares,

Quare

aerariis

Statuum

altefata

et ipsos

sua

Status

clementia sua certos reddit,

et iis-

demque

Regii animi sui propensionem benignissime offert. Per Sacratissimam Caesaream Regiamque Majestatem,

Arcé Posoniensi,

die 8.

Juhi 1722.

Ladislaus Hunyady, m. p.

in

:

II.

Az

deczember 2-ikán

1722.

fölterjesztett 3-ik és 5-ik

törvényczikk.

A

rendek

által 1722.

december 2-ikáu

fölterjesztett

Ill-ik törvényczikk.

Articulus

„De

3-tius.

jurihus, praerogativis, ac b'bertatibits St.

et.

00. Begni par-

tiumqice eidem annexariim, obsei'vandis."

Siquidem Statuura

et

Ordinum Regni partiumque eidem

annexarum permansio in jurium praerogativarum et privilegiorum eorundem manutentione principaliter consisteret, veluti etiam Majestas Vestra Sacratissima tenoré benignarum quoque p-opositionuin

suarum eosdem numerosos

Or-

fideles Status et

dines Regni partiumque eidem annexarum omnibus tam diplomaticis

quam

,

consvetudinibus, conditis

et

quibusvis juribus

aliis

praerogativis

condendis

libertatibus

,

hactenus

conservare velle

universas et quaslibet diploraaticas

,

et

et alias

,

antiqiiis

legibusque

habitis,

insimi ejusmodi

quoque

libertates,

jura, privilegia, immunitates, consvetudines, praerogativas hac-

tenus habitas, legesque

conditas

et

condendas clementissime

coníirmare dignata fuisset:

Ut proinde haec paterna Majestatis Vestrae

mae erga

fideles sibi

Status et

Sacratissi-

Ordines Regni partiumque eidem

annexarum clementissime remenstrata sollicitudo et regia clementia ac gratia apud universos eorundem /Statuiim et Ordinum posteros, non minus, ac orbi etiam christiano, constare valeat et

praemissa confirmatio perpetuo duraturae fundamentális

legis

rohur sortiatur

Easdem

libertates, jura, privilegia, immunitates,

tudines, praerogativas hactenus habitas,

legesque

consve-

conditas

et

;

— condenclas

,

ac etiam

in

—

249

Titulo IX. Partis I-mae

operis Decreti

Tripartiti, et Articulo 2. et 10. 1681., coníirmatis, aliisque pas-

sim sancitis, contentas, 2. et 3.

1715 hic

loci

et

conformitate Articiili

confirmatorum

Quas

Articulisque Regni inserunt.

gradus

conditionis

et

1687.,

ac

renovant,

quae Sacratissima caesa-

et

rea et regia Majestas observare et per tus,

4-i

intelligendas

,

observari

siios

facere

cujuscunqiie stadignetur.

Ita et

successores legitimi Hungáriáé Reges observare teneantur.

A

király által 1723. jnuiiis 19-ikéu megersített Ill-ik

törTényczikk.

Jura, praerogativae

et

/Statimm

líbei'tates

et

Ordimim Regni,

Partiumque eidem annexarum, confirmantur.

Articulus

3-tius.

Sacratissima Caesarea et Regia Majestas universorum íide-

lium Statuum

et

Ordinum Regni, Partiumque eidem annexa-

rum, omnia tam diplomatica, quam tates et privilegia, immunitates. ditas 1.

et 2.

modernae Diaetae,

quaevis jura

praerogativas,

approhatas consvetudines

et

alia

Articulorum

Articulorum

Anni 1715. formulaeque juramenti ibidem contentae dorum) clementer confirmat §.

et

et

1.

et

1.

2.,

et

3.

intelligen-

observabit;

Pariterque successores legitimé coronandi Ungariae

Partium eidem annexarum Reges, praemissis

Regni,

liber-

legesque con-

(conformitate

in sensu

,

immunitatibus

Partiumque eidem

et

in

legibus

annexarum

iisdem praerogativis, et

Ordines

inviolahih'tei'

conser-

,

Status

vabunt §•

2.

Quas

et

quae praeterea Sua Majestas Sacratissima,

per suos cujuscunque status, gradus faciet.

et conditionis observ^ari

—

—

—

250

Articulus

5-tus.

(1722, 2. decemb.)

Ad

plenam Unionem

et

internam tranquillitatem ac

utili-

tatem etiam publicam^ imo Regiae quoque Majestatis praeeminentiam, Statuumque

Ordinum Praerogativorum integritatem jam alma pace, non tantum coraiterrena intra grémium regni adjacentia, et

spectaret: Quatenus stante tatus,

districtus

et

utpote Posegiensis, Veró'cziensis, Sirmiensis, Valkoviensis, Temesiensis et Szöriniensis

Regni oneribvis ac tam

,

commimibus qiiam politicis, nna cum

iidemque

in juridicis,

Kvár,

comitatibus Maramaros, Kraszna,

Zaránd, Arad, Csanád, Csongrád

officiis

et

dignitatibus

per hoc praecitati Articuli tuentur; Servia,

—

et

ProvinciaC;,

ut

Transilvania,

recuperata

et

recuperanda,

cum Regnis

Croatiae, Dalmatiae

Sacra Regni Hungáriáé corona, Regno, 3.

Partis

3-ae

,

regni judicia appellatarumve revisiones

6.

et

18. 1500,

94. Partis

hant,

118-um

et

et

partiti,

et

ex totó reincorporentur,

sine ulteriorihus commissionihiis effec-

sed etiam Regna

conformitate Tituli

latino,

116

92, 113,

Szolnok;,

pro reap-

Valachia et alia hactenus

juxta quod una niae, a

Mediocris

et alliis tractibus,

plicandis jara agnitis, juxta Articulos

1715 cum

ferendis

in

tum quoad

1-mae

necnon

et

ofificia

et

Sclavo-

vei comite Pa-

tum quoad Diaetas secundum Articulos

et alia publica,

sensu

tituli

13 ac 65-ti part. 2-ae operis Decreti Tri-

Articuli 25. Albei'ti

regis,

ah

antiqiio

depende-

eidem Sacrae Regni Hungáriáé Coronae ^ibjaceant.

----ö^cxgjcr

Nyomatott Bécsben, Holzliausen

Adolt'iiál.

z

JN 2094 33 A

Salamon, Ferenc A magyar királyi szék bet'dltése

PLEASE

CARDS OR

DO NOT REMOVE

SLIPS

UNIVERSITY

FROM

THIS

OF TORONTO

POCKET

LIBRARY

m

^^B