MAGYARORSZÁG A
....
uonrr AS ,'"
TOROK.
KORÁBAN.·
IRTA~~-
. SALAJVION
.
~
.. I~ENCZ.
PEST. KIADJA
HECKENAST l\1DCCCLXIV.
GUSZTAv.
TA I{ TA 1,0 1\1.
E-LÖSZÓ
VII 1. AZ OZ'rl:,.(NOK ,;ELSÖ HÓDlTÁSAI.
A törökök megtelepedése Kis-Ázsiában 3 -6. Átjövetelök Európába.- A görög birodalom szellemi és anyagi hanyatlása 6 -10. Gyors terjeszkedés a Balkánig 10-11.
II. ELSÖ ÉRINTKEZÉSEK
A MAGYARRAL.
A görög egyházb eli népek viszonya a törökkel 12-13. Miért nem múködött NagY'-uajos támadólag a török ellen? 13-15. A szerbek a török ellen 15-16. Nagy Lajos elfoglaltatása és halála 16. Bolglírországot meghóditja a török, s a1Kossova melletti harcz 1389ben. 16-17. Magyarország viszályai Lajos halála után 17-18. 139l-ben Oláhország meghoditasa, elsö török csapatok magyar területen s a nikapolyi ütközet előzményei 18 -19. A nikápolyi ütközet 1396-ban 20-21. Ill. A NIKÁPOLYI
ÜTKÖZET
UTÁN .
. 4- török
birodalom zavara s Zsigmond király eljárása, jelleme és honvédelmi intézkedései22-25. Viszonyai Velenczével 25 -27.Visszaés elöretekintés a török terjeszkcdésben 27 -28. IV. HUNYADY
JÁNOS.
Hunyady védelmi hadjáratai. Belgrád, V ég-Szendrö, Szeben, Vaskapu 29 -31. Európai viszonyok 31-34. Támadó hadjárat a Balkánig és a várnai ütközet, Rigómezö 1443, 1444 és 1448 34-39. II. Mohammed és Nándor-Fehérvár ostroma 39-42.
IV V. MATYÁS
KIRÁLY.
Déli tartományok. Vlád oláh fejedelem fogsága 43 -44. Boznia; európai hadi készületek meghiúsulása 45. Mátyás csak védelemre szeritkozik 46. Csatazasok a széleken 1470-1483; és az 1483-iki török béke 46-50. • VI. A HUNYADIAK
ÉS UTÓDAIK.
Európa tétlensége 51-53. Párhuzam Hunyady János és Mátyás közt 53-55. Honvédelem föbb vonásaiban, belviszályok 55-59. Mátyás király ujitása 59 - 61. A fekete sereg politikai fontossag a 61-64. Mátyás halála után a bomlás, anarchia 1490-1:ől1526-ig 64-67. Az 1521-iki szerencsétlenség 68-70. VII. MAGYARORSZÁG
ÚEGOSZLÁSA.
Az európai kerszellem a Xv. -ik évs~áz elején 71-74. János és Ferdinand; a magyar pártoskodás rendszeressége 74-78. A Tiszán túli rész különválta 78-8l. A Tiszán inneni rész helyzete. Buda elfoglalás ának körülményei 1541. és a török foglalás rövid rajza a XVI-ik század végeig 81-86. VIlI.
TÖRÖK BÉKEŰG,Y.
Mohammedán törvények a haborurdl és békéről 87-89. - Az európai államok miként vásárolnak békét 89. - A magyar állam adója 90. A konstanczinápolyi követ-tartas divatja 9q-92.-- A követségek némi jellemzése 92-95. A'török békekötések alatti folytonos harcz Magyarországon 158Ó-tól 1588-ig. 95-101. A török államszervezet rablason épült 101-104. \ , IX. TÖRÖK HADŰGY S MAGYAR HONVÉ'DELEM A XVI-lK SZÁZADBAN. Török zsoldosok 105-110. Török hűbéres katonák 110 -115. Önkéntesek, rabló csapatok 115-116 . .A török hadi szervezet támadó es hóditó természetü 116-120. Magyar honvédelem. A banderialis rendszer a mohácsi vész előtt 120-123. 1521-iki határozat a főpapi banderiumokról. 123-124. A banderiumok külsó átalakulása. 1541 után: a tiszti banderiumok elenyészte, 124-125. A papi banderiumok átalakulása, a papi javak világi kezekbe'adasa 126-127. A királyi, püspöki és magánvárak ; Pécs, Szigetvár, Kanizsa, Eger 127-130. A honvédelmi erő helyhez-kötöttsége: élelmezés, vármunka 130-134. A várőrök és zsoldj uk 134-137. Az ország lakosai magok segitnek magokon; a nemesség 137-139. Megyei
v had s megyei önálló intézkedések. 139 -142. Eger védeltnezőinek létszáma. 122-144. Particularismus a védelemben, önkormányzat, megyeiség 144-147. A militia előnye a védelemben' 147-151 Hátrányai 151-153. Hősisége a XVI·ik évszaz végén 153-155: Egy belső politikai fordulat ugyanakkor s elörepillantas a XVIIik évszáz eseményeire 155 --158. X . .A TÖRÖK VÁROSAINKBAN.
A. városok Magyarországon
s Buda 1526 ig 159 -164. Buda leirasai a török korból; Schweig és Leslie utazása, Mátyás könyvtára 164-166. Gerlach 166. Buda leirása Bocatiustól 167-169. A török hanyagságának okai 170-173. A templomépítés 174--175. XI.
TÖRÖK
ADÓZTATÁS.
A. török bóditási jog; a mozlim adója 177-180. A nem-mozlim adói a mohammedán törvény szerint 180-181. A birtokjog 181-183. A keresztyének tizede és pótléka 183 ~ 187. A telekadó vagy iszpendzse, és ennek potléka a takarmányadó s a személyes adrik 187 -190. Császár adója, kivetés ek, vámok 191. Az egy összegben való kivetés hátránya 194- 196; különösen Magyarországon 196-198. Vaj, méz sat. adó 198-199. Adóemelés 199-201. A visszaélés főoka az ellen őrzés hiánya. 201-205. A büntető eljárás fogyatkozasai 205-206. Apasák, bégek zsarlasa, fényüzése 207-210. A robot 2l1-219. A faluk pusztulása 219-222. Az alföldi városok közgazdasági állapotja és növekedése 222-230. Az alföld képe 230- 233. XII.
MOZLIM
ÉS KERESZTYÉN, \
SZANDZSÁK
ÉS MEGYE.
A török szokasok merevsége 234-237. A hadsereg nem volt eszköze a propagandának, a török viselet tilalmas 237 - 241. Az összeházasodas .2-11--244. A török türelmetlensége más vallasbeliek iránt 244-24'7. Török beligazgatás, a birói rend minősége s közvádló nemléte 247 -256. Pénzbirságok 256-261. A magyar helységek igaz;ágszolgáltatásbeli önállása és önkormányzata 261-272. A megye 272-284.
XIII. SZULTÁN
ÉS KIRÁLY
A HÓDOLTSÁGOKBAN.
1547, 1553 és 1562-iki békealkudoz ások 285-288. Az 1567-iki békealkudozás a két felé adózó helységek tárgyában, a jogi fölfogás .288 -296. A területi határban nincs szabatosség. 296-299. Az állam kevés hasznát veszi a hódolt ,helyeknek 299 - 301. A békekötések nem meröben fölöslegesek 301-305.
VI XIV. MAGYAR FÖLDESUR
A TÖRÖK
TERüLETEN.
A földesur mint a fegyveres-erő képviselője s az adónak fegyveresek által szedése 306-309. A fegyver, mint a hödoltsag hatarainak megszabo elve 309-311. Minö fegyvereseknek - volt legtöbb hatalmuk a Mdoltságon? 311-314. A földesur, mint a jog képviselöje , olykor kevés haszna 314-316. A jobbágy viszonya a magyar földesurral : ad 6, igazsá-gszolgáltatás és árenda ~16-3~5. Földesurés megye 326. A földesuri jog, 'mint a Mdoltságok határszabó elve, rácz telepek 327 -331. Különbség a magyal: h6doltság s más török tartomány közt. B32--334.A békeszerződések rövid átnézete a h6doltságok tekintetéből :335- 343. XV
AZ ERDÉLYI
FEJEDELMEK
KORA.
Erdély szerepe az 1606-iki szerződések ben 344-347. Párt-állás a XVII évszáz első felében 347-353. A harczok jelleme 353-356. Erdély folviragzésa, Bethlen és 1. Rák6czy György 356-359. A honvédelem gyöngülése 360-365. Eszterházy Miklős 366 - 371. XVI. A TÖRÖK URALKOD".\S UTOLSÓ
SZAKASZA.
II. Rák6czy György, Várad bukása 372--377.ltrsek-uJvár
és a -z entgothárdi csata 377-381. Mit képvisel Zrinyi Mik16s? 381-390. A vasvári béke után 390 - 394. Bécs fölmentésének előzmén'yei s ~ lengyelek 394-399. Bécs ostroma, fölmentetése 399-404. A tény fontcseaga és hatása 404-412. A magyar nemzet állapotja 413416. Befejezés 417. FÜGGELÉK.
1627-·ben előterjesztett 428.
~
,
.
sérelmek 421. 16-1-2ben előterjesztett
PifJyelmet a sajtóhibdha, fJyeztettek!
sérelmek
melyek az utolsó .lapon kij~-
