IKTA KEMÉNY ZSIGMOND. PEST HECKENAST GUSZTÁV SAJÁTJA

'^^í!^'-

m-

nm-

IKTA

KEMÉNY ZSIGMOND.

PEST

1850.

HECKENAST GUSZTÁV SAJÁTJA.

Db '/fi

I.

nem minden kornak embere. valkmá meg ? ö nem szereti vagy nem

E' sorok' Írója

Miért ne

minden viszonyokban magát

birja

füllelni.

Néraelly érdekek' némelly remények' tartalma eltte titkos irat.

Betit nem ösmeri. Értelmét nem mag}arázliatja meg. Szépségei által

elhinni

el

nem

mait forradalom

A' ,

t.

hogy

a'

ragadtathatik. alatt

is

<»

kettüt

nem

tudott

i.

gyzedelem"

fenállhassunk,

—

ejsetében

mint független ország

s

hogy megengedhesse Euroj^a A' nép' apostolai épen

u'

e'

gyzedelmet.

kettt találták legköny-

nyebbnek. A' harcz foht.

Az eredményeket Már most a' nagy hová

a'

ösmerjiik.

—

hajótörés után egy parton vagyunk,

zivatar vetett ki és

nem evezink

vittek.

mer

A' vak-

kormányos keletre mutatott, mi nyugoton állunk. Ellenkez távolságok 'S mit kell tennünk jelen helyzetünkben? K. Zí.

1

Én a'

azt

moiKlom

:

votiva tabellát

akasszunk egy

templom' falára csodás menekülésünkért

szedjük össze

,

gazdálkodjunk szerezzünk, vagyonunk' maradványait munkálkodjunk a' körülmények közt ernyedetlenül és józa,

,

non.

'S

ha ekként becsületes fáradságunk g}'üniölcsözni

ha a magyar az erejéhez mért vágyak

fog,

sorsának naponkénti javítására elérni, a

,

akkor

.

.

által törekszik

nem fogja még boldog

akkor

.

mit álomlátói neki jósoltak, de azért

lehet.

—

A' ki merészebb mint én

—

's

merészek vannak nálunk

az neheztelhet béketanácsomért, de indignatiojával és

harczi rivalgásaival

mint az sem

,

ki

a'

nem

hazát megmenteni

szükségesnek

hiszi,

hogy

a'

fogja

;

vala-

magyar most

hallgattassa el szivét, dugja össze kezét, feledje érdekeit és

semmi

szerepet ne kívánjon, söt el se fogadjon

a'

biro-

dalom' újraalkotása körül. E' passivitás szintén veszélyes volna

ellenkez iránynak adhatna

:

csak

a'

természetelleni

túlsúlyt és

mellyek

teljes

mi megsemmisittetésünk

által

érintkezését idézhetné elö olly érdekeknek kielégittetésöket

mert a miénkkel

,

nyerhetnék.

A' viszonyok cselekvésre intenek. Constatirozni szükség helyzetünket.

Nyilatkoznunk

kell.

Epimenides hosszú álma nem nekünk

kony idökhez

—

való.

Mihelyt szemeinket kinyitjuk

és látni

's

nem

e'

raozc'é-

akarunk, kény-

vagyunk észrevenni, hogy helyzetünk következ A' Corpus jurist, a' történészeti jogot, összedulták az

telenek

:

1848-ki törvények

;

Az 1848-ki törvényeket rencsétlen határozat

Az

april

félretolta az april 14-iki sze-

;

14-diki határozatot saját érvénytelenségén

még megdöntütto

kivül

íjosvári feltétlen 'S

nem

Temesvár

a"

alatti csata és a' vilá-

meohódolás.

csak

a'

közjog' mezején

,

de az

majd min-

élet'

den érintkezéseiben és egész polgári létezésünk mezején szétrombolva van

erk

múlt. A' históriai

a'

,

mellvekhez

századok últa volt kapcsolva jó és balszerencsénk, majdnem egészen

megszntek

hatni

,

és a' tényleges erük

,

mellyek

maradt helyre léptek, még megpróbálva nincseirányát ki sem íVjthették. mködéseik' nek 's Minden uj, minden szokatlan, minden rendkívüli Mit kérdem én keser-e ezt érezni vagy nem ?

az üresen

!

—

,

csak azt akarom mondani, hogy tény,

hogy el vita

t-

hatlanigazság. 'S a'

ban

helyzet

kell lenni

felöl,

annak

mellybe jutottunk, egyaránt

mint szintén

ki leverettetek általa,

is,

tisztá-

annak, ki felemeltetett.

Akár örvendünk, akár bánkódunk kon, mellvek bekövetkeztek,

nagy változásoösmernünk kell azokat.

—

a'

Es egy tekintet állapotainkra nem

teszi-e kétségte-

hogy politikánkban a' sarkesz nyéknek többnyire másoknak kell lenni mint eddig voltak ? Az osztrák birodalom t. i. az európai alkotmányos lenné

,

,

államok' sorába lépett

,

—

Magyarországnak szoro-

és

sabb viszonya a' monarchiával bevégzett tény. Ebbl következik, hogy európai és birodalmi

szempon-

tok nélkül többé semmi irán}t kitzni

emelni

fentartani

'a

nem lehet.

Láthatárunk

szélesedett.

Emelkedjünk akár erélye

,

hitelre

által

az öntagadás' akár

azon színvonalra

,

hol

a'

meggyzdés'

Magyarországnak

nemzetiségünknek közvetlen érdekein túl

a'

és

birodalmi és

európai igények' széles köre végigtekinthet. Mert ha ösz-

hangzásba

nem

fogjuk hozni az európai polgárosodás' nagy

1*

kérdéseivel

birodalom' organismusáiiak szükséges

a'

's

,

kellékeivel mindnzt,

minek

ha százszor

is

:

vagy akkor

inkább fogjuk szeretni szülföldünket mint

Codrus' és százszor

mint Niobe

felett

fentartását, visszaállitását

hazánk' és fajunk' közös érdekei kivánják

létesitését

,

is

több könyeket hullatunk sorsunk

mégis tapasztalni fogjuk

hogy mindig

,

épen azon jó, mellyet leginkább kívántunk, nem történik meg, és épen azon rósz, mellytöl leginkább féltünk, bekövetkezik.

végtére

'S

is

az austriai

háznak tudni

—

kell

's

minél

bonyolodottabbak az európai viszonyok, annál inkább

hogy

széles

birodalmának határai közt,

perczeiben egyaránt,

min

deiii

a'

elemeket használhat

—

és vész'

föl, 's

melly

rokonszenvekre támaszkodhat ik.

Nem vetkezés

csak a belorganisatio,

is

'S a'

ettl

rendszere

a"

külhatalmakkali szö-

liigg.

ki ösmeri az alliantziák óriási befolyását a' status-

megmondhatja,

életre,

—

st

miként egy ország' kormányzási

világtörténészeti hivatása

tatott el azon külösszeköttetések által,

sültek

is

gyakran határoz-

mellyek

nem

léte-

vagy legalább tartósságra nem számíthattak volna,

ha az álladalom' keblében jelenkez scissiok keket homályba

nem

bontják,

's

ha

a'

a'

maga

valódi érde-

idejében akad-

nak szinte férfiak, kik a' félreértéstl nem rettegve, meggyözdésöket akkor is elmondják midn az igazság és a' ,

népszerség közt oUy hézag támadt, mellyet csak dozással lehet betölteni.

Szerencsétlenségünkre épen az

nálunk

a'

önfelál-

—

illy

egyének valának

légritkábbak.

A' mag}'ar mindig kitnt

alkotmányát

elveszte,

a'

csatában,

olly vitéz volt,

elbb, mikor hazát szerzett magának jogot alkotott.

s

's

mint

most tiz

is

midn

századdal

Pusztaszeren köz-

Ezer év

a'

réginek találta

öt.

Ez fényoldala. De viszont alijí van nemzet, melljnek

statusférfiai

aránylag több erkölcsi bátorságot ne taniisitottak volna,

mint közelebbrl

mieink.

a'

Tribunusaink valának

'

de

a'

Minden szónoklat elnémult

a'

;

Scipio Nasicák

hiány-

zottak.

népszerség' Tarpeaja

eltt. 'S

csodálkozzunk-c

ha

,

forradalom kitört és most

a'

romok közt jármik ? Azonban még legdrágább érdekeinkbl sok volna megmenthet ha olcsó népszerség helyett erkölcsi bátorságot keresnénk a népszer téveszmék ellen. ,

E' sorok' Írója azon hittel közli nézeteit állapotaink fell, kül.

hogy a' múlt tapasztalásai nem maradtak nyom nélA' maoyar irodalom' és nyilvános élet' egyéniségei már

látták,

miként lehet

a'

hazát köztapsok közt eltemetni

ezentúl bizodalmatlankodók fognak lenni közei iránt

,

,

's

's

hatás' olly esz-

mellyek egy nagy népszónok kezében

angyal' fegyverévé váltak a'

a'

vész-

a'

több pusztulást terjesztettek

Kárpátoktól Adriáig mindenfelé, mint hajdan

Batu-

a'

chan' csordái. E' sorok Írója

Ígéretekkel senkit

Emlékszik

ermvész

,

a'

nag}- terveket

nem

sem kecsegtet. hogy hajdan Hiero királynak egy

olly hajót gyártott, melly a legszebb és a

kényelmesebb volt az egész világon, de történetbl cusai kikötbe, raellynek számára készült e'

csekély

,

be

nem

a'

hires leg-

syra-

fért.

'S

hiba miatt hasznát sem lehetett venni.

A' magyar

—

mint Hiero király

azon lángesz en'imüvészeket a

fényes

szereti, és

terrénumon

kiviil.

is,

6]i:ijtand()

—

már megpróbálta

kik mindent fólszámitottak

volna, hogy

midn

az uj

,

jg

viszonyok közt követend politikáját elhatározza, kerülje ki

erejének túlbecsülését

's

vágyaival csak

a'

létesíthet

törekvések' horizonján csapongjon.

Erre hatni kötelessége minden hü hazafinak.

Sznjenek meg nálunk

De A'

a'

a'

—

gascognadok.

túlovatosság se tegyen kislelküvé.

magyar csak akkor veszhet

el,

ha örökké

a'

képz-

dés tükrében akarja arczát és lélekvonalait vizsgálni.

Egyedül az önismeret

által

jutunk czéljaink

's

rendel-

tetésünk felfogásához.

Tévedni

a'

halandó gyöngesége

kedni az isten parancsa,

a'

;

de önismeretre töre-

világvégzet, melly az egyéneket

és népeket csalódásaik által l)ünteti.

n.

Nagj'obb eréllyel és koczkáztatóbb alig folyt le forradalom "S

kell-e, volt-e a'

életmegvetéssel

mint nálunk.

,

világon mélyebb csend, rászánóbb

önátengedés, mint most nálunk?

Mihelyt

a'

háború megsznt,

val együtt letétettek

visszatér

a'

a'

szuronnyal és szablyá-

szenvedélyek

nem hozott haza sem

boszutervet

a'

is

,

's

boszankodást

a' a'

tzhelyéhez múltért,

sem

jövre.

Másutt az anarcliicus mozoalniak minden nagv rázkodás után kimaradhatlanok.

Másutt miután

a'

táborok szétveretnek,

még

a'

tettle-

minden lépcszeteken alább szállva, olly nyomorult helyzetben, olly megalázó terén sznik meg, hogy a' történész és az itélbiró egyaránt nem tudják a'

ges ellenszegülés

határvonalat

él, 's

desperationalis harcz' végmozdulata és

a'

a'

haramjaélet közt elvonni.

Másutt sok ismét megizleli

ságokat tak

—

a'

id

kell

,

mig

a'

nép, melly vért ízlelt,

csendélet' örömeit,

's

a'

rendes foglalatos-

melly éktl gondolatai és hajlamai visszavonul-

— megtanulja elbbre becsülni, minta* kalandor,

a sivár vállalatokat.

mint

8

nálunk

'S

?

.

.

Nálunk semmi nem történt ekként. A' ki a' magyur faj által lakott rónaságon végigutazik,

ha idegen, csodálkozva lógja kérdeni, hogy ezen óriás

tér'

nyugodt

hangulatát niinö tiindérvesszö vará-

és j(5zan

hamar

zsolta olly

vissza ?

Mintha évek' sorompói választanák mintha

a'

patak

mintha

,

kergette

lenne a'

:

forradalomtól,

a'

meg-eredt vér-

távol-multban omlott volna

a

veszély

a'

családot

melly

,

a'

háztüzhelytöl szét-

egy elavult visszaemlékezés

csak

,

— olly lecsillapultnak,

olly

magába tértnek

látszik

nép.

Nem

kivánok

Miután

félreértetni.

közvagyon' tökéje annyi milliókkal apadt,

a'

és a' közállomán}' szükségei

miután el

el a'

annyi milliókkal növekedtek

forradalom ann3'i család' elélhetési jogát sodorta

a'

vagy nagy mértékben megcsökkentette miután annyi van, hol vagy egj megholt felett gyászolni vagy egy ,

liáz

élö' sorsa

miatt aggódni kell

hogy nálunk

En

itt

kiki

vidám

:

— ámitás volna,

és megelégült.

csak politikai nyugalomról szólok és szólok

magyar nép józan értelmérl, csi

tulajdonok

felöl,

a'

szólok azon magasztos erköl-

mellyek öt visszatartóztatják a fana-

tismus' és hazafiság' palástába

minden

ha állítanám,

aljasságokt<')l

,

takart

minden bnöktl,

mellyek hasonló viszonyok közt má-

sutt elö szoktak kerülni,

hogy a' kivételes

álfapotot tartóssá

és szigorúvá tegyék.

Tekintsünk Járjuk be kat, hol

találunk

a'

?

szét.

a'

Duna

's

Tisza mentét és az alföldi síko-

legersebb lángokban Mutatkozik-e

tört ki a' revolutio. 'S

engedetlenség

vagy

mit

ellensze-

gülés?

Az

ország nincs

még

organisálva,

a'

hivatalhelyek ide-

iglenesen és csak egy részben foglalvák

nép

kötelességeit. Ott hol

teljesíti

sággal,

semmi fegyveres

ott hol

's

súrlódásoktól

és

a'

könnyelm

el

;

—

de

a'

magyar

vidék tömve katona'

a'

erö nincs

—

,

a'

nép

a'

szintúgy

rendzavarástól

óvakodik. 'S

fordulnak-e elö ostromállapot elleni vétségek;

gasra rugott-e

miatt

e'

ma-

büntetések statisticája?

a'

Nem. Sót a'

martialis

a'

békét lehellö,

—

uralkodik,

él

mert

a'

a'

is

sebet

a'

is

a'

a'

múltra

kihágáso-

határozott érzés

hogy ha most szenvedélyeinek

tért enged,

hazán és nemzeti-

a'

ejt.

A' katonai kormány' kivül ez

melly nálunk

által,

nép lelkiösmeretesen kerüli

csak magát hozza veszélybe, de

ségen

olly

szellem

legmiveletlenebb keblében

arra nézve,

nem

óvatos

nálunk, hol minden politikai elitélés

vonatkozik, hol kat;

az

törvények észrevétlenül enyhülnek

eréllyel

párosult bölcseségén

minél fogva nálunk az ostromállapot nincs

fö ok,

kellemetlenségekkel

összekötve

,

mellyek

másutt

mellözhetlenek. 'S

miért

is

volna

szükség dracoi szigorra,

itt

legyzött forradalom utáni rendes kórjelek

nem

midn

a'

kerülnek

's a' hosszas és vérengz polgárháború' megsznésével majdnem egj perczben m;ir észrevehet törekvés látszotta' rend' eszméjének népszervé tételére ?

el,

A' jövend

Egyének

és

isten'

nagy szerencsétlenség

nem

szn

kezében van.

ncpck megváltoztathatják jellemöket egy által,

vagy

a'

mindennapi

élet'

meg

kisértései közt.

Az athenaei Timon

,

a'

világbarát és

a'

legnyájasabb

10 háziúr, 's

egy perez

különeczé

alatt vált

embergylölvé;

's

—

voltak viszont, kiket az iszonyú csapások fölemeltek és

megtisztítanak, de

viszonyok' apró kellemetlenségei hu-

a'

nj'ászkodókká és álnokokká tettek.

—

A' lélektan

sem mutatja

mint

ki a' szívben a'

a'

tenoreren o

— soha

legnagyobb mélységeket.

maga

Csalódni lehet, hol

nem

mérón

a'

a'

személyesített óvatosság

kételkedhetek.

Nem vitatom tehát, hogy másként ne történhessék, azonban minden jelek arra mutatnak miként a' magyar nép noha egy bámulatos erély és makacs forradalmon ,

—

esett át,

's

e'

forradalom az erkölcsökre és gondolkozásmódra

lényegesen befolyhal ott a'

legkevésbé hajlandó,

lélekiránj'ává tenni

a'

,

a'

—

mégis talán egész Európában

legkevésbé alkalmas, hitelvévé és

mozgalmat,

a'

változtatási törekvést,

az erszakos felforgatásokat.

különösnek látszik egy háború után, melly

Illy állitás

több ütközetet számlált hónapok

évek

alatt.

Különösnek a'

— mint más hadviselet

látszik olly kitörés

után

,

melly nemcsak

birodalom' minden zugát megingatta, de az európai suly-

egyen fontarthatását

Különösnek

is

rendkívül kétségessé

látszik, kivált

tette.

ha figyelembe vesszük, mi-

legersebb támasza az utolsó idkben a

ként Kossuth'

tömegek rokonszenve

En azonban

volt.

daczára

e'

tetszleges ellenmondásoknak,

kétségtelennek tartom, hogy nálunk sokkal kevésbé lehet új

rendzavarásoktól félni mint akárhol

,

és

a'

magyar nem

most nyugodtan magát, mert vagyonilag kimerülve, szellemileg elfáradva van, 's nem is azért,, mert azért viseli

—

miként az Etna' jéglemeze alatt

tetejét

a'

hó takarja

—a

hideg részvétlenség',

rázkódás' anyagai forrnak és

de egyenesen azért, mert

a'

magyar

a'

láva készül

nép' gondolkodásmód-

11

meg

jában és érzületében nincsenek

azon elemek, mellyek-

böl másutt következetesen, állandólag és kimaradhatlanul fejlenek ki

a'

nyugtalanságok,

az insurrectiók és

a'

háborgások,

a'

craAvallok,

forradalmak.

a'

Vizsgáljuk bár.

Merüljünk mélyebben E' kérdés fontos

;

kérdésbe.

e'

sot hazánk' sorsával összefügg.

Merüljünk szövedékébe.

Mi az ostromállapot' sajátsága? Fejtegessük röviden és elítélet nélkül.

A' katonai hatalom

nem

annyi nagy Ígéretekkel, mint

nem

következik

—

jár annyi szép szavakkal,

demagógok* kora; de azért

a'

hogy több nyugtalan órákat okozzon,

,

nagyobb hullámzásokat a' kedélyekben, a' foglalkozásokban, és nagyobb áldozatokat az érdekek körül.

Az ostromállapotnak lényegesen szigorúnak mert

czélja

épen

nek, mellyek

a'

a'

kell lenni,

szigor által elejét venni olly törekvések-

státusélet rendes

mködését

sok

idre

hát-

ravetnék. E' szigor csak kai

magában nem nyomasztó, st

viharok' lezúgásakor

kedélyeknek olly hangulata

a'

szokott kifejldni, melly inkább szereti

formaságot, mint

a'

a' politi-

mozgékony

,

a'

a'

szabályt és egy-

változatos, az izgalmas

életet.

Egy forradalom után rend, a'

's

hány forradalom

legönzésnélkülibb

a'

volt,

?7Í veket

kiíáradottaknak eszméje

a'

melly épen a legnemesebb

ne fárasztotta volna ki?

Azonban noha nz ostromállapot nem feltételez okvetlenül minden szabad ;ibb mocczanást elzáró viszonyokat; de mégis e' kivételes kormányzat egy sajátsággal bir melly ,

12 egészen különbözvé teszi

rendes, bár szintén

a'

szigorú

kormányzatok' akármellyikétöl. Az ostromállapotban

mindig politikai

bizonyos bünnemek' terjedése

bályokat idéz ez

nem

e

1

mig

ö,

a'

min bnök

kormány

rendes igazgatásformáknál

szokták leginkább élesíteni

alatt a' politikai

szabályokat

könny. Az ernek természetes

A'

lesben-állás és

törvények

a'

?

antagonistája az alattomosság.

fekünni

,

szelid

mert

abban, mert

a'

a'

a'

fondorkodás

,

boszú titkos kielégítése, ott

a'

kezekben

válandnak,

és sujtóvá

bályok

katonai

a'

felelet

A' melly népnek vérében van

hogy

i.

történik meg.

'S

lés, a'

t.

sza-

's

is

rövid

id alatt

elviselhetlenségök

bnösöket kérlelhetlenl

bnösök

a'

szín-

a'

hadi

kíméletlenné

nem abban fog hanem irtják ,

miatt szükségessé vált politikai sza-

által az

egyéni szabadság' körét annyira összevonják,

szk

légkörben majd senki sem lélekzhet kénye

a'

szerint.

Egy merény, melly a' tömeg' hangulatában bizó és roszat nem sejt hivatalnokok' élete ellen intéztetik, egy mérgezés, egy középületnek szándékos meggyújtása órgyilkolás, tosságait és

— mindez máskor csak az a'

,

egy

itélöbirák' foglala-

rendrök' figyelmét növelné

de az egyéni

;

nem

szabadság' korlátozására lényegesen be

folyna.

Kiki

azon kényelmeket élvezhetné, mint különben. Ellenben az ostromállapot alatt egész sorát lözéseknek fogná elhozni, és

a'

a'

nélkü-

szenvedések' szótárát kime-

rítené.

Ez

a'

dolog természetében fekszik

cájából folyik.

neket kik

,

's a'

,

helyzet' logi-

— Gyanú

kik egy nagy

nyomná nemcsak az erkölcstelebnre hanem nz ábrándozókat is, ,

egy niigy lélekbetegségre képesek. A' békés polgár,

tudomány' embere,

a'

gazdag keresked

,

a'

a'

zajos |)alota és

13 a'

magános

kolostor' lakója szintúgy tekintethetnék

szesnek mint

a'

naplopó és

a'

bnré-

börtönbl kiszökött haramia.

Mert az emiitett tények a' kivételes idkben egyaránt lehetnének polgári és politikai természetek 'S hogyan ne?

—

Hol van

Hát

a'

fanatismus határa?

a' siciliai

mott hogy

banditák

estét

lázadás' üszkei közt és

hatalom

a'

'S ki

mondja meg eszközeit? ? — Egy elnyonem lehet kivánni,

rendezték-e

hamvai

fölött

szenvedéh^ek'

létezésében

ne

az ostromállapot az alattomosságból folyó

b-

a'

rósz

higyen.

Szóval

nök

:

legkönnyebben válik túlszigoruvá.

által

Néhány emberért a társadalom szenved. A' matlanság túllép

korlátokon.

bizodal-

A' szabályok' szigora

a'

kétségbeesést teremti el. Minden alkalom használtatik

a'

a'

els forradalomba

kitörésekre. A' nép, melly az

tömege

által a" félreértéseknek,

séggel sodortatott

,

csak

a'

csíik óriás

legnagyobb mester-

utóbb minden kalandornak

,

minden

zászlója alá vonul, így örökittetik meg a' békétA' zavargás' hydrafeje a' lemetszés után rögtön

örjöngnek lenség.

kin. És

a*

bels forrongás

szerencsétlen alkalmakat

a'

a'

,

ha tartós

kitörésre.

örökké megleli

,

a'

—

Innen következik, hogy Olaszországban mind a' szigor lázzadás után mind a' lázzadás a' szigor miatt gyako,

ribb volt.

Alkalmazzuk ezen átalános megjegyzéseket magunkra.

Mi

felemelt fvel járunk.

A' magyar jellemvonása A' magyar aránylag

nem

a'

nyiltság.

boszuálló.

hogy valakivel leszámolnia

kell

valódi vagy képzelt bántalmat megtorlatlan

nem

'S

ha

hiszi,

akkor az elégtételt

orszáo; és viláo^

eltt

a'

,

ha egy hagyhat,

kitelhet legna-

gyobb nyilvánossággal szokta magának megszerezni. Forgassátok

a'

rabok' statisticáját, keressétek föl azon

14 börtönöket, hová

a*

közönséges gonosztevk vannak elzárva,

hasonlítsátok össze az elkövetett

bntények' nemeit

a'

hazá-

ban lakó népfajok' lélekszámával 's ugy fogjátok találni, hogy az alattomosságból folyó bünnemekért okvetlenül legkevesebb magyarajka van vád alatt. Alig hiszem, hogy csak egy vegyes népesség hatósá,

got lehessen az országl:)an találni

,

hol

a'

törvényszéki

eljá-

sok' történészeié megezáfolna.

iojazam van. 1848 elttrl kétséo;telenl Leíralább CD O <-}

hogy két rövid év alatt az erkölcsök egészen átalakultak volna képzelni sem lehet. Ha nem mestersége a' magyarnak az alattomosság, 'S

:

bizony

még kevésbbé mutathatni

legsúlyosabb nemére nézve

:

nála példát föl

e'

bn'

értem az órgyilkolást eltitkolt

boszúból.

A'

magyar a vérengzéstl nem irtózik; de orozva nem

gyilkol.

nem fogad. nem szegdik. orgyilkosnak nyereségvágyból be Köztünk olly ritka e' bnök' akármellyike, hogy nemorgyilkost

csak

a'

a'

rejtett boszu' kielégítésére

hazában lakó többi népfajokkal összehasonlítva az

arány nekünk kedvez kozni nemzet,

;

de egész Európában aligha fog

mellynek keblében az órgyilkosságnak

mosb esetei ne kerülnének el. Ez forradalmi idk után nagy fontossággal

könnyvé

talál-

bir.

szá-

Mert

teszi a' kijózanodiist, szelíddé az ostromállapotot,

népszertlenné a'higeszüek' reményeit. Egyik kezesség arra,

hogy a' lázadási anyagok gyorsan' nem gylnek össze, és minden európai véletlen' tzszikrái nagy gyuladásokat nem támaszthatnak.

15

Menjünk tovább. Minden országok'

türténéázete

sek hosszú sorát mutatja

magasabb clerus, néha a' értelmisége, vagyon és polgári állás

Majd nép, néha egy népnek

a'

különbsége nélkül, vettek részt a'

titkos összeesküvé-

fúl.

az aristocratia, majd

Hol

a'

szabadság' hol

illy

merényletekben.

a' reactio'

érdekében

készültek

az alattomos tervek. 'S

nálunk

?

A' magyaroknál könnyen

fel

lehet számítani az össze-

esküvéseket.

Mennyiségük aránylag bámulatos kevés. E' komoly faj, e' nyilt homlokú és merész szivü nép

nem

folyamodijtt olly fegyverekhez, mellyeket azok szok-

tak használni

,

kiket

erkölcstelenekké,

aljasokká

szolgaság félénkké

a'

a'

,

a'

szenvedés

szerencsétlenség

tett.

Söt nálunk közlönyei

nem

a'

boszu óvakodókká,

a'

még

azon csatornái az eszméknek

azon

,

törekvésnek sem honosulhatnak meg, mellyek

az isten' szabad ege alatt és

nem

a'

legnagyobb

nyil-

már

tudja

vánossáoforal kezelhetk.

Francziaországban egy középszer talentum rendezni minden fonalszálait Paris

megyéket nemcsak

a'

erezeteknél fogva

kekre

a'

a'

mozgatja, miket

is

Piraenektöl

a'

összeköttetéseknek.

titkos

szellemi felsöségénél a'

központról

Gyorsan

ki nézeteiket. Fáradhatlanul élesztik a' pártok' el

de az

a'

vidé-

Rajnáig mindenfelé kiterjesztett.

A' clubbok szorosan összetartanak.

Ezerek játszák

,

szerepeiket,

mint

a'

cserélik

izgalmait.

marionette-bábok

egy rándításra.

Még

a'

sokkal higgadtabb

democraták' összeköttetései felötlöleg

gyarapodnak.

a'

jellem Némethonban

megengedett

is a'

és titkos utakon

16 A' Páltemplomból és a' sok apró parlamentekbl leszotörekvések hálózataikat mindenüvé

rított

mel

terjesztik

vannak

összeíiizve

lönbség van

német

és

a'

egyenl figyelem-

A' békétlenség" központjaival szorosan

ki.

rokon elemek. E' részben kevés kü-

a'

Rajna' jobb és bal partja

a'

könnyelm

,

fontolgató

a'

franczia közt.

'S alig lehet elhatározni

miben volna több haszon ?

:

Az állomány nyilt és szinte megtámadásában-e; vagy ezen álnok mködésben, melly farizeusi gonddal számon tartja a" törvény' betit és

hogy

a'

legnagyobb zavart

a'

legfbb tökélyre

vitte,

alkalmas perczben

idéz-

pártfegyelmet az

a'

hesse el.

És csoda-e ha végtére

a'

,

rülni olly harczban

hol láthatlan kezek intézik

,

sebb csapásokat és minden jog, melly et

nak megszerzett,

me-

rend' elemei ki fognak

leshellyé válik,

hogy

a'

a'

leger-

a'

szabadság magápártok onnan

irá-

nyozhassák egymás ellen nyilaikat.

Ez

kinos, ez elviselhetetlen állapot.

Semmi

kétség,

hogy az eunipai viszonyok,

a'

mint most

átlyukgatva vannak, egy nagy rázkódás' félelmében fogják

még

soká tartani

És miként

a'

a'

kedélyeket.

madarak ha földingást éreznek, kábulva majd

bolyongnak, lecsapják magukat majd az ágak közé felemelkednek vel

a'

a' lég'

örvényébe, és szárnyaik' rezzenései-

nyugtalanság' ösztönének, melly a közelg vészt

hirdeti, hatalmát fejezik ki

pában higgadt súlypontjaikat, és

a'

,

:

szintúgy alig van

politikai irány a'

;

már

Eiu'o-

mert az eszmék elvesztették

szenvedélyek' g(")zköre nyomasztóvá

legszebb talentumok

sodortatván, egy végletrl

a'

a'

változások"

lett,

bsz sejtelmétl

másikra tévednek

,

pihenés,

remény és vigasztalás nélkül. ílly

hasonlít.

helyzet'

demoralisatiojához

csak

veszélyessége

17

Es

veszélyesség'

e'

e*

demoralisatio' g}'ükéroka, hogy

azon rendezési ész és erö, melly eddig az állomány' megalkatására és nagygyáemelésére fordíttatott, most tiibbnyire statuselleni

Az

eniíedelmesséo; és kötelesséo-érzet, mellvel eddioj

társadalom kezd átmenni,

nö

a'

mozgalmak' organisatiojára használtatik. rendelkezett, 's

a'

már

rajongóknak

—

a'

társulatokhoz

a'

kiknek száma óránként

— doctrinaikban van hazájok, honszerelmök pártbuzgó-

ságból áU.

Milly kevés

sötét színezetbl reánk

illik e'

:

azt

egy

faj

közt

rövid átnézés fölvilágositandja.

Nincs olly hatalmas elme a'

titkos

,

melly

a'

magyar

szövetségek organismusát kifejteni és fentartani

tudná.

Már

térképileg

is

igen nehéz az

A' mi óriás rónánk

dag de különvált utakkal

,

a'

mérföldekre esö falvakkal

és népesitetlen

,

a*

pásztorfüty és

az innepi hallgatást

;

a'

a'

gaz-

homok-

méla

és szak-

,

nyáj kolomp töri néha

ismétlem ezen óriás róna

kimeríthetetlen keblét félig elzárta

a'

a'

pusztánkkal

nesztelen vidékekkel, hol csak

gatott szélzsivaj

meg

a'

illy vállalat.

a'

világtól

's

melly

,

csak gyér

enged az ország fóbb pontjaival, még évtizedek múlva sem lehet arra alkalmas, hogy a' közlekedést összeköttetést

egész gyorsasággal hagyja

magán

átvonulni

és

,

kat azon éber érintkezésbe hozza egymással

nyvé és

teszi

,

a'

lakoso-

melly kön-

a'clubbok' és associatiok' öszpontositott, titkDS,

egybevágó mködését. A' Duna' és Tisza' tere Magyarország' szive, és

gyarfaj' fészke. A'

kapni

's a'

K. Zi.

mi

ott sikertelen, az a'

más

hazára nagy befolyást gyakorolni

a'

ma-

részeken eróre

nem 2

fog.

18

De

ne bajlckljuiik

a'

térképpel.

—

fö

dolog

Szóljunk

mi

a'

az anyagi akadályokban

szemben,

—

a'

nép jellemérl

ers

egy nemzet'

,

mert

;

akaratjával

van annyi kezesség, hogy különös tekintetet

alig

érdemeljen.

Hajlandónak esküvésekre

látszott-e

magyar valaha

a'

az

össze-

?

Felébb meginatattam

hogy nem.

,

egy Az okoknak, mellyek ettl visszatartózíattik mellyek titkos viszonyokra illik, februári ama is a' része ,

forradalom óta

Továbbá

a'

destructiv elemeket összefzik.

ha

,

mi municipal rendszerünk' hatá-

a'

sát az erkölcsökre és politikára

ményre jutunk

,

azoknak

körül

azoknak

melly kik

,

zavart

szolgálhat, legalább addig, ereje

a'

kedélyekbl

megszokásoknak

és

ered-

két

,

magyar forradalmak' elmélete

a'

a'

kik elnyomni akarják

,

taglalgatjuk

,

mig

csinálják

egyaránt sinórmértékül az új törvények

kitörölheti

traditióknak

gondolkozás- és tettirányra

a'

mintszintén

,

az

si

alakító

institutióknak,

bélyegeit

,

mellyek

a'

századok' betivel vannak

lenyomva. A' megyei élet ponti

kormány

t. i.

megtanította az embereket

nélkülözésére olly határokig

helyt lehetségesnek

nem

,

a'

köz-

meddig

raás-

tartják.

A' táblabíró magára volt hagyatva Ritkán nyert utasítást

Bécsbl vagy Pestrl. A' felülrl

jött figyelmezteté-

S(íkre

nem

a'

is

szeretett halloatni. Intézte

körnvék' üffveit

barátságos tanácskozmányokban és egy felszínes tökélytclen

melly

,

de könnyen

megyéjét

,

ha

a'

,

forgatható mechanismus

szükség kivánta

,

a'

hibás, által,

szomszéd

megyékkel gyorsan összekapcsolá. A' nép az alispánt talán a'

királyon kivül

a'

nészeti kegyelettel

legfontosabb lénynek képzelte, és törtévolt a

megyei

igazgatiis

iránt,

melly

19

—

valljuk

túlszigoru

nyon

,

a'

meg

—

—

de ez

;

gyakran Aala iránta niéltihiytalan

nem

változtatott

bels rokonszenven. a' históriai emlék

Mert

tartja az es^vbe

indokainál

,

's

nem ha ez

ill részeket a'

czement

erüs

is,

és

,

bizadalmas viszo-

a'

és sokáis: össze-

mioc lehet, az óvatossáír'

támasz már lehullott

,

szív elíté-

a'

leteinél fotfva.

E' gyarlóságot hibáztatni szabad

,

eltagadni nehéz.

hogy ha Magyarországon egy revolutio ütne mitl a' gondviselés megörzend ki, a' fváros elfoglalása viszont nem vonná maga után a' mozgalom' mint Európában mindenütt üterének történészeti vagy természetes súlykettémetszését mert a' A' fönnebbiekbl következik

,

—

—

—

—

;

pontokon ismét összealakulni tudna

forradalom

a'

és a'

,

kész formák szerint a megyei autonómia' gépén könnyen foro-athatná

a'

közio;azo;atás öszveo^ét.

Ennyiben tagadhatlanul kezére megyei rendszerünk

a'

revolutionak

,

játszott

ha

mi

a'

m ár

e

g

tisztes }•

s z

e

kiütött; de másfell a' magyar népnek különben álnokságot nem ismer jellemét annyira rászoktatta az

nyilvánosságra és az alattomos

hogy

a'

mellett

mködések'

is

a'

kikerülésére,

forradalom elkészítését egy középszer kormán}* is

lehetetlenné

,

és kitörését

könnyen megelzhetvé

tette.

A' táblabíró csak olly nézetet pártolt, melly

a'

tekin-

megye jóváhag}'ásával volt ellátva. Ezen útlevél nélkül gyanúsnak tartaték minden eszme 's a' tisztességes társasátetes

gokba nem örömest fogadtatott el. De az illy korlát tulaj donkép még sem zárt ki semmit csak néinelly gondolatnak :

vette ki fullánkját titoklepelt

,

olly tárgy, melly

Az

,

's

némelly vágyat

,

levonván róla

a'

érdekességétl fosztott meg. Alig volt képzelhet a'

megyegyülések' körébe ne esett volna.

ország' és egyesek' sérelmei,

a'

közigazgatás' és közke-

2*

20 ellenrzése

zelés'

a'

,

belügy minden szövevényeinek kikur-

minden kigondolható reformok' megvitatása és minden elbeszélhet teendknek teljesedésbe vétele még ezek koránsem merítették ki a' megyegyülések' sznyegére kászása

,

,

:

vonható kérdéseknek öszvegét. A' táblabíró

nem

politikával

vala megelégedve

mazott, melly megjárta az 52 a'

dolgokat ugy hagyta

a'

mint voltak

hogy

,

egy körlevelet fogalhogy 's az igaz, ,

nem

,

kebelben zár alatt tartani

's

ha az európai

megyét,

indignationak kaput nyitott

a'

,

,

nemes semmit a'

de legalább kelletett

varázsot,

titok által

a'

a'

ert nyerjen. a' mi si megyerendszerünk' szám-

korlát miatt

Ki vonná kétség alá

talan hibáit ? 'S én legkevésbé istenithetek olly intézményt,

mellynek mostani bámulata képmutatás lenne évek

alatt foglalkoztam

Tagadhatlan gatási

és

,

miután

gyöngeségeinek bírálatával.

hogy a' megyerendszer közjogi közigazkényelmesen és

,

,

törvénykezési szempontokból

sikerrel volt ostromoltatható.

Tagadluitlan

versenyezhet

a'

hogy

,

a'

pótolnak

E'

kizárólag

volt

a'

sajtó felett

nyilvánosság' sokkal

,

volt hatása jellemre^

tökélyesebb eszközei

nem

ki.

A' sajtó utján nyét.

nem

szabadsajtóval.

De egy elnye mellyet

az eszmék terjesztése körül

t. i.

aránylag kevés ember közli vélemé-

kevésbl csak néhány emelkedik hírnévre a'

fváros' eszméi

vései avatják

sem ritkább

,

a'

,

,

és

az ország gyülpontjának törek-

journalistát eliísraert tekintéllyé.

Semmi

mint egy vidéki lapszerkeszt' átalános befo-

lyása a vélemények irányára.

Ellenben,

a'

mi

régi niegyegyüléseinken a' kinek

valami

clmondhatá 'a hogy kihallgattassék nem tudományos czifra st összefügg eladás sem. A' közönség megvárta a' helybeli tekintélyektl a' nyllatko-

szivén feküdt kellett

,

,

,

,

,

21

minden fólmerülö kérdésre, akár értettek hozzá akár nem. A' tömeg chorust formált a' pártvezérek körül 's a' zást

,

ki

egy külön szónoklatot

elvállalni

azért

,

legrövidebb alakban sem mert

a'

még nem maradt

leges és kiegészitö hatást gyakorolt rivalgásai által a'

,

részvétlenül

söt tett-

,

helyesl vagy roszaló

,

mellyek szintén számitás alá jöttek és

minden

betöltött kötelesség' önérzetét csepegtették

sta-

tistába.

Ha

nyilvánosság

a'

két közlönyét

megyegylési

összehasonlítjuk, látható,

lágositóbb

másik

—

megfelel

mig

a'

,

létezek

a'

—

a'

;

szenvedélyekbl vette

rósz

sajtót és a'

hogy az els fölviha feladásának

A' sajtó

hibás eszméket rontja szét

a'

,

csillapitóbb.

a'

,

megy egy ülés,

ki a' fullánkot.

Mert titkos complotokra és mesterkélt pártszövetkezésekre kevés vonszalma lehetett kötelességileg kellett

tárgy iránt

Nem

a'

tárgy iránt

melly bút okozott

,

oUy embernek

melly örömet és

,

a'

véleményét elmondani.

,

nyúl alattomos eszközökhez az

egy alkotmányos fegyverrel

kinek

,

,

ki hiszi

,

hogy

bir

fenyeget viss2aérseknek

a'

vagy a' közelg veszélynek legyzésére. 'S kerülhet-e egy bonyodalmas, egy kitüréssel járó boszuterv olly egyének közt

el

kik haragjaikat

,

és az ellenszenvnek

szavakat

adhatnak értik

,

melly

,

de formát

,

?

kik

nem

is

és

kénytelenek kebleikbe zárni, idegeiket

fesziti

,

nemcsak

eredményre vezethet

alakot

Hogy bizonyosan igen ritkán kerülhet el, jól 's az a' gzmozdonyra a' ventilt alkalmazzák ,

anyagi erk' törvényeirl

a'

szabályaira és

lélektan'

a'

szenvedélyek' bölcseletére fölemelkedni tudnak.

Nem a'

azt

akartam mondani

magyar jellembe a'

nyíltságot

nak nyilt és szinte jellemét

a'

,

;

hogy

a'

megyei

hanem, hogy

megyei

élet

a'

élet oltá

magyar-

kifejtette

,

söt

talán szélsségig vitte.

A' mi

szétrontott

municipal

rendszerünk

a'

kedé-

22

] lyeket egypárszor rábírta olly határozott lépésre

,

mellynek

gyászos következéseit a korona bölcs engedékenység által

elzte

meg

melly

a'

ele állaiiclölag

;

minden hajlamnak,

kiirtója volt

politikában az éjt,

titkot,

a'

leshelyeket és

a'

a'

lajspangó munkásságot keresi.

Ezen természetét semmi körül inények közt nem toztatá

A'

nem

vál-

meg. ki

valaha táblabíró volt, olly eszmét, mellyet

vitathat

,

melly mint

pávatoll

a'

a'

napfényre

ki

meg nem

mindaddig, mig az

terjesztheti szineit, aligha fog pártolni

uj institutiok' és az uj szükségek' tégelyében észjárása

cselekvési

modora újra nem

sok csalódás, sok szenvedés A' magyar köznép

védszárnya

is

Éhez pedig sok

öntetik

's

idö,

kell.

megszokta

tekintetes rendek'

a'

alatt, saját nézeteinek tartalék nélkiiU

elmon-

dását.

E' részben legkevésbé

a'

megye.

,

lyok' beszédei

A'

nem

volt intoleráns

hozhat föl példát hogy a közgyléseken nyomovagy rendkívüli szigor határoztaték az als(ibb osztá-

'S ki

zat,

sem

falu'

,

suttogásai és nyilatkozatai ellen

népe

rejtegeté.

,

kivált

magyar

a'

Tanakodott

faj

,

?

gondolatait soha

beszélt kivánatairól és aggo-

,

dalmairól, ílagyták öt háborithatlanul házikörében és pohara mellett.

Miért tanulta volna

Rendrt soha nem

meg

a'

titkolózást ?

látott.

Az állomány inkább egészen mellzte a

népet,

mintsem

szorosan felügyeljen reá.

Ez hiba

volt.

De annyi állás'

minden

kétségtelen

,

hogy

rétegei közt egyaránt

tartotta nyillöszintf.ségét, hotrv

a pártok'

titkos

lia

magyar

a'

és olly

a'

polgári

mértékben meg-

Európa minden pontjait

nuiködései elöntnek

,

a'

Szent-Vinczont

23 foktól

Lajtáig egy hálózata

a'

ezen összeköttetés

akadna

mert

;

magyar

a'

clubboknak terjedne

a'

föld'

szét,

határfol}amánál meg-

koczkáztató fellépésekre lehet találni

itt a'

alkalmas embereket, de az óvatosan eltakart cons[)iratiókra

nem,

Austriának egyik volt ministerelnöke és

megtámadtatasának

okait,

május

a'

ki eljárásának

2-iki és 3-iki bécsi

mozgalmakkal együtt egy rövid röpiratban Ítélszéke elébe terjesztette — ,,

nem

Senki

zavarát

,

eléofcré

lyek befolyásának

a'

a'

tévutakra

löloszlató erejének tulajdonitható.

évek' eseményeit elómozdit'jtták

váratlan rombolásra

A' legtovább

,

ment

,

'S

épen

is

melly bekövetkezék

,

zavar

e'

eofves szemé-

indult

Sokan

már

:

polgárisodás

kik

a'

közelebbi

elnémultak ,

,

és

a'

rémülve néznek.

nem bolremélhetnek, hanem nyugal-

országok' eszél)esel>b íérfiai

dogságot, mellyet többé alig

mat óhajtanak

,

szól

fogalmak átalános

kitnik, hoffv az nem

de

,

közvélemény'

többek közt igy

a'

hozhatja kétségbe

mellynek tanúi mi vagyunk.

átalánosságából

a'

mellyre mellözhetlen szükségök van

bukásaikat kiépíthessék

,

és a'

megbomlott

,

hogy

rend' hel\ re-

állitásának eszközeirl gondolkodhassanak." E' rajz

Az

még inkább

illik

mostani napjainkra.

európai forradalmak' egy cyclusa bevégeztetett.

Fegyverszünet van.

De

az eszmeharcz kezdetén

A'

bsz elemek

kifáradtak

vagyunk még. ,

de

nincsenek lefegyver-

keztetve.

Nagy

készületek tétetnek új táborzásokra.

'S mik a' széls párt jelszavai ? A' soc ialismu s és köztársaság.

24

Az els külön létesithetöiiek vezetönek nem tartatik.

második külön czélra-

a'

,

A' kettnek egyesítése végzi be, mint hiszik, nyek' harczát

gazdagok

a'

ellen

meg

kezdi

's

,

a'

szegé-

az uj

civili-

zátiót.

Hogy driai

Korán olvastassék

a'

könyvtárt

Hogy

helyét.

,

Omar elégette

,

régi ismeretek'

a'

az uj doctrina

régi bölcseség' rak-

a'

,

az alexan-

kelend legyen

,

a' socialista-

köztársaság hitterjesztöi hainuvá akarják tenni egész Euró-

pában

mostani polgárosodást.

a'

A' valószinüség törekvéseiknek sikere ellen szól azért

e'

'S

de

;

törekvések léteznek és terjednek.

ha

rend'

a'

nem mutatnak Eredmén^-ei föl nem

eltökélést

Csak

a'

szabadság' emberei

és józan a'

,

szilárd

hamar következni

kitörés

fog.

számolhatók.

temérdek áldozat vérben

boldogságban

és

:

ez

kétségtelen.

hogy az európai forradalmaknak állandó anyaga leend a' s o c i a 1 i s m u s a 1 a p j á r a épült Miután látható

.

köztársaság: a'

,

— f dolog mindenütt tudni

vonzert ezen eszme

,

a'

hajlamot

felé.

Tekintsünk tehát megint hazánkra.

magyar nép

]\Iutatott-e a' a'

tulajdon

szivében

a'

forradalom

fogalma ellen föltámadni

éljer

és

magyar kedél}e

munkás hamar

örökös fermentationak

gjülölet

a'

alatt készséget

Elt-e

?

gazdagok

beszivhatja-e

ezen

tömeg*

a'

ellen ? A'

kovászát

az

?

A' proletariátus fenyeget mennyiségre szaporodott-e

nálunk

?

És

lehet-e

osztályra fog szakadni

attól tartani a'

nép,

t.

i.

a'

rongyokat soha sem

's

a'

a'

hogy

két

azokra kik

riusok és azokra kik proletariusok különváliis megtörténik

,

?

—

ellenséges

nem

proleta-

midn ezen megy át midn

Mert

néptudalomba

szerencsétlenség'

;

vagy

bün*. de

25 mindig az elnyomatás' jelének tekintik

anyag elterjedve van

:

már akkor

és a' crisisnek okvetlenül

a'

be

kórkell

következni.

Az elübb föltett kérdések a' forradalom eltt is többször liozattak sznyegre de akkor értelmezésük különbözött a' ;

mostanitól.

csak

]\Iert

februári napok által lett

a'

socialismus

a'

komoly kérdéssé csak a' júniusi torlaszok és Cavaignac csak a' makacs tusa 's a' véres gyzedelem mutatták meg hogy a' társadalom határozottan két íelé kezd oszlani értelemben na[)i 's bogy a' socialismus kérdésébl szoros ;

ágyúi

,

,

;

kérdés váljék és

hogy

a'

,

Napóleon Lajos elnökségére volt szükség

socialisták

sokára Parisban polgárisodás'

kimondani

még

remélhessék

is

,

parlamenti szótöbbség fogja az európai

eddigi

eredményeire

már ennyit

,

azt

;

miként nem

épen

,

illy

a'

nagy kárhoztatást

sokat csak

a'

közelebbi

választások óta lehet képzelni.

A' látnoki elme

oda

,

Széchenyi lángesze sem emelkedett

,

hogy Európának

mellyben

a'

magyar

tt'

olly

lázas

sejdithesse,

állapotját

többi népekkel egyetemben

még fólszó-

csatamezk akár a' forradalmak akár a' törvényhozási gylések által, magát declarálni a' tulajdon eszméjének jogossága vagy jogtalansága iránt. Ennélfogva mind az mi 1848 eltt a' „Kelet' népe" littathassék akár

a'

,

,

,

,

és átalában a'

a'

irodalom által

politikai

nálunk

birtokosok elleni törekvésekrl felhozatott

viszonyok' jellemzésére vonatkozik,

fenyegetik

Ha

a'

a'

birtok és

egészen

mink

más most

társadalmat.

a'

akkor mondák, hogy

mint inditványoztatnak

vagyonosak

mint

,

elleni

kaputosokat"

—

,,a'

a'

reformok olly modorban^

semmivel nem biroknak a

harczára vezetnek" és „majd verik

ha erre

„veletek ha akarjátok

,

a'

a'

másik táborból válaszoltatott

nélkületek ha kell"

;

ha

,

ismétlem,

26 éhez hasonló aggodalmas nyilatkozatok szórattak

vagy

,

és

,

a'

a'

küzdést hetykén fölidéz

pártharag

vádakban

a'

túl

ment minden határokon 's a' polemizálok majd socialismnsról, majd commanismusról beszéltek, e' nagy szavaknak értelme 1848 eltt korlátolt vala, és nem betü,

szerint vétetett.

A' mérsékletiek attól tartottak

kárával és

bii'tokosok'

a'

az úrbéri viszonyok

,

és olly kevés

mellett,

oldatnak meg,

az izgatások

meg

rövid iiton

vagy

nagy

attól

;

tartottak,

,

ri^gtöni felszaba-

illusorius kártérítéssel

mint egy forradalmi

a'

a'

folytonos izgatások miatt egy

a'

erltetett örökváltság által dítás

hogy

fels aristocratia törvényhozási

befolj'ásának csökkenésével oldatik

hogy

,

siség kíméletlen modorban,

következésében az

eljárás

gyorsasága

és szenvedélj'essége követeli.

Ettl

féltek

1848 eltt

a'

fokozatos kifejlés' és mér-

séklett reform' barátai.

Es a'

féltek

hogy az

,

megdöntetvén,

aristocratiai alapok

democratia veendi

Többre

nem

által a' dolgok' vezetését. o terjeszkedtek sejtelmeikkel.

A' communistákon vagy socialistákon az úrbéri viszo,

—

—

a'

nyok' és az siség' gordiusi csomójának kettémetszit proletariuson

prókátorok

és

nadrágtalanon

uralkodásán

a'

a'

demagógot

democratia'

felülkerekedését

értették.

Miként juthatott volna nekik eszökbe hogy egy pár év múlva Európában a' tulajdon" e s z m é j e a' birtok' ,

,

jogossága

elvileg

telen irók által

,

megtámadtatni fog,

mint évezredek óta történt

pártok és törvényjavaslatok utján

k

Miként képzelhették volna maholnap még illy kérdések is 11

íiilííjdon

—

órzás-e

,

vagy pedig

,

's

nem

igény-

de parlamenti

? ,

hogy Francziaországban

keriiliietnek szavazat alá a'

:

tnhíjdon megsértésének

27 bizonyos

nemei orzások

birtokának

?

—

A'

birtokos

vngy az állományé minden tulajdon

,

eddigi l)irtokos haszoid^érlnek

söt többnyire

,

bérlnek tekinthet ? Miként képzelhették ök, hogy

id nmlva

vitatások rövid

hogy

földbirtokosok',

a'

tulajdonosok', a'

tulajdouosa-e

közjog' meztjéu a'

a'

körül fognak öszpontosulni,

a'

legnagyobb haszonbérlk',

a'

tkei)énzesek',

a'

és az

,

bnös haszon-

a'

mesteremberek' és vállalkozók' pártja legyzessék-e

ha legyzetnék

Hogyan túlzók

hogyan

,

,

?

mi mérséklettek vagy

a'

forradalmaknak oUy rom-

Európában melly a' társadalom alrétegeit hogy magát a' társadalom egész rendszerét a' ,

vagy kötésig helyébl kimozdítsa

Hogyan

érezhette volna

nálunk

rémes és gyors változások' elperczeit

Mi természetesebb nyilatkozataink

a'

iró

?

vagy szónok

e"

?

tehát, mint az,

hogy 1848 eltti

birtokosok' és birtoktalanok' harczárói

Magyarországon, úgyszintén

a' socialisticus

sérl egyik vagy másik meg}'ében

sem bizonyítanak. Akkor tág elmosódott ,

e'

kormányzatot

a'

volna

harczát, és

e'

legutolsó szegig

volt

's

sejdíthette volna ^Magyarországon valaki a'

erejét

föltolja

vezesse

képzelhettük

socialismusnak

,

gyármunkások' mesterlegé-

szatócsok' és határozott jövedelem

mimödon

nélküliek' pártja,

boló

gyzedelmes

a'

napszámosok',

nyek',

ház-

gyárnokok', az iparosok',

a'

a'

irány' terjed

nép' szellemérl

és kevéssé

semmit

fenyeget értelme

szavaknak.

Most

e'

szavak' értelme

Akkor más fogalom popáncz volt

Most

a'

,

szk

rejlett a'

,

határozott és közeli.

szavak alatt és

a'

sz

a'

valóság

csak

melly rémitett.

fogalom és szó egy,

's

bennök

ijeszt.

Tegyük

tehát mint új kérdést föl

—

mert lényegileg

28

j

csakugyan tathatik-e

a'

—

:

valljon

magyar nép könnyen ragad-

a'

socialisticus tévelygésekbe ?

Feleljen reá forradalmunk.

—

kormánya

Kossuth'

elkényeztet és gyönge

barátai

vala.

Ott a bün' fékezésére ert, hajlamot

a'

,

ki vánatok' mérséklésére

a'

népigény' megtagadására bátorságot hasztalan

kerestünk volna. Erzelgés volt elég hiányzott

,

—

sem tagadják

melly

megdöbbenve

egy rósz irány'

kész

,

veszélyt

a'

de azon mély érzés

;

szerencsétlenségeitl

eréllyel és önáldozással

feltartóztatni.

Kossuth maga inkább volt

a'

népeszmék' embere. Hatni vágj'ott.

mények

szolgáltatták ki.

Az

eszközöket

idk oda

az

'S

népszerség' mint a a'

fordultak

,

körül-

hogy

Kossuthnak naponként mellözhetlenebb szüksége lön

a'

tömeg' hajlamára és karjára támaszkodni. Különben lesülyedt volna saját körében is.

Természetes

,

idegen er' hozzájárulása nélkül

,

miként

meg nem tagadand

ha megtagadásából az maiyaráztathatnék kebel

,

mellyben

a'

vala semmit,

ki,

hogy lehet

szabadság' eszméi iránt több lelkesedés

doboghat mint az övében

,

termékenységgel hozhatja

el

és lehet a'

agy

,

melly pazarabb

néj^boldogitás'

eszközeit

mint az övé.

Kossuth

nem

arra ügyelt

,

hogy

tervei

tömörek

,

de

népszerek legyenek. Ö élére állította volna magát minden képzelhet ha a' iránynak melly az övénél szélsbbnek látszott hogy sokfélék

,

csillogók és

,

,

körülményekbl gyanítani által

lehetett,

még meg nem semmisül

,

hogy egy phihppika talentumos embe-

és bir olly

kik közül valamellyik pártvezérré nheti ki magát. képviselház A' történetének ismeri bevallani fogják

rekkel

,

Kossuthróli nézeteimnek igazságát.

Következik belle

:

29 Miként ha

vidékeken rivalgani kezdenek

a'

eszmék mellett

listicus

a'

socia-

;

népgylés Kecskeméten vagy Szegeden elfogadja mint programmot a' socialismust ha liz mezváros intéz köszön iratot e' hazafiságért ha egy hirlapirót e' téreni mködéséért vállra emel a' nép 's az utczán meghordoz ha egy

tizezerböl álló

,

,

;

;

;

ha

forradalom' messianismusának

a'

vezetend idvességre vásár' reggelén

a'

egy debreczeni

kereszteltetik

,

socialismus

,

magyar forradalomnak dését

a'

ha írással

's

parlamentbe

a"

,

ha a'

petitionak

,

's

—

rendezés

pedig

a'

sok alá-

százezerek' megbí;

teli lesz-

tárgyalásba vételét egy szónok élénken

beszédébl

tiszta

nem

sznyegére tételekor

ház'

a'

be

;

a' petitio'

sürgetné

állíttatik

dialectíca

,

tz

,

ügyesség, képzelem,

népszer modor látszanék,

és

— hangja

szükséges terjjel és zengzetességgel bírna

midn

ha,

fel

melly

;

petitio nyujtatik

mint

,

a'

meggyz-

engedi jobb

nép' millióinak érdekében

a'

a'

karzatok

ha

tanna

—

ugyan de

nemzetet, és

a'

világon hatalom

a'

nem

táblabírák által korlátoltatni

zásából és

nek

nincs

mihelyt Kossuth

,

heti-

néhány népszónok elmon-

dani fogja, hogy csak Kossuth képviseli

ellenálljon

melly egyedül

,

;

követ beszédét elvégezte, hat radícal pat-

e'

székérl

,

's

melegen szoritná meg kezét

noknak ha a' karzaton többen tapsolnának

a'

szó-

;

szemeikkel

hazaárulókat

a'

világosabb igazságoknak

ha

a'

petitio

bizottmányhoz kérdésében,

,

nem

hanem

leginkább

is

,

a'

's

néhányan keresnék

gírondistákat

ellenszegülnek

kik

,

;

utasíttatnék egyszeren fölolvastatnék az

,

a' leg-

és így

a' a'

kérelmi forma'

emberi kíváncsiságnál fogva,

egy jelentés nélküli gyzedelmet nyernének

a'

socíalisták

;

30 ha a fölolvasott

ugvan

de

,

minoritás"

karzattapsokban részesülne fanaticus kéz elég

nagytöbbség

petitio

„a' törpe

,

a'

mire kétszáz megfizetett vagy

;

ha a' Közlöny megjelenése után

különböz álnevek

alatt

néhány

mozgalmat rendezk

a'

czikket Írnának az óriás

népben gerjesztett

hatásról, mellyet a

ha ezért tenné

egy megyeválasztniány

,

—

meg

—

polgárrá

köszönirattal

— mi

egy fáklyás zene

és

,

;

tiszteleti

félénkebb vidékekrl,

a'

nép komolyabb arczokat vág

a'

telné

szónokot két város

a'

tárgya-

a' petitio'

sürget nagy szónok rendkívüli beszéde

lását

hol

által raüUöztetiiék

szavazatkor egyenként

a'

rendri

nokokból Debreczenben mindig kitelhetett

tisz-

hivatal-

—

magával vonva az utczanépet, éljenezni kezdené Kossutthal együtt a' socialismus szónokát

ha

e'

is

;

szónok két hét múlva ministeri tárczával meg-

kináltatnék

,

de

el

nem

vállalná

,

még

pedig olly okokból,

mellyek éber becsszomjat látszanak elárulni, és egy

rivális

támadhatása iránt némi aggodalmat gerjeszthetnének

;

ha ezen magukban jelentés nélküli dolgok mellyek kivált forradalom alatt önként fejlenek, nálunk megtör,

ténnek

's

,

gyzött

,

különösen olly idben

és

midn

,

midn

Görgei vagy

Bem

Bayernben sörforradalom van vagy a' gyármunkások a' napibér ,

Csehország' hegyes vidékein

fiemelését kérik

:

— semmi kétség

hogy Kossuth maga emeli

,

föl a'

socialisnms zászlóját

és érdekeit a „törpe minoritáséval" összeforrasztja, roppant

népszerségével és rendkívüli szónoklatával megdöbbent súlyt nyújtandó

a'

különben gyönge

és

kevesektl pártolt

ügynek.

Nem

lett

volna másként.

Az egész forradalom története mellettem Minden nagy kérdés, melly nálunk új

szól.

lendületeket

31 adott

széls szabúls ok

a'

felé

,

rendszerint illy viszonyban

állott Kossuth' gyarlóságaival.

—

Nincs szándékom egy távollevt eléggé szerencsétlen

a'

ki

különben

is

viszonyok' súlya éslelkiösmereteiniatt

—

én a' magyar népet nincs czélom Kossuthot vádolni akarom magasztalni azon értelmes és józan falusi lakosokat, kik bármi magasra emelkedtek a' forradalom' hullámai, :

,

,

nem

számitottak

kik

ha összedlt

,

múlt század' jártak

hajótörésre

a'

partzsákmány miatt

a'

minden rendezett viszony

is

elején Lissabon

a'

földingás által

hol

a'

hanem hogy

veszély kiált, és áldozzanak,

nép védkezére 'S

mint

,

nem

a'

azért

szivrepeszí romok közt, hogy az elhagyott,

a'

védtelen statusépületet kirabolják, a'

,

—

,

segítsenek,

hol szükség van

a'

önkéntes szenvedéseire,

's

hozhat-e

a'

a'

példát valaki

fel

hogy

,

nép

a"

tulajdon

a'

eszméjének akár megdöntését kivánta volna, akár áthelyezését olly alapokra

mellyek tettleg

,

a'

elkobzásával és fölosztásával eiryenlk

A' mivcltebb

hirdeti az

j

osztályb(')l

tnnnak

vagy különczküdés

?

—

találkoztak

bár gyéren

is.

régiben

a'

maguknak

kört

nem

lel becsszomj miatt, nem voltak egészen idegenek

a'

a'

vágyak felé vezetni a' communismusig mindent Ígérni csak-

homályos törekvések nép figyelmét, és

—

Valának, kik vagy blasirozottság,

vagy

,

létez vagyonöszveo-

,

a'

határtalan

,

hogy valami tlök is elfogadtassék adhassák hogy léteznek.

,

's

valami

által jelét

,

De a' nép nem Pedig

min

érté

,

nem hitte nem követé tanácsukat. ,

alkalom nyilt árt szabni

mindent követelni

Szédelg az ember ,

a'

nép kezében

a'

feje

ha

,

azon perczekre

denkinek élete

díjt

határozni és

!

Milly eszközök voltak

visszagondol

,

,

a'

!

vészterhes pillanatokra

midn

minden jog

's

szenvedélyek' szabad rendelkezése

minalá

32 vettetett

nem

nem

és

,

hová különösen az ha

magasság

volt

nyúlhatott volna

füllé^>és

;

tömeg' keze

a'

nem

taszíttathatott volna,

akár tettleges

kastélyok ellen

a'

fel

volt mélység,

csak békés demonstratio

akár

,

és

nem

aristocratia le

nádfedclek alól

a'

hová

,

ha akarta

,

indíttatik

mej. Söt

musa

lázzadóknak, melly

a'

midn

békés demonstratio,

a'

ezen macchiavellis.

rendet épen akkor

a'

igéri

még nagyobb eredményre vezetendett. Emlékezzünk vissza két momentumra a' forradalomkor. fölforgatja

,

Jellachich bán közelget. Kossuthtól

mény kezd

örömmel

gulatot,

más kezek

vezeti

nem

rést keres a' távozásra föl tek'

nagy

része látja

Sok kedély

—

leplen

a'

felé a' hatalmat.

bell

Többen reméllek

sorompói hullanak

a'

alatt

—

han-

Kossuth A' köve-

czélt, és segíti

félreértéseknek

le a'

a'

el.

sok kedély

hogy az ö eltnésével

,

,

hullámai esnek

egy eszélyesebb

alá az ingerültségnek és tér nyílik

kára

ürügy

ötlö

história igazságos fog lenni

a'

megkönnyült.

pesti közvéle-

a'

képviselház használván

elfordulni. A'

politi-

melly csendesíthet és enyhít.

,

Ez

volt

a'

pillanat

az intelligentia

midn

,

Kossuth bels nehezteléssel

véleménye iránt

népesebb mezváro-

a'

,

sokban körutat tartott és szónokolt.

Ha chartaját

ekkor a'

a'

nép kíván

keresztutján

,

a'

szélére

ha egész

.

.

.

kérdés

,

melly

a'

,

:

Kossuth

a'

Hercules'

mellyik ösvényt válasz-

bujdosót

a'

haza' határszélei

hogy az önkéntes számzetéssel bezárassék a' vagy azt, melly a' néptribunt az eszmék' határragadja, hogy a' socialisticus mozgalmak' élén a'

viszi ;

,

határozó ponton

totta volna ? azt-e

pálya

;

fölforgatásnak Táncsics néplapjának szellemében

fogta volna követelni

felé

mindig kíván

és

,

hatiisszomj új kielégítést keressen ?

Miért felelnénk

?

33 A' nép

nem

Elmaradt

követelt semmit.

a'

tüzpróba.

:?

Bár kisebb mértékben de megnyílt ugyanezen alkalom, ,

mikor Kossuth

világszabadság hegirájának napjait Sze-

a'

gedrl kezdette számlálni Európa minden népeinek korszakot, melly Szegedet

egy igénytelen erkél}rül

és

,

lelkesedéssel

látiioki a'

igért

új

szabadság' Medinájává, egy

szent várossá, avatandja.

Az emelte

erkélyre csodálkozással nézett a köznép

föl szavait az erkély'

be venni, és kell

abból

nem

de

szónokának lelkesedését igény-

nem monda, nekünk ennyi

a'

,

és ennyi ellegezés

nagy szabadságból.

Kétségtelen, miként forradalmunknak kiömlései,

valának elég ersek annyi szemetet fektetni n3'ok' szétdúlt terére,

hogy

a'

a'

•

nem

régi viszo-

socialismus buján tenyész-

hessek.

Pedig Európában mindenütt,

a'

nép

a'

múlt években

sokkal kisebb revolutiok alatt socialisticus ir;inyt vett A' inaíryarnak akadtak izoatói minden

föl.

megfoí^ható

magyar népnek vala alkalma követelni a' magyar kormány támasz és er nélkül a' mint volt, még akkor sem tagadhatott volna meg makacsul egy népkövetelést, ha kivihetetlensége vagy veszélye bizoképtelenségre,

lehetetlent

a'

is, a'

nyosnak látszott: de

illy

anarchicus helyzetben

önzése keskeny körben mozgott,

mintha

szint,

a'

vagyonosok

és a' birtokjognak,

ellen,

s

nem

vn

föl

is a'

nép'

soha olly

mint osztály ellen törne,

mint fogalomnak megsemmisítését, vagy

uj alapra tételét követelné.

Csongrádban lye az

's

Békésben volt legmelegebb tzhe-

elégületlenségnek

bizonyos

terhek

tartozások

és

miatt.

Csongrád

*s

Békés

még communisticus hajlamúnak

mondatott. K. z».

8

is

34

Csongrád

Békés falujegyzöi

's

Csongrád

Békés

's

többnyire

közlakosokat

danák

nép

hogy

fiait"

a' ,

megyei bizottmányba tagokul vagy mint a' francziák monazon gyanú alatt volt,

választván,

széls democratiai eszmékkel örömmel szövetkezik.

a'

És végre

is

mit

tett e' két

Eno^edelmeskedett.

rónak mondotta, dik

—

ki ha

a'

megye' népe

Kinek

nem

?

?

A' ki mas-át

parancsol,

minden egy nagy anarchiába

,

lex agraria mel-

vádoltattak némelly körben.

letti izgatással

,,a

a'

szolo^abi-

ha nem intézke-

oszlik föl.

Ezt ösztöni-

leg érezte Csongrádban és Békésben szintúgy mint másutt a'

nép, és teljesité kötelességét.

De

magánjogi viszonyok' irányában mit követett

a'

— Mert ez határoz

el ?

Csongrád

és

fölvett kérdés körül.

a'

Békés élénkebb liangon kivánta a hbéri

viszonyok' végelintézését. Ugyanazon kárpótlási elvek mel-

mellyek az 1848-ki pozsoni országgylésen alapul vé-

lett,

hogy sznjék meg minden

tettek, óhajtotta, tized.

ki

,

Továbbá

miután

srgeté

,

a'

robot,

minden

az 1848-ki törvények' szellemébl indulva

helységekben az úrbéresek birtokossá

hogy

a'

regálék ne maradjanak kizárólag

lettek, a'

régi

birtokosok' kezében, hanem, mert természetöknél fogva,

birtokkal

járó

elnyök

,

tehát szabályoztassanak

a'

az uj

viszonyok' igényei szerint. Végre az úrbéri constitutivum

nem

megyékben is tisztába hozva, és miután a' legel' felosztása köri a' magyar törvények hatáCsonrozatlanok és minden oldalra vonhatók valának lévén az emiitett

—

grád

's

Békés köznépe az úrbéri constitutivum

fölött

sok

egyenetlenségbe vegyült, és némelly régi tagosítást, molly

magát megcsalottnak hitte, tettleg fölbontott. Ezenkívül akadtak egyének 's helységek, hol a' faizási servitus által

kellemetlenségekre vezetett.

,

visszaélésekre és rakonczátlanságokra

35

Ez

a'

Ha hogy

vádlajstroin.

szemünkkel

a'

pontokon végig futunk, mondhatjuk,

az 1848-ki törvények

a'

kedélyek' nyugtalanitására és

szabatosság' hiánya miatt a'

a'

volt földesurrali huzalko-

dásokra magvakat hintettek el, mellyek Csongrád és Békés megyében inkább vertek gyökeret mint másutt mondhatjuk hogy a' pörleked felek' akadékoskodá,

sait

,

mellyek egy törvényes keresetnél gyakran elfordul-

nak, átvitte Csongrád és Békés köznépe az életbe, tette a' régi

's

új

feszültté

birtokosok közti helyzetet;

mondhatjuk, hogy az 1848-ki törvényben pótlási Ígéret

's

a'

kijelelt kár-

nem

körülmények' sajátszersége miatt

lévén egyhamar teljesíthet, gyöngédtelenség volt uj megváltásokat helyezni

melly paizs

a'

nem mindig

fedhet

nemzeti becsület' védpaizsa

,,a'

akarat mellett

legjol^b

is

alá,''

nem mindent

és

mondhatjuk, hogy ámbár egy elfogadott eszme addig hatni és alakitani

quentiákat

mind

e'

el

meg nem sznik

nem

éri

,

vagy egészen

mig föl

az

nem

mellett Csongrád és Békés népe igen

kíméletlenül és talán igen önzleg kereste az

utolsó conse-

hagyatik

,

—

mohón, igen 1848-iki tör-

vények' utolsó consequentiáit

mondhatjuk egyén követett

el

hogy

,

az

emiitett két

megyében több

mezei rendrségi áthágásokat, mint más

magyar ajkú vidékeken

:

— de az általam idézetteknél több

vádat elmondani igazságosan alig lehet. 'S

most már kérdem

azon socialisticus

vádaknak valami köze irányokkal, mellyek Európában olly ve:

van-e

e'

szélyesen terjednek?

Mi a'

forradalom alatt

teléseket;

Mi

nagy kifejezések' modorjában minden nevekkel ezimeztük e' köve-

az 1848-ik év eltti

de azért

a'

a'

is

socialismus' forrásából merültek-e föl ?

socialismus

?

3*

36

Több vagy kevesebb

lepel

alatt

nem más

,

birtok' eddigi fogalmainak tagadása és

mint

,

a'

egy határozott törek-

vés az állománxt tekinteni egyediili tulajdonosnak

a ma-

;

gánosokat pedig, kik tökepénz vagy fekv vagyon birtoká-

ban vannak, niblóknak, vagy legfelebb igazságtalanul kényeztetett haszonbérlknek nézni. 'S

van-e ezzel köze, van-e hasonlatossága

a'

csongrádi

a' birtok' e szrgya i fölött t á-

és békési pörlekjdéseknek, mellyek részint

méjének alapján a' bir t ok* t á mad tak (min p. o. a legel' kérdése), á s megindított mödja szerint és

ját

i

lett

kívánták

t

a'

és a' birtokot

hbéri viszonyok' maradványait

szabaddá tenni

Kétségtelen, hogy

még nem

ben, és

eltörölni,

szintén lehet számos jog-

tapodást és nagy igazságtalanságokat elkövetni ez

mel-

?

mezn

illy

k i sa-

részint a

kártérítés

;

de mind-

sem irányában sem következéseiakkor sem, ha a' következések magánál a socialissocialismus

mus eredményeinél

is

fájdalmasabbak lennének.

Azonban midn visszautasítottam a' magyar néptl minden rolvonszenvet a' társadalom' ellen intézett mozgal-

mak

iránt,

szükségesnek hiszem elmondani, miként

hbéri viszonyok' maradványaiért támadt ve az egész országot és tekintve

aránylag csekély

?

agitatio

is,

a'

tekint-

rendkiviili viszonyokat,

volt.

nem

kormány a' népet hányszor nem kértek a néptl terhes áldo-

Mert hányszor ujonczadásra

a'

még

zatokat? hány helységhez

szólította

nem

a'

intéztettek rendkívüli köve-

telések ?

És mi történt? Minden kivánat 'S viszont,

teljesíttetett.

hányszor

nem

inditványoztaték

a'

képvise^

löházban az úrbéri viszonyok* maradványainak megszüntetése V

37

Majdnem minden hónapban. mi történt az inditványokkal

'S

?

Eln ápoltattak. És a' nép ?

Nem

zúgott. Fizetett, katonáskodott, mint azeltt.

Még

tarlózatként neliány megjegyzést teszek

minden nap sürgetbbé

válik,

nek fenekéig lebocsátani

gonyt kivetni

Ha t.

i.

's

a'méröólmot

tudni

helyeket, hová

az utas bejárja országunkat

's

látja a*

a kis nemesség', a' szabad helységek',

nyokból ember,

az életmódból

's

ki

a'

ugyan

's

nyelmekbl él;

de azért

hor-

a'

közmagyar

volt úrbéres' viszo-

meggyzdik, hogy nálunk

a' so-

—

Olly

lehet.

bár nádfedelü, de egészséges és eléggé tág épületben

lakik; ki

borral

a'

magából az anyagi

eszméknek nem sok jövendöjök

cialisticus

mert

;

nép* kedélyé-

lehet.

háztartását és mezei gazdaságát,

jár

a'

a*

ki a'

népszokásnál fogva igen egyszer öltözetben az alsóbb osztályokig

terjed európai ké-

is

sokat nélkülöz, de fehérkenyérrel, hússal és

nem miveli ugyan

eléggé jövedelmezölog földjét,

holnap iránt aggódni nincs oka,

s a'

porló-gaz-

daság' és szalagvékony szántóföldek' tekintetébl eke helyett

kapához

nem

kénytelen hogy folyamodjék; az olly ember

nem szokta különösen kedvelni szereti birtokát, szereti

a'

socialisticus eszméket,

nyugalmas viszonyokat,

a'

a'

mert

rendet

és békét.

Hát ha még után "nem hajló

;

e'

fölött értelmes

de

a'

ha megvetéssel tekint

tekre és idegen eszmékre

;

ha

a'

kül-benyomások

az idegen

nemze-

patriarchális élet szigorú

engedelmességét követeli saját házában

és

minden márcziusi

szabadság, minden egyenlség' daczára egy

nagy forrada-

38

lom alatt sem tanulta meg a' polgári

társaságot rangfokozat,

és a' hatalom' hyerarchiája nélkül képzelni.

pedig

'S

büszke

arra,

a' falusi

hogy

nem

irányában

magyar

A'

illyen.

Komoly vérmérséke

vádoltathatik.

tartóztatja mindentl, mi nevetségesnek

nem

fogad

el

mi népünk eléggé

hizelgésselés silány kegy vadászattal senki

látszik,

vissza-

bátor szive

semmi meghunyászkodást. A' legmélyebben

lélektani kutforrásból kelletett tehát fölmerülni azon szo-

katlan és

viL^gtörténészetben ritkán

a'

minélfogva, az els perez óta cratiaiból democratiaivávált,

,

a'

sékléssel használta uj jogait,

elkerül jelenetnek,

hogy az alkotmány aristomagyar köznép mindigméraz 1848-diki

's

folyó helyzetet összeférhetnek mutatta aristocratia iránt, lenni,

le a'

lség* oltárára, szentül hivén, hogy lenül

—

a'

földesúr iránt,

áldozat által okvet-

hogy kimondhatlan

,

ki

's

szabadság' és egyen-

illy

nagy és dics leend a' haza. És az úrbéres kirl beszélek

gylölettel van

a'

szent-domingói

és ördöo;i keo-yetlenséo;eket vala

lázadást

vültek' képzelgése szerint politieai és

kegyelettel az

melly önként megsznt különvált osztály

eljogait készséggel tette

's

a'

törvényekbl

ismétlend

—

a'

nálunk

ral)

a' felhe-

magyar úrbéres

gazdasági tanácsért többnyire volt földesurához

folyamodott

,

pörlekedéseiben

táblabirókat használta

,

egyeztetkül

a'

tekintélyes

képviselvé majdnem kivétel

nél-

kül nemest választott, és soha ezen elnevezés „ur" vagy ,,aristocrata" sára,

nem

volt nála jelszó

annál kevésbé kitörésekre.

bizodalom' megtagadá-

a'

St

1848-tól kezdve közte

és a' régi birtokosok közt uj érintkezések

az

támadtak, mellyek

elbbeni viszonyoknál sokkal szilárdabb rokonszenvet

tanúsítanak. A' nép

t.

i.

a'

forradalom alatt több vidéke-

ken helységi )irává és liilujegyzvé totta

,

sabb és

's

a'

volt- földesurait

válasz-

hogy egy szoromagányélet' minden rétegeibe magát átszöv

a'

democratia arra szolgált

,

39 érintkezés eszközöltessék

miveltebb osztály és

a'

a'

tömeg

közt.

Lehet ellenvetésül fölhozni, miként valának tájékok, hol a'

nagyobb birtokotömeg' terrorismusa annyira ment, hogy vol-

népszellem határozottan nyilatkozott

sok ellen, és

a'

a'

tak gazdagok, kik lakásaikról elköltöztek

forradalom els napjaiban távol lévén

nem

*s

viszont, kik

a'

többé haza menni

,

mertek.

Ez

igaz.

De kérdés fenyeget

:

min

forrása volt

melly néhol

liel}'zet,

a'

e*

jeleneteknek

gazdagokat

tokosokat körülövezte, onnan támadt-e és

,

és

k

mert

,

nagy birtokosok voltak, vagy pedig onnan

,

?

— A'

nagy birgazdagok

mert

a' for-

radalom' doctrináitól vagy veszélyeitl visszaborzadva, be-

— mint gyanittaték — más irány' — Alig valami kivétellel minden

folyásukat és vagyonukat kivivására használták?

demonstratio az utolsó okból történt, és sohakasztgyülölet'

eredményének nem vala tekinthet. a'

A' nép haragudott

követre, ki falun mulatott, haragudott

mondott

ki a' forradalom miatt

nemzetöri

gudott

a'

ha

tisztre,

papra

alól,

vagy

tettel ellenszegült

midn

a'

a'

táborozások

a'

ha

,

a'

hanem

zaklatásokra

rendes fegyelem tanáccsal

voltak,

mert

a' for-

nem

nem

vezérlik

szerette,

ha

t. A' nép'

mennyiben terrorismust gyakorolt,

nagyobb bh'tokosokat

miatt,

a'

hara-

nép okvetlenül békét akart;

revolutio terére lépett,

a'

haragudott

telj esitette,

mozgalomnak

már folyamatban

mások kétkednek követni vagy terrorismusa tehát,

a'

a'

hivatalnokra,

de mindez csak akkor történt,

:

radalom' els stádiumában

azonban miután

nem

ha kivonta magát

kortesre,

a'

le állásáról,

szolgálatot

a'

haragudott

a'

—

és

gazdagokat

ezen elnyeik daczára

is

nem

ezen elnyeik'

üldözte.

Ámbár

illy

Magyarországon aránylag kevesebb példa

van, mint els tekintetre

látszik.

—

40

magyar közlakos

A'

fennebbi tekinteteken kivül,

a'

még egy különös nézpont

alá jön.

t.

helyzete által

i.

odautasitva volt, liogy az egyenlségi eszmék terjesztését

szintúgy niegkezdliette volna saját körében

,

osztályoknál. Mert kétségtelenül igaz, hogy

,,hóditönak"

a'

nak" tartaték

,

,,

hazaalapitónak" az

,,

mint a'

a'

magyar,

a'

ország' tulajdonosá-

bár a jogokat testvérileg osztá

's

többi

meg

a'

a' kiválólagosság' érzete ugy minden gyürüzetén egész a' szalma viskókig hogy a' fóldmives is magát mint magyart az egyenlk közt az elsnek hitte és már nemzetiségénél fogva aristocraticus téren állott. Továbbá a' magyarnál

népfajokkal

többi

mégis

,

áthatott az osztályok" ,

,

,

,

—

a'

családfa,

kezddik,

a'

származási büszkeség

nem

's

sznik meg,

ott

nincs Írásban gyakorlott kéz sára.

a'

nép életében

's

;

tehát

a'

azért,

közt régi

,

vagyonos

az aristocraticus különbségeket

a"

szem az utolsó emelkedést

Más népeknél

is

de nálunk határozottabban tnik ki,

erkölcsökre

és

,

leágazási táblák' kidolgozá-

a'

miatt többé észre sem veszi. fokozat

nemeseknél

és szokásaiban messze igen messze el lehet

mig végre

kisérni,

,

a'

hol nincs czimerlevél

Népünk szintúgy számlál maga

és tekintélyes családokat

nem

sokkal

inkább befoly.

magyarnál egy ers ösztönt

mert az egyenlség iránt nagy

Hasztalan a'

a'

távolság

megvan "s

a'

e'

köz-

keresnénk

socialismusra csak

elöszeretetiel

van

,

's

ezen eszmének valósáijos mejjoldását onnan remélli.

A' dolog egészen másként

áll.

Maga az eg\enlöségi tan is népszerségét nálunk az ezentuli idktl várja. Még nem jött a' nép horizonjához olly közel, és nem érintette a' százados szokásokat átalakító szellemével olly mértékben,

hogy

lakokban vág}ok ébredezzenek

új

érette

u'

szerény mezei

társulati viszonyok után,

és az állam' újra rendezésére.

Szóval

:

akár

a'

forradalom' törtenetét bonczoljuk és

41

tényekbl vonjunk következtetést a' népszellemre akár népszellem' vizsgálatából vegyük a' tények' megítélésére kiindulást mindkét esetben lehetetlen át nem látni hogy mag}ar eddigelé épen semmi hajlamot nem mutatott a'

:

,

a*

,

a'

a'

a'

socialismusra.

A' megpróbáltatás' órája üthet. Ki tudna most annyi számítani

vihar után tartós szélcsendre

meg

a'

végletek' határszélét

mellyen

,

nem ragadtathatik ?

elvesztett társadalom

mondhatná

ki

?

túl

sulyeg}'enét

a'

ki

hozná,

a'

múlt

évek' történeteit látva, egy kísérlet' megtételét csak azért

kétségbe

mert

,

sikerét remélleni

teljes félreismerése

volna

létez állományi erk'

ne telne most

ki

?

a'

rejl nagy változásoktól, csak azért, mert át hozzánk kell érkezniük

távolságnak egy összerontott

órája üthet

szabad

;

,

's

?

fól

cívílisatío

— Ismétlem

—

,

minden

,

és az egész óriás

,

zsákmánytárgyaival

hogy

a'

megpróbáltatás

hogy ha az eszmék' fegyveres els franczia forradalom' gyze-

mint az

— elkezddnék

delmekor

háttérben

talán gyorsabban mint józan ésszel elhinnünk

de semmi kétségem

propagandája

a'

köz, mellyen

minden nyomon küzdést

,

mérföldön véres csatahelyet mutatna kellene beboríttatni

a'

,

dalom többi lakosai között

,

magyar nép

a'

az osztrák biro-

arán}-lag. legerélyesebben utasí-

taná vissza azon törekvéseket

mellyek

,

birtok' fogalmái

a'

készülnének újra alakítani.

Forradalomtól

nem

lehet.

támpontja

—

Ha

nem

badsájjnak és

a'

socialismus

leend többé

a'

nálunk tartani

miatt

egész Európa lángba borul, ha

réoji

a'

:

régi rendnek

társadalomnak

;

a'

,

ekkor

,

semmi

régi sza-

talán

a'

magyar is belé sodortathatik a' közmozgalomba de hogy e' mozgalmat nem óhajtja hogy e' mozgalom iránt ellenszenvvel van hogy e' mozgalom' kifejlésének gátlá;

,

,

sára mindent elkövetni a'

történészet és

kész

tapasztalás

,

,

errl nekünk kezeskedik kezeskedik

a'

magyar

fa

42 jellemének

ismerete,

kezeskednek

nép viszonyai és

a

fogalmai.

Ezer jel együtt kiáltja

hogy hazánkban a

,

socialistieus

irányoknak semmi vagy legalább közel jövöjök nincs.

A' másik szintolly fontos kérdés

ha egy köztársasági kitörés lepné meg Európát ha akár Napóleon Lajos által akár annak megbuktatásáért olly mozgalom valljon

:

,

,

,

meg

indulna

,

melly különösen

jesztésére volna intéztetve

ezen

szellem

tioval

de a'

miatt

;

hazaszeretettel

,

:

a'

kik Magyarországon ,

czélja

külrevolu-

szabadság eszméihez,

a'

nem

képzelné sem

a'

vélemény

kifejtésére és

erkölcseikben és gondolkozásukban

valósággal monarchicusok-e

Volt-e

?

a'

magyarnak valaha

akár aristocratiai akár democratiai alapon

Maga

blicát létesíteni ?

a'

,

;

kedély' legels mélységei,

kéig nyomult volna

?

a'

nyugalom'

a'

régi

—

E' kérdések' megpenditése

En

a'

respu-

forradalom lényegesen hatott-e

vagy pedig a' mivel egy gyors vihar

doctrinák tekintetében

térszínén átfutott

h'

magyar nép csupán

sem az alkotmányos élet" fejlesztésével ? magyar nép és a' miveltebb osztályúak

.vezényletére befolynak

én

a'

rokonszenvet érezne-e a

vagy ragaszkodnék ugyan

,

közül azok

a'

akkor

respublicai formák' ter-

monarchicus hajlamot ellentétben

a'

Kérdés

a'

a'

teljes és

a'

politicai

nézetek ,

hogy

meggyzdések'

fene-

,

a'

nélkül

rend' érdekében szükséges.

mielbbi

visszaállításának,

a' kedélyek kiengeszteldésének szinte barátja lévén, nép jellemébl kell hogy kiinduljak ha azon eszközökre ,

gondolok

nyebben

mellyek

,

és

Mert

a'

által a'

,

nyugalom

's

kibékülés legkön-

legkevesebb áldozattal eszközöltethetik. betegség körjelcit

's

kiterjedését kell ismernünk,

43 ha

jól választott

gyógyszerek

akarunk az egészség

által

helyreállítására hatni.

Egy

nem vizsgálni, vagy félreérteni

diagnosist

mint az orvoslatot

a'

betegség szövetségesévé tenni

gyógyszertárból adni fegyvert

Nincs szükséo;

a'

annyi, ,

és a'

halálnak.

a'

rém idket

,

nincs miért

szetet bölcseleti bonczkés alá venni

si mouarchicus

,

hajlamairól szólunk

;

a'

történé-

magyar

nép'

mert vannak

olly

ha

,

a'

tények mellyeket mindenki elismert úgyhogy újra adatokkal bizonyítgatni, a' közönség' megbántása volnu. megállitott

annyira

,

,

,

A'

királyság

hatalom

eszméje

Hódoló

volt.

nálunk századok óta varázs-

tiszteletre

és csodálatos erfejlesztésre

a'

ragadta a' magyart mindig,

vész perczeiben.

Maria Theresia' korát említeni

's

,

els franczia forradalom Mao-varországon

nem

vont

elkoptatott phrasisok'

,

pedig minden czél nélkül

;

mert

a'

hogy az

említeni

sekit tévutakra

ismétlése volna

magyar

chismusa olly kétségtelen és világhirü

,

,

még

régi kor' monar-

mint

a'

spanyol régi

kor' catholicismusa. Itt,

ha

a'

köztársasági tendentiákról szó

emeltetik,

tekintet alá jöhet a) az 1825-iki

dalom kiütéséig b)

a'

c) a"

országgylés utáni

id egészen

a forra-

;

forradalom' korszaka

forradalom

;

által elhintett

eszméknek befolyása

a'

néptudalomra.

mondom el véleményemet mindenik pontról. meg nem fog lépetni nézeteim által mert —

Röviden Senki

hazánknak dicséretére legyen fölhozva

,

—

minden gondol-

44

magyar nép jellemének tapintattal tudja nemzetünk

kodó ember' véleménye egyezik megítélésében. Kiki szerenesés

a'

szellemének lerajzolásában megkülönböztetni

az érzülettel

a'

,

nem

átmen

az

téveszti

a'

múló

szenvedély' fellobbanásait

a'

rendes vér-

hatást az állandótól

össze

és

,

érzést

mérsék' j()zan hangulatával.

Lássuk tehát

de csak raadár-távcsön

,

csak

,

a'

legéle-

sebb körrajzban

1825-ki országgylés utánikorszakot egészen az 1848-ki forradalom valóságos kiütéséig. — A) az

Mutatkozik-e ezen nevezetes évsor eszmemozgalmain köztársasági szín

latok

köztársasági zamat ?

,

kormány

A'

hogy

,

a'

magyar országgylési szónok-

— melly 1823 körül — legkevésbé se geniroz-

birodalmi absolutismust

a'

culminatio' pontjához közelitett

megyék

hassák, a

Ha

által akarta az

terve sikerülend

,

a'

adót megajánltatni.

természetesen

nem

lett

volna

szükség többé diétákra.

A'

megyék

,

kiszámított haláltól

Kivált

a' felsü

hogy az tDrszággyülést megmentsék ,

magukat

a'

vész' elébe.

hágott az ingerültség

kathekismusa

politicai

a'

v

i

s

i

,

mellynek

n e r t i a e b ö 1,

semmit nem tevés jogának gyakorlatba vételébl

Minthogy oUy kérdésnél épen

volt,

a' :

makacs megyék

magukat

torlaszul

mi

csoda

,

ha

a'

föl

még

a'

kormány' egész gyülölsége ;

miután ezek vetették

több, oppositiojokkal

és a'

törvényt, annyira sem a'

nemcselekvésen fordult

mindent elborító absolutismus

meg

mentek

állott.

millyen az adómegajánlás

ellen irányult

ellen, a*

,

cselekvésen vagy

meg minden nem a'

a'

vidékeken néhány törvényhatóságban

hihetetlen magasságra

azonban egész

tették

e

,

mint

a'

nem

sértették

régi franczia parla-

belajstromozils' megtagadásakor.

Csakhamar tehát

45 reiidkivüli

hatalommal fölruházott királyi biztosok küldettek

engedetlenked szellem fékezésére. A' megyegyülések határozatai visszavonatni rendeltetének, a' hivatalnokok közvád alá vettettek, a' jegyzkönyv-

le az

bl

egész innepél}ességgel kiszakittattak az adó-megajánlás

elleni pontok, a'

megyeház teremé bezáratott

csét lefoglaltaték

más

's

illy

a'

,

megyepe-

lépések történtek.

Szóval, az erélyes és erszakos szabályok egész lajstro-

ma

igénybe vétetett, de

gyék

által

a'

kormány a' törvényhozást

a'

me-

akarván kikerülni, kénytelen volt hamar észre-

hogy magukkal a' megyékkel több baja van, mint a' mennyi az országgylés ellenzéseibl származhatik. A' ministerium tehát a' naponként növeked akadá-

venni,

lyoktól visszadöbbenvén, megváltoztatá irányát és

a'

király

az 1825-ki országgylés' megnyitásakor világos szavakkal kijelenté,

hogy rósz tanácslatok' következésében az alkotlelépett ugyan, de az okozott sérelmeket

mányos ösvényrl elenyésztetni és Illy

a'

constitutiöt épségben tartani fogja.

eljelek közt

kezddék meg közéletünknek

uj

korszaka.

A' kormáüj'párt' tagjai, kik

még akkor

neveztettek, igen rósz szinben állottak,

öszinteségöket és

mert önállóságukat,

alkotmányos érzelmeiket

magyar nemesség kétség

aulicusoknak

a'

megsértett

alá vonta.

Velk szemben egy oUy

párt küzdött

,

mellynek min-

den tagja születésére nézve aristocrata volt, mint az aulicus; politikai hitére

nézve pedig tagjainak nagy többsége

által

szorosan csatoltaték épen azon aristocratiai institutiok' be-

tihez

és szelleméhez,

a'

melly institutióknak betjét és

szellemét az aulicus megsértette volt.

Ezen különbség vala

a'

két párt közt

a'

leglényege-

sebb.

Az

ellenzék

a'

sérelmi téren szintolly

monarchicus

46 szellem te-én

volt,

mint az aulicus

;

szeretettel csüggött az

nem

a'

dísztermek' sima parquet-

de több büszkeséggel vala aristocrata és szive

alkotmányon

,

hbb

mellyet egyébiránt

annyira kijavítani mint visszaállítani akart. Mert

szabadság' eszméinek világhistoriai fejleményei

közszellemre

még nem

a'

valának annyi hatással

.

a'

magyar hogy az

1825-ki országgylésen az ellenzéki pártból is sokan bírhattak volna tiszta tudalommal

a'

reformok és különösen

elnyeirl

képviseleti rendszer' természetérl,

a'

és nehézsé-

geirl. 'S

ha nem teremtünk magunknak

olly kiindulási pon-

mellyek ag}'unkban léteznek, de az akkori évek,

tokat,

ténészetében legkisebb jelenség által sem mutatkoztak

tör,

ez

könnyen mondliatunk Ítéletet az 182o-diki országgylésen megindult pártmozgalmak természetérl 's esetben igen

els folyamáról. Kétségtelen, hogy az aulicus párt

nem

ütközött meg,

ha a' király' kormánya az si eljogok' és szabadságokból idnként valamit tettleg \4sszavont, vagy ela\iilni engedett.

minden jogot rzött a' régi alkotmány' egész öszvegét védte, és megbántva volt, ha a' király' kormánya a' lényegtelen törvényeket is kikerülte vagy

Az

ellenzék pedig

önkény üleg

Mind tellel

,

eltörölte.

a'

két párt befolyásos emberei alig valami kivé-

szivökben magyarok voltak

birodalmi viszonyok'

teljes

mozgalom láthatárának kedett

's

miveltségök az osztrák

ismeretéig és az európai eszme-

áttekintéséig rendszerint nem emel-

föl.

Mind

a'

két párt

— egy

tagját

udvari mint az ellenzéki pártnak —

ben idegenkedett iránt olly

a'

sem véve a'

ki

ugy

az

legnagyobb mérték-

köztársasági eszméktl, mellyek egyéb-

ismeretlenek olly távoliak, és az atlanticumon

47 innen olly tehetetlenek valának, hogy

ben

is io-en

ritkán kerültek elö.

két párt egyaránt volt monarchicus és szilár-

Mind a

dul ragaszkodott

a'

Senki közülök

tl külön nem

Az

társalgási körök-

a'

pragmatica sanctiohoz. a"

király iránti

hséget

a'

hazaszeretet-

választotta.

mert a' visszaélések ellen modorban nyilatkozott 's néha a' kicsinyességig

oppositiót csak azért,

határozott

leszállva, az ösi

alkotmány' sérelmeit a' szakemberek micro-

logiájával kutatta, olly kevéssé lehet

idegenkedéssel vádolni

,

a'

monarchismustóli

mint Angliában

a'

Stuartok alatt

az úgynevezett cavalierokat.

Ezek

az udvari pártot

is

nem

kisérték az

alkotmány

elleni reactio' terére.

midn

Söt

rendszeres törekvést láttak az eskü által

biztosított jogok' ellen.

Hangúk

megtámadására

kívánságuk mindig csak

a'

loyalis vala,

korona tanácsosainak

Szóval

:

,

kikeltek

a'

's

nem

a'

is

volt

koronának

;

,

de

—

ártott.

az angol cavalier-párt valóságos tory volt, de

alkotmányosabb tory mint az akkori udvari Illy tekintet 's

visszaélések

merész, nyilt és gyakran követel

párt.

alájön többnyire az 1825-ki ellenzék

választóvonalt közte és az aulicusok közt

nem

a'

is,

monar-

chismus nagyobb vagy kisebb mérfoka de a' törvényesen létez jogok' iránti több vagy csekélyebb ragaszkodás tett. ,

Az

általam vázolt korszak alatt

a'

monarchismus va-

nem az állományi erkrli bölcselethség' vallásosságában mint erkölcstani po-

rázs hatalma nálunk

ben,

nem

a'

stulátumban,

nem az európai constitutionalis fogalmak' divavagy a' legitimisták isteni jogában,

tos irányában, szóval,

nem

népeinél

sem

;

egyedül abban feküdt, a' miben más országok' mert ezek közül egyik irány sem meriti ki, egyik

jellemzi egészen

a'

régi

magyar

nemes'

ragaszko-

48 dását koronás királyához,

—

azon

kedél) -mélységbl és

elrelátásból csodálatosan sztt viszonyt, melly

misták hitének szenvedélyességével hideo- éberségét összekötötte.

Az 1825-ki

a*

legiti-

társasági szerzdés'

a'

— melhen

ellenzék' sérelmi tere,

nao^vobb

mértékben volt conservativ mint az aulicus, néhány év

múlva más érdekek' más

küzdhomokává

világnézetek'

vál-

tozott.

A' megóvásból

mechanicus

mentünk

a'

továbbfejlesztésre

vissz aállitásából

kijavítására

át

Olly

idkben

értelmük változik

;

midn midn a' ,

a"

megmaradnak de

jelszavak

pártzászlók ott állanak kitzve,

hol régen lobogtak, noha az ügy, melly

gya

az alkotmány'

,

annak okszer

küzdelem' tár-

a'

egészen új színt és az elbbenitöl különböz súlyt

,

nyert

:

illy alakulási

idkben közönséges

az apostasia iránti

magukat sodortatni nem engedik, többnyire népszerüségöktl megfosztatnak. 'S bár els tekintetre felötlnek látszik, kétségtelen, miként a' közvélemény rendszerint nem azzal terheli ket, hogy elveik mellett túlmakacsok a' mi való hanem azzal hogy nézeteikben ingadoznak és hittagadók. így látja az utas, mig szekerén gyorsan halad, a" fákat visszavonulni, A' legtiszteletreméltóbb

panasz.

férfiak

,

,

igy látjuk

a'

napot

a' föld'

kik

;

irányában szünetlen helyet vál-

toztatva.

Különösen 1830 esttei szaporodtak,

óta az ellenzék' soraibóli kilépés'

részint az erkölcsi

romlottság miatt,

Az átmenket uj emberek váltották fel, kik ismét gyorsan siettek a' más padokra. E' sebes mozgás már magában eléggé elárulta,

részint

a'

jellem' következetességénél fogva.

hogy nagy változások közelgetnek,

's

hogy

e'

változások az

alkotmány' alapelvei közül valamellyiket fogják egész vel

megtámadni.

er-

49 Mert az úgynevezett

sem jelenti csupán

nyisége soha

a'

nagy meny-

megvesztegetések'

terje-

egyszersmint az eszmék' fokozatának hév mérje,

dését. Az, 's

politikai hittagadás

oda mutat, hogy egy törekvés már

ratánál hatalmasabbá

a'

vezér- egyének aka-

lett.

Hlyen követel törekvéssé lön nálunk az átalános reform,

magány-

a'

Természetes

,

és

közjogban egyaránt.

hogy

pártoknak már

a'

múltból

a'

leg-

fólebb nevök maradt meg, söt az aulicus pártnál az sem.

És

ismét fölmerül

itt

megingatták-e

musát ?

a'

a'

kérdés

magyar nemzet

:

valljon az uj

valljon reformtörekvéseinkben

nem

társasági szellem,

vágyak

ismeretes monarchis-

nem

rejlett- e

köz-

kikerülhetlen meghasonlás

volt-e

a'

királyság' eszméjével?

Szellztessük

a'

kárpitokat.

Tekintsünk több mint 17 év leple mögé eszmék körvonalainak érintése végett.

a'

—

Mit találunk az országgylés' naplóiban hasábain,

a'

komolyabb irodalom'

Micsoda

Min

a'

a'

irány-

hírlapok'

fejtegetései közt, a' társu-

latok' törekvéseinél, a' közvéleménj'ben, a'

Merre vonult

,

fbb

néptudalomban

reformok megindult árja

?

?

czél felé terjeszté ferejét ?

gátokat akart elsodrani

?

Hol volna határa, ha a' februári forradalom eredményétl, mint egy nagy fellegszakadástól emeltetve, medrébl ki

nem

17

év mind terveiben, mind polémiáiban, hogy képzelni sem

önt,

's a'

partokat szét

Annyira szenvedélyes lehet,

miként

a'

,

nem

szakítja?

annyira nyilt volt

a'

legnagyobb vágyak betakarva maradhat-

tak volna. K. z%,

felhozott

4

50

nem

Ki csak három hétig lakott Magyarországon, már kételkedik ez iránt. Állítsuk tehát össze, vonjuk

valóságos gyülpontok-

a'

hoz vissza az átalakulási kor' vezéreszméit.

Min

törekvések tengelye

körül forogtak

reform'

a'

kérdései ?

Azon sorban emlitem

a'

szerint gyakoroltak befolyást

firányokat a'

a'

,

Leghatékonyabb mozgató erö volt

a'

m US. —

—

Miért vizsgálnám

mellyekböl szükségileg

nem

hogy

a'

nyert majd semmi méltánylást

pontja,

's a'

radicalis-

rövid vázlatban az okokat,

e'

folyt,

melly mérték

közvéleményre.

többségnél éveken át conservatio' szem-

a'

legnagyobb népszerség

is,

t.

i.

Széchenyi

mihelyt megtámadta Kossutliot és a

gnífé, összetöretett,

baloldalt ?

A' történészet kideritendi tisztán és részrehajlatlanul

e'

szabálytalan helyzetet.

A' tény kétségtelen. •

A' magyar közvélemény bálványozta

a'

r

ad

i

ca

1 i

s-

must. A'

szépsége

szónoklat'

,

a'

szónok'

hatása

ettl

fiiofíTÖtt.

Az

iró'

csak

e'

jelv alatt szakithatott halántékaira

babérágat.

A' lángész és

a'

jellem többnyire elvitatva lön a

más

zászlók vezéreitl.

Hogy

illy

igazságtalanság

a'

rajongás'

nem

kicsiny

fokára mutat, kétségtelen.

De mégis ha magyar

az ingerült hangulat' végleteit, ha

balohkil' széls törekvéseit

most vizsgáljuk,

tctlcn az 1848-ik év eltti radicalismust

ben, annak tartani.

,

a'

lelie-

eun'ipni értelom-

51 Lássuk

meddig

természete volt

terjedtek határai

magyar

A'

mint

inilly

,

radicalismusnak

?

's

? a'

magánj-

közad ó

z á s szét-

radicalismus szélesebb

vala

közjog' mezején.

a'

Sarkeszméi

:

a'

szabadföld

ágazó következményeikkel fonódtak volna, mind érzetein

más helyekre

De

a'

és

a'

természetesen keresztiil-

igen

,

magány- mind

a' politicai

a'

közjog' legapróbb

együtt utoljára

és a' birtokviszonyokkal

,

változtatták volna zóit

e'

formákat,

a'

más érdekekkel kötvén

tévén,

is

meg-

befolyás fötényeössze.

stádium ok, melly ek közt e' két sarkeszme mozgott a' törvényhozásnál és az irodalomban aránylag nem valának szélesek, skevesebb rázkód ássál fenyegették az alkotmányt mint a" birtokviszonyokat. — A' szabadföld eszméje t. magába foglalta ela'

,

i.

ször h o

gy

úrbéri b

az

mesi birtok Az úrbéri kivánt, mert

r t

o k, és másodszor, hogy

a'

n

e-

fölszabaditassék.

birtokra nézve

a'

a'

transactio iránt

— hosszasan

küH okokból hajlam és

i

nem

baloldal évenként többet

—

nem

egészen súly nél-

mutatkozott

más pártnál

a'

közvélemény naponként inkább lön elmér-

a'

gezve.

De még

1848-ik év elején

lényegileg ez volt: az örökváltság teljes

vagy

hordozza

az

kívánságból

méltányos

rögtön

eszközöltessék ;

kártérítést

a'

úrbéres és az állomány együtt. E' a rögtöni megszüntetése a' napszámnak

tekintélyek csaknem kivétel

tartaték fön,

az ellenzék kívánsága

kártérítés mellett

magánál az ellenzéknél sem tak kikötni.

is

Továbbá hogy a"

a'

birt többséggel

;

mert

a'

nélkül bizonyos éveket akar-

pártok közti transactio' tárgyául

méltányos

centtel legyen csekél3'cbb

a'

teljes

kártérítés

hány

kártérítésnél V

proItt az

52 ellenzék eléggé engedékenynek látszott.

Végre, bogy az

állomány csak egyharmadát liordozza az örökváltsáo;!

ösz-

vecnek: ez uralkodó nézet volt az oppositio többségénél.

Mi

a'

az siség'

nemesi birtok

már akkor meg

föl

szab

a di

tá sát

vala nálunk táraadva

,

illeti,

midn

e'

szövevényes kérdésnek minden oldalróli megvizsgálására

még

a'

miveltek közt sem volt elég politikai és országgaz-

dászati ismeret.

Az siség az után jutott

fölött pálczát tört a' a'

közvélemény

's

,

csak

politikai pártoknak eszébe az siség' ter-

mészetét és eltörlésének practicus nehézségeit figyelemmel vizsgálni.

Ezen ellegez modort

vitte át az ellenzék az ország-

gylési tanácskozmányokba

Kívánsága 1848

is.

nem vala: mint a' nemesi birtok' leg kimondani az siségnek eltörlése

több

elvtl

elején

fölszabadítását elvi-

a' fosranatositásio:

— Az

által.

hosszú ut haíjvatott volna fón. Vá-

lasztmányok valának kinevezendk egy uj polgári törvény-

—

könyvnek szerkesztésére mert mint mondaték siség minden magánjogi viszonyokon átszövdvén ;

a' civilis

codex átvizsgálása

hetik valósággal

el.

Mig

— ,

az

csak

és újraalkotása utján töröltet-

ez végrehajtathatnék,

az ellenzék

olly provisorius intézkedésekkel megelégiilt volna, mellyek a'

fekv vagyon' mozgóvá

tételét könnyítik.

párttali széles alkutért szándékozott n}'itni,

elfogadíisára

is

's

Itt

a'

olly

másik

módokj

kész volt, mellyek egy hiteltár' megnyitása

által a' provisorius

szabályoknak kellemetlen következéseit

k'kerülhetvé teszik vala; de

e'

hiteltárra nézve kezesséíret

kivánt az alapszabályok' elveiben

a'

íell,

hogy

a'

politikai

nem váland, mi leginkább a' hiteltárnak kormány befolyásától független vezénylése által történlietett. Az aggodalmak, mellyek válhatatlan összefüggésbe

pártok' fegyverévé a'

hozták

e'

követelést

a' hiteltár'

sorsával,

kétségkívül tulsá-

53 gosak valának

,

de az akkori viszonyok' lélektanából, az

uralkodó pártí'éltikenység tenuészetéböl foh-tak.

Bentham nézete sok,

a'

—

legnagyobb közjogi változá-

szerint a

legátakínosabb forradalmak az osztály' és successio

kérdésébl támadnak. Hosszasabb idut véve mértékül a' magánjog' rendezése határozza el hogy egy állam min ,

's hogy az aristocratia, democratia, socialismus és a' mindent föloszlató elméletek

alkotmánnyal birjon

vagy a' veg}ék át

Ha

a'

illy

nyosnak

,

közügyek' vezénylését.

nézetbl tekintjük az ellenzék

látszik,

miként

e'

párt

mióta

a'

doctrinait, bizo-

a'

reform terére

lépett a" birtokviszonyokat mindig a democratia érdekében rendezte volna, 's az siség üresen maradt hel}ét oUy ,

intézményekkel szándékozott betölteni, mellyek birtokot az ingó vagyon'

kösödést és

a'

a'

mozgékonyságával

véghagyomány

joga

széles

föld határtalan felosztását egészen

által a'

fekvö-

a'

ellátni, az örö-

megszorítani,

porlógazdaságig

elöscffélleni forrták volna.

De nek,

daczára

a"

fennebbi sorokban jellemzett törekvés-

midn tüzetesen

az ellenzék,

elhozatik egy polgári törvénykönyv,

az 1848-ik év' kezdetén uralkodó szellembl

magasabb tekinteteknél fogva transigálni, határozott mennyiség hitbizományok' megalkathatására nézve ha ezen engedmény Ítélve,

még

hajlandó valaa'

más

párttal politikai

;

által az siség' természetét az országban létez többi

fekv

birtokról teljesen lerázhatja.

Bár

a'

középnemesség

mértékben vala

ingerült,

sházra szükséges elemek' ha

a'

jobb oldal

mutat. A'

eszméje

is

a'

mágnások

mégis

a'

iránt

nem

hitbizományozás

csekély a'

fel-

kiállításáig megszavaztatott volna,

kölcsönös engedékenységre hajlamot

—

magyar közvélemény' radicalismusának másik sarka'

közadózás

volt.

54 Nincs miért magunkra ruházui széls nngylc4küséget. A' pártok,

a"

és feláldozok lenni alatt

önzésüket

nagy pillanatokban tudnak magasztosak de

;

nem

a'

parlamenti

vetek

rendes folyama

élet'

Helytelen

le.

volna az érzel-

is

oUy erknek,

gésért az érdekeket szem elöl veszteni, épen

mellyek az érdekek kiegyenlítéséért,

nem pedig

széttiprá-

sáért léteznek.

A' nyugalmas idkben minél önzéstelenebbnek látszik

egy párt, annál kétségesebb akarja-e a' sikert ? Es ha még már ekkor csaknem bizonyos hogy nem a' is akarná :

,

tárgy, hanem

,

mellyért tulzólag volt neraeslelkü

eszköz

,

más

a'

,

f

czél,

czélokra, mellyek által az elhallgatta-

tott önzés kártérittetni fog.

Ez

a'

pártok' bölcselete.

Az 1848-ik

év" kezdete

nem

szigorúan véve

volt

már

egészen nyugalmas id. A' szenvedélyek fólhurozva voltak;

de annyira a'

még sem ment

pártrajongás, hogy heve által

a'

pártönzés fölolvadjon. Kiindulási pontnak állithatjuk

fel,

hogy

az ellenzék

többsége az utolsó pozsonyi országgylés megnyitásakor

Kossuthnak

a'

Hetilapban közlött czikkeit,

közadózásbani

a'

rögtöni és teljes osztozásra nézve, az alkalmazáskor egész

terjedelemben

Az

nem

szívesen fogadta volna

ellenzék követelte

a'

el.

közadozás' elvének kimon-

dását.

De els ha az

lépésül

még 1848

elv' elhatároztatván, a'

elején

is

megegyezett volna,

közadozás az adónak minden

— csakhogy

nem

is

terjesztetik ki

a nemes' adózása ne viselje

a'

subsidium' semmi szinét

ágaira nézve egyszerre

:

;

az

adóöszveg, melly et a' szabadalmas osztály elvállalt, ne legyen a'

tulságig csekély

zása és

fiillinjtá.sa

;

a'

házipénztár' öszvegének meghatáro-

majdnem egészen

zében marad jon.

a'

megyék'

ke-

55

Az utóbbi kívánat

középnemességnek

a'

merült

kali kölcsönös torzsalkodásaiból

a'

mágnások-

fel.

A' megyék' tágas adóvetési joga inkább terhelte volna a'

fels aristocratiát

mert

,

megyéken

a'

túlsúllyal

birt

a'

küzépnemesség. Viszont

helytartótanácsnak nagy befolyása

a'

adó kérdésében

mert

a'

minden közlegeire

a*

hatta vala

;

házi-

a'

középnemességet aránytalanul nyom-

a'

kormányra és a' központi hatalom mngas aristokratia gyakorolt eldönt

hatást.

Esfvik

fél

Ebben

a'

sem

tett föl io^azsá
A' vastag önzés közös volt jiízan és rendezett

;

különben

statusok

a'

a'

,

kormányzás' eszméi inkább szólottak

—

conservativ párt mellett.

Mondám

másik félrl.

pártok egyeztek.

fennebb

magyar radicalismus

,

hogy

a'

a'

februári forradalom eltti

szélesebb volt

magány- mint

a'

a'

közjog mezején. A' szabadföld' és átalános revisioját soha

Nem

közadózás' pártja az alkotmány'

sem

sürgette.

kivánt chartát.

Szorosan

Es

a'

a' históriai

téren maradott.

történészeti fejlesztés irányában

e'

maga

is

némelly ösvényt, mellj're közelebbrl lépni sem

zárt el

akart. kért,

nem

óhajtott támaszt az irott törvények által ott, hol az

élet'

Bizott

a'

szokások' alakitó erejében,

igényei czélszerübben egyenlithették ki

mint

a'

betk. Világos példa erre

az

's

nem

a'

nehézségeket,

alsó és fels tábla

egymáshozi viszonyának, érintkezésmodjainak

és jogköré-

nek határozatlansága, melly nem kerülte

egyik párt'

figyelmét hatás

is

alól

;

de

baloldal által szintúgy volt

a"

kivéve

el

,

mint

a'

conservativeknél.

sorainkban pártbünnek tartatott

's

a'

tárgyai-

St

a'

mi

félrevonás jelének tekin-

56 teték

legkisebb agitatio

a'

napirendre hoza-

kérdés'

e'

tala iránt.

mit kivánt,

'S a'

min

reformokat sürgetett az ellenzék,

hol positiv tervei voltak ?

nem monda, hogy

A' szabadföld' és közadózás pártja

miután az örök váltság' életbe lépése

egyenlvé

az siség eltörlése

's

közterhek' viselése pedig

a'

földbirtokot

a'

politikai jogokbani testvéri osztozásnak társeszméje

tette

,

a'

ként következik, hogy szintén ki kell

ön-

:

elvileg mondani,

enl

s éget, ámbár annak alkala p olitikai j ogegy és a' közadózásnál, pártalkuszabadföldnél mint a' mazása,

dozások' tárgya lehet.

Az

ellenzék

1848

sem

elején

állott

el illy végletekkel;

mert érzé a különbséget a' csalokoskodás és az okok közt, 's mert nem akart az alkotmány' mezején olly gyökeres és olly

gyors reformokat, mint

csak

a'

magányjogban.

Meddig

terjedtek tehát követelései?

Hogy Hogy

városoknak 16 országgylési szavazat adassék.

a'

a'

a'

tagjai ne álljanak kizárólag

szabaditékos osztály embereibl.

Hogy mind

megyegy ülések

a'

a'

választási

mind a' városi polgárságra, mind illetleg a' követekre nézve a'

királyi városokban

hivatalnokokra,

jognak

széles alapja legyen.

A' megyékben micsoda

—

népelemnek

?

gadt eszméi

nem

A tálában

a'

rés,

min

bejárat nyittassék

errl az ellenzéknek, mint pártnak

a'

hig-

,

voltak. választási

jogok természetét Magyarorszá-

gon kevés ember ismerte csak annyira

is

,

hogy

felszínes

gondolkozását elpalástolhassa.

A' conservativ párt és az ellenzék minden elmélet kapkodott,

's

gyakran

Az eszmék' hogy

a'

sértette

meg

saját fegyverével

zavarjából csakugyan

conservativek

a'

kt-ttoku

kivenni

választást

felé

magát.

lehetett,

kedvelik

;

az

57 elleDzék pedig kész áldozatokat hozni

a'

közvetlen válasz-

tásijogért.

Megjegyzéseimnek eredménye következ.

Az

ellenzék

még 1848

uj támaszt akart adni

a'

elején a'

rendi alkotmánynak

városok' coordinatiojával, és

negyedik rendnek

elemnek, mint

a'

a'

városi

törvényhozás-

bani határozott részvéte által az ellenzék, a'

hogy

Ennyi És

a'

változtatást akart

felsháznál

Annak

a'

kész lett volna

mellett elfogadni.

követi ház' szerkezetében.

?

szerkezetét

sem kivánta. —

Ha

czélját elérhesse,

e'

magas census

közvetlen választást

a'

legközelebbi évek alatt érinteni

februári forradalom terminológiáját, vagy

a'

— ha

ennél kevesebbet mondjak,

dalmibb törekvések' mértékét

— ha

párvonalt keressek,

,

.

.

a' .

hogy

mostani legellen forra-

vagy hogy még kisebb

februári napok eltt a'legilli-

a'

beralisabb szellem alkotmányos ország' irányait összehasonlítjuk

magyar

a'

reformokra nézve

:

ellenzék' követeléseivel

közjogi

a'

kénytelenek leendünk bevallani, miként

a' mi 1848-iki radicalismusunk nagyon mérséklett volt, 's az csak az aránylagos gyorsaság' érdemét vagy vádját igényelheti.

európai fogalmak szerint

Szívesen elismerem

néhol és némelly

a'

idkben

rendkiviili vJt.zon3'okat, mellyek

az óvatosságot nagyobb hazafiság-

gá emelik, mint a' szabadságszeretetet. hogy a' történészet' nem 'S könnyen megeshetik ,

fogja

a'

bölcseséget találni,

a'

hol

a'

Egyébiránt én most nem bírálatot akarok* baloldalról,

—

hanem

hün jellemzeni. És a' fkérdés

ujabb

kor'

,

a'

ott

mi párthiuságunk. a'

jobb és

múlt évek' törekvéseit szeretném

mellyet szem eltt tartok

mozgalmai

folytak-e be,

's

:

hogy a ii

a

z

igen

58

milly mértékben, a' magyar nemzet' elismert monarchieus haj lámának gyöngítésére? magyar radicalismus

'S a'

,

melly miután

terére léptünk, lassanként fölülkerült

ben

's

a'

reform'

kétségtelen többség-

természeténél fogva ellentétben állott-e

volt, saját

a'

monarchismussal, vagy pedig minden eszmét melly fénykört vont

a'

király' fejére, érintetlenül

hagyott?

Ez különös figyelmet érdemel. Mert kétségtelen, miként kivált

lz

években

mus nem

a'

forradalmat mege-

leghatékonyabb mozgató

a'

akármin

er

a'

radicalis-

tnjék most föl, a' legszélsbb tagja volt az ellenzéknek, hanem a' legdesorganizálóbb talentum a' különböz pártok' kitn egyévala,

nei közt,

nem

és Kossuth,

— maga nem

fékezhet,

a'

szinben

tagadás' szelleme, kit

elégíthet ki olly

nem

foghat be,

keskeny korlát, mellyet

pártnak nevezünk. 'S

1848

magyar

a

tehát

radicalismus' hátterében

volt-e

elején köztársasági irány ?

j\íegengedem, hogy egy törekvés szélesebb, mint azok-

nak

belátása, kik képviselik.

Nem hozom

kétségbe

által jellemzett democratia,

terjed ki és

minden zik

még

a'

,

hogy

a'

februári forradalom

melly az átalános szavazatjogig

számtöbbséggel szemben az érdekek' súlyát

tekintet nélkül hagyja,

akkor

is

,

a'

monarchismussal ellenke-

ha pártolói szintén vagy színlésbl az

uralkodó' szövetségesei volnának, és

a'

királyság' eszméjét

védnek.

Van bizonyos

kiterjedése

a'

néphatalomnak, mellyel a

koronáknak utóorondolat vaüv me2;csalatás nélkül kedni

nem

e;í\ez-

lehet.

Sokkal fólvilágosodtabb korban élünk

,

hogysem

olly

lendületeknek, mellyek az államra hatni kivannak, fontosságát eltagadni lehessen.

59

nem

A' belátás többé

párttitok.

Miért vitatni, hogy a

radicalismus nem hanem mindenütt, a'

februariusi

csak Francziaorszáííban köztársasáo;i,

hol hirdettetik, ha szintén egy nutocratortíU n}ert terjedésre szabadalmat,

gójává és

—

ha szinten

királyi várak kövezetsepröjevé ajánlkozik

a'

ava

e'

szavazatjog' követeléseinek

z

a

tj

o g

és az ol

1

1

y

m e eh a n

i

mus

s

mérséklésére sem

menti tárgyalások' rendszerében, sem

is ?

átalános

Ertem pedig a' februári radicalismuson az sz

a'

is

kolostorok' favá-

a'

t,

melly

a'

parla-

consolidált érde-

a'

kek' kiemelésében,

sem egy ers

önálló végrehajtó

hatalom' alakításában

némelly pontokban

és

ellensúlyt

nem

keres.

Ezen

nem

lehet

szabású radicalismus soha szinte frigyben

uj a'

trónokkal.

Belgium' chartája

müve

de mellette

;

a'

a'

február eltti kor' legszélsbb

királyság fenáll,

kedélynyugalom gyarapodik, széles alajy'a és a' radicalismus is,

nem

mig

a'

okvetlenül ellensége

népfelség' eszméinek

kutatja,

's

a'

a'

,

béke

hogy

jeléül,

még

maga

a'

királyságnak,

a'

szabadság'

végleteiben

mind

addig,

utolsó következményeit

nem

létez

tár-

az elmélet' diadalát a' felett nem akarja az

erk

sulati

az ipar,

,

a'

ál a

mi erk'

súly egyen ének telges elhárítása által eszközöl

ni.

Azonban

ott,

hol

a'

társadalmi

erk

tatható érdekek ellen indíttatik harcz

a'

's

az életben

rámu-

számtöbbség' neve

és az átalános szavazatjog' jelve alatt, ott iszonyú anacro-

nismus

a'

politicai

királyság

ámitók.

Már

—

,

ha fetisimád ássál vennék

is

körül

a'

maminden mozdu-

visszatérve az 1848-ik év elején mutatkozott

gyar radicalismusra, kérdem akár latait ellenezte,

akár

azt, ki

azt,

ki

mint én, sok lépéseinél botlást

60 látott,

kérdem

volt-e

:

e'

radicalismusnak kivívott határo-

zataiban, formulázott törvényczikkeiben és

egyének

által

sürgetett teendiben,

pártprogrammul

irány, melly

a

tekiiitélj^es

mellyek

vidéken

a'

közjogi radicalisnak

szolgáltak, ismétlem, volt-e olly

az európai nézetek szerint

tekintethetett volna ?

Talán

a'

városok' szavazatjoga,

méje szárnyalta

Vagy

tul az európai

a'

negyedik rend'

esz-

alkotmányok' horderejét

?

talán az örükváltság' és az aviticitás' kérdésének

azon megoldásában, melly 184S elején az ellenzék' nagy többségét kielégítette volna, több radicalismus

mennyit

vari tanácsos és sok minister javaslatba hozott

bebizonyittathatnék csak annj-i

És a'

találkozott-e

?

—

mint

Aligha

is.

füo-oretlen és féketlen szenvedélv,

mint

a'

magára sokada-

lom' szeszélye, mint az értelem' jogainak elkobzása

öszveg számára 'S volt-e

a'

királyság' érdekeivel

radicalnak

azon egyeztetését ,

a' felelet

kérdésekre adnának.

iránt,

?

nem Nincs

mellyet az európai viszo-

ha az ellenzék széls árnyolatánál sem találtunk

radicalismusban

a'

monarchiái

törekvést,

hogyan kereshetnénk

ben vagy

a'

a'

csakhogy

a'

ellen

a'

nemzet' vágyait

c.-^élszerünek liittük V

's a'

a'

intézett

méi'sékeltebb töredékek-

melly

a'

haladás' eszmé-

reformterveket több

óvatossággal akarta az alkotmányba

és

mint mi,

institutio

conservativ pártban,

jét szintén elfogadta,

gorral

liires

népakarat-

tudóst fölinoferelt

nyok' ismeri

e'

a'

melly sok magát épen

valló németorszáíri

miért aggódjam

'S

a' fö-

?

nálunk, ki kérdésbe hozta volna azon

berlini ,,Vereinbarungot",

nak

a'

bár kivételként, magyar politicus, ki

népfelség' fogalmát olly terrénumra vitte, hol az

áll,

mint

volt,

kisded német állományokban 1817 óta sok ud-

a'

szi-

illeszteni,

körülményeket tekintve,

61

Ki csalatkozott

mert

a'

a'

t'

nem

végtére

magyart

a'

föleröltették,

forradalmat megelzött

februári

a'

is

azt bizonyítani,

magyar radicallsmnsban

törekvések rejlettek akkori kivánatai 1'

eldöntve nincs;

nyék' folyadékának tekinteni. 'S

:i

lehet

még

?

viszonyok' rendkívüli bonyodalmai

kezetfogva,

Iví^ssuth' agitat lójával

i-'zanon

pártok közül

a"

tért, raellyre

lietne,

,

—

hogy az 1848

azt állítani

,

hogy

által

csak

,

elbb világosan

kenyebb képviseleti alappal biró államok, is

,

alkotmányok léteznek,

hol rendi

a'

st

ugy

kifejtetnék,

miként az európai alkotmányos országok közül

gok

év elején

az ellenzék

királyságot aláásták volna

a'

ha valami bölcs

ik

monarchiái rendszer elleni

a'

legkes-

a'

azon orszá-

monarchismus-

nak nem lehetnek magoknál az intézményeknél fogva szinte barátai.

Nincs ki

illy

képtelenséget bebizonyítani tudjon.

viszont nincs ki megmutathassa,

'S

hogy azon közjogi

tervek, mellyeket az ellenzék 1848e'ejénkivánt, 'smellyek-

nek

maximuma

16 városi szavazat lett volna, Magyaroralkotmánnyal látták volna el, mint a' szabadelvbb szágot ihillyenek akkor az európai rendi alkotmányok valának.

—

Távozzunk

az eszmék'

Mondottam fennebb,

más vidékeire. hogy ama korszakban

melly 1825-tl egészen az 1848-ikiforradalom valóságos kiütéséig

miután

terjed

,

lépett

át,

vágyait

a'

nemzet

nem

a'

sérelmi térrl

a'

,

haladásira

csupán egy törekvés' tengelye körül

öszpontosltotta.

Kétségtelen ugyan, hogy kivált az utolsó években leg-

hatékonyabb mozgatóer volt e'

kornak

még más

a'

vezéreszméi

radicallsmus ; de valának is

mellyek nagy rokon-

,

szenvek és lankadatlan munkásság' tárgyául szolgáltak. 'S itt

megint elkerül azon kérdés:

irányokról leszakítjuk

a'

titokleplet

,

valljon,

ha

hogy magát

a'

a'

többi

valót

62

minden mysterium nélkül

láthassuk, ha

ségével, melly egy sáppadt tényre

dunk

nein tekintve

,

ságon kivül

festi

semmi kötelességre

ez esetben,

:

sem

h-

rá az egészség

ha szoros igazságszeretettel nyomozan-

arczszínét,

tiszta

történészet

a'

nem

részrehajlatlan-

a'

fogunk-e a pozsonyi pártküz-

delmek' rétegei közt oUy forrásokra találni

,

mellyekböl

okvetlenül monarchisinus elleni gylöletet és köztársasági szellemet kellett

a'

közvéleménynek meríteni?

Vizsgáljuk, taglalgassuk kor'

minden

fö

forradalom' kiütése eltti

a'

irányát rendre.

A' politikai radicalismus után legtöbb ervel birt

a'

nemzetiség kérdése. Ez

volt

törekvések' második gyülpontja.

min természete

'S

lomnak

a'

vala

eszmemozga-

ezen

?

A' nemzetiség inkább conservativ

,

mint szabadelv

irány volt.

Nem

kivánok

félreértetni.

Most a könnyelm deíinitionak kártékonyabbak következményei, mint rendes idkben.

Eddig tóriát Írtak

is ,

hibáztattam az elméletek hseit

vagy ha

multak' cathacombáit vizsgálták,

szükségök volt, hogy rögtönzött történészet' bélyegjegj'ét

Az oklevél,

illy csinált

a' lefolyt

a'

fel

állításaik'

a'

idk' emberein ,

a'

mellyekre

érvényességére

nyomhassák.

múlt, mellynek ellenmondott minden

minden nyomozat, már

sodásnak, mint

kik ha his-

az Ítészek' meggyújtott fáklyáival

mindig azon jellemvonásokat fedezték

a'

,

herostratesi

is

többet ártott a polgári-

düh, mint az els franczia

forradalom' egyik uttörtijének és áldozatának azon kívánsága,

hogy

a'

levéltárak

tessenek, mert a múlttól

és az okiratgyüjtenn'nyek eléget-

végkép szakítani

kort salakjaitól megtisztítani akarjuk.

kell,

ha

a'

jelen-

63

Maga

sem

socialismus

a'

lett

volna mint új

eszme

veszélyes.

Nyílvesszire repedést

is

a'

halálossá teszi,

századaiból, szerezte

Védelmére hozatnak

mérget, melly

a'

múltból,

a'

kicsiny sebet,

bör-

a'

kereszténység ös

a'

meg.

és létesítésére az

els keresztény associatiók

föl.

hogy épen azon pártok, mellyek az arisgylölik, minden nézeteiknek ajánlására hosszú

Csodálatos, tocratiát

családfát készítenek.

Cabet

riájának

még

Thierset

communistának

is

Palestinából és

a'

állitja,

betlehemi jászol'

Ica-

's

deszkáiból

késziti alapjait.

Örökké a'

a'

positivumból,

megtörténtbl kerestetik

a'

ki

légvárak' ékköve.

Ebbl

áll

Világért

korunknak charlatanismusa és veszélye. sem akarnék tehát a' nemzetiség' ügyére

nézve egy Procrusteságyat készíteni, mell}Te gezzem, hogy megcsonkittassék, vagy lectica kíneszközei által

Nem

azt állítom

,

a'

a'

raultat sze-

valóságnál

a'

dia-

hosszabbra legyen vonva.

miként

a'

conservativek voltak

magyar nemzetiség' legmelegebb védi. Mert a' leghbb magyar, Széchenyi, soha nem

a'

tarto-

zott ezen párthoz.

És Horvátországiba nézve tekintvén, minden ellenszegülés kedék.

a'

a'

magyarnyelv

— Bölcs elrelátással történt-e

ellenzék volt az idjelek' jobb

in vasióit

baloldal' padjairól ez

ismerje

?

:

emel

vagy pedig

,

meg\'itatni

az

nem

tartozik czélomhoz.

Én

csak annyit ersítek, mennyit

ség alá vonni, ha

a"

nem

magyar pártmozgalmakkal

fog senki kétismeretes.

—

A' nemzetiség' inkább conservativ mint szabadelv irányából következett, hogy

a'

felsház' eltörlését

a'

radi-

64 calismus

nem merte

—

halasztotta.

sürgetni

Ugyanis

nem

A' mágnásoknál tekintet alá; a'

mert

reorganisatióját

mágnásokban

a'

fnökökben mit kiméltek a' Ne csaljuk magunkat.

még

söt

,

és

is

egyházi

az

haladás' széls színezetei is?

nagybirtok' érdekei jöttek

a'

radicalismus olly kevéssé bálványozta

a'

dominiumokat, mint

Hogy hazánkban

a' a'

gyarfaj' kezei közt voltak

születést.

nagybirtokok majd mind ezt

:

a'

ma-

a'

statisticus világosan

kimu-

ne Montesquieuben, de az oskolai kézikönyvektl

tatta. 'S

kezdve Fényes Elek munkájáig minden rósz és jó

cában keressétek

az egyházi

padjaikon

föltalálandjátok

kimaradásának

izgatások'

Es

's

mert

,

a'

nösen kedvelte

elleni

ers

okait.

fnökök

azért ültek-e háborithatlanul

protestáns radicalis szónok és író külöcatholicismust

a'

catholicus radicalis

mágnások

a'

statisti-

ember nálunk

vagy

;

a'

azért,

mert

papiuralkodásnak

a'

elvi-

leg barátja volt ?

Bizony Magyarországon az ultramontan nézetek miatt a'

felsház' egyik kiegészít részének,

nem

törvényhozói szerepe

Hanem, hogy

a'

volt, és helyzeténél

nemzetiség ellen

:

a'

magas

felspapság szintén magyarérzelmü

nem

fogva

is

fordíthatta befolyását

tábláján csendesen ülhetett

nem

,

és

a'

a'

mágnások reformpárt óvakodóbb

ez vala az ok, melly miatt

egyénei által jogköre

clerusnak,

volt ksziklára épült vár.

a'

illettetek.

Szálljunk alább. A' nemzetiség' conservativ irányából eredt a politikai

minden megdöbbenés. A' magyar okosabb volt, mintsem egy megkövült

végletekre vonatkozó

aristocratiai

hajlott

m

a'

vala,

rendszert

czélnak

szabadelvüségre

:

tekinthetett

de viszont

mintsem a szubadclvüséget

volna

nemzetibb

olly

;

ezért érzel-

gyorsan vigye

65 a'

széls határokig, liogy ne inaga számára diszitse

föl a'

hazát.

E' két poláris erö' egymást kölcsönösen leküzdö hatásaiból eredt,

hogy

a'

pártok néha igazságtalanok voltak

a'

máskor

a'

szabadság eszméje iránt

a'

nemzetiség miatt,

szabadság' Ígéreteiért elhanyagolták

ményt

melly

,

a'

hasznot,

a'

nyere-

nemzetiség' ügyének gyiimölcsözendett

a'

vala.

Soha vatiojára,

buzdítván

a'

a'

Egyik tattal

nem

eírészen elnémítva

keztetö szózata

;

a'

nemzetiség'

a'

lön

két érdek' emlé.

e'

köz- és magányjog' conser-

szabadelviiség pedig gyors változtatásokra

kedélyeket és az értelmet

politicai párt

sem

egyeztette össze elég tapin-

két irányt.

a'

Mechanicus köttetésben állottak inkább egymáshoz nyelv'

és

az

institiitiók'

a'

kérdése, mint szellemi kapcso-

latban.

A' távolság sejdítve lön az avatottabbak Kossuth'

népszerségével

a'

által.

—

radicalismus fölülkere-

kedett.

A' conservativek

—

eseteiben inkább valának a' baloldal' emberei pedig

szabadság'

mint a'

látszott

— az összeütközés'

nemzetiségi érdekek mellett;

kevésbé hitték szükségesnek

a'

némelly kérdéseinek megoldását nemzetiségi

tekintetekért odábbutalni.

És nekünk, párkányán az 1848-ki változásoknak, vagy legalább nem sok idvel az utolsó pozsonyi országgylés' megnyitása eltt, hallanunk kellett 's hallani többször, hogy ha a' nemzetiség' és szabadság' valalia összeférhetlennek

inkább

a'

zetiséget

fogna

teljes

mutatkozni, az ellenzék' Qgy része

szabadságot

korlátolt

és

választaná

keskeny

alapú

,

mint

z..

nem-

alkotmányos

mellett. K.

a'

5

lét

66 természetesen

Ezt

számú

kevés

csak

radicalok

beszélték.

Kossuth vissza

a'

hogy

,

a'

nemzetiség' fékereje se vonhassa

megtüzesült indulatokat, hogy

vedélyek' minden kapui kinyiljanak

gondolt ki takarta,

—

,

felforgatási szen-

egy

eszmét

czifra

soványságát rojtok és

csillám közé

egy eszmét, melly megnyugtathatta azoknak

lelkiismeretét

vagy

melly

,

a'

kik

,

megnyugodtaknak

okvetlenül

lenni

látszani kívántak.

A' szabadság

hogy

a'

,

monda

ö

,

akkora olvasztó ervel

ki a' szabadságot igéri, a' többi népfajok

bir,

szabad-

a'

ságért nemzetiségket fogják odaadni.

A' következés megmutatta: volt-e belérdeke

eszmének

e'

felfútt

?

magyar épen azon helyzetbe jött, hogy most saját magán is megpróbálhatja a' szabadság' olvasztó erejéröli tanját a' nagy izgatónak. Es

a'

—

A' februári események eltt

meg voltak az gyzdve, hogy a' a'

Kossuth' ellenében

ellenzék' tckintélj^^esebb egyénei

is

tokban azonos

még

nemzetiség' eszméje

arról

nem minden

pon-

szabadság' radicalismusával.

Ennélfogva

a

nemzetiség'

conservativ súlyát több

vagy kevesebb mértékben örökké beszámították. A' magányjogban

a'

fekv

birtok' természetének áta-

lakítására vonatkozó kérdéseket látozta,

ha nem

a'

nemzetiség' ügye kor-

az eszmék szélességére

is

,

de legalább

a'

hogy

a'

tárgyalás' sorozatára és idejére nézve. 'S

valljon

a'

követi táblánál miért történt

városok' kérdése több hátráltatást szenvedett

,

,

mint

kellett

's mint különösen az ellenzéktr)l várni lehetett ? Csupán azért mert a' gyzedelmes radicalismus saját magát fékezte hogy kihallgathassa az aggodalmakat, mel-

volna,

,

,

lyeket elébe terjesztett

a'

ronscrvativ

jellem nemzetiség.

67 És

népképviselet

a'

mellyröl

,

a'

felhevült képzelödés

vagy a mi prózaibban hangzik, annyi cseh falvakat épitett, ugyan miért nem emelé 1848

annyi spanyolvárakat

zengés

az olly szép

elején

,

követeléseit az európai törek-

vések' színvonaláig ?

Talán taitól

a'

magyar követ

azért döbbent vissza

izgatott

Blanc Lajos az

,

a'

franczia banquettek kivána-

mert Guizot aggódék

,

]\[arie

magán

várása miatt

áj dolgok'

,

kivül volt.

Néhány szegény ezen

Mit tudott

Es

mondva úgy

és csekély hatású literátor ismerte

európai korkérdésekhez.

férfiak' viszonyait az

a'

pozsonyi követek

—

kik

játszottak

az utczára ltt

,

nevekrl

kiolvashatlan

a'

—

a'

táblabíró ?

nem megbántásból van nem is

világtörténészeti eszmékkel ha

a'

mint a' gyermek szokott játszani midn bombát lábával forgatja mig elpattan a' ,

,

pozsonyi követek

kik

,

;

közül sokan inkább tréíábl társa-

logtak az ujabb franczia eszmékkel mint rokonszenv miatt, és

inkább mulatták magukat

általok

nem

:

ismétlem

,

vala eléggé

befolyását

a'

mintsem íölvilágosultak ezen pozsonyi követeknek nagy száma

gyakorhjtt

különböz

,

választási

a'

törvényeknek

politicai rendszerekre megitélni.

ha tehát az ellenzék vonakodék átkarolni az átalános

'S

szavazatjogot, ha az alsóház követeinek választásánál

mao;as censust

mak a'

is

elfo":adta volna

,

eltt örömmel tecndette vala

mint ;

—

februári mozgal-

a'

bizonyosan ez

véleményébl Miért ámitanók magunkat ?

franczia banquettek iránti

Az eltt

,

ismeretlen politicai

még nem

vidékre

,

egy

égaly alá vezetni

hatása, de

,

mások lehetnek

eléggé

ers

remeg

alakja

lényt egy egészen

merben különböz

a'

régitl

hol

más lehet vihamk és

a'

nem

folyt.

ellenzék meghajolt a nemzetiség'

féltette a'

a'

a'

napfény éltet

fellegszakadások

5*

68 is.

E' félelmébl következek mérséklettsége és

ebbl

mazott az utolsó pozsonyi országgylés kezdetén

ama

békitö hangulat

,

mellybl világosan

kitetszék

ha a kétfoku választástól az Apponyi-kormány az ellenzék

conservativek közt

's a'

formákra nézve

és a' választási

szár-

is

méo-

miként

,

eláll

akkor

,

a'

census' mennyiségére

nem

sok különbséo^ forsrott

volna fon.

Természetesen a

februári forradalom mindent

meg-

változtatott.

Az elfogulatlan az eddig mondottakból is magyar nemzetiség ügyének conserváló erejét. Szerencséjére volt-e ez,

láthatja

vagy ártalmára hazánknak

a'

?

— ide nem tartozik. hogy a' februári forradalom nélkül nem következett volna-e hamar be olly id midn a' Valamint az sem

is

,

,

radicalismus eltaszitandja magától

a'

nemzetiséget

;

mert

a"

szabadság olvasztó erejét elégnek hiendette Magyarország sorsának biztosi tására Illy

id

?

csalhatatlanul

hamar

állott

volna be.

Legalább minden körülmény erre mutatott.

De

midn

nagy kérdés

az eszmék' siilycgyene

volna-e

mezre

viszont

parlamenti

a'

hogy békés helyzetben,

,

nem bomlik meg

többség

a*

,

követte

széls radicalismust

e'

?

Legyen szabad kétkednem.

Azonban bár hogy

íbgott

most csak az forog fenn 182.5-tl

a'

körül

nemzetiség hatott-e be

valljon

a'

gyöngitésére ?

ereje

,

számos

,

elttem

ama korszaknak melly

magyar forradalom' valóságos

második mozgató tengelye

:

volna történni

,

kiütéséig terjed,

második vezéreszméje

mellynek

,

törekvés öszpontosult

,

t.

fejthetett-e ki köztársasági szellemet

magyar

nép'

,

i.

a'

foly-

si monarchicus hajlamának

69 E' kérdés a'feiinebbi tárgyalás után talán szükségtelen.

Miért tudakolni, hogy az aristocratismus, mellynek a'

viszonyok' sajátszersége miatt

a

nemzetiségi érdek

chismussal

Az a'

nem

,

ellenkezik-e elvileg

a'

monar-

?

élet és a'

megalakuló

tudomány

dynastiák'

az aristocratiai elemet keresi

számára

szoktunk azon régi trónokra nézni új

állandó segédévé vált

viszonyok lepik

el

aggodalmakkal

's

;

mellyek körül egészen

,

az aristocratia által szerzett történé-

szet! tért.

És igy

a'

conservatio mezején alig lehet kétség alatt

nemzetiségünk' hatásának iránya.

De désnek

nincs-e

,

nem

magának

volt-e

mint magyar szellemnek

,

tendentiája ?

Alig

—

ez hozathatik

fogékonyságát bizonyos Istennek hála

e'

,

vannak

a'

elleni

mint elvonatkozva ,

a'

vizsgálni egy nemzet'

politicai rendszer iránt.

fáradtságtól feloldozva vagyok.

Ezer év óta mondották már szetünk

fejl-

elö.

,

érdekek- és körülményektói

politicai

magyar

monarchismus

,

még

van nehezebb feladat

a'

hogy a' mi ázsiai termémi jellemünknek minden igényei összeforva

a'

királ}ság' eszméjével

,

;

—

és

bizonyítvány az

e'

egymást követ századok által megpecsételve és hitelesítve, ugy hiszem elég érvénnyel bir 's feloldoz hosszas megmutatásától miként a' magyar nemzetiség mint nemzetiség, nincs miért hogy köztársasági jellemünek tartassék. Azonban sokan még ellenvethetik miként nemzetiségünk végtére is a" separatismus egyik dajkája volt. Megengedem. De kinek van olly korlátolt esze hogy be ne lássa Európa' egyik részének betegségét vagy felüdülési küzdelmét a' nemzetiségi autonómia' csodálatos 's eddig nem is sejdített erej törekvései által ? ,

,

,

,

,

,

,

70

Az nyen

,

kivül

a'

osztrák monarchiában

czigányon és

a'

jelenleg a zsidón

is

bánatba

,

örmé-

francziákon

letelepített

többi népfaj kikerekíteni akarja magát.

És

a'

márcziusi engedményezett alkotmány által

e'

törekvés birodalmi czéllá van fölemelve.

Tudtomra

els alkotmány

az

,

melly

nemzetiségek'

a'

egyenjogúságát az elidegenithetlen jogok közé iktatta,

Mert régebben

márcziusi.

históriai múlttal csak olly élet'

igényei

a'

charták ekkora szakítást

a'

mezn

már formulázták

meg, hol

kisértettek

a'

az

és világos követelésekben

meg a' kor' új eszméjét. De hogy a' nemzetiségek' jogegyenlsége mi mindent foglalhat még magában ? — errl tudósaink bizony sokat

oldották

vitatkozhatnak.

Azonban már kés volna nemzetiségek' separatioja a'

a'

fell kétkedni, miként

a'

az eszély követelésein daczolva,

,

képtelenség' és az rjöngés'

minden fegyvereivel küz-

deni fog.

Az osztrák monarchiában lakó népfajok közül csak magyar nem terjed a' birodalmi határokon túl. Süt a' más népfajok' többsége és ersebb érdekei

a'

e'

határokon kivül feküsznek.

Hogy fog a' nemzetiségi roham vonzer fékeztetni ? nem is gyanítható. Mi magyarok bell kereshetjük

,

a'

okvetlenül csak

a'

testvéri

ellenére

kezei

a"

Neváig kinyúlni fognak

érzésre

közerkölcs,

még

találliatnak a'

összeolvadilsi

az

birodalom' térszínén

rokon elemeket.

Más népfajok keres láig és

a'

,

még

Balticumtól ,

's

a'

a'

Pardanel-

mindenütt meleg

és

még

a'

józan érdek

még

politikai tanliit,

a'

,

polgárisodás

is.

Mi egyedül állunk. 'S bár könnyen iít nem

látható

:

Iiogy

a'

nemzetiség'

71

magára véve miért lehessen akár

separatisnuisában csuk

monarchiái

akár köztársnsí^gi hajlam

,

kell vallani

miként ha nem

,

is

?

annyit mégis

volnánk

meg

többi osztrák

a'

népeknél nemzeti jellemünknél fogva monarchicusabbak, de legalább

nemzeti

a'

an

t

o no

m iára

tehetne soha kevésbé dynasticnsokká lenni

,

kiknél

után vonja

törekvés

nem

mint azoknak

,

kell

nemzet separatismnsa lélektanilag raafa

a'

birodalom határain túl lev elemekkeli össze-

a'

olvadás' vágyát

igy öríikké két korona közt hagy

's

,

nemzeti nagyságróli álmáknak választási

Az eszmék'

a*

tért.

kapcsolata innen ö>nként vezet át

madik mozgató erre, melly 182-tl az

1

a'

har-

84 8-iki forra-

dalom' valóságos kiütéséig az egész korszak alatt szintén fontos szerepet játszott és az eseményekre félre

het

nem

ismer-

bélyeget nyomott.

Ez

volt a'

vés, melly mutatkozék

a' :

Magyarország önállóságára törekkormánypártnál és az ellenzéknél egyaránt

iiolia

mnlt

a"

évi franczia forradalomig

nem

sem a nemzeti vágyakban sem a' törvényhozás elébe hogy egy függetterjesztett terveknél oUy alakot magára lenségi háborúra vagy a' l)irodalom' többi részeivel minden vett

,

érintkezési pontnak megszüntetésére vezethetett volna.

Nézzünk

e'

kérdésnek

is

szemébe

;

—

mert ha tökéletesen

ismerjük multunkat, úgy meríthetünk okulást a' jövendreHazánk közjoga a' magyar koronaországok' önállósá-

gára volt épitve.

Regnum unum

midn

megkoronáztaték

esküdött

,

indivisibile

et ,

azon

valánk

törvények'

's

,

a'

király

megtartására

mellyek Magyarhon különigazgatását

és a' többi

tartom ányoktóli függetlenségét rendezték. A' királytól kezdve tehát minden

magyarnak az

intéz-

mények' szelleménél és kíJterejénél fogva bizonyos mértékig separatisticus irányúnak kellett lenni.

72

midn

'S

vágyait ki

nemzet v

i

ezen elv egy lángesz uriilkodónak reform-

nem s

i

elégítette

nt

e r

t

ers küzdelem támadt

évi

tiz

,

a ej év e

i

1

és

,

délyek medreikbe visszaszáll] anak kárhoztatást az uj rendszer ellen

,

,

hogy végtére

mondani

el kellett

a'

szenve-

a'

fen

a'

melly annyi bölcs irányt,

annyi okszer intézkedést foglalt magában

mennyi csak a

,

philosophiai század' legszebb manifestatioj a által történhetett

1791-ben ismét

meg

vala igérve

normám aliarum provinciarum"

ad

hogy hazánk

,

,,non

fog igazgattatni,

mi

egyébiránt törvényünk' egész szövegének levén szelleme, ezen igéret nélkül

is

magából alkotmányos életünk' termé-

szetébl önként következett. A' fennebbieket elre bocsátván

hogy

birodalmi egységnek

a'

franczia

központosítási

,

,

nem könny

olly értelemben

doctrinák

igénylik

átlátni,

mint

,

a'

mimódon

,

magyar elsegitje ? Idejárult még azon körülmény is, miként

lehetett volna valamellyik

az absolntismus

túl

mellytl

rendszer, tioi

a'

oltották vérébe az

borzadott

,

mint

a'

nralkodék

,

—

egy

ipar'

Lajthán

igazgatási

magyar, kinek nyolcz század' alkotmány szeretetét

szegénjségtl

,

pangásától, mint

érdekeknek hátratételétl

és

a'

tradi-

sokkal inkább mint az ország leggazda-

gabb részeinek mocsárban heverésétl delem' és

olly

a'

a'

,

,

mint

a'

kereske-

legféltettebb szellemi

különállás mnkacsságáiink

minden képzelhet következményeitl. Csupán átalános körvonatban riíjzolám helyzetnket. A' közélet' pályájára lép magyarnak a polHicai álláspontnál fogva mellyet nem kénye szerint választliatott, hanem a' történészet' kezélx'il, mint ré«í bevéíizett tén\t ,

elfogadnia kellett, két irányra volt kötelessége ügyelni,

ha

nem

akarta magát lehetetlennévagy bnössé tenni

hogy t i. az osztrák monarchia Euroi)ában els masságnak megmaradhasson 's ,

:

hatal-

78

hogy Magyarország azon határig, mig

nem

egység' imponáhi helyzete

monarchiái

u'

veszélyeztetik

ki

fejtse

,

önállóságát.

A' harmadik

még

kérdés

magát

fölvetette

melly

,

számitóljb agyaknál

a'

és Széchenyi

eszméinek

irány tje

volt, arra vonatkozék,

hogy az osztrák monarchiának, ezen európai els hatalközpontja liol legyen ? Bécsben-e masságnak midn fként nyngoti hatalmasság marad vagy Budapesten-e, ,

,

,

midn

támaszpontjának

kelet'

torának kellett volna lenni

Ezen harmadik kérdés n Lehetett és

törvényhozc'yának és dictá-

,

?

ut ra1e

e

t

erre n

u

m

vo1

1.

hazatinak és okos statuspolgárnak róla kénye

a'

kedve szerint okoskodni. Bécs vagy Budapest

képvisel

?

mindenik

:

óriás

külpoliticában. Egyik kizárja

a'

irányokat

másikat. A'

a'

nyugot- és keletre támaszkodásban incompatibilitás van

ha nem

nem chia

is

az eltéren

lehetne

a'

,

.

.

.

dynastia, ha

elvek

is

a'

milly

a'

jjön

a'

monar-

volna V-ik Káról}' alatt

lett

a'

spanyol és német korona egyesül. Mert az

koronát keresnek

De

's

hátmegett. Mindkettt elérni

nélkül, hogy olly helyzetbe

mint a millyenben

,

a'

,

:

sikert, hatalmat.

szabad tért

nyitott

a'

harmadik

kérdés minden magyar országiárnak, olly lefogl alt vala a'

más kett.

Sem

a'

monarchia' imponáló egységét

hon' különállását

nem

lehetett

retettel és józan belátással birt

A'

,

a'

,

magyarnak

sem Magyar,

ha hazasze-

föláldozni.

kett egyeztetése maradt

az

egyedül lehetséges

feladat.

valljon a' Magyar'S most már kérdenünk kell ország' önállóságára törekvés min alakú volt 1825-töl kezdve a' végs pozsonyi diéta második szakaszáig. :

74 melly

a'

februári Ibrradalom' hatásai közt rögtönöztetek ?

— Még pedig,

min

alakú volt

és az élet' nyilatkozataiban ?

1825-nek szelleme

sérelmi téren támadván

a'

nem

södvén meg, éveken át

azonosíthatta

;

hanem lényüknek egy

ideiglenes része

olly kevéssé lehet

,

er-

nyilvánulási

tetszés szerint vethetnek le,

,

megválni

's

magát idegen-

az eszméknek a

szer törekvésekkel mert modor nem köntösök mellyet ,

törvényhozás' teremében

a'

—

mint

,

mitl akármikor

panczélos rovaroknak

a'

vagy selyemhern3^knak az átalakulás' határozott percze eltt testök' fels boritékát elhagyni. Pozson}'ban

hosszas

tehát

id

alatt

Magyarország'

önállósága csupán sérelmi szempontból követeltetett, tekintet

nélkül

a'

tovább

Nem mi

fejlesztésre.

az vala indok

:

mi

lehet czélszerii ?

—

hanem

:

volt históriai ?

A' hatalomnak semmi

nem

tekintetek

,

bevégzett ténynek

foglalása

csupán azért mert régi foglalás ,

idsséo' védokán kivül más mentséííííel

engedelme nélkül történt változtatásoknak eltüressenek

,

daczára sem háborittaték

Mert

nyuk

—

és az

a'

diéta

,

hogy

birni

mig további intézkedések igényeltetnének.

Illy provisorius foglalás

—

;

is kellett

,

,

melly

a'

törvénytelen eredet'

aránylag kevés vala.

mind mondám

—

az elméknek akkor firá-

volt egy változás' jogczimét kutatni, és

nem elégedni

be annak czélszerüségével.

Minden az új

és

régi

alkotmányos nép

e'

modort követi

gyakorlatlan [)arlamentaris élet elégszik

föláldozott formákért

nem

a'

;

csak

meg

a'

czélszerüséíiírel.

kormán}nak ezen féltékeny ellenrzése volt sajátságos az 1825-ki korszak' els felében de a' sérelmi eszméknek olly absorbeáló ereje melly darab ideig nem engedett semmi termékenységet a közjog' mezején, 'S

is

a'

;

,

75

még oUy

téren

nem

kitétetve

is

hatalmak féltékenységeinek

a'

vala.

Azonban ha olly kérdésekben

koztak,

melly

,

szintén az ellenrzés mindiu éberebbé lön, ,

mellyek Magyarhon' önállóságára vonat-

még sem mehetett

többre, mint az áj foglalások'

megakadályoztatására.

Mert

a'

régibb invasiokat visszavonulásra birni és a

magyar önállóság határköréból egykor

nem

restitutioját eszközölni soha

Mindenik irány

szintúgy mint az önállóság 's

ha

sikerült.

birodalmi tettleges centralisatio

a'

,

elvett jogrészeknek

,

maradtak addigi

positioikba,

két tábor közül az egyiknek elöörjei valami új

a'

pontot birtokba ejtettek

,

a'

másik

legels komolyabb

fél'

mozgására több vagy kevesebb csatározás

után

ismét

kivonták magukat belle. így hagyta fel a' megyei statutakérdését a' magyar önállóságra törekvés igy

rius jog'

,

mondott

le az

administratori rendszerrl

a'

birodalmi cen-

tralisatio.

Mert akárhogy takartassékel a'fönemlitett két kérdés, az bizonyosnak látszik hogy Kossuth a' statutarius jognak ,

széles értelmezése által a'

megyéknek

olly féketlen

hatalmat

kivántkezökre játszani, melly mellett a' birodalmi kormány befolyásából

eredt

intézkedések

egysége lehetlenné tétettek volna és

,

hatalom'

— még pedig az anarchia

egy nevetséges foederalismus árán.

Mig más fell Apponyi gróf terve, rendszer

,

ministeriumtól

lária

t. i.

megyei szétterjed irányt

a'

jogkört akarta összébb vonni, hogy a'

központi

a'

's

ingg

's

a'

az administratori és

határozatlan

végs

fonalszálakat

felelsség nélküli udvari canczel-

könnyebben tarthassa kezében

és a

'

közigazgatíís biro-

dalmi centralisatioja ersödjék.

Mind

a'

jogtalan volt

két törekvés olly alakban ;

a'

,

mint elhozatott,

Kossuthé fként szellemére nézve

,

az

76

Apponyi grófé fként

a'

létez formák tekintetébl. Egyébrendszer következményei

administratori

iránt az

csekélyebb fontosságúak

mint

a'

statutarius jogé

lettek

volna

ngy mint

,

azt

a' siker'

sokkal

esetében

is,

Pestmegye értelmezni

Az utóbbik irány egy pár év alatt bábeli zavart mig az els terv ha más intézkedések nem támogatják, a' megyei életet körülbell csak a kivánta.

fogott volna elidézni

,

;

régi dimensioiban hagyandotta valá.

A' sérelmi

mezn

magyar

a'

lommali összeköttetés kérdései

önállóság'

és

biroda-

a'

folytonos de határozatlan

illy

vagy legalább kevés eredmény csatázások közt egyik évrl a' másikra át. Ezalatt

az

soraiban

ellenzék

nem

mutatkozni

,

színezetre

de az alapelvekre

,

melly

meghasonlás kezdett

az egyénekre 's a'

vitettek

,

nem

a'

tárgyalási

közjog' irányára vonat-

kozott.

Mert

a'

megyék

liatáskörének túlterjesztése és

ticai

kérdéseknek kortesek

csak

a'

conservati veket

,

általi

eldöntése

,

a' poli-

végtére nem-

de az ellenzék' egy részét

is

fölhá-

boritotta.

Az

elégületlenség ugyanazon egy kérdésben számos

forrásokból vont táplálékot.

A'

megyerendszer

t.

i

tiszteletet

érdemelt

,

mert

1823-ban megmentette Magyarországot az absolutismustól

;

sült.

—

azonban

tisztelet helyett

bálványimádásban

— Ennek sérteni kellett minden kedélyt

gásra

nem

része-

melly rajon-

,

hajlott.

A' megyerendszer történészeti tény volt

országban több vagy kevesebb módosítással

nem rombolt

,

's

akárhány

el(')került

;

de

históriai

intézmény helyett benne

eredetiséget fedeztek föl, és olly

lángesz inditványozást,

bámul<)i

a' le

mellyet az európai szabadság

,

most nem ismer, de késbb

megszeretni fog és átkölcsönözni, hogy rcgeneráltassék.

—

77

könny eiiliivöség

Illy

sértette a' hasonlító jogtannal foglal-

kozókat.

A' megyerendszer mind nagyobbra fúvatott

kezdé szabálytalanságai miatt hel}ökböl zási institutiokat és közigazgatási

Ez

rósz vért csinált

a'

értelmezése

kik

nem

a'

statutarius jognak Kossuth sze-

a'

schweitzi

által

cantonok*

egységét féltknél

szült a' hon'

akarták

foederativ

hogy

,

a'

,

Ez mély azoknál,

's

fels hatalom egy statuscsinnal

az izgatásoknak és egyszeremind az

véget

vessen

—

formákat kiszorítani.

viszonyaihoz hasonló állapotot készült elidézni.

aggodalmakat

's

,

rend embereiben.

A' megyerendszer rinti

föl

tübbi kormány-

a'

alkot-

mánynak. A' megyerendszer eltrte megvesztegetett nyers

fölött

boszantotta rették

a'

hogy

,

erk

doctrinák' embereit

,

a' })olitikai

kik átalában

tudatlanság' alkotmányos jogát

a'

kérdések

—

Ez

nem

sze-

határozzanak.

legkevésbé

"s

,

szabadalmas tudatlanságét, melly nemes-levelei miatt, a'

a'

még

népuralom' csillogó eszméjével seni takarhatta meztelen-

ségeit be.

A' megyerendszer körében örökös háború folytattatok

ólmosbotokkal kard helyett halottak fedték. sekre

is

hatott. Fölpánczélozta

dásokra legalább

nem

és a'

,

— Ez nem csak az

,

idéztek

szokatlanok,

el

az új és

's

a'

,

's

de az érzé-

sokak szivét olly megtáma-

mellyek ha magából is

csatatért sebesültek érzelcjésre

a'

párt kebelébl erednek

hogy nálunk

is

végszakadást

régi ellenzék közt, csak több

körülmény történetes összetalálkozásának

lehet tulajdo-

nítani.

Most miután riába tette át

a'

a'

forradalom megszakította és

régi törekvéseket,

a'

e'

honban

histó-

múltra részrehaj-

latlan szigorral nézhetünk.

Pártok

a'

jelenleg nincsenek.

78

olly

alakulandóknak kevés szükségük van

az ezentúl

'S

kik ennyi európai

egyénekre,

— kikrl nép azt hitte, — saját lényök bámulásába

mint gnosticusok keiket imádják ,

'S

,

azon

is,

köldö-

merülnek

el.

párttöredéknek politicai

melly az áldozatok' és öntagadás' korában, hiú-

ságát feláldozni kétkednék

idt

hogy

a'

legkevésbé volna

hivatása

változások után

fordítani

— és tévedéseinek palástolására

vagy esalokoskodásokat használni tudna.

Szükség tehát az ellenzék' centralisaló cotteriáját is másik de sokkal nagyobb töredék' mellett melly a' megyei rendszer' zászlóit vitte nem hagyni emlitetlenül. mert a' Magyarország önállósá'S annyival inkább gárai törekvést a' központosítási eszmék lassanként a' a'

,

,

,

sérelmek terérl levonni, és kezdették. Ks igy

a'

kor'

a'

reform ösvényére vezetni

mozgalmai közül

nem

ki

hagyat-

hatnak.

A' centralisaló párt nmnicipalis életünknek gyönge-

rajzolá

bneit íölfedezni tudta 's csak annyi torzítással le, a' mennyi a' szembetett vélemények' küzdel-

meikor

kifejlik

ségeit és

még

azok' ecsetébl is, kik

az engedékenységet erénynek tartják

vozást pedig

a'

,

kíméletet és

a'

az igazságtóli eltá-

politikai taktika fegyverei

közé

nem

szá-

mítják.

Hogy egy ostrom alá vett ténynek vagy állapotnak maga a' megtámadó emelje ki minden elnykéit, — kivánni sem kell. Erre elég ecclecticismusa nem is lehetett olly egyéneknek, kik rendszert akartak képviselni

,

'sa'

közpon.

tositók bizonyos csalhatatlan sági hitet tá[)láltak eszméik

iránt, a'

minthogy azok európai eszmék valának, és nálunk

terjed

anarcliiii ellen

dékoztunk scgitségül

—

liivni

ha az absolutismust nem szán-

—

az egyedüli gycigyszereknek

látszottak.

Egyébiránt

a'

központoRÍt('>k, niidr.n

megvizsgálták

a'

79 megyeélet' létegét elég elmemélységgel séggel keresték ki

hogy

önkény

az

védeni, de

mert az taték

gyökérhibáját

;

megtámadott jogokat

a'

nem alkalmas

;

inkább föntartó mint kifejt

részei

épültek. bir-e annyi súll}al,

Azon])an ezen elemzés központosító párt' politikai

belátását

vések' színvonalán fölülemclje

a'

a'

többi

hogy

a'

párttörek-

?

Elttem ugy rémlik, hogy pacitása

megyerendszer' inca-

a'

reformok' kivivására eléggé tisztába hozatott

parlamentaris kormánynak

de a

boncztani ügyes-

mesterkezétöl es^észen védelmi czélokra alakit-

legnemesebb

's

,

erkre

ellen jól tudja

's

azon

organismus'

reformok' keresztülvitelére

a'

idö'

az

—

hazánkban létesíthet vala

— úgy

capacitása

jogok védelmezésére eléggé megvizsgálva

a' a'

mint az

t.

;

i.

megtámadott

nem

volt.

A' központosítok tudták a felelsség elvének befolyását

a'

közszabadság' biztosítására.

csak annyi illusiot tápláltak

Itt

kellett olly

a'

,

mennyit okvetlenül

embereknek mindenüvé magukkal hordani, kik

az alkotmán}'os formák' szinteségében hisznek.

De

kérdés

:

k

átgondolták-e

hogy

,

elvébl mekkora öszveg hozattathatott ország' közjogába

a

,

,

volna

,

az

,

?

— és

Magyar-

hogy ezen kiformá-

ezen csonka felelsségre mekkora hatással leendett az austriai birodalomnak másik kiegészít része

az absolutismusban marad meg, vagy ha

formáit öltendi magára 'S

felelsség'

monarchiái egység' imponáló hely-

zetének koczkáztatása nélkül latlan

a'

volna

—

nem

,

ha

szabadság'

?

az absolutismus esetében

többiekrl

a'

teszi-e

a'

—

mert késbb szólok

a'

dolgok' természete könnyen

megfoghatóvá, hogy sérelmi terünk növeked arányban gazdagodott volna

,

mert

a'

rendszerek közti megnagyob-

bodott távolság' kiegyenlítésére munkáló fels törekvésnek.

80

nem

nielly papi r- törvények által utasittatni

migneni

ezen

kérdés'

a'

a'

meg

új

nem

oldalát

másik oldalt

azt

,

Ha

vLssza-

gondolnia,

kellé

? ,

liogy

centralisták

a'

a'

kutatták ki olly figyelemmel, t.

i.

nem

reformok' létesítésére

meg magát

reactiókra

új

sulycgyen helyreáll

valljon szenved-e kétséget

És mint

akkor

,

a'

szokta

—

,

hogy

alkalmas

megyerendszer

a'

?

ök hitték volna hogy a' felelösségröli elméletek mellett is a' sérelmeknek nálunk egy állandó rubruma maradt volna akkor kevesebb gúnyra tétetik ki a' sérelmi ,

:

politika

melly eszméiben szegény volt és eredményeiben

,

sem vala dolva

,

csillogó

de sajátságos viszonyainkra visszagon-

;

mellözhetlennek látszik

még most

is

nyugolt pillantásával igyekszünk

történetiró'

midn

,

a'

a'

múlt idk'

állapotaira tekinteni.

Továbbá küzdöttek

Az

,

a'

központosítás' vezérei az ellenzék' soraiban

mieltt zászlóikat kitüzék.

,

ellenzék politikájának alapja volt

a'

megyerend-

szer.

A' centralista párt politikájának alapja pedig

rendszerben

létez

erk'

loloszlatiísa

és

a'

megye-

más pontokra

áthelyezése volt.

Képzelhetni-e nagyobb meghasonlást ]\Iás

országban az

lij

Nálunk nem történt Miért

nézetekben

a'

?

doctrinák új pártot állitanak el. igy.

?

A' központosítás kéi>viselinek crén}'eiböl vagy gyön-

geségeibl

íblyt-e ez ?

:

czéltalan vizsgálni.

A' tény kétségtelen zék'

,

hogy

t. i.

a'

centralisták az ellen-

hü szövetségesei maradtak még akkor

bántva, ellökve 'S

tartós ?

's

is

,

midn

meg-

íclreismertetve valának.

miként volt

illy

csodálatos viszony egyeztethet és

81

ügy, hogy

reállottak, miszerint

centralisták

a'

a'

fels

megyei rendszert egész terjedelmében védendik

a'

megtámadásoktól addig, mig

kormány

parlamentaris

a'

behozattatni fog.

Ez nygöz alku volt. Belle következett liogy

a"

,

centralisták csak

a'

kék

távolságban látták jövendjöket.

idben pedig

A" jelen

megrzése

az alkotmány' létez alapjának

mellett harczoltak

,

— elmélkedvén ezen alapok'

helytelensége fell.

nem mondhatni

helyzetet

E'

természet

elleninek,

miután az alapokat többnyire az absolutismus támadta

meg

;

de

az

e

g y

énekre

magukra nézve ertlenit

vala.

Hurczoltattak egy idegen politika" horgonyán. Fog-

sem kitzni mások számára sem magok részére átvállalni nem óhajtanak. És többször megtörtént hogy az ellenzék fnökeinek szenvelaltak

positiokat el

olly

,

mellyeket

,

,

délyei kérdéseket vontak eltérre

kik rendet

,

szabályt és

pártolhatának

mellyeket a centralisták,

,

ers kormányt akartak

csak

,

ha elbb magukat arról meggyzték

,

,

úgy hogy

a központosítás' lényeges kérdései sok évek múlva fognak

elkerülni

,

's

addig elég

lecsillapítására

kell

a'

,

id marad

mellyeknek

,

a'

felköltött indulatok

ha tartósak

kormányzat' eszméi

,

idegenkedést

kedélyébe

ellen a' nép'

minek súlyát közvetlenül a' conde késbb minden kormány ha erélyt

lerakni, olly idegenkedést, servativpái't érzendi,

és elszánást tanusitand.

Ezen aránylag kevés önállósággal masztón hatott

a'

biró helyzet

centralisták" doctrináh'a.

Annyiszor fidicsért következetességök mellett centralisták

,

ha nem csalódom

,

készületlenek

rendszeröknek alkalmazására nézve, K. Zs.

nyom-

"s

a'

is

,

a'

valának

megmozdított 6

82 eszmék' természetét csak ugy ismerték, mint

nyezk

kezdemé-

néplázitók,

de az uj

szokták.

—

Nincs agitátor

's

nem

csak

a'

irányok" inditványozói és els pártolói

neveztethetnek a'

a'

még

,

akkor

—

modorban történik

legszelidebb

szintén izgatóknak

,

ha hatásuk

is,

népszellemre

a'

nincs agitátor, ki né-

zeteinek belterjét, törekvéseinek szélességét, és

lendület-

a'

nek, mellyet adni szándékozik, horderejét ismerné. 'S a'

központositókról

nyektl miben különbözött, sem volna

sem

történész

a'

megmondani tudni, hogy reformtervök azt

azt

nem

fogja

márcziusi törvé-

a'

hogy miben egyezett

,

?

A' hatalmat

közjog által

régi

a'

elvenni és máshová helyezni akarták

Nem

kijelelt

—

:

ez bizonyos.

az alsó szerkezetek' tétlenségében,

szerkezet' felelsségében kerestek ellen gátot

pontoktól

hanem

fels

önkény

visszaélések és

a'

a'

— ez szintén kétségtelen.

:

Nézeteiket többnyire az európai charták elméleteibl kölcsönözték,

majdnem

utánzói

hséggel

— ez

:

is

szemmel

látható.

De, hogy az osztrák birodalmi viszonyok közé miként

gondolták be reformjaikat,

's

a'

dolgokat

voltak hajlandók vezetni vagy kisérni bevallani

nem

fogják,

Annyit voltak annyiszor hallak szor

a'

mert

nem

testvéri

szövetségben az

megyerendszer'

nagy közönség ábrándozóknak is

,

midn

bálványimádíitíát egy ,

óriíís

's

ha szinték,

ellenzékkel,

életerejét

,

annyi-

alapeszméjökre nézve

még

tartja, és tartja

aimyiszor látták

régi rendszer

hogy végtére szükségtelennek

elméleteikkel,

átalakulásra

a'

olly pil-

az egyes napi kérdésekre vonatkozó

indítványaikat tapsokkal fogadta,

iránt

?

ezt,

tudják.

gyzdtek meg, miként ket

lanatokban

min

—

fölmérni

a'

's

a'

kor'

néhány pártfnök

hitték

,

számotvetni

gyakorlati tért, a hová és a

83

meddig akarnak

még

elég idö van,

—

Mert

(építeni.

jelen viszonyok

's a'

—

mint képzelek

hamar nem

erre

élik túl

magukat. A' gondviselés könyvében másként vala 'S a'

meg ama

igy történhetett

irva.

sajátságos jelenet

centralisták helyett, természetes ellenségök,

lisatio'

legnagyobb mestere

le

birodalmi viszonyok irányában helyzetet foglalt el,

gyarországot

a'

;

Kossuth

megyei rendszert

a'

illesztette

;

megyék

Kossuth, ki

a'

gyanús

igen

kezdet óta

alkotmányu Ma-

be az uj

alkotmányosnak proclamált

szintén

ma-

a'

a'

,

hogy

,

decentra-

Kossuth szabályozta

,

gyar kormányzat' központosítását bajnoka, verte

a'

austriai

birodalomba. "S a'

valóságos centralisálókról, ha a bevégzett tények-

ben! megnyugvást

a' politicai

nézetek legale testimoniumá-

nak nem vesztik, senki megmondani nem donkép mibül állott volna theoriájok ? Hazánk'

ösi

alkotmányának

önállóságának szelleme

hogy

tulaj

Magyarország' elismert

,

mint az

,

fogja,

élet'

lehe

,

körülboritott

—

minden egyént. Benne mozgottunk. Általa lélekzettiink. Ebbl kiindulva, hinni lehet, hogy a' központosítok is a ,

történészet! dualismus szerint óhajtották birodalmi

fejldését és az alkotmányosságot.

mányokból sik a'

állam

az egyik

,

,

a'

magyar

mindkettnél

a'

szabadság' alapköveit, és

,,

ügyeink

Legyen az örökös

korona' birtokaiból

tartoa'

má-

parlamentaris felelsség tegye

mindkettt

a'

pragmatica sanc-

f

teendkre nézve egy organismussá össze:" hihetleg ez vala a' reménynek, melly keblöket feszitette és munkásságukat a' nyomtio

természetébl folyó szövetség vonja néhány

masztó körülmények' daczára

is

kialudni

nem hagyta

,

—

hihetleg ez vala a haza újjászületésérl! álmaiknak formulázott tartalma. 'S

nem

hasonlít -e ez a márcziusi törvényekhez ?

84 Kétségkiviü törekvésben igen

;

debevégzettség-

ben nem. hogy nagy véleményben lennék a' centralistákról mint pártról, mégis ha egyébbl nem legalább 's abból hogy minden kérdést a' doctrinai modorokból tudomány' szemüvegén át szerettek vizsgálni igen természetesen azt kell következtetnem, hogy midn MagyarorAnnclkül

,

,

,

,

,

,

szág felels kormányzatát formulázták volna, intézetlen

nem hagyandják

kérdés'

a'

másik

ugyanakkor

részét, a' biro-

dalmi közös viszonyokat.

Mert

midn az

a'

demagógokon

és az izgatottsági

állományi test agyveleje

is

—

koron kivül

olly égette lesz,

mint

—

nincs ember és közvélemény, azt be nem demagógoké látó, hogy ha a' márcziusi törvényekkel együtt nem kerekíttetnek ki a' birodalmi összeköta'

tetést rendez szabályok; akkor majdnem felszólítás intéztetik a" mellzött 's jövendjök iránt kétséges érdekekhez, egy ellenforradalom által befolyásukat visszaszerezni. Mert minden nagy érdeknek joga van, el nem trni, hogy

provisorie

is

kirekesztessék olly szervezetbl, melly

többi érdekek iránt tekintettel volt. Ezt tagadni

a'

történé-

a'

szet' és az embersziv' félreismerése. 'S

—

sok

telére.

a'

kezesség

—

észjárásában

centralisták'

volt

illy

mint

mondám

szempontnak figyelembe

vé-

—

Azonban a dualismusnak rendezése egységén kivül más összeköttetési pontok

,

ha az uralkodó is

igtattatnak

a'

gépezetbe, lehetséges volt ugyan; de tartóssága, két ellen-

kez

irány' ostroma miatt,

minden vizsgálódó elme

den aggódó kedély eltt, kétségesnek 'S

meggondolták-e

ls kormányzat

a'

t.

i.

ccntrahsták a'

és

min-

látszott volna. ,

hogy

Magyarországé

a'

és

két feleaz örökös

85

tartományoké

a'

,

birodalom' belerejét és küljelcntöscgét

más alapokra

egészen

fektette volna ?

tetemesen gyengülni vagy ersödni kellen dett a' monarchia összes erejének. Az els esetben, mi természetesb mint, liogy Illy

alkotmányos

következtében vagy

lét'

,

nem-german

az örökös tartományok' históriai múlttal birnak

,

részei,

mellyek külön

használva az id' jeleit és követ-

vén nemzetiségök' separatisticus vágyát, igyekeztek volna

magukat rendre

kikeriteni

régi törekvéseik'

fbb

a'

cseh

,

a'

tisztelte

melly az örökös tartományokból tokainak különválasztása után, létesíttethetett

fogva? Es

,

nem

mintsem

a'

,

a'

önálló és felels kor-

volna azon egységet,

magyar korona'

a'

már inkább

bir-

csak mcchanicc

viszonyok' bels szükségénél

bizonyos-e, hogy

g}'engülése esetében

miért ne akart vala

? 'S

magának

lengyel, az olasz

mányzást vivni ki? Miért

eléggé indokolva

Nincs-e ez

?

irányai által

az

osztrák'

monarchia

dualismusból gyors lépésekkel foede-

ralismusnak kellett volna kifejldni? 'S alio;

lehet kétséííbe hozni

,

nyokkal összeférhetbbnek látszik

hoofv a'

a'

birodalmi viszo-

foederalismus

mint

a'

dualismus.

De akkor

hihetö-e, hoo'v

a*

foederalismus' föloszlató

ereje csak az örökös tartományokban fog mutatkozni

?

Hi-

hogy a' magyar korona' birtokait érintetlenül het-e hagyandja és sem az oláh sem a' déli szláv nemzetiség nem lelkesittetik általa oUy állami formák' szeretetére, mellyek ,

mellett Magyarország' történészeti jogait

's

territorial épségét

megóvni, egyaránt volna lehetetlen mint gylöletes kísérlet? Számitottak-e

a"

zsengéjével felléptek

?

centralisták erre,

Hitték-e

illy irány'

legyzésére eléggé szilárdnak magukat hazát

?

—

midn

els pártolására vagy

és a'

terveik'

reformálandó

86

Vagy vegyük a második esetet Képzeljük dött volna

a'

hogy

,

dualismus

a'

monarchia' összes ereje

még más

kivül

ség' élére álláson

taglalás alá.

után ersö-

létesítése

— mi

,

német egy-

a'

eszközök által

is

gon-

dolható. 'S

nem

ekkor

centralisatio fogna

volt-e elrelátható a'

hogy egy birodalmi

,

dualismus ellenében

rölállittatni,

mindent összeolvasztó, mindent egy gyülpontra vonó vel vagy merben assimilálná jMagyarországot^ vagy dapesti kormányzatot örökös foglalások által

függvé

hazánkat olly

teendette vala,

megyerendszer' csökönyösségét

nem

gátlására nézve soha ki felelsség-,

ha az

Bevették-e

irott a'

azzal

pótolhatja

a'

a*

bu-

árnyékká és

t.

i.,

hogy

a"

visszaélések' terjedésének

malasztnak marad.

centralisták

meg

a'

erejé-

millyen az absolu-

a'

tismus alatt volt, egy különbséggel,

melly

a'

—

parlamentaris

lehetségek közé

ezt

is ?

hogy ha eszméik a' Ugy végs eredményekig kifejlesztendik magukat elkészülve vannak politikai hittanaikat minden ösvényen köinditották-e

reformterveiket,

—k

,

vetni ?

—

Még egy

észrevételt

nem

hallgathatok

el.

Az austriai birodalomnak vagy egyiknek hatalmasságok közül lenni hivatása nincs

:

,

vagy

a'

kell a'

nagy-

világtörténészetben

— ez európai axióma.

Londonban mint

nem mondhatnak

Petersburgban

egyebet.

Sehol nincs kétség az iránt narchia bizonyos ponton

,

hogy

túl válnék

pai sulyegyen hoszasan fóntartható

Ebbl mi hetién érdeke tartósságát

,

következik? ,

bármi

—

,

ha az osztrák mo*

gyöngévé, az euró-

nem

volna.

A' diplomatiának

kimerít-

áron meggátolni az olly crisisek'

melly ek az átalakulás' nehéz ügy folyamáért

éveken át zsibbadttá tennék Austriát

,

haszintén ezen zsib-

basztás

nem

szándékából és reménye mellett,

regeneratio'

a'

pedig felforgatási vágyak miatt történnék

Mert

Austria sokáig

lia

nem

teljesithetné helyzetének

igényeit, keleten olly befolyások alakulnának

fogva Nyugoteuropa és

mán a'

is.

polgárosodás

mellyeknél

,

román

's

ger-

népfajok csak iszonyú áldozattal oltalmazhatnák

meg

világot

csül

egy

,

ki

nem

a*

forrt,

a'

,

nagyravágyó

és ei'élyét túlbe-

népfaj' szertelen követeléseitl.

Mihelyt ez igaz

nincs miért olly belreformot nálunk

,

lehetségesnek tartani

melly ájulttá

,

teszi

birodalmat,

a'

hogy kigyógptsa és éveken át gyöngeséget mutat fól, azért, hogy a' Sámson-haj megnövekedhessék. Austria hosszasan beteg sem lehet. Neki rködni 's munkálkodni kell ugy mint saját hivatása külérdekekben határozottan nyilvánult. Különben minden elvesztett perez Európa veszteségévé válhatik. Es ha támadhat Austria* belügyeinek a' reform', az azért,

,

,

újjászületés'

ösvényén

is

olly

bonyodalma, melly

e'

hatalomnak külbefolyását több évekre paralysálná kor

nem

volna csoda

nyira reagálnának

a*

,

megkezdett újítások

,

,

békétlenség" állandó anyagát és

tölthet

lehet tagadni,

reformok

hogy egy

óriási

gyakorlati

a'

élet'

nép' kedélyében

Valamint

által, és fajulhat el

változás

:

országnak

a'

sem

végrehajtathatik

a"

véletlen által növe-

leghbb fáradságokért

annyi mégis bizonyos,

megvan

azt

forradalmi iránynyá.

noha az események' hatalma

kezében van

minden

hogy vég-

közjogban egy alig be-

a'

figyelmet igényel.

is

kedik vagy apad; noha isten'

ak-

ürt.

E' tekintet

'S

ellen,

a'

,

a'

nagy-

—

ha az európai udvarok' érdekei any-

minden becsök mellett is hátrahagyván terérl kinyomatnának tére azok

:

saját

közjoga

a'

siker

hogy valamint ,

szintúgy az

európai országok' öszvegének együtt az annyiszor emiitett

88

idkben egy közjoga

európai súlyegyen' alapján, az ujabb

fejldött, melly kötelességeket és szerepeket osztott ki,

mellynek sorompói közt

ködésétl kisértetve, az egyes államnak

haladni, és annál

is

szorosabb lelkiismeretességgel, minél több súllyal

korunkban az

'S

mellyeket dézhet.

követ

nem

nélkül

számítás

a'

'S

átalakitó

csak

])ir.

eszmék' pártolói többé be-

hagyhatják azon eredményeket

külpolitikának hatása

is kiállja,

midn

egy

's

féltékeny ellenör-

kell, a' többiek'

próba-

terv' czélszerüsége ezen

akkor bizonyul be

is,

belviszonyokra eli-

a'

nagy reformok el-

a'

mozdítóinak gyakorlati bölcsesége és józan tapintata.

Mennyire volt központosító párt

?

meggyzdéstl

illy

—

Egyébiránt valószín, hogy inkább csak kivánatait ismerte,

nyok' örvényeit és

kevesebb

hittel,

mintsem

ha

mellyek közt eltévedni

Azonban,

midn

kell

én

a'

tosítási

párt

—

,

könny ,

tikai irányt,

birodalmi viszoiránt

,

és

a'

melly re ,

a'

tömkelegekkel,

bevégzett tények közt

a'

a'

törté-

igyekeztem tájékozási ,

minden érdemei mellett

—

,

— gondosan végigtekinti.

csupán annyit állítok

egyes reformkérdések' eltagadhatlanok

és

hogy eszméi

kiindulási pontról

nész' szigorú részrehaj latlanságával

pontokat keresni

,

tan' abstract

virányaival és rengetegeivel

,

hol haladni

,

magyar

a'

de több tapintattal és több óvatosság mel-

az egész tájképet

nyilt utakkal

a'

Valószín

szirtéit.

lett lép az újítások' élére, állott,

magyar

eltelve a'

aligha tisztába hozható.

kitisztázása

és

alíglia tulajdonithat

hogy is

,

a'

közpon-

mellyek az

formulázása körül

magának

olly poli-

mellynek bonyodalmait inkább belátta, fontos-

ságát és akadályait inkább felszámította volna, mint rendszerint

a'

kezdeményezk

szokták, kiken néha az

is

meg-

hogy eszméikben végre ellenségökre találnak. Különben is e' párt mint fennebb mondám

történik,

—

—

régi ellenzékkel összeolvadva lévén

,

többnyire olly

— a'

politi-

89 kai

táborozásokban tölte napjait, mellyek épen

rendszer' foglalásainak

kikerekitésére

a'

megye-

vezettek.

liogy a' parlamentaris 'S minden jel arra mutatott kormány még sokáig fog a' doctrinák' országában heverni. A' régi ellenzék nem nagy rokonszenvvel viseltetett ,

iránta.

Szeretetének egész kincstárát

megyeéletre áldozta.

a'

Ettl vára Magyarország' önállóságának megoltalmazáöát és terjesztését.

Ebben remélte a' késbbi idkre is az alkotmányos ers és állandó biztosítékait. Ennek szélesbitését óhajtá a' reformkérdések' keresz-

szabadság'

tülvibetéséért

St

is.

Wesselénvi

sitási jogot is az

még

a'

követvisszahivatást és az uta-

országszabadság' olly elidegenitlietlen kellé-

hogy haza iránti biint keresett azon aggodalomban, mintha a' reforrakérdések illy móddal nem volnának könnyen létesíthetk. kének

tartotta,

Kossutli

vala

a'

pedig

—

egy nyilatkozata szerint

honból örökre számilzni magát, mihelyt

a'

— kész munici-

pal-rendszer megrendittetni fog.

A' régi ellenzék' többi fnökei dítettek,

is

legalább annyit

hogy befolyásuk' minden gyökere

a'

sej-

meg}eélet-

ben van. Az apró önzések egyesülének az elítéletekkel, az az ódon és elítéletek a' nemzet' homályos elérzeteivel :

—

roskatag megyerendszer' épületét

mellyhez

a'

sziveket

hagyományos

gyobb gonddal oltalmazni Illy

génél,

a'

hangulat aralkodék

midn

mentl

na-

a'

régibb tekintélyek' többsé-

conservativek programmja megjelenvén,

a'

iránynak

szeretet köti,

leomlástól,

alkalmat adott, hogy az ellenzék litikai

mint egy családlakot,

fbb

latkozattal lépjen

föl.

eszméi fell

is ,

az általa

követend po-

szintén határozott nyi-

90 Voltak perczek, mellyekben az oppositio

mutatkozott nagy rokonszenvek mellett sége

nem Mert

mék

is, félt,

hazában

a'

hogy több-

leend. a'

kis

nemességet inkább korteskedés mint

által csatolta

magához, és a' megyék közül már sokban

túlsúlya vala az akkor úgynevezett nyers ernek

érdekeinél fogva zék'

esz-

melly

,

régi állapot felé vonatván, csak az ellen-

a'

mozgékony, népszer, pénzáldozatokra kész

viszonyokat tökéletesen

ismer

a vidéki

és

eljárása által tartaték

a'

con-

servativektöl távul.

De nem

könnyen lerontható a' kedélyek' olly különszakadása, mellynek inkább csak küls okai valának ? És miután a' megvesztegetés házi szokássá vált, nem vala-e e' mezn egy finántziailag kimerült kormánynak is vala-e

több elnye, mint

a'

pártoknak

?

aggodalmak kezdek az ellenzék' szóvivit háborfként a' conservativ programm' megjelenése után, gatni mellyet egyenes kihívásnak és annak jeléül vettek, hogy a' kormány a' közelg országgylésre nagy többséget remél, mi a' conservativ sajtó határozott hangjából, Apponyi gróf Illy ,

erélyességébl és néhány megye megváltozott szellemébl Ítélve,

éppen nem

látszott lehetetlennek.

mert soraikban némi kedvetlenség és viszály mutatkozott mellyet a' felbomlás' el-

Ez megdöbbenté ket

;

,

jeleinek hittek.

A' többek közt

a'

Pesti Hírlapot tisztán ellenzéki köz-

legnek szerették volna megnyerni, mi

nem

sikerült,

st

új

kellemetlenségeket támasztott.

Kossuth viszonya tebbé

's

a'

centralistákkal naponként feszül-

végre ellenségessé lön. Batthiány gróf

is

,

minden

óvakodása daczára az egyenetlenkedésekbe sodortatok és a Pesti Hirlap' emberei ellen

keser vádakra

Eötvöst az ellenzék többi vezérei

a'

fakadt.

hirlapirodalom-

91 tóli

visszavonulásra akarták erkölcsileg kényszeríteni,

elkeserittetve örökre búcsút szándékozott venni

s

minden

ö

po-

munkásságtól.

litikai

A' megyegyiilésekbül kimaradt.

Az nek

tanácskozmányokat kerülte.

ellenzéki

Barátait

is

ritkán látogatá

meg

's

—

ah

egészen házi köré-

élt.

Csekély viharok voltak ezek

!

mennyire cseké-

lyek, ha mostani élményeink' szerencsétlen magasságáról,

ha egy véres forradalom nagy emlékei közül nézünk

a'

múltra vissza

De akkor

szokatlan fontossággal birtak.

Most egyesért

,

bár mi kitünö

Hat, vagy elhagyatik mit tesz az :

Azonban akkor chenyi gróf

konyabb

is

az

?

alig

,

van részvétünk.

—

Apponyi-kormányt

pártolt, az ellenzék,

mint

,

mellyet Szé-

réginél mozgé-

a'

és inditványozóbb igazgatást, veszélyesnek tartván,

megdöbbenéssel

látta,

hogy körüle

a'

conservativ párt ren-

dezett és begyakorlott phalanxot igyekszik alakítani. Illy készület

hasonló pártmunkásságot és egyetértést

tett szükségessé.

Eötvöst megnyerni vagy legalább kibékíteni

hogy

a'

megyéken

's

kivált

a'

hírlapirodalomban

— kellett, a'

szaka-

dás ne nevekedjék.

Ez adta az els lendületet azon gondolatra, kiként az ellenzék programmjában egy rövid paragraph igtattassék be

a'

felels kormányzatról,

mint

a'

párt' törek-

még

az ellenzék

vésének végczéljáról. Kevéssel azeltt érkeztem Pestre,

vezeti

nem

's

tekintettek valamellyik színezethez lekötöttnek.

Régibb irataimból inkább municipalistának inkább centralistának

És

én

jelen

;

az ujabbakból

lát.tszottam.

valék

egy

magántanácskozmányban,

92 mellybeii Kossuthnál

felhozaték. Valamellyik a

méiben •d

programm' els vázlata fbb

a'

vidékrl érkezettek közül

kormány'" megemlitését czélszerütlennek

.jfelels

esz-

találta.

más véleKossuth ményt hogy „Eötvösnek a' parlamentaris kormány veszszparipája" lévén, érette kell a' programmba a' felelsség azzal csilapitá le

a'

csak alig érintett

,

mi egyébiránt sem nem használ sem nem árt, miután csak egy theoreticus nézet, melly mostanság ugy sem jön alkalmazás alá. így vélekedett akkor Kossuth és az ellenzék' nagy eszméjét beleszni

,

többsége.

néhánynapi tanácskozás

A'

programmtervek

kedvez

kedélyek' kiengesztelésére

a'

S

hatással.

alatt fölvett

z e

mer

e'

elviselt

és

nem

voltak

megérkezése pedig ingerült-

séget okozott az ellenzéki pártárnyolatok közt. A' Kussuth

uövekedék, és az oppositio közelitett azon

iránti ellenszenv

ponthoz

,

midn

többé

nem

lett

volna

világ eltt eltitkol-

a'

hogy nem bir sem határozott elvekkel sem bizodalommal fbb egyéniségei iránt. Ekkor, mint a' hajótörésben ment-deszka tnt fel hatö

,

,

Deák részt

Deáké,

neve,

nem

vett

's

,

ki a' közelebbi

ki hosszas hallgatás

évek küzdelmeiben

után egy ellenzéki

tanácskozmányban megjelenvén, épen azon széls és nevetséges párttöredék megtámadásai által kedvetleníttetett el, u' mellynck eljárását egyenl boszankodással utasitották vissza a'

többi árnyolatok.

Köz kitzött

vala az öröm,

fbb

készitsen

egy

midn

el

új

határozva

,

hogy

a'

programmot.

néhány nap múlva Pesten b<3l összealkotí'i

sal,

ln

elvek szerint Deák, kinek lejövetele váratott,

volt és a'

az ellenzéki nyilatkozatot

melly minden

kielégített volna.

töredéket

kibékite

iratok-

létez<')

oUy eclectricismus ,

annélkül

,

hogy

93

programm

A'

—

vésnek

magyar önállóságra az 1825-ik évtl kezdd és

a'

mellyet

töreka forra-

dalom kiütéséig nyúló korszak' liarmadik firányának vet-

tem

— aligha adott figyelmet igényl lendületet. magyar közönség' legértelmesebb

A'

só pozsonyi diéta kinyitásakor

része

is

,

az utol-

parlamentaris kormány*

a"

neve alatt tulaj donkép csak parlamenti reformot akart

nem

egyéb, mint els lépcs

a'

,

parlament' oUy magas hely-

zetéhez, mellyen az valóságos hatalomnak ismertetik

erk,

az állami és társadalmi

vélemény

által.

—

A' verificationak

— az intézmények és

képviselház kezébe

a'

vetutasitási és visszahívási jog' eltörlése

befolyásnak

sokbani

ezek valának

mind

a'

,

a'

,

a'

köz-

kö-

követválasztá-

alapokra fektetése:

és uj

parlamenti reform' köréhez tartoznak.

a'

a'

kormánjbiztosok' kinevezését pen-

meg, kik állásuknál fogva az országgylési tanács-

kozmányokban

jelen lévén, az igazgatás nézeteirl fölvilá-

— A' szorosabb értelemben vett cen-

gositásokat adjanak. tralisták

e'

javaslatot

kölcsönzöttnek és ki

sem

revisioja

tétele

a'

el,

flíb eszmék, és ezek szorosan véve méo-

Késbb Szemere dítette

mi

a'

nem

szenved, hogy általa

német korcs alkotmányokból eléo-itnek tartották. a'

parlamenti felelsség' kérdése

inkább kijátszva, mint megoldva

lett volna.

lUy pártmozgalmak közt nyilt meg gylés.

És

a'

át-

'S kétsésret

válaszíélirati vihar lezúgása

a'

pozsonyi ország-

után

trhet

csend

állott be.

Minden idjelek derre mutattak.

St 'S

a'

a'

pártok közelitéséhez

hajlam látszék.

mi legkülönösebb, Kossuth

mérséklettségének teté íul.

is

addig

nem

is

els hetekben gyanitott fokát tnaz

94 A' parlamentaris kormány kérdése pedig

a'

rendszeres

munkálatok' halmaza miatt feledve volt apró villongásaival és

nagy érdekeivel együtt.

Ha ván

—

tehát az 1825-ki korszakot az 1848-ik év

is átkisérjiik,

ha mindjárt azon pontig

is

els ha-

haladunk,

midn a' februári mozgalmak elszele

a'

gyors közelgésére emlékezteté

minden fürkészetünk

mellett,

a'

fbb

találandjuk

méket

:

veszély

a'

irányok közt legkisebb hordervel birónak

Magyarország' önállóságára vonatkozó esz-

a'

mihelyt azok

,

—

figyelket

sérelmi terén megoldhatók

a'

nem

valának.

A' régi jog makacsul védetett jogi igényei

még

át

nem

;

polgárosodás' köz-

a'

hatottak.

A' megyerendszer volt támasza

a'

régi szabadságnak,

kizárója az újnak.

A' megyerendszert olly vakon imádta

késbb Kossuthot. Meg kell vallani mellett

—

,

mussal sem

években

a' a'

:

a'

második.

népre és

a'

is

köriili radicalis-

manifestatioival

mindamellett tagadhatlan

sociahs téren

változtatásoknak

a'

magánjog

magyar nemzetiség'

a'

a'

az önállósági hajlam aránylag az or-

eredményeit tekintve sem

télkedhetett

többség, mint

minden hibák

szerencsésebb választás volt mint

Noha azonban

mellyrl

—

els szerelme

szágos teremben kisebb tényezje volt 's

a'

magának

,

hogy

nem

ve-

az utóbbi

olly helyzetet foglalt,

közvéleményre

szembetn

hatást

gyakorolt.

Értem

itt

a

védegylete

Czélomon kivül van,

t.

bírálatát adni

a'

védegyleti moz-

galmaknak.

Nem jöhet

szó alá,

hogy

a'

bels vámrendszer, melly

minket az örökös tartományoktól

elválasztott,

keink ellen volt alkotva és fentartva.

anyagi érde-

95

Maga a'

József császár ezt elre bevallotta,

felállítását

's

nemesség' nem-adózásáért hitte szükségesnek; mert kü-

lönben

—

nyeivel

's

mint monda

késbb

— most

gyáriparával

magyarnak

a'

sokkal több közterhet

a'

nem

osztrák örökös tartományok

hordozó

olcsó termé-

versenyezhet-

nének.

Tehát politikai visszatorlást jelentettek

határszéli

a'

sorompók. Büntettek egy makacs elítéletet. 'S

mig anyagilag

sújtani szándékokban volt, lassan-

ként fejtették ki azon önállási irányt, mellyet gyarapítani

nem

vala szándékukban.

Minden fonák szabály ugy szokta rendszerint megmagát hogy a' kitzött czélon kivül mást,

bszülni

,

mellynek ják

alkalmatlanságai

hasznait

föczél'

a'

túlhalad-

segit el.

,

így készül a' világtörténészet világitéletnek nevezünk.

—

Min tokra

hatással volt

's

,

vámrendszer

a'

benne az

a'

is,

magyar

mit

pár-

?

E' kérdést csak az általam

most tárgyalt korszak-

ban emlitem. 1825

átkölcsönözte

a'

régibb évektl

dalmat terményeink' nagy részének

a'

méltó

fáj-

külpiaczokróli ki-

a'

szorításáért.

Zsírjában

fulad

meg

a'

magyar

:

ezt énekelték a'

honfi jeremiádok.

A' panaszkodásban annyi igazság volt

van

a'

szenvedélyekben

,

midn

a'

,

a'

megsértett

mennyi érdekek

miatt támadnak.

Hogy pók miatt

hazánk' elmenetelére egyenesen nincs kilátás,

a'

vámsorom-

bizonyosnak tárták a csüggedés'

emberei, kiket az akadályok levernek, mig az erst emelik.

96 Széchenyi gróf üdvösnek vélte czimii

munkájában

gyzdve

,

a'

tiilremegésért Hitel

a'

magyart kigúnyolni

ert

liogy az elállitási

;

mert

meg

vala

zsibbasztja és ázsiai he-

nyeségiink' ápolója.

Látható volt azonban, miként olly jövedelmez kincstári szabály

min

,

a'

bels vám, akármilly törvénytelen

igazságtalan, csupán sérelmi terén

meg nem

A' pártok egyértelmüleg szerettek volna pót fölirások által

nak ezen minden

megdönteni

irott

de

;

betknél

nél világosabb demonstratióját,

,

és

orvosolható. a'

vámsorom-

birodalmi dualismus-

a'

és az

nem

si törvény czikkekmint

lehetett,

a'

kár-

tyavárt, sóhajokkal Icfúni.

A' milliók, mellyeket évenként

a'

vámsorompók behaj-

tottak, a legersebb meszét tevék olly határfalnak, melly a

birodalom két részét különválasztá az anyagi érdekek is

,

mintha

volna

a'

a'

kormány

e'

és a' conservativ

földbirtokosokból állván

kedvez megoldását

igen megfogható volt, hogy pénzbeli kiegyenlítésé

is

fen

's

a'

sérelmi szempont mellett

a'

birodalmi

kormány

meghasonlásnak lenni

közé, és az örökös harcznak óriási

lának trophaeumai,

,

hogy

eszméje.

a'

a'

a'

magyar

vámkérdés

más kérdések

melly ek az angol

szerencsétlen

malomkövek valamit sikertelen munkában fekszik

hogy

és a'

malmokhoz hasonlítanak

iszonyú fáradsággal forgatnak

mert épen a

a'

halmazu munkálatok va-

— olly munkálatok,

foírházakban néhol létez

,

—

kezdett lábra kapni.

alatt ezer üg}'ességgel bonyolittatott

annélkül

igénylék,

az elvekre, mint a megváltási összegre néz-

ve olly nagynak kellett -a

párt többnyire

kiknek gazdaságaik jövedelmezés

,

tekintetébl a' vámkérdés

nemzet közt

tartotta

czélra elégséges kezességnek.

Nálunk az ellenzék

De mind

nem

közjogi intézmények' szellemét

által

,

miket

elitéltek^

rölnének a'

;

büntetés'

97 Illy

liulyzet'

kényelmeit

merész

feldicsérni

ötlet

volna.

Azonban a'

id

az elpazarolt

nálunk senkit

nem

szokott

gyakorlati élettel megegyezöbb eljárásra tanítani.

A' várakérdés körüli politikánkban lás és a' czélszerüség' érzése,

is

nem

a'

tapaszta-

de egy német kalandor csinált

gyökeres változtatást. Megjelent szati

munkája

t.

,

i.

Lisst Frigyesnek ismeretes kcizgazdá-

melly

a'

mestermivének

önzés'

még kiíejtettebb

szabad-kereskedési tant az angol tekintvén, Németország'

védvámrendszert ajánl a

bánásainak feltartóztatására. Lisst

a'

magyar

számára

britt ipar beró

—

vezérczikkek' czifra

modorában

irt

:

ez

egyik elnye vala.

Továbbá könyve nem

volt

Eszfeszités nélkül olvashatták el

tudományos

a'

és

fárasztó.

kisebb és nagyobb ma-

gyar journalisták.

—

Aztán ama tény hogy a' porosz vámszövetség, melly a' bels vámvonalokat megszüntette, rendkívül befolyt az érdekek' összeolvasztására, eszébe juttatta az emmiként a' mi soromjDÓink' a' magyar vasat és bereknek ,

—

,

a'

magyar bort

absolutismust

's

ugyan; de legalább az

visszatartóztatják

élném etesedést sem engedik

a'

Lajthán innen

tetszés szerint terjeszkedni.

Lisstnek és Kossuthnak

a'

Lisst'

vezérczikkei az ellenzék' nézeteit

a'

eszméi szerint készült

bels határvámokról

megváltoztatták 'S

már 1844bena' szabadelv

párt' a

sorompók'

eltör-

lése helyett az érdekek' kölcsönös kiegyenlitésére alapított

védvámrendszert akart, és

midn

erre Bécsben

semmi

haj-

lam nem mutatkozhaték, az országos teremben kimondatott„állítsunk tehát saját küszöbeink eltt védvámot." E' szavakban rejl törekvés az állami térrl K,

Z,,

1

a' társa-"

98 dalmira vezette a'

vámsorotnpók' kérdését. És megalakult

a'

„védegylet." A' védegyleti mozgalmak' következésében

a'

pártok

a'

vámü.o"yre nézve uj elhelyezést nyertek.

A' conservativek az ellenzék eddigi positióiba telepedlek

le.

A' bels vámvonalt nemcsak közjogi sérelemnek, de nemzet' vagyonosodása' Icgíobb akadályának

mert a

földmi veletet

lenyomva

ar

t

t j a.

a'

is

a'

tekintettek;

kivitel' gátlása által

Ezen kellemetlen állapoton

a'

kincs-

tárnak nyújtandó méltányos kártérítés' utján akartak segiteni. Hogy azonban a' megváltási öszveg miatt tetemes

adó ne terhelje az országot, a' mezei gazdasáo' egyik ágát, a' dohánytermelést, és zsendülni alig kezdó gyáriparunk" es^yik figyelmet

áldozatul,

—

nyert vállalatát,

a'

szivargyártást, szánták

dohánymonopoliumnak Magyaroi-szágra

a'

kiterjesztését elfogadván.

A' mennyire volt

a'

conservativek' ío szempontja az

agrariai érdek, szintolly hévvel harczolt az ellenzék oryar gyáripar'

többnyire csak

érdekei mellett, noha

a'

a'

ma-

gyáripar nálunk

hazafi vágyak' tartományaiban létezett.

a'

Magyarország a' közelszegényedés' fele gyors léptekezen sarkeszme tüzetett ki az oppositio által. kel halad" Minden védegyleti okoskodás elterén a' közelszegé,,

—

nyedéstli félelem

állott,

mint

a'

régi szász épületek'

hom-

lokán egy-egy bibliai igazság. 'S

ha kérdezték

a' felelet

az volt

:

:

miért apad nálunk

a'

nemzet tkéje?

mert az osztrák örökös tartományokkali

kereskedésünk passiv.

— Miért passiv

?

:

mert nincs gyár-

—

Miért nincs gyáriparunk?: mert a' magyar ipanmk. nyers anyagokat majd minden vám nélkül lehet kivinni a' az öröbcj(hr> osztrák gyártmányokért alig fizettetik vám ;

;

kös turí()mány()kl)a kikülilheto

magyar gy;lrtmányok pedig

99 akkora vámmal terheltetnek, melly Szóval

hasonld.

bitiohoz

nem

de

kifejlés' gyilkolói,

—

örökre lehetetlenné teszik.

nem

:

a' a*

is

védvámrendszer fejldik

a'

magyart védi az

osztrákot

magyar

a'

Ez vala

ki,

—

fölhozottak után

a'

tart-

mindeniknek

melly nek zászlója alá

kellett a'

mezgazdaság'

,

védegylet socialis

m-

pártok állását anj^agi

a'

nézpontból szemléljük, kétségtelen

vámügyet

:

másik vámezikkben pedig az

ellen és igy kölcsönösen

ködései által szerezni.

a'

által tehát?

érdekeket, egyik vámezikkben

az ellenzéki elmélet,

a'

mert

—

legyzhetlen közvéleményt

Ha már

;

melly egyenl figyelemben

osztrák, a'

igazságot szolgáltat.

mezögazdasáo-ot

egyezkedések ntján olly

alatt

magyar

és a'

magyar

a'

kártékonyabb lenne. Mi

vámsorompók' árnya

ván az osztrák

a'

a vámsorompó' lerontása által

jelen állapotnál

ez

ha

a'

magyar gyári])art És hogyan lehet e' végveszémivel

,

;

lyen segíteni ?

mintha

azért,

nyomnák hanem

különösen

legszigorúbb prohi-

liatársorompók

a'

:

a'

hogy

,

a'

conservativek

az ellenzékiek

pedig

a'

gyáripar' számára kívánták kizsákmányolni.

Ha

továbbá

a'

pártok,

pontról vizsgáljuk, akkor a'

conservativ,

Ha

a'

,

állását

alkotmányos

néz-

vámkérdésben sérelmi párt volt

facticius állapot' pártja pedig az ellenzék.

végre az

mértékül

a'

önállósági irányt vesszük

sinór-

akkor az osztrák örökös tartományok' érdekei-

veli összeolvadás pártja a'

conservativ párt vala; az örökös

tartományok érdekei véli versenyzés' pártja pedig az ellenzék.

Ez terve

a'

kétségtelen.

—

Mert ha

a'

védvám' sürgetinek

határsorompók' kérdésének alapjául

den áruczikk

fölött,

a'

egyezkedés utján készült volna

— ha

a'

min-

melly a magyar földrl az osztrák pia-

czokra és az osztrák földrl

szerzdések

tétetik,

magyar piaczokra átmegy, tariíFa,

's

ezen kereskedelmi

miattuk támadható érdekharczok kike7*

100

dium

felé

törekvést,

nagy ítlig

a"

mennyiben

a'

kereskedelmi ésfinancziai ügyek"

nélkül létesitésök és életbenmaradásuk

segregatioja

képzelhet.

így függ össze

a'

védegylet' kérdése

—

>ág' gyarapításával. '.

—

annyiban minden esetre uj stávezetendék vala a' Magyarország' önállóságára

riilhetök is lettek volna

A'

a'

magyar önálló-

vámsorompókra

nézve az

llenzék pártolta József császár kidönválasztási irányát;

\ámtariffára

a"

a' magyar liarminczad' teljes Egyik lábát a" fels rendeletekre corj^us jurisra tette. A" kérdés'

nézve pedig

jogait követelte vissza. a*

másik lábát

a"

sérelmi párt volt; másik oldalánál pedig a" bevégzett tények' pártja. Most a' törvénj'ek' a sas obscuritásával nem bajlódott; majd megint a' régi egyik oldalánál

törvények' szavait és értelmét állítgatta össze.

Egyébiránt tására sére,

;

de

nem

a'

védegylet hatott a gyáripar" megindíolly separatisticus eszmék"

hatott

mellyek alkotmányunk' szellemén és

.sanctio'

—

a'

kifejté-

pragmatica

józan értehnezésén túl akarták volna önállóságunk'

kérdését eldönteni.

Forradalmi irányt

a'

védegyleti mozgalmakban

sem

találhatunk.

Senki úgynevezett szabadságháboruba olly önkény-

nem

telenül, olly tudtán kivül

Hogy

,

midn

gének kétségtelen

a' baj'

közepében

adta

jeleit

keveredett, mint

:

ez

a'

lelte

néj)

a'

jnagyar.

magát, vitézsé-

pezsg

és fiatal

ereiének bizonvsáca volt.

Minden hü

fájlalja

hazafi

mély gyökerét nem

keresi azon

mint a kandalhifüst

a'

"s

nem

készültek, mint

a"

meggyújtott a'

történteket

változiisoknak

tzbl

;

,

azonban mellyek,

emelkedtek

föl,

Vesuv' kitörései földalatti titkos

üregekben és nagyszer chemiui mködések' romboló ereje által.

—

101

Igyekoztem

magyar önállóságra

a'

ként az 1825-dik évtl kezdve

törekvést,

ugy mi-

februári franczia forrada-

a"

lom' elönapjaiig kifejldött, az öntagadásig terjed részrehaj latlansággal festeni.

Észrevételeimbl senki

nem

fog

a'

pártemberre

ráis-

merni.

Mert

Clio'

csarnokánál,

temploma' eltt, mint vetni

le kell

porát be ne vig}ük

Ki csolni

;

zet,

szennyét és

a' íold'

szent helyekre.

a'

emlékeibl pártfegyvert akar kovákegyeletet a' múlt iránt pillanati érdekekért

történészet'

a'

ki a'

áldozza

hogy

sarut,

a'

mahomedáu mosék*

a'

fel,

,

mint

és az igazságot,

elbb rabnvé

hogy

teszi,

aztán,

meg:

ját, joggal szeplsíthesse

barbár nép

a'

a'

vestaszü-

mint törvényes

—

az

oUy

saját-

iró számítson

czimboráinak dicséretére és azon megvesztegethetlen esküttszéknek, melly az értelmesek' közvéleményét fejezi

ki,

kár-

hoztatására.

Én

utczai népszerséget soha

vésbé van

okom most

elfogultság

is

sejteni kezdi,

minden hü emelh étik

hízelegni

sem kerestem. pártoknak

a'

hogy nem

a'

,

'S

legke-

midn

régi pártok,

az

hanem

magyar egyesitett törekvései

föl

a'

hazát.

—

Visszatérek tárgyamra.

Az

önállóságra

ellenzék

progra

ködésekben bl

törekvést

mm

j

sérelmi tcrcn,

a'

á b a n és

a'

védegy 1eti

az

m-

helytelennek vagya' dolgok' természeté-

eredettnek, igazságtalannak vagy alkotmányosnak talál-

hatja kiki,

a'

szerint, a'

min

kiindulási pontjai

vannak az

események' megbirálása körül.

Megengedem, hogy nem mhiden történt

a'

viszonyok'

józan mérlegelése szerint.

St

azt

sem

\'itatoni

az idézett tényekben

olly

—

bár át

nem

látható

separatisticus hajlam

—

miként

mutat ko-

102 próféták megjövendölhették vol-

zott,

mellyböl

na

hogy Magyarország egy fordulatpont

,

a' politikai

felé siet,

idö alatt azon határvonalra érkezik, hol

unión kivül

—

mányokkal,

marad valami, melly

alig a'

monarchia másik

's

rövid

személyes

a'

az örökös tarto-

részével,

—

szilárdul

összecsatolja.

—

De ebbl

ha igaznak

is

—

vétetik

következik-e

mint a mennyi mondva van ? A' separatisticus hajlam feltételezi-e okvetlenül

több,

királyság elleni szellemet

Ks

a'

a'

?

ki a' birodalom' újjáalakítását a' régi dualismus'

továbbfejlesztése által hitte elérhetnek, mutatott- e csupán ez által ellenszenvet

Rejt-e

e'

korona iránt?

a'

kérdés köztársasági törekvést

Folyhatik-e be

?

nép* monarchicus érzelmeinek

a'

kiol-

tására ?

Nagy felelni

,

és

föladat volna az

kimondott

a'

Mert, ha okvetlenül

a'

cmlitett kérdésekre

igennel

feleletet indokolni.

dualismus' kifejtésében vagy föntartásában

királyság eszméje elleni tiltakozás rejlenek

a'

akkor választanunk kellene Svéczia és Norvégia közt Svécziában

a'

koronát

tiszteltetni

látnók

köztársaság' fészkét kellene keresnünk gia' partjain

na

a'

,

és

's

;

ha

Norvégiában a mihelyt Norvé-

megélj eneztetnék egy koronaörökös, attól vol-

világ félni kénytelen

viai unió köztársasági

Az

,

,

182.5-ki

,

hogy Svécziában

kormányzat' alapján

korszakot

a'

lobruári

a'

scandina-

kikiáltatik.

napokig

analy-

ftáltani.

A' reformok' fö irányai általam az olvasó' szeme elébe vitettek,

103

Az

mozgalmait

átalakulási idö'

rövid rajzon kívül vizsgálja

még

megvizsgáltuk

kiki saját élményeit

tet-

,

gondolkozás! modorát.

teit,

Fog-e találni magában és ismerseiben és

e'

's

nemzetben köztársasági törekvést,

a'

mellyeknek reformjait

és piírttusáit

t.

az egyénben

,

azon évek

i.

alatt,

vázoltam?

Bizonvosan nem. •/

'S olly történeti rajíj

még

az ábrándozok által

sem ibg

akár Párizsban, Londonban vagy Iconiummagyar nemzet' monarchicus hajlamát a' febforradalomig kétségbe hozná, st e' hajlam legkisebb

Íratni,

akár

ban, melly ruári

itt,

a'

csökkenését kimutatni tudná.

Gyzhet Európában, egy csatahelyei

a"

véres harcz után

k()zéi)tenger' partjaiti a'

czentfoktól kezdve

a'

mellynek

Ladoga-tig,

a"

Vin-

a'

Sophiatemplom' köszöbéig

—

oryzhet riils erfeszítés

szerályig és

mindenütt elszrsa lehetnek

.

közt és megszámlálliatlan áldozat' árán az absolutismus

ugy

:

viszont lolülkerekedhetik egy európai anarchia az alkot-

mán vossá^onivaírv

socialis

a'

democrata eszmék holttestek'

halmain és vérfolvamokon (gázolva

hoírv maofukat kipi-

át,

henhessék, mig új harczhoz kezdenének köztársasáori

átalános

formaik

,

beleegyezhetnek

elfoícadásába.

véglet meoftörténhetik; mert kétséo^telen, hoo^y

radalom'

bent

még

felbomlása óta

korszakot

nem

— a'

olly csodálatos és

mint

a'

Minden római

bi-

megdöb-

a'

februári forra-

Azonban, valamint, ha az absolutismus

zászlói diadal-

dalom

látott a' világ,

utáni.

maskodnak, nem fogják bizonyíthatni, hog}*

törekvései

leend

a'

által

az

a"

a'

korlátlan hatalom' parasitái be-

magyar nemzet

az ujabbkor' reform-

absolutismust akarta

népuralomnak

;

olly udvaroncza, kiaz

ben adatokkal mutathatná

meg

,

hogy

a'

szintúgy

nem

ellenkez

eset-

magyar már

104 1825-töl kezdve

a'

februári napokig reformjai által

a*

köz-

társasági eszmék' létesitésére izgatott volna.

Sem a' radicalismus, sem a' nemzetiségi, sem az önállósági irány nem volt vegyítve a' monarchismus gylöletével. Kiki

a'

jövendjét

korona védelme

A' conservativ

nem

mint az ellenzék, narchicus mint

conservativ.

a'

tér vala az,

küzdelme állandólag

és az ellenzék

mellyen

nem

volt

pártok" különszakadása és

a'

tartott.

Szent István palástja, és

elemek

ember kevésbé mo-

volt kevésbé köztársasági

—

Más

Magyarország'

alatt akarta

biztosítani.

a'

ketts kereszt

a'

háborgató

felett lebegtek.

A' monarchismus eszméje Imre király vesszjével ke-

zében

még mindig ugy

tiszteltetett

mint

,

a'

vas-scep-

trummal.

—

az nem csökGyönge vagy ers volt az uralkodó kentette a' tiszteletet sem az uralkodási forma sem az ural:

kodóház

iránt.

1825-tül

—

a'

februári forradalomig csak

lépéseiben, az irodalomban és

6almi körében

— mert

innen vont táplálékot vizsgáltam

a'

a'

a'

védegylet

—

is itt

nem pedig

a'

,

törvényhozás' tár-

vert gyökeret

's

népnél magánál

politikai szellemet.

Egészen inás kíirben mozgók tehát szakaszban

a'

miveltebb osztályok'

mellyben

a'

,

mint az azeltti

socialibuiuj' hatását leginkább a'

köznép' szerény lakában kerestem

Tárgyalásom oka az években

1848 eltt országunk

föl.

fekszik.

aristooratiíii

szerkezet volt. \z-

105 óta democratiaivá vált.

lomban

a'

,

—

'S

monarchisraust

a'

én

a'

socialismust

forrada-

a'

forradalmat megelzött idk-

—

követésére voltam szorítva azon ben vévén szemle alá, érzeteknek, mellyeken mint f csatornákon ömlött az ország' akaratja, és terjedt szét

Egyébiránt az

semmi

ismeri

,

reform' kora

—

—

bár akkor

—

vétetett

szintén

— gondolkozásban

fájdalom

néptudalomban

ki

én most igen rövid lehetek; mert

'S

ségben ollyannak hagyta A'

nem

—

monarchismusra nézve, minden ember,

a'

valaha falun lakott. a'

közvélemény.

tekintet alá

politikai

kivált

a'

magyar nép hangulatát

a'

a'

mint

népet,

1848-ig

a'

és mivelt-

millyennek

találá.

nagy szellemi fejldés nem

nem

mutatkozott, és az eszméknek olly fordulatpontjai

va-

lának, mellyeket jelentékenységökért szükség volna jellemzeni.

—

A' földesúri jogok Magyarországon nagy szigorral soha

nem

gyakoroltattak ugyan

lehetetlen

a'

de a' hol hbéri viszony van, kormánynak népszerbbnek nem lenni mint ,

az aristocratiának. Nálunk a'

;

is

az úrbéresek'

helytartótanács annyira lefoglalta

hogy

,

ragaszkodását

tömeg

a'

az

állami hatalmat tekinté természetes szövetségesének. 'Snoha a' falusi

nemessel aránylag ritkán volt viszongásban

desurát

nem

élhetett

:

gylölte,

mégis

,

ha

a'

kormán}-

és aristocratia közt

hasonlás támad, akkor minden kétségen kivül ellen lépett volna föl.

'S

jelenetek' ismétlésére soha

bár

e'

nem

józan

esz nép

a'

föl

,

táblabírák' tanácsa nélkül el

a'

nem meg-

nemesség

a' gallitziai

száll alá — mert

a'

magyar

nincs közönséges agyagból gyúrva és

a'

rósz szenvedélyek'

minden szennyét nem szokta beszívni

—

's

négerek' dühével

nem

bár

a'

üldözte volna az ártatlan

fellázzadt

nket

és

gyermekeket; de annyi bizonyos, hogy az aristocratiávali tusa esetében az io^az^^atás a'

a'

ma^a

zászlói alatt találta

Tisza vidékeinek lakóit szintúgy mint

a'

volna

Kárpáthokét.

106

Még a' februári forradalom után is havak tölték el, s rája nézve mig a' magyar nép a' kormányban történt változások miatt nem tekintett gyanús szemmel kedvez

—

a'

nemességre.

Annyira

szított a" régi igazgatáshoz,

ság kellett volna

—

reactio" kifejtésére.

a'

ellenforradalom élére senki lajdonithatni leginkább

a'

sem kivánt

hogy kevés

fárad-

De nálunk

az

és ennek

tu-

állani

nép' megbarátkozását az uJ kor-

mányzási rendszerrel. iránti rokonszenvek mellett természetes Az io^azcratás o o ha a' magyar falusi lakos' royalismusa a legnagyobb

volt,

fokot érte

el.

A' nép az országgylés' akaratját látta

;

kedvez törvényeiben

engedmények' kimaradását pedig ha a' baj oka az ö szemei

az

,

—

valakinek tulajdonítani kivánta,

—

eltt

inkább volt

inkább voltak

a'

fpapság, inkább volt

a'

nemesség,

a'

viszonyok, inkább volt saját maga, mint

kormány. Annál kevésbé emelte vádját lyet az ázsiai

a' király'

népek

a'

a'

trón ellen, mely-

h képzelödésével emelt

fölül az

emberi

gyengeségek' gözkörén. A' köznép' raonarchismusa ollyan volt 1825-ben mint

Mátyás

kiráy' korában, és

1848 kezdetén, ollyan

volt

mint

1825.ben.

Hátra van

még

e'

napokti kezdve a

jed

ismertetésében

a'

februári

kitöréséig

ter-

id.

Nem

csekély föladat.

Itt bir íi'

korszak

magyar forradalom'

legtöbb értékkel

a'

részletesség;

de legnehezebb

részrehajlatlaiiságnak középösvénytl megtalálni.

Mert jiat.

a'

debreczeni öt hnapról

Kezünkben van.

*S lui ki

nem

a'

tnjékozási fonal lát-

eresztjük

— az emberi

107

nagy de nem

szenvedélyek'

fárasztó tévegén át

—

hün

elvezet a debreczeni tanácsháztól Viláo^osvárior.

De

hol van igazságos birájaa' viharos napoknak

czius 13-tól kezdve september 11-ikéig? 'S

hü történésze

döbbenünk

?

—

I\Iekkora tere

mezje

volt

seknek

Rövid kivánok

Az

munkásságnak

inárleeiid

Meg-

!

széles láthatár' diadaljelei és sirhahnai miatt,

a'

Catalanumi

a'

mikor

ország'

lenni.

ez

eszméknek

az

örjöngé-

és

—

jövje inkább függött

megyei

pesti

a'

te-

remtl, mint Genua" sorsa azon deszkától, mellyen át akart Fiesco

a'

hajóra

lépni,

hogy egy forradalom' trónjára

ülhessen.

Kossuthnak követté választatását mesgátolni akarták oonservativek

;

nem

a'

szerettek az ellenzék legtekintélyesebb

egyénei közül többen. A' oonservativek tettének okai

a'

pártok' természeté-

ben feküsznek. Sokkal íelötlbb az ellenzék" szónokainak és befolyásosabb egyéneinek visszatartózkodása Kossuthtól. 'S

pedig

de többnyire

e' ,

páit tekintélyeit, ha

nagyobb vagy

szakadás választotta

el

azon

miután maga

*s

gyermek

fül

sem

Min

:

késbb pedig a

az almát

az ügy, mellynek apostola

hallotta

—

e'

de

is

lett,

hogy

leveretik, a'

összedúljanak

vészterhes nevet:

ha-

kezébe vette,

ejtse, és E\iropát megrcndité,

fóldingás' romai olly vidékeket

egy

állott,

vetélytársakban gyakran

tálált

a'

eltitkolt

az esemén3'ek' csodás hatahnánál

hízelgkre vagy vakeszközökre

— mint

vagy

magánosan

is

a'

hogy játék közt sárba

kivétel nélkül,

pozsonyi ország-

férfiutói, ki a"

fogva ellenségeit megalázta, és

za' sorsát

is

kisebb, n}'ílt

gylés' kezdetekor barátai körében

már hat hónap mnlva

nem

,

hol soha

Kossuth.

forrásokból eredett az oppositio több tekintélyei-

108 nek idegenkedése iránta

?

—

kimeritöleg elmondani

azt

alig lehet.

Némellyt Széchenyi barátsága vont Mást a' hatáskör' féltése. Volt

nek

el

Kossuthtól.

politikáját veszélyesnek, jellemét kétséges-

a' ki

tartá.

Volt a' ki meggj^özödék hogy csak van hivatása; mert semmi positiv irányhoz ,

viseltetik

és szelleme

,

mint

,

a'

destructiora

a'

szeretettel

vészmadár

,

a'

nem

zivatart

keresi.

Voltak ócsárlöi haszonlesésbl

,

különczködésböl

's

nagyúri bornirozottságból.

Minden esetre a' követválasztás alatt Batthiánvi Lajos gróf ers karja tartotta fon Kossuthot; különben nem a' conservativ párt — mert ez Pestmegyeben gyönge volt •

— de az ellenzék buktatta volna meg. A' pozsonyi országgylésen eleinte

a'

mérsékletiét ját-

szotta az elvek', és az engedékeny pártvezért az ellenzék'

irányában.

Egyik sem

használt.

Múltjából minden azt következtette, hogy

nem

lettség

Mi

a'

lehet

a'

mérsék-

komoly szándéka.

pártvezérlést

illeti

:

itt

még

több elfogultságot,

visszatartózkodást, söt ellenszenvet kellett volna levivnia,

hogy a'

felsüsége olly kiterjedésben válhassék elismertté

min 'S

tani tot

a'

Deáké

Kossuth

hanem

,

ragadta

nem

az ellenzék' fnökei közt tudott hódi-

rendkivüli szónoklatának varázsával

el,

a'

mint

volt.

nk' szemeiben

kedélyét hiirozta

ifjak'

,

íöl

a'

a'

karza-

fakasztott könyeket, és az

fcllengr)

vagy sivár elszáná-

sokra.

Kezében vala

Az

a'

közöiiséí; szive.

utczai vélcmén\', iniiita'Menuion szobrának hideg

l09 ajka

,

csak az 6 lángeszének sugarai és melege által nyert

hangokat

;

ü eléggé hiu volt

's

a'

népkeg)'' ezen jeleit

ponként mind többre beesülni és nem sokat tördni

naré-

a'

gibb tekintélyek' elégiiletlenségével.

Az

ellenzéket saját talentumának zsámolyául kívánta

használni.

Eddig a' vezér' nézetei által a' párt gazdagodott a' megpróbált bajnokok arattak népszerséget és a' fiatal am,

bitiók nyertek okos kiválasztás mellett pályatért.

Deáknak

t.

i.

szellemi

felsösége ritka

szerénységgt-l

párosult,

modorú

nyílt és szinte

tárgyról

baráti körben és

a'

mányokban

részletes

országlár levén

,

minden

az elleges magántanáeskoz-

véleményt mondott.

Eszméi határoztak a' kérdések fölött. Söt a fiatal képviselk nem is alkottak maguknak sznyegen forgó ügyekrl véleményt, mig elbb Deákot

nem

a'

ki

hallgatták.

Ö

oraculum

eszméikrl

is

volt

a'

négy falak

lemondottak

a'

közt.

Érette kedvencz.

pártszónokok.

Azonban Deák, a' lélektan' örök törvényeit ismervén, hogy az áldozat, ha nem kölcsönös elébbutóbb a'

tudta,

,

kényszerítés adójává válhatik ugyan, de mint önkéntes aján-

dék hamar fog elapadni.

Ugy leti

más

rendezte tehát

ülésben

is

tette, és

az

a"

párteljárást,

hogy már

a'

kerü-

indítványt, melly sajátlag az övé volt,

az eszméket

's

adatokat, mellyek az

gondol-

kozásának eredményei valának, többen használták

föl a'

vitatkozíísok' vezetésére és a' föbb kérdések' megalapítására.

Söt olly gyöngéd és körültekint vala, hogy a' szerepkiosztások által az individualitásokat raszorítani és örökké

a'

nem

igyekezett hát-

szónokok" legersebb oldalait, legfé-

nyesebb tulajdonait engedé kitnni.

lío Némelly üres becsszomj megsemmisülhetett Deák által; de a' talentum mindig emeltetett, 's ha homályban lappanga,

világosságra lépni és

a'

a'

közvélemény' méltánylását

elfogadni kényszeríteték.

Deák többbyire nak

uj

's

elre

ki

csak akkor nyilatkozott

nem

számitott stádiumai

,

ha

tntek

a'

föl

conservativek valami elhatározó észrevételt tettek

mások

mek kadt

által

meg nem

czáfoltaték;

,

ha a

;

mell}-

,

ha a' parlamenti küzdelmegsza-

alatt a' vitatkozás félrevezettetett, a' fonalszál a'

tárgy-

fökérdés szem elöl eltnt,

's

emberek

az

sejték,

hogy tévúton vannak de az iránjt hirtelen nem birták föllelni ha végtére, keserségek támadtak és a' kedélyeket ,

;

lecsillapitani kellett,

vagya' szavak', vagy kérdések' módo-

sítása által.

melly gazdag

E' proculaeusi jellem, testvérei közt újra

's

újra megosztá,

támaszthatott és lefegyverzé 'S

ámbár

a'

lelki

semmi

roszakaratot

az ellenzék rendszerint

a'

nem

is.

világ

lamentjében fegyelmetlenebb szokott lenni

örökségét

irigységet

,

minden mint a'

par-

kor-

ámbár Deáknak soha követelései nem voltak és békével trt volna akárhány vetélytársat mégis önzéstelensége miatt olly tekintélyben állott, hogy az ellenzék' egész erejével rendelkezhetett, 's minden inkább megtörténhetek mint hogy gyanú alá jöjjön ha a' felgerjedt mánypárt

;

;

,

,

,

szenvedélyek útját bezárta nyihitkozott

ban

,

ha némelly

,

ha néha

a'

közvélemény

eljárásának hidokait

ellen

homály-

tartotta.

Deák akarja:

ez elég volt az ellenzéknek,

criticus pillanatok lepték

meg

a'

midn

hazát.

Mert az emberek a' nagy dolgokban örömmel engedelmeskednek aiiniik, ki az élet' kicsiny viszonyai közt szellemi felsöségét sérté, niagúbuii

nem érezteti és a hiúságot másban nem nem véteté észre. —

ílí íllyen vala Deák' pártvezérsége.

Kossuth már az országgylés' megnyílásakor egészen

más viszonyba

lépett az ellenzékkel

noha sokak' elégület-

;

lenségét sejdité és állását szilárdnak épen

Az

ellenzék

t.

a'

i.

de

a'

hitte.

nem elre

központositotta az ügyek' kezelését, tc:rv szerint,

nem

—

megnyitó beszéd után mindjárt készített

parlamenti erük' önkéntes megegyezésé-

nél fogva.

Hat vagy hét befolyásos képvisel

—

désekben

a'

—

és

a'

fbb

kér-

felsházi tagok közül Batthyányi Lajos

Teleky László grófok

,

n}okat tartottak, mellyekben

's

magántanácskozmá-

szakadatlanul

napirenden lev tárgyakra

a'

nézve megállapították eljárásukat és az ellenzék' teendit.

Ezen

collegialis

ülések

—

mellyeknek eredményeit

meghívottaknak erkölcsi kötelesség-böl

,

— Kossuth'

tagjainak pártfegyelemböl kellett elmozdítani

túlnyomó befolyása alatt állottak ugyan; de

kimondásában ban

's

eléof szabadsá^j-ot

,

a'

a'

az ellenzék többi

a'

vélemények'

kérdések összeáUitásá-

kifejtésében sok szorgalmat tüntettek föl.

Szentki-

nagy munkássága, Szemere' és Pázmándy' mert a Kossuthé európai 's parlamentaris míveltsége sokkal jobinkább csak magyar és meg}ei erudítío volt ban valának e" conferentiákban használhatók, mint a' czifra rályi' éles esze és

—

—

szavak és

hogy

a'

virágos eszmék;

magyar nemzetnél

kozmányt

összeal kötni

,

noha kétségtelennek marad,

alig lehet olly

higgadt tanács-

mellyben egy dagályos kép, egy

vagy egy szerencsés ötlet ne nyomjon egy szabatos gondolat, annyit mint egy mély eszme ragyogó

kifejezés

,

egy hasznos

Ez

terv.

keleti

származásunkról hitelesebb bizonyságlevél,

mint minden nyomtatott

irat.

—

Kosiuth, kivált az országgylés' kezdetekor, az ellenzéki titkos conierentiákban fölmerült

nézetek

iránt

nagy

112 figyelemmel

volt, egyszer

eszmékkel

éles

szándékait

's

sem

ellentétbe

lábra kapott

a'

gyakran változtatta meg

söt

,

mások

áttért a'

magát

tette

indítványozott véle-

által

ményekre. Neki tömérdek ismerete

országgylési

az

volt

iro-

mányokból és jegyzökönyvekbl. A' kérdések históriai elzményeit legjobban tudta. De az európai alkotmányos élettel csak felületesen vala a'

megbarátkozva

regényesebb tájképeket, és

véseibl

a'

belle csupán

;

polgárosodás' óriás törek-

merészebb ábrándokat kedvelte.

a'

Minthogy pedig az utolsó pozsonyi diéta különösebb gonddal

a'

reformok iránt viseltetek

hogy Kossuth

a'

titkos

activ szerepet

's

inkább

,

természetes vala,

néha nem

conferentiákban

vitt

kölcsönzött elvbarátaitól véle-

ményt és adatokat, mint azok tle. E' függése addig ment, hogy a' legfontosabb kérdést melly a' magyar alkotmá,

nyos

elvei fölött határozott volna

élet'

vetette,

minden

gást ö tett a'

i.

királyi

a'

ellenzéki tagok közül legkevesebb kifo-

Szentkirályinak olly tervei ellen, mellyek sem

sem

szabadelvüség'

meg nem

kozásnak

t.

egészen Szentkirályi' intézkedése alá

városok' rendezését 's

,

kivihetöség' tekintetébl

a'

közvára-

felelhettek.

Kossuth és Deák közt tehát az els különbség volt, hogy Deák épen a bels pártconíérentiákon adott irányt, az elkészít tanácskozmányokban osztá ki szellemének roppant kincseit, gazdagitá pedig

itt

csak akkor vala

el

kérdései kerültek

és

meg a'

irányadó

,

ha

a'

;

de

midn

fölmerült tárgyak' megoldásáról

fell és

a'

kedni

Kossuth

nem

vev' helyzetében

annyira

volt, és

szenvedélyek

szükség volt ostromot vagy ro-

hammali megtámadást rendezni

,

körüle lévket. Kossuth

nem

a'

hitelez',

reformok

a'

kellett

mint

a'

intéz-

kölcsön-

vala makacs, saját nézeteitl

íjlvbarátainak jobb nézeteihez átpártolni.

117

Mert

tekintélyt csak tekintéh^, az erclyt crély által

ii'

lehet fékezni

,

nem

pedig olly kétértelm mozgalmakkal,

mellyeket bevallani senki sem mer k"sebb akadályok után

Széchenyi mély

minden

nagy izgatónak

a'

nem

is

politikai hibái

deni;

lönös protectiójában

majd

lejárja

's

árja

volt

a'

ellen küz-

véletlen' kü-

azon túlságos bölcseségben, hogy

Kossuth magát

vehetik kezükbe

;

volt elég

vagy nem

vagy nem volt

;

vagy végtére igen nagy bizodalmuk

nem

felöl

vélemények'

divatos

a'

elkerül

késett az

volt elég bizodalinok saját nézeteikben

elég lélekerejök

leg-

merité ellenszenvét

alkalmakkor bevallani. A' többieknek vagy hitök

a'

roátell.

meggyzdésbl

Kossuth közpályája iránt, és

folytatni

's

,

és

ekkor

k

fáradság nélkül

hatalmat és hatást.

a'

A' születésök alatt meghalt kísérletek rendre elhagyatták Kossuththal tanúsított

;

akár lépést

kivált a'

azon mérsékletet

miután

a'

mellyet addig

is,

conservativek

czélszerü engedékenységre

,

sem

tettek

akár készül-

dést az erélyes ellenállásra.

így folytak a' dolgok egy darabig. Végtére az administratori kérdés határozottabb irányt tzött

ki.

A' szer

conservativek'

fnökei

az

administratori rend-

sikamló terérl szép móddal

visszavonulni

akartak.

Feláldozták volna

a'

lényeget, ha az illedelem' for-

máit megtarthatják.

Nem

nagy fontosságú ügyben gyöngédtelenül desavouiroztatni mi egyébiránt a' világon a' legtermészetesebb dolog, 's gyakran szerették pártjok vezérét egy

;

volt

már

nie nynek

Az

—

az alkotmányos országokban sok hasznos ered-

szül ellenzék

oka.

néhány fnökei vévén észre

a'

conser*

118 vativek

ee^yezkedési

szándékát

mutattak

hajlamot

,

az

administratori kérdésben a mérséklettségre.

—

bár kéz

—

ha

Lassanként az értesülések

—

alatt

útba

indultak.

A' közelítés megtörtént.

Egyik

—

ve

ellenzéki tekintély

maga

meg

készitette

vagyok

jól

szerkezetet

a'

,

értesül-

melly mint

királyi leirat vala az országgyléshez intézend,

's

melly-

ben tettleg az ellenzék' törekvésének szolgáltatik igazság, de a'

kifejezések és nyilatkozatok által kitelhetöleg óva

a'

van

kormány' méltósága. A' leirat

visszavonulás

volna

lett

,

a'

megveretés'

nyilt bevallása nélkül.

Ha

az ellenzék ezt

tanácskozmányon átmenni enge-

a'

dendi, cserében több concessiókat nyert volna, szerint leginkább

a'

városi kérdésben, mellynek gyors

oldását azért kivánta ticus formák,

már

az alku

's

a'

szabadelv

valahára

párt,

hogy az

más elemek

által

meg-

aristocra-

mérsékel

tethessenek.

A' nádor, kinek befolyásával történt tévén

a"

kiengesztelés' sikerérl

,,A' zivatar közt a'

pártok' gylölete

,

várja

a"

mind ez,

jelentést

fels határozatot.

egybehívott törvényhozás' földerül,

megsznik

,

a'

haladó-conservativ és

a'

mérséklett ellenzék kezet nyújt az alkotmány' reformálására,

öszpontosul minden alakító er,

a'

csökönyösök visszavonul-

nak

a' széls jobb oldalra, Kossuth a' baloldal' szélén marad egy becsületes de a' vezényletre nem való pártocskával, a' centrum pedig kitzvén a" haladás' zászlóját, bátor de nem

koczkáztató politikával crisisen,

musról

a'

ringatták

—

viszi

mellyen keresztül

a'

kell

magvar nemzetet esnünk, midiin

szabadságra törekszünk."

magukat

az

iij

1

i

g

a'

a'

át azon feudalis-

— Ezen szép álmákba

avatottjai.

Csak Széchenyi

mint akkori levelezéseinek némelly soraiból átcsillámlik

110

- nem mert

egyenek szilárdságában

az

liinni

emberekben

csalatkozás után természetes vala kétkedése az és

a'

dolgokban,

Bécsbl hamar megérkezik mint elintézve

rint

annyi

's

királyi resolutio,

a'

sze-

volt.

Szentkirályinak vezetni kellett volna

kitzött czél

a'

már

az ügyet a

felé.

De Kossuth

sejteni kezdi, hogy valami Kezd nyomozni.

alatt és titokban.

forraltatik kéz

Fölvilágosul.

Dühösségbe sel

jön.

Pestmegyének,

kell

nyos ügy

Az

Hogy

fenyegetzik.

's

hogy minél elbb

haza

fölött a'

álarez levonásával, nyilt föllépés-

közte és Szentkirályi közt választani

—

:

Ítélni

fog

botrá-

a'

ezen fenyegetések megteszik

hatásukat. Szentkirályi szalad,

's

semmivé

hogy

,

becsülése,

királyi leirat' tárgyalása elöl Pestre

a'

annyira bálványzott népszerségét ugy

az

nem

sem

érette

a'

jók' tisztelete,

sem

a'

teszi

bátrak'

adhatott kárpótlást.

A' többiek Szentkirályi távozásáról értesülvén tén nagy iparral kezdenek kibontakozni

a'

,

szin-

kellemetlen hely-

zetbl, mellyben vezér nélkül maradtak.

A' zavar iszonyú.

Az anonymokból Csak

A' bécsi királyi

ma nem

,

veti is

leirat

még magát

föl

a'

Pozsonyban egy

pár

letarolt

mez.

készült impuru-

perczig

;

de többé

található

Mint hagyják

katonák nélkül marad.

álló tábor

sátorhelyek látszanak és

a'

a'

a'

nomád arabok ugy hogy

tért

,

egész népet fedezett tört csendet, és

nyomokat

talál

,

a' 's

föl,

fölszedik

az

sátorukat és ott.

utas ki alkonyban egy

reggel kietlen pusztát,

meg nem

fövényben mindenfelé távozó embererrl

gyzdik

meg, hogy nem álma-

120

midn

dék

kevés órával elbb az

holdsugáros sátrakat látott

—

:

esti szél által lengetett és

majdnem igy végzdött

az

administratori kérdés.

A' különbség csupán az vala, vet

a

Lónyay Menyhért

,

fiatal kö-

fölfogta az odahagyott üg}et, és

iszonyú zaja

karzat'

hogy egy

közt védte

hogy lehetett. A' magukat elle-

a'

többi követek pedig rábámultak. Föliratták ne. Nevetségessé tették állitásait.

A' dolog' kimenetelét tudják olvasóim.

Kossuth gyzedelme határozott

Fájdalom folyt be

,

,

e'

diadal

volt.

kártékonyabban

az ö irányára

mint els perezre gondolható vala.

Mindig koczkáztatóbbá ln. Szerencsejátékot zött

a'

politikából.

Szünetlenül árverezte magasabbra az eszméket

mellzhetlen szüksége volt

a'

karzatra,

's

csak

a'

;

mert

közönség

fanatismusa által tarthatta félelemben az elszakadni kivánókat.

A' közéletben a'

a'

bátorság' hiányát bünteti leginkább

nemesis. 'S

rozatlan

nálunk

minden

emberek Kossuth

személyében velte

is

a'

mit

,

ellen

a'

jó szándékú de hatá-

vagy tulajdonkép

,

destructiv irány ellen tettek

Kossuth népszerségét

és

,

—

közelebb hozta

az

csak nöa'

forra-

dalmat.

Pedig mennyi kilátás volt a' februári napok eltt, mennyi bizonyos remény, hogy Kossuth' hatalma a' természetes korlátok közé szri ttatik vissza, mennyi kezesség vala a' gyzedelemre ha azok eléggé bátrak kik a' mér;

,

nem annyira a' jelen perez' szélssémint a' jövend iránt kétségbe estek mig a'

sékletet akarták, kik

geitl féltek

nemzet tor'

,

szive és tettereje

kezében van.

,

—

mint

a'

játékszer

—

egy agitá-

113

Ez akárhányszor megtörtént.

De midn

midn

adat,

kifzött tervek' életbe vezetése volt

a'

a' fel-

egy kérdésnek nyilvános tanácskozmány elébe

kellett vezettetni

akkor Kossuth mindent magához kivánt

:

ragadni.

Nem

osztá

úgy

ki a'

népszer tárgyakat mint Deák,

hogy csak maga maradjon semmivel. Nem adta a' szövevényes ügyet, miután a' conferentziákon kifejtetett, olly te-

még

hetséges de

eléggé

ennek következésében, pelt

hsévé

nem a'

méltányolt egyénnek át, ki

kerületi és országos ülések' inne-

válandott volna.

'S

ha egy megható egy elragadó

szónoklatra volt szükség, mellynek

vitanap' kezdetén,

a'

mint Tyrrhaeus tárogatójának harcz l)nz(litani

Deák

:

és

diadalra kellett

bizonyosok lehetünk, hogy Kossuth

nem

fogja

példáját követni, ki illy alkalmat mindig valamelly

vetélytárs emelésére hagyott használtatni. a' lángesz de hiu és becsszomjas pártsem valánk szerencsések találhatni. Kossuth nem sokat tekintve arra hogy a' pártconferentián maga vagy pedig más rölte ki a' kérdést mihelyt megállapodás eszközöltetett, 's már az egész párttal kellett az elfogadott nézetet közleni vagy a' kerületi ülésekbe át-

Illy

öntagadást

vezérnél soha

,

,

vinni,

— legott kapott alkalmat egyéniségének fóltolására.

,,Az indítványt megteheti valaniellyik közülünk

—

tehetem én.

A' kérdés' kifejtését

vagy meg-

magamra

—

vállalha-

ezen nyilatkozatok ritkán maradtak el midn a' tom" sznyegen lev ügy karzattapsokra és kardzrejre igényt ,

formálhatott.

Semmi nal

birt,

kétség,

mellynek

hogy Kossuth csodálatosan szép organ-

a'

gokig saját varázsa

suttogástól kezdve

legélesebb han-

a'

volt, ellenállhatatlan

's

majdnem

bódi-

Öt az arczkinyomattól egészen a' kéz' legkisebb mocczanatáig ha nem is mvészi, de gyakorolt kellemes és néha

tó.

,

K. Is.

8

114 kiválólag nemes eladási inoJor jellerazé. Besz-jdei, mellyek félig készültek, felig

ságig hosszak

nem

rögtönzöttek valának,

vagy

,

voltak. Ezért

soiin az

unalmas-

figyelem fárasztásaig tartalmasok

a'

kellett hatniok.

mert bennök emelkedettség és csillám vala, mélység és S(3tétség nélkül bennök, gvakran eo-y fölkiáltásban vao^v eo^y mellékeszis

'S hatottak,

;

mében

a'

beszédei,

szenvedélyeknek egész fergetege

mngyar

többi

a'

tört ki. Kossuth'

tekintélyek' beszédeinél sokkal

inkább tetszettek, mert rajta kivül senki magát ugy mivelte teit a'

ki,

hogy

a'

tömeg minden

polgárisodásba átvigye

elítéleteit és elszerete-

és a'

,

nem

magasabb szónoklat'

mezején népszónoknak maradjon.

Önként

ers

hogy Kossuth a* magánconferenmint egy talajra, egy diszes és lépvén fel, az országgylésen kitn* sz('>iu)-

folyt tehát,

rendezett eszméire

tiák'

piedestalra

,

ki tehetséíxével rendkívüli hatást ofvakorolt.

Néhány év

minden karzattaps, min-

alatt az övé lön

den figyelem.

Nemcsak legszebb szónoknak, de leofbölcsebb státnsférfinak kezdé

Eddig

a'

közönséo; tartani.

megyei orator

csak hires hirlaf)iró és hires

most fölfedezték benne

nagy országiárt

a'

legtanultabb és

a"

reformok' politikáját egyedül képviseli

;

,

ki

mert

a'

volt.

gyökeres

a"

többiek

vagy csupán egyes tárgyakban tekintettek szakembereknek, vagy az átalános tartatának,

kik

politica

mezején másodrangú csillagoknak

Kossuth'

naprendszere

kin'ül

több vagy

kevesebb kölcsönzött fénnyel forogtak. 'S

keny

Kossuth az

volt,

ülésekben, és

által,

hogy

a'

[lárteonferentián engedé-

de az elfogadott tárgyat maga vezette

—

kettr)t

bálványoztatván

nyert:

a'

t.

i.

karzatok

a'

a'

nyilt

közönség óriásnak

hitte,

által,

a'

oonfercntiát min-

dig kén}szerítlu'tte az agitationalis kérdésekben az ö extrém nézeteit pártakarattá emelni.

115

Hogy

ilh' helyzet"

veszélyét

többi tekintélyek átlát

a'

ták: természetes.

Igyekeztek

nyomás alól menekülni. mások gylölték irigyelték

szokatlan

a'

Némellyek talán

;

az uj

pártvezér' babérjait.

Voltak jelen

conferentia' tagjai közt és

a'

nem lév

nak találták

ellenzéki követek sorában

,

kik igen gyors-

haladást és megdöbbentek.

a'

—

Mások

conferentiákon

a'

mint Szemere

—

Kossuth' egyéniségétl

tartván, óhajtottak az ellenzékbl egy párttöredéket, melly

t

fékezze.

De

senki

sem akart

Hatalmasaink féltek

a'

illy párt'

vezére lenni.

népszertlenség' töviskorona

jától.

Nem

is

Hiszen

emel temet

csoda. a"

magyar 1848 eltt

egyeseket

fel a'

azt látta,

népszerség,

nem

azt

,

hogy miként

hogy miként

el ?

Addig csak a' népszertlenségnek volt calváriája mellyre az aggódok eltikkadva vonták fel a' keresztet mig a" könnyelm a' haza oltára felé sietett, hogy egy kellemes meghajlással fogadja el a' népszerség kezébl a' polgári ;

érdem' cserágát.

Most vannak, kik elismerik, hogy az olcsó népszerség több vagyont gyújtott nálunk füstbe,

fel és

több milliót oszlatott

mint két nagy hatalmasság' minden lporgyára.

De

gondolták-e akkor, hogy

z Briaraeus által fölkaroltatni Szemere

—

ki régi

?

nem mindig jó

a'

százke-

—

érdemeinél fogva

—

számithatott

mikép igen hamar nem fog félreértetni, midn egy ismersének a' párt' bels szakadásait lerajzolta, 's a' készü-

volna,

l

kitöréseket emlité, igy

vonulok

's

ir:

„én pedig az observatoriumba

kémlelem az eseményeket."

Csak egy független

és

—

semmi párthoz nem 8*

tartozó

líB hazafi,

Mosonuak

luigy követe, tudta valódi becsükre redu-

cálni az utczai véleményeket 's nem félt olly vúllalattól, mellynek dicsöséo-e ellen csupán népszertlensége hozatha-

tott

fel.

Ö

ioyekezett nviltan és fiíradhatlanul, Kossuth' ellen-

súlyozására

a'

séget alkotni

dn

,

halad(3 pártárnyolatok'

melly

Kossuthot

Az

a'

elemeibl olly szövet-

szabadságot ne compromittálja, mi-

fékezi.

ellenzék' elégületlen fnökei, hol

értekeztek, hol

a'

Mosón' követével

régi disciplinára tértek vissza

,

hol az

kirekesztésével akartak egy Kossuth elleni [)ártot életbeléptetni.

Ezen ingadozásnak megdöbbent következéseit a'

magyar nemzet

ellen forditotta.

a'

sors

A' vezérek' félénksége,

kik egy terv' elfogadásába bemenni mertek de végrehajtásától vissza

—

és

megint visszadöbbentek

,

örökké Kossuth

emelkedésére hatott.

Elször

a'

válaszfeliratban nuitatkozék

a'

még eltakart

szakadi'is.

Késbb másodrend

kérdéseket választott

az

apró

inaerkedések teréül.

Kossuth figyelni kezdett mellyet

—

mint gyanithatt)

népszerségét,

és szertelen

—

elbb

csak magáért ezen

népszerségnek kéjes és idegizgató gyönyöréért kedvelt, most már mint védsorom^xH kellett a' lehet megtámadások ellen használnia. Kiki föl tudja fogni az

És igaznak marad

hogy

,

jUlapot veszélyeit.

illy

a'

befolyását veszélyesnek tartották, tottak

,

semmit

midn

azt

ugy

kik Kossuth' túlnyomó

nem

jó taktikát válasz-

ak;n-ák korlátolni

se veszíthessenek

,

s

a'

,

hogy maguk

ncm-sikerlés'

esetében

mysticus homályl)a boritliassák czélzataikat.

Látható va^a, nrként

illy eljárás

ritkán arathat sikert.

125 látván iránt

,

a'

kedvez

vidékek'

pest-fiumei

a'

és

a'

vukovár-fiumei vonalakból

mindinkább kezdettek életkérdést A' két terv

már

Széchenyi terve

liaiigulatát

csinálni.

nyilvános pártzászlónak tekintetek.

Kossuth érzé naponkinti gyengülését. Sejté

Elébb mert

tet;

titkos czél* egész diraensioját.

a*

még

pártfegyelem' teljes

a'

nem hitte, 's csak egyes Késbb félt, hogy magában

bomlását

a'

Kossuth

mielbbi ütköze-

vasút' kérdése felett akart

a'

az ellenzékben

föl-

desertiókra számolt. a"

karzatban

mclly

gyöngébb

elleni engedetlenkedés' boszulója és a

jellemüek' ingadozásainak fékezje volt

—

is

— scissio uralkodik.

Elállott tehát szándékától.

Midn

pedig a' hirlapirodalom kivétel nélkül föltámadt

és a' vukovár-fiumei vonal legfelebb a' Hetilapok' kevesek-

tl

pártolt hasábain számithatott

kéletesen belátta

más

eszköz,

közé, melly

mint a'

hogy helyzetének

,

olly izgatási

;

Kossuth

tö-

megtartására nincs

anyagot dobni

közönség

a'

támasztott mozgás' átalánossága miatt hát-

térbe szorítson

minden más

kérdést, és

délyek' légkörébe sodorván az sipja

ügyvivkre

ha megfuvatik

,

öreget és

politikai szenve-

a'

embereket iíjat

,

mint

a hangok'

Oberon

ereje által

forgasson.

Erre Pius'

a'

lombardiai komoly elégületlenség, és

a'

IX-ik

neve alá takart szabadsági mozgalmak önként

lát-

szottak ajánlkozni; valamint szintén felhasználható volt az

oppositio

programmjába

igtatott és ottfelejtett felelés kor-

mányzás, mellyröl különben Kossuthnak

,

mint

a'

megye-

rendszer imádójának, legkevesebb oka volt gondoskodni. Egy' tanácskozmányban jelenti tehát, hogy indítványt

fog tenni olly tárgjban sürgetni tott.

akart

;

de

,

mellyet

még

elvbarátxiinak

a'

válaszfeliratkor

kívánságára elhalasz-

126 A' figyelem íolébredett.

A' pártárnyolatok'

különböz

körei

a'

szándék' tudo-

másához jutván, mozgani kezdenek.

A

remény

ellenszenvek

rokon- és

aggodalom

és

közt hán} atnak.

Voltak kik rábeszélés utján hitték

fölhozandó indít-

a'

vány' nyakát törhetni.

Voltak kik hetedik égbe ragadtattak Szóval

szegezve

minden

mihelyt

szenve-

megint Kossuthra vala

,

általa.

szL^m.

A' megpendített anyagi kérdések

,

a'

keresk ajka

délyek" szeszes pohara az izgalmakat

elébe

tartatott, rögtön feledve valának.

Ks Kossuth diadalmaskodott

—

ellenfelein.

magának a' nagyhirii indítványnak — melly késbb, mint a' hegyrl megindított hógolyó óriás els alakját illeti meg kell vallaidomúvá növekedett j\Ii

egyébiránt

,

—

ni

,

:

hogy az eléggé szerény

volt,

's

inkább

határozatlansága mint merészsége által

Egy

fólirásra szólitá

t.

mellyben az országgylés hogy'a'

magyar nemzet

az alkotmányosság' egyik a'

i.

a'

f

tnt

Kossuth

föl

a'

a'

ki.

kerületi ülést,

trón elébe vala terjesztend a'

termel )e

olly királyi biztosokat, kik a'

avatva lévén,

a'

törvényhozás'

hivatalos fölvilíigositást adhassanak ;

a'

a'

sz-

továbbá fölterjesztend vala

alkotmányos szabadságát

királyságnak és

is

kormány' nézeteibe

nyegen lev kérdések iránt hogy a' magyar nemzet csak akkor kívül

mig hogy fel-

biztositékát, és addig

helytartótanács keblébl

a'

:

felelsség' eszméjében látja

parlamentáris kormány létesülhetne, óhajtja,

sége küldjön

kifejezések'

,

ha

a'

többi osztrák iirökös

láthatja veszélyen

lombard-velenczei

tartományoknak

alkotmány fog adatni.

Ennél tovább nem ment a

fölírási

els

terv.

is

127

Az és

hogy

ürükiis tartomán}'okkall együttérzésnek kijelentése

magyar nemzet Lombardiát

a'

rosabban fzve látni

:

ezen

eszmék, mellyeket azóta

mindenki a' legtermészetesebbeknek gyúpontjai

,

honnan

egy

a'

közös birodalomhoz szo-

szaVjadság'' kötelékeivel szeretné a'

—

szigor helyet

a'

valának

talál,

a' fulirat

conagratio lehetsége sugár-

zott ki.

Nem mus

fog-e

nyilatkozat lendületet adni az absohitis-

e'

elleni manifestatiókra

Nem

bergben

?

vetni

mozo;alom

a'

annyira

el

Bécsben

fog-e Olaszországban ?

Vaíív

nem

Prógában

,

nagyobb hullámokat

rémül-e

Metternich ministeriuma

szággylést rögtön

szétoszlatja, és a'

Lem-

és

a'

ha

,

miatt

fölirás

pozsoni or-

a'

legsürgetbb reform-

kérdések kivitele ismét három évvel hátrább vettetik? Illv asTííodalmak zsil)ono-ottak

De

az aggódok össze

mindenfelé.

sem szedhették magukat. által és minden szándéka

Mert egy igénytelen követ

nélkül az izgatásnak olly kö dobatott

galma

és

a'

a'

bankjegyek' for-

statusadósságok körüli interpcllatio miatt

a'

kútba, mellyet viszont nehéz volt kivenni. A' bécsi bank biztosokat küldött le, állásáról Kossuthot fölvilágosítandó.

A' ki tudja, hog}' minó homályban tartotta

tem ich- kormány

a'

a'

birodalom' pénzügyi viszonyait

hogy ezen most kicsinynek látszó néhány óra alatt kettztette.

,

öletérti,

lépés Kossuth hatalmai

Es ö befolyásával geometriai arányban növelte követeh'seit.

A' mit

már

ma

igazoltatott

kivánt,

megdöbbenté

az európai események

Szédelgös koczkajáték kezdödék a*

legmerészebbnek kedvezett.

társait

;

de holna[>

által.

's a'

véletlen

mindig

128 niidön az óvatosság' emberei ellenkeztl tartottak,

'S

kiüt a' februári forradalom. Hogy Európának uj korszaka kezddik alább

a'

szenvedésekben eredniénydus leend

's

hogy

ez leg-

ki hozta vol-

:

na kétségbe?

Nem

szaladott-e

onnan majdnem Blanquiig baloldalig 's onnan majdnem

Odillon-Barrotig

servativektl

a'

hegypártjáig

a'

's

St nem

hatalom?

stromon Blanc Lajos a'

higany gyorsaságával Guizottal

a'

állott-e

neve

és Albert

vágyak' ismeretlen tartományai

,

mint útmutatóké

februári forradalomnak

a'

Valamint gyöngévé

szintúgy megtörpíté

jellemeket

a'

a'

miket

!

statusszer-

is.

A' nagy egyéniségek' alakjai összehullottak, csiny lények közül,

con-

a'

convent

felé ?

tette doctrinái által

,

— a'

kormánylaj-

a'

Különös hatása volt kezetet

,

's a'

ki-

zavar magas helyekre tolt,

a'

egy sem lön naggyá.

És is

volt

—

melly talentumok,

a'

látszottak ,

hogy

— mint

egyes részek

melly jellemek növekedni

az áldozatoknál

ez csak azért történik,

kat szenvedett

a'

viszonyok' ereje által,

a'

,

a'

hamar észrevehet a'

Procrusteságyban

mert az egész organismus kíno-

tagok' kötelékeikbl kivonattak

midn

és az

,

megnyúltak, nyomorokká levének.

Csodálkoznunk kellene illy szerencsétlenségén korunknak, ha okai

nem volnának

és fejldésébl gyaníthatok.

az események' természetébl

—

A' februári forradalomnak közvetlen czélja

Iránya rögtönöztetett

néhány

fiatal

Mert

a'

ember

a'

barricad-barcz alatt egy

volt.

költ

's

által.

betiltott bancjuettek

kedtek egypár votumot elvonni

;

a'

csupán Guizottól tilalom, mellyet

lyan végrehajtani senki sem merészelt, tásáért támadt.

nem

e'

töre-

komo-

votumok' megtar-

121

mint

AiiTiyi kötelességérzet,

sánczot

,

mellyen

védi

áll,

—

,

a'

ah

!

mennyivel

a'

katona

a'

ennél sokkal kevesebb,

Kossuthot visszaszorította volna egy innepelt szónokká, és a'

hazát

megmenti

vala.

De haladjunk

pozsoni országgylés fejleményeinek

a'

bölcseletében tovább.

A' szétszakadt kel,

coalitió'

töredékei egyesülve uj elemek-

mellyek nem voltak kizárólag mind az országgiilés'

tagjai

még egy küzdelmet akarának

elidézni, de

már több

óvatossággal és elszánással.

Széchenyi grófnak, mint

a'

kcizlekcdési osztály elnö-

kének, megjelent az országgyléshez intézett munkája

a'

közlekedési hálózatról, melly hivatalos irat lévén, tárgyalás alá vala

kerülend, legalább azon tekintetbl

egy 100 millióra rúgó alatt,

's

ezen öszvegbl

mert mint-

megajánhisát kivánta

hitel'

hogy

,

,

tiz

megkezdethessenek, bizonyos mennyiséget okvetlenül kellett szavazni a' pozsoni

év

közlekedési munkálatok

a'

meg

országgylésnek, mieltt közbot-

rány nélkül eloszlathatnék. Széchenyi

elterjesztményénél

datott Kossuthnak

is

kérdést sürgeti

a'

bea-

minta' vukovár-fiumei vasúttársa-

,

egy terve

ság' fólhatalmazottjának lál

korábban már

,

melly mint

rácz és illyr vidékeknek

tengerparttali összeköttetését

,

mert mint

magyar

régi Pesti Hír-

a'

e'mentö-tény

lapban fejtegetve volt

élet és haa'

nélkül,

mindig

gyarmati helyzetben maradunk. Csodálatos szerepe van

nyugalmával

visszatekint

fogadtattak olly tervek

kik

sürgették,

hanem

,

a'

a'

történésznek

lelkesedésre

miknek azok'

,

létesítése

,

ha az évek'

mellyel egykor

nem

azoknak,

ellenségeinek kellett volna

örvendeni.

Hlyen a vukovár-fiumei vonal, mellyet Kossuth külo*

122 nos elszeretettel karolt sége

nem

át, és

—

pártolt.

tudtomra Rajachicli ö szent-

munkálatának alapelvei

Széchenyi

valának

:

kap-

nagy vásárponNyugot-europát Kelet-europával hazánkon át

csolatba hozni Magyarországot az európai

tokkal és

minél egyenesebben összekötni vasúthálózatot

Pestbl

továbbá

;

Mag}'arországi

a'

inditani ki és Pestre vezetni vissza;

végre Magyarország' idegen ajkú lakosait

magyar elem-

a'

mel gyakori és mellzlietlen érintkezésbe hozni. Az els pont némi áldozatot igényelt vohia költség tekintetébl, 's tán egy darabig valamennyiben csökkenté vala

pályák' jü^edelmezését; de Magyarhon'

a'

ibntosságára nézve nagy

A' második pont kiindítása

e'

,

t.

,

várost

európai

hatással birandott. a'

i.

háh')zatnak Budapestrli

század

fél

alatt

világvárossá

emelhette volna. A' harmadik pont,

t.

az idegen ajkú lakosoknak

i.

magyar elemmeli gyakori hozása,

a'

és

mell zhetlen

érintkezésbe

provinczialis érdekeket néhol sértette

délyek' kiengesztelésére,

haza' fólvirágzására,

a'

minden emberbarátaink'

név becsültetésére,

ömledezéseinél

szónokaink'

a'

és

de

;

a'

a'

ke-

magyar

minden nép-

inkább befolyt

százezerszer

volna.

Széchenyi

valának

,

munkájának

hogy mielbbi

Különben

is

épen azon

olly

felvételét

id

sok

's a'

megyék

a'

méltán lehetett \árni.

lehet

a' tett

ugyan

a'

a"

iránti érzék kilej-

Tiszaszabályzás' ügye miatt gyako-

ribb érintkezésbejvén

másé

oldalai

körül szemlátomást kezdett

közönségben az anyagi haladás kérdései ldni,

ragyogó

a'

grólfal belátni kezdették,

szép szavak' dicssége

,

miként

de ö egyedül

és virágzó vállalatok' embere.

Kossuth rendkivüli zavarba jött emlékirata

által.

Látta,

a'

közlekedési elnök'

hogy ha Széchenyi'

ter\ ci elfogad-

123 tatnak,

a'

viszonyok' szÖvödésénél fogva jövedelme és or-

szággylési hatása egyaránt van koczkáztatva.

Mert Kossuth egyedül csak társaságtól kapott íizetésböl

élt,

vukovár-fiumei vasút-

a'

és suprematiája az fllcnzck'

elégületlen tagjai fölött egy niegveretésen

nem

túl

tart-

hatott. 'S

a'

megverettetés pedig bizonyosnak látszott.

Mert Széchenyi tervében

a'

pest-fiumei vasút

vala

egyedül beilleszthet. p]s illy

mielbbi

vonal"

figyelmébe ajánlotta

mig

,

létesítését a' a'

gróf

a'

nemzet'

elmunká-

vukovár-fiumei

nevezetes hibáit és az egész eszme gyarlóságát ki-

latok'

tünteté.

Kossuth' bámulói közül sokan annyit bevallottak, miként

a'

közlekedési elnök mellett szól

érdeke, és

a'

irányok'

ges

nemzet valóságos

vukovár-fiumei vonal legfeljebb az ellenséöszpontositására

mentl kevesebb

Fiume

a'

czélszerü

s

hgyen

ideig

arravaló,

hogy

magyar

ten-

gerpart.

Kossuth ellenségei vár-fiumei vaspálya botlások vannak

landori

,

a'

;

mintha

a'

még

azt

is

áUiták,

hog}'

a'

vuko-

elmunkálataiban több szakismereti költségvetés pedig szédelgcis és ka-

közönség'

mystificatiójára volna ké-

szítve.

Hogy Kossuth gát

,

kétségtelen

magyar nemzetet ez

nem

;

szívesen ringatta álomképek

közé ma-

de hogy szándékoson kívánta volna

ámítani, kivált pénzügyi kérdésekben

:

a'

—

lehet igaz.

Benne mint a' politikai és vallásos álmadozók' nagy részében, sok nemes érzés és sok könnyelm szinteség vala, vegyítve lelkesedéssel és ravaszsággal. Megengedem, mikép lelkesedése nem

volt hasonló

oUy magneticus

pothoz, melly az alvajárót levíhatatlan

ervel

viszi a'

álla-

mc-

124 redeken át

mélységhez; niegengedeiii, hogy az ábránd'

a'

ködeibl elre kiszámitotta a' pontot mellyre állva a' homályból kitör sugárok fénykört fognak halántékai körül vonni megengedem hogy annyira vala charlatan mint ,

,

;

Savonarola és Rienzi,

tanúinak nagy

's

mint az állami

és hiteszmék' vér-

hogy Kossuth valaha anyagi nemzetet mystificálni, és hogy a'

része: de,

önzésbl kivánta volna

a'

számítási hibák szándékból csúsztak volna tolláról pírra

—

:

ezt

most

midn

a'

örökre bevégezte politikai pályáját,

sem

az

egyéneknek sem

a'

vándorolt ki

,

.

.

— tört szívvel

fel .

pa-

's

nem

árthat többé

hazának,... ezt az iconiumi

halhatatlan halottról, ki az óriás forradalomból efyyedül idézett

a'

nagy izgató, mint reméllem,

's

— mcUyet

majdnem kuldusbottal makacs gylöli sem

ezt Kossuthról hinni

fogják.

De

a

ményének ként

a'

vukovár-fiumei vaspálya iránt

tett elterjeszt-

olvasásakor többen voltak oUy nézetben

,

mi-

becsúszott számítási hibák szándékos mystiíicatió-

ból eredtek.

Országgylési hatását tehát végveszély fenyegette. Elbb magában Pestmegyében, mellynek képviselje volt, aztán a többi

törvényhatóságoknál pótlékutasitásba

akarták tétetni Széchenyi' munkájának elfogadását. Legfelebb 16 megyében vala lehetséges az ellenkez irány' diadala.

Aztán mit használt volna minden vidéki rokonszenv a vukovár-fiumei vonal iránt ha Pest határozata Kossuthot vagy ezen kedvencz eszméjének pártolásától vag}' ,

a'

követségtl elmozdítja

?

Pedig Nyárin, Patayn és Szentkirályin kezdve a tekintélyesebb egyének' nagy többsége Széchenyi nunikálatja mellett volt.

—

Látván a pozsoniak

a'

fvárosban jelcnkcz

szellemet,

129

Az

mint azon bomba

elégiiletleiiség,

utczagyerekek és

pattant

szétszakította

:

el

—

a'

'S

hogy a trón

banquettek' és elégületlenség'

a'

?

Számitáshiány

a'

reformerek, ingadozás és erélytelen

conservativek részérl,

a'

bombát.

bogy az egész állomány' épületét

's

,

e'

ezen ki csodálkozott inkább, mint épen

Odillon-Barrot és Marié,

megrendeli

Az

proletariusok félig mulatságból, félig

a'

rósz szándékkal tovább gördítek

ség

csak

akarnak, ártalmatlan hetyekre irányoztatott.

ijeszteni

mellett

mellyel

,

véletlen mindenfelöl

:

— ez

közelebbi franczia forradalom' eredete.

Senki sem találkozott annyi egyéniségekbl dicsségöket, vagyonukat és fényes helyzetöket

lapotnak köszönhették,

—

senki

sem

volt

a'

,

a'

mellyek

létez

ál-

bourgeoisie'

országnagyai közül, ki egy könycseppet hullatott volna a

egy vércseppet

trónról lelépett királyért és

megégetett

a'

trónért.

áldozta-e föl

'S

parlamenti szónok,

magát

a'

a'

tan'

embere

a'

az ügyvéd,

a'

mérséklett szabadelv iró az alkot-

mányért, mellyért annyi évig fáradozott

magát

,

;

—

áldozta-e föl

miveltségnek és vagyonosságnak érdekeiért, mely-

lyeket a tömegek' radicalismusa megtámadott lyeztette-e életét a' család', a' birtokjog

oltalmazásában,

a'

Minden

a'

— veszé-

és a' társadalom'

els erélyes föllépésekor?

socialisták

Senki sem volt

,

,

résen.

visszavonult.

A' kicsiny és nagy ambitiók gondosan óvták magukat

jövend' számára, mintha gálni lehetne a' jövendt

a'

'S

nem

a' jelen'

szerencsétlenség-e,

feláldozása által szol-

hogy egész Európában

a' mozgalom, majdnem mindenütt ingatag, erélyhabozó és az események' idegenszersége miatt meg-

terjedvén telen,

szét-

rémült emberekre K. z»

talált ?

9

130 A' pártok" plialanxai szétoszlottak, mint

midn

tonák,

a'

meg

elször látták

állatokat, mell}

a'

római ka-

azon ism?^^etlen és óriás

ekén vitte az Epiroták' királya

Róma

ellen

tábor- és ostromszereket.

Alig volt ország, hol delmeztetett volna positio,

a'

józan szabadság másként vé-

féketlenség ellen, mint egy felhagyott

a'

mellyet rendszeres visszavonulás közt szokás az

ellenségnek átadni.

Csoda-e a'

is

a'

,

ha igy

a'

társadalmat fenyegeti

a'

a'

?

siilyra kapott

Csoda-e, ha

a'

Még

még most

is 's

lanyhasága

dolgok azon pontig mentek, hogy jelenleg Európá-

ban két nagy hatalom van^ Miklós czár

—

és

rend' embereinek

kitn

monarchia' pártolóinak

mérsékleti

miatt

késbbi véres küzdelmek' daczára

háborgó elem nagy

min

pedig

ellen intézett

radicalismus

?

és a' radicalismus?

Xem

!

nagy meggyzdéseké

sem

,

Poggik' türelmetlen szabadságvágya

a'

—

,

közjogi formák

a'

Cassiusok" és

de azon

.irányú radicalismus, melly szenvedélyeiben hasonlít

gények irigységéhez

a'

ban pedig igen közel

gazdagok áll a'

a' sze-

utolsó gondolatai-

ellen,

tkepénz-

socialis

és

fekvbirtokbani

osztozáshoz.

A' ki

a'

nagy betegség szi

,

nem

megfélemlést és habozást elterjedctt egész

fog bámulni, ha

a'

lárokon kívül,

Kossuth

a' a'

a'

melly mint egy

Európában, figyelemre ve-

pozsoni conservativek

elvesztették szivöket és eszmélet r)ket

Metternich, és mint

,

Belga királyon

,

is

ugy

mint Lajos FüU»p és az

Angol ország-

többi világ. fels- és alsóház' urává lön.

Az alkotmányozás gzervel folyt. A' nádor nem mert ellenszejjülni. A' mágnások hallgattuk,

Bécsben forradalom, Pesten forradalom.

a'

és

fpapság meghajolt.

131 A' forradalom mint Ahasver világutnak indul.

Sem kün sem ben

támpont, mellyen

a'

létez megnyu-

godhassék.

Az

aristocratia épületének boltívei szétrepednek.

A' feudalismus és rendi alkotmány felforgattatik. A' democratia sékeltetve

—

—

bár

A' monarchiái dualismus

által

A' ministerium

a'

réginél

gásai közt elkezdi az

a'

és

nagyobb

felsége V-ik

szokatlan hatalommal 's

a'

felruházott

nép' tomboló ujon-

magyar

ön álló és független

az igazgatást.

Minden múlt oda van

ra

sokkal

megersítést nyernek.

nádortól vezettetve Pestre érkezik,

ingott

mér-

el.

Az 1848-ki törvények felterjesztetnek Ferdinánd király

nem

által

uralkodásra jut.

terjedelemben határoztatik

kormány

erk

többi állami

a'

!

Csak

a'

királyság' eszméje

még meg Magyarországon.

^^^.2072^

Az 1848-ki törvények els hatása a' népre inkább kedvez mint megdöbbent volt.

és

l\TaXv__>^ ^^^ÍT(Ö^^

A' nemesség töméntelent és aránytalanul vesztett; de

oUy illedelemmel

olly tiszteletre méltó férfiassággal

a' háztartásán és családkilátásain ejtett sebeket

volt

a'

hazának minden áldozattal szolgálni

bert

e'

derült resignatio

,

a'

zan felfogása, önkéntelenül gel tölte

,

,

olly kész

hogy az em-

rendkívüli viszonyoknak a'

trte

e'

jó-

magyar név iránti büszkeség-

el.

Az nem tanultak semmi féketlenséget az uj szabadságból, nem üldözték vérszemre kapva — mint némellyek jósolták — az aristocratákat, 's nem indultak meg erszakos fogla-

úrbéri terhek alól felszabadult magyarajkuak pe-

dig

9*

•

132

hanem inazsikaszó mellett vigadtak a' volt földesurat, ha gazdaságában megakadt, barátságból segí-

lásokra

tették

;

,

és

,

monhoz 's a'

midn

—

pörök támadt,

kelet' népei

mint régen bölcs Sala-

— egyenesen Deák Ferenczhez mentek

mit ö tanácsolt, az aztán szentírás volt.

ministert

igazság-

békebirönak

országos

lakos

falusi

a'

Az

tekin-

tette. —

Mi a

többi népfajokat

's

:

ujabb idben testvéri egyetértésben

tót az

a'

magyarral

illeti

örömeiben osztozék

;

rácz és az erdélyi oláh sötét vala

a'

élt a'

jelen perez' nemeslelküsége miatt

a'

,

's

multat

nem

látszék

feledni.

a'

Külö-

nösen az oláhra inkább ingerl mint felderít hatással volt a'

hbéri terhek' megszüntetése. Az 1848-ki törvényeknek

—

a'

magánjogi viszonyok'

democraticus rendezésén kivüli része, rész,

mint álomkép lebegett

a'

t.

i.

az alkotmányozö

vidéki magyar' szemei eltt,

hitt és kétkedett valóságában.

Palládium volt

hogy

az

égbl

a'

megnyert népképviselet annyiban,

hullott alá

az értelem' istennje által régi palládiumtól, élni kellett,

mig

a'

a'

— hogy

már különbözött

de annyiban

;

—

földre leejtett köntöstl

a'

palládium

jóslat szerint addig

hn

lunk az eljelek korán sejdítteték

ná-

riztetik, ellenben ,

hogy épen

a'

a'

Rómának

h

rizet

miatt fog Magyarország halálvonaglíisa bekövetkezni.

Azonban Széchenyin kivül senki sem veté ezekben magát vidéken,

a'

illy sötét

aggályok közé,

szerény nemesi udvarok és

mánn\'al biró íiiluházak' nádfedele

—

a'

's

az

els

per-

legkevésbé

fél iirbéri

a'

állo-

alatt.

A' nép' átalános szellemén')!, mellyel az uj alkotmán3't bírálta, keveset

A'

mondhatni.

fbb szempontokat

nmgukban

foglalj;ík

:

a'

követkéz*")

eszmék

talán

133 A' közönség

hogy

szerette,

az 1848-ki törvények

Ma-

gyarország' önállóságának alapján rendezték a' népképvise-

Mert az örökös tartoniányoktúlí különvált helyzet a' régi alkotmányos törekvésnek olly kétségtelen jelleme volt, letet.

hogy ta

legutolsó

a'

volna

fel

magyar is semmi szabadságért nem

áldoz-

hazánk autonómiáját.

A' közönség a' birodalmi kapcsok' megbontására gondolni sem akart, és a' pragmatica sanctiohoz szi lárdu 1 ragaszkodót t de nem hitte, hogy e' két kérdésnek még valaha összeütközése lehessen az 1848-ki törvényekkel. ;

A' közönség magasztaltatni hallá

a'

népképviseletet,

megbukott megyei rendszert. Hogy e' tekintetbl, öröme a' jelenen vagy sajnálkozása a' nuiltért leés sajnálta

a*

.

gyen nagyobb?: Kossuth

a'

ezt elhatározni azért

megyerendszernek

lélirásijognik

a'

sitását Ígérte, a'

a'

sem tudta még; mert

képviseleti formákkal

,

a'

felelsség elvéveli kézfogását és összeháza-

midn

aztán

minden

táblabírói bánat feles-

leges lett volna.

A' közönség, továbbá, senmii fogalommal felels ministerium'

gépezetérl;

szenvvel és honfi bámulattal viseltetek az els nisterium

egyéniségei

iránt.

nem birt egy

de annál több rokon-

magyar mi-

A' személyek' tisztelete

dicssugárt vont az uj institutio körül, megaranyozta

minden karikáját, minden szegét

és

a'

gép'

minden deszkada-

rabját.

A' közönség szokott

a'

ennél

fogva

néhány hét

alatt hozzá-

hazát összekötni az 1848-ki alkotmánnyal

ezen alkotmányt szivében

már kezdet

ellenzék' legrag}'ogóbb neveivel,

ministeriumban fénylettek.

—

térnie gyászos következéseit.

;

mert

óta összekötötte az

mellyek az els magyar

Mind

a'

két csalódás meg-

—

Ezen eszmék, hiányaik mellett

is, a'

megyei hangulat-

134 nak, mellyel eleinte

a'

közjogi nagy változások fogadtattak,

alapvonalait hívebben adják vissza, mint azon hirlapi jelen-

mellyek szerint

tések,

a'

magyar nemzet

parlamentaris

a'

kormány diadala miatt örömittas elragadásban meren-

—

gett.

Kiegészítetlen lenne képünk,

békés

egyszerit és inkább

,

kon függ hajlamai

a'

ha

megyei

a'

személyeken mint

dolgo-

maradnának a

emlités nélkül

mellett,

szellem' a'

rendezett, fegyelmezett és cselekvényes pártok.

A' ministerium' Pestre szétrezzentve voltak

már többnyire

érkezésekor

conservativek. A' kik

a'

maradtak,

itt

majd mind alkalmazást nyertek és fólolvadának az uj pártárnyolatok közé. De Apponyi gróf, és a' befolyásosabb vezérek részint Magyarország' határain

túl,

részint falusi

ma-

Nem nyilatkozának az 1848-diki után. Nem kerestek állást az új néze

gányaikban elvonultak. törvények' hozatala tek' és törekvések'

irányában. Észrevenni sem kívánták

készül szenvedéseket, tiltakozás, melly látszott

a'

az összevonult vihart.

a'

Ezen néma

hallgatás kiáltó jelentékenysége által

mindent elmondani

,

akkor gyanúsnak tartatott

mert az osztrák örökös tartományokban is az aristocratia kikerülte az alkalmakat megrongált befolyásának helyreállítására

hez 's

,

's

nem

hanem

szólalt az új korszak' kérdéscinek vezérleté-

palotáiba és falusi kastélyaiba

mint Wallenstein,

midn szerencsétlen vagy

volt, elzáratta a' prágai

más világnak is;

visszavonult

közelfekv utczákat

hangjait füleihez ne hozhassa

,

idönesztl,

a'

reccsenéseitl

mozgalom és az

zajától, a'

hogy

még

szintúgy iszonyodott az osztrák aristocratia

,

boszuforraló

a'

a'

a' lár-

véletlen

márcziusi

megtört intézmények'

alkotmányossá

lett

birodalom' kor-

mány kerekeinek zúgásától. ]\nnthogy pedig a' létez társadalmi erk ritkán szokt.-ik a' romai stoicusok' halálközönycivel magukat — mihelyt a' világ nem tetszik — meggyil-

135 kölni

fels aristocratiának

a' iicp a*

clermcdtségében

,

e'

halálnyugalmábaii terveket látott megkristályosodui, és

a'

;

e'

forradalom' nagyúri ignorálását az ellenforradalom' kikiál-

tásának vette. Szerencsétlen hallgatásban,

idk

,

midn

vád

— vád az elszánásban

rejlik a' tettben és a'

nem

melly

,

oltalmaz-

a' védhelyzetekben egyaránt Mondják né melly ek, hogy ha a' conservativek

za magát, és

1848-ki törvények alapján föllépni

parlamenti befolyást

's

szerezni elég öntagadással birtak volna,

árnyolatokkal eg}'Utt

dik

a'

a'

többi mérséklett

forradalom' kitörését sikerrel gá-

a'

tolhatják vala és talán,

a'

practicabilitás' terére vezetheteu-

rögtönzött uj alkotmányt. Igaz

;

de

a'

frankfurti ut-

czakraAvair majmolása és egy rendezett nyaktilö

ka másik lapján le

eszközeinek használatától

na-e a'

'S elzárva lévén

állott.

az

,

nagy kérdés

minden erfeszítés daczára

a kocz-

is

befolyás sokfé-

a' :

juthattak vol-

számmal

olly jelentékeny

parlamentbe, hogy több súlyt vethessenek talentumaik

által a'

higgadt tanácskozás' mérlegébe

vetettek volna

súlyt

,

mint

clubbszenvedélyek és az utczaingerilltség közé

mennyi

a'

pusztán megjelenésöknél ?

fogva

—

A' conservativekkel egészen ellenkez földsark Czius 15-ki párt volt

tartá

gyléseit

és ott

kozott reggeltl kiszedett és

a'

melly a

,

mint egy

estig

teke-

a'

a'

már-

a'

„Forradalmi Csarnokban" lelki

Pritanaeumban

legbizarabb franczia

táplál-

könyvekbl

vagy kávéasztalokról elszónokolt

ter-

vekkel, E' párt' eredete

következ vala

:

Kossuth' fólirási in-

dítványa, melly Magyarországnak népképviseletet,

a'

többi

tartományoknak szintén alkotmányt kért, nagy sensatiot gerjesztett Pesten, annélkül, hogy kivált az osztrák örökös

els formáiban hevült

fiatal

kielégítse

a'

képzeldéseket.

februári forradalom' hirére föl-

136

Zúgni kezdettek az utezákon szabályokért

,

és

elubbokban

a'

a' fél-

közjogi kérdéseknek táblabírói felforgá-

és a'

sán kivül fként azzal vádolták Kossuthot és az ellenzéket,

hogy

a'

akar eléggé gondoskodni sét és

nem

sajtótörvényekrl és az irodalom szabadságáról ,

hogy

's

a szabadföld eszméjét

nem

a'

feudalismus széttöré-

meri elég bátorsággal ke-

resztülvinni.

Lendületet kell tehát ni

:

a'

ez vala a' jelszó, mellyct

tétovázó törvényhozásnak ad-

több

fiatal

iró,

orvos-növen-

dék, mérnöki gyakornok és egyetemi jogász ajkaikon hordottak.

E' nézetbl támadt ]\[ég

akkor

a'

hires 12 pont.

pesti ifjúságban volt a' régi tekmtélyek-

a'

hez némi vonszódás, vagy legalább pei a'

gyöngeségek

lékezet' kiürített

iránti kegyelet'

a'

bizalomnak utócsep-

neve

alatt

még

az

em-

poharának fenekén maradtak.

Minthogy tehát

a'

12 pontot

a'

,,Radical kör"

által

szerették volna elfogadtatni és mint petitiot Pozsonba küldeni, közlék kivánataikat

elre

is

néhány Pesten mulató

ellenzéki taggal.

Ezek Csányihoz összegyltek. Nyári

,

Klauzál

's

maga

a'

házi gazda határozott ki-

Kérték, hogy ne

fejezéssel roszalták az ifjúság' szándékát.

háborgattassék az országgjiilés

illy

bedobott agitationalis kérdésekkel,

fogva követelték fel

,

hogy

a'

terhes

st

petitio

a'

idkben semmi

pártiegyelemnél

a'

„Radical-körben"

ne hozassék.

Az ifjúság engedni látszott. De néhány óra múlva elterjedt a hír, mikép dical körben" csakugyan gylés fog tartatni. Csányi, N}ári és Klauzál

a'

kihirdetett

gylésbe

a'

„Ra

sietnek,

— hol a pesti fiatalság majdnem egész számmal jelen

volt

137

—

nagy ellenzések után végtére kivívják

és

pont iránti

Az utczákon szerezni

—

:

e'

,

hogy a

12

ne fogadtassék.

petitio el

forgunk tehát kivánsásfainknak crvéint

gondolattal távoztak

Kör' tcrnicböl

a'

a'

he-

vesebb vérüek.

lUy készületek közt virradtunk márczius 15-kére.

Ess

idö volt.

Az akkor még meg nem

keresztelt forradalmi csar-

nokból és az utczákról összegylt egypár száziíju az egye-

temi fiatalságot

tantermekbl man;ához vette

a'

nyk

alatt tartott szónoklatok közt

ta,

egy

's

néhány

elfoglalt sajtón

12

a'

és az eser-

pontot proclamál-

versezettel együtt kinyo-

matá.

Ekkor kiki hazament ebédelni délután és a következ napokon megiut folytatandók a' revolutiot. ;

Budapesten több hatóságok valának

,

mellyek

köz-

beszólhattak volna.

De mindenik

liallgatott.

A' pesti magistratus Nyárival,

a'

megyei másod-alis-

pánnal értekezvén, ugy tudom, abban állapodott meg, hogy az ifjúság' szenvedélyét,

hagyja vezetni

kiforrni, és a' ,

ha erszakos irányt nem veend,

közhangulatot inkább mérsékelni

mint fontolatlan megtámadások

által

's

ingerelni

igyekezzék.

Mit akart tanács ?

—

Leliet,

e'

,

nézetbl indult

és milly

ki a' helytartó-

fell legkevésbé sem vagyok értesülve.

hogy a

kivánta

utánozni

továzott

's

a'

;

magistratus' és Nyári' eljárását

pesti

lehet

,

miként

a'

meglepetés közt

té-

véletlen' fejleményeibl várt kiindulási pon-

tokat.

Szóval, életjelt

Csak hire

volt,

nem

adott.

mikép üléseket

tart és

Zichy Ferencz

gróf elnöklete alatt állandólag összegylve van.

—

138

Miután

forradalmi ifjak eléggé kipihenték magukat,

a'

gondolkozának arról

vábbra

hogy mit lehessen

,

és kelljen

to-

tenni.

is

Némellyek az „Újépület'" elfoglalását javasolták

—

:

veszélyesnek tartaték.

Mások szónokoltak

— ez

:

a'

vágyakat

ki

nem

elégí-

tette.

Végre határozattá fogadtassék

el a'

hogy

lön,

a'

helytartó tanács által

12 pont.

Átment Budára mintegy négyezer különböz és

korú ember. Némelly bérkocsin,

daczára

is

kezd

mig

,

többség

a'

sáros idö'

gví^log, viszont sok esernyvel.

A' helytartótanács udvarán ni

a'

a'

nép'

a'

a'

vezérszónok nyilatkoz-

tanácsnokok megjelenését sürgeti.

Zichy gróf végighallgatván az ifjúság' követeléseit,

hogy

a'

endi

és

,

nem

helytartótanács a'

sajtó

a'

12

a'

pontot tárgyalás

kormány

szintén

által

igéri,

alá

ve-

szabadnak

tekintetik.

A' nép csendesen eloszlott. Mior

e'

menetek, mis:

a'

kávéházi

's

utczai szónoklatok

tartottak, Csányi' szállásán állandólag összegyülekezve va-

lának többnyire azok, kik

a'

ták és az ellenzéki körben az

12 pont'

fölhozatalát gátol-

els indítványozást meg

is

buktaták.

Önként érthet vala hogy kivált a' bécsi forradalom' hirének elterjedése és a' magyar ministerium alakitásáróli ,

tervek után, nehézségekkel járand gok' ros

minden intézkedése

a'

és

a'

pesti

hivatalhatósá-

csaknem lehetetlenséggel

hatá-

helytartótanácsnak erélyes befolyása a közbátorság'

és rend' fentartására.

Valami tekintélynek

kellett tehát a' szenvedélyek' elle-

nébe mérséklül állani és önkoczkáztaf ássál annyit,

a'

mennyit

a'

is

megmenteni

kíirülmí'nyekközt lehet vagy czclszerü.

13í>

Illy

szándék tárta többeket Csányival együtt.

Az akarat kétség

kiviil

igen jó volt;

de az uralkodó

szellem' íclreismerésén épült.

Ellenkez tapasztalások után is többre számíttatok az ellenzéki név' régi varázsa, mint a* min valósággal volt. Mert a' forradalmi csarnok már nem hajlott a' politikai múlttal biró emberekre,

ra

vagy Csányira, kik köd

a'

is

hamar

olly

annál kevésbé egy Klauzál-

elbbi napokban

az

petitikénti szbaliozatását

Mint

's

12 pontnak

a'

roszalták. oszlott szét

eredmény nélkül

és sok csalatkozás mellett a' Csányi-conferentia.

Szerencséjére

sége volt

jó rendnek. Nyári Pál, ki

a'

csoportozásoknak, utóbb

a'

tömeg' élére

állott,

mig

's

elbb

ellen-

népgyüléseket tartó

a'

az ifjak' lelkesedését nyilt helye-

ken hagyá ömledezni, a' városházban egy önkéntes mányt rögtönzött a' régi megyei és városi magistratus' jaiból,

néhány higgadtabb polgárból

fnökébl,

nem

kik

kortag-

egypár

és a' fiatalság

szabályosan ugyan, deugya' hogy tud-

ták, ellentállottak az

anarchiának.

A' 12 pont kivált

a'

szabad helységeknél felötl hatást

gyakorolt az elmékre.

Sok helyrl idvezlö iratok érkeztek

provizori-

a' pesti

us bizottmányhoz.

Kecskeméttl Pancsováig több hatóság nyilatkoztatta ki ragaszkodását

e'

és

népgylés

bizottmány határozatai

iránt.

A' haza veszély' párkányán

Mert ván

a'

a'

állott.

forradalmi csarnok' hevesebb egyéniségei

könny

sikert,

nem

voltak megelégedve

országgylés' szabadelvüségével és haragudtak ülések

nem

tehát,

miként

ki egész

tétetnek rögtön Pestre a'

át.

pozsoni

a' ,

lát-

hogy

az

— Javaslatba hozák

városházi bizottmány nyilatkoztassa

Magyarország ideiglenes kormányának.

magát

140

Ezen

Nyári és

ballépést

mega-

mérséklettebbek

a',

kadályoztatták.

Azt azonban gátolni lehetetlen volt

mozgalmaknak nagyított jon

hogy

,

a'

híre lázas hatást ne gyakorol-

pozsoni tanácskozmányokra.

a'

A' részint 'S

képviselk és a' felsöhíiz részint elrémittettek, szédelgbb tervek' örvényébe vetették magukat. törvények több óvatos-

1848-ki

kétségkívül az

sággal formuláztattak volna, ha mint egy popáncz áll

a'

pesti

törvényhozók eltt

radalom

,

és azon

határozat miatt

Midn

a'

,

ingerültség,

a' pesti

mozgalmak

a'

nem

pesti for-

mellyek egy népszertlen

,

az országot elboríthatnák.

ministerium megérkezett

,

még

hangulata könnyen ingerelhet és követel

De

a'

városházi bizottmány

örömmel

Pest' utczai

volt.

tette le a' viszo-

nyok' kényszersége miatt megragadott hatalmat.

A' márczius 15-ki párt

dalmi csarnokban és

még

tárta

gyléseket

apotheosist snját tetteirl

irt

;

a'

forra-

azonban

önálló erként nem vethette magát föl. Majd senki sem választaték e' pártból követnek. Igen kevesen vittek tekintélyesebb szerepet a' Mada-

már többé

rász által vezetett

lóalj'

'S

mi

A'

fiatal

,,

Egyenlségi társulatban"

is.

lön belülök ?

ertl pezsg

midna'tiz önkéntes zász-

rész,

megalakítására kitüzetett

a'

lobogó, fegyvert ragadott

a római sánczok ellen ment. Versetznél Alibunárnál, Fehértemplomnál, Szenttamásnál, Turiánál, Földvárnál,

és

,

Lagersdorfnál és azon számtalan helyein

hsiességnek hullott

el

,

mellyek

a'

a'

veszélynek ós

ningyar és rácz közti

iszonyú harczot a történészetben örökre emlékezetessé tcezen irtó endik. A' kik pedig e' vadr 's elszánt küzdést ,

háborút száz apró csatáival és íolszámlnlhatUui szerencsétlenségeivel túlélték, mcg;d9i)iták

a'

3-ik és D-ik ziiszlóulj

141 Szuronyszegezve,

hirét.

az

ágyuk

fogytak

elébe.

a'

Látták

's

forriulalmi dalt énekelve

mentek

szolnoki és nagysarlói csatát. El-

a'

zászlóaljakból

a'

temesvári és világosvári napok

eltt.

A' niárczius 15

ki

párt többi része vagy kiál)rándult

és rendes foglalkozásaihoz visszatért

ri hivatalnokává posává

és Perczel'

vagy

;

i\Iadarász rend-

utczacsoportozatainak kolom-

lett.

Voltak kik mint honvédtisztek tüntették

Némellyek az

ki maofukat.

irodalom' asylumába me-

életzajtól az

nekültek.

Vannak, kiket az életgond a' bureaukba szorított 's szelid vér másolók tisztázok és lajstrom,

most oUy zók

,

mintha gyermekségök óta

,

hivatásra növeltettek

e'

volna.

Szóval, az egész márcziusi párt kevés hetek alatt

tnt

láthatárról

a'

,

's

zatlan világszabadsági ticai

mig befolyással birt, inkább határovágy és a' burschi negéd, mint poli-

tan által vezettetett.

A' ,,Marczius tizenötödike" czimü ló és Perczel

Mór

A'

mielbb

a'

Madarász Lász-

biró párt volt

régi ellenzékiek

's

a'

a'

de

a'

,,mar-

hogy kevés

ki,

sok franczia

a'

for-

—

harmadik

és

márczius eltti ellenzék,

centralisták

conservativek egy részével, kik

;

utáncsinálni.

ministerium' Pestre érkezésekor

nagy többséggel i.

tnt

alatt sokat olvasott a' forradalomról és

radalmi jelenetet akart

t.

lap,

forradalmi jellemüek voltak

czius 15-ki párt" inkább csak abban

id

le-

a'

,

megszaporitva

bevégzett tényeket

gadván, hivatalokat vállaltak, vagy

a'

vidékeken

azj

a'

elfo-

viszo-

nyok' megkedveltetésére segédkezeket nyújtanak.

Ezekbl

telt ki

a kormánypárt.

'S alig találhatni igazgatásra,

melly kényes körülmé-

nyek közt az értelmiség' annyi szinte ragaszkodása

által

142 gyámolittatott volna, mint az els havakban nisterium.

a'

magyar mi-

r

Azonban ha analysáljuk gének nézeteit

,

a'

kormánypárt' nagy töme-

azokon kivül, kiket

zolásakor említettem,

a'

kik

t.

i.

a'

vidéki hangulat' raj-

nagy változásokban a' 's mint

a'

kedvelt nevek fölülkerekedését szerették, leginkább a'

hajó' fenekére fektetett kövek,

hárították el az ingadozást

mennyiségknek súlyával

a' kijelelt ut'

hullámain

,

—

is-

métlem, ezeken kivül két árnyolatra találunk. Voltak

ugyanis, kik az 1848-ki törvények által

birodalmi dualismust,

a'

mint az elhatározva

lag megalapitottnak hitték és

jogok' oltalmazásán

hogy

lottak,

a'

hol

tál.

Ezek

nem uj

a'

eszközökkel védelmezzék a'

múlt években

betk

,

hanem

a'

a'

rt

közjogunk szélein

,

nyert

a'

ál-

határ-

erélyes de alkotmányos

törvényes

tért,

mint védelmez-

sérelmi párt' tekintélyei.

a'

Volt viszont egy

vala, állandó-

teendt

határbarázdák" betöltése és

kövek' leverése szándékoltatnék

ték

láttak

a'

más

árnyolat,

melly

nem

az irott

az összes monarchiái és európai constella-

tiók szerint, csak

provisoriumnak képzelte az 1848-ki

vényeket, mellyekhez, ha rázkodások elébe

menni, gondoson hozzá csatolni

tör-

nem akarunk

kell a' birodalom'

örökös

tartományaivali szorosabb egybeköttetésre vonatkozó szabályokat.

Ezen árnyolat

a'

statusadósságokból méltányos oszta-

lékot elfogadott volna.

A' íináncz- és

a'

hadügyben

postulatumaiig engedékenységre tést két felé

oszthatónak

,

gyakra nézve

egység' mellzhetlen külképviselte-

képzelte, és olly intézkedések

magyar nemzetnek arányos befolyást nem tartotta agyrémnek némelly fö tár-

mellett, melly ek

biztosítanak

nem

az

hajlott. A'

a'

a'

közös birodalmi törvényhozást.

143

Azonban

érzé,

hogy minden

lyek medreikbe vissza

nem

mig

sürgetés,

térnek

szenvedé-

a'

kiáltó szó volna

,

a'

pusztában. Érzé, miként o-éd,

pisztoly idöelötti elsütésében több ne-

mint bölcseséo- van.

hogy

Érzé,

a'

nem

ha

rizni kell,

—

a'

pártoknak

mert ez elfogadható

is

bizonyos illedelmet

meg-

magukat nem csak lehetlenné

akarják

—

volna

lett

de egyszersmint

leal-

jasodottá tenni. végtére, miként azon

Érzé

fbb

ministerium

tagjai az 1848-ki törvényeket alkották,

hatja át

mellynek

,

nem

vállal-

törvények' olly revisiojának indítványozását,

e'

mellynek következésében

a'

szilárdítás'

kedvéért nevezetes

visszalépéseknek kellett volna történni.

De te

hogy

reméllé,

nálunk

is

a'

parlamentaris kormány' természe-

nyilvánulni fog,

combinatiolíat idézend elö, zásokat szülnek, nek, és

'se'

kezek

e'

a'

a'

e'

viszonyok' hatalma párt-

combinatiok ministeri válto-

változások kötetlenebb kezeket enged-

kölcsönös kiegyenlítés' fonalát fölvehetik

Magyarország' önállósága az osztrák

birodalom' impo-

náló egységével öszhangzásba hozathatik. E' czélra természetesen zet, a'

több a'

a'

Lajthán túl szilárdabb heh-

Lajthán innen rövidebb mámor, minden oldalról

mértéke

forradalmi

a'

kölcsönös bizodalomnak, és Európában

szellem'

gyorsabb

csökkenése

lett

volna

—

szükséges.

Még mieltt említenem

kell,

a'

pártokról

hogy már

a'

más

felé

vonom

a'

fig}'elmet

ministerium' Pestre jövetele-

kor vagy nem sokkal utóbb, a régi ellenzék széls emberei közül néhányan elégületlenek valának nyekkel,

's

a'

vidékeken kivált

a'

a'

pozsoni

eredmé-

hbéri viszonyok' megol-

dására nézve az agitationalis politika' továbbfolytatását javasolták.

Velk néhány

zugprokátor

,

néhány nyugtalan

144 falujegyzö és egypár szegényebb földesúr egyetértett.

Ma-

darász László neve hangzék leginkább közülök a' fövárosio-.

Tudják olvasóim, hogy e' csekély és népszerséggel nem biró töredék különféle elemeket vonva magához lésen

egy

párt'"

kicsin ellenzéket alakitott,

négy vagy

öt egyénével

—

követté választatni

melly

a'

az

,

országgy-

„márczius 15-ki

— kiknek sikerült magukat

egyesülvén, összesen 35 vagy legfe-

lebb 40 tagot számlált. Ez volt az országgylési deraocrata párt.

áhal

—

Miként terrorisáltaték

a'

hozzájok

képviselház? miként került

a'

tás"? miként ujonczozta magát

séklettekhez

fölül

clubbok

szító

„törpe minori-

e'

— mig némelly tagjai m é — nagy tömegbl mia'

tértek át

r-

?

a'

ként jutott Madarász László szennyes kezei közé az állami

erk' nevezetes va?: ezt

része, és

mikép

ln minden

kifejteni fogja a' történész,

rend fölforgat-

valamint azt

kik és milly mértékben felelsek az isten és

mény eltt

a'

nemzet

Én most

illy

a'

is,

hogy

világvéle-

meggyaláz tatásáért.

csak azért emiitettem az országgylési de-

mocrata pártot, hogy ne kelljen jellemzésére térnem

át.

késbb megint

a'

pártok'

— Lássa az olvasó egy rámában az

egész képet.

April 7-kétl fog^^a,

midn

ha emlékezetem nem csal egészen

nagy

a'

a'

az 1848-ki

törvények

—

fels megen'isitést nyerték,

forradalom valóságos kiütéséig minden oldalról

iiibák követtettek el.

Fölleplezni is

—

a'

forradalom' okait én

nem tudnám, nem

kívánom. A' ministerium,

íek valánk,

gunkon.

a'

's

mi, kik ministeriálisok és méi'séklet-

bnsulyból kétaégkivül sokat hordunk ma-

14ü A' többi pártok vessenek számot lelkiismeretökkel.

En

rólok

nem

Hallgatok

különböz sáról 's

a'

szólok.

bécsi viszonyokról

népfajok' mozgalmairól, és

pesti szellemre,

a*

magyar

a'

hallgatok

a'

föllépett

mozgalmak' hatá-

e'

vidékek' elkeseredésére

az országgylés' hangulatára.

Legyen szabad is

,

tartoztam

's

,

ezért, a' párt iránt

kormány

a'

iránt

,

,

mellyhez

mellyet

magam

pártolánk,

szigorúnak lennem.

Tanuljunk legalább mi

saját tévedéseinken.

Az önismeret keser, de

hasznos.

Ritkán volt egy kormánynak nagyobb többsége, mint a'

magyar ministeriumnak. 'S

ritkán siklott ki

a'

többség gyorsabban egy kormány'

kezébl, mint nálunk.

Mi

lehetett

Hosszú

Annyi

ennek oka

és kellemetlen

bizonyos,

ballépést követett

Midn

hogy

a'

alakulóban

rontaték

a'

volna a'

a' felelet.

ministerium számos hibát és

el.

volt,

ben tanácskozni Bécsbe

nem

?

's

designált tagjai közül töb-

mentek

;

midn még semmi

történészeti közjogból és az új állapot

tégelyben vala

's

nem

jegedett

meg

:

—

el

még

már ekkor

is

minden státusférfi beláthatta, hogy ha az 1848-diki törvények által rendezett viszonyok' szinte elismerésérl és föntartásáról lehet szó, arra okvetlenül szükséges, hogy a'

birodalmi adósság egy része elvállaltassék. Nincs Európában diplomata, melly az osztrák adósságból az aránvlagos K.' Z..

vagy méltányos összeget nyakunkra ne 10

rótta

146 volna; haszintén háltattak

is.

beti, de az élö

nem

a'

Mert és

kölcsönzések törvénytelen utón contra-

illy

érz érdekek

szoktak határozni.

tiirik,

törvények

a'

mellvek

,

papirjog holt

a'

a'

menrsértetést

— Továbbá, miután az 1848-ki

birodalmi dualisnmsnak minket illet szerve-

zését codificálták, de

kapcsolatoknak, mellyek

a'

lom' két részét egy egésszé fzik forradalmi

nem

kérdésekben

idk

,

miatt gondolni sem lehetett

nyok közt természetes

vala,

hogy

a'

biroda-

szabályos intézésére

a'

;

—

a'

illy viszo-

ministeriumnak

a'

dy-

mngának sinrmértékül és a' rósz szenvedélyek' kifejlésének gátlása végett a' p ragmatica sanctiot definiálni kellett volna, még nastia'

megnyugtatására,

pedig azon értelemben

,

saját

hogy

,

különös oltalom eszméje

a'

alapjog, mellyet a' birodalom' részei közül egyiknek

oUy sem

lehet kérdés alá vonni. Igaz, miként

e'

definitiónak kül-

terje csak olly szabályok által kerekíttethetik ki,

meghozatalára az akkori de

,

hogy

mellyeknek

idk hatalmasok nem valának

az elv sarkcsillagként és

szenvedélyek tengerén

a'

útmutatóul ragyogjon, erre szkség

vala.

1848-ki törvények horoscopj a szerencsés

Különben az

nem lehetett.

Mert.

hogy nem csak personal miio tartja össze a" monarchia két részét, 's hogy 1848 után az uralkodó személyén kivl egyéb kapocs is maradt fen melly a' Lajthán innen és túl ,

lév

vidékek' egységét biztosítja

saját

nyugalmáért

,

—

ezt

kellett volna tudni, és

Magyarországnak a'

világnak azért,

mert különben az európai véleményben az osztrák birodalom a' nagy hatalmasság' szerepérl tettleg lemondani látA' ministerium olly magas talentuma egyénekbl

szott.

hogy mindenik tngja kétségkívül meggyzdve volt a' fíjnnebb mondott szabályok' fonákságiiról. Senki közlök nem képzelte hogy a' magyar nemzet a statusad()Sságokhogy ból egy fillérrel sem fog terheltetni nem képzelte állott

,

,

;

,

az austriai birodalom' egy része hadat folytathasson vala-

147 idegen

melly

országgal,

mig más

része ugyanazzal

viszonyban söt szövetségben

rátságos

él

;

nem

ba-

képzelte,

hogy

illy különszakadottság mellett az osztrák birodalom egy birodalomnak maradhasson vagy legalább nagy hatal-

massáfjnak tekintessék. A' ministerium tasjai tudták, hoofv a'

bankárokat

pedig

megnyugtatni

1848

ki

a'

statusadósságra,

pragmatica sanctio'

a'

kell,

a'

embereit

diplomatia'

értelmezésére nézve

széles

különben két hatalmas érdek leend az

törvényeknek határozott ellensége

érdek, melly legkevésbé hagyja

magát az

épen olly két

's

modor

eljárási

gyöngédtelensége vagy jogtalansága miatt

czéljaitól elté-

rittetni.

És mégis bóli

a'

ministerium' tagjai sem

méltányos osztozás' eszméjét, sem

tionak

a'

a'

a'

statusadósság-

pragmatica

sai.c-

kölcsönös védelemre vonatkozó értelmezését

nem

igtatták be az 1 84 8-ki törvényekbe.

Miért

Mert

?

pozsoni és pesti hangulat ingerlékeny volt.

a'

Ez tekintetet érdeml ok. Azonban aligha egészen kielégít. Mert akkor a' statusadósság és a' kölcsönös oltalom, kimondása feltétel lett volna az 1848-ki törvények' megerösitéséért, tehát egy szerzemény határozott ára; de midn az 1848-ki törvények megersíttettek,

már reactioln,

még pedig ollyan, mellyben, minden szükségessége mellett, a' parlamenti illedelem

szerint,

más ministeriumnak

kellett

volna az indítványozást tenni. 'S

nincs-e

a'

két helyzet közt

De megengedem, hogy

a'

nagy különbség

státusok

a'

?

halasztás mellett

szólottak.

Kérdés

:

umnak magát teri

ez esetben

nem

vala-e tanácsos

a'

ministeri-

csak átmenetinek tekinteni, melly uj minis-

combinatiok' számára készit helyet,

még pedig 10*

az eltt,

148

míg a' megsértett két nagy érdek, nem az 1848 ki nyek kiegészítésében, hanem fölforgatásában fogna telt keresni ?

ha

a'

's

gzernek

a'

elégté-

dolgoknak fordulni

szelepei hosszasan bezárva

ha az aggodalom és gyanú csak táplálékot

elhárítást

els

az

liogy ide kell

,

gyorsan fejld

tartatnak,

nem

Mert

törvé-

nyer

—

:

láz' lecsillapodása

—

lább sejtelemmel.

errl sokan birtak az els hév

's

's

után meggyzdéssel vagy lega-

Iszonyú szerencsétlenség volt továbbá, hogy az els

magyar ministeriumnak programmja Itt

nem irott és

nem

lehetett.

formulázott irányeszméket értek; mert

constitutionalismus charlatankodásának tartom

ujabb

az a'

én

ministerek' fényes de határozatlan programmjait, mely-

lyek többnyire csak

a'

hírlapok'

magyar ministeriumnak nem

nem

fog}'asztott

számára közöltetnek.

az vala hibája

,

hogy

'S

a

tintát

egy hivatalos vezérczikk' megírására

;

de

hogy semmi vezéreszmével, semmi kitzött iránnyal szerkezeténél fogva sem bírhatott. Európának egyik cabinetje sem szégyenlhette volna meg magát olly egyéniségekkel, mint a' mink a' mi kormányunk' tagjai valának. az,

már

Az

ország' legfényesebb

talentumai közül emeltettek

a hatalom' élére.

Köztök

históriai nevek, az irodalom' és a' közélet'

me-

zejérl.

De

mány, melly héz

idt'ikrc

'S fi

— mint minden korcoalitíókbíU szokott támadni — nem ne-

az egész ministcrium együtt a'

való volt.

annál

coalitiok'

kevésbé,

mert különbözbb koponyákat

alkalmával soha

a'

véletlen' veszélye

nem fzött

egy koszorúba.

Ks még szivökben niennyi távolság Mindnyájan Esztcrházy herczegen ,

volt.

kívül, az austriai

149 conservativ kormánnyal elcgületlenek voltak, és mindnyá-

jan kivétel nélkiila' nemzet eltt nagy tiszteletben állottak csak ez vala

kozkapocs.

a'

Mint ellenzék

más országban,

is.

hol

kerülnek kormán3'ra, eg}- kalap alá be

Csak nálunk

,

hol sennni

nem

kilátás

pártok rendre

a'

nem volt

fértek volna. a'

hatalomnak

kézrl kézre menetelére, lehettek többnyire egy zászló alatt.

A' viszonyok az ISlS-ki törvények' végrehajtóivá ték nagy részben akaratuk szerek valának. ,

ellen

,

e'

férfiakat

Ott volt tehát egy ministeriumba zárva

Széchenyi,

pályán elször

midn lett

a'

Kossuth

pél-

szellem

a'

Pesti Hirlap által

már

a'

a'

köz-

Keletnépében több

igyekezett bebizonyítani

át

—

hemzetet

a'

Zenith és Nadir.

tekintéllyé,

mint húsz sürü ivén Kossuth

a'

mert nép-

— bogy

dákat idézzek, Széchenyi és Kossuth, olly ellentét világban, mint földünkön

;

tet-

bár akaratja ellen

,

hogy

— egy nagy

íbrradalom elébe vezeti, melly hazánk" önállóságát semmi-

vé teendi. Alig akadt ember telt

ki

a'

prophetai

szavaknak

hi-

adjon.

Az mindig vannak,

lemény 'd

,

óta 6 éven át lépésrl lépésre ostromolta Kossuthot, a' 's

nemzet fülébe kiáltván, hogy

órái

megszámlálva

közvéhogy elttünk az ösvény melly — ha nem hagyatik Kossuth — besodorni fogja ,

a'

által el

nemzetiséget és alkotmányt.

Nem

hittek neki, barátai sem.

Most

a"

ki

Széchenyi különböz munkáit végigolvassa,

hogy mellyekrl

meglepetve tapasztalandja

diumokon mentek át kodó hangján beszélt

,

,

crisiseink

épen azon

stá-

a kétségbeesés' rimán-

siket füleknek.

A' szigorú kifejezésekben, mellyek akkor az irigység'

150 ha most vizsgáljuk, honfájdalmat találunk!

és gylölet' áradozásainak látszottak,

mennyi kedélymélységet Széchenyi

maga

is,

és

midn

sötétebb perezei voltak, tu-

sakodott saját énjével.

Valljon

nem

személyes gylölet

a'

vele,

hiteti-e el

hogy Kossuth Magyarországot megbuktatni íbgja?

e'

kér-

déssel többször kiizde. Illyenkor elvette naplóját, mellyet

folytonosan

irt.

Kikereste

Kossuthra és

a'

napi esemé-

a'

nyekre vonatkozó nézeteit. Osszehasonlitgatá Vizsgálta Ítéleteit

bá lön

arcza.

a'

„Nem

lángesz

izgató

csalódhatom

felöl.

—

általa.

En

is

Mindig komorab-

monda fájdalommal

— Kossuth Magyarország rósz nemtöje. — sodortatik

fogja öt,

És

a'

nép imádni

!

voltam nem egyszer

illy

jeleneteknek tanuja.

Ismersei közül többen látták küzdelmeit

midn

leknek, a'

hazát

helyeket.

a'

áhítozott saját

magában kétkedni

e' ,

sejt

lé-

hogy ne

féltse.

ö Kossuthnak lön ministertársává!

'S

Nem

gunyorja-e ez

a'

sorsnak

?

A' kormány többi tagjai közt

is

— bár nem ekkora,

de szintén nagy távolság volt.

Batthyány gróf idegenkedett Széchenyitl nem annyira az életben, mint

a'

doctrinákban.

Személyes összeütközésök leginkább csak azért

volt,

mert Batthyány kezdet óta Apponyi gróf kormánya

ellen

mig Széchenyi gróf közlekedési conservativek' segítségével indította meg és Ap-

szenvüdél3'esen opponált terveit

ponyit

a' ,

;

mint reformokra hajló

minden áron buktatni

,

st

statusférfit

,

nem

kivánta

vele egyes kérdések' kivitch re

kezet fogott.

Az

e'

miatt támadt feszült viszony

még nem tette vol-

na lehetetlenné, hogy egy ministeriumban vig}en tárczát Batthyány és Széchenyi. Hiszen a' wigh-cabinetben is so-

151 káig láttuk Itussellel Palmerston lordot, ki

épen azon perczekbcn hivatott

meg Anglia

támogatta,

is

a'

tory kormányt

midn már

az ellenzék

államrudjához.

A' nagyobb meghasonlás Batthyány és Széhenyi közt

abban

volt,

hogy az els inkább

kább az anyagi érdekek ban

felé

nagy szabályoknak,

a'

a'

a'

gravitált

második

vások' rendszerének volt barátja

vala kész föláldozni

a'

szellemi,

az

;

a'

második

els a

politiká-

folytonos kialku-

a'

Batthyány gróf többet

;

szabadságért

,

Széchenyi többet

nemzetiségért.

Nem

elég okok- e ezek eg} ütt

,

a külön pályára ?

Batthyány szintúgy összeférhetlen Személyesen

is

in-

a'

—

volt Szemerével.

majdnem ellenségek

valának.

Azonkivül Batthyány gróf az angol aristocraticus szabadelvüséget képviselte, mig Szemere franczia democratia'

embere

volt.

—

és a'

a' térszínités'

Szemere nem szerethette Széchenyit és Batthyányi elvnél fogva, haragudott Klauzálra régi versenyzések miatt,

hideg vala Eötvös iránt

,

ügyek' fejldésére nézve.

és

Deákban akadályt

Eötvös' meleg keble vonzalom nélkül 's

ha elzárult

a'

látott az

— nem tudott

élni,

csalódások miatt, egy baráti szóra egy gyön-

géd figyelemre megint kiiiyilt és ragaszkodott. A' Kelet népének Írójára sokáig neheztelt, de mihelyt annak részérl közelítést vett észre, barátjává ln.

—

Batthyány gróf által érzékenyen bántaték,

hamar

bl

elfeledte

a'

kedvetlen órákat, melly ékért

a'

de ö

közélet-

mély ragaszkodással, majdnem

hazafi

bámulattal tekintett Batthyányra, kit Magyarország

lege-

is

visszavonult,

's

szesebb országiárának tartott.

Eötvösnek csak egy hivataltársa iránt volt rögzött lenszenve

:

azonban ez

is

nem

személyes,

hanem

el-

közvetle-

nül politikai elégületlenségekre épült. Kossuthot értem.

152 Mert Kossuth

februári forradalom eltt

tanainak, Eötvös ellenben

lisatio'

vala vezére

;

nak sikerült a'

a'

központosító pártnak

a'

miután pedig Kossuth' rögtöni elváltoztatásáaz 1848-ki törvényekben részint szélsöre vinni

centralisatiót, részint incompatibilissé tenni

rodalmi viszonyokkal barátja

decentra-

a'

ekkor Eötvös, mint

;

a'

némell}- bi-

reform szilárd

viszont antagonismusba jött Kossuththal, mint

,

a'

koczkáztató és forradalmi szabályok szenvedélyes kedvel-

—

jével.

Zala'

nagy fiának, az igazságügyi ministernek szintén

alkalmatlan helyzete

vala különösen

a'

finánczminister'

irányában.

Deák neorománt

is

inkább lehetett volna, mint

foiTa-

dalmi egyén.

Valamint nincs nemzet, melly büszkeségének ne vállán a olly talentumot és jellemet, min Deáké szintug}' ;

nem

képzelhetni népet

Deák' esze és szive

több salakja

,

ratjával

hasson,

az

revolutio'

ösvényén

és olly

nemes nem lehet

,

melly

férfival.

e'

Több tévedése van ben

vagy

által vezéreltetve.

okszer

Kitörés olly

azonosulhasson

lázadás'

a'

rendkívüli

a*

az indulatokban

korszak'

illy

,

iránya

idknek

az eszmék-

hogysem Deák akapárhuzamban halad-

—

'S bár a' magyar ministerium nem volt forradalmi de benne Kossuth forradalmi elem vala st több mert ,

a'

—

személyesített destructio.

Kossutliban

nem

élt

együtt

alkotó ereje mint Cromwellben, i'iiit

uralkodhassék

másik

a'

a'

forradalom' romboló és

hogy

a'

körülmények

szc-

viszonyokon majd az egyik majd

a'

által.

()

az institutiuk' Dsingi^kánja volt.

És Deák

saját

meggyzdésének

elnémitása vagy

íol-

153 áldozása nélkül,

nem vihetett

szerepet Kossuththal ugyana-

zon ministeriumban.

Mert Deák kiválólag

embere

Kossuth

a' logika',

a'

képzelödés'

volt.

Deák törvényes

szenvedélyek' legingerlöbb

a'

is

a'

barátja vala; Kossuth pedig

ut' tántorithatlan

hajánál fogva vonszolta a kérdéseket

különböz tulajdon

A' milly

perczeiben

legalitás és felforgató szellem

,

a'

a'

forradalmi térre.

logica és képzelödés,

nagynak

olly

kellett

volsácrnak lenni az io;azsá":- és íinanczminister,

a'

a' tá-

Deák

és

Kossuth közt. Természetes

tek

,

miként az általam röviden jellemzett

nem mutatkoztak

ellentétek

st havak A' nép

a'

eofész

élességökben az els he-

alatt.

kormányban sokáig

keresett és vélt találni

öszhangzást.

Azonban kétségtelen

um

,

hogy

a'

legalább olly tarka coalitio volt,

Batthyáuy-ministeri-

mintha most Angliá-

ban egy cabinet alakulna, melly Peeltl Russel lordig, whigektül

a'

radicalokig, és

Cobdentl

minden pártárnyolatot, melly D'Izraelihoz tectionalistákhoz

nem

és

a többi pro-

tartozik, képviselni akarna.

Rendkívüli körülmények fölvethetnek [)ohtikai láthatíírra,

a'

repeal barátaig

a'

de csak rövid idre

,

illy

coahtiót

vagy igen

a'

kétsé-

ges sikerrel.

hogy nekünk nem adatott meg veszély nélkül keresez szerenhetni több öszhangzást a" kormányzásban csétlenségeink lajstromában ell áll. 'S

:

Mi

vehetett

egyéniséget

a'

rá ennyi

össze

—

nem hangzó

és önálló

coalitiora ?

Miért tartották ezen elég elmeéllel és tapintattal biró

154 országiárok

ministeriumot együtt

a'

ügyeinknek más kezek

általi

mindaddig

,

kiegyenlitése

is

mig

,

lehetetlenné

vált ?

Két fontos kérdés.

Néhány pirra vetnem,

fölvilágositó eszmét kell

—

e'

kérdésekrl

a'

pa-

vádként és mentségül.

Kossuth indítványai rendre ledöngették

multat. A'

a'

egy talpalatnyi sem maradt, mellyre lábainkat megvetni lehessen. Minden porlott és süllyedt az Ellenben az 1848-ki uj alkotmány, eszérintések alatt.

történészeti jogból

—

méi sem verhettek a' népben mély gyökeret mert fél évvel az eltt még Kossuth által is ostromoltattak volt. Továbbá látni lehetett, miként felülrl, ha a' pillanat' zavara ;

megdöbbenés sznni fog az ellenhatás elkezddik. Végre bizonyos volt, hogy az ország' érdekében is czélszerü az uj alkotmány revisioja de csak ugy, ha a' változtatások és

a'

,

;

törvényes utón és alkotmányos létünk megsemmisítése nélkül történhetnek.

Mahommed' magyar nemzet,

koporsója az ég és föld közt

Hoo"V mint ne függjön

a'

's

hogy

midn

az

si

consti-

tutiót gyorsan lerontá, az uj közjog ki ne sikuljon kezeibl,

erk' egyesülése szükségesnek látszott. A' táblabirótól kezdve, melly a' megyerendszert kinek a' ványozta, egészen az osztrák democratáig e'

czélra az

,

széls birodalmi

mányokban tanai

is

centralisatio,

az

közé kellett

hoory

hogy férkezzék,

hivatalnokaiig a'

magyar

a'

,

a'

tarto-

okvetlenül

— továbbá az anarchia'

hordókról szónokoltak,

mindent arnU

kclle

a'

szigorú

meggyzni

,

párthasonhisokat feledve, az 1848-ki tör-

vények' háromszine alá összegylt. lábbal tapodtatni fog, lobofTÓja,

miután az örökös

absolutismus megsznt -

apostolaitól kezdve, kik

rend'

—

bálleg-

melly Szent

annélkül, Istvjín

— hogy

király

Különben a'

régi

e'

zászló

alkotmány

óta szabadságunk'

155

vársánczain

riztetek,

liiin

ismét kitüzettcthetett

volna.

Batthyány grófot hogy a' haza' nevéminden árnyolat' vezéreinek kormányba

E' hit birta rá

ben követelje lépését,

—

,

azon pontig,

a'

meddig

Klauzál visszavonult sigáb 31 bár

tetett,

a'

nép' ingerült hangulata

a'

tárcza mellé kényszerít-

családbii megtörte kedélyerejét.

mert

Eszterliázy berezegnek,

cratiához tartozott

Way

a'

kiterjesztését eltrte.

a' coalitio'

,

nem

Miklós báró

a'

legmagasabb

aristo-

lehetett félre állani.

csak közbejött súrlódások miatt

is

menekült.

Batthyány vasakaratja akkor culminált

,

midn

Szé-

chenyit és Kossuthot egy pórázra fzte.

Ö

helyzetét köté

természetelleni szövetséghez.

e'

És diadalmaskodott. Tudni kell olvasóimnak tének indokát megítélhessék ruári forradalom és

a'

hogy a

,

,

ministerelnök

tet-

azon hatást, mellyet a feb-

pozsoni tanácskozmányok Széche-

nyire és Kossuthra gyakoroltak.

Röviden elmondom.

Midn

a'

párizsi torlaszharcznak és Lajos Fülöp

dásának hire Pozsonba

Széchenyi egész Európában

jött,

az osztrák örökös tartományok'

—

kiütését bizonyosnak tartá.

nak

,

hogy Magyarország

lemon-

a'

fbb

pontain

Itt az ideje,

a'

's

forradalom'

monda

barátai-

közönséges utat elhagyja

,

a'

rendkívüli viszonyokat utilizálja. Jelentse ki az országgylés'

mei a'

ö felségének, hogy és kivánatai

;

a'

magyar nemzetnek vannak

trón veszélyben foroghat,

dt nem tia

sérel-

de miután az európai rázkodások miatt

talál, mint

védelmére akár

het belmozgalmak

a'

a'

magyar most

egyéb

az ország összes erejét

külmegtámadások akár

ellen fölajánlani.

a'

a'

teendynas-

keletkez-

156 Széchenyi raeg vala

gyzdve, hogy

az európai veszé-

mozgalmak, a' Bécsben, Prágában vagy Lem kitörhet bergben lázzadások, mind a' magyar érdekének lyek, az olasz

íbgnak gyümölcsözni

,

hanem

vetel semmit,

mihelyt

vész' perczeiben

a'

határozatlan és

díj

dynastiai érdekeknek segédkezet. Mert

dulnak forrongásba az absolutismus

nem

kö-

nélkül n} ujt

mentl inkább

alatt

a'

in-

elfojtva tartott

elemek, annál bizonyosabban növendi ki magát Budapest a'

ha

birodalom központjává, mellyre különben a'

is

hivatva van,

dj'nastia nyugotról, melly idegen érdekek körébe so-

dortatik, kelet íelé fordítja szemeit.

Hlyen volt a' vész'

perczeiben

Széchenyi' nézete.

Kossuth pedig megjöttnek látta az idt, hogy

Az ujabb

gyar mentül többet követeljen.

charták'

aranybullák'

's

a

j

kori

a'

ma-

mag na

eruzsalemi András' és

az országtalan Il-ik János' korszakát hitte flviradóban.

—

Mindent megnyerni akart. kivánatokkal

!

:

Eltérre

a'

sérelmekkel és

ez vala jelszava.

Széchenyi ki sem hallga ttaték

;

Kossuth politicája az

egész világnak tetszett.

Es az események hü szövetségesei valának az

agitá-

tornak.

A' szerencse üldözte

De

Széchenyi

Midn

a'

ajándékaival mint Policratest.

közlelkesedés közt aggódott.

az 1848-ki törvények' megersítése kétségte-

len volt, Széchenyi

monda Kossuth már :

tizenhatszor tette

íol egy koczkára a' haza' sorsát, 's játékát megnyerte. De megint játszani fog és mindenünk odavesz.

Illy

ellenkezleg liatván

Batthyány gróf Széchenyit

hogy

a'

visszatartóztatí)

Kossuth nélkül szintén

hogy különben

a' a'

viszonyok

e'

két férfira,

kormányon akarta látni, vethesse magát és

párt' élére ne

nem

akart ministerkedni, mert

ez nyugtalan természeténél fogva,

félt,

megint

157 egy széls oppositiót fog alkotni sának súlyát és

mig

végletekre,

a'

's

acUlig veti egész befolyá-

az állomány fcilbillenni fog,

mint egy ledöntött asztalon minden tovább sodorni

Széchenyit

pártárnyolatokat

tatni, a'

a'

széttörik.

Kossuthot visszatartóz

,

kormány' érdekébe vonni

:

ez

vala Batthyány' terve. A' merész terv

sikerült

eleinte

késbb

,

lolforgat-

taték.

Mihelyt az utczai krawallokon és az aula' zavargásain

egyéb kérdésekre

kiviil

nak figyelmet

mánnyal

mány

a'

is

lehetett

fordítani, legott

komoly

a'

birodalmi ministeri um-

elkezddtek,

differentiák

elször

:

a'

a'

tényleges jogköre iránt; másodszor az

vényekbe

igtatott olly

pontok

felett

,

magyar magyar

kor-

kor-

1848-ki tör-

mellyek Bécsben

a'

monarchia' egységével összeférhetleneknek tartatának.

Másfell,

mihelyt

igazgatni kezdett,

ban

,

a'

megérkezett kormány

Pestre

a'

pesti radicalismus,

melly

a'

forradalmi csarnokban, az utczákon, és

a'

tótanács'

udvarán szerepet

tanácsháza'

helytar-

játszott, fölemelte fejét.

A' követelések növekedtek itthon és kün.

Szükség volt szigorú Látszott

,

hogy

a'

's

higgadt politikára.

gascognade

utczai véleményekkeli kaczérkodás

a'

nem

ér

semmit

és az

gondatlan lépésekrl

bukásra vezet. A' Batthyány- rainisterium kiegyenlítést akart

hogy

ez lehetségessé váljék, kellett volna,

fen

;

hogy rendet

akarjon alant.

Minél ersebb kez kormány 'S

mi

:

ez vala

a'

helyzet' igénye.

történt ?

A' coalitió gyarlóságai gyorsan fejldtek A'

ki.

ministerium hozzálátott az osztrák kormánnyali

158 barátságos kiegyenlítésekhez. Az elv

békepolitika volt

a'

mert minden niinister ezt akarta Kossuthon kivül suth, hogy mást akar, vagy nem meré kimondani ,

maga sem tudta még

's ,

Kos-

vagy

határozottan. Folyt tehát az értekez-

Pillersdorf-ministeriummal.

let a'

A'

kölcsönös

után többször mutat-

föl világositások

kozott közelítés.

A' harag és elfogultság hámlott

Az De mint

el

le

kedélyekrl.

a'

engesztelödés' szelleme jellenkezni kezdett.

—

fájdalom

—

égbl

léllegtelen

a'

!

többnyire épen villám

a'

,

perczekben,

e'

váratlanul

állottak

kellemetlenségek és új követelések.

Néha egyegy nek vádsulyával

,

is

megszegésének vagy

terheltetek

a'

de

elferditésé-

magyar kormány,

bonyodalmak többnyire Kossuth

E' tettek

Ígéret'

által eszközöl-

ministerium' nevével takartattak be.

a'

Százszor ismételtettek az

És végtére

a'

illy

scenák.

Batthyány-ministeriumot kiin

még

azon

gyanú is terhelte, hogy szinteség nélküli, perfid és alattomos holott eljárásában minden ellentmondás határozatlanság 's kétértelmség a' bels meghasonlásbol támadt és abból, hogy Kossuthot néha lehetett, máskor nem sikerült ,

;

korlátolni.

—

A' pártok

's

közszellem' irányában

sitiv állást foglalni a'

Orgánumot sem

sem

látszott po-

ministerium. keresett

melly

,

által a'

vélemények-

re hasson.

Betakarva magát ártatlanságának palástjába

den rágalmat ugy trt, hogy sem megczáfolni gátlani

nem ;

czélszerü.

de

min-

sem meg-

látszék eléggé tökéltnek.

Ez keresztényi erénynek lehetett

,

,

kormányzási

,

samaritánusi aliizatnak jó

taktikának

nem

vala mindig

159 Tudatott, miként

gorú egyének

vagy

is

a'

miuisteriumban határozott és

voltak, kik az utczakiabál(5k' udvarlóivá,

rakonczátlanságok' engedékeny biráivá

a'

De mit tegyenek ? Organnal nem birhattak ,

—

még a' értelemben nem

legalább szoros

zottság miatt alig vala kérdés,

ne tápláltatott volna

örö-

a'

hírlapirodalomban

,

;

mert

szakado-

kormánytanácsban. közöttük

valaki

többnyire volt

a'

melly iránt lappangó viszály

megtámadásokat nem utasíthatták

A'

nem

meg magukat.

mest alázták

is

szi-

is

,

ki

mert

vissza;

érdekelve

hiheté

magát.

És Kossuth

ha

a'

mert

széls eszméknek barátja lévén, csoda-e,

a'

ministerium az izgatások' anyagait az utczán elnézte

A' Batthyány-kormány' szerencsétlensége abban

küdt

:

,

cabinetben sem gátolhatá?

a'

hogy

a'

mennyit Bécsben kívántak

promissiója nélkül

meg nem

,

azt saját

fe-

com-

ígérhette.

A' mennyit pedig Kossuth megtagadtatni akart, annyit e'

ministerium, mint

tagadliatott

meg

kibékítés'

a'

annélkül

,

nem

szinte barátja,

hogy jellemén csorbát

és

a'

ha-

zán sebet ne ejtsen.

lemondás segíthetett

A'

volna

illy

bonyo-

dalmon.

De liitte

,

az elnök

lépéstl azért

e'

félt

,

mert állhatatosan

miként az Kossuth' dictatorságára vezetend

Kossuth távozzék ra, akár

a'

a'

,

akár

ministeriumból az ellenzéki padok-

ministerium többi tagjai hag}ják oda

a'

kor-

mány rúdját. 'S

kérdés volt

:

fog-e általában

annyi tárczával megersíttetni,

vényekben kitzve vala

a'

egy

uj

ministerium

mennyi az 1848-ki

tör-

?

És az els magyar kormány sokkal aggódóbb

poli-

160

mintsem egy ekkora

tikai vérraérsékkel birt,

ha idszernek tartott 's

is

más utón mint

,

a'

yáltoztatáfst,

törvényhozá

én óhajtson.

így maradt meg a coalitio ministeriuma hogy naponként több bonyodahnak' hinárjába sülyedjen. ,

A' rácz lázzadás

lést összehívni

horvát

és a'

felsége V-ik Ferdinánd,

volt

egyenetlenség miatt ö

magyar

király, az

országgy-

kegyeskedett.

A' magyar táblabíró és a' kiválólag józan szellem magyar nép nem sokat hajtott a' kávéházi demagógok' zajára.

A'

kar közbecsltetésben álló és

követi

többnyire

mérséklett gondolkozású férfiakból alakult.

Majdnem re

kilencz tizedrésze

érkezésekor

még

,

a"

képviselknek.

Pest-

Batthyány -ministeriumot pár-

a'

tolta.

Nyári-Madarász ellenzéket.

Es

e'

alatt

egy kicsiny töredék alkotá az

töredéknek

csak egy része volt

is

,

melly

az országgylési széls democrata pártot tévé.

A' kormányt védelmez többség az UUman-házban

néhány elkészít gylést Szelídebb

's

mint

lehetett kivánni, 'S

mi

lón

Kértük

e'

a'

tárta.

engedékenységre liajlóbb szellemet a'

min

itt

alig

tanusult.

többségbl

ministeriumot, lépjen szoros viszonyba

a'

mérséklett párttal, hogy az korán disciplináltathassék.

Azon ministerek, kikkel beszéltünk, válaszul adták, hogy a' kormány nem akar semmi pártra különöseu támaszkodni.

Ez

rósz elejei volt.

161 Kevéssel utóbb Kossuth' szállására conferentiába

hi-

vatánk.

minden árnyalatból, a' kik a' tárgyak közgyléseken vagy az irodalomban nyilatkozni valáiiak

Jt'leii

felett a'

szoktak volt, E' tanácskozmán nyal

a'

másnap tartandó trónbeszéd

a*

nádor ö fensége, bogy Austria

közöltetek.

Kérdés vala: emlitse-e a'

szardiniai királlyal

,

megtámadtaték

ki által

,

háborút

folytat.

Az

emlités

a'

segéd' megajánlásának reményével ho-

zatott kapcsolatba. Itt

egyszersmint eldlt volna a pragmatica sanctionak

maíTvarázata

a'

kölcsöniis oltalmazás" kötelezcttséírére néz-

továbbá

a"

horvátügyek'

ve tet

;

végelintézése

uj

is

lendüle-

nyert volna. A' jelenlev képviselk' három negyede Kossuth és

Eötvös

lett

erél3'es szónoklatai

után

a'

megemlítés

mel-

vala.

Több követ

nvilatkozott részletesen és határozottan.

Föl volt tárva mindenkinek legszintébb politikai vé-

leménye

,

—

hogy ha

és akárki láthatta,

e'

conferenczián

megállapodás történik, 300 szavazatból 40 sem leend az olasz kérdésben

phusa

a' válaszfelirat'

vonatkozandó paragra-

ellen.

Kossuth észrevévén

három egyén, daczára

—

hogy

a'

minoritásból két is

válaszfölirat tárgyalásakor

a'

mellyet ezek

,

az országos teremben

fog nyilatkozni a"

:

megdöbbent

kiviil alig

a'

—

— a'

vagy

conferentia

e'

kormány

ellen

tapsözön' elsejtelmétl

karzattól nyerhetnek

szónoklata' ellenében.

gen

ide

,

Mert más ok

's

talán épen az

a'

tapsféltékenysé-

képzelhet, miután Kossuth' véleménye az

olaszkérdésben annyira határozott színezet volt, hogy há/.'.

z.

1

162 romszor taríá szükségesnek

ministerium nézete mellett

a'

—

hangon szónokolni.

és többnyire polemizáló

Azonban

miért vitatni egy szeszély vagy jól játszott szerep' okait

—

Csak annyit akartam mondani

szédre nézve nyilatkoztunk, és

de

a'

,

liogy miután

conferentia"

a'

?

trónbe-

bárom negye-

szardiniai királlyal folytatott háború' megemlitése

a'

— Kossuth kedvetlen arczczal adja tudtunkra,

mellett volt,

ministerium e' kérdésben teljes egyértelmséget miután köztünk meghasonlás van, ö már a' nádor ö fenségének megirta, hogy a' trónbeszédböl a" Carlo Albertora vonatkozó paragraphust hagyja ki.

miként remélt,

a'

's

Lesújtva valánk

Csodálkoztunk

többség'

a'

illy

megaláztatásán.

ministerium' tagjain

a'

Kossuthon csodálkoztak

sejtelemmel, hogy alkalmasint ságai közé fog tartozni,

,

kik viszont

de végre haza menénk olly rósz

;

a'

magyar parlament'

többséget

a'

a'

saját-

minoritás helotá-

jává tenni.

Ugy

is

történt,

A' ministerium

melly elóbb egy pártra sem akart

,

különösen támaszkodni,

kormányszónokká, — a'

's

megnyitás után Kossuthot

a'

teszi

igy magát minél inkább összevonja

szerénység árnyéka közé

,

hogy csak desperált keresés

után lehessen hol létezését fölfedezni. pedig menn}i történt volna

'S

tolmácsolja az igazgatás' nézeteit

Es

ki liozhatja kétségbe,

varázshatalma mellett találta,

is,

a"

másként

,

ha Deák

!

hogy akkortájban, Kossuth' közérzület tisztességesebbnek

hogy Deák' higgadt szónoklata tolmácsolja a' mimár természeténél fogva sem kell

nisteriumot, mellynek

még

az oratoria' mezején

vihar'

liátáii

nyargalni

a'

is

,

liét

mérloldes csizmával és

a'

sokadalom eltt, mindent maga

után hagyva, kifárasztva, eltompítva, leverve?

Akár mit mondjatok,

a'

ministerium azon hangulattól

félt

nem

melly

,

meg

volt

s

,

mellyet

tétovázása

idé-

zett elü.

És hogyan gyakorolta Kossuth a

kormánvszönok-

ságot ? Bevitetek

mellyet

parlamenti többség egy tárgy' védelmébe,

a'

kormány Kossuth

a'

A' centrum és

vita folyt.

a'

által

jobb

magáénak

vallott.

A'

oldal' szónokait a' „törpe

minoritásnak" nevezett párt megtámadta. A' küzdés élénPerczel vagy Madarász gyanúsítgatni kezdették az

kült.

embereket és lyessé lön

a'

dolgokat. A' többség érezve jogait, szenvedé-

rakonczátlanságokért,

a'

tabban védte. Illyenkor aztán

's

positioit

fölállott

még határozat-

Kossuth, és elöbbeni

a' kormány' nevében tett, magyarázgatta, hogy rendszerint hátat forditva a" többségmég pedig ugy,

beszédét, mellyet

nek, átszökött

a'

minoritáshoz. A* ministerek hosszú képpel

ültek helyeiken, vagy

gottak

a'

nisteri

szükségbl erényt csinálva,

a'

fólállon-

vezérszónokot pártolni. Délután rendszerint mi-

tanács volt

megrovatott

—

,

mellyben Kossuthnak

,

hogy

viszont ismételtessék

proterviája

e' ,

hasonló par-

lamenti siker és négy falközti kárhoztatás mellett.

És

Oh

a' !

szerencsétlen ministeri többség ?

az tetszése szerint választhatott két alternatíva

közül.

Ha jónak

megmaradhatott szónoklatában kifejmidón aztán a' mínisterium opponensévé vált szándéka és akaratja ellen 's mint bnbak magáhogy ólomsulyt ra vette azon vádat hogy reactionarius látta,

tett nézetei mellett,

,

köt

a'

kormány

,

szárnyaira,

ministeribb akar lenni

Ha a

pedig jijnak

kormányt

szavazta zönség'

le

,

a'

hogy parasyt hajlamainál

minístcríumnál.

látta, fólállliatott,

pártolni

,

fog\'a

a'

midn

Kossuthot aztán

szerzett

,

11*

benne

magát

saját

nevetséges jelenetekre nyitott tért

élczeinek epígrammi anyagot

's

,

és

a'

kö-

nem

1G4 csodálkozék

ha votizálú

,

egyébnek

gépnél

-

hiszi

alio-

valaki. llly

horoscop rósz életutat

ministeri többség'

irt le a'

számára. Mert, mig százan védik

veszélyes positiókat,

a'

—

vetséges helyzet csak desertorokra száraithat. láííon

mindenütt nálunk

'S

néhány hét

Ez

ne-

a'

a" vi-

io^az.

könnyen megmagyarázható, hogy 36-ból

is

kisebb

alatt, tekintélyes

számmá

szaporodott

a'

baloldal.

—

Kossuth

pok óta

kitett

dalom élén a'

,

és

az

els na-

széls democrata

ministerium

a'

Madarász Lászlóval,

állván,

,

ministeri phalanx megtöretett, nyiltan

a'

szövetkezek Perczellel, kit

ségbl

állitják

titkos tanácskozásokat tartott a'

— miután

párttal

mint némellyek

ki,

már rég

ki

a'

rendri fnök-

egy pasquille-iro-

óta aljas fegyverekkel harczolt

Batthyány-ministeriura ellen. E' szövetségbl származott

Es csakhamar

kiütött

a'

terrorisraus.

forradalom.

A' mérséklett többséí^nek nincsen lemosva

a'

a'

ministerium

hibái által

bne.

Lehetett volna önállóbb. 'S

nem

ha magában

bízik

,

ha hamar

:

—

oli

!

valának elszánt

ii

köz hnjótörésben

's

ha a'

ministerek' gyengesé-

még

Kossuthot

is

az utolsó perczekben

is,

megmenthet

ember nem találkozék,

mngát.

a'

akkor az els hetekben

megdöbbenteni lehetett volna,

se

el,

vár mindent vezéreitl, ha bátorsága van daczolni

karzatvéleménnycl és ostromolni geit

nem csügged

ki azokért a'

kincsek, csak

hullámba

ves-

165

Az Ullman-conferentia, iindön népszertlenné hamar felosztott. Senki sem járt Mihelyt ség

i\

lön,

belé.

ministerek ingadoztak, menhnjlott

több-

a'

is.

Midn emelkedett

Kossuth' csillaga hivataltársninak bukása fölött a'

láthatáron mindig magasabbra

a'

mér-

még magántanácskozmá-

séklettek összefogták kezeiket és

nyokat sem

—

,

tartottak.

E' párt, mint egész, kislelkií volt, "smég az utczai ter-

rorismus szet'

sem menti

ki hallgatásáért.

—

Én

itt a'

törvényszékérl beszélek, azon itélobirösáoról

mulasztások gyakran inkább rovatnak nyeik miatt, mint

a'

bünölw

'S a' história

meg

forradalom'

hol

,

a'

következmé-

bizonyosan kevés

magasztalást fog szórni olly politika' kezelire a'

történé-

leghbb napjaiban sem voltak

,

mellynek

vértanúi.

A' mérséklettek' erkölcsi bátorságáról inkább csak

Debreczenben lehet

szó.

Ekkor elhagyatva valának

volt vezér, kire függesszék szemöket

üldöztetésnél eg}ébre kilátás

;

még

megtámadni Kossuth' komor tekintetére sem ték

Madarászban

,

,

nem

is a'

,

nem

mutatkozott az

terrorismust mer-

és a' kibékülés'

vágyát

ta2:adták meí^.

De Pesten szintolly határozatlanság és félelem jellemzetté a' nehéz momentumok alatt a' ministeri conservativeket, mint Pozsonban az 1848-ki országgylés' végs idejében

a'

régi kormánypártot.

A' helyett hogy tartani,

—

magára

a'

a'

többi pártok elébe tükröt akarjak

februári napok óta september' utol-

jáig terjed idszakra nézve

gyezni

,

hogy typusa nem

a'

szükségesnek látom megje-

monarchismus

elleni

törekvés

166 volt

hanem

;

irány' utolsó következmé-

separatisticus

a'

nyeinek keresése. Süt

a'

széls radicalismus

tel fordult elö

—

nem

— ámbár

is

itt

egyes kivé-

vágyott egyébre, mint Magyarorszá-

got gyors léptekkel közelebb hozni oUy állapothoz, raell}-

ben egészen túli

ge

kifejtett

organismussal birandana, és a' Lajthán

tartományokkal csak az uralkodó' személyének egysévolna összecsatolva.

által lett

A" trón' megdöntésére

pártoknál átalában

a'

nem

volt

hajlam.

Minden veszélyben

és

szenvedélyek' legnagyobb

a'

ingerültsége közt a nemzet' reménye 'S

ha beéjjeledett

a'

láthatár

és

,

a'

tájékozási pontjai homálj'ba tünjtek, füorcreszté szemét,

melly

"s

a'

magyar

annak esihámain kereste

eltt, és bizodalomra melegítse

minden

politikai számitásnak

haza jövendjét felvilágosítsa

a'

'S

király felé fordult.

a'

nem

ki

emlékezik

elöntötték,

arczot

a'

a'

dermedt

midn

suo^árát,

megtört lélek

szivet.

örömkönyekre

az

koronára

a'

a' hit'

,

mcllyek

Y-ik Ferdinánd

a'

po-

zsoni országgylést kinyitotta?

A' februári napok után néhány hét múlva bevégezte

a

törvényhozás" munkálkodását.

heve az idegekben

a'

a'

's

vágyra

mégis nem vala-c

a'

?

Batthyány-ministerium alatt

bály vagy hir miatt az elégületlenség rendszerint

forradalmi láz

király iránt az országgylés* bezárásakor szin-

tén határtalan 'S

a"

szökellett és a' végletek utáni

készítette el az ingerült kedélyeket:

lelkesedés

Még

a"

valami

sza-

növekedben

volt,

,

ha

harag' és bosznnkodás' csillapitó szeréül azon

hír használtatott

,

hogy

a'

király Budapestre jön liossza-

sabb ideig lakni.

Midn

dn

Zágrábban

Hrabow.szky czéU

a'

nádor" képe megégettetett

nem

ért,

midr.n

a"

kedélxck

,

a"

mikér-

167 dések' nehézségei miatt elkeseredtek

midn

,

ráczok

a'

a"

midn

nyugotrl és délrl a' bonyodalmak egyaránt megoldhatlanoknnk látszottak a' sajtó, a" közélet, a' társaskör, a' magános aggódó, azon lehetségre vetette ki reményeinek horgonyát hogy még mindent jóvátehetni mert a' király jön le, és a' korona' római sánczokba vonultak,

;

—

,

;

tekintélye uralkodni fog

Ez

a'

felbszült szenvedélyek

felett.

általános hangulat volt.

A' republicanismusróli fecsegés némelly zughelyeken, csak egyes hang vala hallót

meg

és senki

pusztában

a"

nem

mellyet senki

,

nem

követett.

Lamberg gróf meggyilkoltatása által az utczanép elkezdette

forrongást.

a'

Jellachich bán

a'

sukorói ütközet után Magyarország'

kormányzójává neveztetett

ki.

A' parlament eloszlatik

formásságok az

magát

szerint,

de oUy modorban és olly

hogy az 1848-ki törvényeknél fogva

szétoszlásra

a"

;

nem

hiszi jogositottnak.

E' tények uj változások' küszöbéhez vezetnek.

Elkezddik 1 1

-

d

i

k

a'

korszak,

t.

i.

a'

élinek jellemezném hosszan

Hiszen letei,

,

még

Ha

viradtunk

homályából

föl

nálunk

a'

monarchismus

a'

tettleges' kitörések"

elleni szellem

,

szürkü-

—

említtetik'

meo;kezdésétl, tehát

september' végétl júniusig terjed

föl.

id

,

hozattathatik

— E' gyászterhes

a'

?

mint az elvonuló köd, szemünk eltt lebegnek.

akkor leo^inkább a'

alig

forradalom" korszaka.

hónapok kétség kivül sokat folytak bo

kegyeletek' megingatására,

s

a'

közszellem rövid

id

168 alatt olly

irányok

felé vezettetek,

mellyek

által

sok nemes

kedély és sok hö hazafiság lön arra kárhoztatva, hoo-v mia' hazát szolgálni hitte a' haza 's a' trón romlására

dn

,

nyújtott segédkezet.

„Mert

forradalmak' viharai és küzdései közt

a'

nem

tok erényei

tartósak"

's

:

mikor volt

tömegek vették kezökbe az égö kanóczot tek volna el

szent helyekhez

a'

lángok ne

a'

,

pár-

a'

midn

hogy

,

a'

ér-

is ?

A' huzamos polgárháború alatt perczenként apadt jog iránti

tisztelet, az

igazságosság

,

és

a'

nemes érzelmek"

a'

öszvege. A' forradalmi állapot természetes következményei

elkerültek"

pártokban meggyöngítek

a'

's

erkölcsi eszméket és szokásokat, -légítésére

remény

boszuszomj ták

a"

,

nyilt.

gyengéket félelem

törvényes és

a'

rósz vágy" kie-

kedélyeket g}ülölet és és aljas indulatok foglal-

el.

A' parlament, melly és

Az ers

Minden

a"

állitá,

a'

törvény' nevében

király számára, ki ellen harczolt, tesz mindent,

zetnél foo^va kénvtelen volt

sabb statuscsinoknál

Még nak

hogy

azokra

is,

a'

hazug kik

a'

tomást hatott

Fogalmaik

a'

forradalmi

a'

,

a"

forradalom' tényezi a'

bsz

dráma

nem

jeleneteket

,

is,

kik

a'

politikai ,

st

nyomortól

még nyomor is

küzdelmektl legmesszebb szünetlenül háborítva lön.

sújtott

országon

a'

a'

.

körében

állottak, 'S

meg-

minthocv

u'

fájdalom, az any-

remegés uralkodott,

átalánosabb és érezhetbb volt, mint

melly

valá-

szemlá-

erkölcsrontó befolyása.

félelem gyorsabban és tovább hat mint

nyi

hely-

jogról és kötelességrl, az igazságról és erély-

röl elhomál} osodtak. A' polgári élet olly családok'

támadtaték

e'

les<^röszako^

és ámitó nyelven beszélni.

kik csak távolról nézték

,

leornaíívobb

maga

a'

.

Végtére

a'

népben kifáradás jelenkezett

ke után. A' képviselházban,

a'

és

vágy

régi royalista párt'

a*

bé-

majd-

169

nem

átalános visszavonulásának daczára

párt alakult

,

szükségét lerajzolni

külés'

,

egy

uj royalista

melly minden alkalmat megragadott és

a'

királlyal

a' kibé-

az alkudozást

megkísérteni. E' kisérlet megbukott azoknak cselszövényei miatt,

kik

különböz indokokból

tolták

,

de egyenl szenvedéllyel gá-

kiegyenlítést.

a'

Megbukott

mert

,

a'

szükséíjes ensfedélvek meo^taoad-

tattak.

És megbukott azok' tudatlanságán kik óhajtották ugyan leit

nem merték Talán

a'

gyengeségén

is,

békét; de annak szükséges feltéte-

óhajtani.

rövid vázlat

e'

's

nem

egészen htlen képét adja

a'

mi forradalmunknak. Pedio- az idézett

dalom' szellemét

De tani,

a'

mint

sorokban Guizot ur az aníjol fórra-

festi le.

revolutiok inkább szoktak a'

egymáshoz hasonlí-

békés fejldés' évszakai.

A' forradalom minden csattanóssága mellett

reotypabb

is

ste-

kép mint az átalakulás; valamint nagy szen-

vedélyeinkben

is

kevesebb változatosság van, mint rendes

érzéseinknél.

A'

magyar forradalomnak nem

volt olly éles színezete,

mint az angolnak.

És kisebbek lévén szenvedélyeink valának bneink

is.

Tehát csak szeliditésekkel

De

a'

talán kevesebbek

,

meglep

illik

reánk Guizot

hasonlatosság felold

a'

rajza.

különbségek tag-

lalásától.

Es

olvasóira,

e'

kölcsönzött jellemzést bizvást elfogad-

hatják eredeti helyett.

170

En

magamat

pedig nagyobbára fölmentve érezem

,

9

szerencsétlen hónap' élményeinek, irányainak és tévedései-

nek

taglalásától.

Angliában Cromvell 50 ezer rajongó katonával több évek alatt

a'

—

A' kerekfejek a'

irtatta

monarchia' intézményeit és szokásait.

democraták

a'

—

állandólag birták

hatalmat.

A' vér kiméletlenül ontaték

dalmi birák jen

ert

harcztéren és

a'

hogy

Ítéleteinél fogva,

a'

forra-

az áldozatok által nyer-

az uj szellem.

De midn követelte

a'

dictator megholt,

ellenére,

hanem

gyásával

st kitör

fvárosnak

a'

nép rögtön

a'

Monk nem

régi állapotot, és

a'

's a'

vissza-

közvélemény'

a'

megyéknek helybenha-

lelkesedése közt hivta vissza az egykor

számzött Stuart -házat. 'S mondhatni-e, hogy Anglia hosszas forradalma gyön2:itésére volt a' monarchismusnak ? Hol van Európa szárazföldén ország, hol biztosabb gylölt royalistákat

széke lenne az

onban

és

a'

alkotmányos

királyságnak

mint Albi-

,

?

Nem

mutatja-e ez

szenvedélyek által

nem dobja

olly

még

miként egy nép' jelleme

,

sarkaiból ki

könnyen

milly könnyen készítik

átmen

vettetik és

alapmeggyzödéseit

el

a'

nem

,

a'

nép

mint

a'

doctrinák' ábrándozol paragra-

phiisaikat az uj viszonyok' rendezésérl? ]^s a'

magyar, mellv

le^^alább annvira volt

cus hajlamú, mint az angol I-s Károly alatt kilencz rövid

kicseréltc-e

,

hónap leforgása közt kilenczszázados

veit ? Elenyésztek-e v e

beteg'

monarchi-

1

u

t

hagymázos látmányai

ae g ,

r

i

s

o

mn

i

a

,

eltüntek-e agyából

hitel-

mint a'

a'

tör-

171

magas emlékek, és a kar, melly paizsokon emelte melly Mária Theresia uralkodásáfel Árpádot 's a' kard nak kezdetén fentartá a' monarchiát megszüntek-e lélekemel példányai lenni a' mostani nemzedéknek csak azért, ténészeti

,

,

mert egy hivatalos határozat lépett közéjük szivnek régi hajlamait

és eltiltá

a'

holt betiik által uj rokonszenveket

,

rendelvén számára?

Vagy az angolé

talán "s

a'

mi forradalmunk felforgatóbb

irtóvasa inkább szétvagdalta

zdések' legmélyebb gyökérszálait

Miben óta?

a'

kérdés

,

köztársaság'

régi

a'

mint

meggy-

?

magyar nemzet köztársasági aprill4-ke

hol mutatta

"s

E' a'

volt

volt,

meg

mert

republicanus szellemét?

provisorium

a'

megalkotása után

neve többször emlitteték

fölvilágosítást

,

igényel.

Tekintsünk

vissza.

—

Aprif 14-kén kimondatik

a'

detronisatio.

A' 18-án közzé tett függetlenségi okirat' végsoraiban

vésztörvényszék alá vettetik mint honáruló

az, ki a'

burg-loJ:haringi dynastia' érdekeit szóval, tettel

Habs-

vagy tanács-

csal elsegíti.

18-ka után minden kibékülési javaslat halálos

bün

már magában

volt.

Kossuth provisorius kormányzósága

a'

lévén irányozva, elvileg szabadtért hagyott

dynastia ellen a'

monarchis-

musnak és a' republicanisrausnak. De miután a' dynasticus nyilatkozat lpor által vala

ellenrözve,

a'

ki

ezen vallomásával azt indítványozta fiai

a'

hogy, valaki

a'

hon"

;

woknak valamellyik rokonsága nával.

:

vagy az idegen uralkodóháCoburgoknak vagy a' Romano-

közül emeltessék trónra

zak egyikének, például

és golyó

magát monarchicusnak monda,

kináltassék

meg

a'

koro-

•172 Lehetett volna-e ennél veszélyesebb vagy vérengzbb

hség

az eszmékhez ?

A' 18-ki okiratból következett, hogy republicanusok-

nak mondották magukat

ingatagok,

az

b)

désök

:

valóságos köztársaságiak

a) a'

nem

kiknek

vala

;

c)

Kossuth ellenségei

gát ismervén

,

,

háznépének hiúsá-

kik az ö

annyi szerencsétlenségeink után egy nevet-

séges koronázási inneptöl

is

tartottak

d) kik átlátták európai szükségét

hogy az osztrák

,

birodalom föntartassék, mint nagy hatalmasság, elöl

meggy özö-

nem

akarták az utakat

még inkább

e'

's

tény

elvágni valamelly

behívott herczegurfi által e)

a'

dynastia'

A' mit

párthivei.

állitok, olly

természetes

,

hogy mindenütt

világon hasonló körülmények közt elkerült és rülni, niig a' politika'

tátik ki

a'

el

a'

fog ke-

egyedül idves modorának neniügí

m

Don-Quixoteria.

^^i^'^'^'^c

A' provisorium utáni hangulatot a' szavakból n ni lehetetlen. 'S

ha

királvsáo: iránti

a'

szeretetet

a'

forradalom alatt monarchicus vált

a'

a'

vaocy avülöletet

mennyiben volt magyar nemzet, vagy

akarjuk vizsgálni, ha megtudni óhajtjuk

mennyiben

:

forradalom által köztársaságivá

esetben az april' 14-ke eltti

id

felett kell

?

—

ez

szemlét tarta-

nunk.

Néhány

sort szentelek tehát az országgylés', az

dia' és a' nép'

_^^

szellemének rajzolására.

ármá-

—

Köztársasági hajlama volt-e Jellaeliich bánnak Magyar-

<

kormányzójává

ország'

lett kineveztetése és

a'

o

forradalom

kitörése után

országgylés?

az

Senki sem felelhet jó lelkiismeret mellett

kérdésre

e'

igennel.

Az tott rása,

többséggel biró mérséklett párt szétronta-

óriás

ministerium' lbás politikája

a'

KossiitlT ravasz eljá-

,

széls radicálok' izgatása, saját gyengeségei és az

a'

utczai rémuralgiis miatt.

Midn

a'

horvát sergek

a'

Dráván

már

átkeltek,

csüg-

meg a' mérsékletteknek még akkor is többlev számát; mert a' nép' hangulata, minden fölüljött kedvetlen szabályért annyira ellenek

getegség lepte

ségben

rl

fordult

mintha

,

k

solidaritásban lettek volna

oUy

lépé-

sekre nézve, mellyeket viszonyaink' ismereténél fogva

guk sem

ma-

helyeselhettek.

Rövid

id

alatt

három nagy

csapás érte

e'

szerencsét-

len pártot.

Batthyánynak akkor

a)

kellett

Kossuth' népszersége csökkent,

's

ki teljhatalmú királyszemélyesnek,

vonulásban volt, és fogva az

Mind

a'

a'

a'

lemondani

,

midn

bán akkor neveztetett

midn

folytonos vissza-

nemzet' megbántott büszkeségénél

ingeriUtségnek

hihetetlenül

kellett

két körülmény Kossuth hatalmát

növekedni.

restaurálta.

jellem Lamberg tábornok, kinek személegkisebb ellenszenv sem vala, egy utczacsoporto-

b) A' szelid

lye iránt

zat által meggyilkoltatott.

E' tény demonstratio volt a'

rémuralkodást tzte jelszóul c)

kül

Ez

's

a'

kibékülés' barátai ellen és

ki.

A' törvényhozás' egyik tagjának

a'

ház' tudta nél-

haditörvényszéki Ítéletnél' fogva kellett meghalni.

—

az tgész világ' alkotmányos országaiban elismert sértet

lenségi paizs alól kivonta

a'

törvényhozókat

és

utolsó véd-

174 formásságai

parlamenti tagok' személjbátorsáo-ának

a

is

miután Madarász rendorhivatalától Komint haliam a' mérséklett párt'

lehullottak. Kivált

vács Lajosnak és

még egypár

egyéneinek Zichy gróf

zéssel küldetett át

Tudatik

És az

De

:

5,igy

,

a'

a'

elitéltetése e'

el a'

megjeoy-

hazaárulók."

alatt

semmi sem

széle-

„honárulás".

tudatik

is

vesznek

hogy a forradalmak

sebb czím mint

lók" elször

—

—

,

hogy minden revolutióban „honáru-

mérséklettek

csak az után

's

túlzók.

a'

mellyik mérséklett bizik abban, hogy

a'

„honáru-

másik versioját megérheti?

lás'"

Én

nem mentem.

ministeri pártot

a'

nem gyzte

vértanúvá

?

Iáitól

mert ez kicsiny kívánság, de

,

haláltól

Miért

megbélyegzett

a'

,

Miért

le

,

a'

nép keze

a'

lön

h a

általi

haláltól.

Lehettek volna nálunk antic jellemek táké

nem

az iszonyt — nem

,

mint

a'

prófé-

megköveztették magukat az átkozódó tömeg

kik

által.

Fájdalom

Ismétlem

!

,

hogy én

ill}'ek

nem

nem mentek

valának.

Csak

senkit.

a'

tényeket

constatirozom.

Kétségtelen

,

miként

ralkodás' következtében tak,

's

a'

pesti

a' a'

régi dissolutio és az új rému-

mérséklettek háttérbe nyomatalatt politikai jellemük töb-

tanácskozmányok

bé semmi határozat vagy intézkedés ta

,

nem

által

nem

körvonalú z-

individualisálta magát.

Uralkodtak tehát a' radicalok. legyünk igazságosak És mégis

—

—

e'

széls* radlca-

lismus mutatta-e magát october' kezdetétl december utolsó

vagy a' talentumosabb szónokok" többsége által a' monarchismus ellenségének Elég rósz szenvedély tombolt nálunk; de sem a' képvi-

nai)jáig

egyének'

az

'?

selházban

,

sem

Pest' utczáin

,

sem Magyarország'

széles

175 térszínének legforrongóbb pontjain

nem

hangzott

a'

köztár-

saságnak proclamálása.

ha

Hol történt hasonló körülmények közt nép nem volt monarchicus ?

a"

illy

látmány,

A' veszély nagy vala, mondhatják sokan, és ez tartóztatta vissza

a'

népet.

Iszonyú csalódás.

Mert

a'

hol egy

nagy meggyzdés van

az épen

,

nagy veszély ellen szokott fölhasználtatni. "S ha a' nép a" köztársaság' zászlóját áhította volna, zászlót

a'

a'

e'

veszély' óriás terjedése csalhatatlanul kitüzen-

dette vala.

Nem

lobogott az

;

mert nem gyjtött volna vörös

szárnyai körül örömittas tömegeket.

A' veszélyt inkább csekélyleni csos azoknak, kik

,

mint elismerni taná-

nemzet' monarchismusában kétked-

a'

—

nek.

Pestrl január' els napján Debreczenbe költözött

a'

vándorltísnak indult tíirvényhozás, miután az, az országgal

együtt

,

már rég

'S

A' félelem',

forradalmi téren volt.

a'

miért vala

e'

karavánok' száma nagy

meggyzdés' különböz

a'

?

indokain kívül

mert egy békebizottmány küldetek

azért

is;

sereg'

fvezéréhez

esdekelve kérte

a'

,

's a'

a'

vegyes titkos-tanácskozmányt

,

két ház' miiiéltöbb egyénei siessenek Debreczenbe

rend

hogy a'

a'

nye-

egyezkedési pontok' tárgyalása végett.

A' sors másként rendezkedett tol"

császári

bizottmány' legtekintélyesebb tagja

;

—

de azért

a'

lemene-

ezen indoka kétséo^telen ténvnek marad.

Debreczenben

nem nem

akart,

míg

a'

képviselház semmi tárgyat fölvenni

az egyezkedési küldöttség' tudósítása

meg

érkezik. 'Várni

nem

kellett sokáig

;

mert Deák

által értesítve

17G lön az országgylés

a'

küldöttség' megbízatásának sikerte-

lensége felöl és liogy csak

a'

pedig kiegyenlitésröl, van

—

A' képviselház tetést

vonhatunk

—

nézve akadékosnak dolást

a'

de

meghódolásról

,

nem

sz().

ha akkori hangulatából következ-

nem

;

feltétlen

látszott ug3"an

minden

a'

békepontokra

a*

feltétel nélküli

nemzet' halálával és az alkotmányos

misitésével azonosnak képzelvén

lét'

meo-höc

mégsem

polgári kötelességének

,

tekintette Magyarországot az enyészet'

nem

torkába

ta-

szítani.

Midn

tehát

kisebb lelietséo'ét

küldöttségnek

idben

a'

császári királyi sergek' fvezére

az alkudozásnak me<íszüntette

,

a'

leg-

és eíXY

felsége' szentséges szine elébe járulása ez

Kossuth azon javaslata hogy nemzet az 1848-ki törvén veket megvédeni törekszik ugyan de a' békés kiegyenlítésre a' mutatkozandó alkalkivihetetlemié vált

,

;

a'

;

makat mhidig kész leend megragadni, mében nem talált ellenszegülésre.

Az

képviselház'

ter-

orszáo-oyülés tehát lecrels tanácskozniánA-át Deb-

reczenben 's a'

a'

a'

békepolitikának kitzése mellett kezdette meg,

mérséklés volt els jelszava, mellynek akkor sem

széls radicál párt'

a'

sem Kossuth' részérl nem vala had

ízen ve.

nak

A' viszonyok

késbb

De mieltt az

esemén3'ek' továbbfejldése

változtak.

és koczkáztatási kísérleteknek

volna,

már

lenyomva

a'

a'

bccsszomj-

ujabb pályatért szerzett

képviselház' keblében a több hónapok (Ua

tartott nézetek és elnémított pártárnyolatok sza-

badabb életnyilatkozatot kezdettek nyerni.

Egy kidönben

csekély

körülmény adta

az

els

len-

dületet. .Aíadarász tattuiik

rendri intézkedései

Debreczenbe

,

által

t.

i.

ngy

lícszorit.

mintlia intcrnirozva volnánk és az

177 országgylés tagjai tisztességes fogságba tartatnának, hogy a' terem' padjai mindig tömve lehessenek.

azért,

A' magyar az útlevelekhez sem vala szoktatva; annál

különösebben jött tehát, hogy

képviselkön kezdessék

meg

szigor' rendszere

a'

,

kifejezései a' keleti phraseologia'

hatalom' kutforrásának neveztek, maofát

— miíí cvictorokra volt

szolga' és

parancsokat

a'

hn

épen a

kormány hizelgö pazér modorában, minden

kiket

a'

kik iránt Kossuth

's

—

S5iUksé;]je

is

az en^-edelmes

végrehajtó eszköz' szerepében

akarta föltüntetni. 'S

noha

a'

magyarénál engedékenyebb forradalmi con-

vent ahg volt valaha, mégis és

fiiíríretlenséírét,

a'

kicsinységekben féltette

uralkodók szokását abban

a' cjveno-e

is

hosv mis a' dolírok iránt nem birt szabadakaratkülsségek körül szeszélyeit kiméltetni akarta.

utánozta, tal

a'

,

Madarász megszorító rendeletei sok képviselt inkább mint

ingereltek,

a' lelki

szolgaság

,

mint az országg}ülési

határozatok' terrorisálása.

Ezen szemlátomást növeked komor hangulatot mérsékletiek megragadták

rémuralgásnak, melly

a'

a'

,

a'

rend.

rminister' személyében képviseltetek, népszertlenitésére. Fellépésök, ha az akkori viszonyok közé gondoljuk

magunkat, tása pedig

erkölcsi bátorságra mutatott ,

a'

az ostrom' folyta-

miután Kossuth minden áron védelmezni

vakmerség

szott Madarászt,

De

;

koczka elvettetek

lát-

volt. ,

és az örökre botrányos emlé-

kezet gyémántórzás, melly elször csak homályos gyanú volt azonban késbb a' szenvedély' kifáradhatlan élénksé,

gével addig nyomoztaték, raig egészen világosságra jött,

Kossuth' daczára

Ha

e'

is

megbuktatá

mocskos tény

ki

a'

—

rendrministert.

nem

sül

,

menthetetlenül

veszve van az egész párt.

Kazinczy K.

Zs.

és

Kovács

—

a'

vád meginditói 12

—

az

178 elsü perczben átlátták helyzetük'

súlyát

lehet követ-

's

kezményeit.

minthogy

'S

a'

mertek erélyesen

mert

legroszabbra

is

már

elkészülve voltak,

akarni. Elszántságuk

vonzervel

birt

forradalmakban az ovatossáo;nak van leo^kevesebb

a'

és a' ki egy kétes sorsú pályán csak honnan még visszatérni lehet mindig azon áll, hogy visszatérni szándékozik. Egészen

öszpontositó tulajdona,

addig halad

gyanú

más

alatt

,

,

—

törvényektl függ

lélektani

a siker és

a'

Kazinczy és Kovács rövid

késbb

,

szenvének

rendes viszonyok közt,

meghiúsulás,

ritás élén állottak

széssel

a'

jelei

id

alatt tekintélyes

mellynek nyilatkozatai elbb

,

figyelemmel, végre

mino-

visszatet-

képviselház' rokon-

a'

közt fogadtattak; kivált midn Kossuth

vett személyesen részt

a'

nem

parlamenti vitatásokban.

E' minoritás, többnyire Nyári föllépései által elsegít, tetve,

mint

ugyanazon határozott hangon, mellyel Madarászt

a'

rémuralkodás' és

viseljét elveit

— megtámadá,

a'

forradalmi erkölcstelenség' kép-

ostrom

hatalom' visszaéléseit

's a'

A' Kazinczypárt terveiben ság

mint

,

a'

—

alá vette

a'

rémuralkodás'

is.

nem

programmal bir

volt annyi határozott-

és régi pártoknál szokott

lenni.

magasabb

Kitisztázott politikai tant, melly a'

létez eszközöket szemeltt tartva

,

a'

közélet'

manifestatioiban az összefüggést és irányt felfogja a'

czéljait

,

's

minden 's mert

tények' jelentségét ösmeri, érvénnyel foly be azok' ala-

kitására

:

—

illy széles

hasztalan lógnánk

A' kifornisra 'S

ha

gáljuk,

az

e'

a'

látkörü

illy

concentrált nézeteket

dcbreezeni mérséklettcknél keresni.

id sem

párt'

,

volt.

mködéseiben

a'

mozgató ert

inkább egy shibolet mint egy

doctrina

vizs,

in-

kább tiltakozíis mint cselekvés inkább egy negativ irány vala. ,

179 Xera engedni

dolgokat odalejlödni

a'

és a' trón közt a' kibékülés'

miatt leromboltassék

ez

:

bogy

,

bidja akármilly

nemzet

a'

körülmények

volta' Kazinczypárt törekvése,

melly azon képviselk közt

kik

is,

a'

désekre nézve más utakat követtek

felmerül egyes kér,

számos viszbanofra

talált.

Hogy maiból

föl

a'

parlamentaris téren kivül és

nem

mutatbatólag, történt-e

a'

a'

Közlöny" szá-

baza szerencsét-

len visszonyainak kiegyenlitésére valami, akár az irodalom-

ban akár az

életben, és

pártok' apológiájába

ereszkedni

nem

min

sikerrel?

—

ezt

,

miután

akarok, felesleges volna bonczolgatnom.

Az országgylés

melly

,

a'

az egyes tények' taglalgatásába

és

nem

állóságának semmi jelét

napok óta ön-

sept emberi

a'

adta

,

most

e'

—

befolyások közt

erélyben és függetlenségben naponként nyert. Látszék, bogy

a'

képviselk' többségének jellemében

annyi nemesebb érez volt és annyi

megilletdés nélkül alig lehetett csétlen áldozataira nézni, kik

lomhoz

mint

,

a'

;

viszonyok' ezen szeren-

ugy nem

értettek

a'

forrada-

az ezeregyéj'

azonban mégis forradalmi

és terroris-

conventnek kellé lenniök.

Néhány nyugtalan

midn

bi követ, a'

miként

tiszta hazafiság,

hogy nem tudták volna

arabmeséit megírni ticus

a'

és vállalkozó

pártolni

nem

emberen kivül

a'

töb-

merte, szivében üzdvözlé,

is

mérséklettek' terjed hatalmát.

így sikerült

a'

gyzedelmi

hirek" daczára

bizottmány' elnökét, Kossuthot,

be hozni

miként

a'

,

még

is a'

honvédi

egyszer olly helyzet-

hogy az a' kormány nevében kinyilatkoztatá nemzet most is csak a' védelmi téren marad, és a'

honvédi bizottmány

nem De a'

elzárni

gerjesztett

a'

kiegyenlítésre mutatkozó alkalmakat

akarja.

békés szellem' emelkedése mély

azokban

,

kik ha

a'

aggodalmat

nemzet' nyugalma 12*

visszaa-

180

lehetetlenek

datik

vala

voltak

kiknek oUy veszélyes

's

,

rend, mint ellenfeleiknek

a'

a'

rémuralkodás.

Naponként szaporodtak tehát a' gyanúsításon kivül a' is, majd a' mérsékletteket külön, majd a' képvi-

fenyegetések

sel kart egész öszv egében érdeklök. A' Madarászt vádoló egyének elbb sajtóperbe, utóbl) közkereset alá vettetni szándékoltattak.

gyorsan fejl nyomozatai

zás'

végs

Kossuth márczius ir

Nyárihoz, mint

liez,

a'

gyémántór-

a'

czélt meghiúsították.

napjaiban

a'

táborból levelet

honvédi bizottmány' ideiglenes elnöké-

mellyben tudtul adja

karával nála megjelenvén

—

melly hir szerint

e'

De

,

hogy Klapka tábornok tiszti t, a' békepártnak

—

fölszólitá

,

katonaság' mellzésével

a'

akar egyezkedni, törekvései iránt nyomozatot indítani. Mit

—

mint monda lességévé tette Nyárinak Kossuth

— Ezen szándék tot

nem

állította volt,

sitá

nok

,

a'

csodálkozással hallván

hogy

;

nyomoza-

a'

,

ki

békepontokat tudja, egy komoly

a'

pontok' közzététele iránt, szavait oda módo-

e'

hallott

;

Klapka tábor-

pedig lovagias szinteséggel kinyilatkoztatta

nem

egész fólszólitás

egypár

is

létezett

tiszt által,

,

miként

és csak beszéd a',, Márczius'

,

hogy az

közben em-

tizenötödike"

lapokban" olly czikkek volnának, mellyek-

szerint az „Esti

bl gyanítható mintha Debreczenben minden áron kibékülni akarna. :

Valamint

köte-

báró Perényi Zsigmond

miként csupán utczai hireket

líttetek

,

vizsgálat' rögtöni megkezdését.

füstbe ment. Mert Nyári

is

szükségesnek

látta

fölszólitásra

—

a'

párt léteznék, melly

Kazinczy-Kovács-párt' terrorisáliisa foly-

ton folyt, szintúgy

a'

képviselház sem maradt dorgálások

és ijesztgetések nélkül.

Kossuth mindig Görginek dictaturára mint popanczot mutatá félelme által hasson.

íol,

hogy

a'

törekvését,

katonai rémuralkodiís'

181

Továbbá márczius

2 5 -kén

gületlenségét nyilatkoztatá

irányok miatt,

bár

's

va, de

még

szellem

még tovább

vala-e

volt

's

midn a'

vagy az

tartana, akkor

—

:

— Midn ,

ki hihette,

melly

,

e'

tehát

hogy

És

nép

a'

Mert

?

kormányzó a'

illy eloszlatás,

a'

hatalonu'l?

a'

olly

parlament eloszlatására

nem vonta

rémuralom

'S

állott, és

mire

nem

melly elég felfogással

gylölni,

és elég

házában

a'

Alig

tás

,

monda 's már

támadt

a'

a'

legrosszabbat lehetett

Iblyhat eldöntleg be Qgy camarilla,

nem

birt arra,

hogy számitva tudjon

lélekervel arra, hogy

a'

perez ellenszen-

el

Kossuth

a'

hirlapokban és közhelyeken ers

a'

ház' szelleme ellen a' dorizíja-

reactionariusok által vezérlett táblabiráknak

nyugalomra bocsátása, elcsapása, általi

hajla-

gj'akori vendéf^ek rend-

veinek át ne engedje magát? —

gáló szót

bens

me^--

volt terrorista; de környezete többnyire

szerint olly egyének voltak, kikrl föltenni.

czé-

maga után

volna-e a'

honositását? Igaz, miként Kossuth szivének

kalandorokból

'S

képviselházat

ház' szellemét kárhoz-

egyes képviselknek pörbefbgatását, és

mánál fogva nem

ki o-ondol-

visszavonulást eszközli vagy megengea'

fenyegetéseivel csak

lozhatott.

e'

vagy a' ház' föloszlatása szükséges. De világos miként üly álternativa csak phrasis

csak az eszmékben lön képzelhet

trni Ibg

lia

kormányzó-

,

ha akart volna,

tatta

kdfátyolba takar-

dialectiea' által

hatá, hogy Kossuth akarjon lemondani

di ?

táborba ment, clc-

képvisclöluizban terjed

ii

eléggé átlátsz()lag adá tudtul, bogy

is

sága lehetetlen

nem

a'

ki

szétüzetése

iránt.

Es

a'

a'

nép

goromba vádoskodá-

képviselk ellen mind addig folytak, nn'g Kossuth a' táborból megérkezvén, világosságra jött az ok melly misok

a'

,

att vala

szkség annyi mocskot annyi fenyegetést

szórni

táblabiró-gyülésre és az úgynevezett reactionariusokra. April' 13-ra

t.

i.

titkos ülés hivatott össze.

a'

182

Tompa

De

és határozatlan hírek terjengettek

annyi látszék

,

hogy

a'

tárgya felöl.

márczius 4-ki alkotmány iránt

akar demonstratio történni. Mindjárt az ülés kezdetével Kossuth indítványba hozta

demonstratiot, azon okból, mert az octroyrozott charta

a'

által

Magyarország megszüntetett. E' lépést különösen há-

rom körülmény miatt monda halaszthatlannak mert

a'

:

tonaságköveteli, proclamálni

midn

,

és

aztán

képviselház daczára

a'

szuronyok' uralkodása elkez-

ddnék mert továbbá, a' nép annyira

ö h aj

;

országgylés

ha

az

jót

nem

állhat

ellenszegül,

a'

ronában egy congressust 's

fogja

is

hogy

t j a,

következményekrl senki

mert végre az európai hatalmasságok

;

ka-

a'

V e-

fognak közelebbrl tartani,

ha addig az ország' függetlensége

ki

nem mondatik,

és

vonul a' figyelem reánk, majd Magyarország árán ren-

nem

deztetnek az olasz ügyek, mig az ellenkez esetben a ma-

gyar nemzet

tek Brüsselbe.

A'

kihallgattatnék, mint

is

a'

lombardiai küldöt-

—

semmit sem tudott

—

a'

—

mellyrl

a'

világ

képviselk egy mistificatio

által

veronai congressusról

tehát

tudomást szereztek maguknak. Minden külföldi hirlap hónapok óta letartóztatva lévén, képzelhetni hogy a' legcso,

dálatosabb események'

mennyit

beszélni,

csak egyedül

a'

megtörténésérol

miután

a'

is

lehetett akár-

rendörministeren kivül

kormányelnök volt

,

talán

olly szerencsés helyzet-

Journalokba pillanthatott. Valóban, az egész veronai mesérl a' fátyol csak akkor lebbent le, midn a' világosvári fegyverletétel után minden-

ben, hogy

a'

német

és franczia

—

kinek alkalma nyilt utánjárni

el

;

hogy valljon ibrdultak-e

ott

Magyarország' speciális ügyei?

Mi

a'

nép' és katoniiság' szándéka iránt tett értesítések'

hitelességét

még

itt

meg

illeti

kell

:

—

errl késbb fogok

jegyeznem

,

szólani

liogy alig lehetett

;

a'

de azt képvi-

183 selök közt, ki kételkedett volna az iránt

,

hogy

sereg

a'

fként

debreczeni conventre boszankodik és szuronyát

annyiszor giinyolt táblabirói fontolgatások miatt

utóbb

a'

,

a'

az

elOl)b

követek' szétüzésére basználandja.

A' nép' szelleme inkább vala ismeretes. 'S

ugyan

vidékeken megforduló képviselk

a'

észre

a'

De

nem

vettek

tömeg' hangulatában olly ingerültséget

melly Kossuth tudósításával volna.

,

a'

nép' óhnjtása

egyezett

felöl,

ismerték az ö mindenhatóságát. Tudták

Kossuth' egy intésére választottai iránt.

hogy

a'

nép szíve idegenséggel telnék

el

Nem

miként szeretve

a'

kételkedtek

milliók által, csak ö van; és

gyülöltetni fogna

,

a'

dolgok oda fejldtek, hogy

még a' képviselház

ostromoltatnék Kossuth

,

is,

mihellyt tüzetesen

által.

Ezek együtt az intimidáitatásra elég anyagot adtak. "S a'

képviselház' hasonló mértékben volt megretten-

ve és lehangolva.

Többen ostromolták a' javaslatot. Többen valának beszédre íolirva.

De arczára

újain megszámlálhatta az

nem

voltak

magának Kossuthnak

ember azokat

Mert

a'

alatt

más

lappanghat

czél aligha

,

hogy

A'

titkos

's

ha-

's

hogy az

,

mint az

országgylésen tekintélyt nyert mérsékletteknek egy pássali összeziizása.

,

convent majd

minden tagja legalább arról meg vala gyzdve jánál fogva van a' kérdés sznyegre hurczolva, terv

kiknek

nehézségekre

kellett az elgörditett

és felhozott ellenokokra válaszolni.

egész

,

legkomolyabb aggodalmak vésve

a'

csa-

—

ülésen nincs határozat,

nem

történik sza-

vazás.

A' titkos ülés csupán elkészit a'

,

's

nálunk rendszerint

pártconferentiák helyett használtaték. Itt

véleményét

a'

benyomások

szerint változtathatja

184 valaki

a'

hogy következetlenséggel vádoltatnék

nélkül,

mert az egésznek nincs innepélyessége son kivl eredménye.

De

april

hogy

vitatkozás,

a'

átnyúlni látszék

és

,

a'

által provocálni

,

hangzik.

's

,

látja

hogy

,

—

a'

gylt képviselk kivánna

a'

annyi

az alkalmat ;

halasztás

,

azonban Kos-

többség' nézete az övével ösz-

de

;

azon okból

,

a'

birt

is,

ház szellemérl már fölvilágosít-

14 -kén nyilt ülés vala

lett és

szellemi hatá-

közelebbi napokra

a'

higgadtabb megfontolásra

miként

—

mérséklettségéröl ismeretes házel-

nök örömmel ragadta volna meg

va van

a'

13-kán az intimidatio' daczára

makacssággal

suth kijelenté

és

;

,

a'

tanácskozó terembe

mert

nép összesereg-

a'

vitatások alatt jelen lenni

átvitettek

,

a'

reformátusok nagy templomába, hol már minden heh',

a'

legsrbb tömeg népgylést

E'

által el volt foglalva.

—

miután

van — mondhatja valaki de

szavakkal sok visszaélés

országgylési tanácskozmánynak

független nyilatkozatok' helyének legkevésbé.

a'

gok

a'

detronisatio'

a'

gyér számú barátai

is

Ma-

hallgattak

mennyi gyöngédtelenség van olly oratiokmár többé ugy sem lehet. Kossuth egyedül volt a' nap' hse. Beszéde készített vala

mert érzék ban

's

,

mellyeket czálblni

,

templom' boltiveinek

a'

taték.

viszhangjai

Mert rósz pontról szónoklott. És

lag hideg maradt, minthogy tása ki

nem fejldhetek

,

's

a'

miatt a'

megzavar-

tömeg

is

arány-

csodásan szép organ ha-

minthogy Kossuth nem

a'

templom szószékérl beszélvén, alakja és arczkifejezése a hallgatók' nagy része eltt eltakarva volt. Gondolom részrehajlatlanul eniténi a' történteket. Kossuth

a'

török földre lépvén köriratot intézett

a'

magyar forradalmi kormány külországi meghatalmazottEbben zilált kedélyének egész jaihoz és ügyvivihez

185

magát

törekszik

kétségbeesésével

világ eltt igazolni.

a'

Mindenhez kapkod, hogy föntartassék

De

14-ike iránt

aprir

noha szintesége

mondja

ge t

t.

és azért

proclamálta

mert egy párt ell

,

a'

ármányokat sztt, a" mesékben fordul el

a'

tört pálczát.

Azt

függetlensé-

melly

,

véleményben.

igazságtalan lenni

által bölcsessége fölött

hogy ö

i.,

még sem mer

kibékülésre

a'

hidat elvágni

leti

ok. 'S

nem

lyi'isa

nem

akarta. Csak a' kenagy elszánásokra illy kicsiny pedig igen hihet, hogy ha a' mérsékleti párt befoa'

14-ke semmi által

kezd gyorsan terjedni april

fogta volna

magát

a'

napokti megkülönböztetni.

többi

meg vagyok errl gyzdve, mert tudom, vukovár-fiumei vonal nem támadtatik meg,

És annál inkább

hogy ha

a'

Kossuth exeentricus hiditványai a' pozsoni országgylésen is elmaradnak és tudom, hogy Kossuth a' politikában mindig

midn

zsebében csak

kártyalapra száz forintot a'

egy

föl.

véletlen kényszerítései miatt

dött ki benne

den

akkor

lön.

—

a'

a'

,

hogy min-

lázos ingerültség miatt

Láttuk az országgylés' szellemét

katonasáoréra. Az ármádiában

egy

legmagasabb fokra fejl-

a'

után

tett

koczkáztatási betegség

a'

noha idegzete olly gyenge volt

;

politikai szerencsejáték

ágybafekvövé

forint volt,

Ez

—

:

tekintsünk

a'

köztársasági hajlamnak nyomai ko-

rán mutatkoztak; de nem nagy kiterjedésben. A' ráczok elleni harczok közül

a'

önkéntesek segítették megnyerni, kik

legelsbbeket azon

„Forradalmi csar-

a'

nok" eltti toborzások alkalmával csaptak

Hogy tehát vegyesen

,

ezek' sorában

néhány köztársaságiak séget.

is

más gondolkozásúakkal

a'

számos forradalmiak

,

föl.

és

a'

valának

forradalmiak közt :

nem

szenved két-

—

A' Perczel

Mór

által alakított

fegyelmetlen

csapatok

186

— tait

mellyekkel

mert Perczel

tábornok szerencsés és kalandori vállala-

e'

végrehajtá

— szintén mutathattak

meggyzdésbl

föl

republicanusokat

vala vörös köztársasági

;

és

egy tábornoknak, kivált ha olly tartalék nélkül mondja ki véleményeit mint Perczel, okvetlenül kell befolyást gyakorolni

—

katonaság' szellemére.

a'

Bem

sergei

gyözedelmeket inkább keresték mint az

a'

eszmék' jelentségét. Keveset okoskodtak

szagiának

,

veszélybl vágták

és sok

tisztek' vezénylete alatt

,

ott

e'

azok közé sorolni

értelmes szuronyt

.

,

's

zelségénél fogva

,

midn

Kérdés tehát gei ármádiája

's

jDolitikai

Bem'

zász-

nem

lehetett

—

Mind ezen sergeknél sokkal fontosabb mert az ország'

,

reactio-

számláltak. Ennél fogva

köztársasági demonstratioktól tartani.

;

f-

mellyek aránylag

,

legkevesebb politikai okoskodás folyt

tábor

olly

mozgalmas idkben

mint az utóbbiak' kergetöinek

lóaljait bizton lehet

kevés

magukat

ki

kik az erdélyi aristocratiához tar-

tozván inkább tekintetének nariusoknak,

de sok lport

;

vala

a'

fels

irányáról számánál és kö-

akart határozhatott volna.

hajlamú

volt-e

Gör-

adott-e rokonszenve által az april

14-ki

köztársasági

:

határozatra alkalmat?

A' fels sereg irányáról nyilatkozat van

a'

a'

legels de felette

váczi hires proclamatioban

,

meglep

melly jan.

5-kén jelent meg. E' kesernyés a'

kormánynak

hangú vádiratban

és a'

is

sereg és

a'

fvezér,

pártoknak hibáztatásába vegyül

tábor iránti intézkedéseken fölött

a'

túl,

még

politikai

a'

's

a'

eszmék

biráskodik.

Mert

a' tisztikar'

megegyezésébl

a*

váczi proclamatio-

ban határozottan kinyilatkoztatja Görgei hogy a' forradnlnii kormánynak többé nem" engedelmeskedik :

;

18 7

hogy csak Mészáros Lázártól^ mint törvényes hadügyniinistertül

fogad

,

el

rendeleteket

hogy az ármádia csak az 1848-ki törvényeket véd cndi

zik

;

végre

hogy a' sereg minden köztársasági irány ellen tiltakoés annak cllenszeo;ülni ío^. Épen midn Schlick tábornok Debreczent fenyegette

és Perczel

épen

hoiivédi bizottmány elnökével összeveszett

a'

midn

a'

forradalmibb emberek, reményeiknek utolsó

horgon}át Görgeibe vetették rint

,

magok

meg

izgatottságnak, érkezik

nagyobb

része

,

kit

némelly elzmények

pártjához számítottak

nem

—

:

azon hir

,

sze-

perczeiben az

e'

hogy

a'

fels tábor

tudni merre vette útját és az engedel-

mességet felmondotta.

alakban terjedt

át alán OS

Illy

el

váczi esemény.

a'

Róla Kossuth' körözetéböl sokan beszéltek

de min-

;

den más versio nélkül. A'

PerczeF

vád,

hangzott Görgei ellen

;

elszakadás

sereg- testeitöli

—

noha mint

a'

miatt

forradalom után

világosságra jött, ez Vetter tábornok és az egész tábornoki kar' terve szerint történt volt.

A' valóságos ok be lön leplezve.

Követi interpellatiok után sem emiitett Kossuth

a'

váczi proclamatio tartalmáról semmit. 'S a'

képviselk csak

a'

világosvári nap után,

midn a'

forradalmi okiratok napfény elébe kerültek, olvashatták e'

nyilatkozványát

OUy könny

a'

eltnése Görgeinek

hogy nem jeszteni

fels seregnek.

volt

mes külön szakadás,

el

's

mondani

és elhitetni,

18 ezer katonának

dictátori

hogy

a'

a' rejtel-

harczteréröli

hatalomra vágyását jelenti

el

találtaték czélszerünek helyébe olly okot ter,

mellynck ben3^omílsa

gesebb lehetett.

a'

kedélyekre

kétsé-

188 Hetek tölték el, mig semmi adat vagy hir nem szárnyalt az események elterérl visszavonult tábornokról. Az alatt Klapka és Bem nevei merültek fel. Dembinszky érkezek

meg

's

vette át

Damjanics említtetek,

ío vezérletet.

a'

mint növeked talentum. Végtére kezdett egyegy kedvez tudósítás is szárnyalni

Görgeirl

;

de csak mint dugárusi czikk

melly

,

a'

rendr-

minister által vont vámsorompóján az eszmeközléseknck

Azonban

a'

kormánylap' hivatalos számai

minél ritkábban bajlódtak

e'

névvel

átcsempésztetek.

ütközet' körülményei helyeztették

's

,

csupán

a'

honvédi bizottmány'

a'

elnökét azon állapotba hogy a képviselház eltt, zényletre vonatkozó intézkedések miatt

kérdéssé tétethessék Görgei' pályája

kápolnai

,

a'

fve-

majdnem állandó

múltja

,

szerepe és

hatásköre.

Mert Kossuthnak tozék

mindent

,

,

—

mi Görgeit

képviselház parancsából

Hogy le

legyen

hivatalból

e'

biró

ki

e'

?,

a'

erre

perez óta

—

politikájához tar-

vagy

kedvetlenité

ingerié

a'

teljesíteni.

tábor' fvezére, és ki léptettcssék

nézve

legjáratlanabb

világon

a'

parlament.

a'

'S a'

valának

,

debreczeni képviselk valóban oUy

hogy

a'

szerények

kormány' hatalmát megnyirbálni

saját cselekvényességök' körét terjeszteni

,

önszántokból

és a'

világon legutoljára akarták volna.

De nak

Görgeire nézve erélyeseknek,

st

hatalomfoglalók-

kellett lenniök.

Mert Kossuth okvetlenül

ezt kívánta.

így vala kénytelen maga a' képviselház elbb Domlöl Görgei ellen aztán Dombhiszkit le-

binszkyt léptetni tenni,

's

,

Görgeire bízni a fparancsnokságot, és három nap

múlva határozatát ismét oda módosítani, hogy már nem Görgei hanem Vetter legyen a' valóságos fvezér. ,

189 Ezen rátukmált erélyeskedésböl következett aztán, hogy Damjanicsnak hü vágyai közé tartozék két század ,

huszárt küldeni Debreczenbe

és szétveretni

,

jacobinus conventet,

szájú

örökké szélsségekre kényszeríti mészetessé

hogy

,

a'

tól kezdett rettegni

Kossuth

,

—

;

képviselház

mindig

's

melly

Kossuthot

igy vált viszont teraz

tartott,

törekvnek

dictátorságra

ama nagy-

ármádia akaratjá-

hogy Grgei

festett

le

kit

,

valamit

,

forral.

Könnyen magyarázható tehát a' szertelen mellyet a' táborból megtér kormányelnök' azon kozata tett

,

, '

ármádia sürgetésének

Pedig az

nem

fenyegetései

hii'es

ház vonakodnék

a'

sáról, csak

—

nem

:

—

,

hogy

önzés' ködébe burkolt

magát a' gondviselés' nagy missio van bizva,

e'

proclamálhatá-

Kossuth

bár örökké

,

volt.

személyében

nála

St

az aljasabb

hihet, miként

tekintvén

kire

,

egy

erkölcsi és vallásos kötelességé-

,

,

,

—

körben sem mutatott haragot a'

—

néha túlóvatossággal is a' haAnnyi bizonyos eredett legyen bár honhogy Kossuth eleinte a' képviselház iránt magány-

hitte

—

függetlenségnek

általi

félelem

rém

zát oltalmazni.

nan

világon semmi

a'

szünetlenül féltette hatalmát és népszer-

,

állítom

eszközének

nek

kato-

a'

Kossuth' forró képzeldésében léteztek.

bálványoztaték

Nem

a'

katonaság

a'

A' dolog menete ez volt

ségét.

a'

volt.

A' fels sereg

ha

, '

,

nyilat-

raikép az ármádia (az az Görgei) sürgeti

íüoforetlenséíí kimondását 's ha a' ház késend CD O naság veszi a' hatalmat kezei közé.

alapja

hatás

;

de az alvidéki csapatoknak

tiszamelletti seregtestekkel és a'

egyesülése

után

helyzetbe hozni

több alkalmat használt

,

's

fels táborral történt

egymás

mentiét ésármádiát.

által

rövid

föl,

kétértelm

géniroztatni

idköz

a'

parla-

alatt sokszor fordult mej?

190 a'

táborban

tes

mi

,

Illyenkor

volt.

értekezések közt

met,

's

nyait

a'

vagyok

hivatalos

,

mindig

talált

nem kedvez

épen

alól

,

menekülve

önök baráti körébe vonulhatok "

oUy

lépésekre

len engedni

,

den hatalmat.

még

a'

,

a'

hogy

,

nem

a'

,

fhadi hogy a'

a'

szál-

par-

bár rövid idig-, az táborno-

a'

t

követek erltetik

de kényte-

;

parlament magához ragadott min-

E' nyilatkozatai

ellen

raig

,

helyeselhet

hatást gyakoroltak

olly

kétkedbb vérmérséküekre

képviselk addig

állította

mellyeket

mert

,

a'

Átalában

!

kok eltt többször

figyel-

a'

„Millyen boldog

midn

millyen boldog vagyok

lament zsarnoksága

vagy

társalgás

,

világításban tüntetni fül viszo-

egy alkalommal

—

lásra érkezett

természe-

felé vezetni

gylés irányában

debreezeni

— szóla

rést

képviselház

a'

fogva

állásánál

is

hogy

,

harag

a'

a'

seregben naponként növekedett, mind

a'

tábornokok és törzstisztek

terrénumánál fogva

,

zetekkel érintkezésbe

többször jöhetvén a'

,

dolgokról

a'

hadviselet'

polgári hely-

a'

mysticus fátyol,

a'

mellybe takartatának lehullott és az igazság' arcza kitnt.

—

Midn

elször jött Dcbreczenbe

Görgei

vetikarnak tulaj donitá az

nagy a'

részét

lévk

tábornok kíséretében

képviselknek

—

a'

a'

sereg elébe

ból hazajött,

hasonlík

tatiisával is

sem

—

az az

,

védendi

t.

i.

;

legszerencsésebb világításba

a'

szintúgy

midn

Kossuth

tábor-

a'

mindig hallanak a képviselk híreket

dictaturára

a'

meg nem

kö-

a'

—

,

kiabáló szájhsöknek

tonai kényuralonn-a törekvésrl

válogat

még

rendbeszedését.

Valamint pedig nem állitatánk

,

—

,

megtámadások'

hogy ök akkor semmit

és adjutánsától hallottam

,

óhajtottak inkább, mint a'

ellene intézett

hogy van egy,

vezet eszközökben

akkor a'

és

,

(t.

í.

Kossuth)

;

de ha élete'

nemzet' szabadságát és

kísérleteket meg fogja hiusitní.

—

a'

a'

ki a'

ka-

nem ház

koczkáz-

napóleoni

191 Szóval

nem kat

:

én örömmel elhiszem ugyan

akarta az országgylés által a'

,

katonaság

pedig

által

hogy Kossuth

,

nem-kedvelt tábornoko-

a'

már többé

a'

szintén

nem-

kedvelt országgylést semmivé tenni.

Azonban ha hogy

ismernem

levk

részrchajlatlan kívánok a'

,

kormsinyelnök

gyanús

által izgatva,

az ármádia' irányában,

volt

a'

maradni

többnyire

a'

képviselház' és gyanús ,

egymással összecsapott volna dezett tervbl, de legalább

gát-átengedése

O

marczius közepe után ingerülve

alaptalan nyilatkozatainál

folyandott vala be. a'

kérdésének

irányú tárgyalása miatt

—

képviselházra különösen

,

mint

hitte

részint pedig

;

ren-

Madarász közelg bukásáért

részint

;

er

két

nem

a'

szenvedélyeknek ollykori ma*

által, és ollykori

szint a' verificatio'

a'

erre Kossuth, bár

:

a'

leglényegesebben

föl volt

el kell

nem kételkedem hogy midn

's

körülmények' kölcsönös félreismerésénél fogva,

fogva

;

körülötte

a'

ré-

;

reactionarius

,

mérséklett párt-

nak gyorsan növeked befolyása' tekintetébl. 'S a'

25-ki

gylésben

jed rósz szellemet

midn

,

a'

képviselk közt

szigorúan megrótta

a'

,

ter-

vádak

és

buzdítás közé olly eszméket vegyitett, mellyek akkor ho-

mályosoknak

látszottak, de

ha most, miután az események'

egész csomaga

keznkben van

meggyzdéssé

emelik

bl

a'

;

Kossutli

nem

vala többé szüksége

mikor Debreczen-

;

és a' a'

a'

,

's

A' táborban

nem

ként és sok egyén eltt

is

mér-

parlamen-

katonaság

az ármádia részérl

de legfelebb ellenszegüléstl

a'

függetlenség'

mert az egész terv elkészítve vala

szekerébe ült volna ,

a'

levíhatlan

,

szilárdul eltökéllctte

egy statuscsint eszközölni

,

kimondására nógattatni

már

olvastatnak át

mellynek ragályosságától

séklett irány ellen, tet féltette

várt

hogy

,

sereghez távozott,

,

—

nem

által

mieltt

buzdítást

tartott.

hozta szándékát komoly kérdés-

föl.

192 Csak társalgás közt emlité. Pártoltaték pedig egyedül

tábornok

Nagysándor József

által.

Klapka

ugyan

említi

Da mj a n

cs

i

és

saját

a'

ne-

vét

is.

föl,

mi semmit sem fog bizonyítani, miután Klapka szemé-

Damjanicsra nézve csak ellenkez hallomást hozhatok lyesen jelen volt Kossuth' javaslatának mcgpenditésekor.

De

mi magát Klapkát

a'

illeti

—

:

ez esetben csodál-

körülmény

kozással kell az ü gyors és serami

által

nem mo-

tiválható megtérésére gondolnom.

midn

Mert eljött,

Debreczenbe

néhány napot

's

,

ott vala

mint ministeri helyettes mulatandó, hogy aztán

Buda' ostromának komolyabb megkezdése eltt a' sereghez visszatérhessen ekkor a' tábornok iir egypár követnek ér:

zékenyen

mellyet az april 14-ki

festette le a' rósz sensatiot,

határozat az ármádiában támasztott a'

,

támaszkodva

sereg' morális erejére

,

hatnának,

's

kérte

a'

függetlenségi nyi-

:

latkozat' megváltoztatására; mert másként az elégületlen-

nagy

ség

leend,

kerülni. Hiszen

jük

a'

's

—

a'

fegyelem fóntartása áldozatokba fog

monda

—

mi még

kihirdetni

sem mer-

14-ki határozatot, és bizonyosan annak köztudomásra

jutásakor tömeges lenne

majdnem

a' tisztikar'

lemondása,

nélkülöz hetién egyént vesztenénk

Görgei fvezér

's

néhány

el.

Buda' ostroma után Debreczenbe

is

jvén, hasonló színekkel festette le az ármádia' hangulatát. Néhány követ és egy felsházi tag eltt „hazug hir terjesztésnek

mintha

a'

sereg

a'

vagy sürgette volna. ta

a'

monda azon

komédiási fogásnak"

's

,

nyilatkozatot

függetlenségi 'S

Görgei

a'

tud()sitást,

óhajtotta

haza' megtartásáért kiván-

jelenlév követektl, oUy intézkedések' foganatba véte-

lérc hatni

,

mellyek

april

14-ének kimondhatlanul káros

következményeit megfordíthassák

;

mert különben mind

193

—

monda

nyakunkra hozza Kossuth az

oroszt

,

nysL-

s

kunkra fogja az egész vihígot hozni. töredékekbl

E'

is

látliató

miként

,

fels serejret

a'

nagy ábrándozás nélkül köztársasági irányúnak mondani

nem

lehetett.

magyar legyveres er tübbanti-monarchicus elemet számlált ugyan mint a' polgári status mert a' he-

Az

egész

,

vesebb

vér

vontak

a'

nokba"

—

a'

•

;

—

emberek

fiatal

kiket

közép és fels tanodákból

,,a'

rácz

a'

márcziusi napok

„Forradalmi csar-

a'

Museum' terére" és a' politikai nagy világba mozgalom óta a' katonai pályán indultak ma,

guknak dicsséget 's hatalmat, eszméiknek pedig érvényt szerezni. De ha ezen köztársasági hajlamúak' mennyisé-

—

gét az ármádia' összes létszámával hasonlitjuk össze; vagy

ha csak az intelligentiát vesszük

sük rad

föl az ,

arányt

hogy

—

:

azon töredék

Lássuk végtére

,

:

akkor

midn

—

vált-e

a'

a'

a'

n

forradalom kitörése után

ép?

horvátok keresztül jöttek

,

mint a jelenségekbl gyanítható

tocratia és provisorius 's

Drá-

a'

helyettök c^y osztrák tábornok császári királyi ezre-

dekkel lépte volna át az ország határait

nép

ma-

ármádiának

melly „vörös" „fehér" vagy akármi szinü

,

republicanus hajlamúvá

ván

'sugy keres-

tekintetbe,

esetre kétségtelennek

felette kevés procentjét tette az

köztársaságról álmodozott.

Ha

is

mind két

felkelésével

,

:

— ez esetben

csakhamar az

kormány ellen nyilatkozandott

a'

aris-

volna,

épen azokat üldözendé vala, kikért késbb

vérét ontá.

Mert min fordult az egész kérdés meg ? Mi volt meg' rokonszenvére nézve az eldönt momentum ? A'

robot és úrbéri

t

a r

t

oz

m án y o k

lése. A' nép az 1848-ki törvények alatt

a'

szabaditásán

—

K.

z*.

kivül mást

nem

is

értett.

a' tö-

eltör-

föld' fel.

Az

13

1848-ki

194

nem adunk dézmát cs rophilosophiája még september'

czikkekbez ragaszkodunk, az az :"

bottot

ez vala

a'

faluk'

,

kezdetén.

Miután pedig nagyra

tását, met

b(fcsülte a'

fontos kérdés volt eltte

:

föld fölszabadí-

kitol nyerte

e'

kegyel-

?

A' traditionalis eszme vala: az

kormány

népet, a

Ezen eszme' kekre

urak nyomják

a'

oltalmazza.

analógiája

átviteték

,

törvényczik-

a'

is.

hogy vaÉs senki sem hozhat nálunk példát föl lamelly törvény' üdvös intézkedéseit ne tulajdonította vol,

na

kizárólag

nép

a'

De

királynak.

a'

1848-ki eredmények olly véletlenek és oUy

az

modorban valának eszközölttck, hogy a' bécsi deputátióig mindenrl, a' legtarkább eladások keringettek még a' kunyhókban, még a' pásztortz eltt, még a' puszták' kirivó

közepén

is.

,,Az uj szabadságot Kossuth

ebben állapodott

Késbb

meg

terjedni

a'

kérte

és a' király a

dt a":

népvélemény.

kezdettek az országban mindenféle

aggodalmak az 1848-ki törvények tartóssága iránt. A' nép figyelmes lön mert érdekeltetek. Ingadozott véleményében, 's minthogy változásokról ;

hallott

urak

,

gyanúja megint fölébredt.

régi

nyomni

akarják

népet:

a'

—

e'

Bizonyosan az

gondolat kezdett

harapózni. Illy

pcrczben ütött ki

felé vezette a'

rácz

a'

tömeg' eszméit

,

a'

mozgalom mi ;

mils irány

nemességgel együtt

tett

szolgálatok és küzdelmek közt.

Ekkor már a nép „az

gyur

faj

t

támadásától.

is

uj

szabadságon kivül"

a'

m a-

féltette az országban lakó többi népek meg-

195 Látható vala, hogy a'

fegyvert fogott

modorú

volt

Ha

magyar

a'

király iránt

a'

hü

nép.

tehát septemberben egy neutrális

rend' helyreállítása,

engedmények

és ragaszkodó,

népségek ellen pedig felbszült és kihivó

a'

tömeg mihelyt

nem vonatnak

vissza

suthtal együtt odahagyta volna

tudja,

erre hogy

bizatik

az aristocratiát Kos-

,

akár törvényes akár

;

a'

az úrbéri

tör-

vénytelen terrénumon álljon az országgylés.

nép

A'

Az 1848-ki törvényeknek

nem

fontosságú

És

b

közjogi

mozgattaték.

nagy

része eltte

volt.

da

z

i

nem

legalitás' kérdése által

a'

ma

1

csak az által enyészett

a nsá

1 1

hogy

el,

ga

n

a'

messég

er

melly

a'

e

iránt

az 1848-ki tör-

vények megsemmisítéséért, a' magyar faj által lakott földre eljött, az nem katonaság volt hanem szintén

nép faj

mint

,

séggel, szzal

t.

a'

rácz

i,,

hogy

gyarokat támadta mellyhez

,

A' saját

rácz csak

a'

meg mig ;

a'

midn

tehát

maga

a'

bán

a'

a'

különb-

kebelében lakó ma-

a'

horvátok olly földre jöttek,

nép' fogalma szerint

a'

Mert kiki ur

lehetett.

még egy kedvetlenebb

,

semmi közök nem

,

házánál.

Drávát átlépte,

a'

magyar

ösztönébl védelemre készült. Kossuth népgyüléseket

hirdetett.

tétlenül

És

a'

nép az els harcz után a horvátokkal

Kossuthé

támadás után „az Egészen

a'

ln uj

,

kinek egyedül tulajdonitá

szabadságot"

végs

perczekig

is,

,

fel-

e'

meg-

e'

rész-

—

nem

változtak

ben a viszonyok.

—

Kossuth mondja

Küldünk katonát. — Kossuth mondja

,

hogy katonára van szüksége.

,

hogy

,

hogy

íizessünk.

Fizetünk.

—

Kossuth rendeli

kiki fegyvert fogjon.

Fegyvert fogunk .... 13*

190 így okoskodott a' nép. April 14-ke eltt és után semmi különbség.

A' függetlenséget a'

titkos ülésben

a'

olly dolgot állított

,

De ha Kossuth

került.

telendi vala,

nép nem követelte

kivánta volna

Kossuth

's

melly

,

,

,

elö

nem

nép ezt köve-

a'

akárminö véleményt nyilvánít

a'

debrcczeni

országgylés. Nincs tehát

Egyénrl

szó

itt

eszmékrl.

van.

töredéke sem volt

A' nép' legkisebb

nálunk

köz-

társasági.

A' nép

sem tudta

azt

Meg sem

:

mi

a'

respublica ?

tanulta volna.

A' tömeg

a'

mostani forradalom alatt szintolly mér-

tékben monarchicus vala, mint Bocskay Bethlen és

Il-ik

Gábor

Rákóczy Ferencz korában. Csakhogy inkább Kossuthot; mint „az elégületlenek'" hajdani

szerette

vezéreit, az akkori nép. 'S

ebben fekvék

veszély.

a'

A' forradalom' jelenetei közt épen

cus hajlama s

áVa

1

,

vala

a'

legaggasztóbb.

—

,,

nép monarchi-

összekötve egy név hálván yozá-

Ezért lehetett tani.

a'

Megingatták-e

a'

criticus perczekben

a'

mindentl

tar-

magyar nemzet si monarchicus

hajlamát az ujabb kor' eseményei

?

Lehet-e egy uj európai

coníhigratio esetében nálunk socialisticus köztársas;ígi moz-

galmuktól tartani ?"

—

Ezen nagy kérdésekkel foghdkoz-

tam több ivcn át. Hogy különösen mennyire érdekelteviszontagsátek vagy támadtaték meg a' monarchismus :

,

197 gokkal

teljes regcncratioi

törekvéseink által

—

?

kérdés'

e'

meofejtése végett 1-szür az 1825-ki országgyléstl ruári napokig

onnan

's

íbrradaloni' valóságos kitöréséig

a'

terjed idt; 2-szor magát

tam

a'

—

át.

Reméllem

a' íeb-

forradalom' korszakát vizsgál-

részrehajlással

nem

vádoltathatom. Szigo-

rú valék az egyének és elvek irányában

,

nem

tekintve

az egyének barátaim-e? és az elvek össze voltak-e

mnltam-

—

mal Ibnva? Ki egy óriás crisis után és egy bcláthatlan jövend' küszöbén, ki az idö' nagy jelenetei közt, ki e' sebes és szétáradó és mindent elboritó mozgalmában az esemé-

midn

nyeknek,

az egyén sorsával és szenvedésével többé

tekintet alá alig jön, ki illy világrendületek alatt 1 1 e r i á j á r a tud gondolni; badság', az állományi r e n d', a'

és c

ti

t

isztelet',

a'

csal ád',

a'

m ag á r a

is,

nem pedig t

ö rvén

nemzeti s ég',

y

e

a'

a'

k

i

szar

á n-

haza',

az európai s ulyegyen' é s az aláásott társadalom' még megmenthet érdekeire :az olly politikus megérdemlené, hogy mintáz uzsorás és hamis pénzváltó

synagogából, kizessék

a'

a'

közbecsültetés' szentegy-

mert most mindent el kell trni, csak a' türelmetügyünknek, csak az árt, lent nem 's minden használhat házából

;

,

ki,

midn akármiként

megmenthetket

,

segíteni kell és

tulmakacs eleszméi

,

megmenteni

a'

kedvencz egyénei,

és raajomszeretettel ápolt párttörekvései iránt.

Miután

illy

szempont vezérelt

regeneratioi éveinkrl és

a'

természetes vala, hogy

,

forradalomról ábránd

's

rajon-

gás nélkül szólottam.

Nem tömjéneztem az elvek' és kikürtölt embereinknek. Fölmerültek számos hibáink, hibái minden pártnak,

mellyek

által

rendre destruáltatánk

,

mellyek

által vandal-

módra leromboltatott sok hasznos fogalom, sok kíméletet igényl érdek bár szerencsénkre a' legfbb állami fo:

,

,

198

gulmak és a' legmélyebb társulati érdekek még állanak vagy könnyen helyreállitliatök. E' vizsgálatok után hátra van, felvett tárgyamat

tleg

3-ik

a'

,

1

o

szempont

t.

forradalom

a'

i.

eszméknek befolyása

hintett

a'

ille-

által el-

néptud a-

m r a. anti-monarchicus irányok közül

Itt a' socialisticus és

sznyegen

csak az utóbbik lehet

;

mert munkám

elején az

már tárgyaltam.

elsüt

A' véres polgárháború

még mindenütt

a'

világon nyo-

mokat hagyott a' közerkölcsökben és közéletben. Nálunk sem folyt a' legconcentricusabb érdekek miatt olly hosszas küzdés, a' nélkül, hogy ut(.)következményei teljesen kimaradjanak.

Alhatatosan érez

van

hiszem

miként

,

magyar' kedélyében,

a'

bár

,

még

is

mennyi nemes

azon népek iránt

majdnem az irto-háboru alakját még minden visszaemlékezései nélkül

kikkel folytatott harczai

vették a'

nem

fól,

lehet

kedvetlen múltnak

;

de nagyon tévednénk

,

ha nála rög-

zött ellenszenvet és fajg}iilöletet vélnénk találhatni melly

valaha illy

anyagjául szolgálhatna.

uj kitörések'

St

ingerültségrl.

g}'anithat

,

—

Szó sincs

miként magának

köznépnek hangulatában naponként bizonyos törekvés szik

,

tisztába jönni az iránt

:

hogy

min

érdekek' kölcsö-

nös kímélete mellett lehetne c<íyüttélésökct türhetr>vé barátságossá tenni

De

liaszintén

dekában,

—

népfajokat

:

,

csaldem a'

is a'

töme<ínek kibékülési szán-

polgárháború vérpatakaival, és

messze taszította volna cgymiístla'

mind

st

?

liaszintén

iL.ürnyelmeivel

a'

lát-

a'

mellett

semmi ok

küzd

nincs, niclly legtá-

199 volabbról

oda mutatna

is

hogy

,

c'

í aj

ellenszenvek elvek

iránti ellenszenvre átváltozhassanak, és a' })olítikai szenve-

délyeket

egészen szembetett kormányformák' zászlói alá

,

hajthassák. Illy vészes antipathiáktól nincs

A' mi forradalmunk

ugy meg

a'

miért tartani.

közérzületet

nem

mint némellyek hinni vagy másokkal

,

mérírezte elhitetni

akarnák.

Egyébiránt ezen megjegyzés szépiteni

még

nemzetiségek közti feszültséget. Csak azt nyil-

a'

mit minden tud

vánítani,

szándékom

által nincs

nem

olly pontra

hogy

,

sülyedtek

különböz nemzetiségeknek Továbbá, ha

mányzóságának

a'

,

a'

fajok'

eddigi vitályai

mellyen visszahassanak

a'

—

a' trón iránti hajlamaira.

provisoriumnak és Kossuth rövid kor-

magyar nép mostani hangulatában még van okunk remél-

a'

föltalálható befolyását tekintjük, szintén leni

hogy

,

magas

a'

forradalom' tanpénze nálunk

nem

vala olly

mint más országokban.

,

Tettleg aprir 14-ke óta köztársasági igazgatás alá ke-

rültünk

eszme

,

a'

's

temesvári csatáig alig volt merész és

mellyel mint specificummal

,

ható gyógyszerrel

,

,

végs

mint csalhatatlanul

ne igyekeztek volna

a'

hazát meg-

menteni.

nagy polgárháború után egy forradalmi eszme, mellyet a' nép mint kincset, keblébe zárt, hogy S'

a'

maradt-e

a'

körülmények' kedvezésekor kamatoztassa? Szemlét tartottam

a'

múlt

felett. 'S

ha olvasóim végig

kisérték kimutatásaimat, kétségbe vonni alig fogják,

az európai

mozgalmak' kóranyagaiból egyik

gyar nép vérébe oltva. —

Vagy

tán

a'

sági törekvéseket

Ugyan

provisorium megkedveltette

sincs

a'

miként a'

ma-

köztársa-

?

van-e, ki

a'

forradalmat lépcsnként követvén,

200

hogy népünk

hiheti,

a'

köztársasági eszmék iránt

vesebb érdekkel viseltethetik 'S

nem épen

—

,

rajongása rültségig fokoztatik

És most

is

nép

a'

a'

k^gke-

?

hogy monarehieus haj-

attól lehetett félni,

lamai olly tévútra sodorják

a*

mi

által

egy egyén

iránti

?

forradalomból csak egy emléket

riz.

sznt meg Kossuthot

A' nagy tömeg most sem

bál-

ványozni.

Nem

egy eszme

;

de egy név által vilanyoztatik

Fog-e láza sokáig tartani 'S

ha tartana

mesörizhetése

van-e okunk

,

föl.

? e'

miatt az állami rend'

fell elcsüo-o-edni ?

Emlékezzünk

a'

múltra vissza.

A' szathmári béke véget vetett

a'

Rákóczy - forrada-

lomnak.

De

megszüntette-e

A'

rodostói

fejdelem' emlékének varázsát?

e'

bujdosó

a'

népnél

mindig tiszteletben

Xeve körül a' szenvedés számzetés megszentelte.

tártaték. Hibái feledve valának,

fénykört vont. Emlékét

Rákóczy

Ezen

id

a'

a'

szathmári béke után 24 évvel holt meg.

magyar nemzet' sebeinek orvoslására Annyi legalább nem, mint a' mennyit

alatt a'

igen kevés történt.

a körülmények engedtek, az érdekek felfogása igényelt, és az uralkodóház európai viszonyai javasoltak volna. 'S

még

is a'

Rákóczy-név imádása egyenl volt-e

szellemmel

háborííiisi

hajlam azért

,

mert

a'

?

Vala-e

nálunk

röírzött

forradalom' vezére emlegettetek

mert rá csak mély megindulással gondolt azon nép kedvenczeinél méga' szenvedéseket

Nem

,

—

a'

magyar

a'

is

is

szathmári béke óta

elszántsággal türö volt.

,

,

's

melly

erényül számitja föl?

„bujdosó" haláláig egyaránt józan, nyugodt és

násmódot

a'

lázzadási

a'

a'

nagy

hibás bá-

201

Rákóczy meghal 1735-ben Csaklianiar

a'

april 8-án.

Habsburg- család fiága kimúlik

's

a'

leányörökösödés' rendje miatt európai háború támadt, egy véres és veszélyes háború

,

mellyben a pragmatica

sactio'

mostani értelmezése és Mária Theresia trónja kétséges koczkajátékon vala. 'S a'

legnagyobb lelkesedéssel kik védték az elhag}'ott

királynt, és

a'

megtámadott trónörökösödést

?

A' magyarok. 'S valljon a'

az

ki nemzeti

,

lettel tekintett

hétéves háborúban

nem harczolt-e

emléknek tartotta Rák()czy' nevét, Rodostó felé? Valljon

rokonszenv, egy rövid

mámor

a'

,,

vitézül

's

kegye-

bujdosó"

után, folyt-e többé be

iránti

trón

a'

iránti hüséo^' meo^infíatására ?

Én zást

;

szerencsétlenségnek hiszem

de olly hamar lehet

pót vonni

e' fétis- tisztelet'

országunk'

a'

a'

Kossuth - bálvány-

kibékített érdekek által sorom-

rósz

nyugalmát ezen

következményei

ellen,

hogy

gyönge oldalról sem

féltem.

Különben a'

fascinatión.

Nem

remél,

is

már

az értelmes

Szemeit többé

nem

's

nem

túl

van

Iconium

felé.

vagyonos rég fordítja

vár semmit Kossuth' világszabadsági óri-

ás vállalataitól. Söt valóságos csapásnak hinné

,

ha ezen

nagy izgatónak neve megint az események' rohamába dortatnék.

so-

EREDMÉNYEK.

—

Gyülpontba vonom az cJdig mondottakat. Igyekeztem kitüntetni

hogy a' magyar nemzet ugy hozztiszokott az önkormányzáshoz és maga a' köznép annyi természetes hajlam-

mal

bir az anarchia' kikerülésére

legrendetlenebb perczeiben

délyeinek határt szabott

továbbá

,

is

miként

,

mértéket tartott

és szenve-

,

;

ugyan ezen józan értelménél,

nél és megtörhetlen ruganyosságánál fogva,

tiszta jellemé-

mag}ar nem-

a'

forradalomnak vége szakadt, tüstént fölfogta

zet mihelyt

a'

új helyzetét

,

Sfárháboru'

utolsó vonaolásaiban nemtelen

's

valamint mindent kikerült, mi

czélnélküli torzsalkodásokká 's

forradalom'

a'

fijult

volna

;

által

a pol-

vérontássá és

szintúgy komoly

méltóságteljes hangulata által, mellyel az ostromállapot'

ideje alatt

demelte de risodás'

magát folytonoson birja is

már

a'

kitünteti,

népeinek osztatlan részvétét

ezen józanságból

a'

nem

csak megér-

közbecsültetést és birja

magyarnak

a'

polgá-

:

és

a'

katonai kormány'

erélyes de igazságos bánásmódjából következett, liogy ná-

lunk az ostromállapot fordul elö és

a'

elleni

bnökre

ug\'szólván eset

marczialis törvén) ek' szigora

által me^rszelidült.

—

a'

sem

népszellem

203 Igyekeztem kitüntetni

hogy

magyar-jellem' alapvonásai

a'

an o k mcllyekncl fogva az ostromállapot' súlya sem lehet annyira nyomasztó mint másutt szokott,

o 11 y ezentúl

,

továbbá o

1 1

y anok

,

minél fogva

—

ezéljaiban fekszik

— ha különben

kormány megmiatt naev a'

az ostromállapotot akármikor

szüntetni lehet, viszont annélkül, hoírv

e'

lépés

bonyodalmak támadhassanak. Mert a' magyar azon kivül, miszerint sok önkormányzilsi

ügyességgel

bir, és

még

vezettethetik,

legjobban

a'

sok-kormányzás nélkül

jelleménél fogva gylöli az alattomos-

ságot és százados institutióinál fogva hozzászokott

vánossághoz

:

mködésétl

következleg

,

a'

mellyek

a'

minden

olly

minden

ármányokra

olly

bnöktl

marczialis törvényeket vérengzvé,

A' magyar nép'

e'

telje-

a'

marczialis

teszik.

szerencsés tulajdonainak íölderité-

mert tapasztalásból tudom, nemzet maga épen nines elkeserítve az ostromálla-

sét azért láttam szükségesnek a'

öszhangzó

teljesen alkalmatlan,

törvényekbli kilépést pedig veszélyessé

hogy

a' nyil-

kezdve, az összeesküvésekig és egy egyetemes

fölkelés' kézalatti rendezéséig,

sen ment,

titkos társulatok'

pot miatt és

elhordozza

marczialis törvények' szigorát szivesebben

a'

a'

;

provisoriummal együtt

,

mintsem viszonyai

nem-kedvez hangulatok közt nyerjenek definitiv rendezést. xV magyar érzi hogy a' nemzetéletben Q:gy pár év kevés mig az elvétett irányok' következései sokak és ter,

;

hesek lehetnek.

De noha nálunk a' katonai kormányra nézve az uralkodó vélemény ez; még is ha a' monarchia' érdekei csakugyan követelik, magyarország nem kivan a' testvér tarto,

,

mányoknak gátul lenni

,

a' 's

rég sóvárgott alkotmányosság' élvezeteiben a'

magyar

szellemet

ismer ember annyit

204 okvetlenül garantirozhat tessék

meg

hogy bár melly perczben szün-

:

nem

az ostromállapot, bizonyára

fog az lenni,

a'

hol

a'

^íag}'arország

polgári igazgatásra visszatérés rázko-

—

dásokra vagy rendetlenségekre liasználtassék jelszóul.

Hiszem, hogy más

sem idézend

helyt

crisist

— de nálunk

elö a' kivé-

— Folytatom fö eszméimnek egy gyülpontba vonását. —

teles igazgatás' félbeszakítása

,

Igyekeztem munkámban kitüntetni

hogy ben

is

a'

magyar nép egy európai

nem könnyen

lázzadás'

fogná

a'

divatos

:

conflagratio' eseté-

eszmék m

nem oUy

kanóezát megragadni és

tudom.

i

at

kész

,

t,

a'

mint

más országokban sok helyen a' tömegek az állami rend' legfbb elvei és a' társadalom' legféltettebb érdekei ellen a' ,

megtámadás' trombitáit harsogtatni,

's

a'

harcz' fegyvereit

forgatni.

Miután pedig az

socialismus alapján,

köztársaság'

a'

gálat alá vettem

a'

nyek

demagógiának jelszava

európai

magyar nép

által manifestatiot

nyert

,

szellemét

a'

a'

mint

vizsa'

té-

hogy kinyomozliassam

mekkora hajlam vagy ellenszenv van veltebb osztályokban 1-ször

,

—

tömegnél és

a'

socialismus, 2-szor

a'

:

a'

;

mi-

repub-

licanismus iránt ?

Mi a' s c a 1 i s m u s t illeti megmutattam hogy azon úrbéri mozgalmak i

:

,

birtok-kérdések

lunk

socialis

,

mellyek

a'

és azon

februári forradalom elütt ná-

szinezctüeknek mondattak, ha sziíroruan ana-

lysáltatnak, legtávolabbi rokonságot

a socialismus' alapelveivel

sem fognak

kitüntetni

;

megmutattam hogy a' magyar nép az egész forradalom alatt sem a' kormány gyíingeségét sem Kossuth kaczérkodását a' legszélsbb eszmékkel, sem az önként kínálkozó alkalmat nem ragadta meg a' socialisticus irány kit,

,

zésére és

a'

hol gyér esetei

a'

birtokfoglalásoknak el(»kerül-

205 tek,

a'

majd nem mindigaz 1848-ki törvények'

vitály

nyaiból támadt meoino^atására

's

nem

vonatkozott

;

megmutattam, miként magyarország' nyaiban

a'

,

hiá-

tulajdon' eszméjének

a'

íoldészeti viszo-

magyarfaj vagyoni liel}-zetében

,

erkölcsében,

szokásaiban és társadalmi fogalmaiban aránylag olly kevés

indokok vannak

hogy ha den

a'

a'

socialisticus irányokkali rokonszenvre

,

forradalom alatt távol tartotta magát majd min-

ide vonatkozó tényektl,

még kevésbé lehet

közelebbrl vezérzászlóul tzze ki vagy fogadja

hogy

félni,

el a' socia-

lismust. ^li

a'

re p

ub

ca

1 i

n

i

s

Mint világismert dolgot

nom,

a'

magyar

mus ,

,

:

feslesleges volt bebizonyita-

nép" monarchismusát a' lefolyt századok alatt.

Csak azt kellé kijelentenem kezdete óta

illeti

t

midn

a'

mag}'ar

,

a"

hogy az átalakulási tétlenség'

mködésének

zatva, hatni kezdett és

és doctrinák,

mellyek

nitésére vezethettek?

a'

fólrá-

irányaival az európai

törekvések' színvonalát írvakran meoközelité

métlem, e'fejletdus idszak

álmából

kor'

óta, fordultak-e

,

el

— hoo^y olly

,

is-

vágyak

királyság' eszméinek népszerütle-

— Csak azt kellé továbbá kijelelnem

:

hogy a' februári franczia forradalom óta a' magyar forradalom kiütéséig és a' világosvári napokig, tett-e a' nemzet' lelkületére és mekkora invasiot a" köztársasági szellem? ,

—

maradt-e

dalomban

a'

provisorium

?

—

's

ha

a'

alatti

helyzetnek

magyar nép

e'

nyoma a"

néptu-

vészes de rövid aerá-

bol valami emléket vitt a jelen korszakba át, mellyen is

rajongó hévvel csüng; valljon ezen emlék

vagy csak név, törekvés-e vagy csak vagy csak

republicanismus-e ványzás. egy

Fetis-iraádat,

?

eszme-e

ragaszkodás,

K os su t h

-

bá

1-

mellynek áldozópapjai na-

ponként fogynak és oltárai rövid ságtárába tétetnek át

most

idn

a'

történészet ritka-

200

Hogy

ennyi

íizonban

kimutatást minél egyszerb-

ben terjeszthessek el, történeti vázlatát adtam a' fbb eszmeirányoknak mellyek 1825-töl fogva az utolsó pozsoni ,

diéta február eltti részéig

ményt

foglalatoskodtatták.

a'

törvényhozást és

közvéle-

a'

—

A' sérelmi tér rehabilátiöin kivül rad

a'

i

c a 1is

mus

nemzetiség m agy a rország' önállóságára törekvés

a' a'

valának

Én

korszak' vezéreszméi.

e'

kérdések béltartalmát és küljelenségeit

e'

körülök magukat gi'uppirozó' pártok' erényeit és

által a' pártok'

's

kat szolgáltattam, egyszersmind

ugy hiszem

Hasonh) módrendszerrel

lom

a'

kiütéséig,

umon

át

a'

Nem télyének

;

ez

's

a'

elég világo-

magyar nemzet' hasonló czélból

és egészen

februári napoktól kezdve

onnan

,

februári forradalomig

a'

semmi tény vagy törekvés nem folyt be monarchismusának gyöngítésére.

,

midn

;

eszmék' philosophiai történészetérc anyago-

san bebizonyitám, hogy 1825 óta

tárgyaiám

a'

és eljárását,

czéljait

fölhoztam

hibáit részrehajlatlanul

én

,

april 14-keig

a'

magyar

forrada-

és a' rövid provisori-

fegyverletételéig terjed idt.

bókoltam az eszmék' és egyének de mély

tisztelettel

hajlom

meg

bitorlóit tekina'

kimeríthetetlen becsületessége, józan értelme lan áldozati készsége eltt. ték velem a

magyar 's

apadhatat-

Ezen események rég

hatalmasok' hibáit,

a'

nép'

elfeledtet-

pártok' gyávaságát,

Kossuth' borzasztó könnyelmségeit, a honvédi bizottmány' imbecillitását, a' pazérlásokat, a' rendetlenségeket, 's azon

bnök'

és gyarlóságok' összegét,

undorral kellene visszatekinteni

Keméllem, hogy

mellyek miatt különben a'

leélt

napokra.

összeállitásaim kétségtelenné

miként minden külszíne mellett a

teszik,

provisorium' köztársa-

207 sági irányának,

ingattatott

's

a'

nemzetben

nem

fejek'" íanatismusa évek alatt változtatni

nemzet saságot

,

—

,

a'

még kevésbé

,

mell}"ben

a'

nem

a'

Eladtam

„kerek

a'

tudta állandólag meg-

hogy

hinni

,

nem

szerették

—

ismerték

magyar

a' a'

köztár-

ne oltalmazta

forradalom' rövid vihara alatt

iránti ezer éves szeretetét.

az

lehet

miveltek

miveletlenek

meg

volna

meg nem

nionarcliismiis

a'

ha Anglia' szellemét Cromwell és

a'

királ}'ság

—

dióhéjba szorítva

munkám'

olvasók könnyen áttekinthessék

a'

vázlatát

,

hogy

tényeket, mellyck

mostani helyzetünket constatirozzák. E' helj'zetbül kell kiindulnunk. 'S

hazánk' sorsa nagy mértékben iügg clsö lépése-

inktl.

Érzem

hogy a' ki e" röpiratba foglalt fö eszméket igazaknak hiszi, annak lényegileg más irányban kell haladni, ,

mint annak, vetkezéseket

a'

ki tartalmukat,

is,

és igy az azokra épített kö-

tagadja.

szinte akarok

lenni.

Mert miután annyian

és annyit áldoztunk

életkilátásaink' és életörömeink' öszvegéböl

;

vagyonunk'

miután

a' leg-

a' meg nem tört sziv' forradalom miatt majdnem egészen

becsesebb szellemkincsek, mellyekre

vágyai sóvárgottak, elvesztették

a'

beesket

— mint

a'

mesében

a'

fösvény' ara-

nyai Qgy daemon' vesszjének érintése által csillogó fövényporrá változtak illy köridmények közt nevetséges

—

:

volna visszadöbbenni apró félreértésektl, épen nekünk, kik

a'

nagy szenvedéseket

is

megtanultuk

a'

Stoa' tanítvá-

nyainak közönyével hordozni. 'S ki

gondolna most néhány égett agyú' neheztelésére

208 vagy megtámadásaii-a menteni

,

nem

's

Opiniormn commenta kiket különben

Elmondom A' ezél

delet dies

nemzetet kell meo--

a'

?

:

— ez vigasztalásimk.

sem emelt soha vállaira az ujjon o-ó tümeo-. tehát mi volt ezélja e' röpiratnak ? :

mellv Írásakor örökké elttem

,

vetkez vala

midn

most

,

kedvelt utópiákat

a'

lebeírett

kö-

,

:

Kívántam szerényen figyelmeztetni azon magas helyzeteket, kiknek bár nem mindent de valóban 1-ször)

,

sokat adott kezökbe

továbbá

,

szintén

sors

a'

figyelmeztetni

rendezett szabadságnak

czára

is

.

a'

's

annyi

rendnek és

el

hogy

,

a'

minden ügybarátait mérséklettségnek

,

a'

da-

annyi

nép' higgadt és józan gondolkozá-

sem rombolható anyagait rzi keblében

—

—

:

e'

nem

miként

szót

t.

i.

a'

lesrnemesebb

lehet többé az iránt két-

ki a' monarchia' fönmaradását

sát szivén hordja, zet'

a'

a'

—

;

hogy hazánk egy forradalom'

stabilitásnak

a'

értelemben véve kedni

,

ann}i elemeivel bir

kezességeit nyújthatja

sának,

nemzetünk' jövendjébl

annak Magyarország'

és a'

és virágzá-

magyar nem-

érdekeinek elsegéllésére kiváló gondot kell fordítani2-szor)

Óhajtottam honfitársaimnak elmondani, hogy

most nálunk,

a'

múlt évek' szerencsétlenségei miatt,

zaszeretetnek egy ábrándos iránya fejldhetett távol vidékeken legelteti

nyugot

a'

képzeldés' szemeit

felé fordítja a' figyelmet, üres

még

ki, ,

a'

ha-

melly

a'

kelet és

vágyódásokba olvad

oUy változások iránt, melly ek be sem következhetnek, hasznosak sem volnának. Tudom, hogy aránylag kevés az értelmiség közt e' föl,

's

hitet táplál

t<ítlen-sovárgók' száma.

Tudom hogy naponként De, ne kiáltsam-e,

azért

apad.

mert sokan kiábrándultak,

ne ismételjem-e aggódó kebellel föl

e'

és szünetlenül

gyümölcstelen szemlélkezésekkel

,

:

hag\jatok

racllyek mint

a'

209 katangkorót

álláspont nélkül sodorják kedélyeiket

a" szél,

egy sivatagban tovább fogtok találkozni

— ezen

mint az üres esengések' déli bábjaival a' vándor eltt lépé-

,

álnok légjelenetekkel, mellyek

senként messzebb vonulnak? délibáb' tengerén,

Ez

semmi egyébbel nem

és tovább, hol

Ne kívánjatok

hvös

megen)liülni

's

esolnakázni

hullámiban

!

a'

—

lehetetlen.

Tudom, hogy ama

kevesek, kik

reniéllenek javítást állapotainkon

,

küls

alig

lendületek által

valami

kivétellel,

teljes fölforgatást óhajtják. Annyi gyakorlati esze nálunk az értelmiség' majd minden tagjának van, miként ne kívánjon többé a' szélvészbe vetni, hogy megint dudvát arasson.

nem

a'

Kiki látott

nézve

forradalom' vérjeleneteibl eleget arra

a'

hogy egy második forradalom' csalóka képeit visz-

,

szautasítsa.

De kélynek

a'

,

mit Kossuth borzasztó könnyelmséggel

tartott,

most sokan

cse-

a' kíildiplomatiát hiszik pana-

ceánknak.

Az

európai viszonyok' erejéhez vetik ki reményök'

horgonyát.

Majd rendezve leend minden, Istambul' félholdja,

templomok' ják ük

,

's

a'

—

belügyeinket

várják és sóvárogják munkálatlanul d u

m

d

e f1

Már pedig illy légvárépitö

lamb utáni

a'

,

ezt

mond-

mint Ho-

politikának alig leend egyéb a'

tevékeny erk-

valódi élet' igényeinek, és

áhitozás, melly a'

;

u a t a m n i s.

következése mint zsibbadásban tartása nek, elhanyagolása

tridense,

i)arlamentté változtatott némethoni

sz()székei eligazítják

rácz' fi5ldmivelüje,

heti,

Anglia^

oUy

sült ga-

henyék' étvágyát fölébreszt-

de kielégíteni aligha fogja.

3-szor) Megmutatni akartam azt, a' mit az élet ezer hangokkal zúg minden elfogulatlan' fülébe, hogy nagy hiK. Zs. 14

210 azok által

l)ák követtettek el '8

kik pártvezéreink voltak,

is,

kiknek egy része végkép letnt

l)iek a'

a'

láthatárról,

mig

a'

töb-

Hellespont' partjain, Elö-ázsia' hegyei mögött, Lon-

donban,

Párizs' tchnkelegében

serdi

és Eszakamerika'

közt bolyonganak.

Valamint másí'ell kétségtelen

hogy

,

az ittmaradók

soraiban szintén találkoznak, kiknek keblében ki a' hazafiság' vestatiize, és a' kik

tudnak rködni

A' száz milliókra a'

marháknak

men

el

által

önbizalmunkat.

dúlás és kár,

a'

népes városok'

szorgalmas falvaknak földdel egyenlvé

az elpusztitott

den nagy

aludott

közjó' íéntartása fölött.

a'

Vesztettünk; de ne veszítsük

leégése,

nem

gondolatok és tettek

erdí'ik, a' ki[»rédált

tétele,

gabnatárak, az igavonó

és az ipar eszközeinek beállott hiánya

,

's

min-

nagyobb esapásai a' polgárháborúnak, mellyé most az érzéketlen' szemeibl is könnyeket facsarnak, néhány év alatt feledve és kipótolva leendenek. De ha ma!::\ink iránt vesztenök el hitünket ha abban kétkednénk, miként erély és munkásság által sem válhatunk saját soríí^unknak mestereivé ha néhány embertl kik már leheés

;

—

;

tetlenek

—

képzelnk jövendnket

a létez nemzettl, az

öszvegétl

:

—

két rövid év'

oh

maradt,

feltételezettnek,

él

már akkor soha

1

bsz

találta és életerét

itt

hatását,

akkor

és

munkáló

kiépülni a'

nyil

metszé ketté, mert a

ki

a'

*s

nem

hazafiak"

nem tudnók

a

nemzet' szivét

magát hagyja

el,

azt az istenek okvetlenül elhagyják.

Bizzunk saját munkásságunkban, bizzunk bels, használható erinkben.

Várjunk, reméljünk mindent éberségünktl, ii)arkodásainktól, eszélyességünktl.

tól

Ne keressük másiielyt hanem itthon, ne várjuk máshanem közvetlenül niagunkt()l a' politikai irányt, melly-

nek sinórvonalain

linludni foüunk.

211 Ezt tartottam szcnielött röpiratomban

's

,

ezt tartsa a'

nemzet szemelött teendinek elhatározásakor. —

Munkám

4-szer)

foglalkozott

fbb

többnyire az eszmék történcszetével

hn

bár röviden de

's

kivánta eladni

leg-

a'

kérdéseket, mellyek 25 év alatt hazánk' közvélemé-

nyét mozgatták. A' rajzból, mellyet állapotainkról nyujték, látható

hogy mostani viszonyaink lényegileg különböznek

a'

volt,

régi-

ektl. Tágitani kell politikánkat.

Az elbbi alapok nem eléggé gok nem eléggé czélszerüek. Felednünk

nünk

és

tanulnunk

szélesek, az

elbbi anya-

—

emlékez-

kell

,

de

is.

nem feled,

A' ki

elítéletekért és Ictesithctlen dol-

gok miatt küzd, mellyeknek napja

nem tanul,

A' ki rét és a'

munkásság

A'

lejárt.

rosszul fogja választani hatáste-

eszközeit.

nem emlékezik,

ki

építményeiben

a'

nélkiilözendi

teljesleg

történészeti hasist;

pedig

e'

nyolezszáz

év óta alkotmányos országban istenerövel sem fog senki múlt' feltétlen ignorálása mellett maradandó 5-ször)

Midn

az eszmék' fejleményeit vázoltam, czé-

loni volt részrehaj latlan szigorral

még

a'

pártárnyolatok' eljárását

Miért

a'

müvet emelni.

megbírálni

a'

pártok'

st

is.

?

Számot adok tettemrl. Kitüntetni akartam, miként 1825-töl táig és

a'

resztetett a'

világosvári meghódolásig 's a'

conservativek, az ellenzék,

radicalok,

a'

a'

is

,

temesvári csa-

a'

függöny

— minden párt,

leet.

i.

centralisták, a' február eltti

Batthiány-többség

töredékek (nem

midn

,

szerepek bevégzdtek

a'

a'

forradalmi mérséklett

említve a forradalmi szélsket) együtt

212

vagy egymás után nagy kat követtek

botlásokat, hibákat, és fonákságo-

cl.

Egyik sem ment

vád

a'

al()l.

Hibáztak ellenfeleink és hibáztunk mi.

Kár volna vetélkedni

—

nem Es

a' sziv,

de

a'

belátás' szeplötlenségét

igazságtalanság leime

kiáltó

eredményekért

get az

szeplötlenség' koszorújáért

a'

cselekvényesség'

akár az

,

tekintetébl

,

értem

minden

itt.

felelssé-

akár

elmulasztások

a'

párt

nyaká-

ámbár gyakran

rosszul

valamellyik

,

:

ra varrni.

Mindig szerettük

a'

hazát

;

szolgáltuk.

De más ták

,

fell valamint némelly tunyák

anarchis-

és

némelly csökönyösök és fölforgatók mindig

nélkül ártottak; valamint egyéneket fog átkozni

él

szet és az

nép,

—

's

ne

is

adja

a'

végzet,

és kivétel a'

történé-

hogy kárhoz-

tatásuk visszarettentésül az unokák' fülébe ne harsogjon

szintúgy

:

!

[)ártok együtt és fölváltva hasznos óhajtásokat

a'

létesítettek,

és

kártékony törekvéseket scnnnisitettek meg. a' fentartásban mködött. Min-

Egyik az alkotásban, másik denik

maga módja

a'

szerint áldozott a' haza

oltárain

mindeniknek áldozata gyakran volt kedves az ég eltt. 'S nagy fölfuvalkodásra mutatna, ha még most is, midn kölcsönösen anuy'i alkalmunk volt

a'

lyik párt monopolizálni akarná

— Egyik sem maradott

[)utatiüját.

mindenik

kiábrándulásra, valamely-

a'

fél

bé kevésbé

eszély' rc-

liazafiság' és a'

küzd pálya homokján

lesodortatott az események' vihara

bnösök

,

többé kevésbé ártatlanok

;

által.

Töb-

.

egyi-

,

.

.

kök sem szerencsés.

De

végtére

is

még

él

a

magyar nemzet

,

íonáll

's

a'

monarchia, melly nélkül nincs jövend(")nk.

Gondolkodni

kell tehát

csengés és zsibbadtság

nem

a

munki'dkodásról

élet.

;

mert az

213 Szebbé kell tenni, gazdagabbá hatalmasabbá, e'

földet,

mellyen lakunk.

A' polgárháború sebei begyógyítaiid(')k. A' romok tisztitand()k és

Es mennyi

Már

úi éi)itésre

kérdés

Kik fognak

kik

:

e'

Kik viendnek sen

a' czél felé

kiigazituiid('»k.

van

sziikséíí

jövend

a'

kömivesei

bonyodalmainkból,

ki

vezetni

's

?

fognak egj^ene-

's

?

Kiknek segítségével válandunk kiegészít részévé

?

szegény megrongált hazán segíteni

a'

viráo;zó orszíí e^ofá ?

birodalom hasznos

—

Erre minden birodalmi erk' kölcsönös együttmködése

kell.

'S liát

különösen nálunk

?

Különösen nálunk eg}ik párt sem

Nem

—

kell

kizáníluo-.

meg számban, nem azért változmég most is a' régi ellenszenmagunkat, mi töredékek, még apróbb

azért fogytunk

tunk meg viszonyokban, hogy vek

által

hasítgassuk

töredékekre.

Nincs szüksége

a'

hazának' az anarchistákra,

megpeshedtekre és

rint forradalmiakra, a

dugókra.

De

szüksége

/•; van a ^nnak

tü^i^bnyire veszekvés' tárgyainak to^^bnyire

a'

a'

tansze-

kezöket össze-

\>1 hog miután hogy

arra,

ugy

is

a'

egész ország' értelmes és l!)%Qgifletes polítícusai közül, hetség'

minden emberei

tekintélyei, vállvetve 'S

a)

,

pártok'

a'

párt-

véf végok szakadott a'

;

az le-

minden használható

közremunkáljanak.

milly kiindulási pontok szerint ?

Magyarország érdekeit

—

mint nemzeti párt

—

elmozdítani b) azon birodalmi egységet

nagyhatalmasság nem usi alkotmánynál de

lehet

a'

,

's

,

m.elly

melly

nem

nélkül

Austria

csak

marczi-

a'

dolgok' megmílsíthatlan termesze-

214 ténél fogva egyaránt életkelléke tonállhatásunknak,

séges határok

közt kifejteni

;

európai destruetiv irányok' megrohan ásaitöl

a'

socialisticus

polgárisodást

,

a'

nálunk pedig még is

végzdik

közjogi intézményeket

ezen kivül

a'

—

a'

és

a'

magyar nemzet

vagyont, létezését

jelen röpirat.

Általa inkábl) irtani és tájékozni getni,

oltalmazni;

természet kitörés' diadalma mjís helyt

gyökereiben fenyegetné. Itt

szük-

társadalom alapjait az azt elemeiben fenyeget

c) a'

mert egy

a'

,

rostálni

és szemel-

mintsem alkotni akartam.

Közelebbi szólani,

munkám

szintén cselekvendink fell fog

— ha elkészülhet.

Óhajtásom volna rendre a felmerül tárgyalni

,

's a'

mennyire

ermtl

fbb

kitelik, a'

kérdéseket

mostani idk-

hez mért politikánk épületéhez anyagszereket hordani.

i:

V

.i

'^r

t/
I

D3

Kemény, Zsigmond Forradalom után

KA

PLEASE

CARDS OR

DO NOT REMOVE

SLIPS

UNIVERSITY

FROM

POCKET

THIS

OF TORONTO

LIBRARY

r%-

#Z*'-