XX.
1904.
évf.
3
—
4.
füzet.
Magyar Történeti Életrajzok A
M. T. Akadémia
segélyezésével kiadja a XX.
Történelmi Bizottságának
Magyar Történelmi
Társulat
ÉVFOLYAM. 3—4 FÜZET.
Dr.
SZINNYEI FERENCZ:
BACSÁNYI JÁNOS (1763—1845)
Budapest AZ ATHENAEUM R.-TÁRSULAT KÖNYVNYOMDÁJA 1904
TARTALOM. Irta Dr.
Bacsányi János (1767 -1845).
FEJEZET.
I.
A
a
— Bacsányi ifjúkora — Els munkája. — Össze,
Bacsányi család.
és tanuló évei.
köttetése az Orczy családdal, (j—14.)
— A
Latin
— Viszonya — Szerelme.
Politikai nézetei miatt bajba keveredik.
Vizsgálat.
Elveszti hivatalát, (ij — 40.)
—
III.
—
Mveltsége.
nulmányai
:
A
M. Museumhoz. fordításai.
mködése
Kassán.
—
Kritikai szelleme.
—
fordításról.
—
Ányos
— Bessenyei
mködése
Irodalmi
—
kiadása.
versei.
Gabrielával.
— —
:
—
Beszéd.
Megismerkedik
—
Szerelmük.
—
Györgyrl.
—
Nagy-
fordíinté-
zett proklamáczióját? Párisi élete. 2000
(10J
elfogják
és
Brünnbe
ft.
— Az
penziót kap a franczia kormánytól.
viszik.
— 116.) VIII.
Ta-
Ossian-
— Ö
menekül.
Napóleonnak a magyarokhoz
totta-e
Bevezetés a
Pálról.
FEJEZET.
VII.
Bacsányi Parisba
osztrákok
FEJEZET.
Bacsányi tudományos
—
alkalmi
Kassai magyar
Kazinczyval és irótársaival.
—
írókkal.
Egybekelésük. (SS—joj.)
társaság és a Magyar Museum.
— —
magyar
Ányos verseinek Baumberg
FEJEZET.
II.
Bacsányi Kassán.
Szinnyei Ferencz.
FEJEZET.
Bacsányi brünni fogsága. levelezése.
—
Gabriela
badonbocsátását.
—
—
Nejével való
kieszközli
sza-
Linzbe internálják.
—
raélts. Gr.
Forgách Miklós úrhoz. — A védelmeztetett magyar nyelv Báróczitól. — Ráday Gedeonról. — Elegyes dolgok. —
Badeni fürdzésük. (116— i2j.)
A
— Anyagi gondok. — Viszonya a magyar irodalomhoz. — Szerepe a nyelvújítási harczban. — Ekkori munkái A magyar tudósokhoz. — Hatása.
Rájnissal való polémia a forditás és Mil-
ton fordításának ügyében.
—
Bacsányi
m-
ködésének jellemzése, (^i—-]^.)
IX FEJEZET.
Bacsányi Linzben.
:
—
FEJEZET.,
IV.
Bacsányi költi munkássága Kassán. Alkalmi költeményei. — Költi levelei.
—
Kisebb versei.
Politikai
— —
költeményei.
(74- Sí.) gr.
FEJEZET.
val.
—
Forgách Miklós
titkára lesz.
—
versei.
—
Utolsó évei.
halála.
—
—
—
két
—
Linzi barátai.
—
—
—
Gabriela
Síriratuk. (i2j
— ij6.)
X. FEJEZET.
FEJEZET.
FÜGGELÉK. ( 16-]
—
— 201.)
Ké-
Emlékezete.
Bacsányi jellemzése. (ijj—i6j.) VI.
—
Költészetérl általában. — — Nyelve. — Verselése.
Bacsányi halála.
Hagyatéka.
kiadása.
.
Bacsányi Bécsben telepszik le s hivatalt vállal. — Bécsi élete. — Összeköttetései
Kiadat-
Levelezése íróbarátai-
Szeretne hazájába visszatérni.
Bacsányi verseinek Horatius hatása.
— A Martinovics-összeesküvés felfedezése. — Bacsányit elfogják. — A pör. — Egy évi börtönre itélik — Kufsteini fogsága. — A kufsteini tlegiák. (Sí— 88.)
—
lan értekezései.
sbbi V.
Bacsányi
Faludi életérl és munkáiról.
fl^p
MAGYAR TÖRTÉNETI ÉLETRAJZOK A MAGYAR TUD. AKADÉMIA SEGÉLYEZÉSÉVEL KIADJA
A MAGYAR TÖRTÉNELMI TÁRSULAT
SZERKESZTI
Dr.
DÉZSI LAJOS
BUDAPEST AZ ATHENAEUM R.-TÁRSULAT KÖNYVNYOMDÁJA 1904
l
BACSÁNYI JÁNOS 1763—1845
IRTA /
Dr.
SZINNYEI FERENCZ
/1/w
ú.sl /
BUDAPEST A
MAGYAR TÖRTÉNELMI TÁRSULAT KIADÁSA 1904
(
I.
BACSÁNYi családról eddigelé igen keveset, mondhatni
semmit sem tudtunk.
Az
irodalom és közélet terén
csak egy Bacsányi szerepelt, a költ, s
emlékezik igen ki
nagy
meg
családjáról, rokonairól.
volt s
most
is
virágzik,
maga sohasem
Pedig a Bacsányi család
habár
tagjai
nem
maguknak ismert nevet s nem tntek ki semmi Tapolcza, Zala megyének ez a kis mezvárosa,
vívtak
is
téren.
volt a Bacsá-
nyiaknak ffészke, hová a családi hagyomány szerint a kurucz világban
költöztek
át
Pozsonymegyébl, Tót-Újfaluból
donképen Bossányiak, vagy Bassányiak voltak. lottam gyermekkoromban,
—
—
írja
magyarok vagyunk.
Nem
« Gyakorta hal-
Bacsányi Juranics Lászlónak
hogy mink onnan származtunk
eredeti
s tulaj-
és
valóságos szittya
*
vér
lévén gyermekeim és az efféle
régi s elavult dolgokról keveset aggódván,
nem igyekeztem
ere-
detünkrl bvebben tudakozódni; azután pedig idegen messze országokban élvén, nem volt erre sem idm, sem alkalmatosságom.^ '
2
»
A
Nemzeti
Múzeum
levéltárában
lév újabban elkerült
Értényi plébános, késbb pécsi kanonok. Levélconceptus dátum nélkül (körülb. i8a7-böl), B. hagyatéka az Akadémia kéz-
irattárában.
SZINNYEI FERENCZ
4
zalamegyei oklevélen egy Martinus Baczanj (1612.) vagy
két
Buczany színvé
si
az
hogy
teszi,
nem
a Bacsányiak
A
voltak nemesek.
gimnázium klasszi-
van
írva.
A
össze, mint
ez
anyakönyvekbl
az
és Mihály, kik a család
nyi Jánosnak
(a
Ferenczet kivéve mind leány.
brt
is
tapolczai
fiai
János,
:
Bacsá-
alapítói. +
költnek) szülei Bacsányi György és Mészáros
Jánossal fiágon kihalt.) ki a
tapolczai
A
kitnik.
három ágának
Katalin voltak. Jánosnak hét testvére elhalt
A
nemes családokkal házaso-
család különben
Bacsányiak családja Bacsányi Izsáktól származik,
György
hiva-
név melll mindenütt hiányzik a
de a Bacsányi
mellett,
«nobilis» jelz.'
dott
hogy
anyakönyveiben a nemesség pontosan jelezve van a
plébánia
nevek
Zalamegye
s
való,
pesti piarista
fikáczióiban «ignobilis»-nak és «plebeus»-nak
Ez való-
volt.
nemesek voltak
nem Pozsony megye. Annyi
fészkük s
talosan
iudex nobilium
(1620.) aláírása látható, ki
maga
A
költ
készítette
Bacsányi János 1763-ban eltérk az adatok: márczius
atyja
gyermekkorában
a
volt,
(A családnak ez az ága állítólag
sarú-varga
volt,
ki.
született. Születése
napjára nézve
május
május 7-ike és
ii-ike,
ii-ike,
május 9-ike szerepelnek, mint Bacsányi születésnapjai. Ezek közül
Bayer Ferencz
csak a májusiak jöhetnek tekintetbe.
május
9-ike,
mely a tapolczai anyakönyvben van, a keresztelés
dátuma, ezért kombináczió útján 7-ikére napját,*
míg mások helyesen május
teszi
maga
igazítja ki
Bacsányi születése
9-ikére teszik.^
nyi május 9-ikét tartja születése napjának.
rajzban
A
Maga
Kazinczy
Feleségének verse:
«Am
9-ten
5 Nagy Iván Horányi Nova Memóriájanak alapján mondja nemesnek. (L. Magyarország családai).
A
zsef,
B. család genealógiáját tapolczai
plébános
úr
nagy és fáradságos munkával és rendelkezésemre is
ft.
volt
Ley
szives
összeállítani
S
1828,))
^
továbbá
ii-ikét.'
született.^ linczi sír-
Bayer Ferencz. B. életrajzához. Figyel
1878. ív. 52. 6
Szinnyei József Magyar írók Élete és
Munkái, 7
i.
321.
Erdélyi
Múzeum.
1816.
5.
példánya a N. Múzeumban,
(B.
itt
S
mondok neki.
9
bocsátani, a miért
ismételten hálás köszönetet
Jó-
May
Bacsá-
írta élet-
május 9-ikére a hibás márczius
Két levelében határozottan mondja, hogy május 9-ikén
4
szerint a
Akad. Akad.
kéziratt.
kéziratt.
f.
91. lap.
:
BACSANYI JÁNOS felirata
ezt
is
Azt hiszem, hogy ezek után hatá-
bizonyítja.'"
hogy
kimondhatom,
rozottan
5
Bacsányt
május
lyój.
g-ikén
született.
nem
I^ú koráról s iskolázásáról
valószínleg szülhelyén végezte,
A
premontreiek gimnáziumába."
sokat tudunk. Elemi iskoláit
azután Keszthelyre került a
két évvel
legmeghittebb barátja volt egy évig.
i^abb Juranics
itt
a
«Mi köthetett akkor ben-
nünket oly szorosan össze, hogy mindennapi lenne társalkodásunk,
nem
kedte))
—
képzelhetem, talán természetünk egyformasága csele-
A
Juranics Bacsányinak.'^
írja
kies Keszthely vidékét
együtt kóborolták be, így a Kisfaludy megénekelte Szent Miháty
hegyét
s
''
valószínleg a régi váromladékokat
Tán azért Fejér György
hatottak Bacsányi iQú lelkére. szerelmeinél a Regéket. ''^ szintén
habár nem jártak
a
verseket
tanár
említi
Szokásban
Bacsányit.
hogy
is
Himfy
-/
egy helyen ugyanis,
volt
az
írtak
felügyelete
3-
iskolában
Bacsányi
alatt.
nev
valami Propotich
melyek mélyen
egy osztályba. '^
is
Naplótöredékében
y\
volt Keszthelyen,
iskolatársa
is,
szerette jobban
is
bacsánvx kévax-Airása.
de
verset,
csinált
horvát legyzte a versenyben ezzel a
hexameterrel «Vertagus in sylvis cervos latrando sequatur.»
Fejér Pesten
is
iskolatársa
volt
többé sohasem látták egymást,
Bacsányinak,
'^
de Juranicscsal
noha majdnem életük végéig
leveleztek.
Kazinczy, Horányi és Toldy szerint Veszprémben folytatta az iskolát. »o
ben.
Errl többet semmit sem tudunk,
Thaly K. B.
Figyel
sirja
1877.
m.
és emlékezete Linz-
13.
Juranics levele 1823. ápril a6. U. o*
és Akad.
14.
Kisfaludy
k. 243.
1.
•I
Juranics L.
életrajza.
v. k. 725.
1.
Szinnyei
Ma-
és B. levelei. Ak.
kéziratt. 12
maga mondja. Váczy
zinczy Levelezése vi.
kéziratt.
gyár írók.
a veszprémi piarista
1822. június 22-ikén.
'5 12.
Fejér Gy. levele B.-hoz
kézirat.
:
Ka-
1.
1837. május
és 1838. okt. 20. Akad. kéziratt.
16 Szilasy János.
Akad.
k. 85.
Uj M.
Múzeum
Fehér Gy.
1853.
i.
k.
életrajza.
SZINNYEI FERENCZ
6
gimnázium
sem igen
hogy miért ment
járt ott, bizonyítja az a
Bacsányi, holott
grammatikai
Sopronban
át
Veszprémbe, de
körülmény, hogy a Kazin-
majdnem mindegyikre
osztályok
nem
német szóra küldték.
bizonyosan
után a humani órákat
elvégzése
évkönyvben tényleg szerepel a
és az 1782-iki
Itt
az 1781-iki
neve.'^
Sopronba
még akkor
Elt-e
czáfolja
megjegyzést.
tesz
benczések gimnáziumában.
folytatta a
Annak
nyújtanak.'''
fönnebb említett életrajznak ezt az adatát
czy-féle
A
sem
felvilágosítást
tudják okát adni,
hogy mégis
meg
semmi
iratai
atyja,
nem
tudjuk; anyja körülbelül 1800-ban halt meg.'^
Mindezek az adatok azonban Bacsányi tanulmányokban való
nem
haladására
igen derítenek világot.
Sopronból Pestre került a húsz éves iQú
náziumában végezte a
két
filozófia
s a
piaristák gim-
esztendejét.
Ez a két év
hatalmas lendületet adott szellemi fejldésének. Tudjuk, hogy a piarista
gimnázium akkor
st
nak,
mondhatjuk,
is
ritkította
párját.
egyaránt kiválók. Jellemz adat erre
már
a xviii. század
a
modern
elején
Tanárok
pl.,
hogy a
és ausztriai
iskolák-
tanrendszer
és
pesti piaristák
Wolff és New-
Leibniz,
fejtegették
magyar
ton tanait, mikor a
legkitnbb
egyike volt a
egyetemen hire sem
volt
Bacsányi tanárai közül elég Horányit és
filozófiának.''"
Benyákot említenünk.^' Mind a kett lelkes magyar és nagy mvelt-
ség
Benyák Bernát különösen mint
tudós.
filozófiai
tanár neve-
Horányi pedig «Memoria Hungarorum»-a révén (1775 — 7) már akkor európai hírnévre emelkedett. Horányi különösen sze-
zetes,
rette a tehetséges
a mit az
ifjút,
is
bizonyít,
hogy «Nova Memo-
riá»-jában (1792) nyolcz oldalt szentel neki s rendkívüli dicsére-
tekkel halmozza
el.
A
mvelésére buzdította ben termékeny '7
8
«9
magyar irodalom
tanítványait s buzdításai
Bacsányi lelké-
talajra találtak.
Bayer Ferencz. Bacsányi János. Sop-
rony. 1879. •
lelkes tudós bizonyára a
Bayer
8.
Bacsányi
Baumberg
1801. márcz. 20.
20
Takáts Sándor.
légium
1.
F.
Bacsányi a jeles és szorgalmas
J. 8.
Gabriela
Akad.
ü
1.
levele
kéziratt.
B.-hoz
tört.
A
bpesti piarista kol-
Bpest. 1895. 178.
Mind a ketten
1.
1784. júliusáig tanítot-
tak Pesten. U. o. 200., 280.
1.
^
SZINNYEl FERENCZ
8
A
tanulók közé tartozott.
kérdésrl vitatkozott («defendit egregie»)
metafizikai
volt,
filozófiában «inter excellentes quartus»
vános vizsgálatot
Hasonlóképen szép eredményt
tett.
s nyil-
ért el a
históriában és oekonomiában,
csak a mathematikában volt vala-
mivel gyengébb." Viselete
kifogástalan, csak azt jegyzik
hogy
róla,
«sui iuris»
is
már akkor
tehát
:
megvolt benne az
is
késbben még ersebben
önállóság és önérzet, mely
meg
kifejldött
benne.
Tanulmányainak
tartotta ienn
Kristófot
Nolli
iskolatársát
petitorsággal,
maga
ideje alatt
más
élelem fejében, 1784-ben azonban úgy látszik, lemforrása, mert
hanem a
ban,
A
filozófia
Megersítik
hogy
t.
lakott
szállás
volt a jövede-
maga
fizetett.^'
végeztével a pesti egyetemen jogot hallgatott.
ezt saját szavai,
még
és
Nolliéknál a Kecskeméti-utczá-
szervitáknál s lakásáért
«most
i.
már nem
magát korre-
tanította
^^
melyeket els munkájában mond,
csak a Themisnek leczkéit»
hallgatja.^
Mint egyetemi hallgató Orczy Lrincz báró házába került Orczy István mellé, a ki jogásztársa
Kármán
volt.
ekkor hallgatott jogot Pesten, szintén összeköttetésbéri
Az Orczy
család révén
és szellemes
ifjút
elkel
családokba
is
Magyar játszók
által
keny
részt vett, Voltaire «Mahomet))
összetoborzott
adatta
el
«
akkori
az
fel
a
vállalkozásról ezen kívül
Ez idre ik informatio
A
budapesti
ban.
dor
esik
1783., 1784.
gymn.
levéltára-
Ezekhez az iratokhoz ft. Takáts Sánúr szívességébl juthattam.
*J U. ott.
Ráday
^'^
«az
magyar ottani
Kazinczy szerint ö
hogy errl
nag3''érdekü
a
2J
1792. 318.
1.
A
magyarok
is.
I^úkori kísér-
vitézsége,
Elöljáró be-
szed. 26 B. levele Jankovich Miklóshoz 1837. szept. 18. 27
Nova Memória
i^ú
tragoediáját
els munkájának megjelenése
dr.
24 Horányi.
Az
társaságában)) tevé-
semmit sem tudunk.
GymnasüRegü piarista
örömére)).
Kár,
társaság.''''
szép
valószínleg az
«kis játékszínben))
magyar publikumnak nem kevés miatta oszlott
czím
lehetett.
bejutott, hol a
ekkor ismerkedett meg.
báró
nyelven
is
bizonyára szívesen fogadták;
öreg Ráday Gedeonnal
ugyan-
Józseffel, ki
Akad.
Kaz. lev.
kéziratt. 11.
k.
120.
1.
5-
Magyar
Tört. Életr. 1904.
HORANYI ELEK ARCZKEPE.
SZINNYEI FERENCZ
lO
melynek czíme
ez a kis könyv,
let
régiek
:
megvilágosítva.
példáival
A
magyaroknak
Pesten,
vitézsége
(czímképpel).
1785.
Maga azt mondja róla, hogy latinból fordította,^^ mindazáltal nem merné igaz fordításnak nevezni «sem nem egészlen ere:
munka, sem nem egészlen
deti
nak «a
Báró Orczy
fordítás)).*^
mindenséges tudományaknak
pesti
tanuló társának)) ajánlja könyvét, melynek megjelenését
bkezsége
színleg az öreg Orczy
jellemz
barátjához
fiatal
tet és hála,
god nagyra
írt
tette
István-
föoskoláiban
királyi
való-
is
lehetvé. Érdekes és
elszava, melybl egyrészt szere-
másrészt önérzet és komolyság sugárzik. ((Nagysá-
nemes
született
nem
származásával,
eleitl
szíve
nem
kölcsönezett
f rend
vérbl
fényességgel,
lett
hanem
valóságos érdemekkel, nemes tulajdonságokkal kíván ékeskedni, tündökleni.
érdem
mely üres semmi légyen a büszke nevezet
Tudja,
nélkül, oly
világban,
és az igaz érdemet azt mondhatjuk,
meg
melyben a valóságot az árnyéktól
kezdik választani a
elttünk
áll
Bacsányi;
küls
máztól.)) íme,
egyszerre
tnik elénk
jellemének komolyságával, szelleme kincsének tudatával, önérzetének fényében.
Egy
szegény, nem-nemes i^ú, ki rá van szorulva
nagyúri jóltevöinek kegyére
s azért
mégis büszke a maga sze-
génységében, nemes alacsony származásában és független másokvaló függésében. Kész jellem
tól
sérl csak sejtelmünk lemzi. Elljáró zeti
lehet.
beszédében
áll
elttünk,
melynek fejldé-
Könyvét különben hazaszeretet
kis
jel-
munkáját a magyar i^úság nem-
önérzetének felserkentésére szánja.
Maga
a
munka némileg
keretesnek mondható, amennyiben egy katona barátjának mondja el
történeti példáit, melyeket hét csoportra
kapcsolatos vallásos buzgalom,
szz Mária
oszt:
a vitézséggel
tisztelete, a bajvívás-
ban tanúsított vitézség, a hazáért való önfeláldozás, az rhelyek (várak) halálig való védelmezése, a haza és király
iránti
önfel-
áldozás s a veszedelemmel való merész szembeszállás példáira.
Ez a különben jelentéktelen 28 Petrik Bibliográfiája 29
Magyar Múzeum,
i.
sz.
kis
könyv ékesszólóan
Akai János Epistolae heroum
k. 307.
1.
ez.
tanúsítja az
munkája
után.
i
:
BACSANYI JÁNOS
Bacsányi
ifjú
nemes
lelkes
Nem
komoly és
hazaszeretetét,
melynek végczélja a haza dicssége, boldo-
törekvését,
gulása.
magyarságát,
II
csodálkozunk
hogy
rajta,
hatást tett ez a hazafias kis
m
és
ifjú
még
között nagy
társai
verssel
szerzjét. így Berzeviczy Sándor lelkes latin
is
verset
ünnepelték ír
hozzá
s
hogy
bevallja,
«Me quoque
perlectus (nam cur id dicere nolim
Egregia movit conditus arte
?)
liber.
Horányi az egész verset közli
'°
maga
s
nagy
is
szeretettel és részletesen
Bacsányi
szól
kisérletérl
s
els
ez az
ifjakat
hasonlók írására buzdítja.
Bacsányi
szellemi
gyarapodására nagy hatással volt az Orczy-ház-
ban
tartózkodása.
való
Nem
tekintették
úgy,
mint alárendelt személyt,
hanem tagját.
mint
Az
meghitt
ifjú
a
család
Istvánnak
barátja,
maga
az öreg Orczy Lörtncz, ki
ekkor már visszavo-
nult a magánéletbe, fia" ként bánik vele. «Nekem
^ 6. BliNYAK BERNÁT ARCZKEPE.
'
atyám helyett édes atyám vala» énekli róla Bacsányi a Barcsaihoz
írt
költi levélben. Másutt
tevje, ösztönzje és atyja
is
volt.''
azt mondja,
Tehát ösztönzje
lelkesítette a költészetre s tanácsaival
30 J»
hogy Orczy is
volt,
jói-
a ki
támogatta tanulmányaiban.
Nova Memória. 321—2. 1. Magyar Minerva, i. k. Ányos Pál munkái. Bécs.
1798. 186.
1.
SZINNYEI FERENCZ
12
nem büszke
Orczy, mint tudjuk,
hbéri alkotmánynak, de
krata, híve a
már
st
észreveszi,
nem
aristokrata,
demo-
is
a «szegény paraszt népet»
magasztalja, mint a nemzetiség öserej, rom-
latlan
védjét, rét, míg a külföldiesked aristokratiát pellen-
gérre
állítja.
Mily hálás lehetett ezekért iránta
érz
nyomását
különbségek
iQú
I
—
társadalmi
a
h
Orczy
alattvaló,
Az
büszke magyar. A*
középszer)) hirdetje,
ME.G
P
l^
É L D
y1
I
Vonzó egyénisége nagy
y /}L
ifjúra, s
így útmutatása, tanács-
lása
mert hiszen a kedves
is,
oktatónak vesek.
Qii)
(angijine
tanításai
Bacsányi
kétségkívül
és
dolgában
N,
N YoMrATiAToTT Trattneíi Betuiv '
7.
7 ö
Eí.
a mi
sajá-
itt
késbb
egész
elkel
déggé
tette
mvelt
társaságokban, habár
bizonyos
5
A társalgás
szívesen látott ven-
életében
ES T E
is.
a tár-
«pallérozó-
modor finomságát
tította el,
P
st
szellemi tekintetben,
sas érintkezésben dás))
ked-
is
köszönhet a családnak
sokat
nobis
fuo.
hatás-
komoly, lelkes
lehetett a
sal
ILAGOSITTy A.
Hanc Patriam pcperere
egyszer
néha szatirikus és humorista.
VITÉZSÉGE REGIEK
« arany
bölcselked,
természetes
és
MAGYAROKNAK
de
az
merevség
és
mindig
volt viselkedésében.
«A MAGYAROKNAK VITÉZSÉGE* CZÍMLAPJA.
A sors
azonban, mely
éle-
tében annyit hányta-vetette, ekkor mérte rá az els csapást,
mely megváltoztatta kedvez a tizenkilencz
éves Orczy István, 1785-ben meghalt.
családot gyászba borította
megrendítette.
Hírmondóban
viszonyait. Tanítványa és barátja,
ez
a
Els nyomtatásban 1785.)
csapás s Bacsányit megjelent verse
ennek a megrendülésnek ad
Az is
(a
egész
mélyen
Magyar
kifejezést.
Egy
8.
BÁRÓ ORCZY LRINCZ ARCZKÉPE.
!
SZINNYEI FERENCZ
14
nagyobb költeményt
ebbl azonban csak egy
oszlopa czímen,
Barátság
emlékére
barátja
tervezett
is
töredéket közölt, mely-
ben István unokahúga báró Splényi Francziska keservét azaz síríratát
Koporsó-írását,
maga
bánata
hazafiúi
dicsöültet,
is
Ebbe
megírta barátjának.''
belevegyül,
is
festi.
'^
a
mikor arra kéri a meg-
hogy könyörögjön istenhez a «veszni
tért» hazáért.
... a Halál tet már öregnek vélte, S nagy erkölcseirl idejét Ítélte. —
Mint feljöv napját, hazája úgy nézte,
S
Úrhoz
érte sóhajtásit az
intézte.
Néki másként tetszett! s azért bús végzése Nem engedte, légyen délre jöhetése Megholt! s a ki elébb reményét felhozta, Édes nemzetének gyászát az okozta. Eredj már s kérd te is mennyei atyánkat: Szánja meg már egyszer veszni tért hazánkat!
Fájdalma tartósságát
bizonyítja,
emlékezik vissza Virághoz fára»,
még
Mibl
tartotta fönn
Az
bizonyos,
mas viszonyban tanulmányokkal,
folytonos
is
búvárkodott
zés után,
' ^
s
hogy
valószín,
szintén szorgalmas látogatója
pesti tartózkodása alatt
nagy mveltség Museum Museum
3 3
54
Figyel
és
könyveket
volt.
egyetemi
az
meg újra a rendeAz bizonyos, hogy
hatalmas szellemi tkére
magyarázza meg, hogy a Magyar Museum M. M.
jogi
irodalmi
szükséges
1786 nyarán nyitottak
könyvtárnak, melyet 5*^
nemcsak
töltötte,
Az ezekhez
és bizal-
könnyen megkaphatta, az öreg báró tarna-örsi
útján igen
könyvtárában
tanulással
tudjuk.
Orczy Lrinczhez
hanem bizonyára sokkal inkább
eszthetikai tanulmányokkal.
3»
alma-
valamilyen alkal-
is
hogy állandó összeköttetésben
volt a családdal, mutatják ezt
Idejét
levelei. '"^
nem
magát,
hogy Orczyéknál maradt továbbra
mazásban.
Orczy
« ne vendek
két évig maradt ezután Pesten, bizonyára jogi
tanulmányait folytatva.
írt
Búsongásában a
szomorúan
is
mely ledlt virágjában, mieltt gyümölcsöt hozhatott volna.
Bacsányi
Lehet,
irt
hogy késbb
szert, ez
tett
lapjain
már mint
íróval és kritikussal találkozunk vele.
i.
k. 355.
1.
k. 5.
3J
1.
36
1.
1879. vii. k. 314.
1.
U. ott. 315. 1. Levele Orczyhoz. Pauler Tivadar. A bpesti m. kir.
egyetem
tört.
1880.
i.
k. 292.
1.
t.
BACSÁNYI JÁNOS
I5
11.
1787-ben elhagyta Pestet és Kassára költözött, hol a kama-
majd Írnoki
ránál n3^ert gyakornoki,
(kancellista)
Vécsey Miklós kamarai adminisztrátor Tehát
ezt
hogy
«a
:
az
állását
nagy
követve»
jött Kassára.^ Eleinte
rezhessen magának.
Orczynak
szívvel vissza
:
nem
volt valami
Orczy segítségére
s
Segítséget
»Ha
Orczy veje
ki
Maga
közönheti.
'
azt
is
báró volt.
mondja,
emlékezet Orczy Lrincznek tanácsát
és áldott
viszonyok között
azt Írja
neki
is
alatt,
állást
hogy ruhát
szorult,
kér
anyagi
fényes
levelében
sze-
(1787. aug. 20.)
aztán majd lábra kaphatok, háládatos
fogom Nagyságodnak
Többre volna ugyan
fizetni.
szükségem, mert Pesten holmi kis adósságaim vannak még: de csak úgy kell nyújtóznom, a mint a
lepedm
nem
nagy
terhére,
esik
hittem volna, hogy
nekem ily
mint én tapasztalom. eléltem
:
ellenben
Soha sem
Napjaimnak talán már többet, mint
felét
és mégis alig láthatom hasznát annyi fáradtságos tanu-
nem tudom, miként
A
Nagyságodnak
nehéz legyen egy ifjúnak valamit kapni,
lásomnak. Valóban, ha a más világon sorsa,
ér.
segítség.
megnyer külsej
békéllenék
és szellemes
geket kötött a városban s
« némely
is
így lenne az emberek
meg iiQú
rendelésemmel. «
'
csakhamar ismeretsé-
uraságokhoz bejárós»
lett,*
bennünket azonban fleg irodalmi összeköttetései érdekelnek. Baróti Szabó Dávid, exjezsuita, a deákos iskola els munkása,
tíz
éve tanítja Kassán a rhetorikát,
mikor Bacsányi oda-
Már akkor neves költ Új mértékre
kerül.
vett
külömb versei
(1777.), Paraszti majorsága (1777—80.), Kisded szótára (1784.) s
Verskoszorúja (1786.) révén. Bacsányi
siet
felkeresni
Szabót,
noha nagy a korkülönbség köztük (Szabó majdnem kétszer
kivel,
annyi ids, mint Bacsányi),
csakhamar
bens
barátságot köt s
bizonyára gyakran megfordul Szabónak rendetlen szobájában, í 1789. májusban irta: A mikor a sors engemet két esztendvel ezeltt e városba
hozott
,
.
,
(M.
Museum.
i.
k. 294.
1.).
2
Értekezés töredéke. Akad. kéziratt.
3
Figyel
4 U. ott.
1879. vii. k.
;
315.
1.
SZINNYEI FERENCZ
i6
melyet Kazinczy így olaj
lámpása
miatt,
le
írt
mely
:
«Szobája csinatlan, rendetlen, s
^
nappal asztalán
éjjel
eledelétl büdös; könyve, ruhája, papirosai
Kazinczy Ferenczczel kerület
:
ekkoriban
megelz, J
6
:
«Szava, járása s
mutat ; nincs
hús
vannak szórva...)) ki
ekkor a kassai
vagy a Magyar Músa
megyében fekv
rajta
mozdulása, s mindene egy régi
semmi
franczia sikló
elfogadni kész ajánlóság; tiszta s
Utazások. Orpheus 1790. U. o. 377. I.
nationális isko-
Kazinczy érdekesen jellemzi Bacsányit
igazgatója». ^
s rigója
BAROTI SZABÓ DÁVID ARCZKEPE.
«a kassai tudománybéli
lák királyi
Rittert
megismerkedik,
nemzeti iskoláinak felügyelje,
9.
szerint
is
el
áll,
i.
k. 376.
1.
könnység, semmi
vels magyarsággal
:
BACSANYI JÁNOS
noha accentusa
I7
hogy közelebb
szól és
ír,
styriai,
mint a moldvai hegyekhez és csudálást
elárulja,
sággal s fáradhatatlansággal szerint kikölteni.»
ben,
szemtelenség
burschnak»
merész fellépés fiatalember
Kristóf piaristával,
volt.
kinek elfo-
hogy Bacsányi önérzetes
gultságot leszámítva annyi lehet igaz, és
nevezi,
Ebbl egy adag
tágas a Kassa utczája».'^
((nem vala elég
annak rendi
mit kiad,
a
azt
érdeml munkás-
Egészen máskép jellemzi késbb magánlevél-
((Vakmer
hol
bír,
született a
Az
még Simát
írók közül
magyar drámaírás egyik úttörjével,
a
ekkor szintén Kassán tanárkodott,^ és az
ifjú
ki
Dayka Gáborral
ismerkedett meg.^
Nagyon közé
is
hogy ugyanakkor
valószín,
belépett,
tán a miskolczi
a
szabadkmívesek
((Az erényes kozmopolitához*
melynek Kazinczy 1784 óta tagja
czímzett páholyba,
mert több adat van
annyival valószínbb,
arra,
volt.
Ez
hogy a fels-
magyarországi szabadkmíves páholyok akkor egyleti czéljaikhoz irodalmi törekvéseket
Irodalmi
lommal
is
mködését
folytatja.
kötöttek.'" író
meg els értekeMagyar Musában. De hivatalos dolgai
1787 szeptemberében jelenik
zése a fordításról a bécsi
nagyon
is
barátainak körében fokozott buzga-
különösen utazásai. Ekkor Galicziában s
elfoglalják,
a Szepességben utazik. Galicziai útja közben látta
Mniszechnének
mely a ((Nyugodjál csendesen, dicsség
sírját,
leánya» kezdet szép emlékvers írására
eltt pedig Szabó
hozzá egy kedves
írt
Duklán gróf
ihlette.
Szepességi útja
kis költeményt,
melyben
többek közt így énekel Köszálakkal eget rémít bérezek, ugyan mit
Vétettem ? Szivem része Bacsányim, elhagy
És öletekbe
siet
Versszerzö 7
!
Lágyuljon kebletek, e nagy
fejivei
bánjatok óva, puhán."
Kazinczy F. levelezése Kisfaludy Ká-
9
Dayka 1787. szén távozott Kassáról, Magyar írók 11. k. 663. I.
rolylyal és körével. Pest* 1860. loi.l. Lev.
Szinnyei.
Sebedéihez 1827. jul. 34. 8 Toldy emlékbeszéde S. mun. V. k. 23. 1.
B.-tól.
Magyar
Tört. Életr. 1004.
Károly Gy. Hugó. Irodalmi beszéd Figyel. 1875. 43. 1. x i B. levele Orczyhoz 1 787. október 22. Figyel. 1879. ; vu. |c. 316. 1. 'o
felett.
Összes
3
SZINNYEI FERENCZ
i8
Szép bizonysága ez Szabó önzetlen volt s nis ellen
nem abból
megvédte
ifjú
barátja iránti szeretetének, mely
hogy Ráj-
a lekötelezettségböl eredt,
öt Bacsányi, mint ezt
Kazinczy szeretné
késbb
tntetni." Hiszen ez a védelem két évvel
történt.
1787 november 13-ikán egy jelents esemény adott
Ekkor
nak. ^-'^'í-KS'Z'SÍK
'*
új fordu-
Bacsányi életének, mondhatjuk, az egész magyar irodalom-
latot
I
fel-
M
magyar
kassai
MAGYAR U S E U M.
Kazinczy
így eléggé
ELS KÖTET
ez
társaság .^^
sokszor és részle-
emlékszik
tesen
meg a
alakult
meg errl
meg van
Az
érdekes esemény.
az
s
világítva
nap estéjén Kazinczy
említett
meglátogatta Szabót és közölte
1788- es 1789-
ESZTENDBEN.
vele
hogy egy
tervét,
ságot
akar
s
egy
folyóiratot
indí-
alakítani
szépirodalmi
társa-
elhanyagolt nyelv és
tani az
mvelésére.
irodalom
Szabó
nagy örömmel fogadta a
tervet,
de mindjárt meghitt barátjára, Bacsányira gondolt s fölvételét
P
T E N, Trattner MAtvá*' betüiivel
Kazinczyt nagyon elkedvetle-
^nT*^AAAAAAAA^5fc^l^^l*fAy 10.
indítványozta a társaságba.
ILS
nítette
ez
szenvedhette. tikus hajlamú, finom Kazinczyt
nagyon bántotta
nála ifjabb Bacsányi büszke önérzet.essége fellépése,
ezért
s
kezdettl
Bacsányi épen úgy volt letlen
fogva
Pályám emlékezete. Nrmk. io6. U
könyvtár in.
akkor
sem
Az arisztokraa nem nemes s
merev, parancsoló
ellenszenvet
érzett
iránta.
Kazinczy tehát csak kénytelen-kel-
egyezett bele Szabó kívánságába.
12 Kazinczy. zeti
vele.
s
mert
kikötés,
már
Bacsányit
A 'MAGYAR MUSEUMt CZIMLAPJA.
a
13
Épen akkor
Elször a M. Museimi
lépett ii.
czimlapján nevezik így magukat.
be
kötetének
I9
BACSANYI JÁNOS
Bacsányi, kívél mindjárt közölték tervüket. Jellemz Bacsányira,
hogy mindjárt
diktál feltételeket
ben csak hármuk
döntsön
szótöbbség
el,
hogy
s
elsbe beleegyezett, de
két
jottista maradt).'^
hosszú költeményt kelve
meg
hogy a
:
ír
meg
els
füzeté-
Kazinczy a
legyenek.
y-isták
(
nem
az utolsóba
így alakult
folyóirat
hogy minden kérdést
munkái jelenjenek meg,
maga
tényleg
az írói triumvirátus.
a «társaságkötés» emlékére
'^
'^
Szabó
lelkesen éne-
szövetségüket:
Már jól van ; már jöjjön halál, elmegyek örömmel S boldog atyáinkhoz tettünknek megviszem hírét. Öszve
A
munkára! Kitettük
kötött lelkek! szaporán
tárgyat:
már gondolatunk legyen
arra szegezve.
így énekel a nemes öreg szinte örömmel s ezután a jós
ihle-
tével folytatja:
Kis idnek
E
alatta
szikrácska derék lángot fog vetni. Szerencsés
Példánk mindenüvé, minden rendekre
A
szikra valóban lángot vetett
mas fejldésnek ln törtük
meg
a szerény vállalkozás hatal-
s
Méltán mondhatja Bacsányi: «Mi
a jeget, mi emeltünk, úgyszólván, zászlót
nemzeti
sainknak,
kezdete.
kiterjed.
nyelvünk
szent ügyének
hazafitár-
hathatósb
védel-
mére, oly szerencsés foganattal, mely nemsokára minden remény-
ségünket felülhaladta. '7 Guzmics pedig egyenesen a Museumtól számítja a
magyar irodalom
újjászületését.**
Folyóiratukat Kazinczy «Kassai Parnassus»-nak akarta nevezni,
de aztán a Bacsányi ajánlta nevet fogadták melyet
umot,
örömmel
Ráday Gedeon
15
A
ö. 1-
helyeselt.
csatlakozott hozzájuk s 75 esztendejét tekintve valóban
bámulatos tevékenységet 14 V. 104—5.
is
Magyar MuseAz öreg Ráday a
el, '?
fejtett ki
Kazinczy. Pályáin emlékezete. L. alább.
házat, hol ez történt (most a pre-
montrei rend kassai társháza), szép" emléktáblával jelölte meg a premontrei fgimn.
1897—98. évi i^úsága.
a
Museum
érdekében.
»6
M. Museum
i.
k.
1—3.
1.
'7 B. emlékezései a kassai
saságról. 1
8
Figyel
1874. 497-
Levele Kazinczyhoz
K. lev. Guzmicscsal 125. 1. »9 Kaz. Lev. i. k. 184. 1.
Fleg
magyar
tár-
1-
1827.
aug. 21.
ao
SZINNYEI FERENCZ
az
közbenjárásának köszönhet, hogy Pesten Trattner
lalta
a
nyomtatást,
melyre
maga Ráday
bejárva Péczelrl s fáradhatatlanul írva
I
kassaiaknak. ^°
A
l
ügyelt
levélbeli
fel,
elvál-
sokszor
tudósításait a
RAIIAY C.EUEON ARCZKEPE.
korrigálást Földi
János végezte,
ki
akkor Pes-
ten az orvosi szigorlatokra készült.^' 20 Kaz. Lev. 21
i.
k.
Károly Gy. Hugó:
A
kassai
magyar
társaság.
Az
Közlönye
v. évf.
Orsz. Középt. Tanár-egylet
1871— 2
29. sz.
21
BACSÁNYI JÁNOS
Míg így a trias terve a megvalósulás felé közeledett, addig magát a triast a felbomlás veszélye fenyegette. Kazinczy és Bacsányi közt, úgy
látszik,
melyet Bacsányi nyíltsága
Kazinczy érzékenysége
s
mind nagyobb
lett
gorombaságig
men
siettetett.
nem maradt adós
és
a
elhidegülés,
szintesége
is
Bacsányival, ki
finom lenézést igen
nyilatkozatokkal viszonozta, a milyen
s
mely ket
Ezt a különbséget,
egymástól elválasztotta, bizonyára éreztette szintén
az
szinte
is
hogy Kazinczy dobja
pl. az,
tzbe Bácsmegyeijét megjelenése eltt, mert nevetségessé teszi magát vele «egy hs nemzethez nem illik ez az asszonyi szerelmes nyavalygás)).-A Museum nyomtatása lassan halad, úgy hogy az els
a
:
«negyed» csak 1788 nyarán jelenhetik meg.-' Mieltt tartalmáBevezetésének történetérl
ról és hatásáról szólnék.
megemlékeznem, nézve
s
mint
Bacsányira
mely elég fontos
a
bevezetést mutatott be társainak, kik fogadták,
azért
«öszve
Bevezetést
nem
s
Kazinczy
tesznek
tetszett ez a bevezetés,
matériáljábób).''^
Museum
a
^i Kaz.
s
maga mondja
ezt.
23 Trattner
új
Lev. 25
I.
k.
i.
Rádayhoz
k. 301.
nyomta-
193. és 198.
1.
1788. márcz. 14. Kaz.
is
dolgozott, eljárását,
szerkesztségbl, a
K. Lev.
k.
i.
191.
1.
leg-
Ezzel megczáfolja
magának azt az állítását, hogy néhány nap múlva a megegyezés (1787. nov.) után (K.)
írt
volna B.
már akkor
lékezete. 106.
Késmárkról
Kazinczy, noha
Museummal, Bacsányi
21.
és
saját
1.
1.
K. Rádayhoz
telt s
második negyedbe
kiszorítja a
K. F. levél.
csak júliusban fog
táshoz. Kaz. Lev.
a
szakít a
kezdeményezt így
Kisfaludy K.-al és körével. 101.
24 Kaz.
még
hogy végkép
elhatározta,
hogy
maradt
csodálkozását
vál-
bevezetését és a magáé-
nak mellzését. Ezzel a pohár csordultig társ
új
Kazinczy
Ezt
hogy távollétében
Képzelhetni
czikkén.^^'
boszankodását, mikor látta a
színleg
némi módosításokkal
nem hagyván követ kövön ....
tudta, csak sejtette, azért aggódott,
toztatásokat
társaságra
Kazinczy egy kész
azt
hanem Bacsányinak nem bontotta,
épített a
a
volt
röviden
jellemz.
is
Mindjárt a társaság megalakulása után
el is
kell
1788. jún.
új
bevezetést
tudta volna
1.).
s
(Pályám
ezt
Em-
SZINNYEI FERENCZ
32
jobb
sem
akarattal
bizony
kifogástalannak;
tarthatjuk
abban
sok a személyeskedés és hatalmaskodás s nagy elfogultság hozzá,
hogy
természetesnek
ezt egészen
érdemének tulajdonítsuk (mint
A Museum
ezt
találjuk,
Bayer Ferencz
els negyede igen gazdag
st
kell
Bacsányi
teszi).
^^
magas színvonalon
és
tartalommal jelent meg. Kazinczynak négy, Bacsányinak
álló
Szabónak három dolgozata van
recensió
Gessnerböl,
Klopstockból,
fordítások
Ányos emlékét
felújító ismertetés,
a külföldi és a
tehát
;
magyar irodalom
fejlesztésére
milyen hatást
kifogásolták a czímét,
költemények,
Ossziánból,
Miltonból, s
egy
magyar irodalom ismertetése a mutatványokkal, tanulmá-
Museum programmja.
arra nincs
tett,
eredeti
magvas értekezés
két
czélzó
nyokkal. Ez volt aztán végig a
Hogy
benne:
öt,
sok adatunk. Némelyek
Dugonics, Horányi,^^ másoknak igen
pl.
különösen Erdélyben,^^ hol a legbuzgóbban
tetszett az egész,
pártolják a vállalatot; így Marosvásárhelyre loo
példányt
nek belle.^' Annál rosszabbul kel másutt. Földi
a Kis-Kunság-
ban csak egy példányt tud ben,''
pedig nagyon
egy negyedet 28
delmezését,
eladni, 5° a felsövidéken sincs külön-
olcsón
Kazinczy panaszkodva
ennek tulajdonítható, hogy
1789. májusában
sem ismerik
(!)
hogy a posta nem
az
lehet
idhöz lát
kr.-ért,
szállítás és
Nagyváradon még
s
A
így
baj,
kereskedkkel,
füzetek megjelenését
mert a kéziratok beérkezésétl és sok-
szor a nyomtató szeszélyétl függ. így a
májusában
40
frt
említi Trattner kése-
pl.
vállalja el a szállítást
kötni,
i
els negyedet. '^ Nagy
bizományosokkal lehet csak közvetíteni.
sem
évre
adják (egész
Lassú terjedésének oka a
kr.-ért).
terjesztés lassúsága.
kér-
negyed csak 1789
11.
napvilágot."
Kazinczy ezalatt
új
folyóirat
tervével
foglalkozott,
látván,
hogy a Museumnál nem érvényesítheti akaratát; «lárma nélkül — 40,
26 Bacsányi János. 39 27 Kaz. Lev. i. k. 442.
28 U. o.
I.
k. 404.
1.
29 U. o.
I.
k. 279.
1.
11.
1.
1.
k. 41.
1.
30
Kaz. Lev.
51
Toldy Bacsányi kiadása. 248.
32
Kaz. Lev.
35
U.
ott.
i.
i.
k. 264.
k. 348.
1.
1.
:
BACSANYI JÁNOS
voná
közül s ezt
félre magát^'-* társai
23
már 1789 márczius
meg is írta Rádaynak: «mind gyakori mond — mind egy más okra nézve
utazásaim miatt
így
írja
ember
nj-argala
vala jelen Bacsányi. Igen,
34
Pályám Emi.
JS
Kaz. Lev.
i.
ha
io6.
öregen
A
Mondám B.-t is
1.
k. 300.
Mindég együtt valánk
az
akara, de én recalcitráltam.
—
szakítás történe-
KAZINCZY FERENCZ ARCZKEPE.
((Bacsányi Kassára jött.
kezdek.
A
meg késbb Sebedéinek
12.
dölyfös
úgy-
magamat a Museum
is,
úgynevezett tagjai közül kiszakasztottamw.'^ tét
14-ikén
—
1.
(t.
i.
Szabón),
estve. s
Ez a
rajtam
is
húr megpattant. Egy este
nem
Szabónak, hogy én holnapos
írást
beveszem társnak.
—
Tiszta szívbl.
SZINNYEI FERENCZ
24
—
Jön B.
—
gyz.
s ezt teszi talpúi
mindég
Sz.
:
a redactio háromból
azt akará a mit B.
kezdek; Orpheust)) (1827. január
akarta
Ádámmal
nagyon
s
—
:
.
.
:
«Ich glaube, mein
.
kénytelen lesz
az Orpheus lantja megcsendül, hogy
Az Orpheus
dl».'9
abban az évben
hónapos
írást»,
gazsága miatt»
nem
el
—
st
magára «az
«egy
és
ív.
negye-
1792-ben, a min méltán cso-
ki a hibákat,
fordítását vesse
de Bacsányi
nem
aristarchusi hivatalt».4°
Bacsányi tehát már a s
iii.
hogy Messiás
Bacsányit,
össze az eredetivel s jegyezze
11.
negyedtl kezdve maga
szerkeszti
ugyancsak derekas igyekezettel. Minden követ
megmozgat, hogy a tet
túlélte az
mint Kazinczy mondja. Kazinczy különben
dálkozhatunk, felkéri
Museumot
Museum
de ugyan-
mely nyolcz hó múlva megsznt «a nyomtató
dében van még egy-egy verse,
a
mihelyt
Museumjuk dugába
ö
végképen Bacsányival, a Museum
szakított
vállalta
az
A
hallgatott.
is
Orpheus
általlátni,
1790-ben csendült meg,
lantja
Littera-
Kovachichnak,'^ Horváth pedig
írja
hogy «Bacsányi
s ujat
különösen Horváth
tervezte
bízott sikerében
wird Sensation machen» azt jövendöli,
Kivonám magam
25.).'^
ersen
nevezni), '^
votum
két
;
melynek az Orpheus nevezetet adta (elbb
Folyóiratát,
tornak
áll
folyóirat létét biztosítsa.
Kassán nyomatja Ellingernél
s ezzel
A
második köte-
megkönnyíti
a kiadást.
1791-ben kieszközli a helytartótanácsnál, hogy postán lehessen küldeni a füzeteket (1791. augusztus 23. 15401.
továbbá a munkatársakat tás költségeihez, a mit
az akkor
vesz
fel
még
többen
szokatlan
meg
elfizetést,
s
Kaz. Fer. Levél. Kisfaludy K.-al
körével (Kaz. Gáb.) Pest. 1860. 6i-
is
tesznek,-^^
továbbá 200
szemrehányólag gs
1.
írja
Htt. rend.),'^'
meghonosítja frt
kölcsönt ^^^
Az
1791-ben Aran-
4' Orsz. Középt. Tan.
1871— 2.
Közlöny
v.
évf.
30. sz.
U. U.
o. 303.
1.
42
Figyel
38
o. 51a.
1.
43
A Museum
39
U.
o. 507.
1.
37
sz.
hogy járuljanak a nyomta-
Széchényi Ferencz gróftól a költségek fedezésére.
anyagiakkal sok baja van 36
felszólítja,
szept. 21. és
1871.
403—4.
1.
kiadóinak Tudósítása 1 791-
Toldy
kiad. 242.
1.
40 B. levele Arankához. Toldy kiadása. 247. lap.
i
J
BACSANYI JÁNOS
«még mind
kának, hogy
uraságok
a
között,
ez ideig
nem
saját pénzbeli kárával
kiállja
'^^
is
sem szántak
idvel
kiszo-
«Szabó Dávid úr
:
Museu-
HóiNAPOS írás, JOZAN-GONDOLKOZASNAKj IGAZABB ízlésnek
levelében (1791. aug.
intézett 8.)
Aranka Györgyhöz
el
távol,
EGCY
Hogy kik voltak tagjai a kassai magyar társaságnak, maga mondja
De st a
adniw.'*''
ORPHEÜS.
ket.^^
rítsa
bandériumok
folytatja folyóiratát. Czélja a
versenyt az idegen
a
a
!
hogy
emelni,
folyóiratokkal s
elmozdítani
minden nyerészkedési vágytól
önzetlenül,
annyira
a gazdagabb
forinttal
fájdalom
holott
czifraságaira negyven, ötven ezereket
mot
találkozott
egynehány száz
ki
kívánta volna igyekezetünket,
azért
25
aláza-
é
s
JMAGYAR TÖRTÉNETEKNEK ELÖ-SEGELLÉSÉRE..
tosan
tiszteli
ki légyen,
a
úgy
is
társak ím
A
mélt.
Ráday Gedeon
úr.
férfiú.
Mu-
id.
gr.
ELS
Budán
i79odilí
Nagy tudományú, hárfát
úgy
veri, s e
Jan.
KÖTET. Febr.
Mart.
April.
KASSÁN,
elméj, igaz lelk derék
A
-
Vérségi
expaulinus,
privatizál. nyilt
KI
többi
a
ezek (NB.
seumra nézve): Ferencz
ADTA SZÉPHALMY VINTZE.
tudja ked-
barátom uram.
ves
Urat.
Mélt.
FÜSKUTI LANDERER MIHÁLT kölreégével.
mellett oly szépen énekel,
hogy 13.
hozzá fogható
alig
KAZINCZY «ORFHEUS»-ÁlíAK CZÍMLAPJA.
van a hazá-
ban erre nézve. Virág Benedek professor Székesfehérvárott. Ez expaulinus. Különös jó
versekben.
poéta,
Kreskay Imre
mind
expaulinus
volt azeltt director scholarum. Jó 44 Toldy kiad. 240. 45
Figyel
1871.
1.
403—4.
46 Toldy kiad. 240.
Magyar
Tört. Életr. JQ04.
1.
cadentiás,
is
mind metrumos
hasonlókép,
Szatmárott
deák és magyar poéta; és
SZINNYEI FERENCZ
a6
szép
tudományú
ember.
jeles
Szentjóbi
rhetorices professor Nagy-Bányán.
emlékezett,
A
Szabó László,
minap
lévén
itt
néhai
Kassán,
hogy van szerencséje személyesen ismerni kedves
barátom uramat. Most nyomtatódnak Pesten minden munkái.
Ezek a tulajdonképpen való nincs
Maga
közöttünk.
közül, mint
már
Rájnissal
ezt
társaságunknak. Kazinczy úr
Museumban. Verseghyvel Kazinczy
egymást
s csak azért lettek barátok,
voltak, '^^
valószín azonban,
is
levelez
vele,'*'
Virág azonban
hogy
polémiájában
szerepel a «köszegi poétaw szerint
nem szenvedhették
mert mind a ketten yisták
is
ezért.
hozzá, s
ír
késbb
Gruber verse (Hymnus an Pallas Athene. azt
ismert
nemcsak
barátja Bacsányinak, ki költi levelet
bl
csak megersítette,
nem
hogy
társaság tagjai
Szabóval volt a legmeghit-
folytatott
Ezért
kelt.
^
dolgozik)).'^^
a barátságot
Révaival
és
Bacsányi a védelmére a
kezére
említettük, Baróti
tebb barátságban,
Szabó
tagjai
Virág
még
is
jó
Bécs-
megneheztelt rá a
1802.) miatt,
melyben
mondja Gruber: «Kühn, wie keiner vor ihm, erhebt sich der Bárd Bacsányi, Virág strebet ihm nach, versuchet die Höhen des Pindus.s^o
Kreskay pénzzel
is is.^'
Érdekes Bacsányihoz
írt
levele (1790 auguszt.
melyben elmondja az ijyS-iki pesti tudós társaság Szentjóbi Szabó
jó barátja.
testi lelki
Nem
ddött barátságuk, de bensségérl tanúságot mikor
47
Toldy
kiad.
245—6.
Virág
k. 503.
történetét.'''
mikor kez-
maga
másutt
Bacsányi,
meg
ezt
lev.
tagjai,
1.
Kazinczyhoz.
Kaz.
1.
lev.
1.
5«
Figyel
je
Akad.
53
Bessenyei,
1871.
403—4.
Kreskay s még hárman voltak néhány gylést is tartottak a Beleznai-háznál, de csakhamar dugába dóit az egész, mikor Bessenyeit Kollár, a császári könyvtár igazgatója, ki ellene müködött a dolognak, Bécsben tartotta vicéLrincz,
I.
49 Lev. Virághoz 1799. Toldy kiad. 259.
II.
tesz
6.),'^
róla:
48 K. lev. Kisf. K.-al és kör. 50.
50
tudjuk,
egy felének » nevezi Szentjóbit,
« lelke
mondja
st
buzgón támogatta a Museumot dolgozataival,
1.
bibliothecarius czimmel.
kéziratt.
Horányi, Ányos,
Orczy
BACSÁNYI JÁNOS
«... Pályafutásom
te
3?
kiben végtére veszélyes
alatt elszánt
h
társra, s barátság
Tisztiben a legjobb, legigazb emberre találtam. (Hazafiúi aggódás.)
Költi
emlékére négy költeményt szentel.
levéllel is megtiszteli s
Rádayval való viszonyát már ismerjük,
viszony
e
nem soká
tartott,
mert Ráday 1792-ben elköltözött az élk sorából. Ezeken
kívül a
munkatársak sorában
Ádámot
Museumba),
:
Kazinczyt, Földit, Horváth
Orpheus megjelenése óta nem
az
(kik
látjuk
Döme
Barcsai Ábrahámot,
Károlyt,
nyei Sándort, br. Szilágyi Sámuelt, gr.
Sándor
dányit,
Istvánt,
Aranka
Szuhányi Ferenczet,
Simayt,
Báróczitj
Györgyöt, Daykát,
dolgoznak a
Besse-
Teleki Józsefet,
Gva-
Veszprémi Istvánt. Munkatársaival vagy
személyesen, vagy levél útján érintkezett. Arankával, az erdélyi
nyelvmvel
kir. táblai
ülnökkel, s az
pítójával,
különösen élénk levelezést
tünteti fel
erdélyi
társaság megala-
folytatott,^*
mely jellemzen
szerkeszti ügyességét, fáradhatatlanságát
s önzetlen
buzgalmát a magyar irodalom ügyéért. Mint
magyar s az
Museumban
látjuk, a
és
német
iskola.
képviselve van a franczia,
Bacsányi
maga egyikhez sem
deák,
tartozik,
úgynevezett «válogató» vagy «egyeztet» irány híve néhány
társával együtt.
A
Museum ennek
az
iránynak
f
orgánuma
s
mondhatjuk elkel orgánuma, mely magas színvonalát, melyre
els negyedben emelkedett, végig
mindjárt az
Bacsányi
és
írói
szerkeszti
mködése
önképzéssel gyarapította ismereteit, meg.>>
tanult
Hivatalos dolgai
utazott mindenfelé.
Orczy
54 5 5
Józseffel,
nem
i.
folytonos is
ekkor
elfoglalták,
sokat
francziáúl
pl.
igen
Vécse3rvel Pestre s onnan a kis
Orczy Lrincz unokájával, Bécsbe
utazott,*^
igen tudjuk. Kazinczy szerint valami állás ügyében,'"
Toldy kiad. 237—258. 1. Mikor Kassára jött, még nem
Kaz. Lev.
mellett
Két utazását már említettem Kassára érke-
zésekor. 1789 szeptemberében
miért,
így
szintén
megtartja.
k. 185.
1.
S^ Kaz. Lev. tudott.
57
U.
o. 469.
i. 1.
k. 449., 464.
1.
:
SZINNYEI FERENCZ
aS
mert
hogy a
félt,
Petronellt
érintette
is,
ügyében
Traun kastélyban
hol a híres
hogy október
hívták meg, noha Pesten járt, lelkét)).
))Hanem ö csakugyan
tovább.
—
Abba
tartott értekezletre
imponál
—
embernek
az
nem írja
magát, a mely ezt mondja
a figurába szedi
sorba járt minden
s
uraságot az els regni bárótól fogvást az utolsó miig)).^°
Ka-
mert ismerik «garabonczáskodó
vagyok a híres Bacsányi,
Igenis, én, én
utat.
magyar tudós társaság
a
3-ikán,
Széchényi Ferencz házánál
gr.
volt,'^ s
megint megtette ezt az
visszajövet Pestet, ^^ 1790-ben
zinczy említi,
megsznnek. Ekkor
hivatalok
kanczelláris
nem tudom
Talán a tudós társaság érdekében buzgólkodott, melyet
nagyon a szívén hordozott mindig. Révaival, az ügy fmozgatójával összeköttetésben állott, st a saját állítása szerint, mikor Pozsonyban fenn
koronázáskor
volt
ben személyesen járt a királynál,
A
dolog kissé
különösnek
akadémia ügyé-
kegyesen fogadta.^'
igen
ki
de ha Bacsányi igen
látszik,
hogy akkor már neves
önérzetét tekintjük, továbbá azt, s
(1790.) az
ers
író volt,
bizonyos vezérszerepet játszott Museumával az irodalmi téren,
nem fogunk néhány
mény
tett
Ugyanekkor
csodálkozni.^^
rajta
hétig. ^^
volt
Bécsben
is
Úgylátszik, kassai helyzetével, melyet több körül-
kellemetlenné, ^'^ sehogy
áron más állásra szeretne szert
megelégedve
sincs
s
minden
1791-ben a Werthes Fri-
tenni.
gyes távozásával megürült széptani és szépmvészeti egyetemi tanszékre pályázott többek közt
de
pályáztak),
nevezte
ki.^^
nem
nyerte
el
is
ez
(Révai és Rájnis szintén
A
állást.
király
Schediust
1793 elején ismét több mint egy hónapig idzött
Bécsben^^ hivatalt keresve. Valószín, hogy ekkoriban ismerkedett
meg 58
Kisfaludy Sándorral, Levele nejéhez 1816.
jan.
ki
ebben az idben
Akadémiai
kézirattár. J9
testrhadnagy.
párhuzamosan
a
Bacsá-
nyiéval.
Kaz. Lev.
60 U. o.
vékenységéról
lett
II.
k.
i.
k. 513.
120.
64
61 Lev.
Arankához. Toldy kiad. 237. 1. Benedek Révai Miklós élete czimfi nagy müvének iii. kötetében {201— aai.) részletesen szól Révai ez irányú te6i Csaplár
Arankához. Toldy
63 Lev.
1.
1.
Errl
6j Pauler. i.
k. 394.
kiad. 240.
1.
alább.
A
bp. m. kir. Tud.
E. tört.
1.
66 Lev. Arankához.
Toldy
kiad.
251.
1.
:r^^
SZINNYEI FERENCZ
30
Bacsányi nyilvános szereplésének ismertetése után, mintegy
nem épen
pihenül, életének egy térek
komoly
szíve
férfi
epizódjára
annak bizonysága, hogy e külsleg rideg és
mely
át,
fontos, de érdekes
melegen és gyengéden érzett
is
—
els
sze-
relmének rövid történetére. Szerelmének tárgya egy elkel,
gazdag leány, jlosvay Krisztina. Valószínleg még 1788 elején (vagy 1787 végén) ismerkedett reczenben, hová s
szép
maga is és mvelt s
A
a
késbbi
fiatal leány,
fordítgatott és il^úval.^'^
egy bálban, tán Deb-
vele
Semsey Andrással,
kamarai elnökkel ment.
tket
meg
abauji fispánnal
igen szerette a köl-
ki
szívesen
írogatott,
társalgott
Az érdekldés szerelemmé
a
fejldött.
Viszonyukról alig tudunk valamit. Kazinczy 1788 február 27-ikén
Rádaynak
írja
^^
sírásnál
s jajoknál
kedves
kigyógyul
vidáman
énekli
nem
«Bacsányiból most
:
fogadást
s
meg boldog
azonban nem soká
s a
tart,
ság: Krisztina férjhez
lehet
egyéb szót a
h
hogy
tesz,
A
marad.
Az ábrándos
szerelmét.
is
tudja azt
kadt
jól,
hogy Krisztina
is,
viszony
daczára
panasz, 7°
melyben
neki
rézbe metszett
hangon emlékezik meg
szenved miatta.
mindkettjükben
él
arczképét, Bacsányi róla
Kazinczyhoz
«Ha
össze találna vele jönni az úr
közt
—
kérem bizodalmasan, ne
67 Kazinczy jegyzete
leveléhez.
Toldy
68 Kaz. Lev. 69
Egy
i.
B.-nak
hozzá
írt
kiad. 260. L k. 21a.
1.
kiadatlan verstöredéke órzi csa-
lódásán érzett bánatát. Akad. kéziratt.
e találko-
ne tartóz-
kéri,
a
De
még
sajnálja 7° Lev. kiad. 243. 7»
írt
a megsza-
emlék.
pedig igen levelében
egyszer
—
Arankához kiad. 260.
meleg
(1802):^'
írja töbjbek
néki,
1791. július 4.
1.
1.
de
hogy küldje
megmondani
Toldy
van,
kedves
Krisztina 1803-ban Kazinczy által kéreti Bacsányit, el
sze-
*^^
hogy mindennek vége
is
A
remélhette volna, hogy
Két évvel késbb találkozik vele Nagy-Kálióban,
Esdekl
költ
regénynek véget vet a prózai való-
valaha hozzá menjen a gazdag nemes leány ?
kodjék tle, hiszen tudja
a
viszony
megy Sárosy András rnagyhoz.
gény, alacsony származású író hogy
zás emlékét rzi az
De
mert kedvese halálán van.»
hallani,
hogy Toldy
»
BACSÁNYI JÁNOS
31
nem
nálamnál nagyobb és igazabb tisztelje a világon
és hogy én, akárhol legyek és akármely sors kövessen
is
Krisztina,
tesen
enge-
is
nem feledkezem róla.» Késbb leveegymással,'^ mikor már gróf Tholdy Ádámné lesz Bacsányi pedig szintén megnsül. Ez már természe-
met, soha a míg leznek
lehet;
nem
élek, el
szerelmi levelezés (Bacsányinéval
is
levelez különben
Tholdyné). Szomorú visszhangja az egykor oly kedves dalnak
melyeket Bacsányi hagyatékában
az a két levele Krisztinának,
Nagyon panaszkodik ezekben
találtam.
ellen, ki elprédálta
férje
vagyonát, gyermekeit elidegenítette tle
most úgy
s
két idegen. Leveléhez egy elégikus
hangú költeményt
melyben
Másik
kesereg (1827).
sorsán
«Oh kedves
ír:
Jancsim,
jó
be jobb
gyakran olvasom
Szomorú
:
vagyok; sorsomnak
érzés a
nem
szerencsétlen leszel, engemet
magányosságba Uosvay
:
.
.
.
kedves leveled,
nem
okoztad,
okozhatsz.
Barátnéd, a ki a síron
igy
bánat, de én nyugodt
bölcs szavadra emlékezem, kicsordulnak
írt
tel
te
mellékel,
(1828.)
volna veled lenni
lett
kés
ilyetén változását
is
levelében
Megvan
a világ akármely távoles vidékében.
élnek, mint
Midn
én,
ha
ezen felyül
könyveim, sietek a túl is szeret
és
tisz-
Krisztina.
íme a rövid vázlata egy szerelmi történetnek, melybl nem árul el többet a multak homálya.
Bacsányit azonban magánügyei sohasem foglalják
hogy
annyira,
a közért ne lelkesedjék s hazájának állandóan ne szolgál-
Szerelmi
jon.
el
nemhogy
még jobban megedzi
csalódása
elcsüggesztené. Hazáját annál jobban
a szerelemben
nem
a
küzdelemre,
szereti s
ebben
mindennapi a csalódás, de sok a
olyan
bánat és boldogtalanság.
A
II.
József
alatti
törvénytelenségek mélyen sértik hazafiúi
érzését.
A
feljajdul
költeményeiben
reformokban
« veszni tért 72
is
s
hazát» siratja
az
csak sérelmeket
«erszak
s szive
lát,
melyek miatt
igája» alatt
görnyedve a
«honjáért vérzik».
Az
elnyo-
sToldyné mégis levelez B.-val?* kérdi Kazinczy Szentgyörgyit 1809-ben. Kaz. L.
VII. k. 9.
1.
SZINNYEI FERENCZ
32
matás
a szabadságért való rajongást. Bacsányi
szüli
is
rajong
érte, a
magyar alkotmányos szabadság, a magyar nyelv min-
dennél
elbb
magyar,
való
Nem
ö szemében.
az
lelkesül
ki
ugyan
hanem
kozmopolita,
egész emberiség ügyéért
az
is,
de fleg és mindenek eltt hazája szabadságát és boldogságát
bármi áron,
óhajtja és ezt
Nem
rezni.
csoda,
hogy
még forradalommal új
társadalmi
Ezért
Ígértek.
boldogabb
és
kort, új állami és
olyan
üdvözli
lelkesedéssel
amicam aurem (1790 — i.) ez. annyira megfelel gondolkodásának. Mit akar Batthyány?
Ad
gr. Batthyány Alajost, kinek röpirata
megsze-
mélyen hatottak a kilenczvenes
lelkére
évek reformeszméi, melyek rendet
kész
is
Monarchiát, melyben jogegyenlség uralkodik s az elnyomás ki
van zárva, mert a népnek joga van az uralkodó törvénytelenségeinek erszakkal ellenszegülni. Akarja az egyenlséget
nemesek egyenjogúsítását), a
A
intézményének reformálását.
végs dául
eszköznek
állítja
lelkesedéssel
A
szól
elnyomó uralkodók
Batthyányról
franczia forradalmat
is
egy
egyház sok
forradalmat int elé.
költeményében.
egész lélekkel üdvözli, mint a szaellen
fenyegetleg emeh
egyenlséget, felvilágosodást,
szavát és a szabadságot,
pél-
Bacsányi rajongó
kiadatlan
badság hajnalát; a zsarnok uralkodók fel
nem
forradalomtól irtózik s azt csak
tartja s ezért a franczia
a népeiket
az
közteherviselést,
(a
vényt dicsíti (A francziaországi változásokra.
A
látó.).
tör-
Nem
a véres forradalomnak (hisz a vérengzést, háborúskodást
híve
ehtéli),75
csak
a
végs
esetben
tartja
szükségesnek,
mint
nem mondhatjuk, ki szintén nem híve a verseivel egy idben
Batthyány, a köztársaság hívének pedig épen hisz
akkor nem dicsítené Batthyányt,
respublikának s
nem
szólna
forradalmi
«bölcs fejedelmekrl)) s «jó királyról)).
Az
igaz forradalmár és republikánus eltt nincs «jó király »,
Bacsányi eltt van s ez az igazságos, alkotmányos uralkodó, csak a deszpoták ellen kelt 73
Az
európai hadakozásokra.
74 L. alább.
ki,
mint
maga
mondja,7'^
nem minden
BACSANYI JÁNOS fejedelem
33
Forradalmi költeményeinek hangja igen ers,
ellen.
heve elragadja, a min nincs mit csodálkoznunk, ha
fiatalságát,
fívdolpJto.s .CaroiosJeriianday^Iaxm Jjanoo
CeniLS In .
.
Hoc .A iio .Ter ra 3eata .Víro .
15
a
JÓZSEF ARCZKEPE.
II.
forrongó kort s a -nagy eszméket tekintjük,
kesült. Magj-ar Tört. Életr.
.
ifjoj.
.
melyekért .
.
5
lel-
SZINNYEI FERENCZ
34
A
forradalom túlzásai
franczia
egészen lehtik
1798-ban
s
Beszédében már ((eltévelyedett
írt
nem hangoztat
nevezi Parist s többé
kegyetlen városnak»
késbb
lelkesedését
ideális
for-
radalmi eszméket.
Különben egészen határozott véleményt Bacsányi gondolkodásáról észre
rajta,
vannak
életének
homályos
vehet
ingadozás
bizonyos
;
a mi életkörülményeibl
azonkívül
eléggé érthet,
melyeknek ismerete
pontjai,
támaszkodhatunk, ezek pedig
föltevésekre
csakis
mondani
bajos
politikai
híján
a határozott
állítást kizárják.
Felvilágosult gondolkodása s merész eszméi, melyeket költe-
ményeiben nyiltan nösen a papság
körében,
kodó és beszél embereket
papok különösen zik
módon gondolkodó
a franczia
(dtt
—
emberekre nagyon vigyáznak
A
sokaknak szemet szúrtak, külö-
hirdetett,
is
—
úgymond
s a józanul okos-
hamar jakobinusoknak
is
A
mesterségeket. »^5
régi
nevezik.
forradalmat
elkerülhetetlennek tartja, s mivel nálunk a felvilágosultság hiánya véres
zik,
általlátnák
forradalmat.
az ilyen
is
((De
emberek? Nekem
esztendvel egy valaki mondani kevesebb változás
neve
Más
alatt)
—
levelében
—
legyen
kikel
((a
<(egész spanyol inquisitiót
el
józan
akarnak behozni))
...
sokáig úgy sem
leg-
a religió
hazah
.
.
.
ellen, kik
és személye ellen
minden módot elkövetnek, hogy
megszabadulni
is
k
az egész magyar
s
hol
értenek
észnek ellenségei))
hassanak)). ^^
Szeretne
merte ezeltt két
azt
mit
különösen agyarkodnak,
papfészektl)),
ha szinte
ezzel,
Mintsem a religionkban
:
(tudjuk,
inkább veszszen is
gondolnak
mit
árt-
((ettl a tót országtól és
maradhat ))alacsony lelk
üldözi)) miatt.
Ezekhez a kellemetlenségekhez még más nösen tarthatatlanná lása.
:
76 Lev.
Arankához. 1793. Toldy k. 252. Arankához 1793. márczius 19.
kiad. 253.
1.
a mi külö-
fnökével való meghason-
Valami összeszólalkozás következtében"
75 Lev.
Toldy
tette helyzetét
is járult,
br.
77 Kaz. szerint az
Vécseyt
ok az
volt,
állí-
hogy V.
valamit igazított conceptusában (!?) Kaz. lev. vii, k. 292.
1.
:
BACSÁNYI JÁNOS
35
tólag párbajra hívta s ez Kazinczy szerint
A
tasának kihívását.
nem
fogadta
el alan-
kihívás levél útján történt, e levelet Vécsey
megmutatta Kazinczy apósának, így tudta meg Kazinczy a különben titokban tartott esetet,^^ mely ismét igen jellemz Bacsányira, ki a
rang és társadalmi különbséget nem tekintve, a szenvedett
sérelemért elégtételt kér fnökétl. Vécsey valószínleg eligazította a dolgot valahogy vele, mert és
el
nem
igen tehetjük
hogy a büszke
fel,
önérzetes ember eltrte volna az egyszer visszautasítást. Ez idtl fogva elvesztette fnöke kegyét s az minden áron
akarta
Museum
nev
t ii.
sárosi
Erre alkalmat szolgáltatott Bacsányinak a
távolítani.
Egy Péchy
kötetében megjelent három verse.
nemes
''^
József
Sárosmegye nevében feladta ezekért 1793-ban.
Lehetséges, hogy Vécsey keze volt a dologban s ez annál való-
színbb, mert ezek a versek három évvel ezeltt jelentek s a feladás
csak most történt.
Kazinczy
mikor azt mondja, hogy «Vécsey állhat »^°
és
kereste
megbuktathassa)).^'
Az
dekhez intézett költi tartják
az
örült,
hogy
alkalmat,
inkriminált
levél,
is
mellett
e
meg
bizonyít,
hogy Bacsányin boszút «ezt a garázda embert
három vers
:
a Virág Bene-
melynek következ két versszakát
feltnnek lm nyög a
Nem
hazafi
most
is
fájdalmában,
vehetvén reményt árva mivoltában
S nem találván hazát önnön hazájában Csak panasz, csak jajszó zeng bús ajakában. Hasztalan említi törvénye szentségét.
Annyi drága vérrel szerzett örökségét; St gyanúba hozván egyenes hívséget. Ez által halmozza nagyobbra Ínségét.
A
második az Abauj vármegye örömünnepére
melyben szintén a
II.
írt
költemény,
József uralkodására vonatkozó panaszokat
kifogásolják. 78 Kaz. lev. Kisf. K.-al és kör. loi. 79 Toldy kiad. 2. 1. 80 Kaz. lev. Kisf. K.-al és kör. loi.
1.
8i
Kaz. 1.
Szirmay.
A
magy. jakobinusok tört. Magyar Könyvesház
jegyzeteivel.
i55— 157-
sz.
102.
1.
;
;;
SZINNYEI FERENCZ
36
A
következk
kiemelt sorok a
:
Hasztalan reményltiink urunk
koronánkban
s
;
Idegenek voltunk tulajdon hazánkban
Az
öröm, kedv, s népünk szokott nyájassága
Eltnt
Nem
mert kötve volt a szív szabadsága.
!
bizott az atya saját
magzatjában
Barát ellenségét vélte barátjában
Titokban
sírt
a jó hazafi s hallgatott,
Mert, ha szólt, pártosnak s bolondnak tartatott.
De mely
szivemet?
titkos érzés terheli
Mely komor gondolat zavarja kedvemet? ki elmémet az idk titkába
Múzsám
!
Felvivéd
Még sem
jövendnk sürü homályába, szünhet-e meg hazámnak insége
Soha sem
A
harmadik
lesz-e hát
A
panaszinknak vége
francziaországi változásokra czím;**^ külö-
A
nösen az utóbbit tartják «sehr anstössig»-nek.
példányok elkobzását, a czenzor kinyomozását
lsségre javaslatát.
vonását javasolja,"' ""
A
a király
tényleg
A
czenzort.
Nóvák
ki
nagyon engedékeny ember
lefoglalták
a megyei
s
nem
volt,**^'
már meghalt. Bacsányi
pedig,
meg a czenzor engedelmével s mindenütt megengedte
a
postai
levéltárba
kit
ersen
helytartótanács
kanczellária
még 82
a forradalom
czím
Alább szólunk német
felterjesztés
róla.
még
könyv
1790-ben
tetszésben részesült,
szállítását
s
verset öt évvel ezeltt
azonfölül
A franczia-
írta,*^
mikor
szomorú következményeit nem tudhatta elre
A
prózai
verseket a fordításban
adja.
8j
tették.
kérdre vontak,
példaként említette a nemzeti nyelv müvelése terén. országi változásokra
lév
felelsségre
lehetett
jelent
Ervei ezek:
fele-
akadémiai tanárát,
igen
a
szerz
a a
helyesli
Istvánt, a természetjog
védekezik.
kanczellária a
s
értelmében a szerkesztnél
királyi rendelet
84 példányt
vonni, mert
?
?
84 Leirat 1793. ápr.
4.
Orsz. levéltár: «Ich
genehmige das kluge und ordnungsraássige Einrathen der Kanzley. Franz m. p.»
A
kanczellária fölterjesztése a király-
hoz. 1793. márcz. 14. Orsz. levéltár.
8;
Toldy
86
itt
eg\-
kiad. 237.
1.
évet téved.
l6.
tA FRAN'CZIAORSZÁGI VÁLTOZÁSOKRA* ÍRT KÖLTEMÉNY KÉZIRATA.
SZINNYEI FERENCZ
38
csak a deszpotákra czéloz.^^ Abaujmegye
s a vers
Bacsányi védelmét
kiemeli
s
hogy erkölcseitl
fejedelme iránt s azt,
egy lázadásra czélzó
ismeretes
irattal
A
kanczellária
távol
mködnek». azonban nem
magyar irodalom
kik a
fogva
kielégítnek a védekezést,
tartja
tartja,
mert úgy való el,
hogy
valami
számíthat-e
védelmébe veszi Bacsányit nek
elö-
forradalomra
a
s
megérdemli a szerz, hogy hivatalából elbocsássak,
mindazáltal megvizsgálandó, nél
tiszteletét
hogy «magát
áll,
mert szerinte a vers világosan a királyokra czéloz, ezért
és
akarta volna bemocskolni, továbbá,
hogy Bacsányi egyike azoknak, a vitelén hathatósan
hségét
támogatja
s a
bizonj'^os
elnézésre. ^^
hivatalos
A
érdemei-
helytartótanács
további lépéseket szükségtelen-
mert a könyvet a czenzura engedelmével nyomatta is
ki,
lefoglalták a példányokat s végül irodalmi érdemeire
tekintettel.^^
A
király a helytartó tanács javaslatát fogadja
de rosszalja, hogy ilyen könyv postán való szállítását meg-
Az ügy tehát Bacsányi javára dlt el, de állását azért nem tarthatta meg sokáig, mert csakhamar egy másik össze-
engedte. 9°
ütközése támadt, mely ezúttal állásába került. Szentjóbi Szabó Lászlóhoz szát együtt
A
ki
költi levelét
írt
s Szentjóbi vála-
akarta adni egy füzetben s czenzura
alá adta.
czenzor ekkor egy nyugalmazott katonatiszt, br. Saalhausen
Móricz kassai kerületi prodirektor
meg, hogy «inkább a költi
levél
illett
néhány helyét kifogásolta
hogy a fejedelme-
Ellenségei azt álHtják,
meg
ezzel.
«Nem
gondolják
meg,hogy szemtelen árulkodásokkal ókbantanák meg az udvart, azt mondván neki, hogy ö reá van készítve az a feleletem
ródzzék
könny
!
kemény
volna.
közmondás. »
A
vers.
Az én
s
ezeket a helytartó-
89 Fraknói. Martinovics és társainak ösz
szeesküvése 1880. iratot
nem
90 Canc.
alch
168.
].
(Az eredeti ok
láthattam az Orsz. levélt.) fölt.
1793. július 25. Orsz. Ivt
genehmige das Einrathen der
halterey, für die es aber
fehlend
ist,
gar
Statt
emp-
dass selbe dieses Buch so Pag
56. eine höchst anführerische
(A
nicht
Passage ent zu ver
ki rühes, vaka-
halt
Toldy
áusern und mittelst der Post an die Prae
kiadása
249-ik lap.
88 Canc.
kirl Kazinczy azt jegyzi
káplárnak, mint prodirektornak».'' Ez
87 ((Namentlich aber kein Landesfürst berflhrtworden sey.» így nyilatkozik Aránkához irt levelében is (1792. ápr. i3-ikán). ket sértette
volt,
fr .-országi
változásokra),
numeranten abzuschicken erlaubte. Franz"> fölt.
1793. július 25.
Orsz.
Ivt.
9'
Kaz. lev.
11.
k.
583.
1.
:
BACSÁNYI JÁNOS
szándékozott
tanácshoz
A
helyeket.
hogy
s
meg
czenzor ezt
egyszeren az
törölje
is Ígérte,
az
tiltakozott
inkriminált
mindazáltal mégis
föl-
Budára. Ez ellen a többször tapasztalt és érthetetlen
terjesztette
bánásmód
Bacsányi
fölterjeszteni.
ellen s kérte a czenzort,
39
czenzorhoz
ellen a
írt
ershangú
levélben tiltakozott
egyszersmind kérvényt intézett a nádorhoz, mint ártatlanul
A
üldözött.'*
megyegylés egyhangúlag pártfogásába
A
budai czenzor fölterjesztésébl (1793. nov.
hogy fleg a papok
szóló
ellen
Ezek a részletek a vers késbbi iratai
megvannak
közt
szenteskedökre. "
Nézd a
vette
s
érdekében a helytartótanácshoz.''
fölterjesztést tett
Az
ilyen
ers
12)''^
részleteket
kitnik,
kifogásolták.
kiadásaiból kimaradtak, de kéz-
czímen
:
Bosszús
tndés
a vakító
érdekes s eddig kiadatlan vers a következ
régi homályra szokott sok
gyáva miképen
Üldözi mindazokat, kikrl a józan okosság
Éleszt tüze súgárit tndökleni látja! Nézzed az Ostobaság véres zászlóihoz esküdt Vak-buzgók mi dühös-törekedve rohannak élnkbe, Szíveiket vad gylölség mérgével itatván
A
szeretet szolgái miként gerjesztgetik
Mint fenekednek
!
ket!
mint hányják az ezernyi kelepczét
hogy a szabad észt szkebb korlátba rekesztvén, Népünket levetett alacsony jármokba szorítsák Újra,
I
Még
A
csak alig
keres
közjót
Még
jve
fel
valamely jeles elme hazánkban,
pályamezben
bölcs polgár
csak alig láttatta magát
;
mikor íme legottan
Hitvallása fell vetekednek, otromba nevekkel Illetik
és
mérges nyelvökkel
92 Neque enim ego is sum, — írja kérvényében többek közt — qui debitum
meae dicasteriis parendi stúdium unquam abnegem, aut justam etiam crisim
patriae
subterfugere, vei pláne toré talentis cae,
cuius
meis
felicitas
mearum scopus Kérvénye
in
est,
acceptis
a Crea-
detrimentum
reipubli-
contentionum
unicus
impie
abuti
velim.
1793. szept. 19. Orsz. Itár.
93 Erre vonatkozólag írja Publica haec concivium meorum aestimationis testificatio :
földig alázván est, profundiusque cordi meo quam ut tam cito oblivisci possem per quid eam meruerim, qualibusque in futurum conatibus conservare debeam; etiamsi inde ab eo'tempore, quo primum Patriae meae
carior mihi
insidet,
calamo servire constitui, firmiter apud me non proposuissem: nihil me unquam scienter scripturum, quod hominem ingenuum, bonnumque Reip. civem dixisse dedeceret, aut ultima vitae suae die poenitere oporteret. 94 U. ott.
!
!
SZINNYEI FERENCZ
40
E
fene képmutatók diadalmaskodva lerontják
!
Csalfa világ! gonosz álnokság! balsorsa hazámnak!
Oh s hát hogy még éjjelit is szaggatva s az édes Nyugodalom puha karjairól munkára sietve !
Eletének fonalát váltig rövidíti hazája
Mély álomba merült
serkengeti s régi
fiait
Durva homályokat oszlatván új lényre deríti S méltóbb állapotunk útját mutogatja — tehát Fáradozásaiért ez légyen-e végre jutalma ?
Ti boldogságunk dühös ellenségi
lesz-e
Ó
te,
.
!
mikor lesz
gonosz szándéktoknak valahára határja?
világok szent Fejedelme!
S gondvisel Bírája! Lelked
.
sötétség
!
Szemtelenül cseveg vad terjeszti
S
.
illy
szikráját,
Te mindenek
atyja
por testébe lehellvén
ki
szabadon formáltad az embert!
Meddig, meddig nézheted
el,
hogy
dúlja hazánkat
E nevedet gonoszul káromló czimbora ? meddig Késik még méltó haragodnak mennyköve ? Fordítsd, Ah,
fordítsd le reánk
Már valahára
s
szemeid végetlen Igazság
kevély ellenséginket alázd
Bacsányi védekezése hasztalan s
felügyelet
alá
volt, hivatalából
mint
helyezték,
olyant,
miatt» (ccpropter seditiosos versus») s
még sem
hajlandó észre
le
a
elbocsátották
« lázadó
ki
már elbb
is
versei
megrovatott
térni. ^^
Bacsányi Pestre ment és ismét folyamodást intézett a nádorhoz,
melyben közbenjárását kérte a szigorú
tására
(Pesten
kelt
kérvény
1794.
ítélet
márczius
i.),
megváltozta-
de
kérését a
helytartótanács támogatása ellenére elvetették.
megsznt a kassai magyar társaság, megsznt a Magyar Museum is, vagy mint Pápay Sámuel mondja «Museumunknak ajtaja, mintegy négy Bacsányinak
Kassáról való
távoztával
:
esztendei nyitva állása után, egészen bekiHncseltetett))^^
—
bizony
nagy kárára irodalmunknak 95 Hinc eundem B. a suo, quod penes Cameralem Administratíonem Cassoviensem gerit, cancellistatus officio amovendum
Vesolvisse, eo addito, vigili
iit
actionibiis ipsius
oculo intendatur, ac eattfnus concer-
injungatiir.
nenti
iurisdictioni
(Pálffy
Károly gróf kanczellár). Canc.
vigilantía
leirat
i793- decz. 28. Orsz. levéltár. 9^
A
magy. Literatura Esmérete. 1808.
(Magy. Minerva
ív.
k.
416.
1.
BACSANYI JÁNOS
4I
III.
kincstár
szellemi
tökéletes nyitja
ajtaját
egyike,
A
tudása
három
hatalmas
eltte.'
Rendkívül
magyar
Bacsányi a legmveltebb
német és franczia nyelv
föl
írók
latin,
sokat
olvas és sokfélét Horatius verseitl kezdve a franczia politikai
Hosszú jegyzéket
röpiratokig.
állíthatnék össze a világirodalom
kitnségeinek, költknek és tudósoknak neveibl, melyek munkáiban és irataiban számtalanszor elfordulnak. Nemcsak igen sokat kivonatol
nagyobb részeket
is,
legtöbbször egész czikkeket másol
Zeitungból és levelezését
a
le
Schiller
és
Goethe
egészen leírja. Ezek a másolgatások természetesen
pl.
Hogy
st
(különösen az Allgemeine
Journal de Francfortból),
igen sok idejét fölemésztették, melyet önálló volna.
magának,
ki
ír
hanem
olvas,
milyen
munkára szánhatott
figyelemmel olvasott, arról a
alaposan és
tömérdek széljegyzet és javítás tanúskodik könyveiben. Természetesen
nem nézhettem
könyvei
közé
át
(különösen tesz,
és
magyar
a
melyek
kérdjelbl
néha
állanak,
az írásjelekre
fontosságúak,
személyesked
sokszor
könyvekben).
egy-egy
csak
azért
mindegyikben sok jegyzést
s
nem nagy
találtam. -Ezek többnyire
eredményei
De nemcsak
jegyzeteket
aláhúzásból,
hanem határozottan
értékét az
ers
elfogultság
A
korrigál, sokszor
különben
nagyon
ebbl
Keserg
nem
legújabban
de
az
utóbbi
1
Angolul
nem
keztetjük, olaszul
tud,
mint irataiból követ-
sem
ninteUigens
deinde
(1790) 69.
De ennek
1.
et
sokat. Révai szerint Italicao) alig találjuk
nyomát.
Magyar
Plánum valami
2
Kis
jegyzetek
is.
Az elbbit
megkerült
A
versei 651.
most
s
könyv czímlap-
és
Bacsányi.
E. Phil.
Lásd még Zeisel
jegyzetei Kis János költeményeihez.
fögymn. jegyzetei
Tört. Életr. 1904.
J.
Közi. 1892.
a szem-
Kisfaludy Sándor
szerelmet
Horánszky Lajos képvisel birtokában van,
ért.
még
melyet Pap
érdekes
leszállítja.
kérésére átjavítja a Regéket és a ismerjük,
vagy
felkiáltó-
pontból Kis János verseinek telejegyzett kötete,
Ferencz ismertett részletesen.^
inkább futó
maliczia
kiterjed pontossággal. Érdekes
is
Múzeum nem egy
a
s
álló
hanem
könyvtárát;
beosztott
könyve megfordult a kezemben
benyomások
kötetbl
1121
1900— i.
J.
B.
Lcsei
Esztegár L.
B.
a Zrinyászhoz. M. K. Sz. 1903.
6
«
SZINNYEI FERENCZ
42
melynek kezdetét
iára írta Bacsányi Kisfaludyhoz intézett levelét,
hasonmásban közöljük. »Alig remélhetem,
ezen
a
becsülni
világon foglak,
--
láthassalak
mint
írja
többé,
hazámnak
—
mintegy búcsúképen de a míg
igaz jó
fiát,
élek, s
hogy
tisztelni,
nemzetemnek
egyik fö diszét halhatatlan poétáját.
'#
17.
A végezte.
levélbl
látjuk,
KIS JÁNOS ARCZKEPE.
hogy a javításokat brünni fogságában
Majdnem minden
lap
tele
van
helj'^esírási
módosításokkal, melyeket néhol hosszasabban szélére
írt
kritikai
megjegyzéseiben.
A
müveinek 1833-as kiadásában többnyire
is
megokol a
javításokat
fel is
lap
Kisfaludy
használta.
kívül érdekes és értékes irodalmi ereklye részletes
és méltatását Horánszkytól várjuk.
és stiláris
A
rend-
ismertetését
I
»
BACSÁNYI JÁNOS
43
A
Bacsányi inkább receptív tehetség, mint produktív.
tömérdek dolgot olvasott és
épen olyan keveset alkotott
tudott,
sem
önállóan s a mit alkotott, azon
milyen
meg nagy mvelt-
látszik
sége. (Különösen késbbi munkáin.) Idézni igen sokat idéz,
nem
ez
elégséges
A
nyítására.
szellemi
a
gondolkodásmódját
átalakítani
nem
sok idegen hatás
a
s
nagy jártassága
való
téren
de
bizo-
tudja
egészen kicsiszolni,
nélkül
hogy eredetiségének
ártana, színezni egyéniségét.
F jellemz vonása Bacsányi
komoly oktatás, mely nem egyszer
éles kritika és a
kép leli
tudományos mködésének az nagy-
fajul
leczkéztetéssé. Mindkét jellemvonás Bacsányi egyéniségében
hanem
magyarázatát. Bacsányi nemcsak sokat tud,
nagyon
hogy sokat
jól tudja,
rendkívüli egyenességgel
ers
tud, önérzete
és szókimondással
is
önérzet
s ez az
párosul
azt
nála.
így
egyrészt hivatva érzi magát arra, hogy másokat oktasson, más-
hogy bíróként
részt arra,
Ez
tette
bölcsel
kritikussá.
fogva.
A
lépjen
tanító
és
másokkal szemben és
fel
költvé,
ez
értekezvé
tette
Az ers kritizáló hajlam különösen jellemzi Museum korában már szinte kritikát mond
dött dolgozatokról, így
pl.
Ádám
Horváth
ítéljen.
verseirl,
és
kezdettl a bekül-
megróván
bennük «az egy versbl másikba való átcsapást», meg a sok jegyzetet és
Földi verseirl
idézetet.'
Valószín, hogy másoknak faludy Sándort,
is
írt
mond kritikai
ilyen
rövid
is
megbírálja.
hogy sokszor a hozzá
ítéletet.'*
leveleket.
legnagyobb magyar költnek
a
Ányosát
mint kedves szellemére,
kit
is
tart,
ers
Jellemz
kritizáló
leveleknek
intézett
Kisvala-
helyes-
írási hibáit javítgatja.
Önmagával szemben nem kevésbbé iratait át
meg
kikéri, így
—
írja
kemény
át javítja s
többször
kritikus;
'Szigorú
írja le,
st mások
kéz-
ítéletét is
Arankáét \ Virágét. «Ne kedvezz nékem teljességgel
—
Virágnak^ krisist
tetled
nem
dicséretet,
hanem
kívánok.
3
Kaz. Lev.
i.
k. 289.
1.
5
4
Kaz. Lev.
i.
k. 263.
1.
*
Toldy Toldy
kiad. 238.
1.
kiad. 260.
1.
krisist,
—
SZINNYEI FERENCZ
44
Els
és legkiválóbb
melyet a Bécsi Magyar Musába
Magyar Museumban
maga
A
tér át.
mvelésének
fordítás
annyi értelemmel
munka
mint a
(1787)
^
s
újra
kiadott
a
mely
visszapillant szellemi életünkre,
fontosságáról szólván, a fordításra
nem könny is,
irt
czímü,
(1788) ^ Értekezésének bevezetésében,
kerek kis értekezés,
is
azután a nyelv
A fordításról
értekez dolgozata
dolog,
«a fordítónak,
bár
nem
legalább annyi jó Ízléssel kell bírnia, vala-
szerzjének)).
18.
A
szerz szabadon
alkot,
a fordító
KISFALUDY SÁNDOR ARCZKÉPE.
kötve van s a ((könyvszerzt épen úgy kell néki ezen az idegen
nyelven beszéltetni,
a
miként beszél vala, ha maga benne
írt
volna)).
A az
mondottakból arra az eredményre
iró
az
jut,
els rend nagy elmék közül
talanság lenne fordítójának legalább utána
hogy
való,
az
«ha
tehát
nagy igazság-
els helyet nem
engedni)). 7
577.
Szeptember
5., 8., 12-iki
számok (559—
1-
negyed 6—19 »a szükséges változEzek valószínleg helykímélés czéljából történtek, mert csak rövidítések8
I.
tatásokkalc.
bl
állanak.
Toldy az els, teljes kiadást 113—127) s helyesen, mert
közli (T. kiad.
bvebb
és
érdekesebb.
nálom ismertetésemben.
Én
is
ezt hasz-
BACSANYI JÁNOS
Bacsányi buzgalmának hevében
Itt
majdnem
szerz mellé
a
hogy a
jegyzés,
fordító Ízlésének
Bevezetését avval
ízlését.
emeli, az
túloz,
mikor a
fordítót
azonban igen helyes meg-
meg
fejezi be,
45
kell közelítenie a
hogy a
szerz
nehéz és
fordítás
fontos dolog lévén,
szükséges, hogy
zonyos hoz jék.
bi-
szabályok-
A'
alkalmazkod-
Ebben az
kezésében
érte-
BETSI
MAGYAR MÜSÁNAK
tehát
néhány szabályt fog HARMADIK ESZTENDEJE.
adni Gatterer, göttingai
mán.
nyo-
tanár, «
1789-
Tan ácsiások
ezek
—
inkább,
—
úgymond törvények
mint javas-
:
lások oly hazafiakhoz,
velem
kik
együtt a nemzetnek
hasznát
keresvén,
hazájok
magyari-
nak kedvekért hasznos
könyveket
anyanyelvünkre fordítgatnak.))
értekezés
Iraton Efttelneki Statnay Sándor álul
— Az
els
Kr«raa(iaiík
részét
a
19.
fordításnak:
nyelvét és ízlésének
azt,
kell
fordításában;
ii,
A
(BECSI
MAGYAR
lfUSA« CZIMLAPJA.
a
különös regulák)) teszik. bályai
i=>
Matyar Hau' MIuígéftL.
ré-
szét a «közönséges,
második
»• a.
a
a
A
fordítónak
melybl
lenni; « tulaj
az
közönséges regulák általános sza-
fordít;
író
donképen
tudnia kell értenie
eredetiségét
csak
kell, is
fel
anya-
a
saját
a
mit fordít;
kell
magához hasonlót
tüntetnie kell
az
;
SZINNYEI FERENCZ
46
embernek
—
megjegyzés; kell
—
fordítani »
használni
úgyhogy a
a
régi írók fordításában
fordítás
a
legjobb kiadásokat
végre szabatosan
fordítónak;
a
Ezután következnek
az
eredetinek «hív és igaz
a
különös regulák,
gondolatárnyalatokra tér
mása» legyen.
is
nálunk polgári jussal
«nem
kell,
«Vagyon minden gondolatnak
át.
melyek
még meg nem
ajándékoztattak)),
kerülni
lehet mindazonáltal a fordítónak vétekül tulajdonítani,
szókkal fejezi
ki.
dolgokat és gondolatokat új
tij
Ez korántsem
«Némelyek nem újítanak
meg
írásaikat, mivel
értenék ket,
st
elég
st gazdagítja
rontja,
azt
hanem deák
így,
azt
kell
szókkal
hogy máskép meg sem
hiszik,
vakmerk
nyelvünket.
gondos vigyázassál
különös
mívelésében
a nyelvnek
rakják
tulajdon
és
szókat,
«Idegen
kifejezésekkel.
ha az eredetírásban található
lennünk.
aztán
ki,
vissza kell tükröznie a fordításnak megfelel,
vagy legalább hasonló
nem
bvebben
melyekrl
tulajdon színe, tulajdon árnyékozatja (Schattierung)
érdeme», ezeket
De
fordítania,
kell
Legelször ismét a szabatosságot, hséget emeli
szól.
a
ez különösen helyes és figyelemre méltó
állítani,
hogy
nyelvünk
alkalmas «a jelesebb tudományokra.)) Szól ezután a
lefordít-
hatatlan Kszóejtésekrb) (soloecismusokról), a barbarizmusokról,
megemlítvén nün/^,
csak
itt,
hogy szabad más müveit nyelvbl kölcsönöz-
ne
ellenkezzék
a kölcsönzés a nyelv szellemével
dicsérend példaként emhti e tekintetben Báróczy és Bessenyei fordításait.
Megemlíti ezután a
pontjából
s
magyar a
kiemeli,
hogy
mvelt
milyen
nyelveket a fordítás szem-
nehéz
ezeknek
fordítása
nyelvre, mely velük semmiféle rokonságban sincs. Szól
nyelvszépségekrl,
melyekhez a fordításban legalább meg-
közelítleg híveknek kell maradnunk, s ha
nem
lehet nekik
meg-
felel szépségeket találnunk, legalább hasonlókat kell keresnünk.
Mint kiváló
és
még
jellemz
nyelvszépségeket,
említi.
Szól
végül
egy igen csattanós igazságot mond
a
« kerekbeszédek))
a
(periódusok) ki,
közmondásokat fordításáról s
hogy
t.
i.
«a
nyelvnek külömbsége, az értelmesség, és jó hangozat az egyedül, a
mi
fordítónak
szabadságot adhat a
változtatásra)).
Rövid
BACSÁNYl JÁNOS befejezés beszél,
kerekíti
ki
st ersebb
az
húrt
egészet. is
Itt
penget
:
47 kissé
leczkézö
«Vannak
hangon
olyanok,
kik
KESEJIGÖ SZERELEM.
J^éJLi'ix,
Á^yÁ^^ 20.
/^g<*;^»cr
BACSANYI LEVELE A 'HIMFY SZERELMEI! -SEX. (Horanszky Lajos tulajdonában.)
szájokat magyarul csak tátani se
még
pedig
a
mi
nag^'obb
tudják
boszúság,
Ezeket a szemteleneket korbácscsal
kell
jól,
mégis könyveket,
versekben
Parnassus
fordítanak. alól
elvemi,
SZINNYEI FERENCZ
48
hogy
annak
egészen a
ordításaikkal ne
lakósit
értekezését Gatterer után
Bacsányi
Gatterer e munkáját
irta.
Ez már
háborgassák.))
késbbi értekezések nyersesége.
megtalálnom. Toldy sem ismerte, sem Bayer Ferencz, a
legbvebb tanulmányt
hanem
Gattererének,
hanem a példák
irta
átdolgozása.
értekezése
A
fordítás
magyar irodalomból,
a
Gattereréi,
elvei
a kitérések
—
Bacsányi tollából erednek.
vetett fejtegetések
eddig
ki
De ha nem ismerjük is nem fordítása
Bacsányiról.
hogy Bacsányi
az eredetit, láthatjuk,
az
ezt
nem sikerült
közbe-
és
Értekezésében
a hü fordítás mellett kardoskodik. Erre a felfogásra szükség
rendesen
inkább
átdolgoztak
mint
különösen a mfordításban elég hiba
nem
de az
szól,
is
beli szigorú alaki
hogy jobban
volt.
A
követeli. Erre
szeretné
A
mfordítás-
mutat megjegyzése,
Ádám
ha Horváth
szerette volna,
pedig,
mfordításról külön
versek helyett kétsarkúakban fordította volna.
jobban
a mi
fordítottak,
bele van értve tanulmányába.
hséget nem
Vergiliust négyes
Az
eredeti formát
de a magyar forma ellen sem
ugyan,
is
szabadságot élveztek s
mert addig a fordítók korlátlan
volt,
tesz
kifogást.9 Azután Ossziánt prózában fordítja s azt mondja, hogy
a fordításról adott szabályai fordít a
magyar nyelvre
zt úgy
kell beszéltetnie
vala,
ha maga benne
mint Kazinczynak, sajátságait s
nem
áldozni.
is
és ez
írt
írónak
más
Bacsányi óva is
engedi meg, melyek
és
át akarja vinni
int
nyelvnek
nem
eredeti
a magyarnyelvbe szellemét
az idegenszerségektl s
tartózkodó állást foglal
el
s
az
kiad. 117.
1.
kiad. 141.
1.
félté-
E tartózkodása késbb
engesztelhetetlen haraggá fokozódik a merész nyelvújítók Toldy Toldy
újítá-
csak azokat
emlegeti, Bacsányi
kenyen rzi a romlatlan magyar nyelvet.
9
fel-
ellenkeznek nyelvünk szerkezetével.
Kazinczy a «minden nyelvek ideálját»
ío
szer-
tehát a felfogása
ennek kedvéért a magyar nyelv
sokkal szemben
figyelmet
nagy érdeme. Szerinte a
volna». Egészen
az idegen
ki
Nagy
el.'°
magyarul a fordítónak «a miként beszél
minden tekintetben
átallja
szerint járt
ellen.
BACSÁNYI JÁNOS
—
49
Mindenesetre nagy érdeme Bacsányinak, hogy a fordítások
e korában megírta a fordítás elméletét s igazán megszívlelend
szabályokat adott az e téren buzgólkodóknak, és érdeme, hogy
nyelvünk életrevalóságát
müvelésének fontosságát
s
oly. hat-
hatós szavakkal védte a latin nyelvvel szemben.
Bacsányi értekezése üdvös között a fordítás ügyében.
más véleményben
mozgalmat
idézett
Sokan helyeselték
az
írók
sokan
szabályait,
voltak.
Horváth Ádám a Magyar Músa 1787. november Bacsányi
reflektál
el
de csak
czikkére,
A
Vergilius-fordítását illet megjegyzésére.
számában
21-iki
személyes
okból,
az
szabályokkal, melyek
már késn
jöttek, nem foglalkozik. Péczeli József 1789-ben Gyjtemény I. negyedében «A fordítás mestera Mindenes ségérl)) czím czikkében D'Alembert nyomán szabja meg a
neki
fordítás szabályait
a
fordítóknak
s a
legnagyobb szabadságot engedi.
«Nem mond
érhetünk
hogy ö-'
-
ánglus, franczia,
mi
—
arra
00'
a
úgydeák,
göröST,
21.
a mi
azoknak velejüket vagy
bennek,
azzal gazdagítsuk
hogy homlokegyenest
ellenkezik Bacsányi
felfogásával.
Nevét nem
czéloz rá a
következkben
említi s n3áltan :
«
a rosszat
nem
polemizál vele, csak
Vágynak némelyek,
vényeket szabnak a fordítóknak
nem szabad nékik szépíteni, hanem a
ki tehát
legfelségesebb
litteraturánkat.» Látjuk,
is
s
jobbítani,
az
Bacsányi dolgozatát i.
s
a jó
11.
esik,
kötetében (Kreskay Imre a Magyar
Tört. Életr. 1904.
Rájnis
((Toldalékában)) (1789) nyiltan bírálja
ugyanabba a hibába
st
mint Péczeli; követéssel
Szerinte Vergilius Homerosnak és Theokritosnak Errl különben alább bven szólok. Kreskay Imre
Magyar
Ízléssel
által tenni,))
a fordítást összetéveszti az átdolgozással,
Museum
tör-
helyeket
éktelen
haszontalan szószaporításokat,
József Magyar Virgiliusának
más
a kik
azokat úgy megkötözik, hogy
ellenkez gondolatokat tartoznak szórúl szóra
t.
....
.
RAJNIS JÓZSEF névaláírása.
német jó munkákat
végtl végig leforgassuk. Húzzuk essentiájokat, s
.
'
is.
fordítója!
a
Museum
Magyar íróihoz) 7
SZINNYEI FERENCZ
50
Bacsányi
dicséri
mondja,
reguláit és tökéleteseknek
csak
ott
«szorosabbacskák» szerinte, «a hol a verseknek magyarázatját
Ö
ik».
magyar
a
lényegének a rímet
verselés
tartja
ha magyarra fordítunk verses mvet, rímes versben
—
tanunk. talán
Bacsányi
azon szavait
van
eredetiben
nem
a
értette
«hacsak
sehol
szól
a
hogy Bacsányi figyelmen
kívül
irt
jegyzetében, melyben
újra röviden körvonalozza elveit a fordításról (88.
hogy Bacsányi mennyire
látjuk,
fölötte
hogy
Nagy
álláspontunkkal. fejtegetéseivel
elméleti
mozgalmat, mely a
fordítás,
kortársainak
helyes és meg-
köszönettel tartozunk neki,
megindította
és
keltett
vitát
1.)''.
áll
a fordítás lényegének felfogásában. Álláspontja
egyezik mai
mi az kell
hagyja ezt a kérdést Kreskay czikkéhez
íme
a
azt,
ugyanazon renddel»
lehetséges,
kifejeznie a fordítónak. Különös,
hogy
így
fordí-
Kreskay
versalakról,
versalakra,
s
kell
különösen a mfordítás
a
elveinek
tisztázására vezetett.
Második értekezése a
Magyar Museumhoz
melynek történetét már életrajzában
Bevezetése,
írt
láttuk.'^
Visszapillantván szellemi életünkre, keresi az okokat, melyek
megakadályozták áldozhassunk
a
fejldésünket
múzsáknak.
önvédelmi és belharczok, a
nem
s
Ezek
engedték,
hogy többet
okok
háborúk,
az
küzdelmek
vallási
a s
a latin
az
nyelv
uralma. Most röviden szól a renaissanceról az egyes nemzetek irodalmáról, s a szellemi fejldés
f
mozgatóiról, a tudós társa-
Mi «a poezisban már jó tova mentünk», st a tudomány terén is mutathatunk föl reményre jogosító munkákat. ságokról.
Csoda, hogy mostoha viszonyaink ellenére ennyire
is
jutottunk.
Máshol pártolják az irodalmat, nálunk nem. Mégis haladunk, de tökéletesek II
A
még nem vagyunk. különösen
fordítás,
elméletének
további
Radó Antalnak
«
A
Heinrich
mfordítás illetleg
magyar mfordítás
ténete» ez. tanulmányára
és
a
fejldését
Gusztávnak
tör-
(Budapest 1883)
«A mfordítás
Ezért kellene egy tudós társaság, elméletéhez»
ez.
székfoglalójára (A
1883— 1884) Magyar Museum
T. Évlapjai 12
xxiv.
(névtelenül)
1.
128—138.
1.
Kisf.
utalok. i.
és
1788 — 89.
Toldy
iir.
kiad,
BACSÁNYI JÁNOS
mely
Szükség
irodalmunkat.
vezérelné
51
módjait új
magában
hogy ne
foglalná,
továbbá
volna
magyar nyelvkönyvre, mely a magyar nyelv
szavait
egy
szólás-
és
vagy rossz
kellene idegen,
szókkal segíteni magunkon. Ezeken a hiányokon akar ideig-
Magyar Museum.
lenesen segíteni a
szól röviden folyóiratuk
Itt
Museum
programmjáról és nevérl. Azért adták neki a tágabb
dolgozatokat Látjuk,
nemcsak
mert
elnevezést,
hanem
szépirodalmi,
tudományos
akarnak benne közölni.
is
hogy a czikk három részbl
multunk szellemi
életére, a
áll
els
az
:
rész pillantás
második a külföld szellemi
életére s
a harmadik jelenünk képe.
A
deák
nyelv
mert
neki,
ebben
hatására
hogy fontosnak
Látszik,
kiterjeszkedik.
adhatunk
káros
a
nyelv
latin
dolgozatában
a
tartja
mveldésünknek, mint minden háború.
ebben igazat
s
többet
nemzeti
ártott
Kevéssé
érdekes és
nagy nemzetének
értékes az a részlet, melyben a külföld négy
irodalmáról szól. Csak nagy neveket sorol
el
minden
tanulság
úgy hogy conclusiója erszakolt, mikor így szól mentek tehát szomszéd nemzeteink arra a magasságra, a nélkül,
most ket tündökleni bemutatnia, de ezt
látjuk. »
nem
szép
melyet Bessenyei
fölvetett,
is jeles.
verselésrl
melegen
látszik,
arra
kis
m
ez,
melyet a
tudós védi.
Földi
számít,
A is
Valóban
akarunk.
felfrissíteni s
részben általánosakká lesznek
Kerek
már
alkotni
volna
:
«Igy
holott
röviden
mit íróink önzetlen munkál-
A
értekezésében.''
melybl
létez anyaggal akarja
Ügy
igaz.
Ezt különben
szóló
nyelvanyagot,
újítást.
és
fejldést kellett
A
tette.
kodásáról mond,
eszméje
A
is
nem hogy
s irodalmi
társaság
magyar szótárnak magyar
a
érintette
ismernünk
Bacsányi szereti a
a
eszméjét,
kell
a
nyelvünket mesterséges
tájszavak
legalább
nyelvünket gyarapítják.
meggyzdés, nemes
törekvés és
lelkesedés hangja tesz vonzóvá. Szép zászlóbontás volt s a siker
nem 13
is
maradt
el.
M. Músa, 1787.
SZINNYEI FERENCZ
52
Ugyancsak Pálról
Museum els negyedében
a
czím
rövid
ismertetése
elhunyt költ emlékét
újítja fel.
(62
Nem
meg Ányos
jelent
— 72
mely
1.),
az
ifjan
hanem csak
értekezés ez,
néhány megjegyzés, melyekkel az Ányos verseibl közölt mutatványokat
Az
kiséri.
((Elfelejtve
keseren
elején
részvétlenségrl:
a
szól
nyugoszik szegény a földnek gyomrában, mintha soha
közöttünk sem
volna
lett
Ez
!»
a
pedig
részvétlenség
nagy
kárára van irodalmunknak, mert így sok becses szellemi termék
veszendbe megy, sokan pedig elkedvetlenednek hiszen hazájuk tetszése, elismerése az
sem nyerhetik
nem is tévesztette el hatását. Ányos verselésérl is szól néhány
A^
/f
/J
/
/9^
^. %/i^y
'
sen
^ ^^/iíf^
sorú végezetes
((két
versben))
'
/
£->
,
.„, ÁNYOS
^/^
helye-
és ezt
írt
tette,
s tán
hogy több-
szót s kiemeli,
nyire
/
közül,
Igen helyén volt ez a kis feddés akkor
el.
'
íróink
egyetlen jutalmuk, s ezt
mert ez a forma
költibb, mint az egyrímü
Cll>^—
^
négy soros szakok.
((A hal-
érzékenylegkényesebb J O ^ sége az embernek. Az egylás
„^„„.„/,. PAL névaláírása. .
forma hangoknak mértékletes egyeztetése kedves nékie; vala-
minthogy
ellenben
okozza.)) Látjuk,
azoknak
hogy a
erltetett
ebben a tekintetben. Lehet, hogy
unalmát
többszörezése
fogadja
francziás iskola álláspontját
még Orczy Lrincz
el
hatott rá,
kinél nevelsködött, de mindenesetre ezt javasolta a saját izlése is.
Különben hozzáteszi, hogy a négyes verset se
megvetendnek
páros és négyes alexandrinusokat,
nak
három
tartja
költeményét
mutatja
st
négyest többet.
be.
Az
isteni
—
poéta»,
egy levéltöredékét
s
Ányos-
gondviselés
czímt, ((melybl nyilván meglátszik mégis, hogy Ányos valóságos derék
azért
és valóban költeményei közt egyképen találunk
híres
született
elégiáját
(Egy boldogtalannak panaszi a halvány holdnál), melyet különösen magasztal. Végül kéri a
Ányos
összes verseinek kiadását igéri és
gyjtésben honfitársainak támogatását.
BACSANYI JÁNOS
Errl
nincs sok
a kis dolgozatról
mondani
érdeme Bacsányinak, hogy Ányosban
esetre
séges költt s oly buzgón iparkodott
korát
tudta,
éli,
t
Minden
valóm.
felismerte a tehet-
megismertetni a közön-
hogy irodalmunk felújulásának
séggel, emlékét megrizni. Tudta,
hogy ilyenkor minden nemes törekvés
résre méltó, ilyenkor
munkásokról sem s
53
nem szabad
a csendben
elfeledkezni, tudta,
elisme-
dolgozó, szerény
hogy ha Ányost
méltatja
munkáit megrzi az elfeledtetéstl, csak érdemet jutalmaz
másokat
ezzel
s
tettre buzdít.
is
Nagy érdeme Bacsányinak Osszián fordítása és ismertetése Az els részlet (Osszián utolsó éneke) szintén a Magyar is. Museum els negyedében jelent meg (38—50. 1.)''^ egy br. Orczy Lrinczhez
intézett
«Csak ezen
fordított részlethez.
—
úgymond
nagy
tiszteletre,
mennyire s azon
levél kíséretében,
—
mely
kis darabból
kitetszik vala-
is
hogy érdemes Osszián a
melylyel Európa költeményeihez visel-
valamelyik külföldi forrás után
maga
tesz hozzá valamit.
is
Itt
(szavai
mondja
megmondja, hogy miért Azért
tette,
jóltevje iránt
:
hogy
«én
ajánlotta
vannak)
idézjelben azt
is,
a
nebb említettem, hogy a fordítás szabályai szerint
lehet
fordításra,
Ezután Ossziánnak rövid és jó jellemzését adja talán
tetik.))
letet.
bevezetés a
rövid
Orczynak
ezt
mit
már
járt
el.
az
els
fön-
Azt
is
kísér-
egykori
tiszteletét és háláját nyilvánítsa
aki,
s
ha mi olyas van már, vagy idvel
bennem, a mi hazámnak hasznára szolgálhat, többnyire
Nagyságod
több
mint
édesatyai
serkengetéseinek köszönöm,
és
a
gondoskodásának, ki
Alpin
s
szives
szavaiban tulajdon
érzéseimet oly igazán kifejezve találom.))
Alpin
t.
Ossziánt, a megaggott bárdot, énekével gyönyör-
i.
ködteti s dicsíti, mint harczost és énekest.
negyedében halála)
14
ismét közöl egy kis
(197—200),
Toldy
kiad.
még
140—148. U
A
részletet
Museum harmadik Ossziánból (Oskár
pedig hexameterben
fordítva.
«TaIán
SZINNYEI FERENCZ
54
—
legjobb
volna
versben
fordítani.))
saját
—
úgymond
egész
az
Ezt a nézetét azonban megváltoztatta,
példányában a következ széljegyzetet
vélekedés volt az
—
koztam. '^
hogy prosodiai
Említi,
fejtegetéseket
is
más
tartja és
mutatvány a Museum
meg
jelent
nem
akart adni
ki,
— A
hehezetnek.
«Balcsalat-
két tudós
foglalkozik ezzel, elállott szándékától, csak azt jelenti
mássalhangzónak
mert
utána:
tette
nemsokára megesmértem, mely igen
s
ebben a negyedben, de értésére esvén, hogy
h-X.
ilynem
Ossziánt
is
hogy a
harmadik
kötetének (1792) harmadik negyedében
II.
(Kárthon) néhány felvilágosító jegyzettel (279—303
1.).
Még egy részletet hozott az Erdélyi Múzeum (v. f 1816. 91—99 1.).'^ Ezt Kazinczy közölte Bacsányinak Virág Benedekhez írt
levelébl
«minden változtatás
kivéve,
Az
rövid életrajzával. Ez féle
szabad
iambikus
Kazinczy
fordította
Bacsányi
nélkb),'''
iniszthónai háború czímü ének Herder-
sorokban
még
Ezt
fordítva.
1798-ban
szerint.
Bacsányi nagy kedvvel és lelkesedéssel fordította Ossziánt.
németbl Fábián Gábor szerint már
Fordítása többféle kiadás után készült, de eleinte fleg fordított
Harold
kiadása
után.'^
1785-ben elkezdte fordítani. '^ Fordításainak
bár anticipatió, 1802.
jun.
magamat
illet:
itt
i6-ikán
soha
ezt írja
Kazinczynak:^"
sem
fenn.))
ki
kerestem
azután,
sorsáról,
«A mi engemet én,
nyomtatásban. Tudhatja az
ki
;
tehát most barátja. Osziánt azonban
mikor adassék
további
be.
könnyen megtörténhetik, hogy
semmit sem adok celebritást
számolok
úr,
a
míg
hogy én
annyival kevésbbé el
akarom
habár nékem
a
élek,
a
vagyok
készíteni, akár-
porom sem volna
Ezután a különböz Osszián-kiadásokról
szóV melyek
mind birtokában vannak. Vasárnapi Újság 1869. 703. Toldy kiad. 164—171. I. "7 Erre B. a N. Múzeumban lév saját példányába azt írja, hogy « hazugság !» 15
16
:
és tényleg sok helyet kiigazít,
úgy
látszik
melyeket Kazinczy megváltoztatott.
iSDieGedichte Ossians. Mannheim. 1782.) 19 F. G. Osszián énekei, i. xvi. i. 20 Toldy kiad. 260. 1. 21 A N. Múzeum könyvtárában tén3'leg megvannak,
BACSANYI JÁNOS
Virág 1802 nov.
12-ikén
ezt
55
Kazinczynak:
írja
wBécsben
létemkor Bacsányinál láttam egy árkuson Inisthona, egy másikon
Szalma, a harmadikon Darthula, a negyediken Komála és tovább, minden ének nek
a
asztalon, széken hevertek
neve
:
—
ezek
hogy látnám
;
és
így
többek nála az
tudniillik.
Az
Iniszthónai
háborút, a melyet elvégzett, neked küldöm.))"
33.
Parisban ez
is
MACPHERSON ARCZKEPE.
Ossziánnal való foglalkozást,
folytatta az
mint
könyvkeresked barátjának, Blanchardnak levelébl kitnik,
mel3'^ben ezt
mondja:
«Je
vous avais vu constamment occupé
de vos études favorites de votre Ossian».^5 Érdekes, hogy neje
Osszián travesztálására gondolt. «Ha több élez volna benned, mint értelem
—
írja
neki
aa Kaz. levelei n. k. 506. >3
Akad.
kéziratt.
1.
—
Ossziánodat travesztálnod kellene.
SZINNYEl FERENCZ
56
Blumauer
bizonyára épen
is
olyan jól tudta volna az Aeneist
mint travesztálni«, de inkább travesztált, mert ismerte
fordítani,
A
korát.^'^
komoly Bacsányi azonban
travesztia ellenszenves eltte s a Schiller
is
ban csak az «Iniszthóni háború»
Úgy
hogy a
válaszolja,
nagy talentumokhoz méltatlan,
elitélte. ^^
Vájjon folytatta-e fordítását ezután
fordításait
azt
is,
nem
Hagyatéká-
tudjuk.
és a «Szelmai dalok» töredékes
találtam.
abbahagyta egészen. Tán szerencsétlen körül-
látszik,
ményei okozták, habár ez nem valószín, hiszen Linzben tonosan foglalkozott irodalommal
foly-
különös és megmagyarázhatlan
;
dolog volna tehát, hogy épen Ossziánt tette volna félre, melyen majdnem három évtizeden át dolgozott. Valószínbb, hogy az kedvetlenítette
el,
hogy Kazinczy 1815-ben megjelent Osszián-
fordításával elébe vágott.
St
van egy másik föltevésem
melyet Bacsányinak egy
is,
jegyzetére alapítok, melyet Kazinczy Ossziánjába
mely Bacsányi tulajdona
^PP-
357- J^gy
Ugyanis oda, hol
^l^t^ található.)
bevezetésben az Osszián-Macpherson vitáról írva: «és utoljára
is
csak az sült
voltak e költemények)).
után
vita
arról
Nem
gyzdött
ki,
Osszián-költeményeket és ez vette
miután
illusiói
szétfoszlottak.
az
le
hogy s
a
egészet, mégis volt
külföldi
a
legels,
nagy
van
hogy Macpherson el
a
bele-
uramé e
nagy az
írta
kedvét a további munkától,
Bárhogyan
nagy érdemet ki
ez
hogy Bacsányi
dolgot, mindig különösnek kell tartanunk. is
szól,
Kazinczy
hogy Macpherson
lehetetlen,
meg,
(E példány,
írt.
Múzeum könyvtárában
a Nemzeti
volt,
találgatják
szerzett
ezt
is
De ha nem
a
fordította
magának
azzal,
Ossziánt Magyarországon ismertette
Osszián-mozgalomnak
hazánkba
is
utat
nyitott.'^
Magasztalásai és mutatványai
24 Lev. férjéhez 1816 május 26. U. ott. 25
Lev. nejéhez 1816 jun. 1—2. U.
26
Az
európai
ott.
Osszián-mozgalomról és
felköltötték
az
érdekldést e
ennek keretében a magyarról
is
képet nyújt Heinrich Gusztáv
kitn
monographiája
:
Osszián. 1903.
világos kis
:
BACSÁNYI JÁNOS
szép költemények iránt
De nemcsak
a közönség figyelme fordult
s fordítani kezdték. 1790-ben id.
Sándor
Báróczi
(Eviralla).
gondolt
is
1816
Ruszék apáthoz
agg, fordít egy részletet
fordítani
április
14-ikén
tenni
mégis mindig nagyon
trés
hibázott.))*^
februárusi füzetében
tervezte fordítását,^'
is
kedvem
nem
—
st Kisfaludy
—
szeretek
írja
magyarra
Ossziánt
csak a békességes
volt,
Döbrentey tényleg
íróké
az
homályos énekeibe»
« ködös,
«Noha
rá.
hanem
felé,
Orpheus
az
Ráday Gedeon, már mint 77 éves
prózában
megismerte Ossziánt.
közönségünk
s
kik szintén belemélyedtek Osszián
is,
57
fordított
egy
részletet^^
'° 1815-ben Kazinczy kiadja Ossziánnak minden énekeit prózában.
gael
eredeti volt
ki is
—
mértékben».
ebben
költészetünkön
Károly
Gábor
pedig Fábián
1833-ban
gúnyolja az
adja
Osszián
ki
«az
énekeit
Osszián hatása igen észrevehet
úgy hogy Kisfaludy
idben,
az
(Hs
«ossziánistákat»
Andor
Fercsi,
és Juczi, Ossziánisták).
Bacsányi
prózai
költi, jellemz
és
verses fordításai
és
gyönyören
mely
színes,
Nyelve
igen szépek. adja
vissza
az
Osszián-énekek borongó fenségét, elégikus hangulatait és zordon Igazán a gondolatokhoz simuló nyelv, mely épen
erejét.
ezért
kifejez és hatásos. Fordításai mély költi lélekrl tanúskodnak,
mely megértette egészen az ossziáni költeményeket, mely beléjük ki
pedig
fejlettebb
nyelv
tudott merülni. Fordítása van olyan
mint Kazinczyé,
több mint két évtized múlva fordítja
s
áll
rendelkezésére.
Nem
két fordítást, de csak
színvonalon
máskor a másik
azért Bacsányi
mikor
tollát
ezt
tüzetes
már
tanulmány tárgyává a
némi összehasonlítás után
hogy körülbelül egy kifejezbb,
vezette,
tettem
így
s
állanak.
is úgy láttam, Néha egyik jobb,
legtöbbször egyformán
csak a Kazinczy iránt való
írta
a
szépek,
elfogultság
Kazinczy fönnebb említett Osszián-
kiadásának els lapjára 27 Kaz. Lev.
29 Szinnyei.
i. k. 239. 1. í8 Kaz. Fer. Eredeti munkái. 1842. Leve-
lek
2. k.
226.
1.
Magyar Tört.
.
Eletr. 1904.
Magyar
irók
k,
i.
....
3° Szépliteratúrai
munkái
vi.
1038.
vu.
ö
köt.
SZINNYEI FERENCZ
58 «Ces
sublimes tour a tour
traits nobles, hardis,
Sous un pinceau grossier Malheureux
!
ne traduit pas, mais
11
sans retour.
s'efl'acent
en touchant á l'oeuvre du génié, calomnie
le
il
!»
Verses fordítása az «Iniszthónia háború)) szintén versenyt Fábiánnak
1833-ban,
tehát
késbb
35 évvel
a
kiállja
készült
fordításával.
A Museum i'í
második negyedében
Györgyrl
Bessenyei
és
jelent
annak munkáiróh
meg Bacsányinak ismertetése.''
ez.
Tartalma röviden a következ. Irodalmunk
felújulását
nyelvünk
nemzeti
és
felkarolását
néhány embernek köszönhetjük. Gr. Haller László és Faludi úttöri
Az a
követkre
de
ezeknek,
voltak
elmúlt évtized elején lépnek
Cid
Báróczi és
fordítója,
verselés
klasszikus
magyar nyelv kivált a hatos
a
fel
a
:
többiek,
meghonosítói,
verselésnek ezen
még
nem
kik
utánuk csakhamar
megmutatták,
adnunk
kell
onokáink
is
társainknak
II.
«hogy a
versben (hexameterben) a deáknak méltóságához
után az
Bessenyeirl
ket
láthassák,
szól.
megillet
Neki
elismerést,
s
járul«.
E
kis
meg «hogy jövend társainak
hogy nem voltunk érzéketlenek polgár-
érdemeikhez,
és
tudhassák
egyszersmind azt
kiknek hamvaikat kellessék leginkább áldaniok azért, is
a
mértékre vett módjában,
új
minden európai él nyelvek közül legközelebb visszapillantás
találtak.
Teleki Ádám,
Bessenyei, gr.
hogy
is,
k
Andrásnak, Nagy Lajosnak, és a Hunyadiaknak nyelvén
beszélhetnek)). Bessenyei belátta
fontosságát; bírni a
s
azért
írásaival
a
nemzeti nyelv mvelésének
annak megkedveltetésére akarta
magyarokat. Tudta, hogy akadályokkal fog találkozni
ezt ki is
mondta, de
nem tördött
s
vele és megelégedett kevesek
tetszésével.
Ezután Bessenyei munkáinak rövid ismertetése következik. Bacsányi megemlíti, hogy leginkább Bessenyei honosította }i
M. M,
I.
k.
1788-89,
106-133.
1-
Toldy
kiad.
172-181.
1.
meg
BACSÁNYI JÁNOS a
példájára
francziák
a
sorú verset», kiemeli Lucanus-
«két
megemb'ti továbbá, hogy Bessenyei kritikát
fordítását,
írótársainak munkáiról
és
helyesen
ezt
minden nemzetnél. Kritikának azért
s
lát;
esmérése
59
s
is
kimutatott
a
tette,
«Több szem többet
lenni.
kell
meg-
hibának
megbizonyított
s
mondott
mert így van ez
jobbítása soha sem válik a szerznek kisebbségére;
a felfútt magameghíttség pedig mindenkor.)) Klopstock és Voltaire
példáira hivatkozik
De
itt,
mint a kik szintén hallgattak a kritikára.
a kíméletlen kritikát
Bessenyei eljárását,
nem
helyesnek s ezért rosszalja
tartja
hogy Kónyit nevetségessé
sában. Bizony Bessenyei
tette
ersen kigúnyolja Kónyi János uramat,
meg is érdemli barbár verseiért. Bacsányi pedig késbb ugyancsak kiméletlenül kritizált de ezt
24.
Philosophu-
itt
igen elnéz,
is.
BESSENYEI GYÖRGY NÉVALÁÍRÁSA.
Ezután áttér Bessenyei kéziratban maradt munkáira, melyeket a pálosok
födözte a
kolostorában
ezeket).
czenzura
kitér
a
látott
hogy
Megemb'ti,
nem engedte
érdekükben
áll,
a
hogy népeik
késbb
«Tudós társaság»
kinyomatni.
gondolatszabadság
(Toldy
olvasott
és
föl-
czímüt
ad vocem czenzura
Itt
A
fejtegetésére.
fejedelmeknek
is
felvilágosultak legyenek, mert annál
jobban lehet kormányozni ket.
«Tudta
szabadította az igazságnak nyelvét,
ezt
II.
József s
fel-
hogy szavát a királyiszékig
emelhesse.))
Ez után az aránylag hosszú és oda nem ill részleteket
mutat be Bessenyei
«Hunyadi
Végül kéri a szerzt, hogy munkáit javítsa hagyja
ki
azokat a helyeket, melyek egyik
kitérés
Mátyás»
után
eposából.
át s adja ki, s
vag}^ másik
fleg
vallást
sértenének, mivel «lehetnk jó polgárok, igaz hazafiak, anélkül,
hogy Rómának, Kálvinnak vagy Luthernek
ellenségei légyünk». 8*
;
SZINNYEI FERENCZ
6o
—
Értekezését e szabadelv gondolattal végzi,
mely a költ
Zrínyi híres mondására emlékeztet. Bacsányi e dolgozatának az a czélja, a mi Ányosról
kis ismertetésének
írt
merése és méltatása. Emlékeztet ez Bessenyeire,
küzdterérl
elvonult az irodalom
A
közönség hamar
nem emlékezik meg
sokszor
nagyon
helyes
lehetleg ébren
tartani.
harczosát
vonult
is
Bacsányinak róla
érdemeket
teljes
így
felfrissíteni
s
így
Valószín, hogy az irodalom nyugalomba
már
kezdték
szólani
elfeledni;
s
érdemeit kiemelni.
és
azért
kellett
És ezeket az
mértékben felismerte Bacsányi. Neki és társainak nyelvünk
irodalmunkban,
helyüket
kijelöli
látván,
az úttörkrl, a régi munkásokról
irodalmunk föllendülését,
tulajdonítja
elis-
ekkor már
ki
emberek mködését
emlékezetét idnkint
tehát
érdemek
csak magának dolgozgatott.
s
és az új
felejt
:
is
megújulását s
mely
a
helyet
aztán
irodalomtörténetünk egészen biztosított nekik.
Mint ismeretetés
is
figyelmet érdemel Bacsányi czikke. Pontos
könyvczímeket és évszámokat közöl jegyzeteiben
adatokat,
bizonyos
egyáltalában
rendszerességgel,
bibliographiai módszerrel
él,
a
irodalomtörténeti
mit mi már, kik ehhez
szoktunk, alig veszünk észre, annyival inkább,
de a
tökéletes,
kort
Még egy érdeme s
tekintve
szokatlan
ez
tulajdonít neki.
Azt
fejtegeti
szükséges
is
azt érdekesen
szó,
A
:
az
ódiumot
volt olyan korban,
idegenkedett.
mondja
s
Hogy
el
akarja
róla
is
szól
dolog.
benne
mondani, hogy
lehet
mintegy szoktatni akar a kritikához, mikor voltát
felötl
dolgozatának, hogy a kritikáról
nagy fontosságot
és
hozzá-
még nem
mivel és
s
annak szükséges hárítani.
mely a még szokatlan
És ez
kritikától
milyen nehezen szoktunk hozzá a kritikához,
bizonyítja
Kölcseyy
aki
még
1833-ban
is
(I)
azt
«Nincs nálunk sem inkább gylölt, sem kevésbbé értett
mint ez: kritika
e
kritika.yy
{Bajza: Kritikai Lapok.
védelmével mintegy
negyed toldalékában Rájnis
útját
ellen írt
11.
füz.
3.
1.).
egyengeti a harmadik
polemikus munkájának.
BACSÁNYI JÁNOS
A
Museum
ii.
kötetében jelent
6l
meg
levele
nyilt
méltóságú G. F. M. úrhoz (Budára, Szt. János hava
B. jegy e szép
alatt.
levél,
A
Nagy-
:
20. 1790),'*
szabadelv Forgách Miklós grófhoz van intézve
mely lelkesen védi a magyar nyelvet.
«Soha egy
egész nemzet idegen nyelven tudományra, közönséges világosbölcseségre
ságra, s
nem
tásával elhagy attatnak
a
A
juthat.
nemzeti nyelvnek elhagya-
zetnek egész tulajdona, megkülömböztet bélyege»
meggyzdéssel
a nem-
nemzeti erkölcsök, szokások,
és a rómaiakra,
legnagyobb ereje nyelvkben
meg
—
a francziákra mutat, kiknek
Bárcsak a mi eleink
volt.
mondja
is
jobban
megbecsülték volna nyelvnket, «ezt az oly kevésség ismert, oly méltatlanul elhagy attatott aranybányát)).
az ideje,
Itt
hogy
hozzuk seink mulasztását, olyan fejedelmünk van, a lehetséges. Azért állítsuk
fel
ki alatt ez
mely
a tudós társaságot,
helyre-
virágzó
nyelv irodalmat teremtsen, így majd az ország területén él más nemzetiségek is belátják nyelvnk elfogadásának szükségét és hasznát. E munkában Forgáchra nagy szerep vár, ezért nemzeti
intézte
hozzá ezt a buzdító
levelet.
Ez a
kis czikk
Bacsányi
leg-
mely legjellemzbb
szebb, legegységesebb alkotásainak egyike,
tanúbizonysága a hazai nyelvért való lángoló buzgólkodásának s
melyrl Kazinczy
is
elismeri,
hogy «sok
jó és helyes tanácsot
foglal magában)).'' *
Még egy értekez, illetleg ismertet czikke jelent meg a Museum n. kötetének második negyedében B. jegy alatt: (f.A védelmeztetett magyar nyelve'* Báröczitól.^* Errl
nincs sok mondanivalónk. Báróczi munkáját ismerteti,
melyet a Görög és Kerekes pályázata, nyelvet
érdemes
védelmez munka fordítójával, s
nyelvet védelmezi.
íratott
illetleg
meg Calprenéde
melyben, mint czíme
Bacsányi,
is
mint Báróczi nag}'
M. M. n. köt. a. négy. 159. 1. Toldy kiad. 223. 1. K. levele Ráday G.-hoz 1792. febr. 13. K. Lev. n. 34 M. M. 1792. 217 — 229. 1. Toldy kiad. 217 — 224. 1.
és
Marmontel
mutatja, a
J2 3 3
egy a deák
k. 249.
1.
magyar
tisztelje,
ki
SZINNYEI FERENCZ
62
tekintetben
e
nézeteiben
munkáját. Szól a pályázatról,
magyar nyelvrl)) végül
maga
s
bséges
felemeli
is
—
((Szomorú tapasztalat
röviden
osztozott,
teljesen
ismerteti
magáról a «Védelmeztetett
aztán
idézetekkel elmondja a tartalmát s
szavát
nyelv
nemzeti
a
—
úgymond
érdekében.
hogy tulajdon magunk
országában, önnönmagok között a magyar hazafiak között, édes anyai nyelvünknek oly sok ellenségire kell találnunk
hogy majd az egész Európának értelme
csalatkozás,
mi magyarok nem láttatunk
egyedül
ellen
hatásának kútfejét
éppen
s
hazánk
van szüksége
nyelvre, mert sokféle idegen
elembl
boldogúl-
egységes
egy
ennyi ellenséget
ennyi akadályt,
melyrl csak kételkedni
is
nemzeti
fognak
találhatott
világos igazság,
oly
tn
szembe
Pedig
!))
((Csudálkozni
áll.
idben születend maradékink, miként
majd jobb
példája
s
legbizonyosb eszközét megismerni
országunknak
mi
a
Szomorú
!
tudatlanság.))
a
Valóban
mi már csak csodálkozni tudunk ezen a küzdelmen és hálával
gondolunk vissza oly szép
azokra, kik szegény,
elhanyagolt nyelvünket
hathatós szavakkal védelmezték
és
a
maradiak
ellen
és szép jövjének alapját megvetették.
Még id.
két dolgozata van Bacsányinak a
Ráday Gedeon
grófról
halálakor Baróti Szabó
írt
rövid
Museumban. Az egyik
megemlékezése
Virág gyászversei
és
után.''
gróf
a
Szép és
meleg hangon szól Ráday nagy érdemeirl különösen kiemelve azt,
hogy
«
volt
hazánk
fbb rend
fiai
közül legels,
a
ki.
nemzetünk felserkentésére tárgyazó igyekezetünket megkedvelvén,
már ezeltt 4 esztendvel közinkbe állott; - olyan idben, a mikor sok nagy születés magyar — szomorú emlékezet — magyar lenni s magyarul beszélni általlott!)) !
A
másik Elegyes dolgok czímet
tartalmaz
akkori
az
visel
viszonyokra
'^
és
néhány
vonatkozólag.
A
reflexiót
nevelés
fontosságáról szólván (Bölcs rendelés), óhajtja, hogy a (cközönnégy. 400 — 402. B. jegy
3J
M. M.
36
U. ott 414 — 422. B. jegy
I.
k.
4.
alatt.
alatt.
BACSANYI JÁNOS
papnevel
séges nának.
seminaria)
(generalia
türelemre (Vallásbéli
Vallást
akkori példát hoz
csöknek
házak))
fel.
oskolája)),
A
színházat,
védi
és
63 újra
felállíttat-
türedelem) int
színpártolásra
buzdít
egy
s
mely «a nyelvnek és
erköl-
(Magyar
Teátrom). Végül az iíjságirásról szól (Vélekedés és Javallás),
25.
GÖRÖG DEMETER ARCZKÉPE.
mely legtöbbet használhat, de
legtöbbet
térjenek el az újságírók az igazságtól. lesz,
inkább
hallgassanak
tekintetek miatt leljenek.
0I3'
nem szabad
-
s
is
;
ezért ne
Míg sajtószabadság nem
dolgokról,
írniok,
árthat
melyekrl bizonyos
valótlanságokat ne
hír-
SZINNYEI FERENCZ
64
Végül Rájnis
Kszegi
ellen
polemikus tanulmányát ismertetem.
írt
Rájnis József 1789-ben megjelent
ának els darabjához, a Baróti Szabó
ment
paizsoSf kardos
«melyben
Magyar
a
Múzeumról
írása után
pedig
mesterségének reguláiról való
Elször szemükre hányja emberrel
gúnynyal
de nemcsak a
készített,
e
azt a ((furcsaságukat)),
ragyognak
úgy
(7.
1.)
az
sr
a
csillagok
fordítást,
néhány
hibák
irtóztató
epés
Museumhoz
az
Szabó
eredetit
is,
szépségek csak mint egynehány
között,
bevont égnek
fellegekkel
s
melyet szintén
hanem magát
((melyben
munkát)),
((Szerencsétlen
hogy olyan
mint Szabó
versét, melyet a
Ezután Milton fordítását rosszalja,
írt.
fordítás
Ítéletét kinyilatkoztatja)).'''
Szabónak bevezet
bírálja
Magyar
foglaltatott
kezdték pályafutásukat,
együtt
híres Sisakos,
írt
Toldalékot függesztett,
^bban
az
Virgilius-
szerzje a kassai
Virgiliusnak
jelesbben
ellen
egy
Magyar
tisztább
részein)).
Szavainak igazságát egy részlet tartalmának elmondásával
bizonyítja,
mely tényleg bizarr egy
gondoskodik
róla,
Rájnis természetesen
kissé.
hogy még furcsábbnak tüntesse
fel.
Miltont így kivégezvén, áttér arra a ((botránkoztató vétekre,
mely a Magyar Museumnak els negyedét szenny esi ti)). Ez Bacsányinak hibája,
a
fordításról
hogy nem
szóló
értekezése,
melynek legnagyobb
Már pedig
tünteti föl a fordítás fajtáit.
lévleg háromféle
a
fordítás
rahi
:
fordítás,
köz-fordítás
Ezt elször példabeszéd-formában
jeles fordítás.
tudvaés
magyarázza,
elmondván, hogy egy német gyereket mint fogad magához egy paraszt.
Rab
Mihály,
végre egy nemes
sokon megy
át
a
úr.
egy jó módú gazda Közi^X^y Ferencz s Jelese László,
gyerek.
tegye a dolgot, egy silány tását,
melyek közül a
az eredetihez.
Az eredmény
Radó Antal
hogy milyen
hogy még világosabbá
hogy
tás
fordí-
nagyon keveset hasonht a
lehet
munkát,
(dlyen
a jeles fordító
ültetheti át az idegen
«A magyar mfordi.
átalakulá-
szövegnek adja háromféle
fordítás
az,
a Ment-írást és a Tol-
dalékot összezavarja
s
Ezután,
latin
((jeles))
legnagyobb szabadsággal 37
—
története
nyában. 1883.
1772—1831)). (5.
1.)
ez.
tanulraá-
BACSÁNYI JÁNOS
poéta volt Virgüius,
ki Theokritust,
65
Homérust
egyéb
több
és
görög poétákat megtámadván, igaz poétához ill szabadsággal a fordításban.)) (30.
élt
— O maga
1.)
fordító lenni, megelégszik a köz-fordítással
«vetekedik» Virgillel.
{32.
Museum
negyedének
3.
dalékaképen jelent
Czíme a
néha
mindazáltal
is,
TOLDALÉK.
védMagyar
dásra egy 59 oldalas
mely a
akar jeles
1.).
Bacsányi erre a táma-
irattal felelt,
nem
(Rájnis)
MELLYBEN
tol-
A'
MAGYAR VIRGILIUSNAK
SZERZJE
meg.'*
tulaj donképen nincs,
« Milton, s
Toldy adta
MAGYAR MÚZEUMRÓL
czímet
ügyében))
tersége
neki.
Bevezetleg ismerteti
KASSAI
A'
a fordítás mes-
JELESÉBEN PEDIG AZ ABBAN FOGLALTATOTT
rö-
viden Rájnis vádjait. Elol-
FORDÍTÁS' MESTERSÉGÉNEK
vastam ket, úgymond «s
regulairol-Valo íteletet
mindinkább megersödtem
NYILATKOZTATJA.
KI
azon els vélekedésemben,
hogy
ez a te
úgy nevezett
egyenes Ítélettételed nyire
nem
több-
hanem
egyéb,
csak társunk ellen töreked
FPONTBAN,
nehéz szívednek, és a dicsségre
kelletinél
felettébb F
vágyakodó elmédnek
ÜS K
Ú
TI
LAND ERER
költségével
cse)).
hozott
MIHÁLY*
betÜivol.
hirteí
lenkedve
és
gyümöl-
7 8
9-
26 RÁJNIS 'TOLDALÉKt-JÁNAK CZIMLAPJA.
Ezután Rájnis fenye-
getéseit és hatalmaskodó szavait idézve kijelenti,
hogy nem'
fél
tlük. Csak a támadás ellen védekezik s így nincs joga Rájnisnak
vagy nevét mocskolni. S ha tenné, ám lássa, «a mások hírében nevében keresztüljárni igyekez író vastag
rá neheztelni,
38 Toldalék a kiad.
182—216.
Magyar
Magyar Múzeum
in-dik negyedéhez. M. M.
i.
k.
271—330
1.
1.
Tört. Életr. 1904.
,
Q
Toldy
SZINNYEI FERENCZ
66
önnönmagát szokta
ecsetével többnyire csak
ejteni ». Az Az elsben Szabót
lefesteni, s a publi-
cumnál utálatba
értekezést
három
osztani.
és Miltont
védi Bacsányi,
részre
lehet
dikban a fordítás szabályait, s a harmadikban részletesen Rájnis dolgozatát. Lássuk az
els
fel-
máso-
a
bírálja
részt.
inkriminált versére nézve kijelenti, hogy nem azért Museumuk elejére, mintha a többi darabnál jobbnak tartották volna, hanem mivel tartalma (társaságuk megéneklése) javasolta. Különben sem szokták a közölt mveket érdem szerint
Szabónak
tették
elrendezni.
E
ponttal
nem
többet
foglalkozik
nem
s
terjeszkedik
ki
Rájnis gúnyolódó bírálatára, valószínleg azért, mert rosszakaratú
túlzásnak tekinti csak.
Már
kérdéssel. Rájnis bírálata,
részletesebben foglalkozik
úgymond, nem
ijesztette
a Miltona józan
el
embereket Miltontól és Szabó fordításától. «Mert jól tudják
k a
Longinussal
azt,
hogy egy poéta
másik ellenben nevezetes hibák
k
Tudják
lehet.
azt
is,
mégis nagy;
hibázhat,
és
nélkül
igen
hogy Milton
is
egyike
ám
a
középszer legnagyobb
poétáknak, kik valaha az emberi nemzetet énekeikkel gyönyörködtették,
elme
oktatták,
és
boldogították))
hibái. Milton tárgyválasztása
Vergiliusé.
vé^gy
vannak,
Hibái
hogy
és
a
hibái
nagy
fenségesebb mint Homerosé,
de
vannak
Vergiliusnak
is,
(cannak az Augustus udvarában oly igen kipalléroztatott, kényes
érzés,
A
méltán elannyira becsltetett római csínos költnek)).
s
felhozott hiba,
testüket,
hogy a gonosz
hogy a palotába
csodára Milton
eléggé elkészíti
allegorikus jelenet pedig
Bemutatja Szabó utána,
beférjenek,
elég
nem
az
nem
hiba,
a
olvasót,
olyan, mint
sikerült
összevonták óriási
lelkek
s
való)).
Voltaire Henriásában Eris szerepeltetése a
másik idézett
méltán kérdezi
Nem
furcsább-e
modern világban ?
Tehát mégsem olyan «furcsaság)) Milton
fordítása.
(Itt
zetben közli Péczeli Miltont méltató szép költeményét, '' 39
M. M.
I.
k.
292 — 294.
1.
a
ahogy Rájnis eladja.
fordításában
hogy mi abban «a nevetségre
mivel erre
jegy-
mely a
BACSÁNYI JÁNOS
Maga
Toldy-féle kiadásból kimaradt.)
fordítására
Bacsányi ösztönözte M. ö buzdítására
az
egyáltalában
valamint
Szabót,
67
fogott újra költi munkálkodásához. Megemlíti, hogy dolgozata
fordítását.
«Csak abból
Szabónak és Rájnisnak Vergilius-
közli
végén összehasonlításul
nyilván kitetszik, ha vagyon-e tenéked
is
okod. Szabónak Músáját becsmérlened
ha furcsaság volt-e
és,
;
mitlünk, olyan egy társsal kezdeni pályafutásunkat.))
Az ezután következ részt a fordításnak szenteli. Amit Rájnis oly terjengsen magyaráz, azt jól tudta. ))Hogyha én oly képtelenül vélekedtem volna, hogy minden fordítás igaz
mássá
és jól eltalált
volna,
hogy
szer, és szabni,
a
jeles,
képe az eredeti írásnak
fordítás külömbféle
vagyis jó
:
;
és azt
azaz
lehet,
nem tudtam
alávaló,
közép-
mi módon tudhattam volna regulákat
módot mutatni miként
kellessék jól fordítani?))
a további hiábavaló vitatkozást elkerülje, fordításról. Szól a fordítás hasznáról
újra
— Hogy nézeteit a
kifejti
a jó fordító érdemérl.
s
—
Öt reguláinak kiadására a rossz fordítások indították.'*'* Nem szabályok teszik ugyan az írót jelessé, «de tagadhatatlan az mégis, hogy a természet, ha hozzá mesterség járul, nagyobb fényre mehet)).
A
széptudományok nem fejldhetnek és virágozhatnak
mely nemzetnél, ha
ízlését
szet alapsajátságait
nem
Ízlés
és
Ítélet,
nem
fejleszti s
vizsgálja.
mely csak
szükség a kritikára, mely az
Nem
a költészet
középszerségre
és
mvé-
ösztönszer
az
elég
vala-
Ezért van
vezet.
Ízlést tkélesíti s az ítéletet biztossá
teszi.
Körülbelül így
nem
az
A is
el
esztétikai
melyek
ugyan
(Home s mások után indul), de érdeméül hogy e józan nézeteket magáévá tette és
hogy a
kell hir-
külföld szellemi színvonalára tudott emelkedni.
szabályok szolgai követését
adott
nézeteit,
sajátjai
tulajdonítanunk, dette, s
adja
utálja,
úgymond,
s azért
nem
nagyon szoros szabályokat, nem szabta ket sem a
40 Itt jegyzetben közli sában kimaradt.
Révai versét a
fordításról.
M. M.
i.
k. 298.
1.
Toldy
kiadá-
SZINNYEI FERENCZ
68
költkre, sem a történetírókra, filozófusokra
hanem
stb.,
általában
csak a fordításról szólott.
Elmondja a már ismert közönséges regulákat körülbelül ugyan azon szavakkal mint els czikkében, de a fszabálylyal foglalkozik;
t.
kell
«Ha
lenni)).
munka ménye
hogy «a fordításnak az
i.
a
másának
eredeti írás
csonka
valami kimarad,
fordításból
bvebben lesz a
... ha valami hozzáadódik, az a fordító elméjének szülelesz,
ha a gondolatok egymástól elszakasztódnak
s
más-
hová tétetdnek, akkor ismét a szerz gondolatainak módja, rendi, láncza (mely az íróknak egyik nevezetesebb
felbomlik
jelök)
s
A
megváltozik.))
külömböztet
olyannak
fordítást
tekinti,
mint a képírásban a másolást. «Megengedem, hogy lehet valamely jeles
munkát a fordításban még jelesbbé
tenni s
nagyobb
töké-
más ékesebb formába önteni, szebb s díszesebb köntösbe öltöztetni, de, hogy ez a más nyelvre ily
letességre vinni,
lehet
módon
megszebbített
általtett s
jól eltalált képe,
A
munka
az eredetírásnak hív
mása
azaz igaz fordítás légyen, teljességgel tagadom».
fordítás ilyetén íelfogásából következik a többi különös regula,
melyeket ismét világosan formuláz. Értekezésének harmadik részében ismét áttér Rájnis Toldalékára.
Megtámadja Scaligerbl
túlzott
magasztalása, és
Homerost imitálta
kifejti,
és Theokritost,
mely
Vergilius
hogy Vergilius nem
fordította
mottóját,
vett
hanem csak
ket. Megkülönbözteti
kölcsönzött tlük, követte,
a fordítást az utánzástól,
magyará-
átdolgozástól. Rájnis példája, melyet felhoz a fordítás zatára,
nunk.
még
már pedig csak
silány, Itt
s
dolgokat szabad
jegyzetben annak a nézetének ad
inkább csak
tanunk
jeles
((gyönyörködtet))
kifejezést,
fordíta-
hogy most
«kellene
írásokat
szabad
miután ezekkel megkedveltettük az olvasást,
fordíta-
a
hasz-
nosakat)).
A
Rájnis
adta
latin
hasonlít az- eredetihez. tását vehette
szöveg
Különben
volna például,
adott. Ossziánt
nehéz
((jeles )) is
mel}^
fordítani,
is
fordítása
inkább fordítást
az
épen hogy
Osszián-fordí-
maga
is
például
csak szabályainak köszön-
BACSÁNYl JÁNOS heti,
hogy megbirkózott
vele.
Már
69
a fordítás eltt behatolt Osszián
szellemébe s azután több fordítását összehasonlítva ültette
át a
lehet leghívebben magyarra. Rájnisnak így megfelelvén, kimondja, hogy ellenfelének
csak a hevesség és
«az
27. ID.
Dicséretére
nem
PECZELI JÓZSEF ARCZKEPE.
vágyik. Érdemeit elismeri,
a nagy önmagasztalást s a
néhány példával
hogy Rájnis
is
teszi
vét
mások
elfogult
de megrója benne birálgatását. Szavait
nyomatékosabbakká, melyekkel bizonyítja,
munkáiban a magyar nyelv, az igaz
és a jó Ízlés ellen s végül abbeli reményét fejezi
jövre mérsékeltebb
tollát
elsségért való irigykedés vezérlette».
lesz.
ki,
Ítélet
hogy Rájnis
!
SZINNYEI FEHENCZ
70
Ez a
nemcsak
Bacsányi nagy értekezésének, mely
gondolatmenete terjedelmét,
hanem
tekintve
tartalmát
kiválik
is
a
többiek közül.
Elször mint polemikus munka
megállja
teljesen
a
helyét.
meggyzök, hisz az igazság Bacsányi részén van. Rájnis rosszakaratú és hevesked támadását pontonkint czáfolja meg.
Ervei
Válaszának hangja egészen mérsékelt, nyugodt, néha
éles,
sohasem türelmetlen vagy
:
tudományosan
A
és
Mint Horányi mondja
elfogult.
de
«époly
mint szerényen czáfolta ellenfelét m."^'
élesen,
polémia azonban csak keret tulajdonképen, ' mely keretbe
értekez részleteket
az író
volt czélja
alkalomnak tekintette
arra,
hogy nem
nem is melybl az hanem hogy Rájnis támadását csak irodalomra
hogy
nézeteit kifejtvén, ezzel irodal-
használjon.
Miltont
védve
egyszersmind méltatja
közönség figyelmét, mint Ossziánra.
érdeme részben, akarja
látszik,
is
a személyeskedés,
háramlott volna sok haszon,
munknak
Ebbl
foglal.
hiszen Szabót
lassankint
Kár, hogy
nem
Milton
buzdította
megismertetni a mag3''ar együtt
jeles kortársával
ö
A
is
a
külföldi
folytathatta ebbéli
és
felhívja
fordítása
is
íme,
reá.
rá
a
az ö
hogy
közönséggel többi
irodalom kiváló termékeit.
mködését, mely kétségkívül
sokat használt volna az irodalomnak, tekintve költi
tehetségét
és szigorú fordítási elveit.
Helyes széptani nézeteket s
különösen a
meggyzen,
is
hangoztat ebben a munkájában
kritika jogosultságát
mint Bessenyeirl
írt
és
fontosságát
czikkében.
Fontos rész továbbá a fordításról szóló, melyben kifejti
szabályait,
hogy a
Homeros
fölötte
áll
még
e
tekintetben
és
az
Rájnisnak,
átdolgozástól. ki
Vergiliust
és Theokritos fordítójának tartja
Szóval Bacsányinak ez az értekezése sokoldalú
4«
egyszer
felmerült kétségeket eloszlassa. Világosan
megkülönbözteti a fordítást az utánzástól
Mennyivel
bizonyítja
Horányi: Nova Mem. 1792. 325
1.
és
széles
BACSANYI JÁNOS
kör mveltségrl vonalán
áll,
tanúskodik,
értvén ezen
színvonalát, mert
mely
a
magyar
7I
külföldi
írótársaiét
egészen
irodalmi
a
kor
szín-
mveltség akkori
sokszor felülmúlja
tisztult
Ízlésével és biztos ítéletével.
28.
FEJÉR GYÖRGY ARCZKÉPE.
Válasza bizonyára nagy hatást legtöbben neki adtak igazat.
Museum nád))
—
3-ik
keltett
« Hatalmasan
abban az idben
megadta Rájnisnak a
darabjában. Szeretném, ha minél hamarább
írja
Kazinczy
1789.
szeptember
Horváth Ádámnak.'^^ 4* Kazinczy Ferencz levelezése,
i.
k.
469
1.
s
19-ikén
láthat-
levelében
SZINNYEI FERENCZ
72
Rájnist érzékenyen érintette Bacsányi válasza, de azért,
azután
látszik,
leveleztek egymással, mint ezt Rájnis
is
úgy
felelete
mutatja Bacsányi levelére, melyben Bacsányi megjegyzéseket tesz
munkáira. Rájnis
Kazinczynak
Bacsányi
czáfolja
levelében, melyet
állításait
megküldött 1791-ben/'
is
Tehát magán úton folytatták a polémiát. Valóban csodálkozhatnánk azon, hogy a
nem támadta meg
(.<.lxt]^6Xog»
Bacsányi
nyilvánosan
masan dolgozott
melynek
vitairatán,
tsúfos
Tnéseit
jelenés készült
1820-ban
:
de csak 25
«jelenésre»
belle,
itt
félbehagyta valószínleg Bacsányi
el
a
ismerteti
Nem
kéziratot
Fejér
György
osztotta,
meg
jelent
is
«az
szerint
a
Tudományos
ellenfélnek
egész
elejbe való
tilalmazzák)). Ezért csak két jelenést közöl
hogy nem volna érdemes bvebben jelenésnek ez
czíme
a
:
Egy ki
ágain
Ebben
filemilék
láttattak.))
nemcsak
borostyán
Ossziánt
:
.
is
oly
Ízetlenek,
velük.
A
15.
alatt
ült,
melynek
dorongolja
le,
ki
nem érdemes, hanem
koszorúra
jelenésnek czíme pedig ez
.
bámulva nézett egy
fa
hogy borostyánfa árnyékában
arra se, 17.
borostyán
ifjú
.
(a 15. és 17-et),
foglalkozni
szájtátott
ökörszarvat fúvó parasztra,
A
a kicsiny-
terjesztését.
belle
melyek legkevésbbé személyeskedk, de ezek
még
meg-
hangosan zött koczódás, az ócsárló kifakadások
ezen munkának köz világ
szerinte
csak
életében,
Fejér György
czáfolása ürügyével közbevegyített sérves csipsség, is
« Apulejus
annak sokféle
és
27
GyüjteményhQW.^^
ségeken
szorgal-
láthatni».
megilletdve.
elfogatásán
és
ezt a czímét adta
Tükre, melyben a kassai Próteusnak képét
nem
ha
válaszát,
tudnánk, hogy készült egy nagyszabású támadásra
Rájnis"**
üljön.
«Egy majom egy öreg
pásztornak epecselésit követte s egy mosolygó iQú a majmot megcsókolta.))
A
majom Geszner, az öreg pásztor Theokritos, — Ebben azt bizonygatja, hogy Scaliger
az i^ú pedig Bacsányi.
45 K. F. levelezése
ii.
k.
146— 151.
44 Földi János nevezi így. 45
1820.
VIII.
köt.
3—51
1.
K.
F.
1.
lev.
11.
k. 209.
1.
BACSÁNYI JÁNOS
különb
Azt
Gesznernél.
volt
író
hosszasabban foglalkozni ezzel az a
legfbb érdeme, hogy nem
73
hiszem,
volna
fölösleges
Ízetlen vitairattal,
melynek az
meg,
jelent *
mködésének java részét ezzel át is tekintettük s érdemeit már itt világosan látjuk. A Museumban megjelent értekez dolgozatait már //oráwy/ is kiemeli, mint a hazaBacsányi tudományos
szeretet tanújeleit,
magyar nyelv ügyében való buzgólkodás fényes
a
és
midn
ezeket mondja
«De
:
többféle emlékezetre méltó
dolog van, melyek miatt Bacsányi lángoló hazaszeretét az utó-
doknak méltányolni a
mint a
kell,
elmetehetségének java részét
ki
magyar nyelv müvelésének elmozdítására,
ségének
öregbítésére
Bizonyság
fordította.
Museumban lev több Bacsányi a magyar nyelv
dics-
honfitársai
erre
Magyar
a
munkája. »+^
mindenható
magyar
társaság s a nagy
Meg elveit
az
Izgat
a
is
fordít
magyar tudós
szótár érdekében.
a
ítélettel méltatja
mag^'^ar
Ha
buzdít.
fordítás
kincs-
helyes
oktat,
helyes bírál,
érzékkel
hangoztatja
és
a
nagy fontosságát az irodalom bölcs-
és
maga
kell,
A
legnagyobb szükség van.
részvétlenséget;
az írói érdemeket,
kritika jogosultságát
korában.
fordításra
akkor, mikor arra a
kifejti
Kárhoztatja
s
még
akkor
akarja nyitni nemzete eltt a külföldi irodalmak ismertet,
tárait;
szemben.
nyelvvel
latin
védje
lelkes
is
vagdalkozik, polemizál s
megvédi
nézeteit.
Menn}^ erély önzetlenség
magához
!
Az
ragadni
hogy mveltebb, Nincs
az alig
a
úttör munkában, mennyi harmincz éves vezérséget,
fejlettebb
Ízlés,
meg benne Kazinczy
ifjú
mert
szinte érzi
lelkesedés
és
erszakkal akarja
tehetségét,
tudja,
mint legtöbb derék írótársa.
simasága, de
több
a bátorsága
és energiája.
Irodalmi vezérnek született. Sokszor tán erszakos és kímé4í
Nova Memória
Magyar
1792. 323.
Tört. Életr. 1904.
1.
lO
'
SZINNYEI FERENCZ
74
vezér
letlen
volna, kit azonban az igazi tehetségek
lett
kétség-
kívül követnek.
Nagy
kár,
kezébl
hogy pályája félbeszakadt
s a vezéri pálczát kiütötte
a sors.
IV.
Bacsányinak,
csakugyan
vagy
poétának
ha
pedig,
nem
az
a saját
valló
Ezekbl
s
tartotta
magát
hiszen
más hasonlókból
máskülönben nem
lett
ki
ítéletét
tnik
az
alkotásaival
s
hogy legyek,
semmi. »
szavakkal mondja
költnek
jó
—
inkább
lehetek,
után,
akarom,
természet, jó poéta
költészetérl.
elégedve,
«Azt
szólani.
a
szült
Ezekkel az önérzetességre
hogy
megismertetése
aesthetikusnak,
költrl fogok
a
Bacsányiról,
ha
mint
meg
ki,
volt
volna költ e nyilatko-
zat után.
De
melyik költ
az-e, azt
nem
tartja jó
azután a kritika és az
Bacsányi, mint
költnek magát? Hogy igazán
id
dönti
el.
már mondottuk, néhányadmagával nem
lakozott a korabeli költi irányok
mesterének sem Voltairet,
egyikéhez sem,
sem Horatiust
és
nem
csat-
vallotta
Vergiliust,
sem
sem Gyöngyösit, hanem mindeniktl tanúit valamit és törekedett, hogy a különböz irányoknak azokat az esz-
Goethét, arra
közeit
és
költészet fejlesztésére a
irodalmat,
tegye magáévá,
tulajdonságait
a
legüdvösebbeknek
melyeket tartott.
modern nemzetekét, valamint a
dalmat tanulmányozta
s
régi
a
A
magyar
klasszikus
magyar
iro-
tanulmányainak eredményeit értekezései-
ben és költeményeiben felhasználván, elméletileg és gyakorlatilag gyümölcsöztette.
Költeményeiben,
mint
és versformákat használ
Ebben a '
fejezetben
Lev. Arankához. 1791.
látni
s
fogjuk,
különböz mformákat
különböz irányok
hatását mutatja.
csak azokról a költeményeirl szólok,
Toldy
k. 245.
BACSÁNYI JÁNOS
Museum korában
melyeket Kassán a Magyar
egy része a Museumban
A
is
75
jelent
írt
melyeknek
s
meg.
költemények keletkezésének korát meglehets nehéz meg-
állapítani
s
pontosan csak az alább következkét
kétségtelenül kassai
mködésének
lehet.
idejében készültek.
Ezek
Sok köz-
BATSÁNYI JANOS'
VERSET.
•i-»4feij
JElso Kötet.
PESTEiXN,1827.
39.
lök jóval
késbb
'BATSAMTI JAMOS VERSKI* CZIKLAPJA.
jelent
meg
nyomtatásban,
bizonyára jelenté-
keny változtatásokkal, úgy hogy zására nem nyújtanak nekünk elég biztos adatokat, annyival a költi
fejldés tanulmányo-
kevésbbé, mivel az egyes költemények pontos idrendi csoportosítása
egyáltalában
kéziratok alapján.
nem
lehetséges
sem
a
kiadások,
sem
a
»
:
SZINNYEI FERENCZ
76
Ebben a csoportban
Az
több, ú.
alkalmi költeményt találunk.
n.
alkalmi verseket mindig bizonyos elítélettel fogadjuk és ezt
az elítéletet
költeménye sem ment az alkalmi versek István
halálára
írt
Bacsányi e néhány
eléggé igazolja.
a tapasztalás
gyászversek
ifjúkori
hibáitól.
töredékek
Az Orczy kevés a
s
költi értékük, ilyen a Búcsúvétel (gróf Mnisech Mária Amália
Az
elégia (gróf
Andrássy Mária
sírjánál)
is.
töredék,
már magasabb színvonalon
áll
s a
halálára),
mely csak
rendes alkalmi ver-
sek fölé emelkedik, mikor a nemzeti elkorcsosulást ostorozza, s szép az a néhány sora gét
E ket,
is,
mely az
elhalt
iQú
leány szépsé-
festi.
versek közé sorozhatjuk a Báróczi Sándorhoz
mely Bárócziról, mint a
néhány magasztaló
töredé-
írt
magyar nyelv védjérl mond
szót.
Ide tartozik a herczeg Hohenlohe Károlynéhoz, született báró
Reviczky Judithoz
írt
dicsít költemény
is,
mely a herczegnt,
mint a honleányok mintaképét magasztalja. Bevezet része Berzsenyi
híres
(1790-ben,
II.
ódájára
Ugyanazon hangulat
emlékeztet.
szülötte
József halála után keletkezett).
Legérdekesebb
közöttük
az
Orczy Lászlót ünnepli fispáni
a
melyben
költeménye,
beiktatása
báró
(Abauj
alkalmával
vármegye örömünnepén). Baróti Szabó versével együtt önállóan
meg: «Két hazaíi érzékenységei tekintetes nemes Abauj vármegye örömünnepén (1790))) czímen.
jelent
Nem
dicsíti túlságosan az ünnepeltet,
Ers midn
val foglalkozik legnagyobbrészt. korát, azt a
szomorú
«Titokban
sírt
kort,
hanem
vonásokkal
a haza sorsáfesti II.
József
a jó hazafi, s hallgatott.
Mert, ha szólt, pártosnak s bolondnak tartatott.
A
régi rend visszatértét
újításait kárhoztatja, így a
nagy lelkesedéssel üdvözli nemesség megadóztatását
szabadelv Bacsányitól igen különös.
is,
s
József a mi a
Ezt tán azzal magyaráz-
hatnánk meg, hogy az általános öröm
t
is
elragadta s így
BACSÁNYI JÁNOS
egészen a konzervatív nemes
77
szemével nézte Józsefnek ezt a
melyben csak az si jogok
törekvését,
eltiprását
Sokkal
látta.
egyszerbb magyarázata különben ennek az ellenmondásnak a vers alkalmisága, mely
a költt
nézeteinek érvényesítésében
annak okát
költeményét,
hálájában kereshetjük.
pedig
—
az
ennek
Az
került.
daczára megírta
Orczy-család iránt érzett
Érdekes, hogy ez a konzervatív irányú
verse és a Francziaországi változásokra
költeménye a Magyar
érzelmeinek és egyéni
gátolta
hogy
s
Museum mind
említetteket
ii.
czím
híres forradalmi
egymás mellé
kötetében
hazafias
hang
mely
jellemzi,
elnyomja az egyén magasztalásának hangját. Bacsányi mindig
megénekeltnek
a hazára vonatkoztatja a
t
mindig megóvja
érdemeit s ez
életét,
a hízelgéstl, mely az efféle költeményekben
oly gyakori.
Másik nagyobb melyeket
teszik,
A
részét
ennek a csoportnak költi levelek századbeli
a xviii.
költészet
franczia
írt.
ség
ügyében))
költi levele Bacsányinak. Nincsenek
legszebb
benne hosszadalmas történelmi reminiscentiák, inkább a táló
elem a túlnyomó. Elégikus borongással
keztet bölcselkedéssel kezddik.
A
s
Virág Benedekhez
intézett
Horatiuséra emlé-
Serkent Válasz
jával és jelenével foglalkozik s szintén a
végzdik.
A
jövnek
münk kimagasló
mozzanatairól
a török által ránk
török hódoltság),
A
jelen
is
jövnk
a
bels
szól,
ítéli
a haza múlta reményével
a
el s történel-
a véres honfoglaló küzdel-
mért csapásokról (Várna, Mohács,
viszályokról
és
a vallásüldözésrl.
szomorú, az elnyomatás korát éljük
szakot kifogásolta
de
fel.
török egykori hatalmáról s mostani slyedésérl
elmélkedik, majd a háborúskodó emberiséget
mekrl, majd
reflek-
haza sorsán való aggódás
hangját azután a nemes lelkesedésé és reményé váltja
A
hatása
Levél egy régi várból «a nemzeti nyelv és nemzeti-
alatt
Múltunk
czenzor).
(ezt a két vers-
s jelenünk is
szomorú,
tán jobb lesz.
Küzdjünk
a
nyelvért
s
jutalom, az utókor ehsmerése.
a
nemzetiségért,
meglesz érte a
SZINNYEI FERENCZ
78
Az
egész költeményen nemes hév ömlik
de terjengössége
el,
sokat árt neki.
Ugyanezeket a gondolatokat fiúi
s
érzelmeket variálja a Haza-
aggódás czímü Szentjóbi Szabó Lászlóhoz Tudakozódik Szabó
ment, hallgat.
Itt
Mohács mezejét
holléte
után.
levél.
írt
Mohács vidékére
Mióta
ert
azután hazafi bánata vesz rajta ismét
mint
apostrofálja,
késbb
Kisfaludy
s
(«Hajh,
iszonyú térség, gyászos
temetje hazámnak
BATSÁNYI
A
JÁNOS' is
J
igen
A jöv
I.
is
itt
tér át,
me-
sötétnek
lát.
kétesnek
lát-
a jelenre
lyet
M U N K Á
!»).
viharos múltról
Munkálkodnak-e a
szik.
nemzet javán az ország
költk
?
tudósok,
hát a
nagyjai,
Mit mivel Virág,
Koppi, Verseghy, Második, megbóvitett kiadás.
A költeményt a meleg bensség
hangja
teszi
széppé, melylyel kedves
budAnn, KlBíLH
A
Kres-
Miért hallgatnak ?
kai ?
Univehsitái' Betüjive"
Szabójához
szól.
Tudjuk,
18 3 5.
hogy az 30.
ennek
inkriminált
»BATSANY1 JÁNOS POETAI MUNKAI* CZÍMLAPJA.
tndés, mely nak állásába
került. Aesthetikai
Barcsai Ábrahámhoz
meg,
ki
kell
költi.
Boszús Bacsányi-
nem
rövid levélben
ill
rész
kimaradt.
Orczyról emlékezik
«néki atyja helyett édes atyja vala» s az akkori politikai
forrongást
közé
írt
része
szempontból csak használt a köl-
teménynek, hogy ez a hosszas, oda
A
volt
is érinti.
A
többihez képest gyenge.
sorolnunk a Tartóztatást
Baróti Szabóhoz
is,
A
költi levelek
nem
habár költinek épen
van intézve a Rájnissal való polémia
alkalmával s czélja Rájnis sértegetése. Ez a gondolatmenete
:
Ne
BACSANYI JÁNOS neki, hisz csak azt akarja.
felelj
szóba
állsz vele
veszem
Engem
(i.).
Ne
is
79
alázd
gyaláz,
meg magad
de én
ingerel,
hogy
azzal,
sem
fel
Mit nyernél vele, ha semmivé tennéd? Mit nyert
(ii.).
Apolló Marsyas lenyúzott brével (m.)? tér eszére, rajzold
hogy megundorodjék magától
képét,
le
Mindent eltrni gyáva
és
De ha semmikép nem
illetlen
(ív.).
dolog, a rágalmakért boszút
kell állani (v.).
hogy
Látjuk,
a
vége
durva, polemikus hangon
Még egy
Virághoz
ellentmond
az
Az
elejének.
egész
jambuszokba szedett próza.
írt
intézett
levele
a Biisongás,
van,
mely
Ezek közül az els a legszebb,
szintén 5 kis részre oszlik.
leg-
tömörebb, leghangulatosabb.
Hogy
ez «élénken
mint Bérczy
jére,
Ábrahám «A
Jen
állítja,
nem
Petfi szeptember végéntalálom.^
Inkább Barcsai
télnek közelgetése» czímú költeményére
sz
mely az
tet,
emlékeztetne»
átmenetét a télbe éppen így hozza kapcsolatba
a múlandó ifjúsággal, persze terjengsen. Bacsányi kal kifejezbb
sora sok-
2.
pontban
Orczy István emlékezetének szen-
a negyedikben jó szándékainak
s az utolsóban
8.
A
mint Barcsai 8 strófája.
és szebb,
a halálról szól, a harmadikat teli;
emlékez-
'
keseren jövendöli
irigy üldözését panaszolja
Ezt a mély keser-
halálát.
ségrl és életúntságról tanúskodó költeményt kassai üldöztetése korában
írhatta.
A
halál gondolata
ersen
Ezeken kívül van még ebbl a korból melyek közül
A
kis szerelmi
Isten
els
költeményérl
B.
J
A
vitézek 5írfordítása.
kell
periódusba tartoznak.
szólanom,
Az els
hadakozásokra czím, melyben arról elmélkedik, az
embert
békességre
teremtette
öldöklésben keresi dicsségét. 2
magyar
epigrammának alkalmazott
politikai
melyek szintén ebbe az
hogy
epigrammája,
költeményét már az életrajzból ismerjük.
Végül még három
Az Európai
eg^^-két
martinyesti ütközetben elesett
kövére{\']^)2íZ ismert görög
Két
foglalkoztatja.
J. Bacsányi János. 31. 1. Bessenjei György Társasága. 1777.
28.
1.
s
az mégis
az
^
8o
;;
:
SZINNYEI FERENCZ
Messze felülmúlja
még
politikai,
lehet
a
következ kett, mely már egészen
pedig forradalmi.
tnk, habár, mint
nem mas
ezt
Bacsányi els forradalmi kölláttuk,
a
szó teljes
forradalmárnak neveznünk.
E
két
életrajzából
fellobbanása a társadalommal elégedetlen
hamar
a mely azonban
értelmében
költemény
hatal-
érzelem tüzének,
beletör-
kialszik, elfojtva a józanság, a
dés hamujától.
A
hbéri államrendszert leromboló
a Bastillet és a s a
czím költeményében
Francziaországi változásokra (1789)
midn
szabadság felkel napját üdvözli,
franczia népet
a nemzeteket s a
zsarnokokat figyelmezteti a párisi eseményekre «Nemzetek, országok
!
kik rút kelepczében
Nyögtök a rabságnak kínos kötelében
S gyászos koporsóba dönt vas igátok Nyakatokról eddig le nem rázhattátok Ti
is,
kiknek vérét a természet
Hív jobbágyitoknak Jertek
!
s
kéri,
felszentelt hóhéri.
hogy sorsotok elre nézzétek,
Vigyázó szemetek Parisra vessétek Rendkívüli tömörség és
er
sorából forradalmi láng csap el,
nyilatkozik az egészben,
minden
vérét jósló
kér
tünk többet,
tartotta
A
rút
:
rabság
kelepcze,
a felszentelt hóhérok
iga,
természet s a két utolsó sorban a forradalom vészt-
sötétsége.
rendekre
vas
minden
kifejezés éles és súlyos,
minden szó mintha kalapácsütés volna kínos kötele, gyászos koporsó,
!»
—
még
«Ily
nem
fenyeget hangot
mondja Arany László ^ véresebb szavakkal
—
nem
míg Petfi a pozsonyi riadt. »
Bacsányi legjobb versének.
másik,
párja ennek.
a legújabb
Czíme
:
A
költésze-
hallott
Kazinczy
ezt
»
idkig ismeretlen^ költemény méltó
látó,
tartalma
még
világosabb, s hangja
nem kevésbbé ers. 4
A
magy.
politikai
költészetrl.
Bp.
Szemle. 1874. 7. kiad. 88—131. 1. 5 Kazinczy Lev. Kisfaludy K.-al és körével. I02.
1.
...
6
Az
Irodtört,
folyamában
Közlemények
közöltem
1898. év-
Bacsányiról
szóló
tanulmányomban, melynek a jelenlegi dolgozott és bvített kiadása.
át-
;/
-<^1^^
BACSÁNYI »LÁTÓ« (Eredeti kézirata az
CZ.
KÖLTEMÉNYE.
Akadémia köny\tárában.)
<m,'i,^C^
'S>~^
í^
^J^^^^^-^' Z^'^-^^'^-- '-^^^^^>
BACSÁNYI JÁNOS
Míg elbbi versében csak
s lelkesedve üdvözli
szabadon ujjong
A
a világ megváltóját.
a franczia nemzetet, mint
forradalom heve elragadja, a szabadság,
egyenlség, igazság, erkölcs nagy eszméi betöltik fenyegetéssel fordul a zsarnokok ellen.
ez kissé
már
czéloz és figyelmeztet, ebben
Amaz
s
lelkét
vad
a verse tömörebb,
van nyújtva, de több benne az eszmei tartalom.
el
Hatalmas forradalmi szónoklatként hat az emberre ez a
költe-
röpte s a
mény, melyet az érzelem heve, a gondolatok szabad dikczió ereje Bacsányi legjobb verseinek sorába emel.
Bacsányi az állaniszolgálatból elbocsáttatván, magánhivatalt keresett és talált és
Gr. Forgách Miklós,
is.
gondolkodásáról ismert
felvilágosult
1790-ben nyilt levelet
A
fogadta
intézett,'
nagy mveltség
a
nyitrai
maga
fispán,
kihez
mellé titkárnak.''
rokonszenves fúr mellett bizonyára boldog napokat
de csakhamar innen
A
is
távoznia
kellett.
megkezddött a
Martinovics-összeesküvést fölfedezték s
A
vizsgálat.
már
látott,
elfogottak vallomásai
mind több
kevertek a fbenjáró ügybe s az elfogatások
és több
srn
embert
követték
egymást. Bacsányi neve szintén szerepelt a terhel vallomásokban.
Hajnóczy
Martinovics pedig
Ez elég
A
Bacsányi
volt
a
hírrel
érkezett
titkos társaság
elfogatására.
egyik igazgatója.^
Kazinczy
gróf
a
fherczeg
elküldötte
nádornál».
I
M. Museum.
-
Hajnóczy
is
11.
159.
volt
.
Fraknói. Martinovics. 99.
Magyar
hogy Bacsányit
Bécsbl,
hogy bnösnek
gróf kérdésére,
ekkor
hogy a
azt,
'
volt vele,
elbeszélése
«éppen Forgách nyitrai jószágán idzött, mikor a grófné
szerint,
azzal
hogy ismeretségben
azt vallotta róla,
Budára 3
1.
1.
Tört. Eletr. 1904.
titkára.
.
.
magát,
nemmel
hogy jelentkezzék
Budára,
Bacsányi
Forgách
érzi-e
kerestetik.
4
ér
és
jelenti
felelt,
Sándor magát,
...
Fraknói. Martinovics összeesk. 257.
U,
ott. 247.
1.
II
1.
SZINNYEI FERENCZ
82
hogy
esküszik, s azzal a
ártatlan, a palatínus örvend, följegyezteti szállását,
fogadással
ereszti
el,
hogy nem
féljen az elfogatástól, ez szállására
órakor (1794 szeptember
Öt
is
a
az
zott
megyén, leveleket elfogják
ii-ikén)^
baja,
és tizenkét
ír
Bécsbe
és
ne
viszik.^
gróf Saurau Ferencz elnöklete alatt álló vizsgáló
bizottság hallgatta
ismerkedett
semmi
lesz
meg
utczán
ki.
Vallomásából kiderült, hogy június elején
Martinovicscsal, és
lakásán,
többször találko-
kivel aztán
de bizalmatlan és tartózkodó volt
mert tudta, hogy némelyek veszélyes egyénnek, mások
iránta,
kémnek
titkos
Ezt Mar-
tartják.
tinovicsnak szemébe mondta, ki
néven
rossz
is
tle
vette
ezt
gyanakodást. Érdekldvén a kos társaságok
szabályokat
s
melyeket
le
a
a
felvételi
jeleket,
titkos
is
írt
tit-
Martino-
iránt,
vele
közlötte
vics
a
magának,
hogy végére járjon a dolognak, de senkivel sem közölt semmit a 31.
igazgatói O O
MARTINOVICS ARCZKÉPE.
tisztet
is
Vallomásában
neki.
emelte,
Martinovics
hallottakból.
az
felajánlotta
végül
hogy Magyarországban forradalmat senki sem
ki-
óhajt,
de igen sokan kívánják az alkotmány reformját.^
A
bizottság
fölterjesztésében
kimondta Bacsányiról, hogy
Martinovics terveirl tudomása volt s fel,
mégsem
jelentette azokat
továbbá, hogy forradalmi szellem munkái vannak és vallo-
másaiban túlzó nézeteket hangoztatott; ezért a legveszedelmesebb emberek közé tartozik.^
A
foglyokat ezután Budára szállították (november 22-ikén és
24-én), hol a nádori
testrség volt laktanyájában helyezték
J
Fraknói, Martinovics. a8a,
6
Szirmay,
7
A
1^
magy. jakobinusok, Fraknói, Martinovics. 282—284.
102, !•
U
8
Fraknói. Martinovics. 288.
9
U.
ott.
305.
1.
el
1.
ket.'
83
B ÁCSÁN YI JÁNOS
Az Ügy
József volt, a
ügyész
kir.
a rosszakaratú
mentette
pedig nyéki Németh János, ez
A
mert csak
kir.
maga Martinovics
mi
végre
forradalmi
verseit
tábla
(tehát
nem
a saját vallomásai alapján pedig
tanú) vallott rá,
A
tisztét
és jellemtelen ember, viselte.'"
Bacsányit,
elítélni.
melynek elnöke Ürményi
a királyi tábla elé került,
egy
lehetett
már
azokért
illeti,
föl-
kiállotta a büntetést."
A
fölment
oly
ítélet
falára ezt a verset írta
örömmel
:
«Szép a hazáért trni, Lánczot,
hogy börtöne
töltötte el,
s halált
viselni rab-
szenvedni dics dolog,
A
mely halandó él s vesz érte, Nemzeteket nemesít nevével.»i2
Öröme
korai
mert a hétszemélyes
volt,
elnöklete alatt) megváltoztatta
nem
tartotta
volt s
nem
ták
kir.
tábla
ménynek
'5
s védíratában
nádor
Bacsányit
«kárhozatos elveket»
bécsi bizottság véleményét fogad-
hogy a
Látjuk,
tekintették,
«proterve»
s
ítéletét
Kazinczy szerint a föntebbi verset
el.
(a
bntelennek, mert Martinovics terveirl tudomása
tett feljelentést
hangoztatott.
a
tábla
valamint
azt
is,
is
súlyosbító körül-
hogy a
kir.
ügyészszel
bánt.'"^
Mindezekért az
egy évi börtönre
ítélet
kihirdetésétl (június i-jén) számítandó
ítélték,'*
tehát
nem
számították be neki a több
mint kilencz hónapi vizsgálati fogságát.
A
lehets
társaloghattak egymással,
volt,
s írással, olvasással is foglalkozhattak.
közös csapás bizonyára a két 10
Kazinczy
«vérszomjas
Bacsányi fogságát nagy-
'I
Szirmay.
ellenfelet
1
A magyar jakobinusok. 103.
1.
5
st
Fraknói. 367.
12 Fraknói. Martinovics. 358.
1.
— A
megvan Németh János
13 Fraknói. Martinovics. 366.
1.
van húzva Figyel. 1875.
át
is.
1.
1.
ványa, mely B. fejére
(Kaz. följegyzése.)
Kazinczyé
kibékítette némileg
14 Szirmay. 103.
Caraffának»
nevezi.
fogadhattak
látogatókat
ban enyhítette Verseghy, Szentjóbi társasága,
A
Helyzetük meg-
27 ehtélt egyelre Budán maradt fogva.
és 44.
N.
Múzeumban
eredeti is halált
fölé
z
fogalmazkér.
Neve
Pálé
írva.
1.
Il'
SZINNYEI FERENCZ
84
Augusztus
egymással. Szentjóbit,
Verseghyt
szállították."'
A
elején s
«felhkig
küldi sóhajait az ég
társukat
ér
felé
:
Bacsányit,
Kufstein
várába
volt börtönük,
De
mit ér ez
A 'VÉRTANUK FÁJA»
durva fogház rejtekibl» szomorúan
s a
holddal
madárral beszél elhagyatottságában, »6 Fraknói. 416.
foglyok
kilátás nyílt a szép tiroli tájra.
3a.
A
még négy
a
magas hegyi vár kerek tornya
honnan gyönyör
a rabnak ?
elváltak
és az ablakára szálló kis s a
beteg Szentjóbi nyö-
BACSÁNYI JÁNOS az
gését hallgatja
hamar
csendiében.
éjtszaka
kiszabadította
börtönébl
Barátjának ez a korai halála Lelki hánykodásairól
nem
múlt
el
ez az
ményekbl
A nem •7
írt.
szegény Szentjóbit
a halál. (1795 október lo-ikén.) fogol}' lelkét.
néhány költeménye tanúskodik, az szebbeket
sem
azeltt,
ú. n.
sem
VERSEGHY FERENCZ ARCZK£PE.
Hogyan, mennyi nélkülözés és szenvedés közt
egy esztend, nem tudjuk, csak ezekbl a
költe-
sejthetjük.
(fkufsteini elegiák»,''' is
A
mélyen érinthette a
melyeknél
elegiákyi,
33.
azután
is
8=;
noha egy kivételével tulajdonképen
határozottan elégiák,
Beöthy Zsolt elnevezése.
hangjuknál fogva méltán nevezhe-
SZINNYEI FERENCZ
86
Ezekben már a német lyra
tök így.
énekek hatását
is
A Tndés panaszai a
Ányos
ismert
(Egy boldogtalannak
elégiájára
Mindkett a holdat
halavány holdnál) emlékeztet.
holdnak panaszkodik
apostrofálja, a
hajlik s az ossziani
felé
mutatja.
s a halálra,
mint megszabadu-
lásra gondol.'* Bacsányi költeménye
azonban hasonlíthatatlanul
A
mi Ányosnál tán érzelgs-
tnik
szebb, mert igazabbnak
ségnek
tetszik,
nál egészen
t.
i.
nem csoda
hozzá,
hogy
a
« csillagos
hogy
tehát,
A
Kszíve keservét)).
sínyld
rab
kölcsö-
álmatlan
ég dics fénynyel
magányában
éjsza-
mosolygó
mintegy társul szegdik s várja megjelenését)),
«óhajtja
a megjelent
és köszönti»
«áldja
az Bacsányi-
a helyzet mélységet
Itt
börtönben
végtelen
ki
való panaszkodás,
A
meg
világítja
asszonya)),
a holdnak
másként hat ránk.
nöz az érzelemnek. káját
fel.
s
neki
panaszolja
el
szabad természet nyugalmának ellentéte a
börtön nyugalmával megragadó kifejezést nyer e költeményben,
mely
emelkedettségével
Az
«a felhkig
éj
hold, a
ér
hangulatosságával
rendkívüli
s
durva
fogház)),
börtön csendje s a bujdosó
a börtön ablakán éji
szél
képzetei
hat.
besüt mind a
hangulat egységét szolgálják. Tökéletes elégia, melynek hatását
A
a fenséges komolyságú klasszikus forma csak növeli.
kezdete
és befejezése különösen szép.
A
rab és madár
bikus sorai
nem
költemény. Egyenetlen jam-
rapsodikus
korlátozzák tartalmát, mely szabadon csapong,
mintegy a megénekelt «ékes szavú, szép tétova
röptét
dalán,
mely
követve.
A
felvidítja, lelke
fogoly követi
tollú,
drága
kis
tekintetével,
madáD)
elmereng
vele repül ki a szabadba és a szabad-
ságról álmodik.
A
kis
madár röpködéséhez,
újuló dalolásához
új
fzve csapongó
meg
új
változatossággal követik egy-
mást a természeti képek, a hangulatok és
még
igazabb,
még emberibb
i8 Dajka Gábor Kesergése ményével és így B.-éval is.
is
helyzetéhez, meg-meg-
talán,
reflexiók.
mint a másik.
megegyezik az
érintett
E
költemény
Abban csak
pontokban Ányos költe-
BACSÁNYI JÁNOS
87
a bánat komor fönsége uralkodik, ebben a kis madár dalával a
kedvesség hangja
báj és
is
Maga
megszólal.
szetes és igaz s éppen azért
megkapó
:
a tárgy
az ellentét a
is
termé-
szabadság
után vágyódó rab s a szabad kis madár között,
A
szenved rapsodikus hymnus istenhez a «De profundis»
hangján kezdve s magas ódái szárnyalással folytatva.
34. SILVIO
Az
isteni
kegyelem könyet fakaszt szívébl: «irgalom
czája a ksziklából
emelkedik
b
vizet ver»,
«a halhatatlanok
szer fenségének
dics
hangján dicsíti
felhívja dicsítésre, igazán kal.
PEIXICO ARCZKEPE.
lelke kirepül fogságából,
hajiékihoz » istent
és
pálfel-
s a zsoltár egy-
a
hatalmas költi ervel
természetet
zeng
is
szavak-
Utolsó része: elmélkedése saját és a természet érdemtelen-
ségérl
isten dicsítésére, csak
hez képest, különben
gyönyör
hangra nézve slyedés az elbbibefejezése
az egésznek,
mely a
SZINNYEI FERENCZ
88
hymnikus költemények
remekeinek
A
mélyen megható a Gyötrdés. kedves barátja, Szentjóbi
elég,
Éjjel hallja,
vagy
hallani
rei nem bocsátják hozzá.
maga
is
ott
vitték
így
ki
sínyldik
vele
együtt.
jószív börtönr, meg-
börtönének
ajtaját.
A
költ
költtársa sírjára (Egy szerencsétlen
Pellico jut eszünkbe, kinek barátját
ifjú sírjánál). Silvio
nem
szerencsétlensége
halál, ez a
hallgatja sóhajait és megnyitja barátja
koszorúja egy kis vers,
Egyszerségével
nyögését, szíve vérzik miatta, de
véli
A
egyike.
mellle a börtönbl az idegen
éppen
temetjébe.
föld
Szentjóbi kedvesének panasza (Lina panasza) s a hozzá intézett
Vigasztalás zárja be a sorozatot.
Az utóbbinak
czímét viselhetné
egy eddig kiadatlan töredéke, mely szintén Szentjóbi kedveséhez intézett vigasztalás.'''
Ezeket a költeményeket sugallta neki a börtön. Mély szinte megindultságból fakadtak
lelki
nak, mint költnek
is
s azért
maradandók
és Bacsányi-
föntartják emlékezetét.
VI.
Fogságából kiszabadulván, jének eltelése
Ferencznek
elhagyám
proscribáltatván,
Bécsbe;
s
—
'
ide-
—
írja
üldözésektl,
hazánknak
egész
az
reménylvén, hogy
hetem azoknak
«Rabságom
Budára való visszahozattatásom után
s
Széchényi
gróf
Bécsbe ment.
így a
kik
nagy
országot,
elbb
annál oly
veszedelmemet.))
Arankának pedig még
Bécsben szeretne
állást kapni,
s
részébl ide
jövék
megmeneked-
megátalkodva keresik 1793-ban
írja,
hogy
mert nagyobb városokból, fkép
Bécsbl, tetemesebb szolgálatot tehetne hazájának.^ Ez igaz
is,
mert akkor Bécs a testrírók fellépése óta jóformán magyar irodalmi középpont; lap jelenik 19
Akad.
1
1796.
2
Toldy
meg
és
számos
író tartózkodik ott,
sok befolyásos magyar
fúr
kéziratt.
szeptember 27-ikén. N. Múzeum. Széchényi-levéltár. kiad. 255.
1.
több magyar és ftisztvisel
I
35- GR. SZECHE-NYI
Magyar
Tört. Életr. 1904.
FERENCZ ARCZKEPE.
^
SZINNYEI FERENCZ
9© lakik a császárvárosban.
Ez vonzhatta Bacsányit leginkább Bécsbe,
másrészt az a körülmény, hogy ott hamarább volt kilátása valami mint Magyarországon.'
állásra,
ember
Élnie kellett s szegény
hivatalokban.
hatott
a
Lázár
királyi
nem nagyon
válogat-
Kazinczy szerint eleinte gróf Somsich
udvarnok
pénzzel, lakással
lévén,
tanácsos
helytartósági
és
segítette
élelemmel^ (késbb állítólag megneheztelt
és
azután gróf Saurauhoz fordult s állást kért tle, hivatkozva
rá),
hogy
arra,
bécsi fogságakor
«nagy jutalmakkal
biztatgatták)).
ártatlanul szenvedett, annál több joga van tehát segítséget kérni.
Saurau pártfogása következtében «bankóhivatalnál»
a
45 krajczár
lo-ikén,
i8-ikán
I
forintra
(Bankal-Administration) napidíjjal,"
emelnek azzal a kikötéssel, hogy néha Semsey mellett
Ennyi
1803-ig,
dolgozik
20 krajczárra emelik
forint
1
Eleinte
igen
szeptember
1796
melyet azonban már szeptember
András kamarai tanácsos fizetésért
nyerte kis napidíjasi állását
^
Széchényi Ferencz grófhoz
írt
szolgálatokat.^
teljesítsen
mikor
(augusztus
i8-ikán)
napidíját."^
anyagi
szorult
is
helyzetben
volt.
Kitnik ez
levelébl, melyben nagyon panasz-
kodik nyomorúsága miatt. «Maholnap koldústáskára juthatok e
mostoha
földön))
—
elkeseredetten és segélyért
írja
grófhoz. Állítólag Müller János, a híres segítette
is
esedezik a
történetíró és politikus
egy ódájáért (Ode ad inclytos SS.
OO.
et
regni
Hungáriáé), 15 forint havidíjat adományozván neki.'° lo
Kantz föltevése, hogy B. azért jött mert már fogsága eltt ismerte Baumberg Gabrielát, nem valószín. El-
írta s
szr
mondhassa.
J
Bécsbe,
nincs
másodszor még abban bizonyos,
hogy szerette
Bécsbe.
jött
hogy
bebizonyítva,
A
sem
esetben
az s
ismerte,
az ö kedvéért
Kantz-féle életrajz.
Akad.
Kazinczy Lev. v. köt. 94. 1. Szirmay. 103. 1. Levél gr. Széchényi Ferenczhez.
4 5
6 •
Kinevezési okiratok. Akad.
7
8
—9
ratt.
Kinevezési
bajos
okiratok.
Kéziratt.
Akad. Kéz-
megengedte
(levél
B.-nak,
Kis Jánoshoz,
bízhatónak,
sem
a
dologban,
állítását
nem
szemben egészen meg-
más adatunk pedig
nyelvbl B. több
vetve,
hogy magáénak
Mi igaz ebben eldönteni. Kazinczy
tekinthetjük B.-val
A
Kézirattár.
Kazinczy szerint
1807 július 19-ikén) ezt az ódát gr. Somsich
erre nincs.
latin verseivel
lehet eldönteni,
mert
össze-
feltn
különbséget nem lehet találni köztük. Megjegyzend, hogy az óda névtelenül jelent meg.
BACSANYI JÁNOS
Kazinczynak azt az tagjává tévé magát üzi a
maga
hatjuk.
.
.
állítását, .
hogy Bacsányi «a
titkos polizei
s a levelek feltördelése departementjánál
szolgalatját)),"
mende-mondánál egyébnek nem
tart-
Kazinczy ezt «egy emberséges embertöl» hallotta
mint Bacsányiról szóló rossz
36.
pénznek vette
ML^^^.
hírt,
-.^
Még akkor
is
s
ARCZKEPE.
állítást,
csak annak a bizonyos «emberséges
alapszik ?
'^
természetesen, mindjárt kész-
s iparkodott minél szélesebb
Vájjon elfogadhatjuk-e ezt az s
91
körben
terjeszteni.''
mely egyedül Kazinczyé
embemek» mende-mondáján
kételkedve kellene fogadnunk, ha Kazinczy
mint a legelfogulatlanabb ember volna ismeretes, pedig tudjuk.
' I
Szirmay. 103.
12 Szirmay. 103.
1. 1.
1 3
553.
L. több levelét. (Kazinczy Lev. rv. köt. 1.;
vn. köt. 305.
1.;
v. köt. 94.
1.
stb.)
SZINNYEI FERENCZ
92
hogy Kazinczy minden inkább,
csak
bíró
nem,
alapja
teszi
elfogulatlan
különösen Bacsányival szemben.
De
az
ezt
hanem Bacsányi
kétségessé,
Bacsányiról,
és
a
szemben
kivel
nemcsak igen
állítást
jelleme és a közvélemény
egyeneslelk, mindenkor
nyílt,
szinte
lábbal
jellemét
bizonytalan
Bacsányiról
minden-
és
hogy
feltehetjük-e,
elveit
önmagát?
megtagadja
egyszerre
tiporva,
is.
Bizonyára nem.
S
feltehetjük-e,
nagyszámú
nem
hogy
fordultak volna
séget üz ?
nem
társadalom
a
ítélte
látunk? Elete végéig faludy Sándor ódát
ír
el
s
hogy milyen mester-
tle, ha megtudják,
el
Bizonyára elfordultak volna tle
''^
volna
(magyarországiak és bécsiek egyaránt)
író barátai
környezi,
tisztelet
hozzá'
barátai
nem
mit Kis-
szeretik,
adja becslésének. Azt hiszem, méltóbb czáfolata
annak a szóbeszédnek, mint
helyett
a közvélemény számos
s
^
e
s
tanújelét
lehetne
is
ez.
Annyi bizonyos, hogy Bacsányi
szenvedett üldözés és
a
megpróbáltatás után igen óvatos.
Kazinczynak i8oi-ben hozzá
írt
levelét bemutatta gróf Saurau-
mikor Kazinczy 1803-ban meglátogatta,
nak,'*
s
mivel
t
figyelemmel kisérik,
Kazinczyhoz
írt
miért?
de
árnyékát
ritkán
írjanak
tapasztalásból
is
kell
ne igen jöjjön többet
levelében (1802 június
hogy csak nagy
«Az egek
még
hogy
tudom,
hozzá, '^
pedig azt
i6-ikán)
egymásnak,
hogy
kérte,
írja,
tudják,
árnyéknak
az
kerülnöm; noha egész életemben eme regulát
követtem: Nil conscire mihi, nulla pallescere culpa.»'^ Kazinczy mindezt rosszakaratúlag értelmezi, pedig
elmúltakon,
«csúszás-mászásnak»,
nagyon természetes, hogy Bacsányi, okulva az
gyanúnak még árnyékát
a
azért cselekedett így, az
bizonyára
barátai és ismersei.
is
akarta
el
kerülni s
már pedig Kazinczyval, kinek olyan
emberséges ember még hamarább megtudták volna bécsi és magvarországi »4 Pedig ha az
megtudhatta,
kegykeresésnek
is
1892.
Kisfaludy 11.
köt. 48.
Sándor
minden
jelenmunkái,
1.
16
Kazinczy Lev.
17
U. ott és Szirmay. 104.
18
Toldy
vii. köt. 305.
kiad. 262.
1.
1.
1.
I
BACSANYI JÁNOS
tékeny
nem
szerepe
volt
érintkezhetett
a
93
Martinovics-összeesküvésben,
gyakrabban
a
gyanúsításoknak és zaklatásoknak
nélkül, ki
valóban
hogy magát újabb
ne tegye.''
Bécsben ekkortájt igen sok magyar
író megfordult.
Többen
állandóan ott laktak, a magyarországiak pedig gyakran
37.
A «MAGYAR MINERVAt KÜLS
elláto-
CZUtLAPJA.
gattak hozzájuk s így Bacsányi ezentúl
is
állandó
összekötte-
Görög Demeternek, a Hadi és más nevezetes történetek, késbb Magyar Hírmondó szerkesztjének, lakása eg}ák ftalálkozó helye a magyar íróknak s az is rendes tésben maradt barátaival:
Kazinczy azért is neheztelt rá, mert egy bécsi vendéglben ignorálta, noha magyarul beszélt, s így észre kellett öt 19
öt
vennie
a
mellette elhaladó Bacsányinak.
Kazinczy Lev.
vi. köt. (200. 253.
1.)
SZINNYEI FERENCZ
94
dolog
hogy valamelyik
volt,
íróbarátjuk
más nevezetesebb alkalommal kedélyes lakomákat Ilyen
lakoma
volt az, melyet
vagy
látogatásakor
rendeztek.
annak örömére adtak, hogy Péteri
Takáts kieszközölte az engedélyt a Himfy-dalok nyomtatására.
A
lakomán többek közt Báróczy, Horányi, Révai, Szentgyörgyi,
Takáts, Decsi, gróf Teleky Sámuel és Bacsányi
Az
öreg Báróczyval igen jó viszonyban volt Bacsányi, ö
hogy arczképét rézbe metszesse
vette rá,
a kép
írta is
engednie
noha Báróczy
alá,
kellett
tiltakozott
dicsér verset
a
s
az
de végre
ellen,
Bacsányi erszakoskodásának.^'
Kisfaludyval való barátsága szintén ekkor
hogy
resztvettek.^*
is
lett
bensvé,
oly
csak halálukkal ért véget.
Csodálnunk
kell,
hogy
ilyen környezetben oly keveset
Hosszú bécsi tartózkodása
dolgozik.
meddnek
dushoz képest majdnem
a
és
termékeny kassai perió-
mondható.
1798-ban kiadja Ányos költeményeit bevezetéssel tekkel a ((Magyar Minerva»
ír
czím
és jegyze-
melynek
vállalatban,
létre-
hozását és szerkesztését Toldy s utána mások neki tulajdonítják.
Ez azonban tévedés.
A
Magyar Minerva megteremtje
Takáts József volt.|Ové az eszme, ö készítette s
el
mikor gróf Festetich többé nem segélyezte a
saját költségén folytatta. ^^
nyitotta meg, innen ered
A
és
két
részbl
egyszersmind késedelmezését
eljárásával ismertet meg. verseit javítsa
O
át,
Némelyek
mások pedig semmiféle
a verselés ellen hozta helyre,
2"
áll,
Péteri Takács
Kaz. Lev.
J.
ív.
270.
a
Budapest.
^»
els
költe-
kimenti. Ezután
javítást
hogyÁn3'os
sem
ajánlottak.
nagyobb vétségeit a nyelv és
mennyire az értelemnek cson-
22 Péteri T. v.
vala».
fej.
M. Minerva, i. Ányos Pál munkáji. Bécs. 1798. — Toldy k. 225 — 31. 1. 25
1.
az
Ányos
vagy egész rendeknek felbontása nélkül lehetséges
20 Takács. 1890. 43.
((a
is
azt kivánták tle,
az arany középúton járt s csak a
kítása,
vállalatot,
Toldy tévedése. Bacsányi bevezetése
részében elmondja Bacsányi, hogy gyjtötte össze s ezzel
a tervezetét,
Minervát Bacsányi Ányos-kiadása
az ((Ányos Pál élete» czímet viseli
ményeit
Péteri
!
BACSÁNYI JÁNOS
A ki
nem
mi felfogásunk szerint, természetesen
ma már nagyon megharagudnánk
középút sem és
a
95
helyes ez
a
arra a kiadóra,
például Petfinek egy rossz rímét jobbal cserélné
fel.
Egy ügyes hasonlat után, melyben a magyar nyelvet szz leányhoz hasonlítja s egy oldalvágást ad «nyelvünk alkalmatlan költi
pallérozóinak»,
lendülettel folytatja, a
ÁNYOS
múzsát apostrofálván.
Végül
ezeket a
vakat
adja
múzsa
a
M U N K Á
Azon hazafi társatok, ó magyarok a kinek énekeit tlem nincs már halljátok
ajkaira
«
:
P A
L'
sza-
I.
J
:
közöttetek
többé
Régen
s
még
.
.
.
virágzó
korában, elköltözött arra a hosszú
és
fé-
lelmes útra, a melyen tinéktek
kell
el
is
maholnap indulnotok;
amaz
ismeretlen mesz-
sze országra, a honnan
BE TSEE
még soha senki vissza nem térhetett. Oly tartományban van,
ÖZVEGY ALBERTI
ÍC H ATZNB-B
17
hol
BTJÍVEÍ*
8-
9
öt sem az emberi nyelv 38.
szidalmának
kony rete
ereje,
nem
'ÁNYOS MUNKÁJH-NAK CZÍMLAPJA.
kárté-
sem
az érdemetlenek becstelenségre
szolgáló dicsé-
De ha énekének megbájoló
hatalmával jóra
érdekelheti.
indíthat benneteket;
nek nehezen
ha szíveiteket arra
viselhet
s
néha
majd
bírhatja,
földig
kevesebb zúgolódással hordozzátok; emberi ségteket
nyilvábban ismérvén,
örömestebb
s
hogy az
lenyomó polgári
élet-
terheit
köteles-
teljesítsétek;
édes
SZINNYEI FERENCZ
96 hazátokat,
még
törvényes
még
éreznek,
higyjétek
:
a sírnak hideg
megilletdve lebeg
töknek dicsült árnyéka
Ez az
is
mennyei áldást
reátok,
kedves énekel-
is
hogy Bacsányi a numerosus
mestere volt a maga idejében.
Érdekes ez
is
és
életrajz
rövid
a
és elüt némileg a sablonos életrajzoktól,
Bacsányi már némi figyelmet
a mennyiben
1
körületek,
Ezután következik tulajdonképpen az jellemrajz.
nyugovó hamvai
is,
I»
idézet bizonysága annak,
költi prózának
szeressétek,
hogy boldogító örömöt
el,
gyomrában
még most is mosolygó szemekkel néz még most s
még jobban
fejedelmeteket
hívebben szolgáljátok
a
fordít
lélektani
még kevés nyomát találjuk életnem tagadhatunk meg tle bizonyos
motívumokra. Ennek ugyan mindazáltal
rajzában,
mvészi
törekvést.
Már ekkor
lomra.
késbb
Ányos költeményeihez
csipked megjegyzéseket
czélzásokat és
elfordult
a
törekvéseitl,
nyelvújítók
Ez az irányzat még jobban kitnik egy közölt Szana
(Töredék.) Tartalom
közé
akkori
az
itt-ott
iroda-
hogy
engesztelhetetlen haraggal támadjon ellenük.
mely szintén ebbl az
Hugó
jegyzeteiben
írt
tesz
idbl
s
Tamás Figyeljében. és
stílus
Polemikus
tartozik.
való
kézirati
^'^
Czíme
tekintetében
:
Beszéd. 1798.
legjobb munkái
B.
hangja aránylag
ellenére
czélzásai
töredékébl,
melyet Károly György
nyugodt és komoly.
Az Ányos
életrajzában
használt
szép magyar nyelv szebbítire,
Az egyiknek fogalma újít,
hasonlattal
újítóira.
sincs
áttér a
Kik ezek?
magyar
a
kezdve
stílusról,
de azért
mert éppen magyarnak született; a másik nem ismerve a
régi nyelvet s a nyelv szükségét, egyre-másra új szókat kohol;
a harmadik idegenességekben tetszeleg ; a negyedik a különöset keresi; az ötödik verset ellen vét,
noha
grammatikát
ír
ezt belátja
csinál
római formában
késbb
grammatikából
24 Irodalmi beszéd Bacsányitól. Figyel. czimen hagyatékában.
(Baróti) s
1875.
;
s a
mindent 3—4.
nyelv szelleme
a hatodik és hetedik
sz.
elítél,
A
a mi
kézirat
:
evvel
Beszéd. 1798.
BACSÁNYl JÁNOS
97
A
jobb elmék szomorúan
ellenkezik (Debreczeni grammatica).
mely végpusztulásra
a nyelv e rontását,
nézik
át
ne
igaz
Most a nyelvújítóknak egy Ezután tér
De
Ráday Gedeon mondása, hogy magyar könyv nem lesz, sok jó sem lesz».
essünk mégse kétségbe, «a míg sok rossz
vezet.
kis leczkéztetése következik.
beszédé-
nek
tulajdonképpeni
jára,
mely a komolyabb és
czél|
MAGYAR
jelesebb elmék buzdítása a
munkára. Sokan nem
tesz-
nek semmit, a kik legtöbbet
GRAMMATIKA.
tehetnének, pedig minél több
valaki,
annál többel tarto-
hazájának.
zik
szónoki modorba
csap
maga
vetéseket,
tesz
ellen-
melyeket
meg-
«Szép
czáfol.
*
1 >
(•
KÉSZÍTETT OESRECZESBÉNiT
azután
Itt
egészen át,
t L
gyjtött
kincset
szellemi
M
MAGTAR TARSÁSAC.
vagy
hírre,
névre, ill jutalomra vágysz?
—
Érdemeld meg! Annak
idejében önként fog jönni;
BiTSBZHlt
ha most nem, máskor, ké-
sbben, halálod után
Mi
!
A
MAGTÁR ilíSMONDÚ tRóiSAK KÖtTStÉV^U ALSÉSTÍ BCTÍiviI..
hasznod benne, ha egyszer meghaltál?
Ha
ezt
zed, nincs
beszédem
Nem vagy
méltó s
juthatsz soha
veled.
nem
is
9
39.
S-
A DEBRECZENI GRAMMATIKA CZIMLAPJA.
is
dicsségre, ha dicséretre vársz. »
jutalom a szívben van.
ügye
\1
kérde-
Más dolgod van ?
Jó,
A
a legfontosabb dolgok egyike, hátha a többi ennél kisebb ?
Hiába fáradoznál ? Ne hidd, valamint a természetben semmi, csak átalakul, úgy az erkölcsi
Az
legnagyobb
de a haza nyelvének
akadályoktól Magyar
nem szabad
Tört. Életr. 1904.
el
nem
vész
világban sem veszhet
visszarettenni,
még
attól ^3
el.
sem,
:
SZINNYEI FERENCZ
98
hogy a nemes buzgalomért
De hány
hálátlansággal,
embert csodálunk ma,
jeles
sok példát hoz
a
fel
kit
üldözéssel
fizetnek.
kora üldözött? Erre
Beszédének ez a része
világtörténetbl.
nem
különösen szép és lendületes, kár, hogy heve egy oda
Végül ismét buzdít
hosszas kitérésre ragadja. be:
fejezi
«Ha minekeltte pályánkat végigfuthatnék
munkálkodásunk tárgyát elérhetnk, csakugyan
meg
emlékezzünk
ama jobb
kel
s
is
menjünk nyugodt
ítélnek cselekedeteinkrl
óra, a melyet,
hazafiúi
s
kellene esnünk
el
halandók lévén,
!
lélek-
Üssön akármikor
nem
el
:
számot kérnek
világba, hol, a mint hitünk tartja,
ugyan, de igazán
ama nagy
Sokrates poharáról,
ill
beszédét így
s
kerülhetünk
ha híven eljártunk hivatalunkban, eleget éltünk !»
néhány
Láthatni e rövid ismertetésbl s
milyen
nemes
sikerült,
tartalmú,
kerek kis
melyet természetesen sehol sem mondott
formájában
írt
értekezés az egész.
el
m
idézetbl,
hogy
ez a «beszéd»,
Bacsányi
;
szónoklat
*'
Van néhány latin verse is ebbl az idbl. Az egyik a már Ode ad inclytos SS. et OO.^^ regni Hungáriáé, mel}'
említett
:
fegyverre szólítja a magyarokat
s a
Mária Terézia
alatti
nemes
önfeláldozást magasztalja és Ferenczet dicsíti. Névtelenül jelent
A
meg.
hagyatékában lev példányon
igazítja ki a czímet s ezt írja alá:
jelent
meg Mantua czím
verse,
Ode ad Hungarosv^.
«M. Novemb.
1799-ben
1796.))
melyet akkor
mikor az
írt,
osztrákok Mantuát visszafoglalták a francziáktól.
A
ban lev példányon javításokat
distichont
s
három
Múzeum levéltárában van még egy Woltmannum czím verse s néhány epigramma
hozzá.
Ad
Müller
Ad
tett
A Nemzeti
hagyatéká-
(a jeles svájczi történetíróra),
Herder,
kézirata:
Ad Hungaros
manes Romanorum. Az utóbbi kett kiadatlan. Ezekrl nincs mit mondanom. Középszer latin alkalmi
melyek csak 25
avval
azt bizonyítják,
Károly Gy. Hugó idézett is
czikkében
el ezt
a beszédet Bacsányi.
Ennek a fölösleges menye természetesen 26
fejtegetésnek negatív,
Status et Ordines.
és
versek,
hogy Bacsányi ezen a nyelven
loglalkozik, hogy vájjon elmondta-e
és hol mondhatta
írt
kiadatlan
is
ered-
:
BACSÁNYI JÁNOS
— A
elég ügyesen versel.
alá
keszthelyi hajóra
még ebbl
alkalmi versét ismerjük
99
idbl
az
(1798)
czím
kis
Báróczi képe
s
apróságát {1798)
írt
Híven szolgálta a hazát; Fenn lészen érdeme,
Míg el nem hagyja szép szavát Árpád dics neme. Ossziánt
fordítgatta,
is
Különös, hogy bécsi tartózkodása
Talán hivataloskodása
tetben. jától
A és
meg munkakedvét?
ilj^en
szerep
medd
van.
irodalmi tekin-
nagyon, vagy a hazá-
foglalja el
való távollét s a vezérl
s bénítja
nyoma
de ennek kevés
elvesztése
Erre bajos a
kedvetleníti el
felelet.
milyen szegény Bacsányinak nyilvános élete szereplésben
eredményekben,
irodalmi
egy fenkölt lelk Ez a
n
n
éppen olyan gazdag magánélete
barátsága és szerelme
Baumberg
Baumberg
Gabriela,
és levéltár-igazgató (Hofsecretár
által.
Flórián, udvari titkár
und Hofkammer-Archivsdirector)
leánya.
Már
igen
tehetsége, mit a s
mondhatni
i^ú,
Baumberg-ház
mások befolyása mindinkább
gyermekkorában
fejlesztett.
írón, Gabrielának meghitt barátnéja, azt karcsú termet leány arczczal,
Kiemeli
lelkes
továbbá
volt,
kék
nem éppen
szemekkel,
rendkívül
Alkalmi költeményei
Pichler Karolina,
is.
írja róla,^^
a jeles
hogy finom,
szép, de rendkívül kifejez
kellemes
ízléses
költi
Alxinger, Blumauer
író barátai,
kedveltté tették felsbb körökben
kitnt
csengés hanggal.
öltözékeit,
melyek
akkor
megbeszélés és utánzás tárgyai voltak.
Bacsányi
nem els
szerelme,
éppen úgy mint Bacsányi.
ménye rzi ben, -7
s
maga
is
Els
is
csalódott
már
szerelmének emlékét több költe-
megemlékezik róla önéletrajzi töredéké-
mely szerint volt egy magasrangú udvarlója, K. Pichler. Die
Dichtei;'in
egyszer,
kit
szüli
Gábrielé Baumberg. Oesterr. Morgenblatt. 1840 július
25v 27. 13'
SZINNYEI FERENCZ
IC»
ö azonban mindjobban meggylöl. Ajándékait
szívesen látnak, is
udvarlónak,
Sedlniczky
másik fiatalemberrel, a
A mkedvel
Az
is
játszotta a fszerepet. Ennyit
udvarló neve mindenütt ki van vágva.
—
Pichler Karolina
tesz
is
meg
ennél
az
nem
egymással,
De
említést.
a
ifjúkori
de
tudjuk,
Bacsányi, mint arczképei mutatják,^^ valóban
iránt.
szép külsej
termet
?).
hogy a leány csakhamar heves szerelemre gyúladt
az bizonyos, férfi
kezdd
Ekkor ismerkedik meg egy
szerelme erösebb volt
iránti
magasrangú
betvel
S.
le,
A
igen udvarias, elmés és jó tánczos
ábrándnál. Mikor ismerkedtek
a szép
ír
rá.
ki itt-ott javítgatott is az önéletrajzon.
tette,
az udvarlásról
magyar költ
ki
eladásokon ö
árúi el az önéletrajz.
Talán Bacsányi
Errl
haragszik
nagynak, robustusnak
kit
neve volt (Saurau,
volt.
anyja
miért
a
visszautasítja,
De
járult.
nemes arczához szép nyúlánk
komoly,
férfi volt,
lelkébe bizonyára
még
szerelmesebb volt az
ábrándos költ leány. Bacsányi sokat járt bizonyosan
itt
a
ismerkedett
gerrel s Haydnnal, ^^
a
vendégszeret
meg
nagy zeneszerzvel, kirl
hogy «igen szeretetreméltó
jeles
Gabrieláját különösen
és az
Baumberg-házhoz
ember
tisztelte.
Az
elkészült.'" Gabrielát szintén lefestette
más
isw
le
is
festette
mvészek »,
t a
Füger.
öreg Baumberg igen szerette Bacsányit,
kinek, mint láttuk,
mondja,
Megismerkedett továbbá
festmény látására «seregesen mentek a bécsi
mikor
azt
társalkodásban
volt
Fügerrel, a belvederei galléria igazgatójával, ki s e
s
Blumauerrel, Ratschkyval, Alxin-
pártfogoltja volt, az a
nem úgy
felesége,
bizonyos magas-
rangú fiatalember. Gabriela azonban nem szenvedhette ezt az udvarlót, ki
sem
meglehets tolakodó
noha ö semmi reményt
nyújtott neki. Anyjával ezért sokszor heves jelenetei voltak,
mindennek ellenére 1801
április
í8 Legjobb
utána
volt,
készült
1835 eltt).
a
Füger
állhatatos
13-án
maradt
meghalt
festménye s az (költeményei
rézmetszet
s a
szegény költt
Gabriela
atyja.
29 B. levél-conceptusa. 3°
U.
ott.
szerette.
Halála
Akad.
eltt
Kéziratt.
BACSANYI JÁNOS
Bacsányira ruháját.
«Er
is
áldását
adja
dein
Freund
soll
s
lOI
hagyományozza
neki
öleiben,
ich
rechtschaffenen Mann», mondja leányának,
ne hamarkodják
el
40.
a
házasságot.
ihn
fekete
für
einen
de hozzáteszi, hogy
Gabriela ezt
nem
is
teszi,
BAUMBERG GABRIELA LEÁNYKORI ARCZKEPE,
noha néhány hó múlva (augusztus egészen támasz nélkül marad
A
halt
új
8-ikán) anyja
csekél)'^
is
meghal,
s
(826 forintnyi) örökségével.
szerelmesek sokkal ritkábban érintkeznek ezután, inkább
leveleznek egymással (németül és francziául).
Állhatatosságuk végre elnyerte jutalmát. 1804-ben (augusztus 30-ikán) Bacsányit eddigi szorgalma és
hasznavehetsége
tekin-
SZINNYEI FERENCZ
I02 tétbe
der
vételével
k. k.
udvari
fogalmazónak nevezik
Hofkammer, Finanz
fizetéssel,''
ki
(Hofconcipist
Kommerz-Hofstelle) 700 forint
u.
melyet 1807-ben 900,
majd
1000 forintra emelnek.
Most már szerény, de biztos jövedelme lévén, elvehette Gabrieláját. 1805 június lo-ikén keltek egybe. '^ Gabriela szép költeménynyel ünnepli
ezt
az
örömnapot.''
Barátot,
testvért,
tanítót és
G E BI C H TE geb.
Baumbcrff.
W
I
£ N.
Gedriickt btyJ.V^De^en. 1805. 41.
BACSÁNYINÉ KÖLTEMÉNYEINEK CZIMLAPJA.
szerett nyert férjében, úgymond, neki köszön mindent, ö
tette
igazán költivé.
Szerelmük mélysége és heve egyikük sem három évvel 5'
52 3 3
fiatal,
elfeledteti
velünk,
hogy Bacsányi 42 éves
ifjabb nála.
Kinevezési okirat. Akad. Kéziratt. Házassági szerzdés. U. ott. Die Glückliche. Gedichte. 146. ].
s
hogy már
Gabriela csak
I03
BACSÁNYI JÁNOS
még
Frigyükhöz sietnek szerencsét kivánni a jó barátok,
agg Baróti Szabó
is
megszólal s kedves levélben üdvözli ket.
Szeretne eljönni hozzájuk, úgymond, de öreg ö Gabrielára nézve
még
azért
ekkor rendezi sajtó alá
férje
az
is
verseit,
már
az utazáshoz.'*
nevezetes ez az év,
melyek egy barátjuk
mert F.
W.
Mayer hosszú bevezet tanulmányával jelennek meg (Gedichte von Gábrielé Batsányi geb. Baumberg). Bacsányi
h
és
szeret nejével nyugodtan és boldogan
él,
házasságuk gyermektelen ugyan, de ez egymás iránt való vonzal-
mukat nem
egymásnak élnek
s
ha oly sok
küls csapás meg nem zavarta volna nyugalmukat,
frigyüket a
csökkenti. Egészen
legboldogabbnak mondhatnánk.
Mieltt Bacsányi életének újabb forduló
pontjához
megemlítem, hogy Bécsbl néha Magyarországra
is
érnék,
ellátogatott,
így Debreczenben járt egyszer, 5' hol Csokonaival, máskor (1800
meg
Balaton-Füreden, hol Kis Jánossal ismerkedett meg.'^ Talán
ekkor
látta
utoljára
hazáját,
melj^tl a
sors
ezután végképen
elszakította.
VII.
1809-ben
seregek bevonulnak Bécsbe,
a franczia
ismét elhagyják a várost, Parisba. Ez az találgatásra
és
Bacsányi
is
velük
esemény Bacsányi életében a legtöbb nézeteltérésre
adott
alkalmat;
s
mikor
megy egyenesen föltevésre,
azért,
hogy az
eredményeket összefoglaljam és mérlegeljem, kénytelen vagyok én
is
tovább idzni ennél a pontnál.
E
különös és gyors távozás okát abban keresték, hogy
fordította le
Napóleonnak a magyarokhoz
intézett híres proklamá-
czióját s e miatt kellett menekülnie.
Ezt a 34 Fig3-el. 3 5
Kazinczy
hírt
xm.
köt. 395.
Kazinczy Lev.
terjesztette
1.
v. köt. 67.
1.
róla
leveleiben
s
Szirmay
36 Kazinczy Lev. v. köt. 60. 1. éS Kis János emlékezései. Olcsó könyvt. 283. 1.
SZINNYEI FERENCZ
I04
munkájához Kazinczy
tle vették
jegyzeteiben,'
írt
Bécsbl Márton Józseftl
pedig
a
át
történetírók.
nyert
értesülései
alapján állította ezt Bacsányiról.'
Ez
nézet
a
azonban
hitelét
idkig
legújabb
a
ersen megingatta Bayer Ferencz
Wertheimer Ede.' Az elbbi
tagadja,
mikor
magát,
fentartotta
különösen
s
hogy Bacsányi
fordította
volna a proklamácziót, az utóbbi pedig arra az eredményre
hogy nem
Jen
Károly
is,
ki
a
tartani
a régi nézethez csatlakozik
"*
Bacsányi fordította (érvelni
a
t
lehet határozottan
s
alig
hogy hasonlóképen Széchy
valószínnek
érvel),
Bayerral és Wertheimerrel
tartja,
Mellzvén
polemizál.'
négy értekezés érveinek és ellenérveinek összehasonlító
latát,
jut,
Bérczy
fordítónak.
bírá-
mely igen hosszadalmas volna, csak maguknak az érvek-
nek csoportosítására törekszem, melyeket az emhtett értekezésekbl, fleg Wertheimerébl (válogatva) merítettem,
magam
találtam
Fczélom
A
Bacsányi
hagyatékának
s
melyeket
átkutatása
közben.
a rövidség s az áttekinthet összeállítás.
tényállás Kazinczy szerint a
következ.
(s
bizonyosan
franczia sereg
akkor államtitkár,
bevonulásakor Marét, bassanoi berezeg, akarta fordíttatni
A
átjavíttatni)
a
le
proklamácziót.
Decsyt, a Kurír szerkesztjét, ajánlották neki, de Decsy, beteg-
ségére hivatkozva, Márton Józsefre
hasson
Márton
neki,
azonban
tolta
alattvalói
a
hogy
dolgot,
árt-
hségét emlegetve
szintén igen szabadkozott. Marét ekkor Bacsányi után tudakozódott, ki neki
Kufsteinban rabtársa
proklamácziót, (mit, azt
st
valamit
írt is
Kazinczy maga sem
volt.^
Bacsányi lefordította a
«Hungarus ad Hungaros» czímen
tudja),
és
a
Kazinczynak forrása Márton elbeszélése
Ennek a forrásnak nagyon meggyöngíti hogy mikor Decsy '
I.
föladta
Ezek az új Magy. Múzeumban 1851— 2.
Kazinczy Lev, VII. köt. 311., 382., 443. 1. Napóleon viszonya Magyarországhoz. Bp. Szemle 1883. xxxiv. kt. 161 — 169. 1. 3 'í.
volt,
mint említettük.
erejét az a
körülmény,
Mártont a proklamáczió
köt. is megjelentek. 2
császárt szidalmazta.
4
fordítása
Bacsányi János. Kaposvár,
é.
n.
Magyar költ idegen földön. Az Erd. Múzeum-Egylet kiadv. 1889. vi. köt. S
6
Marét 1795-ben osztrák államfogoh- volt,
;
BACSÁNYI JÁNOS miatt,
Márton a császárhoz
tényleg
dolgozott
véd
intézett
— —
munkájával nem voltak megelégedve, a
említi
czikke
7
proklamáczió fordítójaként
—
nem,
szerint
iratában bevallja,
kényszerségbl,
francziáknak
a
I05
de
hogy azok
hanem Bacsányit nem Wertheimer
legalább
pedig igen kényelmes
lett
eltnt Bacsányira hárítani a dolgot. Miért nem
volna a Bécsbl
állítja itt, s
miért
PnOCLAMATIO. Csáftári fiállásomon, Schönbrunnb::'^.
Punkósd hav. iS-dik napján, löo^
Magyarok! A,
AuTztnai
^z
Velem
kötött,
mar három
Csáfzár
,
megrzegvén
nem gondolván azon
's
a"
ízben, név fzerént pedig az
háború" végével, iránta mutattam
;
Békcsíéget
,
mellyel
nagy-lciküséggtl, mellyel
ISoSdiL efztendóbéJi
megiámadia hadi ntfpemet.
Vifzfxaveriem En az igazságtalan raeé'ámador: az Isien.
gyözedelmcketadgya teti,
a"
háládatlanokat
s
hiifzegöket
ki a'
megbün-
fzerentsésekke tette fegyvereimet elfoglaltam Auf/.iria' fóvé-
rossát, és
At
és
már
a'
Ti hati^aLfokonn
AuPitriai Csáízár. jiem pedig a
állok diadalmas seregeimmel.
Magyar
Király, üzeni
Nékem
had«t. Flarai Conslilutiótok fzerent, nem-is tselekedhette volna
ö ezt Isak
a'
T. megftgygyezéselek nelkol.
Orfzágotoknak mindég
Haza' oltalmára intézett egcfz fiiízlémája, és azok a' rcndelesck.amellyeket ehhez képest az utolsó Orfzsg gylésén a'
te<-
teiek,
clegge
fennlarla.sái 4a.
állítja
s
nyilván kimutallyák
hogy Ti
a"
békejscgnek.
kívántátok.
RÉSZLET AZ
Kazinczy hoz
írt
hallomásból tudta s
I.
NAPÓLEON PROKLAMÁCZIÓJÁBÓL.
Úgy látszik, ö is csak hírbölennek alapján nem mert Bacsányi ellen leveleiben ?
vádat emelni. Lehet különben, is
,
hogy Kazinczyhoz
írt
leveleiben
(melyek ismeretlenek) csak mint szó-beszédet említi s Kazinczy
veszi mindjárt készpénznek.
Lássuk most már a tényeket ellen és 7
s
érveket,
melyek Bacsányi
Bacsányi mellett bizonyítanak.
Adalékok a Magyar Kurír történelméhez. Századok.
Magyar Tört.
Életr. 19^4.
1897.
I4
SZINNYEI FERENCZ
I06
A
Ez menekü-
francziákkal elhagyja Bécset és Parisba megy.
A
lésnek látszik. 6-ikán
kelt
helytartótanács körözteti
köröz
levélben
franczia sereget követte Bacsányi, mindazáltal a
tassák
következ
A
:
köröz
el s
levélhez a
ránk nézve különösen érdekes személyleírás van
s
«B.
J.
ezeltt udvari fogalmazó, 48 éves,
Magyarországban (fuscae faciei)
született,
katholikus,
magas termet, sárgás-barna arczú
hosszú és szabályos orra, fekete szeme,
;
szürkül, ell levágott, hátul tekercsbe font haja van
magyar csizmát (cothurnos hungaricos cum
;
kissé
sarkantyús
calcaribus), sötétkék
magyar nadrágot, ugyanolyan szín kabátot kalapot
a
megyék nyomoz-
ha netalán Magyarországon lappangana, fogják
s
tegyenek azonnal jelentést az elfogatásról.
csatolva
az 1810 április
hogy valószínleg
mondja,
azt
s
is
(Kaputt)
kerek
és
hord rendesen, ünnepi vagy gála öltözetül (seu gála)
azonban fekete magyar ruhát és háromszögletes kalapot. Tekintete,
valamint viselkedésének módja büszke (superbus). Felesége,
született
Ezzel
Baumberg, Bécsben a
körözéssel
van.w**
különös ellentétben
áll,
hogy Odonell
pénzügyminiszter, mikor Bacsányi Parisból elbocsáttatását
kéri,
elismer szavakkal adja meg a fölmentést, felesége pedig 1810 július
188 forint 51
23-ikán
minden akadály nélkül veszi
krajczárnyi
fizetésbeli
hátralékát
fel.^
Parisban 2000 franknyi pensiót kap Napóleontól.
Ámde nem
tásáért kapta volna.
melyekben az az
hogy a proklamáczió
lehet bebizonyítani,
Az egykorú
ilyen pensiókról
franczia
szó
van,
bulletinek
nem
említik
Archives Nationales sem tud felvilágosítást
mondja
róla,
adni.'°
hogy évszázadok óta szokásban
volt
és
fordí-
lapok,
az övét;
Maga
azt
Franczia-
országban az idegen tudósok kitüntetése, melyet csak értelmetí*
Közli Kazinczy Gábor; Új M. Múzeum.
1851—2.
1.
köt.
438—53.
1.
Zemplén vm. történetéhez. 216. 9
és 1901.
Adalékok vi.
köt.
Meglehets
érthetetlen
körözvénye.
ezek után a
Ezeket
adatokat
az
él
Kont
Ignácz
hazánkfiának, szíves
kutatásai alapján közlöm. Fogadja e helyütt is
1.
Helytt.
'o
úrnak, Parisban
köszönetemet értük. Az «Archives Natiois birtokomban van.
nalesw nyilatkozata
BACSANYI JÁNOS
lenség és rosszakarat magyarázhat
XVIII. Lajos
nem
elnyerésére
E
beleértjük.
E
jóakaratára.'^
nyilatkozat daczára tán
nem
—
kissé
nagyon
maga
jár
is
jó
önérzetes
tévedünk, ha e jóakaratba a Marét
Fontos adat továbbá az
hogy
ellen,
a proklamáczió fordításáért kapta volna pensióját,
Metternich
mert
kitüntetés annál jobban esik neki,
volt szüksége hatalmas pártfogókra, csak a
nemes embereknek
is
melyet
jutott,
megersített a «legjóságosabb, legnemesebb és
is
legfinomabb módon»."
barátjáét
éve volt már
Másfél
félre.
mikor ez a kitüntetés osztályrészéül
Parisban,
és
107
az
hogy
is,
közbe Bacsányi brünni fogsága után
a
pensió újra folyóvá tételének ügyében.''
Mikor a szövetséges seregek bevonulnak Parisba, Bacsányi Mettemichnél akar jelentkezni, hogy közbenjárását kérje a császár jóindulatának megnyeréséhez. '+ Miért, ha ártatlan?
Ebben sem zatot.
Tudta
kell
jól,
éppen bntudatot látnunk, hanem elvigyá-
hogy
bebörtönöztetése s kiván-
kassai dolgai,
dorlása miatt gyanús embernek
tartják
s
ezzel
akarta elejét
venni a további zaklatásnak.
E
jó szándékának ellenére elfogják,
börtönbe
sokáig
vetik,
vallatják, vizsgálják.
Thun hogy
gróf'' ezek
Bacsányi
ártatlanságáról.'^
hatott
rá.
Maga
ellenében
Hammer-Purgstallhoz azt
prének ügyiratait átnézvén, meggyzdött S tényleg a vizsgálat semmit sem bizonyíta
mondja, hogy Bacsányinak a
császár azt
kivándorláson kívül semmit sem
Bacsányi beismer vallomást
tett
lehet
11
12
Levele nejéhez. 1816 augusztus 14— Akad. Kéziratt.
Levele nejéhez. 1815 február
állítása
Gabriela levele
1 5
Thun közremködött Bacsányi
elfoga-
tásában. 16
3-ikán.
Hammer-P. levele Bacsányi nejéhez
181 7 április i6-ikán. .\kad. Kéziratt.
ott.
15
ezt
Hogy az állítást, nem sem felel meg a felróni.'"
hogy Bacsányit Bécsbe hozták volna vasban.'^
15-ikén.
U.
bnül
volna,
tudom honnan vette Kazinczy. Az az valóságnak,
írja,
17 Gabriela levele 1817
1817 január i6-ikán.
Akad. Kéziratt. 14 Levele nejéhez 1815 augusztus U. ott.
U. 8-ikán.
január i6-ikán.
ott.
18 Szirmay. 106.
1.
14'
SZINNYEI FERENCZ
lo8
Maga Bacsányi mindig
legnagyobb határozottsággal
a
lannak mondja magát, a vádakat rágalmaknak bélyegzi emlegeti
ellenségeit,
huszonnégy év óta
masak
üldözit,
^°
zaklatásának
kik
úgymond,
üldözik folyton,
gyakran
s
Már
okozói. '^
ellenségei hatal-
és merészek, nekik pedig (magának és nejének) egyedüli
hogy van tehetségük,
hibájuk,
fog derülni, a ki úgy
nem mint k,
találni védjét)).
élt,
életük
tiszta
nincsenek hatalmas pártfogóik s ki
ártat-
az «a sírban
Nejének a császárhoz
""^
ban a «Gnade» szó mellé
de
jellemük,
és
gazdagok,^' de az igazság is
meg
folyamodványá-
intézett
«Gerechtigkeit
ezt jegyzi
fogja
!
I
nicht
!
Gnade, nicht Amnestie!»^'
Az
ártatlanságnak
ezt
keveset bizonyít.
Igaz,
hogy
nem
hangoztatását
«mer
egyszeren semmitmondónak, ^''^
ers
az
lehet
mely
állításnak» tartanunk,
leveleik,
melyekben ezek a
nyilat-
kozatok elfordulnak, a rendrség kezein mennek keresztül, de
éppen ez mutat
szerintem
Hiszen Bacsányi
jól tudta,
majd kérdre vonják getett ellenségekrl.
hogy igazságot tartalmaznak.
arra,
hogy ezek miatt az
s felvilágosítást
Ha nem
hogy
Valószinnek tarthatjuk ezek máczió
De
kérnek tle a sokat emle-
volna
lettek
vájjon írhatott volna-e úgy, a
ezek
az
után,
hogy nem
miért hagyta
egy
kijelenti,
udvari
el
akkor Bécset?
ki
távolítsa
Fogsága
nem minden
tanácsoshoz
maga
hogy
tanácsára,
«9
a prokla-
fordítója.
^
elbb
ellenségek,
írt?
Maga Metternichhez intézett véd iratában^ hogy egy t üldöz párt miatt ment el. Felesége ezt
miatt
állítások
alatt
azt el.
írt
siettette
mondta
neki,
^^t is
fölterjesztésében,^^ férje
elutazását
hogy ha
szereti
mondja,
megersíti
melyben
gróf Saurau férjét,
minél
Miért mondta ezt Saurau? Hafner (Bacsányi
feleségének
írt
majd-
Akad. Kéziratt. Széchy teszi id. tanulmányában. 25 — 26 Akad. Kéziratt. Tehát nem igaz
25
24 Mint
levelében.
ío Levelei nejéhez 1816 június 1—2. és
Kazinczy
július 30-ikán. 21
Levele nejéhez 1816
22
Levelei nejéhez 1816 február 8—10.
július ao-ikán.
állítása,
hogy feleségét
képnél hagyva, lódult
«a
fa-
el láb alól».
i
43.
HERCZEG METTERNICH KELEMEN ARCZKEPE.
SZINNYEI FERENCZ
IIO barátja) szerint s
Saurau
ez akart minden
fia
volt Gabriela kikosarazott
áron bosszút
Ekkor Saurau
rajtuk.
állani
sürgetése tán úgy volna magyarázható, hogy éppen
Az s
hogy Bacsányi nem
bizonyos,
nem
volt megelégedve.
szemmel
A
tartják.
lett
Más
versió
volna a vetélytárs.*^
jól érezhette
magát Bécsben
Maga mondja, hogy 24 év
óta üldözik,
Kassán megjelent költemények
gyanú
Bécsbl
a
való eltávozással akarta gyanússá tenni Bacsányit. szerint a hatalmas Sedlniczky unokaöcscse
udvarlója
ideje
óta
mint valami lavina,
tehát folyton zaklatják
s
mindig nagyobb
Makacs, erszakos, sokszor trhetetlen
lesz.
szerezhetett
jelleme szintén
mind kellemetlenebb Bacsányi
a
lett.
neki
iránta,
ellenségeket
helyzete
így
Marét talán jobb jövvel
bíztatta
s
hogy
Bécset ott hagyta,
alkalmat felhasználva,
az
s
Parisban próbáljon szerencsét.
Mindez természetesen csak
hogy közel
föltevés,
jár az igazsághoz, lehet,
újabb adatok meghazudtolják.
A
valószinség. Lehet,
és
hogy
felmerül
véletlenül
rendelkezésünkre
adatok
álló
hézagosak, egymásnak ellenmondók, ezért e kérdést véglegesen
id
eldöntenünk ez
szerint lehetetlen.
említeni,
hogy Vas Gereben
nevezet
váczi kanonokkal akarta
de ezt
— A
szerint
Érdekesnek tartom meg-
Napóleon valami Balogh
lefordíttatni a proklamácziót,
nem lehetett a dologra rábeszélni. (Dixi. 1864. 86. lap.) Magyar Szalonnak (1898) egy névtelen kis közleménybe: i.
(Ki fordította
magyarra
I.
Napóleon proklamáczióját ? 1085 — 7.
hasábon) «régi családi feljegyzések és naplók » részletesen leírja a fordítás történetét.
A
alapján
egészen
fordító Falussy Mihály
szatmármegyei nemes, az 1791 — 2-iki országgylésen távollevk követe s nagy nyelvtalentum. Bécsben egy Aplée
nev
mester ajánlotta Falussyt Davis tábornoknak
le
totta
a
proklamácziót.
személyesen Kaunitz-féle
27 Thaly.
is
Mikor Napóleon
beszélt Falussyval,
kis
Bacsányi
kastélyig kisért.
sírja
kit
Az
s
F.
is
nyelvfordí-
Schönbrunnban
volt,
egy ismerse egészen a illet
följegyzéseiben így
és emlékezete Linzben. Figyel. 1877.
iii.
köt. 248.
1.
BACSANYI JÁNOS
meg errl
emlékezik
most állandóan
:
«
III
A hatalmas és félelmetes
mulat Schoenbrunnban és naponként jelen
itt
van a Gárda Paradérozásánál ... be van egyebek eltt zárva tiszteknek szabad
ott
sétálni.
s
A
csak
schoenbrunni kert most sebes katonáknak és
a
Miskát ezért
kisértem, a ki onnan salvus conductussal
44.
I.
nokkal vizsgáltatta megdicsérte
a versiót
is,
természetes,
mely
nem
csak a kapuig
ment a vártákon
mondta
fölül fordítását, kik
érte.
is
F.-nak,
hogy
mind a két nyelvet
Mint érdekes adalékot említettem
hiteles
olyaértik
meg
ezt
bizonyítékokra való hivatkozás hiján,
megbízható.
Végül megemlítem még, hog}' Thallócz}- Lajos, kiváló ténetírónk,
át
NAPOLEOK.
a Tsászár eleibe... » Napóleon azt
s
franczia Tsászár
állítása szerint
Bacsányi
nem
fordította a
tör-
proklamá-
SZINNYEI FERENCZ
112 cziót,
hanem a
fordítást
A
átcorrigálta.
adatok
bécsi levéltári
feldolgozása kétségkívül teljes fényt fog deríteni Bacsányi életé-
nek eme homályos pontjára.
Bacsányi neje nélkül ment Parisba s ez természetes
egyelre maga se ságban van ^^
grófn)
s
tudta,
hogy
is,
meg. Bécsben Gabriela bizton-
él
nemeslelk pártfogói (Odonell grófn, Korokosova
társaságában van, így nyugodtan hagyhatja
ott.
Parisban megtelepedvén, nem. tudjuk milyen munkához Lehet,
abból
hogy
egy
volt
kis
pénze (felesége
küldött
is
látott.
utána) s
míg a pensiót meg nem kapta. Szórakozása a tudo-
élt,
mányos
hiszen
és költi
mködés
Ossziánján
volt,
pl.
is
itt
állandóan
dolgozott.^'
E
mellett
ismerse
társaságba
volt az
is
s
járt,
mint
maga mondja,
sok
akadémikusok, egyetemi tanárok és képviselk
Jó ismersei közül név szerint csak Blanchard-t, a derék könyvkereskedt ismerjük, ki Bacsányi elfogatása után között. 5°
könyvéit és
iratait
megrizte.
Neje egyes ügyeiket lebonyolítván Bécsben,
hogy
férje
megélhetése már biztosítva van
még
terhére, utána utazik Parisba,
Meauxba
megtudván,
s
nem
így
lesz
pedig a császár tudtával és
engedelmével.'' 1811 április 27-ikén érkezett együtt, ki
s
meg
Parisba férjével
eléje utazott.'^
Most már ismét együtt
él
a
szeret házaspár szerényen, de
boldogan. Jövedelmük az a 2000 franknyi kegydíj, mert Gabriela zalathnai
aranybánya-részvényei
jövedelmeznek,
keveset
st
nem is juthatnak e jövedelmükhöz. késbb Gabriela visszautazott Bécsbe. Nagyon
valószín, hogy ekkor
Három
évvel
2S L. levelezésüket. 29 Blanchard levele.
Akad. Kéziratt. U.
ott.
jo Lev. nejéhez 1816 január 15—18. Hagyatékában találtam egy képviseli beszédét Lehir-töl s a nyomtatványon ezt a
fölírást:
De
la
november.
19.
3'
part de
I'
auteur.
Paris, a
1814.
Gabriela levele
Würtemberg berezeg-
hez 181 1 márczius 22-ikén. 32 Gabriela levele 1811
május
i-én.
BACSÁNYINE. BAUMBERG GABRIELA.
BACSÁNYI JÁNOS bántotta
a
honvágya' és a maga és
II3 férje
jövjérl
gondoskodni. Férje beleegyezett elutazásába,
Kazinczy
sikerrel,
hogy Bacsányi
állítása,
örve
alatt parancsokkal)),
—
'+
franczia kegydíjat élvezett
s
Kazinczy elfogultsága tehet
bíztatta
küldözgetett
« titkon
híreket Bécsbe» s feleségét két ízben küldték
akart
is
nem
de
hozzá ((látogatás
teljesen valótlan állítás.
Bacsányi
kém volna? Ilyent csak S ha osztrák kém lett volna,
osztrák
föl.
úgy bántak volna-e vele az osztrákok, mint a hogy bántak? Felesége is csak egyszer utazott Parisba s ott maradt vájjon
három
többé aztán
évig,
nem
tért vissza.
1814 augusztus 15-ikén utazott
Badenben (Bécs állítása
mellett) használta a
ki
fürdt egészségének helyre-
ftirdköltségeinek
czéljából,''
császártól,
Gabriela Parisból. Gabriela
el
támogatását
további
Gabriela csalódott jövjüket illet fáradozása hiábavaló
kieszközölte a
kifizetését is
megigérte,
reményeiben,
s
mindazáltal
utazása
volt.'^
Bacsányit nagyon lehangolta nejének eltávozása.
hangulatban van,
(1814 november
nejének
írja
legjobban sikerülne neki
Osszián
bíztatja,
hogy legyen jókedv, de
oublier
quelque chose, c'est y
((Azor)) is búsul
úrnje
után.
Gabrielához hasonlít,
ki
E
folyton
mellett
viszonyok iránt
és
leveleiben
verseinek
megy:
Még
teljes
a
most
vigasztalja, (cvouloir
kutyájuk, a
utczán utána fut minden
aztán szomorúan jön
érdekldik
s neje
ez nehezen
penser.))
Az
Neje
fordítása.
Szomorú
8-ikán),
megint
magyar
kis
nnek,
vissza.'"
irodalmi
kiadását szeretné sajtó
alá rendezni.
Ekkortájban folyik a franczia állami nyugdíjak vizsgálata, mel}' után sokat teljesen megvontak, felére vagy harmadára száUítottak
Ez
le.
is
aggasztotta
Bacsányit,
de aggodalma alaptalan
mert az övét egészen meghagyták rias,
33
határozatot igen udva-
majdnem hizelg nyilatkozatok kíséretében adták
Bacsányi levele 181 4 október i8-ikán.
54 Szirmay. 106. 3 5
s ezt a
1.
Bacsányi levele 1814 október i8-ikán.
Magyar Tört.
Életr. 1904.
36
volt,
Bacsányi levele
tudtára.'*
1815 július aa-ikán.
Bacsányi levele 1814 október i8-ikán. 38 Levele nejéhez 1815 február 3-ikán. 37
'5
SZINNYEI FERENCZ
114
1815 márczius i-én Bellevillebe költözik
ki
kertre
s
nyíló
lakásában egészen boldognak érzi magát. Háromszobás lakásáért csak 150 frank évi bért
Anyagi viszonyai
fizet.
rendezettek
is
lehetnek, mert 300 frankot küld nejének. '^ Márczius 15-ikén írja
Gabrielának, hogy a politikai viszonyok zavarossága miatt
meddig maradhat
tudja,
aggódnia, hiszen ö
nem
Bellevilleben, egyébiránt neki nincs mit
a
író,
egész világgal békében
az
ki
avatkozik oly dolgokba, melyek
hogy az
Tudjuk,
dicsségének
csillaga.
át s július 14-ikén,
közt
Elbáról
tartoznak
él
s
rá.'^°
Napóleon
márczius
Waterloonál letnik
i8-án
Bacsányi a nagy eseményeket falun
éli
mikor a postai összeköttetés Paris és Bécs
megújul,
ismét
nem
visszatér
vonul be Parisba s június
20-ikán
nem
megnyugtató
siet
levelet
írni
nejének,
melyben
egyszersmind
tervet
közöl
is
egy Egyik
vele.
tisztvisel ismerse, ki nyuga-
lomba vonul, vidékre költözik 45. GR.
gazdaságot sze-
s házat és kis
WKBKA NÉVALÁÍRÁSA.
hogy
rez, felszólította,
kozzék hozzá. ki
a jövt,
rielát,
O
ezt
nagyon
elvonultság,
az.
valóságáról.
s
Egész lelkesedve színezi
szeretné.
nyugalom boldog képeit
megtudná-e azt osztani vele
honvágyából
meggyzdött
?
csatla-
Reméli, hogy
a halandók
Gab-
s kérdi
már kigyógyult
Ígéreteinek
hiába-
Nekik már csak önmagukra lehet támaszkodniok.
Gabriela azonban,
Bécsbe visszatérjen
úgy
látszik,
azt
szerette
s lépéseket is tett
volna,
érdekében,
bántódása ne legyen az emigráczió miatt.
hogy
hogy
férje
esetleg
1815 február 28-ikán
audienczián van a császárnál, ki férjére vonatkozólag azt mondja
warum
neki: «Ich weiss nicht, a Glacis-n találkozik. biztosítja ír
hozzá 39
A
pártfogásáról. férje
er nicht
herczeg
Ekkor
kommt.» Metternichchel
kegyesen
elhatározta,
beszélget
érdekében, másolatát pedig gróf
Levele 1815 márczius
i-én.
40 Levele 1815 márczius i5-ikén.
vele
és
hogy egy kérvényt
Wrbnához
viszi,
"5
BACSANYI JÁNOS a
valósággal atyjaként pártfogolja,
ki
meg
is írja
mondja
:
1815 augusztus
3-ikán
kérvényét Metternichhez, melyben többek közt ezeket
«Kegyeskedjék fenséged megszívlelni, hogy egy ember-
nek, ki a sorsnak
minden viharát elvonulni
látta feje felett,
joga
^:L.,^.^^Ip' 7.
^^ C^^'i^^^^^íyy^
W^ 46.
van
fellépni s az
által,
BACSÁNYI ELFOGATÁSÁRA VONATKOZÓ PARANCS.
államnak kétszeresen hasznára válni ismeretei
melyeket gyjtött
házi boldogságának
A 41
s a ki
tapasztalatokban gazdag, melyeket
nyugalma árán igen drágán
szerzett.»'*'
szép terveknek és ábrándoknak azonban véget vet a rideg Gabriela levelei és folyamodván3'a.
15'
SZINNYEI FERENCZ
Il6
valóság. 1815 augusztus 5-ikén
des Malaquais
(Quai
lakásán
magát
s
három gránátos kíséretében
Egy kaszárnyába
elfogja/^
néhány napig egy ocsmány, nedves börtönben
itt
minden ágyruha
s takaró nélkül fekszik s
8-ikán
nejét
tudósítja
sorsáról,
érkeznek meg. Innen ismét s elég jól érzi
magát
viszik,
hová nyolcz nap múlva
vele,
nejének 26-ikán
«Te ismersz engem,
:
indulnak útnak ismét
s
5-ig vesztegelnek. Innen
Isten kezében
legyen
meg
utókor
Ítéljen
leginkább,
az
a
értékem érzete
:
bánnak vele
Jól
—
—
írja
tudod
fölé emelik.))
'^^
12-én
érkeznek Mainzba, hol október
négy
levelet ír nejének. «Mindenesetre
—
vagyok
akarata
ö
szeptember
írja !
mindnyájunk
maga
sorsával
s
—
emberi méltóságom,
« Öntudatom,
—
úgymond
tlem, lelkemet a
el
a jelenkor és
;
tördik.
igen
—
Neje miatt aggódik
fölött. »
nem
levelében
14-iki
Meghajtom fejemet
aztán
halandó sem vehet
s
majd meghal éhen/'
hogy nincs mit aggódnom magamért. » Szeptember 2-ikán
tehát,
földi élet
mit semmi
ez új viharai
Október 6-ikán ismét útnak indulnak; Bacsányival
kis kutyája is vele
alatt.
ír
száUítják
tartják, hol
Fontainebleauba
9-ikén
honnan ii-ikén Dijon-ba indulnak
h
Szoikovich
megjelenik
sz.)
19.
gránátos hadnagy egy zsandár és s holmiját lefoglalván,
négy órakor Bacsányi
reggeli
van
s ez kissé földeríti a
Most már gyorsabban haladnak
s a
szomorú utazás
városokat csak érintik
végre megérkeznek Brünnbe.
VIII.
Október 21-ikén csukódik be Bacsányi mögött a spielbergi vár kapuja
Hü a
s
egy hosszú évig nem
Gabrielájával
mondani 42
Maréchal
4-ikén
kelt
valója."
A
térparancsnok
elfogatási
méltatlan augusztus
parancsa.
Akad.
Kézirattár, 43
üldözés
meg
»
memoranduma.
44 Levelei nejéhez 1815 szeptember 24.
különösen
Megjegyzend, hogy
rség kezén mennek szór
Levele nejéhez 18 15 augusztus 8-ikán
s Metternichhez írt
nyílik
is
számára.
megint csak levélben beszélgethet, pedig sok
fel
is
tartóztatja
nehezére
leveleik
keresztül,
azokat
a rend-
mely soks
így
nem
egyszer kínos bizonytalanságban vannak
egymás sorsa
felöl.
'^-*'
/et.^-
^0C^ ájr^
jCxZ^^^h^/ 1^1.
^^^^
^^U^.
^^ í/^
GABRIELA LEVELE FÉRJÉHEZ.
^^^-^
/
SZINNYEI FERENCZ
Il8 esik
oly
nincs
s
különben megadással tri sorsát ((Mindenemet
biztos
és
a legmérgesebben
jövben olyan
:
is
is
meg
súlyosbítja.
szabad-
megélhetésemet
s
azonfelül
megrágalmaztak
De
legveszedelmesebben.))
és
azért
bízik
a
sok derék ember ismer s kiknek élete
A
kell.
úgy
mint mi,
élt,
a
Fogságát betegségeskedése
fogja találni védjét.))^
Deczember 30-ikán
ki
igazságnak
az
igazságtalanul;
el
elbb-utóbb gyzedelmeskednie sírban
—
úgymond
az idegenben talált tisztes-
nem veszhetünk
tiszta,
bizalommal.
s
kiket oty
((Mi,
—
panaszkodnék,
vetett
egészségemet
ságomat, jogaimat, séges
ne
istenben
s
emberek,
az
elvették
errl
melyben
levele,
oly rosszul lesz,
hogy
azt hiszi^
vége van,' de állapota jobbra fordul jó és derék orvosa, Kayser^ kezelése
A
alatt.
javulás
üveg eau de Colognet kér elviselhetbbé felé (1816)
már
börtöne
természetesen lassan halad,
igen rossz hely, melynek levegje olyan fojtó,
fölkelhet betegágyából
hogy nejétl egy Január vége
tételére.'^
s áprilisban
meg-
azt is
engedik neki, hogy kimehet a szabad levegre, de csak kétszer hetenkint s akkor
is
csak
fél
Ez természetesen keveset
órára. ^
használ, étvágya nincs és ertlensége egyre tart, néha elesik, s
egy
mikor rövid sétájáról visszatér elsemeleti brtönébe,
órát
majd
pihennie
kell
reménykedik, neki,
majdnem
kimerültség
a
miatt.*^
Csak
hogy a badeni fürd, mely máskor
helyreállítja
egészségét.
is
abban jót
tett
Válósággal sóvárog utána
és sok levelében emlegeti.
1816 január
19.,
20. és
22-ik
és május
napján vallatja egy vizsgálóbizottsága felküldi Bécsbe.
i.,
2.,
4.,
s a vizsgálat
Errl természetesen nem
7.
és 8-ik
eredményét
írhat
nejének
humánusan
bánnak
s
így
mi sem tudunk semmit az egészrl. Különben, írnia, olvasnia
mint maga
szabad
mondja,^
s így
Levele nejéhez. 1816 február 8—10. Levele nejéhez. 1816. január 8— 11. 4 Levele nejéhez. 1816 január 8— 11. 5 Levele. 1816 április 24.
a
vele.
fogság unalmát irodalmi tanul-
2
6
Levele. 1816 június 12—15.
3
7
B. följegyzései.
S
Levele. 1816 május 14.
BACSÁNYI JÁNOS
Hiányokkal
Sokszor
tölti.
feledve
kér,
után kérdezsködik. Gabriela ellátja könyvvel s
felel
kérdéseire, megírja
még
hitt,
15
folytatott
levelei
— i8-iki
irodalmi dologról,
hogy az öreg Szabó,
neki,
pl.
a mi igen
él,
ban a nejével kettejök
hosszasan elcseveg
sorsát,
könyveket
leveleiben nejével mindenféle író barátai
II9
megörvendezteti
többnyire igen
f
egyik
levelezés
szórakozása. Mind-
Bacsányinak január
hosszúak,
Nagyon
levele (4 napig írta) 38 oldalra terjed.
kes levelezés
ez,
hanem
változatos,
Gabriela
mely nemcsak tárgy rendkívül jellemz
elttünk leveleinek olvasásakor.
mindkettejökre.
is
A h,
domborodik
ki
szeret, önfeláldozó
n
valóságos mintaképe, ki nemcsak hogy teljesen megérti fel
magas
barátja
ságát
is
eszmevilágába,
hanem
férjének, kiért folyton
férjét s
annak szellemi színvona-
tud emelkedni nagy mveltségével
lára,
érde-
hangulat dolgában
és
gyönyören
különösen
jelleme
halottnak
kit
Bacsányit.^ Egyáltalá-
a
szeret,
ki
aggódik,
h
társa,
minden kíván-
kinek
kinek érdekében
kitalálja és teljesíti, kit bátorít, felvidít s
megtesz minden lehett. Fogságában nemcsak szellemi táplálékkal látja
el,
hanem egyébbel
hogy mit tartalmaz
sorolva,
Minden
is.
levele
végén
egy jó gazdasszony figyelme csak néha
teát,
s
süteményt,
csemegét,
számtalan más
dolgot,
kitalálhat
feleség és
kávét,
:
van
mely
a levélhez mellékelt kis láda,
bségszarúként ontja a sok mindent, a mit egy jó
rumot,
el
czukrot,
finom bort, egy kis pénzt
mi a szegény
fogoly
is
sorsát
enyhíti. Alig olvashatjuk meghatottság nélkül ezeket az inven-
tariumokat,
melyekben a jó asszony még a
kis kutyáról
sem
feledkezik meg, ki urával együtt raboskodik.
Bacsányi
nem
hálátlan
a sok jóért,
minden levelébl gyen-
szeretet és hála sugárzik, folytonosan csak neje sorsa miatt
géd
aggódik, iránta érdekldik és jól tudja, hogy milyen kincse van Gabrielájában. «Mint egy tem)) 9
—
írja
neki
'°
isteni lény,
rködöl
felet-
és méltán, Gabriela nemcsak fogságát eny-
Levele. i8i6 január 28.
10 Levele. 1816 február
magasabb
8—10.
SZINNYEI FERENCZ
I20
hanem
hiti,
Még
kiszabadítása czéljából
1815 november 14-ikén megírja folyamodványát a császár-
Szép és megható könyörgés
hoz.
minden követ megmozgat.
is
szeret engedni,
n
írhat.
—
—
többek között
írja
ez,
nem
nt
az
fogják
meg-
hogy gonosz teremtmények
rágalmai egy boldog házasságot szétválaszszanak szerencsétlen
csak a férjét
a milyent
«Felséged atyai érzelmei
rületbe kergessenek
.
.
s
egy szegény,
Felséged
.
atyai
szívéhez könyörgök azért, hogy sorsának rögtöni kegyes eldöntésével
vessen
nekem,
t
nemest és ártatlanul üldözöttet, t,
a
ember eltt az enyém befolyásos
hogy
okiratok asztalán."
sem,
O
apróbb
1000
a
franczia
kész
szóló
frtról
senkinek sem tartozott,
kifizették, tehát
és
pensiójára
u.
i.
azt
vonatkozó
nyugtatvány
úgymond,
elmegy kikérje.
Bacsányí
Parisban holmijainak
tartozásait
is
hogy támogatásukat
eljár férjének.
is
elfogatásakor
egy
s
isten
ki
hanem személyesen
ír,
ftisztviselkhöz,
Azután egy másik ügyében állította,
ismét
I»
De nemcsak folyamodványt a
t
véget gyötrelmemnek s adja vissza
voltak
egy sou-val
eladási
árából
jogosan követelheti vissza.
Gabriela lépéseket tesz a rendri minisztériumnál, de azt az értesítést nyeri,
hogy nem
és bélyeget, okiratokat szintén
Gabriela bécsi tartózkodása
kegyébl
pártfogóinak köszönhet,
ki
nála ebédel gatja
t
él.
barátnjeként
Gabriela,
a
kész nyugtát,
találtak
kis
nem
csak papirost
találtak.'^
alatt
legnagyobbrészt
gazdag
Legtöbbet Korokosova grófnnek bánik vele; hetenkint háromszor
comtesse pedig gyakran megláto-
lakásán.''
Küldeményei férjének bizonyára nagyobbrészt innen kerülnek. kit
Többi barátaik szintén megemlékeznek Bacsányi
egykor
Gabrielának.''*
így éldegél
nem tudnak megtörni "
B. levele 1816 június
»2 Gabriela levele.
pénzzavarából
i,
róluk, az egyik
kisegített,
50 forintot küld
szegényesen a ritka lelk
a sorscsapások. Hitét, reményét 2.
1816 június
19.
pl.,
13 G. levele. 1816
május
9.
14 G. levele. 1816
május
9.
n,
kit
sohasem
48-
l.
FERENCZ CSÁSZÁR ÉS MAGYAR KIRÁLY ARCZKÉPE.
Mafryar Tört. Életr. igo4.
i6
:
SZINNYEI FERENCZ
122
veszti el s ezernyi gondja közt
még
irodalommal
költészettel,
is
ráér foglalkozni.
1816 augusztus 7-ikén, aggódván húzásán-halasztásán, a császárhoz
mondja,
azt
hogy az ügy
igen barátságos
aktáit
könyörgésének meg
fogja
Gabriela
int.'^
mert
császár
Különben
nézni.
eredménye,
az
lesz
is
A
audiencziára.
nyájasan igent
sürgetésére
és
ügyének érthetetlen
férje
megy meg
másnap
a
(augusztus 8-ikán) kelt leírat megnyitja férje börtönének
ajtaját.
Szabadságát augusztus 14-ikén'^ nyeri vissza Bacsányi, egyszer-
hogy
smind megtudja,
vele együtt Linzbe
feleségével
utaznia
kell
s ott
keznie. Bacsányit igen lehangolja
úgymond, semmit sem
gálat,
bánnak
a
találkozván,
rendrfnöknél
A
ez a végzés.
bizonyíthatott
rá
jelent-
szigorú vizs-
mégis úgy
s
mint valami gyanús vagy közveszélyes emberrel."'
vele,
örömét
Gabriela
Brünnben
itt
mondja, hogy
megkeseríti
szintén
nem
ez
az
tudja, vájjon férje fogsága,
eljárás
vagy
s
ilyen
maga módon
való szabadonbocsátása okozott-e neki nagyobb szomorúságot.'**
Bacsányi, kiszabadulása után, látogatást s másoknál. Mindenütt
nyilatkoztak
fogsága
diploniaták
a
a kormányzónál
igen udvariasan fogadták alatt
tanúsított
viseletérl,
legszintébb nagyrabecsülésüket fejezték
iránt a rias
tett
linzi
nézve
internálásra
csak azért küldik Linzbe,
mert
s
továbbá neje
Az
ki.'^
udva-
megnyugtatják
is
((kellemetlen
itt
elismerleg
volna
neki
bevárni a legfelsbb utasításokat)), a rendrfnöknél való jelent((kényelméért van elrendelve)).
kezés pedig tisztán az
meg Brünnbe, hogy két Még megvan az a papir-
Gabriela augusztus 26-ikán érkezik évi távollét után viszontlássa férjét. lap,
melyre tüstént megérkezésekor lázas sietséggel
irta czeru-
Kék Oroszlánban. Kedves férjem Ebben a pillanatban érkeztem meg s epedve várlak. Sietségében Gabrielád.))^° Harmadnap már együtt utaznak Linz felé,
zával
«Hétfn
:
este
8 órakor,
a
!
»S
G. levele. 1816 augusztus
»6 B. 1815
«Tegnap '7
U.
7
augusztus
15-iki
7.
levelében:
óra óta ismét szabad vagyok.»
ott.
18 G. levele.
1816 augusztus
19 Levele. 1816
augusztus
20 Akad. kéziratt.
18.
14.
BACSANYI JÁNOS
hová szeptember 2-ikán érkeznek meg. pota sem
kedvez
s
123
Egyikük egészségi
mindketten végtelenül vágyódnak a badeni
fürdbe, de Bacsányit Linzhez köti a legfelsbb csakis
folyamodás
engedélyt.
álla-
és
utánjárás
Természetes,
hogy
útján
lehet
Gabriela jár
rendelet, tehát
az
kieszközölni utána.
Maga
is
'/S 49.
fáradt, beteges,
GABRIELA IRONNAI. IRT ÜZENETE.
de hsies lelke parancsol gyenge testének
még szeptemberben
{21-ikén)
Bécsbe
utazik.
s
ö
Fáradozásait siker
koronázza, a császár megengedi, hogy Badenbe utazhassanak.^'
Bacsányit ezalatt Linzben ismét zaklatták a pensiójára vonatai
G. levele. 1816 október
10.
i6'
:
szín N Vei ferencz
124
kozó elveszett iratok a mi
egyfolytában,
Két napig vallatják öt-hat óráig
miatt.
Végre
kimeríti."
teljesen
vonja vissza panaszát,
de Bacsányi ezt
izgalmak rövid idre
megint
meg
imádságom))
—
a
írja
Az
teszi. ^^
ágyba döntik.
újabb
Végtelenül
örül,
október 21-ikén megérkezik hozzá
mikor a császár engedélye «Isten tartsa
nem
hogy
felszólítják,
császárt
—
!
els gondolatom
ez volt
Az engedély
Gabrielának.^^
és
szerint Bécset
nem szabad érinteni s a fürdt elhagynia. A Hoch rendrfnöktl kölcsönvett 50 forinttal kiegyenlíti tartozásait s fedezi útiköltségét. Október 27-ikén már a régen és környékét
Badenben van nejével
óhajtott
Ez a vágyuk tehát
együtt.
teljesült,
de az anyagi gondok súlyos
teherként nehezednek rájuk. Csakhamar
ez a teher
is
könnyül,
mivel a császár magánpénztárából 500 forint évi kegydíjat ado-
mányoz Gabrielának
míg
addig,
kedvezbbek
körülményei
lesznek.^ 5
Ebbl befolyásos gr.
hogy
látszik,
jó
Wrbnát,
voltak
barátjaik
kit
másokat
50
A
forintot küld
kegyessége,
császár
hasonló kegyességre
is
említi
indít,
úgy
látszik,
így a hatalmas Sedlniczky
v^Die deutsche Muse^i
Gabrielának
költeménye nyomtatási költségeire.
ezek közül
kinek mindent köszönhet, a
tekint s
mit a császártól kapott.^^
de voltak
ellenségeik,
maga
Gabriela
is.
atyjának
ugyan
czím
szép
''^
Mindez természetesen nem elég jövjük biztosítására, azért a franczia nyugdíj
ügyében Bécsben
is
s
újra
lépéseket
való
megnyerése,
tesznek.
Gabriela
illetleg
többször járt e miatt
magának Metternichnek közbenjárását
utasítást
adta
egy bizonyítványért
s
neki,
hogy menjen
mondja meg
2» Levele. 1817 október 17—18. ij Levele. 1816 október 19.
24 Levele. 1816 október 21. 2$ Császári leirat. i8i6 október 29.
neki, 26 G.
(Wrbna
el
br.
meg
tudja
a császár
Sedlniczkyhez
hogy Bacsányinak más
levele. gr.
is
hogy
nyerni. ^^ Metternichnek elmondja az audienczián, azt az
folyósítása
1815
augusztus
1
és
7.
több levele B. hag3^-ban.)
27 Zettler, udvari
fogalmazó értesítése.
B. hagy. 2S G. levele. 181 7 január 16.
+
T25
BACSÁNYI JÁNOS
bne
mint a kivándorlás («dass
nincs,
zur Last legén kann,
A
als die
man dem Mann
nichts
Auswanderung»).
badeni fürdzés soká tartott
s
kétségkívül használt, habár Bacsányi
sokat szenvedett köszvénye miatt,
mindkettejök egészségének
idközben betegeskedett
st
rendri zaklatásoknak
és is
ki volt téve.'9
181 7 június végén, tehát 8 hónapi fürdzés után,
Badent
hagyják
el
érkeznek Linzbe, hányatott életük utolsó
s július 2-ikán
állomására.
IX. Linzi életük anyagi gondokkal kezddik.
Nem
mibl
tudják,
fognak megélni, mert a franczia nyugdíj nagyon kétséges. Aggo-
dalmukat azonban eloszlatja Richelieu
20OO frankos nyugdíj földön
is
tovább élvezheti
Már most ebbl de újabb csapás
nem a
és
elég arra,
ket.
A
1820-ban megszünteti az
császár
érte újra Gabriela,
kiemelvén, hogy
Bécsben
is,
is
levonnak,
hogy megéljenek belle.^ Tehát most már csak
megnyirbált 2000 frank és
nek csekély jövedelme marad
Gabriela aranybányarészvényei-
meg
számukra.'
Jellemz Bacsányira, hogy, noha maga viszonyok közt
a
azt.'
melybl Parisban
nyugdíj,
szerint
Gabriela kegydíjából szépen élhetnének,
folyamodik
utóbbit, hiába
a franczia
éri
mely
átirata,
ismét folyóvá tétetik s Bacsányi osztrák
élt,
nénjét Katalint, özv.
szegény rokonait
Büky
Imrénét,
is
is
igen szerény anyagi segélyezi,
késbb ennek
így
öreg
unokáját, ki
végtelenül hálás iránta és atyjának nevezi leveleiben.
Bacsányi
linzi
számzetésében,
megkapja Parisból, J9 I
munkához
Memorandum fogalmazványa.
A
linzi
rendórigazgatóság értesítése.
1817 szeptember -
ismét
13.
Folyamodványconceptus.
miután
3
A
eladni,
fog.
könyveit és
iratait
Talán érezte reg-
részvényeket
többször
próbálják
de sikertelenül. (Levelezésük.)
4 B. hagyatéka.
SZINNYEI FERENCZ
126 ségét,
nem
gyengeségét és azt gondolta, hogy már nem
hogy még valami
akart meghalni a nélkül,
A
hazai irodalom kísérte, a
viszonyait
számzetésében
linzi
mennyire messzirl, közvetve
nem
így szerzett ismeretek és tapasztalatok
hogy
arra,
alaposan
az új irodalmat
Maga
hesse.
elfeledett
felújítanák s fenntartanák.
is
lemmel
szolgálatot ne
melyek már-már
tegyen hazájának néhány munkával, nevét
sokáig s
él
is
figye-
de az
lehetett,
voltak elégségesek
tárgyilagosan
és
egy késbbi
mondja
is
megítél-
értekezéstöredékében
' :
Hazámnak tudós fiaival már sok esztendktl fogva nem társalkodhatom, nem beszélhetek. Semmi szövetségben nem vagyok, nem lehetek vélek. Igen kevéssel és csak néha s igen ritkán levelezek. És, a mi több, szinte már síromwidegen földön élek.
A /^ yy ö/^^ ^^^ J4.^^u^t~d^r*^
nak
^
szélin
állapotban utolsó
nézem
így és
állok.
életemnek
töltvén
csak
napjait,
ilyen
messzirl
és látom s többnyire csak
olvasásból, nyomtatott könyvek50.
JURANICS NÉVALÁÍRÁSA.
bi, folyóírásokból, újságlevelek-
bl
tudom, tapasztalom
és hírbl-hallomásból
kednek,
mirl mikép
miképpen igyekeznek...
tanak, várnak és remélnek, s áltáljában
most a magyar tudósok. » Csak a dunántúli írókkal összeköttetésben,
költjének,
testl-lelkestl
híve
Virág, Guzmics,
a
a derék
nem 5
is
író pl.,
nem
hozattam meg,
Kiadatlan. Akad. kéziratt.
6 Jur. levele.
1830 márczius
8.
U.
ott.
István,
más
marti Tholdiját és Hedvigét, senki
én
kor
leveleiben
Érdekes
találjuk
mond: «... csak olvastad volna
ról
s
Horvát Endre, Horvát
köszönet benne.
a
tartotta
volt
némi
legjobb
Juranicscsal levelezett, ki tes-
dunántúliaknak
Károly nevein kívül ritkán találjuk, nincs
Sándort
Kisfaludy
legsrbben
véle-
mit kívánnak, óhaj-
mit akarnak,
ítélnek,
miképpen
:
méltó».^
Takáts,
nevét említve
Döme s
ha
a mit Vörösmarty-
az idei
meg nem
Kisfalud}-,
Aurorába Veres-
értheti, oly
bolond,
Mindez nem nagyon
I27
BACSÁNYI JÁNOS
mozdította
a
irodalmi
nem
(ha
nem
oly
újabb
iro-
s az
elfogultság
jellemzi
oly becsesek, mint a
Museum-
meg
mindennek daczára
kell
öreg költnek munkái
is.
emlékeznem
A korától
róluk,
elmaradt
melyek nem hatottak
ezek,
noha némi visszhangot azért mégis
többé,
ezért fordult
a szeretet
habár terjedelmükhöz képest csak röviden s elfeledett
s
ered
tájékozatlanságból
való
ekkori munkáit, melyek ezért korabeliek, de
Ez
felé.
hogy az
vallja is bel,
törekvések idegenek rá nézve
heves szeretettel a régiek
dalomban
is
Éreznie
elfogulatlanságot.
és
látást
tiszta
Bacsányinak magának
kellett új
el
keltettek.
Ezekkel vett részt Bacsányi a nyelvüjitási harczban,
Kazinczy Gábor a neológus elfogultságával és epésségével
mködését:
ebbeh
Bacsányi
jellemzi
«Mint
midn
álmainak rózsakorában a nyelvreform bajnoka; hog3^
téren
e
magasabb erk szárnyalják
is
mozgalmat ... a
vissza akará sodrani a
Bacsányi híve volt az újításnak, nemcsak
—
is
ezt
mint az
A
A
st maguk
Sándor, Verseghy
stb.).
hanem örve
a
tény
hanem
sértett
azután
is
mindig
kitnik.
S
ezt az
láttuk, s
maradiaknak de
ambitió
is
sok
tüzelte
új
csúfolt
nem
ellen-
szóval élnek (Kisfaludy
Bacsánj^it
az
a sok visszaélés, melyet elkövettek a nyelv
alatt.
hog}^
az,
korában,
nyelvrontást kárhoztatják,
ségei az újításnak,
Nem
fiatal
alábbiakból
antiquariusoknak,
az
el
orthologusok mind.
mint
hangoztatja,
n3'iIatkozik,
foglalták
állást
tehetségeit:
túl
de csak a józan, mérsékelt újításnak. Már legels
értekezésében
e mellett
érezné,
reactió elcsatára lenni,
csakhogy vezére legyen a hátráló seregnek. »"
késbb
ambitió
az
író,
Ezek a visszaélések egyrészt
újítók
ellen,
mvelésének
a rettenetes
szófara-
gásban nyilvánultak (Barczafalvi Szabó, Helmeczy, Bugát
stb.),
másrészt az idegenszerségeknek a magyar nyelvre való erszakolásában (Kazinczy). Bacsányit igen ersen foglalkoztatta a nyelvújítás
7
kérdése,
mi
a
új M. Múzeum. 1851— 2.
i.
nemcsak
értekezéseibl
tnik
ki,
SZINNYEI FERENCZ
128
és levelezésébl
hanem jegyzeteibl
tékában) ezt találjuk írva
:
Helmeczy, Schedel, Bajza is
Egy papiroson
is.
(hagya-
«Barczafalvi Szabó, Kazinczy, Bugát,
Ebbl
comp.w
et
tnik
az
hogy
ki,
egy kalap alá vette az összes nyelvújítókat (mint annak idején
a Mondolat), pedig sok ellentét és különbség volt köztük, hiszen
hogy Kazinczy maga
tudjuk,
Toldy pedig Bugát
Barczafalvit,
pl.
Egy már több
megtámadott több
Gyöngyösiek,
Káldiak,
vagy újdon
czifra,
úgy most a
éltek,
Haller
Faludiak,
Pázmányok,
új
faragású szókkal
Ányosok
Lászlók,
vagy konyhamagyarságot ajánlanak
nyelve helyett nak,
((Valamivel ezeltt,
:
római classikusok nyelve
a régi
patvarista-deáksággal
helyett
újítót,
újításai ellen kelt ki.
levélfogalmazatában ezeket olvassuk századoktól fogva,
túlzó
s
gyakorol-
és kifejezésekkel
holmi
s
tarka-barka czigányfoltokkal kevélykedve bolondoskodnak
hogy a Döbrenteiek, Sche-
azt állítják és hirdetik,
s azt vélik,
delek, Bugátok, Helmecziek, s ki tudja hány hasonló üres kopo-
nyák,
magyar nyelvnek
a
napjai Itt
!»
említem
általában,
meg
Dávidot
is,
(s
írt:
így
nem
aggyá
Bacsányi
mód».*^
értekezéseket.
oldalra terjed önálló füzet,
mely 1821-ben
nél.
Czíme
:
A
Szabó
öreg
argumentálván
A bsz
jottista és
vett részt.^
az
lássuk
Kazinczy
stb.).
az
állítólag azzal
protestáns
((jottizmus
magukat
attya,
hogy
csábította,
harczban azonban
De
hogy Bacsányi, mint az orthologusok
leveleiben,
y-istaságra
is
hogy a
eltte,
azt
volt
y-ista
sokszor emlegeti
y-ista
megannyi fényes
litteraturának
és
magyar tudósokhoz,
i.
Az
egyik
jelent
meg
Faludi
egy 76 Trattner-
Ferencz,
más magyar költk munkájinak kiadásáról. 11. A nemzeti rl s poézisrl és a mái nyelvrontók törekedésirl. Bevezetleg elmondja, hogy Trattner
mveinek 8
Kazinczy
vei. 50. 9
sorozatát
indítja
meg,
lev. Kisfaliidi K.-a) és köré-
1.
Érdekesen ismerteti ezt az évtizedekig
s a
jeles
s
több
nyelv-
magyar költk
sorozatot Faludi verseivel
Péteri küzdelmet Takáts Sándor Takács József életrajzában. (6. fejezet.) tartó
:
Cu
•w
H
•<
N z
,
BACSANYI JÁNOS
ad
melyeket
(Erre ö
129
vette
rá
Faludi kiadásának élbeszédében elmondja.)
Az
kezdi,
tudósítja
errl
azonban
csak
alkalom,
hogy
ki,
s kéri segítségüket
csekély «
egyes
irodalom barátait
munkájához. Ez a
munkájának,
része
felszólítás
tulajdonképp
dolgokról
litteraturabéli
mint
Trattnert,
csak
véleményt
»
mondjon. Kívánja ezt a zabolátlan
(cnyelvrontók
A'
merészsége)) és az aka-
démia
szükséges ez a
méknek
Magyar Tudósokhoz.
fiatal el-
kik
tanács
kalauz
nélkül
is,
bölcs
és
továbbá
hiánya,
's több más Magyír Költök' Munkájinak Kiadásáról.
Faludi Feremt'
I.
szkölködnek. Szólottak
már néhányan
sem maradhat
ról,
ki
a
II.
e dolog-
A' Nemzeti Nyelvrl s Poézisról
,
és
a'
mái
iN'yelvrotilók' türeKedésiról.
el,
Magyar Museumban
annak idején a nyelv és irodalom ügyéért küzdött.
irodalmunk
Nyelvünk, fejldésének
f és
maradiság
jövben de
hetünk,
korántsem
munk
volt.
is
jár-
remélP
még
azért
I>c1ij]ivcl
2
k.;ili«(é«el.
1-
mint
MAGTÁR TOOÓSOKHOZ..
CZÍMLAFJA.
állítják.
Ez helytelen különbség;
káros nézet.
és
igazi
Versel
költ közt nagy a
és
költnk nagyon kevés van.
abba költinknek Horatiussal, és valljuk
pedig haladni akarunk,
Tört. Életr. 1904.
Ovidiussal stb.
be inkább, hogy
meg
verseinek összegyjtése Magyar
e n n
t
18
51.
lítgatását
e »
J4.öt* Tam.'s
irodal-
éljük
aranykorát,
némelyek
a
sokáig
Most jobb idk nak, a
t
.
közöm-
tartó akadálya a
bösség,
I
Batsányi János.
kell
még
Hagyjuk tehát való összehason-
hátra vagyunk.
Ha
becsüklünk régi költinket. Faludi
igen fontos,
egyike azoknak, kiknek ^7
SZINNYEI FERENCZ
130
magyar nemzet legtöbb
a
kitn senki
prózaíró,
sem versenyezhet
minden más s
egészben
is
most
poétái
s igazi
becsmérelnek az
tzzel,
ma nem
a Szirénának valóban
lélekkel
Megjegyzend, hogy ez csak
verselésre vonatkozik (habár általában érthet így, a
mert
Zrínyit
de versei
bíró,
igen gyönyörködtethet szerzjét
messze meghaladta légyen».
mondva),
« nemcsak
s
szegény verselt könnyen meggyzött
hanem önnönmagát
elfelejtetett,
gyarlósága miatt már
kit
is,
nemzeti jobb verselésnek
a
régi valázó
nagy elmével
a pásztori költészetben
is,
vele.
Gyöngyösi
volt
atyja
nemcsak
Faludi
tartozik.
hanem kitn költ
Hasonlóképpen epigonok,
hálával
elméjw
«nagyobb
hogy
költnek
el
a
van
tartja
Gyöngyösinél, mint az egyik kéziratban maradt értekezésébl kitnik. Egyébiránt ennek
értekezésnek egy jegyzetében
az
hogy oly
így nyilatkozik a Zrinyiászról. Csodálatosnak mondja,
rövid ról
id
is
Zrínyi s nagy elismeréssel szól compositiójá-
alatt írta
«Még inkább nevekedik pedig csodálúgymond — ha költeményének bels szép tulaj-
és jellemfestésérl.
—
kozásunk, donságira,
mind
s
felosztásában
az
egésznek
elrendelésében,
s
elintézésében
mind
a
a
részek
és
poétái
és
személyek
karakterek okos és mesterséges rajzolásában s helyes és kelle-
metes kifestésében nyilván megmutatott mvészi talentomára bölcsességére tekintünk.)) Értekezésének végén rontókat)) s a
«békákként
rekeg mostani
s
szidja a «nyelv-
poétákat)).'"
íme Bacsányi nagy értekezése fbb vonásaiban. Legelször a rendszer hiányát érezzük benne,
visszaugrások bonyolulttá.
teszik
az
Legfbb
hibája
író
és
azonban, hogy
mégis hivatottnak
»o
zavarossá
epés szavakban tör
tartja
nem
és
meglehets
Ez2el Kazinczy
«
ki
minden ok
jól ismeri
nélkül.
az új irodalmat
magát ennek az irodalomnak meg-
ítélésére, ítélete túlzott és elfogult,
czéloz.
elrendezés, kitérések,
Azután hiányzik belle a mérséklet, mindjárt inge-
rült lesz
s
ismétlések
és
semmi
brekeke, brekeke,
különösen Kazinczy iskolájá-
brekeke, kloax, tuú,
tiiÚD
refraines Békáira
:
BACSÁNYI JÁNOS val,
éppen olyan
iránt,
Faludit,
régit
ldését.
új
dicsíti
Az
mintegy
volt,
mellett a régit
A
túlzottá
elfajult,
kedv
lett nála.
és becsülte, most csak
is tisztelte
irodalmunk
szellem és sokoldalú
oly szabad
ifjúkorában
megfordítva.
régiség tisztelete,
ennek alapján reméli
csak
s
öreg korában rossz
A
csakhogy
is,
Gyöngyösit egekig magasztalja.
Azeltt az
költk
a milyen elfogult az új
a régiek iránt
mely azeltt érdeme
a
S
a nyelvújítókkal szemben.
I3I
író
«laudator temporis acti»-vá válik.
régóta hallgató író e megszólalását barátai nagy örömmel
üdvözölték. Juranics szerint sokan
örülnek neki;
ban azt tapasztalta, hogy a tudósok
«
« igyekezetére))
nagyon hajolnak» Bacsányi
«idegenek a nagy nyelvbéli
és
Pesten jártá-
újításoktól)),
azért mérsékelje hevességét." Bitnitz Lajos ezt írja neki:
de
«Nem
mély tudománynyal és
kétlem,
néha csípsen érdekl
vels,
b
észrevételekkel
t/l-^€'<^
ci ^^1-
^
munkád
-
^
.
^^^t^-^^^
józanabb gondolkozású tudó-
fog találni, mint a milyen örömérzettel
tlünk
*
^
^
3„^,„
^ •
í^
v
saink eltt mindenütt oly kedvet
A
fej-
xévai^áirasa.
fogadtatott.))''
boszankodtak
neologusok természetesen
Kisfaludy szerint
nagyon magára
neologusokat
a
haragította
támadáson.
a
ezzel a munkájával.''
Schedel
«Linczbl
egy
Ferencz
rövid
Bacsányit Kazinczy Zoilusának
Kazinczy erre örvendve
írja
kikapá a magáét.
roggyanak a Jerichó kfalai; mindentudó embert egy
J 3
1824 április
9.
Jut. lev. 1823. április 26.
U.
k.
ott.
Akad
k.
a
nevezi.'-^
Linzben,
s
Fels-Ausztriában,
fujja
így
meg
nem
esik
14
Schedel:
Pest. 1822.
azt
a kürtöt, összerosszul,
kis tüsszentésbe hozzátok.
Akad.
Jur. lev. 1822 június 22.
J2 Bitnitz lev.
meg
Sebedéinek (1822 május 15-ikén)
hogy ha
hivé némely levelezinek,
IX
csipkedi
nemrég kinyomatta-
vitorlás hajón érkezett, s Pesten
tott hirdetést)) s
(cBacsán}^'
jegyzetben
Isocrates
A
ha a
mit neki
erkölcsi intései
>
SZINNYEI FERENCZ
132 lap 60 mondái,
de csak
is,
mondva
...
nagyon szeretem, szeretem olykor
csatázást
kat
igen bölcsen van
ha nemesek és elmések
Faludi Programmjában
Én
a tudományos
a szabdalkozáso-
Bacsányi
amit
:
a
mondogata, némely citátumokon kívül
nagyobbrészt vagy haszontalan, vagy elméletlen, vagy paraszt.))'
A
Tudományos Gyjteményben'^ Szerényi Vilmos (Szentmik-
lóssy Alajos)
bírálta
meg. Faludi kiadását helyesli «habár az
idrend kedvéért jobb az
is,
ezért
lett
volna Gyöngyösit kiadni elbb. Igaz
hogy irodalmunk még nem csodálatos,
érte el aranykorát, de
éppen
hogy Bacsányi miként merülhet Gyöngyösi
István és Faludi Ferencz munkáinak
oly rendkívül való s min-
den mértéket meghaladó magasztalásába.)) Igen érdemes költk ezek, de
müveik nem tökéletesek
ezek maradandók.
Az sem
helyes,
pedig csak
klasszikusak,
és
hogy Bacsányi többre
becsüli
Gyöngyösit Zrínyinél. (Ez a kifogás alaptalan, mint a föntebbiek-
bl
Helyteleníti továbbá éles és kíméletlen támadásait
kitnik.)
a nyelvújítók ellen. Ervei régiek, azokra
Végül
nyelvújítók.
ban azon
nagyon
azt mondja,
tiszteletet,
melylyel
hogy
már rég megfeleltek
ezzel a munkájával ((sokak-
hajdan
neve iránt
nem maradtak
Bacsányi fáradozásai
A
viseltettek,
alászállította».
Ilyen fogadtatásra talált az öreg Bacsányi
munkája hazánkban.
siker nélkül,
három év múlva tényleg megjelentek
ben
a
kötet felét
értekezése
foglalja el
:
a mennyiversei.
'^
Faludi Ferencz életérl
s
Faludi
munkáiról és a magyar nyelvrl és versszerzésrl. Ez körülbelül
A
legterjedelmesebb
munkája (128
kis
nyolczadrét
oldal).
12 pontra osztott értekezésében elmondja Faludi életét Révai
után, szól
a
megelz
majd a magáéról, mely a
kiadásokról,
nagyszombati eredeti kézirat után készült. (Toldy nálta
késbb.) Igen csekély változtatásokat
is
tett rajta,
ezt hasz-
melyeket
hosszasan megokol. Szól Faludi néhány értelmi és verselésbeli «
S
Kazinczy
vei. 20. •
6
lev. Kisfaludi K.-al
Tud. Gyjt. 1822. in.
és köré-
«
7
Faludi
Trattnernál.
1.
91.
1.
Ferencz versei.
Pest.
1824
BACSÁNYI JÁNOS hibájáról, azután jelességeiröl.
rend
és mérsékelt újítását,
rontókéval»,
I33
Méltatja prózáját kiemelve dicsé-
ellentétben
méltatja verseit
s
mai «tudatlan nyelv-
a
azoknak
válogatott
czifraság nélkül ékesen és tisztán hangzó
mesterséges elhelyezését,
mely hol
versnek
a
alkalmazott.
Gyöngyösit
ról beszél,
miatt harczolni.
Mind
minden
magyarságát, a szók
ebbl származó
menetét,
de mindig a tárgyak
lassú, hol sebes, tüzes, indulatos,
minségéhez
s
Azután prosodiai
és verstani dolgok-
méltatván, Szerinte kár a versformák
is
jó az, csak
—
«igaz poétái beszéd» legyen.
Végül igen szépen és emelkedett hangon buzdít a jó költk becsülésére,
szól
képzeletrl,
melyet
a
költi szabadságról, a lantosköltkrl értelemnek
az
megjegyzései közül érdekes, a szonett
nem
kell
Verstani
korlátoznia.
a mit a szonettrl
s a
mond. Szerinte
fog meghonosodni nálunk és mesterkélés marad,
mert «szoros regulái ellenkeznek nyelvünk szabad és
kényes
géniusávab).
A leoninust is
határozottan
elítéli.
« Iszonyú
ban csak az a nehéz hallású ember nem a kinek
hatja,
megromlott
inkább
fiiemilét,
a
Tiszaháton
állva andalgó borzas juhász
Hayden
vagy
hallgatja.))
(236.
füle
inkább a kakukot,
nem
utál-
mintsem a
Körös vagy Maros partján
s
nyekeg
olvasztó
szivet
ízetlenségét való-
érezheti,
és
dudáját, lelket
mintsem Mozart
emel
muzsikáját
1.)
Mindez így röviden elmondva és összefoglalva, tulajdonképen csak az éremnek egyik oldala, az értekezés tárgyilagos része, a másik része elszórt kifakadásokból és új
költk
ellen.
áll
a nyelvújítók, kritikusok
alkalmat megragad, hogy haragját kitöltse és
rosszalásai,
szedett
ket rajtuk. De
Bacsányi folytonosan szidja
s
minden
szidalmai
melyek kacskaringós mondataikkal és szemen-
epithetonaikkal
egészen felszínesek
s
a
nem
vallási
vitairatokra
hatolnak soha
a
emlékeztetnek,
dolog
mélyére.
Jellemzésül néhányat idézek a «diszít jelzk)) és czímek közül,
melyekkel megtiszteli az
új írókat:
«vaktában ítél tudatlan és
merész kritikusok)) és «más ilyen rendbéli kis birákw, «a nemzet
SZINNYEI FERENCZ
134
vakmer
poétáinak
jeles
((fennyen
kérked szegény
kodva tévelyg lármás kritikusok
ember
feje
Bacsányinak
a
folytonos
ezt
stb.
versfaragók»,
igazat
Egészen elkábul az
stb.
szitkozódástól
munkáját,
a
«büszke
becsmérlöi»,
metristák», «szegény törpék», ((vakos-
fáradtan
és
adva Toldynak,
mondja
róla,
azt
ki
egy
mint
szenvedélyes
nagy,
Versei.
le
hogy ((nem
egyéb,
volt
YALVTDl FERENTZ^
teszi
epés
részben
és
invectiva
az akkor harcztéren állott
Kiadta
iskola
új
mesterhez szépészhez
iskola-
ellen,
inkább illö».'^
mint
Külön-
ben, a mi a durva hangot az
illeti,
az
elkesere-
dettnyelvújítási harczban
nem
ritkaság a neologu-
sok részérl sem. Elég e tekintetben a Mondolatra írt
Feleletre utalnom.
Ez
a
második érteke-
már nem
zés
mint
hatást
keltett oly
az
els.
((Eluntam a birkózgatást Peti-ó^iti Trattofir
Jáuos
vélek s magokra hagyom,
— 53.
írja
Kazinczy Kis
nosnak
BACSANVI FALUDI-KIADASANAK CZIMLAPJA.
(1824
ber 23-ikán)
midn
Já-
szeptem-
—
kivált,
oly faragatlan és epesáros emberekkel van dolgom, mint
a Faludi
Verseinek kiadója Linzben,
átallom kimondani,
hogy nekem az
a mesterezés, melyet
18 Faludi F.
úgy
viszen,
fels Ausztriában.
Nem
beszéde,
és az
mintha tripószon ülne,
éppen
minden munkái. Nemzeti Kvt.
ampulláit
1853. xviir.
BACSÁXYI JÁNOS
Úgy ezt
kiállhatatlan,
mint az Aspásia prózája. »'' Schedel pedig
Kazinczynak (1827 február 5-ikén)
írja
sem Bacsányi
sem
kurjongatásai,
nem
Vidovics
a
teljesség kedvéért
még meg
lapjában, 1825-ben megjelent
jegyzéseket
említenem, hogy Bacsányi
Tudományos Gyjtemény
1.),
melyekben
ismert
megérdemli a «mag3''ar Petrarca)) nevet és
A
egyszersmind
buzdítja
Muzárion (Élet és Literatura)
ív.
Sándor a
üti
iránt,
«kérked,
költket.
tehetségesebb
a
kötetének (1829)
czikkében pedig Kis Jánost támadja meg, <(Felelet))-ében a
nézeteit
vak vezért vaktában követ gyáva
hívatlan nyelvpalléroknak a s
mellék-
elmélkedésekhez)) hosszas
«poétai
{121 — 135.
csatol
kell
hangoztatja. Nagyrabecsülését fejezi ki Kisfaludy
seregét))
sem
szegedi vígjátékok,
így elhangzanak. Ez reconvales-
recenseáltattak.
a Szépliteraturai Ajándékban, a
ki
hogy
«Szeretem,
:
mutat. »*°
centiánkra
A
135
sz.
7.
kis
megjutalmazott
ki
magyar nyelv kellemetes hangzásának
bizonyí-
tására Virágból igen szerencsétlen példát idéz.
Kis
Bacsányi
védekezik
«Emlékezéseiben))
János
túlzott
bírálata eUen.^'
befejeztem Bacsányi
Ezzel
munkáinak
Hagyatékában még két értekezés kéz-
tárgyalását.
iratát találtam,
nyomtatásban megjelent prózai
melyek kiadatlanok
rövid ismertetését
is
s
záradékul ezeknek
ezért
szükségesnek tartom, annál inkább, mivel
valószínleg úgy sem fognak egyhamar napvilágot hangjukat,
eladásmódjukat
sabb
illeti,
st elre mondhatom, színvonalon amazokénál. Az
ketthöz,
különösen
buzdította
mondja.
színleg
írta,
A
öreg
Olcsó Kvt.
sz. 494.
sem
áll
maga-
a kézirat dátuma 1828. Trattner Mátyás
ennek
megírására,
mint
élbeszédében
szánta, de közlése (való-
Trattner közbejött halála
• 9 Kazinczy Fer. Eredeti Munkái. Levelek, ii. köt. 324. 20 Kazinczy levezése Kisfaludj' K.-al és körével. 66. 1.
21
mi
elst, mint jegyzeteibl kitnik,
Tudományos Gyjteménybe
az
A
egészen hasonlók az elbbi
tartalmi értékük
1826. és 1827. közt
látni.
1.
miatt)
elmaradt.
SZINNYEI FERENCZ
136
Czíme
tulajdonképeni
v.Ertekezéseky> s
:
polémia és kritika
noha tárgyát
czélja,
a
Hosszú, rend-
a nyelvújítók ócsárlása.
teszi,
szertelen és
bbeszéd elbeszéd
hangoztatja,
hogy nem akar személyeskedni, mégis jobbra-balra
vagdalkozik, tetszik,
áttér
els
az
noha ersen
melyben,
után,
értekezésének els pontjára, vagy ha úgy
A
értekezésre.
polémia és kritika fontosságát
bizonyítja s a jó kritikus tulajdonságait sorolja
Ezek
el.
«ép és
:
gyors értelem, kész ítél tehetség, sok elismeret, többféle hosszas tapasztalás
gyakorlottság,
s
egyszersmind hazafiúi
buzgó hazafihoz
igaz és bölcs emberhez,
nemes bátorság»
igazság szeretete vezessen.
hogy a «tudós
eltökéllett
akarat,
ill, állhatatos lelki
és
ügyes
toll,
s
er
melyet az
második pontban azt magyarázza,
jogosultsága,
a
nem szabad
melyeket
A
nyelv-
és
mindezek mellett
s
vetélkedésnek)), «pennacsatának», «tollharcznak»,
megvan
polémiának
izlés,
szándék és
tiszta jó
s megtántoríthatatlan
nyelvbirtok
tökéletes
tudomány, helyes és kimívelt kényes
de
vannak
í'törvény
átlépnünk.
e
határai
is,
tekintetben
a
wszelid emberség)), s a «díszes illendség)) (urbanitas és decorum).
Valóban elmosolyodunk, mikor ezeket éppen a személyesked, heves és
nem egyszer durva
mindjárt,
hogy
azért a méltatlanul
nek szabadságukban Apollónak
is
író szájából halljuk.
áll
nemcsak
Utána
is
bántalmazott nagy emberek-
apró becsmérliket ((megsemmisíteni)).
lantja,
hanem
nyilai is
vannak. Különben
ezen nincs mit csodálkoznunk, ha a finom lelk Kazinczy a fölemel tanácsot adja, s
teszi
hogy a
agyonverni (nevetve) szabad)).
is
azt
((lélektelen írót)) ((ütni, csigázni
Meg
kell
itt
említenem Péteri
Takács József nagy értekezését
((A
recensiokrób) (Tud. Gyjt.
mely alaposság
és
rendszeresség tekintetében
1818.
VI.
fölötte áll
köt.),
Bacsányiénak.
Lehet,
hogy tán ez adta az impulsust
Bacsányinak hasonló tárgyú értekezés írására. Vannak eszmék,
melyek közösek bennük, a mit megmagyaráz a tárgy rokonsága s az
eszmék általános igazsága
kában).
— A
(pl.
a részrehajlatlanság a
harmadik pontban a nyelvújításról
szerinte csak annyiban szabad,
((a
mennyiben
ezt
szól.
kriti-
Újítani
a nyelvnek
B ÁCSÁN YI JÁNOS
valósága,
küls, bels
különös tulajdonsága, géniusza,
saját természete, teljes
I37
minemsége
egész épületének
s
sérthetetlen
symmetriája megengedi s a szószármaztatásnak azon épült meg-
vagy
szeghetetlen, változhatatlan törvényei megkívánják
és az analógiának szerint
Az
vezérl regulái elszenvedik, nem legyen igazi tudós és
újító
séges
hangzásnak és helyes izletnek ezek
a jó
s
és
—
szerencsés.
író,
ellenzik,
körében igen sok
elfér.
Mindezek
mondanom
helyes és szükséges,
is
— Hogy
kitn
valóban
csak a
a
tanácsok,
újítást,
mint a
mely fogalom tág
a nyelvújítók
fölösleges.
tilalmazzák».
az újítás pedig legyen szük-
Kazinczy-féle «minden nyelvek ideálja»,^^
kikapnak,
nem
melyek jobban meghatározzák az
illetleg elvek,
eltrik,
borzasztóan
itt
A nyelvújítás Bacsányi szerint
«bódult Ikarusok»,
«szóherélk»,
«nyomorúságos apró reformátorok)), «mondolatos törpék megbocsáthatatlan ostoba vakmerségét, eszels, nyavalyás, erszakos
kábaságát
—
illeti
a vád és az igen
is
méltó közönséges panasz ».
Ez az értekezés néhány alapgondolatának összegezése, mely
h
azonban nem adhat
képet az egészrl.
Itt ki
vannak emelve
melyek többnyire általánosan elismert igazságok,
a feszmék,
de ezek a szók roppant áradatában mintegy elvesznek.
A
idézet (Vergiliusból, Ovidiusból, Quintilianusból, Senecából, tiusból, Fr.
a szinonimák, jelzk halmozása, mely
stb. stb.),
általában jellemzi Bacsányi
stílusát,
hetetlenné teszik az egészet.
nem egyszer eszünkbe Ezzel egyszersmind
mely Értekezések. iSjj. mint
a
czéljából
többit, írja,
az
még
és kimeríthetetlen
22 Kazinczy
:
a
nehézkessé és élvez-
igen
A Kazinczy emlegette
következ értekezést
szív.
A
poézis
jellemeztük, áll.
helyes útra
megmagj^arázhatatlan,
Ezt
is,
terelése
A lantos költészet
(magában
tekintve)
egy
noha nyilatkozása,
OrthologU3 és Neológus. Tud. Gyjt. 1819.
Tört. Életr. igo4.
is
hat részbl
fölírást visel és
pedig a lantos költészetrl.
s
«mesterezés»
jut olvasásakor.
iQú írók oktatására,
örök forrása az emberi
Magyar
Hora-
Aug. Wolfból, Göthébl, Lessingbl, Delavignebl,
La Bruyérebl
is
sok
xr. köt.
18
SZINNYEI FERENCZ
138
alkotó munkálkodása számtalan, sokféle a népek érzése, gondol-
kodása, nyelve, lakása, klimája,
társadalmi
és
politikai
teremt
az egyes költök sajátságai szerint. Mi a
élete s
Erre az
lélek ?
elrehaladott physiologia s az agyvel anatómiája sem tud
—
Lantos költ,
ember,
szerinte, poésisra született
felelni.
a termé-
ki
tehets elmét) mesterséggel (mvészi tudománynyal,
szetet (poétái
bölcsességgel) párosítja.
Bels
sugallatból énekel
gondol arra, hogy napvilágot látnak-e
mvei
ekkor nem
s
valaha, de ha kiad
valamit honfitársainak intésére, oktatva való mulattatására, akkor
mind a küls, mind a bels szépségre ügyelnie
örömmel
kritikát és tanácsot
els a
fordítja hasznára.
része,
személyesked
A
lesz.
tökéletes költi
s így
mvek
árthat nekik.
örökké élnek
középszer
lesz,
és rossz
hogy a
versekrl
ságot
szve
azt mondja, is
az
A
áradatát.
hogy nem lesznek kritikusok.
elfogult
ezt az igazságot 106
A
mgondról mondja
már elbb mondott, néhány
bele.
és a saját
sem hízelg czímek
hogy
részben a költi adományról és ugyanazt, a mit
rosszakaratú becsmérlés
hogy ennél többet mondana.
nélkül,
hogy a
fejtegeti,
saját verseit érti
bárhogy magasztalják
maradandók,
Jellemzésképen megemlítem, a
s a
azt
áradozó,
epés,
folytonosan irodalmi ellenfeleire czélozgat
Itt
egészen világos
fejtegeti
Ez értekezésének
elkalandoz,
második részben
kritikusaira zúdítja a legkevésbbé
A
helyes
mely elég rendszeres és gondolatokban gazdag, de
következ részekben már ismét
nem
A
kell.
negyedikben az
sorban
harmadik körülbelül
prosodiai általános-
ellen az állítás ellen kel ki,
hogy az ember középszernél egyebet nem
alkothat.
Az
ötödik-
ben és hatodikban a kritikusokról beszél és az Akadémiát ellenfeleit csipkedi, gúnyolja, szidalmazza.
tárgyától.
A
posványába
komoly elmélkedés
—
s
íme, egészen eltért
magaslatáról
a
szitkozódás
sülyedt.
Vannak még más töredékes tanulmányai
is
kéziratban, melyek
tárgy és hang tekintetében teljesen az ismertetettekhez hasonlók (csatározások a nyelvújítók
ellen
és sokszor ismételt általános-
ságok); s azért fölöslegesnek tartom részletesebb fejtegetésüket
:
BACSÁNYI JÁNOS
I39
tömérdek javítás
annyival inkább, mivel töredékes voltuk és a
nem
miatt
adhatnék róluk egységes képet.
is
Valóban, ha visszagondolunk
velük szellemének e kései termékeit, szomorú-
s összehasonlítjuk
ság
bennünket
tölt el
Museumkorabeli munkáira
régi,
s
méltán kérdezhetjük, miért
ennek
kellett
a sok reménynyel kecsegtet pályának így végzdnie.
A
régen hallgató Bacsányi váratlan megszólalása nagy
tnést
keltett
mint láttuk,
irodalmi
az
boszankodtak,
Ellenségei
világban.
azonban igen megörültek
barátai
fel-
neki
többen
s
Legels ezek közt gyermekkori
újra összeköttetésbe léptek vele.
Annál
barátja Juranics László, kivel
már régen nem
élénkebb levelezés fejldik
most köztük. Juranics valósággal
ki
levelezett.
bálványozza Bacsányit, kinek minden versét kön3rv nélkül a legnagyobb magyar írók egyikének
s a kit
Az
tart.
tudja,^'
irodalmi
eseményekrl, írókról (fleg a dunántúliakról), mint már
hségesen megír mindent,
tettük,
hanem
tesz,
barátját, ki
Többi barátai
gyakran szkölködik, pénzzel
Némelyek azért
mind becsülik és
is
azt hiszik,
nem mernek
megemlékezik róla
hogy nagy
neki eleinte s
hogy
kifejezést adjanak.
mény
nagy
szerencséd
:
és
késbb nagyprépost 23
Juranics i-én.
!
—
Bitnitz
Lajos,
5
ír
a
és
a
mindig
felkeresik
szeretetüknek
Tudományos Gyjte«Ha valaki, én
hozzá:
jeles
te
idd, a
tiszta
te
érzésed
szombathelyi tanár,
és akadémikus, szintén levelez vele (Faludi
1823
^4 Juranics levelei. 2
tiszteletüknek
is
s
levelez vele,
Mások azonban
nagyobb vagy, mint a
Bacsányihoz Akad. Kézirattár.
levele
nem
de
mindenkor nemes, mindenkor
tisztellek.))^"
augusztus
iránt,
így Thaisz András,
férfiú
van Linzben
Kisfaludy Sándor
erre».''^
szerkesztje, egy levelében így
értelek,
azért
való
iránta
távolmaradását.
felügyelet alatt
írni.-'
segíti,
is
neki.^'^
fájlalják
érdekldik sorsa
mert «felsbb helyrl intették leveleikkel,
nemcsak ennyit
a mit tud, de
hol 40, hol 60, hol 100 (ezüst) forintot küldvén
emlí-
26 Juranics levele 1822 deczeraber loikén. 27
Thaisz
levele
1825
január
>Vkad. Kézirattár.
Juranics levele i823augusztus 31-ikén.
18*
9-ikén.
SZINNYEI FERENCZ
140
kiadásához
is
szolgáltatott
((érdemeinek tiszteletére
s
adatokat),
hazafisága
tanítványait
követésére»
Bacsányi
buzdítja
*®
s
mint az Akadémia elkészít bizottságának tagja tanácsokat kér
Ferenczet,
nem
is
egyetemi nyomda igazgatóját,
s
György
tle.'' Fejér
az
54,
nagyon
srn
Vitkovics
Bacsányit *8
Bitnitz
5**
is
neki leveleket,
ír
leveleznek
nem
feledték,
levele
1826 május
vele.
levele
Trattnert,
Többen arczképét
György. '' Mindez
st hogy ii-ikén.
Akad. Kézirattár. 29 Bitnitz
Sághy kik
TOLDY FERENCZ IFJÚKORI ARCZKEPE.
és Stettner
Akad. Kézirattár.
említve
sokan 50
azt
kérik,
bizonyítja,
így
hogy
tisztelték és tekintélynek
Thaisz
levele
1825
május
8-ikán.
Akad. Kézirattár. 1828
február
3-ikán.
}i
Stettner levele
Akad. Kézirattár.
1828 június i8-ikán.
BACSÁNYI JÁNOS tartották. fel
Nem
mulaszthatom
I4I
hogy még egy érdekes adatot
el,
ne hozzak erre. Schedel Ferencz Handbuchját már Toldy
név
alatt
adta
még sokan nem
akkor
ki s
hogy Toldy
tudták,
kicsoda. 1827 augusztus ii-ikén írja Schedel Kazinczynak,'^ hog}'
Bacsányi már megtudta, hogy eltt, esküszöm,
megölöm,
Told}^
«Ha
:
kikürtöli a
ha Burschnak neveznek
s
publikum
is
érte
.
.
.
a Handbuch költségei jóval meghaladják a 2000 forintot; prae-
numeransaim száma nak veszett
említést
hírét költi,
noha kicsinylették
sem érdemel
szegénynyé
ellenségei,
tesz.»
mégis
ha Bacsányi munkám-
:
Ebbl
Bacsányi
kéri
Handbuchjába,''
de
Trattner
által,
hogy
neve
írjon
igaz
határidt a megírásra. Toldy erre Bacsányit
nem
írta
s
üzeni
azt
meg
életrajzát.
még neki
hosszabb
adjon
s
hogy «üdvözli
felelte,
punctum».'+ Sajnáljuk, hogy ez így történt
hatott volna
s
Bacsányi
Mennyi homályos pontot megvilágít-
!'^
Bacsányi
irodalmi
különösen
törekvéseiben
magyar irodalomtól való tette a
alatt
azt
hog}^
már Toldy néven
sokat nyomott a latban. Ugyanekkor Schedel életrajzát
is látszik,
mert szava
féltek tle,
tapasztalta
a
elszigeteltségét, mint hazafit is keserí-
hontalanság szomorú érzete, ezért visszavágyott hazájába.
Óhajtását megírja Juranicsnak, Kisfaludy megígéri,
ki közli azt
hogy közben fog
Kisfaludy Sándorral. nádornál,
a
járni
csak
elbb adja ki Bacsányi összegyjtött munkáit, mert így ez is ersen támogatná a kérést.'^ 1827-ben wnémely követek által sürgette is hazajövetelét)) barátjának, hanem mivel az maga nem kérelmezte, a Karok és Rendek nem avatkoztak a dologba. Ezt mondja gróf Teleki József
kihez
is,
Juranics
ügyben. «Bacsányi Jánost mint költt és magyar
52
Kazinczy levezése Kisfaludy
körével. 104.
K.-al és
Toldy levele Bácsányihoz 1827 július 5-ikén. Akad. Kézirattár. 34 Schedel levele Kazinczyhoz 1827 július i6-ikán. Kazinczy levelezése Kisfaludy K.-al 3 3
és körével. 98.
3 5
Juranics
neki
1.
1.
is
életrajzát
dolog.
Juranics
s
írót
kérte,
akkor levele
fordult
—
úgy-
hogy küldje is
1824
ez
elmaradt
el
a
április
10-
október
28-
ikén. 36
ikán.
Juranics
levele
1825
»
:
SZINNYEI FERENCZ
142
mond
—
fájlalván
sem
senki
tlünk való
jobban mint én,
tiszteli
tiszta
szívembl
tudományosságunkhoz vonzó
kirekesztetését;
szeretetemtl ösztönöztetve, nagyon óhajtom visszaeresztetését»,
—
de a dolgot ezen az országgylésen már
mert már végére jár
s
nem
lehet elintézni,
mert sem maga nem esedezett, sem vala-
mely törvényhatóság támogatását
ki
nem
elmúlik az egész s Bacsányi tovább eszi
eszközölte." így lassan a
keser
hontalanság
kenyerét.
idben néhány költeménye is napvilágot Tudományos Gyjtemény melléklapjában, a Szépliteraturai
Értekezéseivel egy lát a
Ajándékban (1821-tl
hogy
van,
versei
kötetbe gyjtve jelenhetnek
derék Juranics áldozatkészsége felügyelt s a költségeket
A
kis
öröme
1826-ig) s 1827-ben az az
(több
lehetvé,
tette
«els
meg-
meg. Ezt
ki a
is
a
nyomtatásra
mint 400 pengforint) födözte.
130 lapos kötet a Batsányi János versei czímet
a czímlap szerint
is
kötet».'^
A
viseli s
második kötet nem jelent
meg, hanem a helyett 1835-ben megjelent egy bvített kiadása az
elsnek
Batsányi János poétái munkáji czímen a szerz
:
arczképével
a
s
következ
ajánlással:
László pétsi kanonok úrnak,
«Ftisztelet Juranits
vármegyék
több
táblabírájának,
mint legrégibb .szíves jó baráttyának küldi s ajánlya a szerz.
Ez a kötet már 214
A
nem
versek
hogy Parragh, a
lap.
találnak jó
göllei
meleg
valami esperes,
ezt
fogadtatásra.
több
írja
Igaz,
eladni való
példányra Sokszor fogja a nap hazánkat kerülni.
Míg egy magyar anya Bacsányit fog de másoknak
meg nem
sokkal többen
vannak.
A
Zomborban
fispáni
installátión
37 Juranics
a
levele
1827 július
Ez nem arczképpel
tetszenek
jelent
versek
s
ezek a mások
második bvített kiadásból például
a8-ikán.
meg, mint a bibliographiák állítják. A tévedés onnan ered, hogy a Nemzeti Múzeumban Bacsányi 38
a
szülni. 39
egyet se vettek meg,
saját példányát látták, tott
azt
melybe maga ragasz-
egy arczképet.
59 Juranics levele
iSapdeczemberai-ikén.
:
BACSÁNYI JÁNOS okul,
világ,
—
hogy
adván
már
írja
nincs
Az Ofner ír
«régi magyarsággal)) van írva. «Ilyen
keseren a
A
haszna.))
—
jó Juranics kritika
most a
hiába böstörködünk, de
keveset
is
foglalkozik
vele.
Pester Zeitung melléklapja (1835 szeptember 25-ikén)
egypár magasztaló általánosságot
Lapokban ersen
Kritikai
I43
nem
már Toldy
de
róla,
a
-megbírálja.
kor nem
már a régi költt, régi magyarságot. Ez mélyen megszomoríthatta Bacsányit. Látta, hogy az kora már lejárt, sem tudományos, sem költi eszméi nem hatnak többé, ezért el is Egyáltalában
igen beszélnek róla,
a
érti
meg
E
hallgatott végképen.
két kötetben régibb versein kívül össze
vannak gyjtve azok a versei
Brünnben
melyeket fleg Parisban és
is,
hogy
Valószín,
írt.
legtöbbet
a
késbb
Linzben
átdolgozta.
A
Kufsteini elegiákhan s forradalmi verseiben
éri
el
tet-
pontját Bacsányi költészete, innen kezdve aztán némileg hanyatlik.
Késbbi
verseiben
magas
szárnyalást.
látjuk,
de
már nem találunk oly mély bensséget s oly A modern német Hra hatását még ebben is
mindinkább a
századbeli
xviii.
emlékeztet bölcselkedés lesz túlnyomóvá, is
észrevehetjük
elmélkedéseken.
költemény
a
bven öml
A
emelkedettek,
gondolatok szépek,
ki is válik a többi közül,
fáklyához világol))
A Tndés
;
egészítik
ki.
életünket, ((hazafinak
bölcseimi
Az els
«magát
mely
hasonlítja,
és
A
fölveti
a
s
kereszténynek
költemény az Int
sötétben
író
ég
másoknak egymást
hogy szabad-e eldobni
elveszett, a
kötelesség
az
másik megfelel rá élet.))
Igen
szép
Gondolatmenete ez: ne
meg magunkat. Elménk együtt vezérli tetteinket. S így
kutassuk Isten végzéseit, hanem ismerjük csodálatos és szívünk. sugallatával
lesz.
magyar
állhatatossága
kérdést,
szózat.
írót
A
megemésztve
bölcsnek
ha minden reményünk
néhány
terjengs, szétfolyó
esik,
hogy a magyar
ki,
hatását
de legnagyobb részük az
bujdosók erteljes, hiperbohkus nyelvével;
szép gondolatával tnik
költészetre
alexandrinokba foglalt hosszas
elmélked versek gyakori hibájába
A
franczia
st Gyöngyösi
»
SZINNYEl FERENCZ
144
az ember a vak sors ellen bátran harczolhat,
lenné
teheti
de lelke méltóságát
ugyan,
Legyen ellensége az egész «a királyi sas,
világ,
S
az igaznak Klió
s
a
is
meg nem
s
vigad
s
a
tudományosság nem
az
A
gondolatok
szép nyelv becsessé teszik
költeményt, melynek csak hosszadalmassága és
nap körül.
a
KUFSTEIN VARA.
igazságot fog szolgáltatni.
hang emelkedettsége
alázhatja.
ö felülemelkedik üldözin, mint
mely szabadon kering
55.
mely szerencsét-
árt.
A
e
hazai nyelv
eszme újdonságával, mint inkább
annak tömör és hatásos kifejezésével
hat.
A
mester és a
tanít-
BACSÁNYI JÁNOS
145
vány czímt legszebb bölcsel énekeink közé
A
magyar költnek ad igazán szép
számítanunk.
kell
és megszívlelend tanácsokat,
melyek közül az a legfontosabb, hogy «ne kövesse az oskolák hiú
hanem kövesse az
tetszéseit)),
törvényeit)),
indulatainak
A
mellett
tanácsok
hevét
nemes
«ész
és
elméjének
s
hivatására
örök
tapasztalás
szabad
röptét.
Szép
figyelmezteti.
is
gondolatait rendkívül könnyed formában fejezi
a mi nagyban
ki,
hozzájárul a költemény értékének emeléséhez.
Két verscziklus és
Mohács
és
A
négy költeménybl
melyeknek
áll,
ról s neki ajánlja ezt a verscsoportot.
czím egy sz nemes
er
Sok benne az
és
Az elbbi
földön.
Kisfaludy-Himfyhez
elseje a
Ebben a barátság meleg hangján
intézett epistola.
Fáma
van e kései költemények közt: a
is
magyar költ idegen messze
Az els
szól Kisfaludy-
Ulászló Szegeden
beszéde Ulászlóhoz a frigyszegés
ellen.
néha majdnem Aranyra emlé-
lendület,
keztet tömör kifejezésmóddal.
—
Déli György látása a mohácsi ütközet eltt
sajátságos
költemény subjektiv s a század els tizedének történetére való rejtett
Egy
vonatkozásokkal.
Déli Györgynek, felszólítja,
serkentse
éjjelébl)),
fel
«isteni szüz)) jelenik
bíztatja.
tesz,
a
alig
s
mennyei jutalom reményéa
jövend
Mindez egy rövid költeményben eladva
talán hatásos volna, de 193 alexandrin sorba foglalva
egyebet
költ
magyarokat «halálos álmukból))
a
a kötelesség teljesítésének felemel tudatával s
dicsséggel
a
hogy jöjjön el magánossága «gyászos
mikor a költ ellenvetéseket vel,
meg
kelthet.
Sokkal sikerültebb
a
unalomnál
Majthényi Barta
keserve «a mohácsi veszedelem után fogságban)). Elégia, kissé a
Tndésre s
emlékeztet (formája
is
ugyanaz),
komor
éji
hangulatát
a haza pusztulásának sötét képeit csak végének elégiái lendü-
lete enyhíti.
A magyar
valószínleg
elmélkedéseket))
vigasztalására
s
mások
sorozat ez két részben
énekében a Magyar
költ idegen messze földön czím
lirai
és
Parisban
oktatására.
12
A
«poétai
Bacsányi a maga
Terjedelmes
rövid énekben.
elem uralkodik.
Tört. Életr. ig04.
írta
költemény-
Az els
rész öt
természet képeivel párhúza19
;
SZINNYEI FERENCZ
146
mosan
A
hangulatait.
festi
tavasz
szabad természetbe vonja
a
a zajos városból, a szerencsétl békét és magányosságot kér, a
madarak
hajnal ébredése reményt s bizadalmat ébreszt benne, a
éneke Isten dicséretére
megnyugvás
készti, a
A
száll szívébe.
sikerült mint az els.
A
sok küzdés és szenvedés után
nagyobb rész nem oly
második,
múzsát apostrofálja és elküldi Magyar-
országba, hogy tegyen koszorút Kisfaludy Sándor fejére s Baróti
Az
sírjára.
ezután következket a múzsával mondatja
emlékezik Barótiról, az
él költket
már irodalmunk
Magyarország határain
s híre
Kisfaludy költi érdemeit méltatja szépen. lesz,
hogy
azzal lelkesíti,
Itt
el.
Meg-
föllendült
is túlterjed,
majd
azután terjengssé
népek háborúskodásáról, a költ hivatásáról, köteles-
a
ségérl, az elme
mveinek maradandóságáról
ismét
Kisfaludyra
visszatér
elmélkedik s végül
másvilágon
a
s
való
egyesülés
reményével végzi. Egészen Gyöngyösire emlékeztet bbeszédüség jellemzi ezt
a
mve
Bacsányinak.
írta s
nem
hosszú költeményt, mely kevéssé sikerült Meglátszik
rajta,
korában
olyan kedvvel és tehetséggel mint a többit.
Ezzel számot adtunk Bacsányi
melyrl
hogy öregebb
itt
kívánok
Láthattuk,
.
gondolati elem
még néhány
egész költi munkásságáról, összefoglaló szót mondani.
hogy költészetében nem a
túlnyomó,
ezért szükséges ezekre
is
reflexiók
egy
az teszik
érzelmi,
f
hanem
a
alkotó részét
vetnünk befejezésképen,
pillantást
annyival inkább, mert e vizsgálat a költ jellemét és gondol-
kozásmódját
is
jobban
meg
fogja világítani.
Vallási felfogása tiszta és fenkölt, istenben való
számos bizonyságát adja költeményeiben hivatkoznunk).
Egyes vallásokkal szemben nem
vallási viszálkodásokat elítéli
A
vallásos rajongásnak,
(Serkent
az
idbl
meg nem
való
kassai
volt)
üldöztetése
Szentjóbihoz
írt
nem
szereti,
eléggé levele,
jelent részében, mint láttuk,
ers
hitének
Szenvedre s
a
ellensége,
a
elfogult
válasz).
vakbuzgóságnak nagy
papokat (noha több pap barátja irántuk, a mit
a
(elég
nagyon
elfogult
megmagyaráz. Ebbl
melynek nyomtatásban a papokat igen kímélet-
BACSÁNYI JÁNOS
meg
lenül támadja
tinek)),
nevezi
«a setétség szemtelenül
terjesz-
követiket.
s
Megjegyzend, hogy élete végéig. látjuk,
cseveg vad
((ostobaság véres zászlóihoz esküdt vakbuzgóknak))
az
ket
:
I47
ezt a felfogást a papságról megtartotta
Talán nem csalódunk, ha ebben Voltaire hatását
habár gondolkodása e pontra nézve nem azonos
56.
is
teljesen
BACSÁNYI Állítólagos arczképe.
(Emst Lajos tulajdonában.)
a Voltairévei.
A
Szenvedben már a megnyugvás
és az Istennek
való föltétlen meghódolás hangján szól.
Az emberi
lét
nagy kérdése
is
(Levél
egy
az örök életben való
ers
foglalkoztatja.
régi várból.)
Kételkedése és tépelödése hitté változik.
Az
(A
késbb
bölcsnek állhatatosságát
egyenességet, szinteséget, mely jellemének egyik fvonása 19*
:
SZINNYEI FERENCZ
148
költeményeiben
volt,
önérzettel hirdeti
is
magát az igazság,
és
emberség hív énekesének nevezi: «Ki senki kedveért, ha Lantja
Az Az
A
észnek,
szz
«ész
az
nem érdemiette. nem illette.»
soha
húrjait
mennyei világának»
nagy magasztalója.
vezérlinknek.
észt s a szív sugallatát tartja
béke híve, a háborút, vérontást
(Int
{Az európai hadakozá-
ehtéli
sokra), s az egyetértést hirdeti, többször kikelve a fajzása», az egyenetlenség ellen.
szózat.)
A józan
«pokol rút
mérséklet barátja, mint
Horatius.
Horatius bölcselete nagy hatással volt Bacsányira,
els
pillanatra
költeményei
szembetnvé
tesz a Horatiusból
vett
a
mit
15 jehge
eltt.''^°
Bacsányi,
ki
bízik az utókor
életében
oly
hálájában
és
kevés elismerésre
talált,
Nem
elismerésében.
vakon
egyszer, de
sokszor emlegeti ezt (Serkent válasz. Déli György. Poét. elm.), ezért
érdemesnek
tartottam
helyen
e
ezt
is
felhozni,
mint
jellemz dolgot. Tán egy költ sem csügg annyira ezen a gondolaton, mint
.
Politikai elveirl
életrajzában
szóltam, azért e
mellzöm ezeket, csak azt emelem ki, hogy Bacsányi ers demokrata volt egész életében s demokrata elveinek és
helyütt
érzelmeinek többször ad kifejezést költeményeiben, leghevesebben a Mester és a tanítványban
Ébreszd, tanítsd az
A
gyáva, büszke,
elfajult,
rest,
S más érdemével kérked Sok nemtelen nemest. Ki nem tekintvén, hol
És mely idben
s
mikor
él.
Dzsölve tölti napjait S barom gyanánt henyél. 40 Horatius hatását
1.
az Irodt. Közl.-beli
tanulmányomban, melyben általában
sok
az idézet B. és felesége verseibl, melyek
innen kimaradtak.
:
:
:
!
BACSÁNYI JÁNOS
I49
Hazaszeretetével végzem, pedig ezzel kellett volna kezdenem.
A
nem
hazaszeretet ugyan
ers
hogy
volt benne,
szenvedni jelent
kell.
Els
meg, már
elv,
hanem
elveket szült
de ez az érzés oly
érzés,
a hazának
:
versében, mely ifjúkori
élni,
a hazáért
mvének
czímlapján
ezt hirdeti
Hazájáért
élni,
szenvedni
s jót tenni,
vagy rabságot érte fel sem venni Barátom oly dolgok, melyek az embernek
Halált,
!
Dicsség mezején oszlopot emelnek.
S
legutolsó versében hazájától búcsúzik
Érzem
Hogy
s
naponként látom
életem végére
azt,
jár.
Isten hozzád, édes hazám. Isten
Els
és
utolsó
elválasztó hosszú
seibl
is
hozzád örökre már
gondolata
id
haza volt
a
alatt is mindig.
bebizonyíthatnánk,
e két gondolatot
s
Ezt tetteibl láttuk
s ver-
de akkor jóformán minden versét
idéznünk kellene, mert alig van egy
is,
melyben a hazáról meg
ne emlékeznék. Ez költészetének legszebb vonása. "
Lássuk most már, milyen formában jelennek
Nyelvérl Toldy 1836-ban az «csupa mindennapi
írt
szavak
árja».
Toldy
kissé vastagon fogott, ítéletét nem már Vörösmarty nyelvének színpompája
a
kis
eszméi.
kritikájában azt mondja, bíráló tolla
fogadhatjuk
fényhez szokott szeme
meg
fényt
el,
ben.
Noha nem
szépen
zeng
használta
fel
a
telenné,
nyelvújítás
nyelven tudta gondolatait
Ez a nyelv kissé ódon ugyan,
egyhangúvá
teszik a
feladatát
nag}'
nyelvvel,
vennünk az akadályokat, melyeket
gyzniök. Bacsányi derekasan oldotta meg
egy
Elfeledte,
találta.
hogy Bacsányi korában a költk még küzdöttek a azért tekintetbe kell
itt
Öt akkor
el így.
kápráztatta
sötétnek
hogy
le kellett
e tekintet-
segítségét,
mégis
kifejezni.
de magyaros, sokszor szín-
jelzhalmozások
s
egyes fordulatok
:
!
:
SZINNYEl FERENCZ
150
gyakori
de sok finomságot,
ismétlései,
st ert
és fenséget
is
tud fejezni.
ki
Különösen jelzi és metaforái újak Költeményeiben,
meglepen szépek
éppen úgy, mint prózai munkáiban,
jelzhalmozásokat,
«A
s
néha.
szereti a
pl.
görbe, sanda, rút, merész rágalmazót» (T.
k.
33.)
«Önként jöv, szünetlen változó,
Mindenkor
mindenha víg
új,
S mindig örömmel Ezek
a
jelzhalmozások
ünnepéröl.» (T.
teljes
nem
rendesen
k.
válnak
50.)
verseinek
javára. Mint jellemz dolgot, említem, hogy a «homály», «borulat»,
de különösen a «homály» metaforice használva sokszor
«felleg»,
elfordul verseiben (én 20 helyen találtam)
ezeknek bizonyos
s
ossziánias hangulatot ád, de egyszersmind egyhangúságot
Ugyanígy
a hasonlatok
szereti alkalmazni
hánykódó hajóhoz való
közül
is
okoz.
a sorsnak,
Minden
túlzás
nélkül mondhatjuk,
hogy Bacsányi nyelve minden hibája
mellett
nem egyszer
emelkedik a korabeli költi nyelvnek.
életnek
A
a
költi
föléje
mformák
közül
a
hasonlítását.
levelet,
ódát,
elégiát,
epigrammát, bölcsel éneket és tankölteményt használja.
formák
közül
pedig
formákat ilyen arányban I
:
V2
:
Noha
magyar,
a :
és nyugateurópai
klasszikus
magyar
:
klasszikus
dalt,
A vers-
:
nyugateurópai
=
'h.
hogy
a verselésrl azt tartja,
A
rythmus csak szolga
Szolgálat a dolga
Ez a versszerzés oly
titka,
—
ritka
Melyet a
mégis nagy gondot
ki
fordít rá.
tudna
Technikája igen jó
hexametert gördülékenyen, szépen
mákat
is
meglehets
hibátlanul
rímei pedig sokszor tökéletesek.
írja,
(pl.
A
st
:
az alexandrint,
a rímesmértékes for-
mester és a tanítvány),
:
BACSANYI JÁNOS
A
I5I
mondottak meglehets fogalmat nyújtanak Bacsányi
Komor
tészetérl.
költészet
köl-
jellemz a komor költre,
ez,
ki
bölcselkedik és tanit s kinek kedélj'e ritkán lesz viharossá.
Komor
hasonló a
költészet,
nem
fényét
életének
alkonyáról
mindenben csalódtam, csak tetük
egymás
rz
homloka komor redit
elsimítja
ki
iránt
nem
még
szólok
sokszor csalódott férfiúnak van egy
érti,
égboltozathoz,
de a mely a nap
ders
ismeri,
Bacsányi
A
szürke
borús,
melyet néha keresztülhasít egy villám,
néhány
szót.
angyala, ki meg-
kirl elmondhatja
s
benne nem; ez Gabriela. Szerea jó egyetértést köztük soha
csökken,
semmi sem zavarja meg, hajuk
sz
már,
testük
roskatag, de
szeretetük a régi.
E
páratlan
nn
még egy ember
kívül
Hafner József. Hafner
linzi
áll
közel szívéhez
lakos volt s Bécsben tanulta a
mvészeti akadémián a szobrászatot. Tanára,
ki
Bécsbl
ismerte Bacsányit, azt tanácsolta neki, hogy ismerkedjék kiváló képzettség
magyar
képz-
igen jól
meg
a
íróval s ajánló levelet is adott neki.
Hafner megismerkedett Bacsányival megszerette a tehetséges fiatalembert
még
i8i8-ban, ki nagyon
s fiaként
bánt vele. Hafner
igen sokat járt Bacsánjáékhoz s a legbizalmasabb
emberük
lett,
úgy hogy családjukhoz tartozónak tekintették. Tle tudunk néhány adatot Bacsányi linzi életébl.*' Szerinte sorsuk miatt sohasem
panaszkodtak,
múltat
a
nem
emlegették;
Bacsányi
szívesen s lelkesülten beszélt hazájáról, de csak egyszer hallotta
tle szomorúan mondani országon
!»
:
meg Magyar-
«Es én nem halhatok
Linzben Bacsányiékat nagy tiszteletben
Hoch, a szigorú rendrfnök, igen jó viszonyban
tartották.
volt velük,
hasonlóképpen Bauernschmied, az egykor olvasott novellaíró.*-
Ha
a
sétatéren
megjelent Bacsányi,
4' Thaly czikke. Figyel 1877. m. Hafner levele. Akad. Értesít. 1872. 75.
1-
és vi.
4^
a város Hoch
és
hagyatékában.
elkeli
Bauernschmied
vették
levelei B.
SZINNYEI FERENCZ
152
Ennek a közbecsülésnek
körül.
alapját
valószínleg abban keres-
hetjük, hogy Bacsányiék a kormányzónak, Lamberg berezegnek
házához
járatosak voltak, mit nemcsak Hafner
is
állít,
berezeg és herczegn udvarias levelei és meghívói
melyekbl kitnik, hogy
tanak,
a berezegi
többek
így
közt
Í1843).
Mily
jól eshetett
vendégek
mint levelezésükbl
Szalay László akkor már
57.
sugara
bizonyí-
mondis
sok-
kitnik,
HAFNER JÓZSEF ARCZKEPE.
a szegény
számzöttnek, hogy
S
honfi-
bizonyára jól
megemlékezésnek és elismerésnek az a néhány
mely hazájából elhatott
is,
a
ismert publicista
társaival hazája nyelvén, hazájáról beszélhetett.
eshetett neki a
^^ is
családdal jó,
hatni baráti viszonyban voltak. Magyarországi
szor megfordultak Bacsányiéknál,
hanem
linzi
Jankovich Miklós meleghangú levelet
magányába. így 1837-ben írt
neki s a pesti nemzeti
színház megnyitására kiadandó emlékkönyv számára verset kért
tle
:
«
A
Bacsányi
kihajnallott !
!
meg
magyarság egy hse, az él
ne szólaljon
a
magyar
43 B. hagyatékában (levelek és följegyzések).
hsök
Nestora
díszes pesti theátrum
BACSÁNYI JÁNOS
mintsem
méltóbban,
(színpalota,
Bacsányi szép
lehetetlen. »**
emlékezést, de nagyon öreg már, neje
nem
állapotban
—
—
írja
is
meg-
s ilyen
« annyival is
inkább,
mivel a versszerzésnek végét vetettem, különben sem
melyek nemcsak tavaszi
napokban, hanem deczemberben
is
az erszakos
nyelvnk
természete
elvetendök
.
.
Annak, a
.
melyek
szerint
ki ezt végrehajtsa,
barátunk tudna legjobban megfelelni.
Bacsányi természetesen
már öregségénél
s
nem
melyek
elfogadhatók,
grammatikusnak kellene
philologusnak,
vállalná
véleményét közzé tenni:
szavakat megrostálni,
új
levelében
írt
magára
«Vajha barátunk
így nyilatkozik Bacsányiról:
s
egyre énekelnek*/^
Kisfaludy Sándor ugyancsak 1837-ben Juranicshoz
szerepre
a
nagyon beteg
tehet eleget a kívánságnak
bírván azon madarak természetével, nyári
meg
köszöni
udvarias levélben
és
kinyitására? s ezen
színház)
némán, hidegen fogadja,
fölszólítást
153
nagy
tekintettel bíró
Ezen feladásnak
lenni.
»^^
erre
vállalkozhatott
nagy
a
megromlott egészségénél fogva sem.
Linzben sokat betegeskedik, az éghajlat árt neki, többször van-
mikor azt
nak
ájulási
Még
1823-ban búcsút vesz Juranicstól
rohamai,
hogy végórája
hiszi,
ütött.*^
«azon esetre, ha meg-
de természete szívósabb, mint hitte s ez a búcsú
halna)),'^^
még
korai volt akkor.
Szegény annyira 1835-ben
azt
hogy
van,
rosszul
betegeskedik alig
férje
tudja
a
el
azzal,
hogy
engedély késik.
A
28-ikán érkezik
meg
meg
akarja
halál
Magyar
Tört. Életr. 1934.
de a nyomtatási
gyorsabb volt mint a censor. Július
a nyomtatási engedély, de
1837 augusztus 6.
18. (conceptus.)
még
nagyon rosszra
örvendeztetni utoljára
költeményét kinyomatja,
45 Levele Jankovichhoz. 1837 szeptem-
ber
*^
egyik kezét se
szobát köszvénye miatt,
Férje
utolsó
44 Jankovich levele.
sokszor hozni.
életre
tudja jól használni s nehezen sántikál. 1839-ben fordul betegsége.
és
egy barátnjének, hogy már harmadik éve,
írja
nem hagyhatja
sokat
szintén
felesége
késn
:
Gabriela
46 Juranics levele. 1837 szeptember 13.
47-48
Följegyzései,
49 Följegyzése.
20
SZINNYEI FERENCZ
154
már akkor
—
örökre,
írja
24-ikén
Július
halott.
Bacsányi
—
'°
11 óra eltt elszunnyadt
este
eltemették július 26-ikán délután
5 órakor.
«Ah
te
meae
Maturior
partém animae rapit
si
quid moror altéra
vis,
?»5'
Mennyire átérezhette a szegény öreg költ Horatiusnak ezeket a szép szavait
!
Valóban
« lelkének
ez a nemes,
volt
fele»
végtelen jóságú asszony, kinek halálával a földi boldogság meg-
sznik reá nézve. Elborult kedélylyel munkában talást.
A
nyire
mind járnak
keres vigasz-
hazai lapokat és folyóiratokat olvasgatja, melyek többneki,
'^
st
a poHtikát
is
figyelemmel
kiséri,
mint ez jegyzeteibl kitnik.
ennek
angyala nincs többé mellette,
Vigasztaló
beteges
s
epésségének tulajdoníthatjuk, máskép megmagyarázhatatlan össze-
Nem
zördülését legjobb barátjával és jóltevjével Juranicscsal.^'
csodálkozhatunk ezután azon sem, hogy akadémiai taggá választását
nem
október 7-ikén választja
veszi tudomásul. 1843
Toldy indítványára «a
az akadémia levelez tagjának
egy régibb és kevésbbé biztató
korszakában
tett
meg
literatúra
érdemeiért»>^
egy szavazat kivételével egyhangúlag.'' Bacsányi azonban nem felel
a nagyon
Toldy,
'^
elkésett
hiába sürgeti hivatalosan
kitüntetésre,
majd Lukács Móricz.
5"
Ennek okát nemcsak meghasonlott kedélyében és büszkeségében találjuk meg, hanem abban is, hogy az akadémiát, hol ellenségei voltak többségben,
levéltöredékébl kitnik,
nem
becsülte sokra,
melyben igen epésen
kimondja, hogy a «nagy nehezen
démiát
s
ságtól
méltán jobbat
és
illbbet
várt
s
mint ez egy
ítéli
felállott
el
az aka-
tudós társa-
reménylett
a
magyar
nemzet)).
Utolsó
éveit
érintkezett, ki
elvonulva töltötte s
öreg korában
is
csak
kedves Hafnerével
élénken emlékezett
s
Följegyzése.
5'
Hor. Carm.
5^
Hagyatékában megvannak.
56
1844 február
)J
Levélconceptus. 1840
57
1844 márczius 27.
54 Gr. 11.
17.
* 5 5
április.
még
a vég-
Teleki József lev. 1843 október
Szalay László
lev.
3.
1843
november
7.
19.
BACSÁNYI JÁNOS
nemes arczkifejezés, a
telén
karcsú,
lélek
I55
mélyéig ható éles tekintet,
magas termet Bacsányira,
agg kora daczára egye-
ki
nesen, fölemelt fvel járt.
fekv
Halála eltt alig két hétig volt ágyban
meg 82
halt
között és a
éves
Hafner karjai
korában, 1845 május 12-ikén,
temetbe
linzi
beteg. '^ Elfeledve
költözött Gabrielája mellé,
kipihenni
a hosszú keserves életet.
Otthon, hazájában mit
meg
akarta látogatni
s
sem tudtak
akkor tudta meg, hogy már két évvel
azeltt meghalt. Sietett haza megvinni a hirt kezetét,
1847-ben Toldy
haláláról.
emlé-
s felújítani
békejobbot nyújtani az ellenfélnek, mint Kölcsey
tette
Berzsenyivel.
1847 augusztus 5-ikén
ban
:
(ítészem ezt
lességbl,
—
tartotta
úgymond
—
emlékbeszédét az akadémiá-
nem
hanem szivem ösztönébl
legalább árnyékát békéltessem kiw.^^
még
azzal
pusztán
is,
hivatalos köte-
hogy
irántam
azzal
Szép emlékbeszédén kívül
kimutatta az egykori ellenfél iránt való kegyeletét,
is
hogy 1865-ben összegyjtött munkáit kiadta (Bacsányi János költeményei prózai írásaival egyetemben).
Bacsányi végrendeletében
Hafiferl
kereskedt
örökösévé, mert Hafferl közvetítette franczia tozott neki. 1121 kötetbl
álló
pensióját
^°
és
síremléket
állítván,
hogy
a hagyaték
fedezte
a
kiadását
tartozást,
teljesítésére.
A
nem
kettejüknek.
*''
Hafiferl
eladásából befolyt volt
derék Hafner
hajlandó
maga
emléket Bacsányinak és nejének,
megrzését
levélnek és kéziratnak,
is.
O
viselte
azt
összeg alig hogy
a két utóbbi kívánság
állíttatott
kikhez
verseinek
azonban,
íiúi
tehát
szép
sír-
szeretettel ragasz-
kodott mindig. Neki köszönhetjük továbbá Bacsányi
hagyatékának
tar-
s
könyvtárát a Nemzeti Múzeum-
hagyományozta, továbbá kikötötte neje összes
nak
általános
tette
gondját
míg Kantz Zsigmond (nyg.
nagybecs a tömérdek kir.
hánya-
Thaly id. czikkv. Toldy Ös3z. Mnk. v. 211. 1. 60 Most is sajtókészen vannak az Akadémiában. ss
59
61 Végrendelete. U. ott.
20'
SZINNYEI FERENCZ
156 és erdészeti ftanácsos)
megismerkedvén
nem
vele,
rendezte az
egészet.
Valóban állította
vázlatot
elismerésre
össze a nagy anyagot, is
írt
szorgalommal
méltó
Bacsányiról
'^^
st ennek s
és
alapján
az egész becses
fáradsággal
egy
életrajzi
gyjteményt
Hafner engedelmével elküldte az Akadémiának.
58.
«Die Mitwelt
mag
KANTZ ZSIGMOND.
neidisch oder undankbar, aber die Nach-
welt wird gerecht sein.» Ezt mondja Bacsányi
Kövessük
meg
az
ezt
a remény
idegen földben
mindig vágyódott
s
a
alakjában
sírirata.
kifejezett intést
porladó magyar költnek mit
életében
el
nem
azt,
érhetett:
s adjuk
a mire szolgál-
tassunk neki igazságot!
62 Die Lebens-Ereignisse des ungarischen Gelehrten
vom
Jahr 1796 bis zu seinem Tode, Akad. kézirattár.
und Dichters Johann Batsányi
BACSÁNYI JÁNOS
157
X. Bacsányi
munkásságát
és
életét
tudományos és költi érdemei-
összefoglaló szót akarok szólani
valamint egyéniségérl
rl,
még
hogy mködésének jelentségét
is,
egyszer megvilágítsam
még néhány
áttekintvén,
helyét irodalmunk
s
történetében
pontosabban kijelölhessem. Irodalmunk megújhodásának kora az utánzás kora épen úgy,
kezdd
mint az 1825-tel
korszak a nagy egyéniségeké.
Bessenyei fellépéséig irodalmunk hatni
szkebb mederben
s
egy irányban halad, 1772-tl kezdve pedig egyszerre
mondkiszé-
lesedik s több felé ágazik. Igen érdekes kor ez, de sokkal nehe-
zebben áttekinthet és jellemezhet, mint az elzk. Irodalomtörténeteink az áttekintés megkönnyítésére bizonyos
csoportokra osztják az irodalom érdemes úttör
iskolákra,
írói
munkásait
s szólnak francziásokról, deákosokról,
magyarosokról,
németesekrl, debreczeni körrl és válogatókról. Ebben a osztásban van sok igazság, de elég önkényesség
mereven határolja golja a köztük
el
lev
is,
egyes irodalmi irányokat
az
fel-
mivel kissé s
elhanya-
kapcsolatokat.
Egyben minden kör
megegyeznek
írói
nyájan utánoznak valamely
írót
:
az utánzásban. Mind-
vagy irodalmat, még pedig vagy
egyoldalúan, vagy pedig szélesebb látókörrel, több oldalúan.
Az
egyoldalú utánzók közé tartoznak
kezd
deákosok, a két
irány hívei, kiknek
a francziások és a
hatása a legegyete-
mesebb. Bessenyeinek és testr-társainak biekre
is
ersen
hat s
buzdító,
«francziás»
útmutató
iskolája a töb-
munkásságuk nem
kevésbbé fontos, mint kezdeményezésük érdeme. Csak egy-két
összeköt
szálra
akarok
itt
rámutatni,
mely
biekhez fzi. Orczyt Bessenyei buzdítja költi tatására, Barcsai pedig az
Orczy
és
Barcsai
Kazinczynak
is
iíyói
Ányos
költeményeit
a
Bessenyei a buzdítója
ezt a kört a töb-
mködésének
foly-
Pált annak megkezdésére,
«deákos» s
Révai
adja
ki.
els munkája Bessenyei
SZINNYEI FERENCZ
158
egy német regényének zája s Baróti
nak
fordítása,
de tudjuk, hogy Báróczi pró-
Szabó mértékes versei még nagyobb hatással van-
Bacsányi els buzdítói Orczy és Báróczi.
rá.
rosokra
Még
a magya-
hat a franczia iskola. Gvadányi, ki Péczelivel levelez,
is
négyrím alexandrin helyett kezd párosrímt használni, Pálóczi Horvát Ádámra pedig Péczeli Henriás fordítása hat Hunniásának a
írásakor.
Szintén
nagy és egyetemes hatása
a deákosok lelkes
volt
munkásságának, melylyel a classicus versformákat meghonosították s ezzel a rímesmértékes {nyugateurópai) versformák
meg-
nyelvünk fejldését
honosodását elsegítették, másrészt költi mozdították nagy mértékben el.
A
oldalúak az utánzásban,
többi ú. n. iskola munkásai több
mondhatnók, hogy mind «válogatók».
azt
nics
elbb
classicus
német hatás
és
alatt
«magyaros)) Dugo-
Horváth Ádámra, mint
áll,
hat Voltaire s Vergilius
említettük,
A
Gyöngyösin
is
Rudolíiását pedig nyugateurópai versformában
A
írja.
debreczeniek közül Fazekas Mihály híres Ludas Matyiját
franczia
része
kívül,
mese alapján
is
classicus
formákat használ.
classicus
formájú.
Hogy
a
formában
írja,
lyrai verseinek jó
Földi classicusokat fordít s nyugati
nagy mveltség és
Kazinczy mennyire «válogató», nem
is kell
látókör
széles
hosszasabban bizo-
nyítanom, csak fordításaira utalok.
Irodalomtörténetünk Bacsányit Verseghyvel, Szentjóbi Szabóval s
Daykával együtt a válogató, egyeztet elnevezés
alá fog-
lalja, de ez a fönnebb mondottak után, mint látjuk, nem nagyon jellemz. Hogy széles látókör, sokoldalúan mvelt s az iro-
dalomban vezet szerepre vállalkozó
író létére
mereven egyik
irányhoz sem csatlakozott, egészen természetes dolog. ismerte a külföldi irodalmak nagy alkotásait s úgy s méltatni,
mint
,
egyoldalú utánzóvá
nem
Látszólag a francziás iskolához fzi buzdítója
gabb
és
napjait
A
ki
úgy
tudta élvezni
lehetett.
legtöbb
kötelék.
Els
mestere Orczy Lrincz, kinek házában legboldotölti.
Természetes,
hogy legelször
a
francziás
!
BACSANYI JÁNOS iskola
éves
tagjaival
ked
nevezi
társának »
ervel
«Üjult
tiszteli
megnyerni
bizonyosan
kedvet
annyinak
lelni
.
.
hogy késbb
követd
lelkesen
hogy a mester, Bessenyei munkáit Barcsaihoz költi levelet
A
A
lehetnék
!»
Nem
a
homályából,
feledés
intéz.
nagy híve
franczia eszméknek, mint láttuk,
s
magát
«fran-
tartja.
deákosok közül Barótival és Virággal baráti viszonyban
van, költi leveleket intéz hozzájuk s
formáknak
A
engedett
oly kegyelettel méltatja s
is
módon gondolkodó embernek»
czia
felel
Báróczi Védelmeztetett
ismerteti
hogy Ányost kiemeli
nyelvét,
vetél-
mint nemzetem eltt
tartom,
Vajha annyi tehetséget
.
volna a kegyes természet, hogy méltó
magyar
huszonhárom
Bacsányi lelkesedve
buzdítja.
s
A
meg, melyben «szerencsés
kiszegzett czélomnak elérésére; mert a te
sietek
tetszésedet
csoda,
I59
müveikkel ismerkedik meg.
s
Báróczi levéllel
ifjút
:
maga
mestere a classicus
is
latinul is versel és életbölcseséget Horatiustól tanul.
;
német irodalom
is
ersen
hat fogékony lelkére, mint lyrai
német fordításból ismeri meg,
versei mutatják, Ossiant leginkább fordítási elveit
német tudóstól
tanulja s a rímes-mértékes vers-
formában a német költkkel versenyez.
S
mellett
e
bámulója egyesíti Ily
s
Zrínyinek,
Gyöngyösinek,
Faludinak
is
nag}'
szépen gördül alexandrinjaiban néha Zrínyi erejét
Gyöngyösi formaérzékével.
sokoldalú képzettséggel s a legkülönbözbb irodalmi
nyok, mü- és versformák iránti finom érzékkel indítja
magyar tudományos
és szépirodalmi
folyóiratunkat s az akkori
neves írókat mind zászlaja alá tudja gyjteni.
eszmék fölvetésében rencsés, mint a társaság).
A
s
Tud
vezetni. Új
épen oly ügyes és sze-
megvitatásában
másokéinak propagálásában (magyar nyelv, tudós
magy^ar nyelv üg3'ében
nak az abauji megyegylésre
is
lelkes
írt
volt
hangú
buzdításai-
hatásuk. Jórészt ezeknek
köszönhet, hogy elhatározták hivatalos nyelvvé
Arankához
irá-
meg els
tételét (levele
1791).
íme Bacsányi szerepe irodalmunk
új
életre ébresztésében
'Ssíü^^^S^y
59.
BAROCZI SÁNDOR.
BACSÁNYI JÁNOS
Mint költ egyike a kiválóbbaknak
A
fölülmúl.
l6l
kortársai közül többet
s
nagyobb egyéniségekig nem
ugyan
ér
de a
fel,
kisebbek mindegyikével versenyez. Epikai
és
müve
drámai
nincs,
csak
tehát
a
lyrikusokkal
hasonlíthatjuk össze. Ellenfelét Kazinczyt határozottan felülmúlja a lyrában, a mivel
ugyan nem mondottunk igen nak a lyra nem ers
sokat, mert tudjuk,
finomkodó, formai szép-
oldala. Mesterkélt,
séget hajhászó verseiben
hogy Kazinczy-
érzelemnek kevés nyomát
az
találjuk,
csak szellemes, de néha erltetett epistoláiban s epigrammáiban kiválóbb.
Verseghy már egy fokkal magasabban
ugyan
kevés
az
áll.
Lyrai verseiben
könnyedségükkel,
de
eredetiség,
olykor humorukkal s satirájukkal
s
mindenek
pompás formáikkal kedvesek elttünk.
A
derjökkel,
fölött válogatott,
mélyebb érzést nála
nélkülözzük s néha nyelvének költietlensége
is
bántó. Némileg
rokon Verseghy lyrájával a Szentjóbié és Fazekasé két utóbbi mint lyrikus
pap,
nem
oly jelentékeny, mint a
bár a
is,
zeng
szavú
kirl Bacsányi azt jegyzi meg, hogy «a hárfát úgy
s e mellett
oly szépen
hogy hozzá fogható
énekel,
is
alig
veri,
van a
hazában erre nézve».
Ányos tehetségre
elégikus
mutat,
érzelmessége,
ers
classicus
borongása és
ki-kitör
tüze
igazi
lyrikus
hasonlóképen Dayka bús epedése, gyengéd
melybe néha báj vegyül. Eredeti egyénisége az hatás
ellenére
élénken nyilatkozik. Kár, hogy
is
mindkettjük költi pályája oly hamar félbeszakadt. Virág Benedek, a «nemzeti lélek tüzes ébresztje», Horatius-
nak Berzsenyi mellett legnagyobb tanítványa, költnk,
ers költi
jeles classicus óda-
egyéniség.
Lelkes hazaszeretete
s
nemes
erkölcsi felfogása költeményei-
nek minden sorából hathatósan szól hozzánk. Sokszor hévvel, de legtöbbször a meghiggadt elme bölcs nyugalmával s komoly erélyével hirdeti
nemes eszméit
s csak
ritkán váltja
fel
az ódái
hangot a horatiusi satirikus enyelgéssel. Magj'ar Tört. Eletr. 1904.
21
SZINNYEY FERENCZ
l6a
Az
e
költk közül egyik sem
korbeli
foglalkozik annyit a
haza sorsával Virágon kívül, mint Bacsányi.
A
haza gyászos,
de dics múltja és kétes jelene legjobban foglalkoztatják a
magyar nyelv
és nemzetiségünk
ügye nem kevésbbé. Alig van
melyben valami hazafias vonatkozás ne volna.
verse,
nem
Hazaszeretetének melegét azonban
s
hidegen hagy bennünket
örök életben való
hitét,
A meg
s az
nemcsak bennünket, hanem
bölcs szavaival.
hangja csak nagyon halkan és hidegen csendül
szerelem lantján,
tetszik
épen úgy, mint mikor istenben
meg akarná gyzni
is
igazán érez-
az Isten akaratában való megnyugvást,
a békét és mérsékletet hirdeti. Mintha
önmagát
tudja
mert komoly elmélkedése kissé száraznak
velünk,
tetni
lelkét,
nem
hiába oly nagy magasztalója az ész «mennyei
világának)).
A
elmélked
francziások
megegyezik,
nagy mértékben
alexandrinban, szólva
mely
hajlamát, örökli
bbeszéd
kedvelt
s
lesz,
természetével
is
formájában, az
de azért mindig tartalmas
marad. Említettük, a legnagyobb.
hogy forradalmi verseiben
Amazokban
igazi
tz
és
er, emezekben mélyen
megindító bánat és fájdalom nyilatkozik. hozzánk, ezekkel magával
«Ha
lehetne
—
is
s kufsteini elegiáiban
Ezekbl
igazi érzés szól
tud ragadni bennünket.
mondja egyik levelében
—
oly tömöttséget
adnék verseimnek, hogy minden periódusom lángba hozná olva-
sóm képzelödését óhajtását
és megolvasztaná velem
csak ezekben a verseiben
éri
érez el,
szívét.))
Ezt az
melyek a kor
leg-
szebb költeményei közé tartoznak s a kiválóbb tehetségek alkotásaival lítjuk,
pl.
is
versenyeznek.
Ha
a kufsteini
Verseghynek ugyanott
nyeivel, akkor látjuk igazán,
írt
elegiákat összehason-
hasonló hangulatú költemé-
hogy Bacsányi
mil^'en
nagy költi
tehetség.
Feltn
sajátsága költészetének a
tebb hangulatok
teljes
humor
s általában a derül-
hiánya. Ez a komolyság,
st
mely sohasem enyhül, Bacsányi egyéniségét híven
komorság,
jellemzi,
de
BACSANYI JÁNOS
egyik
f
oka annak
is,
hogy az
163
említett
verseken kívül lyrája
hidegen hagyja az olvasót. *
Bacsányi mint ember
is
a legérdekesebb egyéniségek egyike,
Eszbelileg és jellembelileg igen
korában önérzetes, egyenes lelk ki
magának
társai között,
is
majd az
már
írói
is
is.
is.
Huszon-
még
versben
öregbíti
s
ezzel
egyenes
Ez a nagyon ers önérzet komolysággal,
mének. Kazinczy «régi Ritterhez»
elzékenység
tekintélyt vív
része,
erélylyel, nyíltsággal és hevességgel párosulva
jasság,
is
szorgalma és munkabírása, melyet
tudását gyorsan
csodál,
arányban önérzetét
tudásával
elkel körökben
dicsségben van
magasztalják. Törhetetlen
Kazinczy
s
tanuló
BACSÁNYI ÉS NEJE LINZI SÍREMLÉKE.
60.
kétéves korában
Már
gyorsan fejldik.
nincs.
alapvonása
jelle-
hasonlítja, kiben
semmi nyá-
merész
parancsoló.
Fellépése
és
2l'
SZINNYEI FERENCZ
164
Hogy
e mellett
nem
rossz modorú, mutatja szereplése a felsbb
körökben, valamint levelei
is,
melyekben sokszor szinte Kazin-
czyra emlékeztet udvariasságot találunk. Gyengéd
is
tud lenni,
de csak kevés emberrel szemben, ezt nejének, néhány barátjá-
nak
rokonainak iránta való nagy szeretetébl
s
nem
szerettek,
lehetett
sokszor ezt bizonyítják.
csak ridegnek,
egészen rideg
is
Költeményei
ember.
Az emberek nagy tömege
—
büszkének ismerte. Büszke,
személyleírásában
látjuk. Kit így
jellemz vonásaként
is
természetesen
superbus volta
szerepel.
Önérzetét és erélyét legjobban jellemzi kassai mködése, a
hogy
vezérséget magához
a
mond
bírálatot
írótársai
ragadja, a
hogy
nyílt és
egyenes
müveirl, a hogy élesen és kíméletlenül
polemizál s a hogy nyíltan és hevesen hangoztatja és védi elveit.
Hevessége
politikai
szegi
nyakát.
vádak
ellen,
pártjára
áll
nézeteinek
Önérzettel,
hangoztatásában elragadja s ez
igazságának érzetében védekezik
úgy hogy a megyegyülés, st a helytartótanács is s mikor fölmentik, akkor sem hagyja abba a nagy
igazságok hirdetését. Mikor már börtönben van
függ a
feje felett,
követelni
sabbá tése,
nik
s
az
akkor
is
ügyészszel
elég
vakmer
«proterve» bánni.
szenvedései közepette aztán
hóhérpallos
A
börtön óvato-
is
megrzi
önérzetét,
nem sz-
igazságát, ártatlanságát hangoztatni. Bámulatosan tevé-
keny mindvégig. megtörni.
s
az alkotmány reformját
de heves természete ismét bajba keveri. Üldözte-
teszi,
meg
a
A
Haláláig
sors
semmi csapása nem
nem sznik meg
dolgozni
tudja
végképen
s hazája irodal-
máért lelkesedni.
Késbbi
túlzó és elfogult
zete és a sok
szere
ekkor
szenvedéstl
magatartását, epés modorát önér-
még
ingerlékenyebbé vált idegrend-
magyarázza. Linczi és magyarországi barátai eltt is
nagy a
tekintélye a büszkén,
még
fölemelt fvel járó, éles
tekintet aggastyánnak.
Mindvégig
felvilágosult gondolkodású, a
lség
törhetetlen híve, a zsarnokságnak,
sége,
ennyiben forradalmár.
De épen
szabadság és egyen-
vakbuzgóságnak olyan
híve
ellen-
az alkotmá-
:
BACSÁNYI JÁNOS
nyosságnak, életének
nem
megpróbáltatásai
mint mély és mindig
Istenben vetett hitét hosszú
békének,
törvénynek,
I65
tudják megrendíteni épen úgy,
tettre kész hazaszeretét
sem.
Ezzel végére értem tanulmányomnak. Azt hiszem,
tem hiábavaló kozzunk
végez-
hogy
megérdemli,
Bacsányi
munkát.
nem
foglal-
mert egyike volt legbuzgóbb íróinknak, kik a
vele,
nehéz idkben fáradhatatlanul harczoltak nyelvünk, irodalmunk igaz ügyéért. Újító volt s a
jövbe
meg, mikor a régiek
feledkezett
tekintett,
de a múltról sem nemzetét.
intette
tiszteletére
Ismerte a külföld irodalmát és lelkesült érette, de a magunkéért
még jobban Tanítani,
s
minden erejével ennek felvirágoztatásán munkált.
vezetni
érezte
akart,
nagy munkára. És az
er
magában
és hivatás
az
meg
ert
és hivatást a
volt benne,
is
hogy nem
szerencsétlen körülményein és természetén múlt,
csak lett
irodalmunk egyik vezéralakja, hanem hazájából számzve, messze idegenben hajtotta
Ne törjünk még ezekben is a
fejét
fölötte
örök nyugalomra. pálczát
volt sok jóakarat,
magyar nyelv ügyének
tévedései miatt, hiszen
hibái és
hanem ismerjük
felkarolását,
a
fordítás
el
érdemeit
helyes elvei-
nek megállapítását, a kritika jogosultságának és szükséges tának hangoztatását, Ányos, Bessenyei, Faludi méltatását, és
Faludi
kiadását,
Osszián legels ismertetését
Milton védelmét s néhány
Ismerjük
nemes
el
érdemeit,
gyönyör költemény tiszteljük
mindig
61.
BACSÁNYI UTOLSÓ VERSE.
Ányos
és fordítását,
szerzését.
hazájáért
szívét s gondoljunk hálával Bacsányira.
vol-
dobogó
:
!
FÜGGELÉK. I.
Bacsányinak
BACSÁNYI KIADATLAN KÖLTEMÉNYEI. az
de
ban,
azért
Ezek közül a itt
mellzzük,
Akadémia kézirattárában lev
Toldy felhasználta Bacsányi
verskézirat. Ezeket
néhány
maradt
Az
alább
a
is.
melyet hasonmásban közlünk, ezért ezt
látó,
Bosszús
a
hasonlóképpen
keretében láttunk,
sok
munkáinak kiadásá-
helyesebben verstöredék, kiadatlan
vers,
A
legértékesebb
hagyatékában
összes
tünödés-i
következ,
is,
nagyrészt
melyet
az
életrajz
töredékes versek szintén
megérdemlik a kiadást. Töredékes voltuknál fogva természetesen csekélyebb az értékük, mint többi
alább érdekesek már csak életrajzi
mely
htlen
kedveséhez
Ez olyan formában
de mégis elég értékesek, vagy leg-
költeményeinek,
szempontból Krisztinához)
{Ilosvay
(alkaiosi
van
versszak)
Ilyen az a kis töredéke,
is.
búcsúversébl maradt.
írt
mint
írva,
az,
melyben
elbb
boldogságát zengette (Egy nevendék bükkfához):
1.
Elmúltak immár mindezek Megváltozott ah
's
!
és
:
.
.
.
másnak adá kezét
Szívével eggyütt .... 'S szent fogadásai füstbe
mentek.
De bár lemondott rólam örökre, bár Megszegte régen nékem adott hitét Egek
!
ne büntessétek érte
Szenvedek én
Gr. Batthyány Alajoshoz
Nem Nem
írt
láttalak láttalak
;
legyen
!
szerentsés
ódája szintén a kassai periódusba tartozik
még drága hazámfija, még tégedet én soha.
Mért nem hozott oh Eddig-elé veled
!
a'
engem öszve Szerentse
?
:!
;
FÜGGELÉK
l68 nem
Hidd-el,
Téged
ismert még-is az, a' ki szült,
talán úgy, és alig ismeri
Élted' szerelmes párja barnúltt
Artzulatod magyaros vonásit.
Úgy, mint igaz, jó 'S felséges elméd'
's
emberi szívedet,
ritka
,
tulajdonit,
nagy
(Értékeket, mellyekkel a'
Osztogató' keze felruházott)
E'
Múzsa, melly most tiszteletedre j, szavát. hallyad bátran az
Battyányi
!
Útállyuk
a'
porban fanyalgó
Kedvkeresk' alatsonykodásit
'S a'
szent Igazság', Emberiség', Haza',
Törvény'
Szabadság' hív követjirl
's
Zengvén, az Országlók' aranyból Vertt koronájokat ollyba veszszük.
Mint
mezk
a'
Nimfájit ijesztget
Otromba Faunok' sás-koszorújokat 'S határt
Fbb
nem ismer hatalmok' 's egekbl
erejét mutató,
Vett származások' tzímerez jelét
Úgy
nézi,
mint
társai köztt
a'
mern
Büszkélked gyermek' kezében Hajladozó fejedelmi páltzát
Élly,
oh dicsültt s-elejid
Magzattya
Míg
a'
!
Míg
jeles
nagy Duna' partyait
a'
Tiszának
tér vidékit
Bajnokaink' unokáji lakják.
El
St
nem
felejtnek tégedet
k
soha
;
áldva fogják áldani nagy neved'
Mindenkor, és mély tiszteletben Tartani
még
Nints Phídiásunk
;
teteraid'
nints ki
ma
Márványba metszett képedet Évekre szíves
porát-is.
a'
Párosi
jöv
tisztelojid'
Hív unokájinak általadgya.
:
:
:
,
!
!!
FÜGGELÉK
Az európai hadakozásokra
169
költeményének két ismeretlen versszakát
ez.
találtam hagyatékában Nints isten, nints
ki
a'
vigyázna reátok.
Dühös vakságtokban tán azt gondollyátok?
Nem
eshetik porba, minthogy nints birátok.
Nemzetek átkával
terhelt
koronátok
?
Oh, ha már értztzé váltt kegyetlen szívetek 'S nints
emberi érzés már többé bermetek,
Tekintsetek köri, vakok,
Nem
's
reszkessetek.
állhat így soká megrendült széketek
!
Bacsányi Szentjóbi Szabó László halálakor egy kis költeményben vigasztalja Szentjóbi kedvesét (Vigasztalás).
töredéke,
Ugyanezt a czímet viselhetné következ
mely ugyanakkor keletkezett És megnyítá
!
... Ne
sírj,
oh
Szz
Szüntesd szemednek záporát.
Ne
Ö
háborítsd, oh drága Szz, Barátom nyugovó porát
néki megnyitotta
Révét
a'
már
jóltév halál
A' mi hajónk habok köztt jár, 'S
nem tudgyuk,
partot, hol talál
És most azért sóhajtanak Ott szenved baráttyai, Hogy egygyütt n3'úgodhassanak Hamar mindnyájok' hamvai.
Letette minden terheit.
Nem tsüggnek lántzok karjam Nem várja Bécs kegyelmeit — Az Ég
segítte kínnyain.
Megeskütt ellenséginek
Nem 'S
érzi
már
irigy dühét
hatalmas üldözjinek
Mosolyogva nézi menny kövét. Magyar Tört.
Életr. igol.
! !
FÜGGELÉK
lyO
5—9.
A A
következ
hányatott költ
töredékek lelki
közepette
szenvedései
üldözése,
megnyugvást keres bennök,
midn
keletkeztek,
iparkodik
felül-
emelkedni az igazságtalan és kegyetlen sorson: 5.
Felelet.
Az
erkölts' 's ártatlanságnak
riz angyala
A' kit
—
;
— —
A' ki használt a' Világnak,
Senkinek sem árt vala Igaz ember,
's
Hazának
a'
Jó polgárja, hív
Bátran nyugszik
!
;
.
fia .
.
—
:
gyilkossának
Kell inkább aggódnia.
6.
Készület.
(Midn gonosz
és hatalmas ellenségeim halálomra törekedének.)
Ez tehát érdemim'
árra,
így fizetnek nékem-is
Gonosztevknek
sorsára,
Juttatnának engem-is
Lelkem
!
!
vedd ezt gondolóra
;
Nehogy, ütvén majd az óra. Készületlenek legyünk.
Üdvöz* légy, oh örök álom Földi Jók
Nem
!
irigylem,
!
maradgyatok.
nem sajnálom,
—
A' mivel bíztattatok.
Ti, kik erköltsim tudjátok, 'S
holttom' irtózva hallyátok,
Kedvesim
!
ne sírjatok.
Alkotómnak rendelése íg}'
engedte végemet,
Legyen áldott
a'
tetszése
Végye-vissza éltemet
!
Bár megtsalt álmád ozásom, 'S rövid volt pállyafutásom,
Térdet hajtva engedek. Jer szabadság' szent szerelme,
Bátoríttsad lelkemet Ellenségid'
dühödelme
Érted ontj'a véremet.
i
:
;
;
:
!
FÜGGELÉK
I7I
h
fija voltam, Hogy hazám Hogy balsorsát panaszoltam,
In.e,
vétkem ez
vala.
Te, kiért most könyveimnek
Folyva
O
zápora,
folj'-le
tetemimnek
hültt
!
Hogy ha nyugszik majd pora Ne hidgy a' rágalmazásnak (Becstelen sírt azzal ásnak)
Tudgyad
A
>áldozat vagyok
:
!<
következ három czímnélküli töredék 7.
Te, kit legkedvesb híveim
Között legelsnek 'S
lelek,
mint boldogabb esztendeim' Társát, szeretve tisztelek
Ki hogy
hségem'
karjain
»
Karunkba béavatkozál, 'S
velem Hazánk' oltárain
Fbusnak egygyütt Ha
áldo^ál,
hív öledbe rakhatám
Szándékim' édes
Enyhülve
's
titkait.
bátran járhatám
Pállyám' veszélyes úttyait.
De hogy Hazád' Ötsénkkel
barátidért
's
meg
feltámadál,
Eltemnek már enyészni
Kedvéhez
St
új
tértt
reményt adál.
megtartván vad mostohánk, A' Sors, az volt tán eggy oka.
Hogy el ne veszne még Hazánk' Több kínra szántt két bajnoka.
Mit ketsegtetsz, vak Szerentse
?
Nints nekem veled közöm. Nints, ki lelkem' megrettentse
Ennmagamba költözöm I
«NB. M. Múzeum*
(B. saját jegyzete).
A
vers
!
tán
Baróti
Szabóra,
vagy más
barátjára vonatkozik.
22*
FÜGGELÉK
17a
Nevelés' roszsz maradéka,
minden félelem
Félre,
!
Cátó' felséges árnyéka, Jer
tsak te légy velem.
te,
!
Lássa véres teteménél
»Van magyar még,
Te,
kit
e'
ma sem
ki
A' halállal alkura
kél
!«
bánatos elme
Meg nem
fog, de vélve vél.
Égnek, Földnek Fejedelme
Add meg,
még
mit
a'
!
reméli
;
Add, hogy méltatlan halálom
Oh Hazám (Ah
!
!
lm felajánlom
.
fogadd-el) éltemet.
9.
Rabságra termett szolga
Hogy
tsalfa tanátsival
pártfogóid' porba tapodva, ne
Légyen,
ki fertelmes nadályid'
Véred' erét kiszopó fogától
Megmentsen, E'
szenved
!
'S
?
mi vagy
Szó, hang
?
Attya
te
!
vagy költemény tsak agyszülemény ? hiu váz ?
Elnézed azt Lételed
imád
hisz és
kit lenni
szív, mindenek'
te,
?
Erkölts
Igazság
Bálvánnya
?
!
?
nem tsupa
Természet
Isteni rended,
név, üres
balgatagok' süket !
hol
a'
örök hatalmad
te
?
Ezeken kívül a hagyatékban még sok a pár sornyi rím, egy-egy ötlet,
önteni.
Ezek
a mint a
azonban
gyakran érthetetlenek lékben,
mely
tígy
költ papírra
nagyon is,
is
följegyzés,
egy-egy
vetette s elkezdte verses
formába
töredékesek,
összefüggéstelenek
úgy hogy közlésük nem
volna
sem akar Bacsányi verstöredékeinek
s
ezért
indokolt e függe-
teljes
kiadása
lenni.
FÜGGELÉK
II.
Bacsányinak prózai
m,
AESTHETIKAI ÉRTEKEZÉSEK.
közé
iratai
elz
is
f
czélja
s
ígj'
körülmény
az a két
— még
Linzben
typusa összes
pedig
a nyomtatásban megjelentek
is
indokolja
kiadását,
mkö-
is
Bacsányi
— nehezen hozzáférhetk.
helyettesítjük írjuk
a
s
hogy
helyesírásán,
a
melyek
értekezéseinek,
írt
a kéziratból szó- és betszerint adjuk (mint a verstöredékeket
változtatunk
a
De ha mint tudományos munkának
hogy egyrészt Bacsányi utolsó prózai munkája, befejezése tudományos désének, másrészt
az
is
legértékesebb.
érdekes és jellemz az íróra épen subjectiv
igen
Másrészt
miatt.
nem a a
szidalmazása
értekezésébl.
az értéke, mégis
eladásmódja
Mint említettük, ez
tárgj^ilagosság teljesen hiányzik belle, épen
tudományos munkához szükséges úgy, mint a három
írt.
tartozik s tartalmilag
csipkedése,
ellenfeleinek
Magj'arországi
czím
munkája az Értekezések. 1837.
rendszeres
utolsó
melyet Linzben, 74 éves korában
kései polemikus
kevés
173
sorközépi
hosszú ö és ü hangzókat o és
A
csak annyit
is),
rendes
(Q
s-et
szöveget
-vel
helyett
és
s-el
-vel
át.
I.
Natura
laudabile carmen, an arte,
íieret
Quaesitum
Ege nec stúdium
est.
Nec rude quid
epem
Altéra poscit
sine divite véna,
possit, videó ingenium; alterius sic res, et
conjurat amice.
Horatius.
Nemzeti nj'elvünk' és litteraturánk' üg\'ében újra vételeimet hazám' fiaival bízodalmasan úttal és
e'
mondanom
végre
kell,
közölvén,
minden
's
felszóll alván,
légyen szabad:
mellyékes
tekintet
hajlás nélkül nyilván kimondani szándékozom, leginkább az
szebb tehetség
nemesebb igyekezet
's
még
az igaz útról
hez,
vagy
pállyája'
oskolai
végéhez
el
nem
meg nem
sem tartoznak,
párthoz
gyakor
írónak
érkezett,
vetik,
és szavait
Azt vélem ugyan-is
vagy szükségtelen féle
tudományos
és
dolgot,
azt
ha,
részre-
és
oUyan
rendbéli
intéznem,
a'
kik
hanem annak mind
's
az
idsebb
nem
tartom,
már
és
szinte
elmélkedésenn és hosszú tapasz-
hallyák, tiszta szándékból
félre
értik,
balra
ered
javal-
nem magyarázzák.
hogy nem tselekszem
haszontalan
minekeltte végképpen elnémulnék, több olyan-
tárgj'akról és kérdésekrl
bvebben emlékezem, mellyek érdeklik,
mit ez
tsábíttathatván, semmiféle különös tzélú felekezet-
talásonn épült véleménnyét örömest lását
olvasókhoz
fiatal
észre-
's
a'
a'
magyar
jelenkori
ma még literaturát
egyszer,
nem tsak
kétes és zavaros
és
valamivel
igen közelrl
állapottyára,
mind
FÜGGELÉK
174
minden
egész jövendjére
tekintve,
különös
érdemelnek
figyelmet
úgy hiszem, fképp'
dolgot,
Ifjúság' jelessebb
részére,
hazai
nagy Költnek
és Kritikusnak
vágva, szinte végképpen eldönteni
gondolkodásom
nyilván
szerént,
mondám; különösen poétái
A' mennyire
képpen szóUani
nem
az
i.
's
a'
minden oskolai szoros
de
rendszert
's
igyekezete'
's
itt
's
mind
azokra
bajos
tsak igen
mint újdon új poétikát
különösen
és
saját
tzéljáról,
érthet-
és
elmellzve (mellynek
itt
ide tartozható
szándékomban.
Mert
ez
felette
hoszszas
unalmas,
hanem tulajdonképpen annyi
írni,
készíteni,
nyomtattatni,
viszszhangoztatni,
a'
szünetlenül mit,
népeknél
köztt némelly
nagy elméj
's
olly
széles és
's
's
könyvekbl könyvet
idejétl fogva mind
gyakran
és
olly
mély tudományú
kötött
beszédben)
böltsen mondottak, énekeltek,
tanítottak.'
volna,
az illyennem taníttó-
tegyük hozzá, még akkor-is
és,
ismételni,
Aristoteles'
már mások
több Európai
majd
fejtegetésébe
és
többnyire tsak azt emlegetni,
szabadon folyó,
's
eggyenként megfelelni, válaszolni
könyvek számát szükség nélkül szaporíttani;
tsinálva
f
minemségérl.
jegyeznem már elre, hogy minden egyéb
tellyességgel nints és nem-is lehet
nem
Költrl,
annak
világosan
netalán valóban ide tartozó további kérdések' vizsgálásába
ereszkedni,
érzésem és
saját
munkálkodása'
általában,
's
nemzeti Költ-
a'
Éneklrl,
lantos
foglalni
A' nemzeti
szóllok.
mvészi
vagy
elsben-is
megeggyez
mind szándéka'
dolgokról
efféle
magában
kérdést eggyszerre ketté
a'
volna) szabadon értekezni, tanátskozni, vélekedni lehet.
Meg-is kell
's
egyenesen
pedig és név szerént
versszerzi,
's t.
itt
megnevezett régi
a'
hitvallását
—
látszik,
's
tulajdonságairól, természetérl, és
's
Magyar ha most,
azzal mindenképpen
's
szükségtelen
és értelmes barátira nézve,
egész ebbéli
rl, hasonló értelemben
helye
tselekszem poézist
és
meghatározott világos értelmével
olly tökélletesen
részérl
hazafi'
kedvell
nyelvet
annak igaz
's
Nem
kívánnak.
és
a'
gondolkodó
és
gyanánt elrebotsátott felelethez képest, melly
a' jelszó
mind
tanúltt
igen
olly
jól
bven
jeles 's
e'
napig,
's
Azok
férfiak
(majd
olly
szépen és
poétique — b) Popé, essay on criticism — c) Lowth Hebreorum — Herder, vom Geist der ebráischen Poesie. Könnyebben megszerezhet [t. i. Lowth müvej imezen fordittásban Cours de Poésie Sacrée traduit J
Mint
de sacra
p. o. a) Boileau, l'art
pofisi
;
;
;
:
du Latin en Fran9ais par F. Roger, Paris 1813. munkájának) figyelmetes olvasását nem lehet ez
E
két utóbbinak
úttal
(Lowth' és Herder'
nem ajánlanunk mind Azoknak,
legeggyszerbb és legfelségesebb poézist közelebbrl ismerni mennyire t. i, azt (az eredeti nyelvnek értése nélkül) a jobb fordíttásokból ismerni lehetséges. [Megjegyzend, hogy Bacsányi a jegyzeteket «Világosíttó jegyzések és bizonyíttások ezen Töredékekhez » czimen dolgozatának végére egy csoportba irta össze s nem jelölte meg, hogy a szöveg melyik helyére valók, azért mi csak megközelít pontossággal iktathattuk ket azokra a helyekre, a hová valószínleg szánva valakik
voltak.]
legrégibb,
a'
kívánnyák
;
a'
I
FÜGGELÉK Egyébaránt gondollyuk meg a'
poézisnak, úgymint
van
ságairól
itt
külömben-is mihelyt és valahányszor
's
képzetek' és képzemények' végtelen országa, hogy,
tárgya
bels
élet
munkálkodásának
alkotó
's
gyakrabban
festésével
annak tulajdon kútfeje szív szokott lenni detes,
nemének, tulajdon-
hogy annak ugyan közönségesen
el,
az "egész nagy természet, az egész erköltsi világ
és általában
saját
f
szép mvészet' ezen els és
a'
kérdés, soha se felejtsük
a'
T75
!
ez
(fképp'
a'
térmezeje
lehet
de
;
és leginkább foglalatoskodó lantos
Költnél)
kifogyhatatlan örök forrása különösebben az emberi
's
ennek
vagy szomorú
az ideák',
's
mondom, annak mind
hajlandóságai, szenvedelmei, víg és örven-
indulati,
bánatos érzelmei határozván-el rendszerint hatásának
's
egész körét.
GondoUyuk-meg
bels valóságában
eggy, és
féleképpen
külömbözhet,
változhatatlan
külömböz
valóban
's
vallások, uralkodó vélemények, 's
's
megrögzött
változhatnak
változnak
és
úgy
:
hasonlóképpen eggy és kimeríthetetlen
akármiféle
mind
nézve,
a'
szép
vagy
külömbözhet,
szokott-is megjelenni
's
a'
poézis
polgári és
's
tekintve)
noha meg-
;
éneke'
's
egyházi
birodalmak-is,
(magában
beszéde'
hit-
hajlandóságok,
megmagj'^arázhatatlan
's
formájira,
küls bels minémségére
társasági helyheztetése
;
tudománnyok
's
nagy külömbséghez
ezen
és,
politikai állása szerént,
más meg más alakban
's
minden
képest,
más
jelenhet-meg,
mind az eggyes személyeknél, azoknak külömböz
sajátságaik, tehetségeik, neveltetések, több talásaik,
országok
alkotmánnyainak
nemzetnél másképpen mutatkozhatik, és
az
munkálkodása,
miveinek,
erköltsök,
és
népek' érzése, gondolkodása, nyelve, lakása, klímája, levegje,
egész polgári élete,
nagyon
vagy
nyilatkozása',
jelenése',
's
szokások,
elítéletek
st magok
törvények és országos intézetek,
's
ámbár az igen sok-
;
mind ezekbl folyó vagy ezekhez alkalmaztatva szabott
változva
mindenha
egj'szersmind: hogj', valamint az emberi természet
mindenütt
vagy kevesebb
szerént változhatik,
és ízletek
ismereteik, tapasz's
változnia,
kell-is
külömböznie.
Mind
ez olly
Mi légyen 's
mi
alkotó a"
lelki
0II3'
fbb
és
mindenütt
és
tulajdonképpen
lélek
?
.
.
Már
képzel
képez, vagy
ész
?
mivoltára
's
munkálkodása'
;
's
mi légyen, eggy szóval,
ez egészen
kielégítt világos feleletet adni tellyes
?
megkívántató
igen nehéz és szövevényes kérdés, mellyre 's
poézis
a'
okvetetlenül
különös tulajdonság,
mvészi találmányos
vagy teremt
tudott elhatározó
(bels
's
magában
még-is
rendbéli
nagy er,
poétái elme,
pedig
mindazáltal
dolog, mellyet talán senki
kétségbe-is hozni.
légyen az arra mindenkor
ritka tehetség,
lév bizonyos
világos és tudva
sem fog tagadhatni, vagy tsak
más kérdés
;
még
mind eddig senki sem minthogy ennek tárgya,
minémségére
nézve),
a'
mint
:
FÜGGELÉK
176
mondám, valósággal megmagyarázhatatlan, mindenható bölts Urának azon
szet'
látszik,
Senki sem tudván eddig-elé tsak
megmondani: 's
elrejtett
hogyan
«
Hogyan
miképpen
és
a'
test
a'
barátom
(organa sensoria), talású,
újabb
's
nem ok
a'
már napjainkban eggy
okosabb
eggyenként kijelelve
szókkal kifejezve
's
mvészi találmányos
ész
«
és
vagy teremt
Orgánumok
állíttson
a'
lélek
által »,
jó Gall,
?
.
mint az én
a'
«érzesztjit»,
nevezte,
agyvelnek
az
erszakos felbontzo-
's
anatómiája
—
által
ki
«Mi légyen és
munkálkodva képez
által »
feltalál-
tudná,
's
általában
név szerént 's
az
ki
a'
illyen
alkotó poétái láng-
.
mondám, a többes számban. Mert akármit vagy
testre?
a'
megmondani, világos értelm
mi légyen különösen
's
?
másoknak
ámbár ennek
.
vagy,
vélte;
elhatározva megmagyarázni;
vagy amoUyan orgánumok elme,
nevezhetni
ma nékünk
merné, vagy akarná még-is, azt
tartozni
igen éles esz, sokféle tapasz-
és tzélszerbb)
meg-is
.
jeles physiologus,
az olly sokáig szokásban voltt régi durva
(és
's
hír nev
nélkül nagy
lásnál szemlátomást jobb, hatni,
Baróti Szabó Dávid
társam
és
's
lélek
a'
lélekre ?»
orgánumait, eszközeit, szerszámait, mszereit, érzékeit, néhai tudós
közé
titkai
Termé-
a'
fejthet.^
emberben
az
hat
viszontag
hat
és
kitanulni, felfedezni,
azt-is
miképpen
és
mélységes
meg nem
mellyeket halandó ember soha
a*
Természetnek
a'
's
annak
valamellyik
jöhet
vánnyá, tagadhatatlan és kétségbe sem
még
életben
bizonyos
dolog,
véllyen
lév az
tanít-
saját
2 A cetté question, baissons humblement les yeux, et reconnaissons que c'est ici un des plus grands mystéres de la création, et qu'il ne noiis a pas été donné de connaitre. Les différentes tentatives que les plus profonds philosophes ont faites en divers temps pour tácher de l'expliquer, sönt autant de monumens élevés a la force et a la faiblesse de l'esprit humain. Bonnet contempl. d. 1. nature p. 94.
Test és elme vagyunk de tsudálatos öszvekötéssel ; 'S minthogy ez a' kett szerez eggy hallatlan Egészet, Egyszersmind egymástól függ. A' számtalan inból, iLrböl és tsökböl érzesztök vannak ezekben Minden kül szerek ingadozást, 's érzést-is okoznak. :
:
Agykaponyánk' velejét a' fö' fel vára kerítti Arra viszik minden kis erek munkájok', ereglö Mozgással, jegyeket nyomogatván rája. Közöttök Kormányt tart a' lélek ugyan, 's maga színli magának A' dolgok' képit 's kedvére vezetgeti 's immár Elválasztya, megint foglallya; marasztya, vagy zi. Am de bell a' másod er (sokat eggybe-vegyítt ;
:
Képzelet) örönn
áll,
's
a'
távúlabbakat,
hímz
Mesterségével festvén, közelebbre voníttya. iLS mikor a' fáradtt testben elnyugszik az elme, 'S tsendességnek ereszti magát követéssel az ennek Elrendeltt miveit fel akarván érni, tudatlan Kézzel eretskéket rángat szaggattya, tseréli A' készltt ábrázatokat, 's felzúrja, zavarja. Illy munkát faragott képzéssel az álom eldbe, 's. a' t. :
;
Baróti Szabó Dávid (Milton'
elv. párad.
a6
1.)
FÜGGELÉK theoriája
's
szisztémája szerént
hogy
is,
I77
poézisra született és nevére valóban
a'
méltó jeles Költnek,
cui
eggynél
van
többre
St
divinior, atque os
—
meg sem
külömben
szüksége;
tzéllyának.
rendeltetése'
mens
cui
sit,
Magna sonaturum*,
mivel ez
«eggyütt», (azoneggy személyben
a'
természeti találtatik
—
i.)
t.
felelhetvén
«több» olly igen ritkán
éppen ez okozza, hogy néha meg
annyi híres versszerzk között-is, kik az eggjik vagy másik különös izlet
majd
felhkig
magasztaltatnak, alig van
emeltetnek,
felekezettl
szinte
eggy, ki
Poétának vagy nemzeti Költnek nevét
a'
a"
dologhoz ért igaz és tudós
Ha
szabad,
kimondanom,
nagy
és
mit
vélek
mint
Genius,
hatalmas
nékem úgy
:
iránt,
stock',
Gthe'
Schiller',
most
itt
poétái
Corneille',
munkájiból
emlékezvén
nem-is
nagy elme,
Tasso',
Petrarca',
Dante',
Milton',
—
;)
vagy teremt
lángész,
maga
hasonlatosságára alkotta;
képére
's
az
ki
noha jobb
's
mindnyájan
erssen
és
nints Istentagadó
ban találtathatik, rendiben
nem
éjjel
abbavaló
's
!
!
.
szikra,
melly 's
fejet
megfejtenünk,
az
a'
ugj-'an
még
pedig
rabnygibl
lassanként felszabadúltt, és
alatt
él,
hiszünk,
's
és
méltóságokat
emberi
vagy, ha van, egj-^edl tsak
hanem munkájiban
a'
bolondház-
munkájinak álmélkodtató
nem
tisztelnünk,
igaz
bámulva
Életr. 1904.
?
és
valóban
lélekkel
és
meg-is kell
mint mondám)
(a'
szép
Költnek már
másokétól megkülömbözteti
szívvel
's
nem lehet-is tudnunk magyaráznunk: mi légj'en magában és egész
mennyei
melly tet minden
Magyar Tört.
nem érünk
durvaságokból kivergdött,
a'
Ehhez képest elégedgyünk-meg,
.
valósága szerént az
jutott,
fel
régi
elégednünk azzal, hogy, ha bár világosan
boldogabb jövendt
és
tsak
(mert
hajtva
a'
tekintet-
nappal szemlélhetünk, tsudálhatunk, és nem-is lehet
tsudálnunk, térdet
nem imádnunk
!)
egyéb
nem
de
polgári társaságban józan törvénj'ek
érz népeknél
ám
hiszünk,
tsupa testiség' vagy állatiság'
a'
már
és
nemesebb részünkre nézve szebb
meg nem foghatunk;
semmiképpen
rendbéli
bizonytalan élet, mara-
halhatatlanságot reményl, földi lakosok, eszünkkel
és
"s
és
els
önnön magához
kit mi,
a'
's
ben olly igen gyarló' teremtmények, olly rövid és dású,
Klop-
Fontaine',
illyen
valóban
lélek,
hasonlítt,
saját
La
(Moyses' szavai szerént) az embert
ama' nagy Mesterhez
a'
Pindarus',
más halhatatlanokról
(több
mondom,
hogy,
rendbéli
Osszián', Shakespeare',
Racine',
ismerünk,
a'
világosan
's
oUyan
az
Homerus',
o.
p.
vagy
Sophocles', Euripides', Virgilius', Horatius', Naso',
's
megérdemlené.
szintén
itt
hogy
látszik,
millyent
a'
megérdemelhetné,
valóban
szerént
Ítélete
szóban forgó nehéz kérdés
a'
a'
mbírák
másoktól,
és
ritka
nagj'
születésekor, és
az
ajándék, vagy
különös
ebbéli
isteni
osztályrészben
tulajdonát
minden
legalább munkájiból, szívre lélekre ható,
23
's
az
FÜGGELÉK
178 érzékeny
néha
olvasót
értelmes
és
gyönyörködtet
megbájolva
szinte
's
elragadó szép miveibl, bátran ítélhetünk, és szóllhatunk-is rólla bízvást az egész tudós Világ eltt. A' mit annál bátrabban tselekedhetünk, (ha egyéb-
tudomány
aránt elégséges elismeret, tapasztalás,
helyes
eggyszer az
valódi Szép és Jó, melly
's
Poéták'
igaz
nem
tellyességgel
nem-is függhet,
függ, és
a'
jelenkori
tudományos kultúrának nehéz
vakmeren
's
mesterek,
egyenes lelk
még nem
minémsége
meneteléhez,
lassú
és
mbirák,
derék
megismerni,
szerént
rágal-
mindenütt, minden
magas fokához,
elég
kétes
tudós,
másokkal-is
s
akarnák. Tanúk, nagy és nevezetes tanúk,
's
érzés, világos igazságos itél-
és
vagy
érezni,
's
tellyes
tudnák
megismertetni
bizonyíttó
ottani
az egész
's
bizonytalan
és
ép
bölts
kik azt eléggé betslni, voltaképpen látni
a'
kissebbítve
ha bár egyébaránt az
;
haladásához képest, igen kevesen találtatnának-is ollyan 's
vagy tegnapi)
(mai,
marad az mindenha
Jó
és
akkori köz mivelttségnek talán
értelm,
találtatik,
rossz akaratú pártos felek és büszke
értelmes, tudós, betsületes hazafinak szemeiben 's
remekmiveiben
tsevegésitl.
Szép
lessz.
's
tudatlanságától,
irigy
tetszésétl,
mazva betsmérl kába Szép és Jó
kimiveltt
's
jelesebb elmeszüleményekben, melly
a'
alkotmánnyaiban,
tökélletesebb
tsekély tehetség, félszeg tudományú,
vélekedk
és itélhehetség
nem szkölködünk), mennél bizonyosabb, hogy az az
nélkül
ízlet
példák
hires
és
erre,
több másokkal eggyütt, az utóbbi századokban-is, Milton, Thomson, Camoens, Tasso. 'S tanú lehet
Corneille,
idkorára nézve, szerzje-is
oUy
még
késn,
igen
itt,
a'
maga
szerentsétlen és felette
Szirénájának
tenger
Adriai
tulajdonképpen
és
tsak
akkor
homályos
halhatatlan
mint Poétával, mint nemzeti jeles Költvel,
a' kivel,
;
az
kezdettek
a'
érdem
Magyarok
(hosszú
mély
álmokból végre valahára felébredvén) közelebbrl megismerkedni, mikor már, a'
sokkal tisztább
móniával
tellyes
Murányi vagy
Nymphája többé
!
és
tsínosabb
Szétsi Máriája,
mellett,
kedvet leltek
sem
Kemény
többnyire valóban szép
itt
;
a'
versei-is
lantos
sem
versiftcatiója
már
ország-szerte
és
har-
Gyöngyösinek
elméj)
nem
's
Keserg
tetszhetett
Faludi Ferentz' énekei olvastattak,
és
's
mindenütt
minekeltte még nyomtatásban megjelentek volna).
poézisról
Költrl;
mondanunk
nagy
Jánossá, Tsalárd Kupidója,
magyarsága,
általában megjegyezvén,
elrebocsátván, lássunk már a'
's
(Annyival-is inkább, minthogy akkor
különös szépség pásztori
Ezt
nyelv,
beszéd (noha nem ollyan
lehet
feltett
minthogy
és kell,
a'
's
rövid
bevezetés gyanánt
tzélunkhoz, és szóllyunk most különösen
mit ez úttal
egyszersmind
említtenünk,
(kissebb
's
ezen
vagy nagyobb
eggyrl
mértékben)
í
:
;
FÜGGELÉK a"
többit-is
—
illetheti,
poézisnak külömbféle
még bvebben
Értem ugyan-is
V
tehetségeit
hogy szükséges
képest,
e"
a'
született,
neveltt
jól
's
szív- és
lehetne,
a"
szóUani,
nemzeti
oktatott,
mind azon
lelki
elmebéli ritka tulajdonságait, különös értékeit,
virágzóbb
élete'
és
gerjesztetvén,
nagy
•Értékeket, melh'ekkel a'
már
vag>'
Költ », vagy «Magj'ar Lantos*
nevezet alatt: « lantos
poézisra
—
Osztogató' keze felruházta,* szinte
volna,
mindenikrl különösen
itt
saját jó geniussától indíttatván,
ki, 's
nélkül,
emlékezni.
különösebben azt
Költt,
a'
nemeihez
I79
ill szorgalommal
éveiben
mivelni
kezdette,
's
szünetlen tanulás, elmélkedés, tapasztalás, igyekezet és gj'^akorlás által hová
tovább mind inkább és ki 's
jónak
a'
indúltt,
és
a'
valóban jóra hajló, de kalauzt,
biztos segédet kívánó természetet,
szU,
Az oUyan
lehetségig kimivelte.
—
mint
melly,
Költt
igaz
t.
i.
hív és okos vezért
maradtt
parlagon
a'
(ha bár Tokaji, Ménesi, vagy Somlj-^ai fajta volna-is) magára hagyattva
kevés hasznot és örömet hozna
st, mint
;
tengerre botsátott és kormánj'os
a'
nélkül szélnek eredtt vitorlás hajó, könnj'en eltévedne,
—
jutna;
a'
mondom, az
ki,
illyen jobbféle,
bizonyosan veszélyre
's
valóban
ritka,
középszer vagj' alrend természetet (poétái tehets elmét)
éppen nem
's
koránn
kellete
mesterséggel (mvészi tudománnj'-al, böltseséggel) párosítva segítvén, azt ez
veszélyes
azonegy
hevében
lángoló
ersítteni,
által
igazgatni,
tonn mind a' kettt (ingenium fbb tzélra^ intézve eggyesítteni 's
annál méltábban tselekszi, mennél
mérsékelni, et
nag}'
a'
kegj-es
erk'
Ég
bizonyosabb,
el
nem
érhetne.
Az kényes 5
Un
illyen
ízlet,
a'
még
et
artem)
Ezt
pedig
taníttóji
közül
szokta.'
hogy
nehéz és
maga, hogy mind azon
és ritka tehetségek' tökélletes harmóniája nélkül, mellyekkel
megáldotta, kevésre
boldogulhatna,
így
stúdium, naturam
eggyeztetni
sem tudhatta vagy érezhette valaki jobban, mint lelki
's
's
mehetne,
vagy mvészi
poétái
soha
szándékiban
feltett
sem
hívattatása, rendeltetése' tzéllyához
Már rendbéli 's
gazdag
embert
és
grand poéte, quelle qui
er,
világot sóit la
széles
tudományú,
ismer,
—
nem
forme dans laquelle
kímíveltt és
tiszta,
tsak il
könjTekbl
és
enveloppe ses idées,
est toujours un écrivain de génié.
Peu de juges aujourd'hui sönt capables d'apprécier ce dans vos vers, peu d'oreüles le
—
qu'il
y a de
fini
assez délicates pour en savourer I'harmonie.
et d'achevé
Le
travail
plus exquis s'y cache sous le naturel le plus charmant. Chateaubriand a M. Béranger.
Artis est, celare artem.
Les Gráces s'y montrent sans fard Chaque mot au vrai se mesure Et tant d'adresse y cache l'art, Que l'on n'y voit que la nature.
;
Pemard m.
p. 166.
23'
FÜGGELÉK
l8o
maga tulajdon lakhelye, városi vagy falusi vidéke', illyen vagy amoUyan különös felekezete' szk és homályos körébl), 's tapasztalásából közelebbrl és voltaképpen ismer Magyar hanem saját Kólt, nem oda 's arra néz és aranyoz, hogy hamar és sokat írjon, hogy mennél elbb és mennél többet öszveszerezzen, halomra gyjtsön, vagy hallomásból (vagy
'a
b
Nem
legottan és hevenyében közre botsásson.
nem
és
,
vágy
arra
az
val
Ítélni
vagy az
tsudáltassa;
hogy nagy-sietve készült
nem tudó sokaságnál
vak vezetjétl felhkig
gerjeszszen,
méltatlan és alatsony szándék, valaminthogy
Wer
hozzá.
nicht als Mensch gross
der gross als Dichter seyn
Még
kevesebbé
?
mély
hazafiúi tiszta buzgóságához, és felemelkedett,
valakinek ditssségét irigyelhesse
's
szerette
!
és,
hírre, névre,
hazájának valamellyík
kissebbítse,
vagy mások
a'
megfosztassa,
's
fér
wie soll
illetlen
és igazság-
szerentsétlen gondolat,
helyett,
hogy
hogy annak követésre int nagyra-termett jobb
a'
jeles
dítssségre .vágyna, törne, szaggatna,
nagy
fiját,
kissebbíttesse,
által
író,
szokása szerént nemes vetélkedésre gerjedne,
mindenkori
hasonló szép érdemre,
az oUyan-
úgy nem-is
jeles
minden
's
a'
valóban követésre méltó példájánn felindulna, vagy,
elmék' természete 's
illik,
's
;
komoly természetéhez,
eleven érzés
és
talan tselekedettl irtózó szabad lelkéhez, az
's
gondolkodik
és
A
.
férhetne
nem
úgy mond egy
isi,
attól
szapora-szavú
az igaz Költ, Sokkal jobbra, szebbre, magasbra vágy és tör féle
magát
's
valamellyík
Koránt-sem úgy érez
emeltesse[n].
tzéloz,
és kirepített számtalan sorai-
figyelmet
és világtalanok'
értetlenek'
nem oda
azt akarja,
magát méltóbbnak
nev
—
Költjét, kajánkodva
régen megérdemlett koszorújától hirdettesse
kiáltassa,
!
.^
.
4 Der hohe Stolz das in sich selbst erhabenen Gemüthes, der alles Irrige veráchtlich von sich hált, ist des Dichters Genius. Wer nicht als Mensch gross ist, wie kann der Fr. W. Meyern. gross als Dichter seyn ?
Fuyez, surtout fuyez ces basses jalousies, Des vulgaires esprits malignes frénésies. Un sublime écrivain n'en peut étre infecté
;
C'est un vice qui suit la médiocrité. Du mérite éclatant cetté sombre rivale
Contre lui, chez les Grands, incessamment cabale, Et sur les pieds en vain táchant de se hausser, Pour s'égaler a lui, cherche a le rabaisser. — Ne descendrons jamais dans ces láches intrigues, N'allons point á l'honneur par de honteuses brigues
!
BoiUau.
így érez valóban és így gondolkodik minden igaz Költ. így érzett és gondolkodott név szerént Horatius ez a' szíves tiszteletre olly igen méltó régi bölts Poéta, a' ki, :
éles Ítéletére 's
utóbbi
's a'kit
's
kimiveltt
kényes
azért
itt-is
Lucihusról,
a'
nézve,
ízlete' tisztaságára
Római Költt, de néha
szinte
magát
a'
Nagy
nem
tsak minden
Márót-is
más elbbi
meghaladni látszik
!
példa gyanánt említhetünk.
Római Szatírának
(Graecis intacti carminis) feltalálójáról,
szerzjérl, többször emlékezvén munkájiban, megismeri ez
a'
nevezetes annak
bölts és igaz bíró
\
;
FÜGGELÉK
Nem hogy még
akarhatná, vagy, az igazságról és
ezt
arról-is,
önnön magának
mivel
a'
l8l
egészen elfeledkezve, valamit oUyast elkövethetne
bi
minden
óhajtaná
dits
ezen
mennél
's
honnyában-is
kedves
ma
nekkel már
vagy
Poéta,
méltónak
névre
elbb
mennél
igaz
érzi,
nagy
írók,
több más Európai népek
ollyan ('s
és
oUy
régi
tehetség
ritka
megrögzött
dísztelen
arúltt és ajánlott
nem
poétái
tsak
's
's
káros
és
elítéletek',
éjjeli
versszerzi gántsait
természeti fogyatkozásait,
's
(a'
úgy szóllván
setét
szíve' méllyé-
:
magát
ki
a'
hogy
Költk,
jeles
vajha
a'
az millye-
némellyek
szinte
és valóban ditsekednek-is.
nemes igyekezet
's
így
('s
támadnának
és
's
bölts írók
Költk,
szándékú nemzeti
tiszta jó
bal vélemények'
lehet
ezek köztt
már több századoktól fogva) méltán ditsekedhetnek, Ollyan nagy elméj, jeles tudományú,
Költ,
méltó
támadhatnának
többen
oUyan
st inkább
;
nemzeti
valóban
's
illendségrl,
hírének nevének tartozik)
és saját
mer
kik
a'
t.
i.,
sok
igazság gyanánt
homállyát lassanként eloszlat-
hamar és sokat írónak szokott
eredeti bneit,
vétkeit,
mellyekenn egyedül tsak
a'
hanem jeles érdemeit, és különösen azon ritka, de hazafihoz, Római szabad és felemelkedett elméj polgárhoz, bölts emberhez, 's a' Scipiók' és Laeliusok' meghitt jó baráttyához ill nemes limae labor
et tnora,
bátorságát-is
tsak
multa dies
a'
et
multa
volna
litura, segíthetett
;
:
quod
Urbem
sale multo
ausus
defricuit
Primus in hunc operis componere carmina morém, Detrahere et pellem, nitidus qua quisque per ora Cederet, introrsum turpis Atqui Primores populi arripuit, populumqúe tributim Scilicet uni aequus virtuti atque ejus amicis.
Nem hogy a'
ötét kissebbítteni,
's
tetemes fogyatkozásainak kimutatása mellett-is
tUe
megérdemlett poétái koszorút,
Haerentem
capiti
multa
cum
laude
akarná, inkább önnön magát vallya
szatiraszerzésben tittventore
helyheztetésére
's
minre
birtokára,
's
coronam, igazságtalanul
merné vagy
elitélni
kissebbnek, úgymint
nevezi több tekintetben
a'
vagy társasági mind elmebéli tehetségére nézve) tinfra Lucili censum és egyébként-is (azaz mind
polgári
ingemumque. »
És vallyon kinek, vagy mellyik régi jeles Poétának volt még-is valaha több számosabb irigy, értetlen és igazságtalan betsmérlöje, rágalmazója, mint -néki ? Szinte pállyája' végéhez érkezett vala már, mikor azt mondhatta aEt jam dente minus mordeor invido». 'S még akkor-is tsak tmintis OUy igen bizonyos és tagadhatatlan, hogy az értetlenség, kevély tudatlanság, 's kaján irigység, hogy a' rút, fertelmes háládatlanság, 's üldöz, rágalmazó rossz akarat és gylölség, eggy szóval hogy mind az, a' mi az emberi természetet e' tekintetben alatsonyíthattya, disz!
ellensége, .
.
.
:
.'»
telenítheti, valósággal tsak
De még
kinek volt ellenben,
—
.
.
.
tposi fata quiescit /»
már annyi századoktól fogva mind eddig és kinek van
ma-is több igaz és szíves tisztelje, több tudós kiadója, commentatora,
's fordíttója,
mint ugyan ö-néki ?
így bizonyodott, így tellyesedett-bé különösen -reá magára nézve-is, szavainak minden hív és állhatatos küszködt vígasztalható bölts értelme :
virtutem incolumem odimus, Sublatam ex oculis quaerimus,
Lnvidi.
imezen
FÜGGELÉK
l8a elmék' reggelre hajló
az
ván,
felderíttenék
a'
;
nem tudó kemény
engedni
fényesebb világának melegitt
olvasztanák
az egész nemzet' örömére
hazának a'
ég
ditssségnek
és igaz
bús egét hová hamarább
fagyos
az ép és józan
jegét,
és böltseség' ;
kezd
tisztulni
's
sok érzéketlen durva, hideg és
ész'
már
nemzeti nyelvnek és litteratúrának örök díszére lehetnének
Ismérvén
szemmel tartván mindég pállyája'
és
jól
mind
érezvén
nagy
természeti
járó szent kötelességét
azzal
mind
példáját
minden ervel
azonn van
:
!
tzéllyát
tudván és
;
méltóságát, mind
és
igyekezettel,
útmutató fényes
's
hogy mennél
jobbat és tökélletesebbet alkothasson, teremthessen; azaz, mihelyt
hányszor tet
benne lakó
a'
propheta légyen a neve) és
érdemet és állandó jó akarja,
's
legyen
századokban
ellenben
utt-is
gyönyörködtetvén,
és
még
arra
és
!
idegen
és
fbb
rendbéli tiszta
azaz,
's
minden
!
^
Egy
szóval
unokák'
az
még
mind
megjegyeztem, nélkül
st még
unokájitól-is
Azoktól
vagy
hallani,
az-is,
's
azt
:
oktatva
Költnek nevére mindenképpen
nemzeti
a'
énekeit
keresés
gyönyör-
mint már eggykor másutt-is említettem) igaz
népeknél-is
bizonyos
hasonlóképpen
fakad,
(a'
kegyes Ég' ebbéli szép ado-
'a
így
nevet, ditssséget szerezhessen
hírt,
nyelvét érteni,
kik az
's
!
kén-
annyival inkább, szíve szerént
és
szüntelenül arra tör és tzéloz, hogy, hazafi-társait intve
mulattatván,
méltó
éppen azért
énekeilyen
vala-
igaz és hív Látó (akár vates, akár
népe' jobb részének örömet és
mind önnön magának
séget,
igaz
de,
;
tellyességébl
lelke'
mánnyával mind
más
minden
mint
ugyan,
telenségbl
szebbet, és
bels
titkon vezérl jó Genius ihlette,
's
'a
így
's
;
tekintvén egyszersmind és híven követvén
's
;
f
rendeltetése'
's
mind az újabb idkori nagy Poéták' int
régi,
a'
hivatala'
lelkében
hathatósan gerjesztenék
szeretetét
meg-
valahára
tüzes Ifjúság'
's
tudomány'
valódi
's
súgárival,
neveked
lágyulni
szivek'
hogy
a'
késbb
ítéltessék,
olvasni fogják.
kéntelenségbl
önként jöv, saját
a'
(Ámbár
már eggyszer
mint
a'
bels
mikor
méltónak
ösztönébl,
másénekre poétái
seinen Idealen, in seinen Gesinnungen dichtet der Dichter — in dent, was den edeisten und reinsten Gefühlen des Schönen und Guten ihm zur thátigen, belebenden Regung erwachst aber auch zugleich in seinem Wissen und Erfahren als Mann und als Mensch, wie die Dinge nach Umstanden und Bedürfniss, nach den Fortbesorgt für das bessere Daseyn, schritten und Gefahren der Zeit, ihm náher treten für die Sitten, den Namen und den Ruhm seines Volkes. Unter gleichen Ideen, unter Seine Sprache bindet den Dichter an sein Volk gleichen Beziehungen des Orts und der Lage, wird er, im Lob oder Tadel, nur hier 6 In
aus
;
;
.
am
bestén verstanden.
An
seinen Zustand knfipft er
Ihn
ihm
beschrankt
.
Volk aber Anlass und Vorstellungen giebt es ihm. den Faden, an den er anreihet was Welt und Gescliichte Beziehung betritt er jedes férne Land
nicht
darbietet. In seiiter
.
sein
;
.
.
.
F.
IV. Mtyern.
;
FÜGGELÉK bels
hajlandóságából,
szíve'
's
183
és
vagy bánatos
örvendetes
—
önti,
akkor ugyan
képzeményit, versekbe
szókba,
érzelmeit
önnön magáról
sepi
ered
tellyességébl
lelke'
quoqtie gratiora, quae sua sponte nascuntur,
víg
énekbe
foglallya,
vagy
nevérl,
hírérl
saját
és
ingenio
in
gondolatit
szerzeménnyének jövendbéli sorsáról, sem olsvasójinak hasznáról és gyönyö-
rségérl nem aggódván valakinek
gondolkodik,
tsak
st, ha, vallyon
?
gondolkodhatik
nem-is
's
vallyon
«ha,
arról-is:
vagy
olvassa-e,
!
tetszeni
még
valaki
hallgattya-e
azt
sem?»
valaha, vagy
azonban
Minekeltte
kötetét) közre botsáttaná
(egy egész
részét,
önként és híven megteszi,
:
ösztönéhez, természeti hajlandóságához, mind régi és bátor vetélkedésre
gonddal
végbe
annak küls bels szépségére,
már
viszi
tellyes jóságára
szle-
's
vagy
mind
maga
a'
nagy mesterének
serkent példájának többszöri
vigyázattal
és
elméje'
könyvét,
vagy
munkáját,
kész
valamelly
ménnyeinek nyomtatásra-szántt valamelly
ill
sem
legkevesebbet
;
még valaha éneke
fog-e
!
mind
eleve
azt,
képest,
mi még
a'
megkíván-
tökélletességére
's
's
intéséhez
bölts
saját
szabad
tathatik, és valóban szükséges leheti
Tudván egyszersmind,
gyakorta
és
meggondolván
hogy. valamint
azt,
általán
fogva
akármi
nagy
észszel,
tehetséggel, tudománnyal, tapasztalással és böltseséggel bírjon,
akár-
minden
más halandó ember, akárki
melly magas, fényes, világos helyenn állyon, vagy a'
Poéta,
még
a'
legtisztább
legjobb,
—
hogy
lát>
—
;
imezen közmondásnak
azoneggy városban lakó,
nem
ügyelnie,
nagy-kevélyen tsak
a'
vagy
's
a'
azt,
megvetve,
:
dologhoz valóban
és
tsupa
ggös
köszönettel
méltán rizkedvén,
veszi,
helyes észrevételeit
7
's
's
recH !}
szem
többet
«több
az
jól
ért, jeles
férjfiak' ítéle-
mint valamelly helytelen és különös véleményt, akaratosságból
középszer büszke verselk' béllyegez
tseleitl-is
—
lehetképpen
taníttását
is.
St
(melly
tulajdonsága)
ezt,
's
külömben-is
nem
követni
az önszeretet' szemfény-
örömest elfogadgya, szíves
hasznára igen
j
fordíttya
tudós
hálával
barátinak
szerentsének tartya,
Saepe stilum vertas, iterum quae digna
's
légi sint,
neque, te ut miretur turba, labores, Contentus paucis lectoribus. — Carmen reprehendite, quod non Multa dies et multa litura coércuit, atque Praesectum decies non castigavit ad unguera. Scripturus
's
specie
úgy nevezett mvészi az -vele azoneggy idben él, talán
még
's
tudván, mondom, és gyakorta meggondolván
veszt
szándék, akarat,
(Decipimur
szerént-is:
éppen nem volna okkosság tlle,
böltseséggel-is egyenesen ellenkeznék
tére
értelme
különösen
úgy
üllyön;
egyenesebb
és
hibázhat;
igyekezet mellett-is tsalatkozhatik és és
légyen,
;
Horatius.
mint
;
!
!
FÜGGELÉK
184
kegyes Ég' további különös ajándékát úgy tekénti, ha Ezek köztt ollyan
a'
ritka tulajdonságú, olly igaz és egyenes lelk, tudós bíró-is
bonus
prudens!)
et
bölts és
Ítéletét,
mindenha bátran
intését, javallását, szelíd,
kinek
a'
méltó
tiszteletre
's
Ollyan
bízvást követheti.
és
tanátsadó
szíves
t.
mint
i.,
hajdan Virgilius, Varius, Horatius, TibuUus, és több más akkori kik
Római nyelvet
a'
felemelték,
's
mind
a'
emberi nemzet javára liusban
el
nem
poézist
's
tökélletességnek
a'
kettnek arany
idejét
millyent
a'
jeles
magas
olly
's
jó,
Költk,
pontyára
fényessé tették, és az egész
olly
Cremónai Quinti-
a'
baráttyában, kedves földijében) tiszteltek,
lelki jó
halála utánn olly sokáig, olly keservesen megsirattak, és soha
felejthettek.*^
Az
Költ, mondám, megteszi már elre mind
illyen rendbéli
tlle kitelhetik,
akármelly tekintetben és
's
kívántathatik. írhat egyszersmind, munkájit írhat
olly
ditssségére halhatatlanították,
's
nagy Marónak
(a'
betsltek,
és
(vir
találtatik,
okonn épltt barátságos
helyes
kétség-kivl
és
talán
amazt,
's
netalán mind
okból szükségesnek békés
ollyan
a'
8
t.
vagy
elljáró,
az eggyiket
i.
méltán
okból
mi
meg-
vagy másikat,
az
egész
ezt
vagy
kettt, illnek és jónak, vagy valamelly különös
ha egyébaránt
gondolhattya, 'S tegyük hozzá:
ítélheti,
állapotban,
biztos
és
ha
;
a'
botsáttani szándékozván,
közre
úgynevezett
-is
ír
könyvet berekeszt beszédet
akármelly
azt,
Multis
ille
bonis
Nulli flebilior,
helyzetben,
's
fképp'
olly
szelíd
és
flebilis occidit
quam
tibi,
Virgili
Horatius.
Tíz esztendvel
három lustrummal) késbben, életének utolsó napjaiban, még egyszer, a' Písókhoz írtt megbetslhetetlen érték nagy
(szinte
imúgy emlékezik rólla Levelének vége felé :
Quintilio si quid recitares, Corrige sodes Hoc, ajebat, et hoc. Melius te posse negares Bis terque expertum frustra, delére jubebat, Et male tornatos incudi reddere versus. Si defendere delictum, quam vertere, malles, Nullum ultra verbum, aut operám insumebat inanem, Quin sine rivali teque et tua solus amares.
Az
egyenes lelk tudós embernek, bölts és szeHd tanátsadónak szívesméltán úgy tekintheti minden igaz Költ, mint a' kegyes Égnek szinte neg3^edik ajándékát mellyet, a' többivel együtt, soha eléggé meg nem hálálhat illyen jó
's
ségét, barátságát,
;
—
«Minden igaz Költö», mondom.
jó tanátsot el
sem eléggé
betsülni,
Mert a' középszer büszke versszerzök az illyetén sem illképpen hasznokra fordíttani nem tudván, talán
sem fogadnák. Gaudent scribentes, et se venerantur, et ultro, Si taceas, laudant quidquid scripsere, beati.
Ezekre nézve tehát
a'
quintiliuskodás
nem
tsak
hanem egyszersmind
sikeretlen,
igen háládatlan és unalmas fáradozás volna.
jelenti
két
utolsó
Nullum ultra verbum tovább nem veszdni.
ket magokra
hagyni,
értelme
:
's
a'
t.
Ugyanezt Legjobb is azért
a'
versnek 's
vélek
FÜGGELÉK gyanútlan idkben
hogy,
él,
mit érez és gondol,
a'
hasznosnak és említtésre méltónak lenni hattya;
számot
védelmére
hathatós
mára,
vél,
népe' közjavára nézve
's
bátran
tselekedvén, honnya' törvényeinek
ezt
's
185
szabadon
és
kimond-
törvénnyszékinek
és
De ha már eggyszer
tarthat.
oltal-
a'
kész
munkát, vagy
többféle költeménnyeinek valamelly részét, kezeibl kieresztette,
nyomtatásban
közre
az
botsátotta,
Az oUyan
Ítélettételt.
ízlés, bölts olvasókra
t.
hogy a dologhoz értenek melly egyéb hasonló
—
i.,
nem
kikrl méltán
a'
felteheti,
akár-
vagy
efféle
egyenesebben
's
nem
el
's
inkább
okos
érdeklik)
minémsége
minden
szerént,
feleik'
és
vagy
nemzetet
ha valamelly
küls bels mivolta mellyékes
tekintet,
akármiképpen vélekedgyenek
;
ill
férjfiakhoz és,
;
's 's
arról
mondgj'anaJc mások.
poétái
igazságos bíráji
elmeszülemények'
mivek',
nem szkölködnek
ket
útmutató vezérlése nélkül. ritkán
saját
hazát
betsületes
és
részrehajlás,
személyválogatás nélkül szóllani tudnak és akármit
A'
a'
fogódott szabad lélekkel Ítélnek
szerzeményrl szóUani akarnak, annak egész
tulajdon
fel-is teszi,
szüleménnyeirl, szép mesterségbeli régibb
polgártársaik' poétái szebb miveirl, (minthogy ezek
tsendes vérrel
örömest
's
elmének
újabb alkotmánnyairól, úgy különösen és annál
közelebbrl
másokra hagyván jobb és miveltebb
valamint általában az emberi
és,
;
;
's
hallgat*
és
« eláll
és élesebb látású,
tisztább
és
alig
illetheti,
's
e'
tudós
értelmes
illyen
végre senkinek intése
tehát az elljáró
tulajdonképpen
's
olvasóji
's
oktatása vagy
vagy befejez beszéd igen
nem-is
hanemha
illeti,
szóban forgó versgyjteménynek egészítt része volna,
így
's
talán
a'
eggyet
azzal
tenne.
Ehhez volna
képest,
tanátsos,
munkájinak bevezet,
úgy
így
illyen
látszik
és
nékem, hogy
ekképpen
rendbéli jó szándékú
magj'^arázó,
s
vagy mentegetve szépitt,
majd 's
a'
Szerznek részérl éppen nem
már elre kedveket
tettetett
keresni,
végett
e'
's
akaratú bölts olvasójít akármiféle
's
alázatossággal simogatva hízelked,
botsánatért esedez,
majd
nyilván
és
minden
tartózkodás nélkül ajánló, fennyen kérkedve ditsér, magasztaló hímes színes beszéddel megkísérteni, gatni.
Mert az
's
vélekedésbeli
szabadságok' gyakorlásában
illyetén haszontalan és viszszás igyekezet által
unalmat és kedvetlenséget okozhatna nékik nélkül-is éreztetvén vélek,
hogy
De ugyanazért
a'
értésekre
Szerznek sem
tiszta kell
igazsággal, vétekül tulajdoníttanunk,
Magyar
azt,
a'
Tfirt. Életr. 1904.
mi talán még
t.
és
i.
és
hábortsak
szándéka
tudománnyok-
jóságában kédelkedik.
viszontag, és valóban nem-is lehet
ha nem
lévén a
különös oka, vagy, több szükséges tekintetek miatt, Világ elébe mind
adván
— vagy itéltehetségekben
ban nem bízhatik, vagy akarattyok'
ám
;
inkább
szívénn
nem
fekszik
szóUásra
semmi
terjeszthetvén
vala
(noha
^
a'
mink
FÜGGELÉK
l86
-tölle magától örömest értettük, hallottuk volna)
azt
Nem
sem akart olvasójinak alkalmatlankodni.
nem
nem-is
és
kell
követvén
-is
gazdának
betsületes házi
nem
gesnek
rossz
lehet
jövevényeket
a'
hogy
tarthatta,
sem
látó
már
a'
minekutánna beszállottak
és
asztalhoz ültek,
vendégeit
új
kezdettek, unszolva
delni
tulajdonságát,
még
többel
kábasága
és
új
b szóval emlegesse, szolgálhat,
többfélével-is
—
mind
foltassa, nevettesse,
ételeit
és
italait,
és
Nasidienus, (vagy Salviditsérje,
hogy majd bizony
unalmas
alkalmatlan
és
otromba neveletlensége miatt mind önnön magát méltán
's
ebé-
különös
vég nélkül ajánlya,
illy
vagy
;
számos étkeinek
mellett azt-is,
e'
régi
kedvvel
minémségét,
ritka
valamelly
kérkedve jelentvén mind
's
;
mint
természetét,
dienus Rufus), eggyenként és
magasztallya
feladott
szüksé-
vártt
tartóztassa
talán elég jó
meg amollyan
borainak nevét, eredetét, illyen jó
hálálkodva
;
sem
vélhette,
bizodalommal
's
erltetve kínállya
's
nem
méltó
és
kapunál sokáig
vagy
értenünk,
félre
szíves emberséggel fogadó
's
illnek
tiszteltt
semmiféle élbeszéddel
vennünk, balra magyaráznunk, ha
néven
örömest
példáját,
;
mondom,
kell,
nyomorúltt
bségével,
kitsú-
gazdagsá-
gával eggyütt, örökre megutáltassa.
Lehetnek kétség-kívl és vagynak-is néha több oUyan esetek, több ers,
nagy
és különös okok,
befejez teszik,
lehet
beszédet,
az
így
's
az
t,
i.
's
's
talán igen-is méltó tekintetek mellyek az elszót,
egyenes,
a'
nyilatkozást,
egészen
megváltoztathattyák.
SzÜKséges mivoltára,
kérdést
tulajdon minémségére, majd
a'
hazai litteratürának különös állapottyára,
vagy eggyszerre
az abban koronként elforduló,
véletlenül
megjelen,
lanságokkal figyelmet gerjeszt sokféle tüneményekre nézve;
znek majd lójira,
saját
helyheztetésére,
vagy munkálkodása' körére munkájinak
pedig, és elég gyakran,
névtelen
álnev
és
betsmérljire,
mérges rágalmazójira tekintve; litteratúrájában találtatnak
A' a'
!
.
—
a'
irigy, 's
tudatlan és
rossz,
sokáig
könyvszerzk'
élt
's
szokata'
Szer-
tzéllyára,
vakmer
birá-
álnok és alatsony lelk
minden
millyenek, fájdalom!
auteur á genoux, dans une humble préface, lecteur qu'il ennuie, a beau demander grace U ne gagnera rien sur ce juge irrité, Qui lui fait son procés de pleine autorité.
ki
majd
feltett
's
's
nemzet'
.^
Un Au
9
vagy
szükségessé tehetik és
könyv' nevezetesebb tárgyának természeti
ebbéli
majd
világos
;
Boileau.
és a' Világban megfordult, saját tapasztalásából-is tudhattya,
elöljáró beszédét,
hogy
akármi szépek, jók és szükségesek légyenek-is azok
— vagy igen ritkán és tsak futólag, vagy éppen nem olvassa. Hihet, hogy azért-is, mivel méltó várakozásában, reménységében, már elbb gyakorta megtsalatott, és minden kedvét, bizodalmát elvesztette. Igaz ellenben még az-is, hogy az egész könyvet elolvasni 's ill figyelemmel megvizsgálni restell, vagy ahhoz talán nem-is ért, de róUa még-is szóllani akaró, 's a'
némellykor, az olvasó közönségnek elég nagy része
FÜGGELÉK Önként értetdik azonban minden és
tekintetek'
jól
és
minémségét
igaz
—
voltaképpen megítélni,
maga tudhatván
esetre még-is,
ismerni,
látni,
Szerznek
a'
tudván legjobban
és
187
's
hogy az
kiadónak
és
okok'
illyetén
minden különös esetben dolga
saját
;
mit lehessen és mit kellessék, azokhoz
:
képest, tselekednie.
E' szerént tehát senki
ném,
sem
se'
munkájit közre eresztvén, dolva, semmit
és,
sem látván
azt
mindent
ollyast,
állítani),
mint mondám, az
a'
részrl az
már tsak
elbb
—
bízonyíttya,
vélekedésivei keveset gondol
tudós Világ
elött-is
nyilván
;
jól
Ítéletet
félre
szabják, arra építtik, szánttszándékkal
még
olly
világos
azt
mer,
félre
és
tiszteletét,
azt-ís
bizonyosan reméll-
szinte
.
.
véleményeket ahhoz
gonoszul eltsavarván
's
.
's
álnev
névtelen és
szeles kritikázók,
értvén
értelmét-is
hallgat;
's
valamint eggy
az értetlenek' és igazságtalanok'
hogj'
furtsa recensensek, többnyire tsak az élbeszédhez ragaszkodnak,
szavainak néha
áll :
úgy más részrl egyszersmind
tudván
hozni
elgon-
már elre különösen
úttal
maga
illképpen
's
ha,
tselekszí,
tudós olvasók iránt viseltet bizodalmát,
említett
jelenti,
balul
másokra haggya. Mert
ez által-is nyílván kimutattya,
világosan
elég
Ítélettételt
hogy
megtekintve
jól
mirl eggy
a'
emlékeznie, szükségképpen szóUania kellene, és,
nem mer-
állíthattya róUa, (én legalább se'
nem akarnám valakirl
Ezt pedig talán
tsak
a'
Szerz'
nem mernék
tselekedni, ha kenteiének volnának, magokat megnevezni; — 's így mind az igazságot és köz illendséget, mind önnön magokat-is, jobban megbetslvén, a' névtelenséggel olly igen gyakran és olly igen rútul vissza nem élni!
Meg kell itt ez úttal azt-is jegyeznünk, hogy nem ártalmas, st igen hasznos, 's néha
rossz, 's
azért nem-is lehet
és tagadhatatlan,
a'
hogy
Nem
névtelenség magában ugyan
litteratúrábau általán fogva tilalmas. a' ki
azzal feltett szándékból
kárára vagy kissebbségére, viszszaél,
ember!
a'
szinte szükséges
lehet ugyan-is,
—
ha magába
a'
maga
száll,
bizonyos egyszersmind
és rossz végbl,
saját
nem
De
nem
és elkerülhetetlen; azaz, valakinek
szemeiben sem lehet betsületes éreznie,
's
világosan
nem
látnia,
az erd' szélinn, vagy útfélenn lappangva leselked gyilkoshoz, melly igen hasonlíttson ki a' jámbor és fegyvertelen utazót véletlenül megtámadván, nem tsak pénzétl 's egyéb
vagyonától,
hanem, ha magát védelmezni kezdi,
A' Bakonyi rengeteg erdkben szokták),
's
kóborló
még
életétl-is gonoszul megfoszttya.
^szegény legények*,
az országnak egyéb részeiben ólálkodva tsavargó
(a'
mint magokat nevezni
más oUyanféle zsiványok,
és gylöletesebbek a' mi hazánk tsendes kebelében, mint az tudományos kalózok akármeUy nemzetnek litteratúrájábann fképpen 's különösen ott akkor, a' hol és a' mikor az orozva megtámadott betsületes tudós ember magát úgy, a' mint akarná 's méltán kívánhatná, vagy a' mint valóban kellene védelmezheti; 's így, eggy 's illenék és szükséges volna, talán nem-is oltalmazhattya, részrl jó hírétl nevétl 's igaz érdemekkel szerzett ditssségétöl lassanként megfosztatván, más részrl pedig a' gonosz nyelv pártok és felekezetek által egyéb titkos útakonn a' Nagyok és Hatalmasok eltt gyanússá 's gjrlöletessé tétetvén, elbb vagy de abban utóbb áldozattá lehet A' rágalmazók sokfélék ugyan, és több rendbéliek szinte mindnyájan megeggyeznek, hogy mindenkor és mindenütt ezt a'pokolból származott ördögi maximát követni szokták, 's követni, gyakorolni nem irtóznak, soha meg nem alig
lehetnek rosszabbak
illyen rendbéli
!
!
sznnek
:
.
.
;
ccaluntniare audacter; semper aliquid haeret.*
24*
!
FÜGGELÉK
l88
hogy az
hetven,
mondolatos
illyenféle rossz
Azokkal eggyütt,
egyedül
's
magokat
féle
a'
!
értelmesebb részét
és
betsteleníthetik és
rossz akaratú, tsekély tudományú,
gyáva rablelkek
jobb
magukat
önnön
tsak
—
többnyire
's
hogy
nélkül pedig,
a'
találhatnak
tudós Világ eltt valamelly
a'
ket, vagy közlök valamelly iket, valamelly
mint
meg akarná
nyerhetnének
.
;
álnev
annak .
et
szerz-
hanemha
különösen és neve szerént
«famosior
Colotes
új
eggy-két sorával
feleletet
s
illyen-
vagy
névtelen
'° !
rágalmazott munka' hitelének az
tudó betsületes hazafiak' szemeiben árthatnának, vagy
Ítélni
jétl
az
betsteleníttik
el
mind
betsteleníthetik,
kiknél ez által kedvet keresnek és
a'
tsak önnön
Igen-is;
közönségnek
olvasó
az
törpék,
nem ámíthattyák,
ellenséges indulatú furtsa kis-bírák, szeles,
és
azt,
ki,
volna,
notahilior»
loquacitate
talán
a'
béllyegezni."
11.
Ha már
munka,
vagy
több
külömbféle
költe-
ményeket magában foglaló gyjtemény, melly egyszer így napfényre
jött és
köz
ollyatén
az
poétái
valóban
botsáttatott,
Ítéletre
bels mivoltára, mind küls tulajdonságainak
szép,
nek
t.
mondom, az 's
nem-szépnek
és
nem-jónak,
ollyatén költeményes
idk', helyek', személyek',
vagy
mus
's
lélekkel
egymásra
méltó
.
:
.
bír,
és
a'
következ
és így, ezen
;
élni
fog
!
's
képest,
1 1
a'
minden
Lásd
értz-
és
p. o. Horatius'
által az
;
ha,
tárgyak',
rhyth-
harmónia nélkül nem
életre
koszorúra
s
emberekbl,
tudós 's
bölts és
bizonyosan tovább-is
márvány-oszlopoknál
X-dik szatíráját.
Költ neveik
halhatatlan
Sostusok
külömbféle
valósággal
az értelmes,
10 Nec enim his verbis vult imperitum vulgus ignarum sub peritiae ostentatione.
ez
melly-
helye
nints
els rendbéli tulajdonságaihoz, fbb eredet, nem
mindég
az
nem
—
gondolatok, képzetek' és
igazságos bíráktól, nagyobbra becsltetní mindenkor, tartani,
nem
gyarló,
poézisban
zengedez kedves
származatú, saját természetéhez
földi
beszédben
kötött
poétái rajzolatok' természeti mivoltához alkalmaztatott
és modulatio szerént változva
szkölködnek
a'
mind
munka, vagy egész versgyjtemény, éltet
szívreható, titkos ervel, tzzel,
képek',
a'
és érdemel),
mind ezen tekintetekben nem tsupa
és
mint
i.
ha
azaz,
;
nyelv- és versalkotásbeli
's
(melly
nézve,
mindenha mindenütt különös figyelmet kíván tökélletlen,
kellemetes
's
formájára,
színére,
minémségére
egész
jó,
és
szerént
—
intelligi;
genus
kiállíttatott,
hominum
veri
Macrobius.
A' kiket akkor abban
kárhoztatott,
egész Római Világ' elébe
sed
(és a' többiben-is)
szégyenkre
itélt
—
azok
ott állanak
és
a*
még
derék ma-is;
és ott fognak állani mindenkor ezutánn-is, az idk' fogytáig. Discite justitiam, ntoniti, tton tentnere vates!
et
FÜGGELÉK
maga
Élni fog az, igen-is; és
minden rossz
kevély
akarat,
189
magát mindenha minden bal
fogja
tudatlanság,
értetlenség,
mérl, gyalázó vak indulat, álnok ravaszság delmesen 's
védelmezni;
nélkül,
a'
hogy
bets-
gonosz hatalom ellen gyze-
és
valakinek
magasztaló ditséretére szüksége volna,
ítélet,
irigykedve
's
vagy
oltalmára,
ajánló
valahol valaha szüksége lehetne.
's
Bizonyos dolog ugyan-is és minden kétségen kivl van, hogy az illyen boldo-
gabb órában
költt és szerentsésen napfényre jött szép, jó,
mányt, poétái légyen-is az,
—
tulajdonától,
küls bels
a'
idben
szerzeményt, akármelly
jeles
sem
senki
foszthattya-meg
tellyes értékétl
«Elni fog az!»
származott
betsétl,
saját
igaz
sem annak szerzjét, akárki légyen,
;
mondom, ersíttem
újra-is
maga
aere perennius,
magát minden segedelem
fogja
akár bérbe vett és fogadott, akár
saját
;
—
kaponyájü,
's
tudó, még-is
philologiát tsak
a'
álnev, még
a'
kához folyamodó, és érdemét
a'
nevérl
vagy szélmalomi
kis-biró
's
ügyetlen
ügyész
majd
memé-is
St
!
kertalatti
's
hazudozva,
fenyéres
hináros
ha bár
egész
kissebbíttenék,
's
's
tudományra
netalán
tudományos
's
hízelkedve
másokat
's
tzre
artzátlanül
meg
kéje
vala-
itélni
üj
oskolai
támadó mindenféle nagy doktorok
gántsol-
Az
olvasó
mivelttebb
néz,
számá-
tudákos
tellyes
patvarkodó,
egyesületek,
kárhoztatnák-is azt és
Közönség' jobb, okosabb,
érdemre
mer
névtelen
ha bár elvégre
mesterkedéssel
rágalmazva
ditsekedve,
«
«Békaft», 's
;
róka-ravasz
Vadótzi-Kodrus»
ingerl
pártok, felekezetek, és naponként
nák,
beszéllni
annyi
vagy oskolai
akadémista,
és
melly eszels, nyughatatlan és majd
ellen
meg
's
;
hosszabb vagy rövidebb sorok' nagyobb vagy kisebb
kába
kedve szerént gyalázná, betsmérelné, rosszallaná-is
tsábíttó,
deákul és magyarul sem
ismer,
furtsa
lapos
üres,
nemzeti Költk' elmebéli tehetségét, poétái geniussát
a'
pedánt, és hegyallyai
mások
száz
perben-is az ortályozó prókátori tsalfa dialekti-
litteratori 's
száz ggös, makats, és
;
grammatikus;
minteggy ex iripode
s
Ítélni,
magahitt,
embertelenked,
fogadatlan és önként
szerentsétlen
mindenrl vaktában
szélházi recensens,
ból Ítél,
nem akaró
jobbülni
's
és pártfogás
ha bár száz
vad kedvébl garázdálkodó hamis Aristarchus
engedni
monu-
valóságos
mint
és,
;
nélkül mindenha mindenek eUen megoltalmazni
és
tökélletes alkot-
mindenképpen megérdemlett hervadhatatlan koszorútól.'
mentum
's
maga
a'
's
országban
és
és
érdem,
annak
új
szerzjét.
emberségesebb
tudomány,
részének (ennek az
igazság
és
illendség
Mert a' kötött (számra 's idömértékre vett) poétái beszéd, vagy poétái nyelv, a* Régiség köz értelme szerént «a2 istenek nyelven ! — Ehhez képest, nem ok nélkül énekli magáról az újabb idk' eggyik legjelesebb lantos Költöje-is I
bölts
:
«Ce n'est pliis un mortel, Qui parle par ma voix !»
c'est
Apollón lui-méme, J. B. Rot4Sseau.
FÜGGELÉK
190 itél
szerént
akadémiúnak») ép
« nagyobb
tudománnyá,
's
majd (elbb, vagy utóbb) mind
a'
és világos értelme,
'S
kettnek.
megvizsgáló
mindent ill figyelemmel semmiféle
hazafiak',
annál nagyobb
megeggyez váltt
különös
az
nem
illyen
tzimborának,
kik,
a'
akármelly
nem
a'
hanem alatsony
vezettetvén,
sem
párthoz
méltó) 's
tartozó
Tudósok'
valódi
lassanként köz ítéletté
mind
más
a'
vak
munkának vezér
hasonló
és
utánn
rend,
a'
munka' szerzjének,
indúltt
nyelv-
tsevegk' híjában agyarkodó kába seregének. Eggy szóval
Azoknak,
böltsebb
megfontoló,
tzélú
tiszteletre
gondolkodású,
helyes
(consensus eruditorum) igazságot szolgáltat majd
sokára,
vagy amoUyan
's
mellyékes
helybenhagyó javallása,
szíves ditsérete,
talán
's
vagy
tehetség, voltaképpen
's
bízodalomra,
hitelre,
kedvez véleménnyé
eggykor,
mind
tsábíttathaló józan
az írók' vagy könyvszerzk' és olvasók öszveségéhez képest minden-
kor mindenütt igen kevés számú, de jeles
('s
nem
érzése, el
vele-termett igazságszeretete, pártyát fogja
szép
mvészet
indulataik'
's
és
tudomány'
mellyékes
és
álnok
ízrontó
szeles
irigy
és
és általában
igaz
mind
szeretetétl
szándékaiktól izgattat-
ván, gerjesztetvén, és váltig szepelkedve hánykolódva tellyes erejekbl mutatni
akarván, hogy k-is sednének,
a'
Világon vágynak,
a'
legszebb elmeszlemények
és
's
örömest és mennél elbb
legismerétesebb
nev
's
elhíre-
érdem
hazafiak ellen leginkább ingerkednek, morgolódnak.^ (A' mit-is annál bátrab-
2
És
a'
kik (ez az «invida túrba.'a) szünetlenül zajongván, tsevegvén,
alkalmatlan-
kodván, eggy kis korig az egész hazai litteraturának terhéie lehetnek ugyan,
's
viszszás,
heves és erszakos törekedéseik által a' nemzeti nyelvnek és tudományos kultúrának kívánatos elmenetelét, természeti kifejldése' 's gyarapodása' további szabad és örvendetes folyamattyát, szándékjok és akarattyok nélkl-is sokféleképpen akadályoztatván, némellykor igen kevés id alatt-is több kárt tehetnek és tesznek, több zavart és botránkoztató rendetlenséget okozhatnak, 's valóban okoznak-is, mint-sem azt némellyek talán vélhetnék, vagy, ha mind a' régi, mind a' most él 's virágzó tudós népek' és nyelvek' történeteit eléggé nem ismerik, tsak el-is gondolhatnák. Ártanak fképpen és legnagyobb kárt tesznek az illyenféle zajos tsevegk, új meg új oskolai pártok, nyugtalan és n3mghatatlan apró felekezetek, 's álnok tzimborák különösen a' már felserdltt, de még elégséges tapasztalás 's hív kalauz és okos tanátsadó nélkül szkölköd, 's természete szerént minden újságonn és szokatlan tüneményenn kapva kapó tüzes Ifjúságra nézve — mellynek, mint a* nemzet' és haza' legszebb reménnyének, illy megbotsáthatatlan eltsábíttatását minden igaz, és a' jövendt elgondoló tudós Magyar mély fájdalommal ;
láttya, szemléli.
Kevés esztendk múlva
mindazáltal, (és tsak ez a' tapasztalás adhat még,
's ád-is,
nagy és tetemes káronn nem segíthet, és azt soha többé helyre nem hozhattya úgy eltnnek a' Világ színérl, valamennyi tzinkossaik' 's titkos tzélra néz hamis pártfogójikkal eggyütt, és, végképpen elenyészvén polgártársaik' emlékezetébl, úgy lemerülnek a' feledttség' komor éjjelébe, mindnyájukat örökre lenyel 's eltemet setét homállyába, mintha soha sem éltek, alkalvalami tsekély vigasztalást
;
ámbár az
emiitett !)
matlankodtak, tsevegtek és zajogtak volna.
FÜGGELÉK
191
ban tselekedhetnek, mivel rendszerént azt tapasztallyák, hogy az senki
seiket
fel
—
hatná!)
sem
nem hogy ket
veszi,
tsevegé-
valaki valamelly feleletre méltat-
—
hogy, a' dolgot több oldalról megtekintvén, az ellenHa viszontag kez esetrl-is emlékezzünk ha viszontag, a' nyomtatás által közönségessé ;
mdarab, vagy egész könyvekre
poétái
lett
—
mellyet
t.
nem
i.
fellobbanva bels kéntelenségbl
poézisra termett,
a'
mvészi hajlandósága
tellyes
szabadsággal munkálkodó lángelme
vagy
a'
tsak
az
Minerva'
"s
szükséges
ebbéli
Apolló' világos
kábaság, tsak
a'
elnyomorítva
a'
hírre névre
mer,
's
szapora
és
tilalma ellen-is
szemlátomást nélkl-is,
st
boldogulhatni
vél
ajándéka
's
's
és heves
természet
igyekezet,
improbus)
Gomba
Erdélyi
emészt gond,
's
's
haszontalan,
vagy, ellenben,
'
;
Mihályok' szertelen
hozhatott
léteire;
sóvárgó büszke tehetetlenség, tsak
.
.
's
testet
a'
Római
könny-
mellyet
tsak
mindenbe kapó, mindént
a'
nyakra-fre sietve hamarkodó kevély oktalanság és vak bizodalom
ereszthetett napvilágra;
Ha
saját jó
képezve,
Múzsa', titkos sugallása,
a'
nappali rágó
éjjeli
kemény
kifárasztó
Crispinusok' és Magyarországi
hasonló
és
alkotva,
hanem nyilván
's
sovány
hideg,
versfaragásra készt gyógyúlhatatlan viszketegség, megátal-
sikeretlen erlködés, fáradozás, (labor
ségéhez
nem
engedelme
akarattya
kodott nehéz és kínos szorgalom, lelket
;
's
majd eggyszerre
önként
ösztöne szerént tsendesen
's
poétái lelkesedés (enthusiasmus), istenek'
's
majd
fakadó,
énekre
kedve,
neve-
kötetekre
versgyjtemény, valósággal igen gyarló,
kedett, vastagodott és tökélletlen,
több
talán
's
—
pedig neveiket netalán valamelljdk
valameUy különös okból emiitteni bizonyosan
a'
's
érdemes író, vagy nemzeti jeles Költ, szükségesnek vélhette, gondolhatta
fenntartani
:
Thersítesek', Zoilusok', Colotesek', Filistusok', Cornificiusok', Anserek',
Maeviusok', Baviusok', Salviatiak', de' Rossik', Klotzok'
olly
's
és újabb idkori fertelmes hír, rossz és artzátlan firkálok,
's
sok más illyen régibb
nyughatatlan és eszels
emberkék' sorsára jutnak ; és így, azoknak számát szaporítván, nem tsak tulajdon házáazonegy idben él tudós és betsületes fijainál, 's ezek' unokájinak késbb unokájinál, hanem, több századok múlva, még más idegen népeknél-is közönséges megvetteaz akkori 's ottani hasonló majom- és tés' 's átok' és utálat' tsúf tárgyai lesznek róka-természet gonosz tsevegknek még annyi rút váz gyanánt int 's ijeszt péljok'
!
dájokra
!
unságlichen Pruritus für die Musenkunst geplagt werden, eine Kunst, worinn es so ohne mit, einem wirkUchen Talent geboren zu seyn schwer ist den Bestén gleich zu kommen, und worinn die Pratension ohne Talent eben so gémein als veráchtlich ist. Wieland. Multi jam esse latini libri dicuntur scripti inconsiderate, ab optimis illis quidem viris, sed non satis eruditis. — Fieri autem potest, ut recte quis sentiat, et id, quod sentit, poüte eloqui non possit. Sed mandare quemquam litteris cogitationes suas, qui eas nec disponere, nec illustrare possit, nec delectatione aliqua aUicere lectorem 3
Man kann von einem
;
.
.
.
:
hominis est intemperanter abutentis et alio et
litteris.
Cicero.
FÜGGELÉK
iga Ha, mondom, poézisra nem
ahhoz tartozó versalkotás' ipse
hand facilem
.
.
ert, képzel
ségének bels az
él
ervel
tudó,
nem ismer,
tövissel,
vagy
hasonló
nem
eredeti sok
okosan és józanul
legszebb és
legillatozóbb
nem
dísztelen és
isme-
sem
avattathatott;
szép és igen ritka jó
hathatós
férjfiúi
használva
megbetslni
nem
holmi
zab-
talán
virágit
keleti
bogánts-kóróval, bojtorjánnyal,
holtt-tsalyánnal,
erdei
tsekély
böltseséget kívánó mester-
nem-is
's
az
néphez ill méltósággal tellyes nemzeti-
vitéz
és
's
's
nem kevés tudományt, és
különös és már szavai' hangzásában-is
régi
st annak
avatott,
természetét,
nem
Szerz' részére
a'
's
költés'
a'
könny, (Páter
igen
olly
alkotó tehetséget,
saját
nagylelk szabad
's
ségét eléggé
voluit!)
soha bé nem
titkaiba
's
nem
mvészi gyakorlatosságot
's
hazai nyelvnek
tulajdonságát,
ugyanazért sem
's
de
szép,
viam
esse
képez vagy
's
tapasztalást,
retet,
született,
igen
való
kertekbe
Múzsák
a'
('s
egyéb
's
Grátziák'
és
kényes udvari kertébe tellyességgel nem ill) nehéz-szagú hitvány tsemetével bátran
feltserélhetni
származván,
szkölködik
.
bven
's
—
;
Ha, mind ezekhez, képest, 's
fogható,
a'
's
magyar
a'
vér,
szók'
és kifejezések'
aránnyát és jelent
mind
erköltsi,
nem
's
ismer,
magyar olvasónak
foglalatoskodtattya,
ditsnek
és
hevítti,
nem
mvészi
's
érzésére
élesítti,
tet
's
nem
's
ersítti,
oktatva gyönyörködtetve
belsképpen nem szebbiti ;
nem
—
szebb,
Ha, következleg, ennyi sok, gántsai,
vétkei,
miatt, mellyeket
most
itt
tetemes, és talán
illy
szembetn
hibáji,
fogyatkozásai,
még bvebben
és
szöri
nem
szükséges, és nem-is
figyelmes olvasásra,
ajánlya, méltóvá
mesterség'
nem
tzéllyának
's
teszi
;
volna
szívét
lelkét
gerjesztve
gyönyörködteti,
vagy
(Plató szerént)
még több
nagy
efféle
tagadhatatlan
bnei
elszámlálni,
vagy
eggyenként
némelly híres verselk' munkájiból kiszedett különös bébizonyíttani,
's
kész
mulattatva
jobb és emberi
feltételekre
vígasztallya,
jobbíttya, tökélletesítti,
hanem,
elfogadására
's
világosíttya,
ekképpen
serkenti,
bátoríttya,
különös
tekíntetben-is,
kellemetesen
méltóságához ill nemesebb érzelmekre, gondolatokra, szoktatva
meg nem
érezhet),
nem-is
azért
képzel-tehetségét
értelmét
nem
megindítva, felemelve
's
az igaz
's
ért,
helyheztetésbeli
mind poétái
hazafiúi,
nagynak
minden szépnek, jónak, és hajlandó
nem
erejét
vagy emberi
nem
természetet
nélkül
nem durva
gondolkodású,
értelmét,
tellyes
versfaragótól
szikrája
nehézhallású,
nyelv,
elmét,
szívet,
nem
és
tanúllt,
a'
minden
tüzének
szent
eltompúltt érzés, (vagy idegen
poétái geniust és
vél boldogtalan
kipótolhatni
mennyi
Prometheus'
.
példákban
tanátsos
!)
mutogatva
magát
a'
további tsendes elmélkedésre, gondolkodásra 's
meg nem
így felel
a' :
legszebb, legditsbb és
— —
több-
nem
legfelségesebb
!
FÜGGELÉK Vallyon
ményes "s
vagy
munkáról,
nem
az oUyan
lehet és mit kell
mit
!
193
versgyjteményrl,
egész
kiadójáról, méltán és igazán itélni
annak
és
Világ eltt, bátran és nyilván mondani, igaz lélekkel jövendölni?
nem
kívül
hanem
egyebet,
mány, hogy az
tsak azt
melodiátlan
illy
egyenesen ellenkez nehéz menetel
versekbl,
dísztelen
mind
's
get, zavarva keverve
a'
füleit
szünetlenül gj'ötr, durva natis)
"s
még
mintha közre sem tagadhatatlan
természet,
köz és
minémség
's
gyermeksége^' korra
jutott,
"s
hamistól, helytelentl,
efféle
a'
jót
részénél kedvet
botsáttatott
sebb hallású tudós nyerheti,
tsak arra
nem
sem az élesebb
;
rossztól,
a'
valótlantól,
dolgokban többé vízre
enged
bizonyos
a'
hogy
olvasók'
találhat, látású,
's
a'
felszabadúltt,
az
valót,
kelletlentl,
és
igazat
kend-
hiú piperétl és üres dagálytól,
meg
tudó,
magát
's
megtsalattatni
újra
az
nem
mellynek nyelvénn készltt és közre
mivelttebb ízlés,
helybenhagyó javallását,
sajtóra
adattassék,
tisztább és kénye-
's
ditséretét
(minthogy azt semmiképpen meg nem érdemli)
sem vala méltó, hogy
illyen
az eggyszer természeti
's
külömböztetni újra
Mert
!
az
sem azon népnek
a'
nem-széptl,
's
tekintethetik,
érzés, vagy legalább
helyest,
nem-igaztól tzifra
alávalótól
vitetni,
a'
született,
volna
jelent
—
ép
's
úgy
dolog,
sérte-
olvasónak
költeményekbl
üres
már-is
meg nem
értelm
meg\'álasztani,
litteratúrában-is
a'
st
!
versgyjtemény
és világos
zött rúttól, éktelen pulyától és
már
él
halva
pólyakötelébl már kivergdött,
nagyot, ditst és felségest
szépet,
sokáig
mehet
sem
kérdésbe
rend, de józan
al
érettebb a'
és
úgy
bénna
versibus et
(incultis
szóUván,
száraz és ízetlen
nem
soha nyomtatásban
jött,
foglalatú
* elmebéli
—
gyjtemény
és,
tsinál-
egyre
és tiszta hallású tudós
akadékos sorokból
's
ertlen,
tudós
Kétség-
sánta
metrikát
a'
.
értelmével-is
szók'
a'
hangozatú
kellemetlen
's
a középszernél-is alábbvaló
Choerilusi
álló
még
a'
.
boldogtalan
illyetén
nemzeti nyelvet és
sovány,
hideg,
az
többnyire
mind az ép
tsúfoló,
male
's
hogy
:
és
költe-
szerzjérl
mit kell és mit lehet arról,
's
?
tulajdonságú
's
"s
's
;
meg nem
így és e'-szerént
nyomtatásban nap-
világot lásson
Ezt pedig kiki
méltábban
bizonyosabb, hogy azt ugyan
róUa, mennél saját
bátran és annál
ditsérete
's
ajánlása,
vagy
mentegetve
értekezése, mesterséges okoskodása, böltselkedése,
vagy soha divatban sem sekkel,
"s
a"
akár újdon
Magyar
voltt
's
elmondhattya,
már többé szépítt 's
— sem 's
jövendiheti a'
Szerznek
oltalmazó
tudós
akár holmi régen elavúltt,
nem-is lehetett, silány szókkal és kifejezé-
néhai patvarista-deáksághoz hasonló nyelvzavarral, keverékkel, új,
's
talán tsak
Tört, Éleir. 1904.
ma
koholtt,
vagy
rútul
megherélve
's
eltson-
!
FÜGGELÉK
194 kítva bémotskoltt, eltsúfított
nevekbl"*
mesterkélve
ízetlenül
öszvefértzeltt,
még amannál-is eltrhetetlenebb
tarka
tzikornyázott,
fürtözött,
magyarsággal
készültt értetlen és érthetetlen tzifra beszéde, sótalan és elmétlen
elméskedése,
tatarozott,
nyomorúságos
's
és
soha
antikritikája
's
nem
olvasásra méltóvá
teendi
Önként értetdnék, ha nem em!íttenk-is, hogy az származott, és
het
hanemha és
a'
poézist
a'
's
nevet, ditssséget senki
hirt,
vagy azon
talán valaki méltán kinevettetni,
álnev derék mübirák közé kívánná
nevérl ismer-
számláltatni,
sem
ígérhet
szabadon gúnyolván, kissebbítvén,
a'
;
.
.
egynéhány
névtelen
kik most,
egymást
a'
alku szerént ditsérvén, magasztalván, másokat ellenben, az egész tára,
órában
illy szerentsétlen
poétái tökélletes beszédet tsak
szegény köUésznek állandó
sem az ö
;
tehetetlenség
's
felhkig emelve felmagasztaló nevetséges
verselötársának és vak tiszteljének ditsérete kellemetessé
széppé
jóvá,
tehetség
valamellyik különös jóakarójának, vagy hasonló
haza'
lát-
koszorút és jutalmat kedvek sze-
osztogattyák.
rént
«Sinistra quos in lucem natura extulit,
Ne quidquam
possint, nisi meliores carpere.*
III.
mondám,
Azt 's
dologhoz
a'
ért
jeles
az okos tanátsot örömest elfogadó
férttak
bölts
ítéletére
méltán figyelmez,
emlékezvén, hogy, ha
Poétáról
baráttyai köztt ollyan éles esz, mély belátású, kimiveltt
egyenes lelk tudós
mindenha
javallását
úgy
tekénti,
Nem
kinek
ítéletét ;
ezt
ízlés,
igaz és
's
"s
barátságos
a'
ritka jó szerentsét
intését,
kegyes Égnek további különös ajándékát.
a'
szükségtelen
talán
nehogy
;
a'
bátran és bízvást követheti
bvebben
valamivel határozni
mint
lessz
találtatik,
bíró-is
ezen
felvílágosíttani,
azt
valaki
félre
's
utolsó
szóknak
közelebbrl
értse,
vagy
és
most
értelmét
voltaképpen
akármelly
itt
meg-
okból
balra
magyarázza.
Lássuk bölts
(mint
ama' szép
végett
e'
Lantos (Lib. IV. a'
uralkodó
Trójából
6.) a'
pártfogóját) szíve
szerént
Római
si nagy áldva
4 Mint p. o. gyök, pir, rény, rom, szakoskodó kevély tudatlanságnak és szOleménnyeibl !
mellyben
többször
a'
említett
század-évi nagyobb énekhez készülvén,
származott
nemzetségének
ódát,
népnek
Istenét,
dicsítvén,
tzikk, 's a'
's
és a'
nevezetesen
Költk"
kába
végre
szélességnek, olly
sok
régi
Apollót
Júliusok"
mindenha
magasztalván,
vakmerségnek
a'
's
kegyes
(a'
balgatagúi
8-dik
er-
egyéb hasonló zab-
:
FÜGGELÉK
195
Stróphában) az -néki magának-is különös osztályrészben jutott hármas ado-
mányt, mennyi szép ajándékot, örömmel
hálával említti
és
«Spiritum Phoebus, mihi, Phoebus artem Carminis, nomenque dedit poétae
Ez az eggy pár tozó,
lelki
ert,
vers,
mind
azaz,
vagy találmányos
mellyben Horatius
észt,
mind
a'
a'
ritka virágot, koszorúba fzi,
«adotí») olly szépen és olly
mondom, különös
vers,
könny
's
de egymáshoz
kétféle,
a'
versalkotásra, e'
tar-
tehetséget,
elmebeli
vagy poétái szókötésre szük-
két jeles tulajdonsággal eggyütt-
mind meg annyi
járó dits nevezetet, eggj-enként elhozván, illatú
—
megkívántató
költésre
séges tudományt, alkalmatosságot, és az
's
!»
eggy rövid
mesterkézzel
figyelmet és megfontolást
ige
saját
öszveköti
érdemel
!
nev, szín,
—
;
—
(«dedit»
által
ez
fképp
a'
az
két
iQú
versszerzkre, poétákra nézve. Mert ugyanez az olly kevés, olly igen eggy-
szer,
's
éppen nem szokatlan,
kifejezésekbl,
tzifra
gatás nélkül önként
st inkább
jöv
vagy
(külömben-is
igazabb és szentebb indúlatihoz
az
újdon
keresett itt
emberi
nevek' és
új
minden keresés
szívnek
jobb,
's
válo-
tisztább,
majd egyedül ill)
leginkább és többnyire
"mindennapi szókból» öszvealkotott, 's
keresve
elég ismeretes, és
magában
szerkeztetett két sor,
nyilván felfedezve kijelenti a2 egész abbéli titkot, mind
Azok
foglallya,
eltt, a' kik
érthetik és értik.'
I
Ces termes
frivoles et ces hyperboles fades dönt les
pour masquer tout ce dönt
Qui est-ce qui a jamais
fait
ils
n'ont pas la force de parler
consister
la
beauté de
la
méchants potes se servent simplement et noblement.
poésie dans ces
phrases vaines
et insipides ? Dacier.
»Köpfe mitleren Schlages, untergeordnete Talente, habén die Manie des Neuseynsollenden.o
nek 's
k
Újdon
új
szót, újdon új kifejezést, tarka-barka tzifraságot és piperét
mindenütt, mint
poétái
szépséget,
újságot,
ékességet
;
keres-
meg nem gondolván
sem vévén, hogy az igaz Költk' legszebb és legfelségesebb mondásai többmind igen egyszer mindennapi szókban és kifejezésekben foglaltatnak. ímhol számtalan sok kOzül egynéhány példa észre
njrire a'
:
1.
2.
3.
4.
Si fractus illabatur orbis, Impavidum ferient ruinae.
Non
Horatius.
ignara mali, miseris succurrere disco.
Littora quum patriae lacrimans portusque relinquo, Et campos ubi Trója fit.
Disce, puer, virtutem ex me,
Fortunám ex
Virgüius.
Ident.
verumque laborem, Idem.
aliis.
Stat sua unique dies breve et irreparabile tempus est vitae, sed famam extendere fastis, Hoc virtutis opus. Scribendi recte, sapere est et principium et fons. Rem tibi Socraticae poterunt ostendere chartáé, A. P. 309—11. Verbaque provisam rem non invita sequeutur. 5.
:
Omnibus
25'
FÜGGELÉK
196 Lássuk tehát
és
vizsgállyuk-meg
dolgot
a'
közelebbrl
hogy
;
annak
mibenlétérl kiki legottan és önként Ítélhessen.
Ez de,
a'
három névszó: «spiritum, artem carminis*, két ollyan különös,
mint már említtém, öszvetartozó tehetséget, poétái tulajdonságot
a'
mellynek azoneggy személyben slnie, párosodnia
Jelenti
t.
i.
alkotó,
's
másik nélkül
a'
valósággal
jót,
szépet,
elsben :
azt
termékeny
éles,
Természet adhattya,
születésekor,
és
nem
jelent,
eggye-
'a poézis-
's
vagy
állandót,
és
!
találmányos
képzel
képez,
's
másodszor:
jó
a'
lángelmét,
poétái
észt,
minthogy azt halandó
;
's
különös oltalmába
«Es kegyes szemmel mosolyogva nézett Jelenti,
lehetvén,
embernek
egyedül tsak Annak adni szokta,
's
Múzsa megkedvellt,
a'
el
tökélletest
tehetséget, azt a'
a' lelki jeles
mellyre tanulással, senki sem tehet szert a'
elválaszthatatlanul
régen bevett józan értelmében valósággal teremt,^ nagy
a'
és hatalmas ert,
tsak
és
nem hozhatván
(landabile carmen)
ditséretre méltót,
vagy
eggyik
kell,
semmi különös
ban
szükségképpen
igaz
's
már
a' kit
vett,
!»
versszerzésnek
ugyanezen
természeti
szép adományhoz, elmebéli ritka tehetséghez megkívántató mesterségét, úgy-
mint
a'
poétái technikához (szókötéshez, versalkotáshoz) tartozó kész
mányt, és 'S
a'
hazai
nyelvnek
tudós
ismerete
's
tökélletes
birtoka
mi lehet egyszerbb és felségesebb, Moyzesnek imezen mondásánál, még
ban-is
'S
monda
az Isten
:
Legyen világosság És lón világosság.
Artis
Ez zisban
fordíttás-
:
«
^
tudomellett
a'
maximé propríum, creare
et gignere.
!»
Cicero.
költésre mindenha mindenütt okvetetlenül megkivántató ritka tehetség,
els
és fö tulajdonság lévén,
a'
dologhoz ért
's
arról
méltán
a'
szóllható
poé-
tudós
sem fogja tagadhatni, hogy a' Poéta mí-nálunk Magyaroknál igen helyesen neveztetik Költnek; mint a' Németeknél-is ez a' nevezet «Dichter» ugyanazt jelenti. Valamint t. i. számtalan sok egyéb esetekben, úgy itt és ebben-is, — Ugyanazért nem-is jutott eddig-elé valakinek még eszébe, «a potiori fit denominatio hazafiak közül senki
jól és
.) .
sem
Németeknél), sem
itt, a' mi hazánkban, hogy ezt a' már elég régen és igen méltán és közönségesen bevett és szokásban lév nevet tudós emberek eltt gántsolni,
ott, (a'
roszszallani, kárhoztatni merje
;
jól
saját értetlenségét, tudatlanságát
szó
tudván mindenki, hogy ez
bizonyíttaná.
által
egyedül tsak
Ellenben ez az újdon
új
a'
maga
faragású név-
(xköltésza, melly annak helyébe a' magyar akadémia' vagy tudós társaság évkönyveinek els kötetében (274. 1.) ajánltatik, a' mi nyelvünkönn inkább tsak azt jelentheti 's jelenti, a' mit német nyelvenn vDichterlingí> jelenthet és jelent; mellynek valóban meg-is felel, és ezen rossz értelemben az említett tudós társaságnak engedelmével és :
további jóváhagyásával,
és *ügyész», (ha
t.
i.
el-is
ez-is
fogadtathatik. így, ez a' rossz
szokásba jne,
's
közönségesen
értelm két szó elfogadtatnék)
:
két
iköltésssi, új
neve-
vagy névszóval bvíthetné, gazdagíthatná szótárunkat, következleg mind a' tsupa verselöt, tehetetlen és ízetlen, büszke versfaragót, mind «a' Verbötzi 'tsátsogó fijdt» a' maga tulajdon nevénn nevezhetnök. zettel
:
FÜGGELÉK vagy
elégséges tapasztalást, gyakorlatosságot,
tulajdonná
^Solus
mvészi
tett
nemében
és
maga
a'
szkölködhetvén, vers
nem
!
az
kötött,
melódiával
beszéd,
helyénn,
vagy számra
tellyes
bájos erejével szívet lelket megindítva
's
nia
És
I
azt
itt-is
Ebbl és
Római
Koránt sem
még
forma
nép' prosodiája
's
él
nagy nemzet'
két
tulajdonképpen
metrikát
jó
bír,
a'
szinte
's
szép
maga
sem
gondolat-
minthogy
a'
meg-
a'
most
és
az ahhoz szabott
ott
tsak
tulajdonsága,
mint
tulajdonsággal. ÍA'
mag^f-ar
a'
*s a'
errl
bven szóUottunk.J
poé-
már
Egyéb-
hogy minden nemzet' nyelvének meg van
kell elfelejtenünk,
saját
régi
prozodiájával
egyedül
Faludi Ferentz Verseihez adott Toldalékban elég
aránt azt a'
megbecsülhetetlen
azt
a'
ítéletet hozni.
felette
nyelv bírván és ditsekedhetvén most ezen elsséggel, valóban ritka, zisban
ám
poézissáról-is
és
inkább,
sem követelheti;
senki
harmó-
poétái
akarjuk
nem-is
tökélletes
virágzó tudós népek között eggj'iké sem
's
mit
rei.»^^
és
annyival-is
nyelvének
I
poétái
ebbl származó,
metrikája szerént kellessék
—
próza
akárki
pedig,
gj'önyörködtethet
következik,
nem-is
's
tökélletes
és
!
mert ez igen helytelen és hibás vélekedés,
;
lan állíttás, következtetés volna;
nevezett
nélkül
maga
a'
tsakugyan
vett,
rhythmus
dat esse
«
nem
említt
szabadon
szkölködvén,
nélkül)
hogy minden más nemzet' nyelvérl
következtetni,
Görög
mondhatni:
mindazáltal
sem
!...£'
nints poétái
vagy
kellemetes légyen-is
's
(az
szókkal
próza,
idmértékre
's
poétái nyelv !
imezen
a'
«numerus*
nevezett
véllyen és állíttson, nints ének
Mert
akármi jó
szép,
tulajdon
úgy
—
tisus.»
kötetlen beszéd, akármi
folyó,
nem
qui focit,
et artifices
koránn megszokott és
kellete
Ovidius
mellyet
készséget,
197
különös
természete,
geniussa
;
's
hog\'
azért
egyiknek grammatikája sem szolgálhat kötelez például és törvényül a másik-
3 így p. o. a' régi zsidó nyelv kihalt ugyan, és annak ebbéli saját természetérl vagy prosodiájáról, azaz a' versbeli szótagok, számáról és azok' hangjainak mennyiségérl, ma már a legtudósabb emberek sem igen ítélhetnek többé de igaz még-is és bizonyos legalább az, hogy a' zsidó poézisban-is megvolt, st megvan és feltaláltatik még ma-is, az ebbéli nagy különbség elannyira pedig, hogy, a' mint a' tudós angol püspök Lowth megjegyzi, «usu venit litteras hebraeas discenti, ut qui in historicis jam probe fuerit versutus, idem tamen in potis sese plane hospitem sentiat.» Megvan a' zsidó poézisban különösen az úgy nevezett parallelismtts niembrorutn; megvannak és elég ismeretesek még a' költemények többféle nemeinek nevei-is, mint p. o. tnÍ2tuor és maslial; és senki sem tagadhattya mind e' mellett még azt-is, hogy a psalmusok ;
;
énekeltettek
:
a'
mi pedig tartus nélkül, mellynek
a'
poézisban,
hattya, tsak a' ntetrunt felelhet-meg, szinte lehetetlen vala járult (a'
hozzá! Egyébképpen, azaz,
szép
mvészetnek
ajándékot)
nem-is
metrum
lehetne
tactus
a'
mint kiki
jól tud-
fképp, mikor tántz és muzsika
nélkül
a'
poézist és a' muzsikát
ditsbb nemét, valóban mennyei nagy érövei egymással megeggyeztetni holott, ha egyesített tsudát tehetnek és tesznek, 's néha még a' legdurvább és
ezt a' két legszebb
összvemunkálkodnak, szinte
és
;
és
legkeményebb kszíveket-is érzékenyíthetik
;
's
meg^indíthattyák
!
FÜGGELÉK
198 nak,
bár azoneggy köz anyától származnának-is
lia
spanyol,
franczia,
hogy, ha
bár
dicits
hangjainak
szók'
a'
prosódia
az
o.
p.
olasz,
nyelvekre
vagy
mennyiségénn,
az
nélkül
úgy
nézve,
nevezett
szükölködnek-is,
még-is mindenikben legalább az úgynevezett tonicus vagy prosomellyet
accentiis,
poéták követhetnek
a'
még
mindnyájan,
követni
idmértékre
's
pedig
mellyet (fképp' és különö-
's
;
sebben az angol- és németországiak) számra szoktak-is
mint
;
Igaz egyszersmind, az említett
t.)
épltt jobb és tökélletesebb
quaníiíasonn feltaláltatik
a'
's
rímeltt,
a'
vett
verseikben
vagy öszvehangzó
páros versekben-is.'^
Ehhez
hogy
képtst,
dolog
a'
a'
mivoltára
igaz
's
mindenha mindenütt
poétái beszédnek
böznie kell
a'
még inkább
prózától, és
Van azonban, mind
fbb
velejére
sem kevesebbet mondani nem akarván, tsak
többet,
minden nyelvenn
és
a'
néha még
tehets elme
a'
nélkül pedig,
hogy
szokásban lév vetné,
's
hatná
a'
legmagasb
a'
sem
külöm-
beszédnek-is eggy ollyan
kötetlen
neme, mellyet rendszerént poétái prózának nevezni szoktak,
a'
és
tsupa társalkodásbeli köz beszédtl.
a'
van
mellett,
e'
tekintvén,
azt véllyük és állíttyuk,
hangú
költvel-is
's
mellyben
vetélkedhetik,
nemzet' tanúlttabb, mívelttebb és tsinosabb részénél
mindennapi
szókat
és
eggyszer helyes
kifejezéseket
meg-
azokat kerülve kerülni jónak vagy szükségesnek vélhetné, gondol-
!
Jegyezzük-meg, (ámbár az eddig mondottakból önként és elég világosan következni látszik) alkotás'
hogy
:
melly,
nem
az ének', (lantos)
minémségéhez helyheztetésbeli
a'
dal',
költemény' képest,
's
már
's
tárgyainak értelmét,
szók'
aránnyát
poétái
szókötés',
vers-
említett
második
tulaj-
kész tehetség és gyakorlatosság értetdik,
külömbféle a'
a'
vagy hymnus',
az óda',
mind
különös
különösen
alatt,
donság vagy müv.észi tudomány
vagy
versszerzés,
a'
itt,
mesterségének neve
és
erejét,
akármelly egyéb
a'
's
mind
a'
mondám,
már
mint
illyen-
mivoltához és
természeti
szótagok'
számát és
azok hangjainak igaz mennyiségét, mindenkor mindenütt híven eggyesíttetni,
rhythmus
és
accentus' nemei
szerént illképen egyeztetve,
's
a'
a'
poétái harmóniát eszközleni szokta.
Nintsen és nem-is lehet semmi kétség benne, termett és eléggé gyakorlott,
nem
4
tsak biró,
Az
hanem okosan
Paris. 1803.
:
él
és ill
Traité de
's
nemzeti nyelv'
annak egész
's
olasz és íranczia nyelvre
papnak imezen munkáját
az
's
ismer,
geniussát, voltaképpen
ezt tsak a' reá-
természetét,
szóbeli bségét,
mértéklettel
versificatióra
la
hogy mind
váltogatva,
különös
gazdagságát,
használni-is tudó tökélletes
nézve lásd Scoppa Antal tudós olasz
poésie italienne rapportée a
la
poésie fran<;aise.
I99
FÜGGELÉK jó Versszerz
haszontalan
Poéta
igaz
's
vetemednék,
nj'elvrontásra új
szókkal
kolná. Mert ezt tsak kedni,
"s
Ebbl viheti
következik már, azt
viszi
's
hattya. Tha
t.
betslni tanulta
még
ott
nem
nemzeti Költk'
a"
vakmer-
találhattya, azokat ostoba
—
hogy
végbe,
I)
I
mint
a'
mindenki már
olvasásából
ezt
azokat már
és
beszéd
majd
a'
—
akkor érteni
sok
a"
napokban
kissebb folyókkal gazdagodott,
partyai
"s
nagy
haladó
méltósággal
tsendes
st
ömledez Dunához,
Beszkédi hegyek' és ksziklabértzek" magas tetejérl zúgva dörögve
szakadó,
gyönyören zöldell magános völgynek árnyékos ölében
's
keskeny és követses ágyában mormolva tsergedezve
melyéhez hasonlítthat
b
folyamának
minden
^
sietve
bujdosó,
mendegél
kis tser-
az egymásra következ sokféle képzetek' és indú.
"s
I
hullámi
szerént
emelked
rerum verborumque
zengedezésével (beatissimá
flumine)
majd pedig
az egész környék' echójit felriasztó vizek' árjához,
's
a'
latok'
tud-
jól
de még-is könnyen és szabadon folyó,
szorított,
majd
szelíd
nagy
régi
a'
fogva
korától
ifjú
hogy, mondom, az így lekötött és bizonyos határokba,
I)
minteggy partok közé
poétái
tsele-
munkájiban-is
annál könnyebben és minden akadály nélkül tellyes szabadsággal
köztt nyári
és
meg
mint
szokta
versfaragó
ízefogyott
és
hív és okos taníttóra talált
i.
valaha
szükségtelen
ezen nehéz és titokkal tellyes mestersége által
"s
Poéta
a'
Költk' munkájinak
s
minthogy
és,
;
hogy
i.,
kifejezésekkel,
tzifra
betsmérelve gyalázni, kisebbíteni, rágalmazni
séggel
"s
tehetetlen
az oUyatén silány «úJsá^oí»
oktalanul keresni
t.
holmi
ékességgel, szennyesítve díszteleníttené, bémots-
véltt
a'
nélkül
(A'
szüleménnyeit
elméje
keresve keresett
's
annyi kedves újságnak
tselekedheti.
"s
érzékeny
és
értelmes
's
hanyattló
kellemetes
quodam
eloquentiae
copiá, velut
megindítthat.
olvasót
*s
gyönyör-
ködtethet.'
Egyébiránt tudni való. vagy-is inkább
hogy mind smind
a'
a'
tökélletes jó
természeti "s
Szépet
és
mind az
és
idkori
újabb
legjelesebb
Versszerzk
valódi Böltsek,
keresvén
Jót
tzifraságból,
Novem ver Lyricorum
figuris,
ter
Poéták
kifejezésben
S
régi,
legjobb és
hiú
Világ-szerte
's
legnagyobb voltak
mindenha találván,
piperétl
's
tudva
;
's
Költk,
üres
dolog,
egyszer-
mint
ugyanazért,
mindenütt
vagy
lév
az
teremtvén,
dagálytól,
egyszer szó-
a"
mindnyájan
longe Pindarus princeps, spiritus magnificentia, sententiis,
beatíssima rerum verborumque copia, velut
quodam eloquentiae
flumine
:
prop-
quae Horatius cum merito credidit nemini imitabilem. Quintilianus. p. 425. (L. X.)
velut amnis, imbres super notas aluisse ripas,
Monté decurrens
Quem
Fervet, immensusque ruit profundo
Pindarus ore.
Horatius.
^
FÜGGELÉK
200 rizkedtek
ámbár
;
a'
szükséges, az ill,
nem ellenkez,
természetével
bölts
tudós és
okos,
's
mértékletes
és
sem
tanátsos szépíttgetéstl, jobbítgatástól, eggyik
irtózott
nyelv'
a'
st
;
saját
lehetséges
újíttástól,
és
majd
erre-is
mindenik legjobb példát adott.
's
az a' két
ollyan különös,
és,
a'
természeti
adomány,
személyben
elvál-
tulajdonság, mellynek tellyes
harmadikra («nomen poeiae») senki sem
a'
költi
szó vala,
itt
szép
ritka
azoneggy
f
versszerzi két
's
melyrl most
a'
már említtém,
mint
hatatlanúl eggyesltt poétái birtoka nélkül
vagy
ajándék,
vagy
tehetség,
jeles
kész tudomány és titkos mesterség,
ollyan szükséges mennyei 's
hogy
továbbá:
Jegyezzük-meg sajátság
tarthat,
és
ne-is
tartson soha, számot.
Jegyezzük-meg elvégre tott
's
bizonyságul
világos
kettvel
majd
az
hogy Annak,
munkájinak egész minémségéhez
szemeiben a'
:
és
önként
vagy
(elbb
és
minden
szolgáló
legkevesebbé sem kell
bir,
a'
kimaradhatatlanúl fog következni.
mivoltához
harmadikról
Nem ok
idejében
nélkül
fordíttója
's
Úgy van zeti
;
az ilyen
és
Költnek, igaz
bizonnyára tsak
son
de
nevét,
irtózó
között senki sem vetemedhetik
's
duzma pedántok,
közül,
irigy
és
le
mi hazánkban ;
.
névtelen
artzátlan
:
«
.
Római
a'
Quiconque
troisiéme.
II petit
Renommée.« Sanadon.
la
geniussát,
a'
nem-
természetét
—
az ostoba kevély tudatlanság, vagy meg-
már semmit sem szégyenl, !
idnkben,
és
Hlyen alatsonya'
kivévén talán eggyet vagy
idegen vér, nyelv, szokású, természet
bukott
jegyzi-meg
ajnicusi szemtelenség tagadhatná-meg
ságra, szemtelenségre pedig, a'
oskolai
bizonyosan
!)
commentatora
tehetségét,
átalkodott rossz akarat, és rútul pártoskodva
semmitl sem
minthogy
!
tulajdonságú versgyjtemény' szerzjétl
Poétának
vak irigység
a'
nom sur
mind
képest,
aggódnia
annak
!
posséde ces deux avantages, ne tardera pas á avoir se reposer de l'immortalHé
tudó betsületes hazafi'
itélni
tellyes
utóbb
nagy Lantos' munkájinak eggyik tudós
nyomtatásban közre botsá-
ki,
'a
és
's
gondolkodású
álnev kába
versfaragók
"s
porban
kik (noha már több ízben kudartzot
Magyar
írók
kettt amaz
korts-magyarkák,
sophisták,
farnyalgó
vagy
meg-
kedvkeresk
vallottak)
az olvasó közön-
séget durva betyárkodásokkal eggyre botránkoztattyák, és
mindenha minden-
a'
rl fennyen tsevegvén,
még a'
a'
Római
nemzeti
nevetséges oktalanságból és otromba hízelkedésbl
szent-székkel-is
litteratúrát
6
's
Sur
tout,
«magyar bullákat»
naponként
díszteleníttik
qu'en vos écrits
la
;
's
Írattatván,
ugyanazért
küldöztetvén,
mély
meg-
langue réverée sóit toujours sacrée.
Dans vos plus grands excés vous
Sans la langue, en un mot, l'auteur le plus divin. Est toujours, quoi qu'il fasse, un méchant écrivain. Boileau.
20T
FÜGGELÉK vettetésnél egyebet
vakmer
szeles
betyárokkal,
közUök
a'
nem
érdemelnek. Ki-is
emberkékkel,
akarna
vallyon
!
illy
tudós Világ eltt szóba ereszkedni
?
ki
akarná
valamellyiket, legkissebb egyenes feleletre megtzáfoló
válaszadásra méltatni
?
'
tudatlan és
durva, neveletlen és szünetlenül veszeked
illy
ket, s'
vagy
szégyenítt
*
Ne vous engageons
point dans les querelles. Méprisons les propos de l'imprusoyons convaincus qu'il n'y a que des hommes abjects qui osent nous insulter Ne soyons pas plus offensés de leurs injures que nous ne serions flattés de leur Un des chátimens de la folie est éloge ; abandonnons le pervers a sa honte secréte de se déplaire a elle-méme Diderot. 7
dent
;
.
.
!
'
A
múzeumi
kisebb értekezés
kéziratban, is
van, de
melybl ezeket,
ezt a
mint
három értekezést
kiadtuk,
még három
kevésbbé jelentékenyeket, bizvást elhagy-
hatónak tartottuk.
Magyar
Tört. Életr. 1904.
26
!
HASONMÁSOK SZÖVEGE. ORSZÁGI VÁLTOZÁSOKRA. (KASSÁNN,
A' FR.
1.
(A
1789.)
jy. lapon.)
Nemzetek, orfzágok kik rút keleptzében Nyögtök a' rabságnak kínos kötelében *S gyáfzos koporsóba döntS vas-igátok', Nyakatokról eddig le nem rázhattátok; Tí-is, kiknek vérét a' Terméfzet kéri, Hív jobbágyitoknak felfzenteltt hóhéri! !
's hogy sorsotok' elCre nézzétek. Vigyázó szemetek' Parisra vessétek!
Jertek,
BACSÁNYI LEVELE A «HIMFY SZERELMEI»-BEN.
2.
(A ímhol
Regék Miéccwv
a'
séggel fáradságomat,
a'
4]. lapon.)
Dalok
is.
Vedd
A' sok repetitiót látván,
meg ne
ütközzél
fogságomban, és külömbféle idkben figyelmezhettem Isten velünk
!
a'
;
rajta.
írogatván
meg már
Beteges állapotban, jegyzéseimet,
másutt,
nem
mit nem.
—
Én, egynéhány nap múlva, feleségemmel egygyütt, Lintz
várossába megyek
vagyok
mit jegyzettem
arra,
jó névenn és ollyan fzíves-
milyennel én tettem
a^
vifzfza.
és Isten tudgya
Ott vagyon lakóhelyem, maradásom. Beteg
meddig
élek.
[Ugyanazért nem-is várhatom-meg
kivántt tudósittást, ha kezedhez jutottak-e
már
a'
Regék, vagy sem.
Hihet, hogy azon eggy alkalmatossággal fogják hozzád küldeni mind a'
három
sát
kis kötetet.
Óhajtom egyszersmind, hogy munkáid* új kiadá-
megelzhessem.] Alig reméllhetem, hogy ezenn
salak
többé
Hazámnak
de
a'
igaz jó
míg fiját,
a'
Világon láthas-
élek, tifztelni betsulni, *s fzeretni foglak, s
Nemzetemnek egygyik
fij
dífzét,
mint
halhatatlan
Hidgyük, édes jó földim, kedves jó barátom 's hidgyük eros reménységgel, hogy majd ama' jobb Világban megláttyuk egy-
Poétáját. hittel,
;
.
; ! !
:
!
;
!
HASONMÁSOK SZÖVEGE mást,
's
bven, fzabadon
bajainkról
földi
kitüirtt
203 befzéllgethetünk
Vígafztald ezzel magadat, ha majd halálomnak hírét hallod, és az idegen
Magyar Költnek ezeltt
mefzfze földön bujdosó
[bár több efztendíjvel]
szerzett kilentzedik (utolsó) Énekét, mellyben bútsút vészen tuled, olvasni, 's
még
szavainak értelmét megilletdve
fogod
hozzád,
Isten
!
örökre
!
Barátom
lelkem jó
hogy nem
Hidd-el,
világosabban látni !
hozzád,
Isten
's
érezni
talán
már
Tégedet tisztább és
fzeretett és tifztelt
igazabb lélekkel senki, mint ^.[atsányi] Postscriptum. Hunyadi Jánosodnak fzép
mind
eddig
nem
tehettem
szert
reá.
hallottam;
hírét
de
még
Most hozattya-meg fzámomra
egy Bétsi könyváros Pestrl. Igen örülök már elure, hogy ismét olvastuled, tudván, hogy feltalálom elmédnek ezen új alkot-
hatok valamit
mányában mind
lelkedet,
mind
fzívedet.
Vajha láthatnám már egyszer
legalább rajzolt vagy rézbe metszett képedet-is
A
3.
(A
LÁTÓ.' 80. lapon.)
Vídúlly, gyáfzos elme!
'S elubb, mint
e'
!]
megújul
a'
Világ,
fzázad végsíj pontyára hág.
Zengj hárfa! Hallgasson ma minden Valakinek kedves nemzete 's hazája,
reája.
a' magyar változó ég alatt fzabadságnak híve 's ember maradt kiknek fzívek örök búba merúlt, lm, remény tek* nem vártt víg napja felderült
'S valaki
Még a' Oh ti !
lm, az igazságnak terjednek sugári,
Dlnek
a^
Mellyek
a'
babona' fertelmes setétség' fene
oltári,
bálvánnyának
Annyi fzázadoktól vérrel áradának. ditso nemzet felkelt ím egéfzen,
Ama
Melly
a'
két Világnak megváltója léfzen,
'S mellynek
már
lántzoktól fzabad vitéz karja
Mutattya, mit tehet eggy nép, ha
—
akarja
Az
ember' elnyomott örökös jussait Délre hozván, porba veri bálvánnyait
míg köz ellenségink poklokra süllyefzti, Hozzánk ím ölelu karjait terjeszti
'S
!
imádandó fzéki Nemzetek, orfzágok, hódollyatok néki Uralkodgyék közttünk Éfz, Érdem, Igazság, Törvény 's Egyenlijség, .s te áldott Szabadság. «Állyon-fel az Erkölts'
26*
;
HASONMÁSOK SZÖVEGE
204 A'
kereksége megrendül
föld'
hogy érkezik
e' fzóra,
régen vártt óra. A' letapodtatott emberi nemzetnek Tsontyaiból épHltt thrónusok refzketnek. 'S láttya,
Rémülve
a'
fzemlélik közelgetu sorsok'
A' vérre sóvárgó koronás gyilkosok Ök kiknek még imént fzáz-ezrek' halála !
Tsak eggy intésekben, eggy szavokban álla; *S kiknek több nagy város' tüzes leomlása Olly vala, mint annyi hangyaboly' romlása. Vídúlly, gyáfzos elme
'S elubb, mint
4.
!
megújul
a'
Világ,
fzázad végso pontyára hág.
e'
BACSÁNYI ELFOGATÁSÁRA VONATKOZÓ PARANCS. (A
iij. lapon.)
Dem Herrnn Oberlieutnant Szoikowits vom grenadier Battaillon Moese wird hiemit aufgetragen, sich mit einem gendarme und 3 grenadiers in das Haus N. 19. quai Malaquai und zwar am 5. August um 4 Uhr früh zu verfügen, den dórt wohnhaften Herrnn Badziany zu arretiren, sich unter persönlicher Veranwortung dessen sámmtlichen Papieren zu bemáchtigen, und hierorts abzugeben, der arretirte aber ist sogleich in der Caserne de la nouvelle francé Fauxbourg poissoniere an einem eigens hiezu aufgestellten
Führer oder Profossen des
dem gefertigten dann von dem geschehenen sogleich der mündliche Rapport abzustatten. Paris, am 4. August 1815. Br. Mareschal (m. p.) Platzkommendant. Grenadier Battaillon Storr zu übergeben, und
(P. H.)
GABRIELA LEVELE FÉRJÉHEZ.
5.
(A
am August
iS"*
Aug. 18 16
1816.
eine zweite
um
vieles
—
Mein
levél
[a
iiy. lapon.)
érkezési
lieber guter
Audienz zu habén,
freundlicher
heutige Bittschrift
fand
als
wo
um
dátuma, B.
Bitté,
baldige
írása.]
Heute war
!
ich S.
es mir
und mündliche
und dringende Vorstellung
Mann
M. unseren
neulich
war nur
den
7-ten
ich so glücklich
guten Kaiser
schien,
und meine
eine widerhoUung,
Entscheidung, da es bereits
und dass du krank bist, und ich vor Angst vergehe. »Er ist in der Untersuchung sagte der Monarch, mit einer ganz herzlichen Gutheit, und ich versicherte entgegen, dass schon im [az ügy aktái már megérkeztek tudomása szerint, a császár megigérte^ hogy utánanéz stb.] ein volles Jahr
ist
.
.
.
!
!
HASONMÁSOK SZÖVEGE
205
GABRIELA IRÓNNAL IRT LEVELE.
6.
{'A I2J. lapon.)
Montag um 8 Uhr Abends im blauen Löwen — Lieber Mann Diesen Augenblick bin ich angekomen und erwarte dich mit Sehnsucht im Eile deine Gábrielé.
7.
GRÓF TELEKI JÓZSEF TUDÓSÍTÓ LEVELE BACSÁNYI AKADÉMIAI TAGGÁ VÁLASZTÁSÁRÓL. (A
accepi 26 Octobris 1843
ij6. lapon.)
—
Tekintetes Ur
Kegyed
e^
efztendö
folyó
májusában
töltötte
vanadik évét. A' magyar tudós társaság, most ben, megragadta ez alkalmat Kegyedet biztató
korszakában
millyennel óhajtását,
e'
az küldetik;
literatúra
nagy gylésé-
egy régibb
's
kevésbbé
érdemeiért levelez tagi oklevéllel tisztelni
tett
meg. Fogadja Kegyed
a'
be életének nyolcz-
álló xiv.
részvev üdvözletet 's
a'
fogadja az academia
hazából oUy szívvel, tagjai
azon szinte
hogy Kegyed még sokáig tanúja lehessen nemzetünk
rencsésen megindult felvirulásának, mellynek efzközli között
maradék Kegyedet
is
meg
a'
fze-
hálás
fogja nevezni.
A^ titoknoki hivatal meg van bizva, hogy mihelyt Kegyednek hozzá intézend válaszából adreíré[t] meg fogja érteni, az oklevelet valamint az Academia Rendszabásait 's némelly egyéb hivatalos iromámányait útnak Elek az
indítsa.
alkalommal Kegyedet azon különös tekintetrl
is
nyossá tenni, mellyel vagyok A' Tekintetes Urnák Pesten, 1843. kész fzolgája
8.
G. Teleki Jófef.
BACSÁNYI UTOLSÓ VERSE. (Az
Érzem,
Hogy
's
i6y. lapon.)
naponként látom
életem végére jár;
hazám! hozzád örökre már.
Isten hozzád, édes Isten
azt.
bizooct. 7.
TARTALOM. FEJEZET.
I.
A
Bacsányi család.
és tanuló évei.
—
Bacsányi ifjúkora
— Els munkája. —
Össze-
köttetése az Orczy családdal, (j — 14.)
társaság és a
— A
—
III.
—
—
—
Viszonya Szerelme.
Elveszti hivatalát, (ij—40.)
—
Mveltsége.
—
— —
Beszéd.
:
—
Megismerkedik Szerelmük.
—
mködése
Kassán.
Kritikai szelleme.
—
FEJEZET.
VII.
— O
Bacsányi Parisba menekül. totta-e
penziót kap a franczia kormánytól. elfogják
és
inté-
2000
zett proklamáczióját? Párisi élete.
(10j
fordi-
Napóleonnak a magyarokhoz
osztrákok
FEJEZET.
Bacsányi tudományos
versei.
Gabrielával.
Kassai magyar
Politikai nézetei miatt bajba keveredik.
Vizsgálat.
alkalmi
mködése
Irodalmi
kiadása.
Egybekelésük. (88—103.)
Magyar Museum.
Kazinczyval és irótársaival.
— —
Latin
Baumberg
FEJEZET.
II.
Bacsányi Kassán.
—
a magyar írókkal. Ányos verseinek
Brünnbe
ft.
— Az viszik.
— 116.) VIII.
Ta-
FEJEZET.
M. Museumhoz.
Bacsányi brünni fogsága. — Nejével való szalevelezése. — Gabriela kieszközli
forditásai.
badonbocsátását.
nulmányai
:
A
fordításról.
—
Bevezetés a
— Ányos Pálról. — Ossian— Bessenyei Györgjrröl. — Nagymélts. Gr. Forgách Miklós úrhoz. — A védelmeztetett magyar nyelv Báróczitól. — Ráday Gedeonról. — Elegyes dolgok. —
A
Rájnissal való polémia a fordítás és Mil-
ton fordításának ügyében.
—
Bacsányi
m-
ködésének jellemzése. (41— -j 4.)
—
Linzbe internálják.
Badeni fürdzésük. (116 IX.
—
—i2j.)
FEJEZET.
— Anyagi gondok. — Viszonya a magyar irodalomhoz. — Sze repe a nyelvújítási harczban. — Ekkori munkái A magyar tudósokhoz. — Hatása Bacsányi Linzben.
:
—
FEJEZET.
IV.
Bacsányi költi munkássága Kassán. Alkalmi költeményei. — Költi levelei.
Kisebb versei.
—
Politikai
— —
költeményei.
(74-81.) V.
Bacsányi
gr.
FEJEZET.
Forgách Miklós
titkára lesz.
— A Martinovics-összeesküvés felfedezése. — Bacsányit elfogják. — A pör. — Egy évi börtönre itélik — Kufsteini fogsága. — A kufsteini elégiák. (81-88.)
—
Faludi életérl és munkáiról.
lan értekezései.
—
Levelezése
val. — Szeretne hazájába visszatérni. — Bacsányi verseinek] két kiadása. — Késbbi versei. — Költészetérl általában. — Horatius hatása. — Nyelve. — Verselése.
—
Utolsó évei.
halála.
—
—
—
Linzi barátai.
Bacsányi halála.
Hagyatéka.
—
—
—
Gabriela
Emlékezete.
Síriratuk. (i2j
— jj6.)
.
X. FEJEZET. Bacsányi jellemzése. (íjj — iój.)
VI.
FEJEZET.
Bacsányi Bécsben telepszik le s hivatalt vállal. — Bécsi élete. — Összeköttetései
Kiadat
íróbarátai'
FÜGGELÉK. (167—201.)
207
KEPÉK. ÖNÁLLÓ MELLEKLETEK. Lap
Lap Bacsányi arczképe
Bacsányi
czímü
»Látó»
Baumberg Gabriela
arczképe
iia
40
5.
Linz látképe
128
6.
Gróf Teleki József tudósító levele
költe-
menye
sz.
4.
Bacsányi arczképe Ernst Lajos
gyüjeményében
Bacsán3nné,
i
80
Bacsányi akad. taggá választásáról
A SZÖVEGBE NYOMOTT KÉPEK. Czimlap. Richter Aurél rajza
Tapolcza. Richter Aurél rajza
...
I
...
Bacsányi névaláírása
A
keszthelyi
régi
premontrei
gimnázium és rendház Horányi Elek arczképe Benyák Bernát arczképe «A Magyaroknak vitézsége* czímlapja
9-
10. II.
Báró Orczy Lrincz arczképe Baróti Szabó Dávid arczképe
A
... ...
Magyar Museum» czímlapja Ráday Gedeon arczképe «
13-
Kazinczy Ferencz arczképe Kazinczy «Orpheus»-ának czím-
14-
A
12.
25
lapja
15- II. i6.
«A
kassai premontrei rendház
...
József arczképe Francziaország^ változásokra*
költemény kézirata Kis János arczképe Kisfaludy Sándor arczképe A «Bécsi Magyar Musa» czímlapja Bacsányi levele a «Himfy szerel-
37
mei»-ben
47
írt
1718.
19-
29 33
Rájnis József névaláírása
Ányos Pál
42 44 45
49
névaláírása
52
Macpherson arczképe Bessenyei György névaláírása... Görög Demeter arczképe
55
59
Rájnis «Toldalék»-jának czímlapja Péczeli József arczképe
Fejér
György arczképe
• Batsányi
János versei» czímlapja
wBatsányi János' poétái munkáji» czímlapja
78
Martinovics arczképe
82
A
«Vértanuk
84
fája»
Verseghy Ferencz arczképe
...
85
136
MEGJEGYZÉSEK A KÉPEKRL. ÖNÁLLÓ MELLÉKLETEK. Bacsdnyi Jánosnak czímképUl közölt arczképe a M, Tud. Akadémia levéltárában rzött Bacsányi-Album fényképe után készült. Ez a fénykép a Kassai Múzeumban lev olajfestmény reproductiója.
Bacsdnyi arczképét
(40.
1.),
mely Ernst Lajos gyjteményében van, nem merjük
Bacsányi-arczképnek tartani mindaddig, míg Kininger Vincze György arczképével össze nem vetettük. A kép alatt a következ aláirás van «Kininger seinem Freunde Baisdnyi.y> Hátlapján: <ígezeichnet iyn Marz 1802. Ebbl az tnik ki, hogy vagy
hiteles
:
>i
Kininger vagy Bacsányi arczképével van dolgunk. akartuk vetni az cAuer's polygraphisch
Hogy
e kérdést eldönthessük, össze
illustrirter Zeitschrift
«
Faust* (Wien
lékletéül megjelent Kininger arczképpel (festette Kininger, metszette
még nem
de e folyóiratot eddig
Bacsányi «Ldtó»
(80.
I.)
4r.)»
mel-
Mayer Keresztély),
kaphattuk meg.
czimü költeményének eredeti kézirata a M. Tud. Akadémia
levéltárában van.
Bacsányiné, Bauntberg Gabriela arczképe (112. 1.) a M. Tud. Akadémia BacsányiAlbumában lev fénykép után készült az eredeti^festmény — Füger Frigyes Henrik munkája (1807) — a Kassai Múzeumban. V. ö. Vasárnapi Újság 1894. évfolyamában Nyári Sándor czikkével. ;
Linz látképe
Gróf nek (136.
(128.
1.)
eredeti fényképfelvétel után készült.
Bacsdnyi akadémiai taggd való vdlasztdsáról eredeti kézirata a M. Tud. Akadémia levéltárában van.
Teleki József 1.)
írt
tudósító levelé-
A SZÖVEGBE NYOMOTT KÉPEK. A A A
cziwilapot Richter
Tapolczdt
(3.
1.)
Aurél
festmvész
tervezte és rajzolta.
ábrázoló fejlécz szintén Richter Aurél rajza.
keszthelyi régi premontrei gymnasium és rendház (7. 1.) a keszthelyi kath. gymnasium millennaris értesítjében megjelent fénynyomat után készült. Hordnyi Elek arczképe (9. 1.) Horányi «Nova Memória, i. (Pest, I792)» czímü müve melléklete gyanánt jelent meg. Aláirása u^nton Tischler Pinx. et Sculp. Pest íjSS.x :
Benydk Berndt arczképe 2.
kiadás, ifA
i.
(11.
1.)
meg. czimü
köt. 521. lap) jelent
Magyaroknak
vitézségeit
a Beöthy-féle
m
«Képes Magyar Irodalomtörténet»-ben
czímlapját a (12.
1.)
könyvtárának példányáról reprodukáltattuk. Báró Orczy Lörincz arczképe (13. 1.) Abauj vármegye
egykorú olajfestmény reproductiója. Baróti Szabó Ddvid arczképe (16.
a
Magyar Nemzeti Múzeum
kassai
székházában
rzött
festménye után «Költeményes munmeg. A mMagyar Mt4seum» czimlapja (18. 1.) a Magyar Nemzeti Múzeum példánya után. Rdday Gedeon arczképe (20. 1.) Klimes metszete az Országos Képtárban 3776. sz. a. Kazinczy Ferencz arczképét (23. 1.) Kininger Vincze festménye után (1803) John F. metszette i8o4-ben. Ernst Lajos gyjteményében. kái»-ban (Kassa 1789 és
Komárom
1.)
Klimes
1802) jelent
^
:
MEGJEGYZÉSEK A KEPÉKRL
209
Kazinczy («Széphalnii Vincze») *Orphetts »-Ár\ak. czimlapja
Múzeum
A
kassai premontrei retidhiiz (29.
1.)
a
Magyar Nemzeti
eredeti fényképfelvétel a «M. Tört. Életrajzok*
1.)
^ ^^—
számára. //.
(25.
példányáról.
'Jossef csdseár
magyar
és
arczképe
király
(33.
1.)
Mansfeld rézmetszetének
reproductiója.
'A' Francsiaországi valtoztísokra *
költemény
írt
(37.
I.)
eredeti kézirata a M. Tud.
Akadémia levéltárában. Kis János arczképe (42. 1.) Kriehuber rajza után (1842) Rauh János knyomata s elször a Schedel-féle Nemzeti Könyvtár «Kis János poetai munkái. Pest, i846» czim kötete eltt jelent meg. Kisfaludy Sándor arczképét (44. 1.) a Beöthj'-féle Képes magyar irodalomtörténetbl (2. kiadás, i. köt. 763. 1.) vettük át, mely a Mayer Károly metszete után készült. A 'Bécsi Magvar Musa* czimlapja {*^. 1.) az Egyetemi könyvtár példányáról való. Macpherson arczképe (55. 1.) Reynolds J. festménye után Knight C. metszete ; megjelent «The poems of Ossian. Translated by James Macpherson, Esq. Vol. r. London i8o6.«
czimképe gyanánt.
Görög Demeter arczképe (63. 1.) A. R. Ritter von Radmansdorf knyomata; megjelent « Görög Demeter életleirása. Kiadta Márton József Professor. Bétsben, i834»
czim mú
mellékletéül.
Rájnis
«
müve
Toldalék* czimü
(65.
1.)
«Mag\-ar Virgilius.
i.
darab.
Ford.
Kszegi
Rájnis József. Pozsonyban 1789.* függelékében jelent meg. Péczeli József id.
arczképét
(69.
1.)
Kaergling
rajza
Lenhardt metszette s
után,
elször megjelent a Tudományos Gyjtemény 1823. évfolyama x. kötetében. Fejér György arczképe (71. 1.) (Passini János metszetei a Tudományos Gyjtemény 1820. évfolyama vi. kötetében jelent meg elször. 'Batsányi János' verseia és tBatsányi János' poétái munkáji*
mvek
czimlapja a Nemzeti
Martinovics Igniícz arczképét 1.
köt. 803.
1.)
vettük
át.
V.
(75.
és 78.
1.)
czim
Múzeumban. ö.
(82.
l.i
a Beöthy-léle képes
irodalomtörténetbl
Millennaris történet viii. köt. 557.
(2.
k.
1.
A 'Vértanuk fája* ez. rajz (84. 1.) rendkívül sok másolatban maradt fenn, egy egykorú példánya a Mag\-ar Nemzeti Múzeum könyvtárában. A fán Bacsányi neve a baloldalon alulról számítva a második levélen olvasható. Verseghy Ferencz arczképét
mvei. Budapest. Silvio Pellico
1903. » ez.
arczképe
(85. 1.) Császár munkájából vettük.
(87.
1.)
Gottschick
«
Verseghy Ferencz
C. B. metszete az
J.
Silvio Pellico da Saluzzc. Lipsía. 1834.1) 40 ez.
Elemér
élete és
nOpere compiute
di
mben.
Gróf Széchényi Ferencz arczképe (89. 1.) Czetter Sámuel rézmetszete 1 798-ból, (lásd Fraknóí V. Gróf Széchényi Ferencz. Budapest. 1902.) Miiller János arczképét («Diogg pinx. 1797. H. Lips sculp.») (91. 1.) «Johannes v.
mbl
Werke. 8. Theíl. Tübingen i8io.» ez. vettük. 'Magyar Minerva* küls czimlapját (93. 1.) és 'Ányos Pál munkáji»-nák (95. L) a Debreczeni Grammatikának (97. 1.) czímlapjait a Magyar Nemzeti Múzeum és Egyetemi Müller sámmtlíche
A
könyvtár példányairól vettük.
Baumberg
Gabriela leánykori arczképe (loi.
1.)
a M. Tud. Akadémia kézirattárában
fest neve (Klein de Muntii) valószínen álnév. Bacsányiné költeményeinek czimlapja (102. 1.) az Egyetemi könyvtár példányáról való. /. Napóleon három nyelv proklamdcziója, melybl csak a magyar rész elejét közöljük (105. 1.), elször megjelent a Millennaris magyar nemzet története viii. kötet 582. rzött fényképrl
készült. .\
lapján önálló mellékletül.
Hg. Metternich Kelemen arczképe jelent a «Metterních's Nachgelassene
Magyar
Tört. Kletr. 1904.
(109.
1.)
Lawrence Th. olajfestménye
-Schriften.
i.
Bánd.
Wien
i88o.» ez.
után.
mben. 27
Meg-
MEGJEGYZÉSEK A KÉPEKRL
2IO
ner
/.
Napokon arczképe
(iii.
/.
Feietics csdssdr és
magyar
I.
W.
1.)
arczképét (121.
Titdósokhozr> ez. mii és Bacsáiiyi
Múzeum
a M. N.
Toldy Ferencz
I.)
készüli.
IJppnhi
/'.
leslelte s
Windt-
kiadás
i.
arczképe
rajzát
kötet 63a.
Falitríi-hiadásának c'zimlapjai (129.
és
példányairól.
ifjúkori
vdr
./ kufsteini (2.
egykorú knyomat után kira'/v
nürnbergi rézmetszó metszette.
'A Magyar 134.
1.)
1.)
(144.
vettük
(140.
1.)
Kézirajz Ernst Lajos gyjteményében.
Képes magyar irodalomtörténetbl
a Beöthy-tele
1.)
át.
Bacsdnyi állítólagos arczképe (147. 1.) olajfestmény Erust Lajos gyjteményében. Hátsó lapján egy szelet papiron következ jegyzés van «Johann Bacsdnyi berühmter :
ungarischer Dichter geb. 1763. gest. 1845.
War
in die
Martinovics'sche Verschwörung
vervvickelt und sass bis 1796 auf dem Spielberg.» Fest nincs megnevezve. Hafner Jóssef és Kants Zsigmond arczképei (152. és 156. 1.) a M. T. Akadémia kézirattárában (Bacsányi-Album) rzött fényképek reproductiói. Bacsdnyi és neje linzi sireinlékét (163. 1.) a Beöthj'-féle Képes magyar irodalomtörténetbl (2. kiad. I. köt. 639. 1.) vettük át. Bacsdnyi arczképét a borítékon, Fiiger W. festménye után John F. metszette. Ez a metszet ((Batsányi János poétái munkáji. Budánn i835.» czimképe gyanánt jelent meg.
1794
Olajfestményben az Akadémia képes termében (1. 100. lap). Bdróczi Sdndor arczképe (i6o. 1.) Czetter metszete.
NÉVALÁÍRÁSOK, OKLEVÉLHASONMÁSOK. Bacsdnyi névaláírása lérl való. Olvasása
:
(5.
1.)
a M. Tud.
Akadémia kézirattárában rzött
A' Francziaorssdgi vdltosdsokra kézirattárában. Olvasását
írt
Akadémia
költemén3'^ eredeti kézirata a M. Tud.
Hasonmások szövegé >)-ben. Buda 1807. » czím mnek (47. a
1.
«
A "Hitnfy szerelmei Bacsányi egy, Kisfaludy Sándorhoz intézett
az a
1.)
Horánszky Lajos országgylési képvisel birtokában ((Hasonmások szövegé»-ben.
Rdjnis József névaláírását
(49.
1.)
melybe
példánya,
levelét irta be, s egyszersmind a verseket
is átcorrigálta,
lásd a
eredeti leve-
Batsdnyi.
a M. N.
Múzeum
kézirattárában
Olvasását
van.
rzött levelérl
Rdjnis Józef m. />. Ányos Pdl névaláírása a M. Nemz.
vettük. Olvasása
:
Múzeum kézirattárában rzött levelérl (NagyBoldog Afzfzony hava 9.) Olvasása Leg Kifsebh Ssolgdja P. Ányos Pdl m. p. Bessenyei György névaláírása (59. 1.) az ((Ember próbáján ez. munkájáról. A M. N.
Gyr
1784.,
Múzeum Gr.
Olvasása
:
kézirattárában (136. quart. hung. jelzettel.) Olvasása
Wrhna :
névaláírása (114.
1.)
a
:
Bessenyei Györgv.
M. Tud; Akadémia kézirattárában rzött levelérl.
A. G. IVrbna.
Bacsdnyi elfogatdsdra vonatkozó parancs
(115.
1.)
eredetije
Olv. lásd a
ugyanott.
((Hasonmások szövegé»-ben. Gabriela férjéhez
írt
leijeiéinek
(116. és 123.
1.)
eredetije
ugyanott.
Olvasásait
a
((Hasonmások szövegé»-ben. Jiiranics Ldszló névaláírása (126.
László m.
1.)
ugyanott rzött levelérl. Olvasása
:
Jiirnnits
p.
Bitnitz Lajos névaláírása (131.
lérl. Olvasása
:
1.)
a M. Tud.
Akadémia kézirattárában rzött
leve-
vkész szolgdd Bitnitz Lajos Prof.n
Bacsdnyi utolsó versének (165. 1.) eredeti kézirata a M. Tud. ban van. Olv. a «Hasonmások szövegé»-ben.
Akadémia
kézirattárá-
KEPÉK. Önálló mellékletek, Lap I.
Bacsányi arczképe
a.
Bacsányi arczképe
i
Emst
Bacsányi
«
40
Látói
czim
költe-
ménye
Tapolcza. Richter Aurél rajza
... ...
Bacsányi névaláírása keszthelyi
régi
18.
19-
20.
Gróf Teleki József tudósító levele Bacsányi akad. taggá választásáról
Pelbco arczképe Széchényi Ferencz arczképe Müller János arczképe A «Magyar Minerva* küls czím-
5
36.
37.
lapja
7
9
38.
39.
13
A
40.
Baumberg Gabríela leánykori arcz-
41.
Bacsányiné költeményeinek czím-
képe
20
lapja
23
42. Részlet a
lapja
25
«A
...
József arczképe
Napóleon proklamáczió
jából
Francziaországi változásokra*
44.
45.
költemény kézirata Kis János arczképe Kisfaludy Sándor arczképe A «Bécsi Magyar Musa» czímlapja Bacsányi levele a «Himfy szerel-
37
mei»-ben
105
43. Metternich
29 33
21. Rájnis József névaláírása
czím-
Debreczeni Grammatika czím-
Kazinczy Ferencz arczképe Kazinczy tOrpheusi-ának czímkassai premontrei rendház
muiikáji*-nak
lapja
16 18
tAnyos Pál lapja
11
Báró Orczy Lörincz arczképe ... Baróti Szabó Dávid arczképe ... A » Magyar Museum* czímlapja Ráday Gedeon arczképe
A
136
34. Silvio 35. Gr.
12
írt
17-
i
lapja
15- ír. 16.
ia8
6.
3
premontrei
gimnázium és rendház Horányi Elek arczképe Benják Bernát arczképe «A Magyaroknak vitézsége* czim-
14-
112
Linz látképe
sz.
szövegbe nyomott képek.
Czimlap. Richter Aurél rajza
13-
arczképe 5.
80
A
A
Bacsányiné,
Lajos
gyjeményében 3.
Lap
Baumberg Gabríela
4.
46.
Kelemen herczeg
arcz-
képe 1. Napóleon Gróf Wrebna névaláírása Bacsán3ri elfogatására vonatkozó parancs
42
108
m
114
115
44
47. Gabríela levele férjéhez
45
48.
47
49. Gabríela írónnal irt levele
123
49 52
50. Juranics névaláírása
126
117
Ferencz császár és magyar rály arczképe
I.
«A Magyar Tudósokhoz*
ki-
121
22.
Ányos
23.
Macpherson arczképe Bessenyei György névaláírása... Görög Demeter arczképe
55
52. Bitnitz névaláírása
59 63
53.
lapja
134
26. Rájnis «Toldalék»-jának czímlapja
65
54.
Toldy Ferencz ifjúkon arczképe
140
69
55.
Kufstein vára
144
71
56.
Bacsányi
57.
Hafner József arczképe Kantz Zsigmond
156
Sándor
160
24-
25-
Pál névaláírása
27. Péczeli József 28. Fejér
arczképe
György arczképe
29-
•
Batsányi János versei* czímlapja
30-
•
Batsányi János' poétái munkáji*
czímlapja
arczképe «Vértanuk fája*
32.
A
33-
Verseghy Ferencz arczképe
...
131
Bacsányi Faludi-kiadásának czím-
58.
82
59. Báróczi
84
60.
85
czímlapja 129
állítólagos
arczképe
(Emst Lajos gyjteményében)
75 78
31- Martinovics
51.
...
Bacsányi és neje linzi síremléke 61. Bacsánj'i utolsó verse
147
15a
163 165
:
•
A .
Magyar Történeti
Életrajzok
1904. évfolyama:
Bártfai
SZABÓ
LÁSZLÓ-tól
GHYMESI FORGÁCH FERENCZ 1535—1577
SZINNYEI FERENCZ-tl
BACSÁNYI JÁNOS 1763—1845 és
PÓR ANTAL-tól
KÉSZEI MIKLÖS ÉLETRAJZÁT hozza.
Továbbá munkába vannak véve Beatrix királyné, Berzeviczy Alberttl.
Kupeczky János, Zsilinszky
Mihálytól.
Ferenczy István, Meller Simontól.
Rimay
János, B. Radvánszky Bélától.
Zalánkeméni Kakas István, Veress Endrétl. Szatmári György prímás, Dr. Tóth-Szabó Páltól. Mikes Kelemen/ Dézsi Lajostól Berzeviczy Márton, Veress Endrétl stb.
A MAGYAR TÖRTÉNETI ÉLETRAJZOK egy-egy évfolyamát a Magyar Történelmi Társulat tagjai a titkári hivatalnál vagy a társulat pénztáránál 10 korona elfizetési áron rendelhetik meg.
j
(
z
%
T
PH 3213
Szinn/ei, Ferenc Sacsan/i Jaaos
U5Z86
PLEASE
CARDS OR
DO NOT REMOVE
SLIPS
UNIVERSITY
FROM
THIS
OF TORONTO
POCKET
LIBRARY
^v