Adóváltozások Hogyan segíti a jelenlegi adórendszer a kkv-k fejlődését?
A 2011. 01. 01-től életbelépő adózási rendszer segíti az üzleti szféra szereplőit, ezen belül a kis- és középvállalkozásokat adócsökkentés (különböző adónemekben) munkahely teremtő hatás családok támogatása
2
Társasági adó Cél: A kis- (mikro) és középvállalkozások pénzügyi forrásának növelése, versenyképességük javítása. 2010. 08. 16. (2010. évi XC. tv.) Az adóalapot meg kell osztani naptári napok arányában I. félévi adóalap után 19 %, vagy 50 millió forint adóalapig 10 %, felette 19% az adókulcs (feltételhez kötött 10 %) II. félévi adóalap 250 millió forintjáig 10 %, felette 19 % az adókulcs (bevallás: 2011. május 31.) 3
Társasági adó 2011. A pozitív adóalap 500 millió forintot meg nem haladó összegéig 10 %, felette 19 % az adókulcs. Külön feltételek nélkül. Tízszeres adóalap növekedés. Negatív adóalap: veszteségelhatárolás.
2013. A társasági adó a pozitív adóalap 10 %-a Egyéni vállalkozókra is ugyanez vonatkozik! 4
Kedvezmények a társasági adóban Kis- és középvállalkozások kedvezményei - Beruházási adóalap csökkentő kedvezmény Tao-tv. 7. § (1) zs) Korábban még használatba nem vett ingatlan és tárgyi eszköz. - Kis- és középvállalkozások adókedvezménye Tao-tv. 22/A. § Tárgyi eszköz beruházáshoz, előállításhoz felvett hitel adóévi kamatának 40 százaléka. 5
Fejlesztési adókedvezmény 22/B.§ (1) j) ÚJ! Kkv. fejlesztési adókedvezményt vehet igénybe - bármelyik régióban - 500 millió forint jelenértékű beruházás Igénybevétel az adóévet követő négy adóévben • kisvállalkozás: - létszámnövelés 20 fővel, vagy - bérköltség növelés (minimálbér 50-szeresével) • közepes vállalkozás: -létszámnövelés 50 fővel vagy -bérköltség növelés (minimálbér 100-szorosával) Új létesítmény létrehozatala, meglévő bővítése, folyamat változása.
6
„Támogatásokkal” kapcsolatos változások (1) • A támogatás (visszafizetési kötelezettség nélkül átadott pénzeszköz, térítés nélkül átadott eszköz, nyújtott szolgáltatás) nyújtónál elismert költség, ha rendelkezik a támogatásban részesülő Tao-tv. 3. sz. melléklet A) fejezet 13. pont szerinti nyilatkozatával. • Nyilatkozat nélkül Tao-tv. 8. § (1) d) alapján adóalap növelő tétel. • Adóalap csökkentés Tao-tv. 7. § (1) z) (akkor is lehet ezt a csökkentő tételt alkalmazni, ha a nyilatkozat alapján az adózó adóalapja negatív) csak: - kiemelkedően közhasznú 7 - tartós adományozás
„Támogatásokkal” kapcsolatos változások (2) Csökkenti az adóalapot a kiemelkedően közhasznú besorolással rendelkező szervezetnek nyújtott támogatás (50 %) tartós adományozási szerződés alapján nyújtott támogatás (közhasznú, kiemelkedően közhasznú besorolással rendelkező szervezetnek (20 %) → 20 + 50 % Magyar Kármentő Alapnak az adóévben visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás IGAZOLÁS (HATÁLYOS 2010. 11. 20.) (50 %) [Tao-tv. 7. § (1) bek. z) pont, 7. § (7) bek.]
8
K+F tevékenység 7. § (1) t) Tao-ban 2010. 01. 01-től az a.e.e. csak a saját tevékenységi körben felmerült K+F közvetlen költsége csökkenti Innovációs járulék alapja nem általában a K+F közvetlen költségével csökkenthető, hanem csak a Tao-alap megállapításánál is az a.e.e. csökkentéséhez előírt feltételeknek megfelelő K+F közvetlen költségével Innovációs járulék éves bruttó összegét csökkenti többek között a saját tevékenységhez megrendelt K+F költsége
9
Képzés költsége 3. sz. m. B) 8. A kifizető által viselt képzés költsége (ideértve az azzal összefüggő, törvényen alapuló, az államháztartás valamely alrendszere számára történő kötelező befizetést is) feltétel nélkül vállalkozás érdekében elismert költség 2010. január 1-től, függetlenül a képzés céljától és formájától.
10
Sporttal összefüggő törvény A sporttal összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2010. évi LXXXIII. törvény látvány-csapatsport labdarúgás, kézilabda, vízilabda, jégkorong
kosárlabda,
igazoláson szereplő összegig – döntés szerint – a támogatás adóéve és az azt követő három adóév adójából adókedvezmény érvényesíthető MÉG NINCS HATÁLYBAN ! (június 15.) 11
Adózás rendjéről szóló törvény Az adózó 15 napon belül az állami adóhatósághoz írásban bejelenti a cégbírósághoz be nem jelentett 178. § 27. pontjában foglaltaknak megfelelő telephelyét [Art. 17. § (3) bek. h) ]. Nem kell bejelenteni a cégbejegyzésre kötelezett adózóknak a végelszámolással kapcsolatos adatokat [Art. 23. § (2) bek.].
12
Személyi jövedelemadó Az adó mértéke 8. § Az adó mértéke: - az e törvény hatálya alá tartozó jövedelem után - az adóalap 16 százaléka - ha e törvény másként nem rendelkezik, - összevont adóalapra, - különadózó jövedelmekre, és - egyéb jövedelmekre. Az adóalap miatt különböztetjük meg! 13
Adóalap-kiegészítés 29. § Az adó alapját az összevont adóalapba tartozó jövedelmeknél az adóalap-növelő tétel (27 %) hozzáadásával kell megállapítani. - 2011-ben még megmarad - 2012-ben 50 százalék - 2013-ban megszűnik Különadózó jövedelmeknél nincs adóalap-kiegészítés. Béren kívüli, béren kívülinek nem minősülő juttatások esetében 1,19-szorosa. 14
Adóterhet nem viselő járandóság Adóterhet nem viselő járandóság fogalma megszűnik (3. § 72.), jellemzően átkerülnek az 1. számú mellékletbe, így adómentes többek között: nyugdíj, baleseti járadék, jövedelempótló járadék, GYES, anyasági támogatás, gyermeknevelési támogatás, nevelőszülői díj, ápolási díj, szociális gondozói díj évi 180 ezer forintot meg nem haladó része, lakáscélú felhasználásra nyújtott vissza nem térítendő támogatást, vendégtanár magyarországi foglalkoztatása, felsőoktatási intézmény nappali tagozatos tanulója részére kifizetett ösztöndíj, tankönyv- és jegyzettámogatás, stb. Kivéve hallgatói munkadíj: munkaviszonyból származó jövedelem. 15
Családi kedvezmény (29/A-B §) Adóalap kedvezmény mértéke: Kedvezményezett eltartottanként és jogosultsági hónaponként - egy és kettő eltartott esetén 62 500 Ft - három és minden további kedvezményezett eltartott esetén 206 250 Ft. Kedvezményezett eltartott, eltartott fogalma (magzat) Jogosultsági hónaponként jár, nincs felső korlát Megosztható: attól függetlenül, hogy év közben hogyan vették igénybe Új előírás: a rokkantsági járadékban részesülő magánszemély ezentúl adóalap-kedvezményt érvényesíthet önmaga, mint kedvezményezett 16 eltartott után.
Adójóváírás (33. §) Az adóévben megszerzett bér és az adóalap-kiegészítés együttes összegének 16 százaléka. Jogosultsági hónaponként legfeljebb 12 100 Ft. Éves szinten: 145.200 Ft. Teljes egészében akkor érvényesíthető, ha nem haladja meg az összes jövedelem a 2 millió 750 ezer forintot. E fölött a meghaladó rész 12 százalékával csökkenteni kell a rendelkezésre álló éves keretet. Évi 3 millió 960 ezer fölött teljesen megszűnik. (Bérszámfejtő program) 17
ÚJ cím: Egyes juttatások adózásának szabályai (XIII. fejezet) Kifizetőt terhelő adó 69. § A juttatások feltételeinek közös szabályai: jövedelem a juttatás értéke, a kifizetőt terhelő adó alapja a jövedelem 1,19-szorosa, ingyen vagy kedvezményesen juttatott érték: szokásos piaci érték, a nem pénzben juttatott vagyoni érték, elidegenítéskori szerzési értéke, ami után az adót megfizették. Amely „volt” természetbeni juttatás nincs taxatíve felsorolva a 70, 71. §-okban, azok a magánszemélynél adóznak jogcím szerinti jövedelemként. 18
Béren kívülinek nem minősülő egyes meghatározott juttatások 70. § E juttatások értékének 1,19-szorosa után a munkáltatónak (kifizetőnek) kell 16 százalék szja-t fizetnie és 27 százalék Eho-t: A kifizető által hivatali, üzleti utazáshoz kapcsolódó étkezés, vagy más szolgáltatás révén magánszemélynek juttatott adóköteles bevétel. A cégtelefon használata. A csoportos életbiztosítás. A reprezentáció, üzleti ajándék adóköteles része. A reprezentációnak nem minősülő vendéglátás költsége, ha nem állapítható meg a juttatásban részesülő személy által szerzett bevétel (pl. családi nap). Csekély értékű ajándék (minimálbér 10 százaléka, évi háromszor) A kifizető által jogszabály alapján a magánszemélynek ingyenesen vagy kedvezményesen átadott termék, nyújtott szolgáltatás. A minimálbér 1 százalékát meg nem haladó értékű reklámcélú vagy egyéb, adómentesnek és üzleti ajándéknak nem minősülő juttatás (szóróajándék). A béren kívüli juttatások kedvezményes adózású értékhatárán felüli rész.
19
Béren kívüli juttatások 71. § A béren kívüli juttatások értékének 1,19-szorosa után a munkáltatónak (kifizetőnek) kell 16 százalék szja-t fizetnie, (eho nincs): Üdülési csekk vagy kedvezményes üdültetés → évente minimálbért meg nem haladó mértékben Iskolakezdési támogatás → minimálbér 30 százalékáig Munkáltató nevére szóló számla alapján, kizárólag a munkavállaló helyi utazására szolgáló bérlet Melegétkeztetés vagy fogyasztásra kész (hideg) étel értéke → havi 18.000 Ft-ig, ideértve az utalványt is, adóéven belül utólag is Széchenyi Pihenő Kártyára utalt összeg → 300 000 Ft-ig Munkáltató által finanszírozott internethasználat → havi 5 ezer forintig Munkáltatói-foglalkoztatói havi hozzájárulásból a magánszemély javára - önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárba átutalt összeg → max. min. bér 50 % - önkéntes kölcsönös egészségpénztárba, illetve önsegélyező pénztárba átutal összeg → együtt max. min. bér 30 % - foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménybe átutalt összeg → minimálbér 50 % Juttatás szövetkezet közösségi alapjából → minimálbér 50 % Iskolarendszerű képzés munkáltató által átvállalt költsége → minimálbér két és 20 félszerese.
Járulékok Mértékek változása: A nyugdíjjárulék mértéke 9,5 százalékról 10 százalékra nő, a tagdíj továbbra is 0 százalék. Egyéni nyugdíj-járulék felső határa: 21 000 Ft/nap, 7 665 000 Ft/év Egészségügyi szolgáltatási járulék havi összege 5100 forint (napi összege 170 forint). A mérték az infláció mértékével megegyezően emelkedik. 21
Társas (és egyéni) vállalkozók járulékfizetési kötelezettsége Tevékenységre jellemző kereset megszűnt. Az új minimális járulékalap a következő: az egyszeres minimálbér, illetve középfokú végzettséget igénylő vállalkozói tevékenység esetén – a munkaviszonyban foglalkoztatottakhoz hasonlóan – a garantált bérminimum összege. Alapja: személyes közreműködői díj 22
Kedvezményes foglalkoztatási lehetőségek 1. START-KÁRTYÁK START kártya: pályakezdő fiatal, alap illetve középfokú végzettség esetén 25., felsőfokú végzettség esetén 30. életév, első ízben létesít foglalkoztatásra irányuló jogviszonyt. START-Plusz kártya: GYES, GYED, GYET, ápolási díj folyósításának megszűnése után egy éven belül kíván foglalkoztatásra irányuló jogviszonyt létesíteni, illetve a regisztrált, tartósan álláskereső. START-EXTRA kártya: az igénylést megelőzően legalább 3 hónapig álláskeresőként nyilvántartott és az 50. életévét betöltötte, vagy életkorra tekintet nélkül a legfeljebb alapfokú iskolai végzettségű, illetve a bérpótló juttatásra jogosult álláskereső. 23
Start kártyák érvényessége, kedvezmények mértéke Érvényesség: Start-kártya: kiállítás keltétől – alap- és középfokú végzettség esetén – 2 év, – felsőfokú végzettség esetén - 1 év, igénylés nem korlátozott. Start-Plusz, Start-Extra: kiállítás keltétől 2 év, igénylés 2011. december 31-ig. Kedvezmény mértéke: a 27 százalékos társadalombiztosítási járulék helyett a bruttó munkabér 10, illetve 20 százaléka, legfeljebb a minimálbér 1,5, illetve 2-szerese után Start-kártyás foglalkozatott esetén, 10, illetve 20 százaléka, legfeljebb a minimálbér 2-szerese után Start-Plusz kártya esetén, 0, illetve 10 százaléka, legfeljebb a minimálbér 2-szerese után Start-Extra kártya esetén. 24
2. Részmunkaidős foglalkoztatáshoz kapcsolódó kedvezmény Gyermekgondozási szabadságról visszatérő (feltéve, hogy e munkavállaló annak időtartama alatt tgys-ben, gyedben, gyesben részesült) munkavállaló munkakörét közvetlen a visszatérést követően a gyermekgondozási szabadságról visszatérő munkavállaló és emellett a gyermekgondozási szabadság alatt az ő munkakörének „helyettesítésére” felvett munkavállaló, vagy a lejártát követően vele azonos vagy hasonló munkakör ellátására létesített munkaviszonyban foglalkoztatott munkavállaló Heti 20-20 órás részmunkaidős munkaviszonyban látják el. 25
Részmunkaidős foglalkoztatáshoz kapcsolódó kedvezmény feltételei Kedvezmény mértéke: mindkét munkavállaló után 20% tb. járulék (27 % helyett) Munkavállalónként legfeljebb a minimálbér kétszereséig érvényesíthető Kedvezmény legalább 1 év, maximum 3 év További feltétel: a munkáltató a létszámát a részmunkaidős foglalkoztatás kezdetét megelőző hónap átlagos statisztikai létszámához képest növeli, és a részmunkaidős foglalkoztatás alatt nem csökkenti. 26
3. Mikro-, kis- és középvállalkozások kedvezménye Kedvezmény illeti meg a legfeljebb 250 fő éves átlagos statisztikai állománnyal rendelkező,legalább 6 hónapja működő munkáltatót, ha aktív korúak ellátásában nem részesülő (RÁT, bérpótló juttatás) álláskeresőt legalább 4 órás részmunkaidőben foglalkoztat és ezzel az éves átlagos statisztikai létszámát emeli, továbbá a bővített létszámot 2 évig megtartja.
27
Mikro-, kis- és középvállalkozások kedvezménye Álláskeresőnek minősül: - legalább 3 hónapja nyilvántartott álláskereső, vagy - 3 hónapnál rövidebb ideje nyilvántartott, de a foglalkoztatás megkezdése előtti 365 napban keresőtevékenységet nem folytatott álláskereső, illetve - olyan személy, akinek jogviszonya a foglalkoztatás megkezdését megelőző 3 hónapon belül csoportos létszámcsökkentésre tekintettel szűnt meg. Kedvezmény mértéke: A foglalkoztatás megkezdésétől számított 1 évig mentesül a munkáltató társadalombiztosítási járulék megfizetése alól. (27 %) Kedvezmény legfeljebb a minimálbér 130%-a, részmunkaidő esetén időarányos rész után érvényesíthető. Munkaügyi központ és munkáltató megállapodást köt. 28
Köszönöm a figyelmet!
29
