Hogyan készüljünk a gyerekvállalásra? A dél-békési fiatalok családi életre nevelése és komplex, családbarát szolgáltatások kialakítása a Dél-Békési termelő családok munkaerő-piaci helyzetének javítása érdekében Dél-Békés Mezőgazdasági Termelőiért Alapítvány TÁMOP-5.5.1. B-11/2-2011-0024
Tartalomjegyzék 1
Gyermekvállalás ______________________________________ 2 1.1
Tervezzünk! __________________________________________________2
1.2
Felelős párkapcsolat = érett szülők _______________________________3
1.3
Az összetartó család képe______________________________________ 6
1.4
A csoda _____________________________________________________ 8
1.5
A feltétel nélküli szeretet ______________________________________ 10
2
A szülők életvezetése __________________________________ 12 2.1
Normák és pozitív életstílus ____________________________________ 12
2.2
Negatív életvezetés következményei ____________________________ 14
2.3
Családi értékek ______________________________________________ 16
2.4
Családi szerepek _____________________________________________ 18
2.5
A család funkciói _____________________________________________ 19
1
1 1.1
Gyermekvállalás Tervezzünk!
Egy gyermek felnevelésére csak érett, felnőtt korban lehet gondolni, és figyelembe venni: Együtt felnevelni a gyermeket!
Lehetőleg akkor szülessen, amikor már van külön lakás, megelőzte a házasság, amikor a szülőkre, nem pedig a nagyszülőkre hárul a megszületett gyermek gondoskodása, nevelése. A nőknek meghatározó szerepük van abban, hogy milyen a szülők érzelmi élete. Az érzelmi neveltségtől függ, hogy milyen teljesítményekre, milyen kapcsolatokra lehet képes, milyen életerőt kap családjától a gyermek. Ha nincsenek tisztában teherbíró képességükkel, és többet vállalnak a kelleténél, az következményekkel jár. Sok gyermek eltartása, gondozása idején fokozódik a 2
túlterheltség, csökken a tűrőképesség, korlátozódik a szeretet-képesség, és ez a folyamat a negatívumok, a hiányosságok észrevételét, kifejezését fogja provokálni. Ilyenkor a nő általában a házaséletét, a férjét fogja leghamarabb elhanyagolni. Pedig a jó családi együttműködés és a gyermekek sikeres felnevelésében az apa részvétele, bevonása segít, nem a kirekesztés. Amikor egy családanya a háztartás vezetése, és a gyermekek nevelése mellett munkahelyen is dolgozik, akkor azt csak úgy tegye, hogy elfogadtatja a családdal, és az otthoni teendőkbe fokozottan bevonja a családtagokat. Fontos a mindennapok megtervezése, nem vállalhat sok feladatot egy napon. Ha van szeretet, és van megértettség, akkor működik a boldog családi élet „fogaskereke”. Az anya elfogadja az apa egyéniségét, iránta kifejezi szeretetét, ezáltal közvetíti is a gyerekek felé. Az apa viszonozza és továbbadja a gyermekeknek. Ha nincs szeretet, kirekesztődés jön létre, erre már utaltunk korábban is. Leggyakrabban a nők szeretetképességétől, kitartásától, kompromisszum készségétől optimista beállítódásától, illetve ezek hiányától függ a családi rendszer folyamatossága. A házasélet, családi élet, gyermeknevelés igen nagy érzelmi energiát, sok erőfeszítést, higgadtságot, türelmet, önfeláldozást igényel. Mit kell tennem kettőnkért, hogy általunk a családom egészséges legyen?
1.2
Nem az a fontos, hogy mit változtassak a másikon, hanem az hogy én mennyit tudok változni
Tudok-e megbocsájtani?
Tudok-e áldozatot hozni?
Mennyire tudok szeretni?
Felelős párkapcsolat = érett szülők
A gyermek kiskorában a legnagyobb problémát éretlen szülei önállótlansága jelenti, akik bátortalanok az életvezetésben, nem tudnak háztartási munkát
3
végezni, munkahelyi, házastársi és szülői szerepükkel kapcsolatos teendőiket megtervezni, és úgy szervezni, hogy ne legyen túl sok konfliktusuk. A nagyszülőknek szerepük lehet abban, hogy összefogva gyermekeiket – a szülőket- erősítsék abban, hogy a szülői szerepet egyre biztosabban lássák el. Ne vállalják át az unoka nevelését, csak alkalmilag vállaljanak felügyeleti segítséget. Teremtsenek lehetőséget a szülőknek közös ügyintézésekre, páros kikapcsolódásra, a házastársi kapcsolat erősítésére. Az utóbbi 20 évben félelmetes ütemben terjed a gátlástalanság, korlátlanság. Korábban, amikor még az ép családok voltak nagyobb számban, a családi élet jellemzője volt a mértékletesség. A mértékletesség megnyilvánult az evésben, ivásban, kulturált viselkedésben, az életrend alakításában, a terhek vállalásában. Ritkábban fordult elő az italozás alkoholizmussá fajulása, s ha mégis, akkor is elsősorban a férfiak körében. A nők tömeges munkába állásukkal „jogot szereztek” a férfiasnak ítélt szokásokra, így a mértéktelen viselkedésre is. A lányok napjainkban, nem az anyai, feleségi szerepre, és az ahhoz szükséges viselkedésre készülnek, hanem, pályát választanak, és az iskolában is és otthon is az értelmi teljesítmény a fontos. Megrázó jelenség, hogy serdülő koruktól éppen úgy cigarettáznak, társaságban ugyanúgy isznak, mint a fiúk. Ritka a tartózkodó, mértéktartó viselkedésű, nem dohányzó, mert a felnőtt nők, nem adnak megfelelő példát számukra. A nők szerepe döntő fontosságú a férfiak és a gyermekek szabályozásában. A férfiak a nők kedvéért, elismerésük, szeretetük kedvéért, korlátozzák magukat a mértéktelenségben. Ha azonban a nők nem tartják fontosnak a mértéktartó viselkedést, akkor a férfiak is kevésbé változnak. Az egyedülálló nők, főként a fiatalok, akiknél a legfontosabb a mások által kitüntetett figyelem, nagy csábítást jelentenek a házas férfiakra a gyermekeik védelmében viselkedési korlátozást jelentő feleségekkel szemben. Nem lehet ott egészséges életmódról beszélni, ahol a felnőtteknek nincs meg a belső mértéktartási igénye. 4
A jó szülő:
Megszervezi az egymásról való gondoskodást, házi munkákat, tippeket ad, dönt, végrehajt.
Főz, mos, takarít. Bevásárol, elrendez.
Orvoshoz kísér, ápol.
Dajkálja gyermekét, énekel neki, ölbe veszi, mesét mond.
Iskolába és szakkörökre kíséri a gyermeket.
A tanulást ellenőrzi és segíti, osztályfőnökkel kapcsolatot tart.
Barkácsol, javít, kifesti a lakást, megszereli, amit tud, ha nem szerelőt hív.
Tud beszélgetni a gyermekeivel.
Ezen felül, dicsér, észrevesz, öröm vele együtt tenni bármit. Leül játszani gyermekével, kirándulásokat szervez.
A beszédstílusa megnyugtató, megértő, nem sértő, nem káromkodik, nem szidja a másikat, ha valami bajt csinál. Elfogadja a másik szülő véleményét. Megbocsájtó, követelményei végrehajtásához segítséget nyújt.
Az ép családi vonások mutatói:
érzelmek, a szülők kapcsolat-minősége, szeretet-kapcsolata
családerkölcsi normák betartása
hangulat
munkához való viszony
anyagiak megszerzése
a családtagok szerep-viselkedése
mértékletes életmód
bizalomra épülő nevelés 5
rugalmas nevelési módszerek
a gyermekek sokoldalú fejlődése
konfliktusok megoldása
a házasság stabilitása
a fiatalok párválasztása
1.3
Az összetartó család képe
Az összetartó család nem zárt, hiszen befogadja a szomszédokat, barátokat, munkatársakat, a gyermekek barátait. Segítőkész a rokoni kapcsolatokon kívül is. Az összetartó család ugyanakkor zárt az intimitás területén. Az ilyen család nyújt a gyermekeknek megfelelő mintát a családhoz és a hazához való hűségre. Az összetartó család szabályozása rugalmas, figyelembe veszik az egyéni adottságokat, érdeklődést, érést, pillanatnyi állapotot. Ösztönöz a kudarcok tűrésére, az egyéni, családi és a haza iránti célok eléréséig való kitartására, békés együttélési módra. Céljai eléréséhez,
saját erőkre támaszkodó,
saját hagyományokra épülő boldogulást,
sajátos értelmi és cselekvési lehetőségek kihasználását segíti elő.
Az összetartó, azaz ép, teljes, jól együttműködő család
a tágabb rokonságra támaszkodva összefogással,
erőt ad az élet nehéz pillanataiban,
együttérzésének kifejezésével megnyugtat,
az együtt pihenést és felépülést nyújtja,
a gyógyulást segíti, 6
a bánatot enyhíti,
az ünneplési és hétköznapi hagyományokat őrzi,
értékőrző, értéképítő.
Az összetartó családban élő szülők és gyerekek együtt vészelik át a válságos helyzeteket, mint pl. munkanélküliség, átmeneti elszegényesedés, betegség. A családi összetartást és a rokoni összefogást magas fokú cselekvőkészség jellemzi. A gyermekek, testvérek segítése, a szülők, nagyszülők, egyéb rokonok támogatása, és a tőlük kapott érzelmileg és a közös tevékenységekben megnyilvánuló együttérzés ad erőt a továbbfejlődéshez, útkereséshez, párkereséshez, az egyéni képességek kibontakoztatásához.
„Az ember a nevelés által lesz igazán emberré!” Mitől jó szülő, a jó szülő? Amikor a szülőknek közös a munkavégzése, amivel otthonossá, széppé, meleggé teszik a lakást, munkára nevelnek, amikor támogatják a nagyszülőket, segítik saját testvéreiket, amikor példát adnak gyermekeiknek az együttműködésre, munkamegosztásra, és lehetőséget gyermekeiknek a bekapcsolódásra. Fontos az a személy, aki a példát nyújtja: a fiú számára az apa, a lány számára az anya. Az értékek, hordozóik személyéhez, és az ő szokásos viselkedési módjukhoz kötődnek. Jó, ha egy fiatal nem csak a szakmájára, de a családi életére is készül. Napjainkra a családtervezés fogalma sok olyan értelmezéssel és gyakorlattal társult, amelyek veszélyeztetik az igazi boldogságot és az életet. Mivel - nagyrészt a reklámok hatására - az értékek ranglistáján előtérbe kerültek a pénz, a karrier, a kényelmes élet, egzotikus utazásokkal és szórakozással, sok fiatal azt gondolja, mindenekelőtt ezeket kell megszereznie ahhoz, hogy vágyai teljesüljenek.
7
Így eshet meg, hogy hibás 'tervezés' miatt a házasságkötés előtt kezdi el sok fiatal a nemi életet, nem tartják fontosnak a hivatalos házasságkötést, és kapcsolatuk egyik, ráadásként kapott gyümölcsét minden áron ki akarják küszöbölni. Másik gyakori hiba a gyermekáldás elleni mindenáron való védekezés, amely rendszerint megrontja a házastársak egymáshoz való viszonyát is. Mire életüket rendezni szeretnék, sok esetben bajos, lelki és orvosi segítségre szorulhatnak. A meddő, vagyis gyermektelen házasságok száma napjainkban szaporodik. Sok esetben házasság előtti nemi kapcsolatokban szerzett fertőzések vezetnek a nemi szervek gyulladásához, és eredményeznek nemzésre vagy fogamzásra való képtelenséget. Ritkább esetben nem találnak orvosi magyarázatot a meddőségre.
1.4
A csoda
A gyermek a házasság koronája. Úgy kell rá tekinteni, mint ajándékra, és nem lehet úgy felfogni, mint egy tárgyat, vagy tulajdont, ami megszerezhető. A gyermekhez nincs jogunk mindenáron! A gyermeket minden esetben szívesen kell fogadni egy családban, a fogantatás pillanatától kezdve.
Minden gyermek sokkal értékesebb, mint bármely más drága ajándék, egy egész kis világot hoz magával. 8
Milyen is ez az ajándék? Elcsodálkozhatunk rajta. Egy apai és egy anyai ivarsejt egyesüléséből a fogantatáskor egy új sejt, egy új emberi élet indul el. Elindul az emberi élet és ez bontakozik tovább csodálatosan és nagyon gyorsan. A szülők felelősek gyermekük életéért annak megfogamzásától kezdve. Ő már az anyaméhben potenciális személy, olyan emberi lény, akinek személyi jogait el kell ismerni: elidegeníthetetlen jogát az élethez. Ez a jog azonban önmagában mit sem ér, ha a társadalom közvéleménye nem utasítja el az abortuszt, és egyedül az anya megítélésére bízza, hogy döntsön a születendő gyermek életéről. A gyermek nevelése éppen úgy társadalmi feladat, mint bármely más hasznos tevékenység a családi munkamegosztásban. Akinek tehát gyermeke van, az nem áldozatot hoz, hanem alkalmazkodik. Mi történik, amikor gyermek érkezik egy családba? Az újszülöttnek mindenki örül. A szeme tele van fénnyel és lélekkel, a gügyögő szájacska, a puha, meleg keze, nem más, mint maga a csoda. Egy csoda, amely ámulatba ejt mindenkit. Egy drámai és csodálatos kockázattal állunk szemben. Minden gyermekben ott rejlik a rengeteg lehetőség. A szentek és a bűnözők is voltak gyermekek, igaz?! Mi alakul ki? Ez attól függ, hogy kik veszik körül majd, akik jó irányba vezetik, vagy akik magáéra hagyják. Sok múlik rajtunk!
9
A gyermekeknek három lényeges alapszükségletük van:
Szeretet
Jóllakás
Biztonság
„A gyermekeknek biztos vezetőkre van szükségük; akkor lesznek boldogtalanok, ha ezeket a szülőkben nem találják meg!”
1.5
A feltétel nélküli szeretet
Gyermekünk alapvető igénye a feltétel nélküli szeretet! Ha az újszülött szemébe tekintünk, rögtön át tudjuk érezni, hogy miről is szól a feltétel nélküli szeretet. Egyszerűen szeretetet látunk, ezért is tölt el mindenkit csodás érzéssel egy csecsemő látványa, érintése. Annyira bizakodóak, tiszták, mindent és mindenkit szeretnek. Az élet első pár évében minden gyermek megtanulja, hogy bizonyos dolgoknak örülnek a szülők, mások miatt pedig dühösek lesznek. Az előbbieket mosoly és ölelés követi, az utóbbiakat emelt hang és büntetés. Ezáltal a gyerekek automatikusan rögzítik, hogy viselkedésük határozza meg, a kapott szeretet mennyiségét. Tehát feltétel nélkül akkor szeretünk, ha anélkül adjuk, hogy bármiféle kikötést, feltételt kapcsolnánk hozzá. A szülőknek úgy kell nevelni és szárnyaik alatt tartani csemetéiket, hogy az otthon számukra örökké ősi családi fészket, nosztalgiát és hazai vágyat jelentsen. Hogy a 10
szülő emlékükben mindig édesanya és édesapa maradjon a szó legnemesebb értelmében! Nevelje a szülő gyermekét szerénységre, becsületes életre, mások tiszteletére és hazáját szerető emberré. Mit nem illik tenni a szülőknek gyermekük előtt:
Bármiről veszekedni, családi botrányt rendezni
Mások gyermeknevelési módszeréről ítélkezni.
A gyermeket tanúként önös érdekükből igénybe venni.
Lekicsinylően beszélni más gyermek szüleiről.
Másokkal szembeni bosszúhoz a gyermeket is bevonni.
A rossz osztályzatért (csak) a pedagógust okolni.
Pletykálni, családi botrányokról susogni.
Szexuális helyzetet teremteni.
Hencegni vagyoni helyzetükkel.
Káromkodni, másokat becsmérelni.
Kábítószert fogyasztani és lerészegedni.
Azt a látszatot kelteni, hogy csak az a jó és úgy jó, ahogy náluk otthon van.
A hazáról méltatlanul nyilatkozni.
11
2 2.1
A szülők életvezetése Normák és pozitív életstílus
A kiegyensúlyozott fiatalok életvezetése egészséges. Nem szoknak rá, a leendő szülők pedig mindenképpen abbahagyják káros szenvedélyeiket, hogy sem őket, sem az általuk majdan születendő magzatot semmilyen káros hatás ne érjen. Közismert, hogy nagyon károsítja gyermeke egészségét a várandós anya, ha szeszes italt, kábítószert, bizonyos gyógyszereket fogyaszt. Talán kevesebben gondolnak arra, hogy az anya dohányzása is milyen sokrétűen rongálja a fejlődő magzat egészségét. A terhesség ideje alatt az anya igyekszik bioritmusához igazodva élni, egészséges étrendet alakít ki, a fertőzésektől távol tartja magát, nyugodt körülményeket igényel környezetétől. A születendő gyermek apja vállalja gyermekét és alkalmazkodik az anya megváltozott életrendjéhez, kíméli a nagyobb nehézséget jelentő munkavégzéstől. A terhesség nem „betegség”, de minden tekintetben „más állapot”, s ezt figyelembe veszi. A szülés ideje előtt felkészülnek a gyermek fogadására. Ha nincs mód külön gyerekszobára, kialakítanak egy olyan szobasarkot, amelyik a leginkább huzatmentesebb, legszárazabb, legvédettebb. Előre megvásárolják és kimossák a legszükségesebbeket, hogy kéznél legyen. A születés után az anya a szoptatással sokáig biztosítja a csecsemő számára a legfontosabbat, az anyatejet, és a méhen belüli élethez hasonló testi-lelki közelséget, érintkezést, ez a KÖTŐDÉS alapja. Táplálkozási, gondozási rendszeresség kialakítására törekszik, a gyermek igényeinek figyelembe vételével. Dajkálja gyermekét, énekel neki, éjszaka is felkel hozzá, amíg szükséges. Az apa tevékenységével megteremti az anya és a gyermek számára a nyugodt feltételeket, bevásárol, takarít, melegről, komfortról gondoskodik, segít a nagyobb testvérek ellátásában. A nagyszülők felváltva segíthetnek, a szülők számára ők kell, hogy az elsőszámú tanácsadók legyenek. Amikor betegség fordul
12
elő, alkalmilag szülői szerepet vállalnak a többgyermekes családban, a nagyobb gyermekek nevelésénél, gondozásánál. Szabályok, követelmények vannak, amelyek biztosítják egyrészt a szülők tekintélyét, másrészt a rugalmas átjárást az egyik alrendszerből a másikba. A jól működő családban erős a szülői alrendszer. Önállóság jellemzi az egyes szülőket és a szülők együttesét; ugyanakkor a szülők között kölcsönös összefüggés van. Intenzíven kommunikálnak, egymásra utaltságukat éreztetik. Az egyéni fejlődés és a rendszer fennmaradása egyensúlyban van. Nem egymás kárára érvényesülnek. Folyamatosság és változás érvényesül, a szülők egymás szövetségesei, együttműködnek egymásért és gyermekeikért, bizonyos dolgokból kizárják, bizonyos dolgokba beavatják gyermekeiket, és a nagyszülőket. A házaspár csak akkor képes kölcsönös alkalmazkodásra, ha nem akadályozza szülő, após, anyós, vagy épp a gyermek. A gyermeki alrendszer akkor működik, ha a szülők nem korlátozzák szükségtelenül a gyermekeket a testvéreikkel, kortársaikkal való egyezkedésben. A nem hatékonyan működő családban megjelenik valamilyen viselkedési zavar. Mi ennek az oka, és milyen következményei lehetnek, ha a családi szerepekben vagy a családi alrendszerek között bizonytalanság van?
nem működnek az alrendszeri határok
tisztázatlan az alárendeltségi viszony a család tagjai között
rendezetlen a felelősség szétosztása
nincs, vagy nem egységes a szülők között a követelményrendszer
alkalmazkodási problémák fordulnak elő, a változó feltételekhez nem képes alkalmazkodni a család
13
2.2
Negatív életvezetés következményei
Amint már korábban említettük két véglet van. Ha túl merevek a határok szétválik a rendszer. A gyermek elhanyagolódik, magára marad, antiszociális magatartás veszélye áll fenn. Amikor elmosódottak, vagy épp egyáltalán nincsenek határok, akkor a nem gyerekekre tartozó dolgok is a szemük előtt zajlanak. Nincs mód az egyéni érvényesülésre, kialakulnak a lelki tényezők hatására bekövetkező testi rendellenességek, betegségek, mint pl. szív- és érrendszeri, mozgásszervi, emésztőszervi betegségek, de lehet akár allergia, immunrendszeri betegség, sőt szexuális problémák is. Az ilyenkor jelentkező pszichoszomatikus betegségek feltételezhetően megoldatlan és elfojtott konfliktusokra, a test és lélek kölcsönhatásának zavarára vezethetők vissza. Milyen megjelenési formái vannak, melyek a figyelmeztető jelek? Az anya-gyermek kapcsolat összefonódik, kirekesztődik az apa. Létrejön egy koalíció az apa ellen, amely lehetetlenné teszi az apa funkcionálását. A gyermek kerül be a szülői alrendszerbe. Különösen veszélyes ez a fiú-gyermek fejlődősére. Az apa „megbetegszik” alkoholizálási veszély családbomlási veszély. Az apa-leánygyermek kerül szorosabb kapcsolatba, kiközösítődik az anya. Ugyanígy előfordul, hogy az apai nagymamával lép szövetségre az anya ellen. Az anya megbetegszik pszichoszomatikus betegségek családbomlási veszély. Ilyenkor a nevelés sok irányba sérül. A fiúgyermek elveszíti a megfelelő apamintát, a leány az anya-mintát, és mindketten a konfliktusmegoldásoknak azt a modelljét, hogy hogyan lehet kompromisszumot kötni, olyan megoldást választani, amely minden félnek előnyös. Anyagilag is nehéz egyedül nevelni gyermekeket, a szegénység ellen nem lehet védekezni, kilátástalanná válik a jövőkép.
14
Egy esetleges új házasságban az idegen felnőtt megjelenése a másik szülő kirekesztésével járhat, amely jelentősen megnehezíti a gyermekek alkalmazkodását. A házastársi-szülői alrendszer akkor képes jól működni, ha kölcsönösen mindkét fél felad valamennyit egyéni céljából, ugyanakkor erőt, segítséget, védelmet kap a másik féltől, érzelmi támogatást mindkét fél szüleitől. A szülői alrendszeren belüli kapcsolat minta a gyermek előtt. Számíthat-e szükségletei kielégítésére? Mit jutalmaznak, és mit büntetnek? Hogyan büntetnek? Hogyan érdemes viselkedni? A szülők hogyan oldják meg egyéni, egymással kapcsolatos és közös problémáikat? Ha a szülői alrendszerbe, a szülői hatalomba belekerül az egyik nagyszülő, vagy az egyik gyermek, és kizáródik valamelyik szülő, az mindig viselkedési problémákat hoz létre a kirekesztett szülőnél és a gyermeknél. Továbbá, tartósan a koalícióban maradottaknak sem hasznos! Ahhoz hogy a szülők képesek legyenek a gondoskodás, a biztonság, nyújtására, irányítás, ellenőrzés ellátására, ehhez hatalomra van szükség. A szülői és nagyszülői alrendszer jó működésének feltételei:
érzelmi, sőt eleinte anyagi támasz marad még a gyermekek felnőtté válása után is
a nagyszülők nem vállalnak tartósan szülői feladatokat az unoka nevelésében
gyermeküket és párját támogatják a szülői feladatok ellátásában
jó kapcsolatot ápolnak a másik nagyszülőkkel is
Így számíthatnak arra, hogy később a szülők együttműködve részt vesznek a nagyszülőkkel kapcsolatos látogatási, ápolási, gondozási teendőkben. Szülői hatalommal kapcsolatos problémák:
a két szülő közötti szövetség hiánya 15
2.3
a gyermek, fejlődési lehetőségeinek hasznosításában adódó nehézségek o
túl korai önállósítással a saját hatalmát csökkenti a szülő
o
túl késői önállósítással gyermekét nem engedi megfelelő jogokhoz, a felelősségteljes cselekvés begyakorlásához, nem ad bizalmat az önállóság kialakulásához, saját hatalmát erőlteti
korlátozott lehetőségek o
lakásprobléma, nincs mód a nagyszülőktől való elkülönülésre
o
betegségek korlátozhatják az apa és az anya összeszokását
o
neveltségi hiányok nehezítik az érzelmek ápolását
o
anyagi problémák válthatnak ki veszekedéseket (főzni, ápolni, pénzt beosztani)
o
munkanélküliség
Családi értékek
Foglaljuk össze a legfőbb családi viselkedési értékeket:
rugalmasság a változtatásban
összefogás, összetartás
biztonságnyújtás
szeretetnyújtás, a szeretet szóban és testnyelven történő kifejezése
egészséges élet vezetése
önpusztítás mellőzése
szeretettel szabályozás
felelősségteljes viselkedés egymásért, mint hűség, ragaszkodás, házastársi előzékenység kifejezése, kölcsönös segítés a bajok és a betegségek idején
16
Hol tartunk ma? A családi szerepeket nem élheti meg a felnövekvő generáció. Mára, tömegekre kiterjedt az értékvesztés, a következmények és a jövő semmibevétele. Mindaz, ami az embert emberré teszi, mindaz, ami növekedésének része, érték lesz számára. A növekedés tényezője a csend, a gyengédség, az öröm, az igazság, a szeretet, mindez érték is egyben. A szomorúság, a búskomorság, az unalom, a lustaság, az önzés, a hazugság, az idegesség nem lehet soha érték. ÉRTÉKEK = A NEVELÉS TÉNYEZŐI Tehát leszögezhetjük: érték nélkül nincsen nevelés! Benjamin Spock, a neves gyermekorvos és nevelő, többekkel együtt felhívják a figyelmet arra, hogy irányt kell változtatni. Napjainkban hiányoznak a mélyre szántó értékek, az önzetlenség, a szolidaritás, az összedolgozás és a szeretet. Napjainkban megfeledkezünk a lelkünkről, és mindez hatással van a gyermek nevelésére és növekedésére. Hatalmas eltolódás figyelhető meg a belső értékek felől a külsőségek felé. Olyan világban élünk, amit egyre jobban eltömítenek a tárgyak. A tárgyak fontosabbá kezdenek válni, mint az emberek. Minél több dolgot látunk annál többre lesz szükségünk. Régen a szükség teremtette a tárgyakat, ma ez éppen fordítva van. A tárgyak válnak értékmérővé! Mit jelent ez? Aki megveszi a legkifinomultabb autót, abban a hitben ringatja magát, hogy ő maga is a legkifinomultabbak közé tartozik. Az emberek kezdik elveszíteni emberi mivoltukat, maguk is tárggyá válnak. A tárgyakat ellopják, az embereket elrabolják: a nőket például egyre gyakrabban: használják egy kicsit, majd eldobják… „Minél többet és többet akar az ember birtokolni, annál nagyobb a kockázata, hogy nem lesz képes létezni!” (Pino Pellegrino) 17
2.4
Családi szerepek
AZ APAI SZEREP Életvezetési és kapcsolati, irányítási, nevelési, döntéshozói felelősséggel viselkedő családfő. Elősegíti önmaga, az anya és gyermekei testi-lelki egészségét, anyagi biztonságát. Gyermekei edzője, a munkára nevelésben az apa a mintaadó. Felelős a jó hangulatért, a példaadó kommunikációért, a nevelésben a jó megerősítéséért. AZ ANYAI SZEREP Érzelmi összetartó, kiegyensúlyozó, békítő, nyugtató, ápoló, bioritmusért felelős, gondoskodó; a külső hatások értelmezője, közvetítő, javaslattevő, a családi teljesítőképesség erősítője, a gyermek fejlesztője, az otthonosság megteremtője. Mindkét szülő felelős a gyermek fejlődési feltételeinek biztosításáért, a gondoskodás megosztásáért, egymás és a gyermekek biológiai és érzelmi igényeinek teljesítéséért, a szeretet kifejezéséért, a kétoldali nagyszülőkkel való kapcsolat fenntartásáért, ápolásukért! A NAGYSZÜLŐK SZEREPE Tanácsadó, segítő, mesélő, hagyományőrző, a szülők együttesének erősítéséért felelő. A szülőknek, a nagyszülőkről való leválásakor önálló döntéshelyzetet biztosítanak. A szülők közti szerelem, szeretet-kapcsolat kölcsönös ápolásával, a másság elfogadásával, kompromisszumokkal, együttműködéssel, a nehézségek közös megoldásával, életvezetési szabályok betartásával. A szülők és a nagyszülők együttese a gyermek magzati életétől felelős a támaszt jelentő család biztosításával a gyermekek védelméért! A GYERMEK SZEREPE Felelős a szüleinek engedelmességért, a kisebb testvérek előtti példaadásért, segítésükért, a szüleivel közös házimunkában részvételért, az iskolai sikeres tevékenységre készülésért, a szülei iránti tiszteletet kifejező beszédért.
18
Minden tünetért és a gyermekek családi életre nevelésében a viselkedési mintákért az egész család felelős! A szülők, mint a család fenntartói, számos funkciót látnak el tevékenységük során. Családdá a gyermek teszi a kapcsolatot magzati lététől kezdve. A gyermek számára a szülők tartós házassági kapcsolata jelent tényleges támaszt és biztonságot a felnövekedéshez. Nem lehet egészségesen felnőni a szülők:
2.5
alkalmazkodási mintái nélkül
együttműködési mintái nélkül
egymással való tartós szeretet-kapcsolat példái nélkül
szeretet adás-kapás mintái nélkül
bocsánatkérés, megbocsátás mintái nélkül
kibékülési élmények mintái nélkül.
A család funkciói
Gazdasági funkció: A szülők dolgoznak, keresetükkel eltartják a családot, tehát a család önfenntartó. Fogyasztási funkció: A család tagjairól való gondoskodáshoz mindenképpen szükséges a szülők közös kasszája. Legyen mindenki számára átlátható a bevételek mennyisége az ésszerű kiadások megválasztásához. Regeneráló funkció: A munkahelyen, iskolában elfáradunk, ezután a pihenést és a betegség alatt az ápolást otthonunkban biztosítják.
19
Reprodukáló funkció: Gyermekvállalással reprodukálják önmagukat; a gyermek születése után áldozatokat hoznak egymásért és a gyermekükért, majd gondoskodnak róla. Szocializáló funkció: A gondoskodás mellett meg kell tanítaniuk a gyermeküket a társadalmi beilleszkedés szabályaira. Példát mutatni a megfelelő viselkedésre, pl. helytállásra, kitartásra, kudarc és a bírálat elviselésére, a bocsánatkérésre, legjobb, ha ezt egymással gyakorolják a gyermek előtt a szülők. Beszélgetni kell vele, megerősíteni a helyest, és leállítani a helytelen viselkedést.
20
