2016.01.12.
Pótlékmentes részletfizetés Személyi jövedelemadó bevallásában – A vállalkozási tevékenységet nem folytató, általános forgalmi adó fizetésére nem kötelezett magánszemély (személyi kör) – a bevallás benyújtására előírt határidőig (határidő) – nyilatkozhat úgy, hogy a bevallott, együttesen 200 000 Ftot meg nem haladó személyi jövedelemadó és egészségügyi hozzájárulás-fizetési kötelezettségét
Adózás rendje
Adótörvények változása 2016 Készítette: Pestuka Gabriella Osztályvezető NAV Csongrád Megyei Adó- és Vámigazgatósága
• pótlékmentes részletfizetés keretében, • az esedékességtől számított legfeljebb keresztül, • havonként egyenlő részletekben teljesíti
6
hónapon
Első részlet megfizetésének határideje: az szja fizetési kötelezettség törvényben meghatározott esedékességének napja
Bevallási nyilatkozat választásának feltételei I. (Art.) Választás feltétele, ha a magánszemély – Az adóévben kizárólag munkáltatótól származó jövedelmet szerzett, valamint – megfelel a személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott feltételeknek BEVALLÁSI NYILATKOZAT (jogkövetkezmények szempontjából adóbevallásnak minősül)
Nem feltétel, hogy az adóévben csak ugyanazon (tehát csak egy) munkáltatótól szerezzen jövedelmet!
Ha az adóhatóság a feltételek hiányát megállapítja, erről a magánszemélyt tájékoztatja
1
2016.01.12.
Az adó megállapítása a bevallási nyilatkozat alapján
• Akik bevallási nyilatkozatot tettek, és bevallási kötelezettségüket más módon nem teljesítették, az adóévet követő év május 20-ig állapítja meg az adóhatóság az adót a kifizetők ’08-as bevallásai alapján • Alapvetően nem szükséges külön cselekmény (elfogadás) a magánszemély részéről (a törvény magyarázata adóhatósági adómegállapításnak nevezi) • Az adó megállapításáról az adóhatóság a magánszemélyt nem értesíti, • kivéve, ha a munkáltató az adó(előleg) összegét nem a jogszabályok szerint állapította meg és vonta le, és ez a magánszemélynél különbözetet eredményez -> ez esetben az adóhatóság a különbözetről határozatot hoz
Szja tv. vonatkozó rendelkezései • Szja. Tv. 12/A. § (1) bekezdés: alapvetően a választás feltételeit sorolja fel • Szja. Tv. 12/A. § (1) bekezdés a) pont: a feltétel teljesülésén túl részletezi azokat a kizáró okokat, amelyek bekövetkezése esetén mégsem választható a bevallási nyilatkozat • Szja. Tv. 12/A. § (2) bekezdés: Olyan eseteket nevesít, amelyek fennállásától függetlenül választható a bevallási nyilatkozat • Alapvetően a munkáltatói adómegállapítás szabályozásának elveihez hasonlít felépítésében
A választásának feltételei II. • „Az adóévben kizárólag adóelőleget megállapító munkáltatótól szerzett belföldön adóköteles jövedelmet” Kivételek : – – – – –
Kamatjövedelem Osztalékból származó jövedelem Árfolyamnyereségből származó jövedelem Vállalkozásból kivont jövedelem Az ingatlan bérbeadásából származó jövedelem, ha annak összege az egymillió forintot meghaladja – Az önkéntes kölcsönös biztosítópénztár által a magánszemély javára jóváírt támogatói adomány
Nem minősül „kizárólag adóelőleget megállapító munkáltatónak” az a társas vállalkozás, amellyel a magánszemély tagi jogviszonyban áll, és e jogviszonya alapján a magánszemély a társas vállalkozásnál díj ellenében személyes közreműködésre köteles.
Önellenőrzéssel kapcsolatos kérdések 1.) Alapul szolgáló bevallások önellenőrzése • Ha az alapul szolgáló ’08-as bevallásokat érintően utólagos adómegállapításra, önellenőrzésre, vagy helyesbítésre kerül sor, és erre tekintettel a magánszemély adójának összege változik, az adóhatóság a különbözet összegét határozatban közli a magánszeméllyel • DE! A magánszemély terhére jogkövetkezmény ez esetben nem állapítható meg! 2.) Személyi jövedelemadót érintő bevallás önellenőrzése • A magánszemély önellenőrzéshez való joga nem sérül (ellenőrzéssel lezárt időszak sem keletkezik) • Önellenőrzéssel helyesbítheti a magánszemély a megállapított adót, ha egyébként bevallási nyilatkozatot a törvényi feltételek hiánya miatt nem is tehetett volna
A választásának feltételei Az alábbi feltételeknek együttesen kell teljesülniük • Ha a magánszemély: Az adóévben kizárólag adóelőleget megállapító munkáltatótól szerzett belföldön adóköteles jövedelmet Tételes költségelszámolással költséget, költséghányadot – kivéve a 10 % költséghányadot – nem számol el, és az adóelőleg megállapítása során sem számolt el A jövedelméből adóalap-kedvezményt, az adóból adókedvezményt nem érvényesít, és az adóelőleg megállapítása során sem érvényesítet. Az adójáról rendelkező önkéntes kölcsönös pénztári nyilatkozatot, nyugdíj-előtakarékossági nyilatkozatot, valamint nyugdíjbiztosítási nyilatkozatot nem ad. Más okból sem köteles adóhatósági közreműködés nélküli bevallást benyújtani (Szja. tv. 13. §)
Nem zárja ki a választást Nem zárja ki a bevallási nyilatkozat megtételét, ha a magánszemély: – Az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló törvény szerinti közteherfizetésről jogszerűen tett nyilatkozatot az adóelőleget megállapító munkáltatónak – Egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvény szerinti jogviszonyból származó jövedelmet szerzett –A magánszemélyek egyes jövedelmeinek különadójáról szóló jogszabály hatálya alá tartozó bevételt szerzett
2
2016.01.12.
Összefoglaló az szja bevallás teljesítésének lehetőségeiről 2016-ban Határidő
Alapul szolgáló bevallás/nyilatkozat
Jogszabályhely
Bevallási nyilatkozat
2016. febr. 1.˟/ 2016. febr. 12.
15NY31/ Munkáltató januári 1608-as bevallása
Art. 26/A. §, Szja tv. 12/A. §
1553E (1553NY alapján)
2016. febr. 15.˟
1553NY
Art. 28. § - 28/A. § Szja tv. 12. §
1553
2016. febr. 25./ 2016. máj. 20.
Art. 1. sz. mell. B) 2. a)-b) pontok Szja tv. 13. §
1553ADO
2016. máj. 20.
-
Art. 27/A. § Szja tv. 11/A. §
15M29
2016. máj. 20.
Munkáltató januári 1608-as bevallása
Art. 27. § Szja tv. 14. §
Adóbevallási tervezet Aki az adóév utolsó napján – ügyfélkapuval, vagy – külön e célra létrehozott, személyes beazonosítást biztosító elektronikus hozzáféréssel rendelkezik – NEM kért munkáltatói adómegállapítást, vagy a munkáltató nem vállalta, vagy – NEM tett bevallási nyilatkozatot automatikusan kap adóbevallási tervezetet az adóhatóság részéről Kizáró ok: – tevékenységét folytató egyéni vállalkozó – őstermelő
További változások 2017-ben • Fontos különbség a bevallási nyilatkozathoz képest, hogy az adóbevallási tervezetet az adózónak külön el kell fogadnia (indoka, hogy legalább egy aktus szükséges az adózó részéről is, amely a bevallási nyilatkozat esetén a nyilatkozat megtétele) • A 2017-es adóévtől kezdődően megszűnik az adónyilatkozat és az egyszerűsített bevallás (’53NY alapján történő) választásának lehetősége
Személyi jövedelemadóra vonatkozó bevallási lehetőségek 2017-ben
Adóbevallási tervezet II • Az adóhatóság elkészíti és március 15. napjától (kezdő határnap, nem véghatáridő!), elektronikus úton megküldi személyi jövedelemadó adóbevallási tervezetét • Amennyiben adózó az adatokkal nem ért egyet, az adóbevallási tervezet adatait javíthatja, kiegészítheti • Az adóbevallási tervezetet május 20. napjáig elektronikus úton el kell fogadni, ezzel válik bevallássá -> amennyiben ez nem történik meg, a bevallást saját magának kell elkészítenie • A visszatérítendő adót az adóbevallási tervezet elfogadásától számított 30 napon belül kell kiutalni (adózó az adó megfizetésére május 20-ig köteles), tehát az egyszerűsített bevallásoktól eltérően nem május 20. napja a kiutalás kezdő dátuma!
Bevallási nyilatkozat – Adóbevallási tervezet Bevallási nyilatkozat
Adóbevallási tervezet
Határidő: jan. 31./febr. 12.
Határidő: nincs
Adózó nyilatkozata szükséges
Adózó nyilatkozata nem szükséges
Külön aktus nem kell az elfogadásához
Elektronikus úton el kell fogadni (hi.: május 20.)
Alapvetően nem Visszaigénylést, befizetést is tartalmazhat tartalmazhat befizetendő/visszaigényelhető adót
3
2016.01.12.
Új adatszolgáltatások a ’08-ason Az adóbevallási tervezet elkészítéséhez az adóhatóságnak szüksége van olyan új típusú adatokra, amelyek eddig nem álltak rendelkezésére a ’08-as bevallások alapján Amennyiben a foglalkoztatott családi kedvezményt kíván az adóév során igénybe venni, a munkáltatónak nyilatkoztatnia kell az alábbi adatokról: A kedvezmény közös érvényesítésének tényéről, arányáról A magzat kivételével minden eltartott/kedvezményezett eltartott neve, adóazonosító jeléről, ennek hiányában természetes személyazonosító adatairól, lakcíméről Arról, hogy e személyek – ideértve a magzatot is – a tárgyhónapban eltartottnak, kedvezményezett eltartottnak, illetve felváltva gondozott gyermeknek minősülnek-e A kedvezmény jogcíméről Közös érvényesítés esetén a másik fél adóazonosító jeléről
Összefoglaló az szja bevallás teljesítésének lehetőségeiről 2017-ben Határidő
Alapul szolgáló bevallás/nyilatkozat
Jogszabályhely
Bevallási nyilatkozat
2017. jan. 31.˟/ 2017. febr. 13.
16NY31/ Munkáltató januári 1708-as bevallása
Art. 26/A. §, Szja tv. 12/A. §
1653
2017. febr. 27./ 2017. máj. 22.
-
Art. 1. sz. mell. B) 2. a)-b) pontok Szja tv. 13. §
16M29
2016. máj. 22.
Munkáltató januári 1708-as bevallása
Art. 27. § Szja tv. 14. §
Adóbevallási tervezet
-
-
Art. 26/B. § Szja tv 12/B. §
Új adatszolgáltatások a ’08-ason II. • Első házasok kedvezményének igénybe vétele esetén nyilatkoztatni kell – A házastárs nevéről, adóazonosító jeléről – A kedvezmény igénybe vételének módjára (egyedül, megosztással) vonatkozó döntésről
• A ’08-ason nyilatkoznia kell a munkáltatónak a változás bekövetkezésének időpontjáról, ha a magánszemély az adóelőleg-nyilatkozat tartalmát érintő változás miatt új nyilatkozatot ad a munkáltató, kifizető részére ezen kedvezmények tekintetében
Pótlékmentes részletfizetés Személyi jövedelemadó bevallásában – A vállalkozási tevékenységet nem folytató, általános forgalmi adó fizetésére nem kötelezett magánszemély (személyi kör) – a bevallás benyújtására előírt határidőig (határidő) – nyilatkozhat úgy, hogy a bevallott, együttesen 200 000 Ftot meg nem haladó személyi jövedelemadó és egészségügyi hozzájárulás-fizetési kötelezettségét
SZJA
• pótlékmentes részletfizetés keretében, • az esedékességtől számított legfeljebb keresztül, • havonként egyenlő részletekben teljesíti
6
hónapon
Első részlet megfizetésének határideje: az szja fizetési kötelezettség törvényben meghatározott esedékességének napja
4
2016.01.12.
Adó mértéke, családi adóalap és járulékkedvezmény • 2016. január 1-jétől kezdődően a személyi jövedelemadó mértéke az adóalap 15 százaléka
Családi adó- és járulékkedvezmény összegeinek változásai Az alábbi táblázat szemlélteti, hogy az eltartottak számától függően, kedvezményezett eltartottanként és jogosultsági hónaponként mekkora összegű adóalap-kedvezmény illeti meg az adózót:
(Szja tv. 8. § (1) bekezdés)
• Ennek következtében nő a 2016-os évben a kedvezményezett eltartottanként igénybe vehető keretösszeg a tavalyi évhez képest 1 és 3 eltartott esetén (így biztosítható, hogy nem csökken a havonta igénybe vehető kedvezmény összege), míg 2 eltartott esetén az adó mértékének változásától függetlenül, maga a havi összeg is nő • 2019-ig a két eltartottal rendelkező magánszemélyek esetén az összeg lépcsőzetesen növekszik (évente 16 670 Ft-tal)
Pótlékmentes részletfizetés Személyi jövedelemadó bevallásában – A vállalkozási tevékenységet nem folytató, általános forgalmi adó fizetésére nem kötelezett magánszemély (személyi kör) – a bevallás benyújtására előírt határidőig (határidő) – nyilatkozhat úgy, hogy a bevallott, együttesen 200 000 Ftot meg nem haladó személyi jövedelemadó és egészségügyi hozzájárulás-fizetési kötelezettségét
Adózás rendje
• pótlékmentes részletfizetés keretében, • az esedékességtől számított legfeljebb keresztül, • havonként egyenlő részletekben teljesíti
6
hónapon
Első részlet megfizetésének határideje: az szja fizetési kötelezettség törvényben meghatározott esedékességének napja
Folyószámla-integráció • A megvalósuló integráció kapcsán szükségessé vált az Art. hatályának kiterjesztése a VÁM-ra is (csak a folyószámlával összefüggésben) • Adó, járulék, vám és egyéb fizetési kötelezettségek (pl.:fémkereskedelem) megjelenése a folyószámlán, az elnevezése: adószámla • Az egységes adószámlával kapcsolatos ügyekben az adózó helyett ‚ügyfél’ megnevezés (pl.: a szabálysértéssel érintett ügyfél nem biztos, hogy adózó) • Az adószámlán a nyilvántartás köztehernemenként valósul meg • Az adóalany azonosítására egyaránt szolgál az adószám és VPID-szám
2015
2016
2017
2018
2019
1 eltartott
62 500 Ft 66 670 Ft 66 670 Ft 66 670 Ft 66 670 Ft
2 eltartott
62 500 Ft 83 330 Ft
100 000 Ft
116 670 Ft
133 300 Ft
Legalább 3 eltartott
206 250 Ft
220 000 Ft
220 000 Ft
220 000 Ft
220 000 Ft
Az adózás rendjéről szóló törvény változásai 2016. január elsejétől megvalósuló adó-és vámfolyószámla-integráció tükrében Új szabályozás, új kifejezések az Art-ban Vámos köztehernemek az adószámlán Az egységes folyószámla előnyei az ügyfelek számára Az adószámlához kapcsolódó átvezetési és kiutalási kérelem (1617) változásai
Folyószámla-integráció II. • Az új adószámla a korábbi adóági folyószámlaelszámolás szabályaira, annak automatizmusára épül, de: • A vámágon speciális elszámolású fizetési kötelezettségek nyilvántartása is megvalósult • Így a speciális kezelésű kötelezettségeket be kellett építeni az esedékesség szerinti elszámolási szabályok mellé • Az Art. a speciális kezelésű kötelezettségeket tételes elszámolású fizetési kötelezettségnek nevezi, melyek: importtermék általános forgalmi adója, uniós vámbevételek, import jövedéki adó és regisztrációs adó (‚címkézett’ befizetés határozat számra, csak a cél szerinti elszámolás lehetséges)
5
2016.01.12.
Folyószámla-integráció III. • Az egységes adószámlán nyilvántartott kötelezettségek tekintetében a megfizetés és kiutalás módja, az elszámolás (befizetéskor, végrehajtás esetében) szabályai is pontosításra kerültek. • A vám és egyéb fizetési kötelezettségekre teljesített befizetések elszámolása tekintetében az Art.-ben meghatározott szabály a mérvadó (43.§ (3) bekezdés) • Az elszámolás az esedékesség sorrendjében, azonos esedékesség esetében a tartozás arányában, végrehajtás esetén először végrehajtási költségre, majd levont jövedelemadóra és járulékokra és csak ezt követően a többi tartozásra, ide értve a vám és egyéb közteherre • Tételes elszámolású fizetési kötelezettség esetében a befizetés konkrét kötelezettségre számolható el, illetve átvezetés esetén is ezt az elvet kell követni.
1617-es bizonylat
Folyószámla-integráció előnyei 2015 • Az adózó két egyenlegközlőt, két késedelmi pótlék értesítőt kapott • Eltérő időben • Eltérő felépítéssel és adattartalommal • Két különböző elérési felületen volt elérhető a folyószámla adat (E-bev) • Vámfolyószámla jelenleg csak 3 hónapra hívható le • Visszaigénylés kezdeményezése a vámági kötelezettségekre csak papír alapon Folyószámla lekérdezési lehetőség 2016. január elsejétől ötödikéig biztosan szünetel az E-bev-en.
2016 • Folyószámla kivonatok és az automatikus késedelmi pótlék kiközlése együttesen 2016. adóévről • A közlés egy időben történik meg 2017-ben először • Azonos felépítéssel • 2016. január elsejétől egy felületen kérdezhető le az egységes folyószámla (E-bev) • 2016. január elsejétől a nyitó és az azt követően könyvelt vámági tételek láthatóak • Elektronikus úton is benyújtható átvezetési és kiutalási kérelem vámági közterhekre is
1617-es bizonylat
•
A folyószámlán fennálló túlfizetések (adó, illetve vám) kérelemre történő kiutalására, illetve átvezetésére 2016. január 1jétől egységes nyomtatvány, • 17-és csak december 31-ig nyújtható be • Amennyiben a nyomtatványt benyújtó adózó rendelkezik VPID/EORI számmal, akkor azt a nyomtatványon az erre a célra rendszeresített kódkockában jelölni kell. • Adóhatósághoz bejelentett vámjogi képviselő jelölésére új kódkocka került kialakításra.
Az adóigazolás • Megszűnik az együttes adóigazolás elnevezés, melyet az ‚adóigazolás’ kifejezés vált fel • Az adóigazolás 2016. január elsejétől illetékmentes. (a változás bürokrácia csökkentő csomag része) • Az egységes adószámlán nyilvántartott hátralékokra egységes tartozás vizsgálati szempontok kerülnek bevezetésre. • A tartozás hiányának igazolását lényegében kiterjeszti a törvény a vámhatóságra is, vagyis a nemleges igazolás komplex módon igazolja, hogy sem állami adótartozás, sem vámhatósági tartozás nincs (külön nem lehet adóra, illetve vámra igazolást kérni) • Az új típusú kérelem nyomtatvány 2016. január elsejétől áll rendelkezésre • Továbbra is igaz, ha a jogszabály adóigazolás benyújtását írja elő, akkor ezzel egyenértékű, ha a köztartozás mentes adózói adatbázisban szerepel az adózó
A terhelendő adónem oldalán tételes számláról kezdeményezett átvezetés/kiutalás esetén azt a határozatszámot kötelező megjelölni, amelyhez kapcsolódóan az adózónak túlfizetése keletkezett. Ha a tételes adónem a jóváírandó oldalon szerepel, akkor azt a határozatszámot kell feltüntetni, amely az átvezetéssel rendezni kért kötelezettséget tartalmazza A terhelendő adónem oldalán kizárólag a tételes számláról kezdeményezett utalás esetén kötelező a teljesítési dátum kitöltése,amely a határozatszámhoz kapcsolódó fizetési kötelezettség teljesítési időpontjának felel meg.
KOMA-szabályai A KOMA-ba történő felvétel esetében az Art. rögzíti, hogy a feltételeknek a kérelem benyújtása hónapjának utolsó napján kell teljesülni Ha valamely feltételnek az adózó nem felel meg, 10 napos határidő tűzésével hiánypótlásra szólítja fel a hatóság, teljesítés esetében a következő hónap első napjától bekerül az adatbázisba, ellenkező esetben a kérelem elutasításra kerül Az adóhatóság a köztartozásmentes adózói adatbázis adatait minden hónap 10. napján frissíti: • Ha az adózó bármely feltételnek nem felel meg, az adatbázisból törlésre kerül, ha a feltételek teljesülnek a felvétel ismételt kérelemmel kezdeményezhető Kiegészítésként tartalmazza a törvény: • A törléssel kapcsolatos adózói észrevétel az értesítés kézhezvételétől számított 8 napon belül terjeszthető elő. Az észrevételt az adóhatóság 8 napon belül kivizsgálja, melynek eredményétől függően az adózót felveszi az adatbázisba, vagy ha feltételeknek nem felel meg, elutasító határozatot hoz.
6
2016.01.12.
Biztosítási jogviszonyhoz kapcsolódó változások
A Tbj. 2016. január 1-jétől egyértelművé teszi, hogy a kisadózó vállalkozások a KATA törvény szerint biztosítottak, a biztosítotti bejelentést is e törvény szerint kell megtenniük, vagyis nincs szükség a T1041-es bejelentő lapra. A bejelentési kötelezettség 2016. január elsejei hatállyal kiegészül az alábbival: - a munkáltató, kifizető az általa foglalkoztatott biztosított végzettségét, szakképzettségét, szakképesítését, és az ezt igazoló okiratot kibocsátó intézmény nevét és az okirat számát bejelenti (T1041-en). (átmeneti szabály hiányában visszamenőleg nem kell alkalmazni) (2015. évi LXVI. törvény 90. § (1).
Minősítési eljárás A minősítést negyedéves gyakorisággal végzi el az adóhatóság. • a negyedév utolsó napján fennálló adatok alapján 30 napon belül történik a minősítés. • A besorolás a minősítést követő hónap 1. napjától hatályos. • Az első minősítésről a NAV elektronikus értesítést küld az adózónak. Ezt követően azonban csak a változásokról. • A minősítést az ügyfélkapun keresztül az adózó is lekérdezheti. • Amennyiben az adózó nem ért egyet a minősítéssel, kifogással élhet 6 hónapon belül. • Összeolvadással, beolvadással létrejövő adózó csak akkor megbízható, ha minden jogelődje is az volt. • Bármely kockázatos jogelőd esetén a jogutód is kockázatosnak minősül.
Az adózók minősítése adózó-centrikus adóztatás A minősítés csak a cégjegyzékbe bejegyzett és az áfaregisztrált adóalanyokra vonatkozik. Megbízható adózók
„Átlag” adózók
Kockázatos adózók
Kedvezőbb Általános eljárási Szigorúbb eljárási eljárási szabályok szabályok szabályok
Megbízható adózó 3 éve folyamatosan működik vagy áfaregisztrált alany, • 5 évre visszamenőleg – terhére a NAV által megállapított összes adókülönbözet nem több, mint adóévi adóteljesítményének 3 százaléka, – nem indult ellene végrehajtási eljárás (kivéve: átvezetés és a visszatartási jog gyakorlása), – nem áll(t) csőd-, felszámolási, illetve kényszertörlési eljárás alatt, – nem áll(t) adószám-felfüggesztés*, illetve adószám-törlés hatálya alatt, – nem áll(t) fokozott adóhatósági felügyelet alatt, 500 ezer forintot meghaladó nettó adótartozással nem rendelkezik, • az elmúlt 2 évben esedékessé vált, NAV által kiszabott mulasztási bírság összege nem haladta meg az adózó tárgyévre megállapított adóteljesítményének 1 százalékát; • nem minősül kockázatos adózónak. * Egy éven túl bevallás be nem nyújtás, adófizetés elmulasztása adóhatósági felhívás ellenére.
Megbízható adózó - kedvezőbb eljárási szabályok • Ellenőrzési határidő maximum 180 nap lehet (kivéve: együttműködési kötelezettség megszegése) • Mulasztási bírság moratórium, és a kiszabható bírság felső határa az egyébként adható 50 %-a • Adóbírság esetén is a felső határ a kiszabható összeg 50 %-a • Automatikus részlet 12 hónapra: 10 ezer-500 ezer forint közötti tartozásra (kivéve: levont szja és járulék) • Áfa kiutalás főszabályként 45 nap (2017-től), majd 30 nap (2018-tól)
Kockázatos adózók Adóalanyi kör: felszámolás, végelszámolás, kényszertörlési eljárás alatt nem álló cégjegyzékbe bejegyzett vagy áfaregisztrált adóalany nagy összegű adóhiánnyal rendelkező adózók közzétételi listáján szerepel nagy összegű adótartozással rendelkező adózók közzétételi listáján szerepel be nem jelentett alkalmazottat foglalkoztató adózók közzétételi listáján szerepel egy éven belül ismételt üzletlezárás intézkedést alkalmaztak vele szemben A minősítés 1 évig áll fenn, DE az első két esetben van mentesülési ok!
7
2016.01.12.
Kockázatos adózók - szigorúbb szabályok • Áfa kiutalás minden esetben 75 nap • Az ellenőrzési határidő esetükben 60 nappal hosszabb • Ellenőrzéskor kiszabott késedelmi pótlék a jegybanki alapkamat ötszöröse • Nincs későbbi esedékesség pótlékszámításnál • Nem mellőzhető a mulasztási bírság kiszabása, melynek minimuma a bírság felső határ 50%-a, maximuma a felső határ 150%-a.
Az ellenőrzési határidő A bevallás utólagos ellenőrzésének időtartama cégbejegyzésre nem kötelezett adózók esetén (pl.: magánszemélyek, egyéni vállalkozók) nem haladhatja meg a 180 napot (végső ellenőrzési határidő). Ha az adózó nem tesz eleget az ellenőrzés során az együttműködési kötelezettségének (pl.: nem elérhető, iratait nem bocsátja időben a hatóság rendelkezésére), akkor az általános szabályok alkalmazandóak.
Helyi iparűzési adóbevallás 2017-től Az állandó jellegű helyi iparűzési adóról szóló adóbevallás az állami adóhatósághoz is teljesíthető az ÁNYK program alkalmazásával. Az állami adóhatóság – tartalmi és formai vizsgálat nélkül, a befogadó nyugta kiadásával – a nyomtatványon megjelölt székhely, telephely(ek) szerinti önkormányzati adóhatóság részére továbbítja. Az állami adóhatósághoz határidőben benyújtott adóbevallást az önkormányzati adóhatóságnál teljesítettnek minősül.
Adóellenőrzés Szűkül a becslés alkalmazhatósága vagyonosodási vizsgálat esetén Megszűnik a kötelező ellenőrzés végelszámolás esetén (kivéve: kockázatos adózók) EKAER-es ellenőrzésnél nem kötelező felvenni jegyzőkönyvet, ha nincs jogsértés
Mulasztási bírság helyett felhívás Cégbejegyzésre nem kötelezett adózók (pl.: magánszemély, egyéni vállalkozó, egyesület) Bejelentési, bevallási, adatszolgáltatási kötelezettség elmulasztása, hibás teljesítése esetén az adóhatóság nem bírságolhat azonnal, először fel kell hívnia az adózót a kötelezettség teljesítésére. Kivétel: a bejelentkezés, a foglalkoztatotti bejelentés, az EKÁER-hez kapcsolódó bejelentés elmulasztása.
Társasági adó
8
2016.01.12.
Növekedési adóhitel (NAHI )
Növekedési adóhitel feltételei
• 2015. adóévre is igénybe vehető. • A tárgyévi adózás előtti eredménynek a megelőző adóév adózás előtti eredményét meghaladó része (= növekedési adóhitel, NAHI) után az adót nem a tárgyévben, hanem a következő két adóév során kell megfizetni
Ötszörözési” feltétel: a tárgyévi adózás előtti eredménynövekménye elérje vagy meghaladja a megelőző adóévi adózás előtti eredmény abszolút értékének az ötszörösét.
• NAHI = eredmény2015 - eredmény2014
adózás előtti eredmény
ebből kamat, osztalék stb
A NAHI összegére jutó fizetendő adóelőleg/adó bevallása
Növekedési adóhitel további feltételei Társasági adóalanyisága az adóévet megelőző harmadik adóévben vagy korábban kezdődött, az adóévben és az adóévet megelőző három adóévben átalakulásban, egyesülésben, szétválásban nem vett részt, nem alkalmazhatja az új rendelkezéseket az adózó a végelszámolás, a felszámolás kezdő napját megelőző nappal lezáruló adóévben és a végelszámolás időszaka alatt, vagy - ha végelszámolás, felszámolás nélkül szűnik meg jogutód nélkül - utolsó adóévében
2015. 12. 20.
1501 NAHI választása + várható összegére jutó adó bevallása +
2016. 05. 31. 2016 02. 20.
2016 05. 20.
1529 NAHI-ra jutó adó bevallása +
201 608. 20.
201 7 11. 20
2017 02. 20.
2017 05. 20.
2017 08. 20.
201 7 10. 20.
hat részlet
két részlet A még esedékessé nem vált részletek csökkenthetők az ún. kedvezményezett beruházási érték 19%-ával
Bírság visszatérítése
Az IFRS-ek egyedi beszámolási célra történő alkalmazása
Csökkenti az adózás előtti eredményt • a bírságnak, továbbá az adózás rendjéről és a társadalombiztosításról szóló törvényekben előírt jogkövetkezménynek az elengedése miatt és • a visszatérítése miatt az adóévben bevételként elszámolt, az adóévben vagy az előző adóévekben az adózás előtti eredményt növelő tételként figyelembe vett összeg.
Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardok [International Financial Reporting Standards (IFRS)] • 2005-től a konszolidált beszámolóra alkalmazandó • 1387/2015. (VI. 12.) Korm. határozat: jóváhagyja az IFRS-ek egyedi beszámolási célokra történő magyarországi bevezetésének ütemezését.
Pontosítás: alapelvi rendelkezés alapján csökkentés lehetősége eddig is levezethető volt
• Az adóhatás kezelése miatt módosítani kell a vonatkozó adótörvényeket.
a
9
2016.01.12.
IFRS-ek szerint beszámolót készítő társaságok 2016. 01. 01-
től választhatják 2017. 01. 01től kötelezően alkalmazniuk Kell 2017. 01. 01től választhatják
• azok a vállalkozások, amelyek értékpapírjait az EGT bármely államának szabályozott piacán forgalmazzák • azok a vállalkozások, amelyek közvetlen vagy közvetett anyavállalata az összevont (konszolidált) beszámolóját az IFRS-ek szerint készíti el
• amelyek értékpapírjait az EGT bármely államának szabályozott piacán forgalmazzák • a hitelintézeteknek (kivételekkel) • a biztosítók (kivételekkel) • Az MNB felügyelet alá tartozó vállalkozások • A könyvvizsgálati kötelezettség alá tartozó vállalkozások • A külföldi székhelyű vállalkozások Mo-i fióktelepei
Civil szervezetek • Adóalap = a vállalkozási tevékenység adózás előtti eredménye = a Civil tv. szerinti gazdaságivállalkozási tevékenység adózás előtti eredménye. • Hatályon kívül került a Tao tv. 6. számú mellékletének „kedvezményezett tevékenységeket” felsoroló A) része • Főszabály: nem minősül vállalkozási tevékenységnek az alapcél szerinti (közhasznú) tevékenység • Mentességi szabályok elve változatlanok. Korrekció: Tao tv. nem kedvezményezi az ingatlanhasznosításból (pl. bérbeadás) és ingatlanértékesítésből származó jövedelmet
Csoportos adóalanyiság
Áfa
Időszakos elszámolású ügyletek Az áfa törvény szerint alapesetben az adófizetési kötelezettséget a teljesítés határozza meg, ez alapján dönthető el, hogy egy ügyletet mely időszakban kell bevallani. Az Áfa törvény 58. §-a az előbbi szabálytól eltérően rendeli megállapítani az időszakos elszámolású ügyletek teljesítési időpontját. Amennyiben a felek időszakonkénti elszámolásban vagy fizetésben állapodtak meg, úgy a teljesítés időpontja alapesetben az időszak utolsó napja.
Csoportos adóalanyiságot az egymással kapcsolt viszonyban lévő belföldön letelepedett adóalanyok hozhatnak létre. A jelenlegi szabályozás lényegében ellehetetleníti, hogy az állami vagy önkormányzati cégek egymással csoportos adóalanyiságot hozhassanak létre. Januártól a csoportos adóalanyiság szempontjából NEM KELL kapcsolt vállalkozásnak tekinteni az olyan cégeket, aki csak azért lennének azok, mert az állam vagy a helyi önkormányzat többségi befolyással rendelkezik bennük.
Időszakos elszámolású ügyletek II Fontos tisztázni, hogy mi az a meghatározott időszak? Ha a szerződésben a felek úgy rendelkeznek, hogy az adott időszakban teljesített ügyletek ellenértékét egy későbbi, meghatározott időpontban kell rendezni. Ide sorolhatóak az átalánydíj-fizetés, a részletfizetés, a közüzemi szolgáltatások, bérbeadás, valamint a telekommunikációs szolgáltatások. A főszolgáltatás időszaka határozza meg az időszakot annak ellenére, hogy a mellékszolgáltatás esetleg fizikailag más időpontban teljesül.
10
2016.01.12.
Időszakos elszámolású ügyletek III Az alapesettől eltérően alakul a teljesítés időpontja, • ha számla, nyugta kibocsátása ÉS a fizetés esedékessége is megelőzi az elszámolási időszak utolsó napját. Ilyenkor a teljesítés időpontja a számla kelte. • ha a fizetés esedékessége az elszámolási időszak utolsó napját követő időpont, ekkor teljesítés időpontja a fizetési esedékessége, de legkésőbb az időszak utolsó napját követő 60. nap. Itt nincs jelentősége a számla keltének.
Időszakos elszámolású ügyletek IV Ezt a szabályt kell alkalmazni abban az esetben is, ha a felek csak egyetlen meghatározott időszak tekintetében számolnak el egymással az időszak végén, vagy egy időszakra állapítják meg az ellenértéket. Akkor is ezt a rendelkezést kell alkalmazni, ha több, egymást követő időszakon keresztül kerül sor a felek között termékértékesítésre, szolgáltatás-nyújtásra.
Példa Elszámolási időszak: február 1-29 Fizetési határidő:
február 28.
Számla kelte:
március 5.
Teljesítés időpontja:
február 29.
Fizetési határidő:
február 28.
Számla kelte:
február 15.
Teljesítés időpontja:
február 15.
Fizetési határidő:
május 28.
Számla kelte:
március 1.
Teljesítés időpontja:
április 29. (február 29+60 nap)
Értelmezhető az ilyen ügyleteknél az előleg?
• a teljesítés időpontja az időszak utolsó napja lenne • a felek megállapodása alapján ezt megelőzően kell fizetni • számla csak később kerül kibocsátásra • Az előleg átvétele áfa fizetési kötelezettséget keletkeztet.
Számlamódosítás Azt kell vizsgálni, hogy a számla módosításához kapcsolódik-e új fizetési kötelezettség.
Részletfizetés Az elszámolási időszak február 1-29, a felek részletfizetésben állapodtak meg.
Fizetés esedékessége Ha igen, akkor azt kell nézni, hogy megelőzi vagy követi az időszak utolsó napját.
Ha az adó alapja, illetve a fizetendő adó összege csökken, a következő időszakban kell szerepeltetni.
Teljesítés időpontja
Február 15
Fizetés esedékessége
Március 15
Számla kelte
Április 15
Számla kelte
Május 15
Időszak utolsó napját követő 60. nap (Április 29)
11
2016.01.12.
Adólevonási jog gyakorlása Az áfa levonására nem kizárólag abban az adómegállapítási időszakban van lehetőség, amikor az felmerül, hanem az adózó döntése alapján bármely későbbi időszakban. Az új rendelkezés az elévülési időnél rövidebb időkorlátot határoz meg levonás érvényesíthetőségére. Továbbra is a főszabály, hogy az adózó a levonási jogával abban az időszakban élhet, amely időszakban az keletkezett.
Adólevonási jog gyakorlása III Nem minősül választásnak, ha az adólevonásra még nem került sor. Következésképpen: az adóalany döntési joga, hogy a le nem vont adóval az eredeti adómegállapítási időszakra vonatkozó önellenőrzéssel vagy bármely (a meghatározott időszakon belüli) későbbi bevallásban csökkenti fizetendő adóját. Ha a törvényben meghatározott intervallum már eltelt, akkor kizárólag önellenőrzés révén van lehetőség a levonási jog gyakorlására.
Számlázás A számla birtokában gyakorolható az adólevonási jog. Azokban az esetekben, amikor az ügyletet nem terheli áfa (pl.: adómentes), akkor nem szükséges számlát kibocsátani. Más törvény azonban mégis írhat elő számlaadási kötelezettséget. Ez egészül most ki újabb esetkörrel. A nemzetközi légi személyszállítással, mivel ott van olyan bizonylat, amely megfelel a számviteli bizonylatra vonatkozó előírásoknak.
Adólevonási jog gyakorlása II A módosított rendelkezés szerint a keletkezés évében és az azt követő évben (maximum 2 év) döntése szerint bármely későbbi adómegállapítási időszakba beállíthatja az adózó a levonható adót. Az adóalanynak e joga független attól, hogy milyen oknál fogva nem élt az eredeti időszakban levonási jogával (elkésett számla, rendszerhiba, emberi mulasztás). Az a döntés, hogy melyik időszakban él az adóalany a levonási jogával, önellenőrzéssel nem módosítható.
Adólevonási jog gyakorlása IV A fordított adózás alá eső ügyletek és az önadózással megfizetett import áfa esetében a levonási jog kizárólag abban az adómegállapítási időszakban vehető figyelembe, amikor a levonási jog keletkezett, tehát itt minden esetben vissza kell önellenőrizni az eredeti időszakra. Az adólevonási jog gyakorlását érintő egyéb rendelkezések változatlan tartalommal maradnak hatályban.
Számlázás II A NEM adóalanyok részére távolról nyújtott szolgáltatások (távközlési szolgáltatás, műsorszolgáltatás, elektronikus szolgáltatás) utáni adót az igénybe vevő letelepedése szerinti tagállamban kell megfizetni. Ezen kötelezettségnek a szolgáltatást nyújtók az úgynevezett mini egyablakos (MOSS) rendszeren keresztül tesznek eleget. Itt sem kötelező a számla kibocsátása, kivéve, ha az igénybe vevő kéri. Nem kötelező forintban feltüntetni az áfa összegét.
12
2016.01.12.
Számlázó program
Sertéshús adómértéke
2016. januártól a számlázó programnak biztosítania kell a NAV és a program közötti adatszolgáltatást. 23/2014. NGM rendelet alapján Adatexport: a NAV kérésére a programból kell tudni az adatokat biztosítani megfelelő formátumban. Ha a program nem tudja ezt az adatexportot biztosítani, akkor mulasztási bírság szabható ki. Ezért a számlakibocsátó adóalany a felelős. Amennyiben az adózó észleli, hogy a számla adata hibás, akkor azt javítani kell.
Az élő, egész, fél sertés már eddig is kedvezményes kulccsal adózott. 2016. január 1-jétől a 0203 vámtarifaszám alá tartozó házi sertéshús (frissen, hűtve vagy fagyasztva) a kedvezményes, 5 százalékos adómérték alá esik. Fontos, hogy a fűszerezett, feldolgozott készítmények (pl.: kolbász, szalámi) más vámtarifaszám alá tartoznak, ezért 27 % az áfa kulcsa.
Illeték
Az illetéktörvényt összesen 6 törvény módosította. 2015. szeptember 1-jétől él a magáncsőd intézménye. Az ún. telkes mentesség a leggyakoribb illetékmentességek egyike. Mentes az illeték alól ha a megvásárolt telket az adózó 4 éven belül beépíti. Amennyiben ezt nem tudja teljesíteni, késedelmi pótlékkal növelten megfizetni a felfüggesztett illetéket. Magáncsőd alatt álló magánszemélynél nem kell a késedelmi pótlékot megfizetni, ha a vevő vállalja a beépítést 4 év alatt.
Illeték változások
Illeték mentességek Ingyenes vagyonszerzés a követelés elengedése is, ezért illetékköteles. 2016-tól a jogalkotó mentesít az ajándékozási illeték alól a követelés elengedését is, de bejelentési kötelezettsége van az adósnak az állami adóhatóság felé. 2016-tól a kizárólag elektromos meghajtású járműveken kívül az egyéb környezetkímélő gépkocsik szerzése is mentessé válik a visszterhes vagyonátruházási illeték alól, bármely vagyonszerző részére. Csekély összegű támogatás!
Illeték mentességek II. 2016-tól mentességet vehetnek igénybe azok, akik a bérleményként használt korábbi lakásukat visszavásárolják. Ezt a mentességet a korábbi tulajdonos örököse is alkalmazhatja. „Idegen” telken történő építkezés esetén a vagyonszerzés tárgya a teljes ingatlan, amely a telekből és a felépítményből áll. Az építkező a saját felépítményének értékére is vagyonszerzési illetéket köteles fizetni. Mentes az illeték alól a felépítményre eső forgalmi érték, ha a vagyonszerző tudja igazolni, hogy az épületet ő hozta létre (számlák , dokumentumok).
13
2016.01.12.
Eljárási illeték mentességek • erkölcsi bizonyítvány évente 4 alkalommal • vállalkozói igazolvány, üzlet működési engedély • személyazonosító igazolvány és lakcímet igazoló kártya • eltulajdonított okmányok pótlása • gépjárművezetői engedély első esetben történő kiadása • az adóhatósági igazolások kiadása • cégkivonatok, cégbizonyítványok, cégmásolatok kiállítása, ha azt a cég képviselője vagy tagja kéri • a minősített adózók automatikus 12 havi részletfizetési eljárása
Köszönöm a megtisztelő figyelmet!
14